1 10 11 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/7def3ca1596735ac3f8562b33d561a62.jpg 8a620c963a2506337018644635904fbe https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/1db285e502f716abc524257e591f6b20.pdf 366d1f8677726eaff955a723bf73e0e2 PDF Text Text Pázmány Péter Katolikus Egyetem r Jog-és Államtudományi Kar Tanulmányi tájékoztató 2008/2009 II. félév - kiegészítés - Budapest 2008 �A kézirat lezárásának időpontja: 2009. január 16. Intézményi OM azonosító: FI 79633 Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán Szerkesztette és tördelte: Szakaiiné Szeder Andrea Nyomdai munkák : Budapest www.mondat.hu �TARTALOM ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 7 1. KARUNK VEZETŐI 7 2. A 2008/2009-ES TANÉV MÁSODIK FÉLÉVÉNEK IDŐBEOSZTÁSA 7 2.1. 2.2. Nemzetközi igazgatás(BA) szak záróvizsga menetrendje Jogász szak záróvizsgáinak menetrendje 3. A KARI HONLAP ÉS A NEPTUN-RENDSZER HASZNÁLATA 3.1. 3.2. Kari honlap Neptun-rendszer 9 10 14 14 16 4. FIZETENDŐ DÍJAK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK 18 5. HALLGATÓI JUTTATÁSOK 20 6. HALLGATÓI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ SZERVEZETI EGYSÉ­ GEK, TESTÜLETEK, AZOK ELJÁRÁSI ÉS ADMINISZTRÁCIÓS RENDJE 23 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. Dékáni Hivatal - tanulmányi ügyintézés Dékáni Titkárság Dékánhelyettesi Titkárság Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §) Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §) Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §) Diákjóléti Bizottság (SzMSz 25. §) Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 26. §) 7. INTÉZETEK, TANSZÉKEK 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. Alkotmányjogi Tanszék Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 23 26 27 27 27 27 28 28 29 29 29 30 31 3 �7.5. 7.6. 7.7. 7.8 7. 9. 7.10. 7.11. 7.12. 7.13. 7. 14. 7.15. 7.16. 7.17. 7.18. Idegen Nyelvi Lektorátus Informatikai Oktatási Csoport Jogbölcseleti Tanszék Jogtörténeti Tanszék Kánonjogi Intézet Kereskedelmi Jogi Tanszék Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék Közigazgatást Jogi Tanszék Nemzetközi Magánjogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Polgári Jogi Tanszék Római Jogi Tanszék Testnevelési Csoport 8. POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉSEK 8.1. 8.2. 8.3. Jog-és Államtudományi Doktori Iskola Deák Ferenc Továbbképző Intézet Kánonjogi Posztgraduális Intézet 32 32 33 33 34 35 35 36 37 38 38 39 40 40 41 41 41 42 9. HALLGATÓI ÉRDEKKÉPVISELET - HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT (HŐK)42 11. INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK 43 12. PÁLYÁZATI, KARRIER-TANÁCSADÁSI ÉS EGYÉB ÖSZTÖNDÍJLEHETŐSÉGEK 44 12. 1. Pályázati és Forrásszervezö Iroda Deák Ferenc Továbbképző Intézet44 12. 2. Nemzetközi Kapcsolatok Irodája 12. 3. Karrier Iroda - Deák Ferenc Továbbképző Intézet 13. AZ OKTATÁSI HELYISÉGEK ELHELYEZKEDÉSE 4 44 44 45 �MINTAÓRARENDEK 47 JOGÁSZ SZAK 47 NAPPALI TAGOZAT LEVELEZŐ TAGOZAT 47 53 NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPSZAK 59 NAPPALI TAGOZAT LEVELEZŐ TAGOZAT 59 61 5 ��ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1. KARUNK VEZETŐI Dékán: Dr. Schanda Balázs Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság Dékán helyettesek: Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor Elérhetőségük: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Külügyi dékánhelyettes: Dr. Szabó Marcel Elérhetőség: Id. Nemzetközi Kapcsolatok Irodája Gazdasági igazgató: Dr. Katona Klára Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság 2. A 2008/2009-ES TANÉV MÁSODIK FÉLÉVÉNEK IDŐBEOSZTÁSA Kérelem benyújtási határidők: KÁB vendéghallgatói tárgybeszámítási kérelmek 2008. december 12. péntek 12 óra Tagozatváltási, részletfizetési, vendéghallgatói jogviszony iránti kérelmek 2009. január 16. péntek 12 óra Átsorolás-kérési időszak (Neptunon) 2007. előtt kezdett jogász hallgatóknak 2009. január 16. - február 3. Kedvezményes tanrendi kérelem 2009. február 6. péntek 12 óra KÁB kérelmek, halasztott bejelentkezési kérelmek 2009. február 13. péntek 12 óra Leckekönyvek leadási határideje (őszi félévi vizsgák után) 2009. február 3. kedd TárgyiéIvételi és bejelentkezési időszak a Neptunon (tavaszi félévre) 2009. január 27. kedd 9 órától 2009. február 5. csütörtök 24 óráig 7 �Tárgyfelvétel véglegesítés (törölt szab, válók helyett) 2009. február 10-14. Halasztott tárgyfelvételek határideje aktívként bejelentkezett hallgatóknak 2009. február 13. 15 óráig 1300,- Ft/tárgy, majd 2009. február 21-ig 2600,- Ft/tárgy Költségtérítési díj befizetési határidő 2009. február 20. Szorgalmi időszak 2009. február 2. - május 16. Regisztrációs hét 2009. február 2-7. Első tanítási nap Levelező tagozaton: 2009. február 7. Nappali tagozaton: 2009. február 9 Tanítási szünetek levelező tagozaton 2009. április 11. (Nagyszombat) Tanítási szünetek nappali tagozaton 2009. április 9-14. (Húsvéti szünet) és 2009. május 1. CV vizsgaidőszak 2009. március 16-28. CV vizsgaidőpontok meghirdetése 2009. március 5-ig CV vizsgajelentkezés kezdete jogász szak 2009. március 9. 9 óra nemzetközi igazgatás szak 2009. március 10. 9 óra CV vizsgajelentkezés lezárul 2009. március 27. 12 óra KV vizsgaidőszak 2009. április 2-29. KV kurzusra jelentkezés tanszéken, engedély alapján 2009. március 30-ig KV vizsgajelentkezés 2009. április 1. 9 órától 2009. április 28. 12 óráig Vizsgaidőszak 2009. május 18. - június 27. Elővizsgahét 2009. május 11-16. Vizsgaidőpontok meghirdetése 0 létszá­ mai 2009. április 23-ig Létszámok megemelése 2009. április 29-30. Vizsgajelentkezési időszak jogász szakon 2009. május 4. 9 órától -június 26. 12 óráig nemzetközi igazgatási szakon 2009. május 5. 9 órától - június 26. 12 óráig 8 �Leckekönyvek felvétele a tavaszi félév vizsgáihoz 2009. április 30-tól Tárgyak meghirdetése az őszi félévre 2009. május 15-ig Leckekönyvek leadási határideje 2009. július 3. Átsorolás-kérési időszak 2009. június 29. - július 10. Átsorolási döntési határidő 2009. július 28. 2.1. Nemzetközi igazgatás (BA) szak záróvizsga menetrendje Záróvizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki: abszolvált státuszú és szakdolgozatát a megadott határidőig leadta. (Tavaszi félévben abszolutóriumot az a BA-s hallgató kaphat, aki teljesítette a szak­ mai gyakorlatot és június 4-ig összes hiányzó vizsgáját teljesíti. A 6. féléves tárgyak közül a 2 beszámolós tárgyat a szorgalmi időszak utolsó két hetében, a maradék 4 kollokviumos tárgyat az elővizsga-héttől (május 11 - június 4-ig kell teljesíteniük.) 2009. 06. 11. Abszolutóriumok kiállítása a június 4-ig az abszolutóiumhoz szükséges összes követelményt teljesített, és leckekönyvet június 5-ig leadott hallgatók számára „Záróvizsga nemzetközi igazgatásból” tárgy és vizsgaidőpont meghirdetése 2009. 06. 12. 14 óráig Záróvizsga-bizottságok felállítása 2009. 06. 15-től Szakdolgozatok leadása (csak az adhatja le, aki abszolvált) 2009. 06. 12-16. Záróvizsga tárgy felvétele és vizsgajelentkezés a nemzetközi igazgatási szakon abszolvált hall­ gatóknak, akik leadták szakdolgozatukat. 2009. 06. 12. 15 órától 2009. 06. 17. 8 óráig Záróvizsga bizottságok véglegesítése és záróvizsga tárgyat felvett hallgatók beiratkoztatása az adott félévre Záróvizsgázó státusszal. 2009. 06. 17. Tavaszi záróvizsga-időszak 2009. 06. 22-26. Oklevél átadó ünnepség (a június 26-ig vala­ mennyi feltételt teljesítettek részére) 2009. 07. 17. péntek 9 �2.2. Jogász szak záróvizsgáinak menetrendje Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy a záróvizsga jelentkezés a Neptun rendszeren keresztül történik! Ez minden hallgatóra vonatkozik, függetlenül attól, hogy mikor szerezett abszolutóriumot. Aki nem tudja, vagy elfelejtette Neptun kódját, illetve jel­ szavát, az keresse fel a záróvizsga előadót! A záróvizsga jelentkezés lépései: 1 .Tárgy- és kurzusjelentkezés 2 .Tétel kiírása, vizsgadíj befizetése (Ez a pont csak a jogviszonnyal már nem rendelkező hallgatókra vonatkozik.) 3 . Vizsgaj elentkezés 1. TÁRGY- ÉS KURZUSJELENTKEZÉS A diplomamunka védés-, illetve a záróvizsga tárgyak a Neptun rendszerben a Tárgyak menü Tárgy felvétel pontja alatt találhatóak meg, a Záróvizsga tárgyak (jogász) nevű mintatantervben. A tárgyfelvételt, és a kurzusjelentkezést is erről a felületről kell lebo­ nyolítani. A./Diplomamunka védés tárgy A tanszékek az alábbi néven hirdetik meg a diplomamunka védés tárgyat (a kipontozott helyen az adott tanszék neve szerepel): Diplomamunka védés a............ tanszéken Egy-egy tanszék annyi kurzust hirdet meg, amennyi konzulenshez írtak diplomamun­ kát az adott félévben. A hallgatóknak arra a kurzusra kell jelentkezniük, amelynek kód­ jában szerepel saját konzulensük neve. (Pl.: ’01 dr. Nagy Béla’) B./ Tantárgyi záróvizsgák A négy záróvizsga tárgyat az alábbi néven hirdetik meg a tanszékek: Záróvizsga alkotmány- és közigazgatási jogból Záróvizsga büntetőjogból Záróvizsga európajog és nemzetközi közjogból Záróvizsga polgári jog és kereskedelmi jogból A tanszékek minden tantárgyi záróvizsgához 4 kurzust hirdetnek meg. (A kurzusok egy-egy időszakot jelölnek.) A kurzusjelentkezéskor a hallgatónak kell kiválasztania, hogy az adott tárgyból mely időszakban kíván vizsgázni. A kurzusok kódjai: 01 március 30 - április 20. 02 április 22 - május 8. 03 május 11 - május 25. 04 május 29 - június 15. A tárgyfelvételt azon hallgatóink számára engedélyezi majd a Neptun rendszer, akiknek leckekönyve le van adva a Dékáni Hivatalban, és akik: a) záróvizsgáikat már korábban megkezdték (a Neptun rendszerben ’záróvizsgázó’ státuszúak) b) abszolutóriummal rendelkeznek, és védésre alkalmas diplomamunkájuk le van adva a Dékáni Hivatalban (a Neptun rendszerben ’abszolvált’ státuszúak) 10 �c) az abszolutórium megszerzésének valamennyi feltételét teljesítették (a szakmai gyakorlatot is!), és védésre alkalmas diplomamunkájuk le van adva a Dékáni Hi­ vatalban (a Neptun rendszerben ’aktív’ státuszúak) A tárgy- és kurzusjelentkezési időszak 2009. február 18. szerda 900-tól 2009. február 27. péntek 1200-ig tart. A hallgatók ezen időszak alatt szabadon jelentkezhetnek tárgyra, illetve kurzusra. Az időszak alatt szabadon módosíthatják-, vagy törölhetik jelentkezé­ seiket. Figyelem! A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy egy hallgató több tárgynál is ugyanazt a kurzust (pl.: 02 április 22 - május 8.) jelölje meg. A hallgató felelőssége eldönteni, hogy egy időszakon belül hány db záróvizsgát képes teljesíteni. 2. TÉTEL KIÍRÁSA, VIZSGADÍJ BEFIZETÉSE Ez a pont csak azokra vonatkozik, akik az adott záróvizsga időszakban már nem ren­ delkeznek hallgatói jogviszonnyal! A Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat alapján a hallgatói jogviszonyon kívül tett zá­ róvizsga esetén a hallgató köteles megtéríteni a vizsgabizottság tagjainak költségét. Ennek értelmében a hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkezők csak akkor tudnak vizsgára jelentkezni, ha vizsgánként 10 000 Ft szolgáltatási díjat a Neptun rendszeren keresztül, bankkártyával befizettek. (Jogviszonyon kívül tett diplomamunka védésért is be kell fizetni a szolgáltatási díjat!) A vizsgadíj befizetését kizárólag a Neptun rendsze­ ren keresztül történő bankkártyás teljesítéssel tudjuk elfogadni. Csekken, vagy banki átutalással NEM LEHETSÉGES a vizsgadíj befizetése. A záróvizsga-díj befizetésének lépései a Neptun rendszerben: A./ Tétel kiírása A záróvizsgákra vonatkozó díjtételek a tárgyjelentkezési időszak lezárultát követően, 2009. február 27. péntek 1500-tól lesznek láthatók a hallgatók számára. (Legkorábban tehát ekkor lehet kiírni a tételeket!) A tétel kiírása a következők szerint történik: 1. A Neptun rendszerben válassza ki a Pénzügyek menü Befizetés menüpontját. 2. Kattintson a jobb szélen található Tétel kiírás gombra, majd a fizetési jogcímek közül válassza ki a Szolgáltatási jogcím-et a legördülő menüből. 3. A Szolgáltatás típusa legördülő menüből válassza ki a J-Záróvizsga díja (10000 Ft) nevű díjtételt, majd a Tárgyak legördülőből válassza ki azt a tárgyat, amelyhez tételt szeretne rendelni. (A diplomamunka védés tárgy esetében is ugyanígy kell eljárni.) 4. A Tétel létrehozása gomb megnyomásával a tétel kiírásra kerül. 5. Ha Ön több tárgyból kíván vizsgára jelentkezni, akkor a tétel kiírását annyiszor kell megismételnie, ahány vizsgára jelentkezni szeretne (természetesen minden eset­ ben a megfelelő tárgyat kell kiválasztania a legördülő menüből)! B./ Tétel befizetése A tételek a kiírást követően azonnal befizethetők. A befizetés a vizsgajelentkezési idő­ szak végéig bármikor teljesíthető, azonban vizsgaidőpontra csak akkor fog tudni je­ lentkezni a hallgató, ha fizetési kötelezettségét az adott tárgyból teljesítette. Á befizetés lépései: LA Neptun rendszerben válassza ki a Pénzügyek menü Befizetés menüpontját. 11 �2. A Félévek legördülő menüből válassza ki a 2008/09/2-es félévet. A Státusz legördülő menüből válassza ki a Minden típus, vagy az Aktív menüpontok valamelyikét (utóbbi esetben csak a be nem fizetett tételeket fogja listázni a rendszer). A Listázás gomb megnyomása után tekintheti meg befizetendő kiírt tételeit. 3. A Befizet oszlopban található j elölőnégyzetek segítségével válassza ki azokat a kiírt tételeket, amelyeket be szeretne fizetni (egyszerre több tételt is ki lehet választani), majd kattintson a Tovább gombra. 4. Ha a kiírt tétel(ek)hez nem rendelt előzetesen befizetőt, a program figyelmeztetni fogja erre. Ha a Mégsem gombra kattint, módja van ennek pótlására (befizetőt csak abban az esetben szükséges megadnia, ha a befizetésről számlát, vagy adóigazolást kíván igényelni). Ha folytatni kívánja a befizetés műveletét, kattintson az OK gom­ bra. A befizetés típusa felületen a Befizet gombra kattintva az OTP Bank oldala je­ lenik meg, ahol a bankkártya adatainak megadásával az interneten keresztül tudja a kiírt tételeket teljesíteni. 3. VIZSGAJELENTKEZÉS Atárgyfelvételi időszak lezárultát követően a tanszékek hirdetik meg a vizsgaidőpontokat (március 2. és 3. között). A vizsgajelentkezés kezdete attól függ, hogy az adott hallgató hány db tárgyat vett fel a tantárgyi záróvizsgák közül. Vizsgára jelentkezni a Neptun rendszerben a Vizsgák menü Vizsgajelentkezés alpontja alatt lehet. A./Diplomamunka védés tárgy Fontos, hogy diplomamunka védés tárgyból is be kell jelentkezni vizsgára. (Akkor is kell vizsgára jelentkezni, ha az adott kurzushoz csak egyetlen időpontot hirdetett meg a tanszék!) B./ Tantárgyi záróvizsgák A tanszékek 1 napra legalább két vizsgacsoportot hirdetnek meg, maximum 15-15 fővel. (A tanszékek az adott kurzusra bejelentkezett hallgatók létszámához képest 1,1szeres szorzóval számolva hirdetik meg a vizsgaidőpontokat.) Figyelem! Azok a hallgatók, akik egy adott záróvizsga tárgyból kimerítették a TVSZben meghatározott 3 db vizsgalehetőségüket, csak akkor tudnak vizsgára jelentkez­ ni, ha rendelkeznek az aktuális félévre szóló dékáni engedéllyel! Az erre vonatkozó kérelmeket célszerű még a tárgyjelentkezési időszak előtt beadni, hogy a vizsgaje­ lentkezés kezdetére elbírálásra kerüljenek. A vizsgajelentkezési időszak alatt a hallgatók szabadon jelentkezhetnek a Kurzuson belül meghirdetett vizsganapokra, módosíthatják, illetve törölhetik jelentkezéseiket. Az időszak lezárultát követően azonban időpont módosításra, lemondásra, illetve a befize­ tett vizsgadíj visszaigénylésére már nincs lehetőség. Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy az okleveleket a Neptun rendszerben szereplő adatok alapján állítjuk ki, ezért fontos, hogy ellenőrizzék személyes adataik helyes­ ségét. Amennyiben személyes adataikban változás történt, nyújtsanak be adatmódosítá­ si kérelmet a Neptun rendszeren keresztül, és a változást igazoló dokumentumokat (pl. házassági anyakönyvi kivonat) mutassák be a záróvizsga előadónál, mert csak ezt követően kerül elfogadásra a módosítási kérelem. Ha értesítési címükben történt vál­ tozás, kérjük, hogy saját érdekükben javítsák azt a Neptun rendszerben, ugyanis az itt megadott címre lesznek majd postázva az oklevél átadó ünnepélyre szóló meghívók. 12 �Felhívjuk azon hallgatóink figyelmét, akik záróvizsgáikat 2006. szeptember 15-e előtt már megkezdték, hogy amennyiben záróvizsgáikat 2009. szeptember 15-ig nem fejezik be (azaz a 2009. tavaszi záróvizsga időszakban), akkor az addig megszerzett részjegyeik érvénytelenné válnak! Záróvizsga tárgyak (diplomamunka is!) meghir­ detése. 2009. 02. 16-17. Diplomamunkák leadása (csak az adhatja le, aki abszolvált, vagy az abszolutórium megsz­ erzésének valamennyi feltételét teljesítette) 2009. 02. 17-26. Záróvizsga tárgyak felvétele (diplomamunka védés is!) a Neptunon (Hallgatók) 2009. 02. 18. 9 órától 27. péntek 12 óráig Záróvizsga vizsgaidőpontok meghirdetése 2009. 03. 02-03. Záróvizsga vizsgaidőpontokra jelentkezés kez­ dete a Neptunon keresztül. Diplomamunka védésre is jelentkezni kell! (jogviszonnyal már nem rendelkező hallgatók esetében csak a záróvizsga szolgáltatási díj Nep­ tunon történő befizetése után lehet jelentkezni) (Hallgatók) 4 tárgyat felvetteknek 2009.03.05. 9 óra 3 tárgyat felvetteknek 2009. 03. 05. 15 óra 2 tárgyat felvetteknek 2009. 03. 06. 9 óra 1 tárgyat felvetteknek 2009. 03. 06. 15 óra (ebbe a diplomamunka védés tárgy nem számít) A záróvizsga vizsgajelentkezés lezárul 2009. 03. 15.24 óra Tavaszi záróvizsga-időszak 2009. 03.23.-06. 15. Diplomamunka védések 2009. 03. 23-27. Tantárgyi vizsgák 1. időszak (01 Kurzus) 2009. 03.30.-04. 20. Tantárgyi vizsgák 2. időszak (02 Kurzus) 2009. 04. 22.-05.08. Tantárgyi vizsgák 3. időszak (03 Kurzus) 2009. 05. 11-25. Tantárgyi vizsgák 4. időszak (04 Kurzus) 2009. 05.29.-06. 15. Oklevél átadó ünnepségek * - a május 8-ig valamennyi feltételt teljesítettek részére - a június 15-ig valamennyi feltételt teljesítettek részére 2009. 06. 5. 2009. 07. 17. * Azok az egyetemi képzésben (JANEKJ, JA_LEKJ, JANEJ, JALEJ) résztvett hallgatók, akik május 8-ig, illetve június 15-ig teljesítik az oklevél megszerzésének valamennyi feltételét, automatikusan beosztásra kerülnek a soron kővetkező oklevél átadó ünnepélyre, és számukra a Kar díszoklevelet állíttat ki. Ezen hallgatók vállalják a díszoklevél árának-, illetve az oklevél átadó költségeinek megtérítését. 13 �Azok a hallgatók, akik határidőre teljesítették az oklevél megszerzésének valamennyi feltételét, azonban nem kívánnak részt venni az ünnepélyes oklevél átadón, szándéku­ kat írásban jelezzék a záróvizsga előadónál! (Ha a távolmaradás szándékát nem jelzik legkésőbb a május 8-i, illetve a június 15-i határidőkig, oklevelüket csak a soron következő oklevél átadót követően vehetik át, miután megtérítették az oklevél átadó ünnepély-, illetve a díszoklevél költségeit.) A hivatalos oklevél átadó ünnepségen kívül, rendkívüli avatás során oklevelet szerző hallgatóknak is lehetőségük van díszoklevél igénylésére, amennyiben azt a rendkívüli avatási kérelmükben kérik, és a díszoklevél költségeit előre megtérítik. (A befizetést igazoló csekkszelvény másolatát május 8-ig, illetve június 15-ig kell leadni a záróvizsga előadónál. A díszoklevél ára ebben az esetben: kitűnő és jeles minősítésű oklevél esetén 18.700,- Ft, egyéb minősítés esetén 6.800,- Ft. Mivel a rendkívüli avatás során oklevelet szerzett hallgatók számára nincs lehetőség az ünnepélyes avatáson is részt venni, e hallgatók díszoklevelüket a soron következő átadó ünnepély után, a záróvizsga előadótól vehetik át félfogadási időben.) 3. A KARI HONLAP ÉS A NEPTUN-RENDSZER HASZNÁLATA 3.1. Kari honlap A www.jak.ppke.hu címen elérhető kari honlap folyamatos tájékoztatást nyújt a Kar működésével kapcsolatos közérdekű információkról. A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Kar honlapján szereplő információk folyamatos nyomon követése! Főmenü: A baloldali oszlopban található főmenü segítségével egyszerűen elérheti az Ön számára fontos témaköröket. Egy-egy menüpont kiválasztása után a fenti vízszintes menüsorban találja meg az adott témához tartozó almenüpontokat. A főmenü pont­ jai: KARUNKRÓL E menüpont alatt találja meg a dékáni köszöntőt, a Kar küldetésnyilatkozatát, a jogászi eskü szövegét, a PPKE JAK történetének rövid összefoglalóját, valamint a kari kiadványokról és kitüntetésekről szóló tájékoztatót. A KAR SZERVEZETE Itt tájékozódhat Karunk szervezeti felépítéséről, a különböző szervezeti egységek működéséről, elérhetőségeiről és félfogadási rendjéről. Az OKTATÁSI EGYSÉGEK almenüpontra kattintva találja meg a tanszékek elérhetőségét, és az általuk kiadott tájékoztatókat (pl. tantárgyprogram, szakirodalom jegyzék, tételsorok). Tanulmányi ügyek intézésekor fontos lehet még a Dékáni Hivatal elérhetőségeinek és félfogadási rendjének ismerete. Az erre vonatkozó információkat az Oktatást segítő egységek/ Dékáni Hivatal almenüpontban találja meg. OKTATÁS 14 �Itt található a Kar képzési rendszerének leírása. HALLGATÓINKNAK Tanulmányaik során erre a menüpontra van leggyakrabban szüksége a hallgatók­ nak, ezért érdemes megismerkedni a hozzá tartozó almenüpontokkal is. TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK: Innen értesülhet a tanulmányaival kapcsolatos aktuális hírekről, információkról. Tájékozódhat többek között a félév időbeosztásáról, a Neptun rendszer használatá­ ról, a bejelentkezési eljárásról, a tárgyfelvételről, az évfolyamdolgozatról, a szakmai gyakorlatról, a diplomamunkáról, a záróvizsgákról, valamint a mintatantervekről és az órarendekről. ÖSZTÖNDÍJAK: A menüpont alatt talál tájékoztatást a különféle hazai és nemzetközi ösztöndíj­ lehetőségekről. FORMANYOMTATVÁNY Ha Ön kérelmet kíván benyújtani a Kar valamely szervezeti egységéhez (pl. Ta­ nulmányi Bizottság), innen töltheti le az ehhez szükséges formanyomtatványokat. PÉNZÜGY Itt tájékozódhat az aktuális térítési- és szolgáltatási díjak összegéről, valamint információhoz juthat a díjfizetés teljesítésének lehetséges módjairól, és innen töltheti le a pénzügyekkel kapcsolatos formanyomtatványokat is (pl. visszafizetési kérelem). SZABÁLYZAT A PPKE JÁK működését érintő valamennyi szabályzat megtalálható és letölthető a menüpont alatt. HŐK: Innen érheti el a Hallgatói Önkormányzat honlapját, illetve itt találja meg a HŐK személyi összetételével-, működésével- és elérhetőségeivel kapcsolatos információ­ kat. TDK linnen értesülhet a Karunkon működő Tudományos Diákköri Konferencia felhí­ vásairól. FELVÉTELIZŐKNEK E menüpont alatt a Kar működésével-, célkitűzéseivel és képzési rendszerével kapcsolatos általános jellegű információkat talál, valamint lehetősége van részletes felvételi tájékoztató letöltésére is. KÁNONJOGI INTÉZET Itt tájékozódhat Jogi Kar keretei között működő Kánonjogi Intézet elérhetőségei­ ről, félfogadási rendjéről, és az Intézet által kiadott hirdetményekről. A jobboldali menüoszlop főbb pontjai: TELEFONKÖNYV Itt találja meg a Kar oktatóinak és adminisztratív munkatársainak elérhetőségeit 15 �(e-mail cím, szobaszám, telefon mellék). Lehetősége van konkrét névre keresni, de a munkakör-, vagy a szervezeti egység megadásával is szűkítheti a találatokat. HIRDETMÉNYEK A tanszékek, illetve az egyéb szervezeti egységek (pl. könyvtár) aktuális hirdetmé­ nyeit találja a menüpont alatt. NEPTUN A linkre kattintva juthat el a Neptun rendszer oldalára. (A Neptunt közvetlenül is elérheti a neptun.ppke.hu címen.) INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁS Innen érheti el többek között az egyetemi levelezőrendszert, valamint a könyvtár online katalógusát. Az alsó vízszintes menüsor: Itt találja meg a Kar működésével kapcsolatos kiegészítő információkat (pl. tovább­ képzések, nemzetközi kapcsolatok). Az itt elhelyezett információk közül érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK menüpontban találhatóakat, ugyanis innen tájékozódhatnak hallgatóink az aktuális kari és egyetemi programokról, rendezvényekről, valamint innen tölthetik le a PPKE JÁK havonta meg­ jelenő információs hírlevelét, a Kari Hírmondót. 3.2. Neptun-rendszer A Neptun rendszer a felsőoktatási intézmények tanulmányi és pénzügyi adminisztráci­ óját, oktatási, oktatás-szervezési feladatainak regisztrálását és információs rendszerét látja el. A Neptun hallgatói felülete elérhető a neptun.ppke.hu webcímen, vagy a Kar honlapjáról. A Neptun rendszer működéséről részletes leírás található a Kar honlapján a Hallgatóinknak/Tanulmányi információk menüpont alatt. Karunk valamennyi hallgatója rendelkezik egyedi azonosítóval (neptunkóddal) illetve jelszóval, mellyel be tud jelentkezni a Neptun a hallgatói felületére. A hallgatói felület ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgató gyorsan és eredményesen tudja intézni tanulmányi ügyeit. Hallgatóink elsősorban az alábbi típusú ügyek intézé­ sére használják Neptun rendszert: Adatnyilvántartás A Neptun rendszerben tartjuk nyilván hallgatóink személyes adatait, lakcímét, telefonszámát, bankszámlaszámát, személyi igazolvány számát, stb. Ezen adatok nap­ rakész nyilvántartása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgatói ügyintézés gördü­ lékenyen működjön. Ha a hallgató adataiban változás következik be, ezt nyolc napon belül jeleznie kell az intézmény felé. Az adatok módosításának két típusa van: 1. Személyes adat (pl. családi név) változása esetén a hallgatónak adatmódosítási kérelmet kell benyújtania a Neptun rendszeren keresztül, majd a változást igazoló doku­ mentumot (pl. házassági anyakönyvi kivonat) személyesen be kell mutatnia tanulmányi 16 �előadójánál, és le kell adnia róla 1 db másolatát. Az adatmódosítási kérelem csak ezután kerül elfogadásra. 2. Amennyiben állandó lakcíme, értesítési címe, e-mail címe, vagy telefonszáma változik, a hallgató saját maga módosíthatja ezen adatokat a Neptun rendszerben. Üzenetek A Neptunban a hallgatók üzenet kaphatnak a Kar tanulmányi ügyekkel foglalko­ zó munkatársaitól, az oktatóktól, valamint azoktól a hallgatótársaitól, akik számára az üzenetküldés lehetőségét engedélyezték. Emellett a Neptun maga is küld automatikus üzeneteket a rendszerben bekövetkező eseményekről (pl. jegybeírás, vizsgaidőpont vál­ tozás, tárgyjelentkezés tiltása, stb.) Figyelem! A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Neptun rendszer üzeneteinek folyamatos nyomon követése! Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől számított 10. napon közöltnek kell tekinteni. Bejelentkezés, tárgyfelvétel, vizsgajelentkezés A hallgatóknak csupán az első beiratkozáskor szükséges személyesen megjelen­ niük a Karon, a továbbiakban a Neptun rendszeren keresztül kell bejelentkezni az ak­ tuális félévre. A bejelentkezési eljárás a Dékáni Hivatal aktuális tájékoztatója alapján történik. A hallgatók a félévente meghirdetett tárgy felvételi időszakban tudnak a Neptunon keresztül tárgyra, illetve kurzusra jelentkezni. A vizsgajelentkezés szintén a rendszeren keresztül történik. A félév időbeosztásáról a Kar honlapján tájékozódhat a Hallgatóinknak/Tanulmányi információk menüpont alatt. Pénzügyek A Neptun rendszeren keresztül történik hallgatóink pénzügyeinek nyilvántartása, és a pénzügyi tranzakcióik bonyolítása. A különböző típusú díjtételek (pl. költségtéríté­ si díj) teljesítése egyszerűen és gyorsan végrehajtható a rendszerben, és a hallgató bár­ mikor megtekintheti teljesítésre váró, illetve a már korábban teljesített tételeit. Ahhoz, hogy a hallgató elektronikus úton tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, fontos, hogy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával rendelkezzen. Tanulmányok A Neptun rendszerben hallgatóink nyomon követhetik korábbi féléveik tanulmányi adatait, így megtekinthetik teljesített tárgyaikat, eredményeiket, féléves átlagaikat, kreditpontjaikat, hivatalos bejegyzéseiket, stb. 17 �4. FIZETENDŐ DÍJAK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK Költségtérítés 2008/2009-as tanév Jogászképzés nappali tagozat Ft/félév 202 000 levelező tagozat Ft/félév 161 000 nappali tagozat Ft/félév 218 000 levelező tagozat Ft/félév 173 000 nappali tagozat Ft/félév 219 000 levelező tagozat Ft/félév 173 000 2004/2005-ben és 2005/2006-ban felvettek nappali tagozat Ft/félév 221 000 levelező tagozat Ft/félév 168 000 2003/2004-ben felvettek nappali tagozat Ft/félév 214 000 levelező tagozat Ft/félév 163 000 nappali tagozat Ft/félév 170 000 levelező tagozat Ft/félév 150 000 2007/2008-ban felvettek levelező tagozat Ft/félév 162 000 2006/2007-ben felvettek levelező tagozat Ft/félév 145 000 Osztatlan képzésben nappali tagozaton Ft/kredit 7 300 Osztatlan képzésben levelező tagozaton Ft/kredit 5 800 Nemzetközi igazgatás (BA) szakon levelező tagozaton Ft/kredit 4 800 Nyomtatás térítési díja Ft/oldal 20 Oklevél átadó részvételi költségek díszoklevéllel együtt Ft/Fö 15 600 Rendkívüli, illetve egyedi avatás esetén a kitűnő és jeles minősítésű díszoklevél díja * Ft/Fő 18 700 2008/2009-ban felvettek 2007/2008-ban felvettek 2006/2007-ben felvettek BA képzés 2008/2009-ben felvettek Térítési díjak Kreditszám 10 %-os túllépése esetén Az intézmény eszközeinek használati díja 18 �Rendkívüli, illetve egyedi avatás esetén az egyéb minősítésű díszoklevél díja * Ft/Fő 6 800 Szolgáltatási díjak Késedelmi díj fizetése abban az esetben, ha a hallgató a leck­ ekönyvet idejében nem adja le. Késedelmi díj Ft/alkalom 3 400 Javítóvizsgadíj Javítóvizsgadíj Ft/tantárgy 1 700 Elveszett szabvány oklevél hely­ ett másodlat kiállítása Pótlási díj Ft/oklevél 5 500 Elveszett leckekönyv helyett másodlat kiállítása Pótlási és kitöltési díj Ft/leckekönyv 10 800 Elveszett egyéb okmány pótlása Pótlási díj Ft/okmány 10 600 Elveszett diákigazolvány pótlása Jogszabály szerint Ft/db Elveszett diákigazolvány pótlása Eljárási díj Ft/db 700 Kreditátviteli Bizottsághoz és Tanulmányi Bizottsághoz benyúj­ tott kérelem díja Eljárási díj Ft/alkalom 1 100 Dékánhoz (méltányossági-) vagy dékánhelyetteshez benyújtott kérelem Eljárási díj Ft/alkalom 3 200 Tantárgy felvétele a Neptun tár­ gyfelvételi időszak letelte után Tantárgy felvétele Ft/tantárgy 1 300 Doktori fokozatszerzés Eljárási díj Ft/alkalom 123 000 Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsga díja Záróvizsga díja Ft/záróvizsga 10 000 A megosztási szabályok mó­ dosításából eredő új számla, új adóigazolás stb. kiállítása esetén, ha a kérelmet a félév kezdetét követő egy hónapon túl nyújtják be. Eljárási díj Ft/alkalom 3 900 Hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkezők részére okmányok másolatának, okmányok hitelesítésének, igazolások ki­ adásának eljárási díja külön-külön Eljárási díj Ft/alkalom 3 500 Ft/alkalom 1400 Vizsgadíj vagy KED díj viss­ zafizetési kérelem díja * 2008/2009 tanév II. félévében a beszerzési ár függvényében változhat A Kar hallgatóinak pénzügyi szempontból történő teljes körű nyilvántartása: Czakó Jánosné (a Gazdasági Osztály munkatársa) Szentkirályi u. 28. Fsz. 033. szoba telefon: 429-7200/357 félfogadási idő: hétfő - csütörtök 9°o_i200 és 1300-1500 19 �5. HALLGATÓI JUTTATÁSOK Az alábbiakban az ösztöndíjakkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat gyűjtöttük össze tájékoztató jelleggel. Az ösztöndíjakra vonatkozó irányadó szabályozás minden esetben a vonatkozó jogszabály, valamint az egyetemi Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat (HTJSZ) mindig hatályos változata. Az ösztöndíjak utalásához nélkülözhetetlen az általános személyazonosító adatok mellett a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TÁJ szám), valamint egy bankszámla­ szám megadása a Neptun rendszeren, ezek hiányában ugyanis a Kar nem tudja kifi­ zetni a megítélt ösztöndíjat, támogatást! Tanulmányi ösztöndíj Tanulmányi félévenként tanulmányi eredmény alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú államilag támogatott nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók (kivéve az első tanulmányi félévben az elsősök). Hogyan igényelhető? Nincs szükség kérelemre, az elbírálásban minden jogosult részt vesz a tanulmányi eredménye (korrigált kreditindex) alapján. Rendszeres szociális ösztöndíj Tanulmányi félévenként szociális szempontok alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hall­ gatók, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt, illetve államilag támoga­ tott képzésen kezdték meg tanulmányaikat és az adott szakon megkezdett féléveik alapján még jogosultak lennének államilag támogatott képzésre. Hogyan igényelhető? A kérelmet a Kari Titkárságon kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: 2009. február 13. 20 �Rendkívüli szociális ösztöndíj A hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri jut­ tatás. Ki kaphat? Lásd rendszeres szociális ösztöndíj. Hogyan igényelhető? A kérelmet a Kari Titkárságon kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: nincs, folyamatosan leadható a félév során. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj Tantervi követelményeken túlmutató szakmai, tudományos illetve közéleti tevékeny­ ség alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hall­ gatók. Hogyan igényelhető? Egyéni, formailag kötetlen írásbeli kérelemmel, amelyet a Kari Titkárságon kell lead­ ni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: 2009. február 13. 21 ��6. HALLGATÓI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK, TESTÜLETEK, AZOK ELJÁRÁSI ÉS ADMINISZTRÁCIÓS RENDJE 6.1. Dékáni Hivatal - tanulmányi ügyintézés 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Fszt. 045. E-mail: dhivatal@jak.ppke.hu A www.jak.ppke.hu honlapon a baloldali HALLGATÓINKNAK menüpont alatt a hallgatókat érintő fontos TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK folyamatosan aktuali­ zálva megtalálhatók. A Dékáni Hivatal vezetője: Mátéffy Györgyné (044 szoba) Telefon: 429-7254 E-mail: mateffy@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd és csütörtök 9°°-1000, vagy előzetes egyeztetés szerint Általános információ, formanyomtatványok kiadása: Dávid Annamária (018/a szoba) Telefon: 429-7208 E-mail: dhivatal@jak.ppke.hu Félfogadás: hétfőtől - péntekig: 830-1200 és 1300-1530 Tanulmányi ügyek intézése: dr. Balázs Jánosné (Julika) (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: bjuli@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Csonka Sándorné (Juli) (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: csonka@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 23 �Hadnagy Zoltánná (Mária) (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: ederics@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Havaldáné Szabó Eszter (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: szeszter@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Penczné Bálint Katalin (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: pencz@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Sztancsik Éva (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: evuska@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 90°_i200 szerda és péntek: 1300-1500 Diákigazolvány, diákhitel, szakmai gyakorlat ügyintézés, diplomamunkák/szakdolgozatok leadása: Nagy Klotild (043/c szoba) Telefon: 429-7200/370 E-mail: tilda@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 9°o_i2°° szerda és péntek: 1300-1500 24 �Záróvizsga és oklevélmelléklet ügyintézés: Korbuly Rita (043/b szoba) Telefon: 429-7200/307 E-mail: korbulyr@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd és csütörtök: 9o°_i200 szerda és péntek: 1300—1500> valamint előzetes telefonegyeztetés szerint Hallgatói Neptun tanácsadás: Olgyay Máté (043/b szoba) Telefon: 429-7200/307 E-mail: olgyaym@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 9°o_i200 szerda és péntek: 1300-1500 Neptun adatfelelös és teremgazdálkodó: Ágostonná Szabó Edit (043 szoba) Telefon: 429-7200/306 E-mail: edit@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint Neptun koordinátor: Rónai Zoltán (043 szoba) Telefon: 429-7200/393 E-mail: rzoltan@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint 25 �6.2. Dékáni Titkárság Szentkirályi u. 28. II. em. 229. sz. Tel: 429-7221 e-mail: dekani.titkarsag@jak.ppke.hu Vezetője: dr. Stágel Bence dékáni titkár Félfogadás: hétfő-csütörtök: 800-1600, péntek: 800-1400 Munkatársak: Hermány Helga (dékáni munkatárs) Kiss Lászlóné Rita (titkárnő) Réti Anna (titkárnő) Szakaiiné Szeder Andrea (kiadványszerkesztő) Zsák Istvánné (irattáros) Dékáni fogadóóra: Előzetes írásbeli megkeresés után, időpont egyeztetéssel dr. Stágel Bence dékáni tit­ kárnál: e-mail: dekan@jak.ppke.hu A Dékáni titkárság szervezeti keretébe tartozik az Irattár, valamint a központi iktatást és postázást végző Kari Titkárság is. Szentkirályi u. 28. földszint, a porta mellett balra Tel.: 429-7203 Félfogadás: hétfő-csütörtök: 800-1600, péntek: 800-1400 Munkatársak: Szoldatits Lászlóné, Fogas Magdolna 26 �6.3. Dékánhelyettesi Titkárság Szentkirályi u. 28.1. em. 105. sz. Tel.: 429-7247 és 429-7248 e-mail: dekanhelyettesi.titkarsag@jak.ppke.hu Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Félfogadás: hétfő-csütörtök 90°—1200 és 1300-1500 A Titkárság munkatársai: Bai Viktorné, Boncza Hajnalka 6.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Elnök: Dr. Varga Zs. András Tanári tag: dr. Békés Adám Hallgatói Önkormányzat által delegált tag: Szendrődi Szabolcs 6.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Elnök: Dr. Szabó István Tanári tagok: dr. Csapó Orsolya, Dr. Molnár Miklós 6.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Elnök: Dr. H. Szilágyi István Tanári tag: dr. Szívós Mária Hallgatói Önkormányzat által delegált tagok: Szilágyi Demeter, Szendrődi Szabolcs 27 �6.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 25. §) Szentkirályi u. 28. III. emelet 301/a sz. Telefon: 42-97-200/363. mellék E-mail: diakjoleti@jak.ppke.hu Félfogadási idő: kedd és csütörtök: 9°o_i 200 és 1300-1500 Munkatárs: Egressy Rita Elnök: Dr. Horváth Attila Tanári tagok:dr. Horváth E. írisz , Dr. Schlett András Hallgatói Önkormányzat által delegált tagok: Körösi-Szabó István, Szendrödi Szabolcs, Szilágyi Demeter, Budai Boglárka (kollé­ giumi felelős) 6.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 26. §) Adminisztráció: Dékáni Titkárság Elnök: kinevezés alatt Tanári tag: dr. Adány Tamás Hallgatói Önkormányzat által delegált tag: Telekesi Marianna 28 �7. INTÉZETEK, TANSZÉKEK (A fogadóórák időpontjai 2008. szeptember 8-december 13. közötti időszakban érvé­ nyesek. A tavaszi félévre vonatkozóan kiegészítő füzet fog megjelenni.) 7.1. Alkotmányjogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-7201 e-mail: alkjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-H00 és 1300-1400, pénteken 900-ll00 Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók dr. jur. Balogh Zsolt mestertanár dr. jur. Hajas Barnabás egyetemi adjunktus Prof. Em. Dr. Kilényi Géza DSc dr. jur. Salamon László mestertanár Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Fogadóórák csütörtök 1500-1600 (351/a sz.) szerda 1600-1700, és kedd 1700-1800 (351/a sz.) szerda 800-93ü (356/ b sz.) péntek 1000-1200 (351/a sz.) kedd 1400-1500, szerda 1300-1400 dr. jur. Kozma Ákos dr. jur. Kovács György 7.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 215. sz. telefon: 429-7280 Fax: 429-7201 E-mail: buntetojog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Belovics Ervin egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-ll00 és 1400-1600, péntek 900-1200 Munkatárs: Kovácsné Göcze Györgyi Oktatók Fogadóórák dr. jur. Bárándy Gergely egyetemi adjunktus szerda 1500-1600 (212. sz.) Prof. Em. Dr. Békés Imre kedd 900-1000 (212. sz.) 29 �dr. jur. Békés Ádám egyetemi adjunktus Dr. Belovics Ervin egyetemi docens dr. jur. Bory Noémi tanársegéd Dr. Busch Béla egyetemi docens dr. jur. Eperjes Krisztián tanársegéd dr. jur. Margitén Éva mestertanár dr. jur. Molnár Gábor mestertanár dr. jur. Sinku Pál mestertanár dr. jur. Szívós Mária mestertanár dr. jur. Tamási Erzsébet tud. főmunkatárs Prof. Dr. Tóth Mihály CSc egyetemi tanár dr. jur. Újvári Ákos egyetemi adjunktus dr. jur. Varga Zoltán mestertanár Prof. Dr. Vókó György egyetemi tanár hétfő 1300-1400 (212. sz.) szerda 800-1000 (212. sz.) péntek 1 io°_i200 (212. sz.) szerda 800-1000 (212. sz.) kedd 1500-1600 (212. sz.) hétfő 1200-1300 (212. sz.) hétfő 1100-1200 (212. sz.) szerda 1100-1200 ( 212. sz.) hétfő 1500-1600 (212. sz.) kedd 1000-1200 (205. sz.) hétfő 900-1000 (207. sz.) kedd 1500-1600 (212. sz.) csütörtök 1500-1600 (212. sz.) hétfő 700-800 és 1800-1900 (212. sz.) dr. jur. Bodor Tibor dr. jur. Bogár Péter dr. jur. Bolya Lajos dr. jur. Borbély Zoltán dr. jur. Csák Zsolt dr. Csorba József dr. jur. Gimesi Ágnes dr. jur. Hajdú Magdolna dr. jur. Horváth Katalin dr. jur. Kádár András dr. jur. Móritz Balázs 7.3. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7265 Fax: 429-7201 E-mail: eujog@jak.ppke.hu vagy nemzetkozi.kozjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1100 és 1400-1500, pénteken: 900-ll00 Munkatárs: Turzai Orsolya Oktatók Fogadóórák dr. jur. Ádány Tamás egyetemi adjunktus hétfő 1600-1700 (113. sz.) dr. jur. Jaskó Luca tanársegéd 30 kedd 1000-ll00 (126. sz.) �dr. jur. Gyeney Laura egyetemi adjunktus (szülési szabadságon) fiz. nélküli szab. Dr. Király Miklós egyetemi docens Prof. Dr. Kovács Péter egyetemi tanár csütörtök 930—1000 (113.sz.) dr. jur. Kravalik Gábor tud. munkatárs páros hét péntek 1700—1800 (113.sz.) és páros hét szerda 1730—1800 dr. jur. Margitay-Becht Beáta tud. segédmunkatárs péntek 1800-1900 dr. jur. Mohi Csaba mestertanár csütörtök 1030—1200 Dr. Szabó Marcel egyetemi docens kedd 1200-l 330 (124.sz.) dr. jur. Szilágyi Pál Béla tanársegéd szerda 1000-1200 (III. em. 343. sz.) dr. jur. Allan Tatham egyetemi adjunktus dr. jur. Csepely-Knorr Tamás dr. jur. Gál Gyula dr. jur. Láncos Petra Lea dr. jur. Lőrincz Aranka dr. jur. Mészáros Kinga dr. jur. Pasqualetti Gergő dr. jur. Pünkösty András dr. jur. Sípos Kinga 7.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Szentkirályi u. 26. II. em. 201-208 sz. Tel.: 429-7276 Fax: 4297-279 E-mail: kozgazd@jak.ppke.hu vagy heller.farkas@jak.ppke.hu Intézetvezető: Dr. Botos József egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1100 és 1400-1500, péntek 900-1100 Munkatárs: Járdány Zsoltné (Erika) Oktatók Prof. Dr. Botos Katalin DSc egyetemi tanár Dr. Botos József egyetemi docens Dr. Katona Klára egyetemi docens Dr. Körösi István CSc egyetemi docens Dr. Schlett András egyetemi adjunktus Váróczi Violetta Bánghy Magyar Attila Fogadóórák hétfő 1300-1400 hétfő 1200-1400 hétfő 1300-1500 hétfő ll00-1300 hétfő 1300-1500 hétfő 1000-ll00 31 �7.5. Idegen Nyelvi Lektorátus Szentkirályi u. 28. III. em. 355. sz. Tel.: 429-7232 Fax: 429-7201 e-mail: lektoratus@jak.ppke.hu Vezető: Misejéné Lovas Judit Koordinátor: Kuslits Béláné Félfogadás: hétfő-péntek 900-1200, kedd, csütörtök 1300-1500 Oktatók Dzsida Orsolya nyelvtanár Misejéné Lovas Judit nyelvtanár Szederkényi Éva nyelvtanár Balogh Dorka Berthóty László Bugye Éva Guba András Imre Lászlóné Juhászné Suhajda Ágnes Káplár F. Krisztina Kácsor Judit Kocsis Judit Kovács György Fogadóórák hétfő 1530-1630, péntek 1000-ll00 kedd 1000-ll00, csütörtök 1300-1400 szerda 1600-1700, csütörtök 1400-1500 Lehoczky Katalin Martin Anita Merkely Béláné Miháltz András Paksy Nóra Perlaki Rózsa Pusztai Borbála Szeidl Ágnes Tóth László Unger Anikó 7.6. Informatikai Oktatási Csoport Szentkirályi u. 28. III. em. 328. sz. Telefon: 429-7253 E-mail: informatika@jak.ppke.hu Groma Sarolt tárgyjegyző csütörtök 1530-1630 Skublics Benedek oktató hétfő 1730-1830 E-mailen való előzetes egyeztetéssel (skub3@jak.ppke.hu)! 32 �7.7. Jogbölcseleti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 222-228 sz. Tel.: 429-7226, 429-7227 Fax: 429-7226 e-mail: jogbolcs@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-H00 és 1400-1500, péntek 900-ll00 Munkatársak: Hajdú Antalné (Aranka), Szilfainé Kovách Lívia Oktatók Dr. Cserne Péter egyetemi adjunktus dr. jur. Fekete Balázs egyetemi adjunktus Dr. Frivaldszky János egyetemi docens Dr. H. Szilágyi István egyetemi docens dr. jur. Könczöl Miklós tanársegéd dr. jur. Paksy Máté egyetemi adjunktus Prof. Em. Dr. Péteri Zoltán CSc dr. jur. Tattay Szilárd egyetemi adjunktus Prof. Dr. Varga Csaba DSc egyetemi tanár Fogadóórák kedd 1300-1400 (228. sz.) páratlan hét szerda 1000-1200 hétfő ll30-1330 (Doktori Iskola) péntek 9oo-lO00 (227. sz.) és kedd l300-1400 (Tan. Biz.) hétfő 1200-1300 kedd 1200-1300 (228. sz.) szerda 1200-1300 (227. sz.) péntek 800-900és 1600-1700 szerda 1700-1800 és csütörtök 1500-1600 (224. sz.) 7.8 Jogtörténeti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.:429-7237 Fax: 429-7201 e- mail: jogtört@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Szabó István egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök: 830-ll30 és 1330-1530, péntek 830-ll30 Munkatársak: Körmendy Renáta Oktatók Dr. Horváth Attila egyetemi docens Fogadóórák hétfő 900-1000 és kedd 1400-1500 33 �Dr. Komáromi László egyetemi adjunktus szerda 900-1000 és péntek 930-1030 csütörtök 900-1000 és 1500-1600 Dr. Szabó István egyetemi docens Dr. Szigeti Magdolna egyetemi docens hétfő ll30-1330 kedd 900-1000 Dr. Tóth Zoltán József egyetemi adjunktus hétfő 1300-1400 dr. jur. Völgyesi Levente tud. munkatárs (Előzetes egyeztetés szükséges a volgyesi@jak.ppke.hu címen!) dr. jur. Zakariás Kinga tanársegéd (szülési szabadságon) Dr. Jany János egyetemi docens dr. univ. Őry Károly óraadó főiskolai docens Dr. Sáry Pál dr. jur. Tamás Csaba Gergely dr. jur. Fazakas Zoltán 7. 9. Kánonjogi Intézet Szentkirályi u. 28. II. em. 219. sz. Tel.: 429-7217 Fax: 429-7218 e-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Intézetvezető: Prof. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem. egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 90°_i200 Munkatársak: Gombos Adámné (Ildikó), Nánásy Tiborné Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens hétfő 1200-1400 (218. sz.) Prof. Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár hétfő 1500- 1600 (219. sz., vagy szerda 800-900 HTK-n, előzetes bejelentkezés alapján) Dr. Szabó Péter egyetemi docens szerda 1000-1200 (218. sz.) Prof. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. hétfő 1000-ll00, egyetemi tanár kedd 1000-ll00 és csütörtök 1000-ll00 (218. sz.) Dr. Philipp Gudenus dr. jur. Lefkánits György lie. jur. can. Szilágyi Csaba 34 �7.10. Kereskedelmi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 313/A sz. tel: 429-7200/311 fax: 429-7272 e-mail: kerjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-ll00 és 1400-1500, péntek 900-ll00 Munkatárs: Bánhidi Mónika Oktatók Fogadóórák dr. jur. Brehószki Márta egyetemi adjunktus kedd 1200-1400 (301.sz.) Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens kedd 1200-1300 (306.sz.) Dr. Fábián Ferenc egyetemi docens csütörtök 1400-1500 (313. sz., előzetes egyeztetéssel!) Lévayné Dr. Fazekas Judit CSc egyetemi tanár (fiz. nélküli szabadságon) Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egy. adjunktus kedd 1130—1300 (3 1 3.sz.) dr. jur. Szőnyi Viktor egyetemi adjunktus hétfő 1000-ll00 (306. sz.) Barochné dr. jur. Szabó Mariann péntek 1200-1300 (3 1 3. sz.) 7.11. Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 341. sz. Telefon: 429-7287 (környezet- és versenyjog, bioetika), 429-7286 (munkajog, tb- és szociális jog) Fax: 429-7289 E-mail: kornyezet@jak.ppke.hu vagy munkajog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Tanszéki félfogadás: hétfő-csütörtök 9oo_i2°° és 1300-1400, pénteken 900-1200 óráig. Munkatársak: Baranyi Krisztina (környezet- és versenyjog, bioetika), Rónai Edit (munkajog, tb- és szociális jog) Oktatók Fogadóórák Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár csütörtök 1130—1300 (339. sz.) 35 �dr. jur. Bassola Zoltán c. egyetemi tanár hétfő 1300-1400 (320. sz.) (Tanszékkel való előzetes egyeztetés szükséges!) dr. jur. Boytha Györgyné c. egyetemi docens szerda 1000-1100 (342. sz.) (Tanszékkel való előzetes egyeztetés szükséges!) íjjasné dr. jur. Kocsis Anna egyetemi adjunktus hétfő 1300-1400, és kedd 1200-1300 (320. sz.) Dr. Jávor Benedek tud. tanácsadó szerda 1230-1430 (343. sz.) Ft. Nyéky Kálmán lie. theol. tud. munkatárs Prof. Em. Dr. Radnay József CSc hétfő 930-1030, szerda 1330-1400 (320. sz. Tanszékkel való előzetes egyeztetés szükséges!) dr. jur. Szilágyi Pál Béla tanársegéd szerda 1000-1200 343. sz. dr. jur. Szilágyi Szilvia tud. segédmunkatárs hétfő 1530-1730 (Tanszékkel való előzetes egyeztetés szükséges!) Tahyné dr. jur. Kovács Ágnes tanársegéd (szülési szabadságon) Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens Keddenként előzetes megbeszélés szerint ( 472-8864) a Gazdasági Versenyhivatalban. (Alkotmány utca 5.) Ifj Dr. Zlinszky János egyetemi docens péntek 800-1000 (340. sz.) (Tanszékkel való előzetes egyeztetés szükséges!) dr. jur. Bánsági Györgyi Ft. Alessandro Caprioli dr. jur. Hős Nikolett dr. jur. Lakatos Hedvig Molnárné dr. jur. Balogh Márta dr. jur. Péterfalvi Attila c. egy. tanár 7.12. Közigazgatási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax:429-4201 e-mail: kozigjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-ll00 és 1300-1400, pénteken 900-ll00 Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika 36 �Oktatók dr. jur. Christian László tanársegéd Dr. Gerencsér Balázs egyetemi adjunktus dr. jur. Kárpáti Zoltán mestertanár Prof. Dr. Molnár Miklós CSc egyetemi tanár dr. jur. Oláh József egyetemi adjunktus dr. jur. Patyi Gergely egyetemi adjunktus dr. jur. Seereiner Imre c. egyetemi docens Prof. Dr. Tamás András DSc egyetemi tanár Dr. Varga Zs. András egyetemi docens dr. jur. Józsa Fábián c. egy. docens dr. jur. Krauss Ottó dr. jur. Mikó Zoltán dr. jur. Egerszegi Gyula Fogadóóra kedd 1800-2000 hétfő 1800-1900, kedd 1800-1900 hétfő ll00-1200 csütörtökön, megbeszélés szerint kedd 1300-1400, csütörtök 1300-1400 kedd 1300-1400, csütörtök 1300-1400 péntek ll30-1230 kedd, megbeszélés szerint hétfő 1530-1630, szerda, csütörtök 1630-1700 hétfő, megbeszélés szerint 7.13. Nemzetközi Magánjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7200/361 (tanszék) és 429-7221 (Dékáni Titkárság) Fax: 429-7201 e-mail: nemzetkozi.maganjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-ll00 és 1400-1500, pénteken: 900-ll00 helye: hétfőn, csütörtökön és pénteken a Dékáni Titkárságon kedden és szerdán de. a tanszéken, du. a Dékáni Titkárságon Munkatárs: Réti Anna Oktatók Prof. Em. Dr. Bánrévy Gábor Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár dr. jur. Horváth Éva c. egyetemi tanár Fogadóórák dr. jur. Raffai Katalin tudományos munkatárs dr. jur. Szabó Sarolta egyetemi adjunktus szerda 10°°-1200 (121. sz.) hétfő ll30-1300 (121. sz.) szerda 1130—1300 (121. sz.) 37 �7.14. Pénzügyi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-4201 e-mail: penzugyijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-ll00 és 1300-1400, pénteken 900-ll00 Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók Fogadóóra dr. jur. Halász Zsolt egyetemi adjunktus szerda 800-1000 (351/a sz.) Dr. Halustyik Anna egyetemi docens szerda 1000—1200 (351/b sz.) dr. jur. Klicsu László tud. főmunkatárs csütörtök 1200-1300 (351/a sz.) dr. jur. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva mestertanár szerda 1200-1300 (351/b sz.) 7.15. Polgári Eljárásjogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 202. sz. Tel.: 429-7239 Fax: 429-7201 e-mail: polgelj@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-ll00 és 1400-1500, péntek 900-ll00 óra Munkatárs: Barna Imréné Oktatók Fogadóóra dr. jur. Bérces László mestertanár dr. jur. Éles Anita tanársegéd péntek 730-800 és 930-1000 (201. sz.) szerda 193°-2000, csütörtök 1645-1700 és 1745-1800 dr. jur Gláser Szilvia tanársegéd Dr. Harsági Viktória egyetemi docens dr. jur. Horváth E. írisz tanársegéd dr. jur. Újlaki Tamás tanársegéd 38 kedd 1000-1200 (203. sz.) szerda 900-ll00 (201. sz.) péntek 1145-1215, 1345-1415 és 1745-1800 (201. sz.) �dr. jur. Gláser Szilvia dr. jur. Kovács László 7.16. Polgári Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 329 sz. Tel.:429-7200/ 372 mellék Fax: 429-7272 e-mail: polgjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök: 900-H00 és 1400-1500, péntek 900-H00 Munkatárs: Csizik Zoltánná (Éva) Oktatók Fogadóóra dr. jur. Csapó Orsolya egyetemi adjunktus Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár Dr. Koltay András egyetemi adjunktus szerda 930-1130 (302 sz.) hétfő 1300-1500 (335 sz.) kedd 1200-1300 és csütörtök 1100—1200 (308 sz.) hétfő 800-1000 (334 sz.) Dr. Lábady Tamás CSc egyetemi docens dr. jur. Landi Balázs egyetemi adjunktus hétfő, csütörtök 1500-1600 (331 sz.) szerda 1400-1500 dr. jur. Lomnici Zoltán egyetemi adjunktus és csütörtök 1300-1400 (307 sz.) dr. Martonyi Zsuzsanna tanársegéd (szülési szabadságon) dr. jur. Navratyil Zoltán tanársegéd péntek 1200-1400 (301/B sz.) dr. jur. Pogácsás Anett tanársegéd szerda 10°°-1200 (307 sz.) Prof. Dr. Sólyom László egyetemi tanár (fizetés nélküli szabadságon) Prof. Dr. Tattay Levente CSc egy. tanár szerda 1100-1300 (330 sz.) dr. jur. Bagi István Stefka István szerda 1330—1430 (307 sz.) 39 �7.17. Római Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.: 429-7237 Fax: 429-7235 e-mail: romaijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök: 830-ll30 és 1330-1530, péntek 830-l l30 Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens dr. jur. Erdődy János tanársegéd Dr. Varga Győző egyetemi docens Prof. Em. Dr. Zlinszky János dr. jur. Radványi Anna dr. jur. Széplaki Szabó Krisztina 7.18. Testnevelési Csoport Szentkirályi u. 26., 140. sz. Telefon: 4297-200/371 e-mail: testnev@jak.ppke.hu Testnevelési csoportvezető: Draskóczy Imre Félfogadás: hétfő- péntek 1000-1400 Testnevelő tanárok: Draskóczy Imre Draskóczy-Littner Anita Forgó András 40 szerda 1400-1600 hétfő 1500-1800 hétfő 1700-1900 Fogadóóra csütörtök 1200-1300 és péntek ll00-1200 kedd 1000-1200 kedd 1100-1300 szerda 1600-1700 �8. POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉSEK 8.1. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Szentkirályi u. 28. III. emelet 305, sz. telefon/fax: 429-7291 (titkárság) e-mail: doktori. iskola@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/doktori iskola Vezető: Prof. Dr. Kovács Péter Koordinátor: Dr. Frivaldszky János Félfogadási idő: hétfő-péntek 800—1300 Munkatárs: Szalainé Szikszói Krisztina 8.2. Deák Ferenc Továbbképző Intézet Szentkirályi u. 28.1. em. 137. sz. Telefon: 429-7200/342. m. Fax: 266-5286 E-mail: deak@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/deak és www.jak.ppke.hu/karrier Intézetvezető: dr. jur. Szalai Márta Félfogadás: hétfő-csütörtök 1100-1200 és 1400-1500, péntek 1000-1200 Munkatársaink: Bánhegyi Viktória csoportvezető Czoborné Tóth Ibolya pénzügyi és záróvizsga előadó Horváth Réka tanulmányi előadó Gyurókovics Agnes titkárnő Kissné Brückner Mónika oktatásszervező Nagy Olivér tanulmányi előadó Sergő András Karrier Iroda előadó, oktatásszervező 41 �8.3. Kánonjogi Posztgraduális Intézet Szentkirályi u. 28., II. em. 219. sz. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 e-mail: folia@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu Az Intézet elnöke: DDr Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Az Intézet elnökének Tanácsa: Dr. Szabó Péter egyetemi docens, Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 9°o_ 1200 Munkatárs: Gombos Adámné (Ildikó), Nánásy Tiborné 9. HALLGATÓI ÉRDEKKÉPVISELET HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT (HŐK) Szentkirályi u 26. (hátul az udvarban). Telefon: 429-7269 E-mail: hok@jak.ppke.hu Honlap: http://www.hok.jak.ppke.hu/ IWIW Klub: Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Hallgatói Önkormányzat [PPKE JÁK HŐK], Ügyfélfogadás: lásd honlapon. A KARI HŐK TISZTSÉGVISELŐI Szilágyi Demeter Nagy Adrienn Szendrődi Szabolcs Telekesi Marianna Pelyhe Balázs Vass Viktória Babicz Dávid Körösi-Szabó István 42 elnök általános alelnök diákjóléti- és tanulmányi alelnök ellenőrző elnök gazdasági alelnök külügyi alelnök sport- és kulturális alelnök titkár �A kari hallgatói lap: ÍTÉLET honlap: http://www.itelet.jak.ppke.hu/ felelős szerkesztője: Dr. Koltay András terjesztési igazgató: Szendrödi Szabolcs 10. KÖNYVTÁR Szentkirályi u. 30.1. emelet Telefon: 4297-231, 4297-200/331 mellék, 4297-233 E-mail: könyvtar@jak.ppke.hu Vezető: Kalocsai Ilona Olvasótermek: - Olvasóterem (101 sz. terem: 80 olvasói hellyel) Nyitva tartása: hétfő - csütörtök: 900-1800, péntek: 900-1600 - Tankönyv Olvasóterem (119 sz. terem: 20 olvasói hellyel) Nyitva tartása: hétfő-csütörtök: 1000-1600, péntek: zárva Könyvtári Informatikai Labor Nyitva tartása: hétfő-péntek: 900-1800 11. INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK Számítógépes termek Informatika Labor (Szentkirályi u. 28.1. emelet 101), 50 számítógép HelpDesk: 260-as mellék, helpdesk@jak.ppke.hu Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 800-1600, pénteken 800-1330 Könyvtári Informatika Labor (Szentkirályi u. 30. Könyvtár), 10 számítógép Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 900-1800 Oktatóterem-. Informatika Gyakorló (Szentkirályi u. 28. I. emelet 106), 20 számító­ gép 43 �12. PÁLYÁZATI, KARRIER-TANÁCSADÁSI ÉS EGYÉB ÖSZTÖNDÍJLEHETŐSÉGEK 12.1. Pályázati és Forrásszervező Iroda Deák Ferenc Továbbképző Intézet 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Tel: 429-7200/310 Fax: 429-7238 E-mail: palyazati.iroda@jak.ppke.hu Vezető: dr. Szilágyi Pál Félfogadás: hétfő-csütörtök ll00-1200 és 1400-1500, pénteken 1000-1200. Munkatársak: Nagy Olivér pályázati adminisztrátor Czoborné Tóth Ibolya pénzügyi referens 12. 2. Nemzetközi Kapcsolatok Irodája 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. em. 127. Telefon/fax: 06-1-429-7263 e-mail: kulugy@jak.ppke.hu honlap: www.jak.ppke.hu/international Vezető: Dr. Szabó Marcel külügyi dékánhelyettes Munkatársak: dr. Jaskó Luca dr. Pogácsás Anett 12. 3. Karrier Iroda - Deák Ferenc Továbbképző Intézet 1088 Szentkirályi u. 28.1. emelet 137. Telefon: 429-7200 Telefax: 429-7238 E-mail: karrier@jak.ppke.hu Munkatársak: Sergő András (338-as mellék), Nagy Olivér (310-es mellék) 44 �13. AZ OKTATÁSI HELYISÉGEK ELHELYEZKEDÉSE Emelet Szobasz. Oktatási helyiségek Szentkirályi utca 28. Fszt. 048 Lem. 150 ILem. 242 Lem. 101 IILem. 353 Lem. 112 Lem. 118 ILem. 217 ILem. 216 ILem. 218 IILem. 309 IILem. 312 IILem. 316 IILem. 310 IILem. 321 IILem. 315 IILem. 338 ILem. 224 IILem. 362 IILem. 361 IILem. 360 IILem. 318 IILem. 356 Lem. 106 IILem. 331 ILem. 237/b Lem. 116 Alagsor 452 ILem. 209 II. Előadó III. Előadó IV. Előadó Informatika Labor 4. Gyakorló 5. Gyakorló 6. Gyakorló - Dr. Gáspárdy László terem 7. Gyakorló 8. Gyakorló 9. Gyakorló 10. Gyakorló 11. Gyakorló 12. Gyakorló - Dr. Pálinkás György terem 13. Gyakorló 14. Gyakorló - Dr. Niamessny Mihály terem 15. Gyakorló 16. Gyakorló 17. Gyakorló 18. Gyakorló 19. Gyakorló 20. Gyakorló 21. Gyakorló 22. Gyakorló 23. Gyakorló- Informatika Labor 25. Gyakorló - Dr. Nizsalovszky Endre terem 27. Gyakorló 30. Gyakorló Tanári klub II. János Pál terem (Díszterem) 45 �Szentkirályi utca 30. Fszt. 024 Fszt. 001 Fszt. 025 II.em. 201 II.em. 206 ILem. 214 Lem. 113 Lem. 101 I. Előadó 1. Gyakorló 2. Gyakorló USF 3. Gyakorló 28. Gyakorló 29. Gyakorló Könyvtári Informatikai Labor Könyvtár Szabadpolcos Olvasó Szentkirályi utca 26. Lem. 214 Lem. 228 ILem. 323 46 V. Előadó 24. Gyakorló 26. Gyakorló �MINTAÓRARENDEK JOGÁSZ SZAK NAPPALI TAGOZAT 2008/09. tanév Tavaszi félév 47 �A vastagon szedett tárgyak nem szerepelnek az órarenden! 2. FÉLÉV (Szentkirályi u. 30. Fsz. 1. előadó) �Büntetőjog 2. Kánonjog 3. Kedd Alkotmányjog 2. Szerda Jogelmélet 1. Alkotmányjog 3. Csütörtök N T-H ' oo£I O oot7! cn r-H o O o T—< < <Z)>—i 11 . 50 ö NA S o A 2 M > S m m m g g -2“ c5 =2 H’ ©3 5O ©©N Q Q Q 3 i. 1 82 w •o C3 cs S S « cs go o - X i >©OO^OO 2 2 o & © > m cq _i &s a oo m O o o öj)Q Q Q öi öl QQQQ C3 C3 cq N "a OS o "5 £ Q t© S3 =2 S 1 5 Se Avastagon szedett tárgyak nem szerepelnek az órarenden! Közg. 3.: Önkéntes és kötelező újraelosztási rendszerek Polgári jog 2. ip o . i 2oo Közg. 3.: Önkéntes és kötelező újraelosztási rendszerek oo11 " ooOI 006 " 008 ooOI " 006 Hétfő 4. FÉLÉV (Szentkirályi u. 28. Fsz. 2. előadó) 05 ÖL —i C0 50 ÖL g c t© s SÍ " S £ u u u u Péntek �as cs f3 2 £ 2 S 2 2£ £ ex -O 'O -O -5 ‘© ‘© 'O ‘© 'O <© 'O -O "© ‘© + oonon^Oí—io^HOOfMn E •—+((NOCMOOCSee^orNmOO ++ ++ + + + + ++ ++ + 2 ‘© \© M SS SS px ^ss ÖO ss SS ss fi KA oo q K ex■« M) tN '5x^ •o © +- "SS tí :© fi a 0X-* fi " N 'n :fi :© M zzzz £ 2gs Y ex N N .2, ’Sd > ■S3 gSg ex N :fi :©M ■TO E © E <U Z z N fi X N m। »“s*® * ■£ TO C — 'z1 < rí * A □ H M ÖX 50 o N SS :O N g SS N' N M:® M fi SS “ri £ © o ss ÖX cs *§SzZ o oooo A vastagon szedett tárgyak nem szerepelnek az órarenden! 6. FÉLÉV (Szentkirályi u. 28. 1. em 3. előadó) “ �A vastagon szedett tárgyak nem szerepelnek az órarenden! 8. FÉLÉV (Szentkirályi u. 28. II. em. 4.elöadó) �52 10. FÉLÉV (Szentkirályi u. 26. Nagyelőadó) £ 80 �JOGÁSZ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT 2008/09. tanév Tavaszi félév 53 �aö E 5 E 2. FÉLÉV (Szentkirályi u. 30. Fszt. 1. előadó) E 5 E E E E E 8 8 E E E C 'O -O C KO c o c E E E E É ÖO ■cö E E E E E E £ >,Q oc MMQ N cz> M le on g 4«'° E E E E o o o M) Öű ölj cö E 'O tó E E E E ooooooooooo 54 �55 4. FÉLÉV (Szentkirályi u. 28. Fszt. 2. előadó) �bű ■o 8 Sb 80 bű I M N aj 2? S-oS 8 -o g 8 E 8 8— 'Sí? o NN N :Q 6. FÉLÉV (Szentkirályi u. 28. 1. em. 3. előadó) a 'O -C ,y 5 s s N □ eq cqw 2 fS f *N * .rrf " gQQ I r01 Ö C CO OÜ bű bűS bD s bű N o3 bű ao M N 8 s *s 5 ° 3 ol öűri bű co ao &W bO^ s ,29-t • X..X, büöD> 29 29^ öű bő . :O —o o E i ° ° M“> M) N ÖO ÖO^ N c a c n 'n § § 8 8 L_L öo öo-e -e 72 ö ö -S <S 5 HC ooooooooooooo 56 K �E -o -o 'O 'O E E -o .S’o’o'o’o-B-S’o áS|SE^E 8. FÉLÉV (Szentkirályi u. 28. II. em. 4. előadó) N N N N N -o o ÖD S3 E S kJ M N SS M > <u e ac ■« H es CM H-< M oooooooo ll] cü ^CŰ^ZPhPu OOOOOO SÍ! oo 57 �o 1—< v— Március 14. 00 Március 7. Február 28. Február 21. Február 14. Február 7. Időpont hét hét Európajog és nemzetközi közjog ZV előkészítő hét . Polgári jog és kereskedelmi jog ZV előkészítő Polgári jog és kereskedelmi jog ZV előkészítő hét Alkotmány- és közigazgatási jog ZV előkészítő Alkotmány- és közigazgatási jog ZV előkészítő Alkotmány- és közisazsatási ioe ZV előkészítő Európajog és nemzetközi közjog ZV előkészítő Polgári jog és kereskedelmi jog ZV előkészítő Büntetőjog ZV előkészítő hét BüntetöjogZV előkészítő Büntetőjog ZV előkészítő hét 8 00 -<uez: £ 'CC ■ E o < ZV előkészítő Európajog és nemzetközi közjog Polgári jog és kereskedelmi jog ZV előkészítő Büntetőjog ZV előkészítő Európajog és nemzetközi közjog ZV előkészítő otízsoifop AZ 58 oot7! " ool I (Szentkirályi u. 26. 5. előadó) mL I * oot71 8 Öl .o 'CC K Öl N cd .2 T « :O M �NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPSZAK NAPPALI TAGOZAT 2008/09. tanév Tavaszi félév 59 �00Í71 " 00£ l 12°°. 1300 ooCl " 0011 oo 1 - ooOl 1 ooOI " 006 006 " 008 60 0 un r—< 1 Oj »—H 0 0 so un r-H Közigazgatási szervezetrendszer Hétfő Kommunikációs is­ meretek Nemzetközi gazdasági ismeretek Értékrend és pluralizmus Kedd Alkotmányjog 1. Egyházjogi alapismere ­ tek 2. Alkalm. (jogi) inform. 2. (28.ép. Fszt. 2. előadó) Szerda NAPPALI TAGOZAT 2. FÉLÉV (Szentkirályi u. 30. Fsz. 1. előadó) A vastagon szedett tárgyak nem szerepelnek az órarenden! ( Európai alkotmány- és integráció-történet 2. Csütörtök Péntek �NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPSZAK LEVELEZŐ TAGOZAT 2008/09. tanév Tavaszi félév 61 �62 2. félév (Szentkirályi u. 30. Fszt. 1. gyakorló) �63 4. félév (Szentkirályi u. 28. 1. em. 30. gyakorló) �Menedzsment ismeretek 16. hét 17. hét 18. hét 19. hét 20. hét Április 18. Április 25. Május 2. Május 9. Május 16. Dr. Bándi Gyula Dr. Radnay József Dr. Katona Klára Dr. Mohi Csaba Dr. Halustyik Anna Környezetvédelmi jog 2. Közigazgatási munkajog Menedzsment ismeretek Nemzetközi tárgyalások elm. Pénzügyi jog Szabadon választható tárgy JAKV202 ___ 0 JAMT202 ___ 0 JAKG204 ___ 0 JANK205 ___ 0 JAPU201 0 tárgyvezető oktató tantárgy neve Környezetvédelmi jog 2. Környezetvédelmi jog 2. Pénzügyi jog 12+0 óra 12+0 óra 12+3 óra 12+0 óra 12+0 óra 0+2 óra elm.+gyak. Menedzsment ismeretek gyakorlat tárgykód Nemzetközi tárgyalások elmélete Pénzügyi jog Menedzsment ismeretek 14. hét Április 4. Pénzügyi jog Közigazgatási munkajog Március 28. 13. hét Nemzetközi tárgyalások elmélete Környezetvédelmi jog 2. Nemzetközi tárgyalások elmélete Közigazgatási munkajog Március 21. 12. hét 9. hét Február 28. Nemzetközi tárgyalások elmélete Környezetvédelmi jog 2. Közigazgatási munkajog 8. hét Február 21. Pénzügyi jog Március 14. 11. hét 7. hét Február 14. Közigazgatási munkajog Március 7. 10. hét 6. hét Február 7. ooll - 008 Időpont 6. félév ooM " ool I (Szentkirályi u. 28. III. em. 22. gyakorló) kollokvium kollokvium kollokvium beszámoló kollokvium beszámoló vizsgaköv. Menedzsment ismeretek Menedzsment ismeretek mL l ■ (xjk I 64 3 3 5 2 3 2 kredit � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2008/2009 II. félév (kiegészítés) Description An account of the resource tanév ismertetés; Neptun használat; tanszékek bemutatása; juttatások; adminisztráció; posztgraduális képzés; pályázatok; informatikai szolgáltatások Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource Dr. Schanda Balázs - dékán; Szakaliné Szeder Andrea; MondAt kft Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2008/2009 Date Created Date of creation of the resource. 2009 Medium The material or physical carrier of the resource. ismertető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2008_2009_tanulmanyi_tajekoztato_II_-_kiegeszites Relation A related resource 28-T-J-2008-2009-ki Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 4074 KB; 196x142 mm; 64 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JÁK_2008_2009_tanulmanyi_tajekoztato_II_-_kiegeszites MondAt kft Schanda Balázs Szakaliné Szeder Andrea https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/ab30e88265ef6fc2400686c59f315280.mp4 a2481fa6a68721e83cf756465e3c6abf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Jog-és Államtudományi Kar jogász képzése Description An account of the resource A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának felhívása jogász képzésre Gerencsér Balázs; Tahyné dr. Kovács Ágnes és Stock Szabolcs közreműködésével. Subject The topic of the resource A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának felhívása jogász képzésre Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE Stratégiai és Kommunikációs Osztály Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Gerencsér Balázs Tahyné dr. Kovács Ágnes Stock Szabolcs Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2021. Date Created Date of creation of the resource. 2021. Medium The material or physical carrier of the resource. videofájl Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource színes Type The nature or genre of the resource mp4 Source A related resource from which the described resource is derived PPKE JÁK Relation A related resource PPKE Stratégiai és Kommunikációs Osztály Extent The size or duration of the resource. 4:40 Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE Stratégiai és Kommunikációs Osztály Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE http://www.purple-planet.com Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_jog_es_allamtudomanyi_kar_jogasz_kepzese Gerencsér Balázs Stock Szabolcs Tahyné dr. Kovács Ágnes https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/cd4a8ba17304213000744fccb7110c72.jpg 97b4d6ce848ff8c408ef77552eb7d8bd https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/d8a3085103af7cb224dba3c3c98e19a7.pdf 82b9d803aef2db2f5dc8112a0625c2f3 PDF Text Text Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar r Tanulmányi tájékoztató 2012/2013 Budapest 2012 �A kézirat lezárásának időpontja: 2012. július 27. Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán Szerkesztette és tördelte: Szakaiiné Szeder Andrea Nyomdai munkák: Pázmány Egyetemi Nyomda �TARTALOM Dékáni köszöntő Egyetemünkről Az egyetem szellemisége Az Egyetem története Az Egyetem vezetői Az Egyetem Karai Karunk címere 7 9 9 9 12 13 14 I. Általános információk 15 1. Karunk szellemisége, sajátosságai 15 2. Karunk vezetői 16 3. A tanév időbeosztása 16 4. Beiratkozás és bejelentkezés, tárgyfelvétel 18 5. A kari honlap és a Neptun rendszer használata 21 6. Fizetendő díjak, költségtérítések 22 7. Hallgatói juttatások 25 8. Hallgatói ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek, testületek, azok eljárási és adminisztrációs rendje 8.1. Tanulmányi Osztály 8.2. Dékáni Titkárság 8.3. Dékánhelyettesi Titkárság 8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §) 8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §) 8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §) 8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 26. §) 8.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 25. §) 9. Intézetek, tanszékek 9.1. Alkotmányjogi Tanszék 9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék 9.3. Európajogi Tanszék 9.5. Jogbölcseleti Tanszék 9.6. Jogtörténeti Tanszék 9.7. Kánonjogi Intézet 9.8. Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék 9.9. Közigazgatási Jogi Tanszék 27 27 29 30 31 31 31 31 32 33 33 34 35 37 38 39 40 41 3 �9.10. Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék 9.11. Munkajogi Tanszék 9.12. Nemzetközi Közjogi Tanszék 9.13. Nemzetközi Magánjogi Tanszék 9.14. Pénzügyi Jogi Tanszék 9.15. Polgári Eljárásjogi Tanszék 9.16. Római Jogi Tanszék 9.17. Informatikai Oktatási Csoport 9.18. Testnevelési Csoport 4 42 43 44 45 46 47 48 49 49 10. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola 50 11. Kánonjogi Posztgraduális Intézet 51 12. Deák Ferenc Intézet 12.1. Deák Ferenc Továbbképző Intézet (DFTI) 12.2. Karrier-és öregdiák Iroda 12.3. Rendezvényszervező és marketing csoport 12.4. Idegen Nyelvi Lektorátus - PROFEX nyelvvizsga-központ 12.5. Pályázati és Forrásszervező Iroda 53 53 55 56 57 57 58 13. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda 59 14. Könyvtár 60 15. Informatikai szolgáltatások 62 16. Hallgatói érdekképviselet - Hallgatói Önkormányzat (HŐK) 63 17. Kari lelkészség 64 18. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok 64 19. Sportélet a Karon 64 20. Házirend 65 II. Amit mindenkinek ismernie, tudnia kell... a szabályzatok 67 Tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ) 67 Hallgatói térítési és juttatási szabályzat(HTJSZ) 67 Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat 69 A Pázmány Péter Katolikus Egyetem szabályzata a hallgatói felülbírálati kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjéről 74 �III. Osztatlan jogász mesterképzési szak (minta)tanterve és tárgyleírásai 77 Az osztatlan jogász mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve Osztatlan jogász mesterképzési szak kötelező tárgyai Általános társadalomtudományi ismeretek kötelezően választható tárgycsoport tárgyai Jogtudományi alapozó ismeretek kötelezően választható tárgycsoport tárgyai Differenciált szakmai ismeretek kötelezően választható tárgycsoport 79 91 113 118 120 IV.A z IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK (Minta)tanterve és tárgyleírásai 127 Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterv Igazgatásszervező alapképzési (BA) szak kötelező tárgyai Differenciált szakmai ismeretek [Kötelezően választható tárgyak] 129 137 150 V. A NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK (Minta)tanterve és tárgyleírásai 153 A nemzetközi igazgatási alapképzési (BA) szak (minta)tanterve Nemzetközi igazgatás (BA) szak kötelező tárgyai 155 163 VI. Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (Minta)tanterve és tárgyleírásai 179 Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA) kötelező tárgyai Kiegészítő modul tárgyai Kötelezően választható tárgyak 181 187 196 198 5 ��DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Legyen Karunk egyre inkább a valódi szabadság szigete, ahol nem csak a jog tanulható magas szinten, de az igazság is kimondható! Az igazság - melynek ma néha a létét is kétségbe vonják -, csak az igazság adhat a jog számára szilárd alapot. A jog igazság nélkül pusztán szabályozás­ technika, mely nem igényel sern egyetemi szintű oktatást, sem személyes elkötelezettséget. Karunk azonban éppen erre, az Igazság iránti személyes elkötelezettségre hívja hallgatóit és oktatóit, szakmai ismeretek közvetítése mellett választ kínálva a minden embert meghatáro­ zó, elemi kérdésekre is. Ebből, az Igazság keresése iránti elkötelezettségből fakad a közösség oktatók, hallgatók és az Egyetem küldetését előmozdító valamennyi munkatárs között. Ebből fakad a személy - legyen jogalany, ügyfél, hallgató, adminisztrátor vagy professzor - iránti tisztelet. Ebből fakad az, hogy hivatásunkat nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra, és a természetes értékekre figyelemmel kell gyakorolnunk. Jogszemléletünket is meghatározza az emberi méltóság iránti tisztelet, és az, hogy a politikai közösség, a társadalom célja a közjó szolgálata kell, hogy legyen. Az egyetemek versenyében ez a többlet nehezen mérhető, mégis ez alapozza meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyó jogászképzés létjogosultságát és különleges értékét. Az elmúlt évek visszaigazolták jogászképzésünk minőségét: végzettjeink elhelyezkedési tapasztalatai rácáfolnak a szakma telítettségéről szóló hiedelmekre. A nem­ zetközi igazgatási szak iránti növekvő érdeklődés pedig azt mutatja, hogy a jogászképzéshez szervesen kapcsolódó igazgatási képzési terület is otthonra talált Karunkon. Joggal hiszünk abban, hogy szilárd alapokon álló, minőségi munkának van jövője. Dr. Schanda Balázs dékán ��EGYETEMÜNKRŐL Az EGYETEM SZELLEMISÉGE Mit jelent az, hogy katolikus egyetem? Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek 2003 januárjáig Egyetemünk rektora - a következőképpen fogalmazza meg: „Erről hivatalos meghatározással rendelkezünk, amit II. János Pál pápa adott a katolikus egyetemekről szóló, 1990-ben megjelent apostoli rendelkezésében. Ez az a hatályos egyházi törvény, amely ma az ilyen egyetemeknek a működését, identitását szabályozza. Eszerint a katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság által alapított, elismert, de az adott országban is egyetemként elfogadott, nagyobbrészt „világi” tudományokkal foglalkozó intézmény, amely intézményes kötelezettséget vállal arra, hogy teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a katolikus hit szellemében végzi. Ma az Egyház számára a kultúra, illetve a tudomány világával való párbeszédnek privilegizált helye a katolikus egyetemen van. Sőt ebben a tekintetben még változik is a hangsúly. 2000 nyarán, Ausztráliában a katolikus egyetemek rektorainak világta­ lálkozóján olyan kép rajzolódott ki, hogy talán ellentétben az előző évtizedekkel, amikor ezek az egyetemek inkább a szakmaiságra helyezték a hangsúlyt, ma azt mondják, hogy a létük érdekében elsősorban a katolikus identitásukat kell hangsúlyozni, miközben a legmagasabb szakmai színvonalra törekszenek. Ez adja létjogosultságuk alapját.” Az Egyetem története* Az egyetem szó a nyelvújítás idején keletkezett, a latin universitas-t fordították le magyarra, ami eredetileg a tanárok és a tanulók összességét jelentette. (Az egyetem terminológiáját első­ ként Verseghy Ferenc használta 1805-ben.) Az egyetem a középkor egyik legjelentősebb és legmaradandóbb alkotása. Az ókorban az egyes elismert tudósoknak saját iskolái voltak. A XII-XIII. században, amikor minden rend, népcsoport, foglalkozási csoport kialakította a maga szokásjogát, egyúttal megpróbálta kivívni magának a saját privilégiumait és autonómiáját is. A Corpus Juris Civilis szerint szerveződve a professzorok és hallgatók fogtak össze a tanulás és a tudományos kutatások művelése érdeké­ ben. Az egyetem polgárai maguk választhatták meg elöljáróikat, alakíthatták ki statútumaikat és bíráskodhattak tagjaik felett. A stúdiumokat sikeresen befejező hallgatóknak pedig tudomá­ nyos fokozatot adhattak. Az első egyetemek még szabadon, ex consuetudine alakultak ki (Párizs, Oxford, Bologna). A XII. században már - felismerve az egyetem jelentőségét - pápák és uralkodók alapították az universitas-okat. így vetette meg az alapját XI. Gergely pápa a toulouse-i (1229), IV. Ince a római (1244-45), II. Frigyes császár pedig a nápolyi (1224) egyetemnek. A német egyetemi oktatás a XIV. században indult meg (Prágában 1348-ban, Bécsben 1361-ben, Heidelbergben 1368-ban, Kölnben 1388-ban stb.). Ekkor alakultak ki az egyetem alapításának jogi feltételei. Eszerint az uralkodói privilégium-leveleket - egy meglehetősen alapos vizsgálat után - a pápának kellett jóváhagynia. Magyarországon I. (Nagy) Lajos az ország akkor legsűrűbben lakott részén, Pécsett alapított egyetemet, amit IV. Orbán pápa 1367-ben hagyott jóvá. Sajnos az egyetem nem sokáig műkö­ dött. Hasonló sors jutott osztályrészéül a Zsigmond által alapított óbudai (1389) és a Mátyás által létrehozott pozsonyi (1467) universitas-oknak is. Ezzel le is zárult a középkori egyetemalapítások kora. A következő időszakban létrejött egyetemek már új művelődési igények szolgálatában, a reformáció és ellenreformáció küzdel­ meiben és hatása alatt fejlődtek. A török hódoltság miatt Magyarország elveszítette főváros­ át és az ország korábban leginkább magyarlakta területét. A Bécsben székelő Habsburg-házi uralkodók pedig nem tartották fontosnak egy magyar egyetem ügyét. Ezért az universitas ala­ pítását Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érseknek kellett magára vállalnia. (Ennek hatá­ sára az egyetem további fejlődéséhez a későbbi érsekek is nagyban hozzájárultak.) 9 �Pázmány Péter - aki maga is tanított tíz évig a grázi egyetemen - a katolikus vallás terjesz­ tése és a nemzet méltóságának emelése érdekében alapította meg az egyetemet a török hódolt­ ság miatt Nagyszombatban 1635. május 12-én. Pázmány Péter régi szokás szerint az alapítás megerősítése érdekében a pápához fordult, de a pápa - mivel csak a teológiai és a bölcsészet­ tudományi kar megalapítására volt elegendő pénz és ezért a jogi és az orvosi kar hiányzott az intézményt az egyetemek kiváltságával felruházni vonakodott. Ezért Pázmány az egyete­ met a Jezsuita Társaságra bízta, amely rendelkezett az egyetemi rang adományozásának jo­ gával, és emellett kiváló tanárokkal látta el az egyes tanszékeket. Mindemellett azt is elérte, hogy II. Ferdinánd német-római császár 1635. október 8-diki privilégium levelével nemcsak hogy elismerje alapítását, hanem ugyanazon jogokkal ruházza fel, mint a kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olmützi és grazi egyetemeket. Jogi karral 1667. január 2-án egészült ki a Nagyszombati Jezsuita Egyetem Pázmány Péter két utóda, Lósy Imre és Lippay György érsekek révén, akik összegyűjtötték azt a 30.000 forin­ tot, amely lehetővé tette az új fakultás elindítását. A hazai jog oktatását olyan fontosnak tartották, hogy erre az alapító levél előírásaiban külön kitértek: „A tanárokat és a római (császári) és hazai jog tanításának módját illetőleg úgy végeztünk és úgy határoztunk, hogy három tanár állíttassék be, kiknek ketteje a hazai jogot, tudniillik Ma­ gyarország szokásjogát, vagyis a törvénykönyvet, mit Hármaskönyvnek hívunk, a jogintézmé­ nyeket és a törvénycikkelyeket adják elő és pedig ezeknek egyike elméletileg (az anyagi jogot) a másika pedig gyakorlatilag (az alaki jogot) adja elő, a mindkét jognak, tudniillik a kánoni és a római és a hazai jognak törvénynyé vált szokását (a peres eljárást) a törvényes per többi szükségleteivel együtt, mind a nyolcados és megyei s a többi rendes és alsóbírósági ügyeket, mind pedig a szabad városok, a tárnokjogi és szentszéki ügyeket illetőleg a perben előfordulni szokott ügyiratok felhozott példáival együtt. A harmadik végül tanítsa Justinianus rendeletéit és tanítmányait, az egész római törvénytárt és glossáit, azokhoz tartozó mellékletekkel együtt. A jogtudós tanárok főleg arra törekedjenek, hogy a hazai jogot, amennyiben lehetséges, ves­ sék egybe a római és a kánonjoggal s a mik a mieinkből hiányoznának, azokból törekedjenek kiegészíteni.” Mindennek a jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha tekintetbe vesszük, hogy francia jogot Párizsban 1679-ben, német jogot pedig 1709-ben Wittenbergben tanítottak először. 1760tól kezdtek tanítani természetjogot, majd 1769-től az általános közjogot, a hazai közjogot, a büntetőjogot és a politikát. Ezután fokozatosan szélesítették a tananyagot újabb és újabb jog­ ágakkal, tantárgyakkal. Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus eszméjének megfelelően „államosította” az egyetemet. Egyrészt ekkor egészítette ki orvosi karral és tette valódi egyetemmé, másrészt a kormányzat ellenőrzése alá vonta az oktatást és elvárta, hogy a birodalomhoz hű jogászo­ kat, állami tisztségviselőket képezzenek. Ezt az elhatározását erősítette a Jezsuita Társaságnak 1773-ban történt feloszlatása is. A királynő által kiadott Ratio Educationis (1777) a politikai kamarai tudományokat áttette a bölcsészettudományi karról, így jött létre a jog-és államtudományi kar. Egyúttal az egyetemet Budára költöztették és királyi egyetemként deklarálták kiemelt helyét a magyar felsőoktatás­ ban. Majd az egyetem II. József reformintézkedéseinek részeként végleg Pestre került. A reformkor politikai mozgalmaitól igyekeztek elszigetelni a jogi kart. így a magyar nyelv csak az 1845/46. tanévtől kezdve lett hivatalos oktatási nyelv a latin helyett. Az 1848. március 15-i pesti forradalmat az egyetemi ifjúság indította el, és a forradalom kezde­ ti eseményeiben a diákság volt az igazi tömegbázisa a radikális demokratáknak. Az egyetemi ifjúság már két nappal a forradalom után összeállította kilenc pontos javaslatát a felsőoktatás reformjára vonatkozóan. A forradalomnak az egyetemmel kapcsolatos első vívmánya az 1848. évi 19. te. volt, amely egyrészt az egyetemet az országgyűlésnek felelős vallás- és közoktatási miniszter felügyelete alá helyezte, másrészt deklarálta a tanulás és a tanítás szabadságának elvét. A szabadságharc leverése után az egyetem elvesztette autonómiáját és a német lett a hivatalos oktatási nyelv. Az oktatott tárgyak között túlsúlyossá vált az osztrák jog. Betiltották a jogász­ 10 �bált és a magyar ruhák használatát. A helyzet 1860-ra annyira feszültté vált, hogy a hallgatók tüntetéseket szerveztek, melyeket az abszolút kormányzat brutális módon oszlatott fel. A kar szakmai politikai súlya a kiegyezést követően jelentősen megváltozott. Nemcsak az autonómiáját nyerte vissza, hanem a kor meghatározó politikusai, jogászai is innen kerültek ki. A kar a sportszerű versengés szellemében vette tudomásul, hogy elvesztette hegemóniáját (Ko­ lozsvárott és Pozsonyban is alapítottak jogi karokat). A Károlyi Mihály nevével fémjelzett népköztársaság - de különösen a Tanácsköztársaság diktatórikus módon avatkozott bele a kar életébe. Az előbbi a kar akarata ellenére hozott létre tanszékeket és nevezett ki oktatókat, míg az utóbbi megszüntette a jogi oktatást és helyette a kar épületében marxizmust tanítottak. Az 1920-as években Klebelsberg Kunó minisztersége idején azt vallották, hogy az oktatás stratégiai kérdés és a Trianonnal meggyengült országnak minden erejét arra kell összpontosíta­ nia, hogy megmutassa a világnak a magyarság európai műveltségét. Ezért jelentős összegeket fordítottak ösztöndíjakra és a külföldi kulturális kapcsolatok ápolására. Az egyetemi tanács kezdeményezte az alapító Pázmány Péter nevének felvételét. A vallásés közoktatási miniszter 153425/1921. IV. számú leiratában közölte, hogy a kormányzó 1921. szeptember 1-jén járult hozzá a névváltoztatáshoz. 1950-ben, a szovjet mintát másolva, először leválasztották a Hittudományi Kart, majd 1951 elején az Orvostudományi Kart az újonnan felállított Egészségügyi Minisztérium alá rendel­ ték. (Ennyire szervilis módon egyik szocialista ország sem követte a moszkvai direktívákat.) Az egyetem ezután nem viselhette tovább alapítója nevét sem, ezért vette fel a fizikus Eötvös Loránd nevét. A nemzetközi hírű oktatói kar jelentős részét eltávolították, és megbízható ká­ dereket neveztek ki helyettük. A kar autonómiáját teljesen megszüntették, és kötelezővé tették az orosz nyelv, valamint a szovjet jog oktatását. Az 1960-as évek második felében bevezetett gazdasági mechanizmus az egyetem életében is pozitív fordulatot hozott. Liberalizálódott az oktatás, egyre több tehetséges oktató került a tanári karba, és lehetővé vált - ha csak korlátozott módon is -, hogy a kar nemzetközi kapcso­ latokat építsen ki. A nyolcvanas években a karon kialakult ellenzéki csoportból, oktatókból és hallgatókból került ki a rendszerváltozást előkészítő politikai elit jelentős része. 1989-ben megszűnt a pártirányítás, eltörölték a kötelező orosz oktatást, valamint a marxista ideológiát sulykoló tárgyakat, és visszaállították az egyetem autonómiáját. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Pázmány Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított és azóta folyamatosan fennálló Hittudományi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Bölcsészettudományi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993-ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben ke­ rült sor ugyancsak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Kará­ nak megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elismerést nyert. A Kánonjogi Poszt­ graduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Információs Technológiai Kart is alapított az Egyetemen. A „műszaki informatika” szak indításának állami engedélyét 2000ben, a Kar állami elismerését 2001-ben adták meg. A Karon az oktatás 2001-ben indult meg. 2008. január l-jétől az Egyetem karaként működik Esztergomban a Vitéz János Kar. 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határozatával Egyetemünk szent­ széki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kormány­ zatának élén áll. 11 �Az Egyetem vezetői Nagykancellár: S. Em. R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Rektor: Ft. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem Rektori főtanácsadó: Ft. Dr. Fodor György Rektori Hivatal 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. E-mail: rektor@ppke.hu Honlap: http://www.ppke.hu Rektori titkárság: Tel: 4297-213,4297-211 Fax: 3180-507 Intézményi OM azonosító: FI 79633 12 �Az Egyetem Karai Hittudományi Kar (HTK) 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. telefon: 484-3030, fax: 318-4124 Dékán: Ft. Dr. Tarjányi Zoltán E-mail: ppke htk@htk.ppke.hu Honlap: www.htk.ppke.hu Bölcsészettudományi Kar (BTK) 2087 Piiiscsaba, Egyetem u. 1. telefon: (26) 577-000, fax: (26) 374-570 Dékán: Dr. Botos Máté E-mail: postamester@btk.ppke.hu Honlap: www.btk.ppke.hu Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. telefon: 429-7200, fax:429-7201 Dékán: Dr. Schanda Balázs E-mail: informacio@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 Elnöke: Ft. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem E-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu Információs Technológiai Kar (ITK) 1083 Budapest, Práter u.50/a telefon: 886-4700, fax: 886-4724 Dékán: Dr. Szolgay Péter E-mail: titk@itk.ppke.hu Honlap: www.itk.ppke.hu Vitéz János Kar (VJK) 2500 Esztergom, Majer István u. 1-3. telefon: (33) 134-699, fax: (33) 413-493 Dékán: Ft. Dr. Fodor györgy E-mail: info@vjk.ppke.hu Honlap: www.vjk.ppke.hu 13 �Karunk címere 14 �I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1. Karunk szellemisége, sajátosságai Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogállam felépítésén munkálkodó ke­ resztény szellemiségű, jogot végzett szakemberek kibocsátása a társadalom legkülönbözőbb területeire. A Kar szellemiségének megfelelően a beiratkozáskor - a beiratkozási lap mellékleteként - az alábbi hallgatói nyilatkozatot kérjük aláírni: Hallgató neve:......................................................... Neptun kódja:............... Alulírott, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója nyilatkozom, miszerint tudomásul veszem, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olyan intézmény, amely a keresztény értékrend szerint végzi oktatási tevékenységét. Ezt az értékrendet magamra nézve elfogadom, és tiszteletben tartom. Vállalom, hogy tisztességes eszközökkel és módon, fegyelmezetten és szorgalmasan, adottságaimhoz mérten az elérhető legjobb eredményre törekszem tanulmányaim során. A Kar oktatóival, dolgozóival és hallgatóival a maximális udvariasságot megtartom, és velük együttműködöm. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem iránt lojalitással viseltetek. Budapest,................................................. hallgató A végzős hallgatóknak a diploma átvételekor elmondott jogászi esküje: Én (...), esküszöm, hogy országunk alkotmányát, törvényeit és alkotmányos rendjét megtartom, az em­ ber személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tartom, tudományomat hazánk és embertársaink javára fogom hivatásom szerint hasznosítani. Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érezhesse magát. A törvények rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a természetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkalmazni. A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nélkül, fenyegetésre és személyes ha­ szonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint jogszerűen fogok állást foglalni. A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tiszteletemben megtartom, támogatni és értékelni fogom, és törekszem méltó lenni arra, hogy az Egyetem doktorai közé számíttassam. Isten engem úgy segéljen! A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest: - a gazdasági és környezetvédelmi szakjogi tárgyak, közgazdaságtan és a nemzetközi jog magas óraszámban oktatása; - az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, versenyjog, valamint az informatikai ismeretek hangsú­ lyos tanítása; - az intézmény katolikus voltából következően három féléven keresztül kánonjog, valamint bioetika oktatása; - természetjog oktatása; - összehasonlító jog oktatása több szinten; - sportjog oktatása; - műemlékvédelem tanítása. 15 �2. Karunk vezetői Dékán: Dr. Schanda Balázs Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság Dékánhelyettesek: Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Elérhetőség: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Tanulmányi dékán helyettes: Dr. Komáromi László Elérhetőség: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Kutatási dékánhelyettes: Dr. Tóth Tihamér Elérhetőség: Id. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda Gazdasági igazgató: Dr. Katona Klára Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság 3. A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA A tanév őszi féléve szeptember első hetében, tavaszi féléve pedig február első hetében kezdődik. A szor­ galmi időszak első hetében csak a levelező tagozat számára van tanítás. Az adott félév időbeosztásáról dékáni körlevél rendelkezik, amelyet a kar honlapján olvashatunk. Őszi félév Időszak megnevezése Időpont Bejelentkezés augusztus 20. utáni első munkanaptól a szorgalmi időszak kezdete előtti csütörtökig Tárgy felvétel a bejelentkezés kezdő napját követő naptól a szorgalmi időszak első hetének végéig (péntek) Beiratkozás I. évfolyam számára augusztus utolsó hetében Gólyatábor közvetlen a beiratkozás után Tanévnyitó ünnepség az első nappali tagozatos tanítási napon Költségtérítés-befizetés, diákhitel-engedméa bejelentkezési határidőt követően, szeptember 15-ig nyezés Kérelembeadási határidők TVSZ szerint Szorgalmi időszak szeptember első hetétől 15 hét EV vizsgaidőszak szeptember vége - október eleje (2 hét) Pázmány Nap október második hetében Őszi szünet egy hét, az október 23-i vagy november 1-jei ünnephez kapcsolódóan Záróvizsga időszak jogász szakon október - december igazgatási szakokon november Leckekönyvek kiadása a hall­ gatóknak a vizsgaidőszakra 16 legalább két héttel a vizsgaidőszakot megelőzően, a vizsgaidőszakot követő második munkanapig �Őszi félévi vizsgaidőpontok meghir­ detése a szorgalmi időszak vége előtt 3 héttel Vizsgajelentkezés kezdete a szorgalmi időszak vége előtt két héttel Tárgyak meghirdetése a tavaszi félévre a szorgalmi időszak végéig Vizsgaidőszak Elővizsgahét a szorgalmi időszakot követő 6 hét a szorgalmi időszak utolsó hete Átsorolás-kérési időszak a vizsgaidőszak utolsó hete és az azt követő 1 hét Oklevél-átadó ünnepségek december és január 3. hetében Tavaszi félév Időszak megnevezése Időpont Bejelentkezés január utolsó hetétől a szorgalmi időszak kezdete előtti csütörtökig Tárgyfelvétel a vizsgaidőszak végétől a szorgalmi időszak első hetének végéig (péntek) Költségtérítés-befizetés, diákhitel enged­ ményezés a bejelentkezési határidőt követően, február 15-ig Kérelembeadási határidők TVSZ szerint Szorgalmi időszak február első hetétől 15 hét EV vizsgaidőszak február vége - március eleje (2 hét) tavaszi szünet Nagyhét és fényes hét Pro Facultate napok április utolsó hetében Záróvizsga időszak jogász szakon április — június igazgatási szakokon június második fele Leckekönyvek kiadása a hallgatóknak legalább két héttel a vizsgaidőszakot megelőzően, a a vizsgaidőszakra vizsgaidőszakot követő második munkanapig Tavaszi félévi vizsgaidőpontok meg­ hirdetése a szorgalmi időszak vége előtt 3 héttel Vizsgajelentkezés kezdete a szorgalmi időszak vége előtt két héttel Tárgyak meghirdetése az őszi félévre a szorgalmi időszak végéig Vizsgaidőszak Elővizsgahét a szorgalmi időszakot követő 6 hét a szorgalmi időszak utolsó hete Átsorolás-kérési időszak a vizsgaidőszak utolsó hete és az azt követő 1 hét Oklevélátadó ünnepségek június és július 3. hetében 17 �4. Beiratkozás és bejelentkezés, tárgyfelvétel 4.1. beiratkozás A Karra felvett hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozással jön létre. A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól levélben értesíti a Tanulmányi Osztály a felvételt nyert jelentkezőt. A levélben tájékoztató anyagokat is kap a felvett hallgató (pl: a gólyatáborról, a tanévnyitó ünnepségről, a tutori rendszerről, a korábban esetleg teljesített tárgyai elfogadásának sza­ bályairól, stb.) A beiratkozás folyamata: - augusztus utolsó hetében 3 nap van megadva a felvettek számára a beiratkozásra, amikor kézhez kapják a tanulmányi tájékoztatót, leadják a felvételi kiértesítő levélben kért anyagokat, bemutat­ ják eredeti okmányaikat és fénymásolatukat leadva azokat hitelesítik, valamint a tutorok segítsé­ gével megismerkednek a Neptun rendszer használatával. - a beiratkozás után a Neptun rendszeren keresztül jelentkezhetnek be és vehetik fel tantárgyaikat a hallgatók, a tárgy fel vételi határidő végéig. - költségtérítéses képzésre felvett hallgatók esetében a bejelentkezési határidőt követően írjuk ki a Neptun rendszerben a hallgatók fizetési kötelezettségét, amelyet a hallgatók bankkártyával (a Neptun rendszeren keresztül), vagy diákhitel engedményezési eljárással teljesíthetnek, szeptem­ ber 15-ig. - A teljesítést követően a tanulmányi előadók a Neptun rendszeren beiratkoztatják a hallgatókat. - a Neptun rendszeren is beiratkoztatott hallgatók kérhetnek hallgatói jogviszony igazolást, és ve­ hetik át az elkészült diákigazolványokat a Tanulmányi Osztályon. A Gólyatábor közvetlenül a beiratkozás után van. 4.2. BEJELENTKEZÉS (AKTÍV VAGY PASSZÍV FÉLÉV BEJELENTÉSE) A már beiratkozott hallgatónak minden félév megkezdése előtt be kell jelentenie a Neptun rendszeren keresztül, hogy az adott időszakban tanulmányait folytatja-e (aktív féléve lesz), vagy tanulmányait szü­ netelteti (passzív félév). A bejelentkezési időszakot a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél tartal­ mazza, amelyet honlapunkon (www.jak.ppke.hu), a „Hallgatóinknak” menüpont alatt is megtalálhatnak. A bejelentkezés feltétele a leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak az előző aktív féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. A bejelentkezési kérelem alapján lesz a hallgató aktív vagy passzív a félévben. Aktív félévre történő bejelentkezés Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha - benyújtott aktív bejelentkezési kérelmet a Neptun rendszerben a bejelentkezési időszak végéig, - lezárható állapotú leckekönyve le van adva a Tanulmányi Osztályon. (Lezárható állapotú az a leckekönyv, amely a hallgatónak az adott félév során megszerzett összes bejegyzését tartalmazza, így az elégtelent, vagy a nem megfelelt minősítést is!), - elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott, - esetleges fizetési kötelezettségeinek (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) a megadott határidőig eleget tett (vagy diákhitel engedményezést indított tanulmányi előadójánál, ugyanezen határidőig). Fizetési kötelezettségeiket hallgatóink bankkártyával teljesíthetik a Neptun rendszeren keresztül. (A be­ fizetésekkel kapcsolatos technikai információkat kérjük, tekintsék meg a Kar honlapján Hallgatóinknak / Pénzügy rovatban.) A Kari Tanács 48/2010. (IX.30.) számú határozata alapján, ha a hallgató fizetési kötelezettségének a félév időbeosztásában megadott határidőig nem tesz eleget (és e határidőig diákhitel engedményezési eljárást sem kezdeményezett), a Tanulmányi Osztály hivatalból törli felvett tárgyait a következő napon. 18 �E hallgatónak a költségtérítési díj és a tárgy fel vételi díjak megfizetése mellett a hónap végéig nyílik módja arra, hogy kérelmezze a tanulmányi előadójánál, hogy letörölt tárgyait újra felvegye. E lehetőség elmulasztása esetén a hallgató féléve passzív lesz (amennyiben lehet még passzív féléve, egyébként - 2 egymást követő passzív félév után - el kell bocsátani, illetve új elsős hallgatók esetében nem jön létre a jogviszony). A hallgatók Neptun rendszeren történő beiratkoztatása után a tanulmányi előadók a következő ügyek intézésében fogadják a hallgatókat: - adatmódosítás (személyes adatok változását hivatalos okirattal kell igazolni a tanulmányi elő­ adónál), - jogviszony igazolás kiadása, - diákigazolvány érvényesítő matrica kiadása, - tárgyfelvételt igazoló, Neptunból kinyomtatott és aláírt lap hitelesítése, - felvett tárgyak mellé a megfelelő szolgáltatási díj Neptunon történő befizetése után újabb tárgy felvétele. Passzív félévre történő bejelentkezés Ha a hallgató szüneteltetni kívánja hallgatói jogviszonyát, akkor a Neptun rendszerben „passzív” stá­ tuszra vonatkozó bejelentkezési kérelmet kell benyújtania. (Beiratkozás után az első félévre csak külön dékáni engedéllyel lehet passzív félévre bejelentkezni.) Halasztott bejelentkezés Amennyiben egy hallgató a bejelentkezési időszakban elmulasztja a bejelentkezést, de mégis aktív sze­ retne lenni a félévben, halasztott bejelentkezési kérelmet nyújthat be a TB-hez, a félév időbeosztásában megadott határidőig. Pozitív elbírálás esetén a tanulmányi előadótól kérheti az aktuális tárgyfelvételi díjak befizetése után tárgyai felvételét. A bejelentkezés lépései a Neptun rendszeren: 1 . A Neptun rendszerbe belépve ellenőrizze, hogy a bal felső sarokban a megfelelő képzés van-e kiválasztva. Ha Önnek több képzése is van (vagy volt) az intézményen belül, akkor a bal felső sarokban lévő „Képzés” gombra kattintva válassza ki azt a képzést, amelyen bejelentkezni kíván. 2 . A felső menüsorból válassza ki az „Ügyintézés” menüpont „Beiratkozás/Bejelentkezés” almenü­ pontját. Ekkor megjelennek az adott képzéshez tartozó félévek. 3 . A félév sorában, amelyre bejelentkezni kíván, kattintson a „Lehetőségek” linkre, majd válassza ki a „Beiratkozás” menüpontot. Ekkor egy nyilatkozatot kér Öntől a rendszer arról, hogy aktív, vagy paszszív félévre kíván-e bejelentkezni. Válassza ki a megfelelő radiogombot, majd a „Nyilatkozom” gomb­ ra kattintva rögzítse bejelentkezési kérelmét. Ezt követően bejelentkezési státusza „Folyamatban ” lesz mindaddig, amíg a tanulmányi előadója el nem fogadja, vagy el nem utasítja a bejelentkezési kérelmét. Ha Ön módosítani szeretné folyamatban lévő bejelentkezési kérelmét (például „aktív” státuszra nyújtott be kérelmet, de mégis „passzív” kíván lenni), akkor ezt a bejelentkezési határidő végéig teheti meg az adott félév sorában lévő „Lehetőségek” menüpont alatt a „Beiratkozás módosítása” opció kiválasztása után. 4.3. TÁRGYFELVÉTEL A hallgató a tárgyait a Neptun rendszeren keresztül, a hallgatóhoz rendelt mintatantervből veheti fel. A mintatanterv a tárgyak meghirdetési gyakoriságát, kódját, megnevezését, leírását, heti/félévi óraszámát, a számonkérés módját, a megszerezhető kreditpontok számát és az előtanulmányi rendet tartalmazó tantárgylista, amely az egyéni tanrendje összeállításában segíti a hallgatót, megmutatva, hogy a képzési követelményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan tud az összes tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. A Neptun rendszeren a tantárgyakhoz a mintatanterv szerinti (őszi vagy tavaszi) félévben „normál” kurzusokat (00N, 00L vagy 01N, ... kóddal) hirdetnek meg a tanszékek. 19 �Abban a félévben, amikor a mintatanterv szerint nincs meghirdetve a tárgy normál kurzuson, lehet­ séges, hogy csak vizsgás (EV illetve CV) kurzuson meg van hirdetve. Ezt is a mintatanterv tartalmazza. EV kurzust („előrehozott vizsga” kurzust) olyan hallgató vehet fel, aki az adott félévet megelőző félévben megszerezte a tantárgyból az aláírást, de a vizsgát nem teljesítette. Az EV kurzus felvételét követően a hallgató az adott tárgyra épülő tárgyat is fel tudja venni. Felhívjuk azonban hallgatóink fi­ gyelmét, hogy amennyiben a 2 hetes EV vizsgaidőszakban (ahol a második hét már javítóvizsgahétnek számít) a hallgatónak ismét nem sikerül a tárgyát teljesíteni, akkor a ráépülő tárgyból nem jelentkezhet vizsgára, és úgy keletkezik nem teljesített tárgya, hogy meg sem kísérelhette a vizsgát! CV kurzust („csak vizsga” kurzust) olyan hallgató vehet fel, aki valamely korábbi félévben megsze­ rezte a tantárgyból az aláírást. E tárgyból a vizsgát a rendes vizsgaidőszakban lehet letenni. A hallgatók a szorgalmi időszak végétől láthatják a következő félévre meghirdetett kurzusokat, és a félév időbeosztásában meghatározott tárgy fel vételi időszakban jelentkezhetnek azokra. Csak aktív félév­ re bejelentkezett hallgató tud tárgyat felvenni. Tantárgyat felvenni csak az előhallgatási kötelezettség figyelembe vételével lehet. A tárgy felvételi időszak vége előtt 2 nappal a Tanulmányi osztály törli a minimum létszám alatti tárgyakat. Erről a hallgató Neptun üzenetben értesül. A törlésre került kurzus helyett másikat lehet fel­ venni, de csak a tárgy fel vételi határidőig. Egy tantárgyat maximum háromszor vehet fel egy hallgató, és ha harmadszorra sem tudja teljesíteni, elbocsátási ok áll be nála. A negyedik tárgyfelvételhez méltányossági engedély kell. Méltányosság öszszesen 1 alkalommal kérhető. Tárgyfelvétel határidő után: Amennyiben egy hallgató valamely tárgyát elfelejti felvenni a megadott határidőig, ami az előrehaladása szempontjából fontos lett volna, „Tárgyfelvétel határidő után” szolgáltatási díj Neptun rendszeren törté­ nő befizetése után a félév időbeosztásában meghatározott határidőig kérheti annak felvételét tanulmányi előadójától. Ha a hallgató felvett tárgyainak listáját a tárgy felvételi határidő után kinyomtatja, kérésére tanulmányi előadója aláírásával hitelesíti azt. A tárgyfelvétel lépései a Neptun rendszeren: 1 ./ A Neptun rendszerbe belépve ellenőrizze, hogy a bal felső sarokban a megfelelő képzés van-e kiválasztva. Ha Önnek több képzése is van (vagy volt) az intézményen belül, akkor a bal felső sarokban lévő „Képzés” gombra kattintva válassza ki azt a képzést, amelyen bejelentkezni kíván. 2 ./ A felső menüsorból válassza ki a „Tárgyak” menüpont „Tárgyfelvétel” alpontját. Az itt megjelenő felületen válassza ki az aktuális félévet, illetve a megfelelő mintatantervet. (A kötelező és köte­ lezően választható tárgyakat a „Kötelező tárgyak” mintatantervből, a szabadon választhatókat pedig a „Szabadon választható” mintatantervből tudja felvenni.) 3 ./ A „Tárgytípus”-ok közül minden esetben a „Mintatanterv tárgyai” radiogombot kell kijelölni. A „Csak a meghirdetett tárgyak” jelölőnégyzet bepipálásával biztosíthatja azt, hogy a megjelenő tárgylistában csak azok jelenjenek meg, amelyek a kiválasztott félévben meghirdetésre kerültek. A felületen lehetőség van tárgycsoportra-, valamint időintervallumra vonatkozó keresési felté­ telek megadására is. 4 ./ A „Tárgyak listázása” gombra kattintva megjelenik a feltételeknek megfelelően szűrt tantárgy­ lista. A lista fölötti mezőben beállíthatja, hogy egy lapon hány tárgy adatait jelenítse meg a rendszer. A keresés ikonra kattintva megjelenik egy keresési felület a tárgylista fölött. Itt a legör­ dülő menüből kiválaszthatja, hogy a tárgy mely adatára szeretne keresni. Adja meg a keresendő szöveget, és kattintson a „Keresés” gombra. Ekkor a listában már csak a megadott feltételeknek megfelelő tárgyak maradnak. Ha újra a teljes listát szeretné látni, akkor kattintson a „Keresés” gombra úgy, hogy a „Keresendő szöveg” mezőt üresen hagyja. A lista címsorában bármelyik mezőre kattintva a teljes lista tartalmát sorba állíthatja a kiválasztott mező alapján. Azt, hogy éppen melyik mező alapján vannak sorrendezve a tárgyak, onnan láthatja, hogy az adott mező más színnel jelenik meg, mint a többi, és a mellette lévő kis nyilacska mutatja a rendezés irányát. 5 ./ Ha megtalálta a keresett tárgyat, akkor kattintson a tárgy nevére, vagy a „Tárgyfelvétel” oszlop­ ban található „Felvesz” linkre, és ekkor egy felugró ablakban megjelennek a kiválasztott tárgy 20 �adatai. A „Felvehető kurzusok” fül kiválasztása után láthatja a kiválasztott tárgyhoz az adott félévben meghirdetésre került kurzusokat. A kurzuslista jobb oldalán található jelölőnégyzet segítségével tudja kiválasztani, hogy mely kurzust szeretné felvenni, majd alul a Mentés gombra kattintva tudja felvenni a tárgyat és a kurzus(oka)t. Több kurzust abban az esetben kell felvennie egy tárgyhoz, ha többféle kurzustípus (elméleti és gyakorlati kurzus) is meghirdetésre került. Ebben az esetben minden kurzustípusból egyet-egyet kell felvennie. adott kurzussal kapcsolatos órarendi információkat a „Megjegyzés”, illetve a „Leírás” oszlopban találja meg. Felvett tárgyat leadni, vagy kurzust módosítani a „Tárgyak” menü „Felvett tárgyak” almenüpontján, a „Lehetőségek” pont alatt lehet, de csak a tárgy fel vételi időszak végéig. A tárgyfelvétellel kapcsolatos részletes információkat, időpontokat a Kar honlapján, a www.jak. ppke.hu alatt, a baloldali menüsorból a „Hallgatóinknak” menüpont „Tárgyfelvétel” almenüpontját vá­ lasztva találják meg. 5. A KARI HONLAP ÉS A NEPTUN RENDSZER HASZNÁLATA 5.1 KARI HONLAP A www.jak.ppke.hu címen elérhető kari honlap folyamatos tájékoztatást nyújt a Kar működésével kap­ csolatos közérdekű információkról. Jelen tájékoztató összeállításakor az új kari honlap szerkezetének kialakítása és tartalmainak feltöltése folyamatban van. A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Kar honlapján szereplő információkfolyamatos nyomon követése! 5.2 . NEPTUN RENDSZER A Neptun rendszer a felsőoktatási intézmények tanulmányi és pénzügyi adminisztrációját, oktatási, ok­ tatásszervezési feladatainak regisztrálását és információs rendszerét látja el. A Neptun hallgatói felülete elérhető a neptun.ppke.hu webcímen vagy a Kar honlapjáról. (A rendszer által támogatott böngészők: Microsoft Internet Explorer 8+, Mozilla Firefox 3.6+) A Neptun rendszer működéséről szóló részletes dokumentáció megtalálható a Neptun bejelentkezési oldalán. Karunk valamennyi hallgatója rendelkezik egyedi azonosítóval (Neptun kóddal), illetve jelszóval, mellyel be tud jelentkezni a Neptun hallgatói WEB-es felületére. A hallgatói felület ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgató gyorsan és eredményesen tudja intézni tanulmányi ügyeit. Hallgatóink elsősorban az alábbi típusú ügyek intézésére használják a Neptun rendszert: Adatnyilvántartás A Neptun rendszerben tartjuk nyilván hallgatóink személyes adatait, lakcímét, telefonszámát, bankszám­ laszámát, személyi igazolvány számát, stb. Ezen adatok naprakész nyilvántartása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgatói ügyintézés gördülékenyen működjön. Ha a hallgató adataiban változás következik be, azt nyolc napon belül jeleznie kell az intézmény felé. Az adatok módosításának két típusa van: 1 .Személyes adat (pl. családi név) változása esetén a hallgatónak adatmódosítási kérelmet kell be­ nyújtania a Neptun rendszeren keresztül, majd a változást igazoló dokumentumot (pl. házassági anyakönyvi kivonat) személyesen be kell mutatnia tanulmányi előadójánál, és le kell adnia róla 1 db másolatot. Az adatmódosítási kérelem csak ezután kerül elfogadásra. 2 .Amennyiben állandó lakcíme, értesítési címe, e-mail címe vagy telefonszáma változik, a hallgató saját maga módosíthatja ezen adatokat a Neptun rendszerben. 21 �Üzenetek A Neptunban a hallgatók üzenet kaphatnak a Kar tanulmányi ügyekkel foglalkozó munkatársaitól, az oktatóktól, valamint azoktól a hallgatótársaitól, akik számára az üzenetküldés lehetőségét engedélyez­ ték. Emellett a Neptun maga is küld automatikus üzeneteket a rendszerben bekövetkező eseményekről (pl. jegybeírás, vizsgaidőpont változása, tárgyjelentkezés tiltása, stb.) Figyelem! A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Neptun rendszer üzeneteinekfolyama­ tos nyomon követése! Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől számított 8. napon közöltnek kell tekinteni. Bejelentkezés, tárgyfelvétel, vizsgajelentkezés A hallgatóknak csupán az első beiratkozáskor szükséges személyesen megjelenniük a Karon, a továb­ biakban a Neptun rendszeren keresztül kell bejelentkezni az aktuális félévre. A bejelentkezési eljárás a Tanulmányi Osztály aktuális tájékoztatója alapján történik. A hallgatók a félévente meghirdetett tárgy felvételi időszakban tudnak a Neptunon keresztül tárgyra, illetve kurzusra jelentkezni. A vizsgajelentkezés szintén a rendszeren keresztül történik. A félév időbe­ osztásáról a Kar honlapján tájékozódhat. Pénzügyek A Neptun rendszeren keresztül történik hallgatóink pénzügyeinek nyilvántartása, és a pénzügyi tranz­ akcióik bonyolítása. A különböző típusú díjtételek (pl. költségtérítési díj) teljesítése egyszerűen és gyor­ san végrehajtható a rendszerben, és a hallgató bármikor megtekintheti teljesítésre váró, illetve a már korábban teljesített tételeit. Ahhoz, hogy a hallgató elektronikus úton tudja teljesíteni pénzügyi kötele­ zettségeit, fontos, hogy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával rendelkezzen. Tanulmányok A Neptun rendszerben hallgatóink nyomon követhetik korábbi féléveik tanulmányi adatait, így megte­ kinthetik teljesített tárgyaikat, eredményeiket, féléves átlagaikat, kreditpontjaikat, hivatalos bejegyzé­ seiket, stb. 6. Fizetendő díjak, költségtérítések A 2012/2013-as tanévre az Egyetemi Tanács által jóváhagyott szolgáltatási díjak (érvényes: 2012. augusztus 1-jétől 2013. július 31-ig) Pénzügyi díj összege (Ft) Szerv, egys. megjegyzés Dékáni kérelem 4 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Diákigazolvány pótdíj 3 500 PPKE Neptunban hallgató írja ki Doktori fokozat szerzés díja hallgatói jogviszonyon kívül 150 000 PPKE Egyetemi nyomtató használati díja (Ft/oldal) 20 PPKE Neptunban nem szerepel Engedélyezett tárgytörlés, tárgyanként 2 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Felvételi intézményi eljárási díj 9 000 PPKE szabályzat szerint PPKE Habilitációs eljárási díj 22 �Habilitációs oklevél kiállításának díja szabályzat szerint PPKE Kérelem munkatapasztalat elismerésére 5 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Késedelmi díj 3 500 PPKE Neptunban hallgató írja ki Szakdolgozat/diplomamunka engedélyezett késedelmes leadásának dija 4 500 PPKE Neptunban hallgató írja ki Költségtérítéses hallgató vendéghallgatóként felvett kredit díja, kreditenként 7 000 PPKE Könyvtári késedelmes leadás díja (nap/könyv) 100 PPKE Neptunban nem szerepei Kredit elismerési kérelem 10 tárgyért 10 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Kredit elismerési kérelem 20 tárgyért 20 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Kredit elismerési kérelem tárgyanként 1 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Kreditigazolás (tárgytematikával) angol nyelven vagy magyar nyelven második példánytól 4 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Leckekönyv vagy oklevélmelléklet másodlat kiállítása 10 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki 0,25 x mini­ málbér PPKE Oklevél másodlat kiállítása 5 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Okmány hitelesített másolata (3 oldal felett) 3 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Okmány hitelesített másolata (3 oldalig) 1 500 PPKE Neptunban hallgató írja ki Rektori méltányossági kérelem 15 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Tanulmányi Bizottsági kérelem 2 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Tárgy felvétele határidő után, tárgyanként 2 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Tárgyfelvétel díja második felvételtől 4 500 PPKE Neptunban hallgató írja ki Tudományos fokozat honosítása 0,75 x mini­ málbér PPKE Vizsga díj harmadik jelentkezéstől 3 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Vizsga díj harmadik jelentkezéstől, szigorlat esetén 4 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Záróvizsga díja tárgyanként (jogviszonyon kívül) 11 000 PPKE Neptunban hallgató írja ki Záróvizsga díja szakirányú továbbképzésben (jogviszo­ nyon kívül) 70 000 PPKE Oklevél elismerése továbbtanulás céljából 23 �Bevezetés a jogi szaknyelvbe tárgy felvételének díja 25 900 JÁK Neptunban hallgató írja ki Egyéb jogi szaknyelv-1 tárgy felvételének díja 25 900 JÁK Neptunban hallgató írja ki Egyéb jogi szaknyelv-2 tárgy felvételének díja 31 000 JÁK Neptunban hallgató írja ki Egyetemi jogász díszoklevél díja 11 300 JÁK Neptunban hallgató írja ki Taláros ünneplő öltözet díja oklevél átadó ünnepélyen 5 400 JÁK Neptunban hallgató írja ki Taláros ünneplő öltözet és díszoklevél díja egyetemi jogász oklevél átadó ünnepélyen 16 600 JÁK Neptunban hallgató írja ki Belépő kártya pótlás 1 000 ITK Neptunban hallgató írja ki Licenciátusi szigorlat 100 000 HTK Alap-, osztatlan-, egyetemi-, és mester képzésben részt vevő hallgatók által fizetendő költségtérítések a 2012/2013-as tanévre (érvényes: 2012. augusztus 1-jétől 2013. július 31-ig) Megnevezés 24 Fizetendő Mennyisé­ költségtérítés a 2011/2012gi egység es tanévben Ft Fizetendő költségtérítés Fizetési a 2012/2013- mód as tanévben Ft 225 000 Bankkártya 190 000 Bankkártya 185 000 190 000 Bankkártya Ft/félév 220 000 225 000 Bankkártya Költségtérítés jogász szak, levelező tagozat Ft/félév 175 000 180 000 Bankkártya Költségtérítés igazgatásszervező szak, levelező tagozat Ft/félév 170 000 Bankkártya Költségtérítés nemzetközi igazgatási szak, levelező tagozat Ft/félév 165 000 170 000 Bankkártya Költségtérítés európai és nemzetközi igazgatás szak, levelező tagozat Ft/félév 185 000 185 000 Bankkártya Költségtérítés jogász szak, nappali tagozat Ft/félév Költségtérítés igazgatásszervező szak, nappali tagozat Ft/félév Költségtérítés nemzetközi igazgatási szak, nappali tagozat Ft/félév Költségtérítés európai és nemzetközi igazgatás szak, nappali tagozat 220 000 �A Kar hallgatóival kapcsolatos pénzügyi tevékenységet a Gazdasági Osztály (Szentkirályi utca 28.) alábbi munkatársai látják el: Hallgatói juttatások : Lénárt Zsófia Katalin (Fsz. 033. szoba, telefon: 429-7258) Költségtérítések, szolgáltatási díjak, visszafizetések: Thuróczi Magdolna (Fsz. 033. szoba, telefon: 429-7258) Számlakiállítás: Újhelyi Lászlóné (Fsz. 032. szoba, telefon: 4297-200/356) Félfogadási idő: hétfő-csütörtök 900—12°° és 1300-1500 7. Hallgatói juttatások Az alábbiakban az ösztöndíjakkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat gyűjtöttük össze tá­ jékoztató jelleggel. Az ösztöndíjakra vonatkozó irányadó szabályozás minden esetben a vonatkozó jogszabály, valamint az egyetemi Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat (HTJSZ) mindig hatályos változata. Az ösztöndíjak utalásához nélkülözhetetlen az általános személyazonosító adatok mellett a Társada­ lombiztosítási Azonosító Jel (TÁJ szám), valamint egy bankszámlaszám megadása a Neptun rendszeren, ezek hiányában ugyanis a Kar nem tudja kifizetni a megítélt ösztöndíjat, támogatást! Tanulmányi ösztöndíj Tanulmányi félévenként tanulmányi eredmény alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú, államilag támogatott nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás sza­ kos hallgatók (kivéve az első tanulmányi félévben az elsősök). Hogyan igényelhető? Nincs szükség kérelemre, az elbírálásban minden jogosult részt vesz a tanulmányi eredménye (kor­ rigált kreditindex) alapján. Alaptámogatás Az első tanulmányi félévben - kizárólag elsősök részére - szociális szempontok alapján megítélt, havon­ ta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? A beiratkozást követő első aktív félévben államilag támogatott nappali tagozatos jogász, illetve nem­ zetközi igazgatás szakos hallgatók. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké. Rendszeres szociális ösztöndíj Tanulmányi félévenként szociális szempontok alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt, illetve államilag támogatott képzésen kezdték meg tanul­ mányaikat és az adott szakon megkezdett féléveik alapján még jogosultak lennének államilag támogatott képzésre. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké. 25 �Rendkívüli szociális ösztöndíj A hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás. Ki kaphat? Lásd rendszeres szociális ösztöndíj. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: nincs, folyamatosan leadható a félév során. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj Tantervi követelményeken túlmutató szakmai, tudományos, illetve közéleti tevékenység alapján meg­ ítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók. Hogyan igényelhető? Egyéni, formailag kötetlen írásbeli kérelemmel, amelyet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké. A szükséges formanyomtatványok letölthetők a kari honlapról! 26 �8. HALLGATÓI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK, TESTÜLETEK, AZOK ELJÁRÁSI ÉS ADMINISZTRÁCIÓS RENDJE 8.1. Tanulmányi Osztály 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Fszt. 045. sz. E-mail: to@jak.ppke.hu A hallgatókat érintő fontos TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK a honlapon a Hallgatóinknak menüpont alatt folyamatosan aktualizálva megtalálhatók. A Tanulmányi Osztály aktuális nyitva tartásáról a Kar honlapján tájékozódjanak! A Tanulmányi Osztály vezetője: Mátéffy Györgyné (044. szoba) Telefon: 429-7254 E-mail: mateffy.gyorgyne@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes egyeztetés szerint Általános információ, formanyomtatványok kiadása, diákigazolvány, diákhitel ügyintézés: Nagy-Dósa Orsolya (018/a szoba) Telefon: 429-7208 E-mail: to@jak.ppke.hu Félfogadás: keddtől péntekig: 9°o_j200 és 1300-1500 minden páratlan szombat: 900-1200 Tanulmányi ügyek intézése: dr. Balázs Jánosné (Julika) (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: balazs.janosne@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Csonka Sándorné (Juli) (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: csonka.sandorne@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Havaldáné Szabó Eszter (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: havaldane.szabo.eszter@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 27 �Nádudvari Krisztián (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: nadudvari.krisztian@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300 1 500 Penczné Bálint Katalin (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: penczne.balint.katalin@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Sztancsik Eva (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: sztancsik.eva@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy a szombati félfogadás csak a szorgalmi időszakra vonatkozik! Záróvizsga és oklevélmelléklet ügyintézés, szakdolgozat leadása: Korbuly Rita (043/a szoba) Telefon: 429-7200/307 E-mail: korbuly.rita@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd és csütörtök: 900-]200 szerda és péntek: 1300—1500 valamint előzetes telefonegyeztetés szerint Neptun: Olgyay Máté (043/a szoba) Telefon: 429-7200/383 E-mail: olgyay.mate@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 9OO-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Ágostonná Szabó Edit (043. szoba) Telefon: 429-7200/306 E-mail: agostonne.szabo.edit@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint Rónai Zoltán (043. szoba) Telefon: 429-7200/393 E-mail: ronai.zoltan@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint 28 �8.2. Dékáni Titkárság Szentkirályi u. 28. II. em. 229. sz. Tel.: 429-7221 Fax: 429-7222 e-mail: dekani.titkarsag@jak.ppke.hu Vezetője: dr. Stágel Bence dékáni titkár Félfogadás: hétfő-csütörtök: 800-1600, péntek: 800-1400 Dékáni fogadóóra: Előzetes írásbeli megkeresés után, időpont egyeztetéssel dr. Stágel Bence dékáni titkárnál: e-mail: dekan@jak.ppke.hu A Dékáni Titkárság a dékán munkáltatói jogköréhez szorosan kapcsolódó feladatokat és a Kar admi­ nisztratív működésének koordinálását végzi. A Dékáni Titkárságot a dékáni titkár vezeti, aki munkatársaival együtt az alábbi főbb feladatköröket látja el: humánpolitikai feladatok; tanszéki adminisztráció felügyelete; kari kiadványok szerkesztése; PRfeladatok; központi rendezvények szervezése, koordinálása; kapcsolattartás a hallgatói érdekképviseleti szervezettel és öntevékeny csoportokkal. Munkatársak: Hermány Helga (dékáni munkatárs) Hernádyné Szemere Rita (titkárnő) Kiss Lászlóné, Rita (titkárnő) Réti Anna (titkárnő) Szakaiiné Szeder Andrea (kiadványszerkesztő) A Dékáni Titkárság szervezeti keretébe tartozik * az Irattár, * a Diákjóléti Bizottság (DJB) és a Kreditátviteli Bizottság (KÁB) titkársága : Szentkirályi u. 26.1. em. 217. sz. Tel.: 429-7200/363 Fax: 429-7201 E-mail: diakjoleti@jak.ppke.hu vagy pocsai.marianna@jak.ppke.hu Félfogadási idő: kedd-csütörtök. 900—ll00és 1300—1500 Munkatárs: Pocsai Marianna valamint a központi iktatást és postázást végző * Iktató is: Szentkirályi u. 28. földszint, a porta mellett balra Tel.: 429-7203 Félfogadás: hétfő-csütörtök: 830-1530, péntek: 830-1300 Munkatársak: Szoldatits Lászlóné, Fogas Magdolna, Gyurókovics Ágnes 29 �8.3. Dékánhelyettesi Titkárság Szentkirályi u. 28. III. em. 362. sz. Tel.: 429-7247 és 429-7248 Fax: 429-7201 e-mail: tanulmanyi.dekanhelyettes@jak.ppke.hu Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Komáromi László Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Félfogadás: hétfő-csütörtök 900-1200 és 1300-1500 A Titkárság munkatársa: Boncza Hajnalka A Dékánhelyettesi Titkárság hallgatói ügyekkel kapcsolatos feladatkörébe tartozik: -a Tanulmányi Dékánhelyettes hatáskörébe tartozó kérelmek [TVSz 2. §] - átvételi kérelmek (más felsőoktatási intézmény azonos szakáról) [TVSz 18. §] - szakváltási, tagozatváltási kérelmek [TVSz 18-19. §] - önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása [TVSz 12. § (2) bek.] - dékáni méltányosság iránti kérelmek [TVSz 21. §] - szakmai gyakorlat alóli felmentés iránti kérelmek [TVSz 3. sz. melléklet I-III/3-5. pontok] - záróvizsgával kapcsolatos kérelmek [TVSz 33. §] - a 2007/2008-as tanévben vagy az után felvett költségtérítéses hallgatók államilag támoga­ tott képzési formára való átsorolás iránti kérelmei [HTJSz 19. §] - egyéb, külön nem nevesített hallgatói kérelmek - a Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek [TVSz 3. §] - halasztott beiratkozás/bejelentkezés [TVSz 11. §] - kedvezményes tanrend [TVSz 24. §] - vendéghallgatói jogviszony létesítése [TVSz 14-15. §] - a 2007/2008-as tanév előtt felvett költségtérítéses hallgatók államilag támogatott képzési formára való átsorolás iránti kérelmei [TVSz 37. §] - a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek [Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat]; - s egyéb hallgatói megkeresések adminisztrálása, a nyilvántartásba vételtől az irattárba helye­ zésig. Eljárási rend: 1. A hallgatói kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletekkel [vö. TVSz 6. §]. A formanyomtatványok letölthetők a Kar honlapjáról [Hallgatóinknak/Formanyomtatvány], továbbá beszerezhetők a Kar Információs Irodájában, valamint a Dékánhelyettesi Titkárságon. 2. A formanyomtatványt kitöltés után a Kari Titkárságon kell leadni, ahol érkeztetik (iktatják) azt, majd felkerül a Dékánhelyettesi Titkárságra. 3. A Titkárság a nyilvántartásba vételt követően a kérelmet megküldi a Tanulmányi Osztálynak, ahol azt a kérelmező tanulmányi helyzetére vonatkozó információkkal látják el, majd visszaküldik a Dékánhelyettesi Titkárságra. 4. Az érdemi elbírálást követően a kérelemre adott válaszról határozat születik. A határozat a címzett­ nek főszabályként Neptun üzenetben, kivételesen - a hallgatói jogviszony fennállását érintő döntés esetén - postai úton továbbított levélben kerül megküldésre; másolatot kap róla továbbá a Tanulmányi Osztály illetékes előadója. 30 �8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §) Adminisztráció: ld. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon találhatók. A Bizottság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának részletes szabályait Hallgatói Fegyelmi és Kár­ térítési Szabályzat határozza meg. 8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §) Adminisztráció: ld. Diákjóléti Bizottság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon találhatók. A Bizottság legfőbb feladata a más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, illetve az Egyetem más szakán szerzett kreditek elismeréséhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének megállapítása a szakgazda véleményének figyelembevételével. A Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek [TVSz 4. §]: - más intézményben korábban teljesített tárgy beszámítása - vendéghallgatói jogviszonyból származó tárgybeszámítás - szakváltók és újra felvettek tárgy beszámítása, a kreditátviteli eljárás mellőzésének esetét [TVSz 4. § (4) bek.] kivéve - nem igazgatási szakról az európai és nemzetközi igazgatási MA szakra jelentkezők előze­ tes kreditelismerése 8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §) Adminisztráció: ld. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon találhatók. A Bizottság legfőbb feladata: az alapképzésben, valamint mesterképzésben résztvevő hallgatók egyes tanulmányi és vizsgaügyeiben; az óralátogatás alóli felmentési kérelmek elbírálása, az érintett szak véle­ ményének figyelembevételével. A Bizottság részletes feladat- és hatáskörét a TVSz 3. §-a határozza meg. 8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 26. §) Szentkirályi u. 26.1. em. 217. sz. Tel.: 429-7200/363 Fax: 429-7201 E-mail: diakjoleti@jak.ppke.hu vagy pocsai.marianna@jak.ppke.hu Ügyintéző: Pocsai Marianna Félfogadási idő: kedd-csütörtök. 900—1100 és 1300-1500 A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon találhatók. A Diákjóléti Bizottság feladat- és hatásköre: • Szociális és tanulmányi ösztöndíj odaítélése. • Eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatkozó részletfizetési kérelme ügyében. • Kollégiummal kapcsolatos ügyintézés. • Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. A Diákjóléti Bizottság titkársága végzi a köztársasági ösztöndíj-kérelmekkel kapcsolatos ügyintézési feladatokat [HTJSz 10. §]. 31 �8.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 25. §) Adminisztráció: egyetemi szintű bizottság, amelyről aktuális információk a honlapon találhatók. A Bizottság feladat- és hatásköre: • a fogyatékossággal élő hallgatóknak az Egyetem képzéseihez kötődő ügyeinek ellátása; • döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyatékossággal élő hallgatóktól érkező kérelmekről; • felügyeli a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználását és a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzését; • ajánlások megfogalmazása a Karok és az Egyetem vezetői számára a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének kielégítőbb biztosítása érdekében; • véleményezi a Dékánok, a Tanulmányi Bizottságok és az oktatási szervezeti egységek vezetői hatás­ körébe tartozó tanulmányi ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egészségi állapota tanulmánya­ inak végzését hátrányosan befolyásolja vagy akadályozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató kérelmére jár el, amelyhez az előírt igazolását is mellékelni kell; • figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, valamint ellenőrzi az ezzel kapcsolatos intézkedések eredményességét; • feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket és kezdeményezi azok megszüntetését; • mindazon további feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal; • megvizsgálja az Esélyegyenlőségi Terv megvalósulását, és javaslatot tesz annak esetleges módosí­ tására. 8.9. A JOGORVOSLAT RENDJE - - 32 A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz) alapján hozott vagy elmulasztott döntéssel szemben a közléstől - ennek hiányában a tudomásszerzéstől - számított 15 napon belül a Hall­ gatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához (HÜFB) fordulhat jogorvoslati kérelemmel, jogszabály­ ban vagy szabályzatban foglalt jogának megsértése miatt. A jogorvoslati kérelmet az Egyetem rektorának címezve, az első fokú döntést meghozó karon kell előterjeszteni. Eljárási szabály megsértésének kivételével nincs helye jogorvoslati kérelem előterjesztésének az egyéni mérlege­ léssel - különösen méltányosság, kedvezményes tanrend tárgyában - hozott döntésekkel szem­ ben. [További szabályok: TVSz 5. §.] A Fegyelmi Bizottság által hozott fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont személy a ha­ tározat kézhezvételétől számított 15 napon belül nyújthat be fellebbezést írásban, az Egyetem rektorának címezve, három példányban. [További szabályok: Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat 10. §.] �9. INTÉZETEK, TANSZÉKEK 9.1. Alkotmányjogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-7201 e-mail: alkjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-ll00 és 1300-1500 900_J |00 Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók: Dr. habil. Schanda Balázs egyetemi docens Prof. Em. Dr. Kilényi Géza DSc Dr. Jakab András egyetemi docens Dr. Balogh-Békesi Nóra adjunktus Dr. Csink Lóránt adjunktus dr. jur. Hajas Barnabás adjunktus Óraadók: dr. jur. Balogh Zsolt c. egy. docens dr. jur. Fröhlich Johanna dr. jur. Kozma Ákos dr. jur. Kovács György dr. jur. Salamon László c. egy. docens 33 �9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 215. sz. telefon: 429-7280 Fax: 429-7201 E-mail: buntetojog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Belovics Ervin egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Kovácsné Gőcze Györgyi Oktatók: Dr. Belovics Ervin egyetemi docens Prof. Dr. Tóth Mihály CSc egyetemi tanár Prof. Dr. Vókó GyörgyCSc egyetemi tanár Dr. habil. Busch Béla egyetemi docens Dr. Tamási Erzsébet tud. főmunkatárs Dr. Molnár Gábor adjunktus Dr. Békés Ádám adjunktus Óraadók: Dr. Bárándy Gergely dr. jur. Bogár Péter dr. Boros János dr. jur. Bory Noémi dr. jur. Csák Zsolt dr. Csorba József dr. jur. Eperjes Krisztián dr. jur. Gimesi Ágnes dr. jur. Hajdú Magdolna dr. jur. Horváth Katalin dr. jur. Novák Csilla dr. jur. Sinku Pál c. egy. docens dr. jur. Szívós Mária c. egy. docens Dr. Újvári Ákos dr. jur. Varga Zoltán c. egy. docens 34 900—1100 és 1400—1600 9oo_12oo �9.3. Európajogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7265 Fax: 429-7201 E-mail: eujog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900- ll00 és 1400-1500 9oo_]po Munkatárs: Csipöné Wilhelm Gyöngyi Oktatók: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Dr. Fekete Balázs adjunktus Dr. Gyeney Laura adjunktus Dr. Szilágyi Pál Béla adjunktus dr. jur. Láncos Petra Lea adjunktus dr. jur. Szalai Andrea tanársegéd Óraadók: dr. jur. Debisso Kinga dr. jur. Pünkösty András 35 �9.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Szentkirályi u. 28.1. em. 125-128., 132. sz. Tel.: 429-7276 Fax: 4297-279 E-mail: kozgazd@jak.ppke.hu vagy heller.farkas@jak.ppke.hu Intézetvezető: Dr. Katona Klára egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök Munkatárs: Járdány Zsoltné (Erika) Oktatók: Dr. Katona Klára egyetemi docens Prof. Em. Dr. Botos Katalin DSc (Szeged) Dr. Körösi István CSc egyetemi docens Dr. Schlett András egyetemi docens Dr. Szalai Ákos egyetemi docens Mányó-Váróczi Violetta tanársegéd Óraadók: Bángi-Magyar Attila Dénes Sándor Halász Balázs 36 930—1100 és 1300—1500 �9.5. Jogbölcseleti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 222-228. sz. Tel.: 429-7226, 429-7227 Fax: 429-7226 e-mail: jogbolcs@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Frivaldszky János egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—1100 és 1400—1500 QOO-jpo Munkatárs: Szilfainé Kovách Lívia Oktatók: Dr. habil. Frivaldszky János egyetemi docens Prof. Em. Dr. Péteri Zoltán CSc Prof. Em. Dr. Varga Csaba DSc Dr. habil. H. Szilágyi István egyetemi docens Dr. Paksy Máté adjunktus Dr. Tattay Szilárd adjunktus dr. jur. Könczöl Miklós tanársegéd 37 �9.6. Jogtörténeti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.:429-7237 Fax: 429-7201 e- mail: jogtort@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Szabó István egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók: Dr. Szabó István egyetemi tanár Dr. habil. Horváth Attila egyetemi docens Dr. Szigeti Magdolna egyetemi docens Dr. Völgyesi Levente egyetemi docens Dr. Komáromi László egyetemi docens dr. jur. Zakariás Kinga tanársegéd Óraadók: dr. jur. Fazakas Zoltán Dr. Jany János dr. univ. Őry Károly Dr. Tamás Csaba Gergely Dr. Tóth Zoltán József c. egy. docens 38 900- ll00 és 1300-1500 9oo_noo �9.7. Kánonjogi Intézet Szentkirályi u. 28. II. em. 219. sz. Tel.: 429-7217 Fax: 429-7218 e-mail: folia@jak.ppke.hu Intézetvezető: Prof. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm DSc, OPraem. egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1200 Munkatársak: Gombos Adámné (Ildikó), Nánásy Tiborné (Zsuzsa) Oktatók: Prof. DDr. Szuromi Sz. Anzelm DSc O.Praem., egyetemi tanár Prof. Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Prof. Dr. Hársfai Katalin egyetemi tanár Prof. Dr. Szabó Péter egyetemi tanár Dr. Szilágyi Csaba egyetemi docens Óraadók: dr. jur. Lefkánits György lie. jur. can., c. egy. docens Dr. Philipp Gudenus egyetemi docens Szotyori-Nagy Ágnes 39 �9.8. Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 341. sz. Telefon: 429-7287 Fax: 429-7289 E-mail: kornyezet@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Baranyi Krisztina Oktatók: Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens Dr. Jávor Benedek tud. tanácsadó Ifj. Dr. Zlinszky János tudományos tanácsadó Ft. Nyéky Kálmán lie. theol., tud. munkatárs Dr. Szilágyi Pál Béla adjunktus Tahyné dr. jur. Kovács Ágnes tanársegéd Óraadók: dr. Borsos Attila dr. jur. Hajdú István c. egy. docens dr. jur. Hajdú Mihály dr. iur. Lovas András dr. jur. Miháka György Sándor dr. jur. Péterfalvi Attila c. egy. tanár dr. jur. Szilágyi Szilvia 40 900—1100 és 1300—1400 9oo_]200 �9.9. Közigazgatási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-4201 e-mail: kozigjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—1100 és 1300—1500 900-l l00 Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók: Dr. habil. Varga Zs. András egyetemi docens Prof. Em. Dr. Tamás András DSc Prof. Dr. Molnár Miklós CSc egyetemi tanár Dr. Gerencsér Balázs egyetemi docens Dr. Christian László adjunktus dr. jur. Patyi Gergely adjunktus Óraadók: dr. jur. Kárpáti Zoltán dr. jur. Mikó Zoltán dr. jur. Oláh József c. egy. docens dr. jur. Seereiner Imre c. egy. docens 41 �9.10. Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. Magánjogi Titkárság 313/A. sz. 313. sz. 429-7200/372 tel.: 429-7200/311 fax: e-mail: Kereskedelmi Jogi Titkárság 429-7272 polgjog@jak.ppke.hu kerjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. habil. Csehi Zoltán egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: Munkatárs: hétfő-csütörtök péntek 900—1100 és 14oo_15oo 900_1 p0 Bánhidi Mónika Csizik Zoltánná (Éva) Oktatók: Dr. habil. Csehi Zoltán egyetemi docens Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár Prof. Dr. Tattay Levente CSc egyetemi tanár Dr. Lábady Tamás CSc egyetemi docens Dr. Fábián Ferenc egyetemi docens Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egyetemi docens Dr. Koltay András egyetemi docens dr. jur. Csapó Orsolya adjunktus dr. jur. Landi Balázs adjunktus Dr. Navratyil Zoltán adjunktus Dr. Plásztán-Brehószki Márta adjunktus dr. jur. Pogácsás Anett adjunktus dr. jur. Szilágyi Ferenc tanársegéd Óraadók: Barochné dr. jur. Szabó Mariann dr. jur. Boronkay Miklós dr. Pálvölgyi Tamás 42 dr. Sobor Dávid dr. Solt Pál Stefka István �9.11. Munkajogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 313/A sz. tel: 429-7200/311 fax: 429-7272 e-mail: munkajog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. habit. Gyulavári Tamás egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfö-csütörtök péntek 900—1100 és 1400—1500 ooo_iioo Munkatárs: Bánhidi Mónika Oktatók: Dr. habil. Gyulavári Tamás egyetemi docens Prof. Em. Dr. Radnay József CSc Dr. Hős Nikolett adjunktus Dr. Kártyás Gábor adjunktus Óraadók: dr. jur. Bánsági Györgyi dr. Dudás Katalin dr. Kun Attila dr. jur. Lakatos Hedvig dr. Molnár Bence Molnárné dr. jur. Balogh Márta dr. Takács Gábor 43 �9.12. Nemzetközi Közjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7265 Fax: 429-7201 E-mail: nemzetkozi.kozjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Csipőné Wilhelm Gyöngyi Oktatók: Prof. Dr. Kovács Péter DSc egyetemi tanár Dr. Baka András CSc egyetemi docens Dr. Ádány Tamás adjunktus dr. jur. Varga Réka adjunktus dr. jur. Jaskó Luca tanársegéd Óraadók: dr. jur. Kravalik Gábor c. egy. docens dr. jur. Pasqualetti Gergő dr. oec. Őszi István ny. nagykövet 44 900—1100 és 1400—1500 noo_iioo �9.13. Nemzetközi Magánjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7200/361 Fax: 429-7201 e-mail: nemzetkozi.maganjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 90°_ii°0és 1400-1500 900-l l00 Munkatárs: Kocsis Annamária Oktatók: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Bánrévy Gábor Dr. Raffai Katalin egyetemi docens Dr. Szabó Sarolta adjunktus Óraadó: dr. jur. Horváth Éva c. egy. tanár 45 �9.14. Pénzügyi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-4201 e-mail: penzugyijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—1100 és 1300—1500 9oo_]ioo Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Dr. Halász Zsolt adjunktus Óraadók: dr. jur. Klicsu László c. egy. docens dr. jur. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva mestertanár 46 �9.15. Polgári Eljárásjogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 203. sz. Tanszéki adminisztráció: Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. (Nemzetközi Magánjogi Tanszék irodája!) Tel.: 429-7200/361 Fax: 429-7201 e-mail: polgelj@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. habit. Harsági Viktória egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—1100 és 1400—1500 900-l l00 Munkatárs: Kocsis Annamária Oktatók: Dr. habil. Harsági Viktória egyetemi docens dr. jur. Horváth E. írisz tanársegéd Óraadók: dr. jur. Asbóth-Hermányi Lőrinc dr. jur. Bérces László c. egy. docens dr. jur. Éles Anita dr. Máté Viktor dr. jur. Mohácsy Gábor dr. jur. Suri Noémi dr. jur. Szigeti Krisztina 47 �9.16. Római Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.: 429-7237 Fax: 429-7201 e-mail: romaijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Prof. Em. Dr. Zlinszky János Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens Dr. Erdödy János adjunktus Óraadó: dr. jur. Radványi Anna 48 900—1100 és 1300—1500 9°o_iio° �9.17. Informatikai Oktatási Csoport Szentkirályi u. 28. III. em. 328. sz. Telefon: 429-7253 E-mail: informatika@jak.ppke.hu Oktatók: Groma Sarolt tárgyjegyzö Varagics Mirjana 9.18. Testnevelési Csoport Szentkirályi u. 26., 334. sz. Telefon: 4297-200/371 e-mail: testnev@jak.ppke.hu Testnevelési csoportvezető: Draskóczy Imre Adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 93o_noo^s 1300-1500 930-1 po Munkatárs: Gelencsér Bernadett Testnevelő tanárok: Draskóczy Imre Draskóczy-Littner Anita Forgó András 49 �10. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Szentkirályi u. 28. III. emelet 305. sz. telefon/fax: 429-7291 (titkárság) e-mail: doktori.iskola@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/doktori iskola Vezető: Prof. Dr. Kovács Péter Koordinátor: Dr. Frivaldszky János Félfogadási idő: hétfő-péntek 800-1300 Munkatárs: Szalainé Szikszói Krisztina Általános információk A Kar Doktori Iskolája 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduális szintű (doktori) képzést nyújt. Az első három szemeszterben általános képzés folyik. Ennek keretében a hallgatók először kuta­ tásmódszertant tanulnak, illetőleg magánjogi, összehasonlító alkotmányjogi és büntetőjogi előadásokat hallgatnak. A nappali tagozatos hallgatók számára kötelezően választható tárgyak listája nagyon széles pa­ lettát ölel fel. A következő blokkokon belül több alternatív tárgy kerül meghirdetésre: emberi jogok, civilisztika, jogelmélet, európajog és nemzetközi közjog, valamint közigazgatási jog. A hallgatók az első három félévben más-más jogterülettel foglalkozó könyvről tudományos igényű recenziót készítenek. A Doktori Iskola által szervezett szakmai konferenciák és doktori szimpóziumok, az ezekhez kapcsolódó publikációs lehetőségek, valamint a külföldi posztgraduális részképzések (részbeni) beszámíthatósága mind-mind elősegítik a doktoranduszok tudományos elmélyülését. A képzés második felében a hallga­ tók a saját doktori kutatási témájukhoz kapcsolódóan folytatnak tudományos, illetve kutatási tevékeny­ séget a témavezető szakmai irányítása alatt. A doktorandusz hallgatók immáron két éve kiválónak értékelik a Doktori Titkárság munkáját, ami minden bizonnyal hozzájárul tanulmányaik és kutatásaik, valamint a fokozatszerzésük eredményes­ ségéhez. A képzésben való részvétel feltételei A doktori képzésre azok pályázhatnak, akik hazai egyetem állam- és jogtudományi karán legalább jó rendű (cum laude minősítésű) jogi diplomát szereztek, vagy az adott évben összes záróvizsgájukat sike­ resen letették valamelyik állam- és jogtudományi karon, és így avatás előtt állnak. Két élő, tudományos kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből középfokú „C” típusú állami, vagy annak megfelelő szin­ tű nyelvvizsgával rendelkeznek. (Kivételesen egy középfokú „C” típusú állami, vagy annak megfelelő szintű nyelvvizsgával is felvétel nyerhető, ha a felvett doktorandusz vállalja, hogy a másik középfokú „C” típusú nyelvvizsgáját az abszolutórium megszerzéséig igazolja). Nappali tagozatos állami ösztöndíjas helyek A 2012/2013-es tanév I. évfolyamán 2 nappali tagozatos doktorandusz hallgató részesül állami ösztön­ díjban. Az önköltséges képzés módja és díja Levelező önköltséges tagozatos hallgatói jogviszonyban a képzés díja: 90 000 Ft/félév. Egyéni képzés, egyéni felkészülés lehetősége Egyéni képzés keretében végzett doktori tanulmányokhoz lásd a Kari Doktori Szabályzat 20. §-ának (2.) pontját a Doktori Iskola honlapján. Az egyéni felkészülés pedig a doktori foko­ zatszerzési eljárás megindításának olyan, törvényi /Ftv. 68 §. (3.)/ lehetőségen alapuló esete, amely doktorandusz hallgató jogviszonyt nem, csak doktorjelölti jogviszonyt eredményez. 50 �11. Kánonjogi Posztgraduális Intézet Szentkirályi u. 28., II. em. 219. sz. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 e-mail: folia@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu Az Intézet elnöke: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Az Intézet elnökének Tanácsa: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár, Dr. Szabó Péter egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1200 Munkatárs: Gombos Adámné (Ildikó), Nánásy Tiborné (Zsuzsa) A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apostoli Szentszék alapította meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Posztgraduális Intézetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katoli­ kus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Kánonjogi Intézetének szoros együttműködésével fejti ki tevékenységét. Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fo­ kozat kiadására egyaránt jogosult. A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátust egyetemi alapdiplomaként, a ká­ nonjogi doktorátust PhD fokozatként ismeri el. Az Intézet hivatalos oktatási nyelvei a magyaron kívül az olasz és a német nyelv. Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei: • a baccalaureátusi diploma (államilag elismert MA) megszerzéséhez katolikus hitéleti BA oklevél, vagy régi típusú legalább főiskolai szintű oklevél; • a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi baccalaureátusi, vagy MA szintű hittanári, vagy jog- és államtudományi diploma; • a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat. Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar hallgatói számára speciálkollégiumként, a Neptun rendszerrel összhangban felvehetők. Ezen hallgatók diplomájuk meg­ szerzése után felvételüket kérhetik az Intézet hallgatói közé. A korábban lehallgatott és sikeres vizsgával lezárt kurzusok beszámíthatóak. Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk meg­ szerzésétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre legkorábban pedig csak a licenciátusi fokozat megszerzésétől számított egy év múlva engedhetők. Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből, 3000 különlenyomatból és 200 mikrofilmből álló szakkönyvtár, valamint a Hittudományi Kar könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyó­ irat segíti. 51 �Az Intézet szervezeti felépítése A) Kánonjogi Tanszék (Hittudományi Kar) Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár (prof, ord.) S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, professor emeritus B) Kánonjogi Intézet (Jog- és Államtudományi Kar) Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi tanár S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, professor emeritus Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár Dr. Schanda Balázs egyetemi docens (mb. előadó) Egyházi Közigazgatási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi tanár DDr. Zakar Polikárp O.Cist egyetemi tanár Egyházi Eljárásjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi tanár dr. jur. Lefkánits György lie. iur. can., c. egy. docens Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Dr. Gudenus, Philipp egyetemi docens Dr. Szilágyi Csaba egyetemi docens Magántanárok: Dr. Elmar Gütthof (Privatdozent) Dr. Markus Müller (Privatdozent) Rendszeresen meghívott külföldi előadók: Dr. Manlio Bellomo, Dr. Orazio Condorelli, Dr. Carlos J. Errázuriz M., Dr. Carl Gerold Fürst, Dr. Janusz Kowal S.J., DDr. Peter Landau, Dr. Cyril Vasil S.J. 52 �12. Deák Ferenc Intézet Szentkirályi u. 28.1. em. 137. sz. Telefon: 429-7200/342. m. Fax: 266-5286 E-mail: deak@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/deak Intézetvezető: dr.jur. Szalai Márta Munkatársaink: Balogh Dorka angol tanár (Nyelvi Lektorátus) Bánhegyi Viktória csoportvezető (DFTI) Czoborné Tóth Ibolya pénzügyi és záróvizsga előadó és GRADUS koordinátor (DFTI) Dzsida Orsolya latin tanár (Nyelvi Lektorátus) Kissné Brückner Mónika oktatásszervező, marketing koordinátor (DFTI) Kuslits Mária csoportvezető (Nyelvi Lektorátus) Olgyay Anna oktatásszervező, karrier irodai munkatárs (DFTI) Perczel Mónika oktatás- és rendezvényszervező (DFTI) Preznánszky-Szabó Ditte rendezvényszervező, titkár (DFTI) Sergő András oktatásszervező, karrier irodai munkatárs (DFTI) Szederkényi Éva szakmai vezető, angol tanár (Nyelvi Lektorátus) Dr. Szilágyi Pál adjunktus, pályázati koordinátor Unger Anikó angol tanár (Nyelvi Lektorátus) 12.1. Deák Ferenc Továbbképző Intézet (DFTI) Ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök ll00-^00 és 1400-1500, péntek 1000-1200 A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS JOGSZABÁLYI KERETEI A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete a 10/2006. (IX.25.) OKM szá­ mú rendelet alapján hirdeti meg a jogászoknak és más felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek szóló szakirányú továbbképzéseit. Ezek a továbbképzések elmélyítik az alapképzésben szerzett szakmai tu­ dást, továbbfejlesztik azt speciális szakjogi irányba, illetve kiterjesztik az alapképzésben nem szereplő interdiszciplináris területekre, lehetővé téve a szakosodást. A szakirányú továbbképzésben nyert oklevél a szakosító képzésre utaló cím használatára jogosít (pl. Európa-jogi szakjogász vagy környezetvédelmi szakjogász). A kiadott oklevél az iskolai végzettség szintjében (pl. főiskolai) nem jelent változást. A munkáltató alkalmazási, foglalkozási, előmeneteli fel­ tételként előírhatja, vagy más módon elismerheti és támogathatja a szakirányú oklevél megszerzését. Az Intézet által szervezett szakirányú továbbképzések Jogászoknak: Agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász; Európa-jogi szakjogász (magyar és angol nyelven is); Gazdasági büntetőjogi szakjogász; Ingatlanforgalmi szakjogász; Környezetvédelmi szakjogász; Kriminalisztikai szakjogász; Sportjogi szakjogász; 53 �Szabályozási (kodifikátor) szakjogász; Társasági jogi és cégjogi szakjogász; Tőkepiaci és bank szakjogász; Versenyjogi szakjogász. (Előkészítés alatt: Közbeszerzési szakjogász) Nem jogászoknak: Agrár és vidékfejlesztési igazgatási szakember; Jogi szakokleveles gazdasági szakember; Jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember; Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember; Jogi szakokleveles sportszakember; Kriminalisztikai szakokleveles rendvédelmi szakember. Jelentkezés módja A jelentkezés a tájékoztatóhoz csatolt, illetve a honlapról letölthető jelentkezési lapon, a költségtérítési díjba beszámításra kerülő 5.000,-Ft előleg befizetésének igazolásával és a képzésnél előírt oklevél má­ solatának csatolásával történhet. A jelentkezési lap a PPKE JÁK 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-as épületében (I. em. 139. szoba) is beszerezhető, ill. az egyetem honlapjáról (www.jak.ppke.hu/deak) le­ tölthető. A jelentkezés elfogadásáról, valamint a beiratkozás időpontjáról, a költségtérítés befizetésének mód­ járól, az első foglalkozás helyszínéről a jelentkezők írásban (e-mailben) értesítést kapnak. Jelentkezési határidők 2012. augusztus 31., ill. keresztfélévben meghirdetett szakok esetén 2012. december 14. (Pótjelentkezés: 2012. szeptember 20., ill. 2013. február 11.) Képzési díj: A képzéseken a részvétel önköltséges. A PPKE JÁK-on végzettek 10% kedvezményben részesülnek. E kedvezményt csak azok vehetik igénybe, akik regisztrálnak az alumni honlapon (www.alumni.ppke. hu). A családokat segítő, valamint egyéb kedvezményekről részletes és aktuális információ a honlapon (www.jak.ppke.hu/deak) található. A szakirányú továbbképzések rendje Kezdete: a továbbképzések szeptember végén, ill. februárban kezdődnek. A meghirdetett képzéseket csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk elindítani. Tartama: a levelező tagozatos szakirányú továbbképzés képzési ideje általában kettő vagy három félév (a szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor), minimum 120 óra. Intenzitása: általában havi három alkalom, napi 6 vagy 8 tanóra (13-18 vagy 14-19 óráig). JOGI SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOK A képzések célja, hogy polgári jog és családjog, büntetőjog, munkajog és társadalombiztosítási jog tantárgycsoportokból a jelöltet felkészítése a jogi szakvizsgára, figyelemmel arra, hogy valamennyi je­ löltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudásáról számot adni, függetlenül attól, hogy a kötelezően előírt joggyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga követelményrendszere a különböző jogi szakterületeken való átjárhatóságot és pályamódosítást segíti elő, könnyíti meg. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a különböző területek speciális ismereteit az oktatás keretében érintik. 54 �Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamra jelentkezési határidő őszi kurzusokra: 2012. szeptember 14. tavaszi kurzusokra: 2013. január 31. Intenzitása/időpontja: általában heti egyszer 5 tanóra valamely munkanapon. Jogi szakvizsgára felkészítő kurzusaink a Budapesti Ügyvédi Kamara által elfogadott képzések. Jelentkezés és információ: www.jak.ppke.hu/deak 12.2. Karrier- és öregdiák Iroda Hallgatói ügyfélfogadás és tanácsadás: hétfő-csütörtök 110<|-1200 és 1400-1500, péntek 10°—1200 A karrier irodai tevékenységek a ROP 3.3.1 .-05/1 -2005-09-001 3/35. pályázat keretében valósulnak meg. Legfontosabb feladata a végzős és a karon oklevelet szerzel: hallgatók pályaorientációjának és elhelyezkedésének segítése, a munkaerő piaci folyamatok vizsgál, taJ a diplomázókban az elhelyezkedéshez szükséges fellépés, identitás kialakítása. Karrier szolgáltatások - Mit kínálunk? Diákmunka: már első félévtől segítünk testhez álló munkát t; I ylni, megismerni az alapvető szokásokat, elvárásokat egy munkahelyen - természetesen fizetésért. Cégbemutatkozások-, egyetemünkre járó hallgatóinknak leh íséges utakat szeretnénk mutatni a tanu­ lóévek utáni elhelyezkedésre. A különböző jogi és igazga áéi területen elhelyezkedett öregdiákjaink bemutatóin keresztül láttatjuk, mi mindent takar a jogász is igazgatásszervező pálya. Gyakornoki helyek: az állami- és magánszektor jogászi és igazgatási munkahelyeit közvetítjük a végzős hallgatóink számára. így még a tanulási időben „kipróbáliátják” magukat és értékes tapasztalatokat szerezhetnek, illetve segítséget kaphatnak első munkahelyük megszerzéséhez. Jelenleg körülbelül 200, gyakornokot fogadó közigazgatási intézménnyel, bírósággal, állami céggel, ügyvédi irodával, közjegyzőséggel, bankkal és vállalatokkal állunk kapcsolatban. Képzések, tréningek, előadások: fontos, hogy az egyetemisták, és a pályakezdők minél eredményeseb­ ben alkalmazkodjanak a különböző szektorok munka-erőpiaci elvárásaihoz. Ebben segítenek képes­ ség- és készségfejlesztéssel, kommunikációval, pályaorientációs és pályakezdést támogató jogi, gaz­ dasági, egyéb szakmai vagy éppen pszichológiai tanácsadással foglalkozó programjaink. Állásajánlatok: az állami- és magánszektor jogászi és igazgatási, valamint más, e szakképzettségekkel betölthető álláshelyeit közvetítjük a már oklevéllel rendelkező hallgatóink számára. Évente körülbe­ lül 250 állásajánlat fut be hozzánk, és körülbelül 1200 fő adja le az életrajzát. Állásbörze (karrier nap): kiemelt célunk, hogy hallgatóink személyesen is találkozhassanak a majdani munkaadókkal, a karunkon oklevelet szerzett hallgatók iránt érdeklődő cégek pedig bemutatkozhas­ sanak. A karrier nap programját önismereti, grafológiai, munkahelyi beilleszkedést segítő tanácsadás színesíti, és alkalom nyílik a jogi hivatás rendek, a közigazgatás, valamint a piaci szféra képviselőivel folytatott beszélgetésre. Személyes tanácsadás: hallgatóink életviteli, vagy karrierrel kapcsolatos kérdéseikkel szakértő trénere­ inkhez fordulhatnak a rendszeres fogadóórákon. 55 �KÉPZÉSI PROGRAM 2012-2013 Karriertervezési tréning (5 óra) Karriermenedzsment sorozat (4 óra) Munka és internet előadás-sorozat (4 óra) Munkahelyi beilleszkedést segítő tréning (4 óra) Munkaerő kölcsönzés, munkavállalás külföldön (4 óra) Olvasásfejlesztési tréning (14 óra) Önismereti és identitást fejlesztő tréning (4 óra) Önéletrajz, állásinterjú tanácsadás (4 óra) Az aktuális ajánlatokról tájékoztatás a honlapon olvasható: www.jak.ppke.hu/karrier A Deák Ferenc Intézet keretén belül valósulnak meg az öregdiák (alumni) szolgáltatások. A TÁMOP 4.1.1/A10/2/KMR-2010-0013 projekt fontos eszköz az Egyetem kezében ahhoz, hogy az intézmény az oklevél meg­ szerzése után is élő kapcsolatot ápoljon a volt hallgatóival, szakmai, kulturális és egyéb programokkal és szolgáltatásokkal támogassa őket, egyúttal teret és keretet biztosítson az Alma Matert támogatni kívánók számára. Öregdiák (alumni) szolgáltatások ❖ öregdiák honlap működtetése (hírek, eseménynaptár, ösztöndíj-, továbbképzési-, álláslehetőségek, hírlevél készítés, évfolyamtárs keresés), ❖ hivatásrendi és szakmai törzsasztalok létrehozása (pázmányos ügyvédek, bírák, ügyészek, közjegy­ zők, közigazgatási dolgozók, pázmányos vállalkozók), ❖ szakjogász öregdiák találkozók ❖ alumni hírlevél a volt hallgatóknak (állásajánlatok, képzések, munkaerő piaci érvényesülést segítő tréningek, öregdiák programok), ❖ pázmányos kedvezmények kiépítése és Pázmány-kártya. Öregdiákjaink közül az igényelheti Pázmány-kártyát, aki regisztrál az alumni honlapon. A kártyabirtokos a szerződött partnereknél kedvez­ ménnyel vehet igénybe szolgáltatásokat. Az aktuális ajánlatokról tájékoztatás a honlapon olvasható: www.alumni.ppke.hu/jak és www.facebook.com/pazmanyalumni PÁZMÁNY KÁRTYA A törzsvásárlói kártya mintájára létrehozott Pázmány Kártya lehetőséget nyújt a Kártyabirtokos öreg­ diákok számára, hogy az Egyetem és a karok különböző saját szolgáltatásainál (könyvtárhasználat, informatikai labor használata, képzési kedvezmények igénybevétele, rendezvényeken való részvétel, munkaerő piaci esélyeket javító tréningek stb.), illetve az intézménnyel szerződésben álló szolgáltatók­ nál (kulturális intézmények, üzletek, sport- és szabadidős intézmények, stb.) kedvezményeket vegyenek igénybe. A kártyát bemutatással lehet felhasználni azokon az elfogadó helyeken, akikkel az Intézmény szerződést kötött, és akiknek a listája a www.alumni.ppke/kedvezmenyek/pazmany-kartya oldalon meg­ található. 12.3. Rendezvényszervező és marketing csoport ❖ kari rendezvények szervezése, ❖ Pázmány Kártya ügyintézés ❖ lobbitevékenység, támogatói modell típusok kialakítása, ❖ szponzorok felkutatása, adományok fogadására alkalmas alapítvány(ok) létrehozása és működtetése, 56 �❖ éves hivatalos alumni rendezvény, ❖ alumni kiadvány, ❖ a Deák Intézet PR és marketing stratégiájának kialakítása, folyamatos reklámtevékenység A kari marketing része a jogász szakra jelentkezőknek érettségi előkészítő szervezése. A Gradus ad Facultatem hallgatói öntevékeny csoport 2011. szeptemberében emelt szintű történelem érettségi előkészítő tanfolyamot indított, 2012. szeptemberétől a történelem mellett irodalom tantárgyból is felkészítő tanfolyamot szervez. Tevékenységüket egyetemi tanáraink szakmai felügyeletével, a PPKE JAK Deák Ferenc Intézet koordinálásával végzik. A Gradus ad Facultatem célja, hogy segítse a felkészülést történelem és magyar tantárgyakból az emelt szintű írásbeli és szóbeli érettségire . A jól felkészült, válogatott hallgatók mellett, a Kar egyetemi oktatói is tartanak előadásokat. A tan­ folyam résztvevői kidolgozott tételsort kapnak és próbaérettségin vehetnek részt. Diákjaink a tanórákon kívül szabadidős programokat is szerveznek a résztvevőknek. Gradus koordinátor: Czoborné Tóth Ibolya 12.4. Idegen Nyelvi Lektorátus - PROFEX nyelvvizsga-központ Szentkirályi u. 28. III. em. 355. sz. Telefon: 429-7232. Fax: 266-5286 E-mail: lektoratus@jak.ppke.hu Félfogadás: hétfő-péntek 9OO-1200, kedd és csütörtök: 1300-1500 Munkatárs: Kuslits Mária (csoportvezető) Oktatók Szederkényi Éva szakmai vezető, angol tanár Balogh Dorka, angol tanár Unger Anikó, angol tanár Dzsida Orsolya, latin tanár Megbízott oktatók: Berthóty László Erdélyi Katalin Guba András Imre Lászlóné Kocsis Judit Martin Anita Perlaki Rózsa Danku Márton Fehérné Vízvári Emese Hermány Irén Juhászné dr. Suhajda Ágnes Lehoczky Katalin Paksy Nóra Dr. Szeidl Ágnes Tájékoztató a PROFEX jogi és közigazgatási szakmai nyelvvizsgáról A PROFEX államilag elismert, három fokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi- és közigazgatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le. Az állami elismertség azt jelenti, hogy a PROFEX vizsgabizonyítvány birtokosa ugyanolyan előjogokat és előnyöket élvez, mint azok, akik más, államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi vizsgát tettek. Ezek közül legfontosabbak a felsőoktatási intézményekben tett felvételi vizsgák pontszámának emelése, a diplomaszerzés feltételének teljesítése és a nyelvpótlékra való jogosultság megszerzése. 57 �A három fokozat (alap, közép és felső) kialakításakor a vizsga kifejlesztői a magyarországi hagyományo­ kat követték, ugyanakkor - az állami akkreditáció követelményeinek is eleget téve - az Európa Tanács nyelvtudásszintekre vonatkozó ajánlásait is szem előtt tartották. Az alap-, közép- és felsőfok követelmé­ nyei a vizsga nyelvétől függetlenül egységesen meghatározottak, és egymástól jól elkülöníthetők. A kétnyelvűség egyrészt azt jelenti, hogy a vizsga a magyarországi nyelvtanulók illetve zömében ma­ gyar anyanyelvű vizsgázók nemzetiségéből fakadó szükségleteinek, igényeinek és nyelvtanulási céljai­ nak messzemenő figyelembevételével került kifejlesztésre, amelyek közül a nyelvi sajátosságok különös hangsúlyt kaptak. Másrészt, a nyelvi közvetítő készség (fordítási készség) vizsgálatára a vizsga mindhá­ rom fokán sor kerül. A szaknyelvi jelleg az, ami a PROFEX nyelvvizsgát más, ugyancsak államilag elismert és szintező nyelvvizsgáktól megkülönbözteti. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a vizsgát azoknak ajánljuk, akik a jog, illetve a közigazgatás iránt személyes okok miatt vagy hivatásuknál fogva érdeklődnek (joghallgatók, államigazgatási karok hallgatói, gyakorló jogászok, közigazgatásban dolgozók, jogi asszisztensek stb.) Különösen ajánljuk azoknak a hallgatóknak, akik elvégezték a Bevezetés a jogi szaknyelvbe c. szabadon választható kurzusunkat angol ill. német nyelven. A PPKE JÁK a fentieket mérlegelve, azért csatlakozott bejelentett vizsgahelyként a vizsgarendszerhez, hogy egyetemünkön belül tudjunk lehetőséget adni hallgatóink számára a szakmai nyelvvizsga letételére. A vizsgák évente egyszer, áprilisban kerülnek megrendezésre. A jelentkezés határideje a mindenkori vizsgaidőszak első napja előtti 30. naptári nap. A PPKE JÁK Nyelvi Lektorátusa a vizsgákat megelőzően két féléves, 60 órás, 2x10 hetes felkészítő kurzusokat szervez közép és felsőszinten kiváló, évek óta jogi szaknyelvet oktató tanárok vezetésével. A tanfolyamok ára: középfok: 30 000 Ft., felsőfok: 35 000 Ft. Vizsgadíjak: Szóbeli - A írásbeli - B Komplex - C Középfok 10 000 13 000 23 000 Felsőfok 13 000 15 000 28 000 12.5. Pályázati és Forrásszervező Iroda E-mail: palyazati.iroda@jak.ppke.hu Vezető: Dr. Szilágyi Pál Tevékenység: - kari intézményi pályázati lehetőségek felkutatása és a pályázatok lebonyolítása; - a hallgatók és oktatók számára pályázati információ- és segítségnyújtás az alábbi témákban: * graduális hallgatók számára magyarországi és külföldi pályázati lehetőségek a graduális képzés ideje alatt; * posztgraduális és posztdoktori pályázatok már végzett és/vagy doktorált kutatók számára; *nemzetközi tudományos kutatási együttműködésekre irányuló pályázatok. 58 �13. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. em. 138. Telefon/fax: 06-1-429-7263 e-mail: kszki@jak.ppke.hu Vezető: Dr. Tóth Tihamér kutatási dékánhelyettes Munkatársak: dr. Pogácsás Anett TDK-koordinátor Dr. Szilágyi Pál kutatásszervezési és külügyi koordinátor Balogh Dorka Erasmus koordinátor Grodek Ágnes TÁMOP referens Papp Zsuzsanna kiadvány referens Pollák Zsuzsanna kutatásszervezési és külügyi koordinátor Tevékenység: A Kutatásszervezési és Külügyi Iroda jelentősebb tevékenységei közé tartozik a karon a kutatásszer­ vezés, a tudományos kapcsolatok építése és szervezése, az oktatói tudományos fejlődés támogatása, és a kar tudományos profiljának gondozása. A külügyi tevékenységek közé tartozik az Erasmus-program koordinálása, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és új kapcsolatok kiépítése, az oktatók nemzetközi munkásságának elősegítése és támogatása. Intézményi szintű alaptevékenységei közé tartozik a nem­ zetközi és hazai kutatási együttműködések kiépítése és az együttműködések koordinálása. A KSZKI tevékenységei közé tartozik továbbá a kari TDK, az OTDK és a tehetséggondozó program működtetése, a tudományos és egyéb szakmai kari kiadványok és a tudományos rendezvények gondozása. 59 �14. Könyvtár Szentkirályi u. 30.1. emelet Telefon: 4297-231, 4297-200/331 mellék, 4297-233 e-mail: könyvtar@jak.ppke.hu Vezető: Kalocsai Ilona Hagyományos szolgáltatások A Könyvtár használata ingyenes. Beiratkozás: érvényes diákigazolvánnyal a könyvtári nyitva tartás ideje alatt. Nem lehet a könyvtári dokumentumokat kölcsönözni, de fénymásolási lehetőség van. Fénymásolás: térítés ellenében, a könyvtár előterében lévő gépen 8 Ft/oldal, az egyetem központi ROBINCO fénymásoló műhelyében 7 Ft/oldal. A könyvtári dokumentumokat csak a kérőlap kitöltése és a diákigazolvány leadása ellenében, a fénymásolás idejére adjuk ki a hallgatóknak. Olvasótermek -Nagyolvasó (101 sz. terem: 80 olvasói hellyel) Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 900-18ü0, péntek: 9ü0-1600, szombat: 1000-1400 Helyben olvashatók a könyvtár állományában található szakkönyvek, kézikönyvek, tankönyvek, szakdolgozatok, folyóiratok. Az Olvasóteremben szabadpolcon az állományunk 60%-a, mintegy 17 ezer kötet szakcsoportok szerint rendezett, a tankönyvek külön találhatók, a folyóiratok a galérián vannak elhelyezve. Rendelkezésre áll a WIFI internet-csatlakozási lehetőség - Kisolvasó (119 sz. terem: 20 olvasói hellyel) Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 900-1600, péntek: 900-140() Új olvasótermünk szabadpolcon lévő állományának döntő része a kar különböző oktatási formáihoz (BA, továbbképzés, osztatlan képzés)) szükséges tankönyvek, jegyzetek, alapvető kézikönyvek, szótá­ rak. A klimatizált olvasóteremben lehetőség van a WIFI internet használatára is. Tájékoztatás Szaktájékoztatás kérhető az olvasótermekben szolgálatot teljesítő könyvtárostól a könyvtár állományá­ ról, a katalógusunk használatáról. Egyetemünkön integrált elektronikus könyvtári rendszer működik a HunTéka, amelynek a Olvasói katalógus (WEB OPAC) modulját használják az olvasóink. Naponta 8 és 16 óra között, telefonon is kérhető felvilágosítás. Szakdolgozatok A könyvtárban tárolt 1999-2009 közötti szakdolgozatok használatáról dékáni körlevél rendelkezik. Ki­ zárólag tanszékvezetői írásbeli engedéllyel, az olvasóteremben lehet a dolgozatokba betekinteni, máso­ lásuk tilos. A szakdolgozatok listája honlapunkon megtalálható. Könyvtárközi kölcsönzés Csak a kar oktatói számára van lehetőség a könyvtárközi kölcsönzésre. A magyar szakkönyvek beszer­ zése ingyenes, a külföldieké térítés köteles. Elektronikus szolgáltatások - Online katalógus a kari könyvtár Web-oldalain (www.jak.ppke.hu/konyvtár) Online katalógus vagy Informatikai szolgáltatások/Köny vtár Online menüpont alatt. - Westlaw jogi (angol) adatbázis -HeinOnline jogi (amerikai) adatbázis - ElSZ-szolgáltatás keretében, különböző adatbázisok, pl. Magyar kiadású tudományos folyóiratok (Akadémiai J. Collection) - EBSCO folyóirat-adatbázisok (angol nyelvű szakfolyóiratok) 60 �- Könyvtári katalógusok ( pl. MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) http://webpac.mokka.hu/ WebPac/CorvinaWeb, HunKat, Karlsruher Virtueller Katalog, CEU: http:goya.ceu.hu stb.) - Magyar Katolikus Egyház kínálata - elektronikus dokumentumok Könyvtári Informatikai Labor Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 900-1800, péntek: 900-1600, szombat: 1000-1400 A könyvtár előterében elhelyezett, 10 internetes kapcsolattal rendelkező számitógépes labor feladata: elsősorban az oktatási igények kielégítése, a Neptun rendszer használata. A Könyvtár katalógusához és egyéb elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. Jogi tankönyvekért gyere hozzánk! Mert joghallgatóként nálunk jogod van a kedvezményhez! lustinianus Egyetemi Könyvesbolt Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 30. Telefon: 06-1-327-0781, Fax: 06-1-327-0782 E-mail: iustinianus@stephanus.hu facebook oldal: facebook.com/iustinianus.konyvesbolt Nyitva tartás: Hétfőtől csütörtökig: 9:00 -16:00 Pénteken: 9:00 -14:00 Szombaton: 9:00 -13:30 (csak szorgalmi időszakban!) A kötelező könyvekre állandó 5-10% diákkedvezményt adunk. Az első évfolyamos hallgatók a kötelező tankönyvekre 15% kedvezményt kapnak október 31-ig! Időről időre egyes könyvekre akár 25%-40% diákkedvezményt adunk! 61 �15. Informatikai szolgáltatások - Kari honlap: hallgatók informálása, benne a hallgatói oldalakra a HÖK-ön keresztül kérhető informá­ ció feltöltése (www.jak.ppke.hu); - Hallgatói honlap: a kari HŐK kezelésében működő portál (www.hok.jak.ppke.hu); - Elektronikus levelezés: hallgatói postafiók - hallgatói webmail felhasználói azonosító az Informatika Laborban igényelhető; - Kari levelezőlisták: hallgatok@jak.ppke.hu létező információs fórum. Egyéb hallgatói levelezőlisták megnyitására és használatára is van lehetőség. A jelenleg működő hallgatói levelezőlisták a honlapon az INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SEGÉDPROGRAMOK/LEVELEZÖLISTÁK rovatban meg­ tekinthetők. - Saját honlap kialakítási lehetőség a hallgatói postafiók igénylésével párhuzamosan; - Fakultatív kurzusok, tanfolyamok hallgatók részére (web-szerkesztés, logika, Neptun-kezelés stb.) - Kari intranet: felhasználói azonosító az Informatika Laborban igényelhető; - Students Fórum - az interneten keresztül kari autentikációval (hallgatói azonosítóval) elérhető - int­ ranetén keresztül használható osztott tárhely. Az oktatók által kiajánlott anyagok internetes elérésére is szolgál, (kari honlap INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/STUDENTSFORUM); - DVD Jogtár+: A kari intranetről (a hallgatói terminálokról is) elérhető; - HUNTÉKA: A könyvtári állomány elérhető az internetről, a honlapon keresztül. (INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/KÖNYVTÁR-ONLINE); - A Neptun rendszer a kari honlap nyitólapján keresztül is elérhető, a rendszerrel kapcsolatos informá­ ciós oldalakkal együtt; - HelpDesk szolgáltatás az Informatika Laborban nyitvatartási időben; - Select, Campus és egyéb szoftverek liszenszelési és telepítési támogatása az Informatika Laborban nyitvatartási időben; - Nyomtatás: 20 Ft/oldal költségtérítés ellenében mindkét hallgatói laborból lehet nyomtatni, a nyomta­ tást átvenni az Informatika Laborban lehet; - Szkennelési lehetőség az Informatika Laborban; - CD írási, másolási lehetőség az Informatika Laborban, hozott CD-re; - Látássérült környezet 1 munkaállomáson az Informatika Laborban; - Az EISZ szolgáltatások elérése; (www.eisz.hu); - A HeinOnline adatbázis Karunkról elérhető; - További elérhető adatbázisok linkjei megtalálhatók a kari honlap INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SZAKMAI ADATBÁZISOK rovatban; - Az udvaron a Gesztenyéskertben, az Aulában és a könyvtári Tankönyv Olvasóteremben WIFI internet­ csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre; - A Karon 3 internet-csatlakozású open gép áll folyamatosan a hallgatók rendelkezésére. Az informatikai szolgáltatások igénybevételekor a NETIKETT, a PPKE Informatikai Szabályzata és a vonatkozó kari szabályzatok betartása kötelező. Számítógépes termek Informatika Labor (Szentkirályi u. 28.1. emelet 101.), 50 számítógép HelpDesk: 260-as mellék, helpdesk@jak.ppke.hu Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 800-1600, pénteken 800-133ü Oktatóterem-. Informatika Gyakorló (Szentkirályi u. 28.1. em. 106), 20 számítógép 62 �16. Hallgatói érdekképviselet - Hallgatói Önkormányzat (HŐK) Szentkirályi utca 26. (hátul az udvarban). Telefon: 429-7269 HŐK aulapult („A” épület, aula) e-mail: info@jakhok.hu honlap: http://www.jakhok.hu Facebook: facebook.com/ppkejakhok Ügyfélfogadás: hétfő-szombat 1000-1400 A kari HŐK tisztségviselői: Kozári Karina - elnök Keresztes Krisztián - általános alelnök Lukács Attila-levelezés ügyekért felelős alelnök Huber Ferenc - Rendezvényi és PR Marketing Bizottság, elnök Hegedűs Dániel - Rendezvényi és PR Marketing Bizottság, elnök Gottlieb Péter - Tanulmányi és Diákjóléti Ügyek Bizottság, elnök Rácz Máté - ellenőrző alelnök Orbán Dóra - Külügyi Bizottság, elnök Szendrei Bence - Gazdasági Bizottság, elnök Czinege Kristóf- Sportügyi Bizottság, elnök Kadosa Nikolett - Vallási- és Kulturális Bizottság, elnök Joó Kristóf- HR referens Fedor Zsuzsanna - titkárságvezető A kari hallgatói lap: ÍTÉLET Főszerkesztő: Mikola Orsolya Szakmai tanácsadó: Dr. Koltay András honlap: http://www.itelet.jak.ppke.hu Facebook: facebook.com/itelet Feladat- és hatáskörök • A Kar Hallgatói Önkormányzata (HŐK) a hallgatók kizárólagos érdekképviseleti szerve. A HŐK elsődleges feladata a kari hallgatói érdekképviselet. • A HŐK a Kar/Egyetem testületéiben - pl. Kari Tanácsban - képviseli a hallgatók álláspontját. • Egyetértési jogot gyakorol a hallgatókat érintő szabályzatok tekintetében (pl. a hallgatói követel­ mény-rendszerre vonatkozó szabályzat). • A hallgatói juttatási rendszer működtetésében közreműködik (pl. ösztöndíjak és támogatások el­ osztása) • A HŐK elnöke képviseli a kari HÖK-öt az Egyetemi Hallgatói Ön kormányzatban (EHÖK) • A HŐK képviseli a Kar hallgatóit a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában (HÖ0K) • A HŐK bonyolítja le a diplomaátadó ünnepségeket, a felvételi kampányt, és minden évfolyam vég­ zős hallgatóiról tablót készíttet; a végzősök minden évben évkönyvet kapnak. • A HŐK évente májusban megrendezi a Pro Facultate kari napot, amikor kerti sütögetés és borozga­ tás keretében kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség az oktatókkal, hallgatótársakkal. E rendezvény keretében kerül sor a Pro Facultate-díj, Hallgatókért, és a Hallgatói Mozgalomért díj átadására is. • A gólyatáborok és gólyabálok megrendezésének célja az első éves hallgatók bevonása a kari/egyetemi közösségi életbe. • A HŐK sportrendezvényeket szervez, mint például: a Pázmány Labdarugó Liga, Kosárlabda, Röp­ labda, Kézilabda, kirándulások • A HŐK kulturális rendezvényeket szervez, mint például: vitaestek, teaestek, filmklubok, színházés múzeumlátogatások 63 �• • • A HŐK a félév során bulikat szervez (kivéve tavasszal a húsvéti Nagyböjt időszakát) A HŐK segédkezik a Karrier Nap lebonyolításában A HŐK együttműködik a tutori rendszerrel, amelynek keretében a Kar felsőbb éves hallgatói a hall­ gatók kis csoportjainak rendszeres szakmai segítségére törekednek a képzés során, hogy segítsék az újonnan felvett hallgatók beilleszkedését az Egyetem közösségébe 17. Kari lelkészség A Szentkirályi u. 28. sz. épület földszintjén, a főbejárattól jobbra található az egyetem kápolnája, mely szabadon látogatható. A szorgalmi időszakban rendszeresen vannak szentmisék, általában a déli órák­ ban. A szentmisék pontos ideje a kápolna melleti hirdetőn, valamint a kari honlapon (főoldal, felső információs sáv „egyetemi lelkészség” menüpont alatt) is megtalálható. Az épület földszinti aulájából (bal oldali folyosó felé haladva) nyílik a lelkészi szoba. 2008 szeptemberétől Karunk lelkésze Alessandro Caprioli missziós atya. Szeretettel vár minden érdeklődőt beszélgetésre, szentgyónásra! A szentségek (keresztség, szentáldozás, bérmálás, házasság) vételére való felkészítő hittanórákat, valamint hetente egyszer nyitott találkozást és beszélgetést vezet majd házasságról és szexualitásról. A részleteket (hely, időpontok) a faliújságon fogja hirdetni. 18. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok Hallgatóink körében működik - színjátszó csoport (Szofi Egyetemi Színtársulat - érdeklődni lehet a szesz.ppke@gmail.com e-mail címen! Facebook: www.facebook.com/szeszppke) - kamarazenekar (érdeklődni lehet Dr. Gerencsér Balázsnál - Közigazgatási Jogi Tanszék), illetve az alábbi honlapon: www.jak.ppke.hu/zenekar) - kórus (érdeklődni lehet Alessandro atyánál, a Kari lelkészségen!) - Hét Csapás Néptánc Együttes (érdeklődni a Testnevelési Csoportnál lehet!) Ha értesülni szeretnél a HŐK által szervezett kulturális programokról vagy színház- és múzeumlátoga­ tásokon szeretnél részt venni, akkor csatlakozz Facebookon a „JÁK HŐK Kultúra” csoporthoz! 19. Sportélet a Karon Testnevelési Csoportunk három tornaterem működtetését látja el. A földszinten egy szertornaterem, az első emeleten táncterem, a második emeleten pedig labdajátékterem található. Egyetemi kosárlabda csapatunk van férfi és női vonalon egyaránt. Az Egyetemi és Főiskolás Bajnok­ ságon kívül a Kosárlabda Szövetség NB II. osztályában is részt veszünk. Egyetemi néptánc csoportunk a Hét Csapás Néptánc Együttes kifejezetten a magyar néptánc oktatásá­ val és hagyományőrzés ápolásával foglalkozik. Számtalan egyetemi és városi rendezvényen is fellépnek. Testnevelési Csoportunk folyamatosan szervezi az egyetemi hallgatók részére a természetjárást és az időszaki sportokat (sí táborok, vízi túrák, stb.). A Hallgatói Önkormányzat szervezésében labdarugó bajnokságot működik (Pázmány Labdarugó Liga), kosárlabda, röplabda, aerobic és jóga edzésre is lehetőség van (részletes információ a HŐK hon­ lapon.)” Testnevelési Csoportunk koordinálja az Universitas Kupákon való részvételt és Magyar Egyetemi és Főiskolai Sport Szövetség (MEFS) által kiírt bajnokságokon való szereplést. így lehetőség nyílik atlétika, asztalitenisz, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vívás, sakk, szertorna...stb. sportágakban résztvenni. Minden szeptemberben indul a gólyabáli felkészülés, mely hagyományosan egyetemünkön tanrendi órába is be van építve, így a leendő I. éveseknek a nyitó táncon való részvételt a testnevelés tantárgy elfogadásánál beszámítjuk. Egyetemi hallgatóinkból minden évben egy férfi és egy női sportolót felterjesztünk a „Jó tanuló, jó sportolói” cím kitüntetésére. 64 �20. Házirend A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának épületében (Szentkirályi utca 26-30.), az Egyetem szellemiségére tekintettel, az alábbi szabályok vonatkoznak. 1. Az épület munkanapokon reggel 7-től 20 óráig, 26-os épület sportterülete 21 óráig tart nyitva. A nyári szünet idején a zárás ideje 17 óra. Más időpontban (az Egyetem vezetőin kívül) csak írásbeli engedéllyel lehet az épületben tartózkodni. Az engedélyt a portán előzetesen le kell adni. 2. Az épületben az intézmény szellemiségének megfelelő, kulturált magatartás és beszéd általános elvá­ rás, különös tekintettel a kápolna környékre. 3. A hirdetőtáblákon hirdetést, plakátot elhelyezni csak engedéllyel lehet. A hirdetéseket engedélyezésre a portán kell leadni. Az engedélyezett hirdetések csak hirdetőtáblán helyezhetők el, más helyen (ajtó, ablak, fal stb.) hirdetést elhelyezni tilos. Az épületben reklámtevékenység csak dékáni engedéllyel foly­ tatható. A hirdetésekre vonatkozó részletes szabályokat a 43/2006-os dékáni körlevél tartalmazza, mely a portán megtekinthető. 4. Kerékpár csak az udvar kijelölt részén tárolható. A személygépkocsik parkolási rendjét külön dékáni rendelkezés szabályozza. 5. A tantermekben étkezni, az egyetem területén szeszes italt fogyasztani csak az étteremben, illetve engedélyezett rendezvények alkalmával lehet. 6. Dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad. 7. Az előadótermekben mobiltelefon használata tilos. 8. A portás semmit sem vehet át megőrzésre. A talált tárgyakat a HŐK irodájában kell leadni. 9. A portás a teremkulcsokat kizárólag az órarendben szereplő tanároknak adhatja ki. 10. Az irodák / tanszékek kulcsait az ott dolgozó munkatársak vehetik fel. A kulcs felvételét és leadását a munkatárs - az időpont megjelölésével - aláírásával hitelesíti. Hallgatónak kulcs nem adható át. 11. Az illetékesek által engedélyezett rendezvényeket előzetesen a Műszaki Osztályon is be kell jelenteni, és arról tájékoztatni kell a portaszolgálatot is. 12. Az Egyetem helyiségei csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. 13. Ha tüzet vagy füstöt észlel, kérjük tegye a következőket: azonnal értesítse a műszaki osztályt és a portát; ha szükséges, a térképen megjelölt útvonalon hagyja el az épületet; az épület elhagyásakor semmiképpen ne használja a lifteket. A tűzesetek megelőzése érdekében ne használjon semmiféle egyedi elektromos berendezést. A részletes szabályokat a tűzrendészeti szabályzat tartalmazza. 14. A balesetet vagy rosszullétet a műszaki osztályon, illetve a portán kell bejelenteni. 15. A tantermek berendezését, felszerelését a teremből kivinni csak a Műszaki Osztály engedélyével lehet. 16. Törekedve az energiatakarékosságra, a fölösleges világítást (beleértve a mosdók világítását is) le kell kapcsolni. 17. A hallgatók a lifteket csak indokolt esetben használják. 18. A portaszolgálat ügyeletese a házirend megszegéséről köteles a Dékánt és a Műszaki Osztály veze­ tőjét tájékoztatni. Budapest, 2008. április 10. Dr. Schanda Balázs dékán 65 �66 �II. AMIT MINDENKINEK ISMERNIE, TUDNIA KELL ... A SZABÁLYZATOK Kérjük, a szabályzatokat - saját érdekében alaposan tanulmányozza át! TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatályos változata a Kar honlapján érhető el. HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT (HTJSZ) A Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat hatályos változata a Kar honlapján érhető el. 67 ��HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 24.§. (4) bekezdésében, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt felhatalmazása alapján az alábbi szabályzatot alkotja. 1. § A Szabályzat hatálya (1) E Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanulmá­ nyokat folytató, hallgatói jogviszonyban álló személyekre, valamint azokra, akiknek hallgatói jogviszonya megszűnt vagy szünetel, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony fennállása alatt fe­ gyelmi vétséget követtek el. (2)E szabályzat rendelkezéseit a szabályzat hatálybalépése után elkövetett fegyelmi vétségek és károkozás esetén kell alkalmazni. 2. § A fegyelmi vétség (1) Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha (a) hallgatói jogviszony keretei között, vagy azzal összefüggésben bűncselekményt, vagy szabálysértést követ el, (b) hallgatói jogviszonyból származó kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, (c) bármely írásos anyagban valóságnak meg nem felelő adatokat szolgáltat, (d) az egyetem területén az alapvető keresztény erkölcsi normákat nem tartja be, nem az Egyetem jó hírnevének kialakítására és megtartására törekszik, (e) idegen szellemi termékeket jogtalanul használ fel, (f) oktatókkal, alkalmazottakkal vagy hallgatótársaival szemben olyan magatartást tanúsít, mely nem felel meg az emberi együttélés általános szabályainak, (g) az Egyetem vagy a Karok megalapozatlan rossz hírét kelti belföldön vagy külföldön, (h) az Egyetem, a Karok nevével bármi módon visszaél, (i) nem az Egyetem, vagy a Karok által szervezett rendezvényeket ilyen színben tünteti fel, (j) a Karok életével össze nem függő hirdetményeket dékáni engedély nélkül teszi közzé, (k) kábítószert fogyaszt, árusít, ill. fogyasztására nyilvánosan felszólít vagy túlzott mérték­ ben alkoholt fogyaszt és ebből adódóan rendbontást követ el, (1) aki vélt vagy tényleges egyetemi sérelme esetén az egyetemen nem meríti ki a jogorvoslat lehetőséget és ehelyett magasabb fórumhoz fordul. (2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a PPKE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata fűz hátrányos jogkövetkezményt. 3. § A fegyelmi büntetések (1) A fegyelmi vétséget elkövető hallgatóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések: (a) megrovás, (b) szigorú megrovás (c) a tanulmányi vagy egyéb jogcímen juttatott ösztöndíj csökkentése, illetőleg megvonása, (d) egyéb, nem szociális támogatás jellegű anyagi kedvezmények és juttatások (kollégiumi díjtámogatás, lakhatási támogatás) csökkentése vagy megvonása, (e) határozott időre - legfeljebb 2 félévre - szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, (f) kizárás az Egyetemről. (2) A 2. § (1) bekezdés (c)-(d) pontjaiban meghatározott büntetések időtartama az 1 félévet nem haladhatja meg. (3) A 2. § (1) bekezdés (e) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfeljebb két tanulmányi félévnek megfelelő oktatási időszak lehet. (4) A 2. § (1) bekezdés (c)-(e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések együttesen is kiszab­ hatok. (5) A 2. § (1) bekezdés (e), (f) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések végrehajtása legfel­ jebb egy évi próbaidőre, részben vagy egészben felfüggeszthető. 69 �4 .§ A Fegyelmi Bizottság (1) Az Egyetem Karai Fegyelmi Bizottságokat (FB) alakítanak. A Fegyelmi Bizottságok 3 tagból állnak, melynek elnökét a Kar dékánja nevezi ki, egy oktatót a Kari Tanács választ, egy főt az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban állók közül - a Hallgatói Önkormányzat delegál. A Fegyelmi Bizottságot háromévente újra kell választani a szemeszter megkezdését követő 30 napon belül, de legkésőbb október 30-ig. (2) A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok közül legalább két fő, köz­ tük a Fegyelmi Bizottság elnöke jelen van. 5 .§ A fegyelmi eljárás megindítása (1) A fegyelmi eljárást - fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén - a FB elnöke, a Kar dékánjának írásos indítványára, kezdeményezi, ill. rendeli el. A FB elnöke az indítvány kézhez vételétől számított 8 napon belül köteles a Fegyelmi Bizottságot összehívni és az eljá­ rás lefolytatását megkezdeni. Az eljárás lefolytatásáról az érintett hallgatót legalább 5 nappal előbb írásban tájékoztatni kell a tényállás (cselekmény) közlésével. Az értesítést dokumentálni kell (tértivevényesen). (2) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a bizottság elnökének a fegyelmi vétségről való tudo­ másszerzése óta legalább 1 hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta 3 hónap már eltelt. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás folyik, an­ nak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyéb­ ként tisztázható. 6 .§ Ideiglenes eltiltás az előadások és a szemináriumok látogatásától (1) Fegyelmi eljárás megindítása esetén a Fegyelmi Bizottság indítványa alapján a Dékán jogosult a fegyelmi eljárás alá vont hallgató tanulmányai folytatásának - legfeljebb a jogerős fegyelmi határozatig tartó - felfüggesztésére. (2) Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy nem a tanulmányok folytatásától való eltiltással fe­ jeződik be, az előadások vagy más tanulmányi foglalkozások látogatásától eltiltott hallgatónak módot kell adni az elmulasztott tanulmányi kötelezettségek pótlására (3) A 2.§ (1) a./ pontjában foglalt cselekmény alapos gyanúja esetén a Dékán dönt az ügynek a nyomozati szerveknek való áttétele tárgyában. Áttétel esetében a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a büntető, ill. a szabálysértési eljárásjogerős befejezéséig. Ilyen esetben a felfüg­ gesztésről a dékánnak az áttételről szóló határozata alapján a FB dönt. (4) A fegyelmi eljárás megindításától számított 30 napon belül érdemi határozatot kell hozni. (5) A FB elnöke indokolt esetben a fegyelmi eljárás megindításával egy időben, azonnali hatállyal felfüggesztheti a tanulmányok folytatását, ha - a többi hallgatóra nézve súlyosan káros a magatartása, - az egyházhoz, a katolikus elvekhez rendkívül méltatlan viselkedést tanúsított. 7 . § A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítése (1) A fegyelmi eljárásban a tényállást tisztázni kell. A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítését a FB egy tagja vagy elnöke a rendelkezésre álló iratok alapján végzi. (2) Ha a fegyelmi ügy bonyolultsága indokolja, a FB elnöke vizsgálóbiztost jelöl ki (kér fel) az Egyetemmel jogviszonyban álló személyek közül a fegyelmi ügy eldöntéséhez szükséges bi­ zonyítékok felkutatása és összegyűjtése végett. (3) A fegyelmi eljárás alá vont személynek joga van szóban vagy írásban észrevételt tenni, illetve összefüggő védekezését előterjeszteni. (4) A fegyelmi eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell arról, hogy beismerő vallomása a bünte­ tés kiszabásánál enyhítő körülmény. (5) A fegyelmi eljárás alá vont személy az eljárásban képviseletével egyetemi hallgatót vagy más személyt bízhat meg (megbízott képviselő). E jogáról tájékoztatni kell. Csak az írásban adott megbízás érvényes. (6) Ha az ügy jellege indokolja, az eljárás alá vont hallgató, vagy valamely bizottsági tag javasla­ tára zárt tárgyalás tartható. A zárt tárgyalás elrendeléséről a FB elnöke dönt. 8 . § A fegyelmi tárgyalás (1) A Fegyelmi Bizottság az eljárás megindításától számított 8 munkanapon belül nyilvánosan folytatja le a fegyelmi eljárást. 70 �(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt, megbízott képviselőjét, a tanút, a szakértőt, valamint az ügy vizsgálóbiztosát legalább 5 nappal a tárgyalást megelőzően a tárgyalásra meg kell idézni. Az érintettek beleegyezésével ennél rövidebb időtartam is lehetséges. (3) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás alá vont személyt meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését előadja, továbbá, hogy bizonyítási indítvánnyal éljen. A fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében a tárgyalás csak akkor tartható meg, ha ő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, vagy távol maradását nem megfelelően mentette ki. Ha tá­ volmaradásának menthető indokát igazolja, meghallgatására új időpontot kell kitűzni, illetve kérelmére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A bizonyítási indítvány elutasítását az eljárást befejező határozatban indokolni kell. Kétszeri elnapolás után, igazolt távolmaradás esetén is, a tárgyalás a fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében is lefoly­ tatható. (4) A fegyelmi felelősség megállapítását a vizsgálóbiztos indítványokkal és észrevételekkel moz­ dítja elő. (5) A fegyelmi eljárás alá vont személy minden bizonyítékkal és a vizsgálóbiztos minden indítvá­ nyával kapcsolatban észrevételt vagy ellenindítványt tehet. (6) A fegyelmi eljárás alá vont személy védekezését összefüggően előterjesztheti, a meghallgatása során az ő fegyelmi felelősségével kapcsolatos iratokat megtekintheti. (7) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke a tárgyaláson szóban kihirdeti. (8) A fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatásáról, a Fegyelmi Bizottság minden üléséről és a fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni. 9 . § A fegyelmi határozat (1) Fegyelmi büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a Fegyelmi Bizottság megállapítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el, és ezért vele szemben fegyel­ mi büntetés kiszabását látja szükségesnek. (2) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: (a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és személyi adatait, (b) a fegyelmi vétség megjelölését, (c) a kiszabott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket (pl. felfüg­ gesztés), (d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére, valamint arra, hogy a 3.§ (1) be­ kezdés e), és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést jogerősen kiszabó határozat ellen a bírósághoz keresettel fordulhat. (3) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat indoklásának tartalmaznia kell: (a) a megállapított tényállást, (b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, (c) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket, (d) azoknak a rendelkezéseknek a megjelölését, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szol­ gáltak. (4) A fegyelmi eljárást megszüntető határozatot kell hozni, ha az elkövetett cselekmény nem fe­ gyelmi vétség, vagy azt nem az eljárás alá vont személy követte el, illetve ha a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható. (5) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: (a) a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét és személyi adatait, (b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték, (c) az eljárás megszüntetésének kimondását, (d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére. (6) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat indoklásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek alapján a Fegyelmi Bizottság az eljárást megszüntette. (7) Mind a fegyelmi büntetést kiszabó, mind pedig a fegyelmi eljárást megszüntető határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy a határozatot a PPKE Fegyelmi Bizottsága hozta, a hallgató nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyel­ mi tárgyalás helyét, idejét és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. (8) A fegyelmi határozatot az indoklással együtt a Fegyelmi Bizottság elnöke 3 munkanapon be­ lül írásba foglalja és intézkedik annak kézbesítésről az eljárás alá vont személy részére. (9) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke írja alá. A fegyelmi eljárás lefolytatásáról készült jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság két tagja hitelesíti. �(10) Fellebbezés hiányában az első fokú határozat a kézhezvételtől számított 6. naptól jogerős és végrehajtható. (11) A fegyelmi határozat alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója, (az illetékes Kar dékánja) végre­ hajtja a fegyelmi büntetést. 10 .§ A jogorvoslat és végrehajtása (1) A fegyelmi határozat ellen fellebbezésnek van helye. Fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont személy és súlyosbításra az illetékes Kar dékánja. (2) A fellebbezésnek halasztó hatálya van. (3) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a PPKE rektorának címez­ ve írásban, három példányban kell benyújtani. (4) A másodfokú határozat a kézhezvétellel jogerős és végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizs­ gálatát kérték. A végrehajtásáról és nyilvántartásba vételéről a rektor gondoskodik. ll .§ A másodfokú eljárás (1) Másodfokon a rektor jár el. (2) A másodfokú eljárás kezdeményezésére csak új körülmény felmerülése esetén - mely a ko­ rábban lefolytatott fegyelmi eljárás során nem merült fel - vagy törvény, vagy az Egyetemi Szabályzatok megsértése esetén van lehetőség. (3) Az első fokú fegyelmi határozat felülvizsgálata az írásbeli fellebbezésben kifejtett indokokon és a fellebbezéshez csatolt iratokon túlmenően az első fokú eljárás során keletkezett iratok alapján történik, kivételesen azonban sor kerülhet a fellebbező személyes meghallgatására. A másodfokú eljárásban bizonyítást nem kell lefolytatni, a másodfokú határozatot a felterjesztett iratanyag alapján kell meghozni. (4) A rektor a másodfokú eljárás során: a) az első fokú határozatot helyben hagyhatja, b) súlyosbításra irányuló fellebbezés esetén a tényállás elfogadása mellett mérlegelés alap­ ján súlyosbíthatja a büntetést, c) a tényállást kiegészítve a módosított tényállás alapján szabhat ki büntetést, d) a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú eljárás megismétlésére adhat utasítást, e) az eljárás alá vont hallgatót felmentheti. (5) A másodfokú eljárásra az első fokú határozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkal­ mazni azzal, hogy a másodfokú eljárást a fellebbezés beérkezésétől számított 8 napon belül be kell fejezni. (6) A másodfokú határozat végrehajtásáról és nyilvántartásba vételéről a rektor gondoskodik. 12 .§ A mentesülés és a mentesítés (1) A fegyelmi büntetést a nyilvántartásból törölni kell és arról a hallgató nem köteles számot adni: - a 3.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követő hat hónap elteltével; - a 3.§ (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések kitöltését követő hat hónap elteltével; - a 3.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés időtartamának lejártát követő egy év elteltével; - felfüggesztett fegyelmi büntetés esetén, ha a próbaidő kedvezően telt el. 13 .§ A kártérítés (A Ftv. 72.§ alapján) (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az Egyetemnek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz - az e törvényben meghatáro­ zott eltéréssel a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni. (3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja, vagy kezeli. 72 �Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (4) Az Egyetem, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorla­ ti képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a felsőoktatá­ si intézmény, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 14 .§ Záró rendelkezések (1) A fegyelmi eljárás minden iratát iktatni, az ügy jogerős befejezése után irattározni kell, az iratokat az Egyetem irattárában 5 évig meg kell őrizni. (2) A Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás megindításától függetlenül (indokolt esetben) zárt ülést tarthat. A zárt ülésre a nyilvános ülésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell. 73 �A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM SZABÁLYZATA A HALLGATÓI FELÜLBÍRÁLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJÉRŐL 2003. december Az Egyetemi Tanács elfogadta 2003. december 12-ei ülésén a 10/2003.(XIL12.) sz. ET határozattal A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanácsa a felsőoktatásról szóló - több­ ször módosított - 1993. évi LXXX. tv. 34.§ (4) bekezdése alapján a hallgatói ügyek felülbírálatának eljárási rendjét az alábbiakban határozza meg: I. fejezet Általános rendelkezések (1) Jelen szabályzat hatálya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóira terjed ki. (2) A szabályzat célja, hogy az Egyetem hallgatói részére biztosítsa a felsőoktatási törvényben előírt jogvédelmet. II. fejezet A Bizottság összetétele 2-§ (1) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága [a továbbiakban: Bizottság] hat tagból áll, amelyből négy oktató és kettő hallgató. (2) A bizottság megbízatási ideje két tanévre szól. 3-§ (1) Az oktatói tagokat a karok dékánjainak javaslatára az Egyetem Rektora nevezi ki. (2) A Bölcsészettudományi Kar, az Információs Technológiai Kar, valamint a Jog- és Államtudományi Kar dékánjai külön, a Hittudományi Kar Dékánja, valamint a Kánonjogi Posztgraduális Intézet Elnöke közösen tesz egy-egy oktatói tagra előterjesztést. 4 .§ (1) A két hallgatói tagot - éves rotációval - a karok hallgatói önkormányzatai delegálják. (2) A két éves megbízatási idő [l.§ (2) bekezdés] első évében a Bölcsészettudományi, valamint a Infor­ mációs Technológiai Kar, a második évben a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudomá­ nyi Kar Hallgatói Önkormányzatának delegáltjai vesznek részt a bizottság munkájában. 5 .§ A bizottság munkájában nem vehet részt: a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy b) aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685.§ b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt 6-§ Az Egyetem Rektora az oktatói tagok közül elnököt, illetőleg elnökhelyettest nevez ki. 7-§ (1) A Bizottságban biztosítani kell a fenntartó képviseletét. (2) A fenntartó képviselőjét - az egyetem oktatói közül - a Nagykancellár jelöli ki. (3) A Nagykancellár által kijelölt tag az adott kar oktatói képviselője lesz [2.§ (l)-(2) bekezdés], ahon­ nan újabb tag kinevezésére már nem kerülhet sor. 74 �III. fejezet A Bizottság hatásköre (1) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - az intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása ellen, a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással felülbírálati kérelemmel élni. (2) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésnek minősül a jogszabályokban, az egyetemi sza­ bályzatokban, valamint az illetékes kar szabályzataiban található olyan rendelkezés, amely a hall­ gatókra jogokat és kötelezettségeket állapít meg. (3) Ha az ügy nem tartozik az (1) és (2) bekezdés hatálya alá, a bizottság a beadványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és erről értesíti a beadvány benyújtóját. (4) A hallgató a felülbírálati kérelmet a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudomásra jutástól szá­ mított 15 napon belül nyújthatja be az egyetem Rektorának címezve. (5) A Bizottsághoz csak akkor lehet fordulni, ha a hallgató az illető Karon az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette, vagy ilyen lehetőség nincs. A 16.§ c) és d) pontjánál megjelölt elsőfokú határozat alatt az illető Karon így meghozott végleges döntést kell érteni. 9.§ Az egyéni mérlegelésen alapuló döntésekkel szemben nem lehet a Bizottsághoz fordulni. így ki­ zárt a panasz különösen: a) a tandíj- illetőleg költségtérítési kedvezmény b) az egyedi mérlegelésen nyugvó szociális juttatás c) a tanulmányokat érintő méltányossági kérelmek d) a halasztott beiratkozás e) az egyéni tanulmányi rend d) a TVSZ-ben biztosított keretszámon felüli vizsgalehetőség elutasításával szemben. IV. fejezet Az eljárási szabályok W (1) A fellebbezést azon Karon kell előterjeszteni, ahol az érintett ügyet elbírálták. A beadványok befo­ gadását ellátó kari szervezeti egységet az adott kar dékánja jelöli ki. (2) A fellebbezést az adott Karon hozott határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet be­ nyújtani. (3) A fellebbezéseket a Kar - a vonatkozó íratok csatolásával, a benyújtástól számított nyolc napon belül - felterjeszti a Bizottsághoz. (4) A Bizottság határozatát legkésőbb a benyújtástól számított 30 napon belül meghozza. n§ Az elnök az ügyeket maga készíti elő, vagy előkészítés végett a bizottság tagjai között kiszignálja. 12 .§ (1) A Bizottság üléseit az elnök hívja össze. (2) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább három tag jelen van. (3) A Bizottság a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza határozatait, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) Az elnököt - írásbeli megbízása alapján - az elnökhelyettes bármely feladatkörében helyettesítheti. 13 .§ (1) A Bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, amelynek során a hallga­ tót legalább egyszer meg kell hallgatni. Ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, melynek keretében iratokat szerezhet be, tanúkat hallgathat meg, szakértői véleményt szerezhet be. A hivatalból ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (2) A hallgatót és a meghallgatni kívánt egyéb személyeket írásban, tértivevényes levélben, vagy egyéb, az átvételt hitelt érdemlő módon igazoló formában kell a meghallgatásra megidézni. (3) Az írásbeli értesítéssel azonos hatályú, ha az eljárás során a jelen lévő személyt a Bizottság elnöke más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra rájegyzi és a megidézettel aláíratja. �(4) Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg a meghallgatásán, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtegye. 14 .§ (1) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés napja nem számít bele. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a munka az Egyetemen, vagy az érintett karon szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán elküldött beadvány előterjesztési időpontja a postára adás dátuma. (2) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, a Bizottságnál igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határ­ idő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetve az akadály megszűnésétől kezdődik. (3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hóna­ pon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. (4) Ha a Bizottság az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja. V. fejezet A jegyzőkönyv és a határozat 15 .§ A hallgató és egyéb személyek meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaz­ ni kell a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, az ügy tárgyát, a maghallgatott személy adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, a meghallgatott személy, a Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírását. 16 .§ Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a Bizottság a következő másodfokú döntéseket hoz­ hatja: a) a kérelmet elutasítja b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja c) az elsőfokú határozatot megváltoztatja d) az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. 17.§ A Bizottság az ügyben határozattal dönt, amelynek tartalmaznia kell: a) a Bizottság megnevezését, a hallgató nevét és lakóhelyét, a kar, a szak és az évfolyam megnevezését, az ügy számát, b) a Bizottság döntését és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről szóló tájékoztatást, c) a megállapított tényállást és annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, valamint a döntés alapjául szolgáló egyéb körülményeket és azokat a jogszabályokat, egyetemi szabályza­ tokat, amelyek alapján a Bizottság határozatát hozta, d) a határozat hozatalának a helyét és idejét, a Bizottság elnökének, és tagjainak a nevét, valamint az Egyetem bélyegzőnyomatát. A Bizottság határozatait az elnök írja alá. VI. fejezet Záró rendelkezések 18.§ (1) Jelen Szabályzat az Egyetemi Tanács általi elfogadását követően azonnal hatályba lép. (2) Az Egyetemi Tanács általi elfogadást követően az Egyetem minden kara köteles jelen Szabályzatot haladéktalanul közzétenni. (3) A Bizottság működéséről ügyrendet fogad el. Budapest, 2003. december 12. Dr. Fodor György rektor 76 �III. OSZTATLAN JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2012/2013. TANÉV �78 �I II. AZ OSZTATLAN JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK (MINTA)TANTERVE A mintatanterv egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 10 félév alatt befejezheti tanul­ mányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend betartásával - eltérhet. A mintatanterv mutatja meg, hogy mely tárgyak vannak az őszi (páratlan), és mely tárgyak a tavaszi (páros) félévekben meghirdetve. A mintatantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye) évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két tel­ jesítési lehetőséget kell biztosítani kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény évfolyamdolgozat jegy: az évfolyamdolgozathoz tartozó ötfokozatú minősítés A mintatantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató tanárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza. A szak képzési ideje: 10 félév Megszerzendő kredit: 270 kredit + 30 kredit (diplomamunka) = 300 kredit A 270 krediten belül: - kötelező tárgyak: 233 kredit kötelezően választható tárgyak: összesen 21 kredit Általános társadalomtudományi ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 6 kredit, Jogtudományi alapozó ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 2 kredit, Differenciált szakmai ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 8 kredit Évfolyamdolgozat: 5 kredit szabadon választható tárgyak: 16 kredit Szakmai gyakorlat: Ajogalkalmazói készség kialakítását elősegítő 6-12 hetes igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat. Abszolutórium: A mintatantervben szereplő összes tárgy teljesítése (270 kredit) + 6 hét szakmai gyakor­ lat. A záróvizsga tárgyai: - Alkotmányjog és közigazgatási jog, — Büntetőjog, - Európajog és nemzetközi közjog, - Polgári jog és kereskedelmi jog. Ha a hallgató a végbizonyítványának kiállítását követő hét év elteltével nem teszi le záróvizsgájának valamennyi részvizsgáját (ide értve a diplomamunka/szakdolgozat megvédését is), záróvizsgájának addig megszerzett tantárgyi részjegyei érvénytelenné válnak. Ezt követően újabb hét éven belül van lehetősége a záróvizsga valamennyi tantárgyi részvizsgájának letételére. Azon jogász osztatlan mesterképzéses (MA) hallgatók esetében, akiknek a végbizonyítvány megszerzése következtében hallgatói jogviszonyuk 2007. július 1 -je előtt szűnt meg, a hét éves periódust 2007. július 1 -jétől kell számítani. A záróvizsga eredménye: A diplomamunka-védés és a 4 záróvizsga tárgy érdemjegyeinek egyszerű számtani átlaga. A diplomamunka-védés érdemjegye és a záróvizsga érdemjegye is ötfokozatú minősítés. 79 �Az oklevél minősítése: - Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07-es tanév előtt kezdték meg: (a+b): 2, ahol a: a záróvizsga eredménye, b: az Államelmélet 2, Büntető eljárásjog 2, Egyetemes állam- és jogtörténet 2, Jogelmélet 2, Közgazdaságtan 3, Magyar állam- és jogtörténet 2, Munkajog 2, Nemzetközi magán­ jog 2, Pénzügyi jog 2, Polgári eljárásjog 3. és Római jog 2. tantárgyak érdemjegyeinek átlaga - Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07-es tanévtől kezdték meg: (a+b) : 2, ahol a: a záróvizsga eredménye, b: halmozott súlyozott tanulmányi átlag - Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, akinek diplomamunka védésének érdemjegye, valamint záróvizsgája minden részvizsgájának érdemjegye jeles, halmozott (kumulált) sú­ lyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51. Az oklevél kiadásának a feltétele: Sikeres záróvizsga és egy élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél. 80 �Egyetemes állam- és jogtörténet 1. Latin gyakorlat* Magyar alkotmánytörténet Római jog 1. Szabadon választható tárgy** Testnevelés gyakorlat 1. JOJT201xxO JONYlOlxxO JOJT203xx0 JORJ201xxO I 0+2 101 óra 0+2 0+2 27 óra 0+4 15+2 15+2 15+2 3+1 3+1 4+1 12+0 2+0 I | évközi jegy kollokvium kollokvium beszámoló aláírás 6K, 1É, IB, 1A kollokvium kollokvium 1 1 1 1 m -t 1 o 31 I Draskóczy Imre 1 van CV EV nincs nincs EV nincs nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám követeim. kredit előhallgatási tavaszi félévi kötelezettség meghirdetés ea.+gvak. ea.+gyak. 2+0 ____ 12+0 kollokvium nincs 15+0 2+0 kollokvium nincs 1 JOTNIOlxxO Benjáminná Dr. Szigeti Magdolna Dzsida Orsolya Dr. Szabó István Dr. El Beheiri Nadja Dr. Körösi István Dr. Varga Csaba JOKG201xxO 1 - Dr. Szuromi Szabolcs A katolikus hit alapjai Bevezetés a jogfogalmakba Bevezetés a közgazdaságtanba mikrogazdaságtan JOKJ201xxO JOJB201xxO 1 | tárgyfelelős 1 0+0 6+0 tantárgy neve ! | 1 kód 1. félév 1 <u ÖO a> 1 ÖO 'O ’5 > -CÖ « E 1 öD c/D cü -Q 81 �1 Draskóczy Imre I Testnevelés gyakorlat 2. 1 JOTNI02xxO 1 JOKJ202xxO JOJT204xxO 'Ccd cz> >—< =O Q 0 X X CM O CM O O Egyet, állam- és jogtört. 1. A katolikus hit a van EV nincs nincs őszi félévi meghir­ detés nincs EV nincs nincs Római jog 1. Testnevelés gyalcorlat EV Bev. a közg. -mi krogazd. un CM 1 1. i 0 1A 6K, 2É, 1B, 109 óra 30 óra 0+2 aláírás | 0+2 0+2 1 kollokvium beszámoló jo ■q 15+2 S 4+1 cn Dr. El Beheiri Nadja kollokvium kollokvium 15+0 15+2 2+0 | évközi jegy 0+2 O 3+1 kollokvium 15+2 3+1 i JORJ202xxO J évközi jegy 3+0 2+0 Bevezetés ajogf makba 1 Kánonjog 1. Magyar jogtörténet Pénzügyi ismeretek és gazdaság­ politika Római jog 2. Szabadon választható tárgy** Kovács Sarolt Dr. Szabó Péter Dr. Horváth Attila dr. Groma Istvánná Informatika gyakorlat* kollokvium 15+2 0 + un r— 2+1 CM JOITlOlxxO Dr. Szabó István Általános társadalom-tudományi ismeretek kötelezően választható tárgy** JOTO300xA0 Egyetemes állam- és jogtörténet 2. Dr. H. Szilágyi István Államelmélet JOJB202xxl követeim. 1 JOJT202xxO tárgyfelelős tantárgy neve előhallgatási kö telekredit zettség s '2 cd 0+0 kód levelező tag. óraszám ea.+gyak. nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 2. félév 9+0 82 "S öO .0 0 .E ’S in 1 CM m cd _c -2 Cd "cd 0 co > 0 ._ C N 'Cd cd Q —12 ‘° >> c A c <8 CQ _ -cd W CQ c N -cd > K KCÚ ■ • Q Q Q Sa cd �JOTG300xA0 JOJB203xxO JOAJ201xxO kód o 1 o O o JOPJ201xxO 1 1 Testnevelés gyakorlat 3. Draskóczy Imre EV Római jog 2. 28 Testnevelés gyako­ rlat 2. nincs 4— » 1 1 i 1 **: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén el 1A 5K, 2É, 2B, aláírás beszámoló beszámoló | kollokvium nincs nincs EV nincs Magyar jogtörténet Kánonjog 1. o *: A Polgári jog 1. tantárgyhoz 5 gyakorlati csoport tartozik. I CM CM 93 óra 0+2 0+2 0+2 0+2 Szabadon választható tárgy** Szabadon választható tárgy** Gábor kollokvium kollokvium 1 26 óra 15+2 3+2 Polgári jog 1.* | Tt 1 0+0 15+2 15+0 2+0 Dr. Belovics Ervin Dr. Szabó Péter Dr. Jobbágyi nincs -3- évközi jegy nincs CM évközi jegy nincs Államelmélet 1. Tt kollokvium nincs 1 0+2 3+0 2+0 Dr. H. Szilágyi Államelmélet 2. kollokvium tavaszi kredit előhallgatási kötele­ félévi meg ­ zettség hirdetés • JOTN103xx0 3+0 2+0 Balázs követeim. i CM |JOBJ201xxO |JOKJ203xxO 15+2 2+1 Dr. Schanda Alkotmányjog 1. Általános társadalom-tudományi ismeretek kötelezően választható tárgy** Általános társadalom-tudományi ismeretek kötelezően választható tárgy** Büntetőjog 1. Kánonjog 2. 15+2 2+1 tárgyfelelős tantárgy neve István tag. óraszám ea.+gyak. pali tag. óraszám ea.+gyak. 1+2 3. félév nap­ levelező 1) 83 �beszámoló aláírás 6K, 1É, IB, 1A 3+0 15+0 15+2 0+2 0+0 101 óra 2+1 2+0 2+0 2+0 3+2 0+2 0+2 23 óra Dr. Belovics Ervin Dr. Varga Csaba Dr. Szabó Péter Dr. Jobbágyi Gábor Büntetőjog 2. Differenciált szakmai ismeretek köt. vál. tárgy* Jogelmélet 1. Kánonjog 3. Polgári jog 2. JOBJ202xxO JOTO300XC0 JOJB204xxl JOKJ204xxO JOPJ202xxO Testnevelés gyakorlat 4. 15+0 15+0 um kollokvi­ um évközi jegy kollokvi­ um kollokvi­ nincs nincs nincs EV nincs nincs Bev. ajogf. Kánonjog 1. Polgári jog 1. Testnevelés gyako­ rlat 3. CM Ti" CM um o 28 EV Büntetőjog 1. •3" kollokvi­ nincs Alkotmányjog 1. őszi félévi meghir­ detés nincs előhallgatás! kötele­ zettség Alkotmányjog 1. kredit ! 1 1 1 JOKI304xC0 JOPJ304xC0 JOPJ301xC0 JOPJ302xC0 JOBJ303xCO A közigazgatási jog elmélete A sajtószabadság határai Az Európai Unió magánjoga Az ingatlanjog általános elvei Kriminalisztika Dr. Tamás András Dr. Koltay András Dr. Tattay Levente Dr. Csapó Orsolya Dr. Sinku Pál JOTO300xC0 Differenciált szakmai ismeretek kötelezően választható tárgycsoport tavaszi félévi tárgyai: *: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén eltérhe Draskóczy Imre 1 JOTN104xxO Szabadon választható tárgy 15+2 2+0 Dr. Schanda Balázs Alkotmányjog 3. um kollokvi­ JOAJ203xxO 15+2 2+1 Dr. Balogh-Békesi Nóra Alkotmányjog 2. JOAJ202xxO követeim. tárgyfelelős tantárgy neve levelező tag. óraszám ea.+gyak. kód nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 4. félév tun -p q o iR 84 1 �JOPU201xxO JOPJ203xxO | 0+2 113 óra 3+2 0+2 26 óra Dr. Lábady Tamás Dr. Kovács Péter JOEU201xxO 2+1 3+1 Dr. Radnay József Munkajog 1. Nemzetközi közjog 1. Pénzügyi jog 1. Polgári jog 3. Szabadon választható tárgy* |jQKV201xx0 15+0 Dr. Halustyik Anna 2+1 Dr. Varga Zsolt András Közigazgatási jog I. JOKI201xxO 15+2 15+2 levelező tag. óraszám ea.+gyak. 12+2 15+2 12+2 15+2 3+0 Dr. Varga Csaba 1 | 2+1 Dr. Belovics Ervin Büntetőjog 3. Jogelmélet 2. JOBJ203xxO JOJB205xxO | tárgyfelelős tantárgy neve kód nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 2+1 5. félév 30 7K, 1B | EV nincs kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium 1 beszámoló előhallgatási kötelezettsé EV EV EV EV | kredit tavaszi félévi meghir­ detés EV nincs Büntetőjog 2. Jogelmélet 1. Magyar alktört. Egyet, jogt. 2.** Polgári jog 2. Egyetemes jogtörténet 2. Pénzű, ism. és gazdaságpo Polgári jog 2. Ikollokvium kollokvium követeim. 1 1 1 1 85 �86 JOKV202xxO JOEU202xxO JOPU202xxO JOPJ204xxO Dr. Lábady Tamás 6K, 1B, 104 óra 26 óra CM 31 EV nincs nincs nincs EV nincs Közigazgatási jog I. Munkajog 1. Nemzetközi közjog 1. Pénzügyi jog 1. Polgári jog 3. 1 1 1 1 1 | **: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén eltérhet *: Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 120 kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 210 kreditpontot elért, mind; dig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az évfolyamdolgozat tárgyat nem teljesítette. | van Büntetőjog 3. előhallgatási kötelezettség őszi félévi meghir­ detés EV * lÉvf.d. beszámoló 0+2 3+1 2+1 3+2 Dr. Kovács Péter Dr. Halustyik Anna 1 0+2 3+2 2+1 Dr. Radnay József Dr. Varga Zsolt András I Közigazgatási jog II. Munkajog 2. Nemzetközi közjog 2. Pénzügyi jog 2. Polgári jog 4. Szabadon választható tárgy** |jOKI202xxl 15+2 15+2 15+2 15+2 15+2 Évfolyamdolgozat JOTO300XE3 15+2 kollokvium évf. dóig, jegy kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium | kredit levelező tag­ óraszám ea.+gyak. követeim. JOBJ204xxO I kód nap­ pali tag. tárgyfelelős tantárgy neve óraszám ea.+gyak. _______________________ 2+2 Dr. Belovics Ervin_____ Büntetőjog 4. 6. félév Tt -sr Is �O^IOZIN -NOf JOPJ205xxO r. Harsági Viktória Q Q Q 1 Nemzetközi magánjog 1. Polgári eljárásjog 1. Polgári jog 5. 1 , kollokvium kollokvium 7K, 1É, 1A | Polgári jog Polgári jog Polgári jog 2.** o 1 egszerezhető kreditek ‘száma más s;íak kötelező, vagy köteleziíen válasz k Polgári jog 2. helyett Polgári jo g zk az elöhallgjatási köteleze ttség. 12+2 12+2 108 óra CV CV Közigazgatásijog II. Büntetőjog ”31" nak meghird etése esetén eltérhei EV CV EV nincs Közigazgat ásijog I. '4- ; 2+1 3+1 27 óra kollokvium kollokvium kollokvium EV nincs xr **:A2011/12-eis tanévtől belépő hallgató r. Tattay Levente 12+2 12+2 12+0 aláírás tés Polgári jog Ld. a tárgyi Büntetőjog o CM *: Az óraszám, a számonkérés formája és | 2+1 2+2 2+0 2+0 kollokvium évközi jegy (kollokvium előhalllgatáisi kötele- zettség tavaszi félévi meg­ hirde­ 1 CM JOPE201xxO r. Burián László Q Q Zsolt András r. Varga r. Tamási Erzsébet Q Közigazgatási jog III. Kriminológia Gyula kredit ___________ követeim. 12+2 2+1 Q r. Szabó Marcel 3+0 2+0 1 1 tag- óraszám ea.+gyak. 12+2 Q 3+1 O o a JOBJ208xxO a cz> Q ’> JOKI203xxO rgyfelelős CM r. Bándi JOKV203xxO Környezetvédelmi jog 1. JOBJ206xxO Büntető eljárásjog 1. JOTC300xC0 Differenciált szakmai is­ meretek köt. vál. tárgy* JOEU203xxO Európajog 1. tantárgy neve levelező CM ** * <— 0+6 kód nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 7. félév a 'CÖ '-2 te -a M—» 5 c 87 �0+2 0+2 102 óra 23 óra nincs 1 -5 cö cn 7K, IB, 1A CM 1+0 nincs Közigazgatási jog II. Polgári eljárásjog 1. 1. > 1 o o 1 *: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén Dr. Tóth Tihamér JOKV206xxO Közigazgatási jog II. Nemzetközi magánjog > u | kollokvium 12+2 2+1 Dr. Harsági Viktória Polgári eljárásjog 2, Szabadon választható tárgy* Versenyjog 1. 1 JGPE202xx0 CV Környezetvédelmi j og 1. > o beszámoló kollokvium 12+2 2+1 Dr. Burián László jog 2. 1 kollokvium 1 12+0 2+0 Dr. Varga Zsolt András Közigazgatási jog IV. Nemzetközi magán ­ JOKI204xxO 1 JGNM202xx0 I kollokvium 2+0 Dr. Bándi Gyula Környezetvédelmi jog 2. JGKV204xx0 2+1 Polgári jog 3. kollokvium Andrea Kereskedelmi jog 1. JGKE201xx0 | 15+2 Dr. Gyulai-Schmidt ____ Dr. Szabó Marcel______ őszi félévi meghir­ detés > 0+9 I Büntető eljárásjog 1. Európajog 1. | kollokvium kollokvium 12+2 12+2 3+1 2+1 Dr. Belovics Ervin Büntető eljárásjog 2. Európajog 2. JOBJ207xxO JOEU204xxO 1 előhallgatási kötele­ kredit zettség követeim. tárgyfelelős tantárgy neve kód nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. levelező tag. óraszám ea.+gyak. 8. félév 0+6 88 > > o w 1 �30 3- -3 bű 1 1 O te ej N GO GO 'Cd E 3 E 'Cd N GO CD ’O Q 1 50 o N CD go 3 co "CD 3 -31 E u. ,O co "CD "CD .X 3 O E "3 N co e "3 N co 3 Idszky Já Versenyjog 1. ;etén eltérhet. EV EV EV Polgári eljárásjog 3 3 '3 1 co o 3 cd N go G Q 50 N N co 3 (D N 3 CD -O N Q O S öO Q E ’o O Q E co ■O N O 3 3 o' "3 E o "O 3 bű o o cq X o "O N < co o ** o O E "3 N co CD 3 bő "O .-to—> o cu X co O 3 'Cd ►—i N > ’C > Uh £ 3 —< QQ bű 3 CD O 5 o cu o co "3 bű -O 3 -3 z— s 2 "O Dr. Vargi Dr. Friva 3" i | 1 EV Kereskedelmi jog EV van EV cm’ Meghirdetve az őszi és a tavaszi félévben is! kollokvium kollokvium kollokvium 6K, 3É, 1A 210 kreditpont Európajog 2. nincs nincs EV tavaszi félévi meg­ hirdetés r—H * 12+0 12+0 12+0 89 óra E 3 ’> jö ő -X 2+0 3+0 2+0 19 óra évközi jegy 3- JOPE203xxO JOKV205xxO JOKV207xxO 15+2 3+0 aláírás kollokvium évközi jegy évközi jegy CM 2+1 2+0 I o l JOKE202xxO 1 15+0 1 2+0 3+0 3+0 12+0 kredit előhallgatási köti zettség __________ kollokvium Büntetőjog 2. követeim. CM JOTO300XB0 2+0 2+0 1+0 | levelező tag. óraszám ea.+gyak. CM i JOTO300XD0 JOEU205xxO | nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 1 JOTCGOOxCO tárgyfelelős Büntetés-végrehajtási jog Dr. Vókó György Differenciált szakmai ismeretek köt. váL tárgy** Differenciált szakmai ismeretek köt. vál. tárgy** Diplomamunka konzultáció* konzulens Európajog 3. Dr. Szabó Marcel Jogtudományi alapozó ismeretek köt. vál. tárgy** Dr. Gyulai-Schmidt Kereskedelmi jog 2. Andrea Polgári eljárásjog 3. Dr. Harsági Viktória TB és szociális jog Dr. Radnay József Dr. Tóth Tihamér Versenyjog 2. tantárgy neve h- JOTO300XC0 JOBJ205xxO kód 9. félév dJ — 3 O "3 > O 3 <D Q ez 4—» O 'O UOh 2 öJO o E co O 3 "3 3 O ’O 3 -X co N :Q o -o 3 O bű <3 s •o o (Z) ej CZ) Q N CG (Z) :O 'e CM 3 3 'O ’bű ’3 ro N N co bű O bű o 5 a .° S 3 3 N O bű O S ’«? 52 "3 Q E CG N =2 3 o g CO 3 OH E CO o ooo CQ £0 CQ CQ CM ro co co cq m cq cq <ooo •-cd go o o ■§) 3 -o "O Eco <D E ■3 35 O > 3 CD ’o Fs ’o a o X X X CM co 3- Q o U X o o O O 'O 1 3 3 3 "3 N < in 3 n: 3 ‘n GO QQ 50 o ex o co U '3 bű O 3 N co 3 '3 3 <D -O N p Q :O bű 3 E '3 -X cd N CZ) < CQ o O uu x x CM 3“ CO C Se oo 89 �>■ 90 O <75 -ü 0 «-S e :3 O t: '° 'n^Sd O O N 3 ÖJÖ SO <U <3 3 > cd "S’— -C N E X> £ 3 =O 3 •— Q 3 bű-n “ O 5- O z .2 N E <D 3 :O <U J <L> N E <U <D N QO O ° p 0 r । 0 0 U 0 x m x X 0 iá pl m 0 ko ■3 « S 3 s cc E <3 3 w O ’n ‘n E m P] 2 CQ £ B2 co Z S 0000000 aláírás 4A 15+0 60 óra 4+0 16 óra Dr. Jobbágyi Gábor nincs nincs 255 kreditpont 255 kreditpont o aláírás 15+0 4+0 nincs 255 kreditpont o aláírás Dr. Szabó Marcel 15+0 4+0 Dr. Belovics Ervin o aláírás nincs hi 255 kreditpont | det s toettsag ., ., ... őszi félévi .I elohallgatasi kote- o kredit o követ­ eim. 15+0 tárgyfelelős 4+0 N 3 Ö0 Dr. Schanda Balázs öö JGAJ200xx0 52 ÖOŐ tantárgy neve o Alkotmányjog és közigazgatási jog záróvizsga előkészítő JOBJ200xx0 Büntetőjog záróvizsga előkészítő Európajog és nemzetközi közjog JOEU200xx0 záróvizsga előkészítő Polgári jog és kereskedelmi jog JOPJ200xx0 záróvizsga előkészítő kód ,o 3 levelező tag. óraszám ea.+gyak. c nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. > ■0Í 1 1 i c: 3 E 3 E 1 �OSZTATLAN JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK KÖTELEZŐ TÁRGYAI A KATOLIKUS HIT ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Völgyesi Levente kredit: 5 félév: 1 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: — számonkérés: kollokvium Tantárgy tartalma: 1. Az Egyház, mint „új Izrael”; 2. A Kinyilatkoztatás és az ember természetfeletti hivatása; 3. Izrael útja Jézus Krisztushoz; 4. Jézus Krisztus, Isten országának örömhíre; 5. Az Egyház, mint meghatározott hitvallás által szerveződött közösség; 6. Az Egyház története, mint „üdvtörténet”; 7. Az Egyház liturgiá­ jának ünneplése; 8. A beavató szentségek (keresztség, bérmálás, eukarisztia); 9. A gyógyulás szentségei (gyónás, betegek kenete); 10. A közösség szolgálatának szentségei (házasság, egyházi rend); 11. A tíz parancs egyetemes normái az emberi társadalomban; 12. Az emberi személy méltósága. Tananyag: Szuromi Sz. A.: Bevezetés a katolikus hit rendszerébe. 2003. Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa. Budapest 1994; Brunori, P: A Katolikus Egyház. Alapok, személyek, intézmények. (Pázmány könyvek 2), Budapest, 2002; Erdő P.: Az egyházjog teológiája. Budapest 1995; Kereszty R.: Bevezetés az Egyház teológiájába. Budapest-Bécs 1998; Poupard, P.: A katolikus hit. (Páz­ mány könyvek 1), Budapest 2001; Rózsa El.: Bevezetés Krisztus misztériumába. Veszprém, 1994. Alkotmányjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Alkotmány és alkotmányjog jogrendszerben. Alkotmányfejlődés; az alkotmányosság alapértékei. Az államalkotó tényezők, államterület, államalkotó nép és nemzet. Nemzetiségek. Szuverenitás; a Magyar Köztársaság az Európai Unióban. Jogforrások. A jogforrások érvényessége és hatályossága. A nemzet­ közi jog és a magyar jog viszonya. Az állampolgárság. Az országos népszavazás. A választási rendsze­ rek. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere. Önkormányzati választási rendszerek. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Alkotmányjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs, Dr. Csink Lóránt kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Kormányformák. Az államfő. Az Országgyűlés megbízatása, hatáskörei. A Kormány megbízatása, tag­ jai, feladata és hatáskörei. A Kormány politikai felelőssége. Állami Számvevőszék. Alapvető jogok biz­ tosa. Az Alkotmánybíróság. A bírósági szervezet. Az ügyészi szervezet. Az önkormányzati rendszer. A különleges jogrend. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. 91 �Alkotmányjog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs, dr. Balogh Zsolt kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:15 előhallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az alapjogvédelem fogalomrendszere, az alapjogok eredetére vonatkozó elméletek. Az alapjogok ala­ nyai és kötelezettjei, az alapjogok korlátozása, az alapjogokra vonatkozó szabályozás, az állam intéz­ ményvédelmi kötelezettsége. A nemzetközi emberi jogi egyezmények. Az élethez való jog; Az emberi méltósághoz való jog; Diszkrimináció tilalma; Lelkiismereti-és vallásszabadság; Kommunikációs alap­ jogok. Adatvédelem; Eljárási jogok; Szociális jogok; A tulajdonhoz való jog alkotmányi sajátosságai; Emberi jogok megsértésének orvoslása nemzetközi fórumok előtt. Tananyag: Schanda Balázs - Balogh Zsolt: Alkotmányjog - Alapjogok. Budapest, PPKE JAK, 2011. Államelmélet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Bevezetés a jogfogalmakba számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az Államelmélet tárgy célja, hogy átfogó képet nyújtson a modern állam fogalmára és különböző as­ pektusaira vonatkozó elméleti koncepciókról. Ily módon áttekintést ad nemcsak az általános államtan, hanem a kortárs politikai filozófia és politikatudomány eredményeiről is. Emellett a tanegység hozzájá­ rul a hallgatók jogi kultúrájának fejlesztéséhez. A tárgy tartalma: A társadalomtudományi megismerés kérdései. Az általános államtan kialakulása és fejlődése. Az önálló magyar államtudomány kialakulása és fejlődése Magyarországon (1843-1947). Az államfogalom és összetevői. Állam és társadalom. Az állam mint szervezet. Államforma és politikai rendszer. Az államhatalom korlátái. Az államhatalom erkölcsi igazolásának kérdései. Tananyag: H. Szilágyi István szerk.: Államelmélet. Budapest, Szent István Társulat,, 2012. Takács Péter szerk.: Allamtan. írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Budapest, Szent István Társulat, 2003. Ajánlott irodalom: Takács Péter (szerk.): Államelmélet I. Budapest, Szent István Társulat, 2007. Államelmélet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Péteri Zoltán kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l; L:15+2 előhallgatás: Államelmélet 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a modern államtudomány, az Allgemeine Staatslehre kialakulásának és fejlődésének áttekinté­ sével nyújt egy tudomány történeti bevezetőt, majd a módszertani kérdések tárgyalását követően mutatja be az államfogalom meghatározása kapcsán megragadható jellegzetes, s egymást kiegészítő elméleti szemléletmódokat: a normatív, a szociológiai és az értékelő perspektívát. E sajátos szemléletmódokat váltogatva tárgyalja az anyag az államelmélet klasszikus tematikáját az állam fogalmi összetevőinek elemzésétől indulva az állam társadalmi beágyazottságának és szervezeti felépítésének, a politikai rend­ szer és a demokrácia különböző kérdésein keresztül, az állami hatalom erkölcsi igazolásának problema­ tikájával bezárólag. Tananyag: Takács Péter (szerk.): Államtan. írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Budapest, 2003. [és változatlan utánnyomásai]) Ajánlott irodalom: H. Szilágyi István - Paksy Máté (szerk.): Államelmélet II. Budapest, SzIT, 2008. 92 �Bevezetés a jogfogalmakba A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Péteri Zoltán kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:15 előhallgatás: — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tananyag mintegy kétharmad része foglalkozik a későbbi tételesjogi és a jogelméleti stúdiumok megalapozását biztosító fogalmak bemutatásával és elemzésével, körülbelül egyharmada pedig az ál­ lamelméleti, politikatudományi, alkotmányjogi és az általában vett közjogi tárgyak elsajátításához el­ engedhetetlen fogalmakat tárgyalja. Az oktatás egy tudományelméleti, illetve tudomány rendszertani bevezetéssel kezdődik, amely egyúttal vázolja a természetjogi és a jogi pozitivista gondolkodás történeti hagyományait is. Ezt követi a tananyag gerincét képező jogi alapfogalmak ismertetése, majd az összeha­ sonlítójogi beveztést követően, az államtudományi alapfogalmak bemutatásával zárul. Tananyag: Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Negyedik, átdolgozott kiadás. Miskolc, Prudentia Juris, 2006. Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások. Budapest, SzIT, 2003. Bevezetés a közgazdaságtanba - Mikrogazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: — számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tárgy elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását. A mikroökonómia a gazda­ ság kisebb egységeit vizsgálja. Az egyes részpiacok viselkedésével, a szereplők döntéseivel foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglalkozta­ tottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialakulásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra. Rövid elmélet-történeti áttekintés mutat rá a közgazdaság­ tudomány fejlődő jellegére, a különböző iskolák létére. Sajátos része a kurzusnak a kereszténység és a gazdasági fejlődés kapcsolatának bemutatása. Tananyag: Schlett András - Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Budapest: SzIT, 2008. Botos Katalin: Keresztény gazdaság - globális piacgazdaság. Budapest, Kairosz, 2009. Büntetés-végrehajtási jog A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Vókó György kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:1,L:12 előhallgatás: Büntetőjog 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tart alma: A büntetés-végrehajtási jogtudomány kialakulásának történetisége, és a kialakulását segítő elméletek áttekintése, a nemzetközi követelmény rendszerek, elvárások ismertetése. A büntetőjogi szankciók, az eljárásjogi kényszerintézkedések, valamint más jog- és szabadságkorlátozással járó intézkedések vég­ rehajtásának, és az ezekhez kapcsolódó jogállami garanciarendszer bemutatása. A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete, annak biztosíték-rendszere. Az előadások során a hallgatók megismerkedhet­ nek a büntetés-végrehajtás aktuális problémáival, a jogalkalmazói gyakorlat sajátosságaival is. Tananyag: Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2009.; A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr.; A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet; A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló fel­ adatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet; A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (II. 13.) BM rendelet. Az előadások anyaga. 93 �Büntető eljárásjog 1. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Mihály kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l;L:12+2 előhallgatás: Büntetőj. 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A jogág fő csomópontjainak történeti és összehasonlító elemzése, a büntető eljárásjog alapelveinek rész­ letes áttekintése, ezt követően a bíróságra, az ügyészségre, a nyomozó hatóságra, továbbá a büntető­ eljárásban résztvevő személyekre vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések ismertetése. Az oktatás kiterjed a bizonyítás, valamint a személyes szabadságot korlátozó és nem korlátozó kényszerintézkedé­ sek elemzésére is. Az oktatás részét képezi a büntetőeljárás nyomozati szakának teljes körű áttekintése, valamint a nyomozási bíró eljárására irányadó jogszabályi rendelkezések bemutatása. A hallgatók tájé­ koztatást kapnak a Kúria elvi jellegű döntéseiről. Tananyag: Tóth Mihály (szerk.): Büntetőeljárás jog. Budapest, HVG-Orac, 2009.; A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény. Az előadások anyaga. Büntető eljárásjog 2. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Mihály kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l;L:12+2 előhallgatás: Büntetőelj. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az eljárás vádemeléssel kapcsolatos szakaszának elemzése, különös figyelemmel a vádirat tartalmi és formai kellékeire. A közvetítői eljárás, illetve a vádhalasztás bemutatása. Az első-, másod- és harmad­ fokú bírósági eljárásra irányadó szabályok részletes áttekintése. A jogorvoslat fogalma tartalmi sajátos­ ságai és fajtái. Az oktatás kiterjed a rendkívüli jogorvoslati eljárások, valamint a külön és a különleges eljárások normarendszerének az ismertetésére. A hallgatók tájékoztatást kapnak a Kúria vonatkozó elvi jellegű döntéseiről. Tananyag: Tóth Mihály (szerk.): Büntetőeljárás jog. Budapest, HVG-Orac, 2009.; A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény. Az előadások anyaga. Büntetőjog 1. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Vókó György kredit: 4 félév: 3 óra típus: előadás+gyak óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Magyar jogtörténet számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntető jogtudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlő­ dését. A büntetőjogszabály tana foglalkozik a büntetőjog forrásaival, a büntetőtörvény rendszerével és szerkezetével, továbbá a büntetőjogszabály értelmezésével. A bűncselekmény tanának keretei között kerül sor a bűncselekmény jogtudomány által kidolgozott, valamint a hatályos törvény által definiált fogalmának, és a törvényi tényállás tanának ismertetésére. A félév a Büntető Törvénykönyv büntethetöségi akadályok rendszerével kapcsolatos elemzésével zárul. Ennek keretei között a hallgatók megismerkedhetnek az akadályok rendszerezésével, a büntethetőséget kizáró és a büntetőjogi felelősséget megszüntető okok jellemzőivel, illetve legjelentősebb sajátosságai­ val. Tananyag: Belovics Ervin - Gellér Balázs -Nagy Ferenc - Tóth Mihály: Büntetőjog. Általános rész. Budapest, HVG-Orac, 2012.; Az új Büntető Törvénykönyv. Az előadások anyaga. 94 �Büntetőjog 2. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Vókó György kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+gyak óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Büntetőjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A bűncselekmény megvalósulási szakaszainak és a kapcsolódó jogkövetkezmények dogmatikai elemzé­ se, a bűncselekmény elkövetőinek részletes áttekintése, továbbá a társas bűnelkövetési alakzatok (bűn­ szövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) bemutatása. A bűncselekményegység és halmazat proble­ matikájának áttekintését követően kerül sor a büntetőjogi jogkövetkezmények tanának az ismertetésére. E körben kiemelt figyelmet kapnak a büntetési rendszer elvi kérdései, és hazai sajátosságai. Részletes bemutatásra kerülnek az egyes büntetései nemek, illetve intézkedések, a büntetés kiszabására vonatko­ zó előírások, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéssel kapcsolatos törvényi szabályok. Tananyag: Belovics Ervin - Geller Balázs -Nagy Ferenc - Tóth Mihály: Büntetőjog. Általános rész. Budapest, HVG-Orac, 2012.; Az új Büntető Törvénykönyv. Az előadások anyaga. Büntetőjog 3. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Busch Béla kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+gyak óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Büntetőjog 2. számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A Büntető Törvénykönyv Különös Részében található bűncselekmények dogmatikai elemzése. Ennek keretei között sor kerül valamennyi delictum törvényi tényállásának részletes bemutatására, mind a tárgyi oldal, mind az alanyi oldal teljes körű áttekintésére. Az előadások átfogó képet adnak a legjelentő­ sebb bűncselekmények történetiségéről, kodifikációs sajátosságairól, az Alkotmánybíróságnak a védett jogtárggyal kapcsolatos határozatairól, valamint a Kúria elvi jellegű döntéseiről is. Tananyag: Belovics Ervin - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog. Különös rész. Budapest, HVG-Orac, 2012.; Az új Büntető Törvénykönyv. Az előadások anyaga. Büntetőjog 4. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Busch Béla kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás+gyak óraszám: N:2+2;L:15+2 előhallgatás: Büntetőjog 3. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Büntető Törvénykönyv Különös Részében megtalálható bűncselekmények dogmatikai elemzése. Ennek keretei között sor kerül valamennyi delictum törvényi tényállásának részletes bemutatására mind a tárgyi oldal, mind az alanyi oldal teljes körű áttekintésére. Az előadások átfogó képet adnak a legje­ lentősebb bűncselekmények történetiségéről, kodifikációs sajátosságairól, az Alkotmánybíróságnak a védett jogtárggyal kapcsolatos határozatairól, valamint a Kúria elvi jellegű döntéseiről is. Tananyag: Belovics Ervin —Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog. Különös rész. Budapest, HVG-Orac, 2012.; Az új Büntető Törvénykönyv. Az előadások anyaga. 95 �Egyetemes állam- és jogtörténet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szigeti Magdolna kredit: 4 félév: 1 óra típus: előadás+gyak óraszám: N:3+l;L:15+2 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az egyetemes állam- és jogfejlődést tekinti át az ókori államok kialakulásától az 1789-ben kitört Nagy Francia Forradalomig. Érinti az ókori görög, az egyiptomi, a héber állam- és jogfejlődést, valamint a távol keleti államokat. A középkor és a koraújkor tekintetében megtárgyaljuk a nagyobb eu­ rópai régiókat, így az angol, a francia, német, valamint a szláv állam- és jogfejlődését. Végül érintjük a modern állam- és jogrendszer kialakulásának fontosabb jegyeit, valamint Anglia kapcsán a korai polgári átalakulás jellegzetességeit. Tananyag: Ruszoly József: Európaijog- és alkotmánytörténelem. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2011.; Ajánlott irodalom: Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003.; Jany János: A klasszikus iszlám jog. (Egy jogi kultúra természetrajza) Budapest,Gondolat, 2006.; Sáry Pál: Bűnvádi eljárások az Újszövetségben. Budapest, SzIT, 2003. (második, átdolgozott kiadás) Egyetemes állam- és jogtörténet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szigeti Magdolna kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l;L:15+2 előhallgatás: Egyetemes jt. 1 számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az egyetemes állam- és jogfejlődést tekinti át azJ789-es Nagy Francia Forradalomtól a keleti blokk XX. század végi felbomlásáig. Érinti az Egyesült Államok Alkotmányának létrejöttét és fejlő­ dését. Európán belül tárgyalja a polgári átalakulás folyamatát. Ennek keretében áttekinti a francia és a német állam- és jogfejlődést, érinti Angliát, Itáliát és Skandináviát, valamint a szláv államokat és Balkán más államait. Tananyag: Ruszoly József: Európaijog- és alkotmánytörténelem. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2011.; Ajánlott irodalom: Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003.; Európajog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: 4 félév: 7 óra típus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l ;L:12+2 előhallgatás: Polgári jog 2. Számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy részletesen foglalkozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szer­ vezeti működésével, valamint az európajog elveivel, jogforrásaival és alapvető elveivel. Szintén tárgya­ lásra kerül az alapvető jogok és alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során. Tananyag: Előadásokon elhangzottak. Szabó Marcel - Láncos Petra Lea - Gyeney Laura (szerk.): Az Európai Unió jogi fundamentumai. Bu­ dapest, Szent István Társulat, 2012. Ajánlott irodalom: Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban. Budapest, HVG-Orac, 2010. Várnay Ernő - Papp Mónika: Az Európai Unió joga. Budapest, Complex, 2010. Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1+2., Budapest, Complex, 2008., Válogatott tanulmányok Jeney Petra-Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, Complex, 2007. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Nyolcadik átdolgozott kiadás. Budapest,: HVG-Orac, 2011. 96 �Európajog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: 4 félév: 8 óraszám: N:2+l ;L:12+2 óratípus: ea.+gyak. előhallgatás: Európajog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatók részletes és átfogó képet kapjanak az Európai Unió működéséről. En­ nek során a hallgatók a belső piac jogával ismerkedhetnek meg részletesen, különös figyelemmel annak kiterjedt esetjogára. Tananyag: Előadásokon elhangzottak. Szabó Marcel - Láncos Petra Lea - Gyeney Laura (szerk.): Az Európai Unió jogi fundamentumai. Bu­ dapest, Szent István Társulat, 2012. Ajánlott irodalom: Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban. Budapest, HVG-Orac, 2010. Várnay Ernő - Papp Mónika: Az Európai Unió joga. Budapest, Complex, 2010. Európajog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gyeney Laura kredit: 4 félév: 9 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás: Európajog 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az Európajog 3. tárgy a tanév első felében az Európai Unió nagyvilágban betöltött szerepére fókuszál. A gazdasági óriás a világpolitikában már nem csak törpeként van jelen. Az EU-nak a nemzetközi szín­ téren való egyre erőteljesebb jelenlétét mutatja be a közös kereskedelempolitikára, fejlesztési politikára valamint az Unió kül- és biztonságpolitikai területeire, mint az EU nemzetközi tevékenységéhez kötődő legfontosabb politikákra koncentráló előadásblokk. A fentiekhez kapcsolódóan kerül kifejtésre hazánk uniós csatlakozása, az út a csatlakozásig, ill. a tagságból fakadó kötelezettségeink. A félév során a szak­ politikák közül az Unió agrárpolitikáját, környezetvédelmi politikáját, bevándorlás, ill. integrációs po­ litikáját, végül annak regionálispolitikáját tárgyaljuk bővebben. A félév utolsó blokkja az Európai Unió kulturális vonatkozásaival foglalkozik. Ezen előadások során elsőként az Unió kultúrpolitikájára, illetve nyelvi politikájára, majd a család integrációs jogban betöltött szerepére, végül, de nem utolsósorban az EU és a keresztény egyházak kapcsolatára térünk majd ki részletesen. Tananyag: Előadásokon elhangzottak. Szabó Marcel — Gyeney Laura — Láncos Petra Lea (szerk.): Bevezetés az Európai Unió egyes politikáiba. Budapest, Szent István Társulat, 2012. Informatika gyakorlat A tárgyat oktató szervezeti egység: Informatikai Oktatási Csoport A tantárgy oktatója: Groma Sarolt kredit: 3 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:6 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az egyetemi tanulmányokhoz és a jogi munkakörhöz nélkülözhetetlen informatikai alapismeretek elsa­ játítása, az informatikai kultúra terjesztése, számítástechnikai eszközök használatához szükséges gya­ korlati jártasság közvetítése, valamint az ECDL követelményszint megfelelő részeinek teljesítése. Hálózatok, hálózattípusok, protokollok, TCP/IP. Szolgáltatások, szerver/kliens kapcsolat.. Információ és kommunikáció: információáramlás, elektronikus levelezés, levelező rendszerek, levelezőlisták. A CompLex Jogtár használata. Prezentáció és grafika: kép, képszerkesztés, MS PowerPoint. Az adatbá­ zis kezelés alapelemei: alapfogalmak, adatbázis létrehozása, lekérdezések, űrlapok, jelentések készíté­ se. Fontos jogi adatbázisok. A matematikai logikai alapjai. Szűrési feltételek megfogalmazása adathal­ mazon. Szűrések, leválogatások. Rendezés. Szövegszerkesztés. A szövegkezelés története, tipográfiai alapfogalmak. Szövegszerkesztés számítógéppel. A kiadványszerkesztés kérdései. Az MsWord szöveg­ szerkesztő kezelése. Táblázatkezelés (MsExcel), adattáblák kezelése, diagramok. Alapvető függvények használata adathalmazokon. Internet. A web, mint a legelterjedtebb internetes szolgáltatás. Kapcsolatok az informatikában (hypertext, adatkapcsolatok, konverzió) Tananyag: Groma Sarolt - Skublics Benedek: Informatika jegyzet. Budapest, SzIT, 2007.; 97 �Groma Sarolt - Skublics Benedek: Alkalmazott informatika jegyzet jogász hallgatóknak. Budapest, SzIT, 2008. Új jegyzet kiadása várhatói Jogelmélet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 4 félév: 4 előhallgatás: Bevezetés a jogfogalmakba óraszám: N:2;L:15 óra típus: előadás számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az arisztotelészi rétorika és a görög jogi gondolkodás. A római jogi örökség: a jog mint a „jó és a mél­ tányos művészete”. A római jogászok dialektikájától a modern jogrendszerekig. A glosszátorok és a kommentátorok jogászi érvelése. Örök törvény, természeti törvény és pozitív jog Aquinói Szent Tamás gondolati rendszerében - tomista perspektívában. Természetjog és természetes jogok William Ockham jogfilozófiájában. Luther Márton törvénykoncepciója, valamint a protestantizmus és a (természet)jogellenesség kérdése. Természeti törvény és pozitív törvény a kálvini tanrendszerben az isteni szuvere­ nitás és az antropológia feszültségében. A modern axiomatikus rendszer-központú természetjog atyja: Hugo Grotius. Thomas Hobbes jog- és államtana. John Locke: a kormányzat a tulajdonjog biztosítására jött létre megbízási szerződéssel. Montesquieu vonzásában: A Törvények szellemének értelmezései és jogbölcseleti vonatkozásai. A kodifikáció meghatározásai, „atyjai” és a római-germán jogcsalád klaszszikus kódexei. A klasszikus analitika: Jeremy Bentham és John Austin. Johann Gottlieb Fichte: a jog kölcsönös elismerő viszony vagy a tulajdonosok egyezsége? A történeti jogi iskola. Rudolf von Jhering: A juriszprudencia mint tudomány Tananyag: Frivaldszky János: A jogi gondolkodás történetének mérföldkövei. Budapest, SzIT, 2012. Jogelmélet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 4 félév: 5 óra típus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l ;L:15+2 előhallgatás: Jogelmélet 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A jog, ajogtudomány és ajogi érvelés a klasszikusok nyomán. A legalapvetőbb emberi jogok jogfilozó­ fiai megalapozása: a jogalanyiság elismeréséhez, az élethez és az emberi méltósághoz való jog. Emberi személy, jogalanyiság, jogképesség, a méhmagzat jogi státusa. Alapvető természetjogi intézmények: házasság és család. Jogjogosultság, erőszak: Jhering és Kelsen koncepciói és azok kritikája. Az emberi jogok természetjogi megalapozásának kortárs problémái. Természettől a természetjogig. Természetjog és jogszociológia. A „dolog természete”. A jog és az erkölcs viszonya a tomista eszmerendszerben. Jog a személyközi (polgári) viszonyokban. Hans Kelsen természetjog-kritikájának cáfolata. Herbert Hart jogelméletének értékelése. A demokratikus kormányzat és a jogalkotás természetjogi kötöttségei: felha­ talmazás, érvénytelenség, ellenállás és a lelkiismereti kifogás intézménye. Tananyag: Frivaldszky János: A jogfilozófia alapvető kérdései és elemei. Budapest, SzIT, 2011. Kánonjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr.Szabó Péter (Napp.), dr. Lefkánits Györy (Lev.) kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:15 előhallgatás: A katolikus hit alapjai számonkérés: kollokvium Tantárgy tartalma: Ma Magyarországon egyedül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Karán fo­ lyik kánonjogi oktatás kötelező előadások keretében. Ennek során a joghallgatók megismerkedhetnek a katolikus Egyház jogával, egy olyan vallási alapú jogrendszerrel, amely mind eredetében, mind szer­ kezetében és felépítésében eltér az állam alkotta jogrendtől. A kánonjog oktatása több szempontból is fontos feladat egy katolikus egyetem jogi karán. Egyrészt a hallgatók megismerhetik általa annak az egyházi valóságnak ajogi alapjait és kereteit, amelyben élnek. Másrészt mint joghallgatók egy sajátos, a kontinentális és az angolszász jogi rendszertől is jelentősen különböző jogrend lényeges területeit te­ kinthetik át, és ezzel egy egészen gazdag jogkép alakulhat ki bennük. Munkánk célja, hogy a kánonjog oktatásának első lépéseként a katolikus egyházjog teljes szabályozási területének vázlatát nyújtva alapot teremtsünk a további részletes tanulmányokhoz. 98 �Tananyag: Ferenczy-Kállay: Egyházjogi alapismeretek. 2000. vagy Erdő R: Egyházjog, Budapest 1992.; Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Juris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magya­ rázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Budapest, SzIT, 1997. Ajánlott irodalom: Erdő R: Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben. Budapestl995. Erdő R: Az egy­ házjogforrásai - történeti bevezetés. Budapest, 1998. Erdő R: Egyházjogi alapismeretek (2. átdolgozott kiadás). Budapest 1996. Erdő R: Az ókeresztény kor egyházfegyelme (az első négy században). (Ókeresztény írók V), Budapest 1983. Andrés, D. J.: Szerzetesjog (Magyarázat az Egyházi Törvénykönyv 573-746. kánonjához). Budapest, 1999. Kuminetz G.: Az egyházi vagyonjog alapjai, Veszpréml995. Kuminetz G.: Az anyagi javak hierarchiája a hatályos egyházi jog tükrében. Kánonjog 1-2. 1999. Schanda B.: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban. Kánonjog 1-2. 1999. Schanda B.: Az Apostoli Szentszék a nemzetközi jogban. Jogtudományi Közlöny, 1999/ 8. Szabó R: Sajátjogú egy háztagság a hatályos jog szerint. Kánonjog 1-2. 1999. Szabó R: Keleti Kódex (CCEO), keleti kánonjogtudomány, valamint azok vonatkozásai a magyar görög katolikus egyház fegyelmi rendjére. Athanasiana 7 Nyíregyháza (1998) Kánonjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Péter (Napp.), dr. Lefkánits Györy (Lev.) kredit: 4 félév: 3 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás: Kánonjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: 1. A krisztushívők 2. A klerikusok (képzése, inkardinációja, kötelességei és jogai) 3. A krisztushívők társulásai 4. A pápa és a püspökök testületé, mint az egyház legfőbb hatósága 5. A püspöki szinódus, a bíborosok 6. A római kúria, a pápai követek 7. A részegyházak és a püspökök 8. A megyéspüspök 9. A koadjutorok és a segédpüspök, a részegyházak csoportjai 10. A részleges zsinatok, a püspöki konferen­ ciák, egyházmegyei zsinat 11. Az egyházmegyei hivatal, tanácsadó testületek az egyházmegyében 12. A plébánia, plébánosok, esperesek, a templom igazgató, a lelkészek. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, (157-303.) Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Juris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magya­ rázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Budapest, SzIT, 1997. Ajánlott irodalom Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Juris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magyará­ zattal. (szerk., ford, és a magyarázatot írta Erdő P.) Budapest 1986. A II. Vatikáni Zsinat tanítása. Budapest, SzIT, 1975. Erdő R: Egyházjog. Budapest 1992. Erdő R: Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben. Budapest, 1995. Erdő R: Egyházjogi alapismeretek. (2. átdolgozott kiadás) Budapest 1996. Schanda B.: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban. Kánonjog 1-2. 1999. Schanda B.: Az Apostoli Szentszék a nemzetközi jogban. Jogtudományi Közlöny, 1999/ 8. Szabó R: Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint. Kánonjog 1-2. 1999. Kánonjog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin (Napp.), dr.Lefkánits György (Lev.) kredit: 4 félév: 4 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:15 előhallgatás: Kánonjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kánonjogi tanulmányok utolsó félévében a hallgatók házasságjogot tanulnak. Ennek keretében megis­ merkednek a katolikus házasság fogalmával, a házasság főbb tulajdonságaival és a házasság különböző elnevezéseivel. A házasságjog tanítása követi a házasságjognak azt a struktúráját, ami már a klasszikus kánonjog idejében kialakult. Ez a hármas tagolódás: a házasságot létrehozó beleegyezés, a házasság megkötésének formája és a házassági akadályok. Ehhez a három nagy kérdéskörhöz kapcsolódik a há­ zasságok utólagos rendezése keretében a házasság felbontásának kivételes lehetősége, a szeparáció, va­ gyis a házasfelek különválása a kötelék fennmaradásával, valamint az utólagos érvényesítés az egyszerű érvényesítés és a gyökeres orvoslás. A házasságjog tanítása - a vegyes házasságok miatt - rendszerint mind a katolikus mind a nem katolikus hallgatók érdeklődésére számot tart. 99 �Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex luris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magya­ rázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Budapest, SzIT, 1997. dr. Hársfai Katalin által készített jegyzet. Ajánlott irodalom O- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Budapest 1999. A II. Vatikáni Zsinat tanítása. Budapest, 1986. II . János Pál pápa: Férfi és Nő. Elmélkedések a Teremtés könyve alapján. Bécs-Budapest, é. n. Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács, II. Ökumenikus Direktórium, (Római Dokumentumok IV) Budapest, 1996. Magzatvédő Társaság: A szexualitás és a szexuális felvilágosítás a katolikus egyház szemével. (Családi Iránytű 4.) Budapest, 1990. Az emberi személy tisztelete az új egyházi házasságjogban. Vigilia 47 (1982) 436-439. Mikor érvényteleníti a házasságot „a terhek vállalására való képtelenség”. In Teológia 19 (1985) 251-255. Újítások az egyházi perjogban, Budapest 1985, IV + 22 pp. Magyar egyházjogi népszokások - az offérálás. In Mert ezt Isten hagyta. Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Budapest, 1986, 252-274. A házasságrendezés lehetőségei, in AAVV, Személy, házasság és család. Róma 1988, 175-223. A házasság érdekében folyó perek a középkori Magyarországon. In Egyházak a változó világban. A nem­ zetközi egyháztörténeti konferencia előadásai, Esztergom 1991. május 29-31, ed. Bárdos I.-Beke M., [Esz­ tergom, 1992], 191-194. A valláskülönbség házassági akadálya a kánonjogban. Szombat 8/2 (1996) 26-28. I matrimoni misti nella loro evoluzione storica. (La disparitá di culto), in AAVV, I matrimoni misti (Studi giuridici 47), Cittá del Vaticano 1998, 11-22. Kereskedelmi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán kredit: 3 félév: 8 óra típus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l ;L:15+2 előhallgatás: Polgárijog 3. számonkérés: kollokvium A tantáirgy tartalma: Kereskedelmi jogi alapfogalmak. A polgári jogi és a kereskedelmi szerződések viszonya és elhatárolhatósága. A kereskedelmi szerződések jellemzői. Kereskedelmi jogi zárványok aPtk-ban, az Új Ptk keres­ kedelmi jogi jellegéről. A kereskedelmi jog rendszertani elhelyezése. Alanyok és a képviselet különös szabályai. Bizományi szerződés és egyéb speciális képviseleti formák. A kereskedelmi jellegű speciális adásvételek, vállalkozások vásárlása. Vállalkozási szerződés és altípusai (fővállalkozás, tervezési szerződés, építési szerződés, szerelési szerződés). Helyiség- és üzlet bérlet. Franchise és faktoring, lízing, koncessziós szerződés. A fizetés joga, fizetési módozatok. Pénzügyi szerződések (bankhitel és bankkölcsön, befek­ tetési szerződések.) Értékpapírjogi alapfogalmak, értékpapír típusok. Váltó, csekk. Közraktári ügylet, közraktári jegy alapfogalmak. Fogyasztóvédelem I. Fogyasztóvédelem II. Fogyasztóvédelem III. Nem­ zetközi kereskedelmi jog és magyar kereskedelmi jog; kapcsolatok az adójoggal, számvitellel és nem­ zetközi magánjoggal. Tananyag: Csak a kijelölt részek az alábbi könyvekből: Papp Tekla (szerk.): Atipikus szerződések. Szeged, 2011. Harsányi Gyöngyi: Értékpapírok és ügyletek a magyar tőkepiacon. Miskolci Egyetem ÁJK, Unió, 2002.; Ajánlott irodalom: Miskolczi-Bodnár Péter - Sándor István: A fogyasztóvédelmi jog magyar szabályozása. Budapest, 2011.; Szécsényi László: Értékpapírjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2002. Fazekas Judit: Magyar fogyasztóvédelmijog. Budapest, Complex, 2007., ill. újabb kiadás; 100 �Kereskedelmi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán kredit: 3 félév: 9 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l ;L:15+2 előhallgatás: Kerjog. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Magyar társasági jog európai kitekintéssel, a csőd- és felszámolási jog alapjaival. Magyar társasági jog és európai társasági jog. Jogforrások. A magyar társasági jog alapelvei. A magyar társasági jog történe­ tének korszakai, szabályozása 1988-tól napjainkig. A magyar társasági formák főbb jellemzői, csopor­ tosításuk. Európai társasági jogi formák. A gazdasági társaságok alapítása, vagyona. A cégbejegyzés, a cégnyilvántartás, a törvényességi felügyeleti eljárás. A gazdasági társaságok szervei és szervezete (legfőbb szerv, vezető tisztviselők, felügyelőbizottság). A könyvvizsgáló és felelőssége. A társasági ha­ tározatok bírósági felülvizsgálata. Kizárás. Kisebbségi jogok, hitelezővédelem, tőkésítési kötelezettség. Személyegyesítő társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság). Korlátolt felelősségű társaság (ala­ pítás, a társaság vagyona, a társaság és a tagok közötti jogviszonyok, az üzletrész; szervezet és belső működés, a társasági szerződés módosítása, tőkeváltozások, megszűnés, egyszemélyes kft.). Részvény­ társaság (általános szabályok, a részvény, a részvénytársaság alapítása, a részvényesek jogállása, a tár­ saság vagyona, és annak védelme; szervezetrendszer, tőkeváltozások, megszűnés, az átalakulás különös szabályai, egyszemélyes rt.). Egyesülés. Az európai társasági formák (az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság; európai-limited tervezete). A gazdasági társaságok jogutódlással és jogutód nélküli megszűnése. Végelszámolás. A csőd- és felszámolási jog általános jellemzői, fogalmi elhatárolá­ suk. A felszámolási eljárás (megindítása, feltételei, a felszámoló jogállása, egyezség, vagyonfelosztás). A társasági jog nemzetközi vetületei, európai nemzetközi társasági jog és kollíziós jogi vonatkozások - kitekintés. A magyar nonprofit jog alapjai. Tananyag: Külön tájékoztató szerint. Kisfaludi András: Társasági jog. Budapest, 2007.; Farkas Csaba - Jenovai Petra - Nótári Tamás - Papp Tekla: Társasági jog. Szeged: Lectum, 2011.; Csehi Zoltán: A civil társadalom szervezeteinek joga. Budapest, Gondolat, 2007. Környezetvédelmi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 0 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:9 előhallgatás: Közigazgatási jog 1. számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Bevezetés, a környezetjog története, sajátosságai. A környezetjog elvei. A környezethez való jog. A kör­ nyezetjog szabályozási módszerei. Az EU környezetjogi szabályozás története. Elsődleges jogi alapok. Környezetvédelmi akcióprogramok. Általános jogelvek szerepe. A másodlagos jog és a hazai környe­ zetjog intézményének rendje. Értelmezést segítő eszközök. Tervezési szabályok. Megelőzést szolgáló eszközök, különösen a környezetvédelmi engedélyezés, a környezeti hatásvizsgálat, az egységes környe­ zethasználati engedély, a környezetvédelmi felülvizsgálat. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011. Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor - Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest, KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008. Környezetvédelmi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:9 előhallgatás: Környezetvédelmi jog 1. Számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatás közvetlen beavatkozása. Ellenőrzés. Gazdasági eszközök. Önszabályozási eszközök. A felelősségi rendszer és annak egyes elemei (közigazgatási, polgári, büntető felelősség). A környezetvéde­ lem szervezetrendszerének alapjai. A nemzetközi környezetjog története, forrásai, elvei és egyes szabá­ lyozási területei. A településrendezés és földvédelem a hazai jogban. Egyes jogterületek összehasonlító elemzése: vízvédelem, vízgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, természetvédelem (különös tekintettel 101 �aNatura 2000 rendszerre), zaj szabályozás, hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok, ipari baleseti koc­ kázatok, GMO szabályozás. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011. Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor-Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest, KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008. Közigazgatási jog I. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: Egy.jt.2., Magy. alk.tört. * számonkérés: kollokvium * A 2011/12-es tanévtől belépő hallgatóknak az előhallgatási kötelezettség Egyetemes jogtörténet 2. helyett Alkotmányjog 2. A tantárgy tartalma: A tantárgy a közigazgatási jogi tanulmányok bevezető féléve. Célja a közigazgatási jog alapvető ismere­ teinek - a közigazgatás és a közigazgatási jog fogalma, működése, jogszabályi alapok, szervezet - rend­ szerezett bemutatása az alkotmányjog keretei között (Általános közigazgatási jog). Tananyag: Patyi András - Varga Zs. András: Általános közigazgatásijog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012. A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: Magyarország Alaptörvénye; A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény; A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény; Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény; A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 1-18. §; A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakí­ tásával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény l-20.§ Közigazgatási jog II. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András kredit: 4 félév: 6. óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+2;L:15+2 előhallgatás: Közigazgatási jog. I. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú­ lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és a polgári- és büntető eljárásjoggal összehasonlítva. Tananyag: Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012. A hatályos jogszabályok, különösen: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabálya­ iról szóló - módosított - 2004. évi CXL. törvény; A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete. Közigazgatási jog III. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs kredit: 4 félév: 7. óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+2;L:15+2 előhallgatás: Közigazgatási jog. II. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a közigazgatás által elérni kívánt közcélokat és közfeladatokat meghatározó tételes anyagi közigazgatási jog legfontosabb területeit, illetve a szabáysértési anyagi és eljárásjogot mutatja be. Az anyagi jog tananyaga nem fedi le a közigazgatás teljes területét, de segítségével megérthetővé válnak a joggyakorlat során felmerülő nem érintett kérdések is. 102 �Tananyag: Fábián Adrián - Rózsás Eszter (Szerk.): Közigazgatási jog - Különös rész. Pécs, 2011., Kiss Norbert - Papp László: Szabálysértési jog. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008. A tananyag változhat, a végleges tananyagot az első előadáson közli az oktató. A hatályos jogszabályok és az Alkotmány bíróság határozatai, különösen: A szabály sértésekről, a sza­ bálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény Közigazgatási jog IV. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Molnár Miklós kredit: 4 félév: 8 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Közigazgatási jog II. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az Európai Unió és a tagállamok közigazgatási rendszerei, a közigazgatási harmonizáció jelentéstartal­ ma az Unióban, az Európai Közigazgatási Térség fogalmának kialakulása, értelmezési tartományai, az európai közigazgatási alapelvek, a kooperatív hierarchia modellje az uniós közigazgatásban, az európai közigazgatás cselekmény-struktúrája, a szuverenitás és az Unió kapcsolata, a szuverenitás megválto­ zott jelentéstartalma és ennek közigazgatási aspektusai, az uniós közigazgatási koordináció általános fogalma és intézményi-eljárási modelljei, és fejlődéstörténete Magyarországon, a csatlakozási folyamat kezdetétől a hazai közigazgatás uniós feladatai ágazati áttekintésben. Tananyag: Az előadások anyaga (új tananyag összeállítása folyamatban) Patyi András: 16. fejezet, Az eljárásjogi szabályozás és kodifikáció európai áttekintése (összehason­ lító közigazgatási eljárásjog. In: Patyi András (szerk.): Közigazgatásijog II. Budapest-Pécs, DialógCampus, 2006., a Tanszék honlapján elektronikus változatban elérhető. Ajánlott irodalom: Szamel Katalin - Balázs István - Gajduschek György - Kői Gyula (szerk.): Az Európai Unió tagálla­ mainak közigazgatása. Budapest, Complex, 2011. Torma András: Európai közigazgatás Régiók és önkormányzatok Bp.: Virtuóz 2001. Józsa Zoltán: Az Európai Közigazgatási Tér összefüggéseiről. Magyar Közigazgatás 2003/12. 723. Lőrincz Lajos: Európai integráció-magyar közigazgatás. Magyar Közigazgatás 1998/7. 402. Kriminológia A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tamási Erzsébet kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Büntetőjog 4. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kriminológia tudományának létrejöttével kapcsolatos iskolák és elméletek áttekintése. A bűnözés léte­ zésének és kialakulásának okaival, továbbá a bűnözés-megelőzéssel kapcsolatos gondolatok ismertetése. A deviancia fogalma, a devianciák részletes bemutatása (szexuális devianciáktól a társadalmi devianci­ áig, a hajléktalanság, munkanélküliség kriminogén vonásai). Az oktatás kiterjed a családon belüli erő­ szak okainak és megjelenési formáinak, a szervezett bűnözés legjelentősebb sajátosságainak, valamint az alkoholizmus és a kábítószer-probléma, illetve ezek, bűnözésre gyakorolt hatásának a bemutatására is. Az előadások részletesen foglalkoznak a gyermek- és fiatalkori bűnözés jellemzőivel, továbbá a ne­ mek és a bűnözés összefüggéseivel, és a bűnüldözés működési modelljeivel. Tananyag: Az előadások anyaga. Gönczöl Katalin - Kerezsi Klára - Körinek László - Lévay Miklós: Kriminológia-Szakkriminológia. Budapest, CompLex, 2006. Latin A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tantárgy oktatója: Dzsida Orsolya és megbízott oktatók kredit: 3 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:4, L:9 előhallgatás: — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A latin nyelv kiejtése, a jogi latin alapvető szó- és kifejezéskészlete, a római jog legfontosabb alapelvei (regulái), és az ezek megértéséhez szükséges nyelvtani alapismeretek elsajátítása. 103 �Tananyag: Bánóczi Rozália - Rihmer Zoltán: Latin nyelvkönyv joghallgatók számára. Budapest, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, 2005. Magyar alkotmánytörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l ; L.15+2 előhallgatás: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar alkotmány fejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rendszerváltásig. Ennek körében vizsgálja az államfői intézményt, az országgyűlés kialakulását és fejlődését, valamint a he­ lyi közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervezeti felépítését és működését. A tárgy államtudományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar államszervezet milyen történelmi gyökerekből alakult ki, illetőleg érinti a szocialista időszakban bekövetkezett torzulá­ sokat is. A tárgy részét képezi még a rendi kor társadalmi tagozódásának, illetőleg a polgári átalakulással kialakuló állampolgári szabadságjogoknak a vizsgálata. Tananyag: Magyar alkotmánytörténet, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: A magyar jogtörténet forrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2005.; Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest, Rejtjel, 1999.; Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest, Rejtjel, 2000. Magyar jogtörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 4 félév: 2 óra típus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l ;L:15+2 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar jogfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rendszerváltásig. Ennek körében érinti a büntetőjog, a magánjog és az eljárásjog fejlődését. Különös súlyt fektet a XVIII. században elin­ duló kodifikációs folyamatok bemutatására, s ezek végeredményére az 1878-ban megszületett Büntető Törvénykönyvre, az 1896-os Bűnvádi Perrendtartásra, illetőleg az 1911-es Polgári Perrendtartásra. A tárgy jogtudományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai ma­ gyarjogrendszer milyen történelmi gyökerekből alakult ki. A tárgy kitér még a magyar jogfejlődésnek a szocialista időszakban bekövetkezett torzulásaira is Kötelező Tananyag: Magyarjogtörténet (szerk: Mezey Barna) 4. átdolgozott kiadás Budapest, Osiris, 2007. Ajánlott irodalom: Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai. Budapest, Gondolat, 2006.; Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Budapest-Pécs, 1999, 2000.; (további kiadásai); A magyar jogtörténet forrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2005.; Horváth Attila - Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest, Rejtjel, 1999.; Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest, Rejtjel, 2000. Munkajog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gyulavári Tamás, dr. Hős Nikolett kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+1;L:12 előhallgatás: Polgjog. 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Szűkebb értelemben véve a munkajog két nagy részre, egyéni és kollektív munkajogra osztható. A Munkajog 1. tárgy keretében először az egyéni munkajogi szabályok közül a következő témakörökkel foglalkozunk részletesen: alapvető munkajogi fogalmak (munkáltató, munkavállaló, munkaviszony); a munkajog jogforrási rendszere; általános rendelkezések, munkaviszony létesítésére és módosítására, a munkajogi jogutódlásra és a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó szabályok. Ezek 104 �mellett részletesen bemutatjuk a kollektív munkajog jogintézményeit, így szó lesz a szakszervezetekről, az üzemi tanácsokról és a kollektív megállapodásokról. Tananyag: Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, Eötvös, 2012. Munkajog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr.Gyulavári Tamás, dr. Hős Nikolett kredit: 4 félév: 6 óra típus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Munkajog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A második félévben az individuális munkajog szabályainak részletes ismertetését folytatjuk. Bemutat­ juk a munkáltató és munkavállaló kötelezettségeire, munkaidőre, munkabérre, atipikus munkaviszony­ okra, fegyelmi felelősségre, munkavállalói és munkáltatói kárfelelősségre vonatkozó munkajogi rendel­ kezéseket. Végül a közalkalmazotti, köztiszviselői és kormánytisztviselői jogviszonyok sajátosságait, eltérő munkajogi szabályait ismertetjük. Tananyag: Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, Eötvös, 2012. Nemzetközi közjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l;L:15+2 előhallgatás: Egy.jt.2., Magy.jt. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi közjog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem kizárólag majdani dip­ lomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értelmeznie: tehát meg kell tudni állapí­ tani a magyar államot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös hangsúlyt kap. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest, SzIT, 1999. (vagy újabb); Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc: Bíbor, 2002.; Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc: Bíbor, 2000 Nemzetközi közjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l;L:15+2 előhallgatás: Nemzetközi közj. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi jog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - ott­ honosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem diplomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, biró, ügyész, ügyvédjogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értelmeznie: tehát meg kell tudni állapítani a magyar államot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös súlyt kap. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest, SzIT, 1999. (vagy újabb); Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc, Bíbor, 2002.; Petró Rita — Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc, Bíbor, 2000 105 �Nemzetközi magánjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: 4 félév: 7 óra típus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:12+2 előhallgatás: Polgjog. 2., Nemz.mj.gy. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Nemzetközi magánjog 1. tárgy keretében a hallgatók megismerkednek azokkal a belső jogi, közösségi jogi és nemzetközi egyezményeken alapuló szabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy a több állam jogához kapcsolódó magánjogi (polgári jogi, családi jogi és munkajogi) jogviszonyokban melyik állam bíróságának, hatóságának van jogosultsága eljárni, mikor van a magyar bíróságoknak, hatóságoknak eljárásijogosultságuk, és az ilyen ügyek elbírálása során milyen szabályok alapján kell meghatározni az alkalmazandó anyagi jogot. Ismertetésre kerülnek a hazai eljárási szabályoktól való eltérések, továbbá azok a szabályok is, amelyek a külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkoznak és meg­ határozzák, hogy a külföldi ítéleteket Magyarországon milyen feltételek esetén kell elismerni, illetve végrehajtani. Tananyag: Burián László - Czigler Dezső Tamás - Kecskés László - Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog- európaijogi kitekintéssel. Budapest, Krim Bt., 2010., és a tankönyv függelé-kében megjelölt jogesetek, valamint az előadások anyaga. Jogszabályok: 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról; Egyezmény a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (1980), kihirdette a 2006. évi XXVIII. törvény Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma L); Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007 Rendelete a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkal­ mazandójogról (Róma II.); A Tanács 4/2009/EK Rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről A tanács 1259/2010/EU Rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkal­ mazandójog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról Ajánlott irodalom: Mádl Ferenc - Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog—Nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004; Palásti Gábor - Vörös Imre (szerk.): Európai kollíziós kötelmi jog - A szerződésekre és a szerződésen kívüli jogviszonyokra alaklmazandó európaijog. Budapest, Krim Bt., 2009 Nemzetközi magánjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: 4 félév: 8 óra típus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:12+2 előhallgatás: Nemz.mj. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Nemzetközi magánjog 2. tárgy keretében áttekintést nyernek a hallgatók arról a részben nemzetközi egyezményeken, részben a hazai jogforrásokon nyugvó szabályrendszerről, amely a társaságok, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban részt vevő egyéb szereplők mozgásterét határozza meg a világpia­ con. Ismertetésre kerülnek a jogalanyokra, valamint az általuk folytatott különböző gazdasági tevékeny­ ségekre vonatkozó jogszabályok, nemzetközi egyezmények és egyéb jogforrások (nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga). Sor kerül a nemzetközi kereskedelemben nagy jelentőséggel bíró ügylettípusokra, szerződésekre vonatkozó legfontosabb anyagi jogi szabályok ismertetésére is (nemzetközi adásvétel, vállalkozási szerződések, licencia ügyletek, lízing, megbízási típusú szerződések, nemzetközi fuvaro­ zás, nemzetközi fizetési ügyletek szabályai). Tananyag: Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (8. javított és bővített kiadás) Budapest, SzIT, 2011., és a tankönyv függelékében megjelölt jogszabályok és nemzetközi egyezmények, valamint az előadások anyaga. Főbb jogszabály: Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló Egyez­ ménye (1980), kihirdette: 1987. évi 20. tvr. Ajánlott irodalom: Mádl Ferenc - Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog - Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Vörös Imre: Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Budapest, Krim Bt., 2005. 106 �Raffai Katalin (szerk): A nemzetközi gazdasági kapcsolatok a XXL században. Budapest, Pázmány Press, 2011. Pénzügyi ismeretek és gazdaságpolitika A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára, Dr. Schlett András kredit: 4 félév: 2 óra típus: előadás óraszám: N:4,L:15 előhallgatás: Bevez. a közgazdaságtanba számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a gazdaságpolitikai ismeretek megalapozását szolgálja. Annak érdekében, hogy megismerjük a társadalompolitika és gazdaságpolitika kapcsolatát, a gazdaság- és pénzügypolitika ágazatait, meg­ ismerkedünk az önkéntes és kötelező nemzetgazdasági újraelosztás kulcsfogalmaival, európai és ma­ gyarországi gyakorlatával. Megismerjük a pénzügyi közvetítő rendszer gazdaságtanát és kapcsolatát a joggal, az ál lám háztartás bevételi és kiadási oldalának főbb arányait, megvizsgáljuk, milyen hatással van a demográfiai változás a TB rendszerre és viszont. Kitekintést adunk a jövőkutatás kulcskérdéseire, gazdaságunkat és társadalmunkat alapvetően befolyásoló folyamatok alakulására. Tananyag: Botos Katalin - Schlett András: Államháztartástan. Budapest, SzIT, 2008.; Botos Katalin - Bódy László: Magyar pénz- és tőkepiaci rendszerek. Budapest, SzIT, 2005. Katona Klára: Pénzügyi szolgáltatásokfogyasztói szemszögből. Budapest, SzIT, 2008. Pénzügyi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 4 félév: 5 óra típus: óraszám: előadás+gyak. N:2+I;L:12+2 előhallgatás: Pénzügyi ismeretek és gazdaságpolitika számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Pénzügyi Jog 1. tárgy célja az adózás általános és eljárási kérdéseinek, a forgalmi típusú adók hazai és közösségi szabályozásának; a vámjognak, az illetékek rendszerének, a helyi önkormányzatok által kivetett adók, valamint a magyar államháztartás és az EU költségvetés szabályozásának feldolgozása és bemutatása. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folya­ mán: pénzügyi jog rendszere, alapfogalmai; az adózás rendje; az általános forgalmi adó hazai és uniós szabályozása; a vámjog; a jövedéki adó hazai és uniós szabályozása; az illetékek rendszere; a helyi adók és a gépjárműadó; az államháztartás szabályozása; az EU költségvetése. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 1. Budapest, 2012. (megjelenés alatt); valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabály változásokra - a Tan­ széki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegészítő tananyagok. Pénzügyi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Pénzügyi jog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Pénzügyi Jog 2. tárgy célja egyrészt a jövedelemadók, másrészt a pénz és tőkepiaci szabályozás fel­ dolgozása és bemutatása. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: a számviteli szabályozás alapelemei; a társasági adó szabályozása, a személyi jöve­ delemadó szabályozása; az egyszerűsített vállalkozói adó, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás; a pénzügyi intézmények és szolgáltatások; a befektetési szolgáltatók és szolgáltatások; a pénz és tőkepiac felügyelete; a jegybanki szabályozás. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 2. Budapest, 2012. (megjelenés alatt); valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabály változásokra - a Tan­ széki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegészítő tananyagok. 107 �Polgári eljárásjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:12+2 előhallgatás: Polgári jog 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a polgári peres eljárás általános szabályainak bemutatása. A tárgy keretében a követ­ kező részterületek kerülnek tárgyalásra: polgári eljárásjog fejlődéstörténete nemzetközi összevetésben, a polgári eljárásjog alapfogalmai és forrásai, a polgári eljárásjog alapelvei, hatáskör és illetékesség, a felek és egyéb szereplők a polgári perben, képviselet a polgári perben, perköltség, a költségkedvezmé­ nyek rendszere, az eljárási cselekmények tana, kereset, a tárgyalás előkészítése, a tárgyalás, bizonyítás, bizonyítási eszközök. Tananyag: Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet. Miskolc, Novotni, 2003.; Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2012.; Gláser Szilvia-Horváth E. írisz: In limine litis. Polgári eljárásjogi feladatgyűjtemény. Budapest, SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog- Általános rész. Budapest, KJK, 2008.; Kiss Daisy: A polgári per titkai. HVG-ORAC, Bp. 2006.; Harsági Viktória: Okirati bizonyítás a modern polgári perben. Budapest, HVG-ORAC, 2005.; Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. I-II. kötet. Budapest, Complex, 2007.; Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG Orac, 2000.; Juhász László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. Pécs, 2005. Polgári eljárásjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 8 óra típus: előadás + gyak. óraszám: N:2+l;L:12+2 előhallgatás: Polgári eljárásjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a határozatok és a jogorvoslatok kérdéskörén kívül a különleges perek és egyes nemperes eljá­ rások bemutatását tűzi célul. A tárgyalt témák a következők: a határozatok és joghatásaik, perorvoslati rendszerek, fellebbezés, perújítás, felülvizsgálat, személyállapoti perek, munkaügyi perek, közigazga­ tási perek, sajtóhelyreigazítási eljárás, az ún. kis értékű perek, a nemperes eljárások általános jellemzői, fizetési meghagyásos eljárás, a közjegyző ügyköre és a hagyatéki eljárás, cégeljárás, egyéb nemperes eljárások. A polgári per alternatívái. Tananyag: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2012. Gláser Szilvia - Horváth E. írisz: In limine litis. Polgári eljárásjogifeladatgyűjtemény. Budapest, SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. I-II. kötet. Budapest, Complex, 2007. Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG Orac, 2000. Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog-Általános rész. Budapest, KJK, 2008.; Juhász László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. Pécs, 2005. Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog - Különös rész. Budapest, KJK, 2005.; Kiss Daisy - Rónay Zoltán - Sántha Ágnes - Szabó Péter: Különleges perek. Budapest, HVG-ORAC, 2006.; Kiss Daisy: Per vagy nem per? Budapest, HVG-ORAC, 2008. Polgári eljárásjog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Polgári eljárásjog 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy alapvető célja a bírósági végrehatás, valamint a nemzetközi és európai polgári eljárásjog 108 �főbb területeinek a hallgatókkal való megismertetése. A bemutatásra kerülő területek a következők: a végrehajtás szervezetrendszere, alapvető rendelkezések, végrehajtható okiratok, végrehajtás pénzügyi intézménynél kezelt összegre, keresményre, ingóra, ingatlanra, meghatározott cselekmény végrehajtá­ sa, hitelezők kielégítése, jogorvoslatok, végrehajtási perek. A nemzetközi polgári eljárásjog, az európai polgári eljárásjog fejlődéstörténete és forrásai, joghatósági szabályok, bizonyításfelvétel és kézbesítés az Európai Igazságügyi Térségben, jogi segítségnyújtás, külföldi határozatok elismerése és végrehajtása, az európai fizetési meghagyásos eljárás, a kis perértékű ügyek európai eljárása, mediáció. Tananyag: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2012.; Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2009. Ajánlott irodalom: Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG-Orac, 2009.; Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A bírósági végrehajtás magyarázata. Budapest, KJK, 2004. Polgári jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Lábady Tamás kredit: 4 félév: 3 óra típus: előadás+gyak. óraszám: N;3+2;L:15+2 előhallgatás: Róm. jog 2., Polg. jog gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Tanszék keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó jogterület oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Részletes ismertetésre kerülnek magánjogi gondolkodás alapjai, alapintézményei, a hatályos jogszabályok, a bírói szokásjog és gyakorlat, valamint a jogfejlődés irányai. A párhuzamosan hallgatott tanegységek keretében gyakorlati ismereteket szereznek a hallgatók. Ezen tanegység célja a polgári jog általános tanainak bemutatása, amely bevezetésül szolgál a magánjogi stúdiumokhoz, valamint a személyi jog rendszerének és alapintézményeinek ismertetése, az emberre vonatkozó magánjogi szabályok tárgyalása. Tananyag: Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. Budapest, Dialóg Campus, 2011.; Jobbágyi Gábor: Magyar magánjogi, (várható megjelenés 2013) Polgári jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Lábady Tamás kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás + gyak. óraszám: N:3+2; L: 15+2 előhallgatás: Polgjog. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Ezen tanegység két területet fog át: a dologi jog és a családjog szabályait. A dologi jogi rész célja a polgári jog dologi jogi tanainak bemutatása, dologi jog alapelvei, intézményei tárgyalása, a tulajdonjog fogalmai és tartalma, a tulajdonjog szerzésmódjai, a korlátolt dologi jogok szabályozásának ismertetése. A másik nagyjogterület a családi jog, új rendszerének és alapintézményeinek ismertetése, a házasság, a rokonság, a szülő-gyermek viszony és a gyámság kérdései. Tananyag: Jobbágyi Gábor: Magyar magánjog I. (várható megjelenés 2013) Ajánlott irodalom: Magyar Magánjog. V. kötet. Dologi jog. (szerk.: Szladits Károly) Budapest, 1942. Magyar Magánjog. II. kötet. Családi jog. (szerk.: Szladits Károly), Budapest, 1940. Polgári jog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Jobbágyi Gábor kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás + gyak. óraszám: N:3+2;L:15+2 előhallgatás: Polgjog. 2. számonkérés: kollokvium Ezen tanegység célja a kötelmi jog általános részének bemutatása: kötelem fogalma és forrásai, kötelmi és dologi jog elhatárolása, a kötelem általános szabályai. A szerződések általános szabályainak, a fele­ lősségtan rendszerének és alapintézményeinek, valamint a jogalap nélküli gazdagodás és más kötelem­ fakasztó tényállások ismertetésére is ebben a kurzusban kerül sor. 109 �Tananyag:: Jobbágyi Gábor: Magyar magánjog II. (várható megjelenés 2013) Ajánlott irodalom: Magyar Magánjog III. Kötelmi jog általános rész, (szerk.: Szladits Károly), Budapest, 1941. Polgári jog 4. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Jobbágyi Gábor kredit: 4 félév: 6 óra típus: előadás + gyak. óraszám: N:3+2;L:15+2 előhallgatás: Polgjog. 3. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Ezen tanegység célja a kötelmi jog különös részének bemutatása, az egyes szerződéstípusok és az atipi­ kus szerződések tárgyalása. Tananyag:: Jobbágyi Gábor: Magyar magánjog II. (várható megjelenés 2013) Ajánlott: Magyar magánjog IV. Kötelmi jog különös része, (szerk.: Szladits Károly) Budapest, 1942. Polgári jog 5. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 4 félév: 7 óra típus: előadás + gyak. óraszám: N:3+l;L:15+2 előhallgatás: Polgjog. 2.* számonkérés: kollokvium * A 2011/12-es tanévtől belépő hallgatóknak Polgári jog 2. helyett Polgári jog 4. az előhallgatási kötelezettség. A tantárgy tartalma: Ezen tanegység két területet fog át: szellemi alkotások joga és az öröklési jog. A szellemi alkotások jogán belül a szerzői jog és a szomszédos jogok, az iparjogvédelemből alapvetően a szabadalmi jog, a védjegy­ jog kerülnek tárgyalásra. A másik rész magánjogunk öröklési jogi rendszerének és alapintézményeinek ismertetését jelenti. Tananyag: Tattay Levente - Pintz György - Pogácsás Anett: Szellemi alkotások joga. Budapest, SzIT 2011. Ajánlott irodalom: Magyar Magánjog. VI. kötet: Öröklésijog. (főszerk.: Szladits Károly) Budapest, 1939. Lontai E. - Faludi G. - Gyertyánfy P. - Vékás G.: Szerzőijog és iparjogvédelem. Budapest, Eötvös: 2012. Római jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja, Dr. Andrási Dorottya kredit: 5 félév: 1 óratípus: előadás + gyak. óraszám: N:4+l;L:15+2 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tanegység a római jog történetével és alapvető jellemzőivel, rendszerével és fogalmaival szeretne megismertetni a hallgatókat. A jogtörténeti részben különös hangsúlyt fektetjük a módszertani, valamint dogmatikai alapismeretek közvetítésére. Az általános részben a római jogot megalapozó filozófiai isme­ reteket helyezzük előtérbe. Első félévben az alapozó és történeti részt követően a perjogi, családjogi és dologi jogi fejezeteket tárgyaljuk. Tananyag: Földi András — Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, (aktuális kiadás).; Zlinszky János: A XII táblás törvény töredékei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.; Zlinszky János: A rómaijog továbbélése, (áttekintő jegyzet) PPKE JÁK, 1997.; Brósz Róbert (ford.): Gaius institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.; Ifj. Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus császár institutiói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991. Wolfgang Waldstein: A szívébe írva. Budapest, SzIT, 2012. 110 �Római jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja, Dr. Andrási Dorottya kredit: 5 félév: 2 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:4+l;L:15+2 előhallgatás: Római jog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A második félévben öröklési jogot, kötelmi jogot, valamint a deliktuális felelősség alapjait tárgyaljuk. Az elméleti kérdések közül a pandekta jogi iskola módszertani megközelítését elemezzük. A kötelmi jog terén hangsúlyt fektetünk a természetjogból eredő témakörökre. A naturális obligatioval, valamint a pactumokkal kapcsolatos kérdéseket bővebben tárgyaljuk. Egy általános áttekintést nyújtunk a római jog továbbéléséről, valamint az európai jogegységesítéssel kapcsolatban néhány alapvető kérdéskört ve­ tünk fel. Tananyag: Földi András - Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, (aktuális kiadás).; Zlinszky János: A XII táblás törvény töredékei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.; Zlinszky János: A rómaijog továbbélése, (áttekintő jegyzet) PPKE JÁK, 1997.; Brósz Róbert (ford.): Gaius institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.; Ifj. Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus császár institutiói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991. TB ÉS SZOCIÁLIS JOG A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Tb-jog: Molnárné dr. Balogh Márta Szociális jog: Dr. Bánsági Györgyi kredit: 4 félév: 9 óraszám: N:3, L:12 óratípus: előadás előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tb- és szociális jog tárgy foglalkozik a társadalombiztosítási kódex első részével, valamint a foglalkoz­ tatási jog, ideértve a munkanélküliek ellátását is, szabályaival. Tananyag: Tb-jog: Fabók András-Prugberger Tamás: A társadalombiztosítási jog. (Egyetemi jegyzet) Budapest, SzIT, 2007.; Szociális jog: mindenkori aktuális óravázlat Testnevelés 1., 2., 3., 4. A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport. A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre kredit: 0 félév: 1-4. óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:- előhallgatás: számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyamatos szintfelmérése. Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megsze­ rettetését. Koordinációs képességek fejlesztése, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnaszti­ kái gyakorlatok segítségével a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a törzs izmainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerincferdülések megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok oktatása, előtérbe helyezve a mezőségi és csángó táncokat. Tananyag: Ajánlott irodalom: Labdajáték szabálykönyvek (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda) Versenyjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér; angol nyelven: Dr. Szilágyi Pál kredit: 0 félév: 8 óratípus: előadás óraszám: N:1,L:6 előhallgatás: Közigazgatási jog 2. számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: A tantárgy célkitűzése a gazdasági verseny fogalmának közgazdasági és jogi megközelítésben történő bemutatása. A versenyjogot, mint nem régi jogterületet el kell helyezni a jogrendszer egészében. A ver­ �senyjogi oktatásnak az elmélet mellett igen fontos részét képezi a jogalkotási gyakorlat. A Versenyjog 1 tárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a versenyjog jogrendszerben betöltött szerepével, ajogalkalmazás mögött meghúzódó közgazdasági elméletekkel, a közösségi és magyar versenyjog bizonyos aspektusaival. A félév során a közösségi versenyjog részletesen kerül ismertetésre. Tananyag: Előadások anyaga. Szilágyi Pál - Tóth András - Tóth Tihamér: Versenyjog. Budapest (megjelenés alatt) Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, Complex, 2007.; Richard Whish: Versenyjog. Budapest, HVG-ORAC, 2010 Boytha Györgyné - Hargita Árpád - Sárai József - Tóth Tihamér: Versenyjogi esetek. Az Európai Bíróság gyakorlata. Budapest, Osiris, 2000. Versenyjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér; angol nyelven: Dr. Szilágyi Pál kredit: 3 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Versenyjog 1. számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tantárgy célkitűzése a gazdasági verseny fogalmának közgazdasági és jogi megközelítésben történő bemutatása. A Versenyjog 2 tárgy hallgatása során a hallgatók elsajátítják azokat az elméleti és gyakor­ lati ismereteket, amelyek a jogalkalmazási gyakorlatban elengedhetetlenek. így részletesen kifejtésre kerülnek a versenyjog anyagi és eljárási szabályai. A tantárgy jellegéből eredően részletes esetjogi is­ meretekre tesznek szert a hallgatók, valamint megismerkedhetnek a legújabb joggyakorlattal és elméleti problémákkal. Tananyag: Szilágyi Pál - Tóth András - Tóth Tihamér: Versenyjog. Budapest (megjelenés alatt)Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, Complex, 2007.; Richard Whish: Versenyjog. Budapest, HVG-ORAC, 2010 Boytha Györgyné - Hargita Árpád - Sárai József - Tóth Tihamér: Versenyjogi esetek. Az Európai Bíróság gyakorlata. Budapest, Osiris, 2000. Darázs Lénárd: Vertikális kartellek. Budapest, Complex, 2007. Massimo Motta: Versenypolitika. GVH Versenykultúra Központ, 2007. 112 �ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ISMERETEK KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT TÁRGYAI Alapvető etika A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az emberi cselekvés tanulmányozásával kapcsolatban részletesen foglalkoznak az emberi személlyel mint ontológiai és erkölcsi alannyal, a szándékos cselekvés fogalmával, a cselekvés és a nem tevés er­ kölcsi relevanciájával. Az akarat közvetlen és közvetett tárgyával, az akarat különböző aktusaival, a szeretettel, mint az akarat első aktusával, a példa és az együttműködés erkölcsi jelentőségével, a szabad­ sággal. Megismerik a gyakorlati ész fogalmát, az erkölcsi jót, mint az akarat célját. Elemzik a boldog élet fogalmát Arisztotelész értelmezésében és a keresztény etika felfogásában, valamint betekintést kapnak a modern etikai irányzatok boldogság fogalmába is. A boldog élet, mint erényes élet keretében megis­ merik az erények fogalmát, az értelem szerepét a cselekvés erkölcsi rendjében és a természetes erkölcsi törvényt. Tanulmányozzák az erényeket pszichológiai szempontból, megismerik az intellektuális és az erkölcsi erények közti különbséget, az erények megszerzésének módját és az erények közti összefüggést. Részletesen foglalkoznak a bölcsesség erényével. Megismerik a lelkiismeret fogalmát, a különböző lel­ kiismereti modelleket és a lelkiismeret követésében érvényesítendő alapelveket. Foglalkoznak a lelki­ ismeret formálásának kérdéseivel és a cselekvés erkölcsi megítélésének kritériumaival, a szenvedélyek erkölcsiségével, a közvetett rossz hatást kiváltó cselekedetek megengedhetőségével valamint a rosszal materiálisán együttműködő cselekedetek erkölcsiségével. Részletesen tárgyalják a bűn ismertető jegyeit, valamint megismerkednek az erkölcsi döntés proporcionalista és konzekvencionalista felfogásával. Tananyag: Hársfai Katalin: Etika. (Jegyzet) Budapest, 2002. Ajánlott irodalom: Nyíri Tamás: Alapvető etika. Budapest, 1994.; A. R. Luno: Etica. Firenze, 1992. Bioetika A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula, Ft. Nyéky Kálmán kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A bioetika elméleti alapjai; Ember és természet a nyugati gondolkodástörténetben (ókor-középkor-újkor); A bioetika alapelvei; Élet kezdete - Abortusz és Élet vége; A genetika etikája - Klónozás; Anyagi elosztás az egészségügyben; Tájékoztatás-tájékozott beleegyezés - Eutanázia; Orvosi eskü. Genetikai tanácsadás. Az abortusz és sterilizáció jogi kérdései. Az asszisztált reprodukció etikai szempontból, egészség és betegség kérdései. Eutanázia jogi kérdései. Fogamzásgátlás. Orvoskísérletek. Szervátültetés. Hospice. Tananyag: Gaizler Gyula-Nyéky Kálmán: Bioetika. Budapest, Gondolat, 2003., Jávor Benedek (szerk.): Felelősségünk a teremtett világért. Budapest Védegylet, 2004.; Jobbágyi Gábor: Az élet joga. Budapest, Szent István Társulat, 2003.; Lányi András - Jávor Benedek: Környezet és etika. Budapest, L’Harmattan, 2005.; Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Budapest, Osiris, 2000.; Éerencz Antal: A bioetika alapjai. Budapest, SzIT, 2001.; II. János Pál: Evangélium Vitae. Enciklika. Budapest, SzIT, 1995. Ajánlott irodalom: Juan de Dios Vial Correa—Elio Sgreccia (szerk.): A humánembrió identitása és jogállása. Budapest, MKPK, 2001.; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. Budapest, SzIT, 2003.; Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Mozaik Stúdió, 2001.; Farkas Péter: Humánökológia. Budapest, SzIT, 2000. 113 �Értékrend és pluralizmus A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja kredit: 2 félév: 2 óra típus: előadás előhallgatás: — óraszám: N:2,L:3 számonkérés: évközi jegy tartalma: Az utóbbi évtizedekben sokan érzik úgy, mintha a történelmi folyamatok felgyorsultak volna. E kétség­ telenül ugrásszerű fejlődésnek talán két legjellemzőbb társadalmi jelensége, hogy egyfelől valamiféle világtársadalom látszik kibontakozni, amelyben a politikai, a gazdasági és a kulturális területek egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással, másfelől az ember előtt eddig soha nem látott kilátások és technikai lehetőségek nyílnak meg. A tantárgy, a klasszikus filozófia és jogrendszerekből merítve, segít­ séget szeretne nyújtani ahhoz, hogy a hallgató önálló megfontolás és másokkal való véleménycsere révén egy biztos alapokra helyezett értékrendet kialakíthasson. Tananyag: El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus, (jegyzet) Budapest, PPKE JAK, 2010.; Javier Hervada: Kritikai bevezetés a természetjogba.', Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika; Cicero: De officiis. EU GAZDASÁGTANA A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Körösi István félév: 3 kredit: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Bevezetés a közgazdaság­ tanba számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az előadássorozatban a hallgatókkal megismertetjük, áttekintjük és elemezzük az európai gazdasági in­ tegráció fejlődésének fő korszakait a kezdetektől napjainkig. Elemezzük az európai gazdaságok helyze­ tét, az integráció kibontakozását, gazdasági, pénzügyi hatásait. Bemutatjuk az Európai Unió fejlődését, Európa pozícióját a világgazdaságban, Magyarország és az új EU-12-ek helyzetét és perspektíváit a XXL századi Európában. Felmutatjuk a sikeres felzárkózás példáit és tanulságait Magyarország számára, va­ lamint a követendő, nemzeti értékekre és érdekeink hatékony képviseletére alapozó gazdaságpolitika követelményrendszerét. Tananyag: Botos Katalin - Körösi István: Az Európai Unió a XXL század elején. Budapest, PPKE-SzIT, 2007. Jogászi etikai problémák A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Zlinszky János kredit: 2 félév: 3 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tárgy a közelmúltban felmerült, illetve a félév folyamán még felmerülő aktuális kérdéseket kívánja elemezni, amelyekben jogászi etikai, közéleti etikai és anyagi jogi kérdések értelmezésben, bírói gyakor­ latban vagy politikai értékelésben ütköznek. Tárgyalható kérdések például: hatalomgyakorlás és pártok; a közvagyon védelme; emberi méltóság és szolgáltatások; a közhatalom közvetlen gyakorlásának (népszavazás) etikai kérdései; az egyenlő elbánás és magánautonómia; a vallás szabadsága és az egyházak támogatása. Módot kíván nyújtani a kérdések megvitatására. Tananyag: Zlinszky János: Közéleti-és jogászi etika a gyakorlatban. Budapest, SZÍT, 2007. Joggazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Hatékonyság definíciója. Jogszerűség vs. igazságosság vs. hatékonyság. Pareto-definíció. Kockázat fo114 �galma-bizonytalanság, biztosítás Coase-tétel. A tulajdonjogok közgazdasági és jogi definíciója. Abszo­ lút és relatív szerkezetű jogok. Tulajdonjogok gazdasági funkciói (ösztönzési hatások). Tulajdoni vagy kártérítési védelem. Megállapodások magánúton történő kikényszerítésének lehetőségei és korlátái. A hiteles elköteleződés problémája. A szerződési jog, mint a kooperáció elősegítője. Főbb jogorvoslati tí­ pusok (kártérítés, természetbeni teljesítés). A hatékony szerződésszegés fogalma (kártérítési technikák - elmaradt haszon alapján, felmerült költségek alapján, alternatívaköltség alapján). Szerződésben szabá­ lyozott kártérítés (kötbér). Lehetetlenülés. Ösztönzési hatások: információ-feltárás, információátadás, teljesítés, ígéretre hagyatkozás. Nem teljes szerződés. Olcsóbb kockázatviselő elve. Többségi vs. büntető diszpozitív szabályok Szerződési szabadság korlátái: kógens szabályok a szerződési jogban. Mi kikény­ szeríthető ígéret - ajánlat-elfogadás, általános szerződési feltételek, egyoldalú nyilatkozatok kötőereje. Kényszer - megengedett nyomásgyakorlás és a jogellenes kényszer határainak, szükséghelyzetben kö­ tött szerződések Tájékoztatási kötelezettség - megtévesztés, egyoldalú tévedés, kölcsönös tévedés. A kártérítési jog általános célja. A károkozás követelménye. Az okozatiság követelménye. Felelősségi for­ mák: szigorú felelősség, vétkesség. Hand-szabály. Egy- és kétoldalú megelőzés. Olcsóbb kárviselő elve. Óvatosság és a kárt okozó tevékenység szintje. Bírói hibák: hibás vétkesség, hibás kártérítési nagyság. Judgment-proof probléma (be nem hajható kár) Biztosítás szerepe - befolyásolja-e az optimális kártérí­ tést (engedményezés), kötelező biztosítás-kötelező felelősségbiztosítás szerepe; a társadalombiztosítási rendszer hatása a kártérítési jogra. Büntetőjog gazdaságtana: miért/mikor kell büntetés? Büntető kárté­ rítés. A racionális bűnelkövetés modellje. Büntetési formák közötti választás. Eljárásjog - a bíróságok működésének közgazdaságtana. Bírósági eljárások típusai. Egyéni döntési modell: pereskedés, fázisai. Garantálja-e a hatékonyságot? Alkotmányjog: Választási rendszerek. Kormányzati kudarcok: választá­ sok és hatékonyság. Választói magatartás: racionális távolmaradás, racionális tájékozatlanság. Medián szavazó tétele. Szavazatcsere. Jogalkotás - lobbyk szerepe. Kollektív cselekvés esélye. Súlyok és ellen­ súlyok: kormányok, intézmények közötti verseny. Bürokrácia. Kormányzati kudarcok: Wolf-elmélete. Alkotmányos közgazdaságtan: a kormányzat korlátozása. Tananyag: Robert Cooter - Thomas Ulen: Jog és közgazdaságtan. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. David B. Johnson: A közösségi döntések elmélete. Budapest, Osiris, 1999. Keresztény erkölcs és jogászi etika A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Zlinszky János kredit: 2 félév: 2 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az erkölcs fogalma. A szakmai etika. A hit és az emberi méltóság: kapcsolat a keresztény erkölcs és a jogrend első követelményei között. A remény mint érték és a társadalmi együttműködés követelménye. A szeretet, az önátadás és szolgálat erénye. Az okosság erénye. Erkölcsi és társadalmi igazságosság mint érték.A bátorság erénye. A mértékletesség erénye. A népszerűtlen erény, a szelíd alázatosság. A másik népszerűtlen erény, az engedelmesség. Az állhatatosság erénye. A türelem - „a legfőbb erény”. Az ir­ galmasság erénye. A megtérés erénye. A hallgatás erénye. A lelkiismereti szabadság. A hűség erénye. A tisztaság erénye, a nemi erkölcs rendje. Tulajdon -munka- testi és lelki szegénység. Aki egyet megbot­ ránkoztat a kicsinyek közül! A kereszténység szemlélete az öregségről és a betegségről. A jó pásztor és a hű sáfár: a hatalomvállalás és gyakorlás erénye. Boldogok és békességesek. Tananyag: Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika. Budapest, SZÍT, 2002. Környezet és fejlődés A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Ifj. Dr. Zlinszky János kredit: 2 félév: 3 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A természetbe ágyazott ember - a természetes rendszerek ember általi igénybevétele. Ökológiai láb­ nyomunk. Hogyan csináljunk kőszénből árvizet? Rendszerek, rendszer elemek működése. A környezet, mint összetett, dinamikus rendszer.Társadalom, termelés, környezet. Források és nyelők: nem-megújuló forrásaink. Források és nyelők: megújuló forrásaink. Az ökológiai rendszerek és az ember. A környe­ zeti alapprobléma: az ember biológiai és gazdasági léte (a termelés) korlátos. A korlátok közelítésének elvi lehetőségei. Környezeti világmodellek. W3 és „A növekedés határai”. Előrejelzések a politikai­ gazdasági „alapesetre” (BAU). A fenntartható fejlődés meghatározása, megközelítés módjai, feltételei (Bruntland, Daly) Elvi kísérletek a fenntarthatóságra - W3 scenariók. A fenntartható működés feltételei. 115 �A késlekedés ára. „Miért lehetetlen, ha muszáj?” Környezeti etika, „ökológiai megtérés” (II.János Pál) Fenntartható közösség, fenntartható társadalom.Környezeti problémák: Éghajlatváltozás, ózonritkulás, savasodás, a biológiai sokféleség csökkenése, veszélyes hulladék, városi környezeti problémák (szmog). A környezetgazdaság, környezetbarát közgazdaság alapjai. Az ökoszociális szemlélet. A környezet érté­ ke, „környezeti szolgáltatások”. Tananyag: Meadows és tsai.: A növekedés határai. Kossuth, 2005. Ajánlott olvasmányok: Kerényi Attila: Környezettan. Budapest,Mezőgazdasági Kiadó, 2003.; Pataki György - Takács-Sánta András (szerk.): Természet és Gazdaság. Budapest, Typotex Kiadó, 2004.; Jávor Benedek (szerk.): Felelősségünk a teremtett világért. Budapest, Védegylet, 2004.; Lányi András - Jávor Benedek: Környezet és etika. Budapest, L’Harmattan, 2005.; Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Budapest, Osiris, 2000.; Farkas Péter: Humánökológia. Budapest, SzIT, 2000. Környezet- és természetvédelmi lexikon. Budapest, Akadémiai, 2001. Környezetgazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos kredit: 2 félév: 3 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A környezetszennyezés gazdaságtana: az externáliák internalizálása. A tulajdonjogok, a piacok, vala­ mint a normatív szabályozók szerepe és hatása. A környezetpolitika eszköztára. A szabályozórendszer piackonform és nem piaci elemei. Áz egyes eszközök előnyei, hátrányai és alkalmazási feltételei. Tananyag: Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai. Budapest, Aula, 2007. Környezeti etika A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi Versenyjogi Tanszék. A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula, Ft. Nyéky Kálmán kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: — számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A környezetvédelmi etika gyakorlata a környezetvédelmi jogban. A környezeti etika alapjai; a termé­ szeti elemek erkölcsisége. A források elosztásának etikája. A közlegelők tragédiája.Technológia és fele­ lősség. Aktuális környezetetikai kérdések (állatvédelem filozófiája, Genetikailag módosított szervezetek GMO). Az intelligencia kutatásának etikai vonatkozásai. A bioszociális álláspontés a mélyökológia. A Gaia-elmélet. A keresztény tanítás és ökológia. Társadalomökológia és környezetvédelem. Tananyag: Id. Bioetika tárgynál. Ajánlott irodalom: Id. Bioetika tárgynál. Számvitel és menedzsment módszerek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Bevezetés a közgazdaságtanba számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A számvitel és a menedzsment tudományának teljeskörű, de az alapvetéseket nem meghaladó bemuta­ tása. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, ál­ lítások kifejtését, a tudományterületen való tájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Az itt megszerzett tudás megfelelő alapokat nyújt szakirányú (könyvelői, adótanácsadói stb.) továbbképzések elvégzéséhez is. A főelőadásban elhangzó tudományterületek elmé­ leti és gyakorlatorientált kifejtése és részletes bemutatása a főelőadáshoz kapcsolódó speciálkollégium­ ok keretében valósul meg. 116 �Tananyag: Dr. Horváth Katalin - Mányó-Váróczi Violetta: Számvitel. Budapest, SzIT, 2009.; Vállalatgazdaságtan és kontrolling A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 2 félév: 3 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: Bevezetés a közgazdaság­ tanba számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A vállalatgazdaság tudományának teljes körű, de az alapvetéseket nem meghaladó bemutatása, valamint a vállalati döntésekhez nélkülözhetetlen kontrolling ismeretekbe történő bevezetés. Az egyes témák is­ mertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudo­ mányterületen való tájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Az alapismeretek elsajátítása képessé teszi a hallgatókat arra, hogy a vállalattal összefüggő elemzési, döntési problémákkal jogászként, cégvezetőként a gyakorlati életben szembesülve, a szakértők által ké­ szített anyagokat értelmezni tudják, és nemcsak jogilag, hanem közgazdaságilag is helyénvaló döntése­ ket hozzanak. Tananyag: Katona Klára: A vállalatgazdaságtan alapjai. Budapest, SzIT, 2004.; Botos-Dénes: Számvitel és menedzsment módszerek. Budapest, SzIT, 2003.; Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek I-1I. Budapest, Panem, 1996.; Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest, Aula, 1992. Világgazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám. N:2,L:3 előhallgatás: Bevezetés a közgazdaságtanba számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A gazdasági tevékenység egyre nyilvánvalóbb közege a világgazdaság, a világpiac. Azok a gazdasági szereplők is, akik „csak” a nemzeti piac keretei között működnek, figyelemmel kell, hogy legyenek a világgazdaságban végbement folyamatokra, nem utolsó sorban azért, mert a nemzokális üzletpolitikáju­ kat, s befolyásolják a nemzeti piac működési és versenyfeltételeit. A tantárgy célja, hogy eligazítást adjon a világgazdaság bonyolult működési mechanizmusáról, a piacok kölcsönhatásairól (időben és térben), bemutassa a világgazdaság intézményeit, alrendszereit, a világgazdasági konjunktúra alakulását. Tananyag: Botos Katalin - Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Egyetemi jegyzet. 2004.; Árva-Ivicz-Katona-Schlett: A külföldi működő tőke áramlása. Egyetemi jegyzet. 2003. Statisztika A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kurzus a statisztika alapfogalmaival, az alapvető statisztikai módszerekkel ismerteti meg a hallgató­ kat. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek az alapfogalmakkal, modusz, médián és átlagszámí­ tásokkal, idősorok, indexek értelmezésével. Megismerik a gazdaság- és társadalomstatisztika legfonto­ sabb területeit és magyar adatait. Az elméleti statisztikai kérdések részletes vizsgálata az oktatás célja, hogy a jogász hallgatók - gyakorlati példák alapján - a számokból olvasva, helyes következtetéseket legyenek képesek levonni. Tananyag: Botos József: Általános statisztika és példatár. Egyetemi jegyzet. Budapest, SzIT, 2005. 117 �JOGTUDOMÁNYI ALAPOZÓ ISMERETEK KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT TÁRGYAI Jogszociológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Bev.a jogfogalmakba számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tárgy a szociológia szemléletmódjának megfelelően elsősorban nem a jogászok, hanem a társadalom szempontjából mutatja be és elemzi a modern jog jellegzetes jelenségeit. A szociológiai jogfogalom be­ vezetését követően kerülnek tárgyalásra a jogszociológia meghatározó elméleti keretei, illetve az em­ pirikus kutatások módszertani problémái. Ezek után az anyag sorra veszi a jogszociológia jellegzetes problémaköreit: a jog képződésének és érvényesülésének problémáit, a jog és a társadalmi szerkezet összefüggéseit, a jog és a kultúra, a politika és a gazdaság kölcsönhatásait. A tárgy végezetül külön figyelmet szentel a hazai joggyakorlat szociológiai elemzésének, különös tekintettel a hazai roma ki­ sebbségjogi helyzetére. Tananyag: H. Szilágyi István - Cserne Péter: Társadalmi-jogi kutatások. Előadások a jogi antropológia és a jog­ szociológia köréből, (egyetemi jegyzet) Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogbölcseleti Inté­ zete, 2004. [és változatlan utánnyomásai]) Összehasonlító jogi kultúrák és összehasonlító bírói gondolkodásmód A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Csaba kredit: 2 félév: óratipus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Bev.a jogfogalmakba számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Mind a JOGELMÉLET, mind az ÖSSZEHASONLÍTÓ JOG különféle nevek alatt futó tanulmányainak szintéziseként, jogi berendezkedésünknek és gondolkodásmódunknak összehasonlító-történeti össze­ függésben, más berendezkedések és gondolkodásmódok tükrében és kontrasztjában történő láttatásaként bevezetés az összehasonlító jogi kultúrák iránti diszciplináris érdeklődésbe, az egyes jogcsaládok mögött álló jogi kultúrákba, hagyományokba, jogot meghatározó és a jogban érvényesülő gondolkodás­ módokba, különös figyelemmel a történeti és jelenkori alternatívákra, a civil law és/vs. common law tömbjeire, valamint az Európai Unióban és a global izmusban egyaránt megtestesülő tömeges joghatások kihívásaira, súlyponttal az alábbiakra: A) A jog mint kultúra, A klasszikus összehasonlító jog korlátái és az összehasonlító jogi kultúrák, A nyugati jogi kultúra gyökerei és alternatívái, A jogi kultúrák vál­ tozatai, Joguralom? Jogmánia? Ésszerűség és anarchia határmezsgyéjén Amerikában, Posztmodernitás: kanadai tapasztalatok; B) A jogászi gondolkodás összehasonlító perspektívából, Az angolszász és kon­ tinentálisjog találkozásai, Hagyományőrzés és kihívásra adandó alkotó válasz esettanulmányai a zsidó, iszlám és távol-keleti jogi kultúrákban, C) EU-konvergencia 1. a közös kodifikáció látásmódja, 2. az EUbíráskodás stílusa, 3. az EU-jog képében vajon sui generis közös jog, vagy versengő nemzeti partikularizmusok?; C) A jogi kultúrák és gondolkodásmódok összemérhetősége és fenntarthatósága, Tömeges jogátvételek s joghatások, A globalizmus perspektívája Tananyag: Összehasonlító jogi kultúrák szerk. Varga Csaba (Budapest, [Osiris] 2000 [újrany. 2006]); Varga Csaba Jogfilozófia az ezredfordulón Minták, kényszerek - múltban, jelenben (Budapest, Szent István Társulat 2004); Varga Csaba ‘Theatrum legale mundi avagy a jogrendszerek osztályozása’ in lus unum, lex mul­ tiplex Liber Amicorum: Studia Z. Péteri dedicata (Tanulmányok a jogösszehasonlítás, az államelmélet és a jogbölcselet köréből) szerk. H. Szilágyi István -Paksy Máté (Budapest, Szent István Társulat 2005), 219-242. o. [Jogfilozófiák / Bibliotheca luridica: Libri amicorum 13] vagy in A jogösszehasonlítás elmé­ lete Szövegek a jelenkori komparatisztika köréből, szerk. Fekete Balázs (Budapest, Szent István Társulat 2006), 148-165. o. [Jogfilozófiák]; Varga Csaba ‘Kodifikáció az ezredforduló perspektívájában [Utószó a második kiadáshoz]’ in uő. A kodifikáció mint társadalmi-történelmi jelenség jav. és bőv. 2. kiad. (Budapest, Akadémiai Kiadó 2002), 379-403. o. vagy ‘Kodifikáció az ezredfordulón túl’ in Kodifikáció Tanulmányok [VII. Budapesti Nyári Egyetem] összeáll. Takács Péter (Budapest, ELTE ÁJK 2002), 101133. o. [Bibliotheca luridica: Miscellanea 6] vagy Jura [Pécs] 8 (2002) 1, 91-100. o. vagy ‘Kodifikáció az ezredforduló perspektívájában’ Állam- és Jogtudomány XLIV (2003) 1-2, 65-93. 118 �Politológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Bev.a jogfogalmakba (e ) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kurzus az állami és a politikai intézményeket nem jogi-normatív szempontból tárgyalja, hanem a politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. így nem az alkotmányjogi-közjogi szabá­ lyozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító hatásmechanizmusai. Vagyis az intézmények a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek vizsgálatra, ahol a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál. A tárgy célja a politikatudomány alapkategóriáinak, vizsgálatai területeinek és szemléletmódjának a bemutatása gyakorlati szempontból, ahol azonban ez utóbbi szükségessé teszi a politikai filozófia vonatkozó értéktartalmainak párhuzamos, illetve mögöttes megjelenítését is. Tananyag: Pokol Béla: Politikaelmélet. Budapest, Századvég, 2006. Enyedi-Körösényi: Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris, 2004. Frivaldszky jános: Politikai barátság és jogi viszony. lustum Aequum Salutare, V. 2009/4, 5-32. Természetjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 2 félév: óra típus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: -— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfogalmazása korszakában az emberi jogok jogilag kö­ telező erejűként való felismerése történelmi-erkölcsi tudatosodás! folyamat eredménye volt, ami egyfajta „természetes hajlam szerinti megismerés” alapján ment végbe. Az emberi jogok érvényességi alapjában, magában az emberi természet mibenlétében azonban a felek nem tudtak megállapodni. Nem is volt erre szükség, hiszen gyakorlati konszenzus mutatkozott a védendő alapvető emberi jogok tekintetében. Ily módon azonban egy emberi természet kifejezett megfogalmazása híján az emberi jogok nem minősültek teoretikus értelemben „természetjogi”-aknak. Ezen kényszerű helyzet, az tehát, hogy a „veleszületett” jogokat nem lehetetett természetjogiasságukban megalapozni, vezetett oda, hogy a kinyilvánított emberi jogokkal és intézményekkel, azok eredeti értelmével szemben futó politikai igények fogalmazódnak im­ máron meg, mint korunk „új jogai”. A kurzus azt kívánja bizonyítani, hogy ezen törekvésekkel, igénybe­ jelentésekkel, így például az „abortuszhoz való jog”-gal vagy a homoszexuális párok házasságkötéshez való jogának követelésével szemben csak az emberi természeti lényegből logikai szükségszerűséggel fakadó jogok és intézmények megfogalmazásával lehet hatékonyan érvelni. Ezen kívül tárgyalja még a kurzus a jogi, az igazságossági és a politikai viszony jellemzőit, a klasszikus jogi érvelést, a termé­ szetjogot, mint gyakorlati filozófiát, valamint a házasság és az emberi méltóság természetjogi tartalmát, annak lényegi elemeit. Tananyag: Frivaldszky János: Természetjog és emberi jogok. Budapest, PPK.E JÁK, 2010 119 �DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT Agrárigazgatás A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Mikó Zoltán kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Magyarország 2004. óta tagja az Európai Uniónak. A közösségi vívmányok közel fele az agrár, illetve vidékfejlesztési szabályozással foglalkozik. Az EU csatlakozás alapvetően átalakította az agrárigazgatás szervezeti és szabályozási struktúráját. A hallgató a tantárgy oktatásának keretében először ismereteket sajátít el az EU politikáiról, a sajátos szabályozási rendszerről. Sajátosság, hogy a harmonizált és a köz­ vetlenül alkalmazandó közösségi aktust együtt kell alkalmazni, megismeri az agrárigazgatással foglal­ kozó kormányzati és nem kormányzati szervek struktúráját, azok legfontosabb feladatait. Tananyag: Mikó Zoltán : Agrár és vidékfejlesztési igazgatás. (PPKE JÁK jegyzet) Budapest, 2010. A KÖZIGAZGATÁS EURÓPAI INTEGRÁCIÓJA A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Molnár Miklós kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az Európai Unió és a tagállamok közigazgatási rendszerei, a közigazgatási harmonizáció jelentéstartal­ ma az Unióban, az Európai Közigazgatási Térség fogalmának kialakulása, értelmezési tartományai, az európai közigazgatási alapelvek, a kooperatív hierarchia modellje az uniós közigazgatásban, az európai közigazgatás cselekmény-struktúrája, a szuverenitás és az Unió kapcsolata, a szuverenitás megválto­ zott jelentéstartalma és ennek közigazgatási aspektusai, az uniós közigazgatási koordináció általános fogalma és intézményi-eljárási modelljei, és fejlődéstörténete Magyarországon, a csatlakozási folyamat kezdetétől a hazai közigazgatás uniós feladatai ágazati áttekintésben Tananyag: Az előadások anyaga (egyetemi jegyzet kimunkálás alatt) Ajánlott irodalom: Torma András: Európai közigazgatás Régiók és önkormányzatok. Budapest, Virtuóz, 2001.; Józsa Zoltán: Az Európai Közigazgatási Tér összefüggéseiről. Magyar Közigazgatás 2003/12. 723.; Lőrincz Lajos: Európai integráció-magyar közigazgatás. Magyar Közigazgatás 1998/7. 402. Állami egyházjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: 1. Az állami egyházjog fogalma, Az állami egyházjog forrásai; 2. A lelkiismereti szabadság és a hátrá­ nyos megkülönböztetés tilalma; 3. A vallásszabadság, mint szubjektív alapjog, a szülői jogok és a család világnézeti integritása; 4. Az állam világnézeti semlegessége, állam és az egyház elválasztott működé­ sének elve; 5. Az egyház, mint sajátos jogalany, az egyházi jogi személyiség keletkezése és megszűnése; 6. A vallásgyakorlás szabadsága sajátos intézményekben. Lelkipásztori ellátás egészségügyi és szociális intézményekben. A tábori lelkészi szolgálat és a börtönlelkészi szolgálat; 7. A vallásoktatás; 8. Az egy­ ház részvétele a közoktatásban; 9. Hittudományi felsőoktatás, az egyházi intézmények a nem-hitéleti felsőoktatásban; 10. Egyház és tömegtájékoztatás; 11. Egyház és munkajog; 12. Finanszírozási kérdések (a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése, hitéleti támogatás, átvállalt közfeladatok támogatása). Tananyag: Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog. (2. kiad.), Budapest, SZÍT, 2003. 120 �Új tankönyv megjelenése várható! Ajánlott irodalom: Adám Antal: Az állami egyházjog fogalmajellemzői és problémái Magyarországon. Magyar Közigaz­ gatás L 2000/9, 539-551.; Adám Antal: Az állami egyházjogról. Jura 1-2/2000, 18-34; Boleratzky Lóránd: A magyar evangélikus egyházjog alapjai és forrásai. Budapest, I. 1991, II. 1998.; Boleratzky Lóránd: Az állami egyházjog alapjai. Valóság XLIII 2000/1, 49-58.; Paczolay Péter: A lelkiismereti és vallásszabadság. Acta Humana 18-19/1995, 141-153.; Schanda Balázs: 60. § [Lelkiismereti és vallásszabadság] In Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kom­ mentárja. Budapest, Századvég, 2009, 2194-2218. A SAJTÓSZABADSÁG HATÁRAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Koltay András kredit: 2 félév: 4 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A hallgatók az órák során megismerkednek a sajtó- és médiajog alapvető problémáival, a sajtószabadság alapjogának korlátáival, feltárva azon komplex összefüggéseket, amelyek az alkotmányjogi, közigazga­ tási jogi, polgári jogi, büntetőjogi szabályozási környezet, illetve a területhez kötődő egyéb társadalom­ tudományok (kommunikáció, szociológia, filozófia, irodalom- és történettudomány stb.) együtthatása­ ként e jogterületen megjelennek, különös figyelemmel a téma nemzetközi jogi vetületeire, illetve széles körben alkalmazva a jogösszehasonlítás módszerét. Tananyag: Koltay András - Nyakas Levente (szerk.): Magyar és európai médiajog. Budapest, Complex, 2012. Ajánlott irodalom: Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Budapest, Századvég, 2009. Frederic BARBiER-Catherine Bertho Lavenir: A média története. Budapest, Osiris, 2004. Asa Briggs - Peter Burke: A média társadalomtörténete — Gutenbergtől az internetig. Budapest, Nap­ világ, 2004.; John Keane: Média és demokrácia. Budapest, Helikon, 1999.; Székely László: Magyar sajtó- és médiajog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2007. Az Európai Unió magánjoga A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az európai integráció bővülésével mindinkább megnő azoknak a jogterületeknek a száma, amelyek semmiképpen sem sorolhatók sem a nemzeti közjogba, sem a nemzeti kereskedelmi jogba: ilyenek töb­ bek között a személyhez fűződő jogok védelme, az esély egyenlőség biztosítása, és a szellemi alkotások védelme. A tantárgy a magyar magánjog rendszerét követve e szakterületek európai szabályainak ismer­ tetésére vállalkozik. Fontosabb témái: Az európai magánjog tárgya, szabályozási területei. Az európai jogharmonizáció. Az európai jogharmonizáció műhelyeinek részletes bemutatása. Tananyag: Tattay Levente: Bevezetés az európai magánjogba. (PPKE JÁK jegyzet) Budapest, SzIT, 2008.; Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga. Budapest, Osiris, 2003.; Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszerében. Pécs: Dialóg Campus, 2011. Kecskés László: EU-jog és jogharmonizáció. 3. Kiad. Budapest, 2009. Az INGATLANJOG ÁLTALÁNOS ELVEI A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csapó Orsolya kredit: 2 félév: 4 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A polgári jogi ismeretekre épülő tananyagként az ingatlan fogalmának meghatározásával, az ingatlan tu- 121 �lajdonjogának korlátozásaival, az ingatlan - nyilvántartással, az ingatlanra vonatkozó jogügyletekkel és okiratokkal, az egyes alapvető ingatlan típusok tulajdonjogával kapcsolatos, a bírói és az alkotmánybíró­ sági gyakorlathoz közelebb álló ismeretek oktatása, az ingatlan tulajdonnal összefüggő jogintézmények, hatályos jogszabályok ismertetése. Tananyag: Bagi István: Ingatlanjog. Budapest, SzIT, 2005.; Kampis György: Telekkönyvijog (Általános rész). Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.; Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1938. Bank és tőzsdejog A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tart alma: A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: Bankok Magyarországon - fejlődés és privatizáció; hitel és kölcsönszerződések (alapszabályok, biztosítékok), szindikált hitelek, projektfinanszírozás; európai banki irányelvek; tőkepiaci szabályozás Magyarorszá­ gon; adásvételi, bizományi ügyletek a tőkepiacon; derivatív termékek; európai tőkepiaci irányelvek; konszolidált felügyelet összehasonlító szabályai. A tárgyat a Pénzügyi Jog 2. tárgy teljesítését követően javasolt felvenni! Tananyag: Az előadáson elhangzott tananyag. Fogyasztóvédelmi közjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): e: Közigazgatási jog I. és Polgári jog 3.. számonkérés: évközi jegy A tantárgy megismerteti a hallgatókkal fogyasztói helyzetükből fakadó jogaikat, igényérvényesítési le­ hetőségeiket, kitérve az előírások közgazdasági és etikai indokoltságára. A tárgy elsősorban a fogyasz­ tóvédelem közjogi (gazdasági jogi) szabályaira koncentrál, nem foglalkozik a polgári jogi témájú, a fogyasztók és a kereskedők/termelők közötti közvetlen kapcsolatok szabályozásával. A tárgy oktatása során kiemelt hangsúlyt kap az európai jogi összefüggések bemutatása. A tárgyalt fontosabb jogszabály­ ok a következők: - a fogyasztóvédelmi törvény, mint a jogterület „alapjogszabálya”; - a fogyasztói jogokat is érintő rendelkezéseket tartalmazó törvények: fogyasztók tisztességtelen be­ folyásolását tiltó Fttv., a reklámtörvény, a versenytörvény, a kereskedelmi törvény, a termékfelelősségi törvény, a villamos energiáról, földgázellátásról, elektronikus hírközlésről szóló törvények, élelmiszer törvény. - „Szatellit” rendeletek: pl. tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása, távollevők közötti szerződések, „time share”, árubiztonság szabályai, műszaki termékek megfelelőségének vizsgálata, használati és ke­ zelési útmutatók, címkézési szabályok. A hazai intézmények közül elsősorban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhi­ vatal gyakorlatát mutatjuk be. Tananyag: Az órán elhangzottak. Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog. Budapest, Complex, 2007. Európai büntetés-végrehajtási jog A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: dr. Vókó György kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az európai büntetés-végrehajtási jog az európai emberi jogi egyezmények által tartalmazott követelmé­ nyek teljesülését vizsgálja a büntetőjogi szankciók, az eljárásjogi kényszerintézkedések és más jog- és szabadságkorlátozással járó intézkedések végrehajtása során. 122 �Bemutatja az Európai Tanács, az Európai Unió és a CPT ajánlásait, valamint az Emberi Jogok Bírósága e téren folytatott gyakorlatát. Tananyag: Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2006. Közjogi korlátozások az ingatlanjogban A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csapó Orsolya kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamos!).(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A polgári jogi ismeretekre épülő tananyagként az ingatlan fogalmának meghatározásával, az ingatlan tu­ lajdonjogának korlátozásaival, az ingatlan - nyilvántartással, az ingatlanra vonatkozó jogügyletekkel és okiratokkal, az egyes alapvető ingatlan típusok tulajdonjogával kapcsolatos, a bírói és az alkotmánybíró­ sági gyakorlathoz közelebb álló ismeretek oktatása, az ingatlan tulajdonnal összefüggő jogintézmények, hatályos jogszabályok ismertetése. Az Ingatlanjog I. folytatása, részletesebben. Tananyag: Bagi István: Ingatlanjog. Budapest, SzIT, 2005.; Kampis György: Telekkönyvijog (Általános rész). Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.; Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1938. Kriminalisztika A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: dr. Sinku Pál kredit: 2 félév: 4 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kriminalisztika, mint módszertani tudomány, alapjaiban a krimináltechnika és a krimináltaktika ál­ talános jellegű, a jogászok számára hasznosítható ismeretanyagot kíván tolmácsolni. Elsősorban gya­ korlati megközelítéssel azokat a hasznosítható információkat szeretné átadni a hallgatóknak, amelyek alkalmasak arra, hogy a büntetőeljárásban közreműködők képesek legyenek kontrollálni az eljárások szabályszerű menetét, illetve, hogy megfelelően tudják értékelni a bizonyítás körében foganatosított cselekményeket. Tananyag: Az előadások anyaga. Sinku Pál: Kriminalisztikai alapfogalmak. Egyetemi jegyzet. Budapest, 2010. M ÉDIASZABÁ LYOZÁS A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Koltay András kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Megismerkedés a média szabályozásának alapvető problémáival, feltárva azon komplex összefüggé­ seket, amelyek az alkotmányjogi, közigazgatási jogi, polgári jogi, büntetőjogi szabályozási környezet, illetve a területhez kötődő egyéb társadalomtudományok (kommunikáció, szociológia, filozófia, iroda­ lom- és történettudomány stb.) együtthatásaként e jogterületen megjelennek, különös figyelemmel a téma nemzetközi jogi vetületeire, illetve széles körben alkalmazva a jogösszehasonlítás módszerét. Tananyag: Koltay András - Nyakas Levente (szerk.): Magyar és európai médiajog. Budapest, Complex, 2012. Ajánlott irodalom: Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Budapest, Századvég, 2009. Asa Briggs - Peter Burke: A média társadalomtörténete — Gutenbergtől az internetig. Budapest, Nap­ világ, 2004.; Dániel C. Hallin - Paolo Mancini: Médiarendszerek.Budapest, Gondolat, 2008.; John Keane: Média és demokrácia. Budapest, Helikon, 1999.; Monroe E Price: A televízió, a nyilvános szféra és a nemzeti identitás. Budapest, Magvető, 1998.; Székely László: Magyar sajtó- és médiajog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2007. 123 �Nemzetközi és európai büntetőjog A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Vókó György kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A nemzetközi egyezmények, ajánlások, az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Közösség Bíró­ sága gyakorlatában előfordult büntetőjogi vonatkozású rendelkezések, iránymutatások, állásfoglalások megismertetése a hallgatókkal. A nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek megjelenése a jogi szabályozásban, valamint a gyakorlati jogalkalmazásban. Tananyag: Az előadások anyaga. Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény az emberi jogok és alap­ vető szabadságok védelméről. Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Horváth Eva kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás tárgy keretében a hallgatók átfogó képet kapnak a nemzetközi kereskedelemben kiemelkedő jelentőségű vitarendezési mód, a választottbíráskodás fejlő­ déséről, elméleti alapjairól, az arra vonatkozó fontosabb jogforrásokról (nemzetközi egyezmények, min­ tatörvények és eljárási mintaszabályok, a magyar Választottbírósági Törvény és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó Választottbíróság Eljárási szabályai). Részletesen ismertetésre kerülnek azok a sajátos vonások, amelyek ezt a vitarendezést megkülönböztetik a kereskedelmi és pol­ gári ügyekben folytatott hagyományos állami-bírósági eljárástól. Tananyag: Horváth Eva: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás. Budapest, HVG- Orac, 2010 (megjelenés alatt). Jogforrások: 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről Összehasonlító alkotmányjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Jakab András kredit: 3 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 elöhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Összehasonlító (európai) alktört. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, az összehasonlító alkotmányjog fogalma. A jogcsaládok. Az alkotmányosság alapelvei, az alkotmányok típusai. Államszövetségek és szövetségi államok; a helyi autonómiák típusai. A kor­ mányformák általános kérdései; prezidecializmus és parlamentarizmus. Áz államfő szerepe. Választási rendszerek. Az igazságszolgáltatás rendszerei. Az alkotmánybíráskodás. Az alapvető jogok védelmének intézményrendszerei. Az élethez való jog és az emberi méltóság. A véleménnyilvánítás szabadsága. A vallásszabadság. Tananyag: Összehasonlító alkotmányjog. (szerk: Legény Krisztián) Budapest, Complex, 2006; Olvasókönyv kerül közreadásra! Ajánlott irodalom: Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea: Európai kormányformák rendszertana. Budapest, HVG-Orac, 2007. Összehasonlító közjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kilényi Géza kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Alkotmányjog 3. (e) számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A nép, mint hatalmi tényező. A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszerve- 124 �zetben. Alkotmányozó hatalom - alkotmányozás. A kétkamarás parlamentek. A köztársasági elnök. A Kormány. Az alkotmánybíráskodás. Tananyag: Kilényi Géza: Összehasonlító alkotmányjog (az államszervezet). Egyetemi jegyzet. 2008. Az Új Polgári Törvénykönyv - áttekintés A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): - számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: 2012-ben várhatóan az országgyűlés elfogadja az Új Polgári Törvénykönyvet, amely felváltja az 1959ben megalkotott Ptk-t, az 1952-es családjogi kódexet és a 2006-os társasági törvényt. A kb. 1600 para­ grafusból álló kodifikációs mű átfogó jelleggel szabályozza a magánjog minden részét, kivéve a szellemi alkotásokat. Az Új Ptk. várhatóan csak 2014-ban lép majd hatályba, de a hallgatóknak - akik polgári jogi tanulmányaikat a korábbi jogszabályok alapján hallgatták és tanulták - így kívánjuk biztosítani a megismerkedést és tanulási lehetőséget az új jogszabállyal. A törvény megalkotását követően a régi szabály helyébe lép, azért ez a kurzus csak átmeneti jellegű, hiszen az új kódex az oktatásban is felváltja majd a régi joganyagot. Tananyag: Előadásokon leadott anyag. Vékás L. (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv Bizottsági javaslata magyarázatokkal. Budapest, 2012. Sportjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Bérces László kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A sportjog fogalma. A sportjog mint vegyes szakjogág. A sportjogi szabályozás fejlődéstörténete. Az amatőr sportolói jogállás. A hivatásos sportoló jogállása. A sportfegyelmi felelősség és a -fegyelmi eljárás. A sportegyesületek jogállása. A sportvállalkozások jogállása. Sportszövetségek jogállása. A sportverseny rendszere. A sport közjogi jogi személyei. A sport állandó választottbíróság. A sport ál­ lami befolyásolása. Dopping a sportban. Vagyoni értékű jogok. A sporttal kapcsolatos kereskedelmi szerződések. Sportrendezvény szervezése. Tananyag: 2004. évi I. törvény a sportról A magyar sportjog alapjai. Budapest, HVG-Orac, 2000. Bérces László: A sportegyesületek jogállása. - A magyar sportjog alapjai. Budapest, HVG-Orac, 2000. Sárközy Tamás: Sportjog. Budapest, HVG-Orac, 2004. Nemes A. (szerk.): Sportjogi ismeretek. Budapest, Megapress Kiadó, 2002. Szellemi alkotások és piacgazdaság A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 2 félév: 9 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A szellemi alkotások egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdasági, szociális, kulturális és egyéni életviszonyokban. Ezen kurzuson tárgyalt témák kiegészítésül szolgálnak a szellemi alkotások jogi rend­ szeréhez, különös tekintettel az Internet, a biotechnológiai találmányok és a merchandising kérdései kapcsán. Tananyag: Tattay Levente: A szellemi alkotások és a modern piacgazdaság. 2. kiad. Budapest, SzIT, 2005. Tattay Levente - Pintz György - Pogácsás Anett: Szellemi alkotásokjoga. Budapest, SzIT 2011. Lontai E. - Faludi G. — Gyertyánfy P. - Vékás G.: Szerzői jog és iparjogvédelem. Budapest, Eötvös: 2012. 125 �126 �IV. AZ IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2012/2013. TANÉV 127 �128 �IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA) MINTATANTERV A mintatanterv tárgyai 3 kategóriába soroltak: • kötelező tárgyak • kötelezően választható tárgyak (Differenciált szakmai ismeretek) • szabadon választható tárgyak A rövidítések magyarázata: • Nap.: heti óraszám a nappali tagozaton • Lev.: féléves óraszám a levelező tagozaton • E: elmélet * Gy: gyakorlat Követelmény lehet: • aláírás • beszámoló: minősítése háromfokozatú • kollokvium: minősítése ötfokozatú • gyakorlati jegy: minősítése ötfokozatú • évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két teljesítési lehetőséget kell biztosítani A mintatantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató tanárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza. Képzési idő: 6 félév Megszerzendő kredit: 160 kredit + 20 kredit (szakdolgozat) = 180 kredit Abszolutórium; 160 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat. (A megszerzendő 160 krediten belül a hallgatónak szabadon választható tárgyakból legalább 10 kreditet kell összegyűjtenie.) Záróvizsga tárgyai:: Alkotmányjog 1, Alkotmányjog 2., Közigazgatási jog, Közigazgatási eljárások joga, Szak igazgatások joga 1, Szakigazgatások joga 2, Szakigazgatások joga 3. A záróvizsga eredménye:_A szakdolgozatvédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egysze­ rű számtani átlaga. Az oklevél m inősítése:A hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlagának és a záróvizsga eredményé­ nek egyszerű számtani átlaga. Az oklevél kiadásának feltétele: Sikeres záróvizsga és egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél) 1 A „Mintatanterv” egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 6 félév alatt befejezheti tanulmányait. Ettől azonban — természetesen az előtanulmányi rend betartásával — eltérhet. 129 �Kód 3+0 2+0 0+2 0+2 Dr. Körösi Istvan Dr. Frivaldszky János Filozófiatörténet Bevezetés a közgazdaság­ tanba Logika Szociológia Szabadon választható tárgy Testnevelés 1. Összesen kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium beszámoló aláírás 15+0 o + 00 o + oo 15+0 15+0 0+2 •n in 1 1 1 1 101 i Draskóczy Imre kollokvium Elő (e) és párhuza­ Kredit mos (p) hallgatási köt. 1 1 CM o 29 1 19 2+0 Dr. Frivaldszky János 1 3+0 Dr. Hársfai Katalin Követel­ mény Levelező E + Gy 1 Dr. Schlett András_______ 2+0 Dr. Horváth Attila Alkotmány- és köz-igazgatástörténet 1. Egyházjogi alapismeretek 1. 3+0 Tárgyfelelős Tantárgy neve Nappali E + Gy 1. félév 0+81 130 1 �beszámoló kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium beszámoló beszámoló aláírás 0+3 15+0 15+0 15+0 18+0 0+3 0+2 0+1 3+0 3+0 3+0 2+0 0+2 0+2 0+2 23 Dr. Katona Klára Dr. Katona Klára Számviteli alapismeretek Számv. alapism. gyakorlat Szabadon választható tárgy Testnevelés 2. Összesen | kollokvium Közpolitika Egyházjogi alapismeretek 2. Kommunikáció Alkotmányjog 1. gyakorlat 04 Bev. a közgazdaságt. (e); Számv. alapism. gyak. (p) Bev. a közgazdaságt. (e); Számv. alapismeretek (p) 04 o 1 30 Testnevelés 1. (e) 04 i 107 Egyházjogi alapismeretek 1. (e) Alkotmányjog 1. (p) Alkotmányjog 1. gyakorlat (p) l.(e) Kredit Elő (e) és párhuzamos (p) hallga­ tási köt. Alkotmány- és közigazgatástörténet 1 Draskóczy Imre 2+0 Alkotmányjog 1. Tibor Dr. Schanda Balázs Tibor Dr. Szabó Péter Dr. Szilágyi István Dr.Frivaldszky János Dr. Schanda Balázs kollokvium 18+0 3+0 Dr, Szabó István Alkotmány- és közigazgatástörténet 2. Követel­ mény Levelező E + Gy Nappali E + Gy Tárgyfelelős 1 Tantárgy neve 0+81 Kód 2. félév Tj- 1 131 �132 Kód kollokvium nkollokvium 15+01 kollokvium 18+0 beszámoló 0+2J 104 2+0 0+1 3+0 3+0 3+0 0+2 19 Dr. Csink Lóránt Dr. Csink Lóránt Dr. Varga Zs. András Alkotmányjog 2. Alkotmányjog 2. gyakorlat Közigazgatási jog Polgári jogi alapismeretek Statisztika Szabadon választható tárgy Összesen beszámoló kollokvium kollokvium CM 18+0 15+0 0+15 Kredit Alkotmányjog 1. (e) jog 2. (p) Alkotmányjog 1. (e); Alkotmányjog 2. gyak.(p) Alkotmányjog 1. gyak (e); Alkotmány­ 1 1 •A) 'xf CM 28 Alkotmányjog 1. (e) köt. Ellő (e) és párhuzamos (p) hallgatási 1 Dr. Koltay András Dr. Körösi István 0+3 0+2 kollokvium Dr. Christian László 18+0 3+0 Dr. Varga Zs. András Követel­ mény A közigazgatás alapintéz­ ményei Alkalmazott (jogi) informa­ tika 1. Levelező E + Gy Tárgyfelelős Tantárgy neve Nappali E + Gy 3. félév 1 1 1 �Kód beszámoló beszámoló 0+3 0+2 105 0+2 3+0 2+0 3+0 0+2 0+2 Dr. Chrisitian László Dr. Gerencsér Balázs Dr. Gyulavári Tamás Dr. Bándi Gyula Dr. Gerencsér Balázs Közigazgatási büntetőjog gyakorlat Közigazgatásszervezés és vezetés. Közigazgatástechnológia Munkajog Szakigazgatások joga 1. (szo­ ciális igazgatás és kulturális igazgatás) Szakigazgatások joga 1. gyakorlat Szabadon választható tárgy Összesen Közigazgatási jog (e); Szakigazg. joga 1.(P) 1 • 1 1 1 Tt CM CM 28 Közigazgatási jog (e); Szakigazgatások joga 1. gyak. (p) cn kollokvium A közigazgatás alapintézményei (e) (p) Közigazgatási jog (e); Közig, bj. gyak (p) Közigazgatási jog (e); Közig, büntetőj. 1 • 1 1 1 15+0 kollokvium kollokvium beszámoló kollokvium CM 15+0 15+0 0+3 15+0 (e) és párhuzamos (p) hallgatási Kredit Elő köt 1 Szabolcs 23+0 Dr. Tóth Tihamér Közigazgatási büntetőjog 0+15 kollokvium 0+2 Dr. Christian László 15+0 Dr. Tóth Tihamér | Követel­ mény kollokvium EU ismeretek 1. Alkalmazott (jogi) informa­ tika 2. Levelező E + Gy Tárgyfelelős 1 Tantárgy neve Nappali E + Gy 2+0 4. félév 1 1 1 1 1 133 �Kód Dr. Molnár Miklós Dr. Tóth Tihamér Dr. Halustyik Anna Dr. Halustyik Anna Tárgyfelelős kollokvium 15+0 15+0 3+0 1 kollokvium 0+3 0+2 o + 04 04 0+2 0+2 1 0+2 25 o CM 1 101 0+3 1 Dr. Gerencsér Balázs Sz. Közigazgatási jog (e); Szakigazgatások joga 3. gyak. (p) 100 kreditpont teljesítése (e) beszámoló Dr. Gerencsér Balázs Közigazgatási jog (e); Szakigazg. joga 2. (p) Közigazgatási jog (e); Szakigazgatások joga 2. gyak. (p) Munkajog (e) Közigazgatási jog (e); Közig, eljárások joga (p) Közigazgatási jog (e); Közig, élj. joga gyak (p) EU ismeretek 1. (e) Számviteli alapism. (e); Államháztartástan (p) CM aláírás beszámoló kollokvium 15+0 3+0 Dr. Christian László | 1 CM Közigazgatási jog (e); Szakigazg. joga 3. (p) beszámoló 0+3 0+2 2N Szabolcs kollokvium 15+0 Q 3+0 o + Dr. Molnár Miklós C kollokvium .s co 15+0 O 2+0 N W Q Dr. Gyulavári Tamás 1 beszámoló 15+0 Követel­ Kredit Elő (e) és párhuzamos (p) hallgatási köt. mény kollokvium Számviteli alapism. (e); Államháztart. gyak (p) m + o Nappali E + Gy 2+0 Levelező E + Gy -O o (gazdasági igazgatás és rendészeti igazgatás) Szakigazgatások joga 2. gyakorlat Szakigazgatások joga 3. (közigazgatási urbanisz­ tika) Szakigazgatások joga 3. gyakorlat Szakdolgozat konzultáció Szabadon választható tárgy Összesen joga gyakorlat Közszolgálati jog Szakigazgatások joga 2. Közigazgatási eljárások joga Államháztartástan Államháztartástan gya­ korlat EU ismeretek 2. Közigazgatási eljárások Tantárgy neve 5. félév 04 ££ 134 CM 1 1 �3+0 2+0 0+2 2+0 0+2 Dr. Halustyik Anna Dr. Harsági Viktória Dr. Gerencsér Balázs Dr. Ádány Tamás Dr. Bándi Gyula 2+0 Dr. Molnár Miklós A közigazgatás európai integ­ rációja EU államháztartástana EU környezetvédelmi jog EU pályázati és támogatási rendszer Kisebbségi jogok Összehasonlító eljárásjog Nappali E + Gy Tárgyfelelős Tantárgy neve 100 kreditpont teljesítése (e) 100 kreditpont teljesítése (e) kollokvium évközi jegy gyakorlati jegy évközi jegy kollokvium 12+0 0+12 0+12 100 kreditpont teljesítése (e) 100 kreditpont teljesítése (e) 100 kreditpont teljesítése (e) 100 kreditpont teljesítése (e) évközi jegy 3+0 Kredit Elő (e) és párhuzamos (p) hallgatási köt. Követelmény Levelező E + Gy 0+9 Kód Differenciált szakmai ismeretek körében felvehető tárgyakat lásd a következő táblázatban: 6. félév CM 0+9 CM CM -*■ 135 �136 �IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK KÖTELEZŐ TÁRGYAI A KÖZIGAZGATÁS ALAPINTÉZMÉNYEI A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:, L:18 előhallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási jogi tárgyak bevezető féléve. Célja a közigazgatás államszervezetben elfoglalt helyének, intézményrendszerének, működési alapjainak bemutatása. Elhatárolja a közigazgatást a jogalkotástól és az igazságszolgáltatástól, valamint a végrehajtó hatalom kormányzati tevékenységétől. Részletesen bemutatja a közigazgatási funkciók fejlődését, a feladatok sokszorozóságát, valamint a tevékenységfaj­ tákat. Részletesen ismerteti az aktustan és a jog viszony tan fogalmait, illetve alkalmazási körüket. Kitér a szervezeten belüli tevékenységfajtákra, a vezetésre, ellenőrzésre, felügyeletre, irányításra. Tananyag: Patyi Ándrás-VARGA Zs. András: Általános közigazgatási jog. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2012., III. könyv 2010. évi XLIII. tv. a központi ál lám igazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkár­ ok jogállásáról 2010. évi XLII. törvény a Magyar Köztársaság Minisztériumainak felsorolásáról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény Ajánlott irodalom: Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei. Második kiadás. Budapest, HVG-Orac, 2007. Alkalmazott jogi informatika 1. A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 3 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az alapfogalmakból kiindulva a tantárgy hangsúlyosan az adatvédelem, a szerzői jog, valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általá­ nos tájékoztatást adva a hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik tekintetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat. Tananyag: Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazott jogi informatika. Bu­ dapest, Szent István Társulat, 2011. Alkalmazott jogi informatika 2. A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 3 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Alkalmazott jogi informatika 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az alapfogalmakból kiindulva a tantárgy hangsúlyosan az adatvédelem, a szerzői jog, valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általá­ nos tájékoztatást adva a hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik tekintetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat. Tananyag: Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazott jogi informatika. Bu­ dapest, Szent István Társulat, 2011. �Alkotmányjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 4 félév: n Z óratípus: előadás óraszám: •1Q IN.2, TL.lo NT. O párhuzamos hallgatás: Alkotmányjog 1. gyakorlat számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az Alkotmányjog helye a jogrendszerben, az alkotmány fogalma. Alkotmányfejlödési irányzatok - al­ kotmányfejlődés Magyarországon. Az alkotmányosság elvei (szuverenitás egykor és ma, demokrácia, jogállamiság, hatalmi ágak elválasztása, az alapjogok szerepe az alkotmányban, az államcélok). Az ál­ lamiság fogalma; államforma és kormányforma, államszerkezet, Magyarország és az Európai Unió. Az államalkotó tényezők, államterület, a nép és a nemzet fogalma, az állampolgárság. A jogforrási rendszer. A közvetlen demokrácia. A közvetett demokrácia; a választójog, választási rendszerek, választási alap­ elvek, választási szervek. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Alkotmányjog 1. gyakorlat A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 2 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:1,L:3 párhuzamos hallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az Alkotmányjog helye a jogrendszerben, az alkotmány fogalma. Alkotmányfejlődési irányzatok - al­ kotmányfejlődés Magyarországon. Az alkotmányosság elvei (szuverenitás egykor és ma, demokrácia, jogállamiság, hatalmi ágak elválasztása, az alapjogok szerepe az alkotmányban, az államcélok). Az ál­ lamiság fogalma; államforma és kormányforma, ál lám szerkezet, Magyarország és az Európai Unió. Az államalkotó tényezők, államterület, a nép és a nemzet fogalma, az állampolgárság. A jogforrási rendszer. A közvetlen demokrácia. A közvetett demokrácia; a választójog, választási rendszerek, választási alap­ elvek, választási szervek. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Alkotmányjog 2. A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:15 előhallgatás: Alkotmányjog 1. párhuzamos: Alkotmányjog 2. gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar államszervezet rendszeres áttekintését adja. Az állami főhatalom. Az államfő: a köz­ társasági elnök az államszervezetben, jogállás, feladat- és hatáskörök. Az Országgyűlés, a parlamenti jog, képviselői jogállás. Az Országgyűlés szervezete és funkciói. A parlamenti ellenőrzés, az Ország­ gyűlés független szervei, az Állami Számvevőszék és az ombusmanok. Az alkotmánybíráskodás, az Alkotmánybíróság jogállása és hatáskörei és eljárása. A végrehajtó hatalom szerkezete. A Kormány, a Kormány tagjai, megbízatása, felelőssége, feladat- és hatáskörei. A Magyar Nemzeti Bank. Az igazság­ szolgáltatás szervezetrendszere és a bíróságok igazgatása. Az ügyészség alkotmányos jogállása, felada­ tai és szervezetrendszere. A helyi önkormányzatok. A különleges jogrend. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. AlKOTMÁNYJOG 2. GYAKORLAT A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:1,L:3 előhallgatás: Alkotmányjog 1. gyak. párhuzamos: Alkotmányjog 2. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar államszervezet rendszeres áttekintését adja. Az állami főhatalom. Az államfő: a köz­ társasági elnök az államszervezetben, jogállás, feladat- és hatáskörök. Az Országgyűlés, a parlamenti jog, képviselői jogállás. Az Országgyűlés szervezete és funkciói. A parlamenti ellenőrzés, az Ország­ �gyűlés független szervei, az Állami Számvevőszék és az ombusmanok. Az alkotmánybíráskodás, az Alkotmánybíróság jogállása és hatáskörei és eljárása. A végrehajtó hatalom szerkezete. A Kormány, a Kormány tagjai, megbízatása, felelőssége, feladat- és hatáskörei. A Magyar Nemzeti Bank. Az igazság­ szolgáltatás szervezetrendszere és a bíróságok igazgatása. Az ügyészség alkotmányos jogállása, felada­ tai és szervezetrendszere. A helyi önkormányzatok. A különleges jogrend. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Alkotmány- és közigazgatástörténet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Horváth Attila kredit: 5 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:18 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a szakmai törzsanyag elsajátítását segítő alapozó ismereteket tartalmaz. Nagyobbrészt magyar alkotmány- és közigazgatástörténeti ismereteket a érint, de kitekintést tesz az európai párhuzamokra is. A tárgy első egysége rövid középkori áttekintés után a modern állam kialakulásának XVIII századi előzményeit tekinti át. Az alkotmánytörténet köréből vizsgálja a polgári átalakulás közvetlen előzmé­ nyeit, majd annak európai (Anglia, Franciaország, Németország) és magyarországi folyamatát. A tárgy jellegére tekintettel az államszervezeten belül erősen fókuszál a közigazgatási rendszer fejlődésére. Tananyag: Mezey Barna (szerk): Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. Nagy Endre — RÁcz Lajos: Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet. Budapest, HVG-Orac, 2007. Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. Alkotmány- és közigazgatástörténet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:18 előhallgatás: Alkotmány- és közi­ gazgatástörténet 1 ,t számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a szakmai törzsanyag elsajátítását segítő alapozó ismereteket tartalmaz. Nagyobbrészt magyar alkotmány- és közigazgatástörténeti ismereteket érint, de kitekintést tesz az európai párhuzamokra is. A tárgy második egysége a XIX-XX. századi alkotmányfejlődési tendenciákat vizsgálja. Emellett szintén fókuszál a közigazgatási szervezet fejlődésére. Ez a magyar közigazgatástörténetet érinti, elsősorban helyi önkormányzatok kiegyezés utáni fejlődését és a szakigazgatás rendszerének kiépülését. Tananyag: Mezey Barna (szerk): Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. Nagy Endre - RÁcz Lajos: Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet. Budapest, HVG-Orac, 2007. Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. Államháztartástan A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:15 előhallgatás: Számviteli alapismeretek párhuzamos: Államháztartástan gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A költségvetési jog EU és magyar szabályozásának rendszere és általános kérdései. A költségvetési jog reformja. A szabályozás tárgya; módszerei. A magyar szabályozás legfontosabb jogforrásai. Az állam­ háztartási jog alapelvei. Az államháztartás alrendszerei: a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, az elkülönített állami pénzalapok, az önkormányzatok pénzügyei. A költségvetés elő­ készítése, végrehajtása, ellenőrzése; a zárszámadás. Az Állami Számvevőszék szabályozása. Az állam­ adósság pénzügyi joga. Tananyag: Halustyik Anna: Pénzügyijogi. Budapest, Szent István Társulat, 2006. (új kiadás várható!) �Államháztartástan gyakorlat A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Számviteli alapismeretek párhuzamos: Államháztartástan számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A költségvetési jog EU és magyar szabályozásának rendszere és általános kérdései. A költségvetési jog reformja. A szabályozás tárgya; módszerei. A magyar szabályozás legfontosabb jogforrásai. Az állam­ háztartási jog alapelvei. Az államháztartás alrendszerei: a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, az elkülönített állami pénzalapok, az önkormányzatok pénzügyei. A költségvetés elő­ készítése, végrehajtása, ellenőrzése; a zárszámadás. Az Állami Számvevőszék szabályozása. Az állam­ adósság pénzügyi joga. Tananyag: Halustyik Anna: Pénzügyijog I. Budapest, Szent István Társulat, 2006. (új kiadás várható!) Bevezetés a közgazdaságtanba A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:18 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása, elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, fejlesztését; elmé­ leti alapot nyújt a kapcsolódó tudományterületek ismeretanyagának elsajátításához. A mikroökonómia a gazdaság kisebb egységeit vizsgálja, azok, és az egyes részpiacok viselkedésével, döntéseivel, az egyes piactípusokkal foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, vagyis a nemzetgazdaság­ ok teljesítményét, annak meghatározó tényezőit, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglalkozta­ tottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialakulásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra Tananyag Dr. Botos Katalin: A katolikus társadalmi tanítás gazdaságpolitikája Schlett András - Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Budapest, SzIT, 2008. Botos Katalin: Keresztény gazdaság- globális piacgazdaság. Budapest, Kairosz, 2009. Egyházjogi alapismeretek 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A katolikus hit alapvető igazságai. Az egyházjog teológiai alapjai. Az isteni és a tételes egyházjog vi­ szonya. Az egyházi törvénykönyv keletkezése és jellemzői. A személyek és jogcselekmények. Az egy­ házkormányzati hatalom és az egyházi hivatalok. A normaalkotás rendszere a kánonjogban. Az egyházi közigazgatás lényegi elemei. Az egyház legfőbb hatósága. A részegyházak és belső rendjük. A részegy­ ház csoportok. Az egyház hierarchikus szerkezetének sajátosságai. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2005. Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus hit alapjai. Budapest, SzIT, 2009. Egyházjogi alapismeretek 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Péter kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:15 előhallgatás: Egyházjogi alapismeretek 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tria munera teológiai alapjai és jogi tartalma. Az egyházi tanítóhivatal, valamint ennek kapcsolata a ’szent tudományok’ művelésével. A katolikus nevelés és a katolikus iskolák. A katolikus és az egyházi �egyetemek, valamint ezek sajátos küldetése. Az istentisztelet és szabályozása. A szentségek eredete és szerepe az egyház életében. A beavatás szentségei. A bünbánat szentsége, a betegek kenete és az egyházi rend. A házasságjog alapelemei. A szentelmények, szent idők és helyek. A szentté avatás értelme és rendje. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2005. Kuminetz Géza: Az egyház megszentelő feladata IV. (A megszentelés egyéb eszközei) Budapest, SzIT, 2005. EU ISMERETEK 1. A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy részletesen foglakozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szerve­ zeti működésével, valamint az európajog elveivel és jogforrásaival. Szintén tárgyalásra kerül az alapvető jogok és az alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során. Ezen túl érinti az Európai Unió és a kultúra viszonyát. Tananyag Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi keretei. Budapest, Szent István Társulat, 2007. Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, CompLex, 2007. Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 7. átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-Orac, 2007. Osztovics András (szerk.): Az Európai Unió alapító szerződéseinek magyarázata 1—2. Budapest, CompLex, 2008.; Válogatott tanulmányok EU ISMERETEK 2. A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:15 előhallgatás: EU ismeretek 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatók részletes és átfogó képet kapjanak az Európai közösség és az Európai Unió működéséről. Ennek során a hallgatók megismerkednek a belső piac jogával, a kereskedelmi poli­ tikával, az agrárpolitikával, a versenypolitikával és a környezetvédelmi politikával, valamint a tárgy je­ lentős hangsúlyt fektet a közös társasági jog rendelkezéseire. Ezen túl a tananyag részletesen feldolgozza az Európai Unió jelenleg II. és III. pillérei körébe tartozó kérdéseket. Tananyag Király Miklós: Az Európai Közösség kereskedelmi joga. Budapest, CompLex, 2004. Kende Tamás - Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, CompLex, 2005. Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, CompLex, 2007. Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, CompLex, 2008. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 7. átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-Orac, 2007. Osztovics András (szerk.): Az Európai Unió alapító szerződéseinek magyarázata 1—2. Budapest, CompLex, 2008.; Válogatott tanulmányok Filozófiatörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 5 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:18 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kurzus keretében a hallgatók a filozófiatörténetet a jog- és politikai filozófia tükrében sajátítják el. Az emberi cselekvésekre és az emberi együttélésre vonatkozó normák, s az azokat szervező intézmények igazolási elméletei szinte minden jelentősebb filozófust foglalkoztattak a nyugati gondolkodás történe­ tében. A filozófiatörténet társadalomelméleti és etikai problémái szinte mindig természetjogi elméletek �alkotására ösztönözték a filozófusokat. Ezen elméleteket tekinti át a kurzus, a filozófiai gondolkodás kezdetétől kezdve egészen a posztmodern korig elérkezve, amely kor gondolkodóinak egyik fő kritikai éle szintén a klasszikus természetjogi gondolkodás ellen irányul. Ez is mutatja azt, hogy a természetjogi gondolkodásmód a filozófiatörténetben mindvégig a filozófiai gondolkodás egyik fő, s talán meghalad­ hatatlan „paradigmája”. Tananyag: Frivaldszky János: Természetjog - eszmetörténet. Budapest, SzIT, 2001. Frivaldszky János: Klasszikus természetjog és jogfilozófia. Budapest, SzIT, 2007. Frivaldszky János: A posztmodern kor természetjog-ellenességének előzményei és annak kritikája. In: Frenyó Zoltán (szerk.): Molnár Tamás eszmevilága. Budapest, Gondolat, 2010. 79-129. Kommunikáció A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 4 félév: 2 óraszám: N:3, L:15 óratípus: előadás előhallgatás: számonkérés: kollokvium A kommunikáció színterei és csatornái. A nyelvi kommunikáció. Közlés és meggyőzés. Cselekvés sza­ vakkal. Gesztusok és szimbólumok. A társadalom kommunikációs rendszere. Együttműködés és konf­ rontáció a közéleti kommunikációban. Politikai kultúra és politikai kommunikáció. A vezetés és szabá­ lyozás kommunikációs dinamikája. Az elektronikus médiumok sajátosságai. Tananyag: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Animula, 1986. Buda Béla - Sárközi Erika (szerk.): Közéleti kommunikáció. Budapest, Akadémiai, 2001. Béres István - Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris, 1999. Pléh Csaba - Síklaki István - Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv - kommunikáció - cselekvés. Budapest, Osiris, 1997. Közigazgatási büntetőjog A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:15 előhallgatás: Közigazgatási jog párhuzamos: Közig, büntetőjog gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási büntetőjog fogalma, története és rendszere. A közigazgatási büntetőjogi felelősség. A közigazgatási büntetőszankciók eljárási jogi kérdései. Közigazgatási büntetőjog egyes európai országok­ ban. Az Európai Unió és a közigazgatási büntetőjog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműkö­ dés a közigazgatási büntetőjog területén. Részletesen ismerteti a magyar szabálysértési anyagi- és eljá­ rásjog intézményit, a legfontosabb szabálysértéseket, a fórumokat, a szabálysértési jog és a büntetőjog összefüggéseit. Tananyag: Kis Norbert - Papp László: Szabálysértésijog. Budapest, Közlönykiadó, 2008. Kis Norbert - Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog. Budapest, HVG-Orac, 2007. Közigazgatási büntetőjog gyakorlat A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Közigazgatási jog párhuzamos: Közigazgatási büntetőjog számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A közigazgatási büntetőjog fogalma, története és rendszere. A közigazgatási büntetőjogi felelősség. A közigazgatási büntetőszankciók eljárási jogi kérdései. Közigazgatási büntetőjog egyes európai országok­ ban. Az Európai Unió és a közigazgatási büntetőjog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműkö­ dés a közigazgatási büntetőjog területén. Részletesen ismerteti a magyar szabálysértési anyagi- és eljá­ rásjog intézményit, a legfontosabb szabálysértéseket, a fórumokat, a szabálysértési jog és a büntetőjog összefüggéseit. Tananyag: Kis Norbert - Papp László: Szabálysértési jog. Budapest, Közlönykiadó, 2008. Kis Norbert - Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog. Budapest, HVG-Orac, 2007. �Közigazgatási eljárások joga A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:2 előhallgatás: Közigazgatási jog párhuzamos: Közig, ejárások joga gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú­ lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és - a szak számára szükséges mértékben a polgári- és a büntető eljárásjoggal összehasonlítva. Tananyag: Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módosított - 2004. évi CXL. törvény A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete. Közigazgatási eljárások joga gyakorlat A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Közigazgatási jog párhuzamos: Közigazgatási eljárások joga számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú­ lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és - a szak számára szükséges mértékben a polgári- és a büntető eljárásjoggal összehasonlítva. Tananyag: Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módosított - 2004. évi CXL. törvény A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete. Közigazgatási jog A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 5 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:18 előhallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatással foglalkozó tudományok. A közigazgatás jogalkotó tevékenysége. Jogérvényesítés, jogalkalmazás és a jogszabályok értelmezése a közigazgatásban. A közigazgatási cselekmények fajtái. A közigazgatási aktusokkal szembeni követelmények, a hibás aktusok. A hatósági jogalkalmazó te­ vékenység. A közigazgatási szankció. Bevezetés a közigazgatás különös részébe: gazdasági igazgatás (fogyasztóvédelem, versenyfelügyelet, ipar-, energia-, vízügyi igazgatás), kulturális igazgatás és köz­ oktatás, egészségügyi- és szociális igazgatás, építésügyi igazgatás, területfejlesztés, területrendezés, rendészeti és védelmi igazgatás. Tananyag: Patyi András - Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog. ., I-II. könyv. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012 Ajánlott: Fazekas Marianna — Ficzere Lajos (szerk.): Magyar közigazgatásijog. (Egységes egyetemi tankönyv) 7. kiadás. Budapest, Osiris, 2006. Ficzere Lajos — Forgács Imre (szerk.): Magyar közigazgatási jog. Különös rész. 4. kiadás. Budapest, Osiris, 2006. Tamás András: A közigazgatásijog elmélete. Budapest, SzIT, 2007. �Közszolgálati jog A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 3 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:15 előhallgatás: Munkajog számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közszolgálati jogról általában. A magyar közszolgálati jog kialakulása és sajátosságai. A közszolgálati jogot érintő fontosabb jogforrások. A magyar közszolgálati jog általános szabályai. A magyar közszol­ gálati jognak az egyénre vonatkozó szabályai, különösen a jogviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munka díjazása, a felelősségi szabályok, a különös szabályok, és a közigazgatási jogviták rendje. A magyar kollektív közszolgálati jog szabályai, különös tekintettel a munkaügyi kapcsolatokra és a szak­ szervezetekre vonatkozó rendelkezésekre. A közszolgálati jog uniós szabályai. A nemzetközi magánjog vonatkozó szabályai. Tananyag: Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás. Budapest, SzIT, 2008. Közigazgatás-szervezés és vezetés, közigazgatástechnológia A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:18 előhallgatás: Közigazgatás alapintézményei számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a szervezés- és vezetéstudomány általános ismereteire támaszkodva mutatja be a közigaz­ gatási szervezés és vezetés alapvető ismeretit, így a vezetés és igazgatás módszereit, a szervezéstu­ dományi irányzatokat. Kitér a szervezet struktúrájára (és a szervezettípusokra), a szervezési elvekre, a szervezeten belüli információcserére. Bemutatja a döntéshozatal mechanizmusait, és a döntéshozó személyiségének jelentőségét. A vezetéselmélet irányzatainak ismertetése mellett hangsúlyt fektet az erőforrás-gazdálkodásra, a karrier-tervezésre, az ellenőrzésre, valamint a politikai, ágazati (szakmai) és jogi szabályozás jelentőségére. A közigazgatástechnológiára vonatkozó rész az alapfogalmak áttekintése után a digitalizálás kérdéseivel, valamint az ügykezelési és az ügymeneti rendszerek problémáival fog­ lalkozik. A tárgy ismeretanyagának részét képezi még a nemzeti térinformatikai platform, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, valamint a különböző minőségbiztosítási rendszerek bemutatása. Tananyag: Horváth Imre: Közigazgatási szervezés- és vezetéstan. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2002. Tózsa István: Vizuális Közszolgáltatások ( Térinformatika és e-Government) Budai-Balázs Benjamin: e-Government — avagy a kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában. Budapest, Aula, 2002. Az általános értékelési keretrendszer (CAF) alkalmazásának lehetőségei a magyar közigazgatásban. (Szerk.: Szente Zoltán) Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet, 2002. Közpolitika A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 4 félév: 2 óra típus: előadás óraszám; N:3, L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közpolitika kialakulása és fogalmainak rendszerezése. A közpolitika rendszerelméleti, vezetéselméle­ ti és döntéselméleti megközelítése, valamint szükebb politológiai szemlélete. Az intézményi oldal hatása a politikai döntések tartalmára. A lobbycsoportok. A közpolitika és a közigazgatási rendszer. Az értékés ideológiai rendszerek, valamint kormányprogramok szerepe. A közpolitika javai (elvonás és újrael­ osztás). A közpolitika és a szakpolitikák. A közpolitika ciklusa. A társadalmi igények és a kormányzati politikák történeti alakulása. Kormányzati célkitűzések és kormányzati programok. Az alkotmányos­ ság és a törvényesség követelményei. Kormányzati döntés előkészítés: jogalkotástan. Jogalkotástan és szakpolitikák. A politikai és szakmai döntés elmélete és gyakorlata. A közpolitika eszközrendszere, végrehajtás, implementáció. A közpolitika és a bürokrácia logikája. Visszacsatolás, értékelés, korrekció, programmódosítás. A civiltársadalmi részvétel. Közpolitika és a helyi politika. Közpolitika az Európai Unió intézményrendszerében. Tananyag: Gajduschek György - Hajnal György: Közpolitika. A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata. Bu­ dapest, HVGorac, 2010. �Frivaldszky János: Jó kormányzás és helyes közpolitikaalkotás. Jogelméleti Szemle, 2010/4. (december 15.) http://jesz.ajk.elte.hu/frivaldszky44.html Gulyás Gyula - Jenei György: Összehasonlító közpolitika. Budapest: Aula, 2002. Simon Zoltán: Érdekérvényesítés a közpolitikái döntéshozatalban az Európai Unióban és Magyarorszá­ gon. Budapest: L’Harmattan, 2009. Bayer József: A politikatudomány alapjai. Budapest, Napvilág, 2000. 245-262. Pesti Sándor (szerk.): Közpolitika. Szöveggyűjtemény. Budapest, Rejtjel, 2001 Richard J. Stillman (szerk.): Közigazgatás. Budapest, Osiris-Századvég, 1994. Drinóczi Tímea - Petrétei József: Jogalkotástan. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2004. Visegrády Antal: A jog hatékonysága. Budapest, Unió, 1997. Petrétei József: A törvényhozás elmélete és gyakorlata a parlamentáris demokráciában. Budapest, Osiris, 1998. Kende Tamás - Szűcs Tamás: Európai közjog és politika. Budapest, Osiris, 2003. Charles Perrow: Szervezetszociológia. Budapest, Osiris, 1997. Logika A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kurzus keretében a hallgatók megismerkednek a logika és a jogi logika történeti kialakulásával, s a szillogisztikus törvényal kai mazás modern modelljéig történő fejlődésével. A jogi logika a jogászi gon­ dolkodás tágabb keretén belül kerül bemutatásra: a gyakorlati filozófia (ars, prudentia) és a tudományos (scientiaj gondolkodás erőtereiben. A kortárs logikai irányzatok, valamint a posztmodern törekvések felvázolását követően, továbbá azoknak a jogi logikára való hatásának kifejtése után a klasszikusok jogi logikája kerül alaposabb bemutatásra. Ezen, újabban újra-felfedezett dialogikus szerkezetű dialek­ tikus érvelési mód struktúrájában alkalmas arra, hogy ún. nehéz jogi esetek is jó eséllyel megoldásra kerüljenek. Mindeközben az apodiktikus-deduktív érvelés érvénye is fennáll az alapvető emberi jogok megalapozásakor. Tananyag: Szabó Miklós: Trivium: Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2001. Frivaldszky János: Jogtudomány és diszkurzivitás a középkorban, a kortárs olasz jogfilozófiai kutatások fényében. In Fekete Balázs - Könczöl Miklós - H. Szilágyi István (szerk.): lustitia kirándul. Tanulmá­ nyok a jog és irodalom köréből. Budapest, Szent István Társulat, 2009. 229-270. Frivaldszky János: Dialektika: mint a rendszerré szervezés és mint a tudományos vita eszköze. In Frivaldszky János: Klasszikus természetjog és jogfilozófia. Budapest, Szent István Társulat, 2007. 81-93. Frivaldszky János: Természetjog és emberi jogok. Budapest, PPKE JÁK, 2010, 165. Munkajog A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 3 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A munkajog általában: a magyar munkajog; jogforrások; a magyar munkajog általános szabályai. A magyar egyéni munkajog szabályai, különösen a munkaviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munkabér, a felelősségi szabályok, a különös szabályok, a munkaügyi jogviták rendje. A magyar kol­ lektív munkajog szabályai, különös tekintettel a szakszervezetekre, a munkáltatói érdekképviseleti szer­ vezetekre, a kollektív szerződésre és az üzemi tanácsokra vonatkozó rendelkezésekre. Az európai jog munkajogi szabályai, különösen az irányelvek. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog vonatkozó szabályai. Tananyag: Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás. Budapest, Szent István Társulat, 2008. �Polgári jogi alapismeretek A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás előhallgatás: óraszám: N:3, L:15 számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A polgári jog tárgyköre és rendszere. A polgári jog intézményeinek története, a polgári jog kapcsolódása más jogágakhoz, különösen a nemzetközi joghoz és a nemzetközi magánjoghoz. A modern polgári jog Európában. A magyar magánjog és magánjogtudomány. Hazánk csatlakozása az EU-hoz, az európai jogharmonizáció. A jogközelítés Magyarországon. A polgári jog lapelvei. A polgári jogi jogviszony. Jogi tények. Tananyag: Bíró György - Lenkovics Barnabás: Általános tanok. Miskolc, Novotni, 2004. Statisztika A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 4 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: gyakorlati jegy A tantárgy tartalma: A kurzus a statisztika alapfogalmaival, az alapvető statisztikai módszerekkel ismerteti meg a hallgató­ kat. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek az alapfogalmakkal, modusz, médián és átlagszámí­ tásokkal, idősorok, indexek értelmezésével. Megismerik a gazdaság- és társadalomstatisztika legfonto­ sabb területeit és magyar adatait. Az elméleti statisztikai kérdések részletes vizsgálata az oktatás célja, hogy a hallgatók - gyakorlati példák alapján - a számokból olvasva, helyes következtetéseket legyenek képesek levonni. Tananyag: Botos József: Általános statisztika és példatár. (PPKE JÁK jegyzet) Budapest, Szent István Társulat, 2005. Szakigazgatások joga 1. (szociális és kulturális igazgatás) A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:15 előhallgatás: Közigazgatási jog párhuzamos: Szakigazgat, joga 1. gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatás alapintézményei és a közigazgatási jogi ismeretek birtokában, a közigazgatási eljárás­ jog általános szabályaival párhuzamosan a tantárgy a humánigazgatás két nagy területét, a szociális és a kulturális igazgatást mutatja be. A népjóléti funkció megjelenésének okaitól elindulva ismerteti a sokszereplős, szervezetrendszerét tekintve széttagolt, és a rendszerváltozást követően irányítását, il­ letve felügyeletét tekintve is fragmentált egészség- és nyugdíjbiztosítás, szociális és gyermekvédelmi igazgatás, oktatási-, felsőoktatási-, és kulturális igazgatást. Kitér a tudomány-igazgatás alapkérdéseire, illetve a humánigazgatás területén jelentős nyilvántartások vezetésére. Kitekintést biztosít a társadalmi rétegződés, szegénység-probléma kérdéseire. Tananyag: Fábián Adrián - Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatásijog. Különös rész. Pécs, 2011. Szakigazgatások joga 1. gyakorlat A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: Közigazgatási jog párhuzamos: Szakigazgatások joga 1. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A közigazgatás alapintézményei és a közigazgatási jogi ismeretek birtokában, a közigazgatási eljárás­ jog általános szabályaival párhuzamosan a tantárgy a humánigazgatás két nagy területét, a szociális és a kulturális igazgatást mutatja be. A népjóléti funkció megjelenésének okaitól elindulva ismerteti a sokszereplős, szervezetrendszerét tekintve széttagolt, és a rendszerváltozást követően irányítását, il­ letve felügyeletét tekintve is fragmentált egészség- és nyugdíjbiztosítás, szociális és gyermekvédelmi igazgatás, oktatási-, felsőoktatási-, és kulturális igazgatást. Kitér a tudomány-igazgatás alapkérdéseire, �illetve a humánigazgatás területén jelentős nyilvántartások vezetésére. Kitekintést biztosít a társadalmi rétegződés, szegénység-probléma kérdéseire. Tananyag: Fábián Adrián - Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatásijog. Különös rész. Pécs, 2011. Szakigazgatások joga 2. (Gazdasági és rendészeti igazgatás) A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: Közigazgatási jog párhuzamos: Szakigazgat, joga 2. gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a pénzügyi (ezen belül az államháztartási) igazgatáson kívül áttekintő képet ad a gazdaság­ igazgatás legkülönbözőbb területeiről. Különös hangsúlyt fektet az építésügyi, agrár- és vidékfejlesztés, a fogyasztóvédelem, valamint kereskedelem igazgatására. Kitér a foglalkoztatás- és munkavédelmi igaz­ gatásra, valamint a vízügy i igazgatásra és a nemzeti vagyongazdálkodásra is. A tantárgy másik területe, a rendészeti igazgatás körében rendészet történetének ismertetését követően bemutatja a legfontosabb intézményeket és működésűket. Kiemelt hangsúlyt fordít az idegen-rendészetre és menekültügyre, a közlekedés-rendészetre. Tananyag: Fábián Adrián - Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatásijog. Különös rész. Pécs, 2011. Dr. Mikó Zoltán: Agrár és vidékfejlesztési igazgatás. Budapest, PPKE JÁK, 2007. Szakigazgatások joga 2. gyakorlat A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Közigazgatási jog párhuzamos: Szakigazgatások joga 2. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy a pénzügyi (ezen belül az államháztartási) igazgatáson kívül áttekintő képet ad a gazdaság­ igazgatás legkülönbözőbb területeiről. Különös hangsúlyt fektet az építésügyi, agrár- és vidékfejlesztés, a fogyasztóvédelem, valamint kereskedelem igazgatására. Kitér a foglalkoztatás- és munkavédelmi igaz­ gatásra, valamint a vízügyi igazgatásra és a nemzeti vagyongazdálkodásra is. A tantárgy másik területe, a rendészeti igazgatás körében rendészet történetének ismertetését követően bemutatja a legfontosabb intézményeket és működésüket. Kiemelt hangsúlyt fordít az idegen-rendészetre és menekültügyre, a közlekedés-rendészetre. Tananyag: Fábián Adrián - Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatásijog. Különös rész. Pécs, 2011. Dr. Mikó Zoltán: Agrár és vidékfejlesztési igazgatás. Budapest, PPKE JÁK, 2007. Szakigazgatások joga 3. (Közigazgatási Urbanisztika) A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: Közigazgatási jog párhuzamos: Szakigazgat, joga 3. gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy Magyarország település-földrajzának történeti áttekintésére építve bemutatja a hazai telepü­ léstípusokat és kialakulásuk fázisait. Részletesen ismerteti a rendszerváltozás idejére kialakult terület­ szervezési elveket, illetve településtípusokat, majd ezek változását az elmúlt évtizedekben. Bemutatja a regionalizáció európai és hazai mozgatórugóit, valamint a településirányítás és településfejlesztés esz­ köztanát. Kitér az ágazati igazgatás és a település-szerkezet (valamint település-méret) összefüggéseire, valamint az önkormányzati és a központi igazgatási feladatok megoszthatóságára, illetve integrációjára. Tananyag: Ehleiter József: Közigazgatási urbanisztika. A településirányítás elmélete és gyakorlata. Budapest, HVG-Orac, 2007. �Szakigazgatások joga 3. gyakorlat A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Közigazgatási jog párhuzamos: Szakigazgatások joga 3. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy Magyarország település-földrajzának történeti áttekintésére építve bemutatja a hazai telepü­ léstípusokat és kialakulásuk fázisait. Részletesen ismerteti a rendszerváltozás idejére kialakult terület­ szervezési elveket, illetve településtípusokat, majd ezek változását az elmúlt évtizedekben. Bemutatja a regionalizáció európai és hazai mozgatórugóit, valamint a településirányítás és településfejlesztés esz­ köztanát. Kitér az ágazati igazgatás és a település-szerkezet (valamint település-méret) összefüggéseire, valamint az önkormányzati és a központi igazgatási feladatok megoszthatóságára, illetve integrációjára. Tananyag: Ehleiter József: Közigazgatási urbanisztika. A településirányítás elmélete és gyakorlata. Budapest, HVG-Orac, 2007. Szakdolgozat konzultáció A tantárgy oktatója: konzulens oktató kredit: 0 félév: 5 óra típus: óraszám: - - előhallgatás: 100 kreditpont teljesítése. számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: A tárgy a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges személyes konzultációk teljesítését szolgálja. A hallga­ tónak ennek keretében legalább három alkalommal kell az érintett oktatóval konzultálnia. Első alkalom a témaválasztás megbeszélése, második a szakirodalom feldolgozása után a dolgozat vázlatának megbe­ szélése, a harmadik alkalom pedig a dolgozat első fogalmazványának bemutatása. Tananyag: A választott témához a konzulens által jóváhagyott szakirodalom. Számviteli alapismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 4 félév: 2 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:18 előhallgatás: Bev. a közgazdaságtanba párhuzamos: Számv. alapism. gyak.. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A számvitel és a menedzsment tudományának teljeskörű, de az alapvetéseket nem meghaladó bemu­ tatása. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen valótájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Az itt megszerzett tudás megfelelő alapokat nyújt szakirányú (könyvelői, adótanácsadói stb.) továbbképzések elvégzéséhez is. Tananyag: Horváth Katalin - Mányó-Váróczi Violetta: Számvitel. Budapest, SzIT, 2009. Botos-Dénes : Számvitel és menedzsment módszerek. Budapest, SzIT, 2003. Számviteli alapismeretek gyakorlat A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 2 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Bev. a közgazdaságtanba párhuzamos: Számv. alapism. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A számvitel és a menedzsment tudományának teljeskörü, de az alapvetéseket nem meghaladó bemutatása. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alap­ vető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen valótájékozódás és gyakorlati alkal­ mazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Az itt megszerzett tudás megfelelő alapokat nyújt szakirányú (könyvelői, adótanácsadói stb.) továbbképzések elvégzéséhez is. Tananyag: Horváth Katalin - Mányó-Váróczi Violetta: Számvitel. Budapest, SzIT, 2009. Botos-Dénes : Számvitel és menedzsment módszerek. Budapest, SzIT, 2003. �Szociológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szociológia alapfogalmaival, módszereivel, bepillantást nyújtani a klasszikus szerzők és a mai szociológusok legfontosabb elméleteibe. A szociológia speci­ fikus tárgya az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közti kölcsönhatás a maga konkrét­ ságában és történelmiségében, illetve olyan társadalmi jelenségek és intézmények vizsgálata, amelyek sajátosságai csak az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közötti kölcsönhatás feltárásával közelíthetők meg. Ezért fontos helyet foglal el témák sorában a gazdaság és a társadalom összefüggés­ rendszereinek a tanulmányozása. A kurzus a szemléletmód elsajátításán túl a mai társadalmak leírását is magában foglalja, beleértve Magyarországot is. Tananyag: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Aula, 2006. Ajánlott irodalom: Anthony Giddens: Szociológia. Budapest, Osiris, 2003. David Riesman: A magányos tömeg. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983. Gert Hofstede: Cultures and Organisations: software of the mind. New York, McGraw-Hill U.S.A., 2005. �DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK [KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK] A KÖZIGAZGATÁS EURÓPAI INTEGRÁCIÓJA A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: 100 kreditpont teljesítése számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az Európai Unió és a tagállamok közigazgatási rendszerei. A közigazgatási harmonizáció jelentéstartal­ ma az Unióban. Az Európai Közigazgatási Térség fogalmának kialakulása, értelmezési tartományai. Az európai közigazgatási alapelvek, a kooperatív hierarchia modellje az uniós közigazgatásban. Az európai közigazgatás cselekménystruktúrája. A szuverenitás és az Unió kapcsolata, a szuverenitás megváltozott jelentéstartalma és ennek közigazgatási aspektusai. Az uniós közigazgatási koordináció általános fogal­ ma és intézményi-eljárási modellje, valamint fejlődéstörténete Magyarországon. Tananyag: Torma András: Európai közigazgatás, régiók és önkormányzatok. Budapest, Virtuóz, 2001. Eu ÁLLAMHÁZTARTÁSTAN A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: 100 kreditpont teljesítése számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés. Az EU költségvetési jogának forrásai. Az EU költségvetési jogának alapelvei. A középtávú pénzügyi terv helye és szerepe az EU költségvetési szabályozásában. A költségvetési eljárás, a közösségi intézmények szerepe a költségvetési eljárásban. Az EU költségvetés bevételei (A saját források és egyéb bevételek). Az EU költségvetés kiadásai: a közös mezőgazdasági politika finanszírozásának szabályai; a strukturális alapok és a kohéziós alap finanszírozásának szabályai. Az EU költségvetés végrehajtása. Az EU költségvetés külső és belső ellenőrzése. Az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Összefoglalás. Tananyag: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága. Budapest, HVG, 2005. Az Európai Közösség Alapító Szerződése (Római Szerződés) 32-35., 146-148., 158-162., 246-248., 268-280. cikkei A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költség­ vetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről A Tanács 2007/436/EK, Euratom határozata (2007. június 7.) az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről EU környezetvédelmi jog A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:6 előhallgatás: 100 kreditpont teljesítése számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az EU intézményeinek rendje és a környezetvédelemhez kapcsolódó szerepek. A környezeti akcióprog­ ramok, különös tekintettel a 6. akcióprogramra. Az elsődleges közösségi jog változásai és a kapcsolódó környezetvédelmi jogalapok megjelenése, alakulása. A környezetjogi és az általános jogelvek az elsődle­ gesjogban és azok értelmezése. A másodlagos jog jogintézményeinek rendje és az egyes jogintézmények értelmezése. E körben különösen nagy szerep hárul az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatának áttekintésé­ re, minden esetben a legújabb jogeseteket is felvonultatva. Horizontális jogalkotás a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára. Az egyes környezetvédelmi szabályozási kérdések a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, Szent István Társulat, 2011. Bándi Gyula (szerk.): Az EK Bíróság környezetvédelmi ítélkezési gyakorlatának hatása a jogfejlődésre. Budapest, Szent István Társulat, 2008. �Ajánlott irodalom: Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Budapest, KJK-Kerszöv, 2004. Kende Tamás — Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. KJK-Kerszöv, 2005. EU PÁLYÁZATI ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZER A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: 100 kreditpont teljesítése számonkérés: gyakorlati jegy A tantárgy tartalma: Strukturális és kohéziós alapok. Az EU regionális politkájának alapjai, stratégiája és eszközei a 20072013 közötti programozási időszakban. A nemzeti stratégiai referenciakeret (Uj Magyarország Fejlesz­ tési Terv), az operatív programok és az akciótervek. A lebonyolítás intézményi háttere. EU-s pályáza­ ti kaleidoszkóp: közösségi programok. Információforrások, pályázatfigyelés. Európai uniós pályázati rendszerek. Mit és miért támogat az Unió? Az EU támogatások általános alapelvei. Horizontális politi­ kák. Költségvetés-tervezés. Pályázatkészítés Tananyag: Új Magyarország Fejlesztési Terv A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található dokumentumok a fejlesztéspolitikáról és a fejlesz­ tési programokról Kende Tamás - Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, KJK Kerszöv, 2006. Kengyel Ákos: Az Európai Unió Regionális politikája. Budapest, Aula, 2002. Pálné Kovács Hona: Regionális politika és közigazgatás. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 1999. Kisebbségi jogok A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:6 előhallgatás: 100 kreditpont teljesítése számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Bevezetés, a kisebbségi jog története. A nemzetiségi jog helye a jogrendszerben. A nemzetiségi jog nemzetközi fejlődése (ENSZ, Európa Tanács, EBESZ, KEK, EU). Autonómia a nemzetközi jogban. Autonómia egyes nyugat-európai államokban. A közép-európai nemzetiségek autonómia törekvései. A nemzetiségi jogok főbb összetevői. Alkotmányos kisebbségvédelem. Közigazgatási kisebbségvédelem. A kisebbségek nyelvi jogai Európában. Nyelvhasználat, mint a kisebbségvédelem fő lehetősége a Kár­ pát-medencében. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Budapest, Osiris, 1996. Ajánlott irodalom: Az ENSZ kisebbségi kézikönyve. ENSZ, Emberi Jogi Főbiztos Hivatala, EÖKIK, 2004. Gaetano Pentassuglia: Minorities in International Law — minority. Issues Handbook. CoE Publishing, 2002. Hurst Hannum: Autonomy, Sovereignty, and Self-Determination. University Pennsylvania Press, 1996. Mikó Imre: Nemzetiségijog és nemzetiségi politika, reprint, Optimum é.n. Győri Szabó Róbert: Kisebbségpolitikai rendszerváltozás Magyar országon. Budapest, Osiris, 1998. Összehasonlító közigazgatási eljárásjog A tárgy a 2012-2013. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: 100 kreditpont teljesítése számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási eljárási jog egységes szabályozásának kérdései. A közigazgatási eljárási jogi jogviszony. A közigazgatási eljárási jog alapintézményei. A fórumrendszer. A közigazgatási bírói eljárás. Közigaz­ gatási eljárás egyes európai országokban. Az Európai Unió és a közigazgatási eljárási jog szabályozása Tananyag: Patyi András - Baraczka Róbertné - Gyurita Erzsébet Rita - Lapsánszky András - Mudráné Láng: Közigazgatásijog II. Közigazgatási hatósági eljárásjog. ��A NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2012/2013. TANÉV ��A NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK (MINTA)TANTERVE A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye) kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény évfolyamdolgozat jegy: az évfolyamdolgozathoz tartozó ötfokozatú minősítés A tantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató tanárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza. A szak képzési ideje: 6 félév Megszerzendő kredit: 165 kredit + 15 kredit (szakdolgozat) = 180 kredit A 165 krediten belül: kötelező tárgyak: 149 kredit kötelezően választható tárgy: évfolyamdolgozat: 4 kredit szabadon választható tárgyak: 12 kredit Szakmai gyakorlat: Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat elvégzése. (Ld. TVSz 1. sz. kari melléklete) Abszolutórium: 165 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat Záróvizsga tárgyai: Nemzetközi gazdasági ismeretek tárgykör: 1) Nemzetközi gazdasági alapismeretek; 2) Menedzsment ismeretek Európajog tárgykör: 1) Európai közjog és politika; 2) Európai belső piac Nemzetközi diplomáciai ismeretek tárgykör: 1) A nemzetközi jog alapjai; 2) A diplomáciai jog A záróvizsga eredménye: A szakdolgozatvédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egyszerű számtani átlaga. A szakdolgozat­ védés érdemjegye és a záróvizsga érdemjegye is ötfokozatú minősítés. Ha a hallgató a végbizonyítványának kiállítását követő hét év elteltével nem védi meg sikerrel szakdolgozatát, záróvizsgájának addig letett tantárgyi részvizsgája érvénytelenné válik. Az oklevél minősítése: A hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlagának és a záróvizsga eredményének egyszerű számtani átlaga. Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, akinek szakdolgozat védésének érdemjegye, valamint záróvizsgájának érdemjegye jeles, halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51. Az oklevél kiadásának feltétele: Sikeres záróvizsga és egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú általános nyelv­ vizsga, és egy másik idegen nyelvből jogi és közigazgatási (Profex) vagy közgazdasági (OECONOM) álla­ milag elismert középfokú (B2) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél. Csak olyan nyelvből fogadható el nyelvvizsga, amelyen az adott szakmának tudo­ mányos szakirodalma van. 155 �156 I Alkalmazott ( ioeil informatika tantárgy neve 0 • 12 + 0 o+2 12 + 0 2+0 2+0 0+2 2+0 Dr. Horváth Attila CM + ) ) 1 113 CG o ex CG 1 1 1 i CM CM o 27 Q ex c c c CG o 1 *: Az óraszám, íi számonkérés formája és a megszcerezhető kreditek száma rrlás szak kötéllező, vagy kö telezően válás;ztható tárg;yának meghirdetés*5 eseté n eltéri I 0+2 24 CM i Draskóczy Imre CM 1 I 1 Dr. H. Szilágyi István 1 > CJ 1 tavas;zi félévi meghirde tés i 1 C c CJ CG | 12 + 0 0+2 Szederkényi Éva______ Dr. El Beheiri Nadja 1 beszámoló P beszámoló 12 + 0 0+ 12 2+0 Dr. Botos Katalin előha llgatási kötelezettség CG o aláírás 5K, 5B, 1A kollokvium 12 + 0 2+0 r beszámoló beszámoló kollokvium 12 + 0 2+0 Dr. Schlett András Dr. Szabó Péter_______ Dr. Szabó István 1 CG cg o O > ’c c I kollokvium kollokvium kollokvium 12 + 3 CM Dr. Gerencsér Balázs l |jAKJ201xx0 kredit cn beszámoló | követeim. CM 0+ 12 tárgyfelelős levelező tag. óraszám ea.+avak. 1 JAKG201xx0 Bevezetés a közeazdasáetanba Egyházjogi alapismeretek 1. JAJT201xx0 Európai alkotmány- és integrá­ ció-történet 1. |jAKG202xx0 Gazdaságföldrajz JANY201xx0 Idegennyelv 1. Országismeret 1. JARJ201xx0 Jogi terminológia és jogi alap­ fogalmak JAJT203xx0 Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet Szabadon választható tárgy* JAJB201xx0 Szociológia JATN201xx0 Testnevelés 1. Összesen JAEU206xx0 kód nap­ pali tag. óraszám ea.+evak. 0+2 1. félév Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) o 'E �| Beszámoló Beszámoló Kollokvium Kollokvium Beszámoló aláírás 9+0 12+0 12+3 0+2 1 2+0 2+0 2+0 0+2 2+0 2+0 2+2 CM 0+2 Értékrend és pluralizmus Dr. El Beheiri Nadja Európai alkotmány- és Dr. Szabó István integráció-történet 2. Idegennyelv 2. Országis ­ Szederkényi Éva meret 2. Kommunikációs ismeretek Dr. H. Szilágyi István Közigazgatási szervezet­ Dr. Molnár Miklós rendszer Nemzetközi gazdasági Dr. Schlett András ismeretek Szabadon választható tárgy* Testnevelés 2. Draskóczy Imre |JARJ202xx0 JAKG203xx0 JAKI203xx0 nincs EV nincs nincs nincs CV nincs nincs Eu.alk.és int.tört. 1. JAJT201xx0 Idegennyelv 1. JANY201xx0 i l 1 1 CM O + 1 i 1 o 1 *: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése eseté n eltérhet. 104 nincs Egyházj. alapism. 1. JAKJ201xx0 1 Testnevelés 1. JATN201xx0 nincs Alk. jogi inform. 1. JAEU206xx0 előhallgatás! kötelezettség i 24 I CM JATN202xx0 CM |JAJB202xx0 cn JANY202xx0 JAJT202xx0 CM 27 Kollokvium 12+0 + o Egyházjogi alapismeretek 2. Dr. Szabó Péter cm 5K, 5B, 1A Beszámoló CM JAKJ202xx0 kredit > w Összesen Kollokvium 12+0 o + O |JAAJ201xx0 Kollokvium Beszámoló 0+2 12+0 követeim. ££ EZ2 2+0 tárgyfelelős ó Alkalmazott (jogi) informa­ Dr. Gerencsér Balázs tika 2. Alkotmányjog 1. Dr. Balogh-Békesi Nóra tantárgy neve nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 1 JAEU207xx0 kód levelező tag. óraszám ea.+gyak. 6+0 2. félév Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) •- 157 �tantárgy neve A polgári jog alapjai Beszámoló Kollokvium Beszámoló Beszámoló Beszámoló 0+12 12+3 12+0 12+0 12+0 0+2 3+2 2+0 ><u c3 N ÜO c 'ÍZ 'CÖ U ÖB N c3 ÖD >—< cH > c* c CD öO CD 2+0 Dr. Frivaldszky János JAJB204xx0 Politológia CV nincs nincs nincs Magy. alk. és közig.t. JAJT203xx0 Magy. alk. és közig.t. JAJT203xx0 CV nincs nincs EV CV EV tavaszi félévi meg­ hirdetés Jogi term, és j. al. JARJ201xx0 Eu.alk. és int.tört. 2. JAJT202xx0 Jogi term, és j. al. JARJ201xx0 Alkotmányjog 1. JAAJ201xx0 előhallgatási kötelezettség i CM CM CM CM CM i CM nincs Beszámoló 0+2 Szabadon választható tárgy* 5K, 6B .25 . Összesen Az óraszám, a számonkérés tormaja es a megszerezhető kreditek szarná más Szák Kötelező, vagy Kötelezően vaiasztnato targyanaK megmraetese eseten eltemet. 1 2+0 Dr. Frivaldszky János + JAJB203xx0 Politikai földrajz O JANY204xx0 | Beszámoló Unger Anikó 1 Kollokvium 12+0 2+0 Dr. Balogh-Békesi Nóra ____________ Kollokvium 12+0 2+0 Dr. Tattay Levente Kollokvium 12+0 2+0 Dr. Kovács Péter Kollokvium 12+0 2+0 kredit követeim. C4 + O Dr. Csehi Zoltán tárgyfelelős levelező tag. óraszám ea.+gyak. CM Idegennyelv 4. Nemzetközi kommu­ Szederkényi Éva nikáció 1. Dr. Molnár Miklós JAKI204xx0 Közigazgatási eljárások joga Dr. Szabó Marcel_____ JAEU201xx0 Közös kül- és biztonságpolitika JANY203xx0 JAAJ202xx0 Alkotmányjog 2. JAPJ201xx0 JANK201xx0 A nemzetközi jog alapjai JAKE201xx0 A kereskedelmi jog alapjai kód nap­ pali tag. óraszám ea.+evak. 3. félév | Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) cn 1 i I 'sz í CM + O Ö£ 158 i i 1 �i 1 i *:Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 40 kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 100 kreditpontot elért, mindaddig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az Évfolyamdolgozat tárgyat nem teljesítette. Az évfolyamdolgozat 40 és 100 kreditpont között páratlan és páros félévben egyaránt felvehető. **: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén eltérhet. 34 CM 116 l 25 CM + o 12+3 CM i Dr. Bándi Gyula nincs CV nincs EV CV Nemz. gazd. ism. JAKG203xx0 A kér. jog alapjai JAKE201xx0 A polgári jog alapj. JAPJ201xx0 1 |JAKI205xx0 CM 1 Összesen |JANK203xx0 JAEU203xx0 CM 1 Beszámoló Kollokvium Beszámoló Kollokvium 5K, 5B, évf.d 12+0 12+0 Dr. Kovács Péter Dr. Szabó Marcel Nemzetközi protokoll és etikett Regionális politika Szabadon választható tárgy Szakigazgatások joga 1. JANM201xx0 i 2+0 0+2 3+2 Kollokvium 12+0 2+0 Nemzetközi magánjog és nemzetkö­ Dr. Burián László zi gazdasági kapcsolatok joga I Kollokvium 12+0 |JAMT201xx0 van 2+0 Dr. Radnay József (Évfolyamdolgozat)* Munkajog 40-100 kreditpont teljesítése között Évf.dolg. jegy E Kötelezően választható tárgycsoport nincs Beszámoló 0+12 0+2 1. 1 JATO300xE0 JANY206xx0 nincs Beszámoló 0+12 0+2 őszi félévi meghir­ detés Idegennyelv 4. JANY204xx0 Beszámoló Kollokvium 12+0 12+3 Diplomácia története Dr. Kovács Péter Európai közjog és politika Dr. Szabó Marcel Idegennyelv 5. Nemzetközi kommu­ Szederkényi Éva nikáció 2. Idegennyelv 6. Tárgyalási technika Unger Anikó előhallgatási kötelezettség nincs CV kredit követeim. levelező tag. óraszám ea.+gyak. tárgyfelelős nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 2+0 2+2 tantárgy neve 1 i JANY205xx0 |JANK202xx0 |JAEU202xx0 kód 1 0+É 4. félév Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 1 AD CM l 159 �160 5. félév Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) �Beszámoló 4K, 2B 12+0 0+2 65 0+2 EV EV nincs EV nincs 1 1 CN 00 1 *: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetéia eltérhet. Kollokvium Beszámoló EV őszi félévi meghir­ detés Körny.véd. jog 1. JAKV201xx0 előhallgatási kötelezettség 1 Szakdolgozat: 15 kredit 12+0 kredit 1 Összesen Szabadon választható tárgy* 2+0 Dr. Halustyik Anna Pénzügyi jog JAPU201xx0 2+0 Dr. Szabó Marcel Kollokvium Nemzetközi tárgyalások elmélete JANK205xx0 12+3 2+2 Kollokvium Kollokvium követeim. Dr. Katona Klára Menedzsment ismeretek JAKG204xx0 12+0 12+0 levelező tag. óraszám ea.+gyak. 2+0 Közigazgatási munkajog JAMT202xx0 Dr. Bándi Gyula tárgyfelelős Dr. Radnay József Környezetvédelmi jog 2. tantárgy neve JAKV202xx0 kód nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 2+0 6. félév Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 1 161 �162 �NEMZETKÖZI IGAZGATÁS (BA) SZAK KÖTELEZŐ TÁRGYAI A KERESKEDELMI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gyulai-Schmidt Andrea kredit: 3 félév: 3 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Jogi term, és jogi alapf. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek az üzlet élet legfontosabb szerződéstípusaival és az azokat szabályozó jogforrásokkal. Különös hangsúlyt kap a szerződéskötés folyamatának, a szerződés érvényességének és a szerződéssze­ gés eseteinek bemutatása. A kereskedelmi jogi jogügyletek meghatározó részét kitevő atipikus, vegyes jogügyletek ismertetésén túl a hallgatók társasági jogi alapismereteket is szerezhetnek. Tananyag: Papp Tekla (szerk): Atipikus szerződések. Szeged, 2011. 2006. évi IV.törvény A gazdasági társaságokról Alkalmazott (jogi) informatika 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Christián László kredit: 2 félév: 1 óra típus: gyakorlat óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az alapfogalmakból kiindulva a tantárgy hangsúlyosan az adatvédelem, a szerzői jog, valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általá­ nos tájékoztatást adva a hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik tekintetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat. Tananyag: Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazott jogi informatika. Bu­ dapest, Szent István Társulat, 2011. Alkalmazott (jogi) informatika 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Christián László kredit: 2 félév: 2 óra típus: gyakorlat óraszám: N:2,L:9 előhallgatás: Alk. inf.l. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. A második féléves tematika a média- és telekommunikációs jog egyes kérdéseivel foglalkozik, gyakorlati példákkal illusztrálva az informatikával összefüggésben az érintett területeken megjelenő újabb kihívásokat, problémákat. Tananyag: Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazott jogi informatika. Bu­ dapest, Szent István Társulat, 2011. 163 �Alkotmányjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Hajas Barnabás kredit: 3 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Alkotmány és alkotmányjog jogrendszerben. Alkotmányfejlődés; az alkotmányosság alapértékei. Az államalkotó tényezők, államterület, államalkotó nép és nemzet. Nemzetiségek. Szuverenitás; a Magyar Köztársaság az Európai Unióban. Jogforrások. A jogforrások érvényessége és hatályossága. A nemzet­ közijog és a magyar jog viszonya. Az állampolgárság. Az országos népszavazás. A választási rendsze­ rek. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere. Önkormányzati választási rendszerek. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Alkotmányjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Balogh-Békesi Nóra, dr. Hajas Barnabás kredit: 3 félév: 3 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Kormányformák. Az államfő. Az Országgyűlés megbízatása, hatáskörei. A Kormány megbízatása, tag­ jai, feladata és hatáskörei. A Kormány politikai felelőssége. Állami Számvevőszék. Alapvető jogok biz­ tosa. Az Alkotmánybíróság. A bírósági szervezet. Az ügyészi szervezet. Az önkormányzati rendszer. A különleges jogrend. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Magyarország Alaptörvénye A NEMZETKÖZI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Ádány Tamás kredit: 3 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Eu alk. és int.-tört. 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi igazgatási alapszakon a nemzetközi jogi képzés is alapozó jellegű, azaz olyan ismereteket igyekszik nyújtani a hallgatóknak, amelyek megkönnyítik a nemzetközi jog további sikeres tanulmá­ nyozását. Ez elsősorban a nemzetközi jog jogforrási rendszerének és az egyes jogalanyok, kiemelten az állam nemzetközi jogalanyiságának tárgyalását jelenti. A nemzetközi jog egyes specifikus részterületei közül már e bevezető kurzusban helyett kapott az egyének életviszonyait legközvetlenebbül érintő em­ beri jogi illetve humanitárius jogi szabályozás rövid jellemzése. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2001L; Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest, SzIT, 1999. (vagy újabb); Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc: Bíbor, 2002.; Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc: Bíbor, 2000. A NEMZETKÖZI POLITIKA ELMÉLETE A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs kredit: 3 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Jogi term, és alapf. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy hallgatása során a hallgatók a nemzetközi politika legalapvetőbb problémáival és kérdéseivel ismerkedhetnek meg. A nemzetközi kapcsolatok elemzésének eredményeit felhasználva a kurzus többek között bemutatja a nemzetközi kapcsolatok elemzésének történeti kialakulását és fejlődését (idealizmus, realizmus, neorealizmus és neoliberalizmus); a nemzetközi kapcsolatok történetének főbb pontjait; a nemzetközi rendszer elemzési lehetőségeit; a nemzetközi kapcsolatok szereplőit (különös tekintettel az 164államra és a nemzetközi szervezetekre); a háború és a terrorizmus problémakörét; a globalizáció problé­ �máit (különös tekintettel az Észak-Dél szakadékra, és a „fenntartható fejlődés” problémáira). Tananyag: Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. Budapest, HVG-Orac, 2011. Ajánlott iodalom: Hans J. Morgenthau: Politics Among Nations. The Struggle for Power and Peace, (rev. by K. W. Thompson.). New York, Alfred A. Knopf, 1985. (egyes részek) Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Budapest, Teleki alapít­ vány, 2004. A POLGÁRI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Szilágyi Ferenc kredit: 3 félév: 3 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Jogi term, és jogi alapf. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A magyar magánjog rendszerének és alapvető szabályainak ismertetése. A polgári jog tárgyköre és rend­ szere, intézményeinek története, a polgári jog kapcsolódása más jogágakhoz, így a munkajoghoz, nem­ zetközijoghoz, és nemzetközi magánjoghoz. Fő témái: személyek, dologi jog, a szerződési jog, a kártérítés általános szabályai és az öröklés fogalma és rendje. Tananyag: Székely László: A magyar polgárijog alapjai. Budapest, 2007. AZ EU KERESKEDELMI JOGA A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gyulai-Schmidt Andrea kredit: 3 félév: 5 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Eu alk. és int.-tört. 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az EU kereskedelmi jogát átfogóan mutatja be. A XX. század utolsó harmadától a nemzeti kereskedelmi jogi szabályok europaizálódása figyelhető meg. Irányelvek, rendeletek, illetve nemzetközi egyezmények adnak közös szabályokat az Európai Unió tag­ országai számára. Magyarország az Európai Unió tagállamaként köteles átvenni és alkalmazni a közös­ ségi szabályozást - többek között - a társasági jog, a versenyjog, valamint a fogyasztói érdekvédelem, és a szellemi tulajdonjog körében. A tantárgy oktatása keretében a fenti részterületek bemutatására he­ lyezzük a hangsúlyt. Tananyag: Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmijoga. Budapest, Complex 2006 Berke Barna - Fazekas Judit - Gadó Gábor - Gyulai-Schmidt Andrea - Király Miklós - Kisfaludi András - Miskolczi Bodnár Péter: Európai társaságijog. KJK-Kerszöv 2004. Ajánlott irodalom: Gyulai-Schmidt Andrea: Cartesio ante portás - avagy a társaságok Európai Unión belüli szabad költö­ zési joga I. Európai Tükör, 2008/1, 73-93. és 2008/2, 52-72. Gyulai-Schmidt Andrea: Tudományos ülés az európai társasági jog fejlődési tendenciáiról. Jogtudomá­ nyi Közlöny, 2011/1. 56-61. Bevezetés a közgazdaságtanba A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: 5 félév: 1 óratípus: előadás+gyakorlat óraszám: N:2+2 ;L:I2+3 előhallgatás: — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása, elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, fejlesztését; elmé­ leti alapot nyújt a kapcsolódó tudományterületek ismeretanyagának elsajátításához. A mikroökonómia a gazdaság kisebb egységeit vizsgálja, azok, és az egyes részpiacok viselkedésével, döntéseivel, az egyes piactípusokkal foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, vagyis a nemzetgazdaság­ ok teljesítményét, annak meghatározó tényezőit, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglalkozta­ tottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás �eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialakulásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra Tananyag: Bittsánszky Géza - Ivicz Mihály - Schlett András - Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Bu­ dapest, SzIT, 2004.; Botos Katalin: A katolikus társadalmi tanítás gazdaságetikája - történelmi perspektívában. In Mátyás An­ tal emlékkönyve. Budapest, Aula, 2004. Diplomáciai jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Őszi István kredit: 5 félév: 5 óratípus: elöadás+gyakorlat óraszám: N: 2+2; L: 12+3 előhallgatás: Eu alk. és int.-tört. 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatok alapintézményeinek megismertetése, a diplomáciai kapcsola­ tok kiépítésének, megszűnésének bemutatása, a diplomáciai kapcsolatok feladatainak feltárása, a diplo­ máciai kapcsolatokban közreműködők jogállására vonatkozó szabályok vizsgálata, mindezeket konkrét jogesetek elemzése alapján. Tananyag: Előadások anyaga; 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Ajánlott irodalom: Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, KJK, 1995.; Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatok joga. Budapest, KJK, 1965. Diplomácia története A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatok napjainkig tartó fejlődési folyamatának bemutatása, a mai jogintézmények kialakulásának feltérképezése azok jobb megismerése érdekében, végül a mai diplomá­ ciai kapcsolatokra vonatkozó szabályok áttekintése. Tananyag: Előadások anyaga; 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Ajánlott irodalom: Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, KJK, 1995.; Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatok joga. Budapest, KJK, 1965. Egyházjogi alapismeretek 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 3 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A krisztushívők általában. Az összes krisztushívők kötelességei és jogai. A világiak kötelességei és jogai. A klerikusok jogi helyzete. A személyi prelatúrák. A krisztushívők társulásai. Az egyház hierar­ chikus felépítése: a római pápa. A püspökök testületé. A püspöki szinódus. A Római Szent Egyház bíbo­ rosai. A római kúria. A pápai követek. A részegyházak és csoportjaik: A püspökök: megyéspüspök, koadjutorok és segédpüspökök. A részegyházak csoportjai. A részleges zsinatok, a püspöki konferenciák. A részegyházak belső rendje: Az egyházmegyei zsinat, az egyházmegyei hivatal, tanácsadó testületek az egyházmegyében. A plébánia: a plébános és a káplán. Az esperesek, templomigazgatók és a lelkészek. Szerzetesjogi alapfogalmak. Az egyház tanító feladata: az isteni ige szolgálata, az egyház missziós tevé­ kenysége, a katolikus nevelés. A tömegtájékoztatási eszközök. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2003. �Egyházjogi alapismeretek 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 3 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Egyhj. alapism. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az egyház megszentelő feladata. A szentségek : a keresztség fogalma, kiszolgáltatása. A bérmálás fo­ galma, kiszolgáltatása. Az eucharisztia fogalma a szentáldozás. A bűnbánat szentsége fogalma, a gyónás és a búcsúk. A betegek kenete fogalma és kiszolgáltatása. Az egyházi rend fogalma, a szentelendők és a szentelési akadályok. A házasságjog: a házasság fogalma. A házasság lelkipásztori előkészítése. A há­ zassági akadályok. Képesség a házassági beleegyezésre. A házasságkötés formája. A házassági kötelék felbontása. Különválás a kötelék fennmaradásával. A házasság utólagos érvényesítése. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2003. Értékrend és pluralizmus A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja kredit: 2 félév: 2 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:9 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az utóbbi évtizedekben sokan érzik úgy, mintha a történelmi folyamatok felgyorsultak volna. E kétség­ telenül ugrásszerű fejlődésnek talán két legjellemzőbb társadalmi jelensége, hogy egyfelől valamiféle világtársadalom látszik kibontakozni, amelyben a politikai, a gazdasági és a kulturális területek egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással, másfelől az ember előtt eddig soha nem látott kilátások és technikai lehetőségek nyílnak meg. A tantárgy, a klasszikus filozófia és jogrendszerekből merítve, segít­ séget szeretné nyújtani ahhoz, hogy a hallgató önálló megfontolás és másokkal való véleménycsere révén egy biztos alapokra helyezett értékrendet kialakíthasson. Tananyag: El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus, (jegyzet) Budapest, PPKE JÁK, 2010.; Javier Hervada: Kritikai bevezetés a természetjogba. Budapest, SzIT, 2004. Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika', Cicero: De officiis. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 3 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a középkori európai alkotmányfejlődés rövid áttekintése után a modern polgári állam jel­ legzetes vonásait tárgyalja. Érinti az alkotmány fogalmának meghatározását, a főbb ál lám szerveződési modelleket, és a polgár kori ál lám szervezet felépítésének és működésének közös vonásait. Ezen utóbbi tekintetében hangsúlyt fektet a parlament szervezetének, a végrehajtó hatalom működésének különböző konstrukcióira, valamint tárgyalja a bírósági szervezet sajátosságait. Ezen kívül foglakozik a szabadság­ jogok kérdéskörével. Tananyag Mezey Barna — Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest, Püski, 2005. Horváth Pál (szerk.): Egyetemes jogtörténet I. Budapest, Tankönyvkiadó, 1999. Európai alkotmány- és integrációtörténet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 3 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Eu. alk. és int.-tört. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy előhallgatási kötelezettségét jelentő Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. a polgári álp^y �lam szervezeti felépítésének általános jellegzetességeit vizsgálta, jelen tantárgy, pedig az egyes államok konkrét államszervezeti felépítését tárgyalja. Kitér Anglia, Franciaország, Németország, Ausztria, Itá­ lia, Belgium, Norvégia polgári kori alkotmányfejlődésére. Ezen túl áttekinti az európai integráció törté­ neti előzményeit, különös tekintettel az Európai Unió közvetlen előzményeire. Tananyag: Mezey Barna — Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005. Budapest, Osiris, 2006. Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest, Püski, 2005. Wilhelm Brauneder: Osztrák alkotmánytörténet napjainkig. Pécs, JPTE AJK,1994.; Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest, SzIT, 2002. Horváth Pál (szerk.): Egyetemes jogtörténet I. Budapest, Tankönyvkiadó, 1999. Európai belső piac A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szilágyi Pál kredit: 5 félév: 5 óra típus: előadás+ gyakorlat óraszám: N: 2+2; L: 12+3 előhallgatás: — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy során a hallgatók megismerkednek a belső piac jogával, a gazdasági integráció kérdéseivel és a belső piac kiemelt jelentőségű szakpolitikáival. így tárgyalásra kerül a négy alapszabadság, a verseny­ politika, az iparpolitika, az agrárpolitika, valamint a kereskedelempolitika. Tananyag: Az előadásokhoz készített jegyzetek. Szabó Marcel - Láncos Petra Lea - Gyeney Laura: Az európai integráció jogi fundamentumai. Buda­ pest, SzIT 2012. Európai közjog és politika A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Láncos Petra Lea kredit: 5 félév: 4 óratípus: előadás+gyakorlat óraszám: N:2+2 ;L:12+3 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy részletesen foglalkozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szer­ vezeti működésével, valamint az európajog elveivel, jogforrásaival és alapvető elveivel. Szintén tárgya­ lásra kerül az alapvető jogok és alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során. Tananyag: Előadásokon elhangzottak. Szabó Marcel - Láncos Petra Lea - Gyeney Laura: Az európai integráció jogi fundamentumai. Buda­ pest, SzIT 2012. Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Hetedik átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-ORAC, 2007. Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1-2., Budapest, Complex, Budapest, 2008. (kizárólag egyes vonatkozó részei) Odor Bálint - Horváth Zoltán: Az Európai Unió szerződéses reformja — Az Unió Lisszabon után. Budapest, HVG-Orac, 2008. Gazdaságföldrajz A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása a hallgatók számára olyan gazdasági, társadalmi ismeretet ad, amely eligazítást nyújt a különböző gazdasági fejlettségű térségek között, megismerteti a társadalmi-gazdasági fejlettség szintjé168tői függő folyamatokat, Magyarország helyét Európa és a világ gazdaságában. A társadalom- és gazda­ �ságföldrajz szemelvényei átfogó ismereteket biztosítanak a gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli megjelenésének tanulmányozásához, a gazdasági térszemlélet kialakulásához. Tananyag: Mészáros Rezső (és munkaközössége): A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Budapest, Akadémiai Kiadó. 2010. Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Pécs-Budapest, Dialog Campus, 2002. Ajánlott irodalom: Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikaiföldrajza. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Próbáld Ferenc: Európa regionálisföldrajza. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994; Cséfalvay Zoltán:^ modern társadalomföldrajz kézikönyve. Budapest, IKVA, 1994. (Rostow-modell) Idegennyelv 1. Országismeret 1. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Guba András, Juhászné S. Ágnes, Lehoczky Katalin, Szederkényi Éva kredit: 2 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a tanult országok kultúrkörbe tartozó államok és régiók földrajzával, politikai intézményrendszerével, közigazgatásával, a parlamenti törvényhozás fo­ lyamatával, az igazságszolgáltatás rendszerével. Cél továbbá, az angol ill. német kultúra Kelet-Közép Európára gyakorolt hatásának vizsgálata. A tanult országok és Magyarország azon történelmi, földrajzi, társadalmi és kulturális területeinek áttekintése, amelyek az országok közötti kapcsolatok keretét adják és információs alapul szolgálnak Tananyag: Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó: Cultural Relations. Akadémiai Kiadó; Generation E, 30 Stunden Deutschland. Klett Verlag Idegennyelv 2. Országismeret 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Guba András, Juhászné S. Ágnes, Lehoczky Katalin, Szederkényi Éva kredit: 2 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Idegennyelv 1 Országismeret 1. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a tanult országok kultúrkörbe tartozó államok és régiók földrajzával, politikai intézményrendszerével, közigazgatásával, a parlamenti törvényhozás fo­ lyamatával, az igazságszolgáltatás rendszerével. Cél továbbá, az angol ill. német kultúra Kelet-Közép Éurópára gyakorolt hatásának vizsgálata. A tanult országok és Magyarország azon történelmi, földrajzi, társadalmi és kulturális területeinek áttekintése, amelyek az országok közötti kapcsolatok keretét adják és információs alapul szolgálnak Tananyag: Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó: Cultural Relations. Akadémiai Kiadó; Generation E, 30 Stunden Deutschland. Klett Verlag Idegennyelv 3. Igazgatási Szaknyelv 1. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Balogh Dorka, Unger Anikó, Erdélyi Katalin, Fehérné Vízvári Emese, Imre Lászlóné kredit: 2 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy az ún. Business Administration gazdasági-üzleti szakterminológiába vezet be makro- és mikroökonómiai szövegek, stílusgyakorlatok, közösségi médiában megjelent, aktuális nemzetközi ese­ ményekről publikált cikkek mentén, ill. közismert nemzetközi gazdasági szervezetek értékelésében. Az előbbi szempontok alapján tematikusán összeállított kurzuskönyv(ek) tanulmányozása mellett a határ­ tudományok (Legal Economics) területéről szövegelemzéssel saját lexikális adatbázist készít a hallgató, mely megalapozza az Igazgatás2 tárgy könnyebb megértését és folytonosságot biztosít a politikai-jogiközigazgatási terminológia felismeréséhez, megismeréséhez és megfelelő szövegkörnyezetben történő helyes alkalmazásához. Tananyag: Paul Emmerson: Business Vocabulary Builder. MacMillan, 2009. OECD country reports �Idegennyelv 4. Nemzetközi kommunikáció 1. (köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Guba András, Martin Anita, Lehoczky Katalin, Szederkényi Eva kredit: 2 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: — számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunikáció alapvető fogalmai­ val, szereplőivel, eszközeivel és szokásaival. Elsajátítják a hatékony kommunikáció kritériumait, és ma­ guk is képessé válnak arra, hogy nemzetközi kapcsolatokban eredményesen tudják képviselni érdekei­ ket. A kurzus végére képesek lesznek a nemzetközi kommunikáció különböző formáiban /pl. nyilvános beszéd, prezentáció, tárgyalás, hivatalos levél/ sikeres, meggyőző teljesítményt nyújtani. Ezen ismeretek megszerzése közben elsajátítják a nemzetközi kommunikáció sajátos nyelvezetét, szófordulatait, szerke­ zeteit, miközben egyéni készségeiket is fejlesztik pl. előadás- érveléstechnika. Tananyag: A tanár által összeállított gyakorlóanyag. Idegennyelv 5. Nemzetközi kommunikáció 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Guba András, Martin Anita, Lehoczky Katalin, Szederkényi Éva kredit: 2 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Nemzetközi kommunikáció 1. számonkérés: beszámoló A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunikáció alapvető fogalmai­ val, szereplőivel, eszközeivel és szokásaival. Elsajátítják a hatékony kommunikáció kritériumait, és ma­ guk is képessé válnak arra, hogy nemzetközi kapcsolatokban eredményesen tudják képviselni érdekei­ ket. A kurzus végére képesek lesznek a nemzetközi kommunikáció különböző formáiban /pl. nyilvános beszéd, prezentáció, tárgyalás, hivatalos levél/ sikeres, meggyőző teljesítményt nyújtani. Ezen ismeretek megszerzése közben elsajátítják a nemzetközi kommunikáció sajátos nyelvezetét, szófor­ dulatait, szerkezeteit, miközben egyéni készségeiket is fejlesztik pl. előadás- érveléstechnika. Tananyag: A tanár által összeállított gyakorlóanyag. Idegennyelv 6. Tárgyalási technika 1. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Unger Anikó, Martin Anita, Balogh Dorka, Imre Lászlóné kredit: 2 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az idegen nyelven történő kommunikációban felhígult és megkövesedett tartalom és forma csapdáira, berögzült paradigmák felismerésére és elkerülésére koncentrál a kommunikációs ismeretek meglétét feltételező tárgy. Az írott és közösségi média önálló, célorientált tanulmányozása a taneszköz a totális kommunikáció és a helyzettudatosság állandó figyelemmel kísérésével. A hallgatói kiselőadás tematikaés mintaértékű prezentációk alátámasztásával konferencia-előadói szerepet imitál annak teljes eszköz­ tárával. A hallgatói visszajelzés és aktivitás méri a sikeres önkifejezést, idegen nyelven különösképpen. A szóbeli és írásbeli tárgyalási stílusok üzleti modelljét gyakoroltatja, valamint az érvelés, moderálás, stiláris regiszterek, célirányos kommunikáció, ill. az agresszív és destruktív, manipulatív és despotikus közbeszéd elemeinek felismerését készíti elő az Igazgatási szaknyelv 1. tárgy során megismert Paul Emmerson: Business Vocabulary Builder című könyv a második részében Effective Communication címmel. Tananyag: Paul Emmerson: Business Vocabulary Builder. MacMillan, 2009. Tim Hindle: Negotiating skills. DK, copyright 1998. Idegennyelv 7. Igazgatási Szaknyelv 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Balogh Dorka, Unger Anikó, Erdélyi Katalin, Fehérné Vízvári Emese, Imre Lászlóné kredit: 2 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Igazgatási szaknyelv 1. számonkérés: beszámoló Magyarország hatályos Alaptörvényének kétnyelvű olvasatát fogja a hallgató szóban és írásban (elemző esszék) összehasonlítani a hatályon kívüli Alkotmány kétnyelvű olvasatával. A magyar közigazgatás 170 jelen állapotát és intézményrendszerét feltérképezzük a „három hatalmi ágat” jellemző legfontosabb �intézmények, hatóságok stb. honlapjainak kétnyelvű olvasatával. A markáns intézményeket szabályo­ zó törvényeket szintén kétnyelvű olvasatban (a honlapokról, ill. a tanártól elektronikus adathordozón megkapott kurzus formájában) hasonlítja össze a hallgató, majd az igazgatás 1. tárgy hallgatása során megszerkesztett adatbázist bővíti a politikai-jogi-közigazgatási terminológiának a hatályos törvények­ ben szereplő kétnyelvű kifejezéseivel, intézménynevekkel, rövidítésekkel és azok lexikális tartalmával. Ugyanez a gyakorlat folytatódik a nemzetközi szervezetek által kiadott elemzéstípusok-, jelentések és az országjelentések viszonylatában. Tananyag: a tanár által kiadott anyagok, hivatalos weblapok, Alkotmány, kétnyelvű törvények, Magyar­ ország Alaptörvénye (többnyelvű). Idegennyelv 8. Tárgyalási technika 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Unger Anikó, Martin Anita, Balogh Dorka, Imre Lászlóné kredit: 2 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Idegennyelv 6 Tárgyalási technika 1. számonkérés: beszámoló A második félévben a tárgyhoz szükséges háttérismeretek megszerzéséhez ismét a hallgatói szelekció és ráció a mérce, hiszen elektronikus forrásanyag a keresés és szerkesztés tárgya is, akárcsak a demonstrá­ lásé. A retorika ősi gyökerei és története az akció-reakció ill. induktív és passzív eszközök , műfajok és stílusok egymásutániságában vezetik a hallgatót a világirodalom remekein át ajátékfilm és dokumentu­ mok (lehengerlő történelmi beszédek, választási kampányok, szónoklatok) elemzéséig. A nyelvi sokszínűség tudatos felfedése és a stiláris elemek mibenlétének felismerése kifejleszti a kreatív bátorságot az önazonosság alázatához, ezáltal az éles tárgyalási helyzetek tudatos, agressziómentes, de határozott irányításához. E készségek meglétéhez számos, nehéz és humoros helyzetgyakorlat átélése szükséges. Minden hallgatónak minden órán alkalma nyílik megnyilatkoznia, ami nemcsak esély a gya­ korlásra, de kurzusteljesítési követelmény is, teljesítménymérő. Tananyag: Juliet Nierenberg — Irene S. Ross: The Secrets ofSuccesful negotiation. Tim Hindle: Negotiating skills. DK, copyright 1998. Negotiate Successfully, a Bloomsbery reference book. London, 2004. Jogi terminológia és jogi alapfogalmak A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Erdődy János kredit: 3 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium Mivel a szak hallgatói képzésük során jogi tárgyakat is hallgatnak, ezek elsajátítását megkönnyítendő, bevezetést nyújtunk a jog rendszerébe, működésének alapvető jellemzőibe, és megismertetjük a hall­ gatókat a további jogi tárgyak tanulásához elengedhetetlen alapfogalmakkal. A Jhering által vallottak­ nak megfelelően az anyag feldolgozása során főként a római jogból indulunk ki, kitekintést biztosítva azonban hatályos jogunk legalapvetőbb elveire és szabályaira. A dogmatikai alapok mellett a személy jog, a családjog, a dologi- és öröklési jog, valamint a kötelmi jog alapintézményeivel ismertetjük meg a hallgatókat. Tananyag: Erdődy János: Jogi terminológia és jogi alapfogalmak. Egyetemi jegyzet. Budapest, SzIT (aktuális ki­ adás). Kommunikációs ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Cserne Péter kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy oktatás nem elsősorban a kommunikáció jelenségének szerteágazó elméleti kérdéseire, hanem a hallgatók választott hivatásában alkalmazható gyakorlati ismeretekre koncentrál, így különösen a köz­ életi, a hivatali és a média-kommunikáció eszközeire és technikáira. A tananyag betekintést ad a nyelvi és a metalingvisztikai kommunikáció, a közéleti és a politikai kommunikáció, a vezetés és szabályozás kommunikációs dinamikájának problémáiba, valamint az elektronikus médiumok sajátosságaiba. Tananyag: 171 �Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest, Akti-Typotext, 2006. Környezetvédelmi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 3 félév: 5 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, a környezetjog története, sajátosságai. A környezetjog elvei. A környezethez való jog. A kör­ nyezetjog szabályozási módszerei. Az EU környezetjog alapjai. Elsődleges jogi alapok, környezetvédel­ mi akcióprogramok, különösen a 6. Akcióprogram. Általános jogelvek szerepe. A környezetvédelem intézményi rendszere. Értelmezést segítő eszközök. Tervezési szabályok. A környezetvédelmi engedé­ lyezés, környezeti hatásvizsgálat, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi felülvizs­ gálat. Az engedélyezés egyéb intézményei. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011. Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor — Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest, KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008. Környezetvédelmi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 3 félév: 6 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Kömy.véd. jog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Ellenőrzés és közvetlen beavatkozás. Gazdasági eszközök. Osztályozás. A felelősség egyes kérdései. Nemzetközi környezetjog története, forrásai, elvei és egyes szabályozzási területei. Az EU jogintéz­ ményei a másodlagos jogban. Horizontális szabályok a másodlagos jogban, illetve egyesszakterületi szabályok összehasonlító bemutatása (pl. természetvédelem, stb.) Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011. Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor — Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest, KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008. Közigazgatási eljárások joga A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Christián László / dr. Patyi Gergely kredit: 6 félév: 3 óratípus: el őadás+gyakorl at óraszám: N: 3+2 ; L: 12+3 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú­ lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és a polgári- és büntető eljárásjoggal összehasonlítva. Tananyag: Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012. A hatályos jogszabályok, különösen: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módosított - 2004. évi CXL. törvény; A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete. 172 �Közigazgatási munkajog A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Radnay József kredit: 3 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási munkajog általában. A magyar közszolgálati jog. Jogforrások. A magyar közigazgatási munkajog általános szabályai. A magyar egyéni közigazgatási munkajog szabályai, különösen a jogvi­ szony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munkadíjazás, a felelősségi szabályok, különös szabályok, a közigazgatási jogviták rendje. A magyar kollektív közigazgatási munkajog szabályai, különösen a mun­ kaügyi kapcsolatokra és a szakszervezetekre vonatkozó rendelkezések. Az európai jog közszolgálati jogi szabályai. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog idevágó szabályai. Tananyag: Radnay József: Magyar munkajog, T kiadás, Budapest, SzIT, 2008. Közigazgatási szervezetrendszer A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András, dr. Patyi Gergely kredit: 3 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a közigazgatási tanulmányok bevezető féléve. Célja egyrészt a közigazgatási jog alapvető ismereteinek - működés, jogszabályi alapok, szervezetrendszer - rendszerezett bemutatása. Tananyag: Patyi Ándrás-VARGA Zs. András: Általános közigazgatásijog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012.; A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai; A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény; A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLI1. törvény; Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény; A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 1-18. §; A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakí­ tásával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény l-20.§ KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A hallgatók megismerkednek az Európai Unió II. pillérét képező Közös Kül-és Biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) megteremtésére tett erőfeszítésekkel, a vezető európai politikusok óvatos és tétova lépéseivel, a Maastricht Szerződés által létrehozott jelenlegi nagyra törő struktúrával és a gyakorlati működés terén meglévő rendkívüli fogyatékosságokkal. Az Egységes Euró­ pát sohasem tudjuk felépíteni anélkül, hogy a tagállamok nemzeti érdekeket szolgáló partikuláris kül­ politikáját felszámolva nem teremtenénk meg egy nemzetek feletti, immár az összeurópai külpolitikai érdekeket szolgáló sui generis európai diplomáciát. Egyúttal meg kell teremtenünk az egységes európai biztonságpolitikai és védelmi rendszert is, az egységes európai hadsereget, hiszen (Kissinger szavaival élve) „mit ér a külpolitika erős, ütőképes hadsereg nélkül”. Európa azonban még igen messze van mind­ ettől, a tagállamok a nemzeti szuverenitás ezen két alapkövéről nem kívánnak lemondani. Tananyag: Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája. Budapest, HM, 2006.; Kiss J. László: A tizenötök Európái. Budapest, Osiris, 2006.; Neil Winn: Towards a Common European Security and Defence Policy, Geopolitics. 2003.; Kende-Szűcs: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, KJK Kerszöv, 2005. 173 �Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Horváth Attila, Dr. Szabó István kredit: 3 félév: 1 óratípus: előadás előhallgatás: óraszám: N:2,L:12 számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar alkotmányfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rendszerváltásig. Ennek körében különös hangsúlyt fektet a központi és a helyi közigazgatás szervezetének és működésének bemutatására. Vizsgálja még az államfői intézményt, az országgyűlés kialakulását és fejlődését, az igazságszolgáltatás szervezeti felépítését és működését. A tárgy államtudományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar ál lám szervezet milyen történelmi gyökerekből alakult ki, illetőleg érinti a szocialista időszakban bekövetkezett torzulásokat is. A tárgy részét képezi még a rendi kor társadalmi tagozódásának, illetőleg a polgári átalakulással kialakuló ál­ lampolgári szabadságjogoknak a vizsgálata. Tananyag: Magyar alkotmánytörténet, (szerk: Mezey Barna) 2003. Ajánlott irodalom: A magyar jogtörténet forrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2005. Horváth Attila - Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest, Rejtjel, 1999. Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest, Rejtjel, 2000. Menedzsment ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 5 félév: 6 óra típus: elöadás+gyakorlat óraszám: N:2+2;L:12+3 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kurzus hallgatói a gazdasági szervezetek hatékony és sikeres működésének átfogó módszereivel is­ merkedhetnek meg. Ennek megfelelően minden olyan lényeges terület megjelenik a tematikában, mely a menedzsment témakörébe tartozik: stratégia, marketing, pénzügyi, működésirányítási, humánerőforrás, illetve a változás kezelése. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen való tájékozódás és gyakorlati alkalmazás­ hoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Tananyag: Katona Klára: A vállalatgazdaságtan alapjai. Budapest, SzIT, 2004.; N. F. Elbert-Farkas Ferenc-KAROLiNY Mártonné-PoÓR József: Személyzeti/emberi erőforrás menedzsment kézikönyve. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999.; P. Kotler: Marketing menedzsment. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2001. Munkajog A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Radnay József kredit: 3 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A munkajog általában: a magyar munkajog; jogforrások; a magyar munkajog általános szabályai. A magyar egyéni munkajog szabályai, különösen a munkaviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munkabér, a felelősségi szabályok, különös szabályok, a munkaügyi jogviták rendje. A magyar kollektív munkajog szabályai, különösen a szakszervezetekre, a munkáltatói érdekképviseleti szervezetekre, a kollektív szerződésre és az üzemi tanácsokra vonatkozó rendelkezések. Az európai jog munkajogi sza­ bályai, különösen az irányelvek. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog szabályai. Tananyag: Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás, Budapest, SzIT, 2008. 174 �Nemzetközi gazdasági ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: 5 félév: 2 óratípus: elöadás+gyakorlat óraszám: N: 2+2 ; L: 12+3 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A gazdasági tevékenység egyre nyilvánvalóbb közege a világgazdaság, a világpiac. Azok a gazdasági szereplők is, akik „csak” a nemzeti piac keretei között működnek, figyelemmel kell, hogy legyenek a világgazdaságban végbement folyamatokra, nem utolsó sorban azért, mert a nemzeti piac természe­ tes szereplői azok a társaságok, amelyek globális stratégia alapján alakítják lokális üzletpolitikájukat, s befolyásolják a nemzeti piac működési és versenyfeltételeit. A tantárgy célja, hogy eligazítást adjon a világgazdaság bonyolult működési mechanizmusáról, a piacok kölcsönhatásairól (időben és térben), bemutassa a világgazdaság intézményeit, alrendszereit, a világgazdasági konjunktúra alakulását. Tananyag: Botos Katalin - Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Egyetemi jegyzet. 2004.; Árva-Ivicz-Katona-Schlett: A külföldi működő tőke áramlása. Egyetemi jegyzet. 2003. Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: 3 félév: óratípus: 4 előadás óraszám: N:2;L:12 előhallgatás: Nk. gazd. ism.; A kér. jog alapjai; A polg. jog alapjai számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tárgy keretében a hallgatók megis­ merkednek azokkal a belső jogi, közösségi jogi és nemzetközi egyezményeken alapuló szabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy a több állam jogához kapcsolódó magánjogi (polgári jogi, családi jogi és munkajogi) jogviszonyokban melyik állam bíróságának, hatóságának van jogosultsága eljárni, mikor van a magyar bíróságoknak, hatóságoknak eljárási jogosultságuk, és az ilyen ügyek elbírálása során milyen szabályok alapján kell meghatározni az alkalmazandó anyagi jogot. Áttekintést nyernek a hall­ gatók arról a részben nemzetközi egyezményeken, részben a hazai jogforrásokon nyugvó szabályrend­ szerről is, amely a társaságok, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban részt vevő egyéb szereplők mozgásterét határozza meg a világpiacon. Ismertetésre kerülnek a nemzetközi kereskedelemben nagy jelentőséggel bíró ügylettípusokra vonatkozó legfontosabb anyagi jogi szabályok (nemzetközi adásvétel, vállalkozási szerződések, licencia ügyletek, lízing, megbízási típusú szerződések, nemzetközi fuvaro­ zás, nemzetközi fizetési ügyletek). Tananyag: Burián László - Czigler Dezső Tamás - Kecskés László - Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog - európaijogi kitekintéssel. Budapest, Krim Bt., 2010.; Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (8. javított és bővített kiadás) Budapest, SzIT, 2011., és a tankönyv függelékében megjelölt jogszabályok és nemzetközi egyezmények, valamint az előadások anyaga. Jogszabályok: 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról; Egyezmény a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (1980), kihirdette a 2006. évi XXVIII. törvény; Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma I.) Áz Európai Parlament és a Tanács 864/2007 Rendelete a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkal­ mazandójogról (Róma IL); Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló Egyezménye (1980), ki­ hirdette: 1987. évi 20. tvr. Ajánlott irodalom: Mádl Ferenc — Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog —Nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Nemzetközi protokoll és etikett A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Varga Réka kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó szabályokat körülölelő protokolláris környezel75 �feltérképezése, a diplomáciai kapcsolatok vitelének gyakorlati megvalósításának bemutatása, alapvető protokolláris kérdések megismerése. Tananyag: Előadások anyaga. 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; Görög Ibolya: Protokoll az életem. Budapest, Athenaeum, 2007; Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Ajánlott irodalom: Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, KJK, 1995.; Ottlik Károly: Protokoll. Budapest, Protokoll’96, 1993.; Sille István: Illem, etikett, protokoll. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008; Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest, KJK, 1965.; Rubin Péter: A diplomaták hétköznapjai. Budapest, Kossuth, 1974. Nemzetközi tárgyalások elmélete A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs kredit: 2 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy célja a nemzetközi tárgyalások elméletének és gyakorlatának elemzése a társadalomtudományok és történettudományok módszereivel. Ezt egészíti ki a diplomácia alapkérdéseinek bemutatása, különös tekintettel a nemzetközi kapcsolatok megnevezésű tudomány terület eredményeire. A kurzus fő témái: tárgyaláselmélet különféle társadalomtudományi értelmezésekben; a diplomácia elmélete és legfonto­ sabb gyakorlati kérdései; a nemzetközi tárgyalások színtereinek bemutatása és elemzése (konferenciák, fontosabb fórumok mint például az ENSZ BT); és esettanulmányok feldolgozása (A Bécsi Kongresszus és azt követő „kongresszusi kormányzás”, az Európai Gazdasági Közösség megalapítása). Tananyag: Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. Budapest, HVG-Orac, Budapest, 2011. Sulyok Gábor: Az ENSZ BT: összetétel, szavazás, reform. Budapest, Complex,, 2009. Hans J. Morgenthau: Politics Among Nations. The Struggle for Power and Peace, (rev. by K. W. Thompson.). New York, Alfred A. Knopf, 1985. (egyes részek) Ajánlott irodalom: Bebesi György (szerk.): A hosszú 19. század rövid története. Pécs, Comenius, 2005. J. Nagy László: Az európai integráció politikai története. Szeged, JATE Press, 2005. Pénzügyi jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 3 félév: 6 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy magában foglalja a pénzügyi jog alkotmányos megalapozását, a közjog felé irányultan az adóne­ mek és az adóigazgatás áttekintését, valamint az államháztartási ismeretek átadását. Emellett sor kerül a pénzügyi jog szervezetei megismertetésére is: a pénz és tőkepiaci alapintézmények mellett az adó- és vámigazgatás intézményrendszere bemutatására. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakö­ rökkel ismerkednek meg a félév folyamán: a pénzügyi jog helye az alkotmányos rendszerben, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a társasági adó, a jövedéki szabályozás, a vámrendszer és vám­ szabályozás, az adóigazgatás és szervezetrendszere, az államháztartás és alrendszerei, a társadalombiz­ tosítás alrendszere, a helyi önkormányzatok pénzügyei, a pénzpiacok szervezeti és szabályrendszere, a tőkepiacok szervezeti és szabályrendszere, a magyar adó szabályozás helye az EU szabályrendszerében. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 1. Budapest, 2012. (megjelenés alatt); Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 2. Budapest, 2012. (megjelenés alatt); valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabály változásokra - a tan­ széki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegészítő tananyagok. 176 �Politikai földrajz A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: M. alk. és közig.-tört: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A politikai földrajz és a geopolitika története, irányzatai és főbb vizsgálati területei. Az állam klasszikus politikai földrajzi és globális térben való értelmezése. A területi politika fogalmi rendszere. A területi részpolitikák. A területi politika eszközei, intézményrendszere. Európa politikai földrajza. Területi poli­ tika az Európai Unióban. A globális politika szub- és szupranacionális tényezői és aktorai. Tananyag: Rechnitzer János - Smahó Melinda, (szerk.): Területi politika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011 Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikai földrajza. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 Pap Norbert - Tóth József (szerk.): Európa politikai földrajza. Pécs, Alexandra, 2002 Politológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: M. alk. és közig.-tört. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A kurzus az állami és a politikai intézményeket nem jogi-nprmatív szempontból tárgyalja, hanem a politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. így nem az alkotmányjogi-közjogi szabá­ lyozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító hatásmechanizmusai. Vagyis az intézmények a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek vizsgálatra, ahol a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál. A tárgy célja a politikatudomány alapkategóriáinak, vizsgálatai területeinek és szemléletmódjának a bemutatása gyakorlati szempontból, ahol azonban ez utóbbi szükségessé teszi a politikai filozófia vonatkozó értéktartalmainak párhuzamos, illetve mögöttes megjelenítését is. Tananyag: Pokol Béla: Politikaelmélet. Budapest, Századvég, 2006. Enyedi-Körösényi: Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris, 2004. Frivaldszky János: Politikai barátság és jogi viszony. lustum Aequum Salutare, V. 2009/4, 5-32. Regionális politika A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs kredit: 3 félév: 4 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy keretében a hallgatók a fejlesztési és regionális politika elméleti és általános kérdéseivel, illetve az Európai Unió regionális politikája működésének részleteivel ismerkedhetnek meg. Az általános kér­ dések tárgyalása során a kurzus kiemelt hangsúlyt fektet a regionális politika modern és posztmodern paradigmájának bemutatására, az allokatív és a stratégiai tervezés elhatárolására, és a tervezési folyamat egyes szakaszainak részletes elemzésére. Az uniós regionális politika vizsgálata során nem csak a sza­ bályrendszer, hanem a gyakorlati megvalósítás is bemutatásra kerül, továbbá az uniós regionális politika hazánkra gyakorolt hatását is vizsgáljuk. Tananyag: Rechnitzer János: Területi stratégiák. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 1998. Rechnitzer János - Smahó Melinda: Területi politika. Budapest, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011. Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Complex, Budapest, 2011. Szakigazgatások joga 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs, dr. Oláh József kredit: 6 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N: 3+2 ; L: 12+3 előhallgatás: A tantárgy tartalma: A tantárgy a tételes anyagi közigazgatási jog egyes területeit mutatja be. számonkérés: kollokvium 177 �Tananyag: Fábián Adrián - Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatásijog- Különös rész. Pécs, 2011. A tananyag változhat, a végleges tananyagot az első előadáson közli az oktató. Szakigazgatások joga 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Molnár Miklós, dr. Oláh József kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás előhallgatás: Szakigazg. joga 1. óraszám: N:3,L:12 számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a szabálysértési anyagi és eljárásjogot, illetve a közigazgatás által elérni kívánt közcélokat és közfeladatokat meghatározó tételes anyagi közigazgatási jog egyes területeit mutatja be. Az anyagi jogi tananyag nem fedi le a közigazgatás teljes területét, de segítségével megérthetővé válnak a joggyakorlat során felmerülő nem érintett kérdések is. Tananyag: Fábián Adrián - Rózsás Eszter (szerk.): Közigazgatásijog - Különös rész. Pécs, 2011. A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény. A tananyag változhat, a végleges tananyagot az első előadáson közli az oktató. Szociológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás előhallgatás: óraszám: N:2,L:12 számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szociológia alapfogalmaival, módszereivel, bepillantást nyújtani a klasszikus szerzők és a mai szociológusok legfontosabb elméleteibe. A szociológia speci­ fikus tárgya az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közti kölcsönhatás a maga konkrét­ ságában és történelmiségében, illetve olyan társadalmi jelenségek és intézmények vizsgálata, amelyek sajátosságai csak az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közötti kölcsönhatás feltárásával közelíthetők meg. Ezért fontos helyet foglal el témák sorában a gazdaság és a társadalom összefüggés­ rendszereinek a tanulmányozása. A kurzus a szemléletmód elsajátításán túl a mai társadalmak leírását is magában foglalja, beleértve Magyarországot is. Tananyag: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris, 2001. Testnevelés 1., 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport. A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre kredit: 0 félév: 1-2. óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:- előhallgatás: számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyamatos szintfelmérése. Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megsze­ rettetését. Koordinációs képességek fejlesztése, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnaszti­ kái gyakorlatok segítségével a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a törzs izmainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerincferdülések megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok oktatása, előtérbe helyezve a mezőségi és csángó táncokat. Tananyag: - Ajánlott irodalom: Labdajáték szabálykönyvek . 178 �VI. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2012/2013. TANÉV ��AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK (MINTA)TANTERVE A mintatantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye) évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két tel­ jesítési lehetőséget kell biztosítani kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítés, amelyet a szorgalmi időszak végén ad meg az oktató A tantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató ta­ nárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza. A szak képzési ideje: 4 félév Megszerzendő kredit: 110 kredit + 10 kredit (diplomamunka) = 120 kredit A 110 krediten belül: kötelező tárgyak: 94 kredit kötelezően választható tárgyak: 8 kredit szabadon választható tárgyak: 8 kredit Szakmai gyakorlat: 4 hetes gyakorlat, amelynek legalább felét idegen nyelvi, vagy a nemzetközi igazgatással, illetve a humanitárius vagy fejlesztési segélyezéssel kifejezetten foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie. (Ld. TVSZ. 1. sz. kari melléklet II. pontja) Abszolutórium: a mintatantervben szereplő összes tárgy teljesítése (110 kredit) + 4 hét szakmai gyakorlat A záróvizsga tárgyai: A záróvizsga anyagát európai uniós (EU szakpolitikák, EU pályázati és tá­ mogatási rendszer) közigazgatási (Összehasonlító közigazgatási jog), pénzügyi (Közösségi pénzügyek), valamint menedzsment ismeretek (EU projektmenedzsment) alkotják. A záróvizsga anyagát a felsorolt tárgyak tárgyleírásai rögzítik. A záróvizsga eredménye: A diplomamunka-védés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egyszerű számtani átlaga. A diplomamunka-védés érdemjegye és a záróvizsga érdemjegye is ötfokozatú minősítés. Ha a hallgató a végbizonyítványának kiállítását követő hét év elteltével nem védi meg sikerrel diploma­ munkáját, záróvizsgájának addig letett tantárgyi részvizsgája érvénytelenné válik. Az oklevél minősítése: A hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlagának és a záróvizsga eredményének egyszerű számtani átlaga. Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, akinek diplomamunka védésének érdemjegye, valamint záró­ vizsgájának érdemjegye jeles, halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51. Az oklevél kiadásának a feltétele: Sikeres záróvizsga és legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (Cl) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, vagy két különböző idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél. Csak olyan nyelvből fogad­ ható el nyelvvizsga, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.. 181 �nincs 1 CM 1 CM 1 I 1 CM CM 1 Esélyegyenlőség Dr. Kovács Péter EU környezetvédelmi jog Dr. Bándi Gyula Kisebbségi jogok Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs 1 JMEU301xA0 JMKV301xA0 JMKI301xA0 1 JMTO300xA0 Kötelezően választható tárgycsoport tárgyai az őszi félévben: 1 I évközi jegy nincs kollokvium nincs 12+0 Dr. H. Szilágyi István kollokvium. nincs 12+0 Dr. Kovács Péter 12+0 kollokvium; 3+0 Dr. Szabó István beszámoló nincs 0+2 0+2 7K, ÍGY, 107 óra 28 23 óra Összesen IE, 1B *: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén | 2+0 2+0 3+0 nincs nincs nincs nincs 1 JMTO300xA0 Kötelezően választható tárgy JMJB203xx0 Kultúraközi kommunikáció JMEU202xx0 Nemzetközi szervezetek |jMJT201xx0 Összehasonlító (európai) alkotmánytörténet Szabadon választható tárgy* I kollokvium 12+0 2+0 kollokvium kollokvium gyakorlati 12+0 12+0 Dr. H. Szilágyi István Kommunikációs alapismeretek CM 1 JMJB202xx0 2+0 3+0 Dr. El Beheiri Nadja CM kollokvium előhallga- tavaszi kredit tási kötele­ félévi meg­ zettség hirdetés 1 12+0 jegy 2+0 Dr. Frivaldszky János 0+12 JMJB201xx0 0+2 követeim. Dr. Katona Klára | nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gvak. ea.+gyak. JMKG201xx0 EU projektmenedzsment tárgyfelelős Dr. Halustyik Anna I tantárgy neve A globális világ politikai és társadalom­ földrajza JMRJ201xx0 Az európai kultúra alapjai JMPU201xx0 EU államháztartástan kód 1. félév 0+6 182 1 AD Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA) o �Szabolcs Dr. Tattay Levente Polgári jogi alapismeretek JMPJ201xx0 évközi jegy évközi jegy évközi jegy évközi jegy 9+0 45 óra 5É 10 CM évközi jegy CM ____ 9+0 CM 10 óra 2+0 2+0 Dr. Gerencsér Balázs Igazgatási alapismeretek JMKI201xx0 CM követeim. eiőhallgatási kötelezettség CM levelező tag. óraszám ea.+gyak. kredit 1 Összesen 2+0 Dr. Balogh-Békesi Nóra 2+0 Alkotmányjogi alapismeretek Dr. Kovács Péter JMEU201xx0 A nemzetközi jog alapjai 2+0 nappali tag. óraszám ea.+gyak. JMAJ201xx0 Dr. Gyulai-Schmidt Andrea JMKE201xx0 A kereskedelmi jog alapjai tárgyfelelős 1 0+6 tantárgy neve 1 0+6 kód ■ 0+6 1. és 2. félév A nem jogi és igazgatási képzési területről belépők közül 60 kreditet el nem érő hallgatók kiegészítő modulja 1 t 183 �2+0 2+0 Kötelezően választható tárgy Összehasonlító közigazgatási jog Dr. Bándi Gyula (kelet-közép európai államok) Szabadon választható tárgy* JMTO300xA0 JMKI203xx0 ________ nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs 1 1 1 CM CM kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium EU projektmen. JMKG201xx0 cn János । 12+0 3+0 Dr. Frivaldszky Közpolitika JMJB204xx0 12+0 Tf" nincs nincs 1 kollokvium kollokvium kredit 1 12+0 12+0 0+12 kollokvium gyakorlati jegy kollokvium követeim. őszi félévi előhallgatási kötelezettség meg­ hirde­ tés 1 I 9+0 2+0 Dr. Katona Klára Közcélú szervezetek menedzs­ mentje JMKG202xx0 1 12+0 2+0 Dr. Csink Lóránt 0+2 Dr. Tóth Tihamér 12+0 Kormányzati rendszerek Euró­ pában I JMAJ204xx0 3+0___ Dr. Szabó Marcel 12+0 3+0 3+0 Dr. Schanda Balázs Dr. Varga Zsolt Európai közigazgatási büntetőjog András ______ JMEU204xx0 JMAJ203xx0 JMKI202xx0 tárgyfelelős JMEU203xx0 tantárgy neve levelező tag. óraszám ea.+gyak. Az emberi jogok nemzetközi védelme EU döntéshozatali eljárás EU pályázati és támogatási rendszer kód nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 1 CM JMKJ301xA0 JMKV302xA0 JMEU302xA0 Kánonjogi alapismeretek Uniós versenyjog Migráció Dr. Szabó Péter Dr. Tóth Tihamér Dr. Kovács Péter 0+2 1 JMTO300xA0 Kötelezően választható tárgycsoport tárgyai a tavaszi félévben: 0+2___ nincs beszámoló 7K, ÍGY, nincs 33 107 óra 24 óra Összesen IE, 1B *: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése ( 184 2. félév Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA) o 15 a o an 1 �2+0 Kötelezően választható tárgy JMTO300xA0 Dr. Harsági Viktória Összehasonlító eljárásjog JMKI204xx0 nincs nincs CV CV 1 Ossz. eu. alk.t. JMJT201xx0 1 Ti- 30 nincs 1 1É nincs 1 96 óra CV tavaszi félévi meghir­ detés CV előhallgatási kötelezettség 1 20 óra kollokvium 4K, 3GY, 15+0 kredit CM 3+0 kollokvium 12+0 0+12 0+12 1 kollokvium gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy évközi jegy 12+0 0+12 kollokvium 12+0 1 követeim. levelező tag. óraszám ea.+gyak. 1 Összesen Dr. Schanda Balázs Összehasonlító alkotmányjog JMAJ202xx0 3+0 0+2 Dr. Schlett András Közösségi pénzügyek JMKG203xx0 | 0+2 Dr. Harsági Viktória Igazságügyi együttműködés az Európai Unióban JMPE201xx0 1 0+2 Dr. Tóth Tihamér 3+0 Dr. Burián László EU szakpolitikák 3+0 nap­ pali tag. óraszám ea.+gvak. Dr. Radnay József tárgyfelelős 1 JMEU205xx0 JMKV201xx0 A munka és közszolgálati jog közösségi sajátosságai JMNM201xx0 EU nemzetközi magánjoga tantárgy neve 0+6 kód 3. félév Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA) 1 1 N N 'ce 185 �tantárgy neve tárgyfelelős 1 9+0 0+2 0+2 52 óra 2+0 0+2 0+2 13 óra Dr. Szabó Péter Dr. Tóth Tihamé r Dr. Kovács Pétéi CM Kánonjogi alapismerete k Uniós versenyjog Migráció CM JMKJ;lOlxAO JMKV 302xA0 JMEU 302xA0 CM JMTO300xA0 ]Kötelezően választható tárgycsopor t tárgyai a tavaszi fé lévben: 1 n eltért CZ) CD c 'E Diplomamunka : 10 kredit 1 rgyának meghirdetése es 1 1É,2B, 1A CZ) CZ) GO c a Q a c c c Összesen 0+12 1 0+2 0+12 EU szakpolit. JMEU205xx0 EU államházt. JMPU201xx0 1 0+2 c ’c JMTO300xA0 Közpénzügyek szabályozása az Dr. Halustyik Anna EU-ban Kötelezően választható tárgy ____ Szabadon választható tárgy* Szabadon választható tárgy* JMPU202xx0 Dr. Szabó Marcel EU külkapcsolatok rendszere E -o JMEU207xx0 85 teljesített kredit aláírás gyakorlati jegy gyakorlati jegy évközi jegy beszámoló beszámoló IK, 2GY, o kollokvium un 15+0 1 3+0 CZ)o c C kredit előhallgatási kötele­ zettség c > követeim. m __________ Diplomáciai és konzuli kapcsolatok Dr. Kovács Péter JMEU206xx0 joga; Nemzetközi válságkezelés JMTO300xD0 Diplomamunka konzultáció kód nap­ levelező pali tag. tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. —N so C *: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerez:hetö kreditek száma m ás szak köte lező, vagy k ötelezően vák 186 4. félév Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA) 1 <D MŰ •o cö JS CZ) �EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) KÖTELEZŐ TÁRGYAI A GLOBÁLIS VILÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A globális világ (politikai) integrációs szerveződései. A globális világ monetáris és gazdasági szer­ veződésének politikai kérdőjelei. Az új világrend civilizatórikus és politikai újraszerveződéseinek, konfliktusainak csomópontjai és alapvető kérdései. Ázsia természeti erőforrásainak politikai földrajzi megközelítése. Ázsia (országainak) politikai berendezkedései; a kontinens társadalomföldrajzának és közlekedési hálózatainak elemzése. Ázsia politikai földrajza: Kína, Japán, India, a Független Államok Közösségének politikai földrajzi szempontú kérdőjelei, Törökország Európa peremén. Amerika politikai földrajza: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, a közép-amerikai földhíd országai, az Andok országai, Brazília, Argentína, Venezuela. Globalizáció és a regionalizmus politikái. Globalizáció és a globális civil társadalom. Tananyag (és ajánlott irodalom): Blahó András - Kutasi Gábor (szerk.): Erőközpontok és régiók a 21. század világgazdaságában. Buda­ pest, Akadémiai Kiadó, 2010 Mészáros Rezső (és munkaközössége): A globális gazdaságföldrajzi dimenziói. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010 Pap Norbert (szerk.): Ázsia politikai földrajza. Pécs, Alexandra, 2005. Próbáld Ferenc: Amerika regionális földrajza. Budapest, Trefort, 2004. Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 2.0. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Szigeti Péter: Világrendszernézőben, globális „szabad verseny” - a világkapitalizmusjelenlegi stádiu­ ma. Budapest, Napvilág, 2005. Csáki György (szerk.): A látható kéz. A fejlesztő állam a globalizációban. Budapest, Napvilág Kiadó, 2009. Csáki György — Farkas Péter (szerk.): A globalizáció és hatásai, európai válaszok. Budapest, Napvilág Kiadó, 2008. Lengyel Imre: Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek, és alulról szerveződő stratégiák. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010. A MUNKA ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG KÖZÖSSÉGI SAJÁTOSSÁGAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kártyás Gábor kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium tantárgy tan[alma: Bevezetés, alapfogalmak, a munkajog története. A munkajog általános elvei és szabályai. Egyéni munkajog (a munkaszerződés, a munkaszerződés módosítása, a munkaviszony megszüntetése, a munkavégzés sza­ bályai, a munkaidő és a pihenőidők, a munkabér, fegyelmi és kártérítési felelősség) Kollektív munkajog (a szakszervezetek, kollektív szerződések, üzemi tanácsok, sztrájk, kizárás szabályai). Munkaügyi eljárás. Tananyag: Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, Eötvös, 2012. a AZ EMBERI JOGOK NEMZETKÖZI VÉDELME A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, az emberi jogok eszmetörténete. A humanitárius jog. Az emberi jogok nemzetközi joggá 187 �válása. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az ENSZ szerepe az emberi jogok védelmében. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény érvényesítési mechanizmusa. Az EBESZ szerepe az emberi jogok védelmében. Egyéb regionális emberi jogi mechanizmusok. Az emberi jogok kétoldalú nemzetközi szerződésekben. A Szentszék szerepe az emberi jogok védelmében. A nem­ kormányzati szervezetek szerepe az emberi jogok védelmében. Tananyag: Thomas Buergenthal: Nemzetközi emberi jogok. Budapest, Helikon, 2001. Ajánlott irodalom: Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberijogok. Budapest, Osiris, 2003. Az EURÓPAI KULTÚRA ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az európai kultúra gyökerei a római joghoz, a görög bölcselethez és a keresztény gondolkodáshoz ve­ zetnek vissza. A tárgy áttekintést ad e három eszmerendszerről, különös tekintettel a szak jellegéből fakadó szempontokra, valamint a jogászi gondolkodáshoz kötődő eszköztárra. A tantárgy fontos eleme a modern kultúrának a klasszikus ismeretanyaggal történő összehasonlítása. A program a következő kérdésköröket foglalja magába: a vera philosofia kérdése (D.l.l.E); a keresztény gondolkodás helye és jelentősége; a római jogi gondolkodás alapjai. Különös részként pedig néhány aktuális kérdés elemzé­ sére kerül sor. Tananyag: Wolfgang Waldstein: A szívébe írva. Budapest, SzIT, 2012. Diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga; Nemzetközi válságkezelés A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Ádány Tamás kredit: 5 félév: 4 óra típus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy címének megfelelően a nemzetközi jog által szabályozott kapcsolatok két egymással csak részben összefüggő területét hivatott bemutatni. A diplomáciai és konzuli jog keretében a legfontosabb témák a diplomáciai tevékenység alapfogalmai, a külképviseletek fajtái és funkcióik, a diplomáciai és konzuli védelem szabályai, a mentességek és kiváltságok kérdései. A nemzetközi válságok közül első­ sorban a biztonságpolitikai kihívásokat, a nemzetközi béke és biztonságot veszélyeztető helyzeteket érinti a tantárgy. Ezek kezelési módjai igen változatosak, ezek közül elsősorban a nemzetközi jog által szabályozott katonai illetve nem katonai módszerek szerepelnek a tárgy kínálatában, a ius post bellum fogalmának modern megnyilvánulásaiként. Ide tartozik a Biztonsági Tanács szerepe, a konfliktus utáni újjáépítés jogi eszközrendszere, a demokrácia kiépítésének nemzetközi jogi eszközei. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Diplomamunka konzultáció Tárgyfelelős: konzulens oktató A tantárgy oktatója: konzulens oktató kredit: 0 félév: 4 óratípus: óraszám: N:-, L:~ előhallgatás: számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: A tárgy a diplomamunka elkészítéséhez szükséges személyes konzultációk teljesítését szolgálja. A hall­ gatónak ennek keretében legalább három alkalommal kell az érintett oktatóval konzultálnia. Első alka­ lom a témaválasztás megbeszélése, második a szakirodalom feldolgozása után a dolgozat vázlatának megbeszélése, a harmadik alkalom pedig a dolgozat első fogalmazványának bemutatása. Tananyag: A választott témához a konzulens által jóváhagyott szakirodalom. 188 �Eü ÁLLAMHÁZTARTÁSTAN A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 4 félév: 1 óra típus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés. Az EU költségvetési jogának forrásai. Az EU költségvetési jogának alapelvei. A középtávú pénzügyi terv helye és szerepe az EU költségvetési szabályozásában. A költségvetési eljárás, a közösségi intézmények szerepe a költségvetési eljárásban. Az EU költségvetés bevételei (A saját források és egyéb bevételek). Az EU költségvetés kiadásai: a közös mezőgazdasági politika finanszírozásának szabályai; a strukturális alapok és a kohéziós alap finanszírozásának szabályai. Az EU költségvetés végrehajtása. Az EU költségvetés külső és belső ellenőrzése. Az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Összefoglalás. Tananyag: Marján Attila: Az Európai Unió Gazdasága. Budapest, HVG Kiadói Rt., 2005. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 162-164., 174-178., 285-287., 310-325. cikkei A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költség­ vetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről A Tanács 2007/436/EK, Euratom határozata (2007. június 7.) az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről Eu döntéshozatali eljárás A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs kredit: 5 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kurzus célja az uniós döntéshozatali mechanizmusok részletes és elemző bemutatása. Ennek kereté­ ben egyrészről az intézmények gyakorlata (Európai Tanács, Európai Bizottság, Tanács és Európai Parla­ ment), a soros elnökség, az EU és tagállamok közötti hatáskörmegosztási rendszer, a különféle jogalko­ tási eljárások, és az Európai Bíróság legfontosabb eljárásai (előzetes döntéshozatali eljárás, semmisségi eljárás) kerülnek bemutatásra. A fenti témákat nem kizárólag a jogászi nézőpontból, hanem politikai szociológiai és történeti szempontokat is érvényesítve vizsgáljuk a kurzus során. Tananyag: Osztovits András (szerk.): Az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződések ma­ gyarázata 1-4. Budapest, Complex, 2011. Vörös Imre (szerk.): Az EU-elnökség: Jogi, szervezeti és tudománypolitikai vetületek. Budapest, Complex, 2010. Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban. Budapest, HVG-Orac, 2010. Eu KÜLKAPCSOLATOK RENDSZERE A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: 4 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Eu szakpolitikák számonkérés: gyak.jegy A tantárgy tartalma: Az Európai Unió nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai. A nemzetközi kapcsolatok jogalap­ ja, fő diplomáciai eszközei és felépítése. Az EU nemzetközi tárgyalásainak és megállapodásainak eljá­ rási szabályai Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak új dimenziói. Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai az egyes integrációs szervezetekkel és a különböző földrajzi régiókkal. Az Európai Unió külkapcsolatainak új területei. Az Európai Unió önálló külpolitikája, biztonságpolitikája és védelem­ politikája. Magyarország és az Európai Unió külkapcsolatainak fejlődése. A teljes jogú EU-tagság és a magyar külpolitika új lehetőségei. Tananyag: Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája. Budapest, KJK Kerszöv, 2006. Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül, biztonság-és védelempolitikája. 189 �ElJ NEMZETKÖZI MAGÁNJOGA A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: 4 félév: 3 óra típus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy tartalma az Unió rendeleti úton egységesített, valamint irányelvek révén harmonizált kollíziós joganyagát foglalja magába, különös hangsúlyt fektetve a tagállamokban közvetlenül hatályos rendeleti joganyagra. A fontosabb jogforrások^ A Brüsszel I és Brüsszel II Rendeletek a joghatóságról és az íté­ letek elismeréséről és végrehajtásáról polgári kereskedelmi, illetőleg házasság felbontására, valamint a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben. A szerződésekre alkalmazandó jogról szóló Római Egyezmény és az azt felváltó Róma I Rendelet, illetve a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra irányadó jogról szóló Róma II Rendelet, valamint a tartással kapcsolatos ügyekről szóló rendelet. Tananyag: Kengyel-Harsági: Európai Polgári Eljárásjog. Budapest, Osiris, 2007. Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Uniójogában, [szerk: Wopera, Wallacher], Budapest, Complex, 2006. Nagy Csongor István: Az EU nemzetközi magánjoga. Budapest, HVG-Orac, 2006. Wopera Zsuzsa: Európai családjog. Budapest, HVG-Orac, 2009. EU PÁLYÁZATI ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZER A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos kredit: 4 félév: 2 óra típus: gyakorlat óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: gyak. jegy A tantárgy tartalma: Az állami támogatások indokai. A támogatások lehetséges formái - visszatérítendő, vissza nem téríten­ dő, kedvezményes kamatozású stb. - az önrész szerepe, ösztönző hatások; társadalmi költség-haszon elemzés. A támogatások ellenőrzése - a bürokrácia, ellenőrzési rendszer felépítése. Támogatási szerző­ dések - kockázatmegosztás, ösztönzés, a szerződés tartalma. Tananyag: Paul Milgrom - John Roberts: Közgazdaságtan, szervezetelmélet, vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. Új Magyarország Fejlesztési Terv; A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található dokumentumok a fejlesztéspolitikáról és a fejlesztési programokról El) PROJEKTMENEDZSMENT A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 4 félév: 1 óra típus: gyakorlat óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: gyak.jegy A tantárgy tartalma: EU pályázati nyomtatvány és mellékleteinek megismerése. A kiválasztott vállalat jelenlegi feltétel­ rendszerének bemutatása. SWOT, PEST elemzés, Porter modell alkalmazása. Marketingterv készítése, esettanulmányok. Műszaki megvalósíthatósági tanulmány készítése, finanszírozási források feltárása. Humánpolitikai terv készítése, esettanulmányok. Megtérülési számítások alkalmazása. Mérlegterv ké­ szítése. Eredményterv készítése. Cash flow terv készítése. Tananyag: Katona Klára: Vállalatgazdaságtani bevezetés. Budapest, SzIT, 2004. Dr. Horváth Katalin - Mányó-Váróczi Violetta: Számvitel. Budapest, SzIT, 2009. Ajánlott irodalom: Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest, Aula, 2000. Siegel-Ford-Bornstein: Üzleti terv kalauz. CO-NEX Könyvkiadó és Terjesztő Kft., 1997. Brealy-Myers: Vállalati pénzügyek. Panem Kft., 1996. 190 �Eu SZAKPOLITIKÁK A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Láncos Petra, Dr. Szilágyi Pál kredit: 4 félév: 3 óra típus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: gyak.jegy A tantárgy tartalma: A kurzus célja a közösségi politikák átfogó ismertetése. Ennek keretében bemutatásra kerülnek a szak­ politikák kialakításának hátterében meghúzódó érdekek és jogpolitikai megfontolások, valamint a poli­ tikák elsődleges jogi alapjai. A tantárgy keretében bemutatott konkrét politikák a következők: A közös kereskedelempolitika. A mezőgazdasági és halászati politika. Versenypolitika. Állami támogatások és az adóztatás versenytorzító hatásai. Egységes monetáris politika, az euró működése. Strukturális és kohéziós politka. Szociális politika. Kulturális politika. Környezetvédelem.. Tananyag: Szabó Marcel - Gyeney Laura - Láncos Petra: Bevezetés az Európai Unió egyes politikáiba. Budapest, SzIT, megjelenés alatt Európai közigazgatási büntetőjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási JogiTanszék A tantárgy oktatója: Dr. Christián László kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási büntetőjog fogalma, története és rendszere. A közigazgatási büntetőjogi felelősség. A közigazgatási büntetőszankciók eljárási jogi kérdései. Közigazgatási büntetőjog egyes európai országok­ ban. Az Európai Unió és a közigazgatási büntetőjog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműkö­ dés a közigazgatási büntetőjog területén. Tananyag: Kis Norbert - Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog. Budapest, HVG-Orac, 2007. Igazságügyi együttműködés az Európai Unióban A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: gyak.jegy A tantárgy tartalma: Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben az Európai Unióban, (bevezetés, történet). A jogegysége­ sítési folyamat háttere, jogforrások. Joghatóság polgári és kereskedelmi ügyekben I. (44/2001/EK ren­ delet). Bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítése polgári és kereskedelmi ügyekben (1348/2000/EK rendelet, 1393/2007/EK rendelet). A bíróságok együttműködése a bizonyításfelvétel során (1206/2001/ EK rendelet). Határozatok elismerése és végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben (44/2001/EK rendelet). Az „európai végrehajtható okirat” (805/2004/EK rendelet). Joghatóság, a határozatok elisme­ rése és végrehajtása házassági és a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben (1347/2000/EK rendelet, 2201/2003/EK rendelet). A kis értékű követelések európai eljárása (861/2007/EK rendelet) Az európai fizetési meghagyásos eljárás (1896/2006/EK rendelet). Tananyag: Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2009. Ajánlott irodalom: Brávácz Ottóné — Szőcs Tibor: Jogviták határok nélkül. Budapest, HVG-Orac, 2003. Osztovits András: Európai polgári eljárásjog. Jogszabálygyűjtemény. Budapest, HVG-Orac, 2004. Wopera Zsuzsa — Wallacher Lajos: (szerk.): Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unióban. Buda­ pest, KJK, 2006. Nagy Csongor István: Az Európai Unió nemzetközi magánjoga. Budapest, HVG-Orac, 2006. 191 �Kommunikációs alapismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 2 félév: 1 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kommunikáció színterei és csatornái. A nyelvi kommunikáció. Közlés és meggyőzés. Cselekvés sza­ vakkal. Gesztusok és szimbólumok. A társadalom kommunikációs rendszere. Együttműködés és konf­ rontáció a közéleti kommunikációban. Politikai kultúra és politikai kommunikáció. A vezetés és szabá­ lyozás kommunikációs dinamikája. Az elektronikus médiumok sajátosságai. Tananyag: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Animula, 1986. Közéleti kommunikáció, (szerk. Buda Béla, Sárközi Erika) Budapest, Akadémiai, 2001. Társadalmi kommunikáció, (szerk. Béres István, Horányi Özséb) Budapest, Osiris, 1999. Nyelv - kommunikáció - cselekvés, (szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás) Budapest, Osiris, 1997. Kormányzati rendszerek Európában A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csink Lóránt kredit: 3 félév: 2. óra típus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az intézményi összehasonlítás célja és lényege. A francia és német államszervezeti modell. Az állam­ szervezet kialakulása a rendszerváltó államokban. Az eltérések lehetséges okai. Királyságok és köz­ társaságok. Az államforma hatása az államszervezetre. Összehasonlító kormányzat. A kormány meg­ alakulása és szerepe egyes államokban. A politikai és jogi felelősség megjelenése az alkotmányokban. Az államfő szerepe a hatalmi ágakban. A parlamentek szerepe és funkciója. A bíráskodás modelljei. A közigazgatási bíráskodás francia útja és adaptálása. A közvetlen hatalomgyakorlás fajtái. Népszavazások Európában. Az unió joga és a tagállami jog. A nemzeti jogrendszerek viszonya az Európai Unióhoz. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatása a nemzeti jogrendszerekre. A Political question doktrína. Tananyag: Tóth Judit - Legény Krisztián (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Budapest, Complex, 2006. (az oktató által meghatározott fejezetek) Közcélú szervezetek menedzsmentje A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 4 félév: 2 óratípus: elmélet óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Eu. projektmenedzsment számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nonprofit gazdálkodás: a gazdálkodás fogalma, tartalma, célrendszere; a nonprofit gazdálkodás alap­ elvei, lényegi jellemzői; a nonprofit szervezetek erőforrásai és azok felhasználása; a nonprofit gazdálko­ dási szabályok rendszere, különös tekintettel a közhasznú szervezetekre; gazdasági felügyelet. Pénzügyi irányítás: pénzügyi tervezés a nonprofit szervezetekben (éves terv, cash flow); a nonprofit szervezetek adózási kapcsolatai; a számviteli rendszer alapelvei és fontosabb sajátosságai; bevételek és ráfordítások, költségelszámolás; pénzügyi-számviteli beszámoló és könyvvezetési kötelezettség a nonprofit szerve­ zetekben; mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő mellékletek. A nonprofit szervezetek működésének tervezése: a stratégiai tervezés jelentősége a nonprofit szervezetekben; a szervezet irányvonalának, ar­ culatának kialakítása; szervezeti kultúra és szervezeti kommunikáció a nonprofit szervezetekben; a for­ malizált stratégiai terv és elemei. Marketing szemlélet: a marketing orientáció lényege és jelentősége; a marketing információs rendszer tartalma és feladatai; a stratégiai terv és a marketingstratégia kap­ csolata, nonprofit marketing menedzsment; a belső és külső Public Relations jelentősége és eszköztára, a PR hatékony alkalmazása. Forrásteremtés a nonprofit szervezetekben: a pénzügyi források biz­ tosításának módjai - fundraising; pályázatok, pályázatírás; támogatások, támogatói szerződések; ado­ mánygyűjtés. A nonprofit szervezetek humán forrásai: alkalmazottak és professzionális tanácsadók; együttműködés az önkéntesekkel, önkéntesek toborzása. Tananyag: Hetesi Erzsébet (szerk.): A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. Szeged: JATEPress, 2002. ([S.I.] [s.n.]) 192 �Kahulits Andrea: Nonprofit szervezetek pénzügyeinek intézése. Budapest, KJK-Kerszöv, 2002. Ajánlott irodalom: Dinya László - Hetesi Erzsébet - Veres Zoltán (szerk.): Nonbusiness marketing és menedzsment: civil szervezetek, alapítványok, politika, kultúra, karitatív szervezetek, közigazgatás, közüzemek, nonprofitok. Budapest, KJK-Kerszöv, 2004. György István: Egyéb szervezetek (nonprofit szervezetek) pénzügyi gazdasági kérdései. Budapest, Novoschool Kht., 2005 Közösségi pénzügyek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos kredit: 4 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: gyak.jegy A tantárgy tartalma: Hatékonyság és igazságosság (méltányosság, egyenlőség) elvárása. Piac működése, jóléti közgazdaság­ tan kérdései (piaci kudarcok). Externáliák problémája és kezelése. Közjavak problémája és kezelése. Kormányzati kudarcok: választási rendszerek, bürokráciák, politikai rendszerek. Adózás: hatékonysági elvárások, igazságossági elvárások. Fiskális föderalizmus és az EU: hatékony feladatmegosztás, forrá­ sok hatékony megoszlása. Tananyag: J. E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana. Budapest, KJK-Kerszöv, 2000 Kengyel Ákos (szerk.): Az Európai Unió közös politikái. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010. Közpénzügyek szabályozása az EU-ban A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 4 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: EU államháztartástan számonkérés: gyak.jegy A tantárgy tartalma: Bevezetés az európai adójogi szabályozásba. Az adózás nemzeti, nemzetközi és európai uniós szabá­ lyozásának összehasonlítása. Az európai adózás jogforrásai. A közvetett adózás az Európai Unióban. A forgalmi adózás Hatodik Irányelve: az adóalanyok szabályozása; az ügyletek szabáyozása A közvetlen adózás az Európai Unióban: a személyek jövedelmeadózása; a társasági adó szabályozása. A társasági adózás kiemelt területe Európában: vállalatcsoportok adóztatása. Európai Uniós Együttműködés az adó­ szabályozás területén. Az európai uniós jövedéki szabályozás alapjai. A felsorolt témákkal kapcsolatban jogesetek megoldása az Európai Bíróság gyakorlatából. Tananyag: Véghelyi Mária: Az Európai Uniójogalkalmazása a forgalmi adózás területén. Budapest, KJK Kerszöv, 2004. A konkrét jogesetek dokumentumai. Közpolitika A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 2 félév: 2 óra típus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közpolitika fogalma. A közpolitika megközelítései. Közpolitikái háttérelméletek. Közpolitikái filo­ zófiák. A szakpolitikák típusai és eszközei. Állam, közigazgatás, közpolitika. Közpolitikái modellek. A közmenedzsment fogalma. A közmenedzsment az angolszász országokban. A közmenedzsment alkal­ mazási szintjei a fejlett országokban. A közpolitikái érdekérvényesítés általános, európai uniós (brüssze­ li) és magyarországi modellje. Megvalósítási folyamatok a közpolitikában. A megvalósítási folyamatok tervezése. A Gantt-diagram. A közpolitikák értékelése. Monitoring és evalváció. Tananyag: Frivaldszky János: Jó kormányzás és helyes közpolitikaalkotás. Jogelméleti Szemle, 2010/4. (december 15) http://jesz.ajk.elte.hu/frivaldszky44.html Gajduschek György - Hajnal György: Közpolitika. A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata. Bu­ dapest, HVG-Orac, 2010. Bodó Barna: Közpolitika. Kolozsvár, Scientia Kiadó, 2011. Simon Zoltán: Érdekérvényesítés a közpolitikái döntéshozatalban az Európai Unióban és Magyarországon. Budapest, L’Harmattan, 2009. 193 �Horváth M. Tamás: Közmenedzsment. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2010. Kultúraközi kommunikáció A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kultúra fogalma. Kultúra, nyelv, kommunikáció. A kultúrák közötti érintkezés evolucionista perspek­ tívából. Kultúra és civilizáció, a modern nemzet. Kultúra és társadalmi szerkezet. Társadalmi karak­ ter és nemzeti alkat. Identitás és integráció. Megértés és kommunikáció. Konfliktus és kommunikáció. Univerzalizálódás és re-lokalizálódás a globalizáció folyamatában. Tananyag: Társadalmi kommunikáció, (szerk. Béres István, Horányi Özséb) Budapest, Osiris, 1999. Nyelv - kommunikáció - cselekvés, (szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás) Budapest, Osiris, 1997. Bibó István: „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem”, „Zsidókérdés Magyarországon 1944 után” In Válogatott tanulmányok, II köt. Budapest, Magvető, 1986, 569-620, 621-810. Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Századvég, 1994. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, Európa, 1998. Nemzetközi szervezetek A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Jaskó Luca kredit: 4 félév: 1 óra típus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi szervezetek elhelyezése a nemzetközi jogban, történeti kialakulása, fogalma. A nemzet­ közi szervezetek alapokmányai és a nemzetközi szerződések. Tagfelvétel, kilépés, kizárás a nemzetközi szervezetekben. A nemzetközi szervezetek struktúrája, működése: szervek, döntéshozatal, költségvetési megoldások, ügynökök és funkcionáriusok. A nemzetközi szervezetek határozatai, minősítésük jogforrástani szempontból. Az ENSZ története, felépítése, alapokmányának jellegzetessége, felépítése. A Biztonsági Tanács és a Közgyűlés szerepe, feladatai, működése. A Nemzetközi Bíróság szerepe a viták békés rendezésében. Lépések az ENSZ reformjára. Az emberi jogok védelme a különböző nemzetközi szervezetekben. Egyéb speciális hatáskörű nemzetközi szervezetek Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközijog. Budapest, Osiris, 2011. Ajánlott irodalom: Blahó András - Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Budapest, Aula, 2011. Kende Tamás: Nemzetközijogi szemelvények és dokumentumok. I—II. Budapest, Osiris, 2000. Lamm Vanda: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, Közgazda­ sági és Jogi Könyvkiadó, 1995. Mavi Viktor: Az Európa Tanács és az emberi jogok. Budapest, HVG-Orac, 1998. Összehasonlító alkotmányjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Jakab András kredit: 3 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: Összehasonlító (európai) alktört. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, az összehasonlító alkotmányjog fogalma. A jogcsaládok. Az alkotmányosság alapelvei, az alkotmányok típusai. Államszövetségek és szövetségi államok; a helyi autonómiák típusai. A kor­ mányformák általános kérdései; prezidecializmus és parlamentarizmus. Áz államfő szerepe. Választási rendszerek. Az igazságszolgáltatás rendszerei. Az alkotmánybíráskodás. Az alapvető jogok védelmének intézményrendszerei. Az élethez való jog és az emberi méltóság. A véleménnyilvánítás szabadsága. A vallásszabadság. Tananyag: Összehasonlító alkotmányjog. (szerk: Legény Krisztián) Budapest, Complex, 2006; Olvasókönyv kerül közreadásra! Ajánlott irodalom: Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea: Európai kormányformák rendszertana. Budapest, HVG Orac, 2007. 194 �Összehasonlító (európai) alkotmánytörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a polgári kor európai alkotmányfejlődését dolgozza fel. A félév első felében egy általános átte­ kintést ad a polgári államszervezet főbb jellemzőiről. Ennek keretében vizsgálja: az ál lám szerveződési modelleket; a törvényhozás szervezetét, és működését; a monarchikus és a republikánus rendszerek szét­ választásával az államfő és a kormány jogállását; az igazságszolgáltatás rendszerét, különös tekintettel a közjogi bíráskodás kialakulására. A félév második félében, szintén a monarchikus és a republikánus rendszerek szétválasztásával, az egyes államok konkrét alkotmányait vizsgáljuk. Ezeket összekapcsol­ juk a félév első felében tanult általános jellemzőkkel, s vizsgáljuk, hogy az egyes államok államberen­ dezkedésében mik feleltek meg az általános modelleknek, s mik voltak speciálisak. Tananyag: Szabó István: Összehasonlító alkotmánytörténet, (megjelenés alatt) Ajánlott irodalom: Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest, Püski, 2005. Wilhelm Brauneder: Osztrák alkotmánytörténet. Pécs 1994. Szabó István: Német alkotmánytörténet 1806-1945. Budapest, SzIT, 2002. Összehasonlító eljárásjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 3 óra típus: elmélet óraszám: N:3, L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Eljárásjogi kultúrák összehasonlító bemutatása Európában és a világban. A polgári, illetve közigazgatási eljárási jog alapintézményei. A fórumrendszerek. Az Európai Unió és a közigazgatási, ill. polgári eljárási jog szabályozása. Tananyag: Patyi András - Baraczka Róbertné - Gyurita Erzsébet Rita - Lapsánszky András-MuDRÁNÉ Láng Erzsébet - Varga Zs. András: Közigazgatási jog II. Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2006. Összehasonlító közigazgatási jog (kelet-közép európai államok) A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási jog Európa államaiban: mennyiben ország-specifikus. Az összehasonlító módszer tulaj­ donságai és jelentősége. Tipizálható-e különböző országok közigazgatási joga: a fő típusok Európában. Közigazgatási jog egyes európai országokban. Az Európai Unió és a közigazgatási jog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműködés a közigazgatás területén. Tananyag: Patyi András: 16. fejezet, Az eljárásjogi szabályozás és kodifikáció európai áttekintése (összehason­ lító közigazgatási eljárásjog. In: Patyi András (szerk.): Közigazgatási jógii. Budapest-Pécs, DialógCampus, 2006., a Tanszék honlapján elektronikus változatban elérhető. Szamel Katalin - Balázs István - Gajduschek György - Kői Gyula (szerk.): Az Európai Unió tagálla­ mainak közigazgatása. Budapest, Complex, 2011. 195 �kiegészítő modul tárgyai (a nem jog és igazgatási képzési területről belépők közül 60 kreditet el nem érő hallgatók számára) A KERESKEDELMI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gyulai-Schmidt Andrea kredit: 2 félév: 1^1. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kereskedelmi jog alanyai, tárgya. Az egyes szerződéstípusok és speciális szerződések, fizetések joga. A fogyasztóvédelem magánjogi kérdései. A hazai társasági jog alapjai. Tananyag: Barta-Fazekas-Harsányi-Kovács-Miskolczi-Ujváriné: Üzleti szerződések. Egyetemi jegyzet. Buda­ pest, Unió, 2005. Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog. Budapest, CompLex, 2007. Kisfalud) András: Társaságijog. Budapest, CompLex, 2007. A NEMZETKÖZI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A nemzetközi jog története, jogi természete. A nemzetközi jog forrásai: a nemzetközi szerződések, a szokásjog, egyéb jogforrások, valamint az értelmezés segédeszközei. Az állam. A nemzetközi szerveze­ tek. Az egyén a nemzetközi jogban. A diplomáciai kapcsolatok. Nemzetközi jogi felelősség, nemzetközi vitarendezés. A kényszer a nemzetközi jogban. A hadviselés során alkalmazandó szabályok. Tenger-, légi- ill. világűrjog alapjai. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Ajánlott irodalom: Kende Tamás: Nemzetközijogi szemelvények és dokumentumok. I-II. Budapest, Osiris, 2000. Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Budapest, Bíbor, 2000. Lamm Vanda: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, Közgazda­ sági és Jogi Könyvkiadó, 1995. Blaise Tchikaya : Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc, Bíbor, 2002. Alkotmányjogi alapismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Balogh-Békesi Nóra kredit: 2 félév: 1-4. óra típus: előadás óraszám: N:2,L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az alkotmányosság alapfogalmai. A jogforrási rendszer főbb jellegzetességei. Az állam- és kormányformák típusai, az államszerveződési modellek. Az Országgyűlés szervezete és működése és a választójog főbb szabályai. A nyugati demokráciák jellegzetes államfői modelljei, a köztársasági elnök jogállása a magyar alkotmányban. A kormányzás (végrehajtó hatalom) működésének főbb elvei, a Kormány funkci­ ója magyar államműködésben. A helyi önkormányzatok. Az Alkotmánybíróság. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése. Az országgyűlési biztos. Az alapvető jogok rendszere és védelmének garanciái. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. 196 �Igazgatási alapismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs kredit: 2 félév: 1^1. óratípus: előadás óraszám: N:2,L:9 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: 1. A közigazgatás fogalma és tevékenységi formái. 2. A közigazgatási aktustan elméleti alapjai. 3-4. A közigazgatási aktustan I-II. 5. A közigazgatási jog fogalma és szabályozási területei. 6. A közigazgatási jogi norma és a közigazgatási jogviszony. 7. A közigazgatási hatósági eljárás alapjai, a hatósági ügy és a közigazgatási hatóságok. 8. Bizonyítás a közigazgatási hatósági eljárásban. 9. A közigazgatási hatósági döntések. 10. A közigazgatás kontrollja és a közigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati rendszere. 11. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat. 12. A közigazgatási szervezetrendszer sajátosságai. 13. A köz­ ponti közigazgatási szervek. 14. A helyi önkormányzat szervezetrendszere. Tananyag: Patyi András - Varga Zs. András: Általános közigazgatásijog. Budapest, Mandamus Publishing, 2008. Patyi András (szerk): Közigazgatási Jog II. Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, DialógCampus, 2009. (Új kiadás várható!) Polgári jogi alapismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A polgári jog tárgyköre és rendszere. A polgári jog intézményeinek története, a polgári jog kapcsolódása más jogágakhoz, különösen a nemzetközi joghoz és a nemzetközi magánjoghoz. A modern polgári jog Európában. A magyar magánjog és magánjogtudomány. Hazánk csatlakozása az EU-hoz, az európai jogharmonizáció. A jogközelítés Magyarországon. A polgári jog lapelvei. A polgári jogi jogviszony. Jogi tények. Tananyag: Bíró György - Lenkovics Barnabás: Általános tanok. Miskolc, Novotni, 2004. 197 �KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Esélyegyenlőség A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs kredit: 2 félév: 1^1. óratípus: előadás óraszám: N:2,L:9 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: E kurzus célja a hallgatók megismertetése az ún. esélyegyenlőségi vagy antidiszkriminációs joganyag felépítésével és jogintézményeinek működésével. Az oktatott anyag nagyobb részben az esélyegyenlősé­ gijog nemzetközi és uniós forrásainak, valamint egyes külföldi szabályozások (pl. Hollandia) elemzésé­ re épül, kisebb részében a hatályos magyar szabályozás kérdéseire koncentrál. A fontosabb egyezmények és jogszabályok áttekintést a hozzájuk kapcsolódó joggyakorlat bemutatása egészíti ki - egyes esetekben gyakorló szakemberek segítségével - annak érdekében, hogy a hallgatók e dinamikusan változó terület összetett gyakorlatáról is képet kapjanak. Tananyag: Balogh L. - Kádár A. K. - Majtényi B. - Papp A.: Antidszkriminációs és esélyegyenlőségi alapismere­ tek. Budapest, L’Harmattan, 2010. EU környezetvédelmi jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:6 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az EU intézményeinek rendje és a környezetvédelemhez kapcsolódó szerepek. A környezeti akcióprog­ ramok, különös tekintettel a 6. akcióprogramra. Az elsődleges közösségi jog változásai és a kapcsolódó környezetvédelmi jogalapok megjelenése, alakulása. A környezetjogi és az általános jogelvek az elsődle­ gesjogban és azok értelmezése. A másodlagos jog jogintézményeinek rendje és az egyes jogintézmények értelmezése. E körben különösen nagy szerep hárul az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatának áttekintésé­ re, minden esetben a legújabb jogeseteket is felvonultatva. Horizontális jogalkotás a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára. Egyes környezetvédelmi szabályozási kérdé­ sek a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011. Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, KJK-Kerszöv, 2011. Kánonjogi alapismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 2 félév: 1^1. óratípus: előadás óraszám: N:2,L:9 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az egyházi törvény fogalma és fajai. Az egyházi törvény kötelező ereje és magyarázata. A jogszokás. Az általános határozatok és utasítások. Az egyedi közigazgatási intézkedések általában. Az egyedi határozat és a parancs. A leirat. A kiváltság. A felmentés. Az autonóm belső szabályzatok: A szabályzatok és a rendtartások. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2003. 198 �Kisebbségi jogok A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Bevezetés, a kisebbségi jog története. A nemzetiségi jog helye a jogrendszerben. A nemzetiségi jog nemzetközi fejlődése (ENSZ, Európa Tanács, EBESZ, KEK, EU). Autonómia a nemzetközi jogban. Autonómia egyes nyugat-európai államokban. A közép-európai nemzetiségek autonómia törekvései. A nemzetiségi jogok főbb összetevői. Alkotmányos kisebbségvédelem. Közigazgatási kisebbségvédelem. A kisebbségek nyelvi jogai Európában. Nyelvhasználat, mint a kisebbségvédelem fő lehetősége a Kár­ pát-medencében. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközijog és kisebbségvédelem. Budapest, Osiris, 1996. Ajánlott irodalom: Az ENSZ kisebbségi kézikönyve. ENSZ, Emberi Jogi Főbiztos Hivatala-EÖKIK, 2004. Gaetano Pentassuglia: Minorities in International Law — minority Issues Handbook. CoE Publishing, 2002. Hurst Hannum: Autonomy, Sovereignty, and Self-Determination. University Pennsylvania Press, 1996. Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika, (reprint) Optimum, é.n. Győri Szabó Róbert: Kisebbségpolitikai rendszerváltozás Magyarországon. Budapest, Osiris, 1998. Uniós versenyjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 2 félév: 1^1. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A gazdasági verseny elméleti kérdései: a gazdasági verseny lényege és funkciói, a közgazdasági ver­ seny elméletek, versenyjog és versenypolitika, a verseny szabadságának korlátái, a versenyjog törté­ nete. Az alkotmány és a versenyjog. A tisztességtelen versenytilalom. Piac meghatározás, piaci erő. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés. Versenykorlátozó megállapodások. Koncentráció ellenőrzés. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma. Szervezeti és intézményi rendszer. A versenyfelügyeleti eljárás szabályai. Magánjogi igény érvényesítése a versenyjog megsértése miatt. Ál­ lami támogatások. Tananyag: Versenyjog. Egyetemi jegyzet, (szerk. Boytha Györgyné, Tóth Tihamér) Budapest, PPKE JÁK, 2010. Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, Complex, 2007. Darázs Lénárd: Vertikális kartellek. Budapest, Complex, 2007. Massimo Motta: Versenypolitika. GVH Versenykultúra Központ, 2007. Richard Whish: Versenyjog. Budapest, HVG-Orac, 2010. Migráció A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gyeney Laura kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: előadás óraszám: N:2,L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A Migráció c. tárgy elsősorban a migrációs elméletekre, a migrációt kiváltó tényezőkre, a puli és push faktorokra, a migráció veszély forrásaira, annak gazdasági és társadalmi hatásaira fókuszálva kívánja bemutatni az Európai Unió és Magyarország bevándorlás-, valamint integrációs politikáját. Tananyag: Szabó Marcel — Gyeney Laura - Láncos Petra Lea (szerk.): Bevezetés az Európai Unió egyes politikáiba. Budapest, Szent István Társulat, 2011. Szabó Marcel - Láncos Petra Lea — Gyeney Laura (szerk.): Az Európai Unió jogi fundamentumai. Buda­ pest, Szent István Társulat, 2012. Ajánlott irodalom: Lékó Zoltán (szerk.): A migrációs jog kézikönyve. Complex. 2009. Az előadásokon tárgyalt irányelvek hatályos szövege. 199 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2012/2013 Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Osztatlan jogász mesterszak; Nemzetközi igazgatási alapszak; Igazgatásszervező alapszak; Európai és nemzetközi igazgatás mesterszak Description An account of the resource tanév ismertetés; Neptun használat; tanszékek- , oktatók bemutatása; juttatások; adminisztráció; posztgraduális képzés; pályázatok; informatikai szolgáltatások; szabályzatok Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE-JÁK; Dr. Schanda Balázs - dékán; Szakaliné Szeder Andrea - szerkesztő, tördelő; Pázmány Egyetemi Nyomda Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2012-2013 Date Created Date of creation of the resource. 2012. július 27. Medium The material or physical carrier of the resource. ismertető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2012_2013_tanulmanyi_tajekoztato Relation A related resource 28-T-J-2012-2013 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 12130 KB; 238x165 mm; 199 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2012_2013_tanulmanyi_tajekoztato Pázmány Egyetemi Nyomda Schanda Balázs Szakaliné Szeder Andrea https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/4f982a228ecb94085234be6d0c0341fd.jpg 72103b544f462e00b1ceff53a774d788 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/41fdc65fd27fc9aedf88069f72542c7b.pdf 158907909d48c47b02dba8ab014b61ae PDF Text Text PÁZMÁNY PÉTER Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Honlap: www.jak.ppke.hu Tanulmányi tájékoztató 2007/2008 �A kézirat lezárásának időpontja: 2007. július 10. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Budapest 1088 Szentkirályi u. 28-30. Telefon: 429 7200 OM azonosító: FI 79633 Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán Szerkesztés és tördelés: Deme Erzsébet Borítófotó: Winter Erzsébet Kivitelezés: Szent István Társulat �Tartalomjegyzék Dékáni köszöntő...................................................................................... 5 Egyetemünkről......................................................................................... 7 Karunkról Karunk alapítása, szellemisége.............................................. 13 Karunk szervezeti felépítése, testületéi..........................................16 A Kar oktatási egységei........................................................................ 25 Alapképzés Alkotmányjogi Tanszék.......................................................... 26 Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék..........................28 Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék..................... 30 Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék................................ 34 Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet.............................. 37 Idegen Nyelvi Lektorátus............................................................... 41 Informatikai Oktatási Csoport....................................................... 43 Jogbölcseleti Tanszék.................................................................... 44 Jogtörténeti Tanszék...................................................................... 50 Kánonjogi Intézet............................................................................54 Kereskedelmi Jogi Tanszék........................................................... 58 Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék..........................61 Közigazgatási Jogi Tanszék........................................................... 66 Nemzetközi Magánjogi Tanszék.................................................... 69 Pénzügyi Jogi Tanszék................................................................... 71 Polgári Eljárásjogi Tanszék.......... ................................................ 72 Polgári Jogi Tanszék...................................................................... 74 Római Jogi Tanszék....................................................................... 77 Testnevelési Csoport....................................................................... 80 Posztgraduális képzés Deák Ferenc Továbbképző Intézet......................................... 81 Jog- és Államtudományi Doktori Iskola....................................... 85 Kánonjogi Posztgraduális Intézet.................................................. 87 3 �Oktatást segítő egységek....................................................................... 90 Dékáni Titkárság............................................................................ 90 Dékáni Hivatal.................................................................... 90, 223 Dékánhelyettesi Titkárság.................................................. 90, 223 Könyvtár......................................................................................... 91 Gazdasági Osztály.......................................................................... 92 Műszaki Osztály................................................................ 92 Nemzetközi Kapcsolatok Irodája.................................................. 94 Pályázati és Karrieriroda.............................................................. 100 Oktatóink................................................................................... 101 Oktatói lista................................................................................... 101 Kutatócsoportok............................................................................ 112 lustum Aequum Salutare - A Kar jogtudományi folyóirata............ 115 Elismerések......................................................... Állami kitüntetés................................................................... 117 Kiválósági hely............................................................................. 117 Pro Facultate-díj............................................................................ 117 Pázmány emlékérem.................................................................... 118 Az Egyetem díszdoktorai............................................................. 119 Hallgatóink kimagasló eredményei..............................................120 Szolgáltatások a hallgatók részére...................................................... 127 Hallgatói Önkormányzat (HŐK)......................................................... 133 *** SZABÁLYZATOK............................................................................. 135 I. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND......................................... 135 II. FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER...........170 III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ)...... 193 *** Tanulmányi ügyek - Dékáni Hivatal - Dékánhelyettesi Titkárság.. 223 Általános információk......................................................................223 Mintatanterv - jogászképzés......................................................... 227 Nemzetközi igazgatás alapszak, BA............................................ 242 Mintatanterv - Nemzetközi igazgatási szak, B A......................... 243 4 �DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ A tanévkezdés örömével köszöntőm valamennyi hallgatónkat, okta­ tónkat és a munkánkat segítőket! A „zöld könyv” Karunkon immár hagyomány. Évről évre azzal az icrpnnvpl nHink ÁÖ7rp -ö------ j -• — •j hnav hallantóinknt n? pctvp„.s...... QpaítQP p1icra7nrlni ---- .... térni élet hétköznapjaiban, egyrészt bemutatva Karunk gazdag oktatási kínálatát, másrészt ismertetve az egyetemi életre vonatkozó alapvető szabályzatokat. Az elmúlt évek során Karunk a hazai jogászképzés elismert intéz­ ménye lett. A nemrég megindult nemzetközi igazgatási képzés is min­ den bizonnyal meg fogja állni a helyét. Ugyanakkor számunkra kevés az, hogy a hazai jogi felsőoktatás élmezőnyében foglalhatunk helyet. A megmérettetés ma már európai szintű: diplomásainknak egy konti­ nensnyi munkaerőpiacon kell megállniuk a helyüket. Egyetemünk küldetése szempontjából azonban még ennek sikere is kevés. A kato­ likus egyetem az egyház küldetésének részese - ekként anélkül, hogy bárkire ráerőszakolná a vallásosság bármilyen megnyilvánulását, olyan hely kíván lenni, ahol nem csak a jog, hanem az igazság is meg­ ismerhető. Egyetemünk elkötelezettsége a jogtudomány és a jogi oktatás szempontjából különös előnyökkel jár. Korunk relativista világszem­ lélete fokozatosan megszabadult azoktól a szilárd kapaszkodóktól és fogalmaktól, melyek az ember eligazodását a világban lehetővé tették. Szabadsága azonban tünékeny lett, és ma egyre inkább azt tapasztal­ juk, hogy akár az emberi élet alapkérdéseiről, életről, halálról, házas­ ságról, családról néhány éve még evidenciának számító valóságok kimondása ma már szinte bátor tettnek számít. Ha a jogot nem pusztán többségi szavazások eredményének tekintjük, hanem elismerjük a teremtett emberi személy végtelen méltóságát, azaz egy szilárd em­ berképre építhetünk, és ennek nyomán egy olyan társadalom képe áll előttünk, mely a közjóra törekszik, nem csak jogszemléletünk lesz megalapozottabb, hanem nagyobb, valódibb szabadsággal tájékozód­ hatunk a világban. Kívánom, hogy a Karunk váljon egyre inkább a szabadság szigetévé, ahol nem csak a jog tanulható magas szinten, de az igazság is kimondható. Dr. Schanda Balázs dékán 5 ��Egyetemünkről AZ EGYETEM SZELLEMISÉGE Mit jelent az, hogy katolikus egyetem? Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek - 2003 januárjáig Egyetemünk rektora - a következőképpen fogalmazza meg: Erről hivatalos meghatározással rendelkezünk, amit II. János Pál pápa adott a katolikus egyetemekről szóló, 1990-ben megjelent apostoli rendelkezésében. Ez az a hatályos egyházi törvény, amely ma az ilyen egyetemeknek a működését, identitását szabá­ lyozza. Eszerint a katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság ál­ tal alapított, elismert, de az adott országban is egyetemként elfo­ gadott, nagyobbrészt „világi” tudományokkal foglalkozó intéz­ mény, amely intézményes kötelezettséget vállal arra, hogy teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a katolikus hit szellemé­ ben végzi. Ma az Egyház számára a kultúra, illetve a tudomány világával való párbeszédnek privilegizált helye a katolikus egye­ temen van. Sőt ebben a tekintetben még változik is a hangsúly. 2000 nyarán, Ausztráliában a katolikus egyetemek rektorainak vi­ lágtalálkozóján olyan kép rajzolódott ki, hogy talán ellentétben az előző évtizedekkel, amikor ezek az egyetemek inkább a szakmai­ ságra helyezték a hangsúlyt, ma azt mondják, hogy a létük érde­ kében elsősorban a katolikus identitásukat kell hangsúlyozni, mi­ közben a legmagasabb szakmai színvonalra törekszenek. Ez adja létjogosultságuk alapját. Az Egyetem története * Az egyetem szó a nyelvújítás idején keletkezett, a latin universitas-t fordították le magyarra, ami eredetileg a tanárok és a tanulók összes­ ségét jelentette. (Az egyetem terminológiáját elsőként Verseghy Fe­ renc használta 1805-ben.) Az egyetem a középkor egyik legjelentősebb és legmaradandóbb alkotása. Az ókorban az egyes elismert tudósoknak saját iskolái vol­ tak. A XII-XIII. században, amikor minden rend, népcsoport, foglal­ kozási csoport kialakította a maga szokásjogát, egyúttal megpróbálta kivívni magának a saját privilégiumait és autonómiáját is. A Corpus Juris Civilis szerint szerveződve a professzorok és hallgatók fogtak össze a tanulás és a tudományos kutatások művelése érdekében. Az A történeti részt összeállította: Dr. Horváth Attila egyetemi docens, jogtörté­ nész. 7 �egyetem polgárai maguk választhatták meg elöljáróikat, alakíthatták ki statútumaikat és bíráskodhattak tagjaik felett. A stúdiumokat sikeresen befejező hallgatóknak pedig tudományos fokozatot adhattak. Az első egyetemek még szabadon, ex consuetudine alakultak ki (Párizs, Oxford, Bologna). A XII. században már - felismerve az egyetem jelentőségét - pápák és uralkodók alapították az universitas-okat. így vetette meg az alapját XI. Gergely pápa a toulouse-i (1229), IV. Ince a római (1244-45), II. Frigyes császár pedig a nápolyi (1224) egyetemnek. A német egyetemi oktatás a XIV. században indult meg (Prágában 1348-ban, Bécsben 1361-ben, Heidelbergben 1368-ban, Kölnben 1388-ban stb.). Ekkor alakultak ki az egyetem alapításának jogi feltét­ elei. Eszerint az uralkodói privilégium-leveleket - egy meglehetősen alapos vizsgálat után - a pápának kellett jóváhagynia. Magyarországon I. (Nagy) Lajos az ország akkor legsűrűbben lakott részén, Pécsett alapított egyetemet, amit IV. Orbán pápa 1367-ben ha­ gyottjóvá. Sajnos az egyetem nem sokáig működött. Hasonló sors jutott osztályrészéül a Zsigmond által alapított óbudai (1389) és a Mátyás által létrehozott pozsonyi (1467) universitas-oknak is. Ezzel le is zárult a középkori egyetemalapítások kora. A következő időszakban létrejött egyetemek már új művelődési igények szolgálatá­ ban, a reformáció és ellenreformáció küzdelmeiben és hatása alatt fejlődtek. A török hódoltság miatt Magyarország elveszítette fővárosát és az ország korábban leginkább magyarlakta területét. A Bécsben székelő Habsburg-házi uralkodók pedig nem tartották fontosnak egy magyar egyetem ügyét. Ezért az univerzitás alapítását Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érseknek kellett magára vállalnia. (Ennek hatására az egyetem további fejlődéséhez a későbbi érsekek is nagy­ ban hozzájárultak.) Pázmány Péter - aki maga is tanított tíz évig a grázi egyetemen - a katolikus vallás terjesztése és a nemzet méltósá­ gának emelése érdekében1 alapította meg az egyetemet a török hódolt­ ság miatt Nagyszombatban 1635. május 12-én. Pázmány Péter régi szokás szerint az alapítás megerősítése érdekében a pápához fordult, de a pápa - mivel csak a teológiai és a bölcsészettudományi kar meg­ alapítására volt elegendő pénz és ezért a jogi és az orvosi kar hiányzott - az intézményt az egyetemek kiváltságával felruházni vonakodott. Ezért Pázmány az egyetemet a Jezsuita Társaságra bízta, amely ren­ delkezett az egyetemi rang adományozásának jogával, és emellett kiváló tanárokkal látta el az egyes tanszékeket. Mindemellett azt is elérte, hogy II. Ferdinánd német-római császár 1635. október 8-diki „... állíttassák a tudományoknak valami egyeteme, a melyben a harcias nemzetnek bátorsága is szelídülve és úgy az egyház Péter alapító levelében, kormányzására, mint az állam igazgatására alkalmassá képeztessék.” - írta Pázmány. 8 �privilégiumlevelével nemcsak hogy elismerje alapítását, hanem ugya­ nazon jogokkal ruházza fel, mint a kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olmützi és grazi egyetemeket. Jogi karral 1667. január 2-án egészült ki a Nagyszombati Jezsuita Egyetem Pázmány Péter két utóda, Lósy Imre és Lippay György érse­ kek révén, akik összegyűjtötték azt a 30.000 forintot, amely lehetővé tette az új fakultás elindítását. A hazai jog oktatását olyan fontosnak tartották, hogy erre az alapí­ tó levél előírásaiban külön kitértek: „A tanárokat és a római (császári) es hazai jog tanitasanak mód­ ját illetőleg úgy végeztünk és úgy határoztunk, hogy három tanár állíttassék be, kiknek ketteje a hazai jogot, tudniillik Magyarország szokásjogát, vagyis a törvénykönyvet, mit Hármaskönyvnek hívunk, a jogintézményeket és a törvény cikkely eket adják elő és pedig ezeknek egyike elméletileg (az anyagi jogot) a másika pedig gyakorlatilag (az alaki jogot) adja elő, a mindkét jognak, tudniillik a kánoni és a római és a hazai jognak törvénynyé vált szokását (a peres eljárást) a törvé­ nyes per többi szükségleteivel együtt, mind a nyolcados és megyei s a többi rendes és alsóbírósági ügyeket, mind pedig a szabad városok, a tárnokjogi és szentszéki ügyeket illetőleg a perben előfordulni szokott ügyiratok felhozott példáival együtt. A harmadik végül tanítsa Justinianus rendeletéit és tanítmányait, az egész római törvénytárt és glossáit, azokhoz tartozó mellékletekkel együtt. A jogtudós tanárok főleg arra törekedjenek, hogy a hazai jogot, amennyiben lehetséges, vessék egybe a római és a kánonjoggal s a mik a mieinkből hiányoz­ nának, azokból törekedjenek kiegészíteni. ” Mindennek a jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha tekintetbe vesszük, hogy francia jogot Párizsban 1679-ben, német jogot pedig 1709-ben Wittenbergben tanítottak először. 1760-tól kezdtek tanítani természetjogot, majd 1769-től az általános közjogot, a hazai közjogot, a büntetőjogot és a politikát. Ezután fokozatosan szélesítették a tan­ anyagot újabb és újabb jogágakkal, tantárgyakkal. Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus eszméjének megfele­ lően „államosította” az egyetemet. Egyrészt ekkor egészítette ki orvosi karral és tette valódi egyetemmé, másrészt a kormányzat ellenőrzése alá vonta az oktatást és elvárta, hogy a birodalomhoz hű jogászokat, állami tisztségviselőket képezzenek. Ezt az elhatározását erősítette a Jezsuita Társaságnak 1773-ban történt feloszlatása is. A királynő által kiadott Ratio Educationis (1777) a politikai kama­ rai tudományokat áttette a bölcsészettudományi karról, így jött létre a jog-és államtudományi kar. Egyúttal az egyetemet Budára költöztették és királyi egyetemként deklarálták kiemelt helyét a magyar felsőokta­ tásban. Majd az egyetem II. József reformintézkedéseinek részeként végleg Pestre került. 9 �A reformkor politikai mozgalmaitól igyekeztek elszigetelni a jogi kart. így a magyar nyelv csak az 1845/46. tanévtől kezdve lett hivata­ los oktatási nyelv a latin helyett. Az 1848. március 15-diki pesti forradalmat az egyetemi ifjúság in­ dította el, és a forradalom kezdeti eseményeiben a diákság volt az igazi tömegbázisa a radikális demokratáknak. Az egyetemi ifjúság már két nappal a forradalom után összeállította kilenc pontos javasla­ tát a felsőoktatás reformjára vonatkozóan. A forradalomnak az egye­ temmel kapcsolatos első vívmánya az 1848. évi 19. te. volt, amely egyrészt az egyetemet az országgyűlésnek felelős vallás- és közoktatá­ si miniszter felügyelete alá helyezte, másrészt deklarálta a tanulás és a tanítás szabadságának elvét. A szabadságharc leverése után az egyetem elvesztette autonómiá­ ját és a német lett a hivatalos oktatási nyelv. Az oktatott tárgyak kö­ zött túlsúlyossá vált az osztrák jog. Betiltották a jogászbált és a ma­ gyar ruhák használatát. A helyzet 1860-ra annyira feszültté vált, hogy a hallgatók tüntetéseket szerveztek, melyeket az abszolút kormányzat brutális módon oszlatott fel. A kar szakmai politikai súlya a kiegyezést követően jelentősen megváltozott. Nemcsak az autonómiáját nyerte vissza, hanem a kor meghatározó politikusai, jogászai is innen kerültek ki. A kar a sport­ szerű versengés szellemében vette tudomásul, hogy elvesztette hege­ móniáját (Kolozsvárott és Pozsonyban is alapítottak jogi karokat). A Károlyi Mihály nevével fémjelzett népköztársaság - de különö­ sen a Tanácsköztársaság - diktatórikus módon avatkozott bele a kar életébe. Az előbbi a kar akarata ellenére hozott létre tanszékeket és nevezett ki oktatókat, míg az utóbbi megszüntette a jogi oktatást2 és helyette a kar épületében marxizmust tanítottak. Az 1920-as években Klebelsberg Kunó minisztersége idején azt val­ lották, hogy az oktatás stratégiai kérdés és a Trianonnal meggyengült országnak minden erejét arra kell összpontosítania, hogy megmutassa a világnak a magyarság európai műveltségét. Ezért jelentős összegeket fordítottak ösztöndíjakra és a külföldi kulturális kapcsolatok ápolására. Az egyetemi tanács kezdeményezte az alapító Pázmány Péter ne­ vének felvételét. A vallás- és közoktatási miniszter 153425/1921. IV. számú leiratában közölte, hogy a kormányzó 1921. szeptember 1-jén járult hozzá a névváltoztatáshoz. 1950-ben, a szovjet mintát másolva, először leválasztották a Hittu­ dományi Kart, majd 1951 elején az Orvostudományi Kart az újonnan felállított Egészségügyi Minisztérium alá rendelték. (Ennyire szervilis módon egyik szocialista ország sem követte a moszkvai direktívákat.) Az egyetem ezután nem viselhette tovább alapítója nevét sem, ezért 2 „A jogászság mint külön kaszt megszűnt. A proletárállamnak nem jogászok­ ra, hanem munkásokra van szüksége.” (Vörös Újság 1919. április 12.) 10 �vette fel a fizikus Eötvös Loránd nevét. A nemzetközi hírű oktatói kar jelentős részét eltávolították, és megbízható kádereket neveztek ki helyettük. A kar autonómiáját teljesen megszüntették, és kötelezővé tették az orosz nyelv, valamint a szovjet jog oktatását. Az 1960-as évek második felében bevezetett gazdasági mechaniz­ mus az egyetem életében is pozitív fordulatot hozott. Liberalizálódott az oktatás, egyre több tehetséges oktató került a tanári karba, és lehe­ tővé vált - ha csak korlátozott módon is -, hogy a kar nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. A nyolcvanas években a karon kialakult ellenzéki csoportból, oktatókból és hallgatókból került ki a rendszer­ változást előkészítő politikai elit jelentős része. 1989-ben megszűnt a pártirányítás, eltörölték a kötelező orosz ok­ tatást, valamint a marxista ideológiát sulykoló tárgyakat, és visszaállí­ tották az egyetem autonómiáját. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Páz­ mány Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított és azóta folyamatosan fennálló Hittudomá­ nyi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Bölcsészettudomá­ nyi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben került sor ugyan­ csak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudo­ mányi Karának megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elismerést nyert. A Kánonjogi Posztgraduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A Ma­ gyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Informá­ ciós Technológiai Kart is alapított az Egyetemen. A „műszaki in­ formatika” szak indításának állami engedélyét 2000-ben, a Kar ál­ lami elismerését 2001-ben adták meg. A Karon az oktatás 2001-ben indult meg. 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határoza­ tával Egyetemünk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kor­ mányzatának élén áll. 11 �Egyetem vezetői Nagy kancellár: Ft. Dr. Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Rektor: Ft. Dr. Fodor György Rektori Hivatal 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Honlap: http://www.ppke.hu Rektori titkárság: Tel: 4297-213, 4297-211, fax: 3180-507 Az Egyetem Karai Hittudományi Kar (HTK) 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24., telefon: 484-3030, fax: 318-4124 Dékán: Ft. Dr. Kuminetz Géza E-mail: ppke_htk@htk.ppke.hu Honlap: www.htk.ppke.hu Bölcsészettudományi Kar (BTK) 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1., telefon: 06-26-577-000, fax: 06-26-374-570 Dékán: Dr. Nagy László E-mail: postamester@btk.ppke.hu Honlap: www.btk.ppke.hu Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30., telefon: 429-7200, fax: 429-7201 Dékán: Dr. Schanda Balázs E-mail: dekan@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30., telefon: 429-7217, fax: 429-7218 Elnöke: Dr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem E-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu Információs Technológiai Kar (ITK) 1083 Budapest, Práter u.50/a, telefon 886-4700, fax: 886-4724 Dékán: Nyékyné dr. Gaizler Judit E-mail: titk@itk.ppke.hu Honlap: www.itk.ppke.hu 12 �Karunk alapítása, szellemisége Alapelvek, célok az alapításkor Magyarországon a rendszerváltozás után fokozódó kereslet jelentke­ zett jogászok iránt, hiszen a jogállam felépítéséhez a korábbinál jelen­ tősebb számú jól képzett, jogot végzett szakember szükséges. Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogál­ lam felépítésén munkálkodó keresztény szellemiségű, jogot végzett szakemberek kibocsátása a társadalom legkülönbözőbb területeire. A megalakításkor fontos szempont volt az is, hogy olyan jogi kar jöj­ jön létre, amely szakít a korábbi képzési rendszerrel és az európai jog­ államok hagyományaihoz tér vissza. Nemcsak azt oktatjuk, amire most van szükség, hanem a következő fél évszázadra tekintünk előre. A Kar az első évben egy - a fővárosban újra működő - apácazárda ebédlőjében és néhány szobájában vendégeskedett. Amikor a Magyar Katolikus Püspöki Kar visszakapta a Szent István Társulat egykori székházát, a Szentkirályi utca 28-30. számú épületegyüttest, azonnal felmerült a gondolat, hogy a Jog- és Államtudományi Kar itt méltó elhelyezést kaphat. így került a Kar a Szentkirályi utcába és egyezett meg a Szent István Társulattal az épület használatában. A Kar szellemisége Az intézmény szellemiségét híven tükrözi a Kart 1995-től 2000-ig irányító első dékán, dr. Zlinszky János professzor által fogalmazott „Felvételi nyilatkozat”, amelyet a felvételkor minden hallgató aláír: „Alulírott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Állam­ tudományi Karára kérem felvételemet nappali/levelezői tago­ zatra. Tudom, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kato­ likus intézmény, a katolikus keresztény értékrendben működik és oktat. Ezt az értékrendet elfogadom, illetve tiszteletben tar­ tom. Vállalom, hogy tisztességes módon és eszközökkel, fegyelmezet­ ten és szorgalmasan, társaimmal, valamint oktatóimmal szoli­ dárisán, a tehetségem szerint elérhető teljes eredmény elérésé­ re törekszem tanulmányaim során. A PPKE JAK magasabb ok­ tatási teljesítményének elérésében tanáraimmal és társaimmal együttműködöm. Tudatosan és jó lélekkel vállalom azokat a nehézségeket, amelyek a PPKE-JAK alapításának és megszer­ vezésének folyamatában az anyagi eszközök szűkösségéből adódnak. ” 13 �A végzős hallgatóknak a diploma átvételekor elmondott jogászi esküje: Én (...), esküszöm, hogy országunk alkotmányát, törvényeit és al­ kotmányos rendjét megtartom, az ember személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tartom, tudományomat hazánk és ember­ társaink javára fogom hivatásom szerint hasznosítani. Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érezhesse magát. A törvények rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a ter­ mészetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkalmazni. A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszá­ molni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nélkül, fenyegetésre és sze­ mélyes haszonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint jogszerűen fogok állást foglalni. A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tisztele­ temben megtartom, támogatni és értékelni fogom és méltó törek­ szem lenni arra, hogy az Egyetem doktorai közé számíttassam. Isten engem úgy segéljen! A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest: - A gazdasági és környezetvédelmi szakjogi tárgyak, közgazdaság­ tan és a nemzetközi jog magas óraszámban oktatása; - Az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, versenyjog, valamint az informatikai ismeretek hangsúlyos tanítása; - Az intézmény katolikus voltából következően három féléven ke­ resztül kánonjog, valamint bioetika oktatása; — Műemlékvédelem tanítása; - Összehasonlító jog oktatása több szinten; - Sportjog oktatása. 14 �Oktatóink: A jogtudomány élvonalába tartozó oktatóink közül számosán a jogi szakma csúcsintézményeinek (Alkotmánybíróság, Legfelsőbb Bíró­ ság, Főügyészség, Igazságügyi Minisztérium, nemzetközi ügyvédi irodák) volt és jelenlegi vezető munkatársai. Hallgatói össHétszám A 2006/2007-es tanévre beiratkozott hallgatók száma: 3571 fő Nappali tagozatra: Összesen: 1571 fő Jogászképzésre: 1549 fő PhD képzésre: 22 fő Levelező tagozatra: Összesen: 2022 fő Jogászképzésre: 1596 fő Nemzetközi igazgatás szakra (BA képzés): 48 fő Szakirányú továbbképzésre: 348 fő PhD képzésre: 30 fő 15 �Karunk szervezeti felepitese, TESTÜLETÉI A Kar vezetői Dékán Dr. Schanda Balázs egyetemi docens A megválasztandó dékán jelölésére a rektor a Kar egyetemi tanárai és docensei közül eseti bizottságot bíz meg. A dékánt az eseti bizottság három jelöltje közül, akiknek a Kar egyetemi tanárai és docensei kö­ zül kell kikerülniük, a Kari Tanács titkos szavazással lebonyolított választása után, a rektor javaslatára a nagykancellár nevezi ki három­ évi időtartamra. Dékánhelyettesek A dékánhelyetteseket a dékánnak - a Kari Tanács véleményének meghallgatása után - a rektor útján tett, előterjesztése alapján a nagy­ kancellár nevezi ki. A dékánhelyettesek megbízatása a dékánéval együtt szűnik meg. A dékánhelyettesek számát és hatáskörét - a dékán javaslatára - a Kari Tanács állapítja meg. Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István egyetemi docens Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna egyetemi adjunktus Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Külügyi dékánhelyettes: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens 16 �A Kar oktatási egységei Alapképzés Alkotmányjogi Tanszék Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Idegen Nyelvi Lektorátus Informatikai Oktatási Csoport Jogbölcseleti Tanszék - MAB „Kiválósági hely” (Place of Excel­ lence) Jogtörténeti Tanszék Kánonjogi Intézet Kereskedelmi Jogi Tanszék Környezetjog és Gazdasági Szakjogok Tanszék - Az Európai Környezetjog Jean Monnet Tanszéke Közigazgatási Jogi Tanszék Nemzetközi Magánjogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Polgári Jogi Tanszék Római Jogi Tanszék Testnevelési Csoport POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS Deák Ferenc Továbbképző Intézet Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Kánonjogi Posztgraduális Intézet 17 �OKTATÁST SEGÍTŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK Dékáni Titkárság (telefon: 429-7221) Vezetője: Dr. Stágel Bence E-mail: dekan@jak.ppke.hu Dékáni Hivatal (tanulmányi ügyek, telefon: 429-7208) Vezetője: Mátéffy Györgyné E-mail: mateffy@jak.ppke.hu Dékánhelyettesi Titkárság (429-7248, 429-7247) E-mail: tanulmányi .dekanhelyettes @j ak.ppke.hu Vezetője: Boncza Hajnalka E-mail: berta@jak.ppke.hu (A Dékáni Hivatalról, a Dékánhelyettesi Titkárságról, va­ lamint tanulmányi kérdésekről részletesebb tájékoztatás ta­ lálható a könyvünk végén, a „Tanulmányi kérdések - Dé­ káni Hivatal - Dékánhelyettesi Titkárság” c. fejezetben.) Könyvtár (telefon: 429-7231) Vezetője: Kalocsai Ilona E-mail: kalocsai@jak.ppke.hu (A Könyvtárról részletes tájékoztatás található az „Egyéb szer­ vezeti egységek” c. fejezetben) Gazdasági Osztály (telefon: 429-7256) Gazdasági igazgató: Gábor József A Gazdasági Osztály vezetője: Rébeli Szabó Gézáné E-mail: rebeli@jak.ppke.hu Műszaki Osztály (telefon: 429-7250) Vezetője: Szikora Gyula E-mail: szikora@jak.ppke.hu Informatikai Technikai Csoport Vezetője: Groma Sarolt E-mail: groma@jak.ppke.hu Nemzetközi Kapcsolatok Irodája (telefon: 429-7263) Vezetője: Dr. Szabó Marcel E-mail: erasmus@jak.ppke.hu Pályázati és Karrieriroda (telefon: 429 7295) Vezetője: Dr. Ivicz Mihály E-mail: palyazat@jak.ppke.hu 18 �A Kar testületéi Kari Tanács A Kar vezető testületé a Kari Tanács, ennek funkcióját a fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet esetében az Intézeti Tanács látja el. A Kari Tanács tagjainak létszáma legfeljebb húsz fő, szavazati joggal csak a tagok rendelkeznek. A Kari Tanács tagjai: a. a gazdasági igazgató, b. a Karral teljes munkaidejű munkaviszonyban álló okta­ tók közül, a Karral munkaviszonyban álló oktatók által választott öt tag, c. a Dékán javaslatára a Kar Dékánhelyettesei, intézetveze­ tői vagy más egyetemi tanárai közül a Rektor által kine­ vezett legfeljebb tizenegy tag, d. a Kari Hallgatói Önkormányzat egy képviselője, e. a Kar nem oktató munkavállalói által saját körükből vá­ lasztott egy fő. A Kari Tanács hatáskörébe tartozik: a. a Kar szabályzatainak elkészíttetése, elfogadása és annak az Egyetem Statútumában meghatározott esetekben Rek­ torhoz történő felterjesztésére indítványtétel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jóváhagyása végett, b. javaslattétel a Karon belüli szervezeti egység létesítésé­ re, felosztására, összevonására vagy megszüntetésére, c. a tantervek jóváhagyása, d. a Kar költségvetésének és mérlegbeszámolójának elké­ szíttetése és véleményezése, e. a Dékán megválasztása és javaslattétel a Dékán szemé­ lyére a Rektor útján a Nagykancellárhoz, f. véleménynyilvánítás a dékánhelyettesi, kari gazdasági igazgatói, intézet-, illetve tanszékvezetői, valamint az egyetemi tanári, egyetemi docensi kinevezés előtt, g. véleménynyilvánítás az egyetemi magántanári cím oda­ ítéléséről, a „Professor Emeritus” cím adományozásá­ ról, h. állásfoglalás azokban az egyéb ügyekben, amelyeket szabályzat vagy a Dékán a Kari Tanács hatáskörébe utal, i. javaslattétel a Rektorhoz, az Egyetemi Tanácshoz az Egyetemet vagy a Kart érintő bármely ügyben. 19 �Diákjóléti Bizottság Elnök: Dr. Horváth Attila egyetemi docens A titkársági feladatokat a Dékánhelyettesi Titkárság látja el. Telefon: 429-7200/363 A Diákjóléti Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a hallgatók kulturális, szociális és ösztöndíj ügyeivel foglalkozik. Feladat- és hatáskör: a. Eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatko­ zó részletfizetési kérelme ügyében. b. Eredményhez kötött tanulmányi ösztöndíj odaítélése. c. Rendszeres és rendkívüli szociális támogatás odaítélése. d. Márton Áron Szakkollégium. e. A hallgatók egyéb kulturális és sporttevékenységével kapcso­ latos ügyek. f. Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bi­ zottság hatáskörébe utal. Esélyegyenlőségi Bizottság Elnök: Dr. Bókái Judit mestertanár A titkársági feladatokat a Polgári Jogi Tanszék titkársága látja el. Telefon; 429-7272 Az Esélyegyenlőségi Bizottság Karonként szervezett állandó bizott­ ság, amely a hallgatók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Feladat- és hatáskör: a. A fogyatékossággal élő hallgatók Karhoz kapcsolódó ügyei­ nek ellátása. b. Döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyatékossággal élő hallgatóktól érkező kérelmekről. c. Döntés a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak se­ gítését szolgáló normatív támogatás felhasználásáról, a segít­ ségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzéséről. d. A c) pontban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése. e. Ajánlások megfogalmazása a Kar és az Egyetem vezetői számára a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségé­ nek kielégítőbb biztosítása érdekében. 20 �f. g. h. i. Véleményezi a Dékán, a Tanulmányi Bizottság és az oktatási szervezeti egységek vezetői hatáskörébe tartozó tanulmányi ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egészségi állapota ta­ nulmányainak végzését hátrányosan befolyásolja vagy akadá­ lyozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató kérelmére jár el, amelyhez a kezelőorvos igazolását is mellékelni kell. Figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, valamint el­ lenőrzi az ezzel kapcsolatos intézkedések eredményességét. Feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők ará­ nyos szerepvállalását sértő intézkedéseket és kezdeményezi azok megszüntetését. Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bi­ zottság hatáskörébe utal. Etikai Bizottság Elnök: Dr. Bassola Zoltán címzetes egyetemi tanár A titkársági feladatokat a Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tan­ szék titkársága látja el. Telefon: 429-7287 Az Etikai Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a kari munkavállalók etikai-függelmi szabálysértéseivel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Feladat- és hatáskör: a. Eljárás a Kar oktatóinak egymással szemben, a nem oktató alkalmazottainak egymással szemben, illetve az oktatói és nem oktató alkalmazottai egymással szemben támasztott eti­ kai panaszával kapcsolatban. b. Eljárás a Hallgatói Önkormányzat által ellenjegyzett hallgatói panasz ügyében, amely valamely oktató eljárásmódja ellen irányul. c. Eljárás bejelentésre vagy hivatalból jelen szabályzat megsér­ tése ügyében. d. Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bi­ zottság hatáskörébe utal. Különösen súlyos esetben a Bizottság az ügyet etikai eljárás lefolyta­ tása nélkül közvetlenül a Rektor elé terjesztheti, illetve a Rektor az ügyet a Bizottságtól magához vonhatja. 21 �Fegyelmi Bizottság Elnök: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens A titkársági feladatokat a Dékánhelyettesi Titkárság látja el. Telefon: 429-7247, 429-7248 A Fegyelmi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a hallgatók fegyelmi ügyeivel foglalkozik. A Bizottság feladat- és ha­ táskörét, valamint eljárásának részletes szabályait a Fegyelmi és Kár­ térítési Szabályzat határozza meg. Gazdasági Tanácsadó Bizottság Elnök: Dr. Botos József egyetemi docens A titkársági feladatokat a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Inté­ zet titkársága látja el. Telefon: 429 7276 A Gazdasági Tanácsadó Bizottság Karonként szervezett állandó bi­ zottság, amelynek kiemelt feladatai közé tartozik a Kar költségvetés­ ének és zárszámadásának véleményezése, valamint az egyes kari inf­ rastrukturális beruházásokkal kapcsolatos tanácsadás. Kari Habilitációs Bizottság Elnök: Dr. Tamás András egyetemi tanár A titkársági feladatokat a Közigazgatási Jogi Tanszék titkársága látja el. Telefon: 429-7243 A Kari Habilitációs Bizottság a PPKE Habilitációs Szabályzata szerint működő, Karonként szervezett állandó bizottság. Kiadói Bizottság Elnök: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár A titkársági feladatokat a Jogbölcseleti Tanszék titkársága látja el. Telefon: 429-7226 A Kiadói Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amelynek feladata a Kar hivatalos kiadványaival kapcsolatos ügyek koordinálása. 22 �Kinevezési Bizottság Elnök: Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm egyetemi tanár A titkársági feladatokat a Kánonjogi Intézet titkársága látja el. Telefon: 429-7217 A Kinevezési Bizottság karonként szervezett állandó bizottság, amelynek feladata a különböző oktatói címekre, illetve oktatói pozíci­ ókra történő előterjesztések véleményezése a dékán, illetve a Kari Tanács részére. Könyvtár Bizottság Elnök: Dr. Tattay Levente egyetemi tanár A titkársági feladatokat a Könyvtár titkársága látja el. Telefon: 429-7231 A Könyvtár Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a kari Könyvtár működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Kreditátviteli Bizottság Elnök: Dr. Szabó István egyetemi docens A titkársági feladatokat a Dékánhelyettesi Titkárság látja el. Telefon: 429 7247, 429-7248 A Kreditátviteli Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a hallgatók kreditátviteli ügyeivel foglalkozik. Feladat- és hatáskör: a. A más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, illetve az Egyetem más szakán szerzett kreditek elisme­ réséhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének megállapítása a szakgazda véleményének figyelembe vé­ telével. b. Tantárgy felmentések elbírálása. 23 �Külügyi Bizottság A titkársági feladatokat az Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tan­ szék titkársága látja el. Telefon: 429-7265 A Külügyi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely­ nek feladata a Kar külügyi kapcsolatainak koordinálása. Minőségbiztosítási Bizottság Elnök: Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár A titkársági feladatokat a Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tan­ szék titkársága látja el. Telefon: 429-7280 A Minőségbiztosítási Bizottság Karonként szervezett állandó bizott­ ság, amely a minőségbiztosítás kérdéseivel foglalkozik. Feladat- és hatáskör: a. A minőségbiztosítás elveinek, módszereinek, rendszerének meghatározása és fejlesztése, b. részvétel az egyetemi szintű minőségbiztosítási feladatok el­ látásában és koordinálásában, c. A minőségbiztosítási tevékenység kari szintű koordinálása. Tanulmányi Bizottság Elnök: Dr. H. Szilágyi István egyetemi docens A titkársági feladatokat a Dékánhelyettesi Titkárság látja el. Telefon: 429-7247, 429-7248 A Tanulmányi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a hallgatók tanulmányi ügyeivel foglalkozik: Feladat- és hatáskör: a. Eljárás az első, illetve további alapképzésben, valamint mes­ terképzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyei­ ben, így különösen a halasztott beiratkozás, halasztott tárgy­ felvétel, kedvezményes tanrend, vendéghallgatói jogviszony és a költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolása tárgyában. b. Az óralátogatás alóli felmentési kérelmek elbírálása, az érin­ tett szak véleményének figyelembe vételével. 24 �A Kar oktatási egységei Alapképzés Alkotmányjogi Tanszék Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Idegen Nyelvi Lektorátus Informatikai Oktatási Csoport Jogbölcseleti Tanszék - MAB „Kiválósági hely” (Place of Excellence) Jogtörténeti Tanszék Kánonjogi Intézet Kereskedelmi Jogi Tanszék Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék-Az Európai Környezetjog Jean Monnet Tanszéke Közigazgatási Jogi Tanszék Nemzetközi Magánjogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Polgári Jogi Tanszék Római Jogi Tanszék Testnevelési Csoport Posztgraduális képzés Deák Ferenc Továbbképző Intézet Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Kánonjogi Posztgraduális Intézet 25 �ALAPKÉPZÉS Alkotmányjogi Tanszék Szentkirályi u. 28. ÜL emelet 356-os szoba (titkárság), telefon: 429-7243 e-mail: alkjog@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig de 8-12 h, du 13-15 h, pénteken: 8-12 h Teljes és részmunkaidőben, oktatók: Tanszékvezető: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Dr. Balogh Zsolt mestertanár Dr. Salamon László mestertanár Dr. Hajas Barnabás egyetemi adjunktus Megbízott előadók: Dr. Kilényi Géza professor emeritus Dr. Kozma Akos mb. előadó Dr. Kovács György mb. előadó Dr. Németh Ágnes mb. előadó Dr. Schlosser Annamária mb. előadó A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgy: Alkotmányjog (tantárgyjegyző: Schanda Balázs) Kötelezően választható tárgy: Összehasonlító közjog (tantárgyjegyző: Kilényi Géza) * Szabadon választható tárgyak: Alkotmányunk értékei (Varga Zs. András) A magyar választási eljárás és egyes magyar választási rendszerek időszerű kérdései (Salamon László) A mindennapi alkotmányjog (Hajas Barnabás) A rendvédelmi szervek testközelben (Hajas Barnabás) A vallásszabadság intézményvédelmi kérdései (Schanda Balázs) * Másik választható tárgy: Összehasonlító magánjog (tantárgyjegyző: Szőnyi Viktor), Kereskedelmi Jogi Tanszék 26 �Élő alkotmányjog (Balogh Zsolt) Szabadon választható tárgyak idegen nyelven: Angolul: Introduction into Hungarian Constitutional Law (Schanda Balázs) Olaszul: Diritto pubblico comparato italo-ungherese (Németh Agnes) A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag: — - Kukorelli Istvan: Alkotmanytan I., Osiris Kiadó, Budapest 2007. Sári János: Alapjogok. Alkotmánytan IL, Osiris Kiadó, Budapest 2006. A Tanszék munkatársai kiegészítő jegyzetet és jogszabálygyűjte­ ményt tesznek közzé. A Tanszék kutatási témái: A nemzeti és etnikai kisebbségei jogai; a vallásszabadság intézmény­ védelmi kérdései, állam és egyház viszonya; a közigazgatási jog al­ kotmányos alapjai Magyarországon; az Alkotmány értékrendje, szo­ ciális tartalma; házasság és család alkotmányjogi védelme; összeha­ sonlító államszervezeti jog; alkotmányos kormányzati rendszerek összehasonlítása; alkotmánybíráskodási rendszerek összehasonlítása; alkotmányos alapjogok. Sérva legem, et lex servabit te. Óvjad a törvényt, s majd szelleme téged is óv. (Statius) 27 �Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék Szentkirályi u. 30. II. emelet 215-ös szoba, telefon: 429-7280 e-mail: bunt.elj@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől-csütörtökig de. 10-12 h, du. 14-15 h, pénteken de. 10-12 h Hosszú előkészítés után, 2003 nyarán hatályba lépett az új Büntető eljárási törvény. A közel 700 paragrafusból álló jogszabály elsajátítása nem csupán a gyakorlati szakembereknek jelent nehéz feladatot, az oktatókat és hallgatókat is komoly próba elé állítja. A képzés a jogág fő csomópontjainak bemutatását, történeti és összehasonlító elemzését, az egyes intézmények elvi megalapozását és gyakorlati működésének felvázolását tartja feladatának, alapos kitekintéssel az európai gyakor­ latra is. A Tanszék feladatának tekinti azt is, hogy választható gyakorlatok során, felkészült, nagy tapasztalattal rendelkező bírák, ügyészek, ügy­ védek segítségével nyerhessenek a hallgatók betekintést a minden­ napok jogalkalmazási munkájába. A kriminalisztika jelentősége a tudományok állandó fejlődésével és annak az igénynek az erősödésével nő, hogy a bűnüldözés lépést tud­ jon tartani a mind súlyosabbá váló és struktúrájában is átalakuló bűnö­ zéssel. A hallgatók e tantárgy keretében megismerkednek e tudomány­ ág alapjaival, az egyes taktikai, technikai és metodikai módszerek, eszközök lényegével. A büntető eljárásjog 2 féléves, félévben írásbeli kollokviummal járó, év végén szigorlattal végződő tárgy, a kriminalisztika 1 féléves, írásbe­ li kollokviummal végződő tantárgy. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár Dr. Csák Zsolt egyetemi adjunktus Dr. Móritz Balázs egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Brunner Tamás mb. előadó Dr. Magyar György mb. előadó Trappné dr. Kiszely Rita mb. előadó 28 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Büntető eljárásjog (tantárgyjegyzők: nappali: Tóth Mihály, levelező: Csák Zsolt) Kriminalisztika (tantárgyjegyző: Sinku Pál) Szabadon választható tárgyak: A beismerő vallomás jelentősége a büntetőeljárásban (Brunner Tamás) A büntetőeljárás a gyakorlatban (Brunner Tamás) A védő szerepe a büntetőeljárásban (Móritz Balázs) Az előzetes letartóztatás (Móritz Balázs) Bizonyítás a bírósági tárgyaláson (Trappné Kiszely Rita) Bizonyítás az elsőfokú eljárásban (Móritz Balázs) Kiemelkedő bűnügyek eljárásjogi és anyagi jogi problematikái (Tóth Mihály) Megalapozatlanság (Móritz Balázs) Nyomozás, bizonyítás a vádemelésig (Móritz Balázs) Ügyvéd a büntetőeljárásban (Móritz Balázs) írott tananyag: - - Tóth Mihály (szerk): Büntető eljárásjog, HVG-Orac, Budapest 2003. Sinku Pál: Kriminalisztikai alapfogalmak, egyetemi jegyzet, Bu­ dapest 2003. A Tanszék kutatási témái: A büntető eljárásjog és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélke­ zési gyakorlata; kontinentális hagyományok - angolszász gyökerű reformtörekvések a büntető eljárásjogban. Ti azért bátorságosak legyetek, kezeiteket le ne eresszétek, mert a ti munkátoknak jutalma van. (2Krón. 15,7) 29 �Büntetőjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék • Szentkirályi u. 30. II. emelet 215-ös szoba, telefon: 429-7280 e-mail: buntetoiog@iak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől-csütörtökig de. 10-12 h, du. 14-15 h, pénteken de. 10-12 h A Tanszék a büntetőjog általános részét a II. évfolyamon, különös részét a III. évfolyamon tanítja. Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntető jogtudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlődését és - elsősorban - a hatályos joganyagot. Nem merül ki a tételes jog szabályainak elemzésében, hanem magában foglalja a szakirodalom, az alkotmánybírósági határozatok, a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást tartalmazó határozatainak az ismertetését is. Nyomon kíséri azokat a jogpolitikai igényeket, amelyek a jövő büntetőjogát alakítják. Az oktatás az elmélet közlésén felül kiterjed a jogeset-megoldásokra is, azzal az igénnyel, hogy a hallgató - tanulmányai befejezése után az igazságszolgáltatás bármely területén színvonalas büntetőjogász­ ként tudjon működni. A Büntetés-végrehajtási jog oktatására rányomja bélyegét az új Btk és bv. törvény előkészítése, az európai büntetés-végrehajtási jog diszciplína bevezetése, a gyakorlat megismertetése. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Vókó György egyetemi tanár Dr. Busch Béla egyetemi docens Dr. Belovics Ervin mestertanár Dr. Margitén Éva mestertanár Dr. Molnár Gábor mestertanár Dr. Sinku Pál mestertanár Dr. Szívós Mária mestertanár Dr. Varga Zoltán mestertanár Dr. Tamási Erzsébet tudományos munkatárs Dr. Bárándy Gergely egyetemi adjunktus Dr. Békés Ádám egyetemi adjunktus Dr. Újvári Ákos egyetemi adjunktus Dr. Bory Noémi egyetemi tanársegéd Dr. Eperjes Krisztián egyetemi tanársegéd 30 �Megbízott előadók: Büntetőjog tárgyrészből: Dr. Békés Imre professor emeritus Dr. Polt Péter c. egyetemi tanár Dr. Kiss Zsigmond c. egyetemi docens Dr. Kussbach Erik egyetemi tanár Dr. Csordás Sándor mb. előadó Dr. Horváth Katalin mb. előadó Dr. Ihász Sándor mb, előadó Dr. Jacsó Judit mb. előadó Dr. Kovács Attila mb. előadó Dr. Sodor István mb. előadó Dr. Szűcs András mb. előadó Dr. Varga Réka mb. előadó Dr. Vaskúti András mb. előadó Más tudományok tárgyköréből: Dr. Boros János PhD, kriminél- és börtönpszichológus, PPKE Bölcsé­ szettudományi Kar Dr. Csorba József érseki tanácsos Dr. Iván László egyetemi tanár, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Dr. Sótonyi Péter egyetemi tanár, Semmelweis Orvostudományi Egyetem A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Büntetőjog I. - Általános rész (tantárgyjegyzők: nappali: Békés Imre, levelező: Vókó György és Kiss Zsigmond) Büntetőjog II. - Különös rész (tantárgyjegyzők: nappali: Vókó György és Kiss Zsigmond, levelező: Busch Béla) Büntetés-végrehajtási jog (tantárgyjegyző: Vókó György) Kötelezően választható tárgyak: Nemzetközi büntetőjog (tantárgyjegyző: Kussbach Erik) Európai büntetés-végrehajtási jog (tantárgyjegyző: Vókó György) Kriminológia (tantárgyjegyző: Tamási Erzsébet) Szabadon választható tárgyak: A büntetés-végrehajtás bírói eljárás gyakorlati kérdései (Szűcs András) A büntetőjog időszerű gyakorlati kérdései. A gazdasági bűncse­ lekmények (Sodor István) A gazdasági bűncselekmények története és bírósági jogalkalmazói gyakorlata (Horváth Katalin) 31 �A gyakorlatban előforduló legújabb bűnügyek büntetőjogi elemzé­ se (Polt Péter) A pénzmosás elleni fellépés az Európai Unióban (Jacsó Judit) A pénzügyi bűncselekmények elbírálásának bírósági jogalkalmazói . gyakorlata (Horváth Katalin) A szervezett bűnözés és a korrupció (Ihász Sándor) Az Alkotmánybíróság büntetőjogi tárgyú határozatainak elemzése (Sipter Orsolya Ajnácska) Az ügyész szerepe a büntető felelősségre vonás teljessé tételében (Vókó György) Börtönpszichológia (Boros János) Büntetés a katolikus világképben. A tízparancsolat és a büntetőjog (Csorba József és Vókó György) Büntetési tanok (Vókó György) Büntetőjog a bírói gyakorlatban (Vaskúti András) Büntetőjog az ügyészi gyakorlatban (Sodor István) Büntetőjogi elvek és esetek (Polt Péter) Élet a börtönön belül, a börtönélet belső szabályai (Csordás Sán­ dor) Fejezetek az igazságügyi orvostanból büntetőjogászok számára (Sótonyi Péter) Fiatalkorúak büntetőjoga, eljárásjoga és végrehajtási joga (Bory Noémi) Gazdasági bűncselekmények jogalkalmazói gyakorlata (Kovács Attila) Igazságügyi pszichiátriai alapismeretek (Iván László) Katonai büntetőjog (Eperjes Krisztián) Kriminálpszichológia (Boros János) Nemiség és deviancia (Tamási Erzsébet) Vallás, szocializációs bűnmegelőzés (Tamási Erzsébet - Sárik Esz­ ter) Szabadon választható tárgyak idegen nyelven: Angoul: Criminal Law and Humanitarian Law (Varga Réka) Criminology Consultation (Tamási Erzsébet) History and Judicial Practice of Economic Crimes (Horváth Kata­ lin) Hungarian Substantive Criminal Law (Békés Adám) Juvenile Deliquenci, Juveniles Execution of Ssentences (Bory Noémi) Military Criminal Law (Eperjes Krisztián) Sanctions and Execution of the Hungarian Criminal Law (Szűcs András) Theory and Judicial Practice of the Hungarian Criminal Law 32 �(Horváth Katalin) Németül: Bekampfung dér Geldwascherei in Europa (Jacsó Judit) Spanyolul: La reclusion de los impúberos (Bory Noémi) A kötelező tárgyakhoz megjelölt írásos anyag: - Békés Imre - Belovics Ervin - Busch Béla - Molnár Gábor Sinku Pál - Tóth Mihály: Büntetőjog, Általános Rész, HVGORAC, Budapest 2006. - Belovics Ervin - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog, Különös Rész, HVG-ORAC, Budapest 2003. - Vókó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2006. - Vókó György: Büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2005. - Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2006. - Gönczöl Katalin - Körinek László - Lévay Miklós: Kriminológiai ismeretek - Bűnözés - Bűnözés kontroll, Corvina, Budapest 1999. A Tanszék kutatási témái: Büntetőjog és emberi jogok; gazdasági bűncselekmények; szervezett bűnözés; a büntetés-végrehajtás törvényessége; a bűnmegelőzés új módszerei; viktimológia; bűnszervezet és korrupció; büntethetöségi akadályok; a büntetés-végrehajtási bírói feladatkör és eljárás; az euró­ pai büntetőjoggal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések; a fogvatartottak vallásgyakorlata; az új európai börtönszabályokkal kapcsolatos ajánlások; európai emberi jogi bírósági gyakorlat; kínzás vagy más kegyetlen, embertelen, megalázó büntetések, bánásmódok megelőzésére létrehozott európai jogi mechanizmus és eredményei, a fejlesztés lehetőségei; a jogos védelem; a rehabilitációs és a bűnügyi nyilvántartás; a fiatalkorúak bűnözése elleni küzdelem időszerű kérdé­ sei kriminológiai, büntetőjogi, büntető eljárásjogi és büntetéstani szempontból; a katonai büntető anyagi, eljárási és végrehajtási jog; a büntetőjogi szankcionálás hatékonysága és jogállamisága; a fiatalkorú­ ak büntető igazságszolgáltatásában a diverziós jogintézmények alkal­ mazása; nemek és bűnözés, nemek és terrorizmus, kliensek és prostitú­ ció. 33 �Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. emelet 123-as szoba (titkárság), telefon: 429 7265 e-mail: eujog@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8-16 h, pénteken: 8-14 h 2006-ban az Európajogi és a Nemzetközi Közjogi Tanszék összeol­ vadt tekintettel arra, hogy ez a két terület szervesen összefügg egymás­ sal. Magyarország uniós csatlakozását követően talán még hangsúlyo­ sabb az Európai Unió működésének megismerése és megértése, hogy ne csak passzív követői legyünk Európa különböző politikai, gazdasá­ gi folyamatainak, hanem aktív formálói az Unió fejlődésének. Ehhez szükségesek a megfelelően képzett szakemberek, a tagságra felkészí­ tett jogásztársadalom. Az európajogi képzés szerepe ebben kulcsfon­ tosságú. A fentiekkel összhangban az európajog és a nemzetközi jog államvizsga tárgy lett. A külföldi egyetemekkel való együttműködésben célunk az Európai Unió szervezetei működésének, ill. a tagállamokat érintő politikák tanulmányozása, európai érzékkel és kritikai szemlélettel történő elemzése, keresztény erkölcsi szempontok szerinti rendszerezése. Örvendetes módon folyamatosan bővül a Tanszék szerepe a kutatási programokban, az Erasmus programban és a kari PhD-kutatási témák­ ban. A nemzetközi közjog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem kizárólag majdani diplomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzet­ közi szerződést kell értelmeznie: meg kell tudni tehát állapítani a ma­ gyar államot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezett­ ségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös hangsúlyt kap. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Dr. Király Miklós egyetemi docens Dr. Mohi Csaba mestertanár Dr. Kravalik Gábor tudományos munkatárs 34 �Dr. Ádány Tamás egyetemi adjunktus Dr. Gyeney Laura egyetemi adjunktus Dr. Csepely-Knorr Tamás egyetemi tanársegéd Dr. Jaskó Luca egyetemi tanársegéd Dr. Szilágyi Pál Béla egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Boytha György c. egyetemi tanár Dr. Kussbach Erich egyetemi tanár Dr Gál Gyula egyetemi docens Dr. Dienes-Oehm Egon c. egyetemi docens Allan F. Tatham egyetemi adjunktus Dr. Láncos Petra Lea PhD hallgató A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Európajog (tantárgyjegyzö: Szabó Marcel) Nemzetközi jog (tantárgyjegyzők: Kovács Péter - nappali tagozat, Kussbach Erik - levelező tagozat) Szabadon választható tárgyak: A közösségi és nemzeti hatáskörök az uniós alapokmányokban (Dienes-Oehm Egon) A nemzetközi légijog alapjai (Gál Gyula) A világürjog alapjai (Gál Gyula) Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény (Kravalik Gábor) Az Európai Bíróság emberi jogi gyakorlata (Gyeney Laura) Az Európai Közösségek Bíróságának felépítése és joggyakorlata (Csepely-Knorr Tamás) Belső piac - esetjog (Gyeney Laura) Diplomáciai protokoll és etikett (Kravalik Gábor) Kisebbség és autonómia: összehasonlító jogi áttekintés (Kovács Péter) Nemzetközi jog és kisebbségvédelem (Kovács Péter) Szabadon választható tárgyak angol nyelven: Basic EU Business Law (Allan F. Tatham) EC Law and National Courts (Allan F. Tatham) EU IT Law (Csepely-Knorr Tamás, Ádány Tamás) Internal Market - Case by Case (Láncos Petra Lea) International Criminal Jurisprudence (Ádány Tamás) Let us Know How to Protect Know-How (Boytha György) Policies, Polity and Politics of the EU (Láncos Petra Lea) Telecommunication and Data Protection Law of the EU (CsepelyKnorr Tamás, Ádány Tamás) 35 �The WTO/TRIPs Agreement and the European Community (Boytha György) A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag: - Az Európai Unió Alkotmányos Szerződése, elérhető a Tanszék honlapjáról: www.jak.ppke.hu/oktatási egységek/Európajogi Tan­ szék - Berke - Boytha - Dienes-Oehm - Martonyi - Király: Az Európai Közösség kereskedelmi joga, negyedik, átdolgozott kiadás válto­ zatlan utánnyomása, szerk.: Király Miklós. KJK-Kerszöv, Buda­ pest 2005. - Boytha György - Papp Mónika: Az Európai Unió létrejötte, intéz­ ményrendszere és jogforrásai, ötödik kiadás javított kiadás, Buda­ pest, Szent István Társulat 2006. - Gyeney Laura: Az európai társasági jog, Szent István Társulat, Budapest 2005. - Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, hatodik, átdolgo­ zott, bővített kiadás, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2005. - Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakor­ latba, Szent István Társulat, Budapest, 1999 - Kovács Péter: Nemzetközi közjog, Osiris, Budapest 2006. (tan­ könyv) - Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűj­ temény, Bíbor Kiadó, Budapest 2000 - Tchikaya, Blaise: Bevezetés a nemzetközi bíráskodásba, Bíbor Kiadó, Miskolc 2002 - Várnay Ernő - Papp mónika: Az Európai Unió joga, Complex, Budapest 2005. A Tanszék kutatási témái: Európajogból: Az Európai Unió közjogi struktúrájának átalakulása, az emberi jogok védelme az Európai Unióban; az Európai Bíróság esetjoga és az egy­ séges piac fejlődése, különös; a szellemi termékek oltalmának szabá­ lyozása az Európai Közösségben, az elektronikus kereskedelem euró­ pai szabályozása; az egyház társadalmi tanítása és az európai integrá­ ció, az Európai Unió versenyjoga. Nemzetközi közjogból: Emberi jogok nemzetközi védelme; kisebbségvédelem; humanitárius nemzetközi jog; diplomáciai jog; világűrjog; nemzetközi jog története; nemzetközi bíráskodás; NATO és biztonságpolitika. 36 �Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Szentkirályi u. 26. II. emelet, 201-208-as szobák, telefon: 429-7276 Fax.: 429-7279, e-mail: koz.gazd@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől péntekig: 9-13 h A PPKE Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézete a Jog- és Államtudományi Kar létrehozásával, annak intézeteként született meg. A PPKE Bölcsészettudományi Karán fokozatosan bevezetett közgaz­ dasági oktatást is az intézet végezte. A Közgazdasági Intézet 1999-ben felvette a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet nevet. Teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott oktatók: Intézetvezető: Dr. Botos Katalin egyetemi tanár Dr. Botos József egyetemi docens Dr. Katona Klára egyetemi docens Dr. Körösi István egyetemi docens Dr. Ivicz Mihály egyetemi adjunktus Dr. Schlett András egyetemi adjunktus Megbízott előadók: Dr. Bódy László mb. előadó Dr. Bán Tamás mb. előadó Az Intézet által oktatott tárgyak Kötelező tárgyak: Bevezetés a közgazdaságtanba (tantárgyjegyző: Botos Katalin) Európa gazdaságtana (tantárgyjegyzö: Körösi István) Statisztika (tantárgyjegyző: Botos József) Számvitel és menedzsment módszerek (tantárgyjegyző: Ivicz Mi­ hály) Újraelosztási rendszerek (ÁHT, Pénz- és tőkepiac) (tantárgyjegy­ zö: Botos Katalin) Vállalatgazdaságtan és kontrolling (tantárgyjegyző: Katona Klára) Világgazdaságtan (tantárgyjegyzö: Schlett András) 37 �Szabadon választható tárgyak: A gazdaságpolitika szerepe a felzárkózásban (Körösi István) A globalizáció kihívásai (Schlett András) A központi költségvetés legjelentősebb bevételei adónemenként (Ivicz Mihály) A magyar monetáris politika (Bódy László) A világgazdaság (Botos Katalin) Állami támogatások a közszolgáltatásban (Bán Tamás) Az új EU országok, különösen Magyarország helyzete, felzárkózá­ sa, perspektívái az Európai Unióban (BA képzés) (Körösi Ist­ ván) Bevezetés a közgazdaságtanba repetitórium (Schlett András) Gazdasági növekedés és egyensúlyhiányok az Európai Unióban (Körösi István) Gazdaságpolitikai dilemmák a XX. században (Ivicz Mihály Schlett András) Jog és gazdaság: az állam szerep változásai (Botos Katalin) Közgazdasági gondolatok a Bibliában (Botos József) Különleges pénzügyi intézmények (Katona Klára) Menedzserkalauz (Botos József) Nemzetközi működötöké áramlás (Katona Klára - Schlett István) Pénzügypolitikák és integráció (Körösi István) Számviteli gyakorlatok (Ivicz Mihály) Szociális Európa (Schlett András) Társadalombiztosítás (Botos József) Üzleti terv (Katona Klára) Villamos energia kereskedelmi ügyletek a liberalizált piacon (Bán Tamás) Szabadon választható tárgyak idegen nyelven: Angolul: The World Economy: a Millennial Perspective (Botos Katalin) History of Economic Theory: from Adam Smith to Thomas Schelling (Botos Katalin) Németül: Die Europáische Integration und Ungarns Beitritt und Erfahrungen in dér Europáischen Union (Körösi István) 38 �Írott tananyag: - Árva -—Ivícz^^KatonáT - Schlett: Globalizáció és külföldi müködötőke-beruházások, Szent István Társulat, Budapest 2003. - Bittsánszky Géza: Bevezetés a közgazdaságtanba, PPKE JÁK Szent István Társulat, Budapest 2004. - Botos Katalin - Schlett András: Államháztartástan (egyetemi jegy­ zet), PPKE JÁK - Szent István Társulat, Budapest, 2005. - Botos Katalin: Gazdaságpolitikai olvasókönyv, Szent István Társu­ lat, Budapest, 2005. - Botos Katalin - Bódy László: Magyar pénz és tőkepiaci ismeretek, PPKE JÁK - Szent István Társulat, Budapest 2004. - Botos Katalin - Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek, Szent István Társulat, Budapest 2004. - Botos József: Általános statisztika és példatár, Szent István Társu­ lat, Budapest 2005. - Statisztikai zsebkönyvek, évkönyvek - Horváth Katalin: Számvitel és kontrolling, Osiris Kiadó, Budapest 2002. - Katona Klára: Vállalatgazdaságtan (jegyzet), PPKE JÁK - Szent István Társulat, Budapest 2004. Az intézet kutatási témái: Magyarország versenyképességének alakulása; hárompólusú gazdasági hatalommegosztás, a globalizáció és a nemzetállam ellentmondásai és a magyar pénzügyi rendszer működése (részletesebb kutatási profilt lásd a Társadalmi-Gazdasági Kutatócentrumnál). Társadalmi-Gazdasági Kutatócentrum A Heller Farkas Közgazdasági Intézet gesztorálásával 2002-ben meg­ alakult a Társadalmi-Gazdasági Kutatócentrum, amelyet az Egyetemi Tanács is jóváhagyott. A Kutatócentrum létrehozásának szakmai hátte­ rét az adta, hogy rendszeres karközi oktatótevékenység folyt az interdiszciplinaritás jegyében, továbbá az, hogy az Intézet vezetője, dr. Botos Katalin több tudományterület doktori iskolájának is vezető oktatója. Botos Katalin a PPKE Történettudományi Doktori Iskolájá­ nak alapítója és jelenleg a gazdaságtörténeti műhely meghívott vezető­ je. A PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában oktatási­ kutatási program vezetője (Jog és Gazdaság határán), a Szegedi Tu­ dományegyetem Közgazdasági Doktori Iskolájának vezetője. A köz­ gazdaságtan és határterületein a Kutatócentrum már eddig is számos 39 �pályázatot nyert. Az Intézet vezetője a Magyar Közgazdasági Társaság Társadalmi-gazdasági Szakosztály elnökségi tagja. A kutatóközpont együttműködik a Würzburgi Egyetem és a Milánói Katolikus Egyetem oktatóival és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiával a családgazdasági és pénzelméleti, valamint gazdaságpolitikai kutatá­ sokban. A kutatócentrum munkáit a Heller Farkas Füzetekben publi­ kálja. Kutatási témák: - Gazdaságpolitika és társadalompolitika kapcsolata - Globalizáció, pénzelmélet és versenyképesség összefüggése - Gazdasági és társadalmi történelmi kutatások (banktörténet, agrár. gazdasági és pénzügyi kérdések, adórendszer, TB kérdések nem­ zetközi összehasonlításban) - Család-, gazdasági kutatások - Gazdaságetikai kutatások - Pénz- és tőkepiac Magyarországon (vállalatfinanszírozás, tőkebe­ vonás, bankszabályozás, bankbiztonság) - Az államháztartás modernizációja; közjavak, közszolgáltatások finanszírozása - Vezetékjog és gazdaság A Kutatócentrum munkájában részt vevő kutatók: Dr. Ádám Zsigmond Dr. Csillik Péter PhD Dr. Szegő Szilvia kandidátus Dr. Stefan Brunnhuber (Würzburg) PhD c. egyetemi docens Dr. Bán Tamás Meghívott előadók: Botos Balázs Majláth Konrád Réz András Závodnyik József „Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt. ” Antoine de Saint-Exupéry) 40 �Idegen Nyelvi Lektorátus Szentkirályi u. 28. III. emelet 355 és 363-as szobák, Telefon: 429-7232, tanári szoba 429-7200/324 E-mail: lektorátus©jak.ppke.hu^ http: nyelvoktatas.jak.ppke.hu A Lektorátus vezetője: Lovas Judit Oktatásszervező: Kuslits Mária A Lektorátus által oktatott tárgyak: Kötelező tárgy a jogászképzésben: Latin 1, Latin 2 Tantárgyjegyző: Dzsida Orsolya Megbízott előadók: Berthóty László, Paksy Nóra, Tóth László A szakmai felügyeletet a Római Jogi Tanszék látja el. Kötelezően választható tárgyak a Nemzetközi igazgatási alap­ szakon (BA): Idegennyelv 1, 2 (Országismeret 1, 2) Tantárgyjegyző: Lovas Judit, Kácsor Judit Idegennyelv 3 (Igazgatási szaknyelv) Tantárgyjegyző: dr. Pusztai Borbála Idegennyelv 4. (Nemzetközi Kommunikáció) Tantárgyjegyző: Kácsor Judit A Lektorátuson felvehető egyéb tanegységek: - Jogi szaknyelv (szabadon választható tanegység) - Általános nyelv A Karon oktatott élő idegen nyelveket minden hallgató felveheti. A nyelvoktatás minden hallgató számára költségtérítéses. Jogi szaknyelv: A jogi szaknyelvi oktatás - a képzés részeként - speciális kollégium­ ként felvehető, 2 kreditpontot ér. Jelentkezés a Neptun rendszeren keresztül történik. A hallgató a szaknyelvi kurzust köteles leckeköny­ vébe felvenni. Jogi szaknyelvi speciális kollégiumok: Európai Unió jogi szaknyelve - angol, német Polgári Jogi szaknyelv - angol, német Bevezetés a jogi szaknyelvbe - angol, német, francia, olasz 41 �Híres francia bűnügyek Szerződések németül Német jogi szaknyelv - egyéb szakterületek Latin haladójogi szaknyelv (nyelvvizsga előkészítő) Szaknyelvi nyelvvizsga: PROFEX jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsga: Államilag elismert, háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le Karunkon, a PROFEX Vizsgaközpont beje­ lentett vizsgahelyén. Részletes tájékoztató a honlapon található. PROFEX szaknyelvi nyelvvizsga előkészítő tanfolyam Az előírt nyelvvizsga követelményeket követve készít fel a nyelvvizsgára Általános nyelv A szintekre épülő nyelvoktatás angol, német, olasz, francia és spanyol nyelveken folyik. A kezdő és középhaladó szintről induló kurzusok végén a hallgató írásbeli és szóbeli részből álló lektorátusi vizsgát tehet. Általános nyelvi nyelvvizsga-előkészítő kurzusaink az Egyetem által elfogadott TELC nyelvvizsgára készítenek fel. A vizsgáztatást a Lek­ torátus megszervezi. Az Egyetem által kiadható idegen nyelvű dokumentumok hitelesítése a hallgatók által befizetett díj ellenében - az Idegen Nyelvi Lektorátus hatáskörébe tartozik. Félfogadás: Lovas Judit: hétfő 10.00-12.00 h, csütörtök 12.00-14.00 h Kuslits Mária: hétfötől-péntekig 9.00-12.00 h További részletes információk a Lektorátus hirdetőtábláján illetve honlapján: nyelvoktatas.jak.ppke.hu olvashatók. „ Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája ” (Szent-Györgyi Albert) 42 �Informatikai Oktatási Csoport Szentkirályi u. 28.1. emelet 101-es terem (Informatika Labor), 106-os terem (Informatika Gyakorló) és III. emelet 327-es szoba, telefon: 429-7260, tanári szoba: 429-7253 e-mail: informatika@jak.ppke.hu Az Informatikai Oktatási Csoport a kötelező alapképzésben nyújtott oktatáson túl feladatának érzi a karon az informatikai kultúra fejleszté­ sét, a karon folyó munkák informatikai szolgálatának biztosítását és erősítését, továbbá a korszerű technológiák és új informatikai lehető­ ségek megismertetését, például belső tanfolyamokon keresztül. Az oktatás célja: Az egyetemi tanulmányokhoz és jogi munkakörhöz nélkülözhetetlen informatikai alapismeretek elsajátítása, számítástechnikai eszközök használatához szükséges gyakorlati jártasság közvetítése, valamint az ECDL követelményszint megfelelő részeinek teljesítése. Célunk az informatika gyors fejlődési területeinek megismertetése, a felhasználói lehetőségekbe való bepillantás. Nappali tagozatos hallgatóinknak az órákat közvetlenül számítógépes környezetben, az Informatikai Gyakorlóban tartjuk, 20 fős csoportok­ ban. Oktatók: Groma Sarolt tantárgyjegyző Skublics Benedek Oktatott tárgyak: Informatika gyakorlat I. Informatika gyakorlat II. A tárgyak a mintatanterv szerint az I. évfolyam I. és II. félévében teljesítendök, heti egy órában. Kötelező gyakorlatok, 1 kredit értékben. A hallgatók számára honlap-szerkesztés és logika tárgyú fakultatív foglalkozásokat tartunk. Konzultáció: Csütörtök: du. 2-3 óra, Informatika Gyakorló (106-os terem) További információ: www.jak.ppke.hu/tanszek/informatika 43 �Jogbölcseleti Tanszék MAB „KIVÁLÓSÁGI HELY” Szentkirályi u. 28. II. emelet, 222-228-as szobák Fax és telefon: 429-7226 Hajdú Aranka; 429-7227 Szilfainé Kovách Livia E-mail: ibi @jak.ppke.hu Félfogadási idő: munkanapokon 12-14 óra között A Tanszék az első félévtől kezdve hat féléven keresztül tanít évfolyamszinten kötelező tárgyat. Nagyszámú szabadon választható tárgykínálatán túl a záró évben további (kötelezően választható) kínálatot nyújt. Célja a jogi gondolkodás alapjaiba és mélységeibe beavatás, és ezért hallgatóitól olvasmányokban elmélyülést feltételez. A Tanszéken zajló tudományos kutatómunkára, az itt szerkesztett magyar és idegen nyelvű elméleti könyvsorozatokra, valamint nemzetközi és országos szakmai konferenciák és munkaülések szervezésében betöltött kezdeményező szerepére tekintettel saját tudományágaiban az ország egyik első szakmai műhelye. Számos intézeti keretben gondozott tudományos projektumának is köszönhetően könyvtára a példaértékűen fejlesztett kari gyűjtemények egyike. A Magyar Akkreditációs Bizottság a fentieket értékelve 2006-ban a párhuzamos akkreditáció során megvizsgált egyetemi tanszékek közül az országban elsőként - és ez idáig egyedüliként - öt év tartamára „kiválósági helynek” [Place of Excellence] nyilvánította. Teljes munkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Dr. H. Szilágyi István egyetemi docens Dr. Frivaldszky János egyetemi docens Dr. Paksy Máté egyetemi adjunktus Dr. Cserne Péter egyetemi tanársegéd Dr. Fekete Balázs egyetemi tanársegéd Dr. Könczöl Miklós egyetemi tanársegéd Dr. Tattay Szilárd egyetemi tanársegéd Részmunkaidőben oktat: Dr. Győrfi Tamás egyetemi docens Megbízott előadók: Dr. Péteri Zoltán professor emeritus Dr. Chertes Attila egyetemi adjunktus 44 ��A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Bevezetés a jogfogalmakba (tantárgyjegyző: H. Szilágyi István) Államelmélet I-II. (tantárgyjegyző: H. Szilágyi István) Jogelmélet I-II. (tantárgy)egyzö: Varga Csaba) Természetjog (tantárgyjegyző: Frivaldszky János) Kötelezően választható tárgyak: Állam- és politikai szociológia (tantárgyjegyző: Frivaldszky János) Jogszociológia (tantárgyjegyző: H. Szilágyi István) Összehasonlító jogi kultúrák (tantárgyjegyző: Varga Csaba) Kötelező gyakorlatok: Jogelmélet gyakorlat I-II. Államelmélet gyakorlat I-II. Szabadon választható specializáló tárgyak nappali tagozaton: A hazai roma kisebbség jogi helyzete (H. Szilágyi István) A jogfilozófia „halála” a posztmodern korban (Frivaldszky János) A modern angolszász jogelmélet alapproblémái (Győrfi Tamás) Bevezetés a jogösszehasonlításba (Péteri Zoltán) Jog és igazságosság a személyközi kapcsolatokban (Frivaldszky János) Jog és irodalom (H. Szilágyi István) Jogállami átmenet I—III. (kutatószeminárium) (Varga Csaba) Jogcsaládok I-IV. (Péteri Zoltán) Jogi antropológia (H. Szilágyi István) Modern politikai filozófiák (Győrfi Tamás) Szabadon választható specializáló tárgyak levelező tagozaton: Államelmélet 1/1. Fejezetek a politikai eszmetörténet köréből (Könczöl Miklós) Államelmélet 1/2. Demokrácia és parlamentarizmus (Tattay Szilárd) Államelmélet 1/3. Abszolutizmus és totalitarizmus (Paksy Máté) Államelmélet II/4. Alkotmány, alkotmányosság, hatalommegosztás (Győrfi Tamás) Államelmélet II/5. Állami beavatkozás és jóléti állam (Cserne Péter) Államelmélet II/6. A szuverenitás államelméleti problématikája ma (Fekete Balázs) Jogelmélet 1/1. Jogi kultúrák I. (tárgyvezetö: Fekete Balázs) Jogelmélet 1/2. Kodifikáció (Frivaldszky János) Jogelmélet 1/3. Jogállami átmenet I. (Frivaldszky János) Jogelmélet II/4. Jogi kultúrák II. (Paksi Máté) Jogelmélet II/5. Jogállami átmenet II. (Frivaldszky János) Jogelmélet II/6. Jog mint nyelv (Tattay Szilárd) 46 �Modern politikai filozófiák (Györfi Tamás) Angolul: Contemporary Legal Philosophy (Győrfi Tamás) Law and Literature (H. Szilágyi István) The Legal Position of Hungarian Roma Minority (H. Szilágyi István) The Neutrality of the State (Győrfi Tamás) Kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag: Bevezetés a jogfogalmakba - Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások, Szent István Társulat, Budapest 2003. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Juris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) - Bevezetés a jog- és államtudományokba, szerk. Szabó Miklós, 4. átdolg. kiadás, Bíbor Kiadó, Miskolc 2006. (Prudentia Juris) Államelmélet - Államelmélet L, szerk. Takács Péter, Szent István Társulat, Budapest 2007. - Államelmélet II., szerk. H. Szilágyi István - Paksy Máté, Szent István Társulat, Budapest 2006. - Államtan, írások a XX. századi általános államtudomány köréből, szerk. Takács Péter, Szent István Társulat, Budapest 2006. (Jogfilozófiák) Jogelmélet - Chertes Attila - Frivaldszky János - Győrfi Tamás - H. Szilágyi István - Varga Csaba: Jogbölcselet: XIX-XX. század Előadások, szerk. Varga Csaba, Szent István Társulat, Budapest 2003. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Juris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) - Frivaldszky János: Igazságosság és jogi igazságosság / Győrfi Tamás: Jog és erkölcs / Chertes Attila: Jog és érték (Kiegészítő előadások), Szent István Társulat, Budapest 2003. - Varga Csaba: A jog mint folyamat, Szent István Társulat, Budapest 2002. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jog mint logika, rendszer és technika, Osiris, Budapest 2000. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jog társadalomelmélete felé, Szent István Társulat, Budapest 2003. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jogi gondolkodás paradigmái, jelentősen átdolg. és bőv. 2. kiadás, Szent István Társulat, Budapest 2004. - A jogi gondolkodás paradigmái: Szövegek, szerk. Varga Csaba, Osiris, Budapest 2003. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae 47 �luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) - Jog és filozófia: Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből, szerk. Varga Csaba, Szent István Társulat, Budapest 2001. {Jogfilozófiák) Természetjog - Frivaldszky János: A természetjogi gondolkodás alapjai, Szent István Társulat, Budapest 2007. - Frivaldszky János: Természetjog - Szöveggyűjtemény, jav. és böv. 2. kiadás, Szent István Társulat, Budapest 2006. {Jogfilozófiák') Kötelezően választható tárgyakhoz megjelölt írott tananyag: Jogszociológia - H. Szilágyi István - Cserne Péter: Társadalmi jogi kutatások, Szent István Társulat, Budapest 2006. {Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) Állam- és politikai szociológia - Enyedi Zsolt - Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris, Budapest 2004. {Politika) - Pokol Béla: Politikaelmélet, Századvég Kiadó, Budapest 2006. Összehasonlító jogi kultúrák - Összehasonlító jogi kultúrák, szerk. Varga Csaba, Osiris, Budapest 2000. {Jogfilozófiák) - Varga Csaba: Jogfilozófia az ezredfordulón. Minták, kényszerek - múltban, jelenben, Szent István Társulat, Budapest 2004, ‘Első rész: Összehasonlító jogi kultúrák’, 9-144 {Jogfilozófiák) Részvétel nemzetközi programokban: - - TEMPUS 1995-1998. - Varga Csaba programvezetésével négy magyar és huszonöt EU jogbölcseleti tanszék részvételével. EU - “KULTÚRA 2000” 2005. - Varga Csaba hazai program vezetésével részvétel az Aquinói Szent Tamás jogbölcselete kibontására hivatott nemzetközi programban (w w w. thomasi n tern at ional. or g: STEP) Kutatások: A Tanszék saját szakmai hatókörén belül műhelye kíván lenni a katolikus szellemi megújulásnak. A jövő perspektíváját szem előtt tartva különösen a jog- és állambölcseleti gondolkodás ma kevésbé kimunkált eszmetörténeti korszakainak feltárására, a természetjogi 48 �gondolkodás hagyományának s mai irányzatainak kritikai művelésére és bemutatására, a jogállamiság eszményének a mai globalizálódó tendenciákkal szembesített vizsgálatára, valamint a jog és irodalomnak, jogi antropológiának az előbbiekkel is számot vető gondozására kíván fordítani számottevő energiákat. A Tanszék országosan úgyszólván egyedüli műhelye egyfelől a klasszikus értelemben felfogott összehasonlító jog oktatásának (tansegédlet előkészítésének ígéretével), másfelől az összehasonlító jogi kultúrák és az összehasonlító bírói gondolkodásmód még formálódó diszciplínái kutatási igényű kialakításának. Kutatási irányok: Összehasonlító jog (Péteri Zoltán); a jogi gondolkodás módszertana (Varga Csaba); összehasonlító jogi kultúrák és bírói gondolkodásmód (Varga Csaba); jogállamiság: átmenet és globalizáció (Varga Csaba); a jogi gondolkodás magyar hagyományai (H. Szilágyi István); jogantropológia: áttekintés és módszertan (H. Szilágyi István); a cigányság jogantropológiája (H. Szilágyi István); a „jog és irodalom” elméleti iránya (H. Szilágyi István); angol analitikus jogi hagyomány (Győrfi Tamás); aktivizmus az alkotmánybíráskodásban (Győrfi Tamás); a természetjog története és mai problémái (Frivaldszky János); a jog és politika értékelvű kérdései a személyközi viszonyokban (Frivaldszky János), posztmodern jogelmélet (Frivaldszky János), középkori jogi és politikai gondolkodás (Tattay Szilárd). Kutatócsoportok: I. Jogbölcseleti (vezeti: Varga Csaba) 1. Jogelméleti és összehasonlító jogi (vezeti: Varga Csaba) 2. Jog és retorika komparatisztikai összefüggéséről (Paksy Máté, Tattay Szilárd, Könczöl Miklós) II. Természetjogi (vezeti: Frivaldszky János) 49 �Jogtörténeti Tanszék Egyetemes jogtörténet főkollégium - 236-os szoba, telefon: 429-7237, tanszéki adminisztrátor: Körmendy Renáta Félfogadási idő: hétfő-csütörtök: 8.30-11.30 és 13.30-15.30 h, péntek: 8.30-11.30-ig. Magyar alkotmány- és jogtörténet főkollégium - 236-os szoba, telefon: 429-7294, tanszéki adminisztrátor: Péter Tünde, Félfogadási idő: hétfő: 8.30-11.30 és 13.30-15.30 h, kedd-csütörtök: 9.00-11.30 és 13.30-14.30 péntek: 9.00-11.30-ig A hazai jogi felsőoktatás követelményeinek megfelelően a nemzeti (ma­ gyar) és egyetemes jogtörténet alaptárgyként ismeretes. A jogtörténet a fiatal jogásznemzedék jogi kultúrájának megalapozását szolgálja azzal, hogy a társadalom-politikai, jogi nézeteket és intézményeket fejlődésükben mutatja be. Hazánkban a módszeres joghistória kezdetei a korai újkor századaira nyúlnak vissza. Számottevő eleme ennek a hazai jog (ius patrium), a katolikus keresztény kánonjog, ill. a császári római jog megjelenése a magyar jogi felsőoktatásban. Mária Terézia a Ratio Educationis (1777) végrehajtásától remélt megbízható jogtörténeti ismereteket a korabeli magyar egyetemtől. Főként az utóbbi két évszázadban tűntek fel az adott tudományág eredményes képviselői (Wenzel Gusztáv, Hajnik Imre, Király János, Holub József, Eckhart Ferenc, Bónis György, Csizmadia Andor, stb.), akik már iskolateremtő jogtörténeti katedrák létrehozóiként is tevékenykedtek. A tárgy a hazai tételes jogok tanítását, elsősorban a jogi főtárgyak, közjog, büntetőjog, ma­ gánjog oktatását alapozza meg. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Szabó István egyetemi docens Dr. Horváth Attila egyetemi docens Dr. Jany János egyetemi docens Dr. Sáry Pál egyetemi docens Dr. Komáromi László egyetemi adjunktus Dr. Szigeti Magdolna egyetemi adjunktus Dr. Tóth Zoltán József egyetemi adjunktus Dr. Völgyesi Levente egyetemi adjunktus Dr. Zakariás Kinga egyetemi tanársegéd 50 �Megbízott előadók: Dr. Ory Károly főiskolai docens, Rendőrtiszti Főiskola Dr. Tamás Csaba Magyar Köztársaság Országgyűlése Dr. Zinner Tibor c. egyetemi tanár, ELTE A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Jogász alapképzésben: Egyetemes jogtörténet (tantárgyjegyzők: nappali: Szabó István, levelező: Jany János, Szigeti Magdolna) Magyar alkotmány- és jogtörténet (tantárgyjegyzők: nappali: Horváth Attila, levelező: Szabó István) Jogtörténet gyakorlat Nemzetközi igazgatás BA képzésben: Európai alkotmány- és integrációtörténet (Szabó István) Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet (Horváth Attila) Szabadon választható tárgyak: A magyar magánjog története (Horváth Attila) A műemlékvédelem múltja és jövője (Völgyesi Levente) A Szent Korona és a Szentkorona-tan (Tóth Zoltán) A szocializmus alkotmánytörténete és az emberi jogok (Horváth Attila) Az iszlám jog elméleti alapjai (Jany János) Bevezetés az iszlám jogba (Jany János) Egyetemes jogtörténeti repetitórium (Szigeti Magdolna) Erdély alkotmánytörténete a honfoglalástól 1690-ig (Zakariás Kin­ ga) Erdély alkotmánytörténete 1690-1920 (Zakariás Kinga) Híres perek, koncepciós perek (Horváth Attila) Keresztre feszítés az ókorban (Sáry Pál) Koncepciós perek a XX. században (Zinner Tibor) Nyugati normák és keleti szokások „találkozása” a japán jogfejlő­ désben (Tamás Csaba) Poroszlóktól az ávósokig (Öry Károly) Szabadon választott tárgyak idegen nyelven: Angoul The Paradox of Japanese Law and Society (Tamás Csaba) Németül Deutsche Rechtsgeschichte (Szigeti Magdolna) Österreichische Rechtsgeschichte (Szigeti Magdolna) Österreichische Verfassungsgeschichte im 20-sten Jahrhundert [1918-1945] (Szigeti Magdolna) 51 �A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag: Jogász alapképzés: Egyetemes állam- és jogtörténet: - Gönczi Katalin - Horváth Pál - Révész T. Mihály - Stipta István - Zlinszky János: Egyetemes jogtörténet L-IL, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 2001. Magyar állam- és jogtörténet: - Magyar alkotmánytörténet, szerk.: Mezey Barna, 5. átdolgozott kiadás, Osiris, Budapest 2003. - Magyar jogtörténet, szerk.: Mezey Barna, 4. átdolgozott kiadás, Osiris, Budapest 2006. Nemzetközi igazgatás BA képzésben: Európai alkotmány- és integrációtörténet - Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Osiris Kiadó Budapest 2003. Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet - Magyar alkotmánytörténet, szerk.: Mezey Barna, 5. átdolgozott kiadás, Osiris, Budapest 2003. Ajánlott tananyag: Egyetemes állam- és jogtörténet: - Horváth Pál: A jogi kultúrák fejlődéstörténete, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 2000. - Horváth Pál: A tudományszabadság történelmi szerepváltásai, Mundus, Budapest 1997. - Jany János: Klasszikus iszlám jog. Egy jogi kultúra természetraj­ za. Gondolat Kiadó Bp. 2006. - Szabó István: Az államfő jogállása a Weimari Köztársaságban, Osiris Kiadó, Budapest 2000. - Szabó István: Német alkotmánytörténet 1806-tól 1945-ig, Szent István Társulat Budapest 2002. - Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 1995. Magyar állam- és jogtörténet: - Horváth Attila: A részvénytársaságok és a részvénytársasági jog kialakulása Magyarországon. Rejtjel Kiadó Bp. 2005. - Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai. Gondo­ lat Kiadó Bp. 2006. — Tóth Zoltán: Magyar közjogi hagyományok és nemzeti öntudat a XIX. század végétől napjainkig. Szent István Társulat Bp. 2007. - A magyar állam- és jogtörténet forrásai, szöveggyűjtemény, szerk.: Mezey Barna, Osiris, Budapest 1998. 52 �- Jogtörténeti atlasz, szerk.: Horváth Attila - Völgyesi Levente, Rejtjel Kiadó, Budapest 1999. A Tanszék kutatási témái: Az újabb kori jogfejlődés történetkritikai elemzése; a jogi kultúra históriája; az államfői jogkör fejlődése; legújabb kori német alkot­ mánytörténet; német-magyar jogfejlődés összehasonlító elemzése; Szent Korona-tan; a magánjog története; a kereskedelmi jog története; a büntető-eljárásjog története; a nemzetiségi jog története. Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. (Mahatma Gandhi) 53 �Kánonjogi Intézet Szentkirályi u. 28. II. emelet 219-as szoba, telefon: 429-7217, fax: 429—7218 e-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Félfogadás: hétfő-csütörtök 9-12 h A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- es Államtudományi Kara működésének kezdetétől a Kánonjogi Intézet egyike a Kar oktatási egységeinek. Az Intézet szorosan együttműködik a Hittudományi Kar Kánonjogi Tanszékével s ezáltal a karközi fakultás jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet" munkájában is jelentős szerepe van. A JÁK rendes oktatási rendjében alapvető hitbeli, valamint a katolikus egyház felépítésére, működésére, saját belső jogrendjére vonatkozó ismereteket oktat 4 féléven keresztül. A hallgatók a kötelező kánonjogi kurzusokon túl speciálkollégiumként a Kánonjogi Posztgraduális Inté­ zet meghirdetett tanegységeit is felvehetik, azokból vizsgázhatnak. Jogi diplomájuk megszerzése után a Kánonjogi Posztgraduális Intézet által folytatott PhD képzésre beiratkozhatnak, és a már korábban le­ hallgatott és eredményes vizsgával lezárt kurzusok beszámíthatóak. Az Intézet szerkezeti felépítése Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Egyházi Közigazgatási Tanszék Egyházi Eljárásjogi Tanszék Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Oktatók: Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, professor emeritus Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens Dr. Szabó Péter egyetemi docens Megbízott előadók: Dr. Gudenus Philipp egyetemi docens Dr. Lefkánits György Dr. Schanda Balázs egyetemi docens A Kánonjogi Posztgraduális Intézet felépítéséről, oktatási rendjéről részlete­ sebb tájékoztatás található a fejezet végén, „Posztgraduális képzés” cím alatt. 54 �Az Intézet oktatói a Kánonjogi Posztgraduális Intézet keretében is tanítanak. Az Intézet által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak A katolikus hit alapjai (tantárgyjegyzö: Szuromi Sz. Anzelm) Kánonjog I. - bevezetés a kánonjogba (tantárgyjegyzők: nappali tagozat: Szabó Péter, levelező tagozat: Lefkánits György) Kánonjog II. - egyházi alkotmányjog (tantárgyjegyzők: nappali ta­ gozat: Szabó Péter, levelező tagozat: Lefkánits György) Kánonjog III. - egyházi házasságjog (tantárgyjegyző: nappali ta­ gozat: Hársfai Katalin, levelező tagozat: Lefkánits György) Kötelezően választható tárgy: Alapvető etika (tantárgyjegyzö: Hársfai Katalin) Szabadon választható tárgyak: A házasságrendezés alapelvei a pápai beszédekben (Hársfai Kata­ lin) A kánonjog modern kodifikációja (Szabó Péter) A keleti egyházak fegyelmi rendje (Szabó Péter) A keresztény etika alapjai Szent Ágoston műveiben (Hársfai Kata­ lin) A társadalmi etika alapvető fogalmai (Hársfai Katalin) Az állami jog és az egyházi házasságjog viszonya (Hársfai Katalin) Az egyházi bíráskodás az érett középkorban (Szuromi Sz. Anzelm) Az egyházi eljárásjog dinamikus része (Hársfai Katalin) Kánonjogi metodológia (Szuromi Sz. Anzelm) Összehasonlító állami egyházjog (Szuromi Sz. Anzelm - Schanda Balázs) Politikai etika (Hársfai Katalin) Speciális egyházi eljárások (Hársfai Katalin) Üzleti etika (Hársfai Katalin) Szabadon választható tárgyak idegen nyelven: Angolul: Canon Law History (Szuromi Sz. Anzelm) Comparative Ecclesiastical Law (Szuromi Sz. Anzelm - Schanda Balázs) Olaszul Question! principal! di diritto matrimoniale (Hársfai Katalin) 55 �Kánonjogi PhD-kurzus 1. Alapvetőfilozófiai, teológiai és kánonjogi bevezető kurzusok A. Filozófiai kurzusok: Etika, antropológia, általános metafizika B. Teológiai kurzusok: Ószövetségi bevezetés Újszövetségi bevezetés Fundamentális teológia (kinyilatkoztatástan, egyháztan) Dogmatika (szentháromságtan, kegyelemtan, krisztológia) Általános- és speciális szentségtan Általános és speciális erkölcsteológia C. Kánonjogi bevezetés: A kánonjog alapjai (jogászhallgatók számára az a tananyag, amit az Intézet kötelező kurzusként előír a JÁK hallgatói számára; teo­ lógus és hittanár szakos hallgatók számára: azok a kánonjogi kur­ zusok, melyeket számukra az érintett kar, főiskola, szeminárium szabályzata előír) 2. Speciális kánonjogi bevezető (minden évben indított) kurzusok: De methodologia luris Canonici Lingua latina Latinitas canonical 3. Kötelező kánonjogi kurzusok Introductio. Normae generales De Ecclesiae constitutione hierarchica De laicis et consociationibus De ministris sacris seu de clericis De vita consecrata De Ecclesiae munere docendi De Ecclesiae munere sanctificandi De Matrimonio De bonis Ecclesiae temporalibus De processibus De sanctionibus in Ecclesia 4. Kötelező kiegészítő civil- és kánonjogi kurzusok Ius romanum Introductio in ius civile Philosophia iuris Theologia iuris canonici 56 �História fontium luris Canonici História institutionum luris Canonici lus Ecclesiarum orientalium lus ecclesiasticum Hungaricum lus publicum ecclesiasticum 5. Szabadon választható kurzusok A posztgraduális képzésben a fentieken kívül kötelező 4 tanegységnyi speciálkollégium, valamint 4 tanegységnyi szeminárium teljesítése. A speciálkollégiumokat és a szemináriumokat az adott félév elején hirdeti meg az Intézet. Minden oldalról körülfogtál és kezedet rajtam nyugtatod... Lelked elől ugyan hova mehetnék? Szíved elől hova futhatnék? Ha fölszállnék az égbe, Te ott vagy... Ha felölteném a hajnal szárnyait, és a tenger túlsó végén laknék, oda is a Te kezed vezetne, és jobbod tartana engem. (138-as zsoltár, 4-8) 57 �Kereskedelmi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. emelet 313/a sz. szoba, telefon: 429-7200/311 e-mail: keriog@jak.ppke.hu Félfogadási idő: naponta 9-13 óra között A kereskedelmi jog a gazdasági élet jogviszonyait fogja át. építve a polgári jog alapintézményeinél elsajátított joganyagra és jogszemlélet­ re. A kereskedelmi jog egyrészt - szervesen kapcsolódva a polgári jog kötelmi jogi részéhez, mintegy annak folytatásaként - magában foglal­ ja a klasszikus kereskedelmi szerződések oktatását, másrészt a kelet­ európai jogfejlődés által átmenetileg háttérbe szorított társasági (ehhez kapcsolódva a csőd és felszámolási jog) értékpapír jogi és fogyasztó­ védelmi jogot. A tantárgy oktatási programjában helyt kap a nemzet­ közi (európai uniós) fejlődési tendenciák bemutatása. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi tanár Dr. Fábián Ferenc egyetemi docens Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egyetemi adjunktus Dr. Szönyi Viktor egyetemi adjunktus Dr. Brehószki Márta egyetemi tanársegéd Megbízott előadó: Barochné dr. Szabó Mariann A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgy: Kereskedelmi jog (tantárgyjegyző: Csehi Zoltán) Kötelezően választható tárgy: Összehasonlító magánjog (tantárgyjegyző: Szőnyi Viktor)* Szabadon választható tárgyak: A kárpótlás az Alkotmánybíróság gyakorlatában (Fábián Ferenc) Kisebbségvédelem a társasági jogban (Gyulai Schmidt Andrea) A deliktuális felelősség rendszere az olasz jogban (Szőnyi Viktor) Változások az új társasági törvényben (Csehi Zoltán - Gyulai Schmidt Andrea) Másik választható tárgy: Összehasonlító közjog (tantárgyjegyző: Kilényi Géza), Alkotmányjogi Tanszék 58 �Bevezetés a nonprofit jog alapjaiba (Csehi Zoltán) Kereskedelmi jogi szeminárium haladóknak (Csehi Zoltán) Német nyelven: Einleitung in das deutsche Handels- und Verbraucherschutzrecht (Csehi Zoltán - Gyulai Schmidt Andrea) A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag: - Harsányi Gyöngyi: Értékpapírok és ügyletek a magyar tőkepiacon Egyetemi jegyzet, Unió Kiadó, Budapest 2003. - Fazekas Judit: Magyar fogyasztóvédelmi jog, Complex Kiadó, Budapest 2007. - Kisfaludi András: A társasági jog, Complex Kiadó, Budapest 2007. - Csehi Zoltán: A civil szervezetek joga, gondolat, Budapest 2007. Ajánlott irodalom - Barta Judit - Fazekas Judit - Harsányi Gyöngyi - Kovács Péter Miskolczi-Bodnár Péter - Újváriné Antall Edit: Üzleti élet szerző­ dései, egyetemi jegyzet, Unió Kiadó, Budapest 2004. - Jobbágyi Gábor - Fazekas Judit: Kötelmi jog, Szent István Társu­ lat, Budapest 2004. Kiinduló olvasmányok az összehasonlító magánjogi előadáshoz (az alábbi müvekből az előadó által az előadáson megjelölt részek): - Csanádi György: A megbízási jogviszony, Budapest 1959. - Harmathy Attila, Felelősség a közreműködőért, Budapest 1974. - Mádl Ferenc: A deliktuális felelősség a társadalom és a jog fejlő­ désének történetében, Budapest 1964. - Marton Géza: A polgári jogi felelősség, Budapest 1993. - Sólyom László: A polgári jogi felelősség hanyatlása, Budapest 1977. - Weiss Emilia: A szerződés érvénytelensége a polgári jogban, Bu­ dapest 1969. A Tanszék kutatási témái: A kereskedelmi társaságok tökevédelmét erősítő német bírói gyakorlat fejlődésének vizsgálata; az ún. „nonprofit-governance” problematiká­ ja, a magyar nonprofit jog alapjai; magánjog - polgári jog - kereske­ delmi jog; a kereskedelmi jog rendszertani elhelyezése a magánjogon belül, a kereskedelmi jog tárgya (elhatárolása: gazdasági jog és válla­ lati jog), különös tekintettel az új Polgári Törvénykönyv tervezetére; pénz-és értékpapírügyletek magánjogi szabályozása - de lege lata, de lege ferenda; 2006-ban jelentősen módosított felszámolásra vonatkozó szabályok elemezése és feldolgozása; a tagok és vezető tisztségviselők apportért való felelősségének szabályainak változásai a magyar jog59 �ban; a PhD kutatási témája a hitelezői érdekvédelem kérdései, különös tekintettel a társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek és könyvvizs­ gálójának a felelősségére; 2006. évi IV. törvény részvénytársaságokra vonatkozó új szabályai a jogharmonizáció tükrében; a közbeszerzések joga - a hatályos joganyag - kommentár igényű feldolgozása német nyelven; összehasonlító tulajdonjog; tulajdon-átruházási rendszerek összehasonlítása; szerződések érvénytelensége; szerződésszegés; öszszehasonlító kártérítési felelősség; szerzödéstipizálás rendszerei. „ Sohase légy egészen dolog nélkül, hanem vagy olvass, vagy írj, vagy elmélkedjél, vagy imádkozzál, vagy a közjóért valami hasznost munkálkodjál. ” (Kempis Tamás) 60 �Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék Az Európai Környezetjog Jean Monnet Tanszéke Szentkirályi u. 28. III. emelet 341-es szoba, telefon: 429-7287 e-mail: gybandi@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig: 9-12 és 13-15, pénteken: 9-12 2006 második félévében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környe­ zetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszéke elnyerte az Európai Környe­ zetjog Jean Monnet Tanszéke (Jean Monnet Chair of European Environmental Law) kitüntető címet. A Jean Monnet programról A Jean Monnet programot 1990-ben hozta létre és indította be az Eu­ rópai Bizottság. Az akció célja, hogy népszerűsítse az európai oktatást közgazdaságtan, jog, politika és történelem tárgyakból, innovatív ak­ ciókat vezessen be az európai oktatási rendszerben, és létrehozza a pénzügyi támogatás rendszerét. A következő intézmények vesznek részt a Jean Monnet akcióban: az Európai Bizottság, a Tagállamok Országos Rektori Konferenciájának Konföderációja és az Európai Közösségi Tanulmányok Társasága (ECSA). A projekt megvalósításá­ hoz a következő alapvető módszereket használják: a Jean Monnet professzorok, Állandó Kurzus, Európai Modulok, Kutatási Projektek, Doktori Ösztöndíjak és Tananyagok. A környezetvédelem és a versenyjog a Kar megalakítása óta szerepel a PPKE jogászképzésének programjában. A környezetvédelmi tárgyak oktatása a jogi karokon az utóbbi években ugyan egyre jobban megje­ lenik, a PPKE Jog-és Ál lám tudományi Kara viszont - nemzetközi, különösen EU követelményeknek megfelelve - elsőként vezette be a kötelező környezetvédelmi képzést. A környezetvédelem oktatása két részből áll: a „környezet és fejlődés” alternatív tantárgy oktatásából, amely elsősorban tudatformáló szerepet tölt be, illetve a „környezet­ jog” tantárgy oktatásából. A Tanszék e kettősségnek és a Kar teljes oktatási palettája kialakulása iránti igénynek megfelelve 1996-ban Környezettudományi Tanszékként kezdte meg működését, majd 1998tól Környezetjogi Tanszékké alakult. Ettől kezdve jelenik meg egyre erőteljesebben és válik mára teljessé az EU környezetjog oktatása. A 61 �Kar szervezeti változási igénye miatt 1999-től a Kar gazdasági jogi szabályozás iránti elkötelezettsége másik alapvető elemét jelentő ver­ senyjog oktatása is a Tanszékhez került. így beszélhettünk 1999 és 2006 között Környezetjogi és Versenyjogi Tanszékről. A Tanszék által oktatott mindkét területen kiemelkedő hangsúllyal szerepel az EU jog. A két alapvető téma mellett a gazdasági élethez kapcsolódó jogi és jogon kívüli kérdések is fokozott hangsúllyal jelentek meg a Tan­ szék életében, egyebek között ilyen a az adatvédelem, a biztosítási jog, a bioetika és környezetetika témaköre stb. 2006-ig különálló tanszékként működött a Munkajogi Tanszék. Ma­ gyarországon a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdések sokáig a magánjog körébe tartoztak és azok oktatása is ekként történt. Az 1951. évi Munka Törvénykönyve hatályba lépésével összefüggésben kezdő­ dött a munkajog önálló oktatása a magyar egyetemeken, ennek felelt meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezeti és oktatási rendje is. Az oktatás kiterjed a magyar munkajognak az európai joggal, vala­ mint a nemzetközi magánjoggal való összefüggéseire is. A Karon folyó szervezeti korszerűsítés, a hatékonyság növelése iránti igény egyik folyományaként 2007-től a fenti két tanszék összevonásra került, Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék néven. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens Ifj. Dr. Zlinszky János egyetemi docens Dr. Ijjasné dr. Kocsis Anna egyetemi adjunktus Dr. Jávor Benedek egyetemi adjunktus Dr. Hartai Győző egyetemi tanársegéd Dr. Szilágyi Pál Béla egyetemi tanársegéd Tahyné dr. Kovács Ágnes egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Radnay József professor emeritus Dr. Bassola Zoltán c. egyetemi tanár Dr. Boytha Györgyné c. egyetemi docens Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Dr. Hajdú István ügyvéd Ft. Dr. Nyéky Kálmán mb. előadó Dr. Tóth András, a GVH munkatársa Dr. Bánsági Györgyi mb. előadó Ft. Caprioli, Alessandro mb. előadó Dr. Fabók András mb. előadó Dr. Csépai Balázs PhD hallgató 62 �Dr. Hős Nikolett PhD hallgató Dr. Stágel Bence PhD hallgató Dr. Szilágyi Szilvia PhD hallgató A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Környezet- és versenyjogból: Környezetjog (tantárgyjegyzö: Bánói Gyula) Versenyjog (tantárgyjegyzö: Tóth Tihamér) Munkajogból: Munkajog (nappali tagozaton tantárgyjegyző: Lábady Tamás/Radnay József, levelező tagozaton: Lábady Tamás/Bassola Zoltán) TB és szociális jog (tantárgyjegyzö: Radnay József) Munkajogból angol nyelven: Introduction to the Social Doctrine of the Church (Alessandro Caprioli) Kötelezően választható tárgyak: Környezetjogból: Bioetika és környezeti etika (Jávor Benedek, Nyéky Kálmán)??? Környezet és fejlődés (tantárgyjegyző: ifj. Zlinszky János) Szabadon választható tárgyak: Környezet- és versenyjogból: A hulladékgazdálkodás szabályozása hazánkban és az Európai Unióban (Szilágyi Szilvia) A magyar versenyjog aktuális kérdései (Tóth Tihamér) A piaci erő megítélése a közösségi versenyjogban (Csépai Balázs) A politikai ökológia programja (Jávor Benedek) A versenyre káros hatások észlelése és felderítése a gyakorlatban (Szilágyi Pál) Adatvédelem - személyiségi jogok (Péterfalvi Attila) Az egyházszervezetek környezeti érzékenysége (Jávor Benedek) Az erdőgazdálkodás szerepe az Őrség társadalmában (Jávor Bene­ dek) Az ökológia a világegyházakban és itthon (Jávor Benedek) Biztosítási jog és környezeti biztosítások (Hajdú István) Egyházi reakciók az ökológiai válságra (Jávor Benedek) EU bírósági környezetjogi jogesetek (Szilágyi Szilvia - Bándi Gyula) Európai fúziókontroll (Szilágyi Pál) Kőkemény kartellek megítélése, kriminalizáció és kártérítési perek (Csépai Balázs) Lobbizás és döntéshozatal, avagy úton a fenntarthatóság felé 63 �(ifj. Zlinszky János) Ökológia és politika (Jávor Benedek) Szakdolgozat repetitórium (Tahyné Kovács Ágnes - Bándi Gyula) Versenyjogi szabályozás és jogalkalmazás az elektronikus hírköz­ lés és média piacain (Tóth András) Munkajogból: A vállalkozások átszervezésének aktuális munkajogi problémái (Hős Nikolett) Európai munkajog (Radnay József) Humánerőforrás gazdálkodás és a közigazgatás (Ijjasné Kocsis Anna) Kollektív munkajog (Hartai Győző) Munkajog a gyakorlati életben (Radnay József) Munkaügyi perek (Bassola Zoltán) Munkaviszony megszűnése, megszüntetése (Hartai Győző) Szabadon választható tárgyak idegen nyelven: Angolul környezet- és versenyjogból: EU Competition Law Case Studies (Tóth Tihamér) European Merger Control (Szilágyi Pál) Perception and Discovery of Restrictive Effects on Competition (Szilágyi Pál) Angolul munkajogból: System of the Law of Torts in Italian Law (Szönyi Viktor) Németül munkajogból: Einige Fragen des Arbeitsrecht der EU (Radnay József) A kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag: Környezet- és versenyjogból: - Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris, Budapest 2006. - Boytha Györgyné: Versenyjog (egyetemi jegyzet) Budapest 2006. - Kerényi Attila (szerk.): Általános környezetvédelem, Szeged 2003. Munkajogból: - Radnay József: Munkajog. Egyetemi tankönyv, 6. kiadás Szent István Társulat, Budapest 2005. - Prugberger Tamás - Fabók András: Társadalombiztosítási jog, egyetemi jegyzet, 2006. - Bánsági Györgyi: Foglalkoztatási jog. I. félév. - Lakatos Hedvig: Szociális jog. (Állami ellátások. Segélyezési rendszerek.) II. félév 64 �Kutatási témák Környezet- és versenyjogból: Környezeti etika - bioetika; humánökológia; EU környezetjog ; a környezetjog elméleti rendszere, alapjai; társadalmi részvétel a kör­ nyezetvédelemben. Munkajogból: Közreműködés a Munka Törvénykönyve felülvizsgálatának időszerű kérdéseiben; a munkaügyi bíróságok szempontjából az EK-i irányel­ vek jelentősége; egyházi munkajog egyes kérdései. „ Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! ” (Antoine de Saint-Exupéry) 65 �Közigazgatási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. emelet 356-os szoba (titkárság), telefon: 429-7243 e-mail: kozjog@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8-12 h, 13-15 h, pénteken: 8-12 h A közigazgatási jog c. tantárgy ismereteket nyújt a közigazgatás és a közigazgatási jog lényegéről, társadalmi rendeltetéséről, elméleti és gyakorlati alapfogalmairól, valamint gyakorlásáról - a hazai és külföl­ di szaktudomány mértékadó részének hasznosításával, annak érdeké­ ben, hogy a hallgatók képesek legyenek egységes rendszerként szem­ lélni azt a sokrétű és sokféle társadalmi összefüggést, érintő funkciót, amelyet a közigazgatás betölt. Teljes és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Tamás András egyetemi tanár Dr. Molnár Miklós egyetemi tanár Dr. Kárpáti Zoltán mestertanár Dr. Oláh József egyetemi adjunktus Dr. Seereiner Imre egyetemi adjunktus Dr. Christián László egyetemi tanársegéd Dr. Patyi Gergely egyetemi tanársegéd Dr. Ugrón Gáspár egyetemi tanársegéd Dr. Gerencsér Balázs tudományos segédmunkatárs Megbízott előadók: Dr. Egerszegi Gyula mb. előadó Dr. Józsa Fábián mb. előadó Dr. Kántás Péter mb. előadó Dr. Krauss Ottó mb. előadó Dr. Mikó Zoltán mb. előadó A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Közigazgatási jog I. A közigazgatási jog elmélete (tantárgyjegyző: Tamás András) Közigazgatási jog II. Magyar közigazgatási szervezeti és anyagi jog (tantárgyjegyzö: Tamás András) Közigazgatási jog III. Közigazgatási eljárási jog (tantárgyjegyző: Molnár Miklós) 66 �Közigazgatási jog IV. Szabálysértési jog és logisztika (tantárgyjegyző: Tamás András) Kötelezően választható tárgyak: Agrárigazgatás (Mikó Zoltán) A közigazgatás európai integrációja (Molnár Miklós) Szabadon választható tárgyak: A kormányzati jogalkotás (Gerencsér Balázs) A kormány és a helyi önkormányzatok kapcsolatrendszere (Seereiner Imre) A közigazgatás intézményrendszere (Seereiner Imre) A közigazgatási iratszerkesztés (Oláh József) Közbeszerzés (Patyi Gergely) Közigazgatási reform (Patyi Gergely) Önkormányzati igazgatás (Józsa Fábián) Összehasonlító kisebbségvédelem (Gerencsér Balázs) Vám- és Pénzügyőrség (Christián László) Van-e esélye a kárpát-medencei együttműködésnek? (Krauss Ottó) Szabadon választható tárgy idegen nyelven: Angolul Theory of Administrative Law (Molnár Miklós) A kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag: - Tamás András: A közigazgatási jog elmélete, Szent István Társu­ lat, Budapest 2005. (III. évfolyam I. félév) — Tamás András: A magyar közigazgatási szervezeti jog I. Budapest 2007. (III. évfolyam II. félév) — Tamás András: Magyar közigazgatási anyagi jog - Kari jegyzet. Szent István Társulat, Budapest 2006. (III. évfolyam II. félév) - Lörincz Lajos: Közigazgatási eljárásjog HVG-ORAC, Budapest 2005. (IV. évfolyam I. félév) - Eljárásjog a közigazgatásban (szerk.: Lőrinc Lajos) 2005. (IV. évfolyam I. félév.) - Kincses Ildikó - Kántás Péter:A szabálysértési jog, Közgazdasági és Jogi Kiadó - KERSZÖV, Budapest 2006. (IV. évfolyam II. fél­ év.) - Tamás András: Legistica, Szent István Társulat, Budapest 2005. (IV. évfolyam II. félév.) Ajánlott irodalom - A magyar közigazgatás-tudomány klasszikusai. Budapest 1988. szerk. Lörincz Lajos - Fazekas Marianna - Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog. Általános rész Osiris Kiadó, Budapest 2005. - Ficzere Lajos - Forgács Imre szerk: Magyar közigazgatási jog. 67 �Különös rész, Osiris Kiadó, Budapest 2005. - Közigazgatás-tudományi antológia. I-II. köt. szerk: Lörincz Lajos, UNIÓ, Budapest 1994. - Tanulmányok a közigazgatás szervezeti és jogi intézményei köré­ ből. szerk: Ficzere Lajos, UNIÓ, Budapest 1995. A Tanszék kutatási területei: A jogalkotás elmélete és gyakorlata; a közigazgatás szervezete, köz­ igazgatási reform. "A természet varázsát ontja bőven: A fűben, a virágban és a kőben. O, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz!" (Shakespeare) 68 �Nemzetközi Magánjogi Tanszék Szentkirályi u, 28.1. emelet 123-as szoba (titkárság), telefon: 429-7265 e-mail: nemzetkozi.maganjog@iak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfő-csütörtök: 8.00 - 16.00 h, péntek: 8.00 - 14.00 h A Tanszék által oktatott tárgyak: nemzetközi magánjog; nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga; nemzetközi kereskedelmi választott­ bíráskodás. Ebben az összeállításban ezek a tárgyak korábban egyetlen jogi kar tantervében sem szerepeltek. A hagyományos nemzetközi magánjogot a Tanszék az őszi félévben, a nemzetközi gazdasági kap­ csolatok jogát a tavaszi szemeszterben oktatja a IV. évfolyam hallgatói számára. Ugyancsak az őszi félévben kerül sor a nemzetközi kereske­ delmi választott-bíráskodással kapcsolatos ismeretek oktatására az V. évfolyamon. Az ELTE tantervétől eltérően különválik a kollíziós jog mint önálló jogág, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga mint komplex jogterület oktatása. A nemzetközi választottbíráskodás önálló oktatása azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók elmélyült ismere­ teket szerezzenek erről a jogterületről. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Burián László egyetemi tanár Dr. Raffai Katalin egyetemi adjunktus Dr. Szabó Sarolta egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Bánrévy Gábor professor emeritus Dr. Horváth Éva c. egyetemi tanár A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: Nemzetközi magánjog (tantárgyjegyző: Burián László) Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (tantárgyjegyző: Bánrévy Gábor, Burián László) Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás (tantárgyjegyzö: Horváth Éva) Nemzetközi magánjog gyakorlat (Raffai Katalin, Szabó Sarolta) Szabadon választható tárgyak: Az emberi jogok szerepe a nemzetközi magánjogban (Raffai Kata­ lin) A közrendi klauzula a magyar bírói gyakorlatban (Raffai Katalin) 69 �Összehasonlító nemzetközi magánjog (Szabó Sarolta) Nemzetközi szerződési jog (Szabó Sarolta) Szabadon választható tárgyidegen nyelven: Németül: Vergleichendes Internationales Privatrecht - Allgemeiner Teil (Burián László) Vergleichendes Internationales Privatrecht - Besanderer Teil (Burián László) A kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag: - Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Szent István Társulat, Budapest 2007. (6. kiadás) - Burián László - Kecskés László - Vörös Imre: Magyar nemzet­ közi kollíziós magánjog, Krim Bt., Budapest 2005. - Horváth Éva - Kálmán György: Nemzetközi eljárások joga - A kereskedelmi választottbíráskodás, Szent István Társulat, Buda­ pest 2003. (2. kiadás) A Tanszék kutatási témái: Az Európai Közösség nemzetközi magánjoga; deliktuális felelősségi kérdések a nemzetközi magánjogban; fogyasztó védelem a nemzetközi magánjogban; a közrend fogalma és hatása az Európai Unióban és hazánkban; a magyar nemzetközi magánjog bírói gyakorlata; nemzet­ közi szerződési jog; Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlata; speciálisan külkereskedelmi szerződéstípusok; nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás. „ Van-e még barátság a világon? Fiatal emberek azt hiszik, van; de aztán megtudják, hogy amit barátságnak hittek, csak pajtásság volt. A barátság sokkal bonyolultabb, fájdalmasabb és erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem. A szerelem adni és kapni akar. A barát csak adhat. ” (Márai Sándor) 70 �Pénzügyi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. emelet 356-os szoba (titkárság), telefon: 429-7243 e-mail: penzugYijog@iak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfő: 9-12, 13-15 h, kedd, szerda: 9-12 h, csütörtök: 9-12 h, 13-15 h, péntek: 9-10 h Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Dr. Klicsu László egyetemi adjunktus Dr. Halász Zsolt egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva mestertanár A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgyak: tantárgyjegyző Pénzügyi jog I.-II. (tantárgyjegyzők: nappali: Halustyik Anna, le­ velező: Tersztyánszkyné Vasadi Éva) Pénzügyi jog gyakorlat I.-II. Kötelezően választható tárgy: Bank- és tőzsdejog Szabadon választható tárgyak: EU költségvetés - EU támogatások (Halász Zsolt) Pénzügyi jogi döntések az Alkotmánybíróság gyakorlatában (Tersztyánszkyné Vasadi Éva) Szabadon választható tárgy idegen nyelven: Banking and Securities Regulation (Halustyik Anna) European Tax Law (Halustyik Anna) A kötelező tárgyakhoz megjelölt írott tananyag: - Pénzügyi jog L-IL, Aula Budapest, 2005, 2006. 71 �Polgári Eljárásjogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. emelet 202. szoba, telefon: 429-7239 e-mail: bi@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől - csütörtökig de. 9-12 h, du. 13-15 h, pénteken 9 -12 h A Polgári Eljárásjogi Tanszéken 1998 óta folyik oktatás. Polgári eljá­ rásjogot a hallgatók három féléven át (IV. és V. évf.) tanulnak. A kur­ zus keretében az általános polgári eljárásjogi ismeretek elsajátítása után a különleges, majd a bírósági végrehajtási és az egyéb nemperes eljárásokkal ismerkednek meg. 2005 óta az európai polgári eljárásjog is a tantárgy oktatási körébe tartozik, tekintettel Hazánk Európai Uni­ óhoz való csatlakozásából adódó követelményekre. A Polgári eljárás­ jog c. tantárgy előadásai mellett a hallgatók kötelező gyakorlaton vesznek részt, ezen felül a Tanszék több alternatív szemináriumot hirdet meg minden évben magyar, illetve német nyelven. A Polgári eljárásjog tantárgy lezárásaként a hallgatók alapvizsgát tesznek. 2006-ban a kötelezően választható tárgyak köre kibővült a sportjoggal. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Mb. tanszékvezető: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya c. egyetemi docens Dr. Bérces László mestertanár Dr. Éles Anita egyetemi tanársegéd Dr. Újlaki Tamás egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Csikyné dr. Szobácsi Julianna bíró Dr. Kiss Tamás Lajos ügyvéd Dr. Kovács László mb. előadó Dr. Nemes András ügyvéd Dr. Telek Zoltán ügyvéd A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgy: Polgári eljárásjog (tantárgyjegyző: Harsági Viktória) Kötelezően választható tárgy: Magyar nemzetközi sportjog (Bérces László) Szabadon választható tárgyak: Az elsőfokú bíróság eljárása (Éles Anita) Az ügyvédi hivatás gyakorlása (Bérces László) 72 �Beadványok és határozatok a polgári eljárásjogban (Könyves Béláné) Jogi képviselet a polgári eljárásjogban (Kovács László) Európai polgári eljárásjog (Harsági Viktória) Szabadon választható tárgy idegen nyelven: Europáisches Zivilprozessrecht (Harsági Viktória) A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag: - Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó, Miskolc 2003. - Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Buda­ pest, 8. kiadás várható megjelenése: 2006. szeptember. - Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest 2006. Ajánlott irodalom: - Cserba - Gáspárdy - Nagy : A magyar bírósági végrehajtás, Novotni Kiadó, Miskolc, 2002. - Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog - Általános rész, 2. kötet, KJK, Budapest 2005. - Polgári perrendtartás magyarázata, KJK, Budapest 1999. - Polgári eljárásjog - Kommentár a gyakorlat számára, HVG-Orac, Budapest 2000. Ne ellenségeden, győzzél magad felett! így: győzöl rajta is, és magad megnyered. (Angelus Silesius) Ne a rosszat javítsd, hanem a jót fokozd! Az majd felszívja a rosszat maga körül. (Maliász Gitta) 73 �Polgári Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. emelet 329-es szoba, telefon: 429-7200/372, 272 Fax: 429-7272 (titkárság), e-mail: polgjog@iak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 9-13 h, pénteken 9-12 h A Tanszéken alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Mind az oktatásban, mind a kutatásban különös hang­ súlyt kapnak a történeti (római) joggal és az Európai Unió jogával kapcsolatos témák. A Tanszék által oktatott tárgyak köre bővebb az utóbbi évtizedekben megszokott tantárgyi struktúránál: - Önálló tárgyként folyik az ingatlanjog és a sajtó- és médiajog okta­ tása. A fontosságra tekintettel a polgári jogtól elválasztva, két fél­ éven keresztül folyik - a Kereskedelmi Jogi Tanszék égisze alatt a kereskedelmi jog oktatása. A családi jogot viszont a polgári jog részeként tanítjuk, hasonlóan az orvosi joghoz. - A polgári jog oktatását a II. évfolyam I. félévében kötelezően vá­ lasztható órák, a II. évfolyam II. félévében, a III. évfolyamon és a IV. évfolyam I. félévében kötelező szeminárium segíti. A polgári jog anyagrészeinek oktatása a következőképpen oszlik meg az egyes félévek között: I. félév: Általános rész - Személyek joga, II. félév: Dologi jog - Családi jog, III. félév: Kötelmi jog - Általános rész - Felelösségtan, IV. félév: Egyes szerződések - Orvosi jog, V. félév: Szellemi alkotások joga - Öröklési jog. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Dr. Tattay Levente egyetemi tanár Dr. Lábady Tamás egyetemi docens Dr. Bókái Judit mestertanár Dr. Landi Balázs egyetemi adjunktus Dr. Koltay András egyetemi adjunktus Dr. Csapó Orsolya egyetemi tanársegéd Ifj. Dr. Lomnici Zoltán egyetemi tanársegéd Dr. Navratyil Zoltán egyetemi tanársegéd Dr. Pogácsás Anett egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Bagi István mb. előadó 74 �Dr. Graf Tamás mb. előadó Dr. Lukács Tamás mb. előadó Dr. Stefka István mb. előadó Dr. Végh Zoltán mb. előadó A Tanszék által oktatott tárgyak: Kötelező tárgy: Polgári jog (tantárgyjegyzők: Jobbágyi Gábor, Lábady Tamás, Tattay Levente) Kötelezően választható tárgyak: A magyar magánjog legfontosabb intézményeinek története (Hor­ váth Attila) Az életjog alapkérdései (Jobbágyi Gábor) A személyiségvédelem és a média (Tattay Levente) Közjegyzői hivatás (Bókái Judit) A szólásszabadság polgári jogi kérdései (Koltay András) Szabadon választható tárgyak: A családi és a dologi jog összefüggései a kánonjoggal (Pogácsás Anett) A dologi jogi és családi jogi kérdések emberi jogi összefüggései (Csapó Orsolya) A közszereplők személyiségvédelme. A kártérítés kérdése (Tattay Levente) A szerződési jog egyes kérdései (Landi Balázs) Az 1956 utáni megtorlás perei (Jobbágyi Gábor) Családi jogi és dologi jogi szabályok változása a kodifikációval (itj. Lomnici Zoltán) Magyar Nemzet és konzervatív újságírás (Stefka István) Médiaetika és egyes különös összefüggései a sajtójoggal (Lukács Tamás) Rádiós és televíziós újságírás (Stefka István) Polgári jogi repetitórium (Csabó Orsolya - ifj. Lomnici Zoltán) Személyiségvédelem és média (Tattay Levente) Német nyelven: Einführung in das Eurpaisches Privatrencht. Die europaischen, bürgerlichen (Végh Zoltán) A kötelező tárgyhoz megjelölt írott tananyag: - Bíró György - Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc 2004. - Jobbágyi Gábor: Személyi jog és családi jog, Szent István Társulat, Budapest 2005. - Jobbágyi Gábor: Orvosi jog, Szent István Társulat, Budapest 2007. 75 �- Jobbágyi Gábor - Lévayné Fazekas Judit: Kötelmi jog, Szent Ist­ ván Társulat, Budapest 2005. - Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része, Dialóg Campus, Budapest - Pécs 1998. - Lenkovics Barnabás: Dologi jog, Eötvös Kiadó, Budapest 2006. - Tattay Levente: Szellemi alkotások joga, Szent István Társulat, Budapest 2002. - Vékás Lajos: Öröklési jog, Eötvös Kiadó, Budapest 2005. Ajánlott tananyag: - Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest 1934. (a Polgári Jog 1-5. tár­ gyakhoz) - Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1963. (az Ingatlanjog tárgyhoz) - Bagi István: Ingatlanjog jegyzet, 2005 (az Ingatlanjog tárgyhoz) - Koltay András: Sajtó- médiajog jegyzet, 2007 (a Sajtó- és média­ jog tárgyhoz) - Gálik Mihály - Pólyák Gábor: Médiaszabályozás, Kjk-Kerszöv, Budapest 2005 (a Sajtó- és médiajog tárgyhoz) - Székely László: Médiajog, Dialóg-Campus, Budapest - Pécs 2007 (a Sajtó- és médiajog tárgyhoz) A Tanszék kutatási témái: Orvosi jog; életjog; családi jog; személyi jog; szellemi alkotások joga; gyermekjogok; közbeszerzések joga. Kötelmi jog - nem vagyoni kártérítés; polgári jog - általános tanok, felelösségtan, sajtó- és médiajog, médiaetika. "Nem az idő halad: mi változunk, egy század, egy nap szinte egyre megy. "Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz, Évmilliókra lesz tulajdonod." (Madách Imre 76 �ROMAI JOGI TANSZÉK Szentkirályi u. 28. II. emelet 236. telefon: 429-7237, tel/fax: 429-7294 E-mail: romai j og @ j ak. ppke. hu, adminisztrátor: Körmendy Renáta Félfogadási idő: hétfő - csütörtök: 8.30 - 11.30 és 13.30 - 15.30 h, péntek 8.30 - 11.30 h Az Európai Unióban folyó jogegységesítö törekvések egyre inkább kihatnak a magánjog és a közjog egyes területeire is. A római jog ehhez a feladathoz biztos alapot nyújthat. A római jogon nyugszik tudat osan vagy öntudatlan minden kultúrnép jogi hagyománya, az intézmények és jo^elemeik azonossága, hasonlósága onnan eredeztet­ hető. A PPKE JAK Római Jogi Tanszéke a ius privatum és a ius publicum oktatását egyaránt fontosnak tartja. A ius privatumból kifo­ lyólag egy új ius gentium elismerése indul útjára. A ius publicumnak pedig ugyanúgy hatása van modern világunkra, mint ahogy a ius privatumnak, s mint ahogy a crimenek és a delicumok üldözéseivel kapcsolatos római büntetési rendszernek is van. Teljes és részmunkaidőben oktatók: Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens Dr. Varga Győző egyetemi docens Dr. Erdödy János egyetemi tanársegéd Dzsida Orsolya nyelvtanár Megbízott előadók: Dr. Zlinszky János, professor emeritus Dr. Szántai Katalin mb. előadó Dr. Széplaki-Szabó Krisztina mb. előadó Dr. Pusztai Borbála mb. előadó A Tanszék által oktatott tantárgyak: Jogász alapképzésben: Kötelező tárgy: Római jog - előadás, gyakorlat (tantárgyjegyzők: El Beheiri Nadja, Varga Győző, Andrási Dorottya, Erdődy János) Kötelezően választható tárgyak: Keresztény erkölcs és jogászi etika (Zlinszky János) Értékrend és pluralizmus (El Beheiri Nadja) 77 �Szabadon választható tárgyak: A XII. táblás törvénytől Werbőczyig (Andrási Dorottya) Fejezetek a római öröklési jog és kötelmi jog köréből forrássze­ melvények alapján (Andrási Dorottya) Római jog a gyakorlati életben (Varga Győző) Szabadon választható tárgyak idegen nyelven: Németül: * Römisches Recht (El Beheiri Nadja) Angolul: The Theory and Institutes of Roman Law from a Historical Aspect (Erdödy János) Nemzetközi Igazgatási (BA) szakon: Értékrend és pluralizmus (El Beheiri Nadja) Jogi terminológia és jogi alapfogalmak (Erdödy János) Kommunikációs ismeretek (H. Szilágyi István) Politológia (Frivaldszky János) Politikai földrajz (Frivaldszky János) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Brósz Róbert (ford.): Gaius Institúciói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1993. - Brósz Róbert: Római jogi példatár, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1993. - Földi András - Hamza Gábor: A Római jog története és institúci­ ói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996. - Zlinszky János: A római jog továbbélése (áttekintő jegyzet), PPKE JÁK, Budapest 1997. - Zlinszky János: lus publicum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és Zlinszky János, Osiris / Századvég, Budapest 1994. - Zlinszky János: A XII Táblás törvény töredékei, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 1991. - Zlinszky János: lus privatum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és Zlinszky János, Osiris Kiadó, Budapest 1998. - Zlinszky János: Római büntetőjog, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1991. - Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus Institúciói, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 1991. A Tanszék kutatási témái: A római jog recepciója hazánkban; a római jog továbbélése; római közjog (jus publicum)', a római állam és jog keletkezése és korai sza­ kasza, a római jogi alapelvek és azoknak a modern jogban történő hasznosítása. 78 �A Tanszéken működő kutatócsoport: Kutatócsoportunk célja a jog, a politika és a társadalmi élet területén érvényesülő alapvető elvek meghatározása és elemzése. A gyorsan változó, globalizálódó világban a jogász társadalom nem mellőzheti a stabil, megbízható támpontokat. Az ókor és a középkor örökségéből merítve egy olyan fórumot akarunk kialakítani, amelyben korunk aktu­ ális kérdéseit interdiszciplináris módszerrel kutatják. A saját kutatások folyamatos ismertetése mellett a műhely félévenként legalább egy szakmailag elismert külföldi előadót szeretne megívni. Műhelyünk ezen kívül lehetőséget kíván biztosítani TDK, ill. PhD dolgozatok elkészítésre is. „A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. ... Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. ” (Hamvas Béla) 79 �Testnevelési Csoport Szentkirályi u. 26. telefon: 429-7200/371 e-mail: testnev@jak.ppke.hu A Kari Tanács határozata szerint 2003. szeptember 1-jétől az első és másodéves hallgatók tanrendjébe kötelező tárgyként beépül a testneve­ lés. A Karon Testnevelési Csoport működik a Szentkirályi utca 26-os számú épületben, egyre bővülő lehetőségekkel és egyre eredménye­ sebben. Az utóbbi években több Pázmány sporttábort és túrát szervez a Testnevelési Csoport. A hagyományos sítáborokon túl, természetjá­ rás keretében Bánkúton, Normafa (Makkosmária templom), Zsámbék és Sárospatakon is voltak egyetemi hallgatóink. A Testnevelési Csoport keretében működik a Pázmány néptánc cso­ port, ahol lehetőség van hagyományőrző magyar néptáncok tanulására, fellépésekre és táncház-találkozókon való részvételre. A Testnevelési Csoport működteti az Egyetem labdarúgó szakosztályát, kosárlabda szakosztályát és közvetlenül segítséget nyújt a Magyar Egyetemi- és Főiskolai Sport Szövetség által meghirdetett Egyetemi és Főiskolai Bajnokságokon való részvételben. A Testnevelési Csoport vezetője: Draskóczy Imre Testnevelők: Draskóczy Littner Anita Forgó András Oláh István Sporteredményeinkröl részletes tájékoztatás található könyvünk „El­ ismerések” című fejezetben. Errare humánum est, in errore perseverare diabolicum. Véteni emberi ügy, sátáni maradni a bűnben. (Seneca) 80 �POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS Deák Ferenc Továbbképző Intézet Szentkirályi u. 28.1. emelet 137, telefon: 429-7200 / 342 Fax: 266-5286 , e-mail: deák @i ak.ppke.hu Titkárság: Gyurókovics Ágnes gyuro@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig: 10-12h és 13.30-15.00 h, pénteken: 10-12h és 13-14 h A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Inté­ zete a jogszabályi kereteknek megfelelően, a képesítési követelmé­ nyekhez igazodva hirdeti meg elsősorban jogászoknak, valamint köz­ gazdászoknak, mérnököknek, orvosoknak szóló szakirányú tovább­ képzéseit. A továbbképzések elmélyítik az alapképzésben szerzett szakmai tu­ dást, továbbfejlesztik azt speciális szakjogi irányba, illetve kiterjesztik az alapképzésben nem szereplő interdiszciplináris területekre. A szakirányú egyetemi képzésben nyert oklevél meghatározott munka­ kör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Feljo­ gosítja az oklevél tulajdonosát a szakosító képzésre utaló egyetemi cím használatára (pl. környezetvédelmi szakjogász). A kiadott oklevél az iskolai végzettség szintjében nem jelent változást. A munkáltató alkalmazási, foglalkozási, előmeneteli feltételként előírhatja vagy más módon elismerheti és támogathatja a szakirányú oklevél megszerzését. Intézetvezető: Dr. Szalai Márta Az Intézet által végzett oktatási tevékenység: Négy féléves szakirányú képzések: - Bank szakjogász képzés; - Európajogi szakjogász képzés (magyar és angol nyelven is); - Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzés; - Ingatlanforgalmi szakjogász képzés; - Kereskedelmi jogi szakjogász képzés; - Környezetvédelmi szakjogász képzés; 81 �- Kriminalisztikai szakjogász képzés; - Szabályozási (kodifikátor) szakjogász képzés; - Társasági szakjogász képzés; Jogi szakokleveles továbbképzések: - Jogi szakokleveles közgazdász képzés; - Jogi szakokleveles mérnök képzés; - Jogi szakokleveles orvos képzés; - Környezetvédelmi jogi szakirányú képzés (nem jogászoknak); Egy féléves továbbképzések: - jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok: polgári jog és családjog, büntetőjog, munkajog és társadalombiztosítási jog tantárgycsopor­ tokból; - kiegészítő szakirányok: Az EK bíróságának gyakorlata, Európai bank- és biztosítási jog, Az EU pénzügyi- és adójoga, EU intézmé­ nyi kommunikáció; Egy/másfél napos szakmai napok: - a társasági- és cégtörvény változásának legfontosabb elemei - a pénzügyi szolgáltatások jogi háttere - az értékpapírjog a tőkepiaci, illetve a társasági jogszabályok válto­ zásainak tükrében - adatvédelem, állami adatkezelések, a gazdasági szféra adatkezelései - műemlék- és mükincsvédelem - az új büntetőeljárási törvény - az ingatlannyilvántartás új szabályozásának kérdései - a polgári törvénykönyv kodifikációjának kérdései - ombudsman és jogvédelem - alapítványok és közalapítványok működése - versenyjogi ítélkezés A jelentkezés módja A jelentkezés jelentkezési lapon, a szakirányú képzések esetében je­ lentkezési díj (5.000,- Ft) befizetésének igazolásával és a képzésnél előírt oklevél hiteles másolatának csatolásával történhet. A jelentkezé­ si lap a PPKE JÁK 1088. Budapest, Szentkirályi u. 28-as épületében beszerezhető, ill. az egyetem honlapjáról (www.jak.ppke.hu) letölthe­ tő. A jelentkezés elfogadásáról, valamint a beiratkozás időpontjáról, a költségtérítés befizetésének módjáról, az első foglalkozás helyszínéről 82 �a jelentkezők írásban értesítést kapnak. Jelentkezési határidők: Őszi félévre pótjelentkezés: 2007. szeptember 10. Tavaszi félévre: 2007. december 15. A szakmai napok esetében az aktuális határidők a honlapon megtalálhatók. Képzési díj: A képzéseken a részvétel önköltséges. A. PPKE JAK-on végzettek 5% tandíj kedvezményben részesülnek. A felsőfokú szakirányú továbbképzések rendje: Kezdete: A továbbképzések szeptember végén, illetve februárban kezdődnek. Tartama: Általában 4 félév (a szakdolgozat elkészítése, védés, záróvizsga álta­ lában ezen időszak után következik) Intenzitása: Általában kéthetente egy munkanap 6/8 tanóra (10-17 óráig). Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok rendje: A tanfolyam célja: a jelölt felkészítése a jogi szakvizsgára, figyelem­ mel arra, hogy valamennyi jelöltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudásáról számot adni, függetlenül attól, hogy a kötelezően előírt jog­ gyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga követel­ ményrendszere a különböző jogi szakterületeken való átjárhatóságot és pályamódosítást segíti elő, könnyíti meg. A tanfolyamokat félévente egyesével, vagy egyetlen félév alatt mind­ hármat felvéve is lehet végezni, mert különböző időpontokra (napok­ ra) hirdetjük meg. Kezdete: Szeptember végén, ill. október elején kezdődnek. A meghirdetett tan­ folyamokat csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk elindítani. Intenzitása/időpontja: Általában heti egyszer 4 tanóra (délután 13-16.30 óráig) valamely munkanapon vagy (igény szerint) szombaton. Ez esetben a tanfolyam 1 féléves időtartamú. Lehetőség van kéthetente egyszer 8 tanórára is (13-18 óráig), valamely munkanapon vagy (igény szerint) szombaton. Ez esetben a tanfolyam hosszabb, mint 1 féléves időtartamú. 83 �Hallgatói ügyfélfogadás: Hétfőtől csütörtökig 11-től 13 óráig és délután 1430 —tói 15 óráig, pén­ teken 11-13 óráig. Honlapunkról (www.jak.ppke.hu/ Deák Ferenc Továbbképző Intézet) tájékozódhat az egyes szakirányú képzésekkel kapcsolatos valamennyi kérdésről: jelentkezés, mintatanterv, beiratkozás, határidők, űrlapok stb. Kérjük, hogy a továbbképzési kínálattal kapcsolatos tudnivalók megismerése érdekében először honlapunkat keresse fel. „Nádszál az ember, a természet leggyengébb nádja, de ez a nádszál gondol­ kozik. Nem kell a világnak összefognia, hogy megsemmisítse: kis pára, egy kis vízcsepp is megölheti. De ha a világ meg is semmisítené, az ember akkor is értékesebb lenne, mint a gyilkosa, mert tudja, hogy meghal, és a világ nem tudja, hogy erősebb nála." (Pascal) 84 �Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Szentkirályi u. 28. III. emelet 305-ös szoba, telefon/fax: 429-7291 (titkárság) e-mail: doktori.iskola@jak.ppke.hu Félfogadási idő hétfőtől péntekig 8-13 óráig. A Doktori Iskola szervezete: Prof. Dr. Erdő Péter, az MTA doktora, a Doktori Iskola vezetője Dr. Frivaldszky János, egyetemi docens, a Doktori Iskola koordinátora Szalainé Szikszai Krisztina tanulmányi előadó Általános információk A Kar Doktori Iskolája 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduá­ lis szintű (doktori) képzést nyújt. Az első három szemeszterben általános képzés folyik. Ennek kereté­ ben a hallgatók először kutatásmódszertant tanulnak, illetőleg magán­ jogi, összehasonlító alkotmányjogi és büntetőjogi előadásokat hallgat­ nak. A nappali tagozatos hallgatók számára kötelezően választható tárgyak listája nagyon széles, félévente változó tantárgyakat ölel fel a jogtörté­ net, a jogelmélet, az emberi jogok, a pénzügyi jog, a környezetjog, az EU joga, a jog és gazdaság, valamint a polgári jog egyes aktuális kér­ déseinek területeiről (szellemi alkotások joga, alapítványok stb.). A hallgatók az első három félévben más-más jogterülettel foglalkozó könyvről tudományos igényű recenziót készítenek. A Doktori Iskola által szervezett számos szakmai konferencia segíti a doktoranduszok tudományos elmélyülését. A képzés második felében a hallgatók a saját doktori kutatási témájukhoz kapcsolódóan folytatnak tudomá­ nyos, illetve kutatási tevékenységet a témavezető szakmai irányítása alatt. A képzésben való részvétel feltételei A doktori képzésre azok pályázhatnak, akik hazai egyetem állam- és jogtudományi karán legalább jó rendű (cum laude minősítésű) jogi diplomát szereztek, vagy vállalják ennek megszerzését a tanév kez­ detét megelőző július 1-ig, és két élő, tudományos kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből középfokú „C” típusú állami, vagy 85 �annak megfelelő szintű nyelvvizsgával rendelkeznek. A képzés módja és díja - nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban, kari ösztöndíj mellett; képzés díja: 30.000.- Ft/félév - nappali önköltséges vagy levelező tagozatos hallgatói jogviszony­ ban; képzés díja: 70.000.- Ft/félév Ösztöndíj: A 2007/2008-as tanév I. évfolyamára felvett nappali tagozatos hallga­ tók közül 5 fő állami, illetőleg maximum 5 fő kari ösztöndíjban része­ sülhet. A képzéssel kapcsolatos részletes információk a Doktori Iskola inter­ netes honlapján (www.jak.ppke.hu/doktori iskola) érhetők el. „Aki mások nyomában jár, sohasem kerülhet elébük. ” (Michelangelo) „Nem a világ halad, mi változunk. ” (Madách) 86 �Kánonjogi Posztgraduális Intézet Szentkirályi u. 28., telefon: 429-7217, fax: 429-7218 e-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Félfogadási idő: hétfő-csütörtök 9-12 h A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apos­ toli Szentszék alapította meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánon­ jogi Posztgraduális Intézetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Kánonjogi Intézetének szoros együttműködésé­ vel fejti ki tevékenységét. Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fokozat kiadására egyaránt jogosult. A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátust egyetemi alapdiplomaként, a kánonjogi doktorátust PhD fokozatként ismeri el. Az Intézet hivatalos oktatási nyelvei a magyaron kívül az olasz és a német nyelv. Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei: - a baccalaureátusi diploma megszerzéséhez legalább főiskolai szintű teológusi vagy hittanári oklevél; - a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi baccalaureátusi, vagy egyetemi szintű hittanári, vagy jogi diploma; - a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat. Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittu­ dományi Kar hallgatói számára speciálkollégiumként, a neptunrendszerrel összhangban felvehetők. Ezen hallgatók diplomájuk meg­ szerzése után felvételüket kérhetik az Intézet hallgatói közé. A koráb­ ban lehallgatott és sikeres vizsgával lezárt kurzusok beszámíthatóak. Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk megszerzésétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre legkorábban pedig csak a licenciátusi fokozat megszerzésétől számított egy év múlva engedhetők. Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből, 3000 különlenyomatból és 200 mikrofilmből álló szakkönyvtár, vala­ mint a Hittudományi Kar könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyóirat segíti. 87 �Az Intézet szervezeti felépítése Az Intézet elnöke: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Az Intézet elnökének Tanácsa: Dr. Szabó Péter egyetemi docens, Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Kánonjogi Tanszék (Hittudományi Kar) Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek professor emeritus Kánonjogi Intézet (Jog- és Államtudományi Kar) Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi docens S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, professor emeritus Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár Dr. Schanda Balázs egyetemi docens (mb. előadó) Egyházi Közigazgatási Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi docens DDr. Zakar Polikárp O.Cist egyetemi tanár Egyházi Eljárásjogi Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens Dr. Lefkánits György (mb. előadó) Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Dr. Gudenus, Philipp egyetemi docens 88 �Rendszeresen meghívott külföldi oktatók: Dr. Errázuriz, Carlos Jósé egyetemi tanár Dr. Fürst, Carl Gerold egyetemi tanár Dr. Hilbert, Michael egyetemi tanár Dr. Llobell, Joaquin egyetemi tanár Dr. Primetshofer, Bruno egyetemi tanár Titkárság 's’zprvp'zn titVqrnlc NTiicrv A erőt3 PintÁr PrTcÁhpf Hatalmas hibát követnek el azok, akik az idejüket az erény megismerésére, nem pedig megszerzésére fecsérlik el; akik pedig Isten megismerésére, nem pedig szeretetére pazarolják idejüket, azok a lehető legnagyobbat tévednek. (Petrarca) 89 �Oktatást segítő egységek Dékáni Titkárság Dékáni Hivatal Dékánhelyettesi Titkárság* Könyvtár Gazdasági Osztály Műszaki Osztály Nemzetközi Kapcsolatok Irodája Pályázati és Karrieriroda Dékáni Titkárság A Dékáni Titkárság vezetője: Dr. Stágel Bence Telefon: 429-7221, Fax: 429 7222 E-mail: dekan@jak.ppke.hu A Dékáni Titkárság a dékán munkáltatói jogköréhez szorosan kapcso­ lódó feladatokat és a Kar adminisztratív működésének koordinálását végzi. A Dékáni Titkárságot a dékáni titkár vezeti, aki munkatársaival együtt az alábbi főbb feladatköröket látja el: - Humánpolitikai feladatok - Tanszéki adminisztráció felügyelete - Kari kiadványok szerkesztése - PR-feladatok - Központi rendezvények szervezése, koordinálása - Záróvizsga elnökök felkérése - Jogszabály- és sajtófigyelés - Kari iktatás, postázás - Központi irattári feladatok - Kapcsolattartás a hallgatói érdekképviseleti szervezettel és önte­ vékeny csoportokkal. A Dékáni Hivatal és a Dékánhelyettesi Titkárság bemutatása könyvünk végén találha­ tó külön fejezetben: Tanulmányi ügyek - Dékáni Hivatal - Dékánhelyettesi Titkárság cím alatt. 90 �Könyvtár A könyvtár vezetője: Kalocsai Ilona Szentkirályi u. 30.1. emelet Telefon: 429-7231, fax: 429-7233 E-mail: konyvtar@jak.ppke.hu A Könyvtár szolgáltatásai: Online katalógus: A kari könyvtár Web-oldalain (www.iak.ppke.hu/konyvtar ) az Online katalógus menüpont alatt bármely, az internetre kötött szá­ mítógéppel kereshető a könyvtár katalógusa.. Hagyományos szolgáltatások: Helyben olvasás: Az olvasóterem nyitva tartása: H-Cs. 9-18 óra P. 9-16 óra A könyvtár állományában található könyvek, folyóiratok és egyéb dokumentumok helyben olvashatók. A könyvtár jelenleg nem köl­ csönöz, viszont fénymásolóval segíti a hallgatók tananyaghoz való hozzájutását. Szakdolgozatok: A könyvtárban elhelyezett 1999-2007 közötti szakdolgozatok használati módjáról a 4O.sz. dékáni körlevél rendelkezik. Kizárólag írásbeli engedéllyel, helyben lehet a dolgozatokba betekinteni, má­ solásuk tilos. Tájékoztatás: Az olvasóterem nyitvatartási idejében szaktájékoztatást lehet kérni a könyvtár állományáról, az állomány és a szakdolgozatok listájá­ nak használatáról, a könyv-gyarapodási jegyzékeinkről, valamint más könyvtárak szolgáltatásairól. Naponta 8-16 óra között telefo­ non is kérhető felvilágosítás. Könyvtárközi kölcsönzés: A könyvtár állományában nem található dokumentumokat a Kar oktatóinak könyvtárközi kölcsönzés keretében a könyvtár beszerzi. A magyar szakkönyvek beszerzése ingyenes, a külföldieké térítés köteles. 91 �Elektronikus szolgáltatások: — HeinOnline jogi (amerikai) adatbázis; Oxford University Press online elérhető folyóiratai (pl. European Journal of International Law); EISZ szolgáltatás keretében elérhető jogi folyóiratok; Könyvtári katalógusok elérése; Magyar Katolikus Egyház kínálata - elektronikus dokumentumok; EB SCO folyóirat adatbázisok. Könyvtári Informatika Labor: A könyvtár előterében elhelyezett könyvtári informatikai labor felada­ ta elsősorban az oktatási igények kielégítése. Az oktatási felhasználá­ sok között kiemelt szerepet kap az Oktatási és Kulturális Minisztéri­ um EISZ-Elektronikus Információ-szolgáltatásához történő hozzáfé­ rés. A Labor nyitvatartási ideje: hétfő-péntek: 9-18 óra között. Gazdasági Osztály Gazdasági igazgató: Gábor József Telefon: 429-7297 A Gazdasági Osztály vezetője: Rébeli Szabó Gézáné Telefon: 429-7256 E-mail: rebeli@jak.ppke.hu A Gazdasági Osztály egységei: - Pénzügyi Csoport - Számviteli Csoport - Bér- és Munkaügyi Csoport Műszaki Osztály A Műszaki Osztály vezetője: Szikora Gyula Telefon: 429-7250 E-mail: szikora@iak.ppke.hu Az Osztály szervezeti felépítése: Osztálytörzs Informatikai Technikai Csoport Portaszolgálat 92 �A Műszaki Osztály fontosabb tevékenységi köre az alábbi feladatok végzése ill. azoknak külső vállalkozókkal történő elvégzésének meg­ szervezése: — - a Kar épületeinek üzemeltetése, karbantartása felújítások szervezése, felügyelete, ellenőrzése, véleményezése, műszaki átvétele, az épület portaszolgálatának és őrzésének megszervezése, a tűz- és munkavédelmi feladatok, az épület takarításának megszervezése, egyéb gondnoksági feladatok ellátása, kari eszközbeszerzés és eszközleltározás, anyagbeszerzés és anyagfelhasználás felügyelete, szállítási feladatok. Informatikai Technikai Csoport Telefon: 429-7260 E-mail: informatika@jak.ppke.hu Csoportvezető: Groma Sarolt Feladatok: - Kari hálózat felügyelete; - Intranet, szerverek, informatikai szolgáltatások; - Számítógéppark felügyelete, karbantartása; - Perifériák üzembe állítása és szakmai segítségnyújtás az üzemelte­ téshez; - Kisebb hardverfeladatok megoldása; - Kari szervezeti egységek informatikai támogatása; - Központilag menedzselt szoftverek telepítése, karbantartása, kari használatú szoftverek fejlesztése, támogatása; - Összegyetemi informatika kapcsolattartás, egyetemi központi informatikai rendszerek kari informatikai támogatása; - Informatkai Labor teremfelügyelet, HelpDesk szolgálat, videokonferenciaterem, multimédiás labor technikai felügyelete; - Kari honlap fejlesztése, karbantartása. 93 �Nemzetközi Kapcsolatok Irodája Vezetője: Dr. Szabó Marcel külügyi dékánhelyettes Szentkirályi u. 28.1. em. 127. szoba, telefon: 429-7263, fax: 429-7263 Honlap: www.iak.ppke.hu/international E-mail: erasmus@jak.ppke.hu Munkatársak: Dr. Jaskó Luca egyetemi tanársegéd, külügyi kapcsolatok referense, Erasmus koordinátor Titkár: Aradi Judit Külkapcsolatokkal összefüggő és ERASMUS-ügyekben félfogadás: Hétfőtől csütörtökig minden nap: 9 és 12 óra között ERASMUS/SOCRATES program ERASMUS hallgatóként a SOCRATES/ERASMUS program kereté­ ben az Európai Unió országaiban lehet részképzést folytatni legalább egy tanulmányi terminuson (trimeszter vagy szemeszter) keresztül (min. 3 hónap), de maximum egy tanévig. Az ösztöndíj időtartama függ az egyetemközi bilaterális szerződésben megadott hónapkerettől, valamint a fogadó egyetem tanévbeosztásától. Ehhez a program pénzügyi támogatást folyósít, mely részben fedezi a hallgató költségeit. A tanulmányutak célja félév-áthallgatás, a szakdolgozat elkészítése, illetve a tanulmányokkal egybekötött szakmai gyakorlat lehet (ez utóbbi feltétele a kinti intézményben a gyakorlatot megelőzően eltöl­ tött minimum 3 hónapos tanulmányi időszak). A diákok saját intézményüknél pályázhatnak az adott tanévre meghir­ detett helyekre. Az aktuális pályázati felhívás megtalálható Karunk hirdetőtábláin. A jelentkezés feltételei: - hallgatói jogviszony a PPKE JÁK-on az alapképzésen vagy PhD képzésen; legalább 3 lezárt félév az alapképzésen; 4,0 feletti tanulmányi átlag; magas szintű nyelvtudás; megalapozott szakmai tervek, motiváció; közéleti tevékenység (elsősorban az Erasmus programon belül). 94 �Csereegyezmények Karunk a 2007/2008 tanévre 16 európai ország 36 felsőoktatási intéz­ ményével kötött csereegyezményt: Ausztria: University of Salzburg A SALZBURGI http://www.sbg.ac.at Johannes Kepler Universitát Linz A LINZ01 www.uni-linz.ac.at/ Dánia: Aarhus Universitát DK AARHUS 01 http://www.au.dk/en Franciaország: L’Université Jean Moulin Lyon 3 F LYON 03 http://www.univ-lyon3.fr L’Université Nancy 2 F NANCY 02 http://www.univ-nancy2.fr Université Catholique de Lille F LILLE 11 http://www.icl-lille.fr ESSCA - Ecole Superieure des Sciences Commerciales d’Angers F ANGERS 10 http://www.essca.fr Université Paris 12 F PARIS 012 http://www.univ-parisl2.fr Université de Versailles Saint-Quentin-En-Yvelines FR VERSAIL11 http://www.uvsq.fr 95 �Görögország: National and Kapodistrian University of Athens G ATHINE01 http://www.law.uoa.gr Hollandia: Radboud University Nijmegen NL NIJMEGE01 http://www.ru.nl Izland: Vioskiptaháskólinn á Bifröst / Bifröst School of Business IS B0RGARNO1 http://www.bifrost.is/english Lengyelország: The John Paul II Catholic University of Lublin PL LUBLIN 02 http://www.kul.lublin.pl/uk Uniwersytet Rzeszowski PL RZESZOW02 http://www.univ.rzeszow.pl Uniwersytet Kardynala Stefana Wyszynskiego Warszawie PL WARSZAW07 http://www.uksw.edu.pl Litvánia: Klaipedos Verslo Kolegija (Klaipeda Business College) LT KLAIPED 05 http://www.klvk.lt Németország: Rheinische Friederich-Wilhelms-Universitat Bonn D BONN 01 http://www.uni-bonn.de Universitat des Saarlandes D SAARBRU 01 http://www.uni-sb.de Fachhochschule für Technik und Wissenschaft Berlin D BERLIN 14 http://www.fhtw-berlin.de 96 �Universitat Osnabrück D OSNABRU 01 http://www.uni-osnabrueck.de Johannes Guttenberg Universitat Mainz D MAINZ 01 http://www.uni-mainz.de Universitat Mannheim D MANNHEI01 http://www.uni-mannheim.de Georg-August Universitat Gottingen D GOTTING01 http://www.uni-goettingen.de Eberhard Karls Universitat Tübingen D TUEBINGE01 http://www.uni-tuebingen.de Norvégia: Universitetet i Bergen N BERGEN 01 http://www.uib.no/index-eng.html Olaszország: Universitá Degli Studi di Napoli Federico II. I NAPOLI 01 http://www.unina.it Universitá Cattolica del Sacro Cuore di Milano I MILANO 03 http://www.unicatt.it/ Universitá degli Studi di Siena I SIENA 01 http://www.unisi.it Universitá degli Studi di Teramo I TERAMO 01 http://www.unite.it Libera Universitá Maria SS. Assunta I ROMA04 http://www.lumsa.it 97 �Portugália: Universidada Catolica Portugesia Faculdade de Direito P LISBOA 01 http://www.porto.ucp.pt Spanyolország: University of La Rioja E L0GR0N0O1 http://www.unirioja.es Svájc: Université de Fribourg CH FRIB0URO1 http://www.unifr.ch Törökország: Kirikkale Universitesi TR KIRIKKA01 http://www.kku.edu.tr/english2 A KARON FOLYÓ NEMZETKÖZI PROGRAMOK: • University of San Francisco - Budapest Undergraduate Program Évente 5-10 Pázmányos joghallgató kapcsolódhat be a University of San Francisco budapesti programjába, és hallgathat bele a Szentkirályi utca 30. szám alatt folyó képzés egyes óráiba. • University of San Francisco - Summer Law School Budapest Program Évente kb. 10 harmadéves joghallgató vehet részt a University of San" Francisco és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös nyári egyetemi programján, amely minden évben június közepén kezdő­ dik, és három héten keresztül tart. A hallgatók egy amerikai és egy magyar jogász professzor előadását hallgathatják le, amerikai jog­ hallgatókkal közösen. A program elvégzéséről a University of San Francisco bizonyítványt (Certificate) állít ki. Az érdeklődő hallga­ tók jelentkezését folyamatosan várjuk a szalaiandi@yahoo.co.uk e-mail címen. A csoport kiválasztásánál a jelentkezés sorrendjét, valamint az undergraduate programban történő aktív részvételt is figyelembe vesszük. A képzés a hallgatóink számára ingyenes. Weblap: www.usfca.edu/law/summer law/usfsum home.html 98 �• Centro Interuniversitario Italiano Az Olasz Egyetemközi Központ (Centro Interuniversitario Italinao) 2003-ban jött létre a milánói Szent Szív Katolikus Egye­ tem (Univeristá Cattolica del Sacro Cuore) és a Pázmány Péter Ka­ tolikus Egyetem együttműködésének köszönhetően azzal a céllal, hogy előmozdítsa a Magyarország és Olaszország, illetve a középkelet-európai országok közötti tudományos és kulturális kapcsola­ tokat. Az első posztgraduális képzés ,,Master in European Studies and Global Affairs” címmel 2004 februárjában indult. Az angol nyelvű képzésre elsősorban olyan magyar és külföldi fiatal diplo­ mások jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek a nemzetközi és az európai kapcsolatok kérdései és problémái iránt, és akik felismerik annak jelentőségét, hogy ezen ismeretek megszerzése elengedhetet­ len egy bővülő Európában és egy globalizálódó világban. Weblap: http://www.centro.ppke.hu/olasz.html • University of Cambridge - English and European Union Law program Budapest A Cambridge-i egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem négy féléves angol nyelvű közös programján mind a végzett hallga­ tók, mind az angol nyelvet magas szinten ismerő hallgatóink részt vehetnek. A program távoktatásos jellegű, havi rendszerességgel, hétvégéken tartanak Cambridge-i tanárok, professzorok előadáso­ kat. A félévet írásbeli dolgozatok zárják le. A program tematikája: - Az angol jogrendszer és az angol alkotmányjog - Szerződések joga és annak gyakorlata I-II. - Büntetőjog - Bevezetés az EU intézmény- és jogrendszerébe 99 �Pályázati És Karrieriroda Szentkirályi u. 28. III. em. 301/a szoba Telefon: 429-7295 mellék E-mail: palyazat@jak.ppke.hu Munkatársak: Dr. Ivicz Mihály irodavezető mivicz@jak.ppke.hu Lutzki Ferencné, pályázati asszisztens szlutzki @j ak.ppke.hu Hivatali órák: 800-16'(oo Hétfő 8OO-16'(00 Kedd 8OO-16'(00 Szerda Csütörtök 800-16'jOO Péntek 8OO-13*.00 Az iroda küldetése a Kar céljainak megvalósítását segítő pályázatok menedzselése, és kvalifikált hallgatóink munkaerő-piaci integrációjá­ nak elősegítése a karriertervezés eszközeinek felhasználásával. Pályázati Irodaként tájékoztatást nyújtunk a Karon tevékenykedő oktatóinknak, hallgatóinknak, valamint a Kar vezetésének azokról a pályázati lehetőségekről, melyek kapcsolódnak az egyetem kutatási, oktatási és infrastruktúra-fejlesztési tevékenységeihez. Továbbá célunk a hallgatói és kutatói ösztöndíjak minél szélesebb körű feltérképezése. Munkánk következtében az intézetek és a tanszékek folyamatosan tájékozódhatnak a hazai és külföldi pályázati lehetőségekről, és ezek ismeretében kihasználhatják a pályázatokban rejlő lehetőségeket. Karrierirodánk „Regionális Munkaerő fejlesztés - Munkaerő fejlesz­ tés a régióban - Egyházi Egyetemek Karrier Irodája” című pályázat elnyerésével jöhetett létre. Célunk az, hogy egyrészt segítsük a Kar hallgatóit a potenciális álláslehetőségek felkutatásában, másrészt meg­ teremtsük a kapcsolatot azon cégekkel, melyek magas színvonalon képzett jogi munkaerőt keresnek. Szeretnénk létrehozni egy olyan hallgatói adatbázist, mely végzős hallgatóink szakmai önéletrajzát és elérhetőségét tartalmazza, s így a hozzánk beérkező állásajánlatokat közvetlenül, személyre szabott módon tudnánk eljuttatni az érdeklő­ dőkhöz. Az állásajánlatok folyamatosan elérhetők honlapunkról is. Karrierirodánk non-profit szervezet, hallgatóinktól semmilyen ellenér­ téket nem kérünk szolgáltatásaink igénybevételekor. 100 �Oktatóink 1. Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók Név Besorolás | Dr. Ádány Tamás j egy. adj. Dr. Andrási Dorottya egy. doc. 1 l Dr. Bándi Gyula tsz.vez. í egy. t. Dr. Békés Ádám egy. adj. Tudományos fokozat Oktatási egység ■ Európajogi és Nemzetközi | Közjogi Tanszék PhD (bölcs, tud.) CSc (jogtud.), dr. habil. j Római Jogi Tanszék 1 ;.................................... “‘3 ; Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék Büntetőjogi és Büntetés- | végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Bókái Judit J Dr. Botos József Dr. Botos Katalin mestertanár Polgári Jogi Tanszék egy. doc. PhD (közgazda­ ságtudomány) Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet int. vez. DSc (közgazda­ ságtudomány) Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet egy-1. | r Dr. Brehószki Márta Dr. Burián László Kereskedelmi Jogi Tanszék j egy. ts. tsz. vez. CSc (jogtud.) Nemzetközi Magánjogi Tanszék PhD (jogtud.) Büntetőjogi és Büntetésvegrehajtási Jogi Tanszék egy-1. 1 Dr. Busch Béla 1 Dr. Csák Zsolt egy. doc. egy. adj. Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék 1 l í ; Dr. Csapó Orsolya í : Dr. Csepely-Knorr 1 Tamás egy. ts. Polgári Jogi Tanszék egy. ts. Európajogi és Nemzetközi } Közjogi Tanszék Dr. Cserne Péter egy. ts Jogbölcseleti Tanszék Draskóczy Imre oktató Testnevelési Csoport Draskóczy Littner | Anita oktató Testnevelési Csoport 101 j �Besorolás Név Tudományos Oktatási egység fokozat Római Jogi Tanszék Í Dzsida Orsolya oktató Dr. El Beheiri Nadja tsz. vez. egy. doc. Dr. Erdődy János egy. ts. Római Jogi Tanszék Dr, Fekete Balázs egy. ts. Jogbölcseleti Tanszék Dr. Frivaldszky János egy. doc. j Forgó András oktató Testnevelési Csoport Groma Sarolt oktató Informatikai Oktatási Csoport Dr. Gyeney Laura egy. adj. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egy. adj. PhD (jogtud.) Dr. H. Szilágyi István egy. doc. —. _______ PhD (jogtud.) Jogbölcseleti Tanszék Dr. Hajas Barnabás egy. adj. Alkotmányjogi Tanszék ! Dr. Halász Zsolt egy. adj. Pénzügyi Jogi Tanszék Dr. Harsági Viktória tsz. vez. egy. doc. 11 PhD (jogtud.) PhD (pol. tud.) 1 1 PhD (jogtud.) Római Jogi Tanszék Jogbölcseleti Tanszék Kereskedelmi Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tan­ szék ............................... PhD (iur. can.), Kánonjogi Intézet / Egyhá­ lie. theol. zi Eljárásjogi Tanszék ... ..... . ......... Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék Dr. Hársfai Katalin tsz. vez. J egy. doc. Dr. Hartai Győző egy. ts. Dr. Horváth Attila egy. doc. PhD (jogtud.) Jogtörténeti Tanszék Dr. Ivicz Mihály egy. adj. PhD (közgazd.) Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet L Dr. Jaskó Luca egy. ts. Dr. Jávor Benedek egy. adj. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék 1 Dr. Jobbágyi Gábor tsz. vez. ........................... , egy-t. PhD Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék CSc (jogtud.), habil. Polgári Jogi Tanszék 102 �Név ' Besorolás Tudományos fokozat Oktatási egység Dr. Katona Klára • egy. doc. PhD (közgazd.) Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Dr. Koltay András ■ egy. adj. Polgári Jogi Tanszék Dr. Komáromi László egy. adj. Jogtörténeti Tanszék Dr. Könczöl Miklós egy. ts. Jogbölcseleti Tanszék Dr. Körösi István ' egy. doc. Dr. Kravalik Gábor tud. mt. 1 I CSc (közgazda­ ságtudomány) Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Európajogi és Nemzetközi j Közjogi Tanszék * i 1 Dr. Lábady Tamás egy. doc. Dr. Landi Balázs egy. adj. Polgári Jogi Tanszék Dr. Lomnici Zoltán ifj. egy. ts. Polgári Jogi Tanszék Dr. Molnár Miklós egy. t. Dr. Móritz Balázs egy. ts. Dr. Navratyil Zoltán egy. ts. Dr. Oláh József egy. adj. ? Oláh István oktató ; Dr. Paksy Máté egy. adj. Dr. Patyi Gergely egy. ts. | Dr. Pogácsás Anett egy. ts. Polgári Jogi Tanszék Dr. Raffai Katalin egy. adj. Nemzetközi Magánjogi Tanszék Dr. Salamon László mestertanár Alkotmányjogi Tanszék Dr. Schlett András egy. adj. Dm Seereiner Imre egy. adj. 1 ■ 1 ( J CSc (jogtud.) CSc (jogtud.), dr. habil Polgári Jogi Tanszék 1 Közigazgatási Jogi Tan­ szék Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék ___ _ Polgári Jogi Tanszék Közigazgatási Jogi Tan­ szék .... Testnevelési Csoport .................................................. • ■ PhD (közgazd.) Jogbölcseleti Tanszék Közigazgatási Jogi Tan­ szék Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Közigazgatási Jogi Tanszék 103 | 1 �Név Besorolás Skublics Benedek ?í Oktató Dr. Szabó István tsz.vez. j egy. doc. Dr. Szabó Marcel 1 Dr. Szabó Péter L „_ „..... * Dr. Szabó Sarolta s Oktatási egység Tudományos fokozat | Informatikai Oktatási | Csoport Jogtörténeti Tanszék PhD (jogtud.) L 1 PhD (jogtud.) j tsz. vez. ■> Q&y- uvu r : tsz. vez. | egy. doc. r" [ egy. ts. | Európajogi és Nemzetközi j ■ Közjogi Tanszék í i PhD (iur. can.), j Kánonjogi Intézet / Egyhá- { ; zi Közigazgatási Tanszék | PhD (theol.) j Nemzetközi Magánjogi iTanszék | Dr. Szigeti Magdolna 1 egy. adj. j Dr. Szilágyi Pál Béla egy. ts. | Jogtörténeti Tanszék PhD (jogtud.) : Európajogi és Nemzetközi | ; Közjogi Tanszék/ Környe- l | zetjogi és Gazdasági Szakj jogok Tanszék í 1 1 J 1 Dr. Szuromi Szabolcs : int. és tsz. i PhD (iur. can), | Kánonjogi Intézet / EgyháAnzelm O.Praem vez. egy. t. dr. habil zi Alkotmányjogi Tanszék 1 1 Tahyné dr. Kovács Ágnes egy. ts. Dr. Tamás András (tsz.vez j egy. t. • tud. mt.. Dr. Tattay Levente egy. t. Dr. Tóth Mihály Dr. Varga Csaba 1 J Dr. Zakariás Kinga j i I Környezetjogi és Gazdasá- | gi Szakjogok Tanszék Dr. Tamási Erzsébet | Dr. Tattay Szilárd i egy. ts PhD, DSc, (jogtud.), dr. i habil ■ Közigazgatási Jogi Tan) szék i Dr. univ. Büntetőjogi és Büntetés■ (bölcsészettud.) |■ végrehajtási Jogi Tanszék 1 PhD (jogtud.) Polgári Jogi Tanszék CSc (jogtud.) _ _ s J Jogbölcseleti Tanszék tsz. vez. CSc (jogtud.), egy-1. dr. habil. |j Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék tsz. vez. DSc (jogtud.) | Jogbölcseleti Tanszék egy-1. 1 Jogtörténeti Tanszék egy, ts. 104 �Részmunkaidőben foglalkoztatott oktatók Név Besorolás | Dr. Balogh Zsolt i mestertanár Alkotmányjogi Tanszék Dr. Bárándy Gergely I egy. adj. í Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Belovics Ervin 1 mestertanár PhD (jogtud.) Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Bérces László mestertanár 1 1 J Dr. Bory Noémi Dr. Csehi Zoltán 1.. . Dr. Christián László Tudományos fokozat Oktatási egység ।.............................. i Polgári Eljárásjogi Tan­ szék egy. ts. tsz. vez. egy. doc. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék PhD (jogtud.) LL.M. Kereskedelmi Jogi Tanszék egy. ts. Közigazgatási Jogi Tan­ szék Dr. Éles Anita egy. ts. Dr. Eperjes Krisztián . . . . . . . . ...... egy. ts. Polgári Eljárásjogi Tan­ szék Dr. Fábián Ferenc egy. doc. Dr. Gerencsér Balázs tud. smt. Dr. Győrfí Tamás egy. doc.. PhD (fiLtud.) Jogbölcseleti Tanszék Dr. Halustyik Anna tsz. vez. egy. doc. CSc (jogtud.) Master of Comp. Law (USA) Pénzügyi Jogi Tanszék Dr. Ijjasné dr. Kocsis Anna egy. adj. Dr. Jany János egy. doc. L Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék PhD (jogtud.) Kereskedelmi Jogi Tanszék Közigazgatási Jogi Tan­ szék Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék PhD Jogtörténeti Tanszék . (nyelvtud.) Dr. Kárpáti Zoltán mestertanár Dr. Király Miklós egy. doc. Dr. Klicsu László egy. adj. Közigazgatási Jogi Tanszék PhD (jogtud.) Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék 105 �r“...... —~™"——----Dr. Kovács Péter egy-1. Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya c. egy. doc. Dr. Kuminetz Géza tsz.vez. • egy-1. Dr I pvavné --------------j— egy. t dr. Fazekas Judit Í Dr. Margitén Éva PhD (jogtud.), dr. habil.. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tan­ szék PhD (theol.), lie. iur. can., dr. habil. Kánonjogi Intézet / Dologi és Szentségi Jogi Tanszék CSc (jogtud.), habil. Kereskedelmi Jogi Tanszék I Büntetőjogi és Büntetésvégiehajtási Jogi Tanszék mestertanár | Misejené Lovas Judit lektorátus vezető Idegen Nyelvi Lektorátus Dr. Mohi Csaba mestertanár r-—— — —.. .... ... Dr. Molnár Gábor Európajogi és Nemzetközi | Jogi Tanszék mestertanár Büntetőjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék | Dr. Sáry Pál egy. doc. PhD (jogtud.) Jogtörténeti Tanszék j Dr. Schanda Balázs tsz. vez. egy. doc. lie. iur. can. PhD jur. Alkotmányjogi Tanszék és i Kánonjogi Intézet Dr. Sinku Pál mestertanár Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Szívós Mária mestertanár Büntetőjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Dr. Szönyi Viktor egy. adj. Kereskedelmi Jogi Tanszék | Dr. Tóth Tihamér egy. doc. PhD (jogtud.) Környezetjogi és Gazdasá- 1 gi Szakjogok Tanszék Dr. Tóth Zoltán József egy. adj. PhD (jogtud.) Jogtörténeti Tanszék \ Dr. Ugrón Gáspár egy. ts. Közigazgatási Jogi Tan­ szék | j - ; Dr. Újlaki Tamás egy. ts. : Dr. Újvári Ákos ....................... egy. adj. Dr. Varga Győző egy. doc. Dr. Varga Zoltán mestertanár Polgári Eljárásjogi Tanszék j j j Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék PhD (theol.) Római Jogi Tanszék Büntetőjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék .. 106 | �j Dr. Varga Zsolt András egy. doc. PhD Alkotmányjogi Tanszék Dr. Vókó György CSc (jogtud.) dr. habil. ...................... Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék L tsz. vez. egy. t. | Dr. Völgyesi Levente egy. adj. Dr. Zlinszky János itj. egy. doc. PhD (ökoló­ gia), dr. univ. (hidrobiológia) Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék Név Besorolás Tudományos fokozat Oktatási egység Dr. Bagi István | ea Jogtörténeti Tanszék i______________________ Megbízott előadók Dr. Bán Tamás Polgári Jogi Tanszék í ( ea. í Dr. Bánrévy Gábor prof. em. Heller Farkas Közgazj daságtudományi Intézet PhD (jogtud.) J Nemzetközi Magánjogi jTanszék I 1 Dr. Bánsági Györgyi [ ea. j Környezetjogi és Gazdasá| gi Szakjogok Tanszék Barochné dr. Szabó Mariann j ea. | Kereskedelmi Jogi Tanszék Dr. Bassola Zoltán [ c. egy. t. Környezetjogi és Gazdasá- ; gi Szakjogok Tanszék 1 Dr. Békés Imre prof. em. j CSc (jogtud.), dr. habil. i Dr. Bódy László ea. Dr. Boros János i ] ea. Dr. Boytha György c. egy. t. ' ■ Büntetőjogi és Büntetés: végrehajtási Jogi Tanszék Dr. univ. Heller Farkas Közgaz­ (közgazd. tud.) . daságtudományi Intézet PhD (jogtud.) . _ .... __ Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék ........ j Európajogi és Nemzetközi j Közjogi Tanszék ............................... 1 ■ ! Dr. Boytha Györgyné Dr. Brunner Tamás 1 I j c. egy. doc. . 1 Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék ea. 1 1 ........................ 107 Büntető Eljárásjogi és J Kriminalisztikai Tanszék �Név Besorolás j Caprioli, Alessandro ea. | Dr. Chertes Attila egy. adj. Csikyné dr. Szobácsi Julianna ea. Polgári Eljárásjogi Tan­ szék Dr. Csépai Balázs PhD halig. Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék { Dr. Csorba József ea. j Büntetőjogi és Büntetés1 végrehajtási Jogi Tanszék : Dr. Csordás Sándor ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék | Dienes-Oehm Egon c. egy. doc. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Dr. Egerszegi Gyula ea. Közigazgatási Jogi Tanszék Dr. Fabók András ea. Környezetjogi és Gazdasá- j gi Szakjogok Tanszék Dr. Gál Gyula egy. doc. Dr. Gráf Tamás ea. Dr. Gudenus, Philipp egy. doc. Dr. Hajdú István ea. Környezetjogi és Gazdasá- j gi Szakjogok Tanszék | Dr. Horváth Éva c. egy. t. Nemzetközi Magánjogi Tanszék. Dr. Horváth Katalin ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Hős Nikolett PhD halig. Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék Dr. Ihász Sándor ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék j Dr. Jacsó Judit ea. j ........................ Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Tudományos Oktatási egység Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék MA (jogelm.) ... 1 CSc (jogtud.) Jogbölcseleti Tanszék S Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Polgári Jogi Tanszék PhD (iur. can.) Kánonjogi Intézet/Egyházi | Dologi és Szentségi Jogi Tanszék í > 108 �Név í Dr. Józsa Fábián [ ea. J Dr. Kántás Péter l Dr. Kilényi Géza 1 [ ea. | 1 Közigazgatási Jogi Tanszék - Közigazgatási Jogi Tanszék prof. em. DSc (jogtudoj mány) 1 Alkotmányjogi Tanszék J Dr. Kiss Tamás Lajos r pav dór Polgári Eljárásjogi Tan­ szék Dr. Kiss Zsigmond ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Kovács Attila ea. Büntetőjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék ; | | Dr. Kovács György ea. Dr. Kovács László ea. Alkotmányjogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tan- | j szék 1 Dr. Kozma Ákos ea. Alkotmányjogi Tanszék Dr. Krauss Ottó ea. Közigazgatási Jogi Tan­ szék Dr. Kussbach Erich egy. t. Dr. Láncos Petra Lea PhD halig. Dr. Lefkánits György ea. Dr. Magyar György ea. Dr. h.c., LL.M. (USA) Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék, | Európajogi és Nemzetközi j Közjogi Tanszék í 1 1 Európajogi és Nemzetközi ) Közjogi Tanszék lie. iur. can. Kánonjogi Intézet/Egyházi | Eljárásjogi Tanszék Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék i Dr. Mikó Zoltán ea. Dr. Mogyorósi ; Dorottya 1 Dr. Nemes András í• 1 i ea. ; Dr. Németh Ágnes ea. j Közigazgatási Jogi Tanszék | Polgári Jogi Tanszék | ................ ............. ea. 1 i _______ J $ í Polgári Eljárásjogi Tan­ szék ...... ............ .........„.... 1 Alkotmányjogi Tanszék 109 �Név Besorolás Tudományos Oktatási egység SlliiiilllliM Dr. Nyéky Kálmán ea. Környezetjogi és Gazdasá­ gi Szakjogok Tanszék Dr. Nyilas Levente ea Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Őry Károly ea. Dr. Péterfalvi Attila ea. ( 1 Dr. univ. (bölcs, tud.) Jogtörténeti Tanszék Környezetjogi és Gazdasá- | gi Szakjogok Tanszék j 1 Dr. Péteri Zoltán prof. em. Dr. Polt Péter c. egy. t. Dr. Pusztai Borbála ! Dr. Radnay József Jogbölcseleti Tanszék CSc (jogtud.) _ — Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék ea. .. prof. em. CSc (jogtud.) | Római Jogi Tanszék ...................... i Környezetjogi és Gazdasᣠgi Szakjogok Tanszék Dr. Schlosser Annamána ea. Alkotmányjogi Tanszék | Dr. Sodor István ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Sótonyi Péter egy. t. l . ■ ] I............................................. Dr. Stágel Bence PhD halig. 1 DSc (orvostud.) Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Környezetjogi és Gazdasá- | gi Szakjogok Tanszék í Dr. Szabó Tamás ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Szántai Katalin ea. Római Jogi Tanszék Dr. Széplaki-Szabó Krisztina ea. Római Jogi Tanszék _________________ _ _______ | _______ „ Dr. Szilágyi Szilvia PhD halig. Környezetjogi és Gazdasá- ; gi Szakjogok Tanszék Dr. Szűcs András ea. Büntetőjogi és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Tamás Csaba 1 Gergely ea. Jogtörténeti Tanszék | Tatham, Allan F. egy. adj. i Európajogi és Nemzetközi | Közjogi Tanszék __ l 110 �Tudományos Oktatási egység Név Besorolás Dr. Telek Zoltán ea. Dr. Tersztyánszkyné dr. VasadiEva mestertanár Dr. Tóth András ea. Trappné dr. Kiszely Rita ea. ? Büntető Eljárásjogi és l Kriminalisztikai Tanszék Dr. Varga Réka ea. ; Büntetőjogi és Büntetés| végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Vaskúti András ea. | Büntetőjogi és Büntetés[ végrehajtási Jogi Tanszék | Dr. Zinner Tibor c. egy. t. i Jogtörténeti Tanszék Dr. Zlinszky János prof. em. ? Polgári Eljárásjogi Tan­ szék | Pénzügyi Jogi Tanszék 1 .__ | .... ... ...... ............... s...... ;....... : Környezetjogi és Gazdasá- | 1 si Szakioeok Tanszék DSc (jogtud.) ? Római Jogi Tanszék Rövidítések: Besorolás: tsz. vez. int. vez. prof. em. egy-t. egy. doc. egy- adj. tud. mt. egy. ts. tud. smt. ea. tanszékvezető intézetvezető professor emeritus egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi adjunktus tudományos munkatárs egyetemi tanársegéd tudományos segédmunkatárs egyetemi előadó (megbízott) Fokozatok: DSc CSc Dr. univ. PhD Dr. iur. can. lie. iur. can. MA a tudományok doktora a tudományok kandidátusa egyetemi doktor tudományosan minősített doktori fokozat kánonjogi doktorátus kánonjogi licenciátus Master of Art 111 �Kutatatócsoportok Karunk oktatóinak publikációs listái és szakmai életrajzuk megtalálhatók honlapunkon a www.jak.ppke. hu/Oktatás/Oktatóink menüpont alatt. ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK Államszervezett és összehasonlító jogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Vallásszabadság kutatócsoport Vezetője: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI TANSZÉK Büntetéstani tudományos kutatócsoport Vezetője: Dr. Vókó György egyetemi tanár EURÓPAJOGI ÉS NEMZETKÖZI KÖZJOGI TANSZÉK Európajogi és európatudományi kutatócsoport Vezetője: Dr. Király Miklós egyetemi docens Európajogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens HELLER FARKAS KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET Heller Farkas Társadalmi-Gazdasági Kutatócentrum Vezetője: Dr. Botos Katalin egyetemi tanár JOGBÖLCSELETI TANSZÉK Jogelméleti és összehasonlító jogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár 112 �Természetjogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Frivaldszky János egyetemi docens JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK Alkotmánytörténeti kutatócsoport Vezetője: Dr. Szabó István egyetemi docens Magyar magánjog-történeti kutatócsoport Vezetője: Dr. Horváth Attila egyetemi docens KÁNONJOGI INTÉZET Kánonjogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Szuromi Szabolcs egyetemi tanár KERESKEDELMI JOGI TANSZÉK Kereskedelmi Jogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens KÖRNYEZETJOGI ÉS GAZDASÁGI SZAKJOGOK TANSZÉK Európai Környezetjogi kutatócsoport - Jean Monnet program Vezetője: Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Európai összehasonlító munkajogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Radnay József professor emeritus KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK Flachbarth Ernő kisebbségi kutatóműhely Vezetője: Dr. Gerencsér Balázs tudományos segédmunkatárs Flachbarth Ernő tudományos műhely Vezetője: Dr. Gerencsér Balázs tudományos segédmunkatárs Közigazgatási jogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Tamás András egyetemi tanár 113 �NEMZETKÖZI MAGÁNJOGI TANSZÉK Nemzetközi magánjogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Burián László egyetemi tanár PÉNZÜGYI JOGI TANSZÉK Pénzügyi jogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK Európai polgári eljárásjogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens POLGÁRI JOGI TANSZÉK Családjogi és katolikus családtudományi kutatócsoport Vezetője: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Európai magánjog kutatócsoport Vezetője: Dr. Tattay Levente egyetemi tanár Médiajogi és médiaetikai kutatócsoport Vezetője: Dr. Koltay András egyetemi adjunktus Orvosi jogi és életjogi kutatócsoport Vezetője: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár PTK kodfikációs kutatócsoport Vezetője: Dr. Lábady Tamás egyetemi docens RÓMAI JOGI TANSZÉK Regulae luris interdiszciplináris kutatócsoport Vezetője: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Paulus Hungarus lus Commune kutatócsoport Vezetője: Dr.Zlinszky János professor emeritus 114 �lUSTUM AEQUUM SALUTARE (IAS) A Kar jogtudományi folyóirata A Karon 2005 őszétől tudományos folyóirat indult, mely mára a Kar elismert fórumává vált, és immár harmadik évfolyamába lépett. A Pázmány Egyetem a rendszerváltozás „szülöttje”. Ma már, ami­ kor a tárgyi körülmények többé-kevésbé rendeződtek, tehát a szellemi építkezést nem gátolhatja meg az alapvető eszközök hiánya, a felelős­ ség is egyre nő. A Pázmánynak valóban hivatása van, amelynek betöl­ tése - most már - elsősorban rajta, pontosabban az oktatókon, munka­ társakon, és természetesen a mindenkori hallgatóságon áll. Nagy a felelőssége abban, hogy ténylegesen az előbbiekben hangoztatott értékeken alapuló szellemi építkezés egyik fontos építőkockája le­ gyen. Nem valamiféle messianisztikus küldetéstudat vezet minket, hiszen minél többen vállalnák fel ezt a fajta elkötelezettséget, annál boldogabbak lennénk, annál közelebb kerülnénk céljaink megvalósu­ lásához. De legyünk szigorúak önmagunkkal szemben: ha ez az egye­ tem nem képes többet nyújtani annál, mint hogy a hallgatók fejébe plántálja a paragrafusokat - és jegyezzük meg, ez sem kis feladat -, akkor nincsen létjogosultsága. Ennek az építkezésnek az egyik mégoly apró - építőköve a Kar tudományos folyóirata. A folyóirat - amely'évente négy számmal jelenik meg - az Egye­ tem nyújtotta elméleti képzés elmélyítése mellett gyakorlati problé­ mákra is rá kíván világítani, külön hangsúlyt fektetve az európai jog­ rendszer és a legaktuálisabb jogtudományi kérdések bemutatására. A folyóirat Szerkesztőbizottságának tagjai a Kar elismert oktatói, a külső tagok - más jogi karok tekintélyes oktatóiból összeállva - a külső minőségi kontrollt hivatottak végrehajtani. Szeretnénk a folyóiratot Karunk tudományos műhelyévé avatni, ahol minden érdeklődő kielégítheti szakmai kíváncsiságát, ahol gaz­ dag és igényes forrásanyag áll a rendelkezésére minden egyes olvasó­ nak; az egy-egy téma iránt pusztán kíváncsiskodótól kezdve, a tudo­ mányos munka után kutatóig. A magyar mellett idegen nyelvű tanulmányokat is megjelentetünk, főként angol, francia, német, olasz nyelven. Nyitottak vagyunk a kül­ földi jogtudósok, szerzők előtt is. A folyóiratban megjelent tanulmányok kritikáját, az eltérő állás­ pontokat is közzé tesszük. Különös súlyt helyezünk a Karon történt események bemutatására, így nem mulasztjuk el a tudományos konfe­ 115 �renciáink ismertetését, az előadások alapján készült tanulmányok közzétételét sem. Fokozottabban szükségét látjuk a korrekt tájékoztatásnak, az érté­ kek és a kockázat mérlegelésének. Az egyetemi hallgatók hivatásra felkészítésének is nélkülözhetetlen összetevője ez. A tudomány és a gyakorlat összehangolása, együttműködése, együttgondolkodása nél­ kül nehezen képzelhető el előrelépés. A Kar oktatói által írtak mellett tág teret kívánunk engedni a fiata­ lok, a Doktori Iskola hallgatói publikációinak, továbbá a kiemelkedő egyetemi hallgatók írásainak is, hogy már az egyetemi éveik alatt kipróbálhassák magukat a tudományos kutató- és gyűjtő munka, va­ lamint a publikálás területén. Nagyon fontos ez számunkra, hiszen ők jelentik a jogásztársadalom jövőjét, a tapasztalatszerzést pedig nem lehet elég korán elkezdeni. A folyóirat révén a doktoranduszok is megismertethetik munkájukkal a szélesebb szakmai közvéleményt. A folyóirat valamennyi írása pdf formátumban elérhető az on-line változatban, Karunk honlapján: www.jak.ppke.hu/ias. Felelős szerkesztő: Schanda Balázs Szerkesztőbizottság: Belső tagok: Vókó Görgy - társelnök Horváth Attila főszerkesztő Jobbágyi Gábor Péteri Zoltán Schanda Balázs Szabó Marcel Külső tagok: Mezey Barna Vékás Lajos Révész T. Mihály Kecskés László Harmathy Attila Kukorelli István - társelnök Boleratzky Lóránd Szerkesztő: Koltay András Technikai szerkesztők: Deme Erzsébet, Szakaiiné Szeder Andrea 116 �Elismerések — - Állami kitüntetés Kiválósági hely Pro Facultate díj PPKE JÁK emlékérem Az Egyetem díszdoktorai Hallgatóink kimagasló eredményei ÁLLAMI KITÜNTETÉS Sólyom László köztársasági elnök 2006. október 23-án a Magyar Köz­ társasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adomá­ nyozta Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva volt alkotmány bírónak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara oktatójának. Kiválósági hely A Magyar Akkreditációs Bizottság 2006-ban a párhuzamos akkreditáció során megvizsgált egyetemi tanszékek közül az országban elsőként - és ez idáig egyedüliként - öt év tartamára „kiválósági hely­ nek” [Place of Excellence] nyilvánította a Jogbölcseleti Tanszéket. Pro Facultate-díj Ezt a díjat 2003 óta a Lippay György Kör kezdeményezésére a Kar oktatói, alkalmazottai és hallgatói - szavazás útján - a Karért legtöb­ bet tett oktató(k)nak ítélik oda. Az oklevél szövege: „Mi, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Ál­ lamtudományi Kar oktatóinak és hallgatóinak universitasa PRO FACULTATE oklevelet adományo­ zunk ........................... -nak, akinek a Karért végzett munkáját ezzel is elismerjük és megköszönjük, őt példa­ képként állítjuk az universitas minden tagja elé. Kelt. ” 117 �Eddigi kitüntetettek: 2003-ban: Dr. Zlinszky János professor emeritus, a Kar első dékánja 2004-ben: Dr. Bánrévy Gábor professor emeritus Dr. Kilényi Géza professor emeritus Dr. Pálinkás György c. egyetemi docens (posztumusz ) Dr. Péteri Zoltán professor emeritus 2005-ben: Dr. Békés Imre professor emeritus Dr. Gáspárdy László egyetemi tanár Dr. Horváth Attila egyetemi docens 2006-ban: Dr. Lábady Tamás egyetemi docens Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm egyetemi tanár Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár 2007-ben Dr. Schanda Balázs egyetemi docens PPKE JÁK EMLÉKÉREM A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kará­ nak Kari Tanácsa 2005. április 15-i ülésén megalapította a „PPKE JÁK Emlékérem” elnevezésű kitüntetést a Kar fennállásának 10. év­ fordulója alkalmából azzal a céllal, hogy a Kar - kivételesen az Egye­ tem - vezető oktatóinak a Karért végzett oktatói és egyéb tekintetben megnyilvánuló támogató munkásságát elismerje. A Kar tíz éve alatt végzett kiemelkedő munkájukért 2005-ben, az év­ fordulós ünnepségen a következő oktatók részesültek kitüntetésben: Dr. Bánrévy Gábor professor emeritus; Dr. Békés Imre professor emeritus, 118 �Dr. Botos Katalin egyetemi tanár Farkas Közgazdaságtudományi Inté­ zet alapítója és vezetője; Eminenciás és Főtisztelendö dr. Erdő Péter bíboros, prímás, egyetemi tanár, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykan­ cellárja, az Egyetem volt rektora; Ft. Dr. Fodor György egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora; Dr. Gáspárdy László a Polgári Eljárásjogi Tanszék volt tanszékvezető egyetemi tanára (posztumusz); Dr. Jobbágyi Gábor a Polgári Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, dékánhelyettes; Dr. Katona Klára, a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet ad­ junktusa; Dr. Kilényi Géza, az Alkotmányjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára; Az Egyetem díszdoktorai Egyetemünkön az elmúlt évek során a következő neves személyek díszdoktorrá avatására került sor: 1999-ben: - Max van dér Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa 2000-ben: - Urbano Navarrete SJ, a kánonjog professzora 2001-ben: - I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke 2002-ben: - Alfred Bayer, a Hanns-Seidel-Alapítvány elnöke Franciszek Antoni Macharski, bíboros, krakkói érsek, metropolita 2003-ban: - Gábriel L. Asztrik O.Praem, professzor, a párizi Notre Dame-i Egyetem Középkori Intézetének volt igazgatója 119 �2004-ben: Stephen A. Privett SJ, a San Francisco-i Egyetem rektora 2005-ben: - James Crawford professzor, a Cambridge-i Egyetem jogi karának dékánja Lorenzo Ornaghi professzor, a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem rektora Gerardo Marín professzor, a San Francesco-i Egyetem rektorhelyettese Szabó László S.J., a bejrúti Szent József Egyetem nyugalmazott professzora Hallgatóink kimagasló eredményei Az alábbiakban hallgatóinknak az utóbbi öt évben elért eredményeit tüntetjük fel. • ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA - ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ 2003-ban a Debrecenben megrendezett OTDK-n a résztvevő 10 in­ tézmény hallgatói 226 pályaunkát mutattak be 25 szekcióban. Karunk 5 első, 5 második, 4 harmadik helyezést ért el, továbbá 6 különdíjat kapott. A karok versenyében a harmadik helyen végeztünk. 2005-ben Győrben rendezték meg az OTDK-t. Karunk 3 első, 6 má­ sodik, 2 harmadik helyezést ért el. Ezen kívül 5 hallgatónk részesült különdíjban. 2005. évi eredményeink, részletezve: Agrár- és környezetvédelmi jog 2. helyezés: Pocsai Tamás Alkotmányjog I. (Általános rész) 2. helyezés és IM különdíj: Szilvásy György Péter Büntetőjog III. (Büntetéstan) Legjobb opponens: Tóth Áron László 120 �Egyetemes jogtörténet és római jog 1. helyezés: Szabó Krisztina Esetjogi elemzések Legjobb opponens: Boros Balázs Sándor Európai jog AB különdíj: Kosztyu Tamás Jog- és állambölcselet II. (Államelmélet) 2. helyezés: Könczöl Miklós Somló Bódog-díj: Szilágyi Dorottya KJK különdíj: Páll Balázs Kereskedelmi jog 2. helyezés: Szilágyi Pál Béla Munka- és szociális jog I. (Általános rész) 1. helyezés: Hős Nikolett Nemzetközi jog IM különdíj: Boros Balázs Sándor: Búza László elmélete a programjellegü normáról és a soft law (figyelemmel azoknak a modern nem­ zetközi jogban betöltött szerepére) Polgári jog I. (Személyi jog, családjog, szellemi alkotások joga) 1. helyezés: Navratyil Zoltán: Az asszisztált reprodukciós eljárások a jogi szabályozás tükrében - különös tekintettel az in vitro embrió helyzetére 2. helyezés: Pogácsás Anett: Szerzői jogi kérdések a televíziózásban az információs társadalom kihívásai 3. helyezés: Schlemmer Tamás: A fájlmegosztás jogi kérdései Polgári jog II. (Kötelmi jog, általános rész) 2. helyezés: Kéri Zoltán: Jogügyleti érvényesség és hatályosság, külö­ nös tekintettel a végrendeletre 3. helyezés: Lakatos Mária Csilla: A deliktuális felelősség történeti fejlődésének összevetése a kontinentális (római-germán) és az angol­ szász jogrendszerekben *** 2007-ben Balatonfüreden rendezték meg az OTDK-t, kilenc jogi kar hallgatóinak részvételével. A helyezések számát tekintve Karunk a harmadik helyen végzett. Karunk 2 első, 2 második, 5 harmadik helye­ 121 �zést ért el. Különdíjat kapott négy hallgatónk. Az öt legjobb opponensi díjon kívül egy hallgatónk Pro Scientia Aranyérmet kapott. 2007. évi eredményeink részletezve: Agrárjogi és Környezetvédelmi jogi tagozat: Legjobb opponensi díj: Fülöp Natasa Katalin Alkotmányjog I. tagozat: 1. helyezés: Nagy Gusztáv Pro Scientia Aranyérem: Nagy Gusztáv Alkotmányiog II. tagozat: 3. helyezés: Sabjanics István Különdíj: Sabjanics István Opponensi díj: Nagy Gusztáv Büntető anyagi jog I. tagozat: 3. helyezés: Tóth Áron László Büntető anyagi jog II. tagozat: 1. helyezés: Tóth Áron László Különdíj: Fülöp Natasa Katalin Büntető anyagi jog II. tagozat: 1. helyezés: Tóth Áron László Európai jogi tagozat: Különdíj: Pünkösty András Jog- és Állambölcseleti tagozat: Legjobb opponensi díj: Tóth Áron László Kriminalisztikai és Jogi informatikai tagozat: Legjobb opponensi díj: Fülöp Natasa Katalin Közigazgatási jogi tagozat: 3. helyezés: Berkes Lilla Polgári anyagi jogi I. tagozat: 2. helyezés: Boronkay Miklós 2. helyezés: Navratyil Zoltán 3. helyezés: Serák István 122 �Polgári anyagi jogi II. tagozat: 3. helyezés: Lukonics Eszter Legjobb opponensi díj: Boronkay Miklós Különdíj: Leposa Martina Réka • Országos Perbeszédverseny Ezt a versenyt az 1970-es évek elejétől kétévente rendezik meg egyegy tudományegyetem jogi karán. Az országos verseny előtt az egyes karok megszervezik a házi versenyt. A benevezettek két szerepkörben versenyeznek: - vádbeszéd kategória védőbeszéd kategória 2002. évi verseny: A debreceni kivételével az ország összes jogi kara benevezett az Or­ szágos Perbeszédversenyre, amelyet 2002-ben Karunk szervezett meg. A pártatlanságot külső meghívott zsűri biztosította, melynek tagjai: 2 fő legfelsőbb bírósági tanácselnök, 1 fő legfőbb ügyészségi főosztály­ vezető ügyész, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Pest Megyei Ügyvédi Kamara 1 tagja. A PPKE JAK versenyzőinek eredményei: - Vád kategóriában Karunk hallgatója, Bézsenyi Balázs a legfőbb ügyész különdíját nyerte el. - Védői kategóriában Petia Csaba hallgatónk 2. helyezést ért el. 2007. évi verseny: A versenyen minden jogi kar részt vett, így nyolc vádbeszéd és nyolc védőbeszéd hangzott el a tíztagú zsűri előtt. A zsűrinek a jogi karok képviselői, ügyvédek és bírák voltak a tagjai. A PPKE JAK versenyzőinek eredményei: - Vád kategóriában Tóth Áron László első helyezést ért el. - Védöbeszéd kategóriában Boronkay Miklós második helyezést kapott. így egy arany és egy ezüstéremmel az összesített pontversenyben ma­ gasan Karunk végzett az első helyen. 123 �• Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diák-konferencia A konferenciát a Környezetvédelmi Minisztérium és az Oktatási Mi­ nisztérium két évente közösen rendezi meg. Diákjaink több alkalom­ mal is sikeresen vettek részt a konferencián. Hallgatóink eredményei: — A VIII. OFKD-n (2002-ben) a környezet-gazdaságtan, környe­ zetmenedzsment, környezetvédelmi jog szekcióban Stágel Bence első helyezést ért el, hárman pedig - Goda Tamás, Süveges Antal és Zakar Gergely - különdíjat kaptak. - A IX. OFKD-n (2004-ben) elért eredményeink: Újvári Viola első helyezett, Vargha Máté második helyezett, Zsigmond András, Kollár Ádám és Lantos Melinda különdíjasok. • Miskolci EU Vándorkupa - fiatal jogászok (2007) A Vándorkupát a PPKE JÁK Deák Ferenc Továbbképző Intézete szí­ neiben induló csapata nyerte el. A csapat tagjai az angol nyelvű Európajogi szakjogász képzés 2007 decemberében végző hallgatói: Hegedűs Levente, Schmidt Richárd és Pasqualetti Gergő. • Valóbb Világ Vetélkedő (2003) George Orwell angol író születésének 100. évfordulója alkalmából 2003 őszén nagyszabású vetélkedő zajlott „Valóbb Világ Vetélkedő” címmel, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet szervezésé­ ben. A verseny témái Orwell írói és közéleti munkássága, és a XX. századi kommunista diktatúrák voltak. A verseny első - internetes - fordulójában, amely 2003. október 7-től november 7-ig tartott - határon innen és túlról -, több mint 12 ezren vettek részt. A középdöntőbe 56 versenyző került. A döntőben, amelyről a Duna TV-ben felvétel készült, a kilenc legjobb versenyző mérkőzött meg egymással. Ez utóbbi két fordulót november 23-án rendezték meg. Karunk V. évfolyamos nappali tagozatos hallga­ tója, Koppány Gergely László az első forduló és a középdöntő összesí­ tett eredménye alapján a legmagasabb, 157 pontos eredményt érte el, és a döntőben első helyezett lett. 124 �• Sporteredményeink A Karon Testnevelési Csoport működik a Szentkirályi utca 26-os szá­ mú épületben, egyre bővülő lehetőségekkel és egyre jobb eredményes­ séggel. A Csoport vezetője: Draskóczy Imre (429-7200/371). - Elsőként alakult meg Karunkon az Ökölvívó Szakosztály, mely a Magyar Egyetemi és Főiskolás Sport Szövetségnél is bejegyzésre került s reméljük, hogy a jövőben szép sikereket érnek majd el. - Ezen kívül Karunk hallgatói részt vesznek tenisz, aerobic, judo és vitorlás bajnokságokon. 2004/2005-ös tanévben - - - - - - „ Jó tanuló és jó sportoló” kitüntetést nyert el Simon Emese. Vívás Tör: Kiss Eszter Vivien III. helyezés Egyetemi-Főiskolai Országos Sakk Bajnokság: Egyéni első helyezett: Kahn Evarth Csapat I. helyezett: Tömösvári Attila, Flubort András, Kahn Evarth A karok közti bajnokságot kosárlabdában és labdarúgásban a PPKE JÁK nyerte. Tollaslabda: Egyéni III. helyezett: Glasz Georgina Páros: II. helyezett: Békési Anikó - Glasz Georgina, III. helye­ zett: Magyar Nóra - Kovács Erika Labdarúgó csapatunk bejutott az Európai Egyetemi és Főiskolai Labdarúgó Bajnokságba. Pázmány néptánc csoportunk fellépett a március 15-i ünnepségen és a Józsefvárosi Napokon. 2005/2006-os tanévben - Atlétika: Paulusz Bogáta (800 méter) III. helyezés Birkózás: Kun Renátó (kötöttfogás 84 kg) II. helyezés A 2005/2006-os tanévben az egyetem labdarúgó csapata részt vett az Egyetemi és Főiskolai Labdarúgó Világbajnokságon. 125 �• KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJAT ELNYERT HALLGATÓNK 2002/2003-as tanévben: - Fekete Balázs, Goda Tamás, Horváth Katalin Renáta, Kosa Mó­ nika,'Ország Hona, Petri Bernadett, Pócza Róbert, Remes Gábor, Schwartz Viktória, Tóth Boglárka 2003/2004-es tanévben: - Bordás Tímea, Gausz Krisztina, Horányi Márton, Kómár András, Petri Bernadett, Pogácsás Anett, Remes Gábor, Simon Emese, Szabó Krisztina, Tóth Boglárka, Vavroh Géza Alajos 2004/2005-ös tanévben: - Demeter Gellért, Egerszegi Lilla Tünde, Hős Nikolett, Fodor Vi­ rág Bernadett, Navratyil Zoltán, Pogácsás Anett, Simon Emese, Stajz Annamária, Tóth Áron László, Tóth Boglárka 2005/2006-os tanévben: - Balogh Eszter, Csondor Katalin, Egerszegi Lilla Tünde, Fehér Judit, Fodor Virág Bernadett, Galambos Péter, Jakab Hajnalka, Navratyil Zoltán, Pálfy Gabriella, Sándor Lénárd, Strasszer Anett, Techet Péter, Tóth Áron László, Vass Milán 2006/2007-es tanévben: - Egerszegi Lilla Tünde, Fodor Virág Bernadett, Galambos Péter, Kiss Nikolett, Láng Andrea, Navratyil Zoltán, Perecsényi Melin­ da, Prancz Balázs, Strasszer Anett, Techet Péter, Tóth Áron Lász­ ló, Tóth-Zsámboki Judit. 126 �Szolgáltatások a hallgatók részére Információ tanulmányi ügyekben: Hallgatói információs szolgálat: 018/a szoba, telefon: 429-7208 A tanulmányi kérdésekkel kapcsolatos tudnivalók részletesen megta­ lálhatók kiadványunk végén, a „Tanulmányi ügyek - Dékáni Hivatal Dékánhelyettesi Titkárság” c. fejezetben. Könyvtár A Könyvtár szolgáltatásairól, nyitvatartási idejéről részletes informá­ ció található az „Oktatást segítő egységek” c. fejezetben. INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK - - - - Kari honlap - hallgatók informálása, benne hallgatói oldalakra HÖK-ön keresztül információ feltölthető, (www.jak.ppke.hu); Elektronikus levelezés - hallgatói postafiók (25 MB tárhely) hallgatói webmail - felhasználói azonosító az Informatika Labor­ ban igényelhető; Kari levelezőlisták - hallgatok@jak.ppke.hu levelezőlista létező információs fórum, egyéb hallgatói levelezőlisták megnyitására és használatára is van lehetőség; Kari intranet - Felhasználói azonosító az Informatika Laborban igényelhető; Students Fórum - intranetén keresztül a hallgatói azonosítóval is használható osztott tárhely, az oktatók által kiajánlott anyagok in­ ternetes elérése. (Kari honlap / Informatikai szolgáltatások / STUDENTS-FÓRUM); DVD Jogtár: A kari intranetről (a hallgatói terminálokról is) elérhető; 127 �- - — - HUNTÉKA: A könyvtári állomány elérhető az internetről, a hon­ lapon keresztül. (Kari honlap / Informatikai szolgáltatások /KÖNYVTÁR-ONLINE); A Neptun rendszer a kari honlapon keresztül is elérhető a rend­ szerrel kapcsolatos információs oldalakkal együtt; Nyomtatás - 20 Ft/oldal költségtérítés ellenében mindkét hallgatói laborból lehet nyomtatni, a nyomtatást átvenni az Informatika La­ borban lehet; Karunkról az EISZ szolgáltatások elérhetők, (www.eisz.hu); Karunkról a HeinOnline jogi adatbázis elérhető; Az udvaron és az aulában WIFI internet-csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre; Felhívjuk a hallgatók figyelmét a HIK (Kempelen Farkas Hallga­ tói Információs Központ) szolgáltatásaira és közelségére (www.hik.hu). Számítógépes termek - - Informatika Labor (Szentkirályi u. 28.1. emelet 101) HelpDesk: 260-as mellék, helpdesk@jak.ppke.hu Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 8-16 óra, pénteken: 8-13.30 óra Könyvtári Informatika Labor (Szentkirályi u. 30. Könyvtár) Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 9-18 óra Oktatóterem: Informatika Gyakorló (Szentkirályi u. 28.1. emelet 106) Nyelvtanulási lehetőségek A Karon oktatott idegen nyelveket minden hallgató felveheti. A nyelv­ oktatás minden hallgató számára költségtérítéses. A nyelvoktatás két részből áll: - Szaknyelvi oktatás - Általános nyelvi oktatás Jogi szaknyelv A jogi szaknyelvi oktatás - a képzés részeként - speciális kollégium­ ként felvehető, 2 kreditpontot ér. Jelentkezés a Neptun rendszeren keresztül történik. A hallgató a szaknyelvi kurzust köteles leckeköny­ vébe felvenni. 128 �Szaknyelvi nyelvvizsga PROFEX jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsga Államilag elismert, háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le Karunkon, a PROFEX Vizsgaközpont beje­ lentett vizsgahelyén. Részletes tájékoztató a honlapon található. PROFEX szaknyelvi nyelvvizsga előkészítő tanfolyam Az előírt nyelvvizsga-követelményeket követve készít fel a iíjvív V Isogai Cl. Általános nyelv A szintekre épülő nyelvoktatás angol, német, olasz, francia és spanyol nyelveken folyik. A kezdő és középhaladó szintről induló kurzusok végén a hallgató írásbeli és szóbeli részből álló lektorátusi vizsgát tehet. Általános nyelvi nyelvvizsga-előkészítő kurzusaink az Egyetem által elfogadott TELC nyelvvizsgára készítenek fel. A vizsgáztatást a Lek­ torátus megszervezi. Félfogadás: Lovas Judit: hétfő 10.00-12.00 h, csütörtök 12.00-14.00 h Kuslits Mária: hétfötől-péntekig 9.00-12.00 h További részletes információk a Lektorátus hirdetőtábláján illetve honlapján: nvelvoktatas.jak.ppke.hu olvashatók. *** A diplomakiadás feltételéül elfogadható nyelvek és nyelvvizsgák A Kar elfogadja a Nyelvvizsgát Akkreditáló Központ honlapján felso­ rolt államilag akkreditált nyelvvizsgákat angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz és latin nyelvekből. Ezen nyelveken túl a dékán egyedi mérlegelés alapján más nyelveket is elfogadhat. A Kar által is elfogadott nemzetközi nyelvvizsgák az akkreditált nyelvvizsgákon kívül: - CELI (Certificate di Conoscenza della Lingua Italiana) 3 szintű olasz nemzetközi nyelvvizsga (Olasz Kultúrintézet) CILS (Certificazione di Italiano come Lingua Straniera) DELE (Diploma de Espanol como Lengua Extranjera) grado intermedio, középfokú spanyol nemzetközi nyelvvizsga (Cervantes Intézet) 129 �Tanulási lehetőségek külföldön, NEMZETKÖZI PROGRAMOK A Nemzetközi Kapcsolatok Irodája tevékenységéről részletes informá­ ció található az Oktatást segítő egységek c. fejezetben. ERASMUS/SOCRATES program ERASMUS hallgatóként a SOCRATES/ERASMUS program kere­ tében az Európai Unió országaiban lehet részképzést folytatni leg­ alább egy tanulmányi terminuson (trimeszter vagy szemeszter) ke­ resztül (min. 3 hónap), de legfeljebb egy tanévig. University of San Francisco Budapest Undergraduate Program Summer Law School Budapest Program Centro Interuniversitario Italiano University of Cambridge English and European Union Law Program Budapest Sport A Karon Testnevelési Csoport működik a Szentkirályi utca 26-os számú épületben, egyre bővülő lehetőségekkel és egyre eredménye­ sebben. A Testnevelési Csoport vezetője: Draskóczy Imre, telefon: 429-7200/370, 371 Sporteredményeinkről részletes tájékoztatás található az Elilmserések című fejezetben. Szent István Társulat Iustinianus Egyetemi KÖNYVESBOLTJA Szentkirályi u. 30. fszt., telefon: 327-0781 Nyitvatartási idő: 9-16 óra; Hétfőtől csütörtökig 9-15 óra; Pénteken 9-13.30 óra. Szombaton (csak szorgalmi időszakban!) A bolt a szorgalmi időszakon kívüli időben és a jelentősebb egyházi ünnepeken általában zárva tart. 130 �A könyvesbolt a PPKE JÁK tankönyveinek, jegyzeteinek, oktatási segédanyagainak, valamint a Szent István Társulat kiadványainak teljes választékával, egyéb jogi, egyházjogi, humán és társadalomtu­ dományi szakkönyvekkel, szépirodalmi, filozófiai müvek választéká­ val várja a hallgatókat és az Egyetem tanárait. Az üzlet fénymásolási szolgáltatást is nyújt. A könyvesbolt vásárlóinak kártyás fizetésre is lehetőségük van. Egyetemi Lelkészség Egyetemi lelkész: Szűcs Balázs Telefon: 06 (20) 823-0031 E-mail: szucs.balazs@jak.ppke.hu Pázmány Alapítvány Budapest, Szentkirályi u. 28. E-mail: info@pazmanyalapitvany.hu Honlap: www.pazmanyalapitvany.hu Alapítványi titkár: Farkas István Telefon: 429-7200/317 E-mail: farkas .istvan@ ppke.hu A Pázmány Alapítvány a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia által a Pázmány Péter Katolikus Egyetem támogatására létrehozott alapítvány. - Nemcsak katalizátor-szerepet kíván betölteni, hanem önálló prog­ ramokat is szervez. Programjai, pályázatai mind a négy karnak, azaz minden egyetemi polgárnak szólnak. - Évente lebonyolít egy nagyszabású tudományos pályázatot. Ennek során a különböző karok és szakok hallgatói ugyanazt a témát a saját szakterületüknek megfelelően dolgozzák ki, majd a legjobb pályamunkák díjazásra kerülnek. A díjazott alkotók pályamunkái­ kat konferencián adják elő neves hazai és külföldi tudósok társa­ ságában. - Az Alapítvány honlapján található pályázatfigyelővel segíti a hallgatókat, hogy eljussanak hozzájuk a meghirdetett pályázatok, ösztöndíjak. 131 �Egyéb szolgáltatások: Bankautomata Szentkirályi utca 28-as épület, földszinti aula, a Gazdasági Osztállyal szemben. Fénymásolási lehetőség - Szentkirályi utca 28-as épület, földszinti aula - Szentkirályi utca 30-as épület, Könyvtár, katalógusterem - Szentkirályi utca 30-as épület, 1-es előadó előtt Nyilvános telefon - Szentkirályi utca 28-as épület, földszinti aula Ital-automaták - Szentkirályi utca 28-as épület, szintenként - Szentkirályi utca 26-os épület, földszinti aula - Szentkirályi utca 30-as épület, 1-es előadó mellett Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad. Nyüdd szét díszeid - a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad. Pazarold el izmaid - az erő legyél te magad. Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad. Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad. Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad. Törd át gátjaid - a világ legyél te magad. Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad. (Weöres Sándor) 132 �Hallgatói Önkormányzat (HŐK) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÓK) elnöke: Bojárszky András. A Kar Hallgatói Önkormányzatának tisztségviselői: Kemenes Patrik (elnök) - a további tisztségviselők neve és elérhe­ tősége a hivatalba lépés után (a tanév elején) kerül feltüntetésre a hivatalos honlapon. A (kari) HŐK elérhetősége: - Személyesen: HŐK iroda, 1088 Bp., Szentkirályi u. 26. (hátul az udvarban) - Telefon: 429-7269 - E-mail: hok@jak.ppke.hu - Honlap: http://www.jak.ppke.hu/hok/ - IWIW: Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Hallgatói Önkor­ mányzat. Irodavezető: Balázs Bernadett. Ügyfélfogadás: hétfő - péntek 900 - 1300 A kari lap: ítélet - Honlap: http://www.jak.ppke.hu/itelet/ - felelős szerkesztője: dr. Koltay András - az online kiadás szerkesztője: Pozsgay-Szabó Péter - terjesztési igazgató: Szendrődi Szabolcs Feladat- és hatáskörök: - - - A Kar Hallgatói Önkormányzata (HŐK) a hallgatók kizárólagos érdekképviseleti szerve. A HŐK elsődleges feladata a kari hallga­ tói érdekképviselet. A HŐK a Kar/Egyetem testületéiben - pl. Kari Tanácsban - kép­ viseli a hallgatók álláspontját. Egyetértési jogot gyakorol a hallgatókat érintő szabályzatok tekin­ tetében (pl. a hallgatói követelmény-rendszerre vonatkozó sza­ bályzat). 133 �A támogatási rendszer fenntartásában közreműködik (pl. ösztöndí­ jak és támogatások elosztása a Diákjóléti Bizottsággal közösen). A HŐK bonyolítja le a diplomaátadó ünnepségeket, és minden évfolyam végzős hallgatóiról tablót készíttet; a végzősök minden évben évkönyvet kapnak. A HŐK évente májusban megrendezi a Pro Facultate kari napot, amikor kerti sütögetés és borozgatás keretében kötetlen beszélge­ tésre nyílik lehetőség az oktatókkal, diáktársakkal. E rendezvény keretében kerül sor a Pro Facultate-díj átadására is. A gólyatáborok és gólyabálok megrendezésének célja az első éves hallgatók bevonása a kari/egyetemi közösségi életbe. A DiákEXPO-n a HŐK diplomaták és cégek bevonásával mutatja be, hogy milyen lehetőségek vannak a (külföldi) továbbtanulásra, illetve elhelyezkedésre és munkára. Egyéb rendezvények: koncer­ tek, partik, sportprogramok, bajnokságok, hajókirándulás március 15-én. Tanársegédek és doktoranduszok kezdeményezésére jött létre a Lippay György Kör, azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen minden olyan ötlet, program megvalósítására, amely elősegíti az élményekkel teli, minőségi diákéletet. Megalakult és 2005-ben koncerten mutatkozott be a kari kamara­ zenekar. Létrejött a Karon a Színjátszókor, amely 2004-től több darabot adott elő igényesen, nagy felkészültséggel. Vezetője: Tóth Polina. A Karnak van két könnyüzenekara, a Leann Dubh magyar-kelta folkzenekar és a Legis Actio rockzenekar. A tutori rendszer (vezetője Scharle Zsuzsanna, ősztől pedig Lévai Zsuzsanna és Bartolák Csaba): a Kar oktatói és felsőbb éves hallgatói a tutori rendszer keretében hallgatók kis csoportjainak rendszeres szakmai segítésére törekednek a képzés során, hogy segítsék a hallgatók beilleszkedését az Egyetem közösségébe. A diákokból önszerveződéssel létrejött egyetemi katolikus ifjúsági közösség, a Vad Fügefa heti rendszerességgel tart lelki progra­ mokat az Egyetemi Lelkészség támogatásával. 134 �Szabályzatok A szabályzatok mindenkori hatályos szövege megtalálható honlapunkon a http://www.jak.ppke.hu hallgatóink/szabályzat menü­ pont alatt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Tartalom: I. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND II. FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Ma­ gyarországon államilag elismert egyházi fenntartású egyetem (2005. évi CXXXIX. tv. 7. § (1) b) pont), melynek fenntartója a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Az 1990. évi IV. tv. 17. § (1) alapján, az egyházi jogi személy elláthat minden olyan nevelési-oktatási, kul­ turális, szociális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvé­ delmi tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy állami szerv számára. E tevékenység körében az egyházi jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn. Az Apostoli Szent­ szék a Katolikus Nevelés Kongregációjának 1151. számú, 1999. III. 25-én kelt határozatával az Egyetemet szentszéki alapításúvá tette. Ez az Egyetemet sajátos jogi helyzettel ruházza fel, melynek működését egyfelől a 2005. évi CXXXIX. tv., másfelől a katolikus egyetemekre vonatkozó egyedi és kötelező jellegű előírásokat tartalmazó Ex corde Ecclesiae kezdetű, 1990. VIII. 15-én kelt apostoli rendelkezés (AAS 82, 1990, 1475-1509) szabályozza, valamint az egyetem szent tudo­ mányokat oktató „egyházi fakultásainak” tekintetében az 1979. IV. 15-én kiadott Sapientia Christiana kezdetű apostoli rendelkezés, a Novo Codice kezdetű határozat (2002. IX. 2) és az egyházi fakultások­ ra vonatkozó többi egyházi jogszabályok. 135 �Mindezek figyelembevételével és megtartásával a 2005. évi CXXXIX. tv. 21. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa, hangsúlyosan ügyelve a Katolikus Nevelés Kongregációjának felsőbb irányítására és az Apos­ toli Szentszék rendelkezéseinek kötelező jellegére, valamint az 1990. IV. tv. irányelveire, a színvonalas felsőoktatás hatékony biztosítása érdekében, magát olyan felsőoktatási intézményként határozza meg, mely oktatási tevékenységében is, mint kutató egyetem, elsődlegesen a tudományos kutatás minőségi előmozdítását tekinti céljának (vő. 2005. évi CXXXIX. tv. 19. § [1]), és ennek érdekében az alábbi sza­ bályokat alkotja. I. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 1. fejezet AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS SZABÁLYOZÁSA A szabályzat hatálya 1. § (1) Jelen szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, alkalmazottjára és hallgatójára. (2) Jelen szabályzat rendelkezéseit mindenben az Egyetemre vo­ natkozó egyházjogi előírásokkal és az Egyetemre vonatkozó - a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által kiadott, és az Apostoli Szentszék által jóváhagyott - Statútummal össz­ hangban kell alkalmazni. (3) A jelen szabályzat rendelkezéseinek értelmezése körében a (2) bekezdésben meghatározottakkal kapcsolatban az Egye­ tem Nagykancellárjának iránymutatását kell követni. Szervezeti felépítés 2. § (1) Az Egyetem Karokból, mint önálló alapegységekből, és Rektori Hivatalból, mint központi alapegységből áll. A szük­ ségleteknek megfelelően alapíthatók posztgraduális közpon­ tok és főiskolai karok, mint önálló alapegységek is. 136 �(2) A Karokon oktatási-kutatási és egyéb szervezeti egységek hozhatók létre. (3) Az oktatási-kutatási egység lehet: Intézet, Tanszék Laboratórium (4) Az egyéb szervezeti egység lehet: Igazgatóság vagy osztály Hivatal (5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott egységeken túlme­ nően egyéb egységek (osztályok, csoportok, irodák, kutató­ műhelyek, könyvtárak stb.) szervezhetők. 2. fejezet AZ EGYETEM KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA A fenntartói irányítás 3. § (1) Az Egyetem fenntartói jogait és kötelezettségeit a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és átruházott hatáskörben a Nagykancellár gyakorolja. (2) Az Egyetem Nagykancellárja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. (3) A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jogosult: a) az Egyetem állami elismerésére, illetve állami elismerésé­ nek visszavonására irányuló eljárást kezdeményezni, b) kiadni és módosítani az Egyetem alapító okiratát, c) közölni az Egyetem költségvetésének kereteit (főösszege­ it) és értékelni a számviteli rendelkezések alapján elkészí­ tett éves beszámolót, c) megvizsgálni az Egyetem Szervezeti és Működési Sza­ bályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, kö­ telezettségvállalási tervét és végrehajtásuk ütemtervét, d) ellenőrizni az Egyetem gazdálkodását, működésének tör­ vényességét, hatékonyságát, valamint a szakmai munka eredményességét, e) a Rektor felett munkáltatói jogokat gyakorolni, g) gyakorolni a jelen szabályzatban meghatározott kinevezési jogköröket, 137 �h) a törvényesség védelme érdekében a megfelelő eljárást le­ folytatni. (4) A Nagykancellár dönt: a) dönt a Rektorhelyettesek, az egyetemi tanár és egyetemi docens, az egyetemi vagyonkezelő (gazdasági főigazga­ tó), a kari gazdasági igazgatók kinevezéséről. Ennek ke­ retében ügyel arra, hogy minden Dékán, valamint az ok­ tatók többsége elkötelezett katolikus legyen, aki valóban ki tudja és ki akarja venni részét az Egyetem egyházi kül­ detésének teljesítéséből, b) a nem szent tudományokat oktató Karok Dékánjai és Dé­ kán-helyettesei kinevezéséről és felmentéséről, c) Egyetemi kitüntetések, kitüntető címek adományozásáról az Egyetemi Tanács javaslatára, d) a jóváhagyott költségvetés keretein belül a rendkívüli va­ gyonkezelés körébe tartozó ügyletek engedélyezéséről, a források felosztása, illetve a szerződések megkötése te­ kintetében, (5) A Nagykancellár egyéb jogosultsága: a) a kánonjog szabályai szerint képviseli az Egyetemet az Apostoli Szentszék előtt és az Apostoli Szentszéket az Egyetem előtt, b) ha szükségesnek ítéli, vigilanciát rendel el, erre a feladatra nagykancellári megbízottat állíthat, amíg a vigilancia tart, ennek a megbízottnak a beleegyezése szükséges a Rektor és a Dékánok (a Hittudományi Kar Dékánja kivételével) minden olyan intézkedésének érvényességéhez, melyet a megbízottat kijelölő Nagykancellári intézkedés a vigilancia körébe von, c) dönt a Rektor, a Rektorhelyettesek, a Dékánok, a Dékánhelyettesek, az egyetemi tanárok és a határozatlan időre kinevezett egyetemi docensek, valamint az Egye­ tem gazdasági főigazgatója és az egyes Karok gazdasági igazgatói elmozdításáról. (6) Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatát, intéz­ ményfejlesztési tervét, költségvetését, kötelezettségvállalási tervét, és végrehajtásának ütemtervét, valamint ezek módosí­ tását, az Egyetemi Tanács döntésétől számított tizenöt napon belül meg kell küldeni a fenntartónak. 138 �Az Egyetemi Tanács Az Egyetemi Tanács összetétele 4. § (1) A 2005. évi CXXXIX. tv. szerinti Szenátus feladatát és jog­ körét, figyelemmel a preambulumban említett szentszéki rendelkezésekre, az Egyetemi Tanács látja el. Az Egyetemi Tanács hatásköre nem terjed ki a Hittudományi Kar és a Ká­ nonjogi Posztgraduális Intézet belső ügyeire. (2) Az Egyetemi Tanács elnöke a Rektor. (3) Az Egyetemi Tanács tagjai: a) Az egyes Karok Dékánjai és a fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet Elnöke, b) A gazdasági főigazgató, c) Karonként egy választott oktató, Az Egyetem Hallgatói Önkormányzatának delegált hallgatója (hallgatói), d) A Nagykancellár által delegált tagok. (4) Ha a Hallgatói Önkormányzat megválasztásában a hallgató­ ság legalább egynegyede részt vett, akkor a (3) d) pontban foglaltak alapján a Hallgatói Önkormányzat 4 főt delegálhat az Egyetemi Tanácsba oly módon, hogy a Karok megfelelő képviseletét biztosítani kell. Ha a Hallgatói Önkormányzat megválasztásában a hallgatóság kevesebb mint egynegyede vett részt, akkor a Hallgatói Önkormányzat egy főt delegál­ hat az Egyetemi Tanácsba. (5) Amennyiben a Hallgatói Önkormányzat egynél több tag de­ legálására jogosult, ebből egy tagot a doktoranduszhallgatók önkormányzata delegálhat. (6) Az Egyetemi Tanács megbízatása három évre szól. 5. § (1) Az Egyetemi Tanács oktatók és kutatók által választott tagja az adott Kar teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi ta­ nára vagy docense lehet. (2) Az Egyetemi Tanács választott tagjának megválasztására az egyes Karok Szervezeti és Működési Szabályzata irányadó. (3) Az Egyetemi Tanács hallgatói tagját (tagjait) tanévenként váltakozva az egyes Karok - a nevük kezdőbetűje ’abc’ sze­ rinti sorrendjében - delegálják. Amennyiben a Hallgatói Ön­ kormányzat négy tag delegálására jogosult, minden Kart egy fő képvisel. (4) Nem lehet az Egyetemi Tanácsban hallgatói képviselő, aki esedékes tanulmányi és vizsgakötelezettségének időben nem 139 �tett eleget, vagy akinek legutolsó félévi ösztöndíj átlaga a 4.00-es átlagot nem éri el, vagy akinek viselkedése az Egye­ tem katolikus jellege szempontjából kifogásolható. Ha e fel­ tételek a későbbiekben nem állnak fenn, a hallgatói képvise­ lő elveszti a tagságát. 6. § (1) A tagsági jogviszony megszűnik: a) Az Egyetemi Tanács megbízatásának lejártával, b) A tag halálával, c) Lemondásával, és annak a Nagykancellár által történő el­ fogadásával, d) A tagságra jogosító beosztás megszűnésével, e) Az Egyetemmel fennálló munkaviszony megszűnésével, f) Az 5. § (4) bekezdésében foglalt feltételek megváltozása esetén. Az Egyetemi Tanács feladata és hatásköre 7. § (1) Az Egyetemi Tanács hatáskörébe tartozik: a) Az intézményfejlesztési terv elfogadása, b) A kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia elfogadása, c) Az Egyetem képzési programja irányelveinek elfogadása, d) Az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának, dok­ tori és habilitációs szabályzatának és minőségfejlesztési programjának elfogadása és módosítása, e) A Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Sza­ bályzatának jóváhagyása, f) Az Egyetem egyéb szabályzatainak jóváhagyása, g) A jövedelemelosztás elveinek elfogadása, h) Az Egyetem éves költségvetésének és beszámolójának (zárszámadásának) elfogadása, i) Az Egyetem éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervének és annak végrehajtási ütemtervének, továbbá vagyongazdálkodási tervének elfogadása a kötelezettség­ vállalási szabályzat szerint, j) Jóváhagyja az Egyetem szakirodalmi információs igényei­ nek kielégítésére szolgáló könyvtári (informatikai) tevé­ kenységének elveit, gyakorlatának és együttműködési rendszerének főbb szempontjait, k) Meghatározza a hallgatói tanácsadás, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezésének elveit, 1) Képzések indításának, illetve megszüntetésének kezdemé­ nyezése, valamint a Karok ezzel kapcsolatos kezdemé­ nyezésének elbírálása, 140 �m) A minőségfejlesztési program végrehajtásának értékelése, n) Az Egyetem közművelődési és sport-tevékenységi irány­ vonalának kialakítása, o) A nemzetközi kapcsolatok elveinek meghatározása, q) Az Egyetem Karai, oktatási-kutatási egységei, létrehozá­ sának, átalakításának, vagy megszüntetésének kezdemé­ nyezése, a Nagykancellár felé, r) A kutatási program elfogadása, a Karok javaslatai alapján, s) A tudományos, doktori és habilitációs tanács létrehozása, a tagok és az elnök személyének a Nagykancellárhoz törté­ nő felterjesztése, sz) Az Egyetem állandó bizottságainak és tanácsainak létre­ hozása, t) Javaslattétel az egyetemi címek és kitüntetések adományo­ zásáról, ty) Munkatervének elfogadása. (2 ) Az Egyetemi Tanács javaslatot tesz, illetve véleményt nyil­ vánít minden olyan ügyben, melyben véleményét vagy javas­ latát a felettes szervek a hatályos szabályozás szerint kiké­ rik. (3 ) Az Egyetemi Tanács üléseiről készült jegyzőkönyveket tájé­ koztatásra, határozatokat és előterjesztéseket pedig jóváha­ gyásra a Nagykancellárnak meg kell küldeni, és a törvények előírásai szerinti esetekben tájékoztatni kell azokról az állami hatóságokat. (4 ) Az Egyetemi Tanács olyan állásfoglalásait, amelyekben a döntés felsőbb szervek hatáskörébe tartozik, a felső szervek által előírt határidőn belül kell felterjeszteni. Az Egyetemi Tanács működése 8. § (1) Az Egyetemi Tanács jogkörét az ülésen gyakorolja. Az Egye­ temi Tanács üléseire tanácskozási jogkörrel meg kell hívni a Nagy kancellárt. A Rektor saját hatáskörében az ülés megha­ tározott napirendi pontjának tárgyalására bárkit jogosult meghívni. (2) Az ülés határozatképes, ha a tagok és az esetleges tanácsko­ zási jogú meghívottak meghívása szabályszerűen megtörtént, és az ülésen tagok több mint hatvan százaléka jelen van. Ha­ tározatképtelenség esetén az Egyetemi Tanács ülését a kö­ vetkező naptól kezdődő 8 napon belüli időpontra újra össze kell hívni és akkor az a napirend tárgyában a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes. (3) Az Egyetemi Tanács a felszólalások időtartamát és számát ügyrendi döntéssel korlátozhatja. A napirenden nem szereplő 141 �kérdések az Egyetemi Tanács ülésén csak akkor tárgyalha­ tok, ha ezt a Rektor vagy a megjelentek többsége kéri. (4) Az Egyetemi Tanács határozatait szavazattöbbséggel hozza A szavazásra bocsátott javaslatot elfogadottnak kell tekintet­ ni, ha azt a szavazati joggal rendelkező jelenlévők több mint a fele elfogadta. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat emelkedik határozati rangra, amelyhez a Rektor is csatlako­ zott. Személyi kérdések tárgyalásánál zárt ülést és titkos sza­ vazást kell elrendelni, továbbá más ügyekben is; amikor az Egyetemi Tanács jelenlévő tagjainak többsége ezt kéri. (5) Ha az Egyetemi Tanács döntését, javaslattételét, illetőleg vé­ leményét igénylő sürgős ügyekben nincs lehetőség a tanács­ tagok összehívására, akkor a Rektor az Egyetemi Tanács tag­ jait írásbeli szavazásra szólítja fel. Ebben fel kell tüntetni azt a végső időpontot, ameddig a szavazatokat a Rektornak meg kell küldeni. Ez az időpont nem lehet korábbi, mint a kézbe­ sítéstől számított 3. munkanap. Az írásbeli szavazás csak ak­ kor válhat érvényes határozattá, ha a szavazásra jogosultak több mint a fele írásban, saját kezűleg aláírva közli szavaza­ tát. Állásfoglalásnak kell tekinteni a szavazástól való tartóz­ kodás írásbeli bejelentését is, egyébként a határozat érvé­ nyességét illetően a (4) bekezdésben foglaltak az irányadók. Ebben az esetben azonban a szavazás eredményét a követke­ ző ülésen ismertetni kell. (6) Az Egyetemi Tanács tagjai az ülésén minden Egyetemet érintő ügyben az egyetemi tisztségviselőkhöz kérdést intéz­ hetnek, vagy magyarázatot kérhetnek az illető tisztségviselő és az irányítása alá tartozó szervek működésével kapcsolat­ ban. (7) Az Egyetemi Tanács szükség szerint, de tanévenként leg­ alább kétszer tart ülést. Az ülést a Rektor hívja össze. Az egyetemi tanév első ülésén a Rektor előterjesztése alapján munkatervet fogad el és ennek során határoz a tanévben tar­ tandó ülések számáról, időpontjáról és tervezett napirendi pontjairól. (8) A Rektornak az Egyetemi Tanácsot 15 napon belül soron kí­ vüli ülésre - a napirendi pontok megjelölésével - össze kell hívnia, ha ezt a tagjainak legalább egyharmada vagy valame­ lyik Kar tanácsa vagy Dékánja írásban igényli. (9) Az Egyetemi Tanács ülésére a meghívót és az egyes napiren­ di pontokhoz készülő előterjesztést 8 nappal korábban ki kell küldeni. (10) Ha valamelyik napirendi pont nincs megfelelően előkészít­ ve, az Egyetemi Tanács úgy határozhat, hogy annak tárgya­ lását legalább 15 nappal elhalasztja. 142 �(11) Az Egyetemi Tanács elöntéseit és határozatait írásba kell foglalni, és rektori körlevélben is közzé kell tenni. (12) Az Egyetemi Tanács tagja közérdekű kérdésekben az Egye­ tem bármely szervétől felvilágosítást kérhet, illetve javaslatot tehet. A felvilágosítást, illetve a javaslatának elintézéséről szóló tájékoztatást 15 napon belül meg kell adni. A javaslat elutasítását indokolni kell. (13) Az Egyetemi Tanács döntéseinek végrehajtásáról a Rektor az Egyetemi Tanácsnak legalább félévenként egyszer beszá­ mol. (14) A Rektort szükség esetén az általa megbízott személy he­ lyettesíti az Egyetemi Tanácsban. A Rektor A Rektor személye 9. § (1) Az Egyetem operatív vezetője a Rektor. A Rektort a Nagy­ kancellár által kijelölt jelölőbizottság jelöltjei közül, az Egyete­ mi Tanács döntése alapján - a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ ferencia és az Apostoli Szentszék előzetes beleegyezésével - az Egyetem Nagykancellárja bízza meg. (2) Rektori megbízást az kaphat, aki a szükséges vezetési, szer­ vezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelke­ zik, és aki az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár, vagy akivel a megbízás esetén ilyen munka­ viszonyt létesítenek. (3) A rektori megbízás 4 évre szól. A hivatali idő lejárta után a megbízás egyszer megújítható. 10. § (1) A Rektor megbízása megszűnik: a) A hivatali idő lejártával b) A Rektor halálával c)A Rektor lemondásával, és annak a Nagykancellár által tör­ ténő elfogadásával d) A Rektor visszahívása esetén e) A Rektor 70. életévének betöltésével (2) Az (1) e) pontjában megjelölt esetben a Nagykancellár leg­ feljebb kétévi időtartamra meghosszabbíthatja a Rektor kine­ vezését, amennyiben a körülmények ezt szükségessé teszik. 143 �A Rektor feladat és hatásköre 11. § (1) A Rektor felelős azért, hogy az Egyetem magas színvonalon végezze oktató és tudományos munkáját, valamint egyéb fel­ adatait, továbbá azért, hogy biztosítva legyenek a munka el­ látásához és színvonalának emeléséhez szükséges feltételek. Ennek érdekében a Rektor jelen szabályzat keretei között gyakorolja az őt megillető felügyeleti, intézkedési, ellenőrzé­ si és munkáltatói jogkört. (2) A Rektornak feladata ellátása és hatáskörének gyakorlása so­ rán általános utasítási joga van, azonban nem utasíthatja az Egyetemi Tanácsot és az oktatási-kutatási egység mellett működő tanácsot, értekezletet, valamint a Hallgatói Önkor­ mányzatot és az Egyetem területén működő érdekképviseleti szervezeteket. (3) A Rektor jogosult megsemmisíteni az állami vagy egyházi jogokat sértő döntéseket, határozatokat, intézkedéseket. A Rektor ezen döntésével szemben a Nagykancellárhoz lehet fordulni. (4) A Rektor feladat- és hatásköre: a) az Egyetem képviselete minden ügyben, amit a jog más­ nak nem tart fenn, b) az oktató és kutatómunka, valamint a továbbképzés szer­ vezése, összehangolása, c) az Egyetemi Tanács döntéseinek előkészítése, határozatai­ nak kihirdetése és érvényesítése, d) az állami (záró) vizsgáztató bizottságok elnökeinek, vala­ mint tagjainak megbízása, e) a felvételi tevékenység elvi irányítása, f) az egyetemi központi kiadványok kiadói és terjesztési jo­ gának gyakorlása a jogszabályok rendelkezései szerint, g) döntés az Egyetem vezetésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály vagy szabályzat nem utal más szerv hatáskörébe, h) a hittel vagy erkölccsel kapcsolatos tárgyat tanító tanárok­ tól a hitvallás kivétele hivataluk elfoglalásakor az egyházi jog szerint, javaslattétel az egyetemi lelkészek személyére. (5) Az Egyetem dolgozói felett a munkáltatói jogokat jelen sza­ bályzat rendelkezései szerint a Rektor gyakorolja. A munkál­ tatói jogok gyakorlását a Rektor átengedheti a jelen szabály­ zatba foglalt foglalkoztatási követelményrendszernek megfe­ lelően. 144 �(6) A Rektor törvényességi felügyeletet gyakorol az Egyetemen működő önkormányzati szervek és az öntevékeny közössé­ gek felett. (7) A Rektor tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja az Egye­ temi Tanácsot, és beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (8) A Rektor közvetlenül, vagy megbízottja útján ellenőrizheti az Egyetem területén működő szervezetek, intézmények te­ vékenységét, tőlük jelentést kérhet. Jogosult részt venni az Egyetem bármely szervezetének hivatalos értekezletén, ren­ dezvényén, vagy foglalkozásán. Minden Kari Tanács a ta­ nácskozást követő 8 napon belül megküldi a Rektornak az ülések jegyzőkönyveinek és határozatainak egy példányát. A Rektor helyettesítése 12. § (1) A Rektor javaslatára szükség esetén a Nagykancellár Rektorhelyettest vagy Rektorhelyetteseket nevezhet ki. A Rektor és esetleges helyettesei között a hatásköri megosztást - az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával - a Rektor állapítja meg. (2) A Rektor jogkörét akadályoztatása esetén az általa megbízott Rektorhelyettes gyakorolja. Amennyiben akadályoztatásának időtartama előre látható, megjelölheti azokat az ügyköröket, amelyekben hatáskörét fenntartja. (3) Egyes feladatok ellátására, aláírási joggal eseti vagy tartós jelleggel a Rektor írásban megbízhatja az Egyetem más munkavállalóját. (4) Bármely hatáskör átruházása esetén a hatáskör további dele­ gálására nincsen mód. A bizottsági rendszer A bizottságok típusai 13. § (1) A bizottság típusa szerint lehet a) állandó bizottság, b) ideiglenes-bizottság, c) eseti bizottság. (2) A bizottságot akkor kell megalakultnak tekinteni, ha kine­ vezték az elnökét és tagjait, valamint meghatározták a felada­ tát. 145 �(3) Ideiglenes bizottság esetén a megalakulás feltétele a (2) be­ kezdésben meghatározottakon túl a megbízatás idejének megállapítása is. (4) A bizottságok tagjai a bizottságban való részvételre írásbeli megbízást vagy kinevezést kapnak. Amennyiben a tagság hi­ vatalnál fogva áll fenn, akkor az adott hivatalra történő kine­ vezésben a bizottsági tagságra utalni kell. (5) A bizottság működését annak létrehozója felügyeli. (6) A bizottság elnökétől a létrehozó - a bizottság működésével összefüggésben - bármikor írásbeli vagy szóbeli tájékozta­ tást kérhet. Állandó bizottság 14. § (1) Az állandó bizottság a nagy jelentőségű oktatási, tudomá­ nyos, igazgatási, gazdasági és egyéb kérdések kidolgozásá­ ban, döntések előkészítésében, a Rektor és az Egyetemi Ta­ nács- valamint az Egyetem más vezetői és testületéi - mun­ kájában tartósan közreműködő testületi szerv. (2) Az állandó bizottság önálló döntési jogkörrel rendelkezik azokban a kérdésekben, amelyek esetében jelen szabályzat vagy egyetemi Tanácsi határozat erre kifejezetten felhatal­ mazza. (3) Állandó bizottságot az Egyetemi Tanács hozhat létre egysé­ ges egyetemi bizottságként, vagy kari állandó bizottság for­ májában. (4) Az állandó bizottságok összetételét az Egyetemi Tanács a bi­ zottság megalakulásakor a jogszabályi rendelkezések figye­ lembe vételével határozza meg. A kari és egyetemi állandó bizottságok hallgató tagjainak kiválasztási szempontjaira az 5. § (4) bekezdésének rendelkezései az irányadóak. (5) Az állandó bizottság megbízatása a megalakulásától számí­ tott 3 évre szól. (6) Az egyetemi állandó bizottság feladatait a saját maga által kidolgozott munkaterv és ügyrend alapján látja el, amelyet az Egyetemi Tanács hagy jóvá. A kari állandó bizottságok éves munkatervét és ügyrendjét a Kari Tanácsok hagyják jóvá. (7) Az állandó bizottság következő évi munkatervét köteles leg­ később az Egyetemi Tanács adott tanévben tartandó utolsó ülésére előterjeszteni. (8) Az állandó bizottság az adott tanévben végzett munkájáról beszámolót készít, amelyet legkésőbb a következő év január 31-éig az Egyetemi Tanács elé terjeszt. 146 �(9) Szóbeli tájékoztatás esetén az állandó bizottság elnökét az Egyetemi Tanács ülésére - az adott napirendi ponttal kapcso­ latban - tanácskozási joggal kell meghívni. Ideiglenes bizottság 15. § (1) Az ideiglenes bizottság a 14. § (1) bekezdésben meghatáro­ zott, valamint egyszeri feladatokat egy bizonyos időszakban ellátó testületi szerv. (2) Ideiglenes bizottság döntési jogkört nem gyakorolhat. (3) Ideiglenes bizottságot létrehozhat a) az Egyetemi Tanács, b) a Rektor, c) a Kari Tanács, d) a Dékán. (4) Az ideiglenes bizottság megbízatásának idejét a létrehozása­ kor kell meghatározni. Eseti bizottság 16. § (1) Az eseti bizottság egy konkrét feladat elvégzésére létrehozott testületi szerv. (2) Az eseti bizottság egy adott ügyben kerül létrehozásra és az ügy befejezésével automatikusan megszűnik. Az eseti bizott­ ság megbízatása megszűnésének másik esete a működés le­ hetetlenülése. Ha külön szabályzat másként nem rendeli, döntési jogkört nem gyakorolhat. (3) Eseti bizottság a jelen szabályzatban meghatározott esetben és módon hozható létre. A Egyetemi Tanács kötelezően létrehozandó állandó bizottságai és a rájuk vonatkozó külön rendelkezések Doktori és Habilitációs Tanács 17. § (1) A Doktori és Habilitációs Tanács összetételére, hatáskörére és működésére vonatkozó szabályokat az Egyetem doktori és habilitációs szabályzata tartalmazza. 147 �A Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága 18. § (1) A Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága egyetemi állandó bizottság. (2) A bizottság megbízatási ideje két tanévre szól. (3) A bizottság munkájában nem vehet részt: a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy b) aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közremű­ ködött vagy c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685.§ b) pontja szerint közeli hozzátartozója, vagy d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, s aki az ügy eldöntésében érdekelt. 19. § (1) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények telje­ sítésére vonatkozó értékelés kivételével - az intézmény dön­ tése, intézkedése vagy mulasztása ellen, a hallgatói jogvi­ szonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozás­ sal felülbírálati kérelemmel élni. (2) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésnek minősül a jogszabályokban és szabályzatokban található olyan rendel­ kezés, amely a hallgatókra jogokat és kötelezettségeket álla­ pít meg. (3) Ha az ügy nem tartozik az (1) és (2) bekezdés hatálya alá, a bizottság a beadványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez, és erről értesíti a beadvány be­ nyújtóját. (4) A hallgató a felülbírálati kérelmet a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be az Egyetem Rektorának címezve. (5) A Bizottsághoz csak akkor lehet fordulni, ha a hallgató az il­ lető Karon az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette, vagy ilyen lehetőség nincs. (6) Az egyéni mérlegelésen alapuló döntésekkel szemben nem lehet a Bizottsághoz fordulni. így kizárt a jogorvoslati kére­ lem különösen: a) a tandíj- illetőleg költségtérítési kedvezmény b) az egyedi mérlegelésen nyugvó szociális juttatás c) a tanulmányokat érintő méltányossági kérelmek d) a halasztott beiratkozás e) az egyéni tanulmányi rend f) a jelen szabályzatban biztosított keretszámon felüli vizsga­ lehetőség elutasításával szemben. 148 �20. § (1) A felülbírálati kérelmet azon a Karon kell előterjeszteni, ahol az érintett ügyet elbírálták. A beadványok befogadását ellátó Kari szervezeti egységet az adott Kar Dékánja jelöli ki. (2) A felülbírálati kérelmet az adott Karon hozott határozat kéz­ hezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani. (3) A felülbírálati kérelmet a Kar - a vonatkozó íratok csatolá­ sával, a benyújtástól számított nyolc napon belül - felterjesz­ ti a Bizottsághoz. (4) A Bizottság határozatát legkésőbb a benyújtástól számított 30 napon beiül meghozza. (5) Az elnök az ügyeket maga készíti elő, vagy előkészítés vé­ gett a bizottság tagjai között kiszignálja. 21. § (1) A Bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényál­ lást tisztázni, amelynek során a hallgatót legalább egyszer meg kell hallgatni. Ha a rendelkezésre álló adatok nem ele­ gendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást foly­ tat le, melynek keretében iratokat szerezhet be, tanúkat hall­ gathat meg, szakértői véleményt szerezhet be. A hivatalból ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (2) A hallgatót és a meghallgatni kívánt egyéb személyeket írás­ ban, tértivevényes levélben, vagy egyéb, az átvételt hitelt ér­ demlő módon igazoló formában kell a meghallgatásra meg­ idézni. (3) Az írásbeli értesítéssel azonos hatályú, ha az eljárás során a jelen lévő személyt a Bizottság elnöke más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra rájegyzi és a megidézettel aláíratja. (4) Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére ismételten nem je­ lenik meg a meghallgatásán, úgy a személyes meghallgatásá­ tól el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtegye. (5) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés napja nem számít bele. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a munka az Egyetemen, vagy az érintett Karon szü­ netel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán elküldött beadvány előterjesztési időpontja a postára adás dá­ tuma. (6) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasz­ totta, a Bizottságnál igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak ké­ sőbb jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a 149 �határidő a tudomásra jutástól, illetve az akadály megszűnésé­ től kezdődik. (7) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemmel együtt pó­ tolni kell az elmulasztott cselekményt is. (8) Ha a Bizottság az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja. (9) A hallgató és egyéb személyek meghallgatásáról jegyző­ könyvet kell felvenni, melynek tartalmazni kell a jegyző­ könyv készítésének helyét és idejét, az ügy tárgyát, a mag­ hallgatott személy adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, a meghallgatott személy, a Bizott­ ság elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírását. 22. § (1) Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a Bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja az elsőfokú határozatot megváltoztatja az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozata­ lára utasítja. (2) A Bizottság az ügyben határozattal dönt, amelynek tartal­ maznia kell: a) Bizottság megnevezését, a hallgató nevét és lakóhelyét, a Kar, a szak és az évfolyam megnevezését, az ügy számát, b) a Bizottság döntését és a bírósági felülvizsgálat lehetősé­ géről szóló tájékoztatást, c) a megállapított tényállást és annak alapjául elfogadott bi­ zonyítékokat, valamint a döntés alapjául szolgáló egyéb körülményeket és azokat a jogszabályokat, egyetemi sza­ bályzatokat, amelyek alapján a Bizottság határozatát hoz­ ta, d) a határozat hozatalának a helyét és idejét, a Bizottság el­ nökének, és tagjainak a nevét, valamint az Egyetem bé­ lyegzőnyomatát. A Bizottság határozatait az elnök írja alá. Minőségbiztosítási Bizottság 23. § (1) A Minőségbiztosítási Bizottság egyetemi állandó bizottság, amely a minőségbiztosítás kérdéseivel foglalkozik jelen sza­ bályzat rendelkezései szerint. 150 �(2) A Bizottság feladat- és hatásköre: a) A minőségbiztosítás elveinek, módszereinek, rendszerének meghatározása és fejlesztése, b) részvétel az egyetemi szintű minőségbiztosítási feladatok ellátásában és koordinálásában, c) A minőségbiztosítási tevékenység kari szintű koordinálá­ sa, d) Az a)-c) pontok megvalósításához szükséges feladatok el­ látása, valamint mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság feladatkörébe utal. Informatikai Hálózati Bizottság 24. § (1) Az Informatikai Hálózati Bizottságban minden Karnak egy képviselője van, akit a Dékánok neveznek ki. A Bizottság el­ nökét az Információs Technológiai Kar Dékánja nevezi ki. (2) A Bizottság feladata az egyetemi informatikai hálózat műkö­ désének és a központi felhasználói rendszerek üzemeltetésé­ nek összehangolása. (3) A Bizottság munkájáról évente kétszer számol be a Rektor­ nak. (4) A Bizottság albizottságaként működik a Neptun bizottság, amelyben a Karok tanulmányi felelősei és az Információs Technológiai Karon dolgozó Neptun rendszergazda vesznek részt. Az Egyetemen a Kari Tanácsok által Karonként köte­ lezően létrehozandó bizottságok és a rájuk vonatkozó külön rendelkezések Diákjóléti Bizottság 25. § (1) A Diákjóléti Bizottság Karonként szervezett állandó bizott­ ság, amely a hallgatók kulturális, szociális és ösztöndíj ügye­ ivel foglalkozik jelen szabályzat rendelkezései szerint. (2 ) A Bizottság feladat- és hatásköre: a) Eljárás a nappali tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatkozó rész­ letfizetési és mérséklési kérelme ügyében. b) Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. c) Szociális és tanulmányi ösztöndíj odaítélése. 151 �Esélyegyenlőségi Bizottság 26. § (1) Az Esélyegyenlőségi Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a hallgatók esélyegyenlőségének biztosítá­ sával kapcsolatos ügyekkel foglalkozik jelen szabályzat ren­ delkezései szerint. (2) A Bizottság feladat- és hatásköre: a) A fogyatékossággal élő hallgatók Karhoz kapcsolódó ügyeinek ellátása. b) Döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcso­ latos, a fogyatékossággal élő hallgatóktól érkező kérel­ mekről. c) Döntés a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználásáról, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésé­ ről. d) A c) pontban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése. e) Ajánlások megfogalmazása a Kar és az Egyetem vezetői számára a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlő­ ségének kielégítőbb biztosítása érdekében. f) Véleményezi a Dékán, a Tanulmányi Bizottság és az okta­ tási szervezeti egységek vezetői hatáskörébe tartozó ta­ nulmányi ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egész­ ségi állapota tanulmányainak végzését hátrányosan befo­ lyásolja vagy akadályozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató kérelmére jár el, amelyhez a kezelőorvos iga­ zolását is mellékelni kell. g) Figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, vala­ mint ellenőrzi az ezzel kapcsolatos intézkedések eredmé­ nyességét. h) Feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők ará­ nyos szerepvállalását sértő intézkedéseket és kezdemé­ nyezi azok megszüntetését. i) Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. Etikai Bizottság 27. § (1) Az Etikai Bizottság Karonként szervezett állandó bizottság, amely a kari munkavállalók etikai-függelmi szabálysértései­ vel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik jelen szabályzat ren­ delkezései szerint. 152 �(2) A Bizottság feladat- és hatásköre: a) Eljárás a Kar oktatóinak egymással szemben, a nem oktató alkalmazottainak egymással szemben, illetve az oktatói és nem oktató alkalmazottai egymással szemben támasz­ tott etikai panaszával kapcsolatban. b) Eljárás a - Hallgatói Önkormányzat által ellenjegyzett hallgatói panasz ügyében, amely valamely oktató eljá­ rásmódja ellen irányul. c) Eljárás - bejelentésre vagy hivatalból - jelen szabályzat megsértése ügyében. d) Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. (4) Különösen súlyos esetben a Bizottság az ügyet - etikai eljá­ rás lefolytatása nélkül - közvetlenül a Rektor elé terjesztheti, illetve a Rektor az ügyet a Bizottságtól magához vonhatja. (5) A Bizottság az ügy összes körülményének feltárása érdeké­ ben bizonyítási eljárást folytathat le. Ennek keretében lehető­ séget kell biztosítani arra, hogy az eljárás alá vont személy védekezését szóban is előterjeszthesse. (6) A Bizottság az eljárás alá vont személlyel szemben a követ­ kező szankciókat alkalmazhatja: a) megrovás b) figyelmeztetés (7) Indokolt esetben szankcióként a Bizottság határozatában az eljárás alá vont személy munkaviszonyának felmondással, il­ letve rendkívüli felmondással való megszüntetését is java­ solhatja a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. Fegyelmi Bizottság 28. § (1) A Fegyelmi Bizottság Karonként szervezett állandó bizott­ ság, amely a hallgatók által jelen szabályzat fegyelmi szabá­ lyainak megsértésével kapcsolatos ügyekkel foglalkozik je­ len szabályzat rendelkezései szerint. (2) A Bizottság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának rész­ letes szabályait a jelen szabályzat részét képező Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat határozza meg. Kreditátviteli Bizottság 29. § (1) A Kreditátviteli Bizottság Karonként szervezett állandó bi­ zottság, amely a hallgatók kreditátviteli ügyeivel foglalkozik jelen szabályzat rendelkezései szerint. 153 �(2) A Bizottság feladat- és hatásköre: a) A más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, il­ letve az Egyetem más szakán szerzett kreditek elismeré­ séhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének meg­ állapítása a szakgazda véleményének figyelembe vételé­ vel. b) Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. Tanulmányi Bizottság 30. § (1) A Tanulmányi Bizottság Karonként szervezett állandó bizott­ ság, amely a hallgatók tanulmányi ügyeivel foglalkozik jelen szabályzat rendelkezései szerint. (2) A Bizottság feladat- és hatásköre: a) Eljárás az első, illetve további alapképzésben, valamint mesterképzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizs­ gaügyeiben. b) Az óralátogatás alóli felmentési kérelmek elbírálása, az érintett szak véleményének figyelembe vételével. (3) A Bizottság választott tagjainak megbízása egy évre szól. (4) A Bizottság hallgató tagjainak megbízása legfeljebb kétszer újítható meg. (5) A Bizottság a munkarendjében meghatározott egyes kérdé­ sek elbírálását átruházhatja a Tanulmányi Osztály vezetőjére. A Rektori Hivatal A hivatalvezető 31. § (1) A Rektort és a Rektorhelyettest, illetve Rektorhelyetteseket az Egyetem vezetésében Rektori Hivatal segíti. A Rektori Hivatal az Egyetem központi ügyintéző szerve, amely segíti a Rektort irányítói feladata ellátásában. (2) A Rektori Hivatal vezetőjét a Rektor nevezi ki az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatásával. A gazdasági főigazgató 32. § (1) Az Egyetem gazdasági főigazgatóját a Rektor javaslata alap­ ján a Nagykancellár nevezi ki három év időtartamra. A kine­ vezés megújítható. 154 �(2) Az Egyetem gazdasági főigazgatója az intézmény működé­ sével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekinteté­ ben a Rektor nevében jár el. Feladatát a Rektor közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. (3) A gazdasági főigazgató az Egyetem vagyonkezelőjeként a Rektornak közvetlenül alárendelten, a jogszabályok és az Egyetem szabályzatai alapján, az Egyetemi Tanács döntései­ nek figyelembevételével végzi munkáját (4) A gazdasági főigazgató az egyetemi szintű gazdálkodás kere­ teinek kialakításáért és megszervezéséért személyesen, annak működtetéséért és végrehajtásáért - a kari gazdasági igazga­ tók felelősségi körébe tartozó ügyek kivételével - felel. E te­ kintetben a kari gazdasági igazgatókat a Dékán egyidejű tá­ jékoztatásával a gazdálkodási szabályzat rendelkezései sze­ rint utasíthatja, ill. felelősségre vonásukat kezdeményezheti. (5) A gazdasági főigazgató feladat és hatáskörébe tartozik külö­ nösen: a) szervezi és irányítja az Egyetem gazdasági tevékenységét, b) végzi az egyetemi vagyon kezelését, c) felelős az Egyetem költségvetési javaslatának elkészítésé­ ért és a költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséért, d) gondoskodik az Egyetemi Tanács, valamint más, egyetemi szintű testületek elé kerülő, gazdasági tárgyú előterjeszté­ sek elkészítéséről, más előterjesztések gazdasági szem­ pontból történő előzetes véleményezéséről, segíti a Rek­ tort és az Egyetemi Tanácsot a fejlesztési tervek előkészí­ tésében és kidolgozásában, e) gondoskodik az Egyetem - kötelezettségvállalási körébe tartozó - gazdasági és pénzügyi kötelezettségeinek időben történő teljesítéséről, különös tekintettel az Egyetem éves elszámolásaira, f) megszervezi és működteti az Egyetem számvitelét, annak bizonylati rendszerét, kialakítja az utalványozás rendjét, gondoskodik a pénzügyi-gazdálkodási jogszabályok be­ tartásáról, az előírt statisztikai beszámolók határidőben történő elkészítéséről és megküldéséről, g) felelős azért, hogy az Egyetem, a Karok és más szervezeti egységek vezetői és gazdasági igazgatói a gazdálkodás­ hoz és a gazdálkodásról megfelelő időben és módon tájé­ koztatást kapjanak, h) a pénzügyi év lezárása után beszámol az Egyetemi Ta­ nácsnak az előző év teljes gazdálkodásáról, i) az Egyetem gazdasági vonatkozású ügyeiben - a Rektor ál­ tal átruházott hatáskörben - kötelezettségvállalási jogkört gyakorol, 155 �j) az egyetemi szintű valamennyi anyagi kötelezettségválla­ lással és utalványozással kapcsolatos ellenjegyzési jog­ kört gyakorolja jelen szabályzat és a gazdálkodási sza­ bályzat rendelkezései szerint, k) a Rektor által átruházott hatáskörben utalványozási jog­ kört gyakorol, 1) felhívja az Egyetem vezetőinek figyelmét azokra a tudo­ mására jutott döntésekre, amelyek feladatkörével össze­ függő valamely jogszabályt sértenek. Rendkívüli esetben, a Rektor nevében intézkedve az egyes Karokon bizonyos vagyonkezelési intézkedés megtételét felfüggesztheti, ha az állami vagy egyházi jogszabállyal, az Egyetem sza­ bályzatával, illetve a Rektor intézkedésével ellenkezik, m) ezen felül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket számára jogszabály, a MKPK és az Egyetem által kiadott szabályzatok, az Egyetemi Tanács határozata vagy a Rek­ tor meghatároz. (6) A gazdasági főigazgató az elfogadott költségvetési előirány­ zatok bevételi és kiadási főösszegeinek túllépését csak az Egyetemi Tanács, meghatározott érték felett pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hozzájárulásával engedé­ lyezheti, (7) A gazdasági főigazgató jogkörét a jelen szabályzatban meg­ határozott körben és személyekre átruházhatja. A beruházási és fejlesztési főigazgató 33. § (1) A beruházási és fejlesztési főigazgatót a Rektor felterjeszté­ sére a Nagykancellár nevezi ki három év időtartamra. A ki­ nevezés megújítható. (2) A beruházási és fejlesztési főigazgató jogosult az egyetemi beruházások megvalósítása során írásos megbízás alapján a Rektor nevében eljárva képviselni az Egyetemet az előkészí­ téssel, tervezéssel, engedélyezésekkel, kivitelezéssel kapcso­ latos egyeztető tárgyalásokon, műszaki átadás-átvételi eljárá­ sokon, amelyeken a szükséges felelős nyilatkozatokat megte­ szi, a megbeszélésekről folyamatosan tájékoztatja a Rektort, (3) A beruházási és fejlesztési főigazgató feladat-, hatás- és fele­ lősségi köre az alábbiakra terjed ki: a) feladata az Egyetem központi építési, felújítási és karban­ tartási munkálatainak teljes körű szervezése, irányítása, a Rektor által adott írásos megbízás alapján átruházott ha­ táskörben a beruházói, építtetői jogok gyakorlása, a vál­ lalt építtetői kötelezettségek teljesítésének biztosítása, 156 �b) feladata a kari hatáskörbe tartozó - közbeszerzési összeg­ határ alatti - beruházások, felújítások során a beruházá­ sok, felújítások felügyelete, ellenőrzése, c) feladata az intézményi szintű infrastrukturális fejlesztési tervek elkészítésének, folyamatos felülvizsgálatának szervezése, irányítása, ellenőrzése, d) feladata a munka-, polgár- és tűzvédelmi tevékenység in­ tézményi szintű szervezése, irányítása, ellenőrzése e) feladata a felelősségi körébe tartozó rendtartások elkészí­ tése, illetve elkészítésében való közreműködés f) feladata a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó be­ szerzések, beruházások egyetemi szinten történő szerve­ zése, és irányítása. (4) A beruházási és fejlesztési főigazgató felelőssége a fenti fel­ adatok végrehajtásán túl kiterjed mindazon feladatokra, me­ lyeket jogszabály, fenntartói előírások, az intézményi sza­ bályzatok vagy rektori utasítás a hatáskörébe rendel. A belső ellenőr 34. § (1) A belső ellenőr a gazdasági főigazgató által véleményezett és a Rektor által jóváhagyott írásos munkaprogram alapján vég­ zi a Karok gazdálkodásának és törvényi előírásoknak megfe­ lelő működésének ellenőrzését. Feltárja azokat az eseménye­ ket, amelyek jogszabállyal, egyetemi vagy kari szabályzattal, rektori utasítással, az Egyetemi Tanács határozatával ellenté­ tesek, és vezetői intézkedésre tesz javaslatot. A Rektor által megvizsgálandónak ítélt ügyekben a belső ellenőr a Rektor megbízása alapján jár el. A belső ellenőr szervezetileg csak a Rektor irányítása alá tartozik, de az ellenőrzési feladatokra a Rektor beleegyezésével bármely Kar Dékánja adhat javasla­ tot, vagy kérheti egy-egy célellenőrzés elvégzését. A nemzetközi kapcsolatok koordinátora 35. § (1) A nemzetközi kapcsolatok koordinátora a Rektor irányításá­ val intézi mindazokat a feladatokat, amelyek az Egyetem nemzetközi kapcsolataiból következnek, különösen: a) nyilvántartást vezet az Egyetem nemzetközi kapcsolatai­ ról, b) közreműködik az Egyetem nemzetközi kapcsolatait meg­ határozó döntések előkészítésében és végrehajtásában, c) koordinálja az oktatók, kutatók és egyéb dolgozók, hallga­ tók külföldi utazásaival kapcsolatos feladatok ellátását, 157 �d) közreműködik az egyetemi nemzetközi pályázatok és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézésében, e) feladatkörében - külön engedély nélkül - információt kér­ het a Karok adott területeken működő munkatársaitól, akik a kért információt megadni kötelesek, f) tanácsaival segíti a Karok külkapcsolatainak ügyintézését, elszámolását. Az oktatási és akkreditációs koordinátor 36. § (1) Az oktatási és akkreditációs koordinátor végzi az ilyen jelle­ gű központi teendőket, különösen: a) folyamatosan vezeti a szak- és kar-akkreditációval kapcso­ latos nyilvántartásokat, áttekinthetően rendszerezi a do­ kumentumokat, amely munkája során a Karok e területen működő felelőseitől információ kérésére jogosult, b) nyilvántartja a doktori és habilitációs ügyek Egyetemi szintű teendőit, és intézi az ezzel kapcsolatos ügyviteli teendőket, c) folyamatosan nyilvántartja a szakok akkreditációs engedé­ lyeit, azok lejárta esetén meghosszabbításra irányuló in­ tézkedést időben kezdeményez, d) gondoskodik az Egyetem minőségbiztosítási rendszerének kialakításáról, működtetéséről, ejelkészíti a Karok információi alapján az Egyetem év­ könyvét, f) előkészíti az oktatási, kutatási és akkreditációs döntéseket az Egyetemi Tanács és a Rektor számára. A pályázati koordinátor 37. § (1) A pályázati koordinátor - együttműködve a nemzetközi kap­ csolatok koordinátorával és más érdekeltekkel - intézi a kö­ zös Egyetemi pályázatok koordinálását. Ennek keretében gondoskodik különösen: a) a Karokon jelentkező pályázati igények időben történő re­ gisztrálásáról, b) a pályázatok benyújtásához szükséges dokumentumok időben történő regisztrálásáról, ezen igényeket folyama­ tosan jelzi a gazdasági főigazgatónak, c) az elkészült pályázatok aláírásra történő előkészítéséről, d) a benyújtott pályázatok nyilvántartásáról, az elnyert pá­ lyázatok támogatási szerződéseinek aláírásra történő elő­ készítéséről, 158 �e) az elnyert pályázatok megvalósítása során az adatszolgál­ tatási és egyéb kötelezettségek nyilvántartásáról, időben történő teljesítéséről, f) az elnyert pályázatok megvalósítása során a pályázati for­ rás felhasználásának dokumentálásáról, amelyről folya­ matosan tájékoztatja a gazdasági főigazgatót, akitől ilyen adatokról információt kérni is jogosult, g) a pályázati beszámolók időben történő benyújtásáról. (2) A pályázati koordinátor eredményes munkavégzéséhez a kari koordinátorok a szükséges adatszolgáltatást kötelesek bizto­ sítani. A rektori titkárság 38. § (1) A titkárság végzi a Rektor által meghatározott feladatokat, így különösen: a) iktatja a bejövő és kimenő iratokat és intézkedik a Rektor utasítása szerint azoknak a Karokra való juttatásáról (ik­ tatókönyv), és gondoskodik a beérkező iratokból adódó feladatok teljesítésének ellenőrzéséről, b) irattározza, áttekinthetően rendszerezi a rektori iratokat, előterjesztéseket, c) ellátja az Egyetemi Tanács titkársági teendőit, ennek kere­ tében gondoskodik az Egyetemi Tanács ülésének előké­ szítéséről, határozatainak jegyzőkönyvbe foglalásáról, a határozatoknak közléséről és őrzéséről, d) intézi mindazokat az ügyeket, amelyeket a Rektori Hivatal adminisztrációs rendje megkíván, figyelemmel a rektori utasításokban foglaltak határidőre való teljesítésének írá­ sos dokumentálására. A Hallgatói Önkormányzat 39. § (1) Az Egyetemen a hallgatói érdekek képviseletére Hallgatói Önkormányzat működik. A Hallgatói Önkormányzat az Egyetem része. (2) A Hallgatói Önkormányzatnak az Egyetem minden hallgató­ ja tagja. (3) A Hallgatói Önkormányzat felépítését és működését a hatá­ lyos jogszabályok és jelen szabályzat keretei között a Hallga­ tói Önkormányzat alapszabálya határozza meg, amelyet az Egyetemi Tanács hagy jóvá. 159 �(4) A Hallgatói Önkormányzat operatív tevékenységének helyei a Kari Hallgatói Önkormányzatok. Egyetemi lelkészség 40. § (1) Az Egyetem nevelési feladatainak fontos, integráns részét képezi a Lelkészség tevékenysége, amelyet az egész Egye­ tem vagy egyes Karok számára szolgálatot tevő egy vagy több Egyetemi lelkész lát el. A lelkészt a Rektor javaslata alapján az illetékes megyéspüspök vagy szerzetes elöljáró beleegyezésével a Nagykancellár nevezi ki. (2) Az egyes, világi tudományokat oktató Karokon folyó, hitélet­ tel kapcsolatos oktatási tevékenységet külön koordinátor hangolja össze. 3. fejezet A KAROK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A Kari Tanács A Kari Tanács összetétele 41. § (1) A Kar vezető testületé a Kari Tanács, ennek funkcióját a fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet esetében az Intézeti Tanács látja el. A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet egyházi fakultások, melyek szerveze­ tét, működését az Apostoli Szentszék által jóváhagyott saját szabályzatuk határozza meg, beleértve a Kari Tanács sajátos összetételét. így ezen, és más Egyetemi szabályzatok csak annyiban vonatkoznak a nevezett két fakultásra, amennyiben a Szentszék által jóváhagyott szabályzattal összhangban van­ nak. Az Egyetem többi fakultásán a Kari Tanács a Karhoz tartozó intézetek és szakok vezetőinek, oktatóinak, és más foglalkoztatottjainak, valamint hallgatóinak közös testületé. (2) A Kari Tanács tagjainak létszáma legfeljebb húsz fő. Szava­ zati joggal csak a tagok rendelkeznek. A Kari Tanács megbí­ zatása két évre szól. 160 �(3) A Kari Tanács elnöke a Dékán. (4) A Kari Tanács tagjai: a)a gazdasági igazgató, b) a Karral teljes munkaidejű munkaviszonyban álló oktatók közül, a Karral munkaviszonyban álló oktatók által vá­ lasztott öt tag, c) a Dékán javaslatára a Kar Dékánhelyettesei, intézetvezetői vagy más egyetemi tanárai közül a Rektor által kinevezett legfeljebb tizenegy tag, d) a Kari Hallgatói önkormányzat egy képviselője, e) a Kar nem oktató munkavállalói által saját körükből vá­ lasztott egy fő. (5) A Kari Tanács Kari Hallgatói Önkormányzat által delegált hallgató tagjának kiválasztási szempontjaira az 5. § (4) be­ kezdésének rendelkezései az irányadóak. (6) Egy személy egyidejűleg csak egy jogcímen lehet a Kari Ta­ nács tagja. (7)A kari tanácsi tagság megszűnik: a)a Kari Tanács megbízásának lejártával, b) a tag halálával, c) a tag lemondásával, melynek elfogadására a Dékán felter­ jesztésére a Rektor jogosult, d) a tagságra jogosító jogviszony megszűnésével, e) a Karral fennálló munkaviszony vagy hallgatói jogviszony megszűnésével, f) az 5. § (4) bekezdésében foglalt feltételek megváltozásával a Kari Hallgatói Önkormányzat által delegált képviselő vonatkozásában. A Kari Tanács feladat- és hatásköre 42. § (1) A Kari Tanács hatáskörébe tartozik: a) a Kar szabályzatainak elkészíttetése, elfogadása és annak az Egyetem Statútumában meghatározott esetekben Rek­ torhoz történő felterjesztésére indítvány tétel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jóváhagyása végett, b) javaslattétel a Karon belüli szervezeti egység létesítésére, felosztására, összevonására vagy megszüntetésére, c) a tantervek jóváhagyása, d) a Kar költségvetésének és mérlegbeszámolójának elkészít­ tetése és véleményezése, e) a Dékán megválasztása és javaslattétel a Dékán személyé­ re a Rektor útján a Nagykancellárhoz, 161 �f) véleménynyilvánítás a dékánhelyettesi, kari gazdasági igazgatói, intézet-, illetve tanszékvezetői, valamint az egyetemi tanári, egyetemi docensi kinevezés előtt, g) véleménynyilvánítás az egyetemi magántanári cím odaíté­ léséről, a „Professor Emeritus” cím adományozásáról, h) állásfoglalás azokban az egyéb ügyekben, amelyeket sza­ bályzat vagy a Dékán a Kari Tanács hatáskörébe utal, i) javaslattétel a Rektorhoz, az Egyetemi Tanácshoz az Egye­ temet vagy a Kart érintő bármely ügyben. (2 ) Kari Tanács ülését legalább 8 nappal előbb kézbesített meg­ hívóval hívja össze a Dékán. Az összehívás kötelező, ha azt a tagok húsz százalékaírásban kéri. (3 ) A Kari Tanács üléséről emlékeztetőt vagy jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Dékán és az előzetesen erre felkért egy tag hitelesít. A Kari Tanács oktató tagjainak választása 43. § (1) A Kari Tanács oktató tagjainak választásánál minden kari oktatási-kutatási egység egy teljes munkaidős munkavi­ szonyban álló egyetemi tanárt vagy egyetemi docenst, illető­ leg egy teljes munkaidős munkaviszonyban álló kutatót vagy adjunktust vagy tanársegédet jelöl. (2) A jelöltállítás a kari oktatási-kutatási egység vezetője által összehívott, az oktatási-kutatási egységnek az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatóiból, kutatóiból álló értekezle­ ten történik. (3) A Kari Tanács választott oktatói tagjaiból hármat a teljes munkaidős munkaviszonyban álló egyetemi tanárok és egye­ temi docensek, kettőt az ilyen munkaviszonyban álló kuta­ tók, adjunktusok és a tanársegédek közül kell választani. (4) A Kar által a Kari Tanácsba küldendő oktatót, illetve oktató­ kat a Kar munkaviszonyban álló oktatóiból álló, a Dékán ál­ tal összehívott oktatói értekezlet választja. (5) Az oktatói értekezlet határozatképes, ha azon a választásra jogosult oktatók legalább fele jelen van. (6) A Kari Tanács oktató tagjainak választásánál az egyetemi ta­ nárok és az egyetemi docensek, illetőleg a kutatók, adjunktu­ sok és a tanársegédek külön listán szerepelnek. Minden vá­ lasztó annyi és olyan jelöltre szavazhat, ahány az adott listá­ ról megválasztható. (7) A választás kezdetén - a Dékán javaslatára - az oktatói érte­ kezlet a jelenlévők közül háromtagú szavazatszámláló bizott­ ságot választ. 162 �(8) A szavazás titkos. (9) A Kari Tanácsban rendelkezésre álló létszámnak megfelelő­ en legtöbb érvényes szavazatot elnyert jelölt, illetve jelöltek válnak taggá. Szavazategyenlőség esetén az érintettek között a választást meg kell ismételni. (10) A tag, illetve tagok számának betelte után a kellő szavazat­ tal bíró személyek póttagnak tekintendők. Két póttag közötti szavazategyenlőség esetén a Dékán által behívott személy válik a testület tagjává. A Kari Tanács nem oktató tagjának megválasztása 44. § (1) A Kari Tanács nem oktató tagját a Kar nem oktatói állo­ mányban lévő munkavállalóinak a Dékán által összehívott értekezlete választja. (2) Az értekezlet a nem oktató munkavállalók közül jelölte(ke)t állít. Jelölt bármely a Karral munkaviszonyban lévő nem ok­ tató munkavállaló lehet, kivéve a gazdasági igazgatót. (3) A választásra egyebekben a 42. § (5) - (10) bekezdésekben meghatározott szabályok irányadóak. A Dékán A Dékán személye 45. § (1) A Kar vezetője a Dékán, akinek a funkcióját és jogkörét a fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet esetében az Elnök látja el. (2) A Dékán irányítja és ellenőrzi a Kar egész működését. A Dé­ kán feladatát az állami és egyházi jogszabályokban, valamint a jelen szabályzatban meghatározott keretek között látja el. (3) A megválasztandó Dékán jelölésére a Rektor a Kar Egyetemi tanárai és egyetemi docensei közül eseti bizottságot bíz meg. Az eseti bizottság a Kar egyetemi tanárai és egyetemi docen­ sei közül három jelöltet állít. A Dékánt a Kari Tanács titkos szavazással lebonyolított választása után, a Rektor javaslatá­ ra a Nagykancellár nevezi ki háromévi időtartamra. (4) A Dékán megbízatása megszűnik: a) a megbízás lejártával, b) a Dékán halálával, 163 �c) a Dékán lemondásával, és a Rektor véleményének kikéré­ sével a Nagykancellár által történő elfogadásával, d) a Dékán felmentésével, e) a Dékán Egyetemmel fennálló munkaviszonya megszűn­ tével. f) a Dékán 70. életévének betöltésével. (5) Dékánnak ugyanaz a személy legfeljebb még egyszer vá­ lasztható újra. (6) Indokolt esetben a Dékánt - a Rektor előterjesztésére és a Kari Tanács meghallgatása után - a Nagykancellár a megbí­ zatás idejének lejárta előtt is felmentheti. (7) A Dékán felmentésére a Rektor felé a Kari Tanács is javasla­ tot tehet. A Dékán felmentését kezdeményező Kari Tanácsi döntéshez a Kari Tanács tagjainak 2/3-os szavazattöbbsége szükséges. A Dékán feladata és hatásköre 46. § (1) A Dékán - feladatainak ellátása során - a Karon általános utasítási és intézkedési jogkörrel rendelkezik. (2) A Dékán feladata és hatásköre: a) ellátja a Kar képviseletét, b) gondoskodik a hatályos jogszabályok, valamint az egye­ temi szabályzatok betartásáról, c) gyakorolja a Rektor által delegált munkáltatói jogokat, d) irányítja a Kar gazdálkodását a jelen szabályzat keretei között, e) megsemmisít minden olyan kari intézkedést, amely jog­ szabályt, egyházi törvényt, egyetemi, illetőleg kari sza­ bályzatot sért, ez ellen 8 napon belül a Rektorhoz lehet fellebbezést benyújtani, f) ellátja mindazokat a további feladatokat, amelyeket jog­ szabályok, az egyetemi döntések a hatáskörébe utalnak. A Dékán helyettesítése 47. § (1) A Dékánhelyetteseket a Dékánnak - a Kari Tanács vélemé­ nyének meghallgatása után - a Rektor útján tett előterjeszté­ se alapján a Nagykancellár nevezi ki és menti fel. A Dékánhelyettesek megbízatása - felmentésük vagy lemondá­ suk kivételével - a Dékánével együtt szűnik meg. (2) A Dékánhelyettesek számát egy és négy között a Dékán ja­ vaslatára a Kari Tanács állapítja meg, hatáskörüket a Dékán állapítja meg. 164 �A prodékán 48. § Az előző Dékánt - amennyiben a Kar teljes munkaidős oktatója - prodékáni cím illeti meg. A gazdasági igazgató 49. § (1) A Kar gazdasági ügyeit, a jóváhagyott kari költségvetés keretei között, az egyetemi és az azt kiegészítő kari szabály­ zatok, egyetemi tanácsi és az azzal összhangban lévő kari ta­ nácsi határozatok, a rektori és gazdasági főigazgatói utasítá­ sok keretei között, az ehhez szükséges szakmai képesítéssel rendelkező, oktatói státuszban nem lévő, teljes munkaidőben foglalkoztatott gazdasági igazgató vezeti. (2) A kari gazdasági igazgatót a Dékánnak - a Kari Tanács vé­ leményének meghallgatása után - a Rektor útján tett előter­ jesztése alapján a Nagykancellár nevezi ki és menti fel. (3) A kari gazdasági igazgató felett a szakmai irányítást a gazda­ sági főigazgató gyakorolja. (4) A kari gazdasági igazgató - az (1) bekezdésben meghatáro­ zott keretek között - a kari pénzügyi források felhasználásá­ ban a Dékán utasításai szerint jár el. (5) A gazdasági igazgató hatásköre az alábbi feladatokra terjed ki: a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi az alá rendelt szervezeti egységek munkáját, b) megszervezi és irányítja a Kar gazdasági, gazdálkodási feladatait, c) előkészíti a Dékán gazdasági döntéseit, d) elkészíti az éves beszámolót, és a Kari Tanács elé terjeszti, e) megtervezi az éves költségvetést, és teljesítését folyamato­ san figyeli, felelős annak tartalmáért, megalapozottságá­ ért, a módosítások kezdeményezéséért és azok tartalmá­ ért, f) a Dékán javaslatát véleményezi a tanszékek/tantárgycsoportok oktatási, valamint a kutatási­ fejlesztési laboratórium, a kutatási és fejlesztési szerződé­ sek és az egyéb szervezeti egységek gazdálkodási kerete­ inek felosztásához, annak elfogadását követően a gazdál­ kodási keretek felhasználását folyamatosan figyelemmel kíséri, g) felelős a kari költségvetés megvalósítása, a pénzgazdálko­ dás, a vagyongazdálkodás, létszámgazdálkodás, költség­ gazdálkodás és a likviditás folyamatos figyelemmel kísé­ 165 �résért, a kari gazdálkodás helyzetéről a rektor, a dékán és a gazdasági főigazgató rendszeres tájékoztatásáért, illetve indokolt esetben a szükséges intézkedésre vonatkozó ja­ vaslat megfogalmazásáért, h) iránymutatást ad a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához, ellenőrzi azokat, i) elkészíti a pályázatok, és akkreditációk költségvetését, j) a Dékánnal és az általa kijelölt további személlyel a Kar bankszámlái felett rendelkezési joga van, kötelezettséget vállal és utalványoz, k) megszervezi és ellenőrzi a munka-, tűz- és vagyonvédel­ met, 1) megszervezi és ellenőrzi a tárgyi eszköz gazdálkodást, m) kapcsolatot tart a szakhatóságokkal, önkormányzatokkal, bankokkal, biztosítókkal, njhatáridőben biztosítja a Rektori Hivatal számára a megfele­ lő tartalmú kari adatszolgáltatást az intézményi szintű adóbevallásokhoz, beszámolókhoz, statisztikákhoz, egyéb gazdasági tárgyú adatszolgáltatásokhoz o) a jogszabályi, szabályzati előírásokat valamint a gazdasá­ gi főigazgató szakmai irány mutatásait, utasításait betar­ tatja, és betartatja, a fentiek alapján kialakítja a kar gaz­ dálkodási szabályait, p) tevékenységéről folyamatosan beszámol a Dékánnak q) rendszeresen beszámolót készít a Rektori Hivatalnak. A Dékáni Hivatal 50. § (1) A Kar adminisztratív szervezete a Dékáni Hivatal. A Dékáni Hivatal élén a Dékáni Hivatalvezető, vagy az ilyen hatáskör­ rel megbízott személy áll. (2) A Dékáni Hivatal felépítését, feladat és hatáskörét Kari szin­ ten kell meghatározni. 166 �4. fejezet A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERE A minőségügyi információk 51. § (1) A minőségbiztosítási feladatok ellátása a megfelelő informá­ ciókra épül. (2) Az Egyetem tevékenységének minőségére vonatkozó infor­ mációk forrásai: a) a jogszabályi előírások, b) a Magyar Akkreditációs Bizottság szakmai követelmény­ rendszere és értékelései, c) a képzések tartalmát és szervezeti kereteit meghatározó dokumentációk, d) a tanulmányi statisztikák, e) az Egyetem teljesítményének más hazai és külföldi Egye­ temek teljesítményéhez történő objektív összehasonlítása országos és nemzetközi tanulmányi versenyeken kialaku­ ló rangsor alapján, f) az elhelyezkedési lehetőségek elemzése, g) a hallgatók véleménye, h) az oktatók véleménye, i) a felhasználók, vagyis az oktatás és a kutatás eredményeit hasznosítok véleménye. (3) A hallgatói igényeket és véleményeket Hallgatói ügyében az öregdiákok szövetségének bevonásával, az illetékes ta­ nulmányi ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek és a mi­ nőségbiztosítási bizottság járnak el. Minőségértékelés 52. § (1) A megszerzett információk alapján kell elvégezni a minőségi követelmények és célkitűzések érvényesítését, az Egyetem, a Karok és szakok, azok szervezeti egységei működésének tényleges jellemzői és a minőségi követelmények és célkitű­ zések összehasonlítását. (2) A minőségbiztosítási feladatok megoldásának módszere kü­ lönösen a Magyar Akkreditációs Bizottság szempontrendsze­ re, és az azt kiegészítő egyetemspecifikus értékelési szem­ 167 �pontok alapján elkészített kérdőívek alkalmazása. A kérdő­ ívek tartalmát a hallgatók, oktatók és felhasználók, mint cím­ zettek részéről várt, eltérő tartalmú információknak megfele­ lően kell meghatározni. A kérdőívek összeállításakor figye­ lembe kell venni az egyes Karok specifikumait, és a kritikai észrevételeken túl javaslatok megfogalmazására is lehetősé­ get kell adni. (3) A felmérések eredményeinek feldolgozása alapján kell öszszeállítani a minőségértékelés alapinformációit. Ezeket az egyéb információforrásokkal összehasonlítva kell megfo­ galmazni a szükséges javaslatok. 5. fejezet AZ ADATKEZELÉS ÉS TOVÁBBÍTÁS RENDJE Általános rendelkezések 53. § (1) Az Egyetem, illetve szervezeti egységei, mint adatkezelők személyes (kivételesen különleges), illetve közérdekű ada­ tokkal kerülhetnek kapcsolatba. (2) Személves adatnak minősül minden olyan adat, amely az egyetemi polgárokkal, munkavállalókkal kapcsolatba hozha­ tó, így különösen : az érintett nevére , születési helyére és idejére , lakcímére , személy azonosító jelére, ösztöndíjára, nemére, állampolgárságára , illetve hontalanságára , mene­ kült vagy bevándorolt státusára ,anyja nevére vonatkozó ada­ tok , ideértve az érintett fényképét is. (3) Különleges adatnak minősül különösen a faji eredetre, nem­ zeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra , pártállásra , val­ lásos vagy más meggyőződésre , egészségi állapotra, bünte­ tett előéletre vonatkozó adat. (4) Adatkezelésnek minősül az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, továb­ bítása és nyilvánosságra hozatala, egyéb hasznosítása , az adatok megváltoztatása és további felhasználása. (5) Adatkezelő az, aki az adatkezelés fogalmi körébe eső bár­ mely tevékenységet folytat. 168 �(6) Adattovábbítást jelent, ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. (7) Nyilvánosságra hozatalnak számít, ha az adatot bárki számá­ ra hozzáférhetővé teszik. Adatkezelés és továbbítás 54. § (1) Az Egyetem, és szervezeti egységei, mint adatkezelők csak olyan személyes és különleges adatokat kezelhetnek, ame­ lyek az Egyetem rendeltetésszerű működéséhez, a képzés megszervezéséhez, illetve a munkáltatói jogok gyakorlásá­ hoz nélkülözhetetlenek. (2) Az intézmény egyéb adatkezelési tevékenységet csak az ön­ kéntesség és az információs önrendelkezés elveinek biztositása mellett folytathat. (3) Az Egyetem szervezeti egységei, mint adatkezelők kötelesek gondoskodni a kezelt adatok biztonságáról, kötelesek továb­ bá kialakítani azokat a technikai és szervezési szabályokat, illetve eljárásokat, amelyek az adatvédelem követelményei­ nek érvényre juttatásához szükségesek. (4) Az adattovábbításhoz és nyilvánosságra hozatalhoz szüksé­ ges engedélyt - a törvényben ez alól nem kivont adatok ese­ tében - az adatkezelő kérésére az érintett adhatja meg. 55. § (1) Adatkezelési tevékenységet az egyes szervezeti egységek csak feladatkörük ellátásához szükséges mértékben folytat­ hatnak. (2) Adattovábbításra intézményen belül az érintett szervezeti egységek között kerülhet sor. Az adatkérőnek ebben az eset­ ben pontosan meg kell jelölnie az adatkérés célját és indokát. (3) Az intézményen kívüli adattovábbításhoz a Rektor engedé­ lyére van szükség - kivéve a jogszabály által lehetővé tett olyan statisztikai célú adatközlést, amely esetében a sze­ mélyazonosság nem megállapítható. 169 �II. FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER II. RÉSZ Az oktatókra és kutatókra irányadó további rendelkezések 1. fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az oktatói, kutatói alkalmazás feltételei1 91. § Az oktatókra és kutatókra irányadó rendelkezések hatálya kiter­ jed az Egyetem valamennyi oktatási és kutatási tevékenység folytatására irányuló jogviszonyban álló alkalmazottjára. 92. § (1) Az Egyetemen egyetemi tanár, egyetemi docens, adjunktus és tanársegéd, valamint tanári (így különösen nyelvtanár, testnevelő tanár, gyakorlati oktató, kollégiumi tanár) és meg­ bízott előadó oktatói munkakörök szervezhetők. (2) A kutatók vonatkozásában az Egyetemen kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi, tudomá­ nyos munkatársi és tudományos segédmunkatársi kutatói munkakörök szervezhetők. (3) Az oktatói és kutatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. Tanársegédi munkakörben az oktató három évig mint gya­ kornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható. ' Ftv. 83-85. § 170 �93. § (1) Az Egyetemen oktató és kutató az lehet, aki (a) egyetemi oklevéllel rendelkezik, (b) cselekvőképes és büntetlen előéletű, (c) az oktatói, tudományos illetve kutatói alkotói követelménye­ ket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre illetékes testü­ let határozatai tartalmazzák. (2) Az Egyetem oktatói és kutatói munkakörben munkaviszony­ nyal rendelkező munkavállalójával oktatói és kutatói mun­ kakörben további munkaviszonyt nem létesíthet (3) Az Egyetem oktatóinak és kutatóinak tevékenységét rendsze­ resen értékelni kell, és az oktatók esetében lehetőséget kell biztosítani a hallgatói véleménynyilvánításra is. Munka viszony létesítése és megszüntetése2 94. § (1) Az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és mestertanárok munkaszerződése általában határozatlan időre szól. (2) Az egyetemi adjunktusok és tanársegédek munkaszerződése határozott időre szól, adjunktus esetében kétszer, tanársegéd esetében egyszer hosszabbítható meg. (3) Az oktatók határozott idejű munkaviszonyban történő alkal­ mazása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavi­ szony megszűnése előtt egy hónappal köteles a munkaválla­ lót értesíteni a továbbfoglalkoztatás szándékáról. (4) Az oktatói és kutatói munkaviszonyra és munkavégzésre vonatkozó részletes előírásokat a Karok vonatkozásában a döntésre illetékes testület határozatai tartalmazzák. (5) Az Egyetem a vele munkaviszonyban álló személlyel a mun­ kakörébe nem tartozó oktatói és kutatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet Az oktatók és kutatók jogai és kötelezettségei3 95. § (1) A Egyetem oktatójának és kutatójának joga, hogy a) véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen a Egyetem életével kapcsolatos bármely kérdésben és ezekre ér­ demi választ kapjon, 2 Ftv. 86-91. § 3 Ftv. 95. § 171 �részt vegyen — közvetlenül vagy képviselője útján az érdekét érintő döntések meghozatalában és az in­ tézmény vezető testületéiben, c) teljes munkaidős oktatók esetében: hogy választó és választható legyen az Egyetemen működő testületekbe, d) a vonatkozó előírásokat betartva használja az Egyetem létesítményeit, eszközeit és berendezéseit. (2) Az oktatók és kutatók jogosultak továbbá a) tudományos célú hazai és nemzetközi pályázatok be­ nyújtására, b) a munkaköri feladataikból származó tudományos kuta­ tási feladatok mellett, az Egyetem által gondozott disz­ ciplínák közül, a pénzügyi fedezet biztosítottsága ese­ tén a maguk választotta tudományos téma kutatására, c) találmányok szabadalmaztatására, tudományos kutatási eredményeik közzé tételére, d) hazai és nemzetközi tudományos és szakmai rendezvé­ nyeken, valamint szervezetekben való részvételre. (3) Az Egyetem kérelemre az oktatók és kutatók részére hét évenként legfeljebb egy év időtartamra kutatási, alkotói idő­ szakot engedélyezhet, az erre vonatkozó előírások rendelke­ zéseinek megfelelően. (4) A jelen szakasz (1 )-(3) bekezdésében meghatározottakon túl az oktatók jogosultak a) a tananyag meghatározására, az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megválasztására a képesítési köve­ telményeknek a tantervi előírásoknak, valamint az ok­ tatási szervezeti egységben kialakított munkamegosz­ tásnak megfelelően, b) a tantárgy-programok és a tananyag fejlesztésére, c) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményé­ nek értékelésére. b) 96. § (1) Az Egyetem minden oktatójának és kutatójának kötelessége, hogy beosztásának megfelelően a) részt vegyen a Kar oktató munkájában, az oktatási fog­ lalkozások (előadás, szeminárium, különböző gyakor­ lati foglalkozások, konzultációk) vezetésében, a hallga­ tók vizsgáztatásában, b) tudományos munkát folytasson, c) rendszeresen képezze önmagát, d) megszerezze az előmeneteléhez szükséges képesítés(eke)t, illetve nyelvtudást, e) részt vegyen az intézményi közéletben, 172 �ellássa a választás által elnyert egyetemi, kari, tanszéki tisztségeket, g) tiszteletben tartsa az Egyetem katolikus szellemiségét. (2) Ezeken túlmenően az egyetemi tanárok valamint az egyetemi docensek kötelesek részt venni a doktori képzéssel kapcsola­ tos feladatok ellátásában. (3) Az egyetemi tanárok és a habilitált oktatók — megbízás alapján — kötelesek részt venni a habilitációs eljárás lefoly­ tatásában. (4) A vezető oktatók (az egyetemi tanárok, docensek, kiemelt vezető tanárok, kiemelt vezető nyelvtanárok és kiemelt veze­ tő testnevelő tanárok) kötelesek részt venni az oktatói után­ pótlás képzésében. (5) A teljes munkaidős oktatók az (l)-(3) bekezdésekben megha­ tározottakon túl a következő oktatói tevékenység ellátására kötelezhetők: a) vizsgáztatás, b) szakmai konzultáció, c) tudományos diákköri tevékenységben közreműködés, d) a foglalkozásokra felkészülés, e) közreműködés a hallgatók írásbeli tananyaggal való el­ látásában az oktatási szervezeti egység vezetője által meghatározott módon és formában. (6) Az előírásoknak megfelelően az oktatói munkakört betöltő oktatók kötelesek ellátni az alábbi feladatokat: a) doktori témavezetés, b) doktori programvezetés, c) szakfelelősi tevékenység, d) az oktatásszervezeti egység tevékenységével összefüg­ gő oktatási igazgatási feladat. f) A kötelező óraterhelésre és az ellátandó oktatói feladatokra vonatkozó rendelkezések 97. § (1) Az oktató a heti teljes munkaidejéből - két tanulmányi félév átlagában - legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészí­ tését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására fordítani. (2) A teljes munkaidős oktatók és kutatók kötelezettsége a mun­ kakörének megfelelő színvonalú tudományos kutatói tevé­ kenység folytatása. (3) Az oktatók heti kötelező óraterhelését és a tanítási idő meg­ határozásának további előírásait a Kari Tanács határozatai tartalmazzák. 173 �(4) A kötelező óraszám megállapításánál a következő — a)-d) pontban meghatározott — oktatási foglalkozások, illetve te­ vékenységek vehetők figyelembe a) valamennyi oktatói munkakör esetében az adott szak hatá­ lyos tantervében előírt ' — előadás, — szeminárium, — gyakorlat, — egyéb kontaktóra; b) a kötelező óraterhelésnél az a) pontban felsoroltakon túl figyelembe vehető a szakdolgozat, évfolyamdolgozat té­ mavezetői és bírálói tevékenység, valamint a nem vizsga­ időszakban végzett záró vizsgáztatás; c) a doktori iskolák képzési rendjében közreműködésre jogo­ sult oktatók esetében a doktori képzési feladatok ellátásá­ ban kifejtett és heti átlagóraszámban kifejezett tevékeny­ ség; d) az egyetemi tanári, egyetemi docensi, kiemelt vezető nyelvtanári illetve kiemelt vezető testnevelő tanári mun­ kakör esetében az oktatói utánpótlás képzésében és neve­ lésében kifejtett és heti átlagóraszámban kifejezett tevé­ kenység. 98. § (1) Az egyéni óraterhelés megállapításánál figyelembe kell venni az oktató által ellátott a) dékáni, b) dékán-helyettesi valamint oktatás szervezeti egység veze­ tői feladatokat és c) az egyetemi és/vagy kari testületi választott tisztséggel já­ ró feladatokat. 99. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató a kizárólag az egyetemen ellátható oktatási feladatainak ellátása céljából a teljes munkaidőnek (heti 40 óra) legalább felét köteles heti átlagban a munkahelyén tölteni. (2) Az oktató hetente legalább két óra fogadóórát köteles tartani, amelynek időpontját és helyét a hallgatók számára a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 100. § (1) A részmunkaidőben foglalkoztatott oktató a kizárólag az egyetemen ellátható oktatási feladatainak ellátása céljából a teljes munkaidőnek legalább negyedét köteles heti átlagban a munkahelyén tölteni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt előírás alól a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat. 174 �(3) A részmunkaidőben foglalkoztatott oktatókra egyebekben e szabályzat kötelező óraterhelésre és az ellátandó oktatói fel­ adatokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkal­ mazni. A részmunkaidőben foglalkoztatott oktatókat érintő egyéb előírásokat az egyes Karok vonatkozásában a Kari Ta­ nács határozatai tartalmazzák. 101. § Oktató alkalmazására nem munkaviszony keretében (Pl. óra­ adói megbízás, stb.) akkor kerülhet sor, ha azt az adott oktatás­ szervezeti egység oktatási és kutatási feladatai indokolják. 2. fejezet AZ EGYES OKTATÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK Az egyetemi tanár, az egyetemi docens, az egyetemi adjunktus, az egyetemi tanársegéd és a gyakornok Az egyetemi tanár 102. §. (1) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki az általános köve­ telményeken túl a) doktori (PhD vagy DLA) vagy azzal egyenértékű fokozat­ tal (a továbbiakban: doktori fokozattal) és habilitációval rendelkezik, b) oktató és tudományos illetve szakmai tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, il­ letve szakmai munkájának vezetésére, c) iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai munkás­ sággal, oktatási és tudományszervezői tapasztalattal és irányítási készséggel bír, d) idegen nyelven is képes előadás tartására, e) széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, va­ lamint szakmai-közéleti elismertséggel rendelkezik, f) vállalja, hogy különös módon törekszik az Egyetem kato­ likus jellegének biztosítására, illetve tiszteletben tartásá­ ra. 175 �(2) Az egyetemi tanárok folyamatos alkalmazásának követelmé­ nyei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág átfogó is­ merete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogás­ hoz, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállítá­ sához, valamint magas színvonalú előadások tartásához akár idegen nyelven is szükséges felkészültség, b) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevé­ kenység irányítás (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írá­ sa), c) az oktató-nevelő és a tudományos munka szervezése, d) az oktatók-kutatók munkájának irányítása, továbbá az ok­ tatói-kutatói utánpótlás nevelése, e) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban, f) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudomány területé­ nek gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékeny­ ségének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szer­ zése, g) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudo­ mányága, intézménye, illetőleg az ország szakmai képvi­ selete, h) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai-közéleti munkában, a kari, egyetemi feladatok megoldásában, i) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, részvétel, doktori és habilitációs eljárásokban. (3) Az egyetemi tanári kinevezésre vonatkozó további követel­ ményeket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre illeté­ kes testület határozatai tartalmazzák. Az egyetemi docens 103. § (1) Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki az általános köve­ telményeken túl a) doktori (PhD vagy DLA) vagy azzal egyenértékű fokozat­ tal rendelkezik, b) alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos, illetve szakmai munkájának vezetésére, 176 �c) idegen nyelven is képes előadás tartására, d) önálló kutatási és szakmai gyakorlat alapján széleskörű (hazai és külföldi) kutatási és szakmai tapasztalattal ren­ delkezik, rendszeresen részt vesz szakmai rendezvénye­ ken és az intézmény közéletében, e) vállalja, hogy törekszik az Egyetem katolikus jellegének biztosítására, illetve tiszteletben tartására. (2) Az egyetemi docensek folyamatos alkalmazásának követel­ ményei: a) a művelt tudományág átfogó ismerete, továbbá a tananyag önálló összeállításához és magas színvonalú előadások tartásához szükséges felkészültség, b) a szakterület gazdasági, társadalmi vonatkozásainak isme­ rete, rendszeres kapcsolattartás tudományterületének gyakorlati tevékenységével, kutatási/szakmai megbízások szerzése, pályázatokon való részvétel, c) önálló tudományos alkotómunka végzése, valamint az ab­ ban elért eredmények közzététele (idegen nyelven is), d) aktív részvétel a hazai és nemzetközi tudományos köz­ életben és szakmai rendezvényeken, e) magas szintű oktatási-nevelési tevékenység, részvétel az oktatói utánpótlás nevelésében, f) közreműködés tanszéki, kari, egyetemi feladatok megoldá­ sában, g) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, részvétel doktori eljárások­ ban, h) törekvés az egyetemi tanári követelmények teljesítésére (habilitáció megszerzése). (3) Az egyetemi docensi kinevezésre vonatkozó további köve­ telményeket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre ille­ tékes testület határozatai tartalmazzák. Az egyetemi adjunktus 104. § (1) Egyetemi adjunktusnak az nevezhető ki, aki az általános követelményeken túl: a) doktori fokozattal vagy öt éves felsőoktatási oktatói gya­ korlattal vagy tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) önálló tudományos eredményekkel rendelkezik, c) szakmai folyóiratokban megjelent közleményekkel ren­ delkezik, d) egy világnyelven aktív nyelvismerettel bír, 177 �e) vállalja, hogy törekszik az Egyetem katolikus jellegének biztosítására, illetve tiszteletben tartására. (2) A kinevezés meghosszabbításának feltételei: a) az oktatott tantárgy tananyagának alapos és széleskörű is­ merete az alkalmazási készség szintjén, gyakorlati foglal­ kozások anyagának összeállításához, a foglalkozások ve­ zetéséhez és egyes előadások tartásához szükséges felké­ szültség, b) tudományos kutatómunka végzése és eredményeinek köz­ zététele (idegen nyelven is), c) közreműködés a tanszék, intézet oktatásszervezési felada­ tiban és bekapcsolódás a szakmai közéletbe, d) felkészülés a docensi követelmények teljesítésére, a dok­ tori fokozat megszerzése, e) lehetőséghez képest idegen nyelvű előadások tartása. (3) Az egyetemi adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorjelölti jogviszony létesítése (abszolutóri­ ummal rendelkezik). (4) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába ál­ lásának napjától számított nyolcadik év elteltéig az adjunktu­ si munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesí­ tette. (5) Az egyetemi adjunktusi kinevezésre vonatkozó további kö­ vetelményeket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre il­ letékes testület határozatai tartalmazzák Az egyetemi tanársegéd 105. § (1) Egyetemi tanársegédnek az nevezhető ki, aki az általános követelményeken túl: a) szakmai vezetés mellett kezdeti tudományos tevékenysé­ get folytat, b) legalább egy világnyelven aktív nyelvismerettel rendelke­ zik, c) vállalja, hogy törekszik az Egyetem katolikus jellegének biztosítására, illetve tiszteletben tartására, d) a doktori képzést megkezdte.. (2) A tanársegédi kinevezés meghosszabbításának feltételei: a) az oktatott tantárgy tananyagának az oktatáshoz szükséges szintű ismerete és abból gyakorlati foglalkozások vezeté­ sére való képesség, b) részvétel a tanszék, intézet egyéb feladatainak ellátásában, az egyetemi közélet eseményeiben, 178 �c) megfelelő tájékozottság a tudományága, illetve művészeti területe alapvető fontosságú irodalmáról, illetve alapo­ sabb tájékozottság a tudományág általa művelt részterüle­ tén, d) a tudományos munka alapvető módszereinek ismerete és kellő irányítás mellett tudományos tevékenység kifejtése, doktori témaválasztás és a fokozatszerzésre való felké­ szülés, e) felkészülés az adjunktusokra vonatkozó követelmények teljesítésére, f) második idegen nyelvnek az oktatott tantárgy és az oktató által művelt kutatási terület körébe tartozó szakirodalom tanulmányozásához szükséges szaknyelvi ismerete. (2) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába ál­ lásának napjától számított harmadik év elteltéig a tanársegédi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítet­ te. (3) Az egyetemi tanársegédi kinevezésre vonatkozó további kö­ vetelményeket az egyes Karok vonatkozásában a döntésre il­ letékes testület határozatai tartalmazzák. A gyakornok 106. § (1) Tanársegédi munkakörben az oktató három évig mint gya­ kornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható. (2) Egyebekben a gyakornokra a tanársegédre vonatkozó rendel­ kezések az irányadóak. Munkaviszony megszüntetése 107. § (1) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába állásának napjától számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot. (2) A határidőkbe nem számít be az az időszak, amely alatt a munkaviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési sza­ badság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. A határidő elteltével az oktató munkaviszonya megszűnik. A megszűnésről a a munkáltatói jogkör gyakorlója értesíti az oktatót. (3) Az Egyetem a kinevezési okmányban, illetve a munkaszer­ ződésben meghatározza, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket az oktatónak milyen ütemezésben kell 179 �teljesítenie, továbbá felhívja a figyelmet az eredménytelen teljesítés jogkövetkezményeire. 108. § (1) Az Egyetem rendes felmondással - az Mt.-ben meghatáro­ zottakon túl - az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató a) nem teljesítette a számára jelen szabályzatban előírt köve­ telményeket, b) részére a tanítási időre eső munkavégzést - két félév átla­ gában - legalább ötven százalékban nem tudja biztosítani, c) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket az Egyetem - megfelelő határidő biztosításával - a munkaszerződésben előírt. A nyelvtanár és a testnevelő tanár A nyelvtanár 109. § (1) A nyelvtanárok alkalmazásának feltételei: a) egyetemi végzettség az oktatandó nyelvből, b) legalább kétéves oktatási gyakorlat, c) törekvés az Egyetem katolikus jellegének biztosítására, il­ letve tiszteletben tartására. (2) A határozatlan idejű alkalmazás követelményei: a) az oktatott nyelv alapos és széleskörű ismerete, a gyakor­ lati foglalkozások anyagának összeállításához, a foglal­ kozások vezetéséhez és a vizsgáztatáshoz szükséges fel­ készültség. b) közreműködés oktatási segédletek, jegyzetek megírásában, c) a nyelvek, a nyelvhasználat iránti mélyebb érdeklődés fel­ keltése, az idegen nyelvet eszközként használó hallgatók munkájának támogatása, d) tevékeny részvétel az intézeti és a szakmai közéletben. (3) A nyelvtanári alkalmazásra vonatkozó további követelmé­ nyeket az egyes Karok vonatkozásában a Kari Tanács hatá­ rozatai tartalmazzák A testnevelő tanár 110. § (1) A testnevelő tanár alkalmazásának feltételei: a) egyetemi szakirányú végzettséget tanúsító oklevél, b) legalább kétéves oktatói tapasztalat, c) legalább egy idegen nyelv oktatáshoz és sportszervezéshez szükséges társalgási szintű ismerete, 180 �d) törekvés az Egyetem katolikus jellegének biztosítására, il­ letve tiszteletben tartására. (2) A határozatlan idejű alkalmazás feltételei: a) az oktatott szakágak (sportágak) magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretének folyamatos fejlesztése, b) általános tájékozottság a testnevelés és a sport adott szak­ ági gyakorlatában és szakirodalmában, c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése, d) a tanórán kívüli testnevelésben, az egyetemi sportmunká­ ban való aktív részvétel, e) bekapcsolódás az egyetemi sportegyesület sportéletének vitelébe, f) valamely sportágban szakedzői oklevél. (3) A testnevelő tanári alkalmazására vonatkozó további köve­ telményeket az egyes Karok vonatkozásában a Kari Tanács határozatai tartalmazzák. Megbízott óraadó tanár 111. § (1) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem ha­ ladja meg a teljes munkaidő hetven százalékát. (2) Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rend­ szeres oktatói feladatokra. (3) Az Egyetem a vele munkaviszonyban álló személlyel a mun­ kakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet. Egyéb rendelkezések 112. § Az egyéb oktatói munkakörök meghatározását és a kinevezé­ sükre vonatkozó követelményeket és egyéb előírásokat az egyes Karok vonatkozásában a Kari Tanács határozatai tartalmazzák. 113. § (1) A nyelvtanárt és a testnevelő tanárt felsőoktatási intéz­ ményben ténylegesen, teljes munkaidőben kifejtett 10 évi ok­ tatási tevékenység után a munkáltatói jogkör gyakorlója ké­ relemre vezető nyelvtanárnak, illetve vezető testnevelő ta­ nárnak nevezi ki. A vezető nyelvtanárt és vezető testnevelő tanárt a jogszabály által az adjunktusnak garantált illetmény­ nyel azonos munkabér illeti. (2) A nyelvtanárt és a testnevelő tanárt felsőoktatási intézmény­ ben ténylegesen, teljes munkaidőben kifejtett 20 évi oktatási 181 �tevékenység után a munkáltatói jogkör gyakorlója kérelemre kiemelt vezető nyelvtanárnak, illetve kiemelt vezető testne­ velő tanárnak nevezi ki. A kiemelt vezető nyelvtanárt és ki­ emelt vezető testnevelő tanárt a jogszabály által a docensek­ nek garantált illetménnyel azonos munkabér illeti. (3) A vezető és kiemelt vezető oktatói kinevezésre irányuló ké­ relemben a kérelmező köteles igazolni, hogy a kinevezés fel­ tételeinek eleget tett. Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek4 Professor Emeritus 114. § (1) Annak, aki egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdí­ jazására tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, az Egye­ temi Tanács Professor Emeritus vagy Professor Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus) címet adományoz­ hat. (2) Professor Emeritus címet az az egyetemi tanár kaphatja meg, akinek teljes munkaidőre szóló munkaviszonya az Egye­ temmel hetvenedik életévének betöltése után szűnik meg, és aki kimagasló szakmai teljesítménye és példamutató maga­ tartása révén e cím viselésére érdemes. (3) A Professor Emeritus cím határozott időre, három évre adha­ tó, és többször meghosszabbítható. (4) A Professor Emeritus cím viselője jogosult arra, hogy e cí­ met használja, és észrevételeivel, javaslataival írásban vagy szóban megkeresse az Egyetem különböző hivatali testületé­ it, illetve előadásokat vagy más foglalkozásokat tartson és részt vegyen a vizsgáztatásban. (5) A Professor Emeritus cím viselője jogosult arra, hogy érde­ meinek elismeréseként az Egyetem részére a jogszabályilag szavatolt juttatást nyújtsa, amelynek mértéke havonta, a költ­ ségvetési törvényben rögzített, az egyetemi tanári munkakör garantált illetményére megállapított összeg harminc százalé­ ka, amelyet személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsé­ ge terhel. Egyetemi magántanár 115. § (1) Egyetemi magántanári cím az egyetemmel munkaviszony­ ban nem álló habilitált személynek adható, aki az Egyetem 4 Ftv. 92. § 182 �oktatási, továbbá tudományos-kutatási munkájában részt vesz és ezt a jövőben is vállalja. (2) Az egyetemi magántanárnak a szakterületén előadás hirdetési joga van. (3) Az egyetemi magántanárt az általa végzett oktatási, valamint tudományos-kutatási munkáért a teljesítményével arányos dí­ jazás illeti meg. (4) Amennyiben az egyetemi magántanárral az Egyetem munka­ viszonyt létesít, e mellett egyetemi magántanári címét to­ vábbra is használhatja. Címzetes egyetemi tanár 116. § Címzetes egyetemi tanári cím annak, az Egyetemmel munkavi­ szonyban nem álló személynek adományozható, aki saját szakte­ rületén legalább huszonöt éve dolgozik, országosan elismert szakember, és aki tevékenységével az Egyetem oktatási, illetőleg tudományos-kutatási munkájában legalább öt éve aktívan részt vesz és ezt a jövőben is vállalja. Címzetes egyetemi docens 117. § Címzetes egyetemi docensi cím annak, az Egyetemmel munka­ viszonyban nem álló személynek adományozható, aki saját szak­ területén legalább tizenöt éve dolgozik, elismert szakember, és aki tevékenységével az Egyetem oktatási, illetőleg tudományos­ kutatási munkájában legalább három éve aktívan részt vesz és ezt a jövőben is vállalja. Mesteroktató 118. § Mesteroktatói cím annak, az Egyetemmel munkaviszonyban nem álló személynek adományozható, aki kiemelkedő színvona­ lú gyakorlati oktató munkájával ezt a kitüntető címet kiérdemel­ te. Mestertanár 119. § Mestertanári cím annak, az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatónak adományozható, aki kiemelkedő színvonalú gyakorlati oktató munkájával ezt a kitüntető címet kiérdemelte. 183 �Egyéb rendelkezések 120. § A 114-119. §-okban meghatározott címek adományozásának és visszavonásának egyéb feltételeit, az adományozás rendjét, a címmel járó juttatásokat, a cím visszavonásának rendjét a jelen szabályzat, valamint az egyes Karok vonatkozásában a döntésre illetékes testület határozatai tartalmazzák. 3. fejezet AZ OKTATÓK ALKOTÓI SZABADSÁGÁRA ÉS KÜLFÖLDI TANULMÁNYÚTJÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az oktatók alkotói szabadsága Általános rendelkezések 121. § (1) Az Egyetem teljes munkaidős munkaviszonyban álló egye­ temi tanárai, egyetemi docensei, adjunktusai és tanársegédei számára tudományos kutatások végzése, továbbá egyéni tu­ dományos továbbképzésük elősegítése érdekében, hétéven­ ként legfeljebb két félév időtartamra oktatásmentes kutatási, alkotó időszak engedélyezhető. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hét évnek minősül tizen­ négy olyan félév, melyben az oktató a Karon teljes munka­ idős munkaviszonyban ténylegesen oktatási tevékenységet fejtett ki, s melybe az alkotói szabadság időtartama nem számít bele. 122. § (1) Nem engedélyezhető alkotói szabadság a tanszék- és inté­ zetvezetőknek, a Dékán-helyetteseknek valamint a Dékánnak vezetői megbízatásuk idejére. (2) Az (1) bekezdésben foglalt előírás alól a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat. 184 �Az alkotói szabadság engedélyezésére irányuló eljárás 123. § (1) Az alkotói szabadságot a Dékán engedélyezi. (2) Az alkotói szabadság engedélyezéséhez az illetékes tanszékés intézetvezető előzetes írásbeli egyetértő nyilatkozata szük­ séges, melyet a kérelemhez mellékelni kell. (3) A kérelem benyújtásának határideje az alkotó szabadság ter­ vezett kezdetét megelőző négy hónap. (4) Az alkotói szabadság alatt végzendő tudományos kutatási feladatokról (kutatómunkában, tanulmányutakon, tudomá­ nyos rendezvényeken való részvétel, tankönyv, szakkönyv írása stb.) az alkotói szabadság iránti kérelemmel egyidejűleg részletes munkatervet kell benyújtani a Dékánhoz. Az alkotói szabadságon lévő oktató jogai és kötelezettségei 124. § (1) Az oktató köteles az alkotói szabadság ideje alatt minden más rendszeres kereső tevékenységét szüneteltetni. Ez alól a szabály alól indokolt esetben a Dékán adhat felmentést. (2) Az oktató köteles az alkotói szabadság leteltét követő egy hónapon belül a munkatervben vállalt kötelezettségek ered­ ményéről a Dékánnak írásban beszámolni és kutatási ered­ ményeit bemutatni. (3) Az alkotói szabadság alatt az oktatót a jogszabály által garan­ tált, besorolásához kötött munkabére illeti meg. Egyéb rendelkezés 125. § Az alkotói szabadság további előírásait az egyes Karok vonat­ kozásában a döntésre illetékes testület határozatai tartalmazzák. Az oktatók külföldi tanulmányútja Általános rendelkezések 126. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi a) az oktatók külföldi tanulmányúton valamint külföldi kon­ ferencián való, részben vagy egészben kari forrásból fi­ nanszírozott részvételét, továbbá b) a teljes munkaidős oktatók bármilyen forrásból finanszíro­ zott szolgálati célú külföldi útját a szorgalmi, vizsga idő­ szakban 185 �(2 ) Tanszék-, intézetvezető, a Dékán-helyettesek és a Dékán számára a vezetői megbízatás ideje alatt egy naptári évben egyhuzamban két hónapot meghaladó külföldi tartózkodás nem engedélyezhető. (3 ) Az oktató köteles a munkáltatói jogkör gyakorlója által en­ gedélyezett külföldi tartózkodásról jelentést írni, s azt a haza­ térést követő egy hónapon belül a munkáltatói jogkör gya­ korlójának benyújtani. Az oktatók külföldi útjainak engedélyezésére irányuló eljárás 127. § (1) A kérelmet az indulás előtt legalább 20 munkanappal kell a kiküldetés elrendelésére jogosult személyhez, testülethez be­ nyújtani (2) A külföldi tanulmányúton és konferencián való részvétel en­ gedélyezése iránti kérelemhez - amennyiben az kari támoga­ tással történik - mellékelni kell: a) az illetékes kari bizottság előzetes írásbeli egyetértő nyi­ latkozatát, b) a gazdasági osztály vezetőjének igazolását arról, hogy rendelkezésre áll-e a külföldi tartózkodáshoz igényelt tá­ mogatás. (3) Minden esetben mellékelni kell a gazdasági osztály vezetőjé­ nek igazolását arról, hogy rendelkezésre áll-e az oktató kül­ földi tartózkodása miatt felmerülő egyéb többletköltség fede­ zete. A külföldi tartózkodás során folyósított munkabér 128. § (1) Ha a külföldön tartózkodás egy naptári éven belül a két hónapot nem haladja meg, az oktatót megilleti a jogszabály által garantált, besorolásához kötött munkabér 100%-a. Az esetleges vezetői pótlék azt az oktatót illeti meg, aki a kül­ földön tartózkodó oktató helyettesítését ellátja. (2) Ha a külföldön tartózkodás egy naptári éven belül a két hó­ napot meghaladja, de a hat hónapot nem haladja meg, az ok­ tatót megilleti a jogszabály által garantált, besorolásához kö­ tött munkabér 70%-a. (3) Ha a külföldön tartózkodás egy naptári éven belül a hat hó­ napot meghaladja, de egy naptári évet nem halad meg, az ok­ tatót megilleti a jogszabály által garantált, besorolásához kö­ tött munkabér 50%-a. (4) Egy évet meghaladó külföldi tanulmányút esetén az egy évet meghaladó időtartamra munkabér nem fizethető. 186 �A külföldi tartózkodás kari keretből való támogatása 129. § (1) Az Egyetem oktatói a külföldi tanulmányútjaikhoz és a külföldi konferenciákon való részvételhez kari támogatást igényelhetnek. (2) Az erre szolgáló pénzügyi keretet a kari illetékes bizottság az éves költségvetés elfogadásakor határozza meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott keret felhasználásáról a ka­ ri illetékes bizottság véleménye alapján a a munkáltatói jog­ kör gyakorlója dönt, aki a felhasználásról a kari illetékes bi­ zottságot tájékoztatja. (4) Egyetemi támogatás akkor vehető igénybe, ha más forrás nem áll rendelkezésre vagy az a költségeket teljes egészében nem fedezi. (5) Egy hónapot meg nem haladó időtartamú külföldi tartózko­ dás esetén a tényleges utazási költség 100%-a, az élelmezései és szállásköltség legfeljebb 50%-a igényelhető. (6) Az egy hónapot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodás esetén a tényleges utazási költség 100%-a, az élelmezési és szállásköltség legfeljebb 70%-a igényelhető. Egyéb rendelkezés 130. § A külföldi tanulmányút további előírásait az egyes Karok vo­ natkozásában a döntésre illetékes testület határozatai tartalmaz­ zák. III. RÉSZ A kutatókra irányadó rendelkezések5 131. § A kutatóprofesszor, a tudományos tanácsadó, a tudományos fömunkatárs, a tudományos munkatárs és a tudományos segéd­ munkatárs kinevezésére és foglalkoztatására vonatkozó köve­ telményeket az egyes Karok döntésre jogosult testületéinek hatá­ rozatai tartalmazzák. Ftv. 93. § 187 �IV. RÉSZ Etikai Kódex6 Általános rendelkezések 132. § Az Etikai Kódexben foglalt rendelkezések célja az Egyetem szellemiségének megőrzése, valamint az Egyetem hatékony t miit oUi-rtnoífnon IIIUIWUVOVHVIV 1 V7 1VV7Z.A7 LLCIL/L/ U1 LV7 ö 1 LClö Cl. 133. § (1) Az Egyetem Magyarországon államilag elismert egyházi egyetem. (2) Az Egyetem törekszik a) egyetemes, átfogó, elmélyülésre és szintézisre képes tu­ dományos szemléletre, b) az emberi személyiség, a keresztény és európai művelt­ ségeszmény és a család tiszteletére, c) az együttműködési készségre, mások értékeinek elismeré­ sére, d) a tudomány nyíltságára, nemzetköziségére, autonómiájára és az egyetemi szabadság biztosítására az egyén és a kö­ zösség jogai, az igazság és a közjó határai között, e) az ország és a magyarság - Pázmány Péter akaratával megegyező - szellemi és etikai felemelkedésének szolgá­ latára, f) a keresztény életszemlélet és a katolikus tanítás megismer­ tetésére, az erre épített szellemiség szeretetére, átélésére és megvalósítására az egész egyetemi tevékenységben, különösen pedig a nevelésben. (3) Az Egyetem, mint katolikus egyetem rendelkezik az alábbi lényegi tulajdonságokkal: a) katolikus eszmeiség, nemcsak az egyének, hanem az egye­ temi közösség részéről is, b) állandó reflexió az emberi tudás növekvő gazdagságára a katolikus hit fényében, ennek a tudásnak saját kutatások­ kal való gyarapítása, c) hűség a Katolikus Egyház által közvetített keresztény üze­ nethez, d) intézményes elkötelezettség Isten népének és az emberiség nagy családjának szolgálatára azon az úton, amely az életnek értelmet adó transzcendens cél felé vezet. 6 Ftv. 139. § (2) 188 �Minden munkavállalóra vonatkozó rendelkezések 134. § (1) Az Egyetem minden munkavállalója köteles a) az egyházi intézményekben elvárható munkahelyi fegyel­ met mind feladatai ellátásában, mind viselkedésében, megjelenésében, beszédmódjában példamutatóan megtar­ tani, b) az Egyetem és a Kar vonatkozó határozatait betartani, c) a munkavégzés helyén pontosan, a munkavégzésre alkal­ mas állapotban megjelenni, d) feladatai ellátása körében az általában elvárható gondos­ ságot tanúsítani, e) a munkakörénél, beosztásánál fogva megillető jogait ren­ deltetésszerűen gyakorolni, f) felettesei jogszerű döntéseinek és utasításainak eleget ten­ ni, g) az intézmény jellegének és szellemiségének megfelelő ál­ talános viselkedési normák megsértésétől szabadidejében, illetve az Egyetem területén kívül is tartózkodni, h) az Egyetem szellemiségét tiszteletben tartani, i) az Egyetem és a Kar jó hírének megóvására törekedni, j) az Egyetemmel fennálló jogviszonyával összefüggésben megszerzett minden adatot és információt bizalmasan ke­ zelni, k) az Egyetem anyagi helyzetét szem előtt tartva az Egyetem tulajdonában álló eszközökkel takarékosan bánni. (2) A nem katolikus alkalmazottak is kötelesek - saját meggyő­ ződésük megtartása mellett - az Egyetem katolikus szellemi­ ségét tiszteletben tartani. Az attól eltérő saját meggyőződé­ sük az Egyetem számára végzett munkájukat nem befolyá­ solhatja, különösen az Egyetem katolikus szellemiségét nem gyengítheti. E kötelezettség súlyos vagy ismételt megszegése rendkívüli felmondásra adhat okot. 135. § Ha az alkalmazottak az egyetemi vagy kari vezetés döntéseit vagy rendelkezéseit bármilyen szempontból kifogásolhatónak tartják, akkor a hivatali út betartásával első fokon közvetlen fe­ lettesükhöz, illetve rajta keresztül a döntéshozó testülethez vagy személyhez és a Dékánhoz, másodfokon a Rektorhoz fordulhat­ nak panaszukkal. 136. § (1) Az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok és egyetemi határozatok betartása minden alkalmazott számára kötelező. 189 �(2) E kötelezettség súlyos vagy ismételt megszegése rendkívüli felmondás alapjául szolgálhat. 137. § (1) Az intézményi belső vitákról az Egyetem hallgatóit tájékoz­ tatni, ill. a viták megoldásába őket bármilyen formában be­ vonni tilos. (2) A hallgatók bevonása a vitás kérdésekbe, illetve azok megol­ dása érdekében a hallgatóság bevonásának bármilyen formá­ ja olyan súlyos kötelezettségszegésnek minősül, amely rend­ kívüli felmondásra adhat okot. (3) Az (l)-(2) bekezdés nem alkalmazható, ha a hallgatók tájé­ koztatását, bevonását jogszabály vagy jelen szabályzat írja elő. 138. § (1) Ha az alkalmazott az Egyetemmel létesített jogviszonyával összefüggésben őt megillető jogaival, hivatali hatalmával vagy beosztásával, jogtalan előny saját maga vagy más szá­ mára történő biztosítása érdekében visszaél, illetve a jogsza­ bály vagy munkaviszonya folytán őt terhelő kötelezettségeit ugyanezért megszegi, úgy ez a magatartás az Egyetem szá­ mára rendkívüli felmondás alapjául szolgálhat. (2) E rendelkezés alkalmazása az esetleges polgári vagy bünte­ tőjogi felelősségre vonást nem akadályozza. 139. § Ha az alkalmazott feladatai ellátása körében észleli jogszabály vagy jelen szabályzat rendelkezéseinek megsértését, be nem tar­ tását, vagy erről hitelt érdemlően tudomást szerez, köteles azt haladéktalanul közvetlen felettese tudomására hozni. Az oktatókra vonatkozó külön szabályok 140. § (1) Az Egyetem oktatói tanító és nevelő tevékenységükben kötelesek törekedni az egyetem katolikus jellegének erősíté­ sére. (2) Kötelesek az Egyetem, a Kar, illetve az adott szervezeti egy­ ség fejlesztéseit szolgáló pályázatokon a lehetőségekhez ké­ pest minél nagyobb számban részt venni, és ezáltal az Egye­ tem fejlesztését elősegíteni. (3) Kutatói tevékenységüket kötelesek a katolikus tanítás szem­ pontjainak figyelembevételével, az Ex corde Ecclesiae elő­ írásai szerint végezni, az egyházi közösség tudományos szín­ vonalának emeléséért. 190 �141. § (1) Az oktatók oktatási feladatkörével összefüggő kötelezettsé­ gei: a) a tanórák megtartása, b) az órakezdés és végzés időpontjának pontos betartása, c) a szorgalmi és vizsgaidőszak kezdetének és végének pon­ tos betartása, d) az oktatással kapcsolatos adminisztratív teendők pontos és a hivatalos határidők betartásával történő ellátása - külö­ nösen az érdemjegyeknek a leckekönyvbe és a vizsgalap­ ra történő beírása, e) a vizsgák lelkiismeretes megszervezése és lebonyolítása, f) a kért statisztikák és beszámolók pontos, a határidők betar­ tásával történő elkészítése. (2 ) Az oktatók kötelesek az oktatási szervezeti egység oktatói ér­ tekezletein minden alkalommal részt venni. 142. § (1) Az oktatók kötelesek - bármely okból - elmaradt tanóráikat pótolni, legkésőbb az aktuális vizsgaidőszak kezdetéig. (2) A pótórát olyan napon kell megtartani, amely a képzés szempontjából oktatási nap, és lehetőleg olyan időpontban, amely nem ütközik a tanórára jelentkezett hallgatók számára kötelező más tanórával vagy vizsgával. (3) A pótórát az elmaradt tanórával azonos képzési helyen kell megtartani. (4) Az oktató helyettesítésére csak a képzésért felelős személy jóváhagyásával kerülhet sor. (5) Ha az oktató elmaradt tanórája jelen szabályzatnak megfelelő pótlásáról három vagy több alkalommal, felróható módon nem gondoskodik, úgy ez a magatartás az Egyetem számára rendkívüli felmondás alapjául szolgálhat. (6) Megbízási szerződés keretében foglalkoztatott oktató esetén az (5) bekezdés alkalmazására azzal az eltéréssel kerülhet sor, hogy az Egyetem a szerződéstől elállhat, és a már kifize­ tett megbízási díjat visszakövetelheti. 143. § A vizsgákra a tanórákra vonatkozó szabályokat kell megfelelő­ en alkalmazni. 144. § (1) Az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatók tudományos munka végzésére kötelesek. (2) A tudományos munkáról, publikációkról évente jelentést kell leadni az illetékes szervezeti egységnek. 191 �145. § Az Etikai Kódexben foglalt rendelkezések súlyos vagy ismételt megszegése felmondás - külön meghatározott esetben rendkívü­ li felmondás - indokául szolgálhat. V. RÉSZ Egyéb rendelkezések 146. § A szabályzat hatályba lépését követő új alkalmazás esetén a munkaviszony létesítésének feltétele a jelen szabályzatnak meg­ felelő munkaszerződés kötése valamint a jelen szabályzatnak megfelelő munkaköri leírás kiadása. E rendelkezés tekintetében új alkalmazásnak minősül a határozott idejű munkaviszonyok meghosszabbítása is. 147. § Azon munkakörök esetében, ahol az Ftv. kötelező pályáztatást ír elő, a pályázati feltételekre és eljárási rendre a Statútum ren­ delkezései és a hatáskörrel rendelkező egyetemi testületek hatá­ rozatai irányadóak. 192 �Ill HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a felsőokta­ tásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.) 21. § (4) bekezdés c) pontja alapján, a hallgatói követelményrendszer részeként - a Ftv. 32-33.§, 39-40.§, 46.§, 49-50.§, 57-60.§, 62-63.§, 73.§, 76.§, 125.§, 147.§, 150.§, 154.§ és 160.§-ai, valamint a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 22-24.§-ai szerint - az alábbi szabályokat alkotja. I. rész Általános rendelkezések A szabályzat hatálya és értelmezése 148. § (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) hatálya az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló vala­ mennyi személyre kiterjed, függetlenül attól, hogy hallgatói jogviszonya mikor keletkezett.7 (2) A TVSZ hatálya a doktori képzés kivételével az Egyetemen valamennyi hallgatói jogviszonyban folytatott képzésre kiter­ jed. A szakirányú továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket a karok önállóan szabályozzák. (3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a képzésben résztvevő va­ lamennyi oktatási szervezeti egységre, oktatóra, illetve az ok­ tatásszervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó alkalmazottakra. (4) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet a szent tudományok oktatása tekintetében jelen szabályzattól eltérhet. 7 Lásd még a 176. § átmeneti rendelkezéseit. 193 �(5) Vita esetén a dékán vagy az általa megbízott dékánhelyettes hitelesen értelmezi jelen szabályzatot, és kibocsátja a végre­ hajtásához szükséges rendelkezéseket. Tanulmányi ügyekben eljáró szervek Tanulmányi Bizottság (TB) 149. § (1) A karonként felállított Tanulmányi Bizottság (továbbiak­ ban: TB) jár el első fokon mindazon tanulmányi- és vizsga­ ügyben, amelyben a döntés joga nincs a dékánnak fenntartva. (2) így a TB dönt - a halasztott beiratkozás engedélyezéséről [154. § (3) bek.] - a halasztott tárgyfelvétel engedélyezéséről [163. § (7) bek.] - kedvezményes tanrend engedélyezéséről [164. § (1) bek.] - vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezé­ séről [158. § (2) bek.] - költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolásáról [162. § (3) bek.] (3) A TB a munkarendjében meghatározott egyes kérdések elbí­ rálását, a dékán jóváhagyásával, írásban átruházhatja a Ta­ nulmányi Osztály (továbbiakban: TO) vezetőjére. (4) A TB négytagú, elnöke a Kari Tanács által választott oktató. A TB további egy oktató tagját a Kari Tanács, két hallgató tagját a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HŐK) vá­ lasztja meg egy-egy évre. A TB munkájában - szavazati jog nélkül - részt vehet a TO képviselője is, valamint szükség esetén meghívottként az érintett tantárgy felelős oktatója. (5) A TB döntésének érvényességéhez az szükséges, hogy a dön­ téshozatalban legalább két személy (az elnök és egy hallgató tag) részt vegyen. A döntés egyszerű szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (6) A TB ülésezési rendjét - az illetékes dékánhelyettes jóváha­ gyásával - a bizottság elnöke határozza meg. (7) A TB első fokú döntése ellen - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - a dékánhoz (illetőleg az általa megbízott illetékes dékánhelyetteshez) lehet fellebbezni. (8) A dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhelyettes hatás­ körébe tartozik első fokon - tagozatváltási, szakváltási kérelmek elbírálása [160. § és 161. § ] 194 �önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása [150. § (5) bek.] - a hallgatói jogviszony tanulmányi okból való megszün­ tetése [170. § (2) bek.] - más egyetem azonos szakáról átjelentkezni szándékozó hallgató átvétele [159. § (1) bek.] - a dékáni méltányossági kérelmek elbírálása [170. § (3) bek.] (9) A Karon belüli jogorvoslati lehetőségek kimerítése után, amennyiben az a hallgató jogszabályban, vagy egyetemi sza­ bályzatban rögzített jogát sérti - a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához lehet fordulni. (10) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó érté­ kelés ellen jogorvoslati eljárás csak a Ftv. 73.§ (2) bekezdés értelmében indítható. - Kreditátviteli Bizottság 150. § (1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy saját intézményben más szakon szerzett kreditek elismerésé­ hez az ismeretanyag egyezésének mértékét a karonként felál­ lított Kreditátviteli Bizottság (továbbiakban: KAB) állapítja meg a szakfelelős (tárgyfelelös) vagy az illetékes tanszék vé­ leményének figyelembe vételével. A Kreditátviteli Bizottság ezekről a Karok által megadott határidőig dönt. A KÁB egyenértékűséget állapít meg akkor, ha a teljesített tárgy is­ meretanyaga eléri a mintatantervben/tantárgylistában szerep­ lő tárgy megkövetelt ismeretanyagának 75%-át. Az újra fel­ vételt nyert hallgatók esetében a kérelmet nem a KÁB-hoz, hanem a TO-hoz kell benyújtani a beiratkozáskor. A tárgyak elfogadása a (7) bekezdés alapján történik. Kari rendelkezés a TVSZ 15O.§ (1) bekezdéséhez: A KAB döntési határideje: a szorgalmi időszak harmadik hetének vége. (2) A KÁB legalább három és legfeljebb hét oktatóból áll. Elnö­ két - a Kar egyetemi tanárai vagy docensei közül - a dékán javaslatára a Kari Tanács választja úgy, hogy a szaktudo­ mányok minden főbb területe képviselve legyen benne. A KÁB megbízatása három évre szól. (3) A KÁB akkor határozatképes, ha ülésén a tagok többsége je­ len van. (4) A KÁB működési szabályait maga állapítja meg. 195 �(5) A KÁB döntése ellen az egyetem rektorához lehet jogorvos­ lattal fordulni. (6) Az elismert tantárgyakat a Neptun rendszeren és a lecke­ könyvben érvényesíteni csak az előtanulmányi rend figye­ lembe vételével lehet. Az elismert tárgyak kreditpontjai az adott félévben a teljesített kreditekhez adódnak hozzá, ezen tárgyak azonban a féléves átlagok számításánál nem vehetők figyelembe, csak a halmozott (kumulált) súlyozott tanulmá­ nyi átlagszámításnál. (7) A kérelmek benyújtásának menete: A hallgató abban az aktív félévében, amikor fel tudja venni a tárgyat, és el akarja fogadtatni, felveszi a tárgyfel vételi idő­ szakban a Neptun rendszeren, majd a kari szabályozás szerint benyújtja véleményezett (Id. 1. bek.) kérelmét a KÁB-hoz. Amennyiben a hallgató egyszerre több, egymásra épülő tár­ gyat akar elfogadtatni, hogy tovább léphessen, a tantárgy­ blokk első elemét felveszi, és benyújtja az összesre az elis­ merési kérelmet. Amennyiben a KÁB a kérelmet pozitívan bírálja el, a tanulmányi előadó az adott félévre a blokk összes tagját a Neptun rendszeren elfogadja a hallgatónak, és a lec­ kekönyvbe is bevezeti. Ha a KÁB a blokknak nem minden tagját fogadja el, a tanulmányi előadó az egymásra épülés sorrendjében megszakítás nélküli elemeket fogadja csak el az adott félévben, a többit pedig a további aktív félévekben, az előtanulmányi rend figyelembevételével. Kari rendelkezés a TVSZ 15O.§ (7) bekezdéséhez: A kérelmet a 151.§ (1) bekezdésének megfelelően a szorgalmi időszak második hete péntek 1200-ig kell a Kari Titkárságon benyújtani. A kérelem csak a tanszék írásbeli véleményével együtt fogadható el. A kérelmek benyújtási és elbírálási rendje 151. § (1) Bármilyen kérelmet csak a megfelelő formanyomtatványon lehet benyújtani, a kérelemhez csatolt, kitöltött tértivevénnyel ellátott és ennek megfelelően felbélyegzett, saját névre megcímzett borítékkal. A kérelemhez csatolni kell a kérelem indokául szolgáló igazolást és az előírt szol­ gáltatási díj befizetéséről szóló bizonylatot is. A kérelem csak akkor kerül elbírálásra, ha a hallgató leckekönyve le van adva a TO-n. A hiányosan benyújtott kérelmek nem kerülnek elbírálásra. (2) A kérelmek benyújtási határideje - kedvezményes tanrendi kérelem esetén: a regisztrációs hét péntekje 196 �- - átvételi, szakváltási kérelem esetén: augusztus 10. tagozatváltási, átsorolási, vendéghallgatói jogviszony engedélyezése iránti kérelem esetén: a regisztrációs he­ tet megelőző legalább két hét halasztott beiratkozási, halasztott tárgyfelvételi kérelem esetén: a szorgalmi időszak második hetének péntekje a KAB-hoz benyújtandó kérelem esetén: Kari szabá­ lyozás szerint Kari rendelkezés a TVSZ 151.§ (2) bekezdéséhez: A KAB-hoz benyújtandó kérelem határideje a szorgalmi időszak 2. hete péntek 1200. (3) A kérelmek elbírálási határideje: a benyújtást követő harminc nap A közlés, tájékoztatás szokásos módja az Egyetemen 152. § (1) A Kar hallgatóval szembeni közléseinek formái a beiratko­ záskor kézhez kapott tanulmányi tájékoztató, a TO hirdető­ tábláján (továbbiakban: hirdetőtábla) elhelyezett nyilvános tájékoztató, a kari honlap, a NEPTUN üzenet, az e-mail és a postai úton továbbított levél. (2) A teljes hallgatóságot vagy a hallgatók csoportját érintő köz­ léseket a hirdetőtáblán kell elhelyezni, és a kari honlapon kell megjelentetni. Az ilyen jellegű tájékoztatásról egyénen­ ként NEPTUN üzenet is küldhető. (3) A konkrétan egy hallgatót érintő közlést NEPTUN üzenet formájában, vagy e-mailben — kivételesen postai úton továb­ bított levélben - kell közölni. (4) A hallgató kötelezettsége a TO hirdetőtáblájának vagy a kari honlapnak, e-mail levelezésének és a NEPTUN rendszer üzeneteinek folyamatos nyomon követése. Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől, illetve kihelyezéstől számí­ tott 10. napon közöltnek kell tekinteni. II. rész A képzés rendszere, az oktatás rendje A képzés rendszere 153. § (1) Az Egyetemen a képzés az Egyetemi Tanács által elfogadott képzési program alapján folyik. A képzési program része a tanterv, amelyet a Karok az oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján készítenek. 197 �(2) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdé­ sére. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei hatá­ rozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - összefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább kettöszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a szakok mintatantervei határozzák meg. (3) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felső­ fokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy fél­ év. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a szakok min­ tatantervei határozzák meg. (4) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, vala­ mint az egységes, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és leg­ feljebb tizenkét félév. Hallgatói jogviszony keletkezése, beiratkozás, regisztráció (bejelentkezési eljárás), jogviszony szüneteltetés 154. § (1) A Karon az kezdheti meg tanulmányait, aki a Karra felvételt vagy átvételt nyert, és a Karral hallgatói jogviszonyt létesí­ tett. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hall­ gatónak a beiratkozáskor nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, il­ letve eddigi tanulmányai során mely felsőoktatási intézmény(ek)ben, hány államilag támogatott félévet vett igénybe. (2) A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól le­ vélben kell értesíteni a felvételt nyert jelentkezőt. A dékán gondoskodik arról, hogy a tanulmányaikat megkezdő hallga­ tók a beiratkozáskor megkapják az írásos tanulmányi tájé­ koztatót. (3) Amennyiben a felvételt nyert jelentkező a beiratkozáskor ön­ hibáján kívül nem tud megjelenni, halasztott beiratkozási ké­ 198 �relmet nyújthat be a TB-hez, indoka igazolásának csatolásá­ val, a szorgalmi időszak második hetének végéig. (4) A hallgatónak az első megkezdett félévet követően félévente a képzési időszak megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait (aktív lesz a féléve a következő fél­ évben), vagy az adott félévben tanulmányait szünetelteti (fél­ éve passzív lesz). A regisztráció feltétele a lezárható állapot­ ban leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak aktív féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. A határidőket a karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 154.§ (4) bekezdéséhez: Aktív félév bejelentési határidő: a regisztrációs hetet megelő­ ző hét csütörtöké, passzív félév bejelentési határidő: a re­ gisztrációs hét vége, leckekönyv leadási határidő: a vizsga­ időszakot követő hét első napja. (5) Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha - leckekönyve le van adva a TO-n, - az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott, - esetleges fizetési kötelezettségének (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) a Karok által megadott határ­ időig eleget tett, Kari rendelkezés a TVSZ 155.§ (5) bekezdéséhez: - Határidő: a regisztrációs hét vége. a kari szabályozás szerinti határidőig legalább 1 tantár­ gyat felvett. Kari rendelkezés a TVSZ 155.§ (5) bekezdéséhez: Határidő: a regisztrációs hetet megelőző hét csütörtö­ ké. A hallgatói jogviszony szüneteltetése 155. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszak­ ban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, hall­ gatói jogviszonya szünetel (bejelentett passzív féléve lesz). (2) Bejelentett passzív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha - leckekönyve le van adva a TO-n, - az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott - szüneteltetési szándékát a honlapról letölthető passzív félév bejelentő formanyomtatvány kitöltésével és leg­ később a regisztrációs héten történő leadásával beje­ lenti (3) Be nem jelentett passzív féléve akkor lesz a hallgatónak, ha 199 �az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott - írásbeli bejelentési kötelezettségét elmulasztja (4) A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése (egy aktív félév lezárása) után kerülhet sor. Ha a hallgató két félév szüneteltetés után sem jelent be aktív félévet, hallgatói jogviszonya megszűnik. [170. § (2) bek. b)] (5) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hall­ gatói jogviszonyból eredő kötelezettségének szülés, baleset, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Amennyiben a hallgatói jogviszony szüneteltetésére a hallgató önhibáján kívül kényszerül, és azt megfelelően iga­ zolja, erre az időszakra nem érvényes a 2 féléves korlátozás. Az erről szóló igazolást legkésőbb a harmadik passzív félév regisztrációs hetének végéig kell benyújtani, s az indok meg­ alapozottságáról a dékán dönt. (6) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi bün­ tetésként meghatározott időre eltiltják a tanulmányok folyta­ tásától. (7) A passzív félév alatt a hallgatónak a Karral fennálló hallgatói jogviszonya szünetel, annak időtartama alatt hallgatói jogait nem gyakorolhatja. - A félév utólagos passzívvá nyilvánítása 156. § (1) A hallgató aktív félév bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónapon belül írásban a TO-n viszszavonhatja. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz. (2) A hallgató - a TO-n írásban bejelentve - tanulmányai során egy alkalommal az (1) bekezdésben megjelölt határidő eltel­ tét követően is, de legfeljebb a szorgalmi időszak végéig, írásban, a TO-n visszavonhatja az aktív félév bejelentését. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz. (3) A félév utólagos passzívvá nyilvánítása esetén, az (1) és (2) bekezdésekben megjelölt esetekben egyaránt, az államilag támogatott státusban levő hallgató egy államilag támogatott félévet felhasznál, a költségtérítéses képzésű státusban levő hallgató pedig a költségtérítés fizetése alól nem mentesül. Az oktatás rendje 157. § (1) Az Egyetemen az oktatás féléves rendben folyik. A félév két része a szorgalmi és a vizsgaidőszak. A szorgalmi idő­ szak tizenöt, az ezt követő vizsgaidőszak pedig legfeljebb hat 200 �hét. A szorgalmi időszak első hete a regisztrációs hét. A re­ gisztrációs héten nappali tagozaton tanórák nincsenek. (2) A hallgató tanulmányai során a beiratkozáskor a tanulmányi tájékoztatóban kézhez kapott, - a szak képzési idejéig ér­ vényben lévő - a szak(ok) tantervében (tanterveiben) megha­ tározott tantárgyakat köteles eredményesen teljesíteni. (3) A tanév rendjét a dékán állapítja meg. Kari rendelkezés a TVSZ 157.§ (3) bekezdéséhez: A tanév rendjét a dékán állapítja meg a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben. (4) Az Egyetemen az órák látogatása kötelező. Vendéghallgatás, átvétel, tagozatváltás, szakváltás, átsorolás V endéghallgatás 158. § (1) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, illetve a PPKE más karának előadá­ sain és foglalkozásain, ha tanulmányi kötelezettségét ez nem zavarja. A Kar hallgatói jogosultak más magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézmény tantárgyainak elvégzésére, és kérhetik azok elismerését képzésük részeként. Az ennek során felmerült költségeket a Kar nem téríti meg. A vendég­ hallgatói jogviszony létesítésének a feltételeit a fogadó felső­ oktatási intézmény határozza meg. A vendéghallgatói jogvi­ szony során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredményébe a KAB előzetes engedélyével számítható be. A beszámításra vonatkozó kérelmet a lehallgatást megelőző félév szorgalmi időszakának a végéig kell benyújtani. (2) A TB dönt arról, hogy vendéghallgatói jogviszony keretében más egyetem hallgatója fogadható-e a Karon. A vendéghall­ gatói jogviszonyba felvett hallgatónak a Kar „V” jellel kez­ dődő törzskönyvi számot ad, és a hallgatóról törzslapot állít ki. A vendéghallgató leckekönyvet nem kap, csak kreditigazolást, jogviszonya megszűnésekor Átvétel 159. § (1) A Karok más egyetem azonos szakáról átvehetnek hallgatót. Az átvételről a dékán dönt. (2) Az átvétel a következő feltételek együttes teljesülése esetén engedélyezhető: - a hallgató a másik intézményben az átvétel napjáig hallgatói jogviszonnyal rendelkezzék 201 �a hallgató legalább 60 teljesített kreditponttal rendel­ kezzék, - a hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlaga elérje a 3,51-et, - vizsgajegyei között ne legyen négy vagy több kijavítatlan elégtelen, (3) Átvétel esetén a hallgató megszünteti jogviszonyát korábbi anyaintézményével, és a Karral létesít hallgatói jogviszonyt. Tagozatvaltas 160. § A dékán indokolt és méltánylást érdemlő esetben engedélyez­ heti saját hallgatójának az átlépést egyik tagozatról a másik tagozatra (tagozatváltás). Tagozatváltás esetén a tanulmá­ nyok csak költségtérítéses formában folytathatók. Szakváltás 161. § A dékán indokolt esetben engedélyezheti saját hallgatójának az átlépést egyik szakról a másik szakra (szakváltás). A szakváltást a karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 161.§-hoz: Szakváltást a JÁK alábbi szakjai között lehet engedélyezni: BA szakról másik BA szakra, MA szakról másik MA szakra, osztat­ lan jogász szakról BA szakra, BA szakról osztatlan jogász szakra és MA szakról osztatlan jogász szakra. Átsorolás 162. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hall­ gatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses kép­ zésben folytatja tovább, helyére költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. Kari rendelkezés a TVSZ 162. § (1) bekezdéséhez: A nem beiratkozott hallgatók helyére a dékán jelöli ki a J62.§ (4) alapján a hallgatókat a tanulmányi rangsor alap­ ján. A magasabb kreditszámmal rendelkező hallgatókat előnyben kell részesíteni. Az átsorolással kapcsolatban a hallgatóknak kérelmet kell előterjeszteniük. (2) A TO minden félév szorgalmi időszakának végéig kifüggeszti a hirdetőtábláján a felszabadult államilag támo­ gatott helyeket. (3) A már legalább 60 kreditet teljesített költségtérítéses hallga­ tók a 151. § (2) bekezdésben megadott határidőig kérelmez­ hetik a TB-nél a felszabaduló államilag támogatott helyekre való átsorolásukat. 202 �(4) Az átsorolásnál a TB a következő szempontokat veszi figye­ lembe: a) a hallgatók század pontosságra kerekített halmozott (ku­ mulált) súlyozott tanulmányi átlagát b) azonos kumulált átlagú hallgatók esetében az államilag elfogadott nyelvvizsgákat, (ebben az esetben egy közép­ fokú C típusú nyelvvizsga 2 pontot, egy felsőfokú C típu­ sú nyelvvizsga 3 pontot ér), c) ha a jelentkezők között az a) és b) pontok alapján sincs különbség, akkor a hallgatók megszerzett kreditjeinek és aktív féléveinek hányadosát. A tárgyak meghirdetése és felvétele, a kedvezményes tanrend A tárgyak meghirdetése és felvétele 163. § (1) A tantárgyakat a Neptun rendszeren kell meghirdetni, az előző félév szorgalmi időszakának végéig, a tantárgy leírásá­ val, a kötelező tananyag felsorolásával, az oktató és vizsga­ forma megadásával, a fogadható jelentkezők minimális és maximális létszámával. A tanórák időpontjának és az évközi követelmények megadásának határidejét a Karok szabályoz­ zák. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (1) bekezdéséhez: Határidő: az őszi félévi tárgyak meghirdetésénél augusztus első munkanapja, a tavaszi félévi tárgyak meghirdetésénél pedig január első munkanapja. (2) Vizsgakövetelménnyel záruló tantárgyak meghirdethetők és indíthatók tanórák megtartása nélkül (CV kurzus). Ebben az esetben a tantárgy felvételének feltétele a félévközi követel­ mények teljesítését igazoló aláírás megléte (a leckekönyvben és a Neptun rendszerben). (3) Vizsgával záruló kötelező tantárgyakhoz minden félévben kurzus(oka)t kell meghirdetni, a mintatanterv szerinti aktuá­ lis félévükben a tanórák megtartásával (00 vagy 01, 02, ... kurzus), míg keresztfélévükben csak a vizsgázás lehetőségé­ vel (CV kurzus). (4) A tárgyfelvétel a kari hirdetmény szerint, képzésenként elté­ rő időpontban történik. A hirdetményt legkésőbb az előző félév szorgalmi időszakának végéig ki kell függeszteni a hir­ detőtáblán, és a honlapra is fel kell tenni. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (4) bekezdéséhez: A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni kör­ levél. 203 �(5) A tantárgyak felvehetöségét a mintatantervben meghatáro­ zott, és a Neptun rendszeren beállított előtanulmányi rend szabályozza. Már teljesített tantárgyat újra felvenni nem le­ het! (6) A tantárgyfelvétel lezárása a kari hirdetményben szereplő időpontban történik. A tárgyfelvétel lezárása után a tanulmá­ nyi előadók a Neptunból etikettre nyomtatják a felvett tár­ gyak listáját, és beragasztják a hallgató leckekönyvébe. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (6) bekezdéséhez: A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni kör­ levél. (7) Amennyiben a hallgató a tárgyfelvételi időszakban valamely okból nem vesz fel egy tárgyat, amelyet egyébként az előta­ nulmányi rend megengedett volna számára, és az előmenete­ le szempontjából a tárgy felvétele fontos lett volna, halasztott tárgyfelvételi kérelmet nyújthat be a TB-hez, a szorgalmi időszak második hetének végéig. (8) Ha a felvett tantárgy követelményeit a hallgató nem teljesíti, a tárgyat egy későbbi félévben újra felveheti. Ebben az eset­ ben a tárgyat újra kell hallgatnia. Egy tárgy legfeljebb három alkalommal vehető fel [Id. 170. §. (2) bek. d)] Értelmező rendelkezés a TVSZ 163.§ (8) bekezdéséhez: A tárgy újrahallgatása a CV kurzuson felvett tárgyra érte­ lemszerűen nem vonatkozik. (9) A tárgyfelvételi időszakban felvett tantárgyakat a hallgató köteles teljesíteni. Ha a hallgatónak a tárgyat nem sikerül tel­ jesítenie, vagy meg sem kísérli teljesíteni, nem teljesített tár­ gya keletkezik. Amennyiben a nem teljesített tantárgyainak összesített száma eléri BA és BSc képzésben a tizenegyet, az osztatlan képzésben a tizennyolcat, MA illetve MSc képzés­ ben a hetet, hallgatói jogviszonya tanulmányi okból megszű­ nik. [Id. 170. § (2) bek. c)] Átmeneti rendelkezés a TVSZ Í63.§ (9) bekezdéséhez: A nem teljesített tantárgyakat minden kredit rendszerű kép­ zésben résztvevő hallgatónál kell számolni a 2006/2007. tan­ év őszi félévétől. (10) Államilag támogatott képzésben részesülő hallgató tanul­ mányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiséget 10%-kal meghaladó kredit értékű tárgyakat vehet fel térítés­ mentesen. Az ezen felül felvett tantárgyakért térítési díjat kell fizetni. E tantárgyak teljesítésére a szabadon választható tárgyakra vonatkozó szabályok érvényesek. 204 �Kedvezményes tanrend 164. § (1) Az aktív félévet bejelentett [154. § (4) bek.] hallgató indo­ kolt esetben [a 151. § (2) bekezdésben megadott határidőig] kérheti a TB-től az óralátogatás alóli felmentést, illetőleg a vizsgakötelezettség teljesítésének a szorgalmi időszakra tör­ ténő előrehozatalát. A nyomós indok igazolását a kérelemhez csatolni kell. (2) A kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakra is vizsgázási engedélyt kapott hallgatókat a tanulmányi előadók teszik át KV-s (kedvezményes vizsga) kurzusra a Neptun rendszeren. Az ismeretek ellenőrzése 165. § (1) A számonkérés formáját a mi ntatanterv/tantárgy lista tartal­ mazza. (2) Gyakorlati jeggyel záruló tantárgyat a gyakorlaton való rész­ vétel nélkül megszerezni nem lehet. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (2) bekezdéséhez: A Karon a gyakorlatokhoz háromfokozatú minősítés (beszá­ moló) tartozik. (3) A gyakorlati jegyet a karok által megadott határidőig köteles a tanár beírni a leckekönyvbe és a NEPTUN rendszerbe. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (3) bekezdéséhez: A gyakorlatok teljesítése nélkül a hozzá tartozó tantárgyból a hallgató vizsgára nem bocsátható, aláírást nem kap. (4) Az oktató akadályoztatása esetén az érdemjegyek bejegyzése a leckekönyvbe és a NEPTUN rendszerbe a tárgyfelelős/szakfelelös/tanszékvezető joga és kötelessége. (5) A félév végén az oktató a tantárgy aláírásával igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy (elméleti és/vagy gyakorlati fog­ lalkozásaira megállapított) félévközi kötelezettségeit teljesí­ tette. Az aláírás feltételeit a tárgy meghirdetésekor kell meg­ adni. A félévközi követelmények teljesítésének értékelését legkésőbb az utolsó előadás/foglalkozás során közölni kell az érintett hallgatóval. Az aláírást a Neptun rendszerbe be kell vezetni. Az aláírás megtagadása esetében a hallgató a tárgy­ ból vizsgára nem bocsátható, a tárgyat nem teljesítettnek kell tekinteni. Kari rendelkezés a TVSZ 165.§ (5) bekezdéséhez: Amennyiben a főelőadás meghirdetésekor az oktatási egység a tárgy félévi teljesítéséhez (aláírás feltételéül) nem határo­ zott meg külön követelmények teljesítését, a félév végén az adott tárgy vonatkozásában aláírási kötelezettség nem kelet­ kezik, a hallgató aláírás nélkül is vizsgára bocsátható. Az 205 �egyes tárgyakhoz kapcsolt követelményekről minden tanszék külön ad tájékoztatást, a TVSZ szabályai szerint. (6) A hallgató teljesítményének értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés, b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem fe­ lelt meg (1) minősítés (7) Elégtelennél jobb érdemjeggyel vagy legalább megfelelt mi­ nősítéssel teljesített tantárgy a hozzárendelt kreditpontokat eredményezi. (8) Érdemjeggyel kapcsolatos kérdésekben a leckekönyvben és a NEPTUN rendszerben szereplő bejegyzés eltérése esetén a leckekönyv az irányadó. A hallgató kötelezettsége, hogy je­ gyeit, minősítéseit beírassa és leckekönyvét a megállapított határidőig [154. § (4) bek.] a TO-n leadja, hogy ezzel a lec­ kekönyvi bejegyzéseknek a Neptun rendszer adataival törté­ nő egyeztetését lehetővé tegye. A leckekönyvvel történő egyeztetés nélkül a Neptun rendszer adatai nem archiválha­ tók. Amennyiben a hallgató a személyes leadásban akadá­ lyozva van, leckekönyvét - tértivevényes formában - postai úton kell a TO-ra eljuttatnia. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (8) bekezdéséhez: Ha a leckekönyvi és a Neptun-rendszerben szereplő bejegy­ zés eltér egymástól, a Dékáni Hivatal a leckekönyv alapján javítja a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzést, és az ille­ tékes tanszéket írásban értesíti a változásról, hogy az a vizs­ galapon is átvezetésre kerüljön. Ha a leckekönyv leadásának elmulasztása miatt az egyeztetés nem lehetséges, az érdemjegyek és minősítések érvénytelenné válnak, és a Dékáni Hivatal 4 hónap elteltével - a hallgató előzetes írásbeli értesítése mellett - törli az érdemjegy és mi­ nősítés bejegyzéseket. A vizsgáztatás rendje 166. § (1) A vizsgák időpontjait a szorgalmi időszak vége előtt leg­ alább 3 héttel kell meghirdetni. A vizsgákra jelentkezés kez­ detét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (1) bekezdéséhez: A vizsgákra jelentkezés kezdetét a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél szabályozza. a) A vizsgalehetőségek száma 10%-al haladja meg az adott vizsgára jelentkező hallgatók számát. Szóbeli vizsga ese­ tén egy oktató egy nap legfeljebb 20 hallgatót vizsgáztat­ hat le. Legalább két vizsganapot minden vizsgatárgy ese­ 206 �tén meg kell jelölni úgy, hogy a két vizsganap között leg­ alább egy hétnek kell eltelnie. A két vizsganapon felül meg kell jelölni egy vizsgaidőpontot a javító vizsgahéten is. b) A vizsgákat 8 h és 18 h között kell lebonyolítani. c) A vizsgaidőszak utolsó hete a javítóvizsgahét. A vizsga­ időszak utolsó hetében csak úgy tehető első vizsga, hogy a vizsgáztató nem kötelezhető javítóvizsga időpont bizto­ sítására. d) A vizsgáztatást a Karok hivatalos helyiségeiben kell le­ folytatni. (2) Vizsgára jelentkezni a NEPTUN rendszerben kell. Vizsga­ időpontra jelentkezést változtatni a Karok szabályozása sze­ rint lehet. A vizsgalapok csak a jelentkezés lezárását követő­ en nyomtathatók ki a NEPTUN rendszerből. Ha a vizsgalap technikai okok miatt nem nyomtatható ki, a vizsgáról jegy­ zőkönyvet kell felvenni, a leckekönyvbe az érdemjegyet be­ jegyezni nem lehet. A jegyzőkönyvet a vizsgát követően ha­ ladéktalanul egyeztetni kell a NEPTUN rendszerrel, a lecke­ könyvbe az érdemjegy akkor jegyezhető be, ha a hallgató a vizsgára szabályosan jelentkezett. A vizsgák megkezdése előtt ellenőrizni kell a vizsgázók személyazonosságát. Vizs­ gázni csak leckekönyvvel lehet. Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (2) bekezdéséhez: A vizsgaidőpont változására - a Neptun rendszeren keresztül legkésőbb a vizsganapot megelőző második nap déli 12 óráig kerülhet sor. (3) A kiírt vizsgákat az adott időpontban meg kell tartani. Ezért az illetékes vezető a felelős. (4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgázta­ tó, illetőleg a vizsgabizottság elnöke a felelős. (5) A vizsga napján belül a vizsga időpontját a vizsgáztató cso­ portosan vagy személyre szólóan kijelölheti. Időpont­ kijelölés hiányában a vizsga valamennyi aznapra feliratko­ zott vizsgázó számára délelőtt kilenc órának értendő. Minden szóbeli vizsga alkalmával a vizsgázónak a vizsga helyszínére a vizsga kezdetére meg kell érkeznie, hacsak a vizsgáztató másként nem rendelkezik. (6) A vizsga akkor tekintendő megkezdettnek, ha a hallgató át­ adta leckekönyvét a vizsgáztatónak, és tételt kapott vagy hú­ zott, vagy a vizsgáztató megkezdte a vizsgakérdések kiosztá­ sát, ill. diktálását. A vizsga megkezdése után bejelentett viszszalépés, halasztás kérése elégtelen érdemjeggyel vagy nem felelt meg minősítéssel minősítendő. 207 �(7) Ha a hallgató egy felvett tantárgy egyetlen vizsgaidőpontjára sem jelentkezik be, nem teljesített tantárgya lesz. Ha a hall­ gató vizsgára jelentkezése ellenére a vizsgától távol marad, tudása nem értékelhető, de a tárgyra való vizsgajelentkezése­ inek számába beszámít. Újabb vizsganapra jelentkezhet, amennyiben későbbi időpontban még üres helyet talál. Egy félévben azonban egy tárgyból, technikai okokból legfeljebb öt le nem törölt vizsgajelentkezése lehet egy hallgatónak. Ha a rendelkezésre álló vizsgahelyek beteltek, s ezért egy ké­ sőbbi időpontra már nem tud feljelentkezni, úgy kell tekinte­ ni, mintha nem jelentkezett volna vizsgára. A javítóvizsgahé­ ten tett első vizsgára vonatkozó előírásokat lásd az (1) bek. c) pontban leírtaknál. (8) Csak írásban történő vizsgáztatás esetén a vizsgáztató köteles a vizsga megkezdése előtt megadni a vizsgaeredmények lec­ kekönyvbe való bejegyzésének, valamint a kijavított dolgo­ zatokba való betekintésének idejét és helyét. (9) Az oktató a tantárgy teljesítését az érdemjegynek a vizsga­ lapra és a leckekönyvbe való bejegyzésével igazolja. A je­ gyeknek a NEPTUN rendszerbe történő beviteléért a szakfelelős/tárgyfelelős/tanszékvezető felel. Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (9) bekezdéséhez: Az érdemjegyet/minősítést a Neptun rendszerbe szóbeli vizsga esetén legkésőbb a következő munkanapon, írásbeli vizsga ese­ tén pedig 5 munkanapon belül kell bevezetni úgy, hogy az utol­ só vizsganapra minden eredménynek a rendszerben szerepel­ nie kell. (10) A vizsga akkor tekinthető befejezettnek, amikor a vizsgáz­ tató kihirdeti a vizsga eredményét, és azt a leckekönyvbe és a vizsgalapra egyaránt rávezeti. (11) A vizsgán a meg nem engedett eszközök használata elégte­ len osztályzatot vagy nem felelt meg minősítést eredményez. (12) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a vizsgáztató - záróvizsga esetén a záróvizsga-bizottság elnöke - a vizsgát felfüggesztheti a fegyelmi eljárás megindításának egyidejű kezdeményezése mellett. (13) A leckekönyvbe a már lezárt félévhez visszamenőleg je­ gyet, minősítést beírni nem szabad. 208 �A sikertelen vizsga megismétlése (javítóvizsga) és a módosító vizsga Javító vizsga 167. § (1) A sikertelen vizsgát a hallgató ugyanabban a vizsgaidő­ szakban egyszer, de csak a vizsgaidőszak utolsó napjáig megismételheti (javítóvizsga). Javítóvizsgát a hallgató legko­ rábban a sikertelen vizsga meghirdetett kezdőidőpontjától számított 4x24 óra elteltével kezdődő vizsgán tehet. Ez a szabály azokra a hallgatókra is vonatkozik, akik az adott vizsganapon nem jelennek meg, és jelentkezésüket időben nem törölték [ 166.§ (2) bek.]. (2) Az elégtelen osztályzatot, illetőleg „nem felelt meg” (azaz elégtelen) értékelést is köteles az oktató a vizsgalapra és a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. (3) Ha a hallgató az adott félévben a tárgy aláírását megszerzi, de a vizsgakövetelményét nem teljesíti, a tárgyat a következő félévben csak vizsgás (CV) kurzusra felveheti. A CV vizsga­ időszakot, és az arra való jelentkezési határidőket a Karok szabályozzák. A hallgató az előtanulmányi rend szerint a tárgyra épülő tárgyból csak akkor kaphat aláírást, ha a CV vizsgája sikerült. Amennyiben a CV vizsga nem sikerül, a ráépülő tárgy is nem teljesítetté válik abban a félévben úgy, hogy vizsgára sem jelentkezhetett a tárgyból, elhasználva egy tárgyfelvételét. Kari rendelkezés a TVSZ 167.§ (3) bekezdéséhez: A CV vizsgaidőszakkal kapcsolatos határidőket lásd a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben. (4) Ha a hallgató újabb tárgyfelvétel esetén már ismétlő javító­ vizsgát tesz, a vizsganap előtt legalább 3 nappal írásban kér­ heti, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy bizott­ ság előtt, szóban tehesse le. Módosító vizsga 168. § (1) Eredményesen teljesített vizsga esetén, ha a hallgató a telje­ sítettnél jobb jegyet szeretne, az adott félévben, a vizsgaidő­ szakon belül módosító vizsga tehető. A vizsgára jelentkezés ez esetben is azonos a többi vizsgára való jelentkezéssel. A hallgató átlagába az utoljára tett vizsga számít. (Amennyiben a hallgató a vizsgán nem jelenik meg, a tárgy nem teljesítetté válik!) (2) Megszerzett érdemjegy módosítása esetén az új jegyet a ta­ nár a vizsgalapra bejegyzi, és a leckekönyvbe a korábbi ér­ 209 �demjegy alá írja. Az átlagba a második vizsga eredménye számít. Az átlageredmények kiszámítása 169. § (1) A hallgatók munkájának értékelésére a következő átlagszá­ mítási módszerek használhatók: (2) súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben S (a teljesített tantárgy kreditértéke) x érdemjegye Z teljesített kreditek (3) Halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: Zfa teljesített összes tantárgy kreditértéke x érdemjegye) X összes teljesített kredit (4) Kreditindex: az adott félévben Z (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 (5) Korrigált kreditindex: az adott félévben Z (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) x a félévben teljesített kreditek 30 a félévre felvett kreditek (6) A máshol, vagy saját Karon korábbi jogviszonyban teljesített és elismert tárgyakat csak a halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlageredmény számításánál lehet figyelembe venni. (7) Az ösztöndíj megállapításánál a korrigált kreditindexet kell alkalmazni. A hallgatói jogviszony megszűnése, a dékáni méltányosság 170. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az át­ vétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogvi­ szonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag tá­ mogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, 210 �e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék mi­ att - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünte­ ti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emel­ kedésének napján, f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének nap­ ján. (2) Tanulmányi okból szűnik meg (elbocsátás) a hallgatói jogvi­ szony, ha a hallgató: a) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a kö­ vetkező tanulmányi félévre, b) a hallgatói jogviszony 2 féléves szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve, hogy a hallgatót legalább két alkalommal - írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget, és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről c) nem teljesített tantárgyainak száma eléri BA és BSc kép­ zésben a tizenegyet, az osztatlan képzésben a tizennyol­ cat, és MA és MSc képzésben a hetet [ 163.§ (9) bekez­ dés] d) harmadszori felvételre sem tudott teljesíteni egy tantárgyat e) a beiratkozást követő második aktív féléve vizsgaidősza­ kának végéig nem szerez meg legalább 30 kreditpontot f) a beiratkozást követő negyedik aktív féléve vizsgaidősza­ kának végéig nem szerez meg legalább 60 kreditpontot g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga nem éri el a 2,51-et az abszolutórium megszerzéséhez szükséges kreditpontok felének megszerzésekor Akinek megszűnik a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. Átmeneti rendelkezés a TVSZ 170.§ (2) bekezdéséhez: A (2) bekezdés c) pontja szerinti nem teljesített tantárgya­ kat minden kredit rendszerű képzésben résztvevő hallga­ tónál a 2006/2007. tanév őszi félévétől kell számolni. A (2) bekezdés f) és g) pontja csak a 2006/2007-es tanév őszi félévétől a Karra beiratkozó hallgatókra vonatkozik. (3) A (2) bekezdésekben meghatározott megszüntetési okok egyike alól a dékán kivételes méltányosságból, a tanulmá­ nyok során egy alkalommal mentesítést adhat. (4) A (3) bekezdés alapján gyakorolt dékáni méltányosságot kö­ vetően újabb megszüntetési ok áll be, ha a hallgató: a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kapott méltányosságot követően újabb félévre nem jelentkezik be 211 �b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból kapott méltányosságot követően újabb 2 passzív félév után sem jelent be aktív félévet c) a (2) bekezdés c) pontja alól kapott méltányosságot köve­ tően három tárgyat nem teljesít (osztatlan képzésben ötöt) d) a (2) bekezdés d) pontjában érintett tárgyat negyedik al­ kalommal, vagy más tárgyat harmadik alkalommal nem tud teljesíteni e) a (2) bekezdés e) pontja alól kapott méltányosságot köve­ tő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 30 kreditpontot f) a (2) bekezdés f) pontja alól kapott méltányosságot köve­ tő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 60 kreditpontot g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga további egy aktív félév után sem éri el a 2,51-et Átmeneti rendelkezés a TVSZ 170.§ (4) bekezdéséhez: A (2) bekezdés f) és g) pontja csak a 2006-tól a Karra be­ iratkozó hallgatókra vonatkozik. Szakdolgozat (osztatlan és MA, MSc képzésben diplomamunka) 171. § (1) A hallgató a szakdolgozatban a szak által ajánlott vagy saját maga által választott, de a Kar által meghatározott módon előzetesen jóváhagyott témát dolgozhatja fel. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (1) bekezdéséhez: Amennyiben a hallgató saját maga választ témát, azt az ille­ tékes tanszékkel előzetesen jóvá kell hagyatnia. (2) A hallgató a mintatantervben meghatározott kreditpont öszszegyüjtése után jogosult szakdolgozati témát választani. A konzulens (témavezető) kiválasztása a Kar által szabályozott módon történik. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (2) bekezdéséhez: A tanszékek az ajánlott témákhoz konzulenst is kijelölnek. A hallgatók a Neptun rendszeren a konzulenshez tudnak beje­ lentkezni. (3) Témavezető az egyetem lehetőleg főállású minősített oktató­ ja legyen. A hallgató kérelmére a szakfelelös/tanszékvezető külső szakembert is felkérhet. (4) Egy oktató adott tanévben legfeljebb 20 szakdolgozat írásá­ nál lehet konzulens. 212 �(5) A szakdolgozat benyújtása évente kétszer, a záróvizsgaidőszak előtt, a Kar által meghatározott időben történhet. A leadott szakdolgozat belső borítójának tartalmaznia kell a témavezető nyilatkozatát arról, hogy a szakdolgozat készítője rendszeresen részt vett konzultáción. A hallgató a szakdolgo­ zat záradékában nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozat saját szellemi terméke, azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használta. Kari rendelkezés a TVSZ 17í.§ (5) bekezdéséhez: A szakdolgozat/diplomamunka benyújtási határidejét lásd a félévenként kiadott, záróvizsgákról szóló dékáni körlevélben. (6) A szakdolgozatot kettő gépelt (nyomtatott) példányban (eb­ ből egyet bekötve, egyet fűzve), és egy CD lemezen kell be­ nyújtani. Az egyéb követelményeket a szakok saját hatáskör­ ükben szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (6) bekezdéséhez: A diplomamunka minimális terjedelme lOOOOOn (betűhely), BA képzésben a szakdolgozat minimális terjedelme 80000n (betűhely), 12-es betűnagysággal, 1-es, vagy másfeles sor­ közzel írva. A diplomamunkának tartalmaznia kell tartalom­ jegyzéket, a felhasznált irodalom felsorolását, az idézeteket pedig (a szerzői jogi törvény szerint) lábjegyzettel kell ellát­ ni, megjelölve pontosan az idézet forrását. (7) A szakdolgozat vagy diplomamunka értékelésére a szakfelelös/dékán bíráló(ka)t kér fel. Indokolt esetben a bíráló azonos lehet a témavezetővel is. A bíráló írásbeli véleményét a vé­ dés előtt legalább három nappal leadja a Kar által kijelölt egységnek. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (7) bekezdéséhez: A bíráló írásbeli véleményét az illetékes tanszéken adja le. (8) A szakdolgozatvédés a záróvizsga része. A védés során meg kell győződni a szakdolgozat szerzőségéről és arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett nézeteit, véleményét meg tudja-e védeni a hallgató. A szakdolgozat minősítése ötfokozatú. (9) A megvédett szakdolgozat kötött példányát és a CD lemezt a Kar központi könyvtára veszi nyilvántartásba és őrzi meg, a másik példányt a hallgató visszakapja. (10) Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián fődíjat vagy 1-3. díjat nyert dolgozatot - ha az megfelel a-szakdolgozatra előírt követelményeknek - a záróvizsga bizottság bí­ rálat nélkül jeles minősítéssel szakdolgozatként elfogadhatja. Ezeket a dolgozatokat is be kell nyújtani a szakdolgozat for­ mai követelményeinek megfelelően. (11) Ha a szakdolgozat értékelése elégtelen, a hallgatónak új szakdolgozatot kell benyújtania. Ez új címbejelentésnek mi­ 213 �nősül, még ha azonos címen készíti is új szakdolgozatát. Az új szakdolgozat elkészítésére már hallgatói jogviszonyon kí­ vül kerül sor. Ebben az esetben a szakdolgozattal kapcsolatos teendőket a Kar szabályozza. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (11) bekezdéséhez: Új szakdolgozat elkészítésekor a hallgatónak az érintett tan­ széken személyesen kell jelentkeznie témaválasztásra, a szak­ dolgozati konzultációk időpontjait szakdolgozati formanyom­ tatványon kell igazoltatnia a konzulenssel, és a formanyom­ tatványt a szakdolgozattal együtt kell benyújtania. Az egyéb követelmények megegyeznek a fent leírtakkal. (12) Az a hallgató, akinek szakdolgozati minősítése elégtelen, leghamarabb a következő záróvizsga-időszakban jelentkez­ het védésre. Abszolutórium (végbizonyítvány) 172. § (1) Végbizonyítványt a Kar annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakövetel­ ményt, valamint az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizs­ ga letétele, a szakdolgozat/diplomamunka elkészítése kivéte­ lével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesül­ tek, és a hallgató esetleges tartozásait rendezte, az abszolutó­ riumot a leckekönyvben a TO állítja ki, és a dékán írja alá. Záróvizsga 173. § (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismere­ tek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből - szakdol­ gozat vagy diplomamunka megvédéséből és további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből állhat. (2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszo­ lutórium) megszerzése, valamint a védésre alkalmas szak­ dolgozat. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését kö­ vető vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nél­ kül, bármelyik záróvizsga-időszakban, az arra vonatkozó rendelkezések és az érvényes képesítési követelmények sze­ rint letehető. 214 �(3) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga­ bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főisko­ lai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon fog­ lalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intéz­ ménnyel. (4) A záróvizsga követelményeit, a számon kérendő témaköröket a Karok honlapjaikon bocsátják a hallgató rendelkezésére. (5) A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszerve­ zésének és lebonyolításának rendjét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (5) bekezdéséhez: A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszerzé­ sének és lebonyolításának rendjét a félévenként kiadott, zá­ róvizsgákról szóló dékáni körlevél szabályozza. (6) A szakdolgozatvédéshez a záróvizsga-bizottságba a jelölt vizsgájának idejére tagként meg kell hívni a szakdolgozat bí­ rálóját. (7) A záróvizsgáztató bizottságok elnökeit a Kari Tanács egyet­ értésével a rektor, állandó tagjait a dékán bízza meg legfel­ jebb 3 tanévi időtartamra. (8) A záróvizsgára a hallgatókat a TO osztja be. (9) A záróvizsga tartalmának és értékelésének megállapítása Ka­ ri szabályozás szerint történik. Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (9) bekezdéséhez: A záróvizsga tartalmának és értékelésének megállapítását a félévenként kiadott, záróvizsgákról szóló dékáni körlevél ha­ tározza meg. (10) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osz­ tályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (11) A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. (12) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (13) Sikertelen záróvizsga esetén ajelölt összesen két alkalom­ mal tehet javítóvizsgát. Javítóvizsga legkorábban a követke­ ző záróvizsga-vizsgaidőszakban tehető. Amennyiben a hall­ gató a záróvizsgán nem jelenik meg, minősítést nem kap, de a javítóvizsgára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell rá. Elégtelennél jobb eredményű záróvizsgát módosítani nem lehet! (14) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsga esetén a hall­ gató köteles megtéríteni a vizsgabizottság tagjainak költsé­ gét. 215 �(15) Ha ajelölt a (13) bekezdésben említett ismétlési lehetősé­ geket kimerítette, kérelmére a Dékán - az utolsó alkalmat követő legalább egy év elteltével - kivételesen újabb záró­ vizsgát engedélyezhet. Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (15) bekezdéséhez: Az osztatlan jogászképzésben, tekintettel arra, hogy a záró­ vizsgák egyes részeit eltérő időpontban kell teljesíteni, s a teljesítésnek a mindenkor hatályos képesítési követelmények szerint kell történnie, a záróvizsgákat az első részvizsga leté­ telétől számított három éven belül be kell fejezni. Amennyi­ ben a hallgató ezen határidőig nem teszi le összes záróvizs­ gáját, akkor az addig megszerzett részjegyei érvénytelenné válnak, s a vizsgákat újra kell kezdenie. Átmeneti rendelkezés a TVSZ Í73.§ (15) bekezdéséhez: Azon hallgatóknál, akik jelen szabályzat hatályba lépésekor záróvizsgáikat már megkezdték, a szabályzat hatálybalépésé­ től számított három éven belül kell azokat befejezniük. Egyébként addig megszerzett részjegyeik érvénytelenné vál­ nak. Oklevél 174. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadá­ sának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá a képzési és kimeneti követelményben megállapított nyelvvizsga(ák) leté­ tele. A szakok tantervei határozzák meg, hogy milyen nyel­ vekből tett nyelvvizsga az elfogadott a szakon, azzal a meg­ kötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által ta­ núsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizs­ gát általános nyelvi nyelvvizsgaként kötelesek elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat - a záróvizsga kivételével nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. (3) Ha az oklevél megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mente­ sülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfo­ lyamon történő megkezdésének évében legalább a negyve­ nedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkal­ mazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záró­ vizsgát. (4) Az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. 216 �(5) Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke és a Kar dékánja írja alá. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendel­ kezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiál­ lítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett az illetékes dékánhelyettes írja alá az oklevelet. (6) Az oklevél minősítésének kiszámítását a szakok tantervei ad­ ják meg. Átmeneti kari rendelkezés a TVSZ 174. § (6) bekezdésé­ hez: Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat Karunkon 2006. szeptember 1. előtt kezdték meg, az oklevél minősítését egyrészről a négy záróvizsga-tárgy és a diplomamunka öt ér­ tékéből alkotott átlagból (a) mint egyik tényezőből, másrészt az Államelmélet 2., Büntető eljárásjog 2., Egyetemes államés jogtörténet 2., Jogelmélet 2., Közgazdaságtan 3., Magyar állam- és jogtörténet 2., Munkajog 2., Nemzetközi magánjog 2., Pénzügyi jog 2., Polgári eljárásjog 3. és Római jog 2. tan­ tárgyak átlagából (b) mint másik tényezőből számolt egysze­ rű számtani átlag adja: (a+b):2. Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat Karunkon a 2006/2007. tanév 1. félévében kezdték meg, az oklevél minő­ sítése a második számítási tényező (b) kumulált átlaga alap­ ján történik. (7) Az oklevél minősítése: jeles (4,51-5,00), jó (3,51-4,50), közepes (2,51-3,50), elégséges (2,00-2,50) lehet. (8) A kitüntetéses oklevél kiállításának feltételeit a Karok hatá­ rozzák meg. Kari rendelkezés a TVSZ 174.§ (8) bekezdéséhez: Kitüntetéses oklevelet kap az a jogász hallgató, és BA képzé­ ses hallgató, akinek a halmozott (kumulált) súlyozott tanul­ mányi átlag (a) és a záróvizsga tárgyak, diploma munka át­ lag (b) tényezőkből számolt egyszerű számtani átlaga leg­ alább 4,9. (9) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közok­ irat, amely tartalmazza az egyetem nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, szüle­ tésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. (10) Az alapképzésben, osztatlan képzésben és a mesterképzés­ ben szerzett oklevél mellé az Egyetem oklevélmellékletet ad ki magyar és angol nyelven. 217 �Értelmező rendelkezések 175. § Fogalmak és meghatározások: — — — — — — — — — — — — — abszolutórium: végbizonyítvány, amely azt tanúsítja, hogy a hall­ gató a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötele­ zettségének eleget tett, valamint a szakmai gyakorlatot is teljesí­ tette aktív félév: amikor az adott félévre a megadott határidőig a hall­ gató legalább egy tárgyat felvesz alapképzés: alapfokozat eléréséhez vezető képzés. Az alapkép­ zésben alapfokozat [bachelor (BA) vagy baccalaureus (BSc)] és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú vég­ zettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatáro­ zottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. alapozó képzési szakasz: a szak tantervének kezdeti, részben más szakokkal azonos tantárgyakat tartalmazó képzési szakasza beiratkozás: a hallgatói jogviszony létrehozásához szükséges eljárás. A beiratkozás feltétele a felvétel. bejelentett passzív félév: amikor a hallgató a megadott határidőig írásban a TO-n bejelenti, hogy a következő félévben egy tárgyat sem kíván felvenni, tehát jogviszonyát szünetelteti be nem jelentett passzív félév: amikor a hallgató nem jelentkezik be a következő félévre, azaz nem jelenti be, hogy a következő fél­ évben egy tárgyat sem kíván felvenni (passzív kíván lenni). beszámoló: háromfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma CV kurzus: csak vizsgás kurzus, amelyre a hallgató akkor jelent­ kezhet be, ha egy tárgyból az előző félévben a félév végi aláírást megszerezte, de a vizsgakövetelményt nem sikerült teljesítenie elöhallgatási kötelezettség: a mintatantervben az előtanulmányi rend által meghatározott követelmény, amely rögzíti, hogy egy tárgy csak akkor vehető fel, ha másik, meghatározott tárgy(ak) követelményét(eit) a hallgató már teljesítette. előmenetel: a hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladá­ sa, amelyet a megszerzett kreditek összege fejez ki előtanulmányi rend: a tantervben rögzített követelményrendszer, amely meghatározza, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez mi­ lyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges, illetve hogy egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak egyidejű felvétele szükséges felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallga­ tóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték 218 �meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel gyakorlat: kiscsoportos kontaktóra gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítéssel járó, gyakorlaton meg­ szerezhető érdemjegy halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: a kreditrendszerü képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére szolgáló, a tanulmányok egészére számított súlyozott tanulmányi átlag ismétlő javítóvizsga: a sikertelen javítóvizsga megismétlése javítóvizsga: a sikertelen vizsga megismétlése kedvezményes tanrend: a szorgalmi időszakban való vizsgázásra és/vagy az óralátogatás alóli felmentésre irányuló TB engedély, a hallgató nyomós indokú kérelme alapján képzési időszak: az egyetemen öt hónapból álló oktatásszervezési időszak (félév), amely szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból áll képzési szakasz, modul: komplex ismeretanyag összefüggő tan­ tárgyainak csoportja kollokvium: ötfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma kontaktóra: 45 perces tanóra korrigált kreditindex: a tanulmányi öszöndíj alapjául szolgáló átlag, amely a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzóté­ nyezővel számítható. kötelező tantárgy: az a tantárgy, amelynek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva kötelezően választható tantárgy: a szak által meghatározott tan­ tárgyak közül választhatja ki a hallgató, hogy melyiket kívánja teljesíteni kredit: a tanulmányi követelmények teljesítésének kifejezésére szolgáló tantárgyhoz rendelt tanulmányi pont. 1 kredit = 30 munkaóra kreditakkumuláció: a hallgató által összegyűjtött kreditek száma, amely a tanulmányokban való előrehaladást fejezi ki kreditindex: egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére alkalmas átlag, amelynek számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani kritérium követelmény: a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nincs kredit ren­ delve 219 �KV kurzus: kedvezményes vizsgakurzus, amelyre a kedvezmé­ nyes tanrend keretében szorgalmi időszakban vizsgázási enge­ délyt kapott hallgatók kerülnek lezárt aktív félév: a hallgató aktív féléve végén a leckekönyv jobboldalának átlaggal történő lezárása, és a dékán, illetőleg az ál­ tala megbízott dékánhelyettes által történő hitelesítése mester képzés: mester képzésben mesterfokozat [master (MA) vagy magister (MSc)] és szakképzettség szerezhető. A mesterfo­ kozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzésben szerzett szakképzettségjogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. mintatanterv: A mintatanterv a tantárgyak kódját, megnevezését, leírását, heti/félévi óraszámát, a tananyaglistát, a számonkérés módját, a szerezhető kreditpontok számát és az előtanulmányi rendet tartalmazó tantárgylista, amely az egyéni tanrendje össze­ állításában segíti a hallgatót, megmutatva, hogy a képesítési köve­ telményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan tud az öszszes tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. módosító vizsga: az elégtelennél jobb érdemjegyre, vagy a „nem felelt meg”-nél jobb minősítéssel teljesített vizsga sikeresebb leté­ telének kísérlete nem szakos tantárgy: más szak kínálatából felvehető tantárgy nem teljesített tantárgy: a hallgató által az adott félévben felvett tantárgy, amelyet a hallgató elégtelen vagy nem felelt meg minő­ sítéssel zárt, illetőleg meg sem kísérelt teljesíteni osztatlan képzés: egységes, alap- és mesterfokozatra nem szét­ bontott, 10 féléves képzés, ahol a mintatantervben meghatározott 300 kreditet kell megszerezni. Az osztatlan jogászképzésben ki­ adott oklevél doktori címet tanúsít, ennek rövidített jelölése: dr. jur. párhuzamos hallgatási kötelezettség: a tantervben meghatározott egyes tantárgyakhoz más tantárgyak egyidejű felvételének köve­ telménye passzív félév: az a félév, amelyben a hallgató szünetelteti tanul­ mányait, egy tárgyat sem vesz fel. A passzív félév lehet bejelen­ tett illetve nem bejelentett regisztráció: bejelentkezési eljárás az aktív vagy passzív félév bejelentésére regisztrációs hét: a szorgalmi időszak első hete, amikor a Neptun rendszeren történő beiratkoztatás, jogviszony igazolások kiadása és a kérelmek leadása történik súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeg, osztva a teljesített tárgyak kreditértékeinek összegével 220 �szabadon választható tantárgy: a hallgató szabadon választja ki tantárgyát a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tárgyak köréből — szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom(ismeretek, jártasságok, készségek)egységes rendszerét tartalmazó képzés — szakirány/témacsoport: a szakképzettség részeként megszerezhe­ tő, speciális szaktudást biztosító képzés — szakképzés: a törzsképzést követő, a képzést lezáró szakasz — tagozatváltás: átlépés az egyik (pl.: nappali) tagozatról a másik (pl.: levelező) tagozatra — tantárgy blokk: az előtanulmányi rend szerint egymásra épülő tantárgyak csoportja — tantárgylista: egy adott szak tantárgyait felsoroló lista — tan terv: a képzési program része, amely kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel, és a képzési és kimeneti követelmények alapján készíti a kar. A tan­ terv határozza meg a záróvizsga és az oklevél megszerzésének feltételeit is. — törzsképzés: az alapozó képzési szakaszra épülő, a szak lényegi ismeretanyagát tartalmazó képzés — vizsga: ötfokozatú vagy háromfokozatú minősítéssel járó szá­ monkérés, amely a hallgató teljesítményének értékelésére szolgál — Átmeneti rendelkezések 176. § (1) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1- je előtt osztatlan képzésben kezdték meg - a továbbra is osz­ tatlanként folyó jogász képzést kivéve - jogosultak a felvé­ telükkor érvényes tanulmányi rend szerint befejezni a tanul­ mányaikat. Kérésükre a dékán a BA illetve BSc kimenet le­ hetőségét biztosíthatja. (2) Azon hallgatók tekintetében, akik a tanulmányaikat 2006. szeptember 1 -je előtt osztatlan képzésben kezdték meg, a Ka­ rok által meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesek. A PPKE SZMSZ TVSZ-re vonatkozó PPKE JÁK kari, átmeneti és értelmező rendelkezései 2006. szeptember 15-i hatállyal léptek életbe. A PPKE JÁK átmeneti rendelkezései a 2006. szeptember 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesített hallgatókra vo­ natkoznak. Az átmeneti rendelkezések 2010. június 30-ig érvényesek. 221 �1. sz. melléklet A diplomakiadás feltételéül elfogadható nyelvekről és nyelvvizsgákról A Kar elfogadja a Nyelvvizsgát Akkreditáló Központ honlapján felsorolt államilag akkreditált nyelvvizsgákat angol, német, fran­ cia, olasz, spanyol, orosz és latin nyelvekből. Ezen nyelveken túl a dékán egyedi mérlegelés alapján más nyelveket is elfogadhat. 2. sz. melléklet A Kar által is elfogadott nemzetközi nyelvvizsgák az akkreditált nyelvvizsgákon kívül 1. 2. 3. CELI (Certificato di Conoscenza della Lingua Italiana) 3 szintű olasz nemzetközi nyelvvizsga (Olasz Kultúrintézet) OILS (Certificazione di Italiano come Lingua Straniera) DELE (Diploma de Espanol como Lengua Extranjera) grado intermedio, középfokú spanyol nemzetközi nyelvvizsga (Cervantes Intézet) 222 �Tanulmányi ügyek Dékáni Hivatal Dékánhelyettesi Titkárság A www.jak.ppke.hu/oktseg/index.html honlapon a hallgatókat érintő fontos információk folyamatosan aktualizálva megtalálhatók. Kiadványunk e fejezetében találhatók a hallgatók által kötelezően elolvasandó tudnivalók, az alábbi sorrendben: - - A Dékáni Hivatalra vonatkozó legfontosabb adatok, telefon­ számok Dékánhelyettesi Titkárság Mintatanterv -jogászképzés Tájékoztatás a Nemzetközi igazgatás alapszakról (BA) Mintatanterv - Nemzetközi igazgatás alapszak (BA) Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy a TANULMÁNYI ÉS VIZSGA­ SZABÁLYZAT előzőfejezetünkben Szabályzatok c. alatt található. Dékáni Hivatal A Dékáni Hivatal vezetője: Mátéffy Györgyné Hallgatói információs szolgálat: 018/a szoba telefon: 429-7208 Szakmai gyakorlat Diákigazolvány Diákhitel Szakdolgozat leadás 018/a szoba telefon: 429-7200/ 370 Záróvizsga Okle vélm elléklet 043/c szoba telefon: 429-7200/ 307 Neptun Teremgazdálkodás 043/a szoba telefon: 429-7200/ 306 223 �Tanulmányi ügyek intézése: Ügyfélfogadás szorgalmi időszakban * félfogadási idő Tanulmányi előadó Balázs Jánosné (Julika) bjuli@iak.ppke.hu 043/a szoba, telefon: 429 7207 Csonka Sándorné (Juli) csonka@jak.ppke.hu 043. szoba, tel.: 429 7200/308 mellék Kedd, csütörtök és min­ den páratlan szombat goo _ 12()0 Szerda és péntek 13(K) - 15<K) Dósa Orsolya orsid@jak.ppke.hu 043/a szoba, tel.: 429 7200/ 393 m. Hadnagy Zoltánná (Mária) ederics @ j ak. ppke.hu 043/b szoba, telefon: 429 7206 Havaldáné Szabó Eszter szeszter@jak.ppke.hu 043. szoba, telefon: 429 7200/308 mellék Kedd, csütörtök és minden páros szombat g()() _ Szerda és péntek Kovácsné Gőcze Györgyi gyorgyi @ jak.ppke.hu 043/a szoba, telefon: 429 7207 Penczné Bálint Katalin pencz@jak.ppke.hu 043/a szoba telefon: 429 7200/ 393 mellék Sztancsik Éva evuska@jak.ppke.hu 043/b szoba, telefon: 429 7206 * Egyéb időszakban szombaton nincs ügyfélfogadás. 224 Szerda és péntek minden páros szombat _ 12(X) Kedd és csütörtök g(X) 12(K) Szerda és péntek isoo.is^ �Dékánhelyettesi Titkárság Helye: Szentkirályi u. 28.1. emelet 105. szoba Telefon: 429-7247, 4297-248. Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Titkárságvezető: Boncza Hajnalka A titkárság feladatai közé tartozik többek között a hallgatók tanulmá­ nyi, szociális és kulturális helyzetével kapcsolatos kérelmek döntésre való előkészítése, úgy mint - a Tanulmányi Dékánhelyettes hatáskörében: - tagozatváltás, szakváltás, átvétel, - dékáni méltányosság, tanulmányok folytatása, - önhibán kívüli passzív félév, - egyéb. - a Tanulmányi Bizottság hatáskörében: - halasztott beiratkozás, - halasztott tárgy fel vétel, - kedvezményes tanrend, - vendéghallgatói jogviszony, - költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolása. - a Diákjóléti Bizottság hatáskörében: - eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonat­ kozó részletfizetési kérelme ügyében, - eredményhez kötött tanulmányi ösztöndíj odaítélése, - rendszeres és rendkívüli szociális támogatás odaítélése, - Márton Áron Szakkollégium, - a hallgatók egyéb kulturális és sporttevékenységével kapcso­ latos ügyek, - mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bi­ zottság hatáskörébe utal. - a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek, - valamint a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése. 225 �A tanév beosztása I. félév: Szorgalmi időszak: szeptember 03 - december 15 Első tanítási nap: szeptember 10 (nappali) szeptember 08 (levelező) Tanítási szünetek: nappali tagozaton: október 22-23, október 27—november 02 (dékáni szünet) levelező tagozaton: október 20 (órarend szerint) Vizsgaidőszak: Elővizsgaidőszak (intézet- és tanszékvezetők döntése alapján) 2007. december 10-15 Rendes vizsgaidőszak: 2007. december 17-2008. február 02 II. félév: Kezdete: 2008. február 11. Első tanítási nap: 2008. febr. 09 (levelező), febr. 11 (nappali) 226 �Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogász szak Mintatanterv* 2007/2008 A mintatanterv tantárgyai 3 kategóriába soroltak: - kötelező tárgyak - kötelezően választható tárgyak - szabadon választható tárgyak A rövidítések magyarázata: heti óraszám a nappali tagozaton féléves óraszám a levelező tagozaton számonkérés módja: al. = aláírás, B = beszámoló, K = kol­ lokvium Kr = az adott tárggyal szerezhető kreditek (tanulmányi pontok) száma A beszámoló minősítése háromfokozatú, a kollokvium minősítése ötfokozatú. N= L= Szk= Képzési idő: 10 félév Megszerzendő kredit: 270 kredit + 30 kredit(diplomamunka)=300 kredit Abszolutórium: 270 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat Záróvizsga tárgyai: Alkotmányjog és Közigazgatási jog Büntetőjog Európajog és Nemzetközi közjog Polgári jog és Kereskedelmi jog Az oklevél minősítése: Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat 2006/07 tanév előtt kezdték meg: Az oklevél minősítését egyrészről a négy záróvizsga-tárgy és a diplomamunka öt értékéből alkotott átlagból (a) mint egyik ténye­ zőből, másrészt az Államelmélet 2, Büntető eljárásjog 2, Egyete­ mes állam- és jogtörténet 2, Jogelmélet 2, Közgazdaságtan 3, Ma- A „Mintatanterv” egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 10 félév alatt befe­ jezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend betartásával eltérhet. 227 �gyár állam- és jogtörténet 2, Munkajog 2, Nemzetközi magánjog 2, Pénzügyi jog 2, Polgári eljárásjog 3 és Római jog 2 tantárgyak át­ lagából (b) mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag adja / (a+b):2 I. A sikertelen vizsgák osztályzatát az oklevél minő­ sítésének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07. tanév I. félévétől kezdték meg: Az oklevél minősítését a négy záróvizsgatárgy és a diplomamunka öt értékéből alkotott átlagból (a) mint egyik tényezőből, másrészt a halmozott súlyozott tanulmányi átlagból (b) mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag adja. A sikertelen vizsgák osz­ tályzatát az oklevél minősítésének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az oklevél kiadásának feltétele: Sikeres záróvizsga és egy államilag elismert középfokú „C” típusú nyelvvizsga. A Karon elfogadott nyelvek: Angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol és latin, valamint a közép­ iskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizs­ gaként elfogadott nyelvvizsgák. 228 �1. félév Tantárgy Szk e+gy L e+gy A katolikus hit alapjai 2+0 12+0 K Bevezetés a jogfogal­ makba 2+0 15+0 Bevezetés a közgazda­ ságtanba 2+0 Egyetemes állam- és jogtörténet 1. 3+0 Kód JOKJ2()1N_() N Kr Előhallg. köt. Párti, halig, 3 - - K 3 - - 12+0 K 3 - - 15+0 K 4 köt. JOKJ20ILJ JOJB2()IN_() JOJB2()IL_1 JOKG2OINJ) JOKG20ILJ J0JT2O1NO JOJT2()1L_1 Jog- töit.gyak. 1. (JOJT101) jomoiNj) JOIT2()1L_1 Informatika gyakorlat 1. 0+1 0+6 B 1 Jogtörténeti gyakorlat 1. 0+2 0+2 B 1 J0JT1O1NJ) - - Egyet.jt. 1. (JOJT201) vagy Ma- J0JT1O1LJ) gyar.jt.1. (JOJT203) Kötelezően választható tárgycsoport A* 3+0 6+0 B 2 - - JODH300LAI JONY20INJ) Latin 1. 0+3 0+9 B 1 - - Magyar állam- és jogtörténet I. 3+0 15+0 K 4 JODH300NA0 JONY201LJ J0JT2O3NJ) JOJT2()3L_I Jogtört.gyak. 1. (JOJT101) JORJIOINJ) ' Római jog gyakorlat 1. 0+2 0+1 B 1 Római jog 1. (JORJ201). J0RJ1O1LJ) Római jog 1. J0RJ2O1NJ) 4+0 15+0 K 5 Római jog gyak. 1. JORJ2()IL_1 (JORJ101) Szabadon választható tárgy 0+2 0+2 B 2 - JODH400LA0 JOTN201NJ) Testnevelés 1. 0+2 0+0 al. 0 - 30 111 - 30 JODH400NA0 Összesen Kollokvium (K): 6 Beszámoló (B): 6 Aláírás (al.): 1 Kötelezően választható tárgycsoport A.*: JOKJ301NA0, JOKJ301LA1 Alapvető etika JORJ301NA0, JORJ301LA1 Keresztény erkölcs és jogászi etika JORJ302NA0, JORJ302LA0 Értékrend és pluralizmus A három tárgy közül az egyik felvétele kötelező. 229 �2. félév N e+gy L e+gy Szk Államelmélet gyakor­ lat 1. 0+1 0+2 B Államelmélet 1. 2+0 Tantárgy Kód JOJB104NJ) JOJB104LJ) JOJB204NJ Kr 1 köt. Államelm.l. 15+0 K 3 Bev. a Államelm.gyak. 1. jogfogaim (JOJB104) (JOJB201) JOJT2()2L_1 Egyetemes állam- és jogtörténet 2. JOIT202NJ) Informatika gyakorlat 2. 3+0 15+0 K 5 Egyetemes Jogtört.gyak.2. jogt. I. (JOJT102) (JOJT201) 0+1 0+6 B 1 Infoim, gy.l. (JOIT201) JOIT202L_1 J0JTIO2NJ) Párh.halig, (JOJB204) JOJB204L.2 JOJT202N_I ElőhaUg. köt Jogtörténet gyakorlat 2. 0+2 0+2 B 1 Egyet.jt.2. (JOJT202)vagy Magyar JOJTI02L0 jt.2.(JOJT204) JOKJ202NJ) Kánonjog 1. 2+0 15+0 K 3 alapjai JOKJ2()2L_I (JOKJ201) Latin 2. JONY202NJ) 0+3 0+9 B 1 Latin 1. (JONY201). JONY202L_1 Magyar állam- és jogtörténet 2. 3+0 JOJT2()4L_2 JORJI02N.0 Római jog gyakorlat 2. 0+1 JOJT2()4N_1 A kát. hit 15+0 0+2 K B 5 Magyar jogt. 1. Jogtört.gyak.2. (JOJT203) (JOJT102) 1 Római jog 2. (JORJ202) J0RJ1O2LJ) JORJ2()2N_1 Római jog 2. 4+0 15+0 K 6 Római jog 1. (JORJ201) JORJ202L_2 J0KG2O2NJ) JODH400LA0 JOTN202NJ) gyak.2. (JORJ102) Statisztika 2+0 15+0 K 3 - Szabadon választható tárgy 0+2 0+2 B 2 - Testnevelés 2. 0+2 0+0 al. 0 JOKG202LJ JODH400NA0 Római jog Testnev. 1. (JOTN201) Összesen 28 113 Kollokvium (K): 6 Beszámoló (B): 6 Aláírás (al.): 1 230 - 32 �3. félév Kód Tantárgy N e+gy L e+gy Szk Kr Előhallg. köL Párh.hallg. köt. JOAJWINJ) Alkotmányjog gyakorlat 1. Alkotmányjog 1. 0+1 0+2 B 1 - Alkotm.jog 1. 2+0 15+0 K 3 - Alkotm.gyak.l. Államelmélet m/nV 9 Államelmélet 2. 0+1 0+2 B 1 2+0 15+0 K 4 JOAJ101LJ) J0AJ2O1NJ) (JOAJ201) JOAJ2()1L_1 JOJB105NJ) J0JBIO5L 1 JOJB205N_1 (JOAJ101) Allamelm.2. (JOJB205) Allamelm. 1. (JOJB204) JOJB2()5L_2 Allamelm. gyak.2. (JOJB105) Büntetőjog 1. 3+0 15+0 K 4 Egyet. Bűnt. gyak. 1. .IOBJ201N.0 jt.2.(JOJT202) (JOBJ101) JOBJ2()IL_I Magyai' jt.2.(JOJT204) JOBJ10IN_0 JOBJ1()1L_2 Büntetőjogi gyak. 1. 0+1 0+2 B 1 JOKJ203NJ) Kánonjog 2. 2+0 15+0 K 3 Kánonjog 1. Kötelezően választ­ ható tárgycsoport B (Közgazdaságtan 1.)* Kötelezően választ­ ható tárgycsoport C (Közgazdaságtan 2.)** Kötelezően választ­ ható tárgycsoport F (Kötelezően választ­ ható tárgy polgári jogból) 2+0 9+0 B 2 Bev. a közg. (J0BJ2O1) (JOKJ202) JOKJ2()3L_I JODH300NBI JODH300LBI JODH300NC1 JODH300LCI JODH300NF0 JODH300LF0 Büntetőjog 1. (JOKG201) 2+0 Polgári jog 1. JODH400NA0 Szabadon választha­ tó tárgy Szabadon választha­ tó tárgy Testnevelés 3. B 2 Bev. a közg. (JOKG201) 0+2 0+2 B 1 Polgári jog 1. (JOPJ201) 3+0 .IOPJ2()1N_O JOPJ2()1L_1 9+0 15+0 K 4 Római jog 2. (JORJ202) Köt.vál.tárgy polg. jogból (JODH300NF0, JODH300LFO) JODH400LA0 JODH4(X)NAO JODH4(X)LAO JOTN203NJ) 0+2 0+2 B 2 - 0+2 0+2 B 2 - 0+2 0+0 al. 0 Testnev. 2. (JOTN202) Összesen 27 105 — 28 Kollokvium (K):5 Beszámoló (B): 8 Aláírás (al.): 1 Kötelezően választható tárgycsoport B (Közgazdaságtan 1.)* JOKG301NB1, JOKG301LB1 Számvitel és menedzsment módszerek JOKG302NB1, JOKG302LB1 Vállalatgazdaságtan és kontrolling A két tárgy közül az egyik felvétele kötelező Kötelezően választható tárgycsoport C (Közgazdaságtan 2.)**: JOKG303NC1, JOKG303LC1 EU gazdaságtana JOKG304NC1, JOKG304LC1 Világgazdaságtan A két tárgy közül az egyik felvétele kötelező 231 �4. félév Kód JOAJ IO2N_O JOAJ 102L_0 JOAJ2Ö2NJ) N e+gy L e+gy szk Alkotmányjog gyakorlat 2. 0+1 0+2 B Alkotmányjog 2. 2+0 Tantárgy Kr 1 15+0 K. 3 Alkotmányjog Alkotm.jog Alk.jog gyak I. 2. (JOAJ 102) Alkotmányjog 3. 2+0 15+0 B 1 Alkotm.jog 1. (JOAJ201) Büntetőjog 2. 3+0 15+0 K. 4 Büntetőjog 1. (JOBJ201) JOBJ2()2L_I JOBJI02NJ) JOBJI02LJ) JOJB102NJ) J0JB1O2LJ) JOJB2()2N_1 0+2 B 1 Büntetőjogi gyakor­ lat 2. 0+1 Jogelmélet gyakorlat 1. Jogelmélet 1. 0+1 0+2 B 1 2+0 15+0 K 3 Kánonjog 3. Büntetőjog 2. Jogelmélet 1. (JOJB202) 2+0 15+0 K 3 Államelm. 2. Jogelm.gyak.l. (JOJB205) (JOJB102) Kánonjog 1. (JOKJ202) 4+0 JOKG205L_2 gyak.2. (JOBJ202) JOKJ204L_2 JOKG2()5N_2 Bűnt.jogi (JOBJ102) JOJB2()2L_2 JOKJ204NJ) köt. (JOAJ201) JOAJ203L.2 JOBJ202NJ) Párh. halig, 2. (JOAJ202) JOAJ202LJ JOAJ203NJ) Előhallg. köt. 15+0 K 4 Közgazd. 1. (JODH300NB1, Közgazd. 3.: Önkén­ tes és kötelező újra­ elosztási rendszerek JODH300LBI) Közgazd. 2. (JODH300NC1, JODH300LC1) JOPJ202NJ) Polgári jog 2. 3+0 15+0 K 4 JOPJ202LJ JOPJ102NJ) J0PJIO2LJ) JODH400NA0 JODH400LA0 JOTN204NJ) Polgári jogi gyakor­ lat 1. 0+2 0+2 B 1 Szabadon választha­ tó tárgy 0+2 0+2 B 2 Testnevelés 4. 2+0 0+0 al. 0 Polgári jog 1. Polg.jogi gyak. (JOPJ201) 1. (JOPJ102) Polgári jog 2. (JOPJ202) - Testnev. 3. (JOTN203) Összesen 27 115 Kollokvium (K): 6 Beszámoló (B): 6 Aláírás (aL): 1 232 - 30 �5. félév Kód JOBJ203NJ) Tantárgy N e+gy L e+gy Szk Kr Előhallg. köt. Párh.halig, köt. Büntetőjog 3. 2+0 . 15+0 K. 3 Büntetőjog 2. Bűnt.jogi (JOBJ202) JOBJ203L_2 Büntetőjogi gyakorlat 3. 0+1 Jogelmélet gyakorlat 2. 0+1 JOJBI()3L_0 JOJB2()3N_1 Jogelmélet 2. 2+0 J0BJIO3N ! JOBJ 1()3L_() JOJB1()3N_() 0+2 B 1 Büntetőjog 3. (JOBJ203) 0+2 B 1 Jogelmélet 2. (JOJB203) 15+0 K 4 Jogelm. 1 .(JOJB202) JOKI2()1L_2 JOMT1()IN_0 JOMT10ILJ) JOMT201NJ Közigazgatási jog 1. 4+0 15+0 K 5 Egyetjt 2.(JOJT202) Magyar jt.2.(JOJT2O4) Római jog 2.(JORJ202) Munkajog gyakor­ lat 1. 0+1 Munkajog 1. 2+0 0+2 B 1 Munkajog 1. (JOMT201) 12+0 al. 0 Polgári jog 2. (JOPJ202) JOMT2()1L_2 JÓNK 101 N_() JONK101LJ) J0NK2O1NJ) JONK2()IL_2 JOPU101N_0 JOPUIOILJ) JOPU2()1N_0 Nemzetközi . közjog gyakorlat 1. 0+1 Nemzetközi közjog 1. 3+0 Pénzügyi jog gyakorlat 1. 0+2 B 1 JOPJ103L_0 gyak.l. Nemzetközi közjog 1. (JONK201) 0+1 15+0 0+2 K B 4 Egyetjt. 2.(JOJT202) Nemzetközi Magyar jt.2.(JOJT204) közjog gyak.l. Római jog 2.(JORJ202) (JONK101) 1 Pénzügyi jog !• (JOPU201) Pénzügyi jog 1. 2+0 12+0 K 3 Közgazd. 3. (JOKG205) Pénzügyi jog gyak. 1. (JOPU101) Polgári jog 3. 3+0 15+0 K 4 Polgári jog 2. (JOPJ202) JOPJ203L_2 J0PJ1O3NJ) Munkajog (JOMT101) JOPU20IL_2 J0PJ2O3NJ) Jogelm.gyak.2. (JOJB103) JOJB2()3L_2 JOK120IN_0 gyak.3. (JOBJ 103) Polg.jog gyak. 2. (JOPJ103) Polgári jogi gyakorlat 2. Összesen 0+2 0+2 B 1 Polgári jog 3. (JOPJ203) 25 111 Kollokvium (K): 6 Beszámoló (B): 6 Aláírás (al.): 1 233 - 29 - �6. félév N e+gy L e+gy Szk Büntetésvégrehajtási jog 1+0 12+0 K Büntetőjog 4. 2+0 Tantárgy Kód JOBJ205NJ) JOBJ2()5L_2 .IOBJ204NJ) Kr 2 Előhallg. köt. Párh.hallg. köt. Büntetőjog 2. (JOBJ202) K 15+0 3 Büntetőjog 3. Büntetőjogi (JOBJ203) gyakorlat 4. JOBJ2()4L_2 (J0BJ1O4) JOBJ104N.0 JOBJ104LJ) JOKI202NJ) JOKI2()2L_2 JOKI102NJ JOKH()2L_() JOMT102N_() JOMT102LJ) JOMT2()2N_2 Büntetőjogi gyakorlat 4. 0+2 Közigazgatási jog 2. 2+0 Közigazgatási jogi gyakorlat 0+2 Munkajog gyakor­ lat 2. 0+1 Munkajog 2. 2+0 0+2 B 1 Büntetőjog 4. (JOBJ204) K 15+0 0+2 B 3 Közig.jog 1. Közig.jog gyak. (JOKI201) (JOKI102) 1 Közig.jog 2. (JOKI202) 0+2 B 1 Munkajog 2. (JOMT202) 15+0 K1 4 Munkajog 1. Munkajog (JOMT201) JOMT2()2L_2 gyak.2. (JOMT102) JONK102NJ) JONK102L_0 JONK202NJ) JONK202L_2 JOPUI()2N_() JOPU102LJ) JOPU202NJ Nemzetközi közjog gyakorlat 2. 0+1 Nemzetközi közjog 2. 3+0 0+2 B 1 Nemzetközi közjog 2. (JONK202) Pénzügyi jog gyakorlat 2. 0+1 Pénzügyi jog 2. 2+0 15+0 0+2 K B 4 Nemzetk. Nk közjog közjog 1. gyak. 2. (JONK201) (JÓNK 102) 1 Pénzügyi jog 2. (JOPU202) 15+0 K 4 Pénzügyi jog 1. Pénzügyi jog (JOPU201) JOPU202L_2 gyak.2. (JOPU102) Polgári jog 4. JOPJ204NJ) 3+0 15+0 K 4 Polgári jog 3. Polgári jogi gyak. 3. (J0PJ2O3) JOPJ204LJ (JOPJ104) JOPJ104NJ) JOPJ104LJ) JODH400NA0 JODH400LA0 Polgári jogi gyakorlat 3. Szabadon választ­ ható tárgy Összesen Kollokvium (K): 7 0+2 0+2 B 1 Polgári jog 4. (JOPJ204) 0+2 0+2 B 2 26 116 - 32 Beszámoló (B): 7 - Aláírás (al.): - 1 A kollokvium anyaga a Munkajog 1. és a Munkajog 2. tárgy anyagát is magába foglalja. 234 - �7. félév Kód JOBE2()1N_() Tantárgy Büntető eljárásjog 1. N L e+gy e+gy 3+0 12+0 Szk Kr Előhallg. köt Párh.hallg. köt K 4 Büntetőjog 2. Bünt.elj.gyak.1. (JOBJ202) JOBE20IL_2 JOBE10INJ) JOBE101LJ) JOEUI01NJ) JOEUIOILJ) JOEU2()1N_I Büntető eljárásjogi gyakorlat 1. Európajog gyakorlat 1. Európajog 1. 0+1 0+2 B 1 (JOBE201) 0+1 0+2 B 1 2+0 12+0 B 1 JOKV2()IL_3 JODH3()()_E() JODH300NG0 JODH300LG0 JODH300NH0 JODH3(X)LH() JOK11O3N_O JOKI103LJ) JOKI2()3N_0 JOKI2()3L_2 JONM1ÖINJ) JONM101L_() JONM201N_1 JONM2()IL_3 JOPE2()1N_I Környezetvédelmi 2+0 jog 1Kötelezően választ­ — ható tárgycsoport E (Évfolyamdolgozat) Kötelezően választható 2+0 tárgycsoport G (Összehasonlító jogból)** Kötelezően választha­ 2+0 tó tárgycsoport H.* Közigazgatási 0+2 eljárásjogi gyakorlat 9+0 JOPEIOILJ) JOPJ2()5N_() JOPJI05LJ) Eu.gyak.l. (JOPJ202) (JOEU101) 2 évf. d. jegy K 2 120 kredit 2 Id. a tárgyak Közig, jog 1. (JOKI201) — 9+0 mellett 3+0 B 1 0+2 B 1 - Közig.jog 3. (élj-jog) (JOKI203) Közigazgatási jog 3. (eljárásjog) 2+0 12+0 K 3 Közig, jog. Közig.élj.gyak. 2. (JOKI103) (JOKI202) Nemzetközi magán­ jog gyakorlat 1. Nemzetközi magán­ jog 1. 0+1 0+2 B 1 2+0 12+0 K 2 Nk magánjog 1. (JONM201) Polgári jog 2. (JOPJ202) NK magánjog gyak. 1. (JONM101) Polgári eljárásjog 1. 2+0 12+0 K 2 Polgári jog 2. (JOPJ202) Polgári eljárásjogi gyakorlat 1. Polgári jog 5. 0+1 0+2 B ■1 3+0 12+0 K 4 0+1 0+2 B 1 2+0 9+0 K 2 Polgári jog 4. Polg.jogi gyak. 4. (J0PJ1O5) Polgári jog 5. (JOPJ205) Egyetjt. 2. (JOJT202) Magyar jt.2. JOMT2()3N_1 (JOJT204) JOMT2()3L_3 Római jog 2. (JORJ202) Összesen (JOPE101) Polg.eljárásjog 1. (JOPJ204) Polgári jogi gyakor­ lat 4. TB és szociális jog 1. Polg.elj.gyak.l. (JOPE201) JOPJ2()5L_2 jopjiosn.i Polgári jog 2. K J0PE2OIL.3 J0PE1O1 N_1 Európajog 1. (JOEU201) JOEU2()1L_2 JOKV2()1N_I (JOBE101) Bünteljárásjog 1. 29 114 235 - 29 �Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 120 kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 210 kreditpontot elért, mindaddig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az évfolyamdolgozat tárgyat nem teljesítette. Az évfolyamdolgozat tárgy 120 és 210 kreditpont között páratlan és páros félévben egyaránt felvehető. Kollokvium (K):8 Beszámoló (B): 8 Aláírás (al.): - Kötelezően választható tárgycsoport G (Összehasonlító jogból)**: JOOJ301NG0, JOOJ301LG1 Összehasonlító közjog (elöhallg.:Alkotmányjog 3) JOOJ302NG0, JOOJ302LG1 Összehasonlító magánjog (elöhallg.: Polgári jog 2) A két tárgy közül az egyik felvétele kötelező Kötelezően választható tárgycsoport H.*: JOKV301NH0, JOKV301LH0 JOPE301NH0, JOPE301LH0 JOPJ318NH0, JOPJ318LH0 JOKV303NH0, JOKV303LH0 JOMT301NH0, JOMT301LH0 Bioetika és környezeti etika 1. Sportjog Ingatlanjog 1. Környezet és fejlődés Introduction to the Social Doctrine of the Church Az öt tárgy közül egy tárgy felvétele kötelező. 236 �8. félév Kód Tantárgy N e+gy L e+gy Szk Kr Előhallg. köt. Párh.hallg. köt. JOBE202NJ Büntető eljárásjog 2. 3+0 12+0 K 5 Bűnt. élj. 1. Bünt.elj.gyak.2. (JOBE201) (JOBE102) Büntető eljárásjogi gyakorlat 2. 0+1 Európajog gyakor­ lat 2. 0+1 JOEUI02LJ) JOEU2O2N_l Európajog 2. 2+0 JOBE2()2L_2 JOBEW2NJ) JOBE102LJ) JOEUI02NJ) 0+2 B 1 Bünt.elj.2. (JOBE202) 0+2 B 1 Európajog 2. (JOEU202) 12+0 B 1 JOEU202L_2 Európajog 1. (JOEU201) Európajog gyak. 2. (JOEU102) J0KE1OINJ) JOKEI()1L_() JOKE201NJ) JOKE201L_2 J0KV2O2NJ) ,IOKV2()2L_2 Kereskedelmi jog gyakorlat 1. Kereskedelmi jog 1. 0+1 Környezetvédelmi jog 2. 2+0 0+2 B 1 Ker.jog 1. (JOKE201) 2+0 15+0 9+0 K K 3 3 Polgári jog 3. Ker.jog gyak. 1. (JOPJ203) (JOKE101) Körny.véd. jog 1 • (JOKV201) Kötelezően vá­ lasztható tárgy­ csoport I.* 2+0 Közigazgatási jog 4. 2+0 JOKI204L_2 JOBE203NJ Kriminalisztika 2+0 6+0 al 0 Nemzetközi magánjog gyakorlat 2. 0+1 0+2 B 1 Nemzetközi magánjog 2. 2+0 J0DH3OONIO JODH3(X)LK) JOKI204NJ) 3+0 B 1 Lásd, a tárgyaknál 12+0 K 3 Közig, j. 3. (eljárásjog) (JOKI203) JOBE203LJ JONM102NJ) JONM102LJ) JONM2()2N_2 JONM2()2L_2 Polgári eljárásjog 2. JOPE2()2N_1 JOPE202L_3 Nk magán-jog 2. (JONM202) 2+0 12+0 12+0 K K 3 2 Nk. Magán­ NK magánjog jog 1. gyak. 2. (JONM201) (JONM102) Polgári élj. 1. Polg.elj. (JOPE201) gyak 2. (JOPE102) Polgári eljárásjogi gyakorlat 2. JOPE102N-I JOPE102L0 0+1 0+2 B 1 Polg.eljárásjog 2. (JOPE202) Szabadon választ­ ható tárgy 0+2 0+2 B 2 - TB és szociális jog 2. 2+0 12+0 K 3 TB és szoc. jog JOMT2(ML_2 JOKV2O3NJ) Versenyjog 1. 1+0 JODH400NA0 JODH400LA0 JOMT2()4N_0 I. (JOMT203) 6+0 al. 0 Közig, jog. 2. .IOKV203LJ) (JOKI202) Összesen 29 123 237 - 33 �Kollokvium (K): 7 Beszámoló (B): 8 Aláírás (al.): 2 Kötelezően választható tárgycsoport I*: JOPJ321NI0, JOPJ321LI0 JOPJ322NI0, JOPJ322LI0 JOPJ320NI0, JOPJ320LI0 JOKV302NI0, JOKV302LI0 Ingatlanjog 2. (előhallg. köt.: Ingatlanjog 1.) Sajtó- és médiajog 1. Az Európai Unió magánjoga Bioetika és környezeti etika 2. A négy tárgy közül az egyik felvétele kötelező. 238 �9. félév Kód JOEU203NJ Tantárgy Európajog 3. N e+gy L e+gy Szk 2+0 15+0 K Kr 4 JOEU2()3L_2 Párh.hallg. köt. EU. jog 2. (JOEU202) Kereskedelmi jog gyakori at 2. 0+1 JOKEI02L-0 JOKE2()2N_1 Kereskedelmi jog 2. 2+0 JOKE102NJ) Eiőhallg. köt. 0+2 B 1 Kér.jog 2. (JOKE202) 15+0 K 3 JOKE2()2L_3 Ker.jog 1. Ker.jog (JOKE201) gyak. 2. (JOKE 102) JODH3(X)_D() Kötelezően választható tárgycsoport D (Dip­ lomamunka konzultá­ ció) 0+0 0+0 Al. 0 JODH300NJ0 Kötelezően választható tárgycsoport J (Köt. tárgycsop. jogbölcseletből)* 2+0 6+0 B 1 Kötelezően választható tárgycsoport L.** 2+0 3+0 B 1 Kötelezően választható tárgycsoport M.*** 2+0 3+0 B 1 JODH300LM0 JOBJ2Í0NJ) Kriminológia 2+0 JODH300LJ0 JODH300NL0 JODH3(X)LL() JODH300NM0 (JOJB201) - Lásd, a tárgyaknál 12+0 K 2 Büntetőjog 2. (JOBJ202) Nemzetközi kereske­ delmi választottbíráskodás 2+0 JONM203L_2 JOPE2()3N_1 Polgári eljárásjog 3. 2+0 12+0 K 3 Polg. élj 2. (JOPE202) 12+0 K 4 JOPE2()3L_l Polg. élj. 2. (JOPE202) Szabadon választható tárgy 0+2 0+2 B 2 JODH400LA0 JOJB2()XN_1 Természetjog 2+0 9+0 B 2 Versenyjog 2. 2+0 12+0 K2 3 JODH400NA0 Bev. a jogfog. JOBJ2I()L_1 JONM203NJ) 210 kredit - JOJB2()8L_ 1 JOKV2()4N_1 JOKV204L_2 Versenyj. 1. (JOKV203) Összesen 23 103 - 27 2 A kollokvium anyaga a Versenyjog 1 és Versenyjog 2 tárgy anyagát is magába foglalja. 239 �A Diplomamunka konzultáció tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató legalább 210 kredit-pontot már összegyűjtött. Kollokvium (K); 6 Beszámoló (B): 6 Aláírás (al.): 1 Kötelezően választható tárgycsoport J (Köttárgycsop. jogbölcseletből) *: JOJB302NJ0, JOJB302LJ1 JOJB304NJ0, JOJB304LJ0 JOJB305NJ0, JOJB305LJ0 Jogszociológia Összehasonlító jogi kultúrák és összehasonlító bírói gondolkodásmód Állam- és politikai szociológia A három tárgy közül 1 tárgy felvétele kötelező. Kötelezően választható tárgycsoport L.**: JOKI302NL0, JOKI302LL0 A közigazgatás európai integrációja JOKI303NL0, J0KI3O3LLO Agrárigazgatás JOBJ301NL0, JOBJ301LL0 Nemzetközi és európai büntetőjog JOBJ302NL0, JOBJ302LL0 Emberi jogok EU konvenciója A 4 tárgy közül 1 tárgy felvétele kötelező Kötelezően választható tárgycsoport M. *** JOPU301NM0, JOPU301LM0 JOPJ323NM0, JOPJ323LM0 JOPJ324NM0, JOPJ324LM0 JOBJ303NM0, JOBJ303LM0 Bank és tőzsdejog Szellemi alkotások és piacgazdaság Sajtó- és médiajog 2. (előh.: Sajtó- m. 1) Európai büntetés-végrehajtási jog A 4 tárgy közül 1 tárgy felvétele kötelező. 240 �10. félév Kód JOA.I2()()N_() JOAJ2(X)L_I JOBJ2<X)N_() JOBJ2(X>L_1 JOEU2()()N_() JOEU200LJ JOPJ200NJ) JOPJ2(X)L_I Tantárgy Kr N L e+gy e+gy Alkotmányjog és közigazgatási jog záróvizsga előkészítő 3+0 12+0 - - 255 kreditpont Büntetőjog záróvizsga előkészítő 3+0 12+0 - - 255 kreditpont Európajog és nemzetköz 3+0 közjog záróvizsga előké­ szítő 12+0 - - 255 kreditpont Polgári jog és kereske­ delmi jog záróvizsga előkészítő 3+0 12+0 - - 255 kreditpont Összesen 12 48 - - - Szk Előhallg. köt. ZV előkészítő tárgy felvételére a hallgató akkor jogosult, ha már 255 kreditpontot összegyűjtött. Diplomamunka: 30 kredit. 241 �Nemzetközi igazgatási alapszak Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: Végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) Szakképzettség: nemzetközi igazgatásszervező Képzési terület: jogi és igazgatási Képzési ág: igazgatási A képzési idő félévekben: 6 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyüjtendő kreditpontok száma: 180 kreditpont Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan nemzetközi igazgatásszervezők képzése, akik alkalmasak a közigazgatási szervezetrendszerben, továbbá a nemzetközi nagyvállalatokon belüli nemzetközi vonatkozású döntések előkészítésére és végrehajtására, a közigazgatási szervek és az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésére, európai uniós szervezetekben történő ügyintézésre közigazgatásban igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a nemzetközi igazgatásszervezők képesek: - igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére; - szervezői, projektmenedzseri feladatok ellátására nemzetközi intézményekben és nemzetközi nagy vállalatoknál. - Az alapfokozat birtokában a nemzetközi igazgatásszervezők alkalmasak: - magas szintű nyelvtudás, tárgyalási és kommunikációs képességek birtokában a nemzetközi intézmények, az azokhoz 242 �- kapcsolódó belföldi szervezetek, nemzetközi nagyvállalatok döntéseinek előkészítésére és végrehajtására; közszolgálati, vállalati humánpolitikai feladatok ellátására. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal. Szakmai gyakorlat Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat elvégzése. Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges, melyből az egyik jogi és közigazgatási (Prpfex) vagy közgazdasági (OECONOM) szaknyelvi nyelvvizsga. 243 �Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Nemzetközi igazgatási alapszak (BA) * MINTATANTERV 2007/2008 A mintatanterv tárgyai 2 kategóriába soroltak: kötelező tárgyak (kötelező tárgycsoportok) - szabadon választható tárgyak A rövidítések magyarázata: Nap. = heti óraszám a nappali tagozaton Lev. = féléves óraszám a levelező tagozaton E = elmélet Gy = gyakorlat Szk. = számonkérés módja: al. - aláírás, B = beszámoló, K = kollokvium Kr = az adott tárggyal szerezhető kreditek (tanulmányi pontok) száma A beszámoló minősítése háromfokozatú, a kollokvium minősítése ötfokozatú. Képzési idő: 6 félév Megszerzendő kredit: 165 kredit +15 kredit (szakdolgozat) =180 kredit Abszolutórium: 165 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat A záróvizsga tárgyai: Nemzetközi gazdasági ismeretek tárgykör: 1) Nemzetközi gazdasági alapismeretek 2) Menedzsment ismeretek Európajog tárgykör: 1) Európai közjog és politika 2) Európai belső piac ** A „Mintatanterv” egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 6 félév alatt befejezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend betartásával - eltérhet. 244 �Nemzetközi diplomáciai ismeretek tárgykör: 1) A nemzetközi jog alapjai 2) A diplomáciai jog Az oklevél minősítése: Az oklevél minősítését egyrészről a halmozott súlyozott tanulmányi átlag (a) mint egyik tényezőből, másrészt a záróvizsga osztályzat (b) mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag adja /ía+hY? / Az oklevél kiadásának feltétele: Sikeres záróvizsga és két idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél, melyből az egyik jogi és közigazgatási (Profex) vagy közgazdasági (OECONOM) szaknyelvi nyelvvizsga. 245 �e= elmélet; gy = gyakorlat 1. félév Nap. Tantárgy Kód Lev. e+gy Szk. Kr e+gy Elő halig. JAEU206L_0 Alkalmazott (jogi) informatika 1. 0+2 0+12 B 2 - JAKG201L_0 Bevezetés a közgazdaságtanba 2+2 12+3 K+al. 5 - JAKJ201L_0 Egyházjogi alapismeretek 1. 2+0 12+0 K 3 - JAJT201L_0 Európai alkotmány- és integráció-történet 1. 2+0 12+0 K 3 - JAKG202L_0 Gazdaságföldrajz 2+0 12+0 B 2 - JARJ201L_0 Jogi terminológia és jogi alapfogalmak 2+0 12+0 K 3 - JADH300LA0 Kötelezően választható tárgycsoport A (Idegennyelv 1. (Országismeret 1.)) 0+2 0+12 B 2 — JAJT203L_0 Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet 1. 2+0 12+0 K 3 - JADH400LA0 Szabadon választható tárgy (NK.IG.szak) 0+2 0+2 B 2 - JAJB201L_0 Szociológia 2+0 12+0 B 2 - Testnevelés 1. 0+2 - al. 0 - Összesen 24 113 - 27 - Kollokvium (K): 5 Beszámoló (B): 5 Aláírás (al.): 2 246 �2. félév Kőd Tantárgy Nap. e+gy Lev. e+gy Szk. Kr Előhallg. JAEU207L0 Alkalmazott (jogi) informatika 2. 0+2 0+9 B 2 JAEU206L_0 Alk.inf.l. J AAJ201 L_0 Alkotmány) og 2+0 12+0 K 3 JAKJ202L_0 Egyházjogi alapismeretek 2. 2+0 12+0 K 3 JAKJ201L_0 Egyh.jogi alapism. 1 JARJ202L_0 Értékrend és pluralizmus 2+0 9+0 B 2 - JAJT202L_0 Európai alkotmányés integráció-történet 2. 2+0 12+0 K 3 JAJT201L_0 Eu.alk. és integr.tört. 1 JARJ2O3L_O Kommunikációs ismeretek 2+0 9+0 B 2 - JADH300LB0 Kötelezően választható tárgycsoport B (NK.IG.szak) (Idegennyelv 2. (Országismeret 2.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LA0 Idegennyelv 1. JAKI203L_0 Közigazgatási szervezetrendszer 2+0 12+0 K 3 - JAJT204L_0 Magyar alkotmányés közigazgatás­ történet 2. 2+0 12+0 K 3 JAJT2O3LO Magyar alk. és közig.tört.l. JAKG203L_0 Nemzetközi gazdasági ismeretek 2+2 12+3 K+al. 5 - JADH400LA0 Szabadon választható tárgy (NK.IG.szak) 0+2 0+2 B 2 - Testnevelés 2. 0+2 - al. 0 Testnev.l. Összesen 26 116 - 30 - Kollokvium (K): 6 Beszámoló (B): 5 Aláírás (al.): 2 247 �3. félév Kód Tantárgy Nap. e+gy Lev. e+gy Szk. Kr Előhallg. JAKE201L_0 A kereskedelmi jog alapjai 2+0 12+0 K 3 JARJ201L_0 Jogi term, és jogi alapfog. JANK201L_0 A nemzetközi jog alapjai 2+0 12+0 K 3 JAJT202L_0 Eu.alk. és integr.tört.2 JAPJ20IL_0 A polgári jog alapjai 2+0 12+0 K 3 JARJ201L_0 Jogi term, és jogi alapfog. JADH300LC0 Kötelezően választható tárgycsoport C (NK.IG.szak) (Idegennyelv 3. (Igazgatási szaknyelv 1.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LB0 Idegennyelv 2 JADH300LF0 Kötelezően választható tárgycsoport F (NK.IG.szak) (Idegennyelv 4. (Nemzetközi kommunikáció 1.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LB0 Idegennyelv 2 JAKI204L0 Közigazgatási eljárások joga 3+2 12+3 K+al 6 - JAEU201L_0 Közös kill- és biztonságpoliti ka 2+0 12+0 B 2 - JARJ204L_0 Politikai földrajz 2+0 12+0 B 2 JAJT204L_0 Magyar alk. és közig.tört.2 JARJ205L_0 Politológia 2+0 12+0 B 2 JAJT204L_0 Magyar alk. és közig, tört. 2 JADH400LA 0 Szabadon választható tárgy (NK.IG.szak) 0+2 0+2 B 2 — Összesen 23 113 - 27 - Kollokvium (K): 4 Beszámoló (B): 6 248 Aláírás (al.): 1 �4. félév Kód Tantárgy Nap. e+gy Lev. e+gy Szk. Kr Előhallg. JANK202L_0 Diplomácia története 2+0 12+0 B 2 - JAEU202L_0 Európai közjog és politika 2+2 12+3 K+al 5 - JADH300_E0 Kötelezően választható tárgycsoport E (NK.IG.szak) (Évfolyamdolgozat) — — — 4 40-100 kreditpont teljesítése között JADH300LG0 Kötelezően választható tárgycsoport G (NK.IG.szak) (Idegennyelv 5. (Nemzetközi kommunikáció 2.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LF0 Idegennyelv 4 JADH300LH0 Kötelezően választható tárgycsoport H (NK.IG.szak) (Idegennyelv 6. (Tárgyalási technika 1.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LB0 Idegennyelv 2 JAMT201L_0 Munkajog 2+0 12+0 K 3 - JANM201L_0 Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga 2+0 12+0 K 3 JAKG203L_0 Nk gazd.ism. JAKE201L_0 A kér .jog alapjai JAPJ201L_0 A polg.jog alapjai JANK203LJ) Nemzetközi protokoll és etikett 2+0 12+0 B 2 - JAEU203L_0 Regionális politika 2+0 12+0 K 3 - JADH400LA0 Szabadon választható tárgy (NK.IG.szak) 0+2 0+2 B 2 - JAK1B205LJ) Szakigazgatások joga 1. 3+2 12+3 K+al 6 - Összesen 25 116 - 34 - Kollokvium (K); 5 Beszámoló (B): 5 Aláírás (al.): 2 Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 40 kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 100 kreditpontot elért, mindaddig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az Évfolyamdolgozat tárgyat nem teljesítette. 249 �5. félév Kód Tantárgy Nap. e+gy Lev. e+gy Szk. Kr Előhallg. JAEU204L_0 A nemzetközi politika elmélete 2+0 12+0 K 3 JARJ201L_0 Jogi term, és jogi alapfog. JAKE202L_0 Az EU. kereskedelmi joga 2+0 12+0 K 3 JAJT202L0 Eu.alk. és integr.tört. 2 ,IANK204L_0 Diplomáciai jog 2+2 12+3 K+al. 5 JAJT202L_0 Eu.alk. és integr.tört. 2 JAEU205L_0 Európai belső piac 2+2 12+3 K+al. 5 - JAKV201L_0 Környezetvédelmi jog 1- 2+0 12+0 K 3 - JADH300LI0 Kötelezően választható tárgycsoport I (NK.IG.szak) (Idegennyelv 7. (Igazgatási szaknyelv 2.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LC0 Idegennyelv 3 JADH300LJ0 Kötelezően választható tárgycsoport J (NK.IG.szak) (Idegennyelv 8. (Tárgyalási technika 2.)) 0+2 0+12 B 2 JADH300LH0 Idegennyelv 6 JADH300_S0 Kötelezően választható tárgycsoport S (NK.IG.szak) (Szakdolgozat konzultáció) - al. 0 100 Kreditpont TELJESÍTÉSE JADH400LA0 Szabadon választható tárgy (NK.IG.szak)' 0+2 0+2 B 2 - JAKI206L_0 Szakigazgatások joga 2. 3+0 12+0 K 4 JAKI205L_0 Szakigazg.joga 1 Összesen 23 104 - 29 - Kollokvium (K): 6 Beszámoló (B): 3 Aláírás (al.): 3 A Szakdolgozat konzultáció tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató legalább 100 kreditpontot összegyűjtött. 250 �6. félév Kód Tantárgy Nap. Lev. e+gy e+gy JAKV202L0 Környezetvéde Imi jog 2. 2+0 JAMT202L_0 Közigazgatási munkajog JAKG204L_0 Szk. Kr Előhallg. 12+0 K 3 JAKV201L_0 Körny.véd jog 1 2+0 12+0 K 3 - Menedzsment ismeretek 2+2 12+3 K+al. 5 - JANK205L_0 Nemzetközi tárgyalások elmélete 2+0 12+0 B 2 - JAPU201L_0 Pénzügyi jog 2+0 12+0 K 3 - JADH400LA0 Szabadon választható tárgy (NK.IG.szak) 0+2 0+2 B 2 — Összesen 14 65 - 18 - Kollokvium (K): 4 Beszámoló (B): 2 Aláírás (al.): 1 Szakdolgozat: 15 kredit 251 �Te mit csináltál 14 éve? Több mint kiadó Szakmai partner Complex Kiadó iJ.CompLex Wolters Kluwer csoport Magyarország legnagyobb jogi és adóügyi kiadója Complex Kiadd Kft • 1117 Budapest. HieUe Kornélia u 21-35 • Tel (40) 464-5SS • fax (1) 464-5657 • «tof<:omple< hu • wwwcomplex hu � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2007/2008 Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. tanév ismertetés; Neptun használat; tanszékek- , oktatók bemutatása; juttatások; adminisztráció; posztgraduális képzés; pályázatok; informatikai szolgáltatások; szabályzatok Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE-JÁK; Dr. Schanda Balázs - dékán; Deme Erzsébet - szerkesztés, tördelés; Winter Erzsébet - borítófotó; Szent István Társulat - kivitelezés Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2008-2009 Date Created Date of creation of the resource. 2007.július 10. Medium The material or physical carrier of the resource. ismertető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2007_2008_tanulmanyi_tajekoztato Relation A related resource 28-T-J-2007-2008 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 10933 KB; 199x140 mm; 251 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2007_2008_tanulmanyi_tajekoztato Deme Erzsébet Schanda Balázs Szent István Társulat Winter Erzsébet https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/b02b240014765b548bb6a2ced01dda25.jpg d319db8cdfd31a7fe71fbb9ffe960515 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/6e15913d31f2a5f2f29a613694369081.pdf 256cf8387d577ee18258e5a0b1893187 PDF Text Text Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar r Tanulmányi tájékoztató 2009/2010 Nemzetközi igazgatási alapszak (BA) Európai és nemzetközi igazgatás mesterszak (MA) Budapest 2009 �A kézirat lezárásának időpontja: 2009. július 31. Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán Szerkesztette és tördelte: Szakaiiné Szeder Andrea Nyomdai munkák : MondAt Kft. �TARTALOM Dékáni köszöntő 7 Az egyetem szellemisége 9 Az Egyetem története 9 Az Egyetem vezetői 13 Az Egyetem Karai 14 Karunk címere 16 L ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 17 1. Karunk szellemisége, sajátosságai 17 2. Karunk vezetői 18 3. A tanév időbeosztása 18 4. Beiratkozási és bejelentkezési eljárás, tárgyfelvétel 20 5. A kari honlap és a Neptun-rendszer használata 24 6. Fizetendő díjak, költségtérítések 27 7. Hallgatói juttatások 29 8. Hallgatói ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek, testületek, azok eljárási és adminisztrációs rendje 31 8.1. Tanulmányi Osztály 31 8.2. Dékáni Titkárság 34 8.3. Dékánhelyettesi Titkárság 35 8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §) 36 8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §) 36 8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §) 37 8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 25. §) 37 9. Intézetek, tanszékek 9.1. Alkotmányjogi Tanszék 9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék 9.3. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék 9.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 9.5. Jogbölcseleti Tanszék 39 39 40 41 42 43 3 �9.6 Jogtörténeti Tanszék 9.7. Kánonjogi Intézet 9.8. Kereskedelmi Jogi Tanszék 9.9. Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék 9.10. Közigazgatási Jogi Tanszék 9.11. Nemzetközi Magánj ogi Tanszék 9.12. Pénzügyi Jogi Tanszék 9.13. Polgári Élj árásj ogi Tanszék 9.14. Polgári Jogi Tanszék 9.15. Római Jogi Tanszék 9.16. Idegen Nyelvi Lektorátus 9.17. Informatikai Oktatási Csoport 9.18. Testnevelési Csoport 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 55 10. Posztgraduális képzések 56 11. Hallgatói érdekképviselet - Hallgatói Önkormányzat (HŐK) 62 12. Könyvtár 63 13. Informatikai szolgáltatások 65 14. PROFEX jogi- és közigazgatási bejelentett szaknyelvi vizsgahely - Idegen Nyelvi Lektorátus 66 15. Pályázati, Karrier-tanácsadási és egyéb magyar és külföldi ösztöndíjlehetőségek 68 16. Kari lelkészség 71 17. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok 71 18. Sportélet a Karon 71 19. Házirend 72 II. AMIT MINDENKINEK ISMERNIE, TUDNIA KELL ... A SZABÁLYZATOK 4 75 TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) 75 HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT 113 �A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM SZABÁLYZATA A HALLGATÓI FELÜLBÍRÁLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJÉRŐL 1119 III. NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA)123 Mintatanterv 123 Tárgyleírások 132 IV. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKEPZESI SZAK (MA) 155 Mintatanterv 157 Tárgyleírások Kötelező tárgyak Kötelezően választható tárgyak 163 163 177 V. GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK 181 5 ��Dékáni köszöntő Legyen Karunk egyre inkább a valódi szabadság szigete, ahol nem csak a jog tanulha­ tó magas szinten, de az igazság is kimondható! Az igazság - melynek ma néha a létét is kétségbe vonják -, csak az igazság adhat a jog számára szilárd alapot. A jog igazság nélkül pusztán szabályozástechnika, mely nem igényel sem egyetemi szintű oktatást, sem személyes elkötelezettséget. Karunk azonban éppen erre, az Igazság iránti sze­ mélyes elkötelezettségre hívja hallgatóit és oktatóit, szakmai ismeretek közvetítése mellett választ kínálva a minden embert meghatározó, elemi kérdésekre is. Ebből, az Igazság keresése iránti elkötelezettségből fakad a közösség oktatók, hallgatók és az Egyetem küldetését előmozdító valamennyi munkatárs között. Ebből fakad a személy - legyen jogalany, ügyfél, hallgató, adminisztrátor vagy professzor - iránti tisztelet. Ebből fakad az, hogy hivatásunkat nem önös szempontok szerint, hanem a közjó­ ra, és a természetes értékekre figyelemmel kell gyakorolnunk. Jogszemléletünket is meghatározza az emberi méltóság iránti tisztelet, és az, hogy a politikai közösség, a társadalom célja a közjó szolgálata kell, hogy legyen. Az egyetemek versenyében ez a többlet nehezen mérhető, mégis ez alapozza meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyó jogászképzés létjogosultságát és különleges értékét. Az elmúlt évek visszaigazolták jogászképzésünk minőségét: végzettjeink elhelyezkedési tapasztala­ tai rácáfolnak a szakma telítettségéről szóló hiedelmekre. A nemzetközi igazgatási szak iránti növekvő érdeklődés pedig azt mutatja, hogy a jogászképzéshez szervesen kapcsolódó igazgatási képzési terület is otthonra talált Karunkon. Joggal hiszünk ab­ ban, hogy szilárd alapokon álló, minőségi munkának van jövője. Dr. Schanda Balázs dékán ��EGYETEMÜNKRŐL AZ EGYETEM SZELLEMISÉGE Mit jelent az, hogy katolikus egyetem? Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek - 2003 januárjáig Egyetemünk rektora - a következőképpen fogalmazza meg: „Erről hivatalos meghatározással rendelkezünk, amit II. János Pál pápa adott a katolikus egyetemekről szóló, 1990-ben megjelent apostoli rendelkezésében. Ez az a hatályos egyházi törvény, amely ma az ilyen egyetemeknek a működését, identitását szabályozza. Eszerint a katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság által alapított, elismert, de az adott országban is egyetemként elfogadott, nagyobbrészt „világi” tu­ dományokkal foglalkozó intézmény, amely intézményes kötelezettséget vállal arra, hogy teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a katolikus hit szellemében végzi. Ma az Egyház számára a kultúra, illetve a tudomány világával való párbeszédnek privilegizált helye a katolikus egyetemen van. Sőt ebben a tekintetben még változik is a hangsúly. 2000 nyarán, Ausztráliában a katolikus egyetemek rektorainak világtalál­ kozóján olyan kép rajzolódott ki, hogy talán ellentétben az előző évtizedekkel, amikor ezek az egyetemek inkább a szakmaiságra helyezték a hangsúlyt, ma azt mondják, hogy a létük érdekében elsősorban a katolikus identitásukat kell hangsúlyozni, mi­ közben a legmagasabb szakmai színvonalra törekszenek. Ez adja létjogosultságuk alapját.” Az Egyetem története* Az egyetem szó a nyelvújítás idején keletkezett, a latin universitas-t fordították le magyarra, ami eredetileg a tanárok és a tanulók összességét jelentette. (Az egyetem terminológiáját elsőként Verseghy Ferenc használta 1805-ben.) Az egyetem a középkor egyik legjelentősebb és legmaradandóbb alkotása. Az ókorban az egyes elismert tudósoknak saját iskolái voltak. A XII-XIII. században, amikor minden rend, népcsoport, foglalkozási csoport kialakította a maga szokásjo­ gát, egyúttal megpróbálta kivívni magának a saját privilégiumait és autonómiáját is. A Corpus Juris Civilis szerint szerveződve a professzorok és hallgatók fogtak össze a tanulás és a tudományos kutatások művelése érdekében. Az egyetem polgárai maguk választhatták meg elöljáróikat, alakíthatták ki statútumaikat és bíráskodhattak tagja­ ik felett. A stúdiumokat sikeresen befejező hallgatóknak pedig tudományos fokozatot adhattak. Az első egyetemek még szabadon, ex consuetudine alakultak ki (Párizs, Oxford, Bologna). A XII. században már - felismerve az egyetem jelentőségét - pápák és uralkodók alapították az universitas-okat. így vetette meg az alapját XI. Gergely pápa a toulouse-i (1229), IV. Ince a római (1244-45), II. Frigyes császár pedig a nápolyi (1224) egyetemnek. A német egyetemi oktatás a XIV. században indult meg (Prágában 1348-ban, 9 �Bécsben 1361-ben, Heidelbergben 1368-ban, Kölnben 1388-ban stb.). Ekkor alakultak ki az egyetem alapításának jogi feltételei. Eszerint az uralkodói privilégium-leveleket - egy meglehetősen alapos vizsgálat után - a pápának kellett jóváhagynia. Magyarországon I. (Nagy) Lajos az ország akkor legsűrűbben lakott részén, Pécsett alapított egyetemet, amit IV. Orbán pápa 1367-ben hagyott jóvá. Sajnos az egyetem nem sokáig működött. Hasonló sors jutott osztályrészéül a Zsigmond által alapított óbudai (1389) és a Mátyás által létrehozott pozsonyi (1467) universitas-oknak is. Ezzel le is zárult a középkori egyetemalapítások kora. A következő időszakban létrejött egyetemek már új művelődési igények szolgálatában, a reformáció és ellenre­ formáció küzdelmeiben és hatása alatt fejlődtek. A török hódoltság miatt Magyaror­ szág elveszítette fővárosát és az ország korábban leginkább magyarlakta területét. A Bécsben székelő Habsburg-házi uralkodók pedig nem tartották fontosnak egy magyar egyetem ügyét. Ezért az universitas alapítását Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érseknek kellett magára vállalnia. (Ennek hatására az egyetem további fejlődéséhez a későbbi érsekek is nagyban hozzájárultak.) Pázmány Péter - aki maga is tanított tíz évig a grázi egyetemen - a katolikus vallás terjesztése és a nemzet méltóságának emelése érdekében alapította meg az egyetemet a török hódoltság miatt Nagyszom­ batban 1635. május 12-én. Pázmány Péter régi szokás szerint az alapítás megerősítése érdekében a pápához fordult, de a pápa - mivel csak a teológiai és a bölcsészettudo­ mányi kar megalapítására volt elegendő pénz és ezért a jogi és az orvosi kar hiányzott - az intézményt az egyetemek kiváltságával felruházni vonakodott. Ezért Pázmány az egyetemet a Jezsuita Társaságra bízta, amely rendelkezett az egyetemi rang ado­ mányozásának jogával, és emellett kiváló tanárokkal látta el az egyes tanszékeket. Mindemellett azt is elérte, hogy II. Ferdinánd német-római császár 1635. október 8diki privilégiumlevelével nemcsak hogy elismerje alapítását, hanem ugyanazon jo­ gokkal ruházza fel, mint a kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olmützi és grazi egyetemeket. Jogi karral 1667. január 2-án egészült ki a Nagyszombati Jezsuita Egyetem Páz­ mány Péter két utóda, Lósy Imre és Lippay György érsekek révén, akik összegyűjtöt­ ték azt a 30.000 forintot, amely lehetővé tette az új fakultás elindítását. A hazai jog oktatását olyan fontosnak tartották, hogy erre az alapító levél előírásaiban külön kitértek: „A tanárokat és a római (császári) és hazai jog tanításának módját illetőleg úgy végeztünk és úgy határoztunk, hogy három tanár állíttassák be, kiknek ketteje a hazai jogot, tudniillik Magyarország szokásjogát, vagyis a törvénykönyvet, mit Hármas­ könyvnek hívunk, a jogintézményeket és a törvénycikkelyeket adják elő és pedig ezeknek egyike elméletileg (az anyagi jogot) a másika pedig gyakorlatilag (az alaki jogot) adja elő, a mindkét jognak, tudniillik a kánoni és a római és a hazai jognak törvénynyé vált szokását (a peres eljárást) a törvényes per többi szükségleteivel együtt, mind a nyolcados és megyei s a többi rendes és alsóbírósági ügyeket, mind pedig 10 �a szabad városok, a tárnokjogi és szentszéki ügyeket illetőleg a perben előfordulni szokott ügyiratok felhozott példáival együtt. A harmadik végül tanítsa Justinianus rendeletéit és tanítmányait, az egész római törvénytárt és glossáit, azokhoz tartozó mellékletekkel együtt. A jogtudós tanárok főleg arra törekedjenek, hogy a hazai jogot, amennyiben lehetséges, vessék egybe a római és a kánonjoggal s a mik a mieinkből hiányoznának, azokból törekedjenek kiegészíteni.” Mindennek a jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha tekintetbe vesszük, hogy francia jogot Párizsban 1679-ben, német jogot pedig 1709-ben Wittenbergben tanítot­ tak először. 1760-tól kezdtek tanítani természetjogot, majd 1769-től az általános köz­ jogot, a hazai közjogot, a büntetőjogot és a politikát. Ezután fokozatosan szélesítették a tananyagot újabb és újabb jogágakkal, tantárgyakkal. Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus eszméjének megfelelően „államosí­ totta” az egyetemet. Egyrészt ekkor egészítette ki orvosi karral és tette valódi egye­ temmé, másrészt a kormányzat ellenőrzése alá vonta az oktatást és elvárta, hogy a bi­ rodalomhoz hű jogászokat, állami tisztségviselőket képezzenek. Ezt az elhatározását erősítette a Jezsuita Társaságnak 1773-ban történt feloszlatása is. A királynő által kiadott Ratio Educationis (1777) a politikai kamarai tudományo­ kat áttette a bölcsészettudományi karról, így jött létre a jog-és államtudományi kar. Egyúttal az egyetemet Budára költöztették és királyi egyetemként deklarálták kiemelt helyét a magyar felsőoktatásban. Majd az egyetem II. József reformintézkedéseinek részeként végleg Pestre került. A reformkor politikai mozgalmaitól igyekeztek elszigetelni a jogi kart. így a ma­ gyar nyelv csak az 1845/46. tanévtől kezdve lett hivatalos oktatási nyelv a latin he­ lyett. Az 1848. március 15-i pesti forradalmat az egyetemi ifjúság indította el, és a for­ radalom kezdeti eseményeiben a diákság volt az igazi tömegbázisa a radikális de­ mokratáknak. Az egyetemi ifjúság már két nappal a forradalom után összeállította kilenc pontos javaslatát a felsőoktatás reformjára vonatkozóan. A forradalomnak az egyetemmel kapcsolatos első vívmánya az 1848. évi 19. te. volt, amely egyrészt az egyetemet az országgyűlésnek felelős vallás- és közoktatási miniszter felügyelete alá helyezte, másrészt deklarálta a tanulás és a tanítás szabadságának elvét. A szabadságharc leverése után az egyetem elvesztette autonómiáját és a német lett a hivatalos oktatási nyelv. Az oktatott tárgyak között túlsúlyossá vált az osztrák jog. Betiltották a jogászbált és a magyar ruhák használatát. A helyzet 1860-ra annyira feszültté vált, hogy a hallgatók tüntetéseket szerveztek, melyeket az abszolút kor­ mányzat brutális módon oszlatott fel. A kar szakmai politikai súlya a kiegyezést követően jelentősen megváltozott. Nem­ csak az autonómiáját nyerte vissza, hanem a kor meghatározó politikusai, jogászai is innen kerültek ki. A kar a sportszerű versengés szellemében vette tudomásul, hogy elvesztette hegemóniáját (Kolozsvárott és Pozsonyban is alapítottak jogi karokat). 11 �A Károlyi Mihály nevével fémjelzett népköztársaság - de különösen a Tanácsköz­ társaság - diktatórikus módon avatkozott bele a kar életébe. Az előbbi a kar akarata ellenére hozott létre tanszékeket és nevezett ki oktatókat, míg az utóbbi megszüntette a jogi oktatást és helyette a kar épületében marxizmust tanítottak. Az 1920-as években Klebelsberg Kunó minisztersége idején azt vallották, hogy az oktatás stratégiai kérdés és a Trianonnal meggyengült országnak minden erejét arra kell összpontosítania, hogy megmutassa a világnak a magyarság európai műveltségét. Ezért jelentős összegeket fordítottak ösztöndíjakra és a külföldi kulturális kapcsola­ tok ápolására. Az egyetemi tanács kezdeményezte az alapító Pázmány Péter nevének felvételét. A vallás- és közoktatási miniszter 153425/1921. IV. számú leiratában közölte, hogy a kormányzó 1921. szeptember 1-jén járult hozzá a név változtatáshoz. 1950-ben, a szovjet mintát másolva, először leválasztották a Hittudományi Kart, majd 1951 elején az Orvostudományi Kart az újonnan felállított Egészségügyi Miniszté­ rium alá rendelték. (Ennyire szervilis módon egyik szocialista ország sem követte a moszkvai direktívákat.) Az egyetem ezután nem viselhette tovább alapítója nevét sem, ezért vette fel a fizikus Eötvös Loránd nevét. A nemzetközi hírű oktatói kar jelentős részét eltávolították, és megbízható kádereket neveztek ki helyettük. A kar autonómiáját teljesen megszüntették, és kötelezővé tették az orosz nyelv, valamint a szovjet jog oktatását. Az 1960-as évek második felében bevezetett gazdasági mechanizmus az egyetem életében is pozitív fordulatot hozott. Liberalizálódott az oktatás, egyre több tehet­ séges oktató került a tanári karba, és lehetővé vált - ha csak korlátozott módon is hogy a kar nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. A nyolcvanas években a karon ki­ alakult ellenzéki csoportból, oktatókból és hallgatókból került ki a rendszerváltozást előkészítő politikai elit jelentős része. 1989-ben megszűnt a pártirányítás, eltörölték a kötelező orosz oktatást, valamint a marxista ideológiát sulykoló tárgyakat, és visszaállították az egyetem autonómiáját. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Pázmány Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított és azóta folya­ matosan fennálló Hittudományi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Böl­ csészettudományi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben került sor ugyancsak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elismerést nyert. A Kánonjogi Posztgraduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Információs Technoló­ giai Kart is alapított az Egyetemen. A „műszaki informatika” szak indításának állami 12 �engedélyét 2000-ben, a Kar állami elismerését 2001-ben adták meg. A Karon az ok­ tatás 2001-ben indult meg. 2008. január 1-jétől az Egyetem karaként működik Esztergomban a Vitéz János Kar. 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határozatával Egyete­ münk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kormányzatának élén áll. Az Egyetem vezetői Nagykancellár: S. Em. R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Rektor: Ft. Dr. Fodor György Rektorhelyettes: Ft. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem Rektori Hivatal 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. E-mail: rektor@ppke.hu Honlap: http://www.ppke.hu Rektori titkárság: Tel: 4297-213,4297-211 Fax: 3180-507 13 �Az Egyetem Karai Hittudományi Kar (HTK) 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. telefon: 484-3030, fax: 318-4124 Dékán: Ft. Dr. Kuminetz Géza E-mail: ppke htk@htk.ppke.hu Honlap: www.htk.ppke.hu Bölcsészettudományi Kar (BTK) 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. telefon: (26) 577-000, fax: (26) 374-570 Dékán: Dr. Botos Máté E-mail: postamester@btk.ppke.hu Honlap: www.btk.ppke.hu Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. telefon: 429-7200, fax:429-7201 Dékán: Dr. Schanda Balázs E-mail: informacio@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 Elnöke: Ft. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem E-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu 14 �Információs Technológiai Kar (ITK) 1083 Budapest, Práter u.50/a telefon: 886-4700, fax: 886-4724 Dékán: Nyékyné Dr. Gaizler Judit E-mail: titk@itk.ppke.hu Honlap: www.itk.ppke.hu Vitéz János Kar (VJK) 2500 Esztergom, Majer István u. 1-3. telefon: (33) 134-699, fax: (33) 413-493 Dékán: Ft. Dr. Gaál Endre E-mail: info@vjk.ppke.hu Honlap: www.vjk.ppke.hu Intézményi OM azonosító: FI 79633 15 �Karunk címere 16 �I. ALTALANOS INFORMÁCIÓK 1. Karunk szellemisége, sajátosságai Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogállam felépítésén munkálkodó keresztény szellemiségű, jogot végzett szakemberek kibocsátása a társa­ dalom legkülönbözőbb területeire. A Kar szellemiségének megfelelően a beiratkozáskor - a beiratkozási lap melléklete­ ként - az alábbi hallgatói nyilatkozatot kérjük aláírni: Hallgató neve:....................................................... Neptun kódja:............... Alulírott, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója nyilatkozom, miszerint tu­ domásul veszem, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olyan intézmény, amely a keresztény értékrend szerint végzi oktatási tevékenységét. Ezt az értékrendet magam­ ra nézve elfogadom, és tiszteletben tartom. Vállalom, hogy tisztességes eszközökkel és módon, fegyelmezetten és szorgalmasan, adottságaimhoz mérten az elérhető legjobb eredményre törekszem tanulmányaim so­ rán. A Kar oktatóival, dolgozóival és hallgatóival a maximális udvariasságot megtar­ tom, és velük együttműködöm. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem iránt lojalitással viseltetek. Budapest,................................................ hallgató A végzős hallgatóknak a diploma átvételekor elmondott jogászi esküje: Én (...), esküszöm, hogy országunk alkotmányát, törvényeit és alkotmányos rendjét megtartom, az ember személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tartom, tudomá­ nyomat hazánk és embertársaink javára fogom hivatásom szerint hasznosítani. Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érez­ hesse magát. A törvények rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a természetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkalmazni. A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nél­ kül, fenyegetésre és személyes haszonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismere­ tem szerint jogszerűen fogok állást foglalni. A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tiszteletemben megtartom, támogatni és érté­ kelni fogom és törekszem méltó lenni arra, hogy az Egyetem doktorai közé számít­ tassam. Isten engem úgy segéljen! A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest: • • • • a gazdasági és környezetvédelmi szakjogi tárgyak, közgazdaságtan és a nemzetközi jog magas óraszámban oktatasa; az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, versenyjog, valamint az informa­ tikai ismeretek hangsúlyos tanítása; az intézmény katolikus voltából következően három féléven keresztül ká­ nonjog, valamint bioetika oktatása; természetjog oktatása; �• • • összehasonlító jog oktatása több szinten; sportjog oktatása; müemlekvédelem tanítása. 2. Karunk vezetői: Dékán: Dr. Schanda Balázs Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság Dékánhelyettesek: Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor Elérhetőségük: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Külügyi dékánhelyettes: Dr. Szabó Marcel Elérhetőség: Id. Nemzetközi Kapcsolatok Irodája Gazdasági igazgató: Dr. Katona Klára Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság 3. A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA A tanéven belül az őszi félév szorgalmi időszaka szeptember első hetében, a tavaszi félév szorgalmi időszaka február első hetében kezdődik. A szorgalmi időszak 15 he­ tes, amelyből egy hét úgynevezett regisztrációs hét, amikor nappali tagozaton tanórák még nincsenek, 14 hét pedig oktatási hét. a szorgalmi időszakot 6 hét vizsgaidőszak követi. Az adott félév időbeosztásáról dékáni körlevél rendelkezik, amelyet a Kar honlapján, a www.jak.ppke.hu alatt, a baloldali menüsorból a „Hallgatóinknak” menüpont „A félév időbeosztása” almenüpontját választva találnak meg. Őszi félév Időszak megnevezése Időpontok Beiratkozás: augusztus utolsó hete Gólyatábor közvetlen a beiratkozás után augusztus közepétől a regisztrációs hetet megelőző hét végéig Bejelentkezés és tárgyfelvétel 18 �Kérelem benyújtási határidők: átsorolási június végétől július második hetéig kedvezményes tanrend regisztrációs hét péntekje, 1200 átvételi, szakváltási augusztus 10. részletfizetési, vendéghallgatói jogviszony iránti, tagozatváltási regisztrációs hetet megelőző min. 2 hét KÁB kérelmek, halasztott beiratkozási/ szorgalmi időszak 2. hete, péntek 1200 bejelentkezési KÁB vendéghallgatói tárgyelfogadási előző szorgalmi időszak végéig kérelmek Tanévnyitó ünnepség az oktatás megkezdése előtt Szorgalmi időszak Regisztrációs hét (egyben költségtérítés fizetési időszak) szeptember első hetétől számított 15 hét Első tanítási nap Pázmány Nap N. tag.: szeptember 2. hetének hétfője Lev. tag.: regisztrációs hét szombatja október második hetének szerdája Vizsgaidőszak: a szorgalmi időszakot követő hat hét CV vizsgaidőszak Leckekönyvek felvétele őszi félév vizs­ gáihoz Tárgyak meghirdetése tavaszi félévre: október első két hete Tárgyfelvétel a tavaszi félévre regisztrációs hét előtt 2 hét Nyílt nap január 2. csütörtöké 1000 Leckekönyvek leadása a vizsgaidőszakot követő hét első napja szeptember első hete a szorgalmi időszak vége előtt min. 2 hét a szorgalmi időszak végéig Tavaszi félév Időszak megnevezése Időpontok Bejelentkezés és tárgyfelvétel regisztrációs hét előtt 2 hét Kérelem benyújtási határidők: átsorolási kérelem 2007 előtt kezdett január utolsó két hete hallgatóknak kedvezményes tanrend regisztrációs hét péntekje, 1200 részletfizetési, vendéghallgatói jogvi­ regisztrációs hetet megelőző min. 2 hét szony iránti, tagozatváltási 19 �KAB kérelmek, halaszt, beiratkozási/be- szorgalmi időszak 2. hete, péntek 1200 jelentkezési KÁB vendéghallgatói tárgyelfogadási előző szorgalmi időszak végéig kérelmek Szorgalmi időszak február első hetétől számított 15 hét Regisztrációs hét (egyben költségtérítés fizetési időszak) február első hete Első tanítási nap N. tag.: február 2. hetének első napja Lev. tag.: regisztrációs hét szombatja Vizsgaidőszak: a szorgalmi időszakot követő hat hét CV vizsgaidőszak március utolsó két hete Leckekönyvek felvétele a tavaszi félév vizsgáihoz a szorgalmi időszak vége előtt min. 2 hét Tárgyak meghirdetése az őszi félévre: a szorgalmi időszak végéig Leckekönyvek leadása a vizsgaidőszakot követő hét első napja 4. Beiratkozási és bejelentkezési eljárás, TÁRGYFELVÉTEL 4.1. Beiratkozás (Ld. még TVSZ 154. §) A Karra felvett hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozással jön létre. A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól levélben értesíti a Tanulmá­ nyi Osztály a felvételt nyert jelentkezőt. Á levélben tájékoztató anyagokat is kap a felvett hallgató (pl: a gólyatáborról, a tanévnyitó ünnepségről, a tutori rendszerről, a korábban esetleg teljesített tárgyai elfogadásának szabályairól, stb.) A beiratkozás folyamata: Augusztus utolsó hetében 3 nap van megadva a felvettek számára a beiratkozásra, amikor kézhez kapják a tanulmányi tájékoztatót, kitöltik leckekönyvük alapadatait, leadják a felvételi kiértesítő levélben kért anyagokat, bemutatják eredeti okmányaikat és fénymásolatukat leadva azokat hitelesítik, valamint a tutorok segítségével megis­ merkednek a Neptun rendszer használatával. A beiratkozás után vehetik fel a hallgatók tantárgyaikat a Neptun rendszeren keresz­ tül, egészen a tárgyfelvételi határidő végéig. Költségtérítéses képzésre felvett és leckekönyvüket kitöltött hallgatók esetében a be­ iratkozást követően írjuk ki a Neptun rendszerben a hallgatók fizetési kötelezettségét, amelyet a hallgatók a Neptun rendszeren keresztül teljesíthetnek a regisztrációs hét végéig. A teljesítést követően a tanulmányi előadók a Neptun rendszeren beiratkoztatják a 20 �hallgatókat. A regisztrációs héten az államilag támogatott és a befizetési kötelezettségüket telje­ sített költségtérítéses hallgatók kérhetnek hallgatói jogviszony igazolást, és átvehetik az elkészült diákigazolványokat. A Gólya tábor a beiratkozás 2 üteme között, közvetlenül a beiratkozás után van. 4.2. Bejelentkezés (aktív vagy passzív félév bejelentése) A már beiratkozott hallgatónak minden félév megkezdése előtt be kell jelentenie a Neptun rendszeren keresztül, hogy az adott időszakban tanulmányait folytatja-e (ak­ tív féléve lesz), vagy tanulmányait szünetelteti (passzív félév). A bejelentkezés feltétele a leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak az előző aktív féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. Aki ezt nem teszi meg, automatiku­ san be nem jelentkezettnek minősül. A regisztrációs hetet megelőző hét végéig kell a hallgatónak a Neptun rendszeren bejelentenie, hogy a következő félévben aktív vagy passzív kíván lenni. Ez az időpont egyben a tárgyfelvételi időszak vége is. Aktív akkor lehet a hallgató, ha • • • • leckekönyve le van adva a Tanulmányi Osztályon, nem állt be nála elbocsátási ok, vagy az elbocsátás alól méltányosságot kért és kapott, esetleges fizetési kötelezettségének (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) eleget tett, a tárgyfelvételi határidőig legalább 1 tantárgyat felvett. Bejelentett passzív akkor lehet a hallgató, ha • • • nem állt be nála elbocsátási ok, vagy az elbocsátás alól méltányosságot kért és kapott, eddig kiírt fizetési kötelezettségeinek (költségtérítés, különéljárási díjak, stb.) eleget tett, leckekönyve le van adva a Tanulmányi Osztályon. A bejelentkezéssel kapcsolatos konkrét időpontokat a Kar honlapján, a www.jak. ppke.hu alatt, a baloldali menüsorból a „Hallgatóinknak” menüpont „Bejelentkezési eljárás” almenüpont alatt találják meg. 4.3. Tárgyfelvétel A hallgató a tárgyait a Neptun rendszeren keresztül, a hallgatóhoz rendelt mintatantervből veheti fel. A mintatanterv a tárgyak meghirdetési gyakoriságát, kódját, megnevezését, leírását, heti/félévi óraszámát, a számonkérés módját, a megszerez­ hető kreditpontok számát és az előtanulmányi rendet tartalmazó tantárgylista, amely az egyéni tanrendje összeállításában segíti a hallgatót, megmutatva, hogy a képzési követelményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan tud az összes tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. A Neptun rendszeren a tantárgyakhoz a mintatanterv szerinti (őszi vagy tavaszi) félévben hirdetnek meg kurzusokat (00N, 00L vagy 01N, kóddal) a tanszékek, az előző szorgalmi időszak végéig, és a �tárgyfelvételi időszakban ezekre jelentkezhetnek a hallgatók. Kollokviummal záruló tárgyakhoz CV kódú (csak vizsgás) kurzusok is meg vannak hirdetve arra a félévre, amikor a mintatanterv szerint nincs meghirdetve a tárgy. CV kurzust olyan hallgató vehet fel, aki az adott félévet megelőző félévben megszerezte a tantárgyból az aláírást, de a vizsgát nem teljesítette. (Felhívjuk azonban hallgatóink figyelmét, hogy amennyiben a 2 hetes CV vizsgaidő­ szakban (ahol a második hét márjavítóvizsgahétnek számít) a hallgatónak ismét nem sikerül a tárgyát teljesítem, akkor a ráépülő tárgyból nem jelentkezhet vizsgára, és úgy keletkezik nem teljesített tárgya, hogy meg sem kísérelhette a vizsgát! Ezért érde­ mes megfontolni a CV kurzusra felvett tárgyak számát.) A tárgyfelvétel a bejelentkezési időszakkal egybeesik, a regisztrációs hét előtt 2 hétig tart. A tárgy felvétel lezárta előtt néhány nappal, a Tanulmányi osztály törli a 10 fő létszám alatti tárgyakat. Ezek helyett másik tárgyat lehet felvenni, de csak a tárgyfelvételi határidőig. Amennyiben egy hallgató valamely tárgyát elfelejti felvenni a megadott határidőig, ami az előrehaladása szempotjából fontos lett volna, halasztott tárgyfelvételi szolgál­ tatási díj Neptun rendszeren történő befizetése után a regisztrációs hetet követő hét végéig kérheti annak felvételét tanulmányi előadójától. A regisztrációs hetet követő második hét végéig is lehet még tárgyfelvételt kérni a tanulmányi előadónál, de csak kétszeres szolgáltatási díj Neptun rendszeren történő befizetése után. Egy tantárgyat maximum háromszor vehet fel egy hallgató, és ha harmadszorra sem tudja teljesíteni, elbocsátási ok áll be nála. A negyedik tárgyfelvételhez méltányossági engedély kell. Felhívjukfigyelmüket, hogy bármely okból áll is be az elbocsátás, mél­ tányosság összesen 1 alkalommal kérhető! Csak olyan tárgyat érdemes felvenni, amit teljesíteni is szándékozik a hallgató, mert a nem teljesített tárgyak TVSZ-ben meghatározott számának elérésével elbocsátási ok keletkezik. Tantárgyat felvenni csak az előhallgatási kötelezettség figyelembe vételével lehet. A tárgyfelvétel folyamata a Neptun rendszeren: 1 ./ A Neptun rendszerbe belépve ellenőrizze, hogy a megfelelő képzés van-e kivá­ lasztva (pl.: Nappali osztatlan jogász képzés)! Ha Önnek több képzése is van (vagy volt) az intézményen belül, a „Képzésváltás” gombra kattintva válassza ki azt a kép­ zést, amelyen tárgyat kíván felvenni. 2 ./ A felső menüsorból válassza ki a „Tárgyak” menüpont „Tárgyfelvétel” almenü­ pontját. Az itt megjelenő felületen válassza ki az aktuális félévet, illetve a megfelelő mintatantervet. (A kötelező és kötelezően választható tárgyakat a „Kötelező tárgyak” mintatantervből, a szabadon választhatóakat pedig a „Szabadon választható” mintatantervből tudja felvenni.) 3 ./ A „Tárgytípus”-ok közül minden esetben a „Mintatanterv tárgyai” radiogombot kell kijelölni. A „Csak a meghirdetett tárgyak” jelölőnégyzet kipipálásával biztosít­ hatja azt, hogy a megjelenő tárgylistában csak azok jelenjenek meg, amelyek a kivá­ lasztott félévben meghirdetésre kerülnek. 22 4 ./ A „Tárgyak listázása” gombra kattintva megjelenik a feltételeknek megfelelően szűrt tantárgylista. A lista tetején beállíthatja, hogy egy lapon hány tárgy adatait je­ lenítse meg a rendszer. A keresés ikonra kattintva megjelenik egy keresési felület �a tárgylista tetején. Itt a leugró menüből kiválaszthatja, hogy a tárgy mely adatára szeretne keresni. Adja meg a keresendő szöveget, és kattintson a „Keresés” gomb­ ra. Ekkor a listában már csak a megadott feltételeknek megfelelő tárgyak maradnak. Ha újra a teljes listát szeretné látni, akkor kattintson a „Keresés” gombra úgy, hogy a „Keresendő szöveg” mezőt üresen hagyja. A lista címsorában bármelyik mezőre kattintva a teljes lista tartalmát sorba rakhatja a kiválasztott mező alapján. Azt, hogy éppen melyik mező alapján vannak sorrendezve a tárgyak, onnan láthatja, hogy az adott mező más színnel jelenik meg, mint a többi, és a mellette lévő kis nyilacska mutatja a rendezés irányát. 5 ./ Ha megtalálta a keresett tárgyat, akkor kattintson bármelyik adatára, és ekkor egy felugró ablakban megjelennek a kiválasztott tárgy adatai. A „Felvehető kurzusok” fül kiválasztása után láthatja a kiválasztott tárgyhoz az adott félévben meghirdetésre ke­ rült kurzusokat. A kurzuslista jobb oldalán található jelölőnégyzet segítségével tudja kiválasztani, hogy mely kurzusokat szeretné felvenni, majd alul a Mentés gombra kattintva tudja felvenni a tárgyat és a kurzus(oka)t. Több kurzust abban az esetben kell felvennie egy tárgyhoz, ha többféle kurzustípus (elméleti és gyakorlati kurzus) is meghirdetésre került. Ebben az esetben minden kurzustípusból egyet-egyet kell felvennie. Az adott kurzussal kapcsolatos órarendi információkat a „Megjegyzés”, illetve a „Le­ írás” oszlopban találja meg. Kérjük, jól gondolja át, hogy az itt feltüntetett időpontok megfelelnek-e Önnek, mert a tárgyjelentkezési időszak lezárulta után már nincs le­ hetősége tárgy-, illetve kurzus törlésére! Ha felvett egy tárgyat, de valamilyen oknál fogva le szeretné adni, akkor azt a „Tárgyak” menü „Felvett tárgyak” menüpontjában teheti meg legkésőbb a tárgyfelvételi időszak végéig. Kurzusjelentkezése csak akkor lesz sikeres, ha • • • • • teljesítette a tárgy és a kurzus felvételéhez szükséges elö-követelményeket, van még szabad hely az összes kiválasztott kurzusra (a fö/limit oszlopban a fö kisebb, mint a limit), az összes típusú kurzusoól (pl. elmélet, gyakorlat) kijelölt egyet-egyet, tárgy- és kurzusjelentkezési időszak van, még nem teljesítette a tárgyat korábban. Tárgyfelvétel után a hallgatónak aktív bejelentkezési kérelmet kell benyújtani! (A be­ jelentkezés lépéseit a honlapon a Hallgatóinknak / Bejelentkezési eljárás menüpont alatt találhatók.) Kérjük, hogy tárgyfelvételüket a tárgyfelvételi határidő után saját érdekükben nyom­ tassák ki, és vigyék be tanulmányi előadójukhoz, hogy aláírásával igazolja azt. (A leckekönyv felvételekor már nincs helye a tantárgy felvétellel kapcsolatos reklamá­ ciónak!) A hallgatók az „előrehaladásukat” a tárgyak teljesítésében minden félévzárás után a WEB-en a felső menüsorból a „Tanulmányok” menüpont „Mérföldkövek” almenü­ pontját kiválasztva tekinthetik meg. (A „Megfelelt” oszlop fejlécére kattintva tudják rendezni a tárgyakat a teljesítettség szerint.) A tárgy felvétellel kapcsolatos részletes információkat, időpontokat a Kar honlapján, a www.jak.ppke.hu alatt, a baloldali menüsorból a „Hallgatóinknak” menüpont „Tár­ gyfelvétel” almenüpontját választva találják meg. 23 �5. A KARI HONLAP ÉS A NePTUN-RENDSZER HASZNÁLATA 5.1. Kari honlap A www.jak.ppke.hu címen elérhető kari honlap folyamatos tájékoztatást nyújt a Kar működésével kapcsolatos közérdekű információkról. A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Kar honlapján szereplő információk folyamatos nyomon követése! Főmenü: A baloldali oszlopban található főmenü segítségével egyszerűen elérheti az Ön számára fontos témaköröket. Egy-egy menüpont kiválasztása után a fenti vízszintes menüsorban találja meg az adott témahoz tartozó almenüpon­ tokat. A főmenü pontjai: KARUNKRÓL E menüpont alatt találja meg a dékánj köszöntőt, a Kar küldetésnyilatko­ zatát, a jogászi eskü szövegét, a PPKE JÁK történetének rövid összefoglaló­ ját, valamint a kari kiadványokról és kitüntetésekről szóló tájékoztatót. A KAR SZERVEZETE Itt tájékozódhat Karunk szervezeti felépítéséről, a különböző szervezeti egységek működéséről, elérhetőségeiről és félfogadási rendjéről. Az OKTA­ TÁSI EGYSEGEK almenüpontra kattintva találja meg a tanszékek elérhető­ ségét, és az általuk kiadott tájékoztatókat (pl. tantárgyprogram, szakirodalom jegyzék, tételsorok). Tanulmányi ügyek intézésekor fontos lehet még a Tanul­ mányi Ósztály elérhetőségeinek és félfogadási rendjének ismerete. Az erre vonatkozó információkat az Oktatást segítő egységek/Tanulmányi Osztály almenüpontban találja meg. OKTATÁS Itt található a Kar képzési rendszerének leírása. HALLGATÓINKNAK Tanulmányaik során erre a menüpontra van leggyakrabban szüksége a hallgatóknak, ezért érdemes megismerkedni a hozzá tartozó almenüpontok­ kal is. TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK: Innen értesülhet a tanulmányaival kapcsolatos aktuális hírekről, informá­ ciókról. Tájékozódhat többek között a felév időbeosztásáról, a Neptun rend­ szer használatáról, a bejelentkezési eljárásról, a tárgy felvételről, az évfolyam­ dolgozatról, a szakmai gyakorlatról, a diplomamunkáról, a záróvizsgákról, valamint a mintatantervekről és az órarendekről. ÖSZTÖNDÍJAK: A menüpont alatt talál tájékoztatást a különféle hazai és nemzetközi ösz­ töndíj-lehetőségekről. FORMANYOMTATVÁNY Ha Ön kérelmet kíván benyújtani a Kar valamely szervezeti egységéhez (pl. Tanulmányi Bizottság), innen töltheti le az ehhez szükséges formanyom­ tatványokat. PÉNZÜGY Itt tájékozódhat az aktuális térítési- és szolgáltatási díjak összegéről, va­ lamint információhoz juthat a díjfizetés teljesítésének lehetséges módjairól, és innen töltheti le a pénzügyekkel kapcsolatos formanyomtatványokat is (pl. visszafizetési kérelem). SZABÁLYZAT, 24 A PPKE JÁK működését érintő valamennyi szabályzat megtalálható és letölthető a menüpont alatt. �HŐK: Innen érheti el a Hallgatói Önkormányzat honlapját, illetve itt találja meg a HŐK személyi összetételével-, működésével- és elérhetőségeivel kapcsola­ tos információkat. TDK linnen értesülhet a Karunkon működő Tudományos Diákköri Konferencia felhívásairól. FELVÉTELIZŐKNEK E menüpont alatt a Kar működésével-, célkitűzéseivel és képzési rendsze­ rével kapcsolatos általános jellegű információkat talál, valamint lehetősége van részletes felvételi tájékoztató letöltésére is. KÁNONJOGI INTÉZET Itt tájékozódhat Jogi Kar keretei között működő Kánonjogi Intézet elérhe­ tőségeiről, félfogadási rendjéről, és az Intézet által kiadott hirdetményekről. A jobboldali menüoszlop főbb pontjai: TELEFONKÖNYV Itt találja meg a Kar oktatóinak és adminisztratív munkatársainak elérhető­ ségeit (e-mail cím, szobaszám, telefon mellék). Lehetősége van konkrét névre keresni, de a munkakör-, vagy a szervezeti egység megadásával is szűkítheti a találatokat. HIRDETMÉNYEK A tanszékek, illetve az egyéb szervezeti egységek (pl. könyvtár) aktuális hirdetményeit találja a menüpont alatt. NEPTUN A linkre kattintva juthat el a Neptun rendszer oldalára. (A Neptunt közvet­ lenül is elérheti a neptun.ppke.hu címen.) INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁS Innen érheti el többek között az egyetemi levelezőrendszert, valamint a könyvtár online katalógusát. Az alsó vízszintes menüsor: Itt találja meg a Kar működésével kapcsolatos kiegészítő információkat (pl. tovább­ képzések, nemzetközi kapcsolatok). Az itt elhelyezett információk közül érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK menüpontban találhatóakat, ugyanis innen tájékozódhatnak hallgatóink az aktuális kari és egyetemi programokról, rendezvényekről, valamint innen tölthetik le a PPKE JÁK havonta meg­ jelenő információs hírlevelét, a Kari Hírmondót. 5.2. Neptun-rendszer A Neptun rendszer a felsőoktatási intézmények tanulmányi és pénzügyi adminisztráci­ óját, oktatási, oktatás-szervezési feladatainak regisztrálását és információs rendszerét látja el. A Neptun hallgatói felülete elérhető a neptun.ppke.hu webcímen, vagy a Kar honlapjáról. Á Neptun rendszer működéséről részletes leírás található a Kar honlapján a Hallgatóinknak/Tanulmányi információk menüpont alatt. Karunk valamennyi hallgatója rendelkezik egyedi azonosítóval (neptunkóddal) illetve jelszóval, mellyel be tud jelentkezni a Neptun a hallgatói felü­ letére. A hallgatói felület ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgató gyorsan és eredményesen tudja intézni tanulmányi ügyeit. Hallgatóink első­ sorban az alábbi típusú ügyek intézésére használják Neptun rendszert: 25 �Adatnyilvántartás A Neptun rendszerben tartjuk nyilván hallgatóink személyes adatait, lakcí­ mét, teleronszámát, bankszámlaszámát, személyi igazolvány számát, stb. Ezen adatok naprakész nyilvántartása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgatói ügyintézés gördülékenyen működjön. Ha a hallgató adataiban változás követ­ kezik be, ezt nyolc napon belül jeleznie kell az intézmény felé. Az adatok mó­ dosításának két típusa van: 1. Személyes adat (pl. családi név) változása esetén a hallgatónak adatmódo­ sítási kérelmet kell benyújtania a Neptun rendszeren keresztül, majd a változást igazoló dokumentumot (pl. házassági anyakönyvi kivonat) személyesen be kell mutatnia tanulmányi előadójánál, és le kell adnia róla 1 do másolatát. Az adat­ módosítási kérelem csak ezután kerül elfogadásra. 2. Amennyiben állandó lakcíme, értesítési címe, e-mail címe, vagy tele­ fonszáma változik, a hallgató saját maga módosíthatja ezen adatokat a Neptun rendszerben. Üzenetek A Neptunban a hallgatók üzenet kaphatnak a Kar tanulmányi ügyekkel fog­ lalkozó munkatársaitól, az oktatóktól, valamint azoktól a hallgatótarsaitól, akik számára az üzenetküldés lehetőségét engedélyezték. Emellett a Neptun maga is küld automatikus üzeneteket a rendszerben bekövetkező eseményekről (pl. jegybeírás, vizsgaidőpont változás, tárgyielentkezés tiltása, stb.) Figyelem! A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Neptun rend­ szer üzeneteinek folyamatos nyomon követése! Az ilyen módon közzétett in­ formációt a küldéstől számított 10. napon közöltnek kell tekinteni. Bejelentkezés, tárgyfelvétel, vizsgajelentkezés A hallgatóknak csupán az első beiratkozáskor szükséges személyesen meg­ jelenniük a Karon, a továbbiakban a Neptun rendszeren keresztül kell bejelent­ kezni az aktuális félévre. A bejelentkezesi eljárás a Tanulmányi Osztály aktuá­ lis tájékoztatója alapján történik. A hallgatok a félévente meghirdetett tárgyfelvételi időszakban tudnak a Neptunon keresztül tárgyra, illetve kurzusra jelentkezni. A vizsgajelentkezés szintén a rendszeren keresztül történik. A félév időbeosztásáról a Kar honlapján tájékozódhat a Hallgatóinknak/Tanulmányi információk menüpont alatt. Pénzügyek A Neptun rendszeren keresztül történik hallgatóink pénzügyeinek nyil­ vántartása, és a pénzügyi tranzakcióik bonyolítása. A különböző típusú díj­ tételek (pl. költségtérítési díj) teljesítése egyszerűen és gyorsan végrehajtható a rendszerben, és a hallgató bármikor megtekintheti teljesítésre váró, illetve a már korábban teljesített tételeit. Ahhoz, hogy a hallgató elektronikus úton tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, fontos, hogy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával rendelkezzen. Tanulmányok A Neptun rendszerben hallgatóink nyomon követhetik korábbi féléveik ta­ nulmányi adatait, így megtekinthetik teljesített tárgyaikat, eredményeiket, fél­ éves átlagaikat, kreditpontjaikat, hivatalos bejegyzéseiket, stb. 26 �6. Fizetendő díjak, költségtérítések Költségtérítések - JA NOKJ képzés jogász szak (osztatlan), nappali tagozat JANEKJ képzés, jogász szak (egyetemi), nappali tagozat JA NANI képzés, nemzetközi igazgatási szák (BA), nappali tagozat a 2008/09. tanévben és a 2009/2010. tanévben Ft/félév Ft/félév 202 000 214 000 Ft/félév 218 000 219 000 Ft/félév 219 000 219 000 Ft/félév 221 000 221 000 Ft/félév 202 000 214 000 Ft/félév 214 000 214 000 Ft/félév 219 000 219 000 Ft/félév Ft/félév JA_NMEN képzés, európai és nemzetközi igazgatás szak (MA), nappali tagozat Ft/félév JA_LOKJ képzés jogász szak (osztatlan), levelező tagozat Ft/félév JA_LEKJ képzés, jogász szak (egyetemi), levelező tagozat JA LANI képzés, nemzetközi igazgatási szák (BA), levelező tagozat JALMEN képzés, európai és nemzetközi igazgatás szak (MA), levelező tagozat 208 000 (a 2009-ben felvettek számára) 175 000 (a 2009-ben felvettek számára 170 000 175 000 210 000 (a 2009-ben felvettek számára 165 000 (a 2009-ben felvettek számára Ft/félév 161 000 170 000 Ft/félév 168 000 173 000 Ft/félév 173 000 173 000 Ft/félév 147 000 147 000 Ft/félév 161 000 170 000 Ft/félév 163 000 173 000 Ft/félév 168 000 173 000 Ft/félév 173 000 173 000 Ft/félév 155 000 (a 2009-ben felvettek számára Ft/félév 145 000 Ft/félév 150 000 155 000 Ft/félév 162 000 172 000 Ft/félév 153 000 180 000 (a 2009-ben felvettek számára Térítési díjak többlet felvett kredit után jogász szak nap­ pali tagozaton (JA_NOKJ, JA NEKJ) Ft/kredit 7 700 többlet felvett kredit után jogász szak levelező tagozaton (JALOKJ, JA LEKJ) Ft/kredit 6 100 27 �többlet felvett kredit után nemzetközi igazgatási szak levelező tagozaton (JA_LANI) Ft/kredit intézmény nyomtatójának használatáért Ft/oldal 20 oklevél átadó ünnepségért osztatlan jogász szakon (JA_NOKJ, JA_LOKJ) Ft/fő 5 000 oklevél átadó ünnepségért díszoklevél­ lel, egyetemi jogász szakon (JA NEKJ, JA_LEKJ) Ft/fö 15 000 díszoklevélért, egyetemi képzésben egyedi avatás esetén Ft/db 10 000 késedelmes leckekönyv leadásért Ft/alkalom 3 600 harmadik vizsgajelentkezéstől Ft/tantárgy 1 800 vizsgadíj visszafizetési kérelemért Ft/tantárgy 1 500 leckekönyv másolat készítéséért és hitelesítéséért a második példánytól Ft/leckekönyv 2 000 okmányok másolatának hitelesítéséért, hallgatói jogviszonnyal már nem rendelkezők számára Ft/okmány 3 700 elveszett szabvány oklevél helyett másolat kiállításáért Ft/oklevél 5 800 elveszett leckekönyv helyett másolat kiál­ lításáért Ft/leckekönyv 11 500 elveszett oklevélmelléklet helyett másolat kiállításáért Ft/okl.mell. 15 200 elveszett diákigazolvány pótlásáért Ft/db TB és KÁB kérelem beadásához Ft/kérelem 1 200 dékánhoz vagy dékánhelyetteshez benyúj­ tott kérelemért Ft/kérelem 3 400 halasztott tárgyfelvételért a tárgyfelvételi időszak után 2 hétig Ft/tantárgy 1 400 halasztott tárgyfelvételért a tárgyfelvételi időszak után a 3. hét végéig Ft/tantárgy 2 800 hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizs­ gáért Ft/záróvizsga 10 600 doktori fokozatszerzésért Ft/alkalom 131 000 a megosztási szabályok módosításából eredő új számla, úi adóigazolás, stb. kiál­ lítása esetén, ha a kérelmet a félév kezde­ tét követő 1 hónapon túl nyújtják be Ft/alkalom 4 100 késedelmi díj - szakirányú továbképzésen Ft/alkalom 3 300 eljárási díjak - szakirányú továbképzésen Ft/alkalom 1 300 4 800 Szolgáltatási díjak 28 jogszabály szerinti díj + 700 �A Kar hallgatóinak pénzügyi szempontból történő teljes körű nyilvántartása: Czakó Jánosné (a Gazdasági Osztály munkatársa) Szentkirályi u. 28. Fsz. 033. szoba telefon: 429-7200/357 félfogadási idő: hétfő - csütörtök 900—1200 és 1300-1500 7. Hallgatói juttatások Az alábbiakban az ösztöndíjakkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat gyűjtöttük össze tájékoztató jelleggel. Az ösztöndíjakra vonatkozó irányadó szabályozás minden esetben a vo­ natkozó jogszabály, valamint az egyetemi Hallgatói Térítési és Juttatási Sza­ bályzat (HTJSZ) mindig hatályos változata. Az ösztöndíjak utalásához nélkülözhetetlen az általános személyazonosító adatok mellett a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TÁJ szám), valamint egy bankszámlaszám megadása a Neptun rendszeren, ezek hiányában ugyan­ is a Kar nem tudja kifizetni a megítélt ösztöndíjat, támogatást! Tanulmányi ösztöndíj Tanulmányi félévenként tanulmányi eredmény alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú államilag támogatott nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók (kivéve az első tanulmányi félévben az elsősök). Hogyan igényelhető? Nincs szükség kérelemre, az elbírálásban minden jogosult részt vesz a tanulmányi eredménye (korrigált kreditindex) alapján. Alaptámogatás Az első tanulmányi félévben - kizárólag elsősök részére - szociális szempontok alap­ ján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? A beiratkozást követő első aktív félévben államilag támogatott nappali tagozatos jo­ gász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szer­ vezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké Rendszeres szociális ösztöndíj Tanulmányi félévenként szociális szempontok alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hall­ gatók, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt, illetve államilag támoga­ tott képzésen kezdték meg tanulmányaikat és az adott szakon megkezdett féléveik alapján még jogosultak lennének államilag támogatott képzésre. Hogyan igényelhető? �A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szer­ vezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké Rendkívüli szociális ösztöndíj A hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri jut­ tatás. Ki kaphat? Lásd rendszeres szociális ösztöndíj. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szer­ vezeti egységhez. Leadási határidő: nincs, folyamatosan leadható a félév során. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj Tantervi követelményeken túlmutató szakmai, tudományos illetve közéleti tevékeny­ ség alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hall­ gatók. Hogyan igényelhető? Egyéni, formailag kötetlen írásbeli kérelemmel, amelyet az Iktatóban kell leadni, on­ nan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké A szükséges formanyomtatványok letölthetők a kari honlap Hallgatóinknak/Formanyomtatvány/Diákjóléti Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek rovatából! 30 �8. HALLGATÓI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK, TESTÜLETEK, AZOK ELJÁRÁSI ÉS ADMINISZTRÁCIÓS RENDJE 8.1. Tanulmányi Osztály 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Fszt. 045. E-mail: dhivatal@jak.ppke.hu A www.jak.ppke.hu honlapon a baloldali HALLGATÓINKNAK menüpont alatt a hallgatókat érintő fontos TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK folyama­ tosan aktualizálva megtalálhatók. A Tanulmányi Osztály vezetője: Mátéffy Györgyné (044 szoba) Telefon: 429-7254 E-mail: mateffy@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd és csütörtök 900-1000, vagy előzetes egyeztetés szerint Általános információ, formanyomtatványok kiadása: Dávid Annamária (018/a szoba) Telefon: 429-7208 E-mail: dhivatal@jak.ppke.hu Félfogadás: hétfőtől - péntekig: 830-1200 és 1300-1530 Tanulmányi ügyek intézése: dr. Balázs Jánosné (Julika) (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: bjuli@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 31 �Csonka Sándorné (Juli) (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: csonka@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Hadnagy Zoltánné (Mária) (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: ederics@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Havaldáné Szabó Eszter (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: szeszter@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Penczné Bálint Katalin (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: pencz@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 90°—1200 szerda és péntek: 1300-1500 Sztancsik Éva (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: evuska@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 32 �Diákigazolvány, diákhitel, szakmai gyakorlat ügyintézés, diplomamunkák/szakdolgozatok leadása: Nagy Klotild (043/c szoba) Telefon: 429-7200/370 E-mail: tilda@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Záróvizsga és oklevélmelléklet ügyintézés: Korbuly Rita (043/b szoba) Telefon: 429-7200/307 E-mail: korbulyr@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd és csütörtök: 9oo_i2o° szerda és péntek: 1300-1500’ valamint előzetes telefonegyeztetés szerint Hallgatói Neptun tanácsadás: Olgyay Máté (043/b szoba) Telefon: 429-7200/307 E-mail: olgyaym@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Neptun adatfelelös és teremgazdálkodó: Ágostonná Szabó Edit (043 szoba) Telefon: 429-7200/306 E-mail: edit@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint Neptun koordinátor: Rónai Zoltán (043 szoba) Telefon: 429-7200/393 E-mail: rzoltan@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint 33 �8.2. Dékáni Titkárság Szentkirályi u. 28. II. em. 229. sz. Tel: 429-7221 e-mail: dekani.titkarsag@jak.ppke.hu Vezetője: dr. Stágel Bence dékáni titkár Félfogadás: hétfő-csütörtök: 800-1600, péntek: 800-1400 Dékáni fogadóóra: Előzetes írásbeli megkeresés után, időpont egyeztetéssel dr. Stágel Bence dé­ káni titkárnál: e-mail: dekan@jak.ppke.hu A Dékáni Titkárság a dékán munkáltatói jogköréhez szorosan kapcsolódó fel­ adatokat és a Kar adminisztratív működésének koordinálását végzi. A Dékáni Titkárságot a dékáni titkár vezeti, aki munkatársaival együtt az alábbi főbb feladatköröket látja el: humánpolitikai feladatok; tanszéki admi­ nisztráció felügyelete; kari kiadványok szerkesztése; PR-feladatok; központi rendezvények szervezése, koordinálása; kapcsolattartás a hallgatói érdekkép­ viseleti szervezettel és öntevékeny csoportokkal. Munkatársak: dr. Sándorné Hermány Helga (dékáni munkatárs) Kiss Lászlóné Rita (titkárnő) Réti Anna (titkárnő) Szakaiiné Szeder Andrea (kiadványszerkesztő) Zsák Istvánné (irattáros) A Dékáni titkárság szervezeti keretébe tartozik az Irattár, valamint a központi iktatást és postázást végző Iktató is. Szentkirályi u. 28. földszint, a porta mellett balra Tel.: 429-7203 Félfogadás: hétfő-csütörtök: 830-1530, péntek: 830-1300 Munkatársak: Szoldatits Lászlóné, Fogas Magdolna 34 �8.3. Dékánhelyettesi Titkárság Szentkirályi u. 28.1. em. 105. sz. Tel.: 429-7247 és 429-7248 e-mail: dekanhelyettesi.titkarsag@jak.ppke.hu Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Szigeti Magdolna Tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Félfogadás: hétfő-csütörtök 90°—1200 és 1300-1500 A Titkárság munkatársai: Bai Viktorné, Boncza Hajnalka A Dékánhelyettesi Titkárság hallgatói ügyekkel kapcsolatos feladatkörébe tartozik: - a Tanulmányi Dékánhelyettes hatáskörébe tartozó kérelmek - átvételi kérelem (más egyetem azonos szakáról) - szakváltás, tagozatváltás - önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása - dékáni méltányosság - tanulmányok folytatása - szakmai gyakorlat alóli felmentés - záróvizsgával kapcsolatos kérelem - fellebbezés - a Tudományos Dékánhelyettes hatáskörébe tartozó ügyek - köztársasági ösztöndíj pályázat - TDK, OTDK, Kutatócsoportok, Konferenciák - a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek - vendéghallgatói jogviszonyból származó tárgybeszámítás - újra felvettek tárgybeszámítása - más intézményben teljesített tárgy beszámítása - a Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek - halasztott bejelentkezés/halasztott tárgy felvétel - kedvezményes tanrend - vendéghallgatói jogviszony létesítése - költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolása - a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek, - s egyéb hallgatói megkeresések adminisztrálása, a nyilvántartásba vételtől az irattárba helyezésig. 35 �Eljárási rend: 1. A hallgatói kérelmeket formanyomtatványon kell benyújtani, mely nyom­ tatványok letölthetők a Kar honlapjáról [Hallgatóinknak/Formanyomtatványok], továbbá beszerezhetők a Kar Információs Irodájában, valamint a Dé­ kánhelyettesi Titkárságon. 2. A formanyomtatványokat kitöltés után a Kari Titkárságon kell leadni, ahol érkeztetik (iktatják) azt, majd felkerül a Dékánhelyettesi Titkárságra. 3. A Titkárság a nyilvántartásba vételt követően a kérelmet megküldi a Déká­ ni Hivatalnak, ahol azt a kérelmező tanulmányi helyzetére vonatkozó infor­ mációkkal látják el, majd visszaküldik a Titkárságra. 4. Az érdemi elbírálást követően a kérelmekre adott válaszokról határozat születik. Ezeket a határozatokat minden esetben postai úton megküldjük a hallgatónak, illetve másolatot kap a Dékáni Hivatal illetékes előadója. 8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. A Bizottság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának részletes szabályait Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat határozza meg. 8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. A más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, illetve az Egyetem más szakán szerzett kreditek elismeréséhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének megállapítása a szakgazda véleményének figyelembe vételével; valamint mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. 36 �8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. Eljárás az első, illetve további alapképzésben, valamint mesterképzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben. Az óralátogatás alóli fel­ mentési kérelmek elbírálása, az érintett szak véleményének figyelembe véte­ lével. 8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 25. §) Szentkirályi u. 28. III. emelet 301/a sz. Telefon: 42-97-200/363. mellék E-mail: diakjoleti@jak.ppke.hu Félfogadási idő: kedd és csütörtök: 900-1200 és 1300-1500 Munkatárs: Egressy Rita A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. A Diákjóléti Bizottság feladat- és hatásköre: • A Dékán által delegált jogkörök. • Eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatkozó részletfizetési kérel­ me ügyében. • Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiummal kapcsolatos ügyintézés. • Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatás­ körébe utal. 8.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 26. §) Adminisztráció: Dékáni Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. 37 �A Bizottság feladat- és hatásköre: • A fogyatékossággal élő hallgatók Karhoz kapcsolódó ügyeinek ellátása. • Döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyaté­ kossággal élő hallgatóktól érkező kérelmekről. • Döntés a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szol­ gáló normatív támogatás felhasználásáról, a segítségnyújtáshoz szüksé­ ges tárgyi eszközök beszerzéséről, és a végrehajtás ellenőrzése. • Véleményezi a Dékán, a Tanulmányi Bizottság és az oktatási szervezeti egységek vezetői hatáskörébe tartozó tanulmányi ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egészségi állapota tanulmányainak végzését hátrányosan befolyásolja, vagy akadályozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató kérelmére jár el, amelyhez a kezelőorvos igazolását is mellékelni kell. • Figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, valamint ellenőrzi az ezzel kapcsola­ tos intézkedések eredményességét. • Feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvál­ lalását sértő intézkedéseket és kezdeményezi azok megszüntetését. • Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatás­ körébe utal. 8.9. A JOGORVOSLAT RENDJE - A Tanulmányi Bizottság elsőfokú döntése ellen a Tanulmányi Dékánhe­ lyetteshez lehet fellebbezni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A Tanulmányi Dékánhelyettes döntése ellen a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához lehet fordulni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A Fegyelmi Bizottság elsőfokú döntése ellen Rektor úrhoz lehet fellebbez­ ni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A Kreditátviteli Bizottság elsőfokú döntése ellen Rektor úrhoz lehet felleb­ bezni, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül. 38 �9. INTÉZETEK, TANSZÉKEK 9.1. Alkotmányjogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-7201 e-mail: alkjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Q00-!!00 és 1300-1400 900-4 po Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Prof. Em. Dr. Kilényi Géza DSc dr. jur. Salamon László mestertanár dr. jur. Balogh Zsolt tud. főmunkatárs Dr. Balog-Békési Nóra adjunktus dr. jur. Hajas Barnabás adjunktus Óraadók dr. jur. Kozma Ákos dr. jur. Kovács György dr. jur. Németh Ágnes 39 �9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 215. sz. telefon: 429-7280 Fax: 429-7201 E-mail: buntetojog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Belovics Ervin egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Kovácsné Göcze Györgyi 900—II00 és 1400—1600 9oo_12oo Oktatók Dr. Belovics Ervin egyetemi docens Prof. Em. Dr. Békés Imre Prof. Dr. Tóth Mihály CSc egy. tanár Prof. Dr. Vókó György egyetemi tanár Dr. habil. Busch Béla egyetemi docens Dr. Tamási Erzsébet tud. főmunkatárs dr. jur. Margitán Éva mestertanár dr. jur. Molnár Gábor mestertanár dr. jur. Sinku Pál mestertanár dr. jur. Szívós Mária mestertanár dr. jur. Varga Zoltán mestertanár dr. jur. Békés Ádám adjunktus Dr. Újvári Ákos adjunktus dr. jur. Eperjes Krisztián tanársegéd Óraadók dr. jur. Bárándy Gergely dr. jur. Bogár Péter dr. jur. Borbély Zoltán dr. jur. Bory Noémi dr. Csorba József dr. jur. Hajdú Magdolna dr. jur. Kádár András 40 dr. jur. Bodor Tibor dr. jur. Bolya Lajos dr. jur. Boros János dr. jur. Csák Zsolt dr. jur. Gimesi Ágnes dr. jur. Horváth Katalin �9.3. Európajogi És Nemzetközi Közjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7265 Fax: 429-7201 E-mail: eujog@jak.ppke.hu vagy nemzetkozi.kozjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—1100 és 1400-1500 qoo—lpo Munkatárs: Turzai Orsolya Oktatók Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Prof. Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Dr. Király Miklós egyetemi tanár (fiz. nélküli szab.) Dr. Baka András egyetemi docens dr. jur. Mohi Csaba mestertanár dr. jur. Ádány Tamás adjunktus dr. jur. Gyeney Laura adjunktus dr. jur. Allan Tatham adjunktus dr. jur. Jaskó Luca tanársegéd dr. jur. Szilágyi Pál Béla tanársegéd dr. jur. Margitay-Becht Beáta tud. segédmunkatárs Óraadók dr. jur. Kravalik Gábor dr. jur. Gál Gyula dr. jur. Láncos Petra Lea dr. jur. Lőrincz Aranka dr. jur. Mészáros Kinga dr. jur. Pasqualetti Gergő dr. jur. Pünkösty András dr. jur. Sipos Kinga 41 �9.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Szentkirályi u. 26. II. em. 201-208 sz. Tel.: 429-7276 Fax: 4297-279 E-mail: kozgazd@jak.ppke.hu vagy heller.farkas@jak.ppke.hu Intézetvezető: Dr. Katona Klára egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Járdány Zsoltné (Erika) Oktatók Dr. Katona Klára egyetemi docens Prof. Dr. Botos Katalin DSc egyetemi tanár Dr. Körösi István CSc egyetemi docens Dr. Schlett András egyetemi docens Mányó-Váróczi Violetta tanársegéd Óraadók Dr. Botos József Bángi-Magyar Attila 42 Q00-!!00 és 1400-1500 9oo_ipo �9.5. Jogbölcseleti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 222-228 sz. Tel.: 429-7226, 429-7227 Fax: 429-7226 e-mail: jogbolcs@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-ll00 és 1400-1500 9°o_no° Munkatársak: Hajdú Antalné (Aranka), Szilfámé Kovách Lívia Oktatók Prof. Dr. Varga Csaba DSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Péteri Zoltán CSc Dr. Frivaldszky János egyetemi docens Dr. habil. H. Szilágyi István egyetemi docens Dr. Cserne Péter adjunktus dr. jur. Fekete Balázs adjunktus dr. jur. Paksy Máté adjunktus dr. jur. Tattay Szilárd adjunktus dr. jur. Könczöl Miklós tanársegéd 43 �9.6 Jogtörténeti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.:429-7237 Fax: 429-7201 e- mail: jogtört@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Szabó István egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 830-ll30 és 1330-1530 830-ll30 Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók: Dr. habil. Szabó István egyetemi docens Dr. Horváth Attila egyetemi docens Dr. Szigeti Magdolna egyetemi docens Dr. Völgyesi Levente egyetemi docens Dr. Komáromi László adjunktus dr. jur. Zakariás Kinga tanársegéd (szülési szabadságon) Óraadók: dr. jur. Fazakas Zoltán Dr. Jany János dr. univ. Ory Károly Dr. Sáry Pál dr. jur. Tamás Csaba Gergely Dr. Tóth Zoltán József 44 �9.7. Kánonjogi Intézet Szentkirályi u. 28. II. em. 219. sz. Tel.: 429-7217 Fax: 429-7218 e-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Intézetvezető: Prof. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem. egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1200 Munkatársak: Gombos Adámné (Ildikó), Keresztfalvi Zsuzsanna Oktatók: Prof. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár Prof. Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Dr. habil. Hársfai Katalin egyetemi docens Dr. habil. Szabó Péter egyetemi docens Dr. Philipp Gudenus egyetemi docens Dr. Szilágyi Csaba adjunktus Óraadó dr. jur. Lefkánits György lie. jur. can. 45 �9.8. Kereskedelmi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 313/A sz. tel: 429-7200/311 fax: 429-7272 e-mail: kerjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Q00-!!00 és 14oo-15oo 9°o_ n°° Munkatárs: Bánhidi Mónika Oktatók: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens Lévayné Dr. Fazekas Judit CSc egyetemi tanár (fiz. nélküli szabadságon) Dr. Fábián Ferenc egyetemi docens Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egyetemi docens Dr. Brehószki Márta adjunktus dr. jur. Szőnyi Viktor adjunktus Óraadó: Barochné dr. jur. Szabó Mariann 46 �9.9. Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 341. sz. Telefon: 429-7287 (környezet- és versenyjog, bioetika) 429-7286 (munkajog, tb- és szociális jog) Fax: 429-7289 E-mail: kornyezet@jak.ppke.hu vagy munkajog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: Munkatársak: hétfő-csütörtök péntek 900-1200 és 1300-1400 goo-^oo Baranyi Krisztina (környezet- és versenyjog, bioetika) Rónai Edit (munkajog, tb- és szociális jog) Oktatók Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Radnay József CSc Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens Ifj Dr. Zlinszky János egyetemi docens dr. jur. Bassola Zoltán tud. munkatárs, c. egyetemi tanár dr. jur. Boytha Györgyné c. egyetemi docens Dr. Jávor Benedek tud. tanácsadó Ft. Nyéky Kálmán lie. theol. tud. munkatárs íjjasné dr. jur. Kocsis Anna adjunktus dr. jur. Szilágyi Pál Béla tanársegéd Tahyné dr. jur. Kovács Ágnes tanársegéd Óraadók: dr. jur. Bánsági Györgyi Ft. Alessandro Caprioli dr. jur. Hős Nikolett dr. jur. Lakatos Hedvig Molnárné dr. jur. Balogh Márta dr. jur. Péterfalvi Attila c. egy. tanár 47 �9.10. Közigazgatási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-4201 e-mail: kozigjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Prof. Dr. Tamás András DSc egyetemi tanár Prof. Dr. Molnár Miklós CSc egyetemi tanár dr. jur. Kárpáti Zoltán mestertanár Dr. Gerencsér Balázs adjunktus dr. jur. Oláh József adjunktus dr. jur. Patyi Gergely adjunktus dr. jur. Christian László tanársegéd Óraadók: dr. jur. Józsa Fábián c. egy. docens dr. jur. Krauss Ottó dr. jur. Mikó Zoltán dr. jur. Egerszegi Gyula dr. jur. Seereiner Imre c. egyetemi docens 48 900—1100 és 1300—1400 9oo_jpo �9.11. Nemzetközi Magánjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7200/361 (tanszék) és 429-7221 (Dékáni Titkárság) Fax: 429-7201 e-mail: nemzetkozi.maganjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—ll00 és 1400—1500 9oo_ijoo Munkatárs: Nánásy Tiborné Oktatók: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Bánrévy Gábor Dr. Raffai Katalin adjunktus dr. jur. Szabó Sarolta adjunktus Óraadó: dr. jur. Horváth Éva c. egyetemi tanár 49 �9.12. Pénzügyi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-4201 e-mail: penzugyijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 9oo-lloo és 13oo-14oo 900^ joo Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens dr. jur. Klicsu László tud. főmunkatárs dr. jur. Halász Zsolt adjunktus Óraadó: dr. jur. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva mestertanár 50 �9.13. Polgári Eljárásjogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 202. sz. Tel.: 429-7239 Fax: 429-7201 e-mail: polgelj@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 9oo-lloo és 14oo-15oo 9oo_ipo Munkatárs: Barna Imréné Oktatók: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens dr. jur. Bérces László mestertanár dr. jur Gláser Szilvia tanársegéd dr. jur. Horváth E. írisz tanársegéd dr. jur. Újlaki Tamás tanársegéd 51 �9.14. Polgári Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 329 sz. Tel.:429-7200/ 372 mellék Fax: 429-7272 e-mail: polgjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-II00 és 1400—1500 9oo_|po Munkatárs: Csizik Zoltánná (Éva) Oktatók: Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár Prof. Dr. Sólyom László egyetemi tanár (fizetés nélküli szabadságon) Prof. Dr. Tattay Levente CSc egy. tanár Dr. Lábady Tamás CSc egyetemi docens dr. jur. Csapó Orsolya adjunktus Dr. Koltay András adjunktus dr. jur. Landi Balázs adjunktus dr. jur. Lomnici Zoltán adjunktus dr. jur. Navratyil Zoltán tanársegéd dr. jur. Pogácsás Anett tanársegéd Óraadók: dr. jur. Bagi István Stefka István 52 �9.15. Római Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.: 429-7237 Fax: 429-7235 e-mail: romaijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 830-II30 és 1330—1530 830-ll30 Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Prof. Em. Dr. Zlinszky János Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens dr. jur. Erdődy János tanársegéd Óraadó: dr. jur. Radványi Anna 53 �9.16. Idegen Nyelvi Lektorátus Szentkirályi u. 28. III. em. 355. sz. Tel.: 429-7232 Fax: 429-7201 e-mail: lektoratus@jak.ppke.hu Vezető: Misejéné Lovas Judit Koordinátor: Kuslits Béláné Adminisztráció: hétfő-péntek kedd, csütörtök 900—1200 1300-1500 Oktatók Misejéné Lovas Judit nyelvtanár Dzsida Orsolya nyelvtanár Szederkényi Éva nyelvtanár (fizetés nélküli szabadságon) Balogh Dorka nyelvtanár Unger Anikó nyelvtanár Óraadók Berthóty László Erdélyi Katalin Fehérné Vízvári Emese Guba András Imre Lászlóné Juhászné Suhajda Ágnes Kocsis Judit 54 Lehoczky Katalin Martin Anita Merkely Béláné Miháltz András Perlaki Rózsa Szeidl Ágnes �9.17. Informatikai Oktatási Csoport Szentkirályi u. 28. III. em. 328. sz. Telefon: 429-7253 E-mail: informatika@jak.ppke.hu Oktatók Groma Sarolt tárgyjegyző Tomka Barnáné Szentgyörgyváry Eszter 9.18. Testnevelési Csoport Szentkirályi u. 26., 140. sz. Telefon: 4297-200/371 e-mail: testnev@jak.ppke.hu Testnevelési csoportvezető: Draskóczy Imre Félfogadás: hétfő- péntek 10°°-1400 Testnevelő tanárok: Draskóczy Imre Draskóczy-Littner Anita Forgó András 55 �10. Posztgraduális képzések 10.1. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Szentkirályi u. 28. III. emelet 305, sz. telefon/fax: 429-7291 (titkárság) e-mail: doktori. iskola@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/doktori iskola Vezető: Prof. Dr. Kovács Péter Koordinátor: Dr. Frivaldszky János Félfogadási idő: hétfő-péntek 800-1300 Munkatárs: Szalainé Szikszói Krisztina Általános információk A Kar Doktori Iskolája 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduális szintű (dok­ tori) képzést nyújt. Az első három szemeszterben általános képzés folyik. Ennek keretében a hallga­ tók először kutatásmódszertant tanulnak, illetőleg magánjogi, összehasonlító alkot­ mányjogi és büntetőjogi előadásokat hallgatnak. A nappali tagozatos hallgatók számára kötelezően választható tárgyak listája na­ gyon széles palettát ölel fel. A következő blokkokon belül több alternatív tárgy kerül meghirdetésre: emberi jogok, civilisztika, jogelmélet, EU jog és nemzetközi közjog, valamint közigazgatási jog. A hallgatók az első három félévben más-más jogterülettel foglalkozó könyvről tudományos igényű recenziót készítenek. A Doktori Iskola által szervezett szakmai konferenciák és doktori szimpóziumok, az ezekhez kapcsolódó publikációs lehetőségek, valamint a külföldi posztgraduális részképzések (részbeni) beszámíthatósága mind-mind elősegítik a doktoranduszok tudományos elmélyülését. A képzés második felében a hallgatók a saját doktori kutatási témájukhoz kapcso­ lódóan folytatnak tudományos, illetve kutatási tevékenységet a témavezető szakmai irányítása alatt. A doktorandusz hallgatók immáron két éve kiválónak értékelik a Doktori Titkár­ ság munkáját, ami minden bizonnyal hozzájárul tanulmányaik és kutatásaik, vala­ mint a fokozatszerzésük eredményességéhez. A képzésben való részvétel feltételei A doktori képzésre azok pályázhatnak, akik hazai egyetem állam- és jogtudományi karán legalább jó rendű (cum laude minősítésű) jogi diplomát szereztek, vagy vállalják ennek megszerzését a tanév kezdetét megelőző július 1-jéig, és két élő, tudományos kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből középfokú „C” típusú állami, vagy an­ 56 �nak megfelelő szintű nyelvvizsgával rendelkeznek. (Kivételesen egy középfokú „C” típusú állami, vagy annak megfelelő szintű nyelvvizsgával is felvétel nyerhető, ha a felvett doktorandusz vállalja, hogy a másik középfokú „C” típusú nyelvvizsgáját az abszolutórium megszerzéséig igazolja). Nappali tagozatos állami ösztöndíjas helyek A 2009/2010-es tanév I. évfolyamán 2 nappali tagozatos doktorandusz hallgató rész­ esül állami ösztöndíjban. Az önköltséges képzés módja és díja Nappali önköltséges vagy levelező tagozatos hallgatói jogviszonyban a képzés díja: 80.000.- Ft/félév Egyéni képzés, egyéni felkészülés lehetősége Egyéni képzés keretében végzett doktori tanulmányokhoz lásd a Kari Doktori Sza­ bályzat 20. §-ának (2.) pontját a Doktori Iskola honlapján. Az egyéni felkészülés pe­ dig a doktori fokozatszerzési eljárás megindításának olyan, törvényi /Ftv. 68 §. (3.)/ lehetőségen alapuló esete, amely doktorandusz hallgató jogviszonyt nem, csak doktorjelölti jogviszonyt eredményez. 57 �10.2. Deák Ferenc Továbbképző Intézet Szentkirályi u. 28.1. em. 137. sz. Telefon: 429-7200/342. m. Fax: 266-5286 E-mail: deak@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/deak és www.jak.ppke.hu/karrier Intézetvezető: dr. jur Szalai Márta Félfogadás: hétfő-csütörtök ll00-1200 és M00-^00, péntek 1000-1200 Intézetünket minden nap zárva tartjuk 1200-1245 között. Munkatársaink: Bánhegyi Viktória csoportvezető Czobomé Tóth Ibolya pénzügyi és záróvizsga előadó dr. Eördöghné Zátonyi Ildikó tanulmányi és marketing előadó Gyurókovics Agnes titkárnő Kissné Brückner Mónika oktatásszervező Nagy Olivér tanulmányi előadó Sergő András Karrier Iroda előadó, oktatásszervező A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete a jogsza­ bályi kereteknek megfelelően, a képesítési követelményekhez igazodva hirdeti meg elsősorban jogászoknak, valamint közgazdászoknak, mérnököknek, tanároknak, in­ formatikusoknak, orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak szóló szakirányú tovább­ képzéseit. A továbbképzések elmélyítik az alapképzésben szerzett szakmai tudást, továbbfejlesztik azt speciális szakjogi irányba, illetve kiterjesztik az alapképzésben nem szereplő interdiszciplináris területekre. A szakirányú egyetemi képzésben nyert oklevél meghatározott munkakör betöl­ tésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Feljogosítja az oklevél tulaj­ donosát a szakosító képzésre utaló egyetemi cím használatára (pl. környezetvédelmi szakjogász). A kiadott oklevél az iskolai végzettség szintjében nem jelent változást. A munkáltató alkalmazási, foglalkozási, előmeneteli feltételként előírhatja, vagy más módon elismerheti és támogathatja a szakirányú oklevél megszerzését. A jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamokkal pedig elsősorban a Kar volt hallga­ tóinak szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy eredményesen szerepelhessenek a hatalmas joganyagot felölelő szakvizsgákon, de képzéseinken számítunk a más karo­ kon oklevelet szerzett kollégák részvételére is. 58 �Az Intézet által végzett oktatási tevékenység: Két-három féléves szakirányú képzések Jogászoknak: • Agrár és vidékfejlesztési szakjogász képzés; • Európajogi szakjogász képzés (magyar és angol nyelven is); • Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzés; • Ingatlanforgalmi szakjogász képzés; • Környezetvédelmi szakjogász képzés; • Kriminalisztikai szakjogász képzés; • Sportjogi szakjogász képzés; • Szabályozási (kodifikátor) szakjogász képzés; • Társasági jogi és cégjogi szakjogász képzés; • Tőkepiaci és bank szakjogász képzés; • Versenyjogi szakjogász képzés. Nem jogászoknak: • Agrár és vidékfejlesztési igazgatási szakember képzés; • Jogi szakokleveles gazdasági szakember képzés; • Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember képzés; • Jogi szakokleveles sportszakember képzés; • Jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember képzés; • Kriminalisztikai szakokleveles rendvédelmi szakember képzés. Egy féléves továbbképzések Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok: polgári jog és családjog, büntetőjog, mun­ kajog és társadalombiztosítási jog tantárgycsoportokból. Jelentkezés módja A jelentkezés jelentkezési lapon, jelentkezési díj (5.000,- Ft) befizetésének igazolásával és a képzésnél előírt oklevél másolatának csatolásával történhet. A jelentkezési lap a PPKE JAK 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-as épületében beszerezhető, ill. az egye­ tem honlapjáról (www.jak.ppke.hu) letölthető. A jelentkezés elfogadásáról, valamint a beiratkozás időpontjáról, a költségtérítés befizetésének módjáról, az első foglalkozás helyszínéről a jelentkezők írásban értesítést kapnak. Jelentkezési határidők szakirányú továbbképzésekre: az őszi félévre 2009. augusztus 31., a tavaszi félévre 2009. december 15. Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamokra: az őszi kurzusra 2009. szeptember 25., a tavaszi kurzusra 2010. február 10. 59 �Képzési díj: a képzéseken a részvétel önköltséges. A PPKE JÁK-on végzettek 5% kedvezményben részesülnek. A családokat segítő kedvezményeinkről aktuális in­ formáció a honlapon található, a www.jak.ppke.hu/deak internet címen. A felsőfokú szakirányú továbbképzések rendje Kezdete: a továbbképzések szeptemberben, illetve februárban kezdődnek. Tartama: általában három félév (a szakdolgozat elkészítése, védés, záróvizsga ál­ talában ezen időszak után következik), de vannak két féléves képzések is. Intenzitása: általában kéthetente egy munkanap 8 tanóra (1000-1700 óráig). Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok rendje: A tanfolyam célja: a jelölt felkészítése a jogi szakvizsgára, figyelemmel arra, hogy valamennyi jelöltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudásáról számot adni, függetle­ nül attól, hogy a kötelezően előírt joggyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga követelményrendszere a különböző jogi szakterületeken való átjárhatósá­ got és pályamódosítást segíti elő, könnyíti meg. A tanfolyamokat félévente egyesével, vagy egyetlen félév alatt mindhármat felvé­ ve is lehet végezni, mert különböző időpontokra (napokra) hirdetjük meg. A meghirdetett tanfolyamokat csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk el­ indítani. Intenzitása/idöpontja: általában heti egyszer 5 tanóra valamely munkanapon. Az Intézet keretén belül működik a Karrier Iroda is, melynek működéséről, szolgál­ tatásairól jelen kiadvány xx-xx. oldalain, valamint a kari honlapon a www.jak.ppke. hu/karrier internet címen tájékozódhat. Honlapunkról (www.jak.ppke.hu/deak) tájékozódhat az egyes továbbképzésekkel kapcsolatos valamennyi kérdésről: jelentkezés, mintatantervek, beiratkozás, határ­ idők, űrlapok, stb. 60 �10.3. Kánonjogi Posztgraduális Intézet Szentkirályi u. 28., II. em. 219. sz. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 e-mail: folia@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu Az Intézet elnöke: DDr Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Az Intézet elnökének Tanácsa: Dr. Szabó Péter egyetemi docens, Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfö-csütörtök 9O°_1200 Munkatárs: Gombos Adámné (Ildikó), Keresztfalvi Zsuzsanna A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apostoli Szentszék alapította meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Posztgraduális Intézetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Kánonjogi Intézetének szoros együttmű­ ködésével fejti ki tevékenységét. Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fokozat kiadására egyaránt jogosult. A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátust egyetemi alap­ diplomaként, a kánonjogi doktorátust PhD fokozatként ismeri el. Az Intézet hivatalos oktatási nyelvei a magyaron kívül az olasz és a német nyelv. Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei: • a baccalaureátusi diploma (államilag elismert MA) megszerzéséhez katolikus hitéleti BA oklevél, vagy régi típusú legalább főiskolai szintű oklevél; • a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi baccalaureátusi, vagy MA szintű hittanári, vagy jog- és államtudományi diploma; • a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat. Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar hallgatói számára speciálkollégiumként, a neptun-rendszerrel összhangban fel­ vehetők. Ezen hallgatók diplomájuk megszerzése után felvételüket kérhetik az Intézet hallgatói közé. A korábban lehallgatott és sikeres vizsgával lezárt kurzusok beszámít­ hatóak. Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk megszerzé­ sétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre legkorábban pedig csak a licenciátusi fokozat megszerzésétől számított egy év múlva engedhetők. Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből, 3000 különlenyomatból és 200 mikrofilmből álló szakkönyvtár, valamint a Hittudományi Kar könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyóirat segíti. 61 �Az Intézet szervezeti felépítése A) Kánonjogi Tanszék (Hittudományi Kar) Oktatók: Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár (prof, ord.) S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek professor emeritus B) Kánonjogi Intézet (Jog- és Államtudományi Kar) Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi docens S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, professor emeritus Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár Dr. Schanda Balázs egyetemi docens (mb. előadó) Egyházi Közigazgatási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi docens Prof. DDr. Zakar Polikárp O.Cist egyetemi tanár Egyházi Eljárásjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens dr. jur. Lefkánits György lie. iur. can. (mb. előadó) Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Dr. Gudenus, Philipp egyetemi docens Dr. Szilágyi Csaba adjunktus Magántanárok: Dr. Elmar Gütthof (Privatdozent) Dr. Markus Müller (Privatdozent) Rendszeresen meghívott külföldi előadók: Dr. Manlio Bellomo, Dr. Orazio Condorelli, Dr. Carlos J. Errázuriz M., Dr. Carl Gerold Fürst, Dr. Janusz Kowal S.J., DDr. Peter Landau, Dr. Cyril Vasil S.J. 62 �11. Hallgatói érdekképviselet Hallgatói Önkormányzat (HŐK) Szentkirályi u. 26. (hátul az udvarban). Telefon: 429-7269 E-mail: hok@jak.ppke.hu Honlap: http://www.hok.jak.ppke.hu/ IWIW Klub: Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Hallgatói Önkormányzat [PPKE JÁK HŐK], Ügyfélfogadás: lásd honlapon. A kari HŐK elnöke: Szilágyi Demeter (A választmány tagjairól és a tisztségviselőkről a honlapon tájékozódhat!) A kari hallgatói lap: ÍTÉLET honlap: http://www.itelet.jak.ppke.hu/ felelős szerkesztője: Dr. Koltay András terjesztési igazgató: Szendrődi Szabolcs Feladat és hatáskörök - A Kar Hallgatói Önkormányzata (HŐK) a hallgatók kizárólagos érdekképviseleti szerve. A HŐK elsődleges feladata a kari hallgatói érdekképviselet. - A HŐK a Kar/Egyetem testületéiben - pl. Kari Tanácsban - képviseli a hallgatók álláspontját. - Egyetértési jogot gyakorol a hallgatókat érintő szabályzatok tekintetében (pl. a hall­ gatói követelmény-rendszerre vonatkozó szabályzat). - A hallgatói juttatási rendszer működtetésében közreműködik (pl. ösztöndíjak és támogatások elosztása). - A HŐK bonyolítja le a diplomaátadó ünnepségeket, és minden évfolyam végzős hallgatóiról tablót készíttet; a végzősök minden évben évkönyvet kapnak. - A HŐK évente májusban megrendezi a Pro Facultate kari napot, amikor kerti sütögetés és borozgatás keretében kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség az oktatókkal, diáktársakkal. E rendezvény keretében kerül sor a Pro Facultate-díj, Hallgatókért, és a Hallgatói Mozgalomért díj átadására is. - A gólyatáborok és gólyabálok megrendezésének célja az első éves hallgatók bevoná­ sa a kari/egyetemi közösségi életbe. - Hagyományos rendezvényünk a március 15-i hajókirándulás, amelynek keretében hallgatótársainkkal együtt a Duna vizén hajózva töltjük a nemzeti ünnepet. - Egyéb rendezvények: koncertek, partik, sportprogramok, bajnokságok. - A tutori rendszer keretében a Kar felsőbb éves hallgatói a hallgatók kis csoport­ jainak rendszeres szakmai segítésére törekednek a képzés során, hogy segítsék az újonnan felvett hallgatók beilleszkedését az Egyetem közösségébe. 63 �12. Könyvtár Szentkirályi u. 30.1. emelet Telefon: 4297-231, 4297-200/331 mellék, 4297-233 E-mail: könyvtar@jak.ppke.hu Vezető: Kalocsai Ilona Hagyományos szolgáltatások: A Könyvtár használata ingyenes. Beiratkozás: érvényes diákigazolvánnyal a könyv­ tári nyitva tartás ideje alatt. Nem lehet a könyvtári dokumentumokat kölcsönözni, de fénymásolási lehetőség van. Fénymásolás: térítés ellenében, a könyvtár és a kar 28 és 30-as épületében lévő gépeken 8 Ft/oldal, az egyetem központi ROBINCO fénymásoló műhelyében 7 Ft/oldal. A könyvtári dokumentumokat csak a kérőlap kitöltése és a diákigazolvány leadá­ sa ellenében, a fénymásolás idejére adjuk ki a hallgatóknak. Olvasótermek: - Olvasóterein (101 sz. terem: 80 olvasói hellyel) Nyitva tartása: hétfő - csütörtök: 900-1800, péntek: 900-1600 Helyben olvashatók a könyvtár állományában található szakkönyvek, kéziköny­ vek, tankönyvek, szakdolgozatok, folyóiratok. Az Olvasóteremben szabadpolcon az állományunk 60%-a, mintegy 17 ezer kötet, szakcsoportok szerint rendezett, a tan­ könyvek külön találhatók, a folyóiratok a galérián vannak elhelyezve. - Tankönyv Olvasóterem (119 sz. terem: 20 olvasói hellyel) Nyitva tartása: hétfő-csütörtök: 1000-1600 Új olvasótermünk szabadpolcon lévő állományának döntő része a kar különbö­ ző oktatási formáihoz (BA, továbbképzés, osztatlan képzés)) szükséges tankönyvek, jegyzetek, alapvető kézikönyvek, szótárak. A klimatizált olvasóteremben lehetőség van a WIFI internet használatára is. Tájékoztatás: Szaktájékoztatás kérhető az olvasótermekben szolgálatot teljesítő könyvtárostól a könyvtár állományáról, a katalógusunk használatáról. Egyetemünkön integrált elektronikus könyvtári rendszer működik a HunTéka, amelynek a Olvasói katalógus (WEB OPAC) modulját használják az olvasóink. Naponta 8 és 16 óra között, telefonon is kérhető felvilágosítás. 64 �Szakdolgozatok A könyvtárban tárolt 1999-2008 közötti szakdolgozatok használatáról dékáni körlevél rendelkezik. Kizárólag tanszékvezetői írásbeli engedéllyel, az olvasóteremben lehet a dolgozatokba betekinteni, másolásuk tilos. A szakdolgozatok listája honlapunkon megtalálható. Könyvtárközi kölcsönzés: Csak a kar oktatói számára van lehetőség a könyvtárközi kölcsönzésre. A magyar szakkönyvek beszerzése ingyenes, a külföldieké térítés köteles. Elektronikus szolgáltatások - Online katalógus a kari könyvtár Web-oldalain (www.jak.ppke.hu/konyvtár) Onli­ ne katalógus vagy Informatikai szolgáltatások/Könyvtár Online menüpont alatt. - Westlaw jogi (angol) adatbázis - HeinOnline jogi (amerikai) adatbázis - EISZ szolgáltatás keretében, különböző adatbázisok angol és magyar nyelven: pld. Web of Science, Magyar kiadású tudományos folyóiratok (Akadémiai J. Collection) - EBSCO folyóirat adatbázisok (angol nyelvű szakfolyóiratok) - Könyvtári katalógusok (pld. MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus), HunKat, Karlsruher Virtueller Katalog, Social Science of Information stb.) - Magyar Katolikus Egyház kínálata- elektronikus dokumentumok Könyvtári Informatikai Labor Nyitva tartása: hétfő-péntek: 900-1800 A könyvtár előterében elhelyezett, 10 internetes kapcsolattal rendelkező számitógé­ pes labor feladata: elsősorban az oktatási igények kielégítése, a NEPTUN rendszer használata. A Könyvtár katalógusához és egyéb elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. 65 �13. Informatikai szolgáltatások - Kari honlap: hallgatók informálása, benne a hallgatói oldalakra a HÖK-ön keresztül kérhető információ feltöltése, (www.jak.ppke.hu); - Hallgatói honlap: a kari HŐK kezelésében működő portál (www.hok.jak.ppke.hu); - Elektronikus levelezés: hallgatói postafiók (25 MB tárhely) - hallgatói webmail fel­ használói azonosító az Informatika Laborban igényelhető; - Kari levelezőlisták: hallgatok@jak.ppke.hu létező információs fórum. Egyéb hall­ gatói levelezőlisták megnyitására és használatára is van lehetőség. A jelenleg működő hallgatói levelezőlisták a honlapon az INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SEGÉDPROGRAMOK/LEVELEZŐLISTÁK rovatban megtekinthetők. - Saját honlap kialakítási lehetőség a hallgatói postafiók igénylésével párhuzamosan; - Fakultatív kurzusok, tanfolyamok hallgatók részére, (web-szerkesztés, logika, Neptun-kezelés stb.) - Kari intranet: felhasználói azonosító az Informatika Laborban igényelhető; - Students Fórum - az interneten keresztül kari autentikációval (hallgatói azono­ sítóval) elérhető - intranetén keresztül használható osztott tárhely. Az oktatók által kiajánlott anyagok internetes elérésére is szolgál, (kari honlap INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/STUDENTSFORUM); - DVD Jogtár+: A kari intranetről (a hallgatói terminálokról is) elérhető; - HUNTÉKA: A könyvtári állomány elérhető az internetről, a honlapon keresztül. (INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/KÖNYVTÁR-ONLINE); - A Neptun rendszer a kari honlap nyitólapján keresztül is elérhető, a rendszerrel kapcsolatos információs oldalakkal együtt; - HelpDesk szolgáltatás az Informatika Laborban nyitvatartási időben; - Select, Campus és egyéb szoftverek liszenszelési és telepítési támogatása az Infor­ matika Laborban nyitvatartási időben; - Nyomtatás: 20 Ft/oldal költségtérítés ellenében mindkét hallgatói laborból lehet nyomtatni, a nyomtatást átvenni az Informatika Laborban lehet; - Szkennelési lehetőség az Informatika Laborban; - CD írási, másolási lehetőség az Informatika Laborban, hozott CD-re; - Látássérült környezet 1 munkaállomáson az Informatika Laborban; - Az EISZ szolgáltatások elérése; (www.eisz.hu); - A HeinOnline és a Westlaw jogi adatbázis Karunkról elérhető; - További elérhető adatbázisok linkjei megtalálhatók a kari honlap INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SZAKMAI ADATBÁZISOK rovatban; - Az udvaron a Gesztenyéskertben, az aulában és a könyvtári Tankönyv Olvasóte­ remben WIFI internet-csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre; - A Karon 3 internet-csatlakozású open gép áll folyamatosan a hallgatók rendelke­ zésére. Felhívjuk a hallgatók figyelmét a HIK (Kempelen Farkas Hallgatói Információs Köz­ 66 �pont) szolgáltatásaira és közelségére (www.hik.hu)! Az informatikai szolgáltatások igénybevételekor a NETIKETT, az egyetemi AUP és a vonatkozó kari szabályzatok betartása kötelező. Számítógépes termek Informatika Labor (Szentkirályi u. 28.1. emelet 101), 50 számítógép HelpDesk: 260-as mellék, helpdesk@jak.ppke.hu Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 800-1600, pénteken 800-1330 Oktatóterem: Informatika Gyakorló (Szentkirályi u. 28.1. em. 106), 20 számítógép 14. PROFEX JOGI- ÉS KÖZIGAZGATÁSI BEJELENTETT SZAKNYELVI VIZSGAHELY - IDEGEN NYELVI LEKTORÁTUS Tájékoztató a PROFEX jogi- és közigazgatási szakmai nyelvvizsgáról A PROFEX államilag elismert, háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi- és közigaz­ gatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le. Az állami elismertség azt jelenti, hogy a PROFEX vizsgabizonyítvány birtokosa ugyanolyan előjogokat és előnyöket élvez, mint azok, akik más, államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi vizsgát tettek. Ezek közül legfontosabbak a felsőok­ tatási intézményekben tett felvételi vizsgák pontszámának emelése, a diplomaszerzés feltételének teljesítése és a nyelvpótlékra való jogosultság megszerzése. A három fokozat (alap, közép és felső) kialakításakor a vizsga kifejlesztői a ma­ gyarországi hagyományokat követték, ugyanakkor - az állami akkreditáció követel­ ményeinek is eleget téve - az Európa Tanács nyelvtudásszintekre vonatkozó ajánlásait is szem előtt tartották. Az alap-, közép- és felsőfok követelményei a vizsga nyelvétől függetlenül egységesen meghatározottak, és egymástól jól elkülöníthetők. A kétnyelvűség egyrészt azt jelenti, hogy a vizsga a magyarországi nyelvtanulók illetve zömében magyar anyanyelvű vizsgázók nemzetiségéből fakadó szükségletei­ nek, igényeinek és nyelvtanulási céljainak messzemenő figyelembe vételével került kifejlesztésre, amelyek közül a nyelvi sajátosságok különös hangsúlyt kaptak. Más­ részt, a nyelvi közvetítő készség (fordítási készség) vizsgálatára a vizsga mindhárom fokán sor kerül. A szaknyelvi jelleg az, ami a PROFEX nyelvvizsgát más, ugyancsak államilag el­ ismert és szintező nyelvvizsgáktól megkülönbözteti. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a vizsgát azoknak ajánljuk, akik a jog, illetve a közigazgatás iránt személyes okok miatt vagy hivatásuknál fogva érdeklődnek (joghallgatók, államigazgatási karok hallga­ tói, gyakorló jogászok, közigazgatásban dolgozók, jogi asszisztensek stb.) Különösen ajánljuk azoknak a hallgatóknak akik elvégezték a Bevezetés a jogi szaknyelvbe c. 67 �szabadon választható kurzusunkat angol ill. német nyelven. A PPKE JÁK a fentieket mérlegelve, azért csatlakozott bejelentett vizsgahelyként a vizsgarendszerhez, hogy egyetemünkön belül tudjunk lehetőséget adni hallgatóink számára a szakmai nyelvvizsga letételére. A vizsgák évente kétszer, áprilisban és novemberben kerülnek megrendezésre. A je­ lentkezés határideje a mindenkori vizsgaidőszak első napja előtti 30. naptári nap. A PPKE JÁK Nyelvi Lektorátusa a vizsgákat megelőzően 30 órás, 10 hetes fel­ készítő kurzusokat szervez közép és felsőszinten kiváló, évek óta jogi szaknyelvet oktató tanárok vezetésével. A tanfolyamok ára: középfok: 30.000,- Ft., felsőfok: 35.000,- Ft. Vizsgadíjak: Szóbeli - A írásbeli - B Komplex - C Középfok 9000,- 11.000,- 20.000,- Felsőfok 12.000,- 13.000,- 25.000,- Információ: PPKE JÁK Nyelvi Lektorátus 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. 363. sz. Telefon: 429-72-32 e-mail: lektoratus@jak.ppke.hu , http: www.jak.ppke.hu/nyelv 68 �15. Pályázati, Karrier-tanácsadási ÉS EGYÉB MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJLEHETŐSÉGEK 15.1. Pályázati És Forrásszervező Iroda 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Tel: 429-7200/310 Fax: 429-7238 E-mail: pályázati.iroda@jak.ppke.hu Vezető: dr. Szilágyi Pál Félfogadás: hétfő-csütörtök 1100-1200 és 1400-1500, pénteken 1000-1200. Munkatársak: Nagy Olivér pályázati adminisztrátor Czoborné Tóth Ibolya pénzügyi referens Tevékenység: Legfőbb feladatai: - kari intézményi pályázati lehetőségek felkutatása és a pályázatok lebonyolítása; - a hallgatók és oktatók számára pályázati információ- és segítségnyújtás az alábbi témákban: * graduális hallgatók számára magyarországi és külföldi pályázati lehetőségek a graduális képzés ideje alatt; * posztgraduális- és posztdoktori pályázatok már végzett és/vagy doktorált kuta­ tók számára; * nemzetközi tudományos kutatási együttműködésekre irányuló pályázatok. 69 �15.2. Nemzetközi Kapcsolatok Irodája 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. em. 127. Telefon/fax: 06-1-429-7263 e-mail: kulugy@jak.ppke.hu honlap: www.jak.ppke.hu/international Vezető: Dr. Szabó Marcel külügyi dékánhelyettes Munkatársak: dr. Pogácsás Anett Erasmus koordinátor dr. Jaskó Luca külügyi koordinátor Tevékenység: Külföldi jogi egyetemekre kiutazni vágyó hallgatóink és oktatóink tájékoztatása, se­ gítése. Socrates/Erasmus programban részt vevő hallgatóink és diákjaink koordinálása, ide­ gen nyelvű képzések, kurzusok, speciál kollégiumok szervezése. Nemzetközi egyetemközi kapcsolatok élénkítése, csereprogramok, kutatási együtt­ működések. A Pályázati Irodával együttműködve oktatóink és hallgatóink nemzetközi és magyar ösztöndíjakról és programokról szóló folyamatos tájékoztatása. Külföldről érkező vendégtanárok és hallgatók teljes körű koordinálása. Külföldi vendégoktatók által kínált kurzusok, blokkszemináriumok szervezése. Bejövő külföldi hallgatók mellé diáksegítők szervezése, tutor-rendszer működtetése. Hasznos információk, linkek, az egyes programokról részletesebben: Erasmus (LLP) Program: http://www.jak.ppke.hu/international/index.html, http://ec.europa.eu/education/index_en.html http://www.esn.org A program célja félév-áthallgatás, szakdolgozat elkészítése, vendégoktatás, hall­ gatók számára külföldi gyakornoki lehetőségek, melyekhez a program és az intéz­ mény támogatást folyósít. Pályáztatás minden év márciusában. IRUN (International Research Universities Network): http://www.irun.eu/ Abertay University Dundee ösztöndíj: http://www.abertay.ac.uk/Applicants/EU/EUArtIndex.cfm USF Law School Summer University a Pázmányon: http://www.jak.ppke.hu/international/index.html, www.usfca.edu/law/summer_law/ 70 �15.3. Karrier Iroda 1088 Szentkirályi u. 28.1. emelet 137. Telefon: 429-7200 Telefax: 429-7238 Honlap: www.jak.ppke.hu/karrier E-mail: karrier@jak.ppke.hu Munkatársak: Sergő András (338-as mellék), Nagy Olivér (310-es mellék) A Karrier Iroda legfontosabb feladata a végzős és a karon oklevelet szerzett hall­ gatók pályaorientációjának és elhelyezkedésének segítése. E célt szolgálja a volt hall­ gatók elhelyezkedésének nyomon követése is. Mit kínál a Karrier Iroda? *Gyakornoki és állásajánlatok: az állami- és magánszektor jogászi és igazgatási munkahelyeit közvetítjük a végzős, illetve már oklevéllel rendelkező hallgatóink szá­ mára. így még a tanulási időben „kipróbálhatják” magukat és értékes tapasztalatokat szerezhetnek, illetve segítséget kaphatnak első munkahelyük megszerzéséhez. * Képzések, tréningek, előadások: fontos, hogy a pályakezdők minél eredmé­ nyesebben alkalmazkodjanak a különböző szektorok munkaerő piaci elvárásaihoz. Ebben segítenek képesség- és készségfejlesztéssel, tárgyalástechnikával, kommu­ nikációval, retorikával, pályaorientációs és pályakezdést támogató jogi, gazdasági, számviteli tanácsadással foglalkozó programjaink. * Karrier nap: kiemelt célunk, hogy hallgatóink személyesen is találkozhassa­ nak a majdani munkaadókkal, a karunkon oklevelet szerző hallgatók iránt érdeklődő cégek pedig bemutatkozhassanak. A karrier nap programját önismereti, grafológiai, munkahelyi beilleszkedést segítő tanácsadás színesíti, és alkalom nyílik a jogi hivatás rendek, a közigazgatás, valamint a piaci szféra képviselőivel folytatott beszélgetésre. * A diplomás pályakövetési rendszer (DPR): nemcsak azt jelenti, hogy figye­ lemmel kísérjük azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik az intézményünkben szereztek oklevelet, hanem e tevékenységünk elősegíti a közösség- és identitástudat erősödését az Kar és volt hallgatói között, keretet biztosít egymás kölcsönös támoga­ tására, a kapcsolatok mélyítésére. Aktuális ajánlatainkról tájékozódjon honlapunkon: www.jak.ppke.hu/karrier! 71 �16. Kari LELKÉSZSÉG A Szentkirályi u. 28. sz. épület földszintjén, a főbejárattól jobbra található az egyetem kápolnája, mely szabadon látogatható. A szorgalmi időszakban rendszeresen vannak szentmisék, általában a déli órákban. A szentmisék pontos ideje a kápolna melleti hir­ detőn, valamint a kari honlapon (főoldal, felső információs sáv „egyetemi lelkészség” menüpont alatt) is megtalálható. Az épület földszinti aulájából (bal oldali folyosó felé haladva) nyílik a lelkészi szoba. 2008. szeptemberétől Karunk lelkésze Alessandro Caprioli missziós atya. Szeretettel vár minden érdeklődőt beszélgetésre, szentgyónásra! A szentségek (keresztség, szentáldozás, bérmálás, házassg) vételére való felkészítő hittanórákat, valamint hetente egyszer nyitott találkozást és beszélgetést vezet majd házasságról és szexualitásról. A részleteket (hely, időpontok) a faliújságon fogja hir­ detni. 17. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok Hallgatóink körében működik - színjátszó csoport (érdeklődni lehet a HŐK Irodában!) - kamarazenekar (érdeklődni lehet Dr. Gerencsér Balázsnál (Közigazgatási Jogi Tan­ szék), illetve az alábbi honlapon: www.jak.ppke.hu/zenekar) - kórus (érdeklődni lehet Alessandro atyánál, a Kari lelkészségen!) - Hét Csapás Néptánc Együttes (érdeklődni a Testnevelési Csoportnál lehet!) 18. Sportélet a Karon Testnevelési Csoportunk három tornaterem működtetését látja el földszinten egy szertornaterem, első emeleten táncterem, és a második emeleti labdajáték terem ta­ lálható. Egyetemi kosárlabda csapatunk van férfi és női vonalon egyaránt. Az Egyetemi és Főiskolás Bajnokságon kívül a Kosárlabda Szövetség NB II. osztályában is részt veszünk. Egyetemi néptánc csoportunk a Hét Csapás Néptánc Együttes kifejezetten a magyar néptánc oktatásával és hagyományőrzés ápolásával foglalkozik. Számtalan egyetemi és városi rendezvényen is fellépnek. Testnevelési Csoportunk folyamatosan szervezi az egyetemi hallgatók részére a természetjárást és az időszaki sportokat (sí táborok, vízi túrák, stb.). A Hallgatói Önkormányzattal közösen minden félévben megrendezésre kerül a Pázmány Egyetemi Labdarúgó Bajnokság, melyre mindenki benevezhet. 72 �Testnevelési Csoportunk koordinálja az Universitas Kupákon való részvételt és Magyar Egyetemi- és Főiskolai Sport Szövetség (MEFS) által kiírt bajnokságokon való szereplést. így lehetőség nyílik atlétika, asztalitenisz, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vívás, sakk, szertorna...stb. sportágakban részt venni. Minden szeptemberben indul a gólyabáli felkészülés mely hagyományosan egye­ temünkön tanrendi órába is be van építve, így a leendő I. éveseknek a nyitó táncon való részvételt a testnevelés tantárgy elfogadásánál beszámítjuk. Egyetemi hallgatóinkból minden évben egy férfi és egy női sportolót felterjesz­ tünk a „Jó tanuló, jó sportolói” cím kitüntetésére. 19. Házirend A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának épületében (Szentkirályi utca 26-30.), az Egyetem szellemiségére tekintettel, az alábbi szabályok vonatkoznak. l .Az épület munkanapokon reggel 7-től 20 óráig, 26-os épület sportterülete 21 óráig tart nyitva. A nyári szünet idején a zárás ideje 17 óra. Más időpontban (az Egyetem vezetőin kívül) csak írásbeli engedéllyel lehet az épületben tartózkodni. Az engedélyt a portán előzetesen le kell adni. 2 .Az épületben az intézmény szellemiségének megfelelő, kulturált magatartás és be­ széd általános elvárás, különös tekintettel a kápolna környékre. 3 .A hirdetőtáblákon hirdetést, plakátot elhelyezni csak engedéllyel lehet. A hirdeté­ seket engedélyezésre a portán kell leadni. Az engedélyezett hirdetések csak hirde­ tőtáblán helyezhetők el, más helyen (ajtó, ablak, fal stb.) hirdetést elhelyezni tilos. Az épületben reklámtevékenység csak dékáni engedéllyel folytatható. A hirdetésekre vonatkozó részletes szabályokat a 43/2006-os dékáni körlevél tartalmazza, mely a portán megtekinthető. 4 .Kerékpár csak az udvar kijelölt részén tárolható. A személygépkocsik parkolási rendjét külön dékáni rendelkezés szabályozza. 5 . A tantermekben étkezni, az egyetem területén szeszes italt fogyasztani csak az étte­ remben, illetve engedélyezett rendezvények alkalmával lehet. 6 .Dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad. 7 .Az előadótermekben mobiltelefon használata tilos. 8 . A portás semmit sem vehet át megőrzésre. A talált tárgyakat a HŐK irodájában kell leadni. 9 .A portás a teremkulcsokat kizárólag az órarendben szereplő tanároknak adhatja ki. ÍO.Az irodák / tanszékek kulcsait az ott dolgozó munkatársak vehetik fel. A kulcs felvételét és leadását a munkatárs - az időpont megjelölésével - aláírásával hitelesíti. 73 �Hallgatónak kulcs nem adható át. 11 . Az illetékesek által engedélyezett rendezvényeket előzetesen a Műszaki Osztályon is be kell jelenteni, és arról tájékoztatni kell a portaszolgálatot is. 12 .Az Egyetem helyiségei csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. 13 .Ha tüzet, vagy füstöt észlel, kérjük tegye a következőket: azonnal értesítse a műszaki osztályt és a portát; ha szükséges, a térképen megjelölt útvonalon hagyja el az épületet; az épület elhagyásakor semmiképpen ne használja a lifteket. A tűzesetek megelőzése érdekében ne használjon semmiféle egyedi elektromos be­ rendezést. A részletes szabályokat a tűzrendészeti szabályzat tartalmazza. 14 .A balesetet vagy rosszullétet a műszaki osztályon illetve a portán kell bejelenteni. 15 . A tantermek berendezését, felszerelését a teremből kivinni csak a Műszaki Osztály engedélyével lehet. ló.Törekedve az energiatakarékosságra, a fölösleges világítást (beleértve a mosdók világítását is) le kell kapcsolni. 17 . A hallgatók a lifteket csak indokolt esetben használják. 18 .A portaszolgálat ügyeletese a házirend megszegéséről köteles a Dékánt és a Mű­ szaki Osztály vezetőjét tájékoztatni. Budapest, 2008. április 10. Dr. Schanda Balázs dékán 74 �II. AMIT MINDENKINEK ISMERNIE, TUDNIA KELL ... A SZABÁLYZATOK A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hatályos szabályzatai a kari honlapon teljes ter­ jedelmükben elérhetők a HALLGATÓINKNAK/SZABÁLYZAT rovatban. Itt csak a hallgatók számára legfontosabb szabályzatokat jelentetjük meg. Kérjük, a szabályzatokat - saját érdekében -alaposan tanulmá­ nyozza át! TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.) 21. § (4) bekezdés c) pontja alapján, a hall­ gatói követelményrendszer részeként - a Ftv. 32-33.§, 39-40.§, 46.§, 49-50.§, 57-60.§, 6263.§, 73.§, 76.§, 125.§, 147.§, 150,§, 154.§ és 160.§-ai, valamint a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 22-24.§-ai szerint - az alábbi szabályokat alkotja. I. rész Általános rendelkezések A szabályzat hatálya és értelmezése 148. § (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) hatálya az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló valamennyi személyre kiterjed, függetlenül attól, hogy hallgatói jogviszonya mikor keletkezett.1 (2) A TVSZ hatálya a doktori képzés kivételével az Egyetemen valamennyi hallgatói jogviszonyban folytatott képzésre kiterjed. A szakirányú tovább­ képzésre vonatkozó rendelkezéseket a karok önállóan szabályozzák. (3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a képzésben résztvevő valamennyi okta­ tási szervezeti egységre, oktatóra, illetve az oktatásszervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó alkalmazottakra. (4) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet a szent tudomá­ nyok oktatása tekintetében jelen szabályzattól eltérhet. (5) Vita esetén a dékán vagy az általa megbízott dékánhelyettes hitelesen ér­ telmezi jelen szabályzatot, és kibocsátja a végrehajtásához szükséges ren­ delkezéseket. 1 Lásd még a 176. § átmeneti rendelkezéseit. 75 �Tanulmányi ügyekben eljáró szervek Tanulmányi Bizottság (TB) 149. § (1) A karonként felállított Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: TB) jár el első fokon mindazon tanulmányi- és vizsgaügyben, amelyben a döntés joga nincs a dékánnak fenntartva. (2) így a TB dönt a halasztott beiratkozás engedélyezéséről [154. § (3) bek.] a halasztott tárgyfelvétel engedélyezéséről [163. § (7) bek.] kedvezményes tanrend engedélyezéséről [164. § (1) bek.] vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezéséről [158. § (2) bek.] költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolásáról [162. §(3)bek.] (3) A TB a munkarendjében meghatározott egyes kérdések elbírálását, a dékán jóváhagyásával, írásban átruházhatja a Tanulmányi Osztály (továbbiakban: TO) vezetőjére. (4) A TB négytagú, elnöke a Kari Tanács által választott oktató. A TB további egy oktató tagját a Kari Tanács, két hallgató tagját a Hallgatói Önkormány­ zat (továbbiakban: HŐK) választja meg egy-egy évre. A TB munkájában - szavazati jog nélkül - részt vehet a TO képviselője is, valamint szükség esetén meghívottként az érintett tantárgy felelős oktatója. (5) A TB döntésének érvényességéhez az szükséges, hogy a döntéshozatalban legalább két személy (az elnök és egy hallgató tag) részt vegyen. A döntés egyszerű szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén az elnök sza­ vazata dönt. (6) A TB ülésezési rendjét - az illetékes dékánhelyettes jóváhagyásával - a bizottság elnöke határozza meg. (7) A TB első fokú döntése ellen - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - a dékánhoz (illetőleg az általa megbízott illetékes dékánhe­ lyetteshez) lehet fellebbezni. (8) A dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhelyettes hatáskörébe tartozik első fokon • tagozatváltási, szakváltási kérelmek elbírálása [160-161. §] • önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása [155. § (5) bek.] • a hallgatói jogviszony tanulmányi okból való megszüntetése [170. § (2) bek.] • más egyetem azonos szakáról átjelentkezni szándékozó hallgató átvétele [159. § (1) bek.] • a dékáni méltányossági kérelmek elbírálása [170. § (3) bek.] (9) A Karon belüli jogorvoslati lehetőségek kimerítése után, - amennyiben az a hallgató jogszabályban, vagy egyetemi szabályzatban rögzített jogát sérti - a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához lehet fordulni. (10) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogor­ voslati eljárás csak a Ftv. 73.§ (2) bekezdés értelmében indítható. Kreditátviteli Bizottság 76 150. § (1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy saját intéz­ ményben más szakon szerzett kreditek elismeréséhez az ismeretanyag egye­ zésének mértékét a karonként felállított Kreditátviteli Bizottság (továbbiak­ ban: KÁB) állapítja meg a szakfelelős (tárgyfelelős) vagy az illetékes tanszék véleményének figyelembe vételével. A Kreditátviteli Bizottság ezekről a Karok által megadott határidőig dönt. A KÁB egyenértékűséget állapít meg �akkor, ha a teljesített tárgy ismeretanyaga eléri a mintatantervben/tantárgylistában szereplő tárgy megkövetelt ismeretanyagának 75%-át. Az újra fel­ vételt nyert hallgatók esetében a kérelmet nem a KÁB-hoz, hanem a TO-hoz kell benyújtani a beiratkozáskor. A tárgyak elfogadása a (7) bekezdés alapján történik. Kari rendelkezés a TVSZ 150. § (1) bekezdéséhez: A KAB döntési határideje: a szorgalmi időszak harmadik hetének vége (2)2 A KAB legalább három és legfeljebb hét oktatóból áll. Tagjait - a Kar egyetemi tanárai vagy docensei közül - a dékán javaslatára a Kari Tanács választja úgy, hogy a szaktudományok minden főbb területe képviselve le­ gyen benne. A Bizottság elnökét a Bizottság tagjai közül a dékán nevezi ki. A KAB megbízatása három évre szól. (3) A KAB akkor határozatképes, ha ülésén a tagok többsége jelen van. (4) A KÁB működési szabályait maga állapítja meg. (5) A KAB döntése ellen az egyetem rektorához lehet jogorvoslattal fordulni. (6) 3 Az elismert tantárgyakat a Neptun rendszeren és a leckekönyvben érvé­ nyesíteni csak az előtanulmányi rend figyelembe vételével lehet. Az elismert tárgyak kreditpontjai az adott félévben a teljesített kreditekhez adódnak hozzá, ezen tárgyak azonban a féléves átlagok számításánál nem vehetők figyelembe, csak az összesített átlagszámításoknál. (7) A kérelmek benyújtásának menete: A hallgató abban az aktív félévében, amikor fel tudja venni a tárgyat, és el akarja fogadtatni, felveszi a tárgyfelvételi időszakban a Neptun rendszeren, majd a kari szabályozás szerint benyújtja véleményezett (Id. 1. bek.) kérel­ mét a KÁB-hoz. Amennyiben a hallgató egyszerre több, egymásra épülő tárgyat akar elfogadtatni, hogy tovább léphessen, a tantárgyblokk első ele­ mét felveszi, és benyújtja az összesre az elismerési kérelmet. Amennyiben a KÁB a kérelmet pozitívan bírálja el, a tanulmányi előadó az adott félévre a blokk összes tagját a Neptun rendszeren elfogadja a hallgatónak, és a lec­ kekönyvbe is bevezeti. Ha a KÁB a blokknak nem minden tagját fogadja el, a tanulmányi előadó az egymásra épülés sorrendjében megszakítás nélküli elemeket fogadja csak el az adott félévben, a többit pedig a további aktív félévekben, az előtanulmányi rend figyelembevételével. Kari rendelkezés a TVSZ 150. § (7) bekezdéséhez: A kérelmet a 151. § (1) bekezdésének megfelelően a szorgalmi időszak második hete péntek 1200-ig kell a Kari Titkárságon benyújtani. A kérelem csak a tanszék írásbeli véleményével együttfogadható el. A kérelmek benyújtási és elbírálási rendje 151. § (1) Bármilyen kérelmet csak a megfelelő formanyomtatványon lehet benyúj­ tani, a kérelemhez csatolt, kitöltött tértivevénnyel ellátott és ennek megfele­ lően felbélyegzett, saját névre megcímzett borítékkal. A kérelemhez csatolni kell a kérelem indokául szolgáló igazolást és az előírt szolgáltatási díj befi­ zetéséről szóló bizonylatot is. A kérelem csak akkor kerül elbírálásra, ha a hallgató leckekönyve le van adva a TO-n. A hiányosan benyújtott kérelmek nem kerülnek elbírálásra. 2 3 Módosította az Egyetemi Tanács 446/2008. (IV. 25.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 77 �(2)4 A kérelmek benyújtási határideje -kedvezményes tanrendi kérelem esetén: a regisztrációs hét péntekje -átvételi, szakváltási kérelem esetén: augusztus 10. -tagozatváltási, vendéghallgatói jogviszony engedélyezése iránti kére­ lem esetén: a regisztrációs hetet megelőző legalább két hét -halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelem esetén: a szorgalmi idő­ szak második hetének péntekje -átsorolási kérelem esetén: július 15., illetve január 25. -a KÁB-hoz benyújtandó kérelem esetén: Kari szabályozás szerint Kari rendelkezés a TVSZ 151. § (2) bekezdéséhez: A KÁB-hoz benyújtandó kérelem határideje a szorgalmi időszak 2. hete péntek 1200 (3) A kérelmek elbírálási határideje: a benyújtást követő harminc nap A közlés, tájékoztatás szokásos módja az Egyetemen 152. § (1) A Kar hallgatóval szembeni közléseinek formái a beiratkozáskor kézhez kapott tanulmányi tájékoztató, a TO hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdető­ tábla) elhelyezett nyilvános tájékoztató, a kari honlap, a NEPTUN üzenet, az e-mail és a postai úton továbbított levél. (2) A teljes hallgatóságot vagy a hallgatók csoportját érintő közléseket a hir­ detőtáblán kell elhelyezni, és a kari honlapon kell megjelentetni. Az ilyen jellegű tájékoztatásról egyénenként NEPTUN üzenet is küldhető. (3) A konkrétan egy hallgatót érintő közlést NEPTUN üzenet formájában, vagy e-mailben - kivételesen postai úton továbbított levélben - kell közölni. (4) A hallgató kötelezettsége a TO hirdetőtáblájának vagy a kari honlapnak, e-mail levelezésének és a NEPTUN rendszer üzeneteinek folyamatos nyo­ mon követése. Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől, illetve kihelyezéstől számított 10. napon közöltnek kell tekinteni. II. rész A képzés rendszere, az oktatás rendje A képzés rendszere 153. § (1) Az Egyetemen a képzés az Egyetemi Tanács által elfogadott képzési prog­ ram alapján folyik. A képzési program része a tanterv, amelyet a Karok az oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján készítenek. (2) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljo­ gosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzés képzési és kimeneti kö­ vetelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - ös­ szefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a sza­ kok mintatantervei határozzák meg. 78 4 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �(3) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mes­ terképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a szakok mintatantervei határozzák meg. (4) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egysé­ ges, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő leg­ alább tíz és legfeljebb tizenkét félév. Hallgatói jogviszony keletkezése, beiratkozás, regisztráció (beje­ lentkezési eljárás), jogviszony szüneteltetés 154. § (1) A Karon az kezdheti meg tanulmányait, aki a Karra felvételt vagy átvételt nyert, és a Karral hallgatói jogviszonyt létesített. A hallgatói jogviszony a be­ iratkozással jön létre. A hallgatónak a beiratkozáskor nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, illetve ed­ digi tanulmányai során mely felsőoktatási intézmény(ek)ben, hány államilag támogatott félévet vett igénybe. (2) A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól levélben kell ér­ tesíteni a felvételt nyert jelentkezőt. A dékán gondoskodik arról, hogy a tanulmányaikat megkezdő hallgatók a beiratkozáskor megkapják az írásos tanulmányi tájékoztatót. (3) Amennyiben a felvételt nyert jelentkező a beiratkozáskor önhibáján kívül nem tud megjelenni, halasztott beiratkozási kérelmet nyújthat be a TB-hez, indoka igazolásának csatolásával, a szorgalmi időszak második hetének vé­ géig(4) A hallgatónak az első megkezdett félévet követően félévente a képzési idő­ szak megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait (ak­ tív lesz a féléve a következő félévben), vagy az adott félévben tanulmányait szünetelteti (féléve passzív lesz). A regisztráció feltétele a lezárható állapot­ ban leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak aktív féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. A határidőket a karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 154. § (4) bekezdéséhez: Aktív félév bejelentési határidő: a regisztrációs hetet megelőző hét csütörtöké, pas­ szív félév bejelentési határidő: a regisztrációs hét vége, leckekönyv leadási határidő: a vizsgaidőszakot követő hét első napja (5) Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha -leckekönyve le van adva a TO-n, -az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá­ nyosságot kért és kapott, -esetleges fizetési kötelezettségének (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) a Karok által megadott határidőig eleget tett, Kari rendelkezés a TVSZ 154. § (5) bekezdéséhez: Határidő: a regisztrációs hét vége 79 �-a kari szabályozás szerinti határidőig legalább 1 tantárgyat felvett. Kari rendelkezés a TVSZ 155. § (5) bekezdéséhez: Határidő: a regisztrációs hetet megelőző hét csütörtöké A hallgatói jogviszony szüneteltetése 155. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, hallgatói jogviszonya szünetel (be­ jelentett passzív féléve lesz). (2)5 Bejelentett passzív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha -leckekönyve le van adva a TO-n, -az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá­ nyosságot kért és kapott -szüneteltetési szándékát legkésőbb a dékáni körlevélben meghatározott határidőig a NEPTUN-rendszeren keresztül bejelenti (3)6 Be nem jelentett passzív féléve akkor lesz a hallgatónak, ha -az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá­ nyosságot kért és kapott -bejelentési kötelezettségét elmulasztja (4) A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hos­ szabb, mint két félév Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesí­ tése (egy aktív félév lezárása) után kerülhet sor. Ha a hallgató két félév szü­ neteltetés után sem jelent be aktív félévet, hallgatói jogviszonya megszűnik. [170. § (2) bek. b)] (5) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogvi­ szonyból eredő kötelezettségének szülés, baleset, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Amennyiben a hallgatói jogvi­ szony szüneteltetésére a hallgató önhibáján kívül kényszerül, és azt megfe­ lelően igazolja, erre az időszakra nem érvényes a 2 féléves korlátozás. Az erről szóló igazolást legkésőbb a harmadik passzív félév regisztrációs heté­ nek végéig kell benyújtani, s az indok megalapozottságáról a dékán dönt. (6) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként meg­ határozott időre eltiltják a tanulmányok folytatásától. (7) A passzív félév alatt a hallgatónak a Karral fennálló hallgatói jogviszonya szünetel, annak időtartama alatt hallgatói jogait nem gyakorolhatja. A félév utólagos passzívvá nyilvánítása 156. § (1) A hallgató aktív félév bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését köve­ tő egy hónapon belül írásban a TO-n visszavonhatja. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz. (2) A hallgató - a TO-n írásban bejelentve - tanulmányai során egy alkalom­ mal az (1) bekezdésben megjelölt határidő elteltét követően is, de legfeljebb a szorgalmi időszak végéig, írásban, a TO-n visszavonhatja az aktív félév bejelentését. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz. (3) A félév utólagos passzívvá nyilvánítása esetén, az (1) és (2) bekezdésekben megjelölt esetekben egyaránt, az államilag támogatott státusban levő hall­ gató egy államilag támogatott félévet felhasznál, a költségtérítéses képzésű státusban levő hallgató pedig a költségtérítés fizetése alól nem mentesül. 80 5 6 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �Az oktatás rendje 157. § (1) Az Egyetemen az oktatás féléves rendben folyik. A félév két része a szor­ galmi és a vizsgaidőszak. A szorgalmi időszak tizenöt, az ezt követő vizsga­ időszak pedig legfeljebb hat hét. A szorgalmi időszak első hete a regisztrációs hét. A regisztrációs héten nappali tagozaton tanórák nincsenek. (2) A hallgató tanulmányai során a beiratkozáskor a tanulmányi tájékoztatóban kézhez kapott, - a szak képzési idejéig érvényben lévő - a szak(ok) tan­ tervében (tanterveiben) meghatározott tantárgyakat köteles eredményesen teljesíteni. (3) A tanév rendjét a dékán állapítja meg. Kari rendelkezés a TVSZ 157. § (3) bekezdéséhez: A tanév rendjét a dékán állapítja meg a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél­ ben. (4) Az Egyetemen az órák látogatása kötelező. Vendéghallgatás, átvétel, tagozatváltás, szakváltás, átsorolás Vendéghallgatás 158. § (1) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatá­ si intézmény, illetve a PPKE más karának előadásain és foglalkozásain, ha tanulmányi kötelezettségét ez nem zavarja. A Kar hallgatói jogosultak más magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézmény tantárgyainak elvég­ zésére, és kérhetik azok elismerését képzésük részeként. Az ennek során felmerült költségeket a Kar nem téríti meg. A vendéghallgatói jogviszony létesítésének a feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. A vendéghallgatói jogviszony során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredmé­ nyébe a KAB előzetes engedélyével számítható be. A beszámításra vonat­ kozó kérelmet a lehallgatást megelőző félév szorgalmi időszakának a végéig kell benyújtani. (2) A TB dönt arról, hogy vendéghallgatói jogviszony keretében más egyetem hallgatója fogadható-e a Karon. A vendéghallgatói jogviszonyba felvett hall­ gatónak a Kar „V” jellel kezdődő törzskönyvi számot ad, és a hallgatóról törzslapot állít ki. A vendéghallgató leckekönyvet nem kap, csak kreditigazolást, jogviszonya megszűnésekor Átvétel • • • • 159. § (1) A Karok más egyetem azonos szakáról átvehetnek hallgatót. Az átvételről a dékán dönt. (2) Az átvétel a következő feltételek együttes teljesülése esetén engedélyez­ hető: a hallgató a másik intézményben az átvétel napjáig hallgatói jogviszonnyal ren­ delkezzék a hallgató legalább 60 teljesített kreditponttal rendelkezzék, a hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlaga elérje a 3,51-et, vizsgajegyei között ne legyen négy vagy több kijavítatlan elégtelen, (3) Átvétel esetén a hallgató megszünteti jogviszonyát korábbi anyaintézmé­ nyével, és a Karral létesít hallgatói jogviszonyt. 81 �Tagozatváltás 160. § A dékán indokolt és méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti saját hallga­ tójának az átlépést egyik tagozatról a másik tagozatra (tagozatváltás). Tago­ zatváltás esetén a tanulmányok csak költségtérítéses formában folytathatók. Szakváltás 161. § A dékán indokolt esetben engedélyezheti saját hallgatójának az átlépést egyik szakról a másik szakra (szakváltás). A szakváltást a karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 161. §-hoz: Szakváltást a JÁK alábbi szakjai között lehet engedélyezni: BA szakról másik BA szakra, MA szakról másik MA szakra, osztatlanjogász szakról BA szakra, BA szakról osztatlan jogász szakra és MA szakról osztatlan jogász szakra. Átsorolás 162. §7 Az átsorolás szabályait a HTJSZ tartalmazza. (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy ta­ nulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére költségtérí­ téses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. (2) A TO minden félév szorgalmi időszakának végéig kifüggeszti a hirdetőtáb­ láján a felszabadult államilag támogatott helyeket. (3) A már legalább 60 kreditet teljesített költségtérítéses hallgatók a 151. § (2) bekezdésben megadott határidőig kérelmezhetik a TB-nél a felszabaduló államilag támogatott helyekre való átsorolásukat. (4) Az átsorolásnál a TB a következő szempontokat veszi figyelembe: a) a hallgatók század pontosságra kerekített halmozott (kumulált) súlyo­ zott tanulmányi átlagát b) azonos kumulált átlagú hallgatók esetében az államilag elfogadott nyelvvizsgákat, (ebben az esetben egy középfokú C típusú nyelvvizs­ ga 2 pontot, egy felsőfokú C típusú nyelvvizsga 3 pontot ér), c) ha a jelentkezők között az a) és b) pontok alapján sincs különbség, akkor a hallgatók megszerzett kreditjeinek és aktív féléveinek hánya­ dosát. A tárgyak meghirdetése és felvétele, a kedvezményes tanrend A tárgyak meghirdetése és felvétele 163. § (1) A tantárgyakat a Neptun rendszeren kell meghirdetni, az előző félév szor­ galmi időszakának végéig, a tantárgy leírásával, a kötelező tananyag felso­ rolásával, az oktató és vizsgaforma megadásával, a fogadható jelentkezők minimális és maximális létszámával. A tanórák időpontjának és az évközi követelmények megadásának határidejét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 163. § (1) bekezdéséhez: Határidő: az őszi félévi tárgyak meghirdetésénél augusztus első munkanapja, a tava­ szi félévi tárgyak meghirdetésénél pedigjanuár első munkanapja. 82 7 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �(2)8 Vizsgakövetelménnyel záruló tantárgyak meghirdethetők és indíthatók tanórák megtartása nélkül (CV kurzus). Ebben az esetben a tantárgy felvé­ telének feltétele a félévközi követelmények teljesítését igazoló aláírás meg­ léte (a Neptun rendszerben). (3) Vizsgával záruló kötelező tantárgyakhoz minden félévben kurzus(oka)t kell meghirdetni, a mintatanterv szerinti aktuális félévükben a tanórák megtar­ tásával (00 vagy 01,02,... kurzus), míg keresztfélévükben csak a vizsgázás lehetőségével (CV kurzus). (4) A tárgyfelvétel a kari hirdetmény szerint, képzésenként eltérő időpontban történik. A hirdetményt legkésőbb az előző félév szorgalmi időszakának végéig ki kell függeszteni a hirdetőtáblán, és a honlapra is fel kell tenni. Kari rendelkezés a TVSZ 163. § (4) bekezdéséhez: A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél. (5) A tantárgyak felvehetőségét a mintatantervben meghatározott, és a Neptun rendszeren beállított előtanulmányi rend szabályozza. Már teljesített tantár­ gyat újra felvenni nem lehet! (6) A tantárgyfelvétel lezárása a kari hirdetményben szereplő időpontban történik. A tárgyfelvétel lezárása után a tanulmányi előadók a Neptunból etikettre nyomtatják a felvett tárgyak listáját, és beragasztják a hallgató lec­ kekönyvébe. Kari rendelkezés a TVSZ 163. § (6) bekezdéséhez: A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél. (7) 9 Amennyiben a hallgató a tárgyfelvételi időszakban valamely okból nem vesz fel egy tárgyat, amelyet egyébként az előtanulmányi rend megengedett volna számára, úgy a hallgató a regisztrációs hét lezárását követő első hét végéig szolgáltatási díj befizetése ellenében, illetve az azt követő második hét végéig a szolgáltatási díj kétszeres összegének megfizetése ellenében felveheti. Halasztott tárgyfelvétel iránti kérelmet nyújthat be a hallgató a Tanulmányi Bizottsághoz ezen időszak lezárultával, amennyiben igazolni tudja, hogy a tantárgy aláírásául támasztott követelmények kérelem be­ nyújtásáig szükséges mértékét teljesítette. (8) Ha a felvett tantárgy követelményeit a hallgató nem teljesíti, a tárgyat egy későbbi félévben újra felveheti. Ebben az esetben a tárgyat újra kell hall­ gatnia. Egy tárgy legfeljebb három alkalommal vehető fel [Id. 170. §. (2) bek. d)] Értelmező rendelkezés a TVSZ 163. § (8) bekezdéséhez: A tárgy újrahallgatása a CV kurzuson felvett tárgyra értelemszerűen nem vonatkozik. (9) A tárgyfelvételi időszakban felvett tantárgyakat a hallgató köteles teljesíte­ ni. Ha a hallgatónak a tárgyat nem sikerül teljesítenie, vagy meg sem kísérli teljesíteni, nem teljesített tárgya keletkezik. Amennyiben a nem teljesített tantárgyainak összesített száma eléri BA és BSc képzésben a tizenegyet, az osztatlan képzésben a tizennyolcat, MA illetve MSc képzésben a hetet, haHgatoi jogviszonya tanulmányi okból megszűnik. [Id. 170. § (2) bek. c)] (10) Államilag támogatott képzésben részesülő hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiséget 10%-kal meghaladó kredit ér­ tékű tárgyakat vehet fel térítésmentesen. Az ezen felül felvett tantárgyakért térítési díjat kell fizetni. E tantárgyak teljesítésére a szabadon választható tárgyakra vonatkozó szabályok érvényesek. 8 9 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 314/2007. (X.l.) sz. határozata. 83 �Kedvezményes tanrend 164. § (1) Az aktív félévet bejelentett [154. § (4) bek.] hallgató indokolt esetben [ a 151. § (2) bekezdésben megadott határidőig] kérheti a TB-töl az óralátoga­ tás alóli felmentést, illetőleg a vizsgakötelezettség teljesítésének a szorgalmi időszakra történő előrehozatalát. A nyomós indok igazolását a kérelemhez csatolni kell. (2)10 A kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakra is vizsgázási engedélyt kapott hallgatókat a intézeti/tanszéki adminisztrátorok teszik át KV-s (kedvezményes vizsga) kurzusra a Neptun rendszeren. Az ismeretek ellenőrzése 165. § (1) A számonkérés formáját a mintatanterv/tantárgylista tartalmazza. (2) Gyakorlati jeggyel záruló tantárgyat a gyakorlaton való részvétel nélkül megszerezni nem lehet. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165. § (2) bekezdéséhez: A Karon a gyakorlatokhoz háromfokozatú minősítés (beszámoló) tartozik. (3) A gyakorlati jegyet a karok által megadott határidőig köteles a tanár beírni a leckekönyvbe és a NEPTUN rendszerbe. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165. § (3) bekezdéséhez: A gyakorlatok teljesítése nélkül a hozzá tartozó tantárgyból a hallgató vizsgára nem bocsátható, aláírást nem kap. (4) Az oktató akadályoztatása esetén az érdemjegyek bejegyzése a leckekönyv­ be és a NEPTUN rendszerbe a tárgyfelelős/szakfelelős/tanszékvezető joga és kötelessége. (5) A félév végén az oktató a tantárgy aláírásával igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy (elméleti és/vagy gyakorlati foglalkozásaira megállapított) félévközi kötelezettségeit teljesítette. Az aláírás feltételeit a tárgy meghir­ detésekor kell megadni. A félévközi követelmények teljesítésének értéke­ lését legkésőbb az utolsó előadás/foglalkozás során közölni kell az érintett hallgatóval. Az aláírást a Neptun rendszerbe be kell vezetni. Az aláírás megtagadása esetében a hallgató a tárgyból vizsgára nem bocsátható, a tár­ gyat nem teljesítettnek kell tekinteni. Kari rendelkezés a TVSZ 165.§ (5) bekezdéséhez: Amennyiben a főelőadás meghirdetésekor az oktatási egység a tárgy félévi teljesíté­ séhez (aláírásfeltételéül) nem határozott meg külön követelmények teljesítését, afélév végén az adott tárgy vonatkozásában aláírási kötelezettség nem keletkezik, a hallgató aláírás nélkül is vizsgára bocsátható. Az egyes tárgyakhoz kapcsoltkövetelményekről minden tanszék külön ad tájékoztatást a TVSZ szabályai szerint. (6) A hallgató teljesítményének értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) mi­ nősítés, b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) mi­ nősítés (7) Elégtelennél jobb érdemjeggyel vagy legalább megfelelt minősítéssel telje­ sített tantárgy a hozzárendelt kreditpontokat eredményezi. (8) Érdemjeggyel kapcsolatos kérdésekben a leckekönyvben és a NEPTUN 84 10 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �rendszerben szereplő bejegyzés eltérése esetén a leckekönyv az irányadó. A hallgató kötelezettsége, hogy jegyeit, minősítéseit beírassa és leckekönyvét a megállapított határidőig [154. § (4) bek.] a TO-n leadja, hogy ezzel a lec­ kekönyvi bejegyzéseknek a Neptun rendszer adataival történő egyeztetését lehetővé tegye. A leckekönyvvel történő egyeztetés nélkül a Neptun rend­ szer adatai nem archiválhatók. Amennyiben a hallgató a személyes leadás­ ban akadályozva van, leckekönyvét - tértivevényes formában - postai úton kell a TO-ra eljuttatnia. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165. § (8) bekezdéséhez: Ha a leckekönyvi és a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzés eltér egymástól, a Dé­ káni Hivatal a leckekönyv alapján javítja a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzést, és az illetékes tanszéket írásban értesíti a változásról, hogy az a vizsgalapon is átve­ zetésre kerüljön. Ha a leckekönyv leadásának elmulasztása miatt az egyeztetés nem lehetséges, az ér­ demjegyek és minősítések érvénytelenné válnak, és a Dékáni Hivatal 4 hónap eltel­ tével - a hallgató előzetes írásbeli értesítése mellett - törli az érdemjegy és minősítés bejegyzéseket. A vizsgáztatás rendje 166. § (1) A vizsgák időpontjait a szorgalmi időszak vége előtt legalább 3 héttel kell meghirdetni. A vizsgákra jelentkezés kezdetét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 166. § (1) bekezdéséhez: A vizsgákra jelentkezés kezdetét a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél szabá­ lyozza. N vizsgalehetőségek száma 10%-al haladja meg az adott vizsgára jelentkező hallgatók számát. Szóbeli vizsga esetén egy oktató egy nap legfeljebb 20 hallgatót vizsgáztathat le. Legalább két vizsganapot minden vizsgatárgy esetén meg kell jelölni úgy, hogy a két vizsganap között legalább egy hétnek kell eltelnie. A két vizsganapon felül meg kell jelölni egy vizsgaidőpontot a javítóvizsgahéten is. A vizsgákat 8 h és 18 h között kell lebonyolítani. A vizsgaidőszak utolsó hete a javítóvizsgahét. A vizsgaidőszak utolsó hetében csak úgy tehető első vizsga, hogy a vizsgáztató nem kötelezhető javítóvizs­ ga időpont biztosítására. A vizsgáztatást a Karok hivatalos helyiségeiben kell lefolytatni. (2) Vizsgára jelentkezni a NEPTUN rendszerben kell. Vizsgaidőpontra jelent­ kezést változtatni a Karok szabályozása szerint lehet. A vizsgalapok csak a jelentkezés lezárását követően nyomtathatók ki a NEPTUN rendszerből. Ha a vizsgalap technikai okok miatt nem nyomtatható ki, a vizsgáról jegy­ zőkönyvet kell felvenni, a leckekönyvbe az érdemjegyet bejegyezni nem lehet. A jegyzőkönyvet a vizsgát követően haladéktalanul egyeztetni kell a NEPTUN rendszerrel, a leckekönyvbe az érdemjegy akkor jegyezhető be, ha a hallgató a vizsgára szabályosan jelentkezett. A vizsgák megkezdése előtt ellenőrizni kell a vizsgázók személyazonosságát. Vizsgázni csak lec­ kekönyvvel lehet. Kari rendelkezés a TVSZ 166. § (2) bekezdéséhez: A vizsgaidőpont változtatására - a Neptun rendszeren keresztül - legkésőbb a vizsga­ napot megelőző második nap déli 12 óráig kerülhet sor. (3) A kiírt vizsgákat az adott időpontban meg kell tartani. Ezért az illetékes vezető a felelős. 85 �(4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke a felelős. (5) A vizsga napján belül a vizsga időpontját a vizsgáztató csoportosan vagy személyre szólóan kijelölheti. Időpont-kijelölés hiányában a vizsga vala­ mennyi aznapra feliratkozott vizsgázó számára délelőtt kilenc órának ér­ tendő. Minden szóbeli vizsga alkalmával a vizsgázónak a vizsga helyszí­ nére a vizsga kezdetére meg kell érkeznie, hacsak a vizsgáztató másként nem rendelkezik. (6) A vizsga akkor tekintendő megkezdettnek, ha a hallgató átadta leckeköny­ vét a vizsgáztatónak, és tételt kapott vagy húzott, vagy a vizsgáztató meg­ kezdte a vizsgakérdések kiosztását, ill. diktálását. A vizsga megkezdése után bejelentett visszalépés, halasztás kérése elégtelen érdemjeggyel vagy nem felelt meg minősítéssel minősítendő. (7)11 Ha a hallgató egy felvett tantárgy egyetlen vizsgaidőpontjára sem jelent­ kezik be, nem teljesített tantárgya lesz. Ha a hallgató vizsgára jelentkezése ellenére a vizsgától távol marad, tudása nem értékelhető, de a tárgyra való vizsgajelentkezéseinek számába beszámít. Újabb vizsganapra jelentkezhet, amennyiben későbbi időpontban még üres helyet talál. Ha a rendelkezésre álló vizsgahelyek beteltek, s ezért egy későbbi időpontra már nem tud fel­ jelentkezni, úgy kell tekinteni, mintha nem jelentkezett volna vizsgára. A javítóvizsgahéten tett első vizsgára vonatkozó előírásokat lásd az (1) bek. c) pontban leírtaknál. (8) Csak írásban történő vizsgáztatás esetén a vizsgáztató köteles a vizsga megkezdése előtt megadni a vizsgaeredmények leckekönyvbe való bejegy­ zésének, valamint a kijavított dolgozatokba való betekintésének idejét és helyét. (9) Az oktató a tantárgy teljesítését az érdemjegynek a vizsgalapra és a lecke­ könyvbe való bejegyzésével igazolja. A jegyeknek a NEPTÚN rendszerbe történő beviteléért a szakfelelős/tárgyfelelös/tanszékvezető felel. Kari rendelkezés a TVSZ 166. § (9) bekezdéséhez: Az érdemjegyet/minősítést a Neptun rendszerbe szóbeli vizsga esetén legkésőbb a kö­ vetkező munkanapon, írásbeli vizsga esetén pedig 5 munkanapon belül kell bevezet­ ni úgy, hogy az utolsó vizsganapra minden eredménynek a rendszerben szerepelnie kell. (10) A vizsga akkor tekinthető befejezettnek, amikor a vizsgáztató kihirdeti a vizsga eredményét, és azt a leckekönyvbe és a vizsgalapra egyaránt rá­ vezeti. (11) A vizsgán a meg nem engedett eszközök használata elégtelen osztályzatot vagy nem felelt meg minősítést eredményez. (12) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a vizsgáztató -záróvizsga esetén a záróvizsga-bizottság elnöke - a vizsgát felfüggesztheti a fegyelmi eljárás megindításának egyidejű kezdeményezése mellett. (13) A leckekönyvbe a már lezárt félévhez visszamenőleg jegyet, minősítést beírni nem szabad. 86 11 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �A sikertelen vizsga megismétlése (javítóvizsga) és a módosító vizsga Javítóvizsga 167. § (1) A sikertelen vizsgát a hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egyszer, de csak a vizsgaidőszak utolsó napjáig megismételheti (javítóvizsga). Javí­ tóvizsgát a hallgató legkorábban a sikertelen vizsga meghirdetett kezdőidő­ pontjától számított 4x24 óra elteltével kezdődő vizsgán tehet. Ez a szabály azokra a hallgatókra is vonatkozik, akik az adott vizsganapon nem jelennek meg, és jelentkezésüket időben nem törölték [166.§ (2) bek.]. (2) Az elégtelen osztályzatot, illetőleg „nem felelt meg” (azaz elégtelen) érté­ kelést is köteles az oktató a vizsgalapra és a hallgató leckekönyvébe beje­ gyezni. (3) Ha a hallgató az adott félévben a tárgy aláírását megszerzi, de a vizsgakö­ vetelményét nem teljesíti, a tárgyat a következő félévben csak vizsgás (CV) kurzusra felveheti. A CV vizsgaidőszakot, és az arra való jelentkezési ha­ táridőket a Karok szabályozzák. A hallgató az előtanulmányi rend szerint a tárgyra épülő tárgyból csak akkor kaphat aláírást, ha a CV vizsgája sikerült. Amennyiben a CV vizsga nem sikerül, a ráépülő tárgy is nem teljesítetté válik abban a félévben úgy, hogy vizsgára sem jelentkezhetett a tárgyból, elhasználva egy tárgyfelvételét. Kari rendelkezés a TVSZ 167. § (3) bekezdéséhez: A CV vizsgaidőszakkal kapcsolatos határidőket lásd a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben. (4) Ha a hallgató újabb tárgyfelvétel esetén már ismétlő javítóvizsgát tesz, a vizsganap előtt legalább 3 nappal írásban kérheti, hogy az ismétlő javító­ vizsgát másik oktató vagy bizottság előtt, szóban tehesse le. Módosító vizsga 168. § (l)12 Eredményesen teljesített vizsga esetén, ha a hallgató a teljesítettnél jobb jegyet szeretne, az adott félévben, a vizsgaidőszakon belül módosító vizsga tehető. A vizsgára jelentkezés ez esetben is azonos a többi vizsgára való je­ lentkezéssel. A hallgató átlagába az utoljára tett vizsga számít. (2) Megszerzett érdemjegy módosítása esetén az új jegyet a tanár a vizsgalapra bejegyzi, és a leckekönyvbe a korábbi érdemjegy alá írja. Az átlagba a má­ sodik vizsga eredménye számít. Az átlageredmények kiszámítása 169. §13 (1) A hallgatók munkájának értékelésére a következő átlagszámítási mód­ szerek használhatók: (2) Súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben £ (a teljesített tantárgy kreditértéke) x érdemjegye X teljesített kreditek 12 13 Módosította az Egyetemi Tanács 315/2007. (X.l.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 87 �(3) Halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: (a teljesített összes tantárgy kreditértéke x érdemjegye) X összes teljesített kredit (4) Kreditindex: az adott félévben Y (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 (5) Korrigált kreditindex: az adott félévben 7 (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 a félévben teljesített kreditek a félévre felvett kreditek 6) Összesített korrigált kreditindex: 7 (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 x aktív félévek száma X teljesített kreditek £ felvett kreditek (7) A máshol, vagy saját Karon korábbi jogviszonyban teljesített és elismert tárgyakat csak az összesített átlageredmények számításánál lehet figyelem­ be venni. (8) Az ösztöndíj megállapításánál a korrigált kreditindexet kell alkalmazni. A hallgatói jogviszony megszűnése, a dékáni méltányosság 170. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel nap­ ján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott kép­ zésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) Tanulmányi okból szűnik meg (elbocsátás) a hallgatói jogviszony, ha a hallgató: a) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanul­ mányi félévre, b) a hallgatói jogviszony 2 féléves szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve, hogy a hallgatót - legalább két alkalommal írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget, és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről c)14 nem teljesített tantárgyainak száma eléri BA és BSc képzésben a ti­ zenegyet, az osztatlan képzésben a Kar által meghatározott mértéket, 88 14 Módosította az Egyetemi Tanács 316/2007. (X.l.) sz. határozata. �de legalább tizennyolcat, és MA és MSc képzésben a hetet [163.§ (9) bekezdés] d) harmadszori felvételre sem tudott teljesíteni egy tantárgyat e)15 a beiratkozást követő második aktív féléve vizsgaidőszakának végéig nem szerez meg legalább 29 kreditpontot f) a beiratkozást követő negyedik aktív féléve vizsgaidőszakának végéig nem szerez meg legalább 60 kreditpontot g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga nem éri el a 2,51-et az abszo­ lutórium megszerzéséhez szükséges kreditpontok felének megszerzé­ sekor Akinek megszűnik a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. (3) A (2) bekezdésekben meghatározott megszüntetési okok egyike alól a dé­ kán kivételes méltányosságból, a tanulmányok során egy alkalommal men­ tesítést adhat. (4) A (3) bekezdés alapján gyakorolt dékáni méltányosságot követően újabb megszüntetési ok áll be, ha a hallgató: a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kapott méltányosságot követően újabb félévre nem jelentkezik be b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból kapott méltányossá­ got követően újabb 2 passzív félév után sem jelent be aktív félévet c) a (2) bekezdés c) pontja alól kapott méltányosságot követően három tárgyat nem teljesít (osztatlan képzésben ötöt) d) a (2) bekezdés d) pontjában érintett tárgyat negyedik alkalommal, vagy más tárgyat harmadik alkalommal nem tud teljesíteni e) a (2) bekezdés e) pontja alól kapott méltányosságot követő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 30 kreditpontot f) a (2) bekezdés f) pontja alól kapott méltányosságot követő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 60 kreditpontot g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga további egy aktív félév után sem éri el a 2,51-et Szakdolgozat (osztatlan és MA, MSc képzésben diplomamunka) 171. § (1) A hallgató a szakdolgozatban a szak által ajánlott vagy saját maga által választott, de a Kar által meghatározott módon előzetesen jóváhagyott témát dolgozhatja fel. Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (1) bekezdéséhez: Amennyiben a hallgató saját maga választ témát, azt az illetékes tanszékkel előzete­ sen jóvá kell hagyatnia. (2) A hallgató a mintatantervben meghatározott kreditpont összegyűjtése után jogosult szakdolgozati témát választani. A konzulens (témavezető) kivá­ lasztása a Kar által szabályozott módon történik. (3) Témavezető az egyetem lehetőleg főállású minősített oktatója legyen. A hallgató kérelmére a szakfelelős/tanszékvezető külső szakembert is felkér­ het. (4) Egy oktató adott tanévben legfeljebb 20 szakdolgozat írásánál lehet kon­ zulens. (5) A szakdolgozat benyújtása évente kétszer, a záróvizsga-időszak előtt, a Kar által meghatározott időben történhet. A leadott szakdolgozat belső borítójá­ nak tartalmaznia kell a témavezető nyilatkozatát arról, hogy a szakdolgozat 15 . Módosította az Egyetemi Tanács 469/2008. (VI. 18.) sz. határozata 89 �készítője rendszeresen részt vett konzultáción. A hallgató a szakdolgozat záradékában nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozat saját szellemi terméke, azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használta. Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (5) bekezdéséhez: A szakdolgozat/diplomamunka benyújtási határidejét lásd a félévenként kiadott, zá­ róvizsgákról szóló dékáni körlevélben. (6) A szakdolgozatot kettő gépelt (nyomtatott) példányban (ebből egyet beköt­ ve, egyet fűzve), és egy CD lemezen kell benyújtani. Az egyéb követelmé­ nyeket a szakok saját hatáskörükben szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (6) bekezdéséhez: A diplomamunka minimális terjedelme lOOOOOn (betűhely), BA képzésben a szak­ dolgozat minimális terjedelme 80000n (betűhely), 12-es betűnagysággal, 1-es, vagy másfeles sorközzel írva. A diplomamunkának tartalmaznia kell tartalomjegyzéket, a felhasznált irodalom felsorolását, az idézeteket pedig (a szerzői jogi törvény szerint) lábjegyzettel kell ellátni, megjelölve pontosan az idézetforrását. (7) A szakdolgozat vagy diplomamunka értékelésére a szakfelelős/dékán bíráló(ka)t kér fel. Indokolt esetben a bíráló azonos lehet a témavezetővel is. A bíráló írásbeli véleményét a védés előtt legalább három nappal leadja a Kar által kijelölt egységnek. Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (7) bekezdéséhez: A bíráló írásbeli véleményét az illetékes tanszéken adja le. (8) A szakdolgozatvédés a záróvizsga része. A védés során meg kell győződni a szakdolgozat szerzőségéről és arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett né­ zeteit, véleményét meg tudja-e védeni a hallgató. A szakdolgozat minősítése ötfokozatú. (9) A megvédett szakdolgozat kötött példányát és a CD lemezt a Kar központi könyvtára veszi nyilvántartásba és őrzi meg, a másik példányt a hallgató visszakapja. (10) Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián fődíjat vagy 1-3. díjat nyert dolgozatot - ha az megfelel a szakdolgozatra előírt követelményeknek - a záróvizsga bizottság bírálat nélkül jeles minősítéssel szakdolgozatként elfogadhatja. Ezeket a dolgozatokat is be kell nyújtani a szakdolgozat for­ mai követelményeinek megfelelően. (11) Ha a szakdolgozat értékelése elégtelen, a hallgatónak új szakdolgozatot kell benyújtania. Ez új címbejelentésnek minősül, még ha azonos címen készíti is új szakdolgozatát. Az új szakdolgozat elkészítésére már hallgatói jogviszonyon kívül kerül sor. Ebben az esetben a szakdolgozattal kapcsola­ tos teendőket a Kar szabályozza. Kari rendelkezés a TVSZ 171. § (11) bekezdéséhez: Új szakdolgozat elkészítésekor a hallgatónak az érintett tanszéken személyesen kell jelentkeznie témaválasztásra, a szakdolgozati konzultációk időpontjait szakdolgoza­ ti formanyomtatványon kell igazoltatnia a konzulenssel, és a formanyomtatványt a szakdolgozattal együtt kell benyújtania. Az egyéb követelmények megegyeznek a fent leírtakkal. (12) Az a hallgató, akinek szakdolgozati minősítése elégtelen, leghamarabb a következő záróvizsga-időszakban jelentkezhet védésre. Abszolutórium (végbizonyítvány) 172. § (1) Végbizonyítványt a Kar annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakövetelményt, valamint az előírt 90 �szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat/diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesültek, és a hallgató esetleges tartozásait rendezte, az abszolutóriumot a leckekönyvben a TO állítja ki, és a dékán írja alá. Záróvizsga 173. § (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A zá­ róvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből - szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből és további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből állhat. (2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) meg­ szerzése, valamint a védésre alkalmas szakdolgozat. A záróvizsga a végbi­ zonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik záróvizsga-időszakban, az arra vonatkozó rendelkezések és az érvényes képesítési követelmények szerint letehető. (3) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállíta­ ni, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglal­ koztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel. (4) A záróvizsga követelményeit, a számon kérendő témaköröket a Karok hon­ lapjaikon bocsátják a hallgató rendelkezésére. (5) A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebo­ nyolításának rendjét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 173. § (5) bekezdéséhez: A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításá­ nak rendjét a félévenként kiadott, záróvizsgákról szóló dékáni körlevél szabályozza. (6) A szakdolgozatvédéshez a záróvizsga-bizottságba ajelölt vizsgájának ide­ jére tagként meg kell hívni a szakdolgozat bírálóját. (7) A záróvizsgáztató bizottságok elnökeit a Kari Tanács egyetértésével a rek­ tor, állandó tagjait a dékán bízza meg legfeljebb 3 tanévi időtartamra. (8)16 (9) A záróvizsga tartalmának és értékelésének megállapítása Kari szabályozás szerint történik. Kari rendelkezés a TVSZ 173. § (9) bekezdéséhez: A záróvizsga tartalmának és értékelésének megállapítását a félévenként kiadott, zá­ róvizsgákról szóló dékáni körlevél határozza meg. (10) Ajelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (11) A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. (12) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (13) Sikertelen záróvizsga esetén ajelölt összesen két alkalommal tehet javító­ 16 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 91 �vizsgát. Javítóvizsga legkorábban a következő záróvizsga-vizsgaidőszakban tehető. Amennyiben a hallgató a záróvizsgán nem jelenik meg, minősítést nem kap, de a javítóvizsgára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell rá. Elégtelennél jobb eredményű záróvizsgát módosítani nem lehet! (14) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsga esetén a hallgató köteles megtéríteni a vizsgabizottság tagjainak költségét. (15)17 Ha ajelölt a (13) bekezdésben említett ismétlési lehetőségeket kimerítet­ te, kérelmére a Dékán - az utolsó alkalmat követő záróvizsga időszakban - újabb záróvizsgát engedélyezhet. Kari rendelkezés a TVSZ 173. § (15) bekezdéséhez: Az osztatlanjogászképzésben, tekintettel arra, hogy a záróvizsgák egyes részeit eltérő időpontban kell teljesítem, s a teljesítésnek a mindenkor hatályos képesítési követel­ mények szerint kell történnie, a záróvizsgákat az első részvizsga letételétől számított három éven belül be kellfejezni. Amennyiben a hallgató ezen határidőig nem teszi le összes záróvizsgáját, akkor az addig megszerzett részjegyei érvénytelenné válnak, s a vizsgákat újra kell kezdenie. Oklevél 174. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfel­ tétele a sikeres záróvizsga, továbbá a képzési és kimeneti követelményben megállapított nyelvvizsga(ák) letétele. A szakok tantervei határozzák meg, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsga az elfogadott a szakon, azzal a meg­ kötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként kötelesek elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat - a záróvizsga kivételével - nem kell alkal­ mazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. (3) Ha az oklevél megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga meg­ léte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik ta­ nulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. (4) Az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. (5) Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke és a Kar dékánja írja alá. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát köve­ tően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett az illetékes dékánhe­ lyettes írja alá az oklevelet. (6) Az oklevél minősítésének kiszámítását a szakok tantervei adják meg. (7) Az oklevél minősítése: jeles (4,51-5,00), jó (3,51-4,50), közepes (2,51-3,50), elégséges (2,00-2,50) lehet. (8) A kitüntetéses oklevél kiállításának feltételeit a Karok határozzák meg. Kari rendelkezés a TVSZ 174. § (8) bekezdéséhez: Kitüntetéses oklevelet kap az a jogász hallgató, és BA képzéses hallgató, akinek a halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag (a) és a záróvizsga tárgyak, diploma munka átlag (b) tényezőkből számolt egyszerű számtani átlaga legalább 4,9. 92 17 Módosította az Egyetemi Tanács 317/2007. (X.l.) sz. határozata �(9) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartal­ mazza az egyetem nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, il­ letve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. (10) Az alapképzésben, osztatlan képzésben és a mesterképzésben szerzett ok­ levél mellé az Egyetem oklevélmellékletet ad ki magyar és angol nyelven. Értelmező rendelkezések 175. § Fogalmak és meghatározások: • abszolutórium: végbizonyítvány, amely azt tanúsítja, hogy a hallgató a tan­ tervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett, valamint a szakmai gyakorlatot is teljesítette • aktív félév18: amikor az adott félévre a megadott határidőig a hallgató leg­ alább egy tárgyat felvesz, leckekönyve le van adva a TO-n, elbocsátási, meg­ szüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott, esetleges fizetési kötelezettségének a megadott határidőig eleget tett • alapképzés: alapfokozat eléréséhez vezető képzés. Az alapképzésben alap­ fokozat [bachelor (BA) vagy baccalaureus (BSc)] és szakképzettség szerez­ hető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jog­ szabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. • alapozó képzési szakasz: a szak tantervének kezdeti, részben más szakokkal azonos tantárgyakat tartalmazó képzési szakasza • beiratkozás: a hallgatói jogviszony létrehozásához szükséges eljárás. A be­ iratkozás feltétele a felvétel. • bejelentett passzív félév: amikor a hallgató a megadott határidőig írásban a TO-n bejelenti, hogy a következő félévben egy tárgyat sem kíván felvenni, tehát jogviszonyát szünetelteti • be nem jelentett passzív félév: amikor a hallgató nem jelentkezik be a követ­ kező félévre, azaz nem jelenti be, hogy a következő félévben egy tárgyat sem kíván felvenni (passzív kíván lenni). • beszámoló: háromfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma • CV kurzus: csak vizsgás kurzus, amelyre a hallgató akkor jelentkezhet be, ha egy tárgyból az előző félévben a félév végi aláírást megszerezte, de a vizsgakövetelményt nem sikerült teljesítenie • elöhallgatási kötelezettség: a mintatantervben az előtanulmányi rend által meghatározott követelmény, amely rögzíti, hogy egy tárgy csak akkor vehe­ tő fel, ha másik, meghatározott tárgyiak) követelményét(eit) a hallgató már teljesítette. • előmenetel: a hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladása, amelyet a megszerzett kreditek összege fejez ki • előtanulmányi rend: a tantervben rögzített követelményrendszer, amely meghatározza, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantár­ gyak előzetes teljesítése szükséges, illetve hogy egyes tantárgyak felvételé­ hez milyen más tantárgyak egyidejű felvétele szükséges • felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetel­ ni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az 18 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata 93 �új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel • gyakorlat: kiscsoportos kontaktóra • gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítéssel járó, gyakorlaton megszerezhető érdemjegy • halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: a kreditrendszerü képzés­ ben a hallgató teljesítményének nyomon követésére szolgáló, a tanulmányok egészére számított súlyozott tanulmányi átlag • ismétlő javítóvizsga: a sikertelen javítóvizsga megismétlése • javítóvizsga: a sikertelen vizsga megismétlése • kedvezményes tanrend: a szorgalmi időszakban való vizsgázásra és/vagy az óralátogatás alóli felmentésre irányuló TB engedély, a hallgató nyomós indokú kérelme alapján • képzési időszak: az egyetemen öt hónapból álló oktatásszervezési időszak (félév), amely szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból áll • képzési szakasz, modul: komplex ismeretanyag összefüggő tantárgyainak csoportja • kollokvium: ötfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma • kontaktóra: 45 perces tanóra • korrigált kreditindex: a tanulmányi öszöndíj alapjául szolgáló átlag, amely a kreditindexböl egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. • kötelező tantárgy: az a tantárgy, amelynek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva • kötelezően választható tantárgy: a szak által meghatározott tantárgyak kö­ zül választhatja ki a hallgató, hogy melyiket kívánja teljesíteni • kredit: a tanulmányi követelmények teljesítésének kifejezésére szolgáló tan­ tárgyhoz rendelt tanulmányi pont. 1 kredit = 30 munkaóra • kreditakkumuláció: a hallgató által összegyűjtött kreditek száma, amely a tanulmányokban való előrehaladást fejezi ki • kreditindex: egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és mi­ nőségi megítélésére alkalmas átlag, amelynek számításánál a félévben tel­ jesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani • kritérium követelmény: a képesítési követelményekben szereplő olyan köte­ lezően teljesítendő előírás, amelyhez nincs kredit rendelve • KV kurzus: kedvezményes vizsgakurzus, amelyre a kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakban vizsgázási engedélyt kapott hallgatók ke­ rülnek • lezárt aktív félév: a hallgató aktív féléve végén a leckekönyv jobboldalának átlaggal történő lezárása, és a dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhe­ lyettes által történő hitelesítése • mesterképzés: mesterképzésben mesterfokozat [master (MA) vagy magister (MSc)] és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzésben szerzett szakképzettségjogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. • mintatanterv: A mintatanterv a tantárgyak kódját, megnevezését, leírását, heti/félévi óraszámát, a tananyaglistát, a számonkérés módját, a szerezhető kreditpontok számát és az előtanulmányi rendet tartalmazó tantárgylista, amely az egyéni tanrendje összeállításában segíti a hallgatót, megmutatva, hogy a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan tud az összes tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. • módosító vizsga: az elégtelennél jobb érdemjegyre, vagy a „nem felelt meg”- 94 �nél jobb minősítéssel teljesített vizsga sikeresebb letételének kísérlete. • nem szakos tantárgy: más szak kínálatából felvehető tantárgy • nem teljesített tantárgy: a hallgató által az adott félévben felvett tantárgy, amelyet a hallgató elégtelen vagy nem felelt meg minősítéssel zárt, illetőleg meg sem kísérelt teljesíteni • osztatlan képzés: egységes, alap- és mesterfokozatra nem szétbontott, 10 féléves képzés, ahol a mintatantervben meghatározott 300 kreditet kell meg­ szerezni. Az osztatlan jogászképzésben kiadott oklevél doktori címet tanú­ sít, ennek rövidített jelölése: dr.jur. • párhuzamos hallgatási kötelezettség: a tantervben meghatározott egyes tan­ tárgyakhoz más tantárgyak egyidejű felvételének követelménye • passzív félév: az a félév, amelyben a hallgató szünetelteti tanulmányait, egy tárgyat sem vesz fel. A passzív félév lehet bejelentett illetve nem bejelentett • regisztráció: bejelentkezési eljárás az aktív vagy passzív félév bejelentésére • regisztrációs hét: a szorgalmi időszak első hete, amikor a Neptun rendszeren történő beiratkoztatás, jogviszony igazolások kiadása és a kérelmek leadása történik • súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeg, osztva a teljesített tárgyak kreditértékeinek összegével • szabadon választható tantárgy: a hallgató szabadon választja ki tantárgyát a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tárgyak köréből • szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom(ismeretek, jártasságok, készségekjegységes rendszerét tartalmazó képzés • szakirány/témacsoport: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés • szakképzés: a törzsképzést követő, a képzést lezáró szakasz • tagozatváltás: átlépés az egyik (pl.: nappali) tagozatról a másik (pl.: levele­ ző) tagozatra • tantárgy blokk: az előtanulmányi rend szerint egymásra épülő tantárgyak csoportja • tantárgylista: egy adott szak tantárgyait felsoroló lista • tanterv: a képzési program része, amely kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel, és a képzési és kimeneti köve­ telmények alapján készíti a kar. A tanterv határozza meg a záróvizsga és az oklevél megszerzésének feltételeit is. • törzsképzés: az alapozó képzési szakaszra épülő, a szak lényegi ismeret­ anyagát tartalmazó képzés • vizsga: ötfokozatú vagy háromfokozatú minősítéssel járó számonkérés, amely a hallgató teljesítményének értékelésére szolgál 95 �Átmeneti rendelkezések 176. § (1) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt osztat­ lan képzésben kezdték meg - a továbbra is osztatlanként folyó jogász képzést kivéve - jogosultak a felvételükkor érvényes tanulmányi rend szerint befejez­ ni a tanulmányaikat. Kérésükre a dékán a BA illetve BSc kimenet lehetőségét biztosíthatja. (2) Azon hallgatók tekintetében, akik a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt osztatlan képzésben kezdték meg, a Karok által meghatározott átme­ neti rendelkezések érvényesek. APPKE SZMSZ TVSZ-re vonatkozó PPKE JÁK kari és értelmező rendelkezései 2006. szeptember 15-i hatállyal lépnek életbe. 2009. március 1. 96 �HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT 1. cím A szabályzat hatálya 1. §. (1) Jelen szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy szabályzat másként nem ren­ deli - kiterjed a Pázmány Péter Katolikus Egyetem minden hallgatójára. (2) Jelen szabályzat hatálya a hallgatói támogatásokkal és térítésekkel össze­ függő pénzügyi források felhasználása, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási és ellenőrzési, illetve jogorvoslati rendszer működtetése te­ kintetében kiterjed a Kar arra illetékes szervezeti egységeire, valamint a Hallgatói Önkormányzatra. (3) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet, a szent tudo­ mányok oktatása tekintetében jelen szabályzat rendelkezéseitől eltérhet. 2. cím Értelmező rendelkezések 2. § Jelen szabályzat alkalmazásában: 1. közismereti tanári szakok: magyar nyelv és irodalom szakos tanár; törté­ nelem szakos tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár; informa­ tikatanár; számítástechnika szakos tanár; természetismeret szakos tanár; fizikatanár; biológiatanár; kémiatanár; földrajztanár; ének-zene tanár; rajztanár; rajz- és vizuális nevelő tanár; technika és életvitel szakos tanár; technikatanár; testneveléstanár; gazdaságismeret tanár; háztartásökonómia-életvitel szakos tanár; etika, ember- és társadalomismeret szakos ta­ nár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és filmtörténet szakos tanár; mű­ vészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár; egészségtan tanár; ügyvitel szakos tanár, továbbá az a képzés, amelyen 2006. szeptember 1-je előtt a hallgató - második közismereti tanári képzés alapján - mentesült a költségtérítés megfizetése alól; 2. árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; 3. félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; 4. fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki a) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/ vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy b) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll; 97 �5. családfenntartó', az a hallgató, a) akinek legalább egy gyermeke van, b) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult; 6. nagycsaládos', az a hallgató, akinek a) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy b) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő sze­ mélyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy c) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja; 7. saját bevétek a felsőoktatási törvény 125. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti térítési díj, továbbá intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gaz­ dasági társaságoktól kapott támogatásból származó bevétele, továbbá a pá­ lyázat útján kifejezetten ösztöndíj fizetésére kapott támogatás. 8. rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a) árva, vagy b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. 9. szociális juttatásra jogosult hallgató', az az aktív státuszú, teljes idejű felső­ fokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki a) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy b) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre 10. megkezdett félév, az a félév, amikor a hallgató a beiratkozást, illetve a be­ jelentkezést követő 31. napon is nem szünetelő hallgatói jogviszonnyal ren­ delkezik. 11. Hallgatói Önkormányzat kari szervezete, a Pázmány Péter Katolikus Egye­ tem Hallgatói Önkormányzatának Alapszabálya 1. sz. mellékletében foglalt szervezeti egységek. 3. cím A hallgatók részére nyújtható támogatások Államilag támogatott képzés és a támogatások közös szabályai 98 3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az állami­ lag finanszírozott képzésre felvett, és a) 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogvi­ szonyának keretében tanulmányainak befejezéséig; b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es, 1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben ba) első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (e pa­ ragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első alapképzés), vagy bb) a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon első egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő első tanári ké­ �pesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanul­ mányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első kiegé­ szítő alapképzés); c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesí­ tett személy ezen jogviszonya keretében ca) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hall­ gatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg, vagy eb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári okle­ véllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá meg­ kezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelmé­ nyekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cc) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek ké­ pesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési köve­ telményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cd) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanév­ ben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogvi­ szonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt kép­ zési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén három­ mal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy db) e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de fel­ vételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy de) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett félévei­ nek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén há­ rommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy dd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési köve­ telményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett fél­ éveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés ese­ tén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy de) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, hat féléven keresztül; e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alap­ ján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő idő­ tartamban. f) 2006. március 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében tanulmányo­ 99 �kát kezdett hallgató a felsőfokú szakképzés képzési idejét kettővel meghaladó számú félévig. (2) A 2006/2007-es tanévtől államilag támogatott képzésre felvett, és hallgatói jogviszonyt létesített személy a következő feltételek teljesülése esetén mi­ nősül államilag támogatott képzésben résztvevőnek a) összesen 12 féléven át folytathat tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támoga­ tási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számítá­ sánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hall­ gató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmánya­ it nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévek­ ből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési kö­ vetelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghos­ szabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. b) aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbi­ zonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. c) az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két fél­ évvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni a tanulmányait, azt költségtérítéses formában folytathatja. (3) A hallgatónak a beiratkozáskor fegyelmi és büntetőjogi felelősség terhe mellett nyilatkoznia kell arról, hogy más intézményben hány megkezdett féléve volt államilag finanszírozott képzésben. 4. § (1) Az intézmény által szervezett külföldi részképzésben résztvevő, valamely Karon aktív félévvel rendelkező hallgatók a részképzés időtartamára a jelen szabályzat keretei között támogatásban részesülnek. 5. § (1) A hallgatók az alábbi jogcímeken részesíthetők juttatásban: a) teljesítmény alapú juttatások aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, b) szociális alapú juttatások ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, be) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intéz­ ményi része, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, be) alaptámogatás, c) doktorandusz ösztöndíj, (2 ) A dékán - a Kar költségvetésének keretei között - egyéb, saját bevételből finanszírozott támogatást is létrehozhat, amely a meghatározott feltételek teljesülése esetén bárkinek juttatható. 6. § (1) A támogatások biztosítására rendelkezésre álló keretösszegeket, valamint 100 �ezek százalékos megosztását az egyes támogatási formák között - a jogsza­ bályok és jelen szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vételével - karonként kell meghatározni. Az egyes támogatási formák alapján kiutalható keretös­ szegeket a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetének javaslatára, az illeté­ kes dékán állapítja meg minden év szeptember harmincadikáig. (2) A támogatásokra meghatározott keretösszegek között a - a jogszabályok, valamint az érintett Kar költségvetésének keretei között - indokolt esetben átcsoportosításra kerülhet sor. Az átcsoportosításról a Hallgatói Önkor­ mányzat kari szervezetének vagy a Kar gazdasági igazgatójának kezdemé­ nyezésére a dékán dönt. (3) A támogatásban részesíthető hallgatók köre kari szinten kerül meghatáro­ zásra. (4) A hallgató egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támoga­ tást. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesül­ het támogatásokban, amellyel előbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett - egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta), illetve hittanár (hittanár-nevelő) - kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat juttatást. A hallgató köztár­ sasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több in­ tézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsőként lé­ tesített hallgatói jogviszonyt. (5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a hallgató több intézményben is részesülhet tanulmányi ösztöndíjban, illetve az intézmény saját forrása ter­ hére nyújtott támogatásban. 7. § (1) Tanulmányi ösztöndíj és intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztön­ díj céljára kell felhasználni a Karra jutó hallgatói normatíva 64%-át,_azzal a megkötéssel, hogy szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjra a Karra jutó hallgatói normatíva legfeljebb 7 %-a, azon belül közéleti jogcímre a Karra jutó hallgatói normatíva legfeljebb 3%-a használható fel.1 (2) Rendszeres szociális támogatás, rendkívüli szociális támogatás, illetve alaptámogatás céljára kell felhasználni: a) a hallgatói normatíva 35%-át, b) a lakhatási támogatás normatívájának legalább 90%-át, c) a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-át. (3) A jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére kell fordítani a tankönyv-Jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 24%-át. A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a fel­ sőoktatási intézmény jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljut­ tatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A keretösszeg felhasználha­ tó a felsőoktatási törvény 129. §-ának (4) bekezdése szerinti elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszkö­ zök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszer­ zésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére fordítja a felsőoktatási intézmény. A támogatás felhasználását a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete előzetesen véleményezi, a ke­ retösszeg felhasználásáról a dékán minden év február 28-ig tájékoztatja a 1 7. § (1) bekezdés az Egyetemi Tanács 533/2009. (II. 18.) határozata értelmében módosult 101 �Hallgatói Önkormányzatot. (4) A kulturális tevékenység valamint sporttevékenység támogatására kell fel­ használni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 20%-át. A kulturális, valamint sporttevékenységek támogatásáról a Hallga­ tói Önkormányzat Kari szervezetének javaslatára a dékán dönt. Kulturális tevékenységek különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallga­ tók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvény­ szervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás. Sport­ tevékenység különösen a felsőoktatás keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egész­ séges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás. (5) Kollégiumi férőhely bérlésére, kollégium felújítására a lakhatási támogatás normatívájának legfeljebb 10%-a használható fel. (6) A hallgatói önkormányzat működésének finanszírozására kell felhasználni a hallgatói normatíva 1%-át. (7) Kollégium fenntartására és működtetésére kell felhasználni a kollégiumi támogatás teljes intézményi összegét. A támogatás felhasználásával, és a kollégiumi térítésekkel kapcsolatos rendelkezéseket a Kollégiumi Szabály­ zat, illetve az érintett Karok kiegészítő szabályzatai tartalmazzák.2 8. § (1) A támogatás időtartam szerint időszakra nyújtott - ha e szabályzat kifeje­ zetten úgy rendeli egyösszegű - támogatás. Az időszakra nyújtott támogatás mértékét egy tanulmányi félévre (5 hónap) kell megállapítani, havonkénti összegekben. (2) A támogatásokat - ha jelen szabályzat másként nem rendeli - pénzbeli tá­ mogatásként kell a hallgató rendelkezésére bocsátani. (3) Az időszakra nyújtott támogatások kifizetéséről - a tanulmányi félévek első hónapjának kivételével - legkésőbb az adott hónap 10. napjáig kell in­ tézkedni. (4) A halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelmet benyújtó hallgató csak a beiratkozást/bejelentkezést követő hónaptól kezdődően részesülhet jut­ tatásban. Tanulmányi ösztöndíj 9. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható juttatás, amelyben az aktív státuszú államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet. (2) Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfe­ lelő összeget. (3) Az ösztöndíj összege az előző aktív tanulmányi félév korrigált kreditindexe - amennyiben ennek számítása még nem biztosított, úgy tanulmányi átlageredménye - alapján kerül megállapításra. (4) A korrigált kreditindex számításának módja:3 az adott félévben £ (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) v a félévben teljesített kreditek 30 a félévre felvett kreditek (5) Az intézménybe első alkalommal osztatlan képzésre, illetve alapképzésre beiratkozott hallgató, a beiratkozását követő első tanulmányi félévben, ta- 102 2 3 7. § (7) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult 9. § (4) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �nulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (6) Az adott félévre vonatkozó tanulmányi ösztöndíj mértékét, valamint az ab­ ban részesülők körét a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete határozza meg, és a dékán hagyja jóvá. (7) Az ösztöndíj megállapításakor biztosítani kell, hogy az azonos tanulmányi eredmények alapján megállapított ösztöndíjak is azonos mértékűek legye­ nek. (8) Más felsőoktatási intézményből átvett hallgató tanulmányi idejének hát­ ralévő részére, az átvételét követő első lezárt félévet követően részesülhet tanulmányi ösztöndíjban. (9) A megállapított támogatásokról és az azokban bekövetkezett változásokról a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete a Kar Gazdasági Osztályát írás­ ban tájékoztatja. A Hallgatói Önkormányzat kari szervezete az ösztöndíjról szóló - jóváhagyott - jegyzéket a kifizetés előtt 4 munkanappal köteles a Gazdasági Osztálynak megküldeni. Köztársasági ösztöndíj 10. § (1) A köztársasági ösztöndíjra pályázhatnak azok az aktív státuszú, teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgatók, akik legalább két lezárt félévvel, illetve legalább 55 megszerzett kredit ponttal rendelkeznek. (2) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. (3) A köztársasági ösztöndíj-pályázat meghirdetésére a karokon - az elbírálás szempontjaival együtt - legkésőbb a pályázati határidőt 30 nappal megelő­ zően kerül sor. (4) A pályázatokat az erre szolgáló adatlapon, a meghirdetéskor közzétett és előírt mellékletekkel, a meghirdetett határidőn belül lehet benyújtani az érintett Kar erre kijelölt szervezeti egységénél. Postán érkező pályázatok esetén a beérkezés dátuma számít. (5) A pályázatokat az illetékes kari szakemberekből álló, a rektor által összehí­ vott testület véleménye alapján az Egyetemi Tanács bírálja el. (6) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben fo­ lyósítható. (7) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanul­ mányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj 11. § (1) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a tantervi köve­ telményeken túlmutató tevékenységet végző aktív státuszú teljes idejű alap­ képzésben, egységes osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szak­ képzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgató részére - az Egyetem jelen térítési és juttatási szabályzatához kapcsolódó kari szabályozásokban rögzített eljárási rend és elvek szerint - pályázat alapján, meghatározott időre, havonta vagy egyszeri alkalommal folyósított, nem kötelező juttatás, mely­ nek mértéke havi juttatás esetén legfeljebb a mindenkori köztársasági ösz­ töndíj normatíva éves összegének 100 %-a, alkalmi juttatás esetén legfeljebb a mindenkori hallgatói normatíva éves összegének 100 %-a, amelytől csak 103 �különösen indokolt esetben lehet eltérni.4 (2) A tantervi követelményeken túlmutató tevékenységek közé tartozik külö­ nösen: a) az OTDK részvétel, b) az intézmény oktatási, kutatási tevékenységében való aktív részvétel, illetve demonstrátori tevékenység, c) külföldi tanulmányok kiegészítő támogatása, d) utazási támogatás a Kar által szervezett tanulmányi vagy közéleti utakhoz, e) kiemelkedő közéleti tevékenység. (3) Az ösztöndíj odaítélésére a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete tesz javaslatot. Odaítéléséről a dékán dönt. Doktorandusz ösztöndíj 12. § (1) Az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő aktív státuszú doktorandusz hallgató doktorandusz ösztöndíjának éves összege a költségve­ tési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege. (2) A bejelentkezett doktoranduszok számára az (1) bekezdésben meghatáro­ zott éves összeg egy tizenketted részét kell havonta kifizetni. (3) Doktorandusz ösztöndíjra más hallgató nem jogosult. Pénzbeli szociális támogatások közös szabályai 13. § (1) A pénzbeli szociális támogatás formája lehet: a) rendszeres szociális ösztöndíj, b) rendkívüli szociális ösztöndíj, c) alaptámogatás, d) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj. (2 ) A szociális támogatások kérelemre, kizárólag szociális rászorultság alap­ ján, a szociális juttatásra jogosult hallgatók részére nyújthatók. A támoga­ tások megállapításáról - az ügy összes körülményének figyelembe vételével - az illetékes kari szervezeti egység javaslatára a Kar dékánja dönt. A ké­ relem indokoltságát a hallgatónak kell bizonyítani, a Kar pedig jogosult a kérelemben foglaltak valóságát ellenőrizni. (3 ) A szociális rászorultság megállapításakor különösen az alábbi szemponto­ kat kell figyelembe venni: a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztar­ tásban élők számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségle­ teire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevé­ telére, e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadá­ sait, 4 11. § (1), (2), és a (3) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekin­ tettel a vele együtt eltartott gyermekek számára, g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket. (4 ) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni. Rendszeres szociális ösztöndíj 14. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás. (2) A rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelmet a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetéhez kell benyújtani, minden félévben a regisztrációs hetet követő hét péntekéig. (3) A rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelmet csak az erre a célra rend­ szeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. (4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacso­ nyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy b) hátrányos helyzetű és kiskorúsága alatt felügyeletét ellátó szülője, il­ letve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggés­ ben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgál­ tatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tar­ tós nevelésbe vettek, c) családfenntartó, vagy d) nagycsaládos, vagy e) árva. (5) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacso­ nyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a) hátrányos helyzetű, vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva. (6) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet ala­ csonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a külföldi hallgató miniszteri ösztöndíjban részesül. Rendkívüli szociális ösztöndíj 15. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan rom­ lásának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás. (2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A rendkívüli szociális ösztöndíj iránti kérelmet a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített forma­ nyomtatványon. (3) A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hoz­ ni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell. 105 �Bursa Hungarica Felsőoktatási Ónkormányzati Ösztöndíj 16. § A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj elnyerésére kiírt pályázat beadásának feltételeit, valamint az ösztöndíj odaítélésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. Alaptámogatás 17. § (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egy­ séges, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyi­ ben a hallgató a 14. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámo­ gatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 14. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. Egyéb ösztöndíj 18. § (1) A hallgató kérelmére vagy jutalomként - a Kar saját bevétele terhére egyösszegű támogatás nyújtható az alábbi célokra: a) hozzájárulás a hallgató által készített kiadvány kiadásához, b) tudományos diákköri munkák támogatása, c) külföldi tanulmányok (pl. Erasmus, Leonardo, stb.) kiegészítő támo­ gatása, d) a hallgató kiemelkedő tudományos, kulturális vagy közéleti tevékeny­ sége alapján nyújtott jutalom, e) utazási támogatás a karok által szervezett tanulmányi vagy közéleti utakhoz. (2) A támogatás odaítéléséről a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetének javaslatára a dékán dönt. 4. cím Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás szabályai 19. § (1) Az az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgató, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szüne­ telt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. (2) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy ta­ nulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irá­ nyú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formá­ ban tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. 106 �(3) Az átsorolásról felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzés­ ben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben szakonként, kép­ zési áganként vagy képzési területenként, illetve képzési szintenként és képzési formánként kell dönteni. Az átsorolással kapcsolatban minden kar a saját hallgatói vonatkozásában dönt. (4) Az átsorolásról az illetékes kari szervezeti egység adatai alapján a dékán dönt. (5) Az átsorolásról szóló döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását kö­ vetően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni. (6) Az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallga­ tók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott kép­ zésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjedhet. Amennyiben az átsorolással érintett hallgatók száma ezt meghaladja, úgy a hallgatók ös­ szesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesíteni. (7) Azonos kreditindexű hallgatók esetében az átsorolási döntésnek is azonos­ nak kell lenni. (8) Az átsorolási döntés során nem kell figyelembe venni azokat a hallgatókat, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik betegség, szülés vagy más a hallga­ tónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni. (9) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre kérelem alapján az vehető át, aki a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tanterv­ ben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag tá­ mogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rang­ sor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe. (10) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel - fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel - megha­ ladja az adott szak képzési idejét. (11) Az átsorolással nem érintett hallgatók ugyanabban a képzési (finanszíro­ zási) formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben. (12) A doktori képzésben résztvevő hallgatók átsorolásának kérdéseiről külön szabályzat rendelkezik. 5. cím A hallgatók által fizetendő díjak és térítések A díjak és térítések közös szabályai 20. § (1) A hallgatóktól csak a jelen szabályzatban meghatározott díjak és térítések szedhetők. (2) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóktól jelen szabályzat rendelkezései szerint szolgáltatási díjak és térítések szedhetők. 107 �(3) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóktól költségtérítés, vala­ mint szolgáltatási díjak és térítések szedhetők. (4) A költségtérítés, szolgáltatási díjak, valamint a térítések feltételeit és össze­ gét-jelen szabályzat keretei között - kari szinten kell meghatározni, és a helyben szokásos módon kihirdetni. Költségtérítés 21. § (1) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató költségtérítés fizetésére köteles. (2) A költségtérítés összegét képzésenként, képzési formánként - vendéghall­ gató esetében kreditenként - külön, egy tanévre, előre kell megállapítani, minden év május 31-ig. A költségtérítés összegét az illetékes kari bizottság javaslatára a dékán állapítja meg. A megállapított költségtérítéseket a hely­ ben szokásos módon ki kell hirdetni. (3) Az első évfolyamon meghirdetett költségtérítés összegét a felvételi tájékoz­ tatóban is közzé kell tenni. (4) Adott képzés második és további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az előző tanévben megállapított költségtérítésnek a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel nö­ velt összege lehet. (5) A beiratkozó hallgatóval az intézmény szerződést köt, amelyet a Kar dé­ kánja ír alá.5 22. § (1) A hallgató saját kérésére költségtérítésessé válhat. (2) Költségtérítéses hallgatóvá válik az az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató, aki a) a jelen szabályzat rendelkezései szerint a következő képzési időszak­ ban már nem minősülhet államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak, b) a jelen szabályzat rendelkezései szerint költségtérítéses képzésbe lett átsorolva. (3) Költségtérítéses hallgatóvá válik tehát különösen az a hallgató a) aki a rá irányadó államilag finanszírozott megkezdett félévek számát túllépve - a 12 féléven túl a hosszabbításokat is figyelembe véve - kezd meg újabb félévet. A 12 félév államilag finanszírozott idő hosszabbítá­ sára való jogosultságát minden esetben a hallgatónak kell igazolni. b) aki az adott képzés képzési és kimeneti követelményeiben megállapí­ tott képzési időt két megkezdett félévvel túllépte. c) aki ugyanabban a képzési ciklusban, más államilag finanszírozott kép­ zésben végbizonyítványt szerez. (4) A költségtérítés mértéke - az átvétel, szakváltás, tagozatváltás vagy bár­ mely egyéb ok folytán - költségtérítéses hallgatóvá váló esetén, az adott képzésre az első évfolyamon megállapított költségtérítés abban az évben, amikor a költségtérítésessé váló hallgató az első költségtérítéses félévét adott képzésben megkezdi.6 A költségtérítés megfizetése 23. § (1) Az adott tanulmányi félévre vonatkozó költségtérítés befizetését a beirat­ kozási időszak, illetve regisztrációs hét utolsó napjáig kell lebonyolítani. Ennek hiányában az illetékes kari szervezeti egység a hallgató beiratkozá­ lOo 5 6 21. § (5) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult 22. § (4) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �sát/bejelentkezését és felvett tanegységeit hivatalból törli, és a hallgató féléve passzív lesz, illetve beiratkozása érvénytelen. A dékán a költségtérítési díjak befizetésének határidejét - indokolt esetben - legfeljebb két héttel meghos­ szabbíthatja. (2) A hallgató köteles legkésőbb a regisztrációs hét utolsó napjáig elvégezni minden pénzügyi adminisztrációt, amely befizetéséhez kapcsolódik. Az adminisztrációs kötelezettségek elmulasztása a befizetés elmulasztásával esik egy tekintet alá. (3) Amennyiben a hallgató - az intézménytől kapott fizetési haladék vagy részletfizetési kedvezmény folytán - a teljes költségtérítés befizetésére a regisztrációs hét utolsó napjáig nem köteles, úgy a teljes költségtérítést a részletfizetést engedélyező határozatban meghatározott időpontokban, leg­ később azonban a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell befizetni. Ha a hall­ gató eddig az időpontig a költségtérítés teljes összegét nem fizeti meg, úgy a hallgató vizsgára nem bocsátható. (4) A tanulmányait a képzési időszak vége előtt megszakító hallgató - a rá vonatkozó tanulmányi- és vizsgaszabályzatnak megfelelő halasztás esetét kivéve - a befizetett költségtérítésből visszatérítést nem kaphat. Térítések 24. § (1) Térítési díj fizetésére köteles az a hallgató, aki a következő szolgáltatásokat igénybe veszi: a) Az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek a nem magyar nyelvű oktatá­ sa. b) Az intézmény eszközeivel előállított, és a hallgató tulajdonába adott tansegédlet. c) Az intézmény létesítményeinek az oktatáshoz szorosan nem kapcso­ lódó használata. (2 ) Térítési díj fizetésére kötelezhető az a hallgató is, aki az állami támogatott, illetve költségtérítéses képzésben a képzési programban meghatározott ok­ tatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges kreditszámot 10%-ot meghaladóan túllépi. (3 ) A térítési díjak összegét az önköltséget figyelembe véve - azt nem megha­ ladóan - kell megállapítani. Szolgáltatási díjak 25. § (1) Szolgáltatási díj megfizetésére köteles az a hallgató, aki magatartásával, vagy az érdekkörében bekövetkezett bármely okból az intézményt a költség­ térítés vagy állami támogatás által finanszírozott szolgáltatásokon felüli, kü­ lön eljárásra kényszeríti, a jelen paragrafusban meghatározottak szerint. (2) A szolgáltatási díjak összegét az illetékes bizottság javaslatára a dékán álla­ pítja meg előre, minden év május 31-ig. A díjak összegét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. (3) A jelen szabályzat alapján szedhető szolgáltatási díjak: a) Késedelmi díj fizetésére kötelezhető a hallgató (volt hallgató), ha a tanulmányi ügyei intézésével kapcsolatos kötelezettségeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, vagy a teljesítést elmulasztja, ha lecke­ könyvét idejében nem adja le. b) Az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik vagy további vizsga esetén a hallgató javítóvizsgadíj fizetésére kötelezhető. Jelen szabály alkal­ mazásában a vizsgával esik egy tekintet alá az is, ha a hallgató a vizs­ 109 �gáról önhibájából távol maradt. c) A hallgatót terhelik a diákigazolvány kiállításával és érvényesítésével kapcsolatos díjak. d) Okmányok elvesztése vagy megrongálódása esetén a hallgatótól az okmányok pótlásáért díj szedhető. e) A dékánhoz, bizottságokhoz benyújtott kérvények, illetve méltányos­ sági kérelem benyújtása esetén díjat lehet szedni a hallgatótól - kivéve az első fokon benyújtott szociális tárgyú kérelmeket. f) A Könyvtárral szemben fennálló késedelem esetén késedelmi díjat le­ het szedni a hallgatótól. g) Amennyiben a hallgató a tantárgyak felvételét, illetve törlését elmu­ lasztja, úgy - a Tanulmányi Bizottság döntése alapján - helyette ezt az illetékes ügyintéző különéljárási díj ellenében pótolhatja a Neptun - rendszeren keresztül. h) A doktori fokozatszerzési eljárás díjhoz köthető a hallgatói jogviszo­ nyon kívül. i) A doktori képzésben egyéni felkészülöként részt vevőtől egyéni felké­ szülési díj szedhető. j) Tudományos fokozat honosítására irányuló eljárás eljárási díj megfize­ tése mellett folytatható le. k) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsgáért díj szedhető. 1) A megosztási szabályok módosításából eredő új számla, új adóigazolás stb. kiállítása esetén, ha a kérelmet a félév kezdetét követő egy hóna­ pon túl nyújtják be, díj szedhető. A fizetési kötelezettségekhez biztosítható kedvezmények 26. § (1) A költségtérítés megfizetésére az illetékes kari szervezeti egység - kérelem alapján - részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot biztosíthat. (2) A részletfizetési kedvezmény, fizetési haladék kizárólag az adott tanulmá­ nyi félévre vonatkozik. (3)7 Eljárási szabályok 27. § (1) Az egyes hallgatói befizetéseket elektronikusan, a Neptun rendszeren ke­ resztül történő átutalással kell teljesíteni. Egyes befizetések vonatkozásában a Karok - kivételes jelleggel - más befizetési módot is lehetővé tehetnek. (2) Részletfizetésre, fizetési haladékra vonatkozó kérelmet legalább két héttel a regisztrációs hét kezdete előtt be kell nyújtani, azt követően kérelem nem nyújtható be. A határidő jogvesztő, ellene igazolásnak nincs helye. (3) A kérelmeket írásban kell benyújtani az érintett Kar erre kijelölt szervezeti egységénél. (4) Fizetési késedelem esetén - amennyiben a hallgató ésszerű póthatáridőt tartalmazó felszólításra sem tesz eleget a fizetési kötelezettségének - a hall­ gató a részletfizetési kedvezményt elveszíti, és a felszólítást követő 15. na­ pon a fizetési kötelezettség teljes összege esedékessé válik. (5) A részletfizetés, fizetési haladék iránti kérelmet elutasító határozat ellen a Kar dékánjához lehet jogorvoslatért fordulni. A jogorvoslati kérelmet a dékánnak címezve, a határozatot hozó szervezeti egységnél kell benyújtani a határozat közlésétől számított 8 napon belül. 110 7 26 § (3) bekezdést az Egyetemi Tanács 483/2008. (X. 10.) sz. határozatával hatályon kívül helyezte �(6) Fölöslegesen befizetett vizsgadíjat visszaigényelni csak az adott tantárgy teljesítése után, az adott vizsgaidőszakot követő 1 hónapon belül lehet. A befolyt pénzekfelhasználása 28. § (1) A befolyt költségtérítési összegeket, térítéseket és szolgáltatási díjakat a következő célokra lehet felhasználni: a) A Kar működése, b) a Kar oktatást-kutatást segítő felszerelése, c) a Kar kialakítását, fejlesztését célzó beruházások, d) oktatást-kutatást segítő egyetemi alapítványok létesítése, támogatása, e) a kulturális- és sporttevékenység támogatása, f) a Hallgatói Önkormányzat támogatása, hallgatói öntevékeny csopor­ tok támogatása, hallgatói kedvezmények nyújtása, g) bel-és külföldi tanulmányutakon és rendezvényeken való oktatói és hallgatói részvétel támogatása. (2) A befolyt pénzek felhasználásáról a Kari költségvetés keretében kell ren­ delkezni. A befolyt összegek jogszerű és szabályos felhasználását a dékán és a Kari Tanács ellenőrizni köteles. 6. cím Külföldi állampolgárokra vonatkozó külön rendelkezések 29. § (1) Az államilag nem támogatott képzésben résztvevő külföldi hallgatók költ­ ségtérítését félévenként, a magyar állampolgárokra vonatkozó költségtérítés­ től eltérően is meg lehet határozni. (2) Az ERASMUS és a CEEPUS programok keretében tanuló külföldi hallga­ tók díjmentességet élveznek. (3) Az intézményközi szerződés alapján tanuló hallgatók által fizetendő díjakat az adott szerződés tartalmazza. 7. cím Átmeneti és záró rendelkezések 30. § (1) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-e előtt megkezdett hallgatók esetében, ahol jelen szabályzat képzési és kimeneti követelményeket említ, az alatt a képesítési követelményeket kell megfelelően érteni. (2) Az a hallgató, aki a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és aa) költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozá­ si segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgon­ dozási díjban részesült, vagy ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irá­ nyuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és b) a félév (oktatási időszak) első napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz, 111 �azon a szakon, szakképzésben, melyben e szabályzat hatálybalépése előtt az aa) vagy az ab) pont alapján korábban költségtérítés-mentességben része­ sült, a b) pont szerinti félévben (oktatási időszakban) költségtérítés fizeté­ sére nem kötelezhető. (3) A költségtérítés alóli mentességre való jogosultságot a hallgatónak kell iga­ zolni a megfelelő dokumentumok hiteles másolatának benyújtásával, vagy másolat benyújtásával az eredeti irat egyidejű bemutatása mellett az illeté­ kes kari szervezeti egységnél, a regisztrációs hét utolsó napjáig. A jogosult­ ság határidőn belül történő igazolásának elmulasztása esetén a hallgató az adott képzési időszakra elveszti a mentességre való jogosultságát. (4) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben lé­ tesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag támogatott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkez­ dett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három fél­ éven keresztül költségtérítési díj nem szedhető. Az ezt meghaladó tartamú képzésért a hallgató az általános szabályok szerint köteles a költségtérítési díj megfizetésére akkor is, ha költségtérítés fizetésére 2007. szeptember 1-ig nem volt köteles. (5) A tanulmányaikat 2007. szeptember 1-e előtt megkezdett hallgatók a jelen szabályzat 19. §-a alapján költségtérítéses képzésbe nem sorolhatók át. 31. § (1) Jelen szabályzat 2009. március 1-jén lép hatályba. (2) A jelen szabályzatban meghatározott intézményi feladatok ellátásának ha­ tékony biztosítása érdekében a szükséges ügyrendeket és folyamatleíráso­ kat a Karok írásban is rögzítik.8 1. sz. melléklet A hallgatói térítéseket és juttatásokat szabályozó főbb jogszabályok: 1. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. Rendelet A szabályzat további mellékletei: Rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelem formanyomtatvány (2. számú melléklet) Rendkívüli szociális ösztöndíj iránti kérelem formanyomtatvány (3. számú melléklet) Részletfizetés, fizetési haladék iránti kérelem formanyomtatvány (4. számú melléklet) Ezen formanyomtatványok letölthetők a kari honlap Hallgatóinknak/Formanyomtatvány/Diákjóléti Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek rovatból! 112 8 31. § (2) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �HALLGATÓI FEGYELMI ES KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 24.§. (4) bekezdésében, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szer­ vezeti és Működési Szabályzatában foglalt felhatalmazása alapján az alábbi szabály­ zatot alkotja. 1 . §. A Szabályzat hatálya (1) E Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanulmányokat folytató, hallgatói jogviszonyban álló szemé­ lyekre, valamint azokra, akiknek hallgatói jogviszonya megszűnt vagy szü­ netel, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony fennállása alatt fegyelmi vétséget követtek el. (2) E szabályzat rendelkezéseit a szabályzat hatálybalépése után elkövetett fe­ gyelmi vétségek és károkozás esetén kell alkalmazni. 2 . §. A fegyelmi vétség (1) Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha (a) hallgatói jogviszony keretei között, vagy azzal összefüggésben bűn­ cselekményt, vagy szabálysértést követ el, (b) hallgatói jogviszonyból származó kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, (c) bármely írásos anyagban valóságnak meg nem felelő adatokat szol­ gáltat, (d) az egyetem területén az alapvető keresztény erkölcsi normákat nem tartja be, nem az Egyetem jó hírnevének kialakítására és megtartására törekszik, (e) idegen szellemi termékeket jogtalanul használ fel, (f) oktatókkal, alkalmazottakkal vagy hallgatótársaival szemben olyan magatartást tanúsít, mely nem felel meg az emberi együttélés általá­ nos szabályainak, (g) az Egyetem vagy a Karok megalapozatlan rossz hírét kelti belföldön vagy külföldön, (h) az Egyetem, a Karok nevével bármi módon visszaél, (i) nem az Egyetem, vagy a Karok által szervezett rendezvényeket ilyen színben tünteti fel, (j) a Karok életével össze nem függő hirdetményeket dékáni engedély nélkül teszi közzé, (k) kábítószert fogyaszt, árusít, ill. fogyasztására nyilvánosan felszólít vagy túlzott mértékben alkoholt fogyaszt és ebből adódóan rendbon­ tást követ el, (1) aki vélt vagy tényleges egyetemi sérelme esetén az egyetemen nem meríti ki a jogorvoslat lehetőséget és ehelyett magasabb fórumhoz fordul. (2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a PPKE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata fűz hátrányos jogkövetkezményt. 113 �3 . §. A fegyelmi büntetések (1) A fegyelmi vétséget elkövető hallgatóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések: (a) megrovás, (b) szigorú megrovás (c) a tanulmányi vagy egyéb jogcímen juttatott ösztöndíj csökkentése, illetőleg megvonása, (d) egyéb, nem szociális támogatás jellegű anyagi kedvezmények és jut­ tatások (kollégiumi díjtámogatás, lakhatási támogatás) csökkentése vagy megvonása, (e) határozott időre - legfeljebb 2 félévre - szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, (f) kizárás az Egyetemről. (2) A 2. § (1) bekezdés (c)-(d) pontjaiban meghatározott büntetések időtartama az 1 félévet nem haladhatja meg. (3) A 2. § (1) bekezdés (e) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfel­ jebb két tanulmányi félévnek megfelelő oktatási időszak lehet. (4) A 2. § (1) bekezdés (c)-(e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések együttesen is kiszabhatok. (5) A 2. § (1) bekezdés (e), (f) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések végrehajtása legfeljebb egy évi próbaidőre, részben vagy egészben felfüg­ geszthető. 4 .§. A Fegyelmi Bizottság (1) Az Egyetem Karai Fegyelmi Bizottságokat (FB) alakítanak. A Fegyelmi Bizottságok 3 tagból állnak, melynek elnökét a Kar dékánja nevezi ki, egy oktatót a Kari Tanács választ, egy főt - az Egyetemmel hallgatói jogvi­ szonyban állók közül - a Hallgatói Önkormányzat delegál. A Fegyelmi Bi­ zottságot háromévente újra kell választani a szemeszter megkezdését köve­ tő 30 napon belül, de legkésőbb október 30-ig. (2) A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok közül legalább két fő, köztük a Fegyelmi Bizottság elnöke jelen van. 5 .§. A fegyelmi eljárás megindítása (1) A fegyelmi eljárást - fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén - a FB elnöke, a Kar dékánjának írásos indítványára, kezdeményezi, ill. rendeli el. A FB elnöke az indítvány kézhez vételétől számított 8 napon belül köteles a Fegyelmi Bizottságot összehívni és az eljárás lefolytatását megkezdeni. Az eljárás lefolytatásáról az érintett hallgatót legalább 5 nap­ pal előbb írásban tájékoztatni kell a tényállás (cselekmény) közlésével. Az értesítést dokumentálni kell (tértivevényesen). (2) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a bizottság elnökének a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta legalább 1 hónap, illetőleg a vétség el­ követése óta 3 hónap már eltelt. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben bünte­ tőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell füg­ geszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként tisztázható. 114 �6 .§. Ideiglenes eltiltás az előadások és a szemináriumok látogatásától (1) Fegyelmi eljárás megindítása esetén a Fegyelmi Bizottság indítványa alap­ ján a Dékán jogosult a fegyelmi eljárás alá vont hallgató tanulmányai foly­ tatásának - legfeljebb a jogerős fegyelmi határozatig tartó - felfüggeszté­ sére. (2) Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy nem a tanulmányok folytatásától való eltiltással fejeződik be, az előadások vagy más tanulmányi foglalkozá­ sok látogatásától eltiltott hallgatónak módot kell adni az elmulasztott tanul­ mányi kötelezettségek pótlására (3) A 2.§ (1) a./ pontjában foglalt cselekmény alapos gyanúja esetén a Dékán dönt az ügynek a nyomozati szerveknek való áttétele tárgyában. Áttétel esetében a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a büntető, ill. a szabálysér­ tési eljárás jogerős befejezéséig. Ilyen esetben a felfüggesztésről a dékán­ nak az áttételről szóló határozata alapján a FB dönt. (4) A fegyelmi eljárás megindításától számított 30 napon belül érdemi határo­ zatot kell hozni. (5) A FB elnöke indokolt esetben a fegyelmi eljárás megindításával egy időben, azonnali hatállyal felfüggesztheti a tanulmányok folytatását, ha - a többi hallgatóra nézve súlyosan káros a magatartása, - az egyházhoz, a katolikus elvekhez rendkívül méltatlan viselkedést ta­ núsított. 7 . §. A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítése (1) A fegyelmi eljárásban a tényállást tisztázni kell. A fegyelmi vétség elbírá­ lásának előkészítését a FB egy tagja vagy elnöke a rendelkezésre álló iratok alapján végzi. (2) Ha a fegyelmi ügy bonyolultsága indokolja, a FB elnöke vizsgálóbiztost jelöl ki (kér fel) az Egyetemmel jogviszonyban álló személyek közül a fe­ gyelmi ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítékok felkutatása és összegyűj­ tése végett. (3) A fegyelmi eljárás alá vont személynek joga van szóban vagy írásban észre­ vételt tenni, illetve összefüggő védekezését előterjeszteni. (4) A fegyelmi eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell arról, hogy beismerő vallomása a büntetés kiszabásánál enyhítő körülmény. (5) A fegyelmi eljárás alá vont személy az eljárásban képviseletével egyetemi hallgatót vagy más személyt bízhat meg (megbízott képviselő). E jogáról tájékoztatni kell. Csak az írásban adott megbízás érvényes. (6) Ha az ügy jellege indokolja, az eljárás alá vont hallgató, vagy valamely bizottsági tag javaslatára zárt tárgyalás tartható. A zárt tárgyalás elrende­ léséről a FB elnöke dönt. 8 . §. A fegyelmi tárgyalás (1) A Fegyelmi Bizottság az eljárás megindításától számított 8 munkanapon belül nyilvánosan folytatja le a fegyelmi eljárást. (2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt, megbízott képviselőjét, a tanút, a szakértőt, valamint az ügy vizsgálóbiztosát legalább 5 nappal a tárgyalást megelőzően a tárgyalásra meg kell idézni. Az érintettek beleegyezésével ennél rövidebb időtartam is lehetséges. (3) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás alá vont személyt meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését előadja, továbbá, hogy bizo­ nyítási indítvánnyal éljen. Á fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében a tárgyalás csak akkor tartható meg, ha ő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, vagy távolmaradását nem megfelelően mentette ki. Ha távol­ 115 �maradásának menthető indokát igazolja, meghallgatására új időpontot kell kitűzni, illetve kérelmére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A bizonyítási indítvány elutasítását az eljárást befejező határo­ zatban indokolni kell. Kétszeri elnapolás után, igazolt távolmaradás esetén is, a tárgyalás a fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében is lefolytat­ ható. (4) A fegyelmi felelősség megállapítását a vizsgálóbiztos indítványokkal és észrevételekkel mozdítja elő. (5) A fegyelmi eljárás alá vont személy minden bizonyítékkal és a vizsgáló­ biztos minden indítványával kapcsolatban észrevételt vagy ellenindítványt tehet. (6) A fegyelmi eljárás alá vont személy védekezését összefüggően előterjeszt­ heti, a meghallgatása során az ő fegyelmi felelősségével kapcsolatos irato­ kat megtekintheti. (7) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke a tárgyaláson szóban kihirdeti. (8) A fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatásáról, a Fegyelmi Bizottság minden üléséről és a fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni. 9 . §. A fegyelmi határozat (1) Fegyelmi büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a Fegyelmi Bizottság megállapítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el, és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szük­ ségesnek. (2) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: (a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és személyi adatait, (b) a fegyelmi vétség megjelölését, (c) a kiszabott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelke­ zéseket (pl. felfüggesztés), (d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére, valamint arra, hogy a 3.§. (1) bekezdés e), és f) pontjában meghatározott fegyel­ mi büntetést jogerősen kiszabó határozat ellen a bírósághoz keresettel fordulhat. (3) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat indoklásának tartalmaznia kell: (a) a megállapított tényállást, (b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, (c) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket, (d) azoknak a rendelkezéseknek a megjelölését, amelyek a fegyelmi bün­ tetés alapjául szolgáltak. (4) A fegyelmi eljárást megszüntető határozatot kell hozni, ha az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség, vagy azt nem az eljárás alá vont személy követte el, illetve ha a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható. (5) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaz­ nia kell: (a) a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét és személyi adatait, (b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elren­ delték, (c) az eljárás megszüntetésének kimondását, (d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére. (6) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat indoklásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek alapján a Fegyelmi Bizottság az eljárást megszüntette. (7) Mind a fegyelmi büntetést kiszabó, mind pedig a fegyelmi eljárást meg­ 116 �szüntető határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy a határozatot a PPKE Fegyelmi Bizottsága hozta, a hallgató nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. (8) A fegyelmi határozatot az indoklással együtt a Fegyelmi Bizottság elnöke 3 munkanapon belül írásba foglalja és intézkedik annak kézbesítésről az eljárás alá vont személy részére. (9) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke írja alá. A fegyelmi eljárás lefolytatásáról készült jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság két tagja hitelesíti. (10) Fellebbezés hiányában az első fokú határozat a kézhezvételtől számított 6. naptól jogerős és végrehajtható. (11) A fegyelmi határozat alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója, (az illetékes Kar dékánja) végrehajtja a fegyelmi büntetést. 10 .§. A jogorvoslat és végrehajtása (1) A fegyelmi határozat ellen fellebbezésnek van helye. Fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont személy és súlyosbításra az illetékes Kar dékánja. (2) A fellebbezésnek halasztó hatálya van. (3) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a PPKE rektorának címezve írásban, három példányban kell benyújtani. (4) A másodfokú határozat a kézhezvétellel jogerős és végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A végrehajtásáról és nyilvántartásba vé­ teléről a rektor gondoskodik. ll .§. A másodfokú eljárás (1) Másodfokon a rektor jár el. (2) A másodfokú eljárás kezdeményezésére csak új körülmény felmerülése esetén - mely a korábban lefolytatott fegyelmi eljárás során nem merült fel - vagy törvény, vagy az Egyetemi Szabályzatok megsértése esetén van lehetőség. (3) Az első fokú fegyelmi határozat felülvizsgálata az írásbeli fellebbezésben kifejtett indokokon és a fellebbezéshez csatolt iratokon túlmenően az első fokú eljárás során keletkezett iratok alapján történik, kivételesen azonban sor kerülhet a fellebbező személyes meghallgatására. A másodfokú eljárás­ ban bizonyítást nem kell lefolytatni, a másodfokú határozatot a felterjesz­ tett iratanyag alapján kell meghozni. (4) A rektor a másodfokú eljárás során: a) az első fokú határozatot helyben hagyhatja, b) súlyosbításra irányuló fellebbezés esetén a tényállás elfogadása mellett mérlegelés alapján súlyosbíthatja a büntetést, c) a tényállást kiegészítve a módosított tényállás alapján szabhat ki bün­ tetést, d) a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú eljárás megis­ métlésére adhat utasítást, e) az eljárás alá vont hallgatót felmentheti. (5) A másodfokú eljárásra az első fokú határozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú eljárást a fellebbezés be­ érkezésétől számított 8 napon belül be kell fejezni. (6) A másodfokú határozat végrehajtásáról és nyilvántartásba vételéről a rektor gondoskodik. 117 �12 .§. A mentesülés és a mentesítés (1) A fegyelmi büntetést a nyilvántartásból törölni kell és arról a hallgató nem köteles számot adni: - a 3.§. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés jog­ erőre emelkedését követő hat hónap elteltével; - a 3.§. (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések kitöltését követő hat hónap elteltével; - a 3.§. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés idő­ tartamának lejártát követő egy év elteltével; - felfüggesztett fegyelmi büntetés esetén, ha a próbaidő kedvezően telt el. 13 .§. A kártérítés (A Ftv. 72.§ alapján) (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az Egyetemnek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz - az e törvényben meghatározott eltéréssel a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legki­ sebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalé­ kát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni. (3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja, vagy kezeli. Mentesül a felelős­ ség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (4) Az Egyetem, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogvi­ szonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezése­ it kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a felsőoktatási intézmény, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső el­ háríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 14 .§. Záró rendelkezések (1) A fegyelmi eljárás minden iratát iktatni, az ügy jogerős befejezése után irattározni kell, az iratokat az Egyetem irattárában 5 évig meg kell őrizni. (2) A Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás megindításától függetlenül (indokolt esetben) zárt ülést tarthat. A zárt ülésre a nyilvános ülésre vonatkozó szabá­ lyokat értelemszerűen alkalmazni kell. 118 �A PÁZMÁNY PETER KATOLIKUS EGYETEM SZABÁLYZATA A HALLGATÓI FELÜLBÍRÁLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍ­ RÁLÁSÁNAK RENDJÉRŐL 2003. december Az Egyetemi Tanács elfogadta 2003. december 12-ei ülésén a 10/2003.(XII.12.) sz. ET határozattal A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanácsa a felsőokta­ tásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. tv. 34.§ (4) bekezdése alapján a hallgatói ügyek felülbírálatának eljárási rendjét az alábbiakban határozza meg: I. fejezet Általános rendelkezések l.§ (1) Jelen szabályzat hatálya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóira terjed ki. (2) A szabályzat célja, hogy az Egyetem hallgatói részére biztosítsa a felsőoktatási törvényben előírt jogvédelmet. II. fejezet A Bizottság összetétele 2-§ (1) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága [a továbbiakban: Bizottság] hat tagból áll, amelyből négy oktató és kettő hall­ gató. (2) A bizottság megbízatási ideje két tanévre szól. 3-§ (1) Az oktatói tagokat a karok dékánjainak javaslatára az Egyetem Rektora nevezi ki. (2) A Bölcsészettudományi Kar, az Információs Technológiai Kar, valamint a Jogés Államtudományi Kar dékánjai külön, a Hittudományi Kar Dékánja, vala­ mint a Kánonjogi Posztgraduális Intézet Elnöke közösen tesz egy-egy oktatói tagra előterjesztést. 4 .§ (1) A két hallgatói tagot - éves rotációval - a karok hallgatói önkormányzatai de­ legálják. (2) A két éves megbízatási idő [l.§ (2) bekezdés] első évében a Bölcsészettudo­ mányi, valamint a Információs Technológiai Kar, a második évben a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar Hallgatói Önkormányza­ tának delegáltjai vesznek részt a bizottság munkájában. 119 �5 .§ A bizottság munkájában nem vehet részt: a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy b) aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685.§ b) pontja szerinti közeli hozzátar­ tozója, vagy d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt 6 .§ Az Egyetem Rektora az oktatói tagok közül elnököt, illetőleg elnökhelyettest ne­ vez ki. 7-§ (1) A Bizottságban biztosítani kell a fenntartó képviseletét. (2) A fenntartó képviselőjét - az egyetem oktatói közül - a Nagykancellár jelöli ki. (3) A Nagykancellár által kijelölt tag az adott kar oktatói képviselője lesz [2.§ (l)-(2) bekezdés], ahonnan újabb tag kinevezésére már nem kerülhet sor. III. fejezet A Bizottság hatásköre 8.§ (1) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - az intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása el­ len, a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatko­ zással felülbírálati kérelemmel élni. (2) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésnek minősül a jogszabályokban, az egyetemi szabályzatokban, valamint az illetékes kar szabályzataiban talál­ ható olyan rendelkezés, amely a hallgatókra jogokat és kötelezettségeket állapít meg. (3) Ha az ügy nem tartozik az (1) és (2) bekezdés hatálya alá, a bizottság a bead­ ványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és erről értesíti a beadvány benyújtóját. (4) A hallgató a felülbírálati kérelmet a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudo­ másra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be az egyetem Rektorának címezve. (5) A Bizottsághoz csak akkor lehet fordulni, ha a hallgató az illető Karon az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette, vagy ilyen lehetőség nincs. A 16.§ c) és d) pontjánál megjelölt elsőfokú határozat alatt az illető Karon így meghozott végleges döntést kell érteni. 9.§ Az egyéni mérlegelésen alapuló döntésekkel szemben nem lehet a Bizottsághoz fordulni. így kizárt a panasz különösen: a) a tandíj- illetőleg költségtérítési kedvezmény b) az egyedi mérlegelésen nyugvó szociális juttatás c) a tanulmányokat érintő méltányossági kérelmek d) a halasztott beiratkozás e) az egyéni tanulmányi rend d) a TVSZ-ben biztosított keretszámon felüli vizsgalehetőség elutasításával szemben. 120 �IV. fejezet Az eljárási szabályok 1O.§ (1) A fellebbezést azon Karon kell előterjeszteni, ahol az érintett ügyet elbírálták. A beadványok befogadását ellátó kari szervezeti egységet az adott kar dékánja jelöli ki. (2) A fellebbezést az adott Karon hozott határozat kézhezvételétől számított 15 na­ pon belül lehet benyújtani. (3) A fellebbezéseket a Kar - a vonatkozó íratok csatolásával, a benyújtástól számí­ tott nyolc napon belül - felterjeszti a Bizottsághoz. (4) A Bizottság határozatát legkésőbb a benyújtástól számított 30 napon belül meg­ hozza. 11 .§ Az elnök az ügyeket maga készíti elő, vagy előkészítés végett a bizottság tagjai között kiszignálja. 12 .§ (1) A Bizottság üléseit az elnök hívja össze. (2) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább három tag jelen van. (3) A Bizottság a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza határozatait, sza­ vazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) Az elnököt - írásbeli megbízása alapján - az elnökhelyettes bármely feladatkör­ ében helyettesítheti. 13 .§ (1) A Bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, amely­ nek során a hallgatót legalább egyszer meg kell hallgatni. Ha a rendelkezés­ re álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, melynek keretében iratokat szerezhet be, tanúkat hallgathat meg, szakértői véleményt szerezhet be. A hivatalból ismert és a köztudomású ténye­ ket nem kell bizonyítani. (2) A hallgatót és a meghallgatni kívánt egyéb személyeket írásban, tértivevényes levélben, vagy egyéb, az átvételt hitelt érdemlő módon igazoló formában kell a meghallgatásra megidézni. (3) Az írásbeli értesítéssel azonos hatályú, ha az eljárás során a jelen lévő személyt a Bizottság elnöke más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra rájegyzi és a megidézettel aláíratja. (4) Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg a meghallgatásán, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtegye. 14 .§ (1) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés napja nem számít bele. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a munka az Egyetemen, vagy az érintett karon szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán elküldött beadvány előterjesztési időpontja a postára adás dátuma. (2) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, a Bizottságnál igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határ­ naptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak később jutott tudomásá­ ra, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetve az akadály megszűnésétől kezdődik. (3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától 121 �számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazo­ lási kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. (4) Ha a Bizottság az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja. V. fejezet A jegyzőkönyv és a határozat 15 .§ A hallgató és egyéb személyek meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmazni kell a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, az ügy tárgyát, a maghallgatott személy adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkoza­ tokat, a meghallgatott személy, a Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírását. 16 .§ Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a Bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja c) az elsőfokú határozatot meg változtatja d) az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. 17 .§ A Bizottság az ügyben határozattal dönt, amelynek tartalmaznia kell: a) a Bizottság megnevezését, a hallgató nevét és lakóhelyét, a kar, a szak és az év­ folyam megnevezését, az ügy számát, b) a Bizottság döntését és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről szóló tájékozta­ tást, c) a megállapított tényállást és annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, valamint a döntés alapjául szolgáló egyéb körülményeket és azokat a jogszabályokat, egye­ temi szabályzatokat, amelyek alapján a Bizottság határozatát hozta, d) a határozat hozatalának a helyét és idejét, a Bizottság elnökének, és tagjainak a nevét, valamint az Egyetem bélyegzőnyomatát. A Bizottság határozatait az elnök írja alá. VI. fejezet Záró rendelkezések 18.§ (1) Jelen Szabályzat az Egyetemi Tanács általi elfogadását követően azonnal ha­ tályba lép. (2) Az Egyetemi Tanács általi elfogadást követően az Egyetem minden kara köteles jelen Szabályzatot haladéktalanul közzétenni. (3) A Bizottság működéséről ügyrendet fogad el. Budapest, 2003. december 12. Dr. Fodor György rektor 122 �III. NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA) MINTATANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2009/2010 TANÉV ��MINTATANTERV A „Mintatanterv” egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 6 félév alatt befejezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend be­ tartásával - eltérhet. A mintatanterv tárgyai 3 kategóriába soroltak: kötelező tárgyak (tárgykód 5. karaktere „2”), kötelezően választható tárgyak (tárgykód 5. karaktere „3”) szabadon választható tárgyak (tárgykód 5. karaktere „4”) A rövidítések magyarázata: Nappali: heti óraszám a nappali tagozaton Levelező: féléves óraszám a levelező tagozaton E: elmélet Gy: gyakorlat A mintatantervben szereplő követelmények-. aláírás (A), beszámoló (B): minősítése háromfokozatú kollokvium (K): minősítése ötfokozatú A mintatantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató tanárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza. Képzési idő: 6 félév Megszerzendő kredit: 165 kredit +15 kredit (szakdolgozat) = 180 kredit Abszolutórium: 165 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat Záróvizsga tárgyai: Nemzetközi gazdasági ismeretek tárgykör: 1) Nemzetközi gazdasági alapismeretek 2) Menedzsment ismeretek Európajog tárgykör: 1) Európai közjog és politika 2) Európai belső piac Nemzetközi diplomáciai ismeretek tárgykör: 1) A nemzetközi jog alapjai 2) A diplomáciai jog A záróvizsga eredménye: A szakdolgozatvédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egyszerű szám­ tani átlaga. Az oklevél minősítése: A hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlagának és a záróvizsga eredményének egyszerű számtani átlaga. Az oklevél kiadásánakfeltétele: Sikeres záróvizsga és két idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél), melyből az egyik jogi és közigazgatási (Profex) vagy közgazdasági (OECONOM) szaknyelvi nyelvvizsga. 125 �126 Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 1. félév �8 « X Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 2. félév E 8 I E E i cz> Q X O.H U cö am Q m in ° í U 03 QZ & i 'Oá E Ő 3 85 2 8 w> 2 <U 4J E ■5 w .e 5 <D £ 'O '5 c3 öfi 8 £ 8 2 ,<u ZZ c □ 127 �128 A nemzetközi jog alapjai A polgári jog alapjai Alkotmányjog 2. Idegennyelv 3. Igazgatási szaknyelv 1. Idegennyelv 4. Nemzetke kommunikáció 1. Közigazgatási eljárások JANK201xx0 JAPJ201xx0 JAAJ202xx0 JANY203xx0 Politikai földrajz Politológia Szabadon választható társ Összesen JAJB203xx0 JAJB204xx0 n Közös kül- és biztonság­ politika Bessrámoló Kőikakvium Bes2rámoló Bes2rámoló Bes2rámoló Bes2rámoló 0+12 0+12 12+3 12+0 12+0 12+0 0+2 0+2 3+2 2+0 2+0 2+0 | Bes2rámoló 12+0 2+0 CM CM 5K, 6B Alkotmlányjog 1. JAAJ2()lxx0 ; JAJT2Í)3xx0 Magy. alk. és közig.t. JAJT2Í)3xx0 Magy. alk. és közig.t. ; JARJ2C)lxx0 Jogi térm. és j. al. i 125 Kőik)kvium 12+0 2+0 JAJT2CI2xx 0 1 25 Kőik)kvium rs JAEU201xx0 Kőik 12+0 2+0 Jogi térm. és j. al. JARJ2()lxxO Eu.alk. és int.tört. 2. Igatási kötele­ zettség cn joga Kőik)kvium 12+0 2+0 etelm. CM + O £ cn JAKI204xx0 Dr. Csehi Zoltán Dr. Kovács Péter Dr. Tattay Levente_______ Dr. Schanda Balázs_______ Misejéné Lovas Judit Misejéné Lovas Judit Dr. Molnár Miklós Dr. Szabó Marcel Dr. Frivaldszky János Dr. Frivaldszky János nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. cn 1 JANY204xx0 A kereskedelmi jog alapjí tárgyfelelős > JAKE201xx0 tantárgy neve "S 5 2+0 kód Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 3. félév 2 15 l 1 CM © 1 1 i �12+0 12+0 12+0 0+2 2+0 0+2 Dr. Burián László Dr. Kovács Péter Dr. Szabó Marcel Nemzetközi magánjog és nem­ zetközi gazdasági kapcsolatok JANM201xx0 5K, 5B, évf.d Kollokvium | 1 i CN rí Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 40 kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 100 kreditpontot elért, mindaddig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az Évfolyamdolgozat tárgyat nem teljesítette. Az évfolyamdolgozat 40 és 100 kreditpont között páratlan és páros félévben egyaránt felvehető. 116 12+3 Beszámoló Kollokvium Beszámoló Nemz. gazd. ism. JAKG203xx0 A kér. jog alapjai JAKE201xx0 A polgári jog alapj. JAPJ201xx0 i Összesen 3+2 | C4 András Dr. Varga Zsolt |JAEU203xx0 Szakigazgatások joga 1. Kollokvium i JAKI205xx0 Kollokvium 12+0 2+0 CO Nemzetközi protokoll és etikett Regionális politika Szabadon választható-tárgy Évf.dolg. jegy 40-100 kreditpont teljesítése között Beszámoló Idegennyelv 4. JANY204xx0 cn Beszámoló 0+12 előhallgatási kötele ­ zettség ■+ 0+12 i 0+2 0+2 Beszámoló Kollokvium i CM JANK203xx0 JATO300xE0 JANY206xx0 kredit követeim. i Dr .Szabó Marcel Misejéné Lovas Judit Misejéné Lovas Judit en + C4 i i joga [Dr. Radnay József |JAMT201xx0 | nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. 2+0 12+0 (N JANY205xx0 JANK202xx0 |JAEU202xx0 Dr. Kovács Péter tárgyfelelős t+3 Diplomácia története Európai közjog és politika Idegennyelv 5. Nemzetközi kommunikáció 2. Idegennyelv 6. Tárgyalási technika 1. Kötelezően választható tárgy­ csoport E (Évfolyamdolgozat) Munkajog tantárgy neve ' 0+2 0+2 r kód Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 4. félév i i 129 �■Ci N Q. ■C> x X & Iá “a N :© N s Z 130 A Szakdolgozat konzultáció tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató legalább 100 kreditpontot összegyűjtött. N �Dr. Halustyik Anna Menedzsment ismeretek Nemzetközi tárgyalások elmélete Pénzügyi jog JAKG204xx0 JANK205xx0 JAPU201xx0 12+0 12+0 12+3 12+0 12+0 0+2 2+0 2+0 2+2 2+0 2+0 0+2 kredit Kömy.véd. jog 1. JAKV201xx0 előhallgatási kötele ­ zettség i cn C4 4K, 2B Beszámoló Kollokvium Beszámoló Kollokvium Kollokvium Kollokvium követeim. l Összesen Dr. Kovács Klára Dr. Katona József Dr. Radnay levelező tag. óraszám ea.+gvak. nappali tag. óraszám ea.+gyak. CM Szabadon választható tárgy Péter Közigazgatási munkajog JAMT202xx0 Gyula Dr. Bándi Környezetvédelmi jog 2. JAKV202xx0 tárgyfelelős tantárgy neve kód Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 6. félév 1 00 y-H y-H 1 131 �NEMZETKÖZI IGAZGATÁS (BA) SZAK KÖTELEZŐ TÁRGYAI A KERESKEDELMI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Kereskedelmi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Brehószki Márta kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 3 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: Jogi számonkérés: term. És jogi alapf. P: - kollokvium A tantárgy tartalma: A képzés alapvető ismereteket hívatott nyújtani az üzleti élet legfontosabb jogintéz­ ményeiről és az azokat szabályozó jogforrásokról, mindenek előtt a szerződések, a társasági jog a versenyjog szabályozására vonatkozóan. Különös hangsúlyt kap a szerződéskötés szabálya, a szerződés érvénytelensége és a szerződésszegés. A tagsági jogon belül a társaságra vonatkozó általános szabályok, valamint a két legkedveltebb társasági forma, a betéti társaság és a kft. szabályozása kerül részletes tárgyalásra. A versenyjogon belül a versenyjog európai és magyar szabályozás kapcsolata, ezen belül a versenyi rendszere kerül tárgyalásra Tananyag: Barta Judit-Fazekas Judit-Harsányi Gyöngyi-Kovács Péter-Miskolczi-Bodnár Péter -Újváriné Antall Edit: Üzleti élet szerződései, (egyetemi jegyzet) Budapest: Union, 2004. 2006. évi IV.törvény A gazdasági társaságokról Alkalmazott (jogi) informatika 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási JogiTanszék A tárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1 gyakorlat N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az in­ formatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az alapfogalmakból kiindulva a tantárgy hangsúlyosan az adatvédelem, a szerzői jog, valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általános tájékoztatást adva a hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik tekin­ tetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat. Tananyag: Csepely-Knorr Tamás-Simon Dávid: Alkalmazott (jogi) informatika. Egyetemi jegy­ zet. Budapest: SzIT, 2008. 132 �Alkalmazott (jogi) informatika 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási JogiTanszék A tárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: 2 2 gyakorlat N:2, L:9 Alk. inf.l.(e), p: - beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az in­ formatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. A második féléves tematika a média- és telekommunikációs jog egyes kérdéseivel foglalkozik, gyakorlati példákkal illusztrálva az informatikával összefüggésben az érintett területeken megjelenő újabb kihívásokat, problémákat. Tananyag: Csepely-Knorr Tamás-Simon Dávid: Alkalmazott (jogi) informatika. Egyetemi jegy­ zet. Budapest: SzIT, 2008. Alkotmányjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Hajas Barnabás kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 2 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Alkotmány és alkotmányjog jogrendszerben. Alkotmánytörténet; az alkotmányosság alapértékei. Jogforrások. A jogforrások érvényessége és hatályossága. Szuverenitás; a Magyar Köztársaság az Európai Unióban. A nemzetközi jog és a magyar jog vi­ szonya. Az állampolgárság. Az országos népszavazás. A választási rendszerek. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere. Önkormányzati választási rend­ szerek. Nemzeti és etnikai kisebbségek, kisebbségi önkormányzatok. Tananyag: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. 2., átdolg kiad. Budapest: Osiris, 2007.; Hajas Barnabás-Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény. Budapest: Szent István Társulat, 2007. (új kiadása várható) Alkotmányjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Hajas Barnabás kredit: félév: óratípus: óraszám: elöhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: 3 3 előadás N:2, L:12 Alkotmányjog 1. (e) kollokvium A tantárgy tartalma: Kormányformák. Az Országgyűlés megbízatása és szervezete. Az Országgyűlés fel­ adat- és hatáskörei. A köztársasági elnök. A Kormány megbízatása, a Kormány tagjai. A Kormány feladata és hatáskörei, a Kormány működése. A parlamenti ellenőrzés. Állami Számvevőszék. Országgyűlési Biztosok. Az Alkotmánybíróság. A bírósági szervezet. Az ügyészi szervezet. Az önkormányzati rendszer A minősített időszakok Tananyag: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. 2., átdolg kiad. Budapest: Osiris, 2007.; Hajas Barnabás-Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény. Budapest: Szent István Társulat, 2007. (új kiadása várható) 133 �A NEMZETKÖZI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Ádány Tamás kredit: 3 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): e: Eu alk. és int.-tört. 2. p: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi igazgatás különböző képzési formáiban hallgató diákok valószínű­ leg nagyobb arányban érdeklődnek a nemzetközi közösség belső viszonyrendszerét meghatározó jogi szabályok iránt. A kurzus ezért a szűkös időkeretet maximálisan kihasználva igyekszik olyan ismeretek nyújtani a jogforrástanon, a nemzetközi jog alanyainak bemutatásán keresztül, amelyek megkönnyítik a nemzetközi jog további sikeres tanulmányozását. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. (vagy újabb); Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest: SzIT, 1999. (vagy újabb); Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc: Bíbor, 2002.; Petró Rita-Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc: Bíbor, 2000. A NEMZETKÖZI POLITIKA ELMÉLETE A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Mohi Csaba kredit: 3 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): e: Jogi term, és alapf. p: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A hallgatók megismerkednek a nemzetközi politika elméletének és az arra épülő gya­ korlati folyamatoknak aktuális kérdéseivel. Korunk globalizálódó világában rendkí­ vül bonyolult politikai érdekösszefüggések és érdekellentétek hálózatai alakultak ki és vannak további folyamatként kialakulóban. A korábbi nemzeti és regionális politikai érdekszférák viszonylagosan jól körülhatárolható és megismerhető kategóriái helyébe a nemzetközi politika megközelítése és feltárása immár kontinentális, sőt világméretű összefüggésekre épülő elemzéseket követel meg tőlünk. Aki helyes következtetésekre kívánja alapozni döntéseit, annak a nemzetközi politikát globális megközelítésekben kell vizsgálnia, mivel a globális kihívásokra és veszélyekre globális válaszokat és ugyanilyen védekezési módszereket kell kialakítanunk. Ezekkel a rendkívül aktuális kérdésekkel foglalkozik a tantárgy oktatása. Tananyag: Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Buda­ pest: Teleki Alapítvány, 2004.; Gallai Sándor-Török Gábor: Politika és politikatudomány. Budapest: Aula, 2005.; Gabriel A. Almond-G. Bingham Powell: Összehasonlító politológia. Budapest: Osi­ ris, 2004.; Kardos József-Simándi Irén: Európai politikai rendszerek. Budapest: Osiris, 2003. 134 �A POLGÁRI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e),r pár huzamosh.(p): számonkérés: 3 3 előadás N:2, L:12 e: Jogi term. És jogi alapf. p: - kollokvium A tantárgy tartalma: A polgári jog rendszerének és a jogharmonizáció legfontosabb vonatkozásainak is­ mertetése. A polgári jog tárgyköre és rendszere, intézményeinek története, a polgári jog kapcsolódása más jogokhoz, különösen a nemzetközi joghoz, és nemzetközi ma­ gánjoghoz. Fő témái a törvényes öröklés, a kártérítés általános szabályai, az ingók származékos szerzés módja, a veszélyes üzem felelőssége, a joggal való visszaélés tilalma és a végintézkedés fogalma és fajai. Tananyag: Székely László: A magyar polgári jog alapjai. Budapest, 2007. AZ EU KERESKEDELMI JOGA A tárgyat oktató szervezeti egység: Kereskedelmi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gyulai-Schmidt Andrea kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 5 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): e: Eu alk. és int.-tört. 2. p: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az EU kereskedelmi jogának átfogó bemutatását tűzi ki célul. A magán- és a kereskedelmi jogi szabályok az elmúlt századokban tipikusan a nemzeti jogalkotás termékei voltak. Ez a megszokott kép a XX. század utolsó harmadától folyamato­ san változik. Irányelvek, rendeletek, illetve nemzetközi egyezmények adnak közös szabályokat az Európai Unió tagországai számára. Magyarország az Európai Unió tagállamaként köteles átvenni és alkalmazni a közösségi szabályozást - többek között - a társasági jog, a versenyjog, valamint a fogyasztói érdekvédelem, és a szellemi tulajdonjog körében. A tantárgy oktatása keretében a fenti részterületek bemutatására helyezzük a hangsúlyt. Tananyag: Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmijoga. Budapest: Complex 2006. Ajánlott irodalom: Berke Barna-Fazekas Judit-Gadó Gábor-Gyulai-Schmidt Andrea-Király MiklósKisfaludi András-Miskolczi Bodnár Péter: Európai társaságijog. KJK-Kerszöv 2004. Bevezetés a közgazdaságtanba A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdasági Intézet A tárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: félév: óratípus: óraszám: 5 1 előadás+ gyakorlat N:2+2 L:12+3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása, elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, fejlesztését; elméleti alapot nyújt a kapcsolódó tudomány területek ismeretanyagának elsajátításához. A mikroökonómia a gazdaság kisebb egységeit vizsgálja, azok, és az 135 �egyes részpiacok viselkedésével, döntéseivel, az egyes piactípusokkal foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, vagyis a nemzetgazdaságok teljesítmé­ nyét, annak meghatározó tényezőit, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglal­ koztatottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialaku­ lásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra Tananyag: Bittsánszky Géza-Ivicz Mihály-Schlett András-Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Budapest: SzIT, 2004.; Botos Katalin: A katolikus társadalmi tanítás gazdaságetikája - történelmi per­ spektívában. In Mátyás Antal emlékkönyve. Budapest: Aula, 2004. Diplomáciai jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor kredit: félév: óratípus: óraszám: 5 5 előadás+ gyakorlat N: 2+2 L: 12+3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): e: Eu alk. és int.-tört. 2. p: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatok alapintézményeinek megismertetése, a diplomáciai kapcsolatok kiépítésének, megszűnésének bemutatása, a diplomáci­ ai kapcsolatok feladatainak feltárása, a diplomáciai kapcsolatokban közreműködők jogállására vonatkozó szabályok vizsgálata, mindezeket konkrét jogesetek elemzése alapján. Tananyag: Előadások anyaga; 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Bu­ dapest: KJK, 1995.; Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest: KJK, 1965. Diplomácia története A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatok napjainkig tartó fejlődési folyamatának bemutatása, a mai jogintézmények kialakulásának feltérképezése azok jobb megis­ merése érdekében, végül a mai diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó szabályok át­ tekintése. Tananyag: Előadások anyaga; 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Bu­ dapest: KJK, 1995.; 136 �Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest: KJK, 1965. Egyházjogi alapismeretek 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 3 félév: óratípus: 1 1 előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A katolikus hit alapvető igazságai; 2. Az egyházjog teológiai alapjai; 3. Az isteni és a tételes egyházjog viszonya; 3 Az egyházi törvénykönyv keletkezése és jellemzői; 5. A személyek és jogcselekmények; 6. Az egyházkormányzati hatalom és az egyházi hivatalok; 7. A normaalkotás rendszere a kánonjogban; 8. Az egyházi közigazgatás lényegi elemei; 9. Az egyház legfőbb hatósága; 10. A részegyházak és belső rendjük; 11. A részegyházcsoportok. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog, Budapest: SzIT, 2003.; Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus hit alapajai. Budapest: SzIT, 2002. Egyházjogi alapismeretek 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit. félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: 3 2 előadás N:2, L:12 e: Egyhj. alapism. 1. p: - kollokvium A tantárgy tartalma: A tria munera teológiai alapjai és jogi tartalma;.Az egyházi tanítóhivatal, valamint ennek kapcsolata a ‘szent tudományok’ művelésével; A katolikus nevelés és a katoli­ kus iskolák; A katolikus és egyházi egyetemek, valamint ezek sajátos küldetése; Az istentisztelet és szabályozása; A szentségek eredete és szerepe az egyház életében; A beavatás szentségei; A bűnbánat szentsége, a betegek kenete és az egyházi rend; A házasságjog alapelemei; A szentelmények, szent idők és helyek ; A szenttéavatás értelme és rendje. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog, Budapest: SzIT, 2003.; Kuminetz Géza: Az Egyház megszentelőfeladata IV (A megszentelés egyéb eszközei) Budapest, 2005. Értékrend és pluralizmus A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az utóbbi évtizedekben sokan érzik úgy, mintha a történelmi folyamatok felgyorsul­ tak volna. E kétségtelenül ugrásszerű fejlődésnek talán két legjellemzőbb társadalmi jelensége, hogy egyfelől valamiféle világtársadalom látszik kibontakozni, amelyben a politikai, a gazdasági és a kulturális területek egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással, másfelől az ember előtt eddig soha nem látott kilátások és technikai lehe­ tőségek nyílnak meg. A tantárgy, a klasszikus filozófia és jogrendszerekből merítve, segítséget szeretné nyújtani ahhoz, hogy a hallgató önálló megfontolás és másokkal �való véleménycsere révén egy biztos alapokra helyezett értékrendet kialakíthasson. Tananyag: El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus, (aktuális kiadás), 2007.; Javier Hervada: Kritikai bevezetés a természetjogba. Budapest: SzIT, 2004. Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika', Cicero: De officiis. Európai alkotmány- és integráció-történet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 3 félév: 1 óratípus: óraszám: előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a középkori európai alkotmányfejlődés rövid áttekintése után a modern polgári állam jellegzetes vonásait tárgyalja. Érinti az alkotmány fogalmának megha­ tározását, a főbb államszerveződési modelleket, és a polgár kori államszervezet fel­ építésének és működésének közös vonásait. Ezen utóbbi tekintetében hangsúlyt fektet a parlament szervezetének, a végrehajtó hatalom működésének különböző konstruk­ cióira, valamint tárgyalja a bírósági szervezet sajátosságait. Ezen kívül foglakozik a szabadságjogok kérdéskörével. Tananyag Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus és alkotmánytörténet. Bu­ dapest: Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.; Egyetemes jogtörténet I. (szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest: Tankönyvkiadó, 1999. Európai alkotmány- és integráció-történet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: Eu. számonkérés: 3 2 előadás N:2, L:12 alk. és int.-tört. 1. p: - kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy elöhallgatási kötelezettségét jelentő Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. a polgári állam szervezeti felépítésének általános jellegzetességeit vizsgálta, jelen tantárgy, pedig az egyes államok konkrét államszervezeti felépítését tárgyalja. Kitér Anglia, Franciaország, Németország, Ausztria, Itália, Belgium, Norvégia polgári kori alkotmányfejlődésére. Ezen túl áttekinti az európai integráció történeti előzményeit, különös tekintettel az Európai Unió közvetlen előzményeire. Tananyag: Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus és alkotmánytörténet. Bu­ dapest: Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005. Buda­ pest: Osiris, 2006.; Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.; Wilhelm Brauneder: Osztrák alkotmánytörténet napjainkig. Pécs, 1994.; Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002.; Egyetemes jogtörténet I. (szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest: Tankönyvkiadó, 1999. 138 �Európai belső piac A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Szilágyi Pál kredit: félév: óratípus: óraszám: 5 5 előadás+ gyakorlat N: 2+2 L: 12+3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy során a hallgatók megismerkednek a belső piac jogával, a gazdasági integ­ ráció kérdéseivel és a belső piac kiemelt jelentőségű szakpolitikáival. így tárgyalásra kerül a négy alapszabadság, a versenypolitika, az iparpolitika, az agrárpolitika, vala­ mint a kereskedelempolitika. Tananyag: Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: CompLex, 2005. Európai közjog és politika A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: félév: óratípus: 5 4 előadás +gyakorlat óraszám: N:2+2 L:12+3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy részletesen foglalkozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szervezeti működésével, valamint az európajog elveivel, jogforrásaival és alapvető elveivel. Szintén tárgyalásra kerül az alapvető jogok és alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során. Tananyag: Előadásokon elhangzottak. Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi keretei. Buda­ pest: SzIT, 2007.; Kende Tamás-Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest: CompLex, 2007.; Válogatott tanulmányok Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Hetedik átdolgozott kiadás. Buda­ pest: HVG-ORAC, 2007.; Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1-2., Budapest: Complex, Budapest, 2008. (kizárólag egyes vonatkozó részei) Gazdaságföldrajz A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdasági Intézet A tárgy oktatója: Dr. Botos Katalin kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása a hallgatók számára olyan gazdasági, társadalmi ismeretet ad, amely eligazítást nyújt a különböző gazdasági fejlettségű térségek között, megismerteti a társadalmi-gazdasági fejlettség szintjétől függő folyamatokat, Magyarország helyét Európa és a világ gazdaságában. A társadalom- és gazdaságföldrajz szemelvényei 139 �átfogó ismereteket biztosítanak a gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli megje­ lenésének tanulmányozásához, a gazdasági térszemlélet kialakulásához. Tananyag: Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Pécs-Budapest: Dialog Campus, 2002.; Ajánlott irodalom: Próbáld Ferenc: Európa regionálisföldrajza. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994; Cséfalvay Zoltán: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Budapest: IKVA, 1994. (Rostow-modell) Idegennyelv 1. Országismeret 1. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Guba András, Juhászné S. Ágnes, Lehoczky Katalin kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1 gyakorlat N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a tanult országok kultúrkörbe tar­ tozó államok és régiók földrajzával, politikai intézményrendszerével, közigazgatá­ sával, a parlamenti törvényhozás folyamatával, az igazságszolgáltatás rendszerével. Cél továbbá, az angol ill. német kultúra Kelet-Közép Európára gyakorolt hatásának vizsgálata. A tanult országok és Magyarország azon történelmi, földrajzi, társadalmi és kulturális területeinek áttekintése, amelyek az országok közötti kapcsolatok keretét adják és információs alapul szolgálnak Tananyag: Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó: Cultural Relations. (Akadémiai Kiadó); Generation E , 30 Stunden Deutschland (Klett Verlag) Idegennyelv 2. Országismeret 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója:Guba András, Juhászné S. Ágnes, Lehoczky Katalin kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):Idegen- számonkérés: 2 2 gyakorlat N:2, L:12 nyelv 1 Országismeret 1. (e) beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a tanult országok kultúrkörbe tar­ tozó államok és régiók földrajzával, politikai intézményrendszerével, közigazgatá­ sával, a parlamenti törvényhozás folyamatával, az igazságszolgáltatás rendszerével. Cél továbbá, az angol ill. német kultúra Kelet-Közép Európára gyakorolt hatásának vizsgálata. Á tanult országok és Magyarország azon történelmi, földrajzi, társadalmi és kulturális területeinek áttekintése, amelyek az országok közötti kapcsolatok keretét adják és információs alapul szolgálnak Tananyag: Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó: Cultural Relations. (Akadémiai Kiadó); Generation E , 30 Stunden Deutschland (Klett Verlag) 140 �Idegennyelv 3. Igazgatási Szaknyelv 1. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Unger Anikó, Erdélyi Katalin, Vízvári Emese kredit: 2 félév: 3 óratípus: óraszám: gyakorlat N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók áttekintik a tanult országok közigazgatásának jel­ legzetes vonásait, rendszereit, szerkezetét. Ezen ismeretek megszerzése közben elsa­ játítják a közigazgatási és közigazgatási jogi szaknyelv jellegzetes kifejezéseit, szó­ fordulatait. Tananyag: Órai anyag fénymásolata. Idegennyelv 4. Nemzetközi kommunikáció 1. (köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója:Guba András, Martin Anita, Lehoczky Katalin kredit: 2 félév: 3 óratípus: óraszám: gyakorlat N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunikáció alapvető fogalmaival, szereplőivel, eszközeivel és szokásaival. Elsajátítják a hatékony kommunikáció kritériumait, és maguk is képessé válnak arra, hogy nemzetközi kap­ csolatokban eredményesen tudják képviselni érdekeiket. A kurzus végére képesek lesznek a nemzetközi kommunikáció különböző formáiban /pl. nyilvános beszéd, prezentáció, tárgyalás, hivatalos levél/ sikeres, meggyőző teljesítményt nyújtani. Ezen ismeretek megszerzése közben elsajátítják a nemzetközi kommunikáció sajátos nyelvezetét, szófordulatait, szerkezeteit, miközben egyéni készségeiket is fejlesztik pl. előadás- érveléstechnika. Tananyag: Órákon leadott anyag fénymásolatban. Idegennyelv 5. Nemzetközi kommunikáció 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Guba András, Martin Anita, Lehoczky Katalin kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: 2 4 gyakorlat N:2, L:12 Nemzetközi kommunikáció 1. (e) beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunikáció alapvető fogalmaival, szereplőivel, eszközeivel és szokásaival. Elsajátítják a hatékony kommunikáció kritériumait, és maguk is képessé válnak arra, hogy nemzetközi kap­ csolatokban eredményesen tudják képviselni érdekeiket. A kurzus végére képesek lesznek a nemzetközi kommunikáció különböző formáiban /pl. nyilvános beszéd, pre­ zentáció, tárgyalás, hivatalos levél/ sikeres, meggyőző teljesítményt nyújtani. Ezen ismeretek megszerzése közben elsajátítják a nemzetközi kommunikáció sajátos nyelvezetét, szófordulatait, szerkezeteit, miközben egyéni készségeiket is fejlesztik pl. előadás- érveléstechnika. Tananyag: Órákon leadott anyag fénymásolatban. 141 �Idegennyelv 6. Tárgyalási technika 1. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Unger Anikó, Martin Anita, Balogh Dorka kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 4 gyakorlat N:2,L:12 ; előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a hatékony tárgyalás szempont­ jaival, követelményeivel, megvizsgálják a tárgyalási folyamat összetevőit, stratégiá­ ját valamint buktatói is, közben elsajátítják a tárgyalás sajátos nyelvezetét, eközben egyéni képességeiket is fejlesztik. PL: előadás- és érveléstechnika. Ennek az idegen nyelvi tárgyalásokra felkészítő stúdiumnak végső célja, olyan igazgatási szakemberek képzése, akik a jó nyelvi készség birtokában, német/angol nyelvű tárgyalási szituá­ ciókban, tárgyalási helyzetekben, folyamatokban, elsősorban az igazgatás területén (minisztériumok, önkormányzatok) megállják a helyüket Tananyag: Roger Fisher: The secret to succesfull negotiation', Németből az órai anyag fénymásolata. Idegennyelv 7. Igazgatási Szaknyelv 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Unger Anikó, Erdélyi Katalin, Vízvári Emese kredit: 2 félév: 5 óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: gyakorlat N:2, L:12 Igazgatási szaknyelv 1. (e) beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók áttekintik a tanult országok közigazgatásának jel­ legzetes vonásait, rendszereit, szerkezetét. Ezen ismeretek megszerzése közben elsa­ játítják a közigazgatási és közigazgatási jogi szaknyelv jellegzetes kifejezéseit, szó­ fordulatait. Tananyag: Órai anyag fénymásolata. Idegennyelv 8. Tárgyalási technika 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Unger Anikó, Martin Anita, Balogh Dorka kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):Idegen- számonkérés: 2 5 gyakorlat N:2, L:12 nyelv 6 Tárgyalási technika 1. (e) beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a hatékony tárgyalás szempont­ jaival, követelményeivel, megvizsgálják a tárgyalási folyamat összetevőit, stratégiá­ ját valamint buktatói is, közben elsajátítják a tárgyalás sajátos nyelvezetét, eközben egyéni képességeiket is fejlesztik. PL: előadás- érveléstechnika. Ennek az idegen nyelvi tárgyalásokra felkészítő stúdiumnak végső célja, olyan igazgatási szakemberek képzése, akik a jó nyelvi készség birtokában, német/angol nyelvű tárgyalási szituá­ ciókban, tárgyalási helyzetekben, folyamatokban, elsősorban az igazgatás területén (minisztériumok, önkormányzatok) megállják a helyüket Tananyag: Roger Fisher: The secret to succesfull negotiation', Németből az órai anyag fénymásolata. 142 �Jogi terminológia és jogi alapfogalmak A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Erdődy János kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 1 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Mivel a szak hallgatói képzésük során jogi tárgyakat is hallgatnak, ezek elsajátítá­ sát megkönnyítendő, bevezetést nyújtunk a jog rendszerébe, működésének alapvető jellemzőibe, és megismertetjük a hallgatókat a további jogi tárgyak tanulásához el­ engedhetetlen alapfogalmakkal. A Jhering által vallottaknak megfelelően az anyag feldolgozása során főként a római jogból indulunk ki, kitekintést biztosítva azonban hatályos jogunk legalapvetőbb elveire és szabályaira. A dogmatikai alapok mellett a személy jog, a családjog, a dologi- és öröklési jog, valamint a kötelmi jog alapintéz­ ményeivel ismertetjük meg a hallgatókat. Tananyag: Erdődy János: Jogi terminológia és jogi alapfogalmak. Egyetemi jegyzet. Budapest: SzIT (aktuális kiadás). Kommunikációs ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Cseme Péter kredit: 2 félév: | óratípus: 2 1 előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy oktatás nem elsősorban a kommunikáció jelenségének szerteágazó elméleti kérdéseire, hanem a hallgatók választott hivatásában alkalmazható gyakorlati isme­ retekre koncentrál, így különösen a közéleti, a hivatali és a média-kommunikáció eszközeire és technikáira. A tananyag betekintést ad a nyelvi és a metalingvisztikai kommunikáció, a közéleti és a politikai kommunikáció, a vezetés és szabályozás kommunikációs dinamikájának problémáiba, valamint az elektronikus médiumok sajátosságaiba. Tananyag: Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest: Akti-Typotext, 2006. Környezetvédelmi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: félév: óratípus: 3 5 előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, a környezetjog története, sajátosságai. A környezetjog elvei. A környe­ zethez való jog. A környezetjog szabályozási módszerei. A környezetvédelem intéz­ ményi rendszere. A környezetvédelmi engedélyezés, a környezeti hatásvizsgálat. Az egységes környezethasználati engedély. A környezetvédelmi felülvizsgálat. Az enge­ délyezés egyéb intézményei, szakhatósági hozzájárulás. A közvetlen beavatkozás le­ hetőségei. A közigazgatási felelősség kérdései. Gazdasági eszközök. Együttműködési és önszabályozási típusú eszközök. A feladat- és hatáskörök megosztása. Az önkor­ 143 �mányzatok szerepe. Polgári jog és környezetvédelem. Büntetőjogi eszközök. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest: Osiris, 2006.1. és II. rész Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor-Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest: KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Környezetvédelmi jogesetek és szakértői tevékenység. Buda­ pest: KJK, 2001.;. Bándi Gyula (szerk.): Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv. Budapest: KJK, 1999. Környezet védelmi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 3 félév: 6 óratípus: óraszám: előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: Kömy.véd. jog 1. p: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: EK környezetvédelmi akcióprogramok. Az elsődleges jogi alapok kialakulása, törté­ nete. Alapelvek és célkitűzések a környezetvédelemben. Az EK egyes általános alap­ elvei. Hatáskörmegosztás az EK és a tagállamok között, a legkisebb szigor klauzu­ lája és a védelmi záradék. Az EK jogintézményei a másodlagos jogban. Horizontális szabályok a másodlagos jogban. Vízvédelem, vízgazdálkodás - összehasonlító be­ mutatás: EK és hazánk. Levegőtisztaság-védelem - összehasonlító bemutatás: EK és hazánk. Természetvédelem, zaj szabályozás összehasonlító bemutatás: EK és hazánk. Hulladékgazdálkodás - összehasonlító bemutatás: EK és hazánk. Veszélyes anyagok, ipari baleseti kockázatok, GMO szabályozás - összehasonlító bemutatás: EK és ha­ zánk. Nemzetközi környezetjogi alapok. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest: Osiris, 2006. III-V. rész Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor - Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései (harmadik kiadás, Budapest, KJK. 2001.); Az Európai Unió környezetvédelmi sza­ bályozása (szerk.: Bándi Gyula), harmadik kiadás, Budapest, KJK. 2004.; Környe­ zetvédelmijogesetek és szakértői tevékenység (szerk.: Bándi Gyula), Budapest, KJK. 2001. Közigazgatási eljárások joga A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András (nap.), dr. Patyi Gergely (lev.) kredit: félév: óratípus: óraszám: 6 3 előadás +gyakorlat N: 3+2 L: 12+3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dog­ matikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsúlyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és a polgári- és büntető eljárásjoggal összehasonlítva. 144 �Tananyag: Patyi Andás (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2009. (várható megjelenés: 2009. október. A korábbi egyetemi jegyzet nem használható!); A hatályos jogszabályok, különösen: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módo­ sított - 2004. évi CXL. törvény; A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete. Közigazgatási munkajog A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tárgy oktatója: Dr. Radnay József kredit: 3 félév: 6 óratípus: előadás előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): óraszám: N:2, L:12 számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási munkajog általában. A magyar közszolgálati jog. Jogforrások. A magyar közigazgatási munkajog általános szabályai. A magyar egyéni közigazgatá­ si munkajog szabályai, különösen a jogviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munkadíjazás, a felelősségi szabályok, különös szabályok, a közigazgatási jogviták rendje. A magyar kollektív közigazgatási munkajog szabályai, különösen a munka­ ügyi kapcsolatokra és a szakszervezetekre vonatkozó rendelkezések. Az európai jog közszolgálati jogi szabályai. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog idevágó szabályai. Tananyag: Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás, Budapest: SzIT, 2008. Közigazgatási szervezetrendszer A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András kredit: félév: óratipus: óraszám: 3 2 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a közigazgatási tanulmányok bevezető féléve. Célja egyrészt a közigaz­ gatási jog alapvető ismereteinek - működés, jogszabályi alapok, szervezetrendszer - rendszerezett bemutatása. Tananyag: Patyi András-Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog. Budapest-Pécs: Dia­ lóg Campus, 2009. (várható megjelenés: 2009. október. A korábbi egyetemi jegyzet nem használható!); A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai; A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitká­ rok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény; A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény; A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény; A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 1-18. §; A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási tervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 145 �KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Mohi Csaba kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 3 előadás N:2, L.12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A hallgatók megismerkednek az Európai Unió II. pillérét képező Közös Kül-és Biz­ tonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) megteremtésére tett erő­ feszítésekkel, a vezető európai politikusok óvatos és tétova lépéseivel, a Maastricht Szerződés által létrehozott jelenlegi nagyra törő struktúrával és a gyakorlati működés terén meglévő rendkívüli fogyatékosságokkal. Az Egységes Európát sohasem tudjuk felépíteni anélkül, hogy a tagállamok nemzeti érdekeket szolgáló partikuláris külpo­ litikáját felszámolva nem teremtenénk meg egy nemzetek feletti, immár az összeu­ rópai külpolitikai érdekeket szolgáló sui generis európai diplomáciát. Egyúttal meg kell teremtenünk az egységes európai biztonságpolitikai és védelmi rendszert is, az egységes európai hadsereget, hiszen (Kissinger szavaival élve) „mit ér a külpolitika erős, ütőképes hadsereg nélkül”. Európa azonban még igen messze van mindettől, a tagállamok a nemzeti szuverenitás ezen két alapkövéről nem kívánnak lemondani. Tananyag: Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája. Budapest: HM, 2006.; Kiss J. László: A tizenötök Európái. Budapest: Osiris, 2006.; Neil Winn: Towards a Common European Security and Defence Policy, Geopolitics. 2003.; Kende-Szűcs: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: KJK Kerszöv, 2005. Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Horváth Attila, Dr. Völgyesi Levente kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 1 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tárgy a magyar alkotmányfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rend­ szerváltásig. Ennek körében különös hangsúlyt fektet a központi és a helyi közigaz­ gatás szervezetének és működésének bemutatására. Vizsgálja még az államfői intéz­ ményt, az országgyűlés kialakulását és fejlődését, az igazságszolgáltatás szervezeti felépítését és működését. A tárgy államtudományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar államszervezet milyen törté­ nelmi gyökerekből alakult ki, illetőleg érinti a szocialista időszakban bekövetkezett torzulásokat is. A tárgy részét képezi még a rendi kor társadalmi tagozódásának, ille­ tőleg a polgári átalakulással kialakuló állampolgári szabadságjogoknak a vizsgálata. Tananyag: Magyar alkotmánytörténet, (szerk: Mezey Barna) 2004. Ajánlott irodalom: A magyarjogtörténetforrásai, (szerk: Pomogyi László, Tóth Béla) Budapest: Osiris, 2004. A magyar jogtörténetforrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest: Osiris, 2000. Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest: Rejtjel, 1999. Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest: Rejtjel, 2000. 146 �Menedzsment ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdasági Intézet A tárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 5 félév: 6 óratípus: előadás+ gyakorlat óraszám: N:2+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium L:12+3 A tantárgy tartalma: A kurzus hallgatói a gazdasági szervezetek hatékony és sikeres működésének átfogó módszereivel ismerkedhetnek meg. Ennek megfelelően minden olyan lényeges terü­ let megjelenik a tematikában, mely a menedzsment témakörébe tartozik: stratégia, marketing, pénzügyi, működésirányítási, humánerőforrás, illetve a változás kezelése. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen való tájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Tananyag: Katona Klára: A vállalatgazdaságtan alapjai. Budapest: SzIT, 2004.; N. F. Elbert-Farkas Ferenc-Karoliny Mártonné-Poór József: Személyzeti/emberi erő­ forrás menedzsment kézikönyve. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999.; P. Kotler: Marketing menedzsment. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2001. Munkajog A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tárgy oktatója: Dr. Radnay József kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 4 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A munkajog általában: a magyar munkajog; jogforrások; a magyar munkajog álta­ lános szabályai. A magyar egyéni munkajog szabályai, különösen a munkaviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munkabér, a felelősségi szabályok, különös szabályok, a munkaügyi jogviták rendje. A magyar kollektív munkajog szabályai, különösen a szakszervezetekre, a munkáltatói érdekképviseleti szervezetekre, a kol­ lektív szerződésre és az üzemi tanácsokra vonatkozó rendelkezések. Az európai jog munkajogi szabályai, különösen az irányelvek. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog szabályai. Tananyag: Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás, Budapest: SzIT, 2008. Nemzetközi gazdasági ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdasági Intézet A tárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: félév: óratípus: óraszám: 5 2 előadás +gyakorlat L: 12+3 N: 2+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A gazdasági tevékenység egyre nyilvánvalóbb közege a világgazdaság, a világpiac. Azok a gazdasági szereplők is, akik „csak” a nemzeti piac keretei között működnek, figyelemmel kell, hogy legyenek a világgazdaságban végbement folyamatokra, nem utolsó sorban azért, mert a nemzeti piac természetes szereplői azok a társaságok, 147 �amelyek globális stratégia alapján alakítják lokális üzletpolitikájukat, s befolyásolják a nemzeti piac működési és versenyfeltételeit. A tantárgy célja, hogy eligazítást adjon a világgazdaság bonyolult működési mechanizmusáról, a piacok kölcsönhatásairól (időben és térben), bemutassa a világgazdaság intézményeit, alrendszereit, a világ­ gazdasági konjunktúra alakulását. Tananyag: Botos Katalin-Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Egyetemi jegyzet. 2004.; Árva-Ivicz-Katona-Schlett: A külföldi működő tőke áramlása. Egyetemi jegyzet. 2003. Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: Nk. számonkérés: 3 4 előadás N:2, L:12 gazd. ism.; Á kér. jog alapjai; Apolg. jog alapjai p:- kollokvium A tantárgy tartalma: A Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga tárgy keretében a hallgatók megismerkednek azokkal a belső jogi, közösségi jogi és nemzetközi egyez­ ményeken alapuló szabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy a több állam jogához kapcsolódó magánjogi (polgári jogi, családi jogi és munkajogi) jogviszonyokban me­ lyik állam bíróságának, hatóságának van jogosultsága eljárni, mikor van a magyar bí­ róságoknak, hatóságoknak eljárási jogosultságuk, és az ilyen ügyek elbírálása során milyen szabályok alapján kell meghatározni az alkalmazandó anyagi jogot. Áttekin­ tést nyernek a hallgatók arról a részben nemzetközi egyezményeken, részben a hazai jogforrásokon nyugvó szabályrendszerről is, amely a társaságok, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban részt vevő egyéb szereplők mozgásterét határozza meg a világpiacon. Ismertetésre kerülnek a nemzetközi kereskedelemben nagy jelentőség­ gel bíró ügylettípusokra vonatkozó legfontosabb anyagi jogi szabályok (nemzetközi adásvétel, vállalkozási szerződések, licencia ügyletek, lízing, megbízási típusú szer­ ződések, nemzetközi fuvarozás, nemzetközi fizetési ügyletek). Tananyag: Burián László-Kecskés László-Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós magán­ jog -európai jogi kitekintéssel. Budapest: Krim Bt., 2006.; Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (6. javított és bővített kiadás) Budapest: SzIT, 2007., és a tankönyv függelékében megjelölt jogszabályok és nemzetközi egyezmények, valamint az előadások anyaga. Jogszabályok: 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról; Egyezmény a szerződéses kötelezettsé­ gekre alkalmazandó jogról (1980), kihirdette a 2006. évi XXVIII. törvény; Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a szerződéses kötelmi viszonyokra al­ kalmazandó jogról (elfogadva: 2008. június 6., kihirdetés alatt) Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007 Rendelete a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról; Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló Egyez­ ménye (1980), kihirdette: 1987. évi 20. tvr. Ajánlott irodalom: Mádl Ferenc-Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog - Nemzetközi gazdasági kapcso­ latokjoga. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. 148 �Nemzetközi protokoll és etikett A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 4 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamost!,(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó szabályokat körülölelő pro­ tokolláris környezet feltérképezése, a diplomáciai kapcsolatok vitelének gyakorlati megvalósításának bemutatása, alapvető protokolláris kérdések megismerése. Tananyag: Előadások anyaga. 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; Ottlik Károly: Protokoll. Budapest: Protokoll’96, 1993.; Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Bu­ dapest: KJK, 1995.; Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest: KJK, 1965.; Rubin Péter: A diplomaták hétköznapjai. Budapest: Kossuth, 1974. Nemzetközi tárgyalások elmélete A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Mohi Csaba kredit: 2 félév: 6 óratípus: óraszám: előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A hallgatók megismerkednek a kétoldalú és sokoldalú, valamint a különböző nem­ zetközi szervezetekben (ENSZ, NATO, EU, stb.) folytatott és folytatandó tárgyalások taktikai és stratégiai összetevőivel. Bemutatja a nemzetközi tárgyalások művészeté­ nek, eszközeinek és módszereinek eddigi legkiválóbb gyakorlati példáit, a görög és ró­ mai kultúra gyökereitől, a középkor diplomáciai eseményeinek áttekintését követően az európai politika és a világpolitika alakításában különösen jelentős szereppel bíró tárgyalások legfőbb tanulságait. Mindezek során elemezzük és értékeljük Richelieu bíboros, mint a modern államrend (raison d’état) megteremtőjének briliáns tárgyalási módszereit, melyek a Harmincéves Háborút lezáró Wesztfáliai Béke eredményeként kétszáz évre felszámolták a német nemzeti egység megteremtésének lehetőségeit és a Második Világháborúig terjedően kialakították Franciaország európai hegemóniáját. Áttekintjük továbbá az 1815. évi Bécs Kongresszus, az Osztrák-Magyar Monarchiát megteremtő 1867. évi Kiegyezés tárgyalásait, a versaillesi és a jaltai tárgyalások ta­ pasztalatait, majd különös figyelmet szentelünk az európai integrációt elindító és azt továbbfejlesztő sokoldalú tárgyalásokra, különös tekintettel a magyar kormánynak, hazánk európai reintegrációjának megteremtéséért kifejtett erőfeszítéseire. Tananyag: Előadásjegyzet. Henry Kissinger: Diplomácia. Budapest: Panem-Grafo, 2006.; Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Buda­ pest: Teleki Alapítvány, 2004.; Gallai-Török: Politika és politikatudomány. Budapest: Aula, 2005.; Mádl Ferenc: Quo vadis Europa? Budapest: KJK Kerszöv, 2004.; Martonyi János: Európa, nemzetjogállam. Magyar Szemle, 2002. 149 �Pénzügyi jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 3 félév: 6 óratípus: óraszám: előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy magában foglalja a pénzügyi jog alkotmányos megalapozását, a közjog felé irányultan az adónemek és az adóigazgatás áttekintését, valamint az államháztartási ismeretek átadását. Emellett sor kerül a pénzügyi jog szervezetei megismertetésére is: a pénz és tőkepiaci alapintézmények mellett az adó- és vámigazgatás intézmény­ rendszere bemutatására. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: a pénzügyi jog helye az alkotmányos rendszer­ ben, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a társasági adó, a jövedéki szabályozás, a vámrendszer és vámszabályozás, az adóigazgatás és szervezetrendsze­ re, az államháztartás és alrendszerei, a társadalombiztosítás alrendszere, a helyi ön­ kormányzatok pénzügyei, a pénzpiacok szervezeti és szabályrendszere, a tőkepiacok szervezeti és szabályrendszere, a magyar adószabályozás helye az EU szabályrend­ szerében. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 1. Budapest: SzIT, 2006.; Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 2. Budapest: SzIT, 2007. ; valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabály vál­ tozásokra - a tanszéki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegé­ szítő tananyagok. Politikai földrajz A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): 2 3 előadás N:2, L:12 e: M. alk. és közig.-tört; p: - számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A stúdium a hallgatókat a világ nagy térségeinek, földrészeinek és országainak poli­ tikai és társadalomföldrajzi ismereteibe vezeti be. A világpolitikát meghatározó kon­ tinenseknek és azok nagyobb országainak politikai földrajzi szempontú bemutatására a regionális és a globális dimenzióban egyaránt sor kerül. Áttekintésre kerülnek a globális politika szub- és szupranacionális tényezői és aktorai is. A kurzus arra törek­ szik, hogy a hallgatók ne csak az egyes országok vagy kontinensek szintjén, hanem regionális és globális szinten is érzékelni tudják a geopolitikai folyamatokat, és ezek­ ről alaposabb tárgyi ismereteket szerezzenek. Tananyag: A globális világ politikai földrajza, (szerk. Bernek Ágnes) Budapest: Nemzeti Tan­ könyvkiadó, 2002.; Európa politikai földrajza, (szerk. Pap Norbert, Tóth József) Pécs: Alexandra, 2002.; Kzsia politika földrajza, (szerk. Pap Norbert) Pécs: Alexandra, 2005. 150 �Politológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: M. számonkérés: 2 3 előadás N:2, L:12 alk. és közig.-tört. p: - beszámoló A tantárgy tartalma: A kurzus az állami és a politikai intézményeket nem jogi-normatív szempontból tár­ gyalja, hanem a politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. így nem az alkotmányjogi-közjogi szabályozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító hatásmechanizmusai. Vagyis az intézmények a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek vizsgálatra, ahol a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál. A tárgy célja a politikatudomány alapkategóriáinak, vizsgálatai területeinek és szemléletmódjának a bemutatása gya­ korlati szempontból, ahol azonban ez utóbbi szükségessé teszi a politikai filozófia vonatkozó értéktartalmainak párhuzamos, illetve mögöttes megjelenítését is. Tananyag: Pokol Béla: Politikaelmélet. Budapest: Századvég, 2006. Enyedi-Körösényi: Pártok és pártrendszerek. Budapest: Osiris, 2004. Regionális politika A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Mohi Csaba kredit: félév: óratípus: óraszám: 3 4 előadás N:2,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A hallgatók megismerkednek az EU Regionális Politikájának történeti kialakulásá­ val, jogelméleti alapjaival, struktúrájával és gyakorlati működésével. Ez a politika a mezőgazdasági politika mellett Magyarország számára az elmaradottság felszámolá­ sa és Nyugat-Európához való felzárkózás szempontjából stratégiai jelentőséggel bír. Egységes, integrált Európát nem lehet úgy megvalósítani, ha a tagországok és a tagor­ szágok egyes területei között a jelenleg létező hatalmas gazdasági, szociális, életmi­ nőségbeli, kulturális és következésképpen viselkedésmódbeli különbségek vannak. Mindezek a hiányzó európai identitás kialakításának determináns gátjai. Az oktatás során bemutatjuk a Regionális Politikát, mint az EU belső fejlesztési politikájának legáltalánosabb formáját, amely egyúttal felöleli a Kohéziós és a Strukturális Politikát egyaránt. Tananyag: Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája. Budapest: Aula, 2006.; Iván Gábor-Katona János: Regionális politika. In Kende-Szűcs: Az Európai Unió Politikái. Budapest: Osiris, 2005.; Iván Gábor: A 2006 utáni közös regionális politika. Európai Tükör, 2001/2-3.; Navracsics Tibor: Európai belpolitika. Budapest: Korona, 2004. 151 �Szakigazgatások joga 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs (nap.), dr. Oláh József (lev.) kredit: félév: óratípus: óraszám: 6 4 előadás N: 3+2 L: 12+3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a szabálysértési anyagi és eljárásjogot, illetve a közigazgatás által elér­ ni kívánt közcélokat és közfeladatokat meghatározó tételes anyagi közigazgatási jog egyes területeit mutatja be. Az anyagi jogi tananyag nem fedi le a közigazgatás teljes területét, de segítségével megérthetővé válnak a joggyakorlat során felmerülő nem érintett kérdések is. Tananyag: Tamás András: Magyar közigazgatási anyagi jog. Budapest: SzIT, 2008.; Kiss Norbert-Papp László: Szabálysértési jog. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008.; A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: A szabály­ sértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1-137/A. § Szakigazgatások joga 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Oláh József kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):e: számonkérés: 4 5 előadás N:3,L:12 Szakigazg. joga 1. p: - kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a tételes anyagi közigazgatási jog egyes területeit mutatja be. Tananyag: Tamás András: Magyar közigazgatási anyagijog. Budapest SzIT, 2008.; A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1-137/A. § Szociológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 2 félév: | óratípus: óraszám: előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A stúdium megismerteti a hallgatókat a társadalom szerkezetére és működésére, va­ lamint az igazgatási munka hatékonyságát befolyásoló társadalmi folyamatokra vo­ natkozó alapvető ismeretekkel. A tudománytörténeti bevezetőt követően a társdalmi szerkezet és rétegződés, a társadalmi mobilitás, a szervezetszociológia, a politikai szociológia, a kultúra és a szocializáció, valamint a deviancia témáit veszi sorra a tananyag, különös figyelmet szentelve a magyar társadalomra vonatkozó kutatási eredmények ismertetésére. Tananyag: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris, 2001. 152 �Testnevelés 1., 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport. A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre kredit: 0 félév: 1-2. óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:- előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):---- számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyama­ tos szintfelmérése. Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megszerettetését. Koordinációs képességek fejleszté­ se, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnasztikái gyakorlatok segítségével a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a törzs iz­ mainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerinc­ ferdülések megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok oktatása, előtérbe helyezve a mezőségi és csángó táncokat. Tananyag:Ajánlott irodalom: Labdajáték szabálykönyvek (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda) 153 ��IV. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) MINTATANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2009/210. TANÉV ��MINTATANTERV A mintatanterv egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 4 félév alatt befejezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend be­ tartásával - eltérhet. A mintatanterv tárgyai 3 kategóriába soroltak: kötelező tárgyak kötelezően választható tárgyak szabadon választható tárgyak A mintatantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye) évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két teljesítési lehetőséget kell biztosítani kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítés, amelyet a szorgalmi időszak végén ad meg az oktató diplomaterv jegy: a diplomamunka védéshez tartozó ötfokozatú minősítés A szak képzési ideje: 4 félév Megszerzendő kredit: 110 kredit +10 kredit (diplomamunka) =120 kredit Szakmai gyakorlat: 4 hetes gyakorlat, amelynek legalább felét idegen nyelvi, vagy a nemzetközi igazgatással, illetve a humanitárius vagy fejlesztési segélyezéssel kifejezetten foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie. Abszolutórium: a mintatantervben szereplő összes tárgy teljesítése (110 kredit) + 4 hét szakmai gyakorlat A záróvizsga tárgyai: A záróvizsga anyagát európai uniós (EU szakpolitikák, EU pályázati és támogatá­ si rendszer) közigazgatási (Összehasonlító közigazgatási jog), pénzügyi (Közösségi pénzügyek), valamint menedzsment ismeretek (EU projektmenedzsment) alkotják. A záróvizsga anyagát a felsorolt tárgyak tárgyleírásai rögzítik. A záróvizsga eredménye: K diplomamunkavédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egyszerű számtani átlaga. Az oklevél minősítése: A hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlagának és a záróvizsga eredményének egyszerű számtani átlaga. Az oklevél kiadásának a feltétele: Sikeres záróvizsga és legalább egy idegen nyelvből szakmai ismeretekkel bővített, felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, vagy két idegen nyelvből államilag elismert vagy azzal egyenértékű középfokú C típusú nyelv­ vizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél. 157 �Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak tárgyfelelős tantárgy neve kód nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. JMJB201xx0 A globális világ politikai és társadalomföldrajza dr. Frivaldszky János 2+0 12+0 JMRJ201xx0 Az európai kultúra alapjai dr. El Beheiri Nadja 2+0 12+0 JMPU201xx0 EU államháztartástan dr. Halustyik Anna 3+0 12+0 JMKG201xx0 EU projektmenedzsment dr. Katona Klára 0+2 0+12 JMJB202xx0 Kommunikációs alapismeretek dr. H. Szilágyi István 2+0 12+0 JMTÖ300xA0 Kötelezően választható tárgy 2+0 9+0 2+0 12+0 JMJB203xx0 Kultúraközi kommunikáció dr. H. Szilágyi István JMEU202xx0 Nemzetközi szervezetek dr. Kovács Péter 3+0 12+0 JMJT201xx0 Összehasonlító (európai) alkot­ mánytörténet dr. Szabó István 3+0 12+0 - Szabadon választható tárgy - 0+2 0+2 23 óra 107 óra Összesen �A nem jog és igazgatási képzési területről belépők közül 60 kreditel kiegészítő modulja 1- 2. félév tárgyfelelős nappali tag. óraszám ea.+gyak. levelező tag. óraszám ea.+gyak. kereskedelmi jog JMKE201xx0 A alapjai dr. Gyulai-Schmidt Andrea 2+0 9+0 JMEU201xx0 A nemzetközi jog alapjai dr. Kovács Péter 2+0 9+0 kód tantárgy neve JMAJ201xx0 Alkotmányjogi alapis­ meretek dr. Schanda Balázs 2+0 9+0 JMKI201xx0 Igazgatási alapismeretek dr. Varga Zsolt András 2+0 9+0 JMPJ201xx0 Polgári jogi alapis­ meretek dr. Tattay Levente 2+0 9+0 10 óra 45 óra Összesen �Ch o Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak 1. félév kód tantárgy neve tárgyfelelős nappali tag. óraszám ea.+gyak. levelező tag. óraszám ea.+gyak. ke JMKJ201xx0 A kánonjog hatása az európai jogfejlődésre dr. Szuromi Sz­ abolcs Anzelm 2+0 12+0 kol JMEU203xx0 EU döntéshozatali eljárás dr. Szabó Marcel 3+0 12+0 kol JMEU204xx0 EU pályázati és támogatási rendszer dr. Szabó Marcel 0+2 0+12 gy JMKI202xx0 Európai közigazgatási büntetőjog dr. Varga Zsolt András 3+0 12+0 kol JMKG202xx0 Közcélú szervezetek menedzsmentje dr. Katona Klára 2+0 12+0 ko JMJB204xx0 Közpolitika dr. Frivaldszky János 3+0 12+0 ko JMTO300xA0 Kötelezően választható tárgy 2+0 9+0 évi dr. Schanda Balázs 3+0 12+0 ko dr. Varga Zsolt András 2+0 12+0 ko Szabadon választható tárgy 0+2 0+2 be Összesen 24 óra 107 óra JMAJ202xx0 JMKI203xx0 Összehasonlító alkotmány­ jog Összehasonlító közigaz­ gatási jog (kelet-közép európai államok) 71 �Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak 3. félév nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. kód tantárgy neve JMKV201xx0 A munka és közszolgálati jog közösségi sajátosságai dr. Radnay József 3+0 12+0 JMAJ203xx0 Az emberi jogok nemzetkö­ dr. Schanda Balázs zi védelme 3+0 12+0 tárgyfelelős JMNM201xx0 EU nemzetközi magánjoga dr. Burián László 3+0 12+0 JMEU205xx0 EU szakpolitikák dr. Szabó Marcel 0+2 0+12 JMPE201xx0 Igazságügyi együttműködés dr. Harsági Viktória az Európai Unióban 0+2 0+12 JMKG203xx0 Közösségi pénzügyek dr. Schlett András 0+2 0+12 JMTO300xA0 Kötelezően választható tárgy - 2+0 9+0 JMKI204xx0 Összehasonlító közi­ gazgatási eljárásjog dr. Varga Zsolt András 3+0 15+0 20 óra 96 óra Összesen �OS bJ Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak 4. félév tantárgy neve kód tárgyfelelős nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. köve JMTG300xD0 Diplomáciai és konzuli dr. Kovács kapcsolatok joga; Nemzetközi Péter válságkezelés Diplomamunka konzultáció JMEU207xx0 EU külkapcsolatok rendszere dr. Szabó Marcel 0+2 0+12 JMPU202xx0 Közpénzügyek szabályozása az EU-ban dr. Halustyik Anna 0+2 0+12 JMTO300XA0 Kötelezően választható tárgy 2+0 9+0 gyak je gyak je évkö. Szabadon választható tárgy 0+2 0+2 besz Szabadon választható tárgy 0+2 0+2 besz Összesen 13 óra 52 óra 1K, 1E, 2 JMEU206xx0 3+0 15+0 kollo - - alá Diplomamunka: 10 kredit A kötelezően választható tárgyak (a tanulmányok folyamán összesen 4 tárgy teljesítése kötek JMEU301xA0 JMKV301xA0 JMKJ301xA0 JMKI301xA0 JMKV302xA0 JMEU302xA0 Esélyegyenlőség (dr. Kovács Péter) EU környezetvédelmi jog (dr. Bándi Gyula) Kánonjogi alapismeretek (dr. Szabó Péter) Kisebbségi jogok (dr. Gerencsér Balázs Szabolcs) Közösségi versenyjog (dr. Tóth Tihamér) Migráció (dr. Kovács Péter) �EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) KÖTELEZŐ TÁRGYAI A GLOBÁLIS VILÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA Tárgyfelelős: Dr. Frivaldszky János A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1 előadás N:2,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A globális világ (politikai) integrációs szerveződései. A globális világ monetáris és gazdasági szerveződésének politikai kérdőjelei. Az új világrend civilizatórikus és politikai újraszerveződéseinek, konfliktusainak csomópontjai és alapvető kérdései. Ázsia természeti erőforrásainak politikai földrajzi megközelítése. Ázsia (országai­ nak) politikai berendezkedései; a kontinens társadalomföldrajzának és közlekedési hálózatainak elemzése. Ázsia politikai földrajza: Kína, Japán, India, a Független Ál­ lamok Közösségének politikai földrajzi szempontú kérdőjelei, Törökország Európa peremén. Amerika politikai földrajza: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, a közép-amerikai földhíd országai, az Andok országai, Brazília, Argentína, Venezu­ ela. Globalizáció és a regionalizmus politikái. Globalizáció és a globális civil társa­ dalom. Tananyag (ajánlott irodalom): Ázsia politikai földrajza, (szerk. Pap Norbert) Pécs: Alexandra, 2005. Próbáld Ferenc: Amerika regionális földrajza. Budapest: Trefort, 2004. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bu­ dapest: Európa, 2006. Szabó Máté: Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom. Budapest: Századvég, 2004. Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 2.0. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Francis Fukuyama: Amerika válaszúton. Budapest: Századvég, 2006. Szigeti Péter: Világrendszernézőben, globális „szabad verseny” - a világkapitaliz­ mus jelenlegi stádiuma. Budapest: Napvilág, 2005. Soós Edit: Integráció és regionalizmus. Szeged: Bába és Társai Kiadó, 1999. Szubszidiaritás és szolidaritás az Európai Unióban, (szerk. Frivaldszky János) Buda­ pest: OCIPE Magyarország-Faludi Ferenc Akadémia, 2006. A MUNKA ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG KÖZÖSSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Tárgyfelelős: Dr. Radnay József A tantárgy oktatója: Dr. Radnay József kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás(e), párhuzamost!.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, alapfogalmak, a munkajog története. A munkajog általános elvei és szabá­ lyai. Egyéni munkajog (a munkaszerződés, a munkaszerződés módosítása, a munkavi­ szony megszüntetése, a munkavégzés szabályai, a munkaidő és a pihenőidők, a munka­ 163 �bér, fegyelmi és kártérítésifelelősség) Kollektív munkajog (a szakszervezetek, kollektív szerződések, üzemi tanácsok, sztrájk, kizárás szabályai). Munkaügyi eljárás. Tananyag: Radnay József: Munkajog. 6. kiadás. Budapest: SzIT, 2006. AZ EMBERI JOGOK NEMZETKÖZI VÉDELME Tárgyfelelős: Dr. Schanda Balázs A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 3 előadás N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, az emberi jogok eszmetörténete. A humanitárius jog. Az emberi jogok nemzetközi joggá válása. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az ENSZ sze­ repe az emberi jogok védelmében. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény érvényesítési mechanizmusa. Az EBESZ szerepe az emberi jogok védelmében. Egyéb regionális emberi jogi mechanizmusok. Az emberi jogok kétoldalú nemzetközi szerződésekben. A Szentszék szerepe az emberi jogok védelmé­ ben. A nem-kormányzati szervezetek szerepe az emberi jogok védelmében. Tananyag: Thomas Buergenthal: Nemzetközi emberi jogok. Budapest: Helikon, 2001. Ajánlott irodalom: Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Budapest: Osiris, 2003. Az EURÓPAI KULTÚRA ALAPJAI Tárgyfelelős: Dr. El Beheiri Nadja A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja kredit: félév: óratipus: óraszám: 2 1 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az európai kultúra gyökerei a római joghoz, a görög bölcselethez és a keresztény gondolkodáshoz vezetnek vissza. A tárgy áttekintést ad e három eszmerendszerről, különös tekintettel a szakjellegéből fakadó szempontokra, valamint a jogászi gondol­ kodáshoz kötődő eszköztárra. A tantárgy fontos eleme a modern kultúrának a klasszi­ kus ismeretanyaggal történő összehasonlítása. A program a következő kérdésköröket foglalja magába: a vera philosofia kérdése (D. 1.1.1.); a keresztény gondolkodás helye és jelentősége; a római jogi gondolkodás alapjai. Különös részként pedig néhány ak­ tuális kérdés elemzésére kerül sor. Tananyag: El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus. Budapest: SzIT, 2008. 164 �Diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga; Nemzetközi válságkezelés Tárgyfelelős: Dr. Kovács Péter A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter, dr. jur. Ádány Tamás kredit: 5 félév: 4 óratípus: óraszám: előadás N:3, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Diplomáciai és konzuli jog: Az 1961. évi Bécsi egyezmény szabályrendszere és fogalmai. Állandó képviseletek államok között (funkciók, létesítés stb.) Diplomaták képzése, Rangsor misszión belül, valamint a misszióvezetök között, Kinevezési eljá­ rások. Nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviseletek. Különleges diplomáciai missziók, Multilaterális diplomácia, Szentszéki diplomáciai kapcsolatok. A konzuli tisztség rövid története, az 1963. évi Bécsi egyezmény szabályrendszere és alapfogal­ mai. Konzuli posztok létesítése a konzul feladatai: a konzuli tisztviselő kinevezése, területi illetékesség szabályozása, mentességek és kiváltságok, hivatásos és tisztelet­ beli konzulok, a személyzet mentességei. Nemzetközi válságkezelés: Viták békés rendezése bírói, nem bírói és köztes megoldásokkal. Konfliktusok osztályozása: nem fegyveres/fegyveres (ezen belül nemzetközi/nem nemzetközi). A konfliktusok sza­ bályozása, a szabályok kikényszerítési mechanizmusa (BT az Alapokmány jelenle­ gi VI-VII. fejezet alapján). Államközi megoldások. Új kihívások: védelmi felelősség vs. humanitárius intervenció. A terrorizmus és a nemzetközi konfliktusok hatékony kezelése, az egyéni és állami felelősség dogmatikai konfliktusai. Az ENSZ reform esélyei és útjai. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. Petró Rita-Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Budapest: Bíbor, 2000. Diplomamunka konzultáció Tárgyfelelős: konzulens oktató A tantárgy oktatója: konzulens oktató kredit: 0 félév: 4 óratípus: óraszám: N:-, L:— előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: A tárgy a diplomamunka elkészítéséhez szükséges személyes konzultációk teljesí­ tését szolgálja. A hallgatónak ennek keretében legalább három alkalommal kell az érintett oktatóval konzultálnia. Első alkalom a témaválasztás megbeszélése, második a szakirodalom feldolgozása után a dolgozat vázlatának megbeszélése, a harmadik alkalom pedig a dolgozat első fogalmazványának bemutatása. Tananyag: A választott témához a konzulens által jóváhagyott szakirodalom. 165 �Eü ÁLLAMHÁZTARTÁSTAN Tárgyfelelős: Dr. Halustyik Anna A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 1 előadás N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés. Az EU költség vetési jogának forrásai. Az EU költségvetési jogának alap­ elvei. A középtávú pénzügyi terv helye és szerepe az EU költségvetési szabályozá­ sában. A költségvetési eljárás, a közösségi intézmények szerepe a költségvetési el­ járásban. Az EU költségvetés bevételei (A saját források és egyéb bevételek). Az EU költségvetés kiadásai: a közös mezőgazdasági politika finanszírozásának szabályai; a strukturális alapok és a kohéziós alap finanszírozásának szabályai. Az EU költség­ vetés végrehajtása. Az EU költségvetés külső és belső ellenőrzése. Az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Összefoglalás. Tananyag: Marján Attila: Az Európai Unió Gazdasága. Budapest: HVG Kiadói Rt., 2005. Az Európai Közösség Alapító Szerződése (Római Szerződés) 32-35., 146-148., 158162., 246-248., 268-280. cikkei A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről A Tanács 2007/436/EK, Euratom határozata (2007. június 7.) az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről Eu döntéshozatali eljárás Tárgyfelelős: Dr. Szabó Marcel A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel, dr. Szilágyi Pál kredit: félév: óratípus: óraszám: 5 2 előadás N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Kompetencia elhatárolások és annak alapelvei az Európai Unióban, különös tekintet­ tel a Lisszaboni Szerződésre. Központosított és közvetlen közösségi eljárás, valamint a megosztott management. Arányosság és a „precautionary principle”. Az egyes dön­ téshozatali eljárások (együttdöntési eljárás, stb.). A döntéshozatal eljárási szabályai (hozzáférés, eljárási alapelvek). Diszkrecionális jogkörök a döntéshozatal során. Jog­ orvoslati lehetőségek. Komitológia. Hivatalok (agencies). Nyílt koordinációs módszer (open method of coordination). Szociális partnerek szerepe a döntéshozatalban és a COREPERek. Alapvető jogok az Európai Unióban, különös tekintettel a döntéshoza­ talra (egyenlőség, jogbiztonság, jogos elvárások). Tananyag: Kende Tamás-Szűcs Tamás-Jeney Petra: Európai közjog és politika. Budapest: Complex, 2007. Ajánlott irodalom: Paul Craig: EU Administrative Law. Oxford: Oxford University Press, 2006. 166 �EU NEMZETKÖZI MAGÁNJOGA Tárgyfelelős: Dr. Burián László A tantárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 3 előadás N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy tartalma az Unió rendeleti úton egységesített, valamint irányelvek révén harmonizált kollíziós joganyagát foglalja magába, különös hangsúlyt fektetve a tag­ államokban közvetlenül hatályos rendeleti joganyagra. A fontosabb jogforrások: A Brüsszel I és Brüsszel II Rendeletek a joghatóságról és az ítéletek elismeréséről” és végrehajtásáról polgári kereskedelmi, illetőleg házasság felbontására, valamint a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben. A szerződésekre alkalmazandó jogról szóló Római Egyezmény és az azt felváltó Róma I Rendelet, illetve a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra irányadó jogról szóló Róma II Rendelet. Tananyag: Kengyel-Harsági: Európai Polgári Eljárásjog. Budapest: Osiris, 2007. Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában, [szerk: Wopera, Wallacher], Budapest: Complex, 2006. Nagy Csongor István: Az EU nemzetközi magánjoga. Budapest: HVG-Orac, 2006. Eü PÁLYÁZATI ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZER Tárgyfelelős: Dr. Szabó Marcel A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 2 gyakorlat N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: gyak.jegy A tantárgy tartalma: Strukturális és kohéziós alapok. Az EU regionális politkájának alapjai, stratégiája és eszközei a 2007-2013 közötti programozási időszakban. A nemzeti stratégiai referen­ ciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv), az operatív programok és az akcióter­ vek. A lebonyolítás intézményi háttere. EU-s pályázati kaleidoszkóp: közösségi prog­ ramok. Információforrások, pályázatfigyelés. Európai uniós pályázati rendszerek. Mit és miért támogat az Unió? Az EU támogatások általános alapelvei. Horizontális politikák. Költségvetés-tervezés. Pályázatkészítés. Tananyag: Új Magyarország Fejlesztési Terv; A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található dokumentumok a fejlesztés­ politikáról és a fejlesztési programokról; Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: KJK Kerszöv, 2006. Kengyel Ákos: Az Európai Unió Regionális politikája. Budapest: Aula, 2002. Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 1999. 167 �EU PROJEKTMENEDZSMENT Tárgyfelelős: Dr. Katona Klára A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 1 gyakorlat N:2,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: gyak. jegy A tantárgy tartalma: EU pályázati nyomtatvány és mellékleteinek megismerése. A kiválasztott vállalat jelenlegi feltételrendszerének bemutatása. SWOT, PEST elemzés, Porter modell al­ kalmazása. Marketingterv készítése, esettanulmányok. Műszaki megvalósíthatósági tanulmány készítése, finanszírozási források feltárása. Humánpolitikai terv készítése, esettanulmányok. Megtérülési számítások alkalmazása. Mérlegterv készítése. Ered­ ményterv készítése. Cash flow terv készítése. Tananyag: Katona Klára: Vállalatgazdaságiam bevezetés. Budapest: SzIT, 2004. Horváth Katalin: Számvitel. Budapest: SzIT, 2002. Ajánlott irodalom: Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest: Aula, 2000. Siegel-Ford-Bornstein: Üzleti terv kalauz. CO-NEX Könyvkiadó és Terjesztő Kft., 1997. Brealy-Myers: Vállalati pénzügyek. Panem Kft., 1996. Eü SZAKPOLITIKÁK Tárgyfelelős: Dr. Szabó Marcel A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel, dr. jur. Mohi Csaba kredit: félév: óratípus: 4 3 gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: gyak. jegy A tantárgy tartalma: A közösségi politikák megteremtésének jogpolitikai alapjai és gazdaságfilozófiai háttere. A közösségi politikák rendszere az Alapszerződésekben (Római Szerződés, Maastricht). A vámunió és a közös vámtarifa működése. A közös kereskedelempo­ litika. A négy alapszabadság, az Egységes Belső Piac működése (esetjogi példák, EU bírósági ítéletek). A mezőgazdasági és a halászati politika. Közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok rendszere. Versenypolitika. Az állami támogatások és az adóztatás versenyszabadságot torzító hatásai. Az egységes monetáris politika, a közös európai pénz megteremtésének feltételei, az Euro működése. A gazdasági és társadalmi kohézió erősítését szolgáló un. strukturális fejlesztési politikák. Egyéb, a magyar gazdaságpolitikai érdekek számára különösen fontos közösségi politikák ( foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, kutatási és fejlesztési politika, stb). Tananyag: Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: KJK Kerszöv, 2006 Ajánlott irodalom: Várnay Ernö-Papp Mónika: Az Európai Unió joga. Budapest: KJK Kerszöv, 2006. 168 �EU KÜLKAPCSOLATOK RENDSZERE Tárgyfelelős: Dr. Szabó Marcel A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel, dr. jur. Mohi Csaba kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: 4 4 gyakorlat N:2, L:12 Eu szakpolitikák (e) gyak.jegy A tantárgy tartalma: Az Európai Unió nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai. A nemzetközi kapcsolatok jogalapja, fő diplomáciai eszközei és felépítése. Az EU nemzetközi tár­ gyalásainak és megállapodásainak eljárási szabályai Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak új dimenziói. Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai az egyes in­ tegrációs szervezetekkel és a különböző földrajzi régiókkal. Az Európai Unió külkapcsolatainak új területei. Az Európai Unió önálló külpolitikája, biztonságpolitikája és védelempolitikája. Magyarország és az Európai Unió külkapcsolatainak fejlődése. A teljes jogú EU-tagság és a magyar külpolitika új lehetőségei. Tananyag: Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája. Budapest: KJK Kerszöv, 2006. Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül, biztonság-és védelempolitikája. Európai közigazgatási büntetőjog Tárgyfelelős: Dr. Varga Zsolt András A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zsolt András kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási büntetőjog fogalma, története és rendszere. A közigazgatási bünte­ tőjogi felelősség. A közigazgatási büntetőszankciók eljárási jogi kérdései. Közigaz­ gatási büntetőjog egyes európai országokban. Az Európai Unió és a közigazgatási büntetőjog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműködés a közigazgatási bün­ tetőjog területén. Tananyag: Kis Norbert-Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog. Budapest: HVGOrac, 2007. Igazságügyi együttműködés az Európai Unióban Tárgyfelelős: Dr. Harsági Viktória A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: félév: óratípus: 4 3 gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: gyak.jegy A tantárgy tartalma: Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben az Európai Unióban, (bevezetés, tör­ ténet). A jogegységesítési folyamat háttere, jogforrások. Joghatóság polgári és ke­ reskedelmi ügyekben I. (44/2001/EK rendelet). Bírósági és bíróságon kívüli iratok 169 �kézbesítése polgári és kereskedelmi ügyekben (1348/2000/EK rendelet, 1393/2007/ EK rendelet). A bíróságok együttműködése a bizonyításfelvétel során (1206/2001/EK rendelet). Határozatok elismerése és végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben (44/2001/EK rendelet). Az „európai végrehajtható okirat” (805/2004/EK rendelet). Joghatóság, a határozatok elismerése és végrehajtása házassági és a szülői felügye­ lettel kapcsolatos ügyekben (1347/2000/EK rendelet, 2201/2003/EK rendelet). A kis értékű követelések európai eljárása (861/2007/EK rendelet) Az európai fizetési meg­ hagyásos eljárás (1896/2006/EK rendelet). Tananyag: Kengyel Miklós-Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Brávácz Ottóné-Szőcs Tibor: Jogviták határok nélkül. Budapest: HVG-Orac, 2003. Osztovits András: Európai polgári eljárásjog. Jogszabálygyűjtemény. Budapest: HVG-Orac, 2004. Wopera Zsuzsa-Wallacher Lajos: (szerk.): Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unióban. Budapest: KJK, 2006. Nagy Csongor István: Az Európai Unió nemzetközi magánjoga. Budapest: HVG-Orac, 2006. Kommunikációs alapismeretek Tárgyfelelős: Dr. H. Szilágyi István A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kommunikáció színterei és csatornái. A nyelvi kommunikáció. Közlés és meggyő­ zés. Cselekvés szavakkal. Gesztusok és szimbólumok. A társadalom kommunikációs rendszeré. Együttműködés és konfrontáció a közéleti kommunikációban. Politikai kultúra és politikai kommunikáció. A vezetés és szabályozás kommunikációs dina­ mikája. Az elektronikus médiumok sajátosságai. Tananyag: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula, 1986. Közéleti kommunikáció, (szerk. Buda Béla, Sárközi Erika) Budapest: Akadémiai, 2001. Társadalmi kommunikáció, (szerk. Béres István, Horányi Özséb) Budapest: Osiris, 1999. Nyelv — kommunikáció - cselekvés, (szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Ta­ más) Budapest: Osiris, 1997. 170 �Közcélú szervezetek menedzsmentje Tárgyfelelős: Dr. Katona Klára A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 4 félév: 2 óratípus: elmélet óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: Eu. projektmenedzsment (e) kollokvium A tantárgy tartalma: A nonprofit gazdálkodás: a gazdálkodás fogalma, tartalma, célrendszere; a nonpro­ fit gazdálkodás alapelvei, lényegi jellemzői; a nonprofit szervezetek erőforrásai és azok felhasználása; a nonprofit gazdálkodási szabályok rendszere, különös tekintettel a közhasznú szervezetekre; gazdasági felügyelet. Pénzügyi irányítás: pénzügyi ter­ vezés a nonprofit szervezetekben (éves terv, cash flow); a nonprofit szervezetek adó­ zási kapcsolatai; a számviteli rendszer alapelvei és fontosabb sajátosságai; bevételek és ráfordítások, költségelszámolás; pénzügyi-számviteli beszámoló és könyvvezeté­ si kötelezettség a nonprofit szervezetekben; mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő mellékletek. A nonprofit szervezetek működésének tervezése: a stratégiai tervezés jelentősége a nonprofit szervezetekben; a szervezet irányvonalának, arculatának ki­ alakítása; szervezeti kultúra és szervezeti kommunikáció a nonprofit szervezetekben; a formalizált stratégiai terv és elemei. Marketing szemlélet: a marketing orientáció lényege és jelentősége; a marketing információs rendszer tartalma és feladatai; a stra­ tégiai terv és a marketingstratégia kapcsolata, nonprofit marketing menedzsment; a belső és külső Public Relations jelentősége és eszköztára, a PR hatékony alkalmazá­ sa. Forrásteremtés a nonprofit szervezetekben: a pénzügyi források biztosításának módjai - fundraising; pályázatok, pályázatírás; támogatások, támogatói szerződések; adománygyűjtés. A nonprofit szervezetek humán forrásai: alkalmazottak és pro­ fesszionális tanácsadók; együttműködés az önkéntesekkel, önkéntesek toborzása. Tananyag: Hetesi Erzsébet (szerk.): A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. Szeged: JATEPress, 2002. ([S.I.] [s.n.]) Kahulits Andrea: Nonprofit szervezetek pénzügyeinek intézése. Budapest: KJK-Kerszöv, 2002. Ajánlott irodalom: Dinya László-Hetesi Erzsébet-Veres Zoltán (szerk.): Nonbusiness marketing és menedzsment: civil szervezetek, alapítványok, politika, kultúra, karitatív szervezetek, közigazgatás, közüzemek, nonprofitok. Budapest: KJK-Kerszöv, 2004. György István: Egyéb szervezetek (nonprofit szervezetek) pénzügyi gazdasági kérdé­ sei. Budapest: Novoschool Kht., 2005 Közösségi pénzügyek Tárgy felelős: Dr. Schlett András A tantárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: félév: óratípus: 4 3 gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: gyak.jegy A tantárgy tartalma: Közpénzügyek fogalma. Piaci kudarcok, kormányzati kudarcok. A gazdaságpoliti­ ka áttekintése. A kormányzati szektor főbb vonásai. Jóléti gazdaságtan. Külső gaz­ dasági hatások. Költségvetési föderalizmus. EU. Közösségi politikák. Regionális és strukturális politika. Versenypolitika, oktatás, kutatás-fejlesztés. A pénzügyi egyen­ 171 �súlyhiányok kialakulásának okai, tényezői. Az államháztartás hiányának kezelése az Európai Unió tagállamaiban. Tananyag: John Cullis-Philip Jones: Közpénzügyek és közösségi döntések. Budapest. Aula, 2003. Kende Tamás-Szűcs Tamás (szerk.): Az Európai Unió politikái. Budapest: Osiris, 2001. Ajánlott irodalom: Juraj Nemec-Glen Wright: Közösségi pénzügyek: Elmélet és gyakorlat a közép-eu­ rópai átmenetben. Budapest: Aula, 2000. Közpénzügyek szabályozása az EU-ban Tárgyfelelős: Dr. Halustyik Anna A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: félév: óratípus: 4 4 gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: EU államháztartástan gyak. jegy A tantárgy tartalma: Bevezetés az európai adójogi szabályozásba. Az adózás nemzeti, nemzetközi és euró­ pai uniós szabályozásának összehasonlítása. Az európai adózás jogforrásai. A közve­ tett adózás az Európai Unióban. A forgalmi adózás Hatodik Irányelve: az adóalanyok szabályozása; az ügyletek szabáyozása A közvetlen adózás az Európai Unióban: a személyek jövedelmeadózása; a társasági adó szabályozása. A társasági adózás ki­ emelt területe Európában: vállalatcsoportok adóztatása. Európai Uniós Együttműkö­ dés az adószabályozás területén. Az európai uniós jövedéki szabályozás alapjai. A felsorolt témákkal kapcsolatban jogesetek megoldása az Európai Bíróság gyakor­ latából. Tananyag: Véghelyi Mária: Az Európai Unió jogalkalmazása a forgalmi adózás területén. Bu­ dapest: KJK Kerszöv, 2004. A konkrét jogesetek dokumentumai. Közpolitika Tárgyfelelős: Dr. Frivaldszky János A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 2 előadás N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közpolitika kialakulása és fogalmainak rendszerezése. A közpolitika rendszerelmé­ leti, vezetéselméleti és döntéselméleti megközelítése, valamint szőkébb politológiai szemlélete. Az intézményi oldal hatása a politikai döntések tartalmára. A lobbycso­ portok. A közpolitika és a közigazgatási rendszer. Az érték- és ideológiai rendszerek, valamint kormányprogramok szerepe. A közpolitika javai (elvonás és újraelosztás). A közpolitika és a szakpolitikák. A közpolitika ciklusa. A társadalmi igények és a kormányzati politikák történeti alakulása. Kormányzati célkitűzések és kormányzati 172 �programok. Az alkotmányosság és a törvényesség követelményei. Kormányzati dön­ tés előkészítés: jogalkotástan. Jogalkotástan és szakpolitikák. A politikai és szakmai döntés elmélete és gyakorlata. A közpolitika eszközrendszere, végrehajtás, imple­ mentáció. A közpolitika és a bürokrácia logikája. Visszacsatolás, értékelés, korrek­ ció, programmódosítás. A civiltársadalmi részvétel. Közpolitika és a helyi politika. Közpolitika az Európai Unió intézményrendszerében. Tananyag: Gulyás Gyula-Jenei György: Összehasonlító közpolitika. Budapest: Aula, 2002. Bayer József: A politikatudomány alapjai. Budapest: Napvilág, 2000, 245-262. Pesti Sándor (szerk.): Közpolitika. Szöveggyűjtemény. Budapest: Rejtjel, 2001. Richard J. Stillman (szerk.): Közigazgatás. Budapest: Osiris-Századvég, 1994. Drinóczi Tímea-Petrétei József: Jogalkotástan. Budapest-Pécs: Dialóg Campu, 2004. Visegrády Antal: A jog hatékonysága. Budapest: Unió, 1997. Petrétei József: A törvényhozás elmélete és gyakorlata a parlamentáris demokráci­ ában. Budapest: Osiris, 1998. Kende Tamás-Szűcs Tamás: Európai közjog és politika. Budapest: Osiris, 2003. Charles Perrow: Szervezetszociológia. Budapest: Osiris, 1997. Kultúraközi kommunikáció Tárgyfelelős: Dr. H. Szilágyi István A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 1 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kultúra fogalma. Kultúra, nyelv, kommunikáció. A kultúrák közötti érintkezés evolucionista perspektívából. Kultúra és civilizáció, a modern nemzet. Kultúra és társadalmi szerkezet. Társadalmi karakter és nemzeti alkat. Identitás és integráció. Megértés és kommunikáció. Konfliktus és kommunikáció. Univerzalizálódás és relokalizálódás a globalizáció folyamatában. Tananyag: Társadalmi kommunikáció, (szerk. Béres István, Korányi Özséb) Budapest: Osiris, 1999. Nyelv - kommunikáció - cselekvés, (szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás) Budapest: Osiris, 1997. Bibó István: „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem”, „Zsidókérdés Magyarországon 1944 után” In Válogatott tanulmányok, II köt. Budapest: Magvető, 1986, 569-620, 621-810. Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest: Századvég, 1994. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bu­ dapest: Európa, 1998. 173 �Nemzetközi szervezetek Tárgyfelelős: Dr. Kovács Péter A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter, dr. jur. Kravalik Gábor kredit: félév: óratípus: 4 1 előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi szervezetek elhelyezése a nemzetközi jogban, történeti kialakulása, fogalma. A nemzetközi szervezetek alapokmányai és a nemzetközi szerződések. Tag­ felvétel, kilépés, kizárás a nemzetközi szervezetekben. A nemzetközi szervezetek struktúrája, működése: szervek, döntéshozatal, költségvetési megoldások, ügynökök és funkcionáriusok. A nemzetközi szervezetek határozatai, minősítésük jogforrástani szempontból. Az ENSZ története, felépítése, alapokmányának jellegzetessége, felépítése. A Biztonsági Tanács és a Közgyűlés szerepe, feladatai, működése. A Nem­ zetközi Bíróság szerepe a viták békés rendezésében. Lépések az ENSZ reformjára. Az emberi jogok védelme a különböző nemzetközi szervezetekben. Egyéb speciális hatáskörű nemzetközi szervezetek Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi jog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Blahó András-Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Budapest, Aula, 2005. Kende Tamás: Nemzetközijogi szemelvények és dokumentumok. I-IL Budapest: Osi­ ris, 2000. Lamm Vanda: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Bu­ dapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995. Mavi Viktor: Az Európa Tanács és az emberi jogok. Budapest: HVG-Orac, 1998. Összehasonlító alkotmányjog Tárgyfelelős: Dr. Schanda Balázs A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: félév: óratípus: óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: 3 2 előadás N:3,L:12 Összehasonlító (európai) alktört. (e) kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, az összehasonlító alkotmányjog fogalma. A jogcsaládok. Az alkotmá­ nyosság alapelvei, az alkotmányok típusai. Államszövetségek és szövetségi államok; a helyi autonómiák típusai. A kormányformák általános kérdései; prezidecializmus és parlamentarizmus. Az államfő szerepe. Választási rendszerek. Az igazságszolgáltatás rendszerei. Az alkotmánybíráskodás. Az alapvető jogok védelmének intézményrend­ szerei. Az élethez való jog és az emberi méltóság. A véleménnyilvánítás szabadsága. A vallásszabadság. Tananyag: Összehasonlító alkotmányjog. (szerk: Legény Krisztián) Budapest: Complex, 2006. Ajánlott irodalom: Chronowski Nóra-Drinóczi Tímea: Európai kormányformák rendszertana. Buda­ pest: HVG Orac, 2007. 174 �Összehasonlító (európai) alkotmánytörténet Tárgyfelelős: Dr. Szabó István A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1 előadás N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a polgári kor európai alkotmányfejlődését dolgozza fel. A félév első felében egy általános áttekintést ad a polgári államszervezet főbb jellemzőiről. Ennek ke­ retében vizsgálja: az államszerveződési modelleket; a törvényhozás szervezetét, és működését; a monarchikus és a republikánus rendszerek szétválasztásával az államfő és a kormány jogállását; az igazságszolgáltatás rendszerét, különös tekintettel a köz­ jogi bíráskodás kialakulására. A félév második felében, szintén a monarchikus és a republikánus rendszerek szétválasztásával, az egyes államok konkrét alkotmányait vizsgáljuk. Ezeket összekapcsoljuk a félév első felében tanult általános jellemzőkkel, s vizsgáljuk, hogy az egyes államok államberendezkedésében mik feleltek meg az általános modelleknek, s mik voltak speciálisak. Tananyag: Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet. Budapest: Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005. Wilhelm Brauneder: Osztrák alkotmánytörténet. Pécs 1994. Szabó István: Német alkotmánytörténet 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002. Összehasonlító közigazgatási eljárásjog Tárgyfelelős: Dr. Varga Zsolt András A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zsolt András kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 3 elmélet N:3, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási eljárási jog egységes szabályozásának kérdései. A közigazgatási eljá­ rási jogi jogviszony. A közigazgatási eljárási jog alapintézményei. A fórumrendszer. A közigazgatási bírói eljárás. Közigazgatási eljárás egyes európai országokban. Az Európai Unió és a közigazgatási eljárási jog szabályozása Tananyag: Patyi András-Baraczka Róbertné-Gyurita Erzsébet Rita-Lapsánszky AndrásMudráné Láng Erzsébet-Varga Zs. András: Közigazgatási jog II. Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2006. 175 �Összehasonlító közigazgatási jog (kelet-közép európai államok) Tárgy felelős: Dr. Varga Zsolt András A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zsolt András kredit: félév: óratípus: óraszám: 4 2 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási jog Európa államaiban: mennyiben ország-specifikus. Az összeha­ sonlító módszer tulajdonságai és jelentősége. Tipizálható-e különböző országok köz­ igazgatási joga: a fő típusok Európában. Közigazgatási jog egyes európai országok­ ban. Az Európai Unió és a közigazgatási jog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműködés a közigazgatás területén. Tananyag: Lörincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás. Budapest: Unió Kiadó, 2006. Regionális igazgatás és területi önkormányzatok az EU-ban Tárgyfelelős: Dr. Varga Zsolt András A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zsolt András kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 3 előadás N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: 1. Unitárius állam - föderatív állam, 2. Centrálisán irányított államigazgatás - ön­ kormányzatiság, 3. Település - megye - régió - központi szint, 4. A területszervezés jelentősége az EU-ban. 5. Az EU regionális politikája, 6. A területszervezés története Magyarországon, 7. Regionalizációs kísérletek Magyarországon az ezredforduló kö­ rül, 8. Magyarország bekapcsolódása az EU regionális politikáiba, 9. Tartományi és területi igazgatás Németországban, 10. Régiók Franciaországban, 11. Régiók Olasz­ országban, 12. Devolúció és területi igazgatás Nagy Britanniában, 13-14. Régiók a Magyarországgal szomszédos tagállamokban. Tananyag: Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2007. Lörincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Budapest: Unió, 2006. 176 �KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Esélyegyenlőség Tárgyfelelős: Dr. Kovács Péter A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter; dr. jur. Ádány Tamás kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: előadás óraszám: előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): N:2, L:9 számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A működő modern demokráciák egyike sem lenne elképzelhető az emberi jogok és alapvető szabadságok széleskörű biztosítása nélkül. A köznyelvben „törvény előtti egyenlőség” ismert követelmény értelemszerűen e jogok érvényesítésének elenged­ hetetlen feltétele: ugyanakkor, az újabb felfogás szerint, a különbségtétel formális hiánya önmagában már nem biztosítja az emberi jogok megfelelő alkalmazását. Az esélyegyenlőség összetett, jellemzően jogi és szociológiai problémáit a kurzus a magyar állampolgárok számára elérhető és alkalmazható (alkalmazandó) nemzetközi egyezményekben foglalt jogi szabályozáson keresztül tárgyalja. Az esélyek egyen­ lőségét szolgáló koncepciók azonosítása és hazai szabályozása után (különbségtétel - megkülönböztetés, közvetett diszkrimináció, egyenlő bánásmód stb.) a kurzus az univerzális nemzetközi egyezmények diszkrimináció-tilalmait ismerteti, majd részletesen tárgyalja a Strasbourg! Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát. Hangsúlyos elem továbbá az Európai Unió és az Európa Tanács eltérő kontextusú diszkrimináció-fogalma, a jogérvényesítés módja és lehetősége a két említett intéz­ ményen belül. Tananyag: Kaltenbach-Muhi-Udvari-Geskó-Iványi: Antidiszkriminációs kézikönyv. Budapest, 2007. Grád András: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve. 2005. Kardos Gábor: Emberi jogok egy új korszak határán. Budapest, 1995. EU környezetvédelmi jog Tárgyfelelős: Dr. Bándi Gyula A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1-4. előadás N:2,L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az EU intézményeinek rendje és a környezetvédelemhez kapcsolódó szerepek. A környezeti akcióprogramok, különös tekintettel a 6. akcióprogramra. Az elsődleges közösségi jog változásai és a kapcsolódó környezetvédelmi jogalapok megjelenése, alakulása. A környezetjogi és az általános jogelvek az elsődleges jogban és azok ér­ telmezése. A másodlagos jog jogintézményeinek rendje és az egyes jogintézmények értelmezése. E körben különösen nagy szerep hárul az EK Bíróság ítélkezési gyakor­ latának áttekintésére, minden esetben a legújabb jogeseteket is felvonultatva. Hori­ zontális jogalkotás a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélke­ zési gyakorlatára. Az egyes környezetvédelmi szabályozási kérdések a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára. Tananyag: Bándi Gyula: Kömyezetjog. Budapest: Osiris, 2006. 177 �Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Buda­ pest: SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Budapest: KJK-Kerszöv, 2004. Kende Tamás-Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Buda­ pest: KJK-Kerszöv, 2005. Kánonjogi alapismeretek Tárgyfelelős: Dr. Szabó Péter A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Péter kredit: félév: óratípus: óraszám: 2 1^1. előadás N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A katolikus hit alapvető igazságai. Az egyházjog teológiai alapjai. Az isteni és a téte­ les egyházjog viszonya. Az egyházi törvénykönyv keletkezése és jellemzői. A szemé­ lyek és jogcselekmények. Az egyházkormányzati hatalom és az egyházi hivatalok. A normaalkotás rendszere a kánonjogban. Az egyházi közigazgatás lényegi elemei. Az egyház legfőbb hatósága. A részegyházak és belső rendjük. A részegyházcsoportok. A tria munera teológiai alapja és jogi tartalma. Az egyházi tanítóhivatal, valamint ennek kapcsolata a szent tudományok művelésével. A katolikus nevelés és a kato­ likus iskolák. A katolikus egyházi egyetemek, valamint ezek sajátos küldetése. Az istentisztelet és szabályozása. A szentségek eredete és szerepe az egyház életében. A beavatás szentségei. A bünbánat szentsége, a betegek kenete és az egyházi rend. A házasságjog alapelemei. Az egyházközi interkommunikáció szabályai. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest: SzIT, 2003. Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus hit alapjai. Budapest, 2002. Kisebbségi jogok Tárgyfelelős: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: óraszám: előadás N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Bevezetés, a kisebbségi jog története. A nemzetiségi jog helye a jogrendszerben. A nemzetiségi jog nemzetközi fejlődése (ENSZ, Európa Tanács, EBESZ, KEK, EU). Autonómia a nemzetközi jogban. Autonómia egyes nyugat-európai államokban. A közép-európai nemzetiségek autonómia törekvései. A nemzetiségi jogok főbb össze­ tevői. Alkotmányos kisebbségvédelem. Közigazgatási kisebbségvédelem. A kisebb­ ségek nyelvi jogai Európában. Nyelvhasználat, mint a kisebbségvédelem fő lehetősé­ ge a Kárpát-medencében. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Budapest: Osiris, 1996. Ajánlott irodalom: Az ENSZ kisebbségi kézikönyve. ENSZ, Emberi Jogi Főbiztos Hivatala-EÖKIK, 2004. Gaetano Pentassuglia: Minorities in International Law - minority Issues Handbook. m �CoE Publishing, 2002. Hurst Hannum: Autonomy, Sovereignty, and Self-Determination. University Pennsyl­ vania Press, 1996. Mikó Imre: Nemzetiségijog és nemzetiségi politika, (reprint) Optimum, é.n. Győri Szabó Róbert: Kisebbségpolitikai rendszerváltozás Magyarországon. Buda­ pest: Osiris, 1998. Közösségi versenyjog Tárgyfelelős: Dr. Tóth Tihamér A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 2 félév: óra típus: 1-4. előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A gazdasági verseny elméleti kérdései: a gazdasági verseny lényege és funkciói, a közgazdasági verseny elméletek, versenyjog és versenypolitika, a verseny szabad­ ságának korlátái, a versenyjog története. Az alkotmány és a versenyjog. A tisztes­ ségtelen versenytilalom. Piac meghatározás, piaci erő. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés. Versenykorlátozó megállapodások. Koncentráció ellenőrzés. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma. Szervezeti és intézményi rendszer. A versenyfelügyeleti eljárás szabályai. Magánjogi igény érvényesítése a versenyjog megsértése miatt. Állami támogatások. Tananyag: Boytha Györgyné: Versenyjog, (egyetemi jegyzet) Budapest, 2007. Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest: Complex, 2007. Darázs Lénárd: Vertikális kartellek. Budapest: Complex, 2007. Massimo Motta: Versenypolitika. GVH Versenykultúra Központ, 2007. Migráció Tárgyfelelős: Dr. Kovács Péter A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter kredit: félév: óra típus: 2 1-4. előadás óraszám: N:2, L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy a napjainkban, különösen az Európai Unió államaiban jelentős problémákat is jelentő migráció kérdéskörével foglakozik, különös tekintettel a menekültekre, a hon­ talanok jogi helyzetére illetve a gazdasági eredetű migráció európajogi és nemzetközi jogi kérdéseire. Tananyag: Tóth Judit: Menedékjog - kérdőjelekkel. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvki­ adó, 1994. Tóth Judit (szerk.): Schengen-A magyar-magyar kapcsolatok az uniós vízumrend­ szer árnyékában. Kisebbségkutatás könyvek. Budapest: Lucidus, 2000. Tóth Judit: Tíz tétel a migrációs politika ellentmondásosságáról. Demográfia 2003/4, 342-351. Tóth Judit: Vándormunkások jogállása. In Státusjogok. Budapest: Lucidus, 2004, 195-222. 179 �Tóth Judit: A külföldiek foglalkoztatásának és jövedelemszerzésének idegen­ rendészeti szabályai. In Berke Gyula-Gyulavári Tamás-Kiss György: Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002, 13-32. Sík Endre-Tóth Judit: Idegenek Magyarországon. Budapest: MTA Politikai Tu­ dományok Intézete, 1998. MTA Poltikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, (migráció , határontúli magyarság , idegenellenesség Magyarországon, xenofóbia Magyarországon, vendégmunkások Magyarországon) 180 �V. GYAKRAN ISMETELT KERDESEK Általános kérdések - Van büfé az épületben? Igen, a földszinten jobbra tartva végig kell menni a hátsó lépcsőházba, ott lemenni az alagsorba, jobbra fordulni, a folyosó végén balra. - Hol lehet aprót váltani? Az informatika laborban van rá lehetőség. - Merre van a bankautomata? Az aulából jobbra előre indul, majd rögtön balra, a kis beugróban. - Merre van illemhelyiség? Az előadó termek előtti zsibongóról nyílnak. - Merre van a lift? Az első lift a bejárat felől az aulába lépve balra, a lengőajtó mögött, a hátsó lift a belső udvaron áthaladva pont szemben. A Házirend értelmében a lifteket hallgatók csak indokolt esetben használhatják. - Hol a díszterem? A II. emeleten, a főbejárati díszlépcsővel szemben. - Ha nem működik a fénymásoló, kihez kell fordulni? A földszinti portaszolgálathoz, vagy a Műszaki Osztályhoz. - Merre van az orvosi rendelő? A főbejárat felől a földszinten az aulából balra. - Sok gondom és lelki problémám van. Kaphatok segítséget? Igen, a lelkészi szobá­ ban, a főbejárat felől a földszinten az aulából balra. - Hol van a ... előadás? Eligazodás az épületben: forduljon a földszinti Információ­ hoz. - Nem tudom, hogy ki a tanulmányi előadóm. Forduljon a földszinti Információhoz. Diákigazolvány: - Hogyan tudok diákigazolványt csináltatni? Földszint 043/C szobában kell forma­ nyomtatványt kérni. - Elvesztettem a diákigazolványomat, mi a teendő? A diákigazolvány ügyintézőnél a földszint 043/C szobában ki kell tölteni egy formanyomtatványt az elvesztés bejelen­ téséről, és ezután lehet újat igényelni. - Meddig érvényes az ideiglenes diákigazolvány? 60 napig. Kérelmek, formanyomtatványok: - Kérelmekhez hol tudok formanyomtatványt beszerezni? A formanyomtatványok letölthetők a honlapról (www.jak.ppke.hu - hallgatóinknak - formanyomtatványok), vagy pedig személyesen átvehetők a földszinti információs pultnál. - Hol és mikor lehet kérelmet leadni? Az Iktatóban, a földszinten a porta mellett balra. A kérelmek benyújtási határidejét a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél tar­ 181 �talmazza, mely megtalálható a honlapon a Hallgatóinknak / Tanulmányi információk menüpont alatt. - Mikor és hogyan kell dékáni méltányosságot kérni? Ha bármely tanulmányi okból beáll az elbocsátás, akkor lehet kérni - egyszer a tanulmányok során - dékáni méltá­ nyosságot. A formanyomtatvány letölthető a honlapról, vagy személyesen kérhető a földszinti információs pultnál. Lásd még: TVSZ 149.§ (8), 151 .§ (1) és 17O.§. Tanulmányokkal kapcsolatos kérdések: - Hol juthatok információhoz a Neptun rendszer működéséről? A honlapról: Hallgató­ inknak / Tanulmányi információk / Neptun hallgatói felület leírás. - Hol kaphatok tájékoztatást a szakmai gyakorlatról, és a formanyomtatvány kitölté­ séről? (szakmai gyakorlatos formanyomtatványt és információt a szakmai gyakorlat előadótól kaphat a 043/C szobában) - Hova forduljak, ha évfolyamdolgozattal kapcsolatos kérdésem van? Elsősorban a tanszékhez. Lásd még a honlapon a Hallgatóinknak / Tanulmányi információk alatt. - Lehet-e a képzési időnél hamarabb befejezni a tanulmányokat? Igen, tanulmányai ütemét a hallgató saját lehetőségeinek és terveinek megfelelően maga alakíthatja ki. Attól függően, hogy milyen ütemben kíván haladni, felvehet bármilyen tantárgyat, azonban figyelembe kell vennie a tantárgyfelvételi feltételeket. - Mit kell tennem, hogy ne bocsássanak el? Tanuljon, hogy elkerülje a TVSZ 17O.§ában szereplő elbocsátási okokat. - Hányszor lehet dékáni méltányosságot kérni? A tanulmányok során egyszer. - Mit kell tennem, ha tagozatot szeretnék váltani? A dékán indokolt és méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti a Kar hallgatójának az átlépést egyik tagozatról a másikra (tagozatváltás). Tagozatváltás esetén a tanulmányok csak költségtérítéses formában folytathatók. A kérelemhez szükséges formanyomtatvány a honlapról le­ tölthető, vagy a földszinti információs pultnál beszerezhető. - Hogyan lehetnék államilag támogatott? Vagy újra kell felvételiznie államilag támo­ gatott képzésre, vagy jól kell tanulnia, és a TB-hez átsorolási kérelmet benyújtania. Az átsorolás feltételeit lásd a TVSZ 162. §-ában, és a HTJSZ 19.§ (9-10) bekezdései­ ben. - Hogyan lehet elfogadtatni egy más intézményben teljesített tárgyamat? Lásd: TVSZ 150. §, valamint a honlapon A Kar szervezete / Testületek - Kreditátviteli Bizottság. - Mit jelent a kedvezményes tanrend és hogy kaphatok olyat? Az aktív félévet beje­ lentett hallgató indokolt esetben megadott határidőig kérheti a TB-től az óralátogatás alóli felmentést, illetőleg a vizsgakötelezettség teljesítésének a szorgalmi időszakra történő előrehozatalát. A nyomós indok igazolását a kérelemhez csatolni kell. TVSZ 149.§ (2), 15L§ (2), 164.§. - Hogyan lehet a kreditet megszerezni? Két módon: 1. Az adott tantárgy legalább elégséges (2) vagy „Megfelelt” szintű teljesítésével. A 182 �kredit értéke független az érdemjegytől. Ha a hallgató vizsgakötelezettségét nem tel­ jesíti, kreditpontot nem kaphat, csak a vizsga letételének félévében. 2. Tantárgy befogadásával. Tárgyakat a hallgató más intézményben is teljesíthet, en­ nek befogadásáról - kérelem alapján - a Kreditátviteli Bizottság dönt. Beiratkozás, tárgyfelvétel: - Mit tegyek, ha a meghirdetett időpontban nem tudok beiratkozni? Keresse fel tanul­ mányi előadóját még a beiratkozási időszak előtt. - Elmulasztottam a beiratkozást/bejelentkezést, hogyan pótolhatom? Halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelmet lehet benyújtani be a Tanulmányi Bizottsághoz (TB), indoka igazolásának csatolásával, a szorgalmi időszak második hetének végé­ igLásd még: TVSZ 149.§ (2), 151 .§ (2), valamint Honlap / Hallgatóinknak / Tanulmányi információk alatt a félév időbeosztása. - Mikor lehet tantárgyat felvenni? Lásd: Honlap / Hallgatóinknak / Tanulmányi infor­ mációk - Tárgyfelvétel. - Miért nem tudok felvenni egy tantárgyat? Pl: nem teljesült az elő- vagy párhuza­ mos hallgatási követelmény (először a gyakorlatot kell felvenni, és utána az elméleti tárgyat), nem az aktuális képzését választotta ki a hallgató, betelt a kurzuslétszám - ekkor forduljon a tanszékhez. Vizsgák - Mik azok a CV vizsgák? Ha a hallgató az adott félévben a tárgy aláírását megszerzi, de a vizsgakövetelményét nem teljesíti, a tárgyat a következő félévben csak vizsgás (CV) kurzusra felveheti. A CV vizsgaidőszak 2 hétig tart, a szorgalmi időszak köze­ pén. A hallgató az előtanulmányi rend szerint a CV-n felvett tárgyra épülő tantárgyat is felveheti, de csak akkor kaphat belőle aláírást, ha a CV vizsgája sikerült. Amennyi­ ben a CV vizsga nem sikerül, a ráépülő tárgy is nem teljesítetté válik abban a félévben úgy, hogy vizsgára sem jelentkezhet a tárgyból, elhasználva egy tárgy felvételét. Lásd még: TVSZ 167.§ (3), és 163.§ (2), (3) bekezdés. A CV vizsgaidőszakkal kapcsolatos határidőket lásd a honlapon a félév időbeosztá­ sánál) - Miért nem tudok vizsgára jelentkezni? Pl: betelt a létszám; legalább harmadik vizs­ gajelentkezése a tárgyból és nem fizetett javítóvizsgadíjat; lejárt a jelentkezési ha­ táridő a vizsgára - vizsgára jelentkezés a vizsga előtti nap délig lehetséges, olyan vizsgaidőpontra akar jelentkezni, amely javítóvizsgások számára van fenntartva, és csak az jelentkezhet, aki az adott félévben már elégtelent szerzett) - Nincs szabad vizsgaidőpont, mit tegyek? Keresse fel a tanszéket! - Nem látom a vizsgaidőpontokat, mi lehet a baj? Keresse fel tanszéki adminisztrátort, mert valószínűleg nem rendelte hozzá az Ön kurzusát a vizsgaalkalomhoz. - Hányszor vizsgázhatok egy tárgyból? Félévente 2-szer, összesen hatszor. - Hol van a vizsgám? Lásd a Neptunon a vizsgaalkalom leírás rovatában, vagy a tan­ széki hirdetőtáblán. 183 �Diplomamunka/szakdolgozat, záróvizsga: - Hol és mikor lehet leadni a diplomamunkát/szakdolgozatot? Földszint 043/c szoba, leadási határidő a honlapon megtalálható. - Melyek a diplomamunka formai követelményei? TVSZ 171. § és honlap: Hallgató­ inknak / Tanulmányi információk - diplomamunka/szakdolgozat. - Mikor lehet záróvizsgázni? Ha a hallgatónak megvan az abszolutóriuma és védésre alkalmas diplomamunkáját leadta a Dékáni Hivatalba. - Igaz-e, hogy az új képzési rendszer bevezetésével az oklevél mellé már nem jár a doktori cím? Nem igaz. A 15/2006. (IV.3) OM rendelet értelmében: „2. A mester­ képzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: - végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítése: MA) - szakképzettség: jogász - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Lawyer Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr.jur.” - Be lehet-e fejezni a záróvizsgákat másik egyetemen? A PPKE ezt nem engedi meg, más egyetemek döntéseit nem befolyásolhatjuk. - Lehet-e nyelvvizsga központ által kiállított igazolás alapján diplomát kapni? Nem elég az igazolás, csak a kiállított nyelvvizsga bizonyítványt tudjuk elfogadni. - Igaz-e, hogy egy záróvizsgát csak háromszor lehet megpróbálni, és utána kirúgják a hallgatót? Nem, a 3. kimerített lehetőség után Dékáni engedélyt lehet kérni újabb vizsgára. Pénzügyek: - Csak OTP-s bankkártyával tudok a Neptunon fizetni? NEM, valamennyi internetes fizetésre alkalmas kártya megfelel, függetlenül attól, hogy melyik pénzintézet bocsá­ totta ki. - Hogyan tudom visszaigényelni a fel nem használt, de befizetett szolgáltatási díjat? A földszinti információs pultnál kell formanyomtatványt kérni, kitölteni, az adott tan­ székkel leigazoltatni, és utána leadni a Gazdasági Osztályon. Fölöslegesen befizetett vizsgadíjat visszaigényelni csak az adott tantárgy teljesítése után, az adott vizsgaidő­ szakot követő 1 hónapon belül lehet. - Lehet csekken befizetni a záróvizsgadíjat? Nem, csak a Neptunon történő befizetést fogadja el a Kar. - Hogyan tudok diákhitelt igényelni? A diákhitel igénylést nem az egyetemen kell intézni, hanem a postán, vagy banknál - Mikor kell elkezdenem a diákhitelt visszatörleszteni? Ahogy a hallgatói jogviszonya megszűnt, 14 napon belül be kell jelentenie a Diákhitel Központnak és a törlesztést a 4. naptári hónap első napján kell elkezdeni. Ha pl. június 30-án szűnik meg a jog­ viszony, akkor október 1-jétől kell törleszteni. FONTOS! A törlesztési kötelezettség független attól, hogy van-e munkaviszonya! A kötelezettséget csak abban az esetben 184 �szüneteltetheti, ha 40 éves kora előtt újból hallgatói jogviszonyt létesít, és ezt bejelenti a Diákhitel Központnak Ösztöndíjak, juttatások - Honnan tudhatom meg, hogy milyen juttatásokban részesülhetek? A Hallgatói térí­ tési és juttatási szabályzatból (HTJSZ) és a honlapról - Hallgatóinknak/Ösztöndíj. - Kaphatok-e alaptámogatást? Alaptámogatást az első alkalommal államilag támo­ gatott nappali tagozatos képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy kaphat, amennyiben a HTJSZ 14.§ (4-5) bekezdéseiben leírtaknak megfelel, és a megadott határidőig ilyen irányú kérelmet nyújt be. - Mi alapján számítják ki az ösztöndíj átlagomat? A korrigált kreditindex alapján: az adott félévben Y (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye') v a félévben teljesített kreditek 30 a félévre felvett kreditek - Köztársasági ösztöndíjhoz melyik átlag kell? Az utolsó két félév súlyozott tanulmá­ nyi átlaga. 185 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2009/2010 - Nemzeközi igazgatási alapszak (BA); Európai és nemzetközi igazgatás mesterszak (MA) Description An account of the resource tanév ismertetés; Neptun használat; tanszékek- , oktatók bemutatása; juttatások; adminisztráció; posztgraduális képzés; pályázatok; informatikai szolgáltatások; szabályzatok Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE-JÁK; Dr. Schanda Balázs - dékán; Szakaliné Szeder Andrea; MonAt kft Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2009-2010 Date Created Date of creation of the resource. 2009. július 31. Medium The material or physical carrier of the resource. ismertető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2009_2010_tanulmanyi_tajekoztato_nemzetkozi_igazgatas_alapszak_ba_europai_es_nemzetkozi_igazgatas_mesterszak_ma Relation A related resource PPKE-JÁK Központi irattár 30/009 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 7585 KB; 196x141 mm; 185 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2009_2010_tanulmanyi_tajekoztato_nemzetkozi_igazgatas_alapszak_ba_europai_es_nemzetkozi_igazgatas_mesterszak_ma MondAt kft Schanda Balázs Szakaliné Szeder Andrea https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/5c5415647f9cd9365b0b6d340a5dfd21.jpg 83ed274c31dafd6325573bbcee38641b https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/2fe962c9b7adfa283762e8d25ccd9d24.pdf e8b76df7147eaf80835c1d89d2937db9 PDF Text Text Pázmány Péter Katolikus Egyetem r Jog-és Államtudományi Kar Tanulmányi tájékoztató 2010/2011 Osztatlan jogász mesterszak Budapest 2010 �A kézirat lezárásának időpontja: 2010. július 31. Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán Szerkesztette és tördelte: Szakaiiné Szeder Andrea Nyomdai munkák: MondAt Kft. �TARTALOM Dékáni köszöntő 7 Az egyetem szellemisége 9 Az Egyetem története 9 Az Egyetem vezetői 13 Az Egyetem Karai 14 Karunk címere 16 I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 17 1. Karunk szellemisége, sajátosságai 17 2. Karunk vezetői 18 3. A tanév időbeosztása 18 4. Beiratkozási és bejelentkezési eljárás, tárgyfelvétel 20 5. A kari honlap és a Neptun rendszer használata 22 6. Fizetendő díjak, költségtérítések 25 7. Hallgatói juttatások 28 8. Hallgatói ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek, testületek, azok eljárási és adminisztrációs rendje 31 8.1. Tanulmányi Osztály 8.2. Dékáni Titkárság 8.3. Dékánhelyettesi Titkárság 8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28.§) 8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29.§) 8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30.§) 8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 25.§) 8.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 26.§) 8.9. A jogorvoslat rendje 9. Intézetek, tanszékek 9.1. Alkotmányjogi Tanszék 9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék 9.3. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék 31 34 35 36 36 37 37 37. 38 39 39 40 41 3 �9.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 9.5. Jogbölcseleti Tanszék 9.6. Jogtörténeti Tanszék 9.7. Kánonjogi Intézet 9.8. Kereskedelmi Jogi Tanszék 9.9. Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék 9.10. Közigazgatási Jogi Tanszék 9.11. Nemzetközi Magánjogi Tanszék 9.12. Pénzügyi Jogi Tanszék 9.13. Polgári Eljárásjogi Tanszék 9.14. Polgári Jogi Tanszék 9.15. Római Jogi Tanszék 9.16. Idegen Nyelvi Lektorátus 9.17. Informatikai Oktatási Csoport 9.18. Testnevelési Csoport 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 55 10. Posztgraduális képzések 55 11. Hallgatói érdekképviselet - Hallgatói Önkormányzat (HŐK) 63 12. Könyvtár 64 13. Informatikai szolgáltatások 66 14. PROFEX jogi és közigazgatási bejelentett szaknyelvi vizsgahely - Idegen Nyelvi Lektorátus 67 15. Pályázati, karrier-tanácsadási és egyéb magyar és külföldi ösztöndíjlehetőségek 4 69 16. Kari lelkészség 72 17. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok 72 18. Sportélet a Karon 72 19. Házirend 73 II. AMIT MINDENKINEK ISMERNIE, TUDNIA KELL ... A SZABÁLYZATOK 75 TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) 75 HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT 97 �HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT 113 A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM SZABÁLYZATA A HALLGATÓI FELÜLBÍRÁLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJÉRŐL 119 OSZTATLAN JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK III. MINTATANTERV 125 IV. TÁRGYLEÍRÁSOK 137 Kötelező tárgyak 137 Kötelezően választható tárgycsoportok Általános társadalomtudományi ismeretek tárgycsoport 168 Jogtudományi alapozó ismeretek tárgycsoport 175 Differenciált szakmai ismeretek tárgycsoport 177 5 ��Dékáni köszöntő Legyen Karunk egyre inkább a valódi szabadság szigete, ahol nem csak a jog tanulha­ tó magas szinten, de az igazság is kimondható! Az igazság - melynek ma néha a létét is kétségbe vonják -, csak az igazság adhat a jog számára szilárd alapot. A jog igazság nélkül pusztán szabályozástechnika, mely nem igényel sem egyetemi szintű oktatást, sem személyes elkötelezettséget. Karunk azonban éppen erre, az Igazság iránti sze­ mélyes elkötelezettségre hívja hallgatóit és oktatóit, szakmai ismeretek közvetítése mellett választ kínálva a minden embert meghatározó, elemi kérdésekre is. Ebből, az Igazság keresése iránti elkötelezettségből fakad a közösség oktatók, hallgatók és az Egyetem küldetését előmozdító valamennyi munkatárs között. Ebből fakad a személy legyen jogalany, ügyfél, hallgató, adminisztrátor vagy professzor - iránti tisztelet. Ebből fakad az, hogy hivatásunkat nem önös szempontok szerint, hanem a közjó­ ra, és a természetes értékekre figyelemmel kell gyakorolnunk. Jogszemléletünket is meghatározza az emberi méltóság iránti tisztelet, és az, hogy a politikai közösség, a társadalom célja a közjó szolgálata kell, hogy legyen. Az egyetemek versenyében ez a többlet nehezen mérhető, mégis ez alapozza meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyó jogászképzés létjogosultságát és különleges értékét. Az elmúlt évek visszaigazolták jogászképzésünk minőségét: végzettjeink elhelyezkedési tapasztala­ tai rácáfolnak a szakma telítettségéről szóló hiedelmekre. A nemzetközi igazgatási szak iránti növekvő érdeklődés pedig azt mutatja, hogy a jogászképzéshez szervesen kapcsolódó igazgatási képzési terület is otthonra talált Karunkon. Joggal hiszünk ab­ ban, hogy szilárd alapokon álló, minőségi munkának van jövője. Dr. Schanda Balázs dékán ��EGYETEMÜNKRŐL Az EGYETEM SZELLEMISÉGE Mit jelent az, hogy katolikus egyetem? Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek - 2003 januárjáig Egyetemünk rektora - a következőképpen fogalmazza meg: „Erről hivatalos meghatározással rendelkezünk, amit II. János Pál pápa adott a katolikus egyetemekről szóló, 1990-ben megjelent apostoli rendelkezésében. Ez az a hatályos egyházi törvény, amely ma az ilyen egyetemeknek a működését, identitását szabályozza. Eszerint a katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság által alapított, elismert, de az adott országban is egyetemként elfogadott, nagyobbrészt „világi” tu­ dományokkal foglalkozó intézmény, amely intézményes kötelezettséget vállal arra, hogy teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a katolikus hit szellemében végzi. Ma az Egyház számára a kultúra, illetve a tudomány világával való párbeszédnek privilegizált helye a katolikus egyetemen van. Sőt ebben a tekintetben még változik is a hangsúly. 2000 nyarán, Ausztráliában a katolikus egyetemek rektorainak világtalál­ kozóján olyan kép rajzolódott ki, hogy talán ellentétben az előző évtizedekkel, amikor ezek az egyetemek inkább a szakmaiságra helyezték a hangsúlyt, ma azt mondják, hogy a létük érdekében elsősorban a katolikus identitásukat kell hangsúlyozni, mi­ közben a legmagasabb szakmai színvonalra törekszenek. Ez adja létjogosultságuk alapját.” Az Egyetem története* Az egyetem szó a nyelvújítás idején keletkezett, a latin universitas-t fordították le magyarra, ami eredetileg a tanárok és a tanulók összességét jelentette. (Az egyetem terminológiáját elsőként Verseghy Ferenc használta 1805-ben.) Az egyetem a középkor egyik legjelentősebb és legmaradandóbb alkotása. Az ókorban az egyes elismert tudósoknak saját iskolái voltak. A XII-XIII. században, amikor minden rend, népcsoport, foglalkozási csoport kialakította a maga szokásjo­ gát, egyúttal megpróbálta kivívni magának a saját privilégiumait és autonómiáját is. A Corpus Juris Civilis szerint szerveződve a professzorok és hallgatók fogtak össze a tanulás és a tudományos kutatások művelése érdekében. Az egyetem polgárai maguk választhatták meg elöljáróikat, alakíthatták ki statútumaikat és bíráskodhattak tagja­ ik felett. A stúdiumokat sikeresen befejező hallgatóknak pedig tudományos fokozatot adhattak. Az első egyetemek még szabadon, ex consuetudine alakultak ki (Párizs, Oxford, Bologna). A XII. században már - felismerve az egyetem jelentőségét - pápák és uralkodók alapították az universitas-okat. így vetette meg az alapját XI. Gergely pápa a toulouse-i (1229), IV. Ince a római (1244-45), II. Frigyes császár pedig a nápolyi (1224) egyetemnek. A német egyetemi oktatás a XIV. században indult meg (Prágában 1348-ban, 9 �Bécsben 1361-ben, Heidelbergben 1368-ban, Kölnben 1388-ban stb.). Ekkor alakultak ki az egyetem alapításának jogi feltételei. Eszerint az uralkodói privilégium-leveleket - egy meglehetősen alapos vizsgálat után - a pápának kellett jóváhagynia. Magyarországon I. (Nagy) Lajos az ország akkor legsűrűbben lakott részén, Pécsett alapított egyetemet, amit IV. Orbán pápa 1367-ben hagyott jóvá. Sajnos az egyetem nem sokáig működött. Hasonló sors jutott osztályrészéül a Zsigmond által alapított óbudai (1389) és a Mátyás által létrehozott pozsonyi (1467) universitas-oknak is. Ezzel le is zárult a középkori egyetemalapítások kora. A következő időszakban létrejött egyetemek már új művelődési igények szolgálatában, a reformáció és ellenre­ formáció küzdelmeiben és hatása alatt fejlődtek. A török hódoltság miatt Magyaror­ szág elveszítette fővárosát és az ország korábban leginkább magyarlakta területét. A Bécsben székelő Habsburg-házi uralkodók pedig nem tartották fontosnak egy magyar egyetem ügyét. Ezért az universitas alapítását Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érseknek kellett magára vállalnia. (Ennek hatására az egyetem további fejlődéséhez a későbbi érsekek is nagyban hozzájárultak.) Pázmány Péter - aki maga is tanított tíz évig a grázi egyetemen - a katolikus vallás terjesztése és a nemzet méltóságának emelése érdekében alapította meg az egyetemet a török hódoltság miatt Nagyszom­ batban 1635. május 12-én. Pázmány Péter régi szokás szerint az alapítás megerősítése érdekében a pápához fordult, de a pápa - mivel csak a teológiai és a bölcsészettudo­ mányi kar megalapítására volt elegendő pénz és ezért a jogi és az orvosi kar hiányzott - az intézményt az egyetemek kiváltságával felruházni vonakodott. Ezért Pázmány az egyetemet a Jezsuita Társaságra bízta, amely rendelkezett az egyetemi rang ado­ mányozásának jogával, és emellett kiváló tanárokkal látta el az egyes tanszékeket. Mindemellett azt is elérte, hogy II. Ferdinánd német-római császár 1635. október 8diki privilégiumlevelével nemcsak hogy elismerje alapítását, hanem ugyanazon jo­ gokkal ruházza fel, mint a kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olmützi és grazi egyetemeket. Jogi karral 1667. január 2-án egészült ki a Nagyszombati Jezsuita Egyetem Páz­ mány Péter két utóda, Lósy Imre és Lippay György érsekek révén, akik összegyűjtöt­ ték azt a 30.000 forintot, amely lehetővé tette az új fakultás elindítását. A hazai jog oktatását olyan fontosnak tartották, hogy erre az alapító levél előírásaiban külön kitértek: „A tanárokat és a római (császári) és hazai jog tanításának módját illetőleg úgy végeztünk és úgy határoztunk, hogy három tanár állíttassák be, kiknek ketteje a hazai jogot, tudniillik Magyarország szokásjogát, vagyis a törvénykönyvet, mit Hármas­ könyvnek hívunk, a jogintézményeket és a törvénycikkelyeket adják elő és pedig ezeknek egyike elméletileg (az anyagi jogot) a másika pedig gyakorlatilag (az alaki jogot) adja elő, a mindkét jognak, tudniillik a kánoni és a római és a hazai jognak törvénynyé vált szokását (a peres eljárást) a törvényes per többi szükségleteivel együtt, mind a nyolcados és megyei s a többi rendes és alsóbírósági ügyeket, mind pedig 10 �a szabad városok, a tárnokjogi és szentszéki ügyeket illetőleg a perben előfordulni szokott ügyiratok felhozott példáival együtt. A harmadik végül tanítsa Justinianus rendeletéit és tanítmányait, az egész római törvénytárt és glossáit, azokhoz tartozó mellékletekkel együtt. A jogtudós tanárok főleg arra törekedjenek, hogy a hazai jogot, amennyiben lehetséges, vessék egybe a római és a kánonjoggal s a mik a mieinkből hiányoznának, azokból törekedjenek kiegészíteni.” Mindennek a jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha tekintetbe vesszük, hogy francia jogot Párizsban 1679-ben, német jogot pedig 1709-ben Wittenbergben tanítot­ tak először. 1760-tól kezdtek tanítani természetjogot, majd 1769-től az általános köz­ jogot, a hazai közjogot, a büntetőjogot és a politikát. Ezután fokozatosan szélesítették a tananyagot újabb és újabb jogágakkal, tantárgyakkal. Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus eszméjének megfelelően „államosí­ totta” az egyetemet. Egyrészt ekkor egészítette ki orvosi karral és tette valódi egye­ temmé, másrészt a kormányzat ellenőrzése alá vonta az oktatást és elvárta, hogy a bi­ rodalomhoz hű jogászokat, állami tisztségviselőket képezzenek. Ezt az elhatározását erősítette a Jezsuita Társaságnak 1773-ban történt feloszlatása is. A királynő által kiadott Ratio Educationis (1777) a politikai kamarai tudományo­ kat áttette a bölcsészettudományi karról, így jött létre a jog-és államtudományi kar. Egyúttal az egyetemet Budára költöztették és királyi egyetemként deklarálták kiemelt helyét a magyar felsőoktatásban. Majd az egyetem II. József reformintézkedéseinek részeként végleg Pestre került. A reformkor politikai mozgalmaitól igyekeztek elszigetelni a jogi kart. így a ma­ gyar nyelv csak az 1845/46. tanévtől kezdve lett hivatalos oktatási nyelv a latin he­ lyett. Az 1848. március 15-i pesti forradalmat az egyetemi ifjúság indította el, és a for­ radalom kezdeti eseményeiben a diákság volt az igazi tömegbázisa a radikális de­ mokratáknak. Az egyetemi ifjúság már két nappal a forradalom után összeállította kilenc pontos javaslatát a felsőoktatás reformjára vonatkozóan. A forradalomnak az egyetemmel kapcsolatos első vívmánya az 1848. évi 19. te. volt, amely egyrészt az egyetemet az országgyűlésnek felelős vallás- és közoktatási miniszter felügyelete alá helyezte, másrészt deklarálta a tanulás és a tanítás szabadságának elvét. A szabadságharc leverése után az egyetem elvesztette autonómiáját és a német lett a hivatalos oktatási nyelv. Az oktatott tárgyak között túlsúlyossá vált az osztrák jog. Betiltották a jogászbált és a magyar ruhák használatát. A helyzet 1860-ra annyira feszültté vált, hogy a hallgatók tüntetéseket szerveztek, melyeket az abszolút kor­ mányzat brutális módon oszlatott fel. A kar szakmai politikai súlya a kiegyezést követően jelentősen megváltozott. Nem­ csak az autonómiáját nyerte vissza, hanem a kor meghatározó politikusai, jogászai is innen kerültek ki. A kar a sportszerű versengés szellemében vette tudomásul, hogy elvesztette hegemóniáját (Kolozsvárott és Pozsonyban is alapítottak jogi karokat). 11 �A Károlyi Mihály nevével fémjelzett népköztársaság - de különösen a Tanácsköz­ társaság - diktatórikus módon avatkozott bele a kar életébe. Az előbbi a kar akarata ellenére hozott létre tanszékeket és nevezett ki oktatókat, míg az utóbbi megszüntette a jogi oktatást és helyette a kar épületében marxizmust tanítottak. Az 1920-as években Klebelsberg Kunó minisztersége idején azt vallották, hogy az oktatás stratégiai kérdés és a Trianonnal meggyengült országnak minden erejét arra kell összpontosítania, hogy megmutassa a világnak a magyarság európai műveltségét. Ezért jelentős összegeket fordítottak ösztöndíjakra és a külföldi kulturális kapcsola­ tok ápolására. Az egyetemi tanács kezdeményezte az alapító Pázmány Péter nevének felvételét. A vallás- és közoktatási miniszter 153425/1921. IV. számú leiratában közölte, hogy a kormányzó 1921. szeptember 1-jén járult hozzá a név változtatáshoz. 1950-ben, a szovjet mintát másolva, először leválasztották a Hittudományi Kart, majd 1951 elején az Orvostudományi Kart az újonnan felállított Egészségügyi Miniszté­ rium alá rendelték. (Ennyire szervilis módon egyik szocialista ország sem követte a moszkvai direktívákat.) Az egyetem ezután nem viselhette tovább alapítója nevét sem, ezért vette fel a fizikus Eötvös Loránd nevét. A nemzetközi hírű oktatói kar jelentős részét eltávolították, és megbízható kádereket neveztek ki helyettük. A kar autonómiáját teljesen megszüntették, és kötelezővé tették az orosz nyelv, valamint a szovjet jog oktatását. Az 1960-as évek második felében bevezetett gazdasági mechanizmus az egyetem életében is pozitív fordulatot hozott. Liberalizálódott az oktatás, egyre több tehet­ séges oktató került a tanári karba, és lehetővé vált - ha csak korlátozott módon is -, hogy a kar nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. A nyolcvanas években a karon ki­ alakult ellenzéki csoportból, oktatókból és hallgatókból került ki a rendszerváltozást előkészítő politikai elit jelentős része. 1989-ben megszűnt a pártirányítás, eltörölték a kötelező orosz oktatást, valamint a marxista ideológiát sulykoló tárgyakat, és visszaállították az egyetem autonómiáját. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Pázmány Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított és azóta folya­ matosan fennálló Hittudományi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Böl­ csészettudományi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben került sor ugyancsak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elismerést nyert. A Kánonjogi Posztgraduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Információs Technoló­ giai Kart is alapított az Egyetemen. A „műszaki informatika” szak indításának állami 12 �engedélyét 2000-ben, a Kar állami elismerését 2001-ben adták meg. A Karon az ok­ tatás 2001-ben indult meg. 2008. január 1-jétöl az Egyetem karaként működik Esztergomban a Vitéz János Kar. 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határozatával Egyete­ münk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kormányzatának élén áll. Az Egyetem vezetői Nagykancellár: S. Em. R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Rektor: Ft. Dr. Fodor György Rektorhelyettes: Ft. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem Rektori Hivatal 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. E-mail: rektor@ppke.hu Honlap: http://www.ppke.hu Rektori titkárság: Tel: 4297-213,4297-211 Fax: 3180-507 13 �Az Egyetem Karai Hittudományi Kar (HTK) 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. telefon: 484-3030, fax: 318-4124 Dékán: Ft. Dr. Tarjányi Zoltán E-mail: ppke htk@htk.ppke.hu Honlap: www.htk.ppke.hu Bölcsészettudományi Kar (BTK) 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. telefon: (26) 577-000, fax: (26) 374-570 Dékán: Dr. Botos Máté E-mail: postamester@btk.ppke.hu Honlap: www.btk.ppke.hu Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. telefon: 429-7200, fax:429-7201 Dékán: Dr. Schanda Balázs E-mail: informacio@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 Elnöke: Ft. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem E-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu 14 �Információs Technológiai Kar (ITK) 1083 Budapest, Práter u.50/a telefon: 886-4700, fax: 886-4724 Dékán: Nyékyné Dr. Gaizler Judit E-mail: titk@itk.ppke.hu Honlap: www.itk.ppke.hu Vitéz János Kar (VJK) 2500 Esztergom, Majer István u. 1-3. telefon: (33) 134-699, fax: (33) 413-493 Dékán: Ft. Dr. Gaál Endre E-mail: info@vjk.ppke.hu Honlap: www.vjk.ppke.hu Intézményi OM azonosító: FI 79633 15 �Karunk címere 16 �I. ALTALANOS INFORMÁCIÓK 1. Karunk szellemisége, sajátosságai Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogállam felépítésén munkálkodó keresztény szellemiségű,jogot végzett szakemberek kibocsátása a társa­ dalom legkülönbözőbb területeire. A Kar szellemiségének megfelelően a beiratkozáskor - a beiratkozási lap mellék­ leteként - az alábbi hallgatói nyilatkozatot kérjük aláírni: Hallgató neve:....................................................... Neptun kódja:............... Alulírott, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója nyilatkozom, miszerint tu­ domásul veszem, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olyan intézmény, amely a keresztény értékrend szerint végzi oktatási tevékenységét. Ezt az értékrendet magam­ ra nézve elfogadom, és tiszteletben tartom. Vállalom, hogy tisztességes eszközökkel és módon, fegyelmezetten és szorgalmasan, adottságaimhoz mérten az elérhető legjobb eredményre törekszem tanulmányaim so­ rán. A Kar oktatóival, dolgozóival és hallgatóival a maximális udvariasságot megtar­ tom, és velük együttműködöm. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem iránt lojalitással viseltetek. Budapest,................................................ hallgató A végzős hallgatóknak a diploma átvételekor elmondott jogászi esküje: Én (...), esküszöm, hogy országunk alkotmányát, törvényeit és alkotmányos rendjét megtartom, az ember személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tartom, tudomá­ nyomat hazánk és embertársaink javára fogom hivatásom szerint hasznosítani. Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érez­ hesse magát. A törvények rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a természetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkalmazni. A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nél­ kül, fenyegetésre és személyes haszonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismere­ tem szerint jogszerűen fogok állást foglalni. A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tiszteletemben megtartom, támogatni és érté­ kelni fogom, és törekszem méltó lenni arra, hogy az Egyetem doktorai közé számít­ tassam. Isten engem úgy segéljen! A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest: • a gazdasági és környezetvédelmi szakjogi tárgyak, közgazdaságtan és a nemzet­ közi jog magas óraszámban oktatása; • az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, versenyjog, valamint az informatikai is­ meretek hangsúlyos tanítása; • az intézmény katolikus voltából következően három féléven keresztül kánonjog, valamint bioetika oktatása; • természetjog oktatása; 17 �• • • összehasonlító jog oktatása több szinten; sportjog oktatása; műemlékvédelem tanítása. 2. Karunk vezetői Dékán: Dr. Schanda Balázs Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság Dékánhelyettesek: Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Elérhetőség: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Komáromi László Elérhetőség: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Kutatási dékánhelyettes: Dr. Tóth Tihamér Elérhetőség: Id. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda Gazdasági igazgató: Dr. Katona Klára Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság 3. A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA A tanév őszi féléve szeptember első hetében, tavaszi féléve pedig február első hetében kezdődik. A szorgalmi időszak első hetében csak a levelező tagozat számára van taní­ tás. Az adott félév időbeosztásáról dékáni körlevél rendelkezik, amelyet a kar honlap­ ján, a www.jak.ppke.hu alatt, a baloldalon lévő menüpontok közül a „Hallgatóinknak” menüpontot választva, „A félév időbeosztása” almenüpont alatt olvashatunk. Őszi félév Időszak megnevezése Időpont Bejelentkezés és tárgyfelvétel augusztus 20. utáni első munkanaptól a szor­ galmi időszak kezdetéig Beiratkozás I. évfolyam számára augusztus utolsó hetében Gólyatábor közvetlen a beiratkozás után Tanévnyitó ünnepség az oktatás megkezdése előtt Költségtérítés-befizetés, diákhitel-en- a bejelentkezési határidőt követően, szeptem­ gedményezés ber 15-ig 18 �Kérelembeadási határidők TVSZ szerint Szorgalmi időszak szeptember első hetétől 15 hét CV vizsgaidőszak szeptember utolsó és október első hete Pázmány Nap október második szerdája Őszi szünet egy hét, az október 23-i vagy november 1-jei ünnephez kapcsolódóan Záróvizsga időszak jogász szakon az október 23-i ünnep után 8 hét igazgatási szakokon november második fele Leckekönyvek kiadása a hall­ gatóknak a vizsgaidőszakra legalább két héttel a vizsgaidőszakot megelőzően, a vizsgaidőszakot követő má­ sodik munkanapig Őszi félévi vizsgaidőpontok meghirdetése a szorgalmi időszak vége előtt 3 héttel Vizsgajelentkezés kezdete a szorgalmi időszak vége előtt két héttel Tárgyak meghirdetése a tavaszi félévre a szorgalmi időszak végéig Vizsgaidőszak Elővizsgahét a szorgalmi időszakot követő 6 hét a szorgalmi időszak utolsó hete Átsorolás-kérési időszak a vizsgaidőszak utolsó hete és az azt követő 1 hét Oklevél-átadó ünnepségek december és január 3. hetében Tavaszi félév Időszak megnevezése Időpont Bejelentkezés és tárgyfelvétel január utolsó és február első hetében Költségtérítés-befizetés, diákhitel engedményezés Kérelembeadási határidők a bejelentkezési határidőt követően, február 15-ig TVSZ szerint Szorgalmi időszak február első hetétől 15 hét CV vizsgaidőszak február utolsó és március első hete tavaszi szünet Nagyhét Pro Facultate napok április utolsó hetében 19 �Záróvizsga időszak jogász szakon március utolsó hetétől max. 12 hét igazgatási szakokon június második fele Leckekönyvek kiadása a hall­ gatóknak a vizsgaidőszakra legalább két héttel a vizsgaidőszakot meg­ előzően, a vizsgaidőszakot követő második munkanapig Tavaszi félévi vizsgaidőpontok a szorgalmi időszak vége előtt 3 héttel meghirdetése Vizsgajelentkezés kezdete a szorgalmi időszak vége előtt két héttel Tárgyak meghirdetése az őszi félévre a szorgalmi időszak végéig Vizsgaidőszak Elővizsgahét a szorgalmi időszakot követő 6 hét a szorgalmi időszak utolsó hete Átsorolás-kérési időszak a vizsgaidőszak utolsó hete és az azt követő 1 hét Oklevélátadó ünnepségek június és július 3. hetében 4. Beiratkozási és bejelentkezési eljárás 4.1. Beiratkozás A Karra felvett hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozással jön létre. A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól levélben értesíti a Tanulmá­ nyi Osztály a felvételt nyert jelentkezőt. Á levélben tájékoztató anyagokat is kap a felvett hallgató (pl.: a gólyatáborról, a tanévnyitó ünnepségről, a tutori rendszerről, a korábban esetleg teljesített tárgyai elfogadásának szabályairól, stb.) A beiratkozás folyamata: • augusztus utolsó hetében 3 nap van megadva a felvettek számára a beiratkozásra, amikor kézhez kapják a tanulmányi tájékoztatót, leadják a felvételi kiértesítő le­ vélben kért anyagokat, bemutatják eredeti okmányaikat és fénymásolatukat lead­ va azokat hitelesítik, valamint a tutorok segítségével megismerkednek a Neptun rendszer használatával; • a beiratkozás után a Neptun rendszeren keresztül jelentkezhetnek be és vehetik _ fel tantárgyaikat a hallgatók, a tárgyfelvételi határidő végéig; • költségtérítéses képzésre felvett hallgatók esetében a bejelentkezési határ­ időt követően írjuk ki a Neptun rendszerben a hallgatók fizetési kötelezett­ ségét, amelyet a hallgatók bankkártyával (a Neptun rendszeren keresztül), vagy diákhitel-engedményezési eljárással teljesíthetnek, szeptember 15-ig. A teljesítést követően a tanulmányi előadók a Neptun rendszeren beiratkoztatják _ a hallgatókat; • a Neptun rendszeren is beiratkoztatott hallgatók kérhetnek hallgatói jogviszony igazolást, és vehetik át az elkészült diákigazolványokat a Tanulmányi Osztályon. 20 A Gólya tábor közvetlenül a beiratkozás után van. �4.2. Bejelentkezés (aktív vagy passzív félév bejelentése): A már beiratkozott hallgatónak minden félév megkezdése előtt be kell jelentenie a Neptun rendszeren keresztül, hogy az adott időszakban tanulmányait folytatja-e (ak­ tív féléve lesz), vagy tanulmányait szünetelteti (passzív félév). A bejelentkezési idő­ szakot a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél tartalmazza, amelyet honlapun­ kon (www.jak.ppke.hu), a „Hallgatóinknak” menüpont alatt is megtalálhatnak. A bejelentkezés feltétele a leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak az előző ak­ tív féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. Aki ezt nem teszi meg, automa­ tikusan be nem jelentkezettnek minősül. A bejelentkezés lépései: 1. A Neptun rendszerbe belépve ellenőrizze, hogy a megfelelő képzés van-e ki­ választva [pl.: Jogász (osztatlan nappali)]. Ha Önnek több képzése is van (vagy volt) az intézményen belül, a „Képzésváltás” gombra kattintva válassza ki azt a képzést, amelyen bejelentkezni kíván. • 2. A felső menüsorból válassza ki az „Ügyintézés” menüpont „Beiratkozás/Bejelentkezés” almenüpontját. Ekkor megjelennek az adott képzéshez tartozó félévek. • 3. A félév sorában, amelyre bejelentkezni kíván, kattintson a „Lehetőségek” link­ re, majd válassza ki a „Beiratkozás” menüpontot. Ekkor egy nyilatkozatot kér Öntől a rendszer arról, hogy aktív vagy passzív félévre kíván-e bejelentkezni. Válassza ki a megfelelő rádiógombot, majd a „Nyilatkozom” gombra kattintva rögzítse bejelentkezési kérelmét! Ezt követően bejelentkezési státusza „Folya­ matban” lesz mindaddig, amíg a tanulmányi előadója el nem fogadja vagy el nem utasítja a bejelentkezési kérelmét. Ha Ön módosítani szeretné folyamatban lévő bejelentkezési kérelmét (például „aktív” státuszra nyújtott be kérelmet, de mégis „passzív” kíván lenni), akkor ezt a bejelent­ kezési határidő végéig teheti meg az adott félév sorában lévő „Lehetőségek” menü­ pont alatt a „Beiratkozás módosítása” opció kiválasztása után. • Aktív félévre történő bejelentkezés Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha • benyújtott aktív bejelentkezési kérelmet a Neptun rendszerben a bejelentkezési és tárgyfelvételi időszak végéig, és legalább 1 db tantárgyat felvett, • _ leckekönyve le van adva a Tanulmányi Osztályon, • elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott, • esetleges fizetési kötelezettségeinek (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) ele­ get tett. Fizetési kötelezettségeiket hallgatóink bankkártyával teljesíthetik a Neptun rendsze­ ren keresztül. (A befizetésekkel kapcsolatos technikai információkat kérjük, tekintse meg a Kar honlapján Hallgatóinknak / Pénzügyek rovatban.) A hallgatók Neptun rendszeren történő beiratkoztatása után a tanulmányi előadók a következő ügyek intézésében fogadják a hallgatókat: • adatmódosítás (személyes adatok változását hivatalos okirattal kell igazolni a ta­ nulmányi előadónál), • jogviszony igazolás kiadása, • diákigazolvány érvényesítő matrica kiadása, • tárgyfelvételt igazoló, Neptunból kinyomtatott és aláírt lap átvétele, �• felvett tárgyak mellé a megfelelő szolgáltatási díj Neptunon történő befizetése után újabb tárgy felvétele. Passzív félévre történő bejelentkezés Ha Ön az adott félévben szüneteltetni kívánja hallgatói jogviszonyát, akkor a Neptun rendszerben „passzív” státuszra vonatkozó bejelentkezési kérelmet kell benyújtania a fent leírtak szerint. Bejelentett passzív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha • leckekönyve le van adva a Tanulmányi Osztályon, • nem állt be nála elbocsátási ok, vagy az elbocsátás alól méltányosságot kért és kapott, • a Neptun rendszeren keresztül a bejelentkezési időszak végéig passzív bejelent­ kezési kérelmet nyújt be. Be nem jelentett passzív féléve lesz a hallgatónak, ha • nem állt be nála elbocsátási ok, vagy az elbocsátás alól méltányosságot kért és _ kapott, • a Neptun rendszeren elmulasztotta benyújtani passzív bejelentkezési kérelmét. 5. A KARI HONLAP ÉS A NEPTUN RENDSZER HASZNÁLATA 5.1 KARI HONLAP A www.jak.ppke.hu címen elérhető kari honlap folyamatos tájékoztatást nyújt a Kar működésével kapcsolatos közérdekű információkról. A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Kar honlapján szereplő információk folyamatos nyomon követése! Főmenü: A bal oldali oszlopban található főmenü segítségével egyszerűen elérheti az Ön szá­ mára fontos témaköröket. Egy-egy menüpont kiválasztása után a fenti vízszintes me­ nüsorban találja meg az adott témához tartozó almenüpontokat. A főmenü pontjai: KARUNKRÓL E menüpont alatt találja meg a dékáni köszöntőt, a Kar küldetésnyilatkozatát, a jogászi eskü szövegét, a PPKE JÁK történetének rövid összefoglalóját, valamint a kari kiadványokról és kitüntetésekről szóló tájékoztatót. A KAR SZERVEZETE Itt tájékozódhat Karunk szervezeti felépítéséről, a különböző szervezeti egy­ ségek működéséről, elérhetőségeiről és félfogadási rendjéről. Az OKTATÁSI EGYSEGEK almenüpontra kattintva találja meg a tanszékek elérhetőségét, és az általuk kiadott tájékoztatókat (pl. tantárgyprogram, szakirodalomjegyzék, té­ telsorok). Tanulmányi ügyek intézésekor fontos lehet még a Tanulmányi Osztály elérhetőségeinek és félfogadási rendjének ismerete. Az erre vonatkozó informá­ ciókat az OKTATÁST SEGÍTŐ EGYSÉGEK / TANULMÁNYI OSZTÁLY al­ menüpontban találja meg. 22 �OKTATÁS Itt található a Kar képzési rendszerének leírása. HALLGATÓINKNAK Tanulmányaik során erre a menüpontra van leggyakrabban szüksége a hallgatók­ nak, ezért érdemes megismerkedni a hozzá tartozó almenüpontokkal is. TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK Innen értesülhet a tanulmányaival kapcsolatos aktuális hírekről, információkról. Tájékozódhat többek között a félév időbeosztásáról, a bejelentkezési eljárásról, a tárgyfelvételről, az évfolyamdolgozatról, a szakmai gyakorlatról, a diplomamun­ káról, a záróvizsgákról, valamint a mintatantervekről és az órarendekről. ÖSZTÖNDÍJ A menüpont alatt talál tájékoztatást a különféle hazai és nemzetközi ösztöndíj­ lehetőségekről. FORMANYOMTATVÁNY Ha Ön kérelmet kíván benyújtani a Kar valamely szervezeti egységéhez (pl. Ta­ nulmányi Bizottság), innen töltheti le az ehhez szükséges formanyomtatványokat. PÉNZÜGY Itt tájékozódhat az aktuális térítési és szolgáltatási díjak összegéről, valamint in­ formációhoz juthat a díjfizetés teljesítésének lehetséges módjairól, és innen tölt­ heti le a pénzügyekkel kapcsolatos formanyomtatványokat is (pl. visszafizetési kérelem). SZABÁLYZAT A PPKE JÁK működését érintő valamennyi szabályzat megtalálható és letölthető a menüpont alatt. HŐK Innen érheti el a Hallgatói Önkormányzat honlapját, illetve itt találja meg a HŐK személyi összetételével-, működésével- és elérhetőségeivel kapcsolatos informá­ ciókat. TDK Innen értesülhet a Karunkon működő Tudományos Diákköri Konferencia felhí­ vásairól. FELVÉTELIZŐKNEK E menüpont alatt a Kar működésével-, célkitűzéseivel és képzési rendszerével kapcsolatos általános jellegű információkat talál, valamint lehetősége van részle­ tes felvételi tájékoztató letöltésére is. KÁNONJOGI INTÉZET Itt tájékozódhat a Jogi Kar keretei között működő Kánonjogi Intézet elérhetősé­ geiről, félfogadási rendjéről és az Intézet által kiadott hirdetményekről. A jobb oldali menüoszlop főbb pontjai: TELEFONKÖNYV Itt találja meg a Kar oktatóinak és adminisztratív munkatársainak elérhetőségeit (e-mail cím, szobaszám, telefon mellék). Lehetősége van konkrét névre keresni, de a munkakör-, vagy a szervezeti egység megadásával is szűkítheti a találatokat. HIRDETMÉNYEK A tanszékek, illetve az egyéb szervezeti egységek (pl. könyvtár) aktuális hirdet­ ményeit találja a menüpont alatt. FRISSÍTETT DOKUMENTUMOK Itt tudja menézni, a honlapon mikor, melyik menüpontban történt frissítés. LINKEK E menüpont alatt az egyetem többi kara és néhány külső intézmény honlapja érhető el egyetlen kattintással. 23 �NEPTUN A linkre kattintva juthat el a Neptun rendszer oldalára. (A Neptunt közvetlenül is elérheti a neptun.ppke.hu címen.) INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK Innen érheti el többek között az egyetemi levelezőrendszert, valamint a könyvtár online katalógusát. Az alsó vízszintes menüsor: Itt találja meg a Kar működésével kapcsolatos kiegészítő információkat (pl. tovább­ képzések, nemzetközi kapcsolatok). Érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a KÖZÉRDEKŰ menüpontban található információkat, melyekből tájékozódni lehet az aktuális kari és egyetemi programokról, rendezvényekről. 5.2 . NEPTUN RENDSZER A Neptun rendszer a felsőoktatási intézmények tanulmányi és pénzügyi adminisztrá­ cióját, oktatási, oktatásszervezési feladatainak regisztrálását és információs rendsze­ rét látja el. A Neptun hallgatói felülete elérhető a neptun.ppke.hu webcímen vagy a Kar honlapjáról. (A rendszer által támogatott böngészők: Microsoft Internet Explorer 8, Mozilla Firefox 3) A Neptun rendszer működéséről szóló részletes dokumentáció megtalálható a Neptun bejelentkezési oldalán. Karunk valamennyi hallgatója rendelkezik egyedi azonosítóval (Neptun kóddal), illetve jelszóval, mellyel be tud jelentkezni a Neptun hallgatói WÉB-es felületére. A hallgatói felület ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgató gyorsan és eredményesen tudja intézni tanulmányi ügyeit. Hallgatóink elsősorban az alábbi típu­ sú ügyek intézésére használják a Neptun rendszert: Adatnyilvántartás A Neptun rendszerben tartjuk nyilván hallgatóink személyes adatait, lakcímét, tele­ fonszámát, bankszámlaszámát, személyi igazolvány számát, stb. Ezen adatok napra­ kész nyilvántartása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hallgatói ügyintézés gördü­ lékenyen működjön. Ha a hallgató adataiban változás következik be, azt nyolc napon belül jeleznie kell az intézmény felé. Az adatok módosításának két típusa van: 1 . Személyes adat (pl. családi név) változása esetén a hallgatónak adatmódosí­ tási kérelmet kell benyújtania a Neptun rendszeren keresztül, majd a változást igazoló dokumentumot (pl. házassági anyakönyvi kivonat) személyesen be kell mutatnia tanulmányi előadójánál, és le kell adnia róla 1 db másolatot. Az adatmó­ dosítási kérelem csak ezután kerül elfogadásra. 2 .Amennyiben állandó lakcíme, értesítési címe, e-mail címe vagy telefonszáma változik, a hallgató saját maga módosíthatja ezen adatokat a Neptun rendszerben. 24 Üzenetek A Neptunban a hallgatók üzenet kaphatnak a Kar tanulmányi ügyekkel foglalkozó munkatársaitól, az oktatóktól, valamint azoktól a hallgatótársaitól, akik számára az üzenetküldés lehetőségét engedélyezték. Emellett a Neptun maga is küld automatikus üzeneteket a rendszerben bekövetkező eseményekről (pl. jegybeírás, vizsgaidőpont változása, tárgyjelentkezés tiltása, stb.) �Figyelem! A TVSZ értelmében a hallgatók kötelezettsége a Neptun rendszer üzeneteinek folyamatos nyomon követése! Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől számított 10. napon közöltnek kell tekinteni. Bejelentkezés, tárgyfelvétel, vizsgajelentkezés A hallgatóknak csupán az első beiratkozáskor szükséges személyesen megjelenniük a Karon, a továbbiakban a Neptun rendszeren keresztül kell bejelentkezni az aktuális félévre. A bejelentkezési eljárás a Tanulmányi Osztály aktuális tájékoztatója alapján történik. A hallgatók a félévente meghirdetett tárgyfelvételi időszakban tudnak a Neptunon keresztül tárgyra, illetve kurzusra jelentkezni. A vizsgajelentkezés szintén a rendsze­ ren keresztül történik. A félév időbeosztásáról a Kar honlapján tájékozódhat a HALL­ GATÓINKNAK / TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK menüpont alatt. Pénzügyek A Neptun rendszeren keresztül történik hallgatóink pénzügyeinek nyilvántartása, és a pénzügyi tranzakcióik bonyolítása. A különböző típusú díjtételek (pl. költségtérítési díj) teljesítése egyszerűen és gyorsan végrehajtható a rendszerben, és a hallgató bár­ mikor megtekintheti teljesítésre váró, illetve a már korábban teljesített tételeit. Ahhoz, hogy a hallgató elektronikus úton tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, fontos, hogy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával rendelkezzen. Tanulmányok A Neptun rendszerben hallgatóink nyomon követhetik korábbi féléveik tanulmányi adatait, így megtekinthetik teljesített tárgyaikat, eredményeiket, féléves átlagaikat, kreditpontjaikat, hivatalos bejegyzéseiket, stb. 6. Fizetendő díjak, költségtérítések Érvényes: 2010. 08. 01 - 2011. 07. 31 Költségtérítések 2009/2010-es 2010/2011-es tanévben tanévben Ft/félév 2010-ben felvettek szá­ mára 220 000 JONJ-JOG képzés, jogász szak (osztatlan), Ft/félév nappali tagozat Ft/félév 208 000 217 000 214 000 220 000 Ft/félév 219 000 220 000 JENJ-JOG képzés, jogász szak (egyete­ Ft/félév mi), nappali tagozat 208 000 217 000 25 �Ft/félév JANJ-NI képzés, nemzetközi igazgatási szak (BA), nappali tagozat Ft/félév 2010-ben felvettek szá­ mára 180 000 175 000 180 000 JMNJ-ENI képzés, európai és nemzetközi Ft/félév igazgatás szak (MA), nappali tagozat 2010-ben felvettek szá­ mára 220 000 Ft/félév 2010-ben felvettek szá­ mára 175 000 JOLJ-JOG képzés, jogász szak (osztatlan), Ft/félév levelező tagozat Ft/félév 165 000 172 000 170 000 175 000 Ft/félév 173 000 175 000 Ft/félév 147 000 153 000 JELJ-JOG képzés, jogász szak (egyetemi), Ft/félév levelező tagozat Ft/félév 151 000 153 000 165 000 172 000 Ft/félév 173 000 175 000 Ft/félév 2010-ben felvettek szá­ mára 160 000 JALJ-NI képzés, nemzetközi igazgatási Ft/félév szak (BA), levelező tagozat Ft/félév 153 000 160 000 155 000 160 000 Ft/félév 172 000 172 000 Ft/félév JMLJ-ENI képzés, európai és nemzetközi igazgatás szak (MA), levelező tagozat 2010-ben felvettek szá­ mára 180 000 Ft/félév 180 000 180 000 többlet felvett kredit után jogász szak nap­ Ft/kredit pali tagozaton (JONJ-JOG, JENJ-JOG) 7 700 7 700 többlet felvett kredit után jogász szak le­ Ft/kredit velező tagozaton (JOLJ-JOG, JELJ-JOG) 6 100 6 100 többlet felvett kredit után nemzetközi igazgatási szak levelező tagozaton Ft/kredit (JALJ-NI) 4 800 4 800 Térítési díjak többlet felvett kredit után nemzetközi igazgatási szak nappali tagozaton Ft/kredit (JANJ-NI) 5 400 �intézmény nyomtatójának használatáért Ft/oldal oklevél átadó ünnepségért osztatlan jo­ Ft/fő gász szakon és minden igazgatási szakon oklevél átadó ünnepségért díszoklevél­ lel, egyetemi jogász szakon (JENJ-JOG, Ft/fő JELJ-JOG) díszoklevélért, egyetemi képzésben egye­ Ft/db di avatás esetén 20 20 5 000 5 200 15 000 15 600 10 000 10 400 Szolgáltatási díjak késedelmes leckekönyv leadásért Ft/alkalom 3 600 3 700 harmadik vizsgajelentkezéstöl Ft/tantárgy 1 800 1900 2 000 2 000 3 700 3 800 elveszett szabvány oklevél helyett másolat Ft/oklevél kiállításáért 5 800 6 000 elveszett leckekönyv helyett másolat kiál­ Ft/leckekönyv lításáért 11 500 12 000 elveszett oklevélmelléklet helyett másolat Ft/okl.mell. kiállításáért 15 200 15 800 leckekönyvmásolat készítéséért és hitele­ sítéséért a második példánytól (hallgatói Ft/leckekönyv jogviszonnyal rendelkező hallgatók szá­ mára) okmányok másolatának hitelesítéséért, hallgatói jogviszonnyal már nem rendel­ Ft/okmány kezők számára jogszabály jogszabály szerinti díj szerinti díj + 700 Ft + 700 Ft elveszett diákigazolvány pótlásáért Ft/db TB- és KÁB-kérelem beadásához Ft/kérelem 1 200 1200 dékánhoz vagy dékánhelyetteshez benyúj­ Ft/kérelem tott kérelemért 3 400 3 500 halasztott tárgyfelvételért a tárgyfelvételi Ft/tantárgy időszak után 2 hétig 1 400 1400 halasztott tárgyfelvételért a tárgyfelvételi Ft/tantárgy időszak után a 3. hét végéig 2 800 2 900 hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizs­ Ft/záróvizsga gáért 10 600 11 000 27 �doktori fokozatszerzésért Ft/alkalom 131 000 136 000 a megosztási szabályok módosításából Ft/alkalom eredő új számla, stb. kiállítása esetén 4 100 4 100 késedelmi díj szakirányú továbképzésen Ft/alkalom 3 300 3 400 eljárási díjak szakirányú továbképzésen Ft/alkalom 1 300 1300 A Kar hallgatóival kapcsolatos pénzügyi tevékenységet a Gazdasági Osztály (Szentkirályi utca 28.) alábbi munkatársai látják el: Hallgatói juttatások: Bottá Gabriella (Fsz. 033. szoba, telefon: 429-7258) Költségtérítések, szolgáltatási díjak, visszafizetések: Czakó Jánosné (Fsz. 033. szoba, telefon: 429-7200/357) és Thuróczi Magdolna (Fsz. 033. szoba, telefon: 429-7258) Számlakiállítás: Újhelyi Lászlóné (Fsz. 032. szoba, telefon: 4297-200/356) Félfogadási idő: hétfő-csütörtök 90°—1200 és 1300-1500 7. Hallgatói juttatások Az alábbiakban az ösztöndíjakkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat gyűjtöttük össze tájékoztató jelleggel. Az ösztöndíjakra vonatkozó irányadó szabályozás minden esetben a vonatkozó jogszabály, valamint az egyetemi Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat (HTJSZ) mindig hatályos változata. Az ösztöndíjak utalásához nélkülözhetetlen az általános személyazonosító adatok mellett a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TÁJ szám), valamint egy bankszámla­ szám megadása a Neptun rendszeren, ezek hiányában ugyanis a Kar nem tudja kifi­ zetni a megítélt ösztöndíjat, támogatást! Tanulmányi ösztöndíj Tanulmányi félévenként tanulmányi eredmény alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú, államilag támogatott nappali tagozatos jogász, illetve nem­ zetközi igazgatás szakos hallgatók (kivéve az első tanulmányi félévben az elsősök). Hogyan igényelhető? Nincs szükség kérelemre, az elbírálásban minden jogosult részt vesz a tanulmányi eredménye (korrigált kreditindex) alapján. 28 �Alaptámogatás Az első tanulmányi félévben - kizárólag elsősök részére - szociális szempontok alap­ ján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? A beiratkozást követő első aktív félévben államilag támogatott nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké. Rendszeres szociális ösztöndíj Tanulmányi félévenként szociális szempontok alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók, akik államilag támogatott képzésben vesznek részt, illetve államilag támo­ gatott képzésen kezdték meg tanulmányaikat és az adott szakon megkezdett féléveik alapján még jogosultak lennének államilag támogatott képzésre. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké. Rendkívüli szociális ösztöndíj A hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri jut­ tatás. Ki kaphat? Lásd rendszeres szociális ösztöndíj. Hogyan igényelhető? A kérelmet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: nincs, folyamatosan leadható a félév során. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj Tantervi követelményeken túlmutató szakmai, tudományos, illetve közéleti tevékeny­ ség alapján megítélt, havonta folyósított ösztöndíj. Ki kaphat? Aktív jogviszonyú nappali tagozatos jogász, illetve nemzetközi igazgatás szakos hallgatók. Hogyan igényelhető? Egyéni, formailag kötetlen írásbeli kérelemmel, amelyet az Iktatóban kell leadni, onnan a belső posta útján jut el az illetékes szervezeti egységhez. Leadási határidő: minden félévben a regisztrációs hetet követő hét pénteké. A szükséges formanyomtatványok letölthetők a kari honlap Hallgatóinknak/Formanyomtatvány/Diákjóléti Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek rovatából! 29 �30 �8. HALLGATÓI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK, TESTÜLETEK, AZOK ELJÁRÁSI ÉS ADMINISZTRÁCIÓS RENDJE 8.1. Tanulmányi Osztály 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Fszt. 045. sz. E-mail: to@jak.ppke.hu A www.jak.ppke.hu honlapon a bal oldali HALLGATÓINKNAK menüpont alatt a hallgatókat érintő fontos TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK folyama­ tosan aktualizálva megtalálhatók. A Tanulmányi Osztály vezetője: Mátéffy Györgyné (044. szoba) Telefon: 429-7254 E-mail: mateffy@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd és csütörtök 900-1000, vagy előzetes egyeztetés szerint Általános információ, formanyomtatványok kiadása: Dávid Annamária (018/a szoba) Telefon: 429-7208 E-mail: to@jak.ppke.hu Félfogadás: hétfőtől - péntekig: 830-1200 és 1300-1530 Tanulmányi ügyek intézése: dr. Balázs Jánosné (Julika) (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: bjuli@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 31 �Csonka Sándorné (Juli) (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: csonka@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900—1200 szerda és péntek: 1300-1500 Nádudvari Krisztián (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Havaldáné Szabó Eszter (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: szeszter@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Penczné Bálint Katalin (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: pencz@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Sztancsik Éva (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: evuska@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 32 �Diákigazolvány, diákhitel, szakmai gyakorlat ügyintézés, diplomamunkák/szakdolgozatok leadása: Nagy Klotild (043/c szoba) Telefon: 429-7200/370 E-mail: tilda@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök: 1300-1500 szerda, péntek és minden páratlan szombat: 900-1200 Záróvizsga és oklevélmelléklet ügyintézés: Korbuly Rita (043/b szoba) Telefon: 429-7200/307 E-mail: korbulyr@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd és csütörtök: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500, valamint előzetes telefonegyeztetés szerint Hallgatói Neptun tanácsadás: Olgyay Máté /043/b szoba) Telefon: 429-7200/307 E-mail: olgyaym@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy a szombati félfogadás csak a szor­ galmi időszakra vonatkozik! Neptun adatfelelős és teremgazdálkodó: Ágostonná Szabó Edit (043. szoba) Telefon: 429-7200/306 E-mail: edit@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint Neptun koordinátor: Rónai Zoltán (043. szoba) Telefon: 429-7200/393 E-mail: rzoltan@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint 33 �8.2. Dékáni Titkárság Szentkirályi u. 28. II. em. 229. sz. Tel.: 429-7221 Fax: 429-7222 e-mail: dekani.titkarsag@jak.ppke.hu Vezetője: dr. Stágel Bence dékáni titkár Félfogadás: hétfő-csütörtök: 800-1600, péntek: 800-1400 Dékáni fogadóóra: Előzetes írásbeli megkeresés után, időpont egyeztetéssel dr. Stágel Bence dé­ káni titkárnál: e-mail: dekan@jak.ppke.hu A Dékáni Titkárság a dékán munkáltatói jogköréhez szorosan kapcsolódó fel­ adatokat és a Kar adminisztratív működésének koordinálását végzi. A Dékáni Titkárságot a dékáni titkár vezeti, aki munkatársaival együtt az alábbi főbb feladatköröket látja el: humánpolitikai feladatok; tanszéki admi­ nisztráció felügyelete; kari kiadványok szerkesztése; PR-feladatok; központi rendezvények szervezése, koordinálása; kapcsolattartás a hallgatói érdekkép­ viseleti szervezettel és öntevékeny csoportokkal. Munkatársak: dr. Sándorné Hermány Helga (dékáni munkatárs) Kiss Lászlóné Rita (titkárnő) Réti Anna (titkárnő) Szakaiiné Szeder Andrea (kiadványszerkesztő) Zsák Istvánné (irattáros) A Dékáni titkárság szervezeti keretébe tartozik az Irattár, valamint a központi iktatást és postázást végző Iktató is. Szentkirályi u. 28. földszint, a porta mellett balra Tel.: 429-7203 Félfogadás: hétfő-csütörtök: 830-1530, péntek: 830-1300 Munkatársak: Szoldatits Lászlóné, Fogas Magdolna 34 �8.3. Dékánhelyettesi Titkárság Szentkirályi u. 28.1. em. 105. sz. Tel.: 429-7247 és 429-7248 Fax: 429-7201 e-mail: dekanhelyettesi.titkarsag@jak.ppke.hu Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Komáromi László Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Félfogadás: hétfő-csütörtök 900-1200 és 1300-1500 A Titkárság munkatársai: Boncza Hajnalka, Pocsai Marianna A Dékánhelyettesi Titkárság hallgatói ügyekkel kapcsolatos feladatkörébe tartozik: - a Tanulmányi dékánhelyettes hatáskörébe tartozó kérelmek - átvételi kérelem (más egyetem azonos szakáról) - szakváltás, tagozatváltás - önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása - dékáni méltányosság - tanulmányok folytatása - szakmai gyakorlat alóli felmentés - záróvizsgával kapcsolatos kérelem - fellebbezés - az Oktatási dékánhelyettes hatáskörébe tartozó ügyek - köztársasági ösztöndíj pályázat - a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek - vendéghallgatói jogviszonyból származó tárgybeszámítás - újra felvettek tárgybeszámítása - más intézményben teljesített tárgy beszámítása - a Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek - halasztott bejelentkezés/halasztott tárgyfelvétel - kedvezményes tanrend - vendéghallgatói jogviszony létesítése - költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolása - a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek, - s egyéb hallgatói megkeresések adminisztrálása, a nyilvántartásba vételtől az irattárba helyezésig. 35 �Eljárási rend: 1. A hallgatói kérelmeket formanyomtatványon kell benyújtani, mely nyom­ tatványok letölthetők a Kar honlapjáról [Hallgatóinknak/Formanyomtatványok], továbbá beszerezhetők a Kar Információs Irodájában, valamint a Dé­ kánhelyettesi Titkárságon. 2. A formanyomtatványokat kitöltés után a Kari Titkárságon kell leadni, ahol érkeztetik (iktatják) azt, majd felkerül a Dékánhelyettesi Titkárságra. 3. A Titkárság a nyilvántartásba vételt követően a kérelmet megküldi a Déká­ ni Hivatalnak, ahol azt a kérelmező tanulmányi helyzetére vonatkozó infor­ mációkkal látják el, majd visszaküldik a Titkárságra. 4. Az érdemi elbírálást követően a kérelmekre adott válaszokról határozat születik. Ezeket a határozatokat minden esetben postai úton megküldjük a hallgatónak, illetve másolatot kap a Dékáni Hivatal illetékes előadója. 8.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. A Bizottság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának részletes szabályait Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat határozza meg. 8.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. A más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, illetve az Egyetem más szakán szerzett kreditek elismeréséhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének megállapítása a szakgazda véleményének figyelembevételével; valamint mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. 36 �8.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. Eljárás az első, illetve további alapképzésben, valamint mesterképzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben. Az óralátogatás alóli fel­ mentési kérelmek elbírálása, az érintett szak véleményének figyelembevéte­ lével. 8.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 25. §) Szentkirályi u. 28. III. emelet 301/a sz. Telefon: 42-97-200/363. mellék E-mail: diakjoleti@jak.ppke.hu Félfogadási idő: kedd és csütörtök: 900-ll00 és 1400-1500 Munkatárs: Egressy Rita A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. A Diákjóléti Bizottság feladat- és hatásköre: • A Dékán által delegált jogkörök. • Eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatkozó részletfizetési kérel­ me ügyében. • Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiummal kapcsolatos ügyintézés. • Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatás­ körébe utal. 8.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 26. §) Adminisztráció: Kereskedelmi Jogi Tanszék Titkársága A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon, A Kar szervezete/Testületek menüpont alatt találhatók. 37 �A Bizottság feladat- és hatásköre: • A fogyatékossággal élő hallgatók Karhoz kapcsolódó ügyeinek ellátása. • Döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyaté­ kossággal élő hallgatóktól érkező kérelmekről. • Döntés a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szol­ gáló normatív támogatás felhasználásáról, a segítségnyújtáshoz szüksé­ ges tárgyi eszközök beszerzéséről, és a végrehajtás ellenőrzése. • Véleményezi a Dékán, a Tanulmányi Bizottság és az oktatási szervezeti egységek vezetői hatáskörébe tartozó tanulmányi ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egészségi állapota tanulmányainak végzését hátrányosan befolyásolja vagy akadályozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató kérelmére jár el, amelyhez a kezelőorvos igazolását is mellékelni kell. • Figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, valamint ellenőrzi az ezzel kapcsola­ tos intézkedések eredményességét. • Feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvál­ lalását sértő intézkedéseket és kezdeményezi azok megszüntetését. • Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatás­ körébe utal. 8.9. A JOGORVOSLAT RENDJE - A Tanulmányi Bizottság elsőfokú döntése ellen a Tanulmányi Dékánhe­ lyetteshez lehet fellebbezni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A Tanulmányi Dékánhelyettes döntése ellen a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához lehet fordulni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A Fegyelmi Bizottság elsőfokú döntése ellen Rektor úrhoz lehet fellebbez­ ni, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A Kreditátviteli Bizottság elsőfokú döntése ellen Rektor úrhoz lehet felleb­ bezni, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül. 38 �9. INTÉZETEK, TANSZÉKEK 9.1. Alkotmányjogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-7201 e-mail: alkjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—ll00 és 13°°—1400 9oo_ii°o Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók Dr. Schanda Balázs egyetemi docens Prof. Em. Dr. Kilényi Géza DSc Dr. Jakab András egyetemi docens dr. jur. Salamon László mestertanár dr. jur. Balogh Zsolt tud. főmunkatárs Dr. Balog-Békési Nóra adjunktus dr. jur. Hajas Barnabás adjunktus Óraadók dr. jur. Kozma Ákos dr. jur. Kovács György dr. jur. Németh Ágnes 39 �9.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 215. sz. telefon: 429-7280 Fax: 429-7201 E-mail: buntetojog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Belovics Ervin egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Kovácsné Göcze Györgyi 900-l l00 és 1400-1600 9oo_i2°o Oktatók Dr. Belovics Ervin egyetemi docens Prof. Dr. Tóth Mihály CSc egy. tanár Prof. Dr. Vókó György egyetemi tanár Dr. habil. Busch Béla egyetemi docens Dr. Tamási Erzsébet tud. főmunkatárs dr. jur. Margitén Éva mestertanár dr. jur. Molnár Gábor mestertanár dr. jur. Sinku Pál mestertanár dr. jur. Szívós Mária mestertanár dr. jur. Varga Zoltán mestertanár dr. jur. Békés Ádám adjunktus Dr. Újvári Ákos adjunktus Óraadók Dr. Bárándy Gergely dr. jur. Bogár Péter dr. jur. Borbély Zoltán dr. jur. Bory Noémi dr. Csorba József dr. jur. Gimesi Ágnes dr. jur. Hajdú Magdolna dr. jur. Kádár András 40 dr. jur. Bodor Tibor dr. jur. Bolya Lajos dr. Boros János dr. jur. Csák Zsolt dr. jur. Eperjes Krisztián dr. jur. Horányi Miklós dr. jur. Horváth Katalin Dr. Sótonyi Péter �9.3. Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7265 Fax: 429-7201 E-mail: eujog@jak.ppke.hu vagy nemzetkozi.kozjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—ll00 és 1400—1500 9°°_ii00 Munkatárs: Turzai Orsolya Oktatók Dr. Szabó Marcel egyetemi docens Prof. Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Dr. Király Miklós egyetemi tanár (fiz. nélküli szab.) Dr. Baka András egyetemi docens dr. jur. Mohi Csaba mestertanár dr. jur. Ádány Tamás adjunktus dr. jur. Gyeney Laura adjunktus dr. jur. Allan Tatham adjunktus dr. jur. Varga Réka adjunktus dr. jur. Jaskó Luca tanársegéd dr. jur. Szilágyi Pál Béla tanársegéd dr. jur. Láncos Petra Lea tanársegéd Óraadók dr. jur. Gál Gyula dr. jur. Lőrincz Aranka dr. jur. Mészáros Kinga dr. jur. Pünkösty András dr. jur. Sipos Kinga dr. jur. Kravalik Gábor dr. jur. Margitay-Becht Beáta dr. jur. Pasqualetti Gergő dr. jur. Őszi István 41 �9.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Szentkirályi u. 28.1. em. 125-128., 132. sz. Tel.: 429-7276 Fax: 4297-279 E-mail: kozgazd@jak.ppke.hu vagy heller.farkas@jak.ppke.hu Intézetvezető: Dr. Katona Klára egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Járdány Zsoltné (Erika) Oktatók Dr. Katona Klára egyetemi docens Prof. Dr. Botos Katalin DSc egyetemi tanár Dr. Körösi István CSc egyetemi docens Dr. Schlett András egyetemi docens Mányó-Váróczi Violetta tanársegéd Óraadók Bángi-Magyar Attila Dénes Sándor 42 900—ll00 és 1400—1500 900-l l00 �9.5. Jogbölcseleti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 222-228 sz. Tel.: 429-7226, 429-7227 Fax: 429-7226 e-mail: jogbolcs@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—ll00 és 1400—1500 9oo_ipo Munkatársak: Hajdú Antalné (Aranka), Szilfainé Kovách Lívia Oktatók Prof. Dr. Varga Csaba DSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Péteri Zoltán CSc Dr. Frivaldszky János egyetemi docens Dr. habil. H. Szilágyi István egyetemi docens Dr. Cserne Péter adjunktus dr. jur. Fekete Balázs adjunktus dr. jur. Paksy Máté adjunktus dr. jur. Tattay Szilárd adjunktus dr. jur. Könczöl Miklós tanársegéd 43 �9.6. Jogtörténeti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.:429-7237 Fax: 429-7201 e- mail: jogtört@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Szabó István egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók: Dr. habil. Szabó István egyetemi docens Dr. Horváth Attila egyetemi docens Dr. Szigeti Magdolna egyetemi docens Dr. Völgyesi Levente egyetemi docens Dr. Komáromi László egyetemi docens dr. jur. Zakariás Kinga tanársegéd Óraadók: dr. jur. Fazakas Zoltán Dr. Jany János dr. univ. Ory Károly Dr. Sáry Pál dr. jur. Tamás Csaba Gergely Dr. Tóth Zoltán József 44 900—1100 és 1300—1500 9°°_ii00 �9.7. Kánonjogi Intézet Szentkirályi u. 28. II. em. 219. sz. Tel.: 429-7217 Fax: 429-7218 e-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Intézetvezető: Prof. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem. egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1200 Munkatársak: Gombos Adámné (Ildikó), Keresztfalvi Zsuzsanna Oktatók: Prof. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár Prof. Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Prof. Dr. Hársfai Katalin egyetemi tanár Prof. Dr. Szabó Péter egyetemi tanár Dr. Szilágyi Csaba egyetemi docens Óraadó dr. jur. Lefkánits György lie. jur. can. Dr. Philipp Gudenus egyetemi docens Szotyori-Nagy Ágnes 45 �9.8. Kereskedelmi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 313/A sz. tel: 429-7200/311 fax: 429-7272 e-mail: kerjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Bánhidi Mónika Oktatók: Dr. Csehi Zoltán egyetemi docens Dr. Fábián Ferenc egyetemi docens Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egyetemi docens Dr. Brehószki Márta adjunktus dr. jur. Szőnyi Viktor adjunktus Óraadó: Barochné dr. jur. Szabó Mariann 46 900—ll00 és 1400-1500 9oo-lioo �9.9. Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 341. sz. Telefon: 429-7287 Fax: 429-7289 E-mail: kornyezet@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-1200 és 1300-1400 qoo-^oo Munkatárs: Baranyi Krisztina Oktatók Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Radnay József CSc Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens dr. jur. Bassola Zoltán tud. munkatárs, c. egyetemi tanár Dr. Jávor Benedek tud. tanácsadó Ifj Dr. Zlinszky János tudományos tanácsadó Ft. Nyéky Kálmán lie. theol. tud. munkatárs íjjasné dr. jur. Kocsis Anna adjunktus dr. jur. Hős Nikolett tanársegéd dr. jur. Szilágyi Pál Béla tanársegéd Tahyné dr. jur. Kovács Ágnes tanársegéd Óraadók: dr. jur. Bánsági Györgyi Ft. Alessandro Caprioli dr. jur. Hajdú István c. e. docens dr. jur. Lakatos Hedvig Molnárné dr. jur. Balogh Márta dr. jur. Péterfalvi Attila c. egy. tanár dr. jur. Hajdú Mihály dr. jur. Fülöp Sándor dr. jur. Szilágyi Szilvia 47 �9.10. Közigazgatási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-4201 e-mail: kozigjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók Dr. Varga Zs. András egyetemi docens Prof. Dr. Tamás András DSc egyetemi tanár Prof. Dr. Molnár Miklós CSc egyetemi tanár dr. jur. Kárpáti Zoltán mestertanár Dr. Gerencsér Balázs adjunktus dr. jur. Patyi Gergely adjunktus dr. jur. Christian László tanársegéd Óraadók: dr. jur. Józsa Fábián c. egy. docens dr. jur. Krauss Ottó dr. jur. Mikó Zoltán dr. jur. Oláh József c. egy. docens dr. jur. Seereiner Imre c. egyetemi docens 48 9oo-Iloo és 13Q0-I400 900_ii°° �9.11. Nemzetközi Magánjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7200/361 Fax: 429-7201 e-mail: nemzetkozi.maganjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-l 100 90°_ii00 Munkatárs: Nánásy Tiborné Oktatók: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Bánrévy Gábor Dr. Raffai Katalin egyetemi docens dr. jur. Szabó Sarolta adjunktus Óraadó: dr. jur. Horváth Éva c. egyetemi tanár 49 �9.12. Pénzügyi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-4201 e-mail: penzugyijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-ll00 és 1300—1400 900.4100 Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens dr. jur. Klicsu László tud. főmunkatárs dr. jur. Halász Zsolt adjunktus Óraadó: dr. jur. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva mestertanár 50 �9.13. Polgári Eljárásjogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 203. sz. Tanszéki adminisztráció: Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. (Nemz. Magánjogi Tanszék irodája!) Tel.: 429-7200/361 Fax: 429-7201 e-mail: polgelj@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-II00 900—n00 Munkatárs: Nánásy Tiborné Oktatók: Dr. Harsági Viktória egyetemi docens dr. jur. Bérces László mestertanár dr. jur. Horváth E. írisz tanársegéd 51 �9.14. Polgári Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 329. sz. Tel.:429-7200/ 372 mellék Fax: 429-7272 e-mail: polgjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Csizik Zoltánné (Éva) Oktatók: Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár Prof. Dr. Tattay Levente CSc egyetemi tanár Dr. Lábady Tamás CSc egyetemi docens dr. jur. Csapó Orsolya adjunktus Dr. Koltay András adjunktus dr. jur. Landi Balázs adjunktus dr. jur. Pogácsás Anett adjunktus dr. jur. Navratyil Zoltán tanársegéd Óraadók: dr. jur. Boronkay Miklós Stefka István dr. jur. Tóth Ádám 52 900—ll00 és 1400—1500 900-l l00 �9.15. Római Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.: 429-7237 Fax: 429-7235 e-mail: romaijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—ll00 és 1300—1500 9oo_|po Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Prof. Em. Dr. Zlinszky János Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens dr. jur. Erdődy János adjunktus Óraadó: dr. jur. Radványi Anna 53 �9.16. Idegen Nyelvi Lektorátus Szentkirályi u. 28. III. em. 355. sz. Tel.: 429-7232 Fax: 429-7201 e-mail: lektoratus@jak.ppke.hu Vezető: Misejéné Lovas Judit Oktatásszervező: Kuslits Béláné Adminisztráció: hétfő-péntek 900.-1200 kedd és csütörtök 1300-1500 Oktatók Misejéné Lovas Judit nyelvtanár Dzsida Orsolya nyelvtanár Szederkényi Éva nyelvtanár Balogh Dorka nyelvtanár Unger Anikó nyelvtanár Óraadók Berthóty László Erdélyi Katalin Fehérné Vízvári Emese Guba András Imre Lászlóné Juhászné Suhajda Ágnes Kocsis Judit 54 Lehoczky Katalin Martin Anita Merkely Béláné Paksy Nóra Perlaki Rózsa dr. Sándorné Hermány Helga Szeidl Ágnes �9.17. Informatikai Oktatási Csoport Szentkirályi u. 28. III. em. 328. sz. Telefon: 429-7253 E-mail: informatika@jak.ppke.hu Oktatók Groma Sarolt tárgyjegyző Tomka Barnáné Szentgyörgyváry Eszter 9.18. Testnevelési Csoport Szentkirályi u. 26., 334. sz. Telefon: 4297-200/371 e-mail: testnev@jak.ppke.hu Testnevelési csoportvezető: Draskóczy Imre Félfogadás: hétfő- péntek 1000-1400 Munkatárs: Gelencsér Bernadett Testnevelő tanárok: Draskóczy Imre Draskóczy-Littner Anita Forgó András 55 �10. Posztgraduális képzések 10.1. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Szentkirályi u. 28. III. emelet 305. sz. telefon/fax: 429-7291 (titkárság) e-mail: doktori.iskola@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/doktori iskola Vezető: Prof. Dr. Kovács Péter Koordinátor: Dr. Frivaldszky János Félfogadási idő: hétfő-péntek 800—1300 Munkatárs: Szalainé Szikszói Krisztina Általános információk A Kar Doktori Iskolája 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduális szintű (dok­ tori) képzést nyújt. Az első három szemeszterben általános képzés folyik. Ennek keretében a hallga­ tók először kutatásmódszertant tanulnak, illetőleg magánjogi, összehasonlító alkot­ mányjogi és büntetőjogi előadásokat hallgatnak. A nappali tagozatos hallgatók számára kötelezően választható tárgyak listája na­ gyon széles palettát ölel fel. A következő blokkokon belül több alternatív tárgy kerül meghirdetésre: emberi jogok, civilisztika, jogelmélet, európajog és nemzetközi köz­ jog, valamint közigazgatási jog. A hallgatók az első három félévben más-más jog­ területtel foglalkozó könyvről tudományos igényű recenziót készítenek. A Doktori Iskola által szervezett szakmai konferenciák és doktori szimpóziumok, az ezekhez kapcsolódó publikációs lehetőségek, valamint a külföldi posztgraduális részképzések (részbeni) beszámíthatósága mind-mind elősegítik a doktoranduszok tudományos el­ mélyülését. A képzés második felében a hallgatók a saját doktori kutatási témájukhoz kapcsolódóan folytatnak tudományos, illetve kutatási tevékenységet a témavezető szakmai irányítása alatt. A doktorandusz hallgatók immáron két éve kiválónak értékelik a Doktori Titkár­ ság munkáját, ami minden bizonnyal hozzájárul tanulmányaik és kutatásaik, vala­ mint a fokozatszerzésük eredményességéhez. A képzésben való részvétel feltételei A doktori képzésre azok pályázhatnak, akik hazai egyetem állam- és jogtudományi karán legalább jó rendű (cum laude minősítésű) jogi diplomát szereztek, vagy vál­ lalják ennek megszerzését a tanév kezdetét megelőző július 1-jéig, és két élő, tudo­ 56 �mányos kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből középfokú „G”-típusú állami, vagy annak megfelelő szintű nyelvvizsgával rendelkeznek. (Kivételesen egy középfo­ kú „C” típusú állami, vagy annak megfelelő szintű nyelvvizsgával is felvétel nyerhető, ha a felvett doktorandusz vállalja, hogy a másik középfokú „C” típusú nyelvvizsgáját az abszolutórium megszerzéséig igazolja). Nappali tagozatos állami ösztöndíjas helyek A 2010/2011-es tanév I. évfolyamán 2 nappali tagozatos doktorandusz hallgató rész­ esül állami ösztöndíjban. Az önköltséges képzés módja és díja Nappali önköltséges vagy levelező tagozatos hallgatói jogviszonyban a képzés díja: 83 000 Ft/félév Egyéni képzés, egyéni felkészülés lehetősége Egyéni képzés keretében végzett doktori tanulmányokhoz lásd a Kari Doktori Sza­ bályzat 20. §-ának (2.) pontját a Doktori Iskola honlapján. Az egyéni felkészülés pedig a doktori fokozatszerzési eljárás megindításának olyan, törvényi /Ftv. 68 §. (3.)/ lehe­ tőségen alapuló esete, amely doktorandusz hallgató jogviszonyt nem, csak doktorjelölti jogviszonyt eredményez. 57 �10.2. Deák Ferenc Továbbképző Intézet Szentkirályi u. 28.1. em. 137. sz. Telefon: 429-7200/342. m. Fax: 266-5286 E-mail: deak@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/deak és www.jak.ppke.hu/karrier Intézetvezető: dr. jur. Szalai Márta Munkatársaink: Bánhegyi Viktória csoportvezető Czoborné Tóth Ibolya pénzügyi és záróvizsga előadó Gyurókovics Agnes titkárnő Horváth Réka oktatásszervező Kissné Brückner Mónika oktatásszervező Nagy Olivér tanulmányi előadó Sergő András Karrier Iroda előadó, oktatásszervező Hallgatói ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök H00-1200 és 1400-1500, péntek 1000—1200 Intézetünket minden nap zárva tartjuk 1200-1245 között. A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS JOGSZABÁLYI KERETEI A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete a 10/2006. (IX.25.) OKM számú rendelet alapján hirdeti meg a jogászoknak és más felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek szóló szakirányú továbbképzéseit. Ezek a továbbkép­ zések elmélyítik az alapképzésben szerzett szakmai tudást, továbbfejlesztik azt speci­ ális szakjogi irányba, illetve kiterjesztik az alapképzésben nem szereplő interdiszcip­ lináris területekre, lehetővé téve a szakosodást. A szakirányú továbbképzésben nyert oklevél a szakosító képzésre utaló cím hasz­ nálatára jogosít (pl. európajogi szakjogász vagy környezetvédelmi szakjogász). A kiadott oklevél az iskolai végzettség szintjében (pl. főiskolai) nem jelent változást. A munkáltató alkalmazási, foglalkozási, előmeneteli feltételként előírhatja vagy más módon elismerheti és támogathatja a szakirányú oklevél megszerzését. Az Intézet által szervezett szakirányú továbbképzések Jogászoknak'. Agrár és vidékfejlesztési szakjogászképzés; Európajogi szakjogászképzés (magyar és angol nyelven is); Gazdasági büntetőjogi szakjogászképzés; 58 �Ingatlanforgalmi szakjogászképzés; Környezetvédelmi szakjogászképzés; Nemzetközi humanitárius szakjogászképzés (angol nyelvű) Kriminalisztikai szakj ogászképzés; Sportjogi szakjogászképzés; Szabályozási (kodifikátor) szakjogászképzés; Társasági jogi és cégjogi szakjogászképzés; Tőkepiaci és bank szakjogászképzés; Versenyjogi szakjogászképzés Nem jogászoknak: Agrár és vidékfejlesztési igazgatási szakemberképzés; Jogi szakokleveles gazdasági szakemberképzés; Jogi szakokleveles környezetvédelmi szakemberképzés; Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakemberképzés; Jogi szakokleveles sportszakemberképzés; Kriminalisztikai szakokleveles rendvédelmi szakemberképzés. Jelentkezés módja A jelentkezés a tájékoztatóhoz csatolt, illetve a honlapról letölthető jelentkezési lapon, a tandíjba beszámításra kerülő jelentkezési díj befizetésének igazolásával (5 000 Ft) és a képzésnél előírt oklevél másolatának csatolásával történhet. A jelentkezési lap a PPKE JÁK 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-as épületében (I. em. 139. szoba) is beszerezhető, ill. az egyetem honlapjáról (www.jak.ppke.hu/deak) letölthető. A jelentkezés elfogadásáról, valamint a beiratkozás időpontjáról, a költségtérítés befizetésének módjáról, az első foglalkozás helyszínéről a jelentkezők írásban (postai úton vagy e-mailben) értesítést kapnak. Jelentkezési határidők 2010. augusztus 31., ill. 2010. december 15. (Pótjelentkezés: 2010. szeptember 15., ill. 2011. január 15.) Képzési díj: A képzéseken a részvétel önköltséges. A PPKE JÁK-on végzettek 5% kedvezményben részesülnek. A családokat segítő, valamint egyéb kedvezményeinkről aktuális infor­ máció a honlapon található, a www.jak.ppke.hu/deak internet címen. A szakirányú továbbképzések rendje Kezdete: a továbbképzések szeptember végén, ill. februárban kezdődnek. A meghir­ detett képzéseket csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk elindítani. 59 �Tartama: a levelező tagozatos szakirányú továbbképzés képzési ideje általában kettő vagy három félév (a szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszak után kerül sor), minimum 120 óra. Intenzitása: általában havi három alkalom, napi 6 vagy 8 tanóra (13-18 vagy 14-19 óráig). JOGI SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOK A képzések célja, hogy polgári jog és családjog, büntetőjog, munkajog és társada­ lombiztosítási jog tantárgycsoportokból a jelöltet felkészítése a jogi szakvizsgára, figyelemmel arra, hogy valamennyi jelöltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudá­ sáról számot adni, függetlenül attól, hogy a kötelezően előírt joggyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga követelményrendszere a különböző jogi szakterületeken való átjárhatóságot és pályamódosítást segíti elő, könnyíti meg. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a különböző területek speciális ismereteit az oktatás keretében érintik. Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok rendje A tanfolyamokat félévente egyesével, vagy egyetlen félév alatt mindhármat felvéve is lehet végezni, mert különböző időpontokra (napokra) hirdetjük meg. Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamra jelentkezési határidő őszi kurzusokra: 2010. szeptember 27. tavaszi kurzusokra: 2011. február 11. Intenzitása/időpontja: általában heti egyszer 5 tanóra valamely munkanapon. Szakvizsgára felkészítő kurzusaink a Budapesti Ügyvédi Kamara által elfogadott képzések. KÖZIGAZGATÁSI VERSENYVIZSGA FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAM 2009. december 1-jétől minden köztisztviselői pozíció elnyeréséhez kötelező előzete­ sen közigazgatási versenyvizsgát tenni. A vizsgázónak alkotmány- és jogi ismeretek­ ről, közigazgatás-tudományos felkészültségükről, társadalomismeretükről, gazdasági és pénzügyi tájékozottságukról, valamint emberi jogi, etikai és adatkezelési tudásuk­ ról kell számot adniuk. Jelentkezés és információ: www.jak.ppke.hu/deak 60 �10.3. Kánonjogi Posztgraduális Intézet Szentkirályi u. 28., II. em. 219. sz. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 e-mail: folia@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu Az Intézet elnöke: DDr Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Az Intézet elnökének Tanácsa: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár, Dr. Szabó Péter egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1200 Munkatárs: Gombos Adámné (Ildikó), Keresztfalvi Zsuzsanna A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apostoli Szentszék alapította meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Posztgraduális Intézetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Kánonjogi Intézetének szoros együttmű­ ködésével fejti ki tevékenységét. Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fokozat kiadására egyaránt jogosult. A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátust egyetemi alap­ diplomaként, a kánonjogi doktorátust PhD fokozatként ismeri el. Az Intézet hivatalos oktatási nyelvei a magyaron kívül az olasz és a német nyelv. Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei: • a baccalaureátusi diploma (államilag elismert MA) megszerzéséhez katolikus hitéleti BA oklevél, vagy régi típusú legalább főiskolai szintű oklevél; • a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi baccalaureátusi, vagy MA szintű hittanári, vagy jog- és államtudományi diploma; • a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat. Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar hallgatói számára speciálkollégiumként, a Neptun rendszerrel összhangban felve­ hetők. Ezen hallgatók diplomájuk megszerzése után felvételüket kérhetik az Intézet hallgatói közé. A korábban lehallgatott és sikeres vizsgával lezárt kurzusok beszámít­ hatóak. Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk megszerzé­ sétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre legkorábban pedig csak a licenciátusi fokozat megszerzésétől számított egy év múlva engedhetők. Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből, 3000 különlenyomatból és 200 mikrofilmből álló szakkönyvtár, valamint a Hittudományi Kar könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyóirat segíti. 61 �Az Intézet szervezeti felépítése A) Kánonjogi Tanszék (Hittudományi Kar) Oktatók: Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár (prof, ord.) S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek professor emeritus B) Kánonjogi Intézet (Jog- és Államtudományi Kar) Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi tanár S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, professor emeritus Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár Dr. Schanda Balázs egyetemi docens (mb. előadó) Egyházi Közigazgatási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi tanár DDr. Zakar Polikárp O.Cist egyetemi tanár Egyházi Eljárásjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi tanár dr. jur. Lefkánits György lie. iur. can. (mb. előadó) Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Dr. Gudenus, Philipp egyetemi docens Dr. Szilágyi Csaba egyetemi docens Magántanárok: Dr. Elmar Gütthof (Privatdozent) Dr. Markus Müller (Privatdozent) Rendszeresen meghívott külföldi előadók: Dr. Manlio Bellomo, Dr. Orazio Condorelli, Dr. Carlos J. Errázuriz M., Dr. Carl Gerold Fürst, Dr. Janusz Kowal S. J., DDr. Peter Landau, Dr. Cyril Vasil S.J. 62 �11. Hallgatói érdekképviselet Hallgatói Önkormányzat (HŐK) Szentkirályi u. 26. (hátul az udvarban). Telefon: 429-7269 E-mail: hok@jak.ppke.hu Honlap: http://www.hok.jak.ppke.hu/ IWIW Klub: Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Hallgatói Önkormányzat [PPKE JÁK HŐK], Ügyfélfogadás: lásd honlapon. A kari HŐK elnöke: Szilágyi Demeter (A választmány tagjairól és a tisztségviselőkről a honlapon tájékozódhat!) A kari hallgatói lap: ÍTÉLET honlap: http://www.itelet.jak.ppke.hu/ felelős szerkesztője: Dr. Koltay András terjesztési igazgató: Szendrödi Szabolcs Feladat- és hatáskörök - A Kar Hallgatói Önkormányzata (HŐK) a hallgatók kizárólagos érdekképviseleti szerve. A HŐK elsődleges feladata a kari hallgatói érdekképviselet. - A HŐK a Kar/Egyetem testületéiben - pl. Kari Tanácsban - képviseli a hallgatók álláspontját. - Egyetértési jogot gyakorol a hallgatókat érintő szabályzatok tekintetében (pl. a hall­ gatói követelményrendszerre vonatkozó szabályzat). - A hallgatói juttatási rendszer működtetésében közreműködik (pl. ösztöndíjak és támogatások elosztása). - A HŐK bonyolítja le a diplomaátadó ünnepségeket, és minden évfolyam végzős hallgatóiról tablót készíttet; a végzősök minden évben évkönyvet kapnak. - A HŐK évente májusban megrendezi a Pro Facultate kari napot, amikor kerti sütögetés és borozgatás keretében kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség az oktatókkal, diáktársakkal. E rendezvény keretében kerül sor a Pro Facultate-díj, Hallgatókért és a Hallgatói Mozgalomért díj átadására is. - A gólyatáborok és gólyabálok megrendezésének célja az első éves hallgatók bevoná­ sa a kari/egyetemi közösségi életbe. - Hagyományos rendezvényünk a március 15-i hajókirándulás, amelynek keretében hallgatótársainkkal együtt a Duna vizén hajózva töltjük a nemzeti ünnepet. - Egyéb rendezvények: koncertek, partik, sportprogramok, bajnokságok. - A tutori rendszer keretében a Kar felsőbb éves hallgatói a hallgatók kis csoport­ jainak rendszeres szakmai segítésére törekednek a képzés során, hogy segítsék az újonnan felvett hallgatók beilleszkedését az Egyetem közösségébe. 63 �12. Könyvtár Szentkirályi u. 30.1. emelet Telefon: 4297-231, 4297-200/331 mellék, 4297-233 E-mail: könyvtar@jak.ppke.hu Vezető: Kalocsai Ilona Hagyományos szolgáltatások A Könyvtár használata ingyenes. Beiratkozás: érvényes diákigazolvánnyal a könyv­ tári nyitva tartás ideje alatt. Nem lehet a könyvtári dokumentumokat kölcsönözni, de fénymásolási lehetőség van. Fénymásolás: térítés ellenében, a könyvtár előterében lévő gépen 8 Ft/oldal, az egyetem központi ROBINCO fénymásoló műhelyében 7 Ft/oldal. A könyvtári doku­ mentumokat csak a kérőlap kitöltése és a diákigazolvány leadása ellenében, a fénymá­ solás idejére adjuk ki a hallgatóknak. Olvasótermek -Nagyolvasó (101 sz. terem: 80 olvasói hellyel) Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 900-1800, péntek: 900-1600, szombat: 1000-1400 Helyben olvashatók a könyvtár állományában található szakkönyvek, kéziköny­ vek, tankönyvek, szakdolgozatok, folyóiratok. Az Olvasóteremben szabadpolcon az állományunk 60%-a, mintegy 17 ezer kötet szakcsoportok szerint rendezett, a tan­ könyvek külön találhatók, a folyóiratok a galérián vannak elhelyezve. -Kisolvasó (119 sz. terem: 20 olvasói hellyel) Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 900-1600, péntek: 900-1400 Új olvasótermünk szabadpolcon lévő állományának döntő része a kar különbö­ ző oktatási formáihoz (BA, továbbképzés, osztatlan képzés)) szükséges tankönyvek, jegyzetek, alapvető kézikönyvek, szótárak. A klimatizált olvasóteremben lehetőség van a WIFI internet használatára is. Tájékoztatás Szaktájékoztatás kérhető az olvasótermekben szolgálatot teljesítő könyvtárostól a könyvtár állományáról, a katalógusunk használatáról. Egyetemünkön integrált elektronikus könyvtári rendszer működik a HunTéka, amelynek a Olvasói katalógus (WEB OPAC) modulját használják az olvasóink. Naponta 8 és 16 óra között, telefonon is kérhető felvilágosítás. 64 �Szakdolgozatok A könyvtárban tárolt 1999-2009 közötti szakdolgozatok használatáról dékáni kör­ levél rendelkezik. Kizárólag tanszékvezetői írásbeli engedéllyel, az olvasóteremben lehet a dolgozatokba betekinteni, másolásuk tilos. A szakdolgozatok listája honlapun­ kon megtalálható. Könyvtárközi kölcsönzés Csak a kar oktatói számára van lehetőség a könyvtárközi kölcsönzésre. A magyar szakkönyvek beszerzése ingyenes, a külföldieké térítés köteles. Elektronikus szolgáltatások - Online katalógus a kari könyvtár Web-oldalain (www.jak.ppke.hu/konyvtár) Onli­ ne katalógus vagy Informatikai szolgáltatások/Könyvtár Online menüpont alatt. - Westlaw jogi (angol) adatbázis - HeinOnline jogi (amerikai) adatbázis - ElSZ-szolgáltatás keretében, különböző adatbázisok angol és magyar nyelven: pl. Web of Science, Magyar kiadású tudományos folyóiratok (Akadémiai J. Collection) - EBSCO folyóirat-adatbázisok (angol nyelvű szakfolyóiratok) - Könyvtári katalógusok (pl. MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus, HunKat, Karlsruher Virtueller Katalog, Social Science of Information stb.) - Magyar Katolikus Egyház kínálata - elektronikus dokumentumok Könyvtári Informatikai Labor Nyitva tartás: hétfő-péntek: 900-1800, szombat: 1000-1400 A könyvtár előterében elhelyezett, 10 internetes kapcsolattal rendelkező számitógépes labor feladata: elsősorban az oktatási igények kielégítése, a Neptun rendszer haszná­ lata. A Könyvtár katalógusához és egyéb elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzá­ férés biztosítása. 65 �13. Informatikai szolgáltatások - Kari honlap: hallgatók informálása, benne a hallgatói oldalakra a HÖK-ön keresztül kérhető információ feltöltése (www.jak.ppke.hu); - Hallgatói honlap: a kari HŐK kezelésében működő portál (www.hok.jak.ppke.hu); - Elektronikus levelezés: hallgatói postafiók (25 MB tárhely) - hallgatói webmail fel­ használói azonosító az Informatika Laborban igényelhető; - Kari levelezőlisták: hallgatok@jak.ppke.hu létező információs fórum. Egyéb hall­ gatói levelezőlisták megnyitására és használatára is van lehetőség. A jelenleg működő hallgatói levelezőlisták a honlapon az INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SEGÉDPROGRAMOK/LEVELEZŐLISTÁK rovatban megtekinthetők. - Saját honlap kialakítási lehetőség a hallgatói postafiók igénylésével párhuzamosan; - Fakultatív kurzusok, tanfolyamok hallgatók részére (web-szerkesztés, logika, Neptun-kezelés stb.) - Kari intranet: felhasználói azonosító az Informatika Laborban igényelhető; - Students Fórum - az interneten keresztül kari autentikációval (hallgatói azonosí­ tóval) elérhető - intranetén keresztül használható osztott tárhely. Az oktatók által kiajánlott anyagok internetes elérésére is szolgál, (kari honlap INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/STUDENTSFORUM); - DVD Jogtár+: A kari intranetről (a hallgatói terminálokról is) elérhető; - HUNTÉKA: A könyvtári állomány elérhető az internetről, a honlapon keresztül. (INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/KÖNYVTÁR-ONLINE); - A Neptun rendszer a kari honlap nyitólapján keresztül is elérhető, a rendszerrel kapcsolatos információs oldalakkal együtt; - HelpDesk szolgáltatás az Informatika Laborban nyitvatartási időben; - Select, Campus és egyéb szoftverek liszenszelési és telepítési támogatása az Infor­ matika Laborban nyitvatartási időben; - Nyomtatás: 20 Ft/oldal költségtérítés ellenében mindkét hallgatói laborból lehet nyomtatni, a nyomtatást átvenni az Informatika Laborban lehet; - Szkennelési lehetőség az Informatika Laborban; - CD írási, másolási lehetőség az Informatika Laborban, hozott CD-re; - Látássérült környezet 1 munkaállomáson az Informatika Laborban; - Az EISZ szolgáltatások elérése; (www.eisz.hu); - A HeinOnline és a Westlaw jogi adatbázis Karunkról elérhető; - További elérhető adatbázisok linkjei megtalálhatók a kari honlap INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK/SZAKMAI ADATBÁZISOK rovatban; - Az udvaron a Gesztenyéskertben, az aulában és a könyvtári Tankönyv Olvasóte­ remben WIFI internet-csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre; - A Karon 3 internet-csatlakozású open gép áll folyamatosan a hallgatók rendelke­ zésére. Felhívjuk a hallgatók figyelmét a HIK (Kempelen Farkas Hallgatói Információs Köz­ 66 �pont) szolgáltatásaira és közelségére (www.hik.hu)! Az informatikai szolgáltatások igénybevételekor a NETIKETT, az egyetemi AUP és a vonatkozó kari szabályzatok betartása kötelező. Számítógépes termek Informatika Labor (Szentkirályi u. 28.1. emelet 101.), 50 számítógép HelpDesk: 260-as mellék, helpdesk@jak.ppke.hu Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 800-1600, pénteken 800-1330 Oktatóterem'. Informatika Gyakorló (Szentkirályi u. 28.1. em. 106), 20 számítógép 14. PROFEX JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI BEJELENTETT SZAKNYELVI VIZSGAHELY - IDEGEN NYELVI LEKTORÁTUS Tájékoztató a PROFEX jogi és közigazgatási szakmai nyelvvizsgáról A PROFEX államilag elismert, háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi- és közigaz­ gatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le. Az állami elismertség azt jelenti, hogy a PROFEX vizsgabizonyítvány birtokosa ugyanolyan előjogokat és előnyöket élvez, mint azok, akik más, államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi vizsgát tettek. Ezek közül legfontosabbak a felsőok­ tatási intézményekben tett felvételi vizsgák pontszámának emelése, a diplomaszerzés feltételének teljesítése és a nyelvpótlékra való jogosultság megszerzése. A három fokozat (alap, közép és felső) kialakításakor a vizsga kifejlesztői a ma­ gyarországi hagyományokat követték, ugyanakkor - az állami akkreditáció követel­ ményeinek is eleget téve - az Európa Tanács nyelvtudásszintekre vonatkozó ajánlásait is szem előtt tartották. Az alap-, közép- és felsőfok követelményei a vizsga nyelvétől függetlenül egységesen meghatározottak, és egymástól jól elkülöníthetők. A kétnyelvűség egyrészt azt jelenti, hogy a vizsga a magyarországi nyelvtanulók illetve zömében magyar anyanyelvű vizsgázók nemzetiségéből fakadó szükséglete­ inek, igényeinek és nyelvtanulási céljainak messzemenő figyelembevételével került kifejlesztésre, amelyek közül a nyelvi sajátosságok különös hangsúlyt kaptak. Más­ részt, a nyelvi közvetítő készség (fordítási készség) vizsgálatára a vizsga mindhárom fokán sor kerül. A szaknyelvi jelleg az, ami a PROFEX nyelvvizsgát más, ugyancsak államilag elismert és szintező nyelvvizsgáktól megkülönbözteti. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a vizsgát azoknak ajánljuk, akik a jog, illetve a közigazgatás iránt személyes okok mi­ att vagy hivatásuknál fogva érdeklődnek (joghallgatók, államigazgatási karok hallga­ tói, gyakorló jogászok, közigazgatásban dolgozók, jogi asszisztensek stb.) Különösen 67 �ajánljuk azoknak a hallgatóknak, akik elvégezték a Bevezetés a jogi szaknyelvije c. szabadon választható kurzusunkat angol ill. német nyelven. A PPKE JAK a fentieket mérlegelve, azért csatlakozott bejelentett vizsgahelyként a vizsgarendszerhez, hogy egyetemünkön belül tudjunk lehetőséget adni hallgatóink számára a szakmai nyelvvizsga letételére. A vizsgák évente kétszer, áprilisban és novemberben kerülnek megrendezésre. A je­ lentkezés határideje a mindenkori vizsgaidőszak első napja előtti 30. naptári nap. A PPKE JÁK Nyelvi Lektorátusa a vizsgákat megelőzően 30 órás, 10 hetes fel­ készítő kurzusokat szervez közép- és felsőszinten kiváló, évek óta jogi szaknyelvet oktató tanárok vezetésével. A tanfolyamok ára: középfok: 30 000 Ft., felsőfok: 35 000 Ft. Vizsgadíjak: Szóbeli - A írásbeli - B Komplex - C Középfok 9 000 11 000 20 000 Felsőfok 12 000 13 000 25 000 Információ: PPKE JÁK Nyelvi Lektorátus 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. 363. sz. Telefon: 429-72-32 e-mail: lektoratus@jak.ppke.hu, http: www.jak.ppke.hu/nyelv 68 �15. Pályázati, karrier-tanácsadási ÉS EGYÉB MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJLEHETŐSÉGEK 15.1. Pályázati és Forrásszervező Iroda 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Tel: 429-7200/310 Fax: 429-7238 E-mai 1: pályázati. iroda@jak.ppke.hu Vezető: dr. Szilágyi Pál Félfogadás: hétfő-csütörtök ll00-1200 és 1400-1500, pénteken 1000-1200. Munkatársak: Nagy Olivér pályázati adminisztrátor Czoborné Tóth Ibolya pénzügyi referens Tevékenység: Legfőbb feladatai: - kari intézményi pályázati lehetőségek felkutatása és a pályázatok lebonyolítása; - a hallgatók és oktatók számára pályázati információ- és segítségnyújtás az alábbi témákban: * graduális hallgatók számára magyarországi és külföldi pályázati lehetőségek a graduális képzés ideje alatt; ^posztgraduális és posztdoktori pályázatok már végzett és/vagy doktorált kuta­ tók számára; *nemzetközi tudományos kutatási együttműködésekre irányuló pályázatok. 69 �15.2. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. em. 138. Telefon/fax: 06-1-429-7263 e-mail: kszki@jak.ppke.hu honlap: www.jak.ppke.hu/international Vezető: Dr. Tóth Tihamér kutatási dékánhelyettes Munkatársak: dr. Pogácsás Anett TDK-koordinátor dr. Szilágyi Pál kutatásszervezési és külügyi koordinátor Locskay Mercédesz Erasmus-koordinátor Pollák Zsuzsanna kutatásszervezési és külügyi koordinátor Tevékenység: A Kutatásszervezési és Külügyi Iroda jelentősebb tevékenységei közé tartozik a ka­ ron a kutatásszervezés, a tudományos kapcsolatok építése és szervezése, az oktatói tudományos fejlődés támogatása, és a kar tudományos profiljának gondozása. A kül­ ügyi tevékenységek közé tartozik az Erasmus-program koordinálása, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és új kapcsolatok kiépítése, az oktatók nemzetközi munkássá­ gának elősegítése és támogatása. Intézményi szintű alaptevékenységei közé tartozik a nemzetközi és hazai kutatási együttműködések kiépítése és az együttműködések koordinálása. A KSZKI tevékenységei közé tartozik továbbá a kari TDK, az OTDK és a tehetséggondozó program működtetése, a tudományos és egyéb szakmai kari kiadványok és a tudományos rendezvények gondozása. 70 �15.3. Karrier Iroda 1088 Szentkirályi u. 28.1. emelet 137. Telefon: 429-7200 Telefax: 266-5286 Honlap: www.jak.ppke.hu/karrier E-mail: karrier@jak.ppke.hu Munkatársak: Sergő András (338-as mellék), Nagy Olivér (310-es mellék) Ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök 1100-1200 és 1400-1500, péntek 1000-1200 Intézetünket minden nap zárva tartjuk 1200-1245 között. A Deák Ferenc Továbbképző Intézet keretén belül működik a Karrier Iroda is, amelynek legfontosabb feladata a végzős és a karon oklevelet szerzett hallgatók pályaorientációjának és elhelyezkedésének segítése. E célt szolgálja a volt hallgatók el­ helyezkedésének nyomon követése is. *Gyakornoki és állásajánlatok: az állami és magánszektor jogászi és igazgatási munkahelyeit közvetítjük a végzős, illetve már oklevéllel rendelkező hallgatóink szá­ mára. így még a tanulási időben „kipróbálhatják” magukat és értékes tapasztalatokat szerezhetnek, illetve segítséget kaphatnak első munkahelyük megszerzéséhez. * Képzések, tréningek, előadások: fontos, hogy a pályakezdők minél eredmé­ nyesebben alkalmazkodjanak a különböző szektorok munkaerő-piaci elvárásaihoz. Ebben segítenek képesség- és készségfejlesztéssel, tárgyalástechnikával, kommu­ nikációval, retorikával, pályaorientációs és pályakezdést támogató jogi, gazdasági, számviteli tanácsadással foglalkozó programjaink. * Karrier nap: kiemelt célunk, hogy hallgatóink személyesen is találkozhassanak a majdani munkaadókkal, a karunkon oklevelet szerző hallgatók iránt érdeklődő cégek pedig bemutatkozhassanak. A karrier nap programját önismereti, grafológiai, munka­ helyi beilleszkedést segítő tanácsadás színesíti, és alkalom nyílik a jogi hivatásrendek, a közigazgatás, valamint a piaci szféra képviselőivel folytatott beszélgetésre. * A diplomás pályakövetési rendszer (DPR): nemcsak azt jelenti, hogy figye­ lemmel kísérjük azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik az intézményünkben sze­ reztek oklevelet, hanem e tevékenységünk elősegíti a közösség- és identitástudat erő­ södését a Kar és volt hallgatói között, keretet biztosít egymás kölcsönös támogatására, a kapcsolatok mélyítésére. Aktuális ajánlatainkról tájékozódjon honlapunkon: www.jak.ppke.hu/karrier! 71 �16. Kari LELKÉSZSÉG A Szentkirályi u. 28. sz. épület földszintjén, a főbejárattól jobbra található az egyetem kápolnája, mely szabadon látogatható. A szorgalmi időszakban rendszeresen vannak szentmisék, általában a déli órákban. A szentmisék pontos ideje a kápolna melleti hir­ detőn, valamint a kari honlapon (főoldal, felső információs sáv „egyetemi lelkészség” menüpont alatt) is megtalálható. Az épület földszinti aulájából (bal oldali folyosó felé haladva) nyílik a lelkészi szoba. 2008 szeptemberétől Karunk lelkésze Alessandro Caprioli missziós atya. Szeretettel vár minden érdeklődőt beszélgetésre, szentgyónásra! A szentségek (keresztség, szentáldozás, bérmálás, házasság) vételére való felké­ szítő hittanórákat, valamint hetente egyszer nyitott találkozást és beszélgetést vezet majd házasságról és szexualitásról. A részleteket (hely, időpontok) a faliújságon fogja hirdetni. 17. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok Hallgatóink körében működik - színjátszó csoport (érdeklődni lehet a HŐK Irodában!) - kamarazenekar (érdeklődni lehet Dr. Gerencsér Balázsnál - Közigazgatási Jogi Tan­ szék), illetve az alábbi honlapon: www.jak.ppke.hu/zenekar) - kórus (érdeklődni lehet Alessandro atyánál, a Kari lelkészségen!) - Hét Csapás Néptánc Együttes (érdeklődni a Testnevelési Csoportnál lehet!) 18. Sportélet a Karon Testnevelési Csoportunk három tornaterem működtetését látja el. A földszinten egy szertornaterem, az első emeleten táncterem, a második emeleten pedig labdajátékte­ rem található. Egyetemi kosárlabda csapatunk van férfi és női vonalon egyaránt. Az Egyetemi és Főiskolás Bajnokságon kívül a Kosárlabda Szövetség NB II. osztályában is részt veszünk. Egyetemi néptánc csoportunk a Hét Csapás Néptánc Együttes kifejezetten a magyar néptánc oktatásával és hagyományőrzés ápolásával foglalkozik. Számtalan egyetemi és városi rendezvényen is fellépnek. Testnevelési Csoportunk folyamatosan szervezi az egyetemi hallgatók részére a természetjárást és az időszaki sportokat (sí táborok, vízi túrák, stb.). A Hallgatói Önkormányzattal közös szervezésben labdarúgó bajnokságot szer­ vez, és folyamatosan működik a röplabda szakosztály. 72 �Testnevelési Csoportunk koordinálja az Universitas Kupákon való részvételt és Magyar Egyetemi és Főiskolai Sport Szövetség (MEFS) által kiírt bajnokságokon való szereplést. így lehetőség nyílik atlétika, asztalitenisz, kosárlabda, labdarúgás, röplab­ da, vívás, sakk, szertorna...stb. sportágakban résztvenni. Minden szeptemberben indul a gólyabáli felkészülés, mely hagyományosan egye­ temünkön tanrendi órába is be van építve, így a leendő I. éveseknek a nyitó táncon való részvételt a testnevelés tantárgy elfogadásánál beszámítjuk. Egyetemi hallgatóinkból minden évben egy férfi és egy női sportolót felterjesz­ tünk a „Jó tanuló, jó sportolói” cím kitüntetésére. 19. Házirend A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának épületében (Szentkirályi utca 26-30.), az Egyetem szellemiségére tekintettel, az alábbi szabályok vonatkoznak. 1. Az épület munkanapokon reggel 7-től 20 óráig, 26-os épület sportterülete 21 óráig tart nyitva. A nyári szünet idején a zárás ideje 17 óra. Más időpontban (az Egyetem vezetőin kívül) csak írásbeli engedéllyel lehet az épületben tartózkodni. Az engedélyt a portán előzetesen le kell adni. 2. Az épületben az intézmény szellemiségének megfelelő, kulturált magatartás és be­ széd általános elvárás, különös tekintettel a kápolna környékre. 3. A hirdetőtáblákon hirdetést, plakátot elhelyezni csak engedéllyel lehet. A hirde­ téseket engedélyezésre a portán kell leadni. Az engedélyezett hirdetések csak hir­ detőtáblán helyezhetők el, más helyen (ajtó, ablak, fal stb.) hirdetést elhelyezni tilos. Az épületben reklámtevékenység csak dékáni engedéllyel folytatható. A hirdetésekre vonatkozó részletes szabályokat a 43/2006-os dékáni körlevél tartalmazza, mely a portán megtekinthető. 4. Kerékpár csak az udvar kijelölt részén tárolható. A személygépkocsik parkolási rendjét külön dékáni rendelkezés szabályozza. 5. A tantermekben étkezni, az egyetem területén szeszes italt fogyasztani csak az étteremben, illetve engedélyezett rendezvények alkalmával lehet. 6. Dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad. 7. Az előadótermekben mobiltelefon használata tilos. 8. A portás semmit sem vehet át megőrzésre. A talált tárgyakat a HŐK irodájában kell leadni. 9. A portás a teremkulcsokat kizárólag az órarendben szereplő tanároknak adhatja ki. 73 �10. Az irodák / tanszékek kulcsait az ott dolgozó munkatársak vehetik fel. A kulcs felvételét és leadását a munkatárs - az időpont megjelölésével - aláírásával hitelesíti. Hallgatónak kulcs nem adható át. 11. Az illetékesek által engedélyezett rendezvényeket előzetesen a Műszaki Osztályon is be kell jelenteni, és arról tájékoztatni kell a portaszolgálatot is. 12. Az Egyetem helyiségei csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. 13. Ha tüzet vagy füstöt észlel, kérjük tegye a következőket: azonnal értesítse a műszaki osztályt és a portát; ha szükséges, a térképen megjelölt útvonalon hagyja el az épületet; az épület elhagyásakor semmiképpen ne használja a lifteket. A tüzesetek megelőzése érdekében ne használjon semmiféle egyedi elektromos be­ rendezést. A részletes szabályokat a tűzrendészeti szabályzat tartalmazza. 14. A balesetet vagy rosszullétet a műszaki osztályon, illetve a portán kell bejelenteni. 15. A tantermek berendezését, felszerelését a teremből kivinni csak a Műszaki Osz­ tály engedélyével lehet. 16. Törekedve az energiatakarékosságra, a fölösleges világítást (beleértve a mosdók világítását is) le kell kapcsolni. 17. A hallgatók a lifteket csak indokolt esetben használják. 18. A portaszolgálat ügyeletese a házirend megszegéséről köteles a Dékánt és a Mű­ szaki Osztály vezetőjét tájékoztatni. Budapest, 2008. április 10. Dr. Schanda Balázs dékán 74 �II. AMIT MINDENKINEK ISMERNIE, TUDNIA KELL... A SZABÁLYZATOK A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hatályos szabályzatai a kari honlapon teljes ter­ jedelmükben elérhetők a HALLGATÓINKNAK/SZABÁLYZAT rovatban. Itt csak a hallgatók számára legfontosabb szabályzatokat jelentetjük meg. Az esetleges módosítások miatt, kérjük, kísérjék figyelemmel a honlap megfelelő rovatát! Kérjük, a szabályzatokat - saját érdekében alaposan tanulmányozza át! TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Egyetemi Tanácsa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.) 21.§ (4) bekezdés c) pontja alapján, a hall­ gatói követelményrendszer részeként - a Ftv. 32-33.§, 39-40.§, 46.§, 49-50.§, 57-60.§, 62-63.§, 73.§, 76.§, 125.§, 147.§, 15O.§, 154.§ és 160.§-ai, valamint a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 22-24.§-ai szerint - az alábbi szabályokat alkotja. I. rész Általános rendelkezések A szabályzat hatálya és értelmezése 148 .§ (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) hatálya az Egye­ temmel hallgatói jogviszonyban álló valamennyi személyre kiterjed, füg­ getlenül attól, hogy hallgatói jogviszonya mikor keletkezett.1 (2) A TVSZ hatálya a doktori képzés kivételével az Egyetemen valamennyi hallgatói jogviszonyban folytatott képzésre kiterjed. A szakirányú tovább­ képzésre vonatkozó rendelkezéseket a karok önállóan szabályozzák. (3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a képzésben résztvevő valamennyi okta­ tási szervezeti egységre, oktatóra, illetve az oktatásszervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó alkalmazottakra. (4) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet a szent tudomá­ nyok oktatása tekintetében jelen szabályzattól eltérhet. (5) Vita esetén a dékán vagy az általa megbízott dékánhelyettes hitelesen ér­ telmezi jelen szabályzatot, és kibocsátja a végrehajtásához szükséges ren­ delkezéseket. 1 Lásd még a 176.§ átmeneti rendelkezéseit. 75 �Tanulmányi ügyekben eljáró szervek Tanulmányi Bizottság (TB) 149 .§ (1) A karonként felállított Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: TB) jár el első fokon mindazon tanulmányi- és vizsgaügyben, amelyben a döntés joga nincs a dékánnak fenntartva. (2) így a TB dönt - a halasztott beiratkozás engedélyezéséről [154.§ (3) bek.] - a halasztott tárgyfelvétel engedélyezéséről [163.§ (7) bek.] - kedvezményes tanrend engedélyezéséről [164.§ (1) bek.] - vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezéséről [158.§ (2) bek.] - költségtérítéses hallgatók államilag támogatott helyre történő átsorolá­ sáról [162.§ (3) bek.]. (3) A TB a munkarendjében meghatározott egyes kérdések elbírálását, a dékán jóváhagyásával, írásban átruházhatja a Tanulmányi Osztály (továbbiakban: TO) vezetőjére. (4) A TB négytagú, elnöke a Kari Tanács által választott oktató. A TB további egy oktató tagját a Kari Tanács, két hallgató tagját a Hallgatói Önkormány­ zat (továbbiakban: HŐK) választja meg egy-egy évre. A TB munkájában - szavazati jog nélkül - részt vehet a TO képviselője is, valamint szükség esetén meghívottként az érintett tantárgy felelős oktatója. (5) A TB döntésének érvényességéhez az szükséges, hogy a döntéshozatalban legalább két személy (az elnök és egy hallgató tag) részt vegyen. A döntés egyszerű szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén az elnök sza­ vazata dönt. (6) A TB ülésezési rendjét - az illetékes dékánhelyettes jóváhagyásával - a bizottság elnöke határozza meg. (7) A TB első fokú döntése ellen - a határozat kézhezvételétől számí­ tott 15 napon belül - a dékánhoz (illetőleg az általa megbízott illetékes dékánhelyetteshez) lehet fellebbezni. (8) A dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhelyettes hatáskörébe tartozik első fokon - tagozatváltási, szakváltási kérelmek elbírálása [160-161.§] - önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása [155.§ (5) bek.] - a hallgatói jogviszony tanulmányi okból való megszüntetése [17O.§ (2) bek.] - más egyetem azonos szakáról átjelentkezni szándékozó hallgató átvé­ tele [159.§ (1) bek.] - a dékáni méltányossági kérelmek elbírálása [17O.§ (3) bek.]. (9) A Karon belüli jogorvoslati lehetőségek kimerítése után, - amennyiben az a hallgató jogszabályban, vagy egyetemi szabályzatban rögzített jogát sérti - a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához lehet fordulni. (10) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogor­ voslati eljárás csak a Ftv. 73.§ (2) bekezdés értelmében indítható. Kreditátviteli Bizottság 15O .§ (1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy saját intézmény­ ben más szakon szerzett kreditek elismeréséhez az ismeretanyag egyezésé­ nek mértékét a karonként felállított Kreditátviteli Bizottság (továbbiakban: KÁB) állapítja meg a szakfelelős (tárgyfelelős) vagy az illetékes tanszék véleményének figyelembe vételével. A Kreditátviteli Bizottság ezekről 76 �a Karok által megadott határidőig dönt. A KAB egyenértékűséget állapít meg akkor, ha a teljesített tárgy ismeretanyaga eléri a mintatantervben/tantárgylistában szereplő tárgy megkövetelt ismeretanyagának 75%-át. Az újra felvételt nyert hallgatók esetében a kérelmet nem a KAB-hoz, hanem a TOhoz kell benyújtani a beiratkozáskor. A tárgyak elfogadása a (7) bekezdés alapján történik. Kari rendelkezés a TVSZ 15O.§ (1) bekezdéséhez: A KÁB döntési határideje: dékáni körlevél alapján.2 (2) 3 A KAB legalább három és legfeljebb hét oktatóból áll. Tagjait - a Kar egyetemi tanárai vagy docensei közül - a dékán javaslatára a Kari Tanács választja úgy, hogy a szaktudományok minden főbb területe képviselve le­ gyen benne. A Bizottság elnökét a Bizottság tagjai közül a dékán nevezi ki. A KÁB megbízatása három évre szól. (3) A KÁB akkor határozatképes, ha ülésén a tagok többsége jelen van. (4) A KAB működési szabályait maga állapítja meg. (5) A KÁB döntése ellen az egyetem rektorához lehet jogorvoslattal fordulni. (6) 4 Az elismert tantárgyakat a Neptun rendszeren és a leckekönyvben érvé­ nyesíteni csak az előtanulmányi rend figyelembe vételével lehet. Az elismert tárgyak kreditpontjai az adott félévben a teljesített kreditekhez adódnak hozzá, ezen tárgyak azonban a féléves átlagok számításánál nem vehetők figyelembe, csak az összesített átlagszámításoknál. (7) A kérelmek benyújtásának menete: A hallgató abban az aktív félévében, amikor fel tudja venni a tárgyat, és el akarja fogadtatni, felveszi a tárgyfelvételi időszakban a Neptun rendszeren, majd a kari szabályozás szerint benyújtja véleményezett (Id. 1. bek.) kérel­ mét a KÁB-hoz. Ámennyiben a hallgató egyszerre több, egymásra épülő tárgyat akar elfogadtatni, hogy tovább léphessen, a tantárgyblokk első ele­ mét felveszi, és benyújtja az összesre az elismerési kérelmet. Amennyiben a KÁB a kérelmet pozitívan bírálja el, a tanulmányi előadó az adott félévre a blokk összes tagját a Neptun rendszeren elfogadja a hallgatónak, és a lec­ kekönyvbe is bevezeti. Ha a KÁB a blokknak nem minden tagját fogadja el, a tanulmányi előadó az egymásra épülés sorrendjében megszakítás nélküli elemeket fogadja csak el az adott félévben, a többit pedig a további aktív félévekben, az előtanulmányi rend figyelembevételével. Kari rendelkezés a TVSZ 15O.§ (7) bekezdéséhez: A kérelmet a 151.§ (1) bekezdésének megfelelően a szorgalmi időszak második hete péntek 12h-ig kell a Kari Titkárságon benyújtani. A kérelem csak a tanszék írásbeli véleményével együttfogadható el.5 A kérelmek benyújtási és elbírálási rendje 151.§ (1) Bármilyen kérelmet csak a megfelelő formanyomtatványon lehet benyújta­ ni, a kérelemhez csatolt, kitöltött tértivevénnyel ellátott és ennek megfelelő­ en felbélyegzett, saját névre megcímzett borítékkal. A kérelemhez csatolni kell a kérelem indokául szolgáló igazolást és az előírt szolgáltatási díj befi­ zetéséről szóló bizonylatot is. A kérelem csak akkor kerül elbírálásra, ha a hallgató leckekönyve le van adva a TO-n. A hiányosan benyújtott kérelmek nem kerülnek elbírálásra. (2)6 A kérelmek benyújtási határideje 2 3 4 5 6 Megállapította a Kari Tanács 17/2008. (V. 9.) sz. határozata. Módosította az ET 446/2008. (IV. 25.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 77 �- kedvezményes tanrendi kérelem esetén: a regisztrációs hét péntekje - átvételi, szakváltási kérelem esetén: augusztus 10. - tagozatváltási, vendéghallgatói jogviszony engedélyezése iránti kére­ lem esetén: a regisztrációs hetet megelőző legalább két hét - halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelem esetén: a szorgalmi idő­ szak második hetének péntekje - átsorolási kérelem esetén: július 15., illetve január 25. - a KÁB-hoz benyújtandó kérelem esetén: Kari szabályozás szerint Kari rendelkezés a TVSZ 15L§ (2) bekezdéséhez: A KÁB-hoz benyújtandó kérelem határideje a szorgalmi időszak 2. hete péntek 12h.7 (3) A kérelmek elbírálási határideje: a benyújtást követő harminc nap. A közlés, tájékoztatás szokásos módja az Egyetemen 152.§ (1) A Kar hallgatóval szembeni közléseinek formái a beiratkozáskor kézhez kapott tanulmányi tájékoztató, a TO hirdetőtábláján (továbbiakban: hirde­ tőtábla) elhelyezett nyilvános tájékoztató, a kari honlap, a NEPTUN üzenet, az e-mail és a postai úton továbbított levél. (2) A teljes hallgatóságot vagy a hallgatók csoportját érintő közléseket a hir­ detőtáblán kell elhelyezni, és a kari honlapon kell megjelentetni. Az ilyen jellegű tájékoztatásról egyénenként NEPTUN üzenet is küldhető. (3) A konkrétan egy hallgatót érintő közlést NEPTUN üzenet formájában, vagy e-mailben - kivételesen postai úton továbbított levélben - kell közölni. (4) A hallgató kötelezettsége a TO hirdetőtáblájának vagy a kari honlapnak, e-mail levelezésének és a NEPTUN rendszer üzeneteinek folyamatos nyo­ mon követése. Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől, illetve kihelyezéstől számított 10. napon közöltnek kell tekinteni. II. rész A képzés rendszere, az oktatás rendje A képzés rendszere 153 .§ (1) Az Egyetemen a képzés az Egyetemi Tanács által elfogadott képzési prog­ ram alapján folyik. A képzési program része a tanterv, amelyet a Karok az oktatási miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján készítenek. (2) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljo­ gosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzés képzési és kimeneti kö­ vetelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - öszszefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább kettöszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a sza­ kok mintatantervei határozzák meg. (3) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mes­ terképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A 78 7 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. �képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a szakok mintatantervei határozzák meg. (4) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egysé­ ges, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő leg­ alább tíz és legfeljebb tizenkét félév. Hallgatói jogviszony keletkezése, beiratkozás, regisztráció (bejelentkezési eljárás), jogviszony szüneteltetés 154 .§ (1) A Karon az kezdheti meg tanulmányait, aki a Karra felvételt vagy átvételt nyert, és a Karral hallgatói jogviszonyt létesített. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hallgatónak a beiratkozáskor nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, il­ letve eddigi tanulmányai során mely felsőoktatási intézmény(ek)ben, hány államilag támogatott félévet vett igénybe. (2) A felvételről és a beiratkozás időpontjairól, szabályairól levélben kell érte­ síteni a felvételt nyert jelentkezőt. A dékán gondoskodik arról, hogy a ta­ nulmányaikat megkezdő hallgatók a beiratkozáskor megkapják az írásos tanulmányi tájékoztatót. (3) Amennyiben a felvételt nyert jelentkező a beiratkozáskor önhibáján kívül nem tud megjelenni, halasztott beiratkozási kérelmet nyújthat be a TB-hez, indoka igazolásának csatolásával, a szorgalmi időszak második hetének vé­ géig(4) A hallgatónak az első megkezdett félévet követően félévente a képzési idő­ szak megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait (ak­ tív lesz a féléve a következő félévben), vagy az adott félévben tanulmányait szünetelteti (féléve passzív lesz). A regisztráció feltétele a lezárható állapot­ ban leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak aktív féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. A határidőket a karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 154.§ (4) bekezdéséhez: A határidőket a dékán állapítja meg a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben.8 (5) Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha - leckekönyve le van adva a TO-n, - az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá­ nyosságot kért és kapott, - esetleges fizetési kötelezettségének (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) a Karok által megadott határidőig eleget tett, - a kari szabályozás szerinti határidőig legalább 1 tantárgyat felvett. Kari rendelkezés a TVSZ 154.§ (5) bekezdéséhez: A határidőket a dékán állapítja meg a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben.9 A hallgatói jogviszony szüneteltetése 155 .§ (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kö­ telezettségének nem kíván eleget tenni, hallgatói jogviszonya szünetel (be­ jelentett passzív féléve lesz). 8 Megállapította a Kari Tanács 17/2008. (V. 9.) sz. határozata. 9 Megállapította a Kari Tanács 17/2008. (V. 9.) sz. határozata. 79 �(2)10 Bejelentett passzív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha - leckekönyvé le van adva a TO-n, - az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá­ nyosságot kért és kapott - szüneteltetési szándékát legkésőbb a dékáni körlevélben meghatározott határidőig a NEPTUN-rendszeren keresztül bejelenti ( 3)11 Be nem jelentett passzív féléve akkor lesz a hallgatónak, ha - az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltá­ nyosságot kért és kapott - bejelentési kötelezettségét elmulasztja (4) A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hoszszabb, mint két félév Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesí­ tése (egy aktív félév lezárása) után kerülhet sor. Ha a hallgató két félév szü­ neteltetés után sem jelent be aktív félévet, hallgatói jogviszonya megszűnik. [17O.§ (2) bek. b)] (5) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogvi­ szonyból eredő kötelezettségének szülés, baleset, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Amennyiben a hallgatói jogvi­ szony szüneteltetésére a hallgató önhibáján kívül kényszerül, és azt megfe­ lelően igazolja, erre az időszakra nem érvényes a 2 féléves korlátozás. Az erről szóló igazolást legkésőbb a harmadik passzív félév regisztrációs he­ tének végéig kell benyújtani, s az indok megalapozottságáról a dékán dönt. (6) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként meg­ határozott időre eltiltják a tanulmányok folytatásától. (7) A passzív félév alatt a hallgatónak a Karral fennálló hallgatói jogviszonya szünetel, annak időtartama alatt hallgatói jogait nem gyakorolhatja. A félév utólagos passzívvá nyilvánítása 156 .§ (1) A hallgató aktív félév bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónapon belül írásban a TO-n visszavonhatja. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz. (2) A hallgató - a TO-n írásban bejelentve - tanulmányai során egy alkalom­ mal az (1) bekezdésben megjelölt határidő elteltét követően is, de legfeljebb a szorgalmi időszak végéig, írásban, a TO-n visszavonhatja az aktív félév bejelentését. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz. Értelmező rendelkezés a TVSZ 156.§ (2) bekezdéséhez: A CV vizsgaidőszakot igénybe vevő hallgató esetén a félév utólagos passzívvá nyilvánítása a hallgató CV vizsgára történőjelentkezéséig lehetséges.12 (3) A félév utólagos passzívvá nyilvánítása esetén, az (1) és (2) bekezdésekben megjelölt esetekben egyaránt, az államilag támogatott státusban levő hall­ gató egy államilag támogatott félévet felhasznál, a költségtérítéses képzésű státusban levő hallgató pedig a költségtérítés fizetése alól nem mentesül. Az oktatás rendje 157 .§ (1) Az Egyetemen az oktatás féléves rendben folyik. A félév két része a szorgal­ mi és a vizsgaidőszak. A szorgalmi időszak tizenöt, az ezt követő vizsga­ időszak pedig legfeljebb hat hét. A szorgalmi időszak első hete a regisztrá­ ciós hét. A regisztrációs héten nappali tagozaton tanórák nincsenek. (2) A hallgató tanulmányai során a beiratkozáskor a tanulmányi tájékoztatóban 80 10 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 11 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 12 Megállapította a Kari Tanács 17/2008. (V. 9.) sz. határozata. �kézhez kapott, - a szak képzési idejéig érvényben lévő - a szak(ok) tan­ tervében (tanterveiben) meghatározott tantárgyakat köteles eredményesen teljesíteni. (3) A tanév rendjét a dékán állapítja meg. Kari rendelkezés a TVSZ 157.§ (3) bekezdéséhez: A tanév rendjét a dékán állapítja meg a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben.13 (4) Az Egyetemen az órák látogatása kötelező. Vendéghallgatás, átvétel, tagozatváltás, szakváltás, átsorolás Vendéghallgatás 158 .§ (1) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, illetve a PPKE más karának előadásain és foglalkozásain, ha tanulmányi kötelezettségét ez nem zavarja. A Kar hallgatói jogosultak más magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézmény tantárgyainak elvég­ zésére, és kérhetik azok elismerését képzésük részeként. Az ennek során felmerült költségeket a Kar nem téríti meg. A vendéghallgatói jogviszony létesítésének a feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. A vendéghallgatói jogviszony során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredmé­ nyébe a KAB előzetes engedélyével számítható be. A beszámításra vonat­ kozó kérelmet a lehallgatást megelőző félév szorgalmi időszakának a végéig kell benyújtani. (2) A TB dönt arról, hogy vendéghallgatói jogviszony keretében más egye­ tem hallgatója fogadható-e a Karon. A vendéghallgatói jogviszonyba fel­ vett hallgatónak a Kar „V” jellel kezdődő törzskönyvi számot ad, és a hall­ gatóról törzslapot állít ki. A vendéghallgató leckekönyvet nem kap, csak kreditigazolást, jogviszonya megszűnésekor Átvétel 159 .§ (1) A Karok más egyetem azonos szakáról átvehetnek hallgatót. Az átvételről a dékán dönt. (2) Az átvétel a következő feltételek együttes teljesülése esetén engedélyez­ hető: - a hallgató a másik intézményben az átvétel napjáig hallgatói jogvi­ szonnyal rendelkezzék - a hallgató legalább 60 teljesített kreditponttal rendelkezzék, - a hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlaga elérje a 3,51-et, - vizsgajegyei között ne legyen négy vagy több kijavítatlan elégtelen. Kari rendelkezés a TVSZ 159.§ (2) bekezdéséhez: A más felsőoktatási intézményben teljesített tantárgyakból osztatlan képzésben legfeljebb 200 kredit, alapképzésben legfeljebb 120 kredit, mesterképzésben pedig legfeljebb 80 kreditfogadható be.14 (3) Átvétel esetén a hallgató megszünteti jogviszonyát korábbi anyaintézmé­ nyével, és a Karral létesít hallgatói jogviszonyt. 13 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 14 Megállapította a Kari Tanács 30/2009. (X. 2.) számú határozata. 81 �Tagozatváltás 16O .§ A dékán indokolt és méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti saját hallga­ tójának az átlépést egyik tagozatról a másik tagozatra (tagozatváltás). Tago­ zatváltás esetén a tanulmányok csak költségtérítéses formában folytathatók. Szakváltás 161 .§ A dékán indokolt esetben engedélyezheti saját hallgatójának az átlépést egyik szakról a másik szakra (szakváltás). A szakváltást a karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 161.§-hoz: Szakváltást a JAK következő szakjai között lehet engedélyezni: BA szakról másik BA szak­ ra, MA szakról másik MA szakra, osztatlan jogász szakról BA szakra, BA szakról osztatlan jogász szakra és MA szakról osztatlan jogász szakra.15 Átsorolás 162 .§16 Az átsorolás szabályait a HTJSZ tartalmazza. Átmeneti rendelkezés a TVSZ 162.§ szakaszához: A 2007/2008-as tanév előttfelvett hallgatók esetén a következő átsorolási szabályokat kell alkalmazni. (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy ta­ nulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére költségtérí­ téses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. Kari rendelkezés a TVSZ 162.§ szakaszához tett átmeneti rendelkezéshez: A nem beiratkozott hallgatók helyére a dékán jelöli ki a 162.§ (4) alapján a hallgatókat a tanulmányi rangsor alapján. A magasabb kreditszámmal rendelkező hallgatókat előnyben kell részesíteni. Az átsorolással kapcsolatban a hallgatóknak kérelmet kell előterjeszte­ niük.17 (2) A TO minden félév szorgalmi időszakának végéig kifüggeszti a hirdetőtáb­ láján a felszabadult államilag támogatott helyeket. (3) A már legalább 60 kreditet teljesített költségtérítéses hallgatók a 151 .§ (2) bekezdésben megadott határidőig kérelmezhetik a TB-nél a felszabaduló államilag támogatott helyekre való átsorolásukat. (4) Az átsorolásnál a TB a következő szempontokat veszi figyelembe: a) a hallgatók század pontosságra kerekített halmozott (kumulált) súlyo­ zott tanulmányi átlagát b) azonos kumulált átlagú hallgatók esetében az államilag elfogadott nyelvvizsgákat, (ebben az esetben egy középfokú C típusú nyelvvizs­ ga 2 pontot, egy felsőfokú C típusú nyelvvizsga 3 pontot ér), c) ha a jelentkezők között az a) és b) pontok alapján sincs különbség, akkor a hallgatók megszerzett kreditjeinek és aktív féléveinek hányadosát. 82 15 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 16 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 17 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. �A tárgyak meghirdetése és felvétele, a kedvezményes tanrend A tárgyak meghirdetése és felvétele 163.§ (1) A tantárgyakat a Neptun rendszeren kell meghirdetni, az előző félév szor­ galmi időszakának végéig, a tantárgy leírásával, a kötelező tananyag felso­ rolásával, az oktató és vizsgaforma megadásával, a fogadható jelentkezők minimális és maximális létszámával. A tanórák időpontjának és az évközi követelmények megadásának határidejét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (1) bekezdéséhez: Határidő: az őszi félévi tárgyak meghirdetésénél augusztus első munkanapja, a tavaszi félévi tárgyak meghirdetésénél pedigjanuár első munkanapja.'8 (2)19 Vizsgakövetelménnyel záruló tantárgyak meghirdethetők és indíthatók tanórák megtartása nélkül (CV kurzus). Ebben az esetben a tantárgy felvé­ telének feltétele a félévközi követelmények teljesítését igazoló aláírás meg­ léte (a Neptun rendszerben). (3) Vizsgával záruló kötelező tantárgyakhoz minden félévben kurzus(oka)t kell meghirdetni, a mintatanterv szerinti aktuális félévükben a tanórák megtar­ tásával (00 vagy 01, 02,... kurzus), míg keresztfélévükben csak a vizsgázás lehetőségével (CV kurzus). (4) A tárgyfelvétel a kari hirdetmény szerint, képzésenként eltérő időpontban történik. A hirdetményt legkésőbb az előző félév szorgalmi időszakának végéig ki kell függeszteni a hirdetőtáblán, és a honlapra is fel kell tenni. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (4) bekezdéséhez: A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél.20 (5) A tantárgyak felvehetöségét a mintatantervben meghatározott, és a Neptun rendszeren beállított előtanulmányi rend szabályozza. Már teljesített tantár­ gyat újra felvenni nem lehet! (6) A tantárgyfelvétel lezárása a kari hirdetményben szereplő időpontban történik. A tárgyfelvétel lezárása után a tanulmányi előadók a Neptunból etikettre nyomtatják a felvett tárgyak listáját, és beragasztják a hallgató lec­ kekönyvébe. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (6) bekezdéséhez: A kari hirdetmény a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél.2' (Jj22 Amennyiben a hallgató a tárgyfelvételi időszakban valamely okból nem vesz fel egy tárgyat, amelyet egyébként az előtanulmányi rend megengedett volna számára, úgy a hallgató a regisztrációs hét lezárását követő első hét végéig szolgáltatási díj befizetése ellenében, illetve az azt követő második hét végéig a szolgáltatási díj kétszeres összegének megfizetése ellenében felveheti. Halasztott tárgyfelvétel iránti kérelmet nyújthat be a hallgató a Tanulmányi Bizottsághoz ezen időszak lezárultával, amennyiben igazolni tudja, hogy a tantárgy aláírásául támasztott követelmények kérelem benyúj­ tásáig szükséges mértékét teljesítette. (8) Ha a felvett tantárgy követelményeit a hallgató nem teljesíti, a tárgyat egy későbbi félévben újra felveheti. Ebben az esetben a tárgyat újra kell hall­ gatnia. Egy tárgy legfeljebb három alkalommal vehető fel. [Id. 17O.§. (2) bek. d)] 18 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 19 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 20 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 21 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 22 Módosította az Egyetemi Tanács 314/2007. (X. 1.) sz. határozata. 83 �Értelmező rendelkezés a TVSZ 163.§ (8) bekezdéséhez: A tárgy újrahallgatása a CV kurzuson felvett tárgyra értelemszerűen nem vonatkozik.23 (9) A tárgy felvételi időszakban felvett tantárgyakat a hallgató köteles teljesíte­ ni. Ha a hallgatónak a tárgyat nem sikerül teljesítenie, vagy meg sem kísérli teljesíteni, nem teljesített tárgya keletkezik. Amennyiben a nem teljesített tantárgyainak összesített száma eléri BA és BSc képzésben a tizenegyet, az osztatlan képzésben a tizennyolcat, MA illetve MSc képzésben a hetet, hallgatói jogviszonya tanulmányi okból megszűnik. [Id. 17O.§ (2) bek. c)] Átmeneti rendelkezés a TVSZ 163.§ (9) bekezdéséhez: A nem teljesített tantárgyakat minden kredit rendszerű képzésben résztvevő hallgatónál kell számolni a 2006/2007. tanév őszi félévétől.24 (10) Államilag támogatott képzésben részesülő hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiséget 10%-kal meghaladó kredit ér­ tékű tárgyakat vehet fel térítésmentesen. Az ezen felül felvett tantárgyakért térítési díjat kell fizetni. E tantárgyak teljesítésére a szabadon választható tárgyakra vonatkozó szabályok érvényesek. Kari rendelkezés a TVSZ 163.§ (10) bekezdéséhez: ( 1) Az államilag támogatott hallgató a rájuk vonatkozó térítési és juttatási szabál alapján megállapított többlet kreditdíjat köteles fizetni, ha - az ismételt tárgyfelvételek kreditértékét is beleszámítva - az abszolutórium megszerzéséhez teljesítendő kreditszámot az adott szakra előírt összes kredit mennyiség 10%-ánál nagyobb mértékben túllépi. ( 2) Az (1) bekezdésben megállapított rendelkezést először a tanulmányaikat a 2009/2 es tanévben megkezdő hallgatókra kell alkalmazni.25 Kedvezményes tanrend 164 .§ (1) Az aktív félévet bejelentett [154.§ (4) bek.] hallgató indokolt esetben [a 151.§ (2) bekezdésben megadott határidőig] kérheti a TB-töl az óralátogatás alóli felmentést, illetőleg a vizsgakötelezettség teljesítésének a szorgalmi időszakra történő előrehozatalát. A nyomós indok igazolását a kérelemhez csatolni kell. (2)26 A kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakra is vizsgázási engedélyt kapott hallgatókat a intézeti/tanszéki adminisztrátorok teszik át KV-s (kedvezményes vizsga) kurzusra a Neptun rendszeren. Az ismeretek ellenőrzése 165 .§ (1) A számonkérés formáját a mintatanterv/tantárgylista tartalmazza. (2) Gyakorlati jeggyel záruló tantárgyat a gyakorlaton való részvétel nélkül megszerezni nem lehet. (3) A gyakorlati jegyet a karok által megadott határidőig köteles a tanár beírni a leckekönyvbe és a NEPTUN rendszerbe. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (3) bekezdéséhez: A gyakorlatok teljesítése nélkül a hozzá tartozó tantárgyból a hallgató vizsgára nem bo­ csátható, aláírást nem kap.27 84 23 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 24 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 25 Megállapította a Kari Tanács 24/2009. (VII. 3.) sz. határozata. 26 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. 27 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. �(4) Az oktató akadályoztatása esetén az érdemjegyek bejegyzése a leckekönyv­ be és a NEPTUN rendszerbe a tárgyfelelős/szakfelelős/tanszékvezető joga és kötelessége. (5) A félév végén az oktató a tantárgy aláírásával igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy (elméleti és/vagy gyakorlati foglalkozásaira megállapított) félévközi kötelezettségeit teljesítette. Az aláírás feltételeit a tárgy meghirde­ tésekor kell megadni. A félévközi követelmények teljesítésének értékelését legkésőbb az utolsó előadás/foglalkozás során közölni kell az érintett hall­ gatóval. Az aláírást a Neptun rendszerbe be kell vezetni. Az aláírás meg­ tagadása esetében a hallgató a tárgyból vizsgára nem bocsátható, a tárgyat nem teljesítettnek kell tekinteni. Kari rendelkezés a TVSZ 165.§ (5) bekezdéséhez: Amennyiben a főelőadás meghirdetésekor az oktatási egység a tárgy félévi teljesítéséhez (aláírás feltételéül) nem határozta meg külön követelmények teljesítését, és egyéb tiltás sem vonatkozik rá [Isd. 165.§ (3), 167.§ (3)], afélév végén az adott tárgy vonatkozásában az aláírás adottnak tekintendő, a hallgató vizsgára bocsátható. Az egyes tárgyakhoz kapcsolt követelményekről minden tanszék külön ad tájékoztatást, a TVSZ szabályai szerint. Az aláírást kizárólag a Neptun rendszerbe kell bevezetni.28 (6) A hallgató teljesítményének értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) mi­ nősítés, b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) mi­ nősítés (7) Elégtelennél jobb érdemjeggyel vagy legalább megfelelt minősítéssel telje­ sített tantárgy a hozzárendelt kreditpontokat eredményezi. (8) Érdemjeggyel kapcsolatos kérdésekben a leckekönyvben és a NEPTUN rendszerben szereplő bejegyzés eltérése esetén a leckekönyv az irányadó. A hallgató kötelezettsége, hogy jegyeit, minősítéseit beírassa és leckekönyvét a megállapított határidőig [154.§ (4) bek.] a TO-n leadja, hogy ezzel a lecke­ könyvi bejegyzéseknek a Neptun rendszer adataival történő egyeztetését le­ hetővé tegye. A leckekönyvvel történő egyeztetés nélkül a Neptun rendszer adatai nem archiválhatók. Amennyiben a hallgató a személyes leadásban akadályozva van, leckekönyvét - tértivevényes formában - postai úton kell a TO-ra eljuttatnia. Értelmező rendelkezés a TVSZ 165.§ (8) bekezdéséhez: Ha a leckekönyvi és a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzés eltér egymástól, a Tanul­ mányi Osztály29 a leckekönyv alapján javítja a Neptun-rendszerben szereplő bejegyzést, és az illetékes tanszéket írásban értesíti a változásról, hogy az a vizsgalapon is átvezetésre kerüljön. Ha a leckekönyv leadásának elmulasztása miatt az egyeztetés nem lehetséges, az érdemje­ gyek és minősítések érvénytelenné válnak, és a Tanulmányi Osztály 4 hónap elteltével - a hallgató előzetes írásbeli értesítése mellett - törli az érdemjegy és minősítés bejegyzése­ ket.30 A vizsgáztatás rendje 166 .§ (1) A vizsgák időpontjait a szorgalmi időszak vége előtt legalább 3 héttel kell meghirdetni. A vizsgákra jelentkezés kezdetét a Karok szabályozzák. 28 Megállapította a Kari Tanács 17/2008. (V. 9.) sz. határozata. 29 A Kari Tanács 23/2009. (VI. 5.) sz. határozata értelmében a Dékáni Hivatal új elnevezése 2009. július 1-jétől Tanulmányi Osztály. 30 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 85 �Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (1) bekezdéséhez: Avizsgák időpontjait aszorgalmi időszak vége előtt legalább 3 héttel kell meghirdetni. A vizsgákrajelentkezés kezdetét afélév időbeosztásáról szóló dékáni körlevél szabályozza.31 a) A vizsgalehetőségek száma 10%-al haladja meg az adott vizsgára je­ lentkező hallgatók számát. Szóbeli vizsga esetén egy oktató egy nap legfeljebb 20 hallgatót vizsgáztathat le. Legalább két vizsganapot minden vizsgatárgy esetén meg kell jelölni úgy, hogy a két vizsganap között legalább egy hétnek kell eltelnie. A két vizsganapon felül meg kell jelölni egy vizsgaidőpontot a javítóvizsgahéten is. b) A vizsgákat 8 h és 18 h között kell lebonyolítani. c) A vizsgaidőszak utolsó hete a javítóvizsgahét. A vizsgaidőszak utolsó hetében csak úgy tehető első vizsga, hogy a vizsgáztató nem kötelez­ hető javítóvizsga időpont biztosítására. d) A vizsgáztatást a Karok hivatalos helyiségeiben kell lefolytatni. (2) Vizsgára jelentkezni a NEPTUN rendszerben kell. Vizsgaidőpontra jelent­ kezést változtatni a Karok szabályozása szerint lehet. A vizsgalapok csak a jelentkezés lezárását követően nyomtathatók ki a NEPTUN rendszerből. Ha a vizsgalap technikai okok miatt nem nyomtatható ki, a vizsgáról jegy­ zőkönyvet kell felvenni, a leckekönyvbe az érdemjegyet bejegyezni nem lehet. A jegyzőkönyvet a vizsgát követően haladéktalanul egyeztetni kell a NEPTUN rendszerrel, a leckekönyvbe az érdemjegy akkor jegyezhető be, ha a hallgató a vizsgára szabályosan jelentkezett. A vizsgák megkezdése előtt ellenőrizni kell a vizsgázók személyazonosságát. Vizsgázni csak lec­ kekönyvvel lehet. Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (2) bekezdéséhez: A vizsgaidőpont változtatására — a Neptun rendszeren keresztül - legkésőbb a vizsganapot megelőző nap déli 12 óráig kerülhet sor.32 (3) A kiírt vizsgákat az adott időpontban meg kell tartani. Ezért az illetékes vezető a felelős. (4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke a felelős. (5) A vizsga napján belül a vizsga időpontját a vizsgáztató csoportosan vagy személyre szólóan kijelölheti. Időpont-kijelölés hiányában a vizsga vala­ mennyi aznapra feliratkozott vizsgázó számára délelőtt kilenc órának ér­ tendő. Minden szóbeli vizsga alkalmával a vizsgázónak a vizsga helyszíné­ re a vizsga kezdetére meg kell érkeznie, hacsak a vizsgáztató másként nem rendelkezik. (6) A vizsga akkor tekintendő megkezdettnek, ha a hallgató átadta leckekönyv­ ét a vizsgáztatónak, és tételt kapott vagy húzott, vagy a vizsgáztató meg­ kezdte a vizsgakérdések kiosztását, ill. diktálását. A vizsga megkezdése után bejelentett visszalépés, halasztás kérése elégtelen érdemjeggyel vagy nem felelt meg minősítéssel minősítendő. (7)33 Ha a hallgató egy felvett tantárgy egyetlen vizsgaidőpontjára sem jelent­ kezik be, nem teljesített tantárgya lesz. Ha a hallgató vizsgára jelentkezése ellenére a vizsgától távol marad, tudása nem értékelhető, de a tárgyra való vizsgajelentkezéseinek számába beszámít. Újabb vizsganapra jelentkezhet, amennyiben későbbi időpontban még üres helyet talál. Ha a rendelkezésre álló vizsgahelyek beteltek, s ezért egy későbbi időpontra már nem tud fel­ jelentkezni, úgy kell tekinteni, mintha nem jelentkezett volna vizsgára. A javítóvizsgahéten tett első vizsgára vonatkozó előírásokat lásd az (1) bek. c) pontban leírtaknál. 86 31 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 32 Megállapította a Kari Tanács 4/19/2007. (VI. 22.) sz. határozata. 33 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �(8) Csak írásban történő vizsgáztatás esetén a vizsgáztató köteles a vizsga megkezdése előtt megadni a vizsgaeredmények leckekönyvbe való bejegy­ zésének, valamint a kijavított dolgozatokba való betekintésének idejét és helyét. (9) Az oktató a tantárgy teljesítését az érdemjegynek a vizsgalapra és a lecke­ könyvbe való bejegyzésével igazolja. A jegyeknek a NEPTUN rendszerbe történő beviteléért a szakfelelős/tárgyfelelős/tanszékvezető felel. Kari rendelkezés a TVSZ 166.§ (9) bekezdéséhez: Az érdemjegyet/minősítést a Neptun rendszerbe szóbeli vizsga esetén legkésőbb a követke­ ző munkanapon, írásbeli vizsga esetén pedig 5 munkanapon belül kell bevezetni úgy, hogy az utolsó vizsganapra minden eredménynek a rendszerben szerepelnie kell.34 (10) A vizsga akkor tekinthető befejezettnek, amikor a vizsgáztató kihirdeti a vizsga eredményét, és azt a leckekönyvbe és a vizsgalapra egyaránt ráve­ zeti. (11) A vizsgán a meg nem engedett eszközök használata elégtelen osztályzatot vagy nem felelt meg minősítést eredményez. (12) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a vizsgáztató -záróvizsga esetén a záróvizsga-bizottság elnöke - a vizsgát felfüggesztheti a fegyelmi eljárás megindításának egyidejű kezdeményezése mellett. (13) A leckekönyvbe a már lezárt félévhez visszamenőleg jegyet, minősítést beírni nem szabad. A sikertelen vizsga megismétlése (javítóvizsga) és a módosító vizsga Javítóvizsga 167 .§ (1) A sikertelen vizsgát a hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egyszer, de csak a vizsgaidőszak utolsó napjáig megismételheti (javítóvizsga). Javító­ vizsgát a hallgató legkorábban a sikertelen vizsga meghirdetett kezdöidőpontjától számított 4x24 óra elteltével kezdődő vizsgán tehet. Ez a szabály azokra a hallgatókra is vonatkozik, akik az adott vizsganapon nem jelennek meg, és jelentkezésüket időben nem törölték [166.§ (2) bek.]. (2) Az elégtelen osztályzatot, illetőleg „nem felelt meg” (azaz elégtelen) érté­ kelést is köteles az oktató a vizsgalapra és a hallgató leckekönyvébe beje­ gyezni. (3) Ha a hallgató az adott félévben a tárgy aláírását megszerzi, de a vizsgakö­ vetelményét nem teljesíti, a tárgyat a következő félévben csak vizsgás (CV) kurzusra felveheti. A CV vizsgaidőszakot, és az arra való jelentkezési ha­ táridőket a Karok szabályozzák. A hallgató az előtanulmányi rend szerint a tárgyra épülő tárgyból csak akkor kaphat aláírást, ha a CV vizsgája sikerült. Amennyiben a CV vizsga nem sikerül, a ráépülő tárgy is nem teljesítetté válik abban a félévben úgy, hogy vizsgára sem jelentkezhetett a tárgyból, elhasználva egy tárgyfelvételét. Kari rendelkezés a TVSZ 167.§ (3) bekezdéséhez: A CV vizsgaidőszakkal kapcsolatos határidőket lásd a félév időbeosztásáról szóló dékáni körlevélben.35 (4) Ha a hallgató újabb tárgyfelvétel esetén már ismétlő javítóvizsgát tesz, a vizsganap előtt legalább 3 nappal írásban kérheti, hogy az ismétlő javító­ vizsgát másik oktató vagy bizottság előtt, szóban tehesse le. 34 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 35 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 87 �Módosító vizsga 168 .§ (l)36 Eredményesen teljesített vizsga esetén, ha a hallgató a teljesítettnél jobb jegyet szeretne, az adott félévben, a vizsgaidőszakon belül módosító vizsga tehető. A vizsgára jelentkezés ez esetben is azonos a többi vizsgára való jelentkezéssel. A hallgató átlagába az utoljára tett vizsga számít. (2) Megszerzett érdemjegy módosítása esetén az új jegyet a tanár a vizsgalapra bejegyzi, és a leckekönyvbe a korábbi érdemjegy alá írja. Az átlagba a má­ sodik vizsga eredménye számít. Az átlageredmények kiszámítása 169 .§37 (1) A hallgatók munkájának értékelésére a következő átlagszámítási módsze­ rek használhatók: (2) Súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben £ (a teljesített tantárgy kreditértéke) x érdemjegye X teljesített kreditek (3) Halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: £ (a teljesített összes tantárgy kreditértéke x érdemjegye) X összes teljesített kredit (4) Kreditindex: az adott félévben V (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 (5) Korrigált kreditindex: az adott félévben £ (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 a félévre felvett kreditek a félévben teljesített kreditek 6) Összesített korrigált kreditindex: X (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 x aktív félévek száma X teljesített kreditek £ felvett kreditek (7) A máshol, vagy saját Karon korábbi jogviszonyban teljesített és elismert tárgyakat csak az összesített átlageredmények számításánál lehet figyelem­ be venni. (8) Az ösztöndíj megállapításánál a korrigált kreditindexet kell alkalmazni. A hallgatói jogviszony megszűnése, a dékáni méltányosság 17O.§ (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a beje­ lentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, 88 36 Módosította az Egyetemi Tanács 315/2007. (X. 1.) sz. határozata. 37 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �d) az adott képzési ciklust, illetve az utolsó képzési időszakot követő első záró­ vizsga-időszak utolsó napján, e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizs­ gálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, f) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) Tanulmányi okból szűnik meg (elbocsátás) a hallgatói jogviszony, ha a hall­ gató: a) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanul­ mányi félévre, b) a hallgatói jogviszony 2 féléves szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve, hogy a hallgatót - legalább két alkalommal írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget, és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről c)38nem teljesített tantárgyainak száma eléri BA és BSc képzésben a ti­ zenegyet, az osztatlan képzésben a Kar által meghatározott mértéket, de legalább tizennyolcat, és MA és MSc képzésben a hetet [163.§ (9) bekezdés] d) harmadszori felvételre sem tudott teljesíteni egy tantárgyat e) 39,a beiratkozást követő második aktív féléve vizsgaidőszakának végéig nem szerez meg legalább 29 kreditpontot f) a beiratkozást követő negyedik aktív féléve vizsgaidőszakának végéig nem szerez meg legalább 60 kreditpontot g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga nem éri el a 2,51-et az abszo­ lutórium megszerzéséhez szükséges kreditpontok felének megszerzé­ sekor Akinek megszűnik a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. Kari rendelkezés a TVSZ 17O.§ (2) bekezdéséhez: A (2) bekezdés c) pontja szerinti, osztatlan képzésben nem teljesített tantárgyak száma huszonöt.40 Átmeneti rendelkezés a TVSZ 17O.§ (2) bekezdéséhez: A (2) bekezdés c) pontja szerinti nem teljesített tantárgyakat minden kredit rendszerű kép­ zésben résztvevő hallgatónál a 2006/2007. tanév őszi félévétől kell számolni. A (2) bekezdés f) és g) pontja csak a 2006/2007-es tanév őszi félévétől a Karra beiratkozó hallgatókra vonatkozik.4' (3) A (2) bekezdésekben meghatározott megszüntetési okok egyike alól a dé­ kán kivételes méltányosságból, a tanulmányok során egy alkalommal men­ tesítést adhat. (4) A (3) bekezdés alapján gyakorolt dékáni méltányosságot követően újabb megszüntetési ok áll be, ha a hallgató: a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kapott méltányosságot követően újabb félévre nem jelentkezik be b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból kapott méltányos­ ságot követően újabb 2 passzív félév után sem jelent be aktív félévet c) a (2) bekezdés c) pontja alól kapott méltányosságot követően három tárgyat nem teljesít (osztatlan képzésben ötöt) d) a (2) bekezdés d) pontjában érintett tárgyat negyedik alkalommal, vagy más tárgyat harmadik alkalommal nem tud teljesíteni 38 Módosította az Egyetemi Tanács 316/2007. (X. 1.) sz. határozata. 39 Módosította az Egyetemi Tanács 469/2008. (VI. 18.) sz. határozata. 40 Lásd a Kari Tanács 5/19/2007. (VI. 22.) sz. és az Egyetemi Tanács 316/2007. (X. 1.) sz. határozatát 41 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 89 �e) a (2) bekezdés e) pontja alól kapott méltányosságot követő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 30 kreditpontot f) a (2) bekezdés f) pontja alól kapott méltányosságot követő aktív félév vizsgaidőszakának végéig sem szerzi meg a 60 kreditpontot g) halmozott súlyozott tanulmányi átlaga további egy aktív félév után sem éri el a 2,51-et Átmeneti rendelkezés a TVSZ 17O.§ (4) bekezdéséhez: A (2) bekezdés/) és g) pontja csak a 2006-tól a Karra beiratkozó hallgatókra vonatkozik.42 Szakdolgozat (osztatlan és MA, MSc képzésben diplomamunka) 171 .§ (1) A hallgató a szakdolgozatban a szak által ajánlott vagy saját maga által vá­ lasztott, de a Kar által meghatározott módon előzetesen jóváhagyott témát dolgozhatja fel. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (1) bekezdéséhez: Amennyiben a hallgató saját maga választ témát, azt az illetékes tanszékkel előzetesenjóvá kell hagyatnia.43 (2) A hallgató a mintatantervben meghatározott kreditpont összegyűjtése után jogosult szakdolgozati témát választani. A konzulens (témavezető) kivá­ lasztása a Kar által szabályozott módon történik. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (2) bekezdéséhez: A tanszékek az ajánlott témákhoz konzulenst is kijelölnek. A hallgatók a Neptun rendsze­ ren a konzulenshez tudnak bejelentkezni.44 (3) Témavezető az egyetem lehetőleg főállású minősített oktatója legyen. A hall­ gató kérelmére a szakfelelős/tanszékvezető külső szakembert is felkérhet. (4) Egy oktató adott tanévben legfeljebb 20 szakdolgozat írásánál lehet kon­ zulens. (5) A szakdolgozat benyújtása évente kétszer, a záróvizsga-időszak előtt, a Kar által meghatározott időben történhet. A leadott szakdolgozat belső borítójá­ nak tartalmaznia kell a témavezető nyilatkozatát arról, hogy a szakdolgozat készítője rendszeresen részt vett konzultáción. A hallgató a szakdolgozat záradékában nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozat saját szellemi terméke, azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használta. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (5) bekezdéséhez: A szakdolgozat/diplomamunka benyújtási határidejét lásd a félévenként kiadott, záróvizs­ gákról szóló dékáni körlevélben.45 (6) A szakdolgozatot kettő gépelt (nyomtatott) példányban (ebből egyet beköt­ ve, egyet fűzve), és egy CD lemezen kell benyújtani. Az egyéb követelmé­ nyeket a szakok saját hatáskörükben szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (6) bekezdéséhez: A diplomamunka minimális terjedelme lOOOOOn (betűhely), BA képzésben a szakdolgozat minimális terjedelme 80000n (betűhely), 12-es betűnagysággal, 1-es, vagy másfeles sor­ közzel írva. A diplomamunkának tartalmaznia kell tartalomjegyzéket, a felhasznált iro 90 42 43 44 45 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. �dalom felsorolását, az idézeteket pedig (a szerzői jogi törvény szerint) lábjegyzettel kell ellátni, megjelölve pontosan az idézetforrását.46 (7) A, szakdolgozat vagy diplomamunka értékelésére a szakfelelős/dékán bíráló(ka)t kér fel. Indokolt esetben a bíráló azonos lehet a témavezetővel is. A bíráló írásbeli véleményét a védés előtt legalább három nappal leadja a Kar által kijelölt egységnek. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (7) bekezdéséhez: A bíráló írásbeli véleményét az illetékes tanszéken adja le.47 (8) A szakdolgozatvédés a záróvizsga része. A védés során meg kell győződni a szakdolgozat szerzőségéről és arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett né­ zeteit, véleményét meg tudja-e védeni a hallgató. A szakdolgozat minősítése ötfokozatú. (9) A megvédett szakdolgozat kötött példányát és a CD lemezt a Kar központi könyvtára veszi nyilvántartásba és őrzi meg, a másik példányt a hallgató visszakapja. (10) Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián fődíjat vagy 1-3. díjat nyert dolgozatot - ha az megfelel a szakdolgozatra előírt követelményeknek - a záróvizsga bizottság bírálat nélkül jeles minősítéssel szakdolgozatként elfogadhatja. Ezeket a dolgozatokat is be kell nyújtani a szakdolgozat for­ mai követelményeinek megfelelően. (11) Ha a szakdolgozat értékelése elégtelen, a hallgatónak új szakdolgozatot kell benyújtania. Ez új címbejelentésnek minősül, még ha azonos címen készíti is új szakdolgozatát. Az új szakdolgozat elkészítésére már hallgatói jogviszonyon kívül kerül sor. Ebben az esetben a szakdolgozattal kapcsola­ tos teendőket a Kar szabályozza. Kari rendelkezés a TVSZ 171.§ (11) bekezdéséhez: Új szakdolgozat elkészítésekor a hallgatónak az érintett tanszéken személyesen kell je­ lentkeznie témaválasztásra, a szakdolgozati konzultációk időpontjait szakdolgozati for­ manyomtatványon kell igazoltatnia a konzulenssel, és a formanyomtatványt a szakdolgo­ zattal együtt kell benyújtania. Az egyéb követelmények megegyeznek a fent leírtakkal.48 (12) Az a hallgató, akinek szakdolgozati minősítése elégtelen, leghamarabb a következő záróvizsga-időszakban jelentkezhet védésre. Abszolutórium (végbizonyítvány) 172 .§ (1) Végbizonyítványt a Kar annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakövetelményt, valamint az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat/diplomamunka elkészí­ tése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. Kari rendelkezés a TVSZ 172.§ (1) bekezdéséhez: Végbizonyítvány kiállítása előtt a hallgatónak igazolnia kell a szakmai gyakorlat teljesí­ tését. (A szakmai gyakorlat teljesítésének feltételeiről információ található a honlapon, a tanulmányi információk alatt.)49 (2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesültek, és a hallgató esetleges tartozásait rendezte, az abszolutóriumot a leckekönyvben a TO állítja ki, és a dékán írja alá. 46 47 48 49 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Megállapította a Kari Tanács 17/2008. (V. 9.) sz. határozata. 91 �Záróvizsga 173 .§ (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A zá­ róvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből - szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből és további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből állhat. (2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) meg­ szerzése, valamint a védésre alkalmas szakdolgozat. A záróvizsga a végbi­ zonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik záróvizsga-időszakban, az arra vonatkozó rendelkezések és az érvényes képesítési követelmények szerint letehető. (3) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállíta­ ni, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglal­ koztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel. (4) A záróvizsga követelményeit, a számon kérendő témaköröket a Karok hon­ lapjaikon bocsátják a hallgató rendelkezésére. (5) A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebo­ nyolításának rendjét a Karok szabályozzák. Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (5) bekezdéséhez: A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét a félévenként kiadott, záróvizsgákról szóló dékáni körlevél szabályozza.50 (6) A szakdolgozatvédéshez a záróvizsga-bizottságba ajelölt vizsgájának ide­ jére tagként meg kell hívni a szakdolgozat bírálóját. (7) A záróvizsgáztató bizottságok elnökeit a Kari Tanács egyetértésével a rek­ tor, állandó tagjait a dékán bízza meg legfeljebb 3 tanévi időtartamra. (8)51 (9) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (10) A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. (11) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (12) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen két alkalommal tehet javí­ tóvizsgát. Javítóvizsga legkorábban a következő záróvizsga-vizsgaidőszak­ ban tehető. Amennyiben a hallgató a záróvizsgán nem jelenik meg, minő­ sítést nem kap, de a javítóvizsgára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell rá. Elégtelennél jobb eredményű záróvizsgát módosítani nem lehet! (13) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsga esetén a hallgató köteles megtéríteni a vizsgabizottság tagjainak költségét. (14)52 Ha ajelölt a (12) bekezdésben említett ismétlési lehetőségeket kimerítet­ te, kérelmére a Dékán - az utolsó alkalmat követő záróvizsga időszakban újabb záróvizsgát engedélyezhet. Kari rendelkezés a TVSZ 173.§ (14) bekezdéséhez:53 Az osztatlan jogászképzésben, tekintettel arra, hogy a záróvizsga több, eltérő időpontban teljesítendő részvizsgából áll, melyeket a mindenkor hatályos képesítési követelmények szerint kell teljesíteni, a hallgatóijogviszony abszolutórium megszerzése miatti megszűné­ 92 50 51 52 53 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. Hatályon kívül helyezte az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. Módosította az Egyetemi Tanács 317/2007. (X. 1.) sz. határozata. Módosította a Kari Tanács 4/2010. (IV. 9.) sz. határozata. �sétől számított hét éven belül a záróvizsga utolsó részvizsgáját is le kell tenni. Amennyiben a hallgató ezen határidőig nem teszi le a záróvizsga valamennyi részvizsgáját, az addig megszerzett részjegyei érvénytelenné válnak. Ezt követően ismét hét éven belül van lehető­ sége a záróvizsga valamennyi részvizsgájának letételére. Átmeneti rendelkezés a TVSZ 173.§ (14) bekezdéséhez:54 Azon hallgatóknál, akiknek az abszolutórium megszerzéséből eredően hallgatói jogviszo­ nyuk 2007. július 1-je előtt szűnt meg, a hét éves periódust 2007. július 1-jétöl kell számítani. Oklevél 174 .§ (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá a képzési és kimeneti követelményben megál­ lapított nyelvvizsga(ák) letétele. Á szakok tantervei határozzák meg, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsga az elfogadott a szakon, azzal a megkö­ téssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsga­ ként kötelesek elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat - a záróvizsga kivételével - nem kell alkal­ mazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. (3) Ha az oklevél megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga meg­ léte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik ta­ nulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. (4) Az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. (5) Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke és a Kar dékánja írja alá. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát iga­ zoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidősza­ kát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett az illetékes dékánhelyettes írja alá az oklevelet. (6) Az oklevél minősítésének kiszámítását a szakok tantervei adják meg. (7) Az oklevél minősítése: jeles (4,51-5,00), jó (3,51-4,50), közepes (2,51-3,50), elégséges (2,00-2,50) lehet. (8) A kitüntetéses oklevél kiállításának feltételeit a Karok határozzák meg. Kari rendelkezés a TVSZ 174.§ (8) bekezdéséhez: Kitüntetéses oklevelet kap az a jogász hallgató, és BA képzéses hallgató, akinek a halmo­ zott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag (a) és a záróvizsga tárgyak, diploma munka átlag (b) tényezőkből számolt egyszerű számtani átlaga legalább 4,9.55 (9) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tar­ talmazza az egyetem nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzé­ si forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. (10) Az alapképzésben, osztatlan képzésben és a mesterképzésben szerzett ok­ levél mellé az Egyetem oklevélmellékletet ad ki magyar és angol nyelven. 54 Módosította a Kari Tanács 4/2010. (IV. 9.) sz. határozata. 55 Megállapította a Kari Tanács 41/2006. (IX. 15.) sz. határozata. 93 �Értelmező rendelkezések 175 .§ Fogalmak és meghatározások: • abszolutórium: végbizonyítvány, amely azt tanúsítja, hogy a hallgató a tan­ tervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett, valamint a szakmai gyakorlatot is teljesítette • aktív félév56: amikor az adott félévre a megadott határidőig a hallgató leg­ alább egy tárgyat felvesz, leckekönyve le van adva a TO-n, elbocsátási, meg­ szüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott, esetleges fizetési kötelezettségének a megadott határidőig eleget tett • alapképzés: alapfokozat eléréséhez vezető képzés. Az alapképzésben alap­ fokozat [bachelor (BA) vagy baccalaureus (BSc)] és szakképzettség szerez­ hető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jog­ szabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. • alapozó képzési szakasz: a szak tantervének kezdeti, részben más szakokkal azonos tantárgyakat tartalmazó képzési szakasza • beiratkozás: a hallgatói jogviszony létrehozásához szükséges eljárás. A be­ iratkozás feltétele a felvétel. • bejelentett passzív félév: amikor a hallgató a megadott határidőig írásban a TO-n bejelenti, hogy a következő félévben egy tárgyat sem kíván felvenni, tehát jogviszonyát szünetelteti • be nem jelentett passzív félév: amikor a hallgató nem jelentkezik be a követ­ kező félévre, azaz nem jelenti be, hogy a következő félévben egy tárgyat sem kíván felvenni (passzív kíván lenni). • beszámoló: háromfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma • CV kurzus: csak vizsgás kurzus, amelyre a hallgató akkor jelentkezhet be, ha egy tárgyból az előző félévben a félév végi aláírást megszerezte, de a vizsgakövetelményt nem sikerült teljesítenie • előhallgatási kötelezettség: a mintatantervben az előtanulmányi rend által meghatározott követelmény, amely rögzíti, hogy egy tárgy csak akkor vehe­ tő fel, ha másik, meghatározott tárgyiak) követelményét(eit) a hallgató már teljesítette. • előmenetel: a hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladása, amelyet a megszerzett kreditek összege fejez ki • előtanulmányi rend: a tantervben rögzített követelményrendszer, amely meghatározza, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantár­ gyak előzetes teljesítése szükséges, illetve hogy egyes tantárgyak felvétel­ éhez milyen más tantárgyak egyidejű felvétele szükséges • felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetel­ ni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel • gyakorlat: kiscsoportos kontaktóra • gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítéssel járó, gyakorlaton megszerezhető érdemjegy • halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlag: a kreditrendszerű képzés­ ben a hallgató teljesítményének nyomon követésére szolgáló, a tanulmányok egészére számított súlyozott tanulmányi átlag • ismétlő javítóvizsga: a sikertelen javítóvizsga megismétlése 94 56 Módosította az Egyetemi Tanács 473/2008. (VII. 17.) sz. határozata. �• javítóvizsga: a sikertelen vizsga megismétlése • kedvezményes tanrend: a szorgalmi időszakban való vizsgázásra és/vagy az óralátogatás alóli felmentésre irányuló TB engedély, a hallgató nyomós indokú kérelme alapján • képzési időszak: az egyetemen öt hónapból álló oktatásszervezési időszak (félév), amely szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból áll • képzési szakasz, modul: komplex ismeretanyag összefüggő tantárgyainak csoportja • kollokvium: ötfokozatú minősítéssel járó vizsgaforma • kontaktóra: 45 perces tanóra • korrigált kreditindex: a tanulmányi ösztöndíj alapjául szolgáló átlag, amely a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. • kötelező tantárgy: az a tantárgy, amelynek teljesítése a szakon mindenki szá­ mára elő van írva • kötelezően választható tantárgy: a szak által meghatározott tantárgyak közül választhatja ki a hallgató, hogy melyiket kívánja teljesíteni • kredit: a tanulmányi követelmények teljesítésének kifejezésére szolgáló tan­ tárgyhoz rendelt tanulmányi pont. 1 kredit = 30 munkaóra • kreditakkumuláció: a hallgató által összegyűjtött kreditek száma, amely a tanulmányokban való előrehaladást fejezi ki • kreditindex: egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és mi­ nőségi megítélésére alkalmas átlag, amelynek számításánál a félévben tel­ jesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani • kritérium követelmény: a képesítési követelményekben szereplő olyan köte­ lezően teljesítendő előírás, amelyhez nincs kredit rendelve • KV kurzus: kedvezményes vizsgakurzus, amelyre a kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakban vizsgázási engedélyt kapott hallgatók ke­ rülnek • lezárt aktív félév: a hallgató aktív féléve végén a leckekönyv jobboldalá­ nak átlaggal történő lezárása, és a dékán, illetőleg az általa megbízott dékánhelyettes által történő hitelesítése • mesterképzés: mesterképzésben mesterfokozat [master (MA) vagy magister (MSc)] és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. • mintatanterv: A mintatanterv a tantárgyak kódját, megnevezését, leírását, heti/félévi óraszámát, a tananyaglistát, a számonkérés módját, a szerezhető kreditpontok számát és az előtanulmányi rendet tartalmazó tantárgylista, amely az egyéni tanrendje összeállításában segíti a hallgatót, megmutatva, hogy a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt hogyan tud az összes tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. • módosító vizsga: az elégtelennél jobb érdemjegyre, vagy a „nem felelt meg”nél jobb minősítéssel teljesített vizsga sikeresebb letételének kísérlete. • nem szakos tantárgy: más szak kínálatából felvehető tantárgy • nem teljesített tantárgy: a hallgató által az adott félévben felvett tantárgy, amelyet a hallgató elégtelen vagy nem felelt meg minősítéssel zárt, illetőleg meg sem kísérelt teljesíteni • osztatlan képzés: egységes, alap- és mesterfokozatra nem szétbontott, 10 féléves képzés, ahol a mintatantervben meghatározott 300 kreditet kell meg­ szerezni. Az osztatlan jogászképzésben kiadott oklevél doktori címet tanú­ sít, ennek rövidített jelölése: dr. jur. 95 �• párhuzamos hallgatási kötelezettség: a tantervben meghatározott egyes tan­ tárgyakhoz más tantárgyak egyidejű felvételének követelménye • passzív félév: az a félév, amelyben a hallgató szünetelteti tanulmányait, egy tárgyat sem vesz fel. A passzív félév lehet bejelentett illetve nem bejelentett • regisztráció: bejelentkezési eljárás az aktív vagy passzív félév bejelentésére • regisztrációs hét: a szorgalmi időszak első hete, amikor a Neptun rendszeren történő beiratkoztatás, jogviszony igazolások kiadása és a kérelmek leadása történik • súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeg, osztva a telje­ sített tárgyak kreditértékeinek összegével • szabadon választható tantárgy: a hallgató szabadon választja ki tantárgyát a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tárgyak köréből • szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés • szakirány/témacsoport: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés • szakképzés: a törzsképzést követő, a képzést lezáró szakasz • tagozatváltás: átlépés az egyik (pl.: nappali) tagozatról a másik (pl.: levele­ ző) tagozatra • tantárgy blokk: az előtanulmányi rend szerint egymásra épülő tantárgyak csoportja • tantárgylista: egy adott szak tantárgyait felsoroló lista • tanterv: a képzési program része, amely kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel, és a képzési és kimeneti köve­ telmények alapján készíti a kar. A tanterv határozza meg a záróvizsga és az oklevél megszerzésének feltételeit is. • törzsképzés: az alapozó képzési szakaszra épülő, a szak lényegi ismeret­ anyagát tartalmazó képzés • vizsga: ötfokozatú vagy háromfokozatú minősítéssel járó számonkérés, amely a hallgató teljesítményének értékelésére szolgál Átmeneti rendelkezések 176.§ (1) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt osztat­ lan képzésben kezdték meg - a továbbra is osztatlanként folyó jogász kép­ zést kivéve - jogosultak a felvételükkor érvényes tanulmányi rend szerint befejezni a tanulmányaikat. Kérésükre a dékán a BA illetve BSc kimenet lehetőségét biztosíthatja. (2) Azon hallgatók tekintetében, akik a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt osztatlan képzésben kezdték meg, a Karok által meghatározott átme­ neti rendelkezések érvényesek. 96 �HALLGATÓI TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT 1. cím A szabályzat hatálya 1. §. (1) Jelen szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy szabályzat másként nem rendeli - kiterjed a Pázmány Péter Katolikus Egyetem minden hallgatójára. (2) Jelen szabályzat hatálya a hallgatói támogatásokkal és térítésekkel össze­ függő pénzügyi források felhasználása, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási és ellenőrzési, illetve jogorvoslati rendszer működtetése te­ kintetében, kitérj ed a Kar arra illetékes szervezeti egységeire, valamint a Hallgatói Önkormányzatra. (3) A Hittudományi Kar és a Kánonjogi Posztgraduális Intézet, a szent tudo­ mányok oktatása tekintetében jelen szabályzat rendelkezéseitől eltérhet. 2. cím Értelmező rendelkezések 2. § Jelen szabályzat alkalmazásában: 1. közismereti tanári szakok', magyar nyelv és irodalom szakos tanár; törté­ nelem szakos tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár; informa­ tikatanár; számítástechnika szakos tanár; természetismeret szakos tanár; fizikatanár; biológiatanár; kémiatanár; földrajztanár; ének-zene tanár; rajztanár; rajz- és vizuális nevelő tanár; technika és életvitel szakos tanár; technikatanár; testneveléstanár; gazdaságismeret tanár; háztartásökonómia-életvitel szakos tanár; etika, ember- és társadalomismeret szakos ta­ nár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és filmtörténet szakos tanár; mű­ vészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár; egészségtan tanár; ügyvitel szakos tanár, továbbá az a képzés, amelyen 2006. szeptember 1-je előtt a hallgató - második közismereti tanári képzés alapján - mentesült a költségtérítés megfizetése alól; 2. árva', az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szü­ lője elhunyt és nem fogadták örökbe; 3. félárva', az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; 4. fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató', az a hallgató, aki a) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/ vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy b) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll; 5. családfenntartó', az a hallgató, a) akinek legalább egy gyermeke van, 97 �b) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult; 6. nagycsaládos: az a hallgató, akinek a) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy b) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő sze­ mélyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy c) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja; 7. saját bevétel: a felsőoktatási törvény 125. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti térítési díj, továbbá intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gaz­ dasági társaságoktól kapott támogatásból származó bevétele, továbbá a pá­ lyázat útján kifejezetten ösztöndíj fizetésére kapott támogatás. 8. rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a) árva, vagy b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. 9. szociális juttatásra jogosult hallgató: az az aktív státuszú, teljes idejű felső­ fokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki a) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy b) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre 10. megkezdett félév: az a félév, amikor a hallgató a beiratkozást, illetve a be­ jelentkezést követő 31. napon is nem szünetelő hallgatói jogviszonnyal ren­ delkezik. 11. Hallgatói Önkormányzat kari szervezete: a Pázmány Péter Katolikus Egye­ tem Hallgatói Önkormányzatának Alapszabálya 1. sz. mellékletében foglalt szervezeti egységek. 12. túlfutó hallgató: olyan hallgató, akinek a Kar adott szakán teljesített aktív féléveinek száma meghaladja a szak képzési idejét.1 3. cím A hallgatók részére nyújtható támogatások Államilag támogatott képzés és a támogatások közös szabályai 3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a) 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogvi­ szonyának keretében tanulmányainak befejezéséig; b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es, 1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben ba) első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (e pa­ ragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első alapképzés), vagy bb) a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon első egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő első tanári ké­ 98 1 2.§ 12. pontja beillesztve az Egyetemi Tanács 627/2009.XII.11. határozata értelmében �pesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanul­ mányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első kiegé­ szítő alapképzés); c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesí­ tett személy ezen jogviszonya keretében ca) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hall­ gatóijogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg, vagy eb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári okle­ véllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá meg­ kezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelmé­ nyekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cc) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek ké­ pesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési köve­ telményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy cd) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanév­ ben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogvi­ szonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt kép­ zési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén három­ mal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy db) e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de fel­ vételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy de) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett félévei­ nek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén há­ rommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy dd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési köve­ telményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett fél­ éveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés ese­ tén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy de) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, hat féléven keresztül; e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alap­ ján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő idő­ tartamban. f) 2006. március 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében tanulmányo­ kat kezdett hallgató a felsőfokú szakképzés képzési idejét kettővel meghaladó számú félévig. 99 �(2) A 2006/2007-es tanévtől államilag támogatott képzésre felvett, és hallgatói jogviszonyt létesített személy a következő feltételek teljesülése esetén mi­ nősül államilag támogatott képzésben résztvevőnek a) összesen 12 féléven át folytathat tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támoga­ tási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításá­ nál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített fél­ évet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a fel­ sőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési köve­ telmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghoszszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. b) aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbi­ zonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. c) az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két fél­ évvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni a tanulmányait, azt költségtérítéses formában folytathatja. (3) A hallgatónak a beiratkozáskor fegyelmi és büntetőjogi felelősség terhe mellett nyilatkoznia kell arról, hogy más intézményben hány megkezdett féléve volt államilag finanszírozott képzésben. 4. § (1) Az intézmény által szervezett külföldi részképzésben résztvevő, valamely Karon aktív félévvel rendelkező hallgatók a részképzés időtartamára a jelen szabályzat keretei között támogatásban részesülnek. 5. § (1) A hallgatók az alábbi jogcímeken részesíthetők juttatásban: a) teljesítmény alapú juttatások aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, b) szociális alapú juttatások ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, be) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intéz­ ményi része, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, be) alaptámogatás, c) doktorandusz ösztöndíj, (2) A dékán - a Kar költségvetésének keretei között - egyéb, saját bevételből finanszírozott támogatást is létrehozhat, amely a meghatározott feltételek teljesülése esetén bárkinek juttatható. 6. § (1) A támogatások biztosítására rendelkezésre álló keretösszegeket, valamint ezek százalékos megosztását az egyes támogatási formák között - a jogszabályok és jelen szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vételével - karonként kell meghatározni. Az.egyes támogatási formák alapján kiutalható keretössze­ geket a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetének javaslatára, az illetékes dékán állapítja meg minden év szeptember harmincadikáig. 100 �(2) A támogatásokra meghatározott keretösszegek között a - a jogszabályok, valamint az érintett Kar költségvetésének keretei között - indokolt esetben átcsoportosításra kerülhet sor. Az átcsoportosításról a Hallgatói Önkor­ mányzat kari szervezetének vagy a Kar gazdasági igazgatójának kezdemé­ nyezésére a dékán dönt. (3) A támogatásban részesíthető hallgatók köre kari szinten kerül meghatáro­ zásra. (4) A hallgató egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támoga­ tást. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesül­ het támogatásokban, amellyel előbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett - egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta), illetve hittanár (hittanár-nevelö) - kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézmény részéről kaphat juttatást. A hallgató köztár­ sasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több in­ tézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsőként lé­ tesített hallgatói jogviszonyt. (5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a hallgató több intézményben is részesülhet tanulmányi ösztöndíjban, illetve az intézmény saját forrása ter­ hére nyújtott támogatásban. 7. § (1) Tanulmányi ösztöndíj és intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztön­ díj céljára kell felhasználni a Karra jutó hallgatói normatíva 64%-át,_azzal a megkötéssel, hogy szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjra a Karra jutó hallgatói normatíva legfeljebb 7 %-a, azon belül közéleti jogcímre a Karra jutó hallgatói normatíva legfeljebb 3%-a használható fel.2 (2) Rendszeres szociális támogatás, rendkívüli szociális támogatás, illetve alaptámogatás céljára kell felhasználni: a) a hallgatói normatíva 35%-át, b) a lakhatási támogatás normatívájának legalább 90%-át, c) a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-át. (3) A jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére kell fordítani a tankönyv-Jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 24%-át. A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a fel­ sőoktatási intézmény jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljut­ tatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A keretösszeg felhasználha­ tó a felsőoktatási törvény 129. §-ának (4) bekezdése szerinti elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszkö­ zök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszer­ zésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére fordítja a felsőoktatási intézmény. A támogatás felhasználását a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete előzetesen véleményezi, a ke­ retösszeg felhasználásáról a dékán minden év február 28-ig tájékoztatja a Hallgatói Önkormányzatot. (4) A kulturális tevékenység valamint sporttevékenység támogatására kell fel­ használni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 20%-át. A kulturális, valamint sporttevékenységek támogatásáról a Hallga­ tói Önkormányzat Kari szervezetének javaslatára a dékán dönt. Kulturális tevékenységek különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallga­ tók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvény­ szervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás. Sport­ tevékenység különösen a felsőoktatás keretei között a hallgatók részére 2 7. § (1) bekezdés az Egyetemi Tanács 533/2009. (II. 18.) határozata értelmében módosult 101 �szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egész­ séges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás. (5) Kollégiumi férőhely bérlésére, kollégium felújítására a lakhatási támogatás normatívájának legfeljebb 10%-a használható fel. (6) A hallgatói önkormányzat működésének finanszírozására kell felhasználni a hallgatói normatíva 1%-át. (7) Kollégium fenntartására és működtetésére kell felhasználni a kollégiumi támogatás teljes intézményi összegét. A támogatás felhasználásával, és a kollégiumi térítésekkel kapcsolatos rendelkezéseket a Kollégiumi Szabály­ zat, illetve az érintett Karok kiegészítő szabályzatai tartalmazzák.3 8. § (1) A támogatás időtartam szerint időszakra nyújtott - ha e szabályzat kifejezet­ ten úgy rendeli egyösszegű - támogatás. Az időszakra nyújtott támogatás mértékét egy tanulmányi félévre (5 hónap) kell megállapítani, havonkénti összegekben. (2) A támogatásokat - ha jelen szabályzat másként nem rendeli - pénzbeli tá­ mogatásként kell a hallgató rendelkezésére bocsátani. (3) Az időszakra nyújtott támogatások kifizetéséről - a tanulmányi félévek első hónapjának kivételével - legkésőbb az adott hónap 10. napjáig kell in­ tézkedni. (4) A halasztott beiratkozási/bejelentkezési kérelmet benyújtó hallgató csak a beiratkozást/bejelentkezést követő hónaptól kezdődően részesülhet jutta­ tásban. Tanulmányi ösztöndíj 9. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható juttatás, amelyben az aktív státuszú államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet. (2) Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfe­ lelő összeget. (3) Az ösztöndíj összege az előző aktív tanulmányi félév korrigált kreditindexe - amennyiben ennek számítása még nem biztosított, úgy tanulmányi átlageredménye - alapján kerül megállapításra. (4) A korrigált kreditindex számításának módja:4 az adott félévben X (a teljesített tantárgy kreditértéke x érdemjegye) 30 a félévre felvett kreditek a félévben teljesített kreditek (5) Az intézménybe első alkalommal osztatlan képzésre, illetve alapképzésre beiratkozott hallgató, a beiratkozását követő első tanulmányi félévben, ta­ nulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (6) Az adott félévre vonatkozó tanulmányi ösztöndíj mértékét, valamint az ab­ ban részesülők körét a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete határozza meg, és a dékán hagyja jóvá. (7) Az ösztöndíj megállapításakor biztosítani kell, hogy az azonos tanulmányi eredmények alapján megállapított ösztöndíjak is azonos mértékűek legye­ nek. (8) Más felsőoktatási intézményből átvett hallgató tanulmányi idejének hát­ ralévő részére, az átvételét követő első lezárt félévet követően részesülhet tanulmányi ösztöndíjban. (9) A megállapított támogatásokról és az azokban bekövetkezett változásokról a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete a Kar Gazdasági Osztályát írás- 102 3 7. § (7) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult § W bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �ban tájékoztatja. A Hallgatói Önkormányzat kari szervezete az ösztöndíjról szóló - jóváhagyott - jegyzéket a kifizetés előtt 4 munkanappal köteles a Gazdasági Osztálynak megküldeni. Köztársasági ösztöndíj 10. § (1) A köztársasági ösztöndíjra pályázhatnak azok az aktív státuszú, teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgatók, akik legalább két lezárt félévvel, illetve legalább 55 megszerzett kredit ponttal rendelkeznek. (2) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. (3) A köztársasági ösztöndíj-pályázat meghirdetésére a karokon - az elbírálás szempontjaival együtt - legkésőbb a pályázati határidőt 30 nappal megelő­ zően kerül sor. (4) A pályázatokat az erre szolgáló adatlapon, a meghirdetéskor közzétett és előírt mellékletekkel, a meghirdetett határidőn belül lehet benyújtani az érintett Kar erre kijelölt szervezeti egységénél. Postán érkező pályázatok esetén a beérkezés dátuma számít. (5) A pályázatokat az illetékes kari szakemberekből álló, a rektor által összehí­ vott testület véleménye alapján az Egyetemi Tanács bírálja el. (6) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben fo­ lyósítható. (7) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanul­ mányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj 11. § (1) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a tantervi kö­ vetelményeken túlmutató tevékenységet végző aktív státuszú teljes idejű alapképzésben, egységes osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben, illetve doktori képzésben részt vevő hallgató részére - az Egyetem jelen térítési és juttatási szabályzatához kapcsolódó kari szabályo­ zásokban rögzített eljárási rend és elvek szerint - pályázat alapján, megha­ tározott időre, havonta vagy egyszeri alkalommal folyósított, nem kötelező juttatás, melynek mértéke havi juttatás esetén legfeljebb a mindenkori köz­ társasági ösztöndíj normatíva éves összegének 100 %-a, alkalmi juttatás esetén legfeljebb a mindenkori hallgatói normatíva éves összegének 100 %-a, amelytől csak különösen indokolt esetben lehet eltérni.5 (2) A tantervi követelményeken túlmutató tevékenységek közé tartozik külö­ nösen: a) az OTDK részvétel, b) az intézmény oktatási, kutatási tevékenységében való aktív részvétel, illetve demonstrátori tevékenység, c) külföldi tanulmányok kiegészítő támogatása, d) utazási támogatás a Kar által szervezett tanulmányi vagy közéleti utakhoz, e) kiemelkedő közéleti tevékenység. (3) Az ösztöndíj odaítélésére a Hallgatói Önkormányzat kari szervezete tesz javaslatot. Odaítéléséről a dékán dönt. 5 11. § (1), (2), és a (3) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult 103 �Doktorandusz ösztöndíj 12. § (lj Az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő aktív státuszú doktorandusz hallgató doktorandusz ösztöndíjának éves összege a költség­ vetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege. (2) A bejelentkezett doktoranduszok számára az (1) bekezdésben meghatáro­ zott éves összeg egy tizenketted részét kell havonta kifizetni. (3) Doktorandusz ösztöndíjra más hallgató nem jogosult. Pénzbeli szociális támogatások közös szabályai 13. § (1) A pénzbeli szociális támogatás formája lehet: a) rendszeres szociális ösztöndíj, b) rendkívüli szociális ösztöndíj, c) alaptámogatás, d) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj. (2 ) A szociális támogatások kérelemre, kizárólag szociális rászorultság alap­ ján, a szociális juttatásra jogosult hallgatók részére nyújthatók. A támoga­ tások megállapításáról - az ügy összes körülményének figyelembe vételé­ vel - az illetékes kari szervezeti egység javaslatára a Kar dékánja dönt. A kérelem indokoltságát a hallgatónak kell bizonyítani, a Kar pedig jogosult a kérelemben foglaltak valóságát ellenőrizni. (3 ) A szociális rászorultság megállapításakor különösen az alábbi szemponto­ kat kell figyelembe venni: a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztar­ tásban élők számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségle­ teire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevé­ telére, e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadá­ sait, f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekin­ tettel a vele együtt eltartott gyermekek számára, g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket. (4 ) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni. Rendszeres szociális ösztöndíj 14. § (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás. (2) A rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelmet a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetéhez kell benyújtani, minden félévben a regisztrációs hetet követő hét péntekéig. (3) A rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelmet csak az erre a célra rendsze­ resített formanyomtatványon lehet benyújtani. 104 �(4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet ala­ csonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy b) hátrányos helyzetű és kiskorúsága alatt felügyeletét ellátó szülője, il­ letve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggés­ ben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgál­ tatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tar­ tós nevelésbe vettek, c) családfenntartó, vagy d) nagycsaládos, vagy e) árva. (5) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet ala­ csonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a) hátrányos helyzetű, vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva. (6) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet ala­ csonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a külföldi hallgató miniszteri ösztöndíjban részesül. Rendkívüli szociális ösztöndíj 15. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlá­ sának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás. (2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A rendkívüli szociális ösztöndíj iránti kérelmet a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített forma­ nyomtatványon. (3) A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hoz­ ni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj 16. § A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj elnyerésére kiírt pályázat beadásának feltételeit, valamint az ösztöndíj odaítélésének részle­ tes szabályait külön jogszabály állapítja meg. Alaptámogatás 17. § (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egy­ séges, osztatlan képzésben, felsőfokú szakképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amenynyiben a hallgató a 14. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával kérelemre - a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámo­ gatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 14. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. 105 �Egyéb ösztöndíj 18. § (1) A hallgató kérelmére vagy jutalomként - a Kar saját bevétele terhére - egy­ összegű támogatás nyújtható az alábbi célokra: a) hozzájárulás a hallgató által készített kiadvány kiadásához, b) tudományos diákköri munkák támogatása, c) külföldi tanulmányok (pl. Erasmus, Leonardo, stb.) kiegészítő támo­ gatása, d) a hallgató kiemelkedő tudományos, kulturális vagy közéleti tevékeny­ sége alapján nyújtott jutalom, e) utazási támogatás a karok által szervezett tanulmányi vagy közéleti utakhoz. (2) A támogatás odaítéléséről a Hallgatói Önkormányzat kari szervezetének javaslatára a dékán dönt. 4. cím Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás szabályai 106 19. § (1) Az az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgató, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. (2) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy ta­ nulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irá­ nyú kérelem esetén - a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formá­ ban tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. (3) Az átsorolásról felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzés­ ben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben szakonként, kép­ zési áganként vagy képzési területenként, illetve képzési szintenként és képzési formánként kell dönteni. Az átsorolással kapcsolatban minden kar a saját hallgatói vonatkozásában dönt. (4) Az átsorolásról az illetékes kari szervezeti egység adatai alapján a dékán dönt. (5) Az átsorolásról szóló döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását kö­ vetően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni. (6) Az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallga­ tók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott kép­ zésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjedhet. Amennyiben az átsorolással érintett hallgatók száma ezt meghaladja, úgy a hallgatók öszszesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesíteni. (7) Azonos kreditindexű hallgatók esetében az átsorolási döntésnek is azonos­ nak kell lenni. (8) Az átsorolási döntés során nem kell figyelembe venni azokat a hallgatókat, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik betegség, szülés vagy más a hallga­ tónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni. (9) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre kérelem alapján az vehető át, aki �a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tanterv­ ben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag tá­ mogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rang­ sor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe. (10) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel - fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel - megha­ ladja az adott szak képzési idejét. (11) Az átsorolással nem érintett hallgatók ugyanabban a képzési (finanszíro­ zási) formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben. (12) A doktori képzésben résztvevő hallgatók átsorolásának kérdéseiről külön szabályzat rendelkezik. 5. cím A hallgatók által fizetendő díjak és térítések A díjak és térítések közös szabályai 20. § (1) A hallgatóktól csak a jelen szabályzatban meghatározott díjak és térítések szedhetők. (2) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóktól jelen szabályzat rendelkezései szerint szolgáltatási díjak és térítések szedhetők. (3) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóktól költségtérítés, vala­ mint szolgáltatási díjak és térítések szedhetők. (4) A költségtérítés, szolgáltatási díjak, valamint a térítések feltételeit és össze­ gét -jelen szabályzat keretei között - kari szinten kell meghatározni, és a helyben szokásos módon kihirdetni. Költségtérítés 21. § (1) A költségtérítéses képzésben reszt vevő hallgató költségtérítés fizetésére köteles. (2) A költségtérítés összegét képzésenként, képzési formánként - vendéghall­ gató esetében kreditenként - külön, egy tanévre, előre kell megállapítani, minden év május 31-ig. A költségtérítés összegét az illetékes kari bizottság javaslatára a dékán állapítja meg. A megállapított költségtérítéseket a hely­ ben szokásos módon ki kell hirdetni. (3) Az első évfolyamon meghirdetett költségtérítés összegét a felvételi tájékoz­ tatóban is közzé kell tenni. (4) Adott képzés második és további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az előző tanévben megállapított költségtérítésnek a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel nö­ velt összege lehet. (5) A beiratkozó hallgatóval az intézmény szerződést köt, amelyet a Kar dé­ kánja ír alá.6 22. § (1) A hallgató saját kérésére költségtérítésessé válhat. 6 21. § (5) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult 107 �(2) Költségtérítéses hallgatóvá válik az az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató, aki a) a jelen szabályzat rendelkezései szerint a következő képzési időszak­ ban már nem minősülhet államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak, b) a jelen szabályzat rendelkezései szerint költségtérítéses képzésbe lett átsorolva. (3) Költségtérítéses hallgatóvá válik tehát különösen az a hallgató a) aki a rá irányadó államilag finanszírozott megkezdett félévek számát túllépve - a 12 féléven túl a hosszabbításokat is figyelembe véve - kezd meg újabb félévet. A 12 félév államilag finanszírozott idő hosszabbí­ tására való jogosultságát minden esetben a hallgatónak kell igazolni. b) aki az adott képzés képzési és kimeneti követelményeiben megállapí­ tott képzési időt két megkezdett félévvel túllépte. c) aki ugyanabban a képzési ciklusban, más államilag finanszírozott kép­ zésben végbizonyítványt szerez. (4) A költségtérítés mértéke - az átvétel, szakváltás, tagozatváltás vagy bár­ mely egyéb ok folytán - költségtérítéses hallgatóvá váló esetén, az adott képzésre az első évfolyamon megállapított költségtérítés abban az évben, amikor a költségtérítésessé váló hallgató az első költségtérítéses félévét adott képzésben megkezdi.7 A költségtérítés megfizetése 23. § (1) Az adott tanulmányi félévre vonatkozó költségtérítés befizetését a beirat­ kozási időszak, illetve regisztrációs hét utolsó napjáig kell lebonyolítani. Ennek hiányában az illetékes kari szervezeti egység a hallgató beiratkozását/bejelentkezését és felvett tanegységeit hivatalból törli, és a hallgató féléve passzív lesz, illetve beiratkozása érvénytelen. A dékán a költségtérí­ tési díjak befizetésének határidejét - indokolt esetben - legfeljebb két héttel meghosszabbíthatja. (2) A hallgató köteles legkésőbb a regisztrációs hét utolsó napjáig elvégezni minden pénzügyi adminisztrációt, amely befizetéséhez kapcsolódik. Az adminisztrációs kötelezettségek elmulasztása a befizetés elmulasztásával esik egy tekintet alá. (3) Amennyiben a hallgató - az intézménytől kapott fizetési haladék vagy részletfizetési kedvezmény folytán - a teljes költségtérítés befizetésére a regisztrációs hét utolsó napjáig nem köteles, úgy a teljes költségtérítést a részletfizetést engedélyező határozatban meghatározott időpontokban, leg­ később azonban a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell befizetni. Ha a hall­ gató eddig az időpontig a költségtérítés teljes összegét nem fizeti meg, úgy a hallgató vizsgára nem bocsátható. (4) A tanulmányait a képzési időszak vége előtt megszakító hallgató - a rá vonatkozó tanulmányi- és vizsgaszabályzatnak megfelelő halasztás esetét kivéve - a befizetett költségtérítésből visszatérítést nem kaphat. Térítések 24. § (1) Térítési díj fizetésére köteles az a hallgató, aki a következő szolgáltatásokat igénybe veszi: a) Az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek a nem magyar nyelvű oktatása. Wo 7 22. § (4) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �b) Az intézmény eszközeivel előállított, és a hallgató tulajdonába adott tansegédlet. c) Az intézmény létesítményeinek az oktatáshoz szorosan nem kapcso­ lódó használata. (2) Térítési díj fizetésére kötelezhető az a hallgató is, aki az állami támogatott, illetve költségtérítéses képzésben a képzési programban meghatározott ok­ tatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges kreditszámot 10%-ot meghaladóan túllépi. (3) A térítési díjak összegét az önköltséget figyelembe véve - azt nem megha­ ladóan - kell megállapítani. Szolgáltatási díjak 25 . § (1) Szolgáltatási díj megfizetésére köteles az a hallgató, aki magatartásával, vagy az érdekkörében bekövetkezett bármely okból az intézményt a költ­ ségtérítés vagy állami támogatás által finanszírozott szolgáltatásokon felüli, külön eljárásra kényszeríti, a jelen paragrafusban meghatározottak szerint. (2) A szolgáltatási díjak összegét az illetékes bizottság javaslatára a dékán álla­ pítja meg előre, minden év május 31-ig. A díjak összegét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. (3) A jelen szabályzat alapján szedhető szolgáltatási díjak: a) Késedelmi díj fizetésére kötelezhető a hallgató (volt hallgató), ha a tanulmányi ügyei intézésével kapcsolatos kötelezettségeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, vagy a teljesítést elmulasztja, ha lecke­ könyvét idejében nem adja le. b) Az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik vagy további vizsga esetén a hallgató javítóvizsgadíj fizetésére kötelezhető. Jelen szabály alkal­ mazásában a vizsgával esik egy tekintet alá az is, ha a hallgató a vizs­ gáról önhibájából távol maradt. c) A hallgatót terhelik a diákigazolvány kiállításával és érvényesítésével kapcsolatos díjak. d) Okmányok elvesztése vagy megrongálódása esetén a hallgatótól az ok­ mányok pótlásáért díj szedhető. e) A dékánhoz, bizottságokhoz benyújtott kérvények, illetve méltányos­ sági kérelem benyújtása esetén díjat lehet szedni a hallgatótól - kivéve az első fokon benyújtott szociális tárgyú kérelmeket. f) A Könyvtárral szemben fennálló késedelem esetén késedelmi díjat le­ het szedni a hallgatótól. g) Amennyiben a hallgató a tantárgyak felvételét, illetve törlését elmu­ lasztja, úgy - a Tanulmányi Bizottság döntése alapján - helyette ezt az illetékes ügyintéző különéljárási díj ellenében pótolhatja a Neptun - rendszeren keresztül. h) A doktori fokozatszerzési eljárás díjhoz köthető a hallgatói jogviszo­ nyon kívül. i) A doktori képzésben egyéni felkészülőként részt vevőtől egyéni felké­ szülési díj szedhető. j) Tudományos fokozat honosítására irányuló eljárás eljárási díj megfize­ tése mellett folytatható le. k) Hallgatói jogviszonyon kívül tett záróvizsgáért díj szedhető. 1) A megosztási szabályok módosításából eredő új számla, új adóigazolás stb. kiállítása esetén, ha a kérelmet a félév kezdetét követő egy hóna­ pon túl nyújtják be, díj szedhető. A fizetési kötelezettségekhez biztosítható kedvezmények 26 .§ (1) A költségtérítés megfizetésére az illetékes kari szervezeti egység - kérelem alapján - részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot biztosíthat. (2) A részletfizetési kedvezmény, fizetési haladék kizárólag az adott tanulmá­ nyi félévre vonatkozik. 109 �Kari rendelkezés a 26.§ (2) bekezdéséhez: A 2009/2010. tanév tavaszifélévétől kezdve az aktív hallgatóijogviszonnyal rendel­ kező hallgatók diákhitel-engedményezés útján is befizethetik költségtérítési díju­ kat. Ennek előfeltétele a hallgató és a Diákhitel Központ között érvényesen létrejött szerződés. Az engedményezés alapján az igényelt diákhitel-szerződésben rögzített összegét a Diákhitel Központ közvetlenül az Egyetem számlájára utalja, mely összeg nem lehet kisebb, mint a fizetendő költségtérítés összege. Az engedményezési adatlap a Neptun.Net webes felületen tölthető le, és nyomtatható ki. A kitöltött, kinyomtatott és aláírt adatlapot 3 példányban kell a tanulmányi előadónak eljuttatni, az őszi félévben legkésőbb szeptember 15-ig, a tavaszi félévben február 15-ig.8 (3)9 Eljárási szabályok 27. § (1) Az egyes hallgatói befizetéseket elektronikusan, a Neptun rendszeren ke­ resztül történő átutalással kell teljesíteni. Egyes befizetések vonatkozásában a Karok - kivételes jelleggel - más befizetési módot is lehetővé tehetnek. (2) Részletfizetésre, fizetési haladékra vonatkozó kérelmet legalább két héttel a regisztrációs hét kezdete előtt be kell nyújtani, azt követően kérelem nem nyújtható be. A határidő jogvesztő, ellene igazolásnak nincs helye. (3) A kérelmeket írásban kell benyújtani az érintett Kar erre kijelölt szervezeti egységénél. (4) Fizetési késedelem esetén - amennyiben a hallgató ésszerű póthatáridőt tartalmazó felszólításra sem tesz eleget a fizetési kötelezettségének - a hall­ gató a részletfizetési kedvezményt elveszíti, és a felszólítást követő 15. na­ pon a fizetési kötelezettség teljes összege esedékessé válik. (5) A részletfizetés, fizetési haladék iránti kérelmet elutasító határozat ellen a Kar dékánjához lehet jogorvoslatért fordulni. A jogorvoslati kérelmet a dékánnak címezve, a határozatot hozó szervezeti egységnél kell benyújtani a határozat közlésétől számított 8 napon belül. (6) Fölöslegesen befizetett vizsgadíjat visszaigényelni csak az adott tantárgy teljesítése után, az adott vizsgaidőszakot követő 1 hónapon belül lehet. A befolyt pénzek felhasználása 28. § (1) A befolyt költségtérítési összegeket, térítéseket és szolgáltatási díjakat a következő célokra lehet felhasználni: a) A Kar működése, b) a Kar oktatást-kutatást segítő felszerelése, c) a Kar kialakítását, fejlesztését célzó beruházások, d) oktatást-kutatást segítő egyetemi alapítványok létesítése, támogatása, e) a kulturális;, és sporttevékenység támogatása, f) a Hallgatói Önkormányzat támogatása, hallgatói öntevékeny csoportok támogatása, hallgatói kedvezmények nyújtása, g) bel-és külföldi tanulmányutakon és rendezvényeken való oktatói és hallgatói részvétel támogatása. (2) A befolyt pénzek felhasználásáról a Kari költségvetés keretében kell ren­ delkezni. A befolyt összegek jogszerű és szabályos felhasználását a dékán és a Kari Tanács ellenőrizni köteles. 110 8 Hatályba léptette a 38/2009 (XII.18.) sz. JÁK Kari Tanács határozat 9 26 § (3) bekezdést az Egyetemi Tanács 483/2008. (X. 10.) sz. határozatával hatályon kívül helyezte �6. cím Külföldi állampolgárokra vonatkozó külön rendelkezések 29. § (1) Az államilag nem támogatott képzésben résztvevő külföldi hallgatók költ­ ségtérítését félévenként, a magyar állampolgárokra vonatkozó költségtérí­ téstől eltérően is meg lehet határozni. (2) Az ERASMUS és a CEEPUS programok keretében tanuló külföldi hallga­ tók díjmentességet élveznek. (3) Az intézményközi szerződés alapján tanuló hallgatók által fizetendő díjakat az adott szerződés tartalmazza. 7. cím Átmeneti és záró rendelkezések 30. § (1) A tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt megkezdett hallgatók ese­ tében, ahol jelen szabályzat képzési és kimeneti követelményeket említ, az alatt a képesítési követelményeket kell megfelelően érteni. (2) Az a hallgató, aki a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és aa) költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozá­ si segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgon­ dozási díjban részesült, vagy ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelö szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irá­ nyuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és b) a félév (oktatási időszak) első napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz, azon a szakon, szakképzésben, melyben e szabályzat hatálybalépése előtt az aa) vagy az ab) pont alapján korábban költségtérítés-mentességben része­ sült, a b) pont szerinti félévben (oktatási időszakban) költségtérítés fizeté­ sére nem kötelezhető. (3) A költségtérítés alóli mentességre való jogosultságot a hallgatónak kell iga­ zolni a megfelelő dokumentumok hiteles másolatának benyújtásával, vagy másolat benyújtásával az eredeti irat egyidejű bemutatása mellett az illeté­ kes kari szervezeti egységnél, a regisztrációs hét utolsó napjáig. A jogosult­ ság határidőn belül történő igazolásának elmulasztása esetén a hallgató az adott képzési időszakra elveszti a mentességre való jogosultságát. (4) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben lé­ tesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag támogatott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkez­ dett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három fél­ éven keresztül költségtérítési díj nem szedhető. Az ezt meghaladó tartamú képzésért a hallgató az általános szabályok szerint köteles a költségtérítési díj megfizetésére akkor is, ha költségtérítés fizetésére 2007. szeptember 1-ig nem volt köteles. (5) A tanulmányaikat 2007. szeptember 1-je előtt megkezdett hallgatók a jelen szabályzat 19. §-a alapján költségtérítéses képzésbe nem sorolhatók át. 111 �31. § (1) Jelen szabályzat 2009. március 1-jén lép hatályba. (2)A jelen szabályzatban meghatározott intézményi feladatok ellátásának ha­ tékony biztosítása érdekében a szükséges ügyrendeket és folyamatleíráso­ kat a Karok írásban is rögzítik.10 1. sz. melléklet A hallgatói térítéseket és juttatásokat szabályozó fó'bb jogszabályok: 1. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. Rendelet A szabályzat további mellékletei: Rendszeres szociális ösztöndíj iránti kérelem formanyomtatvány (2. számú melléklet) Rendkívüli szociális ösztöndíj iránti kérelem formanyomtatvány (3. számú melléklet) Részletfizetés, fizetési haladék iránti kérelem formanyomtatvány (4. számú melléklet) Ezen formanyomtatványok letölthetők a kari honlap Hallgatóinknak/Formanyomtatvány/Diákjóléti Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek rovatból. 112 10 31. § (2) bekezdés az ET 533/2009. (II. 18.) határozat értelmében módosult �HALLGATÓI FEGYELMI ES KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 24.§. (4) bekezdésében, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt felhatalmazása alapján az alábbi sza­ bályzatot alkotja. 1. §. A Szabályzat hatálya (1) E Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanulmányokat folytató, hallgatói jogviszonyban álló szemé­ lyekre, valamint azokra, akiknek hallgatói jogviszonya megszűnt vagy szü­ netel, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony fennállása alatt fegyelmi vétséget követtek el. (2) E szabályzat rendelkezéseit a szabályzat hatálybalépése után elkövetett fe­ gyelmi vétségek és károkozás esetén kell alkalmazni. 2. §. A fegyelmi vétség (1) Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha (a) hallgatói jogviszony keretei között, vagy azzal összefüggésben bűn­ cselekményt, vagy szabálysértést követ el, (b) hallgatói jogviszonyból származó kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, (c) bármely írásos anyagban valóságnak meg nem felelő adatokat szol­ gáltat, (d) az egyetem területén az alapvető keresztény erkölcsi normákat nem tartja be, nem az Egyetem jó hírnevének kialakítására és megtartására törekszik, (e) idegen szellemi termékeket jogtalanul használ fel, (f) oktatókkal, alkalmazottakkal vagy hallgatótársaival szemben olyan magatartást tanúsít, mely nem felel meg az emberi együttélés általá­ nos szabályainak, (g) az Egyetem vagy a Karok megalapozatlan rossz hírét kelti belföldön vagy külföldön, (h) az Egyetem, a Karok nevével bármi módon visszaél, (i) nem az Egyetem, vagy a Karok által szervezett rendezvényeket ilyen színben tünteti fel, (j) a Karok életével össze nem függő hirdetményeket dékáni engedély nélkül teszi közzé, (k) kábítószert fogyaszt, árusít, ill. fogyasztására nyilvánosan felszólít vagy túlzott mértékben alkoholt fogyaszt és ebből adódóan rendbon­ tást követ el, (1) aki vélt vagy tényleges egyetemi sérelme esetén az egyetemen nem meríti ki a jogorvoslat lehetőséget és ehelyett magasabb fórumhoz for­ dul. (2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a PPKE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata fűz hátrányos jogkövetkezményt. 113 �3. §. A fegyelmi büntetések (1) A fegyelmi vétséget elkövető hallgatóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések: (a) megrovás, (b) szigorú megrovás (c) a tanulmányi vagy egyéb jogcímen juttatott ösztöndíj csökkentése, illetőleg megvonása, (d) egyéb, nem szociális támogatás jellegű anyagi kedvezmények és jut­ tatások (kollégiumi díjtámogatás, lakhatási támogatás) csökkentése vagy megvonása, (e) határozott időre - legfeljebb 2 félévre - szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, (f) kizárás az Egyetemről. (2) A 2. § (1) bekezdés (c)-(d) pontjaiban meghatározott büntetések időtartama az 1 félévet nem haladhatja meg. (3) A 2. § (1) bekezdés (e) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfel­ jebb két tanulmányi félévnek megfelelő oktatási időszak lehet. (4) A 2. § (1) bekezdés (c)-(e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések együttesen is kiszabhatok. (5) A 2. § (1) bekezdés (e), (f) pontjaiban meghatározott fegyelmi bünteté­ sek végrehajtása legfeljebb egy évi próbaidőre, részben vagy egészben felfüggeszthető. 114 4 .§. A Fegyelmi Bizottság (1) Az Egyetem Karai Fegyelmi Bizottságokat (FB) alakítanak. A Fegyelmi Bizottságok 3 tagból állnak, melynek elnökét a Kar dékánja nevezi ki, egy oktatót a Kari Tanács választ, egy ..főt - az Egyetemmel hallgatói jogvi­ szonyban állók közül - a Hallgatói Önkormányzat delegál. A Fegyelmi Bi­ zottságot háromévente újra kell választani a szemeszter megkezdését köve­ tő 30 napon belül, de legkésőbb október 30-ig. (2) A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok közül legalább két fő, köztük a Fegyelmi Bizottság elnöke jelen van. 5 .§. A fegyelmi eljárás megindítása (1) A fegyelmi eljárást - fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja ese­ tén - a FB elnöke, a Kar dékánjának írásos indítványára, kezdeményezi, ill. rendeli el. A FB elnöke az indítvány kézhez vételétől számított 8 napon belül köteles a Fegyelmi Bizottságot összehívni és az eljárás lefolytatását megkezdeni. Az eljárás lefolytatásáról az érintett hallgatót legalább 5 nap­ pal előbb írásban tájékoztatni kell a tényállás (cselekmény) közlésével. Az értesítést dokumentálni kell (tértivevényesen). (2) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a bizottság elnökének a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta legalább 1 hónap, illetőleg a vétség el­ követése óta 3 hónap már eltelt. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben bün­ tetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként tisztázható. 6 .§. Ideiglenes eltiltás az előadások és a szemináriumok látogatásától (1) Fegyelmi eljárás megindítása esetén a Fegyelmi Bizottság indítványa alap­ ján a Dékán jogosult a fegyelmi eljárás alá vont hallgató tanulmányai folyta­ tásának - legfeljebb a jogerős fegyelmi határozatig tartó - felfüggesztésére. (2) Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy nem a tanulmányok folytatásától való eltiltással fejeződik be, az előadások vagy más tanulmányi foglalkozá �sok látogatásától eltiltott hallgatónak módot kell adni az elmulasztott tanul­ mányi kötelezettségek pótlására (3) A 2.§ (1) a./ pontjában foglalt cselekmény alapos gyanúja esetén a Dékán dönt az ügynek a nyomozati szerveknek való áttétele tárgyában. Áttétel ese­ tében a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a büntető, ill. a szabálysértési eljárásjogerős befejezéséig. Ilyen esetben a felfüggesztésről a dékánnak az áttételről szóló határozata alapján a FB dönt. (4) A fegyelmi eljárás megindításától számított 30 napon belül érdemi határo­ zatot kell hozni. (5) A FB elnöke indokolt esetben a fegyelmi eljárás megindításával egy időben, azonnali hatállyal felfüggesztheti a tanulmányok folytatását, ha - a többi hallgatóra nézve súlyosan káros a magatartása, - az egyházhoz, a katolikus elvekhez rendkívül méltatlan viselkedést ta­ núsított. 7. §. A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítése (1) A fegyelmi eljárásban a tényállást tisztázni kell. A fegyelmi vétség elbírá­ lásának előkészítését a FB egy tagja vagy elnöke a rendelkezésre álló iratok alapján végzi. (2) Ha a fegyelmi ügy bonyolultsága indokolja, a FB elnöke vizsgálóbiztost jelöl ki (kér fel) az Egyetemmel jogviszonyban álló személyek közül a fe­ gyelmi ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítékok felkutatása és összegyűj­ tése végett. (3) A fegyelmi eljárás alá vont személynek joga van szóban vagy írásban észre­ vételt tenni, illetve összefüggő védekezését előterjeszteni. (4) A fegyelmi eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell arról, hogy beismerő vallomása a büntetés kiszabásánál enyhítő körülmény. (5) A fegyelmi eljárás alá vont személy az eljárásban képviseletével egyetemi hallgatót vagy más személyt bízhat meg (megbízott képviselő). E jogáról tájékoztatni kell. Csak az írásban adott megbízás érvényes. (6) Ha az ügy jellege indokolja, az eljárás alá vont hallgató, vagy valamely bizottsági tag javaslatára zárt tárgyalás tartható. A zárt tárgyalás elrendelé­ séről a FB elnöke dönt. 8. §. A fegyelmi tárgyalás (1) A Fegyelmi Bizottság az eljárás megindításától számított 8 munkanapon belül nyilvánosan folytatja le a fegyelmi eljárást. (2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt, megbízott képviselőjét, a tanút, a szakértőt, valamint az ügy vizsgálóbiztosát legalább 5 nappal a tárgyalást megelőzően a tárgyalásra meg kell idézni. Az érintettek beleegyezésével ennél rövidebb időtartam is lehetséges. (3) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás alá vont személyt meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését előadja, továbbá, hogy bizo­ nyítási indítvánnyal éljen. Á fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében a tárgyalás csak akkor tartható meg, ha ő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, vagy távolmaradását nem megfelelően mentette ki. Ha távol­ maradásának menthető indokát igazolja, meghallgatására új időpontot kell kitűzni, illetve kérelmére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A bizonyítási indítvány elutasítását az eljárást befejező határo­ zatban indokolni kell. Kétszeri elnapolás után, igazolt távolmaradás esetén is, a tárgyalás a fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében is lefolytat­ ható. (4) A fegyelmi felelősség megállapítását a vizsgálóbiztos indítványokkal és észrevételekkel mozdítja elő. (5) A fegyelmi eljárás alá vont személy minden bizonyítékkal és a vizsgáló­ biztos minden indítványával kapcsolatban észrevételt vagy ellenindítványt tehet. 115 �(6) A fegyelmi eljárás alá vont személy védekezését összefüggően előterjeszt­ heti, a meghallgatása során az ő fegyelmi felelősségével kapcsolatos irato­ kat megtekintheti. (7) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke a tárgyaláson szóban kihirdeti. (8) A fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatásáról, a Fegyelmi Bizottság minden üléséről és a fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni. 9. §. A fegyelmi határozat (1) Fegyelmi büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a Fegyelmi Bizottság megállapítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el, és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szük­ ségesnek. (2) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: (a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és személyi adatait, (b) a fegyelmi vétség megjelölését, (c) a kiszabott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelke­ zéseket (pl. felfüggesztés), (d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére, valamint arra, hogy a 3.§. (1) bekezdés e), és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést jogerősen kiszabó határozat ellen a bírósághoz keresettel fordulhat. (3) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat indoklásának tartalmaznia kell: (a) a megállapított tényállást, (b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, (c) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket, (d) azoknak a rendelkezéseknek a megjelölését, amelyek a fegyelmi bün­ tetés alapjául szolgáltak. (4) A fegyelmi eljárást megszüntető határozatot kell hozni, ha az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség, vagy azt nem az eljárás alá vont személy követte el, illetve ha a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható. (5) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaz­ nia kell: (a) a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét és személyi adatait, (b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elren­ delték, (c) az eljárás megszüntetésének kimondását, (d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére. (6) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat indoklásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek alapján a Fegyelmi Bizottság az eljárást megszüntette. (7) Mind a fegyelmi büntetést kiszabó, mind pedig a fegyelmi eljárást meg­ szüntető határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy a határozatot a PPKE Fegyelmi Bizottsága hozta, a hallgató nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. (8) A fegyelmi határozatot az indoklással együtt a Fegyelmi Bizottság elnöke 3 munkanapon belül írásba foglalja és intézkedik annak kézbesítésről az eljárás alá vont személy részére. (9) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke írja alá. A fegyelmi eljárás lefolytatásáról készült jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság két tagja hitelesíti. (10) Fellebbezés hiányában az első fokú határozat a kézhezvételtől számított 6. naptól jogerős és végrehajtható. (11) A fegyelmi határozat alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója, (az illetékes Kar dékánja) végrehajtja a fegyelmi büntetést. �1O .§. A jogorvoslat és végrehajtása (1) A fegyelmi határozat ellen fellebbezésnek van helye. Fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont személy és súlyosbításra az illetékes Kar dékánja. (2) A fellebbezésnek halasztó hatálya van. (3) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a PPKE rektorának címezve írásban, három példányban kell benyújtani. (4) A másodfokú határozat a kézhezvétellel jogerős és végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A végrehajtásáról és nyilvántartásba vé­ teléről a rektor gondoskodik. ll .§. A másodfokú eljárás (1) Másodfokon a rektor jár el. (2) A másodfokú eljárás kezdeményezésére csak új körülmény felmerülése esetén - mely a korábban lefolytatott fegyelmi eljárás során nem merült fel - vagy törvény, vagy az Egyetemi Szabályzatok megsértése esetén van lehetőség. (3) Az első fokú fegyelmi határozat felülvizsgálata az írásbeli fellebbezésben kifejtett indokokon és a fellebbezéshez csatolt iratokon túlmenően az első fokú eljárás során keletkezett iratok alapján történik, kivételesen azonban sor kerülhet a fellebbező személyes meghallgatására. A másodfokú eljárás­ ban bizonyítást nem kell lefolytatni, a másodfokú határozatot a felterjesztett iratanyag alapján kell meghozni. (4) A rektor a másodfokú eljárás során: a) az első fokú határozatot helyben hagyhatja, b) súlyosbításra irányuló fellebbezés esetén a tényállás elfogadása mellett mérlegelés alapján súlyosbíthatja a büntetést, c) a tényállást kiegészítve a módosított tényállás alapján szabhat ki bün­ tetést, d) a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú eljárás megis­ métlésére adhat utasítást, e) az eljárás alá vont hallgatót felmentheti. (5) A másodfokú eljárásra az első fokú határozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú eljárást a fellebbezés be­ érkezésétől számított 8 napon belül be kell fejezni. (6) A másodfokú határozat végrehajtásáról és nyilvántartásba vételéről a rektor gondoskodik. 12 .§. A mentesülés és a mentesítés (1) A fegyelmi büntetést a nyilvántartásból törölni kell és arról a hallgató nem köteles számot adni: - a 3.§. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés jog­ erőre emelkedését követő hat hónap elteltével; - a 3.§. (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések kitöltését követő hat hónap elteltével; - a 3.§. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés időtar­ tamának lejártát követő egy év elteltével; - felfüggesztett fegyelmi büntetés esetén, ha a próbaidő kedvezően telt el. 13 .§. A kártérítés (A Ftv. 72.§ alapján) (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az Egyetemnek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz - az e törvényben meghatározott eltéréssel a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legki 117 �sebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalé­ kát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni. (3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja, vagy kezeli. Mentesül a felelős­ ség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (4) Az Egyetem, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogvi­ szonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezése­ it kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a felsőoktatási intézmény, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső el­ háríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 14 118 .§. Záró rendelkezések (1) A fegyelmi eljárás minden iratát iktatni, az ügy jogerős befejezése után irattározni kell, az iratokat az Egyetem irattárában 5 évig meg kell őrizni. (2) A Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás megindításától függetlenül (indokolt esetben) zárt ülést tarthat. A zárt ülésre a nyilvános ülésre vonatkozó szabá­ lyokat értelemszerűen alkalmazni kell. �A PÁZMÁNY PETER KATOLIKUS EGYETEM SZABÁLYZATA A HALLGATÓI FELÜLBÍRÁLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJÉRŐL 2003. december Az Egyetemi Tanács elfogadta 2003. december 12-ei ülésén a 10/2003.(XII.12.) sz. ET határozattal A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Tanácsa a felsőokta­ tásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. tv. 34,§ (4) bekezdése alapján a hallgatói ügyek felülbírálatának eljárási rendjét az alábbiakban határozza meg: I. fejezet Általános rendelkezések l-§ (1) Jelen szabályzat hatálya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóira terjed ki. (2) A szabályzat célja, hogy az Egyetem hallgatói részére biztosítsa a felsőoktatási törvényben előírt jogvédelmet. II. fejezet A Bizottság összetétele 2-§ (1) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága [a továbbiakban: Bizottság] hat tagból áll, amelyből négy oktató és kettő hallgató. (2) A bizottság megbízatási ideje két tanévre szól. 3.§ (1) Az oktatói tagokat a karok dékánjainak javaslatára az Egyetem Rektora nevezi ki. (2) A Bölcsészettudományi Kar, az Információs Technológiai Kar, valamint a Jogés Államtudományi Kar dékánjai külön, a Hittudományi Kar Dékánja, valamint a Kánonjogi Posztgraduális Intézet Elnöke közösen tesz egy-egy oktatói tagra előterjesztést. 4.§ (1) A két hallgatói tagot - éves rotációval - a karok hallgatói önkormányzatai de­ legálják. (2) A két éves megbízatási idő [l.§ (2) bekezdés] első évében a Bölcsészettudo­ mányi, valamint a Információs Technológiai Kar, a második évben a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar Hallgatói Önkormányza­ tának delegáltjai vesznek részt a bizottság munkájában. 5 .§ A bizottság munkájában nem vehet részt: a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy 119 �b) aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685.§ b) pontja szerinti közeli hozzátar­ tozója, vagy d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt 6 .§ Az Egyetem Rektora az oktatói tagok közül elnököt, illetőleg elnökhelyettest ne­ vez ki. 7-§ (1) A Bizottságban biztosítani kell a fenntartó képviseletét. (2) A fenntartó képviselőjét - az egyetem oktatói közül - a Nagykancellár jelöli ki. (3) A Nagykancellár által kijelölt tag az adott kar oktatói képviselője lesz [2.§ (l)-(2) bekezdés], ahonnan újabb tag kinevezésére már nem kerülhet sor. III. fejezet A Bizottság hatásköre 8.§ (1) A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - az intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása el­ len, a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatko­ zással felülbírálati kérelemmel élni. (2) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésnek minősül a jogszabályokban, az egyetemi szabályzatokban, valamint az illetékes kar szabályzataiban talál­ ható olyan rendelkezés, amely a hallgatókra jogokat és kötelezettségeket állapít meg. (3) Ha az ügy nem tartozik az (1) és (2) bekezdés hatálya alá, a bizottság a bead­ ványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és erről értesíti a beadvány benyújtóját. (4) A hallgató a felülbírálati kérelmet a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudo­ másra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be az egyetem Rektorának címezve. (5) A Bizottsághoz csak akkor lehet fordulni, ha a hallgató az illető Karon az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette, vagy ilyen lehetőség nincs. A 16.§ c) és d) pontjánál megjelölt elsőfokú határozat alatt az illető Karon így meghozott végleges döntést kell érteni. 9.§ Az egyéni mérlegelésen alapuló döntésekkel szemben nem lehet a Bizottsághoz fordulni. így kizárt a panasz különösen: a) a tandíj- illetőleg költségtérítési kedvezmény b) az egyedi mérlegelésen nyugvó szociális juttatás c) a tanulmányokat érintő méltányossági kérelmek d) a halasztott beiratkozás e) az egyéni tanulmányi rend d) a TVSZ-ben biztosított keretszámon felüli vizsgalehetőség elutasításával szemben. 120 �IV. fejezet Az eljárási szabályok 1O.§ (1) A fellebbezést azon Karon kell előterjeszteni, ahol az érintett ügyet elbírálták. A beadványok befogadását ellátó kari szervezeti egységet az adott kar dékánja jelöli ki. (2) A fellebbezést az adott Karon hozott határozat kézhezvételétől számított 15 na­ pon belül lehet benyújtani. (3) A fellebbezéseket a Kar - a vonatkozó íratok csatolásával, a benyújtástól számí­ tott nyolc napon belül - felterjeszti a Bizottsághoz. (4) A Bizottság határozatát legkésőbb a benyújtástól számított 30 napon belül meg­ hozza. ll .§ Az elnök az ügyeket maga készíti elő, vagy előkészítés végett a bizottság tagjai között kiszignálja. 12 .§ (1) A Bizottság üléseit az elnök hívja össze. (2) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább három tag jelen van. (3) A Bizottság a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza határozatait, sza­ vazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) Az elnököt - írásbeli megbízása alapján - az elnökhelyettes bármely feladatkör­ ében helyettesítheti. 13 .§ (1) A Bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, amely­ nek során a hallgatót legalább egyszer meg kell hallgatni. Ha a rendelkezés­ re álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, melynek keretében iratokat szerezhet be, tanúkat hallgathat meg, szakértői véleményt szerezhet be. A hivatalból ismert és a köztudomású ténye­ ket nem kell bizonyítani. (2) A hallgatót és a meghallgatni kívánt egyéb személyeket írásban, tértivevényes levélben, vagy egyéb, az átvételt hitelt érdemlő módon igazoló formában kell a meghallgatásra megidézni. (3) Az írásbeli értesítéssel azonos hatályú, ha az eljárás során a jelen lévő személyt a Bizottság elnöke más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra rájegyzi és a megidézettel aláíratja. (4) Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg a meghallgatásán, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtegye. 14 .§ (1) A napokban megállapított határidőkbe a közlés, a kézbesítés napja nem számít bele. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a munka az Egyetemen, vagy az érintett karon szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán elküldött beadvány előterjesztési időpontja a postára adás dátuma. (2) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, a Bizottságnál igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határ­ naptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak később jutott tudomásá­ ra, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetve az akadály megszűnésétől kezdődik. (3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától 121 �számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazo­ lási kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. (4) Ha a Bizottság az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja. V. fejezet A jegyzőkönyv és a határozat 15 .§ A hallgató és egyéb személyek meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmazni kell a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, az ügy tárgyát, a maghallgatott személy adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkoza­ tokat, a meghallgatott személy, a Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírását. 16 .§ Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a Bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja c) az elsőfokú határozatot megváltoztatja d) az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. 17 .§ A Bizottság az ügyben határozattal dönt, amelynek tartalmaznia kell: a) a Bizottság megnevezését, a hallgató nevét és lakóhelyét, a kar, a szak és az évfo­ lyam megnevezését, az ügy számát, b) a Bizottság döntését és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről szóló tájékoztatást, c) a megállapított tényállást és annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, valamint a döntés alapjául szolgáló egyéb körülményeket és azokat a jogszabályokat, egye­ temi szabályzatokat, amelyek alapján a Bizottság határozatát hozta, d) a határozat hozatalának a helyét és idejét, a Bizottság elnökének, és tagjainak a nevét, valamint az Egyetem bélyegzőnyomatát. A Bizottság határozatait az elnök írja alá. VI. fejezet Záró rendelkezések 18.§ (1) Jelen Szabályzat az Egyetemi Tanács általi elfogadását követően azonnal ha­ tályba lép. (2) Az Egyetemi Tanács általi elfogadást követően az Egyetem minden kara köteles jelen Szabályzatot haladéktalanul közzétenni. (3) A Bizottság működéséről ügyrendet fogad el. Budapest, 2003. december 12. Dr. Fodor György rektor 122 �OSZTATLAN JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2010/2011 TANÉV ��III. MINTATANTERV A mintatanterv egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 10 félév alatt befejezheti tanulmányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend be­ tartásával - eltérhet. A mintatanterv mutatja meg, hogy mely tárgyak vannak az őszi (páratlan), és mely tárgyak a tavaszi (páros) félévekben meghirdetve. A mintatantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye) évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végé­ ig legalább két teljesítési lehetőséget kell biztosítani kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény évfolyamdolgozat jegy: az évfolyamdolgozathoz tartozó ötfokozatú minősítés diplomaterv jegy: a diplomamunka védéshez tartozó ötfokozatú minősítés A mintatantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató tanárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza. A szak képzési ideje: 10 félév Megszerzendő kredit: 270 kredit + 30 kredit (diplomamunka) = 300 kredit A 270 krediten belül: • kötelező tárgyak: 233 kredit • kötelezően választható tárgyak: összesen 21 kredit - Általános társadalomtudományi ismeretek kötelezően választható tárgycso­ portból: 6 kredit, - Jogtudományi alapozó ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 2 kredit, - Differenciált szakmai ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 8 kredit - Évfolyamdolgozat: 5 kredit • szabadon választható tárgyak: 16 kredit Szakmai gyakorlat: A jogalkalmazói készség kialakítását elősegítő 6-12 hetes igaz­ ságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat. Abszolutórium: a mintatantervben szereplő összes tárgy teljesítése (270 kredit) + 6 hét szakmai gyakorlat A záróvizsga tárgyai: Alkotmányjog és közigazgatási jog, Büntetőjog, Európajog és nemzetközi közjog, Polgári jog és kereskedelmi jog Az osztatlan jogászképzésben, tekintettel arra, hogy a záróvizsga több, eltérő időpont­ ban teljesítendő részvizsgából áll, melyeket a mindenkor hatályos képesítési követel­ mények szerint kell teljesíteni, a hallgatói jogviszony abszolutórium megszerzése mi­ atti megszűnésétől számított hét éven belül a záróvizsga utolsó részvizsgáját is le kell tenni. Amennyiben a hallgató ezen határidőig nem teszi le a záróvizsga valamennyi részvizsgáját, az addig megszerzett részjegyei érvénytelenné válnak. Ezt követően is­ mét hét éven belül van lehetősége a záróvizsga valamennyi részvizsgájának letételére. �Azon hallgatóknál, akiknek az abszolutórium megszerzéséből eredően hallgatói jog­ viszonyuk 2007. július 1-je előtt szűnt meg, a hét éves periódust 2007. július 1-jétől kell számítani. A záróvizsga eredménye: a diplomamunka-védés és a 4 záróvizsga tárgy érdemje­ gyeinek egyszerű számtani átlaga. Az oklevél minősítése: • Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07-es tanév előtt kezdték meg: (a+b): 2, ahol a: a záróvizsga eredménye, b: az Államelmélet 2, Büntető eljárásjog 2, Egyetemes állam- és jogtörténet 2, Jogelmélet 2, Közgazdaságtan 3, Magyar állam- és jogtörténet 2, Munkajog 2, Nemzetközi magánjog 2, Pénzügyi jog 2, Polgári eljárásjog 3. és Római jog 2. tantárgyak érdemjegyeinek átlaga • Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07-es tanévtől kezdték meg: (a+b) : 2, ahol a: a záróvizsga eredménye, b: halmozott súlyozott tanulmányi átlag Az oklevél kiadásának a feltétele: Sikeres záróvizsga és egy élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudomá­ nyos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizs­ ga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél. 126 �JOKJ201xxO JOTNIOIxxO beszámoló aláírás 6K, 1É, 1B, 0+2 0+0 CN + O 1 1 1 1 **: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyánai *: A Latin gyakorlat nappali tagozaton a fél évfolyamlétszámra van meghirdetve az őszi és a tavaszi félévben is. o 1A un 27 óra ! ! 101 óra kollokvium 15+2 4+1 kollokvium । ___ 0+2 m ! 1 _ évközi jegy kollokvium -T | 0+9 15+2 | Tt 3+1 0+4 Tt । 1 1 i | 1 kollokvium 15+2 3+1 Benjáminné Egyetemes állam- és jogtörténet 1. Dr. Szigeti Magdolna Latin gyakorlat* Dzsida Orsolya Magyar alkotmánytörténet Dr. Szabó István Dr. El Beheiri Római jog 1. Nadja Szabadon választható tárgy** Testnevelés gyakorlat 1. Draskóczy Imre 1 JORJ201xxO IJONYlOlxxO |JOJT203xxO JOJT201xxO 12+0 2+0 Dr. Körösi István - kollokvium 15+0 2+0 Szabolcs Dr. Varga Csaba dohaiig: kredit tási köti lezettség । JOKG201xxO Dr. Szuromi A katolikus hit alapjai Bevezetés a jogfogalmakba Bevezetés a közgazdaságtanba mikrogazdaságtan kollokvium 12+0 2+0 tárgyfelelős követeim. levelező tag. óraszám ea.+gyak. nappali tag. óraszám ea.+gyak. tantárgy neve un JOJB201xxO kód 1. félév 1 127 �1—< o 1—1 o JOTN102xxO JGRJ202xx0 JOKG202xxO JOJT204xxO JOKJ202xxO Attila Dr. Horváth Dr. Szabó Péter Istvánná Kovács Sarolt dr. Groma Dr. Szabó István István Dr. H. Szilágyi tárgyfelelős Testnevelés gyakorlat 2. Szabadon választható tárgy** Római jo g 2. Draskóczy Imre Dr. El Beheiri Nadja 30 óra 0+2 0+2 4+1 4+0 3+1 2+0 0+2 3+1 2+0 2+1 nappali tag. óraszám ea.+gyak. 2. félév Pénzügyi ismeretek és gazdaságpolitika Dr. Körösi István M agyar jogtörténet Kánonjog 1. Informatika gyakorlat* Egyetemes állam- és jogtörténet 2. Általános társadalom-tudományi is ­ m eretek kötelezően választható tárgy** JOTG300xA0 JOJT202xxO Államelmélet 1. tantárgy neve JOJB202xxO kód o kollokvium 15+2 Római jog 1. Bev. a közg. -m ikrogazd. 1 1A ÓK, 2É, 1B, kollokvium 15+0 109 óra kollokvium 15+2 A katolikus hit alapjai Testnevelés gya ­ korlat 1. kollokvium 15+0 aláírás évközi jegy Egyet, állam- és jogtört. 1. Bevezetés a jo g ­ fogalmakba előhallgatási kötelezettség r beszámoló kollokvium 15+2 kredit rí er 0+2 évközi jegy kollokvium 15+2 3+0 követeim. levelező tag. óraszám ea.+gyak. o 0+0 9+0 128 (N 1 N -s E E«3 § £ 03 _o E SKam E 2 i <U g M 48 g £ « S o w tí 1 5* <oo |o e-. <D . : en “4a< < ÖÍ ooo H �3. félév �130 JOPJ304xC0 JOPJ301xC0 JOPJ302xC0 JOBJ303xC0 A sajtószabadság határai Az Európai Unió magánjoga Az ingatlanjog általános elvei Kriminalisztika 4. félév Dr. Sinku Pál Dr. KoltayAndrás Dr. TattayLevente Dr. CsapóOrsolya �131 5. félév �132 6. félév �Dr. Bándi Gyula Dr. Varga Zsolt András Dr. Tamási Erzsébet Dr. Burián László Dr. Harsági Viktória Dr. Tattay Levente Környezetvédelmi jog 1. Közigazgatási jog III. Kriminológia INemzetközi magánjog 1. Polgári eljárásjog 1. Polgári jog 5. |JOEU203xxO JOKV203xxO JOKI203xxO o X ooX o s o |JONM201xxO |JOPE201xxO |JOPJ205xxO 1 | kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium 7K, 1É, 1A 2+0 g f N Összehasonlító magánjog **(előhallg. köt.: Polgári jog 2.) Dr. Szőnyi Viktor Sportjog Dr. Bérces László 27 óra 12+2 12+2 12+2 108 óra 2+1 2+1 Büntetőjog 4. Polgári jog 2. Polgári jog 2. Polgári jog 2. jog II. Közigazgatási jog I. Polgári jog 1 Közigazgatási Ld. a tárgynál** Büntetőjog 2. kredit előhallgatási kötelezettség aláírás kollokvium kollokvium 2+0 évközi jegy 12+2 12+2 2+1 követeim. o + rí r—< 2+2 3+0 2+0 | nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. 3+1 12+2 Tt JOKE301xC0 JOPE301xC0 JOTO300XC0 I Dr. Szabó Marcel Büntető eljárásjog 1. Differenciált szakmai is­ meretek köt. vál. tárgy* Európajog 1.__________ í JOBJ206xxO tárgyfelelős ________________ Dr. Belovics Ervin | tantárgy neve s Tt I+£ 8 kód o 0+6 7. félév £ o 1 © 133 �8. félév *: Az óraszám, a számonkérés formája és a megszerezhető kreditek száma más szak kötelező, vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén eltérhet. 134 �2+1 2+0 3+0 2+0 19 óra Dr. Gyulai-Schmidt Andrea Dr. Harsági Viktória Dr. Radnay József Dr. Tóth Tihamér Polgári eljárásjog 3. TB és szociális iog Versenyjog 2. JOPE203xxO JOKV205xxO JOKV207xxO o Q X o o m O H O I 1 6K,3E,1A kollokvium kollokvium kollokvium 04 2. Versenyjog 1. 1 Dr. Frivaldszky János Dr. Frivaldszky János Dr. Varga Csaba o to JOJB304xB0 12+0 12+0 89 óra 12+0 kollokvium 1 Jogszociológia ***(előhallg. köt.: Bev. a jogfogalmakba) Összehasonlító jogi kultúrák és összehasonlító bírói gondolkodásmód ***(elöhallg. köt.: Bev. a jogfogalmakba) Természetjog í 1 15+2 ’ Ld. a tárgynál* Kereskedelmi iog 1. Polgári eljárásj< Európai og 2. I JOJB302xB0 JOJB303xB0 JOKE202xxO évközi jegy 3+0 I 1 ___ 2+0___ 2+0 210 kreditpont o Dr. Szabó Marcel aláírás kollokvium cq JOTO300XB0 évközi jegy 3+0 o + T—1 2+0 Büntetőjog 2. előhallgatási kötelezettség i JÖEU205xx0 konzulens évközi jegy kredit i JOTO300XC0 JOTO300XC0 |JOBJ205xxO 3+0 Dr. Vókó György Büntetés-végrehajtási jog Differenciált szakmai is­ meretek köt, vál. tárgy** Differenciált szakmai is­ meretek köt. vál. tárgy** Diplomamunka konzultáció* Európai og 3. Jogtudományi alapozó ismeretek köt. vál. tárgy** Kereskedelmi jog 2. i ■ 2+0 tárgyfelelős ! kód tantárgy neve nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám követeim. ea.+gyak. ea.+gyak. kollokvium 1+0 12+0 9. félév * Ö0 135 �1 “ «c 75^ 'S go g ■o ■cd < ■Ct e?> § o Ö0 <U .•Ct N 8, -q 5 E QQQQQQQQQ 5E =5CP coN to p o 00 q -0> 5 ‘Ct Ct &D SP2^ O SP’F1 -fi N ct 'c« ct -ct bO <u □ a cc Q Q M-X -<U O ÖD 7: "Cd -ct •S3Q -O ‘O ~ •^8§ <u M N N —J . :O .SP.Sp.g-g-öb $ $ u a m g N N ■ Cd -T- n jy e :q S -P -o § Ö0 § o :8^ Ö j 3 a < < CQ M Z 00 S E+->° C3 .2P n N “ :O B rr\ —, co N 2P « O M '—> (Z) o2 8 •ct u PUU u U UU U x u <u x x « —< eq ÍP o o EiS ■ ÖD Ct O öíj X x CQ mz < ° PQ "o 3 0? uooooooooo o O 136 CQ o 2 c M-Ö P -ct Diplomamunka: 30 kredit. t.s, (Z) S3 <cd �IV. TÁRGYLEÍRÁSOK KÖTELEZŐ TÁRGYAK A KATOLIKUS HIT ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm kredit: 5 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: kollokvium 1. Az Egyház, mint „új Izrael”; 2. A Kinyilatkoztatás és az ember természetfeletti hi­ vatása; 3. Izrael útja Jézus Krisztushoz; 4. Jézus Krisztus, Isten országának örömhíre; 5. Az Egyház, mint meghatározott hitvallás által szerveződött közösség; 6. Az Egy­ ház története, mint „üdvtörténet”; 7. Az Egyház liturgiájának ünneplése; 8. A beavató szentségek (keresztség, bérmálás, eukarisztia); 9. A gyógyulás szentségei (gyónás, betegek kenete); 10. A közösség szolgálatának szentségei (házasság, egyházi rend); 11. A tíz parancs egyetemes normái az emberi társadalomban; 12. Az emberi személy méltósága. Tananyag: Szuromi Sz. A.: Bevezetés a katolikus hit rendszerébe. 2003. Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa. Budapest 1994; Brunori, P.: A Katolikus Egyház. Alapok, személyek, intézmények. (Pázmány könyvek 2), Budapest, 2002; Erdő P.: Az egyházjog teológiája. Budapest 1995; Kereszty R.: Bevezetés az Egyház teológiájá­ ba. Budapest-Bécs 1998; Poupard, P.: A katolikus hit. (Pázmány könyvek 1), Buda­ pest 2001; Rózsa H.: Bevezetés Krisztus misztériumába. Veszprém, 1994. Alkotmányjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs, dr. Salamon László kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás +gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Alkotmány és alkotmányjog jogrendszerben. Alkotmánytörténet; az alkotmányosság alapértékei. Jogforrások. A jogforrások érvényessége és hatályossága. Szuverenitás; a Magyar Köztársaság az Európai Unióban. A nemzetközi jog és a magyar jog vi­ szonya. Az állampolgárság. Az országos népszavazás. A választási rendszerek. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere. Önkormányzati választási rend­ szerek. Nemzeti és etnikai kisebbségek, kisebbségi önkormányzatok. Tananyag: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. Budapest: Osiris, 2007. (2., átdolgozott ki­ adás); Új tankönyv kiadása várható! Hajas Barnabás-Schanda Balázs (Szerk.): Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény. Budapest: SzIT, 2007. (új kiadása várható) 137 �Alkotmányjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs, Dr. Kilényi Géza, dr. Salamon László kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Alkotmányjog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Kormányformák. Az Országgyűlés megbízatása és szervezete. Az Országgyűlés fel­ adat- és hatáskörei. A köztársasági elnök. A Kormány megbízatása, a Kormány tagjai. A Kormány feladata és hatáskörei, a Kormány működése. A parlamenti ellenőrzés. Állami Számvevőszék. Országgyűlési Biztosok. Az Alkotmánybíróság. A bírósági szervezet. Az ügyészi szervezet. Az önkormányzati rendszer. A minősített idősza­ kok. Tananyag: Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan. Budapest: Osiris, 2007. (2., átdolgozott ki­ adás); Új tankönyv kiadása várható! Hajas Barnabás-Schanda Balázs (Szerk.): Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény. Budapest: SzIT, 2007. (új kiadása várható) Alkotmányjog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs, dr. Balogh Zsolt kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Alkotmányjog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az alapjog védelem fogalomrendszere, az alapjogok eredetére vonatkozó elméletek. Az alapjogok alanyai és kötelezettjei, az alapjogok korlátozása, az alapjogokra vonat­ kozó szabályozás, az állam intézményvédelmi kötelezettsége. A nemzetközi emberi jogi egyezmények. Az élethez való jog; Az emberi méltósághoz való jog; Diszkrimi­ náció tilalma; Lelkiismereti-és vallásszabadság; Kommunikációs alapjogok. Adatvé­ delem; Eljárási jogok; Szociális jogok; A tulajdonhoz való jog alkotmányi sajátossá­ gai; Emberi jogok megsértésének orvoslása nemzetközi fórumok előtt. Tananyag: Sári János-Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. Budapest: Osiris, 2008. Új tankönyv kiadása várható! Államelmélet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bevezetés a jogfogalmakba (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a rendszeres államtani kérdések tárgyalásának megalapozásaként eszmetör­ téneti áttekintést ad a politikai gondolkodás antik előzményeitől kezdve, a középkori és újkori politikai filozófia problémáin keresztül a modern politikatudomány, illetve államelmélet kialakulásáig, megvilágítva a manapság is használatos elméleti kate­ góriák tartalmának történeti változásait. A tananyag utolsó része pedig a XIX-XX. század uralkodó politikai eszmeáramlatairól ad képet. �Tananyag: Takács Péter (szerk.): ÁllamelméletI. A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai. Budapest: SzIT, 2007. Államelmélet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Péteri Zoltán kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Államelmélet l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a modern államtudomány, az Allgemeine Staatslehre kialakulásának és fej­ lődésének áttekintésével nyújt egy tudománytörténeti bevezetőt, majd a módszertani kérdések tárgyalását követően mutatja be az államfogalom meghatározása kapcsán megragadható jellegzetes, s egymást kiegészítő elméleti szemléletmódokat: a norma­ tív, a szociológiai és az értékelő perspektívát. E sajátos szemléletmódokat váltogatva tárgyalja az anyag az államelmélet klasszikus tematikáját az állam fogalmi össze­ tevőinek elemzésétől indulva az állam társadalmi beágyazottságának és szervezeti felépítésének, a politikai rendszer és a demokrácia különböző kérdésein keresztül, az állami hatalom erkölcsi igazolásának problematikájával bezárólag. Tananyag: Takács Péter (szerk.): Államtan. írások a XX. századi általános államtudomány kör­ éből. Budapest, 2003. [és változatlan utánnyomásai]) Ajánlott irodalom: H. Szilágyi István-Paksy Máté (szerk.): Államelmélet II. Budapest: SzIT, 2008. Bevezetés a jogfogalmakba A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Péteri Zoltán kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tananyag mintegy kétharmad része foglalkozik a későbbi tételesjogi és a jogelmé­ leti stúdiumok megalapozását biztosító fogalmak bemutatásával és elemzésével, kö­ rülbelül egyharmada pedig az államelméleti, politikatudományi, alkotmányjogi és az általában vett közjogi tárgyak elsajátításához elengedhetetlen fogalmakat tárgyalja. Az oktatás egy tudományelméleti, illetve tudományrendszertani bevezetéssel kezdő­ dik, amely egyúttal vázolja a természetjogi és a jogi pozitivista gondolkodás történeti hagyományait is. Ezt követi a tananyag gerincét képező jogi alapfogalmak ismerteté­ se, majd az összehasonlító jogi beveztést követően, az államtudományi alapfogalmak bemutatásával zárul. Tananyag: Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Negyedik, átdolgo­ zott kiadás. Miskolc: Prudentia luris, 2006.; Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások. Budapest: SzIT, 2003. 139 �Bevezetés a közgazdaságtanba - Mikrogazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Botos Katalin kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását. A mikroökonómia a gazdaság kisebb egységeit vizsgálja. Az egyes részpiacok viselkedésével, a szereplők döntéseivel foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás eszközeit, hatása­ it, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialakulásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra. Rövid elmélet-történeti áttekintés mutat rá a közgazdaság-tudomány fejlődő jellegére, a különböző iskolák létére. Sajátos része a kurzusnak a kereszténység és a gazdasági fejlődés kapcsolatának bemutatása. Tananyag: Schlett András - Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Budapest : SzIT, 2008. Botos Katalin: Keresztény gazdaság - globális piacgazdaság. Budapest: Kairosz Ki­ adó, 2009. Büntetés-végrehajtási jog A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Vókó György kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:1,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetőjog 2.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A büntetés-végrehajtási jogtudomány kialakulásának történetisége, és a kialakulását segítő elméletek áttekintése, a nemzetközi követelményrendszerek, elvárások ismer­ tetése. A büntetőjogi szankciók, az eljárásjogi kényszerintézkedések, valamint más jog- és szabadságkorlátozással járó intézkedések végrehajtásának, és az ezekhez kap­ csolódó jogállami garanciarendszer bemutatása. A büntetés-végrehajtás törvényessé­ gi felügyelete, annak biztosíték-rendszere. Az előadások során a hallgatók megismer­ kedhetnek a büntetés-végrehajtás aktuális problémáival, a jogalkalmazói gyakorlat sajátosságaival is. Tananyag: Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Budapest-Pécs: Dialog Campus, 2009.; A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr.; A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet; A büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet; A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (II. 13.) BM rendelet. 140 �Büntető eljárásjog 1. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Mihály kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetőj. 2.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A jogág fő csomópontjainak történeti és összehasonlító elemzése, a büntető eljárásjog alapelveinek részletes áttekintése, ezt követően a bíróságra, az ügyészségre, a nyomo­ zó hatóságra, továbbá a büntetőeljárásban résztvevő személyekre vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések ismertetése. Az oktatás kiterjed a bizonyítás, valamint a sze­ mélyes szabadságot korlátozó és nem korlátozó kényszerintézkedések elemzésére is. Az oktatás részét képezi a büntetőeljárás nyomozati szakának teljes körű áttekintése, valamint a nyomozási bíró eljárására irányadó jogszabályi rendelkezések bemutatása. A hallgatók tájékoztatást kapnak a Legfelsőbb Bíróság elvi jellegű döntéseiről, állás­ foglalásairól is. Tananyag: Tóth Mihály (szerk.): Büntetőeljárás jog. Budapest: HVG-Orac, 2009.; A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény Büntető eljárásjog 2. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Mihály kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetöelj. l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az eljárás vádemeléssel kapcsolatos szakaszának elemzése, különös figyelemmel a vádirat tartalmi és formai kellékeire. A közvetítői eljárás, illetve a vádhalasztás bemutatása. Az első-, másod- és harmadfokú bírósági eljárásra irányadó szabályok részletes áttekintése. A jogorvoslat fogalma tartalmi sajátosságai és fajtái. Az oktatás kiterjed a rendkívüli jogorvoslati eljárások, valamint a külön és a különleges eljárások normarendszerének az ismertetésére. A hallgatók tájékoztatást kapnak a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó elvi jellegű döntéseiről, állásfoglalásairól is. Tananyag: Tóth Mihály (szerk.): Büntetőeljárás jog. Budapest: HVG-Orac, 2009.; A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény Büntetőjog 1. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Busch Béla kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+ gyak óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Magyar jogtörténet (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntető jogtudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlődését. A büntetőjogszabály tana foglalkozik a büntetőjog forrásaival, a büntetőtörvény rendszerével és szerkezetével, továbbá a büntetőjogszabály értelme­ zésével. A bűncselekmény tanának keretei között kerül sor a bűncselekmény jogtu­ domány által kidolgozott, valamint a hatályos törvény által definiált fogalmának, és a törvényi tényállás tanának ismertetésére. A félév a hatályos Büntető Törvénykönyv 141 �büntethetőségi akadályok rendszerével kapcsolatos elemzésével zárul. Ennék keretei között a hallgatók mégismerkedhetnek az akadályok rendszerezésével, a büntethetőséget kizáró és a büntethetőséget megszüntető okok jellemzőivel, illetve legjelentősebb sajátosságaival. Tananyag: Békés Imre, - Belovics Ervin - Busch Béla - Domokos Andrea - Gellér Balázs Margitán Éva - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog. Általános Rész. Budapest: HVG-Orac, 2009.; A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Büntetőjog 2. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Vókó György kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+ gyak óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetőjog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A bűncselekmény megvalósulási szakaszainak és a kapcsolódó jogkövetkezmények dogmatikai elemzése, a bűncselekmény elkövetőinek részletes áttekintése, továbbá a társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) bemutatása. A bűncselekményegység és halmazat problematikájának áttekintését kö­ vetően kerül sor a büntetőjogi jogkövetkezmények tanának az ismertetésére. E körben kiemelt figyelmet kapnak a büntetési rendszer elvi kérdései, és hazai sajátosságai. Részletes bemutatásra kerülnek az egyes büntetései nemek, illetve intézkedések, a büntetés kiszabására vonatkozó előírások, valamint a büntetett előélethez fűződő hát­ rányok alóli mentesítéssel kapcsolatos törvényi szabályok. Tananyag: Békés Imre, - Belovics Ervin - Busch Béla - Domokos Andrea - Gellér Balázs Margitán Éva - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog. Általános Rész. Budapest: HVG-Orac, 2009.; A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Büntetőjog 3. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Busch Béla kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+ gyak óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetőjog 2. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Büntető Törvénykönyv Különös Részében található fejezetek közül a X-XV. Feje­ zet V. Címéig terjedő bűncselekmények dogmatikai elemzése. Ennek keretei között sor kerül valamennyi delictum törvényi tényállásának részletes bemutatására, mind a tárgyi oldal, mind az alanyi oldal teljes körű áttekintésére. Az előadások átfogó képet adnak a legjelentősebb bűncselekmények történetiségéről, kodifikációs sajátos­ ságairól, az Alkotmánybíróságnak a védett jogtárggyal kapcsolatos határozatairól, valamint a Legfelsőbb Bíróság elvi jellegű állásfoglalásairól is. Tananyag: Belovics Ervin-Molnár Gábor-Sinku Pál: Büntetőjog. Különös Rész. Budapest: HVG-Orac, 2009.; A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 142 �Büntetőjog 4. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Busch Béla kredit: 4 félév: 6 óra típus: előadás+ gyak óraszám: N:2+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetőjog 3. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Büntető Törvénykönyv Különös Részének XV. Fejezetének VI. Címétől a XX. Fe­ jezetig terjedően megtalálható bűncselekmények részletes dogmatikai elemzése. Ennek keretei között sor kerül valamennyi delictum törvényi tényállásának részletes bemutatására mind a tárgyi oldal, mind az alanyi oldal teljes körű áttekintésére. Az előadások átfogó képet adnak a legjelentősebb bűncselekmények történetiségéről, kodifikációs sajátosságairól, az Alkotmánybíróságnak a védett jogtárggyal kapcsolatos határozatairól, valamint a Legfelsőbb Bíróság elvi jellegű állásfoglalásairól is. Tananyag: Belovics Ervin-Molnár Gábor-Sinku PáI: Büntetőjog. Különös Rész. Budapest: HVG-Orac, 2009.; A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Egyetemes állam- és jogtörténet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szigeti Magdolna kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás+ gyak óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az egyetemes állam- és jogfejlődést tekinti át az ókori államok kialakulá­ sától az 1789-ben kitört Nagy Francia Forradalomig. Érinti az ókori görög, az egyip­ tomi, a héber állam- és jogfejlődést, valamint a távol keleti államokat. A középkor és a koraújkor tekintetében megtárgyaljuk a nagyobb európai régiókat, így az angol, a francia, német, valamint a szláv állam- és jogfejlődését. Végül érintjük a modern állam- és jogrendszer kialakulásának fontosabb jegyeit, valamint Anglia kapcsán a korai polgári átalakulás jellegzetességeit. Tananyag: Egyetemes jogtörténet I. (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Tankönyvkiadó, Budapest 1999. Ajánlott irodalom: Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.; Ruszoly József: Európa jogtörténete. Budapest: Püski, 1996 vagy 1997.; Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.; Jany János: A klasszikus iszlám jog. (Egy jogi kultúra természetrajza) Budapest.Gondolat, 2006.; Sáry Pál: Bűnvádi eljárások az Újszövetségben. Budapest: SzIT, 2003. (második, át­ dolgozott kiadás) 143 �Egyetemes állam- és jogtörténet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szigeti Magdolna kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Egyetemes jt. 1 (e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tantárgy az egyetemes állam- és jogfejlődést tekinti át az 1789-es Nagy Francia For­ radalomtól a keleti blokk XX. század végi felbomlásáig. Érinti az Egyesült Államok Alkotmányának létrejöttét és fejlődését. Európán belül tárgyalja a polgári átalakulás folyamatát. Ennek keretében áttekinti a francia és a német állam- és jogfejlődést, érinti Angliát, Itáliát és Skandináviát, valamint a szláv államokat és Balkán más államait. Tananyag: Egyetemes jogtörténet I. (Szerk.:Horváth Pál) Tankönyvkiadó, Budapest 1999. Ajánlott irodalom: Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.; Ruszoly József: Európa jogtörténete. Budapest: Püski, 1996 vagy 1997.; Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005 Európa jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgári jog 2. (e) Számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tárgy részletesen foglalkozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szervezeti működésével, valamint az európajog elveivel, jogforrásaival és alapvető elveivel. Szintén tárgyalásra kerül az alapvető jogok és alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során. Tananyag: Előadásokon elhangzottak. Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi keretei. Buda­ pest: SzIT, 2007.; Jeney Petra-Kende Tamás-Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Buda­ pest: CompLex, 2007. Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Hetedik átdolgozott kiadás, Buda­ pest: HVG-ORAC, 2007.; Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1-2., Budapest: Complex, 2008.; Válogatott tanulmányok 144 �Európajog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Eufópajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: 4 félév: 8 óra típus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Európajog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatók részletes és átfogó képet kapjanak az Európai Kö­ zösség és az Európai Unió működéséről. Ennek során a hallgatók megismerkednek a belső piac jogával, a kereskedelempolitikával, agrárpolitikával és környezetvédelmi politikával. Ezen túl a tananyag részletesen feldolgozza az Európai Unió jelenleg II. és III. pillérei körébe tartozó kérdéseket. Tananyag: Előadás anyaga. Király Miklós: Az Európai Közösség kereskedelmi joga. Budapest: CompLex, 2004, vagy Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga. Budapest: CompLex, 2005.; Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: CompLex, 2005.; Csepely-Knorr-Gyeney-Láncos-Szilágyi: Válogatott jogesetek az Európai Közös­ ségek Bírósága ítéleteiből. Budapest: SzIT, 2008.; Válogatott tanulmányok. Ajánlott irodalom: Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1-2. Budapest: Complex, 2008.; Válogatott tanulmányok Európajog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gyeney Laura kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Európajog 2. (e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: Az Európajog III. tantárgy a tanév első részében az Európai Unió nagyvilágban betöl­ tött szerepére fókuszál. A gazdasági óriás a politikai életben már nem csak törpeként van jelen. Ezt a lényegi változást, az EU nemzetközi színtéren való egyre erőtelje­ sebb jelenlétét kívánja kibontani a közös kereskedelempolitika, a fejlesztési politika valamint a közös kül és biztonságpolitika területeivel, mint az EU nemzetközi tevé­ kenységéhez kötődő legfontosabb politikákkal foglalkozó előadásblokk. A tananyag­ ban tárgyaljuk az Európai Unió nemzetközi jelenlétnek teoretikus kérdéseit is, az EK és az EU nemzetközi jogalanyiságát továbbá az EK részvételével kötött nemzetközi szerződések megalkotását és alkalmazásuk kérdéseit. Az előbbiekhez kapcsolódóan kerül kifejtésre Magyarország Európai Unióban elfoglalt pozíciója a társulási tárgya­ lásoktól a csatlakozásig, kiemelt kérdésként kezelve a jogharmonizációt és a magyar érdekérvényesítés jogi aspektusát. A szakpolitikák útján továbbhaladva érintjük a közlekedési politika, a mezőgazdasági politika és a környezetvédelmi politika nem­ zetközi dimenziókkal összefüggő kérdéseit is. Az Európai Unió működésében egyre fajsúlyosabb kérdésként jelenik meg a szabad­ ság, biztonság és jog érvényesülése térségének létrehozása, fejlesztése. Ennek egyik vetülete a közös bevándorlás ill. integrációs politika, amely a harmadik országbeli polgárok Európai Unióban való jelenlétének, beilleszkedésének problematikájával foglalkozik. A félév második részében a legális migráció területén megindult fejlő­ dés eredményeként született jogalkotási aktusok kerülnek ismertetésre. A félév utolsó blokkja az Európai Unió és a kultúra kérdéskörének egyes aspektusait mutatja be. 145 �így általában az európai integráció és a kultúra kapcsolatára, ezen belül a nyelvi sokféleségre, a nemzeti kisebbségi kérdésekre, a család integrációs jogban betöltött szerepére és végül, de nem utolsósorban az EU és a keresztény egyházak kapcsolatára térünk majd ki. Tananyag: Az előadáson elhangzottak. Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatokfejlődése. Budapest: Complex, 2002.; Kende Tamás—Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest: Complex, 2009; Király Miklós: Egység és sokféleség. Budapest: Új Ember, 2007. A Tanszék munkatársai által készített, szakpolitikákkal foglalkozó jegyzet kiadás alatt áll. Informatika gyakorlat A tárgyat oktató szervezeti egység: Informatikai Oktatási Csoport A tantárgy oktatója: Groma Sarolt kredit: 3 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az egyetemi tanulmányokhoz és a jogi munkakörhöz nélkülözhetetlen informatikai alapismeretek elsajátítása, az informatikai kultúra terjesztése, számítástechnikai esz­ közök használatához szükséges gyakorlati jártasság közvetítése, valamint az ECDL követelményszint megfelelő részeinek teljesítése. Hálózatok, hálózattípusok, protokollok, TCP/IP. Szolgáltatások, szerver/kliens kap­ csolat.. Információ és kommunikáció: információáramlás, elektronikus levelezés, levelező rendszerek, levelezőlisták. A CompLex Jogtár használata. Prezentáció és grafika: kép, képszerkesztés, MS PowerPoint. Az adatbázis kezelés alapelemei: alap­ fogalmak, adatbázis létrehozása, lekérdezések, űrlapok, jelentések készítése. Fontos jogi adatbázisok. A matematikai logikai alapjai. Szűrési feltételek megfogalmazása adathalmazon. Szűrések, leválogatások. Rendezés. Szövegszerkesztés. A szövegke­ zelés története, tipográfiai alapfogalmak. Szövegszerkesztés számítógéppel. A kiad­ ványszerkesztés kérdései. Az MsWord szövegszerkesztő kezelése. Táblázatkezelés (MsExcel), adattáblák kezelése, diagramok. Alapvető függvények használata adathal­ mazokon. internet. A web, mint a legelterjedtebb internetes szolgáltatás. Kapcsolatok az informatikában (hypertext, adatkapcsolatok, konverzió) Tananyag: Groma Sarolt-Skublics Benedek: Informatika jegyzet. Budapest: SzIT, 2007.; Groma Sarolt-Skublics Benedek: Alkalmazott informatika jegyzet jogász hallga­ tóknak. Budapest: SzIT, 2008. 146 �Jogelmélet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr.Varga Csaba kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadást gyak. óraszám: N:2+l L:15t2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Államelmélet 2. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A jog és a jogi gondolkodás alapjaiba vezet be, elsődlegesen a jogi gondolkodás pa­ radigmáinak elsajátíttatása, valamint jogszemléletünk számos alapfogalmának és kulcsfontosságú meghatározójának tisztázása, kiegészítő jelleggel pedig még néhány fordításban hozzáférhető klasszikus szakmai írás tanulmányozása útján, súlyponttal az alábbiakra: A gondolkodás módszertani irányai (a jogfejlődés, a geometria, vala­ mint a szövegeket segítségül hívó emberi gondolkodásban rejlő autonóm és heteronóm lehetőségek példájában); A gondolkodás paradigmái (mindenekelőtt a történelemfilo­ zófia tudományelméleti problematikája, a konvencionalitás és a kulturális függőség kérdése, valamint a tény és a fogalom felfogását illető objektivizmus és szubjektiviz­ mus - s a megismeréstudományok közbenső válasza - példájában, továbbá a norma­ felfogás dilemmájában); A jelentés problematikája (lexikális, kontextuális, hermeneutikus, nyitott szerkezetüséget feltételező és dekonstrukcionista jelentéselméletekkel, beleértve a jelentések közösségi tudását és az autopoietikus rendszerválaszt); A jogi gondolkodás paradigmái (a jog és a jogi gondolkodás természetéről, beleértve a jog folyamatszerűségét, többeleműségét és aktusszerüségét); A jogszemlélet alapkérdései („külső” és „belső” a jogban; szabály, tény és elv a jog fogalmában; a jog megkü­ lönböztető ismérvei); A jogfelépülés alapkérdései (a racionalizmus ambivalenciája, a rendszerszemléletű megközelítés korlátái, logikai következés hiánya a normatív szfé­ rában, racionalista utópiák a jogfejlődésben, az érvényességfogalom és változatai, a lépcsős felépítés kérdése); A jogműködés alapkérdései (jogalkotás és jogalkalmazás összefüggése, a jogi okfejtés társadalmi meghatározottsága); A joghatás alapkérdései (a jog mint program és mint modell). Tananyag: Varga Csaba (szerk.): A jogi gondolkodás paradigmái. Szövegek. Budapest: SzIT, 2004 ; Varga Csaba: A jog mintfolyamat. Budapest: SzIT, 2002.; Jog és filozófia. Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből, 3. bőv. kiad. Bu­ dapest: SzIT, 2001.; Varga Csaba: A jog mint logika, rendszer és technika. Budapest: Osiris 2000.; Varga Csaba: A jog társadalomelmélete felé. Budapest: SzIT, 2001.; Chertes-Frivaldszky-Györfi-H. Szilágyi-Varga: Jogbölcselet: XIX—XX. század Előadások, (szerk. Varga Csaba) Budapest: SzIT, 2000.; Frivaldszky János Igazságosság és jogi igazságosság. / Györfi Tamás Jog és erkölcs. / Chertes Attila Jog és érték. [Kiegészítő előadások] Budapest: SzIT, 2003.; Összehasonlító jogi kultúrák, (szerk. Varga Csaba) Budapest: Osiris, 2000. Jogelmélet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Csaba kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadást gyak. óraszám: N:2tl L:15t2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Jogelmélet l.(e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A jog és a jogi gondolkodás alapjaiba vezet be, elsődlegesen a XIX. század végétől 147 �uralkodó nagy elméleti irányok problémalátásának elsajátíttatása, valamint a jogon­ tológia, jogalkotás és jogalkalmazás, valamint a jogtechnika alapkérdései, á jogászi gondolkodásmód összehasonlító-történeti változatai, kiegészítő jelleggel pedig még számos fordításban hozzáférhető klasszikus szakmai írás tanulmányozása útján, súly­ ponttal az alábbiakra: 1) A jogi elméletek természete és problematikája 2) Elméleti tömbök a XIX. század végétől (pozitivizmus, marxizmus, normativizmus, realizmus, egzisztencializmus és hermeneutika, analitika, természetjog) 3) Jogontológia 4) Jog, erkölcs, értékek 5) Racionalitás, jogalkotás, jogkodifikáció 6) Cél és eszköz a jogban (miniszteri indokolás és preambulum) 7) Jogtechnika (vélelem és fikció) 8) Jogalkal­ mazás 9) A jogászi gondolkodás összehasonlító-történeti perspektívában 10) Átala­ kulóban a jog? Perspektívák Tananyag: Varga Csaba: A jog mintfolyamat. Budapest: SzIT, 2002.; Jog és filozófia. Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből, 3. bőv. kiad. Bu­ dapest: SzIT, 2001.; Varga Csaba: A jog mint logika, rendszer és technika. Budapest: Osiris 2000.; Varga Csaba: A jog társadalomelmélete felé. Budapest: SzIT, 2001.; Chertes-Frivaldszky-Győrfi-H. Szilágyi-Varga: Jogbölcselet: XIX-XX. század Előadások, (szerk. Varga Csaba) Budapest: SzIT, 2000.; Frivaldszky János Igazságosság és jogi igazságosság. / Győrfi Tamás Jog és erkölcs. / Chertes Attila Jog és érték. [Kiegészítő előadások] Budapest: SzIT, 2003.; Jog és nyelv, (szerk. Szabó Miklós, Varga Csaba) Budapest: Osiris, 2000. Kánonjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr.Szabó Péter (Napp.), dr. Lefkánits Györy (Lev.) kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): A katolikus hit alapjai (e) számonkérés: kollokvium tantárgy tartalma: Ma Magyarországon egyedül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudo­ mányi Karán folyik kánonjogi oktatás kötelező előadások keretében. Ennek során a joghallgatók megismerkedhetnek a katolikus Egyház jogával, egy olyan vallási alapú jogrendszerrel, amely mind eredetében, mind szerkezetében és felépítésében eltér az állam alkotta jogrendtől. A kánonjog oktatása több szempontból is fontos feladat egy katolikus egyetem jogi karán. Egyrészt a hallgatók megismerhetik általa annak az egyházi valóságnak a jogi alapjait és kereteit, amelyben élnek. Másrészt mint joghall­ gatók egy sajátos, a kontinentális és az angolszász jogi rendszertől is jelentősen kü­ lönbözőjogrend lényeges területeit tekinthetik át, és ezzel egy egészen gazdag jogkép alakulhat ki bennük. Munkánk célja, hogy a kánonjog oktatásának első lépéseként a katolikus egyházjog teljes szabályozási területének vázlatát nyújtva alapot teremt­ sünk a további részletes tanulmányokhoz. Tananyag: Ferenczy - Kállay: Egyházjogi alapismeretek. 2000. vagy Erdő R: Egyházjog, Budapest 1992.; Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Juris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Bu­ dapest: SzIT, 1997. Ajánlott irodalom: Erdő R: Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben. Budapestl995. Erdő R: Az egyházjogforrásai - történeti bevezetés. Budapest, 1998. Erdő R: Egyházjogi alapismeretek (f. átdolgozott kiadás). Budapest 1996. 148 �Erdő P: Az ókeresztény kor egyházfegyelme (az első négy században). (Ókeresztény írók V), Budapest 1983. Andrés, D. J.: Szerzetesjog (Magyarázat az Egyházi Törvénykönyv 573-746. kánon­ jához). Budapest, 1999. Kuminetz G.: Az egyházi vagyonjog alapjai, Veszprém 1995. Kuminetz G.: Az anyagi javak hierarchiája a hatályos egyházi jog tükrében. Kánonjog 1-2. 1999. Schanda B.: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban. Kánonjog 1-2. 1999. Schanda B.: Az Apostoli Szentszék a nemzetközi jogban. Jogtudományi Közlöny, 1999/ 8. Szabó P.: Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint. Kánonjog 1-2. 1999. Szabó P.: Keleti Kódex (CCEO), keleti kánonjogtudomány, valamint azok vonatkozá­ sai a magyar görög katolikus egyház fegyelmi rendjére. Athanasiana 7 Nyíregyháza (1998) Kánonjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Péter (Napp.), dr. Lefkánits Györy (Lev.) kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Kánonjog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: 1. A krisztushívők 2. A klerikusok (képzése, inkardinációja, kötelességei és jogai) 3. A krisztushívők társulásai 4. A pápa és a püspökök testületé, mint az egyház legfőbb hatósága 5. A püspöki szinódus, a bíborosok 6. A római kúria, a pápai követek 7. A részegyházak és a püspökök 8. A megyéspüspök 9. A koadjutorok és a segédpüspök, a részegyházak csoportjai 10. A részleges zsinatok, a püspöki konferenciák, egyház­ megyei zsinat 11. Az egyházmegyei hivatal, tanácsadó testületek az egyházmegyében 12. A plébánia, plébánosok, esperesek, a templomigazgató, a lelkészek. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest: SzIT, (157-303.) Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex luris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Bu­ dapest: SzIT, 1997. Ajánlott irodalom Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex luris Canonici hivatalos latin szövege magyarfor­ dítással és magyarázattal, (szerk., ford, és a magyarázatot írta Erdő P.) Budapest 1986. A II. Vatikáni Zsinat tanítása. Budapest: SzIT, 1975. Erdő P: Egyházjog. Budapest 1992. Erdő P.: Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben. Budapest, 1995. Erdő P.: Egyházjogi alapismeretek. (2. átdolgozott kiadás) Budapest 1996. Schanda B.: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban. Kánonjog 1-2. 1999. Schanda B.: Az Apostoli Szentszék a nemzetközi jogban. Jogtudományi Közlöny, 1999/ 8. Szabó P.: Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint. Kánonjog 1-2. 1999. 149 �Kánonjog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin (Napp.), dr.Lefkánits György (Lev.) kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(P): Kánonjog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kánonjogi tanulmányok utolsó félévében a hallgatók házasságjogot tanulnak. Ennek keretében megismerkednek a katolikus házasság fogalmával, a házasság főbb tulaj­ donságaival és a házasság különböző elnevezéseivel. A házasságjog tanítása követi a házasságjognak azt a struktúráját, ami már a klasszikus kánonjog idejében kialakult. Ez a hármas tagolódás: a házasságot létrehozó beleegyezés, a házasság megkötésének formája és a házassági akadályok. Ehhez a három nagy kérdéskörhöz kapcsolódik a házasságok utólagos rendezése keretében a házasság felbontásának kivételes lehető­ sége, a szeparáció, vagyis a házasfelek különválása a kötelék fennmaradásával, va­ lamint az utólagos érvényesítés az egyszerű érvényesítés és a gyökeres orvoslás. A házasságjog tanítása - a vegyes házasságok miatt - rendszerint mind a katolikus mind a nem katolikus hallgatók érdeklődésére számot tart. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest: SzIT, Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex luris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Bu­ dapest: SzIT, 1997. dr. Hársfai Katalin által készített jegyzet. Ajánlott irodalom O- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Budapest 1999. A II. Vatikáni Zsinat tanítása. Budapest, 1986. II. János Pál pápa: Férfi és Nő. Elmélkedések a Teremtés könyve alapján. Bécs-Budapest, é. n. Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács, II. Ökumenikus Direktórium, (Ró­ mai Dokumentumok IV) Budapest, 1996 . Magzatvédő Társaság: A szexualitás és a szexuális felvilágosítás a katolikus egyház szemével. (Családi Iránytű 4.) Budapest, 1990. Az emberi személy tisztelete az új egyházi házasságjogban. Vigilia 47 (1982) 436-439. Mikor érvényteleníti a házasságot „a terhek vállalására való képtelenség”. In Teológia 19 (1985)251-255. Újítások az egyházi perjogban, Budapest 1985, IV + 22 pp. Magyar egyházjogi népszokások - az offerálás. In Mert ezt Isten hagyta. Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Budapest, 1986,252-274. A házasságrendezés lehetőségei, in AAVV, Személy, házasság és család. Róma 1988,175-223. A házasság érdekében folyó perek a középkori Magyarországon. In Egyházak a változó világban. A nemzetközi egyháztörténeti konferencia előadásai, Esztergom 1991. május 29-31, ed. Bárdos I.-Beke M., [Esztergom, 1992], 191-194. A valláskülönbség házassági akadálya a kánonjogban. Szombat 8/2 (1996) 26-28. I matrimoni misti nella loro evoluzione storica. (La disparitá di culto), in AAVV, I matrimoni misti (Studi giuridici 47), Cittá del Vaticano 1998,11-22. 150 �Kereskedelmi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog 3.(e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: Kereskedelmi jogi alapfogalmak. A polgári jogi és a kereskedelmi szerződések viszo­ nya és elhatárolhatósága. A kereskedelmi szerződések jellemzői. Kereskedelmi jogi zárványok a Ptk-ban. A kereskedelmi jog rendszertani elhelyezése. Alanyok és a képviselet különös szabályai. Bizományi szerződés és egyéb speciális képviseleti formák. A kereskedelmi jellegű speciális adásvételek, vállalkozások vá­ sárlása. Vállalkozási szerződés és altípusai (fővállalkozás, tervezési szerződés, építési szerződés, szerelési szerződés). Helyiség- és üzlet bérlet. Franchise és faktoring, lí­ zing, koncessziós szerződés. A fizetés joga, fizetési módozatok. Pénzügyi szerződések (bankhitel és bankkölcsön, befektetési szerződések.) Értékpapírjogi alapfogalmak, értékpapír típusok. Váltó, csekk. Közraktári ügylet, közraktári jegy alapfogalmak. Fogyasztóvédelem I. Fogyasztóvédelem II. Fogyasztóvédelem III. Nemzetközi keres­ kedelmi jog és magyar kereskedelmi jog; kapcsolatok az adójoggal, számvitellel és nemzetközi magánjoggal. Tananyag: Csak a kijelölt részek az alábbi könyvekből: Miskolczi-Bodnár Péter (szerk.): Üzleti szerződések. Budapest, 2005.; Harsányi r Gyöngyi: Értékpapírok és ügyletek a magyar tőkepiacon. Miskolci Egyetem ÁJK, Unió, 2002.; Fazekas Judit: Magyar fogyasztóvédelmi jog. Budapest: Complex, 2007. Ajánlott irodalom: Szécsényi László: Értékpapírjog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2002. Kereskedelmi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Kerjog. l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Magyar társasági jog európai kitekintéssel, a csőd- és felszámolási jog alapjaival. Fo­ galmak. Magyar társasági jog - európai társasági jog. Jogforrások. A magyar társasági jog alapelvei. A magyar társasági jog történetének korszakai, szabályozása 1988-tól napjainkig. A magyar társasági formák főbb jellemzői, csoportosításuk. Európai tár­ sasági jogi formák. A gazdasági társaságok alapítása, vagyona. A cégbejegyzés, a cégnyilvántartás, a törvényességi felügyeleti eljárás. A gazdasági társaságok szervei és szervezete (legfőbb szerv, vezető tisztviselők, felügyelőbizottság). A könyvvizsgá­ ló és felelőssége. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata. Kizárás. Kisebb­ ségi jogok, hitelezővédelem, tőkésítési kötelezettség. Személyegyesítő társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság). Korlátolt felelősségű társaság I. (alapítás, a társaság vagyona, a társaság és a tagok közötti jogviszonyok, az üzletrész). Korlátolt felelősségű társaság II. (szervezet és belső működés, a társasági szerződés módosí­ tása, tőkeváltozások, megszűnés, egyszemélyes kft.). Részvénytársaság I. (általános szabályok, a részvény, a részvény társaság alapítása, a részvényesek jogállása, a tár­ saság vagyona, és annak védelme). Részvénytársaság II. (szervezetrendszer, tőkevál­ 151 �tozások, megszűnés, az átalakulás különös szabályai, egyszemélyes rt.). Egyesülés. Az európai társasági formák (az európai gazdasági egyesülés, az európai részvény­ társaság; európai-limited tervezete). A gazdasági társaságok jogutódlással és jogutód nélküli megszűnése. Végelszámolás. A csőd- és felszámolási jog általános jellemzői, fogalmi elhatárolásuk. A felszámolási eljárás (megindítása, feltételei, a felszá­ molójogállása, egyezség, vagyonfelosztás). A társasági jog nemzetközi vetületei, eu­ rópai nemzetközi társasági jog és kollíziós jogi vonatkozások - kitekintés. A magyar nonprofit jog alapjai. Tananyag: Külön tájékoztató szerint. Kisfaludi András: Társasági jog. Budapest, 2007.; Csehi Zoltán: A civil társadalom szervezeteinekjoga. Budapest, 2007. Környezetvédelmi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 0 félév: 7 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Közigazgatási jog 1. (e) számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Bevezetés, a környezetjog története, sajátosságai. A környezetjog elvei. A környezet­ hez való jog. A környezetjog szabályozási módszerei. A környezetvédelem intézmé­ nyi rendszere. A környezetvédelmi engedélyezés, környezeti hatásvizsgálat, egysé­ ges környezethasználati engedély, környezetvédelmi felülvizsgálat. Az engedélyezés egyéb intézményei, szakhatósági hozzájárulás. A közvetlen beavatkozás lehetőségei. Gazdasági eszközök. Együttműködési és önszabályozási típusú eszközök. A közigaz­ gatási felelősség kérdései. A feladat- és hatáskörök megosztása. Polgári jog és környe­ zetvédelem. Büntetőjogi eszközök. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest: Osiris, 2006.1. és II. rész Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor-Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest: KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Környezetvédelmi jogesetek és szakértői tevékenység. Buda­ pest: KJK, 2001.; Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Buda­ pest: SzIT, 2008. Környezetvédelmi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Környezetvédelmi jog 1. (e) Számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: EU környezetvédelmi akcióprogramok . Az elsődleges jogi alapok kialakulása, törté­ nete. Alapelvek és célkitűzések a környezetvédelem elsődleges jogában. Az EU egyes általános alapelvei. Hatáskörmegosztás az EU és a tagállamok között, a legkisebb szigor klauzulája és a védelmi záradék. Az EU jogintézményei a másodlagos jogban. Horizontális szabályok a másodlagos jogban. A településrendezés és földvédelem a hazai jogban. Egyes jogterületek összehasonlító elemzése: vízvédelem, vízgazdálko­ dás, levegőtisztaság-védelem, természetvédelem (különös tekintettel a Natura 2000 �rendszerre), zaj szabályozás, hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok, ipari baleseti kockázatok, GMO szabályozás. Nemzetközi környezetjogi alapok. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor-Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest: KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Környezetvédelmi jogesetek és szakértői tevékenység. Buda­ pest: KJK, 2001.; Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Buda­ pest: SzIT, 2008. Közigazgatási jog I. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tamás András - Dr. Varga Zs. András kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:4, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Egy. jt.2.(e), Magy. alk.tört.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a közigazgatási jogi tanulmányok bevezető féléve. Célja egyrészt a köz­ igazgatási jog alapvető ismereteinek - a közigazgatás és a közigazgatási jog fogalma, működése, jogszabályi alapok, szervezet - rendszerezett bemutatása (Általános köz­ igazgatási jog) az alkotmányjog keretei között. Másrészt - szintén rendszerezetten mutatja be a jogszabály- és jogalkotástant (Legistica). Tananyag: Patyi Ándrás-Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog. Budapest-Pécs: Dia­ lóg Campus, 2009. (vagy újabb változat); Tamás András: Legistica. A jogalkotástan vázlata. Budapest: SzIT, 2008.; A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai; A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény; A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. tör­ vény; A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény; A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 1-18. §; A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási tervéről szóló Korm. rendelet Közigazgatási jog II. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Molnár Miklós kredit: 4 félév: 6. óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Közigazgatási jog. I.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dog­ matikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsúlyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és a polgári- és büntető eljárásjoggal összehasonlítva. Tananyag: Patyi Andás (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2009.; A hatályos jogszabályok, különösen: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás �általános szabályairól szóló - módosított - 2004. évi CXL. törvény; A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952t évi III. törvény XX. fejezete. Közigazgatási jog III. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs kredit: 4 félév: 7. óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Közigazgatási jog. II.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy a közigazgatás által elérni kívánt közcélokat és közfeladatokat meghatá­ rozó tételes anyagi közigazgatási jog legfontosabb területeit, illetve a szabáysértési anyagi és eljárásjogot mutatja be. Az anyagi jog tananyaga nem fedi le a közigazgatás teljes területét, de segítségével megérthetővé válnak a joggyakorlat során felmerülő nem érintett kérdések is. Tananyag: Tamás András: Magyar közigazgatási anyagi jog. Budapest: SzIT, 2008.; Kiss Norbert-Papp László: Szabálysértési jog. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008.; A hatályos jogszabályok és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: A szabály­ sértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 1-137/A § Közigazgatási jog IV. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tamás András kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Közigazgatási jog II.(e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: : A tantárgy a közigazgatási jog elméletét ismerteti, beágyazva általában a közjog el­ méletébe. Bemutatja a közigazgatás mint speciális igazgatási tevékenység elméletét, valamint a közigazgatási jogviszonytan sajátosságait. Kitér a legfontosabb jogintéz­ mények összehasonlító jogi alapjaira is. Tananyag: Tamás András: A közigazgatási jog elmélete. Budapest: SzIT, 2010. Kriminológia A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: dr. Tamási Erzsébet kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Büntetőjog 4. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kriminológia tudományának létrejöttével kapcsolatos iskolák és elméletek áttekin­ tése. A bűnözés létezésének és kialakulásának okaival, továbbá a bűnözés-megelőzés­ sel kapcsolatos gondolatok ismertetése. A deviancia fogalma, a devianciák részletes bemutatása (szexuális devianciáktól a társadalmi devianciáig, a hajléktalanság, mun­ kanélküliség kriminogén vonásai). Az oktatás kiterjed a családon belüli erőszak oka­ inak és megjelenési formáinak, a szervezett bűnözés legjelentősebb sajátosságainak, 154 �valamint az alkoholizmus és a kábítószer-probléma, illetve ezek, bűnözésre gyakorolt hatásának a bemutatására is—Az előadások részletesen foglalkoznak a gyermek- és fiatalkori bűnözés jellemzőivel, továbbá a nemek és a bűnözés összefüggéseivel, és a bűnüldözés működési modelljeivel. Tananyag: Az előadások anyaga. Gönczöl Katalin-Kerezsi Klára-Korinek László-Lévay Miklós: KriminológiaSzakkriminológia. Budapest: CompLex, 2006. Latin A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tantárgy oktatója: Dzsida Orsolya kredit: 3 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:4, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A latin nyelvoktatás célja a jogi latin nyelv kiejtésének, nyelvtanának, szókészle­ tének és használatának elemi szinten történő megtanítása, valamint az I. évfolyam történeti tárgyai főbb kifejezésanyagának elsajátíttatása. A latin gyakorlat során a tankönyv (Id. alább) 1- 16. olvasmányainak és gyakorlófeladatainak tanulmányozá­ sa segítségével a hallgatók bevezetést kapnak a grammatika alapvető ismereteibe. Emellett es ennek alapján a Római Jogi Tanszék segítségével és jóváhagyásával összeállított lexikai anyagot sajátítják el (szóanyag, jogi terminus technicusok, regulák). Tananyag: Bánóczi Rozália-Rihmer Zoltán: Latin nyelvkönyv joghallgatók számára. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 2005. Magyar alkotmánytörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Horváth Attila, Dr. Szabó István kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar alkotmányfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rend­ szerváltásig. Ennek körében vizsgálja az államfői intézményt, az országgyűlés kiala­ kulását és fejlődését, valamint a helyi közigazgatás és az igazságszolgáltatás szerve­ zeti felépítését és működését. A tárgy államtudományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar államszervezet milyen tör­ ténelmi gyökerekből alakult ki, illetőleg érinti a szocialista időszakban bekövetkezett torzulásokat is. A tárgy részét képezi még a rendi kor társadalmi tagozódásának, ille­ tőleg a polgári átalakulással kialakuló állampolgári szabadságjogoknak a vizsgálata. Tananyag: Magyar alkotmánytörténet, (szerk: Mezey Barna) Budapest: Osiris, 2004. Ajánlott irodalom: A magyarjogtörténetforrásai, (szerk: Pomogyi László, Tóth Béla) Budapest: Osiris, 2004.; A magyar jogtörténet forrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest: Osiris, 2000.; Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest: Rejtjel, 1999.; Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest: Rejtjel, 2000. 155 �Magyar jogtörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Horváth Attila, Dr. Szabó István kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar jogfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rendszerváltá­ sig. Ennek körében érinti a büntetőjog, a magánjog és az eljárásjog fejlődését. Külö­ nös súlyt fektet a XVIII. században elinduló kodifikációs folyamatok bemutatására, s ezek végeredményére az 1878-ban megszületett Büntető Törvénykönyvre, az 1896-os Bűnvádi Perrendtartásra, illetőleg az 1911-es Polgári Perrendtartásra. A tárgy jogtu­ dományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar jogrendszer milyen történelmi gyökerekből alakult ki. A tárgy kitér még a magyar jogfejlődésnek a szocialista időszakban bekövetkezett torzulásaira is Kötelező Tananyag: Magyarjogtörténet (szerk: Mezey Barna) 4. átdolgozott kiadás Budapest: Osiris, 2007. Ajánlott irodalom: Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai. Budapest: Gondolat, 2006.; Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Budapest-Pécs, 1999, 2000.; (további kiadásai); A magyarjogtörténetforrásai, (szerk: Pomogyi László, Tóth Béla) Budapest: Osiris, 2004.; A magyarjogtörténetforrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest: Osiris, 2000.; Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest: Rejtjel, 1999.; Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest: Rejtjel, 2000. Munkajog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Radnay József (N); Dr. Bassola Zoltán (Lev.) kredit: 4 félév: 5 óra típus: elöadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog. 2.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A munkajog, amely a munkáltató és a neki alárendelt - ennélfogva különös védelemre szoruló - munkavállaló közötti jogi kapcsolat szabályozására szolgál, önálló jogágat képez. Magában foglalja mindazokat a jogszabályokat, amelyek a tág értelemben vett munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszonyt rendezik. A Munkajog I. tárgy rö­ vid bevezetést, majd történeti visszatekintést és nemzetközi kitekintést követően fog­ lalkozik a magyar munkajog általános szabályaival, a nemzetközi munkajoggal, majd fejezetekbe foglalva az egyéni munkajog szabályaival és gyakorlatával a munkaidő fejezetig bezárólag. Tananyag: Radnay József: Magyar munkajog. 1. kiadás. Budapest: SzIT, 2008. 156 �Munkajog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Radnay József (N), Dr. Bassola Zoltán (Lev.) kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Munkajog l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Munkajog 2. tárgy folytatja az egyéni munkajog összefoglalását a munkabérre, a fegyelmi jogi, a kártérítési jogi, továbbá az egyes munkavállalókra vonatkozó különös szabályokat, végül a munkaügyi viták elintézésének szabályait feldolgozó fejezetek­ kel. Ezután következik a köztisztviselőkre, illetve a közalkalmazottakra vonatkozó külön jogszabályok összefoglalása. Tananyag: Radnay József: Magyar munkajog. 7. kiadás. Budapest: SzIT, 2008. Nemzetközi közjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter kredit: 4 félév: 5 óra típus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Egy.jt.2.(e), Magy.jt.(e), számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi közjog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem kizárólag majdani diplomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értelmeznie: tehát meg kell tudni állapítani a magyar álla­ mot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös hangsúlyt kap. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. (vagy újabb); Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest: SzIT, 1999. (vagy újabb); Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc: Bíbor, 2002.; Petró Rita-Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc: Bíbor, 2000 Nemzetközi közjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter kredit: 4 félév: 6 óratípus: elöadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Nemzetközi közj. l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi jog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem diplomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, biró, ügyész, ügyvéd jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést 157 �kell értelmeznie: tehát meg kell tudni állapítani a magyar államot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös súlyt kap. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006. (vagy újabb); Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest: SzIT, 1999. (vagy újabb); Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc: Bíbor, 2002.; Petró Rita-Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc: Bíbor, 2000 Nemzetközi magánjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog. 2.(e), Nemz.mj.gy. 1. (p) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Nemzetközi magánjog 1. tárgy keretében a hallgatók megismerkednek azokkal a belső jogi, közösségi jogi és nemzetközi egyezményeken alapuló szabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy a több állam jogához kapcsolódó magánjogi (polgári jogi, családi jogi és munkajogi) jogviszonyokban melyik állam bíróságának, hatóságának van jogosultsága eljárni, mikor van a magyar bíróságoknak, hatóságoknak eljárá­ si jogosultságuk, és az ilyen ügyek elbírálása során milyen szabályok alapján kell meghatározni az alkalmazandó anyagi jogot. Ismertetésre kerülnek a hazai eljárási szabályoktól való eltérések, továbbá azok a szabályok is, amelyek a külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkoznak és meghatározzák, hogy a külföldi ítéle­ teket Magyarországon milyen feltételek esetén kell elismerni, illetve végrehajtani. Tananyag: Burián László-Czigler Dezső Tamás-Kecskés László-Vörös Imre: Magyar nem­ zetközi kollíziós magánjog - európai jogi kitekintéssel. Budapest: Krim Bt., 2010., és a tankönyv függelé-kében megjelölt jogesetek, valamint az előadások anyaga. Jogszabályok: 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról; Egyezmény a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (1980), kihirdette a 2006. évi XXVIII. törvény Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a szerződéses kötelmi viszonyokra al­ kalmazandójogról (Róma L); Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007 Rendelete a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.); A Tanács 4/2009/EK Rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyek­ ben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehaj­ tásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről Ajánlott irodalom: Mádl Ferenc-Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog-Nemzetközi gazdasági kapcsola­ tokjoga. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004; Palásti Gábor-Vörös Imre (szerk.): Európai kollíziós kötelmi jog - A szerződésekre és a szerződésen kívüli jogviszonyokra alaklmazandó európai jog. Budapest: Krim Bt., 2009 158 �Nemzetközi magánjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Nemz.mj. l.(e) számonkérés: kollokvium A Nemzetközi magánjog 2. tárgy keretében áttekintést nyernek a hallgatók arról a részben nemzetközi egyezményeken, részben a hazai jogforrásokon nyugvó szabály­ rendszerről, amely a társaságok, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban részt vevő egyéb szereplők mozgásterét határozza meg a világpiacon. Ismertetésre kerül­ nek a jogalanyokra, valamint az általuk folytatott különböző gazdasági tevékenysé­ gekre vonatkozó jogszabályok, nemzetközi egyezmények és egyéb jogforrások (nem­ zetközi gazdasági kapcsolatok joga}. Sor kerül a nemzetközi kereskedelemben nagy jelentőséggel bíró ügylettípusokra, szerződésekre vonatkozó legfontosabb anyagi jogi szabályok ismertetésére is (nemzetközi adásvétel, vállalkozási szerződések, licencia ügyletek, lízing, megbízási típusú szerződések, nemzetközi fuvarozás, nemzetközi fizetési ügyletek szabályai). Tananyag: Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (7. javított és bővített kiadás) Budapest: SzIT, 2009., és a tankönyv függelékében megjelölt jogszabályok és nemzetközi egyezmények, valamint az előadások anyaga. Főbb jogszabály: Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződé­ seiről szóló Egyezménye (1980), kihirdette: 1987. évi 20. tvr. Ajánlott irodalom: Mádl Ferenc-Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog - Nemzetközi gazdasági kapcsola­ tokjoga. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Vörös Imre: Nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga. Budapest: Krím Bt., 2005. Pénzügyi ismeretek és gazdaságpolitika A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Botos Katalin, Dr. Katona Klára kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:4, L:15 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bevez. a közgazdaságtanba (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a gazdaságpolitikai ismeretek megalapozását szolgálja. Annak érdekében, hogy megismerjük a társadalompolitika és gazdaságpolitika kapcsolatát, a gazda­ ság- és pénzügypolitika ágazatait, megismerkedünk az önkéntes és kötelező nem­ zetgazdasági újraelosztás kulcsfogalmaival, európai és magyarországi gyakorlatával. Megismerjük a pénzügyi közvetítő rendszer gazdaságtanát és kapcsolatát a joggal, az államháztartás bevételi és kiadási oldalának főbb arányait, megvizsgáljuk, milyen hatással van a demográfiai változás a TB rendszerre és viszont. Kitekintést adunk a jövőkutatás kulcskérdéseire, gazdaságunkat és társadalmunkat alapvetően befolyáso­ ló folyamatok alakulására. Tananyag: Botos Katalin-Schlett András: Államháztartástan. Budapest: SzIT, 2008.; Botos Katalin-Bódy László: Magyar pénz- és tőkepiaci rendszerek. Budapest: SzIT, 2005. Katona Klára: Pénzügyi szolgáltatások fogyasztói szemszögből. Budapest: SzIT, 2008. 159 �Pénzügyi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 4 félév: 5 óratípus: elöadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Pénzügyi ismeretek és gazdaságpolitika(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Pénzügyi Jog 1. tárgy célja az adózás általános és eljárási kérdéseinek, a forgalmi típusú adók hazai és közösségi szabályozásának; a vámjognak, az illetékek rendszeré­ nek, a helyi önkormányzatok által kivetett adók, valamint a magyar államháztartás és az EU költségvetés szabályozásának feldolgozása és bemutatása. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: pénzügyi jog rendszere, alapfogalmai; az adózás rendje; az általános forgalmi adó hazai és uni­ ós szabályozása; a vámjog; a jövedéki adó hazai és uniós szabályozása; az illetékek rendszere; a helyi adók és a gépjárműadó; az államháztartás szabályozása; az EU költségvetése. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 1. Budapest: SzIT, 2006.; valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabályvál­ tozásokra - a tanszéki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegé­ szítő tananyagok. Pénzügyi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Pénzügyi jog l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Pénzügyi Jog 2. tárgy célja egyrészt a jövedelemadók, másrészt a pénz és tőkepiaci szabályozás feldolgozása és bemutatása. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: a számviteli szabályozás alapele­ mei; a társasági adó szabályozása, a személyi jövedelemadó szabályozása; az egysze­ rűsített vállalkozói adó, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás; a pénzügyi intézmények és szolgáltatások; a befektetési szolgáltatók és szolgáltatások; a pénz és tőkepiac felügyelete; a jegybanki szabályozás. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 2. Budapest: SzIT, 2007.; valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabályvál­ tozásokra - a tanszéki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegé­ szítő tananyagok. Polgári eljárásjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgári jog 2.(e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tantárgy célja a polgári peres eljárás általános szabályainak bemutatása. A tárgy 160 �keretében a következő részterületek kerülnek tárgyalásra: polgári eljárásjog fejlődés­ története nemzetközi összevetésben, a polgári eljárásjog alapfogalmai és forrásai, a polgári eljárásjog alapelvei, hatáskör és illetékesség, a felek és egyéb szereplők a polgári perben, képviselet a polgári perben, perköltség, a költségkedvezmények rend­ szere, az eljárási cselekmények tana, kereset, a tárgyalás előkészítése, a tárgyalás, bizonyítás, bizonyítási eszközök. Tananyag: Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet. Miskolc: Novotni, 2003.; Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest: Osiris, 2008.; Gláser Szilvia-Horváth E. Írisz: In limine litis. Polgári eljárásjogi feladatgyűjte­ mény. Budapest: SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog - Általános rész. KJK, Bp. 2005.; Kiss Daisy: A polgári per titkai. HVG-ORAC, Bp. 2006.; Harsági Viktória: Okirati bizonyítás a modern polgári perben. HVG-ORAC, Bp. 2005.; Németh János-Kiss Daisy (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. I-II. kötet. Complex, Bp. 2007.; Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. HVG Orac, Bp. 2000.; Juhász László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. Pécs, 2005. Polgári eljárásjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:2+l L:12+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgári eljárásjog l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a határozatok és a jogorvoslatok kérdéskörén kívül a különleges perek és egyes nemperes eljárások bemutatását tűzi célul. A tárgyalt témák a következők: a határozatok és joghatásaik, perorvoslati rendszerek, fellebbezés, perújítás, felülvizs­ gálat, személyállapoti perek, munkaügyi perek, közigazgatási perek, sajtóhelyreigazítási eljárás, az ún. kis értékű perek, a nemperes eljárások általános jellemzői, fizetési meghagyásos eljárás, a közjegyző ügyköre és a hagyatéki eljárás, cégeljárás, egyéb nemperes eljárások. A polgári per alternatívái. Tananyag: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest: Osiris, 2008.; Gláser Szilvia-Horváth E. Írisz: In limine litis. Polgári eljárásjogi feladatgyűjte­ mény. Budapest: SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: Németh János-Kiss Daisy (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. I-II. kötet. Complex, Bp. 2007.; Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. HVG Orac, Bp. 2000.; Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog - Általános rész. Budapest: KJK, 2005.; Juhász László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. Pécs, 2005. 161 �Polgári eljárásjog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgári eljárásjog 2.(e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tantárgy alapvető célja a bírósági végrehatás, valamint a nemzetközi és európai pol­ gári eljárásjog főbb területeinek a hallgatókkal való megismertetése. A bemutatásra kerülő területek a következők: a végrehajtás szervezetrendszere, alapvető rendelke­ zések, végrehajtható okiratok, végrehajtás pénzügyi intézménynél kezelt összegre, keresményre, ingóra, ingatlanra, meghatározott cselekmény végrehajtása, hitelezők kielégítése, jogorvoslatok, végrehajtási perek. A nemzetközi polgári eljárásjog, az európai polgári eljárásjog fejlődéstörténete és forrásai, joghatósági szabályok, bizo­ nyításfelvétel és kézbesítés az Európai Igazságügyi Térségben, jogi segítségnyújtás, külföldi határozatok elismerése és végrehajtása, az európai fizetési meghagyásos el­ járás, a kis perértékű ügyek európai eljárása, mediáció. Tananyag: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest: Osiris, 2008.; Kengyel Miklós-Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest: Osiris, 2006. Ajánlott irodalom: Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Buda­ pest: HVG Orac, 2009.; Németh János-Kiss Daisy (szerk.): A bírósági végrehajtás magyarázata. Budapest: KJK, 2004. Polgári jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Lábady Tamás, dr. Landi Balázs kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Róm. jog 2.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Tanszék keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Részle­ tes ismertetésre kerülnek a hatályos jogszabályok, fontos jogintézmények, valamint a fejlesztési tendenciák. A párhuzamosan hallgatott tanegységek keretében gyakor­ lati ismereteket szereznek a hallgatók. Ezen tanegység célja a polgári jog általános tanainak bemutatása, valamint a személyi jog rendszerének és alapintézményeinek ismertetése. Tananyag: Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. Budapest: Dialóg Campus; Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Budapest: SzIT, 2008.; Magyar Magánjog I. Általános rész, Személyijog. (szerk.: Szladits Károly), Budapest, 1941.; A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. (szerk.: Gellért György), Budapest: KJK, 2004.; Jobbágyi Gábor: A méhmagzat életjoga. Budapest: SzIT, 2004.; Jobbágyi Gábor: Általános rész. Budapest: SzIT, 2008. 162 �Polgári jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Lábady Tamás, dr. Landi Balázs kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog. l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Tanszék keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Részle­ tes ismertetésre kerülnek a hatályos jogszabályok, fontos jogintézmények, valamint a fejlesztési tendenciák. A párhuzamosan hallgatott tanegységek keretében gyakorlati ismereteket szereznek a hallgatók. Ezen tanegység célja a polgári jog dologi jogi tanainak bemutatása, valamint családi jog rendszerének és alapintézményeinek ismertetése. Tananyag: Lenkovics Barnabás: A dologijog vázlata. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó; Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Budapest: SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: A Polgári Törvénykönyv magyarázata, (szerk.: Gellért György) Budapest: KJK, 2004.; Magyar Magánjog, (szerk.: Szladits Károly) Budapest, 1941. V. kötet: Dologi jog; Magyar Magánjog. Családi jog. (szerk.: Szladits Károly), Budapest, 1941.; A családjogi törvény magyarázata. Budapest: KJK, Polgári jog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Jobbágyi Gábor kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog. 2,(e) számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A Tanszék keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Részle­ tes ismertetésre kerülnek a hatályos jogszabályok, fontos jogintézmények, valamint a fejlesztési tendenciák. A párhuzamosan hallgatott tanegységek keretében gyakorlati ismereteket szereznek a hallgatók. Ezen tanegység célja a kötelmi jog általános részének bemutatása, a szerződések ál­ talános szabályainak és a felelősségtan rendszerének és alapintézményeinek ismer­ tetése. Tananyag:: Jobbágyi Gábor-Fazekas Judit: A szerződésekjogának vázlata. Budapest: SzIT, 2004. Ajánlott irodalom: Magyar Magánjog III. Kötelmi jog általános rész, (szerk.: Szladits Károly), Bp. 1941. A szerződésekjoga. (szerk.: Petrik Ferenc) Budapest: KJK, 1992.; A kártérítési jog. (szerk.: Petrik Ferenc) Budapest: KJK, 1991.; A Polgári Törvénykönyv magyarázata, (szerk.: Gellért György) Budapest: KJK, 2004. 163 �Polgári jog 4. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Lábady Tamás, dr. Landi Balázs kredit: 4 óratípus: előadás+ gyak. félév: 6 óraszám: N:3+2 L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog. 3.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Tanszék keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Részletes ismertetésre kerülnek a hatályos jogszabályok, fontos jogintézmények, valamint a fej­ lesztési tendenciák. A párhuzamosan hallgatott tanegységek keretében gyakorlati is­ mereteket szereznek a hallgatók. Ezen tanegység célja a kötelmi jog különös részének bemutatása, valamint az orvosi jog rendszerének és alapintézményeinek ismertetése. Tananyag:: Jobbágyi Gábor - Fazekas Judit: A szerződésekjogának vázlata. Budapest: SzIT, 2005.; Jobbágyi Gábor: Orvosi jog. Budapest: SzIT, 2008. Ajánlott: Magyar magánjog IV. Kötelmi jog különös része (szerk.: Szladits Károly); A Polgári Törvénykönyv magyarázata (szerk.: Gellért György) Budapest: KJK, 2004.; Jobbágyi Gábor: Az élet joga. Budapest: SzIT, 2004. Polgári jog 5. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+ gyak. óraszám: N:3+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgjog. 2.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Tanszék keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Részle­ tes ismertetésre kerülnek a hatályos jogszabályok, fontos jogintézmények, valamint a fejlesztési tendenciák. A párhuzamosan hallgatott tanegységek keretében gyakorlati ismereteket szereznek a hallgatók.Ezen tanegység célja a szellemi alkotások jogának bemutatása, valamint az öröklési jog rendszerének és alapintézményeinek ismerteté­ se. Tananyag: Jobbágyi Gábor: Öröklési jog. Budapest: SzIT, 2009; Tattay Levente: Szellemi alkotásokjoga. Budapest: SzIT, 2003. Ajánlott irodalom: A Polgári Törvénykönyv magyarázata (szerk.: Gellért György) Budapest: KJK, 2004.; Magyar Magánjog, (szerk.: Szladits Károly) Budapest, 1941.; VI. kötet: Öröklési jog; Lontai Endre (és társai): Szellemi alkotásokjoga. Budapest: Eötvös, 2004. Római jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja, Dr. Andrási Dorottya kredit: 5 164 félév: 1 óratipus: előadás+ gyak. óraszám: N:4+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium �A tantárgy tartalma: A tanegység a római jog történetével és alapvető jellemzőivel, rendszerével és fogal­ maival szeretne megismertetni a hallgatókat. A jogtörténeti részben különös hang­ súlyt fektetjük a módszertani, valamint dogmatikai alapismeretek közvetítésére. Az általános részben a római jogot megalapozó filozófiai ismereteket helyezzük előtérbe. Első félévben az alapozó és történeti részt követően a perjogi, családjogi és dologi jogi fejezeteket tárgyaljuk. Tananyag: Földi András-Hamza Gábor: A rómaijog története és institúciói. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, (aktuális kiadás).; Zlinszky János: A XII táblás törvény töredékei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.; Zlinszky János: A rómaijog továbbélése, (áttekintő jegyzet) PPKE JAK, 1997.; Brósz Róberí (ford.): Gaius institúciói. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.; Ifj. Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus császár institutiói. Budapest: Nemzeti Tan­ könyvkiadó, 1991. Római jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja, Dr. Andrási Dorottya kredit: 5 félév: 2 óra típus: előadás+ gyak. óraszám: N:4+l L:15+2 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Római jog 1. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A második félévben öröklési jogot, kötelmi jogot, valamint a deliktuális felelősség alapjait tárgyaljuk. Az elméleti kérdések közül a pandekta jogi iskola módszertani megközelítését elemezzük. A kötelmi jog terén hangsúlyt fektetünk a természetjog­ ból eredő témakörökre. A naturális obligatioval, valamint a pactumokkal kapcsolatos kérdéseket bővebben tárgyaljuk. Egy általános áttekintést nyújtunk a római jog to­ vábbéléséről, valamint az európai jogegységesítéssel kapcsolatban néhány alapvető kérdéskört vetünk fel. Tananyag: Földi András-Hamza Gábor: A rómaijog története és institúciói. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, (aktuális kiadás).; Zlinszky János: A XII táblás törvény töredékei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.; Zlinszky János: A római jog továbbélése, (áttekintő jegyzet) PPKE JÁK, 1997.; Brósz Róberí (ford.): Gaius institúciói. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.; Ifj. Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus császár institutiói. Budapest: Nemzeti Tan­ könyvkiadó, 1991. TB ÉS SZOCIÁLIS JOG A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója:Tb-jog: Molnámé dr. Balogh Márta Szociális jog: Dr. Bánsági Györgyi kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tb- és szociális jog tárgy foglalkozik a társadalombiztosítási kódex első részével, valamint a foglalkoztatási jog, ideértve a munkanélküliek ellátását is, szabályaival. 165 �Tananyag: Tb-jog: Fabók András-Prugberger Tamás: A társadalombiztosítási jog. (Egyetemi jegyzet) Budapest: SzIT, 2007.; Szociális jog: mindenkori aktuális óravázlat Testnevelés 1., 2., 3., 4. A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport. A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre I kredit: ó félév: 1^1. óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:- előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):---- számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyama­ tos szintfelmérése. Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megszerettetését. Koordinációs képességek fejleszté­ se, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnasztikái gyakorlatok segítségével a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a törzs iz­ mainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerinc­ ferdülések megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok oktatása, előtérbe helyezve a mezőségi és csángó táncokat. Tananyag: Ajánlott irodalom: Labdajáték szabálykönyvek (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda) Versenyjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 0 félév: 8 óratípus: előadás óraszám: N:1,L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Közigazgatási jog 2.(e) számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: A tantárgy célkitűzése a gazdasági verseny fogalmának közgazdasági és jogi meg­ közelítésben történő bemutatása. A versenyjogot, mint nem régi jogterületet el kell helyezni a jogrendszer egészében. A versenyjogi oktatásnak az elmélet mellett igen fontos részét képezi a jogalkotási gyakorlat. A Versenyjog 1 tárgy keretében a hall­ gatók megismerkedhetnek a versenyjog jogrendszerben betöltött szerepével, a jog­ alkalmazás mögött meghúzódó közgazdasági elméletekkel, a közösségi és magyar versenyjog bizonyos aspektusaival. A félév során a közösségi versenyjog részletesen kerül ismertetésre. Tananyag: Előadások anyaga. Versenyjog. Egyetemi jegyzet, (szerk. Tóth Tihamér) Budapest, 2010. Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest: Complex, 2007.; Whish, Richard: Versenyjog. Budapest: HVG-ORAC, 2010 Boytha Györgyné - Hargita Árpád - Sárai József - Tóth Tihamér: Versenyjogi ese­ tek. Az Európai Bíróság gyakorlata. Budapest: Osiris, 2000. 166 �Versenyjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 3 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Versenyjog l.(e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célkitűzése a gazdasági verseny fogalmának közgazdasági és jogi meg­ közelítésben történő bemutatása. A Versenyjog 2 tárgy hallgatása során a hallgatók elsajátítják azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek a jogalkalmazási gyakorlatban elengedhetetlenek. így részletesen kifejtésre kerülnek a versenyjog anyagi és eljárási szabályai. A tantárgy jellegéből eredően részletes esetjogi ismere­ tekre tesznek szert a hallgatók, valamint megismerkedhetnek a legújabb joggyakor­ lattal és elméleti problémákkal. Tananyag: Versenyjog. Egyetemi jegyzet, (szerk. Tóth Tihamér) Budapest, 2010. Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest: Complex, 2007.; Whish, Richard: Versenyjog. Budapest, HVG-ORAC, 2010 Boytha Györgyné - Hargita Árpád - Sárai József - Tóth Tihamér: Versenyjogi ese­ tek. Az Európai Bíróság gyakorlata. Budapest: Osiris, 2000. 167 �ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ISMERETEK KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT TÁRGYAI Alapvető etika A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 eiőhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az emberi cselekvés tanulmányozásával kapcsolatban részletesen foglalkoznak az emberi személlyel mint ontológiai és erkölcsi alannyal, a szándékos cselekvés fo­ galmával, a cselekvés és a nem tevés erkölcsi relevanciájával. Az akarat közvetlen és közvetett tárgyával, az akarat különböző aktusaival, a szeretettel, mint az akarat első aktusával, a példa és az együttműködés erkölcsi jelentőségével, a szabadsággal. Megismerik a gyakorlati ész fogalmát, az erkölcsi jót, mint az akarat célját. Elemzik a boldog élet fogalmát Arisztotelész értelmezésében és a keresztény etika felfogásá­ ban, valamint betekintést kapnak a modern etikai irányzatok boldogság fogalmába is. A boldog élet, mint erényes élet keretében megismerik az erények fogalmát, az értelem szerepét a cselekvés erkölcsi rendjében és a természetes erkölcsi törvényt. Tanulmányozzák az erényeket pszichológiai szempontból, megismerik az intellektuá­ lis és az erkölcsi erények közti különbséget, az erények megszerzésének módját és az erények közti összefüggést. Részletesen foglalkoznak a bölcsesség erényével. Megis­ merik a lelkiismeret fogalmát, a különböző lelkiismereti modelleket és a lelkiismeret követésében érvényesítendő alapelveket. Foglalkoznak a lelkiismeret formálásának kérdéseivel és a cselekvés erkölcsi megítélésének kritériumaival, a szenvedélyek erkölcsiségével, a közvetett rossz hatást kiváltó cselekedetek megengedhetőségével valamint a rosszal materiálisán együttműködő cselekedetek erkölcsiségével. Részle­ tesen tárgyalják a bűn ismertető jegyeit, valamint megismerkednek az erkölcsi döntés proporcionalista és konzekvencionalista felfogásával. Tananyag: Hársfai Katalin: Etika. (Jegyzet) Budapest, 2002. Ajánlott irodalom: Nyíri Tamás: Alapvető etika. Budapest, 1994.; A. R. Luno: Etica. Firenze, 1992. Bioetika A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula, Ft. Nyéky Kálmán kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A bioetika elméleti alapjai; Ember és természet a nyugati gondolkodástörténetben (ókor-középkor-újkor); A környezeti etika alapjai: a természeti elemek erkölcsisége; A bioetika alapelvei; Elet kezdete - Abortusz és Elet vége; A genetika etikája - Klónozás; Anyagi elosztás az egészségügyben; A források elosztásának etikája. A közlegelők tragédiája. Tájékoztatás-tájékozott beleegyezés - Eutanázia; Társadalom­ ökológia; A bioszociális álláspont és a mélyökológia. A Gaia-elmélet. A keresztény tanítás és az ökológia. 168 �Tananyag: Gaizler Gyula-Nyéky Kálmán: Bioetika. Budapest: Gondolat, 2003., Jávor Benedek (szerk.): Felelősségünk a teremtett világért. Budapest Védegylet, 2004.; Jobbágyi Gábor: Az élet joga. Budapest: Szent István Társulat, 2003.; Lányi András-Jávor Benedek: Környezet és etika. Budapest: L’Harmattan, 2005.; Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Budapest: Osiris, 2000.; Ferencz AntaI: A bioetika alapjai. Budapest: SzIT, 2001.; II . János Pál: Evangélium Vitae. Enciklika. Budapest: SzIT, 1995. Ajánlott irodalom: Juan de Dios Vial Correa-Elio Sgreccia (szerk.): A humánembrió identitása és jog­ állása. Budapest: MKPK, 2001.; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. Budapest: SzIT, 2003.; Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Mozaik Stúdió, 2001.; Farkas Péter: Humánökológia. Budapest: SzIT, 2000. Értékrend és pluralizmus A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az utóbbi évtizedekben sokan érzik úgy, mintha a történelmi folyamatok felgyorsul­ tak volna. E kétségtelenül ugrásszerű fejlődésnek talán két legjellemzőbb társadalmi jelensége, hogy egyfelől valamiféle világtársadalom látszik kibontakozni, amelyben a politikai, a gazdasági és a kulturális területek egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással, másfelől az ember előtt eddig soha nem látott kilátások és technikai lehe­ tőségek nyílnak meg. A tantárgy, a klasszikus filozófia és jogrendszerekből merítve, segítséget szeretne nyújtani ahhoz, hogy a hallgató önálló megfontolás és másokkal való véleménycsere révén egy biztos alapokra helyezett értékrendet kialakíthasson. Tananyag: El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus. (Jegyzet) Budapest: SzIT, (aktuális ki­ adás); Javier Hervada: Kritikai bevezetés a természetjogba.', Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika; Cicero: De officiis. EU GAZDASÁGTANA A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bevezetés a közgazdaságtanba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az előadássorozatban a hallgatókkal megismertetjük, áttekintjük és elemezzük az európai gazdasági integráció fejlődésének fő korszakait a kezdetektől napjainkig. Elemezzük az európai gazdaságok helyzetét, az integráció kibontakozását, gazda­ sági, pénzügyi hatásait. Bemutatjuk az Európai Unió fejlődését, Európa pozícióját a világgazdaságban, Magyarország és az új EU-12-ek helyzetét és perspektíváit a XXL századi Európában. Felmutatjuk a sikeres felzárkózás példáit és tanulságait Magyar­ ország számára, valamint a követendő, nemzeti értékekre és érdekeink hatékony kép­ viseletére alapozó gazdaságpolitika követelményrendszerét. 169 �Tananyag: Botos IsxnIm'. Az Európai Unióá XXI. század elején. Budapest: PPKE-SzIT, 2007. Jogászi etikai problémák A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Zlinszky János kredit: - 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tárgy a közelmúltban felmerült, illetve a félév folyamán még felmerülő aktuális kérdéseket kívánja elemezni, amelyekben jogászi etikai, közéleti etikai és anyagi jogi kérdések értelmezésben, bírói gyakorlatban vagy politikai értékelésben ütköznek. Tárgyalható kérdések például: hatalomgyakorlás és pártok; a közvagyon védelme; emberi méltóság és szolgáltatások; a közhatalom közvetlen gyakorlásának (népszava­ zás) etikai kérdései; az egyenlő elbánás és magánautonómia; a vallás szabadsága és az egyházak támogatása. Módot kíván nyújtani a kérdések megvitatására. Tananyag: Zlinszky János: Közéleti-és jogászi etika a gyakorlatban. Budapest: SZÍT, 2007. Keresztény erkölcs és jogászi etika A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Zlinszky János kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az erkölcs fogalma. A szakmai etika. A hit és az emberi méltóság: kapcsolat a ke­ resztény erkölcs és a jogrend első követelményei között. A remény mint érték és a társadalmi együttműködés követelménye. A szeretet, az önátadás és szolgálat erénye. Az okosság erénye. Erkölcsi és társadalmi igazságosság mint érték. A bátorság erénye. A mértékletesség erénye. A népszerűtlen erény, a szelíd alázatosság. A másik nép­ szerűtlen erény, az engedelmesség. Az állhatatosság erénye. A türelem - „a legfőbb erény”. Az irgalmasság erénye. A megtérés erénye. A hallgatás erénye. A lelkiisme­ reti szabadság. A hűség erénye. A tisztaság erénye, a nemi erkölcs rendje. Tulajdon -munka- testi és lelki szegénység. Aki egyet megbotránkoztat a kicsinyek közül! A kereszténység szemlélete az öregségről és a betegségről. A jó pásztor és a hű sáfár: a hatalomvállalás és gyakorlás erénye. Boldogok és békességesek. Tananyag: Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika. Budapest: SZÍT, 2002. 170 �Környezet és fejlődés A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyézetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék A tantárgy oktatója: Ifj. Dr. Zlinszky János kredit: 2 félév: 3 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A természetbe ágyazott ember - a természetes rendszerek ember általi igénybevé­ tele. Ökológiai lábnyomunk. Hogyan csináljunk kőszénből árvizet? Rendszerek, rendszer elemek működése. A környezet, mint összetett, dinamikus rendszer.Társadalom, termelés, környezet. Források és nyelők: nem-megújuló forrásaink. Forrá­ sok és nyelők: megújuló forrásaink. Az ökológiai rendszerek és az ember. A kör­ nyezeti alapprobléma: az ember biológiai és gazdasági léte (a termelés) korlátos. A korlátok közelítésének elvi lehetőségei. Környezeti világmodellek. W3 és “A nö­ vekedés határai”. Előrejelzések a politikai-gazdasági “alapesetre” (BAU). A fenn­ tartható fejlődés meghatározása, megközelítés módjai, feltételei (Bruntland, Daly) Elvi kísérletek a fenntarthatóságra - W3 scenariók. A fenntartható működés fel­ tételei. A késlekedés ára. “Miért lehetetlen, ha muszáj?” Környezeti etika, “öko­ lógiai megtérés” (ILJánps Pál) Fenntartható közösség, fenntartható társadalom. Környezeti problémák: Éghajlatváltozás, ózonritkulás, savasodás, a biológiai sok­ féleség csökkenése, veszélyes hulladék, városi környezeti problémák (szmog). A környezetgazdaság, környezetbarát közgazdaság alapjai. Az ökoszociális szemlé­ let. A környezet értéke, “környezeti szolgáltatások”. Tananyag: A tananyag az előadások anyaga. Ajánlott olvasmányok: Meadows és tsai.: A növekedés határai. Kossuth, 2005.; Kerényi Attila: Környezettan. Budapest:Mezőgazdasági Kiadó, 2003.; Pataki György-Takács-Sánta András (szerk.): Természet és Gazdaság. Budapest:Typotex Kiadó, 2004.; Jávor Benedek (szerk.): Felelősségünk a teremtett világért. Budapest: Védegylet, 2004.; Lányi András-Jávor Benedek: Környezet és etika. Budapest: L’Harmattan, 2005.; Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Budapest: Osiris, 2000.; Farkas Péter: Humánökológia. Budapest: SzIT, 2000. Környezet- és természetvédelmi lexikon. Budapest: Akadémiai, 2001. Környezetgazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A környezetszennyezés gazdaságtana: az externáliák internalizálása. A tulajdonjog­ ok, a piacok, valamint a normatív szabályozók szerepe és hatása. A környezetpolitika eszköztára. A szabályozórendszer piackonform és nem piaci elemei. Az egyes eszkö­ zök előnyei, hátrányai és alkalmazási feltételei. Tananyag: Szlávik János (szerk.): Környezetgazdaságtan. Budapest: Typotex Kft.; Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai. Budapest: Aula, 2007. 171 �KÖRNYEZETI ETIKA A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula, Ft. Nyéky Kálmán kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamost!.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A környezetvédelmi etika gyakorlata a környezetvédelmi jogban. Orvosi Eskü, Gene­ tikai Tanácsadás. Technológia és felelősség. Aktuális környezetetikai kérdések (állat­ védelem filozófiája, Genetikailag módosított szervezetek GMO). Az intelligencia ku­ tatásának etikai vonatkozásai. Az abortusz és sterilizáció jogi kérdései. Az asszisztált reprodukció etikai szempontból. Egészség és betegség kérdései. Eutanázia jogi kérdé­ sei. Társadalomökológia és környezetvédelem. A környezetvédelmi etika gyakorlata a környezetvédelmi jogban. Fogamzásgátlás, Orvoskísérletek, Szervátültetés, Hospice. Tananyag: Id. Bioetika tárgynál. Ajánlott irodalom: Id. Bioetika tárgynál. Számvitel és menedzsment módszerek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczy Violetta kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bevezetés a közgazdaságtanba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A számvitel és a menedzsment tudományának teljeskörű, de az alapvetéseket nem meghaladó bemutatása. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen való tájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Az itt megszerzett tudás megfelelő alapokat nyújt szakirányú (könyvelői, adótanácsadói stb.) továbbképzések elvégzéséhez is. A föelőadásban elhangzó tudo­ mányterületek elméleti és gyakorlatorientált kifejtése és részletes bemutatása a főelő­ adáshoz kapcsolódó speciálkollégiumok keretében valósul meg. Tananyag: Horváth Katalin: Számvitel. Budapest: Books in Print, 2001.; Botos-Dénes: Számvitel és menedzsment módszerek. Budapest: SzIT, 2003. Vállalatgazdaságtan és kontrolling A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bev­ ezetés a közgazdaságtanba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A vállalatgazdaság tudományának teljeskörű, de az alapvetéseket nem meghaladó be­ mutatása, valamint a vállalati döntésekhez nélkülözhetetlen kontrolling ismeretekbe történő bevezetés. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értel­ mezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen való tájéko­ zódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. 172 �Az alapismeretek elsajátítása képessé teszi a hallgatókat arra, hogy a vállalattal össze­ függő elemzési, döntési problémákkal jogászként, eégvezetőként a gyakorlati életben szembesülve, a szakértők által készített anyagokat értelmezni tudják, és nemcsak jo­ gilag, hanem közgazdaságilag is helyénvaló döntéseket hozzanak. Tananyag: Katona Klára: A vállalatgazdaságtan alapjai. Budapest: SzIT, 2004.; Botos-Dénes : Számvitel és menedzsment módszerek. Budapest: SzIT, 2003.; Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek I-II. Budapest: Panem, 1996.; Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest: Aula, 1992. Világgazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bevezetés a közgazdaságtanba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A gazdasági tevékenység egyre nyilvánvalóbb közege a világgazdaság, a világpiac. Azok a gazdasági szereplők is, akik „csak” a nemzeti piac keretei között működnek, figyelemmel kell, hogy legyenek a világgazdaságban végbement folyamatokra, nem utolsó sorban azért, mert a nemzokális üzletpolitikájukat, s befolyásolják a nemzeti piac működési és verseny feltételeit. A tantárgy célja, hogy eligazítást adjon a világ­ gazdaság bonyolult működési mechanizmusáról, a piacok kölcsönhatásairól (időben és térben), bemutassa a világgazdaság intézményeit, alrendszereit, a világgazdasági konjunktúra alakulását. Tananyag: Botos Katalin-Kőrösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Egyetemi jegyzet. 2004.; Árva-Ivicz-Katona-Schlett: A külföldi működő tőke áramlása. Egyetemi jegyzet. 2003. Statisztika A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kurzus a statisztika alapfogalmaival, az alapvető statisztikai módszerekkel ismer­ teti meg a hallgatókat. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek az alapfogal­ makkal, modusz, médián és átlagszámításokkal, idősorok, indexek értelmezésével. Megismerik a gazdaság- és társadalomstatisztika legfontosabb területeit és magyar adatait. Az elméleti statisztikai kérdések részletes vizsgálata az oktatás célja, hogy a jogász hallgatók - gyakorlati példák alapján - a számokból olvasva, helyes következ­ tetéseket legyenek képesek levonni. Tananyag: Botos József: Általános statisztika és példatár. Egyetemi jegyzet. Budapest: SzIT, 2005. 173 �Introduction to the Social Doctrine of the Church A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tantárgy oktatója: Alessandro Caprioli kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Collocation of the Social Doctrine of the Church int he sphere of theological discip­ lines and in particular int he moral theology. (Sollicitudo Rei Socialis n.41.) Moder Age’s new challenges between XVIth and XVIIIth century. Industrial revolution and the workers’ problem int he XIXth century.Rerum Novarum (1891). Quadragesimo Anno (1933). Pacem in Terris (1963). Laborem Exercens (1981). Centesimus Annus (1991). The principle of subsidiarity and the role of the State. The relationship between State and private initiative. Subside to social organs and family. For an enterpreneurship from below, experiences and practical cases. Tananyag:- 174 �JOGTUDOMÁNYI ALAPOZÓ ISMERETEK KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT TÁRGYAI Állam- és jogszociológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosli.(p): Bev.a jogfogalmakba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kurzus az állami és a politikai intézményeket nem jogi-normatív szempontból tár­ gyalja, hanem a politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. így nem az alkotmányjogi-közjogi szabályozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító hatásmechanizmusai. Vagyis az intézmények a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek vizsgálatra, ahol a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál. A tárgy célja a politikatudomány alapkategóriáinak, vizsgálatai területeinek és szemléletmódjának a bemutatása gya­ korlati szempontból, ahol azonban ez utóbbi szükségessé teszi a politikai filozófia vonatkozó értéktartalmainak párhuzamos, illetve mögöttes megjelenítését is. Tananyag: Pokol Béla: Politikaelmélet. Budapest: Századvég, 2006.; Enyedi-Körösényi: Pártok és pártrendszerek. Budapest: Osiris, 2004. Jogszociológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 2 félév: óra típus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bev.a jogfogalmakba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tárgy a szociológia szemléletmódjának megfelelően elsősorban nem a jogászok, hanem a társadalom szempontjából mutatja be és elemzi a modern jog jellegzetes jelenségeit. A szociológiai jogfogalom bevezetését követően kerülnek tárgyalásra a jogszociológia meghatározó elmeleti keretei, illetve az empirikus kutatások módszer­ tani problémái. Ezek után az anyag sorra veszi a jogszociológia jellegzetes problé­ maköreit: a jog képződésének és érvényesülésének problémáit, a jog és a társadalmi szerkezet összefüggéseit, a jog és a kultúra, a politika és a gazdaság kölcsönhatásait. A tárgy végezetül külön figyelmet szentel a hazai joggyakorlat szociológiai elemzésé­ nek, különös tekintettel a hazai roma kisebbség jogi helyzetére. Tananyag: H. Szilágyi István-Cserne Péter: Társadalmi-jogi kutatások. Előadások a jogi ant­ ropológia és a jogszociológia köréből, (egyetemi jegyzet) Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogbölcseleti Intézete, 2004. [es változatlan utánnyomásai]) Összehasonlító jogi kultúrák és összehasonlító bírói gondolkodásmód A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Csaba kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Bev.a jogfogalmakba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: , , Mind a JOGELMÉLET, mind az OSSZEHASONLITO JOG különféle nevek alatt futó tanulmányainak szintéziseként, jogi berendezkedésünknek és gondolkodásmó­ dunknak összehasonlító-történeti összefüggésben, más berendezkedések és gondol­ �kodásmódok tükrében és kontrasztjában történő láttatásaként bevezetés az összeha­ sonlító jogi kultúrák iránti diszciplináris érdeklődésbe, az egyes jogcsaládok mögött álló jogi kultúrákba, hagyományokba, jogot meghatározó es a jogban érvényesülő gondolkodásmódokba, különös figyelemmel a történeti és jelenkori alternatívákra, a civil law és/vs. common law tömbjeire, valamint az Európai Unióban és a globalizmusban egyaránt megtestesülő tömeges joghatások kihívásaira, súlyponttal az alábbiakra: A) A jog mint kultúra, A klasszikus összehasonlító jog korlátái és az öszszehasonlító jogi kultúrák, A nyugati jogi kultúra gyökerei es alternatívái, A jogi kultúrák változatai, Joguralom? Jogmánia? Ésszerűség és anarchia határmezsgyéjén Amerikában, Posztmodernitás: kanadai tapasztalatok; B) A jogászi gondolkodás összehasonlító perspektívából, Az angolszász és kontinentális jog találkozásai, Ha­ gyományőrzés es kihívásra adandó alkotó válasz esettanulmányai a zsidó, iszlám és távol-keleti jogi kultúrákban, C) EU-konvergencia 1. a közös kodifikáció látásmódja, 2. az EU-bíráskodás stílusa, 3. az EU-jog kepében vajon sui generis közös jog, vagy versengő nemzeti partikularizmusok?; C) Ajogi kultúrák és gondolkodásmódok öszszemérhetősége és fenntarthatósága, Tömeges jogátvételek s joghatások, A globalizmus perspektívája Tananyag: Összehasonlító jogi kultúrák szerk. Varga Csaba (Budapest: [Osiris] 2000 [újrany. 20061); Varga Csaba Jogfilozófia az ezredfordulón Minták, kényszerek - múltban, jelenben (Budapest: Szent István Társulat 2004); Varga Csaba ‘Theatrum legale mundi avagy a jogrendszerek osztályozása’ in lus unum, lex multiplex Liber Amicorum: Studia Z. Péteri dedicata (Tanulmányok a jogösszehasonlítás, az államelmélet és a jogbölcselet köréből) szerk. H. Szilágyi István - Paksy Máté (Budapest: Szent István Társulat 2005), 219-242. o. [Jogfilozofiák / Bibliotheca luridica: Libri amicorum 13] in A jogösszehasonlítás elmélete Szövegek a jelenkori komparatisztika köréből, szerk. Fekete Balázs (Budapest: Szent István Társulat 2006), 148—165. o. [Jogfilozófiák]; Varga Csaba ‘Kodifikáció az ezredforduló perspektívájában [Utószó a második kiadáshoz]’ in uő. A kodifikáció mint társadalmi-történelmi jelenség jav. és böv. 2. kiad. (Budapest: Akadémiai Kiadó 2002), 379-403. o. v^gy ‘Kodifikáció az ezred­ fordulón túr in Kodifikáció Tanulmányok [VII. Budapesti Nyári Egyetem] összeáll. Takács Péter (Budapest: ELTE AJK 2002), 101-133. o. [Bibliothecaluridica: Miscel­ lanea 6] JuraTPécs] 8 (2002) 1, 91-100. o. vagy ‘Kodifikáció az ezredforduló perspektívájában’ Állam- és Jogtudomány XLIV (2003) 1-2, 65-93. Természetjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfogalmazása korszakában az em­ beri jogok jogilag kötelező erejűként való felismerése történelmi-erkölcsi tudatosodá­ st folyamat eredménye volt, ami egyfajta „természetes hajlam szerinti megismerés” alapjan ment végbe. Az emberi jogok érvényességi alapjában, magában az emberi természet mibenlétében azonban a felek nem tudtak megállapodni. Nem is volt erre szükség, hiszen gyakorlati konszenzus mutatkozott a védendő alapvető emberi jogok tekintetében. Ily módon azonban egy emberi természet kifejezett megfogalmazása híján az emberi jogok nem minősültek teoretikus értelemben „termeszetjogi”-aknak. Ezen kényszerű helyzet, az tehát, hogy a „veleszületett” jogokat nem lehetetett természetjogiasságukban megalapozni, vezetett oda, hogy a kinyilvánított emberi jogokkal és intézményekkel, azok eredeti értelmével szemben futó politikai igények fogalmazódnak immáron meg, mint korunk „új jogai”. A kurzus azt kívánja bizonyí­ tani, hogy ezen törekvésekkel, igénybejelentésekkel, így például az „abortuszhoz való jog”-gal vagy a homoszexuális párok házasságkötéshez való jogának követelésével szemben csak az emberi természeti lényegből logikai szükségszerűséggel fakadó jofok és intézmények megfogalmazásával lehet hatékonyan érvelni. ananyag: Frivaldszky János: Természetjog és emberi jogok. Budapest: PPKE JÁK, 2010 �DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT Agrárigazgatás A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Mikó Zoltán kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Magyarország 2004. óta tagja az Európai Uniónak. A közösségi vívmányok közel fele az agrár, illetve vidékfejlesztési szabályozással foglalkozik. Az EU csatlakozás alap­ vetően átalakította az agrárigazgatás szervezeti és szabályozási struktúráját. A hall­ gató a tantárgy oktatásának keretében először ismereteket sajátít el az EU politikáiról, a sajátos szabályozási rendszerről. Sajátosság, hogy a harmonizált és a közvetlenül al­ kalmazandó közösségi aktust együtt kell alkalmazni, megismeri az agrárigazgatással foglalkozó kormányzati és nem kormányzati szervek struktúráját, azok legfontosabb feladatait. Tananyag: Mikó Zoltán : Agrár és vidékfejlesztési igazgatás. (PPKE JAK jegyzet) Budapest, A KÖZIGAZGATÁS EURÓPAI INTEGRÁCIÓJA A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Molnár Miklós kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az Európai Unió és a tagállamok közigazgatási rendszerei, a közigazgatási harmoni­ záció jelentéstartalma az Unióban, az Európai Közigazgatási Térség fogalmának ki­ alakulása, értelmezési tartományai, az európai közigazgatási alapelvek, a kooperatív hierarchia modellje az uniós közigazgatásban, az európai közigazgatás cselekmény­ struktúrája, a szuverenitás és az Unió kapcsolata, a szuverenitás megváltozott jelen­ téstartalma és ennek közigazgatási aspektusai, az uniós közigazgatási koordináció általános fogalma és intézményi-eljárási modelljei, és fejlődéstörténete Magyarorszá­ gon, a csatlakozási folyamat kezdetétől a hazai közigazgatás uniós feladatai ágazati áttekintésben Tananyag: Az előadások anyaga (egyetemi jegyzet kimunkálás alatt) Ajánlott irodalom: Torma András: Európai közigazgatás Régiók és önkormányzatok. Budapest: Virtu­ óz, 2001.; Józsa Zoltán: Az Európai Közigazgatási Tér összefüggéseiről. Magyar Közigazgatás 2003/12. 723.; Lőrincz Lajos: Európai integráció-magyar közigazgatás. Magyar Közigazgatás 1998/7. 402. 177 �Állami egyházjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —- számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: 1. Az állami egyházjog fogalma, Az állami egyházjog forrásai; 2. A lelkiismereti sza­ badság és a hátrányos megkülönböztetés tilalma; 3. A vallásszabadság, mint szubjek­ tív alapjog, a szülői jogok és a család világnézeti integritása; 4. Az állam világnézeti semlegessége, állam és az egyház elválasztott működésének elve; 5. Az egyház, mint sajátos jogalany, az egyházi jogi személyiség keletkezése és megszűnése; 6. A vallás­ gyakorlás szabadsága sajátos intézményekben. Lelkipásztori ellátás egészségügyi és szociális intézményekben. A tábori lelkészi szolgálat és a börtönlelkészi szolgálat; 7. A vallásoktatás; 8. Az egyház részvétele a közoktatásban; 9. Hittudományi felsőok­ tatás, az egyházi intézmények a nem-hitéleti felsőoktatásban; 10. Egyház és tömeg­ tájékoztatás; 11. Egyház és munkajog; 12. Finanszírozási kérdések (a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése, hitéleti támogatás, átvállalt közfeladatok támogatása). Tananyag: Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog. (2. kiad.), Budapest: SZÍT, 2003. Ajánlott irodalom: Ádám Antal: Az állami egyházjog fogalmajellemzői és problémái Magyarorszá­ gon. Magyar Közigazgatás L 2000/9, 539-551.; Ádám Antal: Az állami egyházjogról. Jura 1-2/2000, 18-34; Boleratzky Lóránd: A magyar evangélikus egyházjog alapjai és forrásai. Buda­ pest, I. 1991, II. 1998.; Boleratzky Lóránd: Az állami egyházjog alapjai. Valóság XLIII 2000/1, 49-58.; Paczolay Péter: A lelkiismereti és vallásszabadság. Acta Humana 18-19/1995, 141-153.; Schanda Balázs: 60. § [Lelkiismereti és vallásszabadság] In Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja. Budapest: Századvég, 2009, 2194-2218. A SAJTÓSZABADSÁG HATÁRAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Koltay András kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A hallgatok az órák során megismerkednek a sajtó- és médiajog alapvető problémái­ val, a sajtószabadság alapjogának korlátáival, feltárva azon komplex összefüggéseket, amelyek az alkotmányjogi, közigazgatási jogi, polgári jogi, büntetőjogi szabályozási környezet, illetve a területhez kötődő egyeb társadalomtudományok (kommunikáció, szociológia, filozófia, irodalom- és történettudomány stb.) együtthatásaként e jogte­ rületen megjelennek, különös figyelemmel a téma nemzetközi jogi vetületeire, illetve széles körben alkalmazva a jogösszehasonlítás módszerét. Tananyag: Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Budapest: Századvég, 2009. Ajánlott irodalom: Frederic Barbier-Catherine Bertho Lavenir: A média története. Budapest: Osiris, 2004.; 178 �Asa Briggs-Peter Burke: A média társadalomtörténete — Gutenbergtől az internetig. Budapest: Napvilág, 2004.; Gálik Mihály-PoLYÁK Gábor: Médiaszabályozás. Budapest: Kjk-Kerszöv, 2005.; Halmai Gábor: A véleményszabadság határai. Budapest: Atlantisz, 1994.; Halmai Gábor: KommunikációsJogok. Budapest: Új Mandátum, 2002.; Keane, John: Média és demokrácia. Budapest: Helikon, 1999.; Majtényi László: Az információs szabadságok. Adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága. Budapest: Complex, 2006.; Sajó András: A szólasszabadsag kézikönyve. Budapest: Kjk-Kerszöv, 2005.; Székely László: Magyar sajtó- es médiajog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2007. Az Európai Unió magánjoga A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az európai integráció bővülésével mindinkább megnő azoknak a jogterületeknek a száma, amelyek semmiképpen sem sorolhatók sem a közjogba, sem a kereskedelmi jogba: ilyenek többek között a személyhez fűződő jogok védelme és az esélyegyenlő­ ség biztosítása és a magánjogi kártérítés és a szellemi alkotások védelme. A tantárgy a magyar magánjog rendszerét követve e szakterületek ismertetésére vállalkozik. Az európai magánjog tárgya, szabályozási területei. Az európai jogharmonizáció. Az eu­ rópai jogharmonizáció műhelyeinek részletes bemutatása. Tananyag: Tattay Levente: Bevezetés az európai magánjogba. (PPKE JAK jegyzet) Budapest: SzIT, 2008.; Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga. Budapest: Osiris, 2003.; Kecskés László: A polgárijogfejlődése a kontinentális Európa nagyjogrendszerében. Pécs: Dialóg Campus, 2004. AZ INGATLANJOG ÁLTALÁNOS ELVEI A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csapó Orsolya kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A polgári jogi ismeretekre épülő tananyagként az ingatlan fogalmának meghatáro­ zásával, az ingatlan tulajdonjogának korlátozásaival, az ingatlan - nyilvántartással, az ingatlanra vonatkozó jogügyletekkel és okiratokkal, az egyes alapvető ingatlan típusok tulajdonjogával kapcsolatos, a bírói és az alkotmánybírósági gyakorlathoz kö­ zelebb álló ismeretek oktatása, az ingatlan tulajdonnal összefüggő jogintézmények, hatályos jogszabályok ismertetése. Tananyag: Bagi István: Ingatlanjog. Budapest: £zIT, 2005.; Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész). Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.; Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1938. 179 �Bank és tőzsdejog A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: Bankok Magyarországon - fejlődés és privatizáció; hitel és kölcsönszer­ ződések (alapszabályok, biztosítékok), szindikált hitelek, projektfinanszírozás; euró­ pai banki irányelvek; tőkepiaci szabályozás Magyarországon; adásvételi, bizományi ügyletek a tőkepiacon; derivatív termékek; európai tőkepiaci irányelvek; konszolidált felügyelet összehasonlító szabályai. A tárgyat a Pénzügyi Jog 2. tárgy teljesítését követően javasolt felvenni! Tananyag: Az előadáson elhangzott tananyag. Fogyasztóvédelmi közjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): e: Közigazgatási jog 1. és Polgári jog 3.. számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tantárgy megismerteti a hallgatókkal fogyasztói helyzetükből fakadó jogaikat, igényérvényesítési lehetőségeiket, kitérve az előírások közgazdasági és etikai indo­ koltságára. A tárgy elsősorban a fogyasztóvédelem közjogi (gazdasági jogi) szabálya­ ira koncentrál, nem foglalkozik a polgári jogi témájú, a fogyasztók és a Kereskedők/ termelők közötti közvetlen kapcsolatok szabályozásával. A tárgy oktatása során ki­ emelt hangsúlyt kap az európai jogi összefüggések bemutatása. A tárgyalt fontosabb jogszabályok a következők: - a fogyasztóvédelmi törvény, mint a jogterület „alapjogszabálya”; - a fogyasztói jogokat is érintő rendelkezéseket tartalmazó törvények: fogyasztók tisztességtelen befolyásolását tiltó Fttv., a reklámtörvény, a versenytörvény, a keres­ kedelmi törvény, a termékfelelősségi törvény, a villamos energiáról, földgázellátásról, elektronikus hírközlésről szóló törvények, élelmiszer törvény. - „Szatellit” rendeletek: pl. tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása, távollevők közötti szerződések, „time share”, árubiztonság szabályai, műszaki termékek megfe­ lelőségének vizsgálata, használati és kezelési útmutatók, címkézési szabályok. A hazai intézmények közül elsősorban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatát mutatjuk be. Tananyag: Az órán elhangzottak. Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmijog. Budapest: Complex, 2007. Európai büntetés-végrehajtási jog A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: dr. Vókó György kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: Az európai büntetés-végrehajtási jog az európai emberi jogi egyezmények által tar­ talmazott követelmények teljesülését vizsgálja a büntetőjogi szankciók, az eljárásjogi kényszerintézkedések és más jog- és szabadságkorlátozással járó intézkedések vég­ rehajtása során. 180 �Bemutatja az Európai Tanács, az Európai Unió és a CPT ajánlásait, valamint az Euró­ pai Minimumkövetelmények gyakorlatát. Tananyag: Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog. Budapest-Pécs: Dialog Campus, Közjogi korlátozások az ingatlanjogban A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csapó Orsolya kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A polgári jogi ismeretekre épülő tananyagként az ingatlan fogalmának meghatáro­ zásával, az ingatlan tulajdonjogának korlátozásaival, az ingatlan - nyilvántartással, az ingatlanra vonatkozó jogügyletekkel és okiratokkal, az egyes alapvető ingatlan típusok tulajdonjogával kapcsolatos, a bírói és az alkotmánybírósági gyakorlathoz kö­ zelebb álló ismeretek oktatása, az ingatlan tulajdonnal összefüggő jogintézmények, hatályos jogszabályok ismertetése. Az Ingatlanjog I. folytatása, részletesebben. Tananyag: Bagi István: Ingatlanjog. Budapest: $zIT, 2005.; Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész). Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.; Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. Budapest: Grill Károly Könyvkiadó­ vállalata, 1938. Kriminalisztika A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: dr. Sinku Pál kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kriminalisztika, mint módszertani tudomány, alapjaiban a krimináltechnika és a krimináltaktika általános jellegű, a jogászok számára hasznosítható ismeretanyagot kíván tolmácsolni. Elsősorban gyakorlati megközelítéssel azokat a hasznosítható in­ formációkat szeretné átadni a hallgatóknak, amelyek alkalmasak arra, hogy a bünte­ tőeljárásban közreműködők képesek legyenek kontrollálni az eljárások szabályszerű menetét, illetve, hogy megfelelően tudják értékelni a bizonyítás körében foganatosí­ tott cselekményeket. Tananyag: Az előadások anyaga. Sinku Pál: Kriminalisztikai alapfogalmak. Egyetemi jegyzet. Budapest, 2007. Médiaszabályozás A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Koltay András kredit: 2 félév: 7 óra típus: előadás óraszám: N:2,L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy Megismerkedés a média szabályozásának alapvető problémáival, feltárva azon komp­ lex összefüggéseket, amelyek az alkotmányjogi, közigazgatási jogi, polgári jogi, bün­ tetőjogi szabályozási környezet, illetve a területhez kötődő egyéb társadalomtudo­ mányok (kommunikáció, szociológia, filozófia, irodalom- és történettudomány stb.) 181 �együtthatásaként e jogterületen megjelennek, különös figyelemmel a téma nemzetközfjogi vetületéiré, illetve széles körben alkalmazva a jogösszehasonlítás módszerét. Tananyag: Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Budapest: Századvég, 2009. Ajánlott irodalom: Asa Briggs-Peter Burke: A média társadalomtörténete - Gutenbergtöl az internetig. Budapest: Napvilág, 2004.; Gálik Mihály-Polyák Gábor: Médiaszabályozás. Budapest: Kjk-Kerszöv, 2005.; Daniel C. Hallin - Paolo Mancini: Médiarendszerek.BuáwpQsé. Gondolat, 2008.; John Keane: Média és demokrácia. Budapest: Helikon, 1999.; Pólyák Gábor: A médiarendszer kialakítása. A piacra lépés és a hozzáférés alkot­ mányjogi, közösségi jogi és összehasonlító jogi elemzése. Budapest: HVG-Orac, Price, Monroe E.: A televízió, a nyilvános szféra és a nemzeti identitás. Budapest: Magvető, 1998.; Székely László: Magyar sajtó- és médiajog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2007. Nemzetközi és európai büntetőjog A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Vóko György kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A nemzetközi egyezmények, ajánlások, az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Közösség Bírósaga gyakorlatában előfordult büntetőjogi vonatkozású rendelkezések, iránymutatások, allasfoglalások megismertetése a hallgatókkal. A nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek megjelenése a jogi szabályo­ zásban, valamint a gyakorlati jogalkalmazásban. Tananyag: Az előadások anyaga. Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény az em­ beri jogok és alapvető szabadságok védelméről. Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Horváth Eva kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás tárgy keretében a hallgatók átfogó képet kapnak a nemzetközi kereskedelemben kiemelkedő jelentőségű vitarendezesi mod, a választottbíráskodás fejlődéséről, elméleti alapjairól, az arra vonatkozó fon­ tosabb jogforrásokról (nemzetközi egyezmények, mintatörvények és eljárási minta­ szabályok, a magyar Választottbírósagi Törvény és a Magyar Kereskedelmi és Ipar­ kamara mellett szervezett állandó Választottbíróság Eljárási szabályai}. Részletesen ismertetésre kerülnek azok a sajátos vonások, amelyek ezt a vitarendezést megkülön­ böztetik a kereskedelmi és polgári ügyekben folytatott hagyományos állami-bírósági eljárástól. Tananyag: Horváth Eva: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás. Budapest: HVGORAC, 2010 (megjelenés alatt). Jogforrások: 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról 2002. évi LV törvény a közvetítői tevékenységről 182 �Összehasonlító alkotmányjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Jakab András kredit: 3 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Összehasonlító (európai) alktört. (e) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, az összehasonlító alkotmányjog fogalma. A jogcsaládok. Az alkotmá­ nyosság alapelvei, az alkotmányok típusai. Államszövetségek és szövetségi államok; a helyi autonómiák típusai. A kormányformák általános kérdései; prezidecializmus és parlamentarizmus. Az államfő szerepe. Választási rendszerek. Az igazságszolgáltatás rendszerei. Az alkotmánybíráskodás. Az alapvető jogok védelmének intézményrend­ szerei. Az élethez való jog és az emberi méltóság. A véleménnyilvánítás szabadsága. A vallásszabadság. Tananyag: Összehasonlító alkotmányjog. (szerk: Legény Krisztián) Budapest: Complex, 2006; Olvasókönyv kerül közreadásra! Ajánlott irodalom: Chronowski Nóra—Drinóczi Tímea: Európai kormányformák rendszertana. Buda­ pest: HVG Orac, 2007. Összehasonlító közjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kilényi Géza kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Alkotmányjog 3. (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A nép, mint hatalmi tényező. A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszervezetben. Alkotmanyozó hatalom - alkotmányozás. A kétkamarás parlamentek. A köztársasági elnök. A Kormány. Az alkotmánybíráskodás. Tananyag: Kilényi Géza: Összehasonlító alkotmányjog (az államszervezet). Egyetemi jegyzet. Összehasonlító magánjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Szönyi Viktor kredit: 2 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Polgári jog 2. (e) számonkérés: évközi jegy Ma már szinte minden jelentős jogügylethez fűződik olyan körülmény, amelynek megítélése valamely idegen jog szabályaitól függ. Ugyanakkor az egyes országok jogrendszerei között kölcsönös recepció folyik. Ezért a külföldi jogokban való tá­ jékozottság nem csupán a jogi műveltség részé, hanem gyakorlati követelmény is. Az összehasonlító magánjog a jogösszehasonlítás már korábban oktatott alapjaira és módszertanára építve a külföldi jogok egyes fontos magánjogi intézményeit ismerteti és hasonlítja össze. A cél az, hogy a hallgató megfelelő módszertant sajátítson el a gyakorlati összehasonlító jogi munkához es megismerje egyes alapvetően eltérő kül­ földijogintézmények sajátos természetét, rendszerét, funkcióját valamint a mögöttük meghúzódó elveket. Tananyag: Az órán leadott tananyag 183 �Sportjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Bérces László kredit: 2 félév: 7 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A sportjog fogalma. A sportjog mint vegyes szakjogág. A sportjogi szabályozás fejlődestörtenete. Az amatőr sportolói jogállás. A hivatásos sportoló jogállása. A sport­ fegyelmi felelősség és a-fegyelmi eljárás. A sportegyesületek jogállasa. A sportvál­ lalkozások jogállása. Sportszövetségek jogállása. A sportverseny rendszere. A sport közjogi jogi személyei. A sport állandó választottbíróság. A sport állami befolyásolá­ sa. Dopping a sportban. Vagyoni értékű jogok. A sporttal kapcsolatos kereskedelmi szerződések. Sportrendezvény szervezése. Tananyag: 2004. evil, törvény a sportról; A magyar sportjog alapjai. Budapest: HVG-Orac, 2000.; Bérces László: A sportegyesületekjogállása. - A magyar sportjog alapjai. Budapest: HVG-Orac, 2000.; Sárközy Tamás: Sportjog. Budapest: HVG-Orac, 2004.; Nemes A. (szerk.): Sportjogi ismeretek. Budapest: Megapress Kiadó, 2002. Szellemi alkotások és piacgazdaság A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 2 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A szellemi alkotások egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdasági, szociális, kultu­ rális és egyéni életviszonyokban. Olyan ismeretekről van szó, amelyek kiegészítésül szolgálnak a szellemi alkotások jogi rendszeréhez, mint az Internet, biotechnológiai találmányok és a merchandising. Tananyag: Tattay Levente: A szellemi alkotások és a modern piacgazdaság. 2.kiadás. Budapest: tattay Levente'. Szellemi alkotásokjoga 3. kiadás. Budapest: SzIT, 2007.; Lontai Endre-Faludi Gábor-Gyertyánfy Péter-Vékás Gusztáv: Magyar polgári jog sorozat: Szellemi alkotásokjoga. Budapest: Eötvös József könyvkiadó, 2004. 184 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2010/2011 - osztatlan jogász mesterszak Description An account of the resource tanév ismertetés; Neptun használat; tanszékek- , oktatók bemutatása; juttatások; adminisztráció; posztgraduális képzés; pályázatok; informatikai szolgáltatások; szabályzatok Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE-JÁK; Dr. Schanda Balázs - dékán; Szakaliné Szeder Andrea; MondAt kft Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2010-2011 Date Created Date of creation of the resource. 2010. július 31. Medium The material or physical carrier of the resource. ismertető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2010_2011_tanulmanyi_tajekoztato_osztatlan_jogasz_mesterszak Relation A related resource 28-T-J-2010-2011 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 8457 KB; 196x142 mm; 184 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2010_2011_tanulmanyi_tajekoztato_osztatlan_jogasz_mesterszak MondAt kft Schanda Balázs Szakaliné Szeder Andrea https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/a77f41c72928e8f3e66eff8f39934bc9.jpg b20f1303c3d14ef72a14a38775df001f https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/6775d1cbd885f836929c89c70559d71b.pdf e14be2d55be2ec0255134191adc82d0c PDF Text Text Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar r Tanulmányi tájékoztató 2013/2014 Budapest 2013 �A kézirat lezárásának időpontja: 2013. október 10. Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Varga Zs. András dékán Szerkesztette és tördelte: Szakaiiné Szeder Andrea Nyomdai munkák: Pázmány Egyetemi Nyomda �TARTALOM Dékáni köszöntő Egyetemünkről Az egyetem szellemisége Az Egyetem története* Az Egyetem vezetői Az Egyetem Karai Karunk címere 7 9 9 9 12 13 14 I. Általános információk 15 1. Karunk szellemisége, sajátosságai 15 2. Karunk vezetői 16 3. A tanév időbeosztása 16 4. Aktuális információk 18 5. Hallgatói ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek, testületek, azok eljárási és adminisztrációs rendje 5.1. Tanulmányi Osztály 5.2. Dékáni Titkárság 5.3. Dékánhelyettesi Titkárság 5.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §) 5.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §) 5.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §) 5.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 26. §) 5.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 25. §) 5.9. A jogorvoslat rendje 19 19 21 22 23 23 23 23 23 24 6. Intézetek, tanszékek 6.1. Alkotmányjogi Tanszék 6.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék 6.3. Európajogi Tanszék 6.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 6.5. Jogbölcseleti Tanszék 6.6. Jogtörténeti Tanszék 6.7. Kánonjogi Intézet 6.8. Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék 6.9. Közigazgatási Jogi Tanszék 6.10. Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék 6.11. Munkajogi Tanszék 6.12. Nemzetközi Közjogi Tanszék 6.13. Nemzetközi Magánjogi Tanszék 6.14. Pénzügyi Jogi Tanszék 6.15. Polgári Eljárásjogi Tanszék 6.16. Római Jogi Tanszék 6.17. Informatikai Oktatási Csoport 6.18. Testnevelési Csoport 25 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 41 3 �4 7. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola 42 8. Kánonjogi Posztgraduális Intézet 43 9. Deák Ferenc Intézet 9.1. Deák Ferenc Továbbképző Intézet (DFTI) 9.2. Karrier- és öregdiák Iroda 9.3. Rendezvényszervező és marketing csoport 9.4. Idegen Nyelvi Lektorátus - PROFEX nyelvvizsga-központ 45 45 47 48 49 10. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda 51 11. Könyvtár 52 12. Informatikai szolgáltatások 53 13. Hallgatói érdekképviselet - Hallgatói Önkormányzat (HŐK) 53 14. Kari lelkészség 54 15. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok 54 16. Sportélet a Karon 54 17. Házirend 55 II. Az OSZTATLAN JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI Az osztatlan jogász mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve Az osztatlan jogász mesterképzési (MA) szak kötelező tárgyai Általános társadalomtudományi ismeretek kötelezően választható tárgycsoport tárgyai Jogtudományi alapozó ismeretek kötelezően választható tárgycsoport tárgyai Differenciált szakmai ismeretek kötelezően választható tárgycsoport 57 59 71 93 99 101 III. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK (minta)tanterve és tárgyleírásai Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak kötelező tárgyai Kiegészítő modul tárgyai Kötelezően választható tárgyak 107 109 115 124 126 IV. Kodifikátor mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve és tárgyleírásai A kodifikátor mesterképzési szak (minta)tanterve A kodifikátor mesterképzési (MA) szak kötelező tárgyai 129 131 135 V. AZ IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI Az igazgatásszervező alapképzési szak (BA) mintatanterve Az Igazgatásszervező alapképzési (BA) szak kötelező tárgyai 141 143 151 �VI. A NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI A nemzetközi igazgatási alapképzési (BA) szak (minta)tanterve A nemzetközi igazgatás alapképzési (BA) szak kötelező tárgyai 153 155 163 VII. Igazságügyi igazgatási alapképzési (BA) szak (minta)tanterve és tárgyleírásai Az igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterve Az igazságügyi igazgatási alapképzési (BA) szak kötelező tárgyai 179 181 189 5 ��DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Karunk a kiemelt minősítésű Pázmány Péter Katolikus Egyetem részeként a jogászképzés és jogtudo­ mány hazai és nemzetközi elismertségű intézménye. Egyetemi kar, mert a tanárok (universitas magistrorum) és hallgatók (universitas scholarium) szétszakíthatatlan közösségére épülő felsőoktatási intézményként törekszik az elérhető leg­ magasabb szintű tudás megszerzésére és átadására. Kiemelt kutatóegyetemi kar, mert nem elégszik meg a már megszerzett ismeretekkel, hanem fáradhatatlanul törekszik a valóság igaz összefüggéseinek feltárására. Jogi és államtudományi kar, mert oktatói és kutatói tevékeny­ ségét a szépség és jóság művészete, valamint a közjó szolgálatában végzi. Katolikus kar, mert - amint ezt mindenkori vezetői hitték és megvalósítására törekedtek - meggyőződése, hogy az Igazság létezik és megismerhető, minthogy van hozzá vezető Út, és mert ragaszkodik minden ember egyenlő, sérthetetlen és elidegeníthetetlen méltóságának elismeréséhez, az Élet feltétel nélküli tiszteletéhez. A Kar oktatóinak rendíthetetlen egyéni és együttes erőfeszítése, hogy a hazai, nemzetközi és európai jogtudomány eredményeit nyomon kövessék, folyamatosan gazdagítsák, és mindezt a hallgatók szolgálatába állítva, velük együtt érjék el, minden gondolat, minden kérdés, min­ den tisztességes törekvés előtt nyitottan. Versenyben más intézményekkel, de követve Becket Szent Tamás intelmét: „csak az nyeri el a győzelmi koszorút, aki szabályszerűen küzd”. Varga Zs. András dékán ��EGYETEMÜNKRŐL Az EGYETEM SZELLEMISÉGE Mit jelent a katolikus egyetem? Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek - 2003 januárjáig Egyetemünk rektora - a kérdésre a következőképpen válaszolt: „Erről hivatalos meghatározással rendelkezünk, amit II. János Pál pápa adott a katolikus egyetemekről szóló, 1990-ben megjelent apostoli rendelkezésében. Ez az a hatályos egyházi törvény, amely ma az ilyen egyetemeknek a működését, identitását szabályozza. Eszerint a katolikus egyetem olyan, az egyházi hatóság által alapított, elismert, de az adott országban is egyetemként elfogadott, nagyobbrészt „világi” tudományokkal foglalkozó intézmény, amely intézményes kötelezettséget vállal arra, hogy teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a katolikus hit szellemében végzi. Ma az Egyház számára a kultúra, illetve a tudomány világával való párbeszédnek privilegizált helye a katolikus egyetemen van. Sőt ebben a tekintetben még változik is a hangsúly. 2000 nyarán, Ausztráliában a katolikus egyetemek rektorainak világta­ lálkozóján olyan kép rajzolódott ki, hogy talán ellentétben az előző évtizedekkel, amikor ezek az egyetemek inkább a szakmaiságra helyezték a hangsúlyt, ma azt mondják, hogy a létük érdekében elsősorban a katolikus identitásukat kell hangsúlyozni, miközben a legmagasabb szakmai színvonalra törekszenek. Ez adja létjogosultságuk alapját.” Az Egyetem története Az ‘egyetem’ szó a nyelvújítás idején keletkezett A latin universitas-t fordították le magyarra, ami eredetileg a tanárok és a tanulók összességét jelentette. (Az egyetem terminológiát első­ ként Verseghy Ferenc használta 1805-ben.) Az egyetem a középkor egyik legjelentősebb és legmaradandóbb alkotása. Az ókorban az egyes elismert tudósoknak saját iskolái voltak. A XII-XIII. században, amikor minden rend, népcsoport, foglalkozási csoport kialakította a maga szokásjogát, egyúttal megpróbálta kivívni magának a saját privilégiumait és autonómiáját is. A Corpus Juris Civilis szerint szerveződve a professzorok és hallgatók fogtak össze a tanulás és a tudományos kutatások művelése érdeké­ ben. Az egyetem polgárai maguk választhatták meg elöljáróikat, alakíthatták ki statútumaikat és bíráskodhattak tagjaik felett. A stúdiumokat sikeresen befejező hallgatóknak pedig tudomá­ nyos fokozatot adhattak. Az első egyetemek még szabadon, ex consuetudine alakultak ki (Párizs, Oxford, Bologna). A XII. században már - felismerve az egyetem jelentőségét - pápák és uralkodók alapították az universitas-okat. így vetette meg az alapját XI. Gergely pápa a toulouse-i (1229), IV. Ince a római (1244-45), II. Frigyes császár pedig a nápolyi (1224) egyetemnek. A német egyetemi oktatás a XIV. században indult meg (Prágában 1348-ban, Bécsben 1361-ben, Heidelbergben 1368-ban, Kölnben 1388-ban stb.). Ekkor alakultak ki az egyetem alapításának jogi feltételei. Eszerint az uralkodói privilégium-leveleket - egy meglehetősen alapos vizsgálat után - a pápának kellett jóváhagynia. Magyarországon I. (Nagy) Lajos az ország akkor legsűrűbben lakott részén, Pécsett alapí­ tott egyetemet, amit IV. Orbán pápa 1367-ben hagyott jóvá. Sajnos az egyetem nem sokáig mű­ ködött. Hasonló sors jutott osztályrészéül a Zsigmond által alapított óbudai (1389) és a Mátyás által létrehozott pozsonyi (1467) universitas-oknak is. Ezzel le is zárult a középkori egyetemalapítások kora. A következő időszakban létrejött egyetemek már új művelődési igények szolgálatában, a reformáció és ellenreformáció küzdel­ meiben és hatása alatt fejlődtek. A török hódoltság miatt Magyarország elveszítette főváros­ át és az ország korábban leginkább magyarlakta területét. A Bécsben székelő Habsburg-házi uralkodók pedig nem tartották fontosnak egy magyar egyetem ügyét. Ezért az universitas ala­ pítását Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érseknek kellett magára vállalnia. (Ennek hatá­ sára az egyetem további fejlődéséhez a későbbi érsekek is nagyban hozzájárultak.) 9 �Pázmány Péter - aki maga is tanított tíz évig a grázi egyetemen - a katolikus vallás terjesz­ tése és a nemzet méltóságának emelése érdekében alapította meg az egyetemet a török hódolt­ ság miatt Nagyszombatban 1635. május 12-én. Pázmány Péter régi szokás szerint az alapítás megerősítése érdekében a pápához fordult, de a pápa - mivel csak a teológiai és a bölcsészet­ tudományi kar megalapítására volt elegendő pénz és ezért a jogi és az orvosi kar hiányzott vonakodott az intézményt az egyetemek kiváltságával felruházni. Ezért Pázmány az egyetemet a Jezsuita Társaságra bízta, amely rendelkezett az egyetemi rang adományozásának jogával, és emellett kiváló tanárokkal látta el az egyes tanszékeket. Mindemellett azt is elérte, hogy II. Ferdinánd német-római császár 1635. október 8-i privilégiumlevelével nemcsak hogy elismerje alapítását, hanem ugyanazon jogokkal ruházza fel, mint a kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olmützi és grazi egyetemeket. Jogi karral 1667. január 2-án egészült ki a Nagyszombati Jezsuita Egyetem Pázmány Péter két utóda, Lósy Imre és Lippay György érsekek révén, akik összegyűjtötték azt a 30.000 forin­ tot, amely lehetővé tette az új fakultás elindítását. A hazai jog oktatását olyan fontosnak tartották, hogy erre az alapító levél előírásaiban külön kitértek: „A tanárokat és a római (császári) és hazai jog tanításának módját illetőleg úgy végeztünk és úgy határoztunk, hogy három tanár állíttassék be, kiknek ketteje a hazai jogot, tudniillik Ma­ gyarország szokásjogát, vagyis a törvénykönyvet, mit Hármaskönyvnek hívunk, a jogintézmé­ nyeket és a törvénycikkelyeket adják elő és pedig ezeknek egyike elméletileg (az anyagi jogot) a másika pedig gyakorlatilag (az alaki jogot) adja elő, a mindkét jognak, tudniillik a kánoni és a római és a hazai jognak törvénynyé vált szokását (a peres eljárást) a törvényes per többi szükségleteivel együtt, mind a nyolcados és megyei s a többi rendes és alsóbírósági ügyeket, mind pedig a szabad városok, a tárnokjogi és szentszéki ügyeket illetőleg a perben előfordulni szokott ügyiratok felhozott példáival együtt. A harmadik végül tanítsa Justinianus rendeletéit és tanítmányait, az egész római törvénytárt és glossáit, azokhoz tartozó mellékletekkel együtt. A jogtudós tanárok főleg arra törekedjenek, hogy a hazai jogot, amennyiben lehetséges, ves­ sék egybe a római és a kánonjoggal s a mik a mieinkből hiányoznának, azokból törekedjenek kiegészíteni.” Mindennek a jelentőségét akkor értékelhetjük igazán, ha figyelembe vesszük, hogy francia jogot Párizsban 1679-ben, német jogot pedig 1709-ben Wittenbergben tanítottak először. 1760tól kezdtek tanítani természetjogot, majd 1769-től az általános közjogot, a hazai közjogot, a büntetőjogot és a politikát. Ezután fokozatosan szélesítették a tananyagot újabb és újabb jog­ ágakkal, tantárgyakkal. Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus eszméjének megfelelően „államosította” az egyetemet. Egyrészt ekkor egészítette ki orvosi karral és tette valódi egyetemmé, másrészt a kormányzat ellenőrzése alá vonta az oktatást és elvárta, hogy a birodalomhoz hű jogászo­ kat, állami tisztségviselőket képezzenek. Ezt az elhatározását erősítette a Jezsuita Társaságnak 1773-ban történt feloszlatása is. A királynő által kiadott Ratio Educationis (1777) a politikai kamarai tudományokat áttette a bölcsészettudományi karról, így jött létre a jog-és államtudományi kar. Egyúttal az egyetemet Budára költöztették és királyi egyetemként deklarálták kiemelt helyét a magyar felsőoktatás­ ban. Majd az egyetem II. József reformintézkedéseinek részeként végleg Pestre került. A reformkor politikai mozgalmaitól igyekeztek elszigetelni a jogi kart. így a magyar nyelv csak az 1845/46. tanévtől kezdve lett hivatalos oktatási nyelv a latin helyett. Az 1848. március 15-i pesti forradalmat az egyetemi ifjúság indította el, és a forradalom kezdeti eseményeiben a diákság volt az igazi tömegbázisa a radikális demokratáknak. Az egyetemi ifjúság már két nappal a forradalom után összeállította kilenc pontos javaslatát a felsőoktatás reformjára vonatkozóan. A forradalomnak az egyetemmel kapcsolatos első vív­ mánya az 1848. évi 19. te. volt, amely egyrészt az egyetemet az országgyűlésnek felelős val­ lás- és közoktatási miniszter felügyelete alá helyezte, másrészt deklarálta a tanulás és a tanítás szabadságának elvét. A szabadságharc leverése után az egyetem elvesztette autonómiáját és a német lett a hiva­ talos oktatási nyelv. Az oktatott tárgyak között túlsúlyossá vált az osztrák jog. Betiltották a 10 �jogászbált és a magyar ruhák használatát. A helyzet 1860-ra annyira feszültté vált, hogy a hall­ gatók tüntetéseket szerveztek, melyeket az abszolutista kormány brutális módon oszlatott fel. A kar szakmai politikai súlya a kiegyezést követően jelentősen megváltozott. Nemcsak az autonómiáját nyerte vissza, hanem a kor meghatározó politikusai, jogászai is innen kerültek ki. A kar a sportszerű versengés szellemében vette tudomásul, hogy elvesztette hegemóniáját (Ko­ lozsvárott és Pozsonyban is alapítottak jogi karokat). A Károlyi Mihály nevével fémjelzett népköztársaság - de különösen a Tanácsköztársaság diktatórikus módon avatkozott bele a kar életébe. Az előbbi a kar akarata ellenére hozott létre tanszékeket és nevezett ki oktatókat, míg az utóbbi megszüntette a jogi oktatást és helyette a kar épületében marxizmust tanítottak. Az 1920-as években Klebelsberg Kunó minisztersége idején azt vallották, hogy az oktatás stratégiai kérdés és a Trianonnal meggyengült országnak minden erejét arra kell összpontosíta­ nia, hogy megmutassa a világnak a magyarság európai műveltségét. Ezért jelentős összegeket fordítottak ösztöndíjakra és a külföldi kulturális kapcsolatok ápolására. Az egyetemi tanács kezdeményezte az alapító Pázmány Péter nevének felvételét. A vallásés közoktatási miniszter 153425/1921. IV. számú leiratában közölte, hogy a kormányzó 1921. szeptember 1-jén járult hozzá a névváltoztatáshoz. 1950-ben, a szovjet mintát másolva, először leválasztották a Hittudományi Kart, majd 1951 elején az Orvostudományi Kart az újonnan felállított Egészségügyi Minisztérium alá rendel­ ték. (Ennyire szervilis módon egyik szocialista ország sem követte a moszkvai direktívákat.) Az egyetem ezután nem viselhette tovább alapítója nevét sem, ezért vette fel a fizikus Eötvös Loránd nevét. A nemzetközi hírű oktatói kar jelentős részét eltávolították, és megbízható ká­ dereket neveztek ki helyettük. A kar autonómiáját teljesen megszüntették, és kötelezővé tették az orosz nyelv, valamint a szovjet jog oktatását. Az 1960-as évek második felében bevezetett gazdasági mechanizmus az egyetem életében is pozitív fordulatot hozott. Liberalizálódott az oktatás, egyre több tehetséges oktató került a tanári karba, és lehetővé vált - ha csak korlátozott módon is -, hogy a kar nemzetközi kapcso­ latokat építsen ki. A nyolcvanas években a karon alakult ki ellenzéki csoportból, oktatókból és hallgatókból került ki a rendszerváltozást előkészítő politikai elit jelentős része. 1989-ben megszűnt a pártirányítás, eltörölték a kötelező orosz oktatást, valamint a marxista ideológiát sulykoló tárgyakat, és visszaállították az egyetem autonómiáját. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Pázmány Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított és azóta folyamatosan fennálló Hittudományi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Bölcsészettudományi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993-ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben ke­ rült sor ugyancsak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Kará­ nak megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elismerést nyert. A Kánonjogi Poszt­ graduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Információs Technológiai Kart is alapított az Egyetemen. A „műszaki informatika” szak indításának állami engedélyét 2000ben, a Kar állami elismerését 2001-ben adták meg. A Karon az oktatás 2001-ben indult meg. 2008. január 1-jétől az Egyetem karaként működik Esztergomban a Vitéz János Kar. 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határozatával Egyetemünk szent­ széki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kormány­ zatának élén áll. 11 �Az Egyetem vezetői Nagykancellár: S. Em. R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Rektor: Ft. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem Rektori főtanácsadó: Ft. Dr. Fodor György Rektori Hivatal 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. E-mail: rektor@ppke.hu Honlap: http://www.ppke.hu Rektori titkárság: Tel: 4297-213,4297-211 Fax: 3180-507 Intézményi OM azonosító: FI 79633 12 �Egyetem Karai Hittudományi Kar (HTK) 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. telefon: 484-3030, fax: 318-4124 Dékán: Ft. Dr. Kuminetz Géza E-mail: ppke htk@htk.ppke.hu Honlap: www.htk.ppke.hu Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. telefon: (26) 577-000, fax: (26) 374-570 Dékán: Dr. Botos Máté E-mail: postamester@btk.ppke.hu Honlap: www.btk.ppke.hu Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. telefon: 429-7200, fax:429-7201 Dékán: Dr. Varga Zs. András E-mail: informacio@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 Elnöke: Ft. DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem E-mail: kanonjog@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu Információs Technológiai és Bionikái Kar (ITK) 1083 Budapest, Práter u.50/a telefon: 886-4700, fax: 886-4724 Dékán: Dr. Szolgay Péter E-mail: titk@itk.ppke.hu Honlap: www.itk.ppke.hu 13 �Karunk címere 14 �I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1. Karunk szellemisége, sajátosságai Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogállam felépítésén munkálkodó ke­ resztény szellemiségű, jogot végzett szakemberek kibocsátása a társadalom legkülönbözőbb területeire. A Kar szellemiségének megfelelően a beiratkozáskor - a beiratkozási lap mellékleteként - az alábbi hallgatói nyilatkozatot kérjük aláírni: Hallgató neve:......................................................... Neptun kódja:............... Alulírott, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója nyilatkozom, miszerint tudomásul veszem, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olyan intézmény, amely a keresztény értékrend szerint végzi oktatási tevékenységét. Ezt az értékrendet magamra nézve elfogadom, és tiszteletben tartom. Vállalom, hogy tisztességes eszközökkel és módon, fegyelmezetten és szorgalmasan, adottságaimhoz mérten az elérhető legjobb eredményre törekszem tanulmányaim során. A Kar oktatóival, dolgozóival és hallgatóival a maximális udvariasságot megtartom, és velük együttműködöm. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem iránt lojalitással viseltetek. Budapest,................................................. hallgató A végzős hallgatóknak a diploma átvételekor elmondott jogászi esküje: Én (...), esküszöm, hogy országunk alkotmányát, törvényeit és alkotmányos rendjét megtartom, az em­ ber személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tartom, tudományomat hazánk és embertársaink javára fogom hivatásom szerint hasznosítani. Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érezhesse magát. A törvények rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a természetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkalmazni. A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nélkül, fenyegetésre és személyes ha­ szonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint jogszerűen fogok állást foglalni. A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tiszteletemben megtartom, támogatni és értékelni fogom, és törekszem méltó lenni arra, hogy az Egyetem doktorai közé számíttassam. Isten engem úgy segéljen! A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest: - a gazdasági és környezetvédelmi szakjogi tárgyak, közgazdaságtan és a nemzetközi jog magas óraszámban oktatása; - az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, versenyjog, valamint az informatikai ismeretek hangsú­ lyos tanítása; - az intézmény katolikus voltából következően három féléven keresztül kánonjog, valamint bioetika oktatása; - természetjog oktatása; - összehasonlító jog oktatása több szinten; - sportjog oktatása; - műemlékvédelem tanítása. 15 �2. Karunk vezetői Dékán: Dr. Varga Zs. András Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság Kutatási és külügyi ügyek: Dr. Schanda Balázs prodékán Elérhetőség: Id. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda Dékánhelyettesek: Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Elérhetőség: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Tóth Tihamér Elérhetőség: Id. Dékánhelyettesi Titkárság Gazdasági igazgató: Dr. Katona Klára Elérhetőség: Id. Dékáni Titkárság 3. A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA A tanév őszi féléve szeptember első hetében, tavaszi féléve pedig február első hetében kezdődik. A szor­ galmi időszak első hetében csak a levelező tagozat számára van tanítás. Az adott félév időbeosztásáról dékáni körlevél rendelkezik, amelyet a kar honlapján olvashatunk. Őszi félév Időszak megnevezése Időpont Bejelentkezés augusztus 20. utáni első munkanaptól a szorgalmi időszak kezdete előtti csütörtökig Tárgyfelvétel a bejelentkezés kezdő napját követő naptól a szorgalmi időszak első hetének végéig (péntek) Beiratkozás I. évfolyam számára augusztus utolsó hetében Gólyatábor közvetlen a beiratkozás után Tanévnyitó ünnepség az első nappali tagozatos tanítási napon Költségtérítés-befizetés, diákhitel-engedméa bejelentkezési határidőt követően, szeptember 15-ig nyezés Kérelembeadási határidők TVSZ szerint Szorgalmi időszak szeptember első hetétől 15 hét EV vizsgaidőszak szeptember vége - október eleje (2 hét) Pázmány Nap október második hetében Őszi szünet egy hét, az október 23-i vagy november 1-jei ünnephez kapcsolódóan Záróvizsga időszak 16 jogász szakon október - december igazgatási szakokon november �Leckekönyvek kiadása a hall­ gatóknak a vizsgaidőszakra legalább két héttel a vizsgaidőszakot megelőzően, a vizsgaidőszakot követő második munkanapig Őszi félévi vizsgaidőpontok meghir­ detése a szorgalmi időszak vége előtt 3 héttel Vizsgajelentkezés kezdete a szorgalmi időszak vége előtt két héttel Tárgyak meghirdetése a tavaszi félévre a szorgalmi időszak végéig Vizsgaidőszak ElővizSgahét a szorgalmi időszakot követő 6 hét a szorgalmi időszak utolsó hete Átsorolás-kérési időszak a vizsgaidőszak utolsó hete és az azt követő 1 hét Oklevél-átadó ünnepségek december és január 3. hetében Tavaszi félév Időszak megnevezése Időpont Bejelentkezés január utolsó hetétől a szorgalmi időszak kezdete előtti csütörtökig Tárgyfelvétel a vizsgaidőszak végétől a szorgalmi időszak első hetének végéig (péntek) Költségtérítés-befizetés, diákhitel enged­ ményezés a bejelentkezési határidőt követően, február 15-ig Kérelembeadási határidők TVSZ szerint Szorgalmi időszak február első hetétől 15 hét EV vizsgaidőszak február vége - március eleje (2 hét) tavaszi szünet Nagyhét és fényes hét Pro Facultate napok április utolsó hetében Záróvizsga időszak jogász szakon április - június igazgatási szakokon június második fele Leckekönyvek kiadása a hallgatóknak legalább két héttel a vizsgaidőszakot megelőzően, a a vizsgaidőszakra vizsgaidőszakot követő második munkanapig Tavaszi félévi vizsgaidőpontok meg­ hirdetése a szorgalmi időszak vége előtt 3 héttel Vizsgajelentkezés kezdete a szorgalmi időszak vége előtt két héttel Tárgyak meghirdetése az őszi félévre a szorgalmi időszak végéig Vizsgaidőszak Elővizsgahét a szorgalmi időszakot követő 6 hét a szorgalmi időszak utolsó hete Átsorolás-kérési időszak a vizsgaidőszak utolsó hete és az azt követő 1 hét Oklevélátadó ünnepségek június és július 3. hetében 17 �4. Aktuális információk A Kar honlapjának, valamint a Neptun-üzenetekfigyelemmel kísérése a hallgatók kötelessége! Ezeken a felületeken találják a tanulmányaikkal kapcsolatos, teljes körű, naprakész hirdetéseket, híreket. 18 �5. HALLGATÓI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK, TESTÜLETEK, AZOK ELJÁRÁSI ÉS ADMINISZTRÁCIÓS RENDJE 5.1. Tanulmányi Osztály 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Fszt. 045. sz. E-mail: to@jak.ppke.hu A hallgatókat érintő fontos információk a honlapon a Hallgatóinknak menüpont alatt folyama­ tosan aktualizálva megtalálhatók. A Tanulmányi Osztály aktuális nyitva tartásáról a Kar honlapján tájékozódjanak! Megbízott Tanulmányi Osztály vezető és Neptun-adatfelelős: Ágostonná Szabó Edit (043. szoba) Telefon: 429-7200/306 E-mail: agostonne.szabo.edit@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerin Általános információ, formanyomtatványok kiadása, diákigazolvány, diákhitel ügyintézés: Nagy-Dósa Orsolya (018/a szoba) Telefon: 429-7208 E-mail: to@jak.ppke.hu Félfogadás: keddtől péntekig: 900-1200 és 1300-1500 minden páratlan szombat: 900-1200 Tóth Daniella (018/a szoba) Telefon: 429-7208 E-mail: to@jak.ppke.hu Tanulmányi ügyek intézése: dr. Balázs Jánosné (Julika) (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: balazs.janosne@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Csonka Sándorné (Juli) (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: csonka.sandorne@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 19 �Havaldáné Szabó Eszter (043/a szoba) Telefon: 429-7200/308 E-mail: havaldane.szabo.eszter@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 Nádudvari Krisztián (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: nadudvari.krisztian@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-l200 szerda és péntek: 1300—1500 Penczné Bálint Katalin (043/a szoba) Telefon: 429-7207 E-mail: penczne.balint.katalin@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páros szombat: 900-l200 szerda és péntek: 1300-1500 Sztancsik Éva (043/a szoba) Telefon: 429-7206 E-mail: sztancsik.eva@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd, csütörtök és minden páratlan szombat: 900-l200 szerda és péntek: 1300-1500 HTK Tanulmányi ügyek intézése: Fehér Veronika (043/b szoba) Telefon: 429-7200/384 E-mai 1: feher.veronika@htk.ppke . hu Félfogadás: kedd és csütörtök: 900-1200 szerda és péntek: 1300—1500 konzultációs szombaton: 800-1400 Felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy a szombati félfogadás csak a szorgalmi időszakra vonatkozik! Záróvizsga és oklevélmelléklet ügyintézés, szakdolgozat leadása: Petrásné Major Szidónia (043/a szoba) Telefon: 429-7200/307 E-mail: petrasne.major.szidonia@jak.ppke.hu Félfogadás: kedd és csütörtök: 900-1200 szerda és péntek: 1300-1500 valamint előzetes telefonegyeztetés szerint Neptun koordinátor: Rónai Zoltán (043. szoba) Telefon: 429-7200/393 E-mail: ronai.zoltan@jak.ppke.hu Félfogadás: előzetes telefonegyeztetés szerint 20 �5.2. Dékáni Titkárság Szentkirályi u. 28. II. em. 229. sz. Tel.: 429-7221 Fax: 429-7222 e-mail: dekani.titkarsag@jak.ppke.hu Vezetője: dr. Szalai Márta Dékáni fogadóóra: Előzetes írásbeli megkeresés után, időpont egyeztetéssel: dekan@jak.ppke.hu A Dékáni Titkárság a dékán munkáltatói jogköréhez szorosan kapcsolódó feladatokat és a Kar admi­ nisztratív működésének koordinálását végzi. A Dékáni Titkárságot a dékáni titkár vezeti, aki munkatársaival együtt az alábbi főbb feladatköröket látja el: humánpolitikai feladatok; tanszéki adminisztráció felügyelete; kari kiadványok szerkesztése; PRféladatok; központi rendezvények szervezése, koordinálása; kapcsolattartás a hallgatói érdekképviseleti szervezettel és öntevékeny csoportokkal. Munkatársak: Hernádyné Szemere Rita (titkárnő) Kiss Lászlóné, Rita (titkárnő) Szakaiiné Szeder Andrea (kiadványszerkesztő) A Dékáni Titkárság szervezeti keretébe tartozik * az Irattár, * a Diákjóléti Bizottság (DJB) és a Kreditátviteli Bizottság (KÁB) titkársága : Szentkirályi u. 26.1. em. 217. sz. Tel.: 429-7200/363 Fax: 429-7201 E-mail: diakjoleti@jak.ppke.hu vagy pocsai.marianna@jak.ppke.hu Félfogadási idő: kedd-csütörtök. 900—1100 és 1300-1500 Munkatárs: Pocsai Marianna valamint a központi iktatást és postázást végző * Iktató is: Szentkirályi u. 28. földszint, a porta mellett balra Tel.: 429-7203 Félfogadás: hétfő-csütörtök: 830-1530, péntek: 830-1300 Munkatársak: Fogas Magdolna, Csípőné Wilhelm Gyöngyi 21 �5.3. Dékánhelyettesi Titkárság Szentkirályi u. 28. III. em. 362. sz. Tel.: 429-7247 és 429-7248 Fax: 429-7201 e-mail: tanulmanyi.dekanhelyettes@jak.ppke.hu Tanulmányi dékánhelyettes: Dr. Tóth Tihamér Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szabó István Félfogadás: hétfő-csütörtök 900-1200 és 1300-1500 A Titkárság munkatársa: Boncza Hajnalka A Dékánhelyettesi Titkárság hallgatói ügyekkel kapcsolatos feladatkörébe tartozik: -a Tanulmányi Dékánhelyettes hatáskörébe tartozó kérelmek [TVSz 2. §] - átvételi kérelmek (más felsőoktatási intézmény azonos szakáról) [TVSz 18. §] - szakváltási, tagozatváltási kérelmek [TVSz 18-19. §] - önhibán kívüli passzív félév igazolásának elbírálása [TVSz 12. § (2) bek.] - dékáni méltányosság iránti kérelmek [TVSz 21. §] - szakmai gyakorlat alóli felmentés iránti kérelmek [TVSz 3. sz. melléklet I-III/3-5. pontok] - záróvizsgával kapcsolatos kérelmek [TVSz 33. §] - a 2007/2008-as tanévben vagy az után felvett költségtérítéses hallgatók államilag támoga­ tott képzési formára való átsorolás iránti kérelmei [HTJSz 19. §] - köztársasági ösztöndíj pályázat [HTJSz 10. §] - egyéb, külön nem nevesített hallgatói kérelmek - a Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozó kérelmek [TVSz 3. §] - halasztott beiratkozás/bejelentkezés [TVSz 11. §] - kedvezményes tanrend [TVSz 24. §] - vendéghallgatói jogviszony létesítése [TVSz 14-15. §] - a 2007/2008-as tanév előtt felvett költségtérítéses hallgatók államilag támogatott képzési formára való átsorolás iránti kérelmei [TVSz 37. §] - a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó ügyek [Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat]; - s egyéb hallgatói megkeresések adminisztrálása, a nyilvántartásba vételtől az irattárba helye­ zésig. Eljárási rend: 1. A hallgatói kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletekkel [vö. TVSz 6. §]. A formanyomtatványok letölthetők a Kar honlapjáról [Hallgatóinknak/Formanyomtatvány], továbbá beszerezhetők a Kar Információs Irodájában, valamint a Dékánhelyettesi Titkárságon. 2. A formanyomtatványt kitöltés után a Kari Titkárságon kell leadni, ahol érkeztetik (iktatják) azt, majd felkerül a Dékánhelyettesi Titkárságra. 3. A Titkárság a nyilvántartásba vételt követően a kérelmet megküldi a Tanulmányi Osztálynak, ahol azt a kérelmező tanulmányi helyzetére vonatkozó információkkal látják el, majd visszaküldik a Dékánhelyettesi Titkárságra. 4. Az érdemi elbírálást követően a kérelemre adott válaszról határozat születik. A határozat a címzett­ nek főszabályként Neptun üzenetben, kivételesen - a hallgatói jogviszony fennállását érintő döntés esetén - postai úton továbbított levélben kerül megküldésre; másolatot kap róla továbbá a Tanulmányi Osztály illetékes előadója. 22 �5.4. Fegyelmi Bizottság (SzMSz 28. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon a Karunkról/Adminisztráció/ Bizottságok menüpont alatt találhatók. A Bizottság feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának részletes szabályait Hallgatói Fegyelmi és Kár­ térítési Szabályzat határozza meg. 5.5. Kreditátviteli Bizottság (SzMSz 29. §) Adminisztráció: Id. Diákjóléti Bizottság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon a Karunkról/Adminisztráció/ Bizottságok menüpont alatt találhatók. A Bizottság legfőbb feladata a más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, illetve az Egyetem más szakán szerzett kreditek elismeréséhez szükséges ismeretanyag-egyezés mértékének megállapítása a szakgazda véleményének figyelembevételével. A Bizottság részletes feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának szabályait a TVSz 4. §-a határozza meg. 5.6. Tanulmányi Bizottság (SzMSz 30. §) Adminisztráció: Id. Dékánhelyettesi Titkárság A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon a Karunkról/Adminisztráció/ Bizottságok menüpont alatt találhatók. A Bizottság legfőbb feladata: az alapképzésben, valamint mesterképzésben résztvevő hallgatók egyes tanulmányi és vizsgaügyeiben; az óralátogatás alóli felmentési kérelmek elbírálása, az érintett szak véle­ ményének figyelembevételével. A Bizottság részletes feladat- és hatáskörét a TVSz 3. §-a határozza meg. 5.7. Diákjóléti Bizottság (SzMSz 26. §) Szentkirályi u. 26.1. em. 217. sz. Tel.: 429-7200/363 Fax: 429-7201 E-mail: diakjoleti@jak.ppke.hu vagy pocsai.marianna@jak.ppke.hu Ügyintéző: Pocsai Marianna Félfogadási idő: kedd-csütörtök. 900—1100 és 1300—1500 A Bizottság elnökéről, tagjairól az aktuális információk a kari honlapon a Karunkról/Adminisztráció/ Bizottságok menüpont alatt találhatók. A Diákjóléti Bizottság feladat- és hatásköre: • Szociális és tanulmányi ösztöndíj odaítélése. • Eljárás a nappali és levelező tagozaton első alapképzésben részt vevő hallgatók tandíjra, illetve költségtérítésre vonatkozó részletfizetési kérelme ügyében. • Kollégiummal kapcsolatos ügyintézés. • Mindazon feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal. 5.8. Esélyegyenlőségi Bizottság (SzMSz 25. §) Adminisztráció: egyetemi szintű bizottság, amelyről aktuális információk a kari honlapon, a Karunkról/ Adminisztráció/Bizottságok menüpont alatt találhatók. A Bizottság feladat- és hatásköre: • a fogyatékossággal élő hallgatóknak az Egyetem képzéseihez kötődő ügyeinek ellátása; 23 �• döntés a tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyatékossággal élő hallgatóktól érkező kérelmekről; • felügyeli a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználását és a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzését; • ajánlások megfogalmazása a Karok és az Egyetem vezetői számára a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének kielégítőbb biztosítása érdekében; • véleményezi a Dékánok, a Tanulmányi Bizottságok és az oktatási szervezeti egységek vezetői hatás­ körébe tartozó tanulmányi ügyeket, ha az ügyben érintett hallgató egészségi állapota tanulmánya­ inak végzését hátrányosan befolyásolja vagy akadályozza. A Bizottság jelen jogkörében a hallgató kérelmére jár el, amelyhez az előírt igazolását is mellékelni kell; • figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, és javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére, valamint ellenőrzi az ezzel kapcsolatos intézkedések eredményességét; • feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket és kezdeményezi azok megszüntetését; • mindazon további feladatok ellátása, amit az Egyetemi Tanács a Bizottság hatáskörébe utal; • megvizsgálja az Esélyegyenlőségi Terv megvalósulását, és javaslatot tesz annak esetleges módosí­ tására. 5.9. A JOGORVOSLAT RENDJE - - 24 A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz) alapján hozott vagy elmulasztott döntéssel szemben a közléstől - ennek hiányában a tudomásszerzéstől - számított 15 napon belül a Hall­ gatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához (HÜFB) fordulhat jogorvoslati kérelemmel, jogszabály­ ban vagy szabályzatban foglalt jogának megsértése miatt. A jogorvoslati kérelmet az Egyetem rektorának címezve, az első fokú döntést meghozó karon kell előterjeszteni. Eljárási szabály megsértésének kivételével nincs helye jogorvoslati kérelem előterjesztésének az egyéni mérlege­ léssel - különösen méltányosság, kedvezményes tanrend tárgyában - hozott döntésekkel szem­ ben. [További szabályok: TVSz 5. §.] A Fegyelmi Bizottság által hozott fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont személy a ha­ tározat kézhezvételétől számított 15 napon belül nyújthat be fellebbezést írásban, az Egyetem rektorának címezve, három példányban. [További szabályok: Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat 10. §.] �6. INTÉZETEK, TANSZÉKEK 6.1. Alkotmányjogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax: 429-7201 e-mail: alkjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Schanda Balázs egyetemi tanát Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek g00-!!00 és 13oo_15oo 9oo_|po Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók: Prof. Dr. Schanda Balázs egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Kilényi Géza DSc Dr. Csink Lóránt egyetemi docens Dr. Jakab András egyetemi docens Dr. Balogh-Békesi Nóra adjunktus dr. jur. Hajas Barnabás adjunktus Óraadók: dr. jur. Balogh Zsolt c. egy. docens dr. jur. Fröhlich Johanna dr. jur. Kozma Ákos dr. jur. Kovács György dr. jur. Kurunczi Gábor dr. jur. Salamon László c. egy. docens 25 �6.2. Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 215. sz. telefon: 429-7280 Fax: 429-7201 E-mail: buntetojog@jak.ppke.hu mi/! Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Kovácsné Göcze Györgyi Oktatók: Dr. habil. Belovics Ervin egyetemi docens Prof. Dr. Tóth Mihály DSc egyetemi tanár Prof. Dr. Vókó GyörgyCSc egyetemi tanár Dr. habil. Busch Béla egyetemi docens Dr. Molnár Gábor adjunktus Dr. Békés Ádám adjunktus Dr. Bérces Viktor tanársegéd Dr. Tamási Erzsébet tud. főmunkatárs Óraadók: dr. jur. Arató Balázs Dr. Bárándy Gergely dr. jur. Bogár Péter dr. Boros János dr. jur. Bory Noémi dr. jur. Busch Balázs dr. jur. Csák Zsolt dr. Csorba József Dr. habil. Gál István dr. jur. Gimesi Ágnes dr. jur. Hajdú Magdolna dr. jur. Horváth Katalin Dr. Kiss Anna dr. jur. Móricz Balázs dr. jur. Nagy Gábor dr. jur. Novák Csilla dr. jur. Sinku Pál c. egy. docens dr. jur. Szívós Mária c. egy. tanár Dr. Újvári Ákos dr. jur. Varga Zoltán c. egy. docens 26 900—1100 és 1400—1600 9°°_1200 �6.3. Európajogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7265 Fax: 429-7201 E-mail: eujog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. habit. Szabó Marcel egyetemi docens Tanszékvezető-helyettes: Dr. Gyeney Laura adjunktus Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—1100 és 1400—1500 9oo_|po Munkatárs: Réti Anna Oktatók: Dr. habil. Szabó Marcel egyetemi docens Dr. Gyeney Laura adjunktus Dr. Fekete Balázs egyetemi docens Dr. Szilágyi Pál Béla adjunktus dr. jur. Láncos Petra Lea adjunktus dr. jur. Szalai Andrea tanársegéd Óraadók: dr. jur. Debisso Kinga dr. jur. Pünkösty András 27 �6.4. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Szentkirályi u. 28.1. em. 125-128., 132. sz. Tel.: 429-7276 Fax: 4297-279 E-mail: kozgazd@jak.ppke.hu vagy heller.farkas@jak.ppke.hu Intézetvezető: Dr. habil. Katona Klára egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök Munkatárs: Járdány Zsoltné (Erika) Oktatók: Dr. habil. Katona Klára egyetemi docens Dr. Körösi István CSc egyetemi docens Dr. Schlett András egyetemi docens Dr. Szalai Ákos egyetemi docens Mányó-Váróczi Violetta tanársegéd Óraadók: Prof. Em. Dr. Botos Katalin DSc (Szeged) Dénes Sándor Halász Balázs Veres Zoltán 28 930—1100 és 1300—1500 �6.5. Jogbölcseleti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 222-228. sz. Tel.: 429-7291 e-mail: jogbolcs@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. habil. Frivaldszky János egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: III. em. 305. sz. hétfő-csütörtök péntek 800—ll00 és 1300-1400 800- ll00 Munkatárs: Szalainé Szikszói Krisztina Oktatók: Dr. habil. Frivaldszky János egyetemi docens Prof. Em. Dr. Péteri Zoltán CSc Prof. Em. Dr. Varga Csaba DSc Dr. habil. H. Szilágyi István egyetemi docens Dr. Paksy Máté adjunktus Dr. Tattay Szilárd adjunktus dr. jur. Könczöl Miklós tanársegéd 29 �6.6. Jogtörténeti Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.:429-7237 Fax: 429-7201 e- mail: jogtort@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Szabó István egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók: Prof. Dr. Szabó István egyetemi tanár Dr. habil. Horváth Attila egyetemi docens Dr. Szigeti Magdolna egyetemi docens Dr. Völgyesi Levente egyetemi docens Dr. Komáromi László egyetemi docens dr. jur. Zakariás Kinga tanársegéd Óraadók: dr. jur. Fazakas Zoltán Dr. Jany János dr. univ. Öry Károly Dr. Tamás Csaba Gergely Dr. Tóth Zoltán József c. egy. docens 30 900—1100 és 1300—1500 900-l l00 �6.7. Kánonjogi Intézet Szentkirályi u. 28. II. em. 219. sz. Tel.: 429-7217 Fax: 429 7218 e-mail: folia@jak.ppke.hu Intézetvezető: Prof. DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm DSc, OPraem. egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-1200 Munkatársak: Nánásy Tiborné (Zsuzsa) Oktatók: Prof. DDr. Szuromi Sz. Anzelm DSc O.Praem., egyetemi tanár Prof. Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Prof. Dr. Hársfai Katalin egyetemi tanár Prof. Dr. Szabó Péter egyetemi tanár Dr. Szilágyi Csaba egyetemi docens Óraadók: dr. jur. Lefkánits György lie. jur. can., c. egy. docens Dr. Philipp Gudenus egyetemi docens Szotyori-Nagy Ágnes 31 �6.8. Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 341. sz. Telefon: 429-7287 Fax: 429-7289 E-mail: kornyezet@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Baranyi Krisztina Oktatók: Prof. Dr. Bándi Gyula CSc egyetemi tanár Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens Dr. Jávor Benedek tud. tanácsadó Ifj. Dr. Zlinszky János tudományos tanácsadó Ft. Nyéky Kálmán lie. theol., tud. munkatárs Dr. Szilágyi Pál Béla adjunktus Tahyné dr. jur. Kovács Ágnes tanársegéd Óraadók: dr. jur. Borsos Attila dr. jur. Hajdú István c. egy. docens dr. jur. Hajdú Mihály mesteroktató dr. jur. Holovács Gabriella dr. iur. Lovas András dr. jur. Mihálka György Sándor dr. jur. Péterfalvi Attila c. egy. tanár dr. jur. Szilágyi Szilvia 32 9oo-lloo és 13oo-14oo �6.9. Közigazgatási Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax:429-4201 e-mail: kozigjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Varga Zs. András egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900-ll00 és 1300-1500 9oo_jjoo Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók: Prof. Dr. Varga Zs. András egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Tamás András DSc Dr. Gerencsér Balázs egyetemi docens Dr. Christian László adjunktus dr. jur. Patyi Gergely adjunktus Óraadók: dr. jur. Kárpáti Zoltán dr. jur. Mikó Zoltán dr. jur. Oláh József c. egy. docens dr. jur. Seereiner Imre c. egy. docens 33 �6.10. Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. Magánjogi Titkárság Kereskedelmi Jogi Titkárság 313/A. sz._____ 313. sz. tel.: 429-7200/311 429-7200/372 429-7272 fax: e-mail: polgjog@jak.ppke.hu kerjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Csehi Zoltán egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: Munkatárs: hétfő-csütörtök péntek 900-ll00 és 1400—1500 900—ipo Bánhidi Mónika Csizik Zoltánná (Éva) Oktatók: Prof. Dr. Csehi Zoltán egyetemi tanár Prof. Dr. Jobbágyi Gábor CSc egyetemi tanár Prof. Dr. Tattay Levente CSc egyetemi tanár Dr. Lábady Tamás CSc egyetemi docens Dr. Fábián Ferenc egyetemi docens Dr. Gyulai-Schmidt Andrea egyetemi docens Dr. Koltay András egyetemi docens dr. jur. Csapó Orsolya adjunktus dr. jur. Landi Balázs adjunktus Dr. Navratyil Zoltán adjunktus Dr. Plásztán-Brehószki Márta adjunktus dr. jur. Pogácsás Anett adjunktus dr. jur. Szilágyi Ferenc tanársegéd Óraadók: Barochné dr. jur. Szabó Mariann dr. jur. Boronkay Miklós dr. Pálvölgyi Tamás 34 dr. Sobor Dávid dr. Solt Pál Stefka István �6.11. Munkajogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 313/A sz. tel: 429-7200/311 fax:429-7272 e-mail: munkajog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Gyulavári Tamás egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—1100 és 1400—1500 9oo_jpo Munkatárs: Bánhidi Mónika Oktatók: Prof. Dr. Gyulavári Tamás egyetemi tanár Prof. Em. Dr. Radnay József CSc Dr. Hős Nikolett adjunktus Dr. Kártyás Gábor adjunktus Óraadók: dr. jur. Bánsági Györgyi dr. Dudás Katalin dr. Kun Attila dr. jur. Lakatos Hedvig dr. Molnár Bence Molnárné dr. jur. Balogh Márta dr. Takács Gábor 35 �6.12. Nemzetközi Közjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7265 Fax:^29-7201 E-mail: nemzetkozi.kozjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Réti Anna Oktatók: Prof. Dr. Kovács Péter DSc egyetemi tanár Dr. Adány Tamás egyetemi docens dr. jur. Varga Réka adjunktus dr. jur. Jaskó Luca tanársegéd Óraadók: dr. jur. Kravalik Gábor c. egy. docens dr. jur. Pasqualetti Gergő dr. oec. Őszi István ny. nagykövet 36 900—1100 és 1400—1500 900-l l00 �6.13. Nemzetközi Magánjogi Tanszék Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. Tel.: 429-7200/361 Fax: 429-7201 e-mail: nemzetkozi.maganjog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—ll00és 1400—1500 9oo_yoo Munkatárs: Gyurókovics Agnes Oktatók: Prof. Dr. Burián László CSc egyetemi tanár Dr. Raffai Katalin egyetemi docens Dr. Szabó Sarolta adjunktus Óraadó: dr. jur. Horváth Éva c. egy. tanár 37 �6.14. Pénzügyi Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. III. em. 356. sz. Tel.: 429-7243 Fax:429-4201 e-mail: penzugyijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. habit. Halustyik Anna egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—1100 és 1300—1500 9oo_jpo Munkatársak: Nemes Józsefné, Varga Mónika Oktatók: Dr. habil. Halustyik Anna egyetemi docens Dr. Halász Zsolt adjunktus Óraadók: dr. jur. Klicsu László c. egy. docens dr. jur. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva mestertanár 38 �6.15. Polgári Eljárásjogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. em. 203. sz. Tanszéki adminisztráció: Szentkirályi u. 28.1. em. 123. sz. (Nemzetközi-Magánjogi Tanszék irodája!) Tel.: 429-7200/361 Fax: 429-7201 e-mail: polgelj@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. habil. Harsági Viktória egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 900—1100 és 1400—1500 900-l l00 Munkatárs: Gyurókovics Agnes Oktatók: Dr. habil. Harsági Viktória egyetemi docens Dr. Bérces Viktor tanársegéd dr. jur. Horváth E. írisz tanársegéd Óraadók: dr. jur. Asbóth-Hermányi Lőrinc dr. jur. Bérces László c. egy. docens dr. jur. Éles Anita dr. jur. Máté Viktor dr. jur. Mohácsy Gábor dr. jur. Suri Noémi dr. jur. Szigeti Krisztina 39 �6.16. Római Jogi Tanszék Szentkirályi u. 28. II. em. 236. sz. Tel.: 429-7237 Fax:429-7201 e-mail: romaijog@jak.ppke.hu Tanszékvezető: Dr. habil. El Beheiri Nadja egyetemi docens Tanszéki adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek Munkatárs: Körmendy Renáta Oktatók: Dr. habil. El Beheiri Nadja egyetemi docens Prof. Em. Dr. Zlinszky János Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens Dr. Erdödy János adjunktus Óraadó: dr. jur. Radványi Anna 40 900—1100 és 1300—1500 900—1100 �6.17. Informatikai Oktatási Csoport Szentkirályi u. 28. III. em. 328. sz. Telefon: 429-7253 E-mailrinformatika@jak.ppke.hu Oktatók: Groma Sarolt tárgyjegyző Varagics Mirjana 6.18. Testnevelési Csoport Szentkirályi u. 26., III. em. 334. sz. Telefon: 4297-200/371 e-mail: testnev@jak.ppke.hu honlap: www.jak.ppke.hu/testnevelesi-csoport Testnevelési csoportvezető: Draskóczy Imre Adminisztráció: hétfő-csütörtök péntek 930—1100 és 1300—1500 pso-jpo Munkatárs: Gelencsér Bernadett Testnevelő tanárok: Draskóczy Imre Draskóczy-Littner Anita Forgó András 41 �7. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Szentkirályi u. 28. III. emelet 305. sz. telefon/fax: 429-7291 (titkárság) e-mai 1: döktörüskola@j ak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/jog-es-allamtudomanyi-doktori-iskola Vezető: Prof. Dr. Kovács Péter Koordinátor: Dr. Frivaldszky János Félfogadási idő: hétfő-péntek 800-1300 Munkatárs: Szalainé Szikszói Krisztina Általános információk A Kar Doktori Iskolája 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduális szintű (doktori) képzést nyújt. Az első három szemeszterben általános képzés folyik. Ennek keretében a hallgatók először kuta­ tásmódszertant tanulnak, illetőleg magánjogi, összehasonlító alkotmányjogi és büntetőjogi előadásokat hallgatnak. A nappali tagozatos hallgatók számára kötelezően választható tárgyak listája nagyon széles pa­ lettát ölel fel. A következő blokkokon belül több alternatív tárgy kerül meghirdetésre: emberi jogok, civilisztika, jogelmélet, európajog és nemzetközi közjog, valamint közigazgatási jog. A hallgatók az első három félévben más-más jogterülettel foglalkozó könyvről tudományos igényű recenziót készítenek. A Doktori Iskola által szervezett szakmai konferenciák és doktori szimpóziumok, az ezekhez kapcsolódó publikációs lehetőségek, valamint a külföldi posztgraduális részképzések (részbeni) beszámíthatósága mind-mind elősegítik a doktoranduszok tudományos elmélyülését. A képzés második felében a hallga­ tók a saját doktori kutatási témájukhoz kapcsolódóan folytatnak tudományos, illetve kutatási tevékeny­ séget a témavezető szakmai irányítása alatt. A doktorandusz hallgatók immáron két éve kiválónak értékelik a Doktori Titkárság munkáját, ami minden bizonnyal hozzájárul tanulmányaik és kutatásaik, valamint a fokozatszerzésük eredményes­ ségéhez. A képzésben való részvétel feltételei A doktori képzésre azok pályázhatnak, akik hazai egyetem állam- és jogtudományi karán legalább jó rendű (cum laude minősítésű) jogi diplomát szereztek, vagy az adott évben összes záróvizsgájukat sike­ resen letették valamelyik állam- és jogtudományi karon, és így avatás előtt állnak. Két élő, tudományos kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből középfokú „C” típusú állami, vagy annak megfelelő szin­ tű nyelvvizsgával rendelkeznek. (Kivételesen egy középfokú „C” típusú állami, vagy annak megfelelő szintű nyelvvizsgával is felvétel nyerhető, ha a felvett doktorandusz vállalja, hogy a másik középfokú „C” típusú nyelvvizsgáját az abszolutórium megszerzéséig igazolja). Nappali tagozatos állami ösztöndíjas helyek A 2013/2014-es tanév I. évfolyamán 4 nappali tagozatos doktorandusz hallgató részesül állami ösztön­ díjban. Az önköltséges képzés módja és díja Levelező önköltséges tagozatos hallgatói jogviszonyban a képzés díja: 90 000 Ft/félév. Egyéni képzés, egyéni felkészülés lehetősége Egyéni képzés keretében végzendő doktori tanulmányok lehetőségével kapcsolatosan kérjük a honlapon kísérje figyelemmel az információkat! �8. Kánonjogi Posztgraduális Intézet Szentkirályi u. 28., II. em. 219. sz. telefon: 429-7217, fax: 429-7218 e-mail: folia@jak.ppke.hu— Honlap: www.kjpi.ppke.hu Az Intézet elnöke: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Az Intézet elnökének Tanácsa: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár, Dr. Szabó Péter egyetemi tanár Intézeti adminisztráció: hétfő-csütörtök 900-l200 Munkatárs: Nánásy Tiborné (Zsuzsa) A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apostoli Szentszék alapította meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Posztgraduális Intézetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katoli­ kus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Kánonjogi Intézetének szoros együttműködésével fejti ki tevékenységét. Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fo­ kozat kiadására egyaránt jogosult. A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátusi egyetemi alapdiplomaként, a ká­ nonjogi doktorátust PhD fokozatként ismeri el. Az Intézet hivatalos oktatási nyelvei a magyaron kívül az olasz és a német nyelv. Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei: • a baccalaureátusi diploma (államilag elismert MA) megszerzéséhez katolikus hitéleti BA oklevél, vagy régi típusú legalább főiskolai szintű oklevél; • a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi baccalaureátusi, vagy MA szintű hittanári, vagy jog- és államtudományi diploma; • a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat. Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar hallgatói számára speciálkollégiumként, a Neptun rendszerrel összhangban felvehetők. Ezen hallgatók diplomájuk meg­ szerzése után felvételüket kérhetik az Intézet hallgatói közé. A korábban lehallgatott és sikeres vizsgával lezárt kurzusok beszámíthatóak. Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk meg­ szerzésétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre legkorábban pedig csak a licenciátusi fokozat megszerzésétől számított egy év múlva engedhetők. Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből, 3000 különlenyomatból és 200 mikrofilmből álló szakkönyvtár, valamint a Hittudományi Kar könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyó­ irat segíti. 43 �Az Intézet szervezeti felépítése A) Kánonjogi Tanszék (Hittudományi Kar) Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár (prof, ord.) S.Em.R. DD/-. bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, professor emeritus D\ dj IX MT st 1 rirr^-f sr Aa All /-» » z-/ xi wi ztí »z»-» < t W s~t »/• I r^urturijugt írliezei \oug- cö níLurrnuLiurrnAriy i i\.wj Intézetvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem egyetemi tanár Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi tanár S.Em.R. DDr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, professor emeritus Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Tanszékvezető: DDr. Szuromi Sz. Anzelm O.Praem. egyetemi tanár Dr. Schanda Balázs egyetemi docens (mb. előadó) Egyházi Közigazgatási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi tanár DDr. Zakar Polikárp O.Cist egyetemi tanár Egyházi Eljárásjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi tanár dr. jur. Lefkánits György lie. iur. can., c. egy. docens Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi tanár Dr. Gudenus, Philipp egyetemi docens Dr. Szilágyi Csaba egyetemi docens Magántanárok: Dr. Elmar Gütthof (Privatdozent) Dr. Markus Müller (Privatdozent) Rendszeresen meghívott külföldi előadók: Dr. Manlio Bellomo, Dr. Orazio Condorelli, Dr. Carlos J. Errázuriz M., Dr. Carl Gerold Fürst, Dr. Janusz Kowal S.J., DDr. Peter Landau, Dr. Cyril Vasil S.J. 44 �9. Deák Ferenc Intézet Szentkirályi u. 28.1. em. 137. sz. Telefon: 429-7200/342. m. Fax: 266-5286 E-mail:deak@j ak .ppke. hu Honlap: www.jak.ppke.hu/deak Intézetvezető: dr.jur. Szalai Márta Munkatársaink: Balogh Dorka angol tanár (Nyelvi Lektorátus) Bánhegyi Viktória csoportvezető (DFTI) Hernády Miklósné oktatásszervező, valamint Gradus koordinátor (DFTI) Dzsida Orsolya latin tanár (Nyelvi Lektorátus) Kissné Brückner Mónika oktatásszervező, marketing koordinátor (DFTI) Kuslits Mária csoportvezető (Nyelvi Lektorátus) Olgyay Anna oktatásszervező, karrier irodai munkatárs (DFTI) Perczel Mónika oktatás- és rendezvényszervező (DFTI) Preznánszky-Szabó Ditte rendezvényszervező, titkár (DFTI) Sergő András oktatásszervező, karrier irodai munkatárs (DFTI) Szederkényi Éva szakmai vezető, angol tanár (Nyelvi Lektorátus) Dr. Szilágyi Pál adjunktus, pályázati koordinátor Unger Anikó angol tanár (Nyelvi Lektorátus) 9.1. Deák Ferenc Továbbképző Intézet (DFTI) Ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök 1000-1200 és 1500-1600, péntek 1000-1200 A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS JOGSZABÁLYI KERETEI A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete a 10/2006. (IX.25.) OKM szá­ mú rendelet alapján hirdeti meg a jogászoknak és más felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek szóló szakirányú továbbképzéseit. Ezek a továbbképzések elmélyítik az alapképzésben szerzett szakmai tu­ dást, továbbfejlesztik azt speciális szakjogi irányba, illetve kiterjesztik az alapképzésben nem szereplő interdiszciplináris területekre, lehetővé téve a szakosodást. A szakirányú továbbképzésben nyert oklevél a szakosító képzésre utaló cím használatára jogosít (pl. Európa-jogi szakjogász vagy környezetvédelmi szakjogász). A kiadott oklevél az iskolai végzettség szintjében (pl. főiskolai) nem jelent változást. A munkáltató alkalmazási, foglalkozási, előmeneteli fel­ tételként előírhatja, vagy más módon elismerheti és támogathatja a szakirányú oklevél megszerzését. Az Intézet által szervezett szakirányú továbbképzések Jogászoknak'. Agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász; Európa-jogi szakjogász (magyar és angol nyelven is); Gazdasági büntetőjogi szakjogász; Ingatlanforgalmi szakjogász; Környezetvédelmi szakjogász; Közbeszerzési szakjogász; Kriminalisztikai szakjogász; 45 �Sportjogi szakjogász; Szabályozott iparági szakjogász; Társasági jogi és cégjogi szakjogász; Tőkepiaci és bank szakjogász; Versenyjogi szakjogász. Nem jogászoknak.: Agrár és vidékfejlesztési igazgatási szakember; Jogi szakokleveles gazdasági szakember; Jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember; Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember; Jogi szakokleveles sportszakember; Jogi szakokleveles szabályozót iparági szakember; Kriminalisztikai szakokleveles rendvédelmi szakember. Jelentkezés módja A jelentkezés jelentkezési lapon, 5.000,-Ft felvételi eljárási díj befizetésének igazolásával és a képzés­ nél előírt oklevél másolatának csatolásával történhet. A jelentkezési lap a PPKE JÁK 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-as épületében (I. em. 139. szoba) is beszerezhető, ill. az egyetem honlapjáról (www. jak.ppke.hu/deak) letölthető. A befizetés módjáról (magánszemélyként internetes bankkártyás, cégként átutalásos fizetés) szintén honlapunkról tájékozódhat. A jelentkezés elfogadásáról, valamint a beiratkozás időpontjáról, a költségtérítés befizetésének mód­ járól, az első foglalkozás helyszínéről a jelentkezők írásban (e-mailben) értesítést kapnak. Jelentkezési határidők 2013. augusztus 30., ill. keresztfélévben meghirdetett szakok esetén 2013. december 13. Képzési díj: A képzéseken a részvétel önköltséges. Az önköltség (tandíj) összegét az Intézet évente állapítja meg. A képzésre a jelentkezéskor befizetett felvételi eljárási díj nem számít bele a tandíjba. A képzés díja nem tartalmazza a tankönyvek árát, valamint, ha jogviszonyon kívül teszik le, akkor a záróvizsgára jelent­ kezési díjat. A befizetett önköltségről számla kerül kiállítására. Az Intézet képzései közül a szakirányú továbbképzések tárgyi adómentes körbe tartoznak, az önköltség összege általános forgalmi adót nem tartalmaz. A szakirányú továbbképzések rendje Kezdete: a továbbképzések szeptember végén, ill. februárban kezdődnek. A meghirdetett képzéseket csak megfelelő számú jelentkező esetén tudjuk elindítani. Tartama', a levelező tagozatos szakirányú továbbképzés képzési ideje általában három vagy négy félév, félévente általában 60 óra. Intenzitása', általában havi három alkalom, napi 6 vagy 8 tanóra (13-18 vagy 14-19 óráig). JOGI SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOK A képzések célja, hogy polgári jog és családjog, büntetőjog, munkajog és társadalombiztosítási jog tan­ tárgycsoportokból a jelöltet felkészítése a jogi szakvizsgára, figyelemmel arra, hogy valamennyi jelölt­ nek azonos vizsgatárgyakból kell a tudásáról számot adni, függetlenül attól, hogy a kötelezően előírt 46 �joggyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga követel ményrendszere a különböző jogi szakterületeken való átjárhatóságot és pályamódosítást segíti elő, könnyíti meg. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a különböző területek speciális ismereteit az oktatás keretében érintik. Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamra jelentkezési határidő őszi kurzusokra: 2013. szeptember 6. tavaszi kurzusokra: 2014. január 31. Intenzitása/időpontja: általában heti egyszer 5 tanóra valamely munkanapon. Jogi szakvizsgára felkészítő kurzusaink a Budapesti Ügyvédi Kamara által elfogadott képzések. Jelentkezés és információ: www.jak.ppke.hu/deak 9.2. Karrier- és öregdiák Iroda Hallgatói ügyfélfogadás és tanácsadás: hétfő és szerda 1300-1500, A karrier irodai tevékenységek a ROP 3.3.1.-05/1-2005-09-0003/35. pályázat keretében valósulnak meg. Legfontosabb feladata a végzős és a karon oklevelet szerzett hallgatók pályaorientációjának és elhe­ lyezkedésének segítése, a munkaerő piaci folyamatok vizsgálata, a diplomázókban az elhelyezkedéshez szükséges fellépés, identitás kialakítása. Karrier szolgáltatások - Mit kínálunk? Személyes tanácsadás', tanulási nehézségek, felmerülő pályaorientációs dilemmák megoldásában segí­ tünk fogadóóra jellegű beszélgetéseinken. Diákmunka', már első félévtől segítünk testhez álló munkát találni, megismerni az alapvető szokásokat, elvárásokat egy munkahelyen - természetesen fizetésért. Gyakornoki helyek: az állami- és magánszektor jogászi és igazgatási munkahelyeit közvetítjük a végzős hallgatóink számára. így még a tanulási időben „kipróbálhatják” magukat és értékes tapasztalatokat szerezhetnek, illetve segítséget kaphatnak első munkahelyük megszerzéséhez. Jelenleg körülbelül 300, gyakornokot fogadó közigazgatási intézménnyel, bírósággal, állami céggel, ügyvédi irodával, közjegyzőséggel, bankkal és vállalatokkal állunk kapcsolatban. Képzések, tréningek, előadások: fontos, hogy az egyetemisták, és a pályakezdők minél eredményeseb­ ben alkalmazkodjanak a különböző szektorok munka-erőpiaci elvárásaihoz. Ebben segítenek képes­ ség- és készségfejlesztéssel, kommunikációval, pályaorientációs és pályakezdést támogató jogi, gaz­ dasági, egyéb szakmai vagy éppen pszichológiai tanácsadással foglalkozó programjaink. Állásajánlatok: az állami- és magánszektor jogászi és igazgatási, valamint más, e szakképzettségekkel betölthető álláshelyeit közvetítjük a már oklevéllel rendelkező hallgatóink számára. Évente körülbe­ lül 150 állásajánlat fut be hozzánk, és körülbelül 1000 fő adja le az életrajzát. Állásbörze (karrier nap): kiemelt célunk, hogy hallgatóink személyesen is találkozhassanak a majdani munkaadókkal, a karunkon oklevelet szerzett hallgatók iránt érdeklődő cégek pedig bemutatkozhas­ sanak. A karrier nap programját önismereti, grafológiai, munkahelyi beilleszkedést segítő tanácsadás színesíti, és alkalom nyílik a jogi hivatás- rendek, a közigazgatás, valamint a piaci szféra képviselői­ vel folytatott beszélgetésre. 47 �KÉPZÉSI PROGRAM 2013-2014 Önismeret, kommunikáció, kapcsolatépítés Karriertervezés Álláskeresés Önéletrajzírás, motivációs levél Állásinterjú Diákmunka Pályaorientációs tréning Az aktuális ajánlatokról tájékoztatás a honlapon olvasható: www.jak.ppke.hu/karrier A Deák Ferenc Intézet keretén belül valósulnak meg az öregdiák (alumni) szolgáltatások. A TÁMOP 4.1.1/A10/2/KMR-2010-0013 projekt fontos eszköz az Egyetem kezében ahhoz, hogy az intézmény az oklevél meg­ szerzése után is élő kapcsolatot ápoljon a volt hallgatóival, szakmai, kulturális és egyéb programokkal és szolgáltatásokkal támogassa őket, egyúttal teret és keretet biztosítson az Alma Matert támogatni kívánók számára. Öregdiák (alumni) szolgáltatások ❖ öregdiák honlap működtetése (hírek, eseménynaptár, ösztöndíj-, továbbképzési-, álláslehetőségek, hírlevél készítés, évfolyamtárs keresés), ❖ hivatásrendi és szakmai törzsasztalok létrehozása (pázmányos ügyvédek, bírák, ügyészek, közjegy­ zők, közigazgatási dolgozók, pázmányos vállalkozók), ❖ szakjogász öregdiák találkozók ❖ alumni hírlevél a volt hallgatóknak (állásajánlatok, képzések, munkaerő piaci érvényesülést segítő tréningek, öregdiák programok), ❖ pázmányos kedvezmények kiépítése és Pázmány-kártya. Öregdiákjaink közül az igényelheti Pázmány-kártyát, aki regisztrál az alumni honlapon. A kártyabirtokos a szerződött partnereknél kedvez­ ménnyel vehet igénybe szolgáltatásokat. Pázmány-kártya ügyintézés jelenleg a Rektori Hivatalban folyik. Az aktuális ajánlatokról tájékoztatás a honlapon olvasható: www.alumni.ppke.hu/jak és www.facebook.com/pazmanyalumni PÁZMÁNY KÁRTYA A törzsvásárlói kártya mintájára létrehozott Pázmány Kártya lehetőséget nyújt a Kártyabirtokos öreg­ diákok számára, hogy az Egyetem és a karok különböző saját szolgáltatásainál (könyvtárhasználat, informatikai labor használata, képzési kedvezmények igénybevétele, rendezvényeken való részvétel, munkaerő piaci esélyeket javító tréningek stb.), illetve az intézménnyel szerződésben álló szolgáltatók­ nál (kulturális intézmények, üzletek, sport- és szabadidős intézmények, stb.) kedvezményeket vegyenek igénybe. A kártyát bemutatással lehet felhasználni azokon az elfogadó helyeken, akikkel az Intézmény szerződést kötött, és akiknek a listája a www.alumni.ppke/kedvezmenyek/pazmany-kartya oldalon meg­ található. 9.3. Rendezvényszervező és marketing csoport ❖ kari rendezvények szervezése, ❖ lobbitevékenység, támogatói modell típusok kialakítása, ❖ szponzorok felkutatása, adományok fogadására alkalmas alapítvány(ok) létrehozása és működtetése, ❖ éves hivatalos alumni rendezvény, 48 �❖ alumni kiadvány, ❖ a Deák Intézet PR és marketing stratégiájának kialakítása, folyamatos reklámtevékenység A kari marketing része a jogász szakra jelentkezőknek érettségi előkészítő szervezése. A Gradus ad Facultatem hallgatói öntevékeny csoport 2011. szeptemberében emelt szintű történelem érettségi előkészítő tan folyamot indított, 20T2. szeptemberétől a történelem mellett irodalom tantárgyból is felkészítő tanfolyamot szervez. Tevékenységüket egyetemi tanáraink szakmai felügyeletével, a PPKE JÁK Deák Ferenc Intézet koordinálásával végzik. A Gradus ad Facultatem célja, hogy segítse a felkészülést történelem és magyar tantárgyakból az emelt szintű írásbeli és szóbeli érettségire . A jól felkészült, válogatott hallgatók mellett, a Kar egyetemi oktatói is tartanak előadásokat. A tan­ folyam résztvevői kidolgozott tételsort kapnak és próbaérettségin vehetnek részt. Diákjaink a tanórákon kívül szabadidős programokat is szerveznek a résztvevőknek. Gradus koordinátor: Hernády Miklósné 9.4. Idegen Nyelvi Lektorátus - PROFEX nyelvvizsga-központ Szentkirályi u. 28. III. em. 363. sz. Telefon: 429-7232 E-mail: lektoratus@jak.ppke.hu Félfogadás: hétfő-péntek 900-1200, kedd és csütörtök: 1300-1500 Munkatárs: Kuslits Mária (csoportvezető) Oktatók Szederkényi Éva szakmai vezető, angol tanár Balogh Dorka, angol tanár Unger Anikó, angol tanár Dzsida Orsolya, latin tanár Megbízott oktatók: Berthóty László Erdélyi Katalin Guba András Imre Lászlóné Kocsis Judit Martin Anita Perlaki Rózsa Danku Márton Fehérné Vízvári Emese Hermány Helga Juhászné dr. Suhajda Ágnes Lehoczky Katalin Paksy Nóra Dr. Szeidl Ágnes Vermaas-Ziegler Szilvia Tájékoztató a PROFEX jogi és közigazgatási szakmai nyelvvizsgáról A PROFEX államilag elismert, háromfokozatú, kétnyelvű, szintező, jogi- és közigazgatási szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető le. Az állami elismertség azt jelenti, hogy a PROFEX vizsgabizonyítvány birtokosa ugyanolyan előjogokat és előnyöket élvez, mint azok, akik más, államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi vizsgát tettek. Ezek közül legfontosabbak a felsőoktatási intézményekben tett felvételi vizsgák pontszámának emelése, a diplomaszerzés feltételének teljesítése és a nyelvpótlékra való jogosultság megszerzése. 49 �A három fokozat (alap, közép és felső) kialakításakor a vizsga kifejlesztői a magyarországi hagyományo­ kat követték, ugyanakkor - az állami akkreditáció követelményeinek is eleget téve - az Európa Tanács nyelvtudásszintekre vonatkozó ajánlásait is szem előtt tartották. Az alap-, közép- és felsőfok követelmé­ nyei a vizsga nyelvétől függetlenül egységesen meghatározottak, és egymástól jól elkülöníthetők. A kétnyelvűség egyrészt azt jelenti, hogy a vizsga a magyarországi nyelvtanulók illetve zömében magyar anyanyelvű vizsgázok nemzetiségéből fakadó szükségleteinek, igényeinek és nyelvtanulási céljai­ nak messzemenő figyelembevételével került kifejlesztésre, amelyek közül a nyelvi sajátosságok különös hangsúlyt kaptak. Másrészt, a nyelvi közvetítő készség (fordítási készség) vizsgálatára a vizsga mindhá­ rom fokán sor kerül. A szaknyelvi jelleg az, ami a PROFEX nyelvvizsgát más, ugyancsak államilag elismert és szintező nyelvvizsgáktól megkülönbözteti. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a vizsgát azoknak ajánljuk, akik a jog, illetve a közigazgatás iránt személyes okok miatt vagy hivatásuknál fogva érdeklődnek (joghallgatók, államigazgatási karok hallgatói, gyakorló jogászok, közigazgatásban dolgozók, jogi asszisztensek stb.) Különösen ajánljuk azoknak a hallgatóknak, akik elvégezték a Bevezetés a jogi szaknyelvbe c. szabadon választható kurzusunkat angol ill. német nyelven. A PPKE JÁK a fentieket mérlegelve, azért csatlakozott bejelentett vizsgahelyként a vizsgarendszerhez, hogy egyetemünkön belül tudjunk lehetőséget adni hallgatóink számára a szakmai nyelvvizsga letételére. A vizsgák évente egyszer, áprilisban kerülnek megrendezésre. A jelentkezés határideje a mindenkori vizsgaidőszak első napja előtti 30. naptári nap. A PPKE JÁK Nyelvi Lektorátusa a vizsgákat megelőzően két féléves, 60 órás, 2x10 hetes felkészítő kurzusokat szervez közép és felsőszinten kiváló, évek óta jogi szaknyelvet oktató tanárok vezetésével. A tanfolyamok ára: középfok: 31 000 Ft., felsőfok: 36 000 Ft. Vizsgadíjak: 50 Szóbeli - A írásbeli - B Komplex - C Középfok 10 000 13 000 23 000 Felsőfok 13 000 15 000 28 000 �10. Kutatásszervezési és Külügyi Iroda 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. em. 138. Telefon/fax: 06-1-429-7263 e-mail: kszki@jak.ppke:hu Vezető: Dr. Schanda Balázs prodékán Munkatársak: dr. Hajas Barnabás TDK-koordinátor dr. Jakab Katalin pályázati és utazási koordinátor Dr. Szilágyi Pál kutatásszervezési és külügyi koordinátor Balogh Dorka Erasmus koordinátor Grodek Agnes TAMOP referens Pollák Zsuzsanna kutatásszervezési és külügyi koordinátor Tevékenység: A Kutatásszervezési és Külügyi Iroda jelentősebb tevékenységei közé tartozik a karon a kutatásszer­ vezés, a tudományos kapcsolatok építése és szervezése, az oktatói tudományos fejlődés támogatása, és a kar tudományos profiljának gondozása. A külügyi tevékenységek közé tartozik az Erasmus-program koordinálása, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és új kapcsolatok kiépítése, az oktatók nemzetközi munkásságának elősegítése és támogatása. Intézményi szintű alaptevékenységei közé tartozik a nem­ zetközi és hazai kutatási együttműködések kiépítése és az együttműködések koordinálása. A KSZKI tevékenységei közé tartozik továbbá a kari TDK, az OTDK és a tehetséggondozó program működtetése, a tudományos és egyéb szakmai kari kiadványok és a tudományos rendezvények gondozása. 51 �11. Könyvtár Szentkirályi u. 30.1. emelet Telefon: 4297-231, 4297-200/331 mellék, 4297-233 e-mail: konyvtar@jak.ppke.hu Vezető: Könczöl Miklós Hagyományos szolgáltatások A Könyvtár használata ingyenes. Beiratkozás: érvényes diákigazolvánnyal a könyvtári nyitva tartás ideje alatt. Nem lehet a könyvtári dokumentumokat kölcsönözni, de fénymásolási lehetőség van. Fénymásolás: térítés ellenében, a könyvtár előterében lévő gépen 8 Ft/oldal, az egyetem központi ROBINCO fénymásoló műhelyében 7 Ft/oldal. A könyvtári dokumentumokat csak a kérőlap kitöltése és a diákigazolvány leadása ellenében, a fénymásolás idejére adjuk ki a hallgatóknak. Olvasótermek Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 900-1800, péntek: 900-1600, szombat: 1000-1400 -Nagyolvasó (101 sz. terem: 80 olvasói hellyel) - Kisolvasó (119 sz. terem: 20 olvasói hellyel) Helyben olvashatók a könyvtár állományában található szakkönyvek, kézikönyvek, tankönyvek, szakdolgozatok, folyóiratok. Az Olvasóteremben szabadpolcon az állományunk 60%-a, mintegy 17 ezer kötet szakcsoportok szerint rendezett, a tankönyvek külön találhatók, a folyóiratok a galérián vannak elhelyezve. Rendelkezésre áll a WIFI internet-csatlakozási lehetőség Tájékoztatás Szaktájékoztatás kérhető az olvasótermekben szolgálatot teljesítő könyvtárostól a könyvtár állományá­ ról, a katalógusunk használatáról. Egyetemünkön integrált elektronikus könyvtári rendszer működik a HunTéka, amelynek a Olvasói katalógus (WEB OPAC) modulját használják az olvasóink. Naponta 8 és 16 óra között, telefonon is kérhető felvilágosítás. Szakdolgozatok A könyvtárban tárolt szakdolgozatok használatáról dékáni körlevél rendelkezik. Kizárólag tanszékveze­ tői írásbeli engedéllyel, az olvasóteremben lehet a dolgozatokba betekinteni, másolásuk tilos. A szakdol­ gozatok listája honlapunkon megtalálható. Könyvtárközi kölcsönzés Csak a kar oktatói számára van lehetőség a könyvtárközi kölcsönzésre. A magyar szakkönyvek beszer­ zése ingyenes, a külföldieké térítés köteles. Elektronikus szolgáltatások - Online katalógus a kari könyvtár Web-oldalain (www.jak.ppke.hu/konyvtár) Online katalógus vagy Informatikai szolgáltatások/Könyvtár Online menüpont alatt. - HeinOnline jogi (amerikai) adatbázis - ElSZ-szolgáltatás keretében, különböző adatbázisok, pl. Magyar kiadású tudományos folyóiratok (Akadémiai J. Collection) - EBSCO folyóirat-adatbázisok (angol nyelvű szakfolyóiratok) - Könyvtári katalógusok ( pl. MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) http://webpac.mokka.hu/ WebPac/CorvinaWeb, HunKat, Karlsruher Virtueller Katalog, CEU: http:goya.ceu.hu stb.) - Magyar Katolikus Egyház kínálata - elektronikus dokumentumok 52 �Könyvtári Informatikai Labor Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 900-1800, péntek: 900-1600, szombat: 1000-1400 A könyvtár előterében elhelyezett, 10 internetes kapcsolattal rendelkező számitógépes labor feladata: elsősorban az oktatási igények kielégítése, a Neptun rendszer használata. A Könyvtár katalógusához és egyéb elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. 12. Informatikai szolgáltatások Számítógépes termek Informatika Labor (Szentkirályi u. 28.1. emelet 101.), 50 számítógép HelpDesk: 260-as mellék, helpdesk@jak.ppke.hu Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 800-1600, pénteken 800-1330 Oktatóterem'. Informatika Gyakorló (Szentkirályi u. 28.1. em. 106), 20 számítógép 13. Hallgatói érdekképviselet Hallgatói Önkormányzat (HŐK) Szentkirályi utca 26. (hátul az udvarban). Telefon: 429-7269 HŐK aulapult („A” épület, aula) e-mail: info@jakhok.hu honlap: http://www.jakhok.hu Facebook: facebook.com/ppkejakhok Ügyfélfogadás: hétfő-szombat 1000-1400 Az aktuális információk a kari honlapon a Hallgatóinknak/Hallgatói önkormányzat menüpont alatt ta­ lálhatók. A kari hallgatói lap: ÍTÉLET Főszerkesztő: Hajdú Rita és Papp Beáta Szakmai tanácsadó: Dr. Koltay András honlap: http://www.itelet.jak.ppke.hu e-mail: itelet.pazmany@gmail.com Facebook: facebook.com/itelet Feladat- és hatáskörök • A Kar Hallgatói Önkormányzata (HŐK) a hallgatók kizárólagos érdekképviseleti szerve. A HŐK elsődleges feladata a kari hallgatói érdekképviselet. • A HŐK a Kar/Egyetem testületéiben - pl. Kari Tanácsban - képviseli a hallgatók álláspontját. • Egyetértési jogot gyakorol a hallgatókat érintő szabályzatok tekintetében (pl. a hallgatói követel­ mény-rendszerre vonatkozó szabályzat). • A hallgatói juttatási rendszer működtetésében közreműködik (pl. ösztöndíjak és támogatások el­ osztása) • A HŐK elnöke képviseli a kari HÖK-öt az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatban (EHÖK) • A HŐK képviseli a Kar hallgatóit a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában (HÖOK) • A HŐK bonyolítja le a diplomaátadó ünnepségeket, a felvételi kampányt. • A HŐK évente tavasszal megrendezi a Pro Facultate kari napot, amikor kerti sütögetés és borozga­ 53 �• • • • • • tás keretében kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség az oktatókkal, hallgatótársakkal. E rendezvény keretében kerül sor a Pro Facultate-díj, Hallgatókért, és a Hallgatói Mozgalomért díj átadására is. A gólyatáborok és gólyabálok megrendezésének célja az első éves hallgatók bevonása a kari/egyetemi közösségi életbe. A HŐK sportrendezvényeket szervez, mint például: a Pázmány Labdarugó Liga, Kosárlabda, Röp­ labda; Kézilabda; kirándulások A HŐK kulturális rendezvényeket szervez, mint például: vitaestek, teaestek, filmklubok, színházés múzeumlátogatások A HŐK a félév során bulikat szervez (kivéve tavasszal a húsvéti Nagyböjt időszakát) A HŐK segédkezik a Karrier Nap lebonyolításában A HŐK együttműködik a tutori rendszerrel, amelynek keretében a Kar felsőbb éves hallgatói a hall­ gatók kis csoportjainak rendszeres szakmai segítségére törekednek a képzés során, hogy segítsék az újonnan felvett hallgatók beilleszkedését az Egyetem közösségébe 14. Kari lelkészség A Szentkirályi u. 28. sz. épület földszintjén, a főbejárattól jobbra található az egyetem kápolnája, mely szabadon látogatható. A szorgalmi időszakban rendszeresen vannak szentmisék, általában a déli órák­ ban. A szentmisék pontos ideje a kápolna melleti hirdetőn, valamint a kari honlapon (főoldal, felső információs sáv „egyetemi lelkészség” menüpont alatt) is megtalálható. Az épület földszinti aulájából (bal oldali folyosó felé haladva) nyílik a lelkészi szoba. 2008 szeptemberétől Karunk lelkésze Alessandro Caprioli missziós atya. Szeretettel vár minden érdeklődőt beszélgetésre, szentgyónásra! A szentségek (keresztség, szentáldozás, bérmálás, házasság) vételére való felkészítő hittanórákat, valamint hetente egyszer nyitott találkozást és beszélgetést vezet majd házasságról és szexualitásról. A részleteket (hely, időpontok) a faliújságon fogja hirdetni. 15. Kulturális lehetőségek, öntevékeny csoportok Hallgatóink körében működik - színjátszó csoport (Szofi Egyetemi Színtársulat - érdeklődni lehet a szesz.ppke@gmail.com e-mail címen! Facebook: www.facebook.com/szeszppke) - kamarazenekar (érdeklődni lehet Dr. Gerencsér Balázsnál - Közigazgatási Jogi Tanszék), illetve az alábbi honlapon: www.jak.ppke.hu/zenekar) - kórus (érdeklődni lehet Alessandro atyánál, a Kari lelkészségen!) - Hét Csapás Néptánc Együttes (érdeklődni a Testnevelési Csoportnál lehet!) Ha értesülni szeretnél a HŐK által szervezett kulturális programokról vagy színház- és múzeumlátoga­ tásokon szeretnél részt venni, akkor csatlakozz Facebookon a „JAK HŐK Kultúra” csoporthoz! 16. Sportélet a Karon Testnevelési Csoportunk három tornaterem működtetését látja el. A földszinten egy szertornaterem, az első emeleten táncterem, a második emeleten pedig labdajátékterem található. Egyetemi kosárlabda csapatunk van férfi és női vonalon egyaránt. Az Egyetemi és Főiskolás Bajnok­ ságon kívül a Kosárlabda Szövetség NB II. osztályában is részt veszünk. Egyetemi néptánc csoportunk a Hét Csapás Néptánc Együttes kifejezetten a magyar néptánc oktatásá­ val és hagyományőrzés ápolásával foglalkozik. Számtalan egyetemi és városi rendezvényen is fellépnek. Testnevelési Csoportunk folyamatosan szervezi az egyetemi hallgatók részére a természetjárást és az időszaki sportokat (sí táborok, vízi túrák, stb.). 54 �A Hallgatói Önkormányzat szervezésében labdarugó bajnokságot működik (Pázmány Labdarugó Liga), kosárlabda, röplabda, aerobic és jóga edzésre is lehetőség van (részletes információ a HŐK hon­ lapon.)” Testnevelési Csoportunk koordinálja az Universitas Kupákon való részvételt és Magyar Egyetemi és Főiskolai Sport Szövetség (MEFS) által kiírt bajnokságokon való szereplést. így lehetőség nyílik atlétika, asztalitenisz, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vívás, sakk, szertorna...stb. sportágakban résztvenni. Minden szeptemberben indul a gólyabáli felkészülés, mely hagyományosan egyetemünkön tanrendi órába is be van építve, így a leendő I. éveseknek a nyitó táncon való részvételt a testnevelés tantárgy elfogadásánál beszámítjuk. Egyetemi hallgatóinkból minden évben egy férfi és egy női sportolót felterjesztünk a „Jó tanuló, jó sportolói” cím kitüntetésére. 27. Házirend A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának épületében (Szentkirályi utca 26-30.), az Egyetem szellemiségére tekintettel, az alábbi szabályok vonatkoznak. 1. Az épület munkanapokon reggel 7-től 20 óráig, 26-os épület sportterülete 21 óráig tart nyitva. A nyári szünet idején a zárás ideje 17 óra. Más időpontban (az Egyetem vezetőin kívül) csak írásbeli engedélylyel lehet az épületben tartózkodni. Az engedélyt a portán előzetesen le kell adni. 2. Az épületben az intézmény szellemiségének megfelelő, kulturált magatartás és beszéd általános elvá­ rás, különös tekintettel a kápolna környékre. 3. A hirdetőtáblákon hirdetést, plakátot elhelyezni csak engedéllyel lehet. A hirdetéseket engedélyezésre a portán kell leadni. Az engedélyezett hirdetések csak hirdetőtáblán helyezhetők el, más helyen (ajtó, ablak, fal stb.) hirdetést elhelyezni tilos. Az épületben reklámtevékenység csak dékáni engedéllyel folytatható. A hirdetésekre vonatkozó részletes szabályokat a 43/2006-os dékáni körlevél tartalmaz­ za, mely a portán megtekinthető. 4. Kerékpár csak az udvar kijelölt részén tárolható. A személygépkocsik parkolási rendjét külön dékáni rendelkezés szabályozza. 5. A tantermekben étkezni, az egyetem területén szeszes italt fogyasztani csak az étteremben, illetve engedélyezett rendezvények alkalmával lehet. 6. Dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad. 7. Az előadótermekben mobiltelefon használata tilos. 8. A portás semmit sem vehet át megőrzésre. A talált tárgyakat a HŐK irodájában kell leadni. 9. A portás a teremkulcsokat kizárólag az órarendben szereplő tanároknak adhatja ki. 10. Az irodák / tanszékek kulcsait az ott dolgozó munkatársak vehetik fel. A kulcs felvételét és leadását a munkatárs - az időpont megjelölésével - aláírásával hitelesíti. Hallgatónak kulcs nem adható át. 11. Az illetékesek által engedélyezett rendezvényeket előzetesen a Műszaki Osztályon is be kell jelenteni, és arról tájékoztatni kell a portaszolgálatot is. 12. Az Egyetem helyiségei csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. 55 �13. Ha tüzet vagy füstöt észlel, kérjük tegye a következőket: azonnal értesítse a műszaki osztályt és a portát; ha szükséges, a térképen megjelölt útvonalon hagyja el az épületet; az épület elhagyásakor semmiképpen ne használja a lifteket. A tűzesetek megelőzése érdekében ne használjon semmiféle egyedi elektromos berendezést. A részletes szabályokat a tűzrendészeti szabályzattartalmazza; 14. A balesetet vagy rosszullétet a műszaki osztályon, illetve a portán kell bejelenteni. 15. A tantermek berendezését, felszerelését a teremből kivinni csak a Műszaki Osztály engedélyével lehet. 16. Törekedve az energiatakarékosságra, a fölösleges világítást (beleértve a mosdók világítását is) le kell kapcsolni. 17. A hallgatók a lifteket csak indokolt esetben használják. 18. A portaszolgálat ügyeletese a házirend megszegéséről köteles a Dékánt és a Műszaki Osztály veze­ tőjét tájékoztatni. Budapest, 2008. április 10. Dr. Schanda Balázs dékán 56 �II. OSZTATLAN JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2013/2014. TANÉV ��AZ OSZTATLAN JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK (MINTA)TANTERVE A mintatanterv egy ajánlás a hallgató részére, amelynek betartásával 10 félév alatt befejezheti tanul­ mányait. Ettől azonban - természetesen az előtanulmányi rend betartásával - eltérhet. A mintatanterv mutatja meg, hogy mely tárgyak vannak az őszi (páratlan), és mely tárgyak a tavaszi (páros) félévekben meghirdetve. A mintatantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye) évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két tel­ jesítési lehetőséget kell biztosítani kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény évfolyamdolgozat jegy: az évfolyamdolgozathoz tartozó ötfokozatú minősítés diplomaterv jegy: a diplomamunka védéshez tartozó ötfokozatú minősítés A mintatantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató tanárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza. A szak képzési ideje: 10 félév Megszerzendő kredit: 270 kredit + 30 kredit (diplomamunka) = 300 kredit A 270 krediten belül: kötelező tárgyak: 233 kredit kötelezően választható tárgyak: összesen 21 kredit - Általános társadalomtudományi ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 6 kredit, - Jogtudományi alapozó ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 2 kredit, - Differenciált szakmai ismeretek kötelezően választható tárgycsoportból: 8 kredit - Évfolyamdolgozat: 5 kredit szabadon választható tárgyak: 16 kredit Félévente teljesítendő kredit: A félévente teljesítendő kreditek száma harminc. Ennek érdekében a hall­ gatónak az adott féléven előírt kötelező tárgyak mellett annyi kötelezően és szabadon választható tárgyat kell felvennie és teljesítenie, hogy azok összesített kreditértéke a kötelező tárgyak kreditértékével együtt elérje a harmincat. Szakmai gyakorlat: A jogalkalmazói készség kialakítását elősegítő 6-12 hetes igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat. Abszolutórium: A mintatantervben szereplő összes tárgy teljesítése (270 kredit) + 6 hét szakmai gyakorlat. A záróvizsga tárgyai: - Alkotmányjog és közigazgatási jog, - Büntetőjog, - Európajog és nemzetközi közjog, - Polgári jog és kereskedelmi jog. Az osztatlan jogászképzésben - amennyiben a hallgatóra a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 50. § (3) bekezdésében foglalt szigorúbb szabályok nem vonatkoznak -, tekintettel arra, hogy a záróvizsga több, eltérő időpontban teljesítendő részvizsgából áll, melyeket a mindenkor hatályos ké­ pesítési követelmények szerint kell teljesíteni, a hallgatói jogviszony abszolutórium megszerzése miatti megszűnésétől számított hét éven belül a záróvizsga utolsó részvizsgáját is le kell tenni. Amennyiben a hallgató ezen határidőig nem teszi le a záróvizsga valamennyi részvizsgáját, az addig megszerzett rész­ jegyei érvénytelenné válnak. Ezt követően ismét hét éven belül van lehetősége a záróvizsga valamennyi részvizsgájának letételére. 59 �A záróvizsga eredménye: A diplomamunka-védés és a 4 záróvizsga tárgy érdemjegyeinek egyszerű szám­ tani átlaga. Az oklevél minősítésének meghatározási módja Az oklevél minősítésének alapját képező átlag (oklevélátlag) kiszámítása: Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07-es tanév előtt kezdték meg: (a+b): 2, ahol „a” = a záróvizsga, „b” = az Államelmélet 2, Büntető eljárásjog 2, Egyetemes állam- és jogtörténet 2, Jogelmélet 2, Közgazdaságtan 3, Magyar állam- és jogtörténet 2, Munkajog 2, Nemzetközi magánjog 2, Pénzügyi jog 2, Polgári eljárásjog 3. és Római jog 2. tantárgyak érdemjegyeinek átlaga Azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat a 2006/07-es tanévtől, vagy az után kezdték meg: (a+b): 2, ahol „a” = a záróvizsga eredménye, „b” = halmozott súlyozott tanulmányi átlag. Az oklevél minősítése: 4,515,00-es oklevélátlag esetén: jeles, 3,514,50-es oklevélátlag esetén: jó, 2,513,50-es oklevélátlag esetén: közepes, 2,00-2,50-es oklevélátlag esetén: elégséges. Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, akinek diplomamunka védésének érdemjegye, valamint záróvizsgájának (több részvizsga esetén annak minden részvizsgájának) érdemjegye jeles, halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51. Az oklevél kiadásának a feltétele: Sikeres záróvizsga és egy élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél. 60 �1 Benjáminná Dr. Szigeti Magdolna Dzsida Orsolya Dr. Szabó István Dr. El Beheiri Nadja Draskóczy Imre Dr. Szuromi Szabolcs Dr. H. Szilágyi István Dr. Körösi István | 1 1 o 29 1 99 óra 0+2 25 óra | kol lokviium kol lokviium iláírá 6K, 1É, 1A 15+2 15+2 3+1 4+1 egy o o évi £ a 0+4 £ £ £ > > > T—o< o O 15+2 cn 3+1 XT | JONYlOlxxO Latin gyakorlat* JOJT203xxO Magyar alkotmánytörténet JORJ201xxO Római jog 1. JOTNIOlxxO Testnevelés gyakorlat 1. JOJT201xxO Egyetemes állam- és jogtörténet JOKJ201xxO A katolikus hit alapjai JOJB201xxO Bevezetés a jogfogalmakba JOKG201xxO Bevezetés a közgazdaságtanba nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. 2+0 12+0 kol 15+0 2+0 kol 2+0 12+0 kol 'S :O> XT vd 1 0+0 tárgyfelelős g 1 i 6+0 tantárgy neve 750) 1 1 f izo: kód 1. félév Osztatlan jogász mesterképzési szak ♦- WD 5 1X5 óo ® ■« 45 a> 3S 1 (Z) r—< 1 1 1 61 van CV EV EV EV táv aszi félévi me ghirdetés �62 kollokvium évközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium 15+2 15+0 15+2 15+0 3+1 0+2 2+0 1. aláírás 6K, 2É, 1A 0+0 104 óra 4+1 0+2 26 óra Dr. El Beheiri Nadja Draskóczy Imre JOTN102xxO Testnevelés gyakorlat 2. Római jog 1. Testnevelés gyakorlat Bev. a közg. í o 28 kollokvium 15+2 4+0 Dr. Katona Klára A katolikus hit al;apjai politika JORJ202xxO Római jog 2. | 3+1 JOKJ202xxO Kánonjog 1. JOJT204xxO Magyar jogtörténet Pénzügyi ismeretek és gazdaság­ JOKG202xxO JOITlOlxxO Informatika gyakorlat* Benjáminná Dr. Szigeti Magdolna dr. Groma Istvánné Kovács Sarolt Dr. Szabó Péter Dr. Szabó István______ 2+1 EV EV van kollokvium 15+2 | EV Bevezetés ajogfc makba Egyet, állam- és jogtört. 1. követeim. JOJT202xxO Egyetemes állam- és jogtörténet 2. tárgyfelelős Dr. H. Szilágyi István tantárgy neve 1 JOJB202xxl Államelmélet kód őszi félévi meghir­ detés ellőhallgatási köt kredit zettség nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. levelező tag. óraszám ea.+gyak. 2. félév Osztatlan jogász mesterképzési szak 1 9+0 1 "3 1 1 N 1 ÖO cü �| 1 xx £OZfVOf r—< X X o CM e o Jogelmélet 1. JOKJ204xxO Kánonjog 3. JOPJ202xxO Polgári jog 2. | I 1 1 tantárgy neve | 1 levelező tag. óraszám ea.+gyak. nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. + 2+0 2+1 Dr. Balogh-Békesi Nóra Dr. Belovics Ervin Dr. Varga Csaba Dr. Szabó Péter Dr. Jobbágyi Gábor o + CM 3+2 17 óra 15+2 15+0 15+2 15+0 15+0 Tt CN + 96 óra kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kredit követeim. 15+0 93 óra I Alkotmányjog 1. Alkotmányjog 1. Büntetőjog 1. Bev, a iogf. Kánonjog 1. Polgári jog 1. előhallgatási köte­ lezettség Magyar j ogtörténet Kánom og 1. Római jog 2. A kát. hit alapjai EV őszi félévi meghirde­ tés EV EV EV tavas kredit előhallgatási kötele­ félévi n zettség hirde 2+0 3+2 2+0 26 óra 1 kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium | 15+2 15+2 2+1 CM [DnSchanda Balázs tárgyfelelős Dr. Schanda Balázs Dr. Belovics Ervin Dr. Szabó Péter Dr. Csehi Zoltán Dr. Frivaldszky János 1 JOAJ202xxO Alkotmányjog 2. Alkotmányjog 3. JOBJ202xxO Büntetőjog 2. kód • követeim. 1 0+Z O JOAJ201xxO Alkotmányi og 1 JOBJ201xxO Büntetőjog 1. JOKJ203xxO Kánonj og 2. JOPJ201xxO Polgári jog 1.* JOJB206xxO Társadalometika tárgyfelelős o CM XS tantárgy neve nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. ’T 'T TT Tt Z+SI kód levelező tag. óraszám ea.+gyak. o + 1 < 1+2 3. félév Osztatlan jogász mesterképzési szak 1 > 1 TT CM V© 1 1 1 63 �2+1 3+1__ Dr. Gyulavári Tamás Dr. Kovács Péter Dr. Halustyik Anna Dr. Csehi Zoltán JOKV201xxO Munkajog 1. JOEU201xxO Nemzetközi közjog 1. JOPU201xxO Pénzügyi jog 1. JOPJ203xxO Polgári jog 3. E Ti bű 3+2 24 óra 1 12+2 15+2 12+2 15+2 111 óra 15+0 15+2 15+2 levelező tag. óraszám ea.+gyak. kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium 7K kollokvium kredit követeim. előhallgatási kötelezettséi Büntetőjog 2. Jogelmélet 1. Magyar alktört. Egyet, jogt. 2.* Polgári jog 2. Egyetemes jogtörténet 2. Pénzű, ism. és gazdaságpol. Polgári jog 2. 1 1 1 1 *: A2011/12-es tanévtől belépő hallgatóknak az előhallgatási kötelezettség Egyetemes jogtörténet 2. helyett Alkotmányjog 2. rJ 2+1 3+0 Dr. Varga Zs. András JOKI201xxl Közigazgatási jog I. I 2+1 2+1 Dr. Belovics Ervin____ Dr. Frivaldszky János JOBJ203xxO Büntetőjog 3. JOJB205xxO tantárgy neve tárgyfelelős kód nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. XT st 8Z 64 5. félév Osztatlan jogász mester képzési szak bű EV EV EV EV EV tavaszi félévi meghir­ detés EV �| JOKI202xxl Közigazgatási jog II. JOKV202xxO Munkajog 2. JOEU202xxO Nemzetközi közjog 2. JOPU202xxO Pénzügyi jog 2. JOPJ204xxO Polgári jog 4. JOTO300XE3 Évfolyamdolgozat Dr. Kovács Péter Dr. Halustyik Anna Dr. Csehi Zoltán Dr. Varga Zs. András Dr. Gyulavári Tamás Dr. Belovics Ervin tárgyfelelős kollokvium 6K, lÉvf.d. o o | | kollokvium évf. dóig. jegy kollokvium kollokvium kollokvium követeim. | kredit 29 Tt 102 óra 15+2 15+2 15+2 15+2 15+2 15+2 levelező tag. óraszám ea.+gyak. 1 3+2 24 óra 3+1 2+1 2+1 3+2 nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 2+2 un | tantárgy neve ... JOBJ204xxO Büntetőjog 4. kód 6. félév Osztatlan jogász mesterképzési szak EV EV Közigazgatási jog I. Munkajog 1. Nemzetközi közjog 1. Pénzügyi jog 1. Polgári jog 3. őszi félévi meghir­ detés EV van Büntetőjog 3. előhallgatási kötelezettsé OJO * c E 1 1 1 1 65 �tantárgy neve JOKI203xxO Közigazgatási jog III. JOBJ208xxO Kriminológia JONM201xxO Nemzetközi magánjog 1. JOPE201xxO Polgári eljárásjog 1. Polgári jog 5. Dr. Tamási Erzsébet Dr. Burián László_____ Dr. Harsági Viktória Dr. Csehi Zoltán______ Dr. Gerencsér Balázs kredit o 1 o 1 in o £ O 1 *: A2011/12-es tanévtől belépő hallgatóknak Polgári jog 2. helyett Polgári jog 4. az előhallgatási kötelezettség. 2+1 3+1 25 óra 2+1 kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium 7K, 1É, 1A aláírás 12+2 12+0 12+2 12+2 12+2 105 óra | kollokvium kollokvium 12+2 12+2 2+2 2+0 követeim. tag. óraszám ea.+gyak. levelező 2+0 2+1 Dr. Szabó Marcel J 3+1 J Dr. Belovics Ervin tárgyfelelős JOKV203xxO Környezetvédelmi jog 1. Dr. Bándi Gyula JOBJ206xxO Büntető eljárásjog 1. JOEU203xxO Európajog 1. kód nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 7. félév Osztatlan jogász mester képzési szak 0+6 66 EV EV nincs Közigazgatási jog I. Közigazgatási jog II. Büntetőjog 4. Polgári jog 2. Polgári jog 2. Polgári jog 2.* tavaszi félévi meg­ hirdetés Büntetőjog 2. Polgári jog 2. előhallgatási kötele­ zettség > > > > ü- ü- W W 1 o en | �| tantárgy neve tárgyfelelős JOBJ207xxO Büntető eljárásjog 2. Dr. Belovics Ervin JOEU204xxO Európajog 2. Dr. Szabó Marcel JOKE201xxO Kereskedelmi jog 1. Dr. Csehi Zoltán JOKV204xxO Környezetvédelmi jog 2. Dr. Bándi Gyula Közigazgatási jog IV. JONM202xxO Nemzetközi magánjog 2. Dr. Burián László JOPE202xxO Polgári eljárásjog 2. Dr. Harsági Viktória JOKV206xxO Versenyjog 1. _______ Dr. Tóth Tihamér kód 2+0 2+0 1+0 21 óra 2+1 2+1 2+1 12+0 12+2 12+2 12+2 12+2 15+2 3+1 |2 + 1 levelező tag. óraszám ea.+gyak. nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 100 óra 0+9 c 1 1 0+6 8. félév kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium aláírás 7K, 1A követeim. Osztatlan jogász mesterképzési szak kredit Tt őszi félévi meghir­ detés CV EV EV CV CV CV EV előhallgatási kötelezett­ ség Büntető eljárásjog 1. Európajog 1. Polgári jog 3. Környezetvédelmi jog 1. Közigazgatási jog II. Nemzetközi magánjog 1. Polgári eljárásjog 1. Közigazgatási jog II. 1 ’sf- o 00 bez TE PC -CL<z C P(L € C 1 o X X c Cl 2 c 1 1 67 �tantárgy neve 1 1 12+0 12+0 12+0 80 óra 2+0 2+0 1 4A 60 óra 16 óra 255 kreditpont aláírás 15+0 aláírás 4+0 255 kreditpont aláírás Dr. Csehi Zoltán 15+0 15+0 aláírás 4+0 255 kreditpont o Dr. Szabó Marcel J o 4+0 o Dr. Belovics Ervin 255 kreditpont o követeim. előhallgatási köteh zettség kredit o 4+0 1 15+0 nap­ levelező pali tag. tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. 13 óra Polgári eljárásjog 1\ Kereskedelmi jog 1. Büntetőjog 2. 210 kreditpont Európajog 2. őszi félévi meghir­ detés EV EV EV EV EV van EV tavaszi előhallgatási kötele­ félévi meg­ zettség hirdetés Versenyjog 1. 15+2 2+1 2+0l kollokvium 15+0 2+0 kollokvium kollokvium kollokvium 6K, 1A kollokvium aláírás kollokvium 12+0 kredit követeim. 1 Dr. Schanda Balázs tárgyfelelős konzulens Dr. Szabó Marcel Dr. Gyulai-Schmidt Andrea Dr. Harsági Viktória Dr. Gyulavári Tamás Dr. Tóth Tihamér Dr. Vókó György tárgyfelelős Tt Alkotmányjog és közigazgatási jog JOAJ200xx0 záróvizsga előkészítő JOBJ200xx0 Büntetőjog záróvizsga előkészítő Európajog és nemzetközi közjog JOEU200xx0 záróvizsga előkészítő Polgári jog és kereskedelmi jog JOPJ200xx0 záróvizsga előkészítő kód JOPE203xx0 Polgári eljárásjog 3. JOKV205xxl TB és szociális jog JOKV207xxO Versenyjog 2. JOKE202xxO Kereskedelmi jog 2. JOBJ205xxl Büntetés-végrehajtási jog JC)TO300xD0 Diplomamunka konzultáció* JOEU205xx0 Európajog 3. tantárgy neve 1 kód levelező tag. óraszám ea.+gyak. nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 2+0 9. félév Osztatlan jogász mesterképzési szak 1 o 1 « 68 1 1 i i i i 1 1 1 �JOTO300xA0 Általános társadalomtudományi ismeretek kötelezően választható tárgycsoport tárgyai az őszi félévben: Bioetika Ft. Nyéky Kálmán JOKV301XA0 EU gazdaságtana Dr. Körösi István JOKG301xA0 Introduction to the Social Doctrine JOKV303xA0 of the Church Alessandro Caprioli Jogászi etikai problémák Dr. Zlinszky János JORJ302xA0 Joggazdaságtan Dr. Szalai Akos JOKG307xA0 Környezet és fejlődés ifj. Dr. Zlinszky János JOKV304xA0 Számvitel és menedzsment módszerek Mányó-Váróczi Violetta JOKG303xAO Menedzsment ismeretek Dr. Katona Klára JOKG308xA0 Világgazdaságtan Dr. Schlett András JOKG305xA0 JODH300xA0 Általános társadalomtudományi ismeretek kötelezően választható tárgycsoport tárgyai a tavaszi félévben: Alapvető etika Dr. Hársfai Katalin JOKJ301xA0 Értékrend és pluralizmus Dr. El Beheiri Nadja JORJ301xA0 Keresztény erkölcs és jogászi etika Dr. Zlinszky János JORJ303xA0 Környezetgazdaságtan Dr. Szalai Ákos JOKG306xA0 Környezeti etika Dr. Bándi Gyula JOKV302xA0 Statisztika Mányó-Váróczi Violetta JOKG302xA0 JOTO300xC0 Differenciált szakmai ismeretek kötelezően választható tárgycsoport őszi félévben meghirdetett tárgyai: Agrárigazgatás Dr. Mikó Zoltán JOKI302xC0 Az Új Polgári Törvénykönyv JOKE302xC0 - bevezetés és áttekintés Dr. Csehi Zoltán Bank és tőzsdejog Dr. Halustyik Anna JOPU301xC0 Európai büntetés-végrehajtási jog Dr. Vókó György JOBJ302xC0 Fogyasztóvédelmi közjog*** Dr. Tóth Tihamér JOKV301xC0 (elöhallgatási köt.: Közigazgatási jog I. és Polgári jog 3.) Közjogi korlátozások az ingatlanjogban Dr. Csapó Orsolya JOPJ303xCO Legistica Dr. Patyi Gergely JOKI 303xC0 Médiaszabályozás Dr. Koltay András JOPJ305xC0 Nemzetközi és európai büntetőjog Dr. Vókó György JOBJ301xC0 Összehasonlító közjog Dr. Schanda Balázs JOAJ301XC0 Sportjog Dr. Bérces Viktor JOPE301xC0 Szellemi alkotások és piacgazdaság Dr. Tattay Levente JOPJ306xC0 JOTO300xC0 Differenciált szakmai ismeretek kötelezően választható tárgycsoport tavaszi félévi tárgyai: A közigazgatási jog elmélete Dr. Tamás András JOKI304xC0 Állami egyházjog Dr. Schanda Balázs JOAJ302xC0 A sajtószabadság határai Dr. Koltay András JOPJ304xC0 Az Éurópai Unió magánjoga Dr. Tattay Levente JOPJ301xC0 Az ingatlanjog általános elvei Dr. Csapó Orsolya JOPJ302xC0 Kriminalisztika Dr. Sinku Pál JOBJ303xC0 Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás Dr. Horváth Éva JONM301xC0 JOTO300xB0 Jogtudományi alapozó ismeretek kötelezően választható tárgycsoport: Jogszociológia Dr. Frivaldszky János JOJB302xB0 JOJB303xB0 Összehasonlító jogi kultúrák és összehasonlító bírói gondolkodásmód Dr. Varga Csaba Politológia Dr. Frivaldszky János JAJB204xB0 Természetjog Dr. Frivaldszky János JOJB304xB0 Diplomamunka: 30 kredit 69 �70 �OSZTATLAN JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÖTELEZŐ TÁRGYAI A KATOLIKUS HIT ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Völgyesi Levente kredit: 5 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: — számonkérés: kollokvium Tantárgy tartalma: 1. Az Egyház, mint „új Izrael”; 2. A Kinyilatkoztatás és az ember természetfeletti hivatása; 3. Izrael útja Jézus Krisztushoz; 4. Jézus Krisztus, Isten országának örömhíre; 5. Az Egyház, mint meghatározott hitvallás által szerveződött közösség; 6. Az Egyház története, mint „üdvtörténet”; 7. Az Egyház liturgiá­ jának ünneplése; 8. A beavató szentségek (keresztség, bérmálás, eukarisztia); 9. A gyógyulás szentségei (gyónás, betegek kenete); 10. A közösség szolgálatának szentségei (házasság, egyházi rend); 11. A tíz parancs egyetemes normái az emberi társadalomban; 12. Az emberi személy méltósága. Tananyag: Szuromi Sz. A.: Bevezetés a katolikus hit rendszerébe. 2003. Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa. Budapest 1994; Brunori, R: A Katolikus Egyház. Alapok, személyek, intézmények. (Pázmány könyvek 2), Budapest, 2002; Erdő P.: Az egyházjog teológiája. Budapest 1995; Kereszty R.: Bevezetés az Egyház teológiájába. Budapest-Bécs 1998; Poupard, P.: A katolikus hit. (Páz­ mány könyvek 1), Budapest 2001; Rózsa H.: Bevezetés Krisztus misztériumába. Veszprém, 1994. Alkotmányjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Alkotmány és alkotmányjog jogrendszerben. Alkotmány fejlődés; az alkotmányosság alapértékei. Az államalkotó tényezők, államterület, államalkotó nép és nemzet. Nemzetiségek. Szuverenitás; a Magyar Köztársaság az Európai Unióban. Jogforrások. A jogforrások érvényessége és hatályossága. A nemzet­ közi jog és a magyar jog viszonya. Az állampolgárság. Az országos népszavazás. A választási rendsze­ rek. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere. Önkormányzati választási rendszerek. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Alkotmányjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs, Dr. Csink Lóránt kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Kormányformák. Az államfő. Az Országgyűlés megbízatása, hatáskörei. A Kormány megbízatása, tag­ jai, feladata és hatáskörei. A Kormány politikai felelőssége. Állami Számvevőszék. Alapvető jogok biz­ tosa. Az Alkotmánybíróság. A bírósági szervezet. Az ügyészi szervezet. Az önkormányzati rendszer. A különleges jogrend. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. 71 �Alkotmányjog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs, dr. Balogh Zsolt kredit: 4 félév: 4 óraszám: N:2,L:15 óratípus: előadás előhallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az alapjogvédelem fogalomrendszere, az alapjogok eredetére vonatkozó elméletek. Az alapjogok ala­ nyai és kötelezettjei, az alapjogok korlátozása, az alapjogokra vonatkozó szabályozás, az állam intéz­ ményvédelmi kötelezettsége. A nemzetközi emberi jogi egyezmények. Az élethez való jog; Az emberi méltósághoz való jog; Diszkrimináció tilalma; Lelkiismereti-és vallásszabadság; Kommunikációs alap­ jogok. Adatvédelem; Eljárási jogok; Szociális jogok; A tulajdonhoz való jog alkotmányi sajátosságai; Emberi jogok megsértésének orvoslása nemzetközi fórumok előtt. Tananyag: Schanda Balázs - Balogh Zsolt: Alkotmányjog - Alapjogok. Budapest, PPKE JAK, 2011. Államelmélet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Bevezetés a jogfogalmakba számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az Államelmélet tárgy célja, hogy átfogó képet nyújtson a modern állam fogalmára és különböző as­ pektusaira vonatkozó elméleti koncepciókról. Ily módon áttekintést ad nemcsak az általános államtan, hanem a kortárs politikai filozófia és politikatudomány eredményeiről is. Emellett a tanegység hozzájá­ rul a hallgatók jogi kultúrájának fejlesztéséhez. A tárgy tartalma: A társadalomtudományi megismerés kérdései. Az általános államtan kialakulása és fejlődése. Az önálló magyar államtudomány kialakulása és fejlődése Magyarországon (1843-1947). Az államfogalom és összetevői. Állam és társadalom. Az állam mint szervezet. Államforma és politikai rendszer. Az államhatalom korlátái. Az államhatalom erkölcsi igazolásának kérdései. Tananyag: Takács Péter - H. Szilágyi István - Fekete Balázs (szerk.): Államelmélet. Budapest, Szent István Társu­ lat, 2012. Takács Péter (szerk.): Államion. írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Budapest, Szent István Társulat, 2003. Ajánlott irodalom: Takács Péter (szerk.): Államelmélet I. Budapest, Szent István Társulat, 2007. Bevezetés a jogfogalmakba A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Péteri Zoltán, Könczöl Miklós kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás: — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tananyag mintegy kétharmad része foglalkozik a későbbi tételesjogi és a jogelméleti stúdiumok megalapozását biztosító fogalmak bemutatásával és elemzésével, körülbelül egyharmada pedig az ál­ lamelméleti, politikatudományi, alkotmányjogi és az általában vett közjogi tárgyak elsajátításához el­ engedhetetlen fogalmakat tárgyalja. Az oktatás egy tudományelméleti, illetve tudományrendszertani bevezetéssel kezdődik, amely egyúttal vázolja a természetjogi és a jogi pozitivista gondolkodás történeti hagyományait is. Ezt követi a tananyag gerincét képező jogi alapfogalmak ismertetése, majd az összeha­ sonlító jogi beveztést követően, az államtudományi alapfogalmak bemutatásával zárul. Tananyag: Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Ötödik, átdolgozott kiadás. Miskolc, Prudentia luris, 2012. Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások. Budapest, SzIT, 2003. 72 �Bevezetés a közgazdaságtanba A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását. A mikroökonómia a gazda­ ság kisebb egységeit vizsgálja. Az egyes részpiacok viselkedésével, a szereplők döntéseivel foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglalkozta­ tottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialakulásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra. Rövid elmélet-történeti áttekintés mutat rá a közgazdaság­ tudomány fejlődő jellegére, a különböző iskolák létére. Sajátos része a kurzusnak a kereszténység és a gazdasági fejlődés kapcsolatának bemutatása. Tananyag: Schlett András - Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Budapest: SzIT, 2008. Botos Katalin: Keresztény gazdaság - globális piacgazdaság. Budapest, Kairosz, 2009. Büntetés-végrehajtási jog A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Vókó György kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Büntetőjog 2. számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A büntetés-végrehajtási jogtudomány kialakulásának történetisége, és a kialakulását segítő elméletek áttekintése, a nemzetközi követelményrendszerek, elvárások ismertetése. A büntetőjogi szankciók, az eljárásjogi kényszerintézkedések, valamint más jog- és szabadságkorlátozással járó intézkedések vég­ rehajtásának, és az ezekhez kapcsolódó jogállami garanciarendszer bemutatása. A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete, annak biztosíték-rendszere. Az előadások során a hallgatók megismerkedhet­ nek a büntetés-végrehajtás aktuális problémáival, a jogalkalmazói gyakorlat sajátosságaival is. Tananyag: Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2009.; A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr.; A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet; A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló fel­ adatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet; A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (II. 13.) BM rendelet. Az előadások anyaga. Büntető eljárásjog 1. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Mihály kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l;L:12+2 előhallgatás: Büntetőj. 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A jogág fő csomópontjainak történeti és összehasonlító elemzése, a büntető eljárásjog alapelveinek rész­ letes áttekintése, ezt követően a bíróságra, az ügyészségre, a nyomozó hatóságra, továbbá a büntető­ eljárásban résztvevő személyekre vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések ismertetése. Az oktatás kiterjed a bizonyítás, valamint a személyes szabadságot korlátozó és nem korlátozó kényszerintézkedé ­ sek elemzésére is. Az oktatás részét képezi a büntetőeljárás nyomozati szakának teljes körű áttekintése, valamint a nyomozási bíró eljárására irányadó jogszabályi rendelkezések bemutatása. A hallgatók tájé­ koztatást kapnak a Kúria elvi jellegű döntéseiről. Tananyag: Belovics Ervin - Tóth Mihály (szerk.): Büntetőeljárás jog. Budapest, HVG-Orac, 2013. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény. Az előadások anyaga. 73 �Büntető eljárásjog 2. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Mihály kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l;L:12+2 előhallgatás: Büntetőelj. 1. számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: Az eljárás vádemeléssel kapcsolatos szakaszának elemzése, különös figyelemmel a vádirat tartalmi és formai kellékeire. A közvetítői eljárás, illetve a vádhalasztás bemutatása. Az első-, másod- és harmad­ fokú bírósági eljárásra irányadó szabályok részletes áttekintése. A jogorvoslat fogalma tartalmi sajátos­ ságai és fajtái. Az oktatás kiterjed a rendkívüli jogorvoslati eljárások, valamint a külön és a különleges eljárások normarendszerének az ismertetésére. A hallgatók tájékoztatást kapnak a Kúria vonatkozó elvi jellegű döntéseiről. Tananyag: Belovics Ervin - Tóth Mihály (szerk.): Büntetőeljárás jog. Budapest, HVG-Orac, 2013. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény. Az előadások anyaga. Büntetőjog 1. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Vókó György kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+gyak óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Magyar jogtörténet számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntető jogtudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlő­ dését. A büntető jogszabály tana foglalkozik a büntetőjog forrásaival, a büntetőtörvény rendszerével és szerkezetével, továbbá a büntetöjogszabály értelmezésével. A bűncselekmény tanának keretei között kerül sor a bűncselekmény jogtudomány által kidolgozott, valamint a hatályos törvény által definiált fogalmának, és a törvényi tényállás tanának ismertetésére. A félév a Büntető Törvénykönyv büntethetőségi akadályok rendszerével kapcsolatos elemzésével zárul. Ennek keretei között a hallgatók megismerkedhetnek az akadályok rendszerezésével, a büntethetőséget kizáró és a büntetőjogi felelősséget megszüntető okok jellemzőivel, illetve legjelentősebb sajátosságai­ val. Tananyag: Belovics Ervin - Gellér Balázs -Nagy Ferenc - Tóth Mihály: Büntetőjog. Általános rész. Budapest, HVG-Orac, 2012. Az új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.). Az előadások anyaga. Büntetőjog 2. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Vókó György kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+gyak óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Büntetőjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A bűncselekmény megvalósulási szakaszainak és a kapcsolódó jogkövetkezmények dogmatikai elemzé­ se, a bűncselekmény elkövetőinek részletes áttekintése, továbbá a társas bűnelkövetési alakzatok (bűn­ szövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) bemutatása. A büncselekményegység és halmazat proble­ matikájának áttekintését követően kerül sor a büntetőjogi jogkövetkezmények tanának az ismertetésére. E körben kiemelt figyelmet kapnak a büntetési rendszer elvi kérdései, és hazai sajátosságai. Részletes bemutatásra kerülnek az egyes büntetései nemek, illetve intézkedések, a büntetés kiszabására vonatko­ zó előírások, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéssel kapcsolatos törvényi szabályok. Tananyag: Belovics Ervin - Gellér Balázs -Nagy Ferenc - Tóth Mihály: Büntetőjog. Általános rész. Budapest, HVG-Orac, 2012.; Az új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.). Az előadások anyaga. 74 �Büntetőjog 3. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Busch Béla kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+gyak óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Büntetőjog 2. számonkérés: kollokvium tantárgy A Büntető Törvénykönyv Különös Részében található bűncselekmények dogmatikai elemzése. Ennek keretei között sor kerül valamennyi delictum törvényi tényállásának részletes bemutatására, mind a tárgyi oldal, mind az alanyi oldal teljes körű áttekintésére. Az előadások átfogó képet adnak a legjelentő­ sebb bűncselekmények történetiségéről, kodifikációs sajátosságairól, az Alkotmánybíróságnak a védett jogtárggyal kapcsolatos határozatairól, valamint a Kúria elvi jellegű döntéseiről is. Tananyag: Belovics Ervin - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog. Különös rész. Budapest, HVG-Orac, 2012.; Az új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.). Az előadások anyaga. Büntetőjog 4. A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Busch Béla kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás+gyak óraszám: N:2+2;L:15+2 előhallgatás: Büntetőjog 3. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Büntető Törvénykönyv Különös Részében megtalálható bűncselekmények dogmatikai elemzése. Ennek keretei között sor kerül valamennyi delictum törvényi tényállásának részletes bemutatására mind a tárgyi oldal, mind az alanyi oldal teljes körű áttekintésére. Az előadások átfogó képet adnak a legje­ lentősebb bűncselekmények történetiségéről, kodifikációs sajátosságairól, az Alkotmánybíróságnak a védett jogtárggyal kapcsolatos határozatairól, valamint a Kúria elvi jellegű döntéseiről is. Tananyag: Belovics Ervin - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog. Különös rész. Budapest, HVG-Orac, 2012.; Az új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.). Az előadások anyaga. Egyetemes állam- és jogtörténet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Benjáminné Dr. Szigeti Magdolna kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás+gyak óraszám: N:3+l;L:15+2 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az egyetemes állam- és jogfejlődést tekinti át az ókori államok kialakulásától az 1789-ben kitört Nagy Francia Forradalomig. Érinti az ókori görög, az egyiptomi, a héber állam- és jogfejlődést, valamint a távol keleti államokat. A középkor és a koraújkor tekintetében megtárgyaljuk a nagyobb eu­ rópai régiókat, így az angol, a francia, német, valamint a szláv állam- és jogfejlődését. Végül érintjük a modern állam- és jogrendszer kialakulásának fontosabb jegyeit, valamint Anglia kapcsán a korai polgári átalakulás jellegzetességeit. Tananyag: Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténelem. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2011.; Ajánlott irodalom: Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003.; Jany János: A klasszikus iszlám jog. (Egy jogi kultúra természetrajza) Budapest,Gondolat, 2006.; Sáry Pál: Bűnvádi eljárások az Újszövetségben. Budapest, SzIT, 2003. (második, átdolgozott kiadás) 75 �Egyetemes állam- és jogtörténet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Benjáminné Dr. Szigeti Magdolna kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l;L:15+2 előhallgatás: Egyetemes jt. 1 számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az egyetemes állam- és jogfejlődést tekinti át az 1789-es Nagy Francia Forradalomtól a keleti blokk XX. század végi felbomlásáig. Érinti az Egyesült Államok Alkotmányának létrejöttét és fejlő­ dését. Európán belül tárgyalja a polgári átalakulás folyamatát. Ennek keretében áttekinti a francia és a német állam- és jogfejlődést, érinti Angliát, Itáliát és Skandináviát, valamint a szláv államokat és Balkán más államait. Tananyag: Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténelem. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2011.; Ajánlott irodalom: Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003.; Európajog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: 4 félév: 7 óra típus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l ;L:12+2 előhallgatás: Polgári jog 2. Számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy részletesen foglalkozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szer­ vezeti működésével, valamint az európajog elveivel, jogforrásaival és alapvető elveivel. Szintén tárgya­ lásra kerül az alapvető jogok és alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során. Tananyag: Előadásokon elhangzottak. Szabó Marcel - Láncos Petra Lea - Gyeney Laura (szerk.): Az Európai Unió jogi fundamentumai. Bu­ dapest, Szent István Társulat, 2012. Osztovits András (szerk.): EU-jog. HVG-Orac, 2012. Ajánlott irodalom: Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban. Budapest, HVG-Orac, 2010. Várnay Ernő - Papp Mónika: Az Európai Unió joga. Budapest, Complex, 2010. Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1+2., Budapest, Complex, 2008., Válogatott tanulmányok Jeney Petra - Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, Complex, 2007. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Nyolcadik átdolgozott kiadás. Budapest,: HVG-Orac, 2011. Európajog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: 4 félév: 8 óratípus: ea.+gyak. óraszám: N:2+l ;L:12+2 előhallgatás: Európajog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatók részletes és átfogó képet kapjanak az Európai Unió működéséről. En­ nek során a hallgatók a belső piac jogával ismerkedhetnek meg részletesen, különös figyelemmel annak kiterjedt esetjogára. Tananyag: Előadásokon elhangzottak. Szabó Marcel - Láncos Petra Lea - Gyeney Laura (szerk.): Az Európai Unió jogi fundamentumai. Bu­ dapest, Szent István Társulat, 2012. Ajánlott irodalom: Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban. Budapest, HVG-Orac, 2010. Várnay Ernő - Papp Mónika: Az Európai Unió joga. Budapest, Complex, 2010. 76 �Európajog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gyeney Laura kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás: Európajog 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az Európajog 3. tárgy a tanév első felében az Európai Unió nagyvilágban betöltött szerepére fókuszál. A gazdasági óriás a világpolitikában már nem csak törpeként van jelen. Az EU-nak a nemzetközi szín­ téren való egyre erőteljesebb jelenlétét mutatja be a közös kereskedelempolitikára, fejlesztési politikára valamint az Unió kül- és biztonságpolitikai területeire, mint az EU nemzetközi tevékenységéhez kötődő legfontosabb politikákra koncentráló előadásblokk. A fentiekhez kapcsolódóan kerül kifejtésre hazánk uniós csatlakozása, az út a csatlakozásig, ill. a tagságból fakadó kötelezettségeink. A félév során a szak­ politikák közül az Unió agrárpolitikáját, környezetvédelmi politikáját, bevándorlás, ill. integrációs po­ litikáját, végül annak regionálispolitikáját tárgyaljuk bővebben. A félév utolsó blokkja az Európai Unió kulturális vonatkozásaival foglalkozik. Ezen előadások során elsőként az Unió kultúrpolitikájára, illetve nyelvi politikájára, majd a család integrációs jogban betöltött szerepére, végül, de nem utolsósorban az EU és a keresztény egyházak kapcsolatára térünk majd ki részletesen. Tananyag: Előadásokon elhangzottak. Szabó Marcel - Gyeney Laura - Láncos Petra Lea (szerk.): Bevezetés az Európai Unió egyes politikáiba. Budapest, Szent István Társulat, 2011. Informatika gyakorlat A tárgyat oktató szervezeti egység: Informatikai Oktatási Csoport A tantárgy oktatója: Groma Sarolt kredit: 3 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:6 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az egyetemi tanulmányokhoz és a jogi munkakörhöz nélkülözhetetlen informatikai alapismeretek elsa­ játítása, az informatikai kultúra terjesztése, számítástechnikai eszközök használatához szükséges gya­ korlatijártasság közvetítése, valamint az ECDL követelményszint megfelelő részeinek teljesítése. Hálózatok, hálózattípusok, protokollok, TCP/IP. Szolgáltatások, szerver/kliens kapcsolat.. Információ és kommunikáció: információáramlás, elektronikus levelezés, levelező rendszerek, levelezőlisták. A CompLex Jogtár használata. Prezentáció és grafika: kép, képszerkesztés, MS PowerPoint. Az adatbá­ zis kezelés alapelemei: alapfogalmak, adatbázis létrehozása, lekérdezések, űrlapok, jelentések készíté­ se. Fontos jogi adatbázisok. A matematikai logikai alapjai. Szűrési feltételek megfogalmazása adathal­ mazon. Szűrések, leválogatások. Rendezés. Szövegszerkesztés. A szövegkezelés története, tipográfiai alapfogalmak. Szövegszerkesztés számítógéppel. A kiadványszerkesztés kérdései. Az MsWord szöveg­ szerkesztő kezelése. Táblázatkezelés (MsExcel), adattáblák kezelése, diagramok. Alapvető függvények használata adathalmazokon. Internet. A web, mint a legelterjedtebb internetes szolgáltatás. Kapcsolatok az informatikában (hypertext, adatkapcsolatok, konverzió) Tananyag: Groma Sarolt: Informatika jogász hallgatóknak. Budapest, Pázmány Press, 2012. Jogelmélet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2; L:15 előhallgatás: Bevezetés a jogfogalmakba számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az arisztotelészi rétorika és a görög jogi gondolkodás. A római jogi örökség: a jog mint a „jó és a mél­ tányos művészete”. A római jogászok dialektikájától a modern jogrendszerekig. A glosszátorok és a kommentátorok jogászi érvelése. Örök törvény, természeti törvény és pozitív jog Aquinói Szent Tamás gondolati rendszerében - tomista perspektívában. Természetjog és természetes jogok William Ockham jogfilozófiájában. Luther Márton törvénykoncepciója, valamint a protestantizmus és a (természet)jogellenesség kérdése. Természeti törvény és pozitív törvény a kálvini tanrendszerben az isteni szuverenitás és az antropológia feszültségében. A modern axiomatikus rendszer-központú természetjog atyja: Hugo Grotius. Thomas Hobbes jog- és államtana. John Locke: a kormányzat a tulajdonjog biztosítására jött létre megbízási szerződéssel. A kodifikáció elméletben és gyakorlatban a leibnizi genezistől az egzegézis hanyatlásáig. A klasszikus analitika: Jeremy Bentham és John Austin. Johann Gottlieb Fichte: a jog 77 �kölcsönös elismerő viszony vagy a tulajdonosok egyezsége? A történeti jogi iskola. Rudolf von Jhering: A juriszprudencia mint tudomány. Tananyag: Frivaldszky János (szerk.): A jogi gondolkodás történetének mérföldkövei. Második kiadás. Budapest, SzIT, 2013. Jogelmélet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l ; L:15+2 előhallgatás: Jogelmélet 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A jog, a jogtudomány és a jogi érvelés a klasszikusok nyomán. A legalapvetőbb emberi jogok jogfilozó­ fiai megalapozása: a jogalanyiság elismeréséhez, az élethez és az emberi méltósághoz való jog. Emberi személy, jogalanyiság, jogképesség, a méhmagzat jogi státusa. Alapvető természetjogi intézmények: házasság és család. Jog, jogosultság, erőszak: Jhering és Kelsen koncepciói és azok kritikája. Az emberi jogok természetjogi megalapozásának kortárs problémái. Természettől a természetjogig. Természetjog és jogszociológia. A „dolog természete”. A jog és az erkölcs viszonya a tomista eszmerendszerben. Jog a személyközi (polgári) viszonyokban. Hans Kelsen természetjog-kritikájának cáfolata. Herbert Hart jogelméletének értékelése. A demokratikus kormányzat és a jogalkotás természetjogi kötöttségei: felha­ talmazás, érvénytelenség, ellenállás és a lelkiismereti kifogás intézménye. Tananyag: Frivaldszky János: A jogfilozófia alapvető kérdései és elemei. Második kiadás. Budapest, SzIT, 2013. Kánonjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Péter (Napp.), dr. Lefkánits Györy (Lev.) kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás: A katolikus hit alapjai számonkérés: kollokvium Tantárgy tartalma: Ma Magyarországon egyedül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Karán fo­ lyik kánonjogi oktatás kötelező előadások keretében. Ennek során a joghallgatók megismerkedhetnek a katolikus Egyház jogával, egy olyan vallási alapú jogrendszerrel, amely mind eredetében, mind szer­ kezetében és felépítésében eltér az állam alkotta jogrendtől. A kánonjog oktatása több szempontból is fontos feladat egy katolikus egyetem jogi karán. Egyrészt a hallgatók megismerhetik általa annak az egyházi valóságnak a jogi alapjait és kereteit, amelyben élnek. Másrészt mint joghallgatók egy sajátos, a kontinentális és az angolszász jogi rendszertől is jelentősen különböző jogrend lényeges területeit te­ kinthetik át, és ezzel egy egészen gazdag jogkép alakulhat ki bennük. Munkánk célja, hogy a kánonjog oktatásának első lépéseként a katolikus egyházjog teljes szabályozási területének vázlatát nyújtva alapot teremtsünk a további részletes tanulmányokhoz. Tananyag: Ferenczy-Kállay: Egyházjogi alapismeretek. 2000. vagy Erdő P.: Egyházjog, Budapest 1992.; Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Juris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magya­ rázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Budapest, SzIT, 1997. Ajánlott irodalom: Erdő P.: Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben. Budapestl995. Erdő P.: Az egy­ házjogforrásai - történeti bevezetés. Budapest, 1998. Erdő P.: Egyházjogi alapismeretek (2. átdolgozott kiadás). Budapest 1996. Erdő P.: Az ókeresztény kor egyházfegyelme (az első négy században). (Ókeresztény írók V), Budapest 1983. Andrés, D. J.: Szerzetesjog (Magyarázat az Egyházi Törvénykönyv 573-746. kánonjához). Budapest, 1999. Kuminetz G.: Az egyházi vagyonjog alapjai, Veszpréml995. Kuminetz G.: Az anyagi javak hierarchiája a hatályos egyházi jog tükrében. Kánonjog 1-2. 1999. Schanda B.: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban. Kánonjog 1-2. 1999. Schanda B.: Az Apostoli Szentszék a nemzetközi jogban. Jogtudományi Közlöny, 1999/ 8. Szabó P.: Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint. Kánonjog 1-2. 1999. Szabó P.: Keleti Kódex (CCEO), keleti kánonjogtudomány, valamint azok vonatkozásai a magyar görög katolikus egyház fegyelmi rendjére. Athanasiana 7 Nyíregyháza (1998) 78 �Kánonjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Péter (Napp.), dr. Lefkánits Györy (Lev.) kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás: Kánonjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: 1. A krisztushívők 2. A klerikusok (képzése, inkardinációja, kötelességei és jogai) 3. A krisztushívők társulásai 4. A pápa és a püspökök testületé, mint az egyház legfőbb hatósága 5. A püspöki szinódus, a bíborosok 6. A római kúria, a pápai követek 7. A részegyházak és a püspökök 8. A megyéspüspök 9. A koadjutorok és a segédpüspök, a részegyházak csoportjai 10. A részleges zsinatok, a püspöki konferen­ ciák, egyházmegyei zsinat 11. Az egyházmegyei hivatal, tanácsadó testületek az egyházmegyében 12. A plébánia, plébánosok, esperesek, a templomigazgató, a lelkészek. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, (157-303.) Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Juris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magya­ rázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Budapest, SzIT, 1997. Ajánlott irodalom Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex Juris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magyará­ zattal. (szerk., ford, és a magyarázatot írta Erdő P.) Budapest 1986. A II. Vatikáni Zsinat tanítása. Budapest, SzIT, 1975. Erdő P.: Egyházjog. Budapest 1992. Erdő P: Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben. Budapest, 1995. Erdő P.: Egyházjogi alapismeretek. (2. átdolgozott kiadás) Budapest 1996. Schanda B.: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban. Kánonjog 1-2. 1999. Schanda B.: Az Apostoli Szentszék a nemzetközi jogban. Jogtudományi Közlöny, 1999/ 8. Szabó P.: Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint. Kánonjog 1-2. 1999. Kánonjog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin (Napp.), dr.Lefkánits György (Lev.) kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás: Kánonjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kánonjogi tanulmányok utolsó félévében a hallgatók házasságjogot tanulnak. Ennek keretében megis­ merkednek a katolikus házasság fogalmával, a házasság főbb tulajdonságaival és a házasság különböző elnevezéseivel. A házasságjog tanítása követi a házasságjognak azt a struktúráját, ami már a klasszikus kánonjog idejében kialakult. Ez a hármas tagolódás: a házasságot létrehozó beleegyezés, a házasság megkötésének formája és a házassági akadályok. Ehhez a három nagy kérdéskörhöz kapcsolódik a há­ zasságok utólagos rendezése keretében a házasság felbontásának kivételes lehetősége, a szeparáció, va­ gyis a házasfelek különválása a kötelék fennmaradásával, valamint az utólagos érvényesítés az egyszerű érvényesítés és a gyökeres orvoslás. A házasságjog tanítása - a vegyes házasságok miatt - rendszerint mind a katolikus mind a nem katolikus hallgatók érdeklődésére számot tart. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex luris Canonici hivatalos latin szövege magyarfordítással és magya­ rázattal. (Szerk., ford, és a magyarázatokat írta Erdő Péter) Budapest, SzIT, 1997. dr. Hársfai Katalin által készített jegyzet. Ajánlott irodalom O- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Budapest 1999. Ali. Vatikáni Zsinat tanítása. Budapest, 1986. II. János Pál pápa: Férfi és Nő. Elmélkedések a Teremtés könyve alapján. Bécs-Budapest, é. n. Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács, II. Ökumenikus Direktórium, (Római Dokumentumok IV) Budapest, 1996 . Magzatvédő Társaság: A szexualitás és a szexuális felvilágosítás a katolikus egyház szemével. (Családi Iránytű 4.) Budapest, 1990. Az emberi személy tisztelete az új egyházi házasságjogban. Vigilia AJ (1982) 436-439. Mikor érvényteleníti a házasságot „a terhek vállalására való képtelenség”. In Teológia 19 (1985) 251-255. Újítások az egyházi perjogban, Budapest 1985, IV + 22 pp. Magyar egyházjogi népszokások - az offerálás. In Mert ezt Isten hagyta. Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Budapest, 1986, 252-274. A házasságrendezés lehetőségei, in AAVV, Személy, házasság és család. Róma 1988,175-223. A házasság érdekében folyó perek a középkori Magyarországon. In Egyházak a változó világban. A nem­ 79 �zetközi egyháztörténeti konferencia előadásai, Esztergom 1991. május 29-31, ed. Bárdos I.-Beke M., [Esz­ tergom, 1992], 191-194. A valláskülönbség házassági akadálya a kánonjogban. Szombat 8/2 (1996) 26-28. I matrimoni misti nella loro evoluzione storica. (La disparitá di culto), in AAVV, I matrimoni misti (Studi giuridici 47), Cittá del Vaticano 1998, 11-22. Kereskedelmi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán kredit: 3 félév: 8 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l ;L:15+2 előhallgatás: Polgárijog 3. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Kereskedelmi jogi alapfogalmak. A polgári jogi és a kereskedelmi szerződések viszonya és elhatárolhatósága. A kereskedelmi szerződések jellemzői. Az új Ptk kereskedelmi jogi jellegéről. A kereskedelmi jog rendszertani elhelyezése. Alanyok és a képviselet különös szabályai. Bizományi szerződés és egyéb speciális képviseleti formák. A kereskedelmi jellegű speciális adásvételek, vállalkozások vásárlása. Vállalkozási szerződés és altípusai (fővállalkozás, tervezési szerződés, építési szerződés, szerelési szerződés). Helyiség- és üzlet bérlet. Franchise és faktoring, lízing, koncessziós szerződés. A fizetések joga, fizetési módozatok. Pénzügyi szerződések (bankhitel és bankkölcsön, be­ fektetési szerződések.) Értékpapírjogi alapfogalmak, értékpapír típusok. Váltó, csekk. Közraktári ügy­ let, közraktári jegy alapfogalmak. Fogyasztóvédelem I. Fogyasztóvédelem II. Fogyasztóvédelem III. Nemzetközi kereskedelmi jog és magyar kereskedelmi jog; kapcsolatok az adójoggal, számvitellel és nemzetközi magánjoggal. Tananyag: Csak a kijelölt részek az alábbi könyvekből: Papp Tekla (szerk.): Atipikus szerződések. Szeged, 2011. Ajánlott irodalom: Miskolczi-Bodnár Péter - Sándor István: A fogyasztóvédelmi jog magyar szabályozása. Budapest, 2011.; Szécsényi László: Értékpapírjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2002. Fazekas Judit: Magyar fogyasztóvédelmi jog. Budapest, Complex, 2007., ill. újabb kiadás; Kereskedelmi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán kredit: 3 félév: 9 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l ;L:15+2 előhallgatás: Kerjog. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Magyar társasági jog európai kitekintéssel, a csőd- és felszámolási jog alapjaival. Magyar társasági jog és európai társasági jog. Jogforrások. A magyar társasági jog alapelvei. A magyar társasági jog történe­ tének korszakai, szabályozása 1988-tól napjainkig. A magyar társasági formák főbb jellemzői, csopor­ tosításuk. Európai társasági jogi formák. A gazdasági társaságok alapítása, vagyona. A cégbejegyzés, a cégnyilvántartás, a törvényességi felügyeleti eljárás. A gazdasági társaságok szervei és szervezete (legfőbb szerv, vezető tisztviselők, felügyelőbizottság). A könyvvizsgáló és felelőssége. A társasági ha­ tározatok bírósági felülvizsgálata. Kizárás. Kisebbségi jogok, hitelezővédelem, tőkésítési kötelezettség. Személyegyesítő társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság). Korlátolt felelősségű társaság (ala­ pítás, a társaság vagyona, a társaság és a tagok közötti jogviszonyok, az üzletrész; szervezet és belső működés, a társasági szerződés módosítása, tőkeváltozások, megszűnés, egyszemélyes kft.). Részvény­ társaság (általános szabályok, a részvény, a részvénytársaság alapítása, a részvényesek jogállása, a tár­ saság vagyona, és annak védelme; szervezetrendszer, tőkeváltozások, megszűnés, az átalakulás különös szabályai, egyszemélyes rt.). Egyesülés. Az európai társasági formák (az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság; európai-limited tervezete). A gazdasági társaságok jogutódlással és jogutód nélküli megszűnése. Végelszámolás. A csőd- és felszámolási jog általános jellemzői, fogalmi elhatárolá­ suk. A felszámolási eljárás (megindítása, feltételei, a felszámoló jogállása, egyezség, vagyonfelosztás). A társasági jog nemzetközi vetületei, európai nemzetközi társasági jog és kollíziós jogi vonatkozások - kitekintés. A magyar nonprofit jog alapjai. Tananyag: Vékás Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, Complex Kiadó Kft., 2013. 80 �Környezetvédelmi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 0 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: Közigazgatási jog 1. számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Bevezetés, a környezetjog története, sajátosságai. A környezetjog elvei. A környezethez való jog. A kör­ nyezetjog szabályozási módszerei. Az EU környezetjogi szabályozás története. Elsődleges jogi alapok. Környezetvédelmi akcióprogramok. Általános jogelvek szerepe. A másodlagos jog és a hazai környe­ zetjog intézményének rendje. Értelmezést segítő eszközök. Tervezési szabályok. Megelőzést szolgáló eszközök, különösen a környezetvédelmi engedélyezés, a környezeti hatásvizsgálat, az egységes környe­ zethasználati engedély, a környezetvédelmi felülvizsgálat. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011. Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor - Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest, KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008. Környezet védelmi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: Környezetvédelmi jog 1. Számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatás közvetlen beavatkozása. Ellenőrzés. Gazdasági eszközök. Önszabályozási eszközök. A felelősségi rendszer és annak egyes elemei (közigazgatási, polgári, büntető felelősség). A környezetvéde­ lem szervezetrendszerének alapjai. A nemzetközi környezetjog története, forrásai, elvei és egyes szabá­ lyozási területei. A településrendezés és földvédelem a hazai jogban. Egyes jogterületek összehasonlító elemzése: vízvédelem, vízgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, természetvédelem (különös tekintettel a Natura 2000 rendszerre), zaj szabályozás, hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok, ipari baleseti koc­ kázatok, GMO szabályozás. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011. Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor-Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest, KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008. Közigazgatási jog I. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: Egy.jt.2., Magy. alk.tört. * számonkérés: kollokvium * A 2011/12-es tanévtől belépő hallgatóknak az előhallgatási kötelezettség Egyetemes jogtörténet 2. helyett Alkotmányjog 2. A tantárgy tartalma: A tantárgy a közigazgatási jogi tanulmányok bevezető féléve. Célja a közigazgatási jog alapvető ismere­ teinek - a közigazgatás és a közigazgatási jog fogalma, működése, jogszabályi alapok, szervezet - rend­ szerezett bemutatása az alkotmányjog keretei között (Általános közigazgatási jog). Tananyag: Patyi Ándrás - Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012. A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: Magyarország Alaptörvénye; A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény; A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény; Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény; A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 1-18. §; A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakí81 �tásával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény l-20.§ Közigazgatási jog II. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András_ kredit: 4 félév: 6. óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+2; L:15+2 előhallgatás: Közigazgatási jog. I. számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú­ lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és a polgári- és büntető eljárásjoggal összehasonlítva. Tananyag: Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012. A hatályos jogszabályok, különösen: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabálya­ iról szóló - módosított - 2004. évi CXL. törvény; A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete. Közigazgatási jog III. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs kredit: 4 félév: 7. óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+2;L:15+2 előhallgatás: Közigazgatási jog. II. számonkérés: kollokvium Á tantárgy tartalma: A tantárgy a közigazgatás által elérni kívánt közcélokat és közfeladatokat meghatározó tételes anyagi közigazgatási jog legfontosabb területeit, illetve a szabáysértési anyagi és eljárásjogot mutatja be. Az anyagi jog tananyaga nem fedi le a közigazgatás teljes területét, de segítségével megérthetővé válnak a joggyakorlat során felmerülő nem érintett kérdések is. Tananyag: Bencsik András (szerk.): Közigazgatásijog-Különös rész. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus,2012., Kiss Norbert - Papp László: Szabálysértési jog. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008. A tananyagot az első előadáson közli az oktató. A hatályos jogszabályok és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: A szabálysértésekről, a sza­ bálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény Közigazgatási jog IV. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Közigazgatási jog II. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az Európai Unió és a tagállamok közigazgatási rendszerei, a közigazgatási harmonizáció jelentéstartal­ ma az Unióban, az Európai Közigazgatási Térség fogalmának kialakulása, értelmezési tartományai, az európai közigazgatási alapelvek, a kooperatív hierarchia modellje az uniós közigazgatásban, az európai közigazgatás cselekmény-struktúrája, a szuverenitás és az Unió kapcsolata, a szuverenitás megválto­ zott jelentéstartalma és ennek közigazgatási aspektusai, az uniós közigazgatási koordináció általános fogalma és intézményi-eljárási modelljei, és fejlődéstörténete Magyarországon, a csatlakozási folyamat kezdetétől a hazai közigazgatás uniós feladatai ágazati áttekintésben. Tananyag: Az előadások anyaga (új tananyag összeállítása folyamatban) Patyi András: 16. fejezet, Az eljárásjogi szabályozás és kodifikáció európai áttekintése (összehason­ lító közigazgatási eljárásjog. In: Patyi András (szerk.): Közigazgatási jógii. Budapest-Pécs, DialógCampus, 2006., a Tanszék honlapján elektronikus változatban elérhető. Ajánlott irodalom: Szamel Katalin - Balázs István - Gajduschek György - Kői Gyula (szerk.): Az Európai Unió tagálla­ mainak közigazgatása. Budapest, Complex, 2011. Torma András: Európai közigazgatás Régiók és önkormányzatok Bp.: Virtuóz 2001. Józsa Zoltán: Az Európai Közigazgatási Tér összefüggéseiről. Magyar Közigazgatás 2003/12. 723. Lőrincz Lajos: Európai integráció-magyar közigazgatás. Magyar Közigazgatás 1998/7. 402. 82 �Kriminológia A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Tamási Erzsébet kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Büntetőjog 4. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kriminológia tudományának létrejöttével kapcsolatos iskolák és elméletek áttekintése. A bűnözés léte­ zésének és kialakulásának okaival, továbbá a bűnözés-megelőzéssel kapcsolatos gondolatok ismertetése. A deviancia fogalma, a devianciák részletes bemutatása (szexuális devianciáktól a társadalmi devianci­ áig, a hajléktalanság, munkanélküliség kriminogén vonásai). Az oktatás kiterjed a családon belüli erő­ szak okainak és megjelenési formáinak, a szervezett bűnözés legjelentősebb sajátosságainak, valamint az alkoholizmus és a kábítószer-probléma, illetve ezek, bűnözésre gyakorolt hatásának a bemutatására is. Az előadások részletesen foglalkoznak a gyermek- es fiatalkori bűnözés jellemzőivel, továbbá a ne­ mek és a bűnözés összefüggéseivel, és a bűnüldözés működési modelljeivel. Tananyag: Az előadások anyaga. Gönczöl Katalin - Kerezsi Klára - Körinek László - Lévay Miklós: Kriminológia-Szakkriminológia. Budapest, CompLex, 2006. Az előadások anyaga. Latin A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tantárgy oktatója: Dzsida Orsolya és megbízott oktatók kredit: 3 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:4, L:9 előhallgatás: — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A latin nyelv kiejtése, a jogi latin alapvető szó- és kifejezéskészlete, a római jog legfontosabb alapelvei (regulái), és az ezek megértéséhez szükséges nyelvtani alapismeretek elsajátítása. Tananyag: Bánóczi Rozália — Rihmer Zoltán: Latin nyelvkönyv joghallgatók számára. Budapest, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, 2005. Magyar alkotmánytörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István, Dr. Horváth Attila kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l ;L:15+2 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar alkotmányfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rendszerváltásig. Ennek körében vizsgálja az államfői intézményt, az országgyűlés kialakulását és fejlődését, valamint a he­ lyi közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervezeti felépítését és működését. A tárgy államtudományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar államszervezet milyen történelmi gyökerekből alakult ki, illetőleg érinti a szocialista időszakban bekövetkezett torzulá­ sokat is. A tárgy részét képezi még a rendi kor társadalmi tagozódásának, illetőleg a polgári átalakulással kialakuló állampolgári szabadságjogoknak a vizsgálata. Tananyag: Magyar alkotmánytörténet, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: A magyarjogtörténet forrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2005.; Horváth Attila - Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest, Rejtjel, 1999.; Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest, Rejtjel, 2000. 83 �Magyar jogtörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István, Dr. Horváth Attila kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l ; L:15+2 előhallgatás: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar jogfejlődést tekinti át az államalapítástólaz 1990-ésrendszérváltásig. Ennek körében érinti a büntetőjog, a magánjog és az eljárásjog fejlődését. Különös súlyt fektet a XVIII. században elin­ duló kodifikációs folyamatok bemutatására, s ezek végeredményére az 1878-ban megszületett Büntető Törvénykönyvre, az 1896-os Bűnvádi Perrendtartásra, illetőleg az 1911-es Polgári Perrendtartásra. A tárgy jogtudományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai ma­ gyarjogrendszer milyen történelmi gyökerekből alakult ki. A tárgy kitér még a magyar jogfejlődésnek a szocialista időszakban bekövetkezett torzulásaira is Kötelező Tananyag: Magyarjogtörténet (szerk: Mezey Barna) 4. átdolgozott kiadás Budapest, Osiris, 2007. Ajánlott irodalom: Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai. Budapest, Gondolat, 2006.; Béli Gábor: Magyarjogtörténet. A tradicionális jog. Budapest-Pécs, 1999, 2000.; (további kiadásai) ; A magyar jogtörténet forrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2005.; Horváth Attila - Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest, Rejtjel, 1999.; Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest, Rejtjel, 2000. Munkajog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gyulavári Tamás, Dr. Hős Nikolett kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+1;L:12 előhallgatás: Polgjog. 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Szűkebb értelemben véve a munkajog két nagy részre, egyéni és kollektív munkajogra osztható. A Munkajog 1. tárgy keretében először az egyéni munkajogi szabályok közül a következő témakörökkel foglalkozunk részletesen: alapvető munkajogi fogalmak (munkáltató, munkavállaló, munkaviszony); a munkajog jogforrási rendszere; általános rendelkezések, munkaviszony létesítésére és módosítására, a munkajogi jogutódlásra és a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó szabályok. Ezek mellett részletesen bemutatjuk a kollektív munkajog jogintézményeit, így szó lesz a szakszervezetekről, az üzemi tanácsokról és a kollektív megállapodásokról. Tananyag: Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, Eötvös, 2012. Munkajog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr.Gyulavári Tamás, Dr. Hős Nikolett kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l; L:15+2 előhallgatás: Munkajog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A második félévben az individuális munkajog szabályainak részletes ismertetését folytatjuk. Bemutat­ juk a munkáltató és munkavállaló kötelezettségeire, munkaidőre, munkabérre, atipikus munkaviszony­ okra, fegyelmi felelősségre, munkavállalói és munkáltatói kárfelelősségre vonatkozó munkajogi rendel­ kezéseket. Végül a közalkalmazotti, köztiszviselői és kormánytisztviselői jogviszonyok sajátosságait, eltérő munkajogi szabályait ismertetjük. Tananyag: Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, Eötvös, 2012. 84 �Nemzetközi közjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l;L:15+2 előhallgatás: Egy.jt.2., Magy.jt. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi közjog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem kizárólag majdani diplo­ maták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értelmeznie: tehát meg kell tudni állapítani a magyar államot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jog­ forrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével össze­ függő problematika különös hangsúlyt kap. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest, SzIT, 1999. (vagy újabb); Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc: Bíbor, 2002.; Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc: Bíbor, 2000 Nemzetközi közjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l;L:15+2 előhallgatás: Nemzetközi közj. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi jog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - ott­ honosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem diplomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, biró, ügyész, ügyvédjogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értelmeznie: tehát meg kell tudni állapítani a magyar államot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös súlyt kap. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest, SzIT, 1999. (vagy újabb); Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc, Bíbor, 2002.; Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc, Bíbor, 2000 Nemzetközi magánjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:12+2 előhallgatás: Polgjog. 2. ,Nemz.mj.gy. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Nemzetközi magánjog 1. tárgy keretében a hallgatók megismerkednek azokkal a belső jogi, közösségi jogi és nemzetközi egyezményeken alapuló szabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy a több állam jogához kapcsolódó magánjogi (polgári jogi, családi jogi és munkajogi) jogviszonyokban melyik állam bíróságának, hatóságának van jogosultsága eljárni, mikor van a magyar bíróságoknak, hatóságoknak eljárásijogosultságuk, és az ilyen ügyek elbírálása során milyen szabályok alapján kell meghatározni az alkalmazandó anyagi jogot. Ismertetésre kerülnek a hazai eljárási szabályoktól való eltérések, továbbá azok a szabályok is, amelyek a külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkoznak és meg­ határozzák, hogy a külföldi ítéleteket Magyarországon milyen feltételek esetén kell elismerni, illetve végrehajtani. Tananyag: Mádl Ferenc - Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog - Nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga. Budapest, ELTE Eötvös, 2012. Nemzetközi magánjog - jogszabály- és jogesetgyűjtemény. (Főszerk.: Szabó Sarolta, társszerk.: Raffai Katalin.) Budapest, Pázmány Press, 2013. 85 �Jogszabályok: 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról; Egyezmény a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (1980), kihirdette a 2006. évi XXVIII. törvény Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma I.); Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007 Rendelete a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkal­ mazandó jogról (Róma II.); A Tanács 4/2009/EK Rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről A tanács 1259/2010/EU Rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkal­ mazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról Ajánlott irodalom: Palásti Gábor - Vörös Imre (szerk.): Európai kollíziós kötelmi jog - A szerződésekre és a szerződésen kívüli jogviszonyokra alaklmazandó európai jog. Budapest, Krim Bt., 2009 Nemzetközi magánjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:12+2 előhallgatás: Nemz.mj. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Nemzetközi magánjog 2. tárgy keretében áttekintést nyernek a hallgatók arról a részben nemzetközi egyezményeken, részben a hazai jogforrásokon nyugvó szabályrendszerről, amely a társaságok, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban részt vevő egyéb szereplők mozgásterét határozza meg a világpia­ con. Ismertetésre kerülnek a jogalanyokra, valamint az általuk folytatott különböző gazdasági tevékeny­ ségekre vonatkozó jogszabályok, nemzetközi egyezmények és egyéb jogforrások (nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga). Sor kerül a nemzetközi kereskedelemben nagy jelentőséggel bíró ügylettípusokra, szerződésekre vonatkozó legfontosabb anyagi jogi szabályok ismertetésére is (nemzetközi adásvétel, vállalkozási szerződések, licencia ügyletek, lízing, megbízási típusú szerződések, nemzetközi fuvaro­ zás, nemzetközi fizetési ügyletek szabályai). Tananyag: Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (8. javított és bővített kiadás) Budapest, SzIT, 2011., és a tankönyv függelékében megjelölt jogszabályok és nemzetközi egyezmények, valamint az előadások anyaga. Főbb jogszabály: Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló Egyez­ ménye (1980), kihirdette: 1987. évi 20. tvr. Ajánlott irodalom: Mádl Ferenc - Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog - Nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga. Budapest, ELTE Eötvös, 2012. Vörös Imre: Nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga. Budapest, Krim Bt., 2005. Raffai Katalin (szerk.): A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga a XXI. században. Tanulmányok Bánrévy Gábor tiszteletére. Budapest, Pázmány Press, 2011. Pénzügyi ismeretek és gazdaságpolitika A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára, Dr. Schlett András kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:4, L:15 előhallgatás: Bevez. a közgazdaságtanba számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a gazdaságpolitikai ismeretek megalapozását szolgálja. Annak érdekében, hogy megismerjük a társadalompolitika és gazdaságpolitika kapcsolatát, a gazdaság- és pénzügypolitika ágazatait, meg­ ismerkedünk az önkéntes és kötelező nemzetgazdasági újraelosztás kulcsfogalmaival, európai és ma­ gyarországi gyakorlatával. Megismerjük a pénzügyi közvetítő rendszer gazdaságtanát és kapcsolatát a joggal, az államháztartás bevételi és kiadási oldalának főbb arányait, megvizsgáljuk, milyen hatással van a demográfiai változás a TB rendszerre és viszont. Kitekintést adunk a jövőkutatás kulcskérdéseire, gazdaságunkat és társadalmunkat alapvetően befolyásoló folyamatok alakulására. Tananyag: Botos Katalin - Schlett András: Államháztartástan. Budapest, SzIT, 2008.; Botos Katalin - Bódy László: Magyar pénz- és tőkepiaci rendszerek. Budapest, SzIT, 2005. 86 �Katona Klára: Pénzügyi szolgáltatások fogyasztói szemszögből. Budapest, SzIT, 2008. Pénzügyi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 4 félév: 5 ■ ■■ . z —óraszám:— óratípus: eiohailgatas: előadás+gyak. N:2+l;L:12+2 Pénzügyi ismeretek és gazdaságpolitika , * r r számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Pénzügyi Jog 1. tárgy célja az adózás általános és eljárási kérdéseinek, a forgalmi típusú adók hazai és közösségi szabályozásának; a vámjognak, az illetékek rendszerének, a helyi ön kormányzatok által kivetett adók, valamint a magyar államháztartás és az EU költségvetés szabályozásának feldolgozása és bemutatása. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folya­ mán: pénzügyi jog rendszere, alapfogalmai; az adózás rendje; az általános forgalmi adó hazai és uniós szabályozása; a vámjog; a jövedéki adó hazai és uniós szabályozása; az illetékek rendszere; a helyi adók és a gépjárműadó; az államháztartás szabályozása; az EU költségvetése. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 1-2. Budapest, Pázmány Press, 2012. valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabály változásokra - a Tan­ széki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegészítő tananyagok. Pénzügyi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:15+2 előhallgatás: Pénzügyi jog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Pénzügyi Jog 2. tárgy célja egyrészt a jövedelemadók, másrészt a pénz és tőkepiaci szabályozás fel­ dolgozása és bemutatása. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: a számviteli szabályozás alapelemei; a társasági adó szabályozása, a személyi jöve­ delemadó szabályozása; az egyszerűsített vállalkozói adó, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás; a pénzügyi intézmények és szolgáltatások; a befektetési szolgáltatók és szolgáltatások; a pénz és tőkepiac felügyelete; a jegybanki szabályozás. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 3. Budapest, 2013. (megjelenés alatt); valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabályváltozásokra - a Tan­ széki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegészítő tananyagok. Polgári eljárásjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l;L:12+2 előhallgatás: Polgári jog 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a polgári peres eljárás általános szabályainak bemutatása. A tárgy keretében a követ­ kező részterületek kerülnek tárgyalásra: polgári eljárásjog fejlődéstörténete nemzetközi összevetésben, a polgári eljárásjog alapfogalmai és forrásai, a polgári eljárásjog alapelvei, hatáskör és illetékesség, a felek és egyéb szereplők a polgári perben, képviselet a polgári perben, perköltség, a költségkedvezmé­ nyek rendszere, az eljárási cselekmények tana, kereset, a tárgyalás előkészítése, a tárgyalás, bizonyítás, bizonyítási eszközök. Tananyag: Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet. Miskolc, Novotni, 2003.; Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2012.; Gláser Szilvia - Horváth E. írisz: In limine litis. Polgári eljárásjogifeladatgyűjtemény. Budapest, SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog - Általános rész. Budapest, KJK, 2008.; Kiss Daisy: A polgári per titkai. HVG-ORAC, Bp. 2006.; Harsági Viktória: Okirati bizonyítás a modern polgári perben. Budapest, HVG-ORAC, 2005.; Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. I-II. kötet. Budapest, Complex, 2007.; 87 �Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG-Orac, 2000. Juhász László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. Pécs, 2005. Polgári eljárásjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 8 óratípus: előadás + gyak. óraszám: N:2+l;L:12+2 előhallgatás: Polgári eljárásjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a határozatok és a jogorvoslatok kérdéskörén kívül a különleges perek és egyes nemperes eljá­ rások bemutatását tűzi célul. A tárgyalt témák a következők: a határozatok és joghatásaik, perorvoslati rendszerek, fellebbezés, perújítás, felülvizsgálat, személyállapoti perek, munkaügyi perek, közigazga­ tási perek, sajtóhelyreigazítási eljárás, az ún. kis értékű perek, a nemperes eljárások általános jellemzői, fizetési meghagyásos eljárás, a közjegyző ügyköre és a hagyatéki eljárás, cégeljárás, egyéb nemperes eljárások. A polgári per alternatívái. Tananyag: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2012. Gláser Szilvia - Horváth E. írisz: In limine litis. Polgári eljárásjogi feladatgyűjtemény. Budapest, SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. I—II. kötet. Budapest, Complex, 2007. Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG Orac, 2000. Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog - Általános rész. Budapest, KJK, 2008.; Juhász László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. Pécs, 2005. Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog- Különös rész. Budapest, KJK, 2005.; Kiss Daisy - Rónay Zoltán - Sántha Ágnes - Szabó Péter: Különleges perek. Budapest, HVG-ORAC, 2006. Kiss Daisy: Per vagy nem per? Budapest, HVG-Orac, 2008. Polgári eljárásjog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 9 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Polgári eljárásjog 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy alapvető célja a bírósági végrehatás, valamint a nemzetközi és európai polgári eljárásjog főbb területeinek a hallgatókkal való megismertetése. A bemutatásra kerülő területek a következők: a végrehajtás szervezetrendszere, alapvető rendelkezések, végrehajtható okiratok, végrehajtás pénzügyi intézménynél kezelt összegre, keresményre, ingóra, ingatlanra, meghatározott cselekmény végrehajtá­ sa, hitelezők kielégítése, jogorvoslatok, végrehajtási perek. A nemzetközi polgári eljárásjog, az európai polgári eljárásjog fejlődéstörténete és forrásai, joghatósági szabályok, bizonyításfelvétel és kézbesítés az Európai Igazságügyi Térségben, jogi segítségnyújtás, külföldi határozatok elismerése és végrehajtása, az európai fizetési meghagyásos eljárás, a kis perértékű ügyek európai eljárása, mediáció. Tananyag: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2012.; Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2009. Ajánlott irodalom: Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG-Orac, 2009. Németh János - Kiss Daisy (szerk.): Á bírósági végrehajtás magyarázata. Budapest, KJK, 2004. Polgári jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+2; L:15+2 előhallgatás: Róm. jog 2., Polg. jog gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A klasszikus polgári jog keretébe tartozó jogterület oktatása a félév tárgya, kiegészítve a modern kor­ ban bekövetkezett változásokkal. Részletes ismertetésre kerülnek magánjogi gondolkodás alapjai, alap­ 88 �intézményei, a hatályos jogszabályok, a bírói szokásjog és gyakorlat, valamint a jogfejlődés irányai. Ezen tanegység célja a polgári jog általános tanainak bemutatása, amely bevezetésül szolgál a magánjogi stúdiumokhoz, valamint a személyi jog rendszerének és alapintézményeinek ismertetése, az emberre vonatkozó magánjogi szabályok tárgyalása. Tananyag: Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. Budapest, Dialóg Campus, 2011.; Polgári jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás + gyak, óraszám: N:3+2;L: 15+2 előhallgatás: Polgjog. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Ezen tanegység két területet fog át: a dologi jog és a családjog szabályait. A dologi jogi rész célja a polgári jog dologi jogi tanainak bemutatása, dologi jog alapelvei, intézményei tárgyalása, a tulajdonjog fogalmai és tartalma, a tulajdonjog szerzésmódjai, a korlátolt dologi jogok szabályozásának ismertetése. A másik nagyjogterület a családi jog, új rendszerének és alapintézményeinek ismertetése, a házasság, a rokonság, a szülő-gyermek viszony és a gyámság kérdései. Tananyag: Vékás Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, Complex Kiadó Kft., 2013. Jobbágyi Gábor: Magyar magánjog I. (várható megjelenés 2014) Polgári jog 3. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Lábady Tamás kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás + gyak. óraszám: N:3+2;L:15+2 előhallgatás: Polgjog. 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Ezen tanegység célja a kötelmi jog általános részének bemutatása: kötelem fogalma és forrásai, kötelmi és dologi jog elhatárolása, a kötelem általános szabályai. A szerződések általános szabályainak, a fele­ lősségtan rendszerének és alapintézményeinek, valamint a jogalap nélküli gazdagodás és más kötelem­ fakasztó tényállások ismertetésére is ebben a kurzusban kerül sor. Tananyag:: Vékás Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, Complex Kiadó Kft., 2013. Polgári jog 4. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Lábady Tamás kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás + gyak. óraszám: N:3+2;L:15+2 előhallgatás: Polgjog. 3. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Ezen tanegység célja a kötelmi jog különös részének bemutatása, az egyes szerződéstípusok és az atipi­ kus szerződések tárgyalása. Adásvétel, vállalkozás, megbízási típusú szerződések. Tananyag:: Jobbágyi Gábor: Magyar magánjog II. (várható megjelenés 2013) Ajánlott: Magyar magánjog IV. Kötelmi jog különös része.(szerk.: Szladits Károly) Budapest, 1942. Polgári jog 5. A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Jobbágyi Gábor kredit: 4 félév: 7 óratípus: előadás + gyak. óraszám: N:3+l;L:15+2 előhallgatás: Polgjog. 4. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Ezen tanegység két területet fog át: szellemi alkotások joga és az öröklési jog. A szellemi alkotások jogán belül a szerzői jog és a szomszédos jogok, az iparjogvédelemből alapvetően a szabadalmi jog, a védjegy­ jog kerülnek tárgyalásra. A másik rész magánjogunk öröklési jogi rendszerének és alapintézményeinek ismertetését jelenti. 89 �Tananyag: Tattay Levente - Pintz György - Pogácsás Anett: Szellemi alkotásokjoga. Budapest, SzIT 2011. Ajánlott irodalom: Vékás Lajos: Öröklésijog. Budapest, 2013. Lontai E. - Faludi G. - Gyertyánfy P. - Vékás G.: Szerzőijog és iparjogvédelem. Budapest, Eötvös: 2012. Római jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja, Dr. Andrási Dorottya kredit: 5 félév: 1 óratípus: előadás + gyak. óraszám: N:4+l;L:15+2 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tanegység a római jog történetével és alapvető jellemzőivel, rendszerével és fogalmaival szeretne megismertetni a hallgatókat. A jogtörténeti részben különös hangsúlyt fektetjük a módszertani, valamint dogmatikai alapismeretek közvetítésére. Az általános részben a római jogot megalapozó filozófiai isme­ reteket helyezzük előtérbe. Első félévben az alapozó és történeti részt követően a perjogi, családjogi és dologi jogi fejezeteket tárgyaljuk. Tananyag: Földi András - Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, (aktuális kiadás).; Zlinszky János: A XII táblás törvény töredékei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.; Zlinszky János: A rómaijog továbbélése, (áttekintő jegyzet) PPKE JAK, 1997.; Brósz Róbert (ford.): Gaius institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.; Ifj. Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus császár institutiói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991. Wolfgang Waldstein: A szivébe írva. Budapest, SzIT, 2012. Római jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja, Dr. Andrási Dorottya kredit: 5 félév: 2 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:4+l;L:15+2 előhallgatás: Római jog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A második félévben öröklési jogot, kötelmi jogot, valamint a deliktuális felelősség alapjait tárgyaljuk. Az elméleti kérdések közül a pandekta jogi iskola módszertani megközelítését elemezzük. A kötelmi jog terén hangsúlyt fektetünk a természetjogból eredő témakörökre. A naturális obligatioval, valamint a pactumokkal kapcsolatos kérdéseket bővebben tárgyaljuk. Egy általános áttekintést nyújtunk a római jog továbbéléséről, valamint az európai jogegységesítéssel kapcsolatban néhány alapvető kérdéskört ve­ tünk fel. Tananyag: Földi András - Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, (aktuális kiadás).; Zlinszky János: A XII táblás törvény töredékei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.; Zlinszky János: A római jog továbbélése, (áttekintő jegyzet) PPKE JÁK, 1997.; Brósz Róbert (ford.): Gaius institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.; Ifj. Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus császár institutiói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991. Társadalometika A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás. óraszám: N:2; L:15 előhallgatás: A katolikus hit alapjai számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Átfogó és szolidáris humanizmus. Isten emberiség iránti szeretetének terve. Az Egyház küldetése és a társadalmi tanítás. Az emberi természet és jogai. Az Egyház társadalmi tanításának alapelvei. A család a társadalom életadó alapsejtje. Az emberi munka. A gazdasági élet. A politikai közösség. A nemzetközi közösség. A környezetvédelem. A béke támogatása. Társadalmi tanítás és egyházi cselekvés. A társa­ dalmi tanítás és a világi hívők elkötelezettsége. A szeretet civilizációjáért. Tananyag: Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa: Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma. Budapest, Szent István Társulat, 2007. 90 �TB ÉS SZOCIÁLIS JOG A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kártyás Gábor kredit: 4 félév: 9 óraszám: N:2,L:12 óratípus: előadás előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók két jogterület alapjaival ismerkedhetnek meg. A társadalombiztosítás rendszerének, finanszírozásának és ellátásainak áttekintése során kitérünk az uniós koordináció kérdé­ seire is. A szociális jog tárgykörén belül a zociális ellátásokat, a családtámogatás és a gyermekvédelem intézményeit foglaljuk össze. Tananyag: Az előadáson elhangzottak, az ott megjelölt jogszabályok. Juhász Gábor - Tausz Katalin: Szociális jog. Tankönyv. 2012. (Elektronikus formában elérhető a Mun­ kajogi Tanszék honlapján.) Testnevelés 1., 2., 3., 4. A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport. A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre kredit: 0 félév: 1-4. óraszám: N:2, L:- óratípus: gyakorlat előhallgatás: számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyamatos szintfelmérése. Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megsze­ rettetését. Koordinációs képességek fejlesztése, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnaszti­ kái gyakorlatok segítségével a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a törzs izmainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerincferdülések megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok oktatása, előtérbe helyezve a mezőségi és csángó táncokat. Tananyag: Ajánlott irodalom: Labdajáték szabálykönyvek (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda) Versenyjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér; angol nyelven: Dr. Szilágyi Pál kredit: 0 félév: 8 óratípus: előadás óraszám: N:1,L:6 előhallgatás: Közigazgatási jog 2. számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: A tantárgy célkitűzése a gazdasági verseny fogalmának közgazdasági és jogi megközelítésben történő bemutatása. A versenyjogot, mint nem régi jogterületet el kell helyezni a jogrendszer egészében. A ver­ senyjogi oktatásnak az elmélet mellett igen fontos részét képezi a jogalkotási gyakorlat. A Versenyjog 1 tárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a versenyjog jogrendszerben betöltött szerepével, a jog­ alkalmazás mögött meghúzódó közgazdasági elméletekkel, a közösségi és magyar versenyjog bizonyos aspektusaival. A félév során a közösségi versenyjog részletesen kerül ismertetésre. Tananyag: Előadások anyaga. Szilágyi Pál - Tóth András - Tóth Tihamér: Versenyjog. Budapest (megjelenés alatt) Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, Complex, 2007.; Richard Whish: Versenyjog. Budapest, HVG-ORAC, 2010 Boytha Györgyné - Hargita Árpád - Sárai József - Tóth Tihamér: Versenyjogi esetek. Az Európai Bíróság gyakorlata. Budapest, Osiris, 2000. Versenyjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér; angol nyelven: Dr. Szilágyi Pál kredit: 3 félév: 9 óra típus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Versenyjog 1. számonkérés: kollokvium 91 �A tantárgy tartalma: A tantárgy célkitűzése a gazdasági verseny fogalmának közgazdasági és jogi megközelítésben történő bemutatása. A Versenyjog 2 tárgy hallgatása során a hallgatók elsajátítják azokat az elméleti és gyakor­ lati ismereteket, amelyek a jogalkalmazási gyakorlatban elengedhetetlenek. így részletesen kifejtésre kerülnek a versenyjog anyagi és eljárási szabályai. A tantárgy jellegéből eredően részletes esetjogi is­ meretekre tesznek szert a hallgatók, valamint megismerkedhetnek a legújabb joggyakorlattal és elméleti problémákkal. Tananyag: Szilágyi Pál - Tóth András - Tóth Tihamér: Versenyjog. Budapest (megjelenés alatt) Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, Complex, 2007.; Richard Whish: Versenyjog. Budapest, HVG-ORAC, 2010 Boytha Györgyné - Hargita Árpád - Sárai József - Tóth Tihamér: Versenyjogi esetek. Az Európai Bíróság gyakorlata. Budapest, Osiris, 2000. Darázs Lénárd: Vertikális kartellek. Budapest, Complex, 2007. Massimo Motta: Versenypolitika. GVH Versenykultúra Központ, 2007. 92 �ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ISMERETEK KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT TÁRGYAI Alapvető etika A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 2 félév: tavaszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az emberi cselekvés tanulmányozásával kapcsolatban részletesen foglalkoznak az emberi személlyel mint ontológiai és erkölcsi alannyal, a szándékos cselekvés fogalmával, a cselekvés és a nem tevés er­ kölcsi relevanciájával. Az akarat közvetlen és közvetett tárgyával, az akarat különböző aktusaival, a szeretettel, mint az akarat első aktusával, a példa és az együttműködés erkölcsi jelentőségével, a szabad­ sággal. Megismerik a gyakorlati ész fogalmát, az erkölcsi jót, mint az akarat célját. Elemzik a boldog élet fogalmát Arisztotelész értelmezésében és a keresztény etika felfogásában, valamint betekintést kapnak a modern etikai irányzatok boldogság fogalmába is. A boldog élet, mint erényes élet keretében megis­ merik az erények fogalmát, az értelem szerepét a cselekvés erkölcsi rendjében és a természetes erkölcsi törvényt. Tanulmányozzák az erényeket pszichológiai szempontból, megismerik az intellektuális és az erkölcsi erények közti különbséget, az erények megszerzésének módját és az erények közti összefüggést. Részletesen foglalkoznak a bölcsesség erényével. Megismerik a lelkiismeret fogalmát, a különböző lel­ kiismereti modelleket és a lelkiismeret követésében érvényesítendő alapelveket. Foglalkoznak a lelki­ ismeret formálásának kérdéseivel és a cselekvés erkölcsi megítélésének kritériumaival, a szenvedélyek erkölcsiségével, a közvetett rossz hatást kiváltó cselekedetek megengedhetőségével valamint a rosszal materiálisán együttműködő cselekedetek erkölcsiségével. Részletesen tárgyalják a bűn ismertető jegyeit, valamint megismerkednek az erkölcsi döntés proporcionalista és konzekvencionalista felfogásával. Tananyag: Hársfai Katalin: Etika. (Jegyzet) Budapest, 2002. Ajánlott irodalom: Nyíri Tamás: Alapvető etika. Budapest, 1994.; A. R. Luno: Etica. Firenze, 1992. Bioetika A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula, Ft. Nyéky Kálmán kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A bioetika elméleti alapjai; Ember és természet a nyugati gondolkodástörténetben (ókor-középkor-újkor); A bioetika alapelvei; Elet kezdete - Abortusz és Élet vége; A genetika etikája - Klónozás; Anyagi elosztás az egészségügyben; Tájékoztatás-tájékozott beleegyezés - Eutanázia; Orvosi eskü. Genetikai tanácsadás. Az abortusz és sterilizáció jogi kérdései. Az asszisztált reprodukció etikai szempontból, egészség és betegség kérdései. Eutanázia jogi kérdései. Fogamzásgátlás. Orvoskísérletek. Szervátültetés. Hospice. Tananyag: Gaizler Gyula - Nyéky Kálmán: Bioetika. Budapest, Gondolat, 2003., Jávor Benedek (szerk.): Felelősségünk a teremtett világért. Budapest Védegylet, 2004.; Jobbágyi Gábor: Az élet joga. Budapest, Szent István Társulat, 2003.; Lányi András - Jávor Benedek: Környezet és etika. Budapest, L’Harmattan, 2005.; Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Budapest, Osiris, 2000.; Ferencz Antal: A bioetika alapjai. Budapest, SzIT, 2001.; II. János Pál: Evangélium Vitae. Enciklika. Budapest, SzIT, 1995. Ajánlott irodalom: Juan de Dios Vial Correa-Elio Sgreccia (szerk.): A humánembrió identitása és jogállása. Budapest, MKPK, 2001.; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: Az élet kultúrájáért. Budapest, SzIT, 2003.; Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Mozaik Stúdió, 2001.; Farkas Péter: Humánökológia. Budapest, SzIT, 2000. 93 �Értékrend és pluralizmus A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja kredit: 2 félév: tavaszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az utóbbi évtizedekben sokan érzik úgy, mintha a történelmi folyamatok felgyorsultak volna. E kétség­ telenül ugrásszerű fejlődésnek talán két legjellemzőbb társadalmi jelensége, hogy egyfelől valamiféle világtársadalom látszik kibontakozni, amelyben a politikai, a gazdasági és a kulturális területek egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással, másfelől az ember előtt eddig soha nem látott kilátások és technikai lehetőségek nyílnak meg. A tantárgy, a klasszikus filozófia és jogrendszerekből merítve, segít­ séget szeretne nyújtani ahhoz, hogy a hallgató önálló megfontolás és másokkal való véleménycsere révén egy biztos alapokra helyezett értékrendet kialakíthasson. Tananyag: El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus, (jegyzet) Budapest, PPKE JAK, 2010.; Javier Hervada: Kritikai bevezetés a természetjogba.', Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika; Cicero: De officiis. EU GAZDASÁGTANA A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: Bevezetés a közgazdaság­ tanba számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az előadássorozatban a hallgatókkal megismertetjük, áttekintjük és elemezzük az európai gazdasági in­ tegráció fejlődésének fő korszakait a kezdetektől napjainkig. Elemezzük az európai gazdaságok helyze­ tét, az integráció kibontakozását, gazdasági, pénzügyi hatásait. Bemutatjuk az Európai Unió fejlődését, Európa pozícióját a világgazdaságban, Magyarország és az új EU-12-ek helyzetét és perspektíváit a XXI. századi Európában. Felmutatjuk a sikeres felzárkózás példáit és tanulságait Magyarország számára, va­ lamint a követendő, nemzeti értékekre és érdekeink hatékony képviseletére alapozó gazdaságpolitika követelményrendszerét. Tananyag: Botos Katalin - Körösi István: Az Európai Unió a XXI. század elején. Budapest, PPKE-SzIT, 2007. Introduction to the Social Doctrine of the Church A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tsz. A tantárgy oktatója: Alessandro Caprioli kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Collocation of the Social Doctrine of the Church int he sphere of theological disciplines and in particular int he moral theology. (Sollicitudo Rei Socialis n.41.) Moder Age’s new challenges between XVIth and XVIIIth century. Industrial revolution and the workers’ problem int he XIXth century. Rerum Novarum (1891). Quadragesimo Anno (1933). Pacem in Terris (1963). Laborem Exercens (1981). Centesimus Annus (1991). The principle of subsidiarity and the role of the State. The relationship between State and private initiative. Subside to social organs and family. For an enterpreneurship from below, experiences and practical cases. Tananyag: - Jogászi etikai problémák A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Zlinszky János kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tárgy a közelmúltban felmerült, illetve a félév folyamán még felmerülő aktuális kérdéseket kívánja elemezni, amelyekben jogászi etikai, közéleti etikai és anyagi jogi kérdések értelmezésben, bírói gyakor­ latban vagy politikai értékelésben ütköznek. 94 �Tárgyalható kérdések például: hatalomgyakorlás és pártok; a közvagyon védelme; emberi méltóság és szolgáltatások; a közhatalom közvetlen gyakorlásának (népszavazás) etikai kérdései; az egyenlő elbánás és magánautonómia; a vallás szabadsága és az egyházak támogatása. Módot kíván nyújtani a kérdések megvitatására. Tananyag: Zlinszky János: Közéleti-és jogászi etika a gyakorlatban. Budapest, SZÍT, 2007. Joggazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Hatékonyság definíciója. Jogszerűség vs. igazságosság vs. hatékonyság. Pareto-definíció. Kockázat fo­ galma-bizonytalanság, biztosítás Coase-tétel. A tulajdonjogok közgazdasági és jogi definíciója. Abszo­ lút és relatív szerkezetű jogok. Tulajdonjogok gazdasági funkciói (ösztönzési hatások). Tulajdoni vagy kártérítési védelem. Megállapodások magánúton történő kikényszerítésének lehetőségei és korlátái. Á hiteles elköteleződés problémája. A szerződési jog, mint a kooperáció elősegítője. Főbb jogorvoslati tí­ pusok (kártérítés, természetbeni teljesítés). A hatékony szerződésszegés fogalma (kártérítési technikák - elmaradt haszon alapján, felmerült költségek alapján, alternatívaköltség alapján). Szerződésben szabá­ lyozott kártérítés (kötbér). Lehetetlenülés. Ösztönzési hatások: információ-feltárás, információátadás, teljesítés, ígéretre hagyatkozás. Nem teljes szerződés. Olcsóbb kockázatviselő elve. Többségi vs. büntető diszpozitív szabályok Szerződési szabadság korlátái: kógens szabályok a szerződési jogban. Mi kikény­ szeríthető ígéret - ajánlat-elfogadás, általános szerződési feltételek, egyoldalú nyilatkozatok kötőereje. Kényszer - megengedett nyomásgyakorlás és a jogellenes kényszer határainak, szükséghelyzetben kö­ tött szerződések Tájékoztatási kötelezettség - megtévesztés, egyoldalú tévedés, kölcsönös tévedés. A kártérítési jog általános célja. A károkozás követelménye. Az okozatiság követelménye. Felelősségi for­ mák: szigorú felelősség, vétkesség. Hand-szabály. Egy- és kétoldalú megelőzés. Olcsóbb kárviselö elve. Óvatosság és a kárt okozó tevékenység szintje. Bírói hibák: hibás vétkesség, hibás kártérítési nagyság. Judgment-proof probléma (be nem hajható kár) Biztosítás szerepe - befolyásolja-e az optimális kártérí­ tést (engedményezés), kötelező biztosítás - kötelező felelősségbiztosítás szerepe; a társadalombiztosítási rendszer hatása a kártérítési jogra. Büntetőjog gazdaságtana: miért/mikor kell büntetés? Büntető kárté­ rítés. A racionális bűnelkövetés modellje. Büntetési formák közötti választás. Eljárásjog - a bíróságok működésének közgazdaságtana. Bírósági eljárások típusai. Egyéni döntési modell: pereskedés, fázisai. Garantálja-e a hatékonyságot? Alkotmányjog: Választási rendszerek. Kormányzati kudarcok: választá­ sok és hatékonyság. Választói magatartás: racionális távolmaradás, racionális tájékozatlanság. Medián szavazó tétele. Szavazatcsere. Jogalkotás - lobbyk szerepe. Kollektív cselekvés esélye. Súlyok és ellen­ súlyok: kormányok, intézmények közötti verseny. Bürokrácia. Kormányzati kudarcok: Wolf-elmélete. Alkotmányos közgazdaságtan: a kormányzat korlátozása. Tananyag: Robert Cooter - Thomas Ulen: Jog és közgazdaságtan. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. David B. Johnson: A közösségi döntések elmélete. Budapest, Osiris, 1999. Keresztény erkölcs és jogászi etika A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Zlinszky János, dr. Szalai Márta kredit: 2 félév: tavaszi óra típus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az erkölcs fogalma. A szakmai etika. A hit és az emberi méltóság: kapcsolat a keresztény erkölcs és a jogrend első követelményei között. A remény mint érték és a társadalmi együttműködés követelménye. A szeretet, az önátadás és szolgálat erénye. Az okosság erénye. Erkölcsi és társadalmi igazságosság mint érték.A bátorság erénye. A mértékletesség erénye. A népszerűtlen erény, a szelíd alázatosság. A másik népszerűtlen erény, az engedelmesség. Az állhatatosság erénye. A türelem - „a legfőbb erény”. Az ir­ galmasság erénye. A megtérés erénye. A hallgatás erénye. A lelkiismereti szabadság. A hűség erénye. A tisztaság erénye, a nemi erkölcs rendje. Tulajdon -munka- testi és lelki szegénység. Aki egyet megbot­ ránkoztat a kicsinyek közül! A kereszténység szemlélete az öregségről és a betegségről. A jó pásztor és a hű sáfár: a hatalomvállalás és gyakorlás erénye. Boldogok és békességesek. Tananyag: Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika. Budapest, SZÍT, 2002. 95 �Környezet és fejlődés A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Ifj. Dr. Zlinszky János kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A természetbe ágyazott ember - a természetes rendszerek ember általi igénybevétele. Ökológiai láb­ nyomunk. Hogyan csináljunk kőszénből árvizet? Rendszerek, rendszer elemek működése. A környezet, mint összetett, dinamikus rendszer.Társadalom, termelés, környezet. Források és nyelők: nem-megújuló forrásaink. Források és nyelők: megújuló forrásaink. Az ökológiai rendszerek és az ember. A környe­ zeti alapprobléma: az ember biológiai és gazdasági léte (a termelés) korlátos. A korlátok közelítésének elvi lehetőségei. Környezeti világmodellek. W3 és „A növekedés határai”. Előrejelzések a politikaigazdasagi „alapesetre” (BAU). A fenntartható fejlődés meghatarozasa, megközehtes módjai, feltételei (Bruntland, Daly) Elvi kísérletek a fenntarthatóságra-W3 scenariók. A fenntartható működés feltételei. A késlekedés ára. „Miért lehetetlen, ha muszáj?” Környezeti etika, „ökológiai megtérés” (II. János Pál) Fenntartható közösség, fenntartható társadalom.Környezeti problémák: Éghajlatváltozás, ózonritkulás, savasodás, a biológiai sokféleség csökkenése, veszélyes hulladék, városi környezeti problémák (szmog). A környezetgazdaság, környezetbarát közgazdaság alapjai. Az ökoszociális szemlélet. A környezet érté­ ke, „környezeti szolgáltatások”. Tananyag: Meadows és tsai.: A növekedés határai. Kossuth, 2005. Ajánlott olvasmányok: Kerényi Attila: Környezettan. Budapest,Mezőgazdasági Kiadó, 2003.; Pataki György - Takács-Sánta András (szerk.): Természet és Gazdaság. Budapest, Typotex Kiadó, 2004.; Jávor Benedek (szerk.): Felelősségünk a teremtett világért. Budapest, Védegylet, 2004.; Lányi András - Jávor Benedek: Környezet és etika. Budapest, L’Harmattan, 2005.; Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Budapest, Osiris, 2000.; Farkas Péter: Humánökológia. Budapest, SzIT, 2000. Környezet- és természetvédelmi lexikon. Budapest, Akadémiai, 2001. Környezetgazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos kredit: 2 félév: tavaszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A környezetszennyezés gazdaságtana: az externáliák internalizálása. A tulajdonjogok, a piacok, vala­ mint a normatív szabályozók szerepe és hatása. A környezetpolitika eszköztára. A szabályozórendszer piackonform és nem piaci elemei. Áz egyes eszközök előnyei, hátrányai és alkalmazási feltételei. Tananyag: Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai. Budapest, Aula, 2007. Környezeti etika A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi Versenyjogi Tanszék. A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula, Ft. Nyéky Kálmán kredit: 2 félév: tavaszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A környezetvédelmi etika gyakorlata a környezetvédelmi jogban. A környezeti etika alapjai; a termé­ szeti elemek erkölcsisége. A források elosztásának etikája. A közlegelők tragédiája.Technológia és fele­ lősség. Aktuális környezetetikai kérdések (állatvédelem filozófiája, Genetikailag módosított szervezetek GMO). Az intelligencia kutatásának etikai vonatkozásai. A bioszociális álláspontés a mélyökológia. A Gaia-elmélet. A keresztény tanítás és ökológia. Társadalomökológia és környezet védelem. Tananyag: Id. Bioetika tárgynál. Ajánlott irodalom: Id. Bioetika tárgynál. 96 �Számvitel és menedzsment módszerek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: Bevezetés a közgazdaságtanba számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A számvitel és a menedzsment tudományának teljeskörü, de az alapvetéseket nem meghaladó bemuta­ tása. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, ál­ lítások kifejtését, a tudományterű létén való tájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Az itt megszerzett tudás megfelelő alapokat nyújt szakirányú (könyvelői, adótanácsadói stb.) továbbképzések elvégzéséhez is. A főelőadásban elhangzó tudományterületek elmé­ leti és gyakorlatorientált kifejtése és részletes bemutatása a főelőadáshoz kapcsolódó speciálkollégium­ ok keretében valósul meg. Tananyag: Horváth Katalin - Mányó-Váróczi Violetta: Számvitel. Budapest, SzIT, 2009.; Menedzsment ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: Bevezetés a közgazdaság­ tanba számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A vállalatgazdaság tudományának teljes körű, de az alapvetéseket nem meghaladó bemutatása, valamint a vállalati döntésekhez nélkülözhetetlen kontrolling ismeretekbe történő bevezetés. Az egyes témák is­ mertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudo­ mányterületen való tájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Az alapismeretek elsajátítása képessé teszi a hallgatókat arra, hogy a vállalattal összefüggő elemzési, döntési problémákkal jogászként, cégvezetőként a gyakorlati életben szembesülve, a szakértők által ké­ szített anyagokat értelmezni tudják, és nemcsak jogilag, hanem közgazdaságilag is helyénvaló döntése­ ket hozzanak. Tananyag: Katona Klára: A vállalatgazdaságtan alapjai. Budapest, SzIT, 2004.; Botos-Dénes: Számvitel és menedzsment módszerek. Budapest, SzIT, 2003.; Brealey-Myers: Modern vállalati pénzügyek I-II. Budapest, Panem, 1996.; Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest, Aula, 1992. Világgazdaságtan A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: Bevezetés a közgazdaságtanba számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A gazdasági tevékenység egyre nyilvánvalóbb közege a világgazdaság, a világpiac. Azok a gazdasági szereplők is, akik „csak” a nemzeti piac keretei között működnek, figyelemmel kell, hogy legyenek a világgazdaságban végbement folyamatokra, nem utolsó sorban azért, mert a nemzokális üzletpolitikáju­ kat, s befolyásolják a nemzeti piac működési és versenyfeltételeit. A tantárgy célja, hogy eligazítást adjon a világgazdaság bonyolult működési mechanizmusáról, a piacok kölcsönhatásairól (időben és térben), bemutassa a világgazdaság intézményeit, alrendszereit, a világgazdasági konjunktúra alakulását. Tananyag: Botos Katalin - Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Egyetemi jegyzet. 2004.; Árva-Ivicz-Katona-Schlett: A külföldi működő tőke áramlása. Egyetemi jegyzet. 2003. 97 �Statisztika A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 2 félév: tavaszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kurzus a statisztika alapfogalmaival, az alapvető statisztikai módszerekkel ismerteti meg a hallgató­ kat. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek az alapfogalmakkal, modusz, médián és átlagszámí­ tásokkal, idősorok, indexek értelmezésével. Megismerik a gazdaság- és társadalomstatisztika legfonto­ sabb területeit és magyar adatait. Az elméleti statisztikai kérdések részletes vizsgálata az oktatás célja, hogy a jogász hallgatók — gyakorlati példák alapján - a számokból olvasva, helyes következtetéseket legyenek képesek levonni. Tananyag: Botos József: Általános statisztika és példatár. Egyetemi jegyzet. Budapest, SzIT, 2005. 98 �JOGTUDOMÁNYI ALAPOZÓ ISMERETEK KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT TÁRGYAI Jogszociológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: Bev.a jogfogalmakba számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tárgy a szociológia szemléletmódjának megfelelően elsősorban nem a jogászok, hanem a társadalom szempontjából mutatja be és elemzi a modern jog jellegzetes jelenségeit. A szociológiai jogfogalom be­ vezetését követően kerülnek tárgyalásra a jogszociológia meghatározó elméleti keretei, illetve az em­ pirikus kutatások módszertani problémái. Ezek után az anyag sorra veszi a jogszociológia jellegzetes problémaköreit: a jog képződésének és érvényesülésének problémáit, a jog és a társadalmi szerkezet összefüggéseit, a jog és a kultúra, a politika és a gazdaság kölcsönhatásait. A tárgy végezetül külön figyelmet szentel a hazai joggyakorlat szociológiai elemzésének, különös tekintettel a hazai roma ki­ sebbségjogi helyzetére. Tananyag: H. Szilágyi István (szerk.): Társadalmi-jogi kutatások. (Egyetemi jegyzet. Második, átdolgozott kiadás.) Budapest, Szent István Társulat, 2012. Összehasonlító jogi kultúrák és összehasonlító bírói gondolkodásmód A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Csaba kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: Bev.a jogfogalmakba számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Mind a JOGELMÉLET, mind az ÖSSZEHASONLÍTÓ JOG különféle nevek alatt futó tanulmányainak szintéziseként, jogi berendezkedésünknek és gondolkodásmódunknak összehasonlító-történeti össze­ függésben, más berendezkedések és gondolkodásmódok tükrében és kontrasztjában történő láttatásaként bevezetés az összehasonlító jogi kultúrák iránti diszciplináris érdeklődésbe, az egyes jogcsaládok mögött álló jogi kultúrákba, hagyományokba, jogot meghatározó és a jogban érvényesülő gondolkodás­ módokba, különös figyelemmel a történeti és jelenkori alternatívákra, a civil law és/vs. common law tömbjeire, valamint az Európai Unióban és a globalizmusban egyaránt megtestesülő tömeges joghatások kihívásaira, súlyponttal az alábbiakra: A) A jog mint kultúra, A klasszikus összehasonlító jog korlátái és az összehasonlító jogi kultúrák, A nyugati jogi kultúra gyökerei és alternatívái, A jogi kultúrák vál­ tozatai, Joguralom? Jogmánia? Ésszerűség és anarchia határmezsgyéjén Amerikában, Posztmodernitás: kanadai tapasztalatok; B) A jogászi gondolkodás összehasonlító perspektívából, Az angolszász és kon­ tinentálisjog találkozásai, Hagyományőrzés és kihívásra adandó alkotó válasz esettanulmányai a zsidó, iszlám és távol-keleti jogi kultúrákban, C) EU-konvergencia 1. a közös kodifikáció látásmódja, 2. az EUbíráskodás stílusa, 3. az EU-jog képében vajon sui generis közös jog, vagy versengő nemzeti partikularizmusok?; C) A jogi kultúrák és gondolkodásmódok összemérhetősége és fenntarthatósága, Tömeges jogátvételek s joghatások, A globalizmus perspektívája Tananyag: Varga Csaba (szerk.): Összehasonlítójogi kultúrák. Budapest, Osiris. 2000. [újrany. 2006]); Varga Csaba: Jogfilozójia az ezredfordulón. Minták, kényszerek - múltban, jelenben. Budapest, Szent ístván Társulat, 2004.; Varga Csaba: Theatrum legale mundi avagy a jogrendszerek osztályozása. In: H. Szilágyi István - Paksy Máté (szerk.): lus unum, lex multiplex. Liber Amicorum: Studia Z. Péteri dedicata (Tanulmányok a jogösszehasonlítás, az államelmélet és a jogbölcselet köréből.) [Jogfilozófiák / Bibliotheca luridica: Libri amicorum 13] Budapest, Szent István Társulat, 2005. 219-242.; vagy In: Fekete Balázs(szerk.): Át jogösszehasonlítás elmélete. Szövegek a jelenkori komparatisztika köréből. [Jogfilozófiák] Budapest, Szent István Társulat, 2006. 148-165.; Varga Csaba: Kodifikáció az ezredforduló perspektívájában [Utó­ szó a második kiadáshoz]. In: Uő: A kodifikáció mint társadalmi-történelmi jelenség, (jav. és bőv. 2. kiad.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002. 379-403.; vagy Varga Csaba: Kodifikáció az ezredfordulón túl. In: Kodifikáció Tanulmányok [VII. Budapesti Nyári Égyetem] (összeáll. Takács Péter) [Bibliotheca luridica: Miscellanea 6] Budapest, ELTE ÁJK, 2002. 101-133.; vagy Jura [Pécs] 8, 2002/1. 91-100.; vagy Varga Csaba: Kodifikáció az ezredforduló perspektívájában. Állam- és Jogtudomány, XLIV. 2003/ 1-2. 65-93. 99 �Politológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János, Dr. Paksy Máté kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: Bev.a jogfogalmakba (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kurzus az állami és a politikai intézményeket nem jogi-normatív szempontból tárgyalja, hanem a politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. így nem az alkotmányjogi-közjogi szabá­ lyozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító hatásmechanizmusai. Vagyis az intézmények a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek vizsgálatra, ahol a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál. A tárgy célja a politikatudomány alapkategóriáinak, vizsgálatai területeinek és szemléletmódjának a bemutatása gyakorlati szempontból, ahol azonban ez utóbbi szükségessé teszi a politikai filozófia vonatkozó értéktartalmainak párhuzamos, illetve mögöttes megjelenítését is. Tananyag: Pokol Béla: Politikaelmélet. Budapest, Századvég, 2006. Enyedi-Körösényi: Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris, 2004. Frivaldszky jános: Politikai barátság és jogi viszony. lustum Aequum Salutare, N. 2009/4, 5-32. Petrétei-Tilk-Veress: A kormányzati rendszerekről. In: Chronowski-Drinóczi (szerk.): Európai kor­ mányformák rendszertana. Budapest, HvgOrac, 2007. 9-37. Természetjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János, Dr. Tattay Szilárd kredit: 2 félév: óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: — számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfogalmazása korszakában az emberi jogok jogilag kö­ telező erejűként való felismerése történelmi-erkölcsi tudatosodás! folyamat eredménye volt, ami egyfajta „természetes hajlam szerinti megismerés” alapján ment végbe. Az emberi jogok érvényességi alapjában, magában az emberi természet mibenlétében azonban a felek nem tudtak megállapodni. Nem is volt erre szükség, hiszen gyakorlati konszenzus mutatkozott a védendő alapvető emberi jogok tekintetében. Ily módon azonban egy emberi természet kifejezett megfogalmazása híján az emberi jogok nem minősültek teoretikus értelemben „természetjogi”-aknak. Ezen kényszerű helyzet, az tehát, hogy a „veleszületett” jogokat nem lehetetett természetjogiasságukban megalapozni, vezetett oda, hogy a kinyilvánított emberi jogokkal és intézményekkel, azok eredeti értelmével szemben futó politikai igények fogalmazódnak im­ máron meg, mint korunk „új jogai”. A kurzus azt kívánja bizonyítani, hogy ezen törekvésekkel, igénybe­ jelentésekkel, így például az „abortuszhoz való jog”-gal vagy a homoszexuális párok házasságkötéshez való jogának követelésével szemben csak az emberi természeti lényegből logikai szükségszerűséggel fakadó jogok és intézmények megfogalmazásával lehet hatékonyan érvelni. Ezen kívül tárgyalja még a kurzus a jogi, az igazságossági és a politikai viszony jellemzőit, a klasszikus jogi érvelést, a termé­ szetjogot, mint gyakorlati filozófiát, valamint a házasság és az emberi méltóság természetjogi tartalmát, annak lényegi elemeit. Tananyag: Frivaldszky János: Természetjog és emberi jogok. Budapest, PPKE JAK, 2010. Frivaldszky János: Szempontok a családvédelmi törvény értékeléséhez. lustum Aequum Salutare, 2012/2. 57-69. 100 �DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYCSOPORT Agrárigazgatás A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Mikó Zoltán kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Magyarország 2004. óta tagja az Európai Uniónak. A közösségi vívmányok közel fele az agrár, illetve vidékfejlesztési szabályozással foglalkozik. Az EU csatlakozás alapvetően átalakította az agrárigazgatás szervezeti és szabályozási struktúráját. A hallgató a tantárgy oktatásának keretében először ismereteket sajátít el az EU politikáiról, a sajátos szabályozási rendszerről. Sajátosság, hogy a harmonizált és a köz­ vetlenül alkalmazandó közösségi aktust együtt kell alkalmazni, megismeri az agrárigazgatással foglal­ kozó kormányzati és nem kormányzati szervek struktúráját, azok legfontosabb feladatait. Tananyag: Mikó Zoltán : Agrár és vidékfejlesztési igazgatás. (PPKE JAK jegyzet) Budapest, 2010. A KÖZIGAZGATÁSI JOG ELMÉLETE A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tamás András kredit: 2 félév: tavaszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): —— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tantárgy a közigazgatási jog elméletét ismerteti, beágyazva általában a közjog elméletébe. Bemutatja a közigazgatás mint speciális igazgatási tevékenység elméletét, valamint a közigazgatási jogviszonytan sajátosságait. Kitér a legfontosabb jogintézmények összehasonlító jogi alapjaira is. Tananyag: Tamás András: A közigazgatási jog elmélete. Budapest, Szent István Társulat, 2010. Állami egyházjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 2 félév: tavaszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: 1. Az állami egyházjog fogalma, Az állami egyházjog forrásai; 2. A lelkiismereti szabadság és a hátrá­ nyos megkülönböztetés tilalma; 3. A vallásszabadság, mint szubjektív alapjog, a szülői jogok és a család világnézeti integritása; 4. Az állam világnézeti semlegessége, állam és az egyház elválasztott működé­ sének elve; 5. Az egyház, mint sajátos jogalany, az egyházi jogi személyiség keletkezése és megszűnése; 6. A vallásgyakorlás szabadsága sajátos intézményekben. Lelkipásztori ellátás egészségügyi és szociális intézményekben. A tábori lelkészi szolgálat és a börtönlelkészi szolgálat; 7. A vallásoktatás; 8. Az egy­ ház részvétele a közoktatásban; 9. Hittudományi felsőoktatás, az egyházi intézmények a nem-hitéleti felsőoktatásban; 10. Egyház és tömegtájékoztatás; 11. Egyház és munkajog; 12. Finanszírozási kérdések (a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése, hitéleti támogatás, átvállalt közfeladatok támogatása). Tananyag: Schanda Balázs: Állami egyházjog. Budapest, Pázmány Press, 2012. Ajánlott irodalom: Adám Antal: Az állami egyházjog fogalma jellemzői és problémái Magyarországon. Magyar Közigaz­ gatás L 2000/9, 539-551.; Adám Antal: Az állami egyházjogról. Jura 1-2/2000, 18-34; Boleratzky Lóránd: A magyar evangélikus egyházjog alapjai és forrásai. Budapest, I. 1991, II. 1998.; Boleratzky Lóránd: Az állami egyházjog alapjai. Valóság XLIII 2000/1, 49-58.; Paczolay Péter: A lelkiismereti és vallásszabadság. Acta Humana 18-19/1995, 141-153.; Schanda Balázs: 60. § [Lelkiismereti és vallásszabadság] In Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kom­ mentárja. Budapest, Századvég, 2009, 2194-2218. 101 �A SAJTÓSZABADSÁG HATÁRAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Koltay András kredit: 2 félév: tavaszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): -— számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A hallgatók az órák során megismerkednek a sajtó- és médiajog alapvető problémáival, a sajtószabadság alapjogának korlátáival, feltárva azon komplex összefüggéseket, amelyek az alkotmányjogi, közigazga­ tási jogi, polgári jogi, büntetőjogi szabályozási környezet, illetve a területhez kötődő egyéb társadalom­ tudományok (kommunikáció, szociológia, filozófia, irodalom- és történettudomány stb.) együtthatása­ ként e jogterületen megjelennek, különös figyelemmel a téma nemzetközi jogi vetületeire, illetve széles körben alkalmazva a jogösszehasonlítás módszerét. Tananyag: Koltay András - Nyakas Levente (szerk.): Magyar és európai médiajog. Budapest, Complex, 2012. Ajánlott irodalom: Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Budapest, Századvég, 2009. Frederic BARBiER-Catherine Bertho Lavenir: A média története. Budapest, Osiris, 2004. Asa Briggs - Peter Burke: A média társadalomtörténete - Gutenbergtöl az internetig. Budapest, Nap­ világ, 2004.; John Keane: Média és demokrácia. Budapest, Helikon, 1999.; Székely László: Magyar sajtó- és médiajog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2007. Az Európai Unió magánjoga A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 2 félév: tavaszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az európai integráció bővülésével mindinkább megnő azoknak a jogterületeknek a száma, amelyek semmiképpen sem sorolhatók sem a nemzeti közjogba, sem a nemzeti kereskedelmi jogba: ilyenek töb­ bek között a személyhez fűződő jogok védelme, az esélyegyenlőség biztosítása, és a szellemi alkotások védelme. A tantárgy a magyar magánjog rendszerét követve e szakterületek európai szabályainak ismer­ tetésére vállalkozik. Fontosabb témái: Az európai magánjog tárgya, szabályozási területei. Az európai jogharmonizáció. Az európai jogharmonizáció műhelyeinek részletes bemutatása. Tananyag: Tattay Levente: Bevezetés az európai magánjogba. (PPKE JÁK jegyzet) Budapest, SzIT, 2008.; Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga. Budapest, Osiris, 2003.; Kecskés László: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszerében. Pécs: Dialóg Campus, 2011. Kecskés László: EU-jog és jogharmonizáció. 3. Kiad. Budapest, 2009. AZ INGATLANJOG ÁLTALÁNOS ELVEI A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csapó Orsolya kredit: 2 félév: tavaszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A polgári jogi ismeretekre épülő tananyagként az ingatlan fogalmának meghatározásával, az ingatlan tu­ lajdonjogának korlátozásaival, az ingatlan - nyilvántartással, az ingatlanra vonatkozó jogügyletekkel és okiratokkal, az egyes alapvető ingatlan típusok tulajdonjogával kapcsolatos, a bírói és az alkotmánybíró­ sági gyakorlathoz közelebb álló ismeretek oktatása, az ingatlan tulajdonnal összefüggő jogintézmények, hatályos jogszabályok ismertetése. Tananyag: Bagi István: Ingatlanjog. Budapest, SzIT, 2005.; Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész). Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.; Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1938. 102 �Az Új Polgári Törvénykönyv - áttekintés A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csehi Zoltán kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): - számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: 2013-ban az országgyűlés elfogadta az Új Polgári Törvénykönyvet, amely felváltja az 1959-ben megal­ kotott Ptk-t, az 1952-es családjogi kódexet és a 2006-os társasági törvényt. A kb. 1600 paragrafusból álló kodifikációs mű átfogó jelleggel szabályozza a magánjog minden részét, kivéve a szellemi alkotásokat. Az Új Ptk. csak 2014-ban lép majd hatályba, de a hallgatóknak - akik polgári jogi tanulmányaikat a ko­ rábbijogszabályok alapján hallgatták és tanulták - így kívánjuk biztosítani a megismerkedést és tanulási lehetőséget az új jogszabállyal. A törvény megalkotását követően a régi szabály helyébe lép, azért ez a kurzus csak átmeneti jellegű, hiszen az új kódex az oktatásban is felváltja majd a régi joganyagot. Tananyag: Előadásokon leadott anyag. Vékás Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, Complex Kiadó Kft., 2013. Bank és tőzsdejog A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p):---- számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: Bankok Magyarországon - fejlődés és privatizáció; hitel és kölcsönszerződések (alapszabályok, biztosítékok), szindikált hitelek, projektfinanszírozás; európai banki irányelvek; tőkepiaci szabályozás Magyarorszá­ gon; adásvételi, bizományi ügyletek a tőkepiacon; derivatív termékek; európai tőkepiaci irányelvek; konszolidált felügyelet összehasonlító szabályai. A tárgyat a Pénzügyi Jog 2. tárgy teljesítését követően javasolt felvenni! Tananyag: Az előadáson elhangzott tananyag. Fogyasztóvédelmi közjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): e: Közigazgatási jog I. és Polgári jog 3.. számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tantárgy megismerteti a hallgatókkal fogyasztói helyzetükből fakadó jogaikat, igényérvényesítési le­ hetőségeiket, kitérve az előírások közgazdasági és etikai indokoltságára. A tárgy elsősorban a fogyasz­ tóvédelem közjogi (gazdasági jogi) szabályaira koncentrál, nem foglalkozik a polgári jogi témájú, a fogyasztók és a kereskedők/termelök közötti közvetlen kapcsolatok szabályozásával. A tárgy oktatása során kiemelt hangsúlyt kap az európai jogi összefüggések bemutatása. A tárgyalt fontosabb jogszabály­ ok a következők: - a fogyasztóvédelmi törvény, mint a jogterület „alapjogszabálya”; - a fogyasztói jogokat is érintő rendelkezéseket tartalmazó törvények: fogyasztók tisztességtelen be­ folyásolását tiltó Fttv., a reklámtörvény, a versenytörvény, a kereskedelmi törvény, a termékfelelősségi törvény, a villamos energiáról, földgázellátásról, elektronikus hírközlésről szóló törvények, élelmiszer törvény. - „Szatellit” rendeletek: pl. tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása, távollevők közötti szerződések, „time share”, árubiztonság szabályai, műszaki termékek megfelelőségének vizsgálata, használati és ke­ zelési útmutatók, címkézési szabályok. A hazai intézmények közül elsősorban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhi­ vatal gyakorlatát mutatjuk be. Tananyag: Az órán elhangzottak. Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog. Budapest, Complex, 2007. 103 �Európai büntetés-végrehajtási jog A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Vókó György kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az európai büntetés-végrehajtási jog az európai emberi jogi egyezmények által tartalmazott követelmé­ nyek teljesülését vizsgálja a büntetőjogi szankciók, az eljárásjogi kényszerintézkedések és más jog- és szabadságkorlátozással járó intézkedések végrehajtása során. Bemutatja az Európai Tanács, az Európai Unió és a CPT ajánlásait, valamint az Emberi Jogok Bírósága e téren folytatott gyakorlatát. Tananyag: Vókó György: Európai büntetés-végrehajtásijog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2006. Közjogi korlátozások az ingatlanjogban A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csapó Orsolya kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A polgári jogi ismeretekre épülő tananyagként az ingatlan fogalmának meghatározásával, az ingatlan tu­ lajdonjogának korlátozásaival, az ingatlan - nyilvántartással, az ingatlanra vonatkozó jogügyletekkel és okiratokkal, az egyes alapvető ingatlan típusok tulajdonjogával kapcsolatos, a bírói és az alkotmánybíró­ sági gyakorlathoz közelebb álló ismeretek oktatása, az ingatlan tulajdonnal összefüggő jogintézmények, hatályos jogszabályok ismertetése. Az Ingatlanjog I. folytatása, részletesebben. Tananyag: Bagi István: Ingatlanjog. Budapest, SzIT, 2005.; Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész). Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963.; Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1938. Kriminalisztika A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: dr. Sinku Pál kredit: 2 félév: tavasii óratípus: előadás óraszám: N:2, L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A kriminalisztika, mint módszertani tudomány, alapjaiban a krimináltechnika és a krimináltaktika ál­ talános jellegű, a jogászok számára hasznosítható ismeretanyagot kíván tolmácsolni. Elsősorban gya­ korlati megközelítéssel azokat a hasznosítható információkat szeretné átadni a hallgatóknak, amelyek alkalmasak arra, hogy a büntetőeljárásban közreműködők képesek legyenek kontrollálni az eljárások szabályszerű menetét, illetve, hogy megfelelően tudják értékelni a bizonyítás körében foganatosított cselekményeket. Tananyag: Az előadások anyaga. Sinku Pál: Kriminalisztikai alapfogalmak. Egyetemi jegyzet. Budapest, 2010. Legistica A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Patyi Gergely kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tantárgy rendszerezetten bemutatja a jogszabály- és jogalkotástan elméleti és gyakorlati összefüggéseit. Tananyag: Tamás András: Legistica. A jogalkotástan vázlata. Budapest, Szent István Társulat, 2008. 104 �Médiaszabályozás A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Koltay András kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Megismerkedés a média szabályozásának alapvető problémáival, feltárva azon komplex összefüggé­ seket, amelyek az alkotmányjogi, közigazgatási jogi, polgári jogi, büntetőjogi szabályozási környezet, illetve a területhez kötődő egyéb társadalomtudományok (kommunikáció, szociológia, filozófia, iroda­ lom- és történettudomány stb.) együtthatásaként e jogterületen megjelennek, különös figyelemmel a téma nemzetközi jogi vetületeire, illetve széles körben alkalmazva a jogösszehasonlítás módszerét. Tananyag: Koltay András - Nyakas Levente (szerk.): Magyar és európai médiajog. Budapest, Complex, 2012. Ajánlott irodalom: Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai. Budapest, Századvég, 2009. Asa Briggs - Peter Burke: A média társadalomtörténete - Gutenbergtől az internetig. Budapest, Nap­ világ, 2004.; Dániel C. Hallin - Paolo Mancini: MédiarendszerekíQvLáapest, Gondolat, 2008.; John Keane: Média és demokrácia. Budapest, Helikon, 1999.; Monroe E Price: A televízió, a nyilvános szféra és a nemzeti identitás. Budapest, Magvető, 1998.; Székely László: Magyar sajtó- és médiajog. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2007. Nemzetközi és európai büntetőjog A tárgyat oktató szerv, egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tsz. A tantárgy oktatója: Dr. Vókó György kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A nemzetközi egyezmények, ajánlások, az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Közösség Bíró­ sága gyakorlatában előfordult büntetőjogi vonatkozású rendelkezések, iránymutatások, állásfoglalások megismertetése a hallgatókkal. A nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek megjelenése a jogi szabályozásban, valamint a gyakorlati jogalkalmazásban. Tananyag: Az előadások anyaga. Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény az emberi jogok és alap­ vető szabadságok védelméről. Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Horváth Eva kredit: 2 félév: tavaszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás tárgy keretében a hallgatók átfogó képet kapnak a nemzetközi kereskedelemben kiemelkedő jelentőségű vitarendezési mód, a választottbíráskodás fejlő­ déséről, elméleti alapjairól, az arra vonatkozó fontosabb jogforrásokról (nemzetközi egyezmények, min­ tatörvények és eljárási mintaszabályok, a magyar Választottbírósági Törvény és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó Választottbíróság Eljárási szabályai). Részletesen ismertetésre kerülnek azok a sajátos vonások, amelyek ezt a vitarendezést megkülönböztetik a kereskedelmi és pol­ gári ügyekben folytatott hagyományos állami-bírósági eljárástól. Tananyag: Horváth Eva: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás. Budapest, HVG- Orac, 2010. Jogforrások: 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről 105 �Összehasonlító közjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kilényi Géza kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): Alkotmányjog 3. (e) számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A nép, mint hatalmi tényező. A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszer­ vezetben. Alkotmányozó hatalom - alkotmányozás. A kétkamarás parlamentek. A köztársasági elnök. A Kormány. Az alkotmánybíráskodás. Tananyag: Kilényi Géza: Összehasonlító alkotmányjog (az államszervezet). Budapest, Pázmány Press, 2012. Sportjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Bérces László kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A sportjog fogalma. A sportjog mint vegyes szakjogág. A sportjogi szabályozás fejlődéstörténete. Az amatőr sportolói jogállás. A hivatásos sportoló jogállása. A sportfegyelmi felelősség és a -fegyelmi eljárás. A sportegyesületek jogállása. A sportvállalkozások jogállása. Sportszövetségek jogállása. A sportverseny rendszere. A sport közjogi jogi személyei. A sport állandó választottbíróság. A sport ál­ lami befolyásolása. Dopping a sportban. Vagyoni értékű jogok. A sporttal kapcsolatos kereskedelmi szerződések. Sportrendezvény szervezése. Tananyag: 2004. évi I. törvény a sportról A magyar sportjog alapjai. Budapest, HVG-Orac, 2000. Bérces László: A sportegyesületekjogállása. - A magyar sportjog alapjai. Budapest, HVG-Orac, 2000. Sárközy Tamás: Sportjog. Budapest, HVG-Orac, 2004. Nemes A. (szerk.): Sportjogi ismeretek. Budapest, Megapress Kiadó, 2002. Szellemi alkotások és piacgazdaság A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 2 félév: őszi óratípus: előadás óraszám: N:2, L:3 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): — számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A szellemi alkotások egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdasági, szociális, kulturális és egyéni életviszonyokban. Ezen kurzuson tárgyalt témák kiegészítésül szolgálnak a szellemi alkotások jogi rend­ szeréhez, különös tekintettel az Internet, a biotechnológiai találmányok és a merchandising kérdései kapcsán. Tananyag: Tattay Levente: A szellemi alkotások és a modern piacgazdaság. 2. kiad. Budapest, SzIT, 2005. Tattay Levente - Pintz György - Pogácsás Anett: Szellemi alkotásokjoga. Budapest, SzIT, 2011. Lontai E. - Faludi G. - Gyertyánfy P. - Vékás G.: Szerzői jog és iparjogvédelem. Budapest, Eötvös, 2012. 106 �III. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2013/2014. TANÉV ��AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK (MINTA)TANTERVE A mintatantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye) évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két tel­ jesítési lehetőséget kell biztosítani kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény gyakorlati jegy: ötfokozatú minősítés, amelyet a szorgalmi időszak végén ad meg az oktató A tantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató ta­ nárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza. A szak képzési ideje: 4 félév Megszerzendő kredit: 110 kredit + 10 kredit (diplomamunka) = 120 kredit A 110 krediten belül: kötelező tárgyak: 94 kredit kötelezően választható tárgyak: 8 kredit szabadon választható tárgyak: 8 kredit Félévente teljesítendő kredit: A félévente teljesítendő kreditek száma harminc. Ennek érdekében a hall­ gatónak az adott féléven előírt kötelező tárgyak mellett annyi kötelezően és szabadon választható tárgyat kell felvennie és teljesítenie, hogy azok összesített kreditértéke a kötelező tárgyak kreditértékével együtt elérje a harmincat. Szakmai gyakorlat: 4 hetes gyakorlat, amelynek legalább felét idegen nyelvi, vagy a nemzetközi igaz­ gatással, illetve a humanitárius vagy fejlesztési segélyezéssel kifejezetten foglalkozó szakmai környe­ zetben kell a hallgatónak teljesítenie. (Ld. TVSZ. 1. sz. kari melléklet II. pontja) Abszolutórium: a mintatantervben szereplő összes tárgy teljesítése (110 kredit) + 4 hét szakmai gyakorlat A záróvizsga tárgyai: A záróvizsga anyagát európai uniós (EU szakpolitikák, EU pályázati és támo­ gatási rendszer) közigazgatási (Összehasonlító közigazgatási jog), pénzügyi (Közösségi pénzügyek), valamint menedzsment ismeretek (EU projektmenedzsment) alkotják. A záróvizsga anyagát a felsorolt tárgyak tárgyleírásai rögzítik. A záróvizsga eredménye: A diplomamunka-védés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egyszerű számtani átlaga. A diplomamunka-védés érdemjegye és a záróvizsga érdemjegye is ötfokozatú minősítés. Ha a hallgató - amennyiben rá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 50. § (3) bekez­ désében foglalt szigorúbb szabályok nem vonatkoznak - a végbizonyítványának kiállítását követő hét év elteltével nem védi meg sikerrel diplomamunkáját, záróvizsgájának addig letett tantárgyi részvizsgája érvénytelenné válik. Az oklevél minősítésének meghatározási módja: Az oklevél minősítésének alapját képező átlag (oklevélátlag): a halmozott súlyozott tanulmányi átlagból és a záróvizsga eredményéből képezett egyszerű számtani átlag. 109 �Az oklevél minősítése: 4,51-5,00-es oklevélátlag esetén: jeles, 3,51-4,50-es oklevélátlag esetén: jó, 2,51-3,50-es oklevélátlag esetén: közepes, 2,00-2,50-es oklevélátlag esetén: elégséges. Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, akinek diplomamunka/szakdolgozat védésének érdemjegye, valamint záróvizsgájának (több részvizsga esetén annak minden részvizsgájának) érdemjegye jeles, hal­ mozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51. Az oklevél kiadásának a feltétele: Sikeres záróvizsga és legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (Cl) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, vagy két különböző idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél. Csak olyan nyelvből fogad­ ható el nyelvvizsga, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 110 �CM I 1 1 1 CM 2+0 Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs Dr. Koltay András JMKI201xx0 Igazgatási alapismeretek JMPJ201xx0 Polgári jogi alapismeretek 1 kredit CM CM CM CM CM követeim. évközi jegy évközi jegy évközi jegy évközi jegy 9+0 9+0 9+0 45 óra 5É évközi jegy 1 9+0 1 10 óra 2+0 1 evelező tag. óraszám ea.+gyak. előhallga tási kötelezetitség 1 Összesen 2+0 Dr. Balogh-Békesi Nóra JMAJ201xx0 Alkotmányjogi alapismeretek 2+0 Dr. Kovács Péter JMEU201xx0 A nemzetközi jog alapjai 2+0 Dr. Gyulai-Schmidt Andre; nappali tag. óraszám ea.+gyak. JMKE201xx0 A kereskedelmi jog alapjai tárgyfelelős CV 3 tantárgy neve 1. éíj 2. félév A nem jogi és igazgatási képzési területről belépők kőzül 60 kreditet el nem érő hallgatók kiegészítő moc kollokvium kollokvium kollokvium 7K, ÍGY, 12+0 12+0 12+0 96 óra 1 i | cö 2+0 3+0 3+0 19 óra 1 1 1 i kód Dr. H. Szilágyi István Dr. Kovács Péter JMJB203xx0 Kultúraközi kommunikáció JMEU202xx0 Nemzetközi szervezetek JMJT201xx0 Összehasonlító (európai) alkotmánytörténet Összesen kollokvium 12+0 i 1 jegy 0+12 1 2+0 0+2 kollokvium kollokvium gyakorlati CM i Dr. Szabó István Dr. H. Szilágyi 1st ván JMJB202xx0 Kommunikációs alapismeretek | Dr. Szalai Ákos JMKG203xx0 Közösségi pénzügyek 12+0 12+0 o o 2+0 3+0 előhallga- táv aszi tási kötele­ féltívi megzettség hír detés CM i | Dr. El Beheiri Nadja Dr. Halustyik Ann 12+0 követeim. -S 0) | 2+0 nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gvak. ea.+gvak. s .2 1 Dr. Frivaldszky Já tárgyfelelős <z> O c JMJB201xx0 A globális világ politikai és társadalom­ földrajza JMRJ201xx0| Az európai kultúra alapjai JMPU201xx0 EU államháztartástan tantárgy neve 1 i 0+6 kód 1. félév Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA) 1 1 1 <z> 111 �. W . . kollokvium 6K, ÍGY 12+0 96 óra 1 "O nj Q Q Q Q W 20 ór 2+0 Gerencsér Balázs 12+0 15+0 12+0 i özpolitika sszehasonlító közigazgatási jog (kelet5zép európai államok) eszesen 3+0 3+0 3+0 Tóth Tihamér_____ Katona Klára Frivaldszky János i JMKI203xx0 . 0+15 1 urópai közigazgatási büntetőjog özcélú szervezetek menedzsmentje 0+3 Szalai Ákos előhallga tási őszi félévi kötelezet tség meghirdetés i JMKI202xx0 JMKG202xx0 JMJB204xx0 . 1 U pályázati és támogatási rendszer 15+0 kollokvium kollokvium gyakorlati jegy kollokvium kollokvium kollokvium | követeim. 1 . 3+0 3+0 Schanda Balázs Szabó Marcel tárgyfelelős levelező tag. óraszám ea.+gyak. i JMKG204xx0 . Q Q Q z emberi jogok nemzetközi védelme____ U döntéshozatali eljárás J tantárgy neve nap­ pali ta óraszá sí + JMAJ203xxl JMEU203xxl kód 2. félév Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA) M2 0+Sl 112 1 i i i i 1 1 1 o cs 0 22 O �Dr. Raffai Katalin Dr. Tóth Tihamér Dr. Harsági Viktória Dr. Katona Klára Dr. Csink Lóránt Dr. Harsági Viktória JMEU205xx0 EU szakpolitikák együttműködés JMPE201xx0 Igazságügyi az Európai Unióban JMKG201xx0 EU projektmenedzsment JMAJ202xx0 Összehasonlító alkotmányjog JMKI204xx0 Összehasonlító eljárásjog Összesen tárgyfelelős 1 nap­ levelező pali tag. tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. o cn + CZ) "Oá s £ £ £ o o X T—X1 o CM i 3+0 18 óra 15+0 87 óra kollokvium 4K, 3GY Tt" 28 CV CV Ossz. eu. alk.t. IMJT201xx0 i kollokvium 1 jegy gyakorlati 1 12+0 0+12 cvl 1 3+0 0+2 jegy gyakorlati CV 1 jegy kollokvium gyakorlati kredit tavaszi félévi meghir­ detés 1 0+12 0+12 12+0 kollokvium követeim. előhallgatási kötelezettség 1 0+2 0+2 3+0 o + CM r—< | tantárgy neve Q A munka és közszolgálati jog közösségi sajátosságai JMNM201xx0 EU nemzetközi magánjoga kód 3. félév 1 1 1 113 �114 tantárgy neve tárgyfelelős Dr. Szabó Marcel Esélyegyenlőség EU környezetvédelmi jog Kisebbségi jogok Dr. Kovács Péter Dr. Bándi Gyula Dr. Gerencsér Balázs Kánonjogi alapismeretek Uniós versenyjog Migráció Dr. Szabó Péter Dr. Tóth Tihamér Dr. Kovács Péter előhallgatási köteh zettség EU szakpolit. JMEU205xx0 EU államházt. JMPU201xx0 85 teljesített kredit van EV őszi félévi meghir­ detés i 1 o Diplomamunka: 10 kredit JMTO400NA0, JMTO400LA0 Szabadon választható tárgyak tárgycsoport Szabadon választható tárgy: gyakorlat, nappalis óraszám 2 óra/hét, levelezős óraszám 2 óra/félév, 2 kredit. Az óraszám, a számonkérés formája és megszerezhető kreditek száma más szak kötelező vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése ese tén eltérhet. JMKJ301xA0 JMKV302xA0 JMEU302xA0 JMTO300xA0 Kötelezően választható tárgycsoport tárgyai a tavaszi félévben: JMEU301xA0 JMKV301xA0 JMKI301xA0 JMTO300xA0 Kötelezően választható tárgycsoport tárgyai az őszi félévben: 39 óra 7 óra jegy gyakorlati jegy IK, 2GY, 1A kredit i Összesen 0+12 0+12 0+2 0+2 aláírás gyakorlati 1 Közpénzügyek szabályozása az Dr. Halustyik Anna JMPU202xx0 EU-ban ___ JMEU207xx0 EU külkapcsolatok rendszere 1 1 kollokvium 15+0 1 3+0 követeim. 1 JMTO300xD0 Diplomamunka konzultáció Diplomáciai és konzuli kapcsolatok Dr. Kovács Péter JMEU206xx0 joga; Nemzetközi válságkezelés kód nap­ levelező pali tag. tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. 4. félév Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak (MA) i �AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÖTELEZŐ TÁRGYAI A GLOBÁLIS VILÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János, Dr. Paksy Máté kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A globális világ (politikai) integrációs szerveződései. A globális világ monetáris és gazdasági szer­ veződésének politikai kérdőjelei. Az új világrend civilizatórikus és politikai újraszerveződéseinek, konfliktusainak csomópontjai és alapvető kérdései. Ázsia természeti erőforrásainak politikai földrajzi megközelítése. Ázsia (országainak) politikai berendezkedései; a kontinens társadalomföldrajzának és közlekedési hálózatainak elemzése. Ázsia politikai földrajza: Kína, Japán, India, a Független Államok Közösségének politikai földrajzi szempontú kérdőjelei, Törökország Európa peremén. Amerika politikai földrajza: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, a közép-amerikai földhíd országai, az Andok országai, Brazília, Argentína, Venezuela. Globalizáció és a regionalizmus politikái. Globalizáció és a globális civil társadalom. Tananyag (és ajánlott irodalom): Blahó András - Kutasi Gábor (szerk.): Erőközpontok és régiók a 21. század világgazdaságában. Buda­ pest, Akadémiai Kiadó, 2010 Mészáros Rezső (és munkaközössége): A globális gazdaságföldrajzi dimenziói. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010 Pap Norbert (szerk.): Ázsia politikai földrajza. Pécs, Alexandra, 2005. Próbáld Ferenc: Amerika regionális földrajza. Budapest, Trefort, 2004. Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 2.0. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Szigeti Péter: Világrendszernézőben, globális „szabad verseny” - a világkapitalizmus jelenlegi stádiu­ ma. Budapest, Napvilág, 2005. Csáki György (szerk.): A látható kéz. A fejlesztő állam a globalizációban. Budapest, Napvilág Kiadó, 2009. Csáki György - Farkas Péter (szerk.): A globalizáció és hatásai, európai válaszok. Budapest, Napvilág Kiadó, 2008. Lengyel Imre: Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek, és alulról szerveződő stratégiák. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010. A MUNKA ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG KÖZÖSSÉGI SAJÁTOSSÁGAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kártyás Gábor kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tan:alma: Bevezetés, alapfogalmak, a munkajog története. A munkajog általános elvei és szabályai. Egyéni munkajog (a munkaszerződés, a munkaszerződés módosítása, a munkaviszony megszüntetése, a munkavégzés sza­ bályai, a munkaidő és a pihenőidők, a munkabér, fegyelmi és kártérítési felelősség) Kollektív munkajog (a szakszervezetek, kollektív szerződések, üzemi tanácsok, sztrájk, kizárás szabályai). Munkaügyi eljárás. Tananyag: Ferencz - Göndör -Gyulavári - Kártyás: Munkajogi alapismeretek. Budapest, Eötvös Kiadó, 2013. AZ EMBERI JOGOK NEMZETKÖZI VÉDELME A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 5 félév: 3 óra típus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, az emberi jogok eszmetörténete. A humanitárius jog. Az emberi jogok nemzetközi joggá 115 �válása. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az ENSZ szerepe az emberi jogok védelmében. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény érvényesítési mechanizmusa. Az EBESZ szerepe az emberi jogok védelmében. Egyéb regionális emberi jogi mechanizmusok. Az emberi jogok kétoldalú nemzetközi szerződésekben. A Szentszék szerepe az emberi jogok védelmében. A nem­ kormányzati szervezetek szerepe az emberi jogok védelmében. Tananyag: Thomas Buergenthal: Nemzetközi emberijogok. Budapest, Helikon, 2001. Ajánlott irodalom: Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Budapest, Osiris, 2003. AZ EURÓPAI KULTÚRA ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az európai kultúra gyökerei a római joghoz, a görög bölcselethez és a keresztény gondolkodáshoz ve­ zetnek vissza. A tárgy áttekintést ad e három eszmerendszerről, különös tekintettel a szak jellegéből fakadó szempontokra, valamint a jogászi gondolkodáshoz kötődő eszköztárra. A tantárgy fontos eleme a modern kultúrának a klasszikus ismeretanyaggal történő összehasonlítása. A program a következő kérdésköröket foglalja magába: a vera philosofia kérdése (D.l.1.1.); a keresztény gondolkodás helye és jelentősége; a római jogi gondolkodás alapjai. Különös részként pedig néhány aktuális kérdés elemzé­ sére kerül sor. Tananyag: Wolfgang Waldstein: A szívébe írva. Budapest, SzIT, 2012. Diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga; Nemzetközi válságkezelés A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Adány Tamás kredit: 5 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy címének megfelelően a nemzetközi jog által szabályozott kapcsolatok két egymással csak részben összefüggő területét hivatott bemutatni. A diplomáciai és konzuli jog keretében a legfontosabb témák a diplomáciai tevékenység alapfogalmai, a külképviseletek fajtái és funkcióik, a diplomáciai és konzuli védelem szabályai, a mentességek és kiváltságok kérdései. A nemzetközi válságok közül első­ sorban a biztonságpolitikai kihívásokat, a nemzetközi béke és biztonságot veszélyeztető helyzeteket érinti a tantárgy. Ezek kezelési módjai igen változatosak, ezek közül elsősorban a nemzetközi jog által szabályozott katonai illetve nem katonai módszerek szerepelnek a tárgy kínálatában, a ius post bellum fogalmának modern megnyilvánulásaiként. Ide tartozik a Biztonsági Tanács szerepe, a konfliktus utáni újjáépítés jogi eszközrendszere, a demokrácia kiépítésének nemzetközi jogi eszközei. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Diplomamunka konzultáció Tárgyfelelős: konzulens oktató A tantárgy oktatója: konzulens oktató kredit: 0 félév: 4 óratípus: óraszám: előhallgatás: számonkérés: — — aláírás N:~, L:— A tantárgy tartalma: A tárgy a diplomamunka elkészítéséhez szükséges személyes konzultációk teljesítését szolgálja. A hall­ gatónak ennek keretében legalább három alkalommal kell az érintett oktatóval konzultálnia. Első alka­ lom a témaválasztás megbeszélése, második a szakirodalom feldolgozása után a dolgozat vázlatának megbeszélése, a harmadik alkalom pedig a dolgozat első fogalmazványának bemutatása. Tananyag: A választott témához a konzulens által jóváhagyott szakirodalom. 116 �Eu ÁLLAMHÁZTARTÁSTAN A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés. Az EU költségvetési jogának forrásai. Az EU költségvetési jogának alapelvei. A középtávú pénzügyi terv helye és szerepe az EU költségvetési szabályozásában. A költségvetési eljárás, a közösségi intézmények szerepe a költségvetési eljárásban. Az EU költségvetés bevételei (A saját források és egyéb bevételek). Az EU költségvetés kiadásai: a közös mezőgazdasági politika finanszírozásának szabályai; a strukturális alapok és a kohéziós alap finanszírozásának szabályai. Az EU költségvetés végrehajtása. Az EU költségvetés külső és belső ellenőrzése. Az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Összefoglalás. Tananyag: Marján Attila: Az Európai Unió Gazdasága. Budapest, HVG Kiadói Rt., 2005. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 162-164., 174-178., 285-287., 310-325. cikkei A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költség­ vetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről A Tanács 2007/436/EK, Euratom határozata (2007. június 7.) az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről Eu döntéshozatali eljárás A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs kredit: 5 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kurzus célja az uniós döntéshozatali mechanizmusok részletes és elemző bemutatása. Ennek kereté­ ben egyrészről az intézmények gyakorlata (Európai Tanács, Európai Bizottság, Tanács és Európai Parla­ ment), a soros elnökség, az EU és tagállamok közötti hatáskörmegosztási rendszer, a különféle jogalko­ tási eljárások, és az Európai Bíróság legfontosabb eljárásai (előzetes döntéshozatali eljárás, semmisségi eljárás) kerülnek bemutatásra. A fenti témákat nem kizárólag a jogászi nézőpontból, hanem politikai szociológiai és történeti szempontokat is érvényesítve vizsgáljuk a kurzus során. Tananyag: Osztovits András (szerk.): Az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződések ma­ gyarázata 1-4. Budapest, Complex, 2011. Vörös Imre (szerk.): Az EU-elnökség: Jogi, szervezeti és tudománypolitikai vetületek. Budapest, Complex, 2010. Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban. Budapest, HVG-Orac, 2010. Eu KÜLKAPCSOLATOK RENDSZERE A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: 4 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Eu szakpolitikák számonkérés: gyak. jegy A tantárgy tartalma: Az Európai Unió nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai. A nemzetközi kapcsolatok jogalap­ ja, fő diplomáciai eszközei és felépítése. Az EU nemzetközi tárgyalásainak és megállapodásainak eljá­ rási szabályai Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak új dimenziói. Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai az egyes integrációs szervezetekkel és a különböző földrajzi régiókkal. Az Európai Unió külkapcsolatainak új területei. Az Európai Unió önálló külpolitikája, biztonságpolitikája és védelem­ politikája. Magyarország és az Európai Unió külkapcsolatainak fejlődése. A teljes jogú EU-tagság és a magyar külpolitika új lehetőségei. Tananyag: Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája. Budapest, KJK Kerszöv, 2006. Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül, biztonság-és védelempolitikája. 117 �Eü NEMZETKÖZI MAGÁNJOGA A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy tartalma az Unió rendeleti úton egységesített, valamint irányelvek révén harmonizált kollíziós joganyagát foglalja magába, különös hangsúlyt fektetve a tagállamokban közvetlenül hatályos rendeleti joganyagra. A fontosabb jogforrások: A Brüsszel I és Brüsszel II Rendeletek a joghatóságról és az íté­ letek elismeréséről és végrehajtásáról polgári kereskedelmi, illetőleg házasság felbontására, valamint a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben. A szerződésekre alkalmazandó jogról szóló Római Egyezmény és az azt felváltó Róma I Rendelet, illetve a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra irányadójogról szóló Róma II Rendelet, valamint a tartással kapcsolatos ügyekről szóló rendelet. Tananyag: Kengyel-Harsági: Európai Polgári Eljárásjog. Budapest, Osiris, 2007. Nagy Csongor István: Az EU nemzetközi magánjoga. Budapest, HVG-Orac, 2006. Nemzetközi magánjog - jogszabály- és jogesetgyűjtemény. (Főszerk.: Szabó Sarolta, társszerk.: Raffai Katalin.) Budapest, Pázmány Press, 2013. Wopera Zsuzsa: Európai családjog. Budapest, HVG-Orac, 2009. EU PÁLYÁZATI ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZER A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos kredit: 5 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: gyak. jegy A tantárgy tartalma: Az állami támogatások indokai. A támogatások lehetséges formái - visszatérítendő, vissza nem téríten­ dő, kedvezményes kamatozású stb. - az önrész szerepe, ösztönző hatások; társadalmi költség-haszon elemzés. A támogatások ellenőrzése - a bürokrácia, ellenőrzési rendszer felépítése. Támogatási szerző­ dések - kockázatmegosztás, ösztönzés, a szerződés tartalma. Tananyag: Paul Milgrom - John Roberts: Közgazdaságtan, szervezetelmélet, vállalat irányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. Új Magyarország Fejlesztési Terv; A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található dokumentumok a fejlesztéspolitikáról és a fejlesztési programokról Eu PROJEKTMENEDZSMENT A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 4 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: gyak. jegy A tantárgy tartalma: EU pályázati nyomtatvány és mellékleteinek megismerése. A kiválasztott vállalat jelenlegi feltétel­ rendszerének bemutatása. SWOT, PEST elemzés, Porter modell alkalmazása. Marketingterv készítése, esettanulmányok. Műszaki megvalósíthatósági tanulmány készítése, finanszírozási források feltárása. Humánpolitikai terv készítése, esettanulmányok. Megtérülési számítások alkalmazása. Mérlegterv ké­ szítése. Eredményterv készítése. Cash flow terv készítése. Tananyag: Katona Klára: Vállalatgazdaságtani bevezetés. Budapest, SzIT, 2004. Dr. Horváth Katalin - Mányó-Váróczi Violetta: Számvitel. Budapest, SzIT, 2009. Ajánlott irodalom: Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Budapest, Aula, 2000. Siegel-Ford-Bornstein: Üzleti terv kalauz. CO-NEX Könyvkiadó és Terjesztő Kft., 1997. Brealy-Myers: Vállalati pénzügyek. Panem Kft., 1996. 118 �Eü SZAKPOLITIKÁK A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Láncos Petra, Dr. Szilágyi Pál kredit: 4 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: gyak. jegy A tantárgy tartalma: A kurzus célja a közösségi politikák átfogó ismertetése. Ennek keretében bemutatásra kerülnek a szak­ politikák kialakításának hátterében meghúzódó érdekek és jogpolitikai megfontolások, valamint a poli­ tikák elsődleges jogi alapjai. A tantárgy keretében bemutatott konkrét politikák a következők: A közös kereskedelempolitika. A mezőgazdasági és halászati politika. Versenypolitika. Állami támogatások és az adóztatás versenytorzító hatásai. Egységes monetáris politika, az euró működése. Strukturális és kohéziós politka. Szociális politika. Kulturális politika. KörnyezetvédelemTananyag: Szabó Marcel - Gyeney Laura - Láncos Petra: Bevezetés az Európai Unió egyes politikáiba. Budapest, SzIT, megjelenés alatt Európai közigazgatási büntetőjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási JogiTanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási büntetőjog fogalma, története és rendszere. A közigazgatási büntetőjogi felelősség. A közigazgatási büntetőszankciók eljárási jogi kérdései. Közigazgatási büntetőjog egyes európai országok­ ban. Az Európai Unió és a közigazgatási büntetőjog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműkö­ dés a közigazgatási büntetőjog területén. Tananyag: Kis Norbert - Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog. Budapest, HVG-Orac, 2007. Igazságügyi együttműködés az Európai Unióban A tárgyat oktató szervezeti egység: Polgári Eljárásjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Harsági Viktória kredit: 4 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: gyak. jegy A tantárgy tartalma: Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben az Európai Unióban, (bevezetés, történet). A jogegysége­ sítési folyamat háttere, jogforrások. Joghatóság polgári és kereskedelmi ügyekben I. (44/2001/EK ren­ delet). Bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítése polgári és kereskedelmi ügyekben (1348/2000/EK rendelet, 1393/2007/EK rendelet). A bíróságok együttműködése a bizonyításfelvétel során (1206/2001/ EK rendelet). Határozatok elismerése és végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben (44/2001/EK rendelet). Az „európai végrehajtható okirat” (805/2004/EK rendelet). Joghatóság, a határozatok elisme­ rése és végrehajtása házassági és a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben (1347/2000/EK rendelet, 2201/2003/EK rendelet). A kis értékű követelések európai eljárása (861/2007/EK rendelet) Az európai fizetési meghagyásos eljárás (1896/2006/EK rendelet). Tananyag: Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2009. Ajánlott irodalom: Brávácz Ottóné - Szőcs Tibor: Jogviták határok nélkül. Budapest, HVG-Orac, 2003. Osztovits András: Európai polgári eljárásjog. Jogszabálygyűjtemény. Budapest, HVG-Orac, 2004. Wopera Zsuzsa - Wallacher Lajos: (szerk.): Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unióban. Buda­ pest, KJK, 2006. Nagy Csongor István: Az Európai Unió nemzetközi magánjoga. Budapest, HVG-Orac, 2006. 119 �Kommunikációs alapismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Könczöl Miklós kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kommunikáció színterei és csatornái. A nyelvi kommunikáció. Közlés és meggyőzés. Cselekvés sza­ vakkal. Gesztusok és szimbólumok. A társadalom kommunikációs rendszere. Együttműködés és konf­ rontáció a közéleti kommunikációban. Politikai kultúra és politikai kommunikáció. A vezetés és szabá­ lyozás kommunikációs dinamikája. Az elektronikus médiumok sajátosságai. Tananyag: Szabó Miklós: Kommunikáció általában és a jogban. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2002. Ajánlott irodalom: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Animula, 1986. Közéleti kommunikáció, (szerk. Buda Béla, Sárközi Erika) Budapest, Akadémiai, 2001. Társadalmi kommunikáció, (szerk. Béres István, Horányi Özséb) Budapest, Osiris, 1999. Nyelv - kommunikáció - cselekvés, (szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás) Budapest, Osiris, 1997. Közcélú szervezetek menedzsmentje A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 4 félév: 2 óratípus: elmélet óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Eu. projektmenedzsment számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nonprofit gazdálkodás: a gazdálkodás fogalma, tartalma, célrendszere; a nonprofit gazdálkodás alap­ elvei, lényegi jellemzői; a nonprofit szervezetek erőforrásai és azok felhasználása; a nonprofit gazdálko­ dási szabályok rendszere, különös tekintettel a közhasznú szervezetekre; gazdasági felügyelet. Pénzügyi irányítás: pénzügyi tervezés a nonprofit szervezetekben (éves terv, cash flow); a nonprofit szervezetek adózási kapcsolatai; a számviteli rendszer alapelvei és fontosabb sajátosságai; bevételek és ráfordítások, költségelszámolás; pénzügyi-számviteli beszámoló és könyvvezetési kötelezettség a nonprofit szerve­ zetekben; mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő mellékletek. A nonprofit szervezetek működésének tervezése: a stratégiai tervezés jelentősége a nonprofit szervezetekben; a szervezet irányvonalának, ar­ culatának kialakítása; szervezeti kultúra és szervezeti kommunikáció a nonprofit szervezetekben; a for­ malizált stratégiai terv és elemei. Marketing szemlélet: a marketing orientáció lényege és jelentősége; a marketing információs rendszer tartalma és feladatai; a stratégiai terv és a marketingstratégia kap­ csolata, nonprofit marketing menedzsment; a belső és külső Public Relations jelentősége és eszköztára, a PR hatékony alkalmazása. Forrásteremtés a nonprofit szervezetekben: a pénzügyi források biz­ tosításának módjai - fundraising; pályázatok, pályázatírás; támogatások, támogatói szerződések; ado­ mánygyűjtés. A nonprofit szervezetek humán forrásai: alkalmazottak és professzionális tanácsadók; együttműködés az önkéntesekkel, önkéntesek toborzása. Tananyag: Hetesi Erzsébet (szerk.): A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. Szeged: JATEPress, 2002. ([S.I.] [s.n.]) Kahulits Andrea: Nonprofit szervezetek pénzügyeinek intézése. Budapest, KJK-Kerszöv, 2002. Ajánlott irodalom: Dinya László - Hetesi Erzsébet - Veres Zoltán (szerk.): Nonbusiness marketing és menedzsment: civil szervezetek, alapítványok, politika, kultúra, karitatív szervezetek, közigazgatás, közüzemek, nonprofitok. Budapest, KJK-Kerszöv, 2004. György István: Egyéb szervezetek (nonprofit szervezetek) pénzügyi gazdasági kérdései. Budapest, Novoschool Kht., 2005 Közösségi pénzügyek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos kredit: 4 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: gyak. jegy A tantárgy tartalma: Hatékonyság és igazságosság (méltányosság, egyenlőség) elvárása. Piac működése, jóléti közgazdaság­ tan kérdései (piaci kudarcok). Externáliák problémája és kezelése. Közjavak problémája és kezelése. Kormányzati kudarcok: választási rendszerek, bürokráciák, politikai rendszerek. Adózás: hatékonysági 120 �elvárások, igazságossági elvárások. Fiskális föderalizmus és az EU: hatékony feladatmegosztás, forrá­ sok hatékony megoszlása. Tananyag: J. E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana. Budapest, KJK-Kerszöv, 2000 Kengyel Ákos (szerk.): Az Európai Unió közös politikái. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010. Közpénzügyek szabályozása az EU-ban A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 4 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: EU államháztartástan számonkérés: gyak. jegy A tantárgy tartalma: Bevezetés az európai adójogi szabályozásba. Az adózás nemzeti, nemzetközi és európai uniós szabá­ lyozásának összehasonlítása. Az európai adózás jogforrásai. A közvetett adózás az Európai Unióban. A forgalmi adózás Hatodik Irányelve: az adóalanyok szabályozása; az ügyletek szabáyozása A közvetlen adózás az Európai Unióban: a személyek jövedelmeadózása; a társasági adó szabályozása. A társasági adózás kiemelt területe Európában: vállalatcsoportok adóztatása. Európai Uniós Együttműködés az adó­ szabályozás területén. Az európai uniós jövedéki szabályozás alapjai. A felsorolt témákkal kapcsolatban jogesetek megoldása az Európai Bíróság gyakorlatából. Tananyag: Véghelyi Mária: Az Európai Unió jogalkalmazása a forgalmi adózás területén. Budapest, KJK Kerszöv, 2004. A konkrét jogesetek dokumentumai. Közpolitika A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közpolitika fogalma. A közpolitika megközelítései. Közpolitikái háttérelméletek. Közpolitikái filo­ zófiák. A szakpolitikák típusai és eszközei. Állam, közigazgatás, közpolitika. Közpolitikái modellek. A közmenedzsment fogalma. A közmenedzsment az angolszász országokban. A közmenedzsment alkal­ mazási szintjei a fejlett országokban. A közpolitikái érdekérvényesítés általános, európai uniós (brüssze­ li) és magyarországi modellje. Megvalósítási folyamatok a közpolitikában. A megvalósítási folyamatok tervezése. A Gantt-diagram. A közpolitikák értékelése. Monitoring és evalváció. Tananyag: Frivaldszky János: A jó kormányzás és a helyes közpolitika formálásának aktuális összefüggéseiről. In Szigeti Szabolcs - Frivaldszky János (szerk.): A jó kormányzásról: Elmélet és kihívások. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2012. 51-103. Gajduschek György - Hajnal György: Közpolitika. A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata. Bu­ dapest, HVG-Orac, 2010. Bodó Barna: Közpolitika. Kolozsvár, Scientia Kiadó, 2011. Simon Zoltán: Érdekérvényesítés a közpolitikái döntéshozatalban az Európai Unióban és Magyarorszá­ gon. Budapest, L’Harmattan, 2009. Horváth M. Tamás: Közmenedzsment. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2010. Ajánlott irodalom: Frivaldszky János: Jó kormányzás a neokonzervatív/neoliberális korszak után: a közjóra irányuló szubszidiárius-relacionális kormányzás felé. lustum Aequum Salutare, 2013/2. 21-82. Kultúraközi kommunikáció A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Szilárd kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kultúra fogalma. Kultúra, nyelv, kommunikáció. A kultúrák közötti érintkezés evolucionista perspek­ tívából. Kultúra és civilizáció, a modern nemzet. Kultúra és társadalmi szerkezet. Társadalmi karak­ ter és nemzeti alkat. Identitás és integráció. Megértés és kommunikáció. Konfliktus és kommunikáció. Univerzalizálódás és re-lokalizálódás a globalizáció folyamatában. 121 �Tananyag: Társadalmi kommunikáció, (szerk. Béres István, Horányi Özséb) Budapest, Osiris, 1999. Nyelv - kommunikáció - cselekvés, (szerk. Pléh Csaba, Síklaki István, Terestyéni Tamás) Budapest, Osiris, 1997. Bibó István: „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem”, „Zsidókérdés Magyarországon 1944 után” In Válogatott tanulmányok, II köt. Budapest, Magvető, 1986, 569-620, 621-810. Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Századvég, 1994. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, Európa, 1998. Nemzetközi szervezetek A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Jaskó Luca kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi szervezetek elhelyezése a nemzetközi jogban, történeti kialakulása, fogalma. A nemzet­ közi szervezetek alapokmányai és a nemzetközi szerződések. Tagfelvétel, kilépés, kizárás a nemzetközi szervezetekben. A nemzetközi szervezetek struktúrája, működése: szervek, döntéshozatal, költségvetési megoldások, ügynökök és funkcionáriusok. A nemzetközi szervezetek határozatai, minősítésük jog­ forrásiam szempontból. Az ENSZ története, felépítése, alapokmányának jellegzetessége, felépítése. A Biztonsági Tanács és a Közgyűlés szerepe, feladatai, működése. A Nemzetközi Bíróság szerepe a viták békés rendezésében. Lépések az ENSZ reformjára. Az emberi jogok védelme a különböző nemzetközi szervezetekben. Egyéb speciális hatáskörű nemzetközi szervezetek Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi jog. Budapest, Osiris, 2011. Ajánlott irodalom: Blahó András - Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Budapest, Aula, 2011. Kende Tamás: Nemzetközi jogi szemelvények és dokumentumok. I-II. Budapest, Osiris, 2000. Lamm Vanda: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, Közgazda­ sági és Jogi Könyvkiadó, 1995. Mavi Viktor: Az Európa Tanács és az emberi jogok. Budapest, HVG-Orac, 1998. Összehasonlító alkotmányjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Jakab András kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: Összehasonlító (európai) alktört. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, az összehasonlító alkotmányjog fogalma. A jogcsaládok. Az alkotmányosság alapelvei, az alkotmányok típusai. Államszövetségek és szövetségi államok; a helyi autonómiák típusai. A kor­ mányformák általános kérdései; prezidecializmus és parlamentarizmus. Áz államfő szerepe. Választási rendszerek. Az igazságszolgáltatás rendszerei. Az alkotmánybíráskodás. Az alapvető jogok védelmének intézményrendszerei. Az élethez való jog és az emberi méltóság. A véleménynyilvánítás szabadsága. A vallásszabadság. Tananyag: Összehasonlító alkotmányjog. (szerk: Legény Krisztián) Budapest, Complex, 2006; Olvasókönyv kerül közreadásra! Ajánlott irodalom: Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea: Európai kormányformák rendszertana. Budapest, H VG Orac, 2007. Összehasonlító (európai) alkotmánytörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a polgári kor európai alkotmányfejlődését dolgozza fel. A félév első felében egy általános átte­ kintést ad a polgári államszervezet főbb jellemzőiről. Ennek keretében vizsgálja: az államszerveződési modelleket; a törvényhozás szervezetét, és működését; a monarchikus és a republikánus rendszerek szét­ választásával az államfő és a kormány jogállását; az igazságszolgáltatás rendszerét, különös tekintettel a közjogi bíráskodás kialakulására. A félév második felében, szintén a monarchikus és a republikánus 122 �rendszerek szétválasztásával, az egyes államok konkrét alkotmányait vizsgáljuk. Ezeket összekapcsol­ juk a félév első felében tanult általános jellemzőkkel, s vizsgáljuk, hogy az egyes államok államberen­ dezkedésében mik feleltek meg az általános modelleknek, s mik voltak speciálisak. Tananyag: Szabó István: Összehasonlító alkotmánytörténet, (megjelenés alatt) Ajánlott irodalom: Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest, Püski, 2005. Wilhelm Brauneder: Osztrák alkotmánytörténet. Pécs 1994. Szabó István: Német alkotmánytörténet 1806-1945. Budapest, SzIT, 2002. Összehasonlító közigazgatási jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási jog Európa államaiban: mennyiben ország-specifikus. Az összehasonlító módszer tulaj­ donságai és jelentősége. Tipizálható-e különböző országok közigazgatási joga: a fő típusok Európában. Közigazgatási jog egyes európai országokban. Az Európai Unió és a közigazgatási jog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműködés a közigazgatás területén. Tananyag: Patyi András: 16. fejezet. Az eljárásjogi szabályozás és kodifikáció európai áttekintése (összehason­ lító közigazgatási eljárásjog. In: Patyi András (szerk.): Közigazgatási jógii. Budapest-Pécs, DialógCampus, 2006., a Tanszék honlapján elektronikus változatban elérhető. Szamel Katalin - Balázs István - Gajduschek György - Kői Gyula (szerk.): Az Európai Unió tagálla­ mainak közigazgatása. Budapest, Complex, 2011. 123 �kiegészítő modul tárgyai (a nem jog és igazgatási képzési területről belépők közül 60 kreditet el nem érő hallgatók számára) A KERESKEDELMI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gyulai-Schmidt Andrea kredit: 2 félév: 1^1. óratípus: előadás óraszám: N:2S L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kereskedelmi jog alanyai, tárgya. Az egyes szerződéstípusok és speciális szerződések, fizetések joga. A fogyasztóvédelem magánjogi kérdései. A hazai társasági jog alapjai. Tananyag: Barta-Fazekas-Harsányi-Kovács-Miskolczi-Ujváriné: Üzleti szerződések. Egyetemi jegyzet. Buda­ pest, Unió, 2005. Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog. Budapest, CompLex, 2007. Kisfaludi András: Társasági jog. Budapest, CompLex, 2007. A NEMZETKÖZI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A nemzetközi jog története, jogi természete. A nemzetközi jog forrásai: a nemzetközi szerződések, a szokásjog, egyéb jogforrások, valamint az értelmezés segédeszközei. Az állam. A nemzetközi szerveze­ tek. Az egyén a nemzetközi jogban. A diplomáciai kapcsolatok. Nemzetközi jogi felelősség, nemzetközi vitarendezés. A kényszer a nemzetközi jogban. A hadviselés során alkalmazandó szabályok. Tenger-, légi- ill. világűrjog alapjai. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Ajánlott irodalom: Kende Tamás: Nemzetközi jogi szemelvények és dokumentumok. I-II. Budapest, Osiris, 2000. Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Budapest, Bíbor, 2000. Lamm Vanda: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, Közgazda­ sági és Jogi Könyvkiadó, 1995. Blaise Tchikaya : Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc, Bíbor, 2002. Alkotmányjogi alapismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Balogh-Békesi Nóra kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az alkotmányosság alapfogalmai. A jogforrási rendszer főbb jellegzetességei. Az állam- és kormányformák típusai, az államszerveződési modellek. Az Országgyűlés szervezete és működése és a választójog főbb szabályai. A nyugati demokráciák jellegzetes államfői modelljei, a köztársasági elnök jogállása a magyar alkotmányban. A kormányzás (végrehajtó hatalom) működésének főbb elvei, a Kormány funkci­ ója magyar államműködésben. A helyi önkormányzatok. Az Alkotmánybíróság. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése. Az országgyűlési biztos. Az alapvető jogok rendszere és védelmének garanciái. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. 124 �Igazgatási alapismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs kredit: 2 félév: 1^1. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: 1. A közigazgatás fogalma és tevékenységi formái. 2. A közigazgatási aktustan elméleti alapjai. 3-4. A közigazgatási aktustan I-II. 5. A közigazgatási jog fogalma és szabályozási területei. 6. A közigazgatási jogi norma és a közigazgatási jogviszony. 7. A közigazgatási hatósági eljárás alapjai, a hatósági ügy és a közigazgatási hatóságok. 8. Bizonyítás a közigazgatási hatósági eljárásban. 9. A közigazgatási hatósági döntések. 10. A közigazgatás kontrollja és a közigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati rendszere. 11. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat. 12. A közigazgatási szervezetrendszer sajátosságai. 13. A köz­ ponti közigazgatási szervek. 14. A helyi önkormányzat szervezetrendszere. Tananyag: Patyi András - Varga Zs. András: Általános közigazgatásijog. Budapest, Mandamus Publishing, 2008. Patyi András (szerk): Közigazgatási Jog II. Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, DialógCampus, 2009. (Új kiadás várható!) Polgári jogi alapismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Levente kredit: 2 félév: 1—4. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A polgári jog tárgyköre és rendszere. A polgári jog intézményeinek története, a polgári jog kapcsolódása más jogágakhoz, különösen a nemzetközi joghoz és a nemzetközi magánjoghoz. A modern polgári jog Európában. A magyar magánjog és magánjogtudomány. Hazánk csatlakozása az EU-hoz, az európai jogharmonizáció. A jogközelítés Magyarországon. A polgári jog lapelvei. A polgári jogi jogviszony. Jogi tények. Tananyag: Bíró György - Lenkovics Barnabás: Általános tanok. Miskolc, Novotni, 2004. 125 �KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK Esélyegyenlőség A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: E kurzus célja a hallgatók megismertetése az ún. esélyegyenlőségi vagy antidiszkriminációs joganyag felépítésével és jogintézményeinek működésével. Az oktatott anyag nagyobb részben az esélyegyenlősé­ gi jog nemzetközi és uniós forrásainak, valamint egyes külföldi szabályozások (pl. Hollandia) elemzésé­ re épül, kisebb részében a hatályos magyar szabályozás kérdéseire koncentrál. A fontosabb egyezmények és jogszabályok áttekintést a hozzájuk kapcsolódó joggyakorlat bemutatása egészíti ki - egyes esetekben gyakorló szakemberek segítségével - annak érdekében, hogy a hallgatók e dinamikusan változó terület összetett gyakorlatáról is képet kapjanak. Tananyag: Balogh L. - Kádár A. K. - Majtényi B. - Papp A.: Antidszkriminációs és esélyegyenlőségi alapismere­ tek. Budapest, L’Harmattan, 2010. EU környezetvédelmi jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:6 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az EU intézményeinek rendje és a környezetvédelemhez kapcsolódó szerepek. A környezeti akcióprog­ ramok, különös tekintettel a 6. akcióprogramra. Az elsődleges közösségi jog változásai és a kapcsolódó környezetvédelmi jogalapok megjelenése, alakulása. A környezetjogi és az általános jogelvek az elsődle­ gesjogban és azok értelmezése. A másodlagos jog jogintézményeinek rendje és az egyes jogintézmények értelmezése. E körben különösen nagy szerep hárul az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatának áttekintésé­ re, minden esetben a legújabb jogeseteket is felvonultatva. Horizontális jogalkotás a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára. Egyes környezetvédelmi szabályozási kérdé­ sek a másodlagos jogban, kiemelt figyelemmel az EK Bíróság ítélkezési gyakorlatára. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011. Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008. Ajánlott irodalom: Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, KJK-Kerszöv, 2011. Kánonjogi alapismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 2 félév: 1^1. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Az egyházi törvény fogalma és fajai. Az egyházi törvény kötelező ereje és magyarázata. A jogszokás. Az általános határozatok és utasítások. Az egyedi közigazgatási intézkedések általában. Az egyedi határozat és a parancs. A leirat. A kiváltság. A felmentés. Az autonóm belső szabályzatok: A szabályzatok és a rendtartások. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2003. 126 �Kisebbségi jogok A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs kredit: 2 félév: 1^1. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: Bevezetés, a kisebbségi jog története. A nemzetiségi jog helye a jogrendszerben. A nemzetiségi jog nemzetközi fejlődése (ENSZ, Európa Tanács, EBESZ, KEK, EU). Autonómia a nemzetközi jogban. Autonómia egyes nyugat-európai államokban. A közép-európai nemzetiségek autonómia törekvései. A nemzetiségi jogok főbb összetevői. Alkotmányos kisebbségvédelem. Közigazgatási kisebbségvédelem. A kisebbségek nyelvi jogai Európában. Nyelvhasználat, mint a kisebbségvédelem fő lehetősége a Kár­ pát-medencében. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Budapest, Osiris, 1996. Ajánlott irodalom: Az ENSZ kisebbségi kézikönyve. ENSZ, Emberi Jogi Főbiztos Hivatala-EÖKIK, 2004. Gaetano Pentassuglia: Minorities in International Law - minority Issues Handbook. CoE Publishing, 2002. Hurst Hannum: Autonomy, Sovereignty, and Self-Determination. University Pennsylvania Press, 1996. Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika, (reprint) Optimum, é.n. Győri Szabó Róbert: Kisebbségpolitikai rendszerváltozás Magyarországon. Budapest, Osiris, 1998. Uniós versenyjog A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Tihamér kredit: 2 félév: 1-4. óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A gazdasági verseny elméleti kérdései: a gazdasági verseny lényege és funkciói, a közgazdasági ver­ seny elméletek, versenyjog és versenypolitika, a verseny szabadságának korlátái, a versenyjog törté­ nete. Az alkotmány és a versenyjog. A tisztességtelen versenytilalom. Piac meghatározás, piaci erő. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés. Versenykorlátozó megállapodások. Koncentráció ellenőrzés. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma. Szervezeti és intézményi rendszer., A versenyfelügyeleti eljárás szabályai. Magánjogi igény érvényesítése a versenyjog megsértése miatt. Ál­ lami támogatások. Tananyag: Versenyjog. Egyetemi jegyzet, (szerk. Boytha Györgyné, Tóth Tihamér) Budapest, PPKE JÁK, 2010. Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, Complex, 2007. Darázs Lénárd: Vertikális kartellek. Budapest, Complex, 2007. Massimo Motta: Versenypolitika. GVH Versenykultúra Központ, 2007. Richard Whish: Versenyjog. Budapest, HVG-Orac, 2010. Migráció A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gyeney Laura kredit: 2 félév: 1-4. óra típus: előadás óraszám: N:2, L:6 előhallgatás(e), párhuzamosh.(p): számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A Migráció c. tárgy elsősorban a migrációs elméletekre, a migrációt kiváltó tényezőkre, a puli és push faktorokra, a migráció veszély forrásaira, annak gazdasági és társadalmi hatásaira fókuszálva kívánja be­ mutatni az Európai Unió és Magyarország bevándorlás-, valamint integrációs politikáját, ill. joganyagát. Tananyag: Szabó Marcel - Gyeney Laura - Láncos Petra Lea (szerk.): Bevezetés az Európai Unió egyes poli­ tikáiba. Budapest, Szent István Társulat, 2012. Nagy Boldizsár: Á szabadság, a biztonság és jog térsége az Európai Unióban. In: Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, Complex, 2011. 637-692. Ajánlott irodalom: Lékó Zoltán (szerk.): A migrációs jog kézikönyve. Complex, 2009. Az előadásokon tárgyalt irányelvek hatályos szövege. 127 ��IV. KODIFIKÁTOR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2013/2014. TANÉV ��A KODIFIKÁTOR MESTERKÉPZÉSI SZAK (MINTA)TANTERVE A mintatanterv tárgyai két kategóriába soroltak: • kötelező tárgyak • szabadon választható tárgyak A rövidítések magyarázata: • Nap.: heti óraszám a nappali tagozaton • Lev.: féléves óraszám a levelező tagozaton • E: elmélet • Gy: gyakorlat Követelmény lehet: • aláírás • beszámoló: minősítése háromfokozatú • kollokvium: minősítése ötfokozatú • gyakorlati jegy: minősítése ötfokozatú • évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két teljesítési lehetőséget kell biztosítani Gyakorlati ismeretekkel szerezhető kreditek száma: 18 kredit Szabadon választható tárgyakkal szerezhető kreditek száma: 4 kredit Képzési idő: 2 félév Megszerzendő kredit: 53 kredit + 7 kredit (szakdolgozat) = 60 kredit Abszolutórium: 53 kredit + 40 óra szakmai gyakorlat. (A megszerzendő 53 krediten belül a hallgatónak szabadon választható tárgyakból legalább 4 kreditet kell összegyűjtenie.) Záróvizsga tárgyai: A jogalkotás normatív keretei; A jogforrás jellege és a jogforrási hierarchia; Hatás­ vizsgálati mechanizmusok; A jogalkotás nemzetközi determinációi, Jogharmonizáció A záróvizsga eredménye: A szakdolgozatvédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egysze­ rű számtani átlaga. Az oklevél minősítésének meghatározási módja: Az oklevél minősítésének alapját képező átlag (oklevélátlag): a halmozott súlyozott tanulmányi átlagból és a záróvizsga eredményéből képezett egyszerű számtani átlag. Az oklevél minősítése: 4,51-5,00-es oklevélátlag esetén: jeles, 3,51-4,50-es oklevélátlag esetén: jó, 2,51-3,50-es oklevélátlag esetén: közepes, 2,00-2,50-es oklevélátlag esetén: elégséges. 131 �Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, akinek diplomamunka/szakdolgozat védésének érdemjegye, valamint záróvizsgájának (több részvizsga esetén annak minden részvizsgájának) érdemjegye jeles, hal­ mozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51. Az oklevél kiadásának feltétele: Sikeres záróvizsga és az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből, amelyiken a szakmának tudomá­ nyos irodalma van, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenér­ tékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél. 132 �0+2 Dr. Raffai Katalin Dr. Gerencsér Balázs Dr. Jakab András Dr. Szabó István JMKI209xx0 Jogszabálytárak, jogi adatbázisok JMAJ208xx0 Kihirdetés, közzététel és hatályosság JMAJ209xx0 Szabályzetszerkesztés | cn 33 cv CV 1 1 i 125 óra 1 CV 1 30 óra 0+2 kollokvium gyakorlati jegy beszámoló 5K, 1B, 2ÉKJ, 4GY CV i Összesen 0+2 0+12 9+0 cn 0+3 2+0 cn cn jegy CV 1 0+12 CV cv cv cv cv cv 1 0+2 12+0 12+0 12+0 0+12 kollokvium évközi jegy gyakorlati jegy évközi jegy kollokvium kollokvium kollokvium gyakorlati jegy gyakorlati 1 Szabadon választható tárgy 2+0 3+0 3+0 3+0 Dr. Schanda Balázs Dr. Csink Lóránt Dr. Gerencsér Balázs Dr. Vókó György I kredit cn OI követeim. tavaszi előhallgatási félévi kötelezettség meghir­ detés 1 | | JMKI206xx0 Bevezetés a jogszabályszerkesztés-tanba JMAJ206xx0 Dereguláció JMKI207xx0 Jogalkotás az önkormányzatoknál JMKI208xx0 Jogszabály alkotás a gyakorlatban JMAJ207xx0 Jogszabályok szövegezése, stilisztikai gyakorlat 0+3 Dr. Koltay András JMKI205xx0 Ajogszabályszerkesztés gyakorlata 1 nap­ levelező pali tag. tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gvak. 3+0 12+0 2+0 12+0 Dr. Varga Zs. András Dr. Csink Lóránt | tárgyfelelős JMKI204xx0 A jogalkotás normatív keretei JMAJ205xx0 Ajogalkotás stratégiai keretei_____ tantárgy neve i 6+0 kód 1 0+6 1. félév K odifikátor m esterképzési szak 1 i 1 133 �134 tantárgy neve 1 tárgyfelelős 10 óra 56 óra 'o Összesen | EV o 0+2 van 10 kredit telj 1 L 0+2— 0+18 1 0+3 aláírás gyakorlati jegy beszámoló 2K, IB, 1A, ÍGY EV őszi félévi meghirdetés i Szabadon választható tárgy Dr. Gerencsér Balázs kollokvium 18+0 i 3+0 előhallgatás kötelezettsé EV kredit i 33 o JMKI210xx0 Hatásvizsgálati mechanizmusok JMAJ210xx0 A jogforrás jellege és a jogforrási hierarchia Dr. Csink Lóránt A jogalkotás nemzetközi determinációi, Dr. Kovács Péter JMNK201xx0 jogharmonizáció ____________ konzulens JMT0300xDl Diplomamunka konzultáció kód o + oo 1 nap­ levelező pali tag. tag. követeim. óraszám óraszám ea.+gvak. ea.+svak. 2+0 kollokvium 2. félév K odifikátor m esterképzési szak — M 1 1 �KODIFIKATOR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÖTELEZŐ TÁRGYAI A JOGALKOTÁS NORMATÍV KERETEI Tantárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András kredit: 3 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A jogalkotás mai modelljének kialakulása (A jogalkotói tevékenységre vonatkozó állam- és jogelméle­ ti nézetek). A jogalkotásra vonatkozó alapvető rendelkezések (Az Alkotmány és a jogalkotási törvény adta szabályozási keretek, az Alkotmánybíróság által felállított alkotmányossági követelményrendszer). Az Országgyűlés Házszabálya és a Kormány ügyrendje által meghatározott jogalkotási rend (A jogal­ kotás folyamata). Az Alkotmánybíróság szerepe a jogalkotás rendjében (Alkotmánybíróság hatásköre, kiemelkedő döntései). A jogszabály-alkotás és a jogalkalmazói tevékenység (A jogszabály-alkotás és a bírói jogértelmezés összefüggései). A bírói jogértelmezés a gyakorlatban (A jogalkotói szándék keresése, jogesetek bemutatásán keresztül). A jogalkotás legújabb kihívásai (Az állam közjogi immunitása és a jogalkotással okozott kár). Tananyag Jakab András: A magyarjogrendszer szerkezete. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2007. Schanda Balázs - Varga Zs. András (szerk.): Látlelet közjogunk elmúlt évtizedéről. Budapest, PPKE JÁK, 2010. Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. Budapest, HVG-Orac, 2011. Varga Zs. András: Gondolatok a kodifikáció mélyrétegeiről. Magyar Közigazgatás Új folyam, 2011/3. 67-74. Csink Lóránt - Fröhlich Johanna: .. .az alkotmányjogon innen. Alkotmánybírósági Szemle 1/2011. Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. (új kiadása várható) A JOGALKOTÁS STRATÉGIAI KERETEI A tantárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csink Lóránt, dr. Sántha György kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy Á tantárgy tartalma: A jogalkotás folyamata stratégiai megközelítésben. Kormányzati stratégiai keretek Magyarországon 2012-ben. A (kormányzati) stratégiakészítés módszertana. Állami feladatkataszter - avagy a „jogtest” és a „stratégiatest” egymáshoz való viszonya. Tananyag: KIM: Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési program. (MP 11.0, 2011.06.11.) Sántha György: Tervezés és stratégiai menedzsment az elmúlt két évtizedben. In: Schanda Balázs Varga Zs. András (szerk.): Látlelet közjogunk elmúlt évtizedéről. Budapest, PPKE JÁK, 2010. 291-311. Báger Gusztáv: A nemzetgazdasági tervezés megújításának koncepciója. Pénzügyi Szemle, 55., 2010/3. 424-443. Csink Lóránt - Mayer Annamária: Variációk a szabályozásra. Budapest, MTMI, 2012. Módszertani útmutató a kormányzati stratégiai tervezéshez. Miniszterelnöki Hivatal, 2004. A JOGSZABÁLYSZERKESZTÉS GYAKORLATA Tantárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Delbó Márta kredit: 3 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy gyakorlatban veszi végig a kodifikációs elméleti anyagok érvényesülését. A hallgatók a ko- 135 �rábban elsajátított kodifikációs ismeretek alapján kritikai szemmel vizsgálnak aktuális jogalkotási fo­ lyamatokat. így többek között sor kerül egy folyamatban lévő törvényjavaslat nyilvános tervezetének vizsgálatára, az országgyűlési kodifikáció és az alkotmánybíróság előtti normakontroll-tevékenység elemzésére. Tananyag: A tantárgy teljesítéséhez a kodifikáció során használatos hatályos joganyag ismerete szükséges. Különö­ sen a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény. Bevezetés a jogszabályszerkesztés-tanba A tantárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs, dr. Delbó Márta kredit: 2 féiév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tantárgy a kodifikáció bevezető lépéseit veszi sorra. Az előadások és a gyakorlatok során megvizsgál­ juk, hogy a kodifikátor milyen attitűdöt visel egy jogalkotási feladat előkészítése és a tényleges norma­ szerkesztés során, valamint számba vesszük eszköztárát. A tananyag gerince annak a vizsgálata, hogy mi vált ki kodifikációs kényszert és ezt hogyan különböztetjük meg az egyéb (nem normatív) szabályo­ zási feladatoktól, milyen lépéseket kell a kodifikátornak megtennie a normatív szabályozás megkezdése előtt, valamint hogyan készíti elő tényleges szabályozási tárgyat normaalkotásra. Tananyag: Kampis György: A kodifikáció - Elmélet és gyakorlat. Budapest, Unió, 1995. Vida István: Jogszabály-szerkesztési útmutató. Budapest, Magyar Hivatalos Közlöny Kiadó, 2000. Dereguláció A tantárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csink Lóránt kredit: 3 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, a dereguláció fogalma, a hatályosság kérdései. A technikai dereguláció (elvi lehetőségek, a jogszabályszerkesztésről szóló rendelet megoldása). A tartalmi dereguláció. A jogszabályok közti kollízió feloldásának eszközei. A dereguláció hatása a jogviszonyokra (hatályon kívül helyezés, alkot­ mánybírósági megsemmisítés, átmeneti szabályok) Tananyag: Tamás András: Legistica. Budapest, Szent István Társulat, 2009. Az önkormányzati rendeletek kodifikációs és deregulációs modellje. Elvek és megoldások. Módszertani és oktatási segédlet, (összeáll. Kiss László) Budapest, Közlöny- és Lapkiadó, 1997. Drinóczi Tímea - Petrétei József: Jogalkotástan. Pécs, Dialóg-Campus, 2004. Jogalkotás az önkormányzatoknál A tantárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András, dr. Varga Adám kredit: 3 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az önkormányzati jogalkotás története. Az önkormányzati jogalkotás általános kérdései. Az önkor­ mányzati rendelet alkotásának résztvevői és menete. Az önkormányzati rendelet szerkesztése, szöve­ gezése, módosítása, egységes szerkezetbe foglalása. Az önkormányzati rendeletek hatályosulása, dere­ guláció. Az önkormányzati jogalkotás hibái. Az önkormányzati rendelettel kapcsolatos törvényességi felügyeleti, alkotmánybírósági és bírósági eljárás. Az önkormányzati határozatok Tananyag: Gyergyák Ferenc - Horváth Attila - Tamás András: Az önkormányzati jogalkotás alapjai. Budapest, TÖOSZ, 2010. Fábián Adrián: Az önkormányzati jogalkotás fejlődése és fejlesztésének lehetőségei. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2008. Gyergyák Ferenc - Orova Márta - Sárközyné Szabó Piroska - Zöld-Nagy Viktória: Helyi önkormány­ zati rendeletalkotás ésjogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében I-IL Budapest, MHK, 2007. 136 �Gyergyák Ferenc - Kiss László - Orova Mária: Bevezetés a helyi jogalkotás és jogharmonizáció mód­ szertanába. Budapest, MKI, 2004. Tilk Péter: A(z önkormányzati) jogalkotás helyzete, szabályozása, néhány neuralgikus pontja. Kodifikáció, 2013/1. Solymosi Veronika - Ivancsics Ágnes: Szemelvények az önkormányzati rendeletalkotás és felülvizsgálat új irányáról. Kodifikáció, 2012/2. Havassy Sándor: A helyi jogalkotással kapcsolatos törvényességi ellenőrzések tapasztalatairól. Kodifikáció, 2012/1. Az előadások anyaga. Jogszabályalkotás a gyakorlatban A tantárgyat oktató szervezeti egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Belovics Ervin, Dr. Lábady Tamás, Dr. Varga Zs. András kredit: 3 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:9 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az elmúlt évek legfontosabb - kódex-szerű - kodifikációinak történetét, módszereit és ered­ ményét mutatja be: az Alaptörvény, néhány sarkalatos törvény, a Polgári Törvénykönyv és a Büntető Törvénykönyv megalkotását. Tananyag: Az előadók által megjelölt tananyag. Jogszabályok szövegezése, stilisztika - gyakorlat A tantárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Raffai Katalin kredit: 3 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: gyakorlati jegy A tantárgy tartalma: A jogszabályok szövegezésének általános követelményei (a szöveg közérthetősége, világossága, egyér­ telműsége, logikai rendje, a normativitás). A jogszabályok szövegezésének köznyelvi követelményei (a magyar nyelv szabályainak való megfelelés, idegen szavak használatának kerülése, a szövegezés köz­ nyelvi eszközeinek megfelelő használata: szórend, kötőszavak, felsorolás, írásjelek, mennyiségek meg­ jelölése). A jogi szaknyelv helyes használata a jogszabályok szövegezésénél, hivatkozások használata a jogszabályban (általános fogalomhasználat, a szaknyelvi értelemtől való eltérés a jogszabályban, értel­ mező rendelkezések, rövid megjelölések, rugalmas, merev és általános hivatkozás, hivatkozás jogintéz­ ményre, államigazgatási szervre, nemzetközi szerződésre, uniós jogforrásra, hivatkozás eltérésre). A jogszabály egyes szerkezeti egységeinek megszövegezése (a jogszabály címének megszövegezése, a jog­ szabály céljának és alapelveinek megszövegezése, a jogszabály mellékletének tartalma, megszövegezé ­ se). A jogszabály módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseinek megszövegezése, a módosító és a hatályon kívül helyező jogszabály sajátosságai, rendelkezés a hatályba nem lépésről. Rövid kitekintés az uniós jogszabályok szövegezésének minőségéről. Gyakorlati feladatok a tárgy anyagából, hibakeresés. Tananyag: 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről Intézményközi megállapodás (1998. december 22.) a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségé­ re vonatkozó közös iránymutatásokról (1999/C 73/01) Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Budapest, Osiris, 2004. 38-49., 115-126., 141-165., 248-262. Rixer Ádám: Kodifikáció, az újabb jogalkotás jellegzetességei. Kodifikáció, 2012/2. 37-54. Horváth Attila: Kisbetűk, alcímek, rövidítések: a jogszabály szerkesztés aprómunkája. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kritikája a jogszabály szerkesztési rendelet tükrében. Kodifikáció, 2012/1. 43-57. Jogszabálytárak, jogi adatbázisok A tantárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Berkes Lilla kredit: 3 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: gyakorlati jegy A tantárgy tartalma: A jogi adatbázisok kialakulásának története. A jogi kutatás fázisai. Az adatbázisok fajtái. Jogi keresők, keresési módszerek. Magyar jogszabály tárak, bírósági esetgyűjtemény. Az Európai Unió forrásainak keresése, egyes európai államok jogszabálytárai, bírsági esetgyűjteményei. Amerikai jogforráskutatás. 137 �Adatbázisok használata a gyakorlatban. Tananyag: Előadáson elhangzottak. Ajánlott irodalom: Ződi Zsolt: Jogi adatbázisok és jogi forráskutatás - Gépek a jogban. Budapest, Gondolat, 2012. (http:// doktori-iskola.ajk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Archiv2/zodi/zodi_ertekezes_nyilv.pdf) Kihirdetés, közzététel, hatályosság A tantárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Paksy Máté kredit: 3 félév: I óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A jogtörténeti tanulmányainkból tudjuk, hogy a jogszabályok kihirdetése [promulgatio/declaratio] a ki­ rályok törvény-szentesítési jogkörére vezethető vissza. A középkor bölcs uralkodója csak akkor hirde­ tett ki egy jogszabályt, ha az tartalmilag is megfelelt a természetjognak. A modern formális jogban a kihirdetés és a közzététel elvált egymástól és differenciálódni látszik a jogforrási tagozódás szerint is, s az Európai Unió tagállamaiban pedig külön problémaként kezelendő a notifikációs kötelezettség. A jog­ államiság eszméje, a jogbiztonság elve és az igazságosságszolgáltatáshoz való jog mindazonáltal meg­ követelik, hogy még a jogszabályalkotás egyre intenzívebbé válása mellett is fennmaradjon a lehetősége annak, hogy a jogalkalmazók és a laikus jogkövető állampolgárok megismerhessék a jogszabályokat és cselekvésüket az állam, valamint a többi autoritás alkotta normatív mércékhez igazíthassák. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris 2011. Paksy Máté: A dialógus vonzásában. írások az összehasonlító alkotmányjog köréből, (megj. alatt) Patyi András - Varga Zs. András: Általános közigazgatásijog. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2012. A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: Magyarország Alaptörvénye; 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról Szabályzatszerkesztés A tantárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Elajas Barnabás kredit: 3 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: számonkérés: gyakorlati jegy A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a szabályzatszerkesztés elméleti és gyakorlati ismereteinek - jogszabályi alapokon túl­ mutató - bemutatása, különböző szabályzatok elemzése és értékelése, amely alapján a hallgatók önálló­ an is többféle szabályzatot készítenek el. Tananyag: Bércesi Ferenc - Gelencsér József - Kiss László - Solymosi Veronika: Módszertani útmutató az önkor­ mányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatainakfelülvizsgálatához. Pécs, Közigazgatás-Módszertani Bt., 2003. Bíró László - Ébner Vilmosné - Gelencsér József: Az önkormányzat pénzügyeinek, gazdálkodásának dokumentumtára. I-II. kötet. Pécs, Közigazgatás-Módszertani Bt., 2000. Szabadon választott tárgy A tantárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 2 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:2 előhallgatás: - számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A szabadon választható tárgyak egy-egy, az adott félévben aktuális jogalkotási folyamatot mutatnak be. Tananyag: Az előadó által megjelölt. 138 �A JOGFORRÁS JELLEGE ÉS A JOGFORRÁSI HIERARCHIA A tantárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csink Lóránt kredit: 6 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:18 előhallgatás: - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A jogforrási rendszer szerkezete (a jogalkotás szerepe a jogrendszerben, a jogalkotás és jogszabályszer­ kesztés közötti eltérések, jogforrási hierarchia, jogalkotási felhatalmazás, törvény és rendelet viszonya, az Alaptörvény és a volt Átmeneti rendelkezések). A jogszabály megalkotásának alkotmányos feltét­ elei (a jogszabály érvényessége, a közjogi érvénytelenség, egyedi rendelkezések a jogszabályokban, a kodifikáció lehetőségei az alkotmányossági követelmények érvényesítésében). A jogszabály hatálya és alkalmazhatósága (hatály és alkalmazhatóság összefüggései, az időbeli hatályra és alkalmazhatóságra vonatkozó alkotmányossági követelmények, kellő felkészülési idő, visszaható hatályú jogalkotás). A sza­ bályozás tartalmi alkotmányossági követelményei (hátrányos megkülönböztetés tilalma, alkotmányos alapjogok, normavilágosság). Belső jog és uniós jog (a két jogrendszer kapcsolatára vonatkozó nézetek, az uniós jog szerepe a kodifikációs gyakorlatban) Tananyag: Chronowski Nóra (szerk.): Alkotmány és jogalkotás az EU tagállamaként. Budapest, HVG-Orac, 2011. Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea - Zeller Judit: Túl az alkotmányon... Közjogi Szemle, 2010/4. Csink Lóránt: A közösségi jogon alapuló jogszabályok és a normakontroll. In: Kocsis Miklós - Zeller Judit (szerk.): A köztársasági alkotmány húsz éve. Pécs, PAMA, 2009. Csink Lóránt - Fröhlich Johanna: ...az alkotmányjogon innen. Alkotmánybírósági Szemle, 2011/1. Drinóczi Tímea: Minőségi jogalkotás és adminisztratív terhek csökkentése Európában. Budapest, HVG Orac, 2011. Jakab András: A magyarjogrendszer szerkezete. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2007. Sonnevend Pál: Alapvető jogaink a csatlakozás után. Fundamentum, 2003/2. Hans Kelsen: Tisztajogtan. Budapest, Rejtjel, 2001. Hatásvizsgálati mechanizmusok A tantárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András, dr. Sántha György kredit: 6 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:3, L:18 előhallgatás: számonkérés: gyakorlati jegy A tantárgy tartalma: Bevezetés a hatásvizsgálatokba (fogalmi és történeti áttekintés), a hatásvizsgálatok nemzetközi példái (EU, OECD). A hazai hatásvizsgálati rendszer jogi környezete. Hatásvizsgálatok a mindennapi kor­ mányzati működés során. Hatásvizsgálati módszertanok I. (hatásvizsgálati módszerek: az empirikus elemzési eszköztár áttekintése és alkalmazása gyakorlati példákon keresztül). Hatásvizsgálati módszer­ tanok II. (vállalkozói, közigazgatási, társadalmi adminisztratív terhek). Hatásvizsgálati módszertanok III. (a jogalkotás költségvetésre gyakorolt hatása). Hatásvizsgálati projektek megvalósítása, projekt-me­ nedzsment. Gyakorlati esetmegoldás Tananyag: 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 24/2011. (VIII. 9.). KIM rendelet az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról. Órai jegyzet (előadásfóliák). Kovácsy Zsombor - Orbán Krisztián: A jogi szabályozás hatásvizsgálata. Budapest-Pécs, DialógCampus, 2005. Ivy Broder - John Morall: Adatok gyűjtése ésfelhasználása a szabályozási döntéshozatalban. Canadian Handbok Impact Assesment, 1999. Botos Katalin: Államháztartástan. Budapest, 2003. A JOGALKOTÁS NEMZETKÖZI DETERMINÁCIÓI. JOGHARMONIZÁCIÓ A tantárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Péter kredit: 6 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:18 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi közjog jogforrási rendszere, a nemzetközi jogalkotás folyamata, a magyar jog és a nem­ zetközi közjog egymáshoz való viszonya. A jogalkotás nemzetközi színterei L: ENSZ. Európa Tanács, nemzetközi konferenciák. A Velencei Bizottság vizsgálatai. Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadsá­ gok Védelméről szóló 1950. évi Európai Egyezmény és az Európa Tanács emberi jogi mechanizmusa. Strasbourg! Emberi Jogi bíróság releváns jogesetei. A magyar kormányképviselet működése. A joghar­ 139 �monizációs munka folyamata, ellenőrzése, a jogharmonizáció felelősségi rendje. A jogharmonizációs záradék és a megfelelési táblák készítése. A Lisszaboni Szerződés újításai az uniós jog jogforrási rend­ szerében. Az átültetés jogforrási szintjének megválasztása, az átültetendő uniós jogforrások értelme­ zésének módszerei, a felhasználható források. A kölcsönös elismerés elvéből adódó követelmények, a műszaki jogszabálytervezetek előzetes bejelentése, a szabványokra utalás lehetősége, módja. A joghar­ monizációs kötelezettség megszegésének lehetséges jogkövetkezményei. Az EU bíróságának releváns jogesetei. Az adatvédelem szabályozásának nemzetközi determinációi. Tananyag: Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban. Budapest, HVG-Orac, 2010. http://www. hvgorac.hu/sites/portal/az_europai_unio_joga_a_gyakorlatban@901167_kiadvany.html 140 �AZ IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2013/2014. TANÉV ��AZ IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA) MINTATANTERVE A mintatanterv tárgyai 2 kategóriába soroltak: • kötelező tárgyak • szabadon választható tárgyak A rövidítések magyarázata: • Nap.: heti óraszám a nappali tagozaton • Lev.: féléves óraszám a levelező tagozaton • E.: elmélet • Gy.: gyakorlat Követelmény lehet: • aláírás • beszámoló: minősítése háromfokozatú • kollokvium: minősítése ötfokozatú • gyakorlati jegy: minősítése ötfokozatú • évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két teljesítési lehetőséget kell biztosítani A mintatantervben megadott tárgyfelelös nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató tanárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza. Képzési idő: 6 félév Megszerzendő kredit: 160 kredit + 20 kredit (szakdolgozat) = 180 kredit Félévente teljesítendő kredit: A félévente teljesítendő kreditek száma harminc. Ennek érdekében a hallgatónak az adott féléven előírt kötelező tárgyak mellett annyi szabadon választható tárgyat kell fel­ vennie és teljesítenie, hogy azok összesített kreditértéke a kötelező tárgyak kreditértékével együtt elérje a harmincat. Abszolutórium; 160 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat. (A megszerzendő 160 krediten belül a hallgatónak szabadon választható tárgyakból legalább 10 kreditet kell összegyűjtenie.) Záróvizsga tárgyai: Alkotmányjog 1, Alkotmányjog 2, Közigazgatási jog L, Közigazgatási jog II., Szakigazgatások joga 1, Szakigazgatások joga 2, Közigazgatási urbanisztika A záróvizsga eredménye: A szakdolgozatvédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egysze­ rű számtani átlaga. Az oklevél minősítésének meghatározási módja: Az oklevél minősítésének alapját képező átlag (oklevélátlag): a halmozott súlyozott tanulmányi átlagból és a záróvizsga eredményéből képezett egyszerű számtani átlag. Az oklevél minősítése: 4,51-5,00-es oklevélátlag esetén: jeles, 3,51-4,50-es oklevélátlag esetén: jó, 2,51-3,50-es oklevélátlag esetén: közepes, 2,00-2,50-es oklevélátlag esetén: elégséges. 143 �Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, akinek diplomamunka/szakdolgozat védésének érdemjegye, valamint záróvizsgájának (több részvizsga esetén annak minden részvizsgájának) érdemjegye jeles, hal­ mozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51. Az oklevél kiadásának feltétele: Sikeres záróvizsga és egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél). 144 �104 kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium beszámoló aláírás 5K, 3B, 1A 12+0 15+0 18+0 15+0 15+0 21 beszámoló 0+2 XT tavaszi félévi meg­ hirdetés EV i i 1 cv 1 i i 1 1 1 o 28 1- (P) Alkotmányjog 1. gyakorlat (p) Alkotmányjog Ol 1 Draskóczy Imre kollokvium 15+0 Elő (e) és Kredit párhuzamos (p) hallgatási köt. cn JAKJ201xxl Egyházjogi alapismeretek 1. JAJB205xx0 Filozófiatörténet JAJT206xx0 Magyar alkotmánytörténet JAKG210xxl Szociológia JATN201xx0| Testnevelés 1. Összesen beszámoló 0+12 ! 2+0 3+0 3+0 3+0 3+0 0+2 0+1 Követel­ mény Levelező E + Gy 1 1 | Dr. Körösi István Dr. Hársfai Katalin Dr. Tattay Szilárd Dr. Szabó István Dr. Schlett András JOKG201xxO Bevezetés a közgazdaságtanba | Dr. Schanda Balázs JAAJlOlxxO Alkotmányjog 1. gyakorlat 2+0 0+2 Nappali E + Gy 1 | Dr. Schanda balázs JAAJ201xxl Alkotmányjog 1. Tárgyfelelős Dr. Christian László Tantárgy neve JAKI211xxO Alkalmazott (jogi) informatika 1. Kód 1. félév Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) 1 145 �146 beszámoló kollokvium beszámoló kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium aláírás 0+12 15+0 0+2 15+0 18+0 15+0 18+0 18+0 3+0 0+1 3+0l 3+0 0+2 Dr. Csink Lóránt Dr. Szabó Péter Dr. Szilágyi István Dr. Varga Zs. András Dr. Tattay Szilárd Dr. Szabó István Draskóczy Imre JAAJ102xx0 Alkotmányjog 2. gyakorlat JAKJ202xxl Egyházjogi alapismeretek 2. JAJB207xxl Kommunikációs ismeretek JAKI217xxO Közigazgatási jog I. JAJB206xxl Logika JAJT209xx0 Magyar közigazgatástörténet JATN202xx0 Testnevelés 2. Összesen Alkotmányjog 1.* i Magyar alkotmánytörténet (ej Testnevelés 1. (e) EV EV i -r ! 113 őszi félévi meghirde­ tés Alkotmányjog 1. (e) Alkotmányjog 2. gyakorlat (p) Alkotmányjog 1. (e) Alkotmányjog 2. (p) Egyházjogi alapismeretek 1. (e) l.(e) Alakmazott (jogi) informatika Elő- (e) és párhuzamos (p) hallgatási köt. i i 22 3+0 3+0 2+0 Dr. Csink Lóránt 0+2 Kredit i o 6K,2B, 1A r 30 Követel­ mény Levelező E + Gy Nappali E + Gy i i * Az előhallgatási kötelezettség a 2013/14-es tanévtől belépő hallgatókra vonatkozik. I Tárgy felelős Alkalmazott (jogi) informa­ Dr. Christian László tika 2. ___ Tantárgy neve JAAJ202xxl Alkotmányjog 2. JAKI212xxO Kód 2. félév Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) i i �0+2 3+0 2+0 Dr. Bándi Gyula Dr. Gerencsér Balázs Dr. Gyulavári Tamás Mányó-Váróczi Violetta Mányó-Váróczi Violetta JAKV203xx0 Közigazgatási urbanisztika Közigazgatási urbanisztika gyakorlat JAMT201xxl Munkajog 22 óra 0+2 i Számviteli alapismeretek gya­ korlat Összesen i JAKG108xx0 i JAKG208xx0 Számviteli alapismeretek 3+0 0+2 Követel­ mény i in Tt tavaszi Kredit Elő (e) és párhuzamos (p) félévi meg­ hallgatási köt. hirdetés 18+0 kollokvium Közigazgatási jog L(e) | kollokvium 12+0 Alkotmányjog 2.* (e) EV Közig I. *(e) 18+0 kollokvium EV ____________ K.özig II. gyak. (p) Közig I. *(e) 0+2 beszámoló Közig II. (p) Közigazgatási jog I. (e) 18+0 kollokvium Közig urban, gyak. (p) Közigazgatási jog I. (e) 0+3 beszámoló Közig urbanisztika (p) 12+0 kollokvium CV Bev, a közgazdaságt. (e) 18+0 kollokvium Számv. alapism. gyak. (p) Bev. a közgazdaságt. (e) 0+3 beszámoló Számv. alapismeretek (p) 101 óra 6K, 3B 31 Levelező E + Gy i JAKV103xx0 Dr. Patyi Gergely JAKI109xx0 Közigazgatási jog II. gyakorlat 3+0 Dr. Varga Zs. András 3+0 2+0 Nappali E + Gy JAKI209xx0 Közigazgatási jog II. Tárgyfelelős Dr. Hajas Barnabás Dr. Szabó Marcel Tantárgy neve JAKI207xx0 A közigazgatás alapintézményei JAEU208xx0 Európajog 1. Kód 3. félév Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) i i * 147 �148 Összesen beszámoló 5K, 2B, 1EKJ 0+3 114 0+2 20 CM 30 EV Szakigazg. joga 1. (p) EV Szakigazgatások joga 1. gyak. kollokvium (P) Munkajog (e) Ti" kollokvium kollokvium évközi jegy । A közigazgatás alapintézmé­ nyei (e) ■^r 1 Dr. Patyi Gergely 15+0 18+0 12+0 18+0 kollokvium in 3+0 3+0 2+0 2+0 18+0 őszi félévi meghirdetés EV Elő (e) és párhuzamos (p) hallgatási köt. Európajog 1. i i Szakigazgatások joga 1. gyakorlat Dr. Gerencsér Balázs JAKI215xxO Szakigazgatasok joga 1. 1 3+0 beszámoló | Kredit i JAKI115xx0 Dr. Gyulavári Tamás Dr. Szalai Ákos Dr. Frivaldszky János közigazgatástechnológia JAJB208xxl Közpolitika JAMT203xx0 Közszolgálati jog JAKG209xxl Statisztika Dr. Gerencsér Balázs JAKG202xxl Gazdaságföldrajz 12+0 o + oo T—< Közigazgatásszervezés Mányó-Váróczi Violetta ____ Követel­ mény kollokvium Levelező E + Gy 1 JAKI208xx0 3+0 Dr. Szabó Marcel JAEU209xx0 Európajog 2. I Nappali E + Gy 2+0 Tantárgy neve Tárgyfelelős Kód 4. félév Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) i i ] �Tantárgy neve kollokvium beszámoló kollokvium beszámoló beszámoló kollokvium beszámoló aláírás 4K, 4B, 1A 0+3 12+0 0+3 18+0 15+0 0+3 0+2 2+0 0+2 3+0 3+0 0+2 1 p Q Dr. Christian László Dr. Katona Klára Dr. Katona Klára Dr. Frivaldszky János Dr. Gerencsér Balázs Dr. Patyi Gergely 1 JAKI113xx0 Közigazgatási büntetőjog gyakorlat JAKG211xxO Menedzsment ismeretek ismeretek JAKGlllxxO Menedzsment gyakorlat JAJB203xxl Politikai földrajz JAKI206xx0 Szakigazgatások joga 2. Szakigazgatások joga 2. JAKIlOóxxO gyakorlat JATO300xSl Szakdolgozat konzultáció Összesen Követel­ mény kollokvium 12+0 Nappali Levelező E + Gy E + Gy 3+0 15+0 3+0 Dr. Koltay András Tárgyfelelős 1 JAKI213xxO Közigazgatási büntetőjog JAPJ201xxl A polgári jog alapjai Kód 5. félév | Kredit Elő (e) és párhuzamos (p) hallgatási köt. Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) -o H CM 1 EV 1 CV 1 Szakigazgatások joga 1. (e) Szakig, joga 2. gyak. (p) Szakigazgatások joga 1 (e) Szakig, joga 2. (p) 100 kreditpont teljesítése (e) :avaszi félévi Meghirdetés EV i Menedzsment ism. (p) Közig jog I. (e) Közig, bj. gyak (p) Közig jog I. (e) Közig, büntetőj. (p) [Menedzsment ism.gyak. (p) l i CM i i CM o CM OO o CM 149 �150 I | Tantárgy neve JAPU201xxl Pénzügyi jog JAPUlOlxxO Pénzügyi jog gyakorlat Kód Nappali E + Gy 3+0 0+2 5 óra | 15+0 0+3 18 óra J Levelező E + Gy Követel­ mény kollokvium beszámoló IK, 1B Elő (e) és párhuzamos (p) őszi félévi Kredit hallgatási köt. meghirdetés Pénzügyi jog gyak (p) Pénzügyi jog (p) CM Összesen Dr. Halustyik Anna Dr. Halustyik Anna Tárgy felelős 6. félév Igazgatásszervező alapképzési szak (BA) > —i- r- �AZ IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK KÖTELEZŐ TÁRGYAI A KÖZIGAZGATÁS ALAPINTÉZMÉNYEI A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: dr. Hajas Barnabás kredit: 5 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N: 3, L: 18 előhallgatás: Közigazgatási jog L. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási jogi tárgyak bevezető féléve. Célja a közigazgatás államszervezetben elfoglalt helyének, intézményrendszerének, működési alapjainak bemutatása. Elhatárolja a közigazgatást a jogalkotástól és az igazságszolgáltatástól, valamint a végrehajtó hatalom kormányzati tevékenységétől. Részletesen bemutatja a közigazgatási funkciók fejlődését, a feladatok sokszorozóságát, valamint a tevékenységfaj­ tákat. Részletesen ismerteti az aktustan és a jogviszony tan fogalmait, illetve alkalmazási körüket. Kitér a szervezeten belüli tevékenységfajtákra, a vezetésre, ellenőrzésre, felügyeletre, irányításra. Tananyag: Patyi Ándrás-VARGA Zs. András: Általános közigazgatási jog. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2012., III. könyv 2010. évi XLIII. tv. a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkár­ ok jogállásáról 2010. évi XLIL törvény a Magyar Köztársaság Minisztériumainak felsorolásáról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény Ajánlott irodalom: Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei. Második kiadás. Budapest, HVG-Orac, 2007. Alkalmazott (jogi) informatika 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Christián László kredit: 3 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az alapfogalmakból kiindulva a tantárgy hangsúlyosan az adatvédelem, a szerzői jog, valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általá­ nos tájékoztatást adva a hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik tekintetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat. Tananyag: Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei -Alkalmazott jogi informatika. Bu­ dapest, Szent István Társulat, 2013. Alkalmazott (jogi) informatika 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Christián László kredit: 3 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Alkalmazott jogi informatika 1. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az alapfogalmakból kiindulva a tantárgy hangsúlyosan az adatvédelem, a szerzői jog, valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általá­ nos tájékoztatást adva a hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik tekintetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat. Tananyag: Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazott jogi informatika. Bu­ dapest, 2013. (megjelenés alatt) 151 �Alkotmányjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:15 párhuzamos hallgatás: Alkotmányjog 1. gyakorlat számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az Alkotmányjog helye a jogrendszerben, az alkotmány fogalma. Alkotmányfejlődési irányzatok - al­ kotmányfejlődés Magyarországon. Az alkotmányosság elvei (szuverenitás egykor és ma, demokrácia, jogállamiság, hatalmi ágak elválasztása, az alapjogok szerepe az alkotmányban, az államcélok). Az ál­ lamiság fogalma; államforma és kormányforma, államszerkezet, Magyarország és az Európai Unió. Az államalkotó tényezők, államterület, a nép és a nemzet fogalma, az állampolgárság. A jogforrási rendszer. A közvetlen demokrácia. A közvetett demokrácia; a választójog, választási rendszerek, választási alap­ elvek, választási szervek. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Alkotmányjog 1. gyakorlat A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 2 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:1,L:2 párhuzamos hallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az Alkotmányjog helye a jogrendszerben, az alkotmány fogalma. Alkotmányfejlődési irányzatok - al­ kotmányfejlődés Magyarországon. Az alkotmányosság elvei (szuverenitás egykor és ma, demokrácia, jogállamiság, hatalmi ágak elválasztása, az alapjogok szerepe az alkotmányban, az államcélok). Az ál­ lamiság fogalma; államforma és kormányforma, államszerkezet, Magyarország és az Európai Unió. Az államalkotó tényezők, államterület, a nép és a nemzet fogalma, az állampolgárság. A jogforrási rendszer. A közvetlen demokrácia. A közvetett demokrácia; a választójog, választási rendszerek, választási alap­ elvek, választási szervek. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Alkotmányjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csink Lóránt kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás: Alkotmányjog 1. párhuzamos: Alkotmányjog 2. gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar államszervezet rendszeres áttekintését adja. Az állami főhatalom. Az államfő: a köz­ társasági elnök az államszervezetben, jogállás, feladat- és hatáskörök. Az Országgyűlés, a parlamenti jog, képviselői jogállás. Az Országgyűlés szervezete és funkciói. A parlamenti ellenőrzés, az Ország­ gyűlés független szervei, az Állami Számvevőszék és az ombusmanok. Az alkotmánybíráskodás, az Alkotmánybíróság jogállása és hatáskörei és eljárása. A végrehajtó hatalom szerkezete. A Kormány, a Kormány tagjai, megbízatása, felelőssége, feladat- és hatáskörei. A Magyar Nemzeti Bank. Az igazság­ szolgáltatás szervezetrendszere és a bíróságok igazgatása. Az ügyészség alkotmányos jogállása, felada­ tai és szervezetrendszere. A helyi önkormányzatok. A különleges jogrend. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Alkotmányjog 2. gyakorlat A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csink Lóránt kredit: 2 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:1,L:2 előhallgatás: Alkotmányjog 1. gyak. párhuzamos: Alkotmányjog 2. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar államszervezet rendszeres áttekintését adja. Az állami főhatalom. Az államfő: a köz­ társasági elnök az államszervezetben, jogállás, feladat- és hatáskörök. Az Országgyűlés, a parlamenti jog, képviselői jogállás. Az Országgyűlés szervezete és funkciói. A parlamenti ellenőrzés, az Ország­ gyűlés független szervei, az Állami Számvevőszék és az ombusmanok. Az alkotmánybíráskodás, az 152 �Alkotmánybíróság jogállása és hatáskörei és eljárása. A végrehajtó hatalom szerkezete. A Kormány, a Kormány tagjai, megbízatása, felelőssége, feladat- és hatáskörei. A Magyar Nemzeti Bank. Az igazság­ szolgáltatás szervezetrendszere és a bíróságok igazgatása. Az ügyészség alkotmányos jogállása, felada­ tai és szervezetrendszere. A helyi önkormányzatok. A különleges jogrend. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. A POLGÁRI JOG ALAPJAI A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:15 számonkérés: kollokvium előhallgatás: A tantárgy tartalma: A polgári jog tárgyköre és rendszere. A polgári jog intézményeinek története, a polgári jog kapcsolódása más jogágakhoz, különösen a nemzetközi joghoz és a nemzetközi magánjoghoz. A modern polgári jog Európában. A magyar magánjog és magánjogtudomány. Hazánk csatlakozása az EU-hoz, az európai jogharmonizáció. A jogközelítés Magyarországon. A polgári jog lapelvei. A polgári jogi jogviszony. Jogi tények. Tananyag: Bíró György - Lenkovics Barnabás: Általános tanok. Miskolc, Novotni, 2004. Bevezetés a közgazdaságtanba A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása, elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, fejlesztését; elmé­ leti alapot nyújt a kapcsolódó tudományterületek ismeretanyagának elsajátításához. A mikroökonómia a gazdaság kisebb egységeit vizsgálja, azok, és az egyes részpiacok viselkedésével, döntéseivel, az egyes piactípusokkal foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, vagyis a nemzetgazdaság­ ok teljesítményét, annak meghatározó tényezőit, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglalkozta­ tottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúlyok) kialakulásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra Tananyag Botos Katalin: A katolikus társadalmi tanítás gazdaságpolitikája Schlett András - Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Budapest, SzIT, 2008. Botos Katalin: Keresztény gazdaság - globális piacgazdaság. Budapest, Kairosz, 2009. Egyházjogi alapismeretek 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A krisztushívők általában. Az összes krisztushívők kötelességei és jogai. A világiak kötelességei és jogai. A klerikusok jogi helyzete. A személyi prelatúrák. A krisztushívök társulásai. Az egyház hierar­ chikus felépítése: a római pápa. A püspökök testületé. A püspöki szinódus. A Római Szent Egyház bíbo­ rosai. A római kúria. A pápai követek. A részegyházak és csoportjaik: A püspökök: megyéspüspök, koadjutorok és segédpüspökök. A részegyházak csoportjai. A részleges zsinatok, a püspöki konferenciák. A részegyházak belső rendje: Az egyházmegyei zsinat, az egyházmegyei hivatal, tanácsadó testületek az egyházmegyében. A plébánia: a plébános és a káplán. Az esperesek, templomigazgatók és a lelkészek. Szerzetesjogi alapfogalmak. Az egyház tanító feladata: az isteni ige szolgálata, az egyház missziós tevé­ kenysége, a katolikus nevelés. A tömegtájékoztatási eszközök. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2003. 153 �Egyházjogi alapismeretek 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: Egyhj. alapism. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az egyház megszentelő feladata. A szentségek : a keresztség fogalma, kiszolgáltatása. A bérmálás fo­ galma, kiszolgáltatása. Az eucharisztia fogalma a szentáldozás. A bűnbánat szentsége fogalma, a gyónás és a búcsúk. A betegek kenete fogalma és kiszolgáltatása. Az egyházi rend fogalma, a szentelendők és a szentelési akadályok. A házasságjog: a házasság fogalma. A házasság lelkipásztori előkészítése. A há­ zassági akadályok. Képesség a házassági beleegyezésre. A házasságkötés formája. A házassági kötelék felbontása. Különválás a kötelék fennmaradásával. A házasság utólagos érvényesítése. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2003. Európajog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: 3 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:15 előhallgatás: Alkotmányjog 2.* számonkérés: kollokvium *Az előhallgatási kötelezettség a 2013/14-es tanévtől belépőkre vonatkozik. A tantárgy tartalma: A tárgy részletesen foglakozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szerve­ zeti működésével, valamint az európajog elveivel és jogforrásaival. Szintén tárgyalásra kerül az alapvető jogok és az alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során. Ezen túl érinti az Európai Unió és a kultúra viszonyát. Tananyag Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi keretei. Budapest, Szent István Társulat, 2007. Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, CompLex, 2007. Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 7. átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-Orac, 2007. Osztovics András (szerk.): Az Európai Unió alapító szerződéseinek magyarázata 1-2. Budapest, CompLex, 2008.; Válogatott tanulmányok Európajog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szabó Marcel kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Európajog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatók részletes és átfogó képet kapjanak az Európai közösség és az Európai Unió működéséről. Ennek során a hallgatók megismerkednek a belső piac jogával, a kereskedelmi poli­ tikával, az agrárpolitikával, a versenypolitikával és a környezetvédelmi politikával, valamint a tárgy je­ lentős hangsúlyt fektet a közös társasági jog rendelkezéseire. Ezen túl a tananyag részletesen feldolgozza az Európai Unió jelenleg II. és III. pillérei körébe tartozó kérdéseket. Tananyag Király Miklós: Az Európai Közösség kereskedelmi joga. Budapest, CompLex, 2004. Kende Tamás - Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, CompLex, 2005. Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, CompLex, 2007. Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, CompLex, 2008. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 7. átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-Orac, 2007. Osztovics András (szerk.): Az Európai Unió alapító szerződéseinek magyarázata 1-2. Budapest, CompLex, 2008.; Válogatott tanulmányok 154 �Filozófiatörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Paksy Máté kredit: 5 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:18 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kurzus keretében a hallgatók a filozófiatörténetet a jog- és politikai filozófia tükrében sajátítják el. Az emberi cselekvésekre és az emberi együttélésre vonatkozó normák, s az azokat szervező intézmények igazolási elméletei szinte minden jelentősebb filozófust foglalkoztattak a nyugati gondolkodás történe­ tében. A filozófiatörténet társadalomelméleti és etikai problémái szinte mindig természetjogi elméletek alkotására ösztönözték a filozófusokat. Ezen elméleteket tekinti át a kurzus, a filozófiai gondolkodás kezdetétől kezdve egészen a posztmodern korig elérkezve, amely kor gondolkodóinak egyik fő kritikai éle szintén a klasszikus természetjogi gondolkodás ellen irányul. Ez is mutatja azt, hogy a természetjogi gondolkodásmód a filozófiatörténetben mindvégig a filozófiai gondolkodás egyik fő, s talán meghalad­ hatatlan „paradigmája”. Tananyag: Frivaldszky János: Természetjog - eszmetörténet. Budapest, SzIT, 2001. Frivaldszky János: Klasszikus természetjog és jogfilozófia. Budapest, SzIT, 2007. Frivaldszky János: A posztmodern kor természetjog-ellenességének előzményei és annak kritikája. In: Frenyó Zoltán (szerk.): Molnár Tamás eszmevilága. Budapest, Gondolat, 2010. 79-129. Gazdaságföldrajz A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 3 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:18 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása a hallgatók számára olyan gazdasági, társadalmi ismeretet ad, amely eligazítást nyújt a különböző gazdasági fejlettségű térségek között, megismerteti a társadalmi-gazdasági fejlettség szintjé­ től függő folyamatokat, Magyarország helyét Európa és a világ gazdaságában. A társadalom- és gazda­ ságföldrajz szemelvényei átfogó ismereteket biztosítanak a gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli megjelenésének tanulmányozásához, a gazdasági térszemlélet kialakulásához. Tananyag: Jeney - Kulcsár - Tózsa: Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. BCE, Gazdságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék, 2013. Ajánlott irodalom: Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikaiföldrajza. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Próbáld Ferenc: Európa regionális földrajza. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994; Cséfalvay Zoltán: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Budapest, IKVA, 1994. (Rostow-modell) Kommunikációs ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:18 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A kommunikáció színterei és csatornái. A nyelvi kommunikáció. Közlés és meggyőzés. Cselekvés sza­ vakkal. Gesztusok és szimbólumok. A társadalom kommunikációs rendszere. Együttműködés és konf­ rontáció a közéleti kommunikációban. Politikai kultúra és politikai kommunikáció. A vezetés és szabá­ lyozás kommunikációs dinamikája. Az elektronikus médiumok sajátosságai. Tananyag: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Animula, 1986. Buda Béla - Sárközi Erika (szerk.): Közéleti kommunikáció. Budapest, Akadémiai, 2001. Béres István - Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris, 1999. Pléh Csaba - Síklaki István - Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv - kommunikáció - cselekvés. Budapest, Osiris, 1997. 155 �Közigazgatási büntetőjog A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: Közigazgatási jog I. párhuzamos: Közig, büntetőjog gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási büntetőjog fogalma, története és rendszere. A közigazgatási büntetőjogi felelősség. A közigazgatási büntetőszankciók eljárási jogi kérdései. Közigazgatási büntetőjog egyes európai országok­ ban. Az Európai Unió és a közigazgatási büntetőjog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműkö­ dés a közigazgatási büntetőjog területén. Részletesen ismerteti a magyar szabálysértési anyagi- és eljá­ rásjog intézményit, a legfontosabb szabálysértéseket, a fórumokat, a szabálysértési jog és a büntetőjog összefüggéseit. Tananyag: Kis Norbert - Papp László: Szabálysértési jog. Budapest, Közlönykiadó, 2008. Kis Norbert - Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog. Budapest, HVG-Orac, 2007. Közigazgatási büntetőjog gyakorlat A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Közigazgatási jog I. párhuzamos: Közigazgatási büntetőjog számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A közigazgatási büntetőjog fogalma, története és rendszere. A közigazgatási büntetőjogi felelősség. A közigazgatási büntetőszankciók eljárási jogi kérdései. Közigazgatási büntetőjog egyes európai országok­ ban. Az Európai Unió és a közigazgatási büntetőjog szabályozása. Eljárási és végrehajtási együttműkö­ dés a közigazgatási büntetőjog területén. Részletesen ismerteti a magyar szabálysértési anyagi- és eljá­ rásjog intézményit, a legfontosabb szabálysértéseket, a fórumokat, a szabálysértési jog és a büntetőjog összefüggéseit. Tananyag: Kis Norbert - Papp László: Szabálysértési jog. Budapest, Közlönykiadó, 2008. Kis Norbert - Nagy Marianna: Európai közigazgatási büntetőjog. Budapest, HVG-Orac, 2007. Közigazgatási jog I. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Patyi Gergely kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: Alkotmányjog 1. * számonkérés: kollokvium *Az előhallgatási kötelezettség csak a 2013/14. évtől belépőkre vonatkozik. A tantárgy tartalma: A közigazgatással foglalkozó tudományok. A közigazgatás jogalkotó tevékenysége. Jogérvényesítés, jogalkalmazás és a jogszabályok értelmezése a közigazgatásban. A közigazgatási cselekmények fajtái. A közigazgatási aktusokkal szembeni követelmények, a hibás aktusok. A hatósági jogalkalmazó te­ vékenység. A közigazgatási szankció. Bevezetés a közigazgatás különös részébe: gazdasági igazgatás (fogyasztóvédelem, versenyfelügyelet, ipar-, energia-, vízügyi igazgatás), kulturális igazgatás és köz­ oktatás, egészségügyi- és szociális igazgatás, építésügyi igazgatás, területfejlesztés, területrendezés, rendészeti és védelmi igazgatás. Tananyag: Patyi András - Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog. I-II. könyv. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012 Ajánlott irodalom: Fazekas Marianna - Ficzere Lajos (szerk.): Magyar közigazgatási jog. (Egységes egyetemi tankönyv) 7. kiadás. Budapest, Osiris, 2006. Ficzere Lajos - Forgács Imre (szerk.): Magyar közigazgatási jog. Különös rész. 4. kiadás. Budapest, Osiris, 2006. Tamás András: A közigazgatási jog elmélete. Budapest, SzIT, 2007. 156 �Közigazgatási jog II. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Patyi Gergely kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:15 előhallgatás: Közigazgatási jog L* párhuzamos: Közig, jog II. gyak. számonkérés: kollokvium *Az előhallgatási kötelezettség csak a 2013/14. évtől belépőkre vonatkozik. A tantárgy tartalma: A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú­ lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és - a szak számára szükséges mértékben a polgári- és a büntető eljárásjoggal összehasonlítva. Tananyag: Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módosított - 2004. évi CXL. törvény A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete. Közigazgatási jog II. gyakorlat A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Christián László kredit: 2 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:2 előhallgatás: Közigazgatási jog L* párhuzamos: Közigazgatási jog II. számonkérés: beszámoló *Az előhallgatási kötelezettség csak a 2013/14. évtől belépőkre vonatkozik. A tantárgy tartalma: A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú­ lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és - a szak számára szükséges mértékben a polgári- és a büntető eljárásjoggal összehasonlítva. Tananyag: Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módosított - 2004. évi CXL. törvény A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete. Közigazgatási urbanisztika A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N: 3, L: 18 előhallgatás: Közigazgatási jog I. párhuzamos: Közig, urb. gyakorlat számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Elsősorban áttekintésre kerülnek a következők: a település fogalma, típusai, kialakulási és fejlődési for­ mái Magyarországon, funkciói, gazdasági és társadalmi beágyazottságában. A politikai döntéshozásban és tervezésben a centralizáció és decentralizáció szerepe. Ehhez kapcsolódik a területfejlesztési kon­ cepciók és területrendezési tervek szerepe, az épített környezet védelme, ennek jogi lehetőségei. Másik nagy kérdéskör a fenntartható településgazdálkodás, amelynek kiindulópontja az Agenda 21, illetve ide sorolhatók a környezetvédelmi és a környezet által biztosított közszolgáltatások. Tananyag: Tózsa István: Településüzemeltetés. Budapest, Aula, 2011. Buskó Tibor László: Településüzemeltetés. Budapest, Aula, 2011. Ehleiter József: Urbanisztika és regionalitás. Budapest, HVG-Orac, 2007. Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, Szent István Társulat, 2011. 157 �Közigazgatási urbanisztika gyakorlat A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Bánói Gyula, Tahyné dr. Kovács Ágnes, dr. Holovács Gabriella, dr. Szilágyi Szilvia kredit: 2 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N: 2, L: 3 előhallgatás: Közigazgatási jog I. párhuzamos: Közig, urb. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Elsősorban áttekintésre kerülnek a következők: a település fogalma, típusai, kialakulási és fejlődési for­ mái Magyarországon, funkciói, gazdasági és társadalmi beágyazottságában. A politikai döntéshozásban és tervezésben a centralizáció és decentralizáció szerepe. Ehhez kapcsolódik a területfejlesztési kon­ cepciók és területrendezési tervek szerepe, az épített környezet védelme, ennek jogi lehetőségei. Másik nagy kérdéskör a fenntartható településgazdálkodás, amelynek kiindulópontja az Agenda 21, illetve ide sorolhatók a környezetvédelmi és a környezet által biztosított közszolgáltatások. A gyakorlati órákon az előadások feldolgozása történik a hallgatók bevonásával, interaktív módon. Tananyag: Elsősorban az előadás anyaga, amihez a PPT prezentációkat honlapunkon közzétesszük. Az alábbi tanulmányok, de az előadáson elhangzottakat is figyelembe véve, mert változások lehetsége­ sek (letölthetők a tanszéki honlap „letöltések” menüpont alatt) Ehleiter József tanulmány, 2002. Adatok és táblázatok csak tájékoztatóaki TÁMOP anyag, Településföldrajz A települések típusai A települések szerkezete A települések térkapcsolatai Az urbanizációs folyamat Településtervezés HEFOP anyag, településtervezés, (szerk. Tóth Zoltán) 2007. 1-32. Ajánlott irodalom: Tózsa István: Településüzemeltetés. Budapest, Aula, 2011. Buskó Tibor László: Településüzemeltetés. Budapest, Aula, 2011. Ehleiter József: Urbanisztika és regionalitás. Budapest, HVG-Orac, 2007. Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, Szent István Társulat, 2011. Közigazgatás-szervezés és vezetés, közigazgatástechnológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs kredit: 5 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:18 előhallgatás: A közigazgatás alapintézményei - számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a szervezés- és vezetéstudomány általános ismereteire támaszkodva mutatja be a közigaz­ gatási szervezés és vezetés alapvető ismeretit, így a vezetés és igazgatás módszereit, a szervezéstu­ dományi irányzatokat. Kitér a szervezet struktúrájára (és a szervezettípusokra), a szervezési elvekre, a szervezeten belüli információcserére. Bemutatja a döntéshozatal mechanizmusait, és a döntéshozó személyiségének jelentőségét. A vezetéselmélet irányzatainak ismertetése mellett hangsúlyt fektet az erőforrás-gazdálkodásra, a karrier-tervezésre, az ellenőrzésre, valamint a politikai, ágazati (szakmai) és jogi szabályozás jelentőségére. A közigazgatástechnológiára vonatkozó rész az alapfogalmak áttekintése után a digitalizálás kérdéseivel, valamint az ügykezelési és az ügymeneti rendszerek problémáival fog­ lalkozik. A tárgy ismeretanyagának részét képezi még a nemzeti térinformatikai platform, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, valamint a különböző minőségbiztosítási rendszerek bemutatása. Tananyag: Horváth Imre: Közigazgatási szervezés- és vezetéstan. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2002. Tózsa István: Vizuális Közszolgáltatások ( Térinformatika és e-Government) Budai-Balázs Benjamin: e-Government - avagy a kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában. Budapest, Aula, 2002. Az általános értékelési keretrendszer (CAF) alkalmazásának lehetőségei a magyar közigazgatásban. (Szerk.: Szente Zoltán) Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet, 2002. 158 �Közpolitika A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:18 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közpolitika kialakulása és fogalmainak rendszerezése. A közpolitika rendszerelméleti, vezetéselméle­ ti és döntéselméleti megközelítése, valamint szükebb politológiai szemlélete. Az intézményi oldal hatása a politikai döntések tartalmára. A lobbycsoportok. A közpolitika és a közigazgatási rendszer. Az értékés ideológiai rendszerek, valamint kormányprogramok szerepe. A közpolitika javai (elvonás és újrael­ osztás). A közpolitika és a szakpolitikák. A közpolitika ciklusa. A társadalmi igények és a kormányzati politikák történeti alakulása. Kormányzati célkitűzések és kormányzati programok. Az alkotmányos­ ság és a törvényesség követelményei. Kormányzati döntés előkészítés: jogalkotástan. Jogalkotástan és szakpolitikák. A politikai és szakmai döntés elmélete és gyakorlata. A közpolitika eszközrendszere, végrehajtás, implementáció. A közpolitika és a bürokrácia logikája. Visszacsatolás, értékelés, korrekció, programmódosítás. A civiltársadalmi részvétel. Közpolitika és a helyi politika. Közpolitika az Európai Unió intézményrendszerében. Tananyag: Bayer József: A politikatudomány alapjai. Budapest, Napvilág, 2000. 245-262. Gajduschek György - Hajnal György: Közpolitika. A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata. Bu­ dapest, HVG-Orac, 2010. Bodó Barna: Közpolitika. Kolozsvár, Scientia Kiadó, 2011. Simon Zoltán: Érdekérvényesítés a közpolitikái döntéshozatalban az Európai Unióban és Magyarorszá­ gon. Budapest, L’Harmattan, 2009. Frivaldszky János: A jó kormányzás és a helyes közpolitika formálásának aktuális összefüggéseiről. In Szigeti Szabolcs - Frivaldszky János (szerk.): A jó kormányzásról: Elmélet és kihívások. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2012. 51-103. Közszolgálati jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gyulavári tamás kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Munkajog számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közszolgálati jogról általában. A magyar közszolgálati jog kialakulása és sajátosságai. A közszolgálati jogot érintő fontosabb jogforrások. A magyar közszolgálati jog általános szabályai. A magyar közszol­ gálatijognak az egyénre vonatkozó szabályai, különösen a jogviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munka díjazása, a felelősségi szabályok, a különös szabályok, és a közigazgatási jogviták rendje. A magyar kollektív közszolgálati jog szabályai, különös tekintettel a munkaügyi kapcsolatokra és a szak­ szervezetekre vonatkozó rendelkezésekre. A közszolgálati jog uniós szabályai. A nemzetközi magánjog vonatkozó szabályai. Tananyag: Gyulavári Tamás: Munkajog. Budapest, Eötvös Kiadó, 2013. Logika A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Tattay Szilárd kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:18 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kurzus keretében a hallgatók megismerkednek a logika és a jogi logika történeti kialakulásával, s a szillogisztikus törvényalkalmazás modern modelljéig történő fejlődésével. A jogi logika a jogászi gon­ dolkodás tágabb keretén belül kerül bemutatásra: a gyakorlati filozófia (ars, prudentia) és a tudományos (scientia) gondolkodás erőtereiben. A kortárs logikai irányzatok, valamint a posztmodem törekvések felvázolását követően, továbbá azoknak a jogi logikára való hatásának kifejtése után a klasszikusok jogi logikája kerül alaposabb bemutatásra. Ezen, újabban újra-felfedezett dialogikus szerkezetű dialek­ tikus érvelési mód struktúrájában alkalmas arra, hogy ún. nehéz jogi esetek is jó eséllyel megoldásra kerüljenek. Mindeközben az apodiktikus-deduktív érvelés érvénye is fennáll az alapvető emberi jogok megalapozásakor. Tananyag: Szabó Miklós: Trivium: grammatika, logika, retorikajoghallgatók számára. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2001. 159 �Frivaldszky János: Jogtudomány és diszkurzivitás a középkorban, a kortárs olasz jogfilozófiai kutatások fényében. In Fekete Balázs - Könczöl Miklós - H. Szilágyi István (szerk.): lustitia kirándul. Tanulmá­ nyok a jog és irodalom köréből. Budapest, Szent István Társulat, 2009. 229-270. Frivaldszky János: Dialektika: mint a rendszerré szervezés és mint a tudományos vita eszköze. In Frivaldszky János: Klasszikus természetjog és jogjilozójia. Budapest, Szent István Társulat, 2007. 81-93. Frivaldszky János: Természetjog és emberi jogok. Budapest, PPKE JAK, 2010, 165. Magyar alkotmánytörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István, Dr. Horváth Attila kredit: 4 félév: 1 óraszám: N:3 ;L:15 óratípus: előadás előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar alkotmányfejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rendszerváltásig. Ennek körében vizsgálja az államfői intézményt, az országgyűlés kialakulását és fejlődését, valamint a he­ lyi közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervezeti felépítését és működését. A tárgy államtudományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar államszervezet milyen történelmi gyökerekből alakult ki, illetőleg érinti a szocialista időszakban bekövetkezett torzulá­ sokat is. A tárgy részét képezi még a rendi kor társadalmi tagozódásának, illetőleg a polgári átalakulással kialakuló állampolgári szabadságjogoknak a vizsgálata. Tananyag: Magyar alkotmánytörténet, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: A magyar jogtörténet forrásai, (szerk: Mezey Barna) Budapest, Osiris, 2005.; Horváth Attila - Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest, Rejtjel, 1999.; Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest, Rejtjel, 2000. Magyar közigazgatástörténet A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:18 előhallgatás: Magyar alkotmánytörténet számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a szakmai törzsanyag elsajátítását segítő alapozó ismereteket tartalmaz. Nagyobbrészt magyar alkotmány- és közigazgatástörténeti ismereteket érint, de kitekintést tesz az európai párhuzamokra is. A tárgy második egysége a XIX-XX. századi alkotmány fejlődési tendenciákat vizsgálja. Emellett szintén fókuszál a közigazgatási szervezet fejlődésére. Ez a magyar közigazgatástörténetet érinti, elsősorban helyi önkormányzatok kiegyezés utáni fejlődését és a szakigazgatás rendszerének kiépülését. Tananyag: Mezey Barna (szerk): Magyar alkotmány történet. Budapest, Osiris, 2003. Nagy Endre - RÁcz Lajos: Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet. Budapest, HVG-Orac, 2007. Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. Munkajog A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gyulavári Tamás kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A munkajog általában: a magyar munkajog; jogforrások; a magyar munkajog általános szabályai. A magyar egyéni munkajog szabályai, különösen a munkaviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munkabér, a felelősségi szabályok, a különös szabályok, a munkaügyi jogviták rendje. A magyar kol­ lektív munkajog szabályai, különös tekintettel a szakszervezetekre, a munkáltatói érdekképviseleti szer­ vezetekre, a kollektív szerződésre és az üzemi tanácsokra vonatkozó rendelkezésekre. Az európai jog munkajogi szabályai, különösen az irányelvek. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog vonatkozó szabályai. 160 �Tananyag: Gyulavári Tamás: Munkajog. Budapest, Eötvös Kiadó, 2013. Pénzügyi jog A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 5 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:15 előhallgatás: Pénzügyi jog gyakorlat (p) számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy magában foglalja a pénzügyi jog alkotmányos megalapozását, a közjog felé irányultan az adóne­ mek és az adóigazgatás áttekintését, valamint az államháztartási ismeretek átadását. Emellett sor kerül a pénzügyi jog szervezetei megismertetésére is: a pénz és tőkepiaci alapintézmények mellett az adóés vámigazgatás intézményrendszere bemutatására. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő té­ makörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: a pénzügyi jog helye az alkotmányos rendszerben, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a társasági adó, a jövedéki szabályozás, a vámrend­ szer és vámszabályozás, az adóigazgatás és szervezetrendszere, az államháztartás és alrendszerei, a társadalombiztosítás alrendszere, a helyi önkormányzatok pénzügyei, a pénzpiacok szervezeti és sza­ bályrendszere, a tőkepiacok szervezeti és szabályrendszere, a magyar adószabályozás helye az EU sza­ bályrendszerében. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyijog 1. Budapest, 2012. Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyijog 2. Budapest, 2012. valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabályváltozásokra - a tan­ széki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegészítő tananyagok. PÉNZÜGYI JOG GYAKORLAT A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 6 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Pénzügyi jog (p) számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy magában foglalja a pénzügyi jog alkotmányos megalapozását, a közjog felé irányultan az adóne­ mek és az adóigazgatás áttekintését, valamint az államháztartási ismeretek átadását. Emellett sor kerül a pénzügyi jog szervezetei megismertetésére is: a pénz és tőkepiaci alapintézmények mellett az adóés vámigazgatás intézményrendszere bemutatására. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő té­ makörökkel ismerkednek meg a félév folyamán: a pénzügyi jog helye az alkotmányos rendszerben, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a társasági adó, a jövedéki szabályozás, a vámrend­ szer és vámszabályozás, az adóigazgatás és szervezetrendszere, az államháztartás és alrendszerei, a társadalombiztosítás alrendszere, a helyi önkormányzatok pénzügyei, a pénzpiacok szervezeti és sza­ bályrendszere, a tőkepiacok szervezeti és szabályrendszere, a magyar adószabályozás helye az EU sza­ bályrendszerében. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyijog 1. Budapest, 2012. Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyijog 2. Budapest, 2012. valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabályváltozásokra - a tan­ széki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegészítő tananyagok. Politikai földrajz A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 3 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:18 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A politikai földrajz és a geopolitika története, irányzatai és főbb vizsgálati területei. Az állam klasszikus politikai földrajzi és globális térben való értelmezése. A területi politika fogalmi rendszere. A területi részpolitikák. A területi politika eszközei, intézményrendszere. Európa politikai földrajza. Területi poli­ tika az Európai Unióban. A globális politika szub- és szupranacionális tényezői és aktorai. Tananyag: Takács Péter: Az államterület. In: Takács Péter (szerk.): Államelmélet. Miskolc, Bíbor Kiadó, 1997. 29-42. Rechnitzer János - Smahó Melinda, (szerk.): Területi politika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011 Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikai földrajza. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 Pap Norbert - Tóth József (szerk.): Európa politikai földrajza. Pécs, Alexandra, 2002 161 �Statisztika A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás előhallgatás: óraszám: N:2,L:18 számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kurzus keretében a Kai Igátok megismerkednek az alapfogalmakkal, modusz, médián és átlagszámí­ tásokkal, idősorok, indexek értelmezésével. Megismerik a gazdaság- és társadalomstatisztika legfonto­ sabb területeit és magyar adatait. Az elméleti statisztikai kérdések részletes vizsgálata az oktatás célja, hogy a hallgatók - gyakorlati példák alapján - a számokból olvasva, helyes következtetéseket legyenek képesek levonni. Tananyag: Botos József: Általános statisztika és példatár. (PPKE JÁK iegyzet) Budapest, Szent István Társulat, 2005. Szakigazgatások joga 1. (szociális és kulturális igazgatás) A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs, dr. Oláh József kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:15 előhallgatás: párhuzamos: Szakigazgat, joga 1. gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatás alapintézményei és a közigazgatási jogi ismeretek birtokában, a közigazgatási eljárás­ jog általános szabályaival párhuzamosan a tantárgy a humánigazgatás két nagy területét, a szociális és a kulturális igazgatást mutatja be. A népjóléti funkció megjelenésének okaitól elindulva ismerteti a sokszereplős, szervezetrendszerét tekintve széttagolt, és a rendszerváltozást követően irányítását, il­ letve felügyeletét tekintve is fragmentált egészség- és nyugdíjbiztosítás, szociális és gyermekvédelmi igazgatás, oktatási-, felsőoktatási-, és kulturális igazgatást. Kitér a tudomány-igazgatás alapkérdéseire, illetve a humánigazgatás területén jelentős nyilvántartások vezetésére. Kitekintést biztosít a társadalmi rétegződés, szegénység-probléma kérdéseire. Tananyag: Bencsik András (szerk.): Közigazgatási jog. Különös rész. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2012. Szakigazgatások joga 1. gyakorlat A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs kredit: 2 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: — párhuzamos: Szakigazgatások joga 1. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A közigazgatás alapintézményei és a közigazgatási jogi ismeretek birtokában, a közigazgatási eljárás­ jog általános szabályaival párhuzamosan a tantárgy a humánigazgatás két nagy területét, a szociális és a kulturális igazgatást mutatja be. A népjóléti funkció megjelenésének okaitól elindulva ismerteti a sokszereplős, szervezetrendszerét tekintve széttagolt, és a rendszerváltozást követően irányítását, il­ letve felügyeletét tekintve is fragmentált egészség- és nyugdíjbiztosítás, szociális és gyermekvédelmi igazgatás, oktatási-, felsőoktatási-, és kulturális igazgatást. Kitér a tudomány-igazgatás alapkérdéseire, illetve a humánigazgatás területén jelentős nyilvántartások vezetésére. Kitekintést biztosít a társadalmi rétegződés, szegénység-probléma kérdéseire. Tananyag: Bencsik András (szerk.): Közigazgatási jog. Különös rész. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2012. Szakigazgatások joga 2. (Gazdasági és rendészeti igazgatás) A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: Szakig.joga 1. párhuzamos: Szakigazgat, joga 2. gyak. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a pénzügyi (ezen belül az államháztartási) igazgatáson kívül áttekintő képet ad a gazdaság­ igazgatás legkülönbözőbb területeiről. Különös hangsúlyt fektet az építésügyi, agrár- és vidékfejlesztés, a fogyasztóvédelem, valamint kereskedelem igazgatására. Kitér a foglalkoztatás- és munkavédelmi igaz­ gatásra, valamint a vízügyi igazgatásra és a nemzeti vagyongazdálkodásra is. A tantárgy másik területe, a rendészeti igazgatás körében rendészet történetének ismertetését követően bemutatja a legfontosabb 162 �intézményeket és működésüket. Kiemelt hangsúlyt fordít az idegen-rendészetre és menekültügyre, a közlekedés-rendészetre. Tananyag: Bencsik András (szerk.): Közigazgatási jog. Különös rész. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2012. Szakigazgatások joga 2. gyakorlat A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2,L:3 előhallgatás: Szakig, joga 1. párhuzamos: Szakigazgatások joga 2. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy a pénzügyi (ezen belül az államháztartási) igazgatáson kívül áttekintő képet ad a gazdaság­ igazgatás legkülönbözőbb területeiről. Különös hangsúlyt fektet az építésügyi, agrár- és vidékfejlesztés, a fogyasztóvédelem, valamint kereskedelem igazgatására. Kitér a foglalkoztatás- és munkavédelmi igaz­ gatásra, valamint a vízügyi igazgatásra és a nemzeti vagyongazdálkodásra is. A tantárgy másik területe, a rendészeti igazgatás körében rendészet történetének ismertetését követően bemutatja a legfontosabb intézményeket és működésüket. Kiemelt hangsúlyt fordít az idegen-rendészetre és menekültügyre, a közlekedés-rendészetre. Tananyag: Bencsik András (szerk.): Közigazgatási jog. Különös rész. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2012. Szakdolgozat konzultáció A tantárgy oktatója: konzulens oktató kredit: 0 félév: 5 óratípus: óraszám: előhallgatás: számonkérés: 100 kreditpont teljesítése. aláírás A tantárgy tartalma: A tárgy a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges személyes konzultációk teljesítését szolgálja. A hallga­ tónak ennek keretében legalább három alkalommal kell az érintett oktatóval konzultálnia. Első alkalom a témaválasztás megbeszélése, második a szakirodalom feldolgozása után a dolgozat vázlatának megbe­ szélése, a harmadik alkalom pedig a dolgozat első fogalmazványának bemutatása. Tananyag: A választott témához a konzulens által jóváhagyott szakirodalom. Számviteli alapismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:18 előhallgatás: Bev. a közgazdaságtanba párhuzamos: Számv. alapism. gyak.. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A számvitel és a menedzsment tudományának teljeskörű, de az alapvetéseket nem meghaladó bemu­ tatása. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen valótájékozódás és gyakorlati alkalmazáshoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Az itt megszerzett tudás megfelelő alapokat nyújt szakirányú (könyvelői, adótanácsadói stb.) továbbképzések elvégzéséhez is. Tananyag: Horváth Katalin - Mányó-Váróczi Violetta: Számvitel. Budapest, SzIT, 2009. Számviteli alapismeretek gyakorlat A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Mányó-Váróczi Violetta kredit: 2 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:3 előhallgatás: Bev. a közgazdaságtanba párhuzamos: Számv. alapism. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása során a fő cél az, hogy a hallgatók a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazzák a könyvvezetési, a beszámoló-készítési, az értékelési és az elemzési alapismereteket. A hallgatók a számvitel alapjainak elsajátítása mellett, a gazdasági eseményeknek a gazdálkodók va­ gyonára, jövedelemi- és pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásainak és összefüggéseinek megértése is képesek lesznek. 163 �Tananyag: Horváth Katalin - Mányó-Váróczi Violetta: Számvitel. Budapest, SzIT, 2009. Szociológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás előhallgatás: óraszám: N:3, L:15 számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szociológia alapfogalmaival, módszereivel, bepillantást nyújtani a klasszikus szerzők és a mai szociológusok legfontosabb elméleteibe. A szociológia speci­ fikus tárgya az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közti kölcsönhatás a maga konkrét­ ságában és történelmiségében, illetve olyan társadalmi jelenségek és intézmények vizsgálata, amelyek sajátosságai csak az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közötti kölcsönhatás feltárásával közelíthetők meg. Ezért fontos helyet foglal el témák sorában a gazdaság és a társadalom összefüggés­ rendszereinek a tanulmányozása. A kurzus a szemléletmód elsajátításán túl a mai társadalmak leírását is magában foglalja, beleértve Magyarországot is. Tananyag: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Aula, 2006. Ajánlott irodalom: Anthony Giddens: Szociológia. Budapest, Osiris, 2003. David Riesman: A magányos tömeg. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983. Gert Hofstede: Cultures and Organisations: software of the mind. New York, McGraw-Hill U.S.A., 2005. Testnevelés 1., 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport. A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre kredit: 0 félév: 1-2. óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:- előhallgatás: számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyamatos szintfelmérése. Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megsz­ erettetését. Koordinációs képességek fejlesztése, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnasz­ tikái gyakorlatok segítségével a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a törzs izmainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerincferdülések megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok oktatása, előtérbe helyezve a mezőségi és csángó táncokat. Tananyag:- Ajánlott irodalom: Labdajáték szabálykönyvek. 164 �VI. A NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2013/2014. TANÉV ��A NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK (MINTA)TANTERVE A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak követelménye) kollokvium: ötfokozatú minősítés, vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgakövetelmény évfolyamdolgozat jegy: az évfolyamdolgozathoz tartozó ötfokozatú minősítés A tantervben megadott tárgyfelelős nem minden esetben azonos a tárgyat az adott tanévben oktató ta­ nárral. Ezen utóbbiak nevét az órarend tartalmazza. A szak képzési ideje: 6 félév Megszerzendő kredit: 165 kredit + 15 kredit (szakdolgozat) = 180 kredit A 165 krediten belül: kötelező tárgyak: 153 kredit szabadon választható tárgyak: 12 kredit Félévente teljesítendő kredit: A félévente teljesítendő kreditek száma harminc. Ennek érdekében a hallgatónak az adott féléven előírt kötelező tárgyak mellett annyi szabadon választható tárgyat kell felvennie és teljesítenie, hogy azok összesített kreditértéke a kötelező tárgyak kreditértékével együtt elérje a harmincat. Szakmai gyakorlat: Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat elvégzése. Abszolutórium: 165 kredit + 6 hét szakmai gyakorlat Záróvizsga tárgyai: Nemzetközi gazdasági ismeretek tárgykör: 1) Nemzetközi gazdasági alapismeretek; 2) Menedzsment ismeretek Európajog tárgykör: 1) Európai közjog és politika; 2) Európai belső piac Nemzetközi diplomáciai ismeretek tárgykör: 1) A nemzetközi jog alapjai; 2) A diplomáciai jog A záróvizsga eredménye: A szakdolgozatvédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egyszerű számtani átlaga. A szak­ dolgozatvédés érdemjegye és a záróvizsga érdemjegye is ötfokozatú minősítés. Ha a hallgató - amennyiben a hallgatóra a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 50. § (3) bekezdésében foglalt szigorúbb szabályok nem vonatkoznak - a végbizonyítványának kiállítását követő hét év elteltével nem védi meg sikerrel szakdolgozatát, záróvizsgájának addig letett tantárgyi részvizsgája érvénytelenné válik. Az oklevél minősítésének meghatározási módja: Az oklevél minősítésének alapját képező átlag (oklevélátlag): a halmozott súlyozott tanulmányi átlagból és a záróvizsga eredményéből képezett egyszerű számtani átlag. Az oklevél minősítése: 4,51-5,00-es oklevélátlag esetén: jeles, 3,51-4,50-es oklevélátlag esetén: jó, 2,51-3,50-es oklevélátlag esetén: közepes, 2,00-2,50-es oklevélátlag esetén: elégséges. 167 �Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, akinek diplomamunka/szakdolgozat védésének érdemjegye, valamint záróvizsgájának (több részvizsga esetén annak minden részvizsgájának) érdemjegye jeles, hal­ mozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51. Az oklevél kiadásának feltétele: Sikeres záróvizsga és egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú általá­ nos nyelvvizsga, és egy másik idegen nyelvből jogi és közigazgatási (Profex) vagy közgazdasági (OECONOM) államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél. Csak olyan nyelvből fogadható el nyelvvizsga, ame­ lyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 168 �tantárgy neve 1 tárgyfelelős 1 JAEU206xx0 JAAJ201xxl |JAKG201xx0 JAKJ201xx0 JAJT201xx0 Alkalmazott (jogi) informatika 1. [űr. Christián László Alkotmányjog 1. Dr. Schanda Balázs Bevezetés a közgazdaságtanba Dr. Körösi István Egyházjogi alapismeretek 1. Dr. Szabó Péter Európai alkotmány- és integrá­ Dr. Komáromi László ció-történet 1. JANY201xx0 Idegennyelv 1. Országismeret 1. Szederkényi Éva JARJ201xx0 Jogi terminológia és jogi alapDr. El Beheiri Nadja fogalmak | JAJB201xx0 Szociológia Dr. Schlett András JATN201xx0 Testnevelés 1. Draskóczy Imre Összesen kód 15 + 0 3+0 0+ 2 1 i 1 i CM o 27 i 108 ti- 1 beszámoló aláírás 5K, 3B, 1A cn i beszámoló kollokvium kredit i 22 12 + 0 2+0 | 0+12 0+2 | beszámoló kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium követeim. i 12 + 3 15 + 0 15+0 0+ 12 12 + 0 levelező tag. óraszám ea.+gyak. 1 nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 0+ 2 2+0 2+ 2 3+ 0 2+0 1. félév Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) előhallgatási kötelezettség vas zi lévi megrde tés > w o *£2 i 169 �170 c5 << c £2 < d 0+2 22 Draskóczy Imre Összesen 105 28 1 ÉKJ, 1A o 5K, 2B, CM Testnevelés 1. JATN201xx0 1 aláírás kollokvium cv 1 *: Az előhallgatási kötelezettség a 2013/14-es tanévtől belépőkre vonatkozik. 12+3 2+2 Dr. Schlett András Nemzetközi gazdasági ismeretek Testnevelés 2. kollokvium EV Eu.alk.és int.tört. 1. JAJT201xxl Idegennyelv 1. JANY201xx0 Alkotmányjog 1. JAAJ201xxl* KJ201xxl őszi félévi meghir­ detés i i JATN202xx0 15+0 3+0 Dr. Varga Zs. András Közigazgatási jog I. beszámoló kollokvium évközi jegy Alk. jogi inform. 1. JAEU206xx0 Alkotmányiog 1. JAAJ20D Egyházj. alapism. 1. JA- előhallgatási kötelezettség T—* X 1 JAKG203xx0 0+12 0+2 Szederkényi Éva 12+0 2+0 Dr. Komáromi László 9+0 2+0 Dr. El Beheiri Nadja 1 Értékrend és pluralizmus Európai alkotmány- és integráció-történet 2. Idegennyelv 2. Országis ­ meret 2. kollokvium -r CM JANY202xx0 JAJT202xxl 3+0 Egyházjogi alapismeretek 2. Dr. Szabó Péter kollokvium kredit i JARJ202xxl 15+0 2+0 beszámoló követeim. cn 15+0 0+12 0+2 tárgyfelelős Alkalmazott (jogi) informa­ Dr. Christián László tika 2. ____ Dr. Csink Lóránt Alkotmányi og 2. tantárgy neve levelező tag. óraszám ea.+gyak. > w JAKJ202xxl JAAJ202xxl JAEU207xx0 kód nap­ pali tag. óraszám ea.+gyak. 2. félév Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) i 1 �107 2+0 3+0 2+0 21 Dr. Szabó Marcel Dr. Gyulavári Tamás Dr. Frivaldszky János Közös kül- és biztonságpolitika Munkajog Politológia Összesen |JAEU201xx0 JAMT201xxl JAJB204xxl 1 15+2 0+12 -r CM beszámoló kollokvium évközi jegy 4K. 3B, 1 EKJ 1 1 Közigazgatási jog I.* JAKI217xxO | Eu.alk. és int.tört. 2. JAJT202xx0 Jogi term, és j. al. JARJ201xx0 előhallgatási kötelezettség i kollokvium beszámoló beszámoló kredit CM | 12+0 12+0 15+0 3+2 Dr. Varga Zs. András Közigazgatási jog II. JAKI218xxO | 0+2 Szederkényi Éva 0+12 kollokvium kollokvium követeim. CM JANY204xx0 0+2 Unger Anikó Idegennyelv 3. Igazgatási sza­ knyelv 1. Idegennyelv 4. Nemzetközi kommunikáció 1. JANY203xx0 15+0 3+0 Dr. Koltay András A polgári jog alapjai JAPJ201xxl 12+0 2+0 Dr. Kovács Péter tárgyfelelős levelező tag. óraszám ea.+gyak. A nemzetközi jog alapjai tantárgy neve nap­ pali tag. óraszám eaJ-gyak. 3. félév Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) i JANK201xxl ■o ‘© i CM 25 i 171 CV EV EV CV tavaszi félévi meghir­ detés �| Dr. Gyulavári Tamás JAMT203xx0 Közszolgálati jog Nemzetközi magánjog Dr. Szabó Sarolta JANM201xxl és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga JANK203xxl Nemzetközi protokoll és etikett Dr. Kovács Péter Dr. Szabó Marcel JAEU203xxl Regionális politika Dr. Gerencsér Balázsi JAKI205xxl Szakigazgatások joga 1. Összesen | JANK202xxl Diplomácia története Európai közjog és politika Idegennyelv 5. Szederkényi Éva JANY205xx0 Nemzetközi kommunikáció 2. Idegennyelv 6. Unger Anikó JANY206xx0 Tárgyalási technika 1. W | 2+0 2+0 3+2 2+0 2+0 0+2 0+2 2+0 2+2 2+0 | | J201xxl CM beszámoló kollokvium kollokvium beszámoló kollokvium kollokvium 6K, 4B 12+0 12+0 12+0 12+0 15+3 31 I Nemz. gazd. ism. JAKG203xx0 A polgári j og alapj. JAPJ20 1xxO xF 1- Munkajog * JAMT201xxl xT 0+12 1- CM beszámoló beszámoló kollokvium Jogi term, és jogi alapf. JAR- előhallgatás! kötelezettség CM 0+12 | kollokvium kredit Idegennyelv 4. JANY204xx0 12+3 9+0 12+0 követeim. i xF | | Andrea Dr. Kovács Péter Dr. Szabó Marcel Dr. Gyulai-Schmidt tárgyfelelős JAKE201xx0 A kereskedelmi jog alapjai x X CM O CM Sí tantárgy neve CM | kód nap­ levelező pali tag. tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. 4. félév Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) cn i KI 172 1 I 1 L iV cv -pV cv ívj őszi félévi > w i i | | �aláírás aláírás 15+0 117 2+0 2+2 3+0 25 Dr. Bándi Gyula Dr. Katona Klára Dr. Gerencsér Balázs JAKV203xx0 Környezetvédelmi jog 1. Kötelezően választható tárgycso­ JATO300xS0 port S (Szakdolgozat konzultáció)* JAKG204xxl Menedzsment ismeretek Szakigazgatások joga 2. Összesen | beszámoló 0+12 0+2 Unger Anikó Q i Jogi term, és j. al, JARJ201xx0 Eu. alk. és int.tört. 2. JAJT202xx0 Eu. alk. és int.tört. 2. JAJT202xx0 előhallgatási kötelezettség | 6K, 2B, 2A 100 kreditpont teljesíti Idegennyelv 3. JANY203xx0 Idegennyelv 6. JANY206xx0 Közigazgatási jog I.** JAKI217xxO i kollokvium 30 o Szakigazg. joga 1. JAKI205xx0 1 o JAKI206xxl -o H CM | I CM kollokvium beszámoló 0+12 0+2 Unger Anikó | in 12+3 kollokvium 12+3 2+2 JAEU205xx0 Európai belső piac JANY207xx0 Idegennyelv 7. Igazgatási szaknyelv 2. Idegennyelv 8. JANY208xx0 Tárgyalási technika 2. ____ kredit i | | kollokvium 12+3 2+2 Dr. Kovács Péter JANK204xx0 Diplomáciai jog kollokvium 12+0 2+0 1 Andrea Dr, Gyulai-Schmidt Az EU kereskedelmi joga JAKE202xxl kollokvium 12+0 követeim. 2+0 tárgyfelelős i Dr, Szabó Marcel A nemzetközi politika elmélete tantárgy neve 0+6 JAEU204xxl kód nap­ levelező pali tag. tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. 5. félév Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) o GO 173 CV EV van CV CV CV CV tavaszi félévi meghir­ detés �15+0 36 3+0 Dr. Szabó Marcel Dr. Halustyik Anna Nemzetközi tárgyalások elmélete Pénzügyi jog Összesen JAEU210xx0 JAPU201xxl kollokvium 2K, 1B előhallgatási kötelezettség Kömy.véd. jog 1. JAKV203xx0 beszámoló 12 kredit i EV EV őszi félévi meghir­ detés Szakdolgozat: 15 kredit JATO400NA0, JATO400LA0 Szabadon választható tárgyak tárgycsoport Szabadon választható tárgy: gyakorlat, nappalis óraszám 2 óra/hét, levelezős óraszám 2 óra/félév, 2 kredit. Az óraszám, a számonkérés formája és megszerezhető kreditek száma más szak kötelező vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén eltérhet. 12+0 2+0 Dr. Bándi Gyula tárgyfelelős l Környezetvédelmi jog 2. tantárgy neve r- JAKV204xx0 kód nap­ levelező tag. pali tag. óraszám követeim. óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. kollokvium 2+0 6. félév Nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) 0+6 174 i �A NEMZETKÖZI IGAZGATÁS ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK KÖTELEZŐ TÁRGYAI A KERESKEDELMI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gyulai-Schmidt Andrea kredit: 3 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Jogi term, és jogi alapf. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek az üzlet élet legfontosabb szerződéstípusaival és az azokat szabályozó jogforrásokkal. Különös hangsúlyt kap a szerződéskötés folyamatának, a szerződés érvényességének és a szerződéssze­ gés eseteinek bemutatása. A kereskedelmi jogi jogügyletek meghatározó részét képező atipikus, vegyes jogügyletek ismertetésén túl a hallgatók társasági jogi alapismereteket is szerezhetnek. Tananyag: Papp Tekla (szerk): Atipikus szerződések. Szeged, 2011. 2006. évi IV.törvény A gazdasági társaságokról Alkalmazott (jogi) informatika 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Christián László kredit: 3 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az alapfogalmakból kiindulva a tantárgy hangsúlyosan az adatvédelem, a szerzői jog, valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általá­ nos tájékoztatást adva a hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik tekintetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat. Tananyag: Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazott jogi informatika. Bu­ dapest, 2013. (megjelenés alatt) Alkalmazott (jogi) informatika 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Christián László kredit: 3 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Aik. inf. 1. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. A második féléves tematika a média- és telekommunikációs jog egyes kérdéseivel foglalkozik, gyakorlati példákkal illusztrálva az informatikával összefüggésben az érintett területeken megjelenő újabb kihívásokat, problémákat. Tananyag: Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazott jogi informatika. Bu­ dapest, 2013. (megjelenés alatt) 175 �Alkotmányjog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Hajas Barnabás kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Alkotmány és alkotmányjog jogrendszerben. Alkotmányfejlődés; az alkotmányosság alapértékei. Az államalkotó tényezők, államterület, államalkotó nép és nemzet. Nemzetiségek. Szuverenitás; a Magyar Köztársaság az Európai Unióban. Jogforrások. A jogforrások érvényessége és hatályossága. A nemzet­ közijog és a magyar jog viszonya. Az állampolgárság. Az országos népszavazás. A választási rendsze­ rek. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere. Önkormányzati választási rendszerek. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Alkotmányjog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Balogh-Békesi Nóra, dr. Hajas Barnabás kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Kormányformák. Az államfő. Az Országgyűlés megbízatása, hatáskörei. A Kormány megbízatása, tag­ jai, feladata és hatáskörei. A Kormány politikai felelőssége. Állami Számvevőszék. Alapvető jogok biz­ tosa. Az Alkotmánybíróság. A bírósági szervezet. Az ügyészi szervezet. Az önkormányzati rendszer. A különleges jogrend. Tananyag: Trócsányi László - Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Magyarország Alaptörvénye A NEMZETKÖZI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Ádány Tamás kredit: 5 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Eu alk. és int.-tört. 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A nemzetközi igazgatási alapszakon a nemzetközi jogi képzés is alapozó jellegű, azaz olyan ismereteket igyekszik nyújtani a hallgatóknak, amelyek megkönnyítik a nemzetközi jog további sikeres tanulmá­ nyozását. Ez elsősorban a nemzetközi jog jogforrási rendszerének és az egyes jogalanyok, kiemelten az állam nemzetközi jogalanyiságának tárgyalását jelenti. A nemzetközi jog egyes specifikus részterületei közül már e bevezető kurzusban helyett kapott az egyének életviszonyait legközvetlenebbül érintő em­ beri jogi illetve humanitárius jogi szabályozás rövid jellemzése. Tananyag: Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 20011.; Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba. Budapest, SzIT, 1999. (vagy újabb); Blaise Tchikaya: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából. Miskolc, Bíbor, 2002.; Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Miskolc, Bíbor, 2000. A NEMZETKÖZI POLITIKA ELMÉLETE A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Jogi term, és alapf. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy hallgatása során a hallgatók a nemzetközi politika legalapvetőbb problémáival és kérdéseivel ismerkedhetnek meg. A nemzetközi kapcsolatok elemzésének eredményeit felhasználva a kurzus többek között bemutatja a nemzetközi kapcsolatok elemzésének történeti kialakulását és fejlődését (idealizmus, realizmus, neorealizmus és neoliberalizmus); a nemzetközi kapcsolatok történetének főbb pontjait; a nemzetközi rendszer elemzési lehetőségeit; a nemzetközi kapcsolatok szereplőit (különös tekintettel az államra és a nemzetközi szervezetekre); a háború és a terrorizmus problémakörét; a globalizáció problé­ 176 �máit (különös tekintettel az Észak-Dél szakadékra, és a „fenntartható fejlődés” problémáira). Tananyag: Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. Budapest, HVG-Orac, 2011. Ajánlott iodalom: Hans J. Morgenthau: Politics Among Nations. The Struggle for Power and Peace, (rev. by K. W. Thompson.). New York, Alfred A. Knopf, 1985. (egyes részek) Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Budapest, Teleki alapít­ vány, 2004. A POLGÁRI JOG ALAPJAI A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Szilágyi Ferenc kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Jogi term, és jogi alapf. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A magyar magánjog rendszerének és alapvető szabályainak ismertetése. A polgári jog tárgyköre és rend­ szere, intézményeinek története, a polgári jog kapcsolódása más jogágakhoz, így a munkajoghoz, nem­ zetközi joghoz, és nemzetközi magánjoghoz. Fő témái: személyek, dologi jog, a szerződési jog, a kártérítés általános szabályai és az öröklés fogalma és rendje. Tananyag: Székely László: A magyar polgári jog alapjai. Budapest, 2007. AZ EU KERESKEDELMI JOGA A tárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gyulai-Schmidt Andrea kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:12 előhallgatás: Eu alk. és int.-tört. 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az EU kereskedelmi jogát átfogóan mutatja be. A XX. század utolsó harmadától a nemzeti kereskedelmi jogi szabályok europaizálódása figyelhető meg. Irányelvek, rendeletek, illetve nemzetközi egyezmények adnak közös szabályokat az Európai Unió tag­ országai számára. Magyarország az Európai Unió tagállamaként köteles átvenni és alkalmazni a közös­ ségi szabályozást - többek között - a társasági jog, a versenyjog, valamint a fogyasztói érdekvédelem, és a szellemi tulajdonjog körében. A tantárgy oktatása keretében a fenti részterületek bemutatására he­ lyezzük a hangsúlyt. Tananyag: Berke Barna - Fazekas Judit - Gadó Gábor - Gyulai-Schmidt Andrea - Király Miklós - Kisfaludi András - Miskolczi Bodnár Péter: Európai társaságijog. KJK-Kerszöv 2004. Gyulai-Schmidt Andrea: Cartesio ante portás - avagy a társaságok Európai Unión belüli szabad költö­ zési joga I. Európai Tükör, 2008/1, 73-93. és 2008/2, 52-72. Gyulai-Schmidt Andrea: Tudományos ülés az európai társasági jog fejlődési tendenciáiról. Jogtudomá­ nyi Közlöny, 2011/1. 56-61. Ajánlott irodalom: Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmijoga. Budapest, Complex, 2006. Bevezetés a közgazdaságtanba A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Körösi István kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás+gyakorlat óraszám: N:2+2;L:12+3 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása, elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, fejlesztését; elmé­ leti alapot nyújt a kapcsolódó tudományterületek ismeretanyagának elsajátításához. A mikroökonómia a gazdaság kisebb egységeit vizsgálja, azok, és az egyes részpiacok viselkedésével, döntéseivel, az egyes piactípusokkal foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, vagyis a nemzetgazdaság­ ok teljesítményét, annak meghatározó tényezőit, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglalkozta­ tottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás 177 �eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialakulásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra Tananyag: Bittsánszky Géza - Ivicz Mihály - Schlett András - Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Bu­ dapest, SzIT, 2004.; Botos Katalin: A katolikus társadalmi tanítás gazdaságetikája - történelmi perspektívában. In Mátyás An­ tal emlékkönyve. Budapest, Aula, 2004. Diplomáciai jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Őszi István kredit: 5 félév: 5 óratípus: előadás+gyakorlat óraszám: N: 2+2; L: 12+3 előhallgatás: Eu alk. és int.-tört. 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatok alapintézményeinek megismertetése, a diplomáciai kapcsola­ tok kiépítésének, megszűnésének bemutatása, a diplomáciai kapcsolatok feladatainak feltárása, a diplo­ máciai kapcsolatokban közreműködők jogállására vonatkozó szabályok vizsgálata, mindezeket konkrét jogesetek elemzése alapján. Tananyag: Előadások anyaga; 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Ajánlott irodalom: Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, KJK, 1995.; Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest, KJK, 1965. Diplomácia története A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Őszi István kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatok napjainkig tartó fejlődési folyamatának bemutatása, a mai jogintézmények kialakulásának feltérképezése azok jobb megismerése érdekében, végül a mai diplomá­ ciai kapcsolatokra vonatkozó szabályok áttekintése. Tananyag: Előadások anyaga; 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Ajánlott irodalom: Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, KJK, 1995.; Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest, KJK, 1965. Egyházjogi alapismeretek 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A krisztushívök általában. Az összes krisztushívők kötelességei és jogai. A világiak kötelességei és jogai. A klerikusok jogi helyzete. A személyi prelatúrák. A krisztushívők társulásai. Az egyház hierar­ chikus felépítése: a római pápa. A püspökök testületé. A püspöki szinódus. A Római Szent Egyház bíbo­ rosai. A római kúria. A pápai követek. A részegyházak és csoportjaik: A püspökök: megyéspüspök, koadjutorok és segédpüspökök. A részegyházak csoportjai. A részleges zsinatok, a püspöki konferenciák. A részegyházak belső rendje: Az egyházmegyei zsinat, az egyházmegyei hivatal, tanácsadó testületek az egyházmegyében. A plébánia: a plébános és a káplán. Az esperesek, templomigazgatók és a lelkészek. Szerzetesjogi alapfogalmak. Az egyház tanító feladata: az isteni ige szolgálata, az egyház missziós tevé­ kenysége, a katolikus nevelés. A tömegtájékoztatási eszközök. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2003. 178 �Egyházjogi alapismeretek 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Hársfai Katalin kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:15 előhallgatás: Egyhj. alapism. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az egyház megszentelő feladata. A szentségek : a keresztség fogalma, kiszolgáltatása. A bérmálás fo­ galma, kiszolgáltatása. Az eucharisztia fogalma a szentáldozás. A bünbánat szentsége fogalma, a gyónás és a búcsúk. A betegek kenete fogalma és kiszolgáltatása. Az egyházi rend fogalma, a szentelendők és a szentelési akadályok. A házasságjog: a házasság fogalma. A házasság lelkipásztori előkészítése. A há­ zassági akadályok. Képesség a házassági beleegyezésre. A házasságkötés formája. A házassági kötelék felbontása. Különválás a kötelék fennmaradásával. A házasság utólagos érvényesítése. Tananyag: Erdő Péter: Egyházjog. Budapest, SzIT, 2003. Értékrend és pluralizmus A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. El Beheiri Nadja kredit: 2 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: A tantárgy tartalma: Az utóbbi évtizedekben sokan érzik úgy, mintha a történelmi folyamatok felgyorsultak volna. E kétség­ telenül ugrásszerű fejlődésnek talán két legjellemzőbb társadalmi jelensége, hogy egyfelől valamiféle világtársadalom látszik kibontakozni, amelyben a politikai, a gazdasági és a kulturális területek egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással, másfelől az ember előtt eddig soha nem látott kilátások és technikai lehetőségek nyílnak meg. A tantárgy, a klasszikus filozófia és jogrendszerekből merítve, segít­ séget szeretné nyújtani ahhoz, hogy a hallgató önálló megfontolás és másokkal való véleménycsere révén egy biztos alapokra helyezett értékrendet kialakíthasson. Tananyag: El Beheiri Nadja: Értékrend és pluralizmus, (jegyzet) Budapest, PPKE JÁK, 2010.; Javier Hervada: Kritikai bevezetés a természetjogba. Budapest, SzIT, 2004. Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika-, Cicero: De ofjiciis. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a középkori európai alkotmányfejlődés rövid áttekintése után a modern polgári állam jel­ legzetes vonásait tárgyalja. Érinti az alkotmány fogalmának meghatározását, a főbb államszerveződési modelleket, és a polgár kori államszervezet felépítésének és működésének közös vonásait. Ezen utóbbi tekintetében hangsúlyt fektet a parlament szervezetének, a végrehajtó hatalom működésének különböző konstrukcióira, valamint tárgyalja a bírósági szervezet sajátosságait. Ezen kívül foglakozik a szabadság­ jogok kérdéskörével. Tananyag Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest, Püski, 2005. Horváth Pál (szerk.): Egyetemes jogtörténet I. Budapest, Tankönyvkiadó, 1999. Európai alkotmány- és integrációtörténet 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Eu. alk. és int.-tört. 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy előhallgatási kötelezettségét jelentő Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. a polgári ál179 �lam szervezeti felépítésének általános jellegzetességeit vizsgálta, jelen tantárgy, pedig az egyes államok konkrét államszervezeti felépítését tárgyalja. Kitér Anglia, Franciaország, Németország, Ausztria, Itá­ lia, Belgium, Norvégia polgári kori alkotmányfejlődésére. Ezen túl áttekinti az európai integráció törté­ neti előzményeit, különös tekintettel az Európai Unió közvetlen előzményeire. Tananyag: Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. Ajánlott irodalom: Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005. Budapest, Osiris, 2006. Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest, Püski, 2005. Wilhelm Brauneder: Osztrák alkotmánytörténet napjainkig. Pécs, JPTE AJK,1994.; Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest, SzIT, 2002. Horváth Pál (szerk.): Egyetemes jogtörténet I. Budapest, Tankönyvkiadó, 1999. Európai belső piac A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Szilágyi Pál kredit: 5 félév: 5 óratípus: előadás+ gyakorlat előhallgatás: óraszám: N: 2+2; L: 12+3 számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy során a hallgatók megismerkednek a belső piac jogával, a gazdasági integráció kérdéseivel és a belső piac kiemelt jelentőségű szakpolitikáival. így tárgyalásra kerül a négy alapszabadság, a verseny­ politika, az iparpolitika, az agrárpolitika, valamint a kereskedelempolitika. Tananyag: Az előadásokhoz készített jegyzetek. Szabó Marcel - Láncos Petra Lea - Gyeney Laura: Az európai integráció jogi fundamentumai. Buda­ pest, SzIT 2012. Európai közjog és politika A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Láncos Petra Lea kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+gyakorlat előhallgatás: óraszám: N:2+2;L:12+3 számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy részletesen foglalkozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szer­ vezeti működésével, valamint az európajog elveivel, jogforrásaival és alapvető elveivel. Szintén tárgya­ lásra kerül az alapvető jogok és alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során. Tananyag: Előadásokon elhangzottak. Szabó Marcel - Láncos Petra Lea - Gyeney Laura: Az európai integráció jogi fundamentumai. Buda­ pest, SzIT 2012. Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Hetedik átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-ORAC, 2007. Osztovits András (szerk.): Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1-2., Budapest, Complex, Budapest, 2008. (kizárólag egyes vonatkozó részei) Odor Bálint - Horváth Zoltán: Az Európai Unió szerződéses reformja - Az Unió Lisszabon után. Budapest, HVG-Orac, 2008. Idegennyelv 1. Országismeret 1. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Guba András, Juhászné S. Ágnes, Lehoczky Katalin, Szederkényi Éva kredit: 2 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a tanult országok kultúrkörbe tartozó államok és régiók földrajzával, politikai intézményrendszerével, közigazgatásával, a parlamenti törvényhozás fo­ lyamatával, az igazságszolgáltatás rendszerével. Cél továbbá, az angol ill. német kultúra Kelet-Közép 180 �Európára gyakorolt hatásának vizsgálata. A tanult országok és Magyarország azon történelmi, földrajzi, társadalmi és kulturális területeinek áttekintése, amelyek az országok közötti kapcsolatok keretét adják és információs alapul szolgálnak Tananyag: Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó: Cultural Relations. Akadémiai Kiadó; Rachel J. Robets: Speak Up, The English-speaking World. Generation E, 30 Stunden Deutschland. Klett Verlag Idegennyelv 2. Országismeret 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Guba András, Juhászné S. Ágnes, Lehoczky Katalin, Szederkényi Éva kredit: 2 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Idegennyelv 1 Országismeret 1. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a tanult országok kultúrkörbe tartozó államok és régiók földrajzával, politikai intézményrendszerével, közigazgatásával, a parlamenti törvényhozás fo­ lyamatával, az igazságszolgáltatás rendszerével. Cél továbbá, az angol ill. német kultúra Kelet-Közép Éurópára gyakorolt hatásának vizsgálata. A tanult országok és Magyarország azon történelmi, földrajzi, társadalmi és kulturális területeinek áttekintése, amelyek az országok közötti kapcsolatok keretét adják és információs alapul szolgálnak Tananyag: Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó: Cultural Relations. Akadémiai Kiadó; Rachel J. Robets: Speak Up, The English-speaking World. Generation E, 30 Stunden Deutschland. Klett Verlag Idegennyelv 3. Igazgatási Szaknyelv 1. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Balogh Dorka , Erdélyi Katalin, Fehérné Vízvári Emese kredit: 2 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy az ún. Business Administration gazdasági-üzleti szakterminológiába vezet be makro- és mikroökonómiai szövegek, stílusgyakorlatok, közösségi médiában megjelent, aktuális nemzetközi ese­ ményekről publikált cikkek mentén, ill. közismert nemzetközi gazdasági szervezetek értékelésében. Az előbbi szempontok alapján tematikusán összeállított kurzuskönyv(ek) tanulmányozása mellett a határ­ tudományok (Legal Economics) területéről szövegelemzéssel saját lexikális adatbázist készít a hallgató, mely megalapozza az Igazgatás2 tárgy könnyebb megértését és folytonosságot biztosít a politikai-jogiközigazgatási terminológia felismeréséhez, megismeréséhez és megfelelő szövegkörnyezetben történő helyes alkalmazásához. Tananyag: Paul Emmerson: Business Vocabulary Builder. MacMillan, 2009. OECD country reports Idegennyelv 4. Nemzetközi kommunikáció 1. (köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Balogh Dorka, Guba András, Martin Anita, Lehoczky Katalin, Szederkényi Éva kredit: 2 félév: 3 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunikáció alapvető fogalmai­ val, szereplőivel, eszközeivel és szokásaival. Elsajátítják a hatékony kommunikáció kritériumait, és ma­ guk is képessé válnak arra, hogy nemzetközi kapcsolatokban eredményesen tudják képviselni érdekei­ ket. A kurzus végére képesek lesznek a nemzetközi kommunikáció különböző formáiban /pl. nyilvános beszéd, prezentáció, tárgyalás, hivatalos levél/ sikeres, meggyőző teljesítményt nyújtani. Ezen ismeretek megszerzése közben elsajátítják a nemzetközi kommunikáció sajátos nyelvezetét, szófordulatait, szerke­ zeteit, miközben egyéni készségeiket is fejlesztik pl. előadás- érveléstechnika. Tananyag: A tanár által összeállított gyakorlóanyag. 181 �Idegennyelv 5. Nemzetközi kommunikáció 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Balogh Dorka, Guba András, Martin Anita, Lehoczky Katalin, Szederkényi Éva kredit: 2 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Nemzetközi kommunikáció 1. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma A tantárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunikáció alapvető fogalmai­ val, szereplőivel, eszközeivel és szokásaival. Elsajátítják a hatékony kommunikáció kritériumait, és ma­ guk is képessé válnak arra, hogy nemzetközi kapcsolatokban eredményesen tudják képviselni érdekei­ ket. A kurzus végére képesek lesznek a nemzetközi kommunikáció különböző formáiban /pl. nyilvános beszéd, prezentáció, tárgyalás, hivatalos levél/ sikeres, meggyőző teljesítményt nyújtani. Ezen ismeretek megszerzése közben elsajátítják a nemzetközi kommunikáció sajátos nyelvezetét, szófor­ dulatait, szerkezeteit, miközben egyéni készségeiket is fejlesztik pl. előadás- érveléstechnika. Tananyag: A tanár által összeállított gyakorlóanyag. Idegennyelv 6. Tárgyalási technika 1. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Unger Anikó, Erdélyi Katalin, Balogh Dorka kredit: 2 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: Az idegen nyelven történő kommunikációban felhígult és megkövesedett tartalom és forma csapdáira, berögzült paradigmák felismerésére és elkerülésére koncentrál a kommunikációs ismeretek meglétét feltételező tárgy. Az írott és közösségi média önálló, célorientált tanulmányozása a taneszköz a totális kommunikáció és a helyzettudatosság állandó figyelemmel kísérésével. A hallgatói kiselőadás tematikaés mintaértékű prezentációk alátámasztásával konferencia-előadói szerepet imitál annak teljes eszköz­ tárával. A hallgatói visszajelzés és aktivitás méri a sikeres önkifejezést, idegen nyelven különösképpen. A szóbeli és írásbeli tárgyalási stílusok üzleti modelljét gyakoroltatja, valamint az érvelés, moderálás, stiláris regiszterek, célirányos kommunikáció, ill. az agresszív és destruktív, manipulatív és despotikus közbeszéd elemeinek felismerését készíti elő az Igazgatási szaknyelv 1. tárgy során megismert Paul Emmerson: Business Vocabulary Builder című könyv a második részében Effective Communication címmel. Tananyag: Paul Emmerson: Business Vocabulary Builder. MacMillan, 2009. Tim Hindle: Negotiating skills. DK, copyright 1998. Idegennyelv 7. Igazgatási Szaknyelv 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Balogh Dorka, Unger Anikó, Erdélyi Katalin, Imre Lászlóné kredit: 2 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Igazgatási szaknyelv 1. számonkérés: beszámoló Magyarország hatályos Alaptörvényének kétnyelvű olvasatát fogja a hallgató szóban és írásban (elemző esszék) összehasonlítani a hatályon kívüli Alkotmány kétnyelvű olvasatával. A magyar közigazgatás jelen állapotát és intézményrendszerét feltérképezzük a „három hatalmi ágat” jellemző legfontosabb intézmények, hatóságok stb. honlapjainak kétnyelvű olvasatával. A markáns intézményeket szabályo­ zó törvényeket szintén kétnyelvű olvasatban (a honlapokról, ill. a tanártól elektronikus adathordozón megkapott kurzus formájában) hasonlítja össze a hallgató, majd az igazgatás 1. tárgy hallgatása során megszerkesztett adatbázist bővíti a politikai-jogi-közigazgatási terminológiának a hatályos törvények­ ben szereplő kétnyelvű kifejezéseivel, intézménynevekkel, rövidítésekkel és azok lexikális tartalmával. Ugyanez a gyakorlat folytatódik a nemzetközi szervezetek által kiadott elemzéstípusok-, jelentések és az országjelentések viszonylatában. Tananyag: a tanár által kiadott anyagok, hivatalos weblapok, Alkotmány, kétnyelvű törvények, Magyar­ ország Alaptörvénye (többnyelvű). Idegennyelv 8. Tárgyalási technika 2. (Köt. vál.) A tárgyat oktató szervezeti egység: Idegen Nyelvi Lektorátus A tárgy oktatója: Unger Anikó, Martin Anita, Balogh Dorka, Imre Lászlóné kredit: 2 182 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Idegennyelv 6 Tárgyalási technika 1. számonkérés: beszámoló �A tantárgy tartalma: A második félévben a tárgyhoz szükséges háttérismeretek megszerzéséhez ismét a hallgatói szelekció és ráció a mérce, hiszen elektronikus forrásanyag a keresés és szerkesztés tárgya is, akárcsak a demonstrá­ lásé. A retorika ősi gyökerei és története az akció-reakció ill. induktív és passzív eszközök , műfajok és stílusok egymásutániságában vezetik a hallgatót a világirodalom remekein át a játékfilm és dokumentu­ mok (lehengerlő történelmi beszédek, választási kampányok, szónoklatok) elemzéséig. A nyelvi sokszínűség tudatos felfedése és a stiláris elemek mibenlétének felismerése kifejleszti a kreatív bátorságot az önazonosság alázatához, ezáltal az éles tárgyalási helyzetek tudatos, agressziómentes, de határozott irányításához. E készségek meglétéhez számos, nehéz és humoros helyzetgyakorlat átélése szükséges. Minden hallgatónak minden órán alkalma nyílik megnyilatkoznia, ami nemcsak esély a gya­ korlásra, de kurzusteljesítési követelmény is, teljesítménymérő. Tananyag: Juliet Nierenberg - Irene S. Ross: The Secrets of Succesful negotiation. Tim Hindle: Negotiating skills. DK, copyright 1998. Negotiate Successfully, a Bloomsbery reference book. London, 2004. Jogi terminológia és jogi alapfogalmak A tárgyat oktató szervezeti egység: Római Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Erdödy János kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium Mivel a szak hallgatói képzésük során jogi tárgyakat is hallgatnak, ezek elsajátítását megkönnyítendő, bevezetést nyújtunk a jog rendszerébe, működésének alapvető jellemzőibe, és megismertetjük a hall­ gatókat a további jogi tárgyak tanulásához elengedhetetlen alapfogalmakkal. A Jhering által vallottak­ nak megfelelően az anyag feldolgozása során főként a római jogból indulunk ki, kitekintést biztosítva azonban hatályos jogunk legalapvetőbb elveire és szabályaira. A dogmatikai alapok mellett a személy jog, a családjog, a dologi- és öröklési jog, valamint a kötelmi jog alapintézményeivel ismertetjük meg a hallgatókat. Tananyag: Erdödy János: Jogi terminológia és jogi alapfogalmak. Egyetemi jegyzet. Budapest, SzIT (aktuális ki­ adás). Környezetvédelmi jog 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Kömyezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 0 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Bevezetés, a környezetjog története, sajátosságai. A környezetjog elvei. A környezethez való jog. A kör­ nyezetjog szabályozási módszerei. Az EU környezetjog alapjai. Elsődleges jogi alapok, környezetvédel­ mi akcióprogramok, különösen a 6. Akcióprogram. Általános jogelvek szerepe. A környezetvédelem intézményi rendszere. Értelmezést segítő eszközök. Tervezési szabályok. A környezetvédelmi engedé­ lyezés, környezeti hatásvizsgálat, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi felülvizs­ gálat. Az engedélyezés egyéb intézményei. Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011. Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor - Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest, KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008. Környezet védelmi jog 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Bándi Gyula kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: Kömy.véd. jog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Ellenőrzés és közvetlen beavatkozás. Gazdasági eszközök. Osztályozás. A felelősség egyes kérdései. Nemzetközi környezetjog története, forrásai, elvei és egyes szabályozzási területei. Az EU jogintéz- 183 �ményei a másodlagos jogban. Horizontális szabályok a másodlagos jogban, illetve egyesszakterületi szabályok összehasonlító bemutatása (pl. természetvédelem, stb.) Tananyag: Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, SzIT, 2011. Ajánlott irodalom: Kerekes Sándor - Szlávik János: A környezeti menedzsment közgazdasági kérdései. Budapest, KJK, 2003.; Bándi Gyula (szerk.): Az Európai Bíróság környezetjogi ítélkezési gyakorlata. Budapest, SzIT, 2008. Közigazgatási jog I. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Patyi Gergely kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a közigazgatási tanulmányok bevezető féléve. Célja egyrészt a közigazgatási jog alapvető ismereteinek - működés, jogszabályi alapok, szervezetrendszer - rendszerezett bemutatása. Tananyag: Patyi Ándrás-VÁRGA Zs. András: Általános közigazgatási jog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012.; A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai; A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény; A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény; Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény; A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 1-18. §; A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakí­ tásával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény l-20.§ Közigazgatási jog II. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Patyi Gergely kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+gyakorlat óraszám: N:3+2;L: 15+2 előhallgatás: Közigazgatási jog I. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú­ lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és a polgári- és büntető eljárásjoggal összehasonlítva. Tananyag: Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2012. A hatályos jogszabályok, különösen: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módosított - 2004. évi CXL. törvény; A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete. KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs kredit: 2 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A hallgatók megismerkednek az Európai Unió II. pillérét képező Közös Kül-és Biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) megteremtésére tett erőfeszítésekkel, a vezető európai politikusok óvatos és tétova lépéseivel, a Maastricht Szerződés által létrehozott jelenlegi nagyra törő struktúrával és a gyakorlati működés terén meglévő rendkívüli fogyatékosságokkal. Az Egységes Euró­ pát sohasem tudjuk felépíteni anélkül, hogy a tagállamok nemzeti érdekeket szolgáló partikuláris kül­ politikáját felszámolva nem teremtenénk meg egy nemzetek feletti, immár az összeurópai külpolitikai érdekeket szolgáló sui generis európai diplomáciát. Egyúttal meg kell teremtenünk az egységes európai biztonságpolitikai és védelmi rendszert is, az egységes európai hadsereget, hiszen (Kissinger szavaival élve) „mit ér a külpolitika erős, ütőképes hadsereg nélkül”. Európa azonban még igen messze van mind184 �ettől, a tagállamok a nemzeti szuverenitás ezen két alapkövéről nem kívánnak lemondani. Tananyag: Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája. Budapest, HM, 2006.; Kiss J. László: A tizenötök Európái. Budapest, Osiris, 2006.; Neil Winn: Towards a Common European Security and Defence Policy, Geopolitics. 2003.; Kende-Szűcs: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, KJK Kerszöv, 2005. Közszolgálati jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gyulavári Tamás félév: kredit: óra típus: óraszám: előhallgatás: 4 4 előadás Munkajog* N:2, L:12 * Az előhallgatási kötelezettség a 2013/14-es tanévtől belépő hallgatókra vonatkozik. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatási munkajog általában. A magyar közszolgálati jog. Jogforrások. A magyar közigazgatási munkajog általános szabályai. A magyar egyéni közigazgatási munkajog szabályai, különösen a jogvi­ szony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munkadíjazás, a felelősségi szabályok, különös szabályok, a közigazgatási jogviták rendje. A magyar kollektív közigazgatási munkajog szabályai, különösen a mun­ kaügyi kapcsolatokra és a szakszervezetekre vonatkozó rendelkezések. Az európai jog közszolgálati jogi szabályai. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog idevágó szabályai. Tananyag: Az előadás anyaga. Gyulavári Tamás: Munkajog. Budapest, Eötvös Kiadó, 2013. Menedzsment ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Katona Klára kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás+gyakorlat óraszám: N:2+2; L:12+3 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kurzus hallgatói a gazdasági szervezetek hatékony és sikeres működésének átfogó módszereivel is­ merkedhetnek meg. Ennek megfelelően minden olyan lényeges terület megjelenik a tematikában, mely a menedzsment témakörébe tartozik: stratégia, marketing, pénzügyi, működésirányítási, humánerőforrás, illetve a változás kezelése. Az egyes témák ismertetése a legfontosabb terminológiák értelmezését, az alapvető definíciók, állítások kifejtését, a tudományterületen való tájékozódás és gyakorlati alkalmazás­ hoz szükséges logikai keret átadását foglalja magába. Tananyag: Katona Klára: A vállalatgazdaságtan alapjai. Budapest, SzIT, 2004.; N. F. Elbert-Farkas Ferenc-KAROLiNY Mártonné-PoóR József: Személyzeti/emberi erőforrás menedzsment kézikönyve. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999.; P. Kotler: Marketing menedzsment. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2001. Munkajog A tárgyat oktató szervezeti egység: Munkajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gyulavári Tamás kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A munkajog általában: a magyar munkajog; jogforrások; a magyar munkajog általános szabályai. A magyar egyéni munkajog szabályai, különösen a munkaviszony létesítése, a munkaidő-pihenőidő, a munkabér, a felelősségi szabályok, különös szabályok, a munkaügyi jogviták rendje. A magyar kollektív munkajog szabályai, különösen a szakszervezetekre, a munkáltatói érdekképviseleti szervezetekre, a kollektív szerződésre és az üzemi tanácsokra vonatkozó rendelkezések. Az európai jog munkajogi sza­ bályai, különösen az irányelvek. Az európai és a magyar nemzetközi magánjog szabályai. Tananyag: Gyulavári Tamás: Munkajog. Budapest, Eötvös Kiadó, 2013. 185 �Nemzetközi gazdasági ismeretek A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: 5 félév: 2 óratípus: előadás+gyakorlat óraszám: N: 2+2 ; L: 12+3 számonkérés: kollokvium előhallgatás: — A tantárgy tartalma: A gazdasági tevékenység egyre nyilvánvalóbb közege a világgazdaság, a világpiac. Azok a gazdasági szereplők is, akik „csak” a nemzeti piac keretei között működnek, figyelemmel kell, hogy legyenek a világgazdaságban végbement folyamatokra, nem utolsó sorban azért, mert a nemzeti piac természe­ tes szereplői azok a társaságok, amelyek globális stratégia alapján alakítják lokális üzletpolitikájukat, s befolyásolják a nemzeti piac működési és versenyfeltételeit. A tantárgy célja, hogy eligazítást adjon a világgazdaság bonyolult működési mechanizmusáról, a piacok kölcsönhatásairól (időben és térben), bemutassa a világgazdaság intézményeit, alrendszereit, a világgazdasági konjunktúra alakulását. Tananyag: Botos Katalin - Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Egyetemi jegyzet. 2004.; Árva-Ivicz-Katona-Schlett: A külföldi működő tőke áramlása. Egyetemi jegyzet. 2003. Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Magánjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Burián László kredit: 4 félév: óratípus: 4 előadás óraszám: N:2; L:12 előhallgatás: Nk. gazd. ism.; A polg. jog alapjai számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tárgy keretében a hallgatók megis­ merkednek azokkal a belső jogi, közösségi jogi és nemzetközi egyezményeken alapuló szabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy a több állam jogához kapcsolódó magánjogi (polgári jogi, családi jogi és munkajogi) jogviszonyokban melyik állam bíróságának, hatóságának van jogosultsága eljárni, mikor van a magyar bíróságoknak, hatóságoknak eljárási jogosultságuk, és az ilyen ügyek elbírálása során milyen szabályok alapján kell meghatározni az alkalmazandó anyagi jogot. Áttekintést nyernek a hall­ gatók arról a részben nemzetközi egyezményeken, részben a hazai jogforrásokon nyugvó szabályrendszerről is, amely a társaságok, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban részt vevő egyéb szereplők mozgásterét határozza meg a világpiacon. Ismertetésre kerülnek a nemzetközi kereskedelemben nagy jelentőséggel bíró ügylettípusokra vonatkozó legfontosabb anyagi jogi szabályok (nemzetközi adásvétel, vállalkozási szerződések, licencia ügyletek, lízing, megbízási típusú szerződések, nemzetközi fuvaro­ zás, nemzetközi fizetési ügyletek). Tananyag: Burián László - Czigler Dezső Tamás - Kecskés László - Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog - európai jogi kitekintéssel. Budapest, Krim Bt., 2010.; Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (8. javított és bővített kiadás) Budapest, SzIT, 2011., és a tankönyv függelékében megjelölt jogszabályok és nemzetközi egyezmények, valamint az előadások anyaga. Jogszabályok: 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról; Egyezmény a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (1980), kihirdette a 2006. évi XXVIII. törvény; Az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma I.) Áz Európai Parlament és a Tanács 864/2007 Rendelete a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkal­ mazandójogról (Róma II.); Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló Egyezménye (1980), ki­ hirdette: 1987. évi 20. tvr. Ajánlott irodalom: Mádl Ferenc - Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog - Nemzetközi gazdasági kapcsolatokjoga. Budapest, ELTE Eötvös, 2012. Nemzetközi protokoll és etikett A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: dr. Kravalik Gábor kredit: 2 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy célja a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó szabályokat körülölelő protokolláris környezet 186 �feltérképezése, a diplomáciai kapcsolatok vitelének gyakorlati megvalósításának bemutatása, alapvető protokolláris kérdések megismerése. Tananyag: Előadások anyaga. 1969. évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról; Görög Ibolya: Protokoll az életem. Budapest, Athenaeum, 2007; Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris, 2011. Ajánlott irodalom: Lamm Vanda: A nemzetközi bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993. Budapest, KJK, 1995.; Ottlik Károly: Protokoll. Budapest, Protokoll’96, 1993.; Sille István: Illem, etikett, protokoll. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008; Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatokjoga. Budapest, KJK, 1965.; Rubin Péter: A diplomaták hétköznapjai. Budapest, Kossuth, 1974. Nemzetközi tárgyalások elmélete A tárgyat oktató szervezeti egység: Nemzetközi Közjogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs kredit: 3 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tárgy célja a nemzetközi tárgyalások elméletének és gyakorlatának elemzése a társadalomtudományok és történettudományok módszereivel. Ezt egészíti ki a diplomácia alapkérdéseinek bemutatása, különös tekintettel a nemzetközi kapcsolatok megnevezésű tudományterület eredményeire. A kurzus fő témái: tárgyaláselmélet különféle társadalomtudományi értelmezésekben; a diplomácia elmélete és legfonto­ sabb gyakorlati kérdései; a nemzetközi tárgyalások színtereinek bemutatása és elemzése (konferenciák, fontosabb fórumok mint például az ENSZ BT); és esettanulmányok feldolgozása (A Bécsi Kongresszus és azt követő „kongresszusi kormányzás”, az Európai Gazdasági Közösség megalapítása). Tananyag: Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. Budapest, HVG-Orac, Budapest, 2011. Sulyok Gábor: Az ENSZ BT: összetétel, szavazás, reform. Budapest, Complex,, 2009. Hans J. Morgenthau: Politics Among Nations. The Struggle for Power and Peace, (rev. by K. W. Thompson.). New York, Alfred A. Knopf, 1985. (egyes részek) Ajánlott irodalom: Bebesi György (szerk.): A hosszú 19. század rövid története. Pécs, Comenius, 2005. J. Nagy László: Az európai integráció politikai története. Szeged, JATE Press, 2005. Pénzügyi jog A tárgyat oktató szervezeti egység: Pénzügyi Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Halustyik Anna kredit: 5 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy magában foglalja a pénzügyi jog alkotmányos megalapozását, a közjog felé irányultan az adóne­ mek és az adóigazgatás áttekintését, valamint az államháztartási ismeretek átadását. Emellett sor kerül a pénzügyi jog szervezetei megismertetésére is: a pénz és tőkepiaci alapintézmények mellett az adó- és vámigazgatás intézményrendszere bemutatására. A tárgy keretében a hallgatók a következő fő témakö­ rökkel ismerkednek meg a félév folyamán: a pénzügyi jog helye az alkotmányos rendszerben, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a társasági adó, a jövedéki szabályozás, a vámrendszer és vám­ szabályozás, az adóigazgatás és szervezetrendszere, az államháztartás és alrendszerei, a társadalombiz­ tosítás alrendszere, a helyi önkormányzatok pénzügyei, a pénzpiacok szervezeti és szabályrendszere, a tőkepiacok szervezeti és szabályrendszere, a magyar adószabályozás helye az EU szabályrendszerében. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 1. Budapest, 2012. Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jog 2. Budapest, 2012. valamint az előadáson elhangzott tananyag és - figyelemmel a gyakori jogszabályváltozásokra - a tan­ széki honlap ’Kiegészítő jegyzetek’ menüpontja alá feltöltött kiegészítő tananyagok. 187 �Politológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János, Dr. Paksy Máté kredit: 2 félév: 3 óraszám: N:2, L:15 óratípus: előadás előhallgatás: - számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A kurzus az állami és a politikai intézményeket nem jogi-normatív szempontból tárgyalja, hanem a politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. így nem az alkotmányjogi-közjogi szabá­ lyozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító hatásmechanizmusai. Vagyis az intézmények a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek vizsgálatra, ahol a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál. A tárgy célja a politikatudomány alapkategóriáinak, vizsgálatai területeinek és szemléletmódjának a bemutatása gyakorlati szempontbóí, ahol azonban ez utóbbi szükségessé teszi a politikai filozófia vonatkozó értéktartalmainak párhuzamos, illetve mögöttes megjelenítését is. Tananyag: Takács Péter: Az államterület. In: Takács Péter (szerk.): Államelmélet. Miskolc, Bíbor Kiadó, 1997. 29-42. Pokol Béla: Politikaelmélet. Budapest, Századvég, 2006. Enyedi-Körösényi: Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris, 2004. Frivaldszky János: Politikai barátság és jogi viszony. lustumAequum Salutare, N. 2009/4, 5-32. Regionális politika A tárgyat oktató szervezeti egység: Európajogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Fekete Balázs kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy keretében a hallgatók a fejlesztési és regionális politika elméleti és általános kérdéseivel, illetve az Európai Unió regionális politikája működésének részleteivel ismerkedhetnek meg. Az általános kér­ dések tárgyalása során a kurzus kiemelt hangsúlyt fektet a regionális politika modern és posztmodern paradigmájának bemutatására, az allokatív és a stratégiai tervezés elhatárolására, és a tervezési folyamat egyes szakaszainak részletes elemzésére. Az uniós regionális politika vizsgálata során nem csak a sza­ bályrendszer, hanem a gyakorlati megvalósítás is bemutatásra kerül, továbbá az uniós regionális politika hazánkra gyakorolt hatását is vizsgáljuk. Tananyag: Rechnitzer János: Területi stratégiák. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 1998. Rechnitzer János - Smahó Melinda: Területi politika. Budapest, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011. Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Complex, Budapest, 2011. Szakigazgatások joga 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Gerencsér Balázs, dr. Oláh József kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N: 3+2 ; L: 15+3 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a tételes anyagi közigazgatási jog egyes területeit mutatja be. Tananyag: Bencsik András (szerk.): Közigazgatásijog. Különös rész. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2012. A tananyag változhat, a végleges tananyagot az első előadáson közli az oktató. Szakigazgatások joga 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Balogh-Békesi Nóra, dr. Oláh József kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:3,L:15 előhallgatás: Szakigazg. joga 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy a szabálysértési anyagi és eljárásjogot, illetve a közigazgatás által elérni kívánt közcélokat és közfeladatokat meghatározó tételes anyagi közigazgatási jog egyes területeit mutatja be. Az anyagi jogi tananyag nem fedi le a közigazgatás teljes területét, de segítségével megérthetővé válnak a joggyakorlat 188 �során felmerülő nem érintett kérdések is. Tananyag: Bencsik András (szerk.): Közigazgatásijog. Különös rész. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2012. A hatályos jogszabályok, és az Alkotmánybíróság határozatai, különösen: A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény. A tananyag változhat, a végleges tananyagot az első előadáson közli az oktató. Szociológia A tárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tárgy oktatója: Dr. Schlett András kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3, L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szociológia alapfogalmaival, módszereivel, bepillantást nyújtani a klasszikus szerzők és a mai szociológusok legfontosabb elméleteibe. A szociológia speci­ fikus tárgya az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közti kölcsönhatás a maga konkrét­ ságában és történelmiségében, illetve olyan társadalmi jelenségek és intézmények vizsgálata, amelyek sajátosságai csak az anyagi-gazdasági és a tudati-ideológiai viszonyok közötti kölcsönhatás feltárásával közelíthetők meg. Ezért fontos helyet foglal el témák sorában a gazdaság és a társadalom összefüggés­ rendszereinek a tanulmányozása. A kurzus a szemléletmód elsajátításán túl a mai társadalmak leírását is magában foglalja, beleértve Magyarországot is. Tananyag: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris, 2001. Testnevelés 1., 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport. A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre kredit: 0 félév: 1-2. óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:- előhallgatás: számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyamatos szintfelmérése. Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megsz­ erettetését. Koordinációs képességek fejlesztése, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnasz­ tikái gyakorlatok segítségével a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a törzs izmainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerincferdülések megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok oktatása, előtérbe helyezve a mezöségi és csángó táncokat. Tananyag:- Ajánlott irodalom: Labdajáték szabálykönyvek. 189 ��VII. IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK (MINTA)TANTERVE ÉS TÁRGYLEÍRÁSAI 2013/2014. TANÉV ��AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA) MINTATANTERVE A mintatanterv tárgyai két kategóriába soroltak: • kötelező tárgyak • szabadon választható tárgyak A rövidítések magyarázata: • Nap.: heti óraszám a nappali tagozaton • Lev.: féléves óraszám a levelező tagozaton • E: elmélet • Gy: gyakorlat Követelmény lehet: • aláírás • beszámoló: minősítése háromfokozatú • kollokvium: minősítése ötfokozatú • gyakorlati jegy: minősítése ötfokozatú • évközi jegy: ötfokozatú minősítés, amelyre a szorgalmi időszak 14. hetének végéig legalább két teljesítési lehetőséget kell biztosítani Gyakorlati ismeretekkel szerezhető kreditek száma: 310 kredit Szabadon választható tárgyakkal szerezhető kreditek száma: 10 kredit Képzési idő: 6 félév Megszerzendő kredit: 160 kredit + 20 kredit (szakdolgozat) = 180 kredit Félévente teljesítendő kredit: A félévente teljesítendő kreditek száma harminc. Ennek érdekében a hallgatónak az adott féléven előírt kötelező tárgyak mellett annyi szabadon választható tárgyat kell fel­ vennie és teljesítenie, hogy azok összesített kreditértéke a kötelező tárgyak kreditértékével együtt elérje a harmincat. Abszolutórium: 160 kredit + 40 óra szakmai gyakorlat. (A megszerzendő 160 krediten belül a hallgató­ nak szabadon választható tárgyakból legalább 10 kreditet kell összegyűjtenie.) Záróvizsga tárgyai: a szakigazgatási modul tárgyai (Bírósági szervezet és igazgatás; Ügyészségi szer­ vezet és igazgatás) és az igazságügyi eljárásjogi modul tárgyai (Polgári eljárásjog 1-2., Nem peres eljá­ rások, Büntető eljárásjog 1-2.) A záróvizsga eredménye: A szakdolgozatvédés érdemjegyének és a záróvizsga érdemjegyének egysze­ rű számtani átlaga. Az oklevél minősítésének meghatározási módja: Az klevél minősítésének alapját képező átlag (oklevélátlag): a halmozott súlyozott tanulmányi átlagból és a záróvizsga eredményéből képezett egyszerű számtani átlag. 193 �Az oklevél minősítése: 4,515,00-es oklevélátlag esetén: jeles, 3,514,50-es oklevélátlag esetén: jó, 2,51- 3,50-es oklevélátlag esetén: közepes, 2,00-2,50-es oklevélátlag esetén: elégséges. Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, akinek diplomamunka/szakdolgozat védésének érdemjegye, valamint záróvizsgájának (több részvizsga esetén annak minden részvizsgájának) érdemjegye jeles, hal­ mozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlaga pedig legalább 4,51. Az oklevél kiadásának feltétele: Sikeres záróvizsga és egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga (vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél). 194 �<N 1 1 CV 1 1 1 1 1 1 Tf" o i 28 EV EV i 108 óra kollokvium beszámoló kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium évközi jég}' aláírás 5K, 1B, 2ÉJ, 1A előhallga- taviiszi kredit tási kötele ­ félé vi megzettség hin ietés i 19 óra 12+0 0+12 15+0 15+0 12+0 12+0 15+0 15+0 követeim. 1 Összesen 1 2+0 0+2 2+0 2+0 2+0 2+0 3+0 2+0 0+2 nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. i Draskóczy Imre Dr. H. Szilágyi István Dr. Szabó István Dr. Frivaldszky János Dr. Christian László Dr. Schanda Balázs Dr. H. Szilágyi István Dr. Körösi István Dr. Szuromi Szabolcs tárgyfelelős 1 JAAJ201xxl Alkotmányjogi. JOJB201xxO Bevezetés a jogfogalmakba JOKG201xxO Bevezetés a közgazdaságtanba JAJB209xx0 Jogszociológia JAJT206xx0 Magyar alkotmánytörténet JAJB204xxl Politológia JATN201xx0 Testnevelés 1. JOKJ201xxO A katolikus hit alapjai JAKI211xxO Alkalmazott (jogi) informatika 1. tantárgy neve 1 | 1 kód 1. félév Igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) i 1 195 �196 1 kollokvium aláírás 7K, IB, 1A 12+0 2+0 0+2 21 óra | 1 Tf- i 102 óra 1 Testnevelés 1. cv EV EV EV cv EV i Draskóczy Imre Dr. Varga Zs. András kollokvium 12+0 2+0 Alkotmányjog 1 | | 1 gazgatástörténet JAKI216xxO Ügyészségi szervezet és igazgatás JATN202xx0 Testnevelés 2. Összesen 1. Alk. (jogi) inf. Alkotmányjog tavaszi kredit előhallgatási kő tele- félévi meg ­ zettség hirdetés 1 | | | beszámoló kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium | követeim. 0+12 15+0 12+0 12+0 12+0 15+0 0+2 2+0 2+0 3+0 3+0 3+0 nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gvak. ea.+gyak. T—< | | tárgyfelelős JAKI212xxO Alkalmazott (jogi) informatika 2. Dr. Christian László JAAJ202xxl Alkotmányjog 2. Dr. Csink Lóránt JAAJ204xx0 Bírósági szervezet és igazgatás Dr. Csink Lóránt JABJ201xx0 Büntetőjog _____________________ Dr. Vókó György JAPJ204xx0 Civilisztikai ismeretek 1. Dr. Koltay András JAKI217xxO Közigazgatási jog I. Dr. Varga Zs. András Magyar igazságszolgáltatás- és közi­ Dr. Szabó István JAJT210xx0 tantárgy neve r—< | | s kód 2. félév Igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) 1 i o r* | �| tantárgy neve . 8 -< '<L> Q 1 15+0 15+0 12+0 15+2 12+0 12+2 99 óra kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium 7K Büntetőjog 1. Büntetőjog 1. Civilisztikai ismeretek 1. Alkotmányjog 2. Közigazgatási jog 1. előhallgatási kötelezettség 1 Civilisztikai ismeretek 1. kredit tavas zi félévi megtés > > > 2+1 23 óra 3+0 3+0 ___ 2+0 3+2 3+0 1 követeim. M W U . . Dr. Koltay András Dr . Szabó Marcel Dr Varga Zs. András Dr Gyulavári Tamás Dr Harsági Viktória nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. 3+1 12+2 11 | Dr . Belovics Ervin tárgyfelelős > 11 | | JOBJ206xxO Büntető eljárásjog 1. JABJ202xx0 Büntetőjog 2. JAPJ205xx0 Civilisztikai ismeretek 2. JAEU208xx0 Európajog 1. JAKI218xx0 Közigazgatási jog II. JAMT201xxl Munkajog | JOPE201xxO Polgári eljárásjog 1. Összesen kód 3. félév Igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) T 2 11 Tf Tt QO 197 �198 22 óra | | 100 óra jegy kollokvium kollokvium kollokvium évközi jegy kollokvium 5K, 1ÉJ, 2GyJ 28 CM Összesen Dr. Gyulai-Schmidt Andrea 0+2 3+0 2+1 12+0 12+0 12+2 0+12 12+0 gyakorlati kollokvium jegy gyakorlati Ügyészségi szerv, és Büntető eljárásjog 1. JABJ206xx0 Polg. élj. 1. Büntető eljárásjog 1. Európajog 1. Munkajog Polgári eljárásjog 1. tavaszi kredit előhallgatási kötelezettség félévi meg ­ hirdetés Bírósági szerv, és ig. ■'+ | 2+0 2+0 Dr. Szabó Marcel Dr. Gyulavári Tamás Dr. Harsági Viktória Dr. Szalai Ákos 0+12 12+2 0+12 követeim. CV EV EV EV i | | 0+3 Dr. Békés Ádám Határozatszerkesztési gya­ korlat 1. JAEU209xx0 Európajog 2. JAMT203xxl Közszolgálati jog JOPE202xxO Polgári eljárásjog 2. JAKG212xxO Statisztika gyakorlat JAPJ206xx0 Társasági és cégjog JABJ205xx0 3+1 Dr. Belovics Ervin 0+3 nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. JOBJ207xxO Büntető eljárásjog 2. tárgyfelelős Dr. Vókó György tantárgy neve Bírósági és ügyészségi JABJ203xx0 ügyvitel 1. kód 4. félév Igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) l ___ eb �I | | 1 , . | Dr. Harsági Viktória 20 óra 102 óra 0+15 15+0 3+0 0+3 0+15 0+3 0+15 15+0 12+0 0+15 levelező tag. óraszám ea.+gyak. 1 kredit jegy 26 Polgári eljárásjog 1. 100 kreditpont teljesítése kollokvium aláírás gyakorlati EV Társasági és cégjog 1 Határozatszerk. gy. 1. jegy tavaszi félévi meg ­ hirdetés cv cv ?>■ Polgári eljárásjog 1. Büntetőjog 1. Bírósági és ügyészségi ügy előhallgatási kötelezettsé gyakorlati jegy gyakorlati jegy kollokvium kollokvium gyakorlati követeim. o Összesen JAPE203xx0 Ügyvédi és közjegyzői jog Hatarozatszerkesztesi gya- Dr. Békés Ádám JABJ206xx0 korlat 2. JAPE202xx0 Polgári nemperes eljárások Dr. Harsági Viktória JAT0300xS2 Szakdolgozati konzultáció* Z Dr. Gyulai-Schmidt Andrea JAPJ207xx0 Cégszerkesztési gyakorlat TT 3+0 2+0 Dr. Harsági Viktória Dr. Vókó György 0+3 0+3 JABJ204xx0 Dr. Vókó György nappali tag. óraszám ea.+gyak. Bírósági és ügyészségi ügyvitel 2. JAPE201xx0 Bírósági végrehajtás JOBJ205xxl Büntetés-végrehajtási jog tárgyfelelős (N VI tantárgy neve xt i f <Dh ‘NE kód T—t i ‘ 5. félév Igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) l 199 �200 Dr. Gyulai-Schmidt Andrea Dr. Halász Zsolt tárgyfelelős 15+0 27 óra 3+0 6 óra nappali tag. levelező tag. óraszám óraszám ea.+gyak. ea.+gyak. 12+0 3+0 kollokvium kollokvium 2K követeim. kredit Polgári eljárásjog 1. előhallgatási kötelezettség EV EV tavaszi félévi meg ­ hirdetés Szakdolgozat: 20 kredit JATO400NA0, JATO400LA0 Szabadon választható tárgyak tárgycsoport Szabadon választható tárgy: gyakorlat, nappalis óraszám 2 óra/hét, levelezős óraszám 2 óra/félév, 2 kredit. Az óraszám, a számonkérés formája és megszerezhető kreditek száma más szak kötelező vagy kötelezően választható tárgyának meghirdetése esetén eltérhet. | tantárgy neve JAPJ208xx0l Csődjog JAPU201xxl Pénzügyi jog Összesen kód 6. félév Igazságügyi igazgatási alapképzési szak (BA) ■^r in | i �AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK KÖTELEZŐ TÁRGYAI A KATOLIKUS HIT ALAPJAI Tantárgyat oktató szervezeti egység: Kánonjogi Intézet A tantárgy oktatója: DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem kredit: 5 félév: 1 óra típus: előadás. óraszám: N:2;L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: 1. Az Egyház, mint „új Izrael”; 2. A Kinyilatkoztatás és az ember természetfeletti hivatása; 3. Izrael útja Jézus Krisztushoz; 4. Jézus Krisztus, Isten országának örömhíre; 5. Az Egyház, mint meghatározott hitvallás által szerveződött közösség; 6. Az Egyház története, mint „üdvtörténet”; 7. Az Egyház liturgiá­ jának ünneplése; 8. A beavató szentségek (keresztség, bérmálás, eukarisztia); 9. A gyógyulás szentségei (gyónás, betegek kenete); 10. A közösség szolgálatának szentségei (házasság, egyházi rend); 11. A tíz parancs egyetemes normái az emberi társadalomban; 12. Az emberi személy méltósága. Tananyag: Szuromi Sz. A.: Bevezetés a katolikus hit rendszerébe. Budapest, 2003. (legutolsó kiadás 2010.5) Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa. Budapest, 1994 P. Brunori: A Katolikus Egyház. Alapok, személyek, intézmények. (Pázmány könyvek 2), Budapest, 2002. Erdő P.: Az egyházjog teológiája. Budapest, 1995. Kereszty R.: Bevezetés az Egyház teológiájába. Budapest-Bécs, 1998. P. Poupard: A katolikus hit. (Pázmány könyvek 1) Budapest, 2001. Rózsa H.: Bevezetés Krisztus misztériumába. Veszprém, 1994. Alkalmazott (jogi) informatika 1. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Christián László kredit: 3 félév: 1 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. Az első félévi tanrendben az alapfogalmakból kiindulva a tantárgy hang­ súlyosan az adatvédelem, a szerzői jog, valamint a büntetőjog vonatkozó kérdéseit ismerteti, általános tájékoztatást adva a hallgatók részére az informatikával összefüggő jogaik, illetve kötelezettségeik tekintetében, valamint felvázolva az informatika által adódó újabb jogi kihívásokat. Tananyag: Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazottjogi informatika. Bu­ dapest, 2013. (megjelenés alatt) Alkalmazott (jogi) informatika 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tárgy oktatója: Dr. Christián László kredit: 3 félév: 2 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:9 előhallgatás: Alk. inf.l. számonkérés: beszámoló A tantárgy tartalma: A tantárgy tematikus sorrendben halad végig egyes jogterületeken, felvázolva az informatika területén felmerülő egyes jogi kérdéseket. A második féléves tematika a média- és telekommunikációs jog egyes kérdéseivel foglalkozik, gyakorlati példákkal illusztrálva az informatikával összefüggésben az érintett területeken megjelenő újabb kihívásokat, problémákat. 201 �Tananyag: Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei - Alkalmazott jogi informatika. Bu­ dapest, 2013. (megjelenés alatt) Alkotmányjog 1. Tantárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Schanda Balázs kredit: 4 félév: 1 óraszám: N:2;L:12 óratípus: előadás. előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Alkotmány és alkotmányjog jogrendszerben. Alkotmánytörténet; az alkotmányosság alapértékei. Jog­ források. A jogforrások érvényessége és hatályossága. Szuverenitás; a Magyar Köztársaság az Európai Unióban. A nemzetközi jog és a magyar jog viszonya. Az állampolgárság. Az országos népszavazás. A választási rendszerek. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere. Önkormányzati választási rendszerek. Nemzeti és etnikai kisebbségek, kisebbségi önkormányzatok. Tananyag: Schanda Balázs - Trócsányi László: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2012. Hajas Barnabás-ScHANDA Balázs (szerk.): Alkotmányjogijogszabálygyűjtemény. Budapest: Szent István Társulat, 2007. (új kiadása várható) Alkotmányjog 2. Tantárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Jakab András kredit: 4 félév: 2 óraszám: N:2;L:12 óratípus: előadás. előhallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Kormányformák. Az Országgyűlés megbízatása és szervezete. Az Országgyűlés feladat- és hatáskörei. A köztársasági elnök. A Kormány megbízatása, a Kormány tagjai. A Kormány feladata és hatáskörei, a Kormány működése. A parlamenti ellenőrzés. Állami Számvevőszék. Országgyűlési Biztosok. Az Álkotmánybíróság. A bírósági szervezet. Az ügyészi szervezet. Az önkormányzati rendszer A minősített időszakok. Tananyag: Schanda Balázs - Trócsányi László: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2011. (új ki­ adása várható) Hajas Barnabás-ScHANDA Balázs (szerk.): Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény. Budapest, Szent István Társulat, 2007. (új kiadása várható) Bevezetés a jogfogalmakba A tárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Péteri Zoltán, Könczöl Miklós kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:15 előhallgatás: — számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tananyag mintegy kétharmad része foglalkozik a későbbi tételesjogi és a jogelméleti stúdiumok megalapozását biztosító fogalmak bemutatásával és elemzésével, körülbelül egyharmada pedig az ál­ lamelméleti, politikatudományi, alkotmányjogi és az általában vett közjogi tárgyak elsajátításához elengedhetetlen fogalmakat tárgyalja. Az oktatás egy tudományelméleti, illetve tudományrendszertani bevezetéssel kezdődik, amely egyúttal vázolja a természetjogi és a jogi pozitivista gondolkodás történeti hagyományait is. Ezt követi a tananyag gerincét képező jogi alapfogalmak ismertetése, majd az összeha­ sonlítójogi beveztést követően, az államtudományi alapfogalmak bemutatásával zárul. Tananyag: Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Ötödik, átdolgozott kiadás. Miskolc, Prudentia luris, 2012. Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások. Budapest, SzIT, 2003. 202 �Bevezetés a közgazdaságtanba Tantárgyat oktató szervezeti egység: Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet A tantárgy oktatója: Dr. Szalai Ákos kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3 ;L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy elősegíti a hallgatók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását. A mikroökonómia a gazda­ ság kisebb egységeit vizsgálja. Az egyes részpiacok viselkedésével, a szereplők döntéseivel foglalkozik. A makroökonómia a gazdaság egészét vizsgálja, a jövedelmeket, a gazdasági növekedés, a foglalkozta­ tottság és az infláció alakulását, a változások okait, következményeit. Tárgyalja az állami beavatkozás eszközeit, hatásait, a nemzetgazdasági egyensúly(ok) kialakulásának feltételeit. Elemzi a külgazdasági kapcsolatok hatását a nemzetgazdaságokra. Rövid elmélet-történeti áttekintés mutat rá a közgazdaság­ tudomány fejlődő jellegére, a különböző iskolák létére. Sajátos része a kurzusnak a kereszténység és a gazdasági fejlődés kapcsolatának bemutatása. Tananyag: Schlett András - Botos Katalin: Közgazdaságtani bevezetés. Budapest, SzIT, 2008. Botos Katalin: Keresztény gazdaság - globális piacgazdaság. Budapest, Kairosz, 2009. Bírósági és ügyészségi ügyvitel 1. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 3 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:3 ;L:12 előhallgatás: Bírósági szervezet és igazgatás; Ügyészségi szervezet és igazgatás számonkérés: gyakorlati jegy A tantárgy tartalma: Fogalmak. Jogforrások. Bírósági ügyvitel: Az ügyvitel szervezete (bírósági iroda, bírósági irattár). Ügy­ kezelés - elektronikus ügykezelés. Beadványok átvétele, hiánypótlás., pénz- és egyéb érték kezelése, írásbeli bizonyítékok és fontos iratok kezelése, őrzése. Lajstromozás. Ügycsoportok. Ügyelosztás mód­ szerei. Soron kívüli eljárás. A bírósági irat kézbesítése. A kiadmány. A befejezett ügy. A tanú védelmé­ nek ügyviteli szabályai. Az ügyvitel különös szabályai (gazdasági ügyszak, katonai tanácsok ügyvitele, büntetés-végrehajtási ügyvitel, bírósági gazdasági hivatal ügyvitele, bírósági elnöki ügyvitel). Bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről. Határozatok, értesítések kézbesítése. Átváltoztatás folytán foganatosított pénzbüntetés befizetésének igazolása, jogfosztó büntetés és mellékbüntetés kezdő napjának és a tartamba beszámítható és be nem számítható időknek megállapítása és az értesítőkre rá­ vezetése, a kézrekerítés érdekében tett intézkedések teljesítésének figyelemmel kísérése, az előzetesen letartóztatottak ügyében kiállított bírósági értesítések és ezekre rávezetett rendelkezések teljesítésének figyelemmel kísérése, a bűnjelek kezelése, értékesítésének, illetve megsemmisítésének megszervezése és lebonyolítása. Tananyag: Keyha Judit: Bírósági ügyintézők kézikönyve. Budapest, Complex, 2010. Vókó György: A szankciók tartamszámítása. Kézirat. Budapest, OKRI, 2012. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002(VIILl.) IM rendelet A büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002.(IV.9.) IM rendelet Bírósági és ügyészségi ügyvitel 2. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:3 ;L:15 előhallgatás: Bírósági és ügyészségi ügyvitel 1. számonkérés: gyakorlati jegy A tantárgy tartalma: Az ügyészség jogállása, helye, szerepe az államszervezetben. Az ügyészség funkciói és feladatai. Az ügyészség szervezete és belső szabályzatai. Az ügyészségi ügyvitel és iratkezelés. Az ügyészségi dön­ tések és határozatok. Az ügyészség ellenőrző tevékenysége és indítványozási, fellebbezési, valamint intézkedési jogosultságai. Az ügyészség rendelkezési jogai és értékesítési kötelezettségei. Az ügyészi je­ lenlét elősegítése az egyes eljárási és büntetés-végrehajtási tevékenységeknél. A bűnügyi nyilvántartási és a nemzetközi ügyintézési speciális szabályok. Tananyag: Székely István (szerk.): Az ügyészség a harmadik évezred első éveiben 2000-2005. Budapest, Legfőbb Ügyészség, 2006. 117. Vókó György: A büntetés-végrehajtás ügyészi törvényességi felügyeletének mindennapi valósága és öszszefüggései. Magyar Jog, 1991/9. 203 �Kt ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény Bírósági szervezet és igazgatás Tantárgyat oktató szervezeti egység: Alkotmányjogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Csink Lóránt kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2;L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A bíróságok működésének alapelvei. A bírósági szervezet: járásbíróságok, közigazgatási és munkaügyi bíróságok, törvényszék, ítélőtábla, Kúria. A bíróságok elnevezése, székhelye és illetékességi területe. A bíróságok központi igazgatása, az egyes bíróságok vezetése és igazgatása. Bírói testületek. A bírói szolgálati viszony. Bírósági fogalmazók és titkárok, bírósági dolgozók. Tananyag: Schanda Balázs - Trócsányi László: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2011. (új ki­ adása várható) Ajánlott irodalom: Gatter (szerk.): A bírák nagy kézikönyve. Budapest, Complex, 2010. Bírósági végrehajtás A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:3 ;L:15 előhallgatás: Polgári eljárásjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A végrehajtás szervezetrendszere, alapvető rendelkezések, végrehajtható okiratok. Végrehajtás pénz­ ügyi intézménynél kezelt összegre, keresményre, ingóra, ingatlanra. Meghatározott cselekmény vég­ rehajtása, hitelezők kielégítése, jogorvoslatok, végrehajtási perek. Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az Európai Unióban. Végrehajtás nem vitatott követelések esetén. A szülői felelősséggel kapcsolatos ügyeket érintő eljárási szabályok az Európai Unióban. A határon átnyúló tartási ügyek. Tananyag: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2010. Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2009. Ajánlott irodalom: Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A bírósági végrehajtás magyarázata. Budapest, KJK, 2004. Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárásokjoga. Budapest, 2010. Büntetés-végrehajtási jog A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:2;L:12 előhallgatás: Büntetőjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A büntetés-végrehajtási jogtudomány kialakulásának történetisége, és a kialakulását segítő elméletek áttekintése, a nemzetközi követelményrendszerek, elvárások ismertetése. A büntetőjogi szankciók, az eljárásjogi kényszerintézkedések, valamint más jog- és szabadságkorlátozás­ sal járó intézkedések végrehajtásának, és az ezekhez kapcsolódó jogállami garanciarendszer bemutatá­ sa. A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete, annak biztosíték-rendszere, a büntetés-végrehajtási bíró hatásköre, eljárásának szabályai, az ügyészi és a nemzetközi ellenőrzés tapasztalatai, módszerei. Az előadások során a hallgatók megismerkedhetnek a büntetés-végrehajtás aktuális problémáival, a jog­ alkalmazói gyakorlat sajátosságaival is. Tananyag: Vókó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2009. Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2006. Ajánlott irodalom: Gaál Irén - Máziné Szepesi Erzsébet: Büntetés-végrehajtásijog. Novissima, 2005. Vókó György: Új európai börtönszabályok és magyarázatuk. Budapest, Ügyészek Országos Egyesülete, 2007. 204 �Büntető eljárásjog 1. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l ;L:12+2 előhallgatás: Büntetőjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A magyar büntető eljárás történeti vázlata. A büntetőeljárás alapelvei — büntetőeljárási modellek. A bíróságok szerepe a büntetőeljárásban. A nyomozó hatóságok és az ügyész feladatai. A büntető eljárás alanyai. A bizonyítás szabályai. A kényszerintézkedések a büntetőeljárásban. A nyomozási szakasz el­ járási rendje. Tananyag: Bánáti-Belovics-Csák-Sinku-Tóth-Varga: Büntető eljárásjog. HVG-Orac, 2009. Ajánlott irodalom: Tóth Mihály: Büntető eljárásjogi olvasókönyv. Budapest, Osiris, 2003. Király Tibor: Szemelvények ötven év büntetőjogi és más tárgyú tanulmányaiból. Budapest, ELTE, 2005. Büntető eljárásjog 2. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+l ;L:12+2 előhallgatás: Büntető eljárásjog 1. számonkérés: kollokviu A tantárgy tartalma: A vádemelés. A tárgyalás előkészítése. Az elsőfokú tárgyalás, és annak szakaszai. Az első fokú hatá­ rozatok, fellebbezés. A másodfokú és a harmadfokú eljárás. Rendkívüli jogorvoslatok. Külön eljárások. Különleges eljárások, végrehajtás. Tananyag: Bánáti-Belovics-Csák-Sinku-Tóth-Varga: Büntető eljárásjog. HVG-Orac, 2009. Ajánlott irodalom: Tóth Mihály: Büntető eljárásjogi olvasókönyv. Budapest, Osiris, 2003. Király Tibor: Szemelvények ötven év büntetőjogi és más tárgyú tanulmányaiból. Budapest, ELTE 2005. Büntetőjog 1. Tantárgyat oktató szervezeti egység: Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Vókó György kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3 ;L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntető jogtudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlő­ dését. A büntető jogszabály tana foglalkozik a büntetőjog forrásaival, a büntetőtörvény rendszerével és szerkezetével, továbbá a büntetőjogszabály értelmezésével. A bűncselekmény tanának keretei között kerül sor a bűncselekmény jogtudomány által kidolgozott, valamint a hatályos törvény által definiált fogalmának, és a törvényi tényállás tanának ismertetésére. A hallgatók megismerkedhetnek a büntethetőségi akadályok rendszerezésével, a büntethetőséget kizáró és a büntethetőséget megszüntető okok jellemzőivel. A bűncselekmény megvalósulási szakaszainak és a kapcsolódó jogkövetkezmények dogmatikai elem­ zése, a bűncselekmény elkövetőinek részletes áttekintése. A bűncselekményegység és halmazat proble­ matikájának bemutatását követően kerül sor a büntetőjogi jogkövetkezmények tanának az ismertetésére. E körben kiemelt figyelmet kapnak a büntetési rendszer elvi kérdései, és hazai sajátosságai. Részletes bemutatásra kerülnek az egyes büntetései nemek, illetve intézkedések, a büntetés kiszabására vonatko­ zó előírások, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéssel kapcsolatos törvényi szabályok. Tananyag: Békés Imre - Belovics Ervin - Busch Béla - Domokos Andrea - Gellér Balázs - Margitán Éva - Mol­ nár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog. Általános rész. Budapest, HVG-Orac, 2010. Ajánlott irodalom: Belovics Ervin: A büntetendőséget kizáró okok. Budapest, HVG-Orac, 2009. Filó Mihály: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban. Budapest, ELTE, 2009. 205 �Büntetőjog 2. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3 ;L:15 előhallgatás: Büntetőjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A Büntető Törvénykönyv Különös Részében található fejezetek közül a X.-XVIII. Fejezetig terjedő­ en megtalálható bűncselekmények dogmatikai elemzése. Ennek keretei között sor kerül valamennyi delictum törvényi tényállásának részletes bemutatására, mind a tárgyi oldal, mind az alanyi oldal teljes körű áttekintésére. Az előadások átfogó képet adnak a legjelentősebb bűncselekmények történetiségéről, kodifikációs sajátosságairól, az Alkotmánybíróságnak a védett jogtárggyal kapcsolatos határozatairól, valamint a Kúria elvi jellegű döntéseiről is. Tananyag: Belovics Ervin - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog Különös Rész. Budapest, HVG-Orac, 2011. Ajánlott irodalom: Juhász Zsuzsanna - Karsai Krisztina - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Szomora Zsolt - Vida Mi­ hály: A magyar büntetőjog különös része. (Szerkesztő: Nagy Ferenc.) Budapest, HVG-Orac, 2009. Balogh Ágnes - Hornyák Szabolcs: Büntetőjogi tankönyv II. Különös rész. Pécs, 2005. Cégszerkesztési gyakorlat A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:3 ;L:15 előhallgatás: Társasági és cégjog számonkérés: gyakorlati jegy A tantárgy tartalma: Cégszerkesztési alapfogalmak. A cégbejegyzési eljárás. A változások bejegyzése. Az elektronikus cég­ eljárás. Tananyag: Gál Judit - Makai Katalin - Molnár Gábor - Mondok Edit - T. Nagy Erzsébet - Rózsa Éva: Társasági és cégjogi iratmintatár. Budapest, HVG-Orac, 2009. ClVILISZTIKAI ISMERETEK 1. Tantárgyat oktató szervezeti egység: Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Jobbágyi Gábor kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3 ;L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A polgári jog fogalma, rendszere, alapelvei, elhatárolása. A polgári jogi jogszabályok és jogviszonyok. A jogi tények. Az ember jogképessége és cselekvőképessége. Szervezetek jogalanyisága. A személyhez fűződő jogok polgári jogi védelme. A dologi jog fogalma, felosztása. A tulajdonviszony. A tulajdonjog megszerzése, megszűnése, korlátozása. A korlátolt dologi jogok és a birtok. Tananyag: Jobbágyi Gábor: Általános rész. Budapest, Szent István Társulat 2008. ISBN 9789633615674 Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Budapest, Szent István Társulat, 2005. Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata. Budapest, Ajánlott irodalom: Gellért György: A PTK magyarázata I. IKJK, 2006. Jobbágyi Gábor: Az élet joga. Budapest, Szent István Társulat, 2004. ClVILISZTIKAI ISMERETEK 2. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3 ;L:15 előhallgatás: Civilisztikai ismeretek 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A szerződés fogalma, közös szabályai, megkötése. A szerződés érvénytelensége, a szerzőséd teljesíté­ se és a szerződésszegés. Kártérítési felelősség. A szerződésfajták csoportosítása. A tevékenységkifejtő kötelmek. Öröklési jogi alapfogalmak, a végintézkedésen alapuló öröklés. A házasság megkötése, érvénytelensége, felbontása. A házastársak személyi és vagyoni viszonyai, a családi jogállás. 206 �Tananyag: Jobbágyi Gábor - Lévayné Fazekas Judit: Kötelmi jog. Budapest, Szent István Társulat, 2005. Jobbágyi Gábor: Öröklési jog. Budapest, Szent István Társulat, 2009. Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Budapest, Szent István Társulat, 2005. Ajánlott irodalom: Gellért György: A PTK magyarázata I. IKJK, 2006. Csődjog A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:3 ;L:12 előhallgatás: Polgári eljárásjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A csőd- és felszámolásjog alapjai. A gazdasági társaságok jogutódlással és jogutód nélküli megszűnése. Végelszámolás. A csőd- és felszámolási jog általános jellemzői, fogalmi elhatárolásuk. A felszámolási eljárás (megindítása, feltételei, a felszámoló jogállása, egyezség, vagyonfelosztás). A fizetésképtelenségi jog nemzetközi vetületei, európai nemzetközi társasági jog és kollíziós jogi vonatkozások - kitekintés. Tananyag: Varga István (szerk.): A nemperes eljárásokjoga. Budapest, ELTE Eötvös, 2010. 547-725. Ajánlott irodalom: Csőke Andrea (szerk.): A csődtörvény magyarázata. Budapest, Complex, 2009. Juhász László: Csődjog. Dialóg Campus, 2003. Csőké Andrea: A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások. Budapest, HVG-Orac, 2008. Európajog 1. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 3 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:2,L:15 előhallgatás: Alkotmányjog 2. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy részletesen foglakozik az Európai Unió kialakulásával, történeti és aktuális fejlődésével, szerve­ zeti működésével, valamint az európajog elveivel és jogforrásaival. Szintén tárgyalásra kerül az alapvető jogok és az alapvető elvek szerepe az Európai Unió működése és az európajog alkalmazása során. Ezen túl érinti az Európai Unió és a kultúra viszonyát. Tananyag Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi keretei. Budapest, Szent István Társulat, 2007. Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, CompLex, 2007. Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 7. átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-Orac, 2007. Osztovics András (szerk.): Az Európai Unió alapító szerződéseinek magyarázata 1-2. Budapest, CompLex, 2008.; Válogatott tanulmányok Európajog 2. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2, L:12 előhallgatás: Európajog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy célja, hogy a hallgatók részletes és átfogó képet kapjanak az Európai közösség és az Európai Unió működéséről. Ennek során a hallgatók megismerkednek a belső piac jogával, a kereskedelmi poli­ tikával, az agrárpolitikával, a versenypolitikával és a környezetvédelmi politikával, valamint a tárgy je­ lentős hangsúlyt fektet a közös társasági jog rendelkezéseire. Ezen túl a tananyag részletesen feldolgozza az Európai Unió jelenleg II. és III. pillérei körébe tartozó kérdéseket. Tananyag Király Miklós: Az Európai Közösség kereskedelmijoga. Budapest, CompLex, 2004. Kende Tamás - Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, CompLex, 2005. Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, CompLex, 2007. Ajánlott irodalom: Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Budapest, CompLex, 2008. 207 �Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 7. átdolgozott kiadás. Budapest, HVG-Orac, 2007. Osztovics András (szerk.): Az Európai Unió alapító szerződéseinek magyarázata 1-2. Budapest, CompLex, 2008.; Válogatott tanulmányok Határozatszerkesztési gyakorlat 1. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 3 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:3 ;L:12 előhallgatás: Büntető eljárásjog 1. Polgári eljárásjog 1. számonkérés: gyakorlati jegy A tantárgy tartalma: A bírósági határozat fogalma. Határozatok a polgári eljárásokban: A határozatok osztályozása. A határozatok szerkezete. A határozatszerkesztésre vonatkozó alapvető előírások. Az ítélet fogalma és jogi természete. ítélet szerkesztése (polgári ügyekben), tartalmi követelmények az ítélettel szemben, ítéletek a különleges perekben. Az ítélethatályú bírósági határozatok (bírósági meghagyás, egyezséget jóváhagyó végzés). Határozatok a másodfokú eljárásban. Határozatok a perújítási eljárásban. Határoza­ tok a felülvizsgálati eljárásban. Határozatok a büntető eljárásokban: A határozatok osztályozása. A határozatok szerkezete. A határozatszerkesztésre vonatkozó alapvető előírások. Az ítélet fogalma és jogi természete. ítélet szerkesztése (büntető ügyekben), tartalmi köve­ telmények az ítélettel szemben. Határozatok a másod- és harmadfokú büntetőeljárásban. Határozatok a perújítási eljárásban. Határozatok a felülvizsgálati eljárásban. Tananyag: Juhász László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. Pécs, 2005. Szepesi Erzsébet - Házi Lajos: Büntető eljárásjogi és büntetés végrehajtási jogi iratmintatár. Budapest, Complex, 2007. Határozatszerkesztési gyakorlat 2. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:3 ;L:15 előhallgatás: Határozatszerkesztési gyakorlat 1. számonkérés: gyakorlati jegy A tantárgy tartalma: A bírósági határozat fogalma. Határozatok a polgári eljárásokban: A határozatok osztályozása. Végzések a polgári perben. A végzések osztályozása, szerkezete. A végzé­ sek elleni fellebbezés lehetősége. Határozatok a bíróságok nemperes eljárásaiban. Határozatok a vég­ rehajtási eljárásban. Határozatok a büntető eljárásokban: A határozatok osztályozása. Az ügyészség döntései és határozatai. Végzések a büntető eljárásban. A végzések osztályozása, szerkezete. A végzések elleni fellebbezés lehetősége. A büntetés-végrehajtási eljárás során hozott határozatok. Tananyag: Juhász László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. Pécs, 2005. Kormos Erzsébet: A polgári nemperes eljárások iratmintatára. Budapest, KJK-Kerszöv, 2001. Jogszociológia Tantárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. H. Szilágyi István kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2;L:12 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A tárgy a szociológia szemléletmódjának megfelelően elsősorban nem a jogászok, hanem a társadalom szempontjából mutatja be és elemzi a modern jog jellegzetes jelenségeit. A szociológiai jogfogalom be­ vezetését követően kerülnek tárgyalásra a jogszociológia meghatározó elméleti keretei, illetve az em­ pirikus kutatások módszertani problémái. Ezek után az anyag sorra veszi a jogszociológia jellegzetes problémaköreit: a jog képződésének és érvényesülésének problémáit, a jog és a társadalmi szerkezet összefüggéseit, a jog és a kultúra, a politika és a gazdaság kölcsönhatásait. A tárgy végezetül külön figyelmet szentel a hazai joggyakorlat szociológiai elemzésének, különös tekintettel a hazai roma ki­ sebbség jogi helyzetére. Tananyag: H. Szilágyi István-Cserne Péter: Társadalmi-jogi kutatások. Előadások ajogi antropológia és a jogszo­ 208 �ciológia köréből, (egyetemi jegyzet) Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogbölcseleti Intéze­ te, 2004. [és változatlan utánnyomásai] Közigazgatási jog II. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:3+2;L:15+2 előhallgatás: Közigazgatási jog I. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tantárgy az elmúlt években megújult közigazgatási eljárásjog tételes jogát és dogmatikai rendszerét (alapelvek, hatály, az eljárás szakaszai, döntések, jogorvoslati rendszer, végrehajtás) mutatja be hangsú­ lyozottan alkotmányjogi kitekintéssel és a polgári- és büntető eljárásjoggal összehasonlítva. Tananyag: Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2009. A hatályos jogszabályok, különösen: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló - módosított - 2004. évi CXL. törvény; A Polgári per rendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény XX. fejezete. Közigazgatási jog I. Tantárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Christian László kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:3 ;L:15 előhallgatás: Alkotmányjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A közigazgatással foglalkozó tudományok. A közigazgatás jogalkotó tevékenysége. Jogérvényesítés, jogalkalmazás és a jogszabályok értelmezése a közigazgatásban. A közigazgatási cselekmények fajtái. A közigazgatási aktusokkal szembeni követelmények, a hibás aktusok. A hatósági jogalkalmazó te­ vékenység. A közigazgatási szankció. Bevezetés a közigazgatás különös részébe: gazdasági igazgatás (fogyasztóvédelem, versenyfelügyelet, ipar-, energia-, vízügyi igazgatás), kulturális igazgatás és köz­ oktatás, egészségügyi- és szociális igazgatás, építésügyi igazgatás, területfejlesztés, területrendezés, rendészeti és védelmi igazgatás. Tananyag: Patyi András - Varga Zs. András: Általános közigazgatásijog. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus, 2009. Tamás András: Legistica. A jogalkotástan vázlata. Budapest, Szent István Társulat, 2008. Lőrincz Lajos: Közigazgatás alapintézményei. Budapest, HVG-Orac, 2006. Fazekas Marianna - Ficzere Lajos (szerk.): Magyar közigazgatási jog. (Egységes egyetemi tankönyv.) Budapest, Osiris, 72006. Ficzere Lajos - Forgács Imre (szerk.): Magyar közigazgatásijog. Különös rész. Budapest, Osiris, 420 06. Ajánlott irodalom: Tamás András: A közigazgatásijog elmélete. Szent István Társulat, Budapest, 2007. Közszolgálati jog A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:2;L:12 előhallgatás: Munkajog számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Jogforrások, fogalmak. Alapelvek. Jognyilatkozatok. Közszolgálati személyzeti igazgatás. A magyar köztisztviselői kar. A kormányzati szolgálati jogviszonyban állók. Jogvita, érdekegyeztetés. Kormány­ zati ügykezelők. Szakmai vezetők. Közszolgálati jogviszonyban állók (köztisztviselők). Jegyző. A közalkalmazotti jogviszony és a közszolgálati tisztviselői jogviszony, annak létesítése, módosítása, megszüntetése. Munkaügyi kapcsolatok. Munkavégzés, munkaidő. Fegyelmi és kártérítési felelősség. Előmeneteli és illetményrendszer. Tananyag: Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, Eötvös, 2012. Horváth István: Párhuzamos közszolgálat. A közalkalmazotti és köztisztviselői törvény együttes magya­ rázata. Budapest, Saldo, 2009 Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálatijog. Budapest, Complex, 2006. 209 �Magyar alkotmánytörténet Tantárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Horváth Attila kredit: 4 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:3 ;L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy a magyar alkotmány fejlődést tekinti át az államalapítástól az 1990-es rendszerváltásig. Ennek körében vizsgálja az államfői intézményt, az országgyűlés kialakulását és fejlődését, valamint a he­ lyi közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervezeti felépítését és működését. A tárgy államtudományi alapozó ismereteket közvetít, így alapvető célja annak bemutatása, hogy a mai magyar államszervezet milyen történelmi gyökerekből alakult ki, illetőleg érinti a szocialista időszakban bekövetkezett torzulá­ sokat is. A tárgy részét képezi még a rendi kor társadalmi tagozódásának, illetőleg a polgári átalakulással kialakuló állampolgári szabadságjogoknak a vizsgálata. Tananyag: Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2004. Ajánlott irodalom: Pomogyi László - Tóth Béla (szerk.): A magyarjogtörténetforrásai. Budapest, Osiris, 2004. Mezey Barna (szerk.): A magyar jogtörténet forrásai. Budapest, Osiris, 2000. Horváth Attila - Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz. Budapest, Rejtjel, 1999. Völgyesi Levente: Bevezetés a magyar alkotmány-és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest, Rejtjel, 2000. Magyar közigazgatás és igazságszolgáltatás történet Tantárgyat oktató szervezeti egység: Jogtörténeti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Szabó István kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2;L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A tárgy nyomon követi a közigazgatási szervezetnek a polgári átalakulást követő fejlődését. Ennek kö­ rében hangsúlyt fektet a magyar, a német és az osztrák közigazgatás felépítésére és európai kitekintést is ad. Az igazságszolgáltatás tekintetében vizsgálja az említett államok rendes bíróságainak szervezeti fejlődését. Lényegi hangsúlyt fektet a különbíróságok (közigazgatási, munkaügyi bíráskodás stb.) elem­ zésére. Emellett mind a közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás terén kitér a szövetségi államszerve­ ződésből eredő specialitásokra. Tananyag: Mezey Barna - Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet. Budapest, Osiris, 2003. Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest, Szent István Társulat, 2002. Szabó István: Ausztria államszervezete 1918-1955. Budapest, PPKE JAK, 2010. Munkajog A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás óraszám: N:3 ;L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Jogforrások. Az új Munka Törvénykönyve. Alapelvek. Jognyilatkozatok és megtételük módja. Érvény­ telenség. A munkaviszony alanyai, létesítése. A munkaszerződés teljesítése, módosítása, megszűnése, megszüntetése. Munka- és pihenőidő. A munka díjazása. Kártérítési felelősség. A munkaviszony tí­ pusaira vonatkozó különös szabályok. Munkaerő-kölcsönzés. Iskolaszövetkezet. A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások. Munkaügyi kapcsolatok. Üzemi tanács, szakszervezet. Kollektív szerződés. Munkaügyi jogvita. Tananyag: Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Budapest, Eötvös, 2012. Ajánlott irodalom: Kozma - Lőrincz - Pál - Pethő: Az új Munka Törvénykönyvének magyarázata. HVG-Orac, 2012. Radnay József (szerk.): A magyar munkajog I-IV. (Kapcsos kommentár.) Budapest, HVG-Orac Bereznay Tibor (szerk.): A munkajog nagy kézikönyve. Budapest, Complex, 2008. Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálatijog. Budapest, Complex, 2006. 210 �Pénzügyi jog A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 5 félév: 6 óratípus: előadás óraszám: N:3 ;L:15 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Bevezetés, pénzügyi jog, közbevételek joga, adójogi alapvetés, az adójog rendszere. Az általános for­ galmi adó. Az adózás rendjéről szóló szabályozás. Vám és jövedéki szabályozás. Az illetékek. A helyi adók. Az államháztartás szabályozása. Az EU költségvetése. Számviteli jog alapjai. A társasági adó és osztalékadó hatályos szabályozása. A személyi jövedelemadó. A nemzetközi adójog. A központi bankok kialakulása, az MNB. A pénz- és tőkepiac szabályozása és felügyelete. Tananyag: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi jogi. Budapest, Pázmány Press, 2013. Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi Jógii. Budapest, Pázmány Press, 2013. Polgári eljárásjog 1. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 3 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l ;L:12+2 előhallgatás: Civilisztikai ismeretek 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A polgári eljárásjog alapfogalmai és forrásai. A polgári eljárásjog fejlődéstörténete. A polgári eljárásjog alapelvei. A hatáskör és az illetékesség. A peres felek és az eljárás egyéb alanyai. Az eljárási cselekmé­ nyek tana. A kereset. A tárgyalás előkészítése. A tárgyalás. A bizonyítás. A perbeli képviselet. Perkölt­ ség. Költségkedvezmények rendszere. Tananyag: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris Kiadó, 2012. Gláser Szilvia - Horváth E. írisz: Polgári eljárásjogi feladatgyűjtemény. Általános rész. Budapest, Szent István Társulat, 2008. Ajánlott irodalom: Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet. Miskolc, Novotni, 2003. Harsági Viktória: Okirati bizonyítás a modern polgári perben. Budapest, HVG-Orac, 2005. Kiss Daisy: A polgári per titkai. Budapest, HVG-Orac, 2006. Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A Polgári perrendtartás magyarázata. I-II. kötet. Budapest, Complex, 2010. Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG Orac, 2012 Polgári eljárásjog 2. A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás+gyak. óraszám: N:2+l ;L:12+2 előhallgatás: Polgári eljárásjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: A határozatok és joghatásaik. A perorvoslati rendszerek. A fellebbezés. A perújítás. A felülvizsgálat. Az ún. kis értékű perek ill. kiemelt jelentőségű ügyek. Különleges perek. A polgári per alternatívái: mediáció és választottbírósági eljárás. A nemzetközi és európai polgári eljárásjog: joghatóság, külföldi határozatok elismerése és végrehajtása, nemzetközi jogsegély, a perköltséget érintő szabályok az európai polgári eljárásjogban, a kis perértékű ügyek európai eljárása. A mediációról szóló irányelv. Tananyag: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2010. Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2009. Ajánlott irodalom: Harsági Viktória: Kézbesítés a polgári jogvitákban határok nélkül. Budapest, HVG-Orac, 2010. Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG-Orac, 2012. Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. II. kötet. Budapest, Complex, 2010. 211 �Polgári nemperes eljárások A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: előadás óraszám: N:3 ;L:I5 előhallgatás: Polgári eljárásjog 1. számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Polgári nemperes eljárások sajátosságai, a perjogi intézményekkel együtt tárgyalt nemperes eljárások, regisztrációs eljárások, bírósági letét, a személyállapottal kapcsolatos nemperes eljárások. A fizetési meghagyásos eljárás, az európai fizetési meghagyásos eljárás, hagyatéki eljárás, közjegyzői okirat szer­ kesztése, a közjegyző által lefolytatott előzetes bizonyítás, egyéb közjegyzői eljárások. Az iparjogvédel­ mi nemperes eljárások, a betegjogi jogviszonnyal kapcsolatos nemperes eljárások, a munkajogi kérdé­ sekkel kapcsolatos bírósági nemperes eljárások, és egyéb nemperes eljárások. Tananyag: Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárásokjoga. Budapest, 2010. Ajánlott irodalom: Gáspárdy László (szerk.); Polgári nemperes eljárások. Novotni, 2000. Németh János - Kiss Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata. KJK, 2002. Kiss Daisy: Per vagy nem per? Budapest, HVG-Orac, 2008. Politológia Tantárgyat oktató szervezeti egység: Jogbölcseleti Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Frivaldszky János kredit: 2 félév: 1 óratípus: előadás óraszám: N:2;L:15 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kurzus az állami és a politikai intézményeket nem jogi-normatív szempontból tárgyalja, hanem a politológia, mint társadalomtudomány leíró módszertanával. így nem az alkotmányjogi-közjogi szabá­ lyozottság van a középpontban, hanem a hatalmi és politikai jellegnek ezt sokszor lényegesen átalakító hatásmechanizmusai. Vagyis az intézmények a gyakorlati hatalmi-politikai működésükben kerülnek vizsgálatra, ahol a politikai rendszer szélesebb kategória az államnál. A tárgy célja a politikatudomány alapkategóriáinak, vizsgálatai területeinek és szemléletmódjának a bemutatása gyakorlati szempontból, ahol azonban ez utóbbi szükségessé teszi a politikai filozófia vonatkozó értéktartalmainak párhuzamos, illetve mögöttes megjelenítését is. Tananyag: Pokol Béla: Politikaelmélet. Budapest, Századvég, 2006. Enyedi-Körösényi: Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris, 2004. Statisztika gyakorlat A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 2 félév: 4 óratípus: gyakorlat óraszám: N:2;L:12 előhallgatás: számonkérés: évközi jegy A tantárgy tartalma: A kurzus a statisztika alapfogalmaival, az alapvető statisztikai módszerekkel ismerteti meg a hallgató­ kat. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek az alapfogalmakkal, modusz, médián és átlagszámí­ tásokkal, idősorok, indexek értelmezésével. Megismerik a gazdaság- és társadalomstatisztika legfonto­ sabb területeit és magyar adatait. Az elméleti statisztikai kérdések részletes vizsgálata az oktatás célja, hogy a jogász hallgatók - gyakorlati példák alapján - a számokból olvasva, helyes következtetéseket legyenek képesek levonni. Tananyag: Botos József: Általános statisztika és példatár. Egyetemi jegyzet. Budapest, SzIT, 2005. Társasági és cégjog A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 4 óratípus: előadás óraszám: N:3 ;L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Magyar társasági jog európai kitekintéssel. Fogalmak. Jogforrások. A magyar társasági jog alapelvei. A magyar társasági jog történetének korszakai, szabályozása 1988-tól napjainkig. A magyar társasági for­ mák főbb jellemzői, csoportosításuk. Európai társasági jogi formák. A gazdasági társaságok alapítása, 212 �vagyona. A cégbejegyzés, a cégnyilvántartás, a törvényességi felügyeleti eljárás. A gazdasági társaságok szervei és szervezete (legfőbb szerv, vezető tisztviselők, felügyelőbizottság). A könyvvizsgáló és felelőssége. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata. Kizárás. Kisebbségi jogok, hitelezővédelem, tőkésítési kötelezettség. Személyegyesítő társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság). Korlátolt felelősségű társaság. Részvénytársaság. Egyesülés. Az európai társasági formák (az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság; európai-limited tervezete). A magyar nonprofit jog alapjai. Tananyag: Auer Adám - Bakos Kitt - Buzási Barnabás - Farkas Csaba - Nótári Tamás - Papp Tekla: Társaságjog. 2011. Csehi Zoltán: Bevezetés a civil társadalom szerveinekjogába. Budapest, 2007. Testnevelés 1., 2. A tárgyat oktató szervezeti egység: Testnevelési Csoport. A tantárgy oktatója: Draskóczy Imre kredit: 0 félév: 1-2. óratípus: gyakorlat óraszám: N:2, L:- előhallgatás: számonkérés: aláírás A tantárgy tartalma: Tesztfelmérések. A keringési rendszer és az állóképesség terhelése és annak folyamatos szintfelmérése. Labdajátékok szabályainak oktatása, ismertetése, mely lehetővé teszi sportágak érthetőségét és megsz­ erettetését. Koordinációs képességek fejlesztése, Izületi mozgékonyság növelése elsősorban gimnasz­ tikái gyakorlatok segítségével a szertorna keretében. A 4 úszásnem elsajátítása. Az erő fejlesztése, pl.: a törzs izmainak (mély hátizmok) folyamatos intenzitása, a tartás javítás kialakítása, a gerincferdülések megakadályozása. A néptánc oktatás keretében kizárólag magyar táncok oktatása, előtérbe helyezve a mezőségi és csángó táncokat. Tananyag: Ajánlott irodalom: Labdajáték szabálykönyvek. Ügyészségi szervezet és igazgatás Tantárgyat oktató szervezeti egység: Közigazgatási Jogi Tanszék A tantárgy oktatója: Dr. Varga Zs. András kredit: 4 félév: 2 óratípus: előadás óraszám: N:2;L:12 előhallgatás: számonkérés: kollokvium A tantárgy tartalma: Az ügyészség szervezete, működése, az ügyészek jogállása. Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége, illetve közérdekvédelmi feladatai. A legfőbb ügyész, az ügyészek és az ügyészségi alkalmazottak jog­ állása. Az ügyészi életpálya. Ügyészségi testületek. Az ügyészségi szolgálati jogviszony. Vezetőkre vo­ natkozó szabályok. Tananyag: Schanda Balázs - Trócsányi László: Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-Orac, 2011. (új ki­ adás várható) Ügyvédi és közjegyzői jog A tárgy a 2013-2014. tanévben nem kerül meghirdetésre! kredit: 4 félév: 5 óratípus: gyakorlat óraszám: N:3 ;L:15 előhallgatás: számonkérés: gyakorlati jegy A tantárgy tartalma: A közjegyzőség kialakulása, története. A közjegyzőség szervezete, kamarák. A közjegyző jogállása, kinevezése, a közjegyzői szolgálat megszűnése. A közjegyző hatásköre, illetékességi területe. Díjazás. A közjegyző működésének felügyelete. Fegyelmi felelősség. Közjegyzői ügyviteli szabályok. Európai kitekintés. Az ügyvédség története, megújulás a rendszerváltást követően. Az ügyvédi tevékenység általános elvei, a működés feltétele. Kamara, kamarai tagság. Az ügyvéd jogállása. Megbízás és kirendelés. Az ügyvédi ellenjegyzés. Munkadíj. Titoktartás. Fegyelmi felelősség. Nemzetközi vonatkozások. Tananyag: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, Osiris, 2010. 104-115. Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárásokjoga. Budapest, 2010. 729-788. 213 �Ajánlott irodalom: Kiss Daisy (szerk.): Ügyvédek nagy kézikönyve. Budapest, Complex, 2010. Fenyvesi Csaba: A védő büntetőeljárási szerepéről. Dialóg-Campus, 2002. Harsági Viktória: Okirati bizonyítás a modern polgári perben. Budapest, HVG-Orac, 2005. 214 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2013/2014 Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Osztatlan jogász mesterszak; Európai és nemzetközi igazgatás mesterszak; Kodifikátor mesterszak; Igazgatásszervező alapszak; Nemzetközi igazgatási alapszak; Igazságügyi igazgatási alapszak Description An account of the resource tanév ismertetés; Neptun használat; tanszékek- , oktatók bemutatása; juttatások; adminisztráció; posztgraduális képzés; pályázatok; informatikai szolgáltatások; szabályzatok Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE-JÁK; Dr. Varga Zs. András -dékán; Szakaliné Szeder Andrea - szerkesztő, tördelő; Pázmány Egyetemi Nyomda Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2013-2014 Date Created Date of creation of the resource. 2013. október 10. Medium The material or physical carrier of the resource. ismertető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2013_2014_tanulmanyi_tajekoztato Relation A related resource 28-T-J-2013-2014 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 12862 KB; 237x166 mm; 214 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2013_2014_tanulmanyi_tajekoztato Pázmány Egyetemi Nyomda Szakaliné Szeder Andrea Varga Zs. András https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/af456f299850fd933176346b6930496b.jpg 2b26e64fbe4ee4f8bd93895814ae9b0f https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/82d46bd1f74c9723b80fdaa2d8c13d52.pdf 9f14595fa951ba1c4c4586c4d0ccd00a PDF Text Text Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Tanulmányi tájékoztató hallgatók részére 2000/2001 ��Pázmány Péter Katolikus Egyetem ✓ Jog- és Államtudományi Kar Tanulmányi tájékoztató hallgatók részére 2000/2001 �A kézirat lezárásának időpontja: 2000. június 27. Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Zlinszky János dékán A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Jobbágyi Gábor dékán-helyettes Szerkesztés, tördelés: Deme Erzsébet Borítófotó: Legeza László Nyomdai kivitelezés: Szent István Társulat Nyomdai munkák: PRINTINVEST Kft. �TARTALOMJEGYZÉK DÉKÁNI BEKÖSZÖNTŐ - A KAR ELSŐ ÖT ÉVE.......................... iii AZ EGYETEM BEMUTATÁSA........................................................... 3 A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETE,................. 5 A KAR OKTATÁSI-SZERVEZETI EGYSÉGEI................................... 7 A KAR OKTATÓI.................................................................................... 69 HASZNOS TUDNIVALÓK HALLGATÓKNAK..............................82 A KAR SZABÁLYZATAI.......................................................................91 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ................................ 93 A KAR INTÉZETEI ÉS TANSZÉKEI (AZ SZMSZ 1. SZ. MELLÉKLETE)...................................................................................... 114 TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT ................................... 116 FELVÉTELI SZABÁLYZAT............................................................... 134 SZABÁLYZAT A KAR HALLGATÓI RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRÓL ÉS A FIZETENDŐ DÍJAKRÓL............................................................................................... 143 HŐK SZABÁLYZAT.............................................................................. 151 FEGYELMI SZABÁLYZAT.................................................................175 AZ ÉVFOLYAMDOLGOZATOK KEZELÉSI SZABÁLYZATA. 180 SZABÁLYZAT A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A DIPLOMAMUNKÁRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATI RENDELKEZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL .................................... 182 PÁLYÁZATI SZABÁLYZAT...............................................................186 TANREND............................................................................................... 191 PPKE JÁK KARI TANÁCS 1/2000. (06.26.) SZ. KT HATÁROZAT................................................................................... 210 ��Dr. Zlinszky János volt dékán beszámolója a Kar első öt évéről 1994. nyarán bízott meg a Bíboros úr az esztergomi egyházmegyei zsinaton a Katolikus Egyetem jogtudományi oktatásának szervezésé­ vel. A szervezést egyrészt Maróth Miklós professzor, a Bölcsészettu­ dományi Kar dékánja és Gál Ferenc rektor úr, másrészt egy öttagú szervezőbizottság, Erdő Péter, Jobbágyi Gábor, Varga Csaba profeszszorok és dr. Vasady Éva alkotmánybírósági főtanácsos részvételével kezdtük, döntőn az AB személyzete és helyiségei felhasználásával. Őszre elkészült a tanrend, egy lista a felkérhetőnek tűnő oktatókról, és az alternatív elgondolás: vagy a BTK-n belül egy intézet vagy rögtön önálló Kar szervezésére. Az 1994 decemberében jelentkezett tantes­ tület annyira lefedte a teljes tanmenetet, hogy a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia alapíthatott eleve Kart, amit csak bejelenteni kellett az akkor érvényes Felsőoktatási Törvény szerint. Az 1995. májusi alapítást követőn a Kari Tanács, az oktatók testületé felkért dékánnak, így ezt a tisztet, kétszeri újraválasztással öt esztendeje töl­ töm be. Erről az öt esztendőről szeretnék beszámolni. Tanrendi elképzelések Két nyelv - erős alapozás - több közgazdaságtan - bő nemzetközi jog program - jelentős vizsgateher - gazdasági szakjogi tárgyak - voltak az alapvető súlypontok terveinkben. Máig megvalósult mindez. Kez­ dettől lehetővé akartuk tenni az alapoktatással párhuzamos közbenső elő szakképzést és tudományos pályára felkészítést. Ez a gyakorlatban részben, elméletben alig valósult meg, hatósági ellenkezés miatt. Ter­ veztük külön jogi és államigazgatási szakosodás lehetőségét - egyelő­ re erre sem válaszolt a Kormány kedvezőn. A tanrendet érintő közbenső módosítások a vizsgateher, a tárgycso­ portok, a választék és a gyakorlatok vonalán adódtak - nagyjából tartjuk az eredeti rendet. Folyik a távoktatási szak kiépítése, jó remé­ nyekkel. Kezdettől felnőtt, gondolkodó és tervezni tudó hallgatókra hegyeztük ki gondolatainkat. Ezért elvileg lehetővé tettük a tanulóidő iii �rövidítését is, megnyújtását is, a vizsgák görgetését. Másrészt kilátás­ ba helyeztük, hogy az első két évben a leggyengébb 10-10%-ot elbo­ csátjuk az Egyetem kötelékéből. Felvételi elképzelések A felvételkor a hallgatók a következő nyilatkozatot írják alá: „Alulírott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karára kérem felvételemet nappali/távoktatási tagozatra. Tudom, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem katolikus intézmény, a katolikus ke­ resztény értékrendben működik és oktat. Ezt az értékren­ det elfogadom, illetve tiszteletben tartom. Vállalom, hogy tisztességes módon és eszközökkel, fe­ gyelmezetten és szorgalmasan, társaimmal, valamint ok­ tatóimmal szolidárisán, a tehetségem szerint elérhető teljes eredmény elérésére törekszem tanulmányaim során. A PPKE-JAK magasabb oktatási teljesítményének eléré­ sében tanáraimmal és társaimmal együttműködöm. Tu­ datosan és jó lélekkel vállalom azokat a nehézségeket, amelyek a PPKE-JAK alapításának és megszervezésének folyamatában az anyagi eszközök szűkösségéből adód­ nak. ” Kezdettől megcéloztuk az egyházi iskolák hallgatóit, és kezdettől ter­ veztük, hogy jelentős többlet létszámmal a felvételi esetlegességének hatását le kívánjuk szorítani. A rendszer bevált. Az első 600 hallgató­ ból a tervezett 20% kihullás szinte pontosan bejött - mintegy 470 vég­ zősünk van. A kialakított alkalmassági felmérés, vegyítve a nyelve­ kért, hittanért, latinért adott többletpontok rendszerével, az éves átla­ gok és az érettségi jegyek együttes beszámítása az országosnál jobb hatásfokkal méri az alkalmasságot - amint azt a felvételi, majd a vizs­ gák sorrendje mutatja. Bár az Oktatási Minisztérium törekszik a fel­ vételi tartalmi egységesítésére, a Kar ragaszkodik az eljáráshoz. Egyelőre az Oktatási Minisztérium elképzeléseivel szemben a Felső­ oktatási Törvény erre lehetőséget ad. Amellett - a Kormány elméleti elképzelései szerint - lehetővé tettük az átjárást a karok és intézmé­ �nyék közt. Más jogi karon folytatott tanulmányokat általában, külföldi tanulmányokat pedig lehetőség szerint beszámítunk. Nevelési elképzelések Tutorrendszer: az oktatók, majd idősebb hallgatók is 4-6 elsőéves hallgató gondozását vállalják, hogy az egyetemi lét első beilleszkedési nehézségein átsegítsék őket. A JÁK főállású oktatóinak ez alapmun­ kájához tartozik. Tovább fejlesztendő még a rendszer, de az elgondo­ lás hasznosnak bizonyult. Hallgatói Önkormányzat Az önkormányzati munka a hallgatói nevelés komoly területe. A köz­ életi lehetőségek és felelősségtudat alakítását szolgálja. Nem csak lát­ szatjogai vannak: a hallgatókat közvetlen érintő kérdésekben a HŐK egyetértési, véleményezési, indítványozási jogosultságokkal rendelke­ zik. Indokolt lenne a HŐK elnökévé 3-4. éves nappalos hallgatót vá­ lasztani, ami eddig váltva történt levelező és nappali szakok között. Támogatottsági rangsor A JÁK az állami támogatásban mindig a létszám szerint legjobb eredményt felmutató hallgatókat részesíti. így az önköltséges első alapképzéses válhat támogatottá, a támogatott pedig, ha rossz az eredménye, átcsúszhat önköltségessé. Az Oktatási Minisztérium ag­ gályai ellenére indokolt a rendszerhez ragaszkodni, amíg az Oktatási Minisztérium hozzá nem járul, hogy a kapott támogatást egyenlőn osszuk el és mindenkitől rész költségtérítést kérjünk kiegészítésként. Nevelési célzata van a késedelmi és bírság rendszernek is: „aki ha­ nyag, vagy nem kellő szorgalommal dolgozik, fizesse meg az okozott többletköltséget” elv alapján. Demonstrátori rendszer A jobb hallgatókból tanszéki segéderők, demonstrátorok kerülhetnek kiválasztásra. Római jog tárgyban a hallgatói gyakorlatokat is felsőbb éves hallgatók vezetik. Mind a demonstrátorok, mind a hallgatói gya­ korlatvezetők igazolták a hozzájuk fűződő elképzeléseket. Vigyázni kell arra, hogy a demonstrátorságot megtiszteltetésnek, ne kereseti v �forrásnak tekintsék a hallgatók. Másrészt helyes, hogy ilyen többlet­ munkához fűződik hallgatói támogatás. A demonstrátorok és hallgató­ tutorok különösen fontos szerepet töltenek be a kibontakozó elektro­ nikus távoktatásban. TDK rendszer A jogtörténet, jogelmélet, közjog, magánjog, büntetőjog, közgazda­ ságtan, nemzetközi jog, valamint a környezetvédelem vonalán szép eredményei vannak a diákok tudományos munkájának. Tovább fej­ lesztendő mindez, mert rangot ad a Karnak és bevezeti a jó hallgatókat a tanszéki munkába és a kollektív munkába egyaránt. Szociális kedvezmények Tandíj kedvezmények, szociális támogatás és tanulmányi támogatás vonalán megfogalmazott szabályzatunk egyelőre beválik. Kedvez­ ményt általában a rászoruló és jól teljesítő hallgató kaphat. A kivá­ lasztásban a HŐK komoly szereppel bír. Utóbbi években - hallgatói javaslatra - a 4,5 felett teljesítő hallgatók hallgatói juttatást kaptak, ha nem köztársasági vagy más (kanadai, közigazgatási, alapítványi) ösz­ töndíjasok. Az egyenlő értékű diploma biztosítéka - közös vizsgák A Kar szabályzata szerint együtt vizsgáztatja a különböző tagozatok hallgatóit. Akár előítéletnek, akár könnyítéseknek elejét veszi ez. Ez­ zel szemben mutatkoznak kilengések, ezeket tudatosan le kell nyesni. Fegyelmi helyzet Előfordultak hamisítások, indexben aláírás, jegy-bejegyzés, hamis nyelvvizsga felhasználás. Ezek általában szigorú következménnyel, (kizárással) jártak. A Kar szellemével való szinte beteges szembehelyezkedés is adódott. Ezt ugyancsak nem lehetett másképp, mint kizá­ rással megoldani. Kollégiumi visszaélések, így ittasság, sőt lopás, ugyancsak súlyos következménnyel jártak. Rossz a Kar vagyonbiztonsági helyzete. Nehéz a vagyonőrzés a fo­ lyamatos építkezés, a sok idegen bejárása miatt, de azért is, mert a �kulcsok kezelésére vonatkozó előírásokat gyakran a kollégák is meg­ szegik, és a pénzt könnyelműn felszínen hagyják. A hallgatók hasz­ nálati tárgyaikat hagyják szét felelőtlenül. Ezzel szemben a hallgatók kifejezetten becsülik és kímélik az épületet, ezért úgy vélem, hogy a vagyonbiztonság terén külső tényezők kiküszöbölésére kell törekedni. A Kar fejlesztése és gazdasági helyzete A JAK az első évben a Ménesi úton vendégeskedett egy apácazárda ebédlőjében és néhány szobájában, annak reményében, hogy meg­ kapja az esztergomi szemináriumot, és körötte egy sor épületet. Bár szemünkre rótták, hogy ennek kijátszására törekszünk, tiszta lelkiis­ merettel mondhatom, hogy ez nem igaz. Nekem tetszett az esztergomi egyetem elgondolás, és sajnálom, hogy nem valósult meg. Anyagia­ kon múlott, hogy nem lehetett oda költözni - túl sokáig bizonytalan­ kodtak az átadással, mind az Egyház, mind a város, és nem kaptunk a restaurálásra és átépítésre anyagi fedezetet, miközben megindult az oktatás és kellett valahol dolgozni. így kerültünk a Szentkirályi utcába és egyeztünk meg a Szent István Társulattal a kialakult közös használatban. Első évi megtakarításaink­ ból gyakorlatilag a teljes állami támogatásnak megfelelő összeget a kezdés lehetővé tételére fordítottuk, 60 millió forintot. A Kar egészen a legutolsó évig nem kapott jelentős támogatást a maga kiépítésére, ezzel szemben a Kánonjogi Posztgraduális Intézet, a Rektori Hivatal, a Szent István Társulat és a BTK oktatói-hivatali he­ lyiségei kialakítására komoly anyagi áldozatokat hozott. A számok a Kari Tanács előtt ismertek, évenként elszámoltunk velük. Tény az is, hogy most, amikor ugyan nem az egyházi alapból, de a német egyház adományából bejött volna közel annyi,'mint amennyi a beruházásaink folytatására szükségesnek látszott, a beruházási struktúra átalakítása miatt ismét jelentős összegben saját erőből lesz kénytelen a Kar vég­ leges elhelyezési gondjait megoldani. A JÁK végül is a Szentkirályi u. 28-30. sz. épületek belső terének jó része felett, valamint a Szentkirá­ lyi u. 26. alatti épület nagy része felett rendelkezik a maga elhelyezé­ sére, gondoskodva a teljes épületfenntartásról és őrzésről. Rövidesen remélhető még egy további épület átvétele, a Horánszky utcában. Ezvii �zel a belső udvari rendszer egybefüggővé válnék. Kialakul rövidesen a gépkocsi tároló is. (Óvom a Kart attól, hogy a megnyíló csekély szá­ mú de mégis létező parkolási lehetőség Eris almáját képezze.) A Kar éves gazdálkodásának forrása döntő részben a normatív állami támogatás és a saját tandíj - ill. költségtérítés - bevétel. Ehhez, a be­ ruházás töredékrészére járult egyházi támogatás, pályázati pénzek, külső adományok nem döntők. A Kar pályázati szabályzatát is úgy szabta meg, hogy arra pályázzék, amit amúgy is meg akar valósítani, annak kizárásával, hogy a rendes oktató munka helyébe anyagias szemlélettel pályázati pénzek hajszolása lépjen. Az Egyetem támoga­ tási pályázata döntőn az Informatika Kar felfuttatására van kihegyez­ ve, a mi prioritási szempontok szerinti igényeink - könyvtárfejlesztés, kollégiumok létesítése, sportlétesítmények - abban csak mellékes hangsúlyt kaptak, ami nyilván hozzájárult ahhoz, hogy egyelőre e pá­ lyázat révén pénzt szerezni nem sikerült. A Kar forrásaival takarékosan gazdálkodik, igyekezve azt célosan fel­ használni. Ezt segíti a mozgóbér rendszer, az önköltséges oktatás fel­ futtatása, a szerény berendezések, a fényűző kiadások visszafogása. Jó ennek fontosságát ismételten tudatosítani. Ebben igyekeztem példát adni, nem mindig eredménnyel. Rendkívül fontos, hogy a Kar vezeté­ se a gazdasági arányosság szemmel tartását ne hagyja el, hanem azt folyamatosan elemezze. Mindannyiunk érdeke ez, nem felesleges kellemetlenkedés. Látnunk kell, hogy mi mibe kerül, így tudunk a le­ hetőségek közt választva szükségesre - ha költséges is — költeni, a feleslegest, ha csábító is, elhagyni. Még egy épületre van reményünk, a Horánszky utca felől vagy a Szentkirályi utca 21. sz. alatti épületre. Ha valóban megkapjuk és a tágan vett jogi oktatás céljaira hasznosíthatjuk, akkor a jelenlegi szű­ kösség meg fog szűnni. Emberséges állapotokra azonban már ősztől számíthatunk. A Szentkirályi u. 30. sz. épület átadását követőn a kari könyvtár, a Bűnügyi Tudományok Intézete és Polgári Peijogi Tanszék ebbe az épületbe kerül. Itt lesz tanterme az I. évfolyamnak és a ká­ nonjogi posztgraduális oktatásnak. Itt lesz a Szent István Társulat könyv- és jegyzetboltja külön utcai bejárattal és pincei raktárral. A Szentkirályi u. 26. sz. épületbe kerül az V. évfolyam tanterme és a viii �Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet az első emeleten. Ide kerülnek a Hallgatói Önkormányzat irodái, valamint a testnevelési és sporttermek, öltözők, továbbá a kari menza. A Szentkirályi u. 28. hát­ só részén földszint, első és második emeleti részen három tanterem, a földszinten hivatalok, az első emeleten a Nemzetközi Jogi, az Infor­ matikai és Deák Ferenc Továbbképző Intézet nyernek elhelyezést. Középen a számítógépes gyakorló. A második emelet utcai részén a Rektor helyiségei és az Kánonjogi Posztgraduális Intézet, középütt a dékán és a Jogelméleti Intézet, hátul a Jogtörténeti Intézet nyer elhe­ lyezést. A III. emeleten a Magánjogi és a Gazdasági Szakjogok Inté­ zete, valamint a Nyelvi Lektorátus kap helyet. Szakképzés A Kar beindított egy sor posztgraduális képzést, így Európa-jogi, bankjogi, ingatlanjogi, környezetvédelmi, társasági-jogi és angol nyelvű diplomáciai szakjogász képzést, azzal, hogy azon saját hallga­ tói is egyéni elbírálás alapján részt vehetnek. Egyetemi szintű kiegé­ szítő képzést nyújt Államigazgatási és Rendőrtiszti Főiskolát végzett diplomásoknak. Tervezzük további szakképzések, így a Településfej­ lesztési Szakképzés és az Állampolgári Ismeretek tanárszak indítását. Végezetül a Kar posztgraduális doktorképzés (PhD) tanfolyamot is indít. Diplomaosztás A Kar a millennium évében adta ki első diplomáit. A záróvizsgák a 10. félévben ill. az azt követő félévben két-két hetes időközökben zajlanak, háromtagú bizottság előtt. A diploma kiadásához két nyelv középszintű ismeretének igazolása szükséges. Az ünnepélyes jogászi eskü szövege a következő: En (...), esküszöm az élő Istenre, hogy országunk alkot­ mányát, törvényeit és alkotmányos rendjét megtartom, az ember személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tar­ tom, tudományomat hazánk és embertársaink javára fo­ gom hivatásom szerint hasznosítani. �Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirá­ gozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelemre szoruló biztonságban érezhesse magát. A törvények rendjét nem önös szem­ pontok szerint, hanem a közjóra és a természetes értékek­ re figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkal­ mazni. A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellen­ szenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nélkül, fenyegetésre és személyes haszonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint jogszerűen fogok állást foglalni. A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén ta­ nulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tiszteletemben megtartom, támogatni és érté­ kelni fogom és méltó törekszem lenni arra, hogy az Egyetem doktorai közé számíttassam. Isten engem úgy segéljen! Nem sikerült ma hidat verni a szomszédainkhoz? Nagy baj! De ha holnap nem fog többé árok elválasztani, akkor híd se kell majd. Es a holnap mindig ma kezdődik. ” (Balázs Béla) �AZ EGYETEMRŐL A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Páz­ mány Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek által 1635-ben Nagy­ szombatban alapított és azóta folyamatosan fennálló Hittudományi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Bölcsészettudományi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993-ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben került sor ugyancsak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elisme­ rést nyert. A Kánonjogi Posztgraduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapította meg egyházi fakultási joggal. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Információs Technológiai Kart is létrehozott az Egyetemen. A Kar kiépítése és akkreditációja folyamatban van. 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregá­ ciójának határozatával Egyetemünk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja, aki a Szentszék nevé­ ben az Egyetem kormányzatának élén áll. Nagykancellár: Rektor: Rektor helyettes: Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Dr. Erdő Péter püspök, egyetemi tanár Dr. Fodor György Rektori Hivatal: 1088 Budapest, VIII. kér. Szentkirályi utca 28-30. Telefon: 429 7211, telefax: 318 0507 Gazdasági igazgató: dr. Varrók Béláné Nemzetközi kapcsolatok koordinátora: dr. Szabó Marcel Pályázati és Erasmus koordinátor: Tóth Zsuzsanna Egyetemi főlelkész: Várnai Péter Tudományos és tanulmányi koordinátor: Bittsánszky Géza e-mail: rektor@jak.ppke.hu http://www.ppke.hu 3 �AZ EGYETEM KARAI (az alapítás szerinti kronológiai sorrendben): Hittudományi Kar (HTK) 1053 Budapest, V. kér. Veres Pálné u. 24. Telefon: 318 1332,318 1203, telefax: 318 4124 Dékán: dr. Rózsa Huba Tanulmányi Osztály: 318 1474 (nappali tagozat), 317 4632 (levelező tagozat) Könyvtár: 318 1643 e-mail: ppke-htk@ella.hu http://www.htk.ppke.hu Bölcsészettudományi Kar (BTK 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. Telefon: 06-26/375-375, telefax: 06/26/374-570 Dékán: dr. Maróth Miklós Tanulmányi Osztály: 06-26/375-375/2045 Könyvtár: 06-26/375-375/2814 e-mail: postamester@btk.ppke.hu http://www.btk.ppke.hu Jog- és Államtudományi Kar (JAK) 1088 Budapest, VIII. kér. Szentkirályi u. 28-30. Telefon: 429-72-00, telefax: 429 7201 Dékán: dr. Zlinszky János Tanulmányi Osztály: 429 7208 Könyvtár: 429 7231 e-mail: postmaster@jak.ppke.hu http://www.jak.ppke.hu Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KPGI) 1088 Budapest, VIII. kér. Szentkirályi u. 28-30. Telefon: 42 7217 Elnök: dr. Erdő Péter e-mail: folia@jak.ppke.hu Információs Technológiai Kar 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. Telefon: 209 5263 (dr. Roska Tamás) Dékán: dr. Roska Tamás Információ: titk@itk.ppke.hu http://www.itk.ppke.hu 4 �A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A KAR VEZETŐI A Kar felelős vezetője a dékán. A dékánt a Kar egyetemi tanárai és egyetemi docensei közül a Kari Tanács választja meg titkos szavazás­ sal két évre. A dékán újra választható. A megválasztott dékánt a rektor előterjesztése alapján a nagykancellár nevezi ki. Dékán Dr. Zlinszky János - 2000. június 30-ig Dr. Radnay József - 2000. július 01-től Dékán-helyettesek A dékán-helyetteseket a dékán javaslatára a Kari Tanács választja, s a rektor előterjesztése alapján a nagykancellár nevezi ki. A dékán­ helyettesek működési ideje megegyezik a dékánéval. Tanulmányi (általános) dékán­ helyettes: Dr. Bánrévy Gábor telefon: 429 7264 Külügyi dékán-helyettes: Dr. Varga Csaba telefon: 429 7230 Gazdasági dékán-helyettes: Dr. Botos József telefon: 429 7279 Fejlesztési-tudományos helyettes: dékán­ Dr. Jobbágyi Gábor telefon: 429-7270 Dr. Tersztyánszky Ödön telefon: 429-7200/320 Informatikai-távoktatási dékán­ helyettes: 5 ........ �AKAR HIVATALAI Dékáni Titkárság Kari Titkárság Tanulmányi Osztály Gazdasági Osztály Műszaki Osztály Könyvtár Gazdasági elemző Pályázati figyelő Kollégiumi nyilvántartó A KAR TESTÜLETÉI Kari Tanács Tagjai: dékán, dékán-helyettesek, intézetvezetők, a Kar kinevezett egyetemi tanárai, a gazdasági elemző, kari titkár, intézetenként egyegy választott oktató, a HŐK vezetője, továbbá évfolyamonként és tagozatonként egy-egy választott hallgató, a Kar két választott alkal­ mazottja Kari operatív értekezlet Tagjai: Dékán, dékán-helyettesek, kari titkár, gazdasági elemző HALLGATÓI SZERVEZETEKÉS CSOPORTOK - Hallgatói Önkormányzat Pázmány Pódium ítélet c. újság szerkesztősége „Két év kell ahhoz, hogy megtanuljunk beszélni, és 50 év kell ahhoz, hogy megtanuljunk hallgatni. ” (Ernest Hemingway) 6 �A KAR OKTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEI Jogbölcseleti Intézet Állambölcseleti Tanszék Jogbölcseleti Tanszék Jogszociológiai Csoport Jogtörténeti Intézet Római Jogi Tanszék Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Magyar Jogtörténeti Tanszék Közjogi Intézet Alkotmányjogi Tanszék Közigazgatási Jogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi Tanszék Kriminológia Tanszék Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet Nemzetközi Közjogi Tanszék Nemzetközi Magánjogi- és Eljárásjogi Tanszék Európa Jogi Tanszék Magánjogi Intézet Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Kereskedelmi Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Környezet- és versenyjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék Kommunikáció Tanszék Logika Tanszék Nyelvi Lektorátus 7 �Deák Ferenc Továbbképző Intézet Informatikai és Távoktatási Intézet Távoktatási Központ Informatikai Csoport Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Egyházi Közigazgatási Tanszék Egyházi Eljárásjogi Tanszék Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Az ember még nem ember, csak hadonászó, veszélyes kamasz. Az ember akkor lesz ember, ha átvilágítja mélyéig önmagát, s a benső világosságból környezetére sugarat bocsát. (Weöres Sándor) 8 �JOGBÖLCSELETI intézet 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. emelet 222-228, tel.: 429-7226 (titkárság, tanulmányi ügyek), 429-7227 (titkárság, egyéb), intézetvezető: 429-7230, e-mail (titkárság): varga@jak.ppke.hu, (intézetvezető): vargacs@jak.ppke.hu A Kar egyik legkorábban felépült intézete, amely az elsőtől kezdve hét féléven keresztül megszakítatlanul tanít évfolyamszinten kötelező tárgyat, majd készít fel ezek elméleti keresztmetszetéből záróvizsgára. Az Intézetben zajló tudományos kutatómunkára, szerkesztett magyar és idegen nyelvű elméleti könyvsorozatokra, nemzetközi és országos szakmai konferenciák és munkaülések szervezésében betöltött kezde­ ményező szerepére tekintettel saját tudományágaiban az ország egyik első szakmai műhelye. Számos intézeti keretben gondozott tudomá­ nyos projektumának is köszönhetően könyvtára a példaértékűen fej­ lesztett kari gyűjtemények egyike. A Jogbölcseleti Intézet felépítése: Intézetvezető: dr. Varga Csaba egyetemi tanár Állambölcseleti Tanszék Tanszékvezető: dr. Péteri Zoltán egyetemi tanár Jogbölcseleti Tanszék Tanszékvezető: dr. Varga Csaba egyetemi tanár Jogszociológia csoport Csoportvezető: dr. Szilágyi István egyetemi docens Oktatók: Dr. Varga Csaba intézetvezető egyetemi tanár, tanszékvezető Dr. Chertes Attila egyetemi adjunktus Dr. Győrfi Tamás egyetemi adjunktus Frivaldszky János egyetemi tanársegéd Dr. Hörcher Ferenc egyetemi docens Dr. Péteri Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Szilágyi István egyetemi docens Dr. Takács Péter egyetemi docens Dr. Zombor Ferenc (mb. előadó) 9 �Intézeti adminisztrátorok: Hajdú Antalné, Varga Márta Az Intézet által oktatott tárgyak Főkollégiumok: Bevezetés a jogfogalmakba Jogelmélet I., IL, III. Államelmélet I., II. Jogszociológia (a 2000/2001-es tanévtől: jogantropológia és jogszociológia) Fakultatív speciális kollégiumok: Proszemináriumok Jogelmélet I., IL, III. Államelmélet I., II. Jogantropológia Jogszociológia Speciális kollégiumok Bevezetés a jog-összehasonlításba A jog mint szöveg, szöveg-összefüggés és kultúra (kutatósze­ minárium) A természetjog eszmetörténete Ész és hit A természetjog a modern és a „posztmodern” korban Az alkotmányértelmezés elmélete Konzervativizmus A jogcsaládok Bibó István történelemszemlélete és politikai filozófiája Fejezetek a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből Morális dilemmák és alapjogi bíráskodás A hazai roma kisebbség jogi helyzete A demokratikus jogállami átmenet dilemmái (kutatószeminárium) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: Bevezetés a jogfogalmakba - Szabadfalvi József— Szabó Béla — Szabó Miklós — H. Szilágyi István — Takács Péter -— Ződi Zsolt: Bevezetés a jog- és állam­ tudományokba, Bíbor Kiadó, Miskolc 1995. (Prudentia Iuris} 10 �Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások, Szent Ist­ ván Társulat, Budapest 1998. {Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) Jogelmélet I. - Varga Csaba: Előadások a jogi gondolkodás paradigmáiról, Osiris, Budapest 1998. (Osiris Könyvtár: Jog) - Varga Csaba: A jogi gondolkodás paradigmái: Szövegek, Osiris, Budapest 1999. {Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) Jogelmélet IL, III. - Chertes — Frivaldszky — Győrfí — H. Szilágyi — Varga: Jog­ bölcselet: XIX-XX. Század - Előadások, szerk. Varga Csaba, Szent István Társulat, Budapest 1999. - Jog és filozófia, szerk. Varga Csaba, Osiris, Budapest 1998. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jog társadalomelmélete felé, Osiris, Budapest 1999. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jog mint folyamat, Osiris, Budapest 1999. (Osiris Könyvtár: Jog) - Frivaldszky János: Igazságosság és jogi igazságosság — Győrfí Tamás: Jog és erkölcs — Chertes Attila: Jog és érték - Kiegészítő előadások, Szent István Társulat, Budapest 1999. - Varga Csaba: A jog mint rendszer, logika és technika, Osiris, Budapest 2000. (Jogfilozófiák) - Összehasonlító jogi kultúrák, szerk. Varga Csaba, Osiris, Buda­ pest 2000. (Jogfilozófiák) Államelmélet I., II. - Hörcher Ferenc — Péteri Zoltán — Takács Péter: Állam és jog­ bölcselet. Kezdetektől a felvilágosodásig, Szent István Társulat, Budapest 1997. {Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) - Péteri Zoltán: Természetjog — államtudomány, Szent István Tár­ sulat, Budapest 1997. {Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) - 11 �Hörcher Ferenc: Előadások a XIX és XX. század állambölcselete köréből, Szent István Társulat, Budapest 1998. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) - Államelmélet: Előadások az államelmélet és az állambölcselet köréből, szerk. Takács Péter, Bíbor Kiadó, Miskolc 1997. (Prudentia luris) Jogszociológia - Badó Attila — Loss Sándor — H. Szilágyi István — Zombor Ferenc: Bevezetés a jogszociológiába, Miskolc 1999. (Prudentia luris) - H. Szilágyi István: A jogi antropológia főbb irányai, Osiris, Bu­ dapest 2000. (Jogfilozófiák) - Jog és antropológia, szerk. H. Szilágyi István, Osiris, Budapest 2000. (Jogfilozófiák) - Kutatások: Kz Intézet saját szakmai hatókörén belül műhelye kíván lenni a kato­ likus szellemi megújulásnak. A jövő perspektíváját szem előtt tartva különösen a jog- és állambölcseleti gondolkodás ma kevésbé kimun­ kált eszmetörténeti korszakainak feltárására, a természetjogi gondol­ kodás hagyományának s mai irányzatainak kritikai művelésére és bemutatására, valamint a jogi antropológiának az előbbiekkel is szá­ mot vető gondozására kíván fordítani számottevő energiákat. Az Intézet országosan úgyszólván egyedüli műhelye egyfelől a klaszszikus értelemben felfogott összehasonlító jog oktatásának (tanse­ gédlet előkészítésének ígéretével), másfelől az összehasonlító jogi kultúrák és az összehasonlító bírói gondolkodásmód még formálódó diszciplínái kutatási igényű kialakításának. Könyvsorozatok (Varga Csaba intézeti szerkesztésében): - - A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei / Pázmány könyvek (Szent István Társulat / Osiris, Budapest) Bibliotheca Facultatis luris Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae (Osiris, Budapest) 12 �- - Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae (Szent Ist­ ván Társulat, Budapest) Osiris könyvtár: Jog [Zlinszky Jánossal] (Osiris, Budapest) Jogfilozófiák (Osiris, Budapest) Philosophiae luris (Akaprint, Akadémiai Kiadó, illetőleg Osiris, Budapest) Excerpta Historica Philosophiae Hungaricae Juris (Akadémiai Kiadó és Osiris, Budapest) Jus naturale [tervezett sorozat] (Szent István Társulat, Budapest) Kutatási irányok: Aktivizmus az alkotmánybíráskodásban; angol analitikus jogi hagyo­ mány; a cigányság jogantropológiája; interszubjektivitás; jogantro­ pológia (kitekintés és módszertan); jogállami átmenet; joghézagok; a jogi gondolkodás módszertana; a jogi gondolkodás története és ma­ gyar hagyományai; összehasonlító jog; összehasonlító jogi kultúrák; a természetjog története és mai problémái. „ Szükségünk van természettudományra, hogy ismerjünk, és hitre, hogy cselekedjünk. ” (Max Planck) 13 �JOGTÖRTÉNETI INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. emelet, tel.: 429-7200/237, 249 Fax: 429 7201, e-mail (titkárság): renata@jak.ppke.hu A Jogtörténeti Intézet felépítése: Intézetvezető: dr. Zlinszky János egyetemi tanár Római Jogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Zlinszky János egyetemi tanár Magyar Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: dr. Gerics József egyetemi tanár Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: dr. Horváth Pál egyetemi tanár RÓMAI JOGI TANSZÉK Telefon: 429-7237, e-mail: renata@jak.ppke.hu (titkárság) Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik fő feltétele a jogharmoni­ záció. A római jog ehhez a feladathoz biztos alapot nyújthat. A római jogon nyugszik tudatosan vagy öntudatlan minden kultúrnép jogi ha­ gyománya, az intézmények és jogelemeik azonossága, hasonlósága onnan eredeztethető. A PPKE JÁK Római Jogi Tanszéke a ius privatum és a ius publicum oktatását egyaránt fontosnak tartja. A ius privátomból kifolyólag egy új ius gentium elismerése indul útjára. A ius publicumnak pedig ugyanúgy hatása van modern világunkra, mint ahogy a ius privátomnak, s mint ahogy a crimenek és a delicumok üldözéseivel kapcsolatos római büntetési rendszernek is van. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Zlinszky János egyetemi tanár Dr. Andrási Dorottya egyetemi adjunktus Dr. El Beheiri, Nadja egyetemi adjunktus Rihmer Zoltán egyetemi adjunktus Dr. Varga Győző egyetemi docens 14 �Dr. Gedeon Magdolna egyetemi tanársegéd (mb. előadó) Dr. Gyulai Andrea egyetemi tanársegéd (mb. előadó) Dr. Kahler Frigyes c. egyetemi docens (mb. előadó) Tanszéki adminisztrátor: Körmendy Renáta A Tanszék által oktatott tantárgyak Főkollégium Római jog (előadás, gyakorlat és forrásolvasás) Alternatív előadások: Rendi magánjog lus publicum Római jog Magyarországon Római büntetőjog lus privatum Speciális kollégiumok: Jogászi etika és keresztény erkölcs Római jog németül A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - - Földi András — Hamza Gábor: A Római jog története és institú­ ciói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996. Zlinszky János: A római jog továbbélése (áttekintő jegyzet), PPKE JÁK, Budapest 1997. Zlinszky János: lus publicum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és Zlinszky János, Osiris / Századvég, Budapest 1994. Zlinszky János: lus privatum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és Zlinszky János, Osiris Kiadó, Budapest 1998. Zlinszky János: Római büntetőjog, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bu­ dapest 1991. A Tanszék kutatási témái: A római jog recepciója hazánkban; a római jog továbbélése; római közjog (ius publicumy a római állam és jog keletkezése és korai sza­ kasza; 15 �EGYETEMES JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK Telefon: 429-7236 (tanszékvezető), 429-7294 (titkárság) A hazai jogi felsőoktatás követelményeinek megfelelően a nemzeti (magyar) és egyetemes jogtörténet alaptárgyként ismeretes. A jogtör­ ténet a fiatal jogásznemzedék jogi kultúrájának megalapozását szol­ gálja azzal, hogy a társadalom-politikai, jogi nézeteket és intézménye­ ket fejlődésükben mutatja be. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Horváth Pál egyetemi tanár Dr. Gönczi Katalin egyetemi docens Dr. Szabó István egyetemi docens Dr. Szigeti Magdolna egyetemi adjunktus Berényi, André (mb. előadó) Henne, Thomas (mb. előadó) Dr. Jany János egyetemi adjunktus (mb. előadó) Dr. Stipta István egyetemi tanár (mb. előadó) Dr. Tatham, Allan (mb. előadó) Tanszéki adminisztrátor: Csalótzky Györgyné A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Egyetemes jogtörténet Alternatív kollégiumok (amelyek közül heti két óra kötelező): A jogi kultúra fejlődéstörténete Az államfői jogkör intézménytörténete Német-magyar jogfejlődés összehasonlítása Speciális kollégiumok: Proszeminárium a jogtörténeti historiográfia és a módszertan köréből Speciálszeminárium a középkori és kora újkori német jog­ történetből 16 �Bevezetés a német jogrendszer fejlődéstörténetébe Ókori jogtörténet Az angol jog története Francia jogtörténet Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba English legal method in historical perspective English constitutional legal history Az amerikai alkotmány Deutsche Rechtgeschichte Kútfők, források elemzése a modern jog korából Német alkotmányfejlődés 1806-1949. Bevezetés a muszlim jogtudományba A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Gönczi — Horváth — Stipta — Zlinszky: Egyetemes jogtörténet I.-IL, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1994. Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 1995. Ajánlott tananyag: - A világ főbb jogrendszerei (Jogcsoportok), Budapest 1991. Horváth Pál: A tudományszabadság történelmi szerepváltásai, Mundus, Budapest 1997. Horváth Pál: A jogi kultúra fejlődéstörténete, Nemzeti Tankönyv­ kiadó, Budapest 2000. A Tanszék kutatási témái: Az újabb kori jogfejlődés történetkritikai elemzése; a jogi kultúra históriája; az államfői jogkörök fejlődése; a szaszanida birodalom magánjogának rendszere és továbbélése; magyarok az Amerikai Supreme Court előtt; német-magyar jogfejlődés összehasonlító elem­ zése; 17 �MAGYAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK Telefon: 429 7236 (titkárság) A módszeres joghistória kezdetei hazánkban a korai újkor századaiba nyúlnak vissza. Számottevő eleme ennek a hazai jog (jus patrium), a katolikus keresztény kánonjog, ill. a császári római jog megjelenése a magyar jogi felsőoktatásban. A felvilágosult uralkodónő, Mária Teré­ zia az általa közreadott Ratio Educationis (1777) végrehajtásától re­ mélt megbízható jogtörténeti ismereteket a korabeli magyar egyetem­ től. Főként az utóbbi két évszázadban tűntek fel az adott tudomány­ ágazat legeredményesebb képviselői (Wenzel Gusztáv, Hajnik Imre, Király János, Holub József, Eckhart Ferenc, Bónis György, Csizmadia Andor, stb.), akik már iskolateremtő jogtörténeti katedrák létrehozói­ ként tevékenykedtek. A PPKE JÁK ezt a nemes célt követve integrált szervezeti egységbe (a két Jogtörténeti és Római Jogi Tanszékbe) vonta össze az erőket. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Gerics József egyetemi tanár Dr. Botos Gábor egyetemi docens Dr. Gericsné dr. Ladányi Erzsébet egyetemi docens Dr. Horváth Attila egyetemi adjunktus Dr. Tóth Zoltán József egyetemi tanársegéd Dr. Csontos Gábor egyetemi adjunktus (mb. előadó) Dr. Kun Tibor főiskolai tanár (mb. előadó) Dr. Raffay Ernő egyetemi tanár (mb. előadó) Dr. Völgyesi Levente egyetemi tanársegéd (mb. előadó) Dr. Zinner Tibor c. egyetemi docens (mb. előadó) Pap András doktorandusz Tanszéki adminisztrátor: Morlin Andrásné 18 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: A magyar alkotmány- és jogtörténet tananyaga magába foglalja a magyar alkotmányjog, közigazgatási jog, magánjog, büntető­ jog, polgári eljárásjog, büntető eljárásjog és bírósági szervezet történetét a honfoglalástól 1989-ig. Alternatív előadások: Koraközépkori egyházjog-történet Középkori városjog A büntető eljárásjog története Az 1945 utáni jogszolgáltatás története A kereskedelmi jog története A nemzetiségi jog története A szocializmus korának alkotmánytörténete A magyar jog forrásának története Jogtörténeti repetitórium Híres perek - koncepciós perek Szent Korona-tan Speciális kollégiumok: A nemzetiségi kérdés története, különös tekintettel Erdélyre A magyar politikai gondolkodás története A magyar alkotmány- és jogtörténet a dokumentumfilmek tük­ rében A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Magyar alkotmánytörténet, szerk.: Mezey Barna, 3. átdolgozott kiadás, Osiris, Budapest 1999. Magyar jogtörténet, szerk.: Mezey Barna, javított kiadás, Osiris, Budapest 1999. A magyar állam- és jogtörténet forrásai, szöveggyűjtemény, szerk. Mezey Barna, Osiris, Budapest 1998. Jogtörténeti atlasz, szerk.: Horváth Attila - Völgyesi Levente, Rejtjel Kiadó, Budapest 1999. Kutatási témák: Magyar alkotmánytörténet; Szent Korona-tan; a magánjog története; a kereskedelmi jog története; a büntető-eljárásjog története; a nemzeti­ ségi jog története; 19 �KÖZJOGI INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. emelet, tel.: 429-7243 (titkárság) Fax: 429-7201, e-mail: kozjogi.intezet@jak.ppke.hu A Közjogi Intézet felépítése: Intézetvezető: dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Alkotmányjogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Közigazgatási Jogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Tamás András egyetemi tanár Pénzügyi Jogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Halustyik Anna egyetemi docens Intézeti adminisztrátorok: Hrapka Judit és Nemes Józsefné ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK Oktatók: Tanszékvezető: dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Dr. Balogh Zsolt egyetemi adjunktus Dr. Kozma Ákos egyetemi adjunktus Dr. Tábik Ferenc egyetemi adjunktus Dr. Salamon László egyetemi docens (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Alkotmányjog Alternatív tárgyak: Az önkormányzati rendszer Jogalkotástan Alkotmánybíráskodás és az alapjogok Parlamenti jog 20 �(A felsorolt tárgyak közül kettőnek a hallgatása kötelező. Ugyanezen tárgyak más időpontban is választhatók.) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Kukorelli István: Alkotmánytan, Osiris, Budapest 1998. Jogszabálygyűjtemény, Osiris, Budapest 1999. Kilényi Géza: Alkotmányjog I. (jegyzet) A Tanszék kutatási témái: A nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete; a lelkiisme­ reti és vallásszabadságról szóló törvénnyel kapcsolatos alkotmányjogi problémák és a törvény korszerűsítésének lehetőségei; a közigazgatási bírósági szervezet létrehozása; a közigazgatási anyagi- és eljárásjog átfogó tudományos vizsgálata, részvétel az új közigazgatási eljárási törvény kodifikációjában és ezt segítő elméleti alapozó tanulmányok kidolgozása; KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A közigazgatási jog c. tantárgy ismereteket nyújt a közigazgatás és a közigazgatási jog lényegéről, társadalmi rendeltetéséről, elméleti és gyakorlati alapfogalmairól, valamint gyakorlásáról - a hazai és kül­ földi szaktudomány mértékadó részének hasznosításával, annak érde­ kében, hogy a hallgatók képesek legyenek egységes rendszerként szemlélni azt a sokrétű és sokféle társadalmi összefüggést érintő funk­ ciót, amelyet a közigazgatás betölt. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Tamás András egyetemi tanár Dr. Demcsik Tamás egyetemi docens Dr. Egerszegi Gyula egyetemi adjunktus Dr. Józsa Fábián egyetemi adjunktus Dr. Kárpáti Zoltán c. egyetemi docens 21 �Dr. Molnár Miklós egyetemi docens Dr. Seereiner Imre egyetemi adjunktus Virág Jánosné dr. egyetemi adjunktus Dr. Kántás Péter (mb. előadó) Dr. Krauss Ottó (mb. előadó) Dr. Mikó Zoltán (mb. előadó) Dr. Ocskó András (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: A közigazgatási jog elmélete Magyar közigazgatási szervezeti- és anyagi jog Közigazgatási eljárási jog Szabálysértési jog és jogalkotástan Alternatív kínálat: A magyar közigazgatás időszerű kérdéseiről - szociális igazgatás - agrárigazgatás Fakultatív kínálat: An Introduction to Public Adminstration in the United States Vízügyi igazgatás Honvédelmi igazgatás A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Tamás András: A közigazgatási jog elmélete, Budapest 1997. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, HVG-ORAC, Budapest 1995. Tamás András: Legistica, Budapest 1999. Közigazgatási szervezeti jog. Jogszabálygyűjtemény, szerk.: Demcsik Tamás, Budapest 1999. A Tanszék kutatási területei: A jogalkotás elmélete és gyakorlata; az államigazgatási eljárási jog elméleti és gyakorlati kérdései; 22 �PÉNZÜGYI JOGI TANSZÉK A Pénzügyi jog a Kar újra indítása óta része a tantervnek Oktatók: Tanszékvezető: dr. Halustyik Anna egyetemi tanár Dr. Klicsu László egyetemi adjunktus Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva c. egyetemi docens Dr. Békés Balázs (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Pénzügyi Jog Bankjog Fakultatív kínálat: Pénzügyi ügyletek Pénzügyi jogi döntések az alkotmánybíróság határozataiban A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Pénzügyi Jog I-II. Budapest, szerk. Földes Gábor, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 1998. Tanszéki kiegészítő jegyzetek: - Halustyik Anna: Pénzügyi kiegészítő jegyzetek - Vasadi Éva: Jövedéki jogi szabályozás „Azok a leggazdagabbak, akik a legtöbbről tudnak lemondani. ” (Rabindranath Tagore) 23 �BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. emelet Telefon: 429-7280, fax: 429 7280 - e-mail: bekes@jak.ppke.hu Az Intézet felépítése: Intézetvezető: dr. Békés Imre egyetemi tanár Büntetőjogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Békés Imre egyetemi tanár Kriminológia Tanszék Tanszékvezető: dr. Körinek László egyetemi tanár Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Tanszék Tanszékvezető: dr. Tóth Mihály egyetemi tanár Intézeti adminisztrátorok: Palócz Eleonóra, Zombola Lilla BÜNTETŐJOGI TANSZÉK Telefon: 429 7280 (titkárság) A Tanszék a büntetőjog általános részét a II. évfolyamon, különös részét a III. évfolyamon tanítja. Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntetőjog-tudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlődé­ sét és - elsősorban - a hatályos joganyagot. Nem merül ki a tételes jog szabályainak elemzésében, hanem magában foglalja a szakiroda­ lom, az alkotmánybírósági határozatok, a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást tartalmazó határozatainak az ismertetését is. Nyomon kíséri azokat a jogpolitikai igényeket, amelyek a jövő büntetőjogát alakítják. Az oktatás az elmélet közlésén felül kiterjed a jogeset-megoldásokra is azzal az igénnyel, hogy a hallgató - tanulmányai befejezése után az igazságszolgáltatás bármely területén színvonalas büntetőjogász­ ként tudjon működni. 24 �Oktatók: Tanszékvezető: dr. Békés Imre egyetemi tanár Dr. Busch Béla c. egyetemi docens Dr. Karasszon Dorottya egyetemi adjunktus Dr. Kiss Zsigmond c. egyetemi docens Dr. Pálinkás György c. egyetemi docens Dr. Bárándy Péter (mb. előadó) Dr. Belovics Ervin (mb. előadó) Dr. Iván László egyetemi tanár (mb. előadó) Dr. Kussbach Erik egyetemi tanár (mb. előadó, főállásban a Kar Nemzetközi Jogi Intézetében) Dr. Melegh Gábor egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Molnár Gábor (mb. előadó) Dr. Sinku Pál (mb. előadó) Dr. Sótonyi Péter egyetemi tanár (mb. előadó) Dr. Szívós Mária (mb. előadó) Dr. Varga Zoltán (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium Büntetőjog I. - általános rész Büntetőjog II. - különös rész Nemzetközi büntetőjog Kriminalisztika Az emberi jogok a Strasbourg! joggyakorlatban Speciális kollégium: Igazságügyi elmekórtan Igazságügyi orvostan Közlekedési bűncselekmények műszaki szakértői elemzése A főkollégiumhoz megjelölt írásos anyag: — Földvári József: A magyar büntetőjog - Általános rész, Osiris kiadó, Budapest 1997. 25 �— Nagy Ferenc — Tokaji Géza: A magyar büntetőjog - Általános rész, Korona Kiadó, Budapest 1998. Erdősy Emil — Földvári József — Tóth Mihály: A magyar bün­ tetőjog - Különös rész, Rejtjel Kiadó, Budapest 1998. A Tanszék kutatási témái: Büntetőjog és emberi jogok; gazdasági bűncselekmények; szervezett bűnözés KRIMINOLÓGIA TANSZÉK Telefon: 429-7282, 280 A kriminológia viszonylag új keletű diszciplína, történetét hazánkban lényegében Irk Albert: Kriminológiai I. Krimináletiológia (Pozsony, 1912) című munkájának megjelenésétől számítjuk az egyetemi okta­ tásban. Társadalomkritikus volta miatt a tárgy oktatása a 40-es évek végén szünetelt, majd 1965-ben indult újra. A második világháború előtti jeles művelői között kell említeni Irk Albertén túl Vámbéry Rusztem, Hacker Ervin, Balogh Jenő vagy Scháfer István nevét. A PPKE Jog- és Államtudományi Karán a Kriminológia Tanszék a Bűnügyi Tudományok Intézete keretei között 1997-ben jött létre. Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Körinek László egyetemi tanár Dr. Tamási Erzsébet (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Kriminológia Speciális kollégiumok: A női bűnözés történeti társadalmi háttere. Hogyan írjunk szakdolgozatot? 26 �A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Gönczöl — Körinek — Lévai: Kriminológiai ismeretek - Bűnö­ zés - Bűnözés kontroll, Corvina, Budapest 1999. A Tanszék kutatási témái: Viktimológia; női bűnözés; bűnmegelőzés. büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási jogi TANSZÉK Telefon: 429 7283, 429 7280 (titkárság) A Tanszék a Büntető eljárásjog oktatását a reformfolyamat során kezdte meg, ez sajátos módszerek és eszközök használatát igényli. Alapvető tételesjogi ismeretek mellett az intézménytörténet, összeha­ sonlítás és a fejlődés irányainak felvázolása áll a középpontban. A Büntetés-végrehajtási jog oktatására is rányomja bélyegét az új Bv.törvény előkészítése, és a büntetések és intézkedések körének várható módosulása. A büntetőeljárási jog. 2 féléves, a büntetés-végrehajtási jog 1 féléves főkollégium. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Tóth Mihály egyetemi tanár Dr. Bánáti János (mb. előadó) Dr. Bodor Tibor (mb. előadó) Dr. Bogár Péter (mb. előadó) Dr. Borbély Zoltán (mb. előadó) Dr. Bolya Lajos (mb. előadó) Dr. Csák Zsolt (mb. előadó) Dr. Gimesi Ágnes (mb. előadó) Dr. Kádár András (mb. előadó) Dr. Sinku Pál (mb. előadó) Dr. Varga Zoltán (mb. előadó Dr. Vókó György (mb. előadó) 27 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Büntető eljárásjog Büntetés-végrehajtási jog ' I A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Tóth Mihály: Vázlatok és szemelvények a büntető eljárásjog ta­ nulmányozásához I.-IL, Osiris, Budapest 1999-2000. Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog, Dialog Campus, Budapest 1999. A Tanszék kutatási témái: A büntető eljárásjog és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélke­ zési gyakorlata; a büntetés-végrehajtás jogi előírásainak megújulása; kontinentális hagyományok - angolszász gyökerű reformtörekvések a büntető eljárásjogban; Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, s benned a létra. (Weöres Sándor) 28 �NEMZETKÖZI JOGI INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. emelet 116. szoba, telefon: 429 7265 Fax: 429 7201, e-mail: aiudit@jak.ppke.hu, gombosi@jak.ppke.hu A Nemzetközi Jogi Intézetfelépítése: Intézetvezető: dr. Bánrévy Gábor egyetemi tanár Nemzetközi Közjogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Kovács Péter egyetemi tanár Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Burjián László egyetemi tanár Európa Jogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Király Miklós docens Intézeti adminisztrátorok: Gombos Ádámné, Boncza Hajnalka, Aradi Judit NEMZETKÖZI KÖZJOGI TANSZÉK I. emelet 115. szoba, telefon: 429 7267 (titkárság) A nemzetközi közjog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem kizárólag majdani diplomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értel­ meznie: meg kell tudni tehát állapítani a magyar államot terhelő álta­ lános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésé­ vel, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös súlyt kap. 29 �Oktatók: Tanszékvezető: dr. Kovács Péter egyetemi tanár Dr. Kussbach Erik egyetemi tanár Dr. Kravalik Gábor egyetemi adjunktus Dr. Szabó Marcel egyetemi adjunktus Dr. Balogh László (mb. előadó) Dr. Gál Gyula egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Jantsits Ágnes (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Nemzetközi közjog Alternatív tárgyak: Grotius Kör (nemzetközi joggyakorlat) International law (angol nyelvű szeminárium) Moot court program (jogesetmegoldó versenyre felkészítés) Diplomáciai jog Diplomáciai etikett és protokoll Nemzetközi gazdasági diplomácia Emberi jogok európai védelme Kisebbségvédelem Világűrjog Humanitárius nemzetközi jog A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Nguyen Quoc Dinh — Daillier — Pellet — Kovács: Nemzetközi közjog, Osiris, Budapest 1997. (tankönyv) Bragyova — Kovács — Lamm: Nemzetközi szerződések váloga­ tott gyűjteménye, Bíbor Kiadó, Miskolc 1996. Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gya­ korlatba, Szent István Társulat, Budapest 1999. 30 �A Tanszéki kutatási témái: Emberi jogok nemzetközi védelme; kisebbségvédelem; környezetvé­ delem és nemzetközi jog; diplomáciai jog; NEMZETKÖZI MAGÁNJOGI- ÉS ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK I. emelet 116. szoba, telefon: 429-7265 A Tanszék által oktatott tárgyak: nemzetközi magánjog; nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga; nemzetközi eljárások joga. Ebben az öszszehasonlításban ezek a tárgyak korábban egyetlen jogi kar tanter­ vében sem szerepeltek. A hagyományos nemzetközi magánjogot a Tanszék az őszi félévben, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogát a tavaszi szemeszterben oktatja a IV. évfolyam hallgatói számára. Ugyancsak az őszi félévben kerül sor az ún. nemzetközi eljárások joga keretében a választottbíráskodással kapcsolatos ismeretek és különbö­ ző nemzetközi fórumok előtti eljárások szabályainak oktatására az V. évfolyamon. Az ELTE tantervétől eltérően különválik a kollíziós jog mint önálló jogág, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga mint komplex jogterület oktatása. A nemzetközi eljárások joga tan­ tárgy önálló bevezetése azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók elmélyült ismereteket szerezzenek a nemzetközi választottbíráskodás és egyéb nemzetközi fórumok előtti eljárások területéről. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Burián László egyetemi tanár Dr. Bánrévy Gábor intézetvezető egyetemi tanár Dr. Horváth Éva c. egyetemi docens Dr. Raffay Katalin egyetemi adjunktus Nagy Zsuzsanna doktorandusz (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Nemzetközi eljárások joga Nemzetközi magánjog 31 �Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Fakultatív kínálat Nemzetközi magánjog repetitórium A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Szent István Társulat, Budapest 1998. Horváth Éva — Kálmán György: Nemzetközi eljárások joga - A kereskedelmi választottbíráskodás, Pázmány/Osiris könyvek, Bu­ dapest 1999. Burián — Kecskés — Vörös: Magyar nemzetközi kollíziós ma­ gánjog, Logod Bt., Budapest 1997. (II. kiadás: 1999.) A Tanszék kutatási témái: Nemzetközi szerződés jog; fogyasztóvédelem; a magyar nemzetközi magánjog bírói gyakorlata; a speciálisan külkereskedelmi szerződés típusok; EURÓPA JOGI TANSZÉK I. emelet 116. szoba, telefon: 429 7265 A Jog- és Államtudományi Kar alapításától fogva számolt azzal, hogy oktatási programjában önálló egység lesz felelős az európai integráci­ óval foglalkozó tárgyak gondozásáért. Ennek megfelelően 1998-ban létre jött az Európa Jogi Tanszék, a Nemzetközi Jogi Intézet keretei között. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Király Miklós docens Dr. Czuczai Jenő egyetemi adjunktus Dr. Dienes-Oehm Egon c. egyetemi docens Dr. Mádl Ferenc egyetemi tanár Dr. Papp Mónika egyetemi tanársegéd Dr. Láng Péter (mb. előadó) 32 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok Bevezetés az Európai Közösség jogába Az Európai Közösség kereskedelmi joga Speciális kollégiumok: Az Európai Közösség jogának hatása a szerződési jogra Az ingatag második pillér: az Európai Unió közös kül- és bizton­ ságpolitikája, különös tekintettel a Nyugat-Európai Unió (WEU) szerepére Jogharmonizáció illetve jogközelítés és EU csatlakozás A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmi joga, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1988. A Tanszék kutatási témái: Az Európai Közösség jogának hatása a magánjogra; az Európai Bíró­ ság esetjoga és az egységes piac fejlődése; Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának kérdései; az egyház társadalmi taní­ tása és az európai integráció; „Nevedsem értem, Istenem, De van két árva, nagy szemem S annyi bolondot látok, Hogy e sok bolondságból Nagy ijedelmemben, Uram, hozzád kiáltok. ” (Ady Endre) 33 �MAGÁNJOGI INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. emelet 329. szoba (titkárság) Tel.: 429-7272 (titkárság), fax: 429-7274, e-mail: szikszi@iak.ppke.hu A Magánjogi Intézet keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó részterületeket oktatjuk, kiegészítve a modern korban bekövetkezett változásokkal. Az oktatás és a kutatás területén nagy hangsúlyt fektetünk a történeti (római jogi) és erkölcsi alapokra, az Európai Unióhoz való kapcsolódási pontokra. Az Intézet keretében oktatott tárgyak köre bővebb az utóbbi évtize­ dekben megszokott tantárgyi struktúránál: - Önálló tárgyként oktatjuk az alapjogvédelmet, a sajtó és médiajo­ got, valamint a bioetikát. A fontosságra tekintettel a polgári jogtól elválasztva két féléven keresztül oktatjuk a kereskedelmi jogot. A családjogot viszont a polgári jog részeként tanítjuk, hasonlóan az orvosi joghoz. - A polgári jog oktatását a II. évfolyamon kötelezően választható órák, a III. évfolyamon kötelező szeminárium segíti. A polgári jog anyagrészeinek oktatása a következőképpen oszlik meg az egyes félévek között: I. félév: II. félév: III. félév: IV. félév: V. félév: Általános rész - Személyek joga Dologi jog - Öröklési jog Kötelmi jog - Általános rész Egyes szerződések - Orvosi jog Családi jog - Szellemi alkotások joga A polgári jog oktatását egy-egy évfolyamon folyamatosan végigviszi dr. Jobbágyi Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, és dr. Lábady Ta­ más tanszékvezető egyetemi docens. 34 �A Magánjogi Intézet felépítése: Intézetvezető: dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Tanszékvezető: dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Lábady Tamás egyetemi docens Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Tanszékvezető: dr. Sólyom László Kereskedelmi Jogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Fazekas Judit egyetemi docens Intézeti adminisztrátorok: Halász Zsuzsanna, Kocsis Annamária, Szikszai Krisztina POLGÁRI JOGI ÉS BIOETIKAI TANSZÉK III. emelet 331. szoba, telefon: 429-7272 (titkárság), fax: 429-7274 Oktatók: Tanszékvezető: dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Dr. Monory Bulcs egyetemi docens Dr. Tarr György egyetemi docens Dr. Tattay Levente egyetemi docens Dr. Végh Zoltán egyetemi tanár (vendégprofesszor a Salzburgi Egye­ temről) Bioetikai Csoport vezetője: Dr. Ferencz Antal egyetemi tanár Dr. Kolozsi Béla egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Oberfrank Ferenc c. egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Matkó Ida egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Mogyorósi Dorottya (mb. előadó) 35 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Polgári jog Bioetika Alternatív tárgyak: Az életjog alapkérdései (abortusz, eutanázia) Személyiségvédelem - környezetvédelem Személyiségvédelem a polgári jogban A személyiségvédelem joggyakorlata Szerv- és szövetátültetések joga Az örökség megszerzése - az örökös jogállása a hagyatéki eljá­ rásban Az örökös és a hagyományos jogállása Közbeszerzés Az ajánlati kötöttség idejének meghatározása és a joggal való visszaélés Vagyoni és nem vagyoni kártérítés A szerződéstan kiemelt kérdései Bevezetés az osztrák magánjogba (német nyelven) Speciálkollégiumok: Az 1956 utáni megtorlás büntető ügyei A jogképesség és cselekvőképesség gyakorlati kérdései A magyar bírói hatalom fejlődése A személy polgári jogi védelme a joggyakorlatban A tulajdonszerzés és a közös tulajdonjoggyakorlata A közbeszerzési eljárásjogi útvesztői Az új szerzői jogi törvény Szerződések a gyakorlatban Élet, egészségjog Az életellenesség megnyilvánulásai Egészségfinanszírozás etikája Bioetikai kérdések a gyakorló orvoslásban A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag Polgári jog - Lábady Tamás: A magyar magánjog általános része, Dialóg Campus, Budapest-Pécs 1998. 36 �- - - - Jobbágyi Gábor: Személyi jog és családi jog, Szent István Társulat, Budapest 2000. Bíró — Lenkovics: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc 1999. Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata, Eötvös Kiadó, Buda­ pest 1999. Vékás Lajos: Öröklési jog, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. Bíró György: A kötelmi jog és a szerződéstan közös szabályai, Novotni Alapítvány, Miskolc 1999. Újváriné Antall Edit: Felelősségtan, Novotni Alapítvány, Miskolc 1999. Bíró Györg: Kötelmi jog, egyes szerződések, Novotni Alapítvány, Miskolc 1999. Lontai Endre: Szellemi alkotások joga, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. Bioetika Gaizler Gyula: A bioetika alapkérdései, Magyar Bioetikai Alapít­ vány, Budapest 1996. A Tanszék kutatási témái: Orvosi jog; életjog; családi jog; személyi jog; szellemi alkotások joga; gyermekj ogok; közbeszerzések j oga; POLGÁRI JOGI ÉS SAJTÓJOGI TANSZÉK III. emelet 333. szoba, telefon: 429-7272 (titkárság), fax: 429-7274 Oktatók: Tanszékvezető: dr. Lábady Tamás egyetemi docens Dr. Bölcskei János egyetemi tanársegéd Dr. Fábián Ferenc egyetemi adjunktus Dr. Ferenczy Rita egyetemi tanársegéd Dr. Garay Mária c. egyetemi docens 37 �Sajtójogi Csoport vezetője: dr. Murányi László c. egyetemi docens Ingatlanjogi Csoport vezetője: dr. Bagi István c. egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Gráf Tamás (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Polgári jog Sajtó- és médiajog Ingatlanjog Alternatív kínálat A polgári jog kodifikációja Polgári jog a gyakorlatban Jogügylettan Személyiségi jogok és az Alkotmánybíróság A dologi jog és az öröklési jog egyes kérdései az ítélkezési gyakorlatban Polgári jog az ítélkezési gyakorlatban Privatizáció és kárpótlás A kötelmi jog egyes kérdései és az ítélkezési gyakorlat Speciálkollégiumok: Polgári jogi jogesetmegoldások Ingatlanperek Polgári jogi repetitórium Tömegtájékoztatás, demokrácia és jog Beszédkultúra, szónoklattan, közszereplés A tulajdon védelme az Alkotmánybíróság gyakorlatában A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag Polgári jog - Lábady Tamás: A magyar magánjog általános része, Dialóg Campus, Budapest-Pécs 1998. - Jobbágyi Gábor: Személyi jog és családi jog, Szent István Társu­ lat, Budapest 2000. - Bíró -— Lenkovics: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc 1999. 38 �- - Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. Vékás Lajos: Öröklési jog, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. Bíró György: Kötelmi jog általános rész és a szerződések közös szabályai, Novotni Alapítvány, Miskolc 1999. Újváriné Antall Edit: Felelősségtan, Novotni Alapítvány, Miskolc 1999. Bíró György: Kötelmi jog, egyes szerződések, Novotni Alapít­ vány, Miskolc 1999. Lontai Endre: Szellemi alkotások joga, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. Sajtó- és médiajog (ajánlott irodalom) - Matúz György: Személyiségi jogok és sajtószabadság, Perfect, Budapest 1998. - Lábady Tamás: A magyar magánjog általános része, Dialóg Campus, Budapest-Pécs 1998. - Az Alkotmánybíróság 11/30/32/37/1992., 36/1994. határozata - A véleménynyilvánítás alkotmányos problémái, Acta Humana 1995. 18-19. sz.) - Az 1986. II. tv. - Az 1996.1. tv. (Médiatörvény) - Az Internet jogi kérdései (segédanyag) - Ficsor Mihály PPKEJÁK, Budapest 1999. - Raymond Williams: Média és demokrácia, Helikon, Budapest 1999. - John Keane: Média és demokrácia, Helikon, Budapest 1999. - Gyertyánfy Péter: Jogharmonizáció az információs társadalom­ ban, Magyar Tudomány 2/98. - Reklámjogi és reklámetikai kézikönyv, 1998. - A Ptk. magyarázata Ingatlanjog (Felkészülésnél és a vizsga követelménynél az előadások anyaga az irányadó) Ajánlott irodalom: - Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest 1934. 39 �- Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész) A Tanszék kutatási témái: Kötelmi jog - nem vagyoni kártérítés; polgári jog - általános tanok; POLGÁRI JOGI ÉS ALAPJOGVÉDELMI TANSZÉK III. emelet 330. szoba, telefon: 429-7272 (titkárság), fax: 429-7274 Az alkotmánybíráskodás világméretű elterjedése megváltozatta az állam szerkezetét és működését. Magyarországon az Alkotmánybíró­ ság a jogállamiság eszköztárának egyik fő befogadója és meghonosí­ tója volt. Nálunk az Alkotmánybíróságra hárult az alapjogi dogmatika kidolgozásának feladata is. Ezért az alkotmánybíráskodás és az alap­ jogvédelem együttes tárgyalása indokolt. A Tanszék tanítási terve az Alkotmánybíróság tevékenységére épít, de mindenütt együtt szemléli azt a legfontosabb külföldi alkotmánybíró­ ságok eredményeivel. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Sólyom László egyetemi tanár Dr. Gláser Szilvia egyetemi tanársegéd A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium Összehasonlító alapjogvédelem A Tanszék kutatási témái: Összehasonlító alapjogvédelem; személyi jog; felelősségi jog; 40 �KERESKEDELMI JOGI TANSZÉK III. emelet 315. szoba, telefon: 429-7274, fax: 429-7274 E-mail: jfazekas@jak.ppke.hu A kereskedelmi jog a gazdasági élet jogviszonyait fogja át, átépítve a polgári jog alapintézményeinél elsajátított joganyagra és jogszemlé­ letre. A kereskedelmi jog egyrészt - szervesen kapcsolódva a polgári jog kötelmi jogi részéhez, mintegy annak folyatatásaként - magába foglalja a klasszikus kereskedelmi szerződések oktatását, másrészt a kelet-európai jogfejlődés által átmenetileg háttérbe szorított társasági (ehhez kapcsolódva a csőd és felszámolási jog) értékpapír jogi és fogyasztóvédelmi jogot. A tantárgy oktatási programjában helyet kap a nemzetközi (Európai Unió) fejlődési tendenciák bemutatása. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi docens Barochné dr. Szabó Mariann egyetemi adjunktus Janssenné dr. Felkai Zsuzsanna egyetemi tanársegéd Dr. Sélley Zoltán egyetemi tanársegéd Dr. Szatmáry István egyetemi tanársegéd (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium Kereskedelmi jog Alternatív tárgyak (Az előadások mellett a Tanszék alternatív tárgy­ ként repetitóriumot és speciálkollégiumokat hirdet meg.) Kereskedelmi jog a gyakorlatban Bevezetés az angol jogi terminológiába Bevezetés a német társasági jogba A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Fazekas — Harsányi — Miskolczi — Újváriné: Magyar Társasági Jog, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. 41 �Bíró György (szerk.): Szerződési alaptípusok, Novotni Kiadó, —Miskolc 1998.— - Barta — Fazekas — Harsányi — Karczub-Kovács — Miskolczi — Osváth — Újváriné: Kereskedelmi szerződés típusok, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. - Harsányi Gyöngyi: Magyar értékpapírjog, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. - Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1999. - A Tanszék kutatási témái: Fogyasztó védelem; összehasonlító kereskedelmi jog; „Hová mehetnék lelked elöl, hová bújhatnék színed elől? Ha fölmennék az ég magasába, Te ott vagy, ha alászállnék az alvilágba, jelen vagy. Ha felölteném a hajnal szárnyát, s a tenger szélső határára szöknék, ott is a Te kezed vezetne, és jobbod tartana engem. ” (139. zsoltár) 42 �GAZDASÁGI SZAKJOGOK INTÉZETE 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. emelet 344. szoba Tel.: 429-7286, fax: 429-7289 - e-mail (intézetvezető): gybandi@jak.ppke.hu A Gazdasági Szakjogok Intézetének felépítése: Intézetvezető: dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Tanszékvezető: dr. Radnay József egyetemi docens Környezet- és Versenyjogi Tanszék Tanszékvezető: dr. Bándi Gyula egyetemi tanár MUNKAJOGI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TANSZÉK III. emelet 344. szoba, telefon: 429-7286, fax: 429-7289 (titkárság) Magyarországon a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdések sokáig a magánjog körébe tartoztak és azok oktatása is ekként történt. Ebben az időben is készültek jeles munkajogi tudományos művek, különösen Sövényházy-Neuhold Ferenc és Vincenti Gusztáv munkái, amelyek jelentőségét fokozta, hogy a munkajogi szabályok jelentős része - a magánjoghoz hasonlóan - szokásjogon alapult. Az 1951. évi Munka Törvénykönyve hatályba lépésével kezdődött a munkajog önálló ok­ tatása az egyetemeken, ennek felel meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezeti és oktatási rendje is. A Munkajogi és Társada­ lombiztosítási Tanszék részt vállal az oktatáson felül a kutatásban is, mind az új munkajogi szabályozás kialakítása, mind pedig a gyakorlat rendszerezése céljából. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Radnay József egyetemi docens Dr. Bassola Zoltán c. egyetemi docens Dr. Fabók András egyetemi tanársegéd 43 �Dr. Bíró György egyetemi adjunktus (mb. előadó) Dr—Farkas József Gr egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Fejérdy Tamás egyetemi adjunktus (mb. előadó) Dr. Kávássy Pál (mb. előadó) Dr. Kiss Lenke (mb. előadó) Dr. Kleeberg László (mb. előadó) Dr. Rosner Vilmos c. egyetemi docens (mb. előadó) Dr. Szabó László adjunktus (mb. előadó) Dr. Takács György (mb. előadó) Tanszéki adminisztrátor: Szakács Edit, Rónai Edit A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Munkajog Társadalombiztosítási jog Szociális jog Iparjog Szabadalmi jog Fakultatív kínálat: Munkajog repetitórium Jogesetek a munkavégzési jogviszonyok körében (Mt, Ptk, Gt) A szociális jog dimenziói Műtárgyvédelem Műemlékvédelem A főkollégiumhoz megjelölt tananyag: - - - Radnay József: Munkajog - Egyetemi tankönyv, Szent István Társulat, Budapest 1997. (bővített kiadás előkészületben, megje­ lenés 2000 őszén) Futó Gábor: Társadalombiztosítás 2000, Kompkonzult Számítás­ technikai és Tanácsadó Kft., Budapest 2000. Takács György: A magyar szociális jog, JÁK, Budapest 2000. Takács György: Jogászok - latinul, HVG-ORAC Kiadó, Budapest 2000. 44 �A tanszék kutatási témái: Közreműködés a Munka Törvénykönyve felülvizsgálatának időszerű kérdéseiben; a munkaügyi bíróságok szempontjából az EK-i irányel­ vek jelentősége; KÖRNYEZET- ÉS VERSENYJOGI TANSZÉK III. emelet 341. szoba, telefon: 429-7287 (titkárság), 429-7289 (tan­ székvezető), fax: 4297-289, e-mail: gybandi@jak.ppke.hu (tanszékve­ zető) A környezetvédelem a Kar megalakítása óta szerepel a PPKE jogász­ képzésének programjában. A környezetvédelmi tárgyak oktatása a jogi karokon általában legfeljebb alternatív tárgyként szerepel, a PPKE Jog-és Államtudományi Kara viszont - nemzetközi, különösen EU követelményeknek megfelelve - elsőként vezette be a kötelező környezetvédelmi képzést. A környezetvédelem oktatása két részből áll: a „környezet és fejlődés” tantárgy oktatásából, amely alapozó és egyben tudatformáló szerepet tölt be, illetve a „környezetjog” tantárgy oktatásából. A Tanszék e kettősségnek és a Kar teljes oktatási palet­ tája kialakulása iránti igénynek megfelelve a tanterv alulról építkezé­ sének megfelelően 1996-ban Környezettudományi Tanszékként kezdte meg működését, majd 1998-tól Környezetjogi Tanszékké ala­ kult. A Kar szervezeti változási igénye miatt átmenetileg 1999-től a Versenyjog oktatása is a Tanszékhez került, így jelenleg Környezet­ és Versenyjogi Tanszékről beszélhetünk, de e struktúra a tanterv vég­ legesítése kapcsán várhatóan változni fog, az eredeti rendszer szerint. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Dr. Boytha Györgyné egyetemi docens Dr. Farkas Péter egyetemi docens Dr. Jávor Benedek egyetemi tanársegéd Dr. Péter Judit egyetemi adjunktus Dr. Tóth Tihamér egyetemi tanársegéd IQ. Dr. Zlinszky János egyetemi docens Dr. Ábrók Ildikó egyetemi docens (mb. előadó) Bíró György (mb. előadó) 45 �Dr. Endrédy István egyetemi adjunktus (mb. előadó) Dr. Kerekes Sándor egyetemi tanár (mb. előadó) Dr. Mikó János egyetemi docens (mb. előadó) Reiniger Róbert (mb. előadó) Dr. Varga József (mb. előadó) Tanszéki adminisztrátor: Varga Miklósné A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Környezet és fejlődés Környezetjog Versenyjog Fakultatív tárgyak: Környezetpolitika Környezeti etika Környezeti kár, kármentesítés Település és környezet Zöldek, alternatívok, környezetvédők Környezet-gazdaságtan Környezeti management A környezeti hatásvizsgálat célja, gyakorlata Településfejlesztés EU környezetjog Az EU Bíróság környezetvédelmi jogesetei Nemzetközi környezetjog Környezetvédelem és fogyasztóvédelem Polgári jog és környezetvédelem Jogesetek a környezetvédelem köréből A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris, Budapest 1999. - Boytha Györgyné: Versenyjogi ismeretek, Budapest 1998. - Farkas Péter: Humánökológia, PPKE, Budapest 1999. - Kerényi Attila (szerk.): Általános környezetvédelem, Szeged 1999. A Tanszék kutatási témái: Környezeti etika; humánökológia; EU környezeti jogharmonizáció; fogyasztóvédelem és környezetvédelem; környezetvédő társadalmi szervezetek; 46 �HELLER FARKAS KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. III. emelet 309, 318 és 320-as szobák Tel.: 429 7276, 429 7200/376, fax: 429 7279, e-mail: kbotos@jak.ppke.hu A PPKE Közgazdasági Intézete a Jog- és Államtudományi Kar létre­ hozásával, annak intézeteként született meg. A PPKE Bölcsészettu­ dományi Karán fokozatosan bevezetett közgazdasági oktatást is az Intézet végezte, amely 1999. április 28-án felvette a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet nevet. Oktatók: Intézetvezető: dr. Botos Katalin egyetemi tanár Dr. Báger Gusztáv egyetemi docens (mb. előadó) Bittsánszky Géza egyetemi adjunktus Dr. Bódy László egyetemi adjunktus Dr. Botos József c. egyetemi docens Dr. Csillik Péter egyetemi adjunktus Dénes Sándor c. egyetemi docens Dr. Hunkár Dénes egyetemi tanár Katona Klára egyetemi adjunktus Dr. Kleknerné Nyitrai Réka egyetemi docens Dr. Körösi István egyetemi docens Dr. Ádám Zsigmond (mb. előadó) Dr. Alvincz József (mb. előadó) Dr. Árva László (mb. előadó) Dr. Botos Máté (mb. előadó) Dr. Horváth Katalin (mb. előadó) Dr. Mátyás Antal akadémikus (mb. előadó) Dr. Novotnik Imre (mb. előadó) Dr. Závodnyik József (mb. előadó) Dr. Varga Sándor (mb. előadó) 47 �Intézeti adminisztrátorok: Czeiner Nándorné, Járdány Zsoltné, Tóth Csilla Az Intézet által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Bevezetés a közgazdaságtanba Statisztika elmélete és alkalmazott statisztika Vállalatgazdasági ismeretek Számvitel és kontrolling ismeretek Önkéntes újraelosztási rendszerek Nemzetközi gazdasági kérdések Államháztartási ismeretek Gazdaságtörténet és gazdaságetika Speciálkollégiumok: A közgazdaságtan új áramlatai Üzleti terv készítése Vállalatok és a globalizáció (gazdasági horror) A közösségi döntések elmélete A gazdaságpolitika aktuális kérdései Nemzetközi pénzügyi ismeretek A magyar pénzügyi és monetáris politika Banküzemtan Biztosítás-gazdaságtan Értékpapírok, értékpapírpiacok Az EU gazdaságtana - gazdasági és monetáris unió Különleges pénzügyi intézmények Bankválságok, bankcsődök. Esettanulmányok elemzése A magyar adórendszer alulnézetben Önkormányzatok gazdálkodása A társadalombiztosítási reform - nyugdíj és egészségbiztosító pénztárak Bankrendszer és bankszabályozás Marketing Agrárgazdaságtan és EU csatlakozás Közlekedés gazdaságtana Településgazdaságtan 48 �Egyetemünk katolikus jellegét hangsúlyozandó, az Intézet folyamato­ san meghirdeti a „szociális enciklikák - a katolikus egyház tanítása”, valamint a „közgazdasági kérdések a Bibliában” speciális kollégiu­ mokat. írott tananyag: Az Intézet célja olyan differenciált - tananyagok létrehozása, ame­ lyek a jogász, a bölcsész és a közgazdász hallgatók számára egyaránt tankönyvül szolgálhatnak. Már ma is használják a Heller Farkas Köz­ gazdaságtudományi Intézet egyes jegyzeteit a BKE és a JATE köz­ gazdasági oktatásában. - - - - - - Bittsánszky Géza: Bevezetés a közgazdaságtanba, Osiris, Buda­ pest 1999. Keller Judit: Általános Statisztika, Osiris, Budapest 1999. Botos Máté — Rabár Ferenc: Gazdaságetika és történet, Osiris, Budapest 1998. Botos Katalin — Bódy László: Bankrendszer és bankszabályozás, Osiris, Budapest 1998. Botos Katalin — Körösi István: A világgazdaság az ezredfordu­ lón, Osiris, Budapest 1999. Kovács Géza: Számvitel és kontrolling, Osiris, Budapest 1996. Ádám Zsigmond: Értékpapírpiac, Osiris, Budapest 1996. Schneider Klára: Biztosítástan, Osiris, Budapest 1998. Botos Katalin: Különleges pénzügyi intézmények Osiris, Buda­ pest 1999. Varga Sándor — Novotnik Imre: A helyi önkormányzatok pénz­ ügyi szabályozási rendszere és gazdálkodása, Osiris, Budapest 1998. Horváth Katalin: Számvitel és kontrolling, Osiris, Budapest 1998. Botos József: A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlő­ dése, Osiris, Budapest 1996. Bittsánszky Géza: Közgazdaságtani bevezetés, Osiris, Budapest 1999. Horváth Ferenc: Államháztartástan, Osiris, Budapest 1998. 49 �- - - Botos Katalin: Univerzális bankrendszer és különleges pénzügyi intézmények (angolul: Universal Banking System and Special Fi­ nancial Institutions), Osiris, Budapest 1999. Bittsánszky Géza — Botos József — Katona Klára — Tattay Levente: Vállalatgazdaságtan, Osiris, Budapest 1999. Botos Katalin: Magyar pénz- és tőkepiaci ismeretek, Osiris, Bu­ dapest 1999. Botos Katalin: Olvasókönyv I. Monetáris politika, Osiris, Buda­ pest 1999. Botos József: Olvasókönyv II. Gazdaságstatisztika, Osiris, Buda­ pest 1999. Botos Katalin — Bódy László: Nemzetközi pénzügyek, Osiris, Budapest 1999. Botos — Schneider — Zavodnyik — Nemescsói: Magyar pénzés tőkepiac, Osiris, Budapest 1999. Botos Katalin — Körösi István: Világgazdaság az ezredfordulón (2. átdolgozott kiadás), Osiris, Budapest 1999. Az Intézet kutatási témái: Magyarország versenyképességének alakulása; globalizáció és a nem­ zetállam ellentmondásai; nemzetközi pénzügyi válságok; az állam­ háztartási reform gazdasági vetületei; gazdaság és etika kapcsolata; EU csatlakozás gazdasági kihívásai, különös tekintettel az agrárszek­ torra; világgazdasági tendenciák, a három pólusú gazdasági hatalom­ megosztás; a településgazdaság jogi és gazdasági vetületei; „ Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. ” (37. zsoltár) 50 �POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK 1088 Budapest, Szentkirályi u. 30. tetőtér - telefon: 429 7239 (titkárság) A Polgári Eljárásjogi Tanszék a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyik legfrissebben kialakított ok­ tató-kutató egysége, hiszen a Tanszék által oktatott tárgy, a polgári eljárásjog előadására és számonkérésére a IV. és az V. évfolyam során van mód. Az „in aula” tartott előadások hasznos kiegészítője a Polgári eljárásjogi repetitórium, továbbá „A bírói személyiség és a polgári per” című szakszeminárium. Kötelező viszont az abszolutórium előtt álló nappali tagozatos joghallgatók részére az összevont sorozat a polgári eljárásjog gyakorlata körében: a hallgatókat aktivizáló, elmé­ leti és gyakorlati szakemberek részéről elhangzó vitaindító előadáso­ kat a jogtanuló ifjúság nagyon igényli. A 2000/2001. tanév első felé­ ben „Az ügyvédi hivatás gyakorlása” címen meghirdetendő kurzus amely súllyal a polgári eljárásjogot érinti - a tanszék vezetőjének és más kiváló szakembereknek biztosít fórumot ahhoz, hogy az ügyvédi „műhelyről” (és „titkairól”) szólhassanak. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Gáspárdy László egyetemi tanár Dr. Bakos Judit (mb. előadó) Dr. Bérces László (mb. előadó) Csikyné dr. Szobácsi Julianna (mb. előadó) Dr. Imregh Géza c. egy. docens (mb. előadó) Dr. Kormos Erzsébet (mb. előadó) Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya (mb. előadó) Dr. Palotásné dr. Fekete Erika (mb. előadó) Dr. Telek Zoltán (mb. előadó) Dr. Telekné dr. Vasenszky Zsuzsanna (mb. előadó) Tanszéki adminisztrátor: Barna Imréné 51 �A Tanszék által oktatott tárgyak Főkollégium: Polgári eljárásjog Fakultatív kínálat: A bírói személyiség és a per Az ügyvédi hivatás gyakorlata A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Gáspárdi László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. Gáspárdi László és munkatársai: A bírósági végrehajtás, Novotni Kiadó, Miskolc 1997. Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris, Budapest 1998. „A vérátömlesztés képes megmenteni az em­ beri életet; és az, hogy az embert szeretik, az olyan, mintha lélekátömlesztés volna. ” (H G. Wells) 52 �KOMMUNIKÁCIÓ TANSZÉK 1088. Szentkirályi u. 28.1. emelet Telefon: 429 7245, e-mail: (tanszékvezető) horanyi@jak.ppke.hu A kommunikációs szakterület a Kar oktatási rendjében megalakulása óta jelen van. A kommunikáció oktatásáért felelős tanszék azonban formálisan csak 1999-ben alakult meg. A kommunikációval kapcso­ latos tantárgyak a jogi oktatás keretében szakmai műveltséget adó tárgyaknak tekintendők. Az első évben az írásbeli kommunikáció fejlesztése történik részben stilisztikán, illetőleg a retorikán keresztül, részben pedig a logika gyakorlati alkalmazásaként az érveléssel kap­ csolatos stúdiumok formájában. A második évben a közvetlen emberi (személyközi) kommunikáció sajátszerűségeinek vizsgálatán keresztül van módjuk a diákoknak elsajátítani a kommunikációs szemléletmó­ dot. Végül a harmadik évfolyamon a társadalmi kommunikációról, vagyis a társadalom kommunikatív szerkezetéről esik szó. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Korányi Özséb egyetemi tanár Gorgyevics Miklós egyetemi tanársegéd Dániel Ferenc (mb. előadó) Halász Lajos (mb. előadó) Dr. Szöőr Anna (mb. előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: A közvetlen emberi kommunikáció Társadalmi kommunikáció 53 �Választható kollégiumok: Konfliktuselemzések Közéleti és politikai kommunikáció Az újságírói mesterség elemei A közvetlen emberi kommunikáció dinamikája A főkollégiumhoz ajánlott szakirodalom: A közvetlen emberi kommunikáció c. tárgyhoz: - Béres I. — Horányi Ö. (szerk.): Társadalmi kommunikáció, Osiris, Budapest 1999. - Buda B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest 3. kiadás, 1988. 19-168. - Horányi Ö. (szerk.): Kommunikáció. I-IL, Közgazdasági Kiadó, Budapest 1977-78. - Pléh Cs. — Síklaki I. — Terestyéni T. (szerk.): Nyelv-kommunikáció-cselekvés, Osiris, Budapest 1997. A társadalmi kommunikáció c. tárgyhoz: - Angelusz R.: Kommunikáló társadalom, Gondolat, Budapest 1983. - Berger, P. L. — Luckmann, Th.: A valóság társadalmi felépítése, Jószöveg, Budapest 1998. - Geertz, Cl.: Az értelmezés hatalma, Századvég, Budapest 1994. - Habermas, J.: A cselekvésracionalitás aspektusai. Válogatott ta­ nulmányok, Atlantisz, Budapest 1994. 223-258. - Habermas, J.: Kommunikatív etika, Egyetemi Kiadó, Miskolc 1995. - Popper, K. R.: Problémamegoldás az egész élet. Megismerés, történelem, politika. Válogatott írások és beszédek. [1991] AduPrint, Budapest 1997. - Weber, M.: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alap­ vonalai 1-2/3., Közgazdasági Kiadó, Budapest 1987-1996. 54 �LOGIKA TANSZÉK 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. emelet Telefon: 429-7247, 248, fax: 429 7201, e-mail: logos@jak.ppke.hu A Tanszék hagyományaiban Schütz Antal, Moór Gyula munkásságáig nyúlik vissza, igyekszik a modern logika és analitikus ismeretelmélet módszereit a kontinentális filozófia jogi oktatásban hasznosítható eredményeivel ötvözni. A Kar megalapításától kezdve szerepelnek a tantervben az információs társadalom korában megújuló, jogi oktatás­ ban nélkülözhetetlen beszéd- és írásaktusok reflexív, tudatos elsajátí­ tását célzó klasszikus tárgyak. A hagyományosan jogi logikai, isme­ retelméleti tárgykör mellett a kari adottságokra való tekintettel a Tan­ szék intézményi keretet nyújt a keresztény etika és filozófia, valamint az alternatív műveltségi tárgyak oktatásának, az okiratszerkesztés és a perbeszéd készítés érvelés- és írástechnikai előkészítésének. Didakti­ kai és szakmai tevékenységi körébe tartozik az oktatástechnika és a távoktatás módszertanának, informatikai hátterének kutatása. Oktatók: Tanszékvezető: dr. Benedek András egyetemi docens Dévényi Péter egyetemi tanársegéd Kovács Marianne egyetemi tanársegéd Orbán Krisztina egyetemi tanársegéd Dr. Baranyi Károly (mb. előadó) Eszes Boldizsár (mb. előadó) Dr. Farkas Péter egyetemi docens (mb. előadó) Gyorgyevics Miklós egyetemi tanársegéd (mb. előadó, főállású a Kommunikáció Tanszéken) Dr. Kravalik Gábor egyetemi adjunktus (mb. előadó, főállású a Nem­ zetközi Jogi Intézetben) Dr. Raffai Katalin egyetemi adjunktus (mb. előadó, főállású a Nem­ zetközi Jogi Intézetben) Dr. Zentai István (mb. előadó) 55 �Tanszéki adminisztrátor: Bús Erika A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Retorika Logika Stilisztika Jogi ismeretelmélet Etika Kötelezően választható tárgyak: Filozófiatörténet Antropológia Szerződés elméletek Bevezetés a szociológiába Kozmológia Fakultatív kínálat: Logika műhelyszeminárium Bevezetés a tudományfilozófiába Idő- és egyéb paradoxonok a jogban A szerződés fogalmának megjelenése: a Faust-motívum A bűn szolgasága és a szenvedő szolga biblikus témái A törékeny ember (Paul Ricoeur antropológiája) Etika film vitakör Családszociológia Az antropológia természetfilozófiái alapjai Racionális döntések elmélete Logika gyakorlat Ismeretelmélet gyakorlat A bűnbeesés mítosza A morális világlátás A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Benedek András - Solt Kornél: Fejezetek jogi ismeretelméletből, Szent István Társulat, Budapest 2000. Zentai István: A meggyőzés csapdái, Typotex Kiadó, Budapest 1999. 56 �- - G. Havas Katalin: Arisztotelésztől napjainkig, Szent István Tár­ sulat, Budapest 1997. Pólós László — Rúzsa Imre: Bevezetés a logikába, Nemzeti Tan­ könyvkiadó, Budapest 1996. Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika, Szent István Társulat, Budapest 1998. Joseph Pieper: A négy sarkalatos erény, Vigilia, Budapest 1996. A Tanszék kutatási témái: Extenzionális és intenzionális logika; deontika, temporális logika és ismeretelmélet; normatív tudáselmélet és szemantika; gépi és interak­ tív tanuláselmélet; számítógépes bűncselekmények; beszéd és írásak­ tusok elmélete; keresztény hermeneutika; A lágy erősebb, mint a kemény, a szív erősebb, mint a kőszikla, a szeretet erősebb, mint az erőszak. (Herman Hesse) 57 �NYELVI LEKTORÁTUS 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. - telefon: 429-7200/324, 291 A Lektorátus vezetője: Misejéné Lovas Judit nyelvtanár Ügyintéző: Kuslits Béláné Szaknyelvi összekötő: Szende Ákos A Lektorátus által oktatott nyelvek és oktatóik: Nyelv Oktató Angol: Ábrahám Károlyné, Bartha Mária, Szálka Magdolna, Takács S. Pálné Francia: Kálmán András, Perlaki Rózsa Latin: Baranyai Tiborné,, Bartalis Mónika, Boronkai Ivánné, Boronkainé S. Ágnes, Csoknyai Ilona, Korentsy Márta, Molnár Andrea, Mosonyi Éva, Or­ bán Adorjánná, Szilágyi Csaba, Varga Barnabás, Vladár Zsuzsanna, Weiszler Mariann, Német: Juhászné S. Ágnes, Komáromi Attiláné, Pándi H. Erzsébet, Vámos Gézáné Olasz: Sasvári Katalin, Kisdi Ágnes Spanyol: Nagy Veronika 58 �Szaknyelvi tárgyak: Római jog németül Jogtörténet németül Német jogi szaknyelv EU-jog angolul Angol jogi szaknyelv Alkotmánytörténet angolul Amerikai alkotmány angolul Olasz jogi szaknyelv A szaknyelvi tárgyak oktatói: - - - Dr. El Beheiri, Nadja (egyetemi adjunktus, Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék) Berényi, André (mb. előadó, Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jog­ történeti Tanszék) Kisdi Ágnes (mb. előadó) Dr. Szigeti Magdolna (egyetemi adjunktus, Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék) Dr. Tatham, Allan (mb. előadó, Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék) Dr. Tóth Ferenc (egyetemi adjunktus, mb. előadó, Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék) „Barátom, segíts ki a bajomból, a beszédet későbbre halaszthatod. ” (J. de la Fontaine) 59 �DEÁK FERENC TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1 emelet, telefon: 429-7238 Fax: 429 7238, e-mail: kutya@jak.ppke.hu A Deák Jogakadémiát 1992-ben hozta létre a Legfelsőbb Bíróság és a Deák Ferenc Jogtudományi Ismeretterjesztő Egyesület azzal a céllal, hogy oktatási tevékenységével járuljon hozzá a jogállamiság követel­ ményeinek megfelelő jogtudományi nézetek elsajátíttatásához, a jogá­ szi kultúra fejlesztéséhez és a jogalkalmazási tevékenység szakmai színvonalának emeléséhez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Kara 1997-ben megállapodást kötött a Deák Fe­ renc Továbbképző Jogakadémiával arról, hogy a Deák Jogakadémiaintegrálódik a Kar szervezetébe, s a továbbiakban a Kar jogi tovább­ képző intézeteként szervezi a Karon induló posztgraduális képzéseket. A Deák Ferenc Továbbképző Intézet keretében működő tanszé­ kek: - Civilisztikai Továbbképző Tanszék Közjogi és Büntetőjogi Továbbképző Tanszék Az oktatást segítő szervek: - Oktatást szervező csoport, Tanulmányi csoport Intézetvezető: dr. Petrik Ferenc c. egyetemi docens Intézetvezető-helyettes: dr. Kozma György c. egyetemi docens Szervező titkár: dr. Nagymányainé Bódy Gertrúd 60 �Az Intézet által végzett oktatási tevékenység: - - - „Különleges szakképzettséget tanúsító” oklevelet nyújtó szakirá­ nyú képzések: Európa jogi szakjogász, diplomáciai szakiránnyal bővítve; Európa jogi szakjogász; bank-, ingatlanforgalmi-, társasági és gazdasági büntetőjogi szakjogász;. (A képzések köre folyamatosan bővül.) Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok Kiegészítő alapképzés „Aki jó akar lenni, nem mond­ hat le arról a kiváltságról, hogy igazságtalanság érje. ” (H. G. Wells) 61 �INFORMATIKAI ÉS TÁVOKTATÁSI INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28, telefon: 429-7200/363 (titkárság), e-mail: terszty@jak.ppke.hu (intézetvezető), fax: 267 6360 A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara a Kari Tanács döntése alapján 1997 őszén olyan elektronikus levelező tagozatot indított, amelyre mindenben a levelező tagozatra vonatkozó általános tanulmányi- és vizsgakövetelmények az irányadók - bizo­ nyos, a képzés jellegéből adódó eltéréssel. Ilyen eltérés, hogy az ebben a képzési formában oktatott hallgatóknál a bejárási, előadás-hallgatási, konzultációs kötelezettséget a számító­ gépes levelezés és kapcsolattartás lehetőségeivel váltják fel. A Kar tervezte, hogy megfelelő műszaki megoldás útján valamennyi hallgató számára elektronikus formában hozzáférhetővé teszi a tanszékek ál­ talános tájékoztatóit, a levelező tagozaton elhangzott előadások szö­ vegét, a tananyag- és vizsgakövetelményeket, kötelező irodalmat, évközben ellenőrző kérdéseket, teszteket. A munkába a Kar az oktatókon kívül az informatika iránt érdeklődő demonstrátorokat vonta be. Feladatuk a hallgatókkal való kapcsolat­ tartás, a tanszékek oktatói által készített anyagoknak a műszaki meg­ oldásra történő továbbítása. A jogi oktatásban eddig használt tananyagok átdolgozása - az elekt­ ronikus levelező tagozat sajátos követelményei szerint - folyamatban van. A Kar a tanévek kezdésekor a hallgatóknak CD-ROM és írásos anya­ gok átadásával tájékoztatást nyújt, megjelöli a számítástechnikai kö­ vetelményeket, az ingyenes programokat, szükség esetén beszerzi és telepíti a műszaki megoldást, képzésen oktatja használatát. 62 �A Kar az elektronikus levelező tagozatot távoktatási tagozattá kívánja fejleszteni. Folyamatban van az ennek megfelelő fejlesztő munka különösen a módszertan, a szervezés, a tananyagfejlesztés területén a hagyományos tanítás mellett. 2000 márciusában a Kari Tanács döntése alapján létrejött az Informa­ tikai és Távoktatási Intézet. Az Intézet szervezeti felépítése: Intézetvezető: dr. Tersztyánszky Ödön ny. alkotmánybíró Távoktatási Központ Menedzser: dr. Szabó József Informatikai Csoport Vezetője: Kohán Miklós programozó matematikus Intézeti adminisztrátor: Egressy Rita (e-mail: erita@jak.ppke.hu) Az Informatikai Csoport feladata jelenleg a Kar belső hálózatának működtetése, az informatikai oktatásban való részvétel, a számító­ géplabor üzemeltetése. Folyamatban van a Kar internet-kapcsolatának és honlapjának (http://www.jak.ppke.hu/) fejlesztése. A Karon jelenleg alapszintű informatikai oktatás történik. A képzés célja a legalapvetőbb számítástechnikai felhasználói ismeretek elsajá­ títtatása a hallgatókkal. „ Tedd rá kezedet a mára, és kevésbé fogsz függeni a holnaptól. ” (Seneca) 63 �KARKÖZI KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. emelet 218. (PPKE JÁK Kánonjogi Intézet) 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. (PPKE Hittudományi Kar, Kánonjogi Tanszék) Telefon: 429 7217, fax: 318-0507, e-mail: folia@jak.ppke.hu (titkárság) A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 júniusában a Magyar Püspöki Konferencia alapította meg a Kánonjogi Posztgraduális Inté­ zetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Ká­ nonjogi Intézetének együttműködésével fejti ki tevékenységét. A Ká­ nonjogi Posztgraduális Intézet az állam által is elismert PhD fokozat kiadására jogosult. Kurzusait a JÁK hallgatói speciálkollégiumként választhatják. A JÁK tantervében a Kar indulása óta szerepel 3 félév kánonjog, a nappali tagozaton heti 2 órában, a levelező tagozaton félévenként 3x3 órában. Ezen kívül 1998-tól oktatják az I. évfolyamos hallgatók szá­ mára „A kereszténység alapjai” c. tantárgyat féléven keresztül, nap­ pali tagozaton heti 2 órában, levelező tagozaton 3x3 órában. Intézetvezető: dr. Erdő Péter egyetemi tanár Adminisztrátor: Keppinger Boglárka 1. EGYHÁZI ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK Oktatók: Tanszékvezető: dr. Erdő Péter egyetemi tanár Dr. Fülöp Tibor egyetemi adjunktus Dr. Schanda Balázs (mb. előadó) Oktatott tárgyak: Jog- és Államtudományi Kar: A kereszténység alapjai Kánonjog II. Alkotmányjog 64 �Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet: Kötelező tárgyak * Normae generales I. II. Theologia luris Canonici História fontium luris Canonici lus publicum ecclesiasticum I-II Szabadon választható tárgy: Questiones de história luris Canonici in Hungária Megjelölt írott tananyag: - - Erdő Péter: Egyházjog, Budapest 1992. Erdő Péter: Az egyházjog forrásai, Budapest 1998. Erdő Péter: Az egyházjog teológiája, Budapest 1995. Erdő Péter: Introductio in históriám scientiae canonicae, praenotanda ad codicem, Roma 1990. Erdő Péter: Storia della scienza del diritto canonico, Roma 1999. Fő kutatási témák: Magyar egyházjogászok bio-bibliográfiája; középkori egyházjog Ma­ gyarországon; az egyházi hivatal jogintézménye; 2. EGYHÁZI KÖZIGAZGATÁSI TANSZÉK Oktatók: Tanszékvezető: dr. Szabó Péter egyetemi docens Dr. Fürst, Carl Gerold egyetemi tanár (mb. előadó) Dr. Zakar Ferenc Polikárp OCist egyetemi tanár Oktatott tárgyak: Jog- és Államtudományi Kar: Kánonjog I. Általános szabályok *A Hittudományi Kar PhD hallgatói számára kötelező tárgyak, a JÁK hallga­ tói részére speciálkollégiumként választhatók. 65 �Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet: Kötelező tárgyak*: De Ecclesiae constitutione hierarchica De Ecclesiae munere docendi lus Ecclesiarum Orientalium De vita consecrata Szabadon választható tárgyak: lus Ecclesiae Hungaricae Byzantinae Exclaustratio et vita communis Questiones interrituales Megjelölt írott tananyag: - Erdő Péter: Egyházjog, Budapest 1992. - Domingo J. Andrés: Szerzetesjog, Budapest 1999. - J. I. Arrieta: Il diritto dell’organizzazione della Chiesa, Milano 1997. - Aa.Vv.: II diritto canonico orientale nell’ordinamento ecclesiale, Citta del Vaticano 1995. Fő kutatási témák: \ szinodális intézmények helye és jogköre az egyház hierarchikus szerkezetében; a „sajátjogú egyház” jogintézménye; a házasságkötés törvényes formái a keleti egyházjogban 3. EGYHÁZI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK Oktatók: Tanszékvezető: dr. Antalóczy Péter Márton OP egyetemi docens Dr. Lefkánits György (mb. előadó) Dr. Hilbert, Michael (mb. előadó) Dr. Llobell, Joakim (mb. előadó) Dr. Primetshofer, Bruno (mb. előadó) Oktatott tárgyak: Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet: Kötelező tárgyak: * Methodologia De laicis et consociationibus De ministris sacris seu de clericis 66 �De processibus De iustitia administrativa De processibus matrimonialibus De sanctionibus in Ecclesia Szabadon választható tárgyak: Questiones de paroecia Statuta consociationum christifidelium Questiones selectae de tribunalibus et processibus Megjelölt írott tananyag: - - Erdő Péter: Egyházjog, Budapest 1992. Zenon Grocholewski: Tanulmányok az egyházi házasság- és per­ jogról Luis Navarro: Diritto di associazione e associazioni di fedeli, Milano 1991. Fő kutatási témák: A perjog sajátosságai az új Provida mater ecclesiae alapján; az 1917-es és az 1983-as CIC összevetése perjogi szempontból; 4. EGYHÁZI DOLOGI ÉS SZENTSÉGI JOGI TANSZÉK Oktatók: Tanszékvezető: dr. Kuminetz Géza egyetemi docens Dr. Gudenus, Philipp (mb. előadó) Dr. Hársfai Katalin (mb. előadó) Oktatott tárgyak: Jog- és Államtudományi Kar: Kánonjog III. Házasságjog Kánonjogi Posztgraduális Intézet:* Kötelező tárgyak: De ecclesiae munere sanctificandi De sacramentis initiationis De sacramentis reconciliationis De ordine De matrimonio De bonis ecclesiae temporalibus 67 �Latinitas canonica Szabadon választható tárgyak: A szent szolgálattevők ellátása Válogatott kérdések a pszichikai zavarok és az impotencia kö­ réből Kérdések a bűnbánat szentségével kapcsolatban Kérdések a vagyonjog köréből Megjelölt írott tananyag: - - - - Egyházi Törvénykönyv (fordította és jegyzetekkel ellátta: Erdő Péter) Budapest 1997. Erdő Péter: Egyházjog Bp. 1991. Aa.Vv. I sacramenti della Chiesa (Il Codice del Vaticano II.) Bo­ logna 1989. Aa.Vv. Handbuch dér Vermögensrecht der katholischen Kirche, Regensburg 1993. Bersini, F.: 11 nuovo diritto canonico matrimoniale, Torino 1985. Castano J.: Il sacramento del matrimonio, Roma 1991. Chiapetta, L.: Il matrimonio, Roma 1990. De Paolis, V.: I beni temporali della Chiesa, Bologna 1995. Kuminetz Géza: Az egyházi vagyonjog alapjai, Veszprém 1995. Navarrete, U.: Structura iuridica matrimonii secundum Concilium Vaticanum II., Roma 1994. Prader, J.: Das kirchliche Eherecht in der seelsorglichen Praxis, Bozen - Würzburg - Innsbruck-Wien 1984. Urru, A.: La funzione di sanctificare della Chiesa I-IL, Roma 199192. Zapp, H.: Das kanonistische Eherecht, Freiburg 1988. Fő kutatási témák: A házassági beleegyezési képtelenség és hiányosságainak vizsgálat; a házasság érvényesítésének lehetőségei; az egyház pénzháztartásának vizsgálata; a II. Vatikáni Zsinat tanítása a házasságról a jogtudomány fényében; 68 �A JOG- ES ALLAMTUDOMANYI KAR OKTATÓI 1. Főállás Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. iur. et Jogtörténeti Intézet / Római phil. Jogi Tanszék Dr. Antalóczy tsz.vez. PhD (Dr. iur. Karközi Kánonjogi Márton OP egy. doc. can.), lie. Posztgraduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék .................... theol. int.+ Dr. Bandi Gyula CSc, habil Gazdasági Szakjogok Intézete / tsz.vez. Környezet- és Versenyjogi Tanszék egy. t. PhD Dr. Bánrévy Gábor int.vez. Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és egy-1. Eljárásjogi Tanszék Dr. El Beheiri Nadja egy. adj. Dr. iur. Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék tsz.vez. PhD Dr. Benedek Logika Tanszék egy. doc. András Bittsánszky Géza mérnök Heller Farkas egy- adj. közgazdász Közgazdaságtudományi Intézet Dr. Botos Gábor egy. doc. CSc Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Dr. Botos József c. egy. doc. Dr. univ. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Dr. Botos Katalin int.vez. DSc Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet egy-1. Dr. Bölcskei János Dr. iur. Magánjogi Intézet / Polgári egy. ts. Jogi és Sajtójogi Tanszék Dr. Egerszegi Gyula egy- adj. Dr. iur. Közjogi Intézet / Közigazgatási Jogi Tanszék Dr. Fabók András Dr. iur., Gazdasági Szakjogok Intézete / egy. ts. PhD jelölt Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Dr. Felkai Zsuzsanna egy. ts. Dr. iur. Magánjogi Intézet / Kereskedelmi Jogi Tanszék Dr. Ferenczy Rita Dr. iur. Magánjogi Intézet / Polgári egy. ts. Jogi és Sajtójogi Tanszék Frivaldszky János Dipl. pol. Jogbölcseleti Intézet / egy. ts. Jogbölcseleti Tanszék Dr. Andrási Dorottya egy. adj. 69 �Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Gáspárdy László tsz.vez. egy. t. Dr. Gláser Szilvia egy. ts. DSc, MTA Állam- és Jogtud. Biz. tagja Dr. iur. Dr. Gönczi Katalin egy. doc. PhD Dr. Gyorgyevics Miklós egy. ts. Dr. Horváth Pál tsz.vez. egy-1. DSc Dr. Jávor Benedek egy. ts. Dr. iur. Dr. Jobbágyi Gábor tsz. + Dr. Karasszon Dorottya Katona Klára Dr. Kilényi Géza Dr. Kiss Zsigmond Dr. Kleknerné Nyitrai Réka Dr. Klicsu László int.vez. egy-1. egy. adj. egy- adj. CSc, habil Dr. iur. Oki. Közgazdász DSc int.+ tsz.vez. e.gy,.t,_____ c. egy. doc. Dr. iur. egy. doc. egy. adj. Dr. Kovács Marianne ea. Dr. Kravalik Gábor egy. adj. Dr. Kuminetz Géza tsz.vez. egy. doc. Dr. Murányi László c. egy. doc. Polgári Eljárásjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és alapjogvédelmi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Kommunikáció Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetőjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Közjogi Intézet / Alkotmányjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetőjogi Tanszék Heller Farkas CSc Közgazdaságtudományi Intézet Dr. iur. Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Dr. iur. Logika Tanszék Dr. iur. Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék PhD (Dr. Karközi Kánonjogi theol. lie. iur. Posztgraduális Intézet / can.) habil Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék 70 �Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Orbán Krisztina egy. ts. Dr. Pálinkás György ' c. egy. doc. Dr. phil. Dr. iur. Dr. Papp Mónika egy. ts. Dr. iur. Dr. Péter Judit egy. adj. Dr. iur. Dr. Péteri Zoltán tsz.vez. egy. t. Dr. Radnay József tsz.vez. egy. doc. CSc, MTA köztestületi tag CSc Dr. Raffai Katalin egy. adj. Dr. iur. Dr. Selley Zoltán egy. ts. Dr. iur. Dr. Sólyom László tsz.vez.. egy. t. DSc Dr. Szabó Marcel egy- adj. Dr. iur. Dr. Szabó Péter tsz.vez. egy. doc. PhD (Dr. theol., Dr. iur. can.) Dr. Szigeti Magdolna egy. adj. Dr. iur. Dr. Szilágyi István egy. doc. PhD Dr. Tattay Levente egy. doc. CSc Dr. Varga Csaba tsz.vez. egy. t. Virág Jánosné dr. egy. adj. DSc, MTA köztestületi tag, Széche­ nyi prof, öszt.d. Dr. iur. 71 Logika Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetőjogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Európa Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Kereskedelmi Jogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Közigazgatási Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Közjogi Intézet / Közigazgatási Jogi Tanszék �Tudományos Intézet / Tanszék ...................... fokozat Név Besorolás Dr. Zlinszky János tsz+int.vez. DSc egy-1. PhD, Dr. egy. doc. univ. Dr. Zlinszky János ifi- Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék 2. Akkreditációs főállás Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Báger Gusztáv egy. doc. Dr. Alvincz József ea. Dr. univ., CSc CSc Dr. Dienes-Oehm Egon c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Halustyik Anna CSc Dr. Hunkár Dénes tsz.vez. egy. doc. egy-1. DSc, habil Dr. Körösi István egy. doc. CSc Dr. Kussbach Erich egy. t. Dr. Lábady Tamás tsz.vez. egy. doc. egy. doc. honorar professor CSc Dr. Tarr György CSc Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Nemzetközi Jogi Intézet / Európa Jogi Tanszék Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék tsz.vez. egy. t. CSc, habil Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Bagdy Gábor egy. doc. Dr. iur. Dr. Balogh Zsolt egy. adj. Dr. iur. Barochné dr. Szabó Mariann egy. adj. Dr. univ. Dr. Tóth Mihály 3. Részállás 72 Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Közjogi Intézet / Alkotmányjogi Tanszék__ Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék, Kereskedelmi Jogi Tanszék �Név Besorolás Tudományos Intézet/Tanszék Dr. Bassola Zoltán i c. egy. doc. fokozat Dr. iur. Dr. Békés Imre Dr. Bódy László . int.vez. \ egy- t. egy. adj. Dr. univ. Boytha Györgyné dr. c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Burián László tsz.vez. egy. doc. CSc Dr. Busch Béla c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Chertes Attila egy- adj. Dr. iur. Dr. Czuczai Jenő egy. adj. Dr. iur. Dr. Csillik Péter egy- adj. Dr. univ. Dr. Demcsik Tamás egy. doc. Dr. iur. Dénes Sándor c. egy. doc. Dr. Erdő Péter int.vez. + tsz.vez. egy. t. Dr. Fábián Ferenc egy. adj. Oki. Közgazdász PhD (dr. theol., Dr. iur. can.) habil Dr. iur. Dr. Fazekas Judit Dr. Ferencz Antal tsz.vez. egy. doc. egy-1. Dr. acad. Dr. Garay Mária c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Gerics József tsz.vez. egy-1. egy. doc. DSc í Dr. Gericsné dr. Ladányi Erzsébet CSc, habil CSc CSc 73 Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetőjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Európa Jogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Közjogi Intézet / Közigazgatási Jogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Magánjogi Intézet/ Kereskedelmi Jogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék �Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék ... '; ■ ■" ■ ,'v fokozat Dr. Győrfi Tamás egy. adj. Dr. iur. Dr. Horányi Özséb tsz.vez. egy-1. egy. adj. CSc 1 j | Dr. Horváth Attila Dr. Horváth Éva Dr. Hörcher Ferenc Dr. Józsa Fábián Dr. Kárpáti Zoltán 1 Dr. Király Miklós 1 Dr. Kolozsi Béla Dr. Körinek László Dr. Kovács Péter I Dr. Kozma Ákos Dr. Mádl Ferenc Dr. Molnár Miklós • Dr. Petrik Ferenc Rihmer Zoltán Dr. Seereiner Imre Dr. Szabó István Dr. Tábik Ferenc Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék, Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék Kommunikáció Tanszék Dr. iur., univ. Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / c. egy. doc. Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék CSc Jogbölcseleti Intézet / egy. doc. Jogbölcseleti Tanszék Dr. iur. Közjogi Intézet / egy. adj. Közigazgatási Jogi Tanszék Közjogi Intézet / c. egy. doc. Dr. iur. Közigazgatási Jogi Tanszék PhD Nemzetközi Jogi Intézet / tsz.vez. Európa Jogi Tanszék egy. doc. CSc Magánjogi Intézet / Polgári egy. doc. Jogi és Bioetikai Tanszék DSc, habil Bűnügyi Tudományok Intézete tsz.vez. / Kriminológiai Tanszék egy-1-......... tsz.vez. PhD, habil Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék egy. t. Dr. iur. Közjogi Intézet / egy. adj. Alkotmányi ogi Tanszék DSc, MTA Nemzetközi Jogi Intézet / egy. t. Európa Jogi Tanszék tagja CSc Közjogi Intézet / egy. doc. Közigazgatási Jogi Tanszék Dr. iur. Deák Ferenc Továbbképző int.vez. Intézet c. egy. doc. Jogtörténeti Intézet / Római egy. adj. Jogi Tanszék Dr. iur. Közjogi Intézet / egy. adj. Közigazgatási Jogi Tanszék PhD Jogtörténeti Intézet / egy. doc. Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Közjogi Intézet / Dr. iur. egy. adj. Alkotmányjogi Tanszék 74 �Név Besorolás Tudományos Intézet/Tanszék fokozat Dr. Takács Péter egy. doc. Dr. iur. Dr. Tamás András tsz.vez egy-1. ea. DSc, habil Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Tóth Tihamér egy. ts. Dr. Tóth Zoltán József Dr. Varga Győző egy. ts. Dr. iur. egy. doc. PhD Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Tamási Erzsébet Dr. univ. Jogbölcseleti Intézet / Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék Közjogi Intézet / Közigazgatási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Kriminológiai Tanszék Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék 4. Megbízás Név :.......................................... Dr. Ábrók Ildikó j egy. doc. Dr. Ádám Zsigmond | ea. Dr. univ. Dr. Árva László ea. CSc Dr. Bagi István c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Bakos Judit Dr. Balogh László ea. ea. Dr. oec. Dr. Bánáti János ea. Dr. iur. Dr. Bárándy Péter ea. Dr. iur. Dr. Békés Balázs ea. Dr. iur. Dr. Belovics Ervin ea. Dr. iur. 75 Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi Tanszék__ Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi Tanszék �Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Név Besorolás Dr. Bérces László Berényi, André ea. ea. Dr. Bíró György egy. adj. Dr. Bodor Tibor ea. Dr. iur. Dr. Bogár Péter ea. Dr. iur. Dr. Bolya Lajos ea. Dr. iur. Dr. Borbély Zoltán ea. Dr. iur. Dr. Botos Máté ea. CSc Dr. Csák Zsolt ea. Dr. iur. Csikyné dr. Szobácsi Julianna Dr. Csontos Gábor ea. egy. adj. politológus Dr. Dániel Ferenc Dr. Endrédy István ea. egy. adj. Dr. iur. Eszes Boldizsár Dr. Farkas József ea. c. egy. doc. Dr. iur. Dr. Farkas Péter egy. doc. PhD, Dr. univ. Dr. Fejérdy Tamás egy. adj. Dr. univ. 76 Polgári Eljárásjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Kommunikáció Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Logika Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék, Logika Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék �Név Besorolás Tudományos Intézet/Tanszék fokozat Dr. Gyorgyevics Miklós Dr. Gyulai Andrea egy. ts. Magánjogi Intézet / Kereskedelmi Jogi Tanszék Karközi Kánonjogi PhD (Dr. Posztgraduális Intézet / theol.) lie. Egyházi Alkotmányjogi iur. can. Tanszék Karközi Kánonjogi Dr. habil. Posztgraduális Intézet / univ. prof. Egyházi Közigazgatási Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / CSc Nemzetközi Közjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Római Dr. iur. Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete Dr. iur. / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Dr. iur., PhD Karközi Kánonjogi (Dr. iur. can.) Posztgraduális Intézet / Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Logika Tanszék egy. ts. Dr. iur. Dr. Halász Lajos Dr. Hársfai Katalin ea. ea. Henne, Thomas ea. PhD Dr. Hilbert, Michael ea. Dr. Horváth Katalin ea. PhD (Dr. iur. can., Dr. phil.) Dr. univ. Dr. Imregh Géza Dr. Iván László c. egy. doc. egy. t. DSc Dr. Felkai Zsuzsanna egy. ts. Dr. Fülöp Tibor egy. adj. Dr. Fürst, Kari Gerold egy-1. Dr. Gál Gyula egy. doc. Dr. Gedeon Magdolna Dr. Gimesi Ágnes egy. ts. Dr. Gráf Tamás ea. ea. Dr. Gudenus, Philipp ea. Dr. iur. Dr. iur., lie. iur. can. 77 Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék Kommunikáció Tanszék Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi Tanszék �Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Név Besorolás Dr. Jantsits Ágnes ea. Dr. Jany János egy. adj. Dr. iur. Dr. Kádár András ea. Dr. iur. Dr. Kahler Frigyes c. egy. doc. Dr. Kávássy Pál ea. Dr. univ. phil. Dr. iur. Dr. Kiss Lenke ea. Dr. iur. Dr. Kleeberg László ea. Dr. iur. Dr. Kolozsi Béla egy. doc. CsC Dr. Kormos Erzsébet ea. Dr. Kozma György c. egy. doc. Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya Dr. Krauss Ottó c. egy. doc. Dr. Kravalik Gábor Dr. Kun Tibor egy. adj. ea. Dr. Láng Péter ea. ea. Dr. Lefkánits György ea. Dr. Llobel, Joakim ea. Dr. Matkó Ida egy. doc. ea. Master of B. L., Dr. univ. Dr. iur. Dr. iur. Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Deák Ferenc Továbbképző Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék Közjogi Intézet / Közigazgatási Jogi Tanszék Dr. iur., DEA Logika Tanszék CSc Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Dr. iur. Nemzetközi Jogi Intézet / Európa Jogi Tanszék Dr. iur., lie. Karközi Kánonjogi iur. can. Posztgraduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Dr. iur., PhD Karközi Kánonjogi (Dr. iur. can.) Posztgraduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék CSc Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék 78 �Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Mátyás Antal ea. Dr. Melegh Gábor egy. doc. Dr. Mikó János egy. doc. Dr. Mikó Zoltán ea. Dr. Mogyorósi Dorottya Dr. Molnár Gábor ea. Dr. Monory Bulcs egy. doc. Dr. Nagy Zsuzsanna ea. Dr. Nochta Tibor egy. adj. Dr. Novotnik Imre ea. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Dr. iur. Környezet- és Versenyjogi Tanszék Közjogi Intézet / Dr. iur. Közigazgatási Jogi Tanszék Dr. iur. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Dr. iur. Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetőjogi Tanszék CSc Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék doktorandusz Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Dr. iur. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Dr. univ. Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet CSc Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Közjogi Intézet / Dr. iur. Közigazgatási Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék ea. Dr. Oberfrank Ferenc c. egy. doc. Dr. Ocskó András ea. Dr. Palotásné dr. Fekete Erika Pap András ea. Dr. Primetshofer, Bruno ea. Dr. Raffay Ernő egy. t, ea. Dr. Raffai Katalin Dr. Rosner Vilmos egy. adj. ea., c. egy. doc. Dr. Salamon László c. egy. doc. ea. DSc akadémikus CSc, habil doktorandusz Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Karközi Kánonjogi Dr. habil. univ. prof. Posztgraduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Dr. iur. Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Dr. iur. Logika Tanszék CSc Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Dr. iur. Közjogi Intézet / Alkotmányjogi Tanszék 19 �Név Besorolás Tudományos Intézet / Tanszék fokozat Dr. Schanda Balázs ea. Dr. iur., lie. iur. can. Dr. Sinku Pál ea. Dr. iur. Dr. Sótonyi Péter egy. t. DSc Dr. Stipta István egy. t habil. Dr. Szabó László egy. adj. közgazdász Dr. Szatmáry István ea. Dr. univ. Dr. Szívós Mária ea. Dr. iur. Dr. Szöőr Anna Dr. Takács György ea. ea. Dr. iur. Dr. F. Tatham, Allan ea. Dr. iur. Dr. Telek Zoltán Telekné Dr. Vasén szky Zsuzsanna Dr. Varga Sándor ea. ea. ea. Dr. univ. Dr. Varga Zoltán ea. Dr. iur. Dr. Vókó György ea. CSc Dr. Völgyesi Levente egy. ts., ea. Dr. iur. 80 Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetöjogi Tanszék, Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetöjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Magánjogi Intézet / Kereskedelmi Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetöjogi Tanszék Kommunikáció Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetöjogi Tanszék, Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék �Név Besorolás Tudományos Intézet/Tanszék fokozat Dr. Zakar Polikárp Ocist egy. t. Dr. Závodnyik József ea. PhD habil (Dr. theol., Dr. iur. can.), lie. hist. eccl. Dr. univ. Dr. Zentai István Dr. Zinner Tibor Dr. univ. Dr. iur. Dr. Zombor Ferenc Rövidítések: CSc DSc Dr. iur. Dr. univ. Dr. iur. et phil. Dr. oec. Dr. theol. lie. iur. can. int. vez. tsz. vez. egy. t. egy. doc. egy- adj. egy. ts. ea ea. c. egy. doc., ea. ea. Dr. iur. Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Közigazgatási Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Logika Tanszék Jogtörténeti Intézet / Magyar Jogtörténeti Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék, Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék kandidátus a tudományok doktora jogi doktor egyetemi doktor jogi és filozófiai doktor a közgazd. tud. doktora a teológiai tud. doktora kánonjogi licenciátus intézetvezető tanszékvezető egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd egyetemi előadó (megbízott) „ Miért akarsz nagy lenni? Embernek lenni is elég nagy teljesítmény. ” (A. de Mello) 81 �HASZNOS TUDNIVALÓK HALLGATÓKNAK A 2000/2001. TANÉV TERVEZETT IDŐBEOSZTÁSA I. félév: 2000. szeptember szeptember 17. szept. 11-dec. 22. október-november október 24-27. dec. 27-2001. febr. 3. Beiratkozás (tandíj befizetés igazolással) VENI SANCTE, közösen a többi karral I. félév szorgalmi időszak Záróvizsga-időszak Őszi szünet Vizsgaidőszak II. félév: 2001. február febr. 5-máj. 19. április-május május június vége-július eleje máj. 21-jún. 30. jún. 24. Beiratkozás és óramegbeszélés Szorgalmi időszak Záróvizsga-időszak írásbeli felvételi Szóbeli felvételi Vizsgaidőszak TE DEUM A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS A HALLGA­ TÓKNAK NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK: 1. A hallgatók szám szerint meghatározott és eredmény szerint rang­ sorolt része - ha első felsőfokú alapképzésben vesz részt vagy gyer­ meke miatt kedvezményezett - mind a nappali, mind a levelező, mind a távoktatási tagozatban tandíjmentes (államilag támogatott hallgató). 2. A többi hallgató tandíjat fizet (önköltséges hallgató). A 2000/2001-es tanévben az évi tandíj: 230.000,- Ft nappali tagozaton 180.000,- Ft levelező tagozaton 180.000,- Ft (+költségtérítés) távoktatási tagozaton 82 �A tandíj félévre eső összegét (az éves összeg felét) a hallgató a félévre történő beiratkozás előtt egy összegben köteles megfizetni. Önköltséges első alapképzés: A Kar első évben a megjelölt keretszámon felül, mintegy 20%-kal több hallgatót önköltséges hallgatóként vehet fel. A Kar minden év végén rangsorolja az adott évet végzett hallgatókat tanulmányi ered­ ményük szerint. Az első és második évfolyam minden évbeli rangso­ rának évfolyamonként és tagozatonként utolsó 10-10%-ba tartozó hallgatóit elbocsátja az intézményből. 3. Vizsgahalasztás, vizsgaismétlés díja: - Azonos vizsgaidőszakon belül 1.000,- Ft - Szigorlat esetén 2.000,- Ft - Vizsgaidőszakon túl 2.000,- Ft, ill. szigorlat esetén 4.000,- Ft. - Záróvizsga halasztási, ismétlési díja záróvizsgánként: 6.000,- Ft A vizsgára jelentkezés időszakában a vizsga időpontjának módosítása díjtalan. 4. Öt vagy több halasztott vizsga: Xz a hallgató, aki valamely tanév végén öt vagy több olyan halasztott vizsgával rendelkezik, amelyeket egy félévnél hosszabb idő óta ha­ laszt, évet tartozik ismételni, s ennek során a halasztott tárgya(i)t újra hallgatni és azokból eredményesen vizsgázni. Ez az év önköltséges. A 9. félévet nem kezdheti meg az a hallgató, akinek kettőnél több halasztott kötelező vizsgája van (ebbe a 8. félévről szabályzat alapján átvihető vizsgák nem számítanak be). 5. Leckekönyv leadás és beiratkozás késedelmi díja napi 500,- Ft. 6. Részletfizetési határidő vagy más díjfizetési határidő mulasztása esetén késedelmi pótlék mulasztásonként egyszeri 5-000.- Ft. 7. Az első záróvizsga tárgyanként költségmentes. Minden más esetben záróvizsgánként 6.000,- Ft-költségtérítést kell fizetni. 83 �8. A diploma kiállításának díja magában foglalja a diploma okiratot és annak kiállítási díját is). A Kar által kiadott szabvány-oklevél költ­ ségmentes. A szabvány oklevél mellett - igény szerint - díszes kivi­ telű oklevél is adható. Ehhez a hallgató 5.000,- Ft költségtérítést kö­ teles fizetni. 9. Tanulmányi támogatás: A Kar hallgatói tanulmányi eredményük és szociális helyzetük alapján tanulmányi támogatásban részesülhetnek. A tanulmányi támogatások odaítélését a Kari Tanács által jóváhagyott módon, a dékánnal egyetértésben, a Hallgatói Önkormányzat végzi. 4,51 vagy magasabb tanulmányi átlag alapján a tanulmányi támogatás kérelem nélkül, alanyi jogon jár a Kar II-V. éves nappali tagozatos hallgatóinak, kivéve azokat, akik köztársasági ösztöndíjban vagy a tanulmányi támogatással egyenértékű, külső forrásból származó ösz­ töndíjban részesülnek. JELENTKEZÉS VIZSGÁKRA A vizsgákra jelentkezés a vizsgáztató által legkésőbb a vizsgaidősza­ kot egy hónappal megelőző meghatározott rendben és módon történik. A jelentkezésen változtatás csak a vizsgaidőszak előtt lehetséges, alatta csak halasztási díj fizetése mellett. A hallgató féléves vizsgáit akkor kezdheti meg, ha - tandíjfizetési kötelezettségeinek eleget tett - leckekönyvét a felvett tárgyakból aláíratta. SIKERTELEN VIZSGA, UTÓVIZSGA A „sikertelen” vagy „nem felelt meg” eredménnyel zárult sikertelen vizsgát a hallgató legfeljebb két alkalommal megismételheti. Három eredménytelen vizsga után újabb ismétlő vizsgához a tantárgy újrahallgatása szükséges (tárgyismétlés). 84 �TANÉVHALASZTÁS A tanévhalasztás kérelemre történő megszakítása évkihagyással tör­ ténhet. Az évkihagyás egy évre és legfeljebb két alkalommal engedé­ lyezhető. Első tanévben évhalasztás általában nem engedélyezhető! ÉVISMÉTLÉS Évismétlésre kötelezett a hallgató, ha az adott tanévben kötelező vizs­ gáinak legalább a felét nem tette le eredményesen, vagy adott tanévi átlaga nem haladja meg az 1,50-t. Ez esetben a hallgató a sikertelen tanév első félévére iratkozhat be ismét, önköltséges hallgatóként. ELBOCSÁTÁS Négy elégtelen vagy meg nem felelt vizsga (beszámoló, kollokvi­ um, szigorlat) azonos tárgyból (esetleg több tanév folyamán), - négy elégtelen vagy meg nem felelt kötelező vizsga egy tanévben, - továbbá három elégtelen félév a tanulmányok folyamán az egyetemi jogviszony megszüntetését vonja maga után. - SZAK- ÉS ÉVFOLYAMDOLGOZAT, ZÁRÓVIZSGA 1. Évfolyamdolgozat. A hallgatók az 5., valamint a 7. félév végén szorgalmi időszakban évfolyamdolgozatot írnak, amelynek témáját szabadon választhatják meg bármely már hallgatott tárgyból. A tan­ székek minden évfolyamdolgozathoz konzulenst biztosítanak. Feltét­ lenül javasolt ennek igénybe vétele. A dolgozatírásnak ugyanis meg­ vannak a tudományos és formai követelményei, amelyeket el kell sajátítani. 2. Szakdolgozat. A Kar hallgatói tanulmányaik befejezésére szakdol­ gozatot készítenek. A szakdolgozat minimális terjedelme 100.000 „n” (betűhely). A hallgatók kötelesek a 8. félév szorgalmi időszakának végéig szakdolgozati témát választani. 85 �3. Záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató - rendelkezzék végbizonyítvánnyal (abszolutórium), - sikerrel megvédje szakdolgozatát. Záróvizsgát a végbizonyítvány megszerzését követő három éven belül lehet tenni. A záróvizsga tárgyai: Kötelező: - jogelmélet - közjog (közigazgatás és alkotmányjog) - polgári jog - büntetőjog Fakultatív: - kánoni jog és/vagy - a szakosodás szerinti főtantárgy OKLEVÉL Az oklevél kiállításának előfeltétele, hogy a jelölt rendelkezzék két élő nyelvből államilag elismert vagy egyébként az Egyetem által elfo­ gadott középszintű C-típusú nyelvvizsgával. Az Egyetem által elfogadott nyelvvizsgákról a Nyelvi Lektorátus ad tájkoztatást (Szentkirályi u. 28. II. emelet 229/A szoba, telefon: 4297200/324) Az oklevél minősítését a záróvizsga tárgyainak és a szakdolgozat ér­ demjegyének, valamint a szigorlatok érdemjegyeinek egyszerű szám­ tani átlaga adja. ÁTVÉTEL MÁS TAGOZATRÓL, KARRÓL, EGYETEMRŐL 1. A Kar bármely évfolyamon átvehet más egyetem jog- és államtu­ dományi karáról hallgatót, beleértve a külföldi intézmények karait is. Az átvétel ilyenkor önköltséges helyre történik, és a hallgató egy év elteltével a Kar keretében elért eredménye alapján kerülhet a támo­ gatott hallgatók sorába. 86 �2. A Kar - méltánylást érdemlő esetben - engedélyezheti az átlépést saját levelező és távoktatási tagozatról nappali tagozatra, távoktatási tagozatról levelező tagozatra, vagy nappali tagozatról levelező vagy távoktatási tagozatra ugyancsak önköltséges hallgatóként. A támogatott hallgatói rangsorba való bekerülésre az első új szakon zárt év végén nyílik mód. Ha az átlépő hallgató kari átlaga alapján támogatott helyre lenne a második tagozaton jogosult, a többletdíj fizetése alól mentesíthető. 3. A PPKE bármely más karának hallgatója kérheti párhuzamosan a Kar levelező szakára való felvételét felvételi nélkül, önköltséges hely­ re. Minthogy az ilyen hallgató nem első alapképzésben vesz részt, a hallgatók rangsora alapján a támogatott hallgatók sorába később sem kerülhet be. 4. A PPKE valamely más karának hallgatója, indokolt esetben kérheti átvételét a Kar valamelyik tagozatára. A hallgató bármelyik tagozaton csak önköltséges helyre kerülhet. KÉRVÉNYEK A leveleket, kérvényeket - amennyiben személyesen hozza be a hall­ gató - a Kari Titkárságon (Szentkirályi u. 28. földszint 9-es szoba) kell leadni, és nem a Dékáni Titkárságon. A dékán személyesen is fogadja a hallgatókat, a Dékáni Titkárságon kifüggesztett fogadó órák ideje alatt. FOGADÓÓRA A TANULMÁNYI OSZTÁLYON: Szentkirályi u. 28. földszint 043/A (nappali tagozat előadói), 043B (levelező tagozat előadói), 044 (Tanulmányi Osztály vezetője) Ügyfélszolgálati Iroda: Starcz Andorné és Peczné Bálint Katalin (telefon: 429 7208, 429 7200/308) Hétfőtől csütörtökig: 8-11 óra, 13-15 óra 87 �Pénteken: 8-12 óra Évfolyamfelelősök: Hétfő és szerda: 9-11 óra Kedd, csütörtök: 13-15 óra A levelező hallgatók részére szombatonként ügyelet: 10-14 óráig EGYÉB FONTOS TUDNIVALÓ A TANULMÁNYOKKAL KAP­ CSOLATBAN: Az egyes tantárgyak tantervi követelményeiről minden félév elején az egyes tanszékek írásos tájékoztatót adnak a tanszék hirdetőtábláján. (Példaként említjük az egyik gyakori hibát-, ha a hallgató nem veszi figyelembe e tantervi követelményeket, és nem vizsgázik le előírt időben római jogból, akkor később hiába hallgatta a polgári jog tan­ tárgyat, nem vizsgázhat belőle.) Fontos: Minden tanulmányi kérdésben a Szabályzatokban foglaltak a mérvadók, ebben a fejezetben csak néhány lényeges tudnivalót emel­ tünk ki! SZOLGÁLTATÁSOK - büfé, étterem (Szentkirályi u. 26.) sokszorosítási lehetőség (Szentkirályi u. 28. földszint) térítés elle­ nében bankautomata (Szentkirályi u. 28. szintenként) nyilvános telefon (szintenként) testnevelési lehetőségek (felvilágosítás: PPKE JÁK Testnevelési Csoport vezetőjénél, Draskóczi Imrénél, telefon 429 7200/370, 371) EGYETEMI LELKÉSZSÉG Egyetemi lelkész: Kari lelkész: Szentmise: Ft. Várnai Péter Ft. Tuba Iván naponta 12.30-kor az Egyetem kápolnájában 88 �HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT (HŐK) Szentkirályi u. 26, III. telefon: 429 7268 Irodavezető: Tóthné Lukács Klára - A HŐK elnöke: Mile Attila - Az Ellenőrző Bizottság elnöke: Balogh András József - A Külügyi Bizottság elnöke: Mravinátz Andor - A Tanulmányi Bizottság elnöke: Veress Orsolya - A Gazdasági Bizottság elnöke: Szabó Tibor Attila - A Rendezvényi Bizottság elnöke: Kádár Tibor ÍTÉLET A PPKE JÁK Hallgatói Önkormányzatának havonta megjelenő lapja. Főszerkesztő: Richolm György PÁZMÁNY PÓDIUM Szentkirályi u. 26. II. emelet Telefon: 266-5286, 429 7290, fax: 266-5286 Elnök: Nagy László A Pázmány Pódium 1996 tavaszán alakult meg, s fennállása óta min­ tegy 150 rendezvényt (előadás sorozatok, konferenciák, táborok) szervezett részben önállóan, részben a Kar Hallgatói Önkormányzatá­ val közösen. KÖNYVTÁR Olvasóterem: Szentkirályi u. 30.1. emelet Nyitvatartási idő: Hétfő: 10-16.30 Kedd: 10-16.30 Szerda: 10-18 Csütörtök: 10-16.30 Péntek: 10-14 óra 89 ��A PPKE JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK SZABÁLYZATAI Összeállította; Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár fejlesztési dékán-helyettes Budapest 2000 91 �TARTALOM ’ ’• •• “ • • •’ / SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT................................ 93 A KAR INTÉZETEI ÉS TANSZÉKEI (AZ SZMSZ 1. SZ. MELLÉKLETE)...................................................................................... 114 TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT................................... 116 FELVÉTELI SZABÁLYZAT................................................................134 SZABÁLYZAT A KAR HALLGATÓI RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRÓL ÉS A FIZETENDŐ DÍJAKRÓL................ 143 HÓK SZABÁLYZAT.................................... :....................................... 151 FEGYELMI SZABÁLYZAT.................... 175 AZ ÉVFOLYAMDOLGOZATOK KEZELÉSI SZABÁLYZATA. 180 SZABÁLYZAT A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A DIPLOMAMUNKÁRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATI RENDELKEZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL...................................182 PÁLYÁZATI SZABÁLYZAT............................................................. 186 TANREND................................,.............................................................. 191 PPKE JÁK KARI TANÁCS 1/2000 (06.26.) SZ. KT HATÁROZAT...................................................................................210 92 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: az Egyetem) Jog- és Államtudományi Karát (továbbiakban: a Kar) a Magyar Kato­ likus Püspöki Konferencia alapította 1995. április 3-án 503/1995. számú határozatával. A Kar célja, hogy a Katolikus Egyház hitét és szellemiségét követve magas szakmai és erkölcsi színvonalon álló jogászokat képezzen a magyar nemzet szolgálatára. A Kar céljának elérésére követi és fel­ használja az európai és hazai jogászképzés és jogtudomány hagyomá­ nyait, eredményeit, összhangban alapítójának erkölcsi céljaival. A Kar az Egyetem mindenkori szabályzatának, a Katolikus Egyház jogszabályainak és a hatályos jogszabályoknak a keretei között végzi tevékenységét. 93 �I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A Kar feladata 1. § (1)A Kar céljának elérése érdekében a következő feladatokat látja el: a.) doktori címmel záruló egyetemi jogászképzés, b.) felkészítés a magas szakmai és erkölcsi színvonalon álló értelmiségi létre, ezen belül a hivatástudattal betöltött gya­ korlati jogászi pályára, c.) előkészítés a tudományos kutatásra és a közéleti feladatok végzésére, d.)a jog- és államtudományok magas szintű művelése, fej­ lesztése, e.) a Katolikus Egyház hitének és életfelfogásának megis­ mertetése a hallgatókkal, különösen a Karon oktatott té­ mákat illetően. (2) A Kar jogi alapképzést, posztgraduális képzést, valamint jogi szakképzést nyújt. (3) A Kar feladatai ellátása során együttműködik az Egyetem töb­ bi karával, külföldi katolikus egyetemekkel és szervezetekkel, továbbá más hazai és külföldi oktatási és tudományos intéz­ ményekkel. A Kar különösen törekszik a hazai állam- és jogtudományi ka­ rokkal, jogi és jogtudományi intézményekkel való kölcsönö­ sen hasznos, gyümölcsöző jó kapcsolatokra. (4) A Kar oktatói, alkalmazottai és hallgatói a jóhiszeműség és tisztesség alapján, egymással kölcsönösen együttműködve és egymást segítve látják el feladataikat, törekednek céljaik meg­ valósítására. (5) A Kar minden katolikus oktatója, alkalmazottja és hallgatója köteles tevékenyen előmozdítani, a nem katolikusok pedig tiszteletben tartani az Egyetem katolikus eszmeiségét, közre­ működve a katolikus szellemű oktatás, tanulás, kutatás és munkavégzés hatékony megvalósításában. Az Egyetem szel­ lemiségével történő szembeszegülés az oktatói, alkalmazotti vagy hallgatói jogviszony megszüntetését vonhatja maga után. 94 �(6) A Kar oktatói és alkalmazottai munkaviszonya, valamint a Kar hallgatói jogviszonya tekintetében a Munka Törvény­ könyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény irányadó, a jelen Szabályzat­ ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel. A Kar székhelye, címere és képviselete 2. § (1)A Kar székhelye jelenleg Budapest VIII. kér. Szentkirályi u. 28-30. (2) A Kar címere: Kék színű, pajzs alakú mezőben fehér, három ágú, liliom­ formára utaló strucc-toll. A pajzs szegéllyel kék színű keretbe van foglalva, melynek felső részén kettős kereszt látható. A pajzs kerete alatt félkörívben latin felirat: „iustum, aequum, salutare”. (3) A Kar képviselője a Kar Dékánja. A helyettesítés szabályait a 22. § (2) bekezdés tartalmazza. A Kar gazdálkodása 3. § (1)A Kar a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel az Egyetem keretén belül önállón gazdálkodik. A Kar az Egyetem közös költségeihez az Egyetemi Tanács által meghatározott arány­ ban járul hozzá. (2)A Kar gazdálkodását éves költségvetés keretében végzi. A Kar bankszámlán kezeli pénzeszközeit, a hatályos pénzügyi szabályoknak megfelelőn. (3) A Kar bevételei: a.) állami költségvetési támogatás, b.) tandíjak, vizsgadíjak, c.) Alapítványtól kapott juttatások, d.) önkéntes adományok, támogatások bel- és külföldi alapít­ ványok és más jogi személyek, illetve magánszemélyek részéről, e.) egyéb tevékenységből eredő bevételek (pl. továbbképzés­ ből, felvételi eljárásból, rendezvényszervezésből, könyvés folyóirat-kiadásból, bérbeadásból és más gazdasági vállalkozásból), 95 �f.) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia anyagi támoga­ tása. (4) A Kar bevételeinek növelésére saját alapítványt hozhat létre. (5) A Kar létesítményeit más oktatási intézmény vagy kulturális rendezvény céljára költségtérítés fejében vagy ingyenesen is átengedheti. (6) A Kar költségvetését és éves mérlegét a Kari Tanács fogadja el, majd a Rektor útján jóváhagyásra felterjeszti a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciához. II. fejezet A KAR OKTATÓI 4. § (1)A Kar oktatói képzési, továbbképzési és tudományos munká­ juk színvonalas végzésére törekednek. Közéleti tevékenysé­ gük során és magánéletükben egyaránt tiszteletben tartják az Egyetem értékrendjét. (2) A katolikus egyetemekre vonatkozó egyházi előírások alapján az Egyetem oktatói több mint felének katolikus vallásának kell lennie. A Kar ennek bizonylataként nyilvántartja az ok­ tatók vallási hovatartozását. (3) A Kar oktatója az lehet, aki a.) megfelelő egyetemi oklevéllel rendelkezik, b.) büntetlen előéletű és cselekvőképes, c.) az Egyetem és a Kar szabályzataiban előírt, beosztásához mért oktatói követelményeknek megfelel, d.) írásban vállalja az egyetem szellemiségével kapcsolatos követelmények teljesítését az 1. § (5) bekezdés, és a jelen § (1) pontja szerint. (4) A Kar oktatói az egyetemi tanárok, az egyetemi docensek, a lektorok, az egyetemi adjunktusok és az egyetemi tanársegé­ dek. Meghatározott eljárás alapján a Kar oktatói a „professor emeritus”-ok és az egyetemi előadók. (5) A Kar a hazai intézmények keretében szerzett vagy érvénye­ sített tudományos-szakmai fokozatokat (doktori, Ph.D, kandi­ dátusi, habilitáció) elfogadja. 96 �(6) A Kar oktatói közül az egyetemi tanárokkal (ideértve a „professor emeritus”-okat), az egyetemi docensekkel és az egyetemi előadókkal fő- vagy részfoglalkozású határozatlan időre szóló munkaszerződést, az egyetemi adjunktusokkal és az egyetemi tanársegédekkel fő- vagy részfoglalkozású hatá­ rozott idejű munkaszerződést köt. Mind oktatóval, mind külső szakemberrel eseti, határozott időre szóló megbízási szerző­ dést is köthet a Kar. (7) A Kar egészállású oktatói ügyvédi-jogtanácsosi (jogi képvi­ seleti) munkát csak a Dékán előzetes írásbeli engedélyével és úgy láthatnak el, hogy oktatói munkájukat ez ne hátráltassa. Az egyetemi tanársegéd 5. § (1)A Kar tanársegédje — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken túl — az lehet, akit alkalmasnak ítélnek az oktatá­ si munkában való közreműködésre, valamint a tudományos­ kutatói munkában történő részvételre, és vállalja a tudomá­ nyos minősítés (doktori fokozat) meghatározott idő alatt tör­ ténő megszerzését. (2) Az egyetemi tanársegéd kinevezése négy évre szól, mely egy alkalommal további négy évre meghosszabbítható. Az egye­ temi tanársegéd az állást pályázat vagy megbízás útján nyeri el. (3) Az egyetemi tanársegédet a beosztása szerinti intézet (tan­ szék) vezetőjének előterjesztésére a Dékán nevezi ki. Az egyetemi adjunktus 6. § (l)Egyetemi adjunktus — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken túl — az lehet, aki legalább négy éves felsőokta­ tási gyakorlattal és tudományos fokozattal, vagy legalább tíz éves szakmai-gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. (2)Az egyetemi adjunktus kinevezése négy évre szól és két al­ kalommal meghosszabbítható. Az egyetemi adjunktus az ál­ lást pályázat vagy megbízás útján nyeri el. (3) Az egyetemi adjunktust a beosztása szerinti intézet (tanszék) vezetőjének előterjesztésére a Dékán nevezi ki. 97 �Az egyetemi docens 7. § (l)Egyetemi docens — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken túl — az lehet, aki tudományos fokozattal (Ph.D. vagy kandidátus) és legalább 10 év felsőoktatási gyakorlattal vagy a felsőoktatási gyakorlat helyett 15 éves elismert szak­ mai tevékenységgel rendelkezik. Az egyetemi docensnek al­ kalmasnak kell lennie arra, hogy tárgyjegyző vezető oktató­ ként önállóan irányítsa egy szaktárgy oktatását. Az egyetemi docens az állást pályázat vagy megbízás útján nyeri el. (2) Az egyetemi docensek kinevezése — az első alkalmat kivéve, mely legfeljebb két tanévre is szólhat — határozatlan időre történik. A legfeljebb két tanévre szóló megbízást a Dékán előterjesztésére a Rektor adja. (3) Az egyetemi docensi pályázat kiírásához a Kari Tanács elő­ zetes döntése szükséges, arra javaslatot a beosztás szerinti in­ tézet (tanszék) vezetője vagy a Dékán tesz. A beérkezett pá­ lyázatok rangsoráról vagy az egyébként megbízandó egyetemi docens személyéről a Kari Tanács titkos szavazással dönt a beosztás szerinti intézet (tanszék) vezetőjének meghallgatása után, a Dékán javaslata alapján. A Kari Tanács támogató döntését a Dékán és a Rektor terjeszti fel a Nagykancellárhoz, aki kinevezi az egyetemi docenst. (4) Az egyetemi docens felmentésére értelemszerű eltérésekkel a 8. § (6) bekezdése az irányadó. Az egyetemi tanár (professzor) 8. § (l)Egyetemi tanár — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken túl —az lehet, aki tudományos fokozattal (Ph.D. vagy kandidátus) és habilitációval vagy akadémiai doktori fo­ kozattal rendelkezik. (2) Az egyetemi tanárnak törekednie kell az Egyetem és a Kar katolikus jellegének és tudományos színvonalának megóvásá­ ra és erősítésére. (3) Az egyetemi tanár a Karon kötelező záróvizsga- vagy szigor­ lati tárgy oktatására határozatlan időre történő kinevezésével további eljárás nélkül tanszékvezetővé válik. Egyéb esetben egyetemi tanár csak a kari szervezet megfelelő módosítása — 98 �önálló tanszék létesítése — után nevezhető ki tanszékvezető­ vé. Az egyetemi tanár kinevezése az első alkalommal legfel­ jebb két tanévre is szólhat. (4) Az egyetemi tanári állás pályázat vagy megbízás alapján tölt­ hető be. Pályázat kiírásáról a Kari Tanács dönt. A beérkezett pályázatokat, vagy a megbízandó személyt — szükség esetén külső egyetemi tanárok véleményét kikérve — a Kari Tanács szavazással minősíti, majd a Kar állásfoglalását a Rektor és a Dékán a Nagy kancellárhoz terjeszti fel, aki az egyetemi tanárt kinevezi. Ha a kinevezendő személynek még nem volt egye­ temi tanári kinevezése, habilitációs eljárást kell lefolytatni és ezt követőn a Nagykancellár gondoskodik a kinevezésről. (5) A Kar egyetemi tanárt határozott idejű oktatási feladattal is megbízhat. A megbízást a Dékán javaslatára a Rektor adja. (6) Az egyetemi tanárt a Nagykancellár az alábbi esetekben fel­ mentheti: a.) elérte hetvenedik életévét, b.) a katolikus erkölcs, a tudományok művelése vagy az ok­ tatói hivatás normáit súlyosan megsértette, avagy egyéb okból méltatlanná vált az egyetemi tanári cím viselésére, és ezt fegyelmi eljárás során megállapították, c.) az egyetemi tanár maga kéri ezt. (7) A felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott 70 éves korhatár a Kar oktatói esetében nem kötelez felmondásra. A „professor emeritus” 9. § (1) Az Egyetemi Tanács a Kari Tanács javaslatára, megújíthatón, 3 évi időtartamra „professzor” címet adományozhat a Kar nyugdíjba vonult egyetemi tanárának. (2) A „professor emeritus" az egyetemi tanárral azonos módon vesz részt az oktatói munkában, tagja a Kari Tanácsnak. Az egyetemi magántanár és címzetes egyetemi docens 10. §( 1) A Kari Tanács a 8. § (1) bekezdése feltételeinek megfelelő, a gyakorlatban dolgozó habilitált szakembernek egyetemi ma­ gántanári címet adományozhat. Egyetemi magántanári cím adományozásánál az adományozásról szóló javaslatot a Dé­ 99 �kán terjeszti elő. A Kari Tanács támogató javaslata esetén az egyetemi magántanári címet a Nagykancellár adományozza. (2) Az egyetemi magántanár felmentésére értelemszerű eltéré­ sekkel a 8. § (6) bekezdése az irányadó. (3) A gyakorlatban jelentős működést kifejtett, főleg idősebb oktatókat, ha tudományos minősítésük nincs, a Kar címzetes egyetemi docenssé nevezheti ki. Az egyetemi előadó 11. §(1)A Kari Tanács javaslatára a Dékán egyetemi előadónak ne­ vezheti ki azt a személyt, aki nem felel meg a 7. § (1) bekez­ désében meghatározott feltételeknek, de legalább 15 éves ki­ emelkedően értékes jogi-közéleti gyakorlati munkát végzett. (2) Az egyetemi előadóval a Kar fő- vagy részfoglalkozású mun­ kaszerződést, vagy megbízási szerződést köt. (3) Amennyiben az egyetemi előadó tudományos fokozatot sze­ rez s megfelel az egyetemi docensi vagy egyetemi tanári fel­ tételeknek, igény esetén a szokásos eljárás szabályai szerint egyetemi docensnek, egyetemi tanárnak vagy egyetemi ma­ gántanárnak kinevezhető. A Kar oktatóinak jogai és kötelezettségei 12. §( 1) A Kar oktatójának joga és kötelezettsége: a.) a tananyag meghatározása az elfogadott tantervi és tantár­ gyi program keretén belül (tárgyjegyző oktatók esetében), b.) a tantárgyi programok és a tananyag fejlesztése, c.) a hallgatók tanulmányi munkájának értékelése, d.) tudományos pályázatok benyújtása, e.) saját kezdeményezésű tudományos kutatás végzése a munkaköréből adódó tudományos kutatói feladatok mel­ lett, és a kutatási eredmények közzététele, f.) javaslattétel a Kar életével kapcsolatos bármely kérdés­ ben, g.) részvétel a Kar testületéinek, egységeinek munkájában, közvetlenül vagy képviselője útján a jelen szabályzat ke­ retei között, h.) választó és választható a Kar testületéibe, 100 �i .) a Kar létesítményeinek, eszközeinek és berendezéseinek használata az érvényes szabályzatok keretei között. ( 2) A Kar oktatóinak kötelezettsége az 1. §-ban, a 12. § (1) be­ kezdésében megjelölt, illetve a beosztásának megfelelő köte­ lezettségeken túl különösen: a.) részvétel a Kar oktatómunkájában, b.) tudományos kutatómunka végzése, c.) az Egyetem és a Kar közéletében való részvétel, d.) a választott tisztség ellátása, e.) a Kar oktatójához méltó magatartás az Egyetemen kívüli közéletben és a magánéletben is. III. fejezet A KAR HALLGATÓI ÉS A HALLGATÓK SZERVEZETEI 13. §(1) A Kar hallgatói: - a jogi alapképzésben résztvevők, nappali és levelező ta­ gozaton, - a levelező, esetleg nappali tagozatos képzésben résztvevő másoddiplomások, - a szakirányú alap- vagy továbbképzésben részt vevő hall­ gatók, — a doktori képzésben résztvevők (posztgraduális hallga­ tók). (2) A hallgató a Karral hallgatói jogviszonyban áll, ami az ered­ ményes felvételi eljárást követően a beiratkozással jön létre. (3) A beiratkozásnak félévenként kell megtörténnie. A beiratko­ zás feltétele az előző félévnek a tanulmányi szabályzat köve­ telményei szerint történő sikeres lezárása és a tandíj - költ­ ségtérítés - meghatározott összegének befizetése. (4) A hallgatói jogviszony az oklevél kiadásáig, illetve a Karról történt elbocsátásig áll fenn. A hallgatói jogviszony igazolásá­ ra a Kar diákigazolványt ad ki. 101 �14. §(1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a 3. vagy továb­ bi félévre nem iratkozott be, mert tanulmányai folytatására halasztást kapott. (2) A hallgatói jogviszony szünetelésének engedélyezhető idő­ tartama legfeljebb 2 év. A szünetelés engedélyezéséről a Dé­ kán dönt. (3) Ha a jelentkezett és első évre felvett hallgató nem iratkozik be az évfolyamra, felhívás és egyhavi várakozás után a Dékán törli a felvett hallgatók névsorából. (4) Ha a hallgató - habár jogosult és köteles lett volna - a követ­ kező félévre nem iratkozik be és halasztást sem kapott, a kö­ vetkezményekre történő figyelmeztetés és a kitűzött pótha­ táridő eredménytelen eltelte után a Dékán törölheti őt a hall­ gatók névsorából. 15. §(1)A Kar hallgatói külön szabályzat szerint költségtérítést és tandíjat fizetnek. Az éves költségtérítés és tandíj összegét a tanévkezdet előtt a Kari Tanács állapítja meg és azt a felvételi feltételekben közzéteszi. (2) A költségtérítés megfizetésére a hallgató indokai felsorolásá­ val részletfizetési kedvezményt vagy mentességet kérhet. A kedvezmény vagy mentesség megadásáról a Dékán dönt. A díjfizetési kötelezettség elmulasztása a hallgatói jogviszony megszüntetését vonhatja maga után. (3) A Kar hallgatói tanulmányi eredményük és szociális helyze­ tük alapján tanulmányi támogatásban részesülhetnek. A ta­ nulmányi támogatások odaítélését a Kari Tanács által jóváha­ gyott módon, a Dékánnal egyetértésben a Hallgatói Önkor­ mányzat (a továbbiakban: a HŐK) végzi. A hallgatók jogai és kötelezettségei 16. §(1) A Kar hallgatójának az 1. §-ban megjelölt kötelezettségeken túl kötelessége: a.) legjobb tehetsége szerint képességei fejlesztése és tudása szorgalmas gyarapítása, b.)az Egyetem katolikus jellegének, a keresztény erkölcsi rendnek tiszteletben tartása, c.) az Egyetem céljának, jó hírnevének előmozdítása, vagyo­ nának gondos őrzése, 102 �d. az Egyetem fegyelmi rendjének megtartása, e.) a Kar tanulmányi és vizsgarendjének tiszteletben tartása, f.) a Kar hallgatójához méltó magatartás az Egyetemen kívül töltött időben is. (2) A Kar hallgatójának joga: a.) részvétel az előadásokon, foglalkozásokon, egyetemi és kari rendezvényeken a meghirdetett feltételek szerint, b.) párhuzamos tárgyak, illetve órák esetén szabad tárgy- és oktatóválasztás, c.) véleményformálás az oktatásról, d.) részvétel - közvetlenül vagy képviselő útján, a szabályza­ tokban meghatározott módon - a Kar testületéinek mun­ kájában, melyekbe választható, illetve választójogát gya­ korolhatja, e.) a Kar létesítményeinek, eszközeinek és berendezéseinek rendeltetésszerű módon történő használata. A Hallgatói Önkormányzat (HŐK) 17. §(1) A HŐK a Kar részeként működik. (2) A HŐK tagjai a nappali és a levelező tagozat által évfolya­ monként választott képviselők, tagozatonként egyenlő arány­ ban. (3) A HŐK működésének tárgyi és anyagi feltételeit a Kar a Dé­ kán rendelkezése szerint biztosítja és azok jogszerű felhasz­ nálását ellenőrzi. (4) A HŐK működésének részletes szabályait a HŐK által készí­ tett Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: HŐK SZMSZ) tartalmazza, melyet a Kari Tanács hagy jóvá. (5) A HŐK hatásköre: a.) képviselők választása a Kari Tanácsba, valamint a Tanul­ mányi és a Fegyelmi Bizottságba, b.) részvétel a felvételi vizsgákon, c.) részvétel a hallgatói támogatások odaítélésében, d.) javaslattétel tudományos-szakmai diákkörök megalakításá­ ra az intézetvezetőknél, e.) kulturális rendezvények szervezése, kulturális csoportok alakítása a Dékán jóváhagyásával. 103 �(6) A HŐK élén határozott időre demokratikus úton választott tisztségviselők állnak. A tisztségviselők számát, hatáskörét és a választás szabályait a HŐK SZMSZ tartalmazza. Hallgatói öntevékeny csoportok 18. §(1)Hallgatói öntevékeny csoportok az alábbi szabályok betartá­ sával a Kar keretében szabadon alakíthatók. Hallgatói öntevé­ keny csoport többek közt a tudományos diákkör, az önképző­ kör, a katolikus lelkiségi mozgalmi csoport, a sportkör, a klub. (2) A hallgatói öntevékeny csoportok tagsága önkéntes, és az egyes csoportok maguk határozzák meg tevékenységük tar­ talmát és célját. (3) Hallgatói öntevékeny csoport alakítását egyetemi intézet vagy tanszék is kezdeményezheti. (4) A hallgatói öntevékeny csoportok belső ügyeikben önállóan döntenek, szükség esetén meghallgatva egy felkért oktató vé­ leményét. A tudományos diákköröket egy hallgató és egy ok­ tató közösen vezeti. (5) Hallgatói öntevékeny csoport megalakulásának szándékát a Dékánnak kell írásban bejelenteni, aki a bejelentést vélemé­ nyével együtt továbbítja a felügyeletet gyakorló Rektornak. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az intézet vagy tanszék által létrehozott tudományos diákkörökre. A bejelentésben közölni kell: a.) a tevékenység célját, formáját és helyét, b.) a vezetők és a segítő oktatók nevét, c.) a rendelkezésre álló anyagi eszközöket és/vagy az ezekre irányuló igényt. (6) Hallgatói öntevékeny csoport működését a Rektor engedélye­ zi, és megbízottja útján felügyeletet gyakorol felette. A Rektor a jogát a Kar dékánjára delegálhatja, hallgatói öntevékeny csoport jogellenes, szabályzatellenes vagy az egyetem szelle­ miségével összeegyeztethetetlen működése esetén a Rektor a csoport működését felfüggesztheti, illetőleg azt feloszlathatja. 104 �A tutori rendszer 19. § A Kar oktatói és felsőbb éves hallgatói a tutori rendszer kereté­ ben hallgatók kis csoportjainak rendszeres szakmai segítésére tö­ rekednek az első két évfolyamon. A tutori rendszer feladata, hogy segítse a hallgató beilleszkedését az Egyetem közösségébe. IV. fejezet A KAR SZERVEZETE A Kari Tanács 20. §(1) A Kari Tanács a Kar vezetésének legfőbb szerve. (2) A Kari Tanács tagjai: - a Dékán, - a dékán-helyettesek, - az intézetvezetők, - a Kar kinevezett egyetemi tanárai, - a gazdasági elemző, - a kari titkár, - intézetenként egy választott oktató, - a HŐK vezetője, továbbá évfolyamonként és tagozaton­ ként egy választott hallgató, - a Kar két választott alkalmazottja. (3) A Kari Tanács elnöke a Dékán, aki összehívja a Kari Tanács ülését, s elnököl az üléseken. (4) A Kari Tanács elnökét munkájában a dékáni titkár segíti. (5) A Kari Tanácsot legalább félévenként össze kell hívni. (6) A Kari Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Kari Tanács határozatait jelenlévő tagjainak többségé­ vel hozza. A Kari Tanács napirendjét a Kari Tanács elnöke állítja össze, a napirendre bármely tag is javaslatot tehet. (7) A Kari Tanács hatásköre: a.) a Kar tisztségviselőinek megválasztása, b.)a Kar költségvetésének és mérleg beszámolójának elfoga­ dása, 105 �c.) a Kar szabályzatainak elfogadása, d.) javaslattétel intézetvezetők, egyetemi tanárok és egyetemi docensek kinevezésére, e.) új intézményi és szervezeti egységek létrehozása, f.) javaslattétel a Rektorhoz, Egyetemi Tanácshoz a Kar vagy az Egyetem életét érintő bármely ügyben, g.) a tantervek jóváhagyása a tanszékek előterjesztése alapján, h.) a kari szavazást követő javaslattétel a Nagykancellámak a dékáni, dékán-helyettesi, intézetvezetői, egyetemi tanári és egyetemi docensi kinevezésekről, i .) javaslattétel a „professor emeritus” és az egyetemi ma­ gántanári cím odaítéléséről, j.) javaslattétel kitüntetések, díjak alapítására és odaítélésére, k.) a Kar munkáját segítő alapítvány, más intézmény létreho­ zása, 1 .) döntés oktatói pályázatok kiírásáról, illetve az oktatói megbízások utólagos jóváhagyásáról, m.jdöntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a Dékán vagy más szabályzatok a Kari Tanács hatáskörébe utalnak. V. fejezet A KAR TISZTSÉGVISELŐI A Dékán 21. §(1) A Kar vezetője a Dékán. A Dékánt a Kar egyetemi tanárai és egyetemi docensei közül a Kari Tanács választja meg titkos szavazással két évre. A Dékán újraválasztható. A megválasz­ tott Dékánt a Rektor előterjesztése alapján a Nagykancellár nevezi ki. (2) A Dékán hatásköre: a.) képviseli a Kart, bevezeti a Kart mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe, c.) előkészíti a Kari Tanács üléseit a dékáni titkárral együtt, s azon elnököl, d.) végrehajtja a Kari Tanács határozatait, 106 �e.) az intézetvezetőkkel összhangban ellenőrzi a Karon folyó oktató-nevelő munkát, a HŐK és a hallgatói öntevékeny csoportok működését, f.) a Kar alkalmazottaival szemben gyakorolja az alapvető munkáltatói jogokat, g.) megsemmisít minden kari intézkedést, amely állami vagy egyházi törvényt sért, h.)javaslatot tesz a Kari Tanácsnak a Kar tisztségviselői, egyetemi tanárai, egyetemi docensei, valamint a kari titkár személyére, i .) a Kar tisztségviselőinek, egyetemi tanárainak, egyetemi docenseinek kinevezésére javaslatot tesz a Kari Tanács döntése alapján, j.) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket szabályzatok a ha­ táskörébe utalnak. (3) A Dékán működéséről évente beszámol a Kari Tanácsnak és a Rektornak. (4) A Dékán felmentésére értelemszerű eltérésekkel a 8. § (6) bekezdése az irányadó. (5) A Dékán munkáját az irányítása alatt lévő Dékáni Titkárság segíti. A prodékán 21. /A. § Az előző Dékán a megválasztott új Dékán hivatali tiszte alatt, amennyiben még főállású oktatója a Karnak, a prodékáni tisztet tölti be. A prodékán a Dékánt annak eseti megbízása alapján helyettesíti. A dékán-helyettesek 22. §( 1) A Karon tanulmányi (általános), fejlesztési-tudományos, kü­ lügyi, gazdasági, valamint informatikai-távoktatási dékán­ helyettes működik. A dékán-helyetteseket a Dékán javaslatára a Kari Tanács választja, s a Rektor előterjesztése alapján a Nagykancellár nevezi ki. A dékán-helyettesek működési ideje megegyezik a Dékánéval. (2) A tanulmányi (általános) dékán-helyettes a Dékán felkérésére vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a Dékánt. Saját ha­ táskörében dönt a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, 107 �összeállítja az órarendet, s a Dékánnal együtt vezeti a felvételi eljárást. Irányítja a Tanulmányi Osztály munkáját. (3)A fejlesztési-tudományos dékán-helyettes előkészíti a Kar legfontosabb szabályzatait, javaslatot tesz fejlesztési tervekre, szervezi a Kar belföldi tudományos kapcsolatait, továbbkép­ zéseit. Felügyeli a Műszaki Osztály fenntartási-fejlesztési, karbantartási tevékenységét. (4) A külügyi dékán-helyettes építi a Kar külkapcsolatait és nem­ zetközi tudományos kapcsolatait, felügyeli a Kar külföldi könyv- és folyóirat-beszerzéseit, s javaslatot tesz minden a külföldi kapcsolatokat érintő területen. Felügyeli a Könyvtár tevékenységét. (5) A gazdasági dékán-helyettes az egyetemi SZMSZ értelmében a Kar gazdasági vezetője, irányítja a Gazdasági Osztály mun­ káját, és felel a Kar pénzügyi és könyvelési ügyvitelének sza­ bályszerűségéért, a beruházási keretek felhasználásáért. (6)Az informatikai-távoktatási dékán-helyettes kialakítja, irá­ nyítja, összefogja, ellenőrzi a Kar informatikai és távoktatási feladataival kapcsolatos munkáját. Szervezi a kari távoktatás belföldi és nemzetközi kapcsolatait, valamint a Kar oktatóinak a távoktatás működésével összefüggő továbbképzését. Össze­ hangolja a tanszékek távoktatási tevékenységét, ennek kereté­ ben folyamatosan tájékoztatja az intézet- és tanszékvezetőket a távoktatással összefüggő követelményekről, szervezi és irá­ nyítja ezek megvalósulását. Az intézetvezetők 23. §(1) Az intézetvezetők kialakítják, irányítják, összefogják, ellen­ őrzik az intézet keretében az oktatói munkát, szükség szerint összehangolják a tanszékek tevékenységét. Az intézet keretén belül működő tanszékek vezetői az oktatott tananyag és a számonkérés tekintetében — a hatályos jogszabályok és sza­ bályzatok keretei között — önállók. (2) Az intézetvezető gyakorolja az Intézethez tartozó oktatókkal és alkalmazottakkal szemben azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nincsenek a Dékán részére fenntartva (alkalmazás és elbocsátás, áthelyezés, bérek megállapítása). (3) Az intézetvezetők kinevezése három évre történik. A kineve­ zés meghosszabbítható. 108 �(4) Az intézetvezető személyére a Dékán - az intézet keretén belül működő vezető oktatók (egyetemi tanárok és docensek) véleménye alapján - tesz javaslatot. A Kari Tanács szavazás­ sal dönt az intézetvezető személyéről, s a megválasztott inté­ zetvezetőt kinevezésre a Dékán a Nagykancellámak felter­ jeszti. A kari titkár 24. §(1) A kari titkárt a Dékán javaslatára a Kar oktatói közül két évre a Kari Tanács választja. (2) A kari titkár a Dékán irányítása alatt működik. (3) A kari titkár hatásköre: a.) kapcsolatot tart a hallgatói szervezetekkel és felügyeli mű­ ködésüket, b.) irányítja a tutorrendszert, c.) szervezi és irányítja a kari rendezvényeket, d.) a Dékáni Hivatallal együttműködve szervezi a kollégiumi elhelyezést és felügyeli a kollégiumi életet. A gazdasági elemző 25. §(1) A gazdasági elemzőt a Dékán nevezi ki, határozatlan időre, főfoglalkozású munkaviszony keretében. A gazdasági elemző a Kar Dékánjának irányítása alatt áll. (2) A gazdasági elemző hatásköre: a.) elemzi a Kar és egyes részterületek, egységek működésé­ nek gazdasági hatékonyságát, b.)a Dékán által megjelölt témakörökben külön elemzéseket végez, azok eredményét javaslatokba foglalja, c.) tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja a Dékánt, írásos beszámolót készít az operatív értekezletekre, illetve a Kari Tanács részére szóló dékáni beszámolókhoz. (3) A gazdasági elemző feladatának teljesítése során a.) betekinthet a vizsgálatához szükséges iratokba, b.) kérdéseket intézhet a Kar alkalmazottaihoz. 109 �A kari operatív értekezlet 26. §(1)A kari operatív értekezlet véleményt nyilvánít a Kar folyó ügyeiben, véleményeket, javaslatokat fogalmaz meg az egyes tennivalókról s a Kar fejlesztési-működési kérdéseiről. (2)A kari operatív értekezlet tagjai a Dékán, a prodékán, a dé­ kán-helyettesek, a kari titkár és a gazdasági elemző. Az ülésre más személy is meghívható. (3) A kari operatív értekezlet üléseit az oktatási időszakban álta­ lában hetenként tartja. Állásfoglalásainak végrehajtását a dé­ káni titkár tartja számon. Az összoktatói értekezlet 27. §(l)Az összoktatói értekezlet a Kar tanácsadó-véleményező szer­ ve, mely ajánlást tehet a Karon felmerülő bármely kérdésben. (2) Az összoktatói értekezletet évente legalább egy alkalommal a Dékán hívja össze és elnököl azon. VI. fejezet AZ OKTATÁST SEGÍTŐ SZERVEK Könyvtár 28. §(1) A Karon Kari Könyvtár működik, melynek élén szakképzett könyvtárvezető áll, aki felelős a könyvtár jogszerű és szaksze­ rű működtetéséért. (2) A Könyvtár szervezetileg a Dékán alá tartozik, aki a Könyv­ tári Bizottságot vezető dékán-helyettes útján látja el irányítá­ sát. (3) A Könyvtár részletes működési szabályait a könyvtárvezető által készített, s a Dékán által jóváhagyott szabályzat tartal­ mazza. 110 �Tanulmányi Osztály 29. §(1) A Tanulmányi Osztály feladata: - a hallgatók nyilvántartása, - a hallgatók tanulmányi eredményeinek nyilvántartása és rangsoruknak az elkészítése, - a Kar által kiadandó bizonyítványok előkészítése, - az órarend és a terembeosztás elkészítése, - a tanulmányi adatszolgáltatás elvégzése, - a felvételi eljárás lebonyolítása. ( 2) A Tanulmányi Osztály élén osztályvezető áll, aki megfelelő szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A tanulmányi osztályve­ zető felelős a Tanulmányi Osztály jogszerű és szakszerű mű­ ködéséért. Gazdasági Osztály 30. §A Gazdasági Osztály élén gazdasági osztályvezető áll, aki fele­ lősséggel irányítja és ellenőrzi az Osztály kereteibe tartozó cso­ portok munkáját. Pénzügyi és Számviteli Csoport 31. §(1) A Pénzügyi és Számviteli Csoport feladata: - a Kar pénzügyi és számviteli rendjének kialakítása a ha­ tályosjogszabályok és egyházi rendelkezések alapján, - a Kar számláinak kezelése, kiadásainak és bevételeinek nyilvántartása, - a költségvetés és a zárszámadás előkészítése, - az alkalmazottak és egyéb foglalkoztatottak bér-, illetve díjfizetésének lebonyolítása, utazási költségek, költségel­ számolások nyilvántartása, kifizetése, - pénzügyi adatszolgáltatások teljesítése, - a HŐK pénzügyi alapjainak kezelése, ellenőrzése. ( 2) A Pénzügyi és Számviteli Csoport élén csoportvezető áll, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel, megfelelő szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A pénzügyi és számviteli csoportve­ zető felelős a csoport jogszerű és szakszerű működéséért. 111 �Bér- és Munkaügyi Csoport 32. §( 1) A Bér- és Munkaügyi Csoport feladata: - a munkaszerződések, megbízási szerződések előkészítése, módosítása, nyilvántartása, - a bér- és bérjellegű kifizetések előkészítése, - a munkaügyi, bérügyi, adóügyi, társadalombiztosítási nyilvántartások vezetése, ezzel kapcsolatos feladatok el­ látása, - a munkáltatót terhelő adózási és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése. ( 2) A Bér- és Munkaügyi Csoport élén csoportvezető áll, ak szakirányú végzettséggel, megfelelő szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A bér- és munkaügyi csoportvezető felelős a csoport jogszerű és szakszerű működéséért. Műszaki Osztály 33. §(1) A Műszaki Osztály feladata: - a Kar épületének üzemeltetése, karbantartása, - a folyamatban lévő felújítások műszaki-számviteli fel­ ügyelete, ellenőrzése, véleményezése, - az épület portaszolgálatának és őrzésének megszervezése, - a tűzrendészed feladatok ellátása, - az épület takarításának megszervezése, - egyéb gondnoksági feladatok ellátása, - a Kar eszköz-leltárának vezetése, - az anyagkönyvelés vezetése, - anyagbeszerzés és ellátás, - szállítási feladatok ellátása, - a befejezett beruházások folyamatos átvétele. ( 2) A Műszaki Osztály élén osztályvezető áll, aki szakirányú fe sőfokú végzettséggel és szakirányú gyakorlattal rendelkezik. Az osztály vezető felelős az osztály jogszerű és szakszerű mű­ ködéséért. 112 �Kari Titkárság 34. §A Dékán ügyviteli-igazgatási jellegű tevékenységének ellátását a Kari Titkárság segíti. Ennek fontosabb feladatai: - a kari posta szétosztása, bejövő és kimenő iratok iktatása, - a körlevelek, hirdetmények elkészítése és szétosztása, - a telefonközpont kezelése, - a kollégiumi elhelyezés adminisztrálása, - továbbá minden olyan ügyviteli jellegű feladat elvégzése, amellyel a Dékán megbízza. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 35 § (1) Az SZMSZ alkalmazásában az Intézet gazdasági, adminiszt­ rációs és koordinatív egység, a tanszék önálló oktatási­ tudományos egység. (2) Jelen szabályzatot a Kari Tanács 1997. február 21-ei ülésén fogadta el, azt az Egyetem Nagykancellárja megerősítette. A szabályzatot a Kari Tanács 1997. december 19-ei és 1998. szeptember 28-ai, 1999. február 18-ai, május 28-ai és 2000. március 20-ai ülésén módosította, a módosításokat az eredeti szövegen átvezették. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 113 �1. sz. melléklet A KAR INTÉZETEI ÉS A KERETÉBEN MŰKÖDŐ TANSZÉKEK 1. PPKE JÁK Jogbölcseleti Intézet - Jogbölcseleti Tanszék - Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék 2. PPKE JÁK Jogtörténeti Intézet - Római Jogi Tanszék - Jogtörténeti Tanszék 3. PPKE JÁK Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet - Egyházi Alkotmányjogi Tanszék - Egyházi Közigazgatási Tanszék - Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék - Egyházi Eljárásjogi Tanszék 4. PPKE JÁK Közjogi Intézet - Alkotmányjogi Tanszék - Közigazgatási Jogi Tanszék - Pénzügyi Jogi Tanszék 5. PPKE JÁK Bűnügyi Tudományok Intézete - Büntető Anyagi Jogi és Kriminológia Tanszék - Büntetőeljárás és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék 6. PPKE JÁK Nemzetközi Jogi Intézet - Nemzetközi Közjogi Tanszék - Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék - Európa Jogi Tanszék 7. PPKE JÁK Magánjogi Intézet - Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék - Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék - Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék - Kereskedelmi Jogi Tanszék 114 �8. PPKE JÁK Gazdasági Szakjogok Intézete — Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék - Környezet- és Versenyjogi Tanszék 9. PPKE JÁK Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 10. PPKE JÁK Informatikai és Távoktatási Intézet - Távoktatási Központ - Informatikai Csoport 11. PPKE JÁK Jogi Továbbképző Intézet - Deák Ferenc Akadémia 12. PPKE JÁK Polgári Eljárásjogi Tanszék 13. PPKE JÁK Kommunikáció Tanszék 14. PPKE JÁK Logika Tanszék 15. PPKE JÁK Nyelvi Lektorátus 115 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A szabályzat hatálya (1)A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: Szabály­ zat) hatály kiterjed a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Karának (a továbbiakban: a Kar) vala­ mennyi nappali és levelező, továbbá távoktatási tagozatos alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és szakképzés­ ben résztvevő hallgatójára. (2) A Kar doktori (Ph.D) képzésben résztvevő hallgatóinak ta­ nulmányi és vizsgaszabályzatát a Kar Doktori Szabályzata tartalmazza. 2. § A tanulmányi- és vizsgaügyek intézése (1) A hallgatók tanulmányi- és vizsgaügyeiben, továbbá a párhu zamos képzés, valamint az áthallgatás engedélyezésében első fokon a tanulmányi dékán-helyettes, illetőleg az oktatókból és hallgatókból álló Tanulmányi Bizottság jár el. Az átvételről a Dékán dönt a 9. § szerint. (2) A Tanulmányi Bizottság hattagú, elnöke a Kar tanulmány dékán-helyettese. A Tanulmányi Bizottság két oktató tagját a Kari Tanács, három hallgató tagját a Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban HŐK) választja meg 2-2 évre. Szavazat­ egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (3) A Tanulmányi Bizottság tevékenységének részletes szabályo­ zására ügyrendet készít. A Tanulmányi Bizottság hatáskörét 116 �meghatározott ügycsoportokra nézve átruházhatja a tanulmá­ nyi dékán-helyettesre a gyorsabb ügyintézés érdekében. (4) A Tanulmányi Bizottság, illetve a tanulmányi dékán-helyettes első fokú határozata ellen a hallgató a kézhezvételtől számí­ tott 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet a Kar Dékánjához. (5) A Dékán másodfokú határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs. 3. § A tanulmányi ügyek intézésének szervei (1)A Kar tanulmányi ügyeinek ügyvitelét a Tanulmányi Osztály végzi. Az ügyvitelért az osztály vezetője felelős. Hozzá tarto­ zik a felvétel lebonyolítása, a tanulmányi tájékoztatás, az óra­ rend és annak alapján a tantermek foglaltságának összeállítá­ sa, a meghirdetett tárgyak és az előadók nyilvántartása, az in­ dex és a tanulmányi naplók, egyetemi anyakönyvek kezelése, a vizsgarend nyilvántartása, a vizsgák teremigényének egyeztetése, a vizsgalapok kiadása, begyűjtése és feldolgozá­ sa, halasztott vizsga-igazolások és ismétlő-vizsgaj egyek kia­ dása, szigorlati nyilvántartások és záróvizsga-jegyzőkönyvek kezelése. E körben a Tanulmányi Osztály felhívásokat, fi­ gyelmeztetéseket adhat ki, valamint igazolásokat állíthat ki a hallgatói állapotról vagy teljesített eredményekről. (2) A Tanulmányi Osztály hivatali felettese a tanulmányi dékán­ helyettes. II. fejezet A TANULMÁNYOK RENDJE 4. § A tanulmányi idő, az oktatott tárgyak (1)A tanulmányi idő nappali és levelező, továbbá távoktatási ta­ gozaton 10 félév. A hallgató a kötelező óraszámot rövidebb és hosszabb idő alatt is lehallgathatja, illetve a vizsgakövetelmé­ nyeket rövidebb és hosszabb idő alatt is teljesítheti. így a hallgató tanulmányait 8 félévre összesűrítheti, illetve 12 félév­ it? �re meghosszabbíthatja. A félévek 12-14 oktatási hétből állnak, kivéve a 10. félévet, amely 7 hetes. (2)Teljesített a félév, ha a hallgató átlaga legalább elégséges. (3) A hallgató a nappali tagozaton tanulmányai során 4.000 összóraszámot köteles hallgatni és eredményesen lezárni. A 4.000 órából 770 óra alapozó ismeretek oktatása, 3.000 óra a jogi főtárgyak oktatása (kötelezően), 230 óra szakosított jogi tár­ gyakkal töltendő ki (a hallgató által választhatón). Az alapo­ zó-ismereti tárgyakat, a jogi főtárgyakat és a szakosított vá­ laszthatójogi tárgyakat a tanrend tartalmazza. A félév érvényességéhez legalább 5 előírt tárgy hallgatásának teljesítése szükséges. (4) A nappali tagozaton a kötelezőn felveendő heti óraszám 30, ebből mintegy 25 óra a jogi főtárgyak oktatására, illetve ala­ pozó ismeretekre esik. (5) A hallgató indokolt esetben a tanulmányi dékán-helyettestől engedélyt kaphat a heti 30, illetve 25 óra-felvételi kötelezett­ ségének csökkentésére. (6) A kötelezően választható (alternatív) órák vagy szemináriu­ mok valamely jogi főtárgyhoz kapcsolódó, specializálódást szolgáló órák. Kötelezően választható órák esetén a hallgató szabadon, de kötelezően választ a tanszék által ajánlott órák közül. Kötelezően választható órák esetén a tananyag számonkérését az említett tanszékek határozzák meg. A kötelezően választ­ ható órák lezárása elismeréssel történik, amely az átlagba nem számít be. (7) A speciálkollégiumokat az intézetek (tanszékek) hirdetik meg az oktatott tárgyhoz kapcsolódó különleges ismeretek elsajá­ títására. A speciálkollégiumok hallgatásáért előny adható a hallgató félévi vizsga átlagának értékelésében. (8) A nappali tagozat hallgatója a Szabályzat szerint bizonyos szabadsággal, de ajánlott menetben hallgatja a tárgyakat. A tanszékek előírhatják, hogy az adott tárgy vizsgájának leté­ tele előtt milyen más tárgyból kell eredményes vizsgát tenni. Ha egy tárgyból több kollokviumot kell letenni, előírható, hogy a vizsgák csak az adott tárgy tantervi sorrendjében tel­ jesíthetők. 5. § (1) Levelező tagozaton a hallgató 10 féléven keresztül szomba­ tonként általában hat vagy hét órás konzultáción köteles részt 118 �venni, és félévenként a nappali tagozattal azonos vizsgarend­ ben letenni az előírt szigorlatokat, valamint kötelező kollok­ vium keretében számot adni a tanult anyagról. A levelező hallgatók minden tárgyból félévenként vizsgáznak, jelentős elmaradás esetén a tanulmányi idejük meghosszabbodik 12 félévre. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések vonatkoznak a táv­ oktatási tagozat hallgatóira is, azzal az eltéréssel, hogy a kö­ telező konzultáción való részvételük a távoktatás szervei által - a szükségesnek megfelelően - előre meghatározott időpont­ okban kötelező. 6. § A hallgatói jogviszony (1) A Kar hallgatója a Karral hallgatói jogviszonyban áll, amely a beiratkozással jön létre, s az oklevél kiadásáig, illetve a Kar­ ról történt elbocsátásig áll fenn. (2) A beiratkozás, a hallgatói jogviszony szünetelés részletes sza­ bályait, a hallgatók jogait és kötelezettségeit a kari Szervezeti és Működési Szabályzatának 13-16. §-ai tartalmazzák. (3) A tanulmányaikat megkezdő hallgatók beiratkozásuk alkal­ mával tájékoztatást kapnak a Karról, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. A tájékoztatót a ta­ nulmányi dékán-helyettes adja ki. (4) Az egyes tantárgyak tantervi követelményeiről, a számonké­ rés formáiról, a tankönyvekről, jegyzetekről, a tantárgy elő­ adóiról, a kapcsolattartás módjára és eszközeiről minden félév elején az egyes tanszékek írásos tájékoztatót adnak, melyet a tanszék hirdetőtáblájára kell kifüggeszteni. A tanszéki hirde­ tőtáblán kell közölni az esetleges írásbeli zárthelyi dolgozatok és a vizsgák időpontját is. A tájékoztatót és a vizsgák idő­ pontját egyidejűleg a távoktatási tagozat hallgatói számára is hozzáférhetővé kell tenni a távoktatási tagozat szervei által működtetett műszaki megoldás felhasználásával. 7. § Részvétel a foglalkozásokon (1) A kötelező és a hallgató részéről szabadon választott órákon való részvétel elvárt. Az órákon való jelenlétet a tanszékek ellenőrizhetik, s a tanszékek határozhatják meg a távoliét iga­ zolásának, pótlásának módját is. (2) A tárgy hallgatását az oktatók félévenként az index aláírásával igazolják (Id. 12. §). 119 �(3) A távoktatásban a hallgató részvételét az oktatók a távoktatási kapcsolattartás útján ellenőrzik. 8. § A tanulmányok megszakítása (1) A tanulmányok kérelemre történő megszakítása félév vagy évkihagyással történhet. (2) A tanulmányok tartama alatt méltánylást érdemlő okból - ide nem értve a tanulmányi mulasztásokat - a hallgató évkiha­ gyás engedélyezését kérheti. Az évkihagyás egy évre és leg­ feljebb két alkalommal engedélyezhető. (3) Évkihagyást a tanév megkezdése előtt kérhet a hallgató. Az évkihagyásra vonatkozó írásos kérelmeket a Tanulmányi Bi­ zottság elnökéhez kell benyújtani. Első évben évhalasztás ál­ talában nem engedélyezhető. A tanulmányi dékán-helyettes döntését a Dékán felülvizsgálhatja. (4) Évismétlésre kötelezett a hallgató, ha az adott évben kötelező vizsgáinak legalább felét nem tette le eredményesen, vagy adott évi átlaga 1,50-t nem haladja meg. Ezen esetben a hall­ gató a sikertelen év első félévére iratkozhat be ismét, önkölt­ séges hallgatóként. (5) Az a hallgató, aki valamely tanév végén öt vagy több olyan halasztott vizsgával rendelkezik, amelyeket egy félévnél hosszabb idő óta halaszt, évet tartozik ismételni, s ennek so­ rán a halasztott tárgyait újra hallgatni és azokból eredménye­ sen vizsgázni. Ez az év önköltséges. (6) A 9. félévet nem kezdheti meg az a hallgató, akinek kettőnél több kötelező halasztott vizsgája van (ebbe a 8. félévről sza­ bályzat álapján átvihető vizsgák nem számítanak be). A tila­ lom alól kivételesen, indokolt esetben a dékán felmentést ad­ hat. 9. § Átvétel más tagozatról, karról, egyetemről (1) A Kar bármely évfolyamon átvehet más egyetem jog- és ál­ lamtudományi karáról hallgatót, beleértve a külföldi intézmé­ nyek karait is. Az átvétel ilyenkor önköltséges helyre történik és a hallgató egy év elteltével a Kar keretében elért eredmé­ nye alapján kerülhet a támogatott hallgatók sorába. Az átvé­ telről hozott határozat során a Kar kötelezi a hallgatót az ál­ tala nem hallgatott és a Kar tanulmányi rendjében kötelező tárgyak hallgatására, vagy felmenti azok alól, ugyancsak hatá­ 120 �roz az általa már hallgatott vagy vizsgával lezárt tárgyak be­ számításáról. (2) A Kar méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti az átlépést saját levelező és távoktatási tagozatról nappali tagozatra, vagy nappali tagozatról levelező vagy távoktatási tagozatra, ugyan­ csak önköltséges hallgatóként. A támogatott hallgatói rang­ sorba való bekerülésre az első új szakon zárt év végén nyílik mód. Ha az átlépő hallgató kari átlaga alapján támogatott helyre lenne a másik tagozaton jogosult, a többlettandíj fizeté­ se alól mentesíthető. (3) A PPKE bármely más egyetemi karának hallgatója kérheti párhuzamosan a Kar levelező vagy távoktatási szakára való felvételét. Ez a két dékán hozzájárulása alapján történhet ön­ költséges helyre. Minthogy az ilyen hallgató nem első alap­ képzésben vesz részt, a támogatott hallgatók sorába később sem kerülhet be (10. §). (4) A PPKE valamely más egyetemi karának hallgatója, indokolt esetben, kérheti átvételét a Kar valamelyik tagozatára. A ké­ relmet a társkar dékánjának támogatnia, az átlépést a Rektor­ nak engedélyeznie kell. A Rektor engedélyét a Kar Dékánjá­ nak véleménye alapján adja meg, aki javaslatánál figyelembe veszi a kar létszámtelítettségét, a kérelem méltánylandó indo­ kait, az eddigi felső-iskolai tanulmányi eredményt (átlépésre csak lezárt tanulmányi év után kerülhet sor). A hallgató bár­ melyik tagozaton csak önköltséges helyre kerülhet. (5) Az átvétel iránti kérelmeket a Kar Dékánjának kell benyújta­ ni, aki maga, vagy a tanulmányi dékán-helyettes véleménye alapján dönt a kérelemről. (6) Az átvett hallgató felmenthető azoknak a tantárgyaknak a ta­ nulmányi és vizsgakötelezettsége alól, amelyeket más Karon eredményesen teljesített. A felmentésről az átvétel során kell határozni. 10. §A párhuzamos képzés és áthallgatás (1) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egyidőben két felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. Párhuzamos képzés lehetséges a PPKE-n belül is, a Kar Dékánjának enge­ délyével [9. § (3). bek.]. (2) Párhuzamos képzésre felvételre jelentkező hallgató a Karon felvételi vizsgát tesz az általános szabályok szerint. Nem kell 121 �felvételi vizsgát tennie a PPKE másik kara hallgatójának, ha az (1) bekezdésnek megfelelően a párhuzamos képzésben való részvételét a Kar Dékánja engedélyezte. (3) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató tanulmányi és vizsgakötelezettségei alóli esetleges felmentése ügyében a ta­ nulmányi dékán-helyettes dönt. (4) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik fel­ sőoktatási intézmény, illetve a PPKE más karának előadásain és foglalkozásain, ha tanulmányi kötelezettségeit ez nem za­ varja. Az áthallgatás során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredményeibe nem számít be. (5) A Tanulmányi Bizottság, mérlegelve a lehetőségeket, dönt ar­ ról, hogy más egyetem hallgatója fogadható-e áthallgatásra a Karon. A PPKE más karának hallgatója a Kar előadásait - ha azok létszáma nem kötött - szabadon hallgathatja. 11. § Önköltséges első alapképzés, a hallgatók rangsora (1)A Kar, tekintettel a jogi tanulmányokra történő állandó túlje­ lentkezésre, a hallgatók művelődéshez való alkotmányos jo­ gának jobb kielégítése, valamint a felvételi vizsga esetleges­ ségének csökkentése, és a tanulmányi igyekezet ösztönzése céljából első évben az államilag finanszírozott létszámnál mintegy 20%-kal több hallgatót vesz fel önköltséges hallgató­ ként (Lásd: Felvételi Szabályzat). Év végén a Kar az adott évet végző hallgatókat rangsorolja. Az első és második évfo­ lyam minden évbeli rangsorának évfolyamonként és tagoza­ tonként utolsó 10%-10%-ba tartozó hallgatókat a Kar elbo­ csátja az intézményből (19. §). Nem lehet ez okból elbocsáta­ ni a hallgatót, ha félévi és év végi tanulmányi összesített át­ lageredménye a 3.00-t meghaladja. A 10%-ba beleszámítanak minden évben a más okból kimaradó hallgatók. Kivételes méltánylást érdemlő esetben a rangsor utolsó 10%-ban sze­ replő hallgatók egy ízben önköltséges hallgatóként folytat­ hatják tanulmányaikat. A hallgatók méltányossági kérelméről a Dékán dönt. (2) Amíg az önköltséget vállaló hallgatók révén egy-egy évfo­ lyamban több hallgató van, mint az államilag támogatott lét­ szám, ezt a rangsorolást minden év végén elvégzi a Kar, azon következménnyel, hogy a hallgatók közül a rangsorban kö­ vetkező elől állók lesznek a támogatott tandíjmentesek, a számfelettiek az önköltségesek. 122 �(3) A rangsor megállapítása a féléves és év végi eredmények öszszegzésével külön történik a nappali és külön a levelező tago­ zaton. A rangsor mutatója tört szám, amelynek nevezője a kötelező vizsgával járó éves tárgyak száma (hozzáadva az adott időszakban pótolt és pótlandó kötelező vizsgák számát), számlálója pedig a kötelező vizsgákon elért eredmények számszerű összege. (4) A rangsor megállapítása ellen a hallgató számítási hiba esetén panasszal fordulhat a Tanulmányi Osztályhoz. Ha a vita meg­ hallgatással nem rendezhető, a döntést a tanulmányi dékán­ helyettes jogosult meghozni. Döntése ellen felülvizsgálati ké­ relemnek nincs helye, de ha később megállapítást nyerne, hogy mégis számítási hiba történt, a Tanulmányi Osztály az eredményt hivatalból köteles módosítani. (5) A rangsort minden félév lezárása után nyilvánosságra kell hozni a Tanulmányi Osztály hirdetőtábláján. 12. §A leckekönyv (1)A leckekönyv a beiratkozások megtörténtét, a tanulmányi és vizsgakötelezettségek mikénti teljesítését és az ezekkel kap­ csolatos körülményeket igazoló okirat. Megőrzéséért, kezelé­ séért a hallgató, ill. a Tanulmányi Osztály felelősséggel tarto­ zik. A leckekönyvbe csak az illetékes oktató, a Dékán, a ta­ nulmányi dékán-helyettes, a Tanulmányi Osztály vezetője és illetékes előadója tehet bejegyzést. A leckekönyvbe tett min­ den bejegyzést azzal párhuzamosan készített okiratban (vizs­ galap, vizsgajegyzőkönyv, határozat stb.) is rögzíteni kell, melyek őrzéséről a Tanulmányi Osztály gondoskodik. (2) A leckekönyvet az első beiratkozáskor kell megnyitni, s a ta­ nulmányok befejezése, illetve a hallgatói jogviszony megszű­ nése után azt a hallgatónak ki kell adni. A tanulmányok foly­ tatása alatt a leckekönyvet a Tanulmányi Osztály őrzi. A Ta­ nulmányi Osztály köteles egybevetni a leckekönyvi bejegyzé­ seket az azok alapjául szolgáló okiratokkal, valamint ellenő­ rizni a fénykép és a hitelesítő szalag sértetlenségét. Az esetle­ ges eltérést a tanulmányi dékán-helyettes kivizsgálja és meg­ állapítja, hogy melyik bejegyzés a hiteles. A leckekönyvben szereplő valamennyi bejegyzést a törzskönyvbe, és a számí­ tógépes nyilvántartásba is be kell vezetni. (3) A leckekönyv elvesztése esetén annak időpontjáról és körül­ ményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elvesztés tény érői 123 �a tanszékvezetőket értesíteni kell. Az újonnan kiállított lecke­ könyvben ezt a tényt fel kell jegyezni és az eddig teljesített tanulmányi és vizsgakötelességek eredményét a törzskönyv alapján hivatalos bejegyzésként be kell vezetni. (4) A leckekönyvben vakarás, átfestés, törlés eszközlése, illeték­ telen bejegyzés, bejegyzés és aláírás meghamisítása fegyelmi vétség. III. fejezet AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE 13. §A leckekönyv aláírása (1) A leckekönyv aláírásának feltételeit a tantárgyi programok alapján a tárgy (gyakorlat, speciálkollégium) vezetője hatá­ rozza meg. Az aláírás feltételeit az oktatás megkezdése előtt közölni kell a hallgatóval. (2) A leckekönyv aláírása igazolja, hogy a hallgató a tantervben előirt tantárgyak elméleti és gyakorlati foglalkozásaira meg­ állapított kötelezettségeit teljesítette. (3) Az aláírás megtagadását a szorgalmi időszak vége előtt kö­ zölni kell az érintett hallgatóval és a Tanulmányi Osztállyal. Kötelező tárgy esetén a tárgy hallgatása a tanulmányok fo­ lyamán pótolható. Az aláírás megtagadása esetén a leckekönyv megfelelő rova­ tába "aláírás megtagadva" bejegyzést kell tenni. Szabadon választott tárgy (speciálkollégium) aláírásának megtagadása esetén a tárgyat a leckekönyvből törölni kell. (4) A hallgató féléves vizsgáit akkor kezdheti meg, ha: - tandíjfizetési kötelezettségének eleget tett (vagy a tandíj­ fizetési kötelezettség alól halasztást, felmentést kapott), - leckekönyvét a felvett tárgyakból aláíratta. 14. §A vizsgák és értékelésük (1) A tárgyakat lezáró vizsgakötelezettség lehet beszámoló, kol­ lokvium vagy szigorlat. 124 �(2) A beszámoló szóban vagy írásban történik. A tárgy előadója előre ismertetett feltételei szerint évközi munkát (pl. feladat­ megoldás) is elfogadhat beszámoló helyett. A beszámoló értékelése két fajta módszerrel lehetséges: - Kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg értékelés­ sel. (Ez esetben a félévi átlagba nem számít bele.) - A beszámoló „nem felelt meg” minősítését a vizsgaidő­ szak végéig lehet kijavítani. - A kötelezően választható tárgyak esetében 1-5 érdem­ jeggyel értékelve (ez esetben a félévi átlagba beszámít). - Ha a kötelezően választható tárgyból írásbeli vizsgát tar­ tottak, a hallgató kérheti, hogy szóbeli vizsgán javíthasson eredményén. Szóbeli vizsga javítását csak ugyanazon vizsgaidőszakon belül a vizsgáztató lehetővé teheti olyankor az átlagba a javított jegy számít bele. A beszámolókat a szorgalmi időszak utolsó 2 hetétől lehet megtartani. (3) A kollokvium egy - nappali tagozaton esetleg két - félévi anyagból a tárgy előadója, vagy az általa megbízott személy előtt szóban történik. A tanrendben meghatározott esetekben a sikertelen vagy halasztott kollokvium év végén összevontan pótlandó. Ha a tárgy jellege indokolja, a kollokvium kivétele­ sen írásbeli is lehet. Két féléves anyagból a kollokvium min­ dig szóbeli (évzáró kollokvium). (4) A szigorlat a tárgy teljes oktatott anyagából bizottság előtt tett szóbeli vizsga. A szigorlati bizottság legalább kéttagú, mely­ nek egyik tagja a tárgy előadója vagy minősített oktatója, a másik tagja a Kar valamelyik oktatója. (5) A kollokvium és a szigorlatok értékelése ötfokozatú: - jeles (5), - jó (4), - közepes (3), - elégséges (2), - elégtelen (1) osztályzattal történik. 15. §A vizsgák időpontjai (1)A vizsgaidőszakban leteendő vizsgákra az időpont kitűzése (jelentkezés) a vizsgáztató által legkésőbb a vizsgaidőszakot egy hónappal megelőzően meghatározott rendben és módon történik. A vizsganapokat és azokon belül a vizsgáztatásra nyitva álló időtartamot, lehetőség szerint a vizsgaidőszakban 125 �elosztva, úgy kell megadni, hogy a vizsgáztatandók számához képest mintegy másfélszeres legyen a választási lehetőség, írásbeli vizsga esetén is legalább három időpont adandó meg a vizsgaidőszak különböző periódusaira elosztva, és külön meg kell hirdetni a jegy beírásának időpontját is. (2) A jelentkezésen változtatás a vizsgaidőszak előtt lehetséges, alatta csak halasztási díj fizetése mellett. Különös méltánylást érdemlő okból a halasztási díj fizetése alól a tárgyjegyző fel­ mentést adhat. A vizsga ügyintézését bonyolító tanszék a mó­ dosítási kérelmet akkor köteles elfogadni, ha az a megadott időpontok terhelését figyelembe véve teljesíthető. Többlet­ időpont kitűzését a hallgató nem igényelheti. (3) A vizsgák időpontjának meghatározásánál törekedni kell arra, hogy a várakozási idő ne legyen túl hosszú (órára vagy de-du megosztásban). A vizsgázó legkésőbb a kitűzött időpontban vizsgára tartozik jelentkezni. Ha a jelentkezést elmulasztja, a vizsgáztató nem köteles őt más időpontban a vizsganapon fo­ gadni. írásbeli vizsga kezdetéről késés a vizsgán való részvé­ telből kizárást vonhat maga után és ugyancsak mulasztást je­ lent. (4) Ha a vizsga a kitűzött időpontban a vizsgáztató miatt nem tartható meg, a hallgató igényelheti vizsgaidőszak alatt egyeztetett újabb időpont megjelölését. Halasztási díjat ilyen­ kor nem kell fizetni. (5) A mulasztás vizsgaidőszakon belüli pótlására a vizsgáztató lehetőséget ad, ha az előre megadott vizsgaidőpontokon belül arra mód van és a hallgató ezt ilyen időpontra halasztási díj megfizetésének igazolásával legalább két nappal előbb kéri. A vizsgáztató adhat pótlási lehetőséget ugyanilyen feltételekkel a vizsgaidőszakon belül másik általa alkalmasnak talált idő­ pontra is. Vizsgaidőszakban történő pótlás esetén a mulasztás rangsort érintő következményei nem állnak be. (6) Ha valamely félévben tanrend szerint három (vagy több) szi­ gorlat, vagy több, mint nyolc kollokvium és szigorlat letétele kötelező, vagy ha ugyanez a terhelés a hallgatónak adott ked­ vezmény (pl. külföldi tanulmányok) miatt következik be, a hallgató a vizsgaidőszak megkezdése előtt kérheti az egyik szigorlat vagy a nyolc feletti vizsgák halasztásának engedé­ lyezését a következő félévre (kérelmét a Tanulmányi Osztály­ ra kell benyújtania). Ez esetben a halasztani kért vizsga az át­ lag szempontjából a mentesített félévben nem minősül ha­ 126 �lasztottnak, hanem abba a félévben veendő átlag szempontjá­ ból figyelembe, amelyben a vizsgá(ka)t leteszik. Párhuzamos képzés okán vagy halasztott vizsgák torlódása miatt ez a ked­ vezmény nem vehető igénybe, csak a tanulmányi idő egy-két félévvel való önköltséges, előre kérelmezett, egyéni tanrend mellett biztosított hosszabbítása engedélyezhető. (7) Az egyéni tanrend összeállításánál félévenként minimum 5 vizsgatárgyat köteles a hallgató felvenni és teljesíteni. (8) Ha a pótlásra csak a vizsgaidőszakon túl van lehetőség, a ha­ lasztási díj fizetése mellett az átlagszámítási hátrány is beáll. Az ilyen mulasztást az indexben a Tanulmányi Osztály ha­ lasztott vizsga megjelöléssel rögzíti. A pótlólag letett vizsgát az indexben a vizsga letételekor folyó félév tárgyai után külön sorban kell feltüntetni „pótolt beszámoló/kollokvium” meg­ jelöléssel. (9) A vizsgáztató a halasztásra csak a vizsgaidőszakot követő fé­ lév vizsgaidőszakának lezárásáig köteles lehetőséget adni. Utána előírhat a vizsga kitűzése előtt pótlólagos hallgatási kötelezettséget (tárgyismétlés). A tárgyismétlés tanszéki elő­ írása ellen a hallgató a Tanulmányi Bizottsághoz fellebbezhet, ha azt méltánytalannak tartja. A bizottság döntését a Dékán felülvizsgálhatja. (10)Az előírt kötelező vizsgákat a hallgató törekedjék a tárgy hallgatását követő vizsgaidőszakban letenni. A vizsgamu­ lasztás jelen Szabályzatban meghatározott hátrányokkal jár. 16. §A vizsgáztatás rendje (1) A vizsgáztatást a Kar hivatalos helyiségeiben kell lefolytatni. E szabálytól az intézet vezetője indokolt esetben eltérést en­ gedélyezhet, kijelölve a vizsga helyét. Az intézet a más hely­ színen végzett vizsgáztatást bejelenti a Tanulmányi Osztály­ nak. (2) A szóbeli vizsgák nyilvánosak. (3) A vizsgák nyugodt légköréről a vizsgáztató, illetve a bizottság elnöke gondoskodik. (4) Vizsgázni csak leckekönyvvel lehet. A vizsgáztató a felelet értékelését a vizsga után a leckekönyvbe és a vizsgalapra be­ írja. Az aláírt vizsgalapokat legkésőbb a vizsga másnapján a Tanulmányi Osztályra kell továbbítani. 127 �17. §A sikertelen vizsgák megismétlése (l)Az „elégtelen” vagy „nem felelt meg” eredménnyel zárult si­ kertelen vizsgát a hallgató legfeljebb két alkalommal megis­ mételheti (utóvizsga). (2) A sikertelen vizsga esetén ismétlő vizsgadíjat kell fizetni, és az elégtelen jegy az átlagban szerepel. Ha a hallgató az adott vizsgaidőszakban kijavítja a sikertelen vizsgát, az átlagba mind az elégtelen, mind az új jegy beleszámít. A következő szorgalmi időszakban ismételt sikeres vizsga jegye már az új tanulmányi félév átlagába számít. (3) A sikertelen vizsga pótlására a vizsgaidőszak után is sor ke­ rülhet, legkésőbb a következő vizsgaidőszak végéig. A siker­ telen vizsgák vizsgaidőszakon kívüli kijavítási időpontját a tanszék határozza meg. (4) Az utóvizsgát második alkalommal kéttagú bizottság előtt kell letenni. (5) Az ismétlésre beszámoló esetén a vizsgáztató mérlegelése szerinti idő elteltével, kollokvium esetén legalább két hét (éves kollokvium esetén legalább három hét), szigorlat esetén legalább egy hónap múlva adható újabb időpont, az utóvizs­ gadíj befizetésének igazolása után. Az időszak lerövidítésére indokolt esetben a vizsgáztató adhat engedélyt. (6) Három eredménytelen vizsga után, újabb ismétlő vizsgához a tantárgy újrahallgatása szükséges (tárgyismétlés). Az újrahallgatási kötelezettség alól a Tanulmányi Bizottság indokolt esetben - a tanszék véleményének kikérése után - felmentést adhat. (7) A halasztott és ismételt vizsgák díját minden évben a Dékán állapítja meg, azt a tanév kezdetén ki kell hirdetni. A szigorlat halasztási, ismétlési díja a más vizsga díjának kétszerese, a záróvizsga ismétlési díja a szigorlati díj kétszerese. 18. § A tanulmányi átlageredmény kiszámítása (1) A vizsgaidőszak befejezésekor az oktatási időszakot a Dékán, vagy a tanulmányi dékán-helyettes a leckekönyv aláírásával érvényesíti. (2 A tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszakot követőn ha­ ladéktalanul meg kell állapítani. Az átlageredményt a 11. § (3) bekezdés és a 17. § alapján kell kiszámítani. 128 �(3) Az átlageredményt két tizedes jegy pontosságig kell kiszá­ mítani, és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckeköny­ vébe és törzskönyvébe. (4) A tanulmányi átlageredmény: kitűnő, ha az átlag 5,00 jeles, ha az átlag 4,51-4,99 jó, ha az átlag 3,51—4,50 közepes, ha az átlag 2,51-3,50 elégséges, ha az átlag 1,51-2,50 elégtelen, ha az átlag 1,50 vagy alatta 19. § Elbocsátás az intézményből tanulmányi okból (l)Négy elégtelen vagy meg nem felelt vizsga (beszámoló, kol­ lokvium, szigorlat) azonos tárgyból (esetleg több tanév fo­ lyamán), négy elégtelen vagy meg nem felelt kötelező vizsga egy tanévben, továbbá három elégtelen félév a tanulmányok folyamán az egyetemi hallgatói viszony megszűntetését vonja maga után. A megszüntető határozatot a Tanulmányi Osztály javaslatára a Tanulmányi Bizottság hozza, vele szemben fel­ lebbezéssel lehet élni a Dékánhoz. (2) Amennyiben a Dékán méltányosságból megváltoztatja az (1) bekezdésben megjelölt határozatot, a hallgató csak önköltsé­ ges hallgatóként folytathatja tovább tanulmányait. (3) Ha a hallgató egyszer már méltányosságból mentesült az el­ bocsátás alól, többet vele szemben méltányosság nem gyako­ rolható, ha az elbocsátás feltételei ismét beállnak. (4) A Tanulmányi Osztály figyelemmel kíséri az elégtelen osz­ tályzatok alakulását, s szükség esetén az (1) bekezdés szerint tesz javaslatot a tanulmányi dékán-helyettesnek. (5) Ha a hallgató függő helyzetben van (mielőtt sikertelen vizs­ gái okán az eljárást vele szemben a Kar lefolytatta volna) és más egyetem jogi karára át kíván iratkozni, a Dékán ehhez hozzájárulhat és az eljárást megszünteti. Ebben az esetben azonban a hallgató a Karról távozni köteles és az eljárás le­ folytatását már nem kérheti, akkor sem, ha a kiszemelt másik intézmény nem vette volna át. 6) A hallgató hallgatói jogviszonya megszűntethető all. §-ban szabályozott esetben is, a hallgatói rangsorban elfoglalt hely alapján. 129 �20. § Évfolyamdolgozat (l)Az 5., valamint a 7. félév szorgalmi időszakában a hallgatók évfolyamdolgozatot írnak. (2) Az évfolyamdolgozat témája szabadon választható bármely már hallgatott kötelező tárgyból. A tanszékek szorgalmi idő­ szakban ajánlhatnak témákat. (3) A tanszékek minden évfolyamdolgozathoz konzulenst bizto­ sítanak. A hallgató témát az 5. és 7. félév szorgalmi időszaká­ nak az elején köteles választani, s ezt a választott tanszéken bejelenteni. (4) Az évfolyamdolgozatok értékelése a szóbeli vizsgákkal azo­ nosan 1-5 érdemjeggyel történik, s az átlagba beszámít. Az évfolyamdolgozat benyújtásának késedelmére a vizsgaha­ lasztás szabályai értelemszerűen alkalmazandók. IV. fejezet A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A DIPLOMAMUNKÁRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 21. § A végbizonyítvány (1) A végbizonyítvány (abszolutórium) azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettsé­ gének mindenben eleget tett. (2) A végbizonyítványt a Dékán írja alá a hallgató leckekönyv­ ében. 22. §A szakdolgozat (1) A Kar hallgatói tanulmányaik befejezésére szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat minimális terjedelme 100,000 N (betűhely). (2) A hallgató a Kar által meghirdetett vagy a saját maga által választott témát dolgozhatja fel szakdolgozatában, a záróvizs­ gán szereplő vagy más, kötelezőn oktatott elméleti, illetőleg szakjogi tárgyból. 130 �(3) A szakdolgozatokhoz témákat az egyes tárgyak tanszékei hir­ detnek, vagy kérésre ajánlanak. (4) A hallgatók kötelesek a 8. félév szorgalmi időszakának vé­ géig szakdolgozati témát választani. Az adott tanszék vezetője határoz a szakdolgozat témájának elfogadásáról és konzulens kijelöléséről. (5) Az OTDK-n díjat nyert pályamunka szakdolgozatként elfo­ gadható. (6) A szakdolgozatot az illetékes tanszék által kijelölt kéttagú bi­ zottság előtt kell megvédeni. A bizottság egyik tagja a kon­ zulens, másik tagja a tanszék oktatója. A bizottságot úgy kell összeállítani, hogy egyik tagja egyetemi tanár vagy egyetemi docens legyen. (7) A szakdolgozat leadási határidejét, egyéb tartalmi-fonnai kö­ vetelményeit a Kar által kiadott szakdolgozati szabályzat tar­ talmazza. (8) A sikertelen szakdolgozat védését új szakdolgozat alapján legfeljebb két alkalommal lehet megismételni. 23. §A záróvizsgára bocsátás feltételei (1) A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató - rendelkezzék végbizonyítvánnyal, - sikerrel megvédje szakdolgozatát. (2) Záróvizsgát a végbizonyítvány megszerzését követő három éven belül lehet tenni. Ezt a határidőt a Dékán egyes, különös méltánylást érdemlő esetekben meghosszabbíthatja. 24. §A záróvizsga (1) A záróvizsgán a jelöltnek arról kell tanúságot tenne, hogy a felsőfokú jogi képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (2) A záróvizsga tárgyai: Kötelező: a.) jogelmélet, b.) közjog, c.) polgári jog, d.) büntetőjog. Fakultatív: e.) kánoni jog, és/vagy f.) a szakosodás szerinti főtantárgy. 131 �(3) A záróvizsga meghatározott záróvizsga-időszakban tehető. A Kar évente kétszer, két hónapos záróvizsga-időszakot jelöl ki. (4) Az egyes tárgyak záróvizsgái között legalább két hétnek kell eltelnie. (5) A záróvizsgák szóbeliek. A záróvizsgán a felkészülési idő le­ galább 30 perc. (6) A záróvizsga követelményeit legkésőbb az utolsó szorgalmi időszakban nyilvánosságra kell hozni. 25. §A záróvizsga bizottság (1) Záróvizsgát a záróvizsga bizottság előtt kell tenni. (2) A záróvizsga bizottság elnökét és tagjait a Dékán előterjesz­ tésére a Rektor bízza meg, legfeljebb 3 évre. (3) A záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül két tagja van. El­ nök, valamint bizottsági tag a szakterület elismert külső szak­ embere, vagy a Kar tanára, illetőleg docense lehet. A bizott­ ság egyik tagja kivételesen adjunktus is lehet. (4) A záróvizsga bizottságban lehetőleg vegyen részt külső szak­ ember is. (5) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen megállapítják az osztályzatot. (Szavazategyenlő­ ség esetén az elnök szavazata dönt.) (6) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amit aláírás után a leckekönyvvel együtt át kell adni a Tanulmányi Osztálynak. 26. §A záróvizsga eredménye, a sikertelen záróvizsga megismétlése (1) A záróvizsgán az értékelés tárgyanként 1-5 érdemjeggyel történik. A záróvizsga eredményét az elnök hirdeti ki együtte­ sen az adott napon vizsgázók előtt. (2) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen annyi alkalom­ mal tehet ismételt záróvizsgát, ahány tárgyból a vizsga áll, egy tárgyból azonban legfeljebb két alkalommal. (3) Ha ajelölt nem tudta a záróvizsgát teljesíteni a végbizonyít­ vány megszerzését követő három év alatt, vagy kimerítette az ismételt vizsgázás kereteit, kérelmére - Kari Tanács vélemé­ nye alapján - a Dékán kivételesen újabb záróvizsgát engedé­ lyezhet. 132 �27. §Az oklevél (1) Az oklevél kiállításának előfeltétele, hogy a jelölt rendelkez­ zék egy élő nyelvből államilag elismert középfokú C vagy az­ zal azonos mértékűnek elfogadott nyelvvizsgával. (2) A sikeres záróvizsga alapján a Kar a jelölt számára (a szak­ képesítés megjelölését is tartalmazó) oklevelet állít ki. Az oklevelet a Dékán és a Rektor írja alá. (3) Az oklevél minősítését a záróvizsga tárgyainak és a szakdol­ gozat érdemjegyeinek átlaga, valamint a szigorlatok érdemje­ gyeinek átlagából számított egyszerű számtani átlag adja. A sikertelen vizsgák osztályzatát az oklevél minősítésének ki­ számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (4) A (2) bekezdés szerint számított átlageredmény alapján a doktori címet tanúsító oklevelet a következők szerint kell mi­ nősíteni: „Summa cum laude” 4,51-5,00 „Cumlaude” 3,51-4,50 „Rite” 2,00-3,50 28. §Kitiintetéses oklevél Kitüntetéses oklevelet az kap, aki a záróvizsgán minden tan­ tárgyból jeles eredményt ért el, szakdolgozatának és vala­ mennyi szigorlatának osztályzata jeles, összes többi vizsgájá­ nak és gyakorlati jegyének átlaga legalább 3,51, továbbá osz­ tályzatai között közepesnél rosszabb nincs. 29. § Zárórendelkezések Jelen szabályzat mellékletét képezik a felvételi eljárásról, to­ vábbá a hallgatók által fizetendő díjakról és támogatásokról szóló rendelkezések, valamint a tanterv. Budapest, 1999. június 18. Dr. Zlinszky János s. k. dékán A Kari Tanács 1997. május 22-i határozata alapján, melyet a Kari Tanács 1997. december 19-én, 1999. február 18-án és 2000. május 5-én módosított 133 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR FELVÉTELI SZABÁLYZAT I. fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A jelentkezés 1. § (1) A Kar nappali tagozatára hallgatónak az jelentkezhet, aki; a.) magyar középiskolában érettségizett, b.) külföldi oktatási intézményben érettségizett, és végzettsé­ gét nemzetközi szerződés alapján elismerték vagy honosí­ tották (2) Kivételesen, különösen indokolt esetben az is jelentkezhet a Kar nappali tagozatára, aki már rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (oklevéllel). 2. § (1) A Kar levelező tagozatára hallgatónak az jelentkezhet, aki; a.) már rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (oklevéllel), b.) megfelel az 1. §. (1) bek. megjelölt feltételeknek, c.) párhuzamos képzésre jelentkezik a Tanulmányi és Vizsga­ szabályzat szerint. (2) A Kar távoktatási tagozatára hallgatónak az jelentkezhet, aki megfelel az (1) bekezdésben megjelölt feltételeknek, és kije­ lenti, hogy a távoktatási képzés formában való részvétel kö­ vetelményeit tudomásul veszi és a részvételhez szükséges eszközöket és feltételeket a maga részéről biztosítja. 3. § (1) A Karra való jelentkezés az OM által alkalmazott forma­ nyomtatványokon történik, az évente kibocsátott felvételi tá­ jékoztató alapján. (2) A jelentkezési laphoz csatolni kell; 134 �a legmagasabb középiskolai, illetve felsőfokú végzett­ séget igazoló okirat fénymásolatát, b.) a többletpontokat igazoló okiratokat fénymásolatban, c.) érettségizetteknél a négy középiskolai év végi bizonyít­ vány fénymásolatát, d.) a felvételi költségtérítés befizetésének igazolását, e.) önéletrajzot. Eredeti okiratot az Egyetem a jelentkezéshez nem kér, a postán küldöttek másolását nem vállalja és értük felelősséget sem vállal. A másolatokat a beiratkozáskor hitelesíti a Ta­ nulmányi Osztály. (3) A hiányosan beküldött jelentkezési lap hiánypótlására a Ta­ nulmányi Osztály írásban felhívja a jelentkezőt. A hiánypótlás végső időpontja a szóbeli vizsga megkezdése. A szóbeli vizs­ ga megkezdése után csatolt okirat figyelembe vétele a felvé­ teli eljárásban nem igényelhető. (4) A jelentkezési lapokat az OM által megjelölt határidőig kell benyújtani. (5) A Kar a megjelölt keretszámon felül, mintegy 20%-nyi hall­ gatót, önköltséges hallgatóként vehet fel. a.) II. fejezet A FELVÉTELI ELJÁRÁS 4. § A Kar felvételi eljárásának célja, hogy a jelentkezettek közül a Kar kiválassza a középiskolai tanulmányok alapján leginkább felkészült és a jogi pályára képességei szerint alkalmasnak tartott hallgatókat. 5. § (1) A Kar a felvétellel kapcsolatos tudnivalókat minden évben a Felvételi Tájékoztatóban közli. (2) A Kar a felvételi idejéről és helyéről a jelentkezőt legalább 15 nappal korábban írásban értesíti. (3) A szóbeli vizsga tájékoztató jellegű bevezető kérdéseit a Fel­ vételi Bizottság állapítja meg, és a szóbeli vizsgára behívott jelentkezőknek írásban megküldi. 135 �(4) A felvételi időpont vétlen elmulasztása esetén a Kar a jelent­ kezőt a felvételi eljárás lezárása előtt újabb időpontra hívhatja be. 6. § (1) A felvételi eljárásban javító, szóbeli vizsgáztató és felvételi bizottság működik. (2) Az írásbeli javító bizottság tagjai elsősorban a Kar oktatói, doktoranduszai közül kerülnek ki, önkéntes jelentkezés, illet­ ve a Dékán felkérése alapján. (3) A felülvizsgáló bizottság tagjai elsősorban a Kar minősített oktatói közül kerülnek ki önkéntes jelentkezés, illetve a Dé­ kán felkérése alapján. (4) A szóbeli vizsgáztató bizottságok háromtagúak. A vizsgáztató bizottság elnöke általában a Kar minősített oktatója, tagja a Kar oktatója és a HŐK képviselője. A szóbeli vizsgát a bizott­ ság elnöke vezeti, a tagok egyébként egyenjogúak. A vizs­ gáztató bizottságok tagjait a Dékán jelöli ki. (5) Az írásbeli dolgozat minősítését - panasz, illetve javaslat esetén - a Dékán felülbírálhatja. Az írásbeli vizsga felülvizs­ gálatát írásban kérheti a jelentkező, és a felülvizsgálatra ja­ vaslatot tehet a szóbeli vizsgáztató bizottság is (a 12. §-ban foglaltak szerint). (6) A felvételi bizottság háromtagú; ez a bizottság állapítja meg a felvételi eljárás végén a pályázók felvételét és elutasítását a szabályzat alapján. A bizottság elnöke a Dékán, aki ezt a ha­ táskörét delegálhatja valamelyik dékán-helyettesre. (7) A felvételi eljárásban eljáró bizottságok tagjait a vizsgák megkezdése előtt a Dékán és a tanulmányi dékán-helyettes szóban és írásban tájékoztatja a felvételi eljárásról. Az írásbeli felmérés 7. § (1) Az írásbeli felvételi a jogászi pályán szükséges gondolkodási és kifejező készséget, valamint a fegyelmezettséget értékeli gyakorlati feladat megoldása során. (2) Az írásbeli felvételi feladatok titkosságáról, sokszorosítá­ sáról a Dékán gondoskodik. 8. § A vizsgázókat a behívólevél és a személyi igazolvány alapján a teremfelügyelők igazoltatják. Ezt úgy hajtják végre, hogy a fény­ 136 �kép alapján meggyőződnek arról, hogy a behívott vizsgázó van jelen. 9. § (1) Az írásbeli dolgozatok javítása során értékelni kell; a logikus gondolkodást, a problémamegoldó képességet, az eredeti ötleteket, - a dolgozat szerkezeti felépítését, a megjelenítés formáját, - a helyesírást, a helyes kifejezésmódot és a külalakot. (2)Az írásbeli dolgozatok javítása során nem szempont a jogilag helyes megoldás; a javítás az un. „laikus jogérzetet” értékeli. - 10. § A felvételi dolgozat kezelése titkos. Az azonosítás külön boríték­ ban tárolt adatok alapján történik. A megírt felvételi dolgo­ zatot a pályázó a dolgozat megírása után borítékba helyezi, melybe behelyezi a nevét és a pontos születési dátumát tar­ talmazó lezárt borítékot is. 11. §(l)Az írásbeli dolgozatot a 9. § (1) bekezdésében megjelölt szempontokat külön-külön értékelve kell kijavítani, egységes követelményeket alkalmazva. (2) A dolgozatokat előbb a javító tanár, majd a felülvizsgáló ta­ nárjavítja, mindketten olvasható aláírásukkal igazolva a javí­ tást. A felülvizsgáló tanár +, - 4 ponttal térhet el a dolgozat összpontszámában a javító tanártól. Amennyiben a felülvizs­ gáló tanár ennél nagyobb eltérést tart indokoltnak, ezt részle­ tesen indokolnia kell. (3) A dolgozatok javításának lezárása után - az összeadási hiba javításán kívül - az értékelésen bármilyen módosítást csak a Dékán eszközölhet. 12. §(1) Az írásbeli felvételi eredményeit a szóbeli vizsga előtt lega­ lább 1 héttel kifüggesztéssel közzé kell tenni. Arról egyéni tájékoztatást az Egyetem nem köteles küldeni. (2) A közzététel után 48 órán belül a pályázó írásban panaszt te­ het az értékelésre a Tanulmányi Osztályon. (3) A panaszokról a Dékán dönt, döntéséről értesíti a panaszost. 137 �A szóbeli vizsga 13. § (1) A szóbeli vizsgán a pályázó bevezető kérdést húz, melyről rövid felkészülési idő után felel. A pályázónak a húzott tételen kívül más kérdés is feltehető. (2) A szóbeli vizsgán értékelni kell a pályázó; - előadókészségét, - közéleti-kulturális tájékozottságát, - fellépését. (3) A szóbeli vizsgák befejezése után a vizsgabizottság a délelőtt vagy délután közösen vizsgázott jelölteknek együttesen hirdet eredményt. Az eredményhirdetéskor közölni kell a hozott pontszámokat, a többletpontokat, az írásbeli és a szóbeli vizs­ ga pontszámait és az összpontszámot. 14. §(1) A szóbeli vizsgára nem kell behívni azt a pályázót, akinek hozott pontszáma és írásbeli dolgozata alapján matematikailag nincs esélye bekerülni a Karra. A pályázót erről a tényről ér­ tesíteni kell. (2) A pályázókat az egyes bizottságokhoz sorsolni kell. A pályá­ zókat úgy kell beosztani, hogy egy bizottsághoz egy nap délelőtt/délután - legfeljebb 15 vizsgázó kerüljön. (3) A szóbeli vizsgák az adott lehetőségek között nyilvánosak. A nyilvánosságot (a bebocsátottak számát) a vizsga rendje érde­ kében a szóbeli vizsgabizottság elnöke korlátozhatja Vizsgamentességek 15. §( 1) Ha a jelentkező nappali és levelező tagozatra is kérte felvétel­ ét, a levelező tagozat rangsorának megállapításánál a nappali tagozatos felvételi pontszáma figyelembe vehető. (2) A nappali tagozaton a hozott és többletpontok, valamint az írásbeli felmérés értékelése alapján legalább 60 pontot elért jelentkezők szóbeli vizsga helyett írásban kérhetik írásbeli pontszámúk megkétszerezését legkésőbb 2 nappal a szóbeli vizsga megkezdése előtt. (3) A levelező tagozaton azok, akiknek hozott és többletpontok, valamint az írásbeli felmérés értékelése alapján legalább 50 pontjuk van, szóbeli vizsga helyett írásban kérhetik írásbeli 138 �pontszámúk megkétszerezését, legkésőbb 2 nappal a szóbeli vizsga előtt. (4) Az (1) és (3) bekezdésnek a levelező tagozatra vonatkozó rendelkezéseit a távoktatási tagozatra megfelelően alkalmazni kell. Panasz 16. §(1) A pályázónak a felvételi eljárással kapcsolatos panaszát a Kar Dékánjához kell írásban benyújtania, jogszabálysértés vagy a jelen szabályzat megsértése esetén. A szóbeli vizsgabizottság előtti eredmény felülmérlegelése nem kérhető. (2) A panasz kivizsgálásáról, s jogossága esetén a jogorvoslatról a Dékán véglegesen dönt. A vizsgaeredmények értékelése 17. §(1) A felvételi eredményét pontszámban kell kifejezni. A felvé­ teli eredményét kifejező pontszám; - a középiskolából hozott, vagy a diplomáért kapott pon­ tokból, - a többletpontokból, és - a felvételin szerzett pontokból tevődik össze. 18. §(1) A hozott pontokat a középiskola utolsó négy évének átlagá­ ból, egyes kiemelt tárgyak jegyeinek átlagából, valamint az érettségi jegyeiből kell összeadni alábbiak szerint: Az érettségi jegyeinek összege a három kötelező tárgya, va­ lamint a latin, az élő nyelvek, és a hit- és erkölcstan tárgyak­ ból, ha a jelölt ezekből érettségizett. Érettségi alapján tehát 35 tárgy jegyeinek összege számít hozott felvételi pontnak. Ha a jelölt - pl. külföldi érettségi miatt - e tárgyak (azaz: ma­ tematika, történelem, magyar irodalom élő nyelv(ek), latin, hit- és erkölcstan) valamelyikéből nem érettségizett vagy ha több tárgyat tanult ezek közül középiskolában, mint ahányból érettségizhetett, úgy a felsorolt tárgyak utolsó év végi közép­ iskolai jegye(i) a felvételibe beszámító pont(ok). Az érettségi ill. érettségiként beszámítható tárgyak pontszá­ mához hozzáadandó az utolsó négy középiskolai év eredmé­ 139 �nyéből három év végi és negyedik év félévi összes (magavi­ seletét és szorgalmat is tartalmazó) jegyeinek átlaga. (2) A nem Magyarországon érettségizettek iskolai átlagát azonos módon számítjuk, az ott tanított történelem és az irodalom tárgyakat véve figyelembe (hacsak a jelentkező nem tett e tárgyból magyar kiegészítő érettségit). (3) Az osztályzatokat a középiskolai és érettségi bizonyítvány másolatának csatolásával és az eredeti bemutatásával kell iga­ zolni. (4) A hozott pontokat korlátlan ideig figyelembe veszik, de az 1997 előtt érettségizettek a „B” jelű intézményi jelentkezési lap 11. pontjánál kérhetik alkalmassági vizsgájuk eredményé­ nek kétszerezését, a középiskolai hozott pontok beszámítása helyett. (5) Az év végi átlagokat felfelé, illetve lefelé kell kerekíteni min­ den év végén (4,50 = 4 pont, 4, 51 = 5 pont). (6) A levelező tagozaton az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező jelentkezők oklevelük minősítése alapján a követ­ kező pontszámot kapják: - kitüntetéssel szerzett oklevél 40 pont, - summa cum laude (jeles) minősítésű oklevél 35 pont, - cum laude (jó) minősítésű oklevél 30 pont, - rite (közepes) minősítésű oklevél 25 pont, - elégséges minősítésű oklevél 20 pont, Összpontszámuk e pontszám, a nem középiskolából hozott többletpontok és az írásbeli és a szóbeli alkalmassági vizsga pontjainak összege. A felsőoktatási oklevéllel nem rendelkezők a nappali tagozat­ ra jelentkezőkkel azonos feltételekkel vesznek részt a felvételi eljárásban. 19. §( 1) Többletpontot lehet szerezni nyelvvizsgáért, illetve az OKTV 1-10 helyezéséért. (2) A nyelvtanulásért járó többletpontok (nyelvenként): - középfokú állami nyelvvizsgáért: A vagy B típusért C típus esetén - felsőfokú állami nyelvvizsgáért: A vagy B típusért C típus esetén 2 pont, 5 pont, 4 pont, 7 pont, Egy nyelvből csak egy vizsga értékelhető, viszont minden nyelv külön értékelendő, korlátozás nélkül. Amennyiben egy 140 �nyelvből érettségi vizsga és nyelvvizsga is van, a kedvezőbb értékelendő. (3) Hittudományi Akadémiára jár, vagy járt 5 pont. (4) Az OKTV 1 .-10. helyezésért (történelem, magyar, latin, matematika, idegen nyelv tantárgyból) 5 pont. (5) A többletpontok beszámítását a „B” jelű intézményi jelentke­ zési lap 6. pontjánál kell kérni és legkésőbb a szóbeli vizsga megkezdéséig okirattal igazolni kell a többletpontokra való jogosultságot. 20. §A felvételi során szerezhető pontok; - az írásbeli szakmai alkalmassági felmérés max. 15 pont, a szóbeli meghallgatás max. 20 pont. Maximális felvételi alkalmassági pontszám elérése esetén a Kar a jelentkezőt, amennyiben ezt kéri, és ha más felsőoktatá­ si intézménybe nem vették fel, mindenképpen felveszi önkölt­ séges hallgatóként. 21. §(1) A hozott, a többlet és a szerzett pontok alapján kell kiszámí­ tani a hallgató összpontszámát. (2) Az összpontszám alapján a pályázókat tagozatonként rang­ sorba kell állítani. A szóbeli vizsgát tett pályázók rangsorát nyilvánosságra kell hozni, de arról külön értesítést az Egye­ tem nem köteles küldeni. A felvételi döntés 22. §(1) A felvételi ponthatárt a Kar a központi számítógépes rendszer segítségével állapítja meg. (2) A Kar a nappali, a levelező, továbbá a távoktatási tagozatra és önköltséges képzésre felvett hallgatókat írásban értesíti a felvételről, s úgyszintén írásbeli értesítést kapnak az elutasí­ tott pályázók is. (3) A pályázóknak szóló értesítésben közölni kell a hozott, a szerzett, a többletpontszámot, az összpontszámot és a felvételi ponthatárt. (4) A felvételi eredményét a Kar 3 napon belül nyilvánosságra hozza. 141 �A fellebbezés 23. §A felvételi bizottság elutasító határozata ellen a pályázó csak a felvételi szabályok megsértése miatt fellebbezhet a Kar Dé­ kánjához. A fellebbezéseket az elutasító határozat kézhezvé­ telét követő 8 napon belül kell írásban benyújtani. A felvételi eredmények közzétételét követő 30 napon túl nem lehet fel­ lebbezést benyújtani. Az okmányok kezelése 24. §( 1) A jelentkezési lapok, annak mellékletei, a pályázó dolgozatai, a felvételi eljárás során keletkező iratok okiratnak minősül­ nek. Az iratok kezeléséért a Dékán, a dolgozatokat értékelő oktatók, a vizsgabizottságok elnökei, és a Tanulmányi osztály vezetője és ügyintézői felelősek. A pályázók személyi iratai, adatai bizalmas anyagként kezelendők. Az eredmények vi­ szont nyilvános, közzétehető adatok. (2) Az elutasítottak esetleges eredeti okmányait a döntésről szóló értesítéssel együtt vissza kell küldeni. (3) Az okmányokat a következő felvételi időpontjáig kell meg­ őrizni. Zárórendelkezések 25. §(1) Jelen felvételi szabályzat a Kari Tanács döntése alapján 1997. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben az 1998. évre vonatkozó felvételi eljárás során kell alkalmaz­ ni. (2) A felvételi szabályzat nyilvános, abba bárki betekinthet. Budapest, 2000. május 5. Dr. Zlinszky János s. k. dékán a Kari Tanács 1997. május 22-ei döntése alapján, amelyet a Kari Tanács 1997. december 19-én, 1999. február 18-án és 2000. május 5-én módosított. 142 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZABÁLYZAT A Kar hallgatói részére nyújtható támogatá­ sokról és az általuk fizetendő díjakról I. fejezet A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAKRÓL 1. § (1) A hallgatók szám szerint meghatározott és eredmény szerint rangsorolt része - ha első felsőfokú alapképzésben vesz részt, vagy gyermeke miatt kedvezményezett - mind a nappali, mind a levelező, mind a távoktatási tagozatban tandíjmentes (államilag támogatott hallgató). (2) A többi hallgató tandíjat fizet (önköltséges hallgató). A tandíj mértéke az állami normatív ellátmány összegéhez igazodik. Éves összegét a Kari Tanács állapítja meg, minden tanév kez­ dete előtt, az egész tanévre szólón. (3) A nappali szakos hallgató tandíja a 2000/2001-es tanévben 230.000,- Ft. A levelező és a távoktatási tagozat hallgatójának évi tandíja 180.000,- Ft. (4) A tandíj félévre eső összegét (az éves összeg felét) a hallgató a félévre történő beiratkozás előtt egy összegben köteles befi­ zetni. A féléves tandíj fizetésére a dékán részletfizetési ked­ vezményt adhat, amely iránt a kérelmet a hallgató a beiratko­ zás időpontja előtt legalább 30 nappal köteles benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kért részletek megjelölését. Legalább a tandíj 1/5 részét (20%) a beiratkozás előtt be kell fizetni. 143 �Tandíjon felüli költségtérítések 2. § (1) Az alapoktatáson felül nyújtott többletszolgáltatásokért, hall­ gatói mulasztásból eredő többlettevékenység miatt, illetve a szabályzatban meghatározott esetekben minden hallgató költ­ ségtérítést köteles fizetni. A költségtérítéses szolgáltatásokat, valamint a költségtérítések éves összegét a Kari Tanács évente előre határozza meg. (2) Költségtérítéssel vehető igénybe a Kar által nyújtott alapfokú nyelvoktatás (nyelvvizsgára felkészítés), valamint a szaktár­ gyak idegen nyelven történő oktatása, és az informatikai kép­ zés. Ugyancsak költségtérítéses a szakirányú továbbképzés céljából felvett tárgyak, gyakorlatok oktatása. (3)A költségtérítés összege a 2000/2001. tanévben félévenként heti egy órára vetítve 5.000,- Ft. A költségtérítés befizetését az oktatásra való jelentkezéskor kell igazolni. (4) A számítógépes távoktatásban résztvevő hallgatók többlet költségtérítése évi 160.000,- Ft., ez két részletben, a félévre történő beiratkozás előtt fizetendő. (5) Vizsgahalasztás, vizsgaismétlés esetén a hallgató igazolni tartozik az azonos vizsgaidőszakon belül 1.000,- Ft., szigorlat esetén 2.000,- Ft., vizsgaidőszakon túl 2.000,- Ft., ill. 4.000,- Ft. befizetését. Jelentkezése csak ezen igazolás mellett fogadható el. (6) Beiratkozási, indexleadási határidő mulasztása esetén napi 500,- Ft. késedelmi díj fizetésére köteles a hallgató. Részletfizetési határidő vagy más díjfizetési határidő mulasz­ tása esetén 5.000,- Ft késedelmi pótlék fizetendő költségtérí­ tésként. Kollégiumi díj havi részletének elmulasztása esetén a hallgató elveszti jogosultságát a kollégiumi díjtámogatásra az egész tanévben. (7)Az első záróvizsga tárgyanként költségmentes. Minden más esetben a záróvizsgáért záróvizsgánként 6.000,- Ft. költségté­ rítést kell fizetni. A jelentkezés csak a befizetés igazolása után fogadható el. (8) A Kar által kiadott állami szabvány-oklevél költségmentes. A szabvány-oklevél mellett - igény szerint - díszes kivitelű ok­ levél is adható. A díszes kivitelű oklevelet kérő hallgatók 5.000,- Ft. költségtérítést kötelesek fizetni 144 �3. § (1) A befolyt tandíjakat és költségtérítési összegeket a következő célokra lehet felhasználni: a.) a Kar működtetése; b.) a Kar oktatást-kutatást segítő felszerelése; c.) a Kar kialakítását, fejlesztését célzó beruházások; d.) oktatást-kutatást segítő egyetemi, kari alapítványok létesí­ tése, támogatása; e.) a kulturális és sport tevékenység támogatása; f.) a Hallgatói Önkormányzat (HŐK) támogatása, hallgatói öntevékeny csoportok támogatása, hallgatói kedvezmé­ nyek nyújtása; g.) bel- és külföldi tanulmányutakon és rendezvényeken való oktatói és hallgatói részvétel támogatása. (2) A befolyt tandíj és költségtérítések felhasználásról a Kar költ­ ségvetése körében kell rendelkezni. A befolyt összegek jog­ szerű és szabályos felhasználását a Dékán és a Kari Tanács ellenőrizni köteles. (3) Az a hallgató, aki díjfizetési kötelezettségének nem tett ele­ get, vizsgára nem bocsátható (be nem iratható, a költségtéríté­ ses foglalkozáson nem vehet részt). II. fejezet A HALLGATÓ RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK 4. § (1) A PPKE JÁK hallgatói részesülhetnek a.) külső ösztöndíjban egyetemi ajánlásra; b.) kari ösztöndíjban tanulmányi eredmény alapján; c.) támogatásban közösségi munka alapján; d.) támogatásban szociális helyzet és tanulmányi eredmény alapján; e.) tandíj kedvezményben szociális helyzettől függőn; f.) ösztöndíjban külföldi tanulmányút támogatására; g.) támogatásban alkalmi egyetemi munka alapján (felvétel, szervezés, rendezvény stb.) h.) támogatásban demonstrátori tanszéki munka alapján; 145 �i.) vidékiek kollégiumi vagy lakhatási támogatásban; j.) tankönyvtámogatásban. (2) A támogatások odaítéléséről Kari forrásból a Kari Tanács ál­ tal megfogalmazott elvek, ill. a Szabályzatok alapján a Dékán dönt, a hallgatói normatív támogatásból nyújtott egyéni támo­ gatásokról a HŐK által megállapított és a Kar által jóváha­ gyott elvek alapján a Hallgatói Önkormányzat és a Dékán együttesen döntenek. (3) Mindegyik fajta támogatás adható mindkét forrásból, mégis elsősorban Kari forrásból nyújtandó 4. § (1) e.), h.), i.), j.) szerinti, HŐK forrásból nyújtandó 4. § (1) b.), c.), d.) szerinti támogatás. 5. § (1) A Kar hallgatói az Oktatási Miniszter külön rendeletében meghatározott pályázat és eljárás alapján az állam által (álta­ lában a támogatott nappalos hallgatók létszáma 1%-a alapján) köztársasági ösztöndíjban részesülhetnek. A köztársasági és közigazgatási ösztöndíjakat [4. § (1) a.)] a hallgatók - általá­ ban legalább két befejezett félév után - nyerhetik el. Az ösz­ töndíj elnyerésének jogszabályi feltételeit a Kar minden évben megfelelő időben nyilvánosságra hozza. A pályázati rangso­ rolásban a tanulmányi eredmény és a tanszéki, tudományos diákköri munka mérlegelendő. (2) Ha a hallgató által elnyert ösztöndíj a köztársasági ösztöndíj, azzal egyenértékű vagy azt meghaladó támogatás, a hallgató további támogatást egyetemi tanulmányai [b.)] alapján nem kaphat. (3) Ha a külső támogatás nem éri el a köztársasági ösztöndíj szintjét, de meghaladja a [b.)] alatti támogatást, úgy a hallgató tanulmányi eredménye alapján további támogatást nem kap­ hat, ha annak alatta marad, a külső juttatást az Egyetem a [b.)] alatti mértékre [6. § (3) szerint] kiegészíti. 6. § (1)A Hallgatói Önkormányzat a hallgatói támogatásra előirány­ zott keretet 77%-ban egyéni tanulmányi támogatásra [4. § (1) b.)], 20%-ban a HŐK bizottságai működésével kapcsolatos költségek támogatására, 3%-ban a HŐK tisztségviselőinek munkájával kapcsolatos tanulmányi támogatásra [4. § (1) c.)] kívánja fordítani. (2) A HŐK évente egy alkalommal, az előző, lezárt egész éves átlag alapján, egy tanévre vonatkozóan bírálja el a beérkezett 146 �támogatási kérelmeket, a Tanulmányi Osztály által közzétett hallgatói tanulmányi rangsor kifüggesztését követő egy hóna­ pon belül. (3)4,51 vagy magasabb éves tanulmányi átlag alapján a tanulmá­ nyi támogatás kérelem nélkül, alanyi jogon jár a Kar II—V. éves nappali tagozatos hallgatóinak, kivéve azokat, akik ezen eredmény alapján köztársasági ösztöndíjban, vagy a tanulmá­ nyi támogatással legalábbis egyenértékű külső forrásból származó ösztöndíjban részesülnek (5.). Ha a külső tanulmá­ nyi ösztöndíj összege alacsonyabb az alanyi jogon járó tanul­ mányi támogatás összegénél, a HŐK a tanulmányi támogatás­ ból az ösztöndíjat a járandóság mértékére kiegészíti. A HŐK a tanulmányi támogatás összegének 20%-át különíti el e célra, és azt egyenlően osztja el a feltételeknek megfelelt hallgatók között [4. §(l)b.)]. (4) A HŐK munkatársainak adandó tanulmányi támogatásról a HŐK Választmánya félévenként javaslatot készít, azt a Dékán hagyjajóvá [4. § (l)c.)]. 7. § (1) Tanulmányi eredmény és szociális rászorultság együttes okán a Kar II-V. éves nappali tagozatos hallgatói kérelemre tanul­ mányi támogatásban részesülhetnek. A HŐK a tanulmányi támogatási keret 70%-át osztja fel e célra. (2) A vonatkozó kérelmet a tanév első tanítási napjáig lehet a Dékánhoz benyújtani, aki a nyilvántartásba vett (iktatott) ké­ relmeket a HÖK-nek adja át véleményezésre és rangsorolásra. (3) A kérelmek szerinti szociális rászorultságot a HŐK adatlap és szükség szerint személyes meghallgatás alapján vizsgálja és igazolja. A vizsgálat szerint szociálisan támogatásra szoruló hallgatókat a HŐK három csoportba osztja, szociális helyze­ tük súlyossága szerint. (4) Az előző év rangsor szerinti eredménye alapján a HŐK ugyancsak három csoportba sorolja a kérelmezőket (3,01— 3,50; 3,51-4.00; 4,01^4,50). Az így kialakított három tanulmányi eredménycsoporton belül alcsoportokat képeznek a szociális rászorultság szerinti csoportok. A HŐK a kettős szempont szerint dönt a kérelmekről és azokat jóváhagyásra a Dékánhoz terjeszti fel. Első évfolyamos hallgató támogatásáról csak szociális szempont alapján is hozható támogató határozat különösen indokolt esetben. (5) 10% keretet a HŐK fenntart az évközben beállott különösen súlyos szociális nehézség miatt támogatást kérelmező hallga­ 147 �tók részére. Ezt a keretet a második félévre történő beiratko­ zások utolsó napjáig benyújtott kérelmek alapján osztja fel. A juttatás e címen nem lehet magasabb, mint az azonos kategó­ riában éves szinten megállapított juttatási összeg fele. (6) A tanulmányi támogatásokról szóló döntést nyilvánosságra kell hozni. (7) A HŐK által megítélt és a dékán által jóváhagyott tanulmányi támogatások első felét a Kar október végéig, a második felét március végéig utalja ki (fizeti ki). 8. § (1) Részleges tandíj mentességet [4. § (1) e.)] - amely legfeljebb a tandíj 50%-áig terjedhet - általában az a nappali vagy leve­ lező, továbbá távoktatási tagozatos önköltséges hallgató kap­ hat, akinek tanulmányi átlaga az előző félévben legalább 4,00 volt, nem volt utóvizsgája, és szociális helyzete indokolja a részleges tandíjmentességet. (2) Teljes tandíj mentesség a Kari költségvetés lehetőségei szerint azoknak az (1) pontban felsorolt feltételeknek megfelelő hall­ gatóknak adható, akik szociális helyzetük tanulmányaik fo­ lyamán történt megromlása miatt erre a legrászorultabbak. (3) Tandíj mentesség a Dékánhoz beiratkozás előtt egy hónappal benyújtott írásbeli kérelem alapján adható. A kérelemben az alapul szolgáló indokokat, a szociális benyújtott kérelmeket a Dékán a HÖK-kel véleményeztetheti és szükség szerint a kö­ rülményeket ellenőriztetheti. A benyújtott kérelmekről a HŐK véleményt nyilvánít és elkészíti a kérelmek kielégítésének ja­ vasolt rangsorát. (4) A HŐK véleménye alapján a Dékán dönt a kérelmekről. A Dékán döntését nyilvánosságra kell hozni és arról a kérelme­ zőt külön is értesíteni. 9. § (1) A HŐK külügyi bizottsága költségvetésében elkülönít évente bizonyos előirányzatot azon hallgatói külföldi tanulmányok támogatására, amelyek nem külső támogatással (DAAD, Erasmus stb.) finanszírozottak. A támogatásra a HÖK-nél pályázatot kell benyújtani oktatói véleménnyel. A támogatá­ sok elosztásához a Dékán hozzájárulása szükséges, annak megadását a Dékán átruházhatja más kari tisztségviselőre. (2) Mind a Kar, mind a HŐK eseti rendezvényeken vagy más hallgatói közreműködést igénylő alkalmakkor közreműködő 148 �hallgatók részére hallgatói támogatást állapíthat meg. Ez nem esik az 5. §-ban megjelölt korlátozás alá [4. § (1) g.)]. 10. §(1) A tanszékekre demonstrátort a tanszék (intézet) vezetője ne­ vez ki évente azon hallgatók közül, akik eredményük alapján reményt nyújtanak arra, hogy a kutató munkába bevezethetők, vagy a tanszék oktató, szervező munkáját, könyvtárának ren­ dezését sbt. segíteni készek és képesek. A demonstrátorok tanszéki munkájukat általában díjazás nélkül végzik. (2) Ha a tanszék a maga oktató munkájában demonstrátort hasz­ nosítani tud, kérheti a dékántól díjazott demonstrátori hely engedélyezését. A kari költségvetés előirányzata terhére díja­ zott hely engedélyezéséről valamint annak betöltéséről, a tan­ szék (intézet) vezetőjének javaslatára, a Dékán rendelkezik. (3) Különösen indokolt a demonstrátori munka díjazása akkor, ha elsősorban oktatási feladatot lát el a megbízott hallgató (gya­ korlatvezetés), valamint ha arra külön költségvetési forrás áll rendelkezésre (pályázati munka, Számtáv stb.). Ha a hallgató ilyen jellegű díjazásban részesül, és e juttatása más (ösztöndíj jellegű) juttatásával együtt eléri a köztársasági ösztöndíj havi összegét, a 10. § (3) szerinti juttatás köztársa­ sági ösztöndíjon felüli összege a felére csökkentendő. 11. §A HŐK a maga költségvetésében, más diákszervek költségvetés­ ükben előirányozhatnak állandó munkát ellátó munkatársaik ré­ szére hallgatói támogatást. Ez a tisztség viselésének, a munkakör ellátásának ideje alatt folyósítandó. A folyósításhoz a Dékán egyetértését kell kérni. 12. §(1) Az állam által nyújtott kollégiumi vagy lakhatási támogatás a vidéki hallgatókat illeti, az állam által nyújtott mértékben. El­ osztását a HŐK és a Dékán évente a vidéki nappali tagozatos hallgatók száma szerint végzi. (2) A Karnak saját kollégiuma nincs, a biztosított diákszálló la­ kóhelyek térítésének összegét a kollégiumi elhelyezést bizto­ sító szervvel történt megállapodás rögzíti. (3) A kollégiumi térítési díjak legfeljebb fele az (1) pont alatti támogatásból fedezhető, vagy elengedhető kari támogatás alapján a szociális és tanulmányi szempontból támogatásra érdemes hallgatóknak. 149 �(4) Ha a hallgató a havi diákszállódíjával elmarad, támogatásra jogosultságát arra a tanévre elveszti. 13. §(1) A Kari Tanács a kari jegyzet- és tankönyvkiadás támogatásá­ ra, illetve a hallgatók tankönyv- és jegyzetköltségeinek támo­ gatására az e célra juttatott állami támogatásból, pályázatok­ ból és egyéb előirányzatból külön pénzügyi alapot hoz létre. (2) A tankönyvtámogatás összegének min. 30%-át a HŐK és a JÁK közös terve alapján a könyvtári tankönyvállomány gya­ rapítására, jegyzetkiadásra és ellátásra, max. 70-%át rászoruló hallgatók könyvvásárlásának egyedi támogatására fordítja a Kar. 14. §(1) A hallgatók részére nyújtott támogatások tényleges folyósítá­ sáról, a kifizetések nyilvántartásáról a Gazdasági Osztály ve­ zetője gondoskodik. A Gazdasági Osztály végzi a hallgatói támogatások nyilvántartását. (2) A Tanulmányi és Gazdasági Osztály közvetlenül ellenőrzik a tandíjak és költségtérítések befizetését. A gazdasági dékán­ helyettes felügyeli és ellenőrzi a tandíjak és költségtérítések jogszerű felhasználását. (3) A befizetésekről és felhasználásokról a gazdasági dékán­ helyettes a Kari Tanácsnak évenként beszámol. A Kari Tanács 1999. május 28-ai határozata és a HŐK Választmány Irányelvei alapján kiadta 1999. június 19-én, s módosította 2000. már­ cius 20-án. 2000. május 5. a PPKE JÁK Dékánja s. k. a Kari Tanács 2000. március 20-ai határozata alapján 150 �A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Az Önkormányzat neve: Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Jog- és Államtudományi Kar (to­ vábbiakban: Kar) Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat). (2) Az Önkormányzat rövidített neve: PPKE JÁK HŐK (3) Az Önkormányzat nemzetközi neve: Student Union of Páz­ mány Péter Catholic University Faculty of Law and Political Sciences 2. § Az Önkormányzat székhelye: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. 3. § Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) meghatározza az Önkormányzat felépítését, feladatait, jogait és kötelezettségeit. Az Önkormányzat szervezeteinek és tisztségvi­ selőinek határozatai és intézkedései nem lehetnek ellentétesek ezen szabályzat rendelkezéseivel. 4. § Az Önkormányzat a Kar részeként működik, megvalósítja a Kar Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott célokat és szellemiséget. 5. § Az Önkormányzat a Kar hallgatóinak kizárólagos önkormányza­ ti, képviseleti szervezete. 151 �6. § Mint ilyen feladata különösen: a.) a hallgatók érdekképviselete; b.) jelen SZMSZ-ben meghatározott választás alapján képviselők küldése az Egyetemi és a Kar Tanácsba, a Fegyelmi Bizott­ ságba és a Tanulmányi Bizottságba (a Kar mindenkori SZMSZ-e szerint)', c.) javaslattétel a felvételi vizsgabizottságokban résztvevő hall­ gató névsorának összeállítása; d.)javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére; e.) tudományos és szakmai diákkörök szervezése és a dolgozatok közzététele; f.) kulturális, szociális és sport szervezeti egységek létesítése, megszüntetése és támogatása, hallgatói öntevékeny csoportok támogatása; g.) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudomá­ nyos képzési kapcsolatainak építése; h.) az oktatói munka hallgatói véleményezése; i.) részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügyeinek intézésében; j.) a kari újságon keresztül a Kar hallgatóinak és oktatóinak fo­ lyamatos tájékoztatása az Önkormányzat tevékenységéről, a Kar hallgatóit érintő és befolyásoló eseményekről; k.) a hallgatók tájékoztatása a pályázatokról, ösztöndíj- és ál­ láslehetőségekről; 1.) folyamatos kapcsolattartás az Egyetem más karainak HŐK szervezeteivel, valamint a helyi országos és nemzetközi hall­ gatói szervezetekkel; m.jlehetőségeihez mérten törekszik a hallgatók kari SZMSZ-ben meghatározott kötelezettségeinek betartatására; n.) a hatályos jogszabályok által biztosított jogok érvényesítése és a rá vonatkozó kötelezettségek teljesítése. 7. § (1)A Kar valamennyi beiratkozott hallgatója alanyi jogon az Önkormányzat tagja. Jogosult annak szolgáltatásait igénybe venni, bármilyen tisztségre megválasztható és választó. (2) Aktív és passzív választójoga gyakorlása akadályoztatva van, amennyiben a Kar Fegyelmi Szabályzata 2. § (1) bek. c.) pontja szerinti büntetés hatálya alatt áll. 152 �Második rész AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI 8. § Az Önkormányzat szervezetei: a.) Évfolyamgyűlés; b.) Választmány; c.) Tanulmányi Bizottság; d.) Külügyi Bizottság; e.) Gazdasági és Diákjóléti Bizottság (továbbiakban: Gazdasági Bizottság); f.) Rendezvényi és Kulturális Bizottság (továbbiakban: Rendez­ vényi Bizottság); g.) (törölve) h.) Ellenőrző Bizottság; i.) eseti bizottságok; j.) Iroda (irodavezető); k.) Kari újság 1.) Hallgatói Öntevékeny csoportok (Kari SZMSZ szerint). 9. § Az Önkormányzat tisztségviselői: a.) Elnök; b.) Tanulmányi Alelnök; c.) Külügyi Alelnök; d.) Gazdasági Alelnök; e.) Rendezvényi Alelnök; f.) (törölve) g.) az Ellenőrző Bizottság elnöke. Az Önkormányzat testületéinek és tisztségviselőinek választása 10. §(l)Az Önkormányzat tagjai jogaikat az Önkormányzat választott testületéin keresztül gyakorolják, közvetlenül választják a Választmány tagjait. A további tisztségviselőket a Választ­ mány tagjai közül választja. (2)Az Önkormányzat tagjai választott képviselőiktől teljes körű tájékoztatásra jogosultak. Ennek érdekében az Önkormányzat 153 �minden szorgalmi időszakban egyszer évfolyamonként Évfo­ lyamgyűlést szervez, melyen az Önkormányzat minden bi­ zottsági elnöke és Elnöke megjelenni köteles. 11. §(1)Önkormányzati választásokat évente egyszer kell tartani. (2)A választásokat a Választmány minden év február 14-ig írja ki. (3) A kiírásnak tartalmaznia kell a jelöltállítás határidejét, a vá­ lasztások pontos időpontját, amely a kiírás évében március 15. és április 15 között lehet. (4)Az egyes tagozatok a rájuk eső mandátumokról külön idő­ pontokban is szavazhatnak. (5)A Választmány tagjait a tagozatok évfolyamgyűlései évfo­ lyamonként választják. Minden évfolyamon tagozatonként minden századik beiratkozott hallgató után egy képviselő vá­ lasztható, de legalább egy fő. Tagozatonként és évfolyamon­ ként egy-egy póttag választható. 12. §(1)A választási eljárás megindítását az Önkormányzat erre vo­ natkozó határozata alapján és a határozattól számított 2 héten belül a Kar Dékánja a Választási Bizottság kijelölésével kez­ deményezi. A választások előkészítése a Rendezvényi Bizott­ ság feladata. (2) A jelöltek a választás kiírását követően két héten keresztül az Önkormányzat irodájában átvehető jelölő íven, 5 támogató aláírással adhatják le jelölésüket. A jelöléshez zárt borítékban az Önkormányzat Irodavezetőjénél a következőket kell leadni: a.) fénykép; b.) a célokkal összefüggő önéletrajzi adatok; c.) legfeljebb egy gépelt oldalas összefoglaló a jelölt céljairól; d.) hozzájárulás ahhoz, hogy a jelölt pályázata megjelenjen a kari újságban; e.) a hallgatói jogviszony igazolása. (3) Az Irodavezető a Választási Bizottság részére gyűjti, és a je­ lölési időszak lezárultával átadja a jelöléseket. (4) A választási Bizottság a jelölési időszak lezárultával megkéri a Tanulmányi Osztálytól az évfolyamok és a tagozatok hall­ gatói névsorát (választók), valamint azok névsorát, akik nem választhatók [7. § (2)]. Az ellenőrzésre 1 hét áll rendelkezés­ re. (5) Az ellenőrzés után a Választási Bizottság legalább két hétre közzéteszi a jelöltek nevét, fényképét és a célokról szóló ösz154 �szefoglalóját az évfolyamok faliújságjain, valamint a kari új­ ságban. (6) A jelöltek adatait a számítógépes levelező tagozattal elektro­ nikus postán (e-mailen) is közölni kell. 13. §Az Egyetem szellemiségéhez méltó választási propaganda alkal­ mazása engedélyezett. 14. §(1) A választásokról jegyzőkönyvet keli vezetni. Ez, valamint a jelölések koordinálása, a választások lebonyolítása a Válasz­ tási Bizottság feladata. (2) A bizottság elnökét a Kar Dékánja nevezi ki a Kar főállású tanárai közül. A bizottság öt tagját szintén a Dékán nevezi ki azon hallgatók közül, aki nem jelölték magukat a választáson. (3) Egy-egy tagozat/évfolyam választásának lebonyolításában le­ galább a Bizottság négy tagja vesz részt az Elnök irányítása alatt. 15. §(1) A választást minden tagozaton legalább három napon lehető­ vé kell tenni, a levelező tagozatokon úgy, hogy ezekbe két szombati nap essék, tehát a szavazási ciklus szombattól szombatig bezárólag ütemezendő. (2)A választás titkos. A titkosságot a Választási Bizottság által készített és ellenőrzött szavazócédulák, valamint a Választási Bizottság eljárása biztosítja. 16. §(1)A választáson minden évfolyam és tagozat tagjai csak egy szavazattal rendelkeznek, melyet csak saját évfolyamuk és ta­ gozatuk jelöltjeire adhatnak le. (2)A Választási Bizottság ellenőrzi, hogy a hallgató jogosult-e szavazni, szükség szerint a diákigazolvány alapján ellenőrzi személyazonosságát, ki nem törölhető módon megjelöli a vá­ lasztók listáján a szavazás megtörténtét, majd kiadja a szava­ zólapot. Minden hallgató a saját évfolyamtagozatának meg­ felelőjelöltet írhat fel a szavazólapra. A szavazólapot bedobja a Választási Bizottság által a kijelölt választási helyiségben erre a célra felállított urnába. A szavazatokat évfolyamonként elkülönítve kell gyűjteni. (3) Érvényes az a szavazat, amelyen legalább 1, legfeljebb 5, a szavazó évfolyamán és tagozatán jelöltként szereplő név sze­ repel. 155 �(4) Érvénytelen az a szavazat, amelyen nem szerepel név, illetve 5 névnél több, vagy olyan név van feltüntetve, amely a szava­ zó évfolyamán és tagozatán jelöltként nem szerepelt. 17. §(1) A harmadik választási nap letelte után a Választási Bizottság összeül, és a választói listák alapján megállapítja, hogy érvé­ nyes-e a választás. Ha ez megtörtént, megvizsgálják, hogy év­ folyamonként és tagozatonként a leadott szavazatok alapján ki tekinthető megválasztottnak, valamint megállapítják a vá­ lasztás érvényességét. (2) Az tekinthető megválasztottnak, aki a maga évfolyamán és tagozatán a legtöbb szavazatot kapta. A szavazólapokon a ne­ vek sorrendje nem számít. Póttag az, aki a választható vá­ lasztmányi tagok megállapítása után sorrendben a következő legtöbb szavazatot kapta. A levelező és az elektronikus leve­ lező tagozat egy tagozatnak minősül a választáson. (3) Amennyiben szavazategyenlőség miatt a megjelölt létszámnál kevesebb, vagy több hallgató lenne jogosult az adott évfolyam adott tagozatán a választmányi tagságra, a választást új idő­ pontban meg kell ismételni. (4) Újbóli szavazategyenlőség esetén a Választási Bizottság sor­ solással dönt. 18. §A választás érvényes, amennyiben a.) minden évfolyamon és tagozaton legalább a képviselői he­ lyekkel egyenlő számú jelöltre lehet szavazni, b.) a választáson évfolyamonként a jogosultak legalább 25%-a részt vett. 19. §A választási eredményeket a választás érvényességének és ered­ ményének megállapítása után a Választási Bizottság írásba fog­ lalja, közzéteszi, valamint arról írásban értesíti a Kar dékánját, az Egyetem rektorát, valamint a Hallgatói Önkormányzat és az El­ lenőrző Bizottság Elnökét. 20. § Amennyiben a választáson az arra jogosultak kevesebb, mint 25%-a jelenik meg a választást meg kell ismételni. Az az évfo­ lyam, amely az 50% részvételi limitet nem érte el, minden 50 le­ adott szavazat után lesz jogosult egy választmányi tagra. A tagok választására vonatkozó további szabályok az érvényes választás szabályaival megegyezőek. 156 �21. §(1) A Választási Bizottság munkájával kapcsolatban panasszal lehet élni. Panasszal a választás eredményének kihirdetése után és az új Választmány első ülése előtt a Kar Dékánjához kell fordulni, aki az Ellenőrző Bizottság elnökével közösen a kérdésben haladéktalanul vizsgálatot folytat. Amennyiben szabálytalanságot állapít meg, az érintett évfolyamon/tagozaton, vagy az egész Önkormányzatra nézve meg­ semmisíti a választás eredményeit, és 2 héten belülre új vá­ lasztást ír ki. (2) Új választás esetén a választásra vonatkozó szabályok irány­ adók. Ilyenkor a volt Választási Bizottság egyik tagja sem működhet közre az új választás lebonyolításában, és nem le­ het jelölt az új választáson. A tisztségviselők mandátuma 22. §(1) Az Önkormányzat szavazásra jogosult tagja csak a Választ­ mány tagja lehet. Ez alól kivételt képez a Tanulmányi Bizott­ ság demonstrátor tagja. A demonstrátorok maguk közül vá­ lasztják ki ezt a személyt a választmány alakuló üléséig. A demonstrátor tag csak a Tanulmányi Bizottságban rendelkezik szavazati joggal. (2) A tisztségviselők mandátuma a Választmány megalakulásától a Választmány feloszlásáig tart. (3) Az Önkormányzat Elnöke a Választmány tagja. (4) Az Önkormányzat tisztségviselői az Elnök, és az állandó bi­ zottságok elnökei. 23. § A választmányi mandátum megszűnik: a.) az új Választmány megalakulásával; b.) a mandátumról való Választmány előtti írásbeli lemondással; c.) a Kar fegyelmi határozatával (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Fegyelmi Szabályzata 2. § (1) c.) pont szerinti büntetés esetén)', d.) a választmányi ülésről történő - igazolástól független - három hiányzás után; e.) a hallgatói jogviszony megszűnésével. 157 �24. §A választmányi mandátum a hallgatói jogviszony felfüggesztésé­ vel, illetve a Kar fegyelmi eljárásának kezdetével annak befeje­ zéséig felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett mandátumra is ér­ vényesek a megszűnés feltételei. 25. §(1) A két választás között megüresedett mandátumot a megüresedéstől számított két héten belül az illetékes évfolyam és ta­ gozat választmányi póttagjával kell betölteni. (2) Amennyiben ez póttag híján nem lehetséges, az illetékes év­ folyamon és tagozaton időközi választást kell kiírni. Az idő­ közi választásra a választmányi választásokra irányadó sza­ bályok megfelelően érvényesek. (3) Amennyiben a következő választás kiírása és a mandátum megszűnése között kevesebb, mint 6 hét van, a póttag híján betöltetlen mandátumot nem kell betölteni. 26. § A bizottságok mandátuma a Választmány mandátumához igazodik. 27. §(1) A választmányi képviselő visszahívását az az évfolyamtago­ zat kezdeményezheti, amelynek képviseletét ellátja. (2) A Választmány tagjainak visszahívását az illetékes tagozat évfolyama hallgatóinak legalább 10%-a írásban javasolja. A HÖK-nek össze kell hívnia az adott képviselő visszahívásáról döntő gyűlést, amelyen az érintett tagozat és évfolyam hall­ gatói vesznek részt. A visszahívásról döntő gyűlés határozat­ képes, ha az illetékes évfolyam-tagozat tagjainak több mint fele jelen van. A visszahívás eldöntéséhez a jelenlévők több mint felének azonos szavazata szükséges. Amennyiben a gyűlés nem határozatképes, a visszahívásra irányuló indít­ ványt elutasítottnak kell tekinteni. Az Önkormányzat munkája 28. §(1) Az Önkormányzat testületéi döntéseiket üléseiken hozzák. Az ülések előkészítését a testületek vezetői végzik. Egyébként a testület feladatai végzésével megbízhatja egyes tagjait. (2) Az Önkormányzat testületéi a Választmány kivételével a ma­ guk által alkotott szervezeti és működési szabályzat alapján működnek, melynek jóváhagyása a Választmány feladata. 158 �29. §(1) Az Önkormányzat döntéshozatalában a résztvevőknek lehet tanácskozási javaslattételi és szavazati joga. (2) A tanácskozási jog az adott testület ülésén való aktív részvé­ telt, vélemény nyilvánítást tesz lehetővé. A javaslattételi jog ezen felül magában foglalja határozathozatal kezdeményezé­ sét, javaslat előterjesztésével. A szavazati jog mindezek mel­ lett lehetővé teszi döntéshozatalkor egy szavazat leadását. (3) Szavazati joggal kizárólag az adott testület jelen lévő tagja rendelkezik. 30. §(1) Az Önkormányzat testületéi - eltérő rendelkezés hiányában döntéseiket egyszerű szótöbbséggel, azaz a jelen levők több mint felének egyetértő szavazatával, nyílt szavazással hozzák. (2) Személyi kérdésekben titkos szavazás elrendelése kötelező. E szabály alól az érintett testület 2/3-os szavazata alapján dönté­ sével eltérhet. (3) Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. 31. §(1) A testület határozatképes, amennyiben tagjainak több mint fele jelen van. Napirenden nem szereplő kérdést csak a testü­ let valamennyi tagjának jelenléte és egyetértése esetén lehet tárgyalni. (2) Az SZMSZ előírhat minősített többséget. Ez esetben a testü­ let valamennyi tagja 2/3-ának szavazata szükséges a döntés­ hez. (3) A testület üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet minden eset­ ben a jegyzőkönyvvezető az ülést levezető elnök és egy vá­ lasztott képviselő hitelesít. A jegyzőkönyvet az Önkormány­ zat Irodavezetője részére le kell adni, aki azok tárolásáról gondoskodik. (4) Az Önkormányzat testületéi az Önkormányzat tevékenységé­ ről tájékoztató hallgatói fórum keretében beszámolási kötele­ zettséggel tartoznak. A Választmány 32. §A Választmány a Hallgatói Önkormányzat legfontosabb döntés­ hozó testületé. 159 �33. §( 1) A Választmány hatáskörét az alakuló ülésen kezdi gyakorol­ ni, amelyet a választások után legkésőbb két héttel az Önkor­ mányzat előző elnöke köteles összehívni. Az alakuló ülésen meg kell választani az Elnököt, az alelnököket, valamint dönteni kell a munkájukat a választásig be nem fejezett eseti bizottságokról. (2) A Választmány megbízása az új Választmány alakuló üléséig tart. A testület hatáskörét a választás és az új Választmány alakuló ülése között szabadon gyakorolja, de a választások időpontja után az SZMSZ-t nem módosíthatja. (3) A Választmány alakuló ülésén megválasztja: a.) az Önkormányzat Elnökét; b.) a bizottságok elnökeit; c.) az Ellenőrző Bizottság elnökét; d.) a Kari Tanácsba delegált képviselőt [kari SZMSZ17. § (5) a.)]; e.) a Fegyelmi Bizottságba [kari SZMSZ 17. § (5) a.)] f.) a Tanulmányi Bizottságba [Tanulmányi és Vizsgaszabály­ zat 2. § (2)]. 34. §A Választmány dönt: a.) az Önkormányzat alapszabályának elfogadásáról és módo­ sításáról; b.) az Elnökről, az alelnökökről, az Elnökségről, az Ellenőrző Bizottság elnökéről, a bizottságok tagjairól; c.) az Önkormányzat rendes és időközi választási időpontjá­ ról; d.) az Önkormányzat működésének éves költségvetéséről; e.) másokkal kötendő megállapodások (tanulmányi, gazdasá­ gi, munkaügyi szerződések, stb.) elfogadásról; f.) a Kar és az Egyetem vezetősége felé tett javaslatokról, azon kérdésekben, amelyekben az Önkormányzatnak ja­ vaslattételi joga van, - a mindenkori kari rendelkezések szerint. g.) a Kari Tanácsban és bármely más fórumon az adott kér­ désben kötelezően képviselendő hallgatói álláspontról; h.) az Elnök elleni bizalmatlansági indítványról; i.) az Elnökség bármely tagja elleni bizalmatlansági indít­ ványról; j.) minden olyan ügyben, melyet jelen alapszabályzat, vagy bármely magasabb rendű jogszabály hatáskörébe utal. 160 �35. §(1) A választmányi ülést az Önkormányzat Elnöke hívja össze legalább kéthavonta. Az ülés időpontját a Választmány előző ülésén határozza meg. Ennek hiányában az Elnökség által meghatározott időpontban kerül sor az ülésre. (2) Az Elnöknek soron kívül össze kell hívnia a választmányi ülést 8 napon belül, ha: a.) a Rektor; b.) a Kar Dékánja; c.) a Választmány 5 tagja; d.) a hallgatók 10%-ának írásos indítványa a napirendet megjelölve ezt kéri. Nyolc nap eredménytelen elteltével az indítványozók maguk is összehív­ hatják a Választmányt. (3) Amennyiben a Választmány határozatképtelen, új ülést kell összehívni 8 napon belül, de legalább egy nappal későbbre. Az újra összehívott ülés a korábbi napirend tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Egyéb kér­ désekben szükséges az általános feltétel [31. § (1)]. (4) A Választmány hatékony működésének az alapfeltétele a ha­ tározatképesség, ezért az a képviselő, aki mandátuma ideje alatt háromszor indokolatlanul távol marad az ülésről, auto­ matikusan elveszti mandátumát. Az elvesztett mandátum pótlásáról a mandátum megszűnésére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. (5) A Választmány tagja az ülésről való távolmaradását legké­ sőbb az ülés megkezdéséig az irodavezetőnél jelezni köteles. A napirendet, melynek tervezetét az elnöknek levélben ki kell küldenie, a közgyűlésnek jóvá kell hagynia. 36. §(1) A választmányi ülést az Elnök nyitja meg, vezeti le és zárja be. Maga helyett a Választmány bármely tagját megbízhatja ezzel a feladattal. (2) A választmányi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegy­ zőkönyvnek tartalmaznia kell: a.) az ülés lényeges mozzanatait; b.) a szavazásra feltett indítványokat; c.) a szavazás eredményeit; d.) külön kérésre bármely állásfoglalást. 37. §A választmányi mandátum megszűnik: a.) az új Választmány megalakulásával; 161 �b.) a mandátumról a Választmány előtt írásban való lemon­ dással; c.) a Kar fegyelmi határozatával; d.) az ülésekről történő háromszori indokolatlan távolmara­ dással; e.) a hallgatói jogviszony megszűnésével; f.) visszahívással. Az Elnökség 38. §Az Elnökség tagjai: a.) az Elnök; b.) a bizottságok elnökei; c.) az Elnökség ülésein a bizottságot érintő kérdésekben ta­ nácskozásijoggal részt vesz az eseti bizottság elnöke, vagy általa megbízott tagja. 39. §(l)Az Elnökség feladatát az alakuló üléstől az új elnökség meg­ választásáig látja el. Az Elnökségnek megválasztásától szá­ mított 1 héten belül meg kell tartania alakuló ülését. Az ala­ kuló összefoglaló jelentést, amelyet az új elnökség és az Elle­ nőrző Bizottság véleménye alapján a Választmány fogad el. (2)Amennyiben a Választmány az Elnökség beszámolóját nem fogadja el, erről a döntéséről levélben értesíti a Kar Dékánját és az Egyetem Rektorát. (3) Az elutasítást követően az Elnök, az Ellenőrző Bizottság el­ nöke, valamint a Dékán közös vizsgálatot folytatnak az El­ nökség tevékenységével kapcsolatban. Amennyiben bármi­ lyen szabálytalanságot, rendellenességet tapasztalatnak, fe­ gyelmi eljárást kell elrendelni. A fegyelmi eljárást a Kar Fe­ gyelmi Bizottsága folytatja le. 40. §Az Elnökség feladatköre: a.) az Önkormányzat operatív irányítása; b.)az Önkormányzat szervei és testületéi munkájának össze­ hangolása, irányítása, ellenőrzése; c.) a Választmány üléseinek előkészítése; d.)az éves költségvetés előkészítése, megvitatása, Választ­ mány elé terjesztése; e.) a Választmány határozatainak végrehajtása; 162 �f.) az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése; g.)a bizottságok, vagy a hallgatók által javasolt összhallgatóságot érintő tervek kidolgozása, megvitatása, előter­ jesztése a Választmány vagy a Kar vezetősége felé. 41. §(l)Az Elnökség szükség szerint ülésezik. Az elnökségi ülés idő­ pontját az előző ülésen határozzák meg. Ennek hiányában az elnökségi ülés időpontját az Elnök határozza meg. (2) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze és vezeti. Az Elnök az elnökségi ülés levezetésével bármelyik alelnököt megbízhatja. (3) Az Elnöknek öt napon belül össze kell hívnia az Elnökséget, ha a.) a Kar Dékánja; b.) az Elnökség bármely tagja, vagy c.) az Ellenőrző Bizottság Elnöke ezt kéri. (4) Az ülésre a tagokon kívül bárki más is meghívható tanácsko­ zásijoggal. (5) Az Elnökség ülése nyilvános. Az Elnökség egyszerű szótöbb­ séggel zárt ülést rendelhet el. A bizottságok 42. §(l)Az Önkormányzat állandó bizottságai [8. § d-h.) pont] veze­ tői az illetékes alelnökök. A bizottság tagjait a bizottság elnö­ ke jelöli ki. (2)Az állandó bizottság munkájába a bizottság elnöke az Ön­ kormányzat tagjai és a Kar oktatói és dolgozói közül bárkit bevonhat javaslattételi és tanácskozási jogkörrel. (3)Az állandó bizottság maga alkotta ügyrendje szerint az ebben a szabályzatban meghatározott feladatokat látja el. (4) Az állandó bizottság köteles működéséről a Választmányt an­ nak üléseinek tájékoztatni. Ezt a tájékoztatást félévente írás­ ban köteles megtenni. Az írásos tájékoztatót az aktuális vá­ lasztmányi ülés előtt 8 munkanappal az Önkormányzat irodá­ ján sokszorosítás céljából köteles leadni. (5)Az Önkormányzat irodájának vezetője a beszámolót sokszo­ rosítva minden választmányi tagnak eljuttatja. 43. §(1)A Választmány - sürgős és indokolt esetben annak utólagos jóváhagyásával az Elnökség - egyes feladatok ellátására eseti 163 �bizottságot állíthat fel. A felállításra vonatkozó határozati ja­ vaslatban meg kell határozni a bizottság feladatát, le kell írni azokat az indokokat, amelyek eseti bizottság felállítását indo­ kolják. (2) Eseti bizottság kizárólag egy feladat végrehajtására alapítható, megbízatása e feladat megvalósulásával vagy meghiúsulásá­ val, valamint a Választmány mandátumának lejártával meg­ szűnik. (3) Amennyiben mandátuma megszűntéig a feladatot nem tudta elvégezni, arról köteles beszámolni, és az új Választmány számára új ideiglenes bizottság felállításáról határozati javas­ latot készíteni. (4) Az ideiglenes bizottságra egyebekben az állandó bizottságok­ ra vonatkozó szabályok megfelelően érvényesek. Az Ellenőrző Bizottság 44. §Az Ellenőrző Bizottság vezetője a Bizottság Elnöke, akit a Vá­ lasztmány 2/3-os többséggel választ meg. Az Ellenőrző Bizottság másik két tagját a Választmány egyszerű többséggel különböző évfolyamok és tagozatok képviselőiből választja meg. 45. §(1) Az Ellenőrző Bizottság feladata: a.) kapcsolattartás a gazdasági elemzővel; éves terv elkészíté­ se február 15-ig b.) rendszeresen és időszakosan ellenőrzi az Önkormányzat gazdálkodását; c.) folyamatosan ellenőrzi az Önkormányzat működésének jogszerűségét; d.) félévenként írásban beszámol a Választmánynak tapaszta­ latairól; e.) felkérésre nyilatkozik összeférhetetlenségi és etikai kérdé­ sekben; f.) ellátja az Elnök, az Elnökség, a Választmány, vagy a Kar részéről kapott eseti ellenőrzési feladatokat. (2) Az Ellenőrző Bizottság feladata ellátása során, azzal össze­ függésben a.) kérdéseket intézhet az Önkormányzat vezetőihez és képvi­ selőihez, valamint a Kar hallgatóihoz, oktatóihoz és alkal­ mazottaihoz; 164 �b.) betekinthet az Önkormányzat irataiba, valamint az Ön­ kormányzat gazdálkodásával Összefüggő kari iratokba; c.) adott vizsgált kérdésben írásbeli beszámolót, nyilatkozatot kérhet az érintettektől; d.)javasolhat]a a Választmány felé a tisztségviselők felelős­ ségének felvetését; e.) fegyelmi eljárás megindítását javasolhatja a Kar Fegyelmi Bizottsága felé. (3)Fegyelmi eljárás megindítására tett javaslatról köteles hala­ déktalanul írásban tájékoztatni: a.) az érintettet; b.) az Önkormányzat Elnökét; c.) az Elnökség tagjait; d.) a Választmányt; e.) a Kar Dékánját. 46. §(l)Az Ellenőrző Bizottság negyedévente egyszer, egyébként szükség szerint ülésezik. Üléseiről jegyzőkönyvet vesz fel, mely bizalmasan kezelendő. (2)Az Ellenőrző Bizottság működése rendjét maga határozza meg, ügyrendjét és munkatervét a Választmánynak kell jóvá­ hagynia. (3)Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét és munkatervét legkésőbb a Választmány alakuló ülését követő ülésén köteles előter­ jeszteni. A Gazdasági Bizottság 47. §(1)A Gazdasági Bizottság elnöke a Gazdasági Alelnök. Tagja az Önkormányzat pénztárosa, aki a kézi pénztárért felel. Az Ön­ kormányzat pénztárosát a Választmány minősített többséggel választja. (2) A Gazdasági Bizottság diákjóléti és hallgatói támogatási kér­ désekben a Választmány azon tagjait, akik az érintett hallgató választott képviselői, tanácskozási joggal bevonhatja munká­ jába. 48. §(1) A Gazdasági Bizottság kapcsolatot tart a gazdasági dékán­ helyettessel, a pénzügyi osztályvezetővel és éves tervet készít február 15-ig. 165 �(2) A Gazdasági Bizottság az Önkormányzat pénzgazdálkodását bonyolítja. Elkülönítve kezeli az eges célalapok eszközeit. Utalványozhat az Önkormányzat ellátmánya terhére az Ön­ kormányzat Házipénztár Szabályzata szerint (1. sz. melléklet). Felel a pénzforgalom, az átutalások és a lekötések költségve­ tés szerinti voltáért, célszerűségéért és hitelességéért. Össze­ fogja a HŐK szervezeteinek pénzügyeit. (3) Az Önkormányzat kötelezettséget fizetésre vagy juttatásra a Gazdasági Alelnök ellenjegyzése nélkül nem vállalhat. A Kar számláján kezelt hallgatói keretből kifizetés a Gazdasági Bi­ zottság ellenjegyzése nélkül semmilyen célra nem történhet. 49. §(1)A hallgatói juttatások rendjének meghatározása az Önkor­ mányzat és a Kar által közösen elfogadott szabályzatban tör­ ténik. Ennek az Önkormányzat részéről történő elfogadása, módosításának vagy kiegészítésének javaslata a Gazdasági Bizottság meghallgatása után történhet. (2) A Gazdasági Bizottság dolgozza ki az éves hallgatói juttatá­ sok és kedvezmények javaslatát a Kar Dékánja részére és vele egyetértésben dönt a végleges juttatásokról. (3)A hallgatói juttatások fedezetének felvételéhez az Önkor­ mányzat költségvetésébe a Gazdasági Bizottság állásfoglalá­ sát ki kell kérni. A Tanulmányi Bizottság 50. §A Tanulmányi Bizottság vezetője a Tanulmányi Alelnök. A bi­ zottság legalább két tagját úgy kell megválasztani, hogy ab­ ban mindkét tagozat képviselve legyen. Egyik közülük a Kar demonstrátori testületének választott képviselője. A Tanulmá­ nyi Bizottság továbbá rendszeres referenseket kér fel minden évfolyam mindkét tagozatáról az együttműködésre. 51. §A Tanulmányi Bizottság feladata: a.) éves terv készítése február 15-ig, kapcsolattartás a Kar ta­ nulmányi dékán-helyettesével és a Tanulmányi Osztály vezetőjével; b.) gondoskodni a tanulmányi és vizsgaügyekben a megfelelő tájékoztatások megtörténtéről; 166 �c.) a Kar előadói és oktatói, valamint tananyaga véleményezé­ sének megszervezése és kiértékelése az érintett oktatási egységekkel közösen; d.)a Kar tanulmányi szintjének emelésére hallgatói indítások szervezése, a tanulmányi versenyek, tanszéki tudományos diákkörök támogatása az Önkormányzat részéről; e.) a tutori mozgalom szervezése az Önkormányzat vonalán, a kari titkárral együttműködve; f.) javaslatot tesz a kari öntevékeny csoportnak a bizottság feladatkörébe eső szakmai pályázatának támogatása tár­ gyában a Gazdasági Bizottság részére. A Külügyi Bizottság 52. §A Külügyi Bizottság elnöke a Külügyi Alelnök. Tagjai legalább egy idegen nyelvet jól beszélő hallgatók közül kerülnek kivá­ lasztásra oly módon, hogy legalább az angol és német nyelv tudása a bizottságban biztosítva legyen. 53. §A Külügyi Bizottság feladata. a.) a kapcsolattartás a Kar külügyi dékán-helyettesével és a gazdasági elemzővel; éves terv készítése február 15-ig; b.) kapcsolatok építése és fenntartása más bel- és külföldi fel­ sőoktatási intézmények ifjúsági szervezeteivel; c.) pályázati lehetőségek felkutatása és szervezése hallgatók, vagy az Ónkormányzat számára; d.) külföldi hallgatói kirándulások, tanulmányutak támogatása az Önkormányzat részéről; e.) részvétel a Kar hallgatói részéről a nemzetközi ifjúsági szervezetekben, az ilyen jellegű önálló hallgatói kezdemé­ nyezések összefogása és támogatás; f.) javaslatot tesz a kari öntevékeny csoportnak a bizottság feladatkörébe eső szakmai pályázatának támogatása tár­ gyában a Gazdasági Bizottság részére. A Rendezvényi Bizottság 54. §A Rendezvényi Bizottság vezetője a Rendezvényi Alelnök. Ülé­ sein állandó meghívottként vesznek részt a Karon működő hallgatói öntevékeny csoportok képviselői. 167 �55. §A Rendezvényi Bizottság feladata: a.) kapcsolattartás a Kar titkárával és a gazdasági elemzővel, éves terv készítése február 15-ig; b.) az Önkormányzat rendezvényeinek, ezek között különösen a Gólyatábor, a Gólyabál, a JÁK Jogászbál tervezése, szervezése és lebonyolítása; c.) a kari öntevékeny csoportok támogatása tárgyában a Gaz­ dasági Bizottság részére a pályázatok szakmai véleménye­ zése; d.) a Kar hallgatói kulturális igényének fejlesztése, különböző kulturális programokról való tájékoztatás és a részvétel elősegítése; e.) javaslatot tesz a kari öntevékeny csoportnak a bizottság feladatkörébe eső szakmai pályázatának támogatása tár­ gyában. A Sport Bizottság 56. § (törölve) 57. § (törölve) Az Elnök 58. §( 1) Az Önkormányzat Elnökét a Választmány tagjai sorából vá­ lasztja, egy évre. (2) Az Elnök megbízatása megválasztásától utódja megválasztá­ sáig tart. (3) Az Elnök mandátuma megszűnik: a.) írásbeli lemondással; b.) a Választmány minősített bizalmatlansági szavazásával; c.) hallgatói jogviszony megszűnésével; d.) ha fegyelmi határozat hatálya alá kerül. (4) Lemondás esetén az Elnök tisztét az újonnan választott elnök hivatalba lépéséig ellátni köteles. Ha ebben akadályoztatva van, vagy mandátuma más okból szűnt meg, a rangidős alelnök (magasabb évfolyam szerint, azon belül az alelnökök SZMSZ szerinti rangsora alapján) veszi át az Önkormányzat Elnök tisztségét. 168 �(5) Ha az Önkormány újraválasztásig több, mint három hónap van hátra, a rangidős Alelnök kiírja az elnökválasztást, amely­ re a választás szabályai értelemszerűen alkalmazandóak. (6) Az Elnök bárminemű akadályoztatása esetén a folyó ügyekből adódó feladatait a rangidős Alelnök látja el. Tevékenységéről a rangidős Alelnök beszámolási kötelezettséggel tartozik. (7) Nem lehet elnök az, akit először választanak be a testületbe. 59. §Az önkormányzat munkáját az Elnök irányítja. Ennek során: a.) képviseli az Önkormányzatot; b.) összehangolja az Önkormányzat szervezeti egységeinek mun­ káját, dönt az eseti hatásköri vitákban; c.) bontja és felügyeli az Önkormányzat beérkező és kimenő le­ velezését; d.) hivatalból tagja a Kar kari ülésének; e.) ellátja az ezen SZMSZ-ből rá eső kötelezettségeket; f.) ellenőrzi az Önkormányzat szervezetei döntéseinek végrehaj­ tását; g.) első helyen jogosult aláírni az Önkormányzat anyagi kötele­ zettségvállalásaiban; h.) önállóan jogosult aláírni az Önkormányzat kimenő leveleit. Az Alelnökök 60. §(1) Az alelnököket a Választmány tagjai sorából választja. Meg­ bízatásuk a Választmány alakuló ülésén történt megválasztá­ sukkal kezdődik és az új Választmány alakuló üléséig tart. (2) Az alelnökök mandátumának megszűnésére az 59. § (3) be­ kezdése irányadó. (3) Az alelnök helyett megbízatásának megszűnte esetén a Vá­ lasztmány következő ülésén új alelnököt választ. Az új alel­ nök megválasztásáig az általa vezetett Bizottság vezetését az 59. § (4) bekezdése szerint rangidős tag látja el. A Gazdasági Alelnök 61. §(1) A Gazdasági alelnök tisztsége alapján a Gazdasági és Diák­ jóléti Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. 169 �(2) Az Önkormányzat pénzügyeiben, szociális ügyekben az elfo­ gadott költségvetés alapján aláírási joga van. Ezekben az ügyekben jogosult a Választmány és az Elnökség határozatai­ nak megfelelően, az Önkormányzat képviseletére. A Tanulmányi Alelnök 62. §(1) A Tanulmányi Alelnök, tisztsége alapján a Tanulmányi Bi­ zottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Megszervezi az Önkormányzat képviseletét tanulmányi ügyekben (képviselők delegálása a megfelelő fórumokba). (3) Dönt a Felvételi Bizottságokba a hallgatók delegálásáról. (4) Tanulmányi ügyekben az elfogadott költségvetés és későbbi közgyűlési határozatok alapján aláírási joga van. A Külügyi Alelnök 63. §(1) A Külügyi alelnök, tisztsége alapján a Külügyi Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Jogosult az Önkormányzat és a hallgatóság képviseletére az Egyetemen kívüli fórumokon. (3) Külföldi ösztöndíj-lehetőségeket kutat fel és hoz nyilvános­ ságra. (4) Külügyekben az elfogadott költségvetés és későbbi közgyűlé­ si határozatok alapján aláírási joga van. A Rendezvényi Alelnök 64. §(1)A Rendezvényi Alelnök, tisztsége alapján a Rendezvényi és Kulturális Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Gondoskodik az Önkormányzat által támogatott kulturális rendezvények egyetemhez méltó, teljes körű megszervezésé­ ről és lebonyolításáról. (3) Gondoskodik a Kar hallgatói részéről felmerülő sportolási igények kielégítéséről, kapcsolatot tart a Kar sportegyesület­ ének és szakosztályainak vezetőivel, valamint más felsőokta­ tási intézmények sportszervezeteivel. 170 �(4) A feladataihoz kapcsolódó ügyekben az elfogadott költség­ vetés és későbbi választmányi határozatok alapján aláírási jo­ ga van. A Sport Alelnök 65. § (törölve) Harmadik rész AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 66. §(1) Az Önkormányzat működéséhez, és jelen SZMSZ-ben meg­ határozott feladatai ellátásához a tárgyi és anyagi feltételeket a Kar a Dékán rendelkezése szerint biztosítja, és azok jogsze­ rű felhasználását ellenőrzi. [Felsőoktatási tv. 66. § (6); Kari SZMSZ17. § (3)] (2) Az Önkormányzat Gazdasági Bizottsága az Egyetem Gazda­ sági Osztálya, az Önkormányzat állandó bizottságai, a hall­ gatói öntevékeny csoportok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján minden évben február 15-ig költségvetés­ tervezetet készít, amelyet a Választmány fogad el legkésőbb február utolsó napján. A Választmány az elfogadott költség­ vetést nyilvánosságra hozza, és haladéktalanul megküldi a Kar Dékánjának és a gazdasági elemzőnek. (3) Az Önkormányzat Gazdasági Bizottsága minden gazdasági év végén, legkésőbb az őszi szorgalmi időszak utolsó napjáig beszámolót készít a költségvetés felhasználásáról, mely elfo­ gadásáról a Közgyűlés határoz. (4) A Választmány elutasítása esetén az Ellenőrző Bizottság vizsgálatot folytat, melynek eredményét a Választmány elé tárja. (5) A Választmány elutasítása esetén a beszámolót minden azzal kapcsolatos dokumentummal át kell adni a Dékánnak. 171 �67. §(1) A költségvetési tételeket a címzettek az elfogadott tervek alapján jogosultak felhasználni, a Kari Pénzügyi Csoporttal való szoros együttműködésben. (2) A bizottsági költségkeretek terhére történő pénzkifizetéseket a bizottságok elnökei kezdeményezhetik a bizottsági tagok tá­ mogatásával. Az irodai költségkeretre vonatkozó igénylést az Önkormányzat Elnöke kezdeményezheti. A költségvetésben megemlített egyéb tételeket az Önkormányzat Elnöke és a Gazdasági Bizottság a Kar Gazdasági Osztályával szorosan együttműködve, együttesen kezeli. (3) Ha a Gazdasági Bizottság Elnöke a közreműködést megta­ gadja, a kérdésben az Ellenőrző Bizottság határoz. Az Elle­ nőrző Bizottság határozata a Gazdasági Bizottság Elnöke előterjesztését pótolja. (4) A hallgatói öntevékeny csoportok tevékenységük folytatásá­ hoz a Választmánytól igényelhetnek pénzügyi támogatást. A pénzigénylést a Választmány bírálja el a Gazdasági Bizottság ajánlása alapján. (5) Minden pénzkifizetéshez az Elnök és a Gazdasági Bizottság Elnöke együttes írásbeli hozzájárulása szükséges. (6) A pénzt felvevő személy felel az általa felvett pénzösszegért. Azzal a Gazdasági Bizottság által előre megadott időpontig köteles elszámolni a Gazdasági Bizottság felé. A pénz felvé­ tele átvételi elismervénnyel, az elszámolás a jogszabályoknak megfelelő számlával történik. (7) Az adott határidő túllépése, a pénzügyi fegyelem megsértése, vagy az elszámolás elmaradása esetén a Gazdasági Bizottság az Ellenőrző Bizottság értesítése mellett a Kar fegyelmi eljá­ rását kezdeményezheti. A Hallgatói Önkormányzat Elnökének kötelessége a fegyelmi eljárást megindítani, ha saját maga, a Gazdasági Bizottság, vagy az Ellenőrző Bizottság visszaélés­ ről győződött meg. 68. §Az Önkormányzat Elnöke és a Gazdasági Bizottság Elnöke az Önkormányzat működési költségeinek felhasználásról a Kar Szervezeti és Működési Szabályzata alapján számol el a Kar Gazdasági Osztálya felé. 69. §(l)Az Önkormányzat rendezvényeivel kapcsolatban nyereségre nem törekszik. 172 �(2)Rendezvényei megszervezéséhez a hallgatók hozzájárulását kérheti. (3)Az Önkormányzat által beszedett hozzájárulásokat bevételi pénztárbizonylattal (nyugtával) kell igazolni. 70. §(l)Az Önkormányzat kézikasszáját a Pénztáros kezeli (47. §). A kézikasszából indokolt esetben előleg adható. Az előleggel utólag a pénzfelvétel szabályai szerint el kell számolni. A szabályszerű pénzkezelést az Ellenőrző Bizottság ellenőrizni jogosult. A kézikasszában ötvenezer forintnál nagyobb összeg nem lehet. (2) A jelen fejezetben nem szabályozott gazdasági kérdésekre az 1. mellékletben szereplő Házipénztár Szabályzat rendelkezé­ sei irányadók. Negyedik rész AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 71. §(l)Az Elnökség tagjai: a.) az elnök semmilyen más tisztséget nem tölthet be az ön­ kormányzatban; b.) az elnök és az alelnökök mind különböző személyek. (2)Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai semmilyen más tiszt­ séget nem tölthetnek be az Önkormányzatban. (3) A tisztségviselő egyszerre egy tisztséget láthat el. Bizalmatlanság 72. §(1) Bizalmatlansági indítványt az Önkormányzat szavazati joggal rendelkező tagjai ellen a következő szabályok szerint lehet in­ dítani: (2)Bizalmatlansági eljárás indítványozását kérheti írásban, in­ doklással: - 20 hallgató; - a Választmány 5 tagja; - az Önkormányzat tisztségviselője. ( 3) Bizalmatlansági eljárást a Választmány bármely tagja ellen lehet indítani. 173 �73. §(1) A bizalmatlansági eljárást az Ellenőrző Bizottság véleménye­ zi. Amennyiben az Ellenőrző Bizottság valamelyik tagja, vagy elnöke ellen irányul az eljárás, az Önkormányzat eseti bizottságot köteles felállítani, amelynek nem lehet tagja egyetlen indítványozó sem. Az eseti bizottság eljárására az eseti bizottságra vonatkozó rendelkezések megfelelően alkal­ mazandók. (2) Az eljárást az indítvány bizottsági véleményezése után a Vá­ lasztmány folytatja le, és hoz határozatot. Az eljárás eredmé­ nye lehet: a.) az eljárás alá vont felmentése; b.) az eljárás alá vont mandátumától való megfosztása. (3) A Választmány bizalmatlansági kérdésben minősített több­ séggel dönt. 74. § Amennyiben az eljárásban eljáró bizottság megállapítja, hogy az eljárás lefolytatásának nincs alapja, az eljárás kezdeményezői mandátumuk lejártáig újabb eljárást nem kezdeményezhetnek. Az eljárás lefolytatására a Választmány ebben az esetben is kö­ teles. Ötödik rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 75. §Az Önkormányzat alapszabályzata 1999. február 18-tól lép ha­ tályba a Kari Tanács határozata alapján Ezen szabályzat 9 db számozott és aláírt mellékletekkel együtt érvényes. A mellékleteket a Bizottsági Elnökök, ill. a tisztségvi­ selők az alakuló Választmányi ülést követő 10 napon belül elké­ szítik. A szabályzatot a Kari Tanács 2000. március 5-én módosította. Budapest, 2000. május 5. Dékán s. k. HŐK Elnök (Balogh András s.k.) 174 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR FEGYELMI SZABÁLYZAT A fegyelmi eljárás általános szabályai 1. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a kar hallgatója és ezért fegyelmi büntetésben részesíthető, ha a.) a hallgatói jogviszony keretei között, vagy azzal összefüg­ gésben bűncselekményt, vagy szabálysértést követ el; b.) a jogszabályokban, az Egyetem, vagy a Kar szabályzatai­ ban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi; c.) életmódja, magatartása az Egyetem erkölcsi tekintélyét súlyosan sérti, illetőleg az összeegyeztethetetlen az Egye­ tem hallgatójával szemben támasztható fokozott erkölcsi elvárásokkal. (2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességsze­ gés, melyhez a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat fűz hátrányos j ogkövetkezményt. (3) Az (1) bekezdés a.) pontjában foglalt cselekmény alapos gya­ núja esetén a Kar Dékánja dönt az ügynek a rendőrség, ille­ tőleg az ügyészséghez történő áttétele kérdésében. Áttétel esetén a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a büntető, ille­ tőleg a szabálysértési eljárásjogerős befejezéséig. 2. § (1)A hallgató fegyelmi határozatban a következő fegyelmi bün­ tetésben részesíthető: a.) megrovás; b.) a felsőoktatási intézmény által nyújtott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; c.) meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától; d.) kizárás a felsőoktatási intézményből. (2) Az (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott büntetés időtar­ tama az öt hónapot nem haladhatja meg; a c.) pontjában meg­ határozott eltiltás időtartama legfeljebb négy félévnek meg­ 175 �felelő oktatási időszak lehet. Fegyelmi büntetésként a szociá­ lis támogatást megvonni nem lehet. (3)Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha az annak elrendelésé­ re jogosult személynek [Id. 3. §] a fegyelmi vétségről való tu­ domás szerzése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már eltelt. 3. § (1) Fegyelmi eljárást a Rektor és a Dékán rendelhet el. Bűncse­ lekményi tényállást megvalósító fegyelmi vétség esetén az eljárást el kell rendelni. Fegyelmi eljárás indítására javaslatot tehetnek az intézetvezetők, az egyetemi tanárok, docensek és a Tanulmányi Osztály vezetője. (2) Fegyelmi eljárás megindítása esetén a Dékán jogosult a fe­ gyelmi alá vont hallgató tanulmányai folytatásának - legfel­ jebb a jogerős fegyelmi határozatig tartó - felfüggesztésére. 4. § (1)A fegyelmi eljárásban a Fegyelmi Bizottság határozatot hoz. (2)Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató ellen ugyanabban az ügyben büntető eljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható. (3)Fegyelmi eljárás mellett szabálysértési eljárás és polgári per is indítható; ezen eljárások nem akadályozzák a fegyelmi eljárás lefolytatását. A kari Fegyelmi Bizottság 5. § A kari Fegyelmi Bizottság három tagból áll. Elnöke a Dékán által felkért vezető oktató, egyik tagja a Kari Tanács által megválasz­ tott oktató, másik tagja a HŐK által kijelölt hallgató. 6. § (1)A Fegyelmi Bizottság eljárása nyilvános. Zárt tárgyalás tart­ ható akár az eljárás alá vont, akár a Kar képviselőjének kéré­ sére, ha az ügy jellege ezt indokolja. Indokolt esetben a zárt tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke rendeli el. (2) A Fegyelmi Bizottság az ügyben bizonyítást folytat le. Nem kell bizonyítást lefolytatni, ha a tényállás nem vitatott, azt a fegyelmi alá vont teljes egészében elismeri és hozzájárul a határozatnak tárgyaláson kívül történő meghozatalához. 176 �(3)A bizonyítás során az eljárás alá vonttal a bizonyítékokat is­ mertetni kell, azokra észrevételt tehet, a tanúk meghallgatásán részt vehet, és hozzájuk kérdéseket intézhet, bizonyítékokat maga is javasolhat. A bizonyításról jegyzőkönyvet kell fel­ venni, annak egy példányát az eljárás alá vont megkapja. (4)A jegyzőkönyvet az eljárás során tollal kell vezetni, vagy hangfelvétel alapján utólag kell írásban rögzíteni. (5) Az eljárás alá vont igénybe vehet jogi képviselőt vagy védő­ ként bevonhat az eljárásba családtagot, más hallgatót vagy ka­ ri oktatót. 7. § (1)A Kari Fegyelmi Bizottság az eljárást határozattal zárja le, amelyet az utolsó érdemi tárgyaláson kell meghozni, rendel­ kező részét írásban rögzíteni, indoklással nyilvánosan kihir­ detni, és 8 napon, különösen jelentős vagy bonyolult ügyek­ ben 15 napon belül írásba foglalni. A határozatot az eljárás alá vontnak és a Dékánnak kézbesíteni kell. Ellene a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. (2)Megrovás büntetés esetén az eljárás alá vont a kihirdetéskor lemondhat fellebbezési jogáról, ez esetben rövidített határozat készíthető. (3)Ha az eljárás alá vont - vagy a Kar nevében a Dékán - a kéz­ besített határozat ellen nem él fellebbezéssel, az jogerőre emelkedik. Erről külön záradékolt példánnyal értesítendő az eljárás alá vont és ezt az aktában írásbeli feljegyzésben fel kell tüntetni. Másodfokú fegyelmi eljárás 8. § (l)Másodfokú fegyelmi hatóság az Egyetem Rektora. (2)Ha valamelyik fél a határozat ellen fellebbezést jelentett be, erről a másik felet értesíteni kell, felhívva arra, hogy a felleb­ bezéshez 8 napon belül csatlakozhat vagy arra észrevételt te­ het. A határidő letelte után a teljes iratanyagot a Kar felter­ jeszti a másodfokú fegyelmi hatóságnak. A fegyelmi eljárás másodfokon tárgyalás nélkül lefolytatható, ha a fellebbezés kizárólag a büntetés enyhítésére irányul és az eljárás alá vont nem kéri tárgyalás tartását. Egyébként a másodfokú fegyelmi eljárásban tárgyalást kell tartani, amelynek során meg kell hallgatni a Kar képviselőjét, 177 �s az eljárás alá vont hallgatót. A másodfokú eljárásban bizo­ nyítást nem kell lefolytatni, s a felterjesztett iratanyag alapján kell a másodfokú határozatot meghozni. A másodfokú határo­ zatot írásba kell foglalni. (3) A másodfokú eljárás során az eljáró Fegyelmi Hatóság a.) az első fokú határozatot helyben hagyhatja; b.) méltányosságból enyhítheti a büntetést; c.) súlyosbításra irányuló fellebbezés esetén mérlegelés alap­ ján súlyosbíthatja a büntetést, a tényállás elfogadása mel­ lett; d.) a határozatot hatályon kívül helyezve az első fokú eljárás megismétlésére adhat utasítást; e.) a tényállást kiegészítve a módosított tényállás alapján szabhat ki büntetést; f.) az eljárás alá vontat felmentheti; g.) az eljárást, ha az okafogyottá vált, megszüntetheti. (4) Okafogyottá válik az eljárás, ha az eljárás alá vont vonatko­ zásában időközben megszűnt a fegyelmi jogkör, és más okból (pl. kártérítésre kötelezés) a fegyelemsértés megállapítása nem szükséges. 9. § Az elmarasztalt hallgató egy évig áll a fegyelmi büntetés hatály alatt. Ezt az időszakot a Dékán, különös méltánylást érdemlő esetben, megrövidítheti. Új eljárás kezdeményezése 10. §( 1) A jogerős fegyelmi határozat ellen a fegyelmi eljárás kezde­ ményezésére jogosult [3. § (1) bek.] új eljárást kezdeményez­ het, ha a jogerős fegyelmi határozattal elbírált cselekmény te­ kintetében a bíróság a fegyelmi eljárás alá vont személy bű­ nösségét jogerős ítéletben megállapította. Ez esetben az új el­ járást a jogerős ítéletnek a Dékán által történt átvételétől szá­ mított egy hónapon belül lehet megindítani és a korábbi hatá­ rozat hatályon kívül helyezésével súlyosabb határozat is hoz­ ható. (2)Új eljárást kezdeményezhet a Kar Dékánja, valamint a fe­ gyelmi eljárás alá vont hallgató is a tudomásszerzést követő egy hónapon belül, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve jogerős határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárásban 178 �nem bíráltak el, feltéve, hogy ezen körülmények más határo­ zatot eredményeztek vagy eredményezhettek volna. (3)Az új eljárást az elsőfokú Fegyelmi Bizottság előtt lehet megindítani, amely az elsőfokú eljárás szabályainak megfe­ lelő alkalmazásával jár el. A fegyelmi eljárás ügyvitele 11. § Ha két vagy több fegyelmi eljárás azonos jogalapból származik és/vagy tényállásuk azonos, a Fegyelmi Bizottság ezen eljáráso­ kat egyesítheti és együttes tárgyalásukat rendelheti el. Ezen ügy­ vezető határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. 12. §(1)A fegyelmi eljárás minden iratát az Egyetem hatályos iktatási rendszere szerint kell iktatni és külön nyilvántartó könyvbe is be kell vezetni, időrend szerint számozva. (2) A fegyelmi iratokat az ügy jogerős befejezése után - évenként elkülönítve - irattározni kell és a Kar irattárában öt évig meg kell őrizni. 13. §Az 1999. év február 18. Napján elfogadott módosító rendelkezé­ sek az elfogadás napjával lépnek hatályba és azokat a bármely fokon folyamatban lévő fegyelmi ügyekre is alkalmazni kell. A szabályzatot a Kari Tanács 2000. március 5-én módosította. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 179 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZABÁLYZAT AZ ÉVFOLYAMDOLGOZATOK KEZELÉSÉRE 1. § Az évfolyamdolgozatokra vonatkozó legfontosabb szabályokat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 20. §-a tartalmazza. Ennek ke­ retei között a következőként kell kezelni az évfolyamdolgozato­ kat. Évfolyamdolgozatot a tanszékek oktatói közvetlenül nem vesz­ nek át a hallgatóktól. Az intézetek hirdetőtábláján ki kell füg­ geszteni, hogy a dolgozatokat az adott intézet titkárságán kell le­ adni. 2. § Az Intézeti Titkárság a leadott dolgozatokat az alábbiak szerint veszi nyilvántartásba: a.) Leadáskor a dolgozatra - ha ezt a hallgató nem tette volna meg - azonnal, az átvételkor rá kell írni a konzulens oktató nevét, a dolgozat leadási dátumát, továbbá az első és az utolsó oldalra rá kell nyomni a Tanszék körbélyegzőjét. Az évfolyamdolgozatba be kell tenni a hallgatónál lévő kon­ zultációs és értékelő lapot. b.) A dolgozatokat tanévenként, dolgozat-típusonként és sza­ konként elkülönítve, füzetben kell nyilvántartani. A nyil­ vántartás tartalmazza: - a hallgató nevét, - a dolgozat címét, - a dolgozat oldalszámát (az utolsó számozott oldalt alapul véve), - a konzulens nevét. 3. § A Titkárság a nyilvántartásba vett dolgozatokat haladéktalanul átadja a konzulensnek, aki a dolgozatot kijavítja, s az osztályza­ tot - dátummal együtt - mind magára a dolgozatra, mind az érté­ kelő lapra rávezeti és aláírja. Az évfolyamdolgozatokról a kon180 �zulens vizsgalapot állít ki, melyet le kell adni a Tanulmányi Osztálynak. 4. § (1) A kijavított dolgozatot az Intézeti Titkárságnak kell átadni, amely - az értékelő lapot továbbítja a Tanulmányi Osztályhoz, - a nyilvántartó füzetbe bejegyezni a visszavétel dátumát, - a dolgozatot pedig - tanévenként, dolgozat típusonként és szakonként csoportosítva - a tanszék archívumába he­ lyezni, végül - az osztályzatokat kifüggeszteni a hirdető táblára. ( 2) Az Intézeti Titkárság név szerint nyilvántartást készít az egyes oktatók által kijavított évfolyamdolgozatok számáról és eredményéről. 5. § Jelen szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit folyamatosan kell alkalmazni. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 181 �A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK SZABÁLYZATA a végbizonyítványra, a diplomamunkára, a záró­ vizsgára és az oklevélre vonatkozó tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseinek végrehajtásáról I. Általános rendelkezések 1. § A végbizonyítványra, a diplomamunkára, záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó általános szabályokat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 21-28. § tartalmazza. A szabályzat rendelkezé­ seinek megtartása mellett, egyes részletkérdésekben az alábbiak szerint kell eljárni. 2. § A záróvizsgák minden év április-május, és október-november hónapban kerülnek megtartásra. A záróvizsga időpontokat az In­ tézetek úgy kötelesek megjelölni, hogy minden záróvizsga hó­ napban kb. 150 hallgató tehessen vizsgát. 3. § A diplomamunkával, a záróvizsgával kapcsolatos adminisztráci­ ós feladatokat a Tanulmányi Osztály végzi; itt kell leadni az el­ készült szakdolgozatot, illetve itt lehet jelentkezni záróvizsgára. A Tanulmányi Osztály gondoskodik a záróvizsga napján az inde­ xeknek és a jegyzőkönyveknek az illetékes Bizottsághoz való szállításáról, illetve vizsga után haladéktalanul itt kell a Bizott­ ságnak leadni az indexeket és a vizsgalapokat. Ugyancsak a Ta­ nulmányi Osztályon kell leadni a szakdolgozatot értékelés és vé­ dés után. A szakdolgozatok és jegyzőkönyvek tárolásairól a Ta­ nulmányi Osztály gondoskodik. 182 �II. Szakdolgozat 4. § A szakdolgozatra a tanszékeken kiadott űrlapokon kell jelentkez­ ni. Amennyiben a hallgató a tanszékek által meghirdetett témá­ kon kívül témát választ, ezt előzetesen jóvá kell hagyatni a kon­ zulenssel. Ha a választott témát a konzulens vagy a tanszékve­ zető nem hagyja jóvá, a hallgatónak új témát kell választani. A tanszékek az egy-egy témára jelentkező hallgatók számát korlá­ tozhatják. 5. § A szakdolgozatra való jelentkezés után a hallgatónak 2 konzultá­ ciós kötelezettsége van. A konzultációk során a konzulens meg­ beszéli a hallgatóval a munka szempontjait, menetét, felhívja a figyelmet a vonatkozó szakirodalomra, áttekinti a hallgató váz­ latait stb. A konzultációs időpontokat a jegyzőkönyvben rögzíte­ ni kell. 6. § A szakdolgozatokat 3 példányban kell leadni; ebből legalább 1 példányt kemény kötésben, írógéppel vagy számítógépen írva. A szakdolgozat minimális terjedelme 100.000 n. (betűhely) - gya­ korlatilag 60 oldal 1,5 sortávolsággal. Szakdolgozatot a tanszé­ ken, - illetve a konzulens oktatónak - közvetlenül leadni nem le­ het. A szakdolgozatnak tartalmaznia kell tartalomjegyzéket, a fel­ használt irodalmat is - a szerzői jogi törvény szerint - az idézete­ ket lábjegyzettel kell ellátni, amelyben meg kell jelölni pontosan az idézet forrását. 7. § A Tanulmányi Osztály a leadott dolgozatokat az alábbiak szerint veszi nyilvántartásba: a.) Leadáskor a szakdolgozaton - ha ezt a hallgató nem tette vol­ na meg - azonnal, az átvételkor fel kell tüntetni a konzulens oktató nevét, a dolgozat leadási dátumát, továbbá az első és az utolsó oldalra rá kell nyomni a Kar körbélyegzőjét. A szak­ dolgozatba be kell tenni a hallgatónál lévő konzultációs lapot és az értékelő lapot. b.) A szakdolgozatokat tanévenként, dolgozat-típusonként és szakonként elkülönítve füzetben kell nyilvántartani. A nyil­ vántartás tartalmazza: - a hallgató nevét, - a dolgozat címét, 183 �- a dolgozat oldalszámát (az utolsó számozott oldalt alapul véve), a konzulens nevét. 8. § A Tanulmányi Osztály a nyilvántartásba vett dolgozatokat hala­ déktalanul átadja a Tanszéknek, majd a tanszék a konzulensnek. A szakdolgozatot a konzulens írásban értékeli a védés megkezdé­ se előtt, s javaslatot tesz a bizottságnak az érdemjegyre. 9. § A védésre alkalmatlan szakdolgozat átdolgozásra, kijavításra egyszer visszaadható. 10. §Az OTDK-n 1-3 helyezést szerzett, vagy különdíjjal jutalmazott dolgozat 5 (jeles) eredménnyel kerül elfogadásra. 11. § A szakdolgozat védése nyilvános. A védés során elsősorban meg kell győződni a dolgozat szerzőségéről, s arról, hogy a szakdol­ gozatban kifejtett nézeteit, véleményét meg tudja-e védeni a szerző. A szakdolgozat megvédhető TDK ülés keretében is, eb­ ben az esetben a konzulensen kívül 2 diák opponensnek is érté­ kelnie kell a dolgozatot. A diákköri ülés keretében történő esetle­ ges védésről a tanszékvezető dönt, ilyen védésre alapvetően ki­ emelkedő színvonalú, OTDK-n való szereplésre alkalmas dolgo­ zatok bocsáthatók. 12. §A leadott, védésre alkalmas szakdolgozatot a tanszék a leadástól számított 15-45 nap alatt védésre kitűzi. 13. §A megvédett szakdolgozatot a Bizottság a Titkárságnak adja át, amely az okmányokkal együtt azonnal leadja a Tanulmányi Osztálynak. III. A záróvizsga 14. §A záróvizsgára egy csoportban maximum 10 hallgató jelentkez­ het. Amennyiben adott tárgyból egy nap 2 vagy több bizottság vizsgáztat, az előre összeállított bizottságokhoz a hallgatókat sor­ solják. 184 �15. § A bizottságok összeállítását előzetesen, a vizsga előtt nem hoz­ zák nyilvánosságra. 16. § A záróvizsga elégtelen osztályzatot szerző, vagy kellő kimentés nélkül meg nem jelenő hallgató csak a következő záróvizsga­ időszakban jelentkezhet vizsgára az adott tárgyból. 17. § A záróvizsgák reggel 8 órakor kezdődnek. A záróvizsgák nyilvá­ nosak. 18. §A záróvizsga bizottság tagjait a Rektor által kinevezett külső tagok és az oktatók közül az adott Intézet vezetője javasolja és a Dékán kéri fel. IV. Zárórendelkezések 19. §Jelen rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit folyamatosan alkalmazni kell. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 185 �10/2000. (03.20.) sz. KT határozat A PPKE JÁK PÁLYÁZATI SZABÁLYZATA I. A pályázati rend hatálya A jelen pályázati rend szabályai szerint kell eljárni minden olyan eset­ ben, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, illetve a PPKE Jogés Államtudományi nevében, illetve kari minőségben kíván pályázatot benyújtani egyetemi oktató, kutató, kutatócsoport, tanszék vagy inté­ zet, függetlenül attól, hogy a pályázatot közvetlenül a kiíró szerv(ezet)hez nyújthatná be, avagy a Karon vagy az Egyetemen ke­ resztül köteles pályázni. II. A pályázati ügyek intézése 1) Az intézményi, illetve a kari pályázatok elkészítése az erre kije­ lölt, illetve esetenként felkért munkatárs feladata. 2) Az intézetek, tanszékek vezetői, oktatói és kutatói az oktatási és kutatási autonómia jegyében szabadon pályázhatnak, a jelen pá­ lyázati rendben előírt ügyviteli (egyeztetési, adatszolgáltatási, arc­ hiválási és együttműködési) előírásoknak megfelelően. 3) A pályázatokkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat (nyilvántartás, egyeztetés, folyamatfigyelés) a kari pályázati koordinátor (Pályá­ zati Iroda) intézi. 4) A pályázatok elszámolásához a Kar Gazdasági Osztályán az ezzel a feladattal megbízott ügyintéző nyújt segítséget. III. A pályázati ügyek intézésének szervei, illetve felelősei 1.) A pályázati koordinátor, (Pályázati Iroda) közvetlenül a Dékán­ nak alárendelve az alábbi feladatokat látja el: 186 �a.) hazai és nemzetközi pályázatok rendszeres figyelése, b.)a pályázati lehetőséggel érintett intézményi egységek tájé­ koztatása, c.) meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos információk be­ gyűjtése, d.) a Kar nevében, illetve egyetemi vagy kari minőségben be­ nyújtott pályázatok nyilvántartása, e.) az elnyert pályázatok számítógépes nyilvántartása, f.) az elnyert pályázatok archiválása, g.) folyamatos egyeztetés a Gazdasági Osztály pályázati ügy­ intézőjével, h.) folyamatos kapcsolattartás az egyetemi pályázati koordi­ nátorral. 2.) A Gazdasági Osztály pályázati ügyekkel megbízott ügyintézője az osztály vezetőjének közvetlen szakmai irányítása alatt az alábbi feladatokat látja el: a.) a pályázat benyújtásához szükséges pénzügyi jellegű in­ formációk vonatkozásában adatszolgáltatás, b.)a pályázat benyújtásához szükséges pénzügyi kérdések egyeztetése a pályázat elszámolásához szükséges adatok és bizonylatok kigyűjtése 1. alkalmanként a pályázati elszámolások elkészítése 2. szükség esetén az egyes pályázatokhoz tartozó té­ telek elkülönített nyilvántartásának vezetése, illet­ ve biztosítása 3. folyamatos kapcsolattartás a Pályázati Irodával (pályázati koordinátorral) IV. 1.) A pályázatok benyújtásának rendje, ellenjegyzések Az Egyetem és a Kar nevében, illetve egyetemi vagy kari minőségben benyújtani kívánt intézeti, tanszéki és egyéni pályázatokat a kari pá­ lyázati koordinátoron (Pályázati Irodán) keresztül kell benyújtani. A benyújtani kívánt pályázaton minden esetben szerepelnie kell a kari pénzügyi osztályvezető aláírásának. Azokban az esetekben, amikor a megpályázott összeg nem fedezi a pályázati projekt teljes költségét (pl. a tb., adó, önrész, stb. a Kart vagy az Egyetemet terhelné), a pá­ 187 �lyázat benyújtásához a Dékán vagy a Gazdasági Dékán-helyettes el­ lenjegyzése szükséges. A szükséges ellenjegyzés(ek) megszerzése a Pályázó feladata, elmara­ dásáért a Pályázó teljes polgári és munkajogi felelősséggel tartozik. Amennyiben a pályázat a szükséges ellenjegyzésekkel és aláírásokkal rendelkezik, a pályázati koordinátor nyilvántartásba veszi, majd hala­ déktalanul köteles továbbítani a pályázatot a kiíró szerv(ezet) felé, azokban az esetekben, amikor a pályázatot az Egyetem nevében kell benyújtani, a Pályázó a kari pályázati koordinátoron (Pályázati Irodán) keresztül juttatja el azt a rektori hivatal mellett működő egyetemi pá­ lyázati koordinátorhoz. IV. 2.) A pályázatok kari nyilvántartásának rendje A pályázati koordinátor (Pályázati Iroda) a benyújtani kívánt pályá­ zatokat nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás az alábbi adatokat tar­ talmazza elsősorban: - pályázatot kiíró intézmény neve pályázati program/projekt címe a benyújtott pályázat címe pályázat benyújtásának ideje pályázat benyújtásáért felelős személy(ek) elbírálás várható ideje elbírálás eredménye A pályázati koordinátor (Pályázati Iroda) az elnyert pályázatokról számítógépes nyilvántartást vezet, amely a fentieken túl az alábbi adatokat tartalmazza elsősorban: - - pályázati program megvalósításáért felelős személy(ek) neve az adott pályázat koordinátorának neve kari, ill. egyetemi pályázat esetében a pályázattal elnyert összeg a pályáztató intézménnyel kötött szerződés száma, kelte a pályázatnak a pályáztató által adott kódszáma 188 �- - partnerintézmények neve (ha közös pályázatról van szó) főpályázó neve, címe (ha a Kar csak partnerként vesz részt a pályázatban) pályázat lejárta részbeszámolók, illetve részelszámolások benyújtásának határideje végelszámolás, végső beszámoló elkészítésének és be­ nyújtásának határideje IV. 3.) A pályázatok archiválása A Kar nevében benyújtott pályázat egy másolati példányát a pályázati koordinátornál (Pályázati Irodán) el kell helyezni. E pályázatok esetében a rész- és végelszámolásról, illetve a pályázati beszámolóról egy példányt a Pályázó a pályázati koordinátornál (Pá­ lyázati Irodán) köteles elhelyezni. Minden más pályázat esetében a Pályázó köteles gondoskodni az el­ nyert pályázatok, pályázati beszámolók és elszámolások, valamint a pályázattal kapcsolatos egyéb dokumentáció megőrzéséről. IV. 4.) A pályázati összeg felhasználása A pályázaton elnyert összegből történő kifizetéseket úgy kell megálla­ pítani, hogy azok lehetőség szerint összhangban álljanak a Kar által hasonló tevékenység díjazására megállapított összeggel. Amennyiben a Pályázó ettől az előírástól el kíván térni, köteles ezt előzetesen a Dékánnal egyeztetni. IV. 5.) A pályázatok elszámolása A kari vagy egyetemi minőségben benyújtott egyéni, tanszéki, illetve intézeti pályázatok teljes elnyert összegének 20%-a általános rezsi­ 189 �költségként a Kart illeti, vagyis ezen összeg felhasználásáról a Kar illetékese dönt. Amennyiben a Pályázó ettől az előírástól el kíván térni, köteles ezt előzetesen a Dékánnal egyeztetni. A pályázatok elszámolásának elkészítéséhez a Kar Gazdasági Osztá­ lya részéről az ezzel a feladattal megbízott előadó nyújt segítséget. Budapest, 2000. március 20. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 190 �12/2000. (03.20.) SZ. KT HATÁROZAT PPKE JÁK TANRENDJE, 2000/2001-ES TANÉV NAPPALI TAGOZAT I. évfolyam I. félév Elmélet Gyakorlat Vizsga 4 előadás 1 3 előadás gyakorlati minősítés (3 fokozat) kollokvium x 3 előadás kollokvium x 2 előadás aláírás 2 előadás kollokvium x Bevezetés a jogfogalmakba Dr. Péteri Zoltán 2 előadás kollokvium A kereszténység alapjai ; (Kánonjog I.) Dr. Fülöp Tibor 2 előadás kollokvium Statisztika Dr. Botos József 2 előadás kollokvium Retorika Dr. Benedek András 1 előadás Etika (Filozófia I.) * Dr. Kovács Marianne 3 előadás Tantárgy, előadó Szigorlati tárgyak Római jog Dr. Zlinszky János Egyetemes jogtörténet Dr. Horváth Pál Magyar jogtörténet Dr. Gerics József Kötelezően választott tárgy jogtörténetből Bevezetés a közgazdaság­ tanba, Bittsánszky Géza Egyéb tárgyak Informatika Dr. Dósa Imre 1 gyakorlati minősítés alternatív (Id. II. évf. 1-2) 1 beszámoló x Latin 3 beszámoló x Összesen: 24 6 30 x = sikertelenség vagy halasztás esetén év végén összevontan pótlandó kollokvium vagy beszámoló * alternatív a „Keresztény erkölcs és jogászi etika” két féléves tárggyal I. évf, I. félév: 3 kötelező kollokvium, 3 összevontan pótolható kollokvium, 2 gyakorlati minősítés, 2 beszámoló, 1 aláírás, 1 alternatív kollokvium 191 �I. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak Jogelmélet Dr. Varga Csaba kollokvium 2 előadás Szigorlati tárgyak 1 szem. szigorlat gyakorlati minősítés Római jog Dr. Zlinszky János 4 előadás Egyetemes j ogtörténet Dr. Horváth Pál 3 előadás szigorlat M agyar j ogtörténet Dr. Gerics József 3 előadás szigorlat Kötelezően választott tárgy jogtörténetből 2 előadás aláírás Közgazdaságtan (vállalat­ gazdaságtan, számvitel) Bittsánszky Géza, Dénes Sándor 4 előadás beszámoló Logika (Filozófia II.) Dr. Benedek András 3 előadás kollokvium x Kánonjog I. Dr. Szabó Péter 2 előadás kollokvium x Stilisztika Dr. Benedek András 1 előadás Egyéb tárgyak 1 szem. gyakorlati minősítés Informatika Dr. Dósa Imre 1 szem. beszámoló Latin 3 szem. beszámoló 6 30 Összesen: 24 x = összevonható kollokvium Rövidítés: szem. - szeminárium I. évf. II. félév: 3 szigorlat, 1 kollokvium, 2 összevontan pótolható kollokvium, 3 beszámoló, 2 gyakorlati minősítés, 1 aláírás 192 �II. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmelet Gyakorlat Vizsga Zárővizsgatárgyak Államtan Dr. Péteri Zoltán 3 előadás kollokvium Polgári jog Dr. Jobbágyi Gábor vagy Dr. Lábady Tamás 3 előadás kollokvium x Kötelezően választható polgári jogból 2 előadás beszámoló Alkotmányjog Dr. Kilényi Géza 2 előadás kollokvium x Kötelezően választható alkotmányjogból 2 előadás beszámoló Büntetőjog Dr. Békés Imre 3 előadás 1 szem. kollokvium x Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan (pénz és tőkepiac; nemzetközi gazda­ sági kérdések), Dr. Botos Katalin, Dr. Körösi István 4 előadás beszámoló Ismeretelmélet (Filozófia III.) Dr. Benedek András 2 előadás kollokvium Kánonjog II. - Dr. Erdő Péter 2 előadás kollokvium x Közvetlen emberi kommuni­ káció - Dr. Korányi Özséb 2 előadás beszámoló Környezet és fejlődés Ifj. dr. Zlinszky János 2 előadás Keresztény erkölcs és jogászi etika, Dr. Zlinszky János 2 előadás Egyéb tárgyak Összesen: 29 1 szem. beszámoló alternatív kollégium (Id. I. évf.) 2 31 [I. évf. L félév: 2 kollokvium, 4 összevontan pótolható kollokvium, 5 beszámoló, í =összevonható kollokvium 193 �II. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak Államelmélet II. Dr. Péteri Zoltán 3 előadás kollokvium Polgári jog Dr. Jobbágyi Gábor vagy Dr. Lábady Tamás 3 előadás kollokvium Kötelezően választható polgári jogból 2 előadás beszámoló Alkotmányjog Dr. Kilényi Géza 2 előadás kollokvium Kötelezően választható alkotmányjogból 2 előadás beszámoló Büntetőjog Dr. Békés Imre 3 előadás 1 szem. kollokvium Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan (államház­ tartástan, gazdaságtörténet) Dr. Botos Katalin Dr. Báger Gusztáv 4 előadás szigorlat Kánonjog III. Dr. Hársfai Katalin 2 előadás kollokvium Közvetlen emberi kommu­ nikáció Dr. Horányi Özséb 2 előadás beszámoló Környezet és fejlődés Ifj. dr. Zlinszky János 2 előadás Bevezetés az EU jogba Dr. Dienes-Oehm Egon 2 előadás beszámoló Keresztény erkölcs és jogá­ szi etika Dr. Zlinszky János 2 előadás aláírás Egyéb tárgyak Összesen: 29 1 szem. 2 II. évf. II. félév: 1 szigorlat, 5 kollokvium, 5 beszámoló, 1 aláírás 194 beszámoló 31 �III. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak Jogelmélet Dr. Varga Csaba 2 előadás Polgári jog Dr. Jobbágyi Gábor vagy Dr. Lábady Tamás 3 előadás Közigazgatási jog Dr. Tamás András 4 előadás Büntetőjog Dr. Békés Imre 2 előadás kollokvium 2 szem. kollokvium x gyakorlati jegy kollokvium x 2 szem. kollokvium x Szigorlati tárgyak Nemzetközi jog Dr. Kovács Péter Kötelezően választható nemzetközi j ogból 3 előadás 2 kollokvium x 2 szem. beszámoló Munkajog Dr. Radnay József 3 előadás kollokvium x Pénzügyi jog Dr. Halustyik Anna 2 előadás kollokvium x Büntetés végrehajtási jog Dr. Vókó György 1 előadás kollokvium Kriminológia Dr. Körinek László 2 előadás kollokvium x Társadalmi kommunikáció Dr. Horányi Özséb 2 előadás beszámoló Egyéb tárgyak Összesen 26 6 32 III, évf. I. félév: 2 kötelező kollokvium, 7 összevontan pótolható kollokvium, 2 be­ számoló, 1 gyakorlati jegy x =összevonható kollokvium 195 �III. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgátárnyak Jogelmélet Dr. Varga Csaba 3 előadás Polgári jog Dr. Jobbágyi Gábor vagy Dr. Lábady Tamás 3 előadás 2 szem. kollokvium gyakorlati jegy Közigazgatási jog Dr. Tamás András 2 előadás 1 szem. gyakorlati jegy Büntetőjog Dr. Békés Imre 2 előadás 2 szem. kollokvium kollokvium Szigorlati tárgyak Nemzetközi közjog Dr. Kovács Péter 3 előadás szigorlat Kötelezően választható nemzetközi jogból 2 előadás beszámoló Munkajog Dr. Radnay József 3 előadás szigorlat Pénzügyi jog Dr. Halustyik Anna 2 előadás szigorlat Kriminológia Dr. Körinek László 2 előadás kollokvium Társadalmi kommunikáció Dr. Korányi Özséb 2 előadás beszámoló Egyéb tárgyak Speciális kollégium Összesen: 24 2 szem. aláírás 7 31 III, évf. II. félév: 3 szigorlat, 4 kollokvium, 2 beszámoló, 2 gyakorlati jegy, 1 aláírás 196 �IV. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak Jogszociológia és jogantropológia Dr. Varga Csaba 3 előadás kollokvium Polgári jog Dr. Jobbágyi Gábor vagy Dr. Lábady Tamás 3 előadás kollokvium Kereskedelmi jog Dr. Fazekas Judit 2 előadás aláírás Közigazgatási eljárásjog Dr. Molnár Miklós 2 előadás 2 szem. kollokvium gyakorlati jegy Szigorlati tárgyak Büntető eljárásjog Dr. Tóth Mihály 3 előadás Polgári eljárásjog Dr. Gáspárdy László 2 előadás Nemzetközi magánjog Dr. Burián László 2 előadás aláírás Környezetvédelmi j og Dr. Bándi Gyula 2 előadás kollokvium x TB és szociális jog Dr. Kiss Lenke, Dr. Takács György 2 előadás kollokvium x Bioetika * Dr. Ferencz Antal 2 előadás alternatív beszámoló Ingatlanjog * Dr. Bagi István 2 előadás alternatív beszámoló kollokvium x 2 szem. aláírás gyakorlati jegy Egyéb tárgyak Speciális kollégium Összesen: 25 2 szem. aláírás 6 31 *Az egyik tárgy és 4 óra speciális kollégium felvétele kötelező IV. évf. L félév: 3 kollokvium, 3 összevontan pótolható kollokvium, alternatív be­ számoló, 4 aláírás, 2 gyakorlati jegy 197 �IV. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak Kereskedelmi jog Dr. Fazekas Judit 3 előadás kollokvium Közigazgatási jog Dr. Tamás András 2 előadás kollokvium Szigorlati tárgyak Büntető eljárásjog Dr. Tóth Mihály 3 előadás 1 szem. szigorlat gyakorlati jegy Polgári eljárásjog Dr. Gáspárdy László 2 előadás 2 szem. kollokvium gyakorlati jegy Európa jog Dr. Király Miklós 3 előadás aláírás Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Dr. Bánrévy Gábor 2 előadás szigorlat Környezetvédelmi jog Dr. Bándi Gyula 2 előadás kollokvium TB jog és szociális jog Dr. Kiss Lenke, Dr. Takács György 2 előadás kollokvium Versenyjog Dr. Boytha Györgyné 2 előadás aláírás Sajtó- és médiajog* Dr. Murányi László 2 előadás alternatív beszámoló Ingatlanjog* Dr. Bagi Istán 2 előadás alternatív beszámoló Alkotmányos bíráskodás és alapjogvédelem* Dr. Sólyom László 2 előadás alternatív beszámoló Egyéb tárgyak Speciális kollégium 4 szem. aláírás 34 27 7 Összesen *Az alternatív tárgyak valamelyikét, illetve 2 tárgy speciális kollégiumot fel kell venni. IV. évf. II. félév: 2 szigorlat, 5 kollokvium, 1 alternatív beszámoló, 3 aláírás 198 �V. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Elmélet Gyakorlat Vizsga Polgári eljárásjog Dr. Gáspárdy László 2 előadás 2 szem. szigorlat Európajog Dr. Király Miklós 2 előadás szigorlat Nemzetközi eljárások joga Dr. Horváth Éva 3 előadás kollokvium Kriminalisztika Dr. Sinku Pál 1 előadás kollokvium Versenyjog Dr. Boytha Györgyné 2 előadás kollokvium Szociális igazgatás vagy: Agrárigazgatás Dr. Tamás András 2 előadás beszámoló Nemzetközi büntetőjog* Dr. Kussbach Erik 2 előadás alternatív beszámoló Bank és tőzsdejog* Dr. Halustyik Anna 2 előadás alternatív beszámoló Szabadalmi jog* Dr. Tattay Levente 2 előadás alternatív beszámoló Emberi jogok EU konvenci­ ója Dr. Békés Imre 2 előadás alternatív* beszámoló Sajtó- és médiajog* Dr. Murányi László 2 előadás alternatív beszámoló Iparjog* Dr. Farkas József 2 előadás alternatív beszámoló Tantárgy, előadó Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak Speciális kollégium Összesen 24 8 szem. aláírás 10 34 *3 alternatív tárgyat és 4 tárgy speciális kollégiumot kell felvenni V. évf. I. félév: 2 szigorlat, 3 kollokvium, 1 beszámoló, 3 alternatív beszámoló, 1 aláírás 199 �V. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Heti óraszám Tantárgy Magánjog Záróvizsga felkészítés 3 Büntetőjog Záróvizsga felkészítés 3 Jogelmélet Záróvizsga felkészítés 3 Közjog Záróvizsga felkészítés Összesen. 3 12 V. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV: 4 aláírás 200 �LEVELEZŐ TAGOZAT I. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Elmélet összes óra­ szám Vizsga Római jog Dr. Zlinszky János 15 előadás kollokvium x Egyetemes jogtörténet Dr. Horváth Pál 12 előadás kollokvium x Magyar j ogtörténet Dr. Gerics József 15 előadás kollokvium x Közgazdaságtan - Statisztika Bittsánszky Géza, Dénes Sándor 12 előadás kollokvium x Bevezetés a jogfogalmakba Dr. Péteri Zoltán 12 előadás kollokvium Bevezetés a kereszténységbe Dr. Fülöp Tibor 9 előadás kollokvium Etika (Filozófia I.) Dr. Kovács Marianne 9 előadás kollokvium x Tantárgy, előadó Szigorlati társnak Egyéb társvak Összesen: 84 I. évf. I. félév : 2 kollokvium, 5 összevontan pótolható kollokvium (az 5-ből mini­ mum 2 a félév érvényességi feltétele) x= összevonható kollokvium 201 �I. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga 12 előadás kollokvium Római jog Dr. Zlinszky János 15 előadás szigorlat Egyetemes jogtörténet Dr. Horváth Pál 12 előadás szigorlat Magyar j ogtörténet Dr. Gerics József 15 előadás szigorlat Közgazdaságtan Bittsánszky Géza, Dénes Sándor 12 előadás kollokvium x Logika (Filozófia II.) Dr. Benedek András 9 előadás kollokvium x Kánonjog I. Dr. Szabó Péter 9 előadás kollokvium Záró vizsgatárgyak Jogelmélet Dr. Varga Csaba Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak Összesen 84 I. évf. 2. félév: 3 szigorlat, 2 kollokvium, 2 összevontan pótolható kollokvium x = összevonható kollokvium 202 �II. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV ........ ...... .... . ... Elmélet Vizsga Államtan Dr. Péteri Zoltán 12 előadás kollokvium x Polgári jog változó 15 előadás kollokvium Alkotmányjog Dr. Kilényi Géza 12 előadás kollokvium x Büntetőjog Dr. Békés Imre 15 előadás kollokvium x 12 előadás kollokvium x Kánonjog II. Dr. Erdő Péter 9 előadás kollokvium x Ismeretelmélet (filozófia III.) Dr. Benedek András 9 előadás kollokvium Tantárgy, előadó Záróvizsgatárgyak Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan Dr. Botos Katalin, Dr. Körösi István Egyéb tárgyak Összesen: 84 II. évf. 1. félév: 2 kollokvium, 5 összevontan pótolható kollokvium (az 5-ből mini­ mum 2 a félév érvényességi feltétele) x = összevontan pótolható kollokvium 203 �II. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Elmélet Vizsga Államelmélet II. Dr. Péteri Zoltán 9 előadás kollokvium x Polgári jog változó 9 előadás kollokvium Alkotmányjog Dr. Kilényi Géza 12 előadás kollokvium Büntetőjog Dr. Békés Imre 12 előadás kollokvium 12 előadás szigorlat Kánonjog III. Dr. Hársfai Katalin 9 előadás kollokvium x Környezet és fejlődés ifj. dr. Zlinszky János 12 előadás kollokvium Bevezetés az EU jogba Dr. Dienes-Oehm Egon 9 előadás beszámoló Tantárgy, előadó Záró vizsgatárgyak Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan Dr. Botos József, Dénes Sándor Egyéb tárgyak Összesen: 84 II. évf. II. félév: 1 szigorlat, 4 kollokvium, 2 összevont kollokvium, 1 beszámoló x = összevonható kollokvium 204 �III. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga Jogelmélet Dr. Varga Csaba 9 előadás kollokvium x Polgári jog változó 12 előadás kollokvium Közigazgatási jog Dr. Tamás András 12 előadás kollokvium x Büntetőjog Dr. Békés Imre 12 előadás kollokvium x Nemzetközi közjog Dr. Kovács Péter 12 előadás kollokvium x Munkajog Dr. Radnay József 9 előadás kollokvium x Pénzügyi jog Dr. Halustyik Anna 12 előadás kollokvium x 6 előadás kollokvium x Záró vizsgatárgyak Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak Kriminológia Dr. Körinek László Összesen: 84 HL évf. 1. félév: 1 kollokvium, 7 összevontan pótolható kollokvium (a 7-ből mini­ mum 3 a félév érvényességi feltétele) x = összevontan pótolható kollokvium 205 �III. ÉVFOLYAM IL FÉLÉV Elmélet Vizsga Jogelmélet Dr. Varga Csaba 9 előadás kollokvium Polgári jog változó 12 előadás kollokvium x Közigazgatási jog Dr. Tamás András 12 előadás kollokvium x Büntetőjog Dr. Békés Imre 12 előadás kollokvium Nemzetközi közjog Dr. Kovács Péter 12 előadás szigorlat Munkajog Dr. Radnay József 9 előadás szigorlat Pénzügyi jog Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva 12 előadás szigorlat 6 előadás kollokvium Tantárgy, előadó Záróvizsgatárgyak Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak Kriminológia Dr. Körinek László 84 Összesen: III, évf. II. félév: 3 szigorlat, 3 kollokvium, 2 összevonhatóan pótolható kollokvium (2 szigorlat és 3 kollokvium a félév érvényességi feltétele) x = összevonható kollokvium 206 �IV. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV Elmélet Vizsga Jogszociológia és jogantropológia Dr. Szilágyi István 9 előadás kollokvium Polgári jog változó 9 előadás kollokvium Kereskedelmi jog 12 előadás kollokvium x Büntető eljárásjog Dr. Tóth Mihály 12 előadás kollokvium x Polgári eljárásjog Dr. Gáspárdy László, Dr. Solt Pál 12 előadás aláírás Nemzetközi magánjog Dr. Burián László 12 előadás kollokvium x Közigazgatási eljárásjog Dr. Molnár Miklós 9 előadás kollokvium Szociális ellátás és TB jog Dr. Kiss Lenke Dr. Takács György 9 előadás kollokvium x Tantárgy, előadó Záróvizsgatárgyak Dr. Fazekas Judit Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak Összesen: 84 IV évf. I félév: 3 kollokvium, 4 összevontan pótolható kollokvium (a 4-ből minimum 1 a félév érvényességi feltétele), 1 aláírás x = összevonható kollokvium 207 �IV. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV Elmélet Vizsga Kereskedelmi jog Dr. Fazekas Judit 9 előadás kollokvium Közigazgatási jog Dr. Tamás András 9 előadás kollokvium Büntető eljárásjog Dr. Tóth Mihály 12 előadás szigorlat Polgári eljárásjog Dr. Gáspárdy László 9 előadás kollokvium Európa jog Dr. Király Miklós 12 előadás szigorlat Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Dr. Bánrévy Gábor 9 előadás szigorlat Sajtó- és médiajog* Dr. Murányi László 6 előadás alternatív beszámoló Szociális ellátás / TB jog Dr. Takács György, Dr. Kiss Lenke 6 előadás kollokvium Környezetvédelmi jog Dr. Bándy Gyula 6 előadás kollokvium x Versenyjog, Dr. Boytha Györgyné 6 előadás aláírás Fakultatív: Bioetika* Dr. Ferencz Antal 6 előadás alternatív beszámoló Fakultatív: Alkotmányos bíráskodás és alapjogvédelem *- Dr. Sólyom László 6 előadás alternatív beszámoló Fakultatív: Ingatlanjog* Dr. Bagi Istán 6 előadás alternatív beszámoló Tantárgy, előadó Záróvizsgátárnyak Szigorlati társvak Egyéb társvak Összesen: 102 * Az alternatív tárgyakból egyet fel kell venni x = összevonható kollokvium IV. évf. II. félév: 3 szigorlat, 4 kollokvium, 1 összevontan pótolható kollokvium, 1 beszámoló, 1 aláírás (2 szigorlat és 3 további vizsga a félév érvényességi feltétele) 208 �V. ÉVFOLYA]Ví I. FÉLÉV Elmélet Vizsga 12 előadás szigorlat 12 előadás szigorlat Nemzetközi élj árások j oga Dr. Horváth Éva 12 előadás kollokvium Versenyjog - Dr. Boytha Györgyné Környezetvédelmi jog Bándi Gyula Sajtó- és médiajog* - Dr. Murányi László Kriminalisztika* - Dr. Sinku Pál Bioetika - Dr. Oberfrank Ferenc 9 előadás 9 előadás. kollokvium kollokvium 9 előadás. alternatív beszámoló kollokvium alternatív beszámoló kollokvium Tantárgy, előadó Szigorlati tárgy Polgári eljárásjog - Dr. Gáspárdy László Európa jog - Dr. Király Miklós Egyéb tárgyak 9 előadás 6 előadás 9 előadás Nemzetközi büntetőjog Dr. Kussbach Erik 9 előadás alternatív Bank- és tőzsdejog* beszámoló Dr. Halustyik Anna 9 előadás alternatív Iparjog* beszámoló Dr. Farkas József 9 előadás alternatív Szabadalmi jog* beszámoló Dr. Tattay Levente Összesen: 84/90 * 2 alternatív tárgyat kell felvenni V, évf. 1. félév: 2 szigorlat, 4 kollokvium, 1 összevont kollokvium, 2 beszámoló (legalább 2 szigorlat és 3 további vizsga a félév érvényességi feltétele) V. ÉVF. II. FÉLÉV Tantárgy Magánjog Büntetőjog Jogelmélet Közjog Összesen: V. évf. II. félév: 4 aláírás Budapest, 2000. május 5. Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés heti óraszám 8 8 8 8 32 A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 209 �PPKE JÁK Kari Tanács 1/2000. (06. 26.) sz. KT határozat PPKE TVSZ. 27. § (3) módosított szövege 27. § (3) Az oklevél minősítését egyrészről a négy záróvizsga-tárgy és a szakdolgozat öt értékéből alkotott átlagból (a) mint egyik té­ nyezőből, másrészről a 11 kötelező szigorlat átlagából (b) mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag adja (/a+b/:2). PPKE JÁK tanrendjének módosítása 1) A hallgató tanulmányai során az 1-8. félévekben 2x4 félév nyelv­ oktatást köteles heti 3-3 órában felvenni két általa választott és a JÁK által oktatott élő nyelvből. Mentesül e kötelezettség alól, ha valamely élő nyelvből van állami középfokú vagy annál magasabb „C” típusú vagy rendelet szerint azzal egyenértékű - nyelvvizsgája. A Kar jogo­ sult más nyelvvizsgák egyenértékűségét is elismerni, esetleg a BTK egyéni meghallgatás alapján megfogalmazott véleményét figyelembe véve. (Az oktatás ingyenes e 8 félévre, a meghallgatás vizsgadíjhoz kötött). Egy nyelvvizsga egy nyelvet vált ki, két nyelvvizsga esetén a hallgató mentesül a nyelvórák kötelezettsége alól, azonban a diplomához az egyik vizsgának állami(lag elismert) „C” típusú középfokú nyelvvizs­ gának kell lennie. 2) A levelező szak részére a JÁK költségtérítéses nyelvtanulásban teszi lehetővé és kötelezővé a két nyelvet négy féléven át. Ezek méltá­ nyosság szerint kiválthatók más igazolt nyelvtanulással, és utána BTK meghallgatással. Ugyanez majdan előírandó a távoktatásban is. 3) A kiegészítő szakismeretek fokozása a levelező szakon a hat kö­ telező órán felül nyújtható, elvben heti két órában, nyolc féléven át (ez 20% lenne). 4) A „Jogszabály-előkészítés - jogalkotás” c. tárgyat az Alkot­ mányjog (vagy a Közigazgatási jog) keretében kötelezően választható 210 �tárgyként indokolt tanítani azzal, hogy az eddigi óraszámot nem eme­ li, de valamelyik félévben a 4-8. félévek között felveendő. 5) Az összes évfolyamok részére bevezetendő, kötelező, egyszeri négyhetes szakmai gyakorlatot az alábbiak szerint kell letölteni: a) bírósági, ügyészségi ügyvédi irodai közigazgatási eddig már le­ töltött és igazolható gyakorlatot elfogadunk. b) A még gyakorlatot nem teljesített hallgató a gyakorlatot a fent megjelölt helyeken túl teljesítheti vállalat jogi irodáján, szabadal­ mi ügyvivő irodában, közjegyző mellett is (N.B.: a Fővárosi Bíró­ ság / Fővárosi Főügyészség a jelenlegi gyakorlat szerint, saját il­ letékességi területén csak olyan jogvégzettet alkalmaz fogalmazó­ ként, aki már a szakmai gyakorlatot bíróságon töltötte, így ha valaki bírói / ügyészi pályára készül, célszerű a szakmai gyakor­ latot is erre tekintettel letölteni). Elfogadható gyakorlat helyett előzetes egyedi engedély alapján - külföldön töltött gyakorlat, zá­ róvizsga-tárgyból tanszéki gyakorlat (demonstrátor), vagy ezzel a céllal meghirdetett speciális kollégium megfelelő teljesítése is. c) A JÁK hallgatói számára maga gondoskodik gyakorló helyek keretszerű biztosításáról, és azokat tanév előtt keretszerűen meg­ hirdeti. d) Levelező tagozaton a hasonló munkakörben dolgozó hallgatót a gyakorlat alól mentesíteni lehet. Levelező, tagozaton mentesülnek a gyakorlat alól az államigazgatási főiskolai végzettséggel rendel­ kező hallgatók. e) A gyakorlat tényét „teljesített” értékeléssel az indexben kell a Tanulmányi Osztálynak igazolnia, a gyakorlati hely igazolása alapján. Hatályos 2000. július 1-től Budapest, 2000. június 26. Dr. Zlinszky János s.k. dékán 211 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2000/2001 - hallgatók részére Description An account of the resource Egyetemről; tanév ismertetés; tanszékek bemutatása; oktatók; Kar szabályzatai; alapelvek, célok; tanrend; a Kar intézetei; fegyelmi szabályzat Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE-JÁK; Dr. Zlinszky János - dékán; Dr. Jobbágyi Gábor - dékán-helyettes; Deme Erzsébet - szerkesztés,tördelés; Legeza László - borítófotó; Szent István Társulat Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000-2001 Date Created Date of creation of the resource. 2000. június 27. Medium The material or physical carrier of the resource. ismeretető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2000_2001_tanulmanyi_tajekoztato_hallgatok_reszere Relation A related resource 28-T-J-2000-2001 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 7801 KB; 196x140 mm; 211 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2000_2001_tanulmanyi_tajekoztato_hallgatok_reszere Deme Erzsébet Jobbágyi Gábor Legeza László Szent István Társulat Zlinszky János https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/74b7c61a399f082a950148169f6646a5.jpg 10865d26d975a6e449547267545adb66 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/a7de8265243ee73ac7df25369322d28b.pdf a2b0abd89fa8c138f154c65d12dc6ce0 PDF Text Text Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Tanulmányi tájékoztató oktatók részére 2001/2002 �A kézirat lezárásának időpontja: 2001. június 22. Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Felelős kiadó: Dr. Radnay József dékán A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Jobbágyi Gábor dékánhelyettes Szerkesztés és tördelés: Deme Erzsébet Borítófotó: Winter Erzsébet Kivitelezés: Szent István Társulat Nyomás és kötés az 10 KIADÓ ÉS NYOMDA munkája Felelős vezető: Fonyódi Ottó �Tartalomjegyzék Dékáni beköszöntő............................................................................................. 3 1. fejezet: Röviden az Egyetemről................................................................. 5 2. fejezet: A Jog- és Államtudományi Kar - alapelvek, célok................ 7 3. fejezet: Hasznos tudnivalók hallgatóknak.............................................. 11 Eligazodás a Kar épületeiben............................................................ 18 4. fejezet: A Kar oktatási-szervezeti egységei.......................................... 21 Jogbölcseleti Intézet............................................................................ 23 Jogtörténeti Intézet ........................................................................ 27 Kánonjogi Intézet................................................................................ 33 Közjogi Intézet..................................................................................... 35 Bűnügyi Tudományok Intézete......................................................... 39 Nemzetközi Jogi Intézet..................................................................... 43 Magánjogi Intézet................................................................................ 48 Gazdasági Szakjogok Intézete.......................................................... 55 Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet ............................ 59 Polgári Eljárásjogi Tanszék............................................................... 63 Kommunikáció Tanszék..................................................................... 64 Logika Tanszék..................................................................................... 66 Deák Ferenc Továbbképző Intézet ................................................. 70 Informatikai és Távoktatási Intézet................................................. 71 Nyelvi Lektorátus.................................................................................73 Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola......................................... 74 Függelék: Kánonjogi Posztgraduális Intézet................................. 76 �5. fejezet: A Kar oktatói.................................................................................79 Főállású oktatók............................. 79 Akkreditációs részállású oktatók...................................................... 83 Részállású oktatók............................................................................... 83 Megbízásos oktatók............................................................................. 86 6. fejezet: Tanrend........................................................................................... 93 Nappali tagozat..................................................................................... 93 Levelező tagozat................................................................................. 102 7. fejezet: A Kar szabályzatai..................................................................... 107 Szervezeti és működési szabályzat................................................ 109 A Kar intézetei és tanszékei (az SZMSZ 1. sz. melléklete).... 127 Tanulmányi és vizsgaszabályzat..................................................... 129 Felvételi szabályzat............................................................................ 148 Szabályzat a Kar hallgatói részére nyújtható támogatásokról és a fizetendő dijakról......................................... 156 HŐK szervezeti és működési szabályzat...................................... 163 Fegyelmi szabályzat.......................................................................... 184 Az évfolyamdolgozatok kezelési szabályzata..............................189 Szabályzat a végbizonyítványra, diplomamunkára, záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó tanulmányi és vizsgaszabályzati rendelkezések végrehajtásáról...................... 191 Pályázati szabályzat........................................................................... 194 PPKE JÁK Kari Tanács 1/2000 (06.26.) sz. KT határozat..... 198 Bérezési általános elvek a JÁK oktatóinak................................ 200 A PPKE JÁK kari tanácsának 2/2001. (02.06) sz. határozata a PPKE JÁK munkavállalóinak munkabéréről..............201 2 �Dékáni beköszöntő Pázmány Péter Magyarország bíboros prímása, esztergomi érsek 1635-ben Nagyszombatban Egyetemünk alapító levelében kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy az Egyetem az európai keresztény kultúra szellemében az állam és az egyház korszerű igazgatására tanítsa az inakat. Később, a Jogi Kar alapító levelében ez olvasható: Kívánatos, hogy a pro­ fesszorok a „római jogot és a kánonjogot, amennyire csak lehetséges a hazai joggal összekapcsolva tanítsák, és ami a miénkből hiányzik, azt azokból pótolják”. Keresztény kultúra! Római jog! Kánonjog! Elődeink által ránk hagyományo­ zott értékek csak? Nyilvánvaló, hogy nemcsak történelmi értékekről van szó, hanem napjainkban is valóságos értékekről, átvitt értelemben és szó szerinti értelemben is. Hiszen az 1989-1990-ben Közép-Európában lezajlott rend­ szerváltozás lehetővé tette Magyarország számára is az Európához való viszszatérést. Ez az Európa keresztény Európa is, amelynek kultúrája keresztény kultúra is! Az európai népek közti egyre szorosabb szövetséget építő Európa Tanács alapokmánya olyan közös szellemi-lelki és erkölcsi értékeket tekint az európai népek közös örökségének, amelyek az egyéni szabadság, a politi­ kai szabadság és a jogállamiság alapját alkotják. Ezek a szellemi-lelki és erkölcsi értékek pedig keresztény értékek is! A rendszerváltozás, az Európához való visszatérés lehetővé tette hazánkban, hogy 1995-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara is létrejöhessen, azzal a fő céllal, hogy a jogállam felépítéséhez keresz­ tény szellemiségű jogászokat bocsásson ki a magyar társadalom minden területére. Pázmány Péter bíboros korában az Európában virágzott római jogból is fejlő­ dött ki a mai európai jogrendszer, annak alkotóelemeivel, a nemzeti jogrend­ szerekkel és az európai közösségek jogával, az európajoggal. Hazai jogunkat ma is ki kell egészítenünk ezzel az európajoggal! Ez azonban elsősorban az oktatásban jelenhet meg és különösen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által nyújtott oktatásban. A Karunk által nyújtott oktatást írja le ez a gyűjte­ ményes könyv, a szabályzatok és a tanrend segítségével. Szolgálja azonban ez a könyv azt is, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtu­ dományi Kara a fentiek szerint részletezett küldetéses célja felől - Pázmány Péter saját „felmelegített tintával” írt szavaival kifejezve - a tanári kar és a hallgatók „okossága meggyőzessék és akaratja vastagodjék.” Budapest, 2001. 06. 22. Dr. Radnay József dékán �Fontos, hogy az igazságot ma éljük,, vagyis azt a jelen igazságot éljük, azt a lépést tegyük meg, amelyre ma kaptunk meghívást. Most tegyük meg azt, mert a mai lépés a holnapit és a holnaputánit készíti elő. Isten nem egyszerre adja a világosságot az egész életünkre, egész utunkra. Mára adfényt, mostanra. És ez elég ahhoz, amit ma kell megtennünk. A holnapit majd holnap látjuk meg. (Henri Boulad) 4 �1. FEJEZET Röviden az Egyetemről A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konfe­ rencia 1992. január 30-án hozta létre oly módon, hogy a Pázmány Péter bíbo­ ros, prímás, esztergomi érsek által 1635-ben Nagyszombatban alapított és azóta folyamatosan fennálló Hittudományi Kar mellé az Apostoli Szentszék engedélyével Bölcsészettudományi Kart hozott létre. Az így keletkezett Katolikus Egyetemet 1993-ban a magyar Országgyűlés is elismerte. 1995-ben került sor ugyancsak a Püspöki Konferencia részéről az Egyetem Jog- és Államtudományi Karának megalapítására, majd ezt követően ez a Kar is állami elismerést nyert. A Kánonjogi Posztgraduális Intézetet az Apostoli Szentszék 1996-ban alapí­ totta meg egyházi fakultási joggal. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1998-ban egyházilag Informáci­ ós Technológiai Kart is létrehozott az Egyetemen. A „műszaki informatika” szak indításának állami engedélyét 2000-ben, a Kar állami elismerését 2001-ben adták meg. 1999. március 25-én a Katolikus Nevelés Kongregációjának határozatával Egyetemünk szentszéki alapítású katolikus egyetemmé vált. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hivatalánál fogva az Egye­ tem nagykancellárja, aki a Szentszék nevében az Egyetem kormányzatának élén áll. Nagykancellár: Rektor: Rektor-helyettes: Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Dr. Erdő Péter püspök Főt. Dr. Fodor György Rektori Hivatal: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28. Telefon: 429-7211, telefax: 318 0507 Gazdasági főigazgató: Róka Miklós Műszaki főtanácsadó: Boross-Tóby Péter Nemzetközi kapcsolatok koordinátora: Dr. Szabó Marcel Intézményi pályázati koordinátor: Kozma Gábor Egyetemi lelkész: Várnai Péter Oktatási és akkreditációs koordinátor: Bittsánszky Géza e-mail: anna@jak.ppke.hu honlap: www.ppke.hu 5 �Az Egyetem karai (az alapítás szerinti kronológiai sorrendben) Hittudományi Kar (HTK) 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Telefon: 318-1332, 318 1203, telefax: 318-4124 Dékán: Mons. Dr. Tarjányi Béla Gazdasági igazgató: Ungvári Károly Lászlóné Tanulmányi Osztály: 484-3049 (nappali tagozat), 484-3036 (levelező tagozat) Könyvtár: 318-1643 E-mail: ppke_htk@ella.hu Honlap: www.htk.ppke.hu Bölcsészettudományi Kar (BTK) 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. Telefon: 06-26-375-375, telefax: 06-26-374-570 Dékán: Dr. Fröhlich Ida Gazdasági vezető: Manninger Gábor Tanulmányi Osztály: 06-26-375-375/2045 Könyvtár: 06-26-375-375/2814 E-mail: postamester@btk.ppke.hu Honlap: www.btk.ppke.hu Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. Telefon: 429-7200, telefax: 429-7201 Dékán: Dr. Radnay József Gazdasági vezető: Gábor József Tanulmányi Osztály: 429-7208 Könyvtár: 429-7231 E-mail: postmaster@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. Telefon: 429-7217, telefax: 429-7217 Intézetvezető: Dr. Erdő Péter Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter E-mail: folia@jak.ppke.hu Honlap: www.kjpi.ppke.hu Információs Technológiai Kar (ITK) 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Telefon/telefax: 429-7296 Dékán: Dr. Roska Tamás Gazdasági vezető: Dr. Tihanyiné Filep Irén E-mail: roska@itk.ppke.hu Honlap: www.itk.ppke.hu 6 �2. FEJEZET A Jog- és Államtudományi Kar MEGALAPÍTÁSA, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Alapelvek, célok Magyarországon a rendszerváltozás után fokozódott kereslet keletkezett jo­ gászokra, hiszen a jogállam felépítéséhez a korábbinál jelentősebb számú jól képzett, jogot végzett szakember szükséges. Az 1995-ben létrehozott Jog- és Államtudományi Kar fő célja a jogállam felépítéséhez keresztény szellemisé­ gű, jogot végzett szakemberek kibocsátása a társadalom legkülönbözőbb te­ rületeire. A megalakításkor fontos szempont volt az is, hogy olyan jogi kar jöjjön létre, amely szakít a korábbi struktúrájú képzéssel, és az európai jogállamok ha­ gyományaihoz tér vissza. Nemcsak azt oktatjuk, amire most van szükség, hanem a következő fél évszázadra tekintünk előre. A Kar az első-évben egy - a fővárosban újra működő - apácazárda ebédlőjé­ ben és néhány szobájában vendégeskedett. Amikor a Magyar Katolikus Püs­ pöki Kar visszakapta a Szent István Társulat egykori székházát, a Szentkirá­ lyi utca 28-30. számú épületegyüttest, azonnal felmerült a gondolat, hogy a Jog- és Államtudományi Kar itt méltó elhelyezést kaphat. így került a Kar a Szentkirályi utcába és egyezett meg a Szent István Társulattal az épület hasz­ nálatában. A Kar ma a Szentkirályi u. 28-30. szám alatt található épületben a belső terek jó része, továbbá a későbbiekben megvásárolt szomszédos épület (Szentkirályi u. 26.) nagy része felett is rendelkezik. A tanrend sajátosságai más jogi karok tanrendjéhez képest: - - - A közoktatásban és a felsőoktatásban korábban megszüntetett, történelmi értékű stúdiumok pótlására olyan - jogtörténeti, jogelméleti és egyéb szempontból igen fontos - alapozó tárgyak szerepelnek a Kar tanrendjé­ ben, mint a jelentős óraszámban tanított retorika, stilisztika, logika, isme­ retelmélet; Más jogi karokhoz képest több órát kap a közgazdaságtan, bőséges a nemzetközi jogi program, a gazdasági- és környezetvédelmi szakjogi tárgyak óraszáma; Az alkotmányjog, a sajtó- és médiajog, az informatika és a kommuniká­ ciós ismeretek hangsúlyos tanítása; 7 �- - Az intézmény katolikus jellegéből következően három féléven keresztül kánonjog oktatása; Két idegen nyelv (kötelező) elsajátítása; Általában is magasabb óraszám, mint az állami egyetemeken; Jelentős vizsgateher. A felvételi rendszer sajátosságai: A Kar a „tehetségkutató” jellegű felvételit pártolja. Jelentős mértékben fi­ gyelembe veszi a középiskolai tevékenységet, többek között úgy is, hogy a többlet teljesítményt (tanulmányi versenyen elért eredményt, nyelvtudást stb.) - a jogszabályok keretei között - pluszpontokkal díjaz. A kialakított rendszer jó hatásfokkal méri az alkalmasságot, ezt mind a felvételi, mind a későbbi vizsgákon elért eredmények igazolják. A Kar - megalakulása óta - a felvett hallgatók jelentős többlet létszámával szorítja le a felvételik esetleges­ ségének hatását. Hallgatói összlétszám A 2000/2001-es tanévben összesen csaknem 4000 hallgató iratkozott be a nappali, levelező és távoktatási tagozatra (beleértve a karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet hallgatói létszámát is). A tanulmányok rendje A tanulmányi idő tíz félév. A hallgató a kötelező óraszámot rövidebb és hosszabb idő alatt is teljesítheti, illetve a vizsgakövetelményeknek rövidebb és hosszabb idő alatt is eleget tehet. így a tanulmányok nyolc félévre összesűríthetők, illetve tizenkét félévre meghosszabbíthatók. Posztgraduális szak- és egyéb képzés A Karon beindult több posztgraduális képzés (Európa-jogi, bankjogi, ingat­ lanforgalmi, környezetvédelmi, társasági jogi és gazdasági büntetőjogi, vala­ mint angol nyelvű diplomáciai szakjogász képzés). Egyetemi szintű kiegé­ szítő képzést kaphatnak az Államigazgatási és Rendőrtiszti Főiskolát végzett diplomások. A Kar további szakképzéseket is tervez. Doktori képzés (PhD) A 2000/2001-es tanévben beindult a Karon a posztgraduális doktorképzés, mintegy 50 hallgatóval. A képzés időtartama 36 hónap. A képzés alatt a hall­ gatók doktorandusz-hallgatói viszonyban álnak az Egyetemmel. 8 �A Kar szellemisége Xz intézmény szellemiségét híven tükrözi a Kart 1995-től 2000-ig irányító első dékán, dr. Zlinszky János professzor által fogalmazott „Felvételi nyilat­ kozat”, amelyet a felvételkor minden hallgató aláír: „Alulírott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudomá­ nyi Karára kérem felvételemet nappali/levelezői/távoktatási tagozatra. Tudom, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem katolikus intéz­ mény, a katolikus keresztény értékrendben működik és oktat. Ezt az értékrendet elfogadom, illetve tiszteletben tartom. Vállalom, hogy tisztességes módon és eszközökkel, fegyelmezetten és szorgalmasan, társaimmal, valamint oktatóimmal szolidárisán, a te­ hetségem szerint elérhető teljes eredmény elérésére törekszem tanul­ mányaim során. A PPKE-JÁK magasabb oktatási teljesítményének el­ érésében tanáraimmal és társaimmal együttműködöm. Tudatosan és jó lélekkel vállalom azokat a nehézségeket, amelyek a PPKE-JAK alapí­ tásának és megszervezésének folyamatában az anyagi eszközök szű­ kösségéből adódnak. ” Az 1999/2000-es tanévben a Kar túljutott az újraindulás kezdeti növekedési szakaszán: 2000 júniusában kibocsátotta első végzős évfolyamát és a Millen­ nium évében kiadta az első diplomákat. Az ünnepélyes jogászi eskü szövege a következő: Én (...), esküszöm az élő Istenre, hogy országunk alkotmányát, törvé­ nyeit és alkotmányos rendjét megtartom, az ember személyiségéből folyó alapjogait tiszteletben tartom, tudományomat hazánk és ember­ társainkjavára fogom hivatásom szerint hasznosítani. Tudásomat arra kívánom használni, hogy hazánk felvirágozzék, abban kicsi és nagy, erős és erőtlen, de főleg minden elhagyatott és védelem­ re szoruló biztonságban érezhesse magát. A törvények rendjét nem önös szempontok szerint, hanem a közjóra és a természetes értékekre figyelemmel igyekszem alakítani, fenntartani, alkalmazni. A rám ruházott hatalmat szolgálatnak tekintem, amellyel elszámolni tartozom. Az ítéletemre bízott ügyekben ellenszenv és rokonszenv vagy bármely részrehajlás nélkül, fenyegetésre és személyes haszonra nem adva, legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint jogszerűen fogok ál­ lást foglalni. A Magyar Katolikus Egyházat, amelynek egyetemén tanulhattam és ezt a Pázmány Péterről nevezett Katolikus Egyetemet tiszteletemben megtartom, támogatni és értékelni fogom és méltó törekszem lenni ar­ ra, hogy az Egyetem doktorai közé számíttassam. Isten engem úgy segéljen! 9 �A Kar szervezeti felépítése A Kar vezetői Dékán: Dr. Radnay József A Kar felelős vezetőjét, a dékánt a Kar egyetemi tanárai és egyetemi docensei közül a Kari Tanács választja meg titkos szavazással két évre. A dékán újra választható. A megválasztott dékánt a rektor eloterjesztese alapjan a nagy­ kancellár nevezi ki. Dékánhelyettesek A dékánhelyetteseket a dékán javaslatára a Kari Tanács választja, s a rektor előterjesztése alapján a nagykancellár nevezi ki. A dékánhelyettesek műkö­ dési ideje megegyezik a dékánéval. | Tanulmányi (általános) dékánhelyettes: Dr. Szabó István egyetemi docens Külügyi dékánhelyettes: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár telefon: 429-7230 Fejlesztési-tudományos dékánhelyettes: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár telefon: 429-7270 Informatikai-távoktatási dékánhelyettes: Dr. Tersztyánszky Ödön c. egyetemi docens telefon: 429-7263 A Kar hivatalai Dékáni Titkárság (tel: 429-7221), Kari Titkárság (tel.: 429-7203), Tanulmá­ nyi Osztály (tel.: 429-7208), Gazdasági Osztály (tel.: 429-7256), Műszaki Osztály (tel.: 429-7250), Könyvtár (tel.: 429-7231), Kollégiumi koordinátor (tel.: 429-7200/391) A Kar testületéi Kari Tanács Tagjai: dékán, dékánhelyettesek, intézetvezetők, a Kar kinevezett egyetemi tanárai, kari titkár, intézetenként egy-egy választott oktató, a HŐK vezetője, továbbá évfolyamonként és tagozatonként egy-egy választott hallgató, a Kar két választott alkalmazottja Kari operatív értekezlet Tagjai: Dékán, dékánhelyettesek, kari titkár 10 �3. FEJEZET Hasznos tudnivalók hallgatóknak A 2001/2002. TANÉV TERVEZETT IDŐBEOSZTÁSA: I. félév: 2001. szeptember 3. beiratkozás (a tandíj, illetve a költségtérítés befizetésének igazolásával) Szeptember 16-án 11 órakor VENI SANCTE, közösen a többi karral, az Egyetemi templomban Szeptember 3-december 14. szorgalmi időszak Október-november. záróvizsga-időszak Október 29-31. őszi szünet December diploma osztó ünnepség 2001. dec. 17-2002. febr. 1. vizsgaidőszak II. félév: 2002. február 4. Február 4-május 17. Április-május Május-június Június eleje Június vége beiratkozás és óramegbeszélés szorgalmi időszak záróvizsga-időszak vizsgaidőszak TE DEUM diploma osztó ünnepség A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS A HALLGATÓK­ NAK NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK: 1. A hallgatók szám szerint meghatározott és eredmény szerint rangsorolt része - ha első felsőfokú alapképzésben vesz részt vagy gyermeke miatt ked­ vezményezett - mind a nappali, mind a levelező tagozaton költségtérítés­ mentes (államilagfinanszírozott hallgató). 2. A többi hallgató költségtérítést fizet (önköltséges hallgató). A 2001/2002-es tanévben: - nappali tagozaton 126.500,- Ft/félév - levelező tagozaton 99.000,- Ft/félév - távoktatási tagozaton 187.000,- Ft/félév A költségtérítés félévre eső összegét a hallgató a félévre történő beiratkozás előtt egy összegben köteles megfizetni. Önköltséges első alapképzés: A Kar első évben a megjelölt keretszámon felül, mintegy 20%-kal több hall­ gatót önköltséges hallgatóként vehet fel. A Kar minden év végén rangsorolja 11 �az adott évet végzett hallgatókat tanulmányi eredményük szerint. Az első és második évfolyam minden évbeli rangsorának évfolyamonként és tagozaton­ ként utolsó 10-10%-ba tartozó hallgatóit elbocsátja az intézményből. 3. Vizsgahalasztás, vizsgaismétlés díja: - Azonos vizsgaidőszakon belül 1.000,- Ft - Szigorlat esetén 2.000,- Ft - Vizsgaidőszakon túl 2.000,- Ft, ill. szigorlat esetén 4.000,- Ft. - Záróvizsga halasztási, ismétlési díja záróvizsgánként: 6.000,- Ft A vizsgára jelentkezés időszakában a vizsga időpontjának módosítása díjtalan. 4. Amennyiben a hallgató a tanév végéig nem teljesítené az adott évfolyam részére a tanrendben előírt valamennyi vizsgakötelezettségét, az évfolyam lehallgatását meg kell ismételnie. Az évismétlést csak költségtérítéses hallga­ tóként végezheti. A megismételt tanév során nem kell vizsgát tenni (beszá­ molni) azokból a tantárgyakból, amelyekből korábban már legalább közepes (3) érdemjegyet szerzett, illetőleg „megfelelő” minősítéssel beszámolt. Évis­ métlésre a tanulmányok során csak egyszer kerülhet sor. Ha újból beállnak az évismétlés feltételei, a hallgatót a Karról el kell bocsátani. 5. Leckekönyv leadás és beiratkozás késedelmi díja napi 500,- Ft, maximum 5.000,-Ft. 6. Részletfizetési határidő vagy más díjfizetési határidő mulasztása esetén késedelmi pótlék mulasztásonként egyszeri 5.000.- Ft. 7. Az első záróvizsga tárgyanként költségmentes. Minden más esetben záró­ vizsgánként 6.000,- Ft költségtérítést kell fizetni. 8. A diploma kiállításának díja magában foglalja a diploma okiratot és annak kiállítási díját is. A Kar által kiadott szabvány-oklevél költségmentes. A szab­ vány oklevél mellett - igény szerint - díszes kivitelű oklevél is adható. Ehhez a hallgató 5.000,- Ft költségtérítést köteles fizetni. 9. Tanulmányi támogatás: A Kar II-V. éves hallgatói a következő támogatás­ ban részesülhetnek: külső ösztöndíjban egyetemi ajánlásra, tanulmányi ösz­ töndíjban tanulmányi eredményük alapján, továbbá rendszeres és rendkívüli szociális támogatásban. Az évfolyam átlagot elért hallgatók kérelem nélkül részesülhetnek tanulmányi ösztöndíjban. Tanulmányi ösztöndíjban csak 2 lezárt szemeszter után részesülhetnek a hall­ gatók. A tanulmányi támogatások odaítélését a Kari Tanács által jóváhagyott módon, a dékánnal egyetértésben, a Hallgatói Önkormányzat végzi. Ha a hallgató által elnyert ösztöndíj a köztársasági ösztöndíj, azzal egyenérté­ kű vagy azt meghaladó támogatás, a hallgató további támogatást egyetemi tanulmányai alapján nem kaphat. 12 �JELENTKEZÉS VIZSGÁKRA: A vizsgákra jelentkezés a vizsgáztató által legkésőbb a vizsgaidőszakot egy hónappal megelőző meghatározott rendben és módon történik. A jelentkezé­ sen változtatás csak a vizsgaidőszak előtt lehetséges, alatta csak halasztási díj fizetése mellett. A hallgató féléves vizsgáit akkor kezdheti meg, ha - tandíj (költségtérítés) befizetési kötelezettségeinek eleget tett, vagy fize- • tési kötelezettsége alól halasztást, illetve felmentést kapott, valamint - leckekönyvét a felvett tárgyakból aláíratta. A tantárgyi aláírást a féléves vizsga során is meg lehet szerezni. A félév érvényes lezárásának feltétele valamennyi aláírás megléte. SIKERTELEN VIZSGA, UTÓVIZSGA: A „sikertelen” vagy „nem felelt meg” eredménnyel zárult sikertelen vizsgát a hallgató legfeljebb két alkalommal megismételheti. Harmadik utóvizsga bi­ zottság előtt történik. Három eredménytelen vizsga után újabb ismétlő vizs­ gához a tantárgy újrahallgatása szükséges (tárgyismétlés). TANÉVHALASZTÁS: A tanévhalasztás kérelemre történő megszakítása évkihagyással történhet. Az évkihagyás egy évre és legfeljebb két alkalommal engedélyezhető. Az évki­ hagyás után a diák önköltséges hallgatóként folytathatja tanulmányait. Első tanévben évhalasztás általában nem engedélyezhető! ELBOCSÁTÁS: Négy ki nem javított elégtelen vagy meg nem felelt vizsga (beszámoló, kollokvium, szigorlat) azonos tárgyból (esetleg több tanév folyamán), - négy ki nem javított elégtelen vagy meg nem felelt kötelező vizsga egy tanévben, - továbbá három elégtelen félév a tanulmányok folyamán az egyetemi jogviszony megszüntetését vonja maga után. - SZAK- ÉS ÉVFOLYAMDOLGOZAT, ZÁRÓVIZSGA: 1. Évfolyamdolgozat. A hallgatók az 5., valamint a 7. félév végén szorgalmi időszakban évfolyamdolgozatot írnak, amelynek témáját szabadon választ­ hatják meg bármely már hallgatott tárgyból. A tanszékek minden évfolyam­ dolgozathoz konzulenst biztosítanak. Feltétlenül javasolt ennek igénybe vé­ tele. A dolgozatírásnak ugyanis megvannak a tudományos és formai követel­ ményei, amelyeket el kell sajátítani. 2. Szakdolgozat. A Kar hallgatói tanulmányaik befejezésére szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat minimális terjedelme 100.000 „n” (betűhely). A hallgatók kötelesek a 8. félév szorgalmi időszakának végéig szakdolgozati témát választani. 13 �3. Záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató - rendelkezzék végbizonyítvánnyal (abszolutórium), - sikerrel megvédje szakdolgozatát, - rendelkezzen 2 élő nyelvből államilag elfogadott nyelvvizsgával vagy az Egyetem által elfogadott középszintű C-tipusú nyelvvizsgával. Záróvizsgát a végbizonyítvány megszerzését követő három éven belül lehet tenni. A záróvizsga tárgyai: Kötelező: - jogelmélet - . közjog (közigazgatás és alkotmányjog) magánjog büntetőjog Fakultatív: - kánonjog és/vagy a szakosodás szerinti fötantárgy OKLEVÉL: Az oklevél kiállításának előfeltétele, hogy ajelölt rendelkezzék két élő nyelv­ ből államilag elismert vagy egyébként az Egyetem által elfogadott közép­ szintű C-típusú nyelvvizsgával. Az Egyetem által elfogadott nyelvvizsgákról a Nyelvi Lektorátus ad tájékoztatást (Szentkirályi u. 28. III. emelet 355 szoba, telefon: 429-7200/324). Az oklevél minősítését a záróvizsga tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyé­ nek, valamint a szigorlatok érdemjegyeinek egyszerű számtani átlaga adja. szigorlatok átlaga + záróvizsgák és a szakdolgozat átlaga 2 ÁTVÉTEL MÁS TAGOZATRÓL, KARRÓL, EGYETEMRŐL: 1. A Kar bármely évfolyamon átvehet más egyetem jog- és államtudományi karáról hallgatót, beleértve a külföldi intézmények karait is. Az átvétel ilyen­ kor önköltséges helyre történik, és a hallgató egy év elteltével a Kar keretében elért eredménye alapján kerülhet a támogatott hallgatók sorába. (Amennyiben a hallgató első diplomáját szerzi, és nem párhuzamos képzésen. Ezen esetek­ ben önköltséges.) 2. A Kar - méltánylást érdemlő esetben - engedélyezheti az átlépést saját levelező és távoktatási tagozatról nappali tagozatra, távoktatási tagozatról levelező tagozatra, vagy nappali tagozatról levelező vagy távoktatási tagozat­ ra ugyancsak önköltséges hallgatóként. A támogatott hallgatói rangsorba való bekerülésre az első új szakon zárt év végén nyílik mód. Ha az átlépő hallgató kari átlaga alapján támogatott helyre lenne a második tagozaton jogosult, a többletdíj fizetése alól mentesíthető. 14 �3. A PPKE bármely más karának hallgatója kérheti párhuzamosan a Kar levelező szakára való felvételét felvételi nélkül, önköltséges helyre. Minthogy az ilyen hallgató nem első alapképzésben vesz részt, a hallgatók rangsora alapján a támogatott hallgatók sorába később sem kerülhet be. 4. A PPKE valamely más karának hallgatója, indokolt esetben kérheti átvétel­ ét a Kar valamelyik tagozatára. A hallgató bármelyik tagozaton csak önkölt­ séges helyre kerülhet. KÉRVÉNYEK: A leveleket, kérvényeket - amennyiben személyesen hozza be a hallgató - a Kari titkárságon (Szentkirályi u. 28. földszint 003-es szoba) kell leadni. Ikta­ tás nélkül kérvényt intézetben, tanszéken vagy máshol leadni nem lehet. FOGADÓÓRA A TANULMÁNYI OSZTÁLYON: Szentkirályi u. 28. földszint 043/A (nappali tagozat előadói), 043B (levelező tagozat előadói), 044 (Tanulmányi osztály vezetője) Félfogadás: Hétfő, szerda: de. 9-12 óráig. Kedd, csütörtök: du. 13-15 óráig. Levelező és távoktatási tagozaton minden hónap első szombatján: 10-14 óráig. EGYÉB FONTOS TUDNIVALÓ A TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN: Az egyes tantárgyak tantervi követelményeiről minden félév elején az egyes tanszékek írásos tájékoztatót adnak a tanszék hirdetőtábláján. (Példaként említjük az egyik gyakori hibát', ha a hallgató nem veszi figyelembe e tantervi követelményeket, és nem vizsgázik le előírt időben római jogból, akkor ké­ sőbb hiába hallgatta a polgári jog tantárgyat, nem vizsgázhat belőle.) POSZTGRADUÁLIS SZAK- ÉS EGYÉB KÉPZÉS: Részletes információ: Deák Ferenc Továbbképző Intézet titkárság: Szentkirályi u. 28. III. emelet 138-as szoba, telefon/fax: 429-7238 DOKTORI KÉPZÉS: Részletes Információ: Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola titkárság: Szentkirályi u. 28. III. emelet 355. szoba, telefon/fax: 429-7200/321 EURÓPAI TANULMÁNYI KÖZPONT (ETK): Az Európai Bizottság Phare támogatásának köszönhetően az Egyetemen belül a Bölcsészettudományi, valamint a Jog- és Államtudományi Karokon létrejött az Európai Tanulmányi Központ (ETK), amely lehetőséget teremt arra, hogy a két karon folytatott alap- és posztgraduális képzések összhangba kerüljenek az Európai Uniós csatlakozási törekvések kapcsán felmerült új igényekkel. 15 �A két karon az ETK keretében folyó Európa tanulmányok vezetője dr. Fodor György, rektorhelyettes. A Jog- és Államtudományi Karon működő ETK 1998 májusában jött létre. Székhelye: 1088. Budapest, Szentkirályi utca 28-30. Telefon: 429-7224, fax: 429-7201 A Központ vezetője: Dr. Szalai Márta, e-mail: mszalai@jak.ppke.hu Irodavezető: Kelemen Viktória, e-mail: Vkelemen@jak.ppke.hu Az ETK tevékenységi körei: - Európai Unióhoz kapcsolódó alapképzés - Posztgraduális szakirányú továbbképzések - Célcsoportok számára szervezett képzés-hálózatépítés - Kutatási projektek, PhD kutatási témák - Konferenciák, szimpóziumok - Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése - Publikációk Hallgatói mobilitás (ERASMUS) Jelentkezési feltételek a JÁK ETK-ra: Állam- és jogtudományi egyetemi oklevél, ill. PPKE JÁK hallgató esetében nyolc lezárt félév. Oklevél kiadásának feltétele: A tanegységek teljesítésén túl szakdolgozat benyújtása és a képesítési köve­ telményben megszabottak szerint teljesített államvizsga. A szakoklevél meg­ szerzésének a feltétele egy középfokú nyelvvizsga valamely EU munkanyelvböl (angol, német, francia). Minősítés: Európai jogi szakirányú egyetemi oklevél (Figyelem: MINDEN TANULMÁNYI KÉRDÉSBEN A SZABÁLYZA­ TOKBAN FOGLALTAK A MÉRVADÓK. EBBEN A FEJEZETBEN CSAK NÉHÁNY LÉNYEGES TUDNIVALÓT EMELTÜNK KI!) HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT (HŐK) Szentkirályi u. 26, III. emelet 301, telefon: 429-7268 Irodavezető: Tóthné Lukács Klára - A HŐK elnöke: Somlai Attila - Az Ellenőrző Bizottság elnöke: Rétvári Bence - A Külügyi Bizottság elnöke: Kéringer Csaba - A Tanulmányi Bizottság elnöke: Tomasitz István - A Gazdasági Bizottság elnöke: Szabó Tibor - A Rendezvényi Bizottság elnöke: Somogyi Áron Mátyás 16 �ÍTÉLET A PPKE JÁK Hallgatói Önkormányzatának havonta megjelenő lapja. Főszerkesztő: Koltay András E-mail: itelet01@hotmail.com Honlap: www.extra.hu/itelet PÁZMÁNY PÓDIUM Szentkirályi u. 26. II. emelet 300-as szoba Telefon: 266-5286,429 7290, fax: 266-5286 Elnök: Szabó Bálint A Pázmány Pódium 1996 tavaszán alakult meg, s fennállása óta mintegy 150 rendezvényt (előadás sorozatok, konferenciák, táborok) szervezett részben önállóan, részben a Kar Hallgatói Önkormányzatával közösen. SZOLGÁLTATÁSOK - büfé, étterem (Szentkirályi u. 26.) - sokszorosítási lehetőség (Szentkirályi u. 28. földszint) bankautomata (Szentkirályi u. 28. szintenként) - nyilvános telefon (szintenként) - testnevelési lehetőségek (felvilágosítás: PPKE JÁK Testnevelési csoport vezetőjénél, Draskóczi Imrénél, telefon 429 7200/370, 371) KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉS Kollégiumi koordinátor: Dr. Kobzos Lászlóné Szentkirályi u. 26. II. 320-as szoba (1-es lépcsőház) Telefon: 429-7200/391 A kollégiumi elhelyezés 3 és 4 ágyas szobákban történik. GRIFF JUNIOR 1113 Budapest, Bartók Béla u. 152 Telefon: 203-2398 EGYETEMI LELKÉSZSÉG Egyetemi lelkész: Ft. Várnai Péter Kari lelkész: Ft. Tuba Iván Szentmise: naponta 13 órakor az Egyetem kápolnájában KÖNYVTÁR Olvasóterem: Szentkirályi u. 30.1. emelet Nyitvatartási idő: Hétfő - csütörtök: 10-18 óráig Péntek: 10-16 óráig ORVOSI ELLÁTÁS Orvosi rendelő: Szentkirályi u. 28. fsz. 28-as szoba 17 �Eligazodás a Kar épületeiben Szentki­ Szint, szobaszám rályi u. Helyiség ELŐADÓK ; I. előadó (I. évfolyam) 28. fsz. 024. főbejárattal szemben II. előadó (II. évfolyam) III. előadó (III. évfolyam) 1IV. előadó (IV. évfolyam) 28. 28. 28. 26. fsz. 048. hátsó traktus I. em. 150. hátsó traktus II. em. 242. hátsó traktus V. előadó (V. évfolyam) fsz. 105. étteremmel szemben í GYAKORLÓK 30. fsz. 001. főbejárattól jobbra 30. fsz. 025. főbejárattól jobbra 30. II. em. 201. 28. I. em. 139. hátsó traktus I. em. 112. jobbra 28. ... 28..... I. em. 118. jobbra II. em. 217. balra 28. II. em. 216. balra 28. ... 28..... III. em. 309. jobbra ... 28.... III. em. 312. balra III. em. 316. balra 28. III. em. 310. jobbra 28. ... 28.... III. em. 321. jobbra ... 28.... III. em. 315. balra III. em. 338. jobbra, hátsó 28. folyosóról III. em. 353. jobbra, hátsó 28. traktus III. em. 362. hátsó traktus 28. III. em. 361. hátsó traktus 28. III. em. 360. hátsó traktus 28. III. em. 318. jobbra 28. III. em. 356. hátsó traktus 28 I. em. 106. balra 28. 1. gyakorló 2. gyakorló | 3. gyakorló (Bűnügyi Tud. Int.) 4. gyakorló (Deák Továbbképző Int.) 5. gyakorló (Nemzetközi Jogi Int.) 6. gyakorló (Nemzetközi Jogi Int.) 7. gyakorló (Kánonjogi Intézet) 8. gyakorló (Kánonjogi Intézet) 10. gyakorló (Magánjogi Intézet) 11. gyakorló 12. gyakorló (Magánjogi Intézet) 13. gyakorló 14. gyakorló 15. gyakorló (Magánjogi Intézet) 16. gyakorló (Kömy. és Versenyjogi T.) 17. gyakorló (Nyelvi Lektorátus) 18. gyakorló (Nyelvi Lektorátus) 19. gyakorló (Nyelvi Lektorátus) 20. gyakorló (Nyelvi Lektorátus) 21. gyakorló (Munkajogi Tanszék) 22. gyakorló (Közjogi Intézet) 23. gyakorló (Logika Tanszék) 18 ; �24. gyakorló (Heller Farkas Közg. I.) 25. gyakorló (Heller Farkas Közg. I.) 26. gyakorló 26. 26. 26. I. em. 228. jobbra I. em. 214. balra II. em. 321. jobbra OKTATÁSI-SZERVEZETI EGYSEGEK (TITKÁRSÁGOK) Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Bűnügyi Tudományok Intézete Deák Ferenc Továbbképzési Intézet Európai Tanulmányi Központ Gazdasági Szakjogok Intézete, Kömy. és Versenyjogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete, Munkajogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudomá­ nyi Intézet Informatikai és Távoktatási Intézet 28. III. emelet 355. hátsó traktus II. em. 215. I. em. 138. hátsó traktus III. em. 353. hátsó traktus III. em. 341. hátsó folyosó­ ról III. em. 303. jobbra 26. I. em. 201-208. 28. 30. 28. 28 28. I. em. 127 és 126/A. hátsó folyosóról II. em. 222/a. hátsó folyo­ 28. sóról II. em. 237. hátsó traktus . 28. ... 28....... II. em. 219. balra ...28....... í. em. 125. balra 28. III. em. 356/d. hátsó traktus I. em. 105. balra 28. III. em. 301. lifttől balra 28. 28. I. em. 116. jobbra III. emelet 355. 28. 30. II. em. 202. 28. Jogbölcseleti Intézet Jogtörténeti Intézet Kánonjogi Intézet Kommunikáció Tanszék Közjogi Intézet Logika Tanszék Magánjogi Intézet Nemzetközi Jogi Intézet Nyelvi Lektorátus Polgári Eljárásjogi Tanszék SZEMINÁRIUMI SZOBÁK Büntetőeljárási és Büntetés­ végrehajtási Jogi Tanszék Büntetőjogi Tanszék ! Jogbölcseleti Intézet 19 30. II. em. 206. 30. 28. II. em. 214. II. em. 224. balra, hátsó • folyosóról �EGYÉB Büfé 28. BTK budapesti iroda Dékán 26. 28. j Dékáni Titkárság 28. | Dékáni titkár 28. j Diákklub 28. Díszterem 28. Európai Tanulmányi Központ Étterem Fénymásoló | Gazdasági menedzser 28. 26. 30. 28. Gazdasági Osztály 1 Gondnokság 28. 28. HŐK (Hallgatói önkormányzat) Informatika gépterem ítelet szerkesztősége Kari Titkárság Kápolna Kollégiumi koordinátor Könyvtár Műszaki Osztály Orvosi rendelő Pázmány Pódium Pénztár Tanácsterem 26. 28. 26. 28. 28. 26. 30. 28. 28. 26. 28. 28. Tanári klub 28. Tanulmányi Osztály ügyfélszolgálat 28. Testnevelési Csoport 26. 20 pinceszint 402. hátsó lép­ csőház I. em. 217. II. em. 210. jobbra, hátsó folyosóról II. em. 230. jobbra, hátsó folyosóról II. em. 230/a. jobbra, hátsó folyosóról pinceszint 401. hátsó lép­ csőház II. e. 209. díszlépcsőházzal szemben III. em. 353. hátsó traktus fsz. balra I. em. 119. II. em. 229/a. jobbra, hátsó folyosóról fsz. Ö33. jobbra fsz. 016. balra, lengő ajtón túl, udvarról nyílik II. em. 301. I. em. 101. középen II. em. 306. fsz. 003. porta mögött fsz. 008. portával szemben II. em. 320. I. em. 101. fsz. 023. balra fsz. 028. balra II. em. 300. fsz. 032. jobbra II. em. 211. jobbra, hátsó folyosóról pinceszint 452. hátsó lép­ csőház fsz. 043. jobbra, hátsó traktus fsz. 140. �4. FEJEZET A Kar oktatási-szervezeti EGYSÉGEI Jogbölcseleti Intézet Állambölcseleti Tanszék Jogbölcseleti Tanszék Jogszociológiai és Jogantropológiai Csoport Jogtörténeti Intézet Római Jogi Tanszék Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Magyar Jogtörténeti Tanszék Kánonjogi Intézet Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Egyházi Közigazgatási Tanszék Egyházi Eljárásjogi Tanszék Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Közjogi Intézet Alkotmányjogi Tanszék Közigazgatási Jogi Tanszék Pénzügyi Jogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi Tanszék Kriminológia Tanszék Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet Nemzetközi Közjogi Tanszék Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Európajogi Tanszék 21 �Magánjogi Intézet Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Kereskedelmi Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Környezet- és Versenyjogi Tanszék Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék Kommunikáció Tanszék Logika Tanszék Deák Ferenc Továbbképző Intézet Informatikai és Távoktatási Intézet Nyelvi Lektorátus Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet Ti azért bátorságosak legyetek, kezeiteket le ne eresszétek, mert a ti munkátoknakjutalma van. (2Krón. 15,7) 22 �Jogbölcseleti Intézet Szentkirályi u. 28. II. emelet 222-228, fax és telefon (ügyfélfogadási időben: munkanapokon 12-14 óra között): 429-7226 Az Intézet az első félévtől kezdve hét féléven keresztül tanít évfolyamszinten kötelező tárgyat, majd készít fel ezek elméleti keresztmetszetéből záróvizsgá­ ra. Az Intézetben zajló tudományos kutatómunkára, szerkesztett magyar és idegen nyelvű elméleti könyvsorozatokra, nemzetközi és országos szakmai konferenciák és munkaülések szervezésében betöltött kezdeményező szerepé­ re tekintettel saját tudományágaiban az ország egyik első szakmai műhelye. Számos intézeti keretben gondozott tudományos projektumának is köszön­ hetően könyvtára a példaértékűen fejlesztett kari gyűjtemények egyike. Az Intézet felépítése: Intézetvezető: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Állambölcseleti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Péteri Zoltán egyetemi tanár Jogbölcseleti Tanszék Tanszék vezető: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Jogszociológiai és Jogantropológiai Csoport Csoportvezető: Dr. H. Szilágyi István egyetemi docens ÁLLAMBÖLCSELETI TANSZÉK Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Péteri Zoltán egyetemi tanár Dr. Hörcher Ferenc egyetemi docens Dr. Tattay Szilárd egyetemi tanársegéd Megbízott oktató: Dr. Takács Péter egyetemi docens Jogbölcseleti Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Varga Csaba egyetemi tanár Dr. Chertes Attila egyetemi adjunktus Dr. Győrfi Tamás egyetemi adjunktus Dr. Cseme Péter egyetemi tanársegéd Frivaldszky János egyetemi tanársegéd Dr. Paksy Máté egyetemi tanársegéd 23 �Jogszociológiai és Jogantropológiai Csoport Oktatók: Csoportvezető: Dr. H. Szilágyi István egyetemi docens Megbízott oktató: Dr. Zombor Ferenc egyetemi előadó Az Intézet által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Bevezetés a jogfogalmakba (tantárgyjegyző: Péteri Zoltán) Államelmélet I-II. (tantárgyjegyző: Péteri Zoltán) Jogelmélet I—II—III. (tantárgyjegyző: Varga Csaba) Jogantropológia és jogszociológia (tantárgyjegyző: H. Szilágyi István) Fakultatív speciális kollégiumok: Proszemináriumok Jogelmélet I—II—III. Államelmélet I-II. Jogantropológia és jogszociológia Speciális kollégiumok Bevezetés a jog-összehasonlításba (Péteri Zoltán) Jogcsaládok (Péteri Zoltán) A jog mint szöveg, szöveg-összefüggés és kultúra - kutatószeminárium (Varga Csaba) A demokratikus jogállami átmenet dilemmái - kutatószeminárium (Varga Csaba) Ész és hit (Hörcher Ferenc) Konzervativizmus (Hörcher Ferenc) Fejezetek a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből (H. Szilágyi István) Bibó István történelemszemlélete és politikai filozófiája (H. Szilágyi István) A hazai roma kisebbség jogi helyzete (H. Szilágyi István) Az alkotmányértelmezés elmélete (Győrfi Tamás) Morális dilemmák és alapjogi bíráskodás (Győrfi Tamás) A természetjog eszmetörténete (Frivaldszky János) A természetjog a modem és „posztmodem” korban (Frivaldszky János) A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: Bevezetés a jogfogalmakba Péteri Zoltán: Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások, Szent István Tár­ sulat, Budapest 1998. {Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae) 24 �Szabadfalvi József - Szabó Béla - Szabó Miklós - H. Szilágyi István Takács Péter - Ződi Zsolt: Bevezetés a jog- és államtudományokba, Bí­ bor Kiadó, Miskolc 1995. (Prudentia Iuris) Jogelmélet: - Chertes Attila - Frivaldszky János - Győrfi Tamás - H. Szilágyi István Varga Csaba: Jogbölcselet: XIX-XX. Század - Előadások, szerk. Varga Csaba, Szent István Társulat, Budapest 1999. - Chertes Attila: Jog és érték - Frivaldszky János: Igazságosság és jogi igazságosság - Győrfi Tamás: Jog és erkölcs - Kiegészítő előadások, Szent István Társulat, Budapest 1999. - Varga Csaba: Előadások a jogi gondolkodás paradigmáiról, Osiris, Bu­ dapest 1998. (Osiris Könyvtár: Jog) - Varga Csaba: A jog társadalomelmélete felé, Osiris, Budapest 1999. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jog mint folyamat, Osiris, Budapest 1999. (Osiris Könyvtár: Jog) Varga Csaba: A jog mint rendszer, logika és technika, Osiris, Budapest 2000. (Jogfilozófiák) - Varga Csaba: A jogi gondolkodás paradigmái: Szövegek, ETOPrint, Budapest 1999. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominataé) - Jog és filozófia. Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből, szerk. Varga Csaba, Szent István Társulat, Budapest 2001. (Jogfilozófi­ ák) - Összehasonlító jogi kultúrák, szerk. Varga Csaba, Osiris, Budapest 2000. (Jogfilozófiák) Államelmélet - Hörcher Ferenc - Péteri Zoltán - Takács Péter: Állam és jogbölcselet. Kezdetektől a felvilágosodásig, Szent István Társulat, Budapest 1997. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominataé) - Hörcher Ferenc: Előadások a XIX. és XX. század állambölcselete köré­ ből, Szent István Társulat, Budapest 1998. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominataé) - Péteri Zoltán: Természetjog - államtudomány, Szent István Társulat, Budapest 1997. (Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Iuris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominataé) - Államelmélet. Előadások az államelmélet és az állambölcselet köréből, szerk. Takács Péter, Bíbor Kiadó, Miskolc 1997. (Prudentia Iuris) - Államtan, szerk. Takács Péter, Szent István Társulat, Budapest 2001. (Jogfilozófiák) 25 �Jogszociológia és jogantropológia - Badó Attila - Loss Sándor - H. Szilágyi István - Zombor Ferenc: Beve­ zetés a jogszociológiába, Bíbor Kiadó, Miskolc 1999. (Prudentia Juris) - H. Szilágyi István: A jogi antropológia főbb irányai, Osiris, Budapest 2000. (Jogfilozófiák) - Jog és antropológia, szerk. H. Szilágyi István, Szent István Társulat, Budapest 2001. {Jogfilozófiák) Részvétel nemzetközi programokban: TEMPUS 1995-1998. - Dr. Varga Csaba programvezetésével négy magyar és huszonöt EU jogbölcseleti tanszék részvételével. Kutatások: Az Intézet saját szakmai hatókörén belül műhelye kíván lenni a katolikus szellemi megújulásnak. A jövő perspektíváját tartva szem előtt különösen a jog- és állambölcseleti gondolkodás ma kevésbé kimunkált eszmetörténeti korszakainak feltárására, a természetjogi gondolkodás hagyományának s mai irányzatainak kritikai művelésére és bemutatására, valamint a jogi antropoló­ giának az előbbiekkel is számot vető gondozására kíván fordítani számottevő energiákat. Az Intézet országosan úgyszólván egyedüli műhelye egyfelől a klasszikus értelemben felfogott összehasonlító jog oktatásának (tansegédlet előkészíté­ sének ígéretével), másfelől az összehasonlító jogi kultúrák és az összehason­ lító bírói gondolkodásmód még formálódó diszciplínái kutatási igényű kiala­ kításának. Kutatási irányok: Összehasonlító jog (Péteri Zoltán); a jogi gondolkodás módszertana (Varga Csaba); összehasonlító jogi kultúrák (Varga Csaba); jogállami átmenet (Var­ ga Csaba); a jogi gondolkodás magyar hagyományai (H. Szilágyi István); jogantropológia - áttekintés és módszertan (H. Szilágyi István); a cigányság jogantropológiája (H. Szilágyi István); joghézagok (Chertes Attila); angol analitikus jogi hagyomány (Győrfi Tamás); aktivizmus az alkotmánybírásko­ dásban (Győrfi Tamás); a természetjog története és mai problémái (Frivaldszky János); interszubjektivitás (Frivaldszky János). Accidit in puncto, quod speratur in anna. Azt, miben annyi sok év nem dönt, eldöntheti egy perc. (Horatius) 26 �Jogtörténeti Intézet Szentkirályi u. 28. II. emelet 236. szoba, telefon: 429-7200/234, 294, 237, e-mail: renata@jak.ppke.hu Az Intézet felépítése: Intézetvezető: Dr. Zlinszky János egyetemi tanár Római Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Magyar Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Gerics József egyetemi tanár Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Horváth Pál egyetemi tanár Római Jogi Tanszék 294-es szoba, telefon: 429- 7237, tanszéki adminisztrátor: Körmendy Renáta Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik fő feltétele a jogharmonizáció. A római jog ehhez a feladathoz biztos alapot nyújthat. A római jogon nyugszik tudatosan vagy öntudatlan minden kultúmép jogi hagyománya, az intézmé­ nyek és jogelemeik azonossága, hasonlósága onnan eredeztethető. A PPKE JAK Római Jogi Tanszéke a ius privatum és a ius publicum oktatását egya­ ránt fontosnak tartja. A iusprivátomból kifolyólag egy új ius gentium elisme­ rése indul útjára. A ius publicumnak pedig ugyanúgy hatása van modem világunkra, mint ahogy a ius privátomnak, s mint ahogy a crimenek és a delicumők üldözéseivel kapcsolatos római büntetési rendszernek is van. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. El Beheiri Nadja egyetemi docens Dr. Zlinszky János egyetemi tanár Dr. Varga Győző egyetemi docens Dr. Andrási Dorottya egyetemi adjunktus Dr. Komáromi László gyakornok Dr. Schmidt Beatrix gyakornok Megbízott előadók: Dr. Kahler Frigyes c. egyetemi docens Dr. Gedeon Magdolna egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Rihmer Zoltán 27 �A Tanszék által oktatott tantárgyak: Főkollégium Római jog - előadás, gyakorlat és forrásolvasás (tantárgyjegyzők: El Beheiri Nadja, Varga Győző) Alternatív kollégiumok: lus publicum (Zlinszky János, El Beheiri Nadja) Római jog Magyarországon (Zlinszky János) Római büntetőjog (Zlinszky János) lus privatum (Zlinszky János, El Beheiri Nadja) Fakultatív kollégiumok: Jogászi etika és keresztény erkölcs (Zlinszky János) Római jog németül (El Beheiri Nadja) Forráselemzés (Zlinszky János, Andrási Dorottya) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Brósz Róbert (ford.): Gaius Institúciói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Buda­ pest 1993. - Brósz Róbert: Római jogi példatár, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1993. - Földi András - Hamza Gábor: A Római jog története és institúciói, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996. - Zlinszky János: A római jog továbbélése (áttekintő jegyzet), PPKE JÁK, Budapest 1997. - Zlinszky János: lus publicum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és Zlinszky János, Osiris / Századvég, Budapest 1994. - Zlinszky János: A XII Táblás törvény töredékei, Nemzeti Tankönyvkia­ dó, Budapest 1991. - Zlinszky János: lus privatum, sorozatszerkesztő: Varga Csaba és Zlinszky János, Osiris Kiadó, Budapest 1998. - Zlinszky János: Római büntetőjog, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1991. - Mészöly Gedeon (ford.): Justinianus Institúciói, Nemzeti Tankönyvki­ adó, Budapest 1991. A Tanszék kutatási témái: A római jog recepciója hazánkban; a római jog továbbélése; római közjog (jus publicumj, a római állam és jog keletkezése és korai szakasza; 28 �Egyetemes Jogtörténeti Tanszék 236-os szoba, telefon: 429-7294, tanszéki adminisztrátor: Csalótzky Györgyné A hazai jogi felsőoktatás követelményeinek megfelelően a nemzeti (magyar) és egyetemes jogtörténet alaptárgyként ismeretes. A jogtörténet a fiatal jogásznem­ zedék jogi kultúrájának megalapozását szolgálja azzal, hogy a társadalom­ politikaijogi nézeteket és intézményeket fejlődésükben mutatja be. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Horváth Pál egyetemi tanár Dr. Gönczi Katalin egyetemi docens Dr. Szabó István egyetemi docens Dr. Szigeti Magdolna egyetemi adjunktus Dr. Morvái Attila gyakornok Dr. Wéber Róbert Márk gyakornok Megbízott előadók: Dr. Jany János egyetemi adjunktus, PPKE BTK Henne, Thomas A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Egyetemes jogtörténet (tantárgyjegyző: Horváth Pál) Alternatív kollégiumok: A jogi kultúra fejlődéstörténete (Horváth Pál) Az államfői jogkör intézménytörténete (Szabó István) Német-magyar jogfejlődés összehasonlítása (Szigeti Magdolna) Fakultatív kollégiumok: Proszeminárium a jogtörténeti historiográfia és a módszertan köréből (Horváth Pál) Speciális szeminárium a középkori és kora újkori német jogtörténetből (Gönczi Katalin) Bevezetés a német jogrendszer fejlődéstörténetébe (Szigeti Magdolna) Ókori jogtörténet (Jany János) Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba (Horváth Pál) Kútfők, források elemzése a modem jog korából (Wéber Róbert Márk) Német alkotmány fejlődés 1806-1949. (Szigeti Magdolna) Bevezetés a muszlim jogtudományba (Jany János) Jogtörténeti források (Morvái Attila) Német alkotmány fejlődés 1805-tól napjainkig (Szabó István) 29 �Fakultatív kollégium idegen nyelven: Deutsche Rechtgeschichte - németül (Szigeti Magdolna) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: Gönczi Katalin - Horváth Pál - Stipta István - Zlinszky János: Egyete­ mes jogtörténet I.-IL, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1999. Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1995. - Szemelvények az egyetemes jogtörténet forrásaiból, Szent István Társu­ lat, Budapest 2000. Ajánlott tananyag: - A világ főbb jogrendszerei (Jogcsoportok), - Összehasonlító Jogtörténeti Tanulmányok sorozat, ELTE ÁJK, Budapest 1991. - Horváth Pál: A tudományszabadság történelmi szerepváltásai, Mundus, Budapest 1997. Horváth Pál: A jogi kultúra fejlődéstörténete, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2000. A Tanszék kutatási témái: Az újabb kori jogfejlődés történetkritikai elemzése; a jogi kultúra históriája; az államfői jogkörök fejlődése; magyarok az Amerikai Supreme Court előtt; német-magyar jogfejlődés összehasonlító elemzése; Magyar Jogtörténeti Tanszék 236-os szoba, telefon: 429-7234, tanszéki adminisztrátor: Morlin Andrásné A módszeres joghistória kezdetei hazánkban a korai újkor századaiba nyúl­ nak vissza. Számottevő eleme ennek a hazai jog (ius patrium), a katolikus keresztény kánonjog, ill. a császári római jog megjelenése a magyar jogi felsőoktatásban. Mária Terézia a Ratio Educationis (1777) végrehajtásától remélt megbízható jogtörténeti ismereteket a korabeli magyar egyetemtől. Főként az utóbbi két évszázadban tűntek fel az adott tudományág eredményes képviselői (Wenzel Gusztáv, Hajnik Imre, Király János, Holub József, Eckhart Ferenc, Bónis György, Csizmadia Andor, stb.), akik már iskolate­ remtőjogtörténeti katedrák létrehozóiként is tevékenykedtek. A tárgy a hazai tételes jogok tanítását, elsősorban a jogi főtárgyak, közjog, büntetőjog, ma­ gánjog oktatását alapozza meg. 30 �Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Gerics József egyetemi tanár Dr. Botos Gábor egyetemi docens Dr. Gericsné dr. Ladányi Erzsébet egyetemi docens Dr. Horváth Attila egyetemi adjunktus Dr. Szántai Katalin egyetemi tanársegéd Dr. Tóth Zoltán József egyetemi tanársegéd Dr. Völgyesi Levente egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Raffay Ernő egyetemi tanár, KGRE, BTK Dr. Zinner Tibor c. egyetemi tanár, ELTE Dr. Kun Tibor főiskolai tanár, Nemzetközi Üzleti Főiskola Dr. Öry Károly főiskolai docens, Rendőrtiszti Főiskola Dr. Csontos Gábor egyetemi adjunktus Pap András doktorandusz A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Magyar alkotmány- és jogtörténet (tantárgyjegyző: Gerics József) (A tananyag magába foglalja a magyar alkotmányjog, közigazgatási jog, magánjog, büntetőjog, polgári eljárásjog, büntető eljárásjog és bí­ rósági szervezet történetét a honfoglalástól 1989-ig.) Alternatív kollégiumok: Koraközépkori magyar egyházjog-történet (Gerics József) Árpádkori legendáink (Ladányi Erzsébet) Középkori városjog (Ladányi Erzsébet) Rendi magánjog (Szántai Katalin) A büntető eljárásjog története (Botos Gábor) Jogtörténeti repetitórium különös tekintettel a jogforrásokra (Horváth Attila) Jogtörténeti repetitórium - felkészítés a kollokviumra (Völgyesi Levente) Híres perek - koncepciós perek (Horváth Attila) A nemzetiségi jog története (Horváth Attila) A szocializmus korának alkotmánytörténete (Horváth Attila) Az 1945 utáni jogszolgáltatás története (Zinner Tibor) A kereskedelmi jog története (Kun Tibor, Horváth Attila) A magyar jog forrásának története (Horváth Attila) A Szent Korona és a Szent Korona-tan története (Tóth Zoltán) Fakultatív kollégiumok: A nemzetiségi kérdés története, különös tekintettel Erdélyre (Raffay Ernő) A magyar politikai gondolkodás története (Csontos Gábor) A magyar alkotmány- és jogtörténet a dokumentum filmek tükrében (Pap András) Román politika- és jogtörténet (Raffay Ernő) 31 �Horvátország, Szlavónia és Dalmácia államjogi berendezkedése a kezde­ tektől 1918-ig (Andrási Dorottya) A rendvédelem története - rendőrség, csendörség, pandúrok (Őry Károly) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Magyar alkotmánytörténet, szerk.: Mezey Barna, 3. átdolgozott kiadás, Osiris, Budapest 1999. - Magyar jogtörténet, szerk.: Mezey Barna, javított kiadás, Osiris, Buda­ pest 1999. - A magyar állam- és jogtörténet forrásai, szöveggyűjtemény, szerk. Mezey Barna, Osiris, Budapest 1998. Jogtörténeti atlasz, szerk.: Horváth Attila - Völgyesi Levente, Rejtjel Kiadó, Budapest 1999. Kutatási témák: Magyar alkotmánytörténet; Szent Korona-tan; a magánjog története; a keres­ kedelmi jog története; a büntető-eljárásjog története; a nemzetiségi jog törté­ nete. Serva legem, et lex servabit te. Óvjad a törvényt, s majd szelleme téged is óv. (Statius) 32 �Kánonjogi Intézet Szentkirályi u. 28. II. emelet 219. szoba, telefon: 429-7217, fax: 429-7218, e-mail: folia@iak.Dpke.hu A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának mű­ ködésétől kezdve a Kánonjogi Intézet egyike a Kar oktatási egységeinek. Az Intézet szorosan együttműködik a Hittudományi Kar Kánonjogi Tanszékével s ezáltal a karközi fakultás jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet* munkájá­ ban is jelentős szerepe van. A JÁK rendes oktatási rendjében alapvető hitbeli, valamint a katolikus egy­ ház felépítésére, működésére, saját belső jogrendjére vonatkozó ismereteket oktat 4 féléven keresztül. A hallgatók a kötelező kánonjogi kurzusokon túl speciálkollégiumként a Kánonjogi Posztgraduális Intézet meghirdetett tan­ egységeit is felvehetik, azokból vizsgázhatnak. Jogi diplomájuk megszerzése után a Kánonjogi Posztgraduális Intézet által folytatott PhD képzésre beirat­ kozhatnak és a már korábban lehallgatott és eredményes vizsgával lezárt kurzusok beszámíthatóak. Az Intézet szerkezeti felépítése Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Egyházi Közigazgatási Tanszék Egyházi Eljárásjogi Tanszék Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Oktatók: Intézetvezető: Dr. Erdő Péter egyetemi tanár Intézetvezető-helyettes: Dr. Szabó Péter egyetemi docens Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens Dr. Fülöp Tibor egyetemi docens Dr. Lefkánits György (mb. előadó) Az Intézet oktatói a Kánonjogi Posztgraduális Intézet keretében is tanítanak (további részletek a fejezet végén lévő függelékben találhatók). A Kánonjogi Posztgraduális Intézet felépítéséről, oktatási rendjéről részletesebb tájékoztatás található a függelékben. 33 �Az Intézet által oktatott tárgyak: A kereszténység alapjai (tantárgyjegyzö: Fülöp Tibor) Kánonjog I. - egyházjogi alapismeretek (tantárgyjegyzők: nappali tago­ zat: Szabó Péter, levelező tagozat: Lefkánits György) Kánonjog II. - egyházi alkotmányjog (tantárgyjegyzők: nappali tagozat: Szabó Péter, levelező tagozat: Lefkánits György) Kánonjog III, - egyházi házasságjog (tantárgyjegyző: Hársfai Katalin) Minden oldalról körülfogtál és kezedet rajtam nyugtatod... Lelked elől ugyan hova mehetnék? Szíved elől hova futhatnék? Ha fölszállnék az égbe, Te ott vagy... Ha felölteném a hajnal szárnyait, és a tenger túlsó végén laknék, oda is a Te kezed vezetne, és jobbod tartana engem. (138-as zsoltár, 4-8) 34 �Közjogi Intézet Szentkirályi u. 28. III. emelet 356. szoba (titkárság), tel.: 429-7243, e-mail: közi ogi. intezet@i ak.ppke.hu Az Intézetfelépítése: Intézetvezető: Dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Alkotmányjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Közigazgatási Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Tamás András egyetemi tanár Pénzügyi Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Intézeti adminisztrátorok: Hrapka Judit és Nemes Józsefné Alkotmányjogi Tanszék Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Dr. Salamon László c. egyetemi docens Dr. Balogh Zsolt egyetemi adjunktus Dr. Kozma Ákos egyetemi adjunktus Dr. Tábik Ferenc egyetemi adjunktus Dr. Hajas Barnabás egyetemi tanársegéd Megbízott előadó: Dr. Halász Iván A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Alkotmányjog (tantárgyjegyző: Kilényi Géza) Alternatív kollégiumok: Az önkormányzati rendszer (Tábik Ferenc) Jogalkotástan (Kozma Ákos) Alkotmánybíráskodás és az alapjogok (Balogh Zsolt) Parlamenti jog (Salamon László) 35 �A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Kilényi Géza: Alkotmányjog I. (jegyzet) - Kukorelli István: Alkotmánytan, Osiris, Budapest 1998. - Kukorelli István: Jogszabálygyűjtemény, Osiris, Budapest 1999. A Tanszék kutatási témái: A nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete; a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénnyel kapcsolatos alkotmányjogi problémák és a törvény korszerűsítésének lehetőségei; a közigazgatási bírósági szervezet létrehozása; a közigazgatási anyagi- és eljárásjog átfogó tudományos vizsgá­ lata, részvétel az új közigazgatási eljárási törvény kodifikációjában és ezt segítő elméleti alapozó tanulmányok kidolgozása. Közigazgatási Jogi Tanszék A közigazgatási jog c. tantárgy ismereteket nyújt a közigazgatás és a köz­ igazgatási jog lényegéről, társadalmi rendeltetéséről, elméleti és gyakorlati alapfogalmairól, valamint gyakorlásáról - a hazai és külföldi szaktudomány mértékadó részének hasznosításával, annak érdekében, hogy a hallgatók képesek legyenek egységes rendszerként szemlélni azt a sokrétű és sokféle társadalmi összefüggést érintő funkciót, amelyet a közigazgatás betölt. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Tamás András egyetemi tanár Dr. Molnár Miklós egyetemi docens Dr. Demcsik Tamás c. egyetemi docens, az MTA főosztályvezető-helyettese Dr. Kárpáti Zoltán c. egyetemi docens, a Legfelsőbb Bíróság bírája Dr. Seereiner Imre egyetemi adjunktus, helyettes államtitkár Dr. Virág Jánosné egyetemi adjunktus Dr. Palotai Dániel egyetemi tanársegéd Dr. Patyi Gergely egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Egerszegi Gyula Dr. Kántás Péter Dr. Krauss Ottó ügyvéd Dr. Mikó Zoltán, a Magyar Államkincstár jogtanácsosa Dr. Ocskó András, az Alkotmánybíróság főtanácsadója Dr. Oláh József ügyvéd 36 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: A közigazgatási jog elmélete (tantárgyjegyző: Tamás András) Magyar közigazgatási szervezeti- és anyagi jog (tantárgyjegyzö: Tamás András) Közigazgatási eljárási jog (tantárgyjegyző: Molnár Miklós) Szabálysértési jog és jogalkotástan (tantárgyjegyző: Tamás András) Alternatív kollégiumok: A magyar közigazgatás időszerű kérdéseiről - szociális igazgatás (Molnár Miklós) - agrárigazgatás (Mikó Zoltán) Fakultatív kollégiumok: Vízügyi igazgatás (Egerszegi Gyula) Honvédelmi igazgatás (Oláh József) Építésügyi igazgatás (Palotai Dániel) Fakultatív kínálat idegen nyelven: An Introduction to Public Adminstration in the United States - angolul (Margaret Tabler) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - - Demcsik Tamás (szerk.): Közigazgatási szervezeti jog. Közigazgatási anyagi jog. Jogszabálygyűjtemény, PPKE JÁK, Budapest 1999. Kincses Ildikó - Kántás Péter: Szabálysértési jog, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 1999. Tamás András: A közigazgatási jog elmélete, Szent István Társulat, Budapest 1997. Tamás András: Legistica, Szent István Társulat, Budapest 1999. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, HVG-ORAC, Budapest 1995. A Tanszék kutatási területei: A jogalkotás elmélete és gyakorlata; az államigazgatási eljárási jog elméleti és gyakorlati kérdései. 37 �Pénzügyi Jogi Tanszék Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva c. egyetemi docens Dr. Klicsu László egyetemi adjunktus Dr. Halász Zsolt tanársegéd Megbízott előadó: Dr. Békés Balázs A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Pénzügyi jog (tantárgyjegyző: Halustyik Anna) Bank- és tőzsdejog (tantárgyjegyző: Halustyik Anna) Fakultatív kollégiumok: Pénzügyi ügyletek (Halustyik Anna) Pénzügyi jogi döntések az alkotmánybíróság határozataiban (Tersztyánszkyné Vasadi Éva) Repetitórium (Halász Zsolt) A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: - Pénzügyi Jog I-II. Budapest, szerk. Földes Gábor, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 2000. Tanszéki kiegészítő jegyzetek: Halustyik Anna: Pénzügyi kiegészítő jegyzetek - Vasadi Éva: Jövedéki jogi szabályozás - Klicsu László: Államháztartás (előkészületben) Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. (Mahatma Gandhi) 38 �Bűnügyi Tudományok Intézete Szentkirályi u. 30. II. emelet 215. szoba, telefon: 429-7280, fax: 429-7280, e-mail: bekes@jak.ppke.hu Az Intézetfelépítése: Intézetvezető: Dr. Békés Imre egyetemi tanár Büntetőjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Békés Imre egyetemi tanár Kriminológia Tanszék Tanszékvezető: Dr. Körinek László egyetemi tanár 2001. június 30-ig, Dr. Lévay Miklós egyetemi tanár 2001. július 1-től Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár BÜNTETŐJOGI TANSZÉK A Tanszék a büntetőjog általános részét a II. évfolyamon, különös részét a III. évfolyamon tanítja. Az oktatás felöleli az európai és a hazai büntetőjogtudomány történetét, a nemzeti kodifikáció fejlődését és - elsősorban - a hatályos joganyagot. Nem merül ki a tételes jog szabályainak elemzésében, hanem magában foglalja a szakirodalom, az alkotmánybírósági határozatok, a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást tartalmazó határozatainak az ismertetését is. Nyomon kíséri azokat a jogpolitikai igényeket, amelyek a jövő büntetőjo­ gát alakítják. Az oktatás az elmélet közlésén felül kiterjed a jogeset-megoldásokra is azzal az igénnyel, hogy a hallgató - tanulmányai befejezése után - az igazságszol­ gáltatás bármely területén színvonalas büntetőjogászként tudjon működni. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Békés Imre egyetemi tanár Dr. Belovics Ervin c. egyetemi docens Dr. Busch Béla c. egyetemi docens Dr. Kiss Zsigmond c. egyetemi docens Dr. Molnár Gábor c. egyetemi docens Dr. Pálinkás György c. egyetemi docens Dr. Karasszon Dorottya egyetemi adjunktus Megbízott előadók: Más tudományok tárgyköréből: Dr. Iván László egyetemi tanár, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Dr. Sótonyi Péter egyetemi tanár, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Dr. Melegh Gábor egyetemi docens, Budapesti Műszaki Egyetem . 39 �Büntetőjog tárgyrészböl: Dr. Kussbach Erik egyetemi tanár (Nemzetközi Jogi Intézet) Dr. Bárándy Péter ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára Dr. Szívós Mária bíró Dr. Varga Zoltán bíró Dr. Bárándy Gergely egyetemi tanársegéd Dr. Újvári Ákos egyetemi tanársegéd A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok Büntetőjog I. - általános rész tantárgyjegyzők: Békés Imre, Kiss Zsig­ mond) Büntetőjog II. - különös rész tantárgyjegyzők: Kiss Zsigmond, Pálinkás György, Karasszon Dorottya) Nemzetközi büntetőjog (tantárgyjegyző: Békés Imre) Kriminalisztika (tantárgyjegyzők: Sinku Pál, Busch Béla) Az emberi jogok a Strasbourg! joggyakorlatban (Békés Imre) Fakultatív kollégiumok: Igazságügyi elmekórtan (Iván László) Igazságügyi orvostan (Sótonyi Péter) Közlekedési bűncselekmények szakértői bizonyítása (Melegh Gábor) A főkollégiumhoz megjelölt írásos anyag: Belovics Ervin - Molnár Gábor - Sinku Pál: Magyar büntetőjog különös rész, HVG-ORAC, Budapest 2001. - Nagy Ferenc: Magyar büntetőjog általános rész, Korona Kiadó, Buda­ pest 2001. - Földvári József: Magyar büntetőjog általános rész, Osiris, Budapest 2001. A Tanszék kutatási témái: Büntetőjog és emberi jogok; gazdasági bűncselekmények; szervezett bűnözés. Kriminológia Tanszék A kriminológia viszonylag új keletű diszciplína, történetét hazánkban lénye­ gében Irk Albert: Kriminológiai I. Krimináletiológia (Pozsony, 1912) című munkájának megjelenésétől számítjuk az egyetemi oktatásban. Társadalom­ kritikus volta miatt a tárgy oktatása a 40-es évek végén szünetelt, majd 1965ben indult újra. A második világháború előtti jeles művelői között kell emlí­ teni Irk Albertén túl Vámbéry Rusztem, Hacker Ervin, Balogh Jenő vagy Scháfer István nevét. A PPKE Jog- és Államtudományi Karán a Kriminoló­ gia Tanszék a Bűnügyi Tudományok Intézete keretei között 1997-ben jött létre. 40 �Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Körinek László egyetemi tanár, 2001 június 30-ig, Dr. Lévay Miklós egyetemi tanár, 2001 július 1-től Dr. Tamási Erzsébet A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Kriminológia (tantárgyjegyzők: Körinek László, Lévay Miklós) Fakultatív kollégium: A női bűnözés (Tamási Erzsébet) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Gönczöl Katalin - Körinek László - Lévay Miklós: Kriminológiai isme­ retek - Bűnözés - Bűnözés kontroll, Corvina, Budapest 1999. A Tanszék kutatási témái: Viktimológia; női bűnözés; bűnmegelőzés. Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék__________________ _____________________ A Tanszék a büntető eljárásjog oktatását a reformfolyamat során kezdte meg, ez sajátos módszerek és eszközök használatát igényli. Alapvető tételes-jogi ismeretek mellett az intézménytörténet, összehasonlítás és a fejlődés irányai­ nak felvázolása áll a középpontban. A Büntetés-végrehajtási jog oktatására is rányomja bélyegét az új Bv.törvény előkészítése, és a büntetések és intézkedések körének várható módo­ sulása. A büntetőeljárási jog. 2 féléves, a büntetés-végrehajtási jog 1 féléves főkollégium. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár Dr. Vókó György egyetemi docens Dr. Sinku Pál c. egyetemi docens Megbízott előadók: Dr. Kardon László egyetemi tanársegéd Dr. Móritz Balázs egyetemi tanársegéd Dr. Bánáti János Dr. Bodor Tibor Dr. Bogár Péter Dr. Borbély Zoltán 41 �Dr. Bolya Lajos Dr. Csák Zsolt Dr. Gimesi Ágnes Dr. Kádár András Dr. Varga Zoltán A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Büntető eljárásjog (tantárgyjegyzők: Tóth Mihály, Csák Zsolt) Büntetés-végrehajtási jog (tantárgyjegyző: Vókó György) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Békés Imre - Belovics Ervin - Busch Béla - Molnár Gábor - Sinku Pál: Büntetőjog általános rész, HVG-ORAC, Budapest 2001. - Tóth Mihály: Vázlatok és szemelvények a büntető eljárásjog tanulmá­ nyozásához I.-IL, Osiris, Budapest 1999-2000. - Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog, Dialog-Campus, Bu­ dapest 1999. Ajánlott irodalom: - Sinku Pál: A család és a gyermek büntetőjogi védelme, HVG-ORAC, Budapest 2000. A Tanszék kutatási témái: A büntető eljárásjog és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata; a büntetés-végrehajtás jogi előírásainak megújulása; kontinentális hagyományok - angolszász gyökerű reformtörekvések a büntető eljárásjog­ ban. Nincs oly rossz kert, melyben valami hasznos fű ne volna. Nincs oly rossz könyv, melyben semmi jó nem találtatnék. Azért a tövis közül kiszaggatjuk a rózsát, a sárból kimossuk az aranyat; ami jót a pogányok írásiban találunk, épületünkre fordítjuk. (Pázmány Péter) 42 �Nemzetközi Jogi Intézet Szentkirályi u. 28.1. emelet 116. szoba (titkárság), telefon: 429 7265, e-mail: ajudit@jak.ppke.hu, gombosi@jak.ppke.hu Az Intézetfelépítése: Intézetvezető: Dr. Bánrévy Gábor egyetemi tanár Nemzetközi Közjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Burián László egyetemi tanár Európajogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Boytha György egyetemi tanár Intézeti adminisztrátorok: Aradi Judit, Boncza Hajnalka, Gombos Ádámné, Marján Istvánná NEMZETKÖZI KÖZJOGI TANSZÉK _ A nemzetközi közjog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézmé­ nyeiben. A cél tehát nem kizárólag majdani diplomaták képzése, hanem an­ nak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értelmeznie: meg kell tudni tehát állapítani a magyar államot terhelő általános és különös nem­ zetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzet­ közi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös súlyt kap. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Dr. Kussbach Erik egyetemi tanár Dr. Kravalik Gábor egyetemi adjunktus Dr. Szabó Marcel egyetemi adjunktus Dr. Ádány Tamás egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Balogh László, Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet Dr. Gál Gyula egyetemi docens, ELTE Dr. Prehoffer Elemér 43 �A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Nemzetközi közjog (tantárgyjegyzők: Kovács Péter, Kussbach Erik) Alternatív kollégiumok: Grotius Kör - nemzetközi joggyakorlat (Szabó Marcel) Moot court program - jogesetmegoldó versenyre felkészítés (Szabó Marcel) Diplomáciai jog (Szabó Marcel) Diplomáciai etikett és protokoll (Kravalik Gábor) Nemzetközi gazdasági diplomácia (Balogh László) Emberi jogok európai védelme (Kravalik Gábor) Kisebbségvédelem (Kovács Péter) Világűrjog (Gál Gyula) Nemzetközi vízjog (Prehoffer Elemér) Alternatív szeminárium idegen nyelven: International law - angolul (Szabó Marcel) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba, Szent István Társulat, Budapest 1999. - Nguyen Quoc Dinh - Patrick Daillier - Alain Pellet - Kovács Péter: Nemzetközi közjog, Osiris, Budapest 1997. (tankönyv) Petró Rita - Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentum gyűjte­ mény, Bíbor Kiadó, Budapest 2000. A Tanszéki kutatási témái: Emberi jogok nemzetközi védelme; kisebbségvédelem; környezetvédelem és nemzetközi jog; diplomáciai jog. Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék A Tanszék által oktatott tárgyak: nemzetközi magánjog; nemzetközi gazda­ sági kapcsolatok joga; nemzetközi eljárások joga. Ebben az összehasonlítás­ ban ezek a tárgyak korábban egyetlen jogi kar tantervében sem szerepeltek. A hagyományos nemzetközi magánjogot a Tanszék az őszi félévben, a nemzet­ közi gazdasági kapcsolatok jogát a tavaszi szemeszterben oktatja a IV. évfo­ lyam hallgatói számára. Ugyancsak az őszi félévben kerül sor az ún. nemzet­ közi eljárások joga keretében a választott-bíráskodással kapcsolatos ismere­ tek és különböző nemzetközi fórumok előtti eljárások szabályainak oktatásá­ ra az V. évfolyamon. Az ELTE tantervétől eltérően különválik a kollíziós jog mint önálló jogág, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga mint komplex jogterület oktatása. A nemzetközi eljárások joga tantárgy önálló 44 �bevezetése azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók elmélyült ismereteket szerez­ zenek a nemzetközi választott-bíráskodás és egyéb nemzetközi fórumok előtti eljárások területéről. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Burián László egyetemi tanár Dr. Bánrévy Gábor egyetemi tanár Dr. Horváth Éva c. egyetemi docens, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság elnöke Dr. Raffai Katalin egyetemi adjunktus Dr. Tóth Zsuzsanna egyetemi tanársegéd A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Nemzetközi magánjog (tantárgyjegyző: Burián László) Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (tantárgyjegyzö: Bánrévy Gábor) Nemzetközi eljárások joga (tantárgyjegyzö: Burián László) Fakultatív kollégiumok: Nemzetközi magánjogi repetitórium (Raffai Katalin) Nemzetközi eljárások joga repetitórium (Raffai Katalin) Nemzetközi magánjog a magyar bírói gyakorlatban (Raffai Katalin) A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: - Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Szent István Társulat, Budapest 1998. (II. kiadás) - Horváth Éva - Kálmán György: Nemzetközi eljárások joga - A kereske­ delmi választott-bíráskodás, Pázmány/Osiris könyvek, Budapest 1999. - Burián László - Kecskés László - Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog, Logod Bt., Budapest 1997. (II. kiadás: 1999, III. ki­ adás: 2000.) A Tanszék kutatási témái: Nemzetközi szerződés jog; fogyasztó védelem; a magyar nemzetközi magán­ jog bírói gyakorlata; a speciálisan külkereskedelmi szerződés típusok. 45 �Európajogi Tanszék ..... A Jog- és Államtudományi Kar alapításától fogva számolt azzal, hogy oktatá­ si programjában önálló egység lesz felelős az európai integrációval foglalko­ zó tárgyak gondozásáért. Ennek megfelelően 1998-ban létre jött az Európajogi Tanszék, a Nemzetközi Jogi Intézet keretei között. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Boytha György egyetemi tanár Dr. Király Miklós egyetemi docens Dr. Dienes-Oehm Egon c. egyetemi docens Dr. Czuczai Jenő egyetemi adjunktus Dr. Papp Mónika egyetemi tanársegéd Dr. Gyeney Laura egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Láng Péter külügyi szakértő Dr. Gyertyánfy András A Tanszék által oktatott tárgyak: Bevezetés az Európai Közösség jogába (tantárgyjegyző: Dienes-Oehm Egon) Európajog (tantárgyjegyzők: Boytha György és Király Miklós) -IV. évfolyam II. félév. Az európai integráció; az EU és az EK in­ tézményei és döntéshozatali eljárásai. A jogforrások. Az EK külkapcsolatai. Magyarország Európa megállapodása. -V. évfolyam I. félév. Az EK versenyjoga. A szellemi termékek jog­ védelme. Fakultatív kollégiumok: Összehasonlító és nemzetközi szerzői jog. (Boytha György) Az EK jogának hatása a magánjogra (Király Miklós) Jogharmonizáció, illetve jogközelítés és EU csatlakozás. (Czuczai Jenő) Hatékony bírói jogvédelem az Európai Unióban. (Papp Mónika) Az Európai Unió „második pillére”: a közös kül- és biztonságpolitika idő­ szerű kérdései. (Láng Péter) A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Az Európai Közösség kereskedelmi joga, (szerk.: Király Miklós, KJK, Budapest, 2000.) - Minden fejezet kötelező, kivéve a joghatóságokról szóló Brüsszeli Egyezményt és a szerződésekre irányadó jogot szabályozó Római Egyezményt ismertető Vili, és IX. fejezetek. Á könyv nagyobb része át­ dolgozott kiadásban 2001 őszén újra megjelenik, a korábbi kiadás nem érintett fejezetei mellett szintén kötelező tananyag lesz. 46 �Mind a két főkollégium! tárgy levelező hallgatók részére és távoktatási keretekben is oktatásra kerül. A Tanszék kutatási témái: Az Európai Közösség jogának hatása a magánjogra; az Európai Bíróság esetjoga és az egységes piac fejlődése; Magyarország Európai Unióhoz törté­ nő csatlakozásának kérdései; az egyház társadalmi tanítása és az európai integráció. Ne a rosszatjavítsd, hanem a jótfokozd! Az majdfelszívja a rosszat maga körül. A megszokott takarja a hibát. Ha felfordítod, előbújik, csupán mert nem megszokott. Mindentfordítsatok fel! Mindig! Önmagatokban! (Mallász Gitta) 47 �Magánjogi Intézet Szentkirályi u. 28. III. emelet 301. szoba, telefon: 429-7272, fax: 429-7274 (titkárság), e-mail: szikszi@jak.ppke.hu Az Intézet keretében alapvetően a klasszikus polgári jog keretébe tartozó résztémák oktatása folyik, kiegészítve a modern korban bekövetkezett válto­ zásokkal. Mind az oktatásban, mind a kutatásban különös hangsúlyt kapnak a történeti (római) joggal és az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsola­ tos témák. Az Intézet keretében oktatott tárgyak köre bővebb az utóbbi évtizedekben megszokott tantárgyi struktúránál: Önálló tárgyként folyik az alapjogvédelem, a sajtó és médiajog, valamint a bioetika oktatása. A fontosságra való tekintettel a polgári jogtól elvá­ lasztva két féléven keresztül folyik a kereskedelmi jog oktatása. A csalá­ di jogot viszont a polgári jog részeként tanítjuk, hasonlóan az orvosi jog­ hoz. - A polgári jog oktatását a II. évfolyam I. félévében kötelezően választható órák, a II. évfolyam II. félévében, a III. évfolyamon és a IV. évfolyam I. félévében kötelező szeminárium segíti. A polgári jog anyagrészeinek az oktatása a következőképpen oszlik meg az egyes félévek között: I. félév: Általános rész - Személyek joga, II. félév: Dologi jog - Öröklési jog, III. félév: Kötelmi jog - Általános rész, IV. félév: Egyes szerződések - Orvosi Jog, V. félév: Családi jog - Szellemi alkotások joga A Magánjogi Intézet felépítése: Intézetvezető: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Lábady Tamás egyetemi docens Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Sólyom László egyetemi tanár Kereskedelmi Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi docens Intézeti adminisztrátorok: Halász Zsuzsanna, Kocsis Annamária, Szikszai Krisztina 48 �Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék III. emelet 335. szoba, telefon: 429-7272 Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Dr. Monory Bulcs egyetemi docens Dr. Tarr György egyetemi docens Dr. Tattay Levente egyetemi docens Megbízott előadók: Dr. Mogyorósi Dorottya Dr. Köles Tibor Dr. Végh Zoltán egyetemi tanár (vendégprofesszor a Salzburgi Egyetemről) Lomnici Zoltán Koltay András Bioetikai Csoport Vezetője: Dr. Ferencz Antal egyetemi tanár Megbízott előadók: Dr. Kolozsi Béla egyetemi docens Dr. Matkó Ida egyetemi docens, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Dr. Oberfrank Ferenc c. egyetemi docens A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Polgári jog (tantárgyjegyző: Jobbágyi Gábor) Bioetika (tantárgyjegyző: Ferencz Antal) Alternatív kollégiumok: Az életjog alapkérdései - abortusz, eutanázia Személyiségvédelem - környezetvédelem Személyiségvédelem a polgári jogban A személyiségvédelem joggyakorlata Szerv- és szövetátültetések joga Az örökség megszerzése - az örökös jogállása a hagyatéki eljárásban Az örökös és a hagyományos jogállása Közbeszerzés Az ajánlati kötöttség idejének meghatározása és a joggal való visszaélés Vagyoni és nem vagyoni kártérítés A szerződéstan kiemelt kérdései Bevezetés az osztrák magánjogba (német nyelven) Fakultatív kollégiumok: Az 1956 utáni megtorlás büntető ügyei A jogképesség és cselekvőképesség gyakorlati kérdései 49 �A magyar bírói hatalom fejlődése A személy polgári jogi védelme a joggyakorlatban A tulajdonszerzés és a közös tulajdonjoggyakorlata A közbeszerzési eljárásjogi útvesztői Az új szerzői jogi törvény Szerződések a gyakorlatban Az egészségfinanszírozás etikája Bioetikai kérdések a gyakorló orvoslásban A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: Polgári jog Bíró György - Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc 1999. - Bíró György: Kötelmi jog, egyes szerződések, Novotni Alapítvány, Mis­ kolc 1999. - Jobbágyi Gábor: Személyi jog és családi jog, Szent István Társulat, Bu­ dapest 2000. - Jobbágyi Gábor: Orvosi jog - előadás vázlat, Szent István Társulat, Bu­ dapest 2001. - Jobbágyi Gábor - Lévayné Fazekas Judit: Szerződéstan, Szent István Társulat, Budapest 2001. Lábady Tamás: A magyar magánjog általános része, Dialóg Campus, Budapest-Pécs 1998. - Lenkovics Barnabás: A dologi jog vázlata, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. - Lontai Endre: Szellemi alkotások joga, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. - Újváriné Antall Edit: Felelősségtan, Novotni Alapítvány, Miskolc 1999. - Vékás Lajos: Öröklési jog, Eötvös Kiadó, Budapest 1999. Bioetika Ferencz Antal: Bioetika, Szent István Társulat 2001. - Gaizler Gyula: A bioetika alapkérdései, Magyar Bioetikai Alapítvány, Budapest 1996. A Tanszék kutatási témái: Orvosi jog; életjog; családi jog; személyi jog; szellemi alkotások joga; gyer­ mekjogok; közbeszerzések joga. 50 �Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék III. emelet 333. szoba, telefon: 429-7272, fax: 429-7274 Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Lábady Tamás egyetemi docens Dr. Garay Mária c. egyetemi docens Dr. Fábián Ferenc egyetemi adjunktus Dr. Bölcskei János egyetemi tanársegéd Dr. Ferenczy Rita egyetemi tanársegéd Dr. Martonyi Zsuzsanna egyetemi tanársegéd Sajtójogi Csoport Vezetője: Dr. Murányi László c. egyetemi docens Ingatlanjogi Csoport Vezetője: Dr. Bagi István c. egyetemi docens Dr. Gráf Tamás (megbízott előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Polgári jog (tantárgyjegyző: Lábady Tamás) Sajtó- és médiajog (tantárgyjegyző: Murányi László) Ingatlanjog (tantárgyjegyzö: Bagi István) Alternatív kollégiumok: A polgári jog kodifikációja Polgári jog a gyakorlatban Jogügylettan Személyiségi jogok és az Alkotmánybíróság A dologi jog és az öröklési jog egyes kérdései az ítélkezési gyakorlatban Polgári jog az ítélkezési gyakorlatban Privatizáció és kárpótlás A kötelmi jog egyes kérdései és az ítélkezési gyakorlat Fakultatív kollégiumok: Polgári jogi jogesetmegoldások Ingatlanperek Polgári jogi repetitórium Tömegtájékoztatás, demokrácia és jog Beszédkultúra, szónoklattan, közszereplés A tulajdon védelme az Alkotmánybíróság gyakorlatában 51 �A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: Polgári jog (lásd a Polgári Jogi és Bioetikai Tanszéknél) Sajtó- és médiajog (ajánlott irodalom) - Ficsor Mihály, Az Internet jogi kérdései (segédanyag) - PPKE-JÁK, Budapest 1999. - Gyertyánfy Péter: Jogharmonizáció az információs társadalomban, Ma­ gyar- Tudomány 2/98. Keane, John: Média és demokrácia, Helikon, Budapest 1999. - Lábady Tamás: A magyar magánjog általános része, Dialóg Campus, Budapest-Pécs 1998. Matúz György: Személyiségi jogok és sajtószabadság, Perfect, Budapest 1998. - Williams, Raymond: Média és demokrácia, Helikon, Budapest 1999. - Az Alkotmánybíróság 11/30/37/1992., 36/1994. határozata - Reklámjogi és reklámetikai kézikönyv, 1998. - Az 1996. évi II. tv. (Médiatörvény) - Az 1998. évi II. tv. - A véleménynyilvánítás alkotmányos problémái, Acta Humana 1995. 18-19. sz.) Ingatlanjog - Kampis György: Telekkönyvi jog (Általános rész), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1963. Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest 1934. A Tanszék kutatási témái: Kötelmi jog - nem vagyoni kártérítés; polgári jog - általános tanok. Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék III. emelet 330. szoba, telefon: 429-7200/372, 324 (titkárság), fax: 429-7200/321 Az alkotmánybíráskodás világméretű elterjedése megváltozatta a jogrend­ szert, valamint az állam szerkezetét és működését is. Magyarországon az Alkotmánybíróság a jogállamiság eszköztárának fő befogadója és meghono­ sítója volt. Nálunk az Alkotmánybíróságra hárult az alapjogi dogmatika ki­ dolgozásának feladata is. A Tanszék tanítási terve együtt tárgyalja az alap­ jogvédelmet és az alkotmánybíráskodást. Az előadott tárgyak az alkotmánybíráskodás elvi kérdéseit, a magyar Alkot­ mánybíróság működését és a legfontosabb külföldi alkotmánybíróságok ítél­ kezését, a nemzetközi emberi jogi egyezmények bírósági gyakorlatát, vala­ mint a polgári jog és az alkotmányjog határterületeit ölelik fel. 52 �Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Sólyom László egyetemi tanár Dr. Landi Balázs egyetemi tanársegéd Dr. Szönyi Viktor egyetemi tanársegéd (megbízott előadó) A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium Összehasonlító alapjogvédelem (tantárgyjegyző: Sólyom László) A Tanszék kutatási témái: Összehasonlító alapjogvédelem; személyi jog; felelősségi jog. Kereskedelmi Jogi Tanszék III. emelet 315-ös szoba, telefon: 429-7274, fax: 429-7274 e-mail: j fazekas@j ak.ppke. h u A kereskedelmi jog a gazdasági élet jogviszonyait fogja át, átépítve a polgári jog alapintézményeinél elsajátított joganyagra és jogszemléletre. A kereske­ delmi jog egyrészt - szervesen kapcsolódva a polgári jog kötelmi jogi részé­ hez, mintegy annak folyatatásaként - magába foglalja a klasszikus kereske­ delmi szerződések oktatását, másrészt a kelet-európai jogfejlődés által átme­ netileg háttérbe szorított társasági (ehhez kapcsolódva a csőd és felszámolási jog) értékpapír jogi és fogyasztóvédelmi jogot. A tantárgy oktatási program­ jában helyet kap a nemzetközi (Európai Unió) fejlődési tendenciák bemutatá­ sa. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi docens Barochné dr. Szabó Mariann egyetemi adjunktus Janssenné dr. Felkai Zsuzsanna egyetemi tanársegéd Dr. Sélley Zoltán egyetemi tanársegéd Megbízott előadó: Dr. Szatmáry István egyetemi tanársegéd A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Kereskedelmi jog (tantárgyjegyző: Lévayné Fazekas Judit) Alternatív kollégiumok: Kereskedelmi jog a gyakorlatban Bevezetés az angol jogi terminológiába Bevezetés a német társasági jogba 53 �A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Barta Judit - Fazekas Judit - Harsányi Gyöngyi - Karczub-Kovács Péter - Miskolczi Bodnár Péter - Osváth György - Újváriné Antall Edit: Ke­ reskedelmi szerződés típusok, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. - Bíró György (szerk.): Szerződési alaptípusok, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1999. - Fazekas Judit - Harsányi Gyöngyi - Miskolczi Bodnár Péter - Újváriné Antall Edit: Magyar Társasági Jog, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Ki­ adó, Miskolc 1998. - Harsányi Gyöngyi: Magyar értékpapírjog, Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. A Tanszék kutatási témái: Fogyasztóvédelem; összehasonlító kereskedelmi jog. Ha én homályosan is látok, mintha valamiféle rosszul csiszoltfémtükörbe néznék, azért tudom, Isten tisztán lát engem, sőt belém lát, a szívem közepéig. Ha az én ismeretem töredékes is Róla, az Övé tökéletes énrólam. (...) Szívünkkel messzebbre látunk, mint értelmünkkel, különösen, ha Isten felé tekintünk, és Őt keressük. (Szent Ágoston) 54 �Gazdasági Szakjogok Intézete Szentkirályi u. 28. III. emelet 341. szoba, telefon: 429-7286, fax: 429—7289 e-mail: gvbandi@jak.ppke.hu A Gazdasági Szakjogok Intézeténekfelépítése: Intézetvezető: Dr. Bandi Gyula egyetemi tanár Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Radnay József egyetemi docens Környezet- és Versenyjogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék III. emelet 303. szoba, telefon: 429-7286, tanszéki adminisztrátor: Rónai Edith Magyarországon a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdések sokáig a ma­ gánjog körébe tartoztak és azok oktatása is ekként történt. Ebben az időben is készültek jeles munkajogi tudományos művek, különösen Bernhard Miksa, Sövényházy-Neuhold Ferenc és Vincenti Gusztáv munkái, amelyek jelentő­ ségét fokozta, hogy a munkajogi szabályok jelentős része - a magánjoghoz hasonlóan - szokásjogon alapult. Az 1951. évi Munka Törvénykönyve ha­ tályba lépésével kezdődött a munkajog önálló oktatása a magyar egyeteme­ ken, ennek felel meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezeti és ok­ tatási rendje is. A Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék részt vállal az oktatáson felül a kutatásban is, mind az új munkajogi szabályozás kialakítása, mind pedig a gyakorlat rendszerezése céljából. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Radnay József egyetemi docens Dr. Bassola Zoltán c. egyetemi docens Dr. Farkas József c. egyetemi docens Dr. Fabók András egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Rosner Vilmos egyetemi docens Dr. Tattay Levente docens (Magánjogi Intézet) Dr. Barát Gábor Dr. Bánsági Györgyi, Gazdasági Minisztérium Dr. Fejérdy Tamás, Országos Műemlékvédelmi Hivatal Dr. Kávássy Pál, Pénzügyminisztérium 55 �Dr. Kleeberg László adjunktus, Budapesti Műszaki Egyetem Dr. Szabó László, Magyar Nemzeti Galéria A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Munkajog (tantárgyjegyző: Radnay József) Társadalombiztosítási jog (tantárgyjegyző: Rosner Vilmos) Szociális jog (tantárgyiegyző: Bánsági Györgyi) Iparjog (tantárgyjegyző: Farkas József) Szabadalmi jog (tantárgyjegyző: Tattay Levente) Fakultatív kollégiumok: Munkajog repetitórium (Radnay József) Európai munkajog (Radnay József) Jogesetek a munkavégzési jogviszonyok körében - Mt, Ptk, Gt (Fabók András) A szociális jog dimenziói (Bánsági Györgyi) Műtárgyvédelem (Szabó László, Fejérdy Tamás) Műemlékvédelem (Szabó László, Fejérdy Tamás) A főkollégiumokhoz megjelölt tananyag: - Farkas József: Iparjog - egyetemi jegyzet, Szent István Társulat, Buda­ pest 1999. Futó Gábor: Társadalombiztosítás 2000, Kompkonzult Számítástechni­ kai és Tanácsadó Kft., Budapest 2000. Radnay József: Munkajog - Egyetemi tankönyv, Szent István Társulat, Budapest 1997. (bővített kiadás: 2000-ben) A Tanszék kutatási témái: Közreműködés a Munka Törvénykönyve felülvizsgálatának időszerű kérdé­ seiben; a munkaügyi bíróságok szempontjából az EK-i irányelvek jelentősé­ ge; egyházi munkajog. Környezet- és Versenyjogi Tanszék III. emelet 341. szoba, telefon: 429—7287 Tanszéki adminisztrátorok: Tóth Pétemé, Varga Miklósné A környezetvédelem a Kar megalakítása óta szerepel a PPKE jogászképzésé­ nek programjában. A környezetvédelmi tárgyak oktatása a jogi karokon álta­ lában legfeljebb alternatív tárgyként szerepel, a PPKE Jog-és Államtudomá­ nyi Kara viszont - nemzetközi, különösen EU követelményeknek megfelelve - elsőként vezette be a kötelező környezetvédelmi képzést. A környezetvé­ delem oktatása két részből áll: a „környezet és fejlődés” tantárgy oktatásából, amely alapozó és egyben tudatformáló szerepet tölt be, illetve a „környezet­ 56 �jog” tantárgy oktatásából. A Tanszék e kettősségnek és a Kar teljes oktatási palettája kialakulása iránti igénynek megfelelve a tanterv alulról építkezésé­ nek megfelelően 1996-ban Környezettudományi Tanszékként kezdte meg működését, majd 1998-tól Környezetjogi Tanszékké alakult. A Kar szervezeti változási igénye miatt 1999-től a Kar gazdasági jogi szabályozás iránti elkö­ telezettsége egyik alapvető elemét jelentő Versenyjog oktatása is a Tanszék­ hez került, így jelenleg Környezet- és Versenyjogi Tanszékről beszélhetünk. A Tanszék által oktatott mindkét területen kiemelkedő hangsúllyal szerepel az EU jog. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Dr. Boytha Györgyné egyetemi docens Ifj. Dr. Zlinszky János egyetemi docens Dr. Péter Judit egyetemi adjunktus Jávor Benedek egyetemi tanársegéd Dr. Tóth Tihamér egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Szlávik János egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem Dr. Farkas Péter docens, PPKE BTK, Szociológiai Tanszék Dr. Ábrók Ildikó Bíró György Dr. Csépay Balázs gyakornok Dr. Endrédy István agrármérnök Dr. Mikó János környezetjogi tanácsadó, Miniszterelnöki Hivatal, Reiniger Róbert gépészmérnök Dr. Ráday Ödön geográfus Dr. Varga József vegyészmérnök A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Környezet és fejlődés (tantárgyjegyzök: ifj. Zlinszky János, Farkas Péter) Környezetjog (tantárgyjegyző: Bándi Gyula) Versenyjog (tantárgyiegyzö: Boytha Györgyné) Fakultatív kollégiumok: ' Környezetpolitika (i§. Zlinszky János, Farkas Péter) Környezeti etika (Jávor Benedek) Környezeti kár, kármentesítés (Endrédy István) Település és környezet (Bíró György) Környezet és régió (Bíró György) Zöldek, alternatívok, környezetvédő (Ábrók Ildikó) A tartamos természetkezelés és a biodiverzitás megőrzésének lehetőségei (Ábrók Ildikó) 57 �Környezet-gazdaságtan (Szlávik János) Környezeti management (Varga József, Reininger Róbert) Településfejlesztés (Farkas Péter) Természetvédelem (Ráday Ödön) EU környezetjog és az EU Bíróság környezetvédelmi jogesetei (Bándi Gyula) Nemzetközi környezetjog (Mikó János) Környezetvédelem és fogyasztóvédelem (Péter Judit) Polgári jog és környezetvédelem (Péter Judit) Az Európai Közösség versenyjogának összevetése a magyar versenyjog­ gal a joggyakorlat vizsgálatán keresztül (Csépay Balázs) A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: - - Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris, Budapest 1999., második javított kiadás 2000. Boytha Györgynél Versenyjogi ismeretek, Budapest 1998. Farkas Péter: Humánökológia, PPKE, Budapest 1999. Kerényi Attila (szerk.): Általános környezetvédelem, Szeged 1999. A Tanszék kutatási témái: Környezeti etika; humánökológia; EU környezeti jogharmonizáció; fogyasz­ tóvédelem és környezetvédelem; környezetvédő társadalmi szervezetek. Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csendjük és titkok tudóivá válnak. Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba, és nem lesznek magányosak. Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz. (Gyökössy Endre) 58 �Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet Szentkirályi u. 26. 201-208-as szobák, tel.: 429-7276, 429 7200/376, fax: 429-7279, e-mail: kbotos@jak.ppke.hu A PPKE Közgazdasági Intézete a Jog- és Államtudományi Kar létrehozásá­ val, annak intézeteként született meg. A PPKE Bölcsészettudományi Karán fokozatosan bevezetett közgazdasági oktatást is az Intézet végezte, amely 1999. április 28-án felvette a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet nevet. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Intézetvezető: Dr. Botos Katalin egyetemi tanár Dr. Báger Gusztáv egyetemi tanár Dr. Hunkár Dénes egyetemi tanár Dr. Botos József egyetemi docens Dénes Sándor c. egyetemi docens Dr. Körösi István egyetemi docens Bittsánszky Géza egyetemi adjunktus Dr. Bódy László egyetemi adjunktus Dr. Csillik Péter egyetemi adjunktus Katona Klára egyetemi adjunktus Ivicz Mihály egyetemi tanársegéd Schlett András egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Alvincz József Dr. Ádám Zsigmond Dr. Árva László Dr. Boda Zsolt Dr. Botos Máté Dr. Horváth Katalin Dr. Kismarthy Lorándné Dr. Mátyás Antal akadémikus Dr. Rieger László Dr. Tattay Levente (Magánjogi Intézet) Dr. Varga Sándor Dr. Závodnyik József Intézeti adminisztrátorok: Czeiner Nándorné, Járdány Zsoltné, Tóth Csilla 59 �Az Intézet által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Bevezetés a közgazdaságtanba (tantárgyjegyzö: Bittsánszky Géza) Statisztika elmélete és alkalmazott statisztika (tantárgyjegyző: Botos Józseí) Vállalatgazdasági ismeretek (tantárgyjegyző: Katona Klára) Számvitel és kontrolling ismeretek (tantárgyjegyző: Dénes Sándor) Önkéntes újraelosztási rendszerek (tantárgyjegyző: Botos Katalin) Nemzetközi gazdasági kérdések (tantárgyjegyző: Báger Gusztáv) Államháztartási ismeretek (tantárgyjegyző: Botos Katalin) Gazdaságtörténet és gazdaságetika (tantárgyjegyző: Körösi István) Fakultatív kollégiumok: A közgazdaságtan új áramlatai (Botos Katalin, Csillik Péter) A gazdaságpolitika aktuális kérdései (Botos Katalin) A magyar pénzügyi és monetáris politika (Botos Katalin) Banküzemtan (Kismarthy Lorándné) Biztosítás-gazdaságtan (Závodnyik József) Értékpapírok, értékpapírpiacok (Ádám Zsigmond) Az EU gazdaságtana - gazdasági és monetáris unió (Körösi István, Báger Gusztáv) Különleges pénzügyi intézmények (Botos Katalin) Bankválságok, bankcsődök. Esettanulmányok elemzése (Botos Katalin, Orosz Sándor) A magyar adórendszer - alulnézetben (Dénes Sándor) Önkormányzatok gazdálkodása (Varga Sándor) A társadalombiztosítási reform-nyugdíj és egészségbiztosító pénztárak (Botos József) Bankrendszer és bankszabályozás (Botos Katalin, Vajda Tamás) Marketing (Tattay Levente) Agrárgazdaságtan és EU csatlakozás (Alvincz József, Rieger László) Közlekedés gazdaságtana (Hunkár Dénes) Egyetemünk katolikus jellegét hangsúlyozandó, folyamatosan meghirdetjük a „Szociális enciklikák- a katolikus egyház tanítása” (Bittsánszky Géza), va­ lamint a „Közgazdasági kérdések a Bibliában” (Botos József) speciális kol­ légiumait. Oktatás idegen nyelven (speciális kollégiumok): Angolul: Business ethics (Boda Zsolt, Botos Katalin) - International banking regulation (Botos Katalin) Accounting and financing (Dénes Sándor, Botos Katalin) Németül - EU-Integration (Körösi István) 60 �írott tananyag: Az Intézet célja olyan differenciált - tananyagok létrehozása, amelyek a jogász, a bölcsész és a közgazdász hallgatók számára egyaránt tankönyvül szolgálhatnak. Már ma is használják a Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet egyes jegyzeteit a BKE és a JATE közgazdasági oktatásában. Az Intézetnek a jogászképzés céljait szolgáló, gyakorlatias közgazdaságtan tanítását szolgáló, véglegesnek tekinthető tankönyvei folyamatosan korszerű­ södnek, de immáron rendelkezik valamennyi főelöadás és néhány speciális kollégium anyagát tartalmazó jegyzettel. Ezeket többnyire főállású munkatár­ sai, valamint előadói írják, szerkesztik, lektorálják, így az oktatás didaktikai szempontjai egyre jobban érvényesülnek. A jegyzeteket az Intézet folyamato­ san átdolgozza, így a naprakészség biztosított. Ádám Zsigmond: Értékpapírpiac, Osiris, Budapest 1996. - Bittsánszky Géza: Bevezetés a közgazdaságtanba, Osiris, Budapest 1999. Bittsánszky Géza - Botos József - Katona Klára - Tattay Levente: Vállalatgazdaságtan, Osiris, Budapest 1999. Botos József: A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlődése, Osiris, Budapest 1996. - Botos József: Olvasókönyv II. Gazdaságstatisztika, Osiris, Budapest 1999. Botos Katalin: Államháztartástan, Osiris, Budapest 2001. - Botos Katalin: Különleges pénzügyi intézmények, Osiris, Budapest 1999. - Botos Katalin: Magyar pénz- és tőkepiaci ismeretek, Osiris, Budapest 1999. - Botos Katalin: Olvasókönyv I. Monetáris politika, Osiris, Budapest 1999. - Botos Katalin: Univerzális bankrendszer és különleges pénzügyi intéz­ mények (angolul: Universal Banking System and Special Financial Institutions), Osiris, Budapest 1999. - Botos Katalin - Bódy László: Nemzetközi pénzügyek, Osiris, Budapest 1999. Botos Katalin - Bódy László: Bankrendszer és bankszabályozás, Osiris, Budapest 1998. Botos Katalin - Körösi István: A világgazdaság az ezredfordulón, Osiris, Budapest 1999. - Botos Katalin - Schneider Klára - Závodnyik József - Nemescsói And­ rás: Magyar pénz- és tőkepiac, Osiris, Budapest 1999. - Botos Máté: Gazdaságetika és történet, Osiris, Budapest 2001. - Dezséry Kálmán - Botos Katalin: A monetáris integráció megkoronázá­ sa, Osiris, Budapest 2000. - Ébli Györgyné - Márkus Judit - Závodnyik József: A biztosítás jogi és gazdaságtan! alapjai Osiris, Budapest 1998. Horváth Katalin: Számvitel, Osiris, Budapest 2001. 61 �- Keller Judit: Általános Statisztika, Osiris, Budapest 2000. Mikó Zoltán: Agrárjog, Osiris, Budapest 2001. (megjelenés alatt) Varga Sándor - Novotnik Imre: A helyi önkormányzatok pénzügyi sza­ bályozási rendszere és gazdálkodása, Osiris, Budapest 1998. Az Intézet kutatási témái: Magyarország versenyképességének alakulása; globalizáció és a nemzetállam ellentmondásai; nemzetközi pénzügyi válságok; az államháztartási reform gazdasági vetületei; gazdaság és etika kapcsolata; EU csatlakozás gazdasági kihívásai, különös tekintettel az agrárszektorra; világgazdasági versenyképes­ ség, a hárompólusú gazdasági hatalommegosztás; az újkori gazdaságtörténet, ezen belül a pénzügyi rendszer (MNB) története. Ubi amatur, non laboratur. Etsi laboratur, ipse labor amatur. Ahol szeretet van, ott nem terhes a munka. De ha terhes lenne is, kedvessé teszi azt a szeretet. Ahol igazságról vitatkozunk, ott sír a szeretet. (Szent Ágoston) 62 �Polgári Eljárásjogi Tanszék Szentkirályi u. 30. II. emelet 202. szoba, tel.: 429-7239, e-mail: Bi@jak.ppke.hu A Polgári Eljárásjogi Tanszék a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyik legújabb oktató-kutató egysége, hiszen a polgári eljárásjog c. tantárgy oktatására első ízben 1998-ban került sor. Ezt a tantárgyat a IV. és V. évfolyam növendékei hallgatják. Ezen kívül négy olyan stúdiumot is kínál ez a Tanszék, amelyek látogatása fakultatív. Ezek: repetitórium, azaz konzultációval egybekötött ismétlés, jogeset­ megbeszélések, továbbá két speciális kollégium: A bírói személyiség és a per, valamint „Az ügyvédi hivatás gyakorlása”. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Gáspárdy László egyetemi tanár Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya c. egyetemi docens Dr. Bérces László egyetemi adjunktus Dr. Palotásné dr. Fekete Erika, egyetemi adjunktus Dr. Éles Anita egyetemi tanársegéd Dr. Kovács László egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Bakos Judit bíró Csikyné dr. Szobácsi Julianna bíró Dr. Kiss Tamás Lajos ügyvéd Dr. Telek Zoltán ügyvéd Dr. Telekné dr. Vasenszky Zsuzsanna ügyvéd Tanszéki adminisztrátor: Barna Imréné A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégium: Polgári eljárásjog (Tantárgyjegyző: Gáspárdy László) Fakultatív kollégiumok: Repetitórium Jogeset-megbeszélések Az ügyvédi hivatás gyakorlása A főkollégiumhoz megjelölt írott tananyag: - Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó, Mis­ kolc, 1997. Gáspárdy László és munkatársai: A bírósági végrehajtás, Novotni Kiadó, Miskolc 1998. - Gáspárdy László és munkatársai: Polgári nemperes eljárások, Novotni Kiadó, Miskolc 2000. - Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest 1998. 63 �Kommunikáció Tanszék Szentkirályi u. 28.1. emelet 125. szoba, telefon 429-7245 e-mail: horanyi@jak.ppke.hu A kommunikációs szakterület a Kar oktatási rendjében megalakulása óta jelen van. A kommunikáció oktatásáért felelős tanszék azonban formálisan csak 1999-ben alakult meg. A kommunikációval kapcsolatos tantárgyak a jogi oktatás keretében szakmai műveltséget adó tárgyaknak tekintendők. Az első évben az írásbeli kommunikáció fejlesztése történik részben stilisztikán, illetőleg a retorikán keresztül, részben pedig a logika gyakorlati alkalmazása­ ként az érveléssel kapcsolatos stúdiumok formájában. A második évben a közvetlen emberi (személyközi) kommunikáció sajátszerűségeinek vizsgála­ tán keresztül van módjuk a diákoknak elsajátítani a kommunikációs szemlé­ letmódot. Végül a harmadik évfolyamon a társadalmi kommunikációról, vagyis a társadalom kommunikatív szerkezetéről esik szó. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Korányi Özséb egyetemi tanár Gorgyevics Miklós egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dániel Ferenc Halász Lajos Dr. Kéri Elemér Lőrincz Éva Dr. Szöőr Anna A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: A közvetlen emberi kommunikáció (tantárgyjegyző: Korányi Özséb) Társadalmi kommunikáció (tantárgyjegyző: Korányi Özséb) Fakultatív kollégiumok: Konfliktuselemzések (Dániel Ferenc) Közéleti és politikai kommunikáció (Gyorgyevics Miklós) Az újságírói mesterség elemei (Halász Lajos) A közvetlen emberi kommunikáció dinamikája (Szöőr Anna) Tartalomelemzés a nyomtatott sajtóban (Lőrincz Éva) A szociális reprezentáció egyes kérdései (Kéri Elemér) 64 �A főkollégiumokhoz ajánlott szakirodalom: Közvetlen emberi kommunikáció: - Béres István - Korányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció, Osiris, Budapest 1999. - Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Tö­ megkommunikációs Kutatóközpont, Budapest 3. kiadás, 1988. 19-168. old. - Korányi Özséb (szerk.): Kommunikáció. I-IL, Közgazdasági Kiadó, Budapest 1977-78. - Pléh Csaba - Síklaki István - Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv-kommunikáció-cselekvés, Osiris, Budapest 1997. Társadalmi kommunikáció - Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom, Gondolat, Budapest 1983. - Berger, Peter L. - Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése, Jószöveg, Budapest 1998. - Geertz, Clifford.: Az értelmezés hatalma, Századvég, Budapest 1994. - Habermas, Jürgen: A cselekvésracionalitás aspektusai. Válogatott tanul­ mányok, Atlantisz, Budapest 1994. 223-258. old. - Habermas, Jürgen: Kommunikatív etika, Egyetemi Kiadó, Miskolc 1995. - Popper, Karl R.: Problémamegoldás az egész élet. Megismerés, történe­ lem, politika. Válogatott írások és beszédek. [1991] AduPrint, Budapest 1997. - Weber, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvona­ lai 1-2/3., Közgazdasági Kiadó, Budapest 1987-1996. E parvo puero saepe peritus homo. Volt kicsi gyermek mind az, ki ma bölcs meg erős, (luvenalis) Errare humánum est, in errore perseverare diabolicum. Véteni emberi ügy, sátáni maradni a bűnben. (Seneca) 65 �Logika Tanszék Szentkirályi u. 28.1. emelet 105, 108., telefon: 429-7247, 429-7248, e-mail: bus@jak.ppke.hu A Tanszék hagyományaiban Schütz Antal, Moór Gyula munkásságáig nyúlik vissza, igyekszik a modern logika és analitikus ismeretelmélet módszereit a kontinentális filozófia jogi oktatásban hasznosítható eredményeivel ötvözni. A Kar megalapításától kezdve szerepelnek a tantervben az információs társa­ dalom korában megújuló, jogi oktatásban nélkülözhetetlen beszéd- és írás­ aktusok reflexív, tudatos elsajátítását célzó klasszikus tárgyak. A hagyomá­ nyosan jogi logikai, ismeretelméleti tárgykör, az okiratszerkesztés és a perbe­ széd készítés érvelés- és írástechnikai előkészítése mellett a kari adottságokra való tekintettel a Tanszék Társadalomismereti Csoportja intézményi keretet nyújt a keresztény etika és filozófia, valamint az alternatív társadalomisme­ reti tárgyak oktatásának. A doktori és a jogi-informatikai posztgraduális képzést kiszolgáló Program­ fejlesztési Műhely didaktikai és szakmai tevékenységi körébe tartozik az elektronikus oktatástechnika, a logikai programozás, a jogi adatbázis és rend­ szerfejlesztés módszertanának kutatása. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Tanszékvezető: Dr. Benedek András egyetemi docens Dr. Aczél Petra egyetemi adjunktus Dr. Dévényi Péter egyetemi tanársegéd Orbán Krisztina egyetemi tanársegéd Dr. Tóth Orsolya egyetemi tanársegéd Megbízott előadók: Dr. Farkas Péter egyetemi docens, PPKE BTK Dr. Zentai István egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki Egyetem Gyorgyevics Miklós egyetemi tanársegéd (Kommunikáció Tanszék) Tanszéki adminisztrátorok: Bús Erika, Zsák Istvánná A Tanszék által oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Retorika (tantárgyjegyzö: Benedek András) Logika (tantárgyjegyzö: Benedek András) Stilisztika (tantárgyjegyző: Benedek András) Jogi ismeretelmélet (tantárgyjegyző: Benedek András) 66 �Alternatív kollégiumok: Filozófiatörténet (Orbán Krisztina) Antropológia (Orbán Krisztina) Szerződéselméletek (Benedek András) Szociológia (Farkas Péter) Fakultatív kollégiumok: Logika műhelyszeminárium (Benedek András) Idő- és egyéb paradoxonok a jogban (Orbán Krisztina) Racionális döntések elmélete (Benedek András) Logika repetitórium és gyakorlat (Dévényi Péter, Orbán Krisztina, Zentai István) Ismeretelmélet repetitórium és gyakorlat (Orbán Krisztina, Dévényi Péter) A főkollégiumokhoz megjelölt írott tananyag: - - - Benedek András - Solt Kornél: Fejezetek jogi ismeretelméletből, Szent István Társulat, Budapest 2000. G. Havas Katalin: Arisztotelésztől napjainkig, Szent István Társulat, Budapest 1997. Pieper, Joseph: A négy sarkalatos erény, Vigilia, Budapest 1996. Pólós László - Rúzsa Imre: Bevezetés a logikába, Nemzeti Tankönyvki­ adó, Budapest 1996. Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon, Kossuth Kiadó, Budapest 1997. Szabó Miklós: Trivium - Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára, Prudentia iuris sorozat, Bíbor Kiadó, Miskolc 2001. Zentai István: A meggyőzés csapdái, Typotex Kiadó, Budapest 1999. Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika, Szent István Társu­ lat, Budapest 1998. A Tanszék kutatási témái: Extenzionális és intenzionális logika; deontika, temporális logika és ismeret­ elmélet; normatív tudáselmélet és szemantika; gépi és interaktív tanulásel­ mélet; logikai programozás; beszéd és írásaktusok elmélete; keresztény hermeneutika. Társadalomismereti Csoport A Csoport a tanszékvezető irányítása alatt, jogász szak tanterve szerint okta­ tott társadalom- és lelkiismereti háttértudományi kutatásoknak, valamint a jogász műveltséget biztosító kötelező és alternatív tárgyak oktatásának szer­ vezeti kerete. Célja a joggyakorlatot és jogtudományt érintő társadalomtörté­ neti, morális és kulturális hagyományok katolikus értékrend alapján történő ápolása, beillesztése a képzési struktúrába. Feladatai közé tartozik a társada­ lomtudományi kutatások eredményeinek beépítése a kar jogpedagógiai gya­ 67 �korlatába, az ehhez szükséges karközi együttműködés, a továbbképzések támogatása, K+F tevékenység, valamint a jogtudomány határterületeit érintő hazai és nemzetközi pályázatok készítése. Fő- és részfoglalkozású oktatók: Dr. Benedek András egyetemi docens Dr. Aczél Petra egyetemi adjunktus Dr. Szabó István György egyetemi adjunktus Orbán Krisztina egyetemi tanársegéd Megbízott előadók Albert Gábor tudományos munkatárs Dr. Hörcher Ferenc egyetemi docens, Jogbölcseleti Intézet Dr. Farkas Péter egyetemi docens, PPKE BTK Oktatott tárgyak: Főkollégium: Etika (tantárgyjegyzök: Benedek András, Szabó István György) Alternatív kollégiumok: Filozófiatörténet (Orbán Krisztina, Szabó István György) Antropológia (Orbán Krisztina) Szociológia (Farkas Péter) Fakultatív kollégiumok: Tudományelmélet (Benedek András Szerződéselméletek (Benedek András, Hörcher Ferenc) A szerződés fogalmának megjelenése: a Faust-motívum (Orbán Krisztina) Világvallás etikája (Szabó István György) Vallástörténet (Szabó István György) Családszociológia (Farkas Péter) Az antropológia természetfilozófiai alapjai (Orbán Krisztina) K+F tevékenység, kutatási témák A jogi és logikai normák társadalmi és kulturális forrásai; társadalmi szere­ pek és érvtípusok a joggyakorlatban; az írás- és kifejezés-technikák szerepe az információs társadalomban; érvényességfogalmak, külső és belső normakollíziók; etikatörténet, katolikus nevelésetika; jog- és családszociológia; jogpedagógia és oktatáspolitikatörténet; társadalom-és intézménytörténet. Programfejlesztési Műhely 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.1. em. 106., telefon: 429-7200/347 A Programfejlesztési Műhely a kari programfejlesztési elképzelések megva­ lósításának szervezeti kerete. Feladata a szakirányú és a posztgraduális to­ vábbképzés szervezeti és kapcsolattartási kompetenciái körébe tartozó szá­ 68 �mítógépes együttműködés fejlesztése, a K+F és a programfejlesztési pályá­ zatoknak feltételeinek megfelelő infrastruktúra megvalósítása, a tudományos kutatást és az operatív adminisztrációt szolgáló hálózati programfejlesztési környezet működésének biztosítása. A Műhely a posztgraduális jogi­ informatikai képzések részeként az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola keretében szoftver támogatást nyújt a hálózati forráskutatáshoz és biztosítja, hogy a PhD hallgatók és az oktatók többszintű virtuális csoportként folytat­ hassák oktatási és kutatási tevékenységüket. A Műhely az ún. Jelenlétes tanulást” az oktató és hallgató közötti on-line, interaktív, irányított tanulással kombinálja, és bevezeti a hallgatókat olyan szakértői rendszerek, jogi adatbá­ zisok kezelésébe és felhasználásába, melyek az elektronikus közigazgatás, és az elektronikus tanulás (e-learning) technikai hátterét képezik. Vezető: Dr. Benedek András A csoport munkatársai: Albert Gábor, taneszköz fejlesztő Bus Erika on-line diszpécser Hevesi Róbert informatikus Túróczi Magdolna pályázati előadó K+F tevékenység: A Műhely technikai feltételeivel támogatja az e-közigazgatás módszereinek kutatását, a joggyakorlatban alkalmazható szakértői rendszerek fejlesztését, a logikai programozás, a strukturált adatbázis-fejlesztés és a programfejlesztés hazai és külföldi technikai eredményeinek, tapasztalatainak és eszközeinek adaptálását, oktatóprogramok készítését, a modern audio-vizuális technikák, elektronikus periodikák és a hálózati kommunikáció nyújtotta oktatási mód­ szerek fejlesztését. Kutatási témái közé tartoznak az információs társadalom jogi problémáival és átalakuló intézményeivel kapcsolatos info­ kommunikációs technológiák. Egyetlen dolgom e földön a szeretet. (Victor Hugo) 69 �Deák Ferenc Továbbképző Intézet Szentkirályi u. 28.1. emelet 138. szoba, telefon: 429-7238, fax: 429-7238, e-mail: deákak@jak.ppke.hu A Deák Jogakadémiát 1992-ben hozta létre a Legfelsőbb Bíróság és a Deák Ferenc Jogtudományi Ismeretterjesztő Egyesület azzal a céllal, hogy oktatási tevékenységével járuljon hozzá a jogállamiság követelményeinek megfelelő jogtudományi nézetek elsajátíttatásához, a jogászi kultúra fejlesztéséhez és a jogalkalmazási tevékenység szakmai színvonalának emeléséhez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara 1997-ben megálla­ podott a Deák Ferenc Továbbképző Jogakadémiával arról, hogy a Deák Jog­ akadémia integrálódik a Kar szervezetébe, s a továbbiakban a Kar jogi to­ vábbképző intézeteként szervezi a Karon induló posztgraduális képzéseket. A Deák Ferenc Továbbképző Intézet keretében működő, oktatást segítő szervek: Oktatást szervező csoport, - Tanulmányi csoport Intézetvezető: Dr. Petrik Ferenc c. egyetemi docens Intézetvezető-helyettes: Dr. Kozma György c. egyetemi docens Szervező titkár: Dr. Nagymányainé Bódy Gertrúd Tanulmányi csoport vezetője: Mátéffy Györgyné Az Intézet által végzett oktatási tevékenység: Különleges szakképzettséget tanúsító, oklevelet nyújtó szakirányú képzések: - Európajogi szakjogász képzés; - Európajogi szakjogász képzés, pénzügyi szakiránnyal bővítve; - Európajogi szakjogász képzés, diplomáciai szakiránnyal bővítve; a képzés nyelve: angol, magyar - Környezetvédelmi szakjogász képzés; - Bank szakjogász képzés; - Ingatlanforgalmi szakjogász képzés; Társasági szakjogász képzés; - Gazdasági büntetőjogi szakjogász képzés; A képzések köre folyamatosan bővül. Jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyamok Kiegészítő alapképzés 70 �Informatikai és Távoktatási Intézet Szentkirályi u. 28.1. emelet, 127 és 126/A, telefon: 429-7200/320, fax: 267-6360 e-mail: terszty@jak.ppke.hu A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara a Kari Tanács döntése alapján 1997 őszén olyan elektronikus levelező tagozatot indított, amelyre mindenben a levelező tagozatra vonatkozó általános tanul­ mányi- és vizsgakövetelmények az irányadók - bizonyos, a képzés jellegéből adódó eltéréssel. A Kar megfelelő műszaki megoldás útján valamennyi hallgató számára elekt­ ronikus formában hozzáférhetővé tette a tanszékek általános tájékoztatóit, a levelező tagozaton elhangzott előadások szövegét, a tananyag- és vizsgakö­ vetelményeket, kötelező irodalmat, évközben ellenőrző kérdéseket, teszteket. A munkába a Kar az oktatókon kívül az informatika iránt érdeklődő demonst­ rátorokat vonja be. Feladatuk a hallgatókkal való kapcsolattartás, a tanszékek oktatói által készített anyagoknak a műszaki megoldásra történő továbbítása. Ennek teljes megvalósulása - mint az egész világon rohamosan terjedő táv­ oktatási képzéseknél - több év fejlesztő munkát és állandó frissítést vesz igénye. 2000 márciusában a Kari Tanács döntése alapján létrejött az Informatikai és Távoktatási Intézet, amely immár teljes (és kisebb mértékben részmunkaidős) foglalkoztatottságú szakszemélyzettel megteremtette a felsőoktatási törvény (Ftv.) 124/E szakasz z., pontjának megfelelő akkreditábilis távoktatási képzés (tagozat) követelményeit. Az Intézet szervezeti felépítése: Intézetvezető: Dr. Tersztyánszky Ödön v. alkotmánybíró, c. egy. docens Fejlesztési vezető: Dr. Groma Istvánné Kovács Sarolt matematikus Titkár, jogi és humán ügyek: Dr. Klicsu László egy. adjunktus Adminisztrátor, könyvtáros: Egressy Rita Távoktatási Központ Menedzser: Dr. Szabó József egyetemi adjunktus Tanulmányi és tananyagfejlesztő: Dr. Simon Attila egy. tanársegéd Kommunikáció és ügyfélszolgálat: Nagy Krisztina operátor Operátorok: Balla Ibolya Zsuzsa, Szilárdi Ferencné 71 �Informatikai Csoport ___ Csoportvezető: Kohán Miklós programozó matematikus Internet-, rendszergazda: Pásztor Miklós informatikus Programozó rendszergazda: Lindmayer Antal, dr. Simon Dávid jogász­ informatikus Hardver-felelős: Suhajda Péter informatikus Minőségbiztosítás, inf. felügyelet: Dr. Dósa Imre jogász-informatikus Laboratóriumi operátorok: Bényei Gyuláné, Miskolczyné Ferencz Klára, Serei Katalin Az intézetvezető dékán-helyettesként kialakítja, irányítja, összefogja, elle­ nőrzi a Kar informatikai és távoktatási feladataival kapcsolatos munkáját. Szervezi a kari távoktatás belföldi és nemzetközi kapcsolatait, valamint a Kar oktatóinak a távoktatás működésével összefüggő továbbképzését. Összehan­ golja a tanszékek távoktatási tevékenységét, ennek keretében folyamatosan tájékoztatja az intézet- és tanszékvezetőket a távoktatással összefüggő köve­ telményekről, szervezi és irányítja ezek megvalósulását. A Távoktatási Központ kidolgozza a kari távoktatás sajátos ismeretátadási­ tanulási módszereit, elősegíti az oktatók és hallgatók interaktív kapcsolatára, az önálló hallgatói munkára épülő képzést. Az Informatikai Csoport feladata jelenleg a Kar belső hálózatának működ­ tetése, az informatikai oktatásban való részvétel, a számítógéplabor üzemel­ tetése. Folyamatban van a Kar Internet-kapcsolatának és honlapjának (http://www.jak.ppke.hu) fejlesztése. Az Informatikai Csoport megteremti és folyamatosan fejleszti a távoktatás számítástechnikai feltételeit, tanulmányi és hallgatói adatbázist épít a szükséges nyilvántartások működtetésének meg­ könnyítésére, részt vesz a távoktatás sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközeinek kialakításában. A Karon jelenleg alapszintű informatikai oktatás történik. A képzés célja az alapvető számítástechnikai felhasználói ismeretek átadása a hallgatóknak, a nappali tagozatos hallgatókra is kiterjedően. Azt a tanítót böcsüli nagyra az Isten, aki cselekszi, amit tanít, és mind nyelvét, mind pennáját szíve gyökerének téntájába mártván, úgy szól, amint szíve járása vagyon. (Pázmány Péter) 72 �Nyelvi Lektorátus Szentkirályi u. 28. III. emelet 355 és 363-as szobák, telefon: 429-7200/324, e-mail: mkuslits@jak.ppke.hu A Lektorátus vezetője: Lovas Judit nyelvtanár Ügyintéző: Kuslits Mária Szaknyelvi összekötő: Szende Ákos (Szentkirályi u. 26., tel: 429 7200/291) A Lektorátus által oktatott nyelvek és oktatóik: Nyelv Oktató Angol: Ábrahám Erzsébet, Bokor Krisztina, Győrfy Zsuzsanna, Kovács Zoltán, Schandl Veronika, Somogyi Tóth Katalin, Szálka Mag­ dolna, Takács Erika Leányfalvi Gyöngyi, Seres Fanny, Szőkefalvi Nagy Eszter, Perlaki Rózsa Berthóty László, Kisszebeni Krisztina, Laukó Katalin (főállású), Szilágyi Csaba, Varga Barnabás, Weiszler Mariann Pálos Emese, Juhász Ágnes, Komáromi Éva, Lehoczky Katalin, Pándi Horváth Erzsébet, Thiering Etelka, Vámos Edit Lovas Judit, Majsai Erzsébet, Paál Zsuzsanna, Sasvári Katalin P. Mándify Mária Merkely Ágnes, Carlos de la Torre Francia: Latin: Német: Olasz: Orosz Spanyol: Szaknyelvi tárgyak: Alkotmánytörténet angolul Amerikai alkotmány angolul EU-jog angolul Angol jogi szaknyelv Római jog németül Jogtörténet németül Német jogi szaknyelv Olasz jogi szaknyelv A szaknyelvi tárgyak oktatói: - Dr. ELBeheiri Nadja (egyetemi docens, Jogtörténeti Intézet) - Dr. Szigeti Magdolna (egyetemi adjunktus, Jogtörténeti Intézet) Dr. Tóth Ferenc (egyetemi adjunktus, mb. előadó, Jogtörténeti Intézet) 73 �Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Szentkirályi u. 28. III. emelet 355. szoba, telefon/fax: 429-7200/321 (titkárság) A Doktori Iskola vezetője: Dr. Sólyom László egyetemi tanár. A PPKE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája az Egyetemen működő négy doktori iskola (állam- és jogtudományi, történettudományi, teológiai és informatikai) egyike. A Doktori Iskola 36 hónap tanulmányi időtartamú, posztgraduális szintű (doktori) képzést folytat, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. A hallgatók az egyetemmel doktorandusz-hallgatói jogviszonyban állnak. A képzés alatt rendszeres tanulmányi és kutatási tevékenységet végeznek, amelyről rendszeresen beszámolnak. A doktori képzés magában foglalja - a doktori szigorlat kivételével - a doktori vizsgák letételét is. A Doktori Iskolát sikeresen elvégző hallgató doktori fokozatszerzési eljárásra bocsátható, amely a doktori szigorlat letételéből és a doktori értekezés megvédéséből áll. A doktori képzés elsősorban nappali tagozaton folyik. Levelező hallgatónak azokat a jelentkezőket vesszük fel, akik vállalják, hogy munkaviszonyuk mellett az előadásokon és szemináriumokon részt vesznek. A doktori képzés első három szemesztere általános képzést nyújt. A hallgatók magánjogi, alkotmányjogi, büntetőjogi, jogtörténeti és jogelméleti előadáso­ kat hallgatnak, emellett más jogi tárgyú, továbbá eszmetörténeti vagy köz­ gazdasági előadások és szemináriumok közül kell választaniuk. Minden félév végére más-más jogterülettel foglalkozó könyvről tudományos igényű recenziót kell írniuk. A képzés második felében a hallgatók a doktori iskola által meghirdetett doktori programok keretében, doktori értekezése témájának megfelelő kutatá­ si szemináriumokon vesznek részt. Felvételi rendszer: Felvételre azok pályázhatnak, akik - legalább jó (cum laude) állam- és jogtudományi egyetemi oklevéllel rendelkeznek; - két élő nyelvből C-típusú állami nyelvvizsgát tettek, vagy egy nyelv­ vizsga mellett egy másik nyelven való kutatási képességüket külföldi ta­ nulmányokkal vagy idegen nyelvű publikációval bizonyítják. 74 �Ösztöndíj: A nappali hallgatók közül évente két-három hallgató állami ösztöndíjban részesül, a Kar további három-négy hallgatónak ad doktori ösztöndíjat. A doktori ösztöndíj összege 2001-ben havi 51.000,- Ft. Tandíj, költségtérítés: Áz állami és kari ösztöndíjban részesülő hallgatók tandíjat fizetnek, amely­ nek az összege félévente 18.000,- Ft. A többi hallgató költségtérítést fizet, ami a 2001/2002-es tanévben félévente 40.000,- Ft. Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. Az első emberi bátorság Aldassék: A Tűz csiholója, Aki az ismeretlen lángra Úgy nézett, mintjogos adóra. (Ady Endre) 75 �FÜGGELÉK Kánonjogi Posztgraduális Intézet Szentkirályi u. 28., telefon: 429-7217, fax: 429-7218, e-mail: folia@iak.ppke.hu A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996 novemberében az Apostoli Szentszék alapította meg a fakultási jogokkal rendelkező Kánonjogi Poszt­ graduális Intézetet. Az Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudo­ mányi Karának Kánonjogi Tanszéke és a Jog- és Államtudományi Kar Ká­ nonjogi Intézetének szoros együttműködésével fejti ki tevékenységét. Az egyházi jóváhagyás értelmében az Intézet kánonjogi baccalaureátusi, licenciátusi és doktori fokozat kiadására egyaránt jogosult. A magyar állam az Intézet által kiadott kánonjogi baccalaureátust egyetemi alapdiplomaként, a kánonjogi doktorátust PhD fokozatként ismeri el. Az Intézet hivatalos oktatási nyelve a magyaron kívül az olasz és a német nyelv is. Az Intézetbe való jelentkezés alapfeltételei: - a baccalaureátusi diploma megszerzéséhez legalább főiskolai szintű teológus! vagy hittanári oklevél; - a licenciátusi fokozat megszerzéséhez teológiai vagy kánonjogi baccalaureátusi, vagy egyetemi szintű hittanári, vagy jogi diploma; a doktori fokozat megszerzéséhez kánonjogi licenciátusi fokozat. Az Intézet kurzusai a Jog- és Államtudományi Kar, valamint a Hittudományi Kar hallgatói számára speciálkollégiumként felvehetők. Ezen hallgatók dip­ lomájuk megszerzése után felvételüket kérhetik az Intézet hallgatói közé. A korábban lehallgatott és sikeres vizsgával lezárt kurzusok beszámíthatóak. Licenciátusi szigorlatot legkorábban csak az egyetemi diplomájuk megszer­ zésétől számított két év letelte után tehetnek, doktori védésre legkorábban pedig csak a licenciátusi fokozat megszerzésétől számított egy év múlva engedhetők. Az Intézetben folyó oktatói-kutatói munkát egy kb. 1500 kötetből, 3000 különlenyomatból és 200 mikrofilmből álló szakkönyvtár, valamint a Hittudo­ mányi Kar könyvtárában elérhető kb. 40 szakfolyóirat segíti. 76 �Az Intézet szervezeti felépítése: Intézetvezető: Dr. Erdő Péter egyetemi tanár Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Erdő Péter egyetemi tanár Dr. Fülöp Tibor egyetemi docens Dr. Szuromi Sz. Anzelm OPraem egyetemi adjunktus Dr. Schanda Balázs (mb. előadó) Egyházi Közigazgatási Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Szabó Péter egyetemi docens Dr. Zakar Polikárp OCist egyetemi tanár Egyházi Eljárásjogi Tanszék Oktatók: Tanszékvezető: Dr. Hársfai Katalin egyetemi docens Dr. Lefkánits György (mb. előadó) Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kuminetz Géza egyetemi docens Rendszeresen meghívott külföldi oktatók: Dr. Gudenus, Philipp Dr. Errázuriz, Carlos Jósé egyetemi tanár Dr. Hilbert, Michael egyetemi tanár Dr. Llobell, Joakim egyetemi tanár Dr. Fürst, Carl Gerold egyetemi tanár Dr. Primetshofer, Bruno egyetemi tanár Könyvtár Dr. Jakits O. Johanna OPraem Titkárság Szervező titkár: Szakaiiné Szeder Andrea és Keresztfalvi Zsuzsanna 77 �Kánonjogi Phd-Kurzus 1. Teológiai bevezető kurzusok Ószövetségi bevezetés - Új szövetségi bevezetés Bevezetés Krisztus misztériumába - Egyháztan (fundamentális teológián belül) Szentségtan 2. Speciális kánonjogi bevezető kurzusok (minden évben indított kurzusok) - De methodologia Juris Canonici - Latinitas canonica 3. Kötelező kánonjogi kurzusok Introductio. Normae generales - De Ecclesiae constitutione hierarchica De laicis et consociationibus - De Ordine et de ministris sacris seu de clericis - De vita consecrata - De Ecclesiae munere docendi - De Ecclesiae munere sanctificandi - De Matrimonio - De bonis Ecclesiae temporalibus - De processibus - De sanctionibus in Ecclesia 4. Kötelező kiegészítő civil- és kánonjogi kurzusok - lus romanum - Introductio in ius civile Philosophia iuris - Theologia iuris canonici - História fontium Iuris Canonici - História institutionum Iuris Canonici Ius Ecclesiarum orientalium - Ius ecclesiasticum Hungaricum - lus publicum ecclesiasticum 5. Szabadon választható kurzusok A posztgraduális képzésben a fentieken kívül kötelező 4 tanegységnyi speci­ álkollégium, valamint 4 tanegységnyi szeminárium teljesítése. A speciálkollégiumokat és a szemináriumokat az adott félév elején hirdeti meg az Intézet. 78 �5. FEJEZET A Kar oktatói 1. Főállású oktatók Név Besorolás Dr. Aczél Petra Dr. Andrási Dorottya egy. adj. egy. adj. Dr. Bandi Gyula int.+ tsz.vez. egy-1. int.vez. egy-1. Dr. Bánrévy Gábor tsz.vez. egy. doc. int.vez. Dr. Békés Imre ■ egy. t. tsz.vez. Dr. Benedek András egy. doc. Bittsánszky Géza egy. adj. Dr. El Beheiri Nadja Dr. Botos Gábor Dr. Botos József Dr. Botos Katalin Dr. Boytha György Boytha Györgyné dr. Dr. Bölcskei János Dr. Cserne Péter Dr. Dévényi Péter Tudományos fokozat PhD (bölcs, tud.) CSc (jogtud.), dr. habil. PhD (jogtud.) PhD (jogtud.) CSc (jogtud.), dr. habil. PhD, CSc (filozófiatud.) Intézet / Tanszék Logika Tanszék Jogtörténeti Intézet / Rój mai Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / ; Nemzetközi Magánjogi és | Eljárásjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ró­ mai Jogi Tanszék Bűnügyi Tud. Intézet / Büntetőjogi Tanszék Logika Tanszék | Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Jogtörténeti Intézet / Ma­ CSc (jogtud.) egy. doc. gyar Jogtörténeti Tanszék Heller Farkas Közgazda­ c. egy. doc. PhD (közgaz­ ságtudományi Intézet daság. tud.). DSc (közgazda­ Heller Farkas Közgazda­ int.vez. ságtudományi Intézet ságtudomány) egy. t. Nemzetközi Jogi Intézet / j tsz.vez. c. Európajogi Tanszék egy. t. Gazdasági Szakjogok c. egy. doc. Intézete / Környezet- és 1 Versenyj ogi Tanszék i Magánjogi Intézet / Polgári : egy. ts. Jogi és Sajtójogi Tanszék j Jogbölcseleti Intézet / egy. ts. .............................. Jogbölcseleti Tanszék Logika Tanszék egy. ts. 79 �: Név Besorolás Tudományos fokozat Dr. Egerszegi Gyula egy. adj. Dr. Fabók András egy. ts. j Dr. Ferenczy Rita egy. ts. Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási T. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Kommunikáció Tanszék DSc (jogtud.) Polgári Eljárásjogi Tanszék PhD (jogtud.) Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék PhD (jogtud.) Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék / Jogszociológiai és Jogant­ ropológiai Csoport Közjogi Intézet / Alkot­ mányjogi Tanszék Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék PhD (iur. can.), Karközi Kánonjogi Posztg­ lie. theol. raduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ / gyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / DSc (bölcs. tud. és jogtud.) Egyetemes Jogtörténeti T. Magánjogi Intézet / Keres­ kedelmi Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék CSc (jogtud.), Magánjogi Intézet / Polgári dr. habil. Jogi és Bioetikai Tanszék Bűnügyi Tud. Int. / Bün­ tetőjogi Tanszék Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet ! ..................... Frivaldszky János egy. ts. Gyorgyevics Miklós Dr. Gönczi Katalin egy. ts. tsz.vez. egy-1. egy. doc. Dr. H. Szilágyi István egy. doc. Dr. Hajas Barnabás egy. ts. Dr. Halász Zsolt egy. ts. Dr. Hársfai Katalin tsz. vez. egy. doc. Dr. Horváth Attila egy. adj. Dr. Horvath Pál tsz.vez. egy-1. egy. ts. Dr. Gáspárdy László Jansenné dr. Felkai Zsuzsanna Jávor Benedek Dr. Jobbágyi Gábor ; Dr. Karasszon Dorottya Katona Klára egy. ts. tsz.+int.vez. egy-1. egy. adj. egy. adj. 80 Intézet / Tanszék �Intézet / Tanszék Név Besorolás Tudományos 1 fokozat Dr. Kilényi Géza Dr. Kiss Zsigmond int.+tsz.vez. egy-1. c. egy. doc. Dr. Klicsu László egy- adj. Dr. Kovács László egy. ts. Közjogi Intézet / Alkot| mányjogi Tanszék | Bűnügyi Tud. Int. / Bün­ tetőjogi Tanszék ............ ................ " Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi T. Dr. Kozma Ákos egy. adj. Dr. Kravalik Gábor egy. adj. Dr. Kuminetz Géza tsz.vez. egy. doc. Dr. Landi Balázs egy. ts. [ Dr. Martonyi : Zsuzsanna egy. ts. Dr. Molnár Miklós egy. doc. Dr. Murányi László c. egy. doc. Dr. Orbán Krisztina Dr. Paksy Máté egy. ts. egy. ts. Dr. Pálinkás György c. egy. doc. Dr. Papp Mónika egy. ts. Dr. Péter Judit egy. adj. Dr. Péteri Zoltán tsz.vez. egy. t. tsz.vez. egy. doc. Dr. Radnay József DSc (jogtudo­ mány) PhD (theol.), lie. iur. can., dr. habil. CSc (jogtud.), dr. habil CSc (jogtud.) CSc (jogtud.) 81 Közjogi Intézet / Alkot­ mányjogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tan­ szék Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi \ Dologi és Szentségi Jogi T. j Magánjogi Intézet / Polgári | Jogi és Bioetikai Tanszék ’ Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Logika Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Bűnügyi Tud. Int. / Bün­ tetőjogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Európajogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és j Versenyjogi Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Állambölcseleti Tanszék | Gazdasági Szakjogok Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási T. �Tudományos fokozat Név Besorolás Dr. Raffai Katalin egy. adj. í Dr. Selley Zoltán 1 egy. ts. Dr. Sólyom László tsz.vez.. egy-1. MTA levelező tagja (jogtud.) Dr. Szabó István egy. doc. PhD (jogtud.) Dr. Szabó Marcel egy. adj. Dr. Szabó Péter tsz.vez. egy. doc. Dr. Szigeti Magdolna egy. adj. Dr. Tábik Ferenc egy. adj. | Dr. Tattay Levente egy. doc. Dr. Tattay Szilárd egy. ts. Dr. Tóth Mihály tsz.vez. egy-1. CSc (jogtud.), dr. habil. Dr. Varga Csaba DSc (jogtud.) Virág Jánosné dr. int. + tsz. vez. egy. t. egy- adj. Dr. Völgyesi Levente egy. ts. Dr. Zlinszky János int. vez. egy-1. egy. doc. i PhD (theol.), PhD (iur. can.) í Dr. Zlinszky János ifj. PhD, CSc (jogtud.) DSc (jogtud.) PhD (ökoló­ gia), dr. univ (hidrobiológia) 82 Intézet / Tanszék • Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Keres­ kedelmi Jogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi T. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Közigazgatási Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egyetemes Jogtörténeti T. Közjogi Intézet / Alkot­ mányjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Allambölcseleti Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete /Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi T. Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ró­ mai Jogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék �2. Akkreditációs részállású oktatók Név Besorolás Tudományos fokozat Intézet/Tanszék Dr. Alvincz József ea. Dr. Báger Gusztáv egy-1. CSc (közgazd. tudomány) CSc (közgazd. tud.), dr. habil. Dr. Dienes-Oehm „Egon _________ „ c. egy. doc. Dr. Halustyik Anna tsz.vez. egy. doc. Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Nemzetközi Jogi Intézet / Európajogi Tanszék Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Dr. Hunkár Dénes egy-1. Dr. Körösi István egy. doc. Dr. Kussbach Erik egy-1. Dr. Lábady Tamás tsz.vez. egy. doc. egy. doc. Dr. Tarr György ....................................... CSc (jogtud.) Master of Comp. Law (USA) CSc (kommu­ Heller Farkas Közgazda­ nikáció), dr. ságtudományi Intézet habil. CSc (közgazd. Heller Farkas Közgazda­ tud.) ságtudományi Intézet dr. h.c., LL.M Nemzetközi Jogi Intézet / (USA) Nemzetközi Közjogi T. CSc (jogtud.) Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék PhD, CSc Magánjogi Intézet / Polgári Oogtud.) Jogi és Bioetikai Tanszék 3. Részállású oktatók Név Besorolás Dr. Bagdy Gábor • egy. doc. í__ ! egy. adj. i 1......... . Dr. Balogh Zsolt Barochné dr. Szabó Mariann egy. adj. Dr. Bassola Zoltán c. egy. doc. Dr. Bérces László ea. Dr. Bódy László egy- adj. Tudományos fokozat Intézet / Tanszék j Heller Farkas Közgazda\ j ságtudományi Intézet______ | Közjogi Intézet / Alkot­ mányjogi Tanszék : Magánjogi Intézet / Polgári | Jogi és Sajtójogi Tanszék, í Kereskedelmi Jogi Tanszék ) Gazdasági Szakjogok 1 Intézete / Munkajogi és Társadalombiztosítási T. Polgári Eljárásjogi Tanszék Dr. univ. Heller Farkas Közgazda­ (közgazd. tud.) _ ságtudományi Intézet 83 �Név Besorolás Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Dr. Burián László tsz.vez. egy. doc. CSc (jogtud.) > Dr. Busch Béla Dr. Cheries Attila c. egy. doc. egy- adj. Dr. Czuczai Jenő egy- adj. Dr. Csillik Péter egy- adj. Dr. Demcsik Tamás egy. doc. Dénes Sándor Dr. Fábián Ferenc c. egy. doc. egy. ts. int.vez. + tsz.vez. egy. t. egy. adj. Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Európajogi Tanszék Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi T. Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi I. Polgári Eljárásjogi T. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Alapjogvédelmi T. Dr. Fülöp Tibor egy. doc. PhD (theol.), lie. iur. can. Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet / Egyházi Alkotmányjogi Tanszék Dr. Ferencz Antal egy-1. CSc (orvostud.) Dr. Garay Mária c. egy. doc. tsz.vez. egy-1. egy. doc. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék Kommunikáció Tanszék Dr. Éles Anita Dr. Erdő Péter Dr. Gerics József Dr. Gericsné dr. Ladányi Erzsébet Dr. Győrfi Tamás egy- adj. Dr. Horányi Özséb tsz.vez. egy-1. Dr. Horváth Éva c. egy. doc. MA (jogtörté­ net) Dr. univ. (közgazd. tud.) PhD (theol.), PhD (iur. can.), dr. habil. DSc (történelemtud.) CSc (történelemtud.) PhD (fílozófíatud.) PhD (nyelvé­ szettud.), dr. habil.. Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék 84 �Név Besorolás Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Dr. Hörcher Ferenc egy. doc. CSc (filozófiatudomány) Dr. Kárpáti Zoltán Dr. Király Miklós c. egy. doc. egy. doc. Dr. Kolozsi Béla egy. doc. j Dr. Kovács Péter tsz.vez. egy. t. int. v. h. c. egy. doc. c. egy. doc. tsz.vez. egy-1 tsz.vez. egy. doc. ea. Jogbölcseleti Intézet / Állambölcseleti Tanszék Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Európajogi Tanszék Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi T. Deák Ferenc Továbbkép­ zési Intézet Polgári Eljárásjogi T. Dr. Kozma György Dr. Könyvesné dr. Orosz Ibolya Dr. Lévay Miklós Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit Dr. Palotásné dr. Fekete Erika Dr. Petrik Ferenc PhD (jogtud.) CSc (orvostud.) PhD (jogtud.), dr. habil.. CSc (jogtud.), dr. habil. CSc (jogtud.) Bűnügyi Tudományok Intézete / Kriminológiai T. Magánjogi Intézet / Keres­ kedelmi Jogi Tanszék Polgári Eljárásjogi Tanszék Deák Ferenc Továbbképző Intézet Közjogi Intézet / Alkot­ mányjogi Tanszék Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Dr. Seereiner Imre int.vez. c. egy. doc. c. egy. doc. egy. adj. Dr. Szántai Katalin egy. ts. Dr. Tamás András tsz.vez egy. t. Dr. Tamási Erzsébet ea. Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva c. egy. doc. Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék Dr. Tóth Tihamér egy. ts. Dr. Tóth Zoltán József egy. ts. Dr. Varga Győző egy. doc. Gazdasági Szakjogok Intézete / Környezet- és Versenyjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ró­ mai Jogi Tanszék Dr. Salamon László PhD, DSc, (jogtud.), dr. habil.. Dr. univ. (bölcsészettud.) PhD (theol.) 85 Bűnügyi Tudományok Intézete / Kriminológiai T. �4. Megbízásos oktatók Név Besorolás . Dr. Ábrók Ildikó ea. | Dr. Ádám Zsigmond ea. Dr. univ. (közgazd. tud.) Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Dr. Árva László ea. CSc (közgazd. tud.) Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Dr. Bagi István c. egy. doc. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Dr. Bakos Judit ea. Polgári Eljárásjogi Tanszék Dr. Balogh László ea. Dr. Bánáti János ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék ; Dr. Bánsági Györgyi ea. Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Munkajogi és Társa­ dalombiztosítási Tanszék j Dr. Bárándy Péter ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. \ Dr. Belovics Ervin | egy. doc. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. Dr. Békés Balázs ea. Közjogi Intézet / Pénzügyi Jogi Tanszék | Bíró György 1 ' ea. Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Környezet- és Ver­ senyjogi Tanszék | Dr. Bodor Tibor ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tudományos fokozat Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Környezet- és Ver­ senyjogi Tanszék CSc (közgaz­ daságtud.) 1 í j § Dr. Bogár Péter Intézet / Tanszék .. . .. . ..... ... 86 Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi Tanszék �Név Besorolás • Tudományos ! fokozat i Intézet / Tanszék Dr. Borbély Zoltán ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék i Dr. Botos Máté ea. CSc ítörténelemtud.) L | ■ Heller Farkas Közgazda- ságtudományi Intézet Dr. Bolya Lajos ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Csák Zsolt ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Csikyné dr. Szobácsi Julianna ea. Polgári Eljárásjogi Tanszék Dr. Csontos Gábor egy- adj. Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Dániel Ferenc ea. Kommunikáció Tanszék Dr. Endrédy István ea. Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Környezet- és Ver­ senyjogi Tanszék Eszes Boldizsár ea. Logika Tanszék Dr. Farkas József c. egy. doc. Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Munkajogi és Társa­ dalombiztosítási Tanszék Dr. Farkas Péter egy. doc. PhD (földrajztud.) Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Környezet- és Ver­ senyjogi Tanszék, Logika Tanszék Dr. Fejérdy Tamás egy. adj. Dr. univ. (böcsészettud.) Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Munkajogi és Társa­ dalombiztosítási Tanszék Dr. Felkai Zsuzsanna egy. ts. Dr. Fürst, Karl Gerold egy-1. Magánjogi Intézet / Kereákedelmi Jogi Tanszék Dr. habil. ....................................... 87 Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Közigazgatási Tanszék ! | �| Név [ Besorolás Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Dr. Gál Gyula egy. doc. CSc (jogtud.) Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi T. Dr. Gedeon Magdolna egy- adj. Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék Dr. Gimesi Ágnes ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Dr. Gráf Tamás ea. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék Dr. Gudenus, Philipp ea. Gyorgyevics Miklós egy. ts. Logika Tanszék Dr. Gyulai Andrea egy. ts. Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék Halász Lajos ea. Kommunikáció Tanszék Henne, Thomas ea. PhD (iur. can.) | PhD (jogtud.) .....' Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Egye­ temes Jogtörténeti Tanszék Dr. Hilbert, Michael ea. PhD (iur. can.), Dr. phil. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Dr. Horváth Katalin ea. Dr. univ. (közgazd. tud.) Heller Farkas Közgazdaság­ tudományi Intézet Dr. Iván László egy-1. DSc (orvostud.) Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. Dr. Jantsits Ágnes ea. Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Közjogi T. Dr. Jany János egy. adj. Jogtörténeti Intézet / Egye­ temes Jogtörténeti T. Dr. Kádár András ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék 88 �Név Besorolás Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Dr. Kahler Frigyes c. egy. doc. Dr. univ. (történelemtud.) Jogtörténeti Intézet / Római Jogi Tanszék Dr. Kántás Péter ea. Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Dr. Kávássy Pál ea. Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Munkajogi és Társa­ dalombiztosítási Tanszék Dr. Kiss Tamás Lajos ea. Polgári Eljárásjogi Tanszék CSc Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Dr. Kolozsi Béla egy. doc. Dr. Kormos Erzsébet ea. Dr. Köles Tibor ea. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Dr. Krauss Ottó ea. Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Dr. Kun Tibor ea. Dr. Láng Péter ea. Dr. Lefkánits György ea. lie. iur. can. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Dr. Llobel, Joakim ea. PhD (iur. can.) Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Eljárásjogi Tanszék Dr. Matkó Ida egy. doc. ea. CSc (orvostud.) Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Dr. Mátyás Antal ea. DSc, (közgazd. tud.) Heller Farkas Közgazdaság­ tudományi Intézet Dr. Melegh Gábor egy. doc. CSc (műszaki tud.), dr. habil. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. Dr. Mikó János ea. (orvostud.) Master of B. L., dr. univ. (jogtud.) CSc (jogtud.) Polgári Eljárásjogi Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti T. Nemzetközi Jogi Intézet / Európajogi Tanszék Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Környezet- és Ver­ senyjogi Tanszék 89 �.............. ................ ...... ..... Név Besorolás Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Dr. Mikó Zoltán ea. Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Dr. Mogyorósi Dorottya ea. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Dr. Molnár Gábor c. egy. doc. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. Dr. Monory Bulcs egy. doc. Dr. Nagy Zsuzsanna ea. Dr. Novotnik Imre ea. CSc (jogtud.) Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Nemzetközi Jogi Intézet / Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék Dr. univ. (közgazd. tud.) Heller Farkas Közgazdaság­ tudományi Intézet Dr. Oberfrank Ferenc c. egy. doc. Magánjogi Intézet / Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék Dr. Ocskó András ea. Közjogi Intézet / Közigaz­ gatási Jogi Tanszék Dr. Ory Károly ea. Pap András ea. Dr. Primetshofer, ■ Bruno ea. Dr. univ. (bölcs, tud.) Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Dr. habil. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Közigazgatási Tanszék Dr. Raffai Katalin egy- adj. Logika Tanszék Dr. Raffay Ernő egy. t, ea. Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék Dr. Rosner Vilmos c. egy. doc. CSc (jogtud.) Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Munkajogi és Társa­ dalombiztosítási T. Dr. Schanda Balázs ea. lie. iur. can. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Alkotmányi ogi Tanszék .____________________ 90 �Név Besorolás Dr. Sinku Pál egy. doc. j Dr. Sótonyi Péter egy. t. Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi Tan­ szék, Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék DSc (orvostud.) Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. CSc. (jogtud.) Jogtörténeti Intézet / Egye­ temes Jogtörténeti Tanszék dr. habil. Dr. Stipta István egy. t Dr. Szabó László egy. adj. Gazdasági Szakjogok Inté­ zete / Munkajogi és Társa­ dalombiztosítási Tanszék Dr. Szatmáry István ea. Magánjogi Intézet / Keres­ kedelmi Jogi Tanszék Dr. Szívós Mária ea. Bűnügyi Tudományok Intézete / Büntetőjogi T. Dr. Szöőr Anna ea. Dr. Takács Péter egy. doc. Dr. Telek Zoltán ea. Polgári Eljárásjogi Tanszék Telekné Dr. Vasenszky Zsuzsanna ea. Polgári Eljárásjogi Tanszék Dr. Varga Sándor ea. Kommunikáció Tanszék CSc (jogtud.) Dr. univ. (közgazd. tud.) Jogbölcseleti Intézet / Állambölcseleti Tanszék Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Dr. Varga Zoltán ea. Dr. Vókó György egy. doc. CSc (jogtud.) Bűnügyi Tudományok Inté­ zete / Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi T. Dr. Zakar Polikárp Ocist egy-1. PhD (theoL), PhD (iur. can.), lie. eccl. hist. Karközi Kánonjogi Posztg­ raduális Intézet / Egyházi Közigazgatási Tanszék Dr. Závodnyik József ea. Dr. univ. Heller Farkas Közgazda­ ságtudományi Intézet Bűnügyi Tudományok Intézete / Bünetőjogi Tan­ szék, Büntetőeljárási és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék (közdaságtud.) 91 �Név Besorolás Tudományos fokozat Intézet / Tanszék Dr. Zentai István ea. Dr. univ. Logika Tanszék { Dr. Zinner Tibor c. egy. doc. 1 Dr. Zombor Ferenc ea. | (fizika) Jogtörténeti Intézet / Ma­ gyar Jogtörténeti Tanszék MA (jogtud.) 1............................................ Jogbölcseleti Intézet / Jogbölcseleti Tanszék, Jogszociológiai és Jogantropológiai Csoport Rövidítések: Fokozatok,: DSc CSc Dr. univ. PhD Dr. iur. can. lie. iur. can. MA a tudományok doktora kandidátus egyetemi doktor tudományosan minősített doktori fokozat kánonjogi doktorátus kánonjogi licenciátus Master of Art Besorolás: int. vez. tsz. vez. egy. t. egy. doc. egy. adj. egy. ts. ea intézetvezető tanszékvezető egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd egyetemi előadó (megbízott) 92 �6. FEJEZET A PPKE JÁK TANRENDJE 2001/2002-ES TANÉV NAPPALI TA GOZA T I. évfolyam 1. félév Elmélet Gyakorlat Vizsga 4 előadás 1 szem. 3 előadás 3 előadás 2 előadás aláírás gyakorlati minősítés kollokvium kollokvium aláírás 2 előadás kollokvium Bevezetés a jogfogalmakba 2 előadás kollokvium A kereszténység alapjai 2 előadás kollokvium kollokvium Tantárgy, előadó Szigorlati társvak Római jog I. Egyetemes jogtörténet I. Magyar jogtörténet I. Kötelezően választott tárgy a jogtörténeti tárgyak közül Bevezetés a közgazdaság­ tanba Egyéb tárgyak Statisztika 2 előadás Retorika 1 előadás Etika * 3 előadás kollokvium (alternatív) 2 aláírás alternatív) Keresztény erkölcs és jog. etika I. * Informatika I. Latin I. Összesen: 23 (26) 1 szem. aláírás gyakorlati minősítés 1 szem. beszámoló x 3 szem. beszámoló x 6 29 (32) x = sikertelenség esetén a következő félév végén összevontan pótlandó beszámoló * Az „Etika” tantárgy alternatív a „Keresztény erkölcs és jogászi etika I-II.” című két féléves tárggyal, az egyik tárgy felvétele kötelező I. évf. 1.. félév: 6 kollokvium, 1 kollokvium (alternatív), 2 összevontan pótolható beszá­ moló, 2 gyakorlati minősítés, 3 aláírás, 1 aláírás (alternatív) 93 �I. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Elmélet Tantárgy, előadó Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak 2 előadás Jogelmélet L (Jogi gondol­ kodás) kollokvium Szigorlati tárgyak Római jog II. 4 előadás | Egyetemes jogtörténet II. | 3 előadás Magyar j ogtörténet II. Kötelezően választott tárgy a jogtörténeti tárgyak közül Közgazdaságtan: Vállalat­ gazdaságtan 3 előadás 2 előadás . szigorlat aláírás 2 előadás beszámoló í Közgazdaságtan: Számvitel ‘ 1 szem. szigorlat gyakorlati minősítés szigorlat 2 előadás beszámoló —- ---- —.. ............... > - . Egyéb tárgyak 1 Logika ' Kánonjog I. Stilisztika Informatika II. Latin 11. Keresztény erkölcs és jogászi etika II. * Összesen: 3 előadás 2 előadás 1 előadás 1 szem. 1 szem. 3 szem. 1 25 (24) 6 kollokvium kollokvium aláírás gyakorlati minősítés ö. beszámoló ö. beszámoló beszámoló (alternatív) 31 (30) ö.: Az előző féléves beszámoló sikertelensége esetén az előző féléves anyaggal össze­ vontan letehető beszámoló * : A „Keresztény erkölcs és jog. etika” tárgy alternatív az „Etika” (1. féléves) tárggyal I. évf. 2. félév: 3 szigorlat, 3 kollokvium, 2 összevont beszámoló, 2 beszámoló, 2 gyakorlati minősítés, 2 aláírás, 1 beszámoló (alternatív) 94 �II. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak : Államelmélet I. (eszmetörténet) Polgári jog I. (általános rész, személyek joga) Kötelezően választható tárgy polgári jogból Alkotmányjog I. Kötelezően választható tárgy alkotmányjogból Büntetőjog I. (általános rész I.) Dr. Békés Imre kollokvium 3 előadás 3 előadás kollokvium x 2 előadás beszámoló 2 előadás kollokvium 2 előadás kollokvium 3 előadás 1 szem. kollokvium gyakorlati minősítés Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan: pénz és tőke­ piac 2 előadás beszámoló Közgazdaságtan: nemzetközi gazdasági kérdések 2 előadás beszámoló Egyéb tárgyak Ismeretelmélet 3 előadás kollokvium Kánonjog II. 2 előadás kollokvium Közvetlen emberi kommunikáció I. Környezet és fejlődés I. 2 előadás beszámoló Összesen: 2 előadás 1 szem. beszámoló aláírás 28 2 30 x: Sikertelenség esetén a következő félév végén összevontan pótlandó kollokvium II. évf. 1. félév: 6 kollokvium, 1 összevontan pótolható kollokvium, 5 beszámoló, 1 gyakorlati minősítés, 1 aláírás 95 �II. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak Államelmélet II. (rendsze­ res államtan) Polgári jog II. (öröklési, dologi jog) Alkotmányjog II. Kötelezően választható tárgy alkotmányjogból Büntetőjog II. (általános rész II.) 3 előadás 3 előadás kollokvium 2 szem. ö. kollokvium gyakorlati minősítés kollokvium kollokvium 1 szem. kollokvium gyakorlati min. 2 előadás 2 előadás 3 előadás Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan: állami háztartástan 2 előadás beszá­ moló Közgazdaságtan: gazda­ ságtörténet 2 előadás beszá­ moló szigorlat Egyéb tárgyak Kánonjog III. Közvetlen emberi kommu­ nikáció II. Környezet és fejlődés II. 2 előadás Bevezetés az EU jogba 2 előadás Összesen: 2 eloadas 2 előadás kollokvium beszámoló 1 szem. 25 4 ...................... beszámoló aláírás beszámoló 29 ö: Az előző féléves anyaggal összevontan is letehető kollokvium I. évf. 2. félév: 1 szigorlat, 5 kollokvium, 1 összevont kollokvium, 5 beszámoló, 2 gyakorlati minősítés, 1 aláírás 96 �III. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga 2 szem. kollokvium x gyakorlati minősítés 2 szem. kollokvium gyakorlati minősítés Záróvizsgatárgyak Jogelmélet II. (irányzatok) 2 előadás Polgári jog III. (kötelmi jog általános rész) 3 előadás Közigazgatási jog I. 4 előadás Büntetőjog III. (különös rész I.) 2 előadás kollokvium kollokvium Szigorlati tárgyak 3 előadás kollokvium 2 beszámoló Munkajog I. 3 előadás aláírás Pénzügyi jog I. 2 előadás kollokvium _ _ 1 előadás kollokvium 2 előadás aláírás 2 előadás beszámoló Nemzetközi közjog I. Kötelezően választott tárgy nemzetközi jogból Egyéb tárgyak .............................. . Büntetés végrehajtási jog Dr. Vókó György Kriminológia I. Társadalmi kommunikáció I. Összesen 26 4 30 x = sikertelenség esetén a következő félév végén összevontan pótlandó kollokvium III. évf. 1. félév: 6 kollokvium, 1 összevontan pótolható kollokvium, 2 beszámoló, 2 gyakorlati minősítés, 2 aláírás 97 �III. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV ........ . ... ..... ......... ■... ... Tantárgy, előadó _...... .. < ■. Elmélet Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak 1 Jogelmélet III. (rendszeres) 3 előadás Polgári jog IV. (kötelmi jog különös rész, orvosi jog) 3 előadás kollokvium 2 szem. j Közigazgatási jog II. 2 előadás ................. 1 szem. Büntetőjog IV. (különös rész II.) 2 előadás 2 szem. kollokvium gyakorlati min. kollokvium gyakorlati min. kollokvium gyakorlati min Szigorlati tárgyak Nemzetközi közjog II. 3 előadás 2 beszámoló 3 előadás szigorlat 2 előadás szigorlat Kriminológia II. 2 előadás é. kollokvium (írásbeli) Társadalmi kommunikáció II. Speciális kollégium 2 előadás Kötelezően választott tárgy nemzetközi jogból Munkajog II. Pénzügyi jog II. szigorlat Egyéb tárgyak Összesen: 24 2 szem. beszámoló aláírás 7 31 é: Az egész éves tananyagból összevontan leteendő írásbeli kollokvium III. évf. 2. félév: 3 szigorlat, 1 éves kollokvium, 4 kollokvium, 2 beszámoló, 3 gya­ korlati minősítés, 1 aláírás 98 | �IV. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet r~ Gyakorlat Vizsga Záróvizsgatárgyak 1 Jogszociológia és jogantropológia 3 előadás Polgári jog V. (családjog, | szellemi alkotások joga) 3 előadás Kereskedelmi jog I. 2 előadás Közigazgatási eljárásjog 2 előadás 2 szem. kollokvium gyakorlati minősítés Büntető eljárásjog I. 3 előadás 1 szem. írásbeli kollokvium gyakorlati minősítés Polgári eljárásjog I. 2 előadás 2 szem. aláírás gyakorlati minősítés Nemzetközi magánjog 2 előadás aláírás | Környezetvédelmi jog I. 2 előadás , __ ____ _ _____ TB és szociális jog I. Bioetika * írásbeli kollokvium 2 előadás kollokvium 2 előadás beszámoló (alternatív) j Ingatlanjog I.* 2 előadás beszámoló (alternatív) Összesen: 23 (27) kollokvium 2 szem. kollokvium gyakorlati minősítés kollokvium I l Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak 7 30 *Az egyik alternatív tárgy felvétele kötelező IV. évf. 1. félév: 5 kollokvium, 2 írásbeli kollokvium, 2 beszámoló (alternatív), 4 gyakorlati minősítés, 2 aláírás 99 �IV. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy, előadó Záróvizsgatárgyak Elmélet Gyakorlat Vizsga | Kereskedelmi jog II. 1 3 előadás ............................... kollokvium Közigazgatási jog III. 2 előadás kollokvium Szigorlati tárgyak Büntető eljárásjog II. 3 előadás 1 szem. szigorlat gyakorlati min. Polgári eljárásjog II. 2 előadás 2 szem. é. kollokvium gyakorlati min Európajog I. 3 előadás Nemzetközi gazdasági kapcsol átok joga 2 előadás beszámoló szigorlat .. Egyéb tárgyak Környezetvédelmi jog II. 2 előadás kollokvium TB és szociális jog II. 2 előadás kollokvium Versenyjog I. 2 előadás aláírás Sajtó- és médiajog I. * 2 előadás beszámoló (alternatív) Ingatlanjog II. * 2 előadás beszámoló (alternatív) Alkotmánybíráskodás és alapjogvédelem* 2 előadás beszámoló (alternatív) Speciális kollégium Összesen 4 szem. aláírás 7 30 23 (27) é = Az egész éves tananyagból összevontan leteendő kollokvium *Az alternatív tárgyak valamelyikét fel kell venni. IV. évf. 2. félév: 2 szigorlat, 1 éves kollokvium, 4 kollokvium, 1 beszámoló. 3 be­ számoló (alternatív), 2 gyakorlati minősítés, 2 aláírás 100 �V. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Gyakorlat Vizsga Polgári eljárásjog III. 2 előadás 2 szem. szigorlat gyakorlati min. Európajog II. 2 előadás szigorlat Nemzetközi eljárások joga 3 előadás kollokvium Szigorlati tárgyak Egyéb tárgyak Kriminalisztika 1 előadás írásbeli kollokvium Versenyjog II. A közigazgatás európai integ­ rációja - Agrárigazgatás Nemzetközi büntetőjog 2 előadás é. kollokvium 2 előadás beszámoló 2 előadás írásbeli kollokvium Emberi jogok EU konvenciója 2 előadás írásbeli kollokvium Bank és tőzsdejog* 2 előadás beszámoló (alt.) Szabadalmi jog* 2 előadás beszámoló (alt.) Sajtó- és médiajog II.* 2 előadás beszámoló (alt.) Iparjog* 2 előadás beszámoló (alt.) Speciális kollégium Összesen 20 (24) 8 szem. aláírás 10 30 * Az alternatív tárgyak közül kettő felvétele kötelező é: Két féléves tananyagból összevontan leteendő kollokvium V. évf. 1. félév: 2 szigorlat, 1 kollokvium, 3 írásbeli kollokvium, 1 éves kollokvium, 1 beszámoló,, 4 alternatív beszámoló V. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy Magánjog Büntetőjog Jogelmélet Közjog Összesen. Heti óraszám __ __ Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés V. évfolyam 2. félév: 4 aláírás 101 3 3 3 3 12 �LEVELEZŐ TAGOZAT I. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Szigorlati társvak ■ • —............................. Római jog I. Egyetemes jogtörténet I. Magyar jogtörténet I. :...................................... Bevezetés a közgazdaságtanba Egyéb társvak Bevezetés a jogfogalmakba A kereszténység alapjai Statisztika Etika Összesen: Elmélet összes óraszám Vizsga 15 előadás kollokvium 12 előadás kollokvium 15 előadás kollokvium 9 előadás kollokvium 12 előadás 9 előadás 3 9 előadás 84 kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium I. évf. 1. félév : 8 kollokvium I. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga Záróvizsgatárgyak Jogelmélet I. (jogi gondolkodás) Szigorlati tárgyak Római jog II. 12 előadás kollokvium 15 előadás szigorlat Egyetemes jogtörténet II. 12 előadás szigorlat Magyar jogtörténet II. 15 előadás szigorlat Közgazdaságtan: V ál 1 alatgazdaságtan 9 előadás beszámoló 3 beszámoló 9 előadás 9 előadás kollokvium kollokvium } Közgazdaságtan: Számvitel Egyéb tárgyak Logika __ ___ 1 Kánonjog I. ___ ; J 84 Összesen L évf. 2. félév: 3 szigorlat, 3 kollokvium, 2 beszámoló 102 �II. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Elmélet Vizsga Záróvizsgatárgyak Államelmélet I. (eszmetörténet) Polgári jog I. (általános rész, sze­ 12 előadás 15 előadás kollokvium kollokvium mélyek joga) Alkotmányjog I. Büntetőjog I. (általános rész I.) 12 előadás 15 előadás kollokvium kollokvium 9 előadás 3 előadás beszámoló beszámoló 9 előadás 9 előadás 84 kollokvium kollokvium Tantárgy, előadó Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan: Pénz- és tőkepiac Közgazdaságtan: Nemzetközi gazda­ sági kérdések Egyéb tárgyak Kánonjog II. Ismeretelmélet Összesen: II. évf. 1. félév: 6 kollokvium, 2 beszámoló II. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga 9 előadás 12 előadás 12 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium Záró vizsgatárgyak Államelmélet II. (rendszeres allamtan) Polgári jog II. (öröklési - dologi jog) Alkotmányjog II.______________ Büntetőjog II. (általános rész II.) Szigorlati tárgyak Közgazdaságtan: Államháztartástan Dr. Botos Katalin Közgazdaságtan: G azdaságtörténet Dr. Báger Gusztáv 9 előadás 3 előadás beszá­ moló beszá­ moló szigorlat Egyéb tárgyak Kánonjog III. Dr. Hársfai Katalin Környezet és fejlődés ifj. Dr. Zlinszky János Bevezetés az EÜ jogba ' Dr. Dienes-Oehm Egon_____________ Összesen: 9 előadás kollokvium 12 előadás beszámoló 9 előadás beszámoló 87 II. évf. 2. félév: 1 szigorlat, 5 kollokvium, 4 beszámoló 103 i............................... �III. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga 9 előadás 12 előadás 12 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium 12 előadás 9 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium kollokvium 6 előadás aláírás Záróvizsgátárnyak Jogelmélet II. (irányzatok) Polgári jog III. (kötelmi jog ált. rész) Közigazgatási jog I. Büntetőjog III. (különös rész 1.) Szigorlati tárgyak Nemzetközi közjog I. Munkajog I. Pénzügyi jog I. Esyéb társvak Kriminológia I. Összesen: 84 III, évf. 1. félév: 7 kollokvium, 1 aláírás III. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga 9 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium 12 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium Szisorlati társvak Nemzetközi közjog II. Munkajog 11. Pénzügyi jog II. Esyéb társvak 12 előadás 9 előadás 12 előadás szigorlat szigorlat szigorlat Kriminológia II. 6 előadás é. kollokvium (írásbeli) Záróvizssdtársyak Jogelmélet III. (rendszeres) Polgári jog IV. (kötelmi jog különös rész, orvosi jog) Közigazgatási jog II. Büntetőjog IV. (különös rész II.) 1 Összesen: 84 é: Az egész éves tananyagból összevontan leteendő kollokvium III. évf. 2. félév: 3 szigorlat, 1 éves kollokvium, 4 kollokvium 104 �IV. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Záróvizsgatárgyak Jogszociológia és jogantropológia Polgári jog V. (Családjog, szellemi alkotások joga) Közigazgatási eljárásjog Kereskedelmi jog I. Szigorlati tárgyak Büntető eljárásjog I. Polgári eljárásjog I. Nemzetközi magánjog Egyéb tárgyak TB és szociális jog I. Összesen: Elmélet Vizsga 9 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium 9 előadás 12 előadás kollokvium kollokvium ...... ------...... 12 előadás 12 előadás 12 előadás kollokvium aláírás kollokvium 9 előadás 87 kollokvium IV évf. 1. félév: 7 kollokvium, 1 aláírás IV. ÉVFOLYAM 2. FÉLÉV Tantárgy, előadó Záróvizsgatárgyak . Kereskedelmi jog II. Közigazgatási jog III. Szigorlati tárgyak Büntető eljárásjogit__ ___ Polgári eljárásjog IL________________ Európa jog I. Nemzetközi gazd. kapcsolatok joga Egyéb tárgyak TB és szociális jog TI. Környezetvédelmi jog I. Elmélet Vizsga 9 előadás 9 előadás kollokvium kollokvium 12 előadás 9 előadás 12 előadás 9 előadás szigorlat é. kollokvium beszámoló szigorlat 6 előadás 6 előadás kollokvium írásbeli kollokvium aláírás beszámoló (alt.) beszámoló (alt.) beszámoló (alt.) 6 előadás 6 előadás 6 előadás 6 előadás V er s enyj og I. .................... Sajtó- és médiajog I.* Bioetika I.* Alkotmánybíráskodás és alapjogvé­ delem * Ingatlanjog* Összesen: 6 előadás 84 (102) beszámoló (alt.) * Az alternatív tárgyakból egyet fel kell venni é: Az egész éves tananyagból összevontan leteendő kollokvium IV. évf 2. félév: 2 szigorlat, 1 éves kollokvum, 3 kollokvium, 1 írásbeli kollokvium, 1 beszámoló, 4 beszámoló (alternatív), 1 aláírás 105 �V. ÉVFOLYAM 1. FÉLÉV Tantárgy, előadó Elmélet Vizsga 12 előadás 12 előadás szigorlat szigorlat Nemzetközi eljárások joga Versenyjog II. Környezetvédelmi jog II. Kriminalisztika Nemzetközi büntetőjog 12 előadás 9 előadás 9 előadás. 9 előadás 9 előadás Sajtó- és médiajog II.* 9 előadás. Bioetika II.* 6 előadás Bank- és tőzsdejog* 9 előadás. Iparjog* 9 előadás Szabadalmi jog* 6 előadás kollokvium é. kollokvium kollokvium írásb. kollokv. írásbeli kollokvium beszámoló (alternatív) beszámoló (alternatív) beszámoló (alternatív) beszámoló (alternatív) beszámoló (alternatív) Összesen: 84/111 Szigorlati tárgy Polgári eljárásjog III. Európa jog II. Egyéb tárgyak * 2 alternatív tárgyat kell felvenni é.: Két féléves tananyagból összevontan leteendő kollokvium V. évf. 1. félév: 2 szigorlat, 1 éves kollokvium, 2 kollokvium, 2 írásbeli kollokvium, 5 beszámoló (alternatív) V. ÉVF. 2. FÉLÉV Tantárgy Magánjog________________ Büntetőjog Jogelmélet |Köziog_____________ ■■ ■ í • Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Záróvizsga felkészítés Összesen: V. évf. II. félév: 4 aláírás 106 heti óraszám 8 8 8 8 ..........32.......... �7. FEJEZET A ppke Jog- És Államtudományi Karának Szabályzatai Összeállította; Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár, dékánhelyettes 107 �TARTALOM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT.......................................... 109 A KAR INTÉZETEI ÉS TANSZÉKEI (AZ SZMSZ 1. SZ. MELLÉKLETE).............................................................. 127 TANULMÁNYI ÉS VIZSGA SZABÁLYZAT............................................. 129 FELVÉTELI SZABÁLYZAT.......................................................................... 148 SZABÁLYZAT A KAR HALLGATÓI RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRÓL ÉS A FIZETENDŐ DÍJAKRÓL............................ 156 HŐK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT............................... 163 FEGYELMI SZABÁLYZAT........................................................................... 184 AZ ÉVFOLYAMDOLGOZATOK KEZELÉSI SZABÁLYZATA............ 189 SZABÁLYZAT A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A DIPLOMA-MUNKÁRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATI RENDELKEZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL.................................................................................. 191 PÁLYÁZATI SZABÁLYZAT....................................................................... 194 PPKE JÁK KARI TANÁCS 1/2000 (06.26.) SZ. KT HATÁROZAT.......................................................................................... 198 BÉREZÉSI ÁLTALÁNOS ELVEK JÁK OKTATÓINAK............................................................................................... 200 A PPKE JÁK KARI TANÁCSÁNAK 2/2001. (02.06) SZ. HATÁROZATA A PPKE JÁK MUNKAVÁLLALÓINAK MUNKABÉRÉRŐL..........................................................................................201 108 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban: az Egyetem) Jog- és Államtudományi Karát (továbbiakban: a Kar) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapította 1995. április 3-án 503/1995. számú határozatával. A Kar célja, hogy a Katolikus Egyház hitét és szellemiségét követve magas szakmai és erkölcsi színvonalon álló jogászokat képezzen a magyar nemzet szolgálatára. A Kar céljának elérésére követi és felhasználja az európai és hazai jogászképzés és jogtudomány hagyományait, eredményeit, összhang­ ban alapítójának erkölcsi céljaival. t A Kar az Egyetem mindenkori szabályzatának, a Katolikus Egyház jogsza­ bályainak és a hatályos jogszabályoknak a keretei között végzi tevékenysé­ gét. 109 �I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A Kar feladata 1. § (1) A Kar céljának elérése érdekében a következő feladatokat látja el: a.) doktori címmel záruló egyetemi jogászképzés, b.) felkészítés a magas szakmai és erkölcsi színvonalon álló értelmi­ ségi létre, ezen belül a hivatástudattal betöltött gyakorlati jogászi pályára, c.) előkészítés a tudományos kutatásra és a közéleti feladatok vég­ zésére, d.) a jog- és államtudományok magas szintű művelése, fejlesztése, e.) a Katolikus Egyház hitének és életfelfogásának megismertetése a hallgatókkal, különösen a Karon oktatott témákat illetően. (2) A Kar jogi alapképzést, posztgraduális képzést, valamint jogi szak­ képzést nyújt. (3) A Kar feladatai ellátása során együttműködik az Egyetem többi ka­ rával, külföldi katolikus egyetemekkel és szervezetekkel, továbbá más hazai és külföldi oktatási és tudományos intézményekkel. A Kar különösen törekszik a hazai állam- és jogtudományi karokkal, jogi és jogtudományi intézményekkel való kölcsönösen hasznos, gyümölcsöző jó kapcsolatokra. (4) A Kar oktatói, alkalmazottai és hallgatói a jóhiszeműség és tisztes­ ség alapján, egymással kölcsönösen együttműködve és egymást se­ gítve látják el feladataikat, törekednek céljaik megvalósítására. (5) A Kar minden katolikus oktatója, alkalmazottja és hallgatója köteles tevékenyen előmozdítani, a nem katolikusok pedig tiszteletben tar­ tani az Egyetem katolikus eszmeiségét, közreműködve a katolikus szellemű oktatás, tanulás, kutatás és munkavégzés hatékony meg­ valósításában. Az Egyetem szellemiségével történő szembeszegülés az oktatói, alkalmazotti vagy hallgatói jogviszony megszüntetését vonhatja maga után. (6) A Kar oktatói és alkalmazottai munkaviszonya, valamint a Kar hallgatói jogviszonya tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény irányadó, a jelen Szabályzatban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel. 110 �A Kar székhelye, címere és képviselete 2. § (1)A Kar székhelye jelenleg Budapest VIII. kér. Szentkirályi u. 28-30. (2) A Kar címere: Kék színű, pajzs alakú mezőben fehér, három ágú, liliom-formára utaló strucc-toll. A pajzs szegéllyel kék színű keretbe van foglalva, melynek felső részén kettős kereszt látható. A pajzs kerete alatt félkörívben latin felirat: „iustum, aequum, salutare”. (3) A Kar képviselője a Kar Dékánja. A helyettesítés szabályait a 22. § (2) bekezdés tartalmazza. A Kar gazdálkodása 3. § (1) A Kar a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel az Egyetem kere­ tén belül önállón gazdálkodik. A Kar az Egyetem közös költségei­ hez az Egyetemi Tanács által meghatározott arányban járul hozzá. (2) A Kar gazdálkodását éves költségvetés keretében végzi. A Kar bankszámlán kezeli pénzeszközeit, a hatályos pénzügyi szabályok­ nak megfelelőn. (3) A Kar bevételei: a.) állami költségvetési támogatás, b.) tandíjak, vizsgadíjak, c.) Alapítványtól kapott juttatások, d.) önkéntes adományok, támogatások bel- és külföldi alapítványok és más jogi személyek, illetve magánszemélyek részéről, e.) egyéb tevékenységből eredő bevételek (pl. továbbképzésből, felvételi eljárásból, rendezvény szervezésből, könyv- és folyóirat­ kiadásból, bérbeadásból és más gazdasági vállalkozásból), f.) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia anyagi támogatása. (4) A Kar bevételeinek növelésére saját alapítványt hozhat létre. (5) A Kar létesítményeit más oktatási intézmény vagy kulturális ren­ dezvény céljára költségtérítés fejében vagy ingyenesen is átenged­ heti. (6) A Kar költségvetését és éves mérlegét a Kari Tanács fogadja el, majd a Rektor útján jóváhagyásra felterjeszti a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciához. 111 �II. fejezet A KAR OKTATÓI 4. § (1)A Kar oktatói képzési, továbbképzési és tudományos munkájuk színvonalas végzésére törekednek. Közéleti tevékenységük során és magánéletükben egyaránt tiszteletben tartják az Egyetem érték­ rendjét. (2) A katolikus egyetemekre vonatkozó egyházi előírások alapján az Egyetem oktatói több mint felének katolikus vallásúnak kell lennie. A Kar ennek bizonylataként nyilvántartja az oktatók vallási hova­ tartozását. (3) A Kar oktatója az lehet, aki a.) megfelelő egyetemi oklevéllel rendelkezik, b.) büntetlen előéletű és cselekvőképes, c.) az Egyetem és a Kar szabályzataiban előírt, beosztásához mért oktatói követelményeknek megfelel, d.) írásban vállalja az egyetem szellemiségével kapcsolatos köve­ telmények teljesítését az 1. § (5) bekezdés, és a jelen § (1) pontja szerint. (4) A Kar oktatói az egyetemi tanárok, az egyetemi docensek, a lekto­ rok, az egyetemi adjunktusok és az egyetemi tanársegédek. Megha­ tározott eljárás alapján a Kar oktatói a „professor emeritus”-ok és az egyetemi előadók. (5) A Kar a hazai intézmények keretében szerzett vagy érvényesített tu­ dományos-szakmai fokozatokat (doktori, Ph.D, kandidátusi, habilitáció) elfogadja. (6) A Kar oktatói közül az egyetemi tanárokkal (ideértve a „professor emeritus”-okat), az egyetemi docensekkel és az egyetemi előadók­ kal fő- vagy részfoglalkozású határozatlan időre szóló munkaszer­ ződést, az egyetemi adjunktusokkal és az egyetemi tanársegédekkel fő- vagy részfoglalkozású határozott idejű munkaszerződést köt. Mind oktatóval, mind külső szakemberrel eseti, határozott időre szóló megbízási szerződést is köthet a Kar. (7) A Kar egészállású oktatói ügyvédi-jogtanácsosi (jogi képviseleti) munkát csak a Dékán előzetes írásbeli engedélyével és úgy láthat­ nak el, hogy oktatói munkájukat ez ne hátráltassa. Az egyetemi tanársegéd 5. § (1) A Kar tanársegédje — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott felté­ teleken túl — az lehet, akit alkalmasnak ítélnek az oktatási munká­ ban való közreműködésre, valamint a tudományos-kutatói munká112 �ban történő részvételre, és vállalja a tudományos minősítés (doktori fokozat) meghatározott idő alatt történő megszerzését. (2) Az egyetemi tanársegéd kinevezése négy évre szól, mely egy alka­ lommal további négy évre meghosszabbítható. Az egyetemi tanár­ segéd az állást pályázat vagy megbízás útján nyeri el. (3) Az egyetemi tanársegédet a beosztása szerinti intézet (tanszék) ve­ zetőjének előterjesztésére a Dékán nevezi ki. Az egyetemi adjunktus 6. § (1) Egyetemi adjunktus — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott fel­ tételeken túl — az lehet, aki legalább négy éves felsőoktatási gya­ korlattal és tudományos fokozattal, vagy legalább tíz éves szakmai­ gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. (2) Az egyetemi adjunktus kinevezése négy évre szól és két alkalommal meghosszabbítható. Az egyetemi adjunktus az állást pályázat vagy megbízás útján nyeri el. (3) Az egyetemi adjunktust a beosztása szerinti intézet (tanszék) veze­ tőjének előterjesztésére a Dékán nevezi ki. Az egyetemi docens 7. § (1) Egyetemi docens — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltéte­ leken túl — az lehet, aki tudományos fokozattal (PhD vagy kandi­ dátus) és legalább 10 év felsőoktatási gyakorlattal vagy a felsőokta­ tási gyakorlat helyett 15 éves elismert szakmai tevékenységgel ren­ delkezik. Az egyetemi docensnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy tárgyjegyző vezető oktatóként önállóan irányítsa egy szaktárgy ok­ tatását. Az egyetemi docens az állást pályázat vagy megbízás útján nyeri el. (2) Az egyetemi docensek kinevezése — az első alkalmat kivéve, mely legfeljebb két tanévre is szólhat — határozatlan időre történik. A leg­ feljebb két tanévre szóló megbízást a Dékán előterjesztésére a Rektor adja. (3) Az egyetemi docensi pályázat kiírásához a Kari Tanács előzetes döntése szükséges, arra javaslatot a beosztás szerinti intézet (tan­ szék) vezetője vagy a Dékán tesz. A beérkezett pályázatok rangsorá­ ról vagy az egyébként megbízandó egyetemi docens személyéről a Kari Tanács titkos szavazással dönt a beosztás szerinti intézet (tan­ szék) vezetőjének meghallgatása után, a Dékán javaslata alapján. A Kari Tanács támogató döntését a Dékán és a Rektor terjeszti fel a Nagykancellárhoz, aki kinevezi az egyetemi docenst. (4) Az egyetemi docens felmentésére értelemszerű eltérésekkel a 8. § (6) bekezdése az irányadó. 113 �Az egyetemi tanár (professzor) 8. § (1) Egyetemi tanár — a 4. § (3) bekezdésében meghatározott feltétele­ ken túl — az lehet, aki tudományos fokozattal (PhD vagy kandidá­ tus) és habilitációval vagy akadémiai doktori fokozattal rendelkezik. (2) Az egyetemi tanárnak törekednie kell az Egyetem és a Kar katolikus jellegének és tudományos színvonalának megóvására és erősítésére. (3) Az egyetemi tanár a Karon kötelező záróvizsga- vagy szigorlati tárgy oktatására határozatlan időre történő kinevezésével további eljárás nélkül tanszékvezetővé válik. Egyéb esetben egyetemi tanár csak a kari szervezet megfelelő módosítása — önálló tanszék léte­ sítése — után nevezhető ki tanszékvezetővé. Az egyetemi tanár ki­ nevezése az első alkalommal legfeljebb két tanévre is szólhat. (4) Az egyetemi tanári állás pályázat vagy megbízás alapján tölthető be. Pályázat kiírásáról a Kari Tanács dönt. A beérkezett pályázatokat, vagy a megbízandó személyt — szükség esetén külső egyetemi ta­ nárok véleményét kikérve — a Kari Tanács szavazással minősíti, majd a Kar állásfoglalását a Rektor és a Dékán a Nagykancellárhoz terjeszti fel, aki az egyetemi tanárt kinevezi. Ha a kinevezendő sze­ mélynek még nem volt egyetemi tanári kinevezése, habilitációs eljá­ rást kell lefolytatni és ezt követőn a Nagykancellár gondoskodik a kinevezésről. (5) A Kar egyetemi tanárt határozott idejű oktatási feladattal is megbíz­ hat. A megbízást a Dékán javaslatára a Rektor adja. (6) Az egyetemi tanárt a Nagy kancellár az alábbi esetekben felmentheti: a.) elérte hetvenedik életévét, b.) a katolikus erkölcs, a tudományok művelése vagy az oktatói hi­ vatás normáit súlyosan megsértette, avagy egyéb okból méltat­ lanná vált az egyetemi tanári cím viselésére, és ezt fegyelmi eljá­ rás során megállapították, c.) az egyetemi tanár maga kéri ezt. (7) A felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott 70 éves korhatár a Kar oktatói esetében nem kötelez felmondásra. A „professor emeritus” 9. § (1) Az Egyetemi Tanács a Kari Tanács javaslatára, megújíthatón, 3 évi időtartamra „professzor” címet adományozhat a Kar nyugdíjba vo­ nult egyetemi tanárának. (2) A „professor emeritus” az egyetemi tanárral azonos módon vesz részt az oktatói munkában, tagja a Kari Tanácsnak. 114 �Az egyetemi magántanár és címzetes egyetemi docens 10. § (1) A Kari Tanács a 8. § (1) bekezdése feltételeinek megfelelő, a gya­ korlatban dolgozó habilitált szakembernek egyetemi magántanári címet adományozhat. Egyetemi magántanári cím adományozásánál az adományozásról szóló javaslatot a Dékán terjeszti elő. A Kari Tanács támogató javaslata esetén az egyetemi magántanári címet a Nagykancellár adományozza. (2) Az egyetemi magántanár felmentésére értelemszerű eltérésekkel a 8. § (6) bekezdése az irányadó. (3) A gyakorlatban jelentős működést kifejtett, főleg idősebb oktatókat, ha tudományos minősítésük nincs, a Kar címzetes egyetemi docens­ sé nevezheti ki. Az egyetemi előadó 11. § (1) A Kari Tanács javaslatára a Dékán egyetemi előadónak nevezheti ki azt a személyt, aki nem felel meg a 7. § (1) bekezdésében meghatá­ rozott feltételeknek, de legalább 15 éves kiemelkedően értékes jogi­ közéleti gyakorlati munkát végzett. (2) Az egyetemi előadóval a Kar fő- vagy részfoglalkozású munkaszer­ ződést, vagy megbízási szerződést köt. (3) Amennyiben az egyetemi előadó tudományos fokozatot szerez s megfelel az egyetemi docensi vagy egyetemi tanári feltételeknek, igény esetén a szokásos eljárás szabályai szerint egyetemi docens­ nek, egyetemi tanárnak vagy egyetemi magántanárnak kinevezhető. A Kar oktatóinak jogai és kötelezettségei 12. § (1) A Kar oktatójának joga és kötelezettsége: a.) a tananyag meghatározása az elfogadott tantervi és tantárgyi program keretén belül (tárgyjegyző oktatók esetében), b.) a tantárgyi programok és a tananyag fejlesztése, c.) a hallgatók tanulmányi munkájának értékelése, d.) tudományos pályázatok benyújtása, e.) saját kezdeményezésű tudományos kutatás végzése a munkakö­ réből adódó tudományos kutatói feladatok mellett, és a kutatási eredmények közzététele, f.) javaslattétel a Kar életével kapcsolatos bármely kérdésben, g.) részvétel a Kar testületéinek, egységeinek munkájában, közvet­ lenül vagy képviselője útján a jelen szabályzat keretei között, h.) választó és választható a Kar testületéibe, 115 �i .) a Kar létesítményeinek, eszközeinek és berendezéseinek hasz­ nálata az érvényes szabályzatok keretei között. ( 2) A Kar oktatóinak kötelezettsége az 1. §-ban, a 12. § (1) bekezdésé­ ben megjelölt, illetve a beosztásának megfelelő kötelezettségeken túl különösen: a.) részvétel a Kar oktatómunkájában, b.) tudományos kutatómunka végzése, c.) az Egyetem és a Kar közéletében való részvétel, d.) a választott tisztség ellátása, e.) a Kar oktatójához méltó magatartás az Egyetemen kívüli köz­ életben és a magánéletben is. III. fejezet A KAR HALLGATÓI ÉS A HALLGATÓK SZERVEZETEI 13. § (1) A Kar hallgatói: - a jogi alapképzésben résztvevők, nappali és levelező tagozaton, - a levelező, esetleg nappali tagozatos képzésben résztvevő másod­ diplomások, - a szakirányú alap- vagy továbbképzésben részt vevő hallgatók, — a doktori képzésben résztvevők (posztgraduális hallgatók). (2) A hallgató a Karral hallgatói jogviszonyban áll, ami az eredményes felvételi eljárást követően a beiratkozással jön létre. (3) A beiratkozásnak félévenként kell megtörténnie. A beiratkozás fel­ tétele az előző félévnek a tanulmányi szabályzat követelményei sze­ rint történő sikeres lezárása és a tandíj - költségtérítés - meghatáro­ zott összegének befizetése. (4) A hallgatói jogviszony az oklevél kiadásáig, illetve a Karról történt elbocsátásig áll fenn. A hallgatói jogviszony igazolására a Kar di­ ákigazolványt ad ki. 14. § (1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a 3. vagy további félévre nem iratkozott be, mert tanulmányai folytatására halasztást kapott. (2) A hallgatói jogviszony szünetelésének engedélyezhető időtartama legfeljebb 2 év. A szünetelés engedélyezéséről a Dékán dönt. (3) Ha a jelentkezett és első évre felvett hallgató nem iratkozik be az évfolyamra, felhívás és egyhavi várakozás után a Dékán törli a fel­ vett hallgatók névsorából. (4) Ha a hallgató - habár jogosult és köteles lett volna - a következő félévre nem iratkozik be és halasztást sem kapott, a következmé­ 116 �nyekre történő figyelmeztetés és a kitűzött póthatáridő eredményte­ len eltelte után a Dékán törölheti őt a hallgatók névsorából. 15. § (1) A Kar hallgatói külön szabályzat szerint költségtérítést és tandíjat fizetnek. Az éves költségtérítés és tandíj összegét a tanévkezdet előtt a Kari Tanács állapítja meg és azt a felvételi feltételekben közzéteszi. (2) A költségtérítés megfizetésére a hallgató indokai felsorolásával részletfizetési kedvezményt vagy mentességet kérhet. A kedvez­ mény vagy mentesség megadásáról a Dékán dönt. A díjfizetési kötelezettség elmulasztása a hallgatói jogviszony meg­ szüntetését vonhatja maga után. (3) A Kar hallgatói tanulmányi eredményük és szociális helyzetük alapján tanulmányi támogatásban részesülhetnek. A tanulmányi tá­ mogatások odaítélését a Kari Tanács által jóváhagyott módon, a Dé­ kánnal egyetértésben a Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: a HŐK) végzi. A hallgatók jogai és kötelezettségei 16. § (1) A Kar hallgatójának az 1. §-ban megjelölt kötelezettségeken túl kötelessége: a.) legjobb tehetsége szerint képességei fejlesztése és tudása szor­ galmas gyarapítása, b.) az Egyetem katolikus jellegének, a keresztény erkölcsi rendnek tiszteletben tartása, c.) az Egyetem céljának, jó hírnevének előmozdítása, vagyonának gondos őrzése, d. az Egyetem fegyelmi rendjének megtartása, e.) a Kar tanulmányi és vizsgarendjének tiszteletben tartása, f.) a Kar hallgatójához méltó magatartás az Egyetemen kívül töltött időben is. (2) A Kar hallgatójának joga: a.) részvétel az előadásokon, foglalkozásokon, egyetemi és kari rendezvényeken a meghirdetett feltételek szerint, b.) párhuzamos tárgyak, illetve órák esetén szabad tárgy- és oktató­ választás, c.) véleményformálás az oktatásról, d.) részvétel - közvetlenül vagy képviselő útján, a szabályzatokban meghatározott módon - a Kar testületéinek munkájában, me­ lyekbe választható, illetve választójogát gyakorolhatja, e.) a Kar létesítményeinek, eszközeinek és berendezéseinek rendel­ tetésszerű módon történő használata. 117 �A Hallgatói Önkormányzat (HŐK) 17. § (1) A HŐK a Kar részeként működik. (2) A HŐK tagjai a nappali és a levelező tagozat által évfolyamonként választott képviselők, tagozatonként egyenlő arányban. (3) A HŐK működésének tárgyi és anyagi feltételeit a Kar a Dékán rendelkezése szerint biztosítja és azok jogszerű felhasználását ellen­ őrzi. (4) A HŐK működésének részletes szabályait a HŐK által készített Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: HŐK SZMSZ) tartalmazza, melyet a Kari Tanács hagy jóvá. (5) A HŐK hatásköre: a.) képviselők választása a Kari Tanácsba, valamint a Tanulmányi és a Fegyelmi Bizottságba, b.) részvétel a felvételi vizsgákon, c.) részvétel a hallgatói támogatások odaítélésében, d.) javaslattétel tudományos-szakmai diákkörök megalakítására az intézetvezetőknél, e.) kulturális rendezvények szervezése, kulturális csoportok alakítá­ sa a Dékán jóváhagyásával. (6) A HŐK élén határozott időre demokratikus úton választott tisztség­ viselők állnak. A tisztségviselők számát, hatáskörét és a választás szabályait a HŐK SZMSZ tartalmazza. Hallgatói öntevékeny csoportok 18. § (1) Hallgatói öntevékeny csoportok az alábbi szabályok betartásával a Kar keretében szabadon alakíthatók. Hallgatói öntevékeny csoport többek közt a tudományos diákkör, az önképzőkör, a katolikus lelkiségi mozgalmi csoport, a sportkör, a klub. (2) A hallgatói öntevékeny csoportok tagsága önkéntes, és az egyes csoportok maguk határozzák meg tevékenységük tartalmát és célját. (3) Hallgatói öntevékeny csoport alakítását egyetemi intézet vagy tan­ szék is kezdeményezheti. (4) A hallgatói öntevékeny csoportok belső ügyeikben önállóan dönte­ nek, szükség esetén meghallgatva egy felkért oktató véleményét. A tudományos diákköröket egy hallgató és egy oktató közösen vezeti. (5) Hallgatói öntevékeny csoport megalakulásának szándékát a Dékán­ nak kell írásban bejelenteni, aki a bejelentést véleményével együtt továbbítja a felügyeletet gyakorló Rektornak. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az intézet vagy tanszék által létrehozott tudományos di­ ákkörökre. A bejelentésben közölni kell: a.) a tevékenység célját, formáját és helyét, 118 �b.) a vezetők és a segítő oktatók nevét, c.) a rendelkezésre álló anyagi eszközöket és/vagy az ezekre irá­ nyuló igényt. (6) Hallgatói öntevékeny csoport működését a Rektor engedélyezi, és megbízottja útján felügyeletet gyakorol felette. A Rektor a jogát a Kar dékánjára delegálhatja, hallgatói öntevékeny csoport jogellenes, szabályzatellenes vagy az egyetem szellemiségével összeegyeztet­ hetetlen működése esetén a Rektor a csoport működését felfüg­ gesztheti, illetőleg azt feloszlathatja. A tutori rendszer 19. §A Kar oktatói és felsőbb éves hallgatói a tutori rendszer keretében hallgatók kis csoportjainak rendszeres szakmai segítésére törekednek az első két évfolyamon. A tutori rendszer feladata, hogy segítse a hallgató beilleszkedését az Egyetem közösségébe. IV. fejezet A KAR SZERVEZETE A Kari Tanács 20 . § (1) A Kari Tanács a Kar vezetésének legfőbb szerve. (2) A Kari Tanács tagjai: - a Dékán, - a dékánhelyettesek, - az intézetvezetők, - a Kar kinevezett egyetemi tanárai, - a gazdasági elemző, - a kari titkár, -intézetenként egy választott oktató, - a HŐK vezetője, továbbá évfolyamonként és tagozatonként egy vá­ lasztott hallgató, - a Kar két választott alkalmazottja. (3) A Kari Tanács elnöke a Dékán, aki összehívja a Kari Tanács ülését, s elnököl az üléseken. (4) A Kari Tanács elnökét munkájában a dékáni titkár segíti. (5) A Kari Tanácsot legalább félévenként össze kell hívni. (6) A Kari Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Kari Tanács határozatait jelenlévő tagjainak többségével hozza. A Kari Tanács napirendjét a Kari Tanács elnöke állítja össze, a napi­ rendre bármely tag is javaslatot tehet. 119 �(7) A Kari Tanács hatásköre: a.) a Kar tisztségviselőinek megválasztása, b.) a Kar költségvetésének és mérleg beszámolójának elfogadása, c.) a Kar szabályzatainak elfogadása, d.) javaslattétel intézetvezetők, egyetemi tanárok és egyetemi do­ censek kinevezésére, e.) új intézményi és szervezeti egységek létrehozása, f.) javaslattétel a Rektorhoz, Egyetemi Tanácshoz a Kar vagy az Egyetem életét érintő bármely ügyben, g.) a tantervek jóváhagyása a tanszékek előterjesztése alapján, h.) a kari szavazást követő javaslattétel a Nagykancellárnak a déká­ ni, dékánhelyettesi, intézetvezetői, egyetemi tanári és egyetemi docensi kinevezésekről, i .) javaslattétel a „professor emeritus” és az egyetemi magántanári cím odaítéléséről, j.) javaslattétel kitüntetések, díjak alapítására és odaítélésére, k.) a Kar munkáját segítő alapítvány, más intézmény létrehozása, 1 .) döntés oktatói pályázatok kiírásáról, illetve az oktatói megbízá­ sok utólagos jóváhagyásáról, m.jdöntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a Dékán vagy más szabályzatok a Kari Tanács hatáskörébe utalnak. V. fejezet A KAR TISZTSÉGVISELŐI A Dékán 21. § (1) A Kar vezetője a Dékán. A Dékánt a Kar egyetemi tanárai és egye­ temi docensei közül a Kari Tanács választja meg titkos szavazással két évre. A Dékán újraválasztható. A megválasztott Dékánt a Rektor előterjesztése alapján a Nagykancellár nevezi ki. (2) A Dékán hatásköre: a.) képviseli a Kart, b.) vezeti a Kart mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe, c.) előkészíti a Kari Tanács üléseit a dékáni titkárral együtt, s azon elnököl, d.) végrehajtja a Kari Tanács határozatait, e.) az intézetvezetőkkel összhangban ellenőrzi a Karon folyó okta­ tó-nevelő munkát, a HŐK és a hallgatói öntevékeny csoportok működését, 120 �f.) a Kar alkalmazottaival szemben gyakorolja az alapvető mun­ káltatói jogokat, g.) megsemmisít minden kari intézkedést, amely állami vagy egy­ házi törvényt sért, h.) javaslatot tesz a Kari Tanácsnak a Kar tisztségviselői, egyetemi tanárai, egyetemi docensei, valamint a kari titkár személyére, i .) a Kar tisztségviselőinek, egyetemi tanárainak, egyetemi docen­ seinek kinevezésére javaslatot tesz a Kari Tanács döntése alap­ ján, j.) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket szabályzatok a hatásköré­ be utalnak. (3) A Dékán működéséről évente beszámol a Kari Tanácsnak és a Rektornak. (4) A Dékán felmentésére értelemszerű eltérésekkel a 8. § (6) bekezdé­ se az irányadó. (5) A Dékán munkáját az irányítása alatt lévő Dékáni Titkárság segíti. A prodékán 21. /A. § Az előző Dékán a megválasztott új Dékán hivatali tiszte alatt, amennyiben még főállású oktatója a Karnak, a prodékáni tisztet tölti be. A prodékán a Dékánt annak eseti megbízása alapján helyettesíti. A dékánhelyettesek 22. §(1)A Karon tanulmányi (általános), fejlesztési-tudományos, külügyi, gazdasági, valamint informatikai-távoktatási dékánhelyettes műkö­ dik. A dékánhelyetteseket a Dékán javaslatára a Kari Tanács vá­ lasztja, s a Rektor előterjesztése alapján a Nagykancellár nevezi ki. A dékánhelyettesek működési ideje megegyezik a Dékánéval. (2) A tanulmányi (általános) dékánhelyettes a Dékán felkérésére vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a Dékánt. Saját hatáskörében dönt a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, összeállítja az óra­ rendet, s a Dékánnal együtt vezeti a felvételi eljárást. Irányítja a Ta­ nulmányi Osztály munkáját. (3) A fejlesztési-tudományos dékánhelyettes előkészíti a Kar legfonto­ sabb szabályzatait, javaslatot tesz fejlesztési tervekre, szervezi a Kar belföldi tudományos kapcsolatait, továbbképzéseit. Felügyeli a Mű­ szaki Osztály fenntartási-fejlesztési, karbantartási tevékenységét. (4) A külügyi dékánhelyettes építi a Kar külkapcsolatait és nemzetközi tudományos kapcsolatait, felügyeli a Kar külföldi könyv- és folyóirat-beszerzéseit, s javaslatot tesz minden a külföldi kapcsolatokat érintő területen. Felügyeli a Könyvtár tevékenységét. 121 �(5) A gazdasági dékánhelyettes az egyetemi SZMSZ értelmében a Kar gazdasági vezetője, irányítja a Gazdasági Osztály munkáját, és felel a Kar pénzügyi és könyvelési ügyvitelének szabályszerűségéért, a beruházási keretek felhasználásáért. (6) Az informatikai-távoktatási dékánhelyettes kialakítja, irányítja, öszszefogja, ellenőrzi a Kar informatikai és távoktatási feladataival kapcsolatos munkáját. Szervezi a kari távoktatás belföldi és nemzet­ közi kapcsolatait, valamint a Kar oktatóinak a távoktatás működésé­ vel összefüggő továbbképzését. Összehangolja a tanszékek távok­ tatási tevékenységét, ennek keretében folyamatosan tájékoztatja az intézet- és tanszékvezetőket a távoktatással összefüggő követelmé­ nyekről, szervezi és irányítja ezek megvalósulását. Az intézetvezetők 23. § (1) Az intézetvezetők kialakítják, irányítják, összefogják, ellenőrzik az intézet keretében az oktatói munkát, szükség szerint összehangolják a tanszékek tevékenységét. Az intézet keretén belül működő tanszé­ kek vezetői az oktatott tananyag és a számonkérés tekintetében — a hatályos jogszabályok és szabályzatok keretei között — önállók. (2) Az intézetvezető gyakorolja az Intézethez tartozó oktatókkal és al­ kalmazottakkal szemben azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nincsenek a Dékán részére fenntartva (alkalmazás és elbocsátás, át­ helyezés, bérek megállapítása). (3) Az intézetvezetők kinevezése három évre történik. A kinevezés meghosszabbítható. (4) Az intézetvezető személyére a Dékán - az intézet keretén belül mű­ ködő vezető oktatók (egyetemi tanárok és docensek) véleménye alapján - tesz javaslatot. A Kari Tanács szavazással dönt az intézet­ vezető személyéről, s a megválasztott intézetvezetőt kinevezésre a Dékán a Nagykancellárnak felterjeszti. A kari titkár 24. § (1) A kari titkárt a Dékán javaslatára a Kar oktatói közül két évre a Kari Tanács választja. (2) A kari titkár a Dékán irányítása alatt működik. (3) A kari titkár hatásköre: a.) kapcsolatot tart a hallgatói szervezetekkel és felügyeli működé­ süket, b.) irányítja a tutorrendszert, c.) szervezi és irányítja a kari rendezvényeket, 122 �d.) a Dékáni Hivatallal együttműködve szervezi a kollégiumi elhe­ lyezést és felügyeli a kollégiumi életet. A gazdasági elemző 25. § (1) A gazdasági elemzőt a Dékán nevezi ki, határozatlan időre, főfog­ lalkozású munkaviszony keretében. A gazdasági elemző a Kar Dé­ kánjának irányítása alatt áll. (2) A gazdasági elemző hatásköre: a.) elemzi a Kar és egyes részterületek, egységek működésének gazdasági hatékonyságát, b.) a Dékán által megjelölt témakörökben külön elemzéseket végez, azok eredményét javaslatokba foglalja, c.) tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja a Dékánt, írásos be­ számolót készít az operatív értekezletekre, illetve a Kari Tanács részére szóló dékáni beszámolókhoz. (3) A gazdasági elemző feladatának teljesítése során a.) betekinthet a vizsgálatához szükséges iratokba, b.) kérdéseket intézhet a Kar alkalmazottaihoz. A kari operatív értekezlet 26. § (1) A kari operatív értekezlet véleményt nyilvánít a Kar folyó ügyei­ ben, véleményeket, javaslatokat fogalmaz meg az egyes tennivalók­ ról s a Kar fejlesztési-működési kérdéseiről. (2) A kari operatív értekezlet tagjai a Dékán, a prodékán, a dékánhelyettesek, a kari titkár és a gazdasági elemző. Az ülésre más személy is meghívható. (3) A kari operatív értekezlet üléseit az oktatási időszakban általában hetenként tartja. Állásfoglalásainak végrehajtását a dékáni titkár tartja számon. Az összoktatói értekezlet 27. §(l)Az összoktatói értekezlet a Kar tanácsadó-véleményező szerve, mely ajánlást tehet a Karon felmerülő bármely kérdésben. (2) Az összoktatói értekezletet évente legalább egy alkalommal a Dékán hívja össze és elnököl azon. 123 �VI. fejezet AZ OKTATÁST SEGÍTŐ SZERVEK Könyvtár 28. § (1) A Karon Kari Könyvtár működik, melynek élén szakképzett könyvtárvezető áll, aki felelős a könyvtár jogszerű és szakszerű mű­ ködtetéséért. (2) A Könyvtár szervezetileg a Dékán alá tartozik, aki a Könyvtári Bi­ zottságot vezető dékánhelyettes útján látja el irányítását. (3) A Könyvtár részletes működési szabályait a könyvtárvezető által ké­ szített, s a Dékán által jóváhagyott szabályzat tartalmazza. Tanulmányi Osztály 29. § (1) A Tanulmányi Osztály feladata: - a hallgatók nyilvántartása, - a hallgatók tanulmányi eredményeinek nyilvántartása és rangsoruknak az elkészítése, a Kar által kiadandó bizonyítványok előkészítése, - az órarend és a terembeosztás elkészítése, - a tanulmányi adatszolgáltatás elvégzése, - a felvételi eljárás lebonyolítása. (2) A Tanulmányi Osztály élén osztályvezető áll, aki megfelelő szak­ irányú gyakorlattal rendelkezik. A tanulmányi osztályvezető felelős a Tanulmányi Osztály jogszerű és szakszerű működéséért. Gazdasági Osztály 30. § A Gazdasági Osztály élén gazdasági osztályvezető áll, aki felelősséggel irányítja és ellenőrzi az Osztály kereteibe tartozó csoportok munkáját. Pénzügyi és Számviteli Csoport 31. § (1) A Pénzügyi és Számviteli Csoport feladata: a Kar pénzügyi és számviteli rendjének kialakítása a hatályos jogszabályok és egyházi rendelkezések alapján, - a Kar számláinak kezelése, kiadásainak és bevételeinek nyil­ vántartása, - a költségvetés és a zárszámadás előkészítése, 124 �- az alkalmazottak és egyéb foglalkoztatottak bér-, illetve díjfi­ zetésének lebonyolítása, utazási költségek, költségelszámolá­ sok nyilvántartása, kifizetése, - pénzügyi adatszolgáltatások teljesítése, a HŐK pénzügyi alapjainak kezelése, ellenőrzése. (2) A Pénzügyi és Számviteli Csoport élén csoportvezető áll, aki szak­ irányú felsőfokú végzettséggel, megfelelő szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A pénzügyi és számviteli csoportvezető felelős a cso­ port jogszerű és szakszerű működéséért. Bér- és Munkaügyi Csoport 32. § (1) A Bér- és Munkaügyi Csoport feladata: - a munkaszerződések, megbízási szerződések előkészítése, módosítása, nyilvántartása, - a bér- és bérjellegű kifizetések előkészítése, - a munkaügyi, bérügyi, adóügyi, társadalombiztosítási nyil­ vántartások vezetése, ezzel kapcsolatos feladatok ellátása, a munkáltatót terhelő adózási és társadalombiztosítási kötele­ zettségek teljesítése. (2) A Bér- és Munkaügyi Csoport élén csoportvezető áll, aki szakirányú végzettséggel, megfelelő szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A bér- és munkaügyi csoportvezető felelős a csoport jogszerű és szak­ szerű működéséért. Műszaki Osztály. 33. § (1) A Műszaki Osztály feladata: - a Kar épületének üzemeltetése, karbantartása, - a folyamatban lévő felújítások műszaki-számviteli felügye­ lete, ellenőrzése, véleményezése, - az épület portaszolgálatának és őrzésének megszervezése, - a tűzrendészet! feladatok ellátása, - az épület takarításának megszervezése, - egyéb gondnoksági feladatok ellátása, - a Kar eszköz-leltárának vezetése, - az anyagkönyvelés vezetése, - anyagbeszerzés és ellátás, - szállítási feladatok ellátása, - a befejezett beruházások folyamatos átvétele. ( 2) A Műszaki Osztály élén osztályvezető áll, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakirányú gyakorlattal rendelkezik. Az osztályve­ zető felelős az osztály jogszerű és szakszerű működéséért. 125 �Kari Titkárság 34. § A Dékán ügyviteli-igazgatási jellegű tevékenységének ellátását a Kari Titkárság segíti. Ennek fontosabb feladatai: a kari posta szétosztása, bejövő és kimenő iratok iktatása, - a körlevelek, hirdetmények elkészítése és szétosztása, - a telefonközpont kezelése, - a kollégiumi elhelyezés adminisztrálása, - továbbá minden olyan ügyviteli jellegű feladat elvégzése, amellyel a Dékán megbízza. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 35 § (1) Az SZMSZ alkalmazásában az Intézet gazdasági, adminisztrációs és koordinatív egység, a tanszék önálló oktatási-tudományos egység. (2) Jelen szabályzatot a Kari Tanács 1997. február 21-ei ülésén fogadta el, azt az Egyetem Nagykancellárja megerősítette. A szabályzatot a Kari Tanács 1997. december 19-ei és 1998. szeptember 28-ai, 1999. február 18-ai, május 28-ai és 2000. március 20-ai ülésén módosítot­ ta, a módosításokat az eredeti szövegen átvezették. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 126 �1. sz. melléklet A KAR INTÉZETEI ÉS A KERETÉBEN MŰKÖDŐ TANSZÉKEK 1. PPKE JÁK Jogbölcseleti Intézet - Jogbölcseleti Tanszék - Állambölcseleti és Jogszociológiai Tanszék 2. PPKE JÁK Jogtörténeti Intézet - Római Jogi Tanszék - Jogtörténeti Tanszék 3. PPKE JÁK Karközi Kánonjogi Posztgraduális Intézet - Egyházi Alkotmányjogi Tanszék - Egyházi Közigazgatási Tanszék - Egyházi Dologi és Szentségi Jogi Tanszék - Egyházi Eljárásjogi Tanszék 4. PPKE JÁK Közjogi Intézet Alkotmányjogi Tanszék - Közigazgatási Jogi Tanszék - Pénzügyi Jogi Tanszék 5. PPKE JÁK Bűnügyi Tudományok Intézete Büntető Anyagi Jogi és Kriminológia Tanszék - Büntetőeljárás és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék 6. PPKE JÁK Nemzetközi Jogi Intézet Nemzetközi Közjogi Tanszék - Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi Tanszék - Európa Jogi Tanszék 7. PPKE JÁK Magánjogi Intézet - Polgári Jogi és Bioetikai Tanszék - Polgári Jogi és Sajtójogi Tanszék - Polgári Jogi és Alapjogvédelmi Tanszék - Kereskedelmi Jogi Tanszék 8. PPKE JÁK Gazdasági Szakjogok Intézete Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszék - Környezet- és Versenyjogi Tanszék 127 �9. PPKE JÁK Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 10. PPKE JÁK Informatikai és Távoktatási Intézet - Távoktatási Központ Informatikai Csoport 11. PPKE JÁK Deák Ferenc Továbbképző Intézet 12. PPKE JÁK Polgári Eljárásjogi Tanszék 13. PPKE JÁK Kommunikáció Tanszék 14. PPKE JÁK Logika Tanszék 15. PPKE JÁK Nyelvi Lektorátus 128 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A szabályzat hatálya (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudomá­ nyi Karának (a továbbiakban: a Kar) valamennyi nappali, levelező és távoktatási tagozatos alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és szakképzésben résztvevő hallgatójára, valamint a képzésben résztvevő oktatókra és más kari munkavállalókra terjed ki. (2) A Kar doktori (PhD) képzésben résztvevő hallgatóinak tanulmányi és vizsgaszabályzatát a Kar Doktori Szabályzata tartalmazza. 2. § A tanulmányi és vizsgaügyek intézése (1) A Szabályzat hatálya alá tartozó tanulmányi- és vizsgaügyben (a to­ vábbiakban együtt: tanulmányi ügy) első fokon a Tanulmányi Bi­ zottság (a továbbiakban: TB), a tanulmányi dékánhelyettes, illetőleg - a hallgatói jogviszonynak tanulmányi okból történő megszüntetése kérdésében - a Dékán, míg másodfokon a tanulmányi dékánhelyettes, illetőleg a Dékán jár el. (2) A TB hattagú, elnöke a Kari Tanács által választott vezető oktató. A TB további két oktató tagját a Kari Tanács, három hallgató tagját a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HŐK) választja meg 2-2 évre. A TB munkájában - szavazati jog nélkül - részt vesz a Ta­ nulmányi Osztálynak - a tárgyalt ügy szempontjából - illetékes elő­ adója. (3) A TB döntésének érvényességéhez az szükséges, hogy a döntésho­ zatalban legalább négyen (az elnök, egy oktató és két hallgató tag) részt vegyenek. A döntés egyszerű szótöbbséggel történik; szavazat­ egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) A TB jár el első fokon mindazon tanulmányi- és vizsgaügyben, amelyben a döntés joga nincs a tanulmányi dékánhelyettesnek, ille­ tőleg a Dékánnak fenntartva. 129 �így a TB dönt - az egyéni tanulmányi- és vizsgarend engedélyezéséről, - az u.n. méltányossági kérelmek felől, - tanévhalasztás (évkihagyás) engedélyezéséről, - tantárgyfelmentési kérelemmel kapcsolatos panasz ügyé­ ben, - újrahallgatási kötelezettség előírása alóli felmentés kérdé­ sében. (5) A tanulmányi dékánhelyettes hatáskörébe tartozik első fokon - a Köztársasági Ösztöndíj elnyerésére irányuló pályázati ké­ relmek rangsorolása, - más egyetemről (karról) átjelentkezni szándékozó hallgató átvétele, ideértve a PPKE másik karának párhuzamos kép­ zésre jelentkező hallgatójának ügyét is, - a Kar hallgatói által benyújtott tagozatváltási kérelmek elbí­ rálása, - a hallgatói rangsor jóváhagyása. (6) A TB eljárásának rendjét maga alakítja ki. (7) A TB első fokú döntése ellen a tanulmányi dékánhelyetteshez lehet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezni. A tanulmányi dékánhelyettes által első fokon elbírált ügyekben a Dé­ kán a másodfokú hatóság. A másodfokú döntéssel szemben, vala­ mint a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen nincs helye jogorvoslatnak. (8) A hallgatói jogviszonnyal, valamint a hallgató tanulmányi és vizs­ gaügyeivel kapcsolatos határozatokat a hallgató leckekönyvébe be kell jegyezni. 3. § A tanulmányi ügyek intézésének szervei: (1) A Kar tanulmányi ügyeinek ügyvitelét a Tanulmányi Osztály végzi. Az osztály munkájáért az osztály vezetője felelős. A Tanulmányi Osztály feladatkörébe tartozik a felvételi eljárás lebonyolítása, a ta­ nulmányi ügyekben való tájékoztatás, az órarend összeállítása, a meghirdetett tantárgyak és az előadók nyilvántartása, az leckekönyv és az egyetemi anyakönyvek kezelése, a vizsgalapok kiadása, be­ gyűjtése és feldolgozása, az ismétlő-vizsgajegyek kiadása, a szigor­ lati nyilvántartások és a záróvizsga jegyzőkönyvek kezelése. Az osztály gondoskodik a diákigazolvánnyal összefüggő ügyintézésről, a szakdolgozatok nyilvántartásáról, valamint a végbizonyítvány (ab­ szolutórium) és az oklevelek (diplomák) kiállításáról. (2) Feladatainak ellátása során a Tanulmányi Osztály felhívásokat tehet közzé, figyelmeztetéseket adhat ki, valamint igazolásokat állíthat ki a hallgatói állapotról vagy a teljesített eredményekről. 130 �(3) A Tanulmányi Osztály illetékes előadója készíti elő döntésre a TBhez, illetőleg a tanulmányi dékánhelyetteshez benyújtott kérelmeket, véleményezi azokat, és részt vesz a TB ülésén azok megtárgyalásán. Gondoskodik a hozott határozatok írásba foglalásáról és közzététe­ léről, valamint a hallgató leckekönyvébe történő bejegyezéséről. (4) A Tanulmányi Osztály felett a felügyeletet a Kar nevében a tanul­ mányi dékánhelyettes gyakorolja. II. fejezet A TANULMÁNYOK RENDJE 4. § A tanulmányi idő, az oktatott tárgyak: (1) A tanulmányi idő nappali, levelező, és távoktatási tagozaton 10 fé­ lév. A hallgató - egyéni tanulmányi rend esetében - a kötelező óra­ számot rövidebb és hosszabb idő alatt is lehallgathatja, illetve a vizsgakövetelményeket rövidebb és hosszabb idő alatt is teljesítheti, így a hallgató tanulmányait 8 félévre összesűrítheti, illetve 12 félév­ re meghosszabbíthatja. (2) Teljesített a félév, ha a hallgató az abban a félévben kötelező vizs­ gák több mint a felét eredményesen letette és a félév tanulmányi át­ laga legalább elégséges (1,51 vagy felette). Ez a szabály nem érinti a 17. § (4) bekezdésben foglaltak alkalmazását. (3) A hallgató a nappali tagozaton tanulmányai során 4.000 összóraszámot köteles hallgatni, és eredményesen lezárni. (4) A nappali tagozaton a kötelezően felveendő heti óraszám 25 óra. A hallgató indokolt esetben kérheti ettől eltérő tanulmányi rend enge­ délyezését (5/A. §). (5) A kötelezően választható (alternatív) óra vagy speciálkollégium va­ lamely jogi főtárgyhoz kapcsolódó, specializálódást szolgáló tantár­ gyi-foglalkozás. Kötelezően választható óra esetén a hallgató szaba­ don, de kötelezően választ a tanszék által ajánlott órák közül. Köte­ lezően választható óra esetén a tanagyag számonkérésének módját a tanterv határozza meg. A speciálkollégiumokat az intézetek (tanszé­ kek) hirdetik meg az oktatott tárgyhoz kapcsolódó különleges isme­ retek elsajátítására. (6) A tanszékek előírhatják, hogy egy adott tárgy vizsgájának letétele előtt milyen más tárgyból kell eredményes vizsgát tenni. Ha egy tárgyból több kollokviumot kell letenni, előírható, hogy a vizsgák csak az adott tárgy tantervi sorrendjében teljesíthetők. 5. § (1) Levelező tagozaton a hallgató 10 féléven keresztül szombatonként általában hat vagy hét órás konzultáción köteles részt venni, és fél­ évenként a nappali tagozattal azonos vizsgarendben és azonos vizs131 �gakövetehnényekkel letenni az előírt szigorlatokat, valamint kötele­ ző kollokvium keretében számot adni a tanult anyagról. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések vonatkoznak a távoktatási tagozat hallgatóira is, azzal az eltéréssel, hogy a kötelező konzultá­ ción való részvételük a távoktatás szervei által - a szükségesnek megfelelően - előre meghatározott időpontokban kötelező. 5/A. § Egyéni tanulmányi rend (1) Egyéni tanulmányi rend, általában a III. évfolyamtól kezdve, első­ sorban a kiváló teljesítményt nyújtó hallgatóknak engedélyezhető. Az engedély alapján a hallgató - a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részle­ ges felmentésben részesülhet, - vizsgáit a szorgalmi időszakban is, az illetékes tanszékkel egyeztetett időpontban, leteheti, - a soron következő tanév meghatározott tárgyait is felveheti lec­ kekönyvébe és azokból is köteles vizsgát tenni, - tanulmányait a tantervben meghatározott heti kötelező óraszám­ tól eltérő időkeret szerint folytathatja (4. § (4) bekezdés). (2) Egyéni tanulmányi rend annak a hallgatónak engedélyezhető, a) akinek az előző tanév összesített tanulmányi átlaga a 4,51 értéket eléri, vagy b) aki szakmai tanulmányok folytatása céljából legalább egy félé­ ven át külföldi felsőoktatási intézményben tanul, illetve c) akinek az egyéni tanulmányi rend engedélyezését rendkívüli kö­ rülmények (pl. hosszantartó, súlyos betegség, GYES) indokol­ ják. (3) Egyéni tanulmányi rend engedélyezése szükséges ahhoz is, ha a hallgató tanulmányait 8 félévre kívánja összesűríteni, illetőleg azo­ kat 12 félév alatt szeretné teljesíteni. (4. § (1) bekezdés) (4) Az egyéni tanulmányi rend engedélyezését a TB-tól kell kérni. A kérelemhez csatolni kell a hallgató tanrendi javaslatát, legalább két félévre előre. Félévenként legalább öt főtantárgyat kell a tanrendbe beállítani, vizsgakötelezettséggel. Ha ennek a hallgató nem tesz ele­ get, tőle az egyéni tanulmányi rend kedvezményét meg kell vonni. 6. § A hallgatói jogviszony (1) A Kar hallgatója a Karral hallgatói jogviszonyban áll, ami a beirat­ kozással jön létre s az oklevél kiadásáig, illetve a Karról történő jogerős elbocsátásig áll fenn. (2) A beiratkozás, a hallgatói jogviszony szünetelés részletes szabályait, a hallgatók jogait és kötelezettségeit a Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának 13-16. §-ai tartalmazzák. (3) A tanulmányai folytatására évhalasztást kapott hallgatónak a Karral fennálló hallgatói jogviszonya szünetel; az évkihagyás időtartama 132 �alatt hallgatói jogait nem gyakorolhatja. A vizsgák letételére vonat­ kozó jog azonban a hallgatót, esetenként befizetett különülj* ellené­ ben megilleti a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje alatt is. (4) A tanulmányaikat megkezdő hallgatók beiratkozásuk alkalmával tájékoztatást kapnak a Karról, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. (5) Az egyes tantárgyak tantervi követelményeiről, a számonkérés for­ máiról, a tankönyvekről, jegyzetekről, a tantárgy előadóiról, a kap­ csolattartás módjáról és eszközeiről minden félév elején az egyes tanszékek írásos tájékoztatót adnak, melyet a tanszék hirdetőtáblájá­ ra kell kifüggeszteni. A tanszéki hirdetőtáblán kell közölni az eset­ leges írásbeli zárthelyi dolgozatok és a vizsgák időpontját is. A tájé­ koztatót és a vizsgák időpontját egyidejűleg a távoktatási tagozat hallgatói számára is hozzáférhetővé kell tenni a távoktatási tagozat szervei által működtetett műszaki megoldás felhasználásával. Az írásbeli tájékoztatókat egyidejűleg meg kell küldeni a Tanulmányi Osztálynak és a Hallgatói Önkormányzatnak is. 7. § Részvétel a foglalkozásokon (1) A kötelező és a hallgató részéről szabadon választott órákon való részvétel elvárt. Az órákon való jelenlétet a tanszékek ellenőrizhe­ tik, s a tanszékek határozhatják meg a távoliét igazolásának, pótlá­ sának módját is. (2) A tárgy hallgatását az oktatók félévenként a leckekönyv aláírásával igazolják (Id. 12. §). (3) A távoktatásban a hallgató részvételét az oktatók a távoktatási kap­ csolattartás útján ellenőrzik. 8. § A tanulmányok megszakítása (évhalasztás) (1) A tanulmányok tartama alatt, méltánylást érdemlő okból a hallgató évhalasztás engedélyezését kérheti a TB-től. Az évhalasztás egy-egy tanévre, legfeljebb két alkalommal engedélyezhető. (2) Évhalasztást a tanév megkezdése előtt írásban kérhet a hallgató a TB-től. Első évben halasztás általában nem engedélyezhető. 9. § Átvétel más egyetemről, karról, tagozatról (1) A Kar bármely évfolyamon átvehet más - akár belföldi, akár külföl­ di - egyetem jogi karáról hallgatót. Az átvétel ilyenkor önköltséges csak költségtérítéses helyre történhet és a hallgató egy év elteltével a Kar keretében elért eredménye alapján átkerülhet a támogatott hall­ gatók közé, ha ennek egyéb feltételei is fennállnak. Az átvételről Ennek mértékét a Támogatásokról és díjakról szóló szabályzat tartalmazza. A 2000/2001-es tanévben ennek összege vizsgánként 10.000 Ft. 133 �hozott határozatban a Kar kötelezi a hallgatót az általa nem hallga­ tott, de a Kar tanulmányi rendjében kötelező tárgyak hallgatására, vagy felmenti azok alól. (2) A PPKE bármely másik egyetemi karának hallgatója kérheti párhu­ zamos képzés formájában a Kar levelező vagy távoktatási tagozatára való felvételét. Ez a két dékán hozzájárulása alapján történhet. Az ilyen hallgató nem első alapképzésben vesz részt, ezért tanulmányait mindvégig csak költségtérítéses formában végezheti. (3) Az (1), vagy a (2) bekezdés alapján történő átvétel a következő fel­ tételek együttes teljesítése esetén engedélyezhető: - a hallgató legalább négy (kivételes méltánylást érdemlő eset­ ben kettő) lezárt félévvel rendelkezzék; - az átvétel alapjául szolgáló félévek összesített tanulmányi át­ laga elérje, illetőleg meghaladja a 4,00 értéket; - vizsgajegyei között ne legyen négy vagy több elégtelen; - a másik kar dékánja az átvételhez (párhuzamos képzéshez) írásban hozzájáruljon. (4) A Kar indokolt és méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti saját hallgatójának az átlépést egyik tagozatról a másik tagozatra (tago­ zatváltás). Tagozatváltás után az első tanév, általában, csak költ­ ségtérítéses alapon teljesíthető. Ha azonban a tagozatváltást kérel­ mező hallgató, az előző tanévben elért eredménye alapján az új ta­ gozaton támogatott helyre lenne jogosult, az első évben nem kell költségtérítést fizetnie. Egy év után már az új tagozaton elért tanul­ mányi eredménye alapján kerül be a rangsorba és kerülhet támoga­ tott helyre, ha ennek egyéb feltételei is fennállnak. (5) Az átvétel (tagozatváltás) iránti kérelmeket a tanulmányi dékánhelyetteshez kell benyújtani (2. § (5) bek.). A kérelem általá­ ban csak teljes tanévre vonatkozhat, ezért a kérelmeket a tanév megkezdése előtt, legkésőbb augusztus 10-ig lehet, írásban, előter­ jeszteni. Ettől a szabálytól, kivételesen indokolt esetben, el lehet te­ kinteni. (6) Az átvett vagy párhuzamos képzésben részt vevő hallgató felment­ hető azoknak a tantárgyaknak a tanulmányi és vizsgakötelezettsége alól, amelyeket más egyetemen (Karon) eredményesen teljesített. A felmentés iránti kérelmeket minden félévben a tanítás megkezdését követő 3 héten *belül lehet a Tanulmányi Osztályon leadni. Az öszszegyűjtött kérelmeket a Tanulmányi Osztály juttatja el az illetékes tanszékhez, amely - a hozzá történő beérkezéstől számított 30 na­ pon belül - elbírálja azokat és döntéséről közvetlenül, írásban érte­ síti a hallgatót, valamint a Tanulmányi Osztályt. A tanszék elutasító döntése.ellen a TB-hez lehet 8 napon belül panasszal élni. A tan­ tárgyfelmentés kérdésében hozott jogerős határozatot a hallgató lec­ kekönyvébe a Tanulmányi Osztály bejegyzi. * A 2000/2001-es tanév 2. félévében: 2001. február 28-ig 134 �10. § Az áthallgatás szabályai (1) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőok­ tatási intézmény, illetve a PPKE más karának előadásain és foglal­ kozásain, ha tanulmányi kötelezettségeit ez nem zavarja. Az áthall­ gatás során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredményébe nem számít be. (2) A TB, mérlegelve a lehetőségeket, dönt arról, hogy más egyetem hallgatója fogadható-e áthallgatásra a Karon. A PPKE más karának hallgatója a Kar előadásait - ha azok létszáma nem kötött - szaba­ don hallgathatja. 11. § Költségtérítéses első alapképzés, a hallgatók rangsora (1) A Kar az első évben az államilag finanszírozott létszámnál mintegy 20%-kal több hallgatót vesz fel költségtérítéses hallgatóként. (2) Év végén a Kar az adott évet végzett hallgatókat rangsorolja. Az el­ ső és második évfolyam minden évbeli rangsorának évfolyamonként és tagozatonként utolsó 10-10%-ába tartozó hallgatókat a Kar elbo­ csátja az intézményből. Nem lehet ez okból elbocsátani a hallgatót, ha az éves összesített tanulmányi átlageredménye a 3,00 értéket meghaladja. A 10%-ba beleszámítanak minden évben a más okból kimaradó hallgatók is. Kivételes méltánylást érdemlő esetben a rangsor utolsó 10%-ában szereplő hallgató egy ízben kérelmezheti a Dékántól, hogy költségtérítéses hallgatóként folytathassa tanulmá­ nyait. (3) Az éves rangsor megállapítása a félévi és az év végi eredmények összegzésével évfolyamonként és tagozatonként külön-külön törté­ nik. A rangsorban szereplő érték tört szám, amelynek nevezője az adott félévben kötelező vizsgával járó tantárgyak száma (hozzáadva az adott időszakban pótolt, illetőleg pótlandó kötelező vizsgák szá­ mát), számlálója pedig a nevezőben szereplő kötelező vizsgákon el­ ért vizsgajegyek számszerű összege, beleértve az esetleges elégtelen jegyeket is. (4) A rangsor megállapítása ellen a hallgató számítási hiba esetén pa­ nasszal fordulhat a Tanulmányi Osztályhoz. Ha a vita meghallgatás­ sal nem rendezhető, a döntést a tanulmányi dékánhelyettes jogosult meghozni. Döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, de ha később megállapítást nyerne, hogy mégis számítási hiba történt, a Tanulmá­ nyi Osztály az eredményt hivatalból köteles módosítani. (5) A rangsort minden tanév lezárása után ki kell függeszteni a Tanul­ mányi Osztály hirdetőtábláján. 135 �12. § A leckekönyv (1) A leckekönyv a beiratkozások megtörténtét, a tanulmányi és vizsga­ kötelezettségek miként teljesítését és az ezekkel kapcsolatos körül­ ményeket igazoló okirat. Megőrzéséért, kezeléséért a hallgató, va­ lamint a Tanulmányi Osztály felelősséggel tartozik. A leckekönyvbe csak az illetékes oktató, a Dékán, a tanulmányi dékánhelyettes, a Tanulmányi Osztály vezetője és illetékes előadója tehet bejegyzést. A leckekönyvbe tett minden bejegyzést azzal párhuzamosan készí­ tett okiratban (vizsgalap, vizsgajegyzökönyv, határozat stb.) is rög­ zíteni kell, melyek őrzéséről a Tanulmányi Osztály gondoskodik. (2) A leckekönyvet az első beiratkozáskor kell megnyitni, s a tanulmá­ nyok befejezése, illetve a hallgatói jogviszony megszűnése után azt a hallgatónak ki kell adni. A tanulmányok folytatása alatt a lecke­ könyvet a Tanulmányi Osztály őrzi. A Tanulmányi Osztály köteles egybevetni a leckekönyvi bejegyzéseket az azok alapjául szolgáló okiratokkal, valamint ellenőrizni a fénykép és a hitelesítő szalag sértetlenségét. Az esetleges eltérést a tanulmányi dékánhelyettes ki­ vizsgálja és megállapítja, hogy melyik bejegyzés a hiteles. A lecke­ könyvben szereplő valamennyi bejegyzést az anyakönyvbe, és a számítógépes nyilvántartásba is be kell vezetni. (3) A leckekönyv elvesztésének tényéröl, annak időpontjáról és körül­ ményeiről a Tanulmányi Osztályon jegyzőkönyvet kell felvenni. Az újonnan kiállított leckekönyvben fel kell tüntetni, hogy milyen elve­ szett leckekönyv helyett állították ki és az addig teljesített tanul­ mányi és vizsgakötelezettségek eredményét az anyakönyv alapján hivatalos bejegyzésként be kell vezetni. (4) A leckekönyvben vakarás, átfestés, törlés eszközlése, illetéktelen bejegyzés, bejegyzés és aláírás meghamisítása fegyelmi vétséget valósít meg. III. fejezet AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE 13. § A leckekönyv aláírása (1) A leckekönyvben felvett tantárgy aláírása igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy elméleti és/vagy gyakorlati foglalkozásaira meg­ állapított kötelezettségeit teljesítette. (2) A leckekönyv aláírásának feltételeit a tantárgyi programok alapján az adott tantárgy (speciálkollégium, gyakorlat stb.) oktatója (a to­ vábbiakban együtt: a tantárgyjegyzö) határozza meg. Az aláírás fel­ tételeit az oktatás megkezdése előtt közölni kell a hallgatókkal. A közlés írásban (a tanszéki hirdetőtáblán) történjék, és a tantárgy­ 136 �jegyző küldje meg a feltételeket a Tanulmányi Osztálynak, valamint a Hallgatói Önkormányzatnak is. (3) Az aláírás megtagadását legkésőbb az utolsó előadás (foglalkozás) során közölni kell az érintett hallgatóval és a Tanulmányi Osztállyal. Az aláírás megtagadása esetén a leckekönyv megfelelő rovatába „aláírás megtagadva” bejegyzést kel tenni. Kötelező tantárgy esetén a tantárgy újbóli hallgatását a tanulmányok folyamán pótolni kell. Szabadon választott tantárgy (pl. speciális kollégium) aláírásának megtagadása esetén a tantárgyat a leckekönyvből törölni kell. Az er­ re vonatkozó bejegyzést a Tanulmányi Osztálynak kell eszközölnie, „TÖRÖLVE” bélyegző-lenyomat alkalmazásával. (4) A hallgató féléves vizsgáit akkor kezdheti meg, ha - tandíj (költségtérítés) befizetési kötelezettségének eleget tett, vagy fizetési kötelezettsége alól halasztást, illetve felmentést ka­ pott, valamint - leckekönyvét a felvett tantárgyakból aláíratta. A tantárgyi aláírást a féléves vizsga során is meg lehet szerezni. A félév érvényes le­ zárásának feltétele valamennyi aláírás megléte. 14. § A vizsgák fajtái és értékelésük módja (1) A tárgyakat lezáró vizsgakötelezettség lehet beszámoló, kollokvium vagy szigorlat. (2) A beszámoló szóban vagy írásban történik. A tantárgy előadója elő­ re ismertetett feltételei szerint évközi munkát (pl. feladatmegoldás, kiselőadás tartása) is elfogadhat beszámoló helyett. A beszámoló értékelése három fokozatú jeggyel történik: Kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A beszámoló nem felelt meg minősítését a vizsgaidőszak végéig kell kijavítani. Ha a kötelezően választható tantárgyból írásbeli beszá­ molót tartottak, a hallgató kérheti, hogy szóbeli vizsgán javíthasson eredményén. A beszámolókat a szorgalmi időszak utolsó 2 hetétől lehet megtartani. Kötelezően választható tantárgyból szerzett nem felelt meg jegyet két alkalommal lehet megkísérelni kijavítani; har­ madszorra a tantárgyat újból le kell hallgatni és abból beszámolni. (3) A kollokvium egy - nappali tagozaton esetleg két - félévi anyagból a tantárgyjegyző, vagy az általa megbízott személy előtt szóban történik. Ha a tárgy jellege indokolja, a kollokvium kivételesen írás­ beli is lehet. Két féléves anyagból a kollokvium mindig szóbeli (év­ záró kollokvium). A tanrendben meghatározott esetekben a sikerte­ len vagy halasztott kollokvium év végén összevontan pótlandó. Ha a tárgy jellege indokolja, a kollokvium kivételesen írásbeli is lehet. Két féléves anyagból a kollokvium mindig szóbeli (évzáró kollokvi­ um). Ha a tanrend egy féléves vizsgát összevonhatónak minősít és a tanév végén az adott tantárgyból szigorlatot kell tenni, a féléves kollokviumot nem kell külön bepótolni. Összevontan pótolható 137 �kollokvium esetén az illetékes tanszék vezetője előírhatja, hogy az összevont kollokvium féléves részeit külön kell értékelni (vagyis a hallgató két vizsgajegyet kap). (4) A szigorlat a tárgy teljes oktatott anyagából bizottság előtt tett szó­ beli vizsga. A szigorlati bizottság legalább kéttagú, melynek egyik tagja a tantárgyjegyző vagy a Kar más minősített oktatója. (5) A kollokvium és a szigorlatok értékelése ötfokozatú - jeles (5), - jó (4), - közepes (3), - elégséges (2), - elégtelen (1) osztályzattal történik. (6) A tanulmányi átlagba a kollokviumok és a szigorlatok - ez utóbbiak kétszeres értékkel - számítanak be. A beszámolók (gyakorlati je­ gyek, nyelvi jegyek), kiválóan megfelelt minősítését 0.1 értékkel kell a tanulmányi átlagba beszámítani. Az összesített átlageredmény azonban az 5.0 értéket így sem haladhatja meg. 15. § A vizsgák időpontjai (1) A vizsgaidőszakban leteendő vizsgákra az időpont kitűzése (jelent­ kezés) a tantárgyjegyzö által a vizsgaidőszakot mintegy másfél hó­ nappal megelőzően - november 1-jén, illetőleg április 1-jén kifüg­ gesztendő meghatározott rendben és módon történik. A vizsga­ napokat és azokon belül a vizsgáztatásra nyitva álló időtartamot, le­ hetőség szerint a vizsgaidőszakban elosztva, úgy kell ekkor megad­ ni, hogy a vizsgáztatandók számához képest mintegy másfélszeres legyen a választási lehetőség. írásbeli vizsga esetén is legalább há­ rom időpont adandó meg a vizsgaidőszak különböző periódusaira elosztva, és külön meg kell hirdetni a jegy beírásának időpontját is. (2) A jelentkezésen változtatás a vizsgaidőszak folyamán csak halasztá­ si díj fizetése mellett lehetséges. A változtatás időbeli kereteit és le­ bonyolítása módját a vizsga ügyintézését bonyolító tanszék határoz­ za meg. Módosítási kérelmek elfogadására a másfélszeres meghir­ detett kereten belül kell lehetőséget biztosítani. Többletidőpont kitű­ zését a hallgató nem igényelheti. (3) A vizsgák időpontjának meghatározásánál törekedni kell arra, hogy a várakozási idő ne legyen túl hosszú (órára vagy de-du megosztás­ ban). A vizsgázó legkésőbb az erre kitűzött időpontban vizsgára tartozik jelentkezni. Ha a jelentkezést elmulasztja, a vizsgáztató nem köteles őt más időpontban a vizsganapon fogadni. írásbeli vizsga kezdetéről késés a vizsgán való részvételből kizárást vonhat maga után és ugyancsak mulasztást jelent. (4) Ha a vizsga a kitűzött időpontban a vizsgáztató miatt nem tartható meg, a hallgató részére a tanszék köteles a vizsgaidőszak alatt újabb 138 �vizsgaidőpontot biztosítani. Halasztási díjat ilyenkor nem kell fizet­ ni. Ilyen esetben a tanszéknek kell gondoskodnia az érintett hallga­ tók megfelelő értesítéséről. (5) A mulasztás vizsgaidőszakon belüli pótlására a tantárgyjegyző le­ hetőséget adhat, ha az előre megadott vizsgaidőpontokon belül arra mód van és a hallgató ezt ilyen időpontra halasztási díj megfizetésé­ nek igazolásával legalább két nappal előbb kéri. A tantárgyjegyző adhat pótlási lehetőséget ugyanilyen feltételekkel a vizsgaidőszakon belül másik általa alkalmasnak talált időpontra is. Vizsgaidőszakban történő pótlás esetén a mulasztás rangsort érintő következményei nem állnak be. (6) Ha a pótlásra csak a vizsgaidőszakon túl van lehetőség, a halasztási díj fizetése mellett az átlagszámítási hátrány is beáll.(A le nem tét vizsga „0” ponttal kerül értékelésre.) Az ilyen mulasztást a lecke­ könyvben a Tanulmányi Osztály „Halasztott vizsga” megjelöléssel rögzíti. A pótlólag letett vizsgát a leckekönyvben a vizsga letétele­ kor a folyó félév tárgyai után külön sorban kell feltüntetni „pótolt beszámoló/kollokvium” megjelöléssel. 16. § A vizsgáztatás rendje (1) A vizsgáztatást a Kar hivatalos helyiségeiben kell lefolytatni. E sza­ bálytól az intézet (tanszék) vezetője indokolt esetben eltérést enge­ délyezhet, kijelölve a vizsga helyét. (2) A szóbeli vizsgák nyilvánosak. (3) A vizsgák nyugodt légköréről a vizsgáztató, illetve a bizottság elnö­ ke gondoskodik. (4) Vizsgázni csak leckekönyvvel lehet. A vizsgáztató a felelet értéke­ lését a vizsga után a leckekönyvbe és a vizsgalapra beírja. Az aláírt vizsgalapokat legkésőbb a vizsga másnapján a Tanulmányi Osztály­ ra kell továbbítani. 17. § A sikertelen vizsga megismétlése (utóvizsga) és a javító vizsga (1) Az „elégtelen” vagy „nem felelt meg” eredménnyel zárult sikertelen vizsgát a hallgató legfeljebb két alkalommal megismételheti (utó­ vizsga). (2) Sikertelen vizsga megismétlése esetén utóvizsgadíjat kell fizetni. Ha a hallgató az adott vizsgaidőszakban kijavítja a sikertelen vizsgát, tanulmányi átlagába mind az elégtelen, mind, az új jegy beleszámít. A következő tanulmányi időszakban kijavított sikeres vizsga jegye már az új tanulmányi félév átlagába számít. (3) Utóvizsga letételére a vizsgaidőszak után is sor kerülhet, legkésőbb a következő vizsgaidőszak végéig. A sikertelen vizsgák vizsgaidő­ szakon kívül történő kijavításának időpontját az illetékes tanszék határozza meg. 139 �(4) Amennyiben a hallgató a tanév végéig nem teljesítené az adott év­ folyam részére a tanrendben előírt valamennyi vizsgakötelezettsé­ gét, az évfolyam lehallgatását meg kell ismételnie. Az évismétlést csak költségtérítéses hallgatóként végezheti. A megismételt tanév során nem kell vizsgát tenni (beszámolni) azokból a tantárgyakból, amelyekből korábban már legalább közepes (3) érdemjegyet szer­ zett, illetőleg „megfelelő” minősítéssel beszámolt. Évismétlésre a tanulmányok során csak egyszer kerülhet sor. Ha újból beállnak az évismétlés feltételei, a hallgatót a Karról el kell bocsátani. (5) A Dékán egy alkalommal, különösen indokolt esetben, méltányos­ ságból engedélyezheti másodszori évismétlést, vagy évismétlés he­ lyett a következő évfolyamra történő beiratkozást. A határozatban az elmaradt vizsga('k) teljesítésére záros határidőt kell megállapíta­ ni. (6) A hallgatónak joga van ahhoz, hogy az utóvizsgát második alka­ lommal kéttagú bizottság, szigorlat esetében pedig eltérő összetételű bizottság előtt tehesse le. Igényét a tanszékkel előzetesen írásban kell közölnie. (7) Ha a hallgató a kapott érdemjegyet javítani akarja, félévenként egy tantárgyból újabb vizsgát (javítóvizsga) tehet. (8) Utóvizsga, illetőleg javító vizsga letételére beszámoló esetén a vizs­ gáztató mérlegelése szerinti idő elteltével, kollokvium esetén lega­ lább két hét, szigorlat esetén legalább három hét múlva adható újabb időpont, az utóvizsgadíj (javító vizsgadíj) befizetésének igazolása mellett. Az időszak lerövidítésére, indokolt esetben, a tantárgyjegy­ ző adhat engedélyt. (9) Három sikertelen vizsga után, újabb utóvizsgához a tantárgy újrahallgatása szükséges (tárgyismétlés). Az újrahallgatási kötelezettség alól, indokolt esetben, a TB - a tantárgyjegyző véleményének kiké­ rése után - felmentést adhat. A TB ezen határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. (10) A halasztott, az utó- és a javító vizsgák díját minden évben a Dé­ kán állapítja meg és azt a tanév kezdetén a Tanulmányi Osztály hir­ dető tábláján ki kell hirdetni. A bizottság előtt leteendő kollokvium, valamint a szigorlat halasztási, ismétlési díja a más vizsga díjának kétszerese, a záróvizsga ismétlési díja a szigorlati díj kétszerese. 18. § A tanulmányi átlageredmény kiszámítása (1) A vizsgaidőszak befejezésekor az oktatási időszakot a Dékán, vagy a tanulmányi dékánhelyettes a leckekönyv aláírásával érvényesíti. (2) A tanulmányi átlag-eredményt a vizsgaidőszakot követően hala­ déktalanul meg kell állapítani. Az átlageredményt a 11. § (3) bekez­ dés és a 17. § alapján kell kiszámítani. 140 �(3) Az átlageredményt két tizedes jegy pontosságig kell kiszámítani, és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe és az anya­ könyvbe. (4) A tanulmányi átlageredmény: - kitűnő, ha az átlag 5,00 - jeles, ha az átlag 4,51-4,99 - jó, ha az átlag 3,51-4,50 - közepes, ha az átlag 2,51-3,50 - elégséges, ha az átlag 1,51-2,50 - elégtelen, ha az átlag 1,50 vagy alatta 19. § Elbocsátás tanulmányi okból (1) - Négy elégtelen vagy meg nem felelt vizsga (beszámoló, kol­ lokvium, szigorlat) azonos tárgyból (akár több tanév folya­ mán); n égy elégtelen vagy meg nem felelt kötelező vizsga egy tan­ évben, továbbá - két elégtelen (1,51 átlagot el nem érő) félév a tanulmányok folyamán az egyetemi hallgatói jogviszony megszüntetését vonja maga után. A megszüntető határozatot a Tanulmányi Osztály fel­ terjesztése alapján a Dékán hozza. Vele szemben — számítási hiba kivételével - jogorvoslatnak helye nincs, a Dékán azon­ ban egy ízben, méltányosságból, engedélyezheti a tanulmá­ nyoknak költségtérítéses alapon történő folytatását. (2) Ha a hallgató egyszer már méltányosságból mentesült az elbocsátás alól, többet vele szemben méltányosság nem gyakorolható, ha az el­ bocsátás feltételei ismét beállnak. (3) A Tanulmányi Osztály figyelemmel kíséri az elégtelen osztályzatok és az elégtelen félévek alakulását és szükség esetén az (1) bekezdés szerint él felterjesztéssel a Dékánhoz. (4) Ha a hallgató függő helyzetben van (mielőtt sikertelen vizsgái okán az eljárást vele szemben a Kar lefolytatta volna) és más egyetem jo­ gi karára át kíván iratkozni, a Dékán ehhez hozzájárulhat és az eljá­ rást megszünteti. Ebben az esetben azonban a hallgató a Karról tá­ vozni köteles és az eljárás lefolytatását már nem kérheti, akkor sem, ha a kiszemelt másik intézmény nem vette volna át. (5) A hallgatói jogviszonynak a 11. § (2) bekezdése alapján történő megszüntetése hasonló eljárás alapján történik. 20. § Évfolyamdolgozat (1) Az 5., valamint a 7. félév szorgalmi időszakában a hallgatónak év­ folyamdolgozatot kell készítenie. Az évfolyamdolgozatot írógépen vagy számítógéppel írva, tartós kötésben az adott félév vizsgaidő­ szakának megkezdéséig kell az illetékes tanszéken benyújtani. 141 �(2) Az évfolyamdolgozat minimális terjedelme (a címlapon, tartalomés az irodalomjegyzéken túl) 20.000 n (kb. 12 oldal (fél ív), 1,5-ös sortávolsággal, 14-es betűmérettel írva), amelyet a benyújtásáig hallgatott kötelező, vagy alternatív tárgyakból a tanszék által ajánlott, illetőleg jóváhagyott témában lehet készíteni. A tanszékek az ajánlott témák jegyzékét minden év október 1-ig teszik közzé. (3) A tanszékek az évfolyamdolgozathoz konzulenst biztosítanak. A hallgató témát az 5. és 7. félév szorgalmi időszakának az elején, az ajánlott témák jegyzékének közzétételét követően köteles választani. (4) Az évfolyamdolgozatok értékelése 1-5 érdemjeggyel történik, ami a tanulmányi átlagba beszámít. Az évfolyamdolgozat benyújtásának késedelmére a vizsgahalasztás szabályait kell értelemszerűen alkal­ mazni. (5) Az évfolyamdolgozattal kapcsolatos adminisztratív feladatokról a „Szabályzat az évfolyamdolgozatok kezelésére” rendelkezik. IV. fejezet A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A SZAKDOLGOZATRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 21. § A végbizonyítvány (1) A végbizonyítvány (abszolutórium) azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségének mindenben eleget tett. (2) A végbizonyítvány akkor állítható ki, ha a hallgató - egyéb, a tan­ rendben szereplő tanulmányi kötelezettségeinek teljesítése mellett eredményes szigorlatot tett a következő tárgyakból: a. büntető eljárásjog, b. egyetemes állam-és jogtörténet, c. európajog, d. közgazdaságtan, e. magyar állam- és jogtörténet, f. munkajog, g. nemzetközi közjog, h. nemzetközi magánjog, i. pénzügyi jog, j. polgári eljárásjog, k. római jog. (3) A végbizonyítványt a Dékán írja alá a hallgató leckekönyvében. 142 �22. § A szakdolgozat (1) A hallgató az egyes tanszékek által meghirdetett, vagy a sajátmaga által választott és az illetékes tanszék által előzetesen jóváhagyott témát dolgozhatja fel szakdolgozatában, a záróvizsgán szereplő, vagy más, kötelezően oktatott, illetőleg kötelezően választható (al­ ternatív) elméleti, vagy szakjogi tárgyból. (2) A hallgatók kötelesek a 8. félév szorgalmi időszakának végéig szak­ dolgozati témát választani. Az illetékes tanszék vezetője határoz a szakdolgozattémájának elfogadásáról és konzulens kijelöléséről. (3) A szakdolgozati témát a tanszéken kiadott űrlapon kell a tanszéken bejelenteni. A téma elfogadása és a konzulens kijelölése után a hall­ gatónak legalább két alkalommal kell konzultáción részt vennie. Ennek során a konzulens megbeszéli a hallgatóval a munka szem­ pontjait, menetét, felhívja a figyelmet a vonatkozó szakirodalomra, áttekinti a hallgató vázlatát stb. A konzultációs időpontokat a szak­ dolgozati űrlapon rögzíteni kell. (4) A szakdolgozatot három példányban kell - a kitöltött űrlappal együtt - a Tanulmányi Osztályon leadni; (ebből legalább egy pél­ dányt kemény kötésben) írógéppel vagy számítógépen írva. A szak­ dolgozat minimális terjedelme 100.000 n (betűhely), gyakorlatilag kb. 60 gépelt oldal, 1,5-es sortávolsággal, 14-es betűmérettel írva. A szakdolgozatnak tartalmaznia kell tartalomjegyzéket, a felhasznált irodalom felsorolását, az idézeteket pedig (a szerzői jogi törvény szerint) lábjegyzettel kell ellátni, megjelölve pontosan az idézet for­ rását. (5) Az OTDK-n 1.-3. helyezést szerzett, vagy különdíjjal jutalmazott dolgozatot - ha egyébként megfelel az ebben a Szabályzatban meg­ határozott feltételeknek - szakdolgozatként jeles (5) eredménnyel kell elfogadni. (6) A szakdolgozatot az illetékes tanszék vezetője által kijelölt kéttagú bizottság előtt kell megvédeni. A bizottság egyik tagja a konzulens, másik tagja a tanszék oktatója. A bizottság egy tagja egyetemi tanár vagy egyetemi docens legyen. (7) A szakdolgozat védése nyilvános. A védés során meg kell győződni a dolgozat szerzőségéről és arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett nézeteit, véleményét meg tudja-e védeni a szerző. A szakdolgozat megvédhető TDK ülés keretében is, ebben az esetben a konzulensen kívül két diák opponensnek is értékelnie kell a dolgozatot. (8) A szakdolgozatot a konzulens írásban értékeli és javaslatot tesz a bi­ zottságnak az érdemjegyre. A védésre alkalmatlan dolgozat átdolgo­ zásra, kijavításra egyszer visszaadható. A szakdolgozat védését, új szakdolgozat alapján, legfeljebb két alkalommal lehet megkísérelni. (9) A leadott, védésre alkalmas szakdolgozatot a tanszék a leadástól számított 15-45 napon belül védésre kitűzi. Ennek figyelembevéte­ lével célszerű a tavaszi záróvizsga-időszakot megelőzően január kö­ 143 �zepéig, az őszi záróvizsga-időszak előtt pedig július közepéig be­ nyújtani, védésre, a szakdolgozatot. (10) A szakdolgozat a tanszékvezető engedélyével idegen nyelven is benyújtható. 23. § A záróvizsgára bocsátás feltételei (1) A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató - rendelkezzék végbizonyítvánnyal, - sikerrel megvédje nyelvből állami, illetőleg államilag egye­ nértékűnek elismert középfokú, „C” típusú nyelvvizsgával, valamint egy másik idegen nyelvből legalább az Idegennyelvi Lektorátus által elfogadott nyelvismereti igazolással. (2) Záróvizsgát a végbizonyítvány kiállításától számított három éven belül lehet tenni. Ezt a határidőt a Dékán különös méltánylást ér­ demlő esetben meghosszabbíthatja. 24. § A záróvizsga (1) A záróvizsgán a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a felső­ fokú jogi képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (2) A záróvizsga tárgyai: a) jog- és állambölcselet, b) közjog (alkotmányjog és közigazgatási jog), c) magánjog és kereskedelmi jog, d) büntetőjog. (3) A záróvizsga meghatározott záróvizsga-időszakban tehető le. A ta­ vaszi záróvizsga-időszak: április-május hónap, az őszi: október­ november hónap. (4) Záróvizsgára meghatározott hétre lehet csak jelentkezni. Az egyes tárgyak záróvizsgái között legalább két hétnek kell eltelnie. A záró­ vizsgára egy csoportban - a tárgytól függően - legfeljebb 10-15 hallgató jelentkezhet. Amennyiben az adott tárgyból egy nap kettő vagy több bizottság vizsgáztat, az előre összeállított bizottságokhoz a hallgatókat sorsolni kell. 25. § A záróvizsga bizottság (1) Záróvizsgát a záróvizsga bizottság előtt kell tenni. (2) A záróvizsga bizottságok elnökeit és tagjait a Dékán előterjesztésére a Rektor bízza meg, legfeljebb három évre. Az egyes bizottságok elnökeit és tagjait a Rektor által kinevezett külső tagok és a Kari oktatók közül az adott Intézet vezetője javaslatára a Dékán kéri fel. (3) Egy-egy záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül két tagja van. El­ nök, valamint bizottsági tag a szakterület elismert külső szakembere, vagy a Kar egyetemi tanára, illetőleg docense lehet. A bizottság 144 �egyik tagja kivételesen adjunktus is lehet. A bizottságok összeállítá­ sát előzetesen a vizsga előtt nem hozzák nyilvánosságra. (4) A záróvizsga bizottságban lehetőleg vegyen részt külső szakember is. (5) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (6) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amit aláírás után a lec­ kekönyvvel együtt át kell adni a Tanulmányi Osztálynak, 26. § A záróvizsga eredménye, a sikertelen záróvizsga megismétlése (1) A záróvizsgán az értékelés tárgyanként 1-5 érdemjeggyel történik. A záróvizsga eredményét az elnök hirdeti ki együttesen az adott na­ pon vizsgázók előtt. (2) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen annyi alkalommal te­ het ismételt záróvizsgát, ahány tárgyból a vizsga áll, egy tárgyból azonban legfeljebb két alkalommal. (3) A záróvizsgán egy tárgyból elégtelen osztályzatot szerző, vagy kellő kimentés nélkül meg nem jelenő hallgató részére biztosítani kell a lehetőséget, hogy még ugyanabban a záróvizsga-időszakban ismét megpróbálhassa az adott tantárgyból sikeres záróvizsga letételét. Ez a lehetőség akkor illeti meg a hallgatót, ha biztosítható a 24. § (4) bekezdésében megszabott időköz betartása és az oklevél kiállításá­ nak a megismételt vizsga sikeres letétele az egyetlen, még hiányzó feltétele. Erre a célra a Dékán két hetes pótvizsga időszakot rendel­ het el. (4) Ha a jelölt nem tudta a záróvizsgát teljesíteni a végbizonyítvány megszerzését követő három év alatt, vagy kimerítette az ismételt vizsgázás kereteit, kérelmére a Dékán kivételesen újabb záróvizsgát engedélyezhet. 26/A. § A szakdolgozattal és a záróvizsgával kapcsolatos adminisztratív feladatok (1) A szakdolgozattal és a záróvizsgával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a Tanulmányi Osztály látja el; itt kell leadni az elkészült szakdolgozatot és itt lehet jelentkezni záróvizsgára. A Tanulmányi Osztály gondoskodik a záróvizsga napján a leckekönyveknek és a jegyzőkönyv-űrlapoknak az illetékes bizottsághoz történő eljuttatá­ sáról, illetve vizsga után itt kell a bizottságnak a leckekönyveket és a kitöltött és aláírt vizsga-jegyzőkönyveket leadni. (2) A szakdolgozatot elkészülte után a Tanulmányi Osztályon kell lead­ ni. A leadott dolgozatokat a Tanulmányi Osztály az alábbiak szerint veszi nyilvántartásba: 145 �a ) Leadáskor a szakdolgozaton - ha ezt a hallgató nem tette volna meg - azonnal, az átvételkor fel kell tüntetni a konzulens nevét, a dolgozat leadási dátumát, továbbá az első és az utolsó oldalra rá kell nyomni a Kar körbélyegzöjét. A szakdolgozatba be kell tenni a kitöltött űrlapot. b ) A szakdolgozatokat tanévenként és szakonként elkülönítve kell nyilvántartani. Ennek tartalmaznia kell - a hallgató nevét, a dolgozat címét, a dolgozat oldalszámát, a konzulens nevét. (3) A Tanulmányi Osztály a nyilvántartásba vett dolgozatokat haladék­ talanul átadja az illetékes tanszéknek. (4) Védés után a szakdolgozatokat, megőrzés céljából, a Könyvtárnak kell átadni, amely azokat zárt anyagként kezeli és csak oktatóknak adhatja ki. 27. § Az oklevél (1) A sikeres záróvizsga alapján a Kar ajelölt számára doktori oklevelet állít ki. Az oklevelet a Rektor és a Dékán írja alá. (2) A szabvány-oklevél magyar és angol nyelven kerül kiállításra. Amennyiben ajelölt kéri, részére - külön térítés ellenében - magyar és latin nyelven megírt, díszes oklevelet is ki kell állítani. A díszes oklevél, annak minősítésétől függően, különböző külalakkal kerül kiállításra. (3) Az oklevél minősítését egyrészről a négy záróvizsga-tárgy és a szakdolgozat öt értékéből alkotott átlagból (a) mint egyik tényező­ ből, másrészt a 11 kötelező szigorlat átlagából (b), mint másik té­ nyezőből számolt egyszerű számtani átlag adja (a+b:2). A sikertelen vizsgák osztályzatát az oklevél minősítésének kiszámításánál fi­ gyelmen kívül kell hagyni. (4) A (3) bekezdés szerint számított átlageredmény alapján a doktori cím megszerzését tanúsító oklevél minősítése lehet: „Praeclare” 5,00 „Summa cum laude” 4,51-4,99 „Cum laude” 3,51-4,50 „Rite” 2,00-3,50 (5)Kitüntetéses (praeclare) oklevelet az kap, aki a záróvizsgán minden tantárgyból jeles eredményt ért el, szakdolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, összes többi vizsgájának és gyakor­ 146 �lati jegyének átlaga legalább jó, továbbá osztályzatai között köze­ pesnél rosszabb jegy nincsen. 28. § Hatálybalépés 1. 2. A módosított Tanulmányi és vizsgaszabályzatot a 2000/2001-es tanév 2. félévétől kezdve kell alkalmazni. A 27. § 3. bekezdését 2001. szeptember 1-től kell alkalmazni. Dr. Radnay József s.k. dékán a Kari Tanács 2001. február 6-i 1/2001. sz. határozata alapján 147 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR FELVÉTELI SZABÁLYZAT I. fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A jelentkezés 1. § (1) A Kar nappali tagozatára hallgatónak az jelentkezhet, aki; a.) magyar középiskolában érettségizett, b.) külföldi oktatási intézményben érettségizett, és végzettségét nemzetközi szerződés alapján elismerték vagy honosították (2) Kivételesen, különösen indokolt esetben az is jelentkezhet a Kar nappali tagozatára, aki már rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (oklevéllel). 2. § (1) A Kar levelező tagozatára hallgatónak az jelentkezhet, aki; a.) már rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (okle­ véllel), b.) megfelel az 1. §. (1) bek. megjelölt feltételeknek, c.) párhuzamos képzésre jelentkezik a Tanulmányi és Vizsgasza­ bályzat szerint. (2) A Kar távoktatási tagozatára hallgatónak az jelentkezhet, aki meg­ felel az (1) bekezdésben megjelölt feltételeknek, és kijelenti, hogy a távoktatási képzés formában való részvétel követelményeit tudomá­ sul veszi és a részvételhez szükséges eszközöket és feltételeket a maga részéről biztosítja. 3. § (1) A Karra való jelentkezés az OM által alkalmazott formanyomtatvá­ nyokon történik, az évente kibocsátott felvételi tájékoztató alapján. (2) A jelentkezési laphoz csatolni kell; a.) a legmagasabb középiskolai, illetve felsőfokú végzettséget iga­ zoló okirat fénymásolatát, b.) a többletpontokat igazoló okiratokat fénymásolatban, c.) érettségizetteknél a négy középiskolai év végi bizonyítvány fénymásolatát, ' d.) a felvételi költségtérítés befizetésének igazolását, e.) önéletrajzot. 148 �Eredeti okiratot az Egyetem a jelentkezéshez nem kér, a postán küldöttek másolását nem vállalja és értük felelősséget sem vállal. A másolatokat a beiratkozáskor hitelesíti a Tanulmányi Osztály. (3) A hiányosan beküldött jelentkezési lap hiánypótlására a Tanulmányi Osztály írásban felhívja a jelentkezőt. A hiánypótlás végső idő­ pontja a szóbeli vizsga megkezdése. A szóbeli vizsga megkezdése után csatolt okirat figyelembe vétele a felvételi eljárásban nem igé­ nyelhető. (4) A jelentkezési lapokat az OM által megjelölt határidőig kell be­ nyújtani. (5) A Kar a megjelölt keretszámon felül, mintegy 20%-nyi hallgatót, önköltséges hallgatóként vehet fel. II. fejezet A FELVÉTELI ELJÁRÁS 4 . § A Kar felvételi eljárásának célja, hogy a jelentkezettek közül a Kar kiválassza a középiskolai tanulmányok alapján leginkább felkészült és a jogi pályára képességei szerint alkalmasnak tartott hallgatókat. 5 .§ (1) A Kar a felvétellel kapcsolatos tudnivalókat minden évben a Felvé­ teli Tájékoztatóban közli. (2) A Kar a felvételi idejéről és helyéről a jelentkezőt legalább 15 nap­ pal korábban írásban értesíti. (3) A szóbeli vizsga tájékoztató jellegű bevezető kérdéseit a Felvételi Bizottság állapítja meg, és a szóbeli vizsgára behívott jelentkezők­ nek írásban megküldi. (4) A felvételi időpont vétlen elmulasztása esetén a Kar a jelentkezőt a felvételi eljárás lezárása előtt újabb időpontra hívhatja be. 6. § (1) A felvételi eljárásban javító, szóbeli vizsgáztató és felvételi bizott­ ság működik. (2) Az írásbeli javító bizottság tagjai elsősorban a Kar oktatói, doktoranduszai közül kerülnek ki, önkéntes jelentkezés, illetve a Dékán felkérése alapján. (3) A felülvizsgáló bizottság tagjai elsősorban a Kar minősített oktatói közül kerülnek ki önkéntes jelentkezés, illetve a Dékán felkérése alapján. (4) A szóbeli vizsgáztató bizottságok háromtagúak. A vizsgáztató bi­ zottság elnöke általában a Kar minősített oktatója, tagja a Kar okta­ tója és a HŐK képviselője. A szóbeli vizsgát a bizottság elnöke ve­ 149 �zeti, a tagok egyébként egyenjogúak. A vizsgáztató bizottságok tagjait a Dékán jelöli ki. (5) Az írásbeli dolgozat minősítését - panasz, illetve javaslat esetén - a Dékán felülbírálhatja. Az írásbeli vizsga felülvizsgálatát írásban kérheti a jelentkező, és a felülvizsgálatra javaslatot tehet a szóbeli vizsgáztató bizottság is (a 12. §-ban foglaltak szerint). (6) A felvételi bizottság háromtagú; ez a bizottság állapítja meg a fel­ vételi eljárás végén a pályázók felvételét és elutasítását a szabályzat alapján. A bizottság elnöke a Dékán, aki ezt a hatáskörét delegál­ hatja valamelyik dékánhelyettesre. (7) A felvételi eljárásban eljáró bizottságok tagjait a vizsgák megkezdé­ se előtt a Dékán és a tanulmányi dékánhelyettes szóban és írásban tájékoztatja a felvételi eljárásról. Az írásbeli felmérés 7. § (1) Az írásbeli felvételi a jogászi pályán szükséges gondolkodási és kifejező készséget, valamint a fegyelmezettséget értékeli gyakorlati feladat megoldása során. (2) Az írásbeli felvételi feladatok titkosságáról, sokszorosításáról a Dékán gondoskodik. 8. § A vizsgázókat a behívólevél és a személyi igazolvány alapján a terem­ felügyelők igazoltatják. Ezt úgy hajtják végre, hogy a fénykép alapján meggyőzödnek arról, hogy a behívott vizsgázó van jelen. 9. § (1) Az írásbeli dolgozatok javítása során értékelni kell; - a logikus gondolkodást, a problémamegoldó képességet, az eredeti ötleteket, - a dolgozat szerkezeti felépítését, a megjelenítés formáját, - a helyesírást, a helyes kifejezésmódot és a külalakot. (2) Az írásbeli dolgozatok javítása során nem szempont a jogilag helyes megoldás; a javítás az un. „laikus jogérzetet” értékeli. 10. § A felvételi dolgozat kezelése titkos. Az azonosítás külön borítékban tárolt adatok alapján történik. A megírt felvételi dolgozatot a pályá­ zó a dolgozat megírása után borítékba helyezi, melybe behelyezi a nevét és a pontos születési dátumát tartalmazó lezárt borítékot is. 11. § (1) Az írásbeli dolgozatot a 9. § (1) bekezdésében megjelölt szempon­ tokat külön-külön értékelve kell kijavítani, egységes követelménye­ ket alkalmazva. (2) A dolgozatokat előbb a javító tanár, majd a felülvizsgáló tanár ja­ vítja, mindketten olvasható aláírásukkal igazolva a javítást. A felül­ 150 �vizsgáló tanár +, - 4 ponttal térhet el a dolgozat összpontszámában a javító tanártól. Amennyiben a felülvizsgáló tanár ennél nagyobb el­ térést tart indokoltnak, ezt részletesen indokolnia kell. (3) A dolgozatok javításának lezárása után - az összeadási hibajavítá­ sán kívül - az értékelésen bármilyen módosítást csak a Dékán esz­ közölhet. 12. § (1) Az írásbeli felvételi eredményeit a szóbeli vizsga előtt legalább 1 héttel kifüggesztéssel közzé kel! tenni. Arról egyéni tájékoztatást az Egyetem nem köteles küldeni. (2) A közzététel után 48 órán belül a pályázó írásban panaszt tehet az értékelésre a Tanulmányi Osztályon. (3) A panaszokról a Dékán dönt, döntéséről értesíti a panaszost. ' A szóbeli vizsga 13. § (1) A szóbeli vizsgán a pályázó bevezető kérdést húz, melyről rövid felkészülési idő után felel. A pályázónak a húzott tételen kívül más kérdés is feltehető. (2) A szóbeli vizsgán értékelni kell a pályázó; - előadókészségét, - közéleti-kulturális tájékozottságát, - fellépését. (3) A szóbeli vizsgák befejezése után a vizsgabizottság a délelőtt vagy délután közösen vizsgázott jelölteknek együttesen hirdet eredményt. Az eredményhirdetéskor közölni kell a hozott pontszámokat, a többletpontokat, az írásbeli és a szóbeli vizsga pontszámait és az összpontszámot. 14. § (1) A szóbeli vizsgára nem kell behívni azt a pályázót, akinek hozott pontszáma és írásbeli dolgozata alapján matematikailag nincs esélye bekerülni a Karra. A pályázót erről a tényről értesíteni kell. (2) A pályázókat az egyes bizottságokhoz sorsolni kell. A pályázókat úgy kell beosztani, hogy egy bizottsághoz egy nap - délelőtt/délután - legfeljebb 15 vizsgázó kerüljön. (3) A szóbeli vizsgák az adott lehetőségek között nyilvánosak. A nyil­ vánosságot (a bebocsátottak számát) a vizsga rendje érdekében a szóbeli vizsgabizottság elnöke korlátozhatja 151 �Vizsgamentességek 15. § (1) Ha a jelentkező nappali és levelező tagozatra is kérte felvételét, a levelező tagozat rangsorának megállapításánál a nappali tagozatos felvételi pontszáma figyelembe vehető. (2) A nappali tagozaton a hozott és többletpontok, valamint az írásbeli felmérés értékelése alapján legalább 60 pontot elért jelentkezők szó­ beli vizsga helyett írásban kérhetik írásbeli pontszámúk megkétsze­ rezését legkésőbb 2 nappal a szóbeli vizsga megkezdése előtt. (3) A levelező tagozaton azok, akiknek hozott és többletpontok, vala­ mint az írásbeli felmérés értékelése alapján legalább 50 pontjuk van, szóbeli vizsga helyett írásban kérhetik írásbeli pontszámúk megkét­ szerezését, legkésőbb 2 nappal a szóbeli vizsga előtt. (4) Az (1) és (3) bekezdésnek a levelező tagozatra vonatkozó rendelke­ zéseit a távoktatási tagozatra megfelelően alkalmazni kell. Panasz 16. § (1) A pályázónak a felvételi eljárással kapcsolatos panaszát a Kar Dé­ kánjához kell írásban benyújtania, jogszabálysértés vagy a jelen szabályzat megsértése esetén. A szóbeli vizsgabizottság előtti ered­ mény felülmérlegelése nem kérhető. (2) A panasz kivizsgálásáról, s jogossága esetén a jogorvoslatról a Dé­ kán véglegesen dönt. A vizsgaeredmények értékelése 17. §(1) A felvételi eredményét pontszámban kell kifejezni. A felvételi eredményét kifejező pontszám; - a középiskolából hozott, vagy a diplomáért kapott pontokból, - a többletpontokból, és - a felvételin szerzett pontokból tevődik össze. 18. § (1) A hozott pontokat a középiskola utolsó négy évének átlagából, egyes kiemelt tárgyak jegyeinek átlagából, valamint az érettségi je­ gyeiből kell összeadni alábbiak szerint: Az érettségi jegyeinek összege a három kötelező tárgya, valamint a latin, az élő nyelvek, és a hit- és erkölcstan tárgyakból, ha a jelölt ezekből érettségizett. Érettségi alapján tehát 3-5 tárgy jegyeinek összege számít hozott felvételi pontnak. Ha ajelölt - pl. külföldi érettségi miatt - e tárgyak (azaz: matemati­ ka, történelem, magyar irodalom élő nyelv(ek), latin, hit- és er­ kölcstan) valamelyikéből nem érettségizett vagy ha több tárgyat ta­ 152 �nult ezek közül középiskolában, mint ahányból érettségizhetett, úgy a felsorolt tárgyak utolsó év végi középiskolai jegye(i) a felvételibe beszámító pont(ok). Az érettségi ill. érettségiként beszámítható tárgyak pontszámához hozzáadandó az utolsó négy középiskolai év eredményéből három év végi és negyedik év félévi összes (magaviseletét és szorgalmat is tartalmazó) jegyeinek átlaga. (2) A nem Magyarországon érettségizettek iskolai átlagát azonos mó­ don számítjuk, az ott tanított történelem és az irodalom tárgyakat véve figyelembe (hacsak a jelentkező nem tett e tárgyból magyar ki­ egészítő érettségit). (3) Az osztályzatokat a középiskolai és érettségi bizonyítvány másola­ tának csatolásával és az eredeti bemutatásával kell igazolni. (4) A hozott pontokat korlátlan ideig figyelembe veszik, de az 1997 előtt érettségizettek a „B” jelű intézményi jelentkezési lap 11. pont­ jánál kérhetik alkalmassági vizsgájuk eredményének kétszerezését, a középiskolai hozott pontok beszámítása helyett. (5) Az év végi átlagokat felfelé, illetve lefelé kell kerekíteni minden év végén (4,50 = 4 pont, 4, 51 = 5 pont). (6) A levelező tagozaton az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendel­ kező jelentkezők oklevelük minősítése alapján a következő pont­ számot kapják: i - kitüntetéssel szerzett oklevél 40 pont, - summa cum laude (jeles) minősítésű oklevél 35 pont, - cum laude (jó) minősítésű oklevél 30 pont, - rite (közepes) minősítésű oklevél 25 pont, - elégséges minősítésű oklevél 20 pont, Összpontszámuk e pontszám, a nem középiskolából hozott többlet­ pontok és az írásbeli és a szóbeli alkalmassági vizsga pontjainak összege. A felsőoktatási oklevéllel nem rendelkezők a nappali tagozatra jelentkezőkkel azonos feltételekkel vesznek részt a felvételi eljárás­ ban. 19. § (1) Többletpontot lehet szerezni nyelvvizsgáért, illetve az OKTV 1-10 helyezéséért. (2) A nyelvtanulásért járó többletpontok (nyelvenként): - középfokú állami nyelvvizsgáért: A vagy B típusért 2 pont, C típus esetén 5 pont, - felsőfokú állami nyelvvizsgáért: A vagy B típusért 4 pont, C típus esetén 7 pont. Egy nyelvből csak egy vizsga értékelhető, viszont minden nyelv külön értékelendő, korlátozás nélkül. Amennyiben egy nyelvből érettségi vizsga és nyelvvizsga is van, a kedvezőbb értékelendő. 153 �(3) Hittudományi Akadémiára jár, vagy járt 5 pont. (4) Az OKTV 1 .-10. helyezésért (történelem, magyar, latin, matematika, idegen nyelv tantárgyból) 5 pont. (5) A többletpontok beszámítását a „B” jelű intézményi jelentkezési lap 6. pontjánál kell kérni és legkésőbb a szóbeli vizsga megkezdéséig okirattal igazolni kell a többletpontokra való jogosultságot. 20. § A felvételi során szerezhető pontok; - az írásbeli szakmai alkalmassági felmérés - a szóbeli meghallgatás max. 15 pont, max. 20 pont. Maximális felvételi alkalmassági pontszám elérése esetén a Kar a jelentkezőt, amennyiben ezt kéri, és ha más felsőoktatási intézmény­ be nem vették fel, mindenképpen felveszi önköltséges hallgatóként. 21. § (1) A hozott, a többlet és a szerzett pontok alapján kell kiszámítani a hallgató összpontszámát. (2) Az összpontszám alapján a pályázókat tagozatonként rangsorba kell állítani. A szóbeli vizsgát tett pályázók rangsorát nyilvánosságra kell hozni, de arról külön értesítést az Egyetem nem köteles küldeni. A felvételi döntés 22. § (1) A felvételi ponthatárt a Kar a központi számítógépes rendszer segít­ ségével állapítja meg. (2) A Kar a nappali, a levelező, továbbá a távoktatási tagozatra és ön­ költséges képzésre felvett hallgatókat írásban értesíti a felvételről, s úgyszintén írásbeli értesítést kapnak az elutasított pályázók is. (3) A pályázóknak szóló értesítésben közölni kell a hozott, a szerzett, a többletpontszámot, az összpontszámot és a felvételi ponthatárt. (4) A felvételi eredményét a Kar 3 napon belül nyilvánosságra hozza. A fellebbezés 23. § A felvételi bizottság elutasító határozata ellen a pályázó csak a felvételi szabályok megsértése miatt fellebbezhet a Kar Dékánjához. A fel­ lebbezéseket az elutasító határozat kézhezvételét követő 8 napon belül kell írásban benyújtani. A felvételi eredmények közzétételét követő 30 napon túl nem lehet fellebbezést benyújtani. Az okmányok kezelése 24. § (1) A jelentkezési lapok, annak mellékletei, a pályázó dolgozatai, a felvételi eljárás során keletkező iratok okiratnak minősülnek. Az 154 �iratok kezeléséért a Dékán, a dolgozatokat értékelő oktatók, a vizs­ gabizottságok elnökei, és a Tanulmányi osztály vezetője és ügyinté­ zői felelősek. A pályázók személyi iratai, adatai bizalmas anyagként kezelendők. Az eredmények viszont nyilvános, közzétehető adatok. (2) Az elutasítottak esetleges eredeti okmányait a döntésről szóló érte­ sítéssel együtt vissza kell küldeni. (3) Az okmányokat a következő felvételi időpontjáig kell megőrizni. Zárórendelkezések 25. § (1) Jelen felvételi szabályzat a Kari Tanács döntése alapján 1997. július 1 -jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben az 1998. év­ re vonatkozó felvételi eljárás során kell alkalmazni. (2) A felvételi szabályzat nyilvános, abba bárki betekinthet. Budapest, 2000. május 5. Dr. Zlinszky János s. k. dékán a Kari Tanács 1997. május 22-ei döntése alapján, amelyet a Kari Tanács 1997. december 19-én, 1999. február 18-án és 2000. május 5-én módosított. 155 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZABÁLYZAT A Kar hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról I. fejezet A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAKRÓL 1. § (1) A hallgatók szám szerint meghatározott és eredmény szerint rangso­ rolt része - ha első felsőfokú alapképzésben vesz részt, vagy gyer­ meke miatt kedvezményezett - mind a nappali, mind a levelező, mind a távoktatási tagozatban tandíjmentes (államilag támogatott hallgató). (2) A többi hallgató tandíjat fizet (önköltséges hallgató). A tandíj mér­ téke az állami normatív ellátmány összegéhez igazodik. Éves össze­ gét a Kari Tanács állapítja meg, minden tanév kezdete előtt, az egész tanévre szólón. (3) A nappali szakos hallgató tandíja a 2000/2001-es tanévben 230.000,- Ft. A levelező és a távoktatási tagozat hallgatójának évi tandíja 180.000,- Ft. (4) A tandíj félévre eső összegét (az éves összeg felét) a hallgató a fé­ lévre történő beiratkozás előtt egy összegben köteles befizetni. A féléves tandíj fizetésére a dékán részletfizetési kedvezményt adhat, amely iránt a kérelmet a hallgató a beiratkozás időpontja előtt lega­ lább 30 nappal köteles benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kért részletek megjelölését. Legalább a tandíj 1/5 részét (20%) a be­ iratkozás előtt be kell fizetni. Tandíjon felüli költségtérítések 2. § (1) Az alapoktatáson felül nyújtott többletszolgáltatásokért, hallgatói mulasztásból eredő többlettevékenység miatt, illetve a szabályzat­ ban meghatározott esetekben minden hallgató költségtérítést köteles fizetni. A költségtérítéses szolgáltatásokat, valamint a költségtéríté­ sek éves összegét a Kari Tanács évente előre határozza meg. 156 �(2) Költségtérítéssel vehető igénybe a Kar által nyújtott alapfokú nyelv­ oktatás (nyelvvizsgára felkészítés), valamint a szaktárgyak idegen nyelven történő oktatása, és az informatikai képzés. Ugyancsak költségtérítéses a szakirányú továbbképzés céljából felvett tárgyak, gyakorlatok oktatása. (3) A költségtérítés összege a 2000/2001. tanévben félévenként heti egy órára vetítve 5.000,- Ft. A költségtérítés befizetését az oktatásra való jelentkezéskor kell igazolni. (4) A számítógépes távoktatásban résztvevő hallgatók többlet költségté­ rítése évi 160.000,- Ft., ez két részletben, a félévre történő beiratko­ zás előtt fizetendő. (5) Vizsgahalasztás, vizsgaismétlés esetén a hallgató igazolni tartozik az azonos vizsgaidőszakon belül 1.000,- Ft., szigorlat esetén 2.000,Ft., vizsgaidőszakon túl 2.000,- Ft., ill. 4.000,- Ft. befizetését. Je­ lentkezése csak ezen igazolás mellett fogadható el. (6) Beiratkozási, indexleadási határidő mulasztása esetén napi 500,- Ft. késedelmi díj fizetésére köteles a hallgató. Részletfizetési határidő vagy más díjfizetési határidő mulasztása esetén 5.000,- Ft késedelmi pótlék fizetendő költségtérítésként. Kollégiumi díj havi részletének elmulasztása esetén a hallgató el­ veszti jogosultságát a kollégiumi díjtámogatásra az egész tanévben. (7) Az első záróvizsga tárgyanként költségmentes. Minden más esetben a záróvizsgáért záróvizsgánként 6.000,- Ft. költségtérítést kell fizet­ ni. A jelentkezés csak a befizetés igazolása után fogadható el. (8) A Kar által kiadott állami szabvány-oklevél költségmentes. A szab­ vány-oklevél mellett - igény szerint - díszes kivitelű oklevél is ad­ ható. A díszes kivitelű oklevelet kérő hallgatók 5.000,- Ft. költségté­ rítést kötelesek fizetni 3. § (1) A befolyt tandíjakat és költségtérítési összegeket a következő célok­ ra lehet felhasználni: a.) a Kar működtetése; b.) a Kar oktatást-kutatást segítő felszerelése; c.) a Kar kialakítását, fejlesztését célzó beruházások; d.) oktatást-kutatást segítő egyetemi, kari alapítványok létesítése, támogatása; e.) a kulturális és sport tevékenység támogatása; f.) a Hallgatói Önkormányzat (HŐK) támogatása, hallgatói öntevé­ keny csoportok támogatása, hallgatói kedvezmények nyújtása; g.) bel- és külföldi tanulmányutakon és rendezvényeken való oktatói és hallgatói részvétel támogatása. (2) A befolyt tandíj és költségtérítések felhasználásról a Kar költségve­ tése körében kell rendelkezni. A befolyt összegek jogszerű és sza­ bályos felhasználását a Dékán és a Kari Tanács ellenőrizni köteles. 157 �(3) Az a hallgató, aki díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, vizs­ gára nem bocsátható (be nem iratható, a költségtérítéses foglalkozá­ son nem vehet részt). II. fejezet A HALLGATÓ RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK 4. § (1) A PPKE JÁK hallgatói részesülhetnek a.) külső ösztöndíjban egyetemi ajánlásra; b.) kari ösztöndíjban tanulmányi eredmény alapján; c.) támogatásban közösségi munka alapján; d.) támogatásban szociális helyzet és tanulmányi eredmény alapján; e.) tandíj kedvezményben szociális helyzettől függőn; f.) ösztöndíjban külföldi tanulmányút támogatására; g.) támogatásban alkalmi egyetemi munka alapján (felvétel, szerve­ zés, rendezvény stb.) h.) támogatásban demonstrátori tanszéki munka alapján; i.) vidékiek kollégiumi vagy lakhatási támogatásban; j.) tankönyvtámogatásban. (2) A támogatások odaítéléséről Kari forrásból a Kari Tanács által meg­ fogalmazott elvek, ill. a Szabályzatok alapján a Dékán dönt, a hall­ gatói normatív támogatásból nyújtott egyéni támogatásokról a HŐK által megállapított és a Kar által jóváhagyott elvek alapján a Hall­ gatói Önkormányzat és a Dékán együttesen döntenek. (3) Mindegyik fajta támogatás adható mindkét forrásból, mégis elsősor­ ban Kari forrásból nyújtandó 4. § (1) e.), h.), i.), j.) szerinti, HŐK forrásból nyújtandó 4. § (1) b.), c.), d.) szerinti támogatás. 5. § (1) A Kar hallgatói az Oktatási Miniszter külön rendeletében meghatá­ rozott pályázat és eljárás alapján az állam által (általában a támoga­ tott nappalos hallgatók létszáma 1%-a alapján) köztársasági ösztön­ díjban részesülhetnek. A köztársasági és közigazgatási ösztöndíjakat [4. § (1) a.)] a hallgatók - általában legalább két befejezett félév után - nyerhetik el. Az ösztöndíj elnyerésének jogszabályi feltételeit a Kar minden évben megfelelő időben nyilvánosságra hozza. A pá­ lyázati rangsorolásban a tanulmányi eredmény és a tanszéki, tudo­ mányos diákköri munka mérlegelendő. (2) Ha a hallgató által elnyert ösztöndíj a köztársasági ösztöndíj, azzal egyenértékű vagy azt meghaladó támogatás, a hallgató további tá­ mogatást egyetemi tanulmányai [b.)] alapján nem kaphat. 158 �(3) Ha a külső támogatás nem éri el a köztársasági ösztöndíj szintjét, de meghaladja a [b.)] alatti támogatást, úgy a hallgató tanulmányi eredménye alapján további támogatást nem kaphat, ha annak alatta marad, a külső juttatást az Egyetem a [b.)] alatti mértékre [6. § (3) szerint] kiegészíti. 6. § (1) A Hallgatói Önkormányzat a hallgatói támogatásra előirányzott keretet 77%-ban egyéni tanulmányi támogatásra [4. § (1) b.)], 20%ban a HŐK bizottságai működésével kapcsolatos költségek támo­ gatására, 3%-ban a HŐK tisztségviselőinek munkájával kapcsolatos tanulmányi támogatásra [4. § (1) c.)] kívánja fordítani. (2) A HŐK évente egy alkalommal, az előző, lezárt egész éves átlag alapján, egy tanévre vonatkozóan bírálja el a beérkezett támogatási kérelmeket, a Tanulmányi Osztály által közzétett hallgatói tanulmá­ nyi rangsor kifüggesztését követő egy hónapon belül. (3) 4,51 vagy magasabb éves tanulmányi átlag alapján a tanulmányi tá­ mogatás kérelem nélkül, alanyi jogon jár a Kar II-V. éves nappali tagozatos hallgatóinak, kivéve azokat, akik ezen eredmény alapján köztársasági ösztöndíjban, vagy a tanulmányi támogatással legaláb­ bis egyenértékű külső forrásból származó ösztöndíjban részesülnek (5.). Ha a külső tanulmányi ösztöndíj összege alacsonyabb az alanyi jogon járó tanulmányi támogatás összegénél, a HŐK a tanulmányi támogatásból az ösztöndíjat a járandóság mértékére kiegészíti. A HŐK a tanulmányi támogatás összegének 20%-át különíti el e célra, és azt egyenlően osztja el a feltételeknek megfelelt hallgatók között [4.§(i)b.)]. (4) A HŐK munkatársainak adandó tanulmányi támogatásról a HŐK Választmánya félévenként javaslatot készít, azt a Dékán hagyja jóvá [4. § (De.)]. 7. § (1) Tanulmányi eredmény és szociális rászorultság együttes okán a Kar II-V. éves nappali tagozatos hallgatói kérelemre tanulmányi támo­ gatásban részesülhetnek. A HŐK a tanulmányi támogatási keret 70%-át osztja fel e célra. (2) A vonatkozó kérelmet a tanév első tanítási napjáig lehet a Dékánhoz benyújtani, aki a nyilvántartásba vett (iktatott) kérelmeket a HÖKnek adja át véleményezésre és rangsorolásra. (3) A kérelmek szerinti szociális rászorultságot a HŐK adatlap és szük­ ség szerint személyes meghallgatás alapján vizsgálja és igazolja. A vizsgálat szerint szociálisan támogatásra szoruló hallgatókat a HŐK három csoportba osztja, szociális helyzetük súlyossága szerint. (4) Az előző év rangsor szerinti eredménye alapján a HŐK ugyancsak három csoportba sorolja a kérelmezőket (3,01-3,50; 3,51-4.00; 4,01-4,50). Az így kialakított három tanulmányi eredménycsopor­ ton belül alcsoportokat képeznek a szociális rászorultság szerinti csoportok. A HŐK a kettős szempont szerint dönt a kérelmekről és 159 �azokat jóváhagyásra a Dékánhoz terjeszti fel. Első évfolyamos hall­ gató támogatásáról csak szociális szempont alapján is hozható tá­ mogató határozat különösen indokolt esetben. (5) 10% keretet a HŐK fenntart az évközben beállott különösen súlyos szociális nehézség miatt támogatást kérelmező hallgatók részére. Ezt a keretet a második félévre történő beiratkozások utolsó napjáig benyújtott kérelmek alapján osztja fel. A juttatás e címen nem lehet magasabb, mint az azonos kategóriában éves szinten megállapított juttatási összeg fele. (6) A tanulmányi támogatásokról szóló döntést nyilvánosságra kell hozni. (7) A HŐK által megítélt és a dékán által jóváhagyott tanulmányi támo­ gatások első felét a Kar október végéig, a második felét március vé­ géig utalja ki (fizeti ki). 8. § (1) Részleges tandíj mentességet [4. § (1) e.)] - amely legfeljebb a tandíj 50%-áig terjedhet - általában az a nappali vagy levelező, továbbá távoktatási tagozatos önköltséges hallgató kaphat, akinek tanulmá­ nyi átlaga az előző félévben legalább 4,00 volt, nem volt utóvizsgá­ ja, és szociális helyzete indokolja a részleges tandíjmentességet. (2) Teljes tandíjmentesség a Kari költségvetés lehetőségei szerint azok­ nak az (1) pontban felsorolt feltételeknek megfelelő hallgatóknak adható, akik szociális helyzetük tanulmányaik folyamán történt megromlása miatt erre a legrászorultabbak. (3) Tandíjmentesség a Dékánhoz beiratkozás előtt egy hónappal be­ nyújtott írásbeli kérelem alapján adható. A kérelemben az alapul szolgáló indokokat, a szociális benyújtott kérelmeket a Dékán a HÖK-kel véleményeztetheti és szükség szerint a körülményeket el­ lenőriztetheti. A benyújtott kérelmekről a HŐK véleményt nyilvánít és elkészíti a kérelmek kielégítésének javasolt rangsorát. ’ (4) A HŐK véleménye alapján a Dékán dönt a kérelmekről. A Dékán döntését nyilvánosságra kell hozni és arról a kérelmezőt külön is értesíteni. 9. § (1) A HŐK külügyi bizottsága költségvetésében elkülönít évente bizo­ nyos előirányzatot azon hallgatói külföldi tanulmányok támogatásá­ ra, amelyek nem külső támogatással (DAAD, Erasmus stb.) finan­ szírozottak. A támogatásra a HÖK-nél pályázatot kell benyújtani oktatói véleménnyel. A támogatások elosztásához a Dékán hozzájá­ rulása szükséges, annak megadását a Dékán átruházhatja más kari tisztségviselőre. (2) Mind a Kar, mind a HŐK eseti rendezvényeken vagy más hallgatói közreműködést igénylő alkalmakkor közreműködő hallgatók részére hallgatói támogatást állapíthat meg. Ez nem esik az 5. §-ban meg­ jelölt korlátozás alá [4. § (1) g.)]. 160 �10. § (1) A tanszékekre demonstrátort a tanszék (intézet) vezetője nevez ki évente azon hallgatók közül, akik eredményük alapján reményt nyújtanak arra, hogy a kutató munkába bevezethetők, vagy a tan­ szék oktató, szervező munkáját, könyvtárának rendezését sbt. segí­ teni készek és képesek. A demonstrátorok tanszéki munkájukat ál­ talában díjazás nélkül végzik. (2) Ha a tanszék a maga oktató munkájában demonstrátort hasznosítani tud, kérheti a dékántól díjazott demonstrátori hely engedélyezését. A kari költségvetés előirányzata terhére díjazott hely engedélyezéséről valamint annak betöltéséről, a tanszék (intézet) vezetőjének javas­ latára, a Dékán rendelkezik. (3) Különösen indokolt a demonstrátori munka díjazása akkor, ha első­ sorban oktatási feladatot lát el a megbízott hallgató (gyakorlatveze­ tés), valamint ha arra külön költségvetési forrás áll rendelkezésre (pályázati munka, Számtáv stb.). Ha a hallgató ilyen jellegű díjazásban részesül, és e juttatása más (ösztöndíj jellegű) juttatásával együtt eléri a köztársasági ösztöndíj havi összegét, a 10. § (3) szerinti juttatás köztársasági ösztöndíjon felüli összege a felére csökkentendő. 11. § A HŐK a maga költségvetésében, más diákszervek költségvetésükben előirányozhatnak állandó munkát ellátó munkatársaik részére hallgatói támogatást. Ez a tisztség viselésének, a munkakör ellátásának ideje alatt folyósítandó. A folyósításhoz a Dékán egyetértését kell kérni. 12. § (1) Az állam által nyújtott kollégiumi vagy lakhatási támogatás a vidéki hallgatókat illeti, az állam által nyújtott mértékben. Elosztását a HŐK és a Dékán évente a vidéki nappali tagozatos hallgatók száma szerint végzi. (2) A Karnak saját kollégiuma nincs, a biztosított diákszálló lakóhelyek térítésének összegét a kollégiumi elhelyezést biztosító szervvel tör­ tént megállapodás rögzíti. (3) A kollégiumi térítési díjak legfeljebb fele az (1) pont alatti támoga­ tásból fedezhető, vagy elengedhető kari támogatás alapján a szociá­ lis és tanulmányi szempontból támogatásra érdemes hallgatóknak. (4) Ha a hallgató a havi diákszállódíjával elmarad, támogatásra jogo­ sultságát arra a tanévre elveszti. 13. § (1) A Kari Tanács a kari jegyzet- és tankönyvkiadás támogatására, illetve a hallgatók tankönyv- és jegyzetköltségeinek támogatására az e célra juttatott állami támogatásból, pályázatokból és egyéb elői­ rányzatból külön pénzügyi alapot hoz létre. (2) A tankönyvtámogatás összegének min. 30%-át a HŐK és a JÁK kö­ zös terve alapján a könyvtári tankönyvállomány gyarapítására, jegy­ 161 �zetkiadásra és ellátásra, max. 70-%át rászoruló hallgatók könyvvá­ sárlásának egyedi támogatására fordítja a Kar. 14. § (1) A hallgatók részére nyújtott támogatások tényleges folyósításáról, a kifizetések nyilvántartásáról a Gazdasági Osztály vezetője gondos­ kodik. A Gazdasági Osztály végzi a hallgatói támogatások nyilván­ tartását. (2) A Tanulmányi és Gazdasági Osztály közvetlenül ellenőrzik a tandí­ jak és költségtérítések befizetését. A gazdasági dékánhelyettes fel­ ügyeli és ellenőrzi a tandíjak és költségtérítések jogszerű felhaszná­ lását. (3) A befizetésekről és felhasználásokról a gazdasági dékánhelyettes a Kari Tanácsnak évenként beszámol. A Kari Tanács 1999. május 28-ai határozata és a HŐK Választmány Irányel­ vei alapján kiadta 1999. június 19-én, s módosította 2000. március 20-án. 2000. május 5. a PPKE JÁK Dékánja s. k. a Kari Tanács 2000. március 20-ai határozata alapján 162 �A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Az Önkormányzat neve: Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továb­ biakban: Egyetem) Jog- és Államtudományi Kar (továbbiakban: Kar) Hallgatói Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat). (2) Az Önkormányzat rövidített neve: PPKE JÁK HŐK (3) Az Önkormányzat nemzetközi neve: Student Union of Pázmány Péter Catholic University Faculty of Law and Political Sciences 2. § Az Önkormányzat székhelye: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. 3. § Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) meg­ határozza az Önkormányzat felépítését, feladatait, jogait és kötelezett­ ségeit. Az Önkormányzat szervezeteinek és tisztségviselőinek határo­ zatai és intézkedései nem lehetnek ellentétesek ezen szabályzat rendel­ kezéseivel. 4. § Az Önkormányzat a Kar részeként működik, megvalósítja a Kar Szer­ vezeti és Működési Szabályzatában meghatározott célokat és szellemi­ séget. 5. § Az Önkormányzat a Kar hallgatóinak kizárólagos önkormányzati, kép­ viseleti szervezete. 6. § Mint ilyen feladata különösen: a.) a hallgatók érdekképviselete; b.) jelen SZMSZ-ben meghatározott választás alapján képviselők kül­ dése az Egyetemi és a Kar Tanácsba, a Fegyelmi Bizottságba és a Tanulmányi Bizottságba (a Kar mindenkori SZMSZ-e szerint)-, c.) javaslattétel a felvételi vizsgabizottságokban résztvevő hallgató név­ sorának összeállítása; 163 �d.‘) javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok beveze­ tésére; e.) tudományos és szakmai diákkörök szervezésé és a dolgozatok köz­ zététele; f.) kulturális, szociális és sport szervezeti egységek létesítése, meg­ szüntetése és támogatása, hallgatói öntevékeny csoportok támogatá­ sa; g.) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos kép­ zési kapcsolatainak építése; h.) az oktatói munka hallgatói véleményezése; i.) részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügyeinek intézésében; j.) a kari újságon keresztül a Kar hallgatóinak és oktatóinak folyamatos tájékoztatása az Önkormányzat tevékenységéről, a Kar hallgatóit érintő és befolyásoló eseményekről; k.) a hallgatók tájékoztatása a pályázatokról, ösztöndíj- és állásle­ hetőségekről; 1.) folyamatos kapcsolattartás az Egyetem más karainak HŐK szerve­ zeteivel, valamint a helyi országos és nemzetközi hallgatói szerve­ zetekkel; m.jlehetőségeihez mérten törekszik a hallgatók kari SZMSZ-ben meg­ határozott kötelezettségeinek betartatására; n.) a hatályos jogszabályok által biztosított jogok érvényesítése és a rá vonatkozó kötelezettségek teljesítése. 7. § (1) A Kar valamennyi beiratkozott hallgatója alanyi jogon az Önkor­ mányzat tagja. Jogosult annak szolgáltatásait igénybe venni, bármi­ lyen tisztségre megválasztható és választó. (2) Aktív és passzív választójoga gyakorlása akadályoztatva van, amennyiben a Kar Fegyelmi Szabályzata 2. § (1) bek. c.) pontja sze­ rinti büntetés hatálya alatt áll. Második rész AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI 8. § Az Önkormányzat szervezetei: a.) Évfolyamgyülés; b.) Választmány; c.) Tanulmányi Bizottság; d.) Külügyi Bizottság; 164 �e.) Gazdasági és Diákjóléti Bizottság (továbbiakban: Gazdasági Bizottság); f.) Rendezvényi és Kulturális Bizottság (továbbiakban: Rendezvényi Bizottság); g.) (törölve) h.) Ellenőrző Bizottság; i.) eseti bizottságok; j.) Iroda (irodavezető); k.) Kari újság 1.) Hallgatói Öntevékeny csoportok (Kari SZMSZ szerint). 9. § Az Önkormányzat tisztségviselői: a.) Elnök; b.) Tanulmányi Alelnök; c.) Külügyi Alelnök; d.) Gazdasági Alelnök; e.) Rendezvényi Alelnök; f.) (törölve) g.) az Ellenőrző Bizottság elnöke. Az Önkormányzat testületéinek és tisztségviselőinek választása 10. § (1) Az Önkormányzat tagjai jogaikat az Önkormányzat választott tes­ tületéin keresztül gyakorolják, közvetlenül választják a Választmány tagjait. A további tisztségviselőket a Választmány tagjai közül vá­ lasztja. (2) Az Önkormányzat tagjai választott képviselőiktől teljes körű tájé­ koztatásra jogosultak. Ennek érdekében az Önkormányzat minden szorgalmi időszakban egyszer évfolyamonként Évfolyamgyűlést szervez, melyen az Önkormányzat minden bizottsági elnöke és El­ nöke megjelenni köteles. 11. § (1) Önkormányzati választásokat évente egyszer kell tartani. (2) A választásokat a Választmány minden év február 14-ig írja ki. (3) A kiírásnak tartalmaznia kell a jelöltállítás határidejét, a választások pontos időpontját, amely a kiírás évében március 15. és április 15 között lehet. (4) Az egyes tagozatok a rájuk eső mandátumokról külön időpontokban is szavazhatnak. (5) A Választmány tagjait a tagozatok évfolyamgyűlései évfolyamon­ ként választják. Minden évfolyamon tagozatonként minden századik beiratkozott hallgató után egy képviselő választható, de legalább 165 �egy fö. Tagozatonként és évfolyamonként egy-egy póttag választ­ ható. 12. § (1) A választási eljárás megindítását az Önkormányzat erre vonatkozó határozata alapján és a határozattól számított 2 héten belül a Kar Dékánja a Választási Bizottság kijelölésével kezdeményezi. A vá­ lasztások előkészítése a Rendezvényi Bizottság feladata. (2) A jelöltek a választás kiírását követően két héten keresztül az Ön­ kormányzat irodájában átvehető jelölő íven, 5 támogató aláírással adhatják le jelölésüket. A jelöléshez zárt borítékban az Önkormány­ zat Irodavezetőjénél a következőket kell leadni: a.) fénykép; b.) a célokkal összefüggő önéletrajzi adatok; c.) legfeljebb egy gépelt oldalas összefoglaló ajelölt céljairól; d.) hozzájárulás ahhoz, hogy a jelölt pályázata megjelenjen a kari újságban; e.) a hallgatói jogviszony igazolása. (3) Az Irodavezető a Választási Bizottság részére gyűjti, és a jelölési időszak lezárultával átadja a jelöléseket. (4) A választási Bizottság a jelölési időszak lezárultával megkéri a Ta­ nulmányi Osztálytól az évfolyamok és a tagozatok hallgatói névso­ rát (választók), valamint azok névsorát, akik nem választhatók [7. § (2)]. Az ellenőrzésre 1 hét áll rendelkezésre. (5) Az ellenőrzés után a Választási Bizottság legalább két hétre közzé­ teszi a jelöltek nevét, fényképét és a célokról szóló összefoglalóját az évfolyamok faliújságjain, valamint a kari újságban. (6) A jelöltek adatait a számítógépes levelező tagozattal elektronikus postán (e-mailen) is közölni kell. 13. § Az Egyetem szellemiségéhez méltó választási propaganda alkalmazása engedélyezett. 14. § (1) A választásokról jegyzőkönyvet kell vezetni. Ez, valamint a jelölé­ sek koordinálása, a választások lebonyolítása a Választási Bizottság feladata. (2) A bizottság elnökét a Kar Dékánja nevezi ki a Kar főállású tanárai közül. A bizottság öt tagját szintén a Dékán nevezi ki azon hallgatók közül, aki nem jelölték magukat a választáson. (3) Egy-egy tagozat/évfolyam választásának lebonyolításában legalább a Bizottság négy tagja vesz részt az Elnök irányítása alatt. 15. § (1) A választást minden tagozaton legalább három napon lehetővé kell tenni, a levelező tagozatokon úgy, hogy ezekbe két szombati nap es­ sék, tehát a szavazási ciklus szombattól szombatig bezárólag üteme­ zendő. 166 �(2)A választás titkos. A titkosságot a Választási Bizottság által készített és ellenőrzött szavazócédulák, valamint a Választási Bizottság eljá­ rása biztosítja. 16. § (1) A választáson minden évfolyam és tagozat tagjai csak egy szava­ zattal rendelkeznek, melyet csak saját évfolyamuk és tagozatuk je­ löltjeire adhatnak le. (2) A Választási Bizottság ellenőrzi, hogy a hallgató jogosult-e szavaz­ ni, szükség szerint a diákigazolvány alapján ellenőrzi személy azo­ nosságát, ki nem törölhető módon megjelöli a választók listáján a szavazás megtörténtét, majd kiadja a szavazólapot. Minden hallgató a saját évfolyamtagozatának megfelelő jelöltet írhat fel a szavazó­ lapra. A szavazólapot bedobja a Választási Bizottság által a kijelölt választási helyiségben erre a célra felállított urnába. A szavazatokat évfolyamonként elkülönítve kell gyűjteni. (3) Érvényes az a szavazat, amelyen legalább 1, legfeljebb 5, a szavazó évfolyamán és tagozatán jelöltként szereplő név szerepel. (4) Érvénytelen az a szavazat, amelyen nem szerepel név, illetve 5 név­ nél több, vagy olyan név van feltüntetve, amely a szavazó évfolya­ mán és tagozatán jelöltként nem szerepelt. 17. § (1) A harmadik választási nap letelte után a Választási Bizottság össze­ ül, és a választói listák alapján megállapítja, hogy érvényes-e a vá­ lasztás. Ha ez megtörtént, megvizsgálják, hogy évfolyamonként és tagozatonként a leadott szavazatok alapján ki tekinthető megvá­ lasztottnak, valamint megállapítják a választás érvényességét. (2) Az tekinthető megválasztottnak, aki a maga évfolyamán és tagoza­ tán a legtöbb szavazatot kapta. A szavazólapokon a nevek sorrendje nem számít. Póttag az, aki a választható választmányi tagok megál­ lapítása után sorrendben a következő legtöbb szavazatot kapta. A levelező és az elektronikus levelező tagozat egy tagozatnak minősül a választáson. (3) Amennyiben szavazategyenlőség miatt a megjelölt létszámnál keve­ sebb, vagy több hallgató lenne jogosult az adott évfolyam adott ta­ gozatán a választmányi tagságra, a választást új időpontban meg kell ismételni. (4) Újbóli szavazategyenlőség esetén a Választási Bizottság sorsolással dönt. 18. § A választás érvényes, amennyiben a.) minden évfolyamon és tagozaton legalább a képviselői helyekkel egyenlő számú jelöltre lehet szavazni, b.) a választáson évfolyamonként a jogosultak legalább 25%-a részt vett. 167 �19. § A választási eredményeket a választás érvényességének és eredményé­ nek megállapítása után a Választási Bizottság írásba foglalja, közzéte­ szi, valamint arról írásban értesíti a Kar dékánját, az Egyetem rektorát, valamint a Hallgatói Önkormányzat és az Ellenőrző Bizottság Elnökét. 20. § Amennyiben a választáson az arra jogosultak kevesebb, mint 25%-a jelenik meg a választást meg kell ismételni. Az az évfolyam, amely az 50% részvételi limitet nem érte el, minden 50 leadott szavazat után lesz jogosult egy választmányi tagra. A tagok választására vonatkozó továb­ bi szabályok az érvényes választás szabályaival megegyezőek. 21. §(1) A Választási Bizottság munkájával kapcsolatban panasszal lehet élni. Panasszal a választás eredményének kihirdetése után és az új Választmány első ülése előtt a Kar Dékánjához kell fordulni, aki az Ellenőrző Bizottság elnökével közösen a kérdésben haladéktalanul vizsgálatot folytat. Amennyiben szabálytalanságot állapít meg, az érintett évfolyamon/tagozaton, vagy az egész Önkormányzatra néz­ ve megsemmisíti a választás eredményeit, és 2 héten belülre új vá­ lasztást ír ki. (2) Új választás esetén a választásra vonatkozó szabályok irányadók. Ilyenkor a volt Választási Bizottság egyik tagja sem működhet köz­ re az új választás lebonyolításában, és nem lehet jelölt az új válasz­ táson. A tisztségviselők mandátuma 22. § (1) Az Önkormányzat szavazásra jogosult tagja csak a Választmány tagja lehet. Ez alól kivételt képez a Tanulmányi Bizottság demonst­ rátor tagja. A demonstrátorok maguk közül választják ki ezt a sze­ mélyt a választmány alakuló üléséig. A demonstrátor tag csak a Ta­ nulmányi Bizottságban rendelkezik szavazati joggal. (2) A tisztségviselők mandátuma a Választmány megalakulásától a Választmány feloszlásáig tart. (3) Az Önkormányzat Elnöke a Választmány tagja. (4) Az Önkormányzat tisztségviselői az Elnök, és az állandó bizottsá­ gok elnökei. 23. § A választmányi mandátum megszűnik: a.) az új Választmány megalakulásával; b.) a mandátumról való Választmány előtti írásbeli lemondással; c.) a Kar fegyelmi határozatával (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Fegyelmi Szabályzata 2. § (1) c.) pont szerinti büntetés esetén)', 168 �d.) a választmányi ülésről történő - igazolástól független - három hi­ ányzás után; e.) a hallgatói jogviszony megszűnésével. 24. § A választmányi mandátum a hallgatói jogviszony felfüggesztésével, illetve a Kar fegyelmi eljárásának kezdetével annak befejezéséig fel­ függesztésre kerül. A felfüggesztett mandátumra is érvényesek a meg­ szűnés feltételei. 25. § (1) A két választás között megüresedett mandátumot a megüresedéstől számított két héten belül az illetékes évfolyam és tagozat választ­ mányi póttagjával kell betölteni. (2) Amennyiben ez póttag híján nem lehetséges, az illetékes évfolya­ mon és tagozaton időközi választást kell kiírni. Az időközi válasz­ tásra a választmányi választásokra irányadó szabályok megfelelően érvényesek. (3) Amennyiben a következő választás kiírása és a mandátum megszű­ nése között kevesebb, mint 6 hét van, a póttag híján betöltetlen mandátumot nem kell betölteni. 26. § A bizottságok mandátuma a Választmány mandátumához igazodik. 27. § (1) A választmányi képviselő visszahívását az az évfolyamtagozat kez­ deményezheti, amelynek képviseletét ellátja. (2) A Választmány tagjainak visszahívását az illetékes tagozat évfo­ lyama hallgatóinak legalább 10%-a írásban javasolja. A HÖK-nek össze kell hívnia az adott képviselő visszahívásáról döntő gyűlést, amelyen az érintett tagozat és évfolyam hallgatói vesznek részt. A visszahívásról döntő gyűlés határozatképes, ha az illetékes évfo­ lyam-tagozat tagjainak több mint fele jelen van. A visszahívás el­ döntéséhez a jelenlévők több mint felének azonos szavazata szüksé­ ges. Amennyiben a gyűlés nem határozatképes, a visszahívásra irá­ nyuló indítványt elutasítottnak kell tekinteni. Az Önkormányzat munkája 28. § (1) Az Önkormányzat testületéi döntéseiket üléseiken hozzák. Az ülé­ sek előkészítését a testületek vezetői végzik. Egyébként a testület feladatai végzésével megbízhatja egyes tagjait. (2) Az Önkormányzat testületéi a Választmány kivételével a maguk ál­ tal alkotott szervezeti és működési szabályzat alapján működnek, melynek jóváhagyása a Választmány feladata. 169 �29. § (1) Az Önkormányzat döntéshozatalában a résztvevőknek lehet tanács­ kozásijavaslattételi és szavazati joga. (2) A tanácskozási jog az adott testület ülésén való aktív részvételt, vé­ lemény nyilvánítást tesz lehetővé. A javaslattételi jog ezen felül ma­ gában foglalja határozathozatal kezdeményezését, javaslat előter­ jesztésével. A szavazati jog mindezek mellett lehetővé teszi döntés­ hozatalkor egy szavazat leadását. (3) Szavazati joggal kizárólag az adott testület jelen lévő tagja rendel­ kezik. 30. § (1) Az Önkormányzat testületéi - eltérő rendelkezés hiányában - dönté­ seiket egyszerű szótöbbséggel, azaz a jelen levők több mint felének egyetértő szavazatával, nyílt szavazással hozzák. (2) Személyi kérdésekben titkos szavazás elrendelése kötelező. E sza­ bály alól az érintett testület 2/3-os szavazata alapján döntésével el­ térhet. (3) Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. 31. § (1) A testület határozatképes, amennyiben tagjainak több mint fele jelen van. Napirenden nem szereplő kérdést csak a testület valamennyi tagjának jelenléte és egyetértése esetén lehet tárgyalni. (2) Az SZMSZ előírhat minősített többséget. Ez esetben a testület va­ lamennyi tagja 2/3-ának szavazata szükséges a döntéshez. (3) A testület üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet minden esetben a jegyzőkönyvvezető az ülést levezető elnök és egy választott képvi­ selő hitelesít. A jegyzőkönyvet az Önkormányzat Irodavezetője ré­ szére le kell adni, aki azok tárolásáról gondoskodik. (4) Az Önkormányzat testületéi az Önkormányzat tevékenységéről tájé­ koztató hallgatói fórum keretében beszámolási kötelezettséggel tar­ toznak. A Választmány 32. § A Választmány a Hallgatói Önkormányzat legfontosabb döntéshozó testületé. 33. § (1) A Választmány hatáskörét az alakuló ülésen kezdi gyakorolni, amelyet a választások után legkésőbb két héttel az Önkormányzat előző elnöke köteles összehívni. Az alakuló ülésen meg kell válasz­ tani az Elnököt, az alelnököket, valamint dönteni kell a munkájukat a választásig be nem fejezett eseti bizottságokról. (2) A Választmány megbízása az új Választmány alakuló üléséig tart. A testület hatáskörét a választás és az új Választmány alakuló ülése 170 �között szabadon gyakorolja, de a választások időpontja után az SZMSZ-t nem módosíthatja. (3) A Választmány alakuló ülésén megválasztja: a.) az Önkormányzat Elnökét; b.) a bizottságok elnökeit; c.) az Ellenőrző Bizottság elnökét; d.) a Kari Tanácsba delegált képviselőt [kari SZMSZ17. § (5) a.)]; e.) a Fegyelmi Bizottságba [kari SZMSZ 17. § (5) a.)] f.) a Tanulmányi Bizottságba [Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 2. § (2)]34. § A Választmány dönt: a.) az Önkormányzat alapszabályának elfogadásáról és módosításá­ ról; b.) az Elnökről, az alelnökökről, az Elnökségről, az Ellenőrző Bi­ zottság elnökéről, a bizottságok tagjairól; c.) az Önkormányzat rendes és időközi választási időpontjáról; d.) az Önkormányzat működésének éves költségvetéséről; e.) másokkal kötendő megállapodások (tanulmányi, gazdasági, munkaügyi szerződések, stb.) elfogadásról; f.) a Kar és az Egyetem vezetősége felé tett javaslatokról, azon kér­ désekben, amelyekben az Önkormányzatnak javaslattételi joga van, - a mindenkori kari rendelkezések szerint. g.) a Kari Tanácsban és bármely más fórumon az adott kérdésben kötelezően képviselendő hallgatói álláspontról; h.) az Elnök elleni bizalmatlansági indítványról; i .) az Elnökség bármely tagja elleni bizalmatlansági indítványról; j.) minden olyan ügyben, melyet jelen alapszabályzat, vagy bár­ mely magasabb rendű jogszabály hatáskörébe utal. 35. § (1) A választmányi ülést az Önkormányzat Elnöke hívja össze legalább kéthavonta. Az ülés időpontját a Választmány előző ülésén határoz­ za meg. Ennek hiányában az Elnökség által meghatározott időpont­ ban kerül sor az ülésre. (2) Az Elnöknek soron kívül össze kell hívnia a választmányi ülést 8 napon belül, ha: a.) a Rektor; b.) a Kar Dékánja; c.) a Választmány 5 tagja; d.) a hallgatók 10%-ának írásos indítványa a napirendet megjelölve ezt kéri. Nyolc nap ered­ ménytelen elteltével az indítványozók maguk is összehívhatják a Választmányt. (3) Amennyiben a Választmány határozatképtelen, új ülést kell össze­ hívni 8 napon belül, de legalább egy nappal későbbre. Az újra ösz171 �szehívott ülés a korábbi napirend tekintetében a megjelentek szá­ mától függetlenül határozatképes. Egyéb kérdésekben szükséges az általános feltétel [31. § (1)]. (4) A Választmány hatékony működésének az alapfeltétele a határozat­ képesség, ezért az a képviselő, aki mandátuma ideje alatt háromszor indokolatlanul távol marad az ülésről, automatikusan elveszti man­ dátumát. Az elvesztett mandátum pótlásáról a mandátum megszűné­ sére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. (5) A Választmány tagja az ülésről való távolmaradását legkésőbb az ülés megkezdéséig az irodavezetőnél jelezni köteles. A napirendet, melynek tervezetét az elnöknek levélben ki kell kül­ denie, a közgyűlésnek jóvá kell hagynia. 36. § (1) A választmányi ülést az Elnök nyitja meg, vezeti le és zárja be. Maga helyett a Választmány bármely tagját megbízhatja ezzel a fe­ ladattal. (2) A választmányi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv­ nek tartalmaznia kell: a.) az ülés lényeges mozzanatait; b.) a szavazásra feltett indítványokat; c.) a szavazás eredményeit; d.) külön kérésre bármely állásfoglalást. 37. § A választmányi mandátum megszűnik: a.) az új Választmány megalakulásával; b.) a mandátumról a Választmány előtt írásban való lemondással; c.) a Kar fegyelmi határozatával; d.) az ülésekről történő háromszori indokolatlan távolmaradással; e.) a hallgatói jogviszony megszűnésével; f.) visszahívással. Az Elnökség 38. § Az Elnökség tagjai: a.) az Elnök; b.) a bizottságok elnökei; c.) az Elnökség ülésein a bizottságot érintő kérdésekben tanácskozá­ si joggal részt vesz az eseti bizottság elnöke, vagy általa megbí­ zott tagja. 39. § (1) Az Elnökség feladatát az alakuló üléstől az új elnökség megválasz­ tásáig látja el. Az Elnökségnek megválasztásától számított 1 héten belül meg kell tartania alakuló ülését. Az alakuló összefoglaló je­ 172 �lentést, amelyet az új elnökség és az Ellenőrző Bizottság véleménye alapján a Választmány fogad el. (2) Amennyiben a Választmány az Elnökség beszámolóját nem fogadja el, erről a döntéséről levélben értesíti a Kar Dékánját és az Egyetem Rektorát. (3) Az elutasítást követően az Elnök, az Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint a Dékán közös vizsgálatot folytatnak az Elnökség tevé­ kenységével kapcsolatban. Amennyiben bármilyen szabálytalansá­ got, rendellenességet tapasztalatnak, fegyelmi eljárást kell elrendel­ ni. A fegyelmi eljárást a Kar Fegyelmi Bizottsága folytatja le. 40. § Az Elnökség feladatköre: a.) az Önkormányzat operatív irányítása; b.) az Önkormányzat szervei és testületéi munkájának összehango­ lása, irányítása, ellenőrzése; c.) a Választmány üléseinek előkészítése; d.) az éves költségvetés előkészítése, megvitatása, Választmány elé terjesztése; e.) a Választmány határozatainak végrehajtása; f.) az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése; g.) a bizottságok, vagy a hallgatók által javasolt összhallgatóságot érintő tervek kidolgozása, megvitatása, előterjesztése a Választ­ mány vagy a Kar vezetősége felé. 41. § (1) Az Elnökség szükség szerint ülésezik. Az elnökségi ülés időpontját az előző ülésen határozzák meg. Ennek hiányában az elnökségi ülés időpontját az Elnök határozza meg. (2) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze és vezeti. Az Elnök az el­ nökségi ülés levezetésével bármelyik alelnököt megbízhatja. (3) Az Elnöknek öt napon belül össze kell hívnia az Elnökséget, ha a.) a Kar Dékánja; b.) az Elnökség bármely tagja, vagy c.) az Ellenőrző Bizottság Elnöke ezt kéri. (4) Az ülésre a tagokon kívül bárki más is meghívható tanácskozási joggal. (5) Az Elnökség ülése nyilvános. Az Elnökség egyszerű szótöbbséggel zárt ülést rendelhet el. A bizottságok 42. § (1) Az Önkormányzat állandó bizottságai [8. § d-h.) pont] vezetői az illetékes alelnökök. A bizottság tagjait a bizottság elnöke jelöli ki. 173 �(2) Az állandó bizottság munkájába a bizottság elnöke az Önkormány­ zat tagjai és a Kar oktatói és dolgozói közül bárkit bevonhat javas­ lattételi és tanácskozási jogkörrel. (3) Az állandó bizottság maga alkotta ügyrendje szerint az ebben a sza­ bályzatban meghatározott feladatokat látja el. (4) Az állandó bizottság köteles működéséről a Választmányt annak üléseinek tájékoztatni. Ezt a tájékoztatást félévente írásban köteles megtenni. Az írásos tájékoztatót az aktuális választmányi ülés előtt 8 munkanappal az Önkormányzat irodáján sokszorosítás céljából köteles leadni. (5) Az Önkormányzat irodájának vezetője a beszámolót sokszorosítva minden választmányi tagnak eljuttatja. 43. § (1) A Választmány - sürgős és indokolt esetben annak utólagos jóváha­ gyásával az Elnökség - egyes feladatok ellátására eseti bizottságot állíthat fel. A felállításra vonatkozó határozati javaslatban meg kell határozni a bizottság feladatát, le kell írni azokat az indokokat, amelyek eseti bizottság felállítását indokolják. (2) Eseti bizottság kizárólag egy feladat végrehajtására alapítható, meg­ bízatása e feladat megvalósulásával vagy meghiúsulásával, valamint a Választmány mandátumának lejártával megszűnik. (3) Amennyiben mandátuma megszűntéig a feladatot nem tudta elvé­ gezni, arról köteles beszámolni, és az új Választmány számára új ideiglenes bizottság felállításáról határozati javaslatot készíteni. (4) Az ideiglenes bizottságra egyebekben az állandó bizottságokra vo­ natkozó szabályok megfelelően érvényesek. Az Ellenőrző Bizottság 44. § Az Ellenőrző Bizottság vezetője a Bizottság Elnöke, akit a Választmány 2/3-os többséggel választ meg. Az Ellenőrző Bizottság másik két tagját a Választmány egyszerű többséggel különböző évfolyamok és tagoza­ tok képviselőiből választja meg. 45. § (1) Az Ellenőrző Bizottság feladata: a.) kapcsolattartás a gazdasági elemzővel; éves terv elkészítése feb­ ruár 15-ig b.) rendszeresen és időszakosan ellenőrzi az Önkormányzat gazdál­ kodását; c.) folyamatosan ellenőrzi az Önkormányzat működésének jogsze­ rűségét; d.) félévenként írásban beszámol a Választmánynak tapasztalatairól; e.) felkérésre nyilatkozik összeférhetetlenségi és etikai kérdésekben; 174 �f.) ellátja az Elnök, az Elnökség, a Választmány, vagy a Kar részé­ ről kapott eseti ellenőrzési feladatokat. (2) Az Ellenőrző Bizottság feladata ellátása során, azzal összefüggésben a.) kérdéseket intézhet az Önkormányzat vezetőihez és képviselői­ hez, valamint a Kar hallgatóihoz, oktatóihoz és alkalmazottai­ hoz; b.) betekinthet az Önkormányzat irataiba, valamint az Önkormány­ zat gazdálkodásával összefüggő kari iratokba; c.) adott vizsgált kérdésben írásbeli beszámolót, nyilatkozatot kér­ het az érintettektől; d.) javasolhatja a Választmány felé a tisztségviselők felelősségének felvetését; e.) fegyelmi eljárás megindítását javasolhatja a Kar Fegyelmi Bi­ zottsága felé. (3) Fegyelmi eljárás megindítására tett javaslatról köteles haladéktala­ nul írásban tájékoztatni: a.) az érintettet; b.) az Önkormányzat Elnökét; c.) az Elnökség tagjait; d.) a Választmányt; e.) a Kar Dékánját. 46. §(l)Az Ellenőrző Bizottság negyedévente egyszer, egyébként szükség szerint ülésezik. Üléseiről jegyzőkönyvet vesz fel, mely bizalmasan kezelendő. (2) Az Ellenőrző Bizottság működése rendjét maga határozza meg, ügy­ rendjét és munkatervét a Választmánynak kell jóváhagynia. (3) Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét és munkatervét legkésőbb a Vá­ lasztmány alakuló ülését követő ülésén köteles előterjeszteni. A Gazdasági Bizottság 47. § (1) A Gazdasági Bizottság elnöke a Gazdasági Alelnök. Tagja az Ön­ kormányzat pénztárosa, aki a kézi pénztárért felel. Az Önkormány­ zat pénztárosát a Választmány minősített többséggel választja. (2) A Gazdasági Bizottság diákjóléti és hallgatói támogatási kérdések­ ben a Választmány azon tagjait, akik az érintett hallgató választott képviselői, tanácskozási joggal bevonhatja munkájába. * A Gazdasági Bizottság kapcsolatot tart a gazdasági dékánhelyettessel, a pénzügyi osztályvezetővel és éves tervet készít február 15-ig. (2) A Gazdasági Bizottság az Önkormányzat pénzgazdálkodását bo­ nyolítja. Elkülönítve kezeli az eges célalapok eszközeit. Utalvá­ 48. § (1) 175 �nyozhat az Önkormányzat ellátmánya terhére az Önkormányzat Há­ zipénztár Szabályzata szerint (1. sz. melléklet). Felel a pénzforga­ lom, az átutalások és a lekötések költségvetés szerinti voltáért, cél­ szerűségéért és hitelességéért. Összefogja a HŐK szervezeteinek pénzügyeit. (3) Az Önkormányzat kötelezettséget fizetésre vagy juttatásra a Gazda­ sági Alelnök ellenjegyzése nélkül nem vállalhat. A Kar számláján kezelt hallgatói keretből kifizetés a Gazdasági Bizottság ellenjegy­ zése nélkül semmilyen célra nem történhet. 49. § (1) A hallgatói juttatások rendjének meghatározása az Önkormányzat és a Kar által közösen elfogadott szabályzatban történik. Ennek az Ön­ kormányzat részéről történő elfogadása, módosításának vagy kiegé­ szítésének javaslata a Gazdasági Bizottság meghallgatása után tör­ ténhet. (2) A Gazdasági Bizottság dolgozza ki az éves hallgatói juttatások és kedvezmények javaslatát a Kar Dékánja részére és vele egyetértés­ ben dönt a végleges juttatásokról. (3) A hallgatói juttatások fedezetének felvételéhez az Önkormányzat költségvetésébe a Gazdasági Bizottság állásfoglalását ki kell kérni. A Tanulmányi Bizottság 50. § A Tanulmányi Bizottság vezetője a Tanulmányi Alelnök. A bizottság legalább két tagját úgy kell megválasztani, hogy abban mindkét ta­ gozat képviselve legyen. Egyik közülük a Kar demonstrátori testü­ letének választott képviselője. A Tanulmányi Bizottság továbbá rendszeres referenseket kér fel minden évfolyam mindkét tagozatá­ ról az együttműködésre. 51. § A Tanulmányi Bizottság feladata: a.) éves terv készítése február 15-ig, kapcsolattartás a Kar tanulmá­ nyi dékánhelyettesével és a Tanulmányi Osztály vezetőjével; b.) gondoskodni a tanulmányi és vizsgaügyekben a megfelelő tájé­ koztatások megtörténtéről; c.) a Kar előadói és oktatói, valamint tananyaga véleményezésének megszervezése és kiértékelése az érintett oktatási egységekkel közösen; d.) a Kar tanulmányi szintjének emelésére hallgatói indítások szer­ vezése, a tanulmányi versenyek, tanszéki tudományos diákkörök támogatása az Önkormányzat részéről; e.) a tutori mozgalom szervezése az Önkormányzat vonalán, a kari titkárral együttműködve; 176 �f.) javaslatot tesz a kari öntevékeny csoportnak a bizottság feladat­ körébe eső szakmai pályázatának támogatása tárgyában a Gaz­ dasági Bizottság részére. A Külügyi Bizottság 52. § A Külügyi Bizottság elnöke a Külügyi Alelnök. Tagjai legalább egy idegen nyelvet jól beszélő hallgatók közül kerülnek kiválasztásra oly módon, hogy legalább az angol és német nyelv tudása a bizott­ ságban biztosítva legyen. 53. § A Külügyi Bizottság feladata. a.) a kapcsolattartás a Kar külügyi dékánhelyettesével és a gazdasá­ gi elemzővel; éves terv készítése február 15-ig; b.) kapcsolatok építése és fenntartása más bel- és külföldi felsőok­ tatási intézmények ifjúsági szervezeteivel; c.) pályázati lehetőségek felkutatása és szervezése hallgatók, vagy az Önkormányzat számára; d.) külföldi hallgatói kirándulások, tanulmányutak támogatása az Önkormányzat részéről; e.) részvétel a Kar hallgatói részéről a nemzetközi ifjúsági szerve­ zetekben, az ilyen jellegű önálló hallgatói kezdeményezések összefogása és támogatás; f.) javaslatot tesz a kari öntevékeny csoportnak a bizottság feladat­ körébe eső szakmai pályázatának támogatása tárgyában a Gaz­ dasági Bizottság részére. A Rendezvényi Bizottság 54. § A Rendezvényi Bizottság vezetője a Rendezvényi Alelnök. Ülésein állandó meghívottként vesznek részt a Karon működő hallgatói ön­ tevékeny csoportok képviselői. 55. § A Rendezvényi Bizottság feladata: a.) kapcsolattartás a Kar titkárával és a gazdasági elemzővel, éves terv készítése február 15-ig; b.) az Önkormányzat rendezvényeinek, ezek között különösen a Gólyatábor, a Gólyabál, a JÁK Jogászbál tervezése, szervezése és lebonyolítása; c.) a kari öntevékeny csoportok támogatása tárgyában a Gazdasági Bizottság részére a pályázatok szakmai véleményezése; d.) a Kar hallgatói kulturális igényének fejlesztése, különböző kul­ turális programokról való tájékoztatás és a részvétel elősegítése; 177 �e.) javaslatot tesz a kari öntevékeny csoportnak a bizottság feladat­ körébe eső szakmai pályázatának támogatása tárgyában. A Sport Bizottság 56. § (törölve) 57. § (törölve) Az Elnök 58. § (1) Az Önkormányzat Elnökét a Választmány tagjai sorából választja, egy évre. (2) Az Elnök megbízatása megválasztásától utódja megválasztásáig tart. (3) Az Elnök mandátuma megszűnik: a.) írásbeli lemondással; b.) a Választmány minősített bizalmatlansági szavazásával; c.) hallgatói jogviszony megszűnésével; d.) ha fegyelmi határozat hatálya alá kerül. (4) Lemondás esetén az Elnök tisztét az újonnan választott elnök hiva­ talba lépéséig ellátni köteles. Ha ebben akadályoztatva van, vagy mandátuma más okból szűnt meg, a rangidős alelnök (magasabb év­ folyam szerint, azon belül az alelnökök SZMSZ szerinti rangsora alapján) veszi át az Önkormányzat Elnök tisztségét. (5) Ha az Önkormány újraválasztásig több, mint három hónap van hát­ ra, a rangidős Alelnök kiírja az elnökválasztást, amelyre a választás szabályai értelemszerűen alkalmazandóak. (6) Az Elnök bárminemű akadályoztatása esetén a folyó ügyekből adó­ dó feladatait a rangidős Alelnök látja el. Tevékenységéről a rangidős Alelnök beszámolási kötelezettséggel tartozik. (7) Nem lehet elnök az, akit először választanak be a testületbe. 59. § Az Önkormányzat munkáját az Elnök irányítja. Ennek során: a.) képviseli az Önkormányzatot; b.) összehangolja az Önkormányzat szervezeti egységeinek munkáját, dönt az eseti hatásköri vitákban; c.) bontja és felügyeli az Önkormányzat beérkező és kimenő levelezé­ sét; d.) hivatalból tagja a Kar kari ülésének; e.) ellátja az ezen SZMSZ-böl rá eső kötelezettségeket; f.) ellenőrzi az Önkormányzat szervezetei döntéseinek végrehajtását; g.) első helyen jogosult aláírni az Önkormányzat anyagi kötelezettség­ vállalásaiban; h.) önállóan jogosult aláírni az Önkormányzat kimenő leveleit. 178 �Az Alelnökök 60. § (1) Az alelnököket a Választmány tagjai sorából választja. Megbízatá­ suk a Választmány alakuló ülésén történt megválasztásukkal kezdő­ dik és az új Választmány alakuló üléséig tart. (2) Az alelnökök mandátumának megszűnésére az 59. § (3) bekezdése irányadó. (3) Az alelnök helyett megbízatásának megszűnte esetén a Választmány következő ülésén új alelnököt választ. Az új alelnök megválasztá­ sáig az általa vezetett Bizottság vezetését az 59. § (4) bekezdése sze­ rint rangidős tag látja el. A Gazdasági Alelnök 61. § (1) A Gazdasági alelnök tisztsége alapján a Gazdasági és Diákjóléti Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Az Önkormányzat pénzügyeiben, szociális ügyekben az elfogadott költségvetés alapján aláírási joga van. Ezekben az ügyekben jogo­ sult a Választmány és az Elnökség határozatainak megfelelően, az Önkormányzat képviseletére. A Tanulmányi Alelnök 62. § (1) A Tanulmányi Alelnök, tisztsége alapján a Tanulmányi Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Megszervezi az Önkormányzat képviseletét tanulmányi ügyekben (képviselők delegálása a megfelelő fórumokba). (3) Dönt a Felvételi Bizottságokba a hallgatók delegálásáról. (4) Tanulmányi ügyekben az elfogadott költségvetés és későbbi köz­ gyűlési határozatok alapján aláírási joga van. A Külügyi Alelnök 63. § (1) A Külügyi alelnök, tisztsége alapján a Külügyi Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Jogosult az Önkormányzat és a hallgatóság képviseletére az Egye­ temen kívüli fórumokon. (3) Külföldi ösztöndíj-lehetőségeket kutat fel és hoz nyilvánosságra. (4) Külügyekben az elfogadott költségvétés és későbbi közgyűlési hatá­ rozatok alapján aláírási joga van. 179 �A Rendezvényi Alelnök 64. § (1) A Rendezvényi Alelnök, tisztsége alapján a Rendezvényi és Kultu­ rális Bizottság elnöke, vezeti annak tevékenységét és vezeti azt. (2) Gondoskodik az Önkormányzat által támogatott kulturális rendez­ vények egyetemhez méltó, teljes körű megszervezéséről és lebo­ nyolításáról. (3) Gondoskodik a Kar hallgatói részéről felmerülő sportolási igények kielégítéséről, kapcsolatot tart a Kar sportegyesületének és szak­ osztályainak vezetőivel, valamint más felsőoktatási intézmények sportszervezeteivel. (4) A feladataihoz kapcsolódó ügyekben az elfogadott költségvetés és későbbi választmányi határozatok alapján aláírási joga van. A Sport Alelnök 65. § (törölve) Harmadik rész AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 66. § (1) Az Önkormányzat működéséhez, és jelen SZMSZ-ben meghatáro­ zott feladatai ellátásához a tárgyi és anyagi feltételeket a Kar a Dé­ kán rendelkezése szerint biztosítja, és azok jogszerű felhasználását ellenőrzi. [Felsőoktatási tv. 66. § (6); Kari SZMSZ17. § (3)] (2) Az Önkormányzat Gazdasági Bizottsága az Egyetem Gazdasági Osztálya, az Önkormányzat állandó bizottságai, a hallgatói öntevé­ keny csoportok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján minden évben február 15-ig költségvetés-tervezetet készít, amelyet a Vá­ lasztmány fogad el legkésőbb február utolsó napján. A Választmány az elfogadott költségvetést nyilvánosságra hozza, és haladéktalanul megküldi a Kar Dékánjának és a gazdasági elemzőnek. (3) Az Önkormányzat Gazdasági Bizottsága minden gazdasági év vé­ gén, legkésőbb az őszi szorgalmi időszak utolsó napjáig beszámolót készít a költségvetés felhasználásáról, mely elfogadásáról a Köz­ gyűlés határoz. (4) A Választmány elutasítása esetén az Ellenőrző Bizottság vizsgálatot folytat, melynek eredményét a Választmány elé tárja. • (5) A Választmány elutasítása esetén a beszámolót minden azzal kap­ csolatos dokumentummal át kell adni a Dékánnak. 180 �67. § (1) A költségvetési tételeket a címzettek az elfogadott tervek alapján jogosultak felhasználni, a Kari Pénzügyi Csoporttal való szoros együttműködésben. (2) A bizottsági költségkeretek terhére történő pénzkifizetéseket a bi­ zottságok elnökei kezdeményezhetik a bizottsági tagok támogatásá­ val. Az irodai költségkeretre vonatkozó igénylést az Önkormányzat Elnöke kezdeményezheti. A költségvetésben megemlített egyéb té­ teleket az Önkormányzat Elnöke és a Gazdasági Bizottság a Kar Gazdasági Osztályával szorosan együttműködve, együttesen kezeli. (3) Ha a Gazdasági Bizottság Elnöke a közreműködést megtagadja, a kérdésben az Ellenőrző Bizottság határoz. Az Ellenőrző Bizottság határozata a Gazdasági Bizottság Elnöke előterjesztését pótolja. (4) A hallgatói öntevékeny csoportok tevékenységük folytatásához a Választmánytól igényelhetnek pénzügyi támogatást. A pénzigény­ lést a Választmány bírálja el a Gazdasági Bizottság ajánlása alapján. (5) Minden pénzkifizetéshez az Elnök és a Gazdasági Bizottság Elnöke együttes írásbeli hozzájárulása szükséges. (6) A pénzt felvevő személy felel az általa felvett pénzösszegért. Azzal a Gazdasági Bizottság által előre megadott időpontig köteles elszá­ molni a Gazdasági Bizottság felé. A pénz felvétele átvételi elismervénnyel, az elszámolás a jogszabályoknak megfelelő szám­ lával történik. (7) Az adott határidő túllépése, a pénzügyi fegyelem megsértése, vagy az elszámolás elmaradása esetén a Gazdasági Bizottság az Ellenőrző Bizottság értesítése mellett a Kar fegyelmi eljárását kezdeményez­ heti. A Hallgatói Önkormányzat Elnökének kötelessége a fegyelmi eljárást megindítani, ha saját maga, a Gazdasági Bizottság, vagy az Ellenőrző Bizottság visszaélésről győződött meg. 68. § Az Önkormányzat Elnöke és a Gazdasági Bizottság Elnöke az Önkor­ mányzat működési költségeinek felhasználásról a Kar Szervezeti és Működési Szabályzata alapján számol el a Kar Gazdasági Osztálya felé. 69. § (1) Az Önkormányzat rendezvényeivel kapcsolatban nyereségre nem törekszik. (2) Rendezvényei megszervezéséhez a hallgatók hozzájárulását kérheti. (3) Az Önkormányzat által beszedett hozzájárulásokat bevételi pénztár­ bizonylattal (nyugtával) kell igazolni. 70. §(l)Az Önkormányzat kézikasszáját a Pénztáros kezeli (47. §). A kézikasszából indokolt esetben előleg adható. Az előleggel utólag a pénzfelvétel szabályai szerint el kell számolni. A szabályszerű pénzkezelést az Ellenőrző Bizottság ellenőrizni jogosult. A kézikasszában ötvenezer forintnál nagyobb összeg nem lehet. 181 �(2) A jelen fejezetben nem szabályozott gazdasági kérdésekre az 1. mellékletben szereplő Házipénztár Szabályzat rendelkezései irány­ adók. Negyedik rész AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 71. § (1) Az Elnökség tagjai: a.) az elnök semmilyen más tisztséget nem tölthet be az önkor­ mányzatban; b.) az elnök és az alelnökök mind különböző személyek. (2) Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai semmilyen más tisztséget nem tölthetnek be az Önkormányzatban. (3) A tisztségviselő egyszerre egy tisztséget láthat el. Bizalmatlanság 72. § (1) Bizalmatlansági indítványt az Önkormányzat szavazati joggal ren­ delkező tagjai ellen a következő szabályok szerint lehet indítani: (2) Bizalmatlansági eljárás indítványozását kérheti írásban, indoklással: - 20 hallgató; a Választmány 5 tagja; az Önkormányzat tisztségviselője. (3) Bizalmatlansági eljárást a Választmány bármely tagja ellen lehet indítani. 73. §(1) A bizalmatlansági eljárást az Ellenőrző Bizottság véleményezi. Amennyiben az Ellenőrző Bizottság valamelyik tagja, vagy elnöke ellen irányul az eljárás, az Önkormányzat eseti bizottságot köteles felállítani, amelynek nem lehet tagja egyetlen indítványozó sem. Az eseti bizottság eljárására az eseti bizottságra vonatkozó rendelkezé­ sek megfelelően alkalmazandók. (2) Az eljárást az indítvány bizottsági véleményezése után a Választ­ mány folytatja le, és hoz határozatot. Az eljárás eredménye lehet: a.) az eljárás alá vont felmentése; b.) az eljárás alá vont mandátumától való megfosztása. (3) A Választmány bizalmatlansági kérdésben minősített többséggel dönt. 74. § Amennyiben az eljárásban eljáró bizottság megállapítja, hogy az eljárás lefolytatásának nincs alapja, az eljárás kezdeményezői mandátumuk 182 �lejártáig újabb eljárást nem kezdeményezhetnek. Az eljárás lefolytatá­ sára a Választmány ebben az esetben is köteles. Ötödik rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 75. § Az Önkormányzat alapszabályzata 1999. február 18-tól lép hatályba a Kari Tanács határozata alapján. Ezen szabályzat 9 db számozott és aláírt mellékletekkel együtt érvé­ nyes. A mellékleteket a Bizottsági Elnökök, ill. a tisztségviselők az ala­ kuló Választmányi ülést követő 10 napon belül elkészítik. A szabályzatot a Kari Tanács 2000. március 5-én módosította. Budapest, 2000. május 5. Dékán s. k. HŐK Elnök 183 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR FEGYELMI SZABÁLYZAT A fegyelmi eljárás általános szabályai 1. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a kar hallgatója és ezért fegyelmi bünte­ tésben részesíthető, ha a.) a hallgatói jogviszony keretei között, vagy azzal összefüggésben bűncselekményt, vagy szabálysértést követ el; b.) a jogszabályokban, az Egyetem, vagy a Kar szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi; c.) életmódja, magatartása az Egyetem erkölcsi tekintélyét súlyosan sérti, illetőleg az összeegyeztethetetlen az Egyetem hallgatójával szemben támasztható fokozott erkölcsi elvárásokkal. (2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, melyhez a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat fűz hátrányos jogkövet­ kezményt. (3) Az (1) bekezdés a.) pontjában foglalt cselekmény alapos gyanúja esetén a Kar Dékánja dönt az ügynek a rendőrség, illetőleg az ügyészséghez történő áttétele kérdésében. Áttétel esetén a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a büntető, illetőleg a szabálysértési eljá­ rásjogerős befejezéséig. 2. § (1) A hallgató fegyelmi határozatban a következő fegyelmi büntetésben részesíthető: a.) megrovás; b.) a felsőoktatási intézmény által nyújtott kedvezmények és juttatá­ sok csökkentése, illetőleg megvonása; c.) meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától; d.) kizárás a felsőoktatási intézményből. (2) Az (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott büntetés időtartama az öt hónapot nem haladhatja meg; a c.) pontjában meghatározott eltil­ tás időtartama legfeljebb négy félévnek megfelelő oktatási időszak lehet. Fegyelmi büntetésként a szociális támogatást megvonni nem lehet. (3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha az annak elrendelésére jo­ gosult személynek [Id. 3. §] a fegyelmi vétségről való tudomás szer­ 184 �zése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már el­ telt. 3. § (1) Fegyelmi eljárást a Rektor és a Dékán rendelhet el. Bűncselekményi tényállást megvalósító fegyelmi vétség esetén az eljárást el kell ren­ delni. Fegyelmi eljárás indítására javaslatot tehetnek az intézetve­ zetők, az egyetemi tanárok, docensek és a Tanulmányi Osztály ve­ zetője. (2) Fegyelmi eljárás megindítása esetén a Dékán jogosult a fegyelmi alá vont hallgató tanulmányai folytatásának - legfeljebb a jogerős fe­ gyelmi határozatig tartó - felfüggesztésére. 4. § (1) A fegyelmi eljárásban a Fegyelmi Bizottság határozatot hoz. (2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató ellen ugyanabban az ügyben büntető eljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható. (3) Fegyelmi eljárás mellett szabálysértési eljárás és polgári per is in­ dítható; ezen eljárások nem akadályozzák a fegyelmi eljárás lefoly­ tatását. A kari Fegyelmi Bizottság 5. § A kari Fegyelmi Bizottság három tagból áll. Elnöke a Dékán által fel­ kért vezető oktató, egyik tagja a Kari Tanács által megválasztott oktató, másik tagja a HŐK által kijelölt hallgató. 6. § (1) A Fegyelmi Bizottság eljárása nyilvános. Zárt tárgyalás tartható akár az eljárás alá vont, akár a Kar képviselőjének kérésére, ha az ügy jellege ezt indokolja. Indokolt esetben a zárt tárgyalást a Fe­ gyelmi Bizottság elnöke rendeli el. (2) A Fegyelmi Bizottság az ügyben bizonyítást folytat le. Nem kell bi­ zonyítást lefolytatni, ha a tényállás nem vitatott, azt a fegyelmi alá vont teljes egészében elismeri és hozzájárul a határozatnak tárgyalá­ son kívül történő meghozatalához. (3) A bizonyítás során az eljárás alá vonttal a bizonyítékokat ismertetni kell, azokra észrevételt tehet, a tanúk meghallgatásán részt vehet, és hozzájuk kérdéseket intézhet, bizonyítékokat maga is javasolhat. A bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni, annak egy példányát az eljárás alá vont megkapja. (4) A jegyzőkönyvet az eljárás során tollal kell vezetni, vagy hangfel­ vétel alapján utólag kell írásban rögzíteni. (5) Az eljárás alá vont igénybe vehet jogi képviselőt vagy védőként be­ vonhat az eljárásba családtagot, más hallgatót vagy kari oktatót. 185 �7. § (1) A Kari Fegyelmi Bizottság az eljárást határozattal zárja le, amelyet az utolsó érdemi tárgyaláson kell meghozni, rendelkező részét írás­ ban rögzíteni, indoklással nyilvánosan kihirdetni, és 8 napon, külö­ nösen jelentős vagy bonyolult ügyekben 15 napon belül írásba fog­ lalni. A határozatot az eljárás alá vontnak és a Dékánnak kézbesíteni kell. Ellene a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. (2) Megrovás büntetés esetén az eljárás alá vont a kihirdetéskor le­ mondhat fellebbezési jogáról, ez esetben rövidített határozat készít­ hető. (3) Ha az eljárás alá vont - vagy a Kar nevében a Dékán - a kézbesített határozat ellen nem él fellebbezéssel, az jogerőre emelkedik. Erről külön záradékolt példánnyal értesítendő az eljárás alá vont és ezt az aktában írásbeli feljegyzésben fel kell tüntetni. Másodfokú fegyelmi eljárás 8. § (1) Másodfokú fegyelmi hatóság az Egyetem Rektora. (2) Ha valamelyik fél a határozat ellen fellebbezést jelentett be, erről a másik felet értesíteni kell, felhívva arra, hogy a fellebbezéshez 8 na­ pon belül csatlakozhat vagy arra észrevételt tehet. A határidő letelte után a teljes iratanyagot a Kar felterjeszti a másodfokú fegyelmi hatóságnak. A fegyelmi eljárás másodfokon tárgyalás nélkül lefolytatható, ha a fellebbezés kizárólag a büntetés enyhítésére irányul és az eljárás alá vont nem kéri tárgyalás tartását. Egyébként a másodfokú fegyelmi eljárásban tárgyalást kell tartani, amelynek során meg kell hallgatni a Kar képviselőjét, s az eljárás alá vont hallgatót. A másodfokú eljárásban bizonyítást nem kell lefoly­ tatni, s a felterjesztett iratanyag alapján kell a másodfokú határozatot meghozni. A másodfokú határozatot írásba kell foglalni. (3) A másodfokú eljárás során az eljáró Fegyelmi Hatóság a.) az első fokú határozatot helyben hagyhatja; b.) méltányosságból enyhítheti a büntetést; c.) súlyosbításra irányuló fellebbezés esetén mérlegelés alapján sú­ lyosbíthatja a büntetést, a tényállás elfogadása mellett; d.) a határozatot hatályon kívül helyezve az első fokú eljárás meg­ ismétlésére adhat utasítást; e.) a tényállást kiegészítve a módosított tényállás alapján szabhat ki büntetést; f.) az eljárás alá vontat felmentheti; g.) az eljárást, ha az okafogyottá vált, megszüntetheti. 186 �(4) Okafogyottá válik az eljárás, ha az eljárás alá vont vonatkozásában időközben megszűnt a fegyelmi jogkör, és más okból (pl. kártérítés­ re kötelezés) a fegyelemsértés megállapítása nem szükséges. 9. § Az elmarasztalt hallgató egy évig áll a fegyelmi büntetés hatály alatt. Ezt az időszakot a Dékán, különös méltánylást érdemlő esetben, meg­ rövidítheti. Új eljárás kezdeményezése 10. § (1) A jogerős fegyelmi határozat ellen a fegyelmi eljárás kezdeménye­ zésére jogosult [3. § (1) bek.] új eljárást kezdeményezhet, ha a jog­ erős fegyelmi határozattal elbírált cselekmény tekintetében a bíróság a fegyelmi eljárás alá vont személy bűnösségét jogerős ítéletben megállapította. Ez esetben az új eljárást a jogerős ítéletnek a Dékán által történt átvételétől számított egy hónapon belül lehet megindíta­ ni és a korábbi határozat hatályon kívül helyezésével súlyosabb ha­ tározat is hozható. (2) Új eljárást kezdeményezhet a Kar Dékánja, valamint a fegyelmi el­ járás alá vont hallgató is a tudomásszerzést követő egy hónapon belül, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve jogerős határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy ezen körülmények más határozatot eredményeztek vagy ered­ ményezhettek volna. (3) Az új eljárást az elsőfokú Fegyelmi Bizottság előtt lehet megindíta­ ni, amely az elsőfokú eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el. A fegyelmi eljárás ügyvitele 11. § Ha két vagy több fegyelmi eljárás azonos jogalapból származik és/vagy tényállásuk azonos, a Fegyelmi Bizottság ezen eljárásokat egyesítheti és együttes tárgyalásukat rendelheti el. Ezen ügyvezető határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. 12. § (1) A fegyelmi eljárás minden iratát az Egyetem hatályos iktatási rend­ szere szerint kell iktatni és külön nyilvántartó könyvbe is be kell ve­ zetni, időrend szerint számozva. (2) A fegyelmi iratokat az ügy jogerős befejezése után - évenként el­ különítve - irattározni kell és a Kar irattárában öt évig meg kell őrizni. 187 �13. § Az 1999. év február 18. Napján elfogadott módosító rendelkezések az elfogadás napjával lépnek hatályba és azokat a bármely fokon folya­ matban lévő fegyelmi ügyekre is alkalmazni kell. A szabályzatot a Kari Tanács 2000. március 5-én módosította. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 188 �PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR SZABÁLYZAT AZ ÉVFOLYAM-DOLGOZATOK KEZELÉSÉRE 1. § Az évfolyamdolgozatokra vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ta­ nulmányi és Vizsgaszabályzat 20. §-a tartalmazza. Ennek keretei között a következőként kell kezelni az évfolyamdolgozatokat. Évfolyamdolgozatot a tanszékek oktatói közvetlenül nem vesznek át a hallgatóktól. Az intézetek hirdetőtábláján ki kell függeszteni, hogy a dolgozatokat az adott intézet titkárságán kell leadni. 2. § Az Intézeti Titkárság a leadott dolgozatokat az alábbiak szerint veszi nyilvántartásba: a.) Leadáskor a dolgozatra - ha ezt a hallgató nem tette volna meg azonnal, az átvételkor rá kell írni a konzulens oktató nevét, a dolgozat leadási dátumát, továbbá az első és az utolsó oldalra rá kell nyomni a Tanszék körbélyegzőjét. Az évfolyamdolgozatba be kell tenni a hallgatónál lévő konzultációs és értékelő lapot. b.) A dolgozatokat tanévenként, dolgozat-típusonként és szakonként elkülönítve, füzetben kell nyilvántartani. A nyilvántartás tartal­ mazza: - a hallgató nevét, - a dolgozat címét, - a dolgozat oldalszámát (az utolsó számozott oldalt alapul vé­ ve), - a konzulens nevét. 3. § A Titkárság a nyilvántartásba vett dolgozatokat haladéktalanul átadja a konzulensnek, aki a dolgozatot kijavítja, s az osztályzatot - dátummal együtt - mind magára a dolgozatra, mind az értékelő lapra rávezeti és aláírja. Az évfolyamdolgozatokról a konzulens vizsgalapot állít ki, me­ lyet le kell adni a Tanulmányi Osztálynak. 4. § (1) A kijavított dolgozatot az Intézeti Titkárságnak kell átadni, amely - az értékelő lapot továbbítja a Tanulmányi Osztályhoz, - a nyilvántartó füzetbe bejegyezni a visszavétel dátumát, - a dolgozatot pedig - tanévenként, dolgozat típusonként és szakon­ ként csoportosítva - a tanszék archívumába helyezni, végül 189 �- az osztályzatokat kifüggeszteni a hirdető táblára. ( 2) Az Intézeti Titkárság név szerint nyilvántartást készít az egyes ok­ tatók által kijavított évfolyamdolgozatok számáról és eredményéről. 5. § Jelen szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit folya­ matosan kell alkalmazni. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 190 �A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK SZABÁLYZATA a végbizonyítványra, a diplomamunkára, a záró­ vizsgára és az oklevélre vonatkozó tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseinek végrehajtásáról I. Általános rendelkezések 1. § A végbizonyítványra, a diplomamunkára, záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó általános szabályokat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 2128. § tartalmazza. A szabályzat rendelkezéseinek megtartása mellett, egyes részletkérdésekben az alábbiak szerint kell eljárni. 2. § A záróvizsgák minden év április-május, és október-november hónap­ ban kerülnek megtartásra. A záróvizsga időpontokat az Intézetek úgy kötelesek megjelölni, hogy minden záróvizsga hónapban kb. 150 hall­ gató tehessen vizsgát. 3. § A diplomamunkával, a záróvizsgával kapcsolatos adminisztrációs fela­ datokat a Tanulmányi Osztály végzi; itt kell leadni az elkészült szak­ dolgozatot, illetve itt lehet jelentkezni záróvizsgára. A Tanulmányi Osztály gondoskodik a záróvizsga napján az indexeknek és a jegyző­ könyveknek az illetékes Bizottsághoz való szállításáról, illetve vizsga után haladéktalanul itt kell a Bizottságnak leadni az indexeket és a vizs­ galapokat. Ugyancsak a Tanulmányi Osztályon kell leadni a szakdolgo­ zatot értékelés és védés után. A szakdolgozatok és jegyzőkönyvek tá­ rolásairól a Tanulmányi Osztály gondoskodik. II. Szakdolgozat 4. § A szakdolgozatra a tanszékeken kiadott űrlapokon kell jelentkezni. Amennyiben a hallgató a tanszékek által meghirdetett témákon kívül témát választ, ezt előzetesen jóvá kell hagyatni a konzulenssel. Ha a választott témát a konzulens vagy a tanszékvezető nem hagyja jóvá, a hallgatónak új témát kell választani. A tanszékek az egy-egy témára je­ lentkező hallgatók számát korlátozhatják. 191 �5. § A szakdolgozatra való jelentkezés után a hallgatónak 2 konzultációs kötelezettsége van. A konzultációk során a konzulens megbeszéli a hallgatóval a munka szempontjait, menetét, felhívja a figyelmet a vo­ natkozó szakirodalomra, áttekinti a hallgató vázlatait stb. A konzultáci­ ós időpontokat a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 6. § A szakdolgozatokat 3 példányban kell leadni; ebből legalább 1 példányt kemény kötésben, írógéppel vagy számítógépen írva. A szakdolgozat minimális terjedelme 100.000 n. (betűhely) - gyakorlatilag 60 oldal 1,5 sortávolsággal. Szakdolgozatot a tanszéken, - illetve a konzulens okta­ tónak - közvetlenül leadni nem lehet. A szakdolgozatnak tartalmaznia kell tartalomjegyzéket, a felhasznált irodalmat is - a szerzői jogi törvény szerint - az idézeteket lábjegyzettel kell ellátni, amelyben meg kell jelölni pontosan az idézet forrását. 7. § A Tanulmányi Osztály a leadott dolgozatokat az alábbiak szerint veszi nyilvántartásba: a.) Leadáskor a szakdolgozaton - ha ezt a hallgató nem tette volna meg - azonnal, az átvételkor fel kell tüntetni a konzulens oktató nevét, a dolgozat leadási dátumát, továbbá az első és az utolsó oldalra rá kell nyomni a Kar körbélyegzőjét. A szakdolgozatba be kell tenni a hall­ gatónál lévő konzultációs lapot és az értékelő lapot. b.) A szakdolgozatokat tanévenként, dolgozat-típusonként és szakon­ ként elkülönítve füzetben kell nyilvántartani. A nyilvántartás tartal­ mazza: - a hallgató nevét, - a dolgozat címét, a dolgozat oldalszámát (az utolsó számozott oldalt alapul vé­ ve), a konzulens nevét. 8. § A Tanulmányi Osztály a nyilvántartásba vett dolgozatokat haladéktala­ nul átadja a Tanszéknek, majd a tanszék a konzulensnek. A szakdolgo­ zatot a konzulens írásban értékeli a védés megkezdése előtt, s javaslatot tesz a bizottságnak az érdemjegyre. 9. § A védésre alkalmatlan szakdolgozat átdolgozásra, kijavításra egyszer visszaadható. 10. § Az OTDK-n 1-3 helyezést szerzett, vagy különdíjjal jutalmazott dolgo­ zat 5 (jeles) eredménnyel kerül elfogadásra. 11. § A szakdolgozat védése nyilvános. A védés során elsősorban meg kell győződni a dolgozat szerzőségéről, s arról, hogy a szakdolgozatban ki­ fejtett nézeteit, véleményét meg tudja-e védeni a szerző. A szakdolgozat 192 �megvédhető TDK ülés keretében is, ebben az esetben a konzulensen kí­ vül 2 diák opponensnek is értékelnie kell a dolgozatot. A diákköri ülés keretében történő esetleges védésről a tanszékvezető dönt, ilyen védésre alapvetően kiemelkedő színvonalú, OTDK-n való szereplésre alkalmas dolgozatok bocsáthatók. 12. § A leadott, védésre alkalmas szakdolgozatot a tanszék a leadástól szá­ mított 15-45 nap alatt védésre kitűzi. 13. § A megvédett szakdolgozatot a Bizottság a Titkárságnak adja át, amely az okmányokkal együtt azonnal leadja a Tanulmányi Osztálynak. III. A záróvizsga 14. § A záróvizsgára egy csoportban maximum 10 hallgató jelentkezhet. Amennyiben adott tárgyból egy nap 2 vagy több bizottság vizsgáztat, az előre összeállított bizottságokhoz a hallgatókat sorsolják. 15. § A bizottságok összeállítását előzetesen, a vizsga előtt nem hozzák nyil­ vánosságra. 16. § A záróvizsga elégtelen osztályzatot szerző, vagy kellő kimentés nélkül meg nem jelenő hallgató csak a következő záróvizsga-időszakban je­ lentkezhet vizsgára az adott tárgyból. 17. § A záróvizsgák reggel 8 órakor kezdődnek. A záróvizsgák nyilvánosak. 18. § A záróvizsga bizottság tagjait a Rektor által kinevezett külső tagok és az oktatók közül az adott Intézet vezetője javasolja és a Dékán kéri fel. IV. Zárórendelkezések 19. § Jelen rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit fo­ lyamatosan alkalmazni kell. Budapest, 2000. május 5. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 193 �10/2000. (03.20.) sz. KT határozat A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK PÁLYÁZATI SZABÁLYZATA I. A pályázati rend hatálya A jelen pályázati rend szabályai szerint kell eljárni minden olyan esetben, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, illetve a PPKE Jog- és Állam­ tudományi nevében, illetve kari minőségben kíván pályázatot benyújtani egyetemi oktató, kutató, kutatócsoport, tanszék vagy intézet, függetlenül attól, hogy a pályázatot közvetlenül a kiíró szerv(ezet)hez nyújthatná be, avagy a Karon vagy az Egyetemen keresztül köteles pályázni. II. A pályázati ügyek intézése Az intézményi, illetve a kari pályázatok elkészítése az erre kijelölt, illet­ ve esetenként felkért munkatárs feladata. 2) Az intézetek, tanszékek vezetői, oktatói és kutatói az oktatási és kutatási autonómia jegyében szabadon pályázhatnak, a jelen pályázati rendben előírt ügyviteli (egyeztetési, adatszolgáltatási, archiválási és együttmű­ ködési) előírásoknak megfelelően. 3) A pályázatokkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat (nyilvántartás, egyez­ tetés, folyamatfigyelés) a kari pályázati koordinátor (Pályázati Iroda) in­ tézi. 4) A pályázatok elszámolásához a Kar Gazdasági Osztályán az ezzel a feladattal megbízott ügyintéző nyújt segítséget. 1) III. A pályázati ügyek intézésének szervei, illetve felelősei 1 .) A pályázati koordinátor, (Pályázati Iroda) közvetlenül a Dékánnak alárendelve az alábbi feladatokat látja el: a.) hazai és nemzetközi pályázatok rendszeres figyelése, b.) a pályázati lehetőséggel érintett intézményi egységek tájékozta­ tása, c.) meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos információk begyűjtése, 194 �d.) a Kar nevében, illetve egyetemi vagy kari minőségben benyújtott pályázatok nyilvántartása, e.) az elnyert pályázatok számítógépes nyilvántartása, f.) az elnyert pályázatok archiválása, g.) folyamatos egyeztetés a Gazdasági Osztály pályázati ügyintéző­ jével, h.) folyamatos kapcsolattartás az egyetemi pályázati koordinátor­ ral. 2 .) A Gazdasági Osztály pályázati ügyekkel megbízott ügyintézője az osz­ tály vezetőjének közvetlen szakmai irányítása alatt az alábbi feladatokat látja el: a.) a pályázat benyújtásához szükséges pénzügyi jellegű informáci­ ók vonatkozásában adatszolgáltatás, b.) a pályázat benyújtásához szükséges pénzügyi kérdések egyezte­ tése a pályázat elszámolásához szükséges adatok és bizonylatok kigyűjtése 1. alkalmanként a pályázati elszámolások elkészítése 2. szükség esetén az egyes pályázatokhoz tartozó tételek elkülönített nyilvántartásának vezetése, illetve biztosítá­ sa 3. folyamatos kapcsolattartás a Pályázati Irodával (pályá­ zati koordinátorral) IV. 1.) A pályázatok benyújtásának rendje, ellenjegyzések Az Egyetem és a Kar nevében, illetve egyetemi vagy kari minőségben be­ nyújtani kívánt intézeti, tanszéki és egyéni pályázatokat a kari pályázati ko­ ordinátoron (Pályázati Irodán) keresztül kell benyújtani. A benyújtani kívánt pályázaton minden esetben szerepelnie kell a kari pénz­ ügyi osztályvezető aláírásának. Azokban az esetekben, amikor a megpályá­ zott összeg nem fedezi a pályázati projekt teljes költségét (pl. a tb., adó, ön­ rész, stb. a Kart vagy az Egyetemet terhelné), a pályázat benyújtásához a Dékán vagy a Gazdasági Dékánhelyettes ellenjegyzése szükséges. A szükséges ellenjegyzés(ek) megszerzése a Pályázó feladata, elmaradásáért a Pályázó teljes polgári és munkajogi felelősséggel tartozik. Amennyiben a pályázat a szükséges ellenjegyzésekkel és aláírásokkal rendel­ kezik, a pályázati koordinátor nyilvántartásba veszi, majd haladéktalanul köteles továbbítani a pályázatot a kiíró szerv(ezet) felé, azokban az esetek­ ben, amikor a pályázatot az Egyetem nevében kell benyújtani, a Pályázó a 195 �kari pályázati koordinátoron (Pályázati Irodán) keresztül juttatja el azt a rek­ tori hivatal mellett működő egyetemi pályázati koordinátorhoz. IV. 2.) A pályázatok kari nyilvántartásának rendje A pályázati koordinátor (Pályázati Iroda) a benyújtani kívánt pályázatokat nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza elsősor­ ban: - pályázatot kiíró intézmény neve pályázati program/projekt címe a benyújtott pályázat címe pályázat benyújtásának ideje pályázat benyújtásáért felelős személy(ek) elbírálás várható ideje elbírálás eredménye A pályázati koordinátor (Pályázati Iroda) az elnyert pályázatokról számítógé­ pes nyilvántartást vezet, amely a fentieken túl az alábbi adatokat tartalmazza elsősorban: - - pályázati program megvalósításáért felelős személy(ek) neve az adott pályázat koordinátorának neve kari, ill. egyetemi pályázat esetében a pályázattal elnyert összeg a pályáztató intézménnyel kötött szerződés száma, kelte a pályázatnak a pályáztató által adott kódszáma partnerintézmények neve (ha közös pályázatról van szó) főpályázó neve, címe (ha a Kar csak partnerként vesz részt a pályázat­ ban) pályázat lejárta részbeszámolók, illetve részelszámolások benyújtásának határideje végelszámolás, végső beszámoló elkészítésének és benyújtásának határ­ ideje IV. 3.) A pályázatok archiválása A Kar nevében benyújtott pályázat egy másolati példányát a pályázati koor­ dinátornál (Pályázati Irodán) el kell helyezni. E pályázatok esetében a rész- és végelszámolásról, illetve a pályázati beszá­ molóról egy példányt a Pályázó a pályázati koordinátornál (Pályázati Irodán) köteles elhelyezni. 196 �Minden más pályázat esetében a Pályázó köteles gondoskodni az elnyert pályázatok, pályázati beszámolók és elszámolások, valamint a pályázattal kapcsolatos egyéb dokumentáció megőrzéséről. IV. 4.) A pályázati összeg felhasználása A pályázaton elnyert összegből történő kifizetéseket úgy kell megállapítani, hogy azok lehetőség szerint összhangban álljanak a Kar által hasonló tevé­ kenység díjazására megállapított összeggel. Amennyiben a Pályázó ettől az előírástól el kíván térni, köteles ezt előzetesen a Dékánnal egyeztetni. IV. 5.) A pályázatok elszámolása A kari vagy egyetemi minőségben benyújtott egyéni, tanszéki, illetve intézeti pályázatok teljes elnyert összegének 20%-a általános rezsiköltségként a Kart illeti, vagyis ezen összeg felhasználásáról a Kar illetékese dönt. Amennyiben a Pályázó ettől az előírástól el kíván térni, köteles ezt előzetesen a Dékánnal egyeztetni. A pályázatok elszámolásának elkészítéséhez a Kar Gazdasági Osztálya részé­ ről az ezzel a feladattal megbízott előadó nyújt segítséget. Budapest, 2000. március 20. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János s. k. dékán 197 �PPKE JÁK Kari Tanács 1/2000. (06. 26.) sz. KT határozat PPKE TVSZ. 27. § (3) módosított szövege 27. § (3) Az oklevél minősítését egyrészről a négy záróvizsga-tárgy és a szakdolgozat öt értékéből alkotott átlagból (a) mint egyik tényezőből, másrészről all kötelező szigorlat átlagából (b) mint másik tényezőből számolt egyszerű számtani átlag adja (/a+b/:2). PPKE JAK tanrendjének módosítása 1) A hallgató tanulmányai során az 1-8. félévekben 2x4 félév nyelvoktatást köteles heti 3-3 órában felvenni két általa választott és a JÁK által oktatott élő nyelvből. Mentesül e kötelezettség alól, ha valamely élő nyelvből van állami középfokú vagy annál magasabb „C” típusú - vagy rendelet szerint azzal egyenértékű - nyelvvizsgája. A Kar jogosult más nyelvvizsgák egye­ nértékűségét is elismerni, esetleg a BTK egyéni meghallgatás alapján megfo­ galmazott véleményét figyelembe véve. (Az oktatás ingyenes e 8 félévre, a meghallgatás vizsgadíjhoz kötött). Egy nyelvvizsga egy nyelvet vált ki, két nyelvvizsga esetén a hallgató mente­ sül a nyelvórák kötelezettsége alól, azonban a diplomához az egyik vizsgának államilag elismert „C” típusú középfokú nyelvvizsgának kell lennie. 2) A levelező szak részére a JÁK költségtérítéses nyelvtanulásban teszi le­ hetővé és kötelezővé a két nyelvet négy féléven át. Ezek méltányosság szerint kiválthatók más igazolt nyelvtanulással, és utána BTK meghallgatással. Ugyanez majdan előírandó a távoktatásban is. 3) A kiegészítő szakismeretek fokozása a levelező szakon a hat kötelező órán felül nyújtható, elvben heti két órában, nyolc féléven át (ez 20% lenne). 4) A „Jogszabály-előkészítés - jogalkotás” c. tárgyat az Alkotmányjog (vagy a Közigazgatási jog) keretében kötelezően választható tárgyként indo­ kolt tanítani azzal, hogy az eddigi óraszámot nem emeli, de valamelyik félév­ ben a 4-8. félévek között felveendő. 5) Az összes évfolyamok részére bevezetendő, kötelező, egyszeri négyhetes szakmai gyakorlatot az alábbiak szerint kell letölteni: 198 �bírósági, ügyészségi ügyvédi irodai közigazgatási eddig már letöltött és igazolható gyakorlatot elfogadunk. b) A még gyakorlatot nem teljesített hallgató a gyakorlatot a fent megjelölt helyeken túl teljesítheti vállalat jogi irodáján, szabadalmi ügyvivő irodá­ ban, közjegyző mellett is (N.B.: a Fővárosi Bíróság / Fővárosi Fő­ ügyészség a jelenlegi gyakorlat szerint, saját illetékességi területén csak olyan jogvégzettet alkalmaz fogalmazóként, aki már a szakmai gyakor­ latot bíróságon töltötte, így ha valaki bírói / ügyészi pályára készül, cél­ szerű a szakmai gyakorlatot is erre tekintettel letölteni). Elfogadható gyakorlat helyett - előzetes egyedi engedély alapján - külföldön töltött gyakorlat, záróvizsga-tárgyból tanszéki gyakorlat (demonstrátor), vagy ezzel a céllal meghirdetett speciális kollégium megfelelő teljesítése is. c) A JÁK hallgatói számára maga gondoskodik gyakorló helyek keretszerű biztosításáról, és azokat tanév előtt keretszerűen meghirdeti. d) Levelező tagozaton a hasonló munkakörben dolgozó hallgatót a gyakor­ lat alól mentesíteni lehet. Levelező, tagozaton mentesülnek a gyakorlat alól az államigazgatási főiskolai végzettséggel rendelkező hallgatók. e) A gyakorlat tényét „teljesített” értékeléssel az indexben kell a Tanulmá­ nyi Osztálynak igazolnia, a gyakorlati hely igazolása alapján. a) Hatályos 2000. július 1-től Budapest, 2000. június 26. Dr. Zlinszky János s.k. dékán 199 �9/2000. (03. 20.) sz. KT. határozat - Szabályzat módosítása BÉREZÉSI ÁLTALÁNOS ELVEK A PPKE JÁK OKATÓINAK III. 2.) b.) Levelező tagozat óradíjai: prof. doc. adj. lektor ts. Előadás - óránként Konzultáció - óránként 5e 4e 5e 4e 3e 2e 3e 0 0 2e III. 3.) - III. Vizsgáztatásért járó pótlékok /nappali és levelező tagozaton/ írásbeli vizsga, év végi felmérő vagy felvételi dolgozat javítása - egysé­ gesen 100 Ft/db., Kollokvium prof, és docens 600 Ft, más oktató 400 Ft/vizsgáztató Szigorlat vezető 600 Ft, társoktató 400 Ft/vizsgázó, Záróvizsga kérdező oktató 1.000 Ft, társoktató 600 Ft/vizsgáztató (meg­ hívott külső elnök 4.000 Ft, kari helyettesítő elnök 2.000 Ft tiszteletdíj/vizsgáztató) Évfolyamdolgozat konzultáció 1.500 Ft/db., szakdolgozat konzultáció 2.500 Ft/db. 4.) Alkalmi előadói megbízásokért járó díjak _________________ prof. óránként 4e doc._____ adj,______lektor 3e 2e 2e ea._____ ts. 2e 1,5 e VI. A kifizetés szabályai A személyi alapbér (nyelvpótlékkal, vezetői és oktatásért járó pótlékokkal növelt) összegét a tanrendi tárgy előadását megelőző félévben kell megálla­ pítani, és a félév kezdetétől - augusztus, ill. február hónaptól - havonta fo­ lyósítani a teljes félévben (hat hónapon keresztül). A vizsgáztatásért járó bérpótlékot és az alkalmi előadói megbízatásokért járó díjat elszámolás alapján, a vizsgaidőszak után - július 31., ill. január 31. után - egy összegben kell folyósítani. Budapest, 2000. március 20. A Kari Tanács döntése alapján: Dr. Zlinszky János dékán A Szabályzat egyéb rendeletéinek helyébe lépett a PPKE JÁK Kari Tanácsá­ nak 2/2001. (02.06.) határozata, ami a következő: 200 �A PPKE JÁK Kari Tanácsának 2/2001. (02.06) határozata a PPKE JÁK munkavállalóinak munkabéréről Az egyetemi oktatói munkabérek alsó határának megállapításáról szóló jog­ szabályok figyelembevételével a PPKE JÁK munkavállalóinak munkabére tárgyában a Kari Tanács a következőképpen határozott: I. Oktatói bérek 1.1. A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók személyi alapbére 2001. évben legalább a következő: a./ egyetemi tanár 230.000,- Ft/hó b./ egyetemi docens 161.000,- Ft/hó c./ címzetes egyetemi docens 138.000,- Ft/hó d./ egyetemi adjunktus 115.000,- Ft/hó e./ egyetemi tanársegéd 92.000,- Ft/hó 1.2. Tizenkét, illetve huszonnégy évi oktatási, illetve szakmai gyakorlat alapján az 1.1. pontban meghatározott személyi alapbér összege a követ­ kező: egyetemi tanár 240.000,- Ft, illetve 250.000,- Ft - egyetemi docens 168.000,- Ft, illetve 175.000,- Ft címzetes egyetemi docens 144.000,- Ft, illetve 150.000,- Ft 120.000,- Ft, illetve 125.000,- Ft - egyetemi adjunktus A részmunkaidőben foglalkoztatott oktató személyi alapbére az 1. pont­ ban előírt összeg egynegyede. 3.1. A teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár, docens, címzetes docens, címzetes docens személyi alapbére heti 4, az egyetemi adjunktus alapbére heti 5, és az egyetemi tanársegéd személyi alapbére heti 6 tan­ rendi óra díjazását magában foglalja. 3.2. A részmunkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár, docens és címzetes docens személyi alapbére heti 2, az egyetemi adjunktus és tanársegéd személyi alapbére heti 3 tanrendi óra díjazását magában foglalja. 4.1. A személyi alapbéren felül a tanszékvezető 100, az intézetvezető, vala­ mint a dékánhelyettes 200, valamint a dékán 300%-os vezetői pótlékban részesül. Ennek alapja a közalkalmazotti jogviszony tekintetében meg­ határozott vezetői pótlék-alap (2001. évben 15.900,- Ft/hó) 4.2. A vezetői pótlék több tisztség esetében külön-külön jár, kivéve a tan­ székvezetői pótlékot, ezt az intézetvezetői pótlék magában foglalja. 2. 201 �4.3. A tanrendszerű oktatásban résztvevő oktató a középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga esetén 7.500,- Ft/hó, felsőfokú „C” típusú nyelvvizs­ ga esetén 15.000,- Ft/hó nyelvpótlékra jogosult. 5.1. Az oktató a nappali tagozaton teljesített, a 3. pontban meghatározott óraszámot meghaladó főelőadás, speciálkollégium, szeminárium, gya­ korlat és egyéb tanrendszerű foglalkozás fejében a személyi alapbéren felül bérpótlékban részesül a következők szerint: a./ főelőadás, választható kötelező tárgy beszámolóval, speciál­ kollégium, szeminárium, repetitórium, gyakorlatnál: - egyetemi tanár docens adjunktus egyetemi tanársegéd kivételével. 11.000,- Ft/heti egy óra 9.000,- Ft/heti egy óra 7.000,- Ft/heti egy óra 5.000, Ft/heti egy óra — föelöadás b./ speciálkollégium idegen nyelven: 2.500,- Ft/óra 2.500,- Ft/óra c./ nyelvtanfolyam: 5.2 A levelező és a távoktatási tagozat, továbbá a doktori képzés óradíjai és a vizsgáztatásért járó díjak változatlanul maradnak. II. Az egyéb munkavállalók bére 6 A Kar - nem oktatást végző - munkavállalóinak 2000. decemberi alap­ bérét általában 15%-kal fel kell emelni. A szervezeti egység vezetője in­ dokolt esetben javaslatot tehet ennek mellőzésére vagy az egységre vo­ natkozó keretösszeg ettől eltérő felhasználására. III. Közös rendelkezések 7.1. Azé határozat alapján meghatározott munkabér nem lehet kevesebb - az oktatói munkakört betöltő munkavállaló 2000. december 31-én érvé­ nyes alapbérének és nyelvpótlékának együttes összegénél, illetve a nem oktatói munkakört betöltő munkavállaló munkabérének el kell érnie az 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott előmeneteli és il­ letményrendszer alapján meghatározható összeget. 8.1. Ez a határozat 2001. február 06. napján lép hatályba, annak rendelkezé­ seit 2001. január 1. napját követően történt munkavégzés alapján járó 202 �munkabérek tekintetében kell alkalmazni azzal, hogy az alapbérrel díja­ zott órákat az 5.1. pontban szereplő sorrendben kell figyelembe venni. 8.2. A Deák Ferenc Továbbképző Intézetbe beosztott oktatók tekintetében a dékán a határozat 3.2. és 5.1. pontjától - az intézeti munka sajátosságai­ nak megfelelő - eltéréseket engedélyezhet. 8.3. E határozat nem érinti a bérezési általános elvekről szóló 9/2000. (03.20) KT határozat III/2.b, III/3-4 pontjait és VI. pontjának 1-2. be­ kezdését. Budapest, 2001. február 06. Dr. Radnay József dékán 203 �Jegyzetek 204 �Jegyzetek 205 �Jegyzetek 206 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Tanulmányi tájékoztató 2001/2002 - oktatók részére Description An account of the resource Egyetemről; tanév ismertetés; tanszékek bemutatása; oktatók; Kar szabályzatai; alapelvek, célok; tanrend; a Kar intézetei; fegyelmi szabályzat Subject The topic of the resource Tanulmányi tájékoztató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE; Dr. Radnay József - dékán; Dr. Jobbágyi Gábor - dékánhelyettes; Deme Erzsébet; Winter Erzsébet; Szent István Társulat Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001/2002 Date Created Date of creation of the resource. 2001. június 22. Medium The material or physical carrier of the resource. ismeretető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2001_2002_tanulmanyi_tajekoztato_oktatok_reszere Relation A related resource 28-T-J-2001-2002 Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 8246 KB; 200x140 mm; 206 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2001_2002_tanulmanyi_tajekoztato_oktatok_részére Deme Erzsébet Jobbágyi Gábor Radnay József Szent István Társulat Winter Erzsébet https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/5390a930f7e995f82b385d909c7215f3.jpg a198bbd2e12abe40923d4e856664f0c5 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/5abda020447e3934c07ee03de5987ad1.pdf c809b5b496be0476017652d50fc179ae PDF Text Text PÁZMÁNY PÉTER Catholic University Faculty of Law and Political Sciences Budapest 2001 �Manuscript completed on February 2001 Published by Pázmány Péter Catholic University Faculty of Law and Political Sciences Responsible editor: RADNAY József dean Edition and layout: DEME Erzsébet Translated by ZINNER Judit Proof reading: Anthony JACKSON Photos: HORVÁTH Gábor Cover photos: WINTER Erzsébet Prepared in the frame of the Activity A/5 (ECTS) of the SOCRATES/ERASMUS programme Printed by Szent István Társulat Budapest 2001 �Contents Chapter 1: Some Facts about the University............................................... 1 Chapter 2: Foundation of the Faculty: Ideas and Goals............................... 3 Chapter 3: The Educational Structural Units of the Faculty........................ 7 Institute of the Philosophy of Law.................................................. 9 Institute of Legal History............................................................... 13 Institute of Canon Law.................................................................. 19 Institute of Public Law................................................................. 21 Institute of Criminal Sciences........................................................25 Institute of International Law........................................................29 Institute of Private Law................................................................ 33 Institute of Economic Law.............................................................39 Heller Farkas Institute of Economics...........................................43 Department of the Law of Civil Procedure................................... 47 Department of Communication.....................................................49 Department of Logic......................................................................51 Deák Ferenc Postgraduate Institute............................................... 54 Institute of Information Sciences and Distance Teaching............ 55 Foreign Languages Department..................................................... 57 Appendix - Postgraduate Institute of Canon Law......................... 59 Chapter 4: Book Series, Text Books, and Lecture Notes Prepared by the Faculty................................................................ 63 Chapter 5: Leading Lecturers.................................................................... 71 ��CHAPTER 1 Some Facts About the University The Pázmány Péter Catholic University was founded by the Conference of Hungarian Catholic Bishops with the approval of the Holy See on January 30, 1992 when a Faculty of Humanities was added to the already existing Faculty of Theology founded at Nagyszombat in 1635 by Cardinal-Primate PÁZMÁNY Péter, archbishop of Esztergom. The Catholic University was recognised by the Hungarian Parliament in 1993. In 1995 the Conference of Hungarian Catholic Bishops established a Faculty of Law and Political Sciences which similarly received state recognition. The Postgraduate Institute of Canon Law was founded by the Holy See in 1996 with the capacity of a faculty of canon law (ad instar facultatis). In 1998 the Conference of Hungarian Catholic Bishops established a Faculty of Information Technology. Its organisation and accreditation are underway. On March 25, 1999 the Congregation of Catholic Education declared the University a Catholic university founded with the approval of the Holy See. The chairman of the Conference of Hungarian Catholic Bishops is ex officio the Grand Chancellor of the University who stands at the head of the university’s government, representing the Holy See. Grand Chancellor: SEREGÉLY István, archbishop of Eger, chairman of the Conference of Hungarian Catholic Bishops Rector: Bishop ERDŐ Péter Vice-rector: FODOR György Rector’s Office: Address: H-1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. Telephone: +361-429-7211, telefax: +361-318-0507 Financial director: Mrs. VARRÓK Magdolna Co-ordinator of international relations: SZABÓ Marcel Erasmus and tendering co-ordinator: KOZMA Gábor Principal Priest of the University: VÁRNAI Péter Co-ordinator of academic and scholarly affairs: BITTSÁNSZKY Géza e-mail: rektor@jak.ppke.hu httpp://www.ppke.hu 1 �Faculties of the University (In chronological order of foundation) Faculty of Theology Address: H-1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Telephone: +361-318-1332, +361-318-1203 Telefax: +361-318-4124 Dean: TARJÁNYI Béla Registrar’s Department: +361-318-1474 (for regular students); +361-317-4632 (for correspondence students) Library: +361-318-1643 E-mail: ppke-htk@ella.hu http://www.htk.ppke.hu Faculty of Humanities Address: H-2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. Telephone: +36-26-375-375 Telefax: +36-26-374-570 Dean: FROHLICH Ida Registrar’s Department: +36-26-375-375/ext. 2045 Library: +36-26-375-375/ext.2814 E-mail:postamester@btk.ppke.hu http://www.btk.ppke.hu Faculty of Law and Political Sciences Address: H-1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. Telephone: +361-429-7200 Telefax: +361-429-7201 Dean: RADNAY József Registrar’s Department: +361-429-7208 Library: +361-429-7231 E-mail: postmaster@jak.ppke.hu http://www.jak.ppke.hu Postgraduate Institute of Canon Law Address: H-1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. Telephone: +361-429-7217 Telefax: +361-429-7218 President: ERDŐ Péter E-mail: folia@jak.ppke.hu http://www.kjpi.ppke.hu Faculty of Information Technology Address: H-1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. Telephone: +361-209-5263, +361-429-7296 Telefax: +361-429-7296 Dean: ROSKA Tamás E-mail: titk@itk.ppke.hu http://www.itk.ppke.hu 2 �CHAPTER2 Foundation of the Faculty Ideas and Goals The change of regimes in Hungary in 1989 gave rise to a growing need for lawyers, as the introduction of the rule of law necessitated a greater number of qualified specialists. The primary aim of the Faculty of Law and Political Sciences created in 1995 is to train future members of all fields of the legal profession with a Christian attitude. It was also an important historical moment in which to break with the former structure of education and return to the traditions of the constitutional states of Europe. The Faculty intends to teach not only what is needed today but it looks forward to the next half century as well. In the first year of its existence, the Faculty found accommodation in the dining hall and a few rooms of a nunnery refounded in Budapest. When the Hungarian Catholic Episcopate recovered the former headquarters of Szent István Társulat [St. Stephen Society] at 28-30 Szentkirályi Street, it immediately concluded that the building complex was a worthy location for the Faculty. At present, the Faculty disposes of most of 28-30 Szentkirályi Street and the neighbouring building bought subsequently (26 Szentkirályi Street). The peculiarities of the curriculum as compared to that of other faculties of law - Rhetoric, stylistics, logic, and epistemology — subjects that were mostly ignored in the education of the past era — have been reintroduced in a considerable number of weekly hours to support the teaching of legal history and the theory of law, among others. - Compared to other faculties of law, economics is taught more intensively, and international law as well as the law of economics and environmental law receive a greater emphasis. - Constitutional law, the law of the press and media law, information sciences, and communication are similarly taught in more detail. - Following from the Catholic character of the institution canon law is taught in three terms. - Mastering two foreign languages is compulsory. - The weekly number of the hours of instruction is generally higher. - There are significantly more examinations than in state universities. 3 �As an indication of its modem outlook, the Faculty publishes new textbooks and intends to prepare students for a comprehensive knowledge and proper application of law according to the requirements of the new millennium. Peculiarities of admission The Faculty favours a talent spotting type of admission. The prospective students’ activities at the grammar school are emphatically taken into account with special regard to extra achievements like successful participation at inter-school competitions and language skills, which are rewarded by additional points. Suitability for the legal profession is also tested and the effectiveness of this test becomes manifest at later examinations. The great number of admitted students balances against the results of the entrance examination. This system of admission has stood the test of time. Among the very first class of six hundred students, some twenty per cent dropped out. Total number of students In the academic year 2000/2001, nearly 4000 students were admitted altogether for the regular, correspondence and distance teaching courses (including the students of the Postgraduate Institute of Canon Law). Structure of education The period of study consists of ten terms for regular and correspondence students. Students are free to attend the compulsory number of lectures and pass the examinations during a period most convenient for them, which means that they can finish their studies two terms earlier or two terms later as well. Postgraduate and other special training There are several postgraduate courses at the Faculty, including European law, banking law, the law of trade in real estate, environmental law, company law, the law of economics, and the criminal law of economic offences, as well as the law of diplomatic relations in English. There is also a complementary course for a university degree intended to graduates of the Police Academy and the Academy of Public Administration. The Faculty plans to introduce further courses, e.g., in urban development and civics education, the latter as a teachers’ course. The PhD Programme The postgraduate programme started in 2000/2001 with approximately 50 students. 4 �Instruction in foreign languages In English - Roman law; the history of English law (Institute of Legal History) - English legal methods in historical perspective (Institute of Legal History) - English constitutional legal history (Institute of Legal History) - Law, justice and morality (Institute of Legal History) - An introduction to Public Administration in the United States (Institute of Public Law) — American Constitutional Law (Institute of Public Law) - International law (Institute of International Law) - International banking regulation (Heller Farkas Institute of Economics) - Accounting and financing (Heller Farkas Institute of Economics) - Business ethics (Heller Farkas Institute of Economics) - Postgraduate course in European law for specialists in diplomacy (Deák Ferenc Postgraduate Institute) In German: - History of German law (Institute of Legal History) - EU integration (Heller Farkas Institute of Economics) In French - History of French law (Institute of Legal History) The Faculty’s outlook is reflected in the “admission declaration” written by ZLINSZKY János, the first dean of the Faculty between 1995 and 2000, and signed by prospective students upon their admission: “I the undersigned apply for admission to the Faculty ofLaw and Political Sciences at the Pázmány Péter Catholic University as a student in the regular/corresponding/distance teaching course. I am aware that the Pázmány Péter Catholic University is a Catholic institution working according to Christian values. I also accept and observe these values. I undertake to achieve the best possible results, decently and in an orderly way, diligently, in solidarity with my fellow students and my professors. I will co-operate with my fellow students and professors in achieving a high level of education at the Faculty. I consciously and willingly accept the difficulties resulting from the attenuated educational resources available to the Faculty during its process of organisation. ” In the 1999/2000 academic year, the Faculty closed a period of revival and expansion. In June, 2000 it sent out its first graduating class and in the year of the Hungarian millennium it issued its first diplomas. The solemn oath of lawyers follows: 5 �I (name) swear by God to observe the constitution, the laws, and constitutional order of this country and respect basic human rights, and will make use of my knowledge for the public good and the well-being of my fellow countrymen. 1 will use my knowledge in the interest of the development of our country in order that children and adults, the strong and the weak, and, most of all, all abandoned persons and people in need of defence will be able to feel secure. I intend to make, maintain, and apply the law not for selfish ends but for the public good and the natural interests of the people. I consider the powers invested in me as a duty I have to account for. I will decide the cases entrusted to me without bias, leaving sympathies and antipathies behind, and without taking threats and profit into consideration, to the best of my knowledge and in good conscience according to the law. 1 will hold the Hungarian Catholic Church the university of which I had the opportunity to attend and the Pázmány Péter Catholic University in respect and will support it in the future, and at the same time will do my best to remain worthy of being its doctor juris. So help me God! * * * Faculty leaders Dean: RADNAY József The responsible leader of the Faculty, the dean, is elected by secret ballot for two academic years from among the professors and associate professors of the Faculty by the Faculty Council. The dean can be reelected at the end of his/her term. The elected dean is eventually appointed by the grand chancellor acting upon the advice of the rector. Deputy deans The deputy deans are elected upon the proposition of the dean by the Faculty Council and are appointed by the grand chancellor acting upon the advice of the rector. Their term corresponds to that of the dean. 1...............'....................................... . Deputy dean in charge of educational matters (general deputy dean): tel.:+361-429-7264 Deputy dean in charge of foreign relations: VARGA Csaba tel.: +361-429-7230 Deputy dean in charge of development: JOBBÁGYI Gábor tel.: +361-429-7270 Deputy dean in charge of information sciences and distance teaching: TERSZTYÁNSZKY Ödön tel.: +361-429-7263 BÁNRÉVY Gábor 6 �CHAPTER 3 The Educational Structural Units of the Faculty Institute of the Philosophy of Law Department of Political Sciences Department of Legal Philosophy Section of Legal Sociology Institute of Legal History Department of Roman Law Department of Universal Legal History Department of Hungarian Legal History Institute of Canon Law Department of the Catholic Church’s Constitutional Law Department of the Catholic Church’s Administration Department of the Catholic Church’s Law of Procedure Department of the Catholic Church’s Law of Patrimonial Goods and the Law of Sacraments Institute of Public Law Department of Constitutional Law Department of Administrative Law Department of Financial Law Institute of Criminal Sciences Department of Criminal Law Department of Criminal Sciences Department of Criminal Procedure and Law Enforcement Institute of International Law Department of Public International Law Department of Private International Law and the Law of International Procedure Department of European Law 7 �Institute of Private Law Department of Civil Law and Bioethics Department of Civil Law and Press Law Department of Civil Law and the Protection of Basic Rights Department of Commercial Law Institute of Economic Law Department of Labour and Social Security Law Department of Environmental and Competition Law Heller Farkas Institute of Economics Department of the Law of Civil Procedure Department of Communication Department of Logic Deák Ferenc Postgraduate Institute Institute of Information Sciences and Distance Teaching Foreign Languages Department Postgraduate Institute of Canon Law “ad instar facultatis” All human beings are like grass, and all their glory is like wildflowers. The grass withers, and the flowers fall, but the word of the Lord remains forever. 1. Peter 3, 8-12. 8 �Institute of the Philosophy of Law Address: H-1088, Budapest, Szentkirályi u. 28. Rooms 222-228, 2nd floor. Tel./fax.: +361-429-7226. Secretary’s office: +361-429-7227 and 361-429-7200/ext. 336; e-mail: varga@jak.ppke.hu Starting with the first term of the students’ university career, the Institute teaches compulsory subjects in the course of seven terms and prepares students for theoretical cross-section finals. Regarding the research activities of the Institute, the series of publications it edit in Hungarian and in foreign languages, as well as the international and national conferences and workshops it organises or initiates, the Institute can be regarded as one of the country’s outstanding scholarly workshops in its field. Partly due to the several research projects of the Institute, its library can boast of a carefully expanded collection which is one of the richest of the Faculty’s libraries. Structure of the Institute: Head of the Institute: Professor VARGA Csaba Department of Political Sciences Chair: Professor PÉTERI Zoltán Department of Legal Philosophy Chair: Professor VARGA Csaba Section of Legal Sociology Section leader: Associate Professor H. SZILÁGYI István Lecturers: Professor PÉTERI Zoltán Professor VARGA Csaba Associate Professor HÖRCHER Ferenc Associate Professor H. SZILÁGYI István Associate Professor TAKÁCS Péter Senior Lecturer CHERTES Attila Senior Lecturer GYÖRFI Tamás Assistant Lecturer FRIVALDSZKY János Assistant Lecturer PAKSY Máté ZOMBOR Ferenc Clerks: Mrs. HAJDÚ Aranka, Mrs. VARGA Márta 9 �Subjects taught at the Institute: Main courses: Basic concepts of law (responsible lecturer: PÉTERI Zoltán) Theory of the state I-II (responsible lecturer: PÉTERI Zoltán) Theory of law I-II-III (responsible lecturer: VARGA Csaba) Legal anthropology and legal sociology (responsible lecturer: H. SZILAGYI István) Optional special courses: Proseminars: Theory of law I-II-III Theory of the state I-II Legal anthropology and legal sociology Repetition course - preparations for the finals Special courses: Conservatism (HÖRCHER Ferenc) Reason and faith (HÖRCHER Ferenc) Natural law: a history (FRIVALDSZKY János) Natural law in the modern and post-modern era (FRIVALDSZKY János) Theory of constitutional interpretation (GYÖRFI Tamás) Moral dilemmas and jurisdiction based on basic rights (GYÖRFI Tamás) Families of law (PÉTERI Zoltán) Introduction to comparative law (PÉTERI Zoltán) BIBÓ István’s view of history and political philosophy (H. SZILÁGYI István) Philosophy of law in Hungary: a history (H. SZILÁGYI István) Legal conditions of the Gypsy minority in Hungary (H. SZILÁGYI István) Dilemmas of the transition to rule of law (a research seminar) (VARGA Csaba) Law as text, context, and culture (a research seminar) (VARGA Csaba) Required reading for the main courses: Basic concepts of law: - PÉTERI Zoltán, Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások [Basic Concepts of Law: Lectures] (Budapest: Szent István Társulat, 1998) Series Bibliotheca Cathedrae Philosophiae Juris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae - SZABADFALVI József, SZABÓ Béla, SZABÓ Miklós, H. SZILÁGYI István, TAKÁCS Péter, and ZŐDI Zsolt, Bevezetés a jog- és államtudományokba [Legal and Administrative Sciences: an Introduction] (Miskolc: Bíbor Kiadó, 1995) Series Prudentia Juris 10 �Theory of the state: — HÖRCHER Ferenc, Előadások a XIX. és XX. század állambölcselete köréből [Lectures on the Philosophy of the State in the 19th and 20th Centuries] (Budapest: Szent István Társulat, 1998) Series Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae - HÖRCHER Ferenc, PÉTERI Zoltán, and TAKÁCS Péter, Állam- és jogbölcselet. Kezdetektől a felvilágosodásig [The Philosophy of Law and of the State. From their Origins to the Age of Enlightenment] (Budapest: Szent István Társulat, 1997) Series Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae - PÉTERI Zoltán, Természetjog — államtudomány [Natural Law and Political Science] (Budapest: Szent István Társulat, 1997) Series Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae - TAKÁCS Péter (ed.), Államelmélet'. Előadások az államelmélet és az állambölcselet köréből [Theory of the State: Lectures on the Theory and Philosophy of the State] (Miskolc: Bíbor Kiadó, 1997) Series Prudentia Juris Theory of law - CHERTES Attila, FRIVALDSZKY János, GYÖRFI Tamás, H. SZILÁGYI István, and VARGA Csaba, Jogbölcselet: XIX-XX. század. Előadások [Legal Philosophies of the 19th and 20th Centuries: Lectures] Ed. VARGA Csaba (Budapest: Szent István Társulat, 1999) - CHERTES Attila, Jog és érték [Law and Value]; FRIVALDSZKY János, Igazságosság és jogi igazságosság [Justice and Legal Justice]; GYÖRFI Tamás, Jog és erkölcs [Law and Morals], In: Kiegészítő előadások [Complementary lectures] (Budapest: Szent István Társulat, 1999) - VARGA Csaba, Előadások a jogi gondolkodás paradigmáiról [Lectures on the Paradigms of Legal Thinking] (Budapest: Osiris, 1999) Series Osiris Könyvtár: Jog - VARGA Csaba, A jog társadalomelmélete felé [Towards the Social Science Theory of Law] (Budapest: Osiris, 1999) Series Jogfilozófiák - VARGA Csaba, A jog mint folyamat [Law as Process] (Budapest: Osiris, 1999) Series Osiris Könyvtár: Jog - VARGA Csaba, A jog mint rendszer, logika és technika [Law as System, Logic, and Technique] (Budapest: Osiris, 2000) Series Jogfilozófiák - VARGA Csaba (ed.), A jogi gondolkodás paradigmái. Szövegek [Paradigms of Legal Thinking: Reader] (Budapest: Osiris, 1999) Series Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae - VARGA Csaba (ed.), Jog és filozófia [Law and Philosophy] (Budapest: 11 �Osiris, 1998) Series Jogfilozófiák - VARGA Csaba (ed.), Összehasonlító jogi kultúrák [Comparative Legal Cultures] (Budapest: Osiris, 2000) Series Jogfilozófiák Legal anthropology and legal sociology - BADÓ Attila, LOSS Sándor, H. SZILÁGYI István, and ZOMBOR Ferenc, Bevezetés a jogszociológiába [Introduction to Legal Sociology] (Miskolc, 1999) Series Prudentia Juris - H. SZILÁGYI István (ed.), Jog és antropológia [Law and Anthropology] (Budapest: Osiris, 2000) Series Jogfilozófiák - H. SZILÁGYI István, A jogi antropológia főbb irányai [Main Trends of Legal Anthropology] (Budapest: Osiris, 2000) Series Jogfilozófiák Participation in international projects: TEMPUS 1995-1998 - with the participation of four Hungarian and twentyfive EU university departments of legal theory. Co-ordinator: Professor VARGA Csaba. Research activities: The Institute intends to become a workshop of Catholic spiritual renewal within its sphere. Keeping future perspectives in sight, it intends to concentrate on early and contemporary periods of legal and political thinking, on the revival and critical analysis of the traditions of natural law and its present-day trends, and on the relevant aspects of legal anthropology. The Institute is virtually the only Hungarian workshop teaching comparative law in-depth in the classical sense of the term (with text-notes under preparation) and seeks to lay the foundations of the historical and comparative investigation of legal cultures and the judicial mind (professional methodology). Fields ofresearch: Gaps of law (CHERTES Attila); Activism of constitutional review (GYŐRFI Tamás); English analytical traditions (GYŐRFI Tamás); History and contemporary problems of natural law (FRIVALDSZKY János); Intersubjectivity (FRIVALDSZKY János); Comparative law (PÉTERI Zoltán); History of legal thinking in Hungary (H. SZILÁGYI István); Legal anthropology of the Gypsies (H. SZILÁGYI István); Legal anthropology: outlines and methods (H. SZILÁGYI István); Comparative legal cultures and comparative judicial mind (VARGA Csaba); Methodology of legal thinking (VARGA Csaba); Transition to the rule of law (VARGA Csaba); 12 �Institute of Legal History Address: H-1088, Budapest, Szentkirályi u. 28. Room 236, 2nd floor. Telephone: +361-429-7200/ext. 234, 235, 237, e-mail: renata@jak.ppke.hu Structure of the Institute: Head of the Institute: Professor ZLINSZKY János Department of Roman Law Chair: Professor ZLINSZKY János Department of Universal Legal History Chair: Professor HORVATH Pál Department of Hungarian Legal History Chair: Professor GERICS József Clerks: Mrs. CSALÓTZKY Erzsébet, KÖRMENDY Renáta, Mrs. MORLIN Rita DEPARTMENT OF ROMAN LAW One of the major preconditions of Hungary's accession to the European Union is legal harmonisation. Roman law can offer a safe starting point for the accomplishment of this task. The legal traditions of all civilised nations rest on Roman law, either consciously or unconsciously and the identity or similarity of the legal institutions and their elements go back to these origins. The Department of Roman Law considers teaching both ius privatum and ius publicum equally important. Ius privatum provides for the recognition of a new ius gentium and ius publicum exerts an equally strong effect during our times as ius privatum, similar to the penal system of Rome in connection with crimina and delicta. Lecturers: Chair: Professor ZLINSZKY János Assistant Professor VARGA Győző Senior Lecturer ANDRÁSI Dorottya Senior Lecturer Nadja EL BEHEIRI Assistant KOMÁROMI László Assistant SCHMIDT Beatrix Part-time lecturers: Titular Assistant Professor KAHLER Frigyes, University of Miskolc Assistant Lecturer GEDEON Magdolna Assistant Lecturer GYULAI Andrea 13 �Subjects taught at the Department: Main course: Roman law - lecture, practice, and reading sources (responsible lecturer: ZLINSZKY János) Alternative courses: Feudal private law (ZLINSZKY János) lus publicum (ZLINSZKY János, Nadja EL BEHEIRI) Roman law in Hungary (ZLINSZKY János) Roman criminal law (ZLINSZKY János) lus privatum (ZLINSZKY János, Nadja EL BEHEIRI) Optional courses: Professional deontology and Christian morality (ZLINSZKY János) Roman law - in German (Nadja EL BEHEIRI) Source analysis (ZLINSZKY János, ANDRÁSI Dorottya) Required readingfor the main course: - FÖLDI András and HAMZA Gábor, A Római jog története és institúciói [The History and Institutes of Roman Law] (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996) - ZLINSZKY János, Római büntetőjog [Roman Criminal Law] (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991) - ZLINSZKY János, lus publicum. (Series Osiris könyvtár-. Jog) (Budapest: Osiris — Századvég, 1994) - ZLINSZKY János, A római jog továbbélése [The Later Life of Roman Law], lecture note (Budapest: PPKE JÁK, 1997) - ZLINSZKY János, lus privatum. (Series Osiris könyvtár: Jog) (Budapest: Osiris Kiadó, 1998) Fields of research : The reception of Roman law in Hungary; the later life of Roman law; Roman public law (jus publicum)-, the emergence and early history of the Roman state and law. DEPARTMENT OF UNIVERSAL LEGAL HISTORY It is a requirement of Hungarian higher education in law that both Hungarian and universal legal history be taught as basic subjects. Legal history lays the foundations of the legal culture by introducing social, political, and legal views and institutions into the process of professional education. Lecturers: Chair: Professor HORyÁTH Pál Associate Professor GÖNCZI Katalin Associate Professor SZABÓ István 14 �Senior Lecturer SZIGETI Magdolna Assistant MORVÁI Attila Assistant WEBER Róbert Márk Part-time lecturers: Senior Lecturer JANY János, Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Humanities Professor STIPTA István, University of Miskolc André BERÉNYI Thomas HENNE Allan TATHAM Subjects taught at the Department: Main course: Universal legal history (responsible lecturer: HORVÁTH Pál) Alternative courses: The evolution of legal culture (HORVÁTH Pál) The changing legal role of a head of state (SZABÓ István) Comparison of the development of law in Germany and Hungary (SZIGETI Magdolna) Optional courses: Proseminar on the historiography and methodology of legal history (HORVÁTH Pál) Special seminar on medieval and early modern German legal history (GÖNCZI Katalin) Development of the German legal system (SZIGETI Magdolna) Legal history of Antiquity (JANI János) English legal history (Allan TATHAM) French legal history (André BERÉNYI) Introduction to the sources of universal legal history (HORVÁTH Pál) The American Constitution (André BERENYI) Analysis of some sources of modern law (WÉBER Róbert Márk) Evolution of the German Constitution, 1806-1949 (SZIGETI Magdolna) Introduction to Muslim jurisprudence (JANI János) Sources of legal history (MORVÁI Attila) Optional courses in foreign languages: In English: English legal methods in a historical perspective (Allan TATHAM) English constitutional history (Allan TATHAM) In French Histoire du droit fran?ais - (André BERÉNYI) In German Deutsche Rechtgeschichte (SZIGETI Magdolna) 15 �Required reading for the main course: - GÖNCZI Katalin, HORVÁTH Pál, STIPTA István, and ZLINSZKY János, Egyetemes jogtörténet I.-II. [Universal Legal History, Vols. 1—2] (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999) - Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba [Introduction to the Sources of Universal Legal History] (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995) - Szemelvények az egyetemes jogtörténet forrásaiból [Selections from the Sources of Universal Legal History] (Budapest: Szent István Társulat, 2000) Recommended reading: - A világ főbb jogrendszerei (Jogcsoportok) [The Major Legal Systems of the World, Families of Law] (Budapest, 1991) - HORVÁTH Pál, A tudományszabadság történelmi szerepváltásai [The Changing Role of the Freedom of Research and Scholarship] (Budapest: Mundus, 1997) - HORVÁTH Pál: A jogi kultúra fejlődéstörténete [The Evolution of Legal Culture] (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000) Fields of research: Critical analysis of contemporary legal development; the history of legal culture; development of the head of state's sphere of authority; the system of private law in the Sassanid Empire and its later life; Hungarians before the American Supreme Court; comparative analysis of legal development in Germany and Hungary. DEPARTMENT OF HUNGARIAN LEGAL HISTORY The roots of the systematic research of Hungarian legal history go back to the early Modern Age. An important sign of this was the appearance of native law (jus patrium}, Catholic canon law, and imperial Roman law in the higher education of law. The enlightened monarch Maria Theresa hoped that the execution of her Ratio Educationis (1777) would encourage changes necessary for the acquisition of a reliable knowledge of legal history at the Hungarian university. In the past two centuries there were outstanding legal historians (WENZEL Gusztáv, HAJNIK Imre, KIRÁLY János, HOLUB József, ECKHART Ferenc, BÓNIS György, and CSIZMADIA Andor, among others) who created departments of legal history that gave rise to various schools. Following this model, our Faculty of Law combined the forces in an integrated structural unit including the two departments of legal history and the one of Roman law. 16 �Lecturers: Chair: Professor GERICS József Associate Professor BOTOS Gábor Associate Professor Mrs. GERICS, née LADÁNYI Erzsébet Senior Lecturer HORVÁTH Attila Assistant Lecturer SZÁNTAI Katalin Assistant Lecturer TÓTH Zoltán József Assistant Lecturer VÖLGYESI Levente Part-time lecturers: Professor RAFFAY Ernő, Károli Gáspár Calvinist University, Faculty of Humanities Professor KUN Tibor, International Business School Titular Professor ZINNER Tibor, Eötvös Loránd University, head of dept., Supreme Court Associate Professor Öry Károly, Police Academy Senior Lecturer CSONTOS Gábor Doctoral Candidate PAP András Subjects taught at the Department: Main course: Hungarian legal and constitutional history (responsible lecturer: GERICS József) The subject covers the history of Hungarian constitutional law, administrative law, private law, criminal law, the law of civil procedure, the law of criminal procedure, and the Hungarian judiciary from the Hungarian Conquest in the ninth century A.D. to 1989. Alternative courses: Early medieval Hungarian canon law (GERICS József) Hungarian legends from the age of the Árpád Dynasty (Mrs. GERICS, née LADÁNYI Erzsébet) Medieval municipal law (Mrs. GERICS née LADÁNYI Erzsébet) Feudal private law (SZÁNTAI Katalin) History of the law of criminal procedure (BOTOS Gábor) Repetition course with special regard to the sources of law (HORVÁTH Attila) Repetition course - preparations for the final examination (VÖLGYESI Levente) Famous trials - show-trials (HORVÁTH Attila) History of nationality law (HORVÁTH Attila) Constitutional history of the Socialist era (HORVÁTH Attila) History of commercial law (KUN Tibor-HORVÁTH Attila) History of the sources of Hungarian law (HORVÁTH Attila) 17 �History of jurisdiction after 1945 (ZINNER Tibor) The Holy Crown of Hungary and its doctrine (TÓTH Zoltán) Optional courses: History of the nationality question with special regard to Transylvania (RAFFAY Ernő) History of Hungarian political thinking (CSONTOS Gábor) Hungarian constitutional and legal history as reflected by documentaries (PAP András) Rumanian political and legal history (RAFFAY Ernő) Croatia, Slavonia, and Dalmatia from the aspect of constitutional law from their early history to 1918 (Andrási Dorottya) The history of policing - the police, the gendarmerie, and the pandours (ŐRY Károly) Required readingfor the main course: - MEZEY Barna (ed.), Magyar alkotmánytörténet [Hungarian Constitutional History], 3rd rev. ed. (Budapest: Osiris, 1999) - MEZEY Barna (ed.), Magyar jogtörténet [Hungarian legal history], rev. ed. (Budapest: Osiris, 1999) - MEZEY Barna (ed.), A magyar állam- és jogtörténet forrásai, szöveggyűjtemény [Sources of the Hungarian Constitutional and Legal History. Chrestomathy] (Budapest: Osiris, 1998) - HORVÁTH Attila and VÖLGYESI Levente (eds.), Jogtörténeti atlasz [Atlas of Legal History] (Budapest: Rejtjel Kiadó, 1999) Fields ofresearch: Hungarian constitutional history; the doctrine of the Holy Crown; the history of private law; history of commercial law; the history of the law of criminal procedure; the history of nationality law. Do not change the bad - strengthen the good! Thus the good will absorb the bad which is all around it. (MALLÁSZ Gitta) 18 �Institute of Canon Law Address: H-1088, Budapest, Szentkirályi u. 28. Room 219, 2n^ floor. Telephone: +361-429 7217, fax: +361-429 7218, e-mail: folia@jak.ppke.hu The Institute of Canon Law has been part of the Faculty of Law and Political Sciences at the Pázmány Péter Catholic University ever since its foundation. The Institute closely co-operates with the Department of Canon Law at the Theological Faculty and at the same time also with the Postgraduate Institute of Canon Law ad instar facultatis. The Institute deals with fundamental theological problems, the structure and function of the Catholic Church, as well as its inner legal order. The courses are taught in four terms. Along with the compulsory courses of canon law, the students can also attend courses of the Postgraduate Institute of Canon Law as special courses and may take the appropriate examinations. After receiving their university diplomas they can join the PhD programme of the Postgraduate Institute of Canon Law where the courses attended earlier and completed successfully will be taken into account. Lecturers: Head of the Institute: Professor ERDŐ Péter Deputy Head of the Institute: Associate Professor SZABÓ Péter Associate Professor HÁRSFAI Katalin Associate Professor FÜLÖP Tibor Part-time lecturer LEFKÁNITS György Departments of the Institute: Department of the Catholic Church’s Constitutional Law Department of the Catholic Church’s Administration Department of the Catholic Church’s Law of Procedure Department of the Catholic Church’s Law of Patrimonial Goods and the Law of Sacraments The lecturers of the Institute also teach in the framework of the Postgraduate Institute of Canon Law (for details see the Appendix at the end of this chapter). Organising secretaries: Mrs. KERESZTFALVI Zsuzsanna SZAKALI, née SZEDER Andrea and The structure and operation of the Postgraduate Institute of Canon Law will be discussed in detail in the Appendix (at the end of this chapter). 19 �Subjects taught at the Institute: Fundamentals of Christianity (responsible lecturer: FÜLÖP Tibor) Canon law I - Introduction to canon law (responsible lecturers: SZABÓ Péter and LEFKÁNITS György) Canon law II - Constitutional law of the Church (responsible lecturers: SZABÓ Péter and LEFKÁNITS György) Canon law III - Canon law on marriage (responsible lecturer: HÁRSFAI Katalin) Oh Lord, you have searched through me, and you know me. You yourself have come to know my sitting down and my rising up. You have considered my thought from far off. My journeying outstretched and my lying you have measured off, And you have become familiar even with all my ways. For there is not a word on my tongue, But look! O Lord, you already know it all. Behind and before, you have besieged me; And you place your hand upon me. Such knowledge is too wonderful for me, It is so high up that I cannot attain to it. Where can I go from your spirit, and where can I run away from your face? IfI should ascend to heaven, there you would be; And ifI should spread out my couch in She ’ol, Look! you would be there. (Psalm 139, 1-8) 20 �Institute of Public Law Address: H-1088, Budapest, Szentkirályi u. 28. Secretary room 356,3rd floor. Telephone: +361-429-7243, e-mail: kozjogi.intezet@jak.ppke.hu Structure of the Institute: Head of the Institute: Professor KILÉNYI Géza Department of Constitutional Law Chair: Professor KILÉNYI Géza Department of Administrative Law Chair: Professor TAMÁS András Department of Financial Law Chair: Associate Professor HALUSTYIK Anna Clerks: HRAPKA Judit and Mrs. NEMES Éva DEPARTMENT OF CONSTITUTIONAL LAW Lecturers: Chair: Professor KILÉNYI Géza Associate Professor SALAMON László Senior Lecturer BALOGH Zsolt Senior Lecturer KOZMA Ákos Senior Lecturer TÁBIK Ferenc Assistant Lecturer HAJAS Barnabás Part-time lecturer: HALÁSZ Iván Subjects taught at the Department: Main course: Constitutional law (responsible lecturer: KILÉNYI Géza) Alternative courses: The system of local governments (TÁBIK Ferenc) Legislation (KOZMA Ákos) Constitutional court jurisdiction and primary rights (BALOGH Zsolt) Parliamentary law (SALAMON László) 21 �Required readingfor the main course: - KILÉNYI Géza, Alkotmányjog I [Constitutional Law] (lecture note) - KUKORELLI István, Alkotmánytan [Principles of Constitutional Law] (Budapest: Osiris, 1998) - KUKORELLI István, Jogszabálygyűjtemény [Collection of Statutes] (Budapest: Osiris, 1999) Fields of research: Parliamentary representation of national and ethnic minorities; questions in connection with the act on the freedom of conscience and religion from the point of view of constitutional law and the possibilities of making the act upto-date; creation of a system of administrative courts; the comprehensive scientific analysis of substantive administrative law and the law of administrative procedure; participation in the codification of the new law of administrative procedure and the preparation of studies representing its theoretical foundation. DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW The subjects taught at the Department offer knowledge about the essence of administration and administrative law, their role in society, their fundamental theoretical and practical concepts, and their everyday practice on the basis of the relevant research and writings of Hungarian and foreign experts that enable the student to view the manifold functions of administration as a unified whole. Lecturers: Chair: Professor TAMÁS András Associate Professor DEMCSIK Tamás, deputy head of department at the Hungarian Academy of Sciences Associate Professor MOLNÁR Miklós Titular Associate Professor KÁRPÁTI Zoltán, Supreme Court judge Senior Lecturer SEEREINER Imre, chief counsellor of the Constitutional Court Senior Lecturer Mrs. VIRÁG Mária Assistant Lecturer PALOTAI Dániel Assistant Lecturer PATYI Gergely Part-time lecturers: EGERSZEGI Gyula KÁNTÁS Péter, chief counsellor at the Ministry of the Interior KRAUSS Ottó, attorney at law MIKÓ Zoltán, legal adviser at the Hungarian State Treasury 22 �OCSKÓ András, chief counsellor at the Constitutional Court OLÁH József, attorney at law Subjects taught at the Department: Main course: The theory of administrative law (responsible lecturer: TAMÁS András) Substantive administrative law and the law of the structural aspect of public administration in Hungary (responsible lecturer: TAMÁS András) The law of administrative procedure (responsible lecturer: TAMÁS András) The law of minor offences and the theory of legislation (responsible lecturer: KÁNTÁS Péter) Alternative courses Current problems of Hungarian public administration: Social administration (MOLNÁR Miklós) Agricultural administration (MIKÓ Zoltán) Optional courses: Administration of water management (EGERSZEGI Gyula) Administration in the field of national defence (OLÁH József) Administration of building affairs (PALOTAI Dániel) Optional course in a foreign language: An Introduction to Public Administration in the United States (in English, Margaret TABLER) Recommended readingfor the main course: - Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény [Act IV of 1957 On the General Rules of Public Administration] (Budapest: HVG-ORAC, 1995) - DEMCSIK Tamás (ed.), Közigazgatási szervezeti jog. Közigazgatási anyagi jog. Jogszabálygyűjtemény [Law of the Structural Aspects of Public Administration. Substantive Administrative Law. A selection of statutes] (Budapest, 1999) - KINCSES Ildikó and KANTÁR Péter, Szabálysértési jog [The Law of Minor Offences], (Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1999) - TAMÁS András, A közigazgatási jog elmélete [The Theory of Administrative Law] (Budapest, 1997) - TAMÁS András, Legistica (Budapest, 1999) 23 �Fields ofresearch: The theory and practice of legislation; theoretical and practical questions of the law of administrative procedure. DEPARTMENT OF FINANCIAL LAW Lecturers: Chair: Associate Professor HALUSTYIK Anna Titular Associate Professor Mrs. TERSZTYÁNSZKY, née VASADI Éva Senior Lecturer KLICSU László Assistant Lecturer HALÁSZ Zsolt Part-time lecturer: BÉKÉS Balázs Subjects taught at the Department: Main courses: Financial law (responsible lecturer: HALUSTYIK Anna) Banking law and stock exchange law (responsible lecturer: HALUSTYIK Anna) Optional courses: Financial transactions (HALUSTYIK Anna) Constitutional Court decisions concerning financial law (Mrs. TERSZTYÁNSZKY, née VASADI Éva) Required readingfor the main courses: - FÖLDES Gábor (ed.), Pénzügyi Jog I-II. [Financial Law, Vols. 1-2] (Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó, 2000) - Lecture notes: - HALUSTYIK Anna, Pénzügyi kiegészítőjegyzetek [Lecture Notes on Financial Affairs] - VASADI Éva, Jövedéki jogi szabályozás [Law of Revenues] Possibilities of receivingforeign students: The Department is ready to receive foreign students. Tutorial classes are held in English. Lecturers: HALUSTYIK Anna, BÉKÉS Balázs Subjects taught in English: There is possibility of starting courses in financial law, banking and stock exchange law if demanded. 24 �Institute of Criminal Sciences Address: H-1088, Budapest, Szentkirályi u. 30. Room: 215, 2ndfloor. Telephone: +361-429-7280, fax: +361-429-7280, e-mail: bekes@jak.ppke.hu Structure of the Institute: Head of the Institute: Professor BÉKÉS Imre Department of Criminal Law Chair: Professor BÉKÉS Imre Department of Criminology Chair: Professor KÖRINEK László Department of Criminal Procedure and Law Enforcement Chair: Professor TÓTH Mihály Clerks: PALÓCZ Eleonóra, ZOMBOLA Lilla DEPARTMENT OF CRIMINAL LAW The Department offers the general part of criminal law for second-year students and the special part for third-year students. Its activities cover the history of criminal jurisprudence in Hungary and the rest of Europe, the development of codification in Hungary, and, first of all, effective criminal law. Besides analysing the regulations of statue law the curriculum also covers the special literature on the subject, the decisions of the Constitutional Court, and the decisions of the Supreme Court on principles. The demands of legal policy shaping the criminal law of the future are also discussed. The practical aspect of instruction is represented by the discussion of legal cases in order to enable the students to work as highly qualified criminal jurists after graduation in any field of jurisdiction. Lecturers: Chair: Professor BÉKÉS Imre Titular Associate Professor BUSCH Béla Titular Associate Professor KISS Zsigmond Titular Associate Professor PÁLINKÁS György Senior Lecturer KARASSZON Dorottya 25 �Part-time lecturers: Professor IVÁN László, Semmelweis Medical University Professor KUSSBACH Erik, Institute of International Law (PPKE JÁK *) Professor SÓTONYI Péter, Semmelweis Medical University Associate Professor MELEGH Gábor, Technical University of Budapest Titular Associate Professor BELOVICS Ervin Titular Associate Professor MOLNÁR Gábor Titular Associate Professor SINKU Pál BÁRÁNDY Péter, attorney at law, General Secretary of the Budapesti Ügyvédi Kamara [Budapest Bar Association] SZÍVÓS Mária, judge at the District Court of Districts II and III VARGA Zoltán, judge, head of panel at the Budapest Municipal Court Subjects taught at the Institute: Main course: Criminal law I - general part (responsible lecturers: BÉKÉS Imre) Criminal law II - particular part (responsible lecturers: BÉKÉS Imre, KISS Zsigmond) International criminal law (responsible lecturer: KUSSBACH Erik) Criminology (responsible lecturers: SINKU Pál, BUSCH Béla) Human rights in the legal practice of Strasbourg (BÉKÉS Imre) Special courses: Forensic psychiatry (IVÁN László) Forensic medicine (SÓTONYI Péter) Expert analysis of the technical aspects of offences against traffic laws (MELEGH Gábor) Required reading for the main course: - ERDŐSY Emil, FÖLDVÁRI József, and TÓTH Mihály, A magyar büntetőjog - Különös rész [Hungarian Criminal Law, Particular Part] (Budapest: Rejtjel Kiadó, 1998) - FÖLDVÁRI József, A magyar büntetőjog - Általános rész [Hungarian Criminal Law, General Part] (Budapest: Osiris, 1997) - NAGY Ferenc and TOKAJI Géza, A magyar büntetőjog - Általános rész [Hungarian Criminal Law, General Part] (Budapest: Korona Kiadó, 1998) Fields of research: Criminal law and human rights; economic offences; organised crime. * Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Law and Political Sciences 26 �DEPARTMENT OF CRIMINOLOGY Criminology is a relatively new discipline. Its history in Hungarian higher education can be traced from the publication of IRK Albert’s Kriminológiai tanulmányok I. Kriminálaetológia [Criminology Studies. Part I. Criminal Aetiology] (Pozsony [Bratislava], 1912). From the late 1940s to 1965 the subject was considered undesirable and was not instructed due to its elements of social criticism. Beside IRK Albert, its outstanding representatives prior to the Second World War were the following: VÁMBÉRY Rusztem, HACKER Ervin, BALOGH Jenő, and SCHÁFER István. The Department of Criminology was set up at the Pázmány Péter Catholic University in 1997. Lecturers: Chair: Professor KÖRINEK László Part-time lecturer: TAMÁSI Erzsébet, editor of the periodical Belügyi Szemle Subjects taught at the Department: Main course: Criminology (responsible lecturer: TÓTH Mihály) Optional course: Female delinquency (TAMÁSI Erzsébet) Required reading for the main course: - GÖNCZÖL Katalin, KÖRINEK László, and LÉVAI Miklós, Kriminológiai ismeretek — Bűnözés — Bűnözés kontroll [Criminology, Crime, Controlling Crime] (Budapest: Corvina, 1999) Fields of research: Victimology; female delinquency; prevention. DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE AND LAW ENFORCEMENT The Department began teaching the law of criminal procedure in the course of the reform process in this field, which necessitated the introduction of special methods. Besides the fundamental knowledge of statute law it offers the history of the relevant institutions, a comparative approach, and the analysis of future perspectives. The preparations for the new act on law enforcement as well as the prospective changes in penalties and relevant measures also influence the instruction of the law of law enforcement. The law of criminal procedure is taught in two terms, whereas the law of law enforcement is taught in one term. 27 �Lecturers: Chair: Professor TÓTH Mihály Associate Professor VÓKÓ György Part-time lecturers: Titular Associate Professor SINKU Pál BÁNÁTI János BODOR Tibor BOGÁR Péter BORBÉLY Zoltán BOLYA Lajos CSÁK Zsolt GIMESI Ágnes KÁDÁR András VARGA Zoltán Subjects taught at the Department: Main courses: The law of criminal procedure (responsible lecturers: TÓTH Mihály, CSÁK Zsolt) The law of law enforcement (responsible lecturer: VÓKÓ György) Required readingfor the main courses: - TÓTH Mihály, Vázlatok és szemelvények a büntető eljárásjog tanul­ mányozásához I.-II. [Sketches and Selected Passages for the Study of the Law of Criminal Procedure, Vols. 1-2] (Budapest: Osiris, 1999-2000) - VÓKÓ György, Magyar büntetés-végrehajtási jog [The Hungarian Law of Law Enforcement] (Budapest, Dialog - Campus, 1999) Fields of research: The law of criminal procedure and the judicature of the European Court of Human Rights; the renewed regulation of law enforcement; continental traditions and attempts at a reform on the basis of the Anglo-Saxon model in the law of criminal procedure. Possible reception offoreign students: BÉKÉS Imre - in French BORBÉLY Zoltán - in Finnish KÖRINEK László - in German KUSSBACH Erik - in English and German TÓTH Mihály - in German VÓKÓ György - in German 28 �Institute of International Law Address: H-1088, Budapest, Szentkirályi u. 28. Room 116, 1S floor. Telephone: +361-429 7265, e-mail: ajudit@jak.ppke.hu, gombosi@jak.ppke.hu Structure of the Institute: Head of the Institute: Professor BÁNRÉVY Gábor Department of Public International Law Chair: Professor KOVÁCS Péter Department of Private International Law and Law of International Procedure Chair: Professor BURIÁN László Department of European Law Chair: Honorary Professor BOYTHA György Clerks: ARADI Judit, Mrs. BONCZA Hajnalka, Mrs. GOMBOS Ildikó, Mrs. MARJÁN Tünde DEPARTMENT OF PUBLIC INTERNATIONAL LAW The aim of teaching public international law is to familiarise the students, who in the future will apply the law, with the fundamental institutions of international law. Not only future diplomats are trained here, but so are future civil servants, judges, prosecutors, attorneys, and legal advisers, who will be expected to interpret international treaties and establish the origins and the source of general or particular international legal obligations binding the Hungarian state. This is why special attention is devoted to questions of treaty-making, the interpretation of international treaties, and reservations to treaties. Lecturers: Chair: Professor KOVÁCS Péter Professor KUSSBACH Erik Senior Lecturer KRAVALIK Gábor Senior Lecturer SZABÓ Marcel Assistant Lecturer ÁDÁNY Tamás Part-time lecturers: BALOGH László Associate Professor GÁL Gyula PREHOFFER Elemér 29 �Subjects taught at the Department: Main course: Public international law (responsible lecturers: KOVÁCS Péter, KUSSBACH Erik) Alternative courses: Grotius Circle - international law in practice (SZABO Marcel) Moot court programme - preparation course for competitions of solving legal cases (SZABÓ Marcel) The law of diplomacy (SZABÓ Marcel) Diplomatic ceremony and protocol (KRAVALIK Gábor) European protection of human rights (KRAVALIK Gábor) International economic diplomacy (BALOGH László) Minority protection (KOVÁCS Péter) Space law (GÁL Gyula) International water laws (PREHOFFER Elemér) Alternative seminar in foreign language: International law - in English (SZABÓ Marcel) Required readingfor the main course: - BRAGYOVA András, KOVÁCS Péter, and LAMM Wanda, Nemzetközi szerződések válogatott gyűjteménye [International Conventions. A Selection] (Miskolc: Bíbor Kiadó, 1996 and 1998) - Nguyen Quoc DINH, Patrick DAILLIER, Alain PELLET, and KOVÁCS Péter, Nemzetközi közjog [Public International Law] (lecture note) (Budapest: Osiris, 1997) - KOVÁCS Péter, Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba [Introduction to the Practice of International Law and Diplomacy] (Budapest: Szent István Társulat, 1999) Fields ofresearch: The international protection of human rights; minority protection; environmental protection and international law; the law of diplomatic relations. DEPARTMENT OF PRIVATE INTERNATIONAL LAW AND THE LAW OF INTERNATIONAL PROCEDURE The subjects taught at the Department (private international law; the law of international economic relations, the law of international procedure) have never been included in the curriculum of a department of law in this context so far. Traditional private international law is taught in the autumn semester, whereas the law of international economic relations is taught in the spring semester for fourth-year students. The curriculum of the autumn semester in the fifth year includes arbitration court jurisdiction in the framework of the 30 �law of international procedure and the rules of procedures before various international forums. In contrast to the curriculum of the Eötvös Loránd University, private international law is treated here as a separate branch of law and the law of international economic relations as a complex area of jurisdiction. The introduction of the law of international procedures as an independent subject serves to acquaint the students with the activities of the international arbitration courts and other international agencies. Lecturers: Chair: Professor BURJÁN László Professor BÁNRÉVY Gábor Titular Associate Professor HORVÁTH Éva, President of the Standing Arbitration Court attached to the Hungarian Chamber of Commerce and Industry Senior Lecturer RAFF AY Katalin Assistant Lecturer TÓTH Zsuzsanna Subjects taught at the Department: Main course: Private international law (responsible lecturer: BURJÁN László) The law of international economic relations (responsible lecturer: BÁNRÉVY Gábor) The law of international procedure (responsible lecturer: BURJÁN László) Optional courses: Repetition course in private international law (RAFFAY Katalin) Repetition course in the law of international procedure (RAFFAY Katalin) Private international law in the Hungarian judicial practice (RAFFAY Katalin) Required reading for the main course: - BÁNRÉVY Gábor, A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga [The Law of International Economic Relations] (Budapest: Szent István Társulat, 1998) - BURIÁN László, KECSKÉS László, and VÖRÖS Imre, Magyar nemzetközi kollíziós magánjog [The Private International Collision Law in Hungary] (Budapest: Logod Bt., 1997) (2nd ed. 1999, 3rd ed. 2000) - HORVÁTH Éva and KÁLMÁN György, Nemzetközi eljárások joga - A kereskedelmi választott-bíráskodás [The Law of International Procedure, Commercial Arbitration Courts] (Budapest: 1999), Series Osiris könyvek Fields of research: The law of international contracts; consumer protection; Hungarian judicial practice concerning private international law; special contract types of foreign trade. 31 �DEPARTMENT OF EUROPEAN LAW The Faculty of Law and Political Sciences has always been aware of the demand for an independent department dealing with European integration, which was eventually brought about in 1998 in the framework of the Institute of International Law. Lecturers: Chair: Honorary Professor BOYTHA György Associate Professor KIRÁLY Miklós Titular Associate Professor DIENES-OEHM Egon Senior Lecturer CZUCZAI Jenő Assistant Lecturer PAPP Mónika Assistant Lecturer GYENEY Laura Part-time lecturers: LÁNG Péter, foreign relations expert GYERTYÁNFY András Subjects taught at the Department: Main courses: Introduction to the European Union law (responsible lecturer: DIENESOEHM Egon) European Union commercial law (responsible lecturer: KIRÁLY Miklós) Optional courses: The unstable second pillar: the common foreign and security policy of the European Union with special regard to the role of the Western European Union (WEU) (LÁNG Péter) Legal harmonisation or approximation and the accession to the European Union (CZUCZAI Jenő) A successful international organisation: NATO (Láng Péter) Required readingfor the main courses: - KIRÁLY Miklós (ed.), Az Európai Közösség kereskedelmi joga [European Community Commercial Law] (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988) Fields of research: The impact of the European Community law on private law; the case law of the European Court of Justice and the development of a single market; the questions of Hungary's accession to the European Union; the social doctrine of the Church and the integration of Europe. 32 �Institute of Private Law Address: H-1088, Budapest, Szentkirályi u, 28. Room 304, 3™ floor. Telephone: +361-429-7272, fax: +361-429-7274, e-mail: szikszi@jak.ppke.hu The Institute instructs primarily classical private law supplemented by the changes taking place in the Modern Age. Special emphasis is laid both in education and in research on topics of Roman law and those of Hungary’s accession to the European Union. The subjects taught at the Institute cover a wider scope than the usual curriculum of universities in the past decades: - The protection of basic rights, press and media law, as well as bioethics are taught as independent disciplines. Due to its significance in modern life, commercial law is taught separately in two semesters. Family law is, however, taught in the framework of civil law, similarly to the law of medicine. - In the second year alternative courses and in the third year a compulsory seminar contribute to the better acquisition of civil law. The subjects pertaining to civil law are^aught in the following order: 1 term — general parj, the law of persons; 2 term — the law of things, ^he law of succession; 3 term — the law^of obligations — general part; 4in term — contracts, the law of medicine; 5 term — family law, copyright law. Structure of the Institute: Head of the Institute: Professor JOBBÁGYI Gábor Department of Civil Law and Bioethics Chair: Professor JOBBÁGYI Gábor Department of Civil Law and Press Law Chair: Associate Professor LÁB ADY Tamás Department of Civil Law and the Protection of Basic Rights Chair: Professor SÓLYOM László Department of Commercial Law Chair: Associate Professor FAZEKAS Judit Clerks: HALÁSZ Zsuzsanna, KOCSIS Annamária, SZIKSZAI Krisztina 33 �DEPARTMENT OF CIVIL LAW AND BIOETHICS Lecturers: Chair: Professor JOBBÁGYI Gábor Associate Professor MONORY Bules Associate Professor TARR György Associate Professor TATTAY Levente Head of the Section ofBioethics: Professor FERENCZ Antal Part-time lecturers: Professor VÉGH Zoltán (visiting professor from the University of Salzburg) Associate Professor KOLOZSI Béla Titular Associate Professor OBERFRANK Ferenc Associate Professor MATKÓ Ida, Semmelweis Medical University MOGYORÓSI Dorottya Subjects taught at the Department: Main courses Civil law (responsible lecturer: JOBBÁGYI Gábor) Bioethics (responsible lecturer: FERENCZ Antal) Alternative courses: Fundamental question of the right to live - abortion, euthanasia Protection of the personality - environmental protection Protection of the personality in civil law The protection of the personality in practice The law of organ transplant and heteroplasty Acquisition of inheritance — the legal position of heirs in the course of the administration of a will The legal position of heirs and legatees Public procurement Determining the period of fixed bidding and the abuse of rights Financial and non-financial damage Outstanding issues of contract law Introduction to Austrian private law (in German) Optional courses: Criminal cases during the reprisals after 1956 Practical problems of legal capacity and the capacity to act Development of judicial powers in Hungary Personal protection at civil law in practice The acquisition of ownership and joint ownership in practice The complexities of law in connection with public procurement The new copyright act 34 �Contracts in legal practice Life, health, and law The ethics of financing health care Bioethical questions in practical medicine Required reading for the main courses: Civil law - BÍRÓ György and LENKOVICS Barnabás, Általános tanok [General Principles] (Miskolc: Novotni Kiadó, 1999) - BÍRÓ György, A kötelmi jog és a szerződéstan közös szabályai [Common Rules of the Law of Obligations and the Doctrine of Contracts] (Miskolc: Novotni Alapítvány, 1999) - BÍRÓ György, Kötelmi jog, egyes szerződések [The Law of Obligations, Individual Contracts] (Miskolc: Novotni Alapítvány, 1999) - JOBBÁGYI Gábor, Személyi jog és családi jog [The Law of Persons and Family Law] (Budapest: Szent István Társulat, 2000) - LÁB ADY Tamás, A magyar magánjog általános része [Hungarian Private Law. General Part ] (Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 1998) - LENKOVICS Barnabás, A dologi jog vázlata [Outlines of the Law of Things] (Budapest: Eötvös Kiadó, 1999) - LONTAI Endre, Szellemi alkotások joga [Copyright] (Budapest: Eötvös Kiadó, 1999) - Mrs. ÚJVÁRI, née ANTALL Edit, Felelősségtan [The Doctrine of Liability] (Miskolc: Novotni Alapítvány, 1999) - VÉKÁS Lajos, Öröklési jog [The Law of Succession] (Budapest: Eötvös Kiadó, 1999) Bioethics - GAIZLER Gyula, A bioetika alapkérdései [Fundamental Questions of Bioethics] (Budapest: Magyar Bioetikai Alapítvány, 1996) Fields of research: The law of medicine; the right to live; family law; the law of persons; copyright; the rights of children; the law of public procurement. DEPARTMENT OF CIVIL LAW AND PRESS LAW Lecturers: Chair: Associate Professor LÁB ADY Tamás Titular Associate Professor GARAY Mária Senior Lecturer FÁBIÁN Ferenc Assistant Lecturer BÖLCSKEI János Assistant Lecturer FERENCZY Rita 35 �Head of the Section of Press Law: Titular Associate Professor MURÁNYI László Head of the Section of Real Estates Law: Titular Associate Professor BAGI István Part-time lecturer: GRAF Tamás, attorney Subjects taught at the Department: Main courses: Civil law (responsible lecturer: LÁB ADY Tamás) Press law and media law (responsible lecturer: MURÁNYI László) Real estate law (responsible lecturer: BAGI István) Alternative courses: Codification of civil law Civil law in practice The discipline of legal transactions Personality rights and the Constitutional Court Some questions of the law of things and the law of succession in the practice of law courts Civil law in the practice of law courts Privatisation and compensation Some questions of the law of obligations in the practice of law courts Optional courses: Solution of legal cases at civil law Real estate suits Repetition course in civil law Mass communication, democracy, and law Speech, rhetoric, and public speaking The protection of property in Constitutional Court jurisdiction Required readingfor the main courses: Civil law (see in detail page 35) Press law and media law (recommended reading) - A véleménynyilvánítás alkotmányos problémái [Constitutional Problems regarding the Expression of Views] Acta Humana 1995: 18-19 - Constitutional Court Decisions 11/30/32/37/1992 and 36/1994 - FICSOR Mihály, Az Internet jogi kérdései [Legal Problems regarding the Internet] (auxiliary material) (Budapest: PPKE-JÁK, 1999) - GYÉRTYÁNFY Péter, Jogharmonizáció az információs társadalomban [Legal Harmonisation in the Information Society] Magyar Tudomány 1998:2 - John KEANE, Média és demokrácia [Media and Democracy] (Budapest: Helikon, 1999) 36 �- LÁB ADY Tamás, A magyar magánjog általános része [Hungarian Private Law. General Part ] (Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 1998) - MATÚZ György, Személyiségi jogok és sajtószabadság [Personality Rights and the Freedom of the Press] (Budapest: Perfect, 1998) - Raymond WILLIAMS, Média és demokrácia [Media and Democracy] (Budapest: Helikon, 1999) - Reklámjogi és reklámetikai kézikönyv [Manual of Law and Ethics in Advertising] (1998) - A Ptk. magyarázata [The Interpretation of the Hungarian Civil Code] Real estate law: - KAMPIS György, Telekkönyvi jog (Általános rész) [Land Registration Law - General Part] - SZLADITS Károly, A magyar magánjog vázlata [The Outlines of Hungarian Private Law] (Budapest: Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, 1934) Fields of research: The law of obligations - non-financial damage; civil law - general part. DEPARTMENT OF CIVIL LAW AND THE PROTECTION OF BASIC RIGHTS The spread of constitutional court jurisdiction all over the world has changed the structure and operation of the states. In Hungary the Constitutional Court was among the first to introduce and apply the means to measure constitutionality and elaborate the principles of primary rights. This fact accounts for the joint treatment of constitutional court jurisdiction and the protection of basic rights. Besides the activities of the Hungarian Constitutional Court the Department also keeps track of the results of the most important constitutional courts abroad. Lecturers: Chair: Professor SÓLYOM László Assistant Lecturer GLÁSER Szilvia Assistant Lecturer MARTONYI Zsuzsanna Assistant Lecturer SZŐNYI Viktor Subject taught at the department: Main course: Comparative protection of basic rights (responsible lecturer: SÓLYOM László) Fields of research: Comparative protection of basic rights; private law; the law of liabilities. 37 �DEPARTMENT OF COMMERCIAL LAW Teaching commercial law, dealing with legal relations in commercial life, is based on the legal material and outlook acquired by the students in connection with the basic institutions of civil law. Having organic links with the law of obligations dealt with in the framework of civil law and, in fact, as a continuation thereof, commercial law as a subject includes the instruction of classical commercial contracts, as well as the laws on companies (including the law of bankruptcy and liquidation) pushed temporarily to the background by the special Eastern European development of law, the law of securities, and the law of consumer protection. The international trends in this field (more precisely those of the European Union) are also dealt with in the curriculum. Lecturers: Chair: Associate Professor Mrs. LÉVAY, née FAZEKAS Judit Senior Lecturer Mrs. BAROCH, née SZABÓ Mariann Assistant Lecturer Mrs. JANSSEN, née FELKAI Zsuzsanna Assistant Lecturer SÉLLEY Zoltán Part-time lecturer: Doctoral candidate SZATMÁRY István Subjects taught at the Department: Main course: Commercial law (responsible lecturer: Mrs. LÉVAY, née FAZEKAS Judit) Alternative courses: Commercial law in practice Introduction to English legal terminology Introduction to the German law on companies Required readingfor the main course: - BARTA Judit, FAZEKAS Judit, HARSÁNYI Gyöngyi, KARCZUBKOVÁCS Péter, MISKOLCZI BODNÁR Péter, OSVATH György, and Mrs. ÚJVÁRI née Antall Edit, Kereskedelmi szerződés típusok [Commercial Contract Types] (Miskolc: Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, 1998) - BÍRÓ György (ed.), Szerződési alaptípusok [Basic Contract Types] (Miskolc: Novotni Kiadó, 1998) - FAZEKAS Judit, Fogyasztóvédelmi jog [Consumer Protection Law] (Miskolc: Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, 1999) - FAZEKAS Judit, HARSÁNYI Gyöngyi, MISKOLCZI BODNÁR Péter, and Mrs. ÚJVÁRI née ANTALL Edit, Magyar Társasági Jog [Hungarian Corporate Law] (Miskolc: Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, 1998) - HARSÁNYI Gyöngyi, Magyar értékpapírjog [The Hungarian Law of Securities] (Miskolc: Miskolci Egyetem ÁJK, Novotni Kiadó, 1998) Fields of research: Consumer protection; comparative commercial law. 38 �Institute of Economic Law Address: H-1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Room 341, 3™ floor. Tel.: +361-429-7286, fax: +361-429-7289, e-mail: gybandi@jak.ppke.hu Structure of the Institute: Head of the Institute: Professor BÁNDI Gyula Department of Labour and Social Security Law Chair: Associate Professor RADNAY József Department of Environmental and Competition Law Chair: Professor BÁNDI Gyula Clerks: RÓNAI Edith, Mrs. TÓTH Erzsébet, Mrs. VARGA Éva DEPARTMENT OF LABOUR AND SOCIAL SECURITY LAW Formerly, issues of employment or labour relations used to belong to the sphere of private law and were instructed accordingly. Outstanding works on labour law were written in those days as well, especially by SÖVÉNYHÁZYNEUHOLD Ferenc and VINCENTI Gusztáv, the significance of which was the greater since a considerable portion of labour rules was at that time based on customary law, similarly to private law. The coming into force of the Labour Code of 1951 made the teaching of an independent labour law at universities possible for the first time. The structural and educational framework of the subject at the Pázmány Péter Catholic University today corresponds to this model. The Department of Labour and Social Security Law deals also with scholarly research and contributes both to the creation of a new Labour Code and to finding the best ways of its execution. Lecturers: Chair: Associate Professor RADNAY József Titular Associate Professor BASSOLA Zoltán Titular Associate Professor FARKAS József Assistant Lecturer FABÓK András Part-time lecturers: Associate Professor TATTAY Levente, Institute of Private Law (PPKE JÁK) Titular Associate Professor ROSNER Vilmos Senior Lecturer KLEEBERG László, Technical University of Budapest FEJÉRDY Tamás, National Office for the Protection of Historical Monuments 39 �SZABÓ László, Hungarian National Gallery BÁNSÁGI Györgyi, Ministry of Economy KÁVÁSSY Pál KISS Lenke, National Health Insurance Fund Subjects taught at the Department: Main courses: Labour law (responsible lecturer: RADNAY József) Social security law (responsible lecturer:. ROSNER Vilmos) Social law (responsible lecturer: BÁNSÁGI Györgyi) Industrial law (responsible lecturer: FARKAS József) Patent law (responsible lecturer: TATTAY Levente) Optional courses: Repetition course in labour law (RADNAY József) European labour law (RADNAY József) Legal cases in the sphere of labour relations - Labour Code, Civil Code, (FABÓK András) Various aspects of social law (BÁNSÁGI Györgyi) Protection of works of art (SZABÓ László, FEJERDY Tamás) Protection of historical monuments (SZABÓ László, FEJÉRDY Tamás) Required reading for the main courses: - FARKAS József, Iparjog - egyetemi jegyzet [Industrial Law - University lecture note] (Budapest: Szent István Társulat, 1999) - FUTÓ Gábor, Társadalombiztosítás 2000 [Social Security in 2000] (Budapest: Kompkonzult Számítástechnikai és Tanácsadó Kft., 2000) - RADNAY József, Munkajog - Egyetemi tankönyv [Labour Law University textbook] (Budapest: Szent István Társulat, 1997, enlarged ed. 2000) Fields of research: Contribution to the topical problems of the revision of the Labour Code; the significance of European Community directives with regard to the activities of the Hungarian labour courts. DEPARTMENT OF ENVIRONMENTAL AND COMPETITION LAW The issues of environmental protection have been present in the curriculum of the University ever since the setting up of the Faculty of Law and Political Sciences. The instruction of the relevant subjects at other universities usually takes place in the form of alternative courses at best, whereas this Faculty was the first to introduce the compulsory study of environmental protection to satisfy international demands, primarily those of the European Union. The instruction of environmental protection consists of two parts, namely, the 40 �course of “environment and development” on the one hand representing the basis on which new attitudes are being formed, and “environmental law” on the other. Accordingly, the Department was launched in 1996 as a Department of Ecology and in 1998, it was restructured as a Department of Environmental Law. Due to the demand for structural changes at the Faculty, competition law is also temporarily taught here from 1999 on, so the department is at present called Department of Environmental and Competition Law. Lecturers: Chair: Professor BÁNDI Gyula Associate Professor Mrs. BOYTHA Enikő Associate Professor ZLINSZKY János, jr. Senior Lecturer PÉTER Judit Assistant Lecturer JÁVOR Benedek Assistant Lecturer TÓTH Tihamér Part-time lecturers: Professor SZLÁVIK János, Technical University of Budapest Associate Professor FARKAS Péter, PPKE BTK* ÁBRÓK Ildikó BÍRÓ György Assistant CSÉPAY Balázs ENDRÉDY István, agricultural engineer MIKÓ János, counsellor on environmental law, Prime Minister’s Office REINIGER Róbert, mechanical engineer RÁDAY Ödön, geographer VARGA József, chemical engineer Subjects taught at the Department: Main courses: Environment and development (responsible lecturers: ZLINSZKY János, jr. and FARKAS Péter) Environmental law (responsible lecturer: BÁNDI Gyula) Competition law (responsible lecturer: Mrs. BOYTHA Énikő) Optional courses: Environmental policy (ZLINSZKY János, jr. and FARKAS Péter) Environmental ethics (JÁVOR Benedek) Environmental damage and damage remediation (ENDRÉDY István) Settlements and their environment (BÍRÓ György) Environment and region (BÍRÓ György) Greens, alternatives, and environmentalists (ÁBRÓK Ildikó) Sustainable nature management and the possibilities of preserving the Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Humanities 41 �diversity of nature (ÁBRÓK Ildikó) Environmental management (SZLÁVIK János) Nature management (VARGA József and REININGER Róbert) Regional development (FARKAS Péter) Natural conservation (RÁDAY Ödön) Environmental law in the European Union and cases of environmental protection before the European Court of Justice (BÁNDI Gyula) International environmental law (MIKO János) Environmental protection and consumer protection (PETER Judit) Civil law and environmental protection (PÉTER Judit) Comparison of the competition law of the European Community and Hungary through the analysis of their legal practice (CSÉPAY Balázs) Required readingfor the main courses: - BÁNDI Gyula, Környezetjog [Environmental Law] (Budapest: Osiris, 1999) - Mrs. BOYTHA Enikő, Versenyjogi ismeretek [Competition Law] (Budapest, 1998) - FARKAS Péter, Humánökológia [The Ecological Aspect of Human Resources] (Budapest: PPKE, 1999) - KERÉNYI Attila (ed.), Általános környezetvédelem [General Environmental Protection] (Szeged, 1999) Instruction in foreign language Master ofScience in Environmental Management Fall 2001 will be a special date for the University of San Francisco (USF) and the Pázmány Péter Catholic University. The two universities will jointly offer, in Budapest, a graduate degree programme leading to a Master of Science in Environmental Management degree. The language of instruction will be English and the degree will be awarded by the USF. The programme is built on the strengths of both universities: environmental law and public policy on the part of the PPKE and environmental science and engineering, as well as risk assessment on the part of the USF. Details of the Budapest programme have, in large part, been derived from the USF’s twenty plus years of experience in educating and training professionals in environmental management, health, and safety, and the PPKÉ’s knowledge of the needs in Hungary. The programme is designed not only for practising environmental specialists but also for other interested professionals who wish to enhance, broaden, and update their skills and knowledge so that they can meet the demands of industry and government, as well as of society in general. Fields ofresearch: Environmental ethics; human ecology; harmonisation of Hungarian environmental law with that of the European Union; consumer protection and environmental protection; social organisations for environmental protection. 42 �Heller Farkas Institute of Economics Address: H-I088, Budapest, Szentkirályi u. 26. Rooms 201-208. 1st floor. Telephone: +361-429 7276, +361-429 7200/ext. 376, fax: +361-429 7279, e-mail: kbotos@jak.ppke.hu The Institute of Economics was created at the Pázmány Péter Catholic University as part of the Faculty of Law and Political Sciences at the time of the latter’s foundation. The instruction of economics at the Faculty of Humanities was also one of its tasks. On 28 April, 1999 the Institute assumed the name Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet [Heller Farkas Institute of Economics]. Lecturers: Head of the Institute: Professor BOTOS Katalin Professor HUNKÁR Dénes Associate Professor BÁGER Gusztáv Associate Professor BOTOS József Titular Associate Professor DÉNES Sándor Associate Professor KÖRÖSI István Senior Lecturer BITTSÁNSZKY Géza Senior Lecturer BODY László Senior Lecturer CSILLIK Péter Senior Lecturer KATONA Klára Part-time lecturers: ALVINCZ József ÁDÁM Zsigmond ÁRVA László BOTOS Máté HORVÁTH Katalin MÁTYÁS Antal Academician NOVOTNIK Imre RIEGER László TATTAY Levente, Institute of Private Law (PPKE JÁK) VARGA Sándor ZÁVODNYIK József Clerks: Mrs. CZEINER Gizella, Mrs. JÁRDÁNY Erika, TÓTH Csilla 43 �Subjects taught at the Institute: Main courses: Introduction to economics (responsible lecturer: BITTSÁNSZKY Géza) Statistics in theory and practice (responsible lecturer: BOTOS József) The economics of business undertakings (responsible lecturer: KATONA Klára) Accounting and controlling (responsible lecturer: DENES Sándor) Systems of voluntary redistribution (responsible lecturer: BOTOS Katalin) International economic questions (responsible lecturer: KÖRÖSI István) Public finances (responsible lecturer: BOTOS Katalin) Economic history and ethics (responsible lecturer: BÁGER Gusztáv) Optional courses: New trends in economics (BOTOS Katalin, CSILLIK Péter) Topical problems of economic policy (BOTOS Katalin) Hungarian financial and monetary policy (BOTOS Katalin) Banking transactions (Mrs. KISMARTHY Loránd) The economics of insurance (Závodnyik József) Securities and their markets (ÁDÁM Zsigmond) The economics of the European Union — economic and monetary union (KÖRÖSI István, BÁGER Gusztáv) Special financial institutions (BOTOS Katalin) Banking crises and bankruptcy. Analysis of case studies (BOTOS Katalin, OROSZ Sándor) The Hungarian system of taxation as seen from below (DÉNES Sándor) Local management (NOVOTNIK Imre) The reform of social security — Pension and social security funds (BOTOS József) Banking systems and regulation (BOTOS Katalin, VAJDA Tamás) Marketing (Tattay Levente) Agricultural economics and Hungarian accession to the European Union (ALVINCZ József, RIEGER László) The economics of traffic and transport (HUNKÁR Dénes) In order to emphasise the Catholic character of the university, the special courses “Encyclical letters on social issues — The relevant teachings of the Catholic Church” (BITTSÁNSZKY Géza) and “Economic issues in the Bible” (BOTOS József) are offered each academic year. 44 �Special courses in foreign languages: In English: EU Integration (BÁGER Gusztáv) - International banking regulation (BOTOS Katalin) - Business ethics (BOTOS Katalin) - Accounting and financing (DÉNES Sándor, BOTOS Katalin) In German: - EU Integration (KÖRÖSI István) Required reading: The Institute aims to prepare textbooks and lecture notes that satisfy the needs of students studying law, humanities, and economics alike. Some of its lecture notes are already used at the Budapest University of Economics and the József Attila University, Szeged. The Institute’s textbooks serving the teaching of practical economics for law students are continuously modernised. Lecture notes of all main courses and a few special ones are already available. These notes are usually written, revised, read, and edited by the full-time and part-time lecturers of the Institute, who keep the necessary didactical points of view in mind. The notes are kept up-to-date by constant revision. - ÁDÁM Zsigmond, Értékpapírpiac [Securities Market] (Budapest: Osiris, 1996) - BITTSANSZKY Géza, Bevezetés a közgazdaságtanba [Introduction to Economics] (Budapest: Osiris, 1999) - BITTSÁNSZKY Géza, BOTOS József, KATONA Klára, and TATTAY Levente, Vállalatgazdas ágtan [The Economics of Business Enterprises] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS József, A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlődése [The Origins and Development of Social Security in Hungary] (Budapest: Osiris, 1996) - BOTOS József, Olvasókönyv II. Gazdaságstatisztika [Reader II — Economic Statistics] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Katalin, Különleges pénzügyi intézmények [Special Financial Institutions] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Katalin, Magyar pénz- és tőkepiaci ismeretek [The Hungarian Money Market] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Katalin, Olvasókönyv I. Monetáris politika [Reader I — Monetary Policy] (Budapest: Ósiris, 1999) - BOTOS Katalin, Univerzális bankrendszer és különleges pénzügyi intézmények (published also in English: Universal Banking System and Special Financial Institutions) (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Katalin and BÓDY László, Bankrendszer és bankszabályozás 45 �[Banking Systems and Regulation] (Budapest: Osiris, 1998) - BOTOS Katalin and BODY László, Nemzetközi pénzügyek [International Finances] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Katalin and KÖRÖSI Istvan, A világgazdaság az ezredfordulón [The World Economy at the Turn of the Millennium] (2nd rev. ed.) (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Katalin, SCHNEIDER Klára, ZÁVODNYIK József, and NEMESCSÓI András, Magyar pénz- és tőkepiac [The Hungarian Monetary Market] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Máté and RABÁR Ferenc, Gazdaságetika és történet [The Ethics of Economics and Economic History] (Budapest: Osiris, 1998) - HORVÁTH Ferenc, Államháztartástan [The Theory of State Finances] (Budapest: Osiris, 1998) - HORVÁTH Katalin, Számvitel és kontrolling [Accounting and Controlling] (Budapest: Osiris, 1998) - KELLER Judit, Általános Statisztika [General Statistics] (Budapest: Osiris, 1999) - KOVÁCS Géza, Számvitel és kontrolling [Accounting and controlling] (Budapest: Osiris, 1996) - SCHNEIDER Klára, Biztosítástan [The Principles of Insurance] (Budapest: Osiris, 1998) - VARGA Sándor and NOVOTNIK Imre, A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozási rendszere és gazdálkodása [The System of Financial Regulation and Management at Local Authorities] (Budapest: Osiris, 1998) Fields of research: The changes in Hungary’s competitiveness; the contradictions between globalisation and nation-states; international financial crises; economic aspects of the reform of state finances; the relationship between the economy and ethics; the economic challenges of the accession to the European Union, with special regard to agriculture; tendencies in the world economy — the tri­ polar division of power; the legal and economic aspects of regional development. Do you not know that the runners in a race all run, but only one receives the prize? Run in such a way that you may attain it. Paul 1. Cor. 9, 24-25. 46 �Department of the Law of Civil Procedure Address: H-1088 Budapest, Szentkirályi u. 30. Room 202, 21™ floor. Telephone:+361-429-7239, e-mail: Bi@jak.ppke.hu This department is one of the newest at the Pázmány Péter Catholic University. The law of civil procedure was first taught there in 1998. This subject is available for students in the fourth and fifth years. There are also four optional courses at the Department, including a repetition course in the framework of tutorials, one for the discussion of legal cases, and two special courses. The latter are entitled “The judge’s personality and the lawsuit” and “Practising law”. International connections: The Department enjoys numerous connections abroad, for example, with the departments of civil procedure at the universities of Trier, Gent, Bologna, Athens, Lublin, Rome (La Sapienza and Tor Vergata), and Regensburg, to mention the most important ones. Lecturers: Chair: Professor GÁSPÁRDY László Part-time lecturers: BAKOS Judit, judge BÉRCES László, lawyer Mrs. CSIKY, née SZOBÁCSI Julianna, judge Titular Associate Professor IMREGH Géza, retired judge KORMOS Erzsébet, attorney, Master of Business Law Mrs. KÖNYVES, née OROSZ Ibolya, judge Mrs. PALOTÁS, née FEKETE Erika, head of department at the Constitutional Court TELEK Zoltán, lawyer Mrs. TELEK, née VASENSZKY Zsuzsanna, lawyer Clerk: Mrs. BARNA Ilona 47 �Subjects taught at the Department: Main course: The law of civil procedure (responsible lecturer: GÁSPÁRDY László) Optional courses: The personality of the judge and the lawsuit Lawyers in the praxis Required reading for the main course: - GÁSPÁRDY László, Modern magyar perjogtörténet [The History of Modem Hungarian Law of Procedure] (Miskolc: Novotni Kiadó, 1998) - GÁSPÁRDY László et al.,: A bírósági végrehajtás [Judicial Execution] (Miskolc: Novotni Kiadó, 1997) - GÁSPÁRDY László et al., Polgári nemperes eljárások [Civil Procedures out of Court] (Miskolc, Novotni Kiadó, 2000) - KENGYEL Miklós, Magyar polgári eljárásjog [The Hungarian Law of Civil Procedure] (Budapest: Osiris Kiadó, 1998) The fault hides in habit, in the accustomed. In the unaccustomed, in the reverse, it comes to light. Turn everything upside-down! Always! In yourself too! (MALLÁSZ Gitta) 48 �Department of Communication Address: H-1088, Budapest, Szentkirályi u. 28. Room 125, Ist floor. Telephone: + 361-429-7245, e-mail: horanyi@jak.ppke.hu Communication issues have been present in the curriculum of the Faculty ever since its foundation but the department specialising in this field was formally set up as late as 1999. The subjects taught at the Department contribute to the cultural background of the legal profession. In the first year written communication skills are developed in the framework of stylistics, oral skills through rhetoric, and argumentation through logic. In the second year communication is the focus. Finally, in the third year social communication and the communicative nature of society are dealt with. Lecturers: Chair: Professor HORÁNYI Özséb Assistant Lecturer GYORGYEVICS Miklós Part-time lecturers:: DÁNIEL Ferenc HALÁSZ Lajos KÉRI Elemér LŐRINCZ Éva SZÖÖR Anna Subjects taught at the Department: Main courses: Interpersonal communication (responsible lecturer: HORÁNYI Özséb) Social communication (responsible lecturer: HORÁNYI Özséb) Optional courses: Conflict analysis (DÁNIEL Ferenc) Communication in public life and politics (GYORGYEVICS Miklós) Elements of journalism (HALÁSZ Lajos) Dynamics of indirect human communication (SZÖÖR Anna) Content analysis in the press (LŐRINCZ Éva) Questions of social representation (KÉRI Elemér) 49 �Recommended reading for the main courses: Communication: - BÉRES István and KORÁNYI Özséb (eds.), Társadalmi kommunikáció [Social Communication] (Budapest: Osiris, 1999) - BUDA Béla, A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei [The Regularities of Direct Interpersonal Communication], 3rd ed. (Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1988) pp. 19-168. - HORANYI Özséb (ed.), Kommunikáció I-II. [Communication, Vols. 1-2] (Budapest: Közgazdasági Kiadó, 1977-78) - PLÉH Csaba, SÍKLAKI István, and TERESTYÉNI Tamás (eds.), Nyelvkommunikáció-cselekvés [Language, Communication, and Action] (Budapest: Osiris, 1997) Social communication: - ANGELUSZ Róbert, Kommunikáló társadalom [Communicating Society] (Budapest: Gondolat, 1983) - BERGER, Peter L. and Thomas LUCKMANN, A valóság társadalmi felépítése [The Social Construction of Reality] (Budapest: Jószöveg, 1998) - GEERTZ, Clifford, Az értelmezés hatalma [The Power of Interpretation] (Budapest: Századvég, 1994) - HABERMAS, Jürgen, A cselekvésracionalitás aspektusai. Válogatott tanulmányok [Aspects of Rational Action] (Budapest: Atlantisz, 1994) pp. 223-258 - HABERMAS, Jürgenn, Kommunikatív etika [The Ethics of Communication] (Miskolc: Egyetemi Kiadó, 1995) - POPPER, Karl R., Problémamegoldás az egész élet. Megismerés, történelem, politika. Válogatott írások és beszédek 1991 [Life is but Problem Solving: Cognition, History, Politics. Selected Writings and Speeches, 1991] (Budapest: AduPrint, 1997) - WEBER, Max, Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1-2/3. [Wirtschaft und Gesellschaft. Grundriss dér verstehenden Soziologie, vols. 1-2/3] (Budapest: Közgazdasági Kiadó, 1987-1996) When you love you should not say, “God is in my heart”, but rather, “I am in the heart of God”. And think not you can direct the course of love, if itfinds you worthy, directs your course. Love has no other desire but to fulfil itself. (Kahlil GIBRAN) 50 �Department of Logic Address: H-1088, Budapest, Szentkirályi u. 28. Rooms 105-108, 1 Telephone: +361-429-7247, 248, e-mail: bus@jak.ppke.hu, homepage: www://logos.jak.ppke.hu st floor. The traditions of the Department go back to the work of SCHÜTZ Antal and the legacy of MOÓR Gyula. Its present-day activities aim at combining the methods of modern symbolic logic and the analytical theory of knowledge with the achievements of continental philosophy applicable in teaching law. The curriculum offers classical subjects enabling the students to master argumentation, the theory and techniques of speech, and the indispensable skills of acting in writing, to prepare legal documents under the novel conditions of an information society. Besides such traditional subjects as logic, rhetoric and epistemology the character of the Faculty makes it possible also to cover Christian and analytical ethics and philosophy of language, as well as alternative cultural subjects in the social context of persuasion that foster scholarship in drawing up legal documents, pleadings, arguments, and juridical proofs. Faculty members provide graduate training in logical aspects of computer science and PhD courses in information and decision sciences. The methodology and information technology of distance and distributed education, including learning theory, also forms part of the Department’s fields of research. Lecturers: Chair: Associate Professor BENEDEK András Assistant Lecturer ACZÉL Petra Assistant Lecturer DÉVÉNYI Péter Assistant Lecturer KOVÁCS Marianne Assistant Lecturer ORBÁN Krisztina Part-time lecturers: Associate Professor FARKAS Péter, PPKE BTK* Associate Professor ZENTAI István, Technical University, Budapest Assistant Lecturer ESZES Boldizsár, Eötvös Loránd University, Budapest Assistant Lecturer GYORGYEVICS Miklós, Department of Communication Assistant Lecturer SZABÓ István György, Budapest University of Economics Associate Professor ZENTAI István, Technical University, Budapest Clerk: BÚS Erika Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Humanities, Piliscsaba 51 �Subjects taught at the Department: Main courses: Rhetoric (responsible lecturer: BENEDEK András) Logic (responsible lecturer: BENEDEK András) Stylistics (responsible lecturer: BENEDEK András) Legal epistemology (responsible lecturer: BENEDEK András) Ethics (responsible lecturer: BENEDEK András) Alternative courses: History of philosophy (ORBÁN Krisztina) Anthropology (ORBÁN Krisztina) Contractual theories (BENEDEK András) Introduction to sociology (FARKAS Péter) Optional courses: Workshop seminar in logic (BENEDEK András) Introduction to the philosophy of the science of logic (BENEDEK András) The paradox of time, and other paradoxes in law (ORBÁN Krisztina) The emergence of the concept of the contract (ORBÁN Krisztina) The slavery of sin and the biblical theme of the suffering slave (KOVÁCS Marianne) The fragile man - the anthropology of Paul RICOEUR (KOVÁCS Marianne) Ethics and Elms — the debating circle (KOVÁCS Marianne) Family sociology (FARKAS Péter) The natural philosophical foundations of anthropology (ORBÁN Krisztina) Rational decision theory (BENEDEK András) Logic in practice (DÉVÉNYI Péter, ORBÁN Krisztina, and ZENTAI István) Practical epistemology (ORBÁN Krisztina, DÉVÉNYI Péter) The myth of falling into sin (KOVÁCS Marianne) The moral world view (KOVÁCS Marianne) Required reading for the main courses: - BENEDEK András and SOLT Kornél, Fejezetek jogi ismeretelméletből [Chapters of Legal Epistemology] (Budapest: Szent István Társulat, 2000) - G. HAVAS Katalin, Arisztotelésztől napjainkig [From Aristotle to Our Times] (Budapest: Szent István Társulat, 1997) - PIEPER, Joseph, A négy sarkalatos erény [The Four Cardinal Virtues] (Budapest: Vigilia, 1996) - PÓLÓS László and RÚZSA Imre, Bevezetés a logikába [Introduction to Logic] (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996) - SZABÓ Katalin, Kommunikáció felsőfokon [Communication in Superior 52 �Degree] (Budapest: Kossuth Kiadó, 1997) - ZENTAI István, A meggyőzés csapdái [Pitfalls of Persuasion] (Budapest: Typotex Kiadó, 1999) - ZLINSZKY János, Keresztény erkölcs és jogászi etika [Christian Morality and Legal Ethics] (Budapest: Szent István Társulat, 1998) Fields of research: Extensional and intensional logic; deontic and temporal modal logic and epistemology; normative knowledge theory; interactive programs and computer models of learning theory; computer crimes; theory of speech acts and writing as legal acts; Christian hermeneutics and the philosophy of language. International contacts at the Department: - Council for Research in Values and Philosophy, Wasington D. C. (Hu Yeping); - The Catholic University of America, Washington D. C. USA, (Emeritus prof. George F. MCLEAN); - KU Leuven, BG (prof. William DESMOND), Universitát der Bundeswehr, München, Fakultat fiir Sozialwissenschaften (prof. Dr. rer. nat. Ivo SCHNEIDER); - Johannes Kepler University, Linz, Ausztria; - Universitét, York, Toronto, Canada (Dist. res. prof. I.C. JARVIE) - Participation in the CEEPUS programme All things are lawful; but not all things are advantageous. All things are lawful; but not all things build up. Paul, I. Cor. 10, 23-24. 53 �Deák Ferenc Postgraduate Institute Address: H-1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Room 138, 1st floor. Telephone: + 361 429-7238, fax: + 361 429 7238, e-mail: deákak@jak.ppke.hu The Deák Academy of Law was created by the Supreme Court and the DEÁK Ferenc Educational Society in 1992 in order to teach and promote legal attitudes corresponding to the demands of the rule of law, contribute to the development of the legal mind, and further the level of the administration of law. The Faculty of Law and Political Sciences of the Pázmány Péter Catholic University and the Deák Academy of Law agreed in 1997 that the latter should be integrated into the Faculty and function as a postgraduate institute. The Institute's sections supporting education: - Section in charge of educational matters - Administrative section Head of the Institute: Titular Associate Professor PETRIK Ferenc Deputy Head of Institute: Titular Associate Professor KOZMA György Field secretary: Mrs. NAGYMÁNYAI, née BODY Gertrud The Institute’s fields of activity: - Courses offering special professional qualification with certificate: - European law; - European law for specialists in finances; - European law for specialists in diplomacy; (the language of education is English an'd Hungarian) - Environmental law; - Banking law; - The law of trade in real estate; - Company law; - Criminal law of economic offences; - The number of courses is gradually expanded. - Courses facilitating preparation for specialist examination of law - Complementary basic training Education in foreign languages: The language of education in European law with special emphasis on the law of diplomacy is English and Hungarian. Foreign lecturers are also involved. The Institute also plans to employ visiting foreign lecturers in teaching banking law and company law. 54 �Institute of Information Sciences and Distance Teaching Address: H-1088, Budapest, Szentkirályi u. 28. Rooms 127-128, 1 Telephone: +361-429-7200/ext. 320, fax: +361-267-6360, e-mail: terszty@jak.ppke.hu st floor. In autumn 1997 the Faculty of Law and Political Sciences of the Pázmány Péter Catholic University launched an electronic distance learning course the general requirements of which are basically identical with those of the traditional courses. The differences follow from the special method of learning. The basic difference is that the students are not supposed to attend lectures and take part at tutorials. All they have to do is to use their computers for keeping contact with the university. The Faculty found technical solutions to make all information, including the text of the lectures, the required reading list, the exam requirements, and the control tests during the year available for the students in an electronic form. Besides lecturers, undergraduate assistants skilled in information technology are involved in this work. Their task is to be in communication with the students and to electronically prepare the materials made by the lecturers of the departments. At the beginning of each academic year the Faculty offers distance learners information on electronic media and in the form of written materials specifying the PC requirements and the necessary software, and teaches how to use them. The Faculty plans to develop this modern method of teaching into an accredited course of distance learning. The necessary methodological and organisational development, as well as the adaptation of the subject-matter of instruction is in process and the hardware facilities are being constantly developed. The Institute of Information Sciences and Distance Teaching was set up in March, 2000. Along with operating the inner information network of the Faculty its task is to maintain a computer laboratory and to offer basic courses for users, as well as to develop the home page of the Faculty and the possibilities of access to the Internet. 55 �Structure of the Institute: Head of the Institute: TERSZTYÁNSZKY Ödön, assistant-dean in charge of information sciences and distance teaching Centre of Distance Teaching Manager: SZABÓ József Methodology: BENEDEK András Development of teaching material: KLICSU László Operation: NAGY Krisztina Computer technology: DÓSA Imre Information Sciences Section Section leader: KOHÁN Miklós Internet connections: PÁSZTOR Miklós Programming: LINDMAYER Antal Clerk: EGRESSY Rita Forgetting the things behind and stretching forward to the things ahead I am pursuing down toward the goal for the prize of the upward call of God. Paul, Phil., 3,13. 56 �Foreign Languages Department Address: H-1088, Budapest, Szentkirályi u. 28. Rooms 355 and 363, 3^ floor. Telephone: 429-7200/ext.324, 291. e-mail: mkuslits@jak.ppke.hu Chair: LOVAS Judit language teacher Administrator: KUSLITS Mária Teacher in charge of the professional language of law: SZENDE Ákos Languages taught at the Department and their teachers: Language Teachers English ÁBRAHÁM Erzsébet, BOKOR Krisztina, KOVÁCS Zoltán, SCHANDL Veronika, SOMOGYI TÓTH Katalin, SOÓS Gabriella, SZÁLKA Magdolna, TAKÁCS Erika French LEÁNYFALVI Gyöngyi, SERES Fanny, SZŐKEFALVI NAGY Eszter, PERLAKI Rózsa German BALOGH Marlen, PÁLOS Emese, JUHÁSZ Ágnes, KOMÁROMI Éva, LEHOCZKY Katalin, PÁNDI HORVÁTH Erzsébet, THIERING Etelka, VÁMOS Edit Italian LOVAS Judit, MAJSAI Erzsébet, PAÁL Zsuzsanna, SASVÁRI Katalin Latin BERTHÓTHY László, KISSZEBENI Krisztina, LAUKÓ Katalin (full-time teacher), SZILÁGYI Csaba, VARGA Í Barnabás, WEISZLER Mariann, Russian P. MÁNDIFY Mária Spanish MERKELY Ágnes, Carlos de la TORRE 57 �Professional language courses: - EU law - in English - The professional English of the law - Constitutional history - in English - The American Constitution - in English - Roman law - in German - The history of law - in German - The professional German of the law - in German - The professional Italian of the law Teachers of the special language courses: - Nadja EL BEHEIRI, associate professor, Institute of Legal History - André BERÉNYI, part-time lecturer, Institute of Legal History - SZIGETI Magdolna, senior lecturer, Institute of Legal History - Allan TATHAM, part-time lecturer, Institute of Legal History - TÓTH Ferenc, part-time senior lecturer, Institute of Legal History God has given to each of us a spirit 'with wings, wings on which to soar into the spacious firmament ofLove and Freedom. (Kahlil Gibran) �APPENDIX Postgraduate Institute of Canon Law Address: H-1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Room 219, 2nd floor. Telephone: +361-429-7217, fax: +361-429-7218, e-mail: folia@jak.ppke.hu The Conference of Hungarian Catholic Bishops proposed the establishment of the Institute of Canon Law at the Pázmány Péter Catholic University in June, 1996. In the same year the Congregation of Catholic Education announced the approval of the Holy See, giving the status of a faculty of canon law ad instar facultatis (decision no. 975/96 from November 30, 1996). The Institute closely co-operates both with the Department of Canon Law at the Faculty of Theology and the Institute of Canon Law at the Faculty of Law and Political Sciences. The Institute is able to grant baccalaureate, licentiate, and doctor’s degrees in canon law. The baccalaureate of canon law is recognised by the Hungarian state as a university diploma and the doctorate as a PhD. The official languages of instruction are Hungarian, Italian, and German. Conditions for admission: - Baccalaureate: a diploma in theology or a certificate as a teacher of religion is needed (at least a college degree); - Licentiate: a baccalaureate of theology or canon law, or a university degree as a teacher of religion, or legal qualification is needed; - Doctorate: a licentiate of canon law is needed. The courses of the Institute can be attended as special courses by students of the Faculty of Law and Political Sciences and the Faculty of Theology. These students can apply for admission at the Institute after graduation. Courses attended previously and completed with a successful examination can be taken into account. The comprehensive examination for the licentiate can be taken at the earliest two years after graduation. Defence of the dissertation for a doctorate is possible at least one year after acquiring the licentiate. The library of the Institute consists approximately of 3,000 books, 3,000 offprints, and 200 microfiches. The work of the members as lecturers and as researchers is aided also by forty specialist periodicals and thousands of specialist books on canon law in the library of the Faculty of Theology. 59 �Structure of the Institute: Head of the Institute: Professor ERDŐ Péter Department of the Catholic Church’s Constitutional Law Chair: Professor ERDŐ Péter Lecturers: Associate Professor FÜLÖP Tibor Senior Lecturer SZUROMI Sz. Anzelm OPraem SCHANDA Balázs (part-time lecturer) Department of the Catholic Church’s Administration Chair: Associate Professor SZABÓ Péter Lecturer: Professor ZAKAR Polikárp O. Cist Department of the Catholic Church’s Law of Procedure Chair: Associate Professor HÁRSFAI Katalin Lecturer: LEFKÁNITS György (part-time lecturer) Department of the Catholic Church’s Law of Patrimonial Goods and the Law of Sacraments Chair: Associate Professor KUMINETZ Géza Regularly invited visiting lecturers from abroad: Philipp GUDENUS Professor Carlos Jósé ERRÁZURIZ (Univ. St. Croce, Rome) Michael HILBERT (Univ. Gregoriana, Rome) Joaquin LLOBELL (Univ. St. Croce, Rome) Professor Em. Carl Gerold FÜRST (Albert-Ludwigs-Universitát, Theologische Fakultat, Freiburg) Professor Em. Bruno PRIMETSHOFER (Universitat Wien, KatolischTheologische Fakultat) Library JAKITS O. Johanna OPraem (dr. iur. et lie. iur. can.) Secretariat Organising secretaries: Mrs. SZAKALI, née SZEDER Andrea and Keresztfalvi Zsuzsanna Educational administration: KEPPINGER Boglárka 60 �PhD courses in canon law Introduction to theology - Introduction to the Old Testament - Introduction to the New Testament - Introduction to the Mystery of Jesus Christ - The Doctrine of the Church (within the framework of fundamental theology) - The Doctrine of the Sacraments Special introductory courses in canon law (starting each academic year) - De methodologia luris Canonici - Latinitas canonica Compulsory courses in canon law - Introductio. Normae generales - De Ecclesiae constitutione hierarchica - De laicis et consociationibus - De Ordine et de ministris sacris seu de clericis - De vita consecrata - De Ecclesiae munere docendi - De Ecclesiae munere sanctificandi - De Matrimonio - De bonis Ecclesiae temporalibus - De processibus - De sanctionibus in Ecclesia Compulsory complementary courses in civil and canon law - lus romanum - Introductio in ius civile - Philosophia iuris - Theologia iuris canonici - História fontium Iuris Canonici - História institutionum Iuris Canonici - Ius Ecclesiarum orientalium - Ius ecclesiasticum Hungaricum - Ius publicum ecclesiasticum Optional courses Apart from the above enumerated courses, four credits of special courses and four credits of seminars are compulsory. The special courses and the seminars are specified by the Institute at the beginning of the term in question. 61 �You whom I have taken hold of from the extremities of the earth, and you, whom I have called even from the remote parts of it, and so I said to you: ’You are my servant, I have chosen you, and 1 have not rejected you. Do not be afraid, for I am with you. Do not gaze about, for I am your God. I will fortify you. I will really help you. I will really keep fast hold ofyou with my right hand of righteousness. ’ Isaias 41, 9-10. 62 �CHAPTER4 Book Series, Text Books and Lecture Notes Prepared by the Faculty* Book Series - Pázmány Books (ed. by VARGA Csaba) (Budapest: Akadémiai Kiadó) — series of books, monographs, collections in English - A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei/Pázmány könyvek [Books of the Faculty of Law and Political Sciences, Pázmány Péter Catholic University/Pázmány Books](ed. by VARGA Csaba) (Budapest: Osiris/Szent István Társulat) — textbooks - Bibliotheca Facultatis luris Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae (ed. by VARGA Csaba) (Budapest: Osiris) — lecture notes - Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae (ed. by VARGA Csaba) (Budapest: Szent István Társulat) — lecture notes, reprinted editions, translations in Hungarian and in foreign languages - Osiris könyvtár: Jog [Osiris Library: Law] (ed. by VARGA Csaba and ZLINSZKY János) (Budapest: Osiris) — monographs in Hungarian - Jogfilozófiák [Philosophies of Law] (ed. by VARGA Csaba) (Budapest: Osiris) — monographs, collections, translations in Hungarian - Philosophiae Juris (Budapest: Akaprint, Akadémiai Kiadó, and Osiris) — monographs, collections, translations in foreign languages Lecture Notes and Textbooks INSTITUTE OF THE PHILOSOPHY OF LAW - BADÓ Attila, LOSS Sándor, H. SZILÁGYI István, and ZOMBOR Ferenc, Bevezetés a jogszociológiába [Introduction to Legal Sociology] (Miskolc, 1999) Series Prudentia Juris - CHERTES Attila, FRIVALDSZKY János, GYŐRFI Tamás, H. SZILÁGYI István, and VARGA Csaba, Jogbölcselet: XIX-XX. század. edited and published by the Faculty or written and edited by its lecturers 63 �- - - - - - - - - Előadások. [Legal Philosophies of the 19th and 20th Centuries: Lectures] Ed. VARGA Csaba (Budapest: Szent Istvan Társulat, 1999) CHERTES Attila, Jog és érték [Law and Value]; FRIVALDSZKY János, Igazságosság és jogi igazságosság [Justice and Legal Justice]; GYŐRFI Tamás, Jog és erkölcs [Law and Morals]. In: Kiegészítő előadások [Complementary lectures] (Budapest: Szent István Társulat, 1999) HÖRCHER Ferenc, Előadások a XIX és XX. század állambölcselete köréből [Lectures on the Philosophy of the State in the 19th and 20th Centuries] (Budapest: Szent István Társulat, 1998) Series Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae HÖRCHER Ferenc, PÉTERI Zoltán, and TAKÁCS Péter, Állam- és jogbölcselet. Kezdetektől a felvilágosodásig [The Philosophy of Law and of the State. From their Origins to the Age of Enlightenment] (Budapest: Szent István Társulat, 1997) Series Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae PÉTERI Zoltán, Bevezetés a jogfogalmakba. Előadások [Basic Concepts of Law: Lectures] (Budapest: Szent István Társulat, 1998), Series Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae PÉTERI Zoltán, Természetjog — államtudomány [Natural Law and Political Sciences] (Budapest: Szent István Társulat, 1997) Series Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae SZABADFALVI József, SZABÓ Béla, SZABÓ Miklós, H. SZILÁGYI István, TAKÁCS Péter, and ZÖDI Zsolt, Bevezetés a jog- és államtudományokba [Legal Administrative Sciences: an Introduction] (Miskolc: Bíbor Kiadó, 1995), Series Prudentia luris H. SZILÁGYI István, A jogi antropológia főbb irányai [The Main Trends of Legal Anthropology] (Budapest: Osiris, 2000) Series Jogfilozófiák H. SZILÁGYI István (ed.), Jog és antropológia [Law and Anthropology] (Budapest: Osiris, 2000) Series Jogfilozófiák TAKÁCS Péter (ed.), Államelmélet'. Előadások az államelmélet és az állambölcselet köréből [Theory of the State: Lectures on the Theory and Philosophy of the State] (Miskolc: Bíbor Kiadó, 1997) Series Prudentia luris VARGA Csaba (ed.), Jog és filozófia [Law and Philosophy] (Budapest: Osiris, 1998) Series Jogfilozófiák 64 �- VARGA Csaba, Előadások a jogi gondolkodás paradigmáiról [Lectures on the Paradigms of Legal Thinking] (Budapest: Osiris, 1999) Series Osiris Könyvtár: Jog - VARGA Csaba (ed.), A jogi gondolkodás paradigmái. Szövegek [Paradigms of Legal Thinking: Reader] (Budapest: Osiris, 1999) Series Bibliotheca Cathedrae Philosophiae luris et Rerum Politicarum Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae - VARGA Csaba, A jog társadalomelmélete felé [Towards the Social Science Theory of Law] (Budapest: Osiris, 1999) Series Jogfilozófiák - VARGA Csaba, A jog mint folyamat [Law as Process] (Budapest: Osiris, 1999) Series Osiris Könyvtár: Jog - VARGA Csaba, A jog mint rendszer, logika és technika [Law as System, Logic, and Technique] (Budapest: Osiris, 2000) Series Jogfilozófiák - VARGA Csaba (ed.), Összehasonlító jogi kultúrák [Comparative Legal Cultures] (Budapest: Osiris, 2000) Series Jogfilozófiák INSTITUTE OF LEGAL HISTORY - GÖNCZI Katalin, HORVÁTH Pál, STIPTA István, and ZLINSZKY János, Egyetemes jogtörténet I-II [Universal Legal History, Vols. 1-2] (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999) - HORVÁTH Attila and VÖLGYESI Levente (eds.), Jogtörténeti atlasz [Atlas of Legal History] (Budapest: Rejtjel Kiadó, 1999) - HORVÁTH Pál, A tudományszabadság történelmi szerepváltásai [The Changing Role of the Freedom of Research and Scholarship] (Budapest: Mundus, 1997) - HORVÁTH Pál, A jogi kultúra fejlődéstörténete [The Evolution of Legal Culture] (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000) - ZLINSZKY János, Római büntetőjog [Roman Criminal Law] (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991) - ZLINSZKY János, lus publicum (series edited by VARGA Csaba and ZLINSZKY János) (Budapest: Osiris/Századvég, 1994) - ZLINSZKY János, A római jog továbbélése [The Later Life of Roman Law. Lecture notes] (Budapest: PPKE JÁK*, 1997) - ZLINSZKY János, lus privatum. (Budapest: Osiris Kiadó, 1998) Series Osiris könyvtár: Jog - ZLINSZKY János, Keresztény erkölcs és jogászi etika [Christian Morality and Legal Ethics] (Budapest: Szent István Társulat, 1998) Pázmány Péter Catholic University, Faculty of Law and Political Scienses 65 �INSTITUTE OF CANON LAW POSTGRADUATE INSTITUTE OF CANON LAW - ERDŐ Péter, Introductio in históriám scientiae canonicae, praenotanda ad codicem (Rome, 1990) - ERDŐ Péter, Egyházjog [Canon Law] (Budapest, 1992) - ERDŐ Péter, Az egyházjog teológiája [The Theology of Canon Law] (Budapest, 1995) - ERDŐ Péter, Az egyházjog forrásai [Sources of Canon Law] (Budapest, 1998) - ERDŐ Péter, Storia della scienza del diritto canonico (Rome, 1999) - FERENCZY Rita and KÁLLAY Márta, Egyházjogi Alapismeretek, ERDŐ Péter müvei alapján [The Rudiments of Canon Law on the Basis of ERDŐ Péter’s Works] (Budapest, 2000) - KUMINETZ Géza, Az egyházi vagyonjog alapjai [The Foundations of Ecclesiastical Property Law] (Veszprém, 1998) - SCHANDA Balázs, Magyar állami egyházjog [Hungarian Laws Concerning the Church] (Budapest, 2000) - SCHANDA Balázs, lus Publicum Ecclesiasticum (temporary lecture notes) (Budapest: PPKE *KJPI , 2000) Periodicals - Folia Canonica - Review of Eastern and Western Canon Law (Budapest: Márton Áron Kiadó) - Kánonjog [Canon Law], Periodical of the Postgraduate Institute of Canon Law (Budapest: Márton Áron Kiadó) INSTITUTE OF PUBLIC LAW - DEMCSIK Tamás (ed.), Közigazgatási szervezeti jog. Közigazgatási anyagi jog. Jogszabálygyűjtemény [Law of the Structural Aspects of Public Administration. Substantive Administrative Law. A selection of Statutes.] (Budapest: PPKE JÁK, 1999) - HALUSTYIK Anna, Pénzügyi kiegészítőjegyzetek [Supplementary Notes on Financial Affairs] (Budapest: PPKE JÁK, 1998) - KILÉNYI Géza, Alkotmányjog I. [Constitutional Law I. Lecture notes] (Budapest: PPKE JÁK, 1998) * Pázmány Péter Catholic University, Postgraduate Institute of Canon Law 66 �- TAMÁS András, A közigazgatási jog elmélete [The Theory of Administrative Law] (Budapest, 1997) - TAMÁS András, Legistica (Budapest, 1999) - VASADI Éva, Jövedéki jogi szabályozás [Regulation of the Law of Revenues. Supplementary lecture notes] (Budapest: PPKE JÁK, 1998) INSTITUTE OF CRIMINAL SCIENCES - GÖNCZÖL Katalin, KÖRINEK László, and LÉVAI Miklós, Kriminológiai ismeretek — Bűnözés — Bűnözés kontroll [Criminology, Crime, Controlling Crime] (Budapest: Corvina, 1999) - TOTH Mihály, Vázlatok és szemelvények a büntető eljárásjog tanulmányozásához I—II. [Sketches and Selected Passages to the Study of the Law of Criminal Procedure] (Budapest: Osiris, 1999-2000) - VÓKÓ György, Magyar büntetés-végrehajtási jog [The Hungarian Law of Law Enforcement] (Budapest: Dialog-Campus, 1999) INSTITUTE OF INTERNATIONAL LAW - BÁNRÉVY Gábor, A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga [The Law of International Economic Relations] (Budapest: Szent István Társulat, 1998) - BRAGYOVA András, KOVÁCS Péter, and LAMM Wanda, Nemzetközi szerződések válogatott gyűjteménye [International Conventions. A Selection] (Miskolc: Bíbor Kiadó, 1996) - BURIÁN László, KECSKÉS László, and VÖRÖS Imre, Magyar nemzetközi kollíziós magánjog [Private International Collision Law in Hungary] (Budapest: Logod Bt, 1997; 2nd ed. 1999, 3rd ed. 2000) - Nguyen Quoc DINH, Patrick DAILLIER, Alain PELLET, and KOVÁCS Péter, Nemzetközi közjog [International Public Law. Lecture notes] (Budapest: Osiris, 1997) - HORVÁTH Éva and KÁLMÁN György, Nemzetközi eljárások joga — A kereskedelmi választottbíráskodás [The Law of International Proceedure. Commercial Arbitration Courts] (Budapest: Osiris, 1999), Series Osiris könyvek - KIRÁLY Miklós (ed.), Az Európai Közösség kereskedelmi joga [European Community Commercial Law] (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988) 67 �- KOVÁCS Péter, Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba [Introduction to the Practice of International Law and Diplomacy] (Budapest: Szent István Társulat, 1999) INSTITUTE OF PRIVATE LAW - BARTA Judit, FAZEKAS Judit, HARSÁNYI Gyöngyi, KARCZUBKOVÁCS Péter, MISKOLCZI BODNÁR Péter, OSVÁTH György, and Mrs. ÚJVÁRI née ANTAL Edit, Kereskedelmi szerződéstípusok [Commmercial Contract Types] (Miskolc: Miskolci Egyetem ÁJKNovotni Kiadó, 1998) - FAZEKAS Judit, Fogyasztóvédelmi jog [Consumer Protection Law] (Miskolc: Miskolci Egyetem ÁJK-Novotni Kiadó, 1999) - FAZEKAS Judit, HARSÁNYI Gyöngyi, MISKOLCZI BODNÁR Péter, and Mrs. ÚJVÁRY née ANTALL Edit, Magyar Társasági Jog [Hungarian Corporate Law] (Miskolc: Miskolci Egyetem ÁJK-Novotni Kiadó, 1998) - FICSOR Mihály, Az Internet jogi kérdései [Legal Problems regarding the Internet. Auxiliary material] (Budapest: PPKE-JÁK, 1999) - JOBBÁGYI Gábor, Személyi jog és családi jog [The Law of Person and Family Law] (Budapest: Szent István Társulat, 2000) - LÁBADY Tamás, A magyar magánjog általános része [Hungarian Private Law. General Part] (Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 1998) INSTITUTE OF ECONOMIC LAW - BÁNDI Gyula, Környezetjog [Environmental Law] (Budapest: Osiris, 1999) - Mrs. BOYTHA Enikő, Versenyjogi ismeretek [Competition Law] (Budapest, 1998) - FARKAS József, Iparjog. [Trade Law. University lecture notes] (Budapest: Szent István Társulat, 1999) - FARKAS Péter, Humánökológia [The Ecological Aspect of Human Resources] (Budapest: PPKE, 1999) - RADNAY József, Munkajog. [Labour Law. University textbook] (Budapest: Szent István Társulat, 1997; enlarged ed. 2000) 68 �HELLER FARKAS INSTITUTE OF ECONOMICS - BITTSANSZKY Géza, Bevezetés a közgazdaságtanba [Introduction to Economics] (Budapest: Osiris, 1999) - BITTSÁNSZKY Géza, BOTOS József, KATONA Klára, and TATTAY Levente, Vállalatgazdaságtan [The Economics of Business Enterprises] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS József, Olvasókönyv II. Gazdaságstatisztika [Reader II. Economic Statistics] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS József, A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlődése [The Origins and Development of Social Security in Hungary] (Budapest: Osiris, 1996) - BOTOS Katalin, Különleges pénzügyi intézmények [Special Financial Institutions] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Katalin, Magyar pénz- és tőkepiaci ismeretek [The Hungarian Money Market] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Katalin, Univerzális bankrendszer és különleges pénzügyi intézmények [Universal Banking System and Special Financial Institutions] (published also in English) (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Katalin Olvasókönyv I. Monetáris politika [Reader I. Monetary Policy] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Katalin and BODY László, Bankrendszer és bankszabályozás [Banking Systems and Regulation] (Budapest: Osiris, 1998) - BOTOS Katalin and BÓDY László, Nemzetközi pénzügyek [International Finances] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Katalin and KÖRÖSI István, A világgazdaság az ezredfordulón [The World Economy at the Turn of the Millennium] (2nd, rev. ed.) (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Katalin, SCHNEIDER Klára, ZÁVODNYIK József, and NEMESCSÓI András, Magyar pénz- és tőkepiac [The Hungarian Monetary Market] (Budapest: Osiris, 1999) - BOTOS Máté and RABÁR Ferenc, Gazdaságetika és -történet [The Ethics of Economics and the History of Economics] (Budapest: Osiris, 1998) - HORVÁTH Katalin, Számvitel és kontrolling [Accountancy and Controlling] (Budapest: Osiris, 1998) 69 �DEPARTMENT OF THE LAW OF CIVIL PROCEDURE - GÁSPÁRDY László et al., A bírósági végrehajtás [Judicial execution] (Miskolc: Novotni Kiadó, 1997) - GÁSPÁRDY László, Modern magyar perjogtörténet [The History of Modem Hungarian Law of Procedure] (Miskolc: Novotni Kiadó, 1998) - GÁSPÁRDY László et al., Polgári nemperes eljárások [Civil Procedures out of Court] (Miskolc: Novotni Kiadó, 2000) DEPARTMENT OF COMMUNICATION - BÉRES István and HORÁNYI Özséb (eds.), Társadalmi kommunikáció [Social communication] (Budapest: Osiris, 1999) - HORÁNYI Özséb (ed.), Kommunikáció I-II. [Communication, Vols. 1-2] (Budapest: Közgazdasági Kiadó, 1977-78) DEPARTMENT OF LOGIC - BENEDEK András and SOLT Koméi, Fejezetek jogi ismeretelméletből [Chapters of Legal Epistemology] (Budapest: Szent István Társulat, 2000) There is no man who differs more from another than he does from himself at another time. (Pascal) Aman’s true wealth is the good he had done to his fellowman. (Mahatma Gandhi) 70 �CHAPTER 5 Leading Lecturers1 BÁGER Gusztáv associate professor Heller Farkas Institute of Economics Bom in 1938. Academic degree: candidate of sciences (economics), dr. habil.2 Foreign language: English (advanced). International contacts: representation of Hungary in the management of the Administrative Council of the World Bank and in the Council of Europe, appointed by the Minister of Finance. Fields of research: international finances; Hungarian economic policy; globalisation with special regard to the role of international financial institutions; European integration. Some publications in foreign languages: - The Plural Rationality and Interest of National Planners: Experiences in Hungary. In: Plural Rationality and Interactive Decision Processes (Berlin, Heidelberg, New-York, Tokyo: Springer Verlag, 1985), pp. 37-54. - Privatisation in Hungary: Constraints and Impacts. In: Aula No. 4. 1992. pp. 94-102. - Convergencies of Major Policy Indicators as Means toward a Greater Global Monetary and Economic Integration. In: The Global Monetary System After the Fall of the Soviet Empire (Brookfield USA, Hong Kong, Singapore, Sydney, Aidershot: Avebury Publishing Ltd., 1996), pp. 3-10. Academic degrees in Hungary used to be different from those in Western Europe and America, the first degree being granted by universities (dr. univ., predecessor of the PhD) and the others by the Hungarian Academy of Sciences. The second in rank was the candidate’s degree (CSc), and the third, termed senior academic degree (DSc), is the highest in rank today. The first two traditional degrees are now disappearing and come to be replaced by PhD which is the equivalent of the former candidate’s degree. Both the first and the third levels are so-called doctor’s degrees, not differentiated in writing (e.g. dr. NAGY László). Students of law are also entitled to the title doctor (dr.) upon completing their studies, similarly to physicians. This complexity of the Hungarian usage has led us to the conclusion that we should omit these prefixes in the present publication. Habilitation is the process of getting the certification (habil.) required for a full professorship. 71 �- The Hungarian Economy at the Cross-Roads. In: Economic Reforms, Liberalisation and Structural Change: India and Hungary (editors: R. R. SHARMA and LÉVAI Imre) (New Delhi: Gyan Publishing House, 1997), pp. 127-141. - From the Marshall Plan to New Balancies. In: Global Monetary and Economic Convergence - On the Fifth Anniversary of the Marshall Plan (co-editor with SZABÓ-PELSŐCZI Miklós (Brookfield USA, Singapore, Sidney, Aidershot: Ashgate Publishing Ltd. 1998), ), pp. 488 (co-author with SZABÓ-PELSŐCZI Miklós), pp. 147-165. BAGI István titular associate professor Institute of Private Law Bom in 1942. Foreign languages: English and German (medium). International contacts: honorary member of the Canadian Bar Association. Fields of research: restrictions on real estates under private and public law; public corporations. Some publications in foreign languages: - Protection of Private Property and its Constitutional Limitations in the Practice of the Constitutional Court of the Republic of Hungary [Proceedings of the Symposium organised by the Constitutional Court of Croatia] (Novi Vinodolski, 2000) - The Role of the Constitutional Courts in Protecting Private Property Rights. In: Special issue of Prospect Mira 36. [Conference organised by the Tsentr Konstitutsionnykh Issledovani, Institut Prava i Publichnoi Politiki} (Moscow, 2000) BÁNDI Gyula ___ ___ professor, institute director and head of department Institute of Economic Law Bom in 1955. Academic degrees: candidate of sciences (law). Foreign language: English (medium). 72 �International contacts: International Council of Environmental Law, IUCN (International Union for the Conservation of Nature and Natural Resources) Environmental Law Committee (membership). Fields of research: environmental law; Community environmental law. Number of publications in foreign languages: cca. 15 Some of them: - Deregulation as an Environmental Policy Instrument in Hungary. In: Deregulation in the European Union, Environmental Perspectives (editor: Ute COLLIER (London & New York: Routledge, 1998), pp. 75-92. - The New Hungarian Environmental Legislation. In; Environmental Liability Review, Vol. 4, Issue 4, 1996, pp. 75-78. - Approximation of European Union Environmental Legislation - Case studies of Bulgaria, Czech Republic, Estonia, Hungary, Latvia, Lithuania, Poland, Romania, Slovak Republic and Slovenia. (The Regional Environmental Centre for Central and Eastern Europe) (co-editor: Stanislaw WAJDA), Budapest, 1996, pp. 210 - European Environmental Law (Koblenz: Landau University, 2000), pp. 73 [course-book] - Chapter 13.: Financial Instruments in Environmental Protection and Chapter 22.: Environmental Law Reform in Central and Eastern Europe: the Case of Hungary. In: European Environmental Law — A Comparative Perspective (editor: Gerd WINTER) (London: Dartmouth, 1996), pp. 201-218,391-422. BÁNRÉVY Gábor _ professor, deputy dean in charge of educational matters, institute director Institute of International Law Bom in 1929. Academic degree: PhD (law). Foreign languages: German, French, and English (advanced). Take exquisite delight in the Lord, and he will give you the requests ofyour heart. (Psalm 37, 4) 73 �BASSOLA Zoltán titular associate professor Institute of Economic Law Bom in 1940. Foreign language: French (advanced). BENEDEK András associate professor, head of department Department of Logic Bom in 1956. Academic degrees: MA, MSc, PhD, candidate of sciences (philosophy; philosophy of sciences)Foreign languages: English (advanced), Russian and German (medium). International contacts: Association of Symbolic Logic (membership). Fields of research: intensional and probability logic; deontic and legal epistemology; theory of nonnative knowledge; temporal logic and semantics; computer models of reasoning; heuristics and learning theory. Some publications in foreign languages: - Heuristics or Foundations of Mathematics. [Lecture at the International Wittgenstein Symposium, Kirchberg am Wechsel 1985.] In: Doxa No. 9. 1985, pp. 1-48. - Axiomatic Extensions of Probability and the Complexity of Plausible Hypothesis Fonnation. [European Summer Meeting of the Association of Symbolic Logic, 1992] In: Journal of Symbolic Logic, 1993. - Low Tech Solutions for Distance Learning (co-author: Mary McKinley), Universities in a Digital Era. In: Transformation, Innovation and Tradition, Bologna, Vol. 2. 1998. pp. 171-176. - Hypertext: Is It Something given? In: Electronic Networking and the Philosophy of Culture, Vol 2. (Innsbruck & Wien: Studien Verlag, 1999) pp. 159-166. - The Value of Information'. Obligation or Right? (co-editor: G. F. McLean), Council for Research in Values and Philosophy, (Washington D. C.: Univ. Press of America, RVP 2001) 74 �BÉKÉS Imre __ professor, institute director, head of department Institute of Criminal Sciences Bom in 1930. Academic degree: candidate of sciences (law). Foreign language: French (advanced). International contacts: Commission Européenne des Droits de 1’Homme (member 1993-1999.), Conseil de 1’Europe, Strasbourg; the Hungarian National Section of the Association Internationale du Droit Penal (member of the presidium from 1971)Fields of research: Hungarian criminal law; the theory of crime; interpretation of human rights in Strasbourg. Number of publications in foreign languages: cca. 30 Some of them: - The Legal Problems of Hijacking and Taking of Hostages. In: International Terrorism in the Contemporary World (Westport, Connecticut & London: Greenwood Press, 1978), pp. 346-423. — Problemi Attuali di Diritto Penale Ungherese (Messina: Edizioni Progresso, 1992), pp.25-50. - Les questions actuelles du caractére d’etat de droit en Hongrie [Volume of essays] (Messina, 1994) - Wesentliche Strafbarkeitsvoraussetzungen einer modemen Strafgesetzgebung. Volume of essays. (Max-Planck Institut fur Auslandisches und Internationales Strafrecht, 1994) Preliminary study in: Zeitschtrift fur die gesamte Strafrechtswissenschaft No. 2. 1993. Freiburg - L’article 13 de la Convention Européenne des Droits de 1’Homme. In: Liber Amicorum Carl Aage Norgaard, (Baden-Baden: Nomos Verlagsgesellschaft, 1998), pp. 15-59. In one drop of water are found all the secrets of all the oceans. (Kahlil Gibran) 75 �BOTOS Gábor associate professor Institute of Legal History Bom in 1930. Academic degree: candidate of sciences (law). Foreign languages: German and French (medium). Field of research: the law of criminal procedure. BOTOS József associate professor Heller Farkas Institute of Economics Bom in 1939. Academic degree: PhD (economics). Foreign languages: French and Russian (advanced), English and German (basic). International relations: ISSA Fields of research: international competi­ tiveness; social security. BOTOS Katalin professor, institute director Heller Farkas Institute of Economics Bom in 1941. Academic degrees: LLD, candidate of sciences (economics), academic doctor of sciences (economics). Foreign languages: English, German, and Russian (advanced). International contacts: Visiting lecturer at Glasgow 1977, 1981; Lomonossow University Moscow 1982; London School of Economics 1985; Goethe University in Frankfurt 1984; US National Academy of Sciences 1990; University of Hamburg 1996. 76 �Fields of research: state finances; banking; supervision; economic history. Number of publications in foreign languages: cca 80 Some of them: - 1929/33 versus 1989/83. In: Economic History Congress. Comparative Studies (The Impact of the Great Depression) (Bem & Budapest: Academy Research Centre of East-Central Europe, 1986), pp. 333-355. - Crisis. In: The Future of the International Monetary System. [Roundtable Conference, Castle Szirák, Hungary.] (Budapest: MTA Világgazdasági Intézet, 1987), pp. 90-110. - Financial Aspects of Agricultural Policies in Hungary. In: Soviet Studies (Glasgow, 1990), pp. 83-94. - State and Future of the Hungarian Banking System. Compendium of Studies on Central European Financial Systems (University of Missouri, Kansas City, Ashgate, London, 1998), pp. 83-103. - Die Ungarische Nationalbank und der Staatshaushalt in den siebziger und achtziger Jahren des 20. Jahrhunderts. In: Staatsfinanzen Staatsverschuldung — Staatsbankrotte in den europaischen Staaten- und Rechtsgeschifte (Köln, Weimar & Wien: Böhlau Verlag, 2000), pp. 23-39. Mrs. BOYTHA Enikő associate professor Institute of Economic Law Bom in 1932. Foreign language: German (basic). Field of research: competition law. Some publications in foreign languages: - The Competition Act of 1996. In: Proceedings of the Hungarian Group No. 25. IAPIP (International Association for the Protection of Industrial Property) (Budapest, 1998), pp. 95-116. - The Everyday Practice of the Competition Council as Reflected by its Decisions based on Act LVII of 1996. In: Hungarian Trademark News (Budapest, 1998) - Certain Aspects of Competition Law Concerning Bank-Insurance. Insurance Colloquium V. AIDA Budapest, 1998. [Proceedings], pp. 51-58. 77 �- Remarks on Hungarian Competition Law. In: International Review of Competition Law (Brussels, 1998) - Women in Competition - Competition in the East. In: Global Competition Review (London, 1999), p. 14 BOYTHA György ret. ambassador, honorary professor, head of department Institute of International Law Bom in 1929. Foreign languages: German, English, and French (advanced). Fields of research: private international law; EC law; the law of intellectual property in general and of copyright and related rights in particular. International contacts: former director of the Copyright Law Division of the UN Word Intellectual Property Organisation (WIPO, Geneva). Membership of professional bodies: Pennanent Honorary Member of the Legal and Legislation Committee (LLC) of the International Confederation of Authors’ Societies (CISAC, Paris); Administrative Council of the International Society for Authors’ Rights (INTERGU, Munich/Berlin); Board of Editors „UFITA” (Urheber- Film- Funk- und Theaterrecht, Munich); Board of Editors „DAT” (Derecho de la alta tecnologia, Buenos Aires). Number of publications in foreign languages: over 100 Some of them: - Protection of Interests Related to the Creation and Use of Computer Programs. In: Acta Juridica Academiae Scientiarum Hungaricae, Tom. 21 (3-4), 1979, pp. 337-367. - Glossary of the Law of Copyright and Neighboring Rights (in English, French, Spanish, WIPO, Geneva, 1980, pp. 281; also in Russian, Arabic, Portuguese, WIPO, Geneva, 1981, 1983) - Le droit international privé et la protection des droits d’auteur: analyse de certains points spécifíques. In: Le Droit d’auteur (Geneve, oct. 1988), pp. 422-438. - Hungary. Chapter 4 of Part 2 “National Laws”. In: International Copyright and Neighbouring Rights, 2nd. ed. Vol. 2. (editor: S. M. STEWART) (London: Butterworth, 1993), pp. 95-108. 78 �- Die Entwicklung des Begriffs des Urheberrechts aus der Sicht des Europarechts. In: Geistiges Eigentum im Prozeft der Transformation der Rechtsordnung, IV. Stefan-Luby-Rechtstage (Bratislava: Vydavatelske Oddelenie University Komenského, 1997), pp. 82-95. BURIÁN László associate professor, head of department Institute of International Law Bom in 1954. Academic degree: candidate of sciences (law). Foreign languages: English and German (advanced), Polish (medium). Field of research: private international law, especially international contract law. Number of publications in foreign languages: 12 Some of them: - Die Konsequenzen des Umbuchs fur die Theorie und fur das positive Kollisionsrecht - In: Osnabriicker Rechtwissenschaftliche Abhandlungen Band 37. In: Perspektiven des Internationalen Privatrechts nach dem Ende der Spaltung Europas (Carl Heymanns Verlag KG. 1993), pp.79-91. - Die Anpassung des ungarischen IPR-G an das vereinheitlichte IPR der Europaischen Union. In: Terlitza/Schwarzenegger/Boric (Hrsg.) Die Internationale Dimension des Rechts. Festschrift fur Willibald Posch Verlag Österreich, 1996, pp. 31-42. - Hungarian Private International Law at the End of the 20th Century. In: Private International Law at the End of the 20th Century. Progress or Regress? Editor: Symeon C. Symeonides. (Kluwer Law International, 1999), pp. 263-277. - Private International Law in Hungary. In: Yearbook of Private International Law, Vol. I. 1999, Kluwer Law International, (editors: Petar SARCEVIC and Paul VOLKEN), pp. 157-188. Like the Thieves we humans are nailed onto the cross of time and space. (Simone Weil) 79 �DIENES-OEHM Egon associate professor Institute of International Law Bom in 1945. Foreign languages: French English (medium). (advanced), Some publications in foreign languages: - Perspectives. In: From Europe Agreements to a Member State in the European Union (editor: Peter-Christian MÜLLER) (Trier: Nomos Verlagsgesellschaft mbH, 1995) - Institutional Connections. In: From Europe Agreements to a Member State in the European Union (editor: Peter-Christian MÜLLER) (Trier: Nomos Verlagsgesellschaft mbH, 1995) - Hungary: Integration into Europe. In: European Parliamentary Yearbook 1993/1994. (London: Blakes/Parliamentary Division Ltd., 1993) - L’incorporation du droit uniforme dans le droit interne de la Hongrie. In: International Uniform Law in Practice / Droit International dans la Pratique (New York: Oceana & Rome : UNIDROIT, 1988) ERDŐ Péter professor, bishop, rector of the Pázmány Péter Catholic University, institute director, head of department Postgraduate Institute of Canon Law Bom in 1952. Academic degrees: PhD (theol.), PhD (iur. can.). Foreign languages: Latin, German, Italian, French, Spanish (advanced), English (medium). International contacts: Consociatio Intemationalis Studio luris Canonici Promovendo (member of the presidium); Société Internationale de Droit et des Législations Religieuses (member); Österreichische Gesellschaft fur Kirchenrecht (member); Society of Medieval Canon Law (member); 80 �Congregazione per 1’Educazione Cattolica (counsellor); Pontificio Consiglio per 1’Interpretazione delle Leggi della Chiesa (counsellor) Field of research: the history of medieval canon law. Number of publications in foreign languages: cca. 150 Some of them: - Storia della scienza del diritto canonico (Roma 1999), pp. 248 - Theologie des kanonisches Rechts. Ein systematisch-historischer Versuch (Kirchenrechtliche Bibliothek 1, Münster 1999), pp. 216 - Teológia del diritto canonico (Torino 1996), pp. 228 - Polnische Quellen des gro0en Synodalbuchs von Esztergom (1382). In: Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte (Kan. Abt. 83. 1997), pp. 377-391. - Le espressioni canoniche del matrimonio nella storia. In: Folia Canonica Z 2000, pp. 21-51. FARKAS József titular associate professor Institute of Economic Law Bom in 1926. Foreign language: German (medium). Field of research: protection of trade law. FARKAS Péter associate professor Institute of Economic Law Bom in 1955. Academic degree: PhD (geography). Foreign language: English (medium). International contacts: ISA membership. Fields of research: environmental sociology; environmental policy; human ecology; urban development. 81 �Some publications in foreign languages: - Soil Erosion in the Catchment Area of the Lake of Balaton. Agrogeology in Hungary. In: Acta Geologientis (Budapest: Földtani Intézet, 1989), pp. 87 - Urban Development, Environment Protection of Budapest. In: Budapest Manual, (Budapest: CEB A, 1998) FERENCZ Antal OESSH, professor, head of section Institute of Private Law Bom in 1937. Academic degree: candidate of sciences (medicine). Foreign languages: English and German (medium), French, Italian, and Russian (basic). International contacts: DGQLM, INSTAND, Germany (membership). Fields of research: bioethics; medical science. Publication in a foreign language in the field of bioethics: - Some Simple Illustrations to Ethical Problems in Laboratory Medicine, (co-author: MAKÓ János) In: Laboratóriumi Medicina No. 1. 1992, pp. 52-55. FÜLÖP Tibor associate professor Institute of Canon Law, Postgraduate Institute of Canon Law Bom in 1964. Academic degrees: PhD (theol.), lie. iur. can. Foreign languages: Italian (advanced), Latin (medium). Field of research: biobibliography of Hungarian canonists. 82 �GÁL Gyula associate professor Institute of International Law Bom in 1926. Academic degree: candidate of sciences (law). Foreign languages: German and English (advanced). International contacts: honorary director at the International Institute of Space Law (IISL), full member at the International Academy of Astronautics (IAA). Fields of research: international air and space law. Number of publications in foreign languages: cca. 30 Some of them: - Airspace and Outer Space. In: Publication of the US Senate Symposium (Washington D.C. 1961), pp. 1141-1157. - Space Law. Sijthoff-Leyden (Dobbs-Ferry: Oceana Inc & Budapest: Akadémiai Kiadó, 1969), pp. 320 - Observations on the Rescue Agreement. In: Publication of the Symposium held in the Hague, 1982, pp. 93-99. - Grundziige des Ungarischen Luftrechts. In: Zeitschrift für Luft- und Weltraumrecht, Köln, 1985, pp. 302-317. - Luftrechtsreform in Ungam. In: Zeitschrift für Luft- und Weltraumrecht, Köln, 1996. pp. 260-277. GÁSPÁRDY László professor, head of department Department of the Law of Civil Procedure Bom in 1937. Academic degree: academic doctor of sciences (law). Foreign languages: Italian and German (advanced), Russian (medium). 83 �International contacts: the departments of the law of civil procedure at the universities of Trier, Gent, Bologna, Rome, Athens, Lublin, and Regensburg Field of research: the law of civil procedure. Some publications in foreign languages: - I procedimenti in camera di consiglio in Ungheria. In: Rivista Trimestrale di Diritto e Procedúra Civile. Marzo 1990. Anno XLIV. No. 1. pp. 237239. - I tempi del processo civile nell’ordinamento ungherese contemporaneo. In: Legalitd e Giustizia. 1990. No. 1. pp. 160-180. et in: Studi in onore di Vittorio Denti. Volume II. - Lo stato giuridico delle banche nell’ordinamento ungherese. In: Diritto Fallimentare e Delle Societa Commerciali. Annata LXVI. Luglio-agosto 1991. No. 4. pp. 615-619. - Il vecchio codice di rito di una nuova democrazia. In: Rivista Trimestrale di Diritto e Procedúra Civile. Anno XLVII. No. 1. pp. 225-231. et in: Scritti in onore di Elio Fazzalari. Volume II. - Esecuzione forzata ed i minori in Ungheria. In: Diritto Fallimentare e Delle Societa Commerciali. Novembre-dicembre 1996. GERICS József professor, head of department Institute of Legal History Bom in 1931. Academic degrees: candidate of sciences (history), academic doctor of sciences (history). Foreign languages: Latin and German (advanced), English, French, Italian, Russian, and Polish (basic). International contacts: member of the Académie Européenne d’Histoire in Brussels, the Opus Fundatum Latinitas in the Vatican and the International Commission for the History of Representative and Parliamentary Institutions. Fields of research: Latin philology; the history of government, the Church, the ideas and law in the Middle Ages. Some publications in foreign languages: - Beitrage zűr Geschichte der Gerichtsarbeit im ung. königlichen Hof im 14. Jhr. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica, Tom. VIL 1965. pp. 3-28. 84 �- Quellenanalyse zur Geschichte des Standewesens in Ungam des 13. Jhr. In: Herrschaftsvertrage, Wahlkapitulationen, Fundamentalgesetze (ed. by Rudolf VIERHAUS, Gottingen, 1977), pp. 131-139. - De regis auctoritate imperandi in Hungária sub fine saec. 13 [Latinitas. Commentarii], (Roma, 1981), pp. 278-279. - Das frühe Standewesen in Ungam und sein europaischer Hintergrund In: Etudes historiques hongroises publiées á l’occasion du XVI Congrés International des Sciences Historiques par la Comité Nationale des Historiens Hongrois (Budapest, 1985), pp. 285-302. - Polen und Ungarn als Stützpunkte Ottos III. im Osten. Europas Mitte um 1000. (Hrsg. Von Alfried WIECZOREK, Stuttgart, 2000), pp. 784-785. Mrs. GERICS, née LADÁNYI Erzsébet associate professor Institute of Legal History Bom in 1937. Academic degrees: candidate of sciences (history), PhD (history). Foreign languages: Latin, German, and Italian (advanced), English, French, and Russian (basic). Fields of research: legal history; urban history; social history (Middle Ages). Number of publications in foreign languages: cca 20 Some of them: - The Graduates of the Sárospatak School in the Time of Comenius in the Everyday Life of the Hegyalja District. In: Comenius and Hungary (Budapest, 1973), pp. 133-144. - Libera villa, civitas, oppidum. Terminologische Fragen in der ungarischen Stádteentwicklung. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica (Budapest, 1977), pp. 3-40. - Imperium merum, imperium mixtum und iurisdictio ordinaria in Ungam im Mittelalter (co-author: GERICS József). In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica (Budapest, 1993), pp. 141-153. - Die Kirche und ihre Patroné, die Schutzheiligen Lander und Stadtstaaten. In: 900 years from Saint Ladislas death (Oradea, 1996), pp. 83-89. - Die Gesetzgebung Sigismunds. Gesichtspunkte zur Analyse seiner Gesetze aus dem Jahren 1397 und 1405. In: Das Zeitalter König Sigismunds (Debrecen, 2000), pp. 103-107. 85 �HALUSTYIK Anna associate professor, head of department Institute of Public Law Bom in 1953. Academic degrees: candidate of sciences (law), Master of Comparative Law (USA). Foreign languages: English (advanced), French (medium), Spanish, Portuguese and Russian (basic). Field of research: financial law. Some publications in foreign languages: - Act on Foreign Investments in Hungary (co-author) (Budapest: Láng Kiadó, 1989), pp. 100 - Telecommunication regulation in Hungary (London: Baker & McKenzie, 1993-94), pp. 50 - Articles in Doing Business in Hungary (London: Baker & McKenzie News Letter, 1993-1994) HÁRSFAI Katalin associate professor, head of department Institute of Canon Law Postgraduate Institute of Canon Law Bom in 1950. Academic degrees: PhD (iur. can.), lie. theol. Foreign language: Italian (advanced). Field of research: the canon law of procedure with special regard to marriage procedure. Leave all your worries with him, because he cares for you. 1 Peter, 5,7. 86 �HORÁNYI Özséb professor, head of department Department of Communication Bom in 1942. Academic degree: PhD (linguistics), dr. habil. Foreign language: English (medium.) International contacts: visiting professor in Macerata, Italy (1988). Fields of research: communication; semiotics; logic. Some publications in foreign languages: - Kirche und Öffentlichkeit (co-author: Peter NIEDERMÜLLER) In: Inform ationes Theologiae Europae. [Internationales ökumenisches Jahrbuch fur Theologie] (Editors: U. NEMBACH, H. RUSTERHOLZ, and P.M. ZULEHNER (Frankfurt a/M.: Peter Lang, 1999), pp. 249-274. - Two portrait galleries. Remarks on Picturing Alice and her Company. Semiotics and Linguistics in Alice’s Worlds (editors: R. FORDYCE & C. MARELLO), (Berlin & New York: Walter de Gruyter, 1994), pp. 209235. - Program in Communication and Semiotics at Janus Pannonius University, Pécs (co-author: Gy. SZÉPE). In: Theoretische und praktische Relevanz der Semiotik. (Editors: J. BERNARD, W. ENNINGER, A. ESCHBACH, and G. WITHAEM (Wien: ÖGS/ISSS, 1991), pp. 311-320. - Contributions to the Concept of Icon - as text, of course. A humán kommunikáció szemiotikái elmélete felé [Towards the Semiotic Theory of Human Communication (Petőfi S. János), [lecture note] (Szeged, 1991), pp. 75-85., 149-158. HORVÁTH Attila Institute of Legal History Bom in 1959. Foreign languages: German (medium), Latin (basic). Field of research: the history of Hungarian private law. 87 �HORVÁTH Éva titular associate professor Institute of International Law Bom in 1944. Foreign languages: English and German (advanced). International contacts: arbitrator of the Arbitration Court attached to the Austrian Federal Economic Chamber in Vienna, member of the Arbitration Court attached to the Polish Chamber of Foreign Trade, member of the London Court of International Arbitration, national correspondent of Hungary in UNCITRAL, corresponding member of the Institute of Business Law of the International Chamber of Commerce in Paris, member of the Consultative Board of the Arbitration Court of the UNO World Intellectual Property Organisation (WIPO), representing the Central European region. Some publications in foreign languages: - Schiedsgerichtbarkeit in Ungam. In: Investition und Information. No. 1. 1993 (Vienna: Orac Verlag) - Arbitration in Hungary. Problematics of the Moscow Convention. In: Journal of International Arbitration, vol. 10. No. 1. 1993, Geneva, pp. 1724. - The New Arbitration Act in Hungary. In: Journal of International Arbitration, vol. 12. No. 3. 1995, Geneva, pp. 53-65. HORVÁTH Pál professor, head of department Institute of Legal History Bom in 1928. Academic degree: academic doctor of sciences (both humanities and law). Foreign languages: Latin, German and Russian (medium). Field of research: comparative legal history. 88 �Some publications in foreign languages: - La liberté de la culture et de la science dans la loi universelie des droits de 1’homme. In: Univerzitás Budensis 1393-1995. (Editors: L. SZÖGI et al.) (Budapest, 1997), pp. 431-436. - Historische Rolle der Wissenschaftsfreiheit. In.: Annales Univ. Sc. Budapestinensis Sectio Juridica Tomus XXXVI. (Budapest, 1997), pp. 139-141. - Anfánge des metodischen rechtsgeschichtlichen Historismus und die “Corpus Juris” (Hungarici). In: Annales Univ. Sc. Budapestinensis XXXV. (Budapest, 1997), pp. 421-427. - Introduction to the Fundamentals of the Comparative History of Law. In: Legal Problems of Transition in Hungary (Budapest, 1998), pp. 9-17. - Anfánge der Entfaltung der historischen Rechtsrichtung Wissenschaftsgeschichtlicher Aspekt. In: Annales Univ. Sc. Budapestinensis Sectio Juridica XXXVII. (Budapest, 1998), pp. 15-27. HÖRCHER Ferenc associate professor Institute of the Philosophy of Law Bom in 1964. Academic degree: candidate of sciences (philosophy). Foreign languages: English and French (advanced), German (basic) International contacts: postgraduate scholarship at Oriel College (Oxford) (1987-1988), research fellowship at King’s College (Cambridge) (1993), research fellowship at Collegium Budapest (1992-93), Lise Meitner postdoctoral fellowship, Universitát Wien (1994-95), Institute for Advanced Studies in the Humanities, Edinburgh University (1998, 1999); member of the Society for Eighteenth-century Scottish Studies. Fields of reseach: Scottish Enlightenment; natural law theory; history of early modem political thought; communitarianism, conservatism. Some publications in foreign languages: - Towards a Pragmatic Theory of Natural Law (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2000), series Philosophiae luris 89 �- Hume and Wittgenstein on Culture. In: Proceedings of the International Wittgenstein Society (Kirchberg-am-Wechsel, 1994) - Scottish Moral Theory. In: Proceedings of the International Congress on the Enlightenment (Münster, 1996) HUNKÁR Dénes professor Heller Farkas Institute of Economics Bom in 1922. Academic degree: candidate of sciences (communication). Foreign languages: German and English (advanced), French (medium). International contacts: honorary member of the Austrian Society for Communication 1991; visiting professor at the University of Economics in Vienna since 1995. Fields of research: communication; logistics; forwarding. Number of publications in foreign languages: 28 Some of them: - Méthode de mathématiques visant simplifier le recueil et le traitment des données relatives au besoin de transport en service public urbain. In: Bulletin d’Information et Documentation. Régié Autonómé des Transports Parisiens. (Paris: Direction des Etudes Générales, 1964), PP- 11 - The Role of Freight-Forwarding in Developing Countries, TD-623. [Expert analysis prepared on order of UNCTAD Shipping Division] (Geneva, 1978), pp. 67 - Recommendations and Principles for an Improved Organisational Set-Up of the Ministry of Communications of the Syrian Arab Republic, (Damascus, 1982), pp. 14 - “Trade Facilitation” Developments of Interest to Forwarders. In: Transport Dienst, (Hamburg, 1881), pp. 53-58. - Ungarischer Aussenhandel: Donau-Seeverkehr soli verstarktgenutzt werden. In: Deutsche Verkehrszeitung, vol 17. 1981, pp. 1-8. 90 �JOBBÁGYI Gábor professor, deputy-dean in charge of development, institute director, head of department Institute of Private Law Bom in 1947. Academic degree: candidate of sciences (law). Foreign languages: Russian (medium), German (basic). Fields of research: law of medicine; law of persons; family law. Some publications in foreign languages: - Die Rechtsfáhigkeit und das Lebensrecht des Embryos im Ungarischen Recht. In: Zeitschrift der Savigny Stitfung fur Rechts - Rechtsgesichte. Hundertzehte Band, (Wien-Köln: Böhlau Verlag, 1993), pp. 513-529. — La réforme de la responsabilité médicale — Responsabilité ou assurance? Académie Internationale de Droit Comparé, XIIIe Congrés. Proceedings. (Montréal 1990) KAHLER Frigyes associate professor Institute of Legal History Bom in 1942. Academic degree: dr. univ. (history). Foreign languages: Russian, German and Latin (advanced). Fields of research: bolshevik standards; show trials. Some publications in foreign languages: - Moral and Legal Justice. In: Transition with Contradictions. The case of Hungary, 1990-98. (Budapest: Kairosz 1999), pp. 156-180. - Hongrie, le prix de la liberté. In: Europália 99 [catalogue], pp.1-34. 91 �- Zur Geschichte der Vergeltung die Anwendung des besonderen Teiles des Strafrechtes nach 1956. In: Rebellitas 56 Budapest, III. 11-12, IV. 1-2, pp. 131-139. - Die Vergeltung gegen die Teilnehmer der Revolution im Spiegel der Rechtsgeschichte. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae. Secundo Juridica Tomus XXXIV. 1993. (Budapest: 1999), pp. 33-48. - Die Lenkung der Rechtsprechung in Ungam (1949-1956.). In: Theorie und Inslitutionsystem der Gewaltentrennung in Europa No. 4 (Budapest, 1993), pp. 203-217. KILÉNYI Géza professor, institute director, head of department Institute of Public Law Bom in 1936. Academic degrees: candidate of sciences (law), academic doctor of sciences (law). Member of the Hungarian Academy of Sciences’ Committee of Public Administration Foreign languages: Russian and French (medium). Fields of research: constitutional law; substantive administrative law and the law of administrative procedure. Some publications in foreign languages: - Parliamentarianism and Government in a One-Party System (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988) - New Tendencies in the Hungarian Economy (editor) (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990), pp. 180 - Democratic Changes in Hungary (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990) “We ourselves feel that what we are doing is just a drop in the ocean. But the ocean would be less because of that missing drop. ” Mother Theresa 92 �KIRÁLY Miklós associate professor Institute of International Law Bom in 1960. Academic degree: PhD (law). Foreign languages: English and German (medium). Some publications in foreign languages: - Is the European Union Prepared for Enlargement? [Essay for the conference “EU Adjustment to Eastern Enlargement”] (Soport, 1997) - Status and Tendencies in Hungary. In: East-Central Europe and the European Union'. From Europe Agreements to a Member Status, (editor: P. Ch. MÜLLER GRAFF (Baden-Baden: Nomos Verlag, 1997), pp. 45-114. - Transitional Measures in the Act of Accession of the EFTA States - A Model for Hungary? General Legal Preconditions of Accession. In: On the State of the EU Integration Process - Enlargement and Institutional Reforms. Vols. 1-2. (editor: F. MÁDL) (Budapest: ELTE & EU Centre for Research and Documentation, 1997), pp. 103-107. - Is the European Union Prepared for Enlargement? (editors: Anna ZIELINSKA-GLEBOCKA, Andrzej STEPNIAK). In: EU Adjustment Polish and European Perspectives. (Gdansk: Fundacija Rozwoju, Uniwersytetu Gdanskiego, 1998), pp. 58-63. - The Preparation of Hungary for Integration into the Internal Market of the Union - Approximation of Laws, (editor: Hubert ISAK), In: Economy and Security as Core Issues of EU Enlargement to Central and Eastern Europe (Graz, 1998) KÖRINEK László professor, head of department Institute of Criminal Sciences Bom in 1946. Academic degree: academic doctor of sciences (law). Foreign language: German (medium). 93 �International contacts: Association Internationale du Droit Pénal (member­ ship) Field of research: victimology. Number of publications in foreign languages: 34 Some of them.- Social and Habitual Changes and the Public’s View of Crime in Budapest during the Transition Period. In: Social Transformation and Crime in Metropolises of Former Eastern Bloc Countries (editor: Uwe EWALD), (Bonn: Former, 1997), pp. 71-110. - Fear of Crime: A Contemporary Example from the Former “Eastern Bloc”. In: Euro Criminology No. 11. 1997, pp. 81-88. - Zur Furcht vor Kriminalitat in Ungam. In.- Festschrift fur Gunther Kaiser zum 70. Geburtstag. (editors: ALBRECHT, DÜNKEL, KERNER, KÜRZINGER, SCHÓCH, SESSAR, VILLMOW. (Berlin: Duncker & Humblot, 1998), pp. 177-193. - Öffentliche Sicherheit und Kriminalitatslage in Ungam. In: Mitteleuropaische Polizieakademie [MEPA-Handbuch] (Boorberg, Stuttgart, 1999), 5. D. pp. 1-15. - Veranderung dér Lebenslegen und Kriminalitat in Ungam. In Kriminalitat, Prdvention und Kontrolle (editor: RÖHLE-JEHLE), (Heidelberg: Kriminalstatistik Verlag, 1999), pp. 175-188. KOVÁCS Péter professor, head of department Institute of International Law Bom in 1959. Academic degree: PhD (law), dr. habil. Foreign languages: French (advanced), English, German, and Russian (medium). International contacts: Société Franchise pour le Droit International (membership), Hungarian Section of the International Law Association (membership); visiting professor at the University of Montpellier. Fields of research: minority protection; human rights; the law of diplomacy. Some publications in foreign languages: - La politique étrangére et de sécurité commune et sa tentative de contribution au reglement de conflit entre les PECO-s: grand échec ou succés modeste? In: Perspectives d’integration des pays d’Europe centrale et orientale aux institutions de I’Europe occidentale (co-editor: 94 �- - - - P. DAILLIER) - CEDIN - Paris X Nanterre - Cahiers intemationaux N° 13. Montchréstien, Paris 1998, pp. 33-53. Le droit international pour les minoritás face a l’État-nation (Miskolc: Presses Universitaires de Miskolc, 2000) pp. 200 International Law and Minority Protection: Rights of Minorities or Law of Minorities? - series Pázmány Books (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2000)pp. 174 Erreurs ou metamorphoses autour de la personnalité juridique et des sources dans le droit international? In: Le droit international au tournant du millénaire / International Law at the turn of the Millennium (editor) (Budapest: Pázmány Péter Catholic University, 2000) pp. 96-115. Intervention armée des forces de 1’OTAN au Kosovo (Fondement de 1’obligation de respecter le droit international humanitaire), In: Revue Internationale de la Croix Rouge, Geneva, March 2000. Vol. 82, No. 837. pp. 103-128. KÖRÖSI István associate professor Heller Farkas Institute of Economics Bom in 1955. Academic degree: candidate of sciences (economics). Foreign language: Russian and German (advanced). Fields of research: European integration; European finances; Germany and Austria in world economy; foreign economic relations. Number of publications in foreign languages: 10 Some of them: - Central Europe, a Sub-Region of the Continent? In: European Vision No. 39. 1995. Brussels, pp. 25-30. - Neuorientierung und Strukturwandel der ungarischen Aussenwirtschaft. In: Neuorientierung der Aussenwirts chaftsbeziehungen in Ostmitteleuropa (Marburg: Herder Institut, 1994), pp. 99-116. - La Hongrie prépare son adhésion á 1 ’Union. In: Objectif Europe No. 3132. 1994. Brussels, pp. 30-41. - Konvergenz, Divergenz, Kooperation, Wirtschaftsentwicklung in Österreich und Ungam. In: Europaische Rundschau No. 3. 1995. Vienna, pp. 67-75. - The European Union’s Influence on the Visegrád Countries and Regional Co-operation (Budapest: IWE, 1996) 95 �KUMINETZ Géza associate professor, head of department Postgraduate Institute of Canon Law Bom in 1959. Academic degrees: PhD (theol.); lie. iur. can. Foreign languages: Latin (advanced) and Italian (medium). Fields of research: the theological foundation of ecclesiastical property law; defects of consent in marriages and possible new types of inability for consent. An important publication in foreign language: - Alcune osservazioni sui titoli di competenza nelle cause di nullita matrimoniale. In: Folia Canonica 2000. KUSSBACH Erik professor Institute of International Law Bom in 1931. Academic degrees: dr. h.c., LL.M. (Yale, USA). Foreign languages: German, English, and French (advanced). International contacts: former ambassador to Austria. Fields of research: humanitarian and military law; human rights; international criminal law. Number of publications in foreign languages: cca. 100 Some of them: - Recht und Kultur. Dér Rechtsbegriff bei Huizinga. In: Archív für Rechts und Sozialphilosophie, 1968. 179 ff. - Die VN und der Schutz des religiösen Bekenntnisses. In: Österreichische Zeitschriftfür Öjfentliches Recht, XXIV, 1973. pp. 267-338. - Le protocole additionnel I. et les États neutres. In: RICR, 620. 1980. pp. 231-251. - Conquest, Neutral Trading, Neutrality Laws, War Correspondents. In: Encyclopedia ofPublic International Law, 1982. - Das ungarische Minderheitengesetz 1993, fur Staat u. Recht, Festschrift H. SCHAMBECK (Berlin, 1994), pp. 729-752. 96 �LÁB ADY Tamás associate professor, head of department Institute of Private Law Bom in 1944. Academic degree: candidate of sciences (law). Foreign languages: German (advanced) and English (basic). Some publications in foreign languages: - Constitutional Protection of Privacy (Protection of Marriage and the Family, Right to Privacy). In: Acta JuridicaNo. 37. 1995/1996:1-2. pp. 23-35. - Warranties of Balancing the Contractual Positions of the Insurance Contracts. In: Protocol from the Monopoly to the Insurance Market. [The III. AIDA Insurance Colloquium, Budapest 1994]. International Association for Insurance Law, 1995. pp. 30-37. LEFKÁNITS György Institute of Canon Law, Postgraduate Institute of Canon Law Bom in 1957. Academic degree: lie. iur. can. Foreign languages: French (advanced), Italian and Spanish (medium). Fields of research: ecclesiastical penal law; excommunication; loss of ecclesiastical offices. Mrs. LÉVAY, née FAZEKAS Judit associate professor, head of department Institute of Private Law Bom in 1957. Academic degree: candidate of sciences (law) Foreign languages: English, French (advanced), Russian (basic) International contacts: International Association of Consumer Law (member of the presidium); Central European Consumer 97 �Law Group (member, chairman between 1996-1998); “Consumer Law Journal” (regional editor); visiting researcher at the Research Centre of Consumer Protection at the Catholic University of Louvain, 1996. Fields of research: consumer law in Europe and in Hungary; the comparative law of contract; company law. Some publications in foreign languages: - Droit civil hongrois et politique d’harmonisation juridique européenne notemment en ce qui conceme la legislation sur la protection des consommateurs. In: Perspectives d’intégration des PECO aux institutions de I’Europe occidentale, Paris, Montchréstien, pp. 189-207. - Act on Consumer Protection. In: Consumer Law Journal, 1998. Vol. 6. No. 2. pp. 241-244. - Some Facts about Pyramidal Sales in the CEEC countries. In: Consumer Law Journal, 1998. Vol. 6. No. 4. pp. 495-503. - La nouvelle loi hongroise sur la protection du consommateur. In: Revue européenne de droit de la consommation No. 4. 1998. pp. 293-297. - Status of Consumer Law in Central and Eastern Europe [essay for a conference] In: Consumer Protection in the WTO Era (editor: Sothi RACHAGAN) AICD - IACL. Kuala Lumpur 1999. pp. 73-85. MONORY Bules associate professor Institute of Private Law Bom in 1949. Academic degree: candidate of sciences (law). Foreign languages: Russian and German (basic). Field of research: the law of obligations. MURÁNYI László titular associate professor, head of section Institute of Private Law Bom in 1937. Foreign language: English (medium). Field of research: the civil right of being informed by the mass media with special regard to state-financed radio and TV stations. 98 �PÉTERI Zoltán professor, head of department Institute of the Philosophy of Law Bom in 1930. Academic degree: candidate of sciences (law). Foreign languages: English, German, and French (advanced), Russian and Italian (basic). International contacts: International Academy of Comparative Law (full member), Société de Legislation Comparée (full member), International Association of Legal Science (chairman of the Hungarian section). Visiting professor at Faculté Internationale pour 1’Enseignement du Droit Comparé, Strasbourg (1966-). Fields of research: comparative law; theory of state; theory of law. Number of publications in foreign languages: cca. 70 papers Some important edited contributions in foreign languages: - A Socialist Approach to Comparative Law (editor) (Budapest & Leyden: Akadémiai Kiadó, 1977), author: pp. 95-129. - Comparative Law (editor) (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1978), author: pp. 57-72. - Legal Theory — Comparative Law (editor) (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984), author: pp. 317-346. - Legal Development and Comparative Law (editor) [Selected Essays for the Twelfth International Congress of Comparative Law] (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986), author: pp. 11-34. - Legal Problems of Transition in Hungary (editor) [Hungarian National Reports submitted to the Fifteenth International Congress of Comparative Law], (Budapest 1998), author: pp. 31-48. Discovery consists ofseeing what everybody has seen and thinking what nobody has thought. (SZENT-GYÖRGYI Albert) 99 �RADNAY József associate professor, dean of the Faculty of Law and Political Sciences, head of department Institute of Economic Law Bom in 1927. Academic degree: candidate of sciences (law). Foreign languages: German (advanced), English (medium). Fields of research: connections between labour law and civil law; legal problems of working hours and pay; connections between the law of compensation and social security; labour court jurisdiction. Number of publications in foreign languages: 12 Some of them: - The Role and Use of International and European Labour Standards in Labour Court Judgements - Labour Court Jurisprudence on Sex Discrimination [Hungarian National Report to the Fifth International Meeting of European Labour Court Judges] (Brussels, 1993), pp. 25-30, 91-96. nd - Praxis des ungarischen Arbeitsrechts (Bielefeld: Bertelsmann, 1995. 2 ed. 1999), pp. 1-84. - Remedies and Sanctions in Industrial Disputes — Temporary Relief in Individual Labour Disputes [Hungarian National Report to the Fourth International Meeting (Athens, 1991) of European Labour Court Judges] (Geneva: ILO, 1995), pp. 27-28, 71-72. - Die arbeitsrechtliche Gesetzgebung in Ungam in der Transformationsphase (editors: Klaus ADÓMÉIT, Florek LUDWIK, KOLLONAYLEHOCZKY Csilla). In: Das Arbeitsrecht im Übergang vom Socialismus zur Markwirtschaft. (Berlin: Berlin-Verlag, 1995), pp. 30-43. - The Right to Strike - Protection of Workers in Case of Enterprise Reorganisation and Restructuring of Work Processes [Hungarian National Report to the Seventh International Meeting of European Labour Court Judges] (Oslo, 1998), pp. 39-42., 144-149. 100 �ROSNER Vilmos _______ titular associate professor Institute of Economic Law Bom in 1923. Academic degree: candidate of sciences (law). Member of the Scientific Working Group of the Hungarian Academy of Sciences. Foreign languages: Russian and French (advanced). Fields of research: creating the conditions of an independent accident insurance; integrating retirement based on exemption by age into the system of accident insurance; revision of international treaties of welfare policy with special regard to legal harmonisation. SÓLYOM László __ __ __ professor, head of department Institute of Private Law Bom in 1942. Academic degree: academic doctor of sciences (law). Foreign languages: English and German (advanced), French (basic). International contacts: International Commission of Jurists (Geneva), Wissenschaftliches Beirat, Wissenschaftskolleg zu Berlin/Institute for Advanced Study, Berlin (membership), European Commission for Democracy through Law (Venice Commission of the Council of Europe) (membership). Fields of research: torts; protection of basic rights and constitutional review. Some publications in foreign languages: - The Decline of Civil Law Liability (Budapest: Akadémiai Kiadó & Alphen aan den Rijn: Sijthoff and Noordhoff, 1980), pp. 252 - Die Persönlichkeitsrechte. Eine vergleichend-historische Studie liber ihre Grundlagen (Budapest: Akadémiai Kiadó & Köln: Carl Heymanns Verlag, 1984) IX. pp. 228 101 �- - Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn. Analysen und Entscheidungssammlung 1990-1993. (co-author: Georg BRUNNER) (Baden-Baden: Nomos Verlag, 1995), pp. 634 Constitutional Judiciary in a New Democracy: the Hungarian Constitutional Court, (co-author: Georg BRUNNER) (Ann Arbor: The Universitiy of Michigan Press, 2000) X, pp. 417 SCHANDA Balázs Postgraduate Institute of Canon Law Bom in 1968. Academic degree: lie. iur. can. Foreign languages: German and English (advanced), French and Italian (medium). International contacts: Consociatio Intemationalis Studio luris Canonici Promovendo (membership); regular participation at the conference of Essener Gesprache zum Thema Staat und Kirche; communication with the European Consortium for Church-State Research Field of research: Hungarian ecclesiastical law. Number of publications in foreign languages: 10 Some of them: - Rechtsstaatlichkeit in Ungam. In: Rechtsstaatlichkeit in Europa (editors: HOFMANN/MARKO/MERLI/WIEDERIN) (Heidelberg: C. F. Müller Verlag, 1996), pp. 219-235. - Právni rezim byvalého církevního majetku v Mad’arsku [Restoring the Ownership of Former Real Estates Belonging to the Church in Hungary]. In: Revue Církevního Práva 7. 2/1997, pp. 81-89. - The Relationship Between State and Church in Hungary: The Financing of the Church. In: The Law of Religious Identity. Modes for Post­ Communism (editors: A. SAJÓ & S. ANIVERI) (Hague, London, and Boston: Kluwer Law International, 1999), pp. 175-194. - Freedom of Religion and Minority Religions in Hungary. In: Social Justice Research 12/4/1999. pp. 297-313. - Church and State in Hungary. An Overview of Legal Questions (co­ author: ERDŐ Péter). In: European Journal for Church and State ResearchNo. 6. 1999. pp. 219-231. 102 �SZABÓ István associate professor Institute of Legal History Bom in 1967. Academic degree: PhD (law). Foreign languages: German (medium), Russian (basic). Field of research: contemporary constitu­ tional history of Hungary and Germany. SZABÓ Péter __ associate professor, head of department Institute of Canon Law, Postgraduate Institute of Canon Law Bom in 1966. Academic degrees: PhD (theol.); PhD (iur. can.) Foreign languages: Italian (advanced), English (medium). International contacts: Consociatio Internationalis Studio luris Canonici Pro­ mo ven do; Society for the Law of the Eastern Churches (member). Fields of research: codifications of canon law; supraepiscopal legal institutions in canon law; specific differences between eastern and western canon law. Some publications in foreign languages: - La questione della competenza legislativa del Consiglio dei gerarchi (Consilium Hierarcharum). Annotazioni all’interpretazione dei cc. CCEO 167 § 1, 169 e 157 § 1. In: Apollinaris 69. 1996. pp. 485-515. - Opinioni sulla natura delle Chiese “sui iuris” nella canonistica odiema. In: Folia Theological. 7. 1996. pp. 239-251. - La competenza del Vescovo eparchiale per la sanazione in radice del matrimonio. (L’interpretazione del c. 852 del CCEO in considerazione di quello 835). In: Folia Canonica 1. 1998. pp. 151-161. - Órientalisches Kirchenrecht in Ungam im XX. Jahrhundert (I). Kirchenrechtliche Tátigkeit von György Papp. In: Folia Canonica 2. 1999. pp. 267-273. - Die Zustandigkeit des Pfarrers bei Ehen von Partnem verschiedener Riten im Recht der Orientalischen Kirchen. In: De processibus matrimonialibus No. 7. 2000. pp. 205-215. 103 �H. SZILÁGYI István ____ associate professor Institute of the Philosophy of Law Bom in 1963. Academic degree: PhD. (law). Foreign languages: English (advanced), Russian and French (basic). International contacts: Rijksuniversiteit van Amsterdam; Rijksuniversiteit van Groningen; Universitat Wien, Rechtswissenschaftliche Fakultat. Fields of research: legal anthropology of the Gypsy population; legal anthropology: theory and methodology; Hungarian traditions in legal thinking. Some publications in foreign languages: - Opening Scissors: The Legal Status of the Gypsy Minority in Nowadays Hungary. In: Rechtstheorie Beiheft 20 (Berlin: Dunker & Humblot, in press) - Let us Invent Hungarian Legal Anthropology. In: Rechtstheorie Beiheft 20 (Berlin: Duncker & Humblot, in press) SZUROMI Sz. Anzelm Opraem Postgraduate Institute of Canon Law Bom in 1972. Academic degrees: PhD (iur. can.); lie. theol. Foreign languages: Latin and English (advanced). Field of research: history of medieval canon law. An important publication in foreign language: - Some Observations Regarding the Sources of Collectio Anselmi Lucensis. In: Rivista internazionale di Diritto Comune No. 10. (Rome, 1999) 104 �TAMÁS András professor, head of department Institute of Public Law Bom in 1941. Academic degrees: candidate of sciences (law), PhD (law), academic doctor of sciences (law) Foreign languages: English and Russian (advanced), Swedish and Spanish (medium). Fields of research: the theory of legislation; the organs of public administration. International contacts: International Council of Environmental Law (ICEL) (membership from 1980), Asia Pacific Lawyers Association (APPLA) (membership from 1990), European Association of Legislation (EAL) (membership from 1991). Some publications in foreign languages: - Constructive Law-Creation. In: Legislation in European Countries (Baden-Baden: Nomos Verlag, 1996), pp. 240-250. - Constitutionalism and Changing Law. In: Rechtstheorie 26. Band, Heft 3. (Berlin, 1995), pp. 329-338. - Some Aspects of Legislation on the Environment. In: Les aspects étiques et juridiques de la sauvegarde des espéces vivantes (Trieste: Proxima Scientific Press, International Institute for Human Rights Studies, 1992), pp. 91-103. - Towards an International Enviromnental Damage. In: Per un tribunale internazionale dell ambiente. Informatica e Ordinamento Giuridico (Milano, 1990), pp. 765-776. TARR György associate professor Institute of Private Law Bom in 1928. Academic degrees: candidate of sciences (law), PhD (law). Foreign languages: French and German (medium). Fields of research: human rights; law of person; environmental law; the law of organ transplants and heteroplasty; development of judicial powers in Hungary; governmental responsibility; ministerial responsibility; the responsibility of MPs; incompatibility. 105 �TATTAY Levente associate professor Institute of Private Law Bom in 1943. Academic degrees: PhD (law), candidate of sciences (law). Foreign languages: Russian and German (advanced), French (medium). Membership of international organisation: APRAM (Association Fran^aise des Praticiens du Droit des Marques et des Modéles) France Field of research: intellectual property law. Some publications in foreign languages: - The Law of Education in the COMECON Countries (editor) [in Russian] (Moscow, 1983), pp. 309 - Hundert Jahre ungarisches Warenzeichenrecht. In: GRUR International, No. 1. 1992. Munich, pp. 374-379. - Das neue ungarische Warenzeichengesetz. In: GRUR International, No. 10. 1997. Munich, pp. 796-800. - Das neue ungarische Wettbewerbsgesetz. In: Internationales Recht und Wirtschaft, No. 12, Heidelberg, 1998:12, pp. 929-933. - Merchandising in Ungam. In: GRUR International, No. 11. 2000. Munich, pp. 1-8. TÓTH Mihály _ ____ _________ professor, head of department Institute of Criminal Sciences Bom in 1951. Academic degree: candidate of sciences (law). Foreign languages: German (medium), Russian and English (basic). 106 �Field of research: economic crime. Some publications in foreign languages: - Die Wirtschaftskriminalitat in Ungam und einige ihrer intemationalen Eigenartigkeiten. [Referat in Seminar Intemationel organisierte Wirtschaftskriminalitat] In: Stiftung fur internationale rechtliche Zusammenarbeit (Bonn, 1994), pp. 32-36. - Probleme dér polizeilichen und justitiellen Zusammenarbeit eines MOE-Landes im Zuge der europaischen Entwiklung am Beispiel Ungarns. In: Europa der durchlassigen Grenzen. Schriftereihe der Polizei-Führungsakademie 1/1997 (Lübeck: Schmidt-Römhild Verlag, 1997), pp. 36-48. VARGA Csaba professor, deputy dean in charge of foreign relations, institute director, head of department Institute of the Philosophy of Law Bom in 1941. Academic degrees: candidate of sciences (law), academic doctor of sciences (law). Széchenyi Professorship Foreign languages: English (advanced), French (medium), German and Russian (basic). International contacts: Secretary of the Hungarian National Section of the International Association for the Philosophy of Law and Social Philosophy/Vereinigung fur Rechts- und Sozialphilosophie (IVR) (from 1975); International Sociological Association Research Committee on Sociology of Law (member). Member of the editorial board of: - Current Legal Theory (Leuwen/Tilburg), from 1984; Ratio Juris (Bologna/Oxford), from 1986; Legal Theory (Cambridge, Ma. & New Haven, Conn.), 1993. - IVR 13. Weltkongreft (Kobe, 1987) Verhandlungen, 1987-91; IVR 16. Weltkongre/3 (Reykjavik, 1993) Verhandlungen, 1993. Participation at conferences: world congresses of the International Association for Philosophy of Law and Social Philosophy (IVR), 1968; co-organiser of the Austrian-Hungarian IVR symposia in 1983, 1985, and 1990; co-organiser of a Finnish-Hungarian IVR symposium in 1990; conferences of the International Sociological Association Research Committee for the Sociology of Law, 1985, 1995 and 1999; organiser of a 107 �symposium of the International Institute for the Sociology of Law [Ohati], 1991. Participation in international projects: TEMPUS project leader, co-ordinating 25 EU universities in 1990-1993 and 1995-1998, with international symposia in 1997 and 1998. Visiting professor at Lund University, Department of Sociology (1977), Münster Universitát, Juristische Fakultat (1992); Fellowship: Research School of Social Sciences, The Australian National University (Canberra, 1987), Comparative Law Institute, Waseda University (Tokyo, 1987), Yale Law School (New Haven, Conn., 19881989), Institute for Advanced Studies in the Humanities, Edinburgh University (1989, 1997) Fields of research: the methodology of law and legal thinking; comparative legal cultures; comparative judicial mind; transition to the rule of law; the law’s approach to exceptional cases. Number of publications in foreign languages: cca. 120 papers. Some of them: - The Place of Law in Lukács’ World Concept (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985; reprint 1998), pp. 193 - Codification as a Socio-historical Phenomenon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1991), pp. viii, 391 - Comparative Legal Cultures (editor) (Aidershot, Hong Kong, Singapore, Sydney: Dartmouth & New York: New York University Press, 1992), pp. xxiv, 614 [The International Library of Essays in Law & Legal Theory, Legal Cultures 7] - Marxian Legal Theory (editor) (Aidershot, Hong Kong, Singapore, Sydney: Dartmouth & New York: New York University Press, 1993), pp. xxvii, 530 [The International Library ofEssays in Law & Legal Theory, Schools P] - European Legal Cultures (co-editors: Volkmar GESSNER, Armin HÖLAND) (Aidershot, Brookfield, Singapore, Sydney: Dartmouth, 1994), pp. 567 [Tempus Textbook Series on European Law and European Legal Cultures 7] - Law and Philosophy. Selected Papers in Legal Theory (Budapest: Eötvös Loránd University Project on Comparative Legal Cultures, 1994), pp. xi, 530 [Philosophiae luris] - A Theory of the Judicial Process. The Establishment of Facts (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1995), pp. vii, 249 - Transition to Rule of Law. On the Democratic Transformation in Hungary (Budapest: Eötvös Loránd University Project on Comparative Legal Cultures, 1995), pp. 190 [Philosophiae luris] - Lectures on the Paradigms of Legal Thinking (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1999), pp. vii, 279 [Philosophiae luris] 108 �VARGA Győző associate professor Institute of Legal History Bom in 1938. Academic degree: PhD (theology). Foreign language: Russian (advanced), German (medium), English (basic). Field of research: princípium personalitatis. VÓKÓ György associate professor Institute of Criminal Sciences Bom in 1946. Academic degrees: candidate of sciences (law), PhD (law). Foreign languages: Russian (medium), Italian (basic). International contacts: Committee for the Prevention of Torture at the Council of Europe, CPT (national co-ordinator), International Society for Criminology (member). Fields of research: lawfulness and effectiveness of penalty execution, its legal guarantees in a constitutional state; factors or conditions of enforcing sanctions; guarantees of the human rights of prisoners; the legal position of persons under penalty execution; re-socialisation. Number of publications in foreign languages: 15 Some of them: - The Role of the General Public Prosecutor’s Office in the Completion of the Process of the Criminal Prosecution, (also in Russian) [International conference organised by the Council of Europe and the Chief Prosecutor’s Office of Hungary in September 1994] (Budapest, Chief Prosecutor’s Office, 1994), pp. 2-18. 109 �- Penalty Execution and Criminal Jurisdiction. In: Central Collection of Correctional Documents of Central and East European Countries, No. 1. 1995. Budapest, pp. 49-58. - The Effects of the Guarantee System of Human Rights and Legality on the Deliquents (co-authors: BOROS János, MÜNNICH Iván, and SZEGEDI Márton). In: Psychology and Criminal Justice. International Review of Theory and Practice (Berlin & New York: Walter de Gruyter, 1998), pp. 422-428. - On the Protection of the Deprived. In: Kriminalinfo ’91. [Issue of conference], Hungarian Association of Public Prosecutors (Budapest, 1991), pp. 80-89. ZAKAR Polikárp O. Cist professor, arch-abbot of the united abbeys of Zirc, Pilis, Pásztó and Szentgotthárd, president abbot of the Zirc Congregation of the Cistercian Order Postgraduate Institute of Canon Law Bom in 1930. Academic degrees: PhD (theol.); PhD (iur. can.), lie. eccl. hist. Foreign languages: German, Italian, Latin, and Spanish (advanced). International contacts: emeritus professorship of church history and canon law at the Saint Anselm University in Rome; Congregazione per gli Istituti di Vita Consecrata (counsellor). Field of research: monastic law; the history of monastic orders. Number of publications in foreign languages: 42 Some of them: - Histoire de la Stricte Observance de I’Ordre Cistercien depuis ses debuts jusqu’au généralat du Cardinal de Richelieu (1606-1635) (Rome, 1966) - Regelungen zűr Ausübung der Rechte des Abtes von Citeaux nach der Französischen Revolution (1790-1900). In: Analecta Cist. No. 23. 1967, pp. 226-294. - Vita monastica in decreto “Perfectae Caritatis”. In: Commentarium pro Religiosis et Missionariis No. 51. 1970, pp. 289-328. - Consuetudines und Constitutiones Zircenses (1814-1941). In: Analecta Cist. No. 38. 1982, pp. 181-337. - Momenti essenziali della storia costituzionale dell’Ordine Cistercense. In: Analecta Cist. No. 53. 1997, pp. 208-365. 110 �ZLINSZKY János professor, prodean , institute director, head of department Institute of Legal History Bom in 1928. Academic degrees: candidate of sciences (law), academic doctor of sciences (law). Foreign languages: Gennan and Latin (advanced), French (medium), English, Italian, and Greek (basic). Fields of research: Roman law; constitutional law. International contacts: corresponding member of the Austrian Academy of Sciences, leading member of the Société d’Histoire du Droit, member of the presidium of the Société d’Histoire du Droit de l’Antiquité, member of the Société d’Histoire Comparative des Institutions, the Société Jean Bodin, and the Société Internationale du Droit Comparative. Number of publications in foreign languages: 111 Some of them: - Das 19. Jahrhundert. Gesetzgebung zum allegemeinen Privatrecht und zum Verfahrensrecht. 14. Abschnitt, Ungam. In: Handbuch der Quellen und Literatur der neueren europaischen Privatrechtsgeschichte III/2. (Munich: Helmut Coing, 1982), pp. 2141-2213, 2819-2838. - Gedanken zur Frage der legis actio Sacramento in rem. In: Zeitschrift der Savigny-StiftungfürRechtsgeschichte.lkomÁbi. 106. 1989. pp. 106-151. - Menschenrechte in der ungarischen Verfassung. [Lecture in Bolzano, 1994.] In: Diritti Umani - Tra Giustizia Oggettiva e Positivismo negli Ordinamenti Giuridici Europei a cura di Danilo Castellano. (Bolzano: Institut International d’Etudes Européennes Antonio Rosmini. 1996), pp. 51-65. - Wissenschaft und Gerichtsbarkeit. Quellen und Literatur der Privatrechtsgeschichte Ungarns im 19. Jahrhundert (Frankfiirt/Main: Vittorio Klostermann, 1997), pp. 222 - Acht Jahre im ungarischen Verfassungsgericht. In: Een Rijk Gerecht, published in honour ofP.L. NÉVE (Nijmegen, 1998), pp. 685-694. * As the previous, and, at the same time, first dean of the Faculty, he acts as a socalled prodean fulfilling some of his former functions during the term of the new dean. Ill �ZLINSZKY János, jr. associate professor Institute of Economic Law Bom in 1957. Academic degrees: dr. univ. (limnology), PhD (ecology). Foreign languages: English (advanced), German (medium). Fields of research: environment and development; environmental policy. Number of publications in foreign languages: 10 Some of them: - Problems of Restoring Large, Shallow Lakes (co-author: JEWSON, D. H.) In: Proc. V. International Symposium, on Lake Environment, (Suwa Hydrobiol. Stat., Shinshu Univ. 1991) - Hungary Cleans up Soviet Army Bases (co-author: ENDRÉDY, L). In: East West Environment 4/1, (London 1992) - Current Practice and Future Possibilities in Central and Eastern Europe. Manual on Public Participation in Environmental Decision-making (co­ editors: TÓTH-NAGY, M. - BOWMAN, M. - DUSIK, J. JENDROSKA, J. - STEC, S. - van der ZWIEP, K.) (Budapest: REC, 1994), pp. 365 - Umweltschutz in Ungam - Möglichkeiten deutsch-ungarischer Kooperationen. In: Umweltschutz in Ostdeutschland und Osteuropa - Bilanz und Perspektiven No. 3. Internationale Sommerakademie St. Marienthal (Osnabrück: DBU, 1998), pp. 249-256. The act at the right time is an act outside of time. (Maliász Gitta) 112 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource JÁK (Jog- és Államtudományi Kar) Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document PPKE-JÁK Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Faculty of Law and Political Sciences - study information - 2001 Description An account of the resource Some Facts about the University; Ideas and Goals; The Educational Structural Units of the Faculty; Book series; Leading Lectures Subject The topic of the resource study information Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE; Radnay József - dean; Deme Erzsébet - edition and layout; Zinner Judit -translated; Anthony Jackson - proof reading; Horváth Gábor - photos; Winter Erzsébet - cover photos; Szent István Társulat Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE-JÁK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001 Date Created Date of creation of the resource. 2001.II. Medium The material or physical carrier of the resource. ismertető Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource digitális; papír Source A related resource from which the described resource is derived JAK_2001_Faculty_of_Law_and_Political_Sciences_ study_information Relation A related resource 28-T-J-2001-II Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Magyarország; Budapest Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. 1088 Szentkirályi u. 28. Extent The size or duration of the resource. 6582 KB; 196x141 mm; 112 p.x Language A language of the resource angol Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE-JÁK Rights Information about rights held in and over the resource PPKE-JÁK Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE-JÁK Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context JAK_2001_Faculty_of_Law_and_Political_Sciences_ study_information Anthony Jackson Deme Erzsébet Horváth Gábor Radnay József Szent István Társulat Winter Erzsébet Zinner Judit