3 10 101 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/8027699e2c7000ec1597af91bdd7695d.jpg a4f78c3a62c01a4b39489cec3154f78f https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/d1d14c672f2d4ad437ad254464294608.pdf 582dbcebe1b544eaac2e4d3df7859c05 PDF Text Text A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja TTELETW A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA KUTYAVILÁG SCHANDA BALÁZS RADNAY JÓZSEF ÜGYVÉDI TÖRTÉNETEK X. évfolyam, 4. szám BOTOS KATALIN ROLLING STONES JOGÖSSZEHASONLÍTÁS PALIO GÓLYATÁBOR VÁROSMISSZIÓ e-mail: itelet@jak.ppke.hu honlap: www.jak.ppke.hu/itelet 2007. október 16. �„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, Kutyavilág addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Schanda Balázs dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horvátth Sarolta, Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Pozsgay-Szabó Péter (az online kiadás szerkesztője), Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Ádám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. TARTALOM Kutyavilág Pázmányos emlékezés gróf Esterházy Jánosra Ad multos Annos! Hűségesnek lenni küldetésünkhöz Schanda Balázs dékán tanévnyitó beszéde A gólyatáborról háromféleképpen... Síppal, dobbal, záptojással Botos Katalin: Politika és gazdaság Városmisszió Budapesten Jogösszehasonlítás á la Lausanne Győztes Pázmányos jogászok Ügyvédi történetek 1. rész Hívő szó Isten éltessen Deim Pali bácsi! Palio, avagy a lélek jutalma Vásárolj okosan! Az angol kocsma Hideg zuhany The Killers: Sam városa Békák feat. rapperek A dinoszauruszok Budapesten Ehavi idézet Barát Zsófia rajzai 2 3 3 4 5 6 7 8 8 9 10 10 11 11 12 13 13 14 14 15 16 16 16 Toborzás! Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a szerkesztőség bármely tagjánál. Olvasom az újságban, hogy „a kisállattartókat kiszolgáló iparág” óriási üzletté nőtte ki magát a világban. A gazdag, jóléti társadal­ makban idősek otthonai nyílnak kutyák számára, összkomforttal, 24 órás állatorvosi felügyelettel várva „az agg négylábúakat”. Számos országban egyébként a kedvtelésből tartott kutyák és macs­ kák száma már jóval meghaladja a 15 év alatti gyermekekét. A kutyák számára már biztosítást is lehet kötni, az üzletközpontok kávézóiban több menü közül választhatnak a kutyavendégek, gaz­ dáik pedig kempingágyat, esőköpenyt, ruhákat, ékszereket vehet­ nek nekik. Cégek specializálódnak kutyaházasságok megkötésére, ünnepélyes ruhában, nyakörvcserével. Akinek pedig nem futja ku­ tyára, bérelhet a rendelkezésre álló kölcsönzőkből. Az elutazó gaz­ dák elegáns kutyaszállodákba helyezhetik el kedvenceiket. Talán kutyának kellene lennünk nekünk is. Rámordulnánk az ide­ genre, de önkéntelenül is megnyalnánk az arcunkba lógatott kezet. Ragaszkodnánk ahhoz, aki enni ad nekünk. Megugatnánk azt, akit rossznak parancsolnak. Vicsorogva üvöltenénk, ha a kerítés vasa biztonságot ad, és vonyítva lapulnánk, ha ijesztenek. Tűrnénk, hogy játszadozzanak velünk. Ha eldobnák a botot, századszor is visszahoznánk csaholva. De hát talán Kutyaország már ez, és kutyanép, amely kétségbe­ esetten élni próbál. Kábán felkel, káromkodva munkába megy, remegő gyomorral várja a nap végét, végiglapozgatja a tévécsator­ nákat, és dühösen lefekszik. Ha jut rá, behabzsolja az elé tett kutya­ eledelt. Elbódulva és elnehezülve a szánni való kéjtől, minden remény elvész arra, hogy „a hozzáértő dolgozó kutyák gyüleke­ zetében hányjuk-vessük meg száz bajunk” - ahogyan a kutya-életet élő kutya-költő rég megírta. ★★★ Mégsem lehetünk kutyák. Nem vakkanthatunk mindenkire, aki föl­ döntúli örömökről próbál mesélni nekünk. Mindenkire, aki össze kívánna békíteni minket. Mi emberek vagyunk. Ember módjára kell élnünk. Talán kissé szegényesebben, mint az említett újságcikk dús­ gazdag, nyugati kutyái, de emberhez méltón. Elfogadva megváltoztathatatlanként, hogy másokkal élünk együtt. Hogy ha jót teszünk mással, magunkkal is tesszük. Hogy az emberi létezés szükségszerűen közös erőfeszítés. Hogy minden egyes em­ ber számít, az is, aki olyan nyomorult-fásult arccal jön szembe reggelente a metrón, hogy sírni vagy üvölteni támad kedvünk tőle. Alit számít, hogy rossz korban élünk? Volt valaha „jó kor”? Mit számít egy ember élete? Alit számít akár egy egész emberöltő, egy teljes nemzedék? A társadalom, és így az emberi létezés nem az éppen élők egyetértése alapján működik, hanem az egymást követő nemzedékek közös vállalkozása. Az előttünk jártak örökösei va­ gyunk, megbízottjai, akik néhol egyértelműen irányt szabva, néhol a megértés keserves feladatát ránk bízva adták kezünkbe a világot. És egyúttal az utánunk jövők számára őrizzük meg azt, egyszerű gondnokként vigyázva arra, nehogy elherdáljuk a súlyos örökséget. A jövő generációk pedig csak akkor jutnak hozzá ezen örökséghez, ha maguk is annak gondnokaivá válnak. Érdekes, csak azoknak nincsen semmije, akik éppen most élnek. Semmi olyan, amit ma­ gunkkal vihetnénk innen. ★★★ Látogassatok el az ítélet honlapjára! www.jak.ppke.hu/itelet A honlapon megtalálhatóak a nyomtatott változatban nem szereplő írások éppúgy, mint a lap korábbi számainak archívuma. második oldal Mindig jönnek újabb kutyák. És mindig jönnek újabb emberek. Ha kutyavilág is ez, mégis csak a miénk. Dolgunk van benne. És ha kutyasorban tartva is, gúnyos röhej vagy bántó közöny tárgyaként élünk is, de élünk. És maradunk embernek. Ha maradunk. Rajtunk múlik. Koltay András �Pázmányos emlékezés gróf Esterházy Jánosra Gróf Esterházy János öröksége ma különösen időszerű. 2007. április 19-én, a Rákóczi Szövet­ ség és a Magyar Tudományos Akadémia Etni­ kai Kisebbségkutató Intézete által szervezett konferencián Duray Miklós többek között az alábbi jellemzést adta a mártír politikusra em­ lékezve: „a főrend polgáriasodott tagja, követ­ kezetességgel megátkozott politikus, kisebbségi gyalogmagyar, a keresztény-szociális gondolat megjelenítője, érző lelkű politikus, háborús bűneiért elítélt politikai bűnöző”. Minden bi­ zonnyal a legenyhébb kifejezés az, hogy meg­ lepő, hogy az Európai Unió tagállamaiban ma is háborús bűnösként tartanak nyilván olyasvalakit, és jeltelen tömegsír­ ban nyugodhat egy olyan közéleti személy, aki rendíthetetlen következe­ tességgel állt ki keresztény értékek, emberi jogok és a magyar nemzet ér­ dekeinek védelme mellett. 2007-ben emlékezünk gróf Esterházy János felvidéki politikus, a XX. szá­ zadi magyar történelem egyik kiemelkedő alakja halálának ötvenedik évfordulójára. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudo­ mányi Kara is csatlakozni kívánt a nagyívű felvidéki és anyaországi ren­ dezvénysorozathoz, ezért a Karon működő Flachbarth Ernő Kisebbségi Jogi Kutatóműhely (wwwjak.ppke.hu/flachbarth) tudományos dolgozat­ író versenyt hirdetett meg, illetve kerekasztal-beszélgetést szervezett Es­ terházy János emlékére. A dolgozat-író verseny célja az volt, hogy Esterházy életével, örökségével, az őt körül vevő politikai rendszerrel, illetve rehabilitálásával kapcsolatos pályamunkák szülessenek. 2007. április végéig kilenc pályamunka érke­ zett be, amelyeket Karunk professzoraiból álló bizottság bírált el. A bizott­ ság elnöke Kilényi Géza professzor volt, tagjai pedig Kovács Péter és Varga Csaba professzor, valamint Horváth Attila docens voltak. Pályamunkát nyújtott be: Farkas Mária, Kiss Karolina, Nagy Viktor, Oláh Fruzsina, Pallya Kata, Pápay Piroska, Varga Vivien, Veres Zoltán, Versics Réka. Az értékelés során a bírálók egyetértettek abban, hogy jó színvonalú pá­ lyamunkák érkeztek be, ezért minden pályázatot - amelyik esetében az le­ hetséges - évfolyamdolgozatként jeles eredménnyel elfogadni javasoltak. Az első három helyezett dolgozat: Farkas Mária: Az ún. szlovák- magyar lakosságcsere diplomáciai és jogi elemzése; Versics Réka: Az Eszterházy János elleni bűnvádi eljárás- összefüggésben az egyéb csehszlovákiai számonkérésekkel (holtversenyben a fenti dolgo­ zattal); Varga Vivien: Kárpátalja és Felvidék sorsa a XX. században a diplomácia tükrében. A dobogós helyezettek a Diákjóléti Bizottság jóvoltából pénzjutalmat kaptak. A Rákóczi Szövetség minden pályázónak ajándékcsomagot, vala­ mint az első helyezetteknek nagy értékű könyvjutalmat adott. A helyezett dolgozatokat a Flachbarth-füzetek periodika - soron következő - 3. szá­ mában közöljük. Ezúton is gratulálunk nekik! 2007. május 9-én a PPKE-JÁK Dísztermében kerekasztal-beszélgetés ke­ retében emlékeztünk Esterházy Jánosra. Résztvevők voltak: Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, Kovács Péter alkotmánybíró, Molnár Imre történész, Esterházy-kutató, az Esterházy Emlékbizottság tagja, valamint Varga Csaba, tanszékvezető egyetemi tanár. A beszélgetést Horváth Attila moderálta. Az emlékülés rövid összefoglalója szintén megtalálható lesz a Flachbarth-füzetek 3. számában. Gerencsér Balázs Szabolcs Karunk hallgatója. Hegedűs Gábor a Bangkokban megrendezésre került XXVI. Nyári Universiadén (az egyetemi-főiskolai hallgatóksportolók legnagyobb világversenyén) a bronzérmet szerzett magyar vízilabdacsapat tagja volt. Ezúton gratulálunk a kiemelkedő eredményhez! Csak így tovább a vizsgaidőszakban is! Ad multos Annos! A nyolcvanéves Radnay József köszöntése „Minden katolikus egyetem, mint egyetem, tudományos kö­ zösség, amely szigorúan és kri­ tikusan segíti elő az emberi mél­ tóság és a kulturális örökség védelmét és fejlődését kutatással, oktatással és azokkal az egyéb tevékenységekkel, melyeket a helyi, nemzeti és nemzetközi kö­ zösségeknek nyújt!’ fogalmaz II. János Pál pápa az Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli rendelke­ zésben, a katolikus egyetemek­ ről. Ahhoz, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1995. április 3-án megalapított Jog- és Államtudományi Kara ebben a szellemben folytathassa működését, nagyban hozzájárult Dr. Radnay József jogászprofesszor te­ vékenysége. A nyolcvanadik születésnapját ünneplő Radnay József egész életét a jogtudomány művelésének, gazdagításának, oktatásának és alkal­ mazásának szentelte. 1927. június 2-án született Farmoson. Jogi dip­ lomát 1950-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett. Dolgozott a MÁV ügyészségénél (1950-1953); a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban (1953-1960); a Nehézipar Minisztérium jogtanácsosaként (1960-1970); a Munkaügyi Minisztériumban, majd az Állami Bér és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetőjeként (19701988); a Legfelsőbb Bíróságon tanácselnöki beosztásban, valamint a Munkaügyi Kollégium vezetőjeként (1992-től) és a Gazdasági Kol­ légium tagjaként (1988-1997). Nyugállományba vonulása után is megmaradt a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának munka­ ügyi szakágában tanácsadói munkakörben. Mindemellett közremű­ ködött az új Munka Törvénykönyve előkészítésével foglalkozó szakbizottság munkájában. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Ka­ rának (PPKE JÁK) szervező és oktató munkájában kezdettől fogva részt vett, és vezette a Munkajogi Tanszéket. 2000-től három esz­ tendőn át a Kar dékánjaként tevékenykedett. Fáradhatatlan munka­ bírásával, szakmai hozzáértésével, precízségével, kiegyensúlyozott előadási és tárgyalási stílusával nemcsak korábbi munkahelyein, valamint a Katolikus Egyetem professzori gárdájában vívott ki ma­ gának megbecsülést és tiszteletet, hanem az egyetemi hallgatóság körében is. Munkajog című - több kiadást megért - egyetemi tan­ könyve meghatározó kézikönyve a hazai munkajog oktatásnak, ugyanúgy, mint a nemzetközi és európai munkajogi normák össze­ hasonlító elemzése a magyar munkajoggal, a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlata alapján. Mindmáig sokat fáradozik azon, hogy a PPKE JÁK-on megindult tudományos műhelymunka hosszútávon, előrevivő módon tudja szolgálni a magyarországi és nemzetközi jogi kutatásokat, továbbá a felsőfokú oktatást, segítve a jogtudomá­ nyok területén tevékenykedő újabb jogász generációk képzése elmé­ leti, módszertani és személyi feltételeinek megteremtését. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara szeretné kifejezni megbecsülését, köszönetét és háláját Radnay József professzornak, Karunk prodékánjának, nyolcvanadik szüle­ tésnapja alkalmából. A gondviselő Isten áldását kérve egész életére és további munkájára: Ad multos Annos! DDr. Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. intézetvezető egy. tan., a PPKE KJPI elnöke harmadik oldal �Hűségesnek lenni küldetésünkhöz Beszélgetés Schanda Balázs dékán úrral Schanda Balázs tanár úr egyetemünk Alkotmányjogi Tanszékének vezetője, több önálló kiadvány, illetve számos tanulmány és cikk szerzője az állami egyházjog, vallásszabadság, illetve az alkotmányjog egyéb témaköreiben. 2007 júliusától karunk újonnan megválasztott dékánja. - Dékán Úr, hogyan került kapcsolatba az egyházzal és hogyan maradt meg az egyház iránti érdeklődése jogászként is, mind az el­ méletben, mind a gyakorlatban? - Ez talán furcsa megfogalmazás, hogy ho­ gyan kerültem kapcsolatba az egyházzal, hiszen az egyház tulajdonkeppen egy nép, aminek tagja vagyok, azaz nem egyszerű ér­ deklődésről van szó. Nyilván a közösségben mindenki a maga szakterületének megfelelő­ en éli a neki szóló szerepet. Az, hogy jogász lettem, tulajdonképpen az akkori felvételi rendszer eredménye: végignéztem, hogy me­ lyek azok a szakok, ahova matematikai esé­ lyem van bekerülni, azaz hova lehet magyar­ ból és történelemből felvételizni, és az így leszűkített választékból maradt a jog. Az egyetem évei alatt azonban határozottan megtetszett ez a világ, és ebben nagy szerepe volt Erdő Péternek, aki abban az időben ká­ nonjogból tartott speciális kollégiumokat az ELTE-n. Az érdeklődésemet ő irányította az állami egyházjogra, azaz arra a joganyagra, ami a vallásszabadság érvényesülésével, az egyház működési feltételeivel foglalkozik. Meghatározó tanáregyéniségként ő adta az első tippeket, ötleteket, hogy mely irányban érdemes olvasni és később, hogy miről érde­ mes írni. 1992-ben, mikor már az egyetem vége felé jártam, Erdő Péter felkért, hogy működjek közre egy kiadvány elkészítésé­ ben, mely a Szent István Társulat gondozásá­ ban, „Egyház és vallás a mai magyar jogban” címmel jelent meg. Ezután a szakdolgozato­ mat is hasonló témában készítettem el az Alkotmányjogi Tanszéken, és az érdeklődé­ sem azóta is változatlan. Később az Alkot­ mánybíróságon dolgoztam, ahol sajátos alkotmányjogi szempontból kaphat az ember áttekintést a jogrendszer egészéről, azonban ma is leginkább az állam és egyház viszonya, a vallásszabadság kérdései foglalkoztatnak. - Mennyiben foglalkoztatják ezen kérdések az alkotmányjog, és mennyiben az egyházak szemszögéből, tehát az állam és egyház relá­ ciójából? - Itt, a Pázmányon először a Kánonjogi Inté­ zetben tanítottam, mégpedig az alapítás óta. Alkotmányjogot korábban csak az ELTE-n oktattam, mígnem Bándi Gyula dékán úr három évvel ezelőtti meghívására kerültem a PPKE Alkotmányjogi Tanszékére. Miután a negyedik oldal rendkívüli elismertségnek örvendő alapító tanszékvezető, Kilényi Géza professzor úr ta­ valy betöltötte 70. életévét, én vettem át a tanszék vezetését. A modem állam a népszuverenitás elvével, az úgynevezett népre való hivatkozással legiti­ málja magát. Ez a szekularizáció következ­ ménye, folyománya - az egyházak helyzete a modem államban azonban az alkotmányjog lényegi kérdése maradt, sőt, ha elkerüljük ezt a kérdést, akkor tulajdonképpen az állam döntéseivel, politikáival kapcsolatos alapvető, elvi kérdésekre sem tudunk választ adni. Ha az Alkotmányról beszélünk, remélem sokak számára nyilvánvaló, hogy az az állam számá­ ra nem pusztán valamiféle szervezeti és működési szabályzat, hanem egy morális do­ kumentum - nem véletlen, hogy az alkotmá­ nyozás pillanata egy nemzet életében általá­ ban egy olyan katartikus időszak, amikor a politikai közösség - felülemelkedve korlátain - létre tud hozni egy konszenzust. Lehet azt mondani, hogy az alapjogi, elvi kérdések job­ ban érdekelnek, mint a technikai szabályok, azonban ez sem helyes megfogalmazás, hi­ szen technikai szabályoknak gyakran elvi jelentősége van. Különösen így van ez a val­ lásszabadság garanciarendszerével: sokszor egy-egy apró, gyakorlati kérdés eldöntéséhez is az alapelvekhez kell fordulnunk. Sőt, al­ kotmányjogi szempontól a jogágak merev elhatárolása sem állja meg a helyét, hiszen az Alkotmány a jogrendszer egészét át kell, | hogy hassa. - Milyen tervei vannak Dékán Úrnak az egyetemmel kapcsolatban? Hogyan látja a Karjelenlegi helyzetét? - Elsőként azt szeretném elmondani, hogy engem ez a kihívás váratlanul ért. Nem is csak az idejét, de a személyemet illetően is. Nem kész tervekkel csöppentem bele a fel­ adatba. Messzebbről kezdve: a kilencvenes években nagy igény volt a jogi felsőoktatásra. Az a korszak tehát, amikor létrejött egyete­ münk jogi kara, egyfajta konjunktúra idő­ szaka volt. A Kar úgy tűnik, hogy megállta a helyét a hazai jogi karok versenyében, amikor mérni, rangsorolni próbálják az egyetemeket, akkor a hazai jogi karok rangsorában általá­ ban a második helyre kerülünk, amin persze még lehet javítani, azonban önmagában nem rossz eredmény. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a jogi oktatás iránti igény csökkent, ma már nem olyan tömeges az érdeklődés, mint akár néhány évvel ezelőtt. Talán látszik az is, hogy önmagában a jogi végzettség nem biz­ tosít szilárd egzisztenciát. El kell tehát gon­ dolkodni azon, hogy' mi az a többlet, amivel egy joghallgatónak, egy frissen végzett jo­ gásznak rendelkeznie kell, hogy piacképes le­ gyen, és mi az, amit nekünk ehhez kínál­ nunk kell, hogy továbbra is versenyben maradjunk a többi jogi karral. - Mit gondol a Karjövőjércíl? - Nem elégedhetünk meg azzal, hogy pusz­ tán a karok versenyében nézzük a Pázmányt. Mielőtt ezt tennénk, arra kell reflektálnunk, hogy a küldetésünkhöz hűségesek vagyunke. Mit jelent az, hogy katolikus egyetem va­ gyunk? Mi kell ahhoz, hogy a mi Karunk is a hit, a tudomány és a kultúra párbeszédének helye legyen? Ha a jogról beszélünk, mit, mi­ lyen többletet jelent az, hogy az emberké­ pünk egy teremtett és megváltott ember képe, akinek méltósága ennélfogva nem az Alkotmány betűjéből származik, hanem ab­ ból, hogy Isten a saját képére teremtett min­ ket, sőt emberi sorsunkban is osztozott? Ennek önmagában is vannak következmé­ nyei. Azaz nem csak arról van szó, hogy egy­ két plusz tantárgyat előírunk - az természe­ tes, hiszen elvárható, hogy hallgatóink rendelkezzenek valamiféle tudásanyaggal az egyházról, illetve legyen valamiféle ismeretük a kánonjog kultúrájából - hanem arról is, hogy lássuk: mit jelent az emberi személy tisztelete akár a magánjog viszonyaiban, vagy a bünetőjog világában. Ez a többlet a mintatantervben nem tetten érhető, azonban ha az identitására, küldetésére folyamatosan ref­ lektál a Kar, akkor az itt végzettek - szinte észrevétlenül - megalapozottabb szemlélettel kerülnek ki a képzésből. A többlet nehezen �mérhető, azonban abban van a lényeg. Meg­ győződésem, hogy ha a küldetésünkhöz hű­ ségesek vagyunk, akkor az egyetemek ver­ senyében sem fogunk lemaradni. - Kin az identitásunknak valami egészen konkrét leképeződése abban, amit tanulunk? - Hogyne lenne. Az egyetem elkötelezettsé­ ge akár az egyes tantárgyakra lebontva is ér­ zékelhető lehet. Nem csak a kézenfekvő pél­ dára, a Kánonjogi Intézetre gondolhatunk, mely az országban egyedülálló, és széles körű nemzetközi elismertségre tett szert, hanem szinte bármelyik tanszékre. Akár olyan apró­ ságokra, hogy a kömyezetjoggal fogalkozó kollégák - és nem véletlen, hogy a környezetjognak nagy jelentőséget tulajdonítunk gyakran teremtésvédelemnek nevezik a kör­ nyezetvédelmet. Nagyon bízom benne, hogy konkrét módon leképeződik az egyetem identitása az oktatásban - ehhez persze az is kell, hogy az oktatás mögött működjenek olyan szellemi műhelyek, kutatócsoportok, melyek tudományos igénnyel reflektálnak a felmerülő kérdésekre. - Mit tehetünk mi, hallgatók, annak érdeké­ ben, hogy Karunk ilyenformán hűséges ma­ radjon küldetéséhez? - Nagyon sok munka van, amit közösen kell elvégeznünk, mindenekelőtt tanulnunk kell, Önöknek is, nekünk, oktatóknak is, hiszen mi minden órán vizsgázunk. Azt is tudni kell, hogy nem vagyunk könnyű gazdasági hely­ zetben, ám egyfajta igényességet fenn kell tartanunk magunkkal szemben. Ezzel kap­ csolatban egy történetet szeretnék elmesélni. Annak idején, mikor a Kar még csak épp­ hogy beköltözött jelenlegi épületébe, egyszer fél lépcsőfordulóval Zlinszky János profeszszor úr mögött baktattam fölfelé a lépcsőn. Azt hiszem, nem vett észre. Egyszer csak meglátott egy használt papírzsebkendőt a földön, lehajolt, felvette és kidobta. Nem azért, hogy ezt mások lássák, hanem egysze­ rűen azért, mert a szemét helye a szemetes. Azt hiszem, ez az a hozzáállás, amit vala­ mennyiünknek tanúsítani kéne. Egyszerre jelent ez alázatot, és azt is, hogy magunkénak érezzük az intézményt. Gyakran rosszabbak a tárgyi körülmények, mint amit nyújtani szeretnénk, mégis, minden műanyag széket, a könyvtár minden könyvét meg kell becsül­ nünk. Keresnünk kell annak a módját, hogy a körülményeket javítsuk. Még inkább meg kell becsülni mindazokat, akik az egyetemért dolgoznak. Az oktatók és az adminisztráto­ rok, a munkánkat segítő, lehetővé tevő sze­ mélyzet nagyrészt elhivatottságból dolgozik az utóbbiak általában ügyvédi praxist sem tartanak fenn a munkájuk mellett. Közössé­ get alkotunk, ahol a tisztelet nem függhet at­ tól, hogy kiket félünk vizsgáztatóként. A portás, a tanulmányi előadó, a tanszéki admi­ nisztrátor is nélkülözhetetlen tagja e közös­ ségnek, nem csak a professzor. A megelőlegzett tisztelet jobb belépő, mint a követelések bejelentése. De az is fontos, hogy egymást se­ gítsék, lépjenek ki a személytelenségből, hi­ szen tömegben könnyen elvész az ember, a közösség viszont megtart. A sok apró gesz­ tus összeadódva olyan hellyé teszi az épületet, ahova jó reggel megérkezni. A lényeg valahol az, hogy magunkhoz legyünk hűségesek, az­ az igényesek abban, ahogy dolgozunk, amit ki­ adunk a kezünkből, és végülis abban, hogy az Igazságot keressük - ne éljük be kevesebbel. Ziegler László Schanda Balázs dékán tanévnyitó beszéde 2001. szeptember 1. Tisztelt Kollégák! A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának 2007/2008-as tan­ évét megnyitom. Az évnyitó mindig alkalmat ad arra, hogy az előttünk álló feladatokat átgondoljuk. A ten­ nivalók, az elvégzendő munka kérdésére azonban csak akkor tudunk választ adni, hogyha tudjuk azt: kik vagyunk. Mi az ami, intézményünk sajátos jellegét adja? Mennyiben más a Pázmány jogi kara, mint más egyetemek? Azoknak, akik először vannak itt - persze at­ tól is függ, honnan jöttek, hiszen sok helyen ez természetes - feltűnhetett: mi a Himnuszt énekeljük, és nem hallgatjuk. Az egyetem közösség. Közösséget alkotunk: az oktatók, a hallgatók, és mindazok, akik­ nek a munkájára rá vagyunk utalva, akik nap, mint nap ellátják a hivatali és gyakorlati teendőket. Meghatározó kell, hogy legyen közöttünk a kölcsönös tisztelet. Ne felejtsék ezt el akkor sem, amikor elégtelent kapnak: az osztályzat nem a személynek szól, még csak nem is a tudásnak, hanem kizárólag az adott vizsgán nyújtott teljesítménynek, és semmit nem von le, nem vonhat le a személy értékéből. ítéletet majd Más mond rólunk, majd mond rólunk Más - ezt persze nem fe­ lejthetjük el. Ahogy a katolikus egyetemekről szóló apos­ toli rendelkezésében II. János Pál pápa fogal­ maz: a katolikus egyetem „hivatásánál fogva az Universitas magistrorum et scholarium a ku­ tatásnak, oktatásnak és nevelésnek szenteli magát, ahol a hallgatók a tudás közös szeretetében szabadon érintkeznek tanáraikkal. A katolikus egyetem az összes egyetemmel osztja a Szent Ágostonnak oly kedves gaudium de veritate-ját, amely az igazság keresésé­ nek, felfedezésének és közvetítésének örö­ mét jelenti a tudás minden területén”. A ka­ tolikus egyetem privilégiuma, „hogy a valóság két rendszerét - az igazság keresését és azt a bizonyosságot, hogy az igazság forrása már ismert - szellemi erőfeszítéssel egyesítse, amelyeket túl gyakran állítanak szembe egy­ mással, mintha ellentétek lennének: az igaz­ ság keresése és az a bizonyosság, hogy az igazság forrása már ismert!’ (Ex corde Ecclesiae 1). A relativizmus korában a jogtudo­ mány, a jogi képzés számára felszabadítólag hat az, hogy van Igazság. A jog nem csak többségi szavazások eldöntötte állapot, ha­ nem egy biztos rendre épül. Ha ettől elsza­ kad, csak látszólag szabadult meg béklyóitól, valójában, éppen szabadságunkat veszítjük el. „A katolikus egyetem célja, hogy intézmé­ nyes módon biztosítsa az egyetemek világá­ ban a keresztény jelenlétet, s szembesítse azt, a társadalom és kultúra jelentős problémáival. Ezért minden katolikus egyetemnek mint katolikus intézménynek a következő lényegi tulajdonságokkal kell rendelkeznie: 1. keresztény eszmeiség, nemcsak az egyé­ nek, hanem az egyetemi közösség részéről is; 2. állandó reflexió a katolikus hit fényében az emberi tudás növekvő kincsestáráról, mely­ hez a katolikus egyetem saját kutatásával ke­ resi a hozzájárulás lehetőségét; 3. hűség az Egyház által közvetített keresz­ tény üzenethez; 4. intézményes elkötelezettség Isten népének és az emberiség nagy családjának szolgálatára azon az úton, mely az életnek értelmet adó transzcendentális cél felé vezet!’ (Ex corde Ecclesiae 13). Az életnek transzcendens cél ad értelmet, és mindannyian azt akarjuk, hogy legyen célja az életünknek. Az egyetem javaslata szemérmes javaslat, nem kíván senkitől álszent, őszintétlen gesztusokat - pusztán a tisztességes emberi magatartást -, azonban arra híy hogy ne csak tudásban gyarapodjunk, ne csak arra készüljünk föl, hogy versenyképes polgárként megálljuk helyünket a világban, hanem hogy magunkkal szemben legyünk igényesek. Ne csak a tanulásban, munkában, hanem abban is, ami mindennek értelmet ad, azaz, hogy ne adjuk fel az igazi boldogság vágyát, azt, amit csak az Igazsággal való személyes találkozás jelent. Amellett, hogy jó munkát, jó tanulást kívánok mindenkinek, azt kívánom, hogy az egyetem olyan hely legyen, ahol minél többen találkozhatnak Azzal, Aki maga az Igazság a tanulás, a tudás is így nyer igazi értelmet. Az igazságra lettünk teremtve. ötödik oldal �minden a helyén volt. Az utóbbi négy év tapasz­ talatai alapján bátran állíthatom, idén a regisztrá­ ció villámgyorsan, gördülékenyen lezajlott, ami elsősorban (Scharle) Zsuzsinak és (Szendrődi) Szabinak volt köszönhető. A kari vezetők, Schanda Balázs dékán, Szigeti Magdolna dékánhelyettes, Szabó Marcel dékán­ lyaavatás és eskütétel tette fel. A záróbulin im­ már igazi elsősként, gólyaként táncolhattatok pirkadatig... És táncoltatok is pirkadatig! Miután hazamentetek, mi még maradtunk, ko­ raestig. Elrendeztünk mindent, visszacipeltük a pótágyakat, kitakarítottunk. Befejezésül engedjétek meg nekem a személyes, őszinte hangvételt. Jól éreztem magamat, vele­ tek, azzal együtt, hogy itt nyomta a vállamat a legtöbb felelősség. Büszke vagyok Rátok, gó­ lyákra, ifjú hallgatókra, szervezőkre, tutorokra és hökösökre. Úgy érzem, mind méltók vagytok a Pázmányos jelzőre, címre! Ahogy a gólyatábor is méltó e jelzőre! Köszönöm mindenkinek, aki időt és erőt nem sajnálva hozzájárult a rendez­ vény sikeréhez! Kemenes Patrik (HÖK-elnök) .. .és ahogy a tutor látta helyettes, Szikora Gyula osztályvezető (Műszaki Osztály) szombat délután tették tiszteletüket a gólyatáborban. Rengeteg nélkülözhetetlen, érté­ kes információval szolgáltak részünkre. A szom­ bati bemutatkozó keretében tartotta meg Teleki László HOOK ifjúságpoHtikáért és jogi ügyekért felelős elnökségi tagja előadását a HOOK-ról és a képzési hozzájárulásról, a tandíjról. A szentgyörgyvári borkóstoló és ebéd felejthetet­ len élmény volt. Vasárnap Szűcs Balázs atya celebrált Szentmisét a gólyáknak, ifjú hallgató­ inknak. Az akadályverseny, a próbatárgyalás, a strandolás és hajókirándulás kerekítette ki, tette teljessé a gólyatábort. A táborra a koronát a gó­ Szombaton reggel hétre rendeltük a gólyákat a déli pályaudvar gödrébe, ahol a hagyományos játékok és idegesítő kérdések után elindultunk a Nagy Útra. A közel ötórás túra kiváló lehetőség volt az ismerkedésre. Érdekes különbségek ala­ kultak ki az öt vagon között, valahol csendben lapítottak a gólyák, valahol pezsegtek (az utóbbi­ ban nagy szerepe volt beépített gólyáinknak, aki­ ket többfordulós felvételin választottunk ki arra, hogy tévinfókkal és talmi feszengéssel beépül­ jenek a riadt elsősök közé). Az utat a tutorok elapadhatatlan dalkincsének köszönhetően min­ denki átvészelte, majd egy profi regisztráció után elfoglalták a szállást. Mivel a tutoroknak az az el­ ve, hogy a lekötött gólya a jó gólya, folyamatosan foglalkoztattuk őket a négy nap során. Volt, hogy egyszerű csoportbeszélgetésen tágítottuk elméjüket, volt, hogy akadályversenyen segítet­ tük a csapatszellem kialakulását, de az is előfor­ dult, hogy informálisan beszélgettünk a fonto­ sabb kérdésekről, mint pl. a 26-os gyakorló pozí­ ciója, vagy az egyetemen található porral oltók használata, de egy közös volt minden napban: az esti buli. A nap nyugvásával fordítottan arányo­ san keltek életre az amúgy fáradt gólyák, s talán néminemű szesznek köszönhetően napról napra jobban élvezték a zenét, de én nem ezzel magya­ ráznám a feltámadást: minden csoporttal töltött perccel közelebb és közelebb kerültek egymáshoz a gólyák, és az utolsó napra kivétel nélkül min­ den tutor egy csapatot segített, nem pedig 10-12 külön személyt. A hangulat a hétfő esti gólyaava­ táskor tetőzött, amikor Kemenes HOK-elnökünk felhívta az összes tutort a színpadra, hogy megköszönje nekünk a segítséget. A gólyák a tu­ tor szó hallatán spontán versenybe kezdtek: ki üvölti hangosabban a tutorának nevét... Leírha­ tatlan érzés, amikor négyszáz szem egyszerre csil­ log, és többször percekre megáll az avatás az egészséges őijöngés miatt. Ezek azok a percek, amelyek a sok-sok munkáért, felszín alatti szer­ vezkedésért és küzdelemért kárpótolják az em­ bert, és egy egész évre erőt adnak, és az, amikor végignéz a tutor a kétszáz üvöltve tapsoló, sárga­ pólós gólyán, és azt mondja magában: „ez tényleg egy jó évfolyam”. Bartolák Csaba Síppal, dobbal, záptojással Az utóbbi években egyre gyakrabban fordul elő, hogy rossz érzésekkel tölt el egy-egy gyűlésre, tüntetésre szervezett ellentüntetésről szóló tudó­ sítás. Habár én magam, bevallom, nem vagyok sem gyülekező, sem tüntető, sem ellentüntető típus, mégis határozott véleményem alakult ki arról, milyen az, amikor az ellentüntetések a civi­ lizált véleménynyilvánításból átcsapnak a szá­ momra elfogadhatatlan „obstrukcióba”. E gon­ dolatok tolmácsolása, és esetleg egy termékeny vita kialakulása érdekében ragadtam klaviatúrát. Előrebocsátom, hogy érvelésem elsősorban nem jogi jellegű, továbbá nem tudományos igényű, és csupán szerény véleményemet tükrözi. Úgy tudom, a demokrácia alapjául szolgáló több­ ségi princípium lényege az, hogy egyenlők kö­ zött csakis a számbeli fölény dönthet. Meglátá­ som szerint a demokráciában két okból fogadjuk el racionálisan és viseljük el érzelmileg a többség döntését. Egyfelől a rendszer garantálja annak esélyét, hogy egyszer a mi véleményünk alkotja majd a többséget. Másfelől azonban a demokrá­ ciajátékot csak egy olyan közösség határain belül játszhatjuk, mellyel megfelelő módon azonosul minden tagjuk, azaz: a többség döntését a kisebb­ ség nem egyfajta idegen elnyomásként, hanem testvérei által való „leszavazásként” éli meg. Az előbbi feltételt a rendszer maga, míg az utóbbit a nemzetállami keretek - nézőpontom szerint feltétlenül garantálják. Egy többségre alapuló rendszerben a zsarnokság elkerülését, illetve a de­ mokrácia önfenntartását számos alapvető jogok­ ban is kifejeződő elv és szabály segíti elő. Ezek nem csupán az általunk előnyben részesített po­ litikai rendszer alapjául szolgálnak, de egyben an­ nak esszenciáját, „ízét” is adják. Az egyik ilyen nélkülözhetetlen fűszer a szabad véleménynyilvá­ nításhoz való jogunk, mely mindannyiunkat egyenlő módon megillet, s melynek bizonyos megvalósulási formáit egy másik összetevő, a gyülekezési jog segíti elő. A szabad véleménynyil­ vánításhoz való jogunk nyilvánvalóan nem csu­ pán a többségi/kisebbségi pozíciónk elfoglalása­ kor, hanem a döntést megelőző véleményformá­ lási szakaszban is elengedhetetlen szerephez jut. Minden vélemény attól értékes, hogy szabadon, valamely többséget vagy kisebbséget erősítve kí­ ván hozzájárulni a közt érdeklő politikaivá ava­ tott) kérdésekhez. Azaz: meg akaija mondani, mi, együtt, hogyan éljünk, és segít nekünk ab­ ban, hogy e kérdésekben miként döntsünk. Mindezek alapján a szabad véleménynyilvánítás­ hoz való jogunk a demokrácia nélkülözhetetlen előfeltétele, hiszen a véleményformáláshoz szük­ séges információk szabad áramlása nélkül a „többségei? bebetonozódnának, és zsarnokság­ hoz vezetnének, míg egyben a többségi demok­ rácia „elviselhetősége” és igazolása is megszűnne. A demokrácia és a véleménynyilvánításhoz való jog kapcsolatának eme igénytelen felvázolására azért vállalkoztam, hogy érzékeltessem: az olyan ellentüntetések, melyek valamely vélemény elfoj­ tására, elhallgattatására irányulnak, valójában a demokráciát kezdik ki és a véleménynyilvánítás­ hoz való jogot lehetetlenítik el. A vélemény­ nyilvánításhoz való jog nem arról szól, hogy azt fogjuk hallani, ami tetszik nekünk. Sőt! Ám má­ sokat megakadályozni abban, hogy ezt a jogukat szabadon gyakorolhassák, és meggyőző erejüket latba vetve a holnap többségét alkossák a másik fél alapvető jogainak megtagadását, a személy­ nek kijáró tisztelet megtagadását, és a demokrá­ cia lényegének megtagadását jelenti. Ahogy a tüntetőknek, úgy az cllcntüntetőknek is joguk van a véleménynyilvánításhoz. Ám a kölcsönös tisztelet, a másik fél egyenlőként és politikai, nem személyes ellenfélként való számbavétele azt kívánja, hogy egymás meghallgatásával, vala­ mint egymás mondanivalójára való tartalmi rea­ gálással nyilvánítsunk véleményt. Az obstrukció terméketlen, az ellentüntető frusztrációjának ag­ resszív megnyilvánulása - „üres” vélemény Nem szolgáltat ellenérveket, nem veszi komolyan sem ellenfelét, sem önmagát. Nem tudja mit akar, csak azt, hogy mit nem. Mindeközben pedig má­ sokat erőszakkal elhallgattat, saját fülsüketítő te­ hetetlenségét kényszerítve rá mindenkire. Olyan, mint a kisgyerek, akik szemét összeszorítva, fü­ lét befogva, ordítva záija ki a külvilágot, amikor valami nem tetszik, vagy amikor valamitől fél. Az alapjogok horizontális hatálya ugyan gyakran fejtörést okoz, ám a jelen kérdés megoldása véle­ ményem szerint ugyanennyire politikai érettség függvénye. Amennyiben már egyszer egy alapve­ tő jogokra épülő demokratikus rendszer mellett döntöttünk, legyünk annyira felnőttek, hogy szabályait és éthoszát akkor is elfogadjuk, ha olyannal találkozunk, ami ma nem tetszik. Ki tudja, holnapra talán más lesz a véleményünk. Láncos Petra Lea hetedik oldal �A gólyatáborról háromféleképpen... Keszthely, 2007. augusztus 25-28. .. .ahogy a gólya látta Be kell, hogy valljam: mindenki csak riogatott, hogy ó, a gólyatábor így, a gólyatábor úgy... Mekkora szivatások vannak ott... Nehogy jelent­ kezzem... stb. Kicsit sikerűit is megijeszteniük, de talán már csakazértis úgy voltam vele, hogy el­ megyek, hisi igazából ilyen csak egyszer van az életben, kár lenne kihagyni. S jól döntöttem! Életre szóló élményekkel és - remélhetőleg a ké­ sőbbiekben is fennmaradó - barátságokkal gaz­ dagodtam. Szombat reggel indult a vonat Budapestről. Én csak Székesfehérváron csatlakoztam, nagy izgal­ mak közepette: kedves tutorom, Júlia gondoskodóan felhívott, hogy a harmadik vagonban vannak. Hát, én - nem is tudom, miért - elölről számoltam, s így nem találtam egy Pázmányost sem a közelben. Anyukám - akit sehogy sem sike­ rült lebeszélnem, hogy 18 éves kislányát már csak nem kéne egészen a peronig kísérnie - pánikba is esett, hogy tuti rossz vonatra fogok felszállni..., mikor - hadd dicséljem kicsit a szervezést neonzöld pólókban szaladgáló fiatalok rám talál­ tak. Rögtön eligazítottak, Julcsi bemutatott a 15ös tutorcsoport többi tagjának, s leültetett. Igaz, hogy csak máshol volt hely, de nem bántam! Hosszú Gáborékhoz verődtem a hátralévő közel négy óra erejéig. S hogy mit csináltunk? Gyilkosoztunk! Bizonyára ti, ex-gólyák mind ismeritek ezt a játékot, de rám az újdonság erejével hatott, s rendíthetetlenül simogattuk-cincáltuk egymás fejét és fülét, annak függvényében, hogy épp' ki volt a felügyelő, illetve kik voltak a gyilkosok. Miután megérkeztünk és elözönlöttük a keszthe­ lyi vasútállomást, majd végigcibáltuk a kollégium felé a poggyászainkat, elmentünk megebédelni. (Be kell, hogy valljam, elbizonytalanodtam, ne­ vezhetem-e azt a két pár virslit ebédnek...) Utána tutorfoglalkozást tartozzunk, mialatt még jobban megismerkedtünk egymással, s memori­ záltuk a neveket: Júlia, ajapán jégtáncosnő, Dóri, a dán diplomata... Vicces volt, ahogy az elején pusztán már a feladat megértése is gondot oko­ hatodik oldal zott néhányunknak! Hogy mit csináltunk a nap hátralévő részében, arra már nem is emlékszem hirtelen... Habár, ha nem csal a memóriám, ek­ kor volt még előadás, ahol a Dékán Urék kö­ szöntöttek minket. Este meg természetesen buli! Ezt kár is kommentálni! Zene, kaja, pia, tánc, pia, pia, pia... Másnap meg másnaposság... De hát istenem! Erről szól a gólyatábor. Ezen az első éj­ szakán még próbálkoztam aludni, de hamar rájöt­ tem: abszolút felesleges! Vasárnap délelőtt bortú­ rán vettünk részt. Lehetne azt is mondani, hogy kutyaharapást szőrivel, de azért annyi mennyisé­ gűt itt nem lehetett inni. Érdekes volt az előadás a különféle borokról. Az elején még figyeltem is, aztán elkalandoztam. Valami olyasmi rémlik, hogy a nem színes szőlőből előállított borokat ré­ pával színezik, de erre ne alapozzon senki sem­ mit, lehet, hogy csak álmodtam... Majd utána a pincészet melletti kellemes vendéglőben ebédel­ tünk. Gulyásleves volt palacsintával. Szerintem egyikünk se hitte, hogy egy palacsintát is meg lehet rosszul csinálni. No, de sikerült! Sebaj, a gulyásos tányért annyiszor töltötték csurig, ahány­ szor csak óhajtottuk. Visszaérkezésünk után pe­ dig a vasárnapi szentmisét celebrálta Balázs atya. S hogy hol? Hát az ebédlőben. Biztos vagyok benne, hogy a többséget megnyerte közvetlen stílusával. Aztán pedig az akadályverseny követ­ kezett! Huh, az fantasztikus volt! Azt még nem is meséltem, hogy ehhez indulót kellett kreálni, és zászlót kellett rajzolni. Mégpedig annak az or­ szágnak a lobogóját, amelyet az ügyeskezű tuto­ rok húztak. Ránk Luxemburg esett. „Luxem­ burg a székhelyünk/ Borotvált a szőrzetünk...” Hirtelen csak ezek a sorok jutnak eszembe, de gondolhatjátok, hogy a többi is hasonlóan szelle­ mes volt! (Nem csoda, hogy nyertünk!) Szóval: mondták, hogy szorosan álljunk egy fara­ kás elé, egymáshoz is közel, mert fényképezni akarnak. Mi persze, hiszékeny gólyák totál elhit­ tük. Mindenki igazgatta a frizuráját, vigyorgott, mint a vadalma... Amikor... Zutty! Jéghideg víz­ zel zúdítottak nyakon minket. Nem tértünk ma­ gunkhoz! Majd röhögésben törtünk ki Aztán a vizezésnek még nem volt vége! Nagy-Britanniába kellett eljutnunk. A feladat: ha nincs se repülő, se hajó..., akkor mit tehet az ember?! Hát persze! Mi mást?! Beleveti magát a Balatonba, s úszik. Angliáig meg sem áll! De nem volt ám ilyen egy­ szerű a feladat! A szurkolást is pontozták. így mi mindnyájan beleugrottunk a hűsítő habokba. Nem véletlen’ a győzelem! Ezeken kívül ínycsik­ landó volt a borsos puding - a korábbi csapatok bezzeg fahéjjal nyalták -, a mandulaaromás Tescos kenyér... Ja, majdnem elfelejtettem! A mi to­ jásunk: Béla! Furcsán nézhetett ránk Keszthely lakossága, mikor ezt a férfinevet harsogtuk a vá­ rosi parkon keresztül sétálva. Habár ez még kutyafüle volt a Pázmány- és jogászindulóhoz képest, melynek kb. minden második szavát cen­ zúrázni lehetne. Azért odafigyeltünk ám: amikor egy kisgyerekes családot láttunk, akkor befogtuk a kereplőnket, s elcsendesedtünk... Azért néha így is furcsán néztek ránk! Visszaérve a szállá­ sunkra az éhes csorda finom vacsorával tömte meg a bendőjét, majd kezdődött a nem is hajna­ lig, hanem inkább másnap reggelig tartó tivor­ nya. Na, ekkor már meg sem próbáltam álomra hajtani a fejem. Inkább én is jót szórakoztam! Huh, hogy mekkorát táncoltunk! Igaz, a zene olykor hagyott maga után egy kis kivetnivalót. Nem is igazán értettem, hogy mi volt az oka, hogy olyan hajnali öt környékén, mikor már a többség kidőlt, akkor adták le a népszerűbb szá­ mokat, addig meg bármennyire is könyörög­ tünk, nem engedtek. A hét első napjára már igencsak elfáradt kis csapatunk. Délelőtt tutor­ foglalkozás volt, majd ebéd után strand illetve hajókázás. Meg kell, hogy súgjam, másodmagammal elmentünk egy kicsit megnézni a „Balaton fővárosát". A bóklászásunk után igyekeztünk szálláshe­ lyünkre visszatérni, s kicsit pihenni, mert este már gólyaavatás volt! De nem durva, megalázó, hanem jókedélyű, vicces! Letettük a nagyesküt, miközben gólyaállásban egyensúlyoztunk. S ek­ kor volt az eredményhirdetés! Hát, majd ki­ ugrottunk a bőrünkből! Szerintem a tutorok is, mikor a színpadon álltak, s végignéztek a boldog, vidám gólyáikon, azt érezhették: hogy igen, meg­ érte a fáradozásuk. Majd megkezdődött a mulat­ ság! Őszintén szólva, ezt már nem bírtam végig, viszonylag korán kidőltem a sorból, s az álmok mezején vándoroltam. Másnap pedig már jöttünk haza. Fáradtan, élmé­ nyekkel gazdagodva gurult ki a vonatunk a keszthelyi állomásról. Mindnyájan a puha ágyikónkra vágytunk, de csöppet sem bántuk, hogy belevágtunk, s bár fáj a lábunk, a hátunk, s a vál­ lunk, de már váijuk, hogy újra találkozzunk! Hú, milyen kis rímfaragó lettem. Szóval csak azt akartam írni, hogy szuper volt, megismertük egymást, s tuti, hogy jövőre is - igaz, hogy már nem gólyaként -, de elmegyünk. Mikola Orsi .. .ahogy a Hallgatói Önkormányzat látta A Gólyatábor. A Gólyatábor Karunk hagyomá­ nyos rendezvényeinek egyike. A gólyák, az ifjú hallgatók számára meghatározó szervezett együttlét. E szervezett együttlét sok évre, a kép­ zés teljes idejére - és bizony tovább, azon túl is fontos emlék, közösségteremtő közösségi él­ mény Idén a szervezési munkálatok már tavasszal, a hallgatói önkormányzati tisztújítást követően megkezdődtek. A szervezők csapata folyamato­ san bővült. Nyár elején kész volt a pontos prog­ ram, amelyen mindössze pár pontban kellett később változtatni. Remélhetőleg tartalmas, és bízom benne, élvezetes programmal szolgáltunk, szolgálhattunk gólyáink, ifjú hallgatóink számá­ ra. Számotokra. Csapatunk nem tagozódott klikkekre. Hosszú évek után ismét, talán első ízben, a szervezők, a tutorok és (a nem feltétlenül a küldött) HÖKösök, egy szívvel, egy dobbanással dolgoztak áp­ rilis óta együtt, egymásért, a - tavasszal még nem ismert, még csupán leendő - gólyákért, ifjú hall­ gatóinkért, értetek. Egymást segítve minden helyzetben! Karunk dékánja, Schanda Balázs egy dolgot kért tőlünk az idei gólyatábor költségvetését illetően: ne kelljen kari/egyetemi forrást igénybe venni a lebonyolítás során. Az elvárást teljesítettük! A rendezvényt 19.000.- Ft. plusszal zártuk! A szervezők egy része már pénteken leutazott, hogy mindent előkészítsen számotokra. Az érke­ zésetek időpontjára, szombat koradélutánra már �Botos Katalin Politika és gazdaság A szocializmus éveiben minden egyetemista tanult politikai gazdaságtant. Ennek első számú tétele volt, hogy a politika - sűrített gazdaság. És ez igaz is volt. Mindenek előtt a politika meg­ határozta külgazdasági kapcsolatainkat, leszakí­ tott az integrálódó Európáról s új külgazdasági orientációt hozott létre. Külföldi partnereink kez­ detben csaknem kizárólag a szocialista országok lettek, komp -ország oda-vissza hajózott. A politi­ kai hatalom közvetlenül beavatkozott a gazdasági életbe, megmondta, ki mit termeljen, mennyiért, s kinek mi jár a megtermelt javakból. Egyszóval, közvetlenül helyettesítette a piacot, a gazdaság működési mechanizmusát. Nem csupán meghatá­ rozta a fő irányvonalakat, de egyenesen egybeolvadt vele. Ha kellett, az erőszakszervezeteket is mozgó­ sította: padlás-lesöprés, koncepciós gazdasági pe­ rek, véres ítéletek. Nem ismert tréfát a gulyáskommunizmus sem. Hiába, hogy némiképp módosították a terv-utasításos rendszert. Kis magyar pénzelmélet-történet című munkámban bemutattam, hogy még a tudo­ mányos kutatás szintjén se tűrt meg a fővonaltól eltérő nézeteket. Öngyilkosságba hajszolt embere- „Isten megadja az egyháznak, hogy az emberiség készségesebb legyen az evangéliumi mag befogadá­ sára. Úgy vélem, itt az ideje, minden egyházi erőt be kell vetni az emberiség új evangelizálására és a missziók segítésére. Egyetlen Krisztushívő, az Egy­ ház semmilyen intézménye sem vonhatja ki magát a legfőbb parancs alól: Krisztust kell hirdetnünk minden népnek!’ (Redemptoris Missio 3.) Budapestre érkezett az Európa négy nagyvárosát már megjárt városmisszió. Fővárosunkat elbontotta a „Nézz fel!” felszólítással ellátott, illetve a sötét­ kék hátterű tizenkét csillaggal körülvett templo­ mot ábrázoló plakát. De honnan is ered a város­ misszió, és mit akar üzenni nekünk az Egyház? II. János Pál pápa meghirdette Európa újraevangelizálásának feladatát: „Emlékezzünk meg az Egyház számos gyermekéről, akik Európa történe­ te folyamán a családi, hivatásbeli és társadalmi élet rejtettségében éltek nagylelkű és hiteles, szent éle­ tet. Az »öreg« kontinensen is széles társadalmi és kulturális rétegek vannak, melyekben a szó szoros értelmében vett pogányokhoz szóló missziót kell teljesíteni” (II. János Pál pápa: Ecclesia in Európa). A nem hívők körében is mindig nagy szeretetet ébresztő pápa szavai a városmisszió által életre kel­ tett nagy ívű összefogásban látszanak beteljesedni. A direkt evangelizációval foglalkozó Emmánuel Közösség buzdítására négy európai nagyváros fő­ pásztorának - Bécs, Párizs, Lisszabon, Brüsszel közreműködésével született meg a városmissziók (ICNE) terve, amelyhez ötödikként csatlakozott Erdő Péter bíboros. nyolcadik oldal két, vagy egyenesen likvidálta az ellenkező nézete­ ket vallókat. Ács Lajos a hatvanas évek éléjén kiugrott a PM harmadik emeletéről, mert nevetsé­ gessé vált „kapitalista” kamat-teóriájával. Ausch Sándort 1971-ben Paksnál fogták ki a Dunából, mert a KGST- mechanizmusát nem hatékonynak nevezte, és valuta-konvertibilitást javasolt bevezet­ ni. Nem csoda, hogy a jóindulatú Hetényi István OT -elnökhelyettes nem engedte hasonló követ­ keztetésekben gazdag kandidátusi értekezésemet 1972-ben nyilvánosságra hozni, s titkosították azt. A helsinki folyamat szellemében kissé enyhébb szelek fújdogáltak, így megjelentek mégis a KGST trf-rubel rendszerét bíráló írásaim, de Andropov elvtárs budapesti látogatásakor a 80-as évek elején újfent letiltottak a közlésről. Állítólag személyesen közölte a veszélyes bírálók neveit a Központi Bi­ zottság gazdasági titkárával. S mivel az idő tájt ful­ ladt bele a Balaton fél méteres vizébe a pártüdülő strandján egy este Andropov tolmácsa, aki Ká­ dárral való találkozásain közvetített 1956-ban, nem is kísérletezhettem a trf-rubel rendszerről cikk­ írással addig, amíg az említett első titkárrá avan­ zsáló GPU vezető is el nem távozott az élők sorá­ ból. A KGST energia-politikáját bíráló munkám meg végképp tiltó listára került. A nyolcvanas évek végén felgyorsultak az esemé­ nyek. Beléptünk az IMF-be, valóban a szovjetek jóváhagyása nélkül. A lépés „bátor” megtételére az ösztönzött, hogy az ország a teljes fizetésképtelen­ ség határán állt. Reformokat kezdeményezett a politika, de a lényeges fordulatra, a tulajdonviszo­ nyok, és a devizagazdálkodás megváltoztatására csak 1990 után kerül sor. A rendszerváltozás után a kapitalizmus (újra)építése kezdődött el. Ahogy annak idején a politika „intézkedett” az ál­ lamosításokról, most is a politika határozta meg az „államtalanítás”, azaz a privatizálás menetrendjét. A választott módszer eredményeképpen - s a sú­ lyos, megörökölt adósságteher miatt, melyet kifi­ zettünk e bevételekből -, nemjött létre középosztályi társadalom. A jövedelem-differenciák megnöve­ kedtek, a tulajdon zöme külföldi kézbe került. Ha korábban a külkereskedelmen keresztül vol­ tunk előbb német, majd szovjet gyarmat, most közvetlenül a tulajdonviszonyok alapján lett az or­ szág a multinacionális tőke gazdasági terepe. Gaz­ dasági szuverenitásunk ezáltal erősen korlátozott, s a maradék „szabad” területeken pedig rendkívül igen erős a gazdaságnak az államtól való kölcsönös függése. A kisvállalkozások nagyrészt a közszférá­ tól függenek, önkormányzati intézményeknek, köz­ vetve tehát politikai megrendelőknek dolgoznak. A nagy cégek lobbiereje pedig erőteljesen megnyil­ vánul a központi gazdasági döntésekben, különö­ sen, ha azok képviseletét egy párt politikai prog­ ramjának részévé teszi. A privát gazdaság behatol a korábban a közszféra által ellátott területekre. A hatalom gyakran nem tudja, vagy nem is akaija szabályozó erejét érvényesíteni e magántörekvé­ sekkel szemben. A gazdaság - sűrített politika lett. Élesen elválik a gazdasági racionalitás és a társadal­ mi felelősség, az utóbbi az állam nyakán marad. Ami önmagában természetes is lenne, de kellő for­ rás híján az állam ezt a gyeplőt is a lovak közé dobja, az öngondoskodás jelszavával. Csakhogy amíg Eu­ rópa boldogabbik fele ez öngondoskodáshoz azért rendelkezik valamelyes vagyonnal, megtakarítá­ sokkal, a magyar társadalom és gazdaság az ala­ csony jövedelem-szintek, az elmaradt középosz­ tály-képzés miatt erre gyakorlatilag nem lesz képes. Városmisszió Budapesten A nagyvárosok missziójának időszerűségéről nyi­ latkoztak 2000 októberében „az alapító atyák”, vagyis Bécs, Párizs, Lisszabon és Brüsszel bíboros érsekei: „A városi élet kedvezni látszik az elpogányosodás egyre szélesedő folyamatának. Ugyan­ akkor tanúi lehetünk a kultúránk alapját jelentő kereszténység iránti nagyobb érdeklődésnek is. A di­ rekt evangelizáció területén több mint két évtizede dolgozók egybehangzó híradásai szerint valódi vál­ tozás tanúi lehetünk az utóbbi néhány évben. A kö­ zelmúlt missziós kezdeményezéseinek tapasztala­ tai megmutatják, hogy Európa nagyvárosaiban a korábbinál nagyobb nyíltsággal és egyre sürgetőb­ ben jelenik meg az élet értelmének és Istennek a keresése. Korunk az Evangélium hirdetéséért ki­ ált!” (Marik József - Kunszabó Zoltán: Nagyváro­ sok missziója, Vigília, 2007/2). A cél tehát egyértel­ mű: a megújuló kereszténység éppen a nagyváros sajátos körülményei között találja meg új bázisát. Az Egyház minden országban más és más mottó­ val köszöntötte a nagyvárosok lakóit. 2003-ban Bécsben a „Nyissátok ki az ajtókat Krisztusnak!” felkiáltással kezdődött az ünnepi hét. 2004 őszén Párizsban közösen keresték a választ a kérdésre: „Ki mutatja meg nekünk a boldogságot?”. 2005 őszén Lisszabonban újra meghirdették az Egyház legnagyobb titkát, hogy „Krisztus él”. 2006 őszén Brüsszel egyszerűen azt mondta, hogy „Gyertek, nézzétek meg!”. Budapesten pedig a kisbabás pla­ kátról jól ismert, „Reményt és jövőt adok nektek” ígérettel vette kezdetét a 2007. szeptember 16-22. között megtartandó városmisszió. A városmisszió minden helyszínen azonos építő­ elemekből áll: 1. Nemzetközi kongresszus mintegy 1000-1200 többségében külföldről érkezett résztve­ vővel. Itt többnyire előadásokra, tanúságtételekre kerül sor, illetve szentmiséken, szellemi műhelyek munkájában vehetnek részt a küldöttek. 2. A plé­ bániák missziós programjai: számszerűen a legtöbb programot a plébániák nyújtják a plébániákhoz közel eső utcákon és tereken. 3. Központilag szer­ vezett missziós helyszínek: a főváros forgalmas pontjaira koncentráló program, főleg bevásárló­ központokban, pályaudvarokon, kültéri színpado­ kon. 4. Mindenkinek szóló programok: a missziós hét kezdő és záróeseményei, amelyre az egész vá­ ros és minden külföldi meghívott is hivatalos. A városmisszió programjai lapzártánk után kez­ dődtek meg, így élményeinkről és tapasztalataink­ ról a következő számban tudunk beszámolni. Sáhó Eszter Reményt sjövőt adok nektek! Városmisszió - Budapest 2007. szeptember 16-22. �Jogösszehasonlítás á la Lausanne Magyarok a lausanne-i kaszinó előtt Történetünk valamikor májusban kezdődik, Pé­ teri Zoltán professzor úr irodájában, amint rendkívül szívélyesen ellátja jelentkezési ívein­ ket az ajánlási záradékával, felvételi esélyeinket növelendő. Sok éve már, hogy hirdeti a Nemzet­ közi Jogösszehasonlító Akadémián való rész­ vétel lehetőségét hallgatóinak a „Jogcsaládok” szemináriumon és a Jogösszehasonlító TDK al­ kalmain. így hát többen, akik már végigjártuk az összes kurzust (ami nem feltétel, viszont je­ lentős könnyebbség), végzős harmadévesekként belevághattunk, merthogy a sikeres jelentkezés­ hez befejezett harmadik év szükségeltetik. Jelentkezésünk hőn óhajtott célja kijutni az Akadémia nyári „szessziójára”, lehetőleg ösztön­ díjjal, merthogy a tandíj (és a helyszínül szolgá­ ló Lausanne-ra, illetve a svájci árszínvonalra te­ kintettel a szállás, élelem és minden más is) amúgy megfizethetetlen lenne. Étkezést és zsebpénzt így nem is, „csupán” lakóhelyet és ingyenes oktatást biztosítottak az ösztöndíja­ soknak (ki a kicsit nem becsüli...). Magát az Akadémiát legegyszerűbben a strasbourgi anya­ intézmény, a Faculté Internationale de Droit Comparé oktatási és képzésbeli küldetésének megtestesítőjeként aposztrofálhatnánk, amely lehetőséget nyújt joghallgatók és diplomások számára a jogösszehasonlítás (avagy: összeha­ sonlított jog) tudományában történő elmélyü­ lésre, három szemeszter erejéig. A „szemeszter” vagy „ciklus” megnevezés egyébként háromhe­ tes, ill. a legutolsó kurzus esetében kéthetes idő­ szakot jelent. Az első ciklus angol és francia, a továbbiak sajnos kizárólag francia nyelven hoz­ záférhetők. Azelőtt volt német nyelvű kurzus is, sőt, mindhárom „européer” nyelven végig volt oktatás, ám Constantincsco Dékán Úr eze­ ket megszüntette, sajátosan soviniszta módját adva ezzel a francia nyelv tanulására való ösz­ tönzésnek. C’es la vie? A sikeres felvételi után kezdődő lausanne-i tar­ tózkodásunk egy, július-augusztuson átívelő, szűk hónapnyi időtartamot ölelt fel. A tanítás július 30-tól augusztus 18-ig tartott, vagyis há­ rom héten keresztül. Minden héten három tárgy, három tanár (átfedések voltak, persze), há­ rom vizsga, szóbelik és írásbelik, az egyes okta­ tók preferenciájának megfelelően. Mondhatom, az Akadémia változatos összetételű tanári kart és hallgatóságot vonzott, igazi „nemzetközi tár­ saság” gyűlt össze. Olasz, román, belga, francia, bolgár, iráni, német, stb. reménybeli és remény­ telen jogászok sora, és nagyszámú magyar, meglehet, hogy Péteri professzorunk hatására. Tréfásan meg is jegyezte, hogy „indítványozni kellene a magyar nyelvű oktatás bevezetését, hiszen egy ilyen könnyű nyelv, mint a magyar, hetek alatt könnyűszerrel elsajátítható”. Tanáraink palettája a hallgatókéhoz hasonlóan színes, műveltségük európai színvonalú volt. Az angol csoport tanárainak nemzeti megoszlá­ sa: amerikai és ír professzorinák, két német, egy belga, görög-angol, pakisztáni-svájci, végül egy olasz prof. Az iszlám jogot, mint elvárható, a palesztin gyökerekkel rendelkező Sami Aldeeb tartotta, de pl. a kínai jogot a német, míg a be­ vezetést és az angol tulajdonjogot a görög-an­ gol Banakas adta elő. A metodológiát az ír hölgy adta elő, igencsak helyénvaló módon, hisá ő a Svájci Jogösszehasonlító Intézet igazgatója is egyben, tehát a gyakorlati összehasonlításhoz is konyít. Az amerikai hölggyel együtt ők voltak a „native English speakers”, igyekeztünk tehát tő­ lük elsajátítani a „lav^ kiejtésének művészetét, mérsékelt sikerrel. Legjobb tanárunk talán a bel­ ga Herboots professzor volt, aki nem kis átélés­ sel magyarázta a „trust” intézményét (common law), igazi egyszemélyes színházat rendezve emeritus létére! Korábbi évfolyamok szerint ő a „buktatóember”, többen is elvéreztek rajta előt­ tünk (többi tanárunk kevésbé volt szigorú). Minthogy eredményeink még nem érkeztek meg, csak reménykedhetünk a sikerben. A magyar hallgatók angol nyelvtudásuk és tu­ dásanyaguk tekintetében a többi nemzet hallga­ tóitól nem maradtak el, szokott „Hongroise” kiejtésükkel remekül elboldogultak. Ha meg­ gondolom, e téren az olaszok bizonyultak a leg­ gyengébbnek. Vicces kiejtésük (minden szó végét megnyomják egy ,,e”-vel), bolognai tan­ rendszerük (negyedik évüket kezdik, s mind­ máig nem találkoztak római joggal) valamint puskázásra való hajlamuk - a románokkal kar­ öltve - némileg rontotta értékelésüket. Vicces volt, hogy éppen az olasz professzorunk ültette őket széjjel az egyik vizsgánk előtt, de csakis őket! Nyilván tudja, milyenek az övéi... Hétfőtől-csütörtökig tehát oktatás, pénteken­ ként vizsga volt. Az érdemi felkészülés szerda­ csütörtök esténként (éjszakánként) zajlott, mi­ után suliból hazaslattyogtunk a gondozott tóparton, avagy ha esett, felkapaszkodtunk a trolira. Hétvégéink szabadon teltek, kinek strandon napozgatva (a tó hűvös és kristály­ tiszta), kinek a városban (látnivaló volt elég). Adott esetben elhajóztunk a festői Montreaux meghódítására, ki-ki Vévey-be is, egyesek pedig vasparipán vették be Genf kapuit. Aki most utána számol, és a heti négy tanítási napot szembeállítja a három tantárggyal, rá­ jöhet, hogy ennyi idő alatt nemigen lehetett esé­ lyünk a tudomány legmélyére hatolni, hanem épp’ hogy csak szakíthattunk ama bizonyos fá­ ról. Nekünk, szerencsénkre, akiknek Péteri professzor úr már jóval alaposabban előadta az anyagot, s nem is csak tárgyanként 5 órában, többnyire ismétlésszámba ment a dolog, egy csi­ pet idegen nyelvi kihívással fűszerezve. Az ola­ szok, románok már kissé szkeptikusakban álltak a dologhoz, de ha valamelyikük meg is bukik, azt a gyakori bulizásnak köszönhetik majd, hiszen ismétlem: a tanárok emberségesek. Miért volt érdemes részt venni? Nos, ha kiderül, hogy megfeleltünk a vizsgákon, a „csertifikát” mindenképpen jól mutat majd az önéletrajzban. Az említetteken kívül kiemelendő még a látó­ körszélesítés momentuma, ami tiszta haszon. Például eleddig csak a jogegységesítés (unification du droit) távoli, fennkölt célja lebegett a szemünk előtt, mint a jogösszehasonlítás alkal­ mazott területe. Gyakorlatias „angol” oktatóink viszont „a jog kufárairól” (merchants of law) beszéltek, akik pl. a nemzetközi magánjog terü­ letén aratnak bőséggel. Kevéssé hangzik fennkölten, nemde? Amiért végül is Lausanne telitalálat volt, az a tény, hogy amit a padban ülve tanultunk, annak az utcákon a saját szemünkkel láttuk a megva­ lósulását, és ezzel alig túloztam. Többnyelvű társadalom, nyitott gondolkodásmód, jólét, ész­ szerű megoldások. (Bővebben írok erről: w™ ahonap.hu, megjelenik októberben.) Hasonló bonuszként aposztrofálhatjuk a svájci­ ak nemzeti (!) jogösszehasonlító intézetét. Égy Józsefváros-méretű egyetemi campus (Lausanne-Dorigny) közepén található, amely terü­ let lenyúlik egészen a Genfi-tó partjáig. Pár lé­ pésre található az UNIL egyetem jogi fakultása, szintén egy nagyobbacska könyvtárral. Nem mellékes, hogy e két intézmény biztosította, ké­ pes volt biztosítani a szesszió rendezésének tár­ gyi feltételeit. Az Intézetben a legújítóbb, legfejlettebb jogi megoldások átvétele végett folyamatosan vizs­ gálják a különböző jogrendszereket, s kapnak erre megrendeléseket a svájci kormányzattól (szövegtervezetek, vélemények, elaborátumok kidolgozása stb.). Mindezt az alkalmazott jogi munkát látni, azt hiszem, sokunk számára fel­ ért egy revelációval, új irányt szabván ambíció­ inknak. Amint a Péteri professzor úr is meg­ állapította: „Itt mások a lehetőségek. Nekünk, magyaroknak kemény munkával és szorgalom­ mal kell ellensúlyoznunk a nyugatiak jobb anyagi feltételeit.” Miután mind épségben fogtunk partot idehaza, így minden jó, ha a vége jó. Ha végre egyszer megtanulok franciául, bízvást jelentkezem majd a második évfolyamra is, mert - ahogyan ír tanárnőnk a beavatottak huncut mosolyával az arcán kinyilvánította: „Comparative law is always fun!” - Mindig móka... TarrÁdám kilencedik oldal �Győztes Pázmányos jogászok Diadal a miskolci EU Vándorkupán A Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi ka­ ra 2007. május 10-11-én rendezte meg az Euró­ pán Law Moot Court Competition mintájára a III. Miskolci EU Vándorkupa Európa-Jogi Perbeszédversenyt. A rendezvényen a csapatok - jo­ gászhallgatók és már végzett jogászok kü-lön ka­ tegóriákban - írásbeli beadványok készítésével és annak szóbeli ismertetésével mérhették össze a közösségi jogi tudásukat. Jogi karunk a posztgraduális „fiatal jogászok” szekcióban képviseltette magát a versenyen. A csapat tagjai Schmidt Richárd (csapatkapitány, ügyvédjelölt), Hegedűs Levente (köztisztviselő) és Pasqualetti Gergő (köztisztviselő) korábban karunkon végeztek, jelenleg a Deák Ferenc To­ vábbképző Intézet angol nyelvű EU szakjogász­ képzés posztgraduális hallgatói. A versenyről a beadványok leadási határideje előtt 10 nappal olvastak a Pesti Ügyvéd című havi lap­ ban. Á versenykiírásban egy fiktív jogeset szere­ pelt, melyhez beadványokat kellett készíteni alpe­ resi és felperesi oldalról egyaránt. Ezek terjedelme nem haladhatta meg a 15-15 gépelt oldalt. A fiktív jogesethez hasonló, precedens ügyeket kerestek, s azokat felhasználva sikeres beadványt készítettek, hiszen bekerültek a miskolci döntőbe. A döntő május 11-én délután volt a posztgraduá­ lis szekció számára. A perbeszédverseny olyan volt, mint egy bírósági tárgyalás. A csapatok egy­ más ellen érveltek előbb alperesként, majd felpe­ resként. Mindkét alkalommal először ismertetni kellett a jogesetet 10 percben, utána pedig 5-5 percben kellett reagálni az ellenfél hivatkozásaira és érveire, valamint a bíróság kérdéseire. A háromtagú bíróság (egyben zsűri) értékelte a csapatokat, mind az írásbeli teljesítményt, mind pedig a szóbelit (külön írásbeli zsűri - az ELMCvel ellentétben - nincsen). A zsűrit Somssich Ré­ ka (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium), Maczonkai Mihály (PTE, dékánhelyettes, docens) és Angyal Zoltán, (ME Európajogi és Nemzetkö­ zi Magánjogi Tanszék, adjunktus) alkotta. A bírák több szempontot vettek figyelembe az értékelésben. Először is azt, hogy a kiírásban sze­ replő kritériumoknak megfelelően, közösségi jo­ gi alapon közelítették-e meg a versenyzők a kér­ déseket. Ezen kívül azt, hogy az ötéves és a posztgraduális tanulmányok elméleti rendszerét hogyan voltak képesek átültetni a gyakorlatba, mert ez a megmérettetés elsősorban gyakorlat­ orientált volt. A legfontosabb pedig, talán az volt, hogy mennyire tudtak speciálisan EU-s jogi gondolkodást alkalmazni az érvelések és hivatko­ zások terén. A győztes csapat tagjainak véleménye szerint az volt a mindent eldöntő a pontozásban, hogy egyedi ötletekkel próbáltak előrukkolni és mindig sikerült, szinte azonnal reagálni a zsűri vagy az ellenfelek kérdéseire és támadásaira, persze he­ lyesen. Elmondták, hogy voltak olyan csapatok is, akik felolvasták a jogeset ismertetését, vagy a jogszabályi hivatkozást keresgették hosszú perce­ kig, ami ugye nem befolyásolta pozitívan sorsuk alakulását. Ricsi, Levente és Gergő azonban hiányolták azt, hogy a Pázmányon tanuló joghallgatók nem érte­ sültek a megmérettetésről, ezáltal nem is indultak a versenyen. Mindenkinek ajánlják ezt a jövőben, mert itt kipróbálhatják, mennyire talpraesettek, mennyire jó a kommunikációs képességük, és nem utolsó sorban érezhetnék, hogy milyen egy hivatalos tárgyalás résztvevőjeként helytállni. Azt még elárulom, hogy győzteseink nem érik be ennyivel! A következő megmérettetésüket már nem hazai környezetben, hanem a European Law Moot Court Competition versenyen képze­ lik el, melynek döntője Luxemburgban lesz. Kun Gellert Ügyvédi történetek 1. rész Vádemelés a temetkezési vállalkozó ellen Ügyvédnek lenni mindig is érdekes dolog volt. Olyan esetekkel lehet találkozni, amelyek egy hétköznapi ember számára már-már elképzelhe­ tetlenek. Bérces László, a Polgári Eljárásjogi Tan­ szék mestertanára úgy gondolja, hogy egy-egy büntető- vagy polgári jogi törvénynek a megér­ tetését nagyban segíti, ha az elmélet párosul a gyakorlattal is. Az ügyvédi történetek sorozat­ ban Bérces tanár úr különböző, érdekesebb ügy­ védi eseteiről lesz szó. Az első részben egy temet­ kezési vállalkozó elleni vádemelés körülményeit újuk le. Egy vidéken élő házaspár Budapestre szeretett volna költözni, és úgy gondolták, hogy a község­ ben eltemetett őseiket exhumáltatni szeretnék, és a fővárosban temetnék őket újra, mert idős ko­ ruk miatt a vidéken lévő sírhoz már nem tudtak volna kijárni. Ennek érdekében megkeresték a helyi plébánost, hogy kitől lehet engedélyt kérni, és miként lehet elvégeztetni az exhumálást. A plébános közölte a házaspárral, hogy a helyi te­ metkezési vállalkozónak van erre jogosultsága, akit később felkerestek, és az el is vállalta a mun­ kát. A megrendelésnek eleget téve a segédmun­ kásával elvégezte a munkát, a megrendelők a maradványokat Budapestre szállították, és újra­ temették. A temetkezési vállalkozó és segédje elkezdte viszszatemetni a kiásott, üresen hagyott gödröt, azonban ahogy elkezdték a munkát, rövid időn belül hatalmas vihar tört ki, így az egyébként tizedik oldal agyagos talaj miatt nem tudták visszatemetni a gödröt. A balesetveszély elhárítása érdekében a kiásott gödör négy sarkára faoszlopokat vertek le, azokat két helyen dróttal körbekerítették, melyekre figyelemfelhívó műanyag szalagokat helyeztek. Sajnálatos módon még aznap éjjel is­ meretlen tettesek jogtalanul eltulajdonították a temető kovácsoltvas kapuját és a temetkezési vállalkozó által levert négy faoszlopot is. Másnap ezt tapasztalva, a vállalkozó újabb négy oszlopot vert le, amit következő éjjel ismét eltulajdo­ nítottak. Ezt követő napra esett Mindenszentek ünnepe, és a temetkezési vállalkozó egyéb elfoglaltságai miatt a második eltulajdonítást követő napon az oszlopokat már nem verte le, és nem kerítette körbe a kiásott sírhelyet. Az este folyamán a szomszédos sírhelyhez egy édesanya érkezett 16 éves fiával a kegyeletét leróni. A fiú, miközben nagyszülei sújának keresztjénél a gyertyát akarta meggyújtani, véletlenül belecsúszott a kiásott gö­ dörbe, ahonnan kijönni azonban már nem tu­ dott, mert éles fájdalmat érzett a lábában. Édes­ anyja a temetőben lévő szemtanúk segítségét kérte fia kihúzásához, aki ezt követően nem tu­ dott ráállni a lábára. Ezután kihívták a körzeti or­ vost, aki gyermeket megvizsgálva úgy döntött, hogy mentővel be kell szállítani a közeE városi kórházba. Miután ez megtörtént, a gyermek tér­ dén röntgenvizsgálatot végeztek, mely szalagsza­ kadást nem mutatott ki. Ezt követően az orvo­ sok azt tanácsolták az édesanyának, hogy vigye haza gyermekét, és abban az esetben, ha a pana­ szok nem szűnnek meg, akkor hozza vissza a kórházba. Pár nap elteltével a panaszok nem szűntek meg, így a gyerek visszakerült a kórházba, ahol a második röntgenvizsgálat már kimutatta a térdszalag-szakadást, és így elrendelték az azonnali műtétet. Az elvégzést követően 8-10 nappal az édesanya ment gyermekéért a kórházba, hogy hazavigye. A gyerek felkelt az ágyból, majd 2-3 lépés megtétele után összeesett és meghalt. A halál oka tüdőembólia volt. A műtét során va­ lószínűsíthetően vérrög keletkezett, ami a felke­ lést követően megindult, és ez okozhatta a halált. A temetkezési vállalkozó ellen foglalkozás köré­ ben elkövetett halált okozó veszélyeztetés miatt indult eljárás, melyben a védelemnek az eljárás során firtatnia kellett azt, hogy esetlegesen nem történt-e orvosi műhiba, megtörtént-e a megfe­ lelő vérhígító beadása, ugyanis annak hiányában a halálnak ez is lehetett volna közvetlen kiváltó oka, illetve a védelemnek rá kellett mutatnia arra is, hogy a temetkezési vállalkozó foglalkozása szabályainak esetleges megsértése nincs okozati összefüggésben a bekövetkezett halállal. Végül ez utóbbi vélekedést a bíróság elfogadta, és meg­ állapította, hogy a halálos eredmény bekövet­ keztében gondatlanság nem terheli a vállalkozót. Magyar Attila �HÍVŐ SZÓ Szent Imre herceg ezeréves jubileuma Példaképekre minden korban, mindenhol és min­ denkinek szüksége van, volt és minden bizonnyal lesz is mindig. Olyan embereket keresünk, akikre valamilyen okból felnézhetünk, akiket követhe­ tünk, mert valamilyen szempontból jobbnak tartjuk őket, mint saját magunkat. Sportolókat, színészeket, államférfiakat dicsőítünk, egyfajta hi­ ánypótlásként. Napjaink fokozódó sztárkultusza mellett a valódi értékeket keresők egyre erősebben vágynak igazi életpéldákra. Többek között ennek köszönhető például Teréz Anya vagy II. János Pál pápa személye iránti hatalmas érdeklődés. Igaz, so­ kan csak haláluk után Jöttek rá”, hogy mennyire értékes emberek voltak. Mások pedig meglovagol­ ták a divat hullámait, és pénzt kerestek az értéke­ ket keresőkőn. Ahogy az mindig is lenni szokott. Bár szerencsére az XX-XXI. században is nagyon sok szép erkölcsi példát adó emberi életet találunk (közeli példa erre az egy éve boldoggá avatott Salkaházi Sára), érdemes néha messzebbre visszanyúl­ ni, és kutakodni a történelem kifogyhatatlan kin­ csestárában is. Nem elfeledve persze, hogy a hoszszú évszázadok alatt könnyedén megszépülhetnek a dolgok. Mi, magyarok is számos nagy egyéniség­ gel járultunk hozzá a világ jobbá tételéhez. Hol több, hol kevesebb sikerrel. Az országunkat a Szűzanya oltalmába ajánló, a keresztény magyar államot megteremtő Szent István, illetve az erős­ kezű Szent László királyok csak a legnevesebbek a magyar szentek között. Azonban most nem róluk emlékezünk meg, hanem születésének ezredik év­ fordulója alkalmából a fiatalon elhunyt Szent Imre hercegről. Imre herceg Szent Istvánnak, az első magyar ki­ rálynak és feleségének, Boldog Gizellának a gyer­ meke volt. Nem az egyetlen gyermeke, de testvérei még fiatalabb korukban meghaltak. Hogy Imre melyik évben született, nem tudjuk biztosan. Ne­ vét minden bizonnyal anyai nagybátyja, II. Henrik német-római császár után kapta. Életéről csak krónikák és legendák alapján vannak csak infor­ mációk. Nevelésére különös gondot fordítottak szülei. 1015-ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök. A későbbi szent püspök hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, és elvé­ geztette vele a kor legmagasabb szintű iskolai fo­ kozatait. A tudományok mellett a rejtelmeibe is beavatta. Tizenöt éves korától atyja mellett nevel­ kedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. Szüzessége miatt századokon át valami nőies, fi­ nom, nem e világból való alaknak rajzolták. „Pedig - íija joggal Sík Sándor - Szent Imre kétségtelenül erőteljes, férfias jelenség volt. Kétféle vér egyesül az ereiben: apai és anyai öröksége bár kétféle, de édestestvére egymásnak. Mindkettő a hősiesség­ nek, a hivatásnak, a heroizmusnak hagyománya. Az apai vér Árpád vére, aki maga is folytatója volt a honfoglaló ősök hősies hagyományának. Szent István hitvédő harcaiban átlelkesült, átszellemiesült ez a vér, de erejéből, bizonyos értelemben még ősi vadságából, fiatalos nyerseségéből is alig vesztett. Nem lehet kétséges, hogy az uralkodó, hadvezér, diplomata Szent István trónusának várományosát is uralkodónak, hadvezérnek és diplomatának ne­ velte. A hősi magyar hagyományban nevelte. A másik hagyományt az anyatejjel szívta magába: anyja Gizella, maga is szent életű Boldog, a regensburgi udvar szent levegőjéből jön, ahol már akkor egy császári szent-család él, és szenteli meg az ural­ kodás német hagyományait” Imrével kapcsolatban még meg kell említenünk II. Konrád német császárnak Magyarország elleni hadjáratát 1030-ban, amely teljes kudarccal végző­ dött. Egyes történetírók valószínűnek tartják, hogy a győri csatát Imre vezette. A magyar sereg előtt nyitva állt Bajorország kapuja, de a magyar királytól távol állt a hódítás szándéka, békét aján­ lott a császárnak. István trónutódlási terveit a fiatal herceg tragikus halála hiúsította meg. Imrét vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, s 1031. szeptember 2-án be­ lehalt sérüléseibe. Halálának pontos helye sem is­ mert, valószínűleg a bihari Igfon-erdő. Szentté avatása után itt épült fel a XI-XII. század forduló­ ján a Szent Imre apátság épülete, mivel középkori szokás szerint a szentek halálának helyszínén mo­ nostort építettek. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. VII. Gergely pá­ pa I. István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté 1083. november 4-én. Ünnepe: no­ vember 5. Teleki Levente Isten éltessen Deim Pali bácsi! Kiállítás-beszámoló Aki a nyári bulizások után ki van éhezve a kultú­ rára, akinek megfáradt a szeme a sok mozifilmtől, vagy csak egyszerűen van egy felesleges fél órája, látogasson el az V kerületi Aulich utcába, ahol a Hamilton Aulich Art Galéria rendezett kiállítást Deim Pál Munkácsy- és Kossuth-díjas festőmű­ vész képeiből. Deim Pál 75 éves lett idén, s a kiállítás igyekszik is bemutatni a több mint negyven éves életpálya vissza-visszatérő motívumait. Á tavalyi, Emst Mú­ zeumban rendezett gyűjteményes kiállítására most teszi fel a koronát a festő, számos idén alkotott ké­ pet vehetünk szemügyre. Világában geometrikus teret épít fel, amit vonalak, szálkák, kapszulák („Deim-nudlik) áramlása jár át. Ebben a közegben jelenik meg a bábu formájú ember magányosan és egyben a szubjektum zárványaként, vagy éppen az uralkodás nem éppen szcmlesütött kacsintásával, olykor párosán vagy társaival. Deim maga is bá­ buknak nevezi alakjait, melyeket megformálva a végletekig leegyszerűsítette az ember bonyolult biológiai és szellemi struktúráját. Az ember tiszta, általános érvényű vizuális jelekké, képletekké vált, amely ábrázolásban elhagyható a lényegtelen, és jobban észrevehető a lényeges. Formailag legköze­ lebbi rokonaik a kuglibábuk és a tájékoztató táblák nemzetközi szimbólumjelei. Ezek a bábuk (miként mi, mindannyian) élnek, szeretnek, elválnak, meg­ halnak, lelkűk elhagyja testüket. Minden cselek­ vésnek transzcendens vetülete van. Különös nyel­ ven szólnak a képek, szimbolikusak, túlvilágiak. Ars poeticája a végtelent, az egészet kereső művé­ szé. Ahogy ő fogalmaz: „Engem az érdekel, ami az egésszel összefügg. Azzal a végtelennel, amit csak sejtünk, de nem tudjuk, hogy mi az. Végered­ ményben az ember minden tevékenységét - leg­ alábbis a vallás, a hit dolgában - mindig ehhez pró­ bálta kapcsolni. Valahogy belehelyezni a nagy áramkörbe, igazolandó, hogy nemcsak egy por­ szem, hanem igenis van örökléte, van értelme itt a Földön annak a 60 vagy 70 évnek. Minden eddigi kultúra arra épült fel, hogy ezt megörökítse, hogy ennek emléket állítson. S hogy az embert átsegítse egy-egy műalkotással, vagy lenyűgöző objektum­ mal a földi élet nehézségein, hogy érezze mindig ezt a transzcendens kapcsolatot azzal a valamivel, amit elneveztek Istennek, végtelennek!’. Deim művészetének egyik központi fogalma, mint az igaz művészet origója, a szintézisre való törekvés. A hagyományhoz fűződő viszonya, ha­ sonlóan példakép mestereihez, Barcsayhoz, Vajdá­ hoz, rendkívül erős. Hisz a provincia erejében, szentendrei művészként vallja, hogy mindenki más körülmények között nő fel, s ezen az ablakon ke­ resztül látja minden ember olyannak a világot, amilyennek látja. így lehet felismerni képein a szentendrei templomokat, a kolostor-képeket, a szentendrei mesterek hatásait. Ezen a kiállításon is láthatunk képeket a Golgota-sorozatból, a Csend­ képekből, a Tantrikus képekből. Korábbi alkotása­ iból merítve visszatér korábbi témáihoz, hozzá rak, elvesz belőlük, visszatekint, összegez. De a felépí­ tett világában már nem a csend, a rend uralkodik, hanem a kiáltás és a deformáció. Deim 75 évesen a teljes, valljuk meg őszintén, deformációba hajló vi­ lágunkat jeleníti meg, a bábu lassan megtörik, el­ veszik kétarcú, csalfa világunkban. Jajkiáltása ne­ künk szól: az Éghez kiált, de minket figyelmeztet. Figyelmeztet időnk véges voltára, bűne-inkre, elveszettségünkre, arra, hogy az igazi halál ott kez­ dődik, amikor már nem törekszünk a fény felé. Óriási kartonból és farostlemezből készült alkotá­ sai (A lélek elhagyja otthonát, Zizegő világegyetem kapuja) mind erre emlékeztetnek. Mi, emberek térben és időben korlátozott, szűk keretek közé szorított lények vagyunk, de képesek vagyunk ha­ tárainkat fokozatosan tágítani. Mindig lenniük kell körülöttünk kis ablakoknak, amelyeken ke­ resztül eljuthatnak hozzánk az érzékeinken túli vi­ lág fényei. S a festőnek úgy kell megalkotnia szűk építményét, hogy azon keresztül minél több fény hatolhasson be a végtelen sejtések birodalmából. A képek megértéséhez nem csak a szemed, a lel­ ked is nyisd ki! Aradszki Dea tizenegyedik oldal �Palio, avagy a lélek jutalma Egy civettina beszámolója Az Erasmus-ösztöndíjnak köszönhetően ed­ digi életem legboldogabb hét hónapját töltöt­ tem Sienában, abban a toszkán városkában, amelyben minden évben kétszer megren­ dezik a híres lovas versenyt, a Palio-t. Az útikönyves leírást félretéve a magam tapasz­ talatai és élményei alapján szeretnék egy kis ízelítőt adni abból, mi az a Palio, és miért is nevezik „a lélek futamá”-nak. Bevallom őszintén, Sienába érkezésem előtt sohasem hallottam e versenyről. Először ak­ kor „találkoztam” vele, amikor albérletet ta­ láltam a belvárosban, a Piazza dél Campo kö­ zelében. A „házinéni” kíváncsiskodó kérdé­ semre, amely arra irányult, hogy mik lehet­ nek azok a tompa puffanások, amelyeket a több száz éves ház falai között hallok, el­ mondta, hogy azok csak a dobosok, akik gyakorolnak a Palio-ra... Később részletesen elmesélte, mi is ez a egész cécó - dél-olasz lé­ vén őt kevésbé hozza lázba ez az őrület -, ám akkor még nem értettem belőle semmit. El­ mondta, sikerült azt a házat választanom, ahol a Civetta contrada (vagyis Bagoly kerü­ let) székhelye van, és mivel itt fogok lakni, én is civettina leszek. Nem késlekedett hozzá­ tenni, hogy épp ez az a kerület, amely a leg­ régebb óta, 28 éve nem nyert a versenyen... Na, gondoltam, ez jól kezdődik... Siena a városfalon belül 17 kerületre, úgyne­ vezett contradákra van osztva, s ezeket álla­ tokról nevezték el (pl. chiocciola (csiga), bruco (hernyó), isrtice (tarajos sül). A sienaiak ezekben contradákban születnek, keresztelkednek, házasodnak, élik a társadalmi-közös­ ségi életüket. Nem pusztán jópofa szokásról van szó, ez számukra az Elet. Mindezek után beláttam, én pusztán „tiszte­ letbeli civettina” lehetek, semmi több. Annál is inkább, mert azt tartják, ha nem ide szü­ letsz, az dönti el, melyikhez tartozol, hogy az első sienai éjszakádat hol töltőd. No mármost én ezt az Oca (liba) contrada területén lévő szállodában aludtam... (Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy ők nyerték a júliusi fu­ tamot©). Téved az, aki azt gondolja, a Palio csupán egy folklorisztikus esemény, melyet a turisták ez­ reinek rendeznek évről évre. Maga a futam nem több mint másfél perc. A lovak mind­ össze három kört (közel 1000 m) futnak a híres Piazza dél Campo-n. Aki csupán erre az tizenkettedik oldal egy napra látogat a városba, egy felejthetetlen élménnyel lesz ugyan gazdagabb, de nem érzi át, nem érti meg mit is jelent a sienaiak szá­ mára a Pailio. Contrada-tagnak lenni hagyo­ mány. Nyakba kötni a nagyapától vagy nagy­ mamától örökölt, vagy kereszteléskor kapott címeres selyemsálat - olyan technikával, hogy hét hónap alatt sem sikerült megfejte­ nem a titkát -, melyet minden fontos alka­ lomkor, felvonuláskor viselnek, büszkeség. Minden héten más contrada szervez szabad­ téri, 100-200-300 fős közös vacsorát az ut­ cán, és nem számít, hogy ott általában embe­ rek közlekednének, sőt az sem, ha netán lejtős az az utca (ami nem túl ritka Sienában), ők kiteszik az asztalokat és a székeket, lezár­ ják az utca két végét, mert ott most össze­ gyűltek a contradaiolik (kerület-tagok), és vacsorázni akarnak. Dobolnak, zászlót for­ gatnak, énekelnek. Az étkezés végeztével már evőeszközzel csapkodják az asztalt és így éneklik himnuszukat, merthogy a contradaknak olyan is van, a dallam ugyanaz, csak a szöveg más és más. Egy-egy ilyen estén fel­ lobogózzák az adott városrészt, és falra sze­ relhető lámpákkal biztosítják a világítást. Július 2. és augusztus 16. Az év minden pilla­ natában, hónapról hónapra, hétről hétre a sie­ nai emberek e két napra készülnek. Szenve­ délyesen, szeretettel, odaadással, hittel, biza­ lommal, reménykedéssel. A vizsgaidőszak végeztével július 1-én tértem vissza Sienába. Meglepetten tapasztaltam, hogy „átöltözött” a város. A Piazza del Campo-t pár nap leforgása alatt lóversenypályává alakítják, kerítést és tribünt állítanak fel, le­ szólják körbe sárga tufával, amin tíz contra­ da lovai futnak majd. Csak tíz, az előző évben nem futott hét, és a verseny előtt egy hónappal kisorsolt további három. A teret körülvevő házakat vörös és barna kárpitok díszítik, minden utca felzászlózva, kivilágít­ va. Angela, akinél laktam, figyelmeztetett, hogy mielőtt először rálépek a tufára, kíván­ jak valamit. Kívántam... A Nagy Nap előtti este zajlik az általános próba, amikor ló és lovas kipróbálhatja magát az igazi verseny előtt. A zsokét a contradak szerződtetik, míg a lovakat sorsolják. Termé­ szetesen a jószágok innentől fogva különle­ ges elbánásban, csucsujgatásban részesülnek. Naponta járatják, csutakolják és fésülik őket, répát és fejes salátát kapnak enni, kézből. Te­ hát a lovakat meg kell becsülni. A ló az egyik főszereplő. A verseny reggelén pedig beveze­ tik a templomba és a pap megáldja... A futam előtt két órával kosztümös felvonu­ lás kezdődik, amit a Torre del Mangia félre­ vert harangja jelez. Én már 3-4 óráyal előbb kiültem a térre, hogy biztosan beférjek, ugyanis ha lezáiják a teret, onnan se ki, se be. Este hét óra van. Az élmény leírhatatlan. Van valami a levegőben. Visszafojtott lélegzet, fe­ szült izgalom. A téren néma csend. Az összes fej egy irányba fordul, a rajt irányába. Egy pisszenés sem hallik. Szólítják a contradak lo­ vait a sorsolás szerinti sorrendben. A legnehe­ zebb feladat a tíz lovat egy sorba állítani, két kötél közé. Ez akár fél órába is telhet. De amikor sikerül, eldördül a lövés, s a rajtbíró indítja a versenyt. A futam végét a kevésbé gyakorlott néző akkor vesz észre, amikor el­ szabadulnak az érzelmek... Vagy megkezdő­ dik a határok nélküli ünneplés, vagy kiül az arcokra a keserűség és csalódottság, „egy év munkájának” hiábavalósága. A győztes con­ trada zászlaja pedig ott lobog a városháza ab­ lakában. .. Csak álltam a pályán és néztem az embere­ ket. Nem sírtak, zokogtak..., férfiak, nők, gyerekek, idősek, fiatalok... Mindenki. Majd egymás nyakába borultak, úgy énekeltek. A zsokét (fantino) - akinek teljesítménye bá­ mulatra méltó, hiszen szőrmentén üli meg a lovat, csak a kantár és egy bot van a kezében - hősként ünneplik, egymást tapossák az emberek, hogy a vállukra vehessék, vagy hoz­ záérhessenek a lóhoz. A győzelem után első útjuk a templomba vezet... Júliusban a Pro­ venzano templomba, augusztusban a Dómba mennek hálát adni. Maga a „nyeremény” a dicsőségen túl persze maga a Palio, ami nem más, mint egy gyö­ nyörűen hímzett drapéria, minden évben más híres mesterek keze munkája. A győzelem után még számos éjszakán vo­ nulnak végig a győztes contradak a Piazzán, büszkén a magasba tartva „nyereményüket”. Curm a szájukban, merthogy új Palio szüle­ tett. És a készülődés újrakezdődik, mindad­ dig, amíg Siena áll. Mert a Palio a lelkekben van... Radich Orsolya �Vásárolj okosan! Az angol kocsma Úgy tűnik, a nyári uborka-szezon a kereskedőknek is betett. Nincsenek szaftos politikai hírek, hosszabban időz a média az időközben felbukkanó, aprócska hírek mellett is. Igazából nem nagy ügy ez a guárgumi-dolog sem. A szakértők röpke két hónap után megállapították, hogy alig került a polcra dioxinnal mérgezett termék, és az így fellelhető mennyiség is olyan csekély, hogy a 20 éven keresztül történő napi fogyasztás okozhat csak komolyabb tüneteket. Ez van. Téma lezárva. Többet nem lesz arról szó, hogy miért is kell nekem „gyümölcsjoghurt” fedőnév alatt Indiából származó gyomnövényma­ got ennem?! Ugyanis, Kedves Olvasó, erre szükség van. E nélkül nem tudnám tömi a joghurt/füge/müzli ízesítésű tejcsokit, tudniillik a víz nem törik. Saj­ nos a fizika/kémia alaptörvényeit még éles eszű gyártóink sem léphetik át, szóval: ha nem rakják bele az alapanyagot, akkor az nem is lesz benne. A guárgumi kocsonyásító/sűrűsítő hatását így nagy elismerés övezi „gazdaságos” körökben. Egy E-412-t biggyeszteni a csomagolásra meg nem kerül semmibe. Maga a növény nem mérgező, illetve még nem bizonyították be. Lassan idő­ szerű lenne a vizsgálat, mivel az élelmiszerek 80%-ában megtalálható. Van olyan termék, amibe belerakják, amit kell! A csodaital receptje még min­ dig titkos, de legendák keringenek az eredeti alkotórészekről (amit 1904-ben betiltottak „hangulatjavító” hatása miatt). Sajnos van egy-két kevésbé titkos összetevője is, ami miatt kiváló rozsdaoldó a szóban forgó ital. Magas foszforsav-tartalmának köszönhető, hogy a benne áztatott csirkecsont egy nap után hajlítható. Jó poén, próbáld ki! Azt mondják, minden esemény csak egyszer hír. A folyószennyezés tehát már nem lehetne az. Csak a változatosság kedvéért ez most szegény Rábánkkal történik. A Boxmark bőrgyárnak köszönhetően (ti. az általuk a Rábába bocsá­ tott naftalin-szulfát mennyisége ötszöröse az Unióban megengedettnek) több civil szervezet is az osztrák termékek elleni bojkottra szólította fel a magyar vásárlókat. Elkeserítő, hogy a most tetőpontjára ért „ügy” már hat éve húzó­ dik, miközben egy szűrő felszerelése csak két hétig tartana. A bojkott termé­ szetesen önmagában nem szünteti meg a környezetszennyezést. Nyomásgyakorolásra viszont alkalmas. Bár nem tudom képes lesz-e valaha is lemondani a magyar fogyasztó közönség az osztrák sörökről, hogy helyette a németet, csehet, ne adj’ Isten, a magyart válassza! Magyarországon egyébként sem divat magyar árut vásárolni. Sokan tartják a hazait az árához képest silánynak, rövid életűnek. Van is benne igazság. Ha­ zánk azonban büszkélkedhet jó pár olyan termékkel is, ami állja a versenyt az import áruval szemben. Rengetegen mégis megveszik inkább a kínait, a szlo­ vákot, a románt, csak azért, mert nem nézik, mit emelnek le a polcról. Ese­ tenként az, a kínai javára írható csekély árkülönbözet kever be, amit, ha le­ nyelnénk, talán nem kellene bezámj/eladni pár magyar üzemet, és lenne állása az „apjuknak” is. Van itt egy kis ellentmondás. Tudom én, hogy az ún. magyar gyárak már rég külföldi kézben vannak, de többféle szempontból lehet valami „magyar termék”. Egyesek szerint csak a magyar tulajdonú üzemben gyártott áru a magyar, mások megelégszenek a magyar alkalmazottak, dolgozók termékeinek hazaivá nyilvánításával (lásd „Suzuki, a mi autónk”). Én azt a verziót pártolom, amely honfitársaink fog­ lalkoztatását tartja a meghatározónak. Nincs kedvetek negyedórákat tölteni a polc előtt Rubik-kockaként forgatva a terméket, és keresgélni a származási országot? Akkor figyelmetekbe ajánlom a httpAwww.hmo.hu/index.php ol­ dalt, itt fenn van az összes regisztrált tag. Továbbá, érdemes benézni a www. tudatosvasarlo.hu honlapra, ahol még a csomagoláson található jelzések értel­ mezéséhez is segítséget kaptok! Most érkeztünk el fejtegetésem céljához. A nyár botrányai többünket rádöb­ bentettek arra, hogy igenis tudunk tenni saját magunkért, nemcsak sodródni a gazdaság generálta árral! A pénz nagy úr, és mi döntünk arról, hogy mire költjük, hogy kit/mit támogatunk! Ténylegesen azt esszük-e, amit akarunk, avagy jó illatú műanyaggal keltjük a jóllakottság érzését? Minimális időráfor­ dítással, és az általános iskolában szerzett tudásunkat felhasználva (ti. olvasás) máris a szükséges információk birtokába juthatunk. Álláspontunk jogi szin­ ten is támogatásra talált, amikor 2007. július 1-én hatályba lépett az EU azon rendelete, mely az élelmiszerek címkéin és reklámjaiban használt, összetevők­ re vonatkozó állításokat hivatott „kordában tartani”. Itt az az alapkövetel­ mény, hogy a feltüntetett adatok az átlagfogyasztó számára is érthető módon jelenjenek meg. Rövidke cikkembe nem fért bele a tudatos vásárlás minden fortélya, csak egy­ két aktuális kérdésre hívtam fel a figyelmet. Akinek fontos, mire költi egyre kevesebb pénzecskéjét, nyissa hát ki a szemét, vagy tájékozódjék bátran a fent megjelölt honlapokról! Az angol kocsma mintha éppen csak rád várna, nem kérkedő, de megfe­ lelően öntudatos cégtáb­ láival, a nagyotmondást szinte kínosan, arisztok­ ratikusan kerülő kül­ sejével már a távolban feltűnvén megnyeri szí­ vedet. Csak azoké ez az öntudat, akik ismerik az elmúlt messzi időt, bir­ tokolják azt, akiktől nem vették el, és akiknek sze­ mernyi kétségük sincs afelől, hogy a jövő is ugyanígy, csak rájuk vár. Számunkra, az oly sok­ szor megnyomorított, csekélyebb értékünket mára már alaptörvénynek elfo­ gadó népek számára az angol kocsma talán még több is, többet ad, többet mutat magából, mint sok helybélinek. „Alapítva 1830-ban” - az utcai felirat elolvasása után szinte elégedetten lépnénk tovább, mintha csak egy műemlék falán nyugvó feliratot olvastunk volna. Némi hitetlenkedéssel, mégis meg­ nyugvással, sőt, reménnyel tölt el ez az oly természetes, egy pontos adatot hig­ gadtan a tudtunkra adó felirat, hiszen mi olyan helyekről jöttünk, ahol már régóta inog a hitünk abban, hogy az ember is képes az örökkévalóságnak épí­ teni. Az angol kocsmák pedig minden kétséget kizáróan, magától értetődő természetességgel az örökkévalóságnak épültek, kevesebbért talán egyetlen téglát sem fogtak volna kezükbe építőik. Az angol kocsmában magadat látod, kívülről. És nem csak jelenkori önmaga­ dat, sőt talán azt a legkevésbé. Látod önmagad a fiatalság lázában, hevülten vi­ tázva mindenkivel mindenről, semmitmondó, közhelyes kijelentéseket mindent átható, csontig hasító bölcsességekként magasztalva, ostoba tévesz­ mékért és féligazságokért lelkesülve, de mindenkor szinte kétségbeesetten szomjazva a valódi igazság után. Látod magad később, miután meglelted az igazságot, és megpróbálsz valamit kezdeni vele, addigra már rájöttél, hogy az egész embert, teljes életet követel - nem erre számítottál, mikor azt a kocs­ maasztalnál megismerhető, kibeszélhető, helyben, sebtében megélhető vala­ minek vélted. A kocsmaasztal, és a körülötte vitázó társaságod, barátaid, ellen­ ségeid az utat mutatták meg, az eszköz voltak a megismerésre: de maga az igazság már kint van az utcán, és ott van benned, követ, akárhová mész. Ha alaposabban körülnézel, látod magad a jövőben, évtizedek múltával, bár vo­ násaidat pontosan kivenni már nem tudod. Nem tudod, vajon mire is mentél a fene nagy igazságoddal, képes vagy-e még az őszinte mosolyra, képes lennél-e még ölre menni az igazságodért, egy kevéssé sem kétkedve a harc értelmében. De látod magad, és megnyugodhatsz: megőrizted magadban azt, amit feltétlenül meg kell. Ennél többet nem lehet, nem is szabad látnod jövődből. Ha körbenézel, láthatod a jelenedet is, az embereket, akikkel azonos korban vagy kénytelen élni, és akik - mily furcsa! - most egyáltalán nem hatnak za­ varóan. Önkívületben vitatkozó asztaltársaságok, amilyen a tiéd is volt, nem is olyan régen, magányosan a sörükbe feledkező alakok, nagy bánattal a szí­ vükben, a munka utáni feloldódást hajszoló komoly, nyakkendős emberek, a szemedben valahol félúton tartva a mély tisztelet és a szánakozás között, könyvükbe révedő, kopott ruhájukkal valamit magukból mutatni szándékozó diákok, talán valamennyiükben ott rejtezik a nagy filozófus. És láthatsz má­ sokat is, az elmúlt századokból itt ragadva. Láthatod az angol irodalom javát, Eliot-ot, Wilde-ot, Bums-t, költőiket, művészeiket, akik éppen ilyen asztalok­ nál ültek, vitatkoztak, ettek, ittak, éltek, és, ha eljött az idő, haltak meg. Itt ma is biztonságban vannak, az utcára már nem merészkednének ki. Az ő igaz­ ságaikat is megviselte az idő, nem mintha változtak volna, csak felismerésük lett nehezebb. Akik a kocsmába betérve ülnek asztalukhoz, azokkal szóba áll­ nak még, időnként elégedetten, szinte észrevehetetlenül biccentenek évszáza­ dos társaságuk tagjai felé. Ez hát az angol kocsma - maga az élet, mégpedig a jó élet reménye. A hely, ahol felkészülhetsz a rád váró megpróbáltatásokra, a menedék, ahol ellátják sebeidet, és ahol új erőre kaphatsz. Sörödet kortyolgatva tétován elmoso­ lyodsz, sóhajtasz egyet - és máris az utcán találod magad, odahagyva bizton­ ságot nyújtó odúdat. Horvátth Sarolta Capt. Charles Ryder tizenharmadik oldal �Hideg zuhany Filmkritika: Forró zápor (rendezte: Antonio Banderas) Addig oké, hogy egyébként is csak azért ültünk be a moziba, mert más dolgunk nemigen akadt, s va­ lahol azt olvastuk, hogy Banderasnak sikerült összeválogatnia új filmjéhez a legszebb spanyol színésznőket. Alpári, triviális szándékokkal, s nem egy kultúrsznob élvezkedő kifinomultságával ké­ szültünk a filmre. Még valami rágnivalót is vet­ tünk, pedig ez igencsak nem szokásunk, s ha énünk szellemibb része két székkel odébb ült volna tőlünk, bizony kellő megvetéssel szemlélte volna létünk. Egy idősödő hölgy volt is kedves emlékez­ tetni minket többször, hogy ne zörögjünk, de mi­ vel esetében nem hihettük el, hogy a spanyol színészjánykák szépsége taszította a terembe (s más érvet elképzelni sem tudtunk a Forró zápor mel­ lett), nem tartottuk fontosnak, hogy tiszteletben tartsuk nézői jogait. Zörögtünk, vártuk a beígért Malagát, a hetvenes éveket, a Franco-éra suttogó, izzadt szexualitását, a spanyol lányokat, bikinit, nyarat, ilyesmit. Malaga és a hetvenes évek be is jött. A többi pedig csak a rendező szándékában lé­ tezhetett. És akkor álljunk meg egy elméleti kapa­ vágásra itt. Miről szól egy film, mitől jó? Kell egy ötlet, amely a rendező valós vagy nem valós élmé­ nyén nyugszik, s amely olyan erősen feszíti fantá­ ziáját, hogy vászonra kívánkozik. Ez lehet egy történet, lehet egy életérzés, bármi. Banderas Mala­ gában született, irigyeljük is ezért rohadtul őt, ott gyerekeskedett, csókolózott, vesztette el a szüzes­ ségét, s közben a nap le-föl ment a tenger távoli horizontján, s hol erős szél fújt, hol meg nyári zápor hullt. Kedves, galacsinná gyűrhető emlékek ezek. El lehet a haveroknak mesélni, sőt: filmet is lehet belőlük készítem. A rendező tudatában a film a forgatás előtt már kész van, hiszen előbb születik az élmény, mint a szerződés. A mi élmé­ nyünk azonban nagyban függ a szerződéstől. Hogy ki, hogyan és mit vihet a vászonra, jelen esetben például EU-s pénzekkel megtámogatva. És ha kérhetnénk, Antonio Banderas például őriz­ ze meg emlékeit szűk baráti köre számára. A Forró zápor ugyanis borzalmas. Bővebben: nyá­ las, semmit mondó, nagyzoló, rosszul szerkesztett, elnagyolt, giccses, primitív A történet, aminek szá­ munkra is átélhető élménnyé kellett volna formá­ lódnia, három srác fiatalkori útkereséséről szól. Nagyon jó és szörnyen közhelyes filmeket lehet erre az elcsépelt témára komponálni. Banderasnak az utóbbi sikerült. A három srác, a gazdag, alvilági ügyvéd csemetéje, aki apja tanácsa ellenére nem jogra jár, hanem csajozni, a veseműtéten átesett, és ezért (most figyeljenek!) költői babérokra törő, tel­ jesen irreális karaktert megformáló álmodozó és a nagy mellek fanatikusa, akinek anyja prostiként tizennegyedik oldal dolgozik Londonban. A három sráchoz társul még az álmodozó szereplő kvázi barátnője, aki táncos akar lenni, s e szent cél érdekében néminemű szol­ gáltatásokat nyújt a helyi pénzes csávónak. Van még egy rossz fogú katonakölök és a törpének be­ cézett gonosz törpe, aki az egyetlen filmbe illő ka­ rakter. Láthattunk egy túlsúlyos lányt is, aki nem éppen a hetvenes évek Spanyolországában hivata­ los államideológiává tett katolikus természetjog ta­ nítása szerint szervezi szexuális életét. Ja, és a szexuálisan túlfűtött, idősödő tanárnőről se feled­ kezzünk el, aki felvilágosítja költő tanítványát, hogy Dante előtt és után is van irodalom. Köszön­ jük, már ezért megérte. A három fiú ezen kívül néha uszodába jár, csajokról beszélget (eddig tény­ leg nagyon eredeti), esőben táncol (ez lenne a mű­ vészivonulat, gondolnánk), és bánkódik, meg filo­ zofál. Főleg a veseműtét következtében költővé avanzsált srác bölcselmeitől, és a meteorológusnak készülő narrátor folyékony szavaitól kíméltük vol­ na meg leginkább önmagunkat, pedig biztos ezek alkotják a mű eszmei mondandóját. Lássuk hát ak­ kor. Zanzásítva így szól: nem álmodozni kell, ha­ nem cselekedni. Ennyi. Egyébként a gondolat jó, nem túl eredeti, de nem is lejárt, csak kicsit mé­ lyebbre kéne máskor ásni, mint a Forró zápor elfo­ lyó története. Mert valóban nehéz kilépni a fia­ talság álmaiból a szennyesszürke valóságba, még akkor is, ha a gyönyörű és eszmei nő helyett „csak” egy szép, de valós lány áll előttünk. Az álmok be­ burkolnak. Nincs döntés, csak a végtelen lehetősé­ gek világa. Nincs akarat, csak csoda. Nietzsche szerint azonban az ember nem tud nem akarni. Azaz szükségszerű, hogy döntsünk. Egész éle­ tünk, világunk, ahogy azt Cári Schmittől is tud­ hatjuk, döntéseken nyugszik. Minden másodperc­ ben végtelen elágazás elé állít bennünket a Sors. És nem lehet nem dönteni. Mert a nem-döntés, az egyhelyben topogás, az élet kihagyása, elmulasztá­ sa is döntés. De ha elindulunk valamely úton, ak­ kor is elmúlik az élet. Nicolas Sombart írja vissza­ emlékezései között, hogy „az emberben, ha kellő kort megér, derengem kezd, hogy az élet mérlegén a vágyódás az után, amit elmulasztottunk, többet nyom a latba, mint a beteljesedés mindmegannyi diadalérzete”. Egy jó filmrendező ezt a láthatatlan súlyt, a fiatalság ezen úgyis értelmetlen vergődését ábrázolta volna. Miként léphetünk el Dante mellől (ha már Banderas annyira ragaszkodik Dantéhoz, ám legyen: példázza ő az eszmei elvágyódás hal­ vány világát), miként láthatjuk meg a Másikban a másikat, s nem csak önmagunk vágyainak mani­ fesztálódását. Szellemi maszturbáció vagy fejesug­ rás a valóságba, a „szabadság szakadékába”, ahogy Sartre írta volt. A film persze nem erről és nem így szólt. A finom kérdésekre hangolt életmérleget le­ húzta a kövér lány és a közhelyek súlya. Banderas a Bravó Girl filozófiai mélységéig jutott el, s tény­ leg csak a „lény önmagad” jelszava nem hangzott el a filmben, de azon kívül minden, amitől egy szakközépiskolás tinilány biztos nagyon megha­ tódna. Mi kevésbé. Csalódtunk. Nem a hiány, ha­ nem a tartalom zavart minket. Nem vártuk Banderastól, hogy vesse fel a Lét nagy kérdéseit (és előre szólunk, hogy ezentúl sem várjuk ezt tőle), de egy kellemes, utónyári filmet viszont nagyon is. Máskor több csajt, s kevesebb filozófiát kérünk. Öntet nélkül. Techet Péter The Killers: Sam városa CD ajánló „Bepakolom a bőröndöm. Ellenőrzőm az arcomat: Egy kicsit öregebbnek nézek ki Egy kicsit hidegebbnek... Egy mély levegővel, egy nagy lépéssel, egy kicsit közelebb jövök. Egy kicsikét közelebb... Érthetetlen okokból!’ (The Killers: Fór Reasons Unknown) Előre szeretném bocsátani, hogy nem arról van szó, hogy lemaradtam. Pontosan tudom, hogy a Killers legújabb albuma már korántsem fér bele a haj­ nalfriss kategóriába, tekintve, hogy már jó ideje le­ vehető a zeneboltok polcairól. És mégis: sosem volt időszerűbb írni róluk, hiszen most egyben egy kon­ certbeszámolót is letudhatok. A régi olvasó tehát bocsásson meg, hogy a „valami nagyon új és valami nagyon régi” összehasonlítás most nem annyira találó (mintha eddig olyan sziklaszilárdan tartottam volna magam ehhez...), az új meg tekintse ezt amolyan „egyet olvas, kettőt kap” akciónak. Szóval Killers. Nehéz honnan kezdeni. Állítólag a jelen kor legnagyobb R&R csapatáról van szó, de spéciéi itthon addig, amíg nem voltak nagy betűk­ kel kiírva a Sziget-felhozatal legtetejére, annyira nem szúrhattak szemet. Nem így Angliában. Volt ugyanis egy ügyes húzása ennek a nagyon fiatal amerikai bandának: először Angliába utaztak, és meglovagolták az ottani indie hullámot. Senkit ne tévesszen meg, semmi köze nincs ennek az indiai Beszól a felső tízezer. Mégpedig rímekben, s elég bunkón. Éveken keresztül kellett hallgatniuk az elnyomott ilyen-olyan kisebbségek, munkáskölkök meg egyéb hátrányos helyzetűek rapsíralmait, de egyszer s mindenkorra vége ennek. Most jönnek ők, a gazdagok és szépek, BMW-jükkel, apuka bankkártyájával, Prada cipőben meg Lacoste pólóban. És persze felhajtott gallérral, mert úgy a király, mert ez is csak azt mutatja, hogy övék a jövő. München néhány rádiója már ontja az új slágert, a bajor főváros aranyifjú rapcsapatának, a Stehkragen (Álló gallér) beköszönő számát. Nem teketóriáztak a fiúk, s már a címben mindent elmondanak: „Énre Armut kotzt uns an” (Há­ nyunk a szegénységetektől). Hát igen, a későbbi­ ekben se számítsunk nagyobb szociális érzékeny­ ségre. Az egyébként elég gagyira (olcsóra, hehe) sikeredett klipben a müncheni éjszakai élet fő szimbólumai, úgy mint a csaj, a kocsi, a pia, a kre­ ditkártya és hasonló fontosságok vonultatnak fel, s közben ömlik a szöveg. Például, arról hogy „csak a Prada cipő kényelmes, és csak Lacoste és Ralph �kultúrához, a szó az angol „individual label”-ból származik, azt jelenti, független kiadó. Miután a rockzene is újra populáris lett (lásd NuMetal hul­ lám és egyéb „finomságok), kellett egy újabb kife­ jezés azokra az előadókra, akik nem a csili-vili CD füzetkékből, vagy helyes pofiból, hanem ismét csak a zenéből akartak megélni. Őket karolták fel a kisebb kiadók, és hamarosan ehhez a zeneszem­ lélethez kapcsolódott egy jellegzetes hangzásvilág is. Ide tartozott egy időben a Franz Ferdinand, a Manic Street Preachers, az Interpol, Kate Nash vagy az Editors. Persze a szigetországban már ezek is nagy nevek, tehát némileg kinőtték a skatulyá­ jukat. Mindenesetre hasznos kis skatulya, termé­ keny táptalaj a „kinövésre”. Hamar felismerte ezt Brandon Flowers és kis csapata is, és láss csodát, 2005-ben az első kislemez a „Hot Fuss” című al­ bumukról, a „Somebody Told Me” hatalmas siker lett Angliában; a „Mr. Bnghtside”-nak köszönhe­ tően meg az USA-ban is beplatinázódott az egész lemez. Nem is csoda: a CD-ről szinte bármit ki le­ hetett volna emelni, a siker garantált lett volna: annyira belefért a jelen hangzásába, és mégis anynyira ismerős a sok U2, Smiths és (számomra kü­ lön boldogság) Cure hatás miatt. Ideje volt ütni a forró vasat, és előállni új anyaggal. De vajon lehet a sikereket még tetézni? Hajjaj. Őszintén: tegye fel a kezét, aki még nem hallotta a „Read My Mind” c. számot. Na akkor nekik ítéletet le, és mars a fej­ hallgatóhoz. Ha ismét megengeditek a személyes hangvételt: ez volt az a szám, ami miatt elkezdtem futni: akkora szépség, és kitömi kívánó, mégis visszafogott energia van benne, hogy muszáj vala­ hogy ezt levezetni. Persze ha csak ezt az egy szá­ mot hallgatnánk meg, nem jönnénk rá arra a csa­ varra, amit az egész új korong produkált: a Killers egy képzeletbeli hajóra szállt, és szépen visszatért Amerikába. Ami kellett nekik, összeszedték a szi­ getországból: stílusérzéket, gyakorlatot és nem utolsósorban csatorna-rekesztő rajongótábort. „Kösz szépen: de akkor most ugye nem fogtok haragudni, ha újra elővesszük az amcsi akcentu­ sunkat, ugye?” Nem haragszunk. Még én se, pedig a gitár mögül valahol elveszett a Cure. Az új CD egy utazásra invitál minket: van itt intro, amely köszönt „SanÉ Tbwn” azaz Sam városában. Majd persze jönnek a slágerek „WhenYru WereYoung”. „Fór Reasons Unknown” és a már említett „Rcad My Mind”. A gyöngyszemek többségében mégis azok a dalok maradnak, amelyek nem élik meg (egyelőre legalábbis) a kislemez státuszt. Nincs ugyanis páija pl. a „My List”-nek: az eleje olyan, mintha egy eunuch énekelne; nincs refrén, csak bevezetés és kibontakozás; egy ponton alig hallod, aztán (mire már jól felcsavartad a hangerőt) szét­ robban a füled. Zseniális és nem utolsósorban hát­ borzongatóan gyönyörű. Az „Uncle Johnnf meg az egyik legjobb példa Mr. Flowers különös tehet­ ségére, miszerint úgy tud énekelve üvölteni, mint­ ha majdnem megfulladna. Nem a szarkazmus be­ szél belőlem: tényleg ezek miatt olyan lenyűgöző ez az egész együttes, még a magnón keresztül is. No de élőben...!? Miután sikerült mindenkit aki megtisztelt figyelmével a Mikáról szóló cikkem ol­ vasásával, jól átvernem (mégse jött a Szigetre a sze­ rencsétlen), kicsit izgultam, hogy kedvenc gyilko­ Békák feat, rapperek Lauren inget hordok”. És ez a dal legszemélyesebb, legemberibb része. De nézzük tovább a gazdagrap gyöngyszemét: „Hé, kisember, hányok a szegény­ ségedtől, nincs neked apád, anyád, akik tudnak valamit? Nem München déli részén élsz, ahol a szépek és a gazdagok?”. A végén pedig közös pénz­ szórásra szólítanak fel, csakhogy valami morális tanulsága is legyen az egésznek. Nos, amikor először meghallgattam a dalt, mulat­ ságosnak tartottam. Arra gondoltam, hogy nincs is keményebb támadás egy réteg ellen, mint saját esz­ közeivel, saját nyelvezetével járatni le. Elképzeltem magam előtt egy berlini punkbandát, ahogy unal­ mában kihalássza laptopját a sörösüvegek közül, hogy aztán cirka fél óra alatt összedobja a zenét és a szöveget, így égetve örök ellenfeleiket, a millio­ mos csemetéket. A szöveg nagyon komoly, olyan szinten prosztó, hogy erre csak az ellentábor lehet képes, véltem naivan. A müncheni, felhajtott gal­ léros srácok csak nem csinálnak ilyet. Még ha így is élnek, éreznek, csak nem éneklik világgá bekép­ zeltségüket. Úgy tűnik azonban, hogy mégis. A Tageszeitung német balliberális napilap utánuk járt, rájuk lelt, s megdöbbenve tapasztalta, hogy nem maró gúny, nem polgárpukkasztás szülte a csapatot. A banda két tagja, Yachtmeistcr (aki jogász lesz, mint az apja) és Goldmann X., valamennyi, társadalmi ré­ tegükkel szembeni klisét készséggel visszaigazol. Büszkén és nyugodtan. Hogy a legnagyobb bulik a milliárdos papa kontójáról mennek, hogy az élet­ ben a siker a fontos, a siker pedig a részvényt, a pénzt, az ingatlant jelenti. Nincs hát önirónia, sem önkritika, a müncheni együttes tényleg komolyan gondolja, amit tesz és mond. Unják már a szegé­ nyek nyavalygását, a sok szerencsétlen vesztest, akik alulról kiabálnak felfelé, akik nyomorúságos világukat éneklik meg dalaikban. A gazdagok ez­ zel a dumával kiabálnak vissza nekik, paradox módon, a szegények kifejezési módját, a rapet használva fel mindehhez. A müncheni aranyifjak felülről néznek lefelé, s saját életüket, a partikat, a nőket, a kocsikat, a pénzszórás művészetét tárják elénk, hogy büszkén nevethessenek a szemünkbe. Mert mi nem München déli részén élünk. Mert minket nem a pénztárca vastagsága tesz sikeressé. Mert nekünk nem elég a slusszkulcs felmutatása a csajozásnál. Az ő szemükben a mi szerelmeink, a mi sikereink, a mi értékeink nevetségesek. Csak a lenézés közös. Mi őket, ők minket tartanak sze­ rencsétlennek. Míg azonban külföldön eddig csak a bárpultig ju­ tott ez a mandzsettagombos yuppie réteg, nálunk már a hatalom csúcsain ül. Noha még nem rappelnek, csak reformálnak. De ugyanolyan büszke megvetéssel, mint müncheni kollégáik. És jelsza­ vaik is hasonlóak: siker, teljesítmény, pénz. MC Kóka és DJ Bajnai is készíthetne hát egy klipet. El­ mesélhetnék a magyar népnek (továbbiakban: békák), hogy miként élnek ők itthon, Magyar­ országon (továbbiakban: lecsapolandó mocsár). Gyurcsány Audiján pedig, mint a tavalyi választási saink vajon szintén cserben hagynak-e. Nem hagy­ tak. Öt órával a koncert előtt már egy elég kelle­ mes kis helyet foglaltam az oldalsó korlátnál (a színpad előtt már akkor is hatsoros réteg volt, ergo még így is a későn jövők közé számítottam). Már ahogy előkészítették a színpadot a fellépésre, ko­ torászta mindenki az állát a poros padlóról. A szín­ pad világító fényekkel, függönnyel, fadobozokkal, virágokkal, agancsokkal volt feldíszítve. Egy me­ sebeli város: Sam városa. És valóban az első dal mi más is lett volna, mint a lemez címadó dala. Min­ den hibátlan: a számok sorrendje, a hangzás, a színpadi mozgás. Hála Istennek, hogy Brandon Flowers itt-ott eltévesztette a szöveget, mert kü­ lönben már gyanús lett volna az egész: de így szinte már ez is a tökéletességhez tartozott. A két ráadással együtt másfél óra hosszú koncertbe gya­ korlatilag az összes számukat és egy meglepetés feldolgozást is beletömörítettek. Amikor pedig az „Exitude” is elcsendesült, biztos vagyok benne, hogy mások is úgy voltak vele, mint én: ezután az ember nem megy el megnézni más zenekart a ki­ sebb sátrakban. Ezután az ember csak valami csen­ des, elégedett delíriumban tengődik, hogy lám ilyen is lehet egy koncertélmény. És valóban, teljes volt: a Killers mindent kiadott magából, ami benne volt. Ami most minden benne volt. Ugyanis egy kis csalódásra emlékeztető félmosoly - nem tehet­ tem róla -, mégis kiült az arcomra, miután felkap­ csolták a reflektort. Nem hangzott el az „Indie Rock ’n’ Roll” az első albumról. Persze nem tud­ tam haragudni rájuk: stílust váltottak, és csak a fanok kedvéért nem akartak hipokriták lenni. Kiálltak, elmondták nekünk, hogy ők most hogy vannak, mi meg bólogattunk, hogy igen, nekünk így is tetszetek. Akkor meg igazából talán nincs is miért szemrehányást tenni. A zenekar hatalmas lett: kinőtt a skatulya mögül. Barát Zsófia klipben, ismét megcsillanhatna a fény, s Kóka he­ likopteren szállhatna alá kedveséhez. A háttérben pedig Demcsák Zsuzsa szólózhatna arról, hogyan undorodik a szegényektől. Ritmusra suhoghatná­ nak a selyem nyakkendők. Ez a közeg azonban nem csak a baloldalon, s nem csak a legfelső polcokon található meg. Szellemisé­ gük áthatja az egész közéletet. A jobboldali újgaz­ dag vállalkozó fia vagy a lila öltönyös volt párttit­ kár gyermeke szintén hányik a szegényektől. Az ő dolguk persze, mondhatnánk. Azonban a társada­ lom széles köreiben is az ő partikuláris érdekeik váltak elfogadott és követett értékekké. A plázák népe noha még nem él úgy, mint a lakóparkoké, de céljai, vágyai már arra húzzák. Ő is felhajtott gal­ lérral szeretne menő lenni. Ó is elhiszi, hogy az Er­ zsébetvárosban irodaházakra meg trendi kávézók­ ra, s nem romkocsmákra vagy alternatív galériákra lenne szükség. O is elfogadta, hogy a tudomány nem számít, hogy az Akadémiát tényleg a földdel egyenlővé kéne tenni, hogy aztán helyén egy újabb bank, egy újabb multi építhessen csodapalotát. A rendszerváltás sajátos hordaléka, az újgazdagok, immár nem csak az ország vagyonát, de lelkét és gondolkodását is uralják. A magyar neoliberalizmus nem a vizitdíjjal jelent meg legelőször. És sajnos nem csak a neoliberális­ nak hitt oldalon. Közöny, irigység és pénzimádat. Alul s felül, mindenütt. Sörhasú nemzeti vállalko­ zóknál és eszdéeszes menedzsereknél egyaránt. A magyar béka pedig tapsol, amikor a mocsarát csapolják. Rappelve mondom: ez a baj. Techet Péter tizenötödik oldal �A dinoszauruszok Budapesten Széljegyzetek a Rolling Stones-koncert margójára 45 évvel megalakulása után, másodszor járt Buda­ pesten a nyáron a Rolling Stones, angol tánczenekar. A hír hallatán itt-ott gúnyos hangok is hallatszódtak, amelyek jobbára a tagok dinoszauruszokéhoz hasonuló korára, a színpad mögött vélelmezetten megbúvó újraélesztő-készülékekre, és a pénzcsör­ gés hangját megunni képtelen, a méltósággal történő visszavonulás esélyét eljátszó kivenhedt ze­ nészekre vonatkoztak. (És igen, a poént, amely sze­ rint Keith Richardsnak nem volt szüksége maszk­ mesterre ahhoz, hogy eljátssza a rá osztott szerepet a Karib-tenger kalózai harmadik részében, MIN­ DENKI elsütötte!) A huszonéves cinikusok hangja azonban rögvest elnémulhatott, miután döbbenten konstatálhatták, hogy Mick Jagger hatvan felett is jobb formában van bármelyikünknél, Keith pedig bárkit, bármikor az asztal alá inna még ma is. Az androgün énekes (Jagger), a II. Ramszesz kairói múmiájára vitathatatlanul szinte megtévesztésig hasonlító szólógitáros (Richards), a megrögzött kocsma- és börtöntöltelék fazonú ritmusgitáros (Wood) és az életunt nagypapát adó, a székéről jó eséllyel bármelyik pillanatban leforduló dobos (Watts) bizonyították a korábban kevesek által hitt tételt: ha a rock ’rí roll nem öl meg huszonévesen, akkor jó sokáig konzervál. Persze, csak ha hitele­ sen, őszintén csinálják, és nem trottyosan, poca­ kosán, izzadtságszagúan állnak ki ötévente, az anyagi gondokat megoldandó. A fanyalgók kifinomultabb érve azt tette szóvá, hogy a tagok technikai képzettsége már nem üti meg a maiak mércéjét. De könyörgöm, kit érdekel a kifinomult hangszerkezelés, ha a rock ’rí roll univerzum egész lényege testesül meg abban a mozdulatban, amikor Richards a hangszere felé nyúl? Akkor is kifizetek tizenötezer forintot a je­ gyért, ha semmi mást nem csinál, csak fel-alá sétál a színpadon egy órát! A Rolling Stones az egyetlen zenekar a világon, amelyik úgy lett önálló iparág, utazó cirkusz, saját korábbi nagyságukat minden tűmén kötelezőn meghaladó társulat, hogy közben nem vesztette el a hitelességét. A mainstream részei lettek már a hatvanas évek végére, de ez nem torzította el sem személyiségüket, sem zenéjüket. A színpadon ma is olyan bulit nyomnak, hogy arra nem lehet nem megőrülni. Semmi felesleges arcoskodás (az elvárt pózokon túl persze), allűr, csakis a kőkemény zene és a finoman kidolgozott, és egy percig sem eltúl­ zott színpadi látvány Mindezt iszonyatosan kemény munka árán kapjuk. Annak, hogy elképesztően laza legyél a színpadon, és ne csak annak látszódj, nagy ára van. Ne akaijuk megfejteni a titkukat. A Stones a feneketlen életörömről szól. Az életről, amit jó élni. Minden daluk a miénk. Mert a rock ’rí roll őszinte. A rock ’rí roll öntudatos. Őszinte­ ségre és öntudatra, emberségre és szeretette nevel. A mai „fogyasztó ember” más dimenziókban mo­ zog. Nem kíváncsi semmire, nem gondolkodik el életéről, fél a mély érzésektől, nem tud elrugasz­ kodni a felszíntől. A túlzásba vitt technicizálódás, Ortega y Gasset után, „a tömegek lázadása”, az alantas ember előretörése, a tulajdonért zajló haj­ sza elsöpörte a rock ’rí rollt is. A transzcendens értékeket nem rajtuk keresztül kell megtalálni, de a földi világról mindent tudnak. Nem a Gonosz követei ők, de cinikusan, csak hogy felkapjuk a fejünket, kacérkodnak a rosszal is. Daluk, a Sympathy fór the Devil elismeri a Sá­ tánjelenlétét a világban, és ránk bízza a választást. A rock ’rí roll önmagában nem változtatja meg a világot, mint négy évtizede hitték. Nem arra való. És ezt ma már a nagy öregek is tudják. De azért még nyomják, mindhalálig. Még megtelnek rájuk a stadionok, de már nem róluk szól a világ. A sta­ dionokban egy kiveszőben lévő faj még megma­ radt példányai találkoznak. Még a szalonrockerek is - akik az attrakcióra kíváncsian jöttek el, egy olyan társadalmi eseményre, amelyen „illik ott UnJ roll miridenK.- alti az összes Hókós, ismerős arcoKt lenni” - kibújnak a bőrükből, legalább két órára, hogy aztán persze hazafelé az autóban titokban szégyenkezzenek az asszony meg a gyerek előtt. A mama pedig kissé csalódottan távozik a koncert­ ről, mert az a tetű Jagger nem énekelte el neki az Angie-t. Nagy László valamikor a hetvenes években azt válaszolta a riporteri noszogatásra, hogy üzenjen valamit a jövő generációinak: csőkoltatom őket, ha még lesz emberi arcuk. Keith Richards arca, min­ den ráncával együtt, emberi arc. Amikor a Yru Got the Silver-t énekli, minden rá van írva. Mindenen túl van már, és mindenre felkészült. Ha a pokolra jut - és erre van némi esély biztos, hogy azon nyomban cigit meg piát fog lejmolni Lucifertől. A Török Szultán EHAVI IDÉZET „Sokkal fontosabb, hogy a Mennyország létezik, mint az, hogy bármelyikünk bejusson oda” C. S. Lewis � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2007 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource X. évfolyam 4. szám 2007. október 16. Abstract A summary of the resource. Tartalom Kutyavilág Pázmányos emlékezés gróf Esterházy Jánosra Ad multos Annos! Hűségesnek lenni küldetésünkhöz Schanda Balázs dékán tanévnyitó beszéde A gólyatáborról háromféleképpen... Síppal, dobbal, záptojással Botos Katalin: Politika és gazdaság Városmisszió Budapesten Jogösszehasonlítás á la Lausanne Győztes Pázmányos jogászok Ügyvédi történetek 1. rész Hívő szó Isten éltessen Deim Pali bácsi! Palio, avagy a lélek jutalma Vásárolj okosan! Az angol kocsma Hideg zuhany The Killers: Sam városa Békák feat. rapperek A dinoszauruszok Budapesten Ehavi idézet Barát Zsófia rajzai Subject The topic of the resource Tartalom Kutyavilág Pázmányos emlékezés gróf Esterházy Jánosra Ad multos Annos! Hűségesnek lenni küldetésünkhöz Schanda Balázs dékán tanévnyitó beszéde A gólyatáborról háromféleképpen... Síppal, dobbal, záptojással Botos Katalin: Politika és gazdaság Városmisszió Budapesten Jogösszehasonlítás á la Lausanne Győztes Pázmányos jogászok Ügyvédi történetek 1. rész Hívő szó Isten éltessen Deim Pali bácsi! Palio, avagy a lélek jutalma Vásárolj okosan! Az angol kocsma Hideg zuhany The Killers: Sam városa Békák feat. rapperek A dinoszauruszok Budapesten Ehavi idézet Barát Zsófia rajzai Creator An entity primarily responsible for making the resource Felelős kiadó: Schanda Balázs dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horvátth Sarolta, Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Pozsgay-Szabó Péter (az online kiadás szerkesztője), Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Ádám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Felelős kiadó: Schanda Balázs dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horvátth Sarolta, Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Pozsgay-Szabó Péter (az online kiadás szerkesztője), Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Ádám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2007. október 16. Date Created Date of creation of the resource. 2007. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (858kb+3873kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_X_4_20071016 Relation A related resource T00081 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 16 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_X_4_20071016 Ablonczy Zsuzsanna Koltay András Schanda Balázs Szendródi Szabolcs https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/4c231e2ebffc454f25c4309a12b04c6b.jpg ae3ddf52666af5bd23ca3bc581dfd743 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/328c0e7f378a24a286caad47350f40bc.pdf d038fe33496d523905a52b6e058df7a3 PDF Text Text A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja PPICE ötelet X.5 20070502 A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA ELJÖTT AMI IDŐNK ? CARL SCHMITT CSEHI ZOLTÁN OTDK 2007 SPORT JOG PRO FACULTATE 2007 WERBŐCZY ISTVÁN DIÁKEXPO X. évfolyam, 3. szám e-mail: itelet@jak.ppke.hu honlap: www.jak.ppke. h u/itelet 2007. május 8. �Eljött a mi időnk? „Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: dr. Bándi Gyula dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Balog Zsolt, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horváth Botond, Horvátth Sarolta, Kerek István, Koltay András (felelős szerkesztő), Majoros Gábor, Magyar Attila, Pozsgay-Szabó Péter (az online kiadás szerkesztője), Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. TARTALOM Pro Facilitate Diké kísértése - Beszélgetés Dr. Csehi Zoltánnal Ballag a katona, szájában tutora... Szakmai napok Sportjogi oktatás Bajnoki címvédés Három pont a mondat végén H. JogászEXPO Elet a kollégiumban „Ne szívd meg, hogy ne szívd meg!” Új elnökza Hallgatói Önkormányzat éléin A Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója Versenyjogi kutatóközpont alakult Kidobtunk 7000,- Ft-ot Blikk - az erkölcsök rendíthetetlen őre Kai nomon egno MIK(A)rofont neki!! - CD ajánló A Vatikáni Szerződés revíziója „Mentsük meg Isten méltóságát..!’ Hívő szó - Csíksomlyó hív Könyvajánló - 2004. december 5. tanulságai Miért nincs szobra Budapesten Werbőczynek? 3 4 5 5 6 6 7 7 7 8 8 9 9 10 10 11 12 13 14 15 15 16 Toborzás! Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a szerkesztőség bármely tagjánál. Látogassatok el az ítélet honlapjára! www.jak.ppke.hu/itelet A honlapon megtalálhatóak a nyomtatott vál­ tozatban nem szereplő írások éppúgy, mint a lap korábbi számainak archívuma. A folyamatosan frissülő honlap aktuális híreket, közérdekű információkat is tartalmaz. második oldal Nem tudom, kinek volt korábban hasonló élménye, de elég so­ kunknak rémlik fel vissza- visszatérő jelenetként gyerekkorunk­ ból, hogy amikor egy baráti összejövetelen a férfiak egy-két po­ hár bor után a haza sorsa felett kezdtek el keseregni (még a Kádár-kor éveiben, amikor nem látszott közelinek a változás), apáink egyszer csak felénk fordultak, megveregették a hátunkat, és azt mondták: „nekünk már végünk, nem jutunk semmire de majd ti, a ti időtökben megváltoztatjátok a világot”. Később az ember azt is megértette, hogy miért volt indokolt a sóhaj, és ma sem hízeleghetünk magunknak azzal, hogy a változásra irányu­ ló vágy - immáron beteljesülvén - aktualitását vesztette volna. Emberi természetünkből adódóan eleve furcsa, torz képünk van a világról. Mindig csak a jelent látjuk, és csak a belátható időbéli tá­ volságban ránk váró jövőben vagyunk képesek gondolkodni. Eb­ ből fakad, hogy oly csábítónak tűnhet az akár szélsőségekig foko­ zott individualizmus - hiszen oly nehéz egy folyamat részeként érzékelnünk saját magunkat. Azt is szívesen veszszük, ha elvég­ zendő feladatainkat megfelelően nagynak látva elringathatjuk magunkat a fontosság hitében, hiszen egészséges emberi igény, hogy valahol szükség legyen ránk. Mindezek miatt talán minden kor embere úgy véli, sorsfordító időkben él. Olyan időkben, amely hosszú-hosszú távra, előre meghatározza, jelentősen befo­ lyásolja népe, nemzete, kultúrája, vagy akár az egész emberiség jövőjét. Ezért érezzük - legtöbbször oktalanul - nagyon-nagyon fontosnak magunkat, és ezért írhat az amerikai történész könyvet a történelem végéről. Persze a magyar emberben természetes módon motoszkált foly­ tonosan a változtatás vágya - hiszen legalábbis az elmúlt ötszáz évben állandóan bajban voltunk. Rémlik, hogy mintha az Egri csillagokban az öreg Bornemissza és Cecey is apáinkhoz hason­ lóan vigasztalta volna Gergőt és Vicát - röviddel Jumurdszák gyermekrabló akciója előtt. Aztán felcseperedvén az ember körbenézett a világban, és a kel­ lő felkészültség, valamint elszánás hiányát észlelve nagyon ha­ mar megkérdőjelezte magában azt az atyai vélelmet, hogy a sa­ ját generációja lesz majd a kiválasztott, amely végre helyükre te­ szi majd a dolgokat. A dolgokat feltehetően nem is lehet csak úgy „a helyükre tenni”. Azt hiszem, apáink (és persze az öreg Bornemissza és Cecey) tévedtek. Legfeljebb annyi adathat meg egy embernek, egy generáció javának, hogy bizonyos, ígéretes jelenségeket észlelvén búcsúzzon el a földi világtól, megőrizve szívében a szebb jövő reményét. Szebb jövő? Miért, a jelen nem elég szép? No persze, egy jó kor­ só sör mellett, baráti csevely közben, a tavaszi napsütésben ej­ tőzve egyszerűen tényleg minden tökéletes. A rendelkezésre ál­ ló időben azonban óhatatlanul mást is tenni kell - ha másért nem, hát legalább azért, hogy újra ott ülhessünk a napsütésben, barátokkal körülölelve, hideg sert kortyolgatva. Hogy ki miként tölti el a maga idejét - hiszen az eljött, itt van, de sajnos véges és ráadásul meglehetősen hamar elfogy az többé-kevésbé az egyéni, autonóm döntésen múlik (abban az esetben persze, ha a közösség biztosít megfelelő alternatívákat a választásra, melyek hiányában nem is beszélhetnénk döntési lehetőségről). A választás során szó sem lehet semmiféle kényszerről, jövendő élete felől mindenki maga dönthet, és akár szabadon figyelmen kí­ vül hagyhatja az itt-ott, bizonyos döntéseknél felbukkanó morális kényszert. De ha valaki olyan elitegyetemen tanulhat/dolgozhat mint a Pázmány, és akinek leszármazol ezáltal hetedíziglen men­ tesek lesznek mindenfele anyagi jellegű problémától, annak talán megadatik, hogy távolabbra is tekinthessen. Külön-külön minden­ kinek eljött az ideje, de lehet, hogy eljött a mi időnk is. Van-e egy­ általán értelme a megkülönböztetésnek? Ki az a több-e itt, mint az „én , ki tudja? Talán igazságot is órai”? Vajon hordozott az egykori atyai sóhaj, és valóban eljött végre a mi időn k is - még ha nem is úgy, ahogy egykoron apáink gondolták. Koltay András �Pro Facultate 2007 Napi jelentés Időjá rásjelen tés: Reggel kissé hűvös, ám derült idő, 10-12 fok körüli hőmérséklettel. Délutánra 26 fokig emelkedett hőmérséklet, a késő délutáni órákra helyenként megnövekedett gomolyfelhőzet. Ideális nap a rendezvényre. Esenténynapló: 12:00-13:30: „próbatárgyalás” a Díszte­ remben. Teltház. Minden szereplő felké­ szültségről tesz tanúbizonyságot. Bíró, ügyész, ügyvéd, tanúk, és még bírság is. Mint egy igazi tárgyaláson. 13:30-14:00: Szűcs Balázs atya celebrálta mise a Mária utcai jezsuita templomban. Nagy részvételi arány. 14:15-15:00: Pro Facultate-díj átadása. (Lábjegyzet: ez a díj képezi a nap központi magját és alapját. Az első díjátadóra Geren­ csér Balázs és Koltay András tanár úr ve­ zette Lippay György Kör kezdeményezésé­ re került sor 2003-ban. Az első díjazott Zlinszky János alapító dékán volt. A díját­ adást azóta is minden évben megszervezik. 2004-ben azután tudományos rendezvé­ nyekkel, előadásokkal, néptánccal, borkós­ tolóval, Leann Dubh és Legis Actio kon­ certtel elkezdődött a Pro Facultate Kari Nap megrendezése, mely azóta a Kar tradi­ cionális rendezvényévé vált.) Idei díjazott: Dr. Schanda Balázs egyetemi docens. Köszönőbeszéd: szerény tőle meg­ szokott stílusban. Tavalyi adósság teljesíté­ se: Szuromi Szabolcs Anzelm tanár úr díjá­ nak átadására is sor kerül 15:00-16:00: Botos Katalin tanárnő és Bo­ tos József tanár úr előadása. Közben fakul­ tatív borkóstolás. Történik mindkettő ugyanott, a Gesztenyés udvarban. 16:00-17:00: Hét Csapás néptánc együttes műsora, ránctanítás. Zajos siker. Közben és utána bográcsozás, főzőverseny, ételkósto­ lás. Nagy siker, elégedett arcok. 19:00-21:30: Mándruc és Légis Actio kon­ certek. Fergeteges hangulat. 22:00-..Záró buli: ELTE - BTK Könyv­ tár Klub. Levezetésképpen. Ha még ma­ radt energia. Megjegyzés: Tökéletes hőmérséklet, amolyan profacnapos. Valahogy az időjárás is hagyományos­ sá kezd válni. Mintha tudná, hogy nem sza­ bad értelmetlenné tennie azt a sok készülő­ dést, ami mindezen eseményeket megelőzi. Jól sikerült. Le a kalappal. Hagyományos rendezvényünk újabb évet tudhat maga mögött. Sok energiája azért senkinek nem maradt a végére. Es a kérdés, amivel ahhoz a számos emberhez fordulok, akinek a munkája ben­ ne van ebben a napban: Megérte? Csak né­ zem azt a rengeteg felhőtlenül együtt szó­ rakozó diákot és tanárt. Mindenki örül, ki- Dr. Schanda Balázs és Szuromi Szabolcs Anzelm díjazottak élvezi az utolsó nagy lehetőséget a gondta­ lanságra, így vizsgaidőszak előtt. A válasz magától értetődő. Ablonczy Zsuzsanna A jogi karok legjobbjai a XXVIII. OTDK-n Balatonfüreden, festői környezetben, igen színvonalas szervezés mellett került sor a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekció­ jának tanácskozásaira 2007. április 24-26. kö­ zött. Az egyes tagozatok zsűrijét az ország leg­ nevesebb és méltán elismert jogtudósai alkot­ ták, a versenyzők pedig a jogi karok legtehet­ ségesebb, legjobb szakmai felkészültséggel és kiváló előadói képességgel rendelkező hallgatói közül kerültek ki (leg-leg-leg!!!). Egyetemünk közössége joggal lehet büszke az általunk neve­ zett résztvevőkre, ugyanis bár igen kevés dol­ gozattal indultunk (a lehetséges 40 helyett csu­ pán 28 pályaművel), ezek a munkák egytől egyig megáÜták a helyüket az ország joghallga­ tóinak legrangosabb megmérettetésén. A há­ rom nap eseményei kellemes emlékeket hagy­ tak mindannyiunkban: mind a kötetlen progra­ mokra és a felhőtlenül (de nem felelőtlenül) együtt töltött balatonparti estékre (délelőttökre, délutánokra), mind az egyes tagozatokban zajló komoly munkára szívesen gondolunk vis­ sza. Az ünnepélyes eredményhirdetés pillana­ tai pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyete­ met képviselő következő hallgatóknak okoztak az említetteken felüli, még nagyobb örömöt: 1. helyezést ért el: Nagy Gusztáv az Alkotmányjog I. tagozat­ ban, és emellett az Alkotmányjogi II. tagozat legjobb opponensi díját is magáénak tudhatja, valamint a Pro Scientia Aranyéremre is őt ta­ lálta a legérdemesebbnek a zsűri (konzulense Kilényj Géza); Tóth Áron László a Büntető anyagi jog II. ta­ gozatban, emellett a Büntető anyagi jog I. ta­ gozatban egy másik dolgozatával 3. helyezést ért el, valamint a Jog- és Állambölcseleti tago­ zat legjobb opponensének is őt találta a zsűri (konzulense Újvári Ákos). 2. helyezést ért el: Boronkay Miklós a Polgári anyagi jogi I. tago­ zatban, emellé a Polgári anyagi jogi II. tago­ zat legjobb opponensének járó díjat is kiérde­ melte (konzulense Lábady Tamás); Navratyil Zoltán a Polgári anyagi jogi I. tago­ zatban, megosztva Boronkay Miklóssal (kon­ zulense Jobbágyi Gábor). 3. helyezést ért el: Berkes Lilla a Közigazgatási jogi tagozatban (konzulense Wetzel Tamás); Lukonics Eszter a Polgári anyagi jogi II. tago­ zatban (konzulense Koltay András); Sabjanics István az Alkotmányjog II. tagozat­ ban, amely mellé még egy Különdíjat is haza­ hozhatott (konzulense Hajas Barnabás); Serák István a Polgári anyagi jogi I. tagozat­ ban (konzulense Landi Balázs). Különdíjat kapott: Fülöp Natasa Katalin a Büntető anyagi jog II. tagozatban, akit ezen felül két legjobb oppo­ nensnek járó díjjal is jutalmaztak, egyrészt az Agrárjogi és Környezetvédelmi jogi tagozat­ ban, másrészt a Kriminalisztikai és Jogi infor­ matikai tagozatban nyújtott teljesítményéért (konzulense Molnár Gábor); Leposa Martina Réka a Polgári anyagi jogi II. tagozatban (konzulense Koltay András); Pünkösty András az Európai jogi tagozatban (konzulense Szabó Marcel). A szép eredményekért köszönet illeti az Egye­ temünket képviselő hallgatókat, valamint a zsűri munkájában is részt vevő, illetve a hely­ színen versenyzőinket bátorító, megfeszített munkával a lelket bennük tartó oktatókat is! A soron következő, 2009-es OTDK rendezési jogát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara kapta meg. Ér­ demes megfontolni a nevezést: az igen rangos elismerés, a pénzjutalmak, valamint a jó han­ gulat mellett a díjnyertes dolgozatok jeles szakdolgozatként is beszámításra kerülnek. Aki még hallgatóként a következő Kari TDKk valamelyikén bemutatja dolgozatát (a soron következő Kari TDK várható időpontja 2008. december), jogot szerezhet a résztvételre, még akkor is, ha az OTDK időpontjában már nem hallgatója Egyetemünknek. (Kérek minden érdeklődőt, hogy részletes információért vegye fel velem a kapcsolatot: pogacsas@jak.ppke.hu) Pogácsás Anett Kari TDT titkár harmadik oldal �Diké kísértése Beszélgetés Dr. Csehi Zoltán tanszékvezető egyetemi docenssel Csehi Zoltán tanár úr 2006-tól lett egyetemünk Kereskedelmi Jogi Tanszékének vezetője, amellett 1991-től az ELTE jogi karának oktatója, jelenleg docens. 1989-ben jogi, majd ’90-ben művészettörténeti diplomát szerzett. Többször kutatott Franciaországban, de tanult Német­ országban és az Egyesült Államokban is. Számos könyv és tanulmány szerzője, valamint a Jogállam című folyóirat szerkesztője. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett az ország egyik legnagyobb ügyvédi irodájának partnere, emellett választottbíróként is működik. - Tanár Úr, a jog mellett miért épp művé­ szettörténetet tanult? Mi a kapcsolat a két, látszólag távol eső diszciplína között? - Valójában pont fordítva történt. Eredetileg magyar-művészettörténet szakra vettek fel, de a magyar szakot, noha egyébként nagyon sze­ rettem, a nyelvészet miatt leadtam, majd egy gyermekkori jó barátom javaslatára beiratkoz­ tam a jogra. Ez elvileg azért ütközött nehézség­ be, mert abban az időben jogszabály nem tette lehetővé, hogy valaki két karra párhuzamosan járjon nappali tagozaton, azonban az akkori Dékán Úr, tekintettel a szép felvételi eredmé­ nyeimre, ehhez kivételesen hozzájárult. Nem volt könnyű két egyetemet egyszerre végezni, mert egy vizsgaidőszakban általában 14-16 vizs­ gám volt. Előadásra is csak hellyel-közzel tud­ tam eljárni, de Sólyom László tanár úr óráin mindig bent voltam. Nagyon zavart a jogi ok­ tatás tömegképzés-jellege. A művészettörténet szak viszont igazi elitképző volt. Mindössze 2530-an voltunk az egész évfolyamon. A mai na­ pig szerintem Európa egyik legjobb szellemi műhelye, a világon bárhol megállná a helyét. Ami pedig a második kérdését illeti, engem mindig érdekelt a jog kultúrtörténeti meghatá­ rozottsága. Erről írtam egyébként a Diké kí­ sértése - magánjogi és kultúrtörténeti tanulmá­ nyok című könyvemben. A jog mindig a kor­ szellem egyfajta lenyomata és kifejezője, alakí­ tója. A korszellem függvénye, hogy a jogászok hogyan gondolkodnak, milyen struktúrákban érvelnek, mit, hogyan neveznek, valamint hogy hol van a határ a jog és más magatartási szabályrendszerek, mint az erkölcs, vagy a val­ lás között. Mi a jog, tulajdonképpen hol kezdő­ dik a jog szerepe manapság, szekularizált vilá­ gunkban - ezekre a kérdésekre sokkal nehe­ zebb válaszolni, mint korábban bármikor. A korszellemmel foglalkozik a kultúrtörténet és ezen belül a művészettörténet is, csak nyilván­ valóan egy kicsit más megközelítésből, mint a jog, valójában azonban nincs is akkora különb­ ség az egyes kulturális szférák között. - Bemutatná néhány szóban olvasóinknak a másik könyvét is? Miről írt „A magánjo­ gi alapítvány” című munkájában? - Ez gyakorlatilag egy összefoglaló tanulmány Feldolgoztam az alapítvány történetét, a mi­ benlétére vonatkozó elméleteket, de kiváltkép­ pen azt vizsgáltam, arra kerestem a választ, hogy hogyan lett a jog világában egy tárgyból személy Hiszen a polgári jog tárgya a vagyon, az alapítvány pedig egy olyan vagyon, va­ gyontömeg, mely jogi személyiséggel bír. - Milyen tapasztalatokkal tért haza a kül­ földi ösztöndíjakról? - Elsősorban azzal, hogy Nyugat-Európában a szakemberek nem tehetségesebbek és nem okosabbak, mint mi, magyarok. Talán valami­ vel jobban van szervezve náluk az élet és eset­ leg még egy dolog méltó említésre: jobban megbecsülik a tanárokat, anyagilag is. Itthon szerintem mindenképpen át kell gondolni az egyetemek struktúráját. Véleményem szerint nem szükséges ennyi kötelező tárgy, ezek köré­ nek szűkítését javaslom már régóta. Egy húsz­ éves ember tud már választani, politizálhat, há­ zasodhat, gyereket vállalhat, tőzsdézhet, kft-t alapíthat, azt is el tudja dönteni, hogy a jog széles palettájáról mely részek érdeklik, a töb­ bit pedig nem kellene ráerőltetni Épp a válasz­ tás felelőssége az, ami autonóm ember­ ré tesz bennünket. A törzsanyagot jelentő­ sen csökkenteni kel­ lene valamennyi jogi karon. - Hogy került kap­ csolatba a Tanár Úr egyetemünk Keres­ kedelmi jogi Tan­ székével? - Sólyom László tanár úr hívott meg évek­ kel korábban a Doktori Iskolába oktatónak, majd még köztársasági elnöki szolgálata előtt kezdeményezte, hogy vállaljak na­ gyobb szerepet a Kar életében, végül Bándi Gyula dékán úr kért fel a Kereskedelmi Jo­ gi Tanszék vezetésére. - Milyen konkrét tervei vannak a tanszék­ kel kapcsolatban? - Elsősorban a választható tantárgyak körét szeretném bővíteni, és azt szeretném, hogy a hallgatók korszerű és európai színvonalú tu­ dásanyagot sajátíthassanak el, mert a Páz­ mánynak nem az ELTE-vel vagy a Károlival kell versenyeznie, hanem olyan nagy európai egyetemek jogi karaival, mint a bécsi, a heidelbergi vagy a padovai. Érmek érdekében azt ígérhetem, hogy én mindig olyan előadásokat igyekszem majd tartani, amelyek Európa bár­ mely más egyetemének katedráján is elhan­ gozhatnának, és ahol a hallgatók a legújabb tu­ dományos eredményekkel és aktuális problé­ mákkal ismerkedhetnek meg. - Milyen potenciált lát manapság egy olyan katolikus egyetemben, mint amilyen a Pázmány is? - Óriási erőt látok benne, mert egy olyan több évezredes egységes szellemiséget képvi­ sel, amely mindig képes volt megújulni, és amely vezérfonal ebben a kulturális káosz­ ban. Ez hatalmas előnyt jelent, és bizonyos strukturális változtatásokkal a mostani Kar még erősebb szellemi húzóerővé válhatna. Azt gondolom, hogy rövid idő alatt Európa egyik vezető jogi karává lehetne tenni. Ziegler László Jézus pere Alapító Dékán Úr hallgatói felkérésre 2007. március 28-án megtartotta hagyományos Húsvét előtti előadását Jézus pere címmel. (A délután 4-re tervezett előadás alkalmas terem híján fél 7-kor kezdődött.) negyedik oldal A Ferences Gimnáziumban megismerhet­ tem a középkorban kiátkozott - és a XX. században rehabilitált - ferences gondolko­ dók Jézus szenvedéséről és haláláról alko­ tott elképzeléseit. A szabadság új színben tűnt fel. Prof. Dr. Zlinszky János Jézus pe­ re c. előadásában több ponton mutatott rá a történelem szükségszerűségeit tagadó for­ dulópontokra. Jézus nem meghalni jött el. Nem volt szükségszerű a szenvedés és a ha­ lál. A megtestesült Ige az Örömhírt hirdet­ ni és átadni jött el. A küldetését teljesítette. A rövid- és középtávú közvetlen hatalmi ér­ dekekkel Jézus tanítása nem alkotott össz­ hangot. A zsidóság korabeli politikai elitjé­ nek többsége Jézust vetélytársként értékel­ te. És Jézusnak emiatt kellett meghalnia. A történelem legnagyobb drámája zajlott akkor Jeruzsálemben. A zsidó és római el­ járásjog szerint lezajlott két büntetőeljá­ rásban végül nem született elmarasztaló büntető ítélet. A helytartó átadta Őt a templomi elitnek; Jézust keresztre feszí­ tették. Prof. Dr. Zlinszky János a szenve­ déstörténetet új színben mutatta be; igazi drámaként. A Kar oktatói és hallgatói szép számmal voltak jelen; és nem csupán a Kar polgárai érdeklődtek az előadás iránt! A Jézus pere c. előadás valódi hallgatói összefogással jött és jöhetett létre. Köszönöm a Hallgatói Önkormányzat segítségét! És természete­ sen János bácsinak is nagyon köszönöm! Teleki László �Ballag a katona, szájában tutora... Mint minden évben 2004 óta, most is meg­ hirdettük a tutorfelvételit, ahova a lelkes elsősöket vártuk. Felmerülhet a kérdés, miért kell ez a csúnya felvételi, miért nem segíthet mindenki a gólyatáborban, aki szeretne. Szerencsére mindig jópáran van­ nak, akik egy csoport irányításával ven­ nék ki részüket Egyetemünk hírnevének öregbítéséből, s törekednünk kell arra, hogy a legjobbak tehessék ezt tizenkét gó­ lya szellemi és tanulmányi nevelésével. So­ kat agyaltunk, hogy is történjen a lelkes felvételizők minél alaposabb megismerése - ha már ennyire fontos szerepet szánunk nekik, tekintve, hogy erre nagyjából tizen­ három és fél percünk van, és gondolatolva­ sás nélkül ez nehéz feladat. Mindezért idén újítottunk, és a felvételi előtt szerveztünk egy ismerkedős hétvégét a potenciális jelent­ kezőknek, egy „Potenciál-hétvégét”. A jelent­ kezők fele - a szoros határidő ellenére - jelent­ kezett is, és Gárdonyt megszállva hozzálát­ tunk a helyenként ködös, és menet közben ala­ kuló koncepció alapján kiderítem, hogy az el­ sőévesek mit gondolnak a tutorságról, és vilá­ gossá tenni, mi miért vállaltuk ezt egy-két-három éve, és miért élvezzük annyira. Erről most nem ejtenék szót, az Egyetem közel 3/5e (az első három évfolyam) valószínűleg isme­ ri azt a tutorságot, ami négy éve működik ilyen formában, s reméljük, látjátok, mennyire szeretjük ezt csinálni. A hétvége mindenféleképpen sikeres volt. Mi - ahogy hirdettük is, ha más nem, megismer­ tünk pár elsőst, és piperkőc dámaként figyel­ hettük, hogy viselkednek egyéniben és csapat­ ban. Közvetlenül a hétvége után következett a felvételi, ami a már említett tizenhárom és fél percben történt, de az ismerkedős táborban szerzett tapasztalatok segítettek a döntésben, ha bizonytalanok voltunk a jelentkezőt illető­ en, s habár elmondható, hogy a táborban résztvevők jóval nagyobb arányban kerültek I Csapatépítő tréningen... be, felvettünk több olyan gólyát is, akit előtte - nemzetbiztonsági analógiával élve - nem fi­ gyeltünk meg. A felvételi több kisebb részből állt, ahogy im­ már három éve: első körben néminemű ismer­ kedés, beszélgetés, jelentkező-nyugtatás, vala­ mint olyan klasszikus kérdések, mint „miért akarsz jogász lenni”, „miért akarsz tutor len­ ni”, „mennyi egy korsó sör a Spariban”, és „hol van a 24-es gyakorló”. Ezután következett egy szituáció, ami kön­ nyen felmerülhet a gólyatáborban, mint „mit csinálsz, ha a gólyád unokanővérének szom­ szédjának a postásától hallja, hogy a fodrásza X. Y. vizsgáztatóhoz került, aki több mint szi­ gorú, és hogy tényleg lehetetlen átmenni nála Rómából”, vagy a három felvételiztető teljes hangerővel és odaadással illusztrálja a „mit csinálsz, ha a gólyatábori megérkezés után két perccel a focicsapatnyi elsős őrjöngve elindul a szomszédban található kocsma felé” kérdést, amire szerencsétlen jelentkező ijedten - és jog­ gal - hátrébb húzódik székével. A szituáció után már felüdülést jelentettek a tanulmányi kérdések. Itt olyan információkra voltunk A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán működő Deák Ferenc Továbbképző Intézet SZAKMAI NAPOKAT hirdet az alábbi területeken: 2007. május 18. (péntek) A polgári törvénykönyv kodifikációjának előkészítése Előadók: Dr. Wéiss Emília, Dr. Kecskés László, Dr. Jobbágyi Gábor, Dr. Lenkovics Barnabás, Dr. Vékás Lajos, Dr. Lábady Tamás, Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit, Dr. Bókái Judit, Dr. Zlinszky János 2007. május 22. (kedd) Alapítványok és közalapítványok működése Előadók: Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelső Bíróság elnöke, Dr. Csehi Zoltán, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Boytha György egye­ temi tanár, Dr. Pröhle Gergely, Dr. Becker Pál egyetemi docens 2007. június 1. (péntek) Ombudsman és jogvédelem Előadók: Dr. Lenkovics Barnabás egyetemi tanár, állampolgári jogok or­ szággyűlési biztosa, Dr. Péterfalvi Attila, adatvédelmi országgyűlési biz­ tos, Dr. Wirga Zs. András ügyész kíváncsiak, mint „ki a rektor”, „mik a záróvizsga-tárgyak”, „milyen lehetősé­ gek vannak az egyetemen a hallgatói aktivitásra”. Itt sajnos voltak elszomo­ rító válaszok; mi nem a zöldkönyv ol­ dalszámot, betűtípust és szerkezeti fel­ építést is felölelő ismeretét várjuk el, hanem azt, hogy a gólyatáborban csil­ logó szemmel kérdező gólyák által fel­ tett releváns kérdéseket a leendő tutor meg tudja válaszolni utánjárás nélkül, helyben. Ez a tényleges tájékoztatás és a csoportvezetővel szembeni bizalom miatt is fontos, de persze nem csak az ilyen ismereteket vizsgáljuk a felvéte­ lin, mert az ilyen irányú tudás hiánya könnyen pótolható. Mindenesetre érde­ kes látvány és felemelő érzés, amikor a gólyák - a Róma-vizsga előtti csillapíthatat­ lan feszültséghez hasonló extázisbán - még a beszélgetés előtti utolsó perceket is a tájé­ koztató magolásával töltik... Idén huszonkilencen jelentkeztek hozzánk, s ebből tizenegy elsőst vettünk fel, szinte kivé­ tel nélkül mindenkit teljes egyetértéssel, ebben mellesleg a három kompetens Scharle Zsuzsi negyedéves főtutor, Lévai Zsuzsi másodéves tutor, valamint jómagam, akiknek két elő­ dünk, Scharle Zsuzsi és Radich Orsi társelnö­ kök adják át júliustól a vezetést. Miután felvette a három mindenre elszánt fel­ vételiztető az újakat, szinte rögtön el is vittük őket még egy hétvégére, hogy a régi tutorok is megismerjék a Frisseket, a Frissek a régieket, és azért, hogy egy szentendrei tábort és annak egy kerékpárról sztoikus nyugalommal csen­ det és megértést kérő gondnokát leépítsük. A terv sikerült, így már szervezzük az augusztus előtti nagy összejövetelt, ahol már konkrét öt­ letekkel szolgálunk az első év tanulmányilag és közösségileg legfontosabb négy napjának, a gólyatábornak a lebonyolítására. Bartolák Csaba 2007. június 2. (szombat) A társasági és a cégtörvény módosításának első jogalkalmazási tapasz­ talatai és jogértelmezési kérdései. A cégtörvény várható módosítása Előadók: Dr. Vezekényi Ursula, legfelsőbb bírósági tanácsvezető bíró 2007.június 8. (péntek) Versenyjogi ítélkezés Előadók: Dr. Tóth Tihamér, a GVH elnöke, Dr. Vörös Lmre (MTA), Dr. Boytha Györgyné (PPKE), Dr. Bienerth Gusztáv (AmCham), Dr. Parragh. László (MKLK), Dr. Nagy Zoltán (GVH), Dr. Csépai Balázs (GVH), Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd, Dr. Bodócsi András (GVH), Dr. Fejes Gábor ügyvéd, Dr. Bara Zoltán (GVH), Dr. Pataki Dá­ niel (HLF), Dr. Tóth András (GVH), Dr. Hermány Csaba (TCom) Az előadások 10-17 óráig tartanak. Helyszín: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26-28. Jelentkezés és információ: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Karának Deák Ferenc Továbbképző Intézetében Tel: 429-7224; Fax: 266-5286; zatonyi@jak.ppke.hu; www.jak.ppke.hu/deak ötödik oldal �Sportjogi oktatás A 2006/2007. évi tanév első szemeszterében indult el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán a sportjogi oktatás. A tárgy a második félévben szünetel ugyan, azonban szep­ tembertől ismét lehet szabadon választható tárgyként tanulni. A sportjog egyre inkább kezd önállóvá válni, és ennek eredményeként egyetemünk több külföldi egyetem mellett szerződést kötött 2007 tavaszán a Testnevelési Egyetemmel a közös együttműködés érde­ kében. Az egyetemi oktatás kapcsán kérdeztük Bérces Lászlót, egyetemünk Polgári Eljá­ rásjogi Tanszékének mestertanárát, majd az egyetemek közti szerződésről és annak hát­ teréről Nemes András, a Testnevelési Egyetem docense nyilatkozott. - Tanár Úr, mién van napjainkban egyre in­ kább szükség a sportjogra és az ehhez kap­ csolódó sportjogi oktatásra? - kérdeztük Bér­ ces Lászlót. - A sportjog hatalmas joganyagot jelent és egyre inkább önálló jogággá kezd válni, ezért egyre több felsőoktatási intézmény ismeri fel ennek jelentőségét és kezdi meg oktatását. A sportjogi ismeretek nagyfokú jogi alapisme­ retet igényelnek, hiszen azzal, hogy ez a jog­ ág egy vegyes szakjogi területhez tartozik, köz- és magánjogi elemek is kapcsolódnak ide, tehát a sportjogi ismeretek elsajátításán hoz tudni kell a jog alapjait. A jogág közjogi területéhez tartoznak az alkotmányos alapjai, a pénzügyi szabályozása és a közigazgatási jo­ ga. A magánjogi részhez tartoznak a sporto­ lók személyi és vagyoni jogai, a sportvállalko­ zást, mint kereskedelmi társaságot szabályo­ zó joganyag és az immateriális javak, mint a reklámbevételek, közvetítési jogok és egy-egy játékos piaci értéke. - Az állam mennyire szól bele a sport jo­ gi szabályozásába? - Az államnak nagyon fontos szerepe van a sport terén. Gondoljunk bele abba, hogy egy nemzetközi összetételű döntéshozó bi­ zottság hogyan adhatná oda egy országnak egy világverseny megrendezésének jogát ál­ lami garanciavállalás nélkül. Ez ugye aktuá­ lis kérdés volt mostanában, a 2012-es labda­ rúgó Európa-bajnokság kapcsán. De az álla­ mi feladatvállalás nem csak ebben merül ki. Az állam feladata különböző dopping-meg­ előzési törvények és jogszabályok meghozá­ sa, együttműködve a nemzetközi szövetsé­ gekkel. Az állam kötelessége az állami kéz­ ben lévő sportlétesítmények fenntartása is. A szakszövetségek nem szeretik, ha a klu­ bok nem sport-, hanem állami bírósághoz fordulnak, mert kizárólagosságra töreked­ nek. Ennek ékes példája volt a tavalyi Ferencváros-ügy, ahol a csapat 25 millió fo­ rintja bánta, hogy a Fővárosi Bírósághoz fordult a másodosztályba sorolása miatt. - A politika mennyire van jelen egy-egy profi klub életében? - A politika mindig is meghatározó szerepet töltött be a sportban. Addig nincs baj ezzel, amíg sportszakmai kérdésekbe nem folyik bele. A probléma akkor kezdődik, amikor egyes politikai pártok az ebbe való beleszó­ lással kívánják ismertségüket növelni. 1990 előtt is meghatározó szerepe volt a sportban az államnak, hiszen a sportegyesületeket nagy állami vállalatok támogatták, mint a Csepel SC-t a Csepel Autógyár vagy a Győrt a Rába; vagy minisztériumok csapatainak tartották, például a Kispest mindig is a Hon­ védelmi Minisztérium csapata volt. Azonban az effajta állami finanszírozási rendszer a rendszerváltást követően összedőlt. 1998-ig a sportegyesületek 14 milliárd forint köztarto­ zást halmoztak fel, hiszen reklámérték és né­ zőszám nélkül nehéz volt nyereséget felmu­ tatni. Az 1996-ban létrehozott első sporttör­ vény kimondja, hogy a profi bajnokságra ne­ vezett egyesületeknek gazdasági formában kell megjelenniük. Felmerül a probléma, hogy a kft. jogutódja-e a sportegyesületnek. Végül az a döntés született, hogy az adóság a sportegyesületnél marad, de a vagyoni érték ellenérték nélkül átment a kft. tulajdonába. Ez így, ebben a formában senkinek sem volt jó. így az egyesületek működtetését vállalko­ zók és önkormányzatok vállalták magukra. Itt jelenik meg a politika. Azt szokták mon­ dani, hogy egy csapat akkor jó, ha a jobb­ szélső és a balszélső is jó. - Aki felveszi a tárgyat, hol tudja kama­ toztatni a későbbiekben az itt szerzett is­ mereteit? - Egy sportjogász bármely sport területén el tud helyezkedni, akár egy-egy szakszö­ vetség munkáját segítve, akár sportigazga­ tási feladatot ellátva. - Szerencsére nagyon nagy és ezalatt százas nagyságrendet értek. Ebben a szemeszter; ben nincs sportjogi oktatás, de szeptem­ bertől ismét lesz. A cél az, hogy egy-két éven belül a Testneve­ lési Egyetemmel együtt kiépítsük a mesterképzest, mely­ nek az alapjai már Bérces László megvannak. A dekán úrral együtt felvettük a kapcsolatot a Magyar Olimpiai Bizottsággal, és folyamatos tárgya­ lásokon veszünk reszt. A MOB átvállalná az olimpiai kerettagok egyetemi képzéssel kap­ csolatos költségeit és támogatná az itteni kép­ zést is. Kapcsolatban állunk továbbá egy-két sportági szakszövetséggel is, akik örömmel fogadták a sportjogi oktatásunk kezdeménye­ zését. Hosszabb távon az egyetem részére anyagi lehetőségek is rejlenek, hiszen a szö­ vetségek felkérhetik a Pázmányt akár szakta­ nácsadásra, akár szabályzatok előkészítésére is, és ezekből csak profitálhat az iskola. - Tanár Úr, Ön az elsők között jelentette ki, hogy a sportjog önálló jogág. Ez hogy történt? - kérdeztük Nemes Andrást. - 1993-ban egy nemzetközi konferencián tartott előadásomban mondtam ki, hogy a sportjog önálló, ugyanis addig csak sport­ ról és jogról esett szó, de a kettőt névlege­ sen nem vonták össze. Akkor az elképze­ lésemet nem tartották reálisnak, de 1998ra már igen. - Azóta Bérces László tanár úrral együtt hatékonyan vesznek részt a sportjogi kép­ zésben. Ho^y született meg a két egyetem közti szerződés? - Most tavasszal egyezett meg az amszter­ dami egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Testnevelési Egyetem arról, hogy közösen fognak véghezvinni egy sportjogász szakképzést a Deák Intézet­ ben, valamint megegyezés történt az emlí­ tett egyetemeken kívül az Oxford University-vel is egy 2008-ban induló mes­ terképzésről, melynek előkészületei már javában zajlanak. Egyébként több Pázmányos hallgató írja jelenleg is a nálam sport­ jogból a Ph.D.-ját, és több nemzetközi kon­ ferencián is vettünk részt velük, ami szin­ tén örömteli. Tehát a két egyetem közti kapcsolat továbbra is nagyon jó. - Mekkora érdeklődés van a sportjogi oktatás iránt? Magyar Attila Bajnoki címvédés Véget ért a 2006/2007-es focibajnokság tavaszi szezonja, amely még az őszi felvonásnál is küzdelmesebbre sikerült. Megszületett a régi­ új bajnokcsapat! Igen, az előző szemeszterben is az élen végző Kutyaütők sikeresen megvédték elsőbbségüket. Avegjátek azonban ismét nagyon szorosra sikerült, bár talán egy hajszállal „könnyebben” sikerült begyűjteni ezt az elsőbbséget, mivel az őszi rangadón döntetlen OJ t e . . .. _ ipv akkor csnnan mhh eredmény születetett azi_iakkori vetélytárssal szemben, es aígy akkor csupán a jobb gólkülönb­ ségnek köszönhetően végeztek az élen. Most pedig a Kutyautok - yo-Ják rangadó 7-1-re vég­ ződött. Az eredmény láttán egyoldalú meccs képe villan tel előttünk, ae ez nem egészen fedi a valóságot. Lehet, hogy a hiányzó játékosokon, a Szerencsen vagy a tapasztalaton múlt a meccs, de a kívülálló szemével mindenképpen jo volt látni, ahogyan a srácok egymásnak es­ tek. így a Go-Ják elvesztették veretlen mérlegüket, es meg kellett, hogy elégedjenek az ezüst­ éremmel. A bronzot az előző szezonban a középmezőnyben végző Csolnak FC szerezte meg. Ezúton szeretnénk gratulálni minden résztvevő csapatnak a szervezők neveben! 1 Kutvaütők 2. Go-Ják 3. Csolnak Fc A további helyezettek és a Bajnoksággal kapcsolatos egyebinformációk megtalálhatók a meg­ találhatók a www.pazmanyjog.hu oldalon a Focibajnoksag menüpont alatt. Továbbá várjuk az észrevételeket, kéréseket, kérdéseket valamint azok jelentkezeset, akik szívesen segítenének a szervezésben és lebonyolításban is a pazmanyfocKflgmail.com e-maü címre. A győztes Kutyaütők hatodik oldal Majoros Gábor T. �Szász János nem beszél sokat. Magától egyál­ talán nem. Ha kérdezik, még akkor sem biz­ tos. Ez a helyzet öt perccel a beszélgetés előtt, aminek a rendező úr volt a meghívott előadó­ ja április 24-én, a koraesti órákban, a Vetítő Filmklub félévi utolsó rendezvényén. És leül, a Díszterem utolsó sorának utolsó székére. Leül és figyel. És a közönség köré húzza a széket. Körbeülik és figyelik. Es kérdezik. Van is mit. A beszélgetés fő témája az előtte, másfél órá­ ban levetített Witman fiúk volt, de hamar át­ terelődött a szó az új darbara, az Ópiumra is. A szereplők csak úgy lettek. Arra a kérdésre, hogy hogyan választja ki a karaktereket meg­ formáló színészeket, azt válaszolja: csak úgy. Megérzés. És nem, semmi baj a magyar színé­ szekkel, de hát a megérzés, az megérzés és az­ zal aztán nem lehet vitatkozni. Csak menni kell utána, jeleneseiben Dániába (Ulirch Ulrich Thomsenért - Dr. Brennert alakítja a filmben) és Norvégiába (Kirsti Stuboe-ért - Gizella). Es a zene? Az is csak úgy jön. Van egy kép, és ahhoz kell egy hang egy dallam egy kicsit több és máris kész a Glenn Gould-féle Holdfényszonátára őrjöngő Gizella. Megérzés. Ennyi az egész. És itt jön az a bizonyos feldobott kő. Mi a helyzet a végével? Van három pont a Witman fiúk és az Ópium végén is. Jó, ha az ember nem fejezi be a gondolatait? - vetődik fel a kérdés a beszélgetés során, nem a puszta lusta­ ság jele? Nem, épp ellenkezőleg! - mondja Szász János Felhívás keringőre. Ugyanis, itt ér véget az alkotó szerepe, és innentől a nézőn a sor. Gondolkodni, élvezni, magunkévá tenni a látottakat, hallottakat. Mert ez bizony nem a rendezők dolga. Ök csak egoistán kiadják, ami bennük van. Es utána a sarokba húzódnak, és várják, hogy mi, a nézők elkészítsük - persze csak gondolatban - a saját Ópiumunkat. Mi az üzenet? Merjünk gondolkodni egy filmről, egy zenéről, egy képről. Tehát, álljon itt egy verzió az egyszeri néző sa­ ját Ópiumára: Gizella elmegyógyintézetben él. Gráfomén, kényszerképzetei, és még ki tudja mennyi más egyéb baja van. Brenner doktoron pedig épp az írói válság byron-i spleen-nel vegyített ópi­ umfüggősége ütközik ki, mikor életük fonala­ it egymás mellé szövi a sors. Brenner doktor egyre élénkebb érdeklődést mutat páciense iránt, Gizella egyre többet és lelkesebben ír, és a kör bezárulni látszik. Keserű szerelmi törté­ net. Rómeó és Júha, csak kicsit nyersebben, durvábban, ma ízűén. És a vége? Három pont, ami - saját nézőpontról lévén szó - azt jelenti: mindenki bűnös. Mindenkiben ott lakozik a gonosz. Ezt eddig is tudtuk, mert általában mindenki a jóval és a rosszal foglalkozik; a hátárral, a vonallal, amit még át lehet lépni, és átlépünk megint és megint és... általában ad­ dig ügyeskedünk, amíg olyan távol kerülünk attól a bizonyos képzeletbeli vonaltól, hogy már mindegy. Ez a mindegy, ami a filmben megfogásra találtatott. Van egy pont ahol „fel­ ébredünk”. Mindegy?! Ablonczy Zsuzsanna II. JogászEXPO Heti Válasz, az ELSA, a KMRMK, a HAESF karunk nyelvi lektorátusa, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Nem csak a kiállí­ tóknál nézelődhettek az érdeklődők, hanem kü­ lönböző előadásokon is részt vehettek egész nap folyamán. Mindezek mellett még grafológiai tesztet is készítethettek a résztvevők, a meré­ szebbek próba-állásinterjún is kipróbálhatták magukat. Bátran mondhatjuk, rendkívül büszkék lehe­ tünk, hogy karunk ilyen rendezvény társszerve­ zője lehetett, a kiállítás színvonalassága, sokol­ dalúsága és látogatottsága alapján egyaránt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a több mint 400 látogató, amellyel lekörözte a rivális egyetem azonos időpontban rendezett, hasonló jellegű rendezvényét is. Úgy gondolom, rendkívül jó al­ kalom volt ez mindazok számára, akik komo­ lyan foglalkoznak azzal, mihez is kezdjenek a diplomájukkal, ráadásul mindezt az egyetem fa­ lain belül tehették meg, ingyen. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani minden kiállítónak, előadónak és a szervezőknek egyaránt, és reméljük, a jövőben is számítha­ tunk hasonló rendezvényekre az egyetem ke­ retein belül. A.J. Három pont a mondat végén Április 17-18-án került megrendezésre a II. JogászEXPO az Egyházi Egyetemek Karrier­ irodájának (EEKI) szervezésében. A rendez­ vény első napjának a Károli Gáspár Reformá­ tus Egyetem adott otthont, itt tartották meg a rendezvény megnyitóját egy sajtótájékozta­ tóval egybekötve, valamint egy kerekasztalbeszélgetéssel zárult a nap. Másnap a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatódtak a programok A kiállítók között szerepelt több ügyvédi iroda (Szecskay; Csilléry Alexandra; Erdélyi György; Dezső, Ré­ ti és Antal), az Érme Kht., az Imsys Kft., EMLA, a Pannon Felszámoló Kft., Fulbright, Opten és az Asbóth, Krajnyák és Társa Szaba­ dalmi Ügyvivő Iroda. Képviseltette magát az újzélandi és a ciprusi nagykövetség, a BRFK, a Élet a kollégiumban Karunkon sajnos kevesen tudják, hogy immáron 2 éve tudunk kollégiumi helyet biztosítani hallgatóinknak.Óbudán a Márton Áron Szakkollégi­ umban (MASZ), mint „Pázmányos koliban”. Je­ lenleg egy bérelt szinten 26 szobát töltenek be a Pázmány jogászok, ez 72 főt jelent. Mit érdemes tudni erről a lehetőségről? A kollé­ giumi ügyek a Diákjóléti Bizottság hatáskörébe tartoznak; az elsődleges cél annak elérése, hogy karunk hallgatói ugyanabban a kollégiumban lakjanak. A kolidíj 21.000 Ft/hó, de a Pázmányos kollsok 17.000Ft/hó lakhatási támogatásban ré­ szesülnek. A szobák háromágyasak, külön a lá­ nyoknak és külön a fiúknak. Milyen is ez az élet? Jómagam is kolis vagyok, így tapasztalatból mondhatom, egy nagy család él itt együtt. Együtt kelünk, együtt tamilunk, bu­ lizunk, aztán valamikor hajnal tájékán, amikor már a takarítóbrigád is megérkezik, készülődünk alváshoz. Jó kollégistákhoz méltóan a 10 órai ke­ lés már hajnalnak számít, de ha szólít az egye­ tem, nem tehetünk semmit. Gyors készülődés, aztán irány az 1-es villamos. Döcögünk az Árpád-híd felé, és mily meglepő, műszaki okok mi­ att buszra kell szállnunk. Itt megjegyezném, hogy a kolisok mindig pontosan érkeznek...] Nagy nehezen beérünk a suliba, de ne csodál­ kozz, ha a gyakorlatodon köreinkből kialakult kisebb-nagyobb klikkekkel találkozol. Ez a ba­ rátságok eredménye. Majd a hosszúra nyúlt, egyetemen töltött nap után együtt indul haza a csapat, és jöhet az igazi „kolifeeling”. Kedves vendéglátónk Laca, a B/19 házigazdája már „alig várja”, hogy a fél szint benyomuljon a szobá­ jába, és megrohamozzák a számítógépét. Kezdődik a FIFA, dübörög a zene és lassan már a saját han­ gomat sem hallom. Milyen szép az idő! Menjünk ki az udvarra! Mit szólnátok, ha bográcsoznánk, vagy grilleznénk? Na jó, maradjunk csak a szimplán „ki­ ülünk az udvarra, és ott beszélgetünk” felállásnál! Mi a helyzet a tanulással? Van még időnk, előtte vár még a konditerem, aztán a szolárium. Valahogy jellemző, hogy az ember megéhezik kondizás után... Főzzünk együtt! (Csak a fiúkat ne engedjé­ tek be a konyhába!) 19 óra, kezdődik a koli BL Szé­ dületes meccs vár ránk a sztárcsapattal Gyerünk fiúk! Hajrá Antigua és Óbuda (ez volna a csapa­ tunk neve)! Győzelem, döntetlen, vereség, akkor is Ti vagytok a legjobbak! Meccs után a szokásos „mit kellett volna csinálni” megbeszélés, a fiúk ki­ veszekedik magukat, aztán az előre kialakított sor­ rend alapján vár a zuhanyzó. Egyre sötétedik. „Este van, este van, ki-ki nyuga­ lomban. ..” Ezt nem mondanám.. .A „B” földszin­ ten nagy a nyüzsgés, mindenki sürög-forog. Csak nem party lesz ma este? Á dehogy! Csak a jól meg­ szokott „felolvasóest”. A kellemes koleszos társa­ sághoz lassan megérkeznek a külsős barátok is. 23at üt az óra. Nem, nem a lámpaoltás következik, hanem a „csendben kell lenni” időszak. Megjelenik az éjszakai ügyeletes tanár is, és mi mindig meg­ ígérjük, hogy nem fogunk hangoskodni, a zenét is lehalkítjuk és megyünk aludni. Persze ezt senki nem hiszi el... Aztán ahogy mondani szokás, jó tár­ saságban repül az idő, és lassan ismét kezdenek a takarítók. Indul egy újabb nap. Másnap a fáradal­ mak kipihenése után lazíthatsz a könyvtárban, a szaunában, gépteremben vágj' a kantinban, szigo­ rúan csak egy pohár üdítő mellett. Ha kedvet kaptál arra, hogy Te is tagja legyél en­ nek a társaságnak, és később el tudd mondani, igen kolis voltam, vidáman visszaemlékezve az együtt töltött időkre, filmezésekre, a felejthetetlen bulik­ ra, a hatalmas információáradatra, barátságokra, szerelmekre, akkor jelentkezz a Diákjóléti BízottSágban félfogadási időben, vagy a HOK-ben. 2 lány és 4 fiú részére van kiadó hely! Csak Pazmányós joghallgatók jelentkezését várjuk! Találkozunk a koliban! Mihahcs Vivien hetedik oldal �„Ne szívd meg, hogy ne szívd meg!” Néhány gondolat a Fűnyíró Filmfesztivál kapcsán 2007. április 16., este öt óra, Puskin Mozi, Körhintaterem. A vásznon a Rekviem egy álomért című, so­ kak által jól ismert film fut. Szemléletesen, évszak­ ról évszakra mutatja be, hogyan jut el valaki egy szellemileg és lelkileg bizonytalan, énékek nélküli állapotból a drogok általi önroncsolásig. Ezt követő­ en a program a mozi kávézójában folytatódik, ahol Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke és Erdős Eszter református lel­ késznő száll vitába Léderer Andrással, az SZDSZ Új Generáció elnökével és Juhász Péterrel, a Ken­ dermag Egyesület szóvivőjével A téma természete­ sen: a kábítószer. Mi számít egyáltalán drognak, létezik-e „könnyű” és „nehéz” változat (avagy ez a kettéosztás eleve elhibázott), és a kényes kérdés: va­ jon megengedhető-e, hogy állami kontroll alá von­ ják a marihuána-fogyasztást, ily módon pedig - ál­ lítólag - jobban ellenőrizhetővé, idegen anyagokkal kevésbé szennyezetté, 18 éven aluliak számára pe­ dig hozzáférhetetlenné tegyék a „füvet”? Azt hiszem, felesleges pontról pontra felsorolni az elhangzott gondolatokat, a téma ugyanis túlontúl fontos ahhoz, hogy puszta szillogizmussá egyszerű­ sítsük. A Kendermag Egyesület és az Új Generáció fő érve, hogy „ha már úgyis széles körben elterjedt a marihuána-fogyasztás, tegyük legálissá, vegye kézbe az állam a folyamatokat és akkor minden jobb lesz”, támadható. Először is: mi a garancia ar­ ra, hogy a törvényesen árusított fű megjelenésével a „fekete” kereskedelem egy csapásra köddé válik? Másodszor: a Kendermag Egyesület hiába hangsú­ lyozza sajtótájékoztatókon és - legalábbis az érde­ kelt réteg által - gyér nézettségű televíziós interjúk­ ban, hogy ők sohasem buzdítottak direkt módon / drogfogyasztásra, a nevük által fémjelzett akciók és a kommunikáció összességében ezt üzenik. Az pe­ dig, hogy a büntetőjogi szankció alkalmazása a fo­ gyasztóra nézve egyenesen felesleges, hiszen sem­ miféle visszatartó erővel nem bír, szintén nem állja meg a helyét, hiszen ez azt jelentené, hogy a Btk. mit sem ér, mert a benne büntetni rendelt cselekmé­ nyeket „elkövetik”... Ezzel együtt az Ifjúsági Ke­ reszténydemokrata Szövetség elnöke és a reformá­ tus lelkésznő is egyetértettek azzal, hogy a büntető­ jogi felelősségre vonás csupán ultima ratio, az első lépés a szándékosan vagy önhibán kívül csukott sze­ mek felnyitása, a felvilágosítás, a prevenció. A legmeggyőzőbb azoknak a ma már „tiszta”, volt drogfüggő fiataloknak a beszámolója volt, akik őszintén meséltek arról, hogyan kerültek kapcsolatba a kábítószerrel, hogyan veszítettek el mindent, és mikor jött el az a pont, amikor úgy érezték, segítségre van szükségük, mert egyedül képtelenek megbirkózni azzal a problé­ mával, amit a különböző szerektől való függés jelent. Egyikük megdöbbentő adatot közölt: is­ merősi körében először mindenki a marihuánát próbálta ki, de csupán egy tizedük állt meg ezen a szinten, a többiek később az úgymond „kemé­ nyebb” drogok felé fordultak. (O maga nyolc évig élt a heroin rabjaként, mielőtt felkereste a Ráckeresztúron, Erdős Eszter vezetése alatt működő drogterápiás otthont). Egy másik, rövi­ den felszólaló férfi beismerte, a drogok hatásai­ nak következtében nem tud érdemi partnerként részt venni a kialakult vitában, csupán szemé­ lyes tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Arra a kérdésre, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki kábítószerhez nyúl­ jon, a lelkésznő azt válaszolta, hogy egyértelműen egy szellemi és érzelmi vákuum, a kívülállóság, a sehová sem tartozás érzése, amely által semmivé lesz a felelős­ ség önmagunk és mások iránt is. A marihuána „leg­ alizálása” mellett kardoskodók cigarettájuk sűrű füstjében kínosan kerülték a magasabb célokra, nemzetre, családra vonatkozó kérdéseket.(Erthető is: egy darab barátnő és három darab üzleti vállal­ kozás nehezen pótolja a közösséghez való tar­ tozást. ..) A szűk másfél óra csupán az álláspontok vázolá­ sára volt elegendő. Ahogyan a műsorvezető fo­ galmazott: „a beszélgetés nem fejeződött be, csak abbamaradt”. A konszenzus azonban még nagyon messze van... Ahogyan ott ültem a sorok között, az jutott eszem­ be, vajon hogyan lehetséges, hogy már az alapérté­ kekről is vitatkoznunk kell? Miért nincsen tám­ pont, melynek mentén egy vita elindulhat? Léte­ zik, hogy (egyesek szerint) már nincs jó vagy rossz, hogy meg lehet magyarázni, hogy a fekete fehér, csak talán egy kicsit piszkosabb? És a költői kérdés: hogyan lehet „rendezni végre közös dolgainkat”? A Fűnyíró Filmfesztivál az Ifjúsági Keresz­ ténydemokrata Szövetség és az Összefogás a Magyar Családokért Egyesület szervezésében május 21-ig minden hétfőn öt órától várja az ér­ deklődőket a Puskin moziban. Borbás Dorottya •• Uj elnök a Hallgatói Önkormányzat élén 2007. március 30-án a Hallgatói Önkormány­ zat kari szervezete megtartotta az első, el­ nökválasztó küldöttgyű­ lését. Az újonnan meg­ választott elnökkel, Kemenes Patrikkal beszél­ gettünk. Interjú. - Mindenek előtt engedd meg, hogy szívből gratuláljunk megválasztásodhoz! Úgy hír­ lik kalandosra sikerült ez a választás... Beavatnál a részletekbe} - Köszönöm szépen és természetesen szíve­ sen elmondom a tényeket, melyek úgy hiszem magukért beszélnek. Az EHŐK. alapszabály alapján, amely irányadó a kari HŐK választás tekintetében, a küldöttgyűlés egyszerű több­ séggel választ tagjai közül elnököt. Ezen a sza­ vazáson a szavazatok egyszerű többségét én kaptam meg. Ezek után a levezető elnök a szabályzattal ellentétben kiírt egy második fordulót, amely ellen én tiltakoztam, ám ez a forduló mégis lezajlott, ezért óvást nyújtot­ tam be a törvényességi felügyeletet ellátó szervhez - Rektor Úrhoz aki az óvásomnak helyt adott és az első szavazás alapján engem nevezett ki a Hallgatói Önkormányzat Elnö­ kének. Körülbelül ez a rövid története az el­ nökké választásomnak. - Hallhatnánk pár szót arról a személyről, aki mostantól kezdve két teljes éven ke­ resztül fogja irányítani a Kar Hallgatói Önkormányzatát? nyolcadik oldal - Gimnáziutni éveimet a Szent Benedek Bencés Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban majd a Szent Margit Gimnáziumban töltöttem, ahol 2004-ben érettségiztem. Jelenleg a Kar har­ madéves jogász hallgatója vagyok, így előrelát­ hatólag semmi akadálya, hogy kitöltsem a man­ dátumomat. Már gimnáziumi éveim alatt is ér­ dekeltek a közösségi tevékenységek, melyeket az Egyetemen is szerettem volna folytatni, ezért először tutorként segítettem a gólyák beil­ leszkedését, 2006 óta pedig a Hallgatói Önkor­ mányzat munkájában veszek részt tevékenyen. - Hogyan kerültél kapcsolatba a HÖKkel, avagy., hogyan környékezett meg a Hallgatói Önkormányzat? - A fonyódligeti gólyatáborban éreztem azt, hogy mindenképpen szeretnék részt venni a HŐK munkájában, mert érzésem szerint új öt­ letekre, és újabb emberekre volt szükség 2005 nyarán, emiatt indultam a választásokon és nyertem mandátumot a hallgatók támogatásá­ nak köszönhetően. Az önkormányzati mun­ kám során sikerült jó kapcsolatot kialakítanom a közgyűlési képviselők nagyobb részével, és végül az ő biztatásukra vállaltam el az idei kül­ döttgyűlésen a jelölést az elnöki posztra. - Mik a meglátásaid és tapasztalataid az ed­ digi hallgatói közélettel, hallgatói képvise­ lettel kapcsolatban, illetve ez irányú terveid a jövőt tekintve? - Szerintem Karunk hallgatói közélete mindig is pezsgőbb volt, mint más egyetemeken a kari közélet. Szeretném, ha azok a rendezvények, amelyek élővé tették Karunk közéletét, tovább­ ra is megmaradnának, és újabb, ha lehet még színesebb eseményekkel tudnánk bővíteni a vá­ lasztékot, hogy minél inkább ki tudjuk szolgálni a hallgatóság igényeit, és megtaláljuk pontos ér­ deklődési körét. A hallgatói képviselettel kap­ csolatban pedig szeretném a meglévő sikeres kezdeményezéseket tovább vinni, és ha lehet, még hatékonyabban képviselni a hallgatói érde­ keket. - Mikorra várható a testület - tisztségviselői helyekkel betöltött - végleges megalakulása? -Jelenleg nagyon nehéz helyzetben van a Hall­ gatói Önkormányzat, mert a közelmúltban végbement jogszabályi változások miatt egy teljesen új rendszert kell felépítenünk, ami saj­ nos hosszabb előkészítést igényel. Remélem mihamarabb sikerül ezt a helyzetet megnyug­ tatóan rendezni, de biztosítok mindenkit, hogy ez a működésünkben nem fog fennakadásokat okozni, most is aktívan szervezzük a Pro Facilitate napot, amely reményeink szerint népszerű lesz, ahogy eddig minden évben. - Köszönjük a beszélgetést, és eredményes, hallgatói érdekekért végzett munkát kívá­ nunk! - Köszönöm a lehetőséget, és bízom benne, hogy az ítélet továbbra is minden rendezvé­ nyünkről és álláspontunkról az eddig tapasz­ talható színvonalon és odaadással tájékoztatja majd a Kar minden polgárát! Szendrődi Szabolcs �A Nem Aliami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója Interjú Tahy Bálinttal, a szervezet elnökével A Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója (NÁFIOR) Közgyű­ lése március 22-én Tahy Bálintot, Karunk harmadéves hallgatóját választotta a NÁFIOR elnökének. Ezzel Teleki László mellett Bálint a Pázmány Péter Katoli­ kus Egyetem jogi karának második olyan hallgatója, aki országos jelentőségű po­ zíciót tölt be a HÖOK szervezetében. Vele készítettünk interjút. - Naivnak tetsző kérdés, de szerintem sokakat érdekel, hogyan lesz valakiből a HÖOK ve­ zető tisztségviselője? - Lényegében bárki, aki hallgató a HÖOK ve­ zető tisztségviselőjévé válhat. A HÖOK de­ mokratikus szervezet. A Felsőoktatási Tör­ vény (Ftv.) értelmében minden hallgatót képvi­ sel. A testvérem, Tahy Kristóf hatására kezd­ tem el érdeklődni a hallgatói érdekképviselet iránt, aki az ITK HŐK elnöke volt. Az ITK HŐK régóta aktívan részt vesz a HÖOK munkájában, ITK-s hallgatókon keresztül nyertem én is betekintést a HÖOK életébe. Lényegében így indult el az én pályám. - Korábban is vettél már részt valamilyen hallgatói szervezet munkájában? - 2004 óta vagyok a Tutori Szervezet tagja. Eddig két gólya-csoportot vezettem. Na­ gyon élveztem ezt a két évet, igen jó társa­ ságba kerültem. Részben az itt szerzett ta­ pasztalataim alapján tanultam meg, hogy hogyan kell csapatban dolgozni. - A HÖOK szerepével mindenki tisztában van, de a NÁFIOR már kevésbé ismert intéz­ mény. Légy szives röviden foglald össze, hogy mi a NÁFIOR, és mi a jelentősége a hallgatói érdekképviseletben? - A NÁFIOR jelentése: Nem Állami Felső­ oktatási Intézmények Országos Régiója. A HÖOK hét régióból épül fel, ezekből hat te­ rületi régió, egy, a NÁFIOR országos régió. Ennek az az oka, hogy az állami intézmé­ nyektől eltérően külön régióba tartoznak az alapítványi, illetve a hitéleti képzést nyújtó és egyházi intézmények. Az alapítványi in­ tézmények olyan magánkézben lévő akkre­ ditált tanintézmények, amelyek az eltérő fenntartói minőség miatt nem sorolhatóak az állami intézményeket tömörítő régiókba. A hitéleti képzést nyújtó intézmények egy­ házi fenntartásuk miatt tartoznak külön eb­ be a régióba. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyházi egyetem. A NÁFIOR-nak az a jelentősége, hogy olyan intézményeket tömörít, amelyek egy szűk szegmens igé­ nyeit elégítik ki, újszerű módon oktatnak különböző tudományágakat, vagy meghatá­ rozott világnézetű képzést adnak. - Ha jól értem, a NÁFIOR egy olyan HÖOKrégió, amely eltérő identitású, egymástól föld­ rajzilag távol eső felsőoktatási intézménye­ ket fog össze. Hogyan tudjátok ezeket az in­ tézményeket integrálni, és egységesen képvi­ selni az érdekeiket? - Ez az a feladat, ami számunkra is a legna­ gyobb kihívást jelenti. Alapkoncepcióként na­ gyobb hangsúlyt szeretnék fektetni az alapít­ ványi és hitéleti intézmények különbözősége­ ikből fakadó szükségletek felismerésére és képviseletére az országos szervekben és testü­ letekben. Mivel a régió két egymástól eltérő in­ tézménytípust foglal magába, klasszikus érte­ lemben nehéz lenne egységes, integrált érdek­ képviseletről beszélni. Áz alapítványi intézmé­ nyek gazdasági társasághoz hasonló formá­ ban működnek, és az azonos képzést nyújtó intézmények között emiatt igen nagy a ver­ seny. A hitéleti intézmények zömének a fő jel­ lemzője pedig a kisszámú hallgatóság, családi­ as, közvetlen közeg, az emberarcú oktatás, a közösségi élmény megélése. Erre a megoldás egyszerűen az, hogy külön kezelem a problé­ mákat. Külön foglalkoznuk az alapítványi és külön a hitéleti intézmények sajátos igényei­ vel A csapatomat ennek megfelelően szervez­ tem meg. Azonos szakmai súlyt kap mind a két intézménytípus. - Mik a terveid a NÁFIOR elnökeként? Me­ lyek azok a célok, amiket a mandátumod alatt el szeretnél érni? - Az elmúlt évben a régió képviseletét sajnos méltánytalanul elhanyagolta az elődöm, olyannyirra, hogy még a HÖOK választmá­ nyi ülésekre sem járt el. (A választmányi kép­ viseletet Teleki László alelnök látta el) A csa­ patommal ezért új alapokra helyezem a régió választmányi és országos képviseletét. Minde­ nekelőtt az intézmények közötti földrajzi tá­ volság leküzdése érdekében egy igényes és naprakész honlapot hozunk létre. Személyes­ sé kívánjuk tenni a kapcsolatot, aminek érde­ kében sorra fogjuk látogatni az intézménye­ ket. Az Ftv közeljövőben várható változásaira mindenképpen fel akarjuk készíteni az intéz­ ményeket, elsősorban azért, hogy a hallgatók és a hallgatói képviselők a jogaikkal és a lehe­ tőségeikkel tisztában lehegyenek. Különös hangsúlyt fektetünk emellett a kisebb intéz­ mények támogatására. Mindenképpen meg akarjuk ismertetni a régiónkat a hallgatói köz­ véleménnyel. Erre a 2007-es debreceni EFOTT nyújt számunkara kiváló lehetőséget. - Az Egyetem, azon belül a Kar szakmai, tu­ dományos megítéléséről már sokat hallot­ tunk, a többségi vélemény szerint kiemelkedő a hírnevünk. Kevésbé ismert viszont az Egye­ tem és a Kar HÖOK-ban betöltött szerepe. Milyen a megítélésünk az országos érdekkép­ viseletben, és milyen lehetőségeink vannak? - A megítélésünk kiváló. Az Egyetem több, szakmailag kiválóan felkészült hallgatót ad a HÖOK-nak. Bojárszky András, az ITK hallgatója a HÖOK Felügyelő Bizottságá­ nak elnöke, Teleki László a HÖOK Elnöksé­ gének oszlopos tagja. A képviseletünk tehát sokkal reprezentatívabb, mint más, hasonló méretű intézményeké. Áz Ftv. módosításá­ val lényegében a piaci szereplőkhöz hasonló versenyhelyzet alakul ki a következő évek­ ben a felsőoktatásban, ezért fontos, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem előkelő helyzetben kerüljön ki ebből a versenyből. Balog Zsolt Versenyjogi Kutatóközpont alakult 2006. december 15. napján a Kari Tanács döntése értelmében a Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszéken Versenyjogi Kutatóköz­ pont alakult. A kutatóközpont célja rendkívül sokrétű, különösen mivel ez az első kizárólag versenyjoggal foglalkozó szakosított kutató­ központ Magyarországon. A tagjai között megtalálhatóak egyaránt a tudományos élet képviselői, ügyvédek, bírák és közigazgatási szak­ emberek. A Tudományos Tanács tagjai - akik a szakmai felügyeletért felelősek - olyan szakemberek, akik különösen elmélyült tudással rendelkeznek a versenyjogban. A kutatóközpont a szűk értelemben vett kutatásokon kívül számos célt tűzött maga elé. Ezek között szerepelnek olyanok, mint pl. nem­ zetközi kapcsolatok kiépítése vagy publikációk és konferenciák szervezése. A hallgatók számára a kutatóközpont azon felül, hogy lehető­ séget biztosít az érdeklődőknek a kutatásokban való részvételre abból a szempontból is jelentőséggel bírhat, hogy lehetőség nyílik a szak­ dolgozatok és egyéb pályázatok során a kutatóközpont nyújtotta előnyöket (pl. konzultáció, szakkönyvek) kihasználni. A központ hivata­ los alakuló ülését 2007 márciusában tartotta, amely után nem sokkal együttműködési megállapodást kötött a Magyar Tudományos Aka­ démia Jogtudományi Intézetével, amely keretében a felek vállalták, hogy a lehetőségekhez mérten összehangolják a kutatásaikat. A kutatóközpont www.versenyjog.com domain-cím alatt önálló honlappal rendelkezik, továbbá ezen kerül megjelentetésre a rendszeres hírlevele is. Az érdeklődők a Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszéken Szilágyi Pálnál, vagy pedig a szpal@jak.ppke.hu e-mail cí­ men érdeklődhetnek. Szilágyi Pál kilencedik oldal �Kidobtunk 7000 Ft-ot? Beszámoló egy büntetőjogi konferenciáról A jogászok nem babonásak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy április 13-ra péntekre szervezték meg az új Btk. általános részének tervezetét megvitató konfe­ renciát. Az egész napos programnak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács aulá­ ja adott otthont. A nagyrészt professzorokból, ügyvédekből és ügyészekből álló hall­ gatóság között sajnos csak egy-két jogászhallgató bukkant fel. A konferenciát Petrétei József nyitotta meg, aki negyedórában összefoglalta a tervezett legfontosabb módosulásokat, a büntető poli­ tika változásának folyamatát. A Btk. szerve­ sen illeszkedik ama általános büntetőjogi re­ formba, amelyet pl. a Be. Novella, a mediációs törvény fémjeleznek. Célkitűzések kö­ zött szerepel a végrehajtandó szabadságvesz­ tés, mint ultima ratio, alternatív büntetési nemek gyakoribb alkalmazása, BV költségek csökkentése, fokozott megelőzés. A délelőtti szekcióban a felelősségtan került terítékre. A tálalók között volt Györgyi Kálmán IRM mi­ niszteri főtanácsadó, aki beszélt a társada­ lomra veszélyesség megszűnéséről. Megtud­ tuk, hogy a tervezet a 2 helyett 3 évig vétség­ nek minősítené a bűncselekményeket. Belovics Ervin határozott véleményt mon­ dott a büntethetőséget kizáró és megszűnte­ tő okok változásairól. Szerinte a megenge­ dett kockázatvállalás a foglalkozási szabá­ lyok pontos rögzítésével, a házi fegyelem joga, pedig a társadalmi szemléletváltás mi­ att elveszítette jelentőségét. Egyik központi kérdés volt a jogos védelem. Belovics a fo­ galomban az aktív cselekvést feltételező „támadás” szót módosítaná. Bánáti János szintén elégedetlen volt a jogos védelem tervezett passzusával. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint az új Btk. azáltal, hogy további jogokat adna a védeke­ zőnek, parttalanná tenné az ítélkezést. A ter­ vezet ugyanis az arányosságot túllépő véde­ kezőt, már a felismerési képességet csupán korlátozó ijedtség esetén is felmentené. Bá­ náti azonban nem elégedett meg ennyivel: in­ tenzíven támadta a tervezet végszükség-, mentesülés- és tevékeny megbánás- fogalmát is. Fontosnak vélte a büntetési tételek csök­ kentését és a szabadságvesztéssel nem járó büntetések alkalmazásának növelését. A pénzbüntetés alsó határának harmincszoro­ sára emelése ugyanis a fizetőképtelenekre szabadságvesztés kiszabását jelentené, s így nem tehermentesítené a BV intézeteket. Az üzletszerűség általános minősítő körülmén­ nyé tétele (a büntetési tétel automatikus há­ romszoros emelése), pedig a nevezett poenológiai célt a legkevésbé sem segíti elő. Érdekes volt Bárd Károlynak a kényszer­ gyógykezelésről szóló előadása. Nemtetszés­ ét fejezte ki az intézkedés büntetőjogi színt­ érről polgári jogira irányítása miatt, ami a társadalom védettségi szintjének leszállítá­ sához vezet. A jogos védelmet Wiener A. Imre is boncol­ gatta. A védekező jogainak kiszélesítését ál­ dásosnak tartja a ny. egyetemi tanár, kikerülhetővé téve így az arányosság „szocializ­ musban divatos méricskélését”. Hiányolta továbbá a bűncselekmény fogalmának ma­ teriális elemét. A kávészünetekkel és állófogadással tagolt program délutáni részlegét Soós László IRM főosztályvezető a tervezett szankció­ rendszer fontosabb pontjainak bemutatásán kezdte. A fő- és mellékbüntetés szétválasz­ tásának megszűntetése és a szabadságvesz­ tés-büntetés visszaszorítására törekvés len­ ne az új Btk. alapköve. A felfüggesztett és részben felfüggesztett (!) szabadságvesztés önálló kiszabásának előnyére, az egyéniesítés lehetőségére mutatott rá Soós. A próba­ időt felváltó büntetés a 2-5 év közötti sza­ badságvesztéssel büntetendő cselekmények esetén lenne kiszabható. Terminológiai (életfogytig helyett élethoszszig) és szisztematikai (ember elleni bűncse­ lekményeknek az államellenes bűncselek­ mények elé helyezése) változásokra is sort kerítenének a kodifikátorok. Bárándy Péter a büntetett előélet alóli men­ tesítés fontosságára hívta fel a figyelmet, kifejezve rosszallását a bűnügyi nyilvántar­ tásban való szerepeltetés meglehetősen hos­ szú időtartama miau (3-15 év). A hozzászó­ lók között szerepelt Lévay Miklós, aki az Uniós jogharmonizáció fontosságáról mon­ dott véleményt. Az iskolateremtő Nagy Ferenc azon keve­ sek közé tartozott, akik figyeltek az időkor­ látra, így csak egy- két megjegyzést fűzött a változásokhoz. A tervezet megalkotásban komoly szerepet vállaló professzor szerint a fő- és mellékbüntetés szétválasztásának megszüntetése értelmetlen és többek között az új „élethosszig” kategória felső határá­ nak hiányát kifogásolta. Humorosan fogal­ mazott, amikor a szabadságvesztés és a köz­ érdekű munka együtt alkalmazhatóságának lehetetlenségére (ti. szabadságvesztés esetén eleve van közmunka) és a jogászi logika felülmúlhatatlanságára mutatott rá. Neki erősen ellentmondott Tóth Mihály, aki a fő- és mellékbüntetés elkülönülésének meg­ szüntetését már csak fogalmi tisztázásnak tartja. Tanszékvezetőnk szerint a gyakorlat befejezettnek tekinti ezt a folyamatot. A röpke egy órás időtúllépést tetőzve Kó­ nya István LB kollégiumvezető tette meg napirenden túli észrevételeit, majd Kondorosi Ferenc államtitkár záróbeszéde következett. A terem atmoszféráját tehát gyakran nézet­ különbségek hevítették, aláfestve a paravá­ non átszűrődő tányércsörömpöléssel. Re­ méljük a nagyszerű gondolatokat ezúttal tettek is követik, és bízunk benne, hogy a majdani új tankönyv mellé, a jegyzettámo­ gatás sem várat magára (a régi éppen 7.000 Ft-ba került)! Horvátth Sarolta - Tarr Ádám Blikk - az erkölcsök rendíthetetlen őre Március hónap végén megjelent a legnagyobb hazai bulvárlap új kampánya, melynek szlogené: „Egy őszinte világban nem lenne ránk szükség. Blikk. Vége a képmutatásnak” „A Blikk a múltban sem tért ki a kényes témák elől, a kutatás kimutatta, hogy ol­ vasóink is a bátor, érthető, pártatlan hangnemet tartják a lap fő erényeinek. A Blikk az eddig is felvállalt és követett ér­ tékeit, a szókimondást, bátorságot erősíti a szlogennel, valamint azt, hogy a jövő­ ben még nagyobb hangsúlyt helyez ezek­ re” - mondta a lap marketing-vezetője, Frei Andrea. Számomra megdöbbentően hatott, hogy egy bulvárlap, amely kevés, illetve silány hírértékkel, ám annál több rágalmazás! és becsületsértési ügyben indított perrel ren­ delkezik - címlapján elmaradhatatlanul a tizedik oldal ledér hölgyek képével - erkölcsi gigászként igyekszik feltüntetni ma­ gát. Elgondolkodtam: álmodok-e vagy ez tényleg a valóság? A közélet erkölcsi szintjének folyamatos süllyedése némiképp kiszámíthatóvá te­ hette volna ezt a szintet, mégis hiheteden, hogy ezt is megérjük: a Blikk az erkölcs őre. Mintha a Sátán kiállna az Istenkáromlás ellen... Talán éppen ez a szembetűnő, nevetséges összeférhetetlenség az, ami nem engedi, hogy széles körökben elhiggyék az emberek ezt az abszurditást. Bár manapság már nem tudni. Valószínűleg, hogy csak jóindulattal lehet ilyen reményeket idealizálni, az eladási szá­ mok ténye már magában ítélet. Egy hagyományos napilap lassan labdába sem rúghat a Blikk, és a hozzá hasonló „lapok” mellett, ta­ lán csak azért is, mert a kb. 50 forintos különbözeiét nem hajlandó­ ak az átlagemberek a maguk szellemi egészségükért megfizetni. Ha a Blikk valóban bátor és pártatlan, akkor ezeket a fogalma­ kat újra kell gondolni. A hagyományos alapokon elképzelhetet­ len, hogy egy bulvárlap bármilyen erénnyel távolról is rokon le­ gyen. Pozsgay-Szabó Péter �Kai nomon egno Carl Schmitt nagyságát újra felfedezi szülővárosa Cári Schmitt az egyet­ len ember, akivel érde­ mes beszélgetni mondta a ’60-es évek­ ben Jacob Taubes, or­ todox rabbi. Pedig ő is tudta, hogy Schmitt titkos osztályozásában neki csak a Feind, az ellenség címkéje juthat. És mégis: vannak személyek, akik előtt még az el­ lenség is meghajol. Cári Schmitt vitatott, s talán pont ezért felettébb ér­ dekes, mondhatni: vitára ingerlő személyiség. Arcanumot, titkot ígér - ahogy egyik mai kritikusa, Raphael Gross megjegyzi. (Raphael Gross: Cári Schmitt und diejuden) Ismert fogalompárjai (norma-döntés, törvény-nomosz, barát-ellenség, föld­ tenger etc-X újszerű nézetei az alkotmány- vagy a nemzetközi jog terén, de szuverenitástana is mind­ mind nehezen megfejthető, többjelentésű kódok. A kódfejtés gyermeki izgalma miatt lehet érdekesebb Schmitt, mint a száraz precizitásba belefúló Kelsen. Kelsenről ugyanis tudjuk, hogy ki volt, s mit akart. Schmittnél minden csak kérdés, de valahogy sejt­ jük, hogy „kai nomon egno”, azaz „ő ismerte a tör­ vényt”. (A Schmitt sírfeliratán szereplő „nomosz” görög szó törvényként való fordításáért igen dühös lenne rám az öreg tudós.) Schmittnek azonban nem csak munkássága, de életútja is kérdésekkel teli tán nem véletlen, hogy magáról, mint „értelmiségi kalandorról” vallott. Cári Schmitt 1888-ban született Pletten-bergben, a kis vesztfáliai városkában. Egyetemi tanulmányait többek között Berlinben és Strassburgban folytatta, majd a weimari időszakban Kölnben lett egyetemi tanár. (Biográfiaként lásd Paul Noack: Cári Schmitt) Munkásságának legnagyobb része ehhez az időhöz kötődik - a későbbi műveiben már csak elrontotta, vagy magyarázgatta életművét. A weimari időszakban születtek legismertebb köny­ vei: a Gesetz und Urteil, amiben a jogalkalmazás ma is aktuális problémáira hívja fel a figyelmet; a Poli­ tikai teológia, amiben híres szuverenitás-definíció­ ját bontja ki; 4 politikai fogalma, amiben máig ha­ tó érvénnyel fogalmazza meg a politika specifiku­ mát, a barát-ellenség megkülönböztetéssel; a Diktatur, amiben a szuverenitás két oldalát mutatja be; híres parlamentarizmus kritikája (Geistesgeschichtliche Lage des heutigen Parlamen-tarismus), amely a ’68-as díáklázadók számára is kötelező olvasmánnyá lett később, vagy a Vrfassungslehre, amelynél ere­ detibb és pontosabb alkotmányjogi munka azóta sem született. A Ver-fassungslehre még a zsidó állam alkotmányozási próbálkozásaiban is mérce volt mondhatnánk hát gunyorosan, hogy Schmitt „Izra­ el koronajogásza” lett ezáltal. Politikailag Schmitt a konzervatív jobboldal kö­ reihez tartozott a weimari időkben, s bár elutasí­ totta az új, instabil és formalizmusokban tobzódó köztársaságot (érvei a ma Magyarországára is al­ kalmazhatók!), és a nemzetiszocializmust is elve­ tette. Az 1932-es döntő választások előtt kölni új­ ságcikkekben kampányolt az NSDAP ellen. Hiába. Mégpedig kétszeresen is hiába. Hiszen nem csak győzött a megvetett náci párt, de maga Schmitt is alávetette magát az új Zeitgeist-nak, s 1933. május 1-jével az NSDAP tagja lett. Miért? Az első nagy kérdőjel Schmitt életútjában. Schmitt 1933-tól három éven át a hitleri állam koro­ najogásza volt. A hosszú kések éjszakáját legitimáló hírhedt írásával (Dér Führer schützt das Recht) vagy a német tudományosság zsidótlanítását követelő konferenciájával sokak számára végleg kiírta ma­ gát a tudományból Egyesek szerint Schmitt mindig is náci volt, pusztán 1933 után merte ezt nyíltan is vállalni Charles Yves Zarka francia eszmetörténész egyenesen „nazi penseur”-nek nevezte a Le Mondeban. Azaz a náciság lett a főnév, s a gondolkodó csak, mint mellékes jelző szerepel már. Hyen egyszerűen megfejthető lenne Schmitt titka? Minden fogalma, homályos gondolata mögött csak a náciság sivársága húzódnék? Nem hinném. Valakik egyszerű opportunizmust, karriervágyat emleget­ nek Schmitt pálfordulása kapcsán, de talán az igaz­ sághoz a legközelebb Varga Csaba és Alain de Benoist francia filozófus járhat. Szerintük ugyan Schmitt tényleg elutasította a nácizmust, de annak nem vágyott győzelme után kíváncsisága mégis az ismeretlen, a járatlan, s így akár még eséllyel is ke­ csegtethető út felé sodorta. Ahogy Varga Csaba írja találóan: „gondolható út” volt számára a nácizmus. (Varga Csaba: Paradigmaváltás a jogi gondolkodás­ ban - Cári Schmitt és a vágyott szintézis megkísér­ lése, Világosság, 2003/7-8.) Es tán titkon megpróbál­ ta saját szellemi fölénye alá vetni a megszülető rend­ szert. (Alain de Benoist: Cári Schmitt et les sagouins, Éléments, 2OO3/X.) De ahogy megakadá­ lyozni nem tudta, úgy befolyásolni sem. Platón szürakúzai kudarcára emlékeztethet bennünket Schmitt hatalomközelsége és hirtelen kegyvesztett­ sége. Talán tényleg nem a filozófusok dolga az álla­ mot irányítani? Mark Lilla amerikai professzor va­ lami ilyesmit sejt számos elbukott értelmiségi (Luk­ ács, Kijévé, Schmitt, Heidegger, Foucault etc.) élet­ Hassliebe Cári Schmitt németországi reputációja és hazai recepciója Cári Schmitt neve hallatán Németországban felhorkannak. Ki ezért, ki azért. Amikor egy kom­ munista könyvesboltban Schmitt egyik könyve iránt érdeklődtem, az eladó kioktató hangnem­ ben közölte velem, hogy „fasiszták könyveit nem tartják”. Vagy mikor egy Plettenberghez kö­ zel élő rokonommal Scnmittről beszélgettem, liberális felesége humorosan csak annyit szólt be a szobába: „Ja, dér alté Nazi!’ De felhorkannak azok is, akik tisztelik, szeretik Schmittet. Egy plettenbergi kutatója alig hitte el nekem, hogy budapesti egyetemistaként ismerem Schmittet, s hogy még tételként is szerepel a szigorlatkor. (Más kérdés, hogy munkássága sajnos túlzottan leegyszerűsítve jelenik meg jogbölcseleti oktatásunkban.) Schmitt tehát vitatott, vitát kiváltó személyiség. De valahogy megkerülhetetlen. Műveire - még ha csak a „kritikai meghaladás” vágyától is vezérelve - egyaránt hivatkoznak balliberális professzorok vagy a TAZ anarchista napilap publicistái. De nevét említve azért minden professzor hozzáteszi náci múltját - a poli­ tikai korrektség szellemkelepcéjének kedvéért. (Elgondolkodtató, hogy míg a szobor nélkül ma­ radt Schmitt kapcsán nem maradhat említés nélkül náci múltja, a Pesten szoborként is megörö­ kített Lukács Györgyöt kritikátlan tisztelet övezheti, legalábbis a nyugati egyetemeken.) A nyugati heves viták ismeretében meglepően csendesen zajlott le Magyarországon Schmitt re­ cepciója. Pedig notórius nácizóink nekünk is vannak. Mégis: Schmitt munkássága kapcsán amelynek hazai megismertetésében Pethő Sándornak és Cs. Kiss Lajosnak elévülhetetlen érde­ mei vannak - sikerült a hazai jogtudománynak tudományos, s nem ideológiai-politikai vitákat folytatni Talán túlzottan is siKerült. A tudományosság es szárazság ugyanis megölte Schmitt személyiségének és mondanivalójának lényegét: a megnökkentést. Magyarországon meghökkenés nélkül ment végbe Schmitt recepciója. De a vitákat nem spórol­ hatjuk meg. Es akkor tán az egyszerű egyetemista is nagyobb érdeklődéssel fordul e szeretve gyűlölt nagy tudós felé. Úgyhogy: kéretik meghökkenni! útját vizsgálva. (Mark T.iHa: A zabolátlan érte­ lem). 1936-ban éles tá­ madás éri Schmittet az SS lapjában, állítólagos katolikus és zsidó kap­ csolatai miatt, s így visszavonulni kénysze­ rül berlini katedrájára. Három évig állt hát a hitleri hatalom szolgálatában, s ezalatt egyetlen jelentősebb művet sem publikált. Az utókor mégis ezen rövidke intermezzo alapján nyilvánította Schmittet intellektuális persona non grata-vá. Az 1945-ös összeomlás Berlinben éri. A nürnbergi perben csak tanúként hallgatják ki, de könyvtá­ rát „ideiglenesen” lefoglalja a hős felszabadító szovjet hadsereg. Bár semmi törvény- vagy erkölcstelen dolgot nem tudnak Schmittre bizonyítani, mégis őrajta statuál példát az új német állam. Míg egykori nácik sokassága térhet vissza a közéleti pályára - így maga Martin Heidegger is -, Cári Schmitt önkéntes, de kényszerű száműzetésbe vonul szülővárosába, Plettenbergbe. 1945-től 1985 húsvétvasárnapján be­ következő haláláig itt élt. Ezalatt a 40 év alatt Plettenberg szellemi zarándok­ hellyé vált: szélsőbaloldaliak, anarchisták, ex-nácik és konzervatívok ültek egymás mellett a plet-tenbergi vonaton. Mindegyikük a titokzatos embert akar­ ta látni Még Joschka Fischer is járt erre. Schmitt háza így mindig neves vendégekkel volt teli - a szomszédok gúnyosan csak „ifjúsági szál­ lónak” hívták a házat. Az író Ernst Jünger ugyan­ úgy megfordult itt, mint világfi Nicolas Somban vagy a német alkotmányjog doyenje, ErnstWoífgang Böckenförde. És jöttek a kíváncsi fia­ talok is. Schmitt mindenkit szívesen fogadott csak dohányozni nem volt szabad. Bort viszont ihattak, de kizárólag szárazát, mert azt szerette a házigazda. Estére pedig mindenki kapott egy jegyzetekkel ellátott könyvet, amiről másnap re­ ferálnia kellett. Egyik kedvenc könyve volt Benjámin Disraeli kalandregénye, a Tancred. Sze­ rinte ugyanis ebből érthető meg a zsidóság lénye­ ge. (Nicolas Sombart: Ifjúkor Berlinben 19331943). És ha volt kérdés, ami Schmittet élete vé­ géig, már-már patologikus érdeklődéssel foglal­ koztatta, az a zsidókérdés (Judenfrage). Naplói­ ból kiolvasható antiszemitizmusa azonban nem vallási, nem is rasszista, hanem metafizikai volt újabb megfejtésre váró rejtély, ennek pontos tar­ talma és oka. Ilyen Schmitthez került fiatal volt Ernst Hüsbert és Gerd Giesler is. Mára nyugdíjas­ ként próbálják meg ápolni Schmitt hagyatékát és emlékét. Városa ugyanis igen mostohán bánik nagy szülöttjével. Plettenbergben járva magam is tapasz­ taltam a Schmittre utaló, emlékező nyomok fájó hi­ ányát - a turisztikai információban azt sem tudták, kit keresek. Pedig háza, amit Machiavelli száműzetési helye után San Casciano-nak nevezett, még mindig áll. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudó­ sítása szerint 22 évvel Cári Schmitt halála után azon­ ban mintha meglágyulna a hálátlan utókor szíve, s a politikai korrektségen túl, az időtlen tudást cs szel­ lemi nagyságot is felismernék. Hüsmert és Giesler egyesületet hoztak létre Schmitt emlékének ápolásá­ ra, s még a szociáldemokrata polgármestert is meg­ nyerték ügyüknek. Szobor, emlékmúzeum, emlék­ tábla - ezek vannak tervbe véve. „És ha 150 év múl­ va Plettenberget és Cári Schmittet egyszerre emlí­ tik, tán elértünk valamit” - mondja az egyik kezde­ ményező (Sollen wir Cári Schmitt ein Denkmal setzen?, FÁZ, 17. Marz 2007). Igen. Ahogy Königsbergbe Kantot „érezni” já­ runk, Plettenberg is felfedezte Schmitt hírnevé­ nek turisztikai lehetőségeit. Hegeli dialektika - helyben. Techet Péter tizenegyedik oldal �MIK(A)rofont neki!! CD ajánló „Lehetek utálatos, Talán kicsit félénk is vagyok. Miért nem szeretsz? Miért nem szeretsz anélkül, hogy megjátszanám magam? Próbáltam olyan lenni, mint Grace Kelly De mindig olyan szomorúan néz ki Aztán megpróbáltam leutánozni Freddie-t És most személyiség-őrült lettem!” Megmondom az őszintét. Eredetileg a Good Charlotte új CD-jéről akartam írni, jól lehúzni azt, és összehasonlítani a régikkel kb. azzal a konklúzióval, hogy a mélynél js van mélyebb. Aztán véleményezni ezt az egész tini Emo őrületet. így hát kezdésképpen meghallgattam a második számot a CD-n, a „Misery”-t (pár idézet belőle: „Tartsd él­ ve a szomorúságod”, „A boldogság nem áll jól rajtam”, „A szomorú­ ság a társam”) és rémesen elment a kedvem, még egy rossz kritikától is. Na ez volt az a pont, ahol bekapcsoltam helyette a „Life in Cartoon Motion”-t, Mika most megjelent albumát és elkezdtem rö­ högni. Na ez ám a totál nonszensz. Ehhez kell bőr a képen, hogy va­ laki végigbohóckodjon egy egész albumot! És miért teheti meg? Mert idáig is pont olyan össze-vissza volt az élete, mint amilyen ez a CD: amerikai apa és libanoni anya gyermekeként Londonban élt, majd ké­ sőbb Párizsban tanult. Zenei pályafutását tekintve egy szuszra el­ mondhatja magáról, hogy orosz operaénekesnő tanítványaként adott elő klasszikus darabokat a Royal Opera House-ban? szerzett reklám­ dalt a British Airways-nek és az Orbit rágóguminak. Nem csoda, ha ez a srác személyiség-őrült lett! Es valóban: így, 23 évesen ju­ tott el arra a pontra, hogy’ a fönt idézett szám („Grace Kelly”) már min­ den országban a csapból is folyik (így Magyarorszá­ gon is). No igen, csak Mikával az a baj, hogy nem hasonlítha­ tom össze szokásomhoz hűen az újat a régivel... vagy mégis? Mert hát azt azért be kell vallani, hogy Michael Holbrook Penniman (ere­ deti név) nem talált fel sem­ mi újat, legfeljebb tökélyre tizenkettedik oldal fejlesztett egy már majdnem feledésbe merülő stílust. Maga Freddie Mercury talán túl régi összehasonlítási alap lenne, bár a vonulat szálai valóban hozzá vezetnek vissza. Hát persze, hogy a glam-rock-ról van szó. Ha most Mika kö­ zelebbi elődeit tekintjük, rögtön megértjük: Ve­ gyük például akár a Darkness-t akár a Scissor Sisters-t. Na ugye, hogy megvan! Különösen az utóbbiak voltak, akik itthon megismertették ve­ lünk ennek a stílusnak az újraértelmezését olyan számokkal, mint a „Take Your Mama Out” a „Laura” vagy az „I Don’t Feel Like Dancing”. Azzal a különbséggel persze, hogy ezek az együttesek mind­ mind csoportban merték csak felvállalni ezt a zenét, Mika az egyetlen példa arra, hogy egyedül is ki mer állni a közönség elé. Ami azért nem semmi egy olyan stílusnál, ami abból áll, hogy az előadó magából kikel­ ve énekel, ökörködik, táncol, és mindezt úgy teszi, mintha véresen ko­ moly lenne. Egyesek szerint idegesítő és kibírhatatlan, de számukra Mikának csak annyi mondanivalója vgn, hogy „Aliért nem szeretsz? Mi­ ért nem sétálsz ki akkor az ajtón?!”. Es tudod mit? Igaza van. Ki lehet kapcsolni a rádiót, nem kell megvenni az albumot. De lehet együtt vagy rajta nevetni is, szerintem neki mindegy, amíg mosolyt és élvezetet ad­ hat hallgatóinak. Erre pedig van bőven példa: A „Lollvpop” úgy hang­ zik, mint egy cserfes gyermek gúnydal, a „Happy Eriding” a szakítós szamoknak az a ritka fajtája, ami még egy ilyen állapotban is mosolyt csal az ember arcára, a „Billy Brown” pedig... Na jó, arról meg ne is be­ széljünk, mert az első strófa után hangosan elnevettem magam az utcán. Gáz volt. Utcán ne liallgasd... mert... emberek néznek... Na jó, szóval vissza a kritikához: hát igen, hogy kritikus elem is legyen, azért tudni kell, hogy a folyamatos lejátszás itt sem működik, mert egy idő után bejojózik az ember. Meg hát ne várjunk különösebb zenei mélységeket a pasastól De most őszintén, létezik elég előadó, aki pont ezt próbálja el­ érni több-kevesebb sikerrel, holott sokszor nem erre van szükségünk. Nem véledenül írom ezt, mert a vizsgaidőszak pont ilyen napok összes­ sége: a sok tanulás között nem árt valaki, aki egy kis nevetést és energi­ át kölcsönöz nekünk, esetleg segít megünnepelni, vagy rálegyinteni és megújítani erőnket az így-úgy sikerült vizsgák után. Ha pedig a meg­ próbáltatás véget ér, megfelelő aláfestő zene válhat belőle a nyárra. An­ nál is inkább, mert nem csak az album kaphat lejátszót, hanem Mika is mikrofont. Aki éles szemmel figyelte az idei Sziget-plakátokat, az felfe­ dezhette rajta az előadó nevét. Remélhetőleg itt már nem lesz hasonló­ ság az előd Scissor Sisters-szel, akik csak félig-meddig igazolva pótolták egyéves késésüket a tavalyi fesztiválon. Mégse tudott senki rájuk meg­ sértődni: ahhoz túl jól szórakoztunk! Barát Zsófia �A Vatikáni Szerződés revíziója Jelszó: Az állam és az egyházak végleges szétmállasztása A hangulat fokozódik. Nem is olyan rég lam az összegyűlt pénzt arányosan kiegészí­ SZDSZ-es nyomásra a kormánykoalíció ve­ ti. (Később a 0,5%-ot 0,7%-ra, majd 0,9%-ra zető pártja napirendre tűzte a Vatikáni emelték, és a kiegészítés módját arányosról Konkordátum revízióját. a népszámlálási arányokon alapulóra változ­ A vatikáni szerződést 1997. június 20-án kö­ tatták.) tötte meg (1997. évi CXXIV tv. az egyházak 7) A katolikus egyház további állami támo­ hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi gatást kap, melynek alapja az állampolgár­ feltételeiről) Magyarország (Horn Gyula ok azon döntése, ahogyan az egyházi köz­ miniszterelnök) és a vatikáni Apostoli szolgáltatásokat igénybe veszik. Szentszék (Angelo Sodano bíboros államtit­ A vatikáni szerződés nyomán a Magyar kár), de az országgyűlés ezt csak 1999. júli­ Köztársaság kormánya megállapodást kö­ us 5-én, a LXX. törvénnyel ratifikálta. tött más egyházakkal, illetőleg egyházi kö­ A szerződés meghirdetett célja a magyaror­ zösségekkel is, így a Magyarországi Refor­ szági Római Katolikus Egyház független mátus Egyházzal, a Magyarországi Evangé­ működésének a biztosítása volt, hogy az ál­ likus Egyházzal, a Magyarországi Zsidó lamosított vagyon egy részének viszszakaHitközségek Szövetségével, a Budai Szerb pása után függetlenül tudjon működni-; to­ Ortodox Egyházmegyével, stb. vábbá, hogy az államtól átvállalt közfelada­ A szerződés kritikusai (neoliberális politiku­ tok teljesítése (akár az oktatási, akár a szo­ sok és egyes kisegyházak: 2005-ben számuk ciális alrendszerben), megfelelő állami fi­ kb. 150 volt - mármint a kisegyházaké, nem nanszírozásban részesüljön. a neoliberálisoké) szerint ezen szerződés A nemzetközi szerződés fő pontjai a követ­ sérti az állam és az egyházak szétválasztásá­ kezők: nak alkotmányos elvét (60. § (3)), illetve a 1) A katolikus közoktatási intézmények az közpénzek közcélú felhasználásának az el­ államiakkal és az önkormányzatiakkal azo­ vét. A konkordátum revíziójának előkészíté­ nos támogatásban részesülnek. sére létrehozott bizottság jelentése igen 2) A katolikus felsőoktatási intézmények az részletes, a megoldási javaslatok terén pe­ államiakkal azonos támogatást kapnak (ez dig különösen érdekes. A továbbiakban ki­ vonatkozik a hitéleti képzést adó akkredi­ emelném a közel félszáz oldalas tervezetnek tált szakokra is). az egyházak állami finanszírozásának legvi3) A katolikus egyház a tulajdonában lévő tatottabbnak vélt pontjait és a bizottság műemlékek, múzeumok, könyvtárak és le­ megoldási javaslatait. véltárak után az állami kulturális intézmé­ Kompenzációs és egyéb (pályázatok, fejlesz­ nyekkel azonos támogatást kap. tési) támogatások egy jelentős részéből egyhá­ 4) Az egyház a kommunizmus idején állami zi intézmények nem kaphatnak. - A norma­ tulajdonba került egyházi ingatlanok egy ré­ tíva és kiegészítő támogatás nem fedezi a szét visszakapja, más részük után rendsze­ működési támogatást, ezért nem indokolt res járadékot kap (1991. évi XXXII. tv.) Az az egyéb támogatási formákat megvonni az ingatlanrendezés tematikája az Antall-koregyházi intézményektől. Meg kell teremteni mány alatt volt az elsődleges, viszont a fi­ annak törvényi szabályozását, hogy az egy­ nanszírozásé és a szociális szféráé az Orházi intézmények is hozzájuthassanak ezek­ bán-kormány alatt került erőteljesen előtér­ hez a forrásokhoz (annál is inkább, mert pl. be. A Horn-kormánynak az ingatlan-kérdés szerzetesi iskolának nincs saját bevétele) még mindig kiemelten fontos volt, de már Az egyházak adómentessége egyrészt alkot­ nem olyan mértékben, mint elődjének. Ez a mányossági szempontból kifogásolható, mástéma az Orbán-kormány idején utolsó hely­ re kerül, ami érthető is, hiszen az ingatlan­ Horváth Dániel rendezés kérdésköre addigra szinte teljesen Tán... lezárult. Medgyessy Péter, majd I. és II. Gyurcsány Ferenc regnálása idején az egy­ Tán egy esőcsepp az őszi éjszakában, házi szociális- és kulturális intézmények tá­ Napsugár, mely felszárít egy könnyet, mogatása folyamatos nehézségekbe ütkö­ Vad gyilkos ütem, mely suttogást ölt meg, zött, ütközik, továbbá (a nemrég lemonHaldokló sóhaj a világnak zajában. dott/menesztett?) Molnár Lajos kórházi ágyszám-leépítései is különös mértékben Tán örök vándor mosolyogva a záporban, érintették az egyházi egészségügyi intézmé­ Egy szivárványt káromló gyilkos köpet, nyeket: Bethesda Református Gyermek Beteg rozsdás szög, átütve remegő kezet, Kórház: 43%, Budai Irgalmas Rendi Kór­ A corpus - vér áztatta fán - kereszt alakban. ház: 36%, Szent Ferenc Kórház: 47%. 5) Az állam biztosítja annak lehetőségét, hogy Tán... tán mindegyik, de tán egyik sem, az állampolgárok a személyi jövedelemadó - tán halják a szép ej zenéjét a vakok — egy százalékáról valamely egyház (vagy egy Tán nincs válasz. Térdre hullok, keresem. erre a célra létrehozott állami alap) javára ren­ delkezzenek (1996. évi CXXVI. tv.). Tán megtalálom. Jó? Rossz? — meghalok. 6) Az állam garantálja az egyházaknak a tel­ - tán a süketeknek táncra kel az ütem. jes személyi jövedelemadó-bevétel 0,5 száza­ I Tán - és nincs tovább - illúzió vagyok. lékát; ha ennél kevesebb gyűlik össze, az ál­ részt sérti az állam szuverenitását. - A bi­ zottság alkotmányossági felülvizsgálatot ja­ vasol. (Merő dőreség ezt állítani, hiszen a TB-t és a nyugdíjbiztosítást a minimálbér után központilag fizeti a Püspöki Konferen­ cia. Ha pedig az egyházi dolgozók munka­ szerződésük van, akkor teljes fizetésüknek megfelelően fizetik az egészségügyi - és nyugdíjbiztosítást). A hitoktatás finanszírozásáról és a lelkészek jö­ vedelempótlékáról a vatikáni szerződés nem rendelkezik. - így az állam minden további nélkül megszüntetheti ezt a támogatási for­ mát. Az egyháznak fölajánlható szja részének növelésével az egyház kompenzálható. Egyházi Felsőoktatási Intézményeink a gyors lé­ tesítések és fejlesztések érdekében a szakalapítás, szakindítás normális, minőségi garanciákat je­ lentő folyamatát nem járták végig, előfordult, hogy engedély nélkül indítottak szakot, amelyet utólag kivételes eljárásban engedélyeztek. ? Vilá­ gi szakok esetén az egyházi intézményekben is az állami és magán intézményekével azonos feltételrendszert kell alkalmazni: kreditrend­ szer, a bolognai képzésL, a képesítési követel­ mények, a szakindítási eljárás és engedélyezés. Az OKM szerint az egyházi felsőoktatási intéz­ ményeknek önálló jogi személyiséggel rendelke­ ző felsőoktatási intézményeknek kell lenni, nem pediglen egyházi jogi személyeknek. Az állami támogatás felhasználását az OKM nem vizsgálhatja, csak a Számvevőszék. - Az egy­ házi álláspont elfogadhatatlan, hiszen felsőok­ tatási szakmai feladatokat ellátó, ezen belül vi­ lági képzést is folytató intézményekről van szó. Az állami felügyelettel kapcsolatban pe­ dig az OKM-et éppoly jogosítványok illessék meg, mint egyéb intézmények esetén. E javaslat végtelenül cizelláltan fogalma­ zott, de ne legyenek kétségeink afelől, hogy amennyiben a koalíció végigviszi ezt a ter­ vezetet, nem fog kesztyűs kézzel bánni a keresztény felsőoktatási intézményekkel. A kormány egyértelmű célja az állam és az egyházak hosszabb távú szétválasztása (gyakorlatilag: a költségvetésből 40-80 milliárdot felszabadítani az oktatási is szociális tevékenységet végző intézmények forrásai­ nak elvonásával), ennek eléréséhez az egy­ házi önfinanszírozás vagyoni bázisának ál­ lami segítséggel történő megteremtését lát­ ják a megfelelő eszköznek. Amely, valljuk be őszintén, olyan homályos, hogy talán nem is igaz, nem is gondolták annak! Takács Gergely tizenharmadik oldal �„Mentsük meg Isten méltóságát, kardja majd rendet lát, s országok zúgnak majd új dalt, új imát” A kereszténység legfontosabb ünnepének a Feltámadást tekinti. A magyar néphagyo­ mány jónéhány rítust és szokást megőrzött ennek kapcsán. Erre utal többek között a ma­ gyar eredetű Húsvét szavunk, mely mutatja nekünk, magyaroknak egészen egyedi, sajá­ tos a viszonyunk ezzel az ünneppel, másképp fogjuk fel, másképp is böjtölünk, mint nyu­ gati keresztény testvéreink. A kereszténység ősi hírnökei, hordozói éppen mi, magyarok vagyunk, ez annál inkább sem meglepő, hogy a tudás népének tartjuk magunkat. E tudás birtokában, a „hit fegyverével” fel­ vértezve semmiképp sem hátrálhatunk meg az erkölcsi relativizmus divatjával szem­ ben, szükséges meg- és felmutatni, szokása­ ink, hagyományaink, vallási meggyőződé­ sünk. Ez az, ami egyedül képes a széthulló társadalmat, és a válsággal küszködő Euró­ pai Uniót megmenteni. Nekünk pedig köte­ lező „a hit védőbástyáiként” példát mutat­ nunk, hisz saját megsemmisülésünk fenye­ get. A belülről szétrothadó Római Biroda­ lom tanulságos előképe lehet kis orszá­ gunknak, tágabban az Európai Közösség­ nek, még tágabban az egész világnak. A ke­ reszténység hozzátartozik identitásunkhoz, „az ősmagyar pogány szokások”, jelentem: nem léteztek, a pogánylázadások, melyeket az ősvallás nevében vívtak sajnos hamis színben vannak feltűntetve. A németellenesség, pártoskodás, trónviszály és az ősi szokások védelme rejtőzött mögöttük. Arra nagyon sok forrásból lehetne idézni, hány szerzetes és katolikus előjáró írta a magya­ rokról: „a magyarokat nem szükséges meg­ téríteni, mert nem pogányok ők, csak más­ fajta keresztények”. Az ősi szokások, rituá­ lék pedig egyáltalán nem bizonyítanak semmiféle pogány eredetet, sőt állítom: egy más kultúrkörnyezetben másképp jele­ nik meg a kereszténység is, így könnyen meglepetések érhetik azokat, akik egy „csö­ vön át” értetlenkednek az elvarratlan fur­ csa szálak felett. Számomra, egyáltalán nem furcsa, hogy Jézust az íjfeszítő pusztai népek párducként szemléltették, és nem bá­ rányként, számukra a szimbolika más ké­ pekkel, más módon jelent meg. Azon sem lepődöm meg, hogy a Tiszaeszlár-Sinkahegyi ásatásokon feltárt „Elő Jézust” ábrá­ zoló mellkereszten, Jézus Urunk pártus öl­ tözéket visel. Ez a honfoglalás ideje előtti mellkereszt perdöntő bizonyítéka „po­ gány” voltunknak, annak, hogy a keresz­ ténységet mi már magunkkal hoztuk a Kár­ pát-medencébe. De mennyivel is jártunk előbbre a kereszténység útján nyugati bará­ tainknál? Az imént említett, feltámadott „Elő Jézus” sebek nélkül jelenik meg, fedet­ len lábszárral utalva a feltámadás óriási je­ lentőségére, mely nem a kereszthalál bor­ zalmas szenvedéseit próbálja hangsúlyozni. tizennegyedik oldal hanem a halál feletti győzelmet. Mint ahogy Varga Tibor is megfogalmazza, a Húsvét üzenete: „az örök élet, az anyagból eljutni a lélek útjára”. Mindnyájunknak ez az üzenet; átmenni a halálon, új testet kap­ va, mely megszabadul az ördög mérgétől, és ezáltal romlatlan, örök. Ahhoz, hogy elér­ jük ezt a teljes állapotot, a böjtre van szük­ ség, amikor az egyén elindul az elküldője felé, megpróbálunk eljutni Istenhez a Ham­ vazószerdától a tavaszi napéjegyenlőségen (március 21.), Gyümölcsoltó Nagy Boldog­ asszony ünnepén (március 25.) keresztül. A testi önmegtartóztatás nem elégséges, a böjt egy lelkiismereti vizsgálatot, meditációs szakaszt is magába foglal. Kívül-belül át­ alakulásra van szükségünk. Didymosz Júdás Tamás írta gnosztikus evangéliumában: „Jézus mondta: Amikor a kettőt eggyé te­ szitek és a bensőt olyanná, mint a külsőt, a külsőt, mint a bensőt, a fentit, mint a lentit, s így a férfi, mint a nő egyetlen eggyé te­ szitek, akkor mentek be majd a királyság­ ba” A kérdés, hogy meg tudjuk-e haladni esendőségünket, egyedi létezésünket, képe­ sek vagyunk e egyesülni Krisztussal. Fel tudunk-e támadni Krisztussal együtt, hogy megszabaduljunk az anyag fogságából. Ezt szimbolizálja a húsvéti tojás, a zárt sírból feltámadó Krisztus, mely kiszabadul a halál fogságából... és a tojást feltörik. A lelki test győzedelmeskedik az anyag felett, a világ újraéli a paradicsomi állapotot, ez a teljes­ ség fejeződik ki magában az ünnep idő­ pontjában is; a hosszabb nappalok kezdete, a fény eljövetele, vagyis a tavaszi napéj­ egyenlőség, és a telihold. A teljességet fe­ jezte ki a Nagyszombati Határjárás is, ez azt jelentette, hogy megkerülték a település határát, (az ország határát) megkeresve a feltámadott Krisztus ragyogását az anyagi világban és ezzel megáldották az ország te­ rületét, megerősítették határát. Az íjfeszítő és egyes természeti népek a feltámadás, az újjászületés misztériumát már jóval a Níceai Zsinat (326) előtt ünnepelték (ez ha­ tározta meg a feltámadás időpontját). A magyar néphagyomány a feltámadás után, a 8. vasárnapról is megemlékezett „Fe­ hér vasárnap” néven. Ekkor már a csonka állapotú (az ember még az anyag múlandó­ ságába zárva) csonka-vasárnapot, és a Krisztust megkísértő fekete-vasárnapot is meghaladva eljutunk az öröklétbe. Régeb­ ben ezidőtájt kötöttek rokoni kapcsolato­ kat; komaságot, sógorságot. Ezen a napon mindannyian egyesülünk Krisztusban, a fi­ zikai világ összeér a metafizikaival. (A címbeli idézet az Atilla - Isten kardja cí­ mű rockoperából származik) STEP 1 ic Ei u upcan Luv 5i udci 11* Asm k iáik» i Thaly Krisztián Florentin VP STEP of ELSA Hungary - Gyakornokcsere program - Kubányi Enikő E-muil slcnfrclsnhushtnest.hu eniko.kithanyifrclsahtulapot.hu Szeretnél o külföldön gyakornokoskodni? o szert tenni kiváló munkalehetőségekre Magyarországon és +36 70 593-3273 külföldön? o megismerni külföldi diákokat, országokat, kultúrákat? , v /www^,?™e Ha a válaszod igen, akkor jelentkezz és csatlakozz az ELSA csapatához! Gyakornoki helyek egész Európában! Ausztria, Anglia, Spanyolország, Finnország, Norvégia, Németország, Olaszország, Hollandia, Litvánia, Görögország csak Rád vár! �HÍVŐ szó Csíksomlyó hív Az európai kereszténység, elsősorban a magyar (nem magyarországi) katolikus hívek szá­ mára kiemelkedő, évszádos hagyományokra visszatekintő ünnepi események közé tarto­ zik a minden évben pünkösd idején megtartandó csíksomlyói búcsú. Annak ellenére is különösen fontos ez a búcsú a valódi, értékes lelki életre vágyóknak, hogy korunkban már nem mindig lehet ugyanaz a jelentése, mint amilyen amellyel alapítói erede­ tileg felruházták. Vannak, akik azért látogatják meg ilyenkor a szent helyet, mert szeretné­ nek a környéken olcsón szórakozni egy jót, és amúgy nem tudnak egyedül elmenni oda. Má­ soknak az a fontos, hogy közösségeikben, ismerőseiknek elmondhassák, hogy részt vettek a csíksomlyói búcsún. Bizonyos körökben ugyanis az sikk. Megint mások csupán ezzel látják Székely keresztaljak Csíksomlyón letudva az évi keresztényi cselekedetüket. Hogy melyik az elfogadhatóbb motiváció, azt nem tisztem megítélni; bár ez esetben nem látom érvényesülni a kisebbik rossz elvét. De, ahogyan azt a Szentírásban is olvassuk (legalább­ is benne van): „Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” Szerencsére azonban a többség nem ilyen. Akik elmennek a búcsúra, azoknak legnagyobb része valóban komolyan gondolja a vallásos in­ díttatást. Azért mennek, mert Csíksomlyó valóságos jelképe a katolikus összetartozásnak, és a búcsú varázslatos hangulata és lekisége min­ den őszintén hívő katolikust megérint, meg kell, hogy érintsen. A ma már Románia területén található Csíksomlyóról először a XIV század első feléből találkozhatunk feljegyzésekkel. Nevét a Somlyó hegye után kapta, míg a „csík” előtag a tájra utal Az 1400-as évek elején ferences szerzetesek telepedtek le itt, majd az évszázad derekán gótikus templomot építettek, többek között Hunyadi János támogatásával; az erdélyi vajda a törökök felett 1442-ben aratott győzelmet akarta ezzel meghálálni Istennek, illetve az Egyháznak. A templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték. Ezt a tatárok felgyúj­ tották, és bár ezt követben még felújították, helyén ma már egy barokk templom áU, amelyet elődjének anyagából emeltek, építése pedig 1876-ban fejeződött be. Érdemes megemlíteni még a Kissomlyó hegyén található három kápolnát is, amelyek közül a leghíresebb a Salvatorkápolna. A szerzetesek, méltón a ferences hagyományokhoz, nem csupán a vallásos élet területén alkottak maradandót. Nagyon fontos szerepet ját­ szottak a környék lakóinak szellemi nevelésében is. A csíksomlyói gimnázium mellett található még itt könyvtár és - 1675-től - nyomda is. Azonban mégiscsak a búcsú a lényeg. És nem csak a cikkemé. A búcsú az, ami mindenkinek elsőként jut eszébe a település nevének hallatán. Mindezek mellett pedig, pünkösd közeledtével, időszerű is. A csíksomlyói pünkösdi búcsú története a XV században kezdődött. A székely nép körében ekkor már virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete. Mária-ünnepeken szerte a környékről Somlyóra jöttek ünnepelni az embe­ rek. IV Jenő pápa az 1444-ben írt körlevelében arra buzdítja a népet, hogy járuljanak hozzá a ferencesek templomépítéséhez. Ezért cserébe, a kor szokása szerint, búcsút is engedélyezett a jótevőknek. Lényegében ettől kezdve nevezhetjük búcsújáró helynek Csíksomlyói; évről évre újra összegyűlnek itt az emberek a Szűzanya tiszteletére. Azóta év közben is szüntelenül özönük a nép Somlyóra Máriát tisztelni, köszönteni, előtte imádkozni. 1990 óta pedig évente több százezer ember zarándokol el ide és vesz részt az ünnepi körmeneten, szentmisén. Idén a tradícióhoz igazodva, természetesen ismét pünkösd hétvégéjén, vagyis ezúttal május elején lesz a csíksomlyói búcsú. Teleki Levente 2004. december 5. tanulságai Könyvajánló Csaknem két és fél éve már ama tragikomédiának, melyet akkor mindenki bizonyos értetlenséggel szemlélt. Legke­ vésbé talán épp’ az a „kisember” fogta föl, mire megy ki a játék, akinek a kettős állampolgárság ügyét a népszavazá­ son dűlőre kellett volna vinnie. A politikai elit nem volt ké­ pes dönteni egy, a rendszerváltás óta húzott-halasztott kér­ désben, kétes értékű „sikerrel” járt viszont a magyar ember nemzettudatának összezavarásában. Végül a többség pas­ szív, a szavazás érvénytelen maradt, Magyarország pedig nemzetközi közröhej tárgyává lett. Felvethetjük: „Mivégre ez a lejárt lemez?” A lemez nem járt le, csak megakadt a le­ játszásban, s csak forog egy helyben, egyre kínosabban és fülsértőbben. Kérdés, hogy ki hallja? Mert az ügyet „odafönt” újfgnt eltemetni látszanak. Fasang Árpád zongoraművész és műfordító, volt Unesconagykövet könyve nem pártpolitikai megközelítésű, nem a napi politikából indul ki, és nem is ahhoz érkezik el Amennyiben a helyzet ez lenne, egyrészt nem írnánk róla az ítélet hasábjain, mivel napi politikával mi sem bajló­ dunk; másrészt a megjelenés óta eltelt bő év egy ilyen jellegű kiadvány esetében szükségképpen elavulttá tenné tartalmát. Ha úgy tetszik, a könyv semleges, ez azonban nem jelent, mert nem jelenthet értéksem­ legességet is. Emberi jogokat, e körben különösen kulturális jogokat idéz, s bár tudjuk, hogy környezetéből kiragadva, különösen, ha politi­ kusok citálják, maga a jog is képes politikává válni, itt hiányzik a poli­ tikai, viszont megvan a nemzeti cél. A határon túli magyarok ügye er­ kölcsi kérdés, s nem (pejoratív értelemben vett) „politikai”. Szabjunk végre rendet dolgainknak! Amint tette Bibó István anno a politikai hisztéria jelenségének tag­ lalása kapcsán, úgy Fasang a magyar kérdés aktualizált áttekintését végzi el. Azt már Bibó is kijelentette, hogy „baj van.” A népszava­ zással ebben csupán egyetlen változás esett: „a magyar társadalom beteg, s erről 2004. december 5-e óta papírja van. A nagy kérdés, hogy a történtek után vajon mit fog kezdeni ezzel a papírral!’ A szerző az eddig nemigen taglalt történelmi, államelméleti összefüggé­ sek újszerű feldolgozásában látja a megoldást. Tisztáz evidensnek tűnő, mégis félreértett alapfogalmakat, mint nép, nemzet, kisebbség és több­ ség, egyén és ember. Leírja a határon túli magyarok helyzetét, hogy mi­ ért jelentene sebeik orvoslására valóban korszerű megol­ dást a kettős állampolgárság intézménye, melyet egyéb­ iránt a szomszédos országok is alkalmaznak. S valóban Tri­ anon idején kell kezdenünk, jelentse bár ez egyeseknek a „sérelempolitika” (de hogyan lehetne „politika” az, ami tény, történelem??) folytatását. Szót ejt a nemzetállam ku­ darcáról Európán innen és túl, s a francia nemzetállami esz­ me jelenleg zajló paradigmaváltásáról (Id. francia választá­ sok). A jövő a szolidáris vagy szubszidiárius állam lehet, va­ gyis olyan közösségközpontú entitás, mely egyenlőség és szabadság közt közvetíteni képes, alkalmas lehet a pluraliz­ mus, sokszínűség biztosítására egy államon belül, s a kultu­ rális vagy területi autonómia megvalósításával garantálná a reális demokrácia és a megmaradás feltételeit a kisebbsé­ gek számára. A könyv kitekint továbbá a nemzetközi és EU színtérre, egy, a kulturális jogokat elismerő nemzetközi konvenció kívánatosságára reflektál Idéz a szomszédokkal kötött „barátságos” államközi egyezményeink szövegéből, melyek valós működése a „normális” szintjét sem éri el. Mintha a magyar külpolitika „enyhe” önérzethiányban szenvedne. Mi­ ért? A sort folytathatnánk. A kérdés továbbra is nyitott, és szemben sok önjelölt világmegvál­ tóval, a szerző nem is kívánja azt maga eldönteni. Bár véleménye kiviláglik, mégis inkább szempontokat kíván nyújtani, s a téma megfelelő mélységű, ám olvasmányos körüljárásával az olvasóra bízza a továbbgondolást. Az ügy nincs lezárva, lépten-nyomon vis­ szaköszön, szembesülésre kényszerít. De ez nem jelenti, hogy jóvá­ tehetetlen volna. A jég olvad, az európai változások már ajtónkon kopogtatnak. Ut csak előrefelé visz, döntse hát el végre a magyar, hogy mi a fontos. (Fasang Árpád: Egy népszavazás hordaléka. Új Ember Kiadó, 2006.) Tarr Adám tizenötödik oldal �Miért nincs szobra Budapesten Werbőczynek? Az rendben is volna, hogy a mai emberek arca torz gri­ maszba fordul, vagy jobb esetben reménytelenül legyin- I tenek, ha hirtelen a „jogá- ' szókra” terelődik a baráti be­ szélgetés. A mindennapi jog­ alkalmazó (pl. a rendőr) ugyan még megtartja a há­ rom lépés távolságot, ha a forgalmi engedélyben „dr” betűket lát, de ez inkább csak az esetleges bonyodalmak el­ kerülésére szolgál, és legke­ vésbé sem a tisztelet jele. Azok a megtévedt lelkek, akik a diploma átvétele után egyből rohannak az okmány­ irodába az igazolványok ak­ tualizálása végett, vagy akik iwiw adatlapjukban a még a । diplomaosztó buli másnapos- | ságával fejükben odabiggyesztik nevük elé azt a két bötűt, rossz nyo- ' mon járnak, és feltehetően dunsztjuk sincs arról, hogy mekkora respektje volt valaha a jogásztársadalomnak Magyarországon. Amikor | még az ügyvéd, a jegyző, a jogtanácsos művelt, a közéletben aktívan részt vevő, az egyetemen vagy a jogakadémián alaposan kiképzett em­ ber volt, és nem futószalagon termelt jogi szakmunkás. No, de akkor hol vannak Budapest köztereiről a régebbi korok által a 1 jogásznagyságoknak emelt szobrok? Hol van mindenekelőtt Werbőczy István? Kérem, ne rójuk meg a Tripartitum szerzőjét: ő igenis ott volt. Meglehetősen méretes szobra évtizedekig ott állt a mai Ferenciek terén, a templommal szemben. A carrarai márványból készült alkotás Donáth Gyula keze munkája volt, egyike a Ferenc József által a századfordulón a városnak ajándékozott tíz szobornak, 1908. december 15-én avatták fel az akkori Kígyó téren. A szobor Werbőczyt híres Hármaskönyvével együtt ábrázolta, és a második világháborút feltehetően komolyabb sé­ rülés nélkül úszta meg. Innentől idézzük a Nemzeti Parasztpárt lapja, a Képes Világ 1945. májusi számát: „...legcsúfabbul Werbőczy István Apponyi téri [a tér időközben átnevezésre került] szobra járt. A korai magyar feudalizmus és a kiváltságos nemesség fővédnökének, a jelkép­ pé lett Tripartitum szerzőjének szobrát május 6-án döntötték le. Van va­ lami szimbólum abban, hogy fejjel fúródott a földbe: így dugta homok­ ba a fejét a magyar reakció minden előtt, ami jogos, méltányos és hala­ dó gondolat volt” Az újságban szereplő képen a szobor valóban fejjel le­ felé, szinte a földbe belefúródva látható. A tudósítás hangvételéből kiér­ ződik a helyeslés. Persze Werbőczyt nem csupán a háború vége után randalírozási lehetőséghez jutó barbárok tették meg a gyűlölt, elmúlt । rendszer megtestesítőjévé, Ady Endre sorai is fülünkbe csenghetnek: । „Elmegy a kútágas,/ Marad csak a kútja,/ Meg híres Werbőczi/ Úri pereputtya./ Árvult kastély gondját/ Kóbor kutya őrzi,/ Hivasd a törvénybe,/ Ha tudod, Werbőczil’ (Ülj törvényt, Werbőczi). Talán nem eretnek a gondolat, ha azt mondjuk, ezúttal bizony maga Adybandi is tévedett. Túl azon, hogy természetszerűleg a legkevésbé sem méltányos egy 400 éve meghalt jogtudor főnemesen elverni a port a Horthy-rend- szer minden elmaradt reformjá­ ért, Werbőczynek elévülhetet­ len érdemei is vannak (amelye­ ket persze álmából felsorol min­ den joghallgató, ezért felidézé­ sük itt csupán kötelességszerű újságírói feladat). Elegendő e helyütt Grosschmid Bénit idéz­ ni: Werbőczy a magyar jog önálló feldolgozásával „erőtel­ jes individualitást adott a nem­ zeti jognak, és ezzel az angol­ hoz hasonló önfényű nemzeti jogi kultúrának rakta le alapja­ it. (...) Hazánk fennállása a Hármaskönyvön alapszik; a munka egyike azon eszközök­ A szobor ledőlt... nek, melyeket mintegy a Gond­ viselés küldött az országnak, hogy azt a nehéz idők és századok súlyá­ val szemben a belső feloszlástól és megsemmisüléstől megóvja”. Úgy fest azonban, hogy a szobordöntögetők nem olvastak Grosschmidot. Mindenesetre a spontán „népi kezdeményezés” magyarázatának hi­ telességét csökkenti a tény, hogy az akció vasárnap történt, egy szétlőtt, éhező város kellős közepén; láthatjuk, nemcsak a szándék, hanem a nép­ ítélet végrehajtásának jelenete maga is abszurd lehetett. A szintén bal­ oldali irányultságú Szabadság sem rejti véka alá lelkendezését, bár az esemény megtörténtét korábbra teszi: „Az 1945. május l-jén felvonuló ünneplő tömeg igazságot szolgáltatott Werbőczy fölött is... Ledőlt a szobor, megdőlt az úri Magyarország uralma. A mérkőzést mégsem nyerte meg Werbőczy: Dózsa a győztes! (...) Hosszú az idő, de mégis elérkezett. Elégtételt kapott a megcsalt, megkínzott, sokat szenvedett parasztság, de ez még mindig kevés, az igazi elégtétel még hátra van: Werbőczy úri törvényei helyett meg kell csinálni a nép törvényeit”. Kedves olvasóink, eredményeket olvasunk: Dózsa - Werbőczy 1-0. (Ta­ lán ekkor kezdődött a „csinálni” szó nagy karrierje is a magyar közéle­ ti nyelvezetben.) A ledöntött szoborra, mint egykoron Krisztus feje fölé, Werbőczy bű­ nét is felvésték: „Ugye mostan lóg az orrod. Meghozták a földrefor­ mot!”. A darabjaira tört szoborról további adatok nem állnak rendelke­ zésre. Mindenesetre alig egy évvel az esemény után a kommunista Sza­ bad Nép megvádolt egy tanárt (a cikk címe: „Uszítás a középiskolák­ ban”), hogy Werbőczyt dicsőítette, és azt mondta róla, ő volt a legna­ gyobb magyar jogtudós. A kibontakozó új hatalom tehát később sem bocsátott meg a Hármaskönyv szerzőjének. Időközben valamennyi Werbőczy-ábrázolástól megszabadultak: a szege­ di panteon domborműve éppúgy eltűnt, mint az Igazságügyi Palotában található mellszobor. Egyetlen ábrázolása maradt csupán meg: a Parla­ ment déli főhomlokzatán álló egyik, csak látcsővel kivehető szobor, Bezerédi Gyula századfordulós alkotása a jogtudóst ábrázolja. A rendszerváltozás után - a feladatok számbavételekor - senki nem ítélte elég fontosnak a Werbőczy-szobor újbóli felállítását. így bizony nehéz lesz visszaszerezni a jogászság elhamvadt tekintélyét! (források: Pótó János - Az emlékezteiét helyei. Osiris, 2003.; Prohászka László - Szoborhistóriák. Budapest, 2004.) EHAVI IDÉZET „A katolikus egyetem célja, hogy intézményes módon biz­ tosítsa az egyetemek világában a keresztény jelenlétet, s szembesítse azt a társadalom és kultúra jelentős problé­ máival. Ezért minden katolikus egyetemnek mint katoli­ kus intézménynek a következő lényegi tulajdonságokkal kell rendelkeznie: 1. keresztény eszmeiség, nemcsak az egyének, hanem az egyetemi közösség részéről is; 2. állandó reflexió a katolikus hit fényében az emberi tu­ dás növekvő kincsestáráról, melyhez a katolikus egye­ tem saját kutatásával keresi a hozzájárulás lehetőségét; 3. hűség az Egyház által közvetített keresztény üzenethez; 4. intézményes elkötelezettség Isten népének és az emberiség nagy családjának szolgá­ latára azon az úton, mely az életnek értelmet adó transzcendens cél felé vezet!’ II. János Pál pápa Ex Corde Ecclesiae c. apostoli rendelkezése (1990) Göre Gábor MEGHÍVÓ Szeptember 28. és október 1. között hamisítatlan, pázmányos erdélyi túrára indulunk. A szállás a székelyföldi Gyergyószárhegyen lesz, a napi program kötetlen, várhatóan kirándulásokkal és jókedvvel teli. Látogatást teszünk a Böjté Csaba atya által szervezett gyermekvédelmi hálózat szárhegyi otthonában. Az utazás a legfejlettebb technológiával rendelkező autóbusszal kerül lebo­ nyolításra. Az út teljes költsége (utazás, szállás, ellátás) kb. 24.000 Ft. Előzetesen jelentkezni le­ het: Christián Lászlónál (Közigazgatási Jogi Tan­ szék) vagy Koltay Andrásnál (Polgári Jogi Tan­ szék), 5.000 Ft. előleg befizetése mellett, szemé­ lyesen vagy e-mailben (itelet@jak.ppke.hu). � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2007 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource X. évfolyam 3. szám 2007. május 8. Abstract A summary of the resource. Tartalom Pro Facilitate Diké kísértése - Beszélgetés Dr. Csehi Zoltánnal Ballag a katona, szájában tutora... Szakmai napok Sportjogi oktatás Bajnoki címvédés Három pont a mondat végén H. JogászEXPO Élet a kollégiumban „Ne szívd meg, hogy ne szívd meg!” Új elnök a Hallgatói Önkormányzat éléin A Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója Versenyjogi kutatóközpont alakult Kidobtunk 7000,- Ft-ot Blikk - az erkölcsök rendíthetetlen őre Kai nomon egno MIK(A)rofont neki!! - CD ajánló A Vatikáni Szerződés revíziója „Mentsük meg Isten méltóságát..!" Hívő szó - Csíksomlyó hív Könyvajánló - 2004. december 5. tanulságai Miért nincs szobra Budapesten Werbőczynek? Subject The topic of the resource Tartalom Pro Facilitate Diké kísértése - Beszélgetés Dr. Csehi Zoltánnal Ballag a katona, szájában tutora... Szakmai napok Sportjogi oktatás Bajnoki címvédés Három pont a mondat végén H. JogászEXPO Élet a kollégiumban „Ne szívd meg, hogy ne szívd meg!” Új elnök a Hallgatói Önkormányzat éléin A Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója Versenyjogi kutatóközpont alakult Kidobtunk 7000,- Ft-ot Blikk - az erkölcsök rendíthetetlen őre Kai nomon egno MIK(A)rofont neki!! - CD ajánló A Vatikáni Szerződés revíziója „Mentsük meg Isten méltóságát..!" Hívő szó - Csíksomlyó hív Könyvajánló - 2004. december 5. tanulságai Miért nincs szobra Budapesten Werbőczynek? Creator An entity primarily responsible for making the resource Felelős kiadó: dr. Bándi Gyula dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Balog Zsolt, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horváth Botond, Horvátth Sarolta, Kerek István, Koltay András (felelős szerkesztő), Majoros Gábor, Magyar Attila, Pozsgay-Szabó Péter (az online kiadás szerkesztője), Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Felelős kiadó: dr. Bándi Gyula dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Balog Zsolt, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horváth Botond, Horvátth Sarolta, Kerek István, Koltay András (felelős szerkesztő), Majoros Gábor, Magyar Attila, Pozsgay-Szabó Péter (az online kiadás szerkesztője), Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2007. május 8. Date Created Date of creation of the resource. 2007. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (901kb+4554kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_X_3_20070508 Relation A related resource T00080 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 16 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_X_3_20070508 Ablonczy Zsuzsanna Balog Zsolt Bándi Gyula Koltay András Szendródi Szabolcs https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/360fc1863522e321e3992a310ee85af5.jpg 0015fa28e0dc2024be6c5706d4e01ca5 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/fa00378a6f869c979da361d16de95ca8.pdf c5ceb0c4438897395be9671f255d9f12 PDF Text Text _2_2OD7O4O3 A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja ÍTÉLET A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA A FOGYASZTÁS LÁBADY TAMÁS ESTERHÁZY JÁNOS VÉDEGYLET SZENT ERZSÉBET SZILASI ALEX PÁZMÁNY SZALON X. évfolyam, 2. szám e-mail: itelet@jak.ppke.hu honlap: www.jak.ppke.hu/itelet 2007. április 3. �Nagy Sándor, a fogyasztó „Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: dr. Bándi Gyula dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Balog Zsolt (az online kiadás szerkesztője), Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horváth Botond, Horvátth Sarolta, Kerek István, Koltay András (felelős szerkesztő), Majoros Gábor, Magyar Attila, Pozsgay-Szabó Péter, Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. TARTALOM Hírek Az Akropolisz, a Capitolium és a Golgota csúcsain „A zene túlságosan fontos ahhoz, hogy kizálólag csak profik műveljék” Érzelmek, Értékek, Jog A minőségbiztosítási Bizottság vizsgálata Március 15-e a Dunán Illetlen és szokatlan gondolatok estje Az ismeretlen hős Pázmány Szalon Rólunk: Póker-arc és gulyásleves Az Európai Jogelméleti Akadémia „Átvinni a zenét a túlsó partra” Requiem egy álomért A félelmetes Turul Egy ősi múzsa Szárhegyi reménysugár Száz év magány Asszony rózsákkal Ha a Duracell nyuszi kidől... Hívő szó Kik vagyunk Hallgatók az urnánál Ehavi idézet Pro Facultate-nap Ki lesz a bajnok 3 4 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 11 11 12 13 13 14 14 15 15 16 16 16 16 Toborzás! Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a szerkesztőség bármely tagjánál. Látogassatok el az ítélet honlapjára! www.jak.ppke.hu/itelet A honlapon megtalálhatóak a nyomtatott változatban nem szereplő írások éppúgy, mint a lap korábbi számainak archívuma. A folyamatosan frissülő honlap aktuális híreket, közérdekű információkat is tartalmaz. második oldal Érdekes vitát folytattunk le a szerkesztőség tagjaival, az első szám megjelenésének örömére tartott pezsgős koccintás alkalmával. A be­ szélgetés akörül forgott, hogy vajon mennyiben kell közéleti irányult­ ságúnak lennie, illetve mennyiben kell közvetlenül politizálnia egy egyetemi lapnak. A döntő többség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közéleti tartalom elengedhetetlen, de a napi politika a lapban mellőzendő. Persze, ma már bármi kerüljön is szóba egy beszélgetés so­ rán, szinte kizárható annak esélye, hogy ne lehessen megtalálni az adott téma politikai vonatkozásait: eljutottunk oda, hogy már a leg­ alapvetőbb kérdésekben sincs egyetértés, sőt, egyre bántóbb éllel rajzo­ lódik ki a meg nem értés a társadalom tagjai között. A politizálás diákkorban is fontos, de aközben létfontosságú, hogy senkit ne kápráztasson el a napi események olykor vakító fé­ nye. Az igazi vita nem pártokról, a közélet egyes nehézsúlyú har­ cosairól szól. Nem érdemes gondolkodásunkat mások által meg­ szabott keretek közé zárni, kiváltképp, ha olyanokról van szó, akikre alig néhány évtized elteltével senki nem emlékszik majd. A vita a morális alapértékekről folyik. Azokról, amelyeket itt, a Pázmány jogi karán fokozott erőteljességgel kell bemutatni. A jog - minden felületes látszat ellenére - erre igencsak alkalmas. Ami­ kor az erkölcsöt tiszteletben tartó szerződésekről, a tulajdon szo­ ciális kötöttségeiről, az emberi élet kezdetéről és végéről, a sajtó­ szabadság helyes értelmezéséről, a munkavállaló védelméről, a közvetlen demokráciáról beszélünk, olyan kérdések sorához érünk el, amelyek egy közösség életét, annak vállalt és betartott erkölcsi értékeit alapvetően határozzák meg, és jelölik ki tagjainak útját. A morális alapértékek segítségével kijelölt célok közül természete­ sen kiemelkedően fontos a közösség továbbélésének a biztosítása. Azért annak tagjain kívül senki más nem fog egy árva lépést sem tenni. A mi közösségünk (nevezzük bár népnek, nemzetnek, társa­ dalomnak, ahogy tetszik) pedig igencsak rászorul a segítségre. A népesedéspolitika eredménytelenségével, az egészségügy, az okta­ tás, a kultúra lezüllésével minden korábbi, sokévszázados erőfeszí­ tés értelmét vesztheti. A szeptember óta látványosan forrongó ma­ gyar közélet első számú kérdése ez, és nem a kordonok, az égő au­ tók, vagy a bárdolatlan miniszterelnöki megnyilvánulások. A jog az igazságra és az erkölcsre tanít. A katolikus egyetem pedig azt vallja, hogy az alapvető erkölcsi normák kétezer éve változatlanok, az igazság objektíve létezik, nem relativizálható, és a fontos kérdések mind-mind eldönthetők, mi több, kötelezően, felelősen el is döntendők. Az ehhez hasonló eszmefuttatások sokakból egyfajta fásult elutasí­ tást váltanak ki. Sokan kikérik maguknak az erkölcsi kioktatást, amelynek már a végighallgatása is fárasztó, és amely semmire nem jó, mert forintban (pláne euróbán) nem mérhető hasznot ígér, a normák betartásának jelentős erőfeszítéséért cserébe. Azt mondta valaki ne­ kem a minap, hogy a jogászok fennsőbbrendűnek gondolják magu­ kat másokhoz képest. Ez persze nagy butaság, de naivan abban re­ ménykedem, a téves benyomás talán abból is fakad, hogy a jog tanu­ lása némelyeket képes rávezetni az erkölcsileg helyes útra, amelynek nyílt vállalása persze az utat tévesztett kóbor lelkek szemében olykor önteltnek, sőt agresszívnek tűnhet. Ezt az utat türelemmel és alázat­ tal el kell magyarázni mindenkinek, aki nem részesült abban a kegy­ ben, hogy más módon leljen rá. Persze nincs erre mindig idő és lehe­ tőség, a közösségben való gondolkodást pedig sokan már eleve pro­ vokációként élik meg: az ő esetükben diadalmaskodni látszik a ma uralkodó eszmék által sugallt, támadhatatlannak, tökéletesnek vélt, valójában zsákutcába vivő, hamis individualizmus. Igen, korunk ideálja a „fogyasztó ember” lett, aki a rá mért néhány évtized alatt minden elérhető földi jót megszerez magának. Ettől harsog a tévé, és ezt hirdeti a közéletben megnyilvánulok jelentős része is. Nemrég olvastam egy cikket egy angol úriemberről, aki alig túl a harmincon már fontmilliomos, napi 16 órában hajszolja a pénzt, és éppen most vett magának egy városkát a bolgár tenger­ parton, amelyet önmagáról stílusosan Alexander- nek (Sándor) fog átnevezni. Alighanem korunk Nagy Sándora ő. De vajon marad-e elég ideje valóban élni? Mi is az élet, és mi célja lehet a fékevesztett habzsolásnak? „Bolond, még az éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál (Lk 12, 20)?” Koltay András �Lánchíd Rádió, FM 100.3. Rádiót indított a Hír TV és a Magyar Nemzet mögött áló tulajdono­ si kör. Március 15-e hajnalban kezdte meg működését Magyarország első konzervatív kereskedelmi adója, a Lánchíd Rádió. A nap huszonnégy órájában fogható sugárzást egyelőre Budapest és vonzáskörzete élvezheti. Ezzel párhuzamosan azonban az Interneten keresztül (www.lanchidradio.hu) a világ bármely pontján elindítható az élő adás. A rádió főszerkesztője Belénessy Csaba, a Vasárnapi Új­ ság korábbi vezetője, de rajta kívül számos az ismerős hang a Magyar Rádióból. Ilyen többek között Szilágyi Zoltán, aki korábban a Kossuth Rádió bemondója volt; Jónás István, a Napközben korábbi műsorveze­ tője; a Vasárnapi Újságból ismert Földvári Géza; a Mi időnk című mű­ sorban megszokott Horváth Ágnes. A csapatot erősíti Kovács Kokó István is, aki vasárnap esténként közéleti emberekkel beszélget. A Lánchíd Rádió Kft. műsorszolgáltatási szabályzatába belekukkant­ va kiderül, hogy engedélyét közműsor-szolgáltatásra kérte és kapta (elérhető a Kulturális Közlöny 2006. évi 23. számában). Eszerint a na­ pi műsoridő több mint ötven százalékát közszolgálati műsorszámok teszik ki. De ne ijedjünk meg, marad elég hely a zenének is. Jeszensz­ ky Zsolt, a rádió zenei vezetője igényes, ám a többi kereskedelmi adó repertoárjából eleddig jószerivel kimaradt dallamokat ígér. Minden egész és félórában hírek hallhatók, a köztük lévő időt pedig különböző hírműsorok és magazinok töltik ki. Ilyen például a regge­ li hír- és szolgáltató magazin, a Lánchíd Expressz; a fiataloknak ki­ talált Lánchíd Junior; a környezetvédelemnek teret adó Zöldgömb; a Délelőtti és Délutáni Kalauz (amikor bekapcsoltam a rádiót, ebben a műsorszámban épp az Erasmus-ösztöndíj nyújtotta lehetőségekről volt szó). Belehallgattam a műsorba rögtön március 15-én délelőtt, és itt való­ ban az 1848-as év eseményeiről volt szó, nem pedig a napi politiká­ val kényszeresen párhuzamot kereső beszédeket kellett hallgatnom. Sáhó Eszter A Vad Fügefa Egyetemi Katolikus Közösség estéi Április 16.: Misszió, mint az Egyház alapfeladata Április 23.: A feltámadás - életünk ér­ telme, életünk célja Május 7.: Mindennapi fájdalmas tapasz­ talataink Május 14.: Isten mellénk szegődött Május 21.: Jézus hív: ajánld fel magad! Június 4.: Láttuk az Urat! Mindez gitáros énekekkel, imával, csenddel és agapéval. Találkozzunk minden hétfőn este a Ta­ nári Klubban 18.30-20.30-ig! Fegyelmi ügyek a Karon Az elmúlt évben a Fegyelmi Bizottság összetétele részben megvál­ tozott: Komáromi László adjunktus úr helyét Békés Ádám adjunk­ tus úr vette át. Változott a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Sza­ bályzat is, mely ma már az SZMSZ részét képezi: az új szabályzat több eljárási garanciát tartalmaz, és részletezőbben sorolja fel a fe­ gyelmi vétségeket és a lehetséges fegyelmi büntetéseket. Az ügyek száma lényegében változatlan, azonban néhány újdonság figyelmet érdemel. A közelmúltban több esetben került plágium-ügy a Fegyel­ mi Bizottság elé: idegen szellemi tulajdon jogosulatlan felhasználá­ sát a Szabályzat ma már kifejezetten a fegyelmi vétségek közé so­ rolja. Az ilyen ügybekben a bizonyítás igen egyszerű, hiszen aligha a véletlen műve, ha egy évfolyamdolgozat szó szerint egyezik egy neves professzor interneten fellelhető tanulmányával... Áz elköve­ tők a határidők szorításában talán nem mérik fel, hogy nem csak szert tenni egyre egyszerűbb ilyen módon dolgozatokra, hanem ha­ sonlóan könnyű az ilyen visszaélésék kiszűrése. A plágiumügyek szaporodása mellett újdonság, hogy első ízben került a Fegyelmi Bizottság elé olyan ügy, melyben egy magáról megfeledkező hallga­ tó tettlegességre vetemedett a Kar egyik alkalmazottjával szemben. Első fokú határozatában a kari Fegyelmi Bizottság a hallgatót az Egyetemről kizárta. Remélhetőleg a kirívó eset egyedi eset marad. Schanda Balázs A kari Fegyelmi Bizottság elnöke Ünnepi kötet a Kar tízéves jubileumára A Pázmány jogi kara a közelmúltban ünnepelte tizedik születésnapját. Életre hívásában döntő szerepet játszott a felismerés, hogy a keresztény szellemű közéleti- és jogászképzés létszükséglet a társadalom számára, mely viharos gyorsasággal került át a korábbiból egy új rendszerbe, amely finomabb eszközökkel dolgo­ zik ugyan, mégis az emberi együttélés hagyományos keretei, az emberi lélek természetes szükségletei ellen ható korlátokat állít, és egy mindent materiális alapon, az anyagi haszon szempontjából mérő vilá­ grendet épített fel. Nagy a felelőssége mindenkinek, aki a katolikus egyetemért tesz, ott tanít, dolgozik, hallgatóként egyko­ ri vagy jelenlegi tagja az universitasnak: nem csak egy egyetemet, hanem a katolikus egyetemet, tehát a katolikus gondolatot, világképet is képviseli. Az alapítás tízéves jubileumára megjelent könyvben azok szerepelnek, akik ebben az építő munkában meghatározó szerepet játszottak, számos interjú, dokumentum, adatgyűjtemény és fénykép idézi vissza az elmúlt évtizedet. Megvásárolható a jegyzetboltban. (Tízéves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara. Ünnepi kötet. Budapest: Szent István Társulat, 2005., ára: 2490.- Ft.) A Pázmány-film újra kapható DVD-n A Kar tízéves jubileumára, 2005 végén készült el Koltay Gábor rendezésében az első évtizedet áttekintő dokumentumfilm. A filmben diákok, tanárok, kari és egyetemi vezetők tekintenek vissza az eltelt esztendőkre és egy kicsit a jövőbe is, számba véve a sürgető felada­ tokat. Archív felvételek és a Kar jelenlegi életét bemutató képsorok segítségével elevenedik meg a Kar története. A másfélórás filínet elkészültekor a tízéves jubileumi ünnepségek keretében az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be, ahol nagy sikert aratott. A belőle készült DVD hamar elfogyott, de örömmel jelenthetjük, hogy végre újra kapható, a HÖK-irodában, mindössze 655 forintért. harmadik oldal �Az Akropolisz, a Capitolium és a Golgota csúcsain Beszélgetés Dr. Lábady Tamás egyetemi docenssel Előadásai folyamatos teltházak előtt zajlanak, és alighanem ez a legnagyobb elismerés, amit a hallgatóság egy oktatónak nyújtani tud. Azok közé tartozik, akik képesek a téte­ les jog tárgyalása során élővé tenni azokat az alapértékeket, amelyekre ennek a jogi kar­ nak épülnie kell. Lábady Tamást faggattuk azon kérdésekről, amelyek meghatározó je­ lentőséggel bírnak a Kar önmeghatározásában és közeli jövőjének tekintetében. - Mennyiben más a Pázmány jogi kara, mint a többi, jogtudományt oktató egyetem? - Nem attól más, hogy ezen az egyetemen ministráns gyerekek a hallgatók, ami tulaj­ donképpen az induláskor egy picit az el­ képzelés volt, hanem attól más, attól kell másnak lennie, hogy kik oktatnak, hogyan oktatják a tárgyukat, milyen szemlélettel oktatják a tárgyukat, és hogy ebből mi az, ami a lelkekbe beépül. Én azt gondolom, hogy egy keresztény szellemiségű egye­ temnek az alapvető, meghatározó kérdése a tanári kara. Egy universitas attól egye­ tem, hogy katedrája van és hogy mi az, ami a katedrán elhangzik, milyen segédesz­ közök, tankönyvek, jegyzetek állnak a hall­ gatók rendelkezésére, milyenek a kiegészí­ tő tárgyak a főtárgyak mellett. Ezek azok a körülmények, amelyek meghatározzák azt, hogy ez keresztény szellemiségű-e, vagy pedig nem. -Hogyan került kapcsolatba a frissen szerve­ ződő új jogi karral? - Számomra rendkívüli kihívást jelentett, amikor meghívást kaptam 1995-ben, az alkot­ mánybírói székben ülve Zlinszky János pro­ fesszortól, aki alkotmánybíró társam volt, és aki ennek a Karnak - mondhatjuk ezt - az alapítója. Megkért, hogy adjak szándéknyilat­ kozatot a jövőbeni oktatási tevékenységemre vonatkozólag a Kar akkreditációja érdeké­ ben, mint tudományos fokozattal rendelkező oktató. Én akkor már közel 25 éve a Pécsi Egyetemen oktattam, és nagyon szerettem azt az egyetemet, nagyon szerettem a pécsi egyetemi munkát, de óriási feladatot és kihí­ vást jelentett, hogy azt a keresztény szellemi­ séget, amiben én felnőttem, és amit az elmúlt rendszerben is megpróbáltam az életemben több-kevesebb sikerrel képviselni, most tanár­ ként képviselhetem és adhatom át a fiatal ge­ nerációnak. Azért is volt ez rendkívüli feladat és kihívás, mert én a jogot ideológiai alapon tanultam, 1968-ban diplomáztam, és bár azt az ideológiát soha nem tettem magamévá, nem vált lényem részévé, azért a diplomám mégis csak azon alapult, hogy a jog lényege nem más, mint a munkásosztály akarata, és a kapitalista világban a jog a kizsákmányolás eszköze. Ezt öt éven keresztül sulykolták be­ lénk, és akárhogy is van, akárhogy is olvas­ tam már mást az egyetemi évek alatt, akár­ hogy búvárkodtam a római jogi gyökerű, ke­ resztény erkölcsön felnövekedett európai jogi negyedik oldal szellemiségben, azért ez kevés volt, mert a ka­ tedrán, az egyetemen mást kaptam. - Hogyan lehet a sokak által világnézetileg semlegesnek gondolt jogban transzcendens értékeket találni? Másképpen fogalmazva: hogyan lehet a keresztény eszméket a jogi ok­ tatásba belevinni? - Azt mindig tudtam, hogy a jog bizonyos ér­ telemben természetjogi gyökerű, bizonyos értelemben transzcendens, tehát emberen tú­ li összefüggései vannak. Itt, a Katolikus Egyetemen elkezdhettem oktatni a jog, azon belül a magánjog ezen összefüggéseit. El­ kezdhettem a tulajdonjog lényegét magya­ rázni úgy, hogy a Teremtés Könyvét, a Biblia első sorait idéztem, melyek alapján a tulaj­ donjog lényege - amikor Isten azt mondja, népesítsétek be a földet és hajtsátok uralma­ tok alá - az uralmi viszony, ugyanakkor azt is mondja, hogy nektek adok minden nö­ vényt, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel. Nektek adok, de ez a tulajdon kötelez. Nem tehetem vele azt, amit akarok, a tulajdon nem szent, ahogy ezt a klasszikus liberalizmus idején Napóleon sugallatára a francia Code Civil megfogalmazta. A szabadság és a tulajdon nem szentségek, hanem igenis, a tulajdon kö­ telez, a tulajdon közcélú felhasználása, a tu­ lajdon közérdekű hasznossága együtt jár a tulajdonjog lényegével. Vagy például a meg­ bízási szerződést, annak bizalmi elemét, a megbízottra való ráhagyatkozást Krisztus mennybemenetele előtti utolsó szavaival, a galileai üzenettel magyarázom, amikor azt mondta apostolainak, hogy menjetek el a vi­ lágba és tegyetek kereszténnyé minden né­ pet, tanítsátok és kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ez a rá­ juk hagyatkozás, a bizalom a megbízási jog­ viszony lényege. A lehetőség, hogy ilyen szellemben oktassak, izgalomba hozott, lel­ kesített. Sokat olvastam már korábban is a klasszi­ kus, római jogi emlőkön fejlődő európai jo­ gi gondolkodásról, de kihívást jelentett az is, hogy a rendszerváltás utáni években a je­ lenlegi európai magánjogi kultúrához törté­ nő teljes emancipációt kellett megvalósítani, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti időszakban voltunk. Már a korábbi oktatási éveimben, a Pécsi Egyetemen is megpróbáltam valamiféle, az igazságnak megfelelő szellemiséggel oktatni a tárgya­ mat. Itt azonban abban a mélységben, azok­ kal a gyökerekkel tehettem ezt, amikor bát­ ran és nyugodtan citálhattam a középkori nagy egyházatya, Szent Tamás tételeit, vagy a jogban megjelent szociális gondolko­ dásra példaként hivatkozhattam a két pápai enciklikára, a Rerum Novarum-ra és a Quadragesimo Anno-ra. Ezek a XIX. szá­ zad végén, a XX. század első harmadában már kifejezetten a tulajdonnal, a piaccal, a szerződési szabadsággal, illetőleg annak korlátáival, az elesettek, a nincstelenek, a rászorulók, a szegények irányába való elfor­ dulással foglalkoztak. Ebben a szellemben kell megmagyarázni azt, hogy a magánjog, amely az autonómia, a szabadság joga mert hisz szabad szerződéskötés, szabad végrendelkezés, szabad tulajdonszerzés van -, tulajdonképpen csak az élet anyagi alap­ ját garantálja. A vagyonjog helyett a sze­ mély méltóságának védelme az, amely ga­ ranciát ad arra, hogy teljesen autonóm mó­ don élhetünk és cselekedhetünk. Összefog­ lalva mindezt, azt szoktam mondani a hall­ gatóimnak, hogy a mai jogi kultúra tulaj­ donképpen három pilléren épül fel: ezek a görög szellemiség, a római jog és a keresz­ tény erkölcs. Röviden azt is mondhatjuk, hogy az Akropolisz, a Capitolium és a Gol­ gota. - A XX. század az Istentől való elfordulás százada. Nem csak itt ebben a térségben, ha­ nem voltaképpen az egész világon. Ennek el­ lenére, a mi 50-60 éves megkésettségünket, történelmi elmaradottságunkat is figyelembe véve, mi volt az a társadalmi igény, amely a katolikus jogi kart és az egész egyetemet élet­ re hívta? Hiszen azért ez nem csak néhány lelkes ember akaratán múlott. - Én azt gondolom, hogy a rendszerválto­ zás előtti időszakot hagyjuk el, mert azt va­ lamennyien ismertük, megéltük, meglehe­ �tős keserűséggel és haraggal tekintünk vissza arra a korra, amelyben élnünk kel­ lett. A rendszerváltás után két irányba mozdult el a magyar társadalom, egyrészt a liberális nosztalgiák erősödtek fel, más­ részt pedig a konzervativizmus. Azt gon­ dolom, hogy a keresztény szellemiség a kettő között helyezkedik el. A magyar tár­ sadalomban - és állítom, hogy az európai társadalmak jó részében is - a szekularizá­ ció, a laicizálódás korában igen erős és ká­ ros a média hatása. Az olykor villámgyors és számunkra kedvezőtlen társadalmi vál­ tozások ellenére azonban létezik egy mag, amelyik az előbb említett krisztusi megbí­ zás, a galileai üzenet szellemében él. Rá­ adásképpen még ma is tagadhatatlan a jog keresztény értékrendje. Hiába hagyta ki anno az Európai Unió al­ kotmánytervezetéből a keresztény értékek­ re való hivatkozást, egyrészt implicite, tehát a sorok között számtalan vonatkozásban benne van, másrészt pedig a történelem bi­ zonyította, hogy azok a korok, amelyek alapvetően csípőből tüzelve tagadták a ke­ resztény értékrendet, nem voltak életképe­ sek. Határozott meggyőződésem, bár lehet, hogy társadalomban a létszámot tekintve kevesebben vannak azok, akik igénylik ezen értékrend fenntartását, továbbfejlesztését, az ebben való gondolkodást, mégis létezik ez a közösség. És a történelem során nagy dolgokat álláspontom szerint mindig a ke­ vesek vittek végbe. Nálunk is minden évfolyamnak megvan az a magja, és ez nem éppen csak kétszámje­ gyű mag, hanem legalább a Kar egyharmada, ahol az, amit megpróbálunk keresztény értékként továbbadni, valahogyan, valami­ lyen mértékig beépül a hallgatók gondolko­ dásába. Talán ők már ezt fogják előírni gye­ rekeiknek, ezt fogják továbbadni munká­ jukban, környezetükben. - Hogyan értékeli az elmúlt esztendőket, és hogyan képzeli el a jövőt, milyen irányokba kell tovább fejlődni? - Hiszek benne, hogy valami megfogant. Persze kevesen vagyunk. Kevesen va­ gyunk, nagyon nehéz volt a tanári kar öszszeállítása is, mert nem csak én, hanem minden kollégám ideológiai alapon tanulta a jogot, és hát ez bizony nagyon erősen be­ folyásolta a gondolkodásunkat. Mert a ma­ tematika teljesen egzakt tudomány, de amit mondok egy-egy képlet vagy egyenlet mögé, annak lehet valamiféle keresztény értéktartalma. A jogban ezt sokkal nehe­ zebb megtalálni, és szerintem ez az okta­ tók felelőssége. Ezért valamennyiünkön nagy felelősség nyugszik. Azt gondolom, hogy az elmúlt 10 esztendő minden küzdelmével, minden kudarcával, minden sikertelenségével együtt is sikertör­ ténet. Katolikus, tehát keresztény szellemi­ ségű jogi kart sikerült alapítani, megelőzve a Károli Gáspár Református Egyetemet, amellyel egyébiránt nagyon jó kapcsolatban vagyunk. Sikertörténet, mert meggyőződé­ sem, amint már említettem, hogy az innen kikerült hallgatók leikébe, akármennyire tá­ vol is vannak már tőlünk, vagy majd eltávo­ lodnak a későbbiekben az életük során ettől a szellemiségtől, valami azért beépült, ami kitörölhetetlen. A feladatokat alapvetően abban látom, hogy a tanári kart kell tovább erősíteni. Ha a tanár nem keresztény módon oktatja a tárgyait, ha nem kapcsolja össze azzal a tör­ ténelmi folyamattal, ami 2000 éven keresz­ tül Európában meghatározó volt, akkor le­ het egyetemként még tovább működnünk, de az már nem lesz katolikus egyetem. Ez az oktatókon múlik, ezért nagy a felelőssé­ günk, többek között nekem is, hogy a fiatal oktatók kiválasztásánál helyesen járjunk el, az itt diplomát szerzett fiatalok egyetemen tartásával olyan ifjú generációt gyűjtsünk össze, építsünk magunk köré, akik képesek lesznek majd nagynevű elődeik vállára állva tovább vinni ezt a szellemiséget. Van egy olyan elképzelésem, hogy ha lejár a bírói megbízatásom a Pécsi ítélőtábla elnökeként, akkor a gyakorlati pályával teljes mérték­ ben felhagyok, és teljes erőmet az egyetemi oktatásnak szentelem majd. A tapasztalatom az, hogy az elmúlt 10 év­ ben az egyetemi élet az első nagy lelkese­ dést követően nagy hanyatláson ment ke­ resztül. Az ember életében a románc után mindig következik a csalódás, és most a már többször emlegetett mag nagy felelőssége, hogy az egyetemi életet némileg aktivizálja, felpezsdítse. A kezdeti időszakban voltak bálok, tanrenden kívüli előadások, nagyon jól működött az angoloktól átvett tutor­ rendszer, amikor minden oktatónak volt 1015 hallgatója, akikkel közelebbi kapcsolatot alakított ki, volt egy színvonalas hallgatói újságunk. A lendület megtörése után most úgy látom, hogy valami megint elindult. Vannak kisebb, kifejezetten keresztény kö­ zösségek a karon. A magas létszám ugyan nagy ellenhatást képez, Ortega y Gasset is megírta, hogy a tömegnek milyen sodróere­ je van, és hogy mennyire eltérítheti az em­ bert a helyes útról. A kisebb létszám mindig jobb, de azért létezik egy mag, ha úgy tet­ szik, a bibliai mustármag, amelyből az Egy­ ház is kinőtt. Ezt határozottan, mindvégig láttam az eltelt tíz esztendő alatt. Ez ad re­ ményt. Göre Gábor „A zene túlságosan fontos ahhoz, hogy kizárólag csak profik műveljék” E fenti gondolat jegyében született 2004 ta­ vaszán a Lippay György Kör lelkes tagjai között az az elhatározás, hogy Karunkon a tánccsoport, színjátszó kör, tutor-rendszer, hitéleti tevékenység és még számos közös­ ségi színtér mellett végre kamarazenekar is szerveződjön. A cél tehát az volt, hogy klasszikus zenét játszó diákokból zenekar jöhessen létre. Némi elszántság és aktív szervezés eredmé­ nyeként 2004 őszén a zeneszerető egyete­ mista vonósokból és fúvósokból álló zene­ kar elkezdte működését, és a hagyományos kari karácsonyi ünnepségen már sikerrel bemutatkozhatott, melyet 2005-ben önálló est követett. Hamar kiderült: a heti rendsze-rességű próbák nem csak egy-cgy fellé­ pésre való szorgos felkészülést jelentenek, hanem egy roppant jó hangulatú, öszszetartó, vidám társaság alakult ki. A 2006. év fordulatot jelentett a zenekar életében. Az eddigi nagyrészt vonósokból álló zenekar profilja módosult, immár a szimfonikus ze­ nekarokhoz közelítő fúvós szólamokkal is büszkélkedhet. Egyetemünkön való szereplések mellett cé­ lunk, hogy további intézmények rendezvé­ nyein is megmutathassuk magunkat, amit indokolttá tesz az is, hogy a zenekar tagjai immár nem csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, hanem más egyetemek és főisko­ lák hallgatói is. Voltunk már „születésnapi ajándék is, egy rövid darabot adtunk elő gyertyafénynél. A tavaszi szemeszterben elő­ reláthatólag két koncertünk is lesz. A Páz­ mány Szalon egyik előadását fogjuk gazda­ gítani, májusban pedig a Vakok Intézetének Nádor-termében játszunk. Az eddigi reper­ toáron Bach, Mozart, Strauss, Rossini, Bar­ tók, Csajkovszkij, Sibelius, Rameau, Heidrich, Farkas, Gluck, Corelli, Handel, Kókai művei szerepeltek, a lista azonban fo­ lyamatosan bővül. A zenekar karmestere ÉLTE karvezető szakon végzett, koncert­ mestere Zeneakadémiát végzett hegedűmű­ vész, karunkon végzett ügyvédjelölt. Az évközi, heti próbák mellett nyári tábort — melynek első helyszíne Tata volt —, illet­ ve egyéb közös programokat, kiránduláso­ kat is szervezünk. Rendkívüli támogatást je­ lent számunkra, hogy a Kar számos munka­ társának (az oktatóktól kezdve a könyvtár vezetőségén át a portaszolgálatig) jó szándé­ kú segítőkészségét tapasztalhatjuk, hiszen anyagi támogatás nélkül működő, „önkén­ tes” zenekarról van szó. Reméljük, hagyo­ mányt indíthatunk azzal is, hogy nyitottak vágjunk a folyamatos frissítésre, így gó­ lyáktól kezdve doktoranduszokig minden vonós, fúvós kollégát örömmel várunk. Ha kedvet érzel ahhoz, hogy játssz velünk, keresd meg bátran Gerencsér Balázst (0670-456-3467, bgcrcncscr@ja k. ppkc.hu) vagy Király Éva Máriát (06-30-311-0039, ekiralyl3@yahoo.com)! . 7 ' Király Éva Marta ötödik oldal �Érzelmek, Értékek, Jog Reflexiók A tévé ügyvédje c. műsorra X Magyar Televízió „A tévé ügyvédje” című műsorának egy márciusi adása különösen fel­ keltethette minden joghallgató érdeklődését. A témája a következő kérdés volt: iár-e saját jogon kártérítés annak a sorsszerűén fogyatékos gyermeknek,, aki orvosi műhioának kö­ szönheti megszületését? Juszt László vendége két ügyvéd: Abrahám László és Erdős György, valamint egy bíró: Lábady Tamás voltak. Már ebből a rövid bevezetőből látható, hogy a ségre méltó. Ez igaz is, azonban - döbbenetes téma izgalmas, sok vitára adhat okot, így pap­ módon - végig megkerülték azt az alapvető jo­ rikás hangulatú műsorra számíthattunk. Nem gi kérdést, hogy a gyermeknek mi a kára, és is lett másként. A műsor készítői egy érzel­ azt ki okozta. Lábady Tamás hiába próbálta mekkel telített bevezető kisfilmmel indítot­ következetes levezetéssel bizonyítani: a gyer­ tak: két család mesél arról, milyen nehéz nekik mek kártérítési igénye alaptalan, a műsorveze­ fogyatékkal élő gyermekükkel élni, és milyen tő és az ügyvédek ellenálltak. Az egyik ügyvéd rossz magának a gyermeknek is. Ezután a közelebbi részletezés nélkül a „tétele? jogra” hivatkozott, sőt, még ki is oktatta az ítélőtábmeghívott két ügyvéd ecseteli - és fogja még ecsetelni egész idő alatt - ugyanezt. la elnökét: „A tételes jogszabályok helyett az Ami az ügy jogi vonatkozásait illeti, érdemes ítéletbe fikciókat beépíteni nem lehet. Erkölcsi ezeket röviden összefoglalni. A Legfelsőbb Bí­ normákat sem!’ róság egyik háromtagú tanácsa három konkrét A műsorvezető pedig, miután látta, hogy a lo­ ügyben kimondta: „A fogyatékossággal szüle­ gika és a jog ellene szól, alattomos módon tett gyermek saját jogon igényelhet kártérítést, Lábady Tamas feleségének szegezte a kérdést: „Ha Önnek adatna - Isten ne adja - egy ilyen ha a kórház alkalmazottainak hibás, vagy elma­ radt tájékoztatása miatt a szülő nem élhetett a unoka, akkor mit csinálna?” Vagyis a női érzel­ terhesség-megszakítással kapcsolatban a jog­ mekre és együttérzésre apellált, hátha az majd szabály által biztosított jogával, és a gyermek­ enyhíti a térj bíró szigorú logikáját. A válasz nek ennek következményeként sérülnek az élet­ azonban annyira megdöbbentette, hogy szó­ hez, emberi méltósághoz, a legmagasabb szintű hoz sem jutott utána: „Szeretném.” Ez a szó, testi és lelki egészséghez fűződő alkotmányos amely a legtöbbet fejezi ki, amit ember ember­ jogai!’ (BH 2005. 394). A Pécsi ítélőtábla Polgá­ nek adhat, nem felelt meg neki, és mintha nem is kapott volna választ, újra megkérdezte: „Ön ri Kollégiuma ezzel szemben úgy foglal állást: a gyermek nem jogosult kártérítésre, hiszen „ká­ mit csinálna?” ra” csupán az, hogy él - ezt pedig polgári jogi­ Végül kibújt a szög a zsákból. Lábady bíró rámu­ lag kárnak nem lehet tekinteni. „A kárszámítás tatott a lényegre: „A gyermek szemáyében azért ugyanis minden esetben egy összehasonlításon érvényesít kártérítési igényt, mert megszületett!’ Márpedig, szólt, „senkinek sincs joga, hogy a sa­ alapszik. A kártérítési jog logikája szerint a ká­ rosultat a kártérítéssel olyan helyzetbe kell hoz­ ját halálát kérje. Valójában ez a probléma lénye­ ni, mintha a károkozás egyáltalában nem követ­ ge. A gyermek azt senkin sem kérheti számon, kezett volna be. Márpedig a kárszámításnak e hogy fogyatékos, csak azt, hogy él, és nem ölték legitim módja az adott ügyben azt követelné, meg magzatként. Szomorú, hogy ezt sem az ügy­ hogy a bíróság egy értékbeli összehasonlítást al­ védek, sem a műsorvezető nem énették meg, és kalmazzon a károsodott élet és a nemlét között. „dogmatizálással” vádolták meg a bírót. Ez pedig lehetetlen: filozófiailag is, matemati­ A műsorvezető és az ügyvédek felháborodása és kailag is és jogilag is abszurd” [A Pécsi ítélőtáb­ agressziója nem ismert határt. Egymást túlkia­ la Polgári Kollégiumának 1/2006 (VI. 2.) sz. kol­ bálva „érveltek”: „Magzatot nem lehet megölni, légiumi véleménye]. csak embert!” „Az orvos belekényszeríti a gyer­ Érdekes, hogy a műsorban erről a konkrét jo­ meket egy ilyen létbe, amely ellentétben all az gi kérdésről nagyon kevés szó esett. Az ügyvé­ Alkotmányban előírtaknak” „A gyermek azt dek hivatkoztak az orvos súlyos műhibájára, fogja kérdezni: »Anyukám, miért jöttem a világ­ ra? Engem mindenki csúfol! Én nem tudok tel­ valamint arra, hogy a gyermek anyagi segít­ A Minőségbiztosítási Bizottság vizsgálata Értékel a tanár és a diák Karunk Minőségbiztosítási Bizottsága fel­ mérést végzett, amelybe bevonta mind az egyetem hallgatóit, mind pedig az oktató­ kat. A vizsgálat főként az előadásokat célozta, il­ letve azt, hogy miként ítélik meg ezek szervezettsgét és színvonalát az előadók, illetve a di­ ákok. A felmérés úgynevezett „önértékelés” részé­ ben oktatóink kaptak feladatot. Az első kér­ dés („Biztosított-e, hogy az előadásokat a tárgyfelelősök tartsák?”) még nem jelentett nehézséget. Az előadásokat általában a tárgy­ jegyzők tartják, lelkiismeretesen, még akár betegen is, és arról is külön örömmel és meg­ könnyebbüléssel értesülhettünk, hogy az órák percre pontosan kezdődnek és végződnek. Az előadás szervezettségét taglaló kérdésre azonban már széles skálán mozogtak a vála­ szok. Volt, aki a technikai hiányosságokat hozta fel („üdvös lenne, ha az emelvény ke­ vésbé recsegne, hasznos volna egy, az asztalra helyezhető, nyugati egyetemeken használatos hatodik oldal előadópult beszerzése, és fontos lenne, hogy minden alkalommal rendelkezésre álljon egy filctoll, amivel valóban lehet a táblára írni - az előadóban több héten keresztül filc helyett két kréta volt gondosan a tábla alá helyezve a hallgatók nem kis derültségére”). Megint má­ sok az előadások összhangját hiányolták. A hallgatók véleményéről a tanszékek általában nem tudtak visszajelzést adni (Rendelkeznek-e információval a hallgatók elégedettségéről?), mivel nem végeznek felméréseket ilyen témá­ ban, de leszűrhető az általános vélemény, hogy a diák, mivel a „minden megszerezhető nettől” - korszakot éljük, nem igazán kíváncsi a köny­ vek puszta reprodukálására az előadásokon, és előadóink ezen elvárásokhoz igyekeznek igazí­ tani az órák tematikáját. Ugyanakkor ennek el­ lenkezőjéről, vagyis a hallgatók felkészültségé­ ről már elég éles vélemények láttak napvilágot. A Közgazdaságtudományi Intézet a diákok osztási és szorzási képességeit hiányolta, a Jog­ bölcseleti Tanszék pedig egész egyszerűen az alapvető műveltséget, amelyet a „média-for- jes életet élni!« Az anya pedig e?t fogja válaszol­ ni: »Hát, .nem közölték velem.« ÉS EZ EGY HE­ LYES VÁLASZ!’ (Vagyis az ügyvéd szerint az a helyes, ha a szülő gyermeke szemébe néz, és azt mondja: ne haragudj, ha tudtam volna, hogy nincs kezed, kikapartattalak volna.) Az ügyvédek és a műsorvezető tehát féreérthetetlenül közölték: a gyermek élete erkölcsileg és anyagilag is károstút, „szörnyű”, az Alkot­ mánynyal ellentétes (!) tudniillik neki is joga lenne a legmagasabb testi-lelki egészségre, te­ hát jobb lett volna neki, ha meg sem születik. Aki pedig lehetővé teszi, hogy mégis a világra jöjjön, az az ő - meg nem születéshez való - jo­ gát sérti, és ezzel kárt okoz. Egy másodpercig fel sem merült bennük, hogy egy fogyatékkal élő is élhet boldog, értékes életet, és hogy ennek esélyétől őt megfosztani nem lehet. Emellett az erkölcsi felfogás mellett - ami akaratlanul is a „halál civilizációja” kifejezést juttatja eszünkbe - eltörpül az a kisstílűség, ahogy a Pécsi ítélőtábla Polgári Kollégiumát és elnökét azzal vádolták, hogy külföldi legfel­ sőbb bírósági ítéletekre és mértékadó jogiro­ dalmi véleményekre (Dósa Ágnes, Jobbágyi Gábor) is figyelemmel volt. Nem biztos azonban, hogy minden szempont­ ból neheztelni kellene a gyermek kártérítési igénye mellett kardoskodókra. Ök elsősorban a végül megszületett, fogyatékos gyermek ér­ deket tartják szeip előtt, az ő életét szeretnék megkönnyíteni. Ám eközben egyrészt elru­ gaszkodnak a tételes jogtól (amennyiben egy életet kárnak tekintenek), másrészt olyan, er­ kölcsileg vitatható érveket is felhoznak, hogy „a magzat nem ember”, és hogy „a fogyaték­ kal élő nem élhet boldog életet. Á jó élet és a kényelmes élet ugyanis nem ugyanaz. . A műsorvezető záró gondolatát idézve: „Én min­ dig abban bízom, hogy előbb-utóbb a jog és az igazságérzet találkozik:’ Az igazságérzet és a jog­ tudat fejlesztésében épp egy ilyen televízió-mű­ sornak lehet kiemelkecfő szerepe. Ezt a funkció­ ját azonban csupán akkor töltheti be, ha a jogra koncentrál, és nem puszta hangulatkeltéssel akarja a társadalmat a bíróságok ellen hangolni. Végül a konkrét adást akár eredményesnek is te­ kinthetjük. Akik elfogadják az életet feltétlen ér­ tékként, és ismerik a kártérítési jog alapelveit, tudják: az erkölcsi és a szakmai fölény egyértel­ mű volt. Akik pedig a magzat halálát preferálják fogyatékos életével szemben, még jobban nehez­ telnek majd a bírákra. Boronkay Miklós rásvidékről származó” tapasztalat és élményvi­ lág rossz hatásának számlájára írnak. De! Ne felejtsük el: a hallgatók is értékeltek. Természetesen az anonimitás és önkéntes­ ség védő-óvó csillagzata alatt. A legaktívab­ bak - mint általában - az első évfolyamos diákok voltak. Hiába, „nekik még vannak illúzióik...” (idézet a Minőségbiztosítási Bi­ zottság jelentéséből). A hallgatók összesen 51 oktatót értékelhettek 1től 5-ig terjedő számokkal A minősítés az elő­ adása érthetőségére, tartalmára, érdekességére és a szakmai felkészültségre vonatkozott. Az oktatókra leadott összesített átlag, amely egyfajta „kari átlagnak” is betudható, 4,24 lett. A feltett kérdésekből az előadás érdekességét értékelték a legkritikusabban a felmérésben résztvevők. Itt az átlag 3,98 lett (ami azért nem tekinthető vészesnek). És a legmagasabb­ ra - oktatóink nagy megkönnyebbülésére az előadók felkészültségét értékelték, 4,65-ös átlaggal És hogy végül mit tanulhatunk a felmérésből? Talán pont azt, hogy van még mit tanulnunk. Mindenkinek, minden szinten... Ablonczy Zsuzsanna �Március 15-e a Dunán Avagy: hazafias sörözés és „zsírosdeszka” ellenszélben Jó szokásokat meg kell tartani, ami pedig már-már hagyomány számba megy, azt aztán egyenesen vétek kihagyni az évi program-re­ pertoárból. így van ez a már sokadszorra (idén Mikuska Zotán IV éves hallgató szerve­ zésében) megrendezésre került március ti­ zenötödikéi hajókirándulással is. Indulás kis késéssel (még belefér), érkezés kis késéssel (ki érzékeli azt már a végén?). Az idő jó, a Duna szép, a sör hideg, a zsíros kenyér sós. Ideális ünnepi hangulatunkkal és kiránduláshoz illő enni-innivalónkkal fel­ vértezve elindultunk Visegrád felé. Utazá­ sunkat sok zászló, kreatív fürdőző hajlékta­ lanok és a tavasz első napsugarait élvező pá­ rok szegélyezték. Mi azonban tántoríthatatlanul haladtunk célunk, a „visegrádi gyorsí­ tott tempójú, késő van, indulunk vissza, ezért másfél óra alatt egyetek igyatok fe­ dezzétek fel a nevezetességeket”-típusú vá­ rosnézés felé. A bátrabbak „mostmár akkor is meleg van!”-lendülettel hősiesen állták ki a hajó orrában a lágy tavaszi fuvallatokat, ám mi­ kor már az utolsó akcióhősnek is kezdett elfagyni az orra, Horváth Attila tanár úr mentőcsónakként kínált előadása, és a ben­ ne elhangzó történelmi viccek mindenkit felmelegítettek. A visegrádi pihenő után hazafelé úton, a hangulat tetőfokán még a zsebrádió is elő­ került, tájékozandó a pesti koraesti prog­ ramlehetőségekről (kinek melyik összecsa­ pás helyszíne esik közel ugyebár). A szeren­ csés megérkezés után („A hajóról való távo­ zás után a testi épségért garanciát nem vál­ lalunk”) pedig mindenki egy kellemes ünne­ pi kikapcsolódással, a háta mögött léphetett újra szárazföldre. És aki lemaradt? Folyta­ tása következik jövőre, ugyanekkor, ugyanitt... Ablonczy Zsuzsanna Illetlen és szokatlan gondolatok estje Karunkon járt Pokol Béla jogászprofesszor „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé.” - jelenti ki Alkotmányunk már rögtön az elején. [2. § (2) bek.] Azonban azt, hogy mindez mit jelent és milyen következmennyel jár, már nem a nép, hanem egy arisztokratikus testület, az Alkotmánybíróság hivatott kimondani. Hiszen Magyarországon az Alkotmánybíróság a/ Alkotmány utolsó és egyben megfellebbezhetetlen értelmezőié [Abtv. 27. § (1) bek.]. És aki egy szöveget megfellebbezhetetlenül értelmezhet, valójában a tényleges jelentését adja meg. A hermeneutika elméleti igazsága ez. Az Alkot­ kívánják jogállamiként deklarált átmenetün­ mány és az Alkotmánybíróság vonatkozásában ket értékelni. Márpedig ebben a jogállami át­ viszont mindez nem pusztán elméleti jellegű menetben az AB - saját maga által is bevallot­ probléma. Ha ugyanis Magyarországon a nép a tan - központi szerepet játszott. hatalom forrása, és e nép „a népszuverenitást vá­ Pokol Béla legelőször - még a hazai intézmény lasztott képviselői útján, valamint közvetlenül hiányában, mintegy elméleti érdekességként gyakorolja” [Alkotmány 2. § (2) bek.], illetve ha 1989-ben kritizálta az alkotmánybíráskodást, aíkotmányozni, azaz a régi Alkotmánynak új je­ pontosabban az alkotmánybíróságok azon gya­ lentést adni vagy egy teljesen új szöveget elfo­ korlatát, miszerint a testületek az Alkotmányok gadni, a demokratikusan választott Országgyű­ fölé projektálnak olyan innen-onnan összesze­ lés jogosult [Alkotmány 19. § (3) bek.], akkor mit dett, dogmatikailag nem letisztult ún. alapjogo­ kezdjünk az Alkotmánybíróság alkotmányértel­ kat, amelyeket az alkotmányokba „belevezet­ mező szerepével? Mert hát ha az Alkotmánybíró­ ve”, onnan aztán mintegy „kiolvashatnak”. En­ ság az Alkotmányt nem pusztán értelmezi, de át­ nek révén viszont a jog hagyományos rétegző­ értelmezései révén jelentését is megadja, nemde déseit és rendszerét zavarják meg. Pokol szerint arra a fájdalmas végkövetkeztetésre kell jutnunk, a jog az alkotmányos, a jog- és jogági elvekből, hogy igazából nem is a parlament, hanem az Al­ a törvényi és rendeleti szabályokból, a bírói kotmánybíróság a valódi alkotmányozó hatalom esetjogból és az ezeknek fogalmi összetartást Magyarországon? Válaszunk tömör: de. biztosító jogdogmatikából áll. A morálisan akár Illetlen és szokatlan gondolatok ezek. Illetle­ igazolható alapjogok ebben a rendszerben disz­ nek, mert az AB egész tevékenysége a pompa harmóniát és dehierarchizálást eredményeznek, és kritikátlanság megnyugtató légkörében zaj­ hiszen az AB-k minden előzetes dogmatika nél­ lik. (Hans Vorländer drezdai professzor egye­ kül, mintegy „hasból” vezetgethetik le őket. nesen szakrális mutatványról beszél az AB-k Kilényi Géza vagy Schmidt Péter szintén ezt az „értelmezési aktivizmust” bírálta - tán nem nyilvános határozathozatalai kapcsán, s való­ ban: a pompás ruhákba bújt bírákat titkos és mellékes, hogy a legelső csapatból ők ketten mitikus tisztelet övezi.) És szokatlanok is, hi­ voltak valóban alkotmányjogászok. szen minden joghallgató évente többször, több Más kérdés, hogy ez a „szövegcentrikus” né­ tantárgy keretében is végighallgathatja, hogy zet pozitivista irányból bírálja az Alkotmány­ az Alkotmánybíróság az alkotmányosság és a bíróságot, mondván: morális elvekkel - á la jogállamiság (meg számos más csudajó dolog) Dworkin - felhígítják a mi szép és jó textusa­ záloga, ami nélkül itt most nem részletezendő inkat. Van azonban egy másik kritikai lehető­ hatalmas nagy baj következne be. ség is (és a meghívott előadó valamint a rész­ Tapasztalatból tudhatjuk, hogy csak kevesen vevők ezt sem mulasztották el), amely nem a mernek illetlenek és szokatlanok lenni. Ezen moralitást, hanem annak hiányát, nem a túl kevesek közé tartozik Pokol Béla, aki március szárnyaló gondolkodást, hanem pont a szűklá­ 7-én este - hallgatói meghívásra - Karunk tókörűséget kéri számon a taláros testületen. Jogbölcseleti Tanszékére látogatott. A téma az Amikor ugyanis az első Alkotmánybíróság pél­ Alkotmánybíróság volt. Meg a rendszerváltás. dául elutasította annak felvetését, hogy a kom­ Varga Csaba Tanár Úr vezetésével ugyanis im­ munizmus idején elkövetett bűncselekmények már a harmadik félévet kezdi meg egy össze­ esetében az elévülési idő nyugodjék - és így 1990 szokott és érdeklődő hallgatói kör, akik az il­ után ezen cselekmények újra meg- és elítélhetők letlenség és szokatlanság tudatos vállalásával legyenek -, nem hinném, hogy holmi moralitás vezette a bírákat. Nem, egyszerűen képtelennek bizonyultak felismerni a jog szerepét, amely nem bunkóként lebeg felettünk, hogy természetes vá­ gyainkat és akaratunkat elnyomja, hiszen érte­ lemmel csak olyan jog bírhat, amely a mindenko­ ri nép mindenkori elvárásainak felel meg, s azok­ hoz szolgál eszközként. Deformált és hasztalan (sőt: káros) az a jog, amely maga akar célt szab­ ni Mivel a jog egy kognitíve nyitott, de normatíve zárt társadalmi részrendszer, eleve értel­ meden azt feltételeznünk, hogy van olyan jog, amelynek olyan saját céljai lehetnének, amelye­ ket ha megfelelően okos alkotmánybírák megfe­ lelően nagy nagyító alatt vizslatnak, felismerhet­ nek. Helytelen koncepció az, amely azt vallja, hogy a társadalom feladata a jogot szolgálni, hogy a jog nem általunk és értünk, hanem tőlünk függedenül egzisztál, s mi szegény szerencséden jogkövetők - ha nem akarunk buták maradni csak felismerhetjük az eleve adott jogot. Az AB ilyen Isten adta adottságként kezelte a jogállami­ ság fogalmát: mintha megfogható, megtapintha­ tó tárgyi valóságról lenne esetében szó. (Tényleg, milyen ez a jogállamiság? Nagy, kicsi? Hosszú, rövid? Puha, kemény? Nem tudhatjuk, ugyanis még senki sem pakolta ki az asztalra...) Lássuk viszont be, egy egészséges társadalom - amint arra Cári Schrnitt is rámutatott - nem a jog által létezik: az csak keretet ad neki és eszközöket, melyekkel céljait a leghatéko­ nyabban elérheti. Egy rendszerváltás idején hitvány és kárté­ kony tehát az a jog, amely nem a valódi rend­ szerváltást (értsd: az igazságszolgáltatást és a reprivatizációt) szolgálja. Pbkol Béla előadásában és az azt követő köteden beszélgetésben ezen kritikai szempontok mind megjelenhettek, s a jogászprofesszor néhol kulisszadtkok felvillantásával próbálta meg meg­ válaszolni a miérteket Jó, hogy a katolikus egye­ tem teret (és termet) biztosít az illedenül szabad és szokatlanul értelmes gondolatoknak, kérdé­ seknek és válaszoknak. Csak remélni tudjuk, hogy jogi életünket is egyszer majd ez a bátor kritikai látásmód fog­ ja meghatározni a szokvány és (ál)illem posvá­ nya helyett. De ehhez több Pokol Bélára, több Varga Csa­ bára lenne szükség! Techet Péter hetedik oldal �AzÖtvenismeretlen hős éve hunyt el Esterházy János A közvélemény alig tud valamit a huszadik század egyik leginkább példamutató magyar tör­ ténelmi személyiségéről Esterházy János 1901. március 14-én született, Nyitraújlakon, a mai Szlovákia területén. Középiskola után birtokaira vonult vissza gazdálkodni. Azok közé tarto­ zott, akik nem akartak könnyen belenyugodni a trianoni döntésbe, ott találjuk a soproni nép­ szavazást kiharcoló diákok között is. 1919-ben, a csehszlovák kormány által meg­ hozott földreform és a kiszabott súlyos adó­ terhek következtében az Esterházy-család egzisztenciálisan is bizonytalan jövő elébe né­ zett. Esterházy a család Magyarország terü­ letén maradt birtokaira költözés helyett még­ is inkább a kisebbségi léthelyzetben maradást választotta. Itt az önvédelem lehetőségeit ke­ resve került kapcsolatba a magyar kisebbség szerveződő politikai pártjainak vezetőivel. A szellemi és gazdasági kiszolgáltatottság végül a politikai pályára sodorta őt. A mindig jó kedélyű, a cigányzenét és a vi­ gasságot sem megvető gróf már fiatalon a szlovákiai magyarság pártok feletti összefo­ gásának lehetőségeit kereste. Az 1935-ös par­ lamenti választásokon, Kassán nemzetgyűlé­ si képviselői mandátumot szerzett, ahol el­ lenzéki politikusként a magyar kisebbség ér­ dekeinek következetes védelmezője és a fennálló igazságtalan viszonyok kérlelhetet­ len bírálója volt. 1936-ban a két magyar párt egyesülésekor az Egységes Magyar Párt ügy­ vezető elnökévé választották. Benes elnök a magyar párt számára kormányzati szerepet, nelu pedig tárca nélküli miniszteri posztot ajánlott fel, ő azonban visszautasította az ajánlatot, mondván, előbb a kormány tegyen érdemi változtatásokat kisebbségekkel szem­ beni politikájában. Az 1938-ban, az első bécsi döntés után, Kas­ sa képviselőjeként a város átadásakor beje­ lentette, hogy a visszacsatolás ellenére Szlo­ vákiában marad, az odaszakadt mintegy 6570 ezer magyarral vállalva sorsközösséget, bár Magyarországon felsőházi bársonyszék és miniszteri poszt várt volna rá. Egyetlen magyar képviselőként az önállóvá vált Szlo­ vákia parlamentjében védelmébe vette az ül­ dözött szlovákiai magyarokat, szlovákokat, cseheket és zsidókat. Mindvégig következe­ tes hirdetője maradt a magyar-szlovák egy­ másra utaltságnak és sorsközösségnek. („Mi a szlovák népet... mindenkor testvérünk­ nek tekintettük, és fogjuk tekinteni 3 jövő­ ben is. Az ezeréves sorsközösség az Úristen műve volt, és ezt a sorközösséget emberi erő szét nem bonthatja!’) Sohasem vált az államberendezkedést egyre inkább befolyásoló náci ideológia kiszolgáló­ jává. Q,A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt!’ - mondotta.) 1942. május 15én, egyedüli képviselőként nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló 68-as szá­ mú törvényt, nyitraújlaki házában üldözött zsidókat bújtatott. Tevékenységét a hatalom megelégelte, felje­ lentették, majd bíróság elé állították. 1944 karácsonyán Budapesten a nyilasok letar­ tóztatták. A háború vége felé háborúellenes megnyilatkozásaiért a Gestapo is hajtóvadá­ szatot indított ellene. Menekülve, bujkálva vészelte át a háború utolsó időszakát. A háború befejezése után szlovákiai ma­ gyar értelmiségiekkel együtt memorandu­ mot készített, amelyben a csehszlovák ha­ tóságok védelmét kérték a magyar lakos­ ság kollektív jogfosztottsága miatt. Ezután Gustáv Husák belügyi megbízott letartóz­ tatta, s átadta őt az NKVD pozsonyi rezi­ denseinek. Legközelebbi hozzátartozóit, feleségét, gyermekeit soha többé nem lát­ hatta. A szovjet belügyi szervek 1945 júni­ usában Moszkvába hurcolták, ahol koholt váddal tíz év javító munkatáborra ítélték. A Gulágok poklát megjáró Esterházy János a sarkkörön túl végzetes tüdőbetegséget kapott, egészségi állapota válságosra for­ dult. Közben Pozsonyban 1947. szeptember 16-ántávollétében - a Csehszlovák Köztársaság felbomlasztásának és a fasizmus kiszolgálásá­ Pázmány Szalon Ováció tapsgép nélkül Igazi show-hangulat, reflektor, füttyszó, új zongora, taps-visszataps-vastaps, meghajlás egyszer, kétszer, sokszor. Mindenki örül De! „Ne értsd félre!” Vagyis Pázmány Szalon. Megint. Újra, ahogy megszoktuk már harmadik éve, és mégis más. Aki eddig még nem tette volna tiszteletét Ka­ runk kulturális gyöngyszemén, annak egy rö­ vid tárgyismertető a Szalon-jelenségről: az est egy rövid köszöntő után - amelyet rendsze­ rint Horváth Attila tanár úr kivitelez - egy könnyed beszélgetéssel folytatódik, általában történelmi eseményekről és ehhez kapcsolódó zenei ínyencségekről, zongorajátékkal (kö­ szönhetően Szilasi Alex művész úr közremű­ ködésének), na meg jó adag intellektussal és néha meghívott vendéggel fűszerezve. Az est végén három zenei jellegű kérdés hangzik el, és a kérdést helyesen megvála­ szolok 1-1 üveg bort kapnak ajándékba a Sza­ lon lelkes szervezőjétől, Nyéky Boldizsártól. nyolcadik oldal Zárásképp - egyfajta levezetésként - a hall­ gatóság megbeszélheti élményeit egymással, nak vádjával kö­ tél általi halálra ítélte őt a Pozso­ nyi Szlovák Nem­ zeti Bíróság. A szovjetek a sú­ lyos beteg Esterházyt 1949-ben szolgáltatták ki a csehszlovák szer­ veknek, akik a halálos ítéletet „kegyelemből” életfogytiglanra változtatták. Sú­ lyos egészségi ál­ lapota miatt egy ideig Pozsonyban kórházban kezelték és őrizték, ahol többen is szökésre próbálták rávenni. Esterházy János azonban elutasította ezt a lehetőséget, mond­ ván, hogy nem tartja magát bűnösnek, nincs mi elől elszöknie. Börtönéből jövő üzenetének tartalma ez volt: átadta magát Isten akaratá­ nak, szenvedéseit, életét felajánlotta a ma­ gyarság fölszabadulásáért. Az ítéletmódosítás után végigjárta Cseh­ szlovákia szinte valamennyi börtönét. Ke­ gyelmet, könnyítést soha nem kapott, mivel „fogva tartása még nem érte el célját, politi­ kai átnevelésének megvalósulását”. Életének utolsó napjaiban, súlyos betegségében kérte, szállítsák a nyitrai börtönbe, hogy szülő­ földjén halhasson meg. Ezt a kérését is meg­ tagadták. Csehszlovákia egyik legkegyetle­ nebb politikai börtönében, a morvaországi Mírov börtönkórházában halt meg, 1957. március 8-án, 12 évnyi, rabságban eltöltött súlyos szenvedés után. Halála után azonnal elhamvasztották, kiadatását ekkor sem en­ gedélyezték, földi maradványainak hollété­ ről máig is csupán bizonytalan információk­ kal rendelkezünk. Rehabilitációjára csak Oroszországban került sor, Szlovákiában máig hazaárulóként, fasiszta háborús bű­ nösként tartják számon. G. B. és persze a résztvevőkkel egy pohár bor tár­ saságában. Ehhez képest kissé rendhagyóra sikeredett a március 21-i program a tánc jegyében. A meghívott előadó Kisteleky Károly egyete­ mi adjunktus (és táncművész) úr korántsem jogtörténeti témával rukkolt elő. A közel más­ fél órásra nyúlt műsor alatt a tánc fejlődésének történetét követhették nyomon a lelkes nézők mind elméletben, mind gyakorlatban. Volt itt minden a menüett-tői kezdve, a tangón át a ku­ bai vérpezsdítő salsa ritmusokig. A hangulat tetőfokán pedig a nézők is kipróbálhatták rit­ musérzéküket a tanár úr segítségével Közben pedig csak szólt és szólt a zongora. Most különösen szépen, ugyanis a régi Zim­ mermann zongora (amely Nyéky doktor úr nagylelkű adománya - a szerk.) végre megér­ demelt pihenőjét töltheti, mivel megérkezett az új Vendl & Lung típusú darab, (külön kö­ szönet érte Dékán Úrnak). És hogy mit tartogat a jövő? Ahnden bizony­ nyal van még mit várni estéről estére, és az a bizonyos „standing ovation” bizonyosan a ké­ sőbbiekben sem marad el... Ablonczy Zsuzsanna �Rólunk: Póker-arc és gulyásleves Bocs, hogy késtünk, de Erica nem találta a salját - veszem ki nagy ne­ hezen Rayna lihegéssel kísért mentegetőzését. Méltán neves egyete­ münk már 2001 óta lát vendégül San Francisco-ból érkező diákokat. Ebben a félévben 21 fiatal koptatja szorgalmasan gyakorlóink lestra­ pált padjait. A vegyes irányultságú csoportból, két mérnök tanoncot, Rayna Garcia-t, és Erica Baptiste-t sikerült elkapnom, és angoltudá­ som legjavát beleadva szegeztem nekik néhány kérdést. - Mit hallottatok Magyarországról, mielőtt úgy döntöttetek, hogy meglátogatjátok hazánkat? - Erica: Nem túl sokat, de az előző szemesztert itt töltött diákok a magyar nyelv nehézségéről jócskán meséltek. A tanáraink az egyik órán vetítettek nekünk filmet a Várról, és a Dunáról. - Hat hete laktok Pest belvárosában. Mi az, ami megnyerte a tet­ szésetek? - Erica: Nagyon meg vagyunk elégedve a tömegközlekedéssel, sok­ kal gyorsabb és szétterjedtebb, mint San Francisco-ban. - Rayna: Az én kedvencem a gulyásleves (nagyot nyel), imádom, már legalább ötször ettem, de még mindig nem unom. Nem tudok betelni az épületeitekkel sem, olyan szépek, díszesek, mindegyiknek egyéni­ sége van. Nálunk a házak egyáltalán nem idézik a régi korokat. - A magyarokról, mint emberekről, mi a véleményetek? - Rayna: Hmm, nem fog tetszeni a válasz, (félénken Ericára pillant) - Kíváncsi vagyok rá! - Rayna: Nem mondanám barátságosnak őket. Mindenütt azt az úgy­ nevezett „póker-arcot” látom. Az emberek úgy ülnek az éttermekben, kávéházakban, akár egy múzeumban. Csak néznek maguk elé, nem mosolyognak, nem köszönnek. Az eladók a legridegebbek. Mintha tel­ jesen mindegy lenne nekik, hogy vásárolok-e náluk. - Ezek tényleg nem a legszívderítőbb tapasz­ talatok (bőszen bólo­ gatva). Sajnos ezt én is érzékelem... Egy vidá­ mabb téma: milyennek találjátok az itteni órá­ kat? Hasznosnak tart­ játok? Úgy tudom, amit itt teljesítetek, elfogad­ ják odahaza. - Erica: Igen, szerencsére elfogadják. Szerintem az órák igazán jók, és izgalmasak. A legjobbak a mérnök órák, mert azokon gyakran el­ megyünk és megvizslatunk néhány épületet. A Parlament például az egyik kedvenc helyem. Kár, hogy a kerítés miatt nem lehet megnéz­ ni közelről. Van magyar nyelvóránk is (vigyorog), hát a nyelvetek az nem kis falat, de próbálunk megfelelni a követelményeknek. Már magyarul kérünk az üzletekben és az esetek 20%-ban meg is értik (nevet)... a kiejtésen még van mit javítani. - Hallottam, volt egy hosszú szünetetek március 8-tól 18-ig. Merre néztetek körül? - Rayna: Oh, rengeteg helyre el akartunk menni, végül Párizs, Ró­ ma és Velence mellett döntöttünk. A múlt hónapban voltunk Prágá­ ban, Bécsben, és valószínűleg Horvátországba és Lengyelországba is eljutunk. - Hmm, Ti aztán világpolgárok vagytok. További kellemes időtöltést nálunk és sok gulyáslevest! - Rayna: Köszönöm. (Mondta magyarul egy bájos mosoly kíséretében... enyhe akcentussal.) Horvátth Sarolta Az Európai Jogelméleti Akadémián Beszélgetés Könczöl Miklóssal, karunk Jogbölcselet Tanszékének oktatójával Könczöl Miklós 2006 őszétől tart jog-, és államelméleti szemináriumokat egyetemünk hallgatóinak. Summa cum laude végezte el a Pázmány jogi karát és kitüntetéssel a pilisc­ sabai bölcsészkar ógörög, illetve latin szakát. Jelenleg a PPKE Bölcsészettudományi Ka­ rának Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskolájában végzős hallgató. - Tanár Úr, miért épp a latin és az ógörög szakot választotta a jog mellett, illetve hon­ nan jön a tanári pálya iránti szeretete? - Budapesten a Németh László Gimnázium­ ban érettségiztem, ahol latintanárom, Gloviczki Zoltán volt az, aki megszerettette velem mind a latin nyelvet, mind a tanári pá­ lyát. Ezért jelentkeztem latin szakra. Ami a jogot illeti: épp a minap került a kezembe az önéletrajz, amit annak idején a felvételire ké­ szítettem, és amiben azt írtam, hogy a jog mögötti filozófiai megfontolások vizsgálata vonz a jogi pálya felé. Az érdeklődésem azt hi­ szem ilyen irányú is maradt, emiatt foglalko­ zom jog- és állambölcselettel. - Érdemes-e nekünk ma olyan holt nyelvek­ kel foglalkoznunk, mint a latin és az ógörög? - A holt nyelvek azért „halottak”, mert senki sem használja őket anyanyelveként. Ebből nem következik, hogy az e nyelveken született szöve­ geknek ne lenne mondanivalójuk a számunkra. Érdemesnek tehát legalább annyira érdemes ve­ lük foglalkoznunk, mint bármely élő nyelvvel De talán a hasznosságról alkotott fogalmainkat sem árt átgondolnunk: európaiságunk záloga szerintem nem elsődlegesen az euró használata, hanem közös kulturális gyökereink, melyeknek forrása az ógörög és a latin nyelv, kultúra. — Nem adatik meg sokaknak, hogy olyan je­ lentős intézményben tanulhassanak, mint az Európai Jogelméleti Akadémia. .Milyen ta­ pasztalatokat szerzett a Tanár Úr Belgium­ ban az Akadémián? - Az egész akkor kezdődött, amikor a TDK dolgozatomat készítettem és Paksy Máté felhív­ ta a figyelmemet a Fraternité Stanislas Kostka ösztöndíjára, melynek köszönhetően egy évet tanulhattam az Európai Jogelméleti Akadémián, ahol korábban rajtam kívül már Tattay Szilárd is részt vett ezen a posztgraduális képzésen. Az ösztöndíjhoz a Faludi Ferenc Akadémia közve­ títésével és segítségével jutottam hozzá, amit ez­ úton is szeretnék megköszönni Az Európai Jog­ elméleti Akadémia két brüsszeli egyetem, a Facultés Universitaires Saint-Louis, és a Katholieke Universiteit Brussel, közös kezde­ ményezéséből, 1989-ben jött létre. Alapító tanári karában szerepelt Varga Csaba professzor úr is. A képzés angol és francia nyelven folyt, a végén pedig szakdolgozatot kellett készítenünk. Té­ mavezetőm François Őst, az Akadémia egyik igazgatója volt, dolgozatom témája pedig a jövő nemzedékek fogalmának vizsgálata volt. - A jövő nemzedékek és a környezetvédelem meglehetősen távol esik a klasszika-filológi­ ától. Honnan ez a „korszerű” téma? - Először valóban azt hittem, hogy ez valami egészen új lesz. A témaválasztásban az moti­ vált, hogy éppen akkor olvastam a hírt, hogy az Országgyűlés megfelelő bizottságai vitára alkalmasnak találták a jövő nemzedékek ombudsmanjáról szóló törvényjavaslatot. Saj- nos, a kezdeményezés közben megfeneklett, de talán nem reménytelen az ügy. A kérdés ak­ tualitása valóban nem vitás, de ha közelebbről megvizsgáljuk a környezet fogalmát, hamar kiderül, hogy itt nem csak a természetes kör­ nyezet - sajnos egyre aktuálisabb - védelmé­ ről van szó. Hasonló fontossággal bír a kultu­ rális környezet, ez pedig az élet rengeteg te­ rületét érinti - még a latintanítást is. - Úgy hallottam, hogy egészen kiváló ered­ ményekkel, summa cum laude végzett a Ta­ nár Úr az Európai Jogelméleti Akadémián is, ráadásul évfolyamelsőként. — Igen. Nem tagadom, hogy ez nagy büszkeség számomra, ugyanakkor érdekes tapasztalat is volt egy olyan képzésben részt venni, ahol rang­ sorolják a hallgatók teljesítményét. Az is nagy élmény volt, hogy a tizenhat évfolyamtársam szinte mindegyike más-más európai országból érkezett, de volt afrikai és kínai is köztünk. Szóval egyszerre találkoztam tizenhat emberrel} akiket mind érdekelt a jogbölcselet. Ziegler László kilencedik oldal �„Átvinni a zenét a túlsó partra” Beszélgetés Szilasi Alex zongoraművésszel A tavasz első szárnypróbálgatásait kihasználandó a koraesti órán egy piciny teraszos kávéházban kezdünk neki a meleg teának és a beszélgetésnek, az autók pedig csak jönnek és mennek, néha letámasztanak mellénk egy kerékpárt, a háttérből zongoraszó és ciga­ rettafüst száll. Mint egy igazi párizsi szalonban... - Mi a Pázmány Szalon lényege? Mit jelent a számodra? - A szalon lényege olyan ismeretterjesztő, ze­ nét külön megszólító hangulat létrehozása, ahol a légkör nem olyan, mint egy előadáson vagy egy koncerten, amit végig kell hallgat­ nunk, és utána hazamegyünk, hanem egy inte­ raktív játék, amibe mindenki beleszólhat. És ezért már 7. féléve következetesen olyan témát választunk, amely történelmi eseményhez, pél­ dául az 1848-49-es forradalomhoz és szabad­ ságharchoz kapcsolódik. Miután a Pázmány Szalon két pilléren áll - ezek volnánk Hor­ váth Atilla tanár úr és jómagam -, minden al­ kalommal igyekszünk megtartani ezt a temati­ kát: történelmi esemény vagy akár jogi kérdé­ sek felvonultatása, alátámasztva, a zenei hát­ térrel. - Mi a közös és emelkedett „végső” cél? Miért indult tulajdonképpen ez a rendezvénysorozat? - Az a cél, hogy mindenki számára kiderülhes­ sen, hogy nem is olyan kínos zenét hallgatni csak tudni kell a módját, hogy mitől élvezzük a komolyabb műfajokat. A tematikai távlatok­ ról pedig annyit, hogy az eddig kialakult vonu­ latot szeretnénk megtartani, vagyis mindig va­ lamilyen történelmi hátteret veszünk alapúi, amely köré fonódik a zene. Ezen kívül egyre szélesítjük a kört: különböző társművészete­ ket igyekszünk behozni. A múlt szemeszter­ ben a képzőművészet kapott teret, idén pedig a táncra fektettük nagyobb hangsúlyt (nagy sikerrel - a szerk.) - Milyennek találod a Pázmányos közönséget? - Egyrészt nagyon lelkesnek, másrészt egyre felkészültebb közönségnek. A tősgyökeres Pázmányos szalonlátogatók egyre nagyobb is­ meretekkel rendelkeznek. És nagy örömmel tapasztalom, hogy az érdeklődők köre is egy­ re csak szélesedik. -A kedvenc zeneszerződ-kérdésre nyilván min­ den Szalon-látogató kórusban vágná rá, hogy tagadhatatlanul Chopin... - Talán meglepő lesz, de akit a legszívesebben hallgatok az Johann Sebastian Bach. Az igaz, hogy Chopin-műveket játszom a legtöbbször és legszívesebben, de ha arra a bizonyos lakat­ lan szigetre kellene mennem - amit sohasem fogok tenni, mert eszem ágában sincs egyedül zongorázni egy pálmafa alatt (halvány mo­ soly) -, akkor oda biztos, hogy Bach-muveket vinnék. Valahogy úgv van ez, mint a könyvek­ nél. Ilyen helyre senki nem a kedvenc könyvét viszi, amit már rongyosra olvasott. Mindenki olyat keres, amit még felfedezhet magának. - Milyen volt az első találkozásod „Véle”? - Nagyapám lakásában, aki zeneszerző és kar­ nagy volt (Csenki Imre - a szerk.) találkoztam először egy nagy Bösendorfer koncertzongorá­ val. Megláttam ezt a 3 lábú csodát, és ettől kezdve éjjel-nappal ott ültem és próbálkoztam kibontakozni. Gyakorlatilag beköltöztem a zon­ gora alá. Ott is aludtam Ez akkor történt, mi­ kor hétéves koromban először hazalátogattunk Magyarországra. Miután visszamentünk Olasz­ országba, a szomszéd nénihez jártam le gyako­ rolni, mert ott neki volt egyedül zongorája. - Kik azok az elődök vagy akár kortárs művé­ szek, akik előtt megemeled a kalapod? - Mindenek előtt a nagyapám és aztán persze azok a zongoristák, akiket sajnos már csak fel­ vételről ismerhettem: Alfréd Cortot és nagy példaképem Glenn Gould („G.G”). Tanáraim közül Rados Ferenc, aki rajtam kívül azért egy Schiff Anndrást és Kocsis Zoltánt is felne­ velt (nevet). Azt hiszem ő faragott igazán zon­ goristát belőlem. - Melyik az az eredményed, legyen az akár díj akár egy vállveregetés, amelyikre a legbüszkébb vagy? - Zeneiskolai évek alatt az első sikerem egy há­ zi Chopin-versenyen elért első helyezés volt, amit számos más hasonló követett, és ezután már nem volt megállás (szerény mosoly). De amire talán a legbüszkébb vagyok, hogy az érettségi idején, a zeneakadémián adott kon­ certemet a finn televízió rögzítette, és ez lett Finnországban az év felvétele. Ez nagyon meg­ lepett, mikor utólag évek múltán megtudtam, és nagy büszkeséggel töltött el. Ami most legin­ kább kitölti életem, és kvázi életműnek is fel­ fogható (szerény mosoly megint), Chopin öszszes művének felvételei, amdynek most a har­ madik lemezénél tartunk. A cannes-i Midem fesztiválon volt a bemutató. Ami pedig külön melengeti a szívem, hogy egy olyan szintű Pleyel zongorán játszhatok, amin akár Chopin is szerezhette volna műveit, ha nem távozik az élők sorából olyan tragikusan korán... - Úgy tudom, vpn némi szereped a most bemu­ tatásra került Ópium - Egy elmebeteg nő nap­ lója címűfilmben is... - Igen, ez így van, de azért még a főszerepet nem vállaltam el (megint mosoly...). Szász Já­ nos, a film rendezője Glenn Gould játékának felvételeit akarta a filmhez alapul venni, ame­ lyek jogdíja eléggé megemelte volna a film költségvet&ét, ezért engem kért fel, hogy játsszam el a darabokat. Glenn Gould játékának viszont van egy sajátos sebessége, és ehhez a tempphoz kellett igazítani a filmkockák ütemét is. Érde­ kes feladat volt, és nagyon élveztem a közös munkát Szász Jánossal, amelynek az eredmé­ nye az eredetileg tervezett hatperces betét he­ lyett 25 perc lett. (És nem mellékesen nagyban hozzájárult a film a 38. Filmszemlén elért sike­ reihez. A filmben végzett hangmérnöki munká­ ért Sípos István, Manuel Laval és Matthias Schwab Arany Mikrofon-díjat nyert - a szerk.) -És a zenei és filmes karrier közt még a könyv­ írásra is jut időd... - Hát valami ilyesmi. Mikor három év után visszajöttem Dél-Koreából, egy jól sikerült est után odajött hozzám egy kiadó képviselője, és azt kérte, hogy a történeteket, amelyeket az este folyamán elmondtam a magyar zenei helyzettel kapcsolatban, foglaljam össze egy könyv formájában. Ennek a felkérésnek szíve­ sen eleget tettem. Ebből született a Hogy van művészúr? című könyv. - Megéri? Ha nemjelentene megélhetésiforrást, akkor is maradnál a művész pályánál? - Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem kerültem még elém olyan probléma, hogy ezen cl kelljen gondolkodnom, de biztos valami olyan állást keresnék, amiben legalább egy fél zongora ott van. - Mit tanácsolnál a fejüket most zenészpályára adóknak? Érdemes kitartani? Legyen a bizony­ talankodókból zongoraművész va^y menjenek inkább a biztos pálya (pl. a jog...) felé? - Legyen belőlük zongorista. Mindig is volt olyan időszak, amikor a művészetek iránti ér­ deklődés háttérbe szorult. Ez 25-30 évig tart, aztán újra berobban az érdeklődés. Bach halá­ la például még senkit nem érintett meg, ám utána egy lendülettel feltűnt Haydn, Mozart és Beethoven, és a zenei kultusz újra hullám­ hegyen volt a völgy helyett. Am most is furcsa időszakot élünk. De ennek ellenére - vagy pont ezért - érdemes folytatni, mert át kell menteni ezeket a kulturális hagyományokat az utókornak. Ugyanis lehet, hogy a világunk na­ gyon jól megvan, él és működik Mozart és Pi­ casso nélkül Ez így van, ha a világot, mint földgolyót tekintjük. Ám ha a világot, mint bennünket, érző embereket nézzük, azt kell mondanunk, hogy nem, mi nem vagyunk meg művészet nélkül Akarnunk kell megőrizni és átvinni „őket” a túlsó partra... Ablonczy Zsuzsanna Meddig terjed az ember szabadsága? Meddig terjed az ember szabadsága? Mennyire szólhat bele a jog az ember életébe és döntéseibe? Megváltoztathatjuk-e Isten által rendelt sor­ sunkat azzal, hogy mi döntünk halálunk idejéről? Többek között ezeket a kérdéseket elemezte a Vetítő Filmklub két vendége: Réz András filmesztéta és Koltay András, karunk oktatója. A kérdések a beszélgetés előtt levetített Belső tenger című spanyol film kapcsán merültek fel. A film egy fiatalkorában mozgásképtelenné vált férfi sorsát mutatja be, aki a méltóságteljes halált választotta a számára nem teljes élet helyett. Ez a probléma napjainkban egyre többször merül fel, és megosztja a közvéleményt. A Két előadó sem volt egy véleményen, Koltay tanár úr az élet védelmét tartotta elsődlegesnek, míg Réz András a saját élet feletti korlátlan döntési szabadságot preferálta. Ha jobban belegondolunk a filmesztéta álláspontjába, rájövünk, hogy az ember nem gyakorolhat isteni hatalmat, hiszen ez beláthatatlan veszélyeket rejtene magában. Az estet a vendégek és a hallgatóság egy pohár bor mellett zárta. Köszönjük a szervezőknek, Ablonczy Zsuzsinak, Bottá Áginak és Nyéky Boldizsárnak. Mihalics Vivien, Magyar Zsófia tizedik oldal �Requiem egy álomért... Száz év és megszületik az utolsó magyar? Mily ősi félelem uralkodik el egyesekben, amint meghallják: Szent Korona? Aliért van ez? A kérdés helyénvalónak tűnik, de vála­ szok még sincsenek. Aíai despiritualizált vi­ lágunkban, számsorok vagyunk csupán dí­ szes, fogyasztásunkat ábrázoló grafikonok­ kal. Arc nélküli, statisztikai képletek. Egyiptomban I. Ehnaton (IV Amenhotep, Kr. e. 1355-37) - hogy megtörje a thébai pap­ ság hatalmát -, kísérletet tett az egyistenhit bevezetésére (Aton-kultusz, nap-, fényimá­ dat). Halála után domborműveinek és szob­ rainak arcát kivésték, szintúgy nevét tartal­ mazó cartouch-ait. Arc és név nélkül, el­ vesztve erejét, nem jelentett többé veszélyt. Velünk is ezt tették. Két vesztes háborút kö­ vetően kollektivizáltak minket, sztahanovis­ ta mosolygós élmunkásokká, vidám kaszáló parasztokká. De nem volt elég a hódítóknak a test megtörése. Jól tudták, hogy amíg az emberek lelkében ég, vagy akárcsak parázs­ lik a tűz, addig nem győzhetnek. És 1956ban meg is mutattuk: Igen! Ali magyarok vagyunk, bennünk ég az a tűz! ...de vajon meddig? Mert a rendszer lassan, de bizto­ san ránk ereszkedett, akárcsak a hajnali köd. De 1989-ben leváltottuk az elnyomó­ kat. Kérdem én: valóban? Formailag min­ den bizonnyal. A tartalom azonban nem változott. Továbbra is mutatók vagyunk, igaz, most már nem, mint termelők, hanem mint fogyasztók. Saját szellemünkből lakmározunk. Új isteneink a plazmatévé és a turbódízel. Imáinkban olcsó benzinért és magas pixelszámért könyörgünk. Hogy Ácsán Szumédhó, buddhista tanítót idéz­ zem: így van ez. Világnézetek jönnek, mennek. Ez az evolú­ ció: körforgás. Alit számít, hogy kommunis­ ták vagy kapitalisták vagyunk? Nem választ­ hatunk, ki kell tölteni a férőhelyeket: lehetsz ellenálló, talpnyaló szolga, vagy kollaboráns. Na és? Jutalmat úgysem kapsz érte, csak go­ lyót, megvetést, hazug szeretetet. A test és az anyag évezredét éljük. Elindul­ tunk a lejtőn. Nem most, már régen! Alit le­ het tenni? Térjünk vissza az édeni állapotok­ ba - történeti alkotmányunk újjáélesztésé­ vel -, a Szent Korona hatalma alá! A válasz jó, de nem úgy, ahogy a legtöbben gondol­ nánk. A Szent Korona, mint közjogi jogi sze­ mély, minden hatalom forrása: túlhaladottá vált (?). A támadások azonban záporoznak ránk. Impérium Carpathia, sovinizmus, na­ cionalizmus, tarsolylemezes city-szittyák! Az egész keleti metodológia leszűkíthető egyetlen szóra: tanúság. És az egész nyuga­ ti metodológia szintén leszűkíthető egyet­ len szóra: analízis. Analizálva körbe-körbe jársz. A tanúsággal egyszerűen kijutsz a körből. Ne számoljunk, ne elemezzük alkot­ mányainkat, hogy mit szabad és mit nem, álljunk ellen a külföld nyomásának! Ne akarjuk megérteni, csak figyeljünk és ta­ pasztaljunk. Ha nem is az oly távoli kelet­ ről, de biztosan keletebbről jöttünk, mint kerekre-hízott uniós példaképeink. Álljunk meg az idő tört részére, csupán egy örökké­ való pillanatra, és erezzünk, higgyünk! A Korona személy. Önálló, lélegző entitás. Nem politikai világkép, amit a történelem útvesztőjében szedtünk magunkra (nem Szilveszter pápa küldte és nem is két darab­ ból „kovácsolták” össze, Id. 2195/2006. Korm. hat. 3. pont). Ez velünk jött, onnan... Bennünk van. Egy hit, egy eszme, amely nem uralkodásra tör a világ ezen felén, ha­ nem egy utolsó mentőöv, amibe belekapasz­ kodhatunk, és talán túlélhetjük az elkövet­ kezőket. Pártállástól függetlenül, mindenkit mellbe fog vágni a hamleti gondolat. Nem koponya, hanem sokkal inkább tükör lesz majd kezünkben. Lenni vagy nem lenni? Higgyünk! Isten nem hiába teremtett min­ ket a saját képmására. Bennünk van a töké­ letesség egy apró morzsája, van arcunk és nevünk, de nem azért, hogy mások fölé emelkedjünk. Azért, hogy segíthessünk egymásnak. Az elmúlt ezer évben nálunk sokkal különb milliók-magyarok hozták meg névtelen áldozatukat a Hazáért és test­ véreinkért a kereszténységben. Hittek ab­ ban, hogy nem élni, hanem jól, helyesen él­ ni kell. És az ember ezt csak a leges-legben­ sőjében teheti meg. Van egy Szent Koro­ nánk, egy manifesztálódott eszmeiség, dol­ gokban látó szemünknek. A legkönnyebb, ugyanakkor a legnehezebb dolgot kell meg­ tennünk. Mély levegőt kell vennünk, hogy ez a kis szellő felszíthassa a lelkűnkben szunnyadó parazsat, hogy aztán átjárhassa dermedt tagjainkat a szent ihletettség, és el­ kezdhessünk azon dolgozni, hogy még egy millenniumot megérhessen a Haza, a ma­ gyarok, a Szent Korona. Takács Gergely A félelmetes Turul Napjainkban sűrűn felvetődő kérdés, hogy mit is jelent ez a ködbevesző jelkép, a turul. Aíielőtt elkezdenénk boncol­ gatni az aktuális problémákat, mindenképpen érdemes megvizsgálni az eredetét. A turulmadár a magyarság ősi jelképe, ami a totem-imádás korából származik. A kutatások arra utalnak, hogy nem sas­ ról van szó, (ami egyébként a legtöbb európai nép ősi kultúrájában megtalálható), hanem kerecsensólyomról Ez a madár sokban eltér a korábban említett állattól, már csak abban is, hogy fő motívuma nem a ragadozó volta, hanem a vadász szerepe. A magyarság körében ez az állat a nemzet létét jelképezte, és már a honfoglalást megelőző időkből is találtak bőségesen ábrázolásokat. Később egészült ki a karddal, amit a csőrében, vagy a karmai között viselt, amit a kutatók Szent István kardjaként azonosítanak. Ennyit az őstörténetről, és neki is láthatunk az aktuális problémáknak. Sokan, sokszor hivatkoznak arra, hogy a Nyilaskeresztes Párt használta a turult, és úgymond ennek árnyékában követte el gaztetteit. Ez a megállapítás bizony erősen sántít. Nem lehet azt kijelenteni, hogy egy nyilas sem viselt ilyen kitűzőt, vagy jelvényt, de az tény, hogy a párt szimbólumai között nem szerepelt. Évekig foglalkoztam a történelmi korral, de soha egy olyan kép, vagy dokumentum sem került a kezembe, amelyen a turul látható lett volna nyilas megmozduláson. Ezzel természetesen nem a nyilasokat szeretném menteni, hanem a jelképet. A közelmúltban a legnagyobb port felkavart ügy mégis a budai turul-szobor volt. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a köztereken felál­ lítandó műalkotásokat több bizottság is véleményezi (többek között a művészet és a városkép szemszögéből), ha ezek a jóváhagyások megvan­ nak, a Fővárosi Közgyűlésnek már csak formai hozzájárulását kell adni, miután nem utasíthatja el, ha hibátlan az elsőként említett szakasz. Esetünkben is hiányzik még ez a formalitás, ám nem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok más emlékmű, szobor sem rendelkezik ezzel az enge­ déllyel. Többek között a turul közvetlen közelében lévő, nem sokkal később átadott Igazak Fala emlékmű sem bír jóváhagyással, mégsem szúrt szemet a hiányosság Demszky úrnak. A politikus azzal érvelt, hogy a turul fasiszta jelkép, és mint ilyet kéne eltávolítani. Az állítólag jogi egyetemet végzett Demszky Gábor biztos régen találkozott már a Büntető Törvénykönyv nevezetű irománnyal, amely tételesen felsorolja a tiltott jelképeket (nyilaskereszt, horogkereszt, SS-jelvény, vörös csillag, sarló-kalapács). Az sem elhanyagolható, hogy nem a XII. kerületi az egyetlen hazánkban, ugyanis nagyjából minden második-harmadik háborús emlékművet nemzeti madarunk díszíti, nem is beszélve a Várban található alkotásról... Szerintem sokkal érdekesebb kérdés, hogy miért lehet szabadon venni, eladni, viselni sarló-kalapácsos, vörös csillagos, CCCP felirattal ellátott me­ legítőfelsőket. ..? Holott ezek valóban tiltott jelképek, ráadásul az ezek nevében elkövetett emberiség ellenes bűncselekmények még magasabb számra is rúgnak, mint a náci rezsim bűnei. Ettől persze nem lesz kisebb a szélsőjobboldali lajstrom, de nem árt felidézni az ellenpárját sem... így, aki legközelebb a turul ellen szól, az tájékozódjon megfelelően, és vegye észre a mások lelkivilágát zaklató kommunista jelképeket is. Pozsgay-Szabó Péter tizenegyedik oldal �Egy ősi múzsa „Ki megy majd le azon az árnyékos berken És idézi meg a lelkeket ott És köt egy szalagot azokra a védő karokra Ez év tavaszán?” Igen tavasz. Végre tavasz. Nyilván minden év­ szaknak megvan a maga szépsége, de azért rit­ ka, hogy valaki kedvenc évszakának a telet je­ lölje meg. Nem volt ugyan most hideg vagy lucskos, de szürke és halott bizonyosan. Nem tudom, más hogy van vele: számomra a tavasz olyan, mintha egy hosszú ideig benntartott lé­ legzet után végre újra beszívhatnám mélyen, nagyon mélyen a friss levegőt. Talán itt a vá­ rosban kevésbé érzi az ember, de ilyenkor, a tavasz és tél törékeny határán (hisz nemrég új­ ra beköszöntött a hideg, legyen bár április ele­ je) érzi meg az ember: valami különös módon működik lelke együtt a természettel, száll együtt misztikus szellemeivel, lesz tanúja Is­ ten csodatételének, ahogyan a halott termé­ szetet újraéleszti. Érzéseihez pedig ösztönösen keresi a megfelelő aláfestést. És itt jön a bibi, mert ha bekapcsoljuk a rádiót, az ottani szöve­ gek ugyan nem sok misztikumot hagynak ma­ guk után. Ekkor van szükség Loreena McKennitt szavaira - mint például a fent sze­ replő idézetben. Hogy ki ez a nő? Manitobán, Kanadában nőtt fel, saját szavaival élve „vidé­ ki gyerekkort” élt meg. Állatorvos akart lenni, fiókjában kivágásokat őriz ételekről, táplálko­ zásról, bábokról; szeret kertészkedni, magát pedig alapból visszahúzódó embernek tekinti. Ja igen... mellesleg saját lemez kiadóval (Quinlan Road), 13 millió eladott lemezzel, 11 díjjal, 4 jótékony alapítvánnyal és immár kilen­ cedik albumával büszkélkedhet. Hiszi a piszi a nyavalyás mindenit, hogy ez a nő az, akinek kiadja magát. Pedig hát mégis annak kell len­ tizenkettedik oldal nie. Ugyanis ha berakjuk bármelyik CD-jét, nem találkozunk mással, mint bódítóan gyö­ nyörű zenével. Miből is áll ez (avagy a McKennitt-zene alapanyagai)? • Végy egy ősi kelta hangzást: ezt érd el a leg­ különfélébb hangszerekkel: sípokkal, lantok­ kal, hárfákkal és amilyen zeneszerszámot még a hagyomány átörökített. • legyél hozzá egy „ütős” szöveget: na ne ro­ hanj rögtön a Black Eyed Peas szövegszerzői­ hez (bár ha mégis, legalább más okból és han­ gulat szerint kisbaltával). Inkább fordulj Shakespeare-hez (pl. „Prospero’s Speech”), Vili. Henrik angol királyhoz („Greensleeves”), kelta népdalokhoz (pl. „Cé Hé Mise Le Ulaingt?”), vagy mondjuk versnek beillő saját szerzeményeidhez (pL „All Souls Night”). • Ezután pedig fűszerezd meg az egészet egy bársonyos, kissé fátyolos, de minden egyes z hangzásában tiszta énekhanggal. És kész: Ez McKennitt kisasszony varázsa. Ha megnézzük bármelyik régi CD-jét (és itt most bátorkodók kivételesen nem egy, hanem három régi albumához nyúlni, melyek a kedvenceim közé tartoznak: „The Mask and Mirror”, „The Book of Secrets” és „The Visít”) elmondhatjuk, hogy a hangzás szinte megegyezik: az inspiráció jöhet Szicíliából, a Kaukázusból, Spanyolország­ ból vagy Marokkóból, de a zenében mindig fel­ fedezhető lesz az énekesnő egyedisége. Ugyanis (és ezt akár kritikaként is megfogalmazhat­ nánk) ez a három CD alig különbözik egymás­ tól. Prosperó beszéde kísértetiesen hasonlít Dante énekéhez, az „All Souls Night” a „Mummers’ Dance”-hez. Mégis nehéz beleunni, és ezért nem is lehet bármit felhozni McKennitt ellen. Azt az érzést kelti fel bennünk, amit álta­ lában a csak legsikeresebb és egyben legigénye­ sebb írók tudnak: ez a stílus bűvölete. Vannak olyan írók, akiknek örülünk, hogy elolvastuk a könyvét, és azzal a megelégedett ér­ zéssel tesszük le, mint a villát egy jó kis vendéglőben: finom volt, jó volt, elég volt. De ha igazán megfog egy író, akkor kielégületlenül ma­ radunk a könyv végén. Nem annyi­ ra a történet után, de a könyvben megfogalmazott hasonló érzések, írói képek, egyszó­ val: a stílus után epekedünk! Ilyen Loreena zenéje is. Van benne valami megfogalmazhatatlan vonzás. Nem pop, de dallamos, ritmikus és együtténeklős. Főik, de nem esik bele a népieskedés csapdá­ jába. Igényes, de soha nem lesz mesterkélt. Egy­ séges, de nem unalmas. Ezt pedig nemigen sike­ rült másnak utána csinálnia. Végig tudjuk hall­ gatni élvezettel a CD-t bármennyiszer, utána ak­ kor is várva várjuk majd, hogy kijöjjön az új mű, és ilyen legyen: pont ilyen, hogy ugyanezt az él­ vezetet nyújthassa. S lön. Itt van. A címe „An Ancient Muse” és a tavalyi év legvégén jelent meg. Ez alkalommal a mongol és bizánci befo­ lyás a túlnyomó. A megszokottból minden kép­ viselteti magát: van ének nélküli, hangszerre koncentráló, csendes illetve dallamos és ritmusos szám is. Nincs se imázs, se stílusváltás. Nincs kísérletezés vagy hangulattörés. Ezt sem fogják játszani a rádiók. Azonban aki ismeri az előadót, ez alkalommal is meg fogja venni az új művet - teszi ezt pedig azért, mert akárhol éljen, farmon vagy a város legbelsejében, Kanadában vagy Magyarorszá­ gon, tudja: hosszú várakozás után ismét kapott egy új, kiérdemelt zenei aláfestést a tavasz. Barát Zsófia �Szárhegyi reménysugár A Csergő házaspár az erdélyi Szárhegyen él, Gyergyószentmiklóstól néhány kilo­ méterre. Életüket jó néhány éve arra tették fel, hogy két kislányuk mellett a kör­ nyékbeli, rászoruló gyermeknek teremtsenek élhető otthont, nyújtsanak „szülői” támaszt, és elindítsák őket az életben. A szárhegyi szeretetotthon az egyik tagja a Böjté Csaba ferences szerzetes által Erdély-szerte létrehozott, ma már 14 házat számláló gyermekvédelmi hálózatnak. Csergő József és Hajnalka 14, közelebbről és távolabbról származó bentlakó, valamint to­ vábbi 40 helybeli - napközis rendszerben bejá­ ró - gyermekről gondoskodik nap, mint nap, fiatal nevelők segítségével. Az élet arrafelé senkinek sem könnyű, de a gyerekek közül né­ melyik kifejezetten embertelen körülmények közül jött, mások családi nehézségek miatt szorultak rá az új otthonra. Szombat esti megérkezésünkkor a szárhegyi fe­ rences kolostor melletti garázsból kialakított közösségi helyiség gyermekzsivajtól hangos, a sarokban cserépkályhából árad a meleg, Enikő és Laci, a nevelők nagy türelemmel és alázattal, de leginkább őszinte szeretettel foglalkoznak a jobbára 6-10 éves gyermekekkel, akik láthatóan jól érzik magukat, boldogok, a feléjük áradó szeretetet pedig sokszorosan viszonozzák. Bár abban a faluban vagyunk, ahol Bethlen Gábor született, a gyermekek az otthonban mindan­ nyian katolikus nevelést kapnak. „Kezdetben nagyon nehéz volt” - mondja József - „a ferences kolostor fogadott be minket, ahol egyedül a 87 éves Ervin atya él”. Folyamatosan sugárzó, az életbe és a Gondviselésbe vetett töretlen hitet tükröző arccal mesél nekünk a házaspár, mintha évek óta ismernénk egymást. „Lehe­ tőségeink szerint szépen lassan ala­ kítgattuk ezt a kis épületet, ami egy­ kor garázs és műhely volt, most a te­ tőteret építjük be, és terveink szerint januárban már be is költöznek oda a gyerekek. A szekré­ nyeket a minap egy itteni asztalos készítette el, azt még nem tudtuk kifizetni, de majd megsegít a Jóisten” - mondják mosolyogva, hisz így tör­ tént ez már korábban is, amikor szinte kilátásta­ lannak tűnt a helyzetük. Ekkor derült ki, hogy a baráti körünkből összegyűjtött, és magunkkal hozott adomány fillérre pontosan annyi volt, amennyi a szekré­ nyek árából származó adósság. Mi ez, ha nem égi jel? A hálálkodó szavak hallatán eltöprengünk: in­ kább mi vagyunk azok, akik hálásak lehetünk házigazdáinknak. Rajtuk keresztül tudatosul bennünk, hogy akadnak még szerte a Kárpát­ medencében jóérzésű, jólelkű emberek, akik képesek önzetlenül segítem a rászorulókon. Sokan vannak ilyenek, kicsi „lángocskák”, amelyek fénye nem mindig ér el egymáshoz, ezért tűnik olykor kilátástalannak a küzdelem hitünk, reményeink továbbörökítéséért. Fontos lenne, hogy minél több itthoni honfi­ társunk tapasztalja meg a szárhegyi és a hoz­ zá hasonló többi otthon bensőséges hangula­ tát, és őszinte szívvel segítse lehetőségei sze­ rint a kis magyar közösségeket. Calcuttái Teréz Anya a kis közösségi helység falán olvasható gondolata mindnyájunk szá­ mára iránymutatást adhat: „Ebben az életben nem tehetünk nagy dolgokat, csak kis dolgo­ kat tehetünk nagy szeretettel”. Christian László SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG Száz év magány Gábriel García Márquez leghíresebb regé­ nyét vitte színre a Vígszínház társulata. A darab bemutatója 2007. január 7-én volt és az azóta eltelt időszakban hatalmas sikerrel játszották, állandó telt ház előtt. A Száz év magány 1967-ben jelent meg és az elmúlt 40 év alatt mintegy tízmilliónyi példány fo­ gyott el belőle. A kolumbiai író 1982-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat ezért a regényéért. A Száz év magány családregény, egy olyan fa­ luba kalauzolja el az olvasót - jelen esetben a nézőt -, ami a világtól teljesen elzárt, a kapcso­ latát a világgal csak a folyamatosan árut kíná­ ló kereskedők révén tartja fenn. A falut a fő­ szereplő Jósé Arcadio és felesége Ursula alapí­ totta, miután eljöttek a városból, főként a férj lelkiismerete elől menekülve, aki sértődésből megölte egyik ismerősét. (Az eseményeknek mindvégig hol passzív, hol aktív szereplője a megölt ember.) Az egyébként unokatestvéri kapcsolatban lévő házastársak gyermekeik és ismerőseik révén népesítik be a falut, ezáltal a kezdetben csak székekből, asztalokból és ágyakból álló színpad idővel nyüzsgő forga­ taggá válik. Kitűnő rendezői megoldásként lehet aposztrofálni, hogy egy-egy szereplő nem tűnik el a monológját követően, hanem a színen maradva passzív szemlélője marad az események alakulásának, így a néző számára a történet mindvégig követhető marad. Hiszen gondoljunk csak bele abba, hogy a spanyol nevek által okozott kavalkád mennyi­ re zavarhatná össze a nézőt, itt azonban mind­ végig érthető, hogy éppen kiről van szó. A darab második felvonása jóval pörgősebb, mint az első. A szereplők folya­ matosan halnak meg, ahogy haladunk az időben, és újabb kitűnő rendezői ötlettel az időből és cselekményből kihulló embe­ rek arcát valamely még élő rokona egy kézmozdulattal festi be fehérre, és az egy­ re inkább sötétülő színpadon is fehér fé­ nyek mutatnak a halottakra. A színdarab vége felé meghal a falut létrehozó Jósé Arcadio is, ezáltal felesége Ursula teljesen egyedül marad. Azonban ez nem gátolja abban, hogy továbbra is elvégezze azokat a ház körüli teendőket, amiket az évek so­ rán oly sokszor megtett. Remek ötlet volt a színpadot lépcsőzetesen elrendezni, a díszletek, a szereplők ruhái tel­ jesen kor- és élethűek, ami Füzér Anni mun­ káját dicséri. A színészek játéka teljesen ter­ mészetes, Börcsök Enikő kitűnően játssza a mindenkire vigyázó és gondoskodó család­ anyát, Hegedűs D. Géza pedig hitelesen ala­ kítja a mindig megújulni kívánó Jósé Arcadiót. A mellékszerepekben is jó alakítá­ sok láthatunk Venczel Vera, Pap Vera és Har­ kányi Endre részéről. A színészi alakítások magukkal viszik az egész darabot, a néző pe­ dig egyszerűen nem tud nem figyelni az elő­ adásra. Megéri elmenni rá annak is, aki nem olvasta García Márquez regényét, hiszen Schwajda György kitűnő feldolgozásában, Forgács Péter rendezésében készült előadás magában is teljesen élvezhető és érthető. Olyan ez a világ, mintha nem is lenne tőlünk annyira távoli. A történet Dél-Amerikában játszódik, azonban a problémák közeliek, hi­ szen nagyon is emberiek. Mindenki egy kicsit magára és környezetére ismerhet. Egy család történetét követhetjük nyomon, egy egész év­ századon keresztül, ahol legtöbbjük egész éle­ te során magányos volt, és magányosan is halt meg. Hiszen erről szól a Száz év magány... Magyar Attila tizenharmadik oldal �Asszony rózsákkal Árpád-házi Szent Erzsébet emlékezete „...e világ ködében úgy ragyogott fel, mint a hajnalcsillag’.’ (Heisterbachi Caesarius) Amikor Árpád-házi Szent Erzsébetről olvastam, azon gondolkodtam, vajon mit jelent ma a „szent” szó? Mit jelent egy ilyen kifejezés az összemosott érzések és összekuszált gondolatok világában, ahol már semmi sem egyértelmű, ahol minden viszonylagos, és ahol a megfellebbez­ hetetlen igazságok kategóriája mar nem létezik? Vajon jelent-e még egyáltalán valamit? Ha job­ ban körülnézünk, észrevesszük, hogy nem sokat. Az egyház tam'tasai süket fülekre találnak, az anyagi javak megszerzése társadalmunk életének egyedüli céljává kezd válni. Bár néhányan meg tudják, mi szükséges ahhoz, hogy valakit szentté avassanak, ennek valódi értelmét, spiri­ tuális jelentőségét vajmi kevesen érzik át. Szent Erzsébet életét megismerve azonban rájövünk, hogy a tanítás időtlen és nyolcszáz év távlatából sem veszített semmit a jelentőségéből. A történet egy asszonyról szól, aki nem huváratlanul hazatért és belépett a szobába, tulaj­ nyászkodott meg semmilyen földi szabály don ágyában pillantotta meg a megfeszített előtt, akit csak az isteni tanítás és a szeretet Krisztust. Kezdeti rosszallása elszállt, mert az törvénye vezérelt. úr „megnyitotta belső látásának szemét”. Erzsébet II. András és Merániai Gertrúd gyer­ Amikor Lajosnak hadba kellett vonulnia Itá­ mekeként, 1207-ben született. Négyéves korá­ liába, Erzsébet három éven át helyettesítette ban kezét Hermáim thüringiai őrgrófnak ígér­ őt a grófság vezetésében. Abban az időben ték, ezért már kisgyermekként elhagyta Ma­ nagy volt az éhezés, ő pedig ispotályt nyitott, gyarországot, hogy megtanulhassa új hazájá­ ahol naponta száz szegény kapott ellátást. nak minden szokását. Hermann azonban nem Drága ruháit és ékszereit eladta, gyapjút sokkal később, 19 éves korában elhunyt. Ekkor szőtt a szegényeknek, gyermekágyas asszo­ némi politikai huzavona után Lajos, Hermann nyok mellett segédkezett és megadta az el­ testvére jegyezte el. Erzsébet a wartburgi ud­ hunytaknak a végtisztességet. Egy alkalom­ varnál korán kitűnt különc viselkedésével, pél­ mal Lajos bejelentette, hogy csatlakozik a ke­ dául rendszeresen megszakította játékait Isten resztes hadakhoz. Felesége megérezte, hogy iránti szeretetének jeléül, és nem volt hajlandó ez halálát fogja jelenteni. Férjét Schmalmegtanulni a nőkre akkoriban jellemző, tipegő kaldenig, a grófság határáig kísérte, de bána­ járást sem. Leendő anyósa, Zsófia szemében a tát semmi sem tudta enyhíteni. A thüringiai leginkább elfogadhatatlan pedig az volt, hogy lovasok egy év múlva hozták haza Lajos holt­ teljes természetességgel magával egyenrangú­ testét. nak tekintett mindenkit, a legegyszerűbb em­ Erzsébet akkor is folytatta a jótékonykodást, bert is. amikor a grófság élén már sógora, Henrik állt. Személyisége az egész udvar megrökönyödé­ Egyik alkalommal a gróf váratlanul tért haza a sét kiváltotta, és ha Lajos a korai házassággal vadászatról és találkozott Erzsébettel, aki épp nem szilárdítja meg helyzetét, valószínűleg élelmet vitt a szegényeknek. Henrik feltartóztat­ haza kellett volna térnie Magyarországra. A ta és kényszerítette, hogy átadja a kosarát, de házasságkötés azonban megtörtént. Lajos és csupán illatozó rózsákat talált benne, így meg­ Erzsébet szokatlan harmóniában éltek, de a szégyenülve újra útjára bocsátotta az asszonyt. férjnek azt is el kellett fogadnia, hogy Isten (Ez a történet több változatban is létezik.) A vi­ központi helyet foglal el felesége lelkében. rágok azóta Erzsébet szimbólumaivá lettek, így Gyakran előfordult például, hogy Erzsébet éj­ számos ábrázoláson rózsákkal láthatjuk. szaka felkelt mellőle és a hideg padlóra fe­ A vár Lajos halálával üressé vált számára, sógo­ küdt, hogy az Úr szeretetéért egy időre el­ rai, Henrik és Komád pedig keményen bántak hagyja közelségét. A férj azon sem csodálko­ vele. Megfosztották vagyona kezelésétől és fér­ zott, ha felesége egy falatot sem evett, mert je birtokainak jövedelmétől. Egy esős, októberi éppen böjtölt, és azon sem, hogy ostorozta napon gyermekeivel együtt elhagyta Wartbur­ magát. Mellette állt akkor is, amikor az 1225got. Bár II. Frigyes császár megkérte a kezét, ő nem akart újabb házasságot kötni. Életében ös éhínség idején kinyittatta a hombárokat és segített az éhezőkön. Pedig Erzsébet tettei nagy szerepet játszott Marburgi Komád, akit olykor nemcsak az udvar embereit döbbentet­ maga IX. Gergely pápa jelölt ki lelki atyjául, és ték meg. Jól példázza ezt az az eset, amikor akinek engedelmességi fogadalmat tett. 1228Lajos távollétében befogadott egy leprás bete­ ban követte őt Marbmgba, ahol Assisi Szent get, akit férje ágyába fektetett. Amikor Lajos Ferenc harmadrendjének tagja lett, és ahol be­ tegápolóként dolgozott. Szállására fogadott egy vak és béna gyermeket, aki karjai között le­ helte ki a lelkét. Apjának, II. Andrásnak hívásá­ ra sem tért vissza Magyarországra. Amikor a magyar küldöttek rátaláltak, foltozott, szürke ruhájában egy rokka mellett ült. Erzsébet mindössze huszonnégy éves volt, amikor befejezte földi életét. A legenda szerint lázas, öntudatlan állapotában halkan egy ma­ gyar dalt dúdolt: „Egy kismadár ült le mellém és olyan édesen dalolt, hogy kénytelen voltam vele együtt énekelni”. 1231. november 16-án, éjfél körül halt meg. Marburgban temették el, és már négy évvel ha­ lála után, 1235-ben szentté avatták. Ünnepét 1670-ben vették fel a római naptárba, november 19-ére, temetése napjára. 1969-ben ünnepét viszszatették november 17-ére, halálának napjára. Kultusza a XIII. századtól gyorsan terjedt Eu­ rópában. Sorra építették a róla elnevezett templomokat, kórházakat, kápolnákat és ko­ lostorokat. Ferenc József 1898. szeptember 17én felesége emlékére és Szent Erzsébet tiszte­ letére Erzsébet-rendet alapított. A wartburgi vár Erzsébet-lakrésze, Moritz von Schwindt romantikus képei és számos el­ beszélés őrzi emlékét. Idén születésének nyolc­ századik évfordulóját ünnepeljük. Erzsébet nagysága személyisége szilárdságá­ ban és Isten iránti szeretetében rejlik. Abban, hogy bármiről képes volt lemondani, hogy má­ sokon segítsen és mindenkit önmagával egyenlőnek tekintett. A ma emberének is javá­ ra válna, ha figyelne rá, ha tudná, ki volt az az asszony, aki a festményeken, freskókon és iko­ nokon, egy kosár rózsával a kezében, tekinte­ tét az égre emeli. Borbás Dorottya Ha a Duracell nyuszi kidől... Drága szüleim gyakran piszkálnak, hogy mi­ ért lóg folyton a fülemben a discman fülhall­ gatója, de mit tegyek, ha imádom a zenét? Szenvedélyemnek azonban nem hódolhatok felelőtlenül! Tudtátok, hogy hazánkban évente 2000 tonná­ nyi használt elem keletkezik? Nem a legegész­ ségesebb, ha az elem a discman-edből közvetle­ nül a konyhai szemetes alján landol. A benne lévő lúg és sav ugyanis rövid idő alatt feloldja a fémborítást, és így az elemben lévő nehézfé­ tizennegyedik oldal mek közvetlenül a talajba szivárognak, vagy a keletkező gáz a szemétégető kéményén keresz­ tül a levegőbe kerül (pl. kéndioxid). Tehát vagy kedvenc uborkás szendvicsedben látod viszont „zenedobozod” erőforrását, vagy éppen lábad töröd ki a savas eső miatt síkos utakon... Persze mindenre van megol­ dás. A 109/2005. kormányrendelet bevezette a használt elemek és akkumulátorok vissza­ vételi kötelezettségét, a begyűjtés megszer­ vezését és finanszírozását pedig a gyártók kötelességévé tette. Ez már becsülendő, a mi feladatunk csak annyi, hogy a gyűjtő pon­ tokra szállítsuk kifáradt barátainkat. Ka­ runk is büszkélkedhet egy ilyen zöld ször­ nyeteggel, az Aylában az információs pulttól balra dekkol. Érdemes közelebbről megis­ merkedni vele! Aki pedig konténer fóbiával küzd, forduljon kezelő orvosához, vagy használjon újratölthe­ tő elemet! Horvátth Sarolta �HIVŐ SZÓ Ünnepi bevezető A húsvét a keresztények számára az év legfon­ tosabb és legszebb ünnepe. Ellentétben azzal a közkeletű vélekedéssel, amely az egyre inkább elvilágiasodott karácsonyt tartja annak. Nem elfelejtve természetesen, hogy a karácsonynak is nagyon fontos üzenete van minden ember részére. Bár nem az, amire az emberek nagy része felhasználja: az egész évben elmulasztott szeretetet egy-egy ajándékkal, vagy néhány félig őszinte - kedves szóval kiváltani. Azon­ ban mindenről, így a karácsonyról is inkább majd a maga idejében. E két ünnepkör (a húsvéti és a karácsonyi) áll tehát a Katolikus Egyház liturgikus életének középpontjában. A húsvéti időszak azért fon­ tosabb, mivel vallásunk központi gondolata Jé­ zus Krisztus halála és feltámadása. Évről évre reményt és erőt ad, hogy rendületlenül tud­ junk törekedni afelé a transzcendens cél felé, ami minden hívő ember földi életét alapjaiban meg kéne, hogy határozza. Hiszen ki az, aki­ nek a hite még soha nem ingott meg? Látva a világban nap mint nap történő szomorú, vagy csak szégyenletes eseményeket; az eluralkodó új életszemléletet, mentalitást, ki nem gondol­ kodott még el azon, hogy mi van akkor, ha mégis mi, keresztények tévedünk? Korunkat elsődlegesen az egyén mindenek fe­ lettisége, az önös érdekek abszolút sérthetet­ lensége, illetve az élvezetek korlátok nélküli hajhászása jellemzi. Bármennyire is hinni sze­ retnénk, egyáltalán nem könnyű ezeken felül­ emelkedni. Napjainkban mindennél nagyobb szükségünk van a hitre, hogy képesek legyünk kitartani elveink és életünkön is túlmutató cél­ kitűzéseink mellett. Hogy komoly keresztény, de legalábbis keresztény értékeken alapuló éle­ tet élhessünk. Ezt a hitet hivatott az összes többi vallásos ün­ nepnél erősebben táplálni a húsvét. Ha ugyan- । is látjuk és hisszük, hogy valaki képes volt ér­ tünk, emberekért az életét önként feláldozni, csak üdvözülhessünk, amellett nem mehetünk el szó nélkül. Vallásos emberként érdemes lenne nem csak év végén, hanem ilyenkor is számvetést készí­ teni az elmúlt - igaz nem napra pontosan egy év történéseiről. Ha azonban erre vállal­ koznék, olyan dolgokat is meg kéne említe­ nem, amik nem valók egy ilyen rovatba; ha pe­ dig ezt nem tenném, altkor nem tudnék a tel­ jesség igényével írni. így befejezésül inkább egy rövid emlékeztetőt ajánlok a húsvéti ün­ nepkörről a kitartó olvasó figyelmébe. Az ünnepkör Nagyböjt idejével kezdődik. Ez a Húsvétot megelőző negyven napos előkészüle­ ti időszak. Legfontosabb alapgondolata az ön­ megtartóztatás, lemondani tudás. Kezdőnapja Hamvazószerda. Az egész Nagyböjtnek lénye­ ges eleme a szigorú böjt. A húsvéti időszak lelke, vagyis a Nagyhét Vi­ rágvasárnappal veszi kezdetét, amikor Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezve ün­ nepi szentmisén, a virágvasárnapi körmeneten veszünk részt. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora emlékére tar­ tunk ünnepélyes szentmisét, amelyen két szín alatt áldozunk. A szertartás közben megszólal­ nak, majd egészen Nagyszombatig elhallgatnak a templomokban a harangok és a csengők. A mi­ se oltárfosztással, vagyis az oltár díszeinek lesze­ désével zárul. Ezt követően a tanítványok vir­ rasztására gondolva csendes elmélkedés követ­ kezik. Ehhez a naphoz tartozik még, hogy a szé­ kesegyházakban a délelőtti szentmisén a püspö­ kök megszentelik az olajokat. Nagypénteken nincsen szentmise, helyette igeliturgia van. Ennek központi része Jézus Krisztus szenve^éstörténetének, a passiónak a meghallgatása. Áldozni viszont ekkor is lehet, ezért nevez­ zük gyakran a nagypénte­ ki szertar­ tást csonka­ misének. A nagyszom­ bat esti vigí­ lia misén már magát a Hús­ vétot ünne­ peljük. A szentmise keretében van tűzszentelés, illetve ilyen­ kor szentelik a keresztvizét Szőnyi István: Feltámadás is. Kiemelt ré­ sze a misének hitvallásunk közösségi megújítá­ sa. Az ünnepi szentmise központi eleme a feltá­ madási körmenet. Sajnálatos módon ez sok esetben inkább már társadalmi eseménnyé ala­ csonyodon; gyakran még magukat vallásosnak mondó emberek is csak arra használják fel, hogy régen látott ismerőseikkel találkozzanak. Érdemes megjegyezni, hogy Húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. Ugyancsak a húsvéti ünnepkörhöz tartozik, bár időben kissé elkülönül, Urunk mennybe­ menetelének az ünnepe, valamint Pünkösd napja. Előbbi a húsvét utáni negyvenedik, utóbbi pedig az ötvenedik napon van. Valójá­ ban Pünkösdkor Egyházunk megszületését is ünnepeljük. Pünkösd napjával lezárul a húsvéti időszak. Teleki Levente Kik vagyunk? Programajánló: a Védegylet közpolitikái beszélgetései a Sirályban és a Gödörben (2007. március 9. - június 15.) Politikai árnyékboksz zajlik évek óta. A rendszerkritikus jobboldal kommunistát kiált minden baloldali láttán, az anúglobalista baloldal meg a fasizálódás virtuális veszélyével vívja heroikus küzdelmét. És mindeközben valódi problémáink, „ügyeink” kibeszéletlenek marad­ nak. Az igazi „másik oldal” meg örül, hogy a kommunistázó/fasisztázó értelmiség egymással, s nem vele foglalkozik. Az ellenség pontos meghatározása azonban minden közéleti cselekvés elengedhetetlen előfeltétele - amint a XX. század egyik legeredetibb gondolkodója, Cári Schmitt ezt megállapította. A közös ellenségkép ugyanis identitásteremtő erő. És „ellenséges” jelenségekből van bőven olyan ellenségekből, amelyeket gondolkodó jobboldaliak és baloldaliak egyaránt ekként ismerhetnek fel. Környezetszennyezés, vadkapitalista túlhajtások, elüzletiesedő városi kultúra, fogyatkozó közösségi terek, pusztuló hagyományos létformák. Találjunk rájuk, és magunkra találunk. Ezt a célt szolgálják a Védegylet közpolitikái beszélgetései is. Kik vagyunk? - kérdezik a szervezők. És a kérdés nem költői. A válaszadók sokszínűsége (Tamás Gáspár Miklós­ tól Bozóki Andráson át Illés Zoltánig) megnyugtatóan lezáratlan és to­ vábbgondolható vitákat ígérnek. A kezdeményezés azonban hasznos. Mert már az is előrelépés, ha kérdezni tudunk. Hogy válaszolni is sikerül-e, meglátjuk kéthetente a Sirályban. A beszélgetések 2007. március 9-én kezdődtek, s kéthetente péntekenként folytatódnak, 17 órától, a Király utcai „Sirály" Alternatív Zsidó Kultu­ rális Központban ( VI. kér. Király u. 50.). A legutolsó beszélgetés (június 15.), amelyen többek között Lánczi András konzervatív filozófus is részt vesz, az Erzsébet téri Gödör Klubban lesz megtartva. További informáci­ ók a www.vedegylet.hu honlapon. És kik ők? De kérdezzünk mi is. Kik a szervezők? Mi várható tőlük? A beszélgetéseket a Védegylet találta ki - nem ez az első tavasz, hogy a Védegylet közpolitikái eszmecserére hívja az érdeklődőket és érintetteket. A Védegyletet 2000-ben hozták létre bal- és jobboldali értelmiségiek, hogy olyan témákat dobhassanak a közélet néhol álló, néhol virtuálisan fodrozódó vizébe, amelyek pártpolitikától függetlenül támogatókra ta­ lálhatnak. A környezetvédelem ügye, a múlt tragédiáinak feldolgozatlansága, a kapitalizmus embertelenségei, a multinacionális tőke túlhatalma, a kereskedelmi média tudatmódosítása, a közösségi létformák eltűnése (stb.), olyan témák, amelyekre a konzervatív Sólyom László, a jobboldali Karátson Gábor, a liberális Schiffer András vagy a környe­ zetvédő Jávor Benedek azonos választ tud adni. A szervezet akkor vált ismertebbé, amikor jelöltjét. Sólyom Lászlót, a Fidesz, az MDF (és az SZDSZ hallgatólagos) támogatásával államfővé választotta a T. Ház. A 2005-ös köztársasági elnök-választás sikere idején felmerült a párttá alakulás gondolata is, de a szervezetből csak egy kisebbség (Lányi And­ rás, ifj. Zlinszky János) döntött végül emellett. Az Élőlánc kudarca sejt­ hető volt, de egy ideálisabb világban parlamenti párt lehetne. Igaz, egy ideális világban sem Élőláncra, sem Védegyletre nem lenne szükség... Techet Péter tizenötödik oldal �Hallgatók az urnánál HŐK Választás 2007 A nem kifejezetten fagyos február 20-át Kovács Lóránt HÓK elnök választási kiírá­ sa töltötte meg új hevülettel... A tavaly meg­ választott kari Hallgatói Önkormányzat­ nak ugyanis lejárt a mandátuma, és új tes­ tület választása vált esedékessé. A választás 2007. március 13. keddre lett időzítve, majd utóbb ezt kiegészítendő a levelezős hallga­ tók érdekében március 10. szombati nap is meghirdetésre került. Szemtanúk állítása szerint a kiírást követő időszakban soha nem látott hallgatói megmozdulás vette kezdetét a HŐK irodák környékén. Mindez előrevetítette a meglepően magas számú je­ lölt indulását: 62 darab jelölő formanyom­ tatvány leadása történt meg határidőn be­ lül, s néhány visszalépőt leszámítva min­ denki fel is került a szavazólapra. A választási eljárás lefolytatására idén az új EHÖK alapszabály rendelkezései szerint ke­ rült sor A tavalyi listás rendszert felváltotta az egyéni küldöttekre történő szavazás: a 17 fős küldöttgyűlés tagjaira kellett leadni a voksokat. A kampányidőszakban a legkülönfélébb plakátok jelentek meg a hirdetőtáblákon, megannyi formában és megannyi mesés ígérettel kecsegtetve, a hallgatóság legfél­ tettebb álmait zászlóra tűzve. Ebből sze- mezgettünk, s közülük néhány ragyogó gyöngyszemet ajánlunk figyelembe: „Ebéd a gólyatáborban” „Neptun-rendszer fejlesztése” „Levelezés attitűd érvényesítése” „Hallgatói megmérettetések könnyítése” „Az Egyetem karjaival hatékonyabb együtt működést” rülmények ismeretében ez nem is olyan meglepő: 2919 szavazásra jogosult hallgató közül 895 adta le a voksát; szombaton 264, kedden 631 szavazócédulát találtak az urná­ ban. A számok azt mutatják, hogy tavalyi választásokhoz képest nőtt a választási haj­ landóság, a szombati „levelezős” napon is több mint százzal több szavazat érkezett a tavalyihoz képest. Összességében a 30,66%os részvételi arány országos viszonylatban is igen jónak mondható. Időközben számos panasz és egy óvás is érke­ zett a választási eljárással kapcsolatban. A jogorvoslati határidő lejártával márc. 22-én a Választási Bizottság az írásban előterjesztett panaszokat és az óvást elbírálta, és kivétel nél­ kül mindnek elutasítás lett a sorsa. Ezen ha­ tározatokat az előterjesztő hallgatók a Kari Titkárságon személyesen átvehetik. Mindemellett névjegykártya méretben nyomtatott listák is jelentős mértékben el­ szaporodtak, amelyeken jelölt hallgatók kö­ zül 17 fő szerepelt, egymással összefogás­ ban, bízva a közös sikeres választási ered­ ményben és a további együttműködésben. A hivatalos végeredményt, a küldöttgyűlés Talán kisebb zavart, vagy fejtörést okozha­ megválasztott tagjainak nevét és rájuk le­ tott néhány választónak, hogy egy-egy név adott szavazatok számát itt adjuk közre: esetenként több listán is olvasható volt. Ez Kovács Lóránt 438 szavazat azonban minden bizonynyal nem lehet Weisz Gábor Miklós 376 szavazat más, mint a kiváló együttműködő-képesség Nyéky Boldizsár dr 368 szavazat egyértelmű jele. Kemenes Fhtrik 304 szavazat A két választási nap mindegyikét igazán jó Babicz Dávid 278 szavazat hangulat jellemezte, De Szívós Mária ta­ Balog Zsolt 276 szavazat nárnőt, mint a Választási Bizottság elnökét, Kerek István 264 szavazat és a Választási .Bizottság hallgató tagjait Huss Viktória (Adám Zsófia, Árpási Zsolt, Bottá Ágnes, 254 szavazat Gyökeres Zoltán István 245 szavazat Teleki László) külön köszönet és elismerés Szecsődi Krisztián 232 szavazat illeti, hiszen ádázul őrködtek az eljárás szaBáti Erika Zsuzsa bályossága és a 2 b szavazat voksolóknak osz­ Farkas Balázs István 214 szavazat tott csokoládé fe­ Tóth Melinda 208 szavazat Molnár Zita 205 szavazat „...A budapesti egyetem egyes karai elég sivár képet mutattak. lett. Precizitásukat Czégény Sándor 204 szavazat A hallgatók ezrei iratkoztak be, akiknek tíz százaléka sem járt az elő­ és munkabírásukat a maratoni szava­ Telekesi Marianna 202 szavazat adásokra. Nem egy tanár könyvének puszta felolvasására szorítko­ zatszámlálás iga­ Szilágyi Demeter 199 szavazat zott, a növendékek pedig rendetlenkedtek és gúnyolódtak. Tanár és zolta szignifikán­ A küldöttgyűlés tagjainak megválasztásuk­ tanítvány között óriási szakadék tátongott, a professzor hallgatóit san: szombaton hoz gratulálunk, feladataik ellátásához jó nem ismerte, de nem is ismerhette, velük csak a vizsgaasztalnál talál­ délután 4 órától es­ munkát kívánunk! kozott, és így maga a vizsga szerencsejá­ te 9-ig, kedden dél­ (A március 30-án tartott alakuló küldöttgyű­ után 4-től hajnali lésről, a megválasztott új elnök személyéről tékká vált. [...] Az egyetem abban az idő­ fél 3-ig tartott a a korai lapzárta miatt - következő szá­ ben diplomagyár benyomását tette, napi szavazatok munkban adunk tájékoztatást.) amelyben vizsgaiparszerű üzem folyt. összesítése. A köSzendrődi Szabolcs [...] A legtöbb ember bizony még ma is úgy képzeli el magának az egyetemet, mint egy mamutintézményt, amelynek fenntartása csak akkor indokolt, ha tíz­ 2001. április 26. kora délutántól késó' estig ezernél több a hallgatója, helyesebben vizsgázója, akiknek nem is érdemes oda Immár hagyományosan, negyedik alkalommal kerül eljárni, mert ott nagyarányú időlopás és megrendezésre a szorgalmi időszakot búcsúztató időpazarlás folyik.’ Pro Facultate-nap. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter (1928) Egész napos mulatság, zene, tánc, kulturális programok és sütés-főzés, eszem-iszom az egyetem kertjében! EHAVI IDEZET PRO FACULTATE-NAP Ki lesz a bajnok? A tavaszi szezon hajrájába ért a kari focibajnokság. Egy pillantást vetve a tabellára megállapítható, hogy még korántsem lefutott a ve­ télkedés, hiszen jelenleg két csapat áll azonos pontszámmal az élen. A tavalyi címvédő Kutyaütők csapata és a frissen debütált, de máris bajnoki címre törő Go-Ják csapata hétről-hétre magabiztos és látvá­ nyos játékkal szinte lesöprik a pályáról az ellenfeleket. Mivel még mind a két csapat veretlen, így valószínűleg a bajnoki cím sorsa a két csapat egymás elleni meccsén fog eldőlni, amit bátran nevezhetünk, ha nem is az évszázad meccsének, de a tavaszi idény rangadójának. Nem feledkezhetünk meg a többi csapatról sem, akik szintén nagy szívvel játsszák a meccseket, melyeken olykor az indulatok is a tető­ fokra hágnak, ahogy ez a focimeccseken lenni szokott. A pályán azért mindenki sportemberként viselkedik, vagy legalábbis megpróbál an­ nak látszani (bizony egyeseknek azért ez nehezebben megy, de ezért vagyunk emberek, hogy különbözőek legyünk). Megragadva az alkalmat szeretnék egy kis reklámot csinálni a bajnokság­ nak, sok szeretettel várunk mindenkit a lelátóra is, akik szívesen szurkol­ nának a helyszínen (26-os épület, 3. emelet, tornaterem). A Tabella állása: Kutyaütők 12; Go-Ják 12; Csolnak 9; Tech. KO 6; P51 4; AS lustum 4; Hó Se 0; Teamy 0 Majoros Gábor PRO FACULTATE-DÍJ 2007 Közeleg az újabb Pro Facultate díj kiosztása. A 2003-ban ala­ pított, idén ötödik ízben átadásra kerülő díj azokat illeti, akik a legtöbbet tettek a Kar építéséért, fejlődéséért. A Kar vala­ mennyi hallgatója,-oktatója, alkalmazottja szavazhat arra az oktatóra, aki szerinte a legérdemesebb a hivatalos, a Kari Ta­ nács által jóváhagyott kitüntetésre. A szavazás (e-mailben: itelet@jak.ppke.hu, és szavazólapon) április 11-17. között kerül majd megrendezésre, a díjátadás pedig a Pro Facultate-napon történik, a díszteremben. Az eddigi díjazottak (akikre tehát még egyszer ne szavazza­ tok): Dr Zlinszky János (2003), Dr Bánrévy Gábor (2004), Dr Kilényi Géza (2004), Dr Pálinkás György (2004), Dr Péteri Zoltán (2004), Dr Horváth Attila (2005), Dr Békés Imre (2005), Dr Gáspárdy László (2005), Dr Tóth Mihály (2006), Dr Lábady Tamás (2006), Dr Szűrőim Szabolcs Anzelm (2006). Az én szavazatom: .................................................................. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2007 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource X. évfolyam 2. szám 2007. április 3. Abstract A summary of the resource. Tartalom Hírek Az Akropolisz, a Capitolium és a Golgota csúcsain „A zene túlságosan fontos ahhoz, hogy kizálólag csak profik műveljék” Érzelmek, Értékek, Jog A minőségbiztosítási Bizottság vizsgálata Március 15-e a Dunán Illetlen és szokatlan gondolatok estje Az ismeretlen hős Pázmány Szalon Rólunk: Póker-arc és gulyásleves Az Európai Jogelméleti Akadémia „Átvinni a zenét a túlsó partra” Requiem egy álomért A félelmetes Turul Egy ősi múzsa Szárhegyi reménysugár Száz év magány Asszony rózsákkal Ha a Duracell nyuszi kidől... Hívő szó Kik vagyunk Hallgatók az urnánál Ehavi idézet Pro Facultate-nap Ki lesz a bajnok Subject The topic of the resource Tartalom Hírek Az Akropolisz, a Capitolium és a Golgota csúcsain „A zene túlságosan fontos ahhoz, hogy kizálólag csak profik műveljék” Érzelmek, Értékek, Jog A minőségbiztosítási Bizottság vizsgálata Március 15-e a Dunán Illetlen és szokatlan gondolatok estje Az ismeretlen hős Pázmány Szalon Rólunk: Póker-arc és gulyásleves Az Európai Jogelméleti Akadémia „Átvinni a zenét a túlsó partra” Requiem egy álomért A félelmetes Turul Egy ősi múzsa Szárhegyi reménysugár Száz év magány Asszony rózsákkal Ha a Duracell nyuszi kidől... Hívő szó Kik vagyunk Hallgatók az urnánál Ehavi idézet Pro Facultate-nap Ki lesz a bajnok Creator An entity primarily responsible for making the resource Felelős kiadó: dr. Bándi Gyula dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Balog Zsolt (az online kiadás szerkesztője), Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horváth Botond, Horvátth Sarolta, Kerek István, Koltay András (felelős szerkesztő), Majoros Gábor, Magyar Attila, Pozsgay-Szabó Péter, Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Felelős kiadó: dr. Bándi Gyula dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Balog Zsolt (az online kiadás szerkesztője), Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horváth Botond, Horvátth Sarolta, Kerek István, Koltay András (felelős szerkesztő), Majoros Gábor, Magyar Attila, Pozsgay-Szabó Péter, Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2007. április 3. Date Created Date of creation of the resource. 2007. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (764kb+4044kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_X_2_20070403 Relation A related resource T00079 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 16 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_X_2_20070403 Ablonczy Zsuzsanna Balog Zsolt Bándi Gyula Koltay András Szendródi Szabolcs https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/0700b466655bc716d3b381b416ef48c7.jpg 51f57d742e55a6e6a378706106579091 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/fd98ad52011bc463a4066f21cda72e2b.pdf 77799e93e60a9c039e376165113c912e PDF Text Text �„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, Második eljövetel addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” A címlapon szereplő főcím szándékosan nagyotmondó, egyesek szemében talán provokatívnak is hathat. Természetesen a figye­ lemfelkeltésen túl semmiféle párhuzamot nem kívántunk vonni Krisztus újabb, végső eljövetele és az ítélet újraindítása között. (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Ami ellenben tény, hogy a lap 1998 óta íródó történetében a tavaly őszi volt az egyetlen időszak, amikor tartósan nem jelenhetett meg. Örömmel jelenthetjük, hogy ez az áldatlan állapot ezennel véget ért. Újra itt vagyunk. És bár a tanításnak megfelelően igye­ Felelős kiadó: dr. Bándi Gyula dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Balog Zsolt (az online kiadás szerkesztője), Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horváth Botond, Horvátth Sarolta, Kerek István, Koltay András (felelős szerkesztő), Majoros Gábor, Magyar Attila, Pozsgay-Szabó Péter, Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.itelet.hu Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. TARTALOM Hírek Az örökös főtárgyalás az igazságosság ítélőszéke előtt Globalizmus és nemzeti öntudat Egyetem, Bologna után Országos Tudományos Diákköri Verseny Balatonfüreden Csináld magad! Fókuszban a Tutori Szervezet A fogyasztás A gyülekezési jog problémái Egy könnycsepp a filmiparért Ségo vs. Sarko Ez most Jarvis Feldolgozás Bábel Színház az egész világ Hívő szó Bemutatkozik az egyetemi lelkészség; Hívő szó Ehavi idézet 3 4 5 6 7 8 8 9 9 10 11 12 13 14 14 15 15 16 Toborzás! Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a szerkesztőség bármely tagjánál. Látogassatok el az ítélet honlapjára! www.itelet.hu A honlapon megtalálhatóak a nyomtatott változatban nem szereplő írások éppúgy, mint a lap korábbi számainak archívuma. A folyamatosan frissülő honlap aktuális híreket, közérdekű információkat is tartalmaz. második oldal keznünk kell úgy élni, mintha minden napunk az utolsó lenne, azért okkal remélhetjük, még néhány számot megél az újság. A lap a jövőben új struktúrában működik, immáron nem elsősor­ ban a Hallgatói Önkormányzat, hanem a Kar egészének orgánu­ maként. A szerkesztői feladatok egy részét, egyfajta közvetítői szerepet kaptam az újságnál, és talán vannak olyanok, akik e hír hallatán felteszik a kérdést: hogyan kerül a csizma az asztalra? Ho­ gyan folyhat bele akár a legcsekélyebb mértékig is egy, korábban színtiszta diáklapként működő újság szerkesztésébe egy nem-di­ ák? Talán csillapító erővel hat, ha röviden említést teszek a Szer­ kesztőbizottság azon eltökélt szándékáról, amely az ítéletet a to­ vábbiakban is mindenekelőtt a hallgatóság épülése nemes eszméjé­ nek szolgálatában kívánja megőrizni. Mivel a hallgatóság feltéte­ lezhetően saját maga tudja legjobban, mi szolgálhat épülésére, ezért a lapot a jövőben is diákok írják és szerkesztik majd. Szép eszmei megalapozását adhatja a lap új működési rendjének, és ez­ zel talán a kétkedők végső megnyugtatását is elérheti, ha vissza­ idézzük az „universitas” szó eredeti, középkori, mára már homály­ ba tűnő jelentését: az egyetem ugyanis attól egyetem, hogy az nem más, mint az oktatók, diákok szorosan együttműködő, egymás lé­ tét és elismerését kölcsönösen feltételező, sőt igénylő közössége. Az ítélet ennek megfelelően a Kar közösségének egészéé, és ben­ ne így oktatók és hallgatók egyaránt megnyilvánulhatnak. Bár ez a közösség jelen pillanatban talán nincs éppenséggel a kellő erővel összeforrva, elképzelhető, hogy egy újság is tud ebben kicsinyke segítséget nyújtani. Az újság azonban nem újság, ha nem getjeszt vitát, nem tesz fel kínosnak ítélt kérdéseket, nem próbálja meg olvasóit döntéshoza­ talra, egyes kérdésekkel kapcsolatban esetleg még cselekvésre is indítani. A magyar újságírás régi hagyományai legalábbis erre késztetik még a botcsinálta, pályakezdő, egyetemista újságírót is. Az ítéletnek tehát - ha már mindenáron valamiféle programot kí­ vánunk meghatározni a lap számára - a kari közélet elsőszámú fórumává kell válnia, magát - legalábbis a szükséges mértékig komolyan vevő, mégis könnyed, kedélyes fórummá. Meg szeret­ nénk mutatni a közelünkben található nemes és követendő példá­ kat, bemutatni a továbbadásra, átörökítésre érdemes gondolato­ kat. Ezeken túl azonban kibeszéletlen kérdéseket is feszegetni kí­ vánunk, a kari, egyetemi, de akár az országos közélet gondjait ész­ lelvén. Ha valakit az esetleges kritika érzékenyen érintene, kérem, orrolás helyett inkább tegye közzé nálunk saját véleményét. Gon­ dolatra gondolat feleljen - egy egyetemi Kar kicsiny léptékeiben talán lehet élettere az egészséges közéleti szellemnek. Koltay András A címlapon Albrecht Dürer, a Jelenések könyvéhez készült illusztrációja látható. �Karrierexpó Pályázat A Flachbarth Ernő Kisebbségi Kutatóműhely Esterházy János halálának 50. évfordulójára emlékezve pályázatot hirdet hallgatók és doktoranduszok részére tudományos értekezés írására. Választható témák: • Nemzetiségi jog Esterházy János korában • Esterházy János öröksége a közép-európai demokráciákban • Kereszténydemokrácia és a (cseh)szlovákiai magyarság • Kisebbség és közjog Csehországban és Szlovákiában - Esterházy János korában es azóta • Benes-dekrétumok és a nemzetiségi iog alakulása Csehszlovákiában, és hatásuk a mai cseh és szlovák kisebbségi jogra • Nemzetközi kisebbségvédelem és (CsehjSzlovákia - különös tekintettel Esterházy János korara • Az egykori Felvidék és Kárpátalja állami hovatartozásának diplomá­ ciatörténete a XX. században • Az ún. szlovák-magyar lakosságcserék diplomáciatörténete és/vagy jo­ gi elemzése • Az Esterházy János elleni bűnvádi eljárás - összefüggésben a II. világ­ háború utáni egyéb csehszlovákiai számonkérésekkel Formai követelmények: - 12-es betűméret, 1.5 sorköz, - Részletes lábjegyzetelés (nyomtatott irodalomnál szerző, cím, kiadás adatai, oldalszam; elektronikus hivatkozásnál teljes link) - Tartalomjegyzék a mű elején, irodalomjegyzék a mű végén - Javasolt a levéltári kutatás. Kutatási engedélyhez ajánlást kapnak a je­ lentkezők! Határidők: Jelentkezés: 2007. március 12-ig a Közigazgatási Jogi Tanszék titkársá­ gán. „ Elkészült dolgozat benyújtása: 2007. április 23-áig (hétfő) Díjkiosztó ünnepség: 2007. május 9. szerda, 15.00 Díszterem Dijak: 1. helyezett: 30.000 Ft. A helyezettek értékes könyvjutalmat kapnak 2. helyezett: 20.000 Ft. a Rákóczi Szövetség jóvoltából! 3. helyezett: 10.000 Ft. A bíráló bizottság dönthet, hogy a pályamű évfolyamdolgozatként jeles érdemjeggyel elfogadásra kerüljön. A műveket a Flachbarth-füzetek pe­ riodikában közöljük. Részletek: www.jak.ppke.hu/flachbarth Ki volt Esterházy János? Olvasd el a www.itelet.hu oldalon! Az Egyházi Egyetemek Karrierirodája szervezésében 2007. április 1718-án megrendezésre kerülő Karrierexpóra minden érdeklődőt szere­ tettel várunk. Program: Április 17-én 12 órakor a Karrierexpót megnyitja, dr. Bandi Gyula, a PPKE-JÁK dékánja, egy kerekasztal beszélgetéssel, a joghallgatók le­ hetőségei a diplomaszerzés után címmel. Helyszín a Károli Gáspár Református Egyetem, (1042 Budapest, Viola utca 2-4.) Április 18-án 9 órától a PPKE-JAK (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.) I. gyakorlójában bemutatkoznak a cégek, ügyvédi irodák és az igazságszolgáltatás szervezetrendszerének képviselői egy-egy 15 per­ ces prezentáció keretében. A program öt témakört ölel fel: ügyészi, bí­ rói, közigazgatási, ügyvédi és a nemzetközi külügyi pálya. Az I. elő­ adóban, pedig gyakornoki, illetve álláslehetőségekkel fogadják az ér­ deklődőket. A program 19 óráig tart. A Karrier Irodáról Az Iroda küldetése a Kar céljainak megvalósítását segítő pályázatok menedzselése, és kvalifikált hallgatóink munkaerőpiaci integrációjá­ nak elősegítése a karriertervezés eszközeinek felhasználásával. Pályázati Irodaként tájékoztatást nyújtunk a Karon tevékenykedő ok­ tatóinknak, hallgatóinknak, valamint a Kar vezetésének azokról a pá­ lyázati lehetőségekről, melyek kapcsolódnak az egyetem kutatási, ok­ tatási és infrastruktúra-fejlesztési tevékenységeihez. Az Egyházi Egyetemek Karrier Irodájának (www.eeki.hu) képvisele­ tét is Irodánk látja el. Célunk az, hogy egyrészt segítsük a Kar hallga­ tóit a potenciális álláslehetőségek felkutatásában, másrészt megte­ remtsük a kapcsolatot azon cégekkel, melyek magas színvonalon kép­ zett jogi munkaerőt keresnek. Szeretnénk létrehozni egy olyan hallga­ tói adatbázist, mely végzős hallgatóink szakmai önéletrajzát és elérhe­ tőségét tartalmazza, s így a hozzánk beérkező állásajánlatokat közvet­ lenül, személyre szabott módon tudnánk eljuttatni az érdeklődőkhöz. Karrier Irodánk non-profit szervezet, hallgatóinktól semmilyen ellen­ értéket nem kérünk szolgáltatásaink igénybevételekor. Elérhetőségek: telefon: 06/1/429-7295; e-mail: palyazat@jak.ppke.hu. Ünnepi kötet a Kar tízéves jubileumára A Pázmány jogi kara a közelmúltban ünnepelte tizedik születésnapját. Életre hívásában döntő szerepet játszott a felis­ merés, hogy a keresztény szellemű közéleti- és jogászképzés létszükséglet a társadalom számára, mely viharos gyor­ sasággal került át a korábbiból egy új rendszerbe, amely finomabb eszközökkel dolgozik ugyan, mégis az emberi együttélés hagyományos keretei, az emberi lélek természetes szükségletei ellen ható korlátokat állít, és egy mindent materiális alapon, az anyagi haszon szempontjából mérő világrendet épített fel. Nagy a felelőssége mindenkinek, aki a katolikus egyetemért tesz, ott tanít, dolgozik, hallgatóként egykori vagy jelen­ legi tagja az universitasnak: nem csak egy egyetemet, hanem a katolikus egyetemet, tehát a katolikus gondolatot, világképet is képviseli. Az alapítás tízéves jubileumára megjelent könyvben azok szerepelnek, akik ebben az építő munkában meghatározó szerepet játszottak, számos interjú, dokumentum, adatgyűjtemény és fénykép idézi vissza az elmúlt évtizedet. Megvásárolható a jegyzetboltban. , (Tízéves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara. Ünnepi kötet. Budapest: Szent István Társulat, 2005., ára: 2490.- Ft.) A Pázmány-film újra kapható DVD-n A Kar tízéves jubileumára, 2005 végén készült el Koltay Gábor rendezésében az első évtizedet áttekintő dokumentumfilm. A filmben diákok, tanárok, kari és egyetemi vezetők tekintenek vissza az eltelt esztendőkre és egy kicsit a jövőbe is, számba véve a sürgető feladatokat. Archív felvételek és a Kar jelenlegi életét bemutató képsorok segítségével elevenedik meg a Kar története. A másfélórás filmet elkészültekor a tízéves jubileumi ünnepségek keretében az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be, ahol nagy sikert aratott. A belőle készült DVD hamar elfogy­ ott, de örömmel jelenthetjük, hogy végre újra kapható, a HÖK-irodában, mindössze 655 forintért. Nincs ellenzéke a hallgatói érdekképviseletnek 2007. február 17-én Dunaújvárosban tartotta idei első közgyűlését a Hallgatói Önkormányzatok Országos 'Konferenciája (HOOK). A közgyűlé­ sen az 529 mandátummal rendelkező tagból 409 (ezen belül több mint 110 tagönkormányzati kép­ viselő) volt jelen. A Közgyűlés egyhangúlag elfogadta a 2006. év gazdasági beszámolóját és a 2007. ev költségvetését. (Teleki László, a Pázmány Pé­ ter Katolikus Egyetem hallgatója, elnökségi tag beszámolóját 399 igen, 0 nem cs 0 tartózkodás mellett fogadta el a Közgyűlés.) Pro Facultate-díj 2007 Közeleg az újabb Pro Facilitate díj kiosztása. A 2003-ban alapított, idén ötödik ízben átadásra kerülő díj azokat illeti, akik a legtöbbet tettek a Kar építéséért, fejlődéséért. A Kar valamennyi hallgatója, oktatója, alkalmazottja szavazhat arra az oktatóra, aki szerinte a legérdemesebb a hi­ vatalos, a Kari Tanács által jóváhagyott kitüntetés , re. A szavazás (e-mailben és szavazólapon) április havában kerül majd megrendezésre, a díját­ adás pedig a május elején esedékes Pro Facultate napon történik. Az eddigi díjazottak (akikre tehát még egyszer ne szavazzatok): Dr. Zlinszky János (2003), Dr. Bánrévv Gábor (2004), Dr. Kilénvi Géza (2004), Dr. Pálinkás György (2004), Dr. Pétért Zoltán (2004), Dr. Horváth Attila (2005), Dr. Békés Imre (2005), Dr. Gáspárdy László (2005), Dr. Tóth Mihály (2006), Dr. Lábady Tamás (2006), Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm (2006). Az UniCredit Bank Hungary Zrt. munkatársat keres JOGI ASSZISZTENS (referenciaszám: 825.) munkakör betöltésére. Elvárásaink: Másod­ vagy harmadéves joghallgatói státusz, legalább középfokú angol-és/vagy németnyelv-tudás. .... , .... A munkakör napi négy órás elfoglaltságot jelent. Amennyiben már egyetemi évei alatt szeretné egy bank jogi főosztályának munkáját támoga­ tó, változatos és kihívást jelentő feladatkörben saját magát kipróbálni, fényképpel ellátott szakmai önéletrajzát - a referenciaszám 1 eltüntetésé­ vel - juttassa el hozzánk. Címünk: UniCredit Bank Hungary Zrt. 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6., vagy hr@unicreditbank.hu �Az örökös főtárgyalás az igazságosság ítélőszéke előtt Beszélgetés Dr. Péteri Zoltán professor emeritus-szal Péteri Zoltán tanár úr a jogi kar megalakulása óta szolgálja a Pázmányt. Előadásai év­ ről évre sugárzó érdeklődés mellett kerülnek megtartásra, legyen szó azokon a jogböl­ cselet alapjairól vagy az államelmélet rejtelmeiről. Ha nem lenne olyannyira ellentétes személyiségével, melynek talán a külvilág számára leginkább szembeötlő, meghatáro­ zó eleme az alázat és a szerénység, a Kar egyik szimbólumaként is tekinthetnénk rá. Az ítélet újraindításakor őt kerestük fel elsőként, hogy azon gondolatairól valljon ne­ künk, amelyek kifejtésére talán nincs minden esetben mód az egyetemi előadásokon. - Professzor Úr, mennyiben különbözik a Pázmány a többi jogi kartól Magyaror­ szágon? - Nehéz erre a kérdésre pontos választ adni. Magam évtizedeken keresztül, a Pázmány megalakulása előtt az Eötvös Lóránd Tudo­ mányegyetemen oktattam, így elvileg van le­ hetőségem az összehasonlításra. A Karunk alapításakor meghirdetett elvek mindenesetre arra mutattak, hogy itt egy olyan új kezdemé­ nyezéssel állunk szemben, amely már csupán szellemiségénél fogva is valami mást, valami újat kíván nyújtani a korábban Magyarorszá­ gon meghonosodott jogi oktatási formákkal szemben. Azokat egy tágabb horizontra he­ lyezve, áthatva egy olyan világnézeti elkötele­ zettséggel, amely nem megy a tudományosság rovására, és nem csonkítja meg annak teljessé­ gét, mégis arra hivatott, hogy hitünk, a ke­ reszténység, a keresztény egyházak és ezen belül a Katolikus Egyház felfogását, szellemi­ ségét kifejezésre juttassa és közvetítse a hall­ gatók felé. Ezt a többletet szerény megítélé­ sem szerint bizonyos mértékben veszélyezte­ tik azok a tendenciák, amelyek újabban kibon­ takozni látszanak, és amelyek egyfajta közös nevezőre hozás jegyében a katolikus egyete­ met és ezen belül annak jogi karát is tulajdon­ képpen a Magyarországon működő számos jo­ gi kar egyikeként, hasonlóként az eddigiekhez hajlamos értelmezni. Ez megítélésem szerint nem kívánatos tendencia. Természetesen nem arról van szó, hogy valami mást akarnánk csi­ nálni, hogy valami forradalmian újat akar­ nánk bevezetni a jogi oktatásban, hanem arról, hogy célszerű volna megőrizni a Pázmány sa­ játos arculatát, amelyet az alapító atyák annak idején képviseltek és meg is fogalmaztak. - Ez a szellemiség, amely akkor megfo­ galmazásra került, azok az elvek, ame­ lyek mentén a Kar szervezése és műkö­ dése megindult, mennyire ültethetők át a gyakorlatban a jogi képzésbe, a jogi ok­ tatásba, mennyiben lehet a keresztény eszmerendszert a jogi oktatásban megje­ leníteni? - A nagy német jogfilozófusnak, Gustav Radbruchnak van egy mindmáig érvényes megállapítása, mely szerint a jogász élete és munkája egy örökös főtárgyalás az igazságos­ ság ítélőszéke előtt. Nézetem szerint ez a kér­ dés lényegét fejezi ki. Nekünk az igazságossá­ got kell - nem csak saját életünkben és műkö­ désünkben - érvényre juttatnunk, hanem amennyiben ezt tehetjük, az ez irányú fogé­ negyedik oldal konyságot kell hallgatóink felé közvetíteni. Ezt szervesen kiegészíti azonban a teljességre törekvés, vagyis az, hogy ne zárkózzunk be egy szűk, szorosan vett pozitív jogi keretbe, hanem sokkal tágabban fogjuk fel a hivatásun­ kat, éppen ennek az átfogó, univerzális eszmé­ nek, az igazságosságnak a jegyében. Arra kell törekednünk, hogy ennek az igazságosságnak különböző megnyilvánulási formáit kutassuk, az egész társadalom, az egész emberi együtt­ élés keretei között. Egy másik elem, amelyet hangsúlyozni szeret­ nék, az igényesség. Különösen most, hogy Ma­ gyarország az Európai Unió tagja lett, még fo­ kozottabban szembekerülünk azzal a kihívás­ sal, amely tudva vagy kevésbé tudva már ko­ rábban is mindannyiunk előtt megnyilvánul­ hatott: versenyhelyzetben vagyunk. Szemben állunk az új fejlődés kihívásaival. Ezekre a ki­ hívásokra kell választ adnunk. Csak nagyfokú igényességgel állhatunk helyt ebben a verseny­ ben. Ha ezt elmulasztjuk, múlhatatlanul bele­ süllyedünk a középszerűségbe és visszavonha­ tatlanul egy kis népet megillető igen szerény hely jut csak nekünk az egyesült Európában, holott egy népnél sem vagyunk alábbvalóak. - Az igazságosság kifejezés került az előbbiekben kihangsúlyozásra, de erre sokan azt mondhatják, hogy nem kell ahhoz kereszténynek lenni, hogy valaki az igazságosságot, mint értéket elfogad­ ja. Milyen is egy keresztény jogász? Mennyiben bocsát ki vagy mennyiben kellene más, az általánostól eltérő felvértezettségű jogászokat kibocsátania a Karnak? - Megítélésem szerint a jogi tanulmányokat be kell illeszteni egy átfogó keretbe, amely magá­ ban foglal világnézeti, filozófiai premisszákat is. Ezek túlnyomó részét a keresztény embert és ezen belül a katolikus embert kötelező er­ kölcsi parancsok, természetjogi elvek, egyházi tanítások, dogmák képezik. Ezeknek az elsajá­ títása, érvényre juttatása közös törekvésünk kellene, hogy legyen a Kar keretei között. Ez a filozófiai, világnézeti megalapozottság át kell, hogy hassa az egész itt folyó oktatást, és tulajdonképpen egyfajta választ kell, hogy ad­ jon az abszolutista és a relativista filozófiák örök problémájára. Hangsúlyozom, a jó érte­ lemben vett relativizmusról beszélek, amelyet nagy szellemek, nagy jogászok is képviseltek és képviselnek mindmáig, amelynek végső ki­ csengése azonban az ún. végső értékek, alapér­ tékek tudományos igazolhatóságának kérdésé­ vel függ össze. Mi, keresztény katolikus embe­ rek úgy vélekedünk, hogy ezek a végső igazsá­ gok nem csak a hit, hanem a tudomány számá­ ra is igazságok. Hit és tudomány nem ellenté­ tesek egymással, s mi ennek a bizonyosságnak a jegyében végezhetjük a munkánkat. Ennek a továbbadása érzésem szerint feladatunk, sőt kötelességünk. - Ezek az elképzelések mennyiben való­ síthatóak meg a mindennapokban egy olyan jogi oktatási rendszerben, ahol egy évfolyam 400 fős nappali tagozatból, il­ letve összességében 800 főből áll, és ahol több ezer hallgató jár erre a Karra? Van­ e egyáltalán szükség arra, hogy minden­ kihez szólni akarjon egy-egy oktató, vagy érdemesebb-e inkább azzal a mag­ gal foglalkozni, aki erre fogékonyságot mutat? - Azt hiszem, egy szélsőséges felfogást min­ denképpen el kell kerülni. Mindenkivel, több ezer emberrel, vagy akár egy évfolyam több száz hallgatójával már csak azért sem tudunk foglalkozni külön is, mert - nézzünk szembe ezzel a ténnyel - ezeknek a hallgatóknak egy jelentős része ezt egyáltalán nem is igényli. Bőségesen vannak olyan hallgatók, akiknek a számára az egyetem nem több mint lehetőség a diploma megszerzésére - szándékosan nem kívánom a diplomagyár kifejezést használni. Ok azok, akik jól vagy rosszul, de át akarnak kerülni az akadályokon, és minél hamarabb eljutni a vágyva vágyott diploma megszerzé­ séhez. Ezekhez hiába szólunk, mert ezek a szavak visszapattannak az érdektelenség fa­ láról. De szerencsére igen sok olyan hallga­ tónk is van, akik ezt a többletet elvárnák, és őszintén meg kell vallanom, hogy e téren nem látom a helyzetünket tökéletesnek. A sa­ ját szakterületemen, a saját érdeklődési körö­ mön belül ismételten szembesülök azzal a su­ gárzó érdeklődéssel, amely a hallgatók részé­ ről megnyilvánul, és amelynek kielégítésére nem mindig tudjuk biztosítani a lehetősége­ ket, a szükséges kereteket. �- Sokan panaszkodnak arra, hogy a ta­ nár és az oktató közötti személyes kap­ csolat eléggé nehezen alakítható ki. A hallgatókért munkálkodó egyetemi tanár ars poeticája mennyiben, hogyan foglal­ ható össze? Mi, milyen adottság, képes­ ség kell ahhoz, hogy valaki ne csak tu­ dós, hanem igazán jó egyetemi tanár is lehessen? - Korábban sem csináltam titkot belőle, hogy sohasem akartam jogász lenni. Világéletemben pedagógusnak készültem, és életem nagy am­ bíciója volt, hogy jó tanár lehessek. Ahhoz a Gondviselés kegyelme és a sors fordulatai kel­ lettek, hogy megvalósulhatott az, nem közép­ iskolás fokon, amire készültem. Az én generá­ ciómat még annak idején, a nagy háború előtt a katolikus nevelés nagyjai a bűvös három T betű tiszteletére nevelték: „több telik tőlem”. Nem a karrier szempontjából, erre sosem töre­ kedtem. De arra igen, hogy tőlem telhető lel­ kiismeretességgel igyekezzek helytállni ott, ahova az élet állít. Szerencsém volt, oda kerül­ tem, ahol úgy érzem, hogy hasznára lehetek másoknak, és talán hasznára lehetek azoknak a fiataloknak is, akiket oly hosszú évek óta ta­ níthatok. Meggyőződéssel vallom, hogy az a három T betű ma is aktuális. Nekünk helyt kell állnunk egy kiterjedtebb közösségben, egy nagyobb világban is, és egy kis, sorscsapások­ tól űzött nép gyermekeként kell képviselnünk ezt a tízmilliót, akik itthon élnek. Mindig eb­ ben a szellemben próbáltam tevékenykedni, s ha Isten éltet még, próbálom folytatni, s befe­ jezni pályámat. - Ha a keresztény eszmeiségről, az álta­ la vezérelt oktatásról, felsőoktatásról, jogi felsőoktatásról beszélünk, vajon nem korszerűtlen eszmékről társalgunke? Számos jel utal arra a világban, hogy a hit ereje, hatása egyre gyengül. Mo­ dern, mai világunkban is értelmezhető értéket képvisel-e a katolicizmus, a ke­ reszténység, amely az oktatáson keresz­ tül megjeleníthető, vagy minden, amiről beszélünk, valójában csak visszarévedés a régmúltba? - Ha a kereszténység nem tud vonzó lenni, nemcsak kevés kiválasztottak, hanem töme­ gek számára is, ha a keresztény eszmerend­ szer valóban nagy tömegek előtt veszti el érvé­ nyességét, és válik a múlt esetleg tiszteletre méltó, de már nem használható hagyományá­ vá, akkor a kereszténység válóban hanyatlásra - ha nem eltűnésre - van ítélve. A magam ré­ széről azonban úgy vélem, hogy a keresztény­ ség - Prohászka Ottokár szavaival élve - dia­ dalmas világnézet volt és marad, amelyet mai modern világunkban is lehet sikeresen képvi­ selni. Tanításai nem elavultak, de természete­ sen nem tarthatók fenn olyan, „megkövese­ dett” formáikban, vagy megfogalmazásaik­ ban, amelyek csupán régmúlt korokhoz kap­ csolódtak, és voltak időszerűek. Éppen abban látom a feladatot - és az előbb említett közéletiséget ez foglalja egységbe valamennyi aspek­ tusában -, hogy ezt a modern értelemben vett kereszténységet kell kinek-kinek a maga vá­ lasztott területén segíteni megfogalmazni. - A jogász szakmája eredendően közéle­ ti jellegű. Mit jelent pontosabban a köz­ életi szakmaiság, mi az, amivel egy jo­ gásznak a közéletben foglalkoznia kell? Nem csupán arra gondolok, hogy jogá­ szokból eredendően nagyobb arányban válnak közéleti emberek, politikusok, mert ez csak az egyik oldala a kérdés­ nek. Igaz-e, hogy minden jogásznak, aki jogászként is dolgozik, valamennyire közéleti embernek is kell lennie? Ha igen, akkor mit takar ez a közéletiség és mennyiben nevelhetőek erre az egyete­ men a hallgatók? - A közéletiség átfogó kategória. Egyetértek azzal a kiindulóponttal, hogy a jogász szükség­ szerűen közéleti ember, ennek a közéletiségnek azonban számos aspektusa van. Nyilván­ való, hogy vannak a jogászok között olyanok, akik elsősorban a gyakorlat terén tudnak ma­ radandót alkotni, emellett még a gyakorlat kü­ lönböző területei is különválaszthatok. Van, aki politikusként arra törekszik, hogy eszméit egy nagyobb közösségben, például a parlamen­ táris demokrácia keretei között érvényesíteni tudja. Mások ezt a gyakorlatot szűkebben, a jog alkalmazásának területére konkretizálják, kiváló jogászok, bírák, ügyvédek, ügyészek, stb. akarnak lenni. Vannak azonban olyan jo­ gászok is, akik számára ez a közéletiség az esz­ mék, az elmélet területén jelent feladatokat. Végül - és egy pillanatra sem tagadom, hogy én ebbe az utóbbi körbe tartozom -, a közéletiségnek van egy olyan aspektusa is, legalább­ is az én meggyőződésem szerint, amely ezek­ nek a megszerzett ismereteknek továbbadásá­ val, széles körben terjesztésével függ össze. Az erre hajlamot érzők arra törekszenek, hogy nem egyszer fáradságos tépelődések, eszmélődések, gyakorlati tapasztalatok útján formálódó meggyőződésüket, ismereteiket to­ vábbadják, szélesebb körben népszerűsítsék, neveljék az utánuk következő generációt. Én magam egész életemben a közéletiségnek ezt az aspektusát vallottam a magamének, ezen a téren igyekeztem tevékenykedni, mindig is pe­ dagógusnak tartottam magamat, és az életem­ ből hátralevő rövid időben ezen már nem is szándékozom változtatni. Göre Gábor Globalizmus és nemzeti öntudat Mi az, ami több millió embert egy néppé, egy nemzetté tesz? Mi a közös például a Magyarországon lakó 10 millió, vagy a vi­ lágszerte élő 15 millió magyarban? Vagy nem mind egyéniségek? Elég furcsa nem­ zeti összetartozásról beszélni, például, ha összevetünk egy alföldi tanya földműves­ ét, és egy fővárosi üzletvezetőt. Mégis van valami, ami öntudatlanul is a miénk, ami magyarrá tesz, és kétlem, hogy csak a nyelv lenne az... De, hogy mi is a közünk egymáshoz? Vagy mi közünk a honfoglaló magyarokhoz? Ugyanannyi, mint a bárki­ nek, aki ránéz a maga 15-20 évvel ezelőtt képére, és felteszi ugyanezt a kérdést: mi közöm hozzá? Leszámítva, hogy te és ő ugyanazok vagytok, semmi... (George Orwell példájával élve) Tehát van bennünk valami közös, amit talán mentalitásnak nevezhetnénk. Hogy ponto­ san mi is a magyar mentalitás, az nagyon messze vinne, és még ingoványosabb lenne, így fogadjuk el egyszerűen, hogy van. Ha van a magyaroknak, úgy minden nép­ nek, nemzetnek is meg van a magáé. Ám itt kerül a képbe a globalizmus. Ez a szó nem azt jelenti, mint ahogy egyesek hasz­ nálják, hogy minden „amerikanizálódik, mert az USA lakói ugyanúgy elveszítik sa­ játos nemzeti öntudatukat ebben a folya­ matban. Ez egy közös nevezőt jelent, ami­ re szépen lassan — gazdasági kényszerből leegyszerűsödik minden nemzet. De vajon eltörölhető-e, felülírható-e ez az öntudatlan, mélyről jövő, ősi örökség? Ki­ bírta ez a habsburg- és a kommunista agy­ mosást. Bár kétségtelen, hogy ez utóbbi tette a legnagyobb kárt a magyar mentali­ tásban, mégis kétségtelenül túlélte azt. A különbség ezek ellenében ma az, hogy a globalizmus nem foglalja el, nem szállja meg az országot, és nem kötelező. Gazda­ sági szempontból ráadásul legalább annyi jó oldala is akad, mint amennyi hátránya. Veszélye pedig éppen ezért nagyobb: egy nyílt elnyomás beindítja a nemzet auto­ matikus védekezését, és sose látott össze­ fogásra sarkall (1848, 1956). Még nem tudhatjuk, hol a végállomás. Nem tudhatjuk, valóban legbelsőbb kincsünk kerüle az áldozati oltárra. Egy viszont biztos: érde­ kében áll a gazdaságnak, hogy felfalja azt, és nem tesz kivételt, egy nemzettel sem. Pozsgay-Szabó Péter ötödik oldal �Zlinszky János Egyetem, Bologna után Nemrég írtam egy eszmefuttatást a tárggyal kapcsolatban arról, hogy ha a mellény félre van gombolva, ki kell gom­ bolni és elölről kezdeni a dolgot (Ne vágjuk le a gombokat, Heti Válasz 2005. július 7.; Gondolatok a felsőoktatásról „van” és „legyen” jegyében. Heti Válasz, 2005. október 13.). Nem az a kérdés Bologna után, hogy mi is van az egyetemekkel, hanem az, hogy vannak-e még egyetemek, helyesebben, lesznek-e, maradnak-e, ha amúgy magyar módra, piaci módra végrehajtjuk mindazt, amit az un. bo­ lognai megállapodás lehetővé tesz, vagy hasznosként állít. Maga az a gondolat, hogy a felsőoktatás nyújthat kevesebb, gyakorlatra kihegye­ zett ismereteket is, a tudományos megala­ pozottságú képzés mellett, hogy van főis­ kola és van egyetem, s lehet ez azonos in­ tézmény keretei között is, önmagában nem rejt feltétlen veszélyt. Az egyetemek mel­ lett a különböző szakoktatást nyújtó intéz­ mények, bölcsészkarok mellett tanárképző főiskolák, hittudományi karok mellett püs­ pöki teológiai főiskolák, orvoskarok mel­ lett fogorvosképzés, jogi karok mellett jog­ akadémiák, hogy csak a klasszikus tudo­ mányegyetemi képzésről szóljak, haszon­ nal léteztek. Arra is volt nem egy példa, hogy az ilyen főiskolai képzést elnyert ifjú ezen alsóbb fokú képzést megfejelve és be­ számítva, tudományos, doktori minősíté­ sét utóbb szerezte meg egyetemen. Nem kellett ezt külön feltalálni, ez megvolt. Hol a hiba? A szemléletben. Abban, hogy a képzés, iskolázás, akár alap-, akár közép-, akár felsőfokú, szolgáltatás és nem üzlet. Nem egyéni meggazdagodást, társadalmi többlettermelést, anyagi hasznot célzó fo­ lyamat, hanem kulturális, művelődési igényt kielégítő. Nem az anyagi, hanem a szellemi értékek rendjén mozog, fejti ki te­ vékenységét. Abban, hogy a művelődés alapszabadság, nem áru. Nem termelhető, hanem közös munkálkodás révén nyújtható és nyerhető. Egyénnek szól, egyének nyújt­ ják. Nem arctalan „jogi személyek”, hanem nagyon is határozott arcéllel rendelkező tudós oktatók, vagy azok testületé, együt­ tese, egyeteme. All ez minden iskolára, az egytanítós falusi kisiskolától a valódi tudo­ mányegyetemig, tudósok egyetemi közös­ ségéig. Nem „szellemi tőke” hozadéka a művelődés, nincs annak piaca: van anyagi szükséglete, de nincs anyagi ellenértéke, nem vásárolható, nem áru. Abban van a hi­ ba, hogy elfeledtük, noha épp megfogal­ maztuk nemzetközi egyezményekben, ki­ fejtettük alkotmányos alapjogokban és sza­ badságokban: szabad a kutatás, a tanítás, és szabad a művelődés, a tanulás! Feltétele­ it, rendjét, szabályait, szükségleteit és lehe­ tőségeit, az arra való alkalmasságot egye­ hatodik oldal dül a tudomány művelői dönthetik el, mert csak ők szereztek arra a szellemi értékek rendjén jogosultságot. Az oktatók döntései erkölcsi tartalmú, mert hivatásrendi dönté­ sek. Nem írhatók elő, mert szabad dönté­ sek. Munkájuknak a társadalom eszközeiből va­ ló ellentételezése mérlegelhető annak átté­ teles társadalmi hasznosságát megítélve közdöntéssel, politikai döntéssel, de ez az anyagi támogatás nem szolgálhat eszközül a hivatás megrontására, áruvá tételére, korrumpálására. A tanulók döntései pedig - adottságaiktól függőn - a hivatás és élet­ pálya megválasztásának szabadsága körébe esnek, ugyancsak nem írhatók elő, és hely­ telen azokat anyagi eszközökkel, létszám­ korlátozással, tartalmi előírásokkal befo­ lyásolni. Igazodnia kell a közösségnek az egyének igényeihez, nem jogos előírni azo­ kat. Csak az az intézmény egyetem, amely megfelel ezen alapértékeknek. Ahol tudó­ sok szabad döntései határoznak egy-egy kutatás, egy-egy szaktudomány, egy-egy intézménybe több színnel tömörült közös­ ség működéséről. De többet mondok: csak az az intézmény iskola, ahol tanító-, tanár egyéniségek adják át legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint a műveltséget, ítél­ nek arról, mennyire felel meg tanítványuk azon műveltségi foknak, amit el kíván ér­ ni. A tanításban az iskola is autonóm. A kö­ zösségnek van ugyan joga igényt támaszta­ ni arra, hogy oda bekerült növekvő, neve­ lődő tagjai kívánt alapvető műveltséggel lépjenek onnét ki a közéletbe, hogy tanul­ mányaik befejezése után megfelelhessenek a tájékozódás, mérlegelés, ítéletalkotás, a közös célok meghatározása demokratikus jogállamban elengedhetetlen feladatainak, ám a cél elérésében önálló, oktatási szabad­ sággal rendelkező az oktató, aki a tudás és műveltség átadására hivatással vállalko­ zott. A középkor hajnalán, az első egyetemek alapításakor, a társadalom átérezte ennek komolyságát. Egyetemet a közösséget ha­ talommal képviselő legfelsőbb vezető, pá­ pa, császár, majd szuverén király alapítha­ tott. Az alapításnak feltétele volt az anya­ gi alapok biztos megteremtése, hogy a to­ vábbiakban a tudós testület ne függjön a gazdagok és hatalmasok jóindulatától: eze­ ket az alapítványi vagyonokat egészen a legújabb időkig tiszteletben tartották a po­ litikai változások. Anyagi függetlenség a szuverén tudós döntések egyik előfeltétele, s az esetleges további anyagi juttatást csak a tudomány hivatalos művelése iránti elkö­ telezettség, de nem annak tartalmi megha­ tározása ellentételezhette. Világszerte tapasztaljuk máris, mióta letér­ tünk ezen elvek útjáról, mióta nem a tudo­ mány, hanem a politika szolgálatába kíván­ juk állítani az iskolákat, hogy az eredmé­ nyek baljósak. Meg akarták határozni hiva­ talból, hivatalban, hogyan kell írni, olvasni, számolni tanítani: ennek hatására egyre több gyerek kerül ki az alapfokú oktatás­ ból úgy, hogy se írni, se olvasni, se számol­ ni nem tud. Hiába színesek a könyvei, hiá­ ba kidolgozottak a kötelező módszerek, az új kényszerrend elmarad hatékonyságban akár az egy teremben több osztályt tanító egy szem falusi tanító bácsi (vagy néni) eredményei mögött. Hiába határozzuk meg remek (és méregdrága) tervek soroza­ taiban az oktatandó és elérendő általános műveltség tartalmát és elsajátításának lé­ pésről lépésre előírt módszereit: a főiskola tanárai tapasztalják, hogy nem általánosab­ bá tették, hanem felszámolták azt az általá­ nos műveltséget, ami hajdan az érettnek nyilvánított embert jellemezte. Most az utolsó lépcső következik: a felső­ oktatás, és annak intézményesített várai, a tudományegyetemek tönkretétele. Hogy ha aztán megszűnik a szabadsággal elérhető műveltség, tudás, akkor kiléphes­ sen a piacra a tőkeerős vállalkozó, alkal­ mazottjává téve az oktatót, és maga nye­ reségére kínálhassa, áruként, az életpá­ lyákra szükséges tudást. Jelszava: túl drá­ ga a régi rendszerű, a szellemi értékeket szolgáltató oktatás, tudományművelés! Majd ő megmutatja, hogy nem csak keve­ sebb ráfordítással hozza létre az „output”-ot, de még jelentős profitot is irányít a saját (és az őt elvtelenül kiszolgáló hiva­ talnokok) zsebébe. Mi, akik még megtanultuk az egyszer­ egyet, talán megértjük, hogy kisebb összeg­ ből, ha még meg is csapolják, nem több fog jutni az oktatás forrásaira, annak bár nem elsődleges, de elengedhetetlen anyagi elő­ feltételeire, hanem kevesebb. Még pedig, ahogy a piaci szereplők nyereségvágyát �ismerjük, jóval kevesebb! Ez a cél? Ezt szeretnők elérni? Sorozatban tapasztaljuk, ahogyan gazdasági menedzserek kezdik eldönteni, melyik folyóiratra van szükség, milyen tárgyak tanítása indokolt, hány hallgatót lehet azokhoz hozzáengedni, mint romolnak munkafeltételeink, hogyan romlik a felsőoktatás hatékonysága. A romlási folyamatot pedig visszahárítják ránk, professzorokra, mondván, hiányzik belőlünk az üzleti szellem, elmaradtunk a fejlődő, globális méretű piacgazdaság igé­ nyeitől, ki kell hát venni kezünkből az Al­ kotmány szerint kizárólag minket illető döntéseket! Az első magyar felsőoktatási törvény, az 1993. évi, a felsőoktatás, illetve a tudo­ mány autonómiájának esetleges sérelmét közvetlen az Alkotmány alapján panaszolhatóvá tette az Alkotmánybíróság előtt. Ez megszűnt, csak bírói utunk lenne sérel­ meink orvoslására. A Felsőoktatási törvényből azonban ki­ maradt az Alkotmány 70./G § olyan elem­ zése, kifejtése, amely törvényben hatá­ rozná meg és biztosítaná az egyes tudós, a szaktudomány művelőinek összessége, az egy intézményben megjelenő szaktu­ dós-közösség (kar, intézet), valamint az egy intézményben integrált tudósok öszszessége (egyetemi testületek) elvonha­ tatlan, alkotmányon nyugvó, kizárólagos döntési jogosultságainak körét, a tudo­ mányos kérdésnek, értékelésnek minősü­ lő ügyek körét. Mulasztási alkotmányel­ lenesség áll fenn e vonatkozásban, folya­ matosan. Mióta az Alkotmánybíróság ha­ tásköre az autonómia sérelme esetére megszűnt, csupán írott malaszt az Alkot­ mány tudomány és művelődés szabadsá­ gára vonatkozó tétele, hisz törvényi ki­ fejtés híján bírói út nem áll rendelkezé­ sünkre szabadságaink védelmében. A bíróság ugyanis a törvény alapján dönt, nem az Alkotmány alapján. Mi lesz a vár­ ható, előre látható eredmény? Kitermelő­ dik az igény a valódi műveltség, megalapo­ zott tudás iránt, amit a lerontott, bürokra­ tizált, gazdasági szempontok szerint alakí­ tott köz- és felsőoktatás nem fog nyújtani. A piac aztán kielégíti az igényt azok szá­ mára, megkülönböztetés nélkül, akik meg tudják fizetni. (Azok lesznek az alkalma­ sok, a tehetségesek helyett a tehetősök.) A művelődésre fordított társadalmi eszkö­ zök jelentős része pedig e nem túl távoli jö­ vőben nyereséggé, haszonná alakul, a sza­ bad piac törvényei szerint, az árút kínáló tőkések hasznára. A globális piacgazdaság szép új világában. Hogy ez mégse így legyen, rajtunk, ke­ resztény jogászokon, hivatástudatunkon, alkotmányos érzékünkön is múlik! Erezzé­ tek át a feladat fontosságát, pályára készü­ lő fiatal kollégáim! Országos Tudományos Diákköri Verseny Balatonfüreden Az Országos Tudományos Diákköri Tanács 2007 tavaszára hirdette meg soron következő konferenciáit, az Állam- és Jogtudományi Szekció ülései ezúttal Balatonfüreden, április 24-26. között kerülnek megrendezésre. A XXVIII. OTDK szervezési feladatait idén a Károli Gáspár Református Egyetem látja el. A formai és nevezési feltételek teljesítése után Karunk a következő szerzőket indítja ebben az évben: L Adám Zsófia (Büntetőjog, Konzulens: Dr. Szívós Mária) 2. Barna Károly (Büntetőjog, Konzulens: Dr. Busch Béla) 3. Barzsó Dávid (Polgári Jog, Konzulens: ifj. Dr. Lonmici Zoltán) 4. Béldi Zsuzsa (Polgári Jog, Konzulens: Dr. Tattay Levente) 5. Berényi Hajnalka (Munkajog, Konzulens: Dr. Radnay József) 6. Berkes Lilla (Közigazgatási Jog, Konzulens: Dr. Wetzel Tamás) 7. Bezzegh Katalin (Nemzetközi Jog, Konzulens: Dr. Kussbach Erich) 8. Boronkay Miklós (Polgári Jog, Konzulens: Dr. Lábady Tamás) 9. Fülöp Natasa Katalin (Büntetőjog, Konzulens: Dr. Molnár Gábor) 10. Galambos Péter (Közjog, Konzulens: Dr. Patyi Gergely) 11. Gazsó Balázs László (Polgári Jog, Konzulens: ifj. Dr. Lomnici Zoltán) 12. Hantosi István (Polgári Jog, Konzulens: Dr. Murányi László) 13. Leposa Martina Réka (Polgári Jog, Konzulens: Dr. Koltay András) 14. Lukonics Eszter (Polgári Jog, Konzulens: Dr. Koltay András) 15. Nagy Gusztáv (Alkotmányjog, Konzulens: Dr. Kilényi Géza) 16. Nánay János András (Polgári Jog, Konzulens: Dr. Lábady Tamás) 17. Navratyil Zoltán (Polgári Jog, Konzulens: Dr. Jobbágyi Gábor) 18. Olvasó Réka (Nemzetközi Magánjog, Konzulens: Dr. Szabó Sarolta) 19. Prancz Balázs (Büntetőjog, Konzulens: Dr. Vókó György) 20. Pünkösty András (Európai Jog, Konzulens: Dr. Szabó Álarcéi) 21. Radványi Anna (Római Jog, Konzulens: Dr. El Beheiri Nadja) 22. Sabjanics István (Alkotmányjog, Konzulens: Dr. Hajas Barnabás) 23. Serák István (Polgári Jog, Konzulens: Dr. Landi Balázs) 24. Siroki Krisztina (Kereskedelmi Jog, Konzulens: Dr. Brehószki Márta) 25. Szecskó Karola (Kereskedelmi Jog, Konzulens: Dr. Brehószki Mártp 26. Tóth Áron László, dolgozat I. (Büntetőjog, Konzulens: Dr. Újvári Ákos) 27. Tóth Áron László, dolgozat II. (Büntetőjog, Konzulens: Dr. Újvári Ákos) 28. Varga László (Büntetőjog, Konzulens: Dr. Újvári Ákos) A háromnapos, várhatóan színvonalas rendezvényen az elmúlt évek tapasztalatai alapján min­ dig jó hangulat uralkodik, ez nem véletlen, hiszen azon kevés események egyike, amelyen az ország összes jogi egyetemének hallgatói találkozhatnak, tapasztalatokat cserélhetnek, össze­ mérhetik erejüket. A kötetlen, esti beszélgetések mindig maradandó élményeket nyújtanak a több száz fiatalnak, az idei balatonparti találkozó is jeles eseménynek ígérkezik. Egyetemünk megítélésében is igen fontos szerepet játszik ez a verseny, a jogi karok összeha­ sonlítását végző különböző újságokban megjelenő írások mindig külön foglalkoznak az OTDKn elért eredmények összevetésével. Ezért is fontos lenne, hogy Karunk valamennyi szekcióban indítson dolgozatot, tehetséges, rátermett hallgatóink ne csak néhány szekción belül versenyez­ zenek (adott esetben egymással is). Mi idén az összes kiosztható helyezésért és különdíjért eleve nem is szállunk versenybe, hiszen a kiírás szerint 20 szekcióba lehetett pályázni, azonban Egyetemünkről csak a vastagon szedett témakörökben érkeztek jelentkezők: Agrárjog; Alkotmányjog; Büntető (anyagi) jog; Bünte­ tő eljárásjog; Egyházjog-kánonjog; Európai jog; Jog- és állambölcselet; Jogtörténet; Jogi infor­ matika, statisztika és demográfia; Kereskedelmi jog; Környezetvédelmi jog; Közigazgatási jog; Kriminalisztika; Kriminológia; Munka- és szociális jog; Nemzetközi jog; Pénzügyi jog; Polgári (anyagi) jog; Polgári eljárásjog; Római jog. Aíint látható, olyan tanszékek sem indítottak dolgozatokat, ahol komoly kutatási tevékenység folyik, rengeteg szakdolgozat, évfolyamdolgozat készül a meghirdetett témákban. Sajnos nem vesszük elég komolyan ezt a versenyt, pedig igen nagy jelentősége van mind az adott hallgató tudományos elismertsége, fejlődése, előmenetele szempontjából, mind pedig Egyetemünk meg­ ítélésében - a magas szintű képzéshez társulnia kell azt bizonyító eredményeknek is. Hitelte­ lenné válhatnak azon tanszékek, ahonnan nem, vagy csak egy-két dolgozatot küldenek egyes nagy, különös figyelemmel kísért szekciókba. A maximum 100.000 karakter terjedelmű művek színvonala mellett fontos, hogy a résztvevők szóban, határozott fellépésük és felkészültségük révén is meg tudják győzni a zsűritagokat munkájuk kiválóságáról. Aki kedvet és képességet érez arra, hogy induljon a XXIX., 2009-es OTDK-n, az egyik, rendszeresen és igény szerint megrendezett tanszéki diákköri konferenci­ án mutassa be a dolgozatát, vagy a 2008 őszén, illetve 2009 tavaszán megrendezésre kerülő Ka­ ri TDK-n. Erre mindenképp az abszolutóriuma megszerzésének időpontja előtt kerüljön sor, hi­ szen ez a nevezés egyik feltétele. (A negyedévesek előtt tehát még nyitva áll a lehetőség, diplo­ másként is szerepelhetnek az országos versenyen, ha a házi konferenciák valamelyikén javasol­ ták a még hallgatóként bemutatott dolgozatát.) Bővebb információkat a www.otdt.hu illetve a www.jak.ppke.hu/hallg/index.html oldalakon találhat, aki szeretne élni ezzel a lehetőséggel - e konferencián bizonyítva tehetségét, és egyben öregbítve Egyetemünk jó hírét! Pogácsás Anett kari TDK titkár hetedik oldal �Csináld magad! Tippek szakmai gyakorlatra A kötelező szakmai gyakorlattal nem iga­ zán foglalkozik a Zöldkönyv és az időtarta­ mán kívül (6-12 hét), sokkal többet nem is tudunk róla. Gondoltam, összegyűjtött in­ formációimat most megosztom veletek, hogy ne kerüljetek más neves egyetem di­ ákjainál hátrányosabb helyzetbe. A gyakszi célja eredetileg, a jogászi gyakorla­ tiasság kifejlesztése volt. Ahhoz, hogy mindez a legkisebb kockázattal történjék, nagy tekin­ télyű jogtudósaink kidolgozták a szakmai gya­ korlat rendszerét. Kötelezőségét a jelenleg ha­ tályos 54/2000 Korm. Rendelet rögzíti: „Ren­ delet a jogtudományi felsőoktatás alapképzési szakjainak kiépítési követelményeiről” Egye­ bek közt ilyen szép többes birtokos szerkezet­ tel bíró mondatok megfogalmazását is el kell sajátítanunk. A legnagyobb sikerrel ezt az Al­ kotmánybíróságon tehetjük meg. Az AB-ra menni szakmai gyakorlatra nagyon jó üzlet. Az indítványírástól kezdve a határozatterve­ zetig mindent megismerhetsz, és szaktekinté­ lyek irányításával tanulhatod meg a jogi fo­ galmazás fortélyait. Egy ügyvédi irodában is elsajátítható a híres­ neves jogi gondolkodás. Ismeretségi köröm­ ben ez a legnépszerűbb. Ráadásul itt nagy eséllyel fejlesztheted tájékozódási képessége­ det is, ami az Igazságügy Minisztériumba vagy a Földhivatalba vezető úton komoly megpróbáltatásnak lesz kitéve (ne felejts el jó helyen leszállni a metró-pótló buszról!). Újabb megoldást jelent még az Ügyészség. Szerteágazó szervezete a lehetőségek tárházát tartogatja a büntetőjog iránt érdeklődők szá­ mára. A Katonai Ügyészség (mára már betago­ zódva az ügyészség szervezetébe) bővelkedik érdekességekben egy joghallgató számára; a szigorúbban kezelt ügyektől a börtönlátogatá­ sig, izgalmas lehet. A Kerületi Ügyészségek előnye, hogy viszonylag nagy számú gyakorno­ kot képesek befogadni, ezért valószínűleg ne­ ked is tudnak helyet biztosítani. Ugyanakkor ott tényleg közel kerülhetsz a valós élet aprócseprő ügyeihez. A bírók privilégiuma - a nyári szünet: július kö­ zepétől augusztus 20-ig - nekünk is korlátot je­ lent. Évközben azonban szívesen fogadnak gyakornokokat a vidéki és a fővárosi bíróságok egyaránt. Számíthatsz egy kis fogalmazói mun­ kára, és ha szerencséd van, még ítéletírásra is sor kerülhet. Ha nem vagy az a mázlista típus, akkor is hasznos: legalább megtapasztalod, me­ lyik a tárgyalóterem legkényelmesebb széke. Minden bíróság honlapján található egy tele­ fonszám. Persze nem ilyen egyszerű, de ha elég kitartó vagy, az ötödiknek kapcsolt „kolléganő” minden bizonnyal megadja a megfelelő számot. Aki szeret gyönyörködni a Dunában, 4.00 fe­ lett van az átlaga, ötödéves, szakdogáját ha­ sonló körben követte el, és van 5000 Ft-ja az erkölcsi bizonyítványra, annak ajánlhatom a Külügyminisztériumot. Ha ezeket a csekély­ ségeket teljesítetted, akkor egy pontosan ki­ dolgozott szisztéma alapján, hasznosan töltőd a szakmai gyakorlatod. A gyakorlat elkezdéséhez szükséges egy egy­ szerű adminisztratív aktus. „A szakmai gya­ korlat teljesítését kizárólag a Dékáni Hivatal által kiadott formanyomtatványon lehet iga­ zolni!’ Az időpontokat már a „munkaadód” tölti ki. Van egyetem, ahol a gyakorlatra a tanszékek hir­ detnek meg helyeket, a hallgató meg csak válo­ gat, mint jóllakott medve a vackorban. Minket nem kényeztetnek el ennyire. Meggyőződésem, hogy kizárólag találékonyságunk fejlesztése vé­ gett nem bocsátanak semmilyen információt a rendelkezésünkre. Az illetékesek remélem nem neheztelnek rám, hogy szándékukat meghiúsí­ tottam. Hadd tetőzzem bűnömet! Még néhány hely, amit megostromolhattok: Budapesti Köz­ igazgatási Hivatal, polgármesteri hivatalok, rendőr főkapitányságok, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, közjegyzői irodák, Gazdasági Versenyhivatal, Országgyűlés, adóta­ nácsadó irodák, Munkaügyi Minisztérium, Igaz­ ságügyi és Rendészeti Minisztérium. Horuátth Sarolta Fókuszpontban a Tutori Szervezet Beszélgetés Scharle Zsuzsival és Radich Orsival, a Tutori Szervezet vezetőivel - Jelenlegi formájában a Tutori Szervezet 2004 tavaszán alakult meg. Miért volt szük­ ség az újraszervezésre, és mi a Tutori Szerve­ zet lényege? - A szervezet nem volt igazán kiforrott 2004 előtt, eseti jelleggel működött. 2004 tavaszán Var­ ga Gergő, már végzett hallgatónk toborozta a je­ lentkezőket, hogy egy teljesen új tutori rendszer épüljön ki A gólytáborra már Keller Kata és Ki­ rály Évi vezetésével készültünk Egerben. A mos­ tani szervezet nem csak a gólyatábori programok­ ra korlátozódik, hanem egész éves feladatokat lát el, segítői és szervezői minőségben. A tutori társa­ ság fő feladata, hogy átsegítsük az elsősöket a kezdeti nehézségeken, és megkönnyítsük számuk­ ra az egyetemi életbe való beilleszkedést. - Ha jól tudom, idén is tartotok tagfelvé­ telt. - Igen, ahogy tavaly, idén is sor kerül a tagfel­ vételre. Az új tagokat két szempont alapján vá­ logatjuk ki: vizsgáljuk az egyetemmel és a ta­ nulmányok menetével kapcsolatos ismeretei­ ket, a rátermettségüket, kreativitásukat; továb­ bá azt is, hogy mennyire képesek csapatban dolgozni. nyolcadik oldal - A tutorok munkájának leglátványosabb része a gólyatábor szervezésében való köz­ reműködés. Hogyan készültök fel erre? - A felkészülés első fázisa, hogy az új tutorokkal kiegészülve csapatépítő hétvégére megyünk, hogy megismerjük egymást; így a gólyatábort már összeszokott csapatként tud­ junk szervezni. A következő állomás: a vizsga­ időszak után leutazunk a gólyatábor tervezett helyszínére terepszemlére, hogy az ottani kö­ rülményekhez igazíthassuk a már vázlatosan meglévő programot. Amint megkapjuk a fel­ vett gólyák névsorát, beosztjuk őket csopor­ tokba, és a tutorok személyre szóló levélben ve­ szik fel velük a kapcsolatot. - Hány tagja van a Tutori Szervezetnek? - A létszámunk 30 fő körül mozog, de ebben természeteseji benne vannak a szeptemberi tutorok is. Ok azoknak a gólyáknak nyújta­ nak segítséget,akik valamilyen okból kifolyó­ lag nem tudtak részt venni a gólyatáborban. - Milyen a kapcsolatotok az Egyetemmel és a Hallgatói Ónkormányzattal? - Független szervezetként igyekszünk jó kap­ csolatot ápolni minden szervvel; törekszünk az együttműködésre a hallgatók érdekében. Ki­ emelten jó a kapcsolatunk a Dékáni Hivatallal. - Kiterjed a tutorok tevékenysége a levelezős hallgatókra is? - Igen. Igyekszünk egyre szorosabbra fűzni velük a kapcsolatot. Bár a levelező tagozat a sajátosságai miatt - korosztálybeli különb­ ségek, lazább kötődés az Egyetemhez - más igényekkel rendelkezik, igyekszünk ezek­ hez az igényekhez alakalmazkodni; a jelent­ kezőknek a 2005-ös gólyatáborban már saját tutoruk volt. Azonkívül a beiratkozásnál meghirdetettek szerint, évközben is rendel­ kezésükre állunk. - Milyen terveitek vannak a jövőre nézve? - Célunk az, hogy megteremtsük a Tutori Szervezet stabil alapjait, és egy jól működő közéleti szervezetet hagyjunk a jövő generá­ cióira. A Pázmány jogi kara fiatal intéz­ mény kiváló adottságokkal, de egyelőre még kevés hallgatói hagyománnyal. Három évvel ezelőtt szinte a nulláról indultunk el. Ez idő alatt igen komoly eredményeket ér­ tünk el; de azzal is tisztában vagyunk, hogy rengeteg munka van még előttünk. Mi, az alapító gárda tagjai már nem leszünk itt, amire a Tutori Szervezet eléri azt a stabil, folyamatos, és integráns működést, amit igazából el szeretnénk érni, de rengeteg ta­ pasztalatot és eredményt adhatunk át a kö­ vetkező tutor-generációknak; gólyák százai­ nak tudunk segíteni az egyetemi élet meg­ kezdésében; és ez az, amiért ezt a hivatást vállaltuk. Balog Zsolt - Pozsgay-Szabó Péter �BUDAPEST — AHOGY ÉN LÁTOM A fogyasztás Reggel, a metró neonos sötétjében még min­ denki félig alszik. Úgy negyed nyolc körül le­ het, próbálom magamról lerázni az álmossá­ got, de a fülledt meleg visszaaltat - még így állva is. A szerelvény fékez, majd monoton módon továbbhalad, ki tudja, hányadszor már. A megállónál emberek tömege száll ki és lázasan siet, jobb esetben tudja is, merre. Nem vesznek tudomást egymásról, ami közös bennük, az csupán az esztelen rohanás. Roha­ nás a munkahelyre, hiszen a pénzt mindenki­ nek meg kell keresnie, hogy azután ugyanolyan,- vagy még nagyobb- gyorsaság­ gal túl is adjon rajta. Ennek ma nem nehéz megtalálni a módját, hiszen ott vannak a „nul­ la százalékos befizetések”, a gyorséttermek és természetesen a plázák, ahol minden egy he­ lyen van. S ha már nagyon elfáradtunk, vá­ sárlásunkat meg is fejelhetjük egy mozival. Leginkább a klasszikus hollywood-i szuper­ produkció illik a képbe, amelyhez természete­ sen egy nagy adag popcorn is dukál. Ha ezt az eltúlzott képet kicsit tovább fejtegetjük, rájövünk, hogy talán nem teljesen haszonta­ lan leporolnunk egy viszonylag újkeletű, mégis elcsépeltnek számító fogalmat, melyet úgy hívunk : globalizáció. Sokan sokfélekép­ pen próbálták már elmagyarázni, mit is jelent. Akadnak köztük gazdasági és szociális oldal­ ról közelítők, de szép számmal vannak olya- nők is, akik szerint nem létezik. Hatásait azonban nem tagadhatjuk le, hiszen napról napra szembesülünk vele, akkor is, ha a pon­ tos meghatározás még várat magára. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy már nehéz megtalálni az „egyedit”, hogy egyre több olyan dolog van, amely a világon mindenütt azonos. Az internetkor beköszöntével az élet felgyorsult, az emberek közötti kommuniká­ ció átértékelődött. De jó ez nekünk? A világ a profittermelés és a fogyasztás bűvöletében él. A mottó: „Megteremteni az igényt valamire, amire eddig nem is gondoltál, hogy ezután már ne tudd nélkülözni” A globalizmus azzal együtt, hogy rengeteg alternatívát kínál, be is szűkíti a lehetőségeket, hiszen eszünkbe sem jut, hogy másképp is lehetne. Miért is kéne, hiszen a technika lassan mindent megold he­ lyettünk. Ugrásszerű fejlődésével egyfajta „túlváro-siasodás” is megindult. Mind többen és többen köl­ töztek és költöznek nagyvárosokba, ami sokuk számára nem váltotta lé a hozzá fűzött remé­ nyeket. Ma azzal is szembesülnünk kell, hogy a kistelepüléseken is „urbanizált” módon élnek, miközben a falu jellegzetességei elenyésznek. Nehéz is megmaradniuk a metropoliszok korá­ ban, hiszen ez a létforma uralkodik minden más elképzelés felett. Rengeteg ember sűrűsödik kis helyen, autók tépnek sztrádákon vagy veszte­ gelnek forgalmi dugókban. Sietnek. Ki tudja, hová... Csak egy biztos: fogyasztanak. Nincs ez másképp Budapesten sem: egymást érő jár­ művek, szmog és zaj. És ez még nem minden: gondoljunk bele, milyen mértékben változott az emberek szórakozási kultúrája száz évvel ezelőtthöz képest: A teadélutánokat felváltotta fást food éttermekben való „ücsörgés”, a Nor­ mafához tett sétát a pláza-látogatás, a beszélge­ téseket pedig a számítógépes játék-partyk. Egy mai (átlag) gyerek iskola után rögtön a bevásár­ lóközpontok egyikébe rohan, ott találkozik a ba­ rátaival, ott él társasági életet. Igaz, ez így na­ gyon kényelmes, mindent el lehet intézni gyor­ san és egyszerűen. Nem véleden, hogy a „szóra­ koztató központok” mindig tömve vannak. És miközben a magyar háztartások többsége súlyo­ san eladósodott, az emberek hitelt hitelre hal­ moznak, hogy megszerezzenek minden újdon­ ságot, ami csak megjelenik a piacon. A vásárlás láza nem múlik el egykönynyen. Hiszen fogyasztani kell! Mindeközben az ut­ cán sétálva minden négyzetméteren szórólap­ okba és kérő szavakba ütközünk. Szinte ab­ szurd a gondolat: „megszoktam”. Az aluljáró­ ba lépve pedig: hajléktalanok látványa. És ők? Igen, ők is fogyasztanak. Amíg van mit... Borbás Dorottya A gyülekezési jog problémái Időtálló alkotmányok csak „for­ radalmi” helyzetekben keletkez­ nek, alkotmányos alapjogokról Ö jobbára forrongo időkben Inek az emberek. Az elmúlt ősz eseményei ugyancsak alkal­ masak arra, hogy egy fontos problémáról, a gyülekezés sza­ badságáról es annak törvényi sza­ bályozásáról elgondolkodjunk egy kicsit. Demonstrálás, tiltakozás, felvonu­ lás, szimpátiatüntetés. Egy-egy al­ kalom arra, hogy emberek gyűlje­ nek össze az utcákon, vagy közte­ reken, és puszta tömegükkel fe­ nyegetően, vagy’ sem, de kiálljanák valami mellet, vagy ellen. Könnyen belátható, hogy’’ ezek a megmozdulások komoly közrend­ védelmi problémákat szülhetnek, mint láttuk azt az őszi események kapcsán. De még egy-egy ilyen szélsőséges helyzetben sem szabad elfelej­ teni, hogy a gyülekező a véleménynyilvánítás egyik formája, és mint ilyen, alkotmányban is szereplő joga az állampolgároknak. Igv a tiltakozás békés formáit a rendőrségnek nem zsigerbol feloszlatni kellene, hanem biztosítania, hogy’ tüntetők és rendzavarok ne keveredhessenek össze. A ma Magyarországon hatályos gyülekezésről szóló törvény (1989. évi III. törvény) a rendszerváltozás idejében készült. Az akkor szándékosan tágan megfogalmazott törvény sokban járult hozzá a békés átmenethez. Az azóta eltelt tizenhét évben jellemzően olyan volumenű tömegmegmozdulásokkor, mint Nagy' Imre és mártírtársai újratemetése, vagy az erősen megkérdője­ lezhető legalitásé taxisblokád esetén került alkalmazásra. A tavaly őszi ag­ resszív események azonban felvetik a törvény felülvizsgálatának kérdését. A rendszerváltozás óta a rendőrség által szorgalmazott módosítások jel­ lemzően szigorítanák egy tömegrendezvény megtartásának lehetősége­ it. Hosszabb bejelentési időt, pontosabban meghatározott befejezést kí­ vánnának. Az Országgyűlés azonban nem foglalkozott javaslataikkal, nem módosította a ’89-es törvényt. A szeptemberi-októberi agresszív állapotokhoz és az állandósult Kos­ suth téri tüntetéshez hasonló események kialakulásának megelőzésére a Fővárosi Közgyűlés rendeletben szigorította, nevezetesen engedélyké­ réshez kötötte a színpadállítást, hangosítás szerelését. Ezzel csupán egyetlen probléma volt, amit jobb helyeken minden elsőéves joghallga­ tónak megtanítanak, nevezetesen, hogy a kibocsátott jogszabálynak il­ leszkednie kell a jogszabályi hierarchiába, illetve, hogy amit egyszer már törvényben szabályozták, azt nem lehet alacsonyabb szintű jogsza­ bállyal módosítani, így nem csoda, hogy az Alkotmánybíróság játszi könnyedséggel semmisítette meg az ominózus rendeletet. Ezt? vélemé­ nyem szerint, hivatalból kellett volna tudnia a közgyűlés tagjainak. (Itt emlékeztetnék arra, hogy a becsület napi rendezvényen összesereglő engedély nélküli hangosítást használó szélső jobb oldali megemlékezőket nem oszlatta fel a rendőrség, holott akkor még hatályos volt a Köz­ gyűlés fent említett határozata.) . , . Bár konkrét módosítást egyelőre nem jelent, mégis érdemes a Gönczöl Bizottság közelmúltban megjelent jelentésének javaslatait megismerni. Álláspontjuk szerint szükségtelen egy esetleges szigorítás, de az eljárá­ si szabályok területén pontosítás szükséges, és nehány helyen a tör­ vénynek egyértelműbben kéne fogalmaznia. Konkrét javaslataik a kö­ vetkezők: ’ - egy rendezvény kezdete és befejezése közötti időtartam legfeljebb egy nap lehet; - a gyűlések bejelentése és megtartása közötti idő hat-nyolc órára rövi­ düljön; - a népképviseleti szervek zavartalan működését súlyosan veszélyezte­ tő gyűlések tilalmát külön is nevesíteni kellene az Országház megha­ tározott körzetében tartandó gyűlésekre vonatkozóan; - a rendőrségi törvénynek az a rendelkezése, amely lehetővé teszi terü­ leteknek a közterület fogalma, így a gyülekezési jog hatálya alóli kivé­ telét, jelenleg nem tartalmazza a gyülekezési jog e korlátozásának pon­ tos indokait és maximális időtartamát, így alkalmas egy alkotmányos jog aránytalan korlátozására; - a tüntetőkkel kapcsolatos eljárások tapasztalatai alapján indokoltnak tűnik a szabálysértési törvény olyan módosítása, amely lehetővé te­ szi a jogszerű rendőrségi intézkedéseknek - köztük a jogellenes gyű­ lések feloszlatásának - ellenszegülőkkel szembeni szabálysértési eljá, rás lefolytatását. . Érdemes továbbá még Halmai Gábor különvéleményét felidézni. Állás­ pontja szerint szükségtelen a bejelentési idő lerövidítése, sokkal inkább célravezető a spontán gyülekezés intézményének bevezetése. Ez az ál­ lampolgárok jogszerű, gyors reagálását tenné lehetővé, mivel a rendőr­ ségnek, ha a rendezvény a bejelentési időt leszámítva jogszerűen zajlik, nem kellene közbeavatkoznia. _ A törvények szövege azonban csak az egyik oldal. Az alkalmazókon épp olyan hangsúly van, mint az alkalmazandó jogszabályokon. Nem elég hat csak az egyikben, hanem szükséges mindkettőben a hibákat megkeresni és kijavítani Fekete Gábor kilencedik oldal �Egy könnycsepp a filmiparért? Gondolatok a legnagyobb dvd-hamisítás ürügyén Lebukott az ország valószínűleg legna­ gyobb DVD hamisítója. A 21 éves szegedi egyetemista 10 ezer jilmet másolt le és adott el. Hír-mag K. Balázs 2005-től két internetes Web­ oldalon folyamatosan hirdetett DVD le­ mezeken filmeket megvételre az eredeti, jogtiszta példányoknál jóval olcsóbban. A filmekért 6-800, a zenei felvételekért 700­ 1000 forintot kért. Kínálata 4 ezer filmből, illetve zenéből állt. A pénzt a megrendelők először egy gyulai, majd egy budapesti postafiók címre továbbították utánvéttel. Az okozott kár megállapítása még folya­ matban van, de előreláthatóan több tízmil­ lió forintot tesz ki, ami azt jelenti, hogy az eddigi legnagyobb DVD hamisítást leplez­ ték le a Békés megyei rendőrök. K. Balázst a Békés M-i Rendőr-főkapitány­ ság pénteken (I. 26.) őrizetbe vette, majd a Békéscsabai Városi Bíróság vasárnap egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte. A hatóságok tájékoztatása szerint a férfi 6 és 8 millió forint közötti összeget kereshe­ tett 2 év alatt az illegális üzleten. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsérté­ se bűntett megalapozott gyanúja miatt eljá­ rást kezdeményezett. Glossza a Hírmaghoz Végre beköszöntött a „rend” korszaka. Kő­ kemény, tömegoszlatásokon edződött ren­ dőrjeink nyakon csípték az évtized bűnöző­ jét. K. Balázs, de hogy a bosszúszomjas tö­ meg rá ne leljen, nevezzük csak „Kovács” Bé-nek, élete legnagyobb hibáját követte el, amikor lelkét e szörnyűség elkövetése érde­ kében, magának az ördögnek adta el. Nehe­ zemre esik kimondani, de... dvd-ket másolt! Gondolatban most egy igen erős hatásszü­ net következik, hogy mindnyájunkban tu­ datosuljanak a hallottak és legyen időnk megemészteni a dolgot. Az országban egye­ düliként, megkárosította a filmipart. A bün­ tetőjogi iskolák kissé anakronisztikus, ant­ ropológiai irányzatának tanait alapul véve, lassan körvonalazódik is előttem a fiatal vádlott arca. Dús, kefeként összenőtt bo­ zontos szemöldök, csapott alacsony hom­ lok, sunyi tekintet; lapos, többszörösen tö­ rött orrcsont; hegyesre reszelt fogakkal te­ li vicsorgó száj. Megborzongok és felmerül bennem a kérdés, vajon hány rendőr-kom­ mandós tette kockára az életét, amikor azon a ködös péntek délutánon behatoltak Balázs, a gyulai rém lakásába, aki épp fél­ álomban, másnaposán vergődött gyűrött ágyán, tankönyvei között. Mosatlan zoknik­ hoz szokott orra valószínűleg fel sem vette tizedik oldal Microsoft Gemini: hamisítás mesterfokon az első tucat könnygáz-gránátot. Aztán megbilincselték, de kizárt, hogy ettől meg­ hatódott volna, hiszen számtalanszor meg­ élte már a vizsgaidőszakok brutalitását. Alapító Atyáink a Nemzet érdekében kemé­ nyen megszorították a diákság nadrágszí­ ját. Tandíj, utazási költségek emelése és most a legújabb: vérdíj a filmletöltőkre. Emlékszem, még megboldogult elté-s kor­ szakomban, a hideg téli hónapokban, a fűtetlen kollégiumban, rántottától és tablettás-bortól elcsigázott szellemünknek egyet­ len felüdülést az ócska amerikai filmek töm­ kelegé nyújtott. Ezen kópiák kevésbé legális úton kerültek hozzánk és még kevésbé legá­ lisan távoztak tőlünk. Mennyibe is kerül egy eredeti DVD? 4­ 6.000 Ft kábé. Persze a hipermarketek pult­ jain olcsóbbakat is találhatunk... Az Ipar glóriás védelmezői egyre gyakrabban hallat­ ják hangjukat, miszerint az illegális letöltés és sokszorosítás következtében évente 4-5 produkcióval kevesebbet tudnak finanszí­ rozni a stúdiók. Gondolom, nem vagyok ve­ le egyedül, ha azt mondom: ilyenkor bizony könnybe-lábad a szemem! Szegény tenge­ rentúli sztárok. Vajon mit érezhetnek e csil­ lagok, amikor rá kell ébredniük, hogy Kará­ csonyra csak azt a fránya Aston Martint és nem az oly áhított Ferrarit tudják megven­ ni, sőt azt is csak részletre. Kiráz a hideg, ha csalódott arcukat magam elé képzelem... és zokognom kell! Visszatérve a brutális kegyetlenséggel meg­ rabolt filmiparra, kizárt dolognak tartom, hogy lelkiismereti kérdést kellene csinálni abból, hogy az amerikai mozi tönkremehet a letöltések miatt. Ennél sokkal hamarabb következne be, hogy a magyar futball-válogatott kijut a világbajnokságra. Ami pedig a franchise-majmoló magyar filmeket illeti Valami Amerika, Csak szex és más semmi, Magyar vándor... -, nem kár értük. Új csillagaink, túlfizetett reklámarcok, akiknek nemhogy felháborodással kellene fogadniuk filmjeik letöltését, hanem köszö­ netét kéne érte mondaniuk azoknak, akik időt és tárhelyet nem kímélve, kíváncsiság­ ból hajlandók megnézni őket. Szó szót követ. Ká Balázs talán hibát köve­ tett el azzal, hogy pénzért adta a DVD-ket, de hát ő is csak egy „szegény” egyetemista. Valamiből meg kell élnie. Ki tudja, talán épp a tandíjra gyűjtögetett, ami, valljuk be: sok­ kal nagyobb rablás! Azt azonban nyugod­ tan hozzátehetjük, hogy legtöbbünk sokkal kevesebbel is beérné, persze az átlag gyors­ büfékben az éhbéren kívül sok jóra nem számíthatunk. Nem ő korunk „Közellenség”-e, nem őt kell megkövezni. Igaz, a nagykutyákat szinte lehetetlen eltalálni. Túl magas a kordon és kár lenne azért a nagy­ szerű épületért. Könnyen és jogosan vádolhatnának azzal, hogy elveszek a részletekben. így jobb lesz, ha az elején kezdem, megragadva a problé­ ma magját. „Az új Lipótmező” lehetne a Kossuth-téri eseményeket feldolgozó pszicho-thriller címe, de még ez is csak a való­ ság ködös mázolmánya! Tetőzzük bátran egy kicsit! Borzasztó, ami az országban történik. A yard kollektíve akkut izületi gyulladásban szenved, hogy csak deréktól lefelé tudják a viperákat használni?! Fölfelé is tudni kéne vele ütni, nem csak a reménytelenségtől ut­ cára özönlő, jobb életre -egyáltalán életrevágyó honfitársaikat. Ha már a filmeknél tartunk, az egyik ked­ vencem a „Közönséges bűnözők” és nem kell hozzá sok fantázia, hogy párhuzamot von­ junk a Kevin Spacey és társai által alakított zseniális gengszterek és a magyar közélet egyes szereplői között. Sőt, továbbmennék! Mindenki figyelmébe ajánlom a „Pétervári banditák” című orosz sorozatot, mely a kele­ ti „nagytestvér” rendszerváltozás utáni ki­ fosztásáról szól. A privatizáció az évszázad legnagyobb dobása volt mindenkinek, aki részt tudott venni a morzsák felcsipegetésében. Péterváron a politikusokat és a szerve­ zett bűnözés nagyjait igazából semmi nem különbözteti meg. Luxusautók, szép házak, szép nők, testőrök és brutális leszámolások. Mindenki korrupt és mindenki függ valaki­ től. Adaptálhatnánk ezt a tündérmesét a Kárpátok berkeibe, alig kellene valamit is át­ írni az amúgy igen sekélyes, de annál inkább valószerű történeten. Ha hírnévre és pénzre vágyó kezdő rendező lennék, bizony lefor­ gatnám a hazai verziót. Alacsony költségve­ téssel letudhatnánk az egészet, színészekre nincs is szükség. Mindenki adja csak magát, attól lesz olyan igazán életszerű. A film címe pedig: Budapesti Banditák! Takács Gergely A cikk teljes változata elolvasható a www.itelet.hu oldalon! �Ségo vs. Sarko Elnökválasztás Franciaországban „Csinos, népszerű, sikeres” - indokolta ne­ kem egy forró nyári délutánon a Gellért-für­ dőben egy dijoni filozófiatanár, miért érde­ mes Ségolcne Royal-ra szavazni. Azóta eltelt több mint fél év, s bár a szocialista elnökjelölt továbbra is csinosabb, mint vetélytársa, Nicolas Sarkozy, népszerűsége és sikeressége már egyáltalán nem ilyen egyértelmű. Amióta világossá vált, hogy a jobboldali kor­ mánypárt jelöltjeként Nicolas Sarkozy fog in­ dulni, a magyar származású belügyminiszter dinamikusan tör előre: vezeti a népszerűségi listákat, programjával pedig meghatározza a közéleti viták irányát. Míg Sarkozy saját prog­ ramját magyarázza nagy átéléssel, Royal az országot járja, mondván: ő az emberek véle­ ményére kíváncsi - programhirdetését is eltol­ ta ezért február közepére. Royal a nép véle­ ményére épít, s ebből a célból egy önálló inter­ netes honlapot is elindított, ahol mindenki megoszthatja gondolatait, elképzeléseit a szo­ cialista jelölttel. Majdan ebből fog összeállni a program - mondja Royal. O mindezt részvé­ teli demokráciának nevezi, mások inkább öt­ lettelenségnek. Hiszen - mutatnak rá neves baloldali elemzők is - a politika nem a kérdezősködésről, hanem a határozott válaszokról kell, hogy szóljon. És Sarkozy nincs híján a határozottságnak: programjának jelszava a „rupture tranquille” (nyugodt szakítás). Mert hogy szerinte Franciaországban permanens válság van, ezért változásra, mozgásra van szükség. Lassuló gazdaság, növekvő társadal­ mi feszültségek, elhasználódott, korhadt köz­ szolgálati szféra, túlzottan különutas (értsd: Amerika-ellenes és arab-barát) külpolitika sorolják a sarkozysták a gondokat. A megol­ dás pedig sem az utópista baloldaltól, sem a megújulásra képtelen gaulleizmustól nem vár­ ható. Mivel pedig nem titok, hogy Sarkozy az angolszász kultúra csodálója, számára a meg­ felelő válasz az amerikai típusú neokonzervativizmus lenne. Provokatív és merész gondolat. De lehet, hogy célravezető, mert a társadalom tagjai ugyanúgy, mint az értelmiség prominensei érzik, hogy baj van: „más országokban nem lángolnak az autók” - mondja Raymond Boudon szociológus a Le Monde-ban. És tényleg: Franciaországban autókat gyújta­ nak fel, hatalmas a munkanélküliség, bandaés vallási háborúk tartják félelemben a külvá­ rosokat, a palesztin-izraeli konfliktus pedig naponta játszódik újra a párizsi metrókon. A hatalom meg tehetetlenül nézi mindezt. Ezért üzeni Sarkozy: az alapokat kell meg­ változtatni. Azt a hagyományos francia gondolkodást, hogy minden probléma meg­ oldható a miniszteri íróasztal mellől, vagy hogy Franciaországban beszélni sem szabad a kisebbségek létéről, mert hát - hangzik az ideológiai válasz - Franciaországban min­ denki francia, akinek francia az útlevele. Ez a republikánus nyelvezet azonban immár nem csak arra képtelen, hogy a problémá­ kat megoldja, de arra sem képes, hogy meg­ nevezze őket. Arabok vernek feketéket, vagy feketék zsidókat, s a republikanizmus még mindig nem hajlandó észrevenni, hogy az egységes nemzetállam ideálja már rég ne­ vetség tárgya. A valóság nem az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának malasztja, hanem a lángoló autók füstje. Sarkozy az egyetlen jelölt, aki szakítani akar a múlttal, a poros francia intézményekkel és ideákkal, és nevén meri nevezni a problémá- kat. Nyíltan beszél mások és saját származá­ sáról egy olyan országban, ahol ez szentség­ törésnek számít, nyíltan dicsőíti azt a híres amerikai életmódot egy olyan országban, ahol hagyománya van az Amerika- és Izraelellenességnek, ahol Chirac elnök azt nyilatkozhatja a most megjelenő interjúkötetében, hogy zavarja az amerikai dominancia. Sarkozy bátorsága, tabudöntögetése veszé­ lyes vállalkozás, de sikeresnek bizonyul. Például André Glucksman ex-maoista sztár­ filozófust már meggyőzte. Hogy ez elég lesz-e a győzelemhez, meglát­ juk áprilisban. Legalább lesz miről megint beszélgetni a Gellért-fürdőben. Techet Péter Nicolas Sarkozy, a trónkövetelő Azaz Nicolas Paul Stéphane de Nagybocsa. A nem túl franciás név nem véletlen: Sarkozy apja magyar kisnemes volt, aki a kommunizmus elöl Franciaországba került. Ott felesé­ gül vett egy görög zsidó nőt, és ebből a vegyes házasságból született Sarkozy. Idegen szár­ mazása bal- és jobboldalon egyaránt céltábla: a szélsőjobboldal zsidósága (és nyílt zsidóba­ rátsága) miatt támadja, a szélsőbaloldal viszont azt veti szemére, hogy bevándorlók gyer­ mekeként miért akar keményebben fellépni a bevándorlók ellen. Egy ismert francia-afri­ kai rapper klippet is készített, amelyben azt kérdi a bevándorlást szigorítani akaró belügyértől, hogy „Nicolas Sarkozy, pourquoi tón pére a fűit la Hongrie?” (Sarkozy, miért mene­ kült el az apád Magyarországról?) Sarkozy egyébként nem tartja a kapcsolatot apjával; nagybocsai Sárközy Pál ui. még nagyon fiatalon elhagyta a családját. Nőcsábász bohém hí­ rében álló ember, aki a rendszerváltás óta gyakorta jár haza. Maga Sarkozy ugyan szegény családban nőtt fel, de anyja mindent megtett azért, hogy fia a legjobb iskolákban tanulhasson. Sarkozy igen hamar belép a jobboldali RPR-be, s ’77-től folyamatosan ível fel politikai pályája; hosszú ideig az elegáns párizsi előváros, Neuilly . polgármestere, 1993-től tagja a különböző jobboldali kormányoknak, jelenleg belügymi­ niszter és a jobboldali kormánypárt, az UMP (Unió a Népi Mozgalomért) elnöke. Sokáig Chirac legközvetlenebb hívének számított (még a lányának is udvarolt), de amikor 1995ben az elnökválasztáskor a rivális Balladurt támogatta, majd pedig amikor Chirac pártját, az UMP-t jóformán kiszervezte az államfő mögül, igencsak megromlott a kapcsolatuk. Olyannyira, hogy Chirac nem is hajlandó nyíltan támogatni a trónkövetelőt. Sarkozy dinamikus ember hírében áll. Sokat sportol, több órát fut minden nap, csak ás­ ványvizet iszik és sohasem fekszik le túl későn. Hatalmas munkabírású, szorgalmú, de akaratos és makacs ember. Megosztó személyiség, akiért rajonganak hívei és akit gyűlöl­ nek ellenfelei. Sokan a francia politika Orbán Viktorénak tartják, és valóban: a két politi­ kusnak számos hasonló tulajdonsága van. , Idén Sarkozy élete legfontosabb csatája előtt áll. Akár győz, akár nem, csak magának kö­ szönheti a végeredményt. Ilyen ember ő. tizenegyedik oldal �zmiIM JÁITI1 „Úgy akarok élni mint az egyszerű emberek, azt akarom csinálni amit az egyszerű emberek, együtt akarok hálni egyszerű emberekkel, egyszerű emberekkel mint Te!” Mi mást mondhattam volna? „Meglátom mit tehetek Érted.” Pedig Jarvis Cocker nem egyszerű ember. Igaz, Sheffield egyik külvárosában nőtt fel, azonban nem osztotta az átlag angol munkásosztálybeli gyerekek sorsát. Már csak azért sem, mert mi­ előtt leérettségizett volna, már esélyt kapott kis csapata, a Pulp, hogy felvegyen pár számot John Peelnek a BBC Rádió 1-nál. Jó pár zenész­ csere és album juttatja el őket az 1995-ös „Different Class” c. korong felvételéhez. Ettől a ponttól az együttes kitörölhetetlen lesz az an­ gol zenetörténelemből, Jarvis pedig ikonná avanzsál. Mi az amitől ez a dalcsokor mester­ mű? Pont az ami miatt a Magyar közönség át­ siklott felette. Pedig mennyire igazak lennének ránk is ezek a szövegek! Ez kérem, maga a kis­ betűs valóság. Az átlagembert lenézik, eltipor­ ják, átgyalogolnak rajta. A szerelem pedig nem elvont tündérvilág, hanem szerencsétlen, gör­ csös, kicsit nevetséges kis valami. Ezt pedig ke­ gyetlenül, frappánsan és főleg a legfanyarabb humorral írja meg szövegeiben. A fenti idézet leghíresebb számukból, a „Common People”-ből származik. A szám ma­ ga is dallamos, kiegészítve pedig Jarvis eltéveszthetetlen mély hangjával és modoros szinte-már-beszélős énekstílusával, igazi klaszszikus. De nem ez az egyetlen szám amiért ér­ demes leporolni ezt az albumot. Rögtön az első számmal („Mis-shapes”) együtt fog dobolni a tizenkettedik oldal lábunk, fejünk pedig bólogatni fog a szövegre: „Akarjuk a Ti házaitokat, az életeteket, azokat a dolgokat amiket nem engedtek meg nekünk; de nem bombákat, fegyvereket fogunk hasz­ nálni, hogy elvegyük, hanem azt amiből ne­ künk több van: az eszünkből”! Sok más gyöngyszemmel is teli van az album: A keserűen nevetséges „Disco 2000”, a nagy hőbörgést csapó „Sorted Fór E’s & Wizz” és a kicsit klausztrofóbiás és nagyon elkeseredett „EE.E.L.I.N.G.C.A.L.L.E.D.L.O.VE!’. Kérdez­ hetnénk, hogy ha a szöveg mellett még maguk a számok is ennyire dallamosak és slágeresek, mi­ ért is nem ismerik többen Magyarországon a Pulp-ot. Nos el lehetne intézni azzal a szarkasz­ tikus megjegyzéssel, hogy mikor is volt nagykö­ zönség az igényesebb, kevésbé mainstream zené­ re kiváncsi? Kár, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet. A Pulppal minden rendben lenne. Csak Angol. Nagyon Angol Abba a Nagy Britpop Tri­ umvirátusba tartozik, ahova az Oasis és a Blur. És legyünk őszinték: Oasisból sem tudunk sokat hallgatni egyszerre. Van ugyanis ebben a stílus­ ban egyfajta elkínzott, elfáradt hangnem, ami, ha végtelen lejátszásra rakjuk a magnót, bizony, bizony, megfekszi a gyomrunkat. Mégis van re­ mény, ugyanis az új CD-n, ami pár hónapja jött ki már sokkal kevésbé érezni ezt. Mert mi is tör­ tént itt tulajdonképpen? Egy első látásra szük­ ségtelen húzás: az, hogy Mr. Cocker fogta magát és ki­ vált az együttesből Megjegyzendő: ab­ ból az együttesből, ami egyedül róla szólt eddig is. Tudta ezt ám ő is, és nem ő lenne Jarvis Cocker, ha nem előzte volna meg a fintorgó közönséget azzal, hogy az egész album pont erre van kihegyezve: „Ez vagyok ÉN, az az ami hozzáadás nélkül az, ami ÉN va­ gyok! Ezek az EN befolyásaim, ez az ÉN hangzásom... Ugye hogy jobb??” Jobb. Hogy klasszikus lesz-e belőle, nem lehet tudni, de hatá­ rozottan működik rajta avégtelen lejátszás funk­ ció. Kapásból az első szám az a fajta, ami bele­ mászik a fejedbe, és legszívesebben együtt éne­ kelnél vele hangosan az utcán. Érdekes egyveleg ez a CD: Egy-két számot kivéve ugyanis egysé­ gesen kellemes, nyugisabb tempójú, de a felhasz­ nált hangzásban már széles a spektrum. A „Black Magic”-en kongó, de imádnivaló beleélés­ sel, recsegő hanggal énekel hősünk, míg a „Quantum Theory ”-n már lágy beletörődéssel A szövegek is extrém hangulatingadozásról adnak tanúbizonyságot: Azt az érzést, hogy „a rádió kedvenc dalomat játssza, kinn süt a nap, a földön egyébként kitört a világbéke és igen: Kedvesem visszajön hozzám” („Baby’s Corning Back”) egy szám választja el a „From A to I”-tól, ahol a szer­ ző úgy vélekedik „Ugyanúgy ahogy a Római Bi­ rodalom elbukott elmondhatom Neked, mi is ugyanarra haladunk (...) Gonoszság közeledik, nem tudom honnan, de ha magadba nézel, talán találsz ott valamit”. Nem is beszélve a rejtett számról melynek szövegét (és különösen a ref­ rénjét) bármelyik mai aktuálpolitikai kritikus megirigyelhetné. Elmondhatjuk tehát: egy sok­ kal hallgathatóbb, átgondoltabb korongot kap­ tunk, ami viszont ennek ellenére nem különbözik annyira a Pulp munkájától, hogy indokolta vol­ na a kiválást. Inkább csak Cocker szívét nyugtat­ hatta meg, hogy végre tényleg csak érte veszik meg az albumot, hisz nevesítetlen zenészekkel is tudja hozni azt a formát ami: Egy hamisítatlan nagyon Angol, nagyon nem Egyszerű Ember. Barát Zsófia �Feldolgozás Filmkritika: A mások élete Aufarbeitung (feldolgozás) - a német politi­ kai, kulturális és tudományos közélet kulcs­ szava, immár 60 éve. Goethe, Kant és Wagner népe mindenkor ér­ tett ahhoz, hogy a mélységekbe lásson, hogy alámerüljön. Alig az angolok világbirodalmi álmaikkal szelték a habokat vagy a franciák az élet fodrozódásain pipiskedtek, a németek mindig az egészet akarták megfogni, megra­ gadni, megérteni. Hevenyészett bizonyítékul hasonlítsuk egyszer össze pusztán az oldal­ számok mennyisége alapján a német és a francia filozófia termését. A németek a mélységes fájdalmak, érzések népe - szükségszerű volt hát, hogy a XX. század mindkét szörnyűséges diktatúrájá­ nak terhe vállaikra hulljék. A franciák elkenték volna tetteiket, az oro­ szok csakazértis dicsőítették volna önmagu­ kat, az amerikaiak pedig fel sem fogták vol­ na a történelem nagy kérdéseinek súlyát. A németek szenvedései és a németek által oko­ zott szenvedések viszont elgondolkodást, önvizsgálatot, kölcsönös megértést eredmé­ nyeztek. Az 1945 utáni fizikai és lelki romo­ kon a németség először azt a bizonyos 12 évet kezdte feldolgozni - példamutató, de egyben példa nélküli határozottsággal. Alajd jött 1989, s egy újabb feldolgozandó téma szakadt rájuk. Bár a nyugatnémet baloldal szerint a kettéosztottságot és így az NDK létét is a német­ ség jogos büntetéseként kell felfogni, való­ jában a német nemzet égető sebeit az ilyen franciás könnyedségű és doktriner kijelen­ tésekkel nem lehet sem megérteni, sem be­ gyógyítani. A politika és a jog világa hamar rá is ébredt feladatára, és az egészséges feldolgozást, Emlékezés március 15-ére Utassy József Zúg március Én szemfedőlapod lerántom kelj föl és jáij, Petőfi Sándor! Zúg március, záporos fény ver, suhog a zászló tűz a vérben. Hüvelyét veszti, bronga kardlap: úgy kelj föl, mint forradalmad! Szedd össze csontjaid barátom: lopnak a bőség kosarából, a jognak asztalánál lopnak, népek nevében! S te halott vagy? Holnap a szellem napvilágát Toppantják ránk a hétszer gyávák. Talpra, Petőfi! Sírodat rázom: szólj még egyszer a Szabadságról. Egzisztencializmus Apró momentum a filmből szembenézést, szembesítést segítette: meg­ nyíltak és kutathatóvá váltak a Stasi-akták, kártérítésben részesültek a politikai elítél­ tek és jogi úton próbáltak meg igazságot szolgáltatni. De a téma csak lassan csordo­ gált át a politika íróasztaláról a kultúra vilá­ gába. Aíárpedig valódi feloldozás és feloldás csak onnan várható. Az irodalomtól, a filo­ zófiától, a zenétől, a filmtől. Az NDK történetével közönségfilmként legelőször - még igencsak bugyuta és a né­ metektől egyébként is idegen humorizálgatással - a Good bye, Lenin próbálkozott. Si­ kertelenül, tehetnénk hozzá: a film egy po­ énos, de azért lapos alapötlet poénos, de azért lapos kibontása maradt. Nem igazi né­ met munka. 2006 nyarán mutatták be aztán az új törté­ nelmi drámát, a Das Leben dér anderen-t. E sorok írója ugyan még azon a nyáron Köln­ ben látta a filmet, most mégsem a történe­ tet meséli el, hanem a hatást. A meghatódottság döbbent csendjét, amely a film vé­ gén megülte a mozitermet. Néhány percig. Majd felállva tapsolt a nyugatnémet közön­ ség. Pusztán ennyit elég lenne írni a filmről. Mert végre van egy film, amely nem csak egy történetet akar elmesélni, hanem ha­ tást, reakciót kiváltani. Csendet, könnyet, tapsot. De leginkább: gondolatokat. Arról például, hogy alig 20 évvel ezelőtt Európa közepén egy olyan rendszer létezhetett, amely embereket hallgathatott le, ahol sze­ relmek végződhettek a bizalmatlanság zsák­ utcájában, és ahol sokak számára már csak az öngyilkosság tűnhetett az egyetlen me­ nekülésnek. (A film egyébként külön említi, hogy Aíagyarország volt a listavezető az öngyilkosságok számában.) És erről a rendszerről ma is szemérmesen hallgat a német közvélemény. Berlin utcáit járva az ember például alig akad olyan nyomra, emlékre, amely a kommunizmust idézné, amely emlékezni és emlékeztetni akarna. Ez a film ezt a feladatot vállalta magára. Hogy újra megidézi a megvalósult rettegés korszakát - kiváló színészekkel, jól megírt A Das Leben dér anderen főszereplője egy Stasi-ügynök, akit a neves író, Georg Dreyman lehallgatásával bíznak meg. A mindennapos, monoton csendes figyelés külső szemlélőből lassan az író életének bel­ ső részvevőjévé teszi a Stasi-tisztet. És in­ nen már csak egy lépés az azonosulás: a Stasi-ügynök elkezd először fél-, majd ha­ mis információkat szolgáltatni a megfigyeltről, akit ezáltal többéves börtöntől ment meg végül. A rendszer azonban megsejti az azonosu­ lást, és az ígéretesnek látszó karriert ketté­ törve, a levélfelbontók közé száműzi vissza a megbicsaklott ügynököt, akit az újra­ egyesülés híre is a posta sötét termében ér. A film záró sorain az egykori bátor ügynö­ köt látjuk, aki postásként dolgozik. Mond­ hatnánk: továbbra is. Mert a sötét évtize­ dek apró hőseit nem csak itthon felejtették el megjutalmazni. És ez a film erről is szól. Arról, hogy tud­ juk: nem kellett ugyan együttműködni, le­ hetett nemet is mondani annak a rendszer­ nek, de tudva, hogy sem akkor, sem ké­ sőbb ezért nem jár feltétlenül megbecsülés. Egzisztenciális döntés - egzisztenciális kö­ vetkezményekkel. párbeszédekkel (noha a film legmegrázóbb pillanatai a hallgatáshoz kötődnek) és töké­ letesen megválasztott képi világgal. A Das Leben dér anderen szimfónia a jó emberről és a gonosz rendszerről. A hason­ latot a film után mindenki érteni fogja. Techet Péter Kund Abigél Delila éneke Homokként folyt ki kezemből Mindaz, ami voltál nekem Emléked mint szürke fénykép Holvolt-holnem volt szerelmem Te vagy az ki önmagadtól Loptál, csaltál, fosztottál meg Mindaz ami bennem voltál Általad lett semmi-üreg Nem Te fájsz most! Nem te vagy, Kit bánok, bántok és siratok: Önmagámban aki voltál, Dacos édes-bus kis dolog. tizenharmadik oldal �Bábel Ki veszi át a díjakat? Vannak szerencsések, akik egy csésze jól elké­ szített, kultúránkhoz oly közel álló forralt bor mellett, otthon élvezhetik a kultúránkhoz szintén oly közel álló (!) már-már hagyomá­ nyosnak mondható Valentin (lánykori nevén: Bálint) napi éljünk szeretetben (na és persze drága plüss szívecskék társaságában) - típusú ünnepünket, a teljesen legálisan letöltött S. O. S. Szerelem című új magyar filmklasszikust fogyasztva. És vannak olyanok is, akik hátat fordítva a „konzekvenciáknak”, nem a rózsaillattól és an­ dalító dallamoktól túlcsorduló másfél órára váltanak jegyet, hanem „Na de most komo­ lyan!” felkiáltással beülnek a Bábelre. „És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.[...] És monda az Úr: ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bi­ zony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vi­ gyenek mindent, a mit elgondolnak maguk­ ban. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszé­ dét. És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a vá­ rost” (1 Móz. 11. 9.) Vagyis: Bábel mint „A” történet. Jelenetek vál­ tanak jeleneteket vészes gyorsasággal, sok za­ - varó kép, nem értjük mi történik, időben és térben gyakori ugrándozás, hol spanyolul, hol japánul szólalnak meg (éppen csak az orosz akcentussal beszélő magyar menekült hiány­ zik, hogy teljes legyen a kép). Vagyis: zűrza­ var a köbön. Egyszóval: Bábel, mint „A” film. Ennyiből Bábel. Értjük. De aztán jön az ame­ rikai csavar. Vagyis: az egész világ kontra Egyesült Államok. Ugyanis végig az egyszeri amerikai pár (Cate Blanchett, Brad Pitt) nyo­ morúságosabbnál nyomorúságosabb sorsát követhetjük nyomon. Beléjük „rúg” a mexikói (a nevelőnő aljas módon magával viszi rábí­ zott gyerekeiket a mexikói kultúra ingoványos talajára, ami bizony nem csak tortillával van kikövezve), rájuk tör a marokkói, fegyverrel játszadozó terroristakezdemény, és persze „A japán az oka mindennek!” - felkiáltással a hő­ sies és vészterhes múltnak is emléket állítanak. A film lényegében három történetet mond el különböző idősíkokban, a világ különböző tá­ jain bonyolítva a cselekményt. A házaspár bú­ felejtő marokkói kalandtúrára utazik kiheve­ rendő fiuk elvesztését. Ám pechjükre csöbör­ ből vödörbe jutva az asszonyt a busz ablakán keresztül eltalálja egy „kósza” lövedék. A má­ sodik történetben a sivatag közepén lehetünk szemtanúi a nomád családi körnek: az asszony mos, a férfi előteremti a szükségleteket a gye­ rekek, pedig vigyáznak a nyájra. Puskával. Ha Bradd Pitt el van kenődve még eddig próbáltuk volna összekaparni a tör­ ténet kis mozaikjait, és már- már úgy éreztük, hogy - kis közelítéssel - már sejtjük is a kap­ csolatot, akkor a harmadik szál végképp szertefoszlatja ezen nagyra törő képzelgéseinket: süketnéma, japán tinédzser a pubertáskori problémák kellős közepén. És mellékesen az apját is zaklatja a rendőrség. A Bábel végül is a Mit nem kellett volna ma? típusú film kategóriába sorolható. Az egész helyzet megoldható: mindenki maradjon ott­ hon és nincs puska, nincs turistabusz, nincs ki­ rándulás, nincs baj. És még Brad Pitt is meg­ marad ránctalan állapotában. Sokak szeren­ cséjére. De, ha mindenki otthon marad, ki megy el átvenni azt a sok díjat, amit Alejandro González Inárritu filmje kapott? J Ablonczy Zsuzsanna színház az egesz világ Szeretlek, Faust Pozsgay Zsolt Szeretlek, Faust című darabja immáron több mint tíz éve, kis változtatással ugyan, de színpadon van. A történet Mind­ szenty József hercegprímás, esztergomi érsek életének börtönéveit meséli el, miközben az or­ szágban egymást váltották a különböző világ­ nézetű politikai erők. A történet 1944. december végén kezdődik Sop­ ronkőhidán, nyilas hadifogságban. Egy cellába kerül Mindszenty József bíboros és Jávor Pál, a kor egyik legtehetségesebb színésze. A Pap nyi­ lasellenes fellépése, a Színész pedig zsidó szárma­ zású felesége miatt került börtönbe, mert rásütöt­ ték a nyilasok, hogy zsidóbarát. Á Színésztől a kezdeti időkben ódzkodó Pap számára a legfon­ tosabb a csend és a nyugalom, hogy tudjon imád­ kozni a magyarságért, Mária országáért. A Szí­ nész számára a börtönben eltöltött idő is a szóra­ kozás egyik lehetősége. Jávor Pál ajánlatot tesz Mindszentynek. Végigvezeti a Papot az életén ke­ resztül, mint Mephisto Faustot. Ha a Pap számá­ ra kibírhatatlan az „átélt jövendő élete”, akkor el­ követheti az öngyilkosságot egy marék gyógy­ szerrel, melyet a nyilasok akartak a két főszerep­ lővel lenj'eletni, hogy elkábítsák őket. Elkezdődik tehát kettejük időutazása. Először az 1919-es proletárdiktatúra ideje rajzolódik ki, ahol különböző feslett erkölcsű nők veszik kö­ rül a Papot, tagadván Isten létét. Ezt követi a nyilasuralom időszaka, ahol Szálasi Ferenc sze­ retne egy papírt aláíratni a Pappal, azonban ez nem sikerült neki, mint ahogyan a későbbi ko­ rok vezetőinek sem sikerült hitétől eltávolítani a hitét megszállottan őrző egyházi méltóságot. A mephistói időutazás következő helyszíne a hírhedt Andrássy út 60. szám alatt álló épület. tizennegyedik oldal Haladván az időben folyamatosan jelennek meg a második világháború utáni magyar törté­ nelem vezéralakjai Péter Gábortól kezdve Tildy Zoltánig. Az aktuális korszakok aktuális képvi­ selőit ifj. Jászai László játssza, teljesen hitele­ sen. Rákosi megpróbálja rávenni Mindszentyt, hogy győzze meg a zalaegerszegi polgárokat, hogy szavazzanak rá, cserébe felajánlja a Pap­ nak, hogy visszakapja Esztergomot. A darabban feltűnnek Mindszenty magánélet­ ének fontos személyiségei. Megjelenik gyer­ mekkori szerelme, Anna, Fazekas Andrea ala­ kításában, megjelenik édesanyja, őt Fazekas Zsuzsanna alakítja. A börtönben az édesanya szeme láttára verik félmeztelenül a fiát, Ma­ gyarország hercegprímását. Szerepet kap a darabban még a Tóth Tamás által alakított tit­ kár, Zakar András, aki gyerekkori szerelmé­ hez hasonlóan elárulja a Papot. Zakarral megígértette Mindszenty, hogy a holttestét addig A * Lux Ádám és Kautzky Armand nem hozhatják Magyarországra, amíg az el­ nyomó hatalom az országban van. A következő időpont 1956, amikor a felkelők kiszabadítják Mindszentyt a cellájából. Az orosz invázió után az amerikai nagykövetség­ re menekült, ahol kezdetben szívélyesen fo­ gadták, majd Mindszenthy szerint egyre in­ kább a terhűkre lett. 1971-ben Mindszenty József Rómába ment a pá­ pához, ahol majdnem két hetet töltött el. A Szentatya a bíboros beleegyezése nélkül mon­ datta le az érseki székről. Mindszenty célja to­ vábbra is Esztergom és az, hogy ő maradjon az esztegom-budapesti érsek. A kiállt fizikai meg­ próbáltatások miatt erejét vesztett Mindszenty végül kénytelen elfogadni a pápa döntését. Következő időpont a darab kronológiájában 1991. május 4. A helyszín az esztergomi Bazili­ ka. Ekkor és itt temetik újra Mindszenty Jó­ zsefet. Ebben az időpontban azonban még ál­ lomásoztak szovjet csapatok az országban, te­ hát Zakar András az ígéretét nem tudta telje­ síteni. Lux Ádám remekül játssza a kezdetben kirob­ banó fizikai erőben lévő Mindszenty bíborost, akinek az idő múlásával az energiája csökken ugyan, azonban hitét és belső meggyőződését soha nem vesztette el. A Jávor Pált alakító Kautzky Armand hitelesen játssza az érdekeit mindig előtérbe helyező Színészt. A Szeretlek, Faust tanulságos darab. A kitűnő színészi alakításoknak köszönhetően hiteles ké­ pet kap a néző a XX. századi magyar történe­ lemről. A darabot telt ház előtt játsszák a Szabó Dezső Katakombaszínházban, nem véletlenül. • • Magyar Attila Interjú Lux Adómmal a www.itelet.hu-n ~~] �HÍVŐ SZÓ Boldoggá avatás Budapesten Salkaházi Sára tizenévesen Természetesen a megújult ítéletből sem ma­ radhat ki az Egyházzal, illetve különböző vallási témákkal foglalkozó rovat - lévén új­ ságunk a Katolikus Egyetem kiadványa. Az újrakezdést ez esetben egy korábbi, hívők és magyarságukra büszke emberek számára egyaránt fontos eseményről való, eddig el­ maradt megemlékezés jelenti. Talán késeinek tűnik márciusban egy tavaly őszi történésről beszámolni, ám úgy gondolom, hogy lapunk hasábjain mégis szerepelnie kell. S ha már ez eddig nem történt meg, akkor most éppen itt az ideje pótolni. Az említett jeles esemény Salkaházi Sára budapesti boldoggá avatása. A következőkben magáról a szertartásról, valamint Boldog Salkaházi Sára életéről ol­ vashatunk röviden. Egy boldoggá vagy szentté avatás mindig különleges esemény a Katolikus Egyház éle­ tében. Ilyenkor ugyanis egy-egy hithű és erényes életet élő, sok esetben már megelő­ zően - akár életében is - szentként tisztelt személyt (példaként említhetjük a közel­ múltból calcuttai Teréz Anyát vagy II. János Pál pápát) az Egyház hivatalosan is hívei legnagyobb pártfogói és védelmezői között ismer el; életét, szellemiségét a kereszté­ nyek számára követendő példaként állítja. Az Egyházi Törvénykönyv megfogalmazá­ sa szerint: „az egyház támogatja a szentek igaz és hiteles tiszteletét, mert példájukon a krisztushívők épülnek és közbenjárásuk tá­ mogatást jelent számukra” (1186. kán.). A példaképek tehát különösen is fontos sze­ repet töltöttek be és töltenek be ma is Egy­ házunk missziós küldetésében - a keresz­ ténység pedig soha nem is szenvedett hi­ ányt ebből a szempontból. Ebben nekünk magyaroknak sem kell szégyenkeznünk, hi­ szen hazánk számos nagyszerű egyéniséget adott a világnak; elég, ha csak szent királya­ inkra gondolunk. 2006. szeptember 17. nap­ fényes vasárnap délelőttjén arra lehettünk büszkék, hogy e sor tovább bővült. Nem mellékes, hogy olyan valakivel, aki néhány évtizede halt meg csupán. Reménykedhe­ tünk tehát, hogy egyre inkább elembertelenedett világunkban, akár a 21. század gyil­ kos taposómalmában is élhetnek még olya­ nok, akik tudják, mik a valódi értékek, ami­ kért érdemes élni - és meghalni is. Salkaházi Sára. 1899. május 11-én született, Kassán. Tanulmányait szülővárosában vé­ gezte; tanítónői diplomát szerzett. Fiatalon éh át az I. világháborút, illetőleg annak kö­ vetkezményeit. Mindössze egy évig gyako­ rolja tanítói hivatását; a Trianoni békediktá­ tumot követően pályáját elhagyja, a várost azonban nem. Napjai ezt követően sem tel­ nek unalommal: először megtanulja a könyv­ kötészetet, 1919-től pedig újságíróként dolgo­ zik. Aktívan részt vesz a közéletben, majd 1926-ban megjelenik első novelláskötete. Rö­ vid ideig vőlegénye is volt, de szabadsághoz túlságosan hozzászokott természete miatt nem tudta vállalni a vidéki életet. A döntő fordulat 1927-ben következik be éle­ tében: ebben az évben ismerkedik meg a Slachta Margit által néhány évvel korábban alapított Szociális Testvérek Társaságával. 1929-ben jelentkezik a Társaság tagjai közé; egy évvel később leteszi első fogadalmát. Nem sokkal később áthelyezik Komáromba, ahol sok egyéb munka mellett (karitászmunka felügyelése, hitoktatás stb.) Eszterházy Lujzával megalapítja a Katolikus Nőszövetséget, aminek évekig vezetője is. 1934-ben visszahelyezik Kassára, de 1937-ben végleg elhagyja a várost, és Budapestre köl­ tözik azzal a céllal, hogy később innen Brazí­ liába mehessen missziós munkát végezni erre azonban már soha nem kerül sor. Itt, Budapesten szorgalmasan végzi szociális és társadalmi feladatait; 1943 őszén pedig előjárójának engedélyével, és teljes titoktartással felajánlja életét. A zsidóüldözések alatt sokan menekültek meg a Társaság jóvoltából; mint­ egy száz üldözött pedig személyesen az ő se­ gítségének köszönheti az életét. 1944. december 27-én szenvedett vértanúha­ lált: a nyilasok végezték ki a Szabadság-híd közelében, bár ha akarta volna, előzőleg el­ kerülhette volna a letartóztatást. Salkaházi Sárát 2006. szeptember 17. óta tisztelhetjük a boldogok sorában. Teleki Levente Bemutatkozik az egyetemi lelkészség Augusztus elsejével változás történt az egyetemi lelkészség éle­ tében. Várnai Péter atyát plébánosnak nevezték ki, és engem hat évi szentendrei káplánság után Péter atya utódának. Egy négy gyermekes családból származom, 1994-ben, a Piarista Gimnáziumban érettségiztem, majd 2000-ben Esztergomban szenteltek pappá. Diakónusként Rákoskeresztúron szolgáltam, majd papszentelésem után a szentendrei plébániára kerültem. Itt főleg a fiatalokkal kellett foglalkoznom. Gyerekeknek, fiatalok­ nak hittant tanítottam, elsőáldozásra, bérmálkozásra készítet­ tem fel őket, plébániai közösségeket vezettem. Gyerekkorom óta a Regnum Marianum katolikus közösséghez tartozom, ami­ nek szentendrei ágát közös munkával sikerült megerősítenünk. A szentendrei hat év alatt kétszer vállalkoztunk arra, hogy bicik­ livel letekerünk Rómáig, és egyszer Szentendrén, majd Beregszá­ Amikor kineveztek egyetemi lelkésznek, és elkezdtünk beszél­ getni a lelkészség arculatáról, akkor az előzők miatt két dolog fogalmazódott meg: - Fontos heti rendszerességgel tartani a kapcsolatot, hogy tud­ junk egymás problémáiról, örömeiről, gondjairól. - Fontos, hogy legyenek olyan nagy célok, amik megmozgatnak sok fiatalt, és maradandó élményeket adnak az életünkben. Látszik, hogy a célokat csak csapatban lehet megvalósítani. Ezért egy szervezőmunkába fogunk, egy-egy jó közösséget sze­ retnénk kialakítani minden karon, hogy ők legyenek a mozga­ szon előadtuk több mint száz szereplővel az István, a király rockoperát. Azt tapasztaltuk, hogy ezek a nagy szervezések igen sok embert vonzottak és mozgattak meg. Az egyetemi lelkészség által szervezett programokkal kapcsolatban információkhozjuthatsz a tmmuitelet.hu oldalon! tórugói a szervezéseknek. Figyeld a főbejárat melletti hirdetőtáblát és a lelkészség hii detéscit sárga lapon, hogy egy-egy jó alkalomról le ne maradj! Szűcs Balázs atya . tizenötödik oldal �Horthy Miklós EHAVI IDÉZET Egy egyetem nem lehet kizárólag nemzeti intézmény, még akkor sem, ha fenntartója egy adott nemzet. Szükséges, liogy az európai egyetemeknek közös esz­ ményei legyenek, és kötelezettségeik egymás iránt. Függetleneknek kell lenniük egy' adott ország kormá­ nyától. Ne olyan intézmények legyenek, amelyek hasz­ navehető bürokratákat képeznek, vagy tudósokat, akik külföldi kollégáikat majd felülmúlják; a tudás megőrzé­ sét és az igazság keresését kell szolgálniuk, és azt, hogy az emberek, amennyire képességeikből telik, gyarapod­ janak bölcsességben. Február 9-én volt ötven esztendeje, hogy elhunyt vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója. Sze­ mélyére lapunk online kiadásában emléke­ zünk. Olvasd el Pozsgay-Szabó Péter: Rekviem a kormányzóért című írását a www.itelet.hu oldalon! (Z S. Eliot, amerikai-angol költő, író) ÁLHÍR Paintball beiratkozáshoz A Dékáni Hivatal felkészült a tavaszi vizsgák előtt leckekönyvüket felvenni kívánók roha­ mára: ezentúl a paintball játékszabályai érvé­ nyesülnek a sorszámosztásnál. A beiratkozási időszakban tapasztalt óriási tömeg, egymás letaposása és az ebből követ­ kező levegőtlenség okán a Dékáni Hivatal új megoldással állt elő. A kritikus időszakokban négy méterre a sorszámosztó automata előtt kordont (juj!) emelnének, a hallgatókat öt oszlopban sorakoztatnák fel, és az első em­ berek a kiosztott paintball fegyverekkel lő­ hetnének a képernyőre. Aki eltalálta tanul­ mányi előadóját, megkapja a sorszámot és átadja a játékpuskát a mögötte állónak. Mátéffy Györgyné, a Dékáni Hivatal vezető­ je szerkesztőségünknek elmondta: az intéz-; kedéstől fegyelmezettebb magatartást vár-; nak, valamint a hallgatók játékosan tölthetik; el a sorbanállás meglehetősen hosszú idejét,; hiszen aki még nem került sorra, az oldalt; biztosított nézőtérről drukkolhat évfolyam-; társainak a célba találás sikeréért. A Dékáni Hivatal jelenleg önkénteseket ke-! rés a monitor lövöldözés tartama alatti fo-l lyamatos tisztán tartására. (Munkaruhát! biztosítanak.) A paintballt egyébként Amerikában fejlesz-! tették ki, a ’80-as években ezzel vették rá a I gimnazistákat igazi fegyvereik letételére. így! ha valamelyikük le akarta lőni tanárát vagy di-1 áktársát, nem 9 mm-es pisztolyt, hanem piros! festéket tartalmazó játékfegyvert vásárolt. [ (Szerkesztőségünk tájékoztatja olvasóit, hogy az álhírek minden valóságalapot nélkülöznek.) ] ] „Kitüntető oklevél a Kar kulturális életéért végzett lelkiismeretes munkájáért” Beszélgetés Nyéky Boldizsárral, a Pázmány Szalonfőszerkesztőjével - Meglepett? Mozgásban a zene A zene mozgása, lendülete hogyan jelenik meg a táncban, különösen a latin táncok dinamikájában. Összhang egy zenekarban. Hogyan alakul ki? Egy zenekar felépítése. A rejtelmekbe bevezetnek a házigazdák: Dr. HORVÁTH ATTILA egyetemi docens és SZILASI ALEX zongoramvész Az estek időpontjai: 2007. március 21. szerda 18.30 Vendég: Dr. Kisteleki Károly ELTE ÁJK. profi láncos és partnerei 2007. március 28. szerda 18.30 2007. április 18. szerda 18.30 Szilasi Alex zongoramvész Vendég: Egyetemi Kamarazenekar A szalon vendégelt hungaricumokkal lepj Uh meg. Helyszín: PPKE JÁK 11. János Pál pápa terem (Díszterem) 1082 Budapest Szentkirályi u. 28. • A belépés díjtalan. Szervező: Boldizsár és Tsai, DJB Információ: nyekyb@cltromall.hu, www.pazmanyonllne.hu.www.zeneszalon.hu - Igen, nagyon meglepett, és szó­ hoz sem jutottam, amikor a Ze­ ne és Forradalom gyertyafényes szalonestjén a Pázmány Szalon állandó vendége, Dr. Bandi Gyula dékán úr magához ragadta a szót és a fenti, a címben szereplő so­ rokat tartalmazó oklevelet nyúj­ totta át a számomra. Ekkora megtiszteltetésre egyáltalán nem számítottam, nagyon jól esett, hogy a Kar vezetője elismeréssel adózott három éves tevékenysé­ gemnek. - Ezután még mit tervezel? - Röviden: a közéletet, a kultu­ rális életet ezután is minden év­ ben valami újjal szeretném bőví­ teni. Mostani tervem, hogy egyegy, a társadalmat és a jogászságot is érintő aktuális kérdést, eb­ ben a félévben az egészségügy „reform”-ját elemezzük alkot­ mányossági, munkajogi, beteg­ jogi, bioetikai és egyéb néző­ pontokból. Az előadók, úgy ér­ zem, sok érdekes megközelítés­ sel tágíthatják látókörünket eb­ ben a kérdésben is. A már közéletünk részé­ vé vált Pázmány Szalon 6. félévét „Mozgás­ ban a zene” mottóval kezdjük. Március 21én táncosok mutatják be a zene és tánc kapcsolatát, különös tekintettel a latin tán­ cokra, március 28-án a zene „szólóban”, Szilasi Alex-szel, április 18-án pedig a zene „összhangban”, az Egyetemi Kamarazene­ kar mutatkozik be, amelynek tagjai már évek óta csiszolódnak össze egyetemünkön. Márciusban és áprilisban Ablonczy Zsu­ zsanna a Pázmány Vetítő filmklubban két igen izgalmas filmet vetít. Áprilisban ter­ vezzük megtartani immáron másodszor a Fiatal Jogászok Tudományos Talákozóját, me­ lyen már végzett hallgatóink mutatják be, mire is lehet jutni akár néhány évvel a dip­ loma megszerzése után, és a Diplomácia és Jog második rendezvényét több ország rész­ vételével. A tavaszi szorgalmi időszakot má­ jusban immár negyedszer a Pro Facultate Kari Nappal záijuk. Ezúton is köszönöm Ablonczy Zsuzsanna, Antalfi Júlia, Bottá Ágnes, Kerek István, Mihalics Vivien, Pölös Csaba, Ziegler László és még sokak lelkes munkáját, és a résztvevők állandó érdeklő­ dését! A programok részletes ajánlatát a www. pazmanyonline.hu oldalon találjátok meg. A. Zs. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2007 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource X. évfolyam 1. szám 2007. március 10. Abstract A summary of the resource. Tartalom Hírek Az örökös főtárgyalás az igazságosság ítélőszéke előtt Globalizmus és nemzeti öntudat Egyetem, Bologna után Országos Tudományos Diákköri Verseny Balatonfüreden Csináld magad! Fókuszban a Tutori Szervezet A fogyasztás A gyülekezési jog problémái Egy könnycsepp a filmiparért Ségo vs. Sarko Ez most Jarvis Feldolgozás Bábel Színház az egész világ Hívő szó Bemutatkozik az egyetemi lelkészség; Hívő szó Ehavi idézet Creator An entity primarily responsible for making the resource Felelős kiadó: dr. Bándi Gyula dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Balog Zsolt (az online kiadás szerkesztője), Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horváth Botond, Horvátth Sarolta, Kerek István, Koltay András (felelős szerkesztő), Majoros Gábor, Magyar Attila, Pozsgay-Szabó Péter, Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.itelet.hu Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Felelős kiadó: dr. Bándi Gyula dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Balog Zsolt (az online kiadás szerkesztője), Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Fekete Gábor, Horváth Botond, Horvátth Sarolta, Kerek István, Koltay András (felelős szerkesztő), Majoros Gábor, Magyar Attila, Pozsgay-Szabó Péter, Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2007. március 10. Date Created Date of creation of the resource. 2007. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (858kb+4045kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_X_1_20070310 Relation A related resource T00078 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 16 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_X_1_20070310 Ablonczy Zsuzsanna Balog Zsolt Bándi Gyula Koltay András Szendródi Szabolcs https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/44288772dfcb7230cbf0b63f70484a87.jpg 010ffa51658e90bc1382d530a4db2840 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/cdd7339c34d170a1205ede95a6c7bc7b.pdf d58aff03200c40427afa7ae019fce99d PDF Text Text JLOOGO2 2006. augusztus Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának lapja �GÓLYAGÁLYA AD. 2006. szeptember 20. további info: www.pazmanyonline.hu �KÖSZÖNTŐ Kedves Gólya! Idén (2006-ban) már 11. alkalommal kerül megrendezésre a gólyatábor. Célunk, hogy olyan összetartó csapat jöjjön létre itt, Balatonlellén, amely meg fogja határozni az egész évfolyamot (és valamennyire az egész egyetemi életet)! Mi (HÖK-ösök, Tutorok, valamimnt a többi szervező) megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, de mindehhez szükség van rátok is: aktívan vegyetek részt a programokban és ha bármi ötletetek vagy észrevételetek van, jelezzétek! Az a pár nap, amit a Gólyatáborban fogtok tölteni, legyen az ismerkedésé, barátkozásé és gyűjtsetek minél több információt Karunkról. Kérdezzetek bátran! Amit most a kezetekben tartotok, az ítélet újság gólyatábori különszáma. Ennek a kiadványnak az a célja, hogy körvonalaiban bemutassa az elkövetkezendő évet. Kalandra fel, ismerjétek meg évfolyamtársaitokat és érezzétek jól magatokat! Lóci 3 �TARTALOMJEGYZÉK Kari vezetők bemutatása ................................. 5. Hallgatói Önkormányzat .................................. 6. Tutela ................................................................. 7. Milyen volt gólyának lenni? ............................. 8. 2006/2007. évi 1. féléves programok ............. 9. Mit érdemes tudni a PPKE JÁK-ról? .............. 10. Vad Fügefa ........................................................ 13. Szakkollégium ................................................... 14. Órarendek ......................................................... 16. IMPRESSZUM ítélet újság gólyatábori különszáma (2006. augusztus). Kiadó: Prof. Dr. Bándi Gyula dékán és Kovács Lóránt (Lóci) a Hallgatói Önkormányzat elnöke Főszerkesztő: Dorogi Zsolt Pál Általános főszerkesztő-helyettes: Teleki László 4 �KARI VEZETŐK BEMUTATÁSA Ennek a pár sornak az a célja, hogy tudjátok kivel, mit lehet, kinek, mit lehet, és ki, hogyan fog reagálni, ha mertek.;) Karunk Dékánja Prof. Dr. Bánd! Gyula tanszékvezető egyetemi tanár. Dékán Úrral csak a negyedik évfolyam előadásain fogtok találkozni; és talán ebédidőben. Ha esetleg valaki hamarabb találkozik vele, az vagy nagyon jól tanul, vagy nagyon nem. Dékán Úr nagyon jó kedélyű férfiú, úgyhogy bátran keressétek meg, kérdezzetek tőle, nem fogja leharapni senkinek a fejét. Szakterülete a környezetjog. Dékán Úr munkáját helyettesei segítik, akiknek feladatköre a külügyek, a tudomány és tanulmányi ügyek intézésre oszlik. Dr. Szabó Marcel tanszékvezető úr a kar külügyi dékánhelyettese, aki egyben az Európa Jogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék vezetését is el­ látja. Öt is csak negyedévben fogjátok megismerni, kivéve, ha külföldre szeretnétek utazni ösztöndíjjal, vagy külföldi egyetemen szeretnétek párhuzamosan jogot vagy más tudományt hallgatni. Utóbbi két esetben ö lesz, aki fel kell keresnetek, hiszen neki van a legnagyobb rálátása hol, mit lehel, és hol érdemes tanulni a nagyvilágban. Dékánhelyettes Úr is mindig jó kedélyű, talán ezért is van az, hogy a sorok mindig kígyóznak Dékánhelyettes Úr irodája előtt. Azt tanácsolom, előre kérjetek időpontot. Dr. Szigeti Magdolna dékánhelyettes asszony a tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettes. Ö lesz, akivel már első évben találkozni fogtok a jogtörténeti előadásokon; valamint minden egyes alkalommal, amikor tanulmányi problémátok van, tanulmányi ügyben kérdésetek merül fül, ő az, akitől kérdezni lehet, és akitől kérdezni kell és érdemes. Jómagam két különböző tárgyból is szigorlatoztam/alapvizsgáztam nála, és habár tudni kell az anyagot, nem kell - az összevont szemöldökön kívül - semmi más szankcióra számítanotok. Számtalan tanulmányi problémátok lehet az évek folyamán, és amit meg kell tanulnotok, hogy a jogszabály tudása, bi­ zony, nem mentesít a következmények alól! így mindenki olvassa el a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatot, és ha bármit nem ért, keresse fel a Dékánhelyettes Asszony. Prof Dr. Jobbágyi Gábor a kar tudományos dékánhelyettese. Professzor úr a Polgári Jogi Tanszék vezetője. Nem kell mindent elhinni a felsőbb évesek meséit illetően. Kevés olyan tárgyilagos ember, és vizsgáztató van, mint ő. Csak készülni kell; ez a recept! A polgári jogot öt féléven át fogjátok tanulni, és államvizsga tárgy lesz. Szóval higgyétek el érdemes becsülettel készülni. Ha valakinek van humora, az ö, még akkor is, ha ezt ritkán csil­ logtatja. Hobbija, hogy gyűjti a vizsgán a hallgatók szájából elhangzó tévedéseket, blődségeket. így ha a vizsgán rosszul feleltek, nemcsak a rossz jegyet kapjátok meg, hanem, igaz név nélkül, de az ítélet újság hasábjain is megjelentek.:) Dorogi Zsolt 5 �HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT Ml AZ A HŐK? Ahogy a nevében is benne van, egy olyan szervezet, ami a hallgatókért van, segítséget nyújt, és programokat szervez számukra. El­ sődleges célunk, hogy az egyetemen belül a hallgatók hatékony érdekképviseletét ellás­ suk, és emellett, ezzel összhangban az egyetemi életet, közéletet kialakítsuk. Ehhez a Ti közreműködésetekre is számítunk! Veg­ yetek részt programjainkon, segítsétek személyesen is a HŐK munkáját! MIT CSINÁL A HŐK? Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, lássunk néhány tevékenységet, amiben közreműködünk: 1. az egyetemi és kari szervek előtt képviseljük a hallgatók érdekeit (pl. Szenátus és Kari Tanács); 2. egyetértési jogot gyakorlunk és véleményezzük/kialakítjuk a hallgatókat közvetlenül érintő szabályzatokat (pl. Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat); 3. működtetjük a támogatási rendszert Diákjóléti Bizottságban való közreműködésünk által (pl. ösztöndíjak és támogatások elosztása); 4. rendszeres rendezvényeket sz­ ervezünk: a.) 2004 óta a II. János Pál Teremben (korábban Díszterem) havonta ko­ molyzenei és kulturális esteket, sza­ lonokat (Pázmány Szalon); b.) minden évben kari napot, ahol sütögetés és borozás keretében kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség az oktatókkal, barátokkal, vagyis min­ denkivel (Pro Facultate nap); a kari nap keretében kerül kiosztásra a Pro Facul­ tate díj (e díjat azok az oktatók kapják, akik a hallgatók szavazata alapján a legtöbbet tették a Karért); c.) minden évben gólyatábort és gólyabált; 6 d.) hallgatóinknak minden héten kikapc­ solódási és szórakozási lehetőséget; e.) sportbajnokságokat; f.) minden évben hagyományos március 15-i kari hajókirándulást Esztergomba; g.) DiákEXPO-n diplomaták és cégek részvételével mutatjuk be, hogy milyen lehetőségek vannak a külföldi továbbtan­ ulásra, illetve elhelyezkedésre és munkavállalásra. 5. kapcsolatot tartunk a Kar más hallgatói - és nem csak hallgatói - (öntevékeny) cso­ portjaival (pl. a kari színjátszó-csoport, tu­ torok, Vad Fügefa kari kisközösség, Szakkollégium, demonstrátorok); 6. diplomaátadó ünnepségek sz­ ervezésében segítünk (évkönyv- és tablókészítés, talárosztás stb.). KIK A HŐK TISZTSÉGVISELŐI? elnök gazdasági alelnök rendezvényi alelnök tanulmányi alelnök külügyi alelnök Ellenőrző Biz. elnöke belső koordinátor PR referens sport referens Repr of Foreign Affairs Lóci (Kovács Lóránt) Kerék István Nyéky Boldizsár Dr. Ziegler László Kormányos Szilvia Pádár Dávid Gyökeres Zoltá Juhász Gábor Majoros Gábor Pölös Csaba Várjuk mindenki jelentkezését, aki szívesen dolgozna a hallgatókért! HOGY LEHET A HÖK-ÖT ELÉRNI? • személyesen: a 26-os épület hátsó rész • interneten: www.pazmanyonline.hu • e-mailen: info@pazmanyonline.hu • telefonon: 06 1 429 7269 GYZI �TUTELA Tutela, vagyis: gyámság; amely a római jog Független szervezetként igyekszünk jó kapcsola­ tankönyv definíciója szerint az önjogú, de tot ápolni a Kari szervekkel (különösen a Hall­ cse­ gatói Önkormányzattal és a Dékáni Hivatallal, lekvőképességében korlátozott vagy ilyen ahol Emese Asszony és munkatársai folyam­ képességgel egyáltalán nem rendelkező atosan segítik a munkánkat). kora vagy neme miatt személyeknél e képesség pótlására irányuló intézmény. Munkánk leglátványosabb része a gólyatábor sz­ Nos, Kedves Gólyák, a Ti esetetekben ez fázisa, hogy az új tutorokkal kiegészülve csap­ annyit jelent, hogy bár a beiratkozással ön­ atépítő hétvégén veszünk részt, hogy megismer­ jogú, egyetemi polgárrá váltok, akik nem jük egymást. cselekvőképtelenek ugyan, de azért jól jön A egy gyám (a tutor), aki segít eligazodni az érkezünk. A vizsgaidőszak után minden évben egyetemi élet útvesztőiben, egy kinyújtott leutazunk a gólyatábor helyszínére, terepszem­ kéz, amelyet meg lehet fogni bármikor, ha lére, hogy az ottani körülményekhez igazíthas­ szükségét érzitek. suk a vázlatosan korábban elkészült, már ervezésében való közreműködés, amelynek első gólyatáborra összeszokott csapatként meglévő programot. A nyár további részében Egyetemünkön a tutorok Bittsánszky Géza folyamatosan kapcsolatot tartunk a tábor többi védnöksége alatt a Varga Gergő által szervezőjével. Amint megkapjuk a felvett gólyák vezetett Vad Fügefával karöltve kezdték névsorát, beosztjuk a csoportokat, és a tutorok meg működésüket. Keller Kata és Király Éva személyre szóló levélben veszik fel Veletek a vezetésével váltunk igazi kis közösséggé, és kapcsolatot. Ez azért is szükséges, mert a tár­ immár két sikeres gólyatábort tudhatunk ma­ gyfelvételre a gólyatábor előtt kerül sor, és gunk mögött. 2005 tavasza óta Scharle tapasztalataink szerint egy „ifjú” hallgatónak ez Zsuzsi és jómagam igyekszünk helyt állni e okozza remek csapat élén. előrelépésnek tartjuk, hogy tavaly már szervezett a legnagyobb problémát. Nagy NEPTUN oktatást is tudtunk tartani. Jelenleg 34 aktív tagot számlálunk, 25 nap­ palis, 2 levelezős és 7 szeptemberi tutorunk A tutorok egész évben ellátnak különböző - sza­ van. Az új tutorokat két szempont alapján kmai és kulturális programok tekintetében - fe­ válogatjuk ki: ladatokat; segítői és szervezői minőségben. • vizsgáljuk a Karral és a tanulmányok Radich Orsi menetével kapcsolatos ismereteiket, a rátermettségü két, kreativitású kát; • továbbá azt is, hogy mennyire képe­ sek csapatban dolgozni. 7 �MILYEN VOLT GÓLYÁNAK LENNI? „Huhh... felvettek!” Ez volt az első gondo­ solom, legyetek mindig egy kicsit szkeptikusak. latom az egyetemmel kapcsolatban. Túl Aki már átment, az könnyen beszél, úgyhogy voltam az érettségi fáradtságos megpróbál­ vagy lódít, vagy egy olyan pályatévesztő, akinek tatásain, és tudtam, valami új, valami most az egyszer szerencséje volt. egészen más vár rám. Az érettségit addigi életem legnagyobb kihívásának, és egyben Ám természetesen nem csak a tanulásból áll az legnehezebb meg. egyetem. A karon, zsenge kora ellenére (tavaly Kedves Gólyák! Ne aggódjatok, ennél csak ünnepeltük alapításunk tizedik évfordulóját) - rosszabb jön! örömmel mondhatom - izgalmas diákélet alakult feladatának éltem ki. A Hallgatói Önkormányzat (HŐK) rengeteg Már-már patológiás félelmeim voltak a góly­ szórakoztató és hasznos programot szervez, atábor kapcsán is, hogy hát nekem biztos mint a Gólyabál, a Pro Facultate nap, a lesznek nagy Pázmányszalon, a Pázmány Péter Kulturális tévedés volt. Felejthetetlen buli volt, ahol Klub, vagy a Fiatal Jogászok Tudományos rengeteg új arcot ismertem meg és mindenki Találkozója. Kéthetente szerdánként pedig hatal­ meglepően jófej volt. mas bulik várnak Titeket különböző kedvelt nem barátaim. Nagyon szórakozóhelyeken. Ha marad energiátok, és Az egyetemtől sem kell megijedni. Belejöt­ van kedvetek, ne habozzatok, hanem gyertek és tök. Óriásinak tűnik a megtanulandó anyag segítsetek Ti is a programok szervezésében. Mi (és az is), de amint látjátok, meg lehet mindenkit szívesen látunk. Ha esetleg az csinálni, (még én is megcsináltam). Előadá­ újságírás érdekel jobban Titeket, jelentkezzetek sokra járjatok, mert rengeteget tanulhattok a kari lap, az ítélet szerkesztőségében, Dorogi egyetemünk Zsolt főszerkesztőnél. oktatóitól, mind szakmai értelemben, mind emberileg. Szorgalmi időszakban se hanyagoljátok tanulnivalói- Sok sikert! tokat, mert vizsgaidőszakban egyszerűen nincs elég idő arra, hogy becsületesen el­ sajátítsátok a tananyagot, és mindig tartsá­ tok szem előtt azt, hogy miért is jöttetek jogi egyetemre: nem elsősorban azért, hogy he- donisztikusan dőzsöljetek, és a nap 24 órájában bulizzatok, hanem hogy jogászok legyetek, és ahhoz nagyon sokat kell tanul­ notok! Sokszor fogjátok hallani: „ahh, én semmit sem tanultam, mégis átmentem, he­ he”. Az ilyenekkel kapcsolatban, azt tanác­ 8 Ziegler László �2006/2007. ÉVI 1. FÉLÉVES IDŐREND szeptember 11. első tanítási nap szeptember 20. Nyitó party (Gólya Gálya) szeptember 29-30. Paintball hétvége október 4. Party október 18. Pázmány Péter nap október 23. szünet november 1-4. őszi szünet november 25. (Katalin napi) Gólyabál november 29. Záró party december 1. (1500) vizsgajelentkezés kezdete december 4. leckekönyvek felvétele december 11-16 elővizsga időszak dedcember 18-tól vizsgaidőszak Állandó prorgamunk: 9 �MIT ERDEMES TUDNI A PPKE JAK-ROL? (dióhéjban) - az épület bemutatása A Pázmány Péter Katolikus Egyetem - és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar - központi telefon­ száma: 06-1-429-7200; a portaszolgálaté: 06-1-429-7205. A 26-os épület. 1863 és 1870 között épült; közadakozásból. Ebben az épületben alakult meg 1895-ben a Magyar Olimpiai Bizottság Dr. Kemény Ferenc kezdeményezésére; hosszú évtizedekig itt volt a MOB székhelye. Az épület földszintjén található Matolay Elek mellszobra. Ö volt a Nemzeti Tornaegylet el­ nöke; tulajdonképpen ők építették az épületet. Ez volt a Nemzeti Sportcsarnok; a Népstadion előtt. Továbbá itt működött a TF elődje. 1870-ben Habsburg Ottó adta át. 2000. jan. 1-től mi működtetjük az épületet. Az eligazító táblán találhatók az intézetek és előadók szobaszámai. Ebben az épületben van a földszinten a Spartacus étterem (menza lehetőség; minden nap kétfajta menü kapható 550 Ft-os egységáron). A rés­ zletekről (szociális étkeztetés stb.) a HŐK irodában kaphatnak felvilágosítást az érdek­ lődő hallgatók. A földszinten férfifodrász is működik. A második emeleten található a tel­ jesen felújított labdajátékcsarnok (teremfoci, kézilabda, kosárlabda, röplabda, tenisz). A Testnevelési Csoport a félemeleten található. A Testnevelési. Csoport vezeti a Kar hagyományőrző néptánccsoportját. Az épület társtulajdonosa (10%-ban) az Erkel Ferenc Néptánc Együttes. intézetek és gyakorlók szobaszámai. Aföldszinti oszlopcsarnokban tanulmányi információs iroda működik. Itt foglalkoznak a diákigazolványok ki­ adásával is. Az Informatika Labor szobaszáma 101-es; nyitva tartása hétfőtől csütörtökig 800-tól 16°°-ig; pénteken 800-tól 1330-ig. Az Informatikai Labor szombaton zárva tart. Látássérültek és vakok számára is van számítógép! Ebben az épületben található a Rektori Hivatal a második emeleten. Idei terveink szerint rövidesen térhatású információs táblákat szerelünk fel a 28-as és 30-as épületekben. A bejáratok akadály-mentesítése augusztus folyamán befe­ jeződik. A 30-as épület. A Porta normál esetben zárva van; az épületbe a 28-as portán, az udvaron keresztül lehet bejutni. A lift mellett lévő eligazító táblán láthatók a 30-as épületben található előadók és tanszékek szobaszámai. A 30-as épület első emeletén található a KÖNYVTÁR. Nyitva tartása: hétfőtől csütörtökig 9°°-tól 18°°-ig; pénteken 9°°-től 16°°-ig. A könyvtár előtere, ami informatikai laborként szolgál, pénteken is 1800ig nyitva van. A KÖNYVTÁRBAN CSAK HELYBENOLVASÁS LEHETSÉGES; a könyvtárban térfigyelő kamera van elhelyezve, amely rögzíti az adatokat. Az előtérben van fénymásolási lehetőség: 8 Ft/oldaL A számítógépekről lehet nyomtatni is. A kinyomtatott oldalakat a 101-es szobában (28-as épület; számítógépes labor) lehet átvenni 20 Ft/oldaL A fizetés csak készpénzben lehetséges. A ruhatár ingyenes. A könyvtárban szigorúan tilos a mobiltelefon használata! Aföldszinti nagyelőadó mellett, és a könyvtárban mozgássérültek részére WC, mos­ dóhelyiség található. ■ kápolna - A 28-as épület. A Kar hétfőtől szombatig 7°°től 20°°-íg van nyitva; vasárnap a Kar épületei zárva vannak. A28-as épületben 24 órás portaszolgálat működik. A bejárattal szemben az eligazító táblán találhatók az 10 28-as épület bejárat mellett jobbra található. A Szentmisék reggel fél nyolckor kezdődnek. A lelkész! hivatal aktuális hírei a kápolna előtti fal­ iújságon találhatók. �- munkavédelem - - rendészeti ajánlások - Az orvosi rendelő a 28-as épület fsz. 28-as szobában található (rendelési idő hétfőtől péntekig 900-től 1200-ig van; elsősegély­ nyújtási helyek az orvosi rendelőben és a Portákon vannak (kötszer és eü. doboz). A sérüléseket és baleseteket a Portán kell jelezni; a továbbiakban ők intézkednek. A lépcsőkön fokozottan ügyeljenek a bale­ setveszélyre (elcsúszás, elbotlás). Sport­ tevékenységnél a tanárok utasítását be kell tartani. Gépkocsi bejáratoknál fokozottan fi­ gyeljenek a gépkocsikra. • Ne hagyják őrizetlenül értékeiket. • Vizsgák alkalmával a kabátot vigyék be a vizs­ gaterembe. • Vizsgára jelentkezésnél a tumultusok elk­ erülése végett rendezett sorokban álljanak. • Kerékpár tárolásra engedélyt a Műszaki Os­ ztály ad ki. • Hallgató gépjárművel nem állhat be az udvarra (motorral sem). • Kábítószer fogyasztás és ittas állapot azonnali kizárást von maga után. - tűzvédelem! előírásokat be kell tartani - - általános információk • Az előadókban ne étkezzenek; ne vigyenek be magukkal poharas italt sem. • Rágógumit ne dobják el, és ne ragasszák a székekre. • Az épületben általános dohányzási tilalom van, kivételt képeznek a kijelölt helyek: 26os épület bejárata (szélfogó); 28-as épület (a függőfolyosók végén); 30-as épület (tetőtér). • A cigarettacsikkeket ne dobálják el. • A székeket és padokat ne hurcolják ki a folyosóra és az udvarra. • A lift használat: csak az engedélyezett lét­ szám szállhat be; túlterhelés, vagy más baj esetén ne feszegessék az ajtót, használják a vészcsengőt. • A bérmásoló-gépeket rendeltetésszerűen kell használni. • A berendezési tárgyak szándékos rongálása következményekkel jár. A hibákat jelezzék a Portaszolgálaton, illetve a Műszaki Osztályon. • Hirdetéseket csak a hirdetőtáblákon lehet elhelyezni a Hallgatói Önkormányzat en­ gedélyével. Külön kérem, hogy se a csem­ pékre, se az ajtókra ne ragasszanak semmit! • A tűzriadó sziréna megszólalásakor fel kell készülni az épület elhagyására. A konkrét cse­ lekvésre külön utasítást kapnak. Ugyanez vonatkozik a bombariadó esetére is; negyed óra múlva folytatjuk a vizsgáztatást másik teremben! • A tűzjelzés szabálya, lehetőségei: tűzlárma, a Porta és a Műszaki Osztály értesítése. • A menekülési útvonalak mindenütt ki vannak táblázva; a menekülés a lépcsőházakon keresztül történik. - Kari informatikai szolgáltatások - • kari honlap (www.jak.ppke.hu) - elsődleges célja a hallgatók informálása; a hallgatói oldalakra a Hallgatói Ön kormányzaton keresztül információ tölthető fel; • hallgatói honlap (www.pazmanyonline.hu) - a Hallgatói Önkormányzat kezelésében működő portál, aktuális hírekkel. • elektronikus levelezés: hallgatói postafiók (25 MB tárhely); hallgatói webmail (felhasználói azonosító az Informatika Laborban igényelhető) • kari levelezőlisták (hallgatok@jak.ppke.hu); egyéb hallgatói levelezőlisták megnyitására és 11 �használatára is van lehetőség • kari intranet-felhasználói azonosító az In­ formatika Laborban igényelhető • Students Fórum: intranetén keresztül a hallgatói azonosítóval is használható osztott tárhely, az oktatók által kiajánlott anyagok in­ ternetes elérése • DVD Jogtár: kari intranetről (a hallgatói ter­ minálokról is) elérhető • HUNTÉKA: könyvtári állomány elérhető az internetről, a honlapon keresztül (eKÖNYVTÁR) • NEPTUN rendszer a kari honlapon keresztül is elérhető; a rendszerrel kapcso­ latos információs oldalakkal együtt • nyomtatás: 20 Ft/oldal költségtérítés el­ lenében mindkét hallgatói laborból lehet ny­ omtatni, a nyomtatást átvenni az Informatika Laborban lehet • Karunkról az EISZ szolgáltatások elérhetők (www.eisz.hu) • Karunkról a HeinOnline jogi adatbázis elérhető • az udvaron és az aulában a 2006/2007 tanév kezdetétől WIFI internet-csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre Felhívjuk a hallgatók figyelmét a HIK (Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ) szolgáltatásaira és közelségére (www.hik.hu). Informatika Labor Helye: 101. szoba. HelpDesk: 260-as mellék helpdesk@jak.ppke.hu 2006. augusztus 21től nyitva tartás hétfőtől csütörtökig 8°°-tól 16°°-ig és pénteken 800-tól 1330-ig! Könyvtári Informatika Labor Helye: KÖNYVTÁR. 2006. szeptember 4-től ny­ itva tartás hétfőtől péntekig 9°°-től 18°°-ig! Ok­ tatóterem: Informatika Gyakorló (106-os terem). A kari informatika leírása és az Informatika Labor működése a kari honlap INFÓHÁTTÉR rovatában megtalálható. Útmutató hallgatóinknak a DAXON diákhívó rendszer használatához 1. Sorszám nyomtatása érdekében először érintse meg a képernyőt. 2. A megjelenő nevek közül érintéssel válassza ki az Ön tanulmányi előadóját. (Ha tévedésből másik előadó nevet jelölt meg, érintse meg a mégse gombot, és kezdje elölről.) 3. Ha a megfelelő előadó van kiválasztva, érintse meg a "mehet" gombot, és a sorszámki­ adó automatából vegye ki a sorszámát. 4. Ezután várjon türelemmel, amíg a Dékáni Hivatal bejárati ajtaja melletti képernyőn az Ön sorszáma jelenik meg. (Várakozás közben Ön mindig láthatja a kis ugráló né­ gyzetekben, hogy előadójánál hányadik sorszámú hallgató van bent.) 5. A hívó hangjelzésre fáradjon be tanul­ mányi előadójához. 6. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a sorszám visszamenőleg nem érvényes, így ha lekési a behívást, kérjük, húzzon új sorszámot. 7. Kérjük, hogy a diákhívó rendszert a ren­ deltetésének megfelelően, az útmutató szerint használják, hogy sokáig segíthesse közös munkánkat. Szikora Gyula - Műszaki Osztályvezető 12 �VAD FÜGEFA egyetemi katolikus közösség avagy hiányzó szócikkek a Magyar Értelmező Kéziszótár legújabb kiadásából fügefa füge-honlap (Id. még: Vad Fügefa): Minden ellenkező a közösség honlapja - képek, információk, pro­ híreszteléssel ellentétben a fügefa nem egy fás szárú növény. Ez egy ökumenikus elhi­ gramok; www.pazmanyonline.hu - Vad Fügefa menüpont (itt mindent/legalábbis majdnem min­ dent / megtudhatsz rólunk) vatottságú katolikus közösség, ami három éve működik az Egyetemünkön. Tagjai a fügék. Megtalálható hetenként egyszer a PPKE JÁK alagsorában, a Tanári Klubban. füge • A fügefa gyümölcse. • Olyan katolikus, református, evangélikus stb. leendő jogászok, bölcsészek, műszak­ isok, akik voltak már fügén. füge-lista a közösség levelezőlistája, ahol az információk gazdát cserélnek, és amire a füge-honlapon iratkozhatsz fel füge-plakát a hirdetőtáblákon kéthetente megjelenő plakát­ jaik, amiről kiderül, hogy mikor és hol lesz és fügézik miről fog szólni a következő füge-alkalom aki több-kevesebb rendszerességgel jár a közösségbe, avagy aki részt vesz egy füge­ alkalmon Fülöp Emese füge-alkalom heti egy este imával, énekkel, megosztással (Szt. Ignác szellemében), lehetőség a feltöltődésre, elmélyülésre, kapcsolat­ teremtésre A- • * *** * •s .SS»' füge-kirándulás: örömteli esemény (félévente egy-két alka­ lommal), amikor a fügék kitörnek kies főváro­ fi sunkból, és két lábon, avagy két keréken megtámadják hegyeink egyikét 13 �SZAKKOLLÉGIUM TÁJÉKOZTATÓ a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a 2006/07 tanévben induló szakkollégiumról megszűnéséről, az önálló szakkollégium sz­ ervezeti és működési szabályzatának elfo­ gadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötődő szakmai tel­ jesítményekre vonatkozó követelményekről.” Mi az a szakkollégium? a szakkollégiumi mozgalomról; röviden Magyarországon a szakkollégiumi mozga­ lom több mint három évtizedes múltra tekint vissza. Időrendi sorrendben az első szakkol­ légium az akkori Marx Károly Közgazdaság­ tudományi Egyetem (ma Corvinus Egyetem) mellett szerveződött meg Rajk László Sza­ kkollégium néven, majd a kezdeményezést számos más szakkollégium megalapítása követte. Számunkra az ELTE Állam- és Jog­ tudományi Kara mellett működő, későbbi Bibó István Szakkollégium 1983-as alakulása érdekes. A Bibóban a minőségi szakmai munka mellett egyre jelentősebbé vált az aktív részvétel a közéletben külön­ böző előadásoknak és vitáknak köszön­ hetően. A rendszerváltozással a hangsúly egyre inkább a színvonalas szakmai tevékenységre helyeződött át, és a szakkol­ légium feladatának a magas fokon képzett, társadalmilag érzékeny, tájékozott, kreatív jogászok képzését tekintették. A Felsőok­ tatási Törvény a szakkollégiumokat a következőképpen határozza meg: 66. §. (4) „A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas sz­ intű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvál­ lalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkor­ mányzatiság elvére és a szakkollégisták ön­ tevékenységére épül, a szakkollégium tagsága dönt különösen a kollégiumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy 14 - a PPKE Jog-és Államtudományi Karán induló szakkollégium célja - Napjainkban a nagy létszámú évfolyamok és szemináriumi csoportok - azaz a tömegképzés nem teszik lehetővé az elmélyülését egy adott jogterület részleteiben, ezáltal a joghallgatók specializációja is nehezen valósul meg, és az ötesztendös tanulmányi struktúra természetsz­ erűleg nem nyújthat betekintést a jogtudomány melletti diszciplínákba sem. A rendszerváltást követően a jogi karok számának növekedésével jelentősen megnőtt a végzett jogászok száma, ami idővel a klasszikus jogászi szakmák (bírói, ügyészi, ügyvédi) telítődésével járt, a diplomá­ sok ezért kénytelenek a hagyományos jogi triászi munkakörökön kívül elhelyezkedni. Szám­ szerűleg kimutatható, hogy nagymértékben növekszik a közigazgatásban dolgozó jogászok aránya. Jelenleg azonban hazánkban sehol sem képeznek jogász végzettségű közigazgatási szakembereket; úgy véljük azonban, hogy a közszféra igenis igényli a speciális szak­ ismeretekkel rendelkező jogászok jelenlétét. Célunk továbbá felelősen gondolkodó, tár­ sadalmilag érzékeny és szakmailag magasan képzett szakember jogászok nevelése. Tanul­ mányi struktúránk segítségével a hallgatók elmélyült ismereteket szerezhetnek az általuk választott szakterületen; valamint a kollégiumi élet kiváló alkalmat nyújt számukra a közéleti és/vagy jogászi pályára való felkészülésben. - a PPKE Jog-és Államtudományi Karán in­ duló szakkollégium szervezeti felépítése - • a Szakkollégium működéséért felelős oktató; • Szakkollégiumi Ellenőrző Bizottság; �• Szakkollégiumi Védnöki Testület; • Szakkollégiumi Alapító Testület; • Igazgató; • Választmány; • Bizottságok; • Közgyűlés; • a szakkollégisták; Szakkollégistának minősül a Kar azon hall­ gatója, aki sikeresen teljesítette a felvételi vizsgákat. Két, azonos jogállású szakkol­ légiumi tagság létezik: „belsős” és „külsős” státuszú. A „belsős” diákok a Szakkollégium épületének lakói, ezt leszámítva a „külsősök” ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint bent­ lakó társaik. • kurzusvezetők; • tutorok. - a PPKE Jog-és Államtudományi Karán in­ duló szakkollégium tervezett tanulmányi struktúrája - - a szakmai műhelyek által oktatott tárgyak - 3 szakirány indul: Nemzetközi Jogi Sza­ kirány, Gazdasági Szakjogok Szakirány és Közigazgatási Jogi Szakirány. Mindegyik műhely első félévében a szakkollégisták a műhelyben oktatott tárgyakat megalapozó „Bevezető foglalkozásokon” vesznek részt, azt ezt követő „Szakirányú kurzusokon” az adott területhez tartozó szakjogok és részterületek ismereteit sajátítják el kellő ala­ possággal. E kurzusokon az átlagos létszám 15-20 fő körüli. Különösen nagy hangsúlyt kívánunk helyezni a gyakorlatközpontú ok­ tatásra, illetve 3-5 fő körüli kiscsoportos foglalkozásokra a tutorok vezetésével, ahol a hallgatók elsajátíthatnák a csapatmunka módszereit szakmai kérdésekben, továbbá kötelező jelleggel előadásokat tartanának egymásnak az aktuális kurzus részterületeiről. - felvételi az intézménybe Minden tanévben az őszi szemeszter során kerítünk sort a felvételi eljárásra, amelynek sz­ abályait külön szabályzat tartalmazza. A Sza­ kkollégiumba pályázó hallgatóknak egy kétfordulós - írásbeli és szóbeli - felvételi eljárás során kell bizonyítaniuk alkalmasságukat a sza­ kkollégista státuszra. Jelentkezésük benyújtásakor csatolniuk kell egy önéletrajzot, ami a felvételi bizottságot segíti a jelentkezők megismerésében. Az írásbeli fordulón a jelen­ tkezők számot adnak érvelési képességükről, logikus gondolkodásukról és általános művelt­ ségükről. A szóbeli megmérettetés egy kötetlen beszélgetésből áll a kijelölt bizottság előtt. - a 2006/07 tanév programja ■ Tekintettel arra, hogy a hallgatók különféle gim­ náziumukból jönnek, ezért valamilyen közös kiin­ dulási alapra van szükség. A szakkollégisták részére az alábbi, bevezető programokat sz­ eretnénk szervezni: • bevezetés a kutatás alapjaiba; • diplomáciatörténet; • művészettörténet jogászoknak; • általános stilisztikai, okirat-szerkesztési, retorikai és protokoll kurzus. Szakkollégiumi nyílt napot tartunk a félév meghatározott hétvégéjén, ahol bemutatkozhat­ nának más szakkollégiumok (ezáltal jobban megismerhetnék a hallgatók a szakkollégiumi mozgalmat is). Bp. 2006. augusztus 15. Dr. Horváth Attila egyetemi docens Jogtörténeti Tanszék Dr. Ruszthi Hunor doktorandusz Jogtörténeti Tanszék 15 �Hétfő Szerda Kedd Csütörtök 8°° _ guu Bevezetés a goo . •] QW A katolikus hit alapjai közgazdaságtanba 10ÜU - 11uu Keresztény erkölcs Alapvető etika* Bevezetés a Egyetemes állam- és jogfogalmakba jogtörténet 1. 11^ -12^ és jogászi etika* 12UU- ^uu 1 - *] jogtörténet 1. Római jog 1. 15uu _ 16ou Informatika gyakorlat 1. Jogtörténeti gyakorlat 1. Latin 1. Római jog gyakorlat 1. Testnevelés 1. Szabadon választható tárgy Groma Sarolt gyakorlatvezető Dzsida Orsolya gyakorlatvezető Draskóczy Imre tárgyvezető 0 + 1 óra 0 + 2 óra 0 + 3 óra 0 + 1 óra 0 + 2 óra 0 + 2 óra beszámoló beszámoló beszámoló beszámoló aláírás beszámoló ÓRARENDEK Magyar állam- és 14uu- 15uu �goo _ 1 -| 00 9-szept. Római jog 1. Bevezetés a közgaz­ 16-szept. daságtanba 1 *| 00 _ 400 14°o _ 17°° Egyetemes államés jogtörténet 1. Latin 1. Bevezetés a jogfogal­ makba Keresztény erkölcs és jogászi etika* 23-szept. Magyar állam- ésés jogtörténet 1. 30-szept. Római jog 1. Egyetemes államés jogtörténet 1. 7-okt. Bevezetés a közgaz­ daságtanba Latin 1. Bevezetés a jogfogal­ makba 14-okt. Magyar állam- és és jogtörténet 1. A katolikus hit alapjai Alapvető etika* 21-okt. Római jog 1. Egyetemes államés jogtörténet 1. Római jog gyakorlat 1. 140°_1600 28-okt. Bevezetés a közgaz­ daságtanba Bevezetés a jogfogal­ makba 11-nov. Magyar állam- és és jogtörténet 1. A katolikus hit alapjai Jogtörténeti gyakorlat 1 I400.1600 18-nov. Római jog 1. Bevezetés a jogfogal­ makba Keresztény erkölcs és jogászi etika* Egyetemes államés jogtörténet 1. Latin 1. 25-nov. Informatika gyakorlat 1. A katolikus hit alapjai Informatika gyakorlat 1. 2-dec. Magyar állam- és és jogtörténet 1. A katolikus hit alapjai Alapvető etika* 9-dec. Bevezetés a közgaz­ daságtanba Egyetemes államés jogtörténet 1. Bevezetés a jogfogal­ makba 16-dec. Magyar állam- és és jogtörténet 1. Római jog 1. 17 �gOO 1 'l 00 1 00 _ ^400 1 400 _ 1700 Bevezetés a közgazdasáqtanba Jogi terminológia és jogi alapfogalmak Magyar alkotmány- és 16-szept. közigazgatás-történet 1 Egyházjogi alapis­ meretek Gazdaságföldrajz 9-szept. 23-szept. Bevezetés a közgaz­ daságtanba Európai alkotmány- és integráció-történet 1. Alkalmazott jogi infor­ matika 1. 30-szept. Idegennyelv 1. (Országismeret 1.) Jogi terminológia és jogi alapfogalmak Szociológia Magyar alkotmány- és 7-okt. közigazgatás-történet 1 Egyházjogi alapis­ meretek 14-okt. Alkalmazott jogi infor­ matika 1. Európai alkotmány- és integráció-történet 1. 21-okt. Bevezetés a közgaz­ daságtanba Gazdaságföldrajz Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet 28-okt. 1. Egyházjogi alapis­ meretek 11 -nov. Szociológia Jogi terminológia és jogi alapfogalmak Alkalmazott jogi infor­ matika 1. 18-nov. Idegennyelv 1. (Országismeret 1.) Európai alkotmány- és integráció-történet 1. Gazdaságföldrajz 25-nov. Gazdaságföldrajz Szociológia Idegennyelv 1. (Országismeret 1.) 2-dec. Idegennyelv 1. (Országismeret 1.) Jogi terminológia és jogi alapfogalmak Bevezetés a közgaz­ daságtanba gyakorlat Szociológia Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet Európai alkotmány- és Alkalmazott jogi infor­ matika 1. integráció-történet 1. 9-dec. 1. Bevezetés a közgaz­ daságtanba 16-dec. 18 Egyházjogi alapis­ meretek �www.pazmanyonline.hu �GÓLYÁTABORT PROGRAM AUGUSZTUS 28. (hétfő) H00 1230 1530 16oo 18oo 1900 2100 regisztráció tutorfoglalkozás HÖOK (téma: tandíj) dekanátus mise vacsora nyitó party AUGUSZTUS 29. (kedd) 730 8oo 10°° 1200 13°° 19°o 20°° 2200 ébresztés reggeli tutorfoglalkozás ebéd akadályverseny vacsora néptánc party AUGUSZTUS 30. (szerda) 730 8°° 930 10°° 1130 12o° 1300 1400 18°o 2100 22°o ébresztés reggeli tutorfoglalkozás kerekasztal beszélgetés tutorfoglalkozás mintaper ebéd sport programok vacsora gólyaavatás záróparty AUGUSZTUS 31. (csütörtök) 930 10°° 1200 1300 ébresztés reggeli szobák elhagyása indulás haza � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2006 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IX. évfolyam 8. szám 2006. augusztus Abstract A summary of the resource. Tartalom: Kari vezetők bemutatása Hallgatói Önkormányzat Tutela Milyen volt gólyának lenni? 2006/2007. évi 1. féléves programok Mit érdemes tudni a PPKE JÁK-ról? Vad Fügefa Szakkollégium Órarendek Creator An entity primarily responsible for making the resource Kiadó: Bándi Gyula; Kovács Lóránt Főszerkesztő: Dorogi Zsolt Pál Általános főszerkesztő-helyettes: Teleki László Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Kiadó: Bándi Gyula; Kovács Lóránt Főszerkesztő: Dorogi Zsolt Pál Általános főszerkesztő-helyettes: Teleki László Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2006. augusztus Date Created Date of creation of the resource. 2006. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource B5 (175x250) ; (1725 kb+378kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_5_200608 Relation A related resource T00077 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 18 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_5_200608 Bándi Gyula Dorogi Zsolt Kovács Lóránt Teleki László https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/e251515fdc51bdbe95c7355d25377f7e.jpg f7388ceca8fd3dde0aabadccf0712498 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/6dbfe0e68f496d10062226b5d2335ae0.pdf e07467dc0bd3fe78f3e2619d74f354eb PDF Text Text lúéleú Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudomány Kar Hallgatói Önkormányzatának lapja ttay L ��TARTALOM Programajánló A főszerkesztő tollából... Interjú Dr. Tattay Levente professzor úrral Tíz éves a kari könyvtár A becsületesség nem erény Talentumok Pro Facultate Diplomácia és Jog I. Fiatal Jogászok Tudományos Találkozója Miből tanulunk Az Operaház és a Népopera Filmajánló Vad Fügefa Gáspárdy Laci bácsi műfordításai II. Pázmány Péter HŐK Kupa Ede kalandjai a Kari TDK eredményi , 4. 5. 6. 10. 12. 13. 14. 15. 16. 18. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 3. �Programajánló a Belvárosi Szent Mihály Templomban („Angolkisasszonyok’) 1056 Budapest, váci utca47/b PROGRAM: Május 28. Vasárnap 10.00 W. A. Mozart: G-dúr mise Június 11. Vasárnap 19.00 J. S. Bach: h-moll mise Június 18. Vasárnap 19.00 Liszt Ferenc Kórus és a Budapesti Victoria Kamarakórus koncertje Vezényel: Farkas Mária Liszt Ferenc Kórus és Zenekar - vezényel: Farkas Mária Liszt Ferenc Kórus és Zenekar - vezényel: Farkas Mária Honlap: www.coniniunio.hu/szentmihaly A belépés ingyenes. A műsorváltozás jogát fenntartjuk. Információ: (+36 1) 337 8116 Szeretne templomunkban fellépni zenekarával, együttesével, kórusával? Információ: Legeza Dénes +36-20-823-2051 Impresszum: PPKE-JÄK HŐK ítélet c. új súg Lapkiadó: Dr. Bandi Gyula dékán, és Kovács Lóránt (Lóci) a Szerkesztőségünk tagjai: Hallgatói önkormányzat elnöke Főszerkesztő: Dorogi Zsolt Pál Ablonczy Zsuzsanna, Csekeő Bálint, Ferencz Domonkos, Fülöp Emese, Hutflesz Krisztina, Nagy Tamás, Pölös Csaba, Radich Orsolya, Sáhó Eszter, Techet Péter, Ziegler László Általánosföszerkesztő-helyettes: T eleki László Afotókat készítette: Prancz Balázs és Teleki László Elektronikus kiadásértfelelősfőszerkesztő-helyettes: Juha sz Gábo r Akik munkánkat segítik: Dr. Buda házi Árpád, Dr. Koltay András, Korrektor: Poór Viktória és Teleki Levente Dr. Nyéky Boldizsár, Dr. Pogácsás Anett, Dr. Szilvásy György Péter, Kalocsai Ilona, Pádár Dávid, Prof. Dr. Tóth Mihály �A főszerkesztő tollából... Dorogi Zsolt Pál Kedves Olvasóink! Elkezdődött a vizsgaidőszak. Gondolom már mindenki nagyban tanul és próbál eleget tenni a fogadalmainak. Bízom abban, hogy nevetés és nem sírás lesz majd a vége. Sokan elkövetik azt a hibát, hogyha megvannak a vizsgáik, elfelejtik leadni a leckekönyvüket, vagy a nyári pancsolás közepette nem veszik fel a következő félév tárgyait. Éppen ezért ajánlom figyelmetekbe, hogy hébe-hóba nézzetek a kari honlapra, és ami információt tudnotok kell a következő tanév kezdetéről, a következő tárgyfelvételről vagy a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat változásairól, azt itt, hivatalos forrásból, megtudhatjátok. A nyár előtt azonban van egy hosszú és fáradtságos vizsgaidőszak. Nem akarok üres mondatokat írogatni, de a szerencse nem elég egy félév teljesítéséhez. Tanulni is kell! Lapunk májusi száma a közeli múlt kari rendezvényeiről nyújt betekintést azoknak, akik elmulasztották a részvételt. Együtt ünnepeljük a Kari Könyvtár különgyűjteményének 10. születésnapját. Továbbá interjút készítettünk a Kar egyik fáradhatatlan oktatójával, akivel a közeljövőben megjelenő könyve kapcsán beszélgettünk. A cikkből az is kiderül, ami eddig titok volt. Ami pedig újdonság a mostani számban, hogy beindítunk egy folytatásos történetet Ede kalandjai címmel. Ha eddig valaki száraznak találta volna lapunkat, ezután biztos nem fogja. �Fókuszban Istené a dicsőség - interjú Dr. Tattay Levente professzor úrral Dorogi Zsolt Pál Először is engedje meg, hogy megköszönjem az ítélet újság nevében, hogy az interjú elkészítése végett rendelkezésemre állt! Számomra a megtiszteltetés! Köszönjük szépen! Annál is inkább, hiszen az utóbbi időben kevés olyan könyvjelent meg a magyar könyvpiacon, mint az Ön kiadás előtt álló alkotása, amely már most, megjelenése előtt nagy-nagy érdeklődésnek örvend a közszereplők személyiségvédelme. Ön szerint e könyv minek köszönheti a kiemelkedő médiafigyelmet? Egyrészt azért, mert, bár a téma gyakran szerepel az újságok hasábjain, eddig még tudományos igényességgel senki sem dolgozta fel hazánkban. Azért nem, mert a rendszerváltásig nem állt rendelkezésre ilyen anyag, a rendszerváltás után pedig, a gombamód megszaporodó perek nem kaptak kellő nyilvánosságot. Az újságok e perek végeredményét közölték ugyan, de az ügyek részletei, a bírósági határozatok indokolása az olvasó és a szakember előtt ismeretlenek maradtak. Én arra vállalkoztam, hogy 300 ítélet alapján, tulajdonképpen az elmúlt 15 év legérdekesebb közszereplős pereit feldolgozzam. Mi késztette arra Professzor Urat, hogy az anyagi jog után a perjoggal is behatóbban kezdjék foglalkozni? A személyiségvédelem sok-sok eljárási kérdéssel összefügg; például a büntetőeljárásban a magánindítvány előterjesztésére 30 nap áll rendelkezésre, vagy a sajtó-helyreigazítási per, amely több határidővel terhelt gyorsított eljárás. Itt visszautalnék arra, hogy a Polgári Törvénykönyvben szabályozott személyhez fűződő jogok megsértését peres úton lehet és kell orvosolni; akár sajtó-helyreigazítási-, akár személyiségvédelmi perről van szó. A megjelenés előtt álló könyvvel kapcsolatban több cikkjelent meg országos napilapban ésfolyóiratban is. Ön szerint kelthet-e politikai vihart a könyv megjelenése? Avagy a sajtó meghajol Professzor Úr objektivitása előtt? Belső meggyőződésem szerint nem kelt vihart, tudniillik olyan ügyekről van szó, amelyek a sajtóban egyszer már megjelentek. A közszereplőkről e minőségükben megjelentetett valós információk sosem személyiségsértők. Ha valaki sajtóban megjelent ügyekről ad információt, a per kimenetele, végeredménye, ennek újbóli feldolgozása semmilyen jogsérelemmel nem jár; annál is inkább, mivel a bírósági ítéletek indokolása soha nem okoz és nem okozhat jogsérelmet. Az persze előfordulhat, hogy valaki nem veszi jó néven, hogy azt a pert, amelyről a nagyközönség nem értesült, vagy amelynek a végeredményét a nagyközönség nem ismeri pontosan, részletesen ismertetem a nagyközönség előtt. De erről is szól a közszereplők élete. Fontos e vonatkozásban az is, hogy a közszereplők képmása nyilvánosságra hozható. A közszereplőknek el kell tűrniük a fotózást, az őket érintő mások által tett, közölt véleménynyilvánítást. Utóbbi körülmények teljes egészében kikapcsolják a jogi eszközök igénybevételének lehetőségét. Könyvemben olyan dolgokról lesz szó, amelyek részben a közszereplők közszereplésével hozhatók közvetlen kapcsolatba, részben pedig olyanokról, amelyeket a sajtó már egyébként is megjelentetett. �Professzor Úrnak honnan volt ereje és kellő ideje arra, hogy e hatalmasperanyagotfeldolgozza? 5 éve gyűjtögetem a témámmal kapcsolatos újságkivágásokat, bírósági határozatokat. Új tárgyat vezetettem be a „A közszereplők személyiségvédelme” címmel; a tárgy oktatása során úgy éreztem, hogy rendkívül érdekes és figyelemre méltó, ez ösztönzött arra, hogy feldolgozzam a témát. E kutatás alapján írtam a közel 300 oldalas könyvemet. Professzor Úr könyve tartalmaz-e hasznos iránymutatástjoghallgatóink számára? Joghallgatóink számára szinte tökéletes tájékoztatást nyújt a könyv, részben azért, mert feldolgoztam az ügyek elméleti hátterét mind nemzetközi jogi, mind büntető- és alkotmányjogi, mind pedig médiajogi vonatkozásban; és a polgári jogi eseteken túl a büntetőjogi eseteket, rágalmazás és közösség elleni izgatás tényállásokat is tárgyalom könyvemben. A közigazgatási eljárások ismertetése során az ORTT hatáskörébe tartozó nagyobb botrányok kerülnek terítékre. Olvasva Professzor Úrpublikációs listáját, mind a hazai, mind pedig a külföldi szakirodalomban megjelent írásainak jegyzékét, e könyv témája kissé eltér a korábbiakhoz képest. E téma az Ön szakmai érdeklődésének csúcsa?Avagy hobbi csupán? Úgy érzem, hogy a személyhez fűződő jogok és a szellemi alkotások joga rokonterületek, elsősorban azok intellektuális töltése miatt. E könyv megírása nem azt jelenti, hogy a szellemi alkotások joga területén kifejtett munkásságomat abbahagytam. Büszke vagyok arra, hogy e kitérő sikerült, ráadásul olyan írással, amely feltehetőleg mind a szakma, mind a joghallgatók, mind pedig a politikusok és politológusok, és újságírók érdeklődésére számot tart majd. Hogyan készül a könyvbemutatóra? Mit vár a könyv megjelenéstől? A könyv iránt nagy az érdeklődés, hála Istennek, és azt hiszem, hogy az utóbbi években írt tankönyvek után, amelyek nem élték meg az 500-1000-es példányszámnál nagyobb terjesztést, öröm olyan könyvet írni, amely rögtön 3000 példányban fog megjelenni. E könyv megírása után mi a következő lépés? Köszönöm a kérdést! Bevezettünk egy új tárgyat az Európai Unió magánjoga címmel. E tárgyat jövő tavasszal német nyelven is szeretném oktatni Karunkon. Ennek megfelelően a jegyzetet meg kell írnom, nemcsak magyar, hanem német nyelven is. Egyetemi tanári kinevezését nemrégiben kapta meg... E kinevezés kettősjelentőségű esemény. Itt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karon én vagyok az első docens, akit innen professzornak neveztek ki. Másrészt, a családban én vagyok az első egyetemi tanár; úgy érzem, e kinevezést tekinthetem pályafutásom csúcsának. Professzor Úr családapa; fia is Karunk oktatója. Hogyan látja Ő édesapja előmenetelét? A fiamat kell erről megkérdezni. Szeretettel és érdeklődéssel szoktunk a családban egymás 7. �pályafutásáról beszélgetni. Hogyan készült Professzor Úr családja a mögöttünk hagyott Húsvétra? Vallását gyakorló, hívő római katolikusként minden évben megszenteljük a Húsvét ünnepét. Idén is részt vettünk a nagycsütörtöki, nagypénteki és nagyszombati, hagyományos szertartásokon. A család Nagyszombat napján, otthon, közös ünnepi vacsorával ülte meg a Feltámadás ünnepét; és arra is maradt időnk, hogy leutazzunk Badacsonyba. Egy Húsvét nálunk egyúttal közösen töltött családi ünnep is. Ön Belváros-Lipótvárosi lakos. Professzor Úr 8. lokálpatrióta? Érdekes, én a Balaton-felvidékhez sokkal inkább kötődöm, mint a Főváros V. kerületéhez. Szoktam úgy kezdeni történeteket, hogy „nálunk Badacsonyban...”; ezt persze csak viccnek szántam. Amikor meglátom a gyönyörű vulkanikus hegyet, a kék égboltot, és a fodrozódó Balatont, akkor megdobban a szívem. Professzor Úr nem rég Franciaországban járt. Mesélne erről néhány szót? Franciaországban szerzői jogi tárgyú — nemzetközi — konferencián vettem részt; a konferencia Párizsban volt. Úgy gondolom, �hogy egy egyetemi oktatónak rendszeresen ki kell lépnie abból a szűk szakmai körből, amelyben él. Fontos, hogy a szakmai újdonságokat és a külföldi szerzők műveit ne a magyar szerzők által feldolgozott műveken keresztül ismerjük meg, hanem első kézből, külföldön. Másrészről meg kell állapítanom, hogy a szerzői jog hihetetlen fejlődésnek indult szerte a világban. A hang- és képfelvételek, hang- és képhordozók, hang- és képfelvevők előállítására és forgalmazására épülő ipar, amelybe beletartozik a szoftveripar is, az európai országok nemzeti jövedelmében több mint 5%-ot, az USA nemzeti jövedelmében több mint 10%-ot tesz ki. Ón szerint kit látnak, kit ismernek Önben? A tudóst, a jogászt, a családapát? A példás élőmenetélű oktatót? Én úgy érzem, és azt tartanám szerencsésnek, ha egy keresztény szellemiségű oktatót látnának bennem, akinek pályafutása emelkedő ívet mutat. Ne csak nevünkben legyünk keresztények és katolikusok, hanem az a kis közeg, amelyben mozgunk és élünk, érzékelje, hogy bennünk több emberi tisztesség, több melegség, a szeretetre fogékonyság van. És egyúttal szakmailag mi is megálljuk a helyünket. Professzor Úr az oktatói és kutatói munkán kívül a Magyar SzerzőiJogi Fórum oszlopos tagja is... A szerzői jog hihetetlenül színes, érdekes és megragadó terület. Beletartozik az írott-, audiovizuális-, képi megformáláshoz, megjelenítéshez, a reklámokhoz és szlogenekhez, jelmondatokhoz kapcsolódó joganyag. Büszke vagyok azokra a hallgatóimra, akik megszerették a szerzői jogot, akik elnyerték az Apáthy-díjat. Utóbbi díjat a Szabadalmi Hivatal által meghirdetett pályázatokon lehet elnyerni; évről évre az én tanítványaim hozzák el a legelőkelőbb helyezéseket. Nagyon örülök annak, hogy sikerült megkedveltetnem velük a szerzői jogot, sikerült kialakítanom bennük a belső vonzódást, ami nemcsak e jogterületen való szakmai pályafutást és jó megélhetést szolgálja és jelenti, hanem a szerzői jogi alkotások klasszikus szépségének is szól! Mennyire tartja a magyar szerzőijogi szabályozást modemnek? A mai magyar szerzői jogi szabályozás összhangban áll az Európai Uniós szabályozással. A szerzői jog vonatkozásában az EU a csatlakozási tárgyalások során megkövetelte hazánktól a közösségi jog átvételét és beillesztését a hazai jogrendbe; hazánk 2003ban maradéktalanul átvette a közösségi jog ide vonatkozó rendelkezéseit. Professzor Úr sportszerető ember hírében áll. Honnan erede sportszeretet? A sport, a mozgás számomra életforma. Egyetemi éveim alatt fociztam; sajnos immár két éve, egészségügyi okokból a focit és a futást abba kellett hagynom. 2004-ben átúsztam a Balatont; és remélem, hogy a Balaton-átúszásból hagyományt teremthetek. Egyébként a Balatonátúszás kalandos vállalkozás volt. Az azelőtti 5 évben nem úsztam 500 méternél többet. Nagyon hideg volt; és nagyon sokáig tartott az úszás, de hála Istennek, túléltem. Kaptam is a Balatonátúszás után egy pólót „megúsztam” felirattal.z Köszönöm a beszélgetést, és bízom abban, hogy Professzor Úr közeljövőben megjelenő könyve nagy sikert arat! Istené a dicsőség; belülről is így élem át! �Jubileum 10 éves a Kari Könyvtár jelentős különgyűjteménye Kalocsai Ilona A Könyvtár, mint könyvgyűjtemény 1996-ban jött létre, akkori elhelyezése a Díszterem (II. János Pál terem) jobboldali karzata volt. Törzsállományát a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, a Budapesti Ügyvédi Kamara egykori könyvtára, az OSZK duplum­ példányaiból, valamint különböző hagyatékokból származó könyvek adták. Könyvtárunk gyűjtőkörét a Karon folyó alapképzés, szakirányú továbbképzés, doktori (PhD) képzés, a tudományos kutatómunka és a vallásos szellemiség szabja meg. A Könyvtár 2000 októberében költözött a jelenlegi helyére, a Szentkirályi utca 30-as épület első emelet 114-be. Az olvasóterem 80 olvasói hellyel, az informatikai labor 10 számítógépes munkaállomással rendelkezik, raktárunk kb. 50 ezer kötet tárolására alkalmas. Állományunk: 31216 kötet könyv és bekötött folyóirat (a tanszéki, intézeti könyvtárak állományával együtt) és 3350 szakdolgozat. A szakkönyvek 7O°/o-a, a tankönyvek összes példánya, valamint a folyóiratok az olvasóteremben szabadpolcon találhatók. Az állományunk 9O°/o-a a HunTéka integrált könyvtári rendszerben van feltárva, on­ line katalógusunk, a kari honlap, hallgatói és a könyvtár web oldalairól érhető el az internetes kapcsolattal rendelkező számítógépeken. Külön-gyűjtemények: -Hallgatóink szakdolgozatai, a jelenleg 3350 db-ból álló gyűjteményt elkülönített helyen tároljuk, az állomány évente gyarapszik. -Péteri! Vilmos tudományos és kulturális szempontból jelentős könyv-hagyatékát a raktárunkban elkülönítve tároljuk. A könyvek mindegyikében, az adományozó 10. végakaratának megfelelően, Ex Libris Péterfi Vilmos-bélyegző került. A könyvadományt 2005-ben elektronikusan is feldolgoztuk. Péterfi Vilmos hagyatéka Dr. Péterfi Vilmos (1924-2002) az egykori Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott, és 1948-ban emigrált az Egyesült Államokba. Tudományos tevékenységet a Minnesota-i Egyetemen folytatott amerikanisztikai szakon (külpolitika és nemzetközi igényével gyűjtötte az USA diplomáciatörténeti jogi vonatkozású szakirodalmát, általános filozófiai, történelmi kézikönyveket, katolikus elkötelezettségének megfelelő, világvallásokkal foglalkozó alapműveket). A rendszerváltozást követően Budapestre visszatért. 2001. február 16-án saját könyvtárát a PPKE Jog- és Államtudományi Karnak adományozta, ajándékozási szerződéssel. A hagyaték az ajándékozó halála után, 2003. február 4-én került a JÁK raktárába. A hagyaték könyvtári része (159 könyvcsomag) 2250 db angol nyelvű szakkönyvet, 14 kötet régi nyomtatványt, mintegy 950 kötet szépirodalmi művet (amit az ajándékozó írt), 604 db videokazettát, 160 db hanglemezt, valamint magánjellegű iratanyagot tartalmazott. A könyv­ adomány elsősorban 1960-as évek nemzetközi jogi, diplomáciai, közgazdasági témájú könyveket, kézikönyveket, valamint az amerikai egyetemi jogi oktatásban használt tankönyveket tartalmazott. A szakkönyvek átválogatását Prof. Dr. Varga Csaba, a Jogbölcseleti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára végezte 2004 nyarán. A könyvállomány mintegy felét nem javasolta, hogy állományba vegyük, mert szakmailag nem indokolt a feldolgozásuk. A beleltározott könyv-hagyaték becsértéke: 1297250 Ft. A könyvadomány elektronikus �feldolgozására a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól pályázati támogatást nyertünk. Legértékesebb része: 14 régi nyomtatvány a XVII—XVIII. századból, a legértékesebb 3 művet restauráltattuk, pályázati támogatásból. Ezek a következők: D-D. LÜDOVICI DE MOLINA DE PRIMOGENIORUM HISPANORUM ORIGINE, 1. AUGUSTINUS, Aurelius: Confessionum libri tredecim.Vol. I-II. Florent iae: Ex typographio Petri Caietani Víviani, 1757 — 1759. Szent Ágoston (354430) életéről és megtérésének históriájáról szóló mű, a Vallomások 18. század közepi, firenzei kiadása. 2. DONEAU Hugues: Hugonis Donelli j.c. celeberrimi norici quondam. Neapoli: excudebat Thomas Alphaus, 1763. Hugo Donellus (1527-1591) 16. századi francia jogászprofesszor luris civilis libri vigintiocto c. főművének 18. század közepi nápolyi kiadása. Ennek a kötetnek a 17. századi kiadását 300 euróért árulták az egyik nevezetes könyvaukción. Ez a kötet feltételezhetően Nicastro calabriai város valamelyik könyvtárából származhat. Donellus protestáns professzornak a Szent Bertalan éj után (1572. augusztus 24.) Genfbe kellett menekülnie Bourges-ból, ahol addig jogot tanított. Később Heidelbergben, Leidenben és Altdorfban volt professzor. 3. MOLINA, Luis de: De primogeniorum Hispanorum origine, ac natura libri quator. Venetiis: Apud Nicolaum Pezzana, 1757. „Az első hispánok eredetéről és természetéről, négy könyv, különböző kiegészítésekkel.” A címlap a szerző ajánlását tartalmazza: Hispánia AC NATURA, LIBRI QUATÜORi CVM rjtKUS JDDlTlOHiaVt- (Spanyolország) a szenátus nagyságával és az igazság elismerésével a legfőbb királyi méltóságnak és II. Fülöp legyőzhetetlen és leghatalmasabb királynak a portugál trón örökösének. A címben jelzett 4 könyv egybe van kötve, a kétoldalas olvasói ajánlás után a bevezető következik, majd 4 részben a 665 oldal terjedelmű, illusztrált mű. A restaurált régi nyomtatványok közül ez a Velencében a XVIII. század közepén kiadott mű a legértékesebb, mert a szerzője a filozófiai (molinizmus) iskolát teremtő: Ludovicus de Molina (1535-1600). Molina spanyol katolikus teológus és filozófus, jezsuita szerzetes, a spanyol skolasztika jelentős gondolkodója. Aquinói Szent Tamás szövegeinek elemzése során jutott el a kegyelemtan olyan új, az emberi akaratszabadság sértetlenségét biztosító fogalmi rendszerének kidolgozásához, amely a híres tomista - molinista vita alapjául szolgált. A katolikus teológiában — kegyelemtani tekintetben — a legtöbb teológus ma is a molinizmus álláspontját képviselik. A Péterfi-hagyaték még 11 kötet XVII. és XVIII. századi régi könyvet tartalmaz. Ezeknek a restaurálására anyagi okok miatt még nem kerülhetett sor. 11. �Köszönetnyilvánítás A becsületesség nem erény; a becsületesség szükségszerű kötelesség! Dorogi Zsolt Pál । A becsületesség nem erény; a becsületesség szükségszerű kötelesség! Sok vita van, volt, és amíg történnek lopások addig lesz is, mennyire kell nyitva hagyni épületeinket, és mennyire kell a nyitva tartás alatt ellenőrizni a forgalmat. Biztos mindenki tudja, vagy a suttogásból sejti, most éppen mi tűnt el. Ez nem a mi Karunk sajátja, hanem sajnos egyes emberek rosszakarata, cselekedete... A közelmúltban (is) több lopás történt, de vannak olyan hallgatóink és kollégáink, akik példát mutatnak mindannyiunk számára, hogyha találnak valamit, azt leadják. A becsületes megtaláló jutalma, pedig legyen az, hogy a teljesség igénye nélkül, de felsorolom nektek ki mit adott le az elmúlt hónapokban. Vannak olyan tárgyak is, amik kimaradtak a felsorolásból, aminek az értéke lehet pénzben csak csekély, de egy olyan hallgatónak, aki bejárt az órákra és elveszíti a jegyzeteit, kincset ér, ha később meglesz. Nem csupán egy füzet, vagy papírok tömkelegé, hanem a sikeres vizsgához vezető lépcsőfok. MEGTALÁLÓ MEGTALÁLT TÁRGY Varga Andrea Pintér Tímea mobiltelefon szürke táska benne 8000 forint értékű étkezési utalvánnyal irattáska irattáska; tartalma: mobiltelefon, igazolványok, lakásés slusszkulcs, bankkártya leckekönyv esernyő női sál egy pár fekete bőrkesztyű diákigazolvány 11400 forint értékű étkezési utalvány Siemens C55 típusú mobiltelefon pénztárca benne 2000 forint és apró Elek Endre Beregnyei Tünde Horváth Attila Dr. Bárány Andrásné Rácz Rudolf Teleki László Eördögh Attila Rorlar Zsuzsanna Mede Katalin Dr. Farkas János Végezetül pedig, engedjétek meg, hogy köszönetét mondjak azon kedves hallgatótársainknak, és a Kar azon dolgozóinak, akik a felsorolásból kimaradtak, de becsületességükről tanúbizonyságot tettek! A fenti adatok, a kari Biztonsági Szolgálat Szolgálati Naplójából kerültek kiemelésre. 12. �Beszámoló Talentumok Karunk évről évre rangos helyezést ér el az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, bár ennek ellenére előfordult, hogy az egy egyetemről a versenyre nevezhető dolgozatok számára meghatározott keretszámot sem töltöttük ki. Különösen meglepő, hogy számos olyan tanszék van Karunkon, ahol az egész évben folyó színvonalas tudományos munka ellenére nem fektetnek kellő hangsúlyt arra, hogy az ezek eredményeit mutató tanulmányok az OTDK-ra is eljussanak, és a szerzők ott is bizonyíthassák kiemelkedő képességeiket. Az idei tavaszi Kari TDK résztvevői meggyőzték hallgatóságukat arról, hogy kiváló dolgozatokat és előadókat küldhet Egyetemünk 2007-ben a soron következő, Balatonszárszón megrendezésre kerülő OTDK-ra is. Kiemelendő, hogy a korábbi évek tapasztalataihoz képest számos kellemes meglepetésben volt része a zsűrinek, hallgatóságnak. Tudniillik olyan tanszékekről is értékes és igényes pályamunkák kerültek bemutatásra, amelyek az elmúlt évek során nem képviseltették magukat aktívan és eredményesen a diákköri konferenciákon. Külön öröm, hogy több szerző igen ígéretes előadónak bizonyult, az órákon keresztül folyamatosan zajló ülést az egymást követő szabatos és meggyőző felszólalások valóban színessé és érdekfeszítővé tették. Ezen kívül az opponensek is kimagasló teljesítményt nyújtottak ezen a megmérettetésen, igazán élvezetessé varázsolták a vitákat, arra sarkalva a szerzőket, hogy az országos rendezvényig az elhangzott építő kritikáknak megfelelően tovább csiszolják dolgozatukat. A legjobb teljesítményt nyújtó szerzők és a példaértékű opponensek mindannyiunk elismerésén túl pénzjutalomban részesültek, de az értékelő bizottság úgy határozott, hogy valamennyi bemutatott dolgozat alkalmas arra, hogy Karunkat a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián képviselje. Ennek a versenynek óriási jelentősége van Egyetemünk hírének öregbítésében, és természetesen a résztvevők számára is életük egyik emlékezetes állomása, rangos eseménye. Erre, és a Kari TDK pozitív tapasztalataira figyelemmel buzdítok minden hallgatót és témavezetőt, hogy az OTDK-n való részvételre jogosító, ősszel megrendezésre kerülő következő Kari TDK-ra is minél több színvonalas és ígéretes dolgozatot juttasson el, hiszen mint látjuk, egy ilyen alkalom kiváló lehetőség a tehetségek kibontakozására! Vincent Nichols érsek a Da Vinci-kódról május 15. „A Da Vinci-kód indokolatlanul sérti Jézus Krisztust és a Katolikus Egyházat” — fogalmazott Vincent Nichols birming­ hami érsek május 14-én kiadott közleményében. személyét és a Katolikus Egyházat.” „Nem áll szándékomban megnézni a héten debütáló filmet. Azonban mindenkit, aki megnézi, arra figyelmeztetek, hogy ne engedje megtéveszteni magát a képzeletszülte témák és szándékos valótlanságok által. Arra kérem őket, hogy ne felejtsék el: a Da Vinci-kód semmit nem árul el Jézus Krisztus igazságáról, a keresztény hitről vagy a Katolikus Egyházról.” Nichols érsek hozzáteszi: „Amíg Krisztus a földön élt, türelemmel viselte a sértegetést és gúnyolódást, hogy tanúságot tegyen megingathatatlan szeretetéről. Ami ma is igaznak bizonyul.” Nichols így nyilatkozik: „Elolvastam a Da Vinci-kódot az elejétől a végéig. Szándékosan tényként ábrázolja a fikciót. Eltorzítja a történelmet, meghamisítja a teológiát, és indokolatlanul sérti Jézus Krisztus Forrás: ICN/MagyarKurír 13. �Beszámoló Pro Facultate Dorogi Zsolt Pál Pro JacuIuw Idén is megrendeztük a hagyományos Pro Facultate (kari) napot. A reggeli eső kissé megrémítette a szervezőket, de délutánra szépen kisütött a nap, ami így már nem gátolta a szabadtéri rendezvényt. A programok a szentmisével kezdődtek, majd a Pro Facultate díj átadása következett. A díjátadó nem telt most sem a boldogságtól könnyező szempár nélkül. Idén három díjazott volt: Dr. Tóth Mihály tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Lábady Tamás egyetemi docens, a Pécsi ítélőtábla elnöke Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm tanszékvezető egyetemi tanár A programsorozat a Dékáni Hivatal dolgozói süteményeinek kóstolgatásával, valamint a bográcsok felállításával, és Botos Katalin Professzor Asszony meglepetés műsorával folytatódott, aki ismét megadta az alaphangulatot. A cél paprikás krumpli készítése volt. Egyesek hamarabb jöttek és így próbáltak előnyhöz jutni, vagy ők voltak egyedül csak pontosak? ? Elsőnek a Polgári Jogi Tanszék chef-je Tattay Levente Tanár Úr érkezett, és látott neki a főzéshez, majd a nemzetközi bogrács állott fel, ahol borkülönlegességek kínálgatásával próbálta Szabó Sarolta Tanárnő lassítani a környező bográcsok versenyzőit. Hozzáteszem mindenki örömére. Sőt még egy kis bort is öntöttek a forrásban lévő krumpli közé. A Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet, hogy felvegye a versenyt, nemhogy 14. elsőnek lett kész a főzéssel, de pluszban bevállaltak még egy bográcsot is. A Dékáni Hivatal, amíg mindenki a süteményekkel volt elfoglalva, kihasználta az alkalmat és császárszalonnát csempészett a bográcsuk aljára, amit a szomszédok ki is szúrtak. A HOK-ös bogrács először jobban hasonlított a hagymalevesre, mint a paprikás krumplira, de végül minden elfogyott. A munkából mindenki kivette a részét. Ha fa kellett a tűzrakáshoz Szabó István Dékán-helyettes Úr fát aprított, ha a láng alábbhagyott Ádány Tamás Tanár Úr térdelve szította a tűzet. A bográcsozás mellett lacikonyha is működött, és néptáncosok szórakoztatták az egybegyűlteket. Kora estétől a LEGIS ACTIO koncertje vonta magára a gesztenyés kert és a környező házak lakosaink figyelmét. A buli jól sikerült és a bográcsozásnak csak nyertesei voltak. Többek között mi is, akik megtömhettük a hasunkat! �Beszámoló Diplomácia és Jog - Továbbtanulás külföldön Mr. Csaba Pölös A rendezvény alapötlete tavaly decemberben született meg. A Hallgatói Önkormányzat eddig nem rendelkezett önálló külügyi rendezvénnyel, ezért időszerű volt a létrehozása, megszer­ vezése. A rendezvény célja a tájékoztatás, hogy a hallgatók elindítása a kiutazáshoz vezető úton a szaknyelvi, posztgraduális, kiegészítő képzések területén. Sokan kész ösztöndíj megoldásokat várnak, ám erre bizonyos esetekben nincs lehetőség. Ausztrália és Magyarország között például nincs államközi ösztöndíj megállapodás. Léteznek viszont olyan tanulóvízumok, amelyek lehetőséget biztosítanak a részidős munkaválla­ lásra, így pedig bárki megengedheti magának a kinti tanulmányokat, hiszen saját munkájával fedezi a költségeket. E rendezvény megszer­ vezésével hagyományt kívántunk teremteni. A következő Diplomácia és Jog rendezvényt az ősz folyamán ismét megrendezzük, terveink szerint olyan államok részvételével, amelyek eddig nem szerepeltek, nem voltak vendégeink Karunkon; ősszel meghívjuk Olaszország, Spanyolország, USA, Írország képviselőit is! Ezúton is szeretném megköszönni az április 26-án tartott konferencia részvevőinek a megtisztelő jelenlétüket! 15. �Beszámoló I. Fiatal Jogászok Tudományos Találkozója - 2006. 04. 27. Ziegler László Tavaly a Hallgatói Önkormányzatban megbeszélést tartottunk arról, hogy milyen programokat valósítsunk meg a következő év első felében; ekkor merült fel egy a korábban Karunkon végzett, „ifjú” pázmányosok részére kitalált rendezvény, konferencia ötlete. Ebből lett a Fiatal Jogászok Tudományos Találkozója. Az értelmi szerző, rendezvényi alelnökünk Dr. Nyéky Boldizsár volt. A műsor koordinálását jómagam meg. Ez volt életem első nagyobb szabású rendezvénye, de a csapatnak köszönhetően, a kezdeti nehézségeket leszámítva, az akadályokat simán vettük. Célunk egyrészt az volt, hogy továbbépítsük az egyetem, illetve a jelenlegi diákok kapcsolatát az öregdiákokkal, másrészt pedig, hogy a sikeresen elhelyezkedett korábbi hallgatóink személyes tapasztalatai alapján bemutassuk a hallgatóknak, mit is kezdhetnek a pázmányos diplomával. Előadóink számtalan érdekfeszítő információt osztottak meg az érdeklőkkel a különböző tradicionális és nem tradicionális jogi karrierek természetéről, az elhelyezkedést megkönnyítő tényezőkről és izgalmasabbnál izgalmasabb jogi kérdésekről. A Tudományos Találkozóra valamivel több, mint négyszáz hallgató regisztrált. Reméljük, jövőre még nagyobb lesz az érdeklődés; hiszen nem titkolt vágyunk az, hogy hagyományt teremtsünk, és a Fiatal Jogászok Tudományos Találkozója minden évben megrendezésre kerüljön. Ezzel szeretnénk megkönnyíteni azt, hogy MI pázmányosok igazi közösség maradjunk a diploma megszerzése után is! A Tudományos Találkozó elnökségében Egyetemünk oktatói foglaltak helyet, akik érdekes kommentárokkal gazdagították az elhangzottakat. Ezúton is szeretnénk Őnekik megköszönni, hogy jelenlétükkel megtisztelték a Fiatal Jogászok Tudományos Találkozóját. A megnyitót Ft. Dr. Kránitz Mihály Rektor­ helyettes Úr, az Öregdiák Szövetség egykori elnöke, és Prof. Dr. Zlinszky János Alapító Dékán Úr tartotta. Az Elnökség további tagjai: Dr. Bérezés László, Dr. Boytha Györgyné, Dr. Botos Gábor, Dr. Frivaldszkyjános, Dr. Horváth Attila, Dr. Péterfalvi Attila Dr. Radnay József, Dr. Tattay Levente, Dr. Tóth Mihály voltak. Meghívásukat Dorogi Zsolt, Gyökeres Zoltán István és Teleki László intézte, akiknek segítségét ezúton is köszönjük! Külön köszönet azoknak a hallgatóknak, akik a ren16. �dezvény akadálytalan lebonyolításában segítettek! Dr. Nyéky Boldizsár rendezvényi alelnököt kérdeztem, elégedett volt-e a rendezvénnyel: ,A „Kíváncsi vagy mit ér a diplomád?" kérdésünkre, úgy érzem, kielégítő választ kaptunk. Egyfelől közel 400 regisztrált hallgató, és a tanári karjelentős képviselete volt kíváncsi arra, mit is ér a diplománk, másrészt a 22 végzett pázmányos előadása igazolta, hogy azért van mit keresnünk a szűkebb és tágabb értelemben vett jogi pályán. Természetesen nem lehet mindenkibőlsztárjogász, vagy felsővezető a diplomaszerzés után öt évvel, de az itt elhangzott előadások bemutatták, hogy a kitartó munka, a tehetség és az Alapítók által lefektetett szellemiség együtt, mindenkit elindíthat egy sikeres jogászi pályán. Ezúton is külön köszönöm Kránitz Mihály rektor-helyettes, Zlinszky János alapító dékán, Radnay József prodékán, Tattay Levente és Botos Gábor tanár uraknak az őszinte figyelmet és érdeklődést, valamint a szervező bizottság tagjainak, elsősorban neked Laci, Juhász Gábornak, Dobos Tibor Lászlónak, Dorogi Zsoltnak és Teleki Lászlónak a kitartó előkészítő munkát!Ajelentős érdeklődésre való tekintettel terveink szerint jövőre is megrendezzük az akkor már második Fiatal Jogászok Tudományos Találkozóját. ” Prof. Dr. Tattay Levente (és Dr. Botos Gábor, egykori átvilágító bíró) végig jelen volt, segítette az elnökség munkáját; sőt Professzor Úr két szekcióban az elnöki szerepet is ellátta. Professzor Ür szerint a rendezvény nagyon színvonalas volt; jó volt látni és megtapasztalni, hogy végzett hallgatóink mennyire sikeresek, és hogy a pálya milyen sokféle és sokfajta területén képesek érvényesülni. Ám Professzor Úr meg­ jegyezte, hogy illő volna megvizsgálni, hogy mi lett azon hallgatóink sorsa, akik nem praeclare vagy summa cum laude minősítéssel végeztek, nem be-szélnek kéthárom élő, idegen világ­ nyelvet. Köszönöm ifjú előadóinknak, Ascsillán Endrének, Ádány Tamásnak, Békés Ádámnak, Békés Balázsnak, Christián Lászlónak, Csepely-Knorr Tamásnak, Gyeney Laurának, Hajas Barnabásnak, Halász Zsoltnak, Hartai Győzőnek, Krajnyák Andrásnak, ifj. Lomnici Zoltánnak, Medve Richárdnak, Payrich Andrásnak, Patyi Gergelynek, Rétvári Bencének, Szabó Dávidnak, Szterényi Sándornak, Tamás Csabának, Török Bernátnak és Újlaki Tamásnak, hogy elfogadták meghívásunkat! 17. �Beszámoló Miből tanulunk - a kari Minőségbiztosítási Bizottság vizsgálatának tapasztalatai j Prof. Dr. Tóth Mihály — a Bizottság Elnöke; a Pro Facultate díj idei díjazottja Karunkon a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően 1999-ben döntöttek a Minőségbiztosítási Bizottság létrehozásáról. Azóta számos hasznosítható vizsgálat folyt; pl. a tudományos diákköri mozgalom helyzetéről, vagy a hallgatói munkateljesítés elbírálásának gyakorlatáról. E Bizottságot évekig Dr. Gáspárdy László Professzor Úr vezette, akinek színvonalas és szeretetteljes munkájáról ezúton is tisztelettel és kegyelettel emlékezünk meg. Az újjáalakult Bizottság 2005-ben a hallgatók írott tananyagokkal — tankönyvekkel és jegyzetekkel—való ellátottságátvizsgálta. Ez volt az első olyan vizsgálat, amelyben a hallgatók és az egyes oktatási egységek egyaránt véleményt nyilvánítottak, kérdőívek kitöltése és esetleg (természetesen név nélküli) szöveges értékelés formájában. A vizsgálat egyebek mellett a saját, illetve a más felsőoktatási intézményekben használt kötelező és ajánlott írott anyagok pontos körét, arányait igyekezett feltárni. De választ keresett arra a kérdésre is, hogy az egyes Érdemes ide iktatni a hallgatói értékelések közül néhány jellemző kritikát: • „A HVG-ORAC kiadónál körülbelül kétszer annyiba kerül egy könyv, mint egy másik kiadó hasonló terjedelmű és kötésű könyve!” ■ „... némi ésszerűséget kéne végrehajtani, mert a szigorlatra kilenc (!) kiadványból kellett összeszedni az anyagot, úgy, hogy egyik könyvből több száz, a másikból meg csak 1020 oldal kellett.” • „a könyv nem tankönyv, hanem egy tudományos munka, amely komoly előismereteket igényel. Azt azonban fontosnak tartom megemlíteni, hogy a könyv nehézségét a vizsgán maximálisan figyelembe vették.” • „A könyv jó, csak a számonkérésnél az órai 18. tankönyvek és jegyzetek terjedelme, illetve használhatósága miként viszonyul az érintett tárgy jellegéhez, óraszámához és a számonkérés módjához. A kérdések kitértek az anyag aktualitására, arányosságára és tanulhatóságára, ezt 1 és 10 pont között lehetett értékelni. Összesen közel 100 írott anyagra vonatkozóan érkezett hallgatói, illetve oktatói értékelés. A tankönyvek és jegyzetek 84°/o-át nálunk oktató szerző írta. A karunk „profilját” vagy sajátosságait meghatározó intézetek (Kánonjogi Intézet, Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet) kizárólag saját írott anyagokat használ. A tankönyvek és jegyzetek aránya kb. 50%-os. Az anyagok kevesebb, mint egyharmada ajánlott irodalom. Az oktatási egységek „önértékelései” általában a maximálishoz közelítő pontszámokat jelentették, némi önkritika esetenként az aktualitás hiányát rótta fel. Jóval kritikusabbak voltak a hallgatók; az általuk adott átlagos pontszám 4-8 volt, ők leginkább a anyagot kérik, a megvétele pedig kötelező.” • „Az amúgy is terjedelmes jegyzetet kiadhatnák könyv formájában, néhány oldalt hozzáírva, mert ezért a néhány oldalért meg kell vennünk a több ezer forintos ELTEs könyvet is a jegyzet mellé.” • „Ez egy rendkívül jó kézikönyv azok számára, akik már rendelkeznek többéves [...] tanulmányokkal. Tankönyvnek használhatatlan, mert egyáltalán nem tagolt és tételes, hiányzik a megfelelő szerkesztés, összemosódnak a témák, túl sok felesleges elemet tartalmaz.” • „A könyvnek a legnagyobb problémája — mint általában a sokszerzős könyveknek —, hogy néhány kérdésről többször van szó, az egyes szerzők stílusa eltérő, és bizonyos részek túl hosszúak.” �tanulhatóság, az áttekinthetőség hiányát kifogásolták. Többször vetették fel az óraszámok, illetve az anyagok terjedelme közötti összhang hiányát („féléves, heti egy órában oktatott tárgyakhoz felesleges több száz oldalas, tudományos igényű tankönyv”), olykor egy-egy írott anyag aktualitását, vagy éppen hiányát érte bírálat. Az olvasónak feltűnhet, hogy az előző véleményekben nem jeleztem a kérdéses jegyzet, illetve könyv pontos címét (noha az a bírálatban nyilván szerepelt). Am a vizsgálat során sem volt célunk egyes konkrét művek bírálata vagy tanszékek „pellengérre állítása”; az érintettek talán így is magukra ismernek. A vizsgálati jelentés a megfelelő konkrétumokat persze tartalmazta. Azt e hasábokon is felajánlom, hogy a teljes vizsgálati anyagot — kérésre — szívesen az A vizsgálat alapján néhány javaslatot is megfogalmaztunk: • Törekedni kell arra, hogy az adott tantárgy oktatási struktúrában elfoglalt helye (óraszáma, a számonkérés módja stb.) összhangban álljon a hallgatók rendelkezésére álló írott tananyag terjedelmével és tartalmával. Kerülni kell az ún. „többfunkciós”, nagy terjedelmű, átfogó tudományos műként is használt tankönyvek kötelezővé tételét olyan esetben, amikor ezt a tantárgy fenti körülményei nem indokolják. Ilyen esetben célszerű un. „minimálkövetelményeket” tartalmazó jegyzet készítése. • Célszerűnek látszik a kötelezően elolvasandó (beszerzendő) könyvek számának redukálása, főként olyan esetekben, amikor egy-egy műből oktatási egységek vezetőinek rendelkezésére bocsátom. A teljességhez tartozik, hogy akadtak persze — noha kisebb számban — dicsérő vélemények, amelyek olykor egy „mini­ recenzióval” is felértek. Összességében a gyakran kritikus értékelések ellenére azt lehetett megállapítani, hogy a hallgatók írott anyagokkal való ellátása megfelelő, az oktatási egységek folyamatosan törekszenek arra, hogy új aktuális könyvek és jegyzetek elkészítésével tovább bővítsék a választékot. Ebben a Kar Kiadói Bizottságának színvonalas előkészítő és koordináló munkájának is jelentős szerepe van. (Számos, a hallgatók által hiányolt könyv immár megjelent.) csak egyes részek képezik a követelményeket. Ilyen esetben megfontolandó inkább szemelvénygyűjtemények kiadása és időszakonkénti frissítése. Saját írott tananyag esetén más karok tankönyveit, jegyzeteit ne tegyük kötelezővé! • Az ajánlott írott anyagokkal kapcsolatos követelményeket pontosan meg kell határozni, a Kari Könyvtár állományát, pedig alkalmassá kell tenni arra, hogy az ajánlott anyagokhoz a hallgatók azok megvásárlása nélkül is hozzájussanak. • Újabb kiadások megjelentetése során indokolt áttekinteni és felülvizsgálni azokat a korábbi szerződéseket, amelyek alapján más kiadókhoz képest aránytalanul magas vételár mellett tudják csak a hallgatók a tankönyveket beszerezni. Az év második felében a Minőségbiztosítási Bizottság az előadások értékelésének felmérésére készül. E nyilvánvalóan nagy és kényes feladat elvégzéséhez feltétlenül számítunk—mint az előzőekben is — a Hallgatói Önkormányzat értékes és hatékony segítségére. 19. �Kultúra Az Operaház és a Népopera Radich Orsi „Az első találkozás az operával eldönti, hogy lesz tovább... Az ember vagy megszereti, vagy megutálja. Ha tetszik, mindig szeretni fogja, ha nem, talán megtanulja méltányolni, de sohasem fog a leikéhez férkőzni...” Bizonyára mindannyian láttátok a Micsoda Nő!-t Julia Roberts és Richard Gere főszereplésével... Nos, a film csúcspontja környékén főhősünk operába viszi hősnőnket, akinek e mondatokkal vezeti fel az előadást. Magam is úgy gondolom, hogy az operával kapcsolatos első élmény meghatározó lehet. Ez persze nem mindenkinél igaz... Véleményem szerint „operába járni” igazán szép, polgári szokás, ha úgy tetszik hagyomány. Ám mégis sokan idegenkednek tőle, mert nem ismerik igazán, vagy csak egyszerűen nem jó darabbal „kezdtek”. Javaslom nekik, elsőként talán ismerkedjenek meg a műfajnak otthont adó két Házzal. Ehhez próbálok most egy hangyányi segítséget nyújtani. A magyar operajátszás régen várt pillanata érkezett el 1884. szeptember 27-én, amikor fényes külsőségek között, I. Ferenc József jelenlétében megnyitotta kapuit a budapesti Operaház. (1869-ben határozat született a dráma és az opera szétválasztásáról.) Mivel Erkel Ferenc nem készült el István király című operájával, a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. A díszünnepség azonban kis híján botrányba fulladt: a kíváncsi tömeg betört az előcsarnokba az ott posztoló rendőröket félresodorva, hogy megcsodálhassa a pompás Sugár úti palotát. Az Operaház a Nemzeti Múzeum és a Vigadó mellett Budapest legjelentősebb XIX. századi műemléke. Alaprajzánál Ybl Miklós nem az általánosan példaképnek tekintett négyzetes formát, hanem a párizsi operánál is alkalmazott megoldást választotta. A patkó alakú, háromemeletes nézőtér lélegzetelállító térélményt ad. A káprázatos vörös-arany színvilág, a nyugodt, 20. harmonikus kompozíció a fölötte lebegő pompás csillárral az épület legtökéletesebb együttese, bár egyesek szerint a díszlépcső a Ház legszebben sikerült része. Aki kedvet kapott a látogatásra, 600 Ft-ért szakavatott idegenvezetők kalauzolják az érdeklődőket a Házban. 1911. december 8-án nyitotta meg kapuit az akkori Tisza Kálmán (mai Köztársaság téren) a főváros második dalszínháza, a Népopera. A ma az Erkel Színháznak otthont adó színházépület (2400 főt befogadó nézőterével Budapest mindmáig legnagyobb színháza!) több kisebbnagyobb átalakítás, jó néhány névváltoztatás, a legváltozatosabb műfajok befogadása után, ismét operaházként működik. Mozgalmas története során azonban volt varieté, művelődési ház, sőt mozi is, de még bokszmeccseket is rendeztek itt az 1930-as években. Ugyanakkor számos világhírű művész lépett fel falai között, többek között a milánói Scala együttese, a Bécsi Filharmonikusok, de még egy japán kabuki-együttes is. A Népopera széles közönségrétegnek kínált elérhető áron, nívós előadásban elsősorban népszerű operákat. Az 1917 szeptemberétől Városi Színház nevet viselő intézmény az Operaház fiókintézeteként működött. Az épület 1951. szeptemberében került az Operaház kezelésébe, 1953-tól Erkel Színház néven, az Opera másik játszóhelyeként működik. És ami a műveket illeti. A kezdőknek csak „könnyű” operát ajánlanék, Puccinit, Verdit, Mozartot. Magam részéről a kedvenc a Pillangókisasszony és a fent említett filmben is felcsendülő Traviata. Ám ezen kívül is van választék bőven; igazán gazdag a repertoár (Aida, Don Giovanni, Cosí fan tutte, Tosca...). Akit végképp taszít az éneklés, ám mégis hódolni akar az operába járás élvezetének, javaslom a balettet, a Spartacust, Diótörőt, és természetesen ne feledkezzünk meg a hangversenyekről sem! A többi pedig jön magától: vagy megszereted, vagy csupán méltányolod... �Filmajánló Maradj! -Dzsunag Dszi álmaAblonczy Zsuzsanna Egy egyetemista srác, egy fiatal nő. Összekötő elem 1: az öngyilkosság gondolata. Az egyik próbálta, a másik akarja. Az egyiknek nem sikerült, a másiknak meg [...] majd meglátjuk. Összekötő elem 2: egy férfi (Ewan McGregor). Az egyik pszichiátere, a másik élettársa. És mi van még? Semmi. Nem is találkoznak. Vagy mégis? A fiú megteszi. Vagy mégse? Sok az „Akkor most mi van?” — kérdés a film során, nagyon akarjuk érteni, hogy mi történik, és aki annyira erőlködik valószínű, nem fog túl nagy sikereket elérni. Mindenki azt hozza ki a filmből, amit akar. Ami viszont biztos: mindenki érezheti végkövetkeztetések nélkül, hogy milyen az őrület határán, a kétségbeesés szélén, amikor csak forogforog a világ körülöttünk, és nem tudjuk, hogy hol a vége. Egyszóval a Maradj! kissé olyan, mintha 3D-s filmet néznénk 1 depressziós/öngyilkosjelölt szemén keresztül. Hozzá­ teszem: nagyon hitelesen. A világuk tényleg sivár, néhol teljes sötétség, benne lámpa, ami csak nagyobb homályt teremt, mintha teljes lenne a sötétség, néhol pedig érdektelen emberek tömkelegé a nagyvárosban. A mélypont (vagy éppen érzelmi katarzis? — attól függ, kinek a szemszögéből figyeljük) az üres szoba, falain milliméteres betűkkel ezernél is többször felírva: Forgive me. Az angol eredetiben, mert szerintem — legyen akármilyen kifejező és életteli nyelv a mi szeretett magyarunk — a szó mögött rejlő drámát és elfojtott kínokat, amiket átélhet egy ember, akinek ez az utolsó menekülési lehetősége, az eredeti jelen esetben sokkal jobban adja vissza. A fiú szenved. Első ránézésre csak egy elkényeztetett ficsúr feltűnősködésének tűnik kijelentése (tudniillik, hogy ő márpedig nemes egyszerűséggel megöli magát a 21. születésnapján). A képek és hangok, érzések és gondolatok, villanások és visszaemlékezések azonban arra késztetnek, hogy beleérezzünk tehetetlen fájdalmába. A Maradj! (és rajta keresztül Sam Foster /Szörnyek keringője/ rendező) a képek és hangulatok nyelvén szól hozzánk. Sok a vibrálás, sok a visszajátszás, sok a fény és sok a hang. Sok a jelkép és sok a jelképnek látszó nem jelkép. Ki kell szűrni belőle a sok zavaró tényezőt, hogy lássuk mi is az igazán zavaró ebben a világban, mitől szenved az, aki nem teljesen érzéketlen az élet nevű valami iránt. A pszichiáter meg akarja menteni Henryt, de eltéved azok között a bizonyos „zavaró tényezők” között és egy idő után nem tudja, hogy ébren van-e, vagy álmodik (mellesleg: ezt nekünk, nézőknek is igen nehéz eldönteni). Eltéved, és nem látja, hogy mi is az igazi tét; nem látja meg a saját gondjait. Hisz’ barátnőjének (Naomi Watts) és neki is útmutatásra lenne szüksége. Aztán mind eltévedünk. És a film végére végképp nem tudjuk majd eldönteni, hogy akkor most álmodtuk a filmet, vagy tényleg láttuk? A lényeg: tartsuk észben azt a bölcsességet, ami segít megtalálni az egyensúlyt realitás és szürrealitás között, és amit a mi nyelvünkön fogalmazott meg a mi nyelvünk egyik nagy mestere: „... Dzsunag Dszi álmodja a lepkét, a lepke őt, és mindhármunkat én”. Magyarul. Mert így is van értelme. És szép. És ilyen a világ. Tehát: Maradj! még. De ez már az én szubjektív értelmezésem. ? 21. �Hitélet Vad Fügefa - Ima a ’’vizsgafolyosón'’ Sáhó Eszter Miért is izgulok, Atyám? Hiszen már többször végig csináltam. Minden vizsgaidőszakomat — Veled. Tanultam, baj nem érhet, mert minden egyes lankadt óra után erőt adtál, hogy folytassam a tanulást. Végigértem az anyagon. Azért van egy-két tétel, amit jobb lenne nem kihúzni! A többiektől is elcsípek olykor egyegy olyan mondatot, amire én nem is emlékszem. A tanár is elég „kemény”, azt mondják. De szerintem ő is tudja, hogy az anyag első elsajátítása után tudásom nem ér, nem érhet fel az övével. Ami az erőmből tellett, beleadtam a tanulásba. Napokon, heteken keresztül velem voltál, Istenem, és nem hagytad, hogy kétségbeessek. Ezt csak Te tudod, és én. Már nincs értelme „belenézni”. Ezért inkább imádkozom: „Uram, ilyenkor mindig buzgón kérem a Szendéiket. Őt, akit megígértél, hogy eszünkbe juttat mindent. Az is igaz, hogy sokszor többet is kérünk, a lehetetlent: Juttassa eszünkbe azt, amit már nem tudtunk elolvasni, megtanulni, átrágni, magunkévá tenni! Szívem mélyéből kérlek, adj összeszedettséget, bizalmat, bátorságot! Ha készültem, akkor számot is tudok adni. Kérlek, állj mellettem, add a tudomány és az értelem Lelkét, meg a bölcsességét is — nemcsak nekem, hanem annak a tanárnak is, akinek szívébe irgalmat és megértést is kérek hozzá! Uram, ne (csak) azt add meg nekem, hogy túljussak, hanem vésd belém mindazt, amire szükségem lesz későbbi munkám, hivatásom gyakorlásakor! Jöjj, Szentlélek Úristen, adj értelmemnek világosságot, és el ne hagyj a szellemi kínok idején! Ámen.” (forrás: Egyetemisták imakönyve) 22. �Vers Gáspárdy Laci bácsi műfordításai H. Heine: A hegyekbe... A hegyekbe vágyom menni, hol szegényes kunyhók állnak, hol szabadon tágul a mell, s szabad az út bősz orkánnak. A hegyekbe vágyom menni, hol fenyves áll sötéten, patak csobog, madár fiittyent, s felhő mászkál fenn az égen. Elbúcsúzunk, fényes dámák, fényes szívek, fényes termek! A hegyekbe vágyom menni, s lekacagok, ha fönntermek. Marie-Louis de Lamartine: A szülői ház ablaka A ház alatt, mely óvott engemet, virágzó szőlő fodrozott, s teremve dúsan színarany szemet, nekünk vendégül sok rigót hozott. Anyám, kinyújtva két fehér kezét, behúzta mézes fürtjeit s mi, gyermekek, lehabzsoltuk szemét, mit másnak szánt az Égnek rendje itt. Több madár nincs: itt hagyott anyám; pusztul a régi tőke már, s téli dudva verte fel tanyám: a könnyem hull, ha lelkem arra jár. A szőlőtőke bennem él tovább... a múlt idők emléke lön: szívemnek mélyén hordom óhaját: síromra kúszni vágyik zöldellőn. 23. �Sport II. Pázmány Péter HŐK Kupa Majoros Gábor T. — HŐK sportreferens Múlt hétfőn került megrendezésre Karunkon a II. Pázmány Péter HŐK Kupa focibajnokság. A kezdeti csekély érdeklődés után nagy örömmel fogadtam, amikor hétfőn reggel maximális, azaz 16 csapat részvételével kezdődött a küzdelem. A versengő csapatok között képviseltette magát az egyetem másik két kara is, az ITK egy, valamint a BTK két gárdával. A csoportmérkőzések után csak a legjobb csapatok juthattak tovább az 5-ös Döntőbe. Igen jól olvastátok öt csapat közül került ki a legjobb! Ugyanis a csapatoknak tartogattam egy kicsinek éppen nem mondható meglepetést, a Jogiatokat; aki nem tudná, ez a csapat oktatóinkból tevődik össze. A körmérkőzések során nagyszerűbbnélnagyszerűbb mérkőzéseket láthattunk, és a játékkép alapján bármelyik csapat megérdemelte volna a kupát. A végeredmény sem lett mindennapi, ugyanis az első helyen két csapat végzett holtversenyben. Tudjuk azonban, hogy a Kupát csak egy csapat viheti haza, így egymás elleni eredmény alapján a JAK csapat aratott diadalt. Láthattunk gyönyörű cseleket és hatalmas gólokat, aminek személy szerint nagyon örültem, hogy a versengő csapatok mellett szép számmal érkeztek nézők is, elsősorban hölgyek személyében. A csapatoktól pozitív visszajelzés érkezett; és talán csak egy gárda távozott keserű szájízzel: a második helyezett. Amit biztosan ígérhetek, hogy ezen túl 24. minden szemeszterben megrendezzük a Pázmány Péter HŐK Kupát; és megpróbálunk egy több fordulóból álló focibajnokságot beindítani! A résztvevő csapatoknak ezúton is szeretnék gratulálni (a sorrendet alább olvashatjátok), valamint külön köszönetét mondani Prancz Balázsnak a ragyogó fotók elkészítéséért! Végeredmény: 1. JÁK 2. Lawyer Killer’s 3. ITK 4. Jogtatók 5. BTK Sok sportolási lehetőség van, de az a legfontosabb, amit a hallgatók igényelnek, ezért arra kérlek titeket, hogy jelezzétek ötleteiteket és észrevételeiteket gigg@lectio.jak.ppke.hu e-mail címen! �Ede kalandjai Juhász Gábor Ede miután 6 darab színes szövegkiemelővel elvégezte a 7000 Ft-ért árult közelebbről meg nem nevezett jogtudomány tárgyban írt egyetemi tankönyv tördelőjének feladatát, rángógörcsöt kapott, de végül megnyugodott, és 6 nap szövegkiemelés után rátérhetett a tanulás érdemi részére. Erre azonban a maradék két nap nem mutatkozott elegendőnek, úgyhogy felment a Neptunra és kijelentkezett egy laza ujjmozdulattal arról a vizsgaidőpontról, amiért 2 hete még ölni tudott volna; és tudott is. Átlépett hát a szoba közepén alvó két lakótársán, akik a jegyzetekkel és a szeméttel együtt az 50 m2-es lakás 89°/o-át foglalták el. A maradék 1 l°/o-ot kihasználva Ede végre kijutott a körfolyósóra, ahol találkozott szomszédaival, a két svéd cserediák lánnyal, akik a szubtrópusi magyar éghajlatot kihasználva napoztak. Mivel Ede nem értett svédül, a lányok meg nem beszéltek magyarul, csak angolul, franciául, németül és egy kicsit olaszul, még nem váltottak egy szót sem, de Edét ez nem zavarta, mert nem nagyon ismert svéd zenekarokat és focicsapatokat. Hősünk azonban nem csak a zenét és a labdarúgást szerette, hanem még a sört is, és most leginkább ez utóbbi foglalkoztatta. Ezért felhívta a haverjait, hogy menjenek el focizni, hogy utána sörözhessenek egyet, de végül a focit következő hétre halasztották, a tanulás, a mosogatás, és a szülők felhívása után, közvetlenül, amely programok permanensen ismétlődtek egy olyan igeidőben, amelyre az angol a befejezetlen feltételes jövőt használná. Sörözgetés közben műjégkorcsolyáról beszélgettek, hogy a politika véletlenül se kerüljön szóba, azonban egyikük végig tőkés, nemzetidegen jégkorcsolyázókról beszélt, de a többiek úgy tettek, mintha nem vennék észre. Annak azonban nem tudtak nem figyelmet szentelni (nem nem ette meg, hanem megette stb.), hogy József Attila ült a szomszéd asztalnál. Úgyhogy egyre többet pilllantottak sandán oldalra, és egyre kevesebbet beszéltek korcsolyáról. Azon kezdtek magukban rágódni, hogy tán valahogy be kéne vágódni Attilánál, és idézni pár sorát jó hangosan, de mivel sem a Himnuszt, sem az Anyám tyúkját nem ő írta, így inkább elkezdték nézni a tévét, amiben a Napló kezdődött. Az első téma a pályakezdő munkanélküliek voltak, és őket mutatták, amint leendő diplomájukat a Szűcs Néni Korcsmájában söralátétként használják, illetve itatóspapírnak. A műsor megszólaltatott néhány kezdő munkanélküliség-szakértőt- és politológust, akik a jelenlegi helyzet megoldására két lehetőséget látnak: félmillió egyszerhasználatos pisztoly kiosztását, vagy egy önálló minisztérium felállítását a helyzet kezelésére, ahova legrosszabb esetben fel lehetne venni az összes pályakezdő munkanélkülit, ha úgy alakul. A leendő minisztérium épülhetne Bakonyhátságbükkönyösön, ahova már vezet autópálya is. Társaságunk megnyugodott hát, hogy nem tanul hiába, és nem kell megbánnia a döntését, hogy végül nem vállalta el azt a remek halpucolói állást Kövnjhban, a gyönyörű lapp városkában, és vidáman tovább készültek a nemzetközi szigorlatra. 25. �Kari TDK 2006. április 28., II. János Pál terem (Díszterem) 1. Szerző/Opponens Szecskó Karola opponens: Barballcs Berta 2. Punkösty András opponens: Németh Borbála 3. Hennán Róbert opponens: Szabó Ildikó 4. Farksa Barbara Ildikó opponens: Serák István 5. Tóth Áron László Dolgozat címe Tanszék Konzulens A közbeszerzési eljárás, különös tekintettel az egyszerű közbeszerzési eljárásra Dr. Brehószkl Márta Kereskedelmi Jogi A szakmai szolgáltatókra vonatkozó szabályozás alakulásának versenyjogi megítélése, különös tekintettel az ügyvédekre vonatkozó reklámkorlátozásokra Önreguláció - állami szabályozás - felügyelet. Tőkeszabályozási modellek összevetése Dr. Szabó Marcel Dr. Nagy Krisztina Európajogl Dr, Tersztyánszkiné Dr, Vasad! Éva Pénzügyi Jogi Szellemi alkotások Joga és a TRIPS Egyezmény. Az 1998. évi IX. törvény Dr. Tattay Levente Polgári Jogi A nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények Dr. Újvári Ákos Büntetőjogi Varga László A kábítószer-fogyasztás büntetőjogi megítélése - különös tekintettel a függöfogyasztók cselekményeire Dr. Újvári Ákos Büntetőjogi opponens: Csapó Gábor 7. Ftilöp Natasa Katalin opponens: Tóth Áron László Az objektív gondossági kötelesség - modellszemély a büntetőjogban Dr. Molnár Gábor Büntetőjogi 8. Boronkay Miklós Az okozati összefüggés az osztrák és a magyar kártérítési Jogban Dr. Lábady Tamás Polgári Jogi Az atipikus munkaviszonyok közösségi és magyar szabályozása, különös tekintettel a távmunkára Dr. Radnay József Munkajogi A lízingszerződés Dr. Brehószkl Márta Kereskedelmi Jogi 80 Berényi Hajnalka opponens: Hős Nikolett 10. Sírok! Krisztina opponens: H. 67 60 Opponensi dy 78 n. 65 Opponensi dy 66 opponens: Navratyil Zoltán 9. Helyezés 65 opponens: Andréka Zoltán 6. Óaazpontazám 89 I. 67 62 Takács Klára 11. Harkö Attila Zsolt A közigazgatási bíráskodás Dr. Kllényi Géza Közjogi opponens: Gyökeres Zoltán 12. Galambos Péter opponens: Leiül Norbert 13 14. 15. Lcposa Martina Réka opponens: Bócz Katalin Olvasó Réka opponens: Kocsis Klaudia Béldl Zsuzsa opponens: Szabó Orsolya 62 A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazásának egyes esetei Dr. Patyi Gergely Közjogi Közcrkölcs és véleményszabadság Dr. Kollay András Polgári Jog! Enyém, tied, kié? A gyermekelvitel nemzetközi és uniós szabályozása Dr. Szabó Sarolta Nemzetközi Magánjogi Az Egri Bikavér boreredetvédelme Dr. Tattay Levente Polgári Jogi 75 m. 76 m. 63 68 �MAGYAR JELENTKEZŐK SZÁMÁRA KÍNÁT.T ÖSZTÖNDÍJ-LEHETŐSÉGEK Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁN a 2006-2007 tanévre: ■ Carl Lutz-Stipendium ■ Stipendium der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft (Erlaß-Stipendium) • Stipendium der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft in der Bundesrepublik Deutschland e.V. ■ Postgraduate-Stipendium der Aktion Österreich-Ungam • Stipendium der Donauschwäbischen Kulturstiftung für ungarische Staatsbürger A fenti ösztöndíjak mindegyike jelentős anyagi hozzájárulást biztosít. Több ösztöndíj is megpályázható, de egy hallgató csak egyféle ösztöndíjban részesülhet IV. EURÓPA-KONFERENCIA AZ ANDRÁSSY EGYETEMEN A Kar által szervezett legközelebbi konferenciára 2006. május 26-án és 27-én kerül sor, melynek témája „Szomszédság az Európai Unióban”. A konferencián az Andrássy Egyetem oktatói mellett számos neves vendégelőadó, pl.: Albrecht Weber (Osnabrücki Egyetem), Peter-Christian Müller-Graff (Heidelbergi Egyetem), Andreas Oplatka, Kiss G. Csaba (ELTE), Christian O. Steger (Stuttgart), Balázs Péter (Corvinus Egyetem) is szerepel. A különböző tudományágak képviselői más-más aspektusból közelítik meg a fő témát, ízelítőül néhány előadás címe: ■ Európai régiók a jelenlegi és a tervezett alkotmányos szerződésben • A szomszédos eurorégiók szervezetei által végzett közgazdasági optimálás: koncepciók és tapasztalatok ■ Osztrák-magyar szomszédi kapcsolatok ■ Szlovák-magyar szomszédi kapcsolatok • Határokon átívelő kisebbségi kérdések a Kárpát-medencében Részletes program és információ az egyetemről a www,andrassyuni.hu internetes oldalon található. A konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várunk. Részvételi szándékát, kérjük a mglinda.tieger@andrassyuni.hu e-mail címen jelezzeI Andrássy Gyula Budapesti Német NyblvO Egyetem Andrássy Gyula □BUTOCHamACMOB UMvmrrAr Buddmst www.andrMsyunl.hu �Az elektronikus hírközlésről szóló törvény magyarázata A kötet a kiadó kommentár-szerkesztési elveit követve dolgozza fel az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény rendelkezéseit. A törvény paragrafusai szerinti bontásban részletesen elemzi az elektronikus hírközléssel kapcsolatos állami feladatokat, a hatósági, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, illetőleg tevékenységekre vonatkozó'szabályokat, az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelezettségeit, valamint a felhasználóié megfelelő ellátására és egyéb közérdekű célok megvalósítására előírt rendelkezéseket. 16 500 Ft + áfa Pólyák Gábor-Cálik Mihály Médiaszabályozás Még egyetlen, a közelmúltban megjelent és a médiával, kommunikációval foglalkozó tankönyv sem dolgozta fel ilyen összetett, áttekinthető formában a médiaszabályozás területeit. A könyv a nyomtatott, a hagyományos elektronikus és a digitális médiával kapcsolatos szabályozási kérdésekét tárgyalja a lehetséges szabályozási területek szerinti felosztásban. Az alapok, alapfogalmak tisztázásán kívül nemcsak a tartalomszabályozást és a piacszabályozást, hanem az infrastruktúraszabályozást is bemutatja a mű. 4800 Ft + áfa Wopera Zsuzsa-Wallacher Lajos Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában A kötet bemutatja a „polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés" eljárásjogi aspektusait, továbbá az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta eltelt időszakban megalkotott és hatályba lépett valamennyi közösségi normát, feldolgozva az Unió elemzett jogforrásaira vonatkozó háttéranyagokat, magyarázó jelentéseket, jogirodalmat, az egyes rendeletek megalkotását megelőző tanulmányokat és az Európai Bíróság vonatkozó joggyakorlatát is. 5200 Ft + áfa ©„Complex Wolters Kluwer csoport Compio KM6 Kft 1117 BiApotMtltaKomKliu. 21-55. Triton: (40) 464-565 Több mint kiadó Szakmai partner F« (1) 464-5657 wwwxompta.hu Qlnfo»compta hu � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2006 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IX. évfolyam 5. szám 2006. május Abstract A summary of the resource. Tartalom: Programajánló A főszerkesztő tollából... Interjú Dr. Tattay Levente professzor úrral Tíz éves a kari könyvtár A becsületesség nem erény Talentumok Pro Facultate Diplomácia és Jog I. Fiatal Jogászok Tudományos Találkozója Miből tanulunk Az Operaház és a Népopera Filmajánló Vad Fügefa Gáspárdy Laci bácsi műfordításai II. Pázmány Péter HŐK Kupa Ede kalandjai a Kari TDK eredményi Creator An entity primarily responsible for making the resource Lapkiadó: Dr. Bandi Gyula dékán, és Kovács Lóránt (Lóci) Hallgatói Önkormányzat elnöke Főszerkesztő: Dorogi Zsolt Pál Általános főszerkesztő-helyettesek: Juhász Gábor, Teleki László János Elektronikus főszerkesztő-helyettes: Farkas Balázs István Főszerkesztő-helyettesek: Cseri Tímea és Fazekas Gergely Korrektor: Poór Viktória és Teleki Levente A Szerkesztőség tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Csekeő Bálint, Ferencz Domonkos, Fülöp Emese, Huflesz Krisztina, Mayer Ottó Richárd, Nagy Tamás, Pólós Csaba, Radich Orsolya, Sáhó Eszter, Tarr Ádám, Techet Péter, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Akik munkánkat segítik: Dr. Budaházi Árpád, Dr. Koltay András, Dr. Nyéky Boldizsár, Dr. Szilvásy György Péter, Kalocsai Ilona, Pádár Dávid, Tóth Mihály Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Lapkiadó: Dr. Bandi Gyula dékán, és Kovács Lóránt (Lóci) Hallgatói Önkormányzat elnöke Főszerkesztő: Dorogi Zsolt Pál Általános főszerkesztő-helyettesek: Juhász Gábor, Teleki László János Elektronikus főszerkesztő-helyettes: Farkas Balázs István Főszerkesztő-helyettesek: Cseri Tímea és Fazekas Gergely Korrektor: Poór Viktória és Teleki Levente A Szerkesztőség tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Csekeő Bálint, Ferencz Domonkos, Fülöp Emese, Huflesz Krisztina, Mayer Ottó Richárd, Nagy Tamás, Pólós Csaba, Radich Orsolya, Sáhó Eszter, Tarr Ádám, Techet Péter, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Akik munkánkat segítik: Dr. Budaházi Árpád, Dr. Koltay András, Dr. Nyéky Boldizsár, Dr. Szilvásy György Péter, Kalocsai Ilona, Pádár Dávid, Tóth Mihály Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2006. május Date Created Date of creation of the resource. 2006. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A5 (148x210) ; (2503 kb+405kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_4_200605 Relation A related resource T00076 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 26 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_4_200605 Bándi Gyula Budaházi Árpád Cseri Tímea Dorogi Zsolt Farkas Balázs István Fazekas Gergely Juhász Gábor Kalocsai Ilona Koltay András Kovács Lóránt Nyéky Boldizsár Pádár Dávid Poór Viktória Szilvásy György Péter Teleki László Tóth Mihály https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/1e462378f99fe072710c94ffef347e19.jpg 6e355586bd7c796a91b197eb1499ec6d https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/e8a471431b52fa96e22055b568bd07b6.pdf eccf9de1c7c217b0874095d19ced61be PDF Text Text i , 2006. zuuo. április < 1 lúéleü Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudomány Kar Hallgatói Önkormányzatának lapja 2.00 <304 Gáspárdy László 1937 - 2006 �öequuCŰ- V' ki Diplomácia és Jog nmjTjTgnnggwQgQii 2006. április 26. szerda A meghívott előadók, diplomaták, képviseletvezetök, az alábbi államok szaknyelvi-, posztgraduális képzéseit, illetve magát az országot ismertetik: B Dél-Afrikai Köztársaság - Nagykövetasszony EZ Új Zéland - Sárdi Rezső konzul úr EEI Kanada- Molnár Krisztina kereskedelmi tanácsos Rodé Eszter - a kulturális osztály vezetője d Málta -Hangya Edina EO Ausztrália - Éva Czeglédi, az Austrade - Ausztrál Kereskedelmi Kirendeltség elnök-asszonya 0 Ciprus - Ács Viktória dZ Franciaország - Elisabeth Parragh, az Idegenforgalmi és oktatási képviselet vezetője Az előadások 15.30 -18.30 között a II. János Pál Teremben (Szentkirályi utca 28) lesznek :U^nn �TARTALOM Programajánló A főszerkesztő tollából... In Memóriám Dr. Gáspárdy László Elsőként a lisszaboni Católicán Realization of the Common Agricultural Policy in Poland Árvíz a Dunán (beszámoló) Színház az egyetem A színházról és a nézőkről Filmajánló - Casanova Vers Húsvét Csütörtöktől szombatig Jó nekünk a dohányzás? 4. 5. 6. 9. 12. 13. 16. 18. 19. 21. 22. 23. 24. 3. �Programajánló FESZTIVÁL A BELVÁROSI SZENT MIHÁLY TEMPLOMBAN („ANGOLKISASSZONYOK”) 1056 BUDAPEST, VÁCI UTCA 47/B PROGRAM: Május 14. Vasárnap 19.00 Május 28. Vasárnap 10.00 W. A. Mozart: Loretói litánia Liszt Ferenc Kórus és Zenekar — vezényel: Farkas Mária W. A. Mozart: G-dúr mise Liszt Ferenc Kórus és Zenekar — vezényel: Farkas Mária Honlap: nyírni). communio.hu/szentmihaly A belépés ingyenes. Adományokat a templom XVIII. századi freskóinak restaurálására és a XIX. századi orgona felújítására köszönettel fogadunk. A műsorváltozás jogát fenntartjuk. Információ: (+36 1) 337 8116 FELHÍVÁS Kedves Ha Ugatótársaim [Karunkon és a Testvérkarokon]! Kedves Öregdiákok! Az ítélet című kari lap szerkesztősége szeretettel kér minden kedves graduális és posztgraduális képzésen résztvevő hallgatót, valamint Karunk öregdiákjait, hogy aki szeretne részt venni a szerkesztőség munkájában, vagy segítené a szerkesztőség munkáját, jelentkezzen az alábbi e-mail címek egyikén: dorogi@jak.ppke.hu; teleki@jak.ppke.hu Üdvözlettel az ítélet című kari lap szerkesztőségének nevében: Dorogi Zsolt — főszerkesztő Impresszum: PPKE-JÁK HŐK ítélet c. újság Korrektor. Lapkiadó: Dr. Bandi Gyula dékán, és Kovács Lóránt (Lóci) A Szerkesztőség tagjai: Hallgatói Önkormányzat elnöke Ablonczy Zsuzsanna, Csekeő Bálint, Ferencz Domonkos, Fiilöp Emese, Hutflesz Krisztina, Mayer Ottó Richárd, Nagy Tamás, Pólós Csaba, Radich Orsolya, Sáhó Eszter, Tarr Ádám, T cehet Péter, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Poór Viktória és Teleki Levente Főszerkesztő'. Dorogi Zsolt Pál | Általánosfőszerkesztő-helyettesek: Juhász Gábor Teleki László János Elektronikusfőszerkesztő-helyettes: Akik munkánkatsegítik: Dr. Budaházi Árpád, Dr. Koltay András, Farkas Balázs István Dr. Nyéky Boldizsár, Dr. Szilvásy György Péter, Pádár Dávid Főszerkesztő-helyettesek: Cseri Tímea és Fazekas Gergely 4. �A főszerkesztő tollából... Dorogi Zsolt Pál Kedves Olvasóink! Néhány héttel ezelőtt, amikor bekanyarodtam a Szentkirályi utcába, már messziről lobogott a Kar homlokzatán a fekete zászló. Majd beléptem az irodába és döbbent csönd követte a kérdésemet. A kérdés nem maradt megválaszolatlan. Mi a magunk módján szeretnénk tisztelegni és megragadni a szót. Újságunk e száma egy olyan nagyszerű tudós munkásságának, emberiességének tiszteleg, akitől búcsúznunk kell. Nehéz még mindig szavakat találni. Ülök a gépem előtt, olvasom Bérces László tanár úr Professzor Úrról írt sorait, és újra meg újra megbicsaklik az ujjam. Szemem előtt van egy idős férfi képe, akit fiatalos dinamizmus jellemzett, kedves mosollyal fogadta a hallgatók köszöntéseit, és mindig lelkesedéssel lépett a katedrára. Olyan tanár volt Ő, aki a hallgatók iránti tiszteletét, a jogba vetett hitét mindig felvállalta, és hinni tudott abban, hogy nehéz időkben is az igaz út a helyes. A közelmúltban a Kar polgárai és köztük mindenekelőtt a Kar hallgatói Pro Facultate díjjal köszönték meg Professzor Úr szűnni nem akaró kitartását, azonban, úgy érzem, ez még mindig kevés. Hallgatóként egyszer volt lehetőségem Professzor Úr előadását meghallgatni; egy magasabb évfolyam órájára látogatva. Az az érzés és benyomás, ami akkor ért, arról tanúskodik, hogy nem elég, ha valaki a tudomány magas szintű művelője, nem elég, ha jó humora van, nem elég, ha tiszteleg mások előtt, és mértékletességre tanít, hanem éreztetnie is kell, hogy azért, mert mi hallgatók vagyunk, mi is értékes polgárai lehetünk Karunknak. Ő mindent megtett azért, hogy tudását átadja, és megóvjon minket azoktól a buktatóktól, amiket saját maga esetleg megélt. Nagyon sajnálom, hogy a mostani hallgatóság nagy része nem értheti, kit is kell nélkülöznie ezen túl, mert nem adatott meg, hogy ismerjek. De az a több ezer hallgató, aki már végzett, vagy éppen most végez, kollégái mellett érzik a fájdalmat, és tudják, hogy Professzor Úr pótolhatatlan! 5. �IN MEMÓRIÁM Prof. Dr. iur. habil. Gáspárdy László (1937-2006) Dr. Bérces László - mestertanár Vannak felejthetetlen nagy nevek, amelyek egy-egy egyetemmel, egy-egy tudományággal mindörökre összefonódnak. Ilyen nagy egyéniség volt karunk professzora, a Polgári Eljárásjogi Tanszék és a Doktori Iskola egykori vezetője Dr. Gáspárdy László. Néhány hete még olaszországi előadó kőrútunkat terveztük, és akkor még gondolni sem mertem arra, hogy mára ebből csupán a szívemet elszorító nekrológ marad. Szeretett, tisztelt, nagyra becsült professzorunk eltávozásával nemcsak egyetemünket, hanem az egész magyar és nemzetközi jogásztársadalmat nagy veszteség érte. Annak bizonyságául, hogy egész életét a jogtudománynak szentelte, szolgáljon röviden az alább ismertetendő életútja. 1937. október 11-én Budapesten született, egri származású orvosművésztörténész házaspár második fiúgyerme­ keként. 1956-ban a budai Toldi Ferenc Gimná­ ziumban kitűnő eredménnyel érettségizett. 1960ban a szegedi József Attila Tudományegyetemen summa cum laude minősítéssel szerzett jogi doktori oklevelet. 1962-ben kitűnő eredménnyel tett jogi szakvizsgát. Széleskörű nyelvismerettel orosz, német, olasz nyelv­ vizsgával rendelkezett, és ezeken a nyelveken számtalan publikációja jelent meg. 1960-tól 1982-ig ügyészi alkalmazásban állt. Ügyészi tevékenységének utolsó éveiben a Fővárosi Főügyészség Polgárjogi Osztályát vezette. 1968ban „A tilos szerződésekről” írt értekezésével lett a tudomány kandidátusa. Ügyészi munkája mellett folyamatosan végezte oktatói és kutatói tevékenységét is. Kezdetben tanított az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Budapesti Műszaki Egyetemen, valamint az Országos Vezetőképző Központban is. 1980 óta részt vett a polgári eljárásjogi kodifikációban. Akadémiai doktori címét „A polgári per idődimenziói” című monográfiájával szerezte. 1982-ben a Miskolci Egyetemen akkor létrehozott Állam- és Jogtudo­ mányi Karon is elkezdte egyetemi oktatói munkáját. Itt egészen 2003-ig állt munka­ viszonyban. Vezette a Polgári Eljárásjogi Tanszéket. Igazgatója volt a Civilisztikai Tudományok Intézetének, közben betöltötte a kar dékánhelyettesi posztját is. Az MTA miskolci Akadémiai Bizottsága Állam- és Jogtudományi Szakbizottságának és a Magyar Egyetemi Tanárok miskolci csoportjának elnöke is volt. Egyik alapítója és vezetője volt a Deák Ferenc Doktori Iskolának. Tevékenységét a miskolci egyetem Pro Universitate és Pro Facultate lurisprudentiae kitüntetésekkel ismerte el. Egyetemünk Jog- és Államtudományi Karának annak 1995-ben történt megalapí­ tásától kezdődően kiemelkedő tekintélyű tan­ székvezető egyetemi tanára volt, egészen 2005ben történt nyugállományba vonulásáig. Vezette a Polgári Eljárásjogi Tanszéket, és a nyugdíjba vonulását megelőző években a Doktori Iskola igazgatói tisztét is betöltötte. Nagy szeretet és tisztelet övezte mind az egyetemi hallgatóság, mind pedig közvetlen munkatársai részéről. Karunk hazai és nemzetközi elismertségéhez kevesen járultak oly mértékben hozzá, mint ahogy azt Dr. Gáspárdy László professzor úr tette. Olyan mértékű tudományos munkássággal és nemzetközi elismertséggel rendelkezett, amely példaértékű lehet valamennyiünk számára. Ennek bizonyságául szolgáljanak a teljesség igénye nélkül tudományos munkájának alábbi �adatai: könyvek, könyvrészletek: 40; folyóiratcikkek: 126; díjnyertes pályaművek: 9; szakvélemények, kutatási összefoglalók: 44; korreferátumok: 18; lektori vélemények: 30; opponencia, előopponencia: 13; könyv­ ismertetés: 27; világkongresszusok nemzeti referátumai: 11; tudományos ismeretterjesztés, fordítások: 5; antológia: 1. Fentiekből megállapítható, hogy több mint 400 publikációja jelent meg. Professzor Úr tagja volt az alábbi szakmai és társadalmi szervezeteknek: MTA Jogtudományi Bizottsága, Jogtudományi Közlöny Bizottsága, az International Association of Procédural Law, Associazione Italiana tra gli studiosi dél processo civile, Wissenschaftliches Verein für Internaitonales Privatrecht und Zivil­ verfahrenrecht, Jogi Szakvizsgabizottság, MTA Miskolci Akadémiai Központja Polgári Eljárásjogi Munkabizottsága, MTA közgyűlése, Magyar Egyetemi és Főiskolai Tanárok Egyesülete és Magyar Professzorok Világtanácsa. Szakmai tevékenységét nemcsak Magyar­ országon, hanem Európa szinte minden jelen­ tősebb egyetemének jogi karán ismerték és elismerték. Nagysikerű előadásokat tartott többek között Róma, Athén, Milánó, Jéna, Trieszt, Bari, Bologna egyetemein. Dr. Gáspárdy László Professzor Úrról azonban nemcsak mint nagytekintélyű nemzetközileg is elismert jogtudósról kell megemlékezni, hanem mint az élet egyéb területein is, páratlan műveltségű emberről, atyai barátról, katolikus hívőről és családapáról. Akik közvetlenül ismertük, és atyai barátunkként tiszteltük, gyakran jöttünk zavarba irodalmi, történelmi, művészeti műveltséggel kapcsolatos beszélgetéseink során. Közvetlen és kivételes humorérzékkel megáldott ember volt. Mindez legalább annyira jellemzi, mint az általa elért tudományos eredmények. Tudatosan építette ki tanszékeit, amely kollektívákat mindig a kölcsönös bizalom jellemezte. Az általa kiválasztott munkatársaknak szabad kezet adott. Jó volt éreznünk felénk áradó szeretetét és bizalmát. Mindig felnéztünk rá. Atyai barátom nemzetközi elismertségének köszönhetően abba a szerencsés és kiváltságos helyzetbe kerülhettem, hogy olaszországi előadói kőrútjainkon családostól együtt lehettünk, és magam is előadást tarthattam. Útjaink során soha egyetlen unalmas percünk, egyetlen tartalmatlan pillanatunk nem volt. Beszéltünk a hitről, a családról, az egyetemi oktatásról, az irodalomról és a művészetekről. Az „Universitas” szó jelentését az eredeti értelmezésének megfelelően kezelte. Ennek a 7. �szónak az eredeti jelentése: tanárok és tanulók összessége. Vallotta (vallottuk), hogy ebben prioritása a „tanulóknak” van. Nem a hallgatók vannak miértünk, hanem mi vagyunk a hallgatókért. Ez a vezérelv vezette tanszékünk munkáját. Néha kimondva, kimondatlanul azt rótták fel tanszékünknek, hogy túlzottan humánusak vagyunk. Tanszékvezetőnk vezérelvét követve azt vallottuk, hogy elsősorban nem arra vagyunk kíváncsiak, mit nem tud, hanem, hogy mit tud az egyetemi hallgató, továbbá, hogy emberileg mennyire alkalmas a jogi pályára. Tanszékünk a Karunk fő célkitűzésének figyelembevételével, katolikus keresztény értékrenden működött és oktatott. Dr. Gáspárdy László professzor úr mindig azt tartotta szem előtt, hogy a jogállam felépítése érdekében keresztény szellemiségű, jogot végzett embereket bocsássunk ki a társadalom legkülönbözőbb területeire. Katolikus keresztény értékrend alapján élt egész életében, családjával együtt. Abban, hogy ezeket a hatalmas eredményeket sikerült elérnie, nagy szerepe volt kedves feleségének Dr. Tilly Ilonának, akivel példamutató szeretetben nevelték fel három gyermeküket, és aki mindenben segítette tudományos munkássá­ gának gyakorlását. Halálával pótolhatatlan veszteség érte családját, Egyetemünket, a magyar és a nemzetközi jogásztársadalmat. Szellemiségét mindörökre megőrizzük. Isten bennünket úgy segéljen! Pro ^KultAtc PPKE-JÁK • KARI NAP • 2006.05.04 ELŐZETES A PROGRAMOKBÓL DÉLBEN SZENTMISE, DÉLUTÁN DÍJÁTADÁS, ELŐADÁS, BESZÉLGETÉSEK, UTÁNA BOGRÁCSPARTY ÉS LACI PECSENYE, BORKÓSTOLÓ ÉS SOK MEGLEPETÉS Szervező: PPKE JÁK HŐK, Információ: www.pazmanyonline.hu 8. �Informális: Elsőként a lisszaboni Católican Tóth Zsuzsa Tavaly májusban még úgy készültem, hogy Dániában vagy Lengyelországban fogom kezdeni szeptemberben a tanévet, mint erasmusos diák. De az élet egy igazi meglepetést tartogatott számomra: kiderült, hogy mehetek Portugáliába! Az első gondolatom, amikor hallottam Lisszabonról, az volt , hogy nagyon érdekes lehet, de messze van és ráadásul én lennék ott az első Pázmányos diák. Röviden: kicsit bizalmatlan voltam. De szerencsére a bizalmatlanságomnál nagyobb volt bennem a kíváncsiság és a kalandvágy. Belevágtam! Az út előtt próbáltam minden lehetséges információt beszerezni az egyetemről és a szállásokról, megélhetési körülményekről. Lisszabonban a jól kiépített metró- és vonathálózat segít-ségével bárhová el lehet jutni. Fontos, hogy már az odaérkezés után érdemes kiváltani a helyi bérletet (Lisboa Viva). A szállást illetően két lehetőség adott. Az egyik az egyetem kollégiuma, mely igen jól felszerelt, egy ágyas, zuhanyzós szobákból áll és kétszeri étkezést is biztosítanak. Viszont megoldás az albérlet is, az egyetem segít a megfelelő lakás megtalálásában, ahol általában főzésre is van lehetőség vagy az egyetem menzáját is választhatjuk. A hétvégéket érdemes városnézéssel tölteni, mivel vasárnap 14 óráig a múzeumok ingyen látogathatók. Lisszabonban az erasmusos programokat városszinten tervezik a külföldi diákok részére. A hetente tartott partikon kívül három, több napos kirándulást is szerveztek Algarve-ba, a déli tengerparthoz, Portóba, az ország északi részébe és Spanyolországba. Soha nem felejtem el azt a percet, amikor megpillantottam Lisszabont a repülőből! Csodálatos volt, teljesen más, mint a képzeletemben! Az első hetekben az egyetem lánykollégiumában laktam, ahol nagyon jó körülmények és barátságos hangulat fogadott. Később átköltöztem a Gracara, ahol egy tipikus portugál bérházban laktam erasmusos diákokkal. Az egyetemem, a Universidade ------- ---------- Católica Portuguesa, az egyik legelismertebb egyetem Lisszabonban, s ez különösen igaz a jogi karára. A campus pálmafás, virágos kertjével a város külső részében található a Campo Grande (állami egyetem) mellett. Tárgyfelvételnél úgy döntöttem, hogy amerikai precedens jogot fogok tanulni angolul, s hamar bebizonyosodott, hogy jól választottam. Professzorunk, az évekig 9. �bíróként is dolgozó, Bruce La Pierre a St.Louis-i Washington Egyetemről jött egy szemeszterre a Católicara. Amerikai alkotmányjogot és angloamerikai jogot tanított nekünk, a legfontosabb amerikai eseteket vettük végig az órákon. Tanárként és emberként is igaz példaképre leltünk benne. A másik tárgyam, az európai kártérítési jog volt, olasz professzorunk igen élvezetes előadásokat tartott. A gazdag kínálatú jogi tárgyakon kívül az erasmusos diákok számára portugál nyelvtanfolyamot is indítottak, amely két okból is nagyon hasznos volt. Nyelvet tanulhattam és megismerkedhettem sok más külföldi diákkal is! Tanárnőnk, Maria Cavaco Silva, igazi portugálként, nem csak a nyelvet tanította nekünk, hanem rengeteget mesélt a portugál hagyományokról, gondolkodásról. Idén lesz a köztársasági elnök választás Portugáliában, tanárnőnk férje is a jelöltek között van, ha minden az előrejelzések szerint alakul, néhány héten belül a tanárnőnk Portugália első asszonya lehet! 10. Az osztályom nemzetközi társaság volt, a legjobb barátaim koreai, kameruni, portugál, német és lengyel nemzetiségűek voltak. Mindannyian bár különböző kultúrákból, életkörülmények közül jöttünk, de alapvetően céljaink és vágyaink hasonlóak voltak, ezért nagy összhang alakult ki közöttünk. Együtt fedeztük fel Lisszabont és környékét, sokszor pedig összeültünk megvitatni az órákon felmerült jogi kérdésket is, ez igazán új tapasztalat volt, eddigi tanulmányaim során ez a fajta gyakorlat hiányzott számomra. A tanulás és az új barátok megismerése mellett próbáltam minél több helyre ellátogatni, mind a fővárosban, mind vidéken. Lisszabonban az a legizgalmasabb, hogy egy helyen rengeteg különböző látnivaló található. A Parque das Nacoes-on, a volt 1998-as Expo területén, úgy érezhetjük, mintha a jövőben járnánk, a futurisztikus épületek tömkelegé, a Vasco de Gama híd és torony, a hatalmas Oceanárium igazán nem mindennapi látnivalók. A kedvenc helyeim egyike mégis a középkorban már meglévő városrész Belém volt, mely késő gótikus templomáról és a hozzá tartozó Jeromos kolostorról híres. A nevezetességek megtekintése után Belémben nem szabad kihagyni a neves cukrászdát, a Patéis de Belém-t. Itt készítik már 1837 óta a Pastéis de Belém-t, melyet forrón, fahéjjal és porcukorral tálalnak. A portugálok sokszor a Tejo partján, a Felfedezők Emlékműve és a Tőrre de Belém közelében lévő parkban fogyasztják el ezt a rendkívül finom édességet. �Belémtől körübelül húsz percre van villamossal Lisszabon valódi belvárosa, a Rossio. Ezen a téren egyfolytában pezseg az élet, két szökőkútja még télen is működik, a 200 éve létező Nicola kávéház terasza mindig tele van vendéggel, s természetesen a cipőpucoló mesterek is szorgosan dolgoznak a téren. A Rua Augustan végig sétálva kiérhetünk a másik központi helyre, a Praca Comerciora vagy a híres 28-as villamossal tehetünk romantikus városnézést a hétdombra épült városban. Fantasztikus élmény electricoval utazni, amely olyan mint a hullámvasút. A Szt. György várat is útba ejti a villamos, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az egész városra! Lisszabon környékén nagyon érdemes felkeresni Sintrat, Queluzt, Estorilt és a közvetlenül az óceán parton fekvő Cascaist. Mindegyik kisváros egy ékszerdoboz, főleg Sintra, amely évek óta rengeteg turistát vonz három kastélyával és csodaszép természeti adottságaival. Sintratól alig fél órányira található Cabo da Roca, a kontinens legnyugatibb pontja. A hely maga, egy hatalmas szikla világítótoronnyal, amely az óceán fölé magasodik, a panoráma lenyűgöző, főleg azoknak, akik még soha nem láttak óceánt. Szerencsés voltam, mert kétszer is eljutottam ide, s az óceán két „különböző arcát” is láttam. Először szikrázó napsütés volt, másodszor vihar és rettenetesen erős szél.Ezt az élményt nem lehet leírni, ezt látni kell! A Tejo déli partjára is át lehet menni komppal vagy vonattal. Átkelve az Április 25. hídon megnézhetjük a Christo Rei szobrát, mely hasonló a Rio de Janeiroban látható Jézus szoborhoz. Lisszabonon kívül Portóba és Fatimába látogattunk el. Mindkét helyen végig esett, mivel a portugál tél jellemzője a végeláthatatlan eső. Portóban csak egy napot töltöttünk, s ez elég kevés idő volt ahhoz, hogy részleteiben megismerjük. De az feltűnt, hogy Lisszabonhoz képest zártabb, a régi időket, szokásokat jobban őrző, nem annyira kozmopolita város. Fatima igazi meglepetés volt, kezdettől fogva el akartam jutni ide, többek között azért is, mert én és a barátom is úgy éreztük, hogy ide el kell mennünk, másrészt hallottam a fatimai magyar kálváriáról. Először a jelenés helyét néztük meg és a nagytemplomot, majd némi útbaigazítás után eljutottunk a város szélén található kálváriához. 1966-ban kezdték el építeni, az Egyesült Államokba és Kanadába emigrált magyarok adományaiból. Minden stáción magyarul olvasható a felirat. A kálvária domb tetején a Szt István kápolna áll, amit szintén a Nyugaton élő magyar testvéreink építettek ezen a szent helyen. Eleinte a legfőbb okom az Erasmus ösztöndíj megpályázására az volt, hogy az angol nyelvtudásomat gyarapítsam. De az útra való készülődés, s az ott eltöltött időszak alatt számos más tapasztalattal gazdagodtam. Ugyanúgy kellett intéznem a mindennapi teendőket, ismeretségeket kellett kötnöm, tanulmányi ügyeimben kellett eljárnom, pont mint itthon, csak idegen környezetben. A dolgok működésének e fajta megtapasztalása volt számomra a leghasznosabb. Ezenfelül pedig igaz barátokra leltem és élhettem Lisszabonban, ami mindig is az volt, ami ma is, igazi otthon a „lisboetaknak” és nyitott, őszintén befogadó város a messziről érkezőknek. (Portugáliával kapcsolatos bővebb információért fordulj átok hozzám! dramondville@yahoo.com Az egyetem honlapjának címe: www.fd.ucp.pt) 11. �Realization of the Common Agricultural Policy in Poland Marcin Szewczak - John Paul II Catholic University of Lublin Since 1 May 2004 Poland and Hungary are allocation of fruit and vegetables not for sale. trying to implement rules of the common Agency is also responsible for administering agricultural policy. Poland has a big potential in commodity trade in agri-food products with the agricultural field, so this sector is very foreign countries. important for better living people in Poland and The Agency for Restructuring and also for faster development. Modernization of Agriculture supporting Polish Poland with the total area of 312 700m and farmers, entrepreneurs operating in processing the population of 38.2 million takes the 9th industry and rural area inhabitants since 1994 position in Europe and 69th in the world. Polish mainly through subsides to interest on banking agriculture is characterized by highly fragmented working capital and investment credits, as well as farms, a large number of people working on co-financing rural infrastructure and measures them, domination of soils of average or poor aimed at training and education of the youth agricultural quality and a relatively low usage of and adults, became the second beside industrial means of production. Despite this Agricultural Market Agency paying agency for Poland is a significant producer, worldwide and the Common Agricultural Policy and structural in Europe of many agricultural horticultural policy mechanisms in agriculture. The Agency is and animal products. In the year preceding the responsible for: direct payments to arable land, European Union integration low profitability of common organization of fruit and vegetable, as agricultural production and difficulties in well as fish and processed fish markets, Rural selling agricultural products made on farms Areas Development Plan. The Agricultural contributed to a growing tendency to leave Property Agency carries out tasks related to agricultural land lying fallow or idle. Obtaining setting up family farms, improving agrarian direct payments, conditioned by maintaining structure, creating conditions for a rational use the agricultural character of the land as well as of the State Treasury Agricultural Property the possibility to receive financial aid from Resource production potential, restructuring structural funds for the development of farms and privatizing State Treasury property utilized are conducive to the improvement of for agricultural purposes, trading in property agricultural economy. and the other State Treasury assets used for Realization of the Common Agricultural agricultural purposes administrating the State Policy in Poland is realized by three agencies: Treasury property resources intended for Agricultural Market Agency, Agency for agricultural purposes, securing the State Restructuring and Modernization ofAgriculture Treasury property and supporting the and Agricultural Property Agency. The establishment of private farms on the State Agricultural Market Agency is responsible for Treasury land. the following Common Agricultural Policy The present government is going to change mechanisms: intervention purchases and sales of the position of the these three agencies trying to cereals, butter, low-fat instant milk, beef and make from them one big agency. But it won’t sugar; subsidies to private storage of cheese and change the whole agricultural policy in the meat; subsidies to processing of butter and Poland which is on the right way to achieve the cream; assigning quotas of milk production, raw level of the other older European Union tobacco; subsides to dried fodder production, members. 12. �Árvíz a Dunán (beszámoló) Straszinszky Csaba III/L Március 29-én éppen a munkahelyemen a napi munkámmal foglalatoskodtam, amikor megcsörrent a telefonom. A vonal túlsó végén a III. kerületi Polgári Védelmi Kirendeltség egyik munkatársa volt, és azt mondta: „Csaba, baj van, jön a víz!”. Mint a médiából nyílván Ti is tudjátok, március 29-én Budapestnél kilépett a Duna a medréből. Akkor még csak sejtések voltak, hogy mekkora lesz a dunai árvíz. Arra viszont senki nem számított, hogy még a 2002-es vízszintet (848 cm) is átlépi, pedig akkor egy több mint 100 éves rekord dőlt meg. De sajnos így történt, az idei tetőzés 856 cm-nél következett be. Biztos érdekel Benneteket, hogy engem miért is hívtak ezzel a mondattal. A négy évvel ezelőtti árvíz során egy gyerekkori barátommal a TV felhívására kimentünk önkéntesként segíteni a Római partra. A végeredmény az lett, hogy ott ragadtunk a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség (www.fpvsz.hu) III. kerületi tagozatánál. Azóta is aktív tagjaként ifjúsági versenyeken veszünk részt, és ha kell, megyünk segíteni. Szerencsére eddig nem volt rá szükség. Most viszont nem csak a mi segítségünkre számítottak, hanem bíztak abban, hogy önkénteseket is tudunk toborozni. Azonnal eszembe jutott, hogy talán a Mi egyetemünk hallgatói is részt tudnának venni a védekezésben. Szerencsére elértem Dr. Nyéki Boldizsárt és Ö nagyon készségesen felrakta a pazmanyonline-ra a felhívást. Ez úton is köszönöm Neki! Ha már a „köszönet”-nél tartunk... 13. �Tanulságként elmesélem, hogy mi volt az egyik legfontosabb tapasztalatom a négy évvel ezelőtti és a mostani árvízzel kapcsolatosan. Rájöttem, hogy a szó, hogy „köszönöm” mennyire sokat is jelenthet. Korábban még soha nem hallottam emberek szájából ennyire őszintének e szót. A veszélyeztetett területeken élő emberek teljes szívükből mondtak köszönetét nekünk, a védelmi munkákban résztvevő önkénteseknek, és a helyi Polgári Védelmi szakembereknek az irányításért. A kiosztott homokzsákok száma több mint 235000 db volt, a fólia 10000 m2. A homokot és az agyagot szinte éjjel-nappal hozták a teherautók (agyag 460 m3, homok 860 m3). Az önkéntesek száma most is meghaladta az 5001000 főt, és volt nap, amikor ennél többen is voltak. A segíteni akaró emberek Budapest, és a környék rengeteg pontjáról érkeztek. Amikor a homokzsákokkal megrakott teherautó platóján ülve mentünk gátat építeni beszélgettünk, és kiderült, hogy milyen sokféle ember jött. Volt ott építészmérnök, autószerelő, önkéntes lelkész, tartalékos katona, pizza futár, informatikus, közgazdász, jogász, egyetemista, középiskolás, kubikus, nyugdíjas, börtönbüntetését töltő rab, és ami engem a legjobban megdöbbentett, munkanélküli. Munkanélküli, akinek a saját problémái mellett eszébe jutott, hogy mivel ráér (mert nincs munkája) kijön, és segít. De meg kell említenem azt a rengeteg rendőrt, polgárőrt, vízipolgárőrt, segélyszervezeteket, akik a munkájukkal segítettek. Akiről semmiféleképpen nem szeretnék megfeledkezni, az Irma néni és férje, akik nyugdíjasként igyekeztek erejükhöz mérten segíteni. Ő volt az egyik színfolt, aki ha megérkezett a Polgári Védelmi sátorhoz, rögtön átvette ott a „parancsnokságot”. Ő osztotta az ételt, „kiosztott” mindenkit, ha nem Ő 14. melegíthette a kávét, vagy az ételt. Felvezette a nyilvántartásba a kiadott homokot, zsákot, lapátot stb. Ha kellett hazaszaladt gyógyszerért a rendőröknek. Tudjátok, az a mindenki nagymamája típus. A férje lapátolt, gátat épített, tehát segített, ahogy csak tudott. Érdekes és jó volt nézni, ahogy az emberek (nők, férfiak, gyerekek) lapátolnak, gátat erősítenek, és ha kell, a telefonszámukat adják és felajánlják, hogy az éjszaka közepén is jönnek, ha szükség van rájuk. Jó volt megtapasztalni a rengeteg ember önzetlen segítségét. Egy szép pillanat volt azoknak, akik látták, ahogy a Polgári Védelem és a Vízi­ polgárőrség megment egy őzikét, aki az erdőből a gátra keveredett. De emellett hoztak ki sátorban alvó hajléktalant, akinek a víz elvitte a sátrát. Rengeteget tudnék még írni azokról az emberekről, akik segíteni jöttek, de úgy érzem, beszélni kell néhány rossz tapasztalatról is. Néhányat leírnék ezek közül is, annak ellenére, hogy nem ez volt a meghatározó és maradandó élmény. Az egyik legnagyobb problémát az jelentette, hogy az ott lakók későn kaptak észbe, és akkor már nehéz volt a védekezés. Hiába figyelmeztették őket a szakemberek, nem számítottak ekkora árvízre. A másik gondot az a rengeteg — saját szavaimmal leírva — „katasztrófa turista” jelentette, akik hétvégi programnak szánták, hogy kijönnek megnézni más ember szenvedését, és küzdelmét a víz ellen. Ennyi embert egy április eleji hétvégén még nem látott a Római-part. A több tonnás, homokot és agyagot szállító kamionok között kisgyerekekkel, biciklivel cikázva, a gátra felmászva (ami azért is veszélyes, mert az átázott gát meggyengülhet), a védekező embereket fényképezve töltötték az időt. Naplementekor pedig szerelmes párok álltak a gáton egymást átkarolva, és nézték a vízben álló házakat. Ez szerintem csöppet sem �romantikus, és számomra ez nem jelentene kikapcsolódást. El kell mondanom, hogy néha még a rendőrök sem bírtak az emberekkel. Egyik éjjel, amikor én is ott voltam, megpróbáltak a lezárt területre bejutni a fosztogatók, és hátrahagyott üres házakat szemelték ki célpontnak. Szerencsére a rendőrség és a polgárőrök ezt megakadályozták. Az ő munkájuknak köszönhetően egyetlen egy bűncselekmény nem történt az árvíz idején. épségben maradjon, egy darabon elérte a víz a gát tetejét, majd egyszerre nagy robajjal áttörte a gátat és bezúdult a víz. Szerencsére azért sikerült megállítani, és 15-20 ház még így is épségben maradt. Remélem, aki ezt az írást elolvasta és érdekesnek találta, hasonló esemény bekövetkeztekor eszébe fog jutni, hogy jelentkezik, és segít. Ha csak néhányan innen az Egyetemről is jönnek és segítenek, az is sokat jelent azoknak, akik bajban vannak. Végezetül engedjetek meg még néhány mondatot a védekezésről. Furcsa és ijesztő érzés volt látni, hogy mekkora úr a víz. Amikor négy éve 12-15 órán keresztül építettünk az ártéren belül egy gátszakaszt, hogy legalább néhány ház 15. �Kultúra Színház az egyetem Tóth Máté Tisztelettel köszönt mindenkit a Szofi Egyetemi Színtársulat (SZESZ) új, állandó rovatában. Havonta megjelenő írásainkban szeretnénk bemutatni társulatunk egy-egy tagját, illetve azokat a darabokat, amelyek a közeljövőben a társulat műsorán feltűnhetnek, végül pedig tájékoztatjuk a Nagyérdeműt az aktualitásokról, előadásaink tervezett időpontjáról. Elsőként ismerjétek meg Fügedi Zsófiát, a társulat alapító rendezőjét! -Mondanál magadról pár szót bemutatkozásképpen? -1983-ban születtem Budapesten. Egerben érettségiztem a Gárdonyi Géza Gimnáziumban, de a családommal Mezőkövesden lakok. Jelenleg a IV. évfolyamra járok a nappali tagozaton. -Mi adta az ötletet, hogy színjátszó kört alapíts? -A gimnáziumi évek alatt szerepeltem egy amatőr színjátszó társulatban, mint színész, és nagyon jól éreztem magam benne. Mivel az egyetemen nem volt ilyen, 2003 őszén felhívást tettem közzé, amire sokan jelentkeztek, így a következő év tavaszán meg is tarthattuk az első előadást. -Miért döntöttél úgy, hogy rendező leszel, és nem színész? -Eleinte az enyém volt minden szervezési feladat, ami magába foglalta a próbák felügyelését is. Először mindenki játszani szeretett volna, így rám hárult ez a gyakran hálátlan feladat. A legutóbbi két darabunkban azonban szerepeltem is, a Szájkosárban Luisát, a lázadó feleséget, a Pablito nővéreiben pedig Celeste nővért játszottam. Ebben a félévben a Tartuffe-ben 16. ismét csak mint rendező veszek részt. -Sok barátra tettél szert az eddigi szűk három év alatt? -Egyértelműen, és bár időről-időre van, aki kiválik a társaságból egyéb elfoglaltságai vagy éppen külföldi ösztöndíj miatt, mindig jönnek újak, akik nagyon gyorsan beilleszkednek. Sokan csak innen ismerik egymást, hiszen a társulatban minden évfolyamról van hallgató. Ebben a félévben 14-en játszunk a készülő produkcióinkban. -Mik a terveid az egyetem elvégzése után? -A joggal párhuzamosan teológiát is hallgatok, szívesen lennék egyházjogász. A jogbölcseleti tantárgyak mellett a büntetőjog az egyik kedvencem, így szívesen dolgoznék valamelyik ügyészségen, s bár távol áll ezektől, de érdekel a tanítás is. Gyakran kérdezik, hogy milyen módszerrel választjuk ki az előadandó darabokat. Nos, a színjátszásnak a haszna a jó társaságon és a jogász számára egyáltalán nem hátrányos jó beszédtechnika elsajátításán és gyakorlásán túl az, hogy mindenki igyekszik bővíteni az irodalmi látókörét minél több darab elolvasásával. A legjobbnak ítélt drámákból ez után kiválasztjuk a nekünk leginkább tetszőt és lehetőségeink szerint megvalósíthatót. Ügy gondoltuk, ezekből a darabokból érdemes volna e helyütt bemutatni a legérdekesebbeket. Ezúttal Tóm Stoppard Árkádia című művére esett a választás. A szerző 1937-ben született Plzenben, brit szülőktől, akikkel két évvel később Indiába, majd a világháború után Angliába költözött. A hírnevet az 1966-ban írt Rosencrantz és Guildenstern halott című, abszurd-filozofikus tragikomédia hozta meg számára, amelyből �1990-ben filmet is forgatott. Az Árkádia újabb darabjainak egyike, 1993-ban mutatták be először Londonban. A mű cselekménye a Croom család főúri birtokán felváltva játszódik 1809 és napjaink között. A család a bontakozó új stílus, a romantika jegyében alakíttatja át a parkot, napjaink tudósai pedig őket kutatják. Ám ez csak a kerettörténetet adja, a szereplők között szó esik szerelemről, irodalomról, természettudományokról. A csapongó témák és a könnyed, szellemes dialógusok miatt kortársai gyakran bélyegzik a szerzőt „kommersznek”, mások csak sejtelmesen annyit mondanak: modern. Akárhogy is, a darabban felvetett filozófiai és tudományos kérdések mélységét és aktualitását bizonyítja, hogy a legnevesebb tudósok írtak róla recenziót. Az Árkádiát nálunk eddig egyszer mutatták be, 1995-ben a Katona József Színházban. Az érdeklődők megtalálhatják a darabot a következő kötetben: Upor László (szerk.): Holdfény — Öt mai angol dráma Bp. Európa 1995. Ebben a félévben két színdarabot tervezünk előadni május első hetében. Moliere Tartuffejét, illetve Karinthy Ferenc egy két szereplős kamaradarabját, a Gellérthegyi álmokat. Ha valaki szívesen részt venne a színjátszó kör munkájában, vagy csak érdekli, hogyan zajlik egy próba, bátran nézzen be hozzánk szerdánként 3tól az I. előadóba. Addig pedig ne feledjük, Színház az egyetem, és színész benne... 17. �A színházról és a nézőkről Radich Orsi A napokban Márai Sándor Füves könyvét lapozgatva akadtam az alábbi „szösszenetre”. Arra gondoltam, ezúttal nem egy neves teátrumot mutatok be írásomban, inkább hagyom megszólalni az emberi élet alapigazságait oly híven — bár néha cinikusan és szkeptikusan — közvetítő írót. Természetesen mi másról, mint a színházról... „Epiktétosz ajánlja, hogy lehetőleg egyáltalán ne járjunk színházba, de ha már elmegyünk, viselkedjünk szerényen és csendesen. A színházban ugyanis gyermekek ülnek. Gyermekek, sőt, csecsemők. Felmegy a vasfüggöny, megvillan a fényszóró a vörös bársonyon, s a nézőtéren abban a pillanatban ezer tátott szájú csecsemő ül, akik várják a csodát. Ezek a csecsemők néhány perccel elébb, magánéletükben komoly orvosok, értelmes ügyvédek, szorgalmas és művelt tanárok, felelős gondolkodású, megfontolt felnőttek voltak. De a 18. pillanatban, mikor beültek egy színház nézőterére, s felvillan a függöny piros bársonyán a fényszóró tüze, ez a színházi tömeg már csak egy gigantikus gyermekszoba apró, tátott szájú népségének tekinthető. Ezer csecsemő várja a cuclit. S ha megkapják a cuclit — lehet édes, vagy keserű, mindegy —, boldogan és önfeledten, csendesen ülnek. De ha öt percig nem kapnak cuclit, mocorogni kezdenek, köhögnek, ásítanak, nyűgösködnek, nemritkán gőgicsélve tiltakoznak. Mi ez a cucli? A feszültség. Ezért tehát ne légy túlságosan büszke a színházban, ha tetszik neked valami. Mondd ezt: Jó gyerek voltam, cuclit kaptam.” Húsvét üzenetével, pedig ezzel az Epiktétosz idézettel kívánom Mindnyájatoknak a feltámadás örömét! „Ne feledd, hogy a dráma, amelyikben színész vagy, olyan, amilyennek a betanítója akarja: ha rövidre szabja a szereped, rövid ideig, ha hosszúra, sokáig játszol. Ha a koldus szerepét osztja rád, azt is a természethez hűen alakítsd. Éppen úgy cselekedj, ha nyomorék, uralkodó vagy polgár szerepét osztja rád, mert a te kötelességed az, hogy a rád bízott szerepet szépen eljátszd; a szerep kiválasztása másra tartozik.” (Kézikönyvecske) �Filmajánló Casanova Ablonczy Zsuzsi Sokadik bőr újszerűén, avagy: van új a Nap alatt Ki ne ismerné a történetét? Na jó, azért biztos akad olyan is. És őszintén: jó neki. Mert akkor nem tudja, mit veszíthet, ha nem hozza össze az élet az ő Casanovájával (akár nőről, akár férfiról legyen is szó...). Nem siránkozik egy olyan illető után, aki elbűvölő, megnyerő stílusú, sziporkázó humorú, a társaság középpontja, estébé estébé. Valószínűleg akkor sem sír különösebben, ha a sohasem ismert illető egyik napról a másikra távozik az életéből. Hisz’ benne se volt soha. Sokkal megnyugtatóbb. Kihagyni a rosszfiút és örülni a reális döntésnek. Vagy mégsem? Minden kislány tudja, hogy Darcyt kell választani (Bridget Jones kötött pulcsis élete értelme — a I szerk.), mert az a tuti nyerő. De akkor miért biznisz Casanovának lenni? Még van, aki beugrik a nagymamának álcázott csúnya, gonosz farkasnak? Hát, ahogy a sokadik Casanova feldolgozást nézem, úgy látom, még igen sok Piroska téved el a rengetegben. (Igen, igen a szomszéd teremben épp a PiRosszka megy...) Tehát: Casanova érzelmes, érzéki, a nők kedvence, a rosszfiú, az anyukák réme, a nagy kaland a kis lányok életében; az ellenlábasa a velejéig romlott és szenteskedő, de nagyon karakteres és „nagyonnemszeretjük-inkvizítor”, aki nagy törést okoz az életében, alsó hangon megfosztva őt élete -egyik- „nagggyon nagy” szerelmétől. Na most, az utóbbi mondatokból egy betű nem igaz erre a filmre. Az utolsó reményem - hogy jót zsörtölődhetek a „minek 19. �még egy feldolgozás ebben a témában” címszó alatt — végképp elszállt, mikor Jeremy Irons kezdett „bohóckodni” Pucci püspök szerepében. Ha már ő is — gondoltam akkor itt valami nagyon nem stimmel. Örömmel vettem észre, hogy valami nem stimmel ezzel a 1200. Casanovával sem. Kezdeti kételkedésem („Heath Ledger Casanova-szerepkörben? Jújj!”) hamar elszállt. Ugyanis Heath Ledger egyáltalán nem is akart Casanovának látszani, és ez nagyon is megnyugtatóan hat. Mert hát — véleményem szerint — nem is állt volna valami jól neki. Ehelyett az adósságokkal küszködő, vicces helyzetekbe keveredő, kikosarazható (!), légyottról esetlenül menekülő Casanovát kapjuk tőle, ami üdítően hat, annak ellenére, hogy valóban a sok ezredik rém szenvedélyes és merően újszerű Casanova-filmnek harangozták be. Az is. Úgy értem: újszerű. Csak épp nem „úgy”. Ez a mozi inkább a nagycsaládok vicces kalandfilmje, mint könnyfakasztó és érzelemfelkorbácsoló szerelmi történet. Van, akinek ez lehangoló, van, aki pedig megkönnyebbülve veszi tudomásul, hogy a történet alkotói nem próbálkoztak azzal, ami úgyse sikerült volna: túlszárnyalni a Fellini-féle Casanovát. így hát marad a könnyed kikapcsolódás sok-sok vicces helyzettel, akciódús, kardforgatós jelenettel (de persze senki nem sérül meg — gondoljuk a 12 éven aluli nézőkre és a nagyira is!) és a végére persze egy kis érzelmességgel, hogy teljes legyen a Lasse Halström által újra elővett és kissé új köntösbe öltöztetett jól ismert képlet. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnénk szíves elnézésüket kérni azon kedves Kollégáknak, akik a korábbi hálánkat kifejező köszöntésünkből kimaradtak; így külön köszönjük a Könyvtár Dolgozóinak és Vezetőjének, az Informatikai Csoport és a Portaszolgálat munkatársainak, és Józsi barátunknak, aki mindig lelkesen továbbítja hívásainkat! az ítélet című kari lap szerkesztősége 20. �Vers Barát Zsófi. Barát Zsófi: Tavasz-játék Lásd a fogság mely szobám volt ajtaján a jégcsap-lakat mintha eresztene lassan zárját nyitja szűnő harag. A Napfény kacéran néz Rá megsimítja, játszik Vele épp csak egy-két sugarával kacsint rá a komor Télre. Az pedig mint durcás fiú ki már ezerszer látta ezt, ellágyul most mégis megint s minden mérget elereszt, s lásd, megbánja ezeregyszer: nem kedvesség volt a lágyság, virág jelmezbe bújtatott szúrós csalános-csalárdság. Az ajtó hát könnyen enged, süt a napfény, hívogat; átlépem mi már csak emlék: tócsa lett a jégcsap-lakat! 21. �Húsvét D Teleki Levente Mindennapi életünk hagyományos naptárához hasonlóan létezik egy olyan naptár is, amely a katolikus vallás ünnepeit, jeles napjait tartja számon: ez az úgynevezett egyházi év naptára. E liturgikus naptár középpontjában két nagy ünnepkör áll. A karácsonyi és a húsvéti ünnepkör. E kettő közül most a húsvétihoz közeledünk; nézzük tehát, miből is áll, illetve mi a valódi lényege az ünnepnek. A Nagyböjt a Húsvétot megelőző negyven napból álló előkészületi időszak. Az említett felkészülés mellett másik alapgondolata, hogy megemlékezzünk Jézus ugyancsak negyven napos pusztában való böjtjéről, valamint átvittebb értelemben, szenvedéséről is. A Nagyböjt Hamvazószerdával veszi kezdetét. Nevéből értelem szerint is következik, hogy lényege a testi-lelki önmegtartóztatás; éppúgy jelenti tehát azt, hogy ez időszak péntekjein lemondunk a húsevésről, mint ahogy — legalább — ritkábban járunk el szórakozni. Maga a Nagyhét Virágvasárnappal veszi kezdetét; ennek bibliai alapja Jézus Jeruzsálembe való bevonulása. Ennek felidézése miatt az e napi ünnepi szentmiséhez szorosan hozzátartozik a virágvasárnapi körmenet. Utána következik a három "nagy" előtaggal illetett nap; Nagycsütörtök, Nagypéntek és Nagyszombat igen fontos részei a húsvéti ünnepkörnek. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora emlékére tartunk ünnepélyes szentmisét, amelyen két szín alatt áldozunk. A szertartás közben megszólalnak, majd egészen Nagyszombatig elhallgatnak a templomokban a harangok és a csengők. A mise oltárfosztással, vagyis az oltár díszeinek leszedésével zárul. Utána a tanítványok virrasztására gondolva csendes elmélkedés következik. Ugyancsak Nagycsütörtökhöz 22. tartozik, hogy a székesegyházakban a délelőtti szentmisén a püspökök megszentelik az olajokat. Nagypénteken nincsen szentmise, helyette igeliturgia van. Ennek központi része Jézus Krisztus szenvedéstörténetének, a passiónak a meghallgatása; végül lehet áldozni, ezért nevezzük gyakran a nagypénteki szertartást csonkamisének. A nagyszombatesti vigília misén már magát a Húsvétot ünnepeljük. A szentmise keretében van tűzszentelés, illetve ilyenkor szentelik a keresztvizet is. Nem mellékes része a misének hitvallásunk közös megújítása, megerősítése sem. Az ünnepi szentmise egyik leginkább központi (és sokhelyütt már inkább társadalmi eseménnyé váló) eleme a feltámadási körmenet. Húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. A húsvét utáni negyvenedik nap Urunk mennybemenetelének az ünnepe; az ötvenedik nap pedig Pünkösd napja. Ilyenkor nem csak a Szentlélek eljövetelét, hanem — lényegében — az Egyház születését is ünnepeljük egyben. Pünkösd napjával zárul le a húsvéti időszak. �Hitélet Csütörtöktől szombatig Sáhó Eszter — Vad Fügefa; Simon András grafikája Néma csend. Kinyitom a templomajtót és bemegyek. Sivár és kopár az Úr háza. Három napja megfosztották az oltárt díszeitől. Nem énekelünk alleluját, mély csend van a lelkekben is. Meghalt valaki. Odamegyek a templom falán lógó képekhez, mert át akarom élni, meg akarom érteni a megérthetetlent. Keresztút. Jézus keresztútja. Az embert, akiről azt olvastam a Bibliában, hogy ő volt egyedül tiszta közülünk, hogy ő az Isten Fia, hogy ő jött el megváltani bűneinket, vád alá helyezik. A nép halált kiált rá. Hiába kérdez vissza Pilátus, Barabás szabadon bocsátását és Jézus keresztre feszítését üvöltik az alattvalók. Aztán ráteszik a vállára a keresztet. A sok veréstől és korbácsolástól nem bírja és elesik. Felállítják, és újra viszi a keresztet. Még kétszer esik el a Golgotára vezető úton. „Rabkísérői” Cirenei Simont állítják mellé, hogy segítsen neki cipelni a terhet. A Koponyák hegyén felfeszítik a keresztre. Kettő másik is van mellette, akik valóban bűnösök. Egy sorba kerül Jézus — az egyetlen bűntelen ember — a társadalom megvetettjeivel. Egy percre megállók. Azt hiszem, megsejtettem valamit a titokból, amit eddig nem tudtam. Ha nem saját bűnéért — hiszen ilyen nem volt —, akkor valaki másért kellett szenvednie. A mi bűneinkért. A tiedért és az enyémért. Ez az értelme a kereszthalálnak. Nem tudom, hogy sírjak, vagy köszönetét mondjak. Talán mindkettőt... Hallom, hogy valaki nyitja a templom ajtaját. Laci bácsi az, idős kántorunk, biztosan előkészíti a kottákat az orgonára. Hiszen hamarosan kezdődik a szentmise. A nagyszombati szentmise. Végre harsogva énekelhetjük, hogy „Feltámadt Urunk, Jézus!”. Nem, nem és nem! Nem értem Istenem, hogyan van ez! Elküldted hozzánk fiadat, hogy felnyissa szemünket, hogy segítsen nekünk, most pedig szenvedni látom. Akiket megváltani jött, azok most leköpdösik és kigúnyolják. És te ezt hagyod, Uram! Jézus meghalt. Fájdalom és elhagyatottság a szívekben három napja. Elgondolkodom, hogy mi az értelme az egésznek. Miért is jött el hozzánk Jézus? Azért, mert Isten szeretett minket, és nem akarta, hogy bűnben maradjunk. Elküldte Fiát, hogy jelezze, nem jó úton járunk. Csodákat művelt, gyógyított, tanított. De miért kellett szenvednie? Az embereket büntetésképp szokták halálra ítélni, de Jézusnak még bűne sem volt! 23. �Jó nekünk a dohányzás? Ziegler László A dohányzás káros. Ezt mindenki tudja. Közhely. Halált, rákot, veszélyeztetett terhességet, elszíneződött fogakat és kellemetlen szagot okoz, vagy okozhat. Futni sem egyszerű füsttel teli tüdőkkel. Más kérdés, hogy a pénztárcát sem kíméli. A világ sok országában erőteljes kampány folyik a dohányzás ellen. Február 3-tól például Kínában nem lehet több dohánygyárat nyitni. Európa több országában tilos a dohányzás nyilvános helyeken, Amerikában pedig t.a.t.u. alatt nem egy együttest, hanem a Teens Against Tobacco Use nevű szervezetet értik. Mégis rengeteg ember dohányzik. Vajon miért? Soha senki nem beszél a dohányzás pozitív hatásairól, pedig biztosan vannak. Ezt saját tapasztalatból tudom. Én még a középiskolában kezdtem dohányozni. Azt gondoltam, hogy „tök jó”. Láttam idősebbeket dohányozni, az apukám is dohányzott, és ráadásul a barátaim közül is néhányan elkezdtek. Eleinte utáltam a cigi ízét, de imádtam az érzést, ami egy cigi elszívását kísérte: kicsit szédültem és olyan nyugodtnak éreztem magam, így hát mit sem törődve az ízzel, folytattam a dohányzást. Új barátokat is szereztem a dohányzáson keresztül. Összekötött minket egy fajta betyárbecsület, mert olyat csináltunk, amit nem lett volna szabad. Néha úgy éreztem, hogy a cigi rabja vagyok, de később rájöttem, hogy a dohányzás végre egy biztos pont az életemben. A cigire mindig számíthattam. Ha volt valami bajom, csak rágyújtottam, és a füsttel együtt a problémám is elszállt. Megtanultam, hogy többnyire nem éri meg aggódni a dolgokon, és egyébként is mindent egyszerűbb hideg fejjel és nyugodtan megoldani. Ebben segített a dohányzás. A cigi nem olyan volt, mint bármi más az életemben. A cigi mindig ott volt: nem csalt meg, nem hagyott el. A legmegbízhatóbb barátom volt. Soha nem volt fáradt, mint a szüleim, soha nem volt havi baja, mint a 24. barátnőmnek, és soha nem mondta, hogy „nem érdekel, hagyjál már”, mint a barátaim néha. Olvastam valahol, hogy minden 8 másodpercben valaki meghal dohányzáshoz kötődő megbetegedésben. Akár én is lehetek a következő. Ez azonban sokáig egyáltalán nem érdekelt, ahogy szerintem mást sem izgat e probléma. Ez kb. annyit jelent, hogy minden dohányos saját jószántából kockáztatja az életét, mintegy permanens öngyilkosságot követ el, tudva tudván, hogy a katolikus vallás ezt főbenjáró bűnnek tartja. Ez a permanens öngyilkosság dolog akkor tudatosult bennem először, amikor szülőföldemtől és szeretteimtől távol éldegéltem cserediákként, és egyszer megfáztam. Hamar meg is gyógyultam, de pár nap múlva furcsa torokfájás tört rám, ami nem is igazán fájdalom volt, hanem inkább egy fajta nyomás, nyelési nehézség. Gondoltam pihenek egy kicsit, és másnapra biztosan elmúlik. Sajnos nem így történt. Furcsa torokfájásom hosszú hetekig húzódott. Idegességemben pedig, ha kicsit jobb volt, mindig rágyújtottam öreg barátomra, a cigarettára. Orvos család gyermekeként (és gyakorló hipochonderként) �hamar felállítottam a diagnózist. Torokrák. Elolvastam minden lehető forrást a torokrákról, és mindaz, amit olvastam tökéletesen illett az én titokzatos tüneteimre. Miután lemondóan elfogadtam a gondolatot, hogy igen, nemsokára meghalok, felhívtam a szüléimét és elmondtam nekik, mi a helyzet. Apukám felvilágosított, hogy mielőtt még ilyen súlyos betegséget diagnosztizálok magamon, ami egyébként is inkább csak öregebbeken fordul elő, talán vegyek be antibiotikumot, és ne dohányozzak, mikor fáj a torkom. A gyógyszertől varázsütésszerűen elmúltak a panaszaim, de arra is rájöttem, hogy az én öreg és megbízható barátom, a cigaretta nem is az, aminek én gondoltam. Sőt. Folyamatosan azon dolgozik, hogy kiterítsen, és én mindezt hagyom. Ekkor döntöttem el, hogy soha többet nem gyújtok rá, ami jó pár hónapig működött is, de azért néha-néha most már el­ elpattan egy-kettő a spájzban, hogy egy népszerű rap együttes egyik számának nyelvi leleményével éljek. Apukám viszont 30 év dohányzás után szokott le, és most sokkal jobban érzi magát. Még a vérnyomása is helyre jött, és már el sem tudja képzelni, hogy lehetett annyira oktalan, hogy évtizedekig mosolyogva rombolja az egészségét. Szóval kedves dohányosok, van kiút, és tényleg csak akarni kell, de amint látjuk, meg lehet csinálni. 25. �HIRDETÉS KÁNONJOGÁSZ KÉPZÉS A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZETÉBEN Várjuk az érdeklődő jogász hallgatók és végzett jogászok jelentkezését. A magyar egyháznak nagy szüksége van képzett kánonjogászokra. A jelentkezés feltétele jogász hallgatói jogviszony, vagy jogász diploma. Az Intézetben a jogászok három fokozaton szerezhetnek oklevelet. Kánonjogi baccalaureátus: 2 év elvégzése után államilag is elismert egyetemi szintű kánonjogász diplomát szerezhetnek, (amennyiben erre igényt tartanak). Ez a két éve része a licenciátusi képzésnek. Kánonjogi licenciátus: megszerzéséhez 3 év elvégzése szükséges, része a PhD képzésnek. Kánonjogi doktorátus (PhD): legalább jó minősítésű kánonjogi licenciátus birtokában lehet jelentkezni. (A licenciátus megszerzése után legkorábban 1 évvel lehet doktorálni.) Az első jogász egyetemi alapképzésben résztvevő hallgatók áthallgatói státuszt nyernek, amely első egyetemi diploma megszerzéséig államilag finanszírozott. Az első egyetemi diploma megszerzése után költségtérítéses a képzés, melynek összege 10.000 Ft/hó. Az oktatás nappali tagozatos, hétfői és keddi napokon zajlik. A hallgatók nappali tagozatos diákigazolványt kapnak. A tanévkezdés várható időpontja: 2006. szeptember 11. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2006. JÚNIUS 10. Kérjük, felvételi kérelmét, az alábbi címre küldje el csatolva hozzá a következő iratokat (a jelentkező pontos elérhetőségeinek név, lakcím, telefonszám, e-mail cím - feltüntetésével): oklevelének, diplomájának másolatát nyelvvizsga bizonyítványának másolatát (amennyiben van) plébános! ajánlás valamint kézzel írt rövid önéletrajzát. CÍM: PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET 1088 BUDAPEST, SZENTKIRÁLYI UTCA 28-30. TEL.: (1) 42-97-217; FAX: (1) 42-97- 218 A felvételi beszélgetésre előreláthatólag június utolsó hetében kerül sor. Bővebb információk a http://www.kjpi.ppke.hu weboldalon találhatok. Várjuk jelentkezését! 26. �Jogtár A szakma partnere Complex Wolters Kluwer csoport Több mint kiadó Szakmai partner ■ Az Országgyűlés által használt jogszabály-nyilvántartó rendszer ■ A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma hivatalos szállítója ■ A Magyar Köztársaság bíróságainak hivatalos szállítója ■ A Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalos szállítója ■ Az Ügyészség hivatalos szállítója ■ Az Oktatási Minisztérium hivatalos szállítója ■ Az ELTE Állam- és Jogtudomány Karának hivatalos szállítója Complex Kódú Kft ■ HIZBudapen.Prolié K.u 21-35. Telefon: (40) 464-565 ■ Fjx: (1) 464-5657 www.complex.hu ■ E-mail. info$comptex.hu �PAJKO napok 2006. április 26 - 27., szerda-csütörtök I. Fiatal Jogászok Tudományos Találkozója 2006. április 27. csütörtök 10.00 - 17.45 Megnyitó Délelőtti szekció Ebédszünet Délutáni szekció Összefoglalás Fogadás 10.00 - 10.10 10.10 - 12.30 12.30 - 13.30 13.30 - 17.30 17.30 - 17.45 17.45 - 18.30 Az I. Fiatal Jogászok Tudományos Találkozója című rendezvényünkkel a Kar 10 éves fennállásának alkalmával lehetőséget teremtünk az itt végzett hallgatók számára, hogy bemutassák, milyen területen és milyen eredményeket értek el. valamint a jelenlegi hallgatók számára mértéket állítsanak. Kívánjuk, hogy hallgatóink önbizalmat nyerjenek, és érzékel­ hessék, hogy diplomájuk értékes, az elhelyezkedés és előremenetel lehetőségét is biztosítja. Ezen okból minél több - az egyetemen tanító, a bíróságokon, ügyészségeken, ügyvédi irodákban, minisztériumokban, multiknál, vagy éppen a jog határterületein dolgozó és sikert elérő - végzett hallgató tudományos értékkel is bíró előadását tesszük elérhetővé. PPKE JÁK DÍSZTERME (Budapest Vili., Szentkirályi u. 28-30.) ÁPRILIS 26. 15.30-19.00 - PPKE JÁK Díszterem TOVÁBBTANULÁS KÜLFÖLDÖN konferencia a hazánkban működő külképviseletek részvételével ÁPRILIS 26, 19.00-21.00 - PPKE JÁK Díszterem PÁZMÁNY SZALON Téma: Liszt és Jókai Dr. Horváth Attila egyetemi docens és Szilasi Alex zongoraművész DESIGN. PISTUDIO - PRACZKY IST VÄN 2006 közreműködik: SZOFI Egyetemi Színtársulat ÁPRILIS 26-27. - PPKE JÁK Díszterem előtti folyosó és a földszinti aula ÁLLÁSBÖRZE - A rendezvényeken részvételi és regisztrációs díj nincs. ZÁRÓ PARTY - ÁPRILIS 27. School Club Fövám tér 8. 23 óráig pázmányos diákkal a belépés ingyenes Szervező: PPKE JÁK Hallgatói Önkormányzat Információ: HŐK Iroda, www.pazmanyonline.hu konferencia@pazmanyonline.hu � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2006 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IX. évfolyam 4. szám 2006. április Abstract A summary of the resource. Tartalom: Programajánló A főszerkesztő tollából... In Memóriám Dr. Gáspárdy László Elsőként a lisszaboni Católicán Realization of the Common Agricultural Policy in Poland Árvíz a Dunán (beszámoló) Színház az egyetem A színházról és a nézőkről Filmajánló - Casanova Vers Húsvét Csütörtöktől szombatig Jó nekünk a dohányzás? Creator An entity primarily responsible for making the resource Lapkiadó: Dr. Bandi Gyula dékán, és Kovács Lóránt (Lóci) Hallgatói Önkormányzat elnöke Főszerkesztő': Dorogi Zsolt Pál Általános főszerkesztő-helyettesek: Juhász Gábor, Teleki László János Elektronikusfőszerkesztő-helyettes: Farkas Balázs István Főszerkesztő-helyettesek: Cseri Tímea és Fazekas Gergely Korrektor: Poór Viktória és Teleki Levente A Szerkesztőség tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Csekeő Bálint, Ferencz Domonkos, Fülöp Emese, Huflesz Krisztina, Mayer Ottó Richárd, Nagy Tamás, Pólós Csaba, Radich Orsolya, Sáhó Eszter, Tarr Ádám, Techet Péter, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Akik munkánkat segítik: Dr. Budaházi Árpád, Dr. Koltay András, Dr. Nyéky Boldizsár, Dr. Szilvásy György Péter, Pádár Dávid Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Lapkiadó: Dr. Bandi Gyula dékán, és Kovács Lóránt (Lóci) Hallgatói Önkormányzat elnöke Főszerkesztő': Dorogi Zsolt Pál Általános főszerkesztő-helyettesek: Juhász Gábor, Teleki László János Elektronikusfőszerkesztő-helyettes: Farkas Balázs István Főszerkesztő-helyettesek: Cseri Tímea és Fazekas Gergely Korrektor: Poór Viktória és Teleki Levente A Szerkesztőség tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Csekeő Bálint, Ferencz Domonkos, Fülöp Emese, Huflesz Krisztina, Mayer Ottó Richárd, Nagy Tamás, Pólós Csaba, Radich Orsolya, Sáhó Eszter, Tarr Ádám, Techet Péter, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Akik munkánkat segítik: Dr. Budaházi Árpád, Dr. Koltay András, Dr. Nyéky Boldizsár, Dr. Szilvásy György Péter, Pádár Dávid Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2006. április Date Created Date of creation of the resource. 2006. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A5 (148x210) ; (3169 kb+365 kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_3_200604 Relation A related resource T00075 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 26 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_3_200604 Bándi Gyula Budaházi Árpád Cseri Tímea Dorogi Zsolt Farkas Balázs István Fazekas Gergely Juhász Gábor Koltay András Kovács Lóránt Nyéky Boldizsár Pádár Dávid Poór Viktória Szilvásy György Péter Teleki László https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/8e8a5032e5de46fef76341d9bda2f84f.jpg f79b31c7893444b9a919bb509a76f50d https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/26e8dd1e58ca1a4bcbcfa1c8d0321366.pdf df238930efcd1ce6acda28aa795bbcd1 PDF Text Text 2006. március 0 Itsélet: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar ��TARTALOM Programajánló Főszerkesztő tollából Fókuszpontban: Interjú Prof. Kilényi Gézával Válogatás Prof. Dr. Jobbágyi Gábor gyűjtéséből Köszöntő: Bemutatkozik az ítélet online Informális: Nem mindig leszünk egyetemisták? Ajtó a Guinness-rekord felé Hallgatói fórum Nagyhéthez közeledve Híres perek A budapesti Boulevard Filmajánló - Csak Szex és Más Semmi Vers Vad Fügefa Szent Mihály Fesztiválja 4. 5. 6. 10. 11. 14. 14. 15. 17. 18. 22. 24. 26. 29. 30. 3. �Programajánló Programok KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnénk megköszönni Dr. Horváth Attila és Dr. Ruszthi Hunor tanár uraknak, hogy részt vettek a jubileumi március 15-i hajókirándulásunkon; és külön köszönet Dr. Horváth Attila tanár úrnak, hogy élvezetes történelmi előadásával emelte a rendezvény színvonalát! a Hallgatói Önkormányzat és az ítélet újság szerkesztősége HÍREINK Kéthetente csütörtökönként karaoke parti a Spartacus étteremben; nem sokára a SZOFI kari színjátszó-csoport bemutatja legújabb előadását; áprilisban FILMKLUB indul Karunkon Folyamatosak a börtön- és bíróságlátogatások — KÍSÉRJÉTEK FIGYELEMMEL a www.pazmanyonline.hu oldal híreit és a hirdetőtáblákon elhelyezett naprakész információkat! ? Április 26. Fiatal Jogászok Tudományos Találkozója ÁLLÁSBÖRZE továbbtanulás külföldön c. konferencia külföldi diplomaták részvételével; Pázmány SZALON Dr. Horváth Attilával és Szilasi Alexszel Április 20. LivingRoom Május 4. LivingRoom Impresszum: PPKE-JÁK HŐK ítélet c. újság Lapkiadó: Dr. Bandi Gyula dékán, és Dobos Tibor László a Hallgatói Önkormányzat elnöke Főszerkesztő'. Dorogi Zsolt Pál Általánosfőszerkesztő-helyettes'. Juhász Gábor Felhívjuk a hallgatók figyelmét a tanszéki és a több tanszék által szervezett különböző TDK-kra (büntetőjogi és összehasonlító jogi TDK)! ELŐZETES Áprilisi számunkban interjút közlünk Dr. Tattay Levente tanár úrral; akinek rövidesen megjelenő könyvét nagy várakozás övezi a hazai könyvpiacon — valamint beszámolót az idei március 15-i jubileumi hajókirándulásunkról és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának bajai közgyűléséről! Elektronikusfőszerkesztő-helyettes: Farkas Balázs István Főszerkesztő-helyettesek: Cseri Tímea és Fazekas Gergely Szakmaifőtanácsadó: Kovács Lóránt Korrektor: Poór Viktória és Teleki Levente A Szerkesztőség tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Csekeő Bálint, Ferencz Domonkos, Fülöp Emese, Hutílesz Krisztina, Mayer Ottó Richárd, Nagy Tamás, Pölös Csaba, Radich Orsolya, Sáhó Eszter, Tarr Ádám, Techet Péter, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Akik munkánkat segítik: Dr. Budaházi Árpád, Dr. Koltay András, Dr. Nyéky Boldizsár, Dr. Szilvásy György Péter, Pádár Dávid, Teleki László 4. �A Főszerkesztő tollából... Kedves Olvasóink! Az ítélet újság sokszor újult már meg, mind tartalomban, mind megjelenési formában egyaránt. A Lap sajátságos helyzete miatt nemcsak tömegtájékoztató jellegét kell megőriznünk, hanem a Hallgatóság igényeihez, és a teremtett világ folyton változó körülményeihez is alkalmazkodnunk kell. Az elmúlt számban több olyan rovat jelent meg, amiből szeretnénk hagyományt teremteni; azonban sok minden ki is maradt. Sikerült a Szerkesztőségnek eljutnia arra szintre, amikor a lap a minőségi követelményekre is adhat, és vannak olyan lelkes hallgatóink, akik örömmel vetik magukat a munkába. Ügy hisszük, hogy a közösség legfontosabb összetartó ereje az odafigyelés és a mások iránt érzett felelősség. Éppen ezért ettől a számtól kezdve sorra vesszük egyházi ünnepeinket. Húsvét közeledtével pedig ahhoz, hogy méltó módon ünnepelhessük meg a feltámadást, a böjt és az állandó lelki önképzés fontosságára hívjuk fel a figyelmet. A Szerkesztőség hitvallása, amely alapján munkáját megszervezi, Juliusz Janusz Apostoli Nuncius Ür jelmondatával azonos: „amor omnia sustinet”, azaz „a szeretet mindent elvisel”. Tudnotok kell, hogy a jövő hónapban elindul az ítéletOnline website, az ítélet újság digitális változata. Az oldal célja, hogy minél szélesebb körben juthassanak el Hozzátok híreink, és a nyomtatott verzióból kimaradó, vagy csak részben megjelent cikkek kibővített tartalommal olvashatóvá váljanak. Végezetül pedig röviden a márciusi számról. A korábbi szerkesztőségek hibáját orvosolva sikerült interjút készítenünk Dr. Kilényi Géza tanszékvezető professzor úrral, aki 70. születésnapjához közeledik, és e jeles alkalom apropóján a rendelkezésünkre állt. Részletesebben foglalkozunk a Karon hagyományossá vált Híres perek című előadássorozattal. Az állandó rovatokban pedig olvashatjátok a Csak szex és más semmi című magyar filmvígjáték bemutatását, a budapesti Boulevard történetét, vagy az egyik budapesti szórakozóhelyen töltött este tapasztalatait a vendég szemével. Dorogi Zsolt Pál �Fókuszpontban Prof. Kilényi Géza Boronkay Miklós, Fotó: Prancz Balázs Úgy Tudjuk, Professzor úr a 70. születésnapjához közeledik. Mennyiben jelent ez majd változásokat a személyes életében és a tanszék szempontjából? A tanszék életében mindenképpen változást jelent, tudniillik a tanszék vezetését át fogom adni Schanda Balázs docens úrnak. Hogy ezen túlmenően mennyiben jelent változást, azt a jelen pillanatban nem tudom még megmondani, mert az döntően nem teljesen tőlem függ, hanem attól, hogy a Kar vezetése mennyiben tart igényt az én további közreműködésemre. Egyet tudok mondani, mert ebben a döntés kizárólag az én kezemben van, hogy az: hogy én betöltőm a hetvenedik életévemet, az életemben olyan értelmű változást nem jelent, hogy későn kelek vagy otthon megnézem a Napkeltét: ilyen nem lesz. Én eddigi életemben mindig korán kelő voltam, akármilyen beosztásba kerültem, valahogyan a munka megtalált, tehát teljesen függetlenül attól, hogy a Kar vezetése igényt tart-e az én közreműködésemre, vagy nem, nem leszek munka nélkül. Ez idő szerint is vannak olyan, részben a kodifikációval kapcsolatos, részben tudományos jellegű felkéréseim, amelyek ki fogják tölteni a napomat. Nem áll szándékomban az eddigi életritmusomon változtatni, legalább annyit fogok dolgozni, mint amennyit eddig dolgoztam. Van egy jól bevált elvem, hogy amíg dolgozom, addig nem érek rá öregedni. Hát én nem akarok nagyon-nagyon megöregedni, úgyhogy éppen ezért ugyanolyan korán fogok kelni, és ugyanolyan sokat fogok dolgozni. Egyet szeretnék önmagam számára megengedni, és talán ez lesz az egyetlen változás: akik hozzám közel állnak, tudják, hogy én egy szenvedélyes horgász vagyok. Van egy kis horgásztanyám Szigetcsépen, - na ne egy palotát képzeljenek el, az csak arra való, hogy az ember feje fölött legyen fedél - tavaly három azaz három alkalommal tudtam horgászni, ezt szeretném legalább hat alkalomra növelni. Emlékszik Professzor áraz első előadására vagy szemináriumára, amit tartott? Nem. Én a tanszék alapító vezetője vagyok, de valahogy az első óra nem hagyott bennem nagyon mély nyomokat. Vannak ellenben az oktatói pályafutásomnak olyan apró emlékei, amelyek nagyon mély nyomokat hagytak bennem. Nálam normál vizsgán tételek nincsenek, mert nem tételeket kell �bebiflázni, hanem az anyagot tudni a maga összefüggéseiben. Én nem tartozom a „buktató” vizsgáztatók közé, tehát nem akkor érzem jól magam ha könyékig vérben gázolok. Van egy oktatói ars poeticám, amivel nem minden professzortársam ért egyet, de engem ez nem zavar, ami úgy hangzik, hogy nálam az oktató ott kezdődik, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy az általa oktatott tárgyat megpróbálja megszerettetni a hallgatósággal. Ha ez sikerül, akkor legalább a minimum szintet mindenkinek el kell érnie aki egy icike-picikét is csipkedi magát. Míg a korábbi években ez gyakorlatilag úgy jelentkezett, hogy voltak tehetséges hallgatóim, akikkel három perc alatt végeztem, mert kapott egy kérdést az anyag elejéről, egyet a közepéről, egyet a végéről, és három perc múlva távozhatott. Ebből adódott egyszer némi „nézeteltérés”: egy szikrázóan tehetséges hallgató egyszer fel volt háborodva, hogy nem engedtem őt kibontakozni. Elkezdte mondani, én azonnal láttam, hogy tudja, közbevágtam, feltettem egy másik kérdést, és mire feleszmélt volna, egy ötössel a tarsolyában kint volt. Valósággal fel volt háborodva, hogy miért nem hagyom kibontakozni! Mondtam neki, hogy én arra vagyok kíváncsi, hogy maga mit tud, én le tudtam mérni három perc alatt, hogy maga keresztbe-kasul ismeri az anyagot, hát miért lopjuk egymás idejét? Ez az egyik, amire úgy visszaemlékszem, hogy valóságos sértettséggel vonult ki. A másik, hogy egy csinos hallgatónőt őszinte sajnálattal kénytelen voltam megkérni, hogy ha lehet, látogasson meg még egyszer, mert ezt sajnos nem tudom elfogadni. Erre ő nem úgy reagált, hogy kimegy a titkárságra, és megkérdezi, hogy a tanársegéd úr mikor vizsgáztat, hanem úgy direktbe megkérdezte tőlem, hogy én mikor vizsgáztatok Tudniillik ő nekem akarta bebizonyítani, hogy ő ezt az anyagot meg tudja tanulni tisztességesen. Én megmondtam, hogy mikor vizsgáztatok, és legközelebbi alkalommal ötösre levizsgázott az anyagból. Egy kicsit büszke voltam rá, hogy nem azt kereste, hogy ki az, aki őt átengedi gyenge tudásanyag birtokában, hanem ő abból presztízskérdést csinált, hogy nekem bebizonyítja, hogy ő ezt meg tudja tisztességesen is tanulni. Egyszer Professzor úr azt mondta, hogy a Kar létrehozásában többek között azért vett részt, mert kihívást jelentett a semmiből valami szépet, valami újat, valami nemeset lehet létrehozni. Hogyan látja ezt egy évtized távlatában? „ Valamit a semmiből létrehozni, szamomra mindig egy nagy kihívás. ” Ehhez hozzátenném, hogy ezt természetesen nem pusztán magamra vonatkoztatom. Én egyike voltam annak a csapatnak, amelyiknek ez megadatott. Én szeretem az ilyen jellegű kihívásokat, életemben ez nem először fordult elő. A Magyar Tudományos Akadémia Államtudományi Kutatások Programirodáját, amely lényegében a demokratikus jogállam előkészítése szempontjából a legfontosabb szellemi műhely volt, a semmiből hoztam létre. A másik ilyen jellegű kihívás az Alkotmánybíróság a semmiből való létrehozatala volt, amit nem egyedül csináltam, hanem az öt alapító atya együttesen, kemény vívódások közepette hozta létre. Tehát az, hogy valamit a semmiből létrehozni, számomra mindig egy nagy kihívás. Vannak szülési fájdalmak, meg szülési viták, az útkeresés állapota és így tovább, ez nem volt különbül a Karon sem. Nagyon őszintén megmondom önöknek, hogy én nem vagyok elragadtatva attól, amit itt csinálunk. Tudom, hogy a Kar 7. �rendelkezésére álló anyagi eszközök csak ezt a fajta oktatást teszik lehetővé, de én szívem szerint sokkal szívesebben végeznék elit képzést. Van az Európai Uniónak egy favorizált egyeteme, a Brugge-i Egyetem, ahol az oktatás egészen másképp néz ki. Ez egy kőkorszaki dolog, hogy a professzor felmegy a katedrára, aztán beszél, a hallgatók jegyzetelnek, utána tételek vannak és így tovább. A Brugge-i egyetemen ez valahogy úgy néz ki, hogy 12-15 főből álló kis csoportok vannak, nincs se kötelező, se ajánlott irodalom, mert a résztvevőket rászorítják, hogy tanulják meg az internet használatát, tudjanak szelektálni a szakirodalomból, mutassák meg a rátermettségüket, hogy ők az IM-től megszereznek egy adott esetben még munkában lévő tervezetet. A professzor csak annyit mond, hogy: „Kedves kollégák, a legközelebbi alkalommal erről és erről a témáról fogunk beszélni. Ki vállalja, hogy egy 15-20 perces bevezető előadást tart?” Önkéntes jelentkezés alapján valaki vállalja, és a legközelebbi alkalommal egy vita zajlik, aminek a professzor az egyik résztvevője, és egy kicsit moderátor a szónak abban az értelmében, hogy néha egy új aspektus bedobásával irányt szab a vitának, de alapjában véve ott a hallgatók szerepelnek. Vizsga nincs. A félévi vagy egész évi teljesítmény alapján mindenki megkapja azt a jegyet, amit érdemel. Ha valaki évközben csipkedte magát, értelmes dolgokat mondott a vitában, akkor ötöst kap. Ha nem csipkedte magát, akkor esetleg elbukik. Ezt a műfajt én sokkal szívesebben művelném, de tisztában vagyok vele, hogy a Kar anyagi lehetőségei ezt nem teszik lehetővé. Ezért ez irányú ambícióimat két szervezeti forma keretében éltem ki az eddigiek során: részben a tudományos diákkör keretei között, részben úgy hogy a tanszéknek vannak demonstrátorai, akik nem azért demonstrátorok, hogy van róla egy papírjuk, hanem akikkel én rendszeresen foglalkozom. Jelenleg részt vesz Professzor úr valamilyen kodifikációban? Egyrészt a Közigazgatási eljárási törvénnyel olyan értelemben nem végeztünk, hogy pontosan azért, mert a tárcák tönkretették, rengeteg gyakorlati jogalkalmazási probléma merül fel. Na most a Belügyminisztérium igénytelen elnökletem alatt létrehozta a közigazgatási eljárási szakértői bizottságot, és mi adunk útmutatást a jogalkalmazók számára, hogy két homlokegyenest ellentmondó rendelkezést hogyan kell értelmezni és alkalmazni — próbáljuk elvi állásfoglalásokkal korrigálni a jogalkotási hibákat. Másrészt folyik az IM-ben egy elég zártkörű műhelymunka egy új alkotmány előkészítése céljából. Természetesen valamennyien tisztában vagyunk vele, hogy nemhogy ebben a ciklusban, de jövő ciklusban sem valószínű, hogy lesz új alkotmány, de ne a szakmán múljék. Tehát van egy ilyen alkotmányozással összefüggő feladatköröm. És hát miután végeztünk 8. �kodifikációs szempontból a Közigazgatási Eljárási Törvénnyel, most teljes gőzzel a közigazgatási szervezeti törvény előkészítésén dolgozunk, itt is vezetem a kodifikációs bizottságot. Ilyen törvény még nem volt Magyarországon: főképp a központi közigazgatási szerveknél iszonyú nagy az összevisszaság szervezeti vonatkozásban, és nagyon sok alapfogalommal nincsenek tisztában. Ezért csinálunk — ha kegyeskednek majd elfogadni — egy olyan szervezeti törvényt, ami nem telefonkönyv, tehát nem a meglévő szervezeti struktúrát ismerteti, hanem tipizál. Ez a közigazgatási szervezeti törvény a közigazgatási reform keretében kerülhet elfogadásra, vagy attól függetlenül? Ez attól független: amit Sárközy professzor csinál, meg amit én csinálok, az két teljesen különböző műfaj. Az egyik egy-egy alkalomra szóló átszervezés, a másik pedig a közigazgatás szervezeti struktúrájának egyfajta kódexbe foglalása, hogy ne az ötletszerűség jusson érvényre, hanem legyen az államszervezetnek egy olyan szerkezeti váza, amelynek keretei között mozoghat a fantázia, de nem lehet minden országos hatáskörű szervnek a jogállását a legkülönbözőbb módon szabályozni, mert abból csak dzsungel támad. A kettő között nincs szoros összefüggés, mi Sárközy professzorral nem zavarjuk egymás vizeit. Idén lesz az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója. Professzor úr milyen ünneplést látna szívesen, tekintettel arra, hogy az önkormányzati választások valószínűleg közel esnek majd az ünnephez? Bennem nagyon-nagyon disszonáns érzéseket keltett, amikor a pártok megpróbáltak ezt az ünnepet kisajátítani. Ez legyen egy nagyon méltóságteljes, puffogó frázisoktól mentes ünnepség, itt belül. Tudják, én március tizenötödikén sem szeretem azokat az embereket, akik a kokárdát maguk után húzzák a járdán. Nem ettől lesz valaki magyar. Én is kitűzöm á kokárdát, egy nagyon szerény kis kokárdát, mert nem ez jelenti a magyarságomat, hanem amit csinálok és amit érzek. Én fiatal felnőttként átéltem ötvenhatot. Ami ‘56-nak a központi gondolata volt — igaz, hogy csak rövid ideig — egy mindent átfogó nemzeti egység, hogy bizonyos alapcélok tekintetében nem volt véleménykülönbség: Magyarország legyen független állam, legyen demokrácia, de igazi demokrácia. Most amit magunk körül látunk, az egy egészen más világ, amely nagyon szívesen hivatkozik ötvenhatra, de amelyik szellemiségében nagyon-nagyon messze van ötvenhattól. Tehát én akkor lennék boldog, hogyha ez az évforduló kicsit közelítene az ötvenhatos eszményhez, hogy biztos nagyon sok kérdésben nem értünk egyet, de válasszunk ki egy néhány nemzeti alapkérdést — ilyen a jogállamisághoz való viszony, ilyen a határon túli magyarsághoz való viszony, ilyen a magyar külpolitika alapvető irányai — amiben a lehető legszélesebb körű nemzeti konszenzusra kellene törekedni. Én ‘56 mának szóló üzenetei közül ezt tekintem a legfontosabbnak — sajnos épp az ellenkezőjét tapasztaljuk úton-útfélen. �Válogatás Prof. Dr.Jobbágyi Gábor gyűjtéséből Gazdátlan gyermek nincs. Van, aki a betokozódástól számítja az emberi élet kezdetét. Eutanázia melletti érv az, hogy ha a magzat megölhető, akkor a nagypapa is megölhető. A tudományos értelmezés a jogszabályok fejtegetésével foglalkozik. Híres magyar jogtudós volt Svájci-Schwarcz Gusztáv. A jogi személy kritériuma; betöltött 18. életév, jogi diploma és büntetlen előélet. Elbirtoklásnál kialszik a tulajdonjog. Uzsorás szerződésnél a kamat 120 %-ra ketyeg. Az ajándékozásnál a legfontosabb, mikor lehet visszakövetelni az ajándékot. A ráépítés azt jelenti, hogy egy házra emeletet építenek. A tartási szerződésnél etetni kell az eltartottat. Oldalági rokon a keresztszülő. A család a bölcsességre való törekvés alapja. Házasságkötési akadály, ha valaki gyógyszert vesz be a házasságkötés előtt, vagy alkoholt fogyaszt. Apasági elismerő nyilatkozat tehető a Közgyűlés előtt. A mai magyar családi jog fontos jogforrása Werbőczy Hármaskönyve. A régebbi jogban elhálás címén meg lehetett szüntetni a házasságot. Pogány vallású vagyok. Ingatlan például egy terület, ami nem elosztható, és állami tulajdonban van. A mozdonyvezető felelőssége három év alatt évül el. Részegség miatt lehet gondnokság alá helyezni valakit. A magzati fejlődés 10-12. hetére megindul az emésztőrendszer. Mindenkit megillet a békés nyughely joga. A Legfelsőbb Bíróság döntéseit a könyvtárban találjuk meg. Magyarországon az utónév van elöl és a keresztnév van hátul. A költségvetési szervek jogelődje a fiscas volt. A magzatnak szerződéskötési joga van. A római jognak a német jogba való belepasszintását jelenti a recepció. Az Egyházakat a Cégbíróságon jegyzik be, mint gazdasági társaságot. Zsögöd Benő Grosschmid Bénire magyarosította a nevét. Apafy Mihály nevéhez köthető az 1875. évi Kereskedelmi Törvény. Jogi tény az, hogy én itt ülök. Holtnak nyilvánítás esetén probléma, ha az eltűnt feleség előkerül. Werbőczy Hármaskönyvét a jobbágyok nem igazán kedvelték. Ha érvénytelen a végrendelet, mellyel alapítványt hoztak létre, nem lehet visszaküldeni hiánypótlásra. A Köztársasági Elnök egyetemi kegyelmet ad. A cselekvőképesség fokozata: cselekvőképtelen, cselekvőképes, fokozottan cselekvőképes. A Ptk.-ban nevesített személyhez fűződő jog az emberség joga és a szerepléshez való jog. 10. �Köszöntő: Bemutatkozik az ítélet Online Kedves olvasó! Szeretettel köszönt az ítélet Online szerkesztősége abból az alkalomból, hogy egy vadonatúj kari újság indul egyetemünkön. Információs társadalmunkban, mint azt közhelyszerűen szokás hangoztatni, elengedhetetlen a gyors és pontos tájékozódás, hogy úgymond mindig „képben lehessünk”. Az Internet biztosítja azt a keretet, melynek segítségével ezek az igények kielégíthetők a különböző szolgáltatások, így a média területén is. A Pázmány jogi karán a most startoló lap hivatott az eddigi hiányt, az elektronikus sajtó hiányát pótolni, hogy a meglévő fórumok mellett legyen egy, a hallgatókat érdeklő, őket érintő, velük, az egyetemi élettel foglalkozó, online zsurnalisztika is. Ebből fakadóan cikkeink jelentős hányada a kar rendezvényeiről, mindennapjairól, kulturális eseményekről, külföldön tanuló pázmányosok tapasztalatairól, továbbképzési lehetőségekről, ösztöndíjakról tudósít majd részletes terjedelemben, illetve a fontosabb tanszéki, tanulmányi hírekről fog adni tájékoztatást. A megjelenő írások légköre túlnyomórészt a könnyed stílus és téma, melyet elsősorban az interjúk és a beszámolók reprezentálnak. Mindazonáltal szándékunk szerint nem mellőzzük a szakmaiságot sem, ezért vállalkoztunk rá, hogy rendszeresen készítünk portrékat különböző területeken, más-más intézményekben, tisztségekben dolgozó jogászok munkájáról azért, hogy - a teljesség igénye nélkül képet adjunk a majdan elhelyezkedni kívánó jogászhallgatók számára hivatásuk sokszínűségéről. Ezen felül jogszabályfigyelőt kívánunk működtetni, melyen belül a lényeges jogszabályváltozásokat követjük nyomon és mutatjuk meg rövid kommentár kíséretében, ezzel könnyítendő a vizsgákra szükséges hatályos joganyag maradéktalan megismerését. Továbbá segíteni szeretnénk iskolánk azon törekvését, hogy keresztény, európai műveltségű jogászok kerüljenek ki az egyetemről, akik széles látókörrel bírnak, valamint naprakész tudással rendelkeznek a hosszú távú és napi eseményekről, folyamatokról, amelyek Európában és a világban zajlanak. E célból hetente lapszemlét, valamint elemzéseket közlünk az angol, a német és a francia sajtó anyagából összeállítva. Hogy a játékosabb szellemű leendő olvasóinknak se legyen hiányérzetük, ezért tervezzük online jogesetmegoldó kvíz elindítását, aminek keretében remélhetőleg nyeremények, relikviák, sapka, toll stb. is várható! Kedves olvasó! Bízunk benne, hogy a fent vázolt tartalmi felhozatal felkeltette érdeklődésed, az oldal böngészése hasznodra válik és szórakoztat, mert ezzel nyer igazán értelmet a szerkesztőség munkája. Végezetül csapatunk szeretne köszönetét mondani Lukács Tamás korábbi és Dorogi Zsolt Pál jelenlegi főszerkesztőnek, amiért fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy ez az újság elindulhasson, Kovács Lórántnak, amiért a honlapot megteremtette, valamint kiadónknak a Hallgatói Önkormányzatnak, amiért segíti és támogatja megjelenésünket. Farkas Balázs elektronikus főszerkesztő-helyettes 11. �Informális: Nem mindig leszünk egyetemisták? | Ferencz Domonkos A gondolattal nehéz megbarátkozni, de előbb vagy utóbb hallgatói jogviszonyunk megszűnik a Pázmánnyal. Jobb esetben diplomával a kezünkben hagyjuk el alma materünket. :) Most inkább csak ezt a lehetőséget vizsgáljuk, tükrözve az optimista szemléletet. Kérdésünk: mi vár(hat) ránk a diploma után a bizonyos nagybetűs életben? Erről és tapasztalatairól beszélgettünk egy Pázmányon végzett jogásszal. Kedves Virág, mikor2003-ban átvetted a diplomádat és a doktori cím viselésérejogosulttá váltál, mit ereztél, milyen világképe tárult eléd? Felszabadító érzés volt az utolsó államvizsga után végigmenni az egyetemen, „igen, végigcsináltam”. Ugyanakkor kicsit bizonytalan is voltam, nem tudtam igazán, mi vár rám, hiszen elértem a kitűzött célt, amiért öt éven át küzdöttem. Majd ismét gólya lettem új életemben. Ez a kép hogyanformálódott a későbbiek során? Beigazolódott, amit sokan mondtak, hogy a diploma önmagában nem sokat ér, ha nem áll mögötte egy ember. Az egyetem mikrokozmoszán kívül úgy tapasztaltam, hogy ezt a bizonyos „embert” nézik és keresik igazán. Hogyan kezdődött, ahogy említetted az „új világ”? Rögtön munkába álltái, vagy már az sem ment olyan könnyen: - állást kellet keresned ? „Jelenleg egy részvénytársaság jogi osztályán dolgozom jogi előadóként, és örülök annak, hogy a keresetemből saját magamat és lakásomat is minden gond nélkülfenn tudom tartani.33 Az egyetem alatt már asszisztens voltam egy ügyvédi irodában, ahol a diploma megszerzése után ügyvédjelöltként dolgozhattam tovább. A diplomám átvétele után egy héttel már munkába álltam. Szerencsém volt, olyan helyen kezdtem el dolgozni, ahová vágytam. Közel egy év után kicsit monotonná vált a munkám, szűkült a feladatköröm, és nem érzetem már jól magam a munkahelyemen, így állást kezdtem keresni. Biztos hogy csak ezek az okokjátszottak közre? Gondolok afizetésre, illetve egy esetlegesjobb ajánlatra? Igaz, nem kerestem sokat, bár önmagamat el tudtam tartani, a kerestem azonban ahhoz nem volt elég, hogy tovább tudjak lépni. Amikor munkahelyet váltottam, bevallom fontos szempont volt a 12. �fizetés is. Jelenleg egy részvénytársaság jogi osztályán dolgozom jogi előadóként, és örülök annak, hogy a keresetemből saját magamat és lakásomat is minden gond nélkül fenn tudom tartani. Te hogy gondolod, a szerencsének, vagy — minden nagyképűség nélkül — a tudásodnak köszönheted a mai helyzetedet? Nem merem állítani, hogy pusztán a tudásomnak köszönhetem, hogy jogi diplomával jogi munkakört láthatok el, de mint már említettem, a papír önmagában kevés. Sokat számít az, amit kapcsolati tőkének hívunk. Én nem szerencsének nevezném, aminek még köszönni valóm van, hanem a segítőkész ismerőseimnek. Mennyire vetted észre, hogy a pázmányos végzettség más elbírálásban részesül, mint más jogi karoké? Jelentett-e ez előnyt vagy hátrányt számodra? Saját személyes élményeim alapján azt mondhatom, hogy elsősorban nem a diploma értéke és a kiállító egyetem, hanem a tudás, a szimpátia számít. Egy állásinterjún azt is nézik, illik-e a jelentkező a már meglévő csapatba, hiszen a tudás mellett az is fontos, hogy a kollégák jól tudjanak együttműködni. „A karon tanító tapasztalt professzorok életútja és szemléletmódja példaértékű minden egyetemista számárain miattuk vagyok büszke arra, hogy pázmányos lehettem. ” Milyen szinten támaszkodhattál a karon megszerzett ismereteidre? Nem az ismeretek, és a megszerzett lexikális tudás a fontos, hanem az az erkölcsi útravaló, amit kaptunk. A karon tanító tapasztalt professzorok életútja és szemléletmódja példaértékű minden egyetemista számára, én miattuk vagyok büszke arra, hogy pázmányos lehettem. Pár év után, talán már látod, mi hiányzik vagy mi volt rendkívül előnyös az egyetemi éveid alatt. A kérdésem az lenne, hogy mit csináltál volna másképpen, illetve mit üzensz a hallgatóknak? Sok minden lenne, amit másképpen csinálnék, de legfőképpen azt javaslom mindenkinek, hogy tanuljanak nyelveket, különösen jogi szaknyelvet, és ösztöndíjjal utazzanak külföldre, más városok egyetemeire. Természetesen még annyit, hogy használjátok ki, hogy egyetemisták vagytok, de remélem ezt nem kell mondanom... Köszönjük a beszélgetést! 13. �Ajtó a Guiness-rekord felé Lóci Hogy kerülhet egy éttermet leíró cikkbe az ajtó a középpontba!? Szó sincs arról , hogy a hely ételeiről vagy italairól ne lehetne írni, csupán bízok benne, hogy ezzel is hozzájárulunk egy új rekord felállításához. A Paulay Ede utca Deák tér felöli részén van egy étterem, amely mindig nyugalmat és méltóságot sugároz magából. Sokszor megfordultam már előtte, sokszor hallottam felőle az ismerőseimtől, de sosem sikerült eljutom erre a helyre. Eredetileg a vele szemben levő utazási irodáról elnevezték el, mostanra kissé függetlenebbé vált, de továbbra is szoros kapcsolat köti őket (elég, ha csak a rendezvényeket vesszük figyelembe — de szempontunkból ez most nem releváns). Amikor megérkeztünk, elcsodálkoztam, hogy mekkora ablakai vannak a helynek! Végre nem csak beszűrődik, hanem valóban elárasztja a fény a termet! Leültünk és megkaptuk az étlapot, akarom mondani a „Kávéházi tallózót”. XX. Század eleji időszak hangulatát próbálják tükrözni ezzel és a hozzá tartozó bambusz-újságtartóval (de a hangulatból ennyi, utána nyoma veszik, pláne amikor felkínálják a hitelkártyás fizetést). Rendelünk, közben rajzolunk a kérdőívként és alátétként együttesen funkcionáló papírra. Viszonylag hamar meg is kapjuk az ebédünket, így neki látunk a tesztelés következő fázisához. Gasztronómiai szempontból kiváló minősítést kapna tőlem: teljesen egységesek voltak az ízek. Az ételek összeállításánál látszik, hogy mind az egyszerű ebédre, mind a vacsorázni vágyókra gondoltak, sőt azokra is figyelemmel voltak, akik megbeszélés közben szeretnének elfogyasztani valamit. Egy pillanatra hadd térjek vissza a címhez: ajtó a Guiness-rekord felé! Az étterem egyik különlegessége, hogy tulajdonosai megpróbálják a világ legnemzetközibb WC-ajtajait létrehozni. Ahhoz, hogy bekerülhessenek a rekordok könyvébe el kell érniük a 100 nyelvet kitevő mennyiségig (a szám meghatározása önkényesen történt...). Jelenleg a következő nyelveken látható felirat: magyar, burmai, thai, indonéz, finn, arab, kínai, japán, koreai, görög, török, izlandi, norvég, dán, holland, német, francia, lengyel, cseh, szlovén, horvát, máltai, szárd (Szardínia), volof (Nyugat-Afrika), kecsua (Peru), hindi, angol, olasz, spanyol, vietnámi, albán, héber, gael (Írország), orosz és katalán. Magát az éttermet az ételei és hangulata miatt érdemes felkeresni, de nagyon jó hatással van egy kis különlegesség — jelen esetben a nemzetközi jelleg. Én mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a helyet, főleg akkor, ha a hétköznapitól kicsit eltérőre vágysz, valami olyan helyre, ahol odafigyelnek rád; olyan helyre, ahova nyugodtan betérhetsz, mert tudod, hogy szeretettel fogadnak! További informácó: Vista Cafi 1061 Budapest, Paulay Ede u. 7. 0614299975 www. vistacafe. hu Italok Árak Ételek Kiszolgálás Összességében 14. �Hallgatói Fórum 2006. február 13. A csak vizsga kurzus kapcsán felmerült kérdések: 2006 februárjában közel 700 aláírás gyűlt össze a csak vizsga kurzus (CV kurzus) bevezetése érdekében. (A CV kurzus más intézmények és karok kreditrendszerű képzésén bevett intézmény.) A hallgatói fórumot a CV kurzus kapcsán felmerülő kérdések tisztázása végett hívta össze Dr. Szabó István dékán-helyettes és a Kar ügyvezető Hallgatói Önkormányzata [azaz Dorogi Zsolt tanulmányi alelnök]; hallgatói fórumra 2006. március 13-án 18 és 20 óra között az 1. előadóban került sor [utoljára 2001 decemberében volt hallgatói fórum a Karunkon]. A hallgatói fótumon megtisztelt jelenlétével Dr. El Beheiri Nadja dékánhelyettes, és Mátéffy Györgyné, a Dékáni Hivatal vezetője, valamint a kari Tanulmányi Bizottság elnöke, Dr. Frivaldszkyjános. Kreditrendszerű képzésen a félévvégi regisztráció meglehetősen nehézkes; e kurzus bevezetése megkönnyítené a félévvégi regisztrációt e képzésen [a Kar 1 hetet nyer]. A CV kurzus bevezetése nem pénzügyi kérdés; tudniillik a tanulmányi követelmények teljesítése minden hallgató joga. A CV kurzus 1-2 [nem teljesített] tárgy felvétele esetén nyújthat jó megoldást. Lehet-e egyszerre UV hét és CV kurzus? Nem. UV hét vagy CV kurzus. Mikor teljesíthető a CV kurzuson felvett tanegység? Nagyjából másfél hónappal a félévvégi vizsgaidőszak után; a CV kurzus 2 hetet jelent — és megelőzi a vizsgajelentkezés időpontját. Önálló tárgyfelvételnek minősül-e a CV kurzuson történő tárgyfelvétel? Igen. A CV kurzuson felvett tárgyat a meghirdetett vizsgahét végéig nem teljesítő hallgató abban a félévben nem teljesítheti a ráépülő párhuzamosan felvett — és egyúttal lehallgatásra került — tárgyat; így a ráépülő tárgy esetében is elhasznál egy tárgyfelvételi lehetőséget. Utóbbi a CV kurzus veszélye. CV kurzus érinti-e az előviszgaidőszakot? Nem. Az elővizsgaidőszak szokásjog alapján működik Karunkon. A dékán 1 hetet kijelöl a vizsgaidőszak előtt; a tanszék/intézet pedig vagy meghirdet időpontokat—vagy nem... Egyéb tanulmányi ügyekben felmerült kérdések: Miért nem lehet a leckekönyvbe beragasztani a felvett tanegységek NEPTUN rendszerből kinyomtatott listáját [lásd: pl. BME]? A leckekönyv közokirat az új felsőoktatási törvény szerint; [ma még] nem tisztázott a beragasztás jogszerűsége. Hány év alatt végezhető el az alapképzés? Az egyetemi tanulmányok Karunkon a hatályos tanrend szerint legkevesebb 4 év alatt teljesíthetők; 1 tárgyból kétszeri félévvégi nem teljesítés von maga után [szükségszerűen] 5 évnél hosszabb tanulmányi időt. Milyen elvek alapján határozta meg a döntéshozó [azaz a Kari Tanács] az egyes tárgyak esetében az előhallgatási kötelezettségek rendszerét? Az előhallgatási kötelezettséget a Kari Tanács általában gyakorlati és olykor-olykor alaki szempontok szerint állapította meg; így [meghatározott esetekben] a kifutó képzésről kreditrendszerű képzésre visszairatkozó hallgatónak nem kell ismételten teljesítenie az előhallgatási kötelezettség nem teljesítése esetén a már teljesített tárgya[ka]t. Megoldható-e a NEPTUN rendszeren a tantárgyankénti tárgyfelvétel? A tantárgyankénti tárgyfelvételt a NEPTUN rendszer nem teszi lehetővé. Miért van egyes esetekben 3 fokozatú minősítés? A Felsőoktatási Törvény az öt- és háromfokozatú minősítési rendszert ismeri; a háromfokozatú minősítési rendszert általában az írásbeli vizsgák 15. �esetében alkalmazza a Kar. Nem túlzott-e negyedév első félévében az írásbeli vizsgák aránya és száma; megfelelően felmérhető-e írásban tett vizsga során a hallgató tudása? Az írásbeli/szóbeli vizsgáztatás csupán módszerében tér el. A Felsőoktatási Törvény a korábbiakhoz képest bővíti a hallgató jogorvoslati lehetőségeit; így az írásbeli számonkérés aránya [várhatóan] növekszik a jövőben. (A jogászképzésben — való igaz — szerencsésebb volna megőrizni a szóban történő vizsgáztatás túlsúlyát. E kívánalom a jogi pálya sajátos jellegéből is fakad...) Jogosult-e a hallgató megtekinteni a dolgozatát? E jogosítvány sehol sincs kikötve. Am nincs is megtiltva a dolgozat megtekintése; a tanszék és intézet belátására van bízva a dolgozat megtekintésének biztosítása. A 2005/2006-os tanév első félévében — a rendes vizsgaidőszak során — negyedéven több tanszék ugyanarra a napra hirdetett meg írásbeli vizsgaidőpontokat. Hogyan orvosolhatók az ilyen és ehhez hasonló problémák? Ilyen ügyekben forduljatok bizalommal Karunk általános és tanulmányi dékánhelyetteseihez és a Hallgatói Önkormányzat tanulmányi alelnökéhez! A tizedik félévben végbizonyítványt szerző hallgató nem záróvizsgázhat ősszel; tudniillik nem indul ősszel felkészítő kurzus. Készül-e megoldás e problémára? Igen; terveink szerint a jövőben [amennyiben a Kari Tanács az előterjesztést kedvezően fogadja] 260 kredit megszerzését követően felvehetik hallgatóink a [tavaszi] záróvizsgára történő felkészítést biztosító kurzust - valamint ezzel párhuzamosan a hiányzó tárgyakat. így e hallgatók a tavaszi végbizonyítvány-szerzést követően ősszel záróvizsgázhatnak. Gyakorlat nem teljesítése esetén megtagadható-e a vizsgáztatás? Nem. Kifutó képzésen két évfolyamdolgozat kötelező. A kreditrendszerű képzésre visszairatkozó hallgató valamilyen formában beszámíttathatja-e a teljesített második évfolyamdolgozatát? A kérdésfeltevés indokolt; a teljesített évfolyamdolgozat pótolhatja [például] valamely szabadon választható tárgyat — talán. Minden általában gondot jelentő tanulmányi kérdést a Kar rövid/középtávon orvosolni igyekszik; e problémára is fogunk megoldást találni. Összeállította: Teleki László (hallgató). 16. �Nagyhéthez közeledve Teleki Levente I Egyetemünk nevében megtalálható (és szellemiségében meghatározó) a katolikus jelző, így nem csak hogy nem árt, de talán egyenesen szükséges, és kötelező is, pár szót szólni a húsvétról. Feltételezem azonban, hogy Kari Lapunk olvasóinak túlnyomó többsége legalább nagyvonalakban már régóta tudja, hogy mit és miért ünnepiünk húsvétkor, ezért nem is kívánok senkit fárasztani ennek mélyreható leírásával. Számos olyan kapcsolódó téma van még, amelyekkel érdemes ezen ünnepkörrel összefüggésben közelebbről is megismerkedni. Ilyen lehetne például a húsvét jelentősége a katolikus valláson belül és azon kívül; ünneplésének az évszázadok hosszú sora alatt bekövetkező esetleges változásai; illetve az ilyenkor tradicionálisan előkerülő étkezési és egyéb népszokások. Most mégis inkább egy másik fogalomról, a böjtről szeretnék néhány rövid, de remélhetőleg mindenkire építően ható gondolatot megosztani minden érdeklődővel. Többek között azért, mert ahogy a spiritualitásban betöltött szerepe egyre inkább veszít jelentőségéből, úgy az élet további területein viszont a böjt népszerűsége folyamatosan növekszik. Ebből kifolyólag pedig, talán nincs olyan ember, aki számára teljesen közömbös lenne e téma. A böjt gyakorlata lényegében egyidős az emberiséggel. Nyomait nem csak az ókori görög-római kultúrákban, de már az ősi Egyiptomban is megtaláljuk. Perzsák, görögök, mohamedánok vallási szokásai is arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a közhiedelemmel ellentétben a böjt nem kizárólag és elsődlegesen zsidó hagyományból keletkezett. Egy-egy böjti szokás mindig elsősorban vallásos gyökerekre tekintett vissza; bár azt most már nehéz megmondani, hogy valójában spirituális vagy egészségügyi céllal alkalmazták-e előbb, legtöbbször ugyanis e kettő elválaszthatatlan volt egymástól. Évezredek óta társul azonban a vallási meggyőződéshez egyfajta praktikus vonatkozás is. Nem csak a lelki, hanem a testi megtisztulást is gyakran jelentette. Már a modern gyógyászat alapjait megteremtő hippokratészi iskola is alkalmazta a gyógyítás egyik sikeres eszközeként a bor és a nehéz ételek mellőzését; fontosnak tartották az egészséges életmódot, amely megalapozza, hogy az ember harmóniában tudjon élni mind önmagával, mind pedig környezetével. A spirituális böjt szinte minden nagy világvallásnak szerves része. Az iszlámban a hívők öt fő kötelessége közül egyik a böjt. A hinduizmus szerint a böjt a tisztátalan állapotból való kikerülési rítusok egyike; a jóga a test és a szellem feletti uralom és fegyelem elérésének eszközeként jött létre. Nem is beszélve az általunk jobban ismert zsidó és keresztény vallásokról. Nagyszerű lehetőséget nyújt a szenvedélyek és bűnök elleni küzdelemben. Fontos eszköz önmagunk nevelésében és megismerésében; segítségével felismerhetjük határainkat, ezáltal alázatosabbá és akár szabadabbá is válhatunk. Napjainkban számtalan formája létezik a böjtölésnek. Azt kell látnunk, hogy ma már legritkábban ott böjtölnek, ahol igazán elvárnánk; a társadalomban népszerű koplalások pedig voltaképpen nem is nevezhetők böjtölésnek. A böjt egyfajta megnyilvánulásának tekinthetjük például az éhségsztrájkot; vannak, akik önmaguknak akarnak bizonyítani azzal, hogy lemondanak bizonyos dolgokról; illetve természetesen léteznek szociális vagy egészségi okkal kezdeményezett böjtök. És bár ezekben már sokkal kevesebb a valódi elvi meggyőződés, mint talán régebben, de ettől még kétségtelenül lehetnek rendkívül hasznosak. Láthatjuk tehát, kultúrákon és vallásokon át egészen a társadalomig mindenhol komoly jelentősége van a böjtnek. Igaz, hogy mi ebből mit veszünk észre, az csak a saját életvitelünkön múlik. Néha azonban tényleg nem baj, ha legalább egy rövid időre lemondunk egy-két olyan dologról, ami nélkül elképzelhetetlennek tartjuk az életünket. Hiszen attól vagyunk emberek, hogy nem függünk semmi tárgyi dologtól; és nem a körülmények és a reklámok döntik el, hogy mikor mire van szükségünk, hanem kizárólag saját magunk. 17. �Kultúra Híres perek Kozma Gergely „Ebből egy televíziós sorozatot kellene csinálni, hogy mindenki megtudhassa mi is történt valójában. ” (Dr. Varga Zoltán bíró) „Egy ilyen azELTE-re is kéne. "(Dr. VaskutiAndrás bíró) „Szerintem ez egy kiváló lehetőség arra is, hogy a tárgyalás után legyen alkalom megbeszélni az ügy érdekességeit, a döntés miértjeit a bíróval, ügyésszel, ahogy az angolszászjogrendszerben meg is teszik például egy kávézóban. "(Dr. Fábián Ákos ügyvéd) Beszélgetés Tóth Mihály Tanár Úrral: Hogyan indult a híresperek rendezvénysorozat, mi adta a kiinduló ötletet? A hallgatók részéről folyamatos az igény a gyakorlathoz való közelítésre, és ez az igény érthető is. Az elmélet ad elvi alapokat, de gyakran szinte sokkszerűen éri a hallgatókat az, amit a gyakorlatban tapasztalnak. Más hivatásokkal kapcsolatban: például az orvosi-, vagy műszaki egyetemeken, a gyakorlati képzés is jelentősebb szerepet kap. Ott azonban a gyakorlat nem merül ki a szemináriumokban, vagy az előadások feldolgozásában, hanem például konkrét klinikai gyakorlatban valósul meg. A bírák, ügyészek ugyan idegenkednek attól, hogy folyamatban levő ügyekről tájékoztatást adjanak, de ez nem vonatkozik a joghallgatókra. A kölcsönösség a hallgatói igények és a tanító kiváló bírák, ügyészek és ügyvédek felajánlása következtében született az ötlet, hogy próbáljunk konkrét, egyúttal híres ügyeket találni. Milyen nehézségek adódtak a szervezéssel kapcsolatban? Akik nem itt tanítanak azok idegenkedve fogadták a kezdeményezést. Először házon belüli oktatók részvételével szerveztük meg az előadásokat, majd később erre már, mint sikeres kezdeményezésre lehetett hivatkozni, többi kollégáik előtt is. Nehézségként adódott, hogy volt, aki gyanakvással fogadta az indulást, mert ez a fórum nem szokásos „nincs is több jogi kar, ahol ezt így bevezették volna, és csinálnák”. Második probléma az időbeosztás volt, valamint az arányok megtalálása, azaz, hogy a bíró ügyész és ügyvéd jelen tudjon lenni. Harmadikként felmerült az, hogy a védői szerep sokszor hálátlannak bizonyult. Ugyanis egy hosszú időre elítélt személy ügyében néha nem sokat tudtak mondani, de azért 18. �A Nemeskéri ügy: (Francsics Imre, Vaskuti András, Szűcs András) érdekes és figyelemre méltó beadványokat és érveket sorakoztattak fel akkor is, amikor sokan úgy gondolták, hogy a védelemnek nem sok keresni valója van egy adott ügyben. Később az előadás-fórum sikere egyre jobban elterjedt és megyei bíróságokról is sikerült vendéget fogadnunk. A sajtó is elénk tárja az ügyeket. Ez a rendezvénysorozat talán egyfajta nyitott látásmódba kívánja bevezetni a hallgatót a sajtó sommás közléseivel szemben ? A hallgatók korán megtanulják, hogy ne a laikus közvélemény szemével közeledjenek az egyes ügyekhez, ne fehéren feketén lássák a dolgokat, hanem szakszerű, pontos, világos a jogi problémákat is érzékeltető áttekintést kapjanak egy ügyről, ami a sajtót nem szokta érdekelni. A sajtó számára a szélsőségek, különlegességek jobban eladhatók, de ennek a sorozatnak nem ez a célja. Ezen összejöveteleken első-másod évesek is részt vesznek. A sorozat azt szeretné elérni, hogy ne úgy kezelje az ügyeket, ahogy a bulvársajtó. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy az ügyekjogi oldaláról is nagyobb tájékoztatást kaphasson a közvélemény akár úgy is, hogy az interneten közzé teszik a vádiratokat, ítéleteket? El is képzelem, ugyanis a bírói szemléletváltás ezzel kapcsolatban megindult hazánkban is. Én korábban pénzmosással kapcsolatos ügyek után kutatva Magyarországon kevés anyagot találtam, de valaki azt mondta, hogy nézzem meg a svájci LB honlapján, mert azon a vádiratok és ítéletek rajta vannak -persze adatvédelmi szempontok figyelembe vételével-. Számomra nem is ez volt az érdekes, 19. �mert az ügy lényege volt az, ami tanulságul szolgált. Németország is kezdi feltenni az internetre az anyagokat, viszont az osztrákok nem. Nálunk ez elképzelhetetlen, bár volt egy folyóirat, ami a közönség számára is tanulságos ügyeket közzé tett volna, de ez az ötlet nem valósulhatott meg. Én a jövőt feltétlenül abban látom, hogy ezek az ítéletek kapjanak nyilvánosságot, mert ebből lehet okulni, ebből lehet tanulni. Ezek nem tikos dokumentumok és nem egy szűk bennfentes körnek készülő iratok. Kell, hogy legyen társadalmi hatás is, ami egy 50 fős tárgyalóteremben nem érvényesül, egy bulvár lapban szintén nem, ahol a lényeget nem fedő tudósítások jelennek néha meg. A Legfőbb Ügyészség is közzétett néhány határozatot, a honlapján: Schlecht ügy is egy ideig fenn volt az interneten. A határozatok közzététele vitatható, mert azok nem nyilvános eljárásban készülnek. Az ítéletek viszont nyilvánosan hangzanak el. Engem nem az elítélt neve és az adatai érdekelnek egy adott ügy kapcsán, hanem a jogi okfejtés. A sorozat nem perismertetés, hanem tanulságos összejövetel, ahol a legkülönfélébb összetételben (bíró; bíró- ügyész- ügyvéd; ügyész- ügyvéd) a legkülönfélébb kérdések megbeszélhetők. Beszélgetés Horváth Attila Tanár Úrral: Honnanjött az ötlet, mikor kezdődött a rendezvénysorozat? Amikor stabilizálódott a kar helyzete akkor kezdtünk gondolkozni azon, mivel lehetne még színesíteni az előadásokat, és milyen érdekességeket lehetne bemutatni a hallgatóknak, amiből sokat profitálhatnak az egyetem elvégzése után is. résztvevők közül sokan tanítanak, akik pedig nem, azok jó esetben a tárgyaló teremben szerzik meg a szükséges előadó-, magyarázó készséget. ” Elkezdtem foglalkozni a koncepciós perek témájával, és ez után jött az ötlet, hogy nem csak a régmúltban voltak híres perek, hanem mostanában is fontos ügyek zajlottak le, amiről a sajtó ugyan beszámol, de ebből még nem sokat tud meg a hallgató. Két irányban próbáltam ezen változtatni. Az egyik a tárgyalás látogatások szervezése, a másik pedig a közelmúlt híres perei nevű előadás és fórumsorozat elindítása volt, ahol már lezajlott ügyek résztvevőit hívtuk el. Ezek elég széles spektrumot átfogó előadások voltak, így a Pócspetri ügy rehabilitációs tárgyalásával kapcsolatban sikerült meghívni az újratárgyaló bírát, ügyészt, és ügyvédet. Érdekes volt, hogy-még a rendszerváltás előtti időkből- a több mint húsz éves Soós ügyben részt vehetett Pálinkás György bíró is. Ez volt az egyik első magyar hivatásos gengszter ügy. A rendezvénysorozat létrejöttében és működésében a demonstrátorok, és a Büntetőjogi Tanszék sokat segítet és segít. Hogyan lett speciális kollégium a híresperekből? 20. �Először érdekességként meghirdettük, majd a Deák Ferenc szakkollégium keretében előadásként kezdett futni -nagy népszerűségnek örvendett ekkor is- Az egyetem később hivatalos formát adott a rendezvénynek, így speciális kollégium lett. Később azonban levették innen, mert ez nem olyan jellegű foglalkozás, mint egy speciális kollégium, hanem inkább a Pázmány-szalonhoz vagy egy kerekasztal-beszélgetéshez hasonló összejövetel, így kötetlenebb módon kerül megrendezésre. Technikai kérdések kapcsán mit tartanafontosnak kiemelni? Minden illusztrációt, videót elképzelhetőnek tartok, ami megfoghatóbbá, jobban megérthetővé tesz egy ügyet. A résztvevők közül sokan tanítanak, akik pedig nem, azok jó esetben a tárgyaló teremben szerzik meg a szükséges előadó-, magyarázó készséget. „Az előadás-sorozat a Jogtörténeti Tanszék kezdeményezése, szervezése, de a Büntetőjogi Tanszéken tanító bírák, ügyészek, ügyvédek segítségével először kísérleti jelleggel, majd mint speciális kollégium került megrendezésre. Ekkor kapta a Közelmúlt híres perei nevet. ” Az ügyek kapcsánfelmerülnekjogi érdekességek, határesetek, ezeket hogyan tudjuk kapcsolni a tananyaghoz, mi a jogszabály és annak milyen magyarázata merülfel, esetleg többjogszabály közül miért az egyiket és miért nem a másikat választották? A meghívott kollégák néha nem tudják, milyen mélységben magyarázzák el az adott ügyet, annak jogi vonatkozásait, tekintettel a hallgatóság heterogén voltára. Szerintem régebbi eseteket is elő lehet adni: ugyanis a mostani első másod évesek nem ismerhetik a három-, négy-, öt éve folyt ügyeket. Például: a Magda Marinkó-, a Tocsik-, vagy a Viszkis rabló ügyét. A Büntetőjogiét aJogtörténeti tanszék kapcsolata hogyan alakulta közös szervezésben? Több éves kollegiális kapcsolat van közöttünk. Békés tanár úr engem is tanított az ELTE-n. Az előadás-sorozat a Jogtörténeti Tanszék kezdeményezése, szervezése, de a Büntetőjogi Tanszéken tanító bírák, ügyészek, ügyvédek segítségével először kísérleti jelleggel, majd mint speciális kollégium került megrendezésre. Ekkor kapta a Közelmúlt híres perei nevet. Köszönetnyilvánítás: a Dékáni Hivatalnak, Lillának, Laurának, Ritának a HÖK-nek, a meghívott előadóknak, a Büntetőjogi Intézetnek, az aktív hallgatóknak. Különösen is: Dr. Békés Adámnak, Dr. Horváth Attilának, Dr. Ihász Sándornak, Dr. Tóth Mihálynak. 21. �Színházról színházra A budapesti Boulevard j Radich Orsolya Talán némelyek számára unalmas, leíró fogalmazásnak hat egy-egy teátrum bemutatása a kezdetektől, ám ereznünk kell, hogy csak akkor tekinthetünk a jelenre és a jövőre,ha ismerjük múltunkat is. Egy színháznak is van története, épülete, neve, kiemelkedő alakjai, szellemisége, amely az egészet működteti. Madách Színház néven több színházi vállalkozás is létrejött a XX. században Budapesten. Ezek közül az első, tiszavirág életű 1919-ben a Zeneakadémia kistermében kísérletező társulat, amely a frontról hazatért színészekből alakult. A következő, 1940-ben megnyíló Madách (a Madách téren) eredetileg mozinak indult. A társulatot olyan kiemelkedő színészek alkották, mint Dajka Margit, vagy Várkonyi Zoltán. 1944-ben a német megszállás miatt bezárták a teátrumot, majd 1947-ben a magyar színházak közül elsőként államosították Állami Madách Színház néven (Érdekes módon két évvel később megfosztották e jelzőtől). „A nyitó előadást (Bertold Brecht: A kaukázusi krétakör) olyan művészek előadásában láthatta az igentisztelt publikum mint Psota Irén, Pécsi Sándor és Váradi Hédi. ” 1951-ben a Magyar Színház épületébe költözött a társulat. A ma is működő konstrukció 1954-ben született meg, amikor a Madách téren maradt Faluszínházat Madách Kamara néven csatolták a Madáchhoz. 1961-ben költözhetett végleges helyére, az akkori Lenin, mai Erzsébet körút 34-33 szám alá. A nyitó előadást (Bertold Brecht: A kaukázusi krétakör) olyan művészek előadásában láthatta az igentisztelt publikum mint Psota Irén, Pécsi Sándor és Váradi Hédi. Mint azt bizonyára sokan tudják, a Kamara Örkény Színház néven 2004 őszétől levált, művészeti igazgatója és számos darabjának főszereplője (Azt meséld el, Pista, A testőr) Mácsai Pál lett. A színház teljes felújítására 1999-ben, Kerényi Imre igazgatósága alatt (1989-2004) került sor. A megújult Nagyszínház 804 néző befogadására alkalmas. A rekonstrukció tette lehetővé a Stúdiószínpad kialakítását, melyben alkalmanként 180 fő élvezheti a vitathatatlan értékű irodalmi műveket, mit például a Hamlet, a dán királyfit (melyet ebben az évadban több társulat is műsorára tűzött, így a Budapesti Kamaraszínház, a Bárka, vagy a JózsefAttila), T. S. Elliot Koktél hatkor című tragikomédiáját. Az épületben kapott helyet a Tolnay Szalon is, mely nevét a néhány éve elhuny nagy művésznőről, Tolnay Kláriról kapta. Az egyik oldalszobában emlékhely létesült, ahol rendszeresen rendeznek képzőművészeti kiállításokat. És akkor a máról... 2005. december 30-án a Madách Színház 400. alkalommal tűzte műsorára Az Operaház 22. �Fantomja című produkciót. Az előadásra eddig több mint 300.000 néző váltott jegyet...Szinte hihetetlen, de a premier után 3 évvel (bemutató 2003. június 1-én Lord Andrew Lloyd Webber részvételével) is kígyózó sorokban állak a pénztár előtt az érdeklődők. Vajon mi a siker titka? A lenyűgöző díszlet, a színész játék vagy a monumentalitás? „2005. december 30-án a Madách Színház 400. alkalommal tűzte műsorára Az Operaház Fantomja című produkciót. ” (Néhány tény és adat az eredeti produkcióból, melynek olvasására megértjük, miért kell „száműzni” a többi „madách-os” darabot a Vidám Színpadra vagy a Tháliába, hiszen a díszletek és szereplők „mozgatása”, koordinálása előadásról előadásra embert próbáló feladat: 2230 m kelme az anyagokhoz, 22 színváltozás, 250 kg szárazjég, 130 szereplő, zenekari résztvevő, a Fantom arcának kikészítése 2 órát vesz igénybe....) Hasonlóan nagy siker Webber újabb darabja, a Volt egyszer egy csapat (Beautiful Game), melyet hazánkban mutattak be először az ősbemutató szigorú standardjai szerint. „Hasonlóan nagy siker Webber újabb darabja, a Volt egyszer egy csapat (Beautiful Game)” A Nagyszínpadon, illetve „vendégségben” a Vidám Színpadon további olyan remek produkciókat csodálhatunk meg, mint a Páratlan páros 2, Molnár Ferenc: Egy, kettő, három — Az Ibolya, Black Comedy (Játék a sötétben), Egy pohár víz, Isten pénze, A különterem. A 2005/2006-os évadra tervezett premier, a Producerek című darab, melynek rendezője Szirtes Tamás, a főszerepekben pedig Gálvölgyi Jánost, Haumann Pétert, Alföldi Róbertét, Oroszlán Szonját láthatják majd az érdeklődők. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS INFORMÁCIÓSZABADSÁG témakörében A részletes pályázati ismertetőt a www.pazmanyonline.hu oldalon olvashatjátok! 23. �Filmajánló Csak Szex eS más semmi- jó zene, happy end és vállveregetésAblonczy Zsuzsi Hát bizony a nő bonyolult lény. 10 éves korukig egészen rendben vannak. A gondok a serdülőkorban kezdődnek. Ez idáig, ugyanis a meseszép esküvőről és a fehér lovas szőke hercegről álmodoznak, no meg a focicsapat nyi gyerkőcről, akikkel tovább bújócskázhatnak és nevetgélhetnek. De mivel ugye a nő bonyolult fajta, a dolog 15 éves kortól kissé bonyolódik. Vannak, akik megmaradnak rózsaszín álomképük sárgaköves útján, és véghez is viszik, viszont ott van a másik rész, akiknek az aránya manapság, a huszonegyedik század hajnalán bizony rohamosan nő. Ezek a lányok kamaszként elkezdenek gondolkozni életük céljain, ami valahogy így hangzik: „Minek nekem az esküvői ruha? Hisz’ lehetek koszorúslány is. Azoknak is van olyan szép a ruhája mint egy egyszerű menyasszonynak.” „Minek nekem egy herceg? Meg tudok én tanulni lovagolni! Nem kell engem másnak szállítani!” És bizony az ilyen kislányok a függetlenség ingoványos talajára tévednek, amelyről nehéz - egyeseknek egész egyszerűen lehetetlen - visszatalálni. De a többség tulajdonképpen nem is akar. „Minek nekem egy herceg? Meg tudok én tanulni lovagolni!” Viszont van néhány kislány, akik pusztán elfelejtenek álmodni, de azért minden romantikus filmen elpityerednek és titokban esküvői ruhát próbálgatnak és azért időről időre elhiszik, hogy lehet egy pasi, aki tényleg olyan üres és szomorú nélküle, mint vetés nélkül a föld. Valahogy így járt a Csak Szex és más semmi Dórája (Schell Judit) is, aki vérbeli „szingli”, de azért minden erejével igyekszik férjet, de leginkább potenciális apajelöltet találni magának. Persze, hogy álmodik ő a normális, harmincas nő életéről, hogy ne tenné, csak hát hamar rájön arra, amire egyeseknek egy élet is kevés: hogy bizony a férfi viszont korántsem olyan bonyolult fajta, mint amilyennek látszik. Tetteik elég egysíkúak, és amit mondanak, azt bizony úgy is gondolják. Ez a felismerés kinél-kinél máshogy hat. Van, aki saját módszerével fordul az „ellenség” felé és gyakrabban váltogatja őket, mint más a ruháit. Ilyen típus Keresztesi Zsófi, Dóra barátnője (Dobó Kata meglepően élvezhető alakításában. Az sem reménytelen, hogy lassan-lassan megtanul játszani) is. Vagy pedig —mint Dóra- inkább társkereső hirdetést adnak fel, „Csak Szex és más semmi jeligére- kecske is jóllakik, káposzta is megmaradelgondolásból. Ugyanis: a nő —szokták volt mondani- két dologért képes megtenni bármit: hogy legyen, illetve hogy ne legyen gyereke. Hát, ez a film az előbbi eshetőségből fakadó vicces szitukat aknázza ki meglehetős ügyességgel. A függetlenség ilyen útja nagyjából járható is lenne, csak közbejön egyetlen apróság, amire hősnőnk, pechjére, nem számított. Magyarul: a szerelem sötét verem -ahogy a mondás tarja... 24. �És, hogy ki a vágy tárgya, az örök rosszfiú, az anyukák réme, a jó alakjában tetszelgő nagybetűs FÉRFI? Természetesen a sablon, amiben ez a film igen csak bővelkedik, ebben is felüti a fejét: az ellentétek vonzzák egymást, a végletesen ellenségeskedő felek meg pláne. Csányi Sándor nem biztos, hogy az a típus, akire első ránézésre a szívtipró macsó kifejezés a legtalálóbb szó, de a szövege és stílusa oly meggyőzővé teszi, hogy néha elbizonytalanodva azon tanakodhatunk: „most akkor ellenőr vagy színész?” „ Vagy nézzük Rómeót: ha Róza nem jött he, miért épp Júlia lenne az igazi?” A moziban ülve számtalanszor támadhat „mintha valahol már láttam volna”- érzésünk. De hol is? Kis szünet agyjártatás. Ja! Persze! Az én életem. Ekkor bökjük meg először a mellettünk ülő oldalát. Na, ugye! Nem ezt mondom én is? Másfél óra alatt megtudhatjuk hogy a csúnya gonosz pasi nőcsábász, nem lehet egy szavát se elhinni ( mellékesen: nem is kell) és persze azt hiszi, hogy mindig, mindent jobban tud (ez az első „na ugye, ugye”- vállveregetés), s a szegény nő csak a „nem akarok veled komoly kapcsolatot, mert megsebzel” típusú pajzzsal védekezhet (oda vissza: „ugye, ugye”). És hogy mi a „ ne szeress, mert nem szeretnél, ezért én sem szeretlek” — herce-hurca vége? Ami a tipikus ál-szingli filmeknek általában: természetesen happy. Goda Krisztina, rendezőnő filmje szórakoztató, dinamikus, az első perctől az utolsóig élvezni lehet és még a sablonok is megbocsáthatóak. Olyan magyar a helyzet hogy tulajdonképpen igaz is lehetne, csak egy a bökkenő vele: nem tudjuk, mi van a bizonyos „ happy end” után. Mert van ugye a független nő és van a nőcsábász. Na már most, a vér nem válik vízzé, tehát a nőcsábász az marad, ami és a szingli sem változik. És itt kezdőnek a nem is olyan „happy” gondok. De végül is nem ez a lényeg. Hisz a Rómeó és Júlia olvasásakor sem gondolunk bele, hogy mi lett volna, ha szegénykéknek még egy nappal vagy akár egy évvel több ’’együtt-járás” adatik meg? Ha már annyira reneszánsz és szabad párválasztás, akkor miért ne dönthetett volna Júlia is egy másik nagy Ö mellett. Vagy nézzük Rómeót: ha Róza nem jött be, miért épp Júlia lenne az igazi? Ez a kérdéskör adott a Csak Szex-ben is, 21. századi formába öntve. A boldog vég adott, és még a zene is jó hozzá. És egy jó tanács: a filmeket tessék végignézni! Ebbe a stáblista is értendő! Néha érdekes, néha pedig- mint ez esetben- érdemes. Szeretném a hallgatóság háláját kifejezni a Dékáni Hivatal munkatársainak, a Műszaki Osztály és a Kari Titkárság fáradhatatlan dolgozóinak, a Takarító Néniknek, és minden olyan kedves tanszéki és intézeti adminisztrátornak, aki mosolygással és kedvességgel fogadja hallgatótársainkat! Dorogi Zsolt Pál HŐK tanulmányi alelnök 25. �Vers Sáska Zoltán Attila: Erka-versek S.áska Zoltán Attila Erdély­ ért Poetica) ez az a hely, ahol születtemez az a hely, ahol neveltekitt nyáron gyúrtam hóembert havas egekbe- itt szívtam magamba fenyvesek illatát, és Benned érzem viszont mennyei varázsát- (2005) RagyogásKinek hűségedet megőrizted S birodalmad felfedheted Felel Időt, vidámat, NekedS virágot fordít lelkeden: Hatalmasat a MúzsánakRagyogjad be ráncait a Napnak! Mint mikor megismertelek, Mint mikor szépséged tükörre talál, S vad zenével dalod dicséretére Nyugtatom szívemmel a szám- Bár hűséged tárgya változatlan Ügy ragyogsz akár a Tó szülötte, S bíborba szökellő orcád alatt Piciny tenyeredben tartaszErről mesél most a versem, Hogy az ősz volt az a kedves: Óvár-téri októberbenBudapest, 2006. január 9. 26. �Hirdetés KÁNONJOGÁSZ KÉPZÉS A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZETÉBEN Várjuk az érdeklődő jogász hallgatók és végzett jogászok jelentkezését. A magyar egyháznak nagy szüksége van képzett kánonjogászokra. A jelentkezés feltétele jogász hallgatói jogviszony, vagy jogász diploma. Az Intézetben a jogászok három fokozaton szerezhetnek oklevelet. Kánonjogi baccalaureátus: 2 év elvégzése után államilag is elismert egyetemi szintű kánonjogász diplomát szerezhetnek, (amennyiben erre igényt tartanak).' Ez a két éve része a licenciátusi képzésnek. Kánonjogi licenciátus: megszerzéséhez 3 év elvégzése szükséges, része a PhD képzésnek. Kánonjogi doktorátus (PhD): legalább jó minősítésű kánonjogi licenciátus birtokában lehet jelentkezni. (A licenciátus megszerzése után legkorábban 1 évvel lehet doktorálni.) Az első jogász egyetemi alapképzésben résztvevő hallgatók áthallgatói státuszt nyernek, amely első egyetemi diploma megszerzéséig államilag finanszírozott. Az első egyetemi diploma megszerzése után költségtérítéses a képzés, melynek összege 10.000 Ft/hó. Az oktatás nappali tagozatos, hétfői és keddi napokon zajlik. A hallgatók nappali tagozatos diákigazolványt kapnak. A tanévkezdés várható időpontja: 2006. szeptember 11. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2006. JÚNIUS 10. Kérjük, felvételi kérelmét, az alábbi címre küldje el csatolva hozzá a következő iratokat (a jelentkező pontos elérhetőségeinek — név, lakcím, telefonszám, e-mail cím - feltüntetésével): oklevelének, diplomájának másolatát nyelvvizsga bizonyítványának másolatát (amennyiben van) plébánosi ajánlás valamint kézzel írt rövid önéletrajzát. CÍM: PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET 1088 BUDAPEST, SZENTKIRÁLYI UTCA 28-30. TEL.: (1) 42-97-217; FAX: (1) 42-97-218 A felvételi beszélgetésre előreláthatólag június utolsó hetében kerül sor. Bővebb információk a http://www.kjpi.ppke.hu weboldalon találhatók. V árjuk jelentkezését! 27. �POSZTGRADUÁLIS képzés az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Összehasonlító Állam- és Jogtudományi Karán Az Összehasonlító Állam- és Jogtudományi Kar végzett jogászok számára kínál 1 illetve 2 év alatt elvégezhető posztgraduális — LL.M — képzést német nyelven, mely szakjogász végzettséget biztosít az összehasonlító állam- és jogtudományok területén. A rendkívül gyakorlatorientált képzés célja, hogy a megszerzett Magister Legum diplomával megkönnyítse a nálunk végzett jogászok elhelyezkedését a nemzetközi ügyvédi irodákban, az Európai Unió intézményeiben és más vállalatoknál. A Magister Legum cím igazolja, hogy diákjaink elmélyült tudással rendelkeznek egy bizonyos szakterületen. 1. A tanulmányi program középpontjában az Európai Unió jogrendszere áll. A Kar szakirányú továbbképzést nyújt, különös tekintettel a gazdasági jogra, a belső piaci jogra, az összehasonlító állam- és alkotmányjogra valamint az EU pénzügyi jogára 2. Jogösszehasonlítás és nemzetközi jog: különös figyelmet szentelünk az új EUtagok jogrendszereinek, és immár nem csak az EU jogrendszerének az egyes tagállamok jogrendszerére gyakorolt hatását vizsgáljuk, hanem azt is, hogyan hatnak a tagállamok jogszabályai az Európai Unió jogalkotására. A nemzetközi jogi tanulmányok legfontosabb részét a nemzetközi gazdasági jog valamint a humanitárius jog képezi. 3. Átjárhatóság az egyes tudományágak között: azok a szemináriumok, melyeket két különböző tudományág képviselői tartanak az évek folyamán a Kar védjegyévé váltak. A politikatudományt két professzúra képviseli, ahol szintén az európai vonatkozás illetve az egyes államok politikai rendszereinek összehasonlítása áll a figyelem középpontjában. Az LL.M.-programban résztvevő, évfolyamonként kb. 25 hallgató a személyes ösztönzés, a nemzetközi légkör és a rendkívül kedvező tanár-diák arány minden előnyét élvezheti. Egyetemünk óralátogatással, az épület megtekintésével, a tanárok és a diákok megismerésével egybekötött Nyílt Hetet rendez 2006. április 24 - 28 között, melynek keretében sor kerül az egyetem karain folytatott képzések bemutatására. A posztgraduális képzés jelentkezési határideje: 2006. július 15. A jelentkezés módjáról és a nyílt hétről bővebb információ a www.andrassyuni.hu címen olvasható. AndrAssy Gyula Budapesti Nemet Nyelvű Egyetem Andrássy Gyula DEUTSCHSPRACHIGE Um VERS TÁT BUDAPEST www.andrassyunl.hu �Vad Fügefa: Boldogok az irgalmasok Sáhó Eszter jj Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek. (Mt5, 7) Római katolikusként az irgalom definícióját először egy református istentiszte-leten hallottam. De hasonlókat találtam aztán katolikus forrásokban is. A lelkész már az elején leszögezte, hogy az irgalom isteni tulajdonság, kizárólag az Urat illeti meg. Ez elő-ször ilyesztően hangzott, hiszen a mondat nekünk szól. Nem azt mondja, hogy boldog az Isten, mert ő irgalmas, hanem hogy mi leszünk boldogok, ha irgalmasak vagyunk. Fela-datot kaptunk. Mégpedig igencsak nehezet. Szóval irgalom. Van ebben minden. Szeretet, jóság, megbocsátás, hazavárás és még sorolhatnám. Röviden két fogalom adja meg értelmét: büntetés és megbocsátás. Egy időben. Isten elszámoltat minket bűneinkkel. Jogászként (is) teljesen természetes: aki bűnös, büntetést érdemel. És itt jön az a csavar, amelyben a Mennyek országa különbözik a földiektől. Isten - mint király, mint bíró —képes az irgalomra. Elvontnak vagy viccesnek tűnhet hipotézisem, de mégis: ha Isten törvényszéke elé kellene állnunk, melyikünk hány évig sínylődne „mennyországi börtönökben”, ha nem létezne irgalom? Melyre egyébként- jelen esetben —„ügyvédünk” nem hivatkozhat, mert ezt csakis ajándékba kaphatjuk. Ez nem jár, ezt nem lehet kikövetelni. Az Úr a bíránk, aki előtt érveléssel és mentegetőzéssel nem sokra megyünk. Megkezdi ugyan az elszámoltatást, de ha elég érettek vagyunk arra, hogy belássuk, amit tettünk, ha elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy odaálljunk elé, és kérjük őt, hogy legyen türelmes velünk, reményünk lehet a megbocsátásra. És elengedi minden adósságunkat. (Mt 18, 23-35). És hogy jövünk mi a képbe? Itt a földön, a mindennapokban? A választ már meg­ kaptuk: irgalmasoknak kell lennünk, hogy mi is megkapjuk az Úrtól az irgalmat. Meg kell tudnunk bocsátani egymásnak. Ne számoltassuk el rossz szolgaként embertársunkat! (Mt 18,30) Jézus mondja: „Ne ítéljetek, hogy el ne ítéljenek titeket. Mert amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak megítélni titeket is, és amilyen mértékkel mértek, olyan mér-tékkel mérnek majd nektek is.” (Mt 7,12) A házasságtörő asszonyt is meg akarták kövezni a zsidók, mert a mózesi törvé-nyek szerint ez járt a bűnért. De Jézust akarták előbb próbára tenni azzal, hogy színe elé vitték az asszonyt. Lesték, hogy mikor mond ellent a törvénynek, mikor tudják szaván fogni. Jézus tudta ezt, és azt mondta a körülállóknak: „Az vesse rá az első követ, aki bűn-telen közületek!” (Jn 8, 7) Hát igen. Szinte ki lehet találni a folytatást. Perceken belül el-oldalogtak az addigi vádlók, és Jézus maradt ott egyedül az asszonnyal. A Biblia egyik legirgalmasabb mondata következett ezután. Jézus így szólt az asszonyhoz: „Én sem ítél-lek el. Menj, de többé ne vétkezzél.” (Jn 8, 11) Megnyilvánult az isteni irgalom. Hiszen maga a bűntelen Fiútól, a megtestesült Tisztaságtól hallottuk! Ha valakit megítélünk, mindig eszünkbe kell hogy jusson, hogy a tékozló fiúkat Isten hazavárja. És ha ő meg-bocsát, kik vagyunk mi, hogy ítélkezzünk? Ne feledjük, hogy „nem nagyobb a tanítvány mesterénél, sem a szolga az uránál. Elég a tanítványnak, ha olyan lesz, mint mestere, és a szolgának, mint az ura.” (Mt 10,24-25) 29. �fi .. FESZTIVÁL A BELVÁROSI SZENT MIHÁLY TEMPLOMBAN („ANGOLKISASSZONYOK”) 1056 BP„ VÁCI UTCA 47/B PROGRAM: Március 19. Vasárnap 10.00 Járdányi Pál: Missa Brevis Ünnepi mise, közreműködik a Carmine Celebrat Kórus vez.: Zimányi István Orgonakoncert - W. Byrd, O. Gibbons, J. S. Bach, C. Frank műveiből Március 25. Szombat 17.00 Egyházzenei áhítat, közreműködik Hegyi Barnabás orgonaművész Március 26. Vasárnap 10.00 Ünnepi mise, közreműködik a Liszt Ferenc Kórus - vezényel: Farkas Mária Március 26. Vasárnap 17.00 Egyházzenei áhítat a nagyböjt liturgiájából O. Lassus: Missa Secundi Toni - G. L. Palestrina: O vos omnes „íme, most fölmegyiink Jeruzsálembe” Budapesti Victoria Kamarakórus vezényel: Farkas Mária Március 30. Csütörtök 18.00 Március 31. Péntek 17.00 Amadeus Kórus koncertje - J. S. Bach, W. A. Mozart, E. Grieg műveiből Vezényel: Réger Mónika Guillaume Machaut: Messe de Notre Dame Orgonakoncert - D. Buxtehude, J. S. Bach, V. Lübeck műveiből Egyházzenei áhítat, közreműködik a Liszt Ferenc Kamarakórus és Erdődy János orgonaművész Horuát nyelvű ünnepi mise, utána koncert. Április 9. Vasárnap 10.00 Ünnepi mise, közreműködik a Liszt Ferenc Kórus - vezényel: Farkas Mária Április 13. Nagycsütörtök 19.00 Április 16. Húsvétvasárnap 10.00 30. A Zágrábi Pálma Templom Kórusa Április 2. Vasárnap 17.00 H. Schütz: Máté passió - Palestrina: Pueri Hebraeorum J. S. Bach: Máté passió Liszt Ferenc Kórus és Zenekar vezényel: Farkas Mária; Szepessy Beáta, Takács Tamara, Molnár András, Cser Péter, Korpás Ferenc, Dr. Répássy Dénes W.A. Mozart: Koronázási mise - G.F. Händel: Halleluia Ünnepi szentmise, közreműködik a Liszt Ferenc Kórus és Zenekar vezényel: Farkas Mária Április 22. Szombat 19.30 Somogyi-Tóth Dániel Orgona hangversenye Április 23. Vasárnap 17.30 J. S. BACH ária est előadók: Halmai Katalin szoprán, Süveges Katalin - alt, Erdődy János - orgona, Nagy Attila - fuvola, Nagy Judit - cselló, Bogáti László - brácsa www.communio.hu/szentmihaly �Plágium és gyertyafény fi zeneszerzés" titkai mindkettő könnyen megfért egymással a főúri szalonokban és azokon kívül is. Intrika és szellem Mozarttól napjainkig, különös tekintettel a 2006-os mozart és Bartók évre. Ki kitől „szerzett"? fi rejtelmekbe bevezetnek a házigazdák: Dr. Horváth Attila - egyetemi docens Szilasi Alex - zongoraművész Az estek vendégei: Dr. Vékás Lajos, az Akadémia Quartet és a SZOFI Egyetemi Színtársulat Az estek kezdési időpontjai: 2006. március 8., szerda este 18.30 2006. március 20., szerda este 18.30 2006. április 26., szerda este 18.30 fi szalon vendégeit hungaricumokkal lepjük meg. Helyszín: PPKE JRK díszterem (1082 Bp. Szentkirályi u. 28-30.) Szervező: Hallgatói Önkormányzat A szalonba a belépés díjtalan. Információ: HŐK Iroda., www.pazmanyonline.hu,www.zeneszalon.hu info@pazmanyonline.hu, nyekyb@citromail.hu partnerünk: �Az Országgyűlés által használt jogszabály-nyilvántartó rendszer A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma hivatalos szállítója A Magyar Köztársaság bíróságainak hivatalos szállítója ■ A Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalos szállítója ■ Az Ügyészség hivatalos szállítója ■ Az Oktatási Minisztérium hivatalos szállítója Az ELTE Állam- és Jogtudomány Karának hivatalos szállítója .v Complex Kiadó Kft ■ 1117 Budapest. Pridlc K.u 21-35. Telefon: (40) 464-565 ■ Fax: (1) 464-5657 www.complcx.hu ■ E-mail- info^comptex.hu � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2006 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IX. évfolyam 3. szám 2006. március Abstract A summary of the resource. Tartalom: Programajánló Főszerkesztő tollából Fókuszpontban: Interjú Prof. Kilényi Gézával Válogatás Prof. Dr. Jobbágyi Gábor gyűjtéséből Köszöntő: Bemutatkozik az ítélet online Informális: Nem mindig leszünk egyetemisták? Ajtó a Guinness-rekord felé Hallgatói fórum Nagyhéthez közeledve Híres perek A budapesti Boulevard Filmajánló - Csak Szex és Más Semmi Vers Vad Fügefa Szent Mihály Fesztiválja Creator An entity primarily responsible for making the resource Lapkiadó: Dr. Bandi Gyula dékán, és Dobos Tibor László a Hallgatói Önkormányzat elnöke Főszerkesztő: Dorogi Zsolt Pál Általánosfőszerkesztő-helyettes: Juhász Gábor Elektronikus főszerkesztő-helyettes: Farkas Balázs István Főszerkesztő-helyettesek: Cseri Tímea és Fazekas Gergely Szakmai főtanácsadó: Kovács Lóránt Korrektor: Poór Viktória és Teleki Levente A Szerkesztőség tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Csekeő Bálint, Ferencz Domonkos, Fülöp Emese, Hutílesz Krisztina, Mayer Ottó Richárd, Nagy Tamás, Pölös Csaba, Radich Orsolya, Sáhó Eszter, Tarr Ádám, Techet Péter, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Akik munkánkat segítik: Dr. Budaházi Árpád, Dr. Koltay András, Dr. Nyéky Boldizsár, Dr. Szilvásy György Péter, Pádár Dávid, Teleki László Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Lapkiadó: Dr. Bandi Gyula dékán, és Dobos Tibor László a Hallgatói Önkormányzat elnöke Főszerkesztő: Dorogi Zsolt Pál Általánosfőszerkesztő-helyettes: Juhász Gábor Elektronikus főszerkesztő-helyettes: Farkas Balázs István Főszerkesztő-helyettesek: Cseri Tímea és Fazekas Gergely Szakmai főtanácsadó: Kovács Lóránt Korrektor: Poór Viktória és Teleki Levente A Szerkesztőség tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Csekeő Bálint, Ferencz Domonkos, Fülöp Emese, Hutílesz Krisztina, Mayer Ottó Richárd, Nagy Tamás, Pölös Csaba, Radich Orsolya, Sáhó Eszter, Tarr Ádám, Techet Péter, Thaly Krisztián Florentin, Ziegler László Akik munkánkat segítik: Dr. Budaházi Árpád, Dr. Koltay András, Dr. Nyéky Boldizsár, Dr. Szilvásy György Péter, Pádár Dávid, Teleki László Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2006. március Date Created Date of creation of the resource. 2006. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A5 (148x210) ; (2742 kb+354 kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_2_200603 Relation A related resource T00074 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 30 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_2_200603 Bándi Gyula Budaházi Árpád Cseri Tímea Dobos Tibor László Dorogi Zsolt Farkas Balázs István Fazekas Gergely Juhász Gábor Koltay András Kovács Lóránt Nyéky Boldizsár Pádár Dávid Poór Viktória Szilvásy György Péter Teleki László Teleki Levente https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/ab3815608a61a9fdbf32896471c1b87c.jpg b956fb62dc0f7d573f02c7a9d84b4962 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/12b3ce7eec1f27f0a8f83b43d6417731.pdf 9faec955ec7377834c1183bfb546f626 PDF Text Text 1/ I E3 t - / lUW’ 2005. február I IJ Pázmány Péter Katőlíííus Egyetem^^^es^lamtudomanyi Kar Hallgatói önkormányzatának 'i lapja �FAR NGI 18.30 Kapunidtás 19.00 Vacsora Szalonzene: MADE IN 23.00 Rómeó és Júlia (Szinetár Dóra, Bereczki Zoltán^, Mészáros Árpád) 00.30 Latin táncbemutató és tanítás, Salsa Diabolica (salsa, merenge, cha-cha-cha) 01.30 Legjobb jelmez választás 02.30 Farsang szépe választás Tombola Zene: DJ. Dominique, DJ. Verbanits 2006. február 18. szombat 19.00-04.00 BM DUNA PALOTA (Budapest V., Zrínyi u. 5.) g à a IR étU«»' óo o Vacsora és sétálójegyek elővételben a HŐK Irodában 2006. február 10-től, illetve a helyszínen a rendezvény alatt korlátozott számban kaphatók, és* >ak jegyárak elővételben; Hallgató: 4500, ex-pázmányos 5500, külsős 6500Ft Sétajegy; hallgató 2000, ex-pázmányos 2500. külsős 3000Ft Megjelenés alkalomhoz illő, illetve farsangi Jelmezben! Szervező; PPKE JAK Hallgatói Önkormányzat Iníormáció: HŐK Iroda, www.pazmanyonline.hu, info@pazmanyonline.hu, nyekyb@citromail.hu �Főszerkesztői köszöntő: Uj Irány Balog Zsolt "T Az a megtiszteltetés ért, hogy idén januártól én lehetek az ítélet .* főszerkesztője. Ez komoly kihívás, mert a lapnak egyszerre több । követelménynek is meg kell felelnie. Egyrészt méltónak kell lennünk arra, hogy az ország egyik legjobb jogi karának kiadványa legyünk; másrészt a hallgatók újságjaként hasznos, igényes, és nem utolsó sorban érdekes cikkeket kell közölnünk. Az ítélet az utóbbi fél évben jelentős fejlődésen ment keresztül. Változott a megjelenés, könnyedebb, ugyanakkor színvonalasabb lett a lap - ezúton is köszönet Lukács Tamásnak. Ezek olyan ered­ mények, amelyeket mindenképpen érdemes megtartani. Vannak azonban területek, ahol változásokra van szükség; és több szempontból is szélesíteni kell az ítélet kínálatát. Elsősorban három területre fogunk nagyobb figyelmet fordítani: a Kar oktatóinak és hallgatóinak tudományos, szakmai tevékenységére; a könnyedebb, kikapcsolódással kapcsolatos témákra; illetve a hallgatói élet számára fontos, közérdekű információk megjelenítésére. Az új rovatszerkezet szerint a vezércikk a Fókuszpont a »•,nagy” újságok hagyományait követve az ítélet első oldalain lesz, és a mindenkori központi témával fog kimerítően foglalkozni. Állandó rovataink lesznek az interjúk, esszék, elemzések, a kultúra, a szórakozás és a sport számára. Terveink szerint remélhetően néhány héten belül elindul az ítélet online kiadványa. Az online kiadással olyan feladatokat is el tudunk majd látni, amikre eddig nem voltunk képesek. Többek között naprakészen és teljeskörűen fogjuk prezentálni az összes, tanulmányokkal kapcsolatos információt. A nyomtatott és az online formátum összehangolásával pedig tovább növelhetjük az ítélet színvonalát. Remélem, hogy a fenti célok megvalósításával egy igényes és egyben érdekes kari újságot tudunk bemutatni! üdvözlettel: Balog Zsolt 3, �Programajánló Február 27. bétfő Február 14. kedd Valentin Napi FELEZÓŐŐ BULI!!! helyszín: A38 állóhajó Február 16. csütörtök, 19:30 Parlamentlátogatás Február 28. kedd Bíróságlátogatás Március 1. szerda, 17:00 Chopin Születésnapi Est, km: Szilasi Alex és az Akadémia Quartet helyszín: MTA Díszterem Irodalmi Szalon, Vendég: Jókai Anna írónő házigazda: Dr. Horváth Attila egyetemi docens és Szilasi Alex helyszín: Díszterem Február 16. csütörtök, 20:00 Március 8. szerda 18:30 Thanksgiving party helyszín: Spartacus Pázmány Szalon házigazda: Dr. Horváth Attila egyetemi docens és Szilasi Alex zongoraművész helyszín: Díszterem Február 18. szombat Farsangi Jogászbál helyszín: Duna Palota Február 22. szerda, 18:00 Pázmány Péter Kulturális Klub, a vendégek: Erdődy János, Ruszthi Hunor, és Újlaki Tamás házigazda: Ziegler László I/N helyszín: Tanári Klub Március 15. szerda Hajókirándulás Impresszum: PPKE-JÁK HŐK ítélet c. kiadvány Lapkiadó: Dr. Bándi Gyula dékán és Dobos Tibor László HÖK-elnök Főszerkesztő-. Balog Zsolt Általános főszerkesztő-helyettes-. Pozsgay-Szabó Péter Elektronikus főszerkesztő-helyettes-. Farkas Balázs István Főszerkesztő-helyettesek Cseri Tímea, Fazekas Gergely Szakmaifőtanácsadó'. Kovács Lóránt 4. A Szerkesztőség tagjai-. Ablonczy Zsuzsanna, Csekeő Bálint, Ferencz Domonkos, Fülöp Emese, Hutflesz Krisztina, Nagy Tamás, Fölös Csaba, Radich Orsolya, Sáhó Eszter, Tarr Ádám, Ziegler László Akik munkánkat segítik'. Dr. Budabázi Árpád, Dorogi Zsolt, Dr. Koltay András, Dr. Nyéky Boldizsár, Dr. Szilvásy György Péter, Pádár Dávid, Teleki László, Teleki Levente �TARTALOM Főszerkesztői Köszöntő; Új Irány Programok Fókuszpontban: Dr. Nyéky Boldizsár Hallgatótársunk emlékére Kultúra: PPKK Pázmány Péter Kulturális Klub Jókai Anna: Ima Magyarországért Gasztrokultúra: Coffeeshop Budapesten!? Hightech: Nokia N70 - Van új a nap alatt!? Valentin napi versek Sport: Kindl Gabriella Vad Fügefa: Imádkozni jó! Vad Fügefa: Lelkigyakorlat Irodalom: Elfeledett Művészet Pázmányonline: Túl a tízmilliomodikon Filmajánló: Kontroll Színházról - Színházra: Az Orfeum Riport: Kovács Lóránt 3 4 6 8 10 12 14 15 16 18 20 21 22 23 24 25 5. �Fókuszpontban Dr. Nyéky Boldizsár Á.Zs. A korábbi számainkhoz hasonlóan ebben a számban is bemutatjuk egy olyan hallga­ tótársunkat, aki a HÖKben tevékenykedik. Ez alkalommal Dr. Nyéky Boldizsár a so­ ros. Amit rólad már többen tudunk, harmadéves levelezős vagy, a HŐK rendezvényszervezője. Hökös? Az aztán soha nem akartam lenni, sem a sotén, sem a bgf-en. Itt sem. Általában beképzelt, törtető alakokok, az összes ösztöndíjjal ök utaznak, stb. Ilyen társaságba nem óhajtottam keveredni. Két éve csak hosszas unszolásra adtam be pályázatot, amellyel nagy csodálkozásomra évfolyamtársaim beszavaztak a HOK-be. Azóta benne vagyok és rendezvényeket szervezgetek. Sok időt, energiát elvesz, de élvezettel csinálom. A rendezvények kapcsán sokat látunk az egyetemen. Mégis mivel foglalkozol mikor nem az egyetemre jársz?? Melyek a kedvenc rendezvényeidé Röviden. Egy budapesti kórházban vagyok szü­ lész-nőgyógyász, ügyelet- és részlegvezető, magánrendelek két helyen, két alapítvány munkáját segítem pályázatok elnyerésével, a Meglepetés új­ ságban mint szülész-nőgyógyász szakértő válaszolok az olvasók kérdéseire, 1996 óta szü­ lésznőképzőben tanítok, és cégemen keresztül főként egészségügyi reklámmal és marketinggel foglalkozom. A Pro Facultate kari nap, amely egy igaz ,happening”, ahol tanáraink bográcsban főznek })■ a számunkra, sőt koncertet is adnak, a Takler pincészet borait kóstolgathatjuk, néhány pohár sör mellett beszélgethetünk, bulizhatunk a Gesztenyés udvarban. A Diákexpo, amelyet most első ízben tartottunk az egyetemen, a Gólyabál és a gólyatábor, de szívem csücske a Pázmány Szalon. Ennyi minden mellett hogyan jutott eszedbe, bogy elkezdd ajogot ? És hogy leltél hökös? Az a pletyka járja, 6 havifizetésedből zongorát vettél az egyetemnek. Igaz ez? A munkám legyen bármilyen változatos, azért úgy éreztem, kezdek kissé szakbarbárrá válni. Olyan tevékenységet kerestem, ami kissé meg­ mozgatja az agysejtjeimet és mindamellet még műveltebbé is tesz. így adtam ismét tanulásra a fejem. A jog valamilyen szintű ismerete, úgy gon­ dolom, az általános műveltség része kell legyen. Valójában azt hittem, már az első féléveben kibukom, de tévednem kellett, eddig minden fél­ év megvan. Bocsánat, elsőben csúsztam egyet in­ formatikából. Elfelejtettem az informatika dol­ gozatot beküldeni, így azt másodéven újra föl kellett vennem. Szerencsére akkor már, igaz az utolsó pillanatban, de beküldtem a megoldást. (köszönet Kerek Istvánnak, a szerk.) A pletyka végülis igaz. Szerettem volna belopni az egyetem falai közé a zenét. Az egyetem kultú­ rált, társaságban mozogni tudó, művelt embere­ ket kell hogy kibocsájtson. Ehhez meg kell tanul­ ni viselkedni, úgy, hogy közben még jól is érez­ zük magunkat. Ezért kértem fel Szilasi Alex zon­ goraművész barátomat és Horváth Attila tanár urat, hogy legyenek egy ilyen sorozatnak, a Páz­ mány Szalonnak a házigazdái. Szerencsére elvál­ lalták, így immár a 4. félévet kezdhetjük. A hang­ szer kimondottan koncertek adására nem igazán alkalmas, így mindenesetre köszönöm művé­ szünknek, hogy amíg nem sikerül jobbat szerezni, hajlandó folytatni a sorozatot. Azért Alex közreműködésével tovább bővítenénk a re­ 6. �pertoárt. Kis koncertsorozatot szeretnénk indíta­ ni. A „félórás koncertek”, lévén, hogy Mozart és Bartók év kezdődött, főként Mozart, Bartók, de emellett Chopin és más szerzők műveit is bemutatnák. Ezekre a koncertekre, akárcsak a Szalonba, a hallgatók és tanáraink számára a belépés díjtalan. Milyen rendezvényt terveztek ebben ajelévben? Ami újszerű, szeretnénk egyes hazánkban tartóz­ kodó külképviseletek munkatársait meghívni a Diplomácia és Jog konferenciánkra márciusban, és megrendezni áprilisban az I. Fiatal Jogászok Tudományos Találkozóját. Itt hasonlóan a Diákexpon elhangzott előadásaikhoz, visszajel­ zést szeretnénk nyerni a már végzett hallgatóink­ tól, hogy mire vitték, hogyan állják meg a helyü­ ket pázmányos diplomával a kezükben. Persze a rendezvényt egy kellemes esti party zárná. A Páz­ mány Szalon mellett elindítjuk az Irodalmi Sza­ lont is, neves kortárs írók és költők meghívásá­ val. Az első vendég március 1-én Jókai Anna lesz. Szeretnénk február 14-én Valentin Napon egy jó kis felezőbulit az A38 állóhajón és február 18-án egy igazi Farsangi Jogászbált a Duna Palotában. Természetesen az elmaradhatatlan Március 15-i Hajókirándulásra és a Pro Facultate Napra ismét számíthattok. Február 22-én pedig a Tanáraink ember közelben újul meg, ahol Erdődy János, Ruszthy Hunor, és Újlaki Tamás lesznek a vendégeink. Téged állandóan mosolyogni látunk, a legnehezebb vizsgák előtt is vidám vagy. Nem volt mégolyán, hogy rosszpasszban voltál? Amíg két kezed és lábad van és helyén van az eszed, kutyabajod nincsen. Amikor 2003-ban motorbalesetem volt és félig leszakadt lábbal ül­ tem az aszfalton, egy pillanatra átsuhant az agya­ mon, hogy egy lábbal, nyomorékként kicsit más, talán kevésbé vidám lesz az életem. Szerencsére életben is maradtam, a lábam is megmaradt. És még mindig könnyebb újratanulni járni, mint mondjuk letenni egy jogelmélet szigorlatot. Mire a legbüszkébb az életben ? Amire igazán büszke lennék, hogyha már benőtt volna a fejem lágya és boldog családi életet élhet­ nék. Azért büszke vagyok, hogy nem kevés év után is még szeretem a munkámat, sikeresnek érezhetem magam. Konkrétan talán a 2000-2001ben általam koordinált „Csöppnyi Szeretet’ szoptatást népszerűsítő társadalmi célú reklám­ kampányra vagyok a legbüszkébb. Őrzöm a Gógl Árpád és Mikola István miniszter uraktól ezért kapott köszönőlevelüket is. Mi a véleményed az egyetemről? Nagyon sok tiszta szemű és tiszta eszű hallgató jár ide. Hogyha tényleg megtanuljuk mindazt, amit nálunk tanítanak, még sokra vihetjük. Örülök, hogy eddigi segítőinken túl, főleg az első évfolyamból egyre többen dolgoznak a rendezvények szervezésén. Mit üzensz a hallgatóknak? Egy Csöppnyi Szeretetet kívánok egymáshoz és tanáraitokhoz. És az életeteken kívül a hallgatói közéletet is ti kell, hogy alakítsátok. Úgyhogy gyertek, segítsetek fellendíteni! P.S.: Köszönöm a rendezvények megvaló­ sításában való lelkes segítségeteket! Antalfi Júlia, Barát Zsófia, Gyökeres Zoltán, Kerek István, Kovács Gabi, Kovács Lóránt, Leipold Diána, Lukonics Eszter, Majoros Gábor, Németh András, Pádár Dávid, Prancz Balázs, Pölös Csaba, Varga Dani, Vass Viki, Ziegler László, és a felsorolás még korántsem teljes! 7. �Hallgatótársunk emlékére... Nádasdi Anita Rozália Zarnócz András V. évfolyamos választották. Hitt abban, hogy nem elég, ha csak hallgató 2005. december 16-án elhunyt a órákra járunk, rengeteg speckolt felvett, a koliskóciai Dundee-ban. Ösztöndíjasként bán rendszeresen több kurzusra járt a tisztségei tanult a helyi jogi karón. Szavakkal nem ellenére is, és "kontárkodott" az önkormánylehet leírni a döbbenetét, ami eluralkodott zatban is. Emberfelettinek tűnik, annyi mindent tett, és az évfolyamon. Ennyi lenne az élet? És a rengeteg Miért..? kérdés. Szóljanak ezek a hozzá kell tenni, többször akartuk, úgy Pál utcai sorok azoknak, akik ismerték, és azoknak, módjára rendesen megverni a piszok vizsga szerencséje miatt. Megszokott volt, hogy vizsga akik nem voltak ilyen szerencsések. előtti nap este még az anyag fele érintetlen volt, és Sokat beszélgettem barátaival, ismerő- tnásnap 4-es vagy 5-ös érdemjeggyel jött ünneseivel, és mindenkinek sok-sok emléke van róla, pelni. Szerintem ez nem csak szerencse. Általámindenkinek mást jelentett. Engem toleranciára, valamelyik történelmi regény olvasása miatt türelemre, a közösség fontosságra tanított. csúszott el a készüléssel, vagy valamelyik tisztsége Ki volt Ö? Az én Andrisom Kecskeméten érettsé- vitte el az idejét. Hihetetlenül sokat tudott gizett katolikusként a Refiben, mert "ott voltak beszélni, viszont nem volt excentrikus, önimádó, lányok" és szerelembe is esett, ahogy az már a jó tudott körömszakadtáig küzdeni az állás­ fiúkhoz illik. Aktív kisdiákként a Csiperót szer- pontjáért, ha tudta, hogy helyes. Nagyon tájékovezte, amire 2002-ben el is vitt. Ez egy nemzet- zott volt, és bár magát konzervatívnak vallotta, közi diákcsere program Kecskeméten, amit min- borzasztó nyitott és elfogadó volt, a konzervatiden évben megszerveznek, mindenféle progra- vizmushoz tapadó negatív attitűdöktől mentes mok során a gyerekek megismerik egymás kultú- ember. Hajnalokig tudtunk beszélni a világról, a ráját, szokásait, barátságokat kötnek. Azért is koliról, magunkról, jövőről. Istenről, a mentem, hogy megismerjem Juditot, akit évekig vallásokról. A jogi tanulmányokon belül is szám­ ,res publica” mellett a szeretett, aki, ahogy Ö mondta szívvel tanította talan dolog érdekelte, a 35„rés meg élni. Mert Andris nagyon is racionálisan pénzügyi jog, a közgazdaságtan. A szakdolgozaműködő férfi volt. Első év végén vizsgaidőszakBotos Katalin tanárnőhöz akarta írni, talán bán azt kellett eldöntenie, indul-e a helyi képvi- könyvelő Édesanyjától hozott pénzügyis-közselő választásokon, vagy egyetemista lesz a követ- gázos véna miatt. Az évfolyamdolgozatát H. kező 4 évben. Kompromisszumos megoldás mei‘goldás Szilágyi István tanár úrhoz írta a helyi született - azokat szerette a legjobban - külsős tag önkormányzati rendszerről. Hitte, hogy lett 2004-ig Kecskemét Város Önkormány- értelmiségiként köteles tenni a rosszabb zatában. Mellette aktív Fidelitas-os volt, és cser- sorsúakért, de nem volt misszionárius típus, a rá kész is. 2002-ben felvették a Szent Ignác Katoli- annyira jellemző aurora mediocritas szerint kus Szakkollégiumba. Következő évben az Ügy- «szel kellett ezért az eszméért is küzdeni. Andris intéző testület diák tagja lett, ahol a fenntartó az az ember volt, akikre nyugodtan lehetett bízni Jezsuita renddel együtt rengeteget dolgozott a bármit, aki ha bírta, megtette, amit ígért, és koliért, és a magyar szakkollégiumokat össze- titkán vállalta túl magát, így mindig állta a fogni kívánó "mozgalom" szervező tagja volt, szavát. Én az életemet is rábíztam, gondolkodás 2004-ben a kollégiumi Diák Bizottság elnökévé nélkül. Többször megtörtént, hogy olyan 8. �tánclépésekre vett rá, amikor kockáztatva is éreztem az életem, de tudtam, nem ejt el. Szabó Marcel tanár úr a gyászmise után azt mondta, hogy képviselt mindent, amiért ezt az egyetemet létrehozták. Szerintem igaza van, de nekem hihetetlen, hogy egy hónapja még olívabogyót dobáltunk egymás szájába, és most valami magasztos eszme zászlóvivője lett. Egy hónapja is az volt, szó se róla, de egy hónapja azt hittük jövőre együtt készülünk a vizsgákra, és a tavaszi skót felföldi túrát terveztük. 2005 májusában épp Piroskánál ünnepeltük a büntetőeljárás szigorlatát, mikor megmondta, hogy elmegy egy évre Dundee-ba jogot tanulni. kicsit kipihenni az elmúlt éveket, magával foglalkozni, és jól megtanulni angolul. A levelei alapján pihent is rendesen, túrázgatott, amire az érettségi óta nem jutott ideje rendesen, bulikba járt, a francia Virginievel és Juliennel lakott együtt, más népek szokásait ismerte meg és kénytelen volt egész nap angolul beszélni. Édesanyja mondta neki, hogy "ennyi pénzből kisfiam, nagyon jó helyekre lehetne elmenni", de rendre azt válaszolta, most rengeteg embert ismer meg, többet nem lesz ilyen lehetősége. Pedig egy-két kivételtől eltekintve szinte minden európai országban járt már, nagyon szeretett utazni. Most végleg elutazott, hitem szerint egy sokkal jobb helyre és társaságba, mennyeien érzi magát, és pár évtized múlva újra olívabogyót dobálunk egymás szájába beszélgetés közben. Kérlek Benneteket, akik ismerték, netán ked­ velték, szerették, igyekezzünk a jelenben élni, tanuljunk meg gondoskodni a kapcsolatainkról, ne legyünk biztosak, hogy a szeretteink. ismerőseink mindig velünk lesznek, és ki tudjuk fejezni, mi is fűz hozzájuk. Adjunk szeretet, türelmet, időt a másiknak, míg adhatunk. Fogadjuk el mások hibáit és erősségeit, éljünk együtt okosan, boldogan. Ahogy Andris is élt. Nem alkuszom Koporsóm fíigg Eger falán, Dózsa vagyok trónomon. Mohácsnál veszett minden tán de magyar vagyok, s nem alkuszom. Vesztes világháború, majd trianoni borzalom: Kárpátokból töviskoszotú; magyar vagyok, nem alkuszom. István és Werbőczy népe égre emelt szemmel kéne mindezeknek ellenére újból járani! Jó Budámat elfoglalták, Habsburg-török rémuralom, három részre szaggathattak, de magyar vagyok, nem alkuszom. Barna, vörös nemzetvesztők, vérbe tiport '56-om, kommunista pártvezetők: magyar vagyok, nem alkuszom! Istenünknek szent nevére, őseinknek emlékére gondolj mindig magyarom! Rákóczimat leverték, hiába volt forradalom: hulltak a magyar leventék, de magyar vagyok, nem alkuszom. Elcsalt, hazug rendszerváltás, millió kisemmizett magyarom, eladósodás, nemzetfogyás, magyar vagyok, nem alkuszom. S nincs eltűnés, nincsen halál, dicsőség vár majdan miránk, csak hit kell hozzá s bizalom! Nagyhatalmak '48-at legázolták boldogon. Csak a lány s az asszony sírhat, én magyar vagyok, nem alkuszom. Magyar vagyok 1000 éve és 500 év szenvedése s bármilyen jövendölése nem tudott elpusztítni! Ilyen volt mindig e nemzet: kemény, szívós, erős, edzett. Magyar vagyok, nem alkuszom! Dawe 9. �Pázmány Péter Kulturális Klub Zicglcr László Ki ne szeretné az izgalmias esti beszélge­ téseket finom bor és némi barapnivalló társa­ ságában? Ez az az igény, amit a Pázmány Pé­ ter Knlturális Klub (PPKK) hivatott kielégí­ teni. Első műsorunkban egyetemünkön oktató kitű­ nő személyiségekkel ismerkedhettek meg köze­ lebbről. Vendégeinket olyan dolgokról faggatjuk majd, mint hogy hogyan kerültek a jogi pályára, mi motiválta őket abban, hogy oktatóként egye­ temünkön maradjanak és természetesen magáné­ letükről, már amennyire ők bepillantást engednek ebbe. Műsorunkat február 22-én (szerda) tarjuk 18 órakor, helyszín az 1-es gyakorló (az elsős előadóval szemben. Műsorvezető: Ziegler László, hostessek: Gémest Csilla, Kukucska Zsófi, Fanjuk Anita. Vendégeink; Dr. Újlaki Tamás 28 éves, a Polgári Eljárásjogi Tanszéken tanársegéd. Főállásban a jeles minősítésű szakvizsga letételét követően bírósági titkár. Sokoldalúnak tekinthető a szakmában, hi­ szen az eljárásjog tudományának és gyakorlatának művelésén túl anyagi joggal is foglalkozik, polgári, illetve társasági jogot is tanít rendszeresen a Károli Gáspár Református Egyetemen, illetve alkalom­ szerűen az ELTÉ-n. Rendszeresen publikál, eddigi fő műve, hogy fia­ tal kora ellenére a megjelenés alatt lévő Polgári Törvénykönyv magyarázatában egy fejezet kivéte­ lével a kötelmi jog általános részét teljes egészében ő írta. Mindezeken túlmenően rendszeres résztvevője a kari és egyetemközi labdarúgó életnek, aktuális csapataival több bajnokságot, kupát nyert meg, illetve érmes helyezéseket ért el. 10. Dr. Erdődy János 1979-ben született és tanársegéd a Római Jogi Tanszéken. 1998-2002 között de-monstrátori tevékenységet folytatott a PPKE JAK Magyar Jogtörténeti Tanszékén és a Római Jogi Tanszéken, majd áttekintő jegyzetet készített a tantárgy anyagából. Ösztöndíjat nyert a strassbourgi Pacuké Internationale de Droit Comparé első szesszióján. 2002/2003-as tanévtől PhD hallgatóként megbízott előadói státuszt ka­ pott a Római Jogi Tanszéken és szemináriumveze­ tést vállalt. 2000-2003 között a PPKE JÁK Deák Ferenc továbbképző Intézet, banki szakjogász kép­ zését végezte el. Dr. Ruszíhi Hunor a budapesti József Attila Gim-náziumban érettségizett, jogi tanulmányait a Páz-mány Péter Katolikus Egyetem Jog és Állam­ tudományi Karán végezte, itt diplomázott 2004ben. Az egyetemi évek alatt tevékeny szerepet vállalt a Kar életében; másodévesként kezdett el az akkori Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéken deBörtönlá tolatásokat monstrátorként dolgozni. ■S' O' szei-vezett; OTDK-n vett részt. Szakmai gyakorlatot végzett ügyészségen, az Előadóművészi Jogvédő Iro­ dában, ügyvédi irodában, dolgozott a BM Beván­ dorlási és Állampolgársági Hivatalban. Jelenleg a Jogtörténeti Tanszék munkáját segíti, főként a vizsgáztatási és az oktatási, valamint szeivezési feladatok területén- ösztöndíjasdoktorandusként. Szenvedélyesen szereti a zenét, 8 éves kora óta tanul hangszeren játszani, és a mai napig rendszeresen fellép könnyűzenei zenekarával. A belépés ingyenes, a műsor után pedig állófogadás­ sal várjuk minden kedves vendégünket. További műsorainkba szándékunk szerint közéleti személyiségeket, egyházi vezetőket és egy'etemi éle­ tünk meghatározó alakjait fogjuk meghívni. Február 22-én tehát minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk! �Complex Jogtár A legteljesebb magyar és európai jogi adatbázis ^«»9» jkVa’ PA*«*** COTC^^'-®* C iftV'''LÎlO** SX»*«*’ Most érdemes áttérni! AJÁNDÉK Thomson DivX asztali DVD lejátszó minden új előfizetőnek.* *Aj CornpLcx Jogtár* c^itUsr» 200^ eKtàhvr 1 a à tf«cember 20. töi&tt. ntoB^ www.jogtar.hu complex KJK-KERSZÖV JOGI ÉS ÜZLETI KIADÓ KFT, 1S18 Budapest. Pf. 101 •Telefon; (36-1) 464-5656 •Tetefex: (36-1) 464-S6S7 www.comptex.hu, www.jogtarJiu • E-malkugyfelszotgstat^jk-kérsiOv.hu több mint kiadó Szakmai partner �Vers Ima Magyarországért Jókai Anna Öregisten, Nagyisten nézd, hogy élünk itt lenn katlanba zárva csodára várva csöbörből vödörbe magyarok. Itt élünk se élve se halva hurrá a vödörben hal van süthetünk szálkás kis pecsenyét a friss húst viszi már a fürge menyét körben a bozótból ragadozók szeme villog az elhevert csordákon áldozati billog. (csitt, csak csendesen, ne kiálts, mormold csak, mormold az imát) Öregisten, Nagyisten ha Te nem, ki segítsen? Sovány lakomára nohabort kínáltak s akik ezt megitták bódultakká váltak. (... csak csendesen, ne siránkozz, halkan szólj elkábult hazánkhoz) Öregisten, Nagyisten érted sóvárog ma minden akik hortyognak szanaszét vagy éberen vigyáznak síkos savas eső alatt biz egyformán áznak. (... csak csendesen mind aki lázad, báránybőrjelmezben figyelik a házad) Öregisten, Nagyisten erősíts a hitben hogy ami késik azért el nem múlik él még a Te nyájad bárha szőre hullik. (... csak csendesen, nem használ a lárma mostohaszülők közt még árvább az árva) Öregisten, Nagyisten 12. más remény nincsen mint igazad, kegyelmed hogy Te szabj végül rendet maradék országnak adj életes kedvet a lecsonkolt többit gyógyítgasd ne engedd önnön gyilkosává válni haza kell találni! (... csak csendesen, mert vád alá vesznek, jönnek janicsárék, kerék alá tesznek) Oregisten, Nagyisten nem hoztak, de vittek a vak lóra azt hazudták bátor suba alatt kupec lett a pásztor k műdalokkal altat nejlonfurulyája dagonyáztat minket langyos pocsolyában. (... csak csendesen, ne élvezd a táncot, csörgesd csak, csörgesd a vattázott láncot) Fájdalomban boldog régi jó Patrónánk hegyeink elcsórták, eladó a rónánk fulladunk a füstben a folyónkban cián sorvasztja a lelkünk a ránk tukmált Isten­ hiány mértékadó értelmiség minden mérték nélkül! hóhér a halottal cinikusan békül dús szobákban álparasztok a búzát égetik ők nem harasztot melósvezér nyüszít, uszít munkásember helyben fiit itt a hajléktalant rendőr verte shoppingcenter országszerte mocskos pénznek nincsen szaga gaztól rabolt s gaz lett maga és a művész? búsan kérded megvették a tehetséget sirasd őket Ősi Anya zsoldospénznek sincsen szaga. (... csak csendesen, hagyd Krisztust ítélni, végtelen időben mindenkit megtérni) �Öregisten, Nagyisten kit kövessünk s kit nem? Érlelj az eszmében de a rögeszmét távoztasd hisztériát űzz el indulatunk meghagyd a reánk szabott leckét beteljesíthessük gőgösek se legyünk kétségbe se essünk nácitudat, bolsitudat csak álarc a Szörnynek egyképp meggyötörtek lám egymásra törnek gonosz század elment nehéz évek jönnek melegítsd eszünket, okosítsd szívünket, biztass hogy a testvérharc megszűnhet göngyöld e földgolyót, írjad köntösébe édes hazánkat annak is kellős közepébe a lapulást-alkuvást váltsa már valódi béke... Annyi gyalázatos koron át őrizd meg számunkra misztikus koronád. (... csak csendesen, akinek füle van, hallja, a látónak látható, hasad az Ég alja) Öregisten, Nagyisten mit akarjunk s mit nem: törvényed vezessen hogy e kis nép oda ne vesszen át ne lyukadjon helyünkön a térkép ki ne radírozzon a világi lét végképp serkentsd fel szolgád, a Magyarok Istenét kend meg könnyektől elhomálylott szemét küldd le a magasból újra e véres-veres földre tartsd köztünk szellemét most és mindörökre. (A Születés előtt túl hosszú volt az Advent - hiszen az életünk hovatovább ráment mielőtt nem késő. Te mondd ki az Ament.) 13. �Gasztrokultúra Coffeeshop Budapesten!? Kovács Lóránt Vajon Magyarországon is lehet már nyilvánosan, esetünkben illegálisan. .hallucinogén anyagokat” kapni, vagy csak elhallgatták előlünk a Btk. módosítá­ sát? Kíváncsiságunk nem hagyott nyugod­ ni bennünket, így utánajártunk, mit is rejt e név magában... Aki a Kálvin téren száll le a metróról, bizonyára szembetalálkozott már az új hely plakátjával, amin kávék és bagel-ek vannak, így sejteni lehetett, hogy nem egy amszterdami bolt kihelyezett üzletéről van szó. Igaz, a belvárosban már sok kávézó van, de a Starbucks magyar változata még hiányzott. (Bár a Nyugati mellett már nyílt egy hasonló California Coffee Company de erről majd a későbbiekben...) Várakozásunk valamennyire beigazolódott: új irányvonalat képviselő kávézó nyílt a Múzeum körúton. Aki rohan és nincs ideje (vagy kedve) beülni egy feketére, de a fáradtság mégis arra ösz­ tönzi, hogy kávéval dobja fel a napját, ugyanúgy megtalálja számára megfelelő italt és helyet, mint aki egy meghitt beszélgetésre vágyik. Az italokra semmi kifogásunk nem volt. Olyanok voltak, amilyenre vágytunk (könnyen lehet, hogy csak pont eltalálták ízlésünket). Az ételek jól illeszkednek a coffee-to-go stílushoz (bagelek és társai), de szerencsére nem az eddig megszokott gyorséttermi hagyományokat követik. (Egyetlen apróság, hogy a süteményeket eredeti néven írják ki, és ehhez magyar változatot társítanak, ami kicsit megtévesztő lehet). Összességében olyan hely, ami jól illeszkedik az egyetemi élethez; könnyed beszélgetésre alkalmas hely, az árai nem vészesek karunktól pedig szinte karnyújtásnyira van;) I4, Italok: Ételek: Kiszolgálás: ■w Árak: Összességében: i �Hightech Nokia N-70 - Van új a nap alatt?! Nagy Tamás Megláttuk, megszerettük, kipróbáltuk (majd még jobban megszerettük :) és most fájó szível veszünk búcsút tőle! Egy beszélgetés során kezünkbe került ez a készülék. Tetszetős külseje miatt egyből fel­ keltette az érdeklődésünket. Valamelyik korábbi típusaN70 ra mintha emlékeztetett volna, de később rájöt­ tünk, hogy legfeljebb csak / külsőleg. Nagy kijelző, 1 plusz egy kamera hozzá... I’ vajon milyen képet csinál? Nem csalódtunk: ahhoz i képest, hogy telefonba épített kameráról van szó, min- 1 den várakozást felülmúlt! ( Egy 2 megapixeles kamera l van beépítve a hátoldalába, jí A 20szoros (digitális) nagyi- i) tási lehetőség és a vaku csak i) i1 hab a tortán! Akinek nem len­ ne elég egy kamera, az nyu­ godtan használhatja az előla­ pon található társát, igaz azt inkább videotelefonáláskor célszerű használni. 4 qhi Á telefon készítői mindent & 7pqrs megpróbáltak megtenni annak * + érdekében, hogy minél jobban szórakoztassuk magunkat használat közben: rádió, MP3 lejátszó, 3D játék (tudom, térbeli dolog max. építőkocka lehetne, de komolyan így nevezik...). Persze azokra is gondoltak, akik a telefonnal nem csak szórakozni akarnak, hanem esetleg a telefonáláson kívül- másra is szeretnék használni. Naptárában megadhatjuk napi teendőinket, jegyzeteket készíthetünk, nehogy valamit elfelejtsünk (születésnapok * esetében kifejezetten hasz nos!), olvashatjuk leveleinket vagy K XHTML böngésző segítségével 'd felléphetünk az internetre. Gondoltuk, a Nokia weboldalán II I, megnézzük, mit hagytunk ki a || '.1 tesz-telés folyamán. „Létrehozha3J tunk zenével kísért diavetítést. '■ t Tényleg? Lássuk! Őszintén szólva '1 ez a kezdőknek nem lesz könnyű L11 falat, de meg lehet vele birkózni, k i I Összességében nagyon pozitív ,1 benyomást keltett, főleg a fényképek miatt. Persze nem elvetendő a videotelefonálás része sem, de mivel az nem annyira elterjedt még (habár a lehetőség már megvan rá a szerk.) egy esetleges telefonvá­ def 3 1 I 2 abc sárláskor nem fog döntő mno 6 I módon befolyásolni. 5 jkl NOKIA Nseries Köszönet az I-Phone-nak a tesztelési lehetőségért I C Btuv 0 4 « További információk: www.i-phone.hu 15. �Valentin-napi versek Az irracionalitás szereleme Az irracionalitás vagyok, Kereshetsz számokkal. Mérhetsz műszerekkel. Megérinthetsz kezeddel; Nem találsz! Mert afölött vagyok. Az élet, Egy többlet. Ahová nem hallasz, Ahová nem látsz. Érintheted lelkem, Asztrálfényt ver vissza testem. Csillagokat láthatsz nappal, Szétszóródva zizegve. Összeölelkezve! Rendszerem túl van a rendszeren, Szerelmem nagyobb a szerelmen, S ha beszélsz velem, Magamévá teszem szavad, S lelked belémolvad. Kiélhetetlen szerelem! Egy perc és elhiszed. Én idő felett lebegek! Magas sóhajodtól - a végek rengenekS nevetéssé válik az érzésen. Afölött is Úr vagyok: változtatok, Siklyos kéj, sikamlik a szél Én viszem a hangot. Te a dallamot, Ha csókolsz számba. Én oda is beleharapok. Füled meghallja a mennyet. Mennyei szavaim hatolnak, S érezheted azt. Minden helyett; Most látod; - Én így szeretek!!! Thaly Krisztián Florentin Valentin sanzon Vakon jár az idő, Almokban kószán ténfereg. Ropogtatja csontját az állandóság. Nem futhatok el? Állok inkább...Önmagámban hova mehetek? Talán elengedsz, vagy megtartasz örökre. Derűbe merengve halkan dúdolunk, Ingaként lógunk nehezékkel lábainkon. Álldalak úgy, mint csak én tehetem Arcod lesz utolsó képem, mit elémrajzol képzeletem Kiáltok amikor csak akarok...Örökké Tiéd maradok! Ravasz kíntól gyötörve vagyunk, Engem Te kísértesz, téged senki. Sárának András 16. �Valentin napi versek Szerettél már úgy...? Szerettél már úgy. Hogy ujjaddal összcráncoh homlokod húztad szét, kívántad, bárcsak a fejedből az ő képe illanna így szél? Mert pihennék viccelnél, s nevetnél, élnék újra már Hisz a beléd ivódott kép, s érzelem széjjeltép már. Mert mar, szívbe, húsba, lélekbe hatol Az emlékkép mindenhova behatolhat! A szerelem, mit egykor, s ma érzel. Nagy lánggal, óriási kemencében ég el De az emberi szív csúf, csalfa. Mert a szerelem lelked kemencéjében: kifogyhatatlan. Te meg csak szenvedsz. Attól, mi egykoron örömet szerzett S közben gyűlölet után epekedsz Mert akkor tán könnyebb lenne őt feledni, A képét elmédből, lelkedből, szívedből kiűzni. Szemed megérzi, szíved megérti: Törékeny lelked csalódás éri! - nem először, s nem utoljára Elméd, kevés sikerrel, kéri: Feledd! Volt idő, élet előtte is! Lesz idő, élet utána is! És mégis, reményed a ködös reménytelenséget kémleli A remény kerekét lehet-e megállítani??? Hogy téged tovább vigyen a csalfa úton, nehéz megakadályozni. Jön hát a kérdés: mit illene megválaszolni Mi legyen hát e veszendő, halandó. Az értelmetlenségben értelmet kereső, Az érzéketlenségben érzékiességet kutató Kies lelki pusztákon tengődő Vergődő, ide-oda csapódó, A remény csalfa mezején ballagó, Múltbeli hibákat kereső, önmarcangoló Emberrel???; kinek lelke lángoló. Elméje folyton folyvást fogadkozó: 'Szerelmes, én biz' többé nem leszek!' Egyszerre vágysz: gyűlölni s szeretni E kettőt kegyetlen mód, egy kemencében sütik ki! Vágysz a mindennapi kínoktól megszabadulni Emlékek kínjától, kínos emlékektől Melyek evésben, ivásban, alvásban gátolnak. Lélegezni nem hagynak, fojtanak. S közben észre sem veszi, A nagy varázsló: az idő, őt megvicceli Hisz egy nap arra ébred: Már nem az ő képe az, mi éltet, ... mi levegővételre késztet... Szerettél-e már úgy. Hogy a fájdalom felőröl? S elméd, a gondolatba már-már beleőrül. Hogy ő tied, nem lehet. Ha őt magadénak hitted is, egy kis időre A valóság belekukkant látcsöved végébe. Budapest, 2005. november 20. Komáromi Noémi Lassú dal Egy lassú dal, egy lassú érzés; Lassú szerelem, lassú végzés. Az ütem fékez, egy hang énekel; Lassan! Csak lassan érlek el... Lassú most a gitár húrja; lassú a dobogás, lassan búgja; a lassú érzés lassú dalát; lassú dalhoz az élet szavát; Lassan! Csak lassan Születik komoly kérdés; S a lassú dalban együtt jár a válasz és az érzés. /2004.10.11./ Pozsgay-Szabó Péter 17, �Sport ICindl Gabriella Hutflesz Krisztina Kindl Gabriella a Dunaferr kézilabda­ csapatának játékosa. Mohácson kezdte a pályáját, majd Pécsre, Győrbe igazolt, innen került Dunaújvárosba. Jelenleg a többszörös magyar bajnok Dunaferr alap­ játékosa. Gabca, mert aki ismeri így hívja a Dunaferr 186 cm magas balátlövőjét, 1979. szeptember 15-én született Mohácson. A kézilabdával is itt ismer­ kedett meg 10 éves korában, de ekkor még sok más sportág mellett (röplabda, kosárlabda, atlétika) hobbyként űzte Oszlár Ferenc kezei alatt NB/II-es szinten. Mohácsról a gimnázium második osztályában Pécsre igazolt, ahol a pécsi serdülő csapat mellett kettős játékengedéllyel még a mohácsi együttesben is játszott. Egy serdülő torna alkalmával pedig a Győri ETO is felfigyelt rá, és bár nagyon szeretett korábbi csa­ pataiban játszani, útját Róth Kálmán megkere­ sésére Győr felé vette. Innentől már minden erejével a kézilabdára koncentrált. Bár fiatal volt még, mikor a Rába-parti együtteshez került, szülei maximálisan mellette álltak, és hagyták, hogy lányuk maga döntsön jövőjéről. Gabca hamar hozzászokott az önálló élethez, ehhez persze a Győrben kialakult közösség is nagyban hozzájárult. Ő pedig élt az élet adta lehetőséggel és fél évvel érkezése után az ifi mellett már a felnőtt edzéseket is látogatta és szépen lassan az pedig egy sportoló mindig azért dolgozik, hogy győzzön, de nekik akkor minden erőfeszítés ellenére sem sikerült. Jól érezte magát Győrben, 2003-ban mégis elhatározta, hogy váltani fog, méghozzá Magyarország kézilabda-történetének egyik legsikeresebb klubjához, a Dunaferrhez igazolt. Dunaújváros méreteinél fogva sem olyan nyüzsgő, mint Győr, de az emberek kézilabda szeretetét Gabca ^ttes alapembere lett. pécsi SCrdülŐ CSaORt mellett iránti is kiemeli. Minden­ A felnőttben eleinte imi hol megismerik őt csak néhány tárnakcttOS jatckcngcdcllycl j5 és csapattársait és dásnyi lehetőséget még a mohácsi együttesben is játszott nem telik e! nap. kapott, később viszont már mind támadásban, mind védekezés­ hogy ne hallana pár kedves szót az emberektől. ben csapata erőssége lett. Állítása szerint nehéz Persze a legfontosabb, hogy a sok második hely volt feldolgozni, hogy szinte már elkönyvelten után, végre aranyérem került a nyakába, mind a ezüst lányok voltak, hiszen sem itthon, sem bajnokságban, mind a Magyar Kupában (2x nemzetközi szinten nem tudtak a csúcsra érni. magyar bajnok ,és MK győztes a piros-fehér 18. �együttessel). A legutóbbi szezon sajnos nem úgy alakult, ahogy azt várni lehetett, hiszen Kulcsár Anita tragédiája és a sorozatos sérülések igencsak visszavetették a csapatot, de a lányok hihetetlen összetartásról tettek tanúbizonyságot és minden ellenére végig nyitott volt a bajnokság és a Magyar Kupa sorsa is! A 2005-2006-os szezonnak pedig egy jelentősen kicserélődött újvárosi csapat vágott neki a küzdelmeknek, ahol a mindig mosolygós 13-as közreműködésével nem lehet más a cél, mint a bajnoki cím visszahódítása. Végezetül pedig mást nem tudok elmondani, mint, hogy Gabca méltán lehet példaképe bármelyik gyereknek, nemcsak sportolóként, de emberként is. Remélem, hogy ez a pár gondolat, amit most megfogalmaztam róla segített, hogy az olvasó kicsit jobban megismerhesse. Aki pedig személyesen is szeretné megtapasztalni kedvességét, az látogasson el egy Dunaferr vagy válogatott meccsre. Biztos vagyok abban,hogy nem fog csalódni! 7 i' • �Vad Fügefa Imádkozni jó! Sáhó Eszter „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.” (Mt 5,6) Azt mondjajézus: éhezni és szomjazni kell az igazságot. Már megint egy olyan feladat, ami annyira megfoghatatlan. Persze, hogy mindenki keresi az igazságot! Miért kell ezt külön kiemelni? Jézus úgy érezte, hogy fel kell rá hívnia az emberek figyelmét. Legtöbbször a közhely­ mondatok között sínylődik igazságkeresésünk is. El kellene ebből a helyzetéből mozdítani, mert a nyolc boldogság egyikét sem a Biblia papírlapjára szánta Jézus, hanem az életre! De hogyan lehetne ezt konkréttá tenni? Mikor számítunk igazságkeresőnek? Imádkoznunk kell. Ez az az idő és tér, mikor meg tudjuk beszélni a Jóistennel, hogy jó úton haladunk-e vagy sem. Sokszor szeretnénk Őt faggatni, mikor valami rossz ér bennünket, hogy miért így tötént, miért pont velem, miért pont most stb. De általában esélyt sem hagyunk Neki arra, hogy válaszolni tudjon, mert nem ülünk le imádkozni; egyedül és csendben. A két mód aláhúzandó, mert csak egyedül és csak csendben lehetünk képesek az elmélyedésre. Ha őszinte válaszokat, útbaigazítást várunk Istentől, nekünk is őszintének kell lennünk. Ott állsz az Úr előtt, tudod, hogy mindent tud rólad. tudod, hogy itt nem 53-ikertelhetsz”, hogy egyenesnek kell lenned; EZ MAGA AZ IMA! Tudatosítanunk kell, hogy kivel állunk szemben. Ő teremtett minket; ilyeneknek, amilyenek vagyunk. Ezért a félelemnek nincs és nem is lehet helye az imában. Azok vagyunk, aminek Isten előtt érezzük magunkat. Ha félelemmel vagyunk teli, ezt az érzésünket is nyugodtan tegyük az oltárra. Isten majd kezd vele valamit. Meglepő dolgokat tud művelni, bízz Benne! 20. Az ima bármilyen formát ölthet. Ne gondoljuk, hogy csak akkor imádkozunk, mikor templomban vagyunk, vagy a Miatyánkot mondjuk. Persze ezek is segítenek, és ne feledjük, a Miatyánkot maga Jézus adta a kezünkbe. Milyen jó érzés, ha belegondolunk, hogy ugyanazon persze a fordítás miatt eltérőszavakkal fordulhatunk Atyánkhoz, amelyekkel annak idején a Fiú tette. Az egyéni imát kiegészíti a közösségi ima. Felemelően nagy élmény olyanokkal imádkozni. akiket szeretünk. Mi a Vad Fügefán egy alkalommal sem hagynánk ki, hogy együtt álljunk az Úr elé. Mindenki persze csak ha akarjaa benne levő gondolatokat csak úgy, ahogy jönnek, kimondja. Bármit, bármilyen hosszan, őszintén. Mikor befejezi. Ament mond, és akik körülötte állunk, mindannyian újra Ament mondunk. így mindenki imádkozik a többiek kéréséért, és együtt mondunk köszönetét is. Általában körben állunk, középen egy kis gyertya jelenti a fényt, és a Szentírás kézről-kézre adásával mondjuk el azt, ami egyébkén magánügy, amit nem mondanánk el senkinek, de itt el lehet! Mi így próbáljuk meg teljesíteni Jézus kérését. �Vad Fügefa Lelkigyakorlat Fülöp Emese Nem a sok tudással lakikjól és elégül ki a lélek, hanem ha a dolgokat bensőleg érzékeli és ízleli." Lqyolai Szt. Ignác 33 1 Lelkigyakorlatról mesélni sosem könynyű... Látszólag, külső­ leg egy lelkigyakorla­ ton tulajdonképpen semmi különös nem történik. A valódi tör­ ténések, változások a résztvevők lelkében ( mennek végbe. Idén ősszel három napot töltöttünk Tahiban, a r Szív Lelkiség! Köz­ pontban, a Jézus Szíve Népleányai Társaság lelkigyakorlatos há­ zában. Két nagyon erős , j élmény ért ezen a hét­ végén. Az egyik a csendhez. az egyedülléthez köthető, a másik pedig a közösséghez, az együttléthez. A Szent Ignác féle lelkigyakorlatok lényege a CSEND. A csend, ami körülvesz, kizárja a külvilágot és befelé fordulásra int. Befelé és Isten felé fordulásra. Hogy válaszolni tudjak a kérdésre: Ki nekem az Isten? Milyen az én Istenem? A csendben egészen egyszerű és egészen megdöbbentő válaszok tudnak születni. Hogy Isten a Teremtőm, aki szeretetből és szeretetni alkotott. Isten a Megváltóm, aki az életét adta értem, és ezzel az életem mérhetetlenül értékessé tette. Meg hogy Isten a barátom, aki feltétel nélkül bízik bennem és csupán ennyit vár cserébe tőlem is. S»1 M Nagyon fontos volt számomra, hogy ezt a csendet nem egyedül éltem meg. Ott volt velem a közösség. Néhányukat régóta és jól ismerem; van, akivel még csak egyszer-kétszer beszélgettem. Mindenki más vágyakkal, elvárásokkal, más lelkiállapotban jött. Mégis egység volt köztünk. A közös imák, megosztások, a nagy séták és beszélgetések mind ezt az egységet erősítették. Ezt a csendet és ezt az egységet próbáljuk áthozni a fogunkban tartva a mindennapokba. ebből próbálunk megmutatni valamit a szerda esti találkozásainkon, hogy mind többen 21. �Irodalom Elfeledett Művészet Teleki Levente Vajon hány olyan rendkívüli emher élt már az évszázadok hosszú során világunk­ ban, aki soha nem vagy csak jóval halála után kapta meg a neki tehetsége és életműve miatt egyébként járó elismerést? Pedig is­ merjük el, ez az, amire valamilyen formá­ ban mindannyian vágyunk: megbecsülés és elismerés. A következőkben egy ilyen méltatlanul elfeledett, azonban kiemelke­ dően tehetséges személyiséget szeretnék röviden az olvasó figyelmébe ajánlani. Komjáthy Jenő a szomorú életutakban gaz­ dag magyar irodalom egyik legtragikusabb sorsú költője. A 19-20. század fordulójának meg nem értett költőnemzedéke talán legtehetségesebb tag­ ja volt. Mindössze harminchét évet élt, egyetlen verseskötete a halálakor jelent meg. Életének leg­ nagyobb részét vidéken, többnyire kicsiny falvak­ ban töltötte, ahol csupán ellenségességgel és kor­ látoltsággal találkozhatott. A szellemi élet min­ denkori fellegvárába, Budapestre csak néhány­ szor jutott el. Ennek ellenére volt képes maradan­ dót alkotni. Költészete egészen egyedi, nem könnyű hozzá hasonlót találni a magyar iroda­ lomban. A sajátosan filozófiai hangvétel, a min­ dent meghatározó élet- és hazaszeretet mindvégig jellemezte verseit. Halála után egy évtizednek kellett eltelnie, hogy a későbbi Nyugat költőóriásai, így például Babits Mihály, Kosztolányi Dezső felismerjék a művészetében rejlő hatalmas értéket. Azonban a mai napig nem a neki kijáró helyen szerepel a köztudatban és tankönyveink­ ben. Komjáthy Jenő: Margit húgom emlékkönyvéhe Légy tiszta, mint a hó és forró mint a tűz. Mint Vénusz lángoló és mint Diána szűz; Erős, miként a szírt, mint a galamb, szelíd; Tudj és szeress és csak a szeretetbe higgy; Csapongj s figyelj, légy óvatos, mégis merész. Hitednek szárnyait kormányzza kétkedés, S fakadjon eszményhitből minden kételyed. Csalódás edzze, erősítse hitedet; Vidám, mint a pacsirta, szorgos, mint a méh. Szárnyad pillangóé, de szemed a sasé. Napod unalmait izzítsa képzelet; A földön járj, s az égbe ringasd fejedet; Gyanakvó légy a rossz, bizalmas jó iránt. Szív tengerén hajózz, de szabjon ész irányt; Hajtóerőd az érzelem s kormányosod A messzelátó, mindig éber öntudat; Csak boldogítni és ne boldogulni vágyj. És boldogságod lészen épp e tiszta vágy; Áldozd fel önmagad, önzetlen-nemesen, S kikért föláldozád, úr léssz a szíveken. Úrnője léssz, kinek tekintetét leséd. 22. Lényed kiterjed, fényét messze hintve szét. Egyéniséged megtagadva nemesül. Körötted minden fölragyog s meglelkesül: A szeretet hatalma áldott és szelíd. Eltörli a világnak minden bűneit; Szeresd a hont! - De hisz ezt mondanom se kell! Fokozd hát e szerelmet még magasbra fel! Szeresd atyánkat és minket, testvéridet. Szivünkbe önts reményt, gyulassz magas hitet: Szeresd az embert! És csupán embert keress! Az örök emberi lehet csupán nemes; Szeresd a költőt! Ne tégy, mint a többiek. Ne legyen a szived olyan sivár, rideg; Szavában új, dicsőbb világot kelni láss: A költészet vallás s a költő Messiás! S ha mindezt megtevéd, ne félj te semmitől, Ragyogva élsz tovább, bár minden összedől, A nő tebenned Ideállá magasul. Halandó volt előbb, most halhatatlanul! �Pázmányonline Túl a Tízmilliomodikon! Loci Tavaly még csak egy gondolat volt, idén már valóság! És ez még nem avége! Terve­ ink szerint a tavaszi félévtől a www.pazmanyonline.hu végre elérheti rendelteté­ sét... Másfél évvel ezelőtt azt vettem észre, hogy karunkon igen rossz (főleg a levelezés) hallgatók tájékoztatása, szinte semmilyen információ nem jut el hozzánk időben. Ezt két dologgal lehet ha­ tékonyan orvosolni: (elektronikus) hírlevél kül­ désével és honlap létrehozásával. Neki is álltunk többen elkészíteni ezeket, kisebb-nagyobb siker­ rel. Ez úton szeretnék köszönetét mondani dr. Nyéky Boldizsárnak, Kerek Istvánnak, Teleki Lacinak és Prancz Balázsnak a segítségért! Remé­ lem az elmúlt évben némi javulást éreztetek ezen a területen:) A hírleveleknél technikai akadályba ütköz­ tünk, ezért egy ideig akadozott a működése, de mára sikerült áthidalni a felmerült problémát, így most már minden gond nélkül tudok levelet küldeni közel 2000 hallgatónak! Ha kaptok ilyen e-mailt, ne nyomjátok meg egyből a delete gom­ bot, hanem olvassatok bele, hátha számotokra is értékes információt tartalmaz a levél! (Ha még nem kapjátok, de szeretnétek, akkor küldjétek egy levelet az info@pazmanyonline.hu címre feliratkozás tárggyal. Ha nem szeretnétek kapni, akkor hasonló módon cselekedjetek, csak a tárgy­ hoz leiratkozást írjatok.) A Webes felületet két nagyobb részre bontot­ tuk: egyik a karunk számára, (www.pazmanyonline.hu); a másik pedig az egész egyetem számára készült: www.pazmanydiak.hu. Az utóbbi olda­ lon olyan információkat jelentetünk meg, ami mindegyik kar hallgatójának hasznos lehet: pá­ lyázatok, ösztöndíjak, albérlet meghirdetése. Ez a része kicsit kiesett a látogatási körön, így változ­ tatni kellett. Most a két oldalt egyesítettük és egy kicsit átformáltuk. Büszkék vagyunk arra, hogy egy év alatt több mint 65 000 látogató érkezett az oldalunkra és ők összesen több mint 11 000 000szor (azaz tizenegymilliószor!) nézték meg! Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a mostani weblap mennyiben lett más, mint a korábbi változatoktól? Röviden: mostantól mindent egy helyen találhat­ tok meg! Kicsit bővebben; felkerültek az albérlet hirdeté­ sek, pályázati és ösztöndíj lehetőségek és ha minden jól megy, akkor hamarosan munkalehe­ tőségekről is tájékozódhattok. Nagy lépésnek számít, hogy létrehoztuk az ítélet on-line kiadását. A korábbi számok anyagát tartalmazó archívum mellett terveink szerint naprakész be­ számolókkal állunk majd mindnyájatok rendel­ kezésére. így már nem csak havonta egyszer a nyomtatott újságból értesülhettek az egyetemmel kapcsolatos eseményekről, hanem „percrőlpercre” a neten is. Amire pedig Téged is kérünk; ha bármilyen ötleted, javaslatod, véleményed van, nyugodtan küldd el az info@pazmanyonline.hu címre, hogy megfelelő irányba tudjuk továbbfejleszteni a weboldalt! Jó klikkelést! 23. �Filmajánló Kontroll - avagy, fény a (metró) alagút végén Ablonczy Zsuzsanna Tegnap, ahogy a metróra vártam, kirázott a hideg. Naná, hogy megborzongtam a tudatra, hogy valami elvetemült esetleg a sínek közé vethet! Naná, hogy a Kontroll miatt! A történetet nem hiszem, hogy sokaknak be kel­ lene mutatnom, de hogy mégis megtegyük amit meg kell az ilyen filmajánló-szerűkben: a hűdenagyongazdagdemégiséletunt srác bkv-ellenőrként tengeti mindennapjait s kollégái társaságá­ ban kalandosabbnál- kalandosabb ellenőrzések­ ben vesz részt, megédesítve ezzel mindannyiunk napjait. Persze, hogy mégse legyen ilyen egyszerű az élet egy rejtélyes sorozatgyilkos és egy medve­ ruhás lány is feltűnik a sínen...ööööö akarom mondani a színen... De, hogy nehogy valakinek az jöjjön le ebből, hogy a Kontroll propagandafilm a bkv-ellenőr szakma népszerűsítésére, megsúgom: nem az. Az első 20-30 percből rögtön kiderül, hogy az elle­ nőr élete nem fenékig tejfel. Ha pedig valakiben olyan érzetek támadnának e sorok olvasása köz­ ben, hogy Antal Nimród filmje egy újabb „hű de nagyon magyar, de tulajdonképpen nem szól semmiről” film, annak is megsúgom: nagyon nem az. Mármint magyar hát, hogyne volna az, ami viszont a sztorit illeti, na az van neki. Persze nem feltétlenül derül ki az első percben. Ezért ne álljunk fel egyből rosszallóan bosszankodva és azon gondolkodva, hogy ugyan hány üveg sört vehettünk volna a jegy árából. Végig kell élni a kalandot Bulcsúval (Csányi Sándor), hogy megértsük mit is akar (amit persze ő sem tud meg a film végéig). Nem bonyolult a mondanivaló -a mindenkire felszabadítóan ható önálló felis­ merés öröme és a poéngyilkos megtisztelő cím el­ kerülése végett most mellőzném a csattanó-mon­ danivaló kifejtését, de enélkül is bizton állítha­ tom: mindenki így vagy úgy, de fel fogja ismerni: ez a film valószínű, szól is valamiről. Ha mást nem is, de legalább metróhasználati oktatófilm­ ként fogjuk fel. De az is lehet azon sok és sok met­ rófelhasználó egyike közé tartozunk, aki e film 24. hatására pici, ám sötétedéssel egyre erősödő szo­ rongással a lelkében álldogál, az egyszeri metró aluljárójában: „Mi van, ha én is?...Ha engem is?:., oda a mélybe?...Még mielőtt? .... mielőtt.... mie­ lőtt.... na! mi is?„ ...Hát igen. Mi is az a még mie­ lőtt? MI előtt? Van- e ennek értelme? Félni a sö­ téttől? Csak mert sötét? És amiben élünk? Nem sötétebb az is mint valami más, nem annyira sötét? Ha valaki most a sötét - nem sötét kanti hatást tükröző megközelítése miatt tántorodna el a film kikölcsönzésétől, pusztán ezért ne tegye. Nem ilyen bonyolult a képlet. Sötét- nem sötét, fekete-fehér, mindenki azt gondol bele ebbe a filmbe amit akar. A Kontroll pusztán egy új utat villant fel: lehet még jó filmet csinálni hétközna­ pi történetből na meg persze a hozzáadott - a köz igényeit kielégítendő- néhány akciófilmes, üldözős, rohangálós jelenettel. És mi lehetne a végső konklúzió? A Kontrollt lehet szeretni, lehet nem szeretni, de azért nem árt ismerni, hisz ki ne érezte volna legalább egyszer életében hogy el kell menekülnie a világ elől? És ha épp nem volt más, hát beszaladt a koszos, sötét aluljáróba. Na jó, annyira talán azért még nem volt rossz a napja senkinek. Antal Nimródnak legalábbis bizonyára nem volt e film forgalomba hozatala óta, hisz első nagyjáték­ filmes próbálkozásával azóta is szépen menetel a diadalúton {csak néhány ezek közül: Chicago-i Nemzetközi Filmfesztivál JBdíja, Pados Gyula operatőr nyerte meg az Ezüst Kamera 300 díjat, a Kontrollfilm két alkolójAt ií díjazta a KoppenháM-i Nettizítközi Fiimfisttivái és még somlhalnAni. ). persze nem lenne teljes a film idegtépő, mikorleszmárvégeafeszültségnek hangulata az alvilági zene nélkül. amiért pedig a NEO együttesnek köszönhet a rendező és persze a mi idegrendszerünk is. A film elindít egy úton, vagy ha nem is, legalább átsuhan az agyunkon a gondolat: lehet hogy, keresni kellene a fényt. Már csak az a kérdés, hogy melyik fény felé szaladunk az alagútban... �Áz Orfeum - Múlt és jövő találkozása Radich Orsolya Az 1. világháború kezdetéig az Operett Színház épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a "szórakoztató-palota" bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy "a boldog békeidők". 1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során mindig legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való n gazdagítása. Budapest - Bécs mellett - az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról. Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, vagy a mai napig is fiatalokat megszégyenítő lendülettel parádézó szubrett, Oszvald Marika. A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, s nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, hogy csak néhányat említsünk; Hello Dolly!, West Side Story, Kabaré, Őrült nők ketrece. Valahol Európában, Elisabeth. A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. 1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai szín­ padtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pe­ dig korábbi emeleti páholysorát, a nézőteret pe­ dig továbbra is a gyönyörű százéves csillár ra­ gyogja be. Ma a színház 917 férőhellyel rendelke­ zik. Bár mostanság az új generációnak köszönhetően (Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, a 33'.sztárházaspár” Bereczki Zoltán és Szinetár Dóra, és még sokan mások)az egykori orfeumot szinte csak musical sikereiről ismerjük a 2004.január 23-a óta folyamatosan műsoron lévő, 185 előadást megért Rómeó és Júliáról, vagy a 2005-ös Tavaszi Fesztivál keretében bemutatott Szépség és a Szörnyetegről - érdemes figyelmet szentelni néhány klasszikus darabnak is. A 2005/2006-os évadban olyan örök érvényű Kálmán Imre darabok is műsoron vannak, mint a Marica Grófnő, a Csárdáskirálynő, vagy Lehár Ferenc klasszikusai közük a Luxemburg grófja. Az évad kezdete óta látható a Strauss opera .operettváltozata”, a Dr. Bőregér (ajánlom j)' figyelmetekbe a darab vége felé az égből aláhulló §-okat...). Azok számára, akik továbbra is a musical műfaj elkötelezett hívei, van egy jó hírem: Májusban a színház új musicallel örvendeztet meg minket; műsorra kerül a Rudolf (Az első csók). Frank Wildhorn és Jack Murphy új műve. A Budapesti Operettszínház, bécsi Vereinigte Bühnen és a Szegedi Szabadtéri Játékok koprodukciójában készülő előadás igazi kuriózum. Kíváncsian várjuk! 25. �Riport Kovács Lóránt Riport Kovács Lóránttal (Lóéival), a HŐK PR refernsével. Az utóbbi időben egyre többet találkozhatunk ötleteivel és nevé­ vel, ezért feltettünk egy-két kérdést: Ki az az (élő) ember, aki előtt megemeled a kalapod? Sok ilyen van. Ha egyet kell kiemelni, akkor Tomka Ferenc Mi az a tulajdonság, amit a leginkább nem szeretsz magadban? Mindenre igent mondok Mi az a tulajdonság, amit a leginkább nem szeretsz másokban? pontatlanság Mi a kedvenc szavad? Cipőfűző (nem a szó, hanem a hozzá tartozó történet az érdekes...) Mi a legfontosabb lecke, amire az élet tanított? Melyik a kedvenc könyved? Gábriel Garda Marques Szerelem kolera idején Ne a saját akaratomat keressem Mi lehetne a mottód? » ,Accidit in puncto, quid non separatur in anno? (Horatius) Egy pillanat alatt megtörténhet mindaz, ami évek alatt nem történt meg. Mi az, amit eddig a leginkább megbántál? Egyik ismerősömnek elfelejtettem megcsinálni, amit ígértem... Színház vagy mozi? mindkettő Mi a kedvenc tévéprogramod? Minden, ami sport Társaságba járó vagy otthon ülő ember vagy? Társasági Szőke vagy barna? Kávézolvagy teázol? Nem a hajszín az elsődleges, az úgyis könnyenváltozhat;) Attól függ, milyen a hangulatom Jó vagy valamilyen művészeti ágban? Egy gyerek vagy több gyerek? (web)design ha ez művészetnek számít Több Budapest vagy vidék? Mikor és hol vagy a legboldogabb? Budapest Távol a feladatoktól, bármikor Ki az az ember, akitől a legtöbbet tanultál? Sport? Egyik ismerősömtől (Gubicza Ágostontól) Foci és tenisz Mitől nem tudsz éjszaka aludni? Mindig tudok aludni 26. �»•QUllííl» a Pázmány Péter l^roiikus Egyeterrj^entlűfétái^^írai Dísztermében Plágium és ggerlgaféng fl zene„szerzés" lilkai mindkettő könnyen megfért egymással a főúri szalonokban és azokon kívül is. Intrika és szellem mozarttól napjainkig^ különös tekintettel a 200&-os mozart és Bartók évre. Ki kitől „szerzett"? n rejtelmekbe bevezetnek a hazigazdők: Dr. Horváth Attila - egyetemi docens Szilasi Alex - zongoraművész Rz estek vendégei: Dr. Vékás Lajos, az Akadémia Quartet és a SZOFI Egyetemi Színtársulat fiz estek kezdési időpontjai: Z00&. március 8„ szerda este 18.30 ZOOó, március 29., szerda este 18.30 2000. április 26., szerda este 18.30 R szalon vendégeit hungaricumokkal lepjük meg. Helyszín: PPK6 JRK díszterem [108i2 Bp. Szentkirályi u. 88-30.] Szervező: Hallgatói Önkormányzat A szalonba a belépés dQtalan. információ: HŰK Iroda, www.pazmanijonllne.hu,www.zeneszalon.hu lnfo@pazmanyonllne.hu, nyekyb@citromaiLhu partnerünk: 9 R .i2_ �VALENTIN NAPI FELEZOIDLI 02.14. A38 ZENE: DJ BÁRÁNY VODKA + REDBULL AKCIÓ! 1^11] at ì � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2006 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IX. évfolyam 2. szám 2006. február Abstract A summary of the resource. Főszerkesztői Köszöntő; Új Irány Programok Fókuszpontban: Dr. Nyéky Boldizsár Hallgatótársunk emlékére Kultúra: PPKK Pázmány Péter Kulturális Klub Jókai Anna: Ima Magyarországért Gasztrokultúra: Coffeeshop Budapesten!? Hightech: Nokia N70 - Van új a nap alatt!? Valentin napi versek Sport: Kindl Gabriella Vad Fügefa: Imádkozni jó! Vad Fügefa: Lelkigyakorlat Irodalom: Elfeledett Művészet Pázmányonline: Túl a tízmilliomodikon Filmajánló: Kontroll Színházról - Színházra: Az Orfeum Riport: Kovács Lóránt Creator An entity primarily responsible for making the resource Balog Zsolt - főszerkesztő; PPKE HÖK; Lapkiadó: Dr. Bándi Gyula dékán és Dobos Tibor László HÖK-elnök Általános főszerkesztő-helyettes: Pozsgay-Szabó Péter Elektronikus főszerkesztő-helyettes: Farkas Balázs István Főszerkesztő-helyettesek: Cseri Tímea, Fazekas Gergely Szerkesztőség tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Csekeő Bálint, Ferencz Domonkos, Fülöp Emese, Hutflesz Krisztina, Nagy Tamás, Pölös Csaba, Radich Orsolya, Sáhó Eszter, Tarr Ádám, Ziegler László közreműködők: Dr. Budaházi Árpád, Dorogi Zsolt, Dr. Koltay András, Dr. Nyéky Boldizsár, Dr. Szilvásy György Péter, Pádár Dávid, Teleki László, Teleki Levente Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Balog Zsolt - főszerkesztő; PPKE HÖK; Lapkiadó: Dr. Bándi Gyula dékán és Dobos Tibor László HÖK-elnök Általános főszerkesztő-helyettes: Pozsgay-Szabó Péter Elektronikus főszerkesztő-helyettes: Farkas Balázs István Főszerkesztő-helyettesek: Cseri Tímea, Fazekas Gergely Szerkesztőség tagjai: Ablonczy Zsuzsanna, Csekeő Bálint, Ferencz Domonkos, Fülöp Emese, Hutflesz Krisztina, Nagy Tamás, Pölös Csaba, Radich Orsolya, Sáhó Eszter, Tarr Ádám, Ziegler László közreműködők: Dr. Budaházi Árpád, Dorogi Zsolt, Dr. Koltay András, Dr. Nyéky Boldizsár, Dr. Szilvásy György Péter, Pádár Dávid, Teleki László, Teleki Levente Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2006. január Date Created Date of creation of the resource. 2006. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A5 (148x210) ; (11708 kb+396 kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_1_200602 Relation A related resource T00073 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 26 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_1_200602 Balogh Zsolt Bándi Gyula Budaházi Árpád Cseri Tímea Dobos Tibor László Dorogi Zsolt Farkas Balázs István Fazekas Gergely Koltay András Kovás Lóránt Nyéky Boldizsár Pádár Dávid Pozsgay-Szabó Péter Szilvásy György Péter Teleki László Teleki Levente https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/1b58197b64cc2e67032362f31326bbf2.jpg c83a327a20289d91849959721b9bfec5 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/3079f3c1c7f9792eb4f4f1494d2f94b7.pdf 74ba184e339bb3ac4f20a0ee4a6ee58e PDF Text Text 2005. december ® ítélet ^equum Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának lapja �Complex Jogtár+ A legteljesebb magyar és európai jogi adatbázis Most érdemes áttérni! AJÁNDÉK Thomson DivX asztali DVD *Az akció új CompLex Jogtár* előfizetésre vonatkozik 2005. október 10. és 2005. december 20. között. www.jogtar.hu KJK-KERSZÖV JOGI ÉS ÜZLETI KIADÓ KFT. 1518 Budapest, Pf. 101 -Telefon: (36-1) 464-5656 -Telefax: (36-1) 464-5657 www.complex.hu,www.jogtar.hu • E-mail: ugyfelszolgalat@kjk-kerszov.hu complex Több mint kiadó Szakmai partner �TARTALOM pár aktualitás 4 a HÖOK sajtóközleménye 5 Prof. Dr. Jobbágyi Gábor: Tájékoztató 5 a Kari TDK-val és az OTDK-val kapcsolatban egy levél egy helyreigazítás 6 a Budapesti Műszaki Főiskoláról Teleki László beszámolója 7 riport dr. Budaházi Árpáddal 7 Teleki Levente: Gondolkodtató 9 GÓLYABÁL 10 interjú a gólyabál bálkirálynőjével és bálkirályával 12 Lukács Tamás: Az elesettek szolgálatában 13 Szilasi Alex: A Pázmány Szalon 15 Dobos Péter és Tóth Máté: SZESZ 17 Thaly Krisztián Flóréntin: Ködbeborultjogunk, 18 avagy - "Minden nemzetnek olyan joga van, amilyent megérdemel Prof. Dr. Jobbágyi Gábor: A tavaszi Polgári 19 jogi - Kereskedelmi jogi záróvizsgák értékelése best of büntetőjog: 20 idézetek Pálinkás Gyuri bácsitól Sáhó Eszter: Boldogok a szelídek, 22 mert ők öröklik a földet (Mt 5,5) Pádár Dávid: Az üvegcipő 22 Ablonczy Zsuzsanna: Belső tenger - filmajánló 23 Pölös Csaba: A világ legjobb autója 24 Sáska Zoltán Attila: Erka-versek 25 Dawe és Thaly Krisztián Florentin versei 26 NaPONTa 27 ÁLDOTT KARÁCSONYT és BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN a KAR OKTATÓINAK és HALLGATÓINAK a HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKSÉGE és VÁLASZTMÁNYA! Főszerkesztő: Lukács Tamás Főszerkesztő-helyettes: Cseri Tímea és Farkas Balázs Szerkesztős ég tagjai: Fügedi Zsófi, Juhász Gábor, Pozbai Viola Akik munkánkat segítik: Dorogi Zsolt, dr. Koltay András, Kovács Lóránt, dr. Szilvásy György Péter, Pádár Dávid, Teleki László, Teleki Levente �Pár Aktualitás összeállította: Teleki László Régi-új alelnök a HÖOK Nem Állami Felsőoktatási Intézmé-nyek Országos Régiójában 2005. dec, 2-án a Károli Gáspár Reform­ átus Egyetem Hittudományi Karának Dísztermében megtartott regionális tisztújításon Teleki Lászlót - Karunk ötödéves hallgatóját - a régió-ülés 19-11 arányban megerősítette alelnöki tiszt­ ségében. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Or­ szágos Régiójának (régi-új) alelnöke: Teleki László; új elnöke: Szénási Károly (KREBTK). Köszönjük az ajánlásaikkal, valamint szavazataikkal is támogató tagönkor­ mányzatok segítségét; különösen a Vitéz János Római Katolikus Tanító-képző Főiskola, a református teológiai karok és intézmények, és a Károli Gás-pár Református Egyetem hallgatói ön­ kormányzatainak támogatását! Továbbtanulás Ausztráliában Ausztráliában magánúton tudsz to­ vábbtanulni. Államközi ösztöndíjrend­ szer nincs; mivel az Ausztrál Nemzet­ közösség a saját állampolgárainak sem biztosít ingyenes továbbtanulási lehe­ tőséget. A fizetős szó hallatán ne kese-redj el. Ausztrália diák-centrikus tanu­ lóvízumot biztosít, amely lehetővé teszi a részidős munkavállalást, heti 20 órában. A rendkívül magas helyi bérek és a magyarnál alacsonyabb adózás révén, kiadásaid nagy részét fedezheted a munkáddal. A szemeszterek végén az intézmények vezetősége a legjobb ered­ ményt elérő hallgatók tandíjának jelen-tős részét elengedi. A nyelvi, szaknyelvi, posztgraduális képzéseken kívül, akár teljes egyetemi, főiskolai tanulmányt is folytathatsz Ausztráliában. Részletes információk: www.studyaustralia.org; kiutazási feltételek és vízumok: www.australia.hu Magyar egyetemisták a rotterdami labdarúgó-világbajnokságon Magyarországról csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem csapata vett részt. A halálcsoportból (Hollandia, Spanyol­ ország, Portugália, Belgium, Magyar­ ország, Finnország) sajnos nem sikerült a legjobb nyolc közé bejutni, de a csapat teljesítményére, lelkesedésére és küzde-ni tudására nem lehetett panasz. A vb színvonalát jelzi, hogy idén a Galata-saray, a Milán és a Zaragoza „B” csapa-tának játékosai is feltűntek egy-egy csapatban, négy évvel ezelőtt pedig a Manchester Football Academy keretein belül a tornára nevezettek között volt Öle Gunnar Solskjaer, a Manchester United sztárja is. http://www.mtv.hu/cikk.php?id=71048 Csapatunk gerincét az Információs Technológiai Kar és a Jog- és Államtudományi Kar hallgatói alkották! GRATULÁLUNK a CSAPATNAK! Szép volt. Fiúk! véradAs Mi is bekapcsolódtunk a Magyar Vöröskereszt, az Országos Vérellátó Szolgálat és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által közösen elindított „Fiatalok a véradásért” című programba, A verseny célja az egyetemi, főiskolai korosztály véradásba történő bevonása, a véradó-mozgalom megismertetése és népszerűsítése. Kísérjétek figyelemmel a faliújságokat és a www.pazmanyonline.hu híreit! Az Országgyűlés elfogadta az új Felsőoktatási Törvényt Az Országgyűlés 2005. november 29-én elfogadta az új felső-oktatási törvényt; amely a magyar felsőoktatás történetének legátfogóbb és legradikálisabb reformjának alapjait teremti meg. Az új felsőoktatási törvény parlamenti megerősítésére azért volt szükség, mert Mádl Ferenc köztársasági elnök az Ország­ gyűlés első támogató döntése (2005. május 23.) után az elfoga­ dott törvényt alkotmányossági normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybírósági döntés után, a szakmai egyeztetést követően az oktatási tárca korrigálta a bíróság által kifogásolt passzusokat, amelyet a parlament Alkotmány-és Igazságügyi Bizottsága alkotmányosnak és elfogadásra alkalmasnak ítélt. Az új törvény, amely átfogóan szabályozza a felső oktatás működését és szerkezetét, 2006. március 1-jével lép hatályba. A jogszabály nyomán átalakul a felsőoktatás teljes képzési szerkezete, és nemzetközi, európai szinten átjárhatóvá válnak a képzések. Megváltozik az intézmények irányítása és finan­ szírozása, megerősödik az intézményi autonómia, és nő a gaz­ dálkodás szabadsága. A hallgatói jogok kiterjesztésével és a támogatási rendszer kiszélesítésével a törvény biztosítja a jog­ biztonságot, erősíti az esélyegyelőséget - áll az Oktatási Mi­ nisztérium sajtóközleményében. Az új Felsőoktatási Törvény szövegét megtalálhatod a HÖOK Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiójának hivatalos honlapján; www.nafiore.hu A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Alkotmánybírósághoz fordul. Ld. alább a hivatalos sajtóközleményt! forrás:www.edupress.hu �a HOOK sajtóközleménye ALKOTMáNYBÍRÓSáGHOZ FORDUL A HALLGATÓI ÖNKORMáNYZATOK ORSZáGOS KONFERENCIÁJA A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) Választmánya tegnapi ülésén döntött arról, hogy az új felsőoktatási törvény kihirdetése esetén a szervezet az Alkotmány­ bírósághoz fordul jogorvoslatért. A HÖOK aggályai elsősorban a törvény két rendelkezésével kapcsolatban fogal­ mazódnak meg. Egyrészt elfogadhatat­ lannak tartjuk, hogy a jogköreiben és felépítésében alkotmányellenesnek ta­ lált irányító testületet felváltó gazdasági tanácsban az intézmény hallgatói csak akkor kaphatnak helyet, ha már rendel­ keznek felsőfokú végzettséggel. Megíté­ lésünk szerint ez a megszorítás ellenté­ tes a Alkotmánnyal, hiszen a hallgatók jelentős részét megfosztja attól a lehető­ ségtől, hogy részt vegyen a gazdasági ta­ nács munkájában. Az Alkotmánybíróságnak az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban kiadott határozatának (2005. október 25., 514/A/2005) indokolásában expli­ cite kifejti, hogy a tudományos élet sza­ badságához fűződő jogosultságok ked­ vezményezett! köre nem szűkíthető le az egyetemi tanárokra, éppen ellenke­ zőleg, kifejezetten kiterjed az egyetemi autonómiát megtestesítő személyi kör­ re (oktatók, tudományos kutatók, hall­ gatók). A másik, a HÖOK által kiemelten kifo­ gásolt rendelkezés a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt megkezdő hallgatókra vonatkozik. A HÖOK Vá­ lasztmánya úgy véli, a pontatlan és elég­ telen törvényi rendelkezéseknek kor­ mányrendeletben történő bővebb kifej­ tése nem elégséges, mivel az nem nyújt megfelelő garanciát a hagyományos képzésben részt vevő hallgatók számá­ ra. Szervezetünk úgy véli, a felsőoktatás ilyen átfogó, a modernkori Magyaror­ szág történelmében példa nélkül álló át­ alakításakor minden eszközzel töreked­ ni kell arra, hogy a tanulmányaikat a ré­ gi rendszerben megkezdő hallgatók ne válhassanak az átalakulás veszteseivé, és biztosítva legyen számukra, hogy tanul­ mányaikat annak a jogszabályi környe­ zetnek megfelelően tudják befejezni, amely rájuk tanulmányaik megkezdé­ sekor vonatkozott. A HÖOK Választmánya megállapo­ dott abban is, hogy amennyiben a bead­ vány kidolgozása során egyéb, az Alkot­ mányba ütköző passzusra leszünk fi­ gyelmesek, úgy ezeket is az Alkotmány­ bíróság elé tárjuk. Bp. 2005. december 2. TÁJÉKOZTATÓ a Kari TDK-val és OTDK-val kapcsolatban - a hallgatók részére Prof Dr. Jobbágyi Gábor 1. A következő OTDK-t 2007 tavaszán rendezik a Kár öli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudo­ mányi Karán. 2. Az eddigi gyakorlat szerint Karunk olyan dolgozatokkal szerepel az OTDK-n, amelyek a Kari TDK-n bemutatásra kerültek, és a Kari TDK nevezte őket az OTDK-ra. 3. A Kari TDK-ra a tanszékvezetők ajánlják az egyes dolgozatokat, meghatározott létszámkeretben; mivel a Kari TDK zsűrije csak a legritkább esetben kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy felülbírálja a tanszékvezetők döntését. 4. Ezért, ha a hallgatók Kari TDK-n, illetve ennek nyomán OTDK-n kívánnak szerepelni, kérem, szíveskedjenek felvenni a kapcsolatot az illetékes tanszékvezetővel, aki eldönti majd, hogy nevezi-e dolgozatukat a Kari TDK-ra. 5. A Kari TDK-t a 2006. évben előreláthatólag áprilisban és november-decemher táján fogunk tartani. A nevezési határidő valószínűleg 2006. február, illetve október vége lesz, amelyről külön értesítést küldök a tanszékvezetőknek. 6. Az OTDK-n csak olyan dolgozatok vehetnek részt, amelyet szerzőjük a képzési idő alatt tehát a diploma átvétele előtt kari fórumokon bemutatott. Bp. 2005. november 28. �Egy levél, egy helyreigazítás - a Budapesti Műszaki Főiskoláról Teleki Laci Nincs új a nap alatt! Nem igaz? audiatur et altéra pars; vagy mégsem? Szántó Judittól, a Budapesti Műszaki Főiskola KGK HŐK elnök asszonyától kaptam 2005. november 24-én az alábbi levelet (tárgy: reakció X újság cikkére): „Tisztelt Kollégák! Az „egy BMF hallgató” által jegyzett levél hatására megjelent a Magyar Nem­ zetben egy cikk; a Hír Tv és a Juventus Rádió is foglalkozott az üggyel. „Kedves HŐK, ill. egyéb illetékes gaz­ emberek! Mikor lesz már végre ösztöndíjunk? Az idén is csak decemberben fogjátok elu­ talni, mint tavaly? Esetleg csak január­ ban? Azt hiszitek, mert hallgatunk róla, már nem is érdekel minket? Nem hi­ szem el, hogy semmi infó nincs róla... (...) Mekkora is ez az összeg? Mennyi is most a betéti kamat; esetleg részvény­ ben tartjátok? Mennyi késedelmi kama­ tot fogunk mi ezért kapni? Vagy az csak akkor jár, ha nekem kell valamit befi­ zetni a sulinak? Külön eljárási-, UV díj, meg a sok egyéb szívatás. Mi miért nem kapunk akkor ilyet? Sőt november vé­ gén még ösztöndíjat se. Ez már kicsit ér­ dekes. Üdv: egy BMF hallgató.” Szeretnélek Benneteket tájékoztatni a valós helyzetről. (Megjegyezném, hogy a cikkben az szerepel, hogy a kari HŐK vezető nem volt elérhető. Ezzel az üggyel kapcsolatosan engem nem is próbáltak megkeresni...) Aki a felsőoktatás iránt egy kicsit is érdeklődik, az tudja, hogy nem csak egyféle ösztöndíj van. A tanulmányi ösztöndíjon kívül minden juttatást megkaptak már a Hallgatóink (rendsze­ res szociális támogatás, kari ösztöndíj, BMF ösztöndíj, Bursa Hungarica, köz­ társasági ösztöndíj, sőt jövő héten már a január hónapra járó lakhatási támo­ gatás is a számlákon lesz). A tanulmá­ nyi ösztöndíj kiszámítása azért csú­ szott, mert új NEPTUN - rendszer ke­ rült bevezetésre iskolánkban, és több előre nem látható probléma merült fel. A tanulmányi ösztöndíj számításához a szükséges adatok nem álltak rendel­ kezésünkre, a TO folyamatosan dolgo­ zott a hiányosságok pótlásán. A csúszás alatt folyamatos volt az egyeztetés a Fő­ iskola vezetésével, a NEPTUN csoport­ tal, az SDA Stúdióval és a Kar vezetésé­ vel. Mindenki azon volt, hogy mielőbb megoldódjon a probléma. Hallgatóin­ kat több ízben megkíséreltük tájékoz­ tatni hirdetményeken, levelező listá­ kon, küldöttgyűléseken, a Hallgatóink­ nak szervezett fórumokon. A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARA Deák Ferenc Továbbképző Intézete A kollégiumi befizetések határideje október 15-ről, először november 15-re, majd személyes közben járásomnak kö­ szönhetően, november 30-ra módosult. Hiszen én is, mint a BMF KGK HŐK összes tisztségviselője, azon dolgozunk folyamatosan, hogy Hallgatóink érde­ kei minél inkább előtérbe kerüljenek. A használható adatbázis ezen a héten hét­ főn került hozzánk; és a mai napon már kimentek a tanulmányi ösztöndíjak. Ügy gondolom, hogy a HŐK mindent megtett azért, hogy Hallgatóink minél hamarabb jussanak a pénzükhöz mind a kezdeti, mind a végső fázisban. (...) Sajnálattal kellett észrevennem, hogy a reklamáló „hallgató” kilétét nem kíván­ ja felfedni, így a jövőben sem garantált, hogy hozzá is el fognak jutni az infor­ mációk, ha elzárkózik az információ­ forrástól. így arról sem tudjuk értesí­ teni, hogy már megtekintheti, mennyi tanulmányi ösztöndíj jár neki. Bízom benne, hogy megfelelő mennyi­ ségű információt bocsátottam rendel­ kezésetekre, és belátjátok, hogy a sajtó­ ban megjelent cikknek kevés köze volt a valósághoz! Üdvözlettel: Szántó Judit - BMF KGK HŐK elnök.” Bíróságának joggyakorlata szakiránnyal) angol nyelven; * bank szakjogász; • társasági szakjogász; •kriminalisztikai szakjogász; • környezetvédelmi szakjogász; ■ szabályozási (ún. kodifikátor) szakjogász. 2006. februári kezdéssel a következő felsőfokú szakirá­ nyú továbbképzéseket hirdeti meg: jogász végzettségűek számára Jelentkezési határidő: 2006. január 20. «Európa jogi szakjogász (bankjogi, pénzügyi, A fenti, valamint további 30-50 órás képzéseinkről információ és jelentkezés: nemzetközi együttműködés, EU intézményi kommunikáció és Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlata szakirányok); •Európa jogi szakjogász (Európai Közösségek Deák Ferenc Továbbképző Intézet 1088 Bp. Szentkirályi u. 26-30. telefon: 4297200/342 vagy 4297238; telefax: 2665286 www.jak.ppke.hu; deak@jak.ppke.hu �Beszámoló Teleki Laci A kari Hallgatói Önkormányzat általános elnökhelyetteseként fe­ lelős vagyok az országos hallgatói érdekképviseleti csúcsszervvel fenntartott folyamatos és élő kap­ csolatért. Helyettes tagja vagyok a Hallgatói Ön­ kormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Választmányának; e testület két Közgyűlés között a HÖOK legfőbb döntéshozó szerve. Összesen 23 tagja van; 11 rendes és 11 helyettes tag, vala­ mint a HÖOK mindenkori elnöke. 2005. február 25-én Debrecenben a tisztújító régió-ülés a HÖOK Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Or­ szágos Régiójának alelnökévé választott - 12-10 arányban; e tisztségemben - 1911 arányban - megerősített a 2005. de­ cember 2-án tartott tisztújító régió-ülés. Az elmúlt 9-10 hónapban barátaimmal és munkatársaimmal létrehoztunk egy regionális információs oldalt a világ­ hálón; www.nafiore.hu. Megalakítot­ tuk a HÖOK szervezetén belül a Hité­ leti képzésen részt vevő hallgatók Szakmai Szövetségét - Egerben. A Régiónk sikeres programmal és igen közkedvelt civilsátorral jelen volt az idei Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozó­ ján; utóbbi rendezvény közismert ne­ ve: EFOTT. Az idei - velencei - EFOTT minden eddigi rekordot megdöntött; volumenében csupán a Sziget előzte meg. A HÖOK őszi Közgyűlését Piliscsabán tartotta (PPKE BTK). Az egybegyűlt képviselők e Közgyűlésen a HÖOK Szervezeti- és Működési Szabályzatát több pontban módosították. A HÖOK Elnöksége által beterjesztett - egyik - ja­ vaslat szerint a tagönkormányzat szava­ zati jogát a tagdíj be nem fizetése esetén fel lehet függeszteni minden felszólítás és figyelmeztetés hiányában is. Módo­ sító javaslatot nyújtottam be; kértem, hogy a „felszólítása és figyelmeztetése hiányában is” kitételt törölje az Elnök­ ség e határozati javaslatában. Az Elnök­ ség a módosító javaslatomat befogadta, így alapvető jogok a jövőben sem sérül­ nek; a tagönkormányzatok szavazati jo­ gát fel függeszteni csak - írásbeli - figyel­ meztetés és a tagdíj befizetésére való fel­ szólítás után áll módjában az illetékes testületnek. A Magyar Köztársaság Ügyészsége által tett óvás ügyében kifejtettem tagönkor­ mányzatom álláspontját; nem tartottuk ésszerűnek és elfogadhatónak a Fővá­ rosi Főügyészség megalapozott óvásá­ nak Közgyűlés által történő elutasítá­ sát. Az óvás a 2004. december 4-én ho­ zott HÖOK közgyűlési - a HÖOK El­ nökség, a HÖOK Felügyelő Bizottság, valamint az EFOTT Bizottság tagjairól szóló - határozatokat érintette. A hosszú vitát követően a végszavazás nem az óvás elfogadásáról, avagy eluta­ sításáról, hanem egy, a HÖOK elnöke által előterjesztett határozati javaslatról történt. Álláspontunkkal - a végszava­ zás eredményének tükrében - kisebbség­ ben maradtunk; ám álláspontunkat osztotta a földkerekség száztizenkette ­ dik legerősebb egyetemének, a Szegedi Tudományegyetemnek minden kari, illetve az összegyetemi hallgatói érdek­ képviseleti szerve, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem négy kari hallgatói önkormányzata. Idegen kezekbe helyeztük a HÖOK jö­ vőjét; megint nem mi - a hallgatók és hallgatói érdekképviseleti szervek kép­ viselői - kezében a saját jövőnk. Ismét a Magyar Köztársaság Ügyészsége - és a jogalkotó - az ügy ura. riport dr. Budaházi Árpáddal Teleki Laci Mottó: „Barátom, ez nem volt álom, / minden dal igazat szólt; / és ha később valaki kérdez, / hát ne felejtsd el azt, ami volt!” (Bonanza Banzai - Kovács Ákos) 2005. október 23-án együtt emlékez­ tünk a hősökkel 1956 hőseire. Sokan el­ mentek közülük; elestek 1956-ban vagy hóhér végzett velük a megtorlások so­ rán. Avagy tisztességben megöregedvén adták vissza lelkűket Teremtőjüknek. De még sokan nagyon sokan köztünk élnek; Ök az élő történelem. Tanúi a szabadságnak. Pongrátz Ödöntől Grosics Gyuláig. A sok-sok neves és névtelen hős. Korunk ifjainak fele képtelen elhe­ lyezni a magyar nép történelmében 1956-ot. Ismét tanítani kell az írást és olvasást. Elregélni minden magyarnak, és nem csak a magyarnak, a magyar nép történelmének csúcspontját 1956 for­ radalmát és szabadságharcát. Nem le- hét 1956-ról eleget beszélni; mert a halál maga a feledés. 1956 nem Nagy Imréről szól. 1956 a le­ sajnált és elárult nép tanúságtétele; lám, merhetünk naggyá lenni, mert megvan a biztos Alap. Néhány hónappal ezelőtt dr. Budaházi Árpádot, Karunk egykori hallgatóját, kedves barátomat, az 1956os Magyarok Világszövetségének alel­ nökévé választotta a szövetség. Ö az El­ nökség egyetlen tagja, aki nem harcolt 1956-ban, hisz korunkbeli fiatal; övele 7- �riport dr. Budaházi Árpáddal Teleki Laci beszélgettem. Sok-sok áldozat árán szép ered­ ménnyel elvégezted tavasszal a Kart; esküt tettél. Mi történt Veled az eskütételed óta? Életem egyik legszebb napja volt, amikor letettem a jogászi esküt, és meg­ kaptam a diplomát. A július hónap en­ nek az örömnek a jegyében telt el, aztán augusztus elsejétől beléptem a nagy­ betűs ÉLETbe, és elkezdtem dolgozni. Doktorrá avatásunkkor a búcsúbeszéd­ ben arra kértem hallgatótársaimat, hogy mind próbáljunk a jövőben is Krisztusért tevékenykedni, és próbáljuk talentumainkat ó érte kamatoztatni. Arra kellett rádöbbennem, hogy a min­ dennapokban nem könnyű megvaló­ sítani, beteljesíteni a küldetést; más­ képp hittem korábban. A munkám so­ rán azzal kellett szembesülnöm, hogy vége lett az egyetemista életnek, a szabadságnak, amit az egyetemi évek nyújtottak. Reggel Vö-ös kelés, 5 óra 20as vonat, ’/48-as munkakezdés; és este ’/28-as, fáradt hazaérkezés. Persze azért nem ilyen szomorú a kép, nagyon sok szépség van a munkában, és lehetőség adódik a talentumok kamatoztatására ís. A Magyar Keresztény Szövetség elnöke vagy; vallásos fiatalember. Miből merítesz hitedhez erőt ér­ tékválsággal terhelt hazánkban? A napi szentmise, a családom, a papok, a barátaim, a környezetemben lévő emberek mind-mind hatalmas erőt, támaszt jelentenek számomra. Napi 4 órát utazom, és igen sok emberrel van lehetőségem találkozni. Ha felszáll a villamosra vagy a metróra egy idős ember, azt tapasztalom, hogy a fiatalok nyomban átadják nekik a helyet. Sajnos vannak negatívumok is, de úgy gon­ dolom, hogy észre kell venni a jót! Sze­ rintem nagyon nagy probléma, hogy az emberek akiknek van munkája túlhaj­ tják magukat. Hazamennek, fáradtak, nincs kedvük beszélgetni családtag­ jaikkal, vacsoráznak, tv-t néznek, és el­ mennek aludni. Másnap korán reggel kelnek, amikor még a gyerekek alsza­ nak, munkába mennek, és telnek-múlnak a napok, szaporodnak a válások, az abortuszok; növekszik az alkoholisták és a drogfüggők száma. Ha erős csalá­ dok lennének hazánkban, mint ahogy az a régi időkben jellemző volt, nem lenne értékválság. A család pedig, akkor tud megfelelően szilárd lenni, ha van hit, és nyitottság Istenre. A tisztújító Közgyűlés az 1956-os Magyarok Világszövetségének alelnökévé választott. Mit jelent számodra e bizalom és elismerés? Mit jelent/jelenthet egy magunk­ fajta korunkbeli fiatalembernek 1956? Már az is nagy megtiszteltetés volt, amikor jelöltek a tisztségre. Az elmúlt években október 23-at a Corvin közben ünnepeltem Pongrátz Gergely bácsiék megemlékezésein. Nekik köszönhetem, hogy másképpen látom 1956-ot, mint azelőtt. A kiskunmajsai 1956-os múze­ um, a kápolna, az ifjúsági tábor, a törté­ nelmi vetélkedők bizonyítékai annak, hogy a pesti srácok nem csupán 1956- Bibó István 1956. november 4-én kelt kiáltványa a magyar nemzethez - részletek - Az Országgyűlés épületében egyedül alulírott Bibó István államminiszter maradtam; mint az egyedül törvényes magyar kormány egyetlen képviselője. A világ színe előtt visszautasítom azt a rágalmat (...) miszerint a dicső­ séges magyar forradalmat fasiszta vagy antiszemita kilengések szenynyezték volna be. A harcban osztály- és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép, s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és megkülönböztetni kész magatartása. 8. ban küzdöttek a magyar hazáért, ha­ nem még ma is megtesznek minden tő­ lük telhetőt az országért, és persze a fia­ talokért. Megadatott, hogy számos in­ terjút készíthettem a Másik Rádiónak az egykori 1956-osokkal, köztük az idén elhunyt Corvin közi főparancs­ nokkal, Pongrátz Gergellyel. Nagyon sok olyan információhoz jutottam álta­ luk, amiről a történelemkönyvek csak keveset írnak. Csodálatos érzés, hogy a közelükben lehetek, hisz Ők történel­ münk tanúi. Amikor még nyáron Trencsényi Laci bácsi, aki most az 1956os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke, felhívott, hogy jelöl­ nének az alelnöki tisztre, nagyon nagy boldogságot éreztem, aztán eljött az október, és megválasztottak. Nagy meg­ tiszteltetés! 1956 annak bizonyítéka, hogy a re­ ményt soha nem szabad feladni! Az or­ szág össze tudott fogni, legyőzte félel­ mét, és szembeszállt egy hatalmas biro­ dalommal. Igaz, várni kellett még né­ hány évtizedet a szabadságra, de eljött, és a rendszerváltozás talán be sem kö­ vetkezik, ha 1956-ban nem ontják a vé­ rüket a szabadságharcosok. Meg tudtuk mutatni a világnak, hogy a magyarok nagy dolgokra képesek, és még a husza­ dik században is Nyugat-Európa védő­ bástyái tudunk lenni. Jövőre ötvenedik évfordulóját ünnepeljük forradalmun­ knak. Bízom benne, hogy az ünneplés során nem fogunk megfeledkezni azok­ ról a szabadságharcosokról sem, akik még élnek, és itt vannak köztünk! amelylyel csupán a leigázó idegen hatalom és honi hóhérkülönítményesek ellen fordult. A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget, vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen, kivéve azokat, amelyek Budapest közellátását és közműveit érintenék. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és az igazsághoz való ragaszkodását, most a világ hatalmain van sor, hogy megmutassák az ENSZ alapokmányában foglalt elvek erejét, és a világ szabadságszerető népeinek erejét. Isten óvja Magyarországot! Bp. 1956. november 4. �Gondolkodtató Teleki Levente Gondolatok a Pázmány Péter Ala­ pítvány által kiírt idei Konferen­ cia Pályázatra írt - a Hittudomá­ nyi Kar - legjobbra értékelt dolgo­ zatából A korban, amelyben élünk, kialakult egy embereszmény, amely rendkívüli veszélyeket tartogat a társadalomra néz­ ve. Fontos hangsúlyozni a társadalom kifejezést, hiszen éppen az a lényeg, hogy nem szabad elfeledkeznünk arról, nem egyedül élünk a világban. Az újabban egyre népszerűbb de lega­ lábbis egyre elterjedtebb emberkép azonban pont erre a felejtésre törekszik. A humanizmussal ellentétben neki már nem az „ember” a legfontosabb, hanem az „egyén”. Az, akinek csak egyetlen do­ log számít önmaga boldogulása. Nem a társadalom, esetleg akár csak egy na­ gyobb közösség jobbá tétele. Olyan em­ ber van kialakulóban, aki elhiszi, nem csak hogy mindenre képes, de bármit meg is tehet. Eközben körvonalazódik egy másikfele embertípus is. ó az, akit kissé sarkítva illethetünk az „átlagember” jelzővel. Ez az „átlagember” nem tud, de valójában nem is akar beleszólni abba, hogy mi történik körülötte. Megelégszik azzal, ha van mit ennie, és van hová haza­ mennie. Természetesen ezzel nincs is semmi probléma. Azonban az érdekte­ lenség rettentő veszélyeket rejt magá­ ban. Ennek a közömbösségnek a követ­ kezményeként kialakul egy befolyásol­ ható, irányítható nép tömeg. Hiszen mit is csinál a fent említett „átlagember”? Reggel, ébredés után be­ kapcsolja a valószínűleg kereskedelmi rádiót, amit aztán, ha teheti, napköz­ ben is folyamatosan hallgat. Este aztán hazamegy, leül a televíziója elé, és nézi a A Hallgatói Önkormányzat általános elnök­ helyetteseként szeretnék bocsánatot kérni - a hivatalban lévő Választmány és Elnökség va­ lamennyi tagja nevében - Karunk és Egyete­ münk minden egykori és jelen polgárától, ideértve az alkalmazottakat és munkatársakat, a Karon lezajlott hallgatói Önkormányzati választáson folytatott, Karunk élő katolikus­ keresztény szellemiségéhez méltatlan kampá­ nyért! Az elkövetők hallgatók, így tisztségemnél manapság már igénytelenebbnél igény­ telenebb műsorokat jobb esetben nem is azért, mert érdekli, hanem csak azért, hogy ne kelljen gondolkodnia és a saját gondjaival foglalkoznia. Aztán, ha már fáj a feje a reklámoktól és a sok szennytől, lefekszik aludni. És eközben észre sem veszi, hogy önálló gondola­ tai, saját véleménye már nincs. Vagy ta­ lán egyszerűen csak nem érdekli. A propaganda ereje elképesztő. Képes úgy átalakítani gondolatainkat, hogy közben mi azt nem is érzékeljük. Ma­ napság záporoznak ránk a reklámok, hogy megmondják, mit kell tennünk. Özönlenek lakásainkba a tömören megfogalmazott hírek, hogy ne legyen időnk arra figyelni, amire „nem szabad”. Az olyan hagyományosan fontos értékek, mint szeretet, család, barátság, napjainkban már nem bírnak olyan je­ lentős háttértartalommal, mint azelőtt. Sőt, sokszor mindössze tartalom nélkü­ li szavakká silányulnak jelenkori társa­ dalmunk szótárában. Nem könnyű ilyen korban bármi mellett kiállni. Nem könnyű felvállal­ ni, hogy igenis számítanak nekünk ezek az értékek, hiszen jóval könnyebb úgy az előrejutás, ha valakinek nincsenek elvei, és bármit hajlandó megtenni, bár­ kit képes felhasználni, csak hogy elérje a célokat, amelyeket maga elé kitűzött. Méltónak lenni az Alapító lelkiségéhez Mit is kell jelentenie valójában szá­ munkra e mondatnak? Melyek azok az értékek, amelyek segítségével érdemessé válunk arra, hogy a Pázmány Péter által alapított Katolikus Egyetem közössé­ gének tagjai legyünk? Melyek azok az értékek, amelyeket nem csak felada­ fogva, amellyel a Hallgatói önkormányzat Választmánya teljes, és egyben eleddig utolsó alakuló ülésén, 2004. december 2-án tartóz­ kodás és ellenszavazat nélkül felruházott, az elkövetőket is jogosult vagyok képviselni: bocsánatkérésemet ennek alapján és jegyében teszem meg! Egyúttal megköszönöm a Választási Bizott­ ság tagjainak, dr. Ivicz Mihály tanár úrnak. Andréka Zoltánnak, Arpási Zsoltnak, Boda Gábornak és Fábián Ábelnek a kitartó mun­ tunk, de egyben kötelességünk is közve­ títeni az egész világ felé? Aki ide akar tartozni, annak el kell fogadnia egy értékrendet; nem kötelező azonosulnia azzal, de nem is bújhat ki alóla. Hiszen ez a bizonyos értékrend az, ami alapvetően megkülönbözteti Egyetemünket az összes többitől. És en­ nek az élet minden területén egyfor­ mán meg is kell nyilvánulnia. Lényeges, hogy Egyetemünkön belül ne legyen tapasztalható széthúzás, hiszen a céljaink megegyeznek. Nézeteltérések, hibák persze elkerülhetetlenek, mert mégiscsak mindannyian emberek va­ gyunk, a lényeg azonban, hogy ezeket katolikus emberekhez méltó módon meg tudjuk oldani. Ne azt kelljen a kül­ ső szemlélőnek látnia, hogy nem azok szerint az eszmék szerint élünk, amelye­ ket egyébként hirdetünk és vallunk. Hi­ szen egyik legfontosabb feladatunk és egyben eszközünk is a példamutatás. Ha megnézzük, hogy milyen mértékű napjainkban a Katolikus Egyetem elis­ mertsége, népszerűsége, rá kell jönnünk, hogy alapvetően nem járunk rossz úton. Mert bár lehet, hogy van­ nak, akik nem értenek egyet az általunk képviselt értékek mindegyikével, azon­ ban az elért eredményeket senki nem tudja megcáfolni. Nem szabad elfeledkeznünk az Alapító eredeti céljairól. Vagyis mindenek előtt tisztességes és megfelelően művelt em­ bereket kell nevelnünk. Nem elégedhe­ tünk meg az elért egyébként vitathatat­ lan sikereinkkel. Hiszen feladataink egyre csak szaporodnak, így semmikép­ pen sem engedhetjük meg magunknak, hogy felelősségtudatunk csökkenjen. kát, amit a választás lebonyolítása kapcsán ki­ fejtettek. Karunk fent nevezett polgárai min­ den esetben, Írásban jeleztek - minden megal­ kuvás és részrehajlás nélkül - a kampánycsend megtörését, a Kar/Egyctcm nevével és címeré­ vel történő folyamatos visszaé-lést. Karunk élő katolikus-keresztény szellemiségét sem­ mibe vevő kampánytevékenységet. Köszönöm! Teleki László �GÓLYABÁL Kyra November 19-én került megrendezésre (idén második alkalommal) egyete­ münk hagyományos gólyabálja a BM Duna Palota falain belül, amely a rész­ vételt tekintve rekordot döntött. Több mint négyszáz pázmányos és vendég szórakozott aznap éjjel az impozáns fa­ lak közt, amelyek rendkívül egyszerű­ en, de elegánsan voltak díszítve. A bál ténylegesen nyolc óra után vette kezde­ tét a nyitóbeszéddel és az elmaradhatat­ lan nyitótánccal. - A tánc betanításáért külön köszönet Littner Anitának! - Ezt követően a kétfogásos vacsora követke­ zett, ami némelyek számára kissé kevés­ nek bizonyult (főként az uraknak), de az adag mennyiségénél sokkal nagyobb feltűnést keltett a meglepett arcok tö­ mege a zöld tésztaköret láttán. Persze az első falatok után mindenki rájött, hogy semmi baj nincs az étellel, sőt a séfnek se kell fejét venni, mivel a színe ellenére rendkívül finomnak bizonyult. A kez­ deti izgalmak után, már mindenki nyu­ godtan szórakozhatott, beszélgethetett, táncolhatott, persze csak a jó ízlés hatá­ rain belül. Az est hátralevő részében a bulizásé és a zenéé volt a főszerep, a vacsorához a MADE IN zenekar dallamai szolgáltatták az alaphangula­ tot. Mindenki örömére Bállá Katalint is hallhattuk énekelni, aki a Macskák c. musicalből adott elő egy részletet. Az est további részében Várkonyí Attila (közismertebb nevén DJ Dominique) és Kiki szolgáltatta a zenét. Azt hiszem, nyugodt lélekkel mondhatom, hogy egy emlékezetes estével gazdagodtak mindazok, akik tiszteletüket tették a rendezvényen. Mivel számomra ez volt az első alka­ lom, hogy részt vehettem a pázmányos gólyabálon, természetesen kicsit más­ képp szemléltem a dolgokat. Rendkívül megnyerte tetszésem a helyszín, hiszen egyáltalán nem volt hivalkodó, túldíszí­ tett, de mégis igazi ünnepi hangulatot árasztott, és a megterített asztalok körül elsuhanó báli ruhás hölgyek a régi ko­ rok hangulatát idézték fel bennem. Sen­ ki nem számított kirívónak (sem jó, sem rossz értelemben), de bátran állít­ hatom, hogy mindenki rendkívül ele­ gánsan és alkalomhoz illően jelent meg. Bár a felsőbb évesek véleménye szerint sosem volt ennyire alkalmi és csinos a lányok öltözéke. Úgy tűnik, ebben a tekintetben is más volt az idei bál, mint az előzőek. Bár az este számomra mun­ kát is jelentett, hisz a szervezési felada­ tok során elkelt a segítség, nagyon jól éreztem magam. Többhetes munkát, elő­ készítést, telefonálgatást követően öröm volt szemlélni a „bulizó” ifjúságot magam körül. Azt hiszem, egy negatívumát azonban meg kell említeni az estének. Sajnos ta­ gadhatatlan, hogy az új Hallgatói Ön­ kormányzat megválasztása körüli herce-hurca rányomta bélyegét mindenki hangulatára, és előfordulhat, hogy né­ hány dolog nem úgy sikerült, ahogy sze­ rettük volna. De nehezebb helytállni ellenszélben, ahogy mondani szokás, és sajnos, ez esetben a szervezés helyett a „hadakozás” kötötte le a csapat egy ré­ szének energiáját. Am ennek ellenére, úgy gondolom, tisztességgel teljesítet­ tük feladatainkat, és jó szájízzel távo­ zott mindenki. Összehasonlításképpen pár szó az ELTE ÁJK/BTK és PePszi (Pedagógia/Pszichológia) kar gólyabáljáról. A gólyabál helyszíne inkább csarnokhoz hasonlított, semmint palotához, és hát Újpest sem a Belváros; de ahogy mon­ dani szokás: „ízlésekről vitatkozni nem lehet”. A belépő 1700 forint volt; ám az 1700 forint nem tartalmazta a vacsorát. A büfében a „fergeteges buli” alatt meg­ éhezett gólyák - és más „buli-arc” em­ berkék - persze komoly pénzekért jól­ lakhattak a gyérnek is alig nevezhető szendvics-választék kínálta étkekből. A nyitótáncként keringőt táncoltak; meg volt valami hastánc-féleség. A 3 kar 3 HŐK elnöke pedig: beszédet mondott. És eljött Roy & Ádám! Aztán konzerv zene - hajnalig... De mint mondtam: „ízlésekről vitatkozni nem lehet”! 10. ��Gólyabál király- és királynőválasztás 2005 LK PA: Természetesen nagyon jó, és köszönöm mindenkinek, aki rám adta a voksát! ZL: Én egy kicsit meglepődtem az egészen, de persze nagyon örültem, és én is szeretném megköszönni a szavaza­ tokat! Most arra kérlek benneteket, hogy mutatkozzatok be pár szóban olvasóinknak, hogy közelebbről megismerjenek Titeket, akik egy évig fogjátok a gólya királyi és királynői címet viselni! PA: Nyíregyházán születtem, és az Az idei gólyabál király- és ki­ rálynőválasztás győztesei: Panyik Anita és Ziegler László. Az alábbi­ akban egy velük készített riportot olvashattok. Hogy tetszett a gólyabál? Panyik Anita: Nagyon szép volt és jól szervezett. Már a tavalyi gólyabálon is volt szerencsém részt venni, de a mostani volt a legszebb. A táncosok palotása pedig egyszerűen óriási volt. ZkgLr László: Én is teljes mértékben elégedett voltam a rendezvénnyel. A Duna palotánál jobb helyválasztást el sem tudtam volna képzelni. Hogy készültetek a bálra ill. a király- és királynőválasztásra? PA: Izgatottan vártam az estét. Már a tavalyi gólyabál is annyira elbűvölő volt, hogy tulajdonképpen, azóta készültem, legalábbis lélekben, az eseményre. ZL: Én is nagyon izgultam, de én inkább a palotás miatt, hogy jól sikerül­ jön. Hála Littner Anita tanárnőnek, semmi probléma nem volt! Milyen érzés volt, hogy annyi szavazatot kaptatok? 12. ottani Kölcsey Gimnáziumban érettségiztem. Több mint 10 éve táncolok; a hobbim tehát a tánc. Azért jöttem a Pázmányra, mert megérintett az iskola katolikus szellemisége. Úgy érzem, jó választás volt, mert igazán sok barátra találtam itt, és egy jó, valóban összetartó közösség része lehetek. Imádom a bulikat és az érdekes programokat; mint amilyen például a DIÁKEXPÓ volt. ZL: Budapesten születtem, és a Németh László Gimnáziumban érettségiztem két éve, majd felvételiztem a Pázmányra. Az eredményes felvételi után halasztottam egy évet, és cserediákként még egy sikeres érettségit tettem az Egyesült Államokban. Amit a legjobban szeretek itt az egyetemen, az a pezsgő diákélet: bulik a Livingben, kulturális programok, amik közül a kedvencemet, a Pázmány Szalont emelném ki. Éppen ezért kaptam kedvet arra, hogy egyetemi életünk alkotó részese legyek. Kis csapatommal február 22-én tartjuk majd a Pázmány Péter Kulturális Klub első műsorát, olyan impozáns vendégekkel, mint Ruszthi Hunor, Újlaki Tamás és Erdődy János tanár urak. Mindenkit szeretettel várunk! �Az elesettek szolgálatában Lukács Tamás Ilyenkor, karácsony előtt, talán, kicsit jobban észrevesszük má­ sok problémáit is. Az emberek nagy részében megvan az ada­ kozási bajiam, és szerencsére megvannak azok a civil szerve­ zetek is, akik ezeket az adomá­ nyokat összegyűjtik, és ott oszt­ ják el, ahol arra a leginkább szükség van. A Magyar Ökume­ nikus Segélyszervezet is ezt te­ szi, amelynek kommunikációs osztályvezetőjével, Fekete Dáni­ ellel beszélgettem. Mondj néhány szót a szervezet­ ről! A Magyar Ökumenikus Segélyszer­ vezetet 1991-ben a Református, az Evangélikus és kisebb Ortodox egy­ házak alapították azzal a céllal, hogy az egyház kinyújtott karjaként segít­ senek humanitárius katasztrófák helyszínén és a magyarországi szociá­ lis gondok enyhítésében. A szervezet 3 fővel kezdte meg működését, de mára már több mint 100 állandó munkatárs dolgozik nálunk. Az egyházak a közgyűlés tagjai, a napi munkába egyáltalán nem szól­ nak bele, csak szervezeti kérdésekben van döntési joguk. A segélyszervezet kiemelten közhasznú egyesületként működik, amelynek tagjai felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül közösen dolgoznak céljaink eléré­ sében. Milyen forrásokból gazdálkod­ tok? Egyrészről az alapot a különböző normatívák adják, amelyeket az in­ tézmények fenntartásáért kapunk; ezek kiegészülnek adományokkal és a pályázatokból befolyó összegekkel. A pénzekből több mint 30 különböző­ féle szolgáltatást nyújtunk, valamint intézményeket tartunk fenn. Például: családok átmeneti otthonát, családse­ gítő szolgáltatást, szenvedélybetegek­ nek segítő intézményeket működ­ tetünk; elsősorban az ország keleti felében. (Debrecen, Szolnok, Mis­ kolc stb.) Külön kiemelendő az Olaszliszkán és környékén működő re­ gionális romaprogramunk, amely egy hosszabb távú kulturális és neve­ lési segítségnyújtást jelent a hátrá­ nyos helyzetű, elsősorban roma szár­ mazású, gyermekeknek. Hogyan kerültél a szervezethez? A 2000-es tiszai árvíz során felkértek, hogy készítsek fényképeket a kataszt­ rófa helyszínén, és így kerültem kap­ csolatba a segélyszervezettel. Eleinte csak részmunkaidőben dolgoztam a kommunikációs osztályon, mára már főállásban az osztály vezetője­ ként tevékenykedem. A PR elsősorban az adománygyűjtést szolgálja. Kb. 40000 fős állandó ado­ mányozói körünk van. Nagyon fon­ tos, hogy a minket támogató szerve­ zetek és magánszemélyek tájékozta­ tást kapjanak arról, hogy adományai­ kat milyen célra, és hogyan használ­ juk fel. Az állandó adományozókon felül adománygyűjtő kampányokkal pró­ báljuk megteremteni az anyagi forrásokat munkánkhoz. Ezek min­ dig meghatározott célt szolgálnak, jelenleg például az Adventi kampány fut, amely már 10 éve, minden de­ cemberben próbálja kicsit ráirányí­ tani az emberek figyelmét arra, hogy ilyenkor, karácsony előtt gondolja­ nak kicsit az elesettebb embertársaik­ ra is. Idén a hátrányos helyzetű csalá­ dok és gyermekek részére gyűjtünk. A kommunikációs osztály feladata még a weblap (www.segelyszervezet.hu) és a kiadványok megtervezése. Ezen kiadványainkkal elsősorban a hazai és a nemzetközi társadalmi problémákra való figyelemfelhívás a cél (háborúk, természeti katasztró­ fák, éhezés stb.). Magyarországon még gyerekcipőben járnak a hasonló mozgalmak, de azért ide is eljutnak az olyan megmozdulások visszhang­ jai, mint például a LIVE AID. Nemrég voltam egy három napos továbbképzésen a Dán Church Aidnél, és meglepődve tapasztaltam, hogy ott a szervezet kb. 100 tagjából 40 foglalkozik a kommunikációval. Külföldöm milyen tevékenysé­ get végeztek? Elsődleges egy gyors segítségnyújtás természeti katasztrófák és háborúk helyszínén. Ilyenkor azonnal kell az alapvető szükségletekkel ellátni az embereket. Aztán ez átalakul egy hosszabb távú fejlesztési programmá. Jó példa erre Afganisztán, ahol 2001 óta vagyunk jelen. Azóta 10 iskolát és 2 egészségügyi központot építettünk fel és működtetünk. A régi rend­ szerben a lányok nem járhattak isko­ lába, így a tálibok hatalmának meg­ döntése után közel megduplázódott a diákok száma, de alig voltak isko­ lák. Ezek az intézmények a munka­ társaink irányítása mellett helyi em­ bereket foglalkoztatnak. Szorosan együttműködünk az ENSZ-szel. A Work fór Food prog­ ramban részt veszünk, amelynek lé­ nyege, hogy a rászoruló a munkájáért cserébe élelmet kap; ez által nem úgy élik meg, hogy csak segélyt kapnak, hanem hasznosnak érzik magukat. 13. �Az elesettek szolgálatában Lukács Tamás Mennyire lehet az embereket rá­ venni itthon az adakozásra? Magyarország a fejlett országok közé tartozik világviszonylatban, ezért fontos, hogy támogassuk a nálunk elesettebbeket. Meg kell győznünk a társadalmat a tudatos szerepválla­ lásról. Tőlünk nyugatra ez a folyamat már a 70-es években lejátszódott. A szökőárral kapcsolatos gyűjtés víz­ választó volt itthon. Előtte ilyen mé­ retű összefogás és szolidaritás nem volt tapasztalható. Fontos, hogy a fiatal korosztályt is megszólítsuk. A szökőár áldozatai­ nak az iskolákban is szerveztünk gyűjtést és meglepően pozitív volt a visszhang. Nem az adományozott összeg nagysága volt a lényeg, hanem a diákok bevonása. Most nyáron hatalmas árviz pusztított Székelyföldön. Ott hogyan segítettetek a rászoru­ lóknak? Székelyföldön az árvíz után 5 tele­ pülésen segítünk a helyreállításba. 14. (Hodgya, Farcád, Bikafalva, Siménfalva, Székelyudvarhely.) Siménfalván 12 családnak építjük fel a há­ zát még a tél beállta előtt. Ezen kívül 50 millió forintos keretből létrehoz­ tunk egy bón-rendszert. Ennek lényege, hogy az emberek a károsodás mértékétől függően 125000 Ft és 200000 Ft értékű utalványokat kap­ nak, amelyeket a helyi üzletekben ar­ ra válthatnak be, amire a leginkább szükségük van, legyen az élelmiszer, építőanyag, vagy akár műszaki cikk. A boltoknak mi fizetünk, és a fel­ használást ellenőrizzük. Magyarországon melyek a fő tennivalóitok? Mint már említettem nagyon sok­ irányú tevékenységet végzünk itthon is. Most az adventi kampány mellett elsősorban a hajléktalanokra kell jobban odafigyelni. Működtetünk éjszakai szállásokat és nappali melegedőket is. A hajléktalan prob­ lémát ezzel nem oldjuk meg, hiszen ez nagyon komplex dolog. Minden hajléktalan sorsa más és más és más­ hogy kell hozzájuk állni. A fedél­ adással csak enyhíteni tudunk a gon­ dokon, de a megoldás jórészt a saját kezükben is van. Mennyire nehéz feldolgozni a katasztrófák, háborúk helyszí­ nén az elesett emberek kiszol­ gáltatottságának látványát? Egy idő után az ember azt érzi, hogy kezd hozzászokni, de mindig jönnek olyan helyzetek, amit nehéz fel­ dolgozni. Aztán jönnek pillanatok, amikor azt látjuk, hogy volt értelme a munkánknak, és ezek erőt adnak. El­ mehetnék nagy cégek marketingosz­ tályára, de a mosópor eladása nem tudna ennyire érdekelni. Adventi készülődés Fügefa módra Az ünnepekre való közös és közösségi, igazi készülődés gyakran hiányzik életünkből. A mai individualista világ nem hagy számunk­ ra sem időt, sem energiát arra, hogy az ünne­ pek valódi arcát meglássuk, - csak rohanunk, ajándékokat hajszolunk, nagytakarítást ren­ dezünk, sütünk-főzünk, a teljesítmény-ver­ seny csapdájába kerülünk, és mire eljön a Szenteste, addigra fáradtan rogyunk a Kará­ csonyfa tövéhez. Mi végre is ez a nagy sietség? Elhatároztuk hát, hogy ez idén másképp lesz. Ügy döntöttünk, hogy még az első ad­ venti vasárnap előtti egyik Füge estén közö­ sen adventi koszorúkészítésbe kezdünk. Nem is kellett több, - mindenki, aki eljött, lelkesen támogatta tervünket, és egy-egy örökzöld ág­ gal, apró termésekkel, ollóval, dróttal, és ami a legfontosabb, segítő kezekkel és tiszta szív­ vel látott hozzá a barkácsoláshoz. Igazán szép koszorúk születtek. Olyanok, amelyek emlé­ keztetnek minket arra, hogy valójában mit is jelent Advent. Várakozást, amelyben Isten el­ küldi hozzánk gyermekét, hogy reményt és értelmet adjon egész életünknek. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy együtt még örömtelibb lehet az adventi várakozás, együtt még jobb készülődni és létrehozni valamit, valami ér­ tékeset (jelen esetben a koszorúkat), ami túl­ mutat a körülöttünk lévő világ rohanó hét­ köznapjain. Egymás után meggyújtva a ko­ szorú négy gyertyáját, - emlékezhetünk arra, hogy nem vagyunk egyedül ebben a várako­ zásban, és egyre közelebb lehet szivünkhöz is, - az Ünnep. Ahogy a Költő Írja versében: lel­ künket-akárcsak az ünneplő ruhánkat-gon­ dosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen az ün­ nepekre. Gonda Adrienn �A Pázmány szalon Szilasi Alex A Pázmány Szalon első és nyugodtan mondhatom, hagyományteremtő estéjét hosszas előkészületek, éjszakába nyúló eszmecserék, több órás telefonok előzték meg. Valahogy úgy kezdődött, hogy Dr. Nyéky Boldizsár barátomnak bevallottam: az elkövetkezendő évek­ ben nem tanítok majd zongoristákat. Úgy éreztem, a (nem zenész) közönség nagyobb figyelmet érdemel, mert az utóbbi évtizedben bizony alaposan ma­ gára hagyta őt a művésztársadalom. Orömmel ecseteltem, hogy nem muzsi­ kus hallgatók számára indított szemi­ náriumom mekkora érdeklődést váltott ki az egyik egyetemen. Boldizsárban ekkor fogalmazódott meg egy egyetemi, kulturális rendezvénysorozat gondo­ lata. Megkerestük Horváth Attila egye­ temi docenst, hogy vállalja-e a házigaz­ da szerepét, aki örömünkre azonnal igent mondott. Szívesen emlékszem vissza a témakörök kiválasztása körüli közös eszmefuttatásokra, arra az őszin­ te örömre, ahogy a tematikák kapcsoló­ dási pontjait végül mindig megtaláltuk. A névválasztással igyekeztünk több üzenetet is közvetíteni. A „Pázmány”, elsősorban kiemeli az estek szellemi­ ségét, és hangsúlyozza, hogy kifeje­ zetten az egyetem hallgatói számára jön létre a kezdeményezés. A „Szalon” pe­ dig nem mást, mint a kitűzött célt szim­ bolizálja: szellemi, kulturális fórumot. A híres 19. századi párizsi, bécsi, később pesti szalonok óriási jelentőséggel bír­ tak, gyakorlatilag a kulturális élet leg­ fontosabb eseményei itt zajlottak. Ez a tény, azt hiszem, mindenki számára is­ mert, de a kölcsönhatásokról, következ­ ményekről már kevesebben hallottak. Ezek a rendszeres összejövetelek a mű­ vészek számára kiváló alkalmat biztosí­ tottak szakmai álláspontjuk megvita­ tására, de mindez zyt körben ugyan, de nyilvános fórum keretén belül azaz közönség előtt történt! A szalonok nemcsak kizárólag művészekkel, tudó­ sokkal voltak tele, hanem a minden­ napi élet egyéb területeiről megjelent érdeklődővel. Lehetett akár orvos, ügy­ véd, tanár, akik ugyan nem alkotó­ művészek, de a művész szellemi mun­ kájának megismerése műveltségük el­ mélyítésének elengedhetetlen része volt. Életre szóló barátságok köttettek ezeken az estéken, ahol a közvetlen han­ gulat szinte kínálta, hogy a művészek megnyíljanak és beavassák a kíváncsi­ akat a művészetek rejtelmeibe, miköz­ ben a „hétköznapi” emberek joggal érezhették, hogy néhány pillanatra ma­ guk is művésszé váltak. Higgyétek el, a mester, az alkotó ars poeticája lényegét természetes, hogy elsősorban a szakmá­ val igyekszik elfogadtatni, mégis az iga­ zi kihívás számára a nem szakmabeli, a „normális”, az „élő” ember megszólítá­ sa. A szalonok alkalmával, ahogy ezt Hugó, Heine, Chopin, Liszt is tették, közvetlen módon értekezhettek a ven­ dégekkel, azaz a befogadó közönséggel. Nem csoda, hogy az egykori koncert­ látogató, (mai, rettenetes szóval élve: „kultúrafogyasztó”), komoly tájéko­ zottsággal rendelkezett, mivel a szak­ mai információkat egyenesen a művész­ től szerezhette be. A Pázmány Szalon ami tudomásom szerint egyedülálló az egyetemek között túl van másfél év alatt a tizedik alkal­ mon és felsorolni is nehéz, hány téma­ kört érintettünk, illetve hány helyszínt. A dísztermen kívül például jártunk a Művészetek Palotájában, a Magyar Tu­ dományos Akadémián. Volt szó a zon­ goristák „arany” korszakáról, azaz 15. �A Pázmány szalon Szilasi Alex Lisztről, Chopinről, Schumannról, vendégművészekkel, Pitti Katalinnal és Gulyás Dénessel bemutathattuk az opera világát, a SZOFI egyetemi szín­ társulat egy nem mindennapi formá­ ciót jelenített meg a zene és irodalom fejezeten belül, vendégünk volt a Pro Facultate (kari) Napi szalonban Ester­ házy Péter, de született egy festmény is Udvarhelyi Zsuzsanna ecsetjéből a szalon alatt, és önálló verseket is hall­ hattunk. Ez különösen nagy öröm szá­ momra. A jó hangulat, a baráti közeg inspirálólag hat a közönségre, a hall­ gatókra, így bizton állíthatom, hogy a Pázmány Szalon tehetségkutató tevé­ kenységet is folytat, és izgalommal vá­ rom az újabb alkotásokat! Külön köszönettel tartozom Dékán Úr­ nak, mint a szalon egyik törzslátogató­ jának, és az egyetem tanárainak, tanár­ segédeinek, hogy rendszeresen megtisz­ telnek bennünket és a hallgatókat jelenlétükkel! Köszönöm azt az önzetlen adományt, amellyel Dr. Vókó György lehetővé tette, hogy a Szalon vendége lehetett Pitti Katalin és Gulyás 16. Dénes operaénekesek, Maka Bernadett hallgatónak, hogy az idei évadban édes­ apja, Maka Ferenc gyöngyöspatai pin­ cészetéből ilyen kiváló borokkal fogad­ hattuk a Szalon vendégeit, barátomnak, Boldizsárnak, hogy másfél éve felkutatott és rendelkezésünkre bocsá­ tott egy zongorát, ami nélkül a Szalon el sem indulhatott volna, és a Hallgatói Önkormányzatnak, ahogy az esteket előkészítették, megszervezték. A közeljövőben is szeretnék új témákat behozni, mint például a 2006-os Mozart és Bartók évet, és tervezzük újabb helyszínek bemutatását is. A programokat most fektetjük végleges formába; és hamarosan minden érdek­ lődőt tájékoztatunk. Áldott és szeretettel teljes Karácsonyt és Újévet kívánok a Szalon látogatóinak és leendő vendégeinek, megköszönve, hogy magam is egy ilyen szellemi kö­ zegben, pázmányosok között lehetek. Névjegy: Szilasi Alex; zongoraművész. (Forrás: http://www.fidelio.hu/nevjegy.asp?id= 901&p-8&cat=ea.) 1968-ban született az olaszországi Parmaban. Zenei tanulmányait a budapesti Bartók Béla Konzervatórium után a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta, ahol tanárai Rados Ferenc, Falvai Sándor és Sólymos Péter voltak. Zongoramúvészi diplomáját 1993-ban szerezte. Első fellépése 1977-ben volt, miután megnyerte az országos zeneiskolai versenyt. Későbbi koncertjeinek színhelyei Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország, Olaszország, Törökország, Anglia, Oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok voltak. 1991-ben megkapta a „Magyar Rádió szólistája” címet, 1994ben elnyerte az olaszországi GIA ösztöndíjat, 1995-ben, Milánóban Kawai-díjjal tűntették ki, 2005-ben pedig megkapta a Kölcsey-díjat. 1993 óta tanít, számos mesterkurzust tart magyarországi és külföldi felsőoktatási intézményekben. 1996 és 1999 között Dél-Koreában a Taegu Egyetem tanszékvezető professzora volt. Rendszeres résztvevője nemzetközi zenei fesztiváloknak. 2001 óta a franciaországi Edition Fuzeau XIX. századi zongoraműveket megjelentető sorozatának megbízott igazgatója és �SZESZ Dobos Péter és Tóth Máté Újra itt van, újra itt van, újra itt van a nagy csapat!... Hála HOKünknek és tagjainak, a SZOFI Egyetemi Színtársulat im-máron állandó jelleggel szórhatja a kultúra magvait az ítélet hasáb­ jain. 2003 őszén, ahogy a csoport megala­ kult, még sok minden bizonytalan volt, és az elképzeléseinken, no meg a kölcsö­ nös szimpátián kívül nem sok minden­ be kapaszkodhattunk bele. Az elmúlt fél évben viszont a társulat az egyik leg­ aktívabb és legeredményesebb idősza­ kát zárhatja le. Jelzi ezt a Kari rendez­ vények sora, az évnyitó, az október 6-Í és 23-i megemlékezés, ahol a társulat tagjai szavaltak. Ott volt aztán az októ­ ber 19-i Pázmány Szalon, amelyben Schumann zaklatott életéből láthatott a közönség kis jeleneteket Szilasi Alex zongoraművész és a színjátszó három tagjának előadásában. Az elmúlt fél évnek a legnagyobb ese­ ménye a színjátszó életében az október 25-i előadás, a Pablito nővérei volt. (Nicola Manzari: Pablito nővé­ rei, 1965). Hoszszú hónapok munkájának eredménye volt ez a szép este a Díszteremben; hosszú hónapo­ ké, melyek bi­ zony nem voltak mindig feszült­ ségtől mentesek. Az előadás nem csak időpont­ jában illeszke­ dett a Karunk 10 éves fennállását ünneplő eseményekhez, hanem témáját tekintve is. A darab ugyanis a spanyol polgárháború utolsó napjaiban játszó­ dik, egy cordovai apácazárdában; és olyan gondolatokat ébreszt a nézőkben, amely így október végén saját történel­ münket tekintve különösen aktuális. Mi a fontosabb: az eszmék, vagy az emberi élet? A harcok már véget értek, amikor a nővérek válaszút elé érkeznek - kiadják-e a kapujuk előtt meggyilkolt köztársasági, Pablito iratait, vagy tart­ sák meg és magukra vegyék vele bukását is. Pablito költő volt. Sőt, annál is több: ember. A háborútól eddig sikeresen tar­ totta magát távol a rend, de most nincs tovább. Nicola Manzari egy olasz drámaíró, forgatókönyvíró és filmrendező volt, aki 1908-ban született Bariban és 1991ben halt meg Rómában. A Különös tár­ gyalás, A rabszolgakereskedő és A TABU mellett a Pablito nővérei (eredeti címén: Salud) a legismertebb drámája, amellyel 1965-ben megnyerte az Olasz Drámaírók Szövetségének nagydíját. Mint ahogy már írtuk az ítéletben, a SZESZ céljául tűzte ki olyan magyar és külföldi darabok színre állítását, ame­ lyeket a közönség csak ritkán, vagy egyáltalán nem láthat azok kortárs volta miatt, avagy mert szerzőjük élet­ művében háttérbe szorultak. Előadás már csak a következő félévben lesz. Mint minden félévben, februárban is tagfelvételt hirdetünk; hiszen szeret­ nénk, ha a kezdeményezésünk hosszú évekig működhetne az egyetem falain belül. Várunk minden érdeklődőt, aki kedvet érez a színjátszáshoz; és búcsú­ zunk azoktól a társainktól, akik már befejezik az egyetemet, és a következő félévben már nem lesznek velünk. 17. �Ködbeborult jogunk, avagy "Minden nemzetnek olyan joga van, amilyent megérdemel" Thaly Krisztián Florentin Már az egyiptomiak is írtak arról, hogy világunkat nem látjuk tisztán. A valósá­ got, amelyet annak hiszünk, Ízisz-Icple takarja. Jól példázza ezt a Platón-ftle barlanghasonlat is; a barlang falán tűz fényében tükröződő, megvillanó ár­ nyék alakok. Látjuk az árnyakat, de tud­ juk, az nem a valóság csak egy optikai nézet, egy pillanatnyi benyomás, szub­ jektív leképeződés. A Közép-Amerikai maya civilizáció (Kr.e. 2600- Kr.u. 909) szintén felismerte ezt a különbséget és igyekeztek is megtisztítani a látásukat Maya fátylától. Erre a különbségtételre pedig még a hyperfejlett mai korban sem vagyunk képesek. Érdemes lenne példát venni ezektől az ősi civilizációk­ tól, módszereiken keresztül megtisztí­ tani világunkat, jogunkat, jogrendsze­ rünket, a világpolitikát, a szemünket el­ homályosító sűrű ködfelhőtől. Az ősemberek úgy gondolták, ha el­ játszanak egy-egy vadászjelenetet a bar­ langban vagy annak falán, az majd a va­ lóságban is úgy történik majd. Ha jól megnézzük, mi sem esünk olyan meszszire ezektől az ősemberektől, megal­ kotjuk a magunk kis szabályait, szabály­ rendszereit, és kényszerképzeteket állí­ tunk fel, mint a barlanglakok. Ha pedig a vadászat nem úgy sül el, ahogy szeret­ nénk, létrehozzuk a kivételszabályt vagy, újat alkotunk a régi helyett. Rákényszerítünk világunkra törvényeket, törvénykönyveket; azokat alkalmaz­ zuk. A valóság azonban nem felel meg ennek a papír-juriszprudenciának. A jog, az nem egy tárgyiasult életidegen dolog! Mi formáljuk, alakítjuk akara­ tunk által. Elfogadhatjuk, hogy vannak esetek, amelyeknek nincsen megoldása a jog­ ban, muszáj hozzájuk konstruálni egyegy jogi konstrukciót, hogy a hiányos­ ságokat pótoljuk. Ezek akkor jók, ha a következményei olyanok, hogy akarjuk őket, azonban csínján kell bánni ezek­ kel a csinálmányoW^- (nem túl gentle­ man dolog, pl. mindig az elévülésre hi­ vatkozni (alább említem), vagy akár fik­ cióval pótolni az ürességet akkor, ami­ kor szintén nem az általános prototí­ pus (ami egyértelmű a normák tükré­ 18. ben) esete valósul meg). A célnak, nem egy tákolmány jog létrehozásában kell állnia, hanem abban, hogy természetes fogalmi mechanizmusokkal próbáljuk kiterjeszteni a törvény értelmét! Egy megoldási eset lehetne a metaforák használata. Ahol pedig homályosnak tűnhetnek e metaforák, és kárt okozná­ nak a jogban, ott fordítsuk meg ezek erejét, mert metaforákkal alkothatunk is! A metaforák érvényessége a valóság­ ban való megélésük, használatuk függ­ vénye lehet. Es ez az a pont, ahol elbu­ kik, és csúfosan megszégyenül a materi­ alizmus, a gondolat teremtő ereje pedig fényes győzelmét ünnepli! A gondolat teremt! Ez az akarat, amely ezt létreho­ zta, és amely a pozitív következmények­ re vonatkozott meghatározza a legyen világát, kulcsfontosságú abban, hogy ne a törvényekhez igazítsuk az eseteket, hanem az esetekhez igazítsuk a törvé­ nyeket. A tételes dogmákban óriási ve­ szély lapul (mégha, szükség is van rájuk, hiszen az alapesetekre kiválóan lehet al­ kalmazni őket) - ami magja lehet egy ha­ mis jogképzet kialakításának, igazság­ talan ítéletek meghozatalának. Hiszen tudjuk, hová jutunk, ha minden egyes esetben ragaszkodunk a törvény betű­ jéhez: „Summum ius, summa inuria!” A jogtudomány és a törvények viszo­ nyának meg kell változnia, mivel az élet gyakorlata egészen más, mint az arról leképzett törvény-árnyékok. A hazai jogtudomány mindenféle csűrés-csavarásra kész, csakhogy megfeleljen a kis kialakított árnyékvilágának, például az igazságtételi törvények, sortűzperek kapcsán, ha az Alkotmánybíróság kije­ lenti, hogy a visszaható hatályú törvény alkotmányellenes (pedig ez csak egysze­ rű társadalomtechnikai szabály), a bűnözők megússzák, mert már elévült a bűncselekményük, miközben mi arról vitázunk, hogy a Genfi Egyezmény al­ kalmazható-e, vagy sem. November 4. után biztosan, hiszen a diktatúra kül­ földi fegyveres erőt vett igénybe az or­ szág lakossága ellen, előtte a nem nem­ zetközi fegyveres összeütközés, háborús helyzet az, ami megállapítható. Azok a gazemberek, akik a „parancsra tettem”, lövettem a népbe - köntösébe burkolóz­ nak sanctiót érdemelnek, hiszen nyil­ vánvaló emberi normákat sértettek meg, igazságtalan törvénynek pedig nem kell engedelmeskedni (ez még egy­ szerű jogérzettel is megállapítható)... Egy biztos, hogy az a nép, amelyikben nincs stratégiai célérzet, összetartozás csak a törvénykönyvek felett veszekszik, az nem alkalmas a túlélésre! Játék­ szerévé válik a fújdogáló szélnek. (...) A homályt persze nemcsak a jogtudo­ mányban érzem, mindenütt ott van: a vallásban, történelemben, politikában, és e kapcsolatok összefüggésében. Nem vagyunk képesek kilépni saját kis para­ digmáinkból, (...) hamis rendszereink foglyai vagyunk. Mert valójában nem rendszer keresésre van szükség, (jog­ pozitivizmus - természet jog, kommu­ nizmus - demokrácia, kereszténység buddhizmus) hanem a rendszerek egy­ séges perspektívájában való látásmódra (amelyben így kiszűrhetjük az egyes hi­ bákat, érvényre juttathatjuk a külön­ böző előnyöket)! Ez az, amit én igazi „mentalité juridique”-nek jogi gondol­ kodásmódnak, helyes életszemléletnek tartok! Rendszerváltás csakis paradig­ maváltással történhet - és ha már vál­ tunk, ne legyen beszűkült! Mit látunk ma? Ugyanazt demokrácia álruhában, mint a kommunizmusban, csak most jobban kirabolnak, most nagyobb az államadósság. A vezető rétegek nem vál­ toztak, sem személyükben, sem szemlé­ letükben, ha pedig változtak szemé­ lyükben, akkor az utódok „a dinoszau­ ruszok tojásaiból keltek ki” - azok pedig igencsak hasonlítanak dinoszaurusz őseikre megspékelve a liberális pénz­ szellemmel. Végezetül Rudolf von Jhering, híres magánjogász idézetével szeretnék búcsúzni: ”... aki megszokta, hogy a jogügyekben csak az anyagi érdek mérőbotja szerint cselekszik: hogyan várhatnók az ilyentől, hogy más mértéket használjon, akkor amidőn a nemzet joga és becsülete a kérdés?” - vér nem válik vízzé. Hamis világunk hamis embereivé válunk, egy hamis történelemben. Tegyünk érte, hogy (...) ne a hamisság győzedelmeskedjen! �A tavaszi Polgári jogi - Kereskedelmi jogi záróvizsgák értékelése: Prof. Dr. Jobbágyi Gábor A záróvizsgák színvonala a korábbi évekhez képest javult; az eredmények jobbak lettek. A ténylegesen vizsgáját megkezdő kb. 450 hallgató 2/3-a vizsgá­ ját jó színvonalon (5, 4, 3) teljesítette. Ez javulás a korábbi évekhez képest. Eredmények: 114 db jeles (5); 102 db jó (4); 67 db közepes (3); 74 db elégséges (2) és 156 db elégtelen (1) (ebből visszaadta a tételt 46 fő). Vizsgára beje­ lentkezett: 608 fő; vizsgázott: 513 fő; nem jelent meg: 95 fő. Rendkívül magas viszont a vizsgára be­ jelentkezett, de meg nem jelenők, illetve a tételt visszaadok száma (összesen 141 fő; kb. 25%). Ezen hallgatók nem kis része általában a korábbi években szer­ zett abszolutóriumot, és maguk is úgy értékelik, hogy felkészültségük gyenge a záróvizsgára. A vizsgát megkezdő, és elégtelenre vizsgázó hallgatók kb. 50%-a is ehhez a körhöz tartozik, tudásuk na­ gyon gyenge volt. Összességében az eredményekből látha­ tó, hogy a követelmények teljesíthető­ ek, és azt a hallgatók nagy többsége si­ kerrel is teljesíti. Az egyes bizottságok eredményei kö­ zött a vizsgáztatás során lényeges eltéré­ sek nem voltak. A vizsgán meg nem jelenő, illetve tételt visszaadó, vagy nagyon gyenge teljesít­ ményt nyújtó hallgatóknak szeretnék ezúton néhány tanácsot adni: • A nem megfelelő felkészülés oka véle­ ményem szerint nagyrészt abban ke­ resendő, hogy sokan mások által elő­ re elkészített kivonatokból készül­ nek fel; ez a felkészülési mód biztos sikertelenségre vezet, mivel a tudás­ anyag a hét félév tankönyveinek anyagára épül. Tapasztalat az is, hogy a felkészülés során némely hall­ gató ezeket a sűrítményeket tovább sűríti aláhúzásokkal. Ez a gyakorlat­ ban azt jelenti, hogy egy-egy tételről amiről rendes felkészülés esetén kb. 10 percet lehet beszélni a vizsgán 2-3 mondatot tud elmondani, az is sok­ szor hibás. Vagyis eredményes felkészülés kizárólag a kollok­ viumokhoz felhasznált tan­ könyvekből, jegyzetekből lehet­ séges úgy, hogy a jelölt maga készít ezekből saját magának jegyzetanyagot. • A Polgári jogi - Kereskedelmi jogi vizsga eredményes letételéhez felté­ ve, hogy a jelölt kollokviumait rend­ ben teljesítette minimum 8 hét in­ tenzív tanulás szükséges. A kollok­ viumokra megszerzett tudás nem kis részben a záróvizsgáig elhalványul, ezért úgy kell kezelni az anyagot, mint majdnem teljesen új vizsgafel­ készülés esetén. • Visszatérő problémát jelent, hogy a hallgatók szeretnének „jó” vizsgabi­ zottsághoz kerülni, ezért elég magas azon hallgatóknak a száma, akik megjelennek a vizsga kezdetén, de nem mennek be vizsgázni, várva ar­ ra, hogy a következő időszakban „jó” bizottsághoz kerülnek. Mint koráb­ ban jeleztem, a bizottságok ered­ ményei között ma már nincs lé­ nyeges eltérés. A bizottságokat a vizsga napján sorsolják. A vizsga­ bizottságokban minden esetben sze­ repelnie kell 1 fő minősített oktató­ nak, ez az esetek túlnyomó részében a Tanszék főállású vezető oktatóit jelenti (Dr. Jobbágyi Gábor és Dr. Tattay Levente), kisebb részben a másod állású vezető oktatókat (Dr. Lábady Tamás; Dr. Fazekas Judit és Dr. Miskolczi-Bodnár Péter). A bizottságok másik tagja túlnyomó­ részt a Tanszék más, nem vezető be­ osztású oktatója. Ez a két személy ál­ talában változni szokott az egyes bi­ zottságokon belül, ügyelek arra, hogy általában ne ugyanazok a pá­ rok vizsgáztassanak. Az elnökök fel­ kérésébe a Tanszéknek beleszólása nincs, ezért általában mi is csak a vizsga napján ismerjük meg az elnö­ köket. Meg kell azonban jegyezni, hogy bi­ zottságokon belül a konkrét vizsga­ eredmények kapcsán semmiféle ko­ moly vita, eltérés nem fordul elő. A bizottságokban mindenki egy-egy szavazattal rendelkezik, és a szava­ zatok az esetek 80%-ában egybehang­ zóak (a gyakorlat az, hogy a kérdező oktató általában utoljára szavaz, az elnök döntése alapján), 20%-ban for­ dul elő, hogy eltérés van a szavazatok között (pl. 2 szavazó közepest ad, 1 szavazó jót; ilyenkor többségi szava­ zás dönt). Vagyis az elégtelen értékeléseket - az esetek túlnyomó többségé­ ben - a bizottság egyhangúan hozza meg (ha nem, akkor több­ ségi szavazás dönt). • A vizsgán a hallgatók 3 tételt húznak; a tananyag különböző részeiből. Ki­ alakult gyakorlat az, hogy ha a hall­ gató 1 tétel esetében teljesen tájéko­ zatlan, az eredmény egyértelműen elégtelen. Ellenkező gyakorlat azt eredményezné, hogy a hallga­ tók a felkészülés során az egyik tételcsoportot kihagyhatnák. Ezért a különböző tételek átlagolása csak abban az esetben képzelhető el, ha a hallgató mindegyik tételét lega­ lább elégségesre tudta (tehát 5-5-1 tu­ dás az egyes tételekben elégtelen; 2-34 tudás közepes). Elég sok hallgató­ nál előfordul sajnos, hogy két tétel­ ből elfogadhatóan felelnek, bukásu­ kat az okozza, hogy a harmadik tétel­ ből teljesen tájékozatlanok. Bp. 2005. október 19. 19. �Best of büntetőjog - idézetek Pálinkás Gyuri bácsitól 25. Nem látott a moziban, mert az előtte ülő túl magas volt, 1. Azt nem mondom, hogy állat, mert az állatokat szeretem hát beleszúrt egy kést a nyakába, hogy húzza már össze ma­ (a bűnöző is ember” elvre). gát... 2. Sajnos akkor már halálbüntetés nem volt. 26. Megivott két liter pálinkát, majd némi sört, mert égett a 3. A két borbély egyike egy hentes volt, aki a feleségét 10 dekás gyomra, aztán kiment az utcára, és minden szembejövőt darabokra vágta fel; szerencsére akkor még nem borotvál­ leszúrt. koztam, biztonságban voltam. 27. Amikor az ÁVH hatalomra került, bevezették a menekü­ 4. A humanizmus, nos, azt nem mondom, hogy hasznos... lési kötelezettséget, nehogy egy-két ávóst beleverjenek a 5. A jellempszichopaták általában politikusnak szoktak men­ földbe... ni. 28. Sztálin elvtársnak olyan ötlete támadt, hogy Churchill el­ 6. A pasas agyonverte az élettársát, mert az megitta a pálinkát harapta a szivarját. előle, tehát:jogos védelem volt! 29. Most nem akarok belemenni a jogi és a tényleges coitus 7. A vérnyomásomat a reggeli hírek rendbe hozzák. közti nagy különbségbe! 8. Alkotmányjogász, na, ilyen madár nincs! 30. Habeas Corpus legnagyobb felháborodására a homo­ 9. Kékszakáll, akinek szakálla se volt, kék se volt, felesége se szexuális bűncselekmények nem magán indítványra volt, de homoszexuális volt; jaj, szabad-e ezt kimonda­ hanem közvádra üldözendők! nom, mindjárt jön a Habeas Corpus. 31. A gondos orvosi kezelésnek köszönhetően három hét 10. Nagy hiba volt a szigorítottat megszüntetni! múlva meghal. 11. Érdekes, amíg kormányon volt, addig nem akarta a társa­ 32. Ha valakit bezárnak a nem pottyantós rötyibe, és az a lán­ dalmat megváltoztatni... cot leakasztva, a fogvatartóját azzal megfojtja, jogos véde­ 12. A szocialista büntetőjog; nem tudok semmi jót mondani lem. róla! 13. A tomahawk-bomba is egyfajta szankció a nemzetközi jog­ 33. Az elállásnak véglegesnek kell lennie, nem az, hogy 'A fe­ nébe, ezzel a szarral nem tudtam kinyitni a rácsot, na, nem ban. baj, majd holnap visszajövök1... 14. Verjük a mellünket fél téglával! Csak halkan jegyzem meg, 34. A részességnek - nem a részegségnek (annak sok) - csak két mindig úgy kell verni, hogy előtte párnát teszünk alá... fajtája van... 15. Van, akinek a szüzesség elvesztése jelentős érdeksérelem, 35. A közönséges bűncselekmény nem az, amikor egymással és van, akinek nem az... beszélgetnek a parlamentben. 16. Diplomáciai védettséget élvező megöli a feleségét; a jogos 36. Régebben nemi erőszakot csak nőn követhettek el; azóta védelem az egy más kérdés. már mi is védve vagyunk! 17. Matuska Szilveszter a fronton az első nap idegössze­ 37. Sajátképi és nem sajátképi. Hogy kinek volt sajátképe kita­ omlást kapott, mert rájött, hogy nemcsak ő robbantgatlálni ezt? hat, hanem őrá is lőnek. 38. Józsi bácsi olyan impotens, mint a föld, Naomi Camp­ 18. A szüléssel járó hangulatváltozás indokolttá teheti a cse­ bell, Marilyn Monroe, neki mindegy, de azért próbálko­ csemőgyilkosságot, ezt a hölgyek tudhatják; na, nem ma­ zik, mondván 'ha isten úgy akarja, a kapanyél is elsül'... guk! 39. Pszichikai bűnsegély az, amikor mondom a havernak: 19. Nem tudom, hogyan lehet férfit megerőszakolni... 'Állj, „Igazad van, semmit se ér az életed, akaszd fel magad”, fizi­ vagy lövök?' kai meg, ha hozok neki egy kötelet azzal, hogy „Erre fela­ 20. Alkalmas eszköz volt a pasasnak, aki villanyszerelő volt, a kaszthatod magad, nem szakad le, jó kis magyar termék...” drót, amit bedugott a konnektorba, hogy agyonüsse a fele­ 40. A bűnös közömbösség nem a férfiak impotenciája. ségét vele. Csak nem a két csuklójára tette a két pólust, így 41. Én nem mondtam Józsi bácsinak, hogy akassza fel magát, a módszer volt alkalmatlan, mondtam is az ügyvédnek: csak néztem, mert ilyet még sohasem láttam. 'alkalmas eszköz az, tessék csak kipróbálni...' 42. Amerikában simán kiszabnak 350 évet; nagy ügy, vagy 21. A borsod megyei párttitkár mondta a nagy árvízkor: 'Elv­ túléli, vagy nem! társak, ez a víz major!' 43. Bemegyek egy étterembe, ahol 15 köztisztviselő van, és azt 22. Én áradáskor a fosztogatókra egyszerű büntetést szabnék mondom: “Uraim, maguk piszkos csirkefogók” - meg még ki: a vízből kiálló nyárfákra kötném fel Őket... mindazt, ami ama Kende Péter-könyvben van... 23. Sikerült egy normális elmeszakértői véleményt keríteni; 44. Ittasan ballagok haza, nem gyalog, autóval, ha gyalog mert az első nem volt normális, mármint a vélemény! megyek, abból nem lehet semmi baj, legfeljebb otthon a 24. A jellempszichopaták jellegzetesen hazudozók; az újságí­ feleségemnél! rók között sok van. 20. �Best of büntetőjog - idézetek Pálinkás Gyuri bácsitól 45. Rutinos autós lassít a rendőr előtt, majd hirtelen felgyor­ sít, a rendőr félreugrik, vagy sikerül neki, vagy nem; általá­ ban ilyenkor fürgék szoktak lenni... 46. Ha hazamegyek a kisbaltáért, hogy azzal verjem agyon Józsi bácsit, mert szeretem, mert jól áll a kezemben, akkor az rögtönösség, de ha Mátészalkára megyek baltáért, az már nem. 47. Továbbra sem tudom, hogyan lehet férfiakat megerősza­ kolni, nem elég jó a fantáziám, kéne pornográf filmeket néznem, de nincs erre most időm... 48. Ezen a fajtalanságon mindig röhögök, mert ha van fajta­ lan, biztos van fajos is, de arról sose esik szó. 49. A Legfelsőbb Bíróság itt is belepúzott a nulláslisztbe... 50. Az intellektuális közokirat-hamisítást nem az intellektuá­ lis emberek követik el. 51. Egy ilyen Rousseau-féle... rousseau vagyok tőle! 52. Ezek nem tudják, hogy finnugorok, hogy finnjenek-e vagy ugorjának. 53. A büntetést nem mindig tartják igazságosnak; lásd Árpád, Előd, Ond, Kond és Tas autóbalesetét... 54. Nem szeretem itt a szubjektív-idealista alsó madárfogá­ sokat. 55. Mózes törvényei szerint a házasságtörő asszonyt megkö­ vezték; Magyarországon nem lenne e célra elég kő... 56. Hobbiból szerelem a vízkazánt, és az agyoncsapja az anyó­ somat; ez persze jogos védelem volt. 57. Volt egy fogorvos, aki már harmadjára került elém tiltott abortusz miatt, mondtam neki: „Doktor úr, maga to­ pográfiai tévedésben van, a maga jogosítványa fentre szól, nem lentre...” 58. C. Darwin elméletét úgy lehet egyszerűen magyarul meg­ fogalmazni, hogy az erősebb kutya él szexuális életet. 59. A katonai tanács elnöke mondta nekem: „Jegyezd meg fiam, semmit sem ér a harag hatalom nélkül!” 60. Az ellenséggel való érintkezés nem szexuálisan értendő; még ha ez is gyengítheti az erejét. 61. Élve eltemették a lovával együtt, mellékbüntetésként a fe­ leségét is odatemették, hogy ott se legyen nyugta! 62. Ha ma egy lopásért kézlevágás járna, Magyarország tele lenne félkezű emberekkel. 63. Kádár elvtársnak nem jutott idő a Tripartium olvasására, mert a Tőkét kellett forgatnia, igaz, nem a sajátját, hanem a Marxét... (idegen seregek behívása) 64. Béla bátyám, mármint a Kunék olyan dolgokat csináltak, hogy Beccaria pörgött a sírjában! 65. Józsi bácsi fekete ruhában, fekete sapkában aludt az úton egy gödörben, keresztülment rajta egy teherautó, a sofőr csak azt érezte, hogy zökken kettőt, kiszállt, megnézte, Józsi bácsi agyvelejének fele a sapkában volt, a másik fele meg a betonba passzírozva. 66. A klinikai halál esetén nem lehet szervet kivenni, mert Józsi magához tér, és kérdi: „Hol az egyik vesém, nekem kettő volt...” 67. Az aktív eutanázia a beteg kérésére megy, nem azért, mert Józsi bácsinak már nagyon unom a pofáját és beleszúrok egy injekciót... 68. A halálbüntetést nemcsak azért nem szabad alkalmazni, mert Brüsszelben két esze ment humanista kitalálta... 69. Ratkó elvtársnő biztos nem került volna olyan helyzetbe, hogy abortusza lett volna, hiszen fényképét elnézve nem volt olyan elvtárs, aki bevállalta volna! 70. A gázpisztoly csövében van egy pöcök, de ki fog gyufát kérni, hogy megnézze, ha ráfogják a sötétben? 71. Akkor még nem a szenilitás végső határairól integettem vissza... 72. írásba adtam, ha engem a kaposvári kórház előtt leszúr­ nak, azonnal kapjanak fel, és vigyenek át Zalaegerszegre... 73. Az áldozat éppen a legénybúcsújából jött haza; a dolgok nehezét sikerült megúsznia... 74. Hogy várhatjuk el egy IQ42-es bigbrothertől? 75. A pasas elvitte a Révai Nagylexikont is a gombaszedéshez; és sikerült csupa gyilkos galócát összeszednie, mindenki meg is halt körülötte, kivéve, aki utálta a gombapörköltet... 76. Szocializmusban a legfőbb érték volt az ember, vigyáztak is erre az értékre, azért voltak tele a börtönök... 77. Engem elég gyakran lecoitált az elvtárs-főnököm. 78. Az újszülött az mindig 14 éven aluli, én legalábbis sosem hallottam, hogy afölött született volna. 79. Volt egy kegyetlen férje, egy vadállat; de, bocsánat, nem bántom az állatokat! 80. Általában úgy szedik le a turulról az oda felmászottakat, hogy felmászik mellé egy fiatal tűzoltó, és azt mondja: „Gyere le, a fene egye meg, vagy lelöklek!”, erre általában le szoktak jönni. 21 �Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. (Mt 5,5) [ Sáhó Eszter - Vad Fügefa Egy szelíd ember naplójából: „Ma vagyok ötven éves. Ilyenkor divat számot vetni azzal, ami mögöttünk van. Én is túlesem rajta. Hogy is kezdő­ dött? A gimiben eldöntöttem, hogy be­ lőlem híres ember lesz. Szüleim becsü­ letes emberek voltak, de a kifejezés mai értelmében nem vitték sokra. Szerin­ tem azonban igen, már azzal, hogy a szüleimnek nevezhetem őket. Szóval el­ határoztam, hogy megmutatom a világ­ nak, hogy honnan is jöttem, mit jelent az a már-már elfelejtett szó, hogy család; megmutatom az értéket a mai törtető világnak. Jelentkeztem az egyetemre, ki­ tűnővel végeztem, ezért aztán könnyen kaptam állást. Nem mondom, hogy egyből megtaláltam a hivatásomat, de élveztem, amivel foglalkoztam. Szak­ mailag egyre elismertebb lettem, a rang­ létrán egyre feljebb jutottam. Kollégá­ immal is igyekeztem emberi kapcsola­ tokat kialakítani. Hívtam őket több­ ször templomba is, de mindig elutasító választ kaptam. Mikor Bibliát ajándé­ koztam egyik akkor hitt barátomnak, nem szólt semmit, de láttam, hogy meg­ lepődött, majd mosolygott. Ezek az em­ berek nem mondtak nekem semmi bán­ tót, csak éppen közeledésemet e téren nem fogadták. Számomra ez először furcsa volt, hiszen nálunk otthon ter­ mészetes volt a szomszédokkal a hitről beszélni. De aztán megszoktam az új környezetet, már nem is próbálkoztam. Letettem tervemről, hogy megmuta­ tom, igenis létezik jóság a világon. Bele­ merültem munkámba, és már nem is kerestem azokat a lehetőségeket, me­ lyekkel az embert akartam valaha min­ denkiben megszólítani. Aztán egy nap már bankelnök voltam szokásomhoz híven bementem a közel fekvő templomba szentmisére. Valamilyen ki­ emelt ünnep vagy esemény lehetett (nem emlékszem pontosan), mert már az ajtó tele volt fotósokkal. Persze észre­ vették, ahogy belépek. Sejtettem, hogy meg fogok jelenni másnap a híradá­ sokban. De azt nem, hogy milyen cím­ mel. Folyt a liturgia, épp a Miatyánk utáni kézfogáshoz érkeztünk el, amikor a „Béke veled!” mondattal az ember ke­ zet fog a körülötte állókkal. Emlék­ szem, egy hajléktalan ember ült mellet­ tem. Természetesen vele is kezet fog­ tam. Az éles szemű médiások ezt a pilla­ natot is elcsípték, és másnap a „Bankel­ nök hajléktalannal fogott kezet” cím­ mel szerepeltünk az újságokban. Ezek után bármilyen riportra mentem, nem maradhatott el a hitemre való rákérde­ zés. Nem értettem, miért kezdett el ér­ dekelni hirtelen mindenkit az, hogy mit tartok fontosnak az életemben a szakmán kívül. Ma már tudom. Az emberek, ha tudat­ talanul is, de vágynak az értékre. Ideigóráig eléldegélnek a maguk teremtette ál-világban, de ez nem tart, nem tarthat Örökké. 2005 novembere” Molnár Ferenc: Az üvegcipő Dawe Az Örkény Színház mostanában számos színvonalas előadás­ sal rukkolt elő, ezek közül az egyik Molnár Ferenc: Az üvegci­ pő c. komédiájának színpadra állítása. A színházkedvelők ok­ tóber legvége óta tekinthetik meg a darabot, ami így még friss­ nek mondható. Amikor az ember elfoglalja a helyét az előadás kezdete előtt, a darab már folyik. Szakadt ruhájú cselédlány mossa és törölgeti hosszasan a padlót. A történet természetesen igazi „molnár­ ferences” azaz könnyed, komédia; helyzetkomikumok, és happyend. Helyszínünk a Józsefváros, az 1920-as években. Szabó Irma (Hámori Gabriella), a cselédlány egy bérházban dolgozik, és szerelmes az ott lakó öregedő bútorrajzolóba, az örökké morcos Sípos Lajosba (Gálffi László). A kezdődő kapcsolatnak azonban útjában áll Adél (Für Anikó), aki a ház tulajdonosa, és bár nem szereti Sípost, mégis rá akarja bírni, 22. hogy vegye őt feleségül (ennek hátterében korabeli társadalmi megfontolások állnak). Van még a darabban fiatal szerető, Császár Pál (Czukor Gergely) személyében, lakodalom, ren­ dőrségi kihallgatás, boldogság és szomorúság, na és persze még egy jó adag boldogság a végére. Megvan tehát minden, ami a színvonalas kikapcsolódáshoz szükséges, de azért még­ sem üli meg a gyomrunkat. A társulat három felvonásban adja elő Az üvegcipőt, amit a színház művészeti igazgatója, Mácsai Pál rendezett. Aki kedveli ezt a műfajt, annak szigorúan ajánlott, aki inkább a tartalmasabb darabokat kedveli, annak is érdemes megnézni, mert jó szórakozást nyújt, az alakítások is hitelesek (itt Gálffi Lászlót külön kiemelném, ő mostanában minden darabjában nagyszerűen szerepel), és legalább addig sem a TV előtt ül az ember. �Belső tenger - érzelmek és indulatok; tengernyi, belülről Ablonczy Zsuzsa Az élet vége a halál. Már csak az a kérdés hogy mikor és hogyan. Ramón Sampedró (Javier Bardem) számára az élet huszas éveinek elején egy baleset foly­ tán véget ért. De a halál mégsem jött el. Közel 30 éven keresztül élt ágyához és családja gondoskodásához láncoltán egyetlen végső céllal a szívében és értel­ mének tejes tudatában: az élet szabad­ ság. Az ő szabadsága véget ért. Legyen hát végre az életének is vége. Az elhatá­ rozás tehát megvan, kitartásnak sincs hiányában, már csak a megfelelő embe­ reket kell megtalálni, akik hozzásegítik „boldogságához”, nyugalmához. A nyugalmához? Valóban ez lenne az egy­ etlen kiút? Az ember szabadsága kötött a fizikai szabadsághoz, ha mozdulatai másoktól függenek abból adódóan a lelke is leláncolt és nem elegendő a pusztán szellem adta kötetlen lét? A kiinduló story tehát adott. Százszor és ezerszer feldolgozták már ezt a kér­ déskört újabb és újabb heves vitákat eredményezve. így hát mikor elolvassuk a tartalmat, unottan tehetjük fel a kér­ dést: jó, jó eutanázia. De mitől plusz? Mit tud még hozzátenni ehhez a témá­ hoz egy újabb film? A válasz nagyon egyszerű: semmit. Ugyanis azt a lelkes mozilátogatót, aki azzal a szándékkal ül le végignézni ezt a 125 percet, hogy végleges és megdönt­ hetetlen bizonyítékot fog találni a ke­ gyes halál mellett vagy ellenében, el kell keserítenem. A film nem elkötelezett emberjogi aktivistákat akar kinevelni, akik felállva a moziszékből katartikus és sorsfordító élményük hatására rög­ tön rohannak tűntetni az emberek joga­ iért az élethez, vagy éppen az élet befeje­ zéséhez. És afelől is megnyugtathatok mindenkit hogy, nem a Belső tenger lesz a leghevesebb viták tárgya Balázsshow soron következő részében. Ez a film ugyanis nem egy álláspontot fogal­ maz meg hanem „csupán” egy érzést és egy életformát ír le a zene és képek nyel­ vén. Megrázó hitelessége az igaz történet egyeseknek talán túlságosan is-egyszerű krónikájából fakad, mégsem süllyed le a puszta dokumentumszerű történet­ mesélésre. Mindehhez és a beleéléshez Javier Aguirresarobe lelket felszabadító képei segítenek hozzá, amelyek kiszá­ míthatatlansága és élettelisége hordoz­ za az igazi feszültséget a főhős valós és vágyott állapota között. Jók és szépek a képek és a dallamok, ám mégis attól film a film, hogy azért néha mégiscsak történik benne valami. A Belső tengernek ez a tipikus „na mi van akkor ha, az van, amire nem számítot­ tam?” fordulata épp jókor következik be. Amikor már mind mi, mind pedig Ramón kezdünk belenyugodni a ked­ ves családias hangulatba és csendes el­ múlásba megjelenik a mellékszál termé­ szetesen és kissé sablonszerűén női ala­ kot öltve. DE! Ez a momentum az, ami miatt a feszültségkedvelő nézők lega­ lább kapnak egy új lökést, hogy mégis­ csak maradjanak még egy-két percet. És nem fognak csalódni. Mi sem bizonyítja jobban a film hiteles­ ségét, mint az, hogy a katolikus szelle­ mű Spanyolországban 14 darabot gyűj­ tött be a legrangosabb filmes elismerés­ nek számító Goya-díjból. Alejandro Amenábar balladája tovább folytatta menetelését és a 2005-ös Golden Globe és Oscar gálákon is elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó szobrokat. Nem a szavak, hanem a hallgatások, nem a cselekmény, hanem a képek és mozdulatok teszik ezt a filmet olyan hatásossá, ami nem engedi, hogy pusz­ tán egy érdekes történetként tekintsünk Ramón esetére. Mindenki megtalálhat­ ja benne a maga sajátos válaszát az élet­ re, a szabadságra és a szeretetre, legyen az akár egy mondat, egy dallam vagy egy nyitott ablak a végtelen tengerre. 23. �A Világ Legjobb Autója Fölös Csaba A mai sorozatgyártású autók a 3-5 éves garancia idejére készülnek. A régi építési elv, kézi építésmód mára kevesek kiváltsága maradt. Ezek közül a RollsRoyce a legrégebbi; 1904-ben alapította meg Sir Henry Royce. Jelenlegi modelljük a Phantom. Az épí­ tési filozófia a tökéletességre törekvés és a részletekbe menő kidolgozás szavak­ kal írható le. 2003 januárjában mutat­ ták be és tették megrendelhetóvé a dél Angliában - Goodwood-ban - készülő RR Phantomot. Az autó meghajtásáért egy 6.75 literes V12 elrendezésű benzin­ motor felelős. Az autó legnagyobb tel­ jesítménye 462 lóerő, amelyet feltöltő 24. (turbó, kompresszor) nélkül ad le. Az üres tömege 2.4 tonna, a menetkész 3008 kg. Ennek ellenére 5.9 másodperc alatt gyorsul 0-100 km/h sebességre, de ebben a kategóriában senkit sem érde­ kel a gyorsulás. Legnagyobb nyomatéka 750Nm, amelyet már 3500-as fordulat­ számon lead, de ennek 80 százaléka, már 1250-es fordulat esetén is jelen van. A bőr belső elkészítéséhez 18 szarvas­ marha bőrét használják fel. A fabur­ kolatok a vevő kívánsága alapján a gyári diófa és tölgy mellett készülhetnek akár mahagóniból, vagy rózsafagyökérből is. A karosszéria különleges acélötvözet, amely külön kérésre páncélozott kivi­ telben is rendelhető, golyóálló üvege­ zéssel. Ez akár a vállról indítható raké­ ták ellen is védelmet biztosít. Az autó alapára nálunk 89 millió forint átszá­ mítva; amely tartalmazza az üzembe helyezési költségeket is. Az alapváltozat 5.8 méteres, de kérhető hosszítva is, amely 6.1 méter. A jármű 20, illetve 21 collos felnikkel kerül kiszállításra a vevő igényeinek megfelelően. A legközelebbi szalon és márkaszerviz, Münchenben található. �Sáska Zoltán Attila: Erka-versek Eleven kép(Rólad) Egy szép szó is elszáll, Mire szépre álmodjákS amire ébredéskor találsz Azt ajkadra veszed„Egy” tekinteted minden pillanatban Kopott egekben meztelen fákon kutatMinden sóhajod kósza leveleket feszít, S Veled szárnyal a havas hegyekbe- A borúd felszáll, majd lehullEgy könnyednek cseppje elgurul, Mire varázsszót faragva felébredek- Veszprém-Bp., 2005. október 6-7. Végre(elfogadom) Azt hittem bennem Nincsen, Mi szavadért szótlan, s szelíden töretlenÓ, ha ifjabb magamban őrzöm a Nevedet, Tükrödben múló, avítt idő rohan, s távozik- Azt hittem köröttem Nincsen, Míg más tollal írták a NevedetDe ha egyszer régről engem kinyit a szemed: Végre hangos tüzedben kigyúlhatok? - Hát lehunyom szemem: Tévelygő tenyerem lüktető ereden, Öled nyugtat, önfeledt ölelemSemmi sem neszez... Izgatott légzésed átemelem. Egy csalóka harmatra elszunnyadok, S ha így maradok, szelíden: elfogadomBudapest, 2005. november 6-7. 25. �Dawe és Thaly Krisztián Florentin versei Egy szép új karácsony Téli tájkép karácsony van minden évben vegyed csak meg amit kértem nem kell a meleg szeretet ordítoznak a gyerekek vedd meg mami amit kértem! toporzékol a pláza-téren jó lesz a mobiltelefon? minek, az már van egy vagon! karácsonyfa 3 méter alatta ül János, Péter mégse menő az ajándék csupa cukor, csupa játék ha bemennek az osztályba mennyibe fájt? milyen drága? ezt az egyet kérdik tőlük mintha csak az üdvösségük ezen múlna és nem máson kedvességen, szívjóságon álmukban ők nem is látják Jézus hogyan nézi kábán mosolyog de szomorúan értelme volt megszületni? azután biccent komoran s eljön ahogy minden évben néhányan vendégül látják ő pedig a vendégségben szépen csendben ül középen Sötétben hull a hó. Két világ ér össze. A zaj mégis folyamatos. Én pedig nem értem. Először fény aztán mégse. Csak tükröződés semmi más. Meg egy utcai lámpa. Lassan hazafelé indulok egymagám. Dante Tél Kinti fagyok süvítenek, Néhol hópelyhek játszanak, - a tél fekete dallamára járva. Fekete hajú lány varázsára! S nem akar kápráztatni, Nyári módra csillogtatni, Csak fújni, süvölteni. Lassan elcsepegni, jégcsapokon fogyatkozni, Megmeredni... S ez a szépség! - más, mint a nyár, Oly komolyan játszik veled; Neki mindegy; Élet vagy Halál... Ha fázol, nem érted őt, Eggyé kell válnod vele; S hideg telében, hideg hópelyhekre; Csöndes lassú lépésekre; Bele kell élned magad így a hideg nem fojtogathat, Csak kápráztat... Bájait nem játssza el, nem kacérkodja; 26. Magasztosan rázza, Ágai oly komorak, törnek-zúznak; Ha letörnek kopognak... De nem oly rémisztő ez; Sosem féltem még e vágytól, Fel kell hozzá nőni, hogy értsed, Az elmúlást is élvezheted... Öt oly kevesen értik; Varázsát szörnyűségként emlegetik, Pedig magányos dallamára; Vékony sikoly hangjára, Nem válaszol senki! A befagyott jégtáblák vigasztalják; Játszanak téli sziréntörésekben; Mást nem kap, Csak saját hangját; S fáj neki; mert nem szívesen látják... Thaly Krisztián Florentin Dante �NaPonta Klub ----------------------------------------------------- 'A NaPonta - reggeltől estig A NaPonta Klub egy civil szerveződés, amelyet önkéntes alapon kívánunk létrehozni a főiskolákon, egyetemi karokon és más, különböző intézményekben. Az országos hálózat kiépítésére való törekvésünknek legfőbb célja, hogy segítséget nyújtsunk számos, az ifjúságot érintő, közérdekű kérdés megoldásában. A 17-18 eves fiatalok többsége olyan továbbtanulási lehetőséget keres ma­ ga számára, ami érdeklődési körének is megfelel, és szakmai előmeneteléi is megfelelően biztosítani tudja. A NaPonta Klub célja az. hogy a diákok már a középiskolákban a lehelő legszélesebb körű ismeretekkel rendelkezze­ nek a továbbtanulási lehetőségekről, valamint az, hogy7 elősegítse és meg­ könnyítse a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók tudatos pálya­ választását és a szakmában való elhelyezkedését. Nem kívánjuk a Haliga lói Önkormányzatok, vagy más szervezetek tevé­ kenységéi elvonni, hanem a támogatásukkal, helyi szinten is szerelnénk megismerni, és a munka során mindenhol figyelembe vonnia helyi sajátos­ ságokat. Az alábbi tevékenységekkel kívánjuk mindezeket a célokai megvalósí­ tani: • 2006 szeptemberéiül egyesületünk Magyarország valamennyi középisko­ lájában meg kívánja kezdeni működését. Legfőbb célja az, hogy' a 17-18 évesekei tájékoztassa az őket leginkább érdeklő és érintő tanulmányt kér­ désekről, úgy mint a kétszintű érettségiről, a felvételi rendszerről, vala­ mint a bolognai folyamatról. Felsőoktatási intézmény népszerűsítését nem vállalja, hanem a közérdekű tájékoztatással az ifjúság legmegfe­ lelőbb döntését kívánja elősegíteni. Ugyanis, ha minél több diák nyer fel­ vételt olyan főiskolára vagy egyetemre, ami érdeklődési körüket kielégí­ ti. akkor bővülhet az eddig számos esetben háttérije szoruló szakmai ág­ azatok köre. Célunk megvalósítása során nem kívánjuk a főváros-centrikusságot erősíteni, kezdeményezésünkkel kíséi letet teszünk a vidék fel­ zárkóztatása. • Amennyiben tájékoztató törekvéseink eredményesnek bizonyulnak, jog­ gal bízhatunk abban, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói minősé­ gi szintje emelkedni fog. Egyesületünk célja, hogy a fiatalokat a további tanulmányaik során is segítse. Ennek eszközei a következők: A helyi HÖK-ök támogatásával olyan tevékenységi területeket, progra­ mokat dolgozunk ki, amellyel az adott intézményben más szervezet nem foglalkozik. Kezdeti lépésként négyr alapprogramot fogalmaztunk meg: 1. Tudáshálózat körútja: a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Tárcatúkör előadássorozat mintája alapján szeretnénk elősegíteni, hogy Ma­ gyarország valamennyi felsőoktatási intézménye egyre több közismert szaktekintélyt - adott esetben párthovatartozástól függetlenül szakpoliti­ kusokat - fogadhasson. Országos hálózatunk segítségével biztosítani kí­ vánjuk a „tudás atyjainak" mindenhová való eljutását. Felkérésre - a hall­ gatók igényei szerint - megszervezzük híres művészek, országosan is­ mert közéleti személyiségek meghívását és előadását. Ezeket az összejö­ veteleket a HÖK-kel együttműködve rendezzük, a programokon bárki ingyen részt vehet. Az ország különböző pontjain megalakuló NaPonta Klubok szoros együttműködésben állnak majd egymással, és így, egyfajta tudáshálózat kialakításával, lehetővé válik, hogy bármelyik intézmény, bármelyik hallga­ tója könnyen hozzájuthasson egy másik főiskola vagy egyetem tananyagához vagy akár tankönyvekhez is. �2. A legsikeresebb hallgató: ezt a „titulust'1 nem csupán a hallgatók tanulmányi eredménye alap­ ján, hanem az egyetemen vagy főiskolán kívüli tevékenységüket is figyelembe véve - kiemel­ ve a közösségi, vagy az ifjúsági civil szférában végzett munkásságukat - kívánjuk megállapítani. odaítélni. 3. Fiatalok a címlapon: 2006 szeptemberétől országos, havonta megjelenő újságot indítunk, amelynek címe: Fiatalok a címlapon. Ifjúsággal kapcsolatos cikkek, aktuális hírek, fiatalos glosszák, munkalehetőségek alkotják majd lapunk ge­ rincét. A Fiatalok a címlapon program elindításával és népszerűsítésével az ifjúság közéleti érdeklődését, aktivitását szeretnénk elősegíteni politikától és párthovatartozástól függetlenül. 4. ShoMime: segítséget akarunk nyújtani kulturális programok, sportversenyek, koncertek, vetélkedők, stb. megszerve­ zésében és lebonyolításában, valamint a helyi ifjúsági egyesületekkel együttműködve saját rendezvényeket is kívánunk szervezni. Segítünk a szükséges pénzügyi háttér megteremtésében: pályáztatás, szponzorkeresés. A fentebb említett programok helyi szinten módosulhatnak, s javaslatra továbbiakkal ki is egészülhetnek. • A végzős hallgatók sikeres pályakezdését is elő kívánjuk segíteni. Amikor a fiatalok, tanulmányaik befejeztével (vagy még azelőtt) szembesülnek az elhelyezkedés szükségességével és nehézségeivel, általában két lehetőség közül választ­ hatnak. Az egyik, hogy az államigazgatás berkein belül kívánják életpályájukat elkezdeni, míg a másik, hogy a vállal­ kozói szféra világába lépnek. Mivel hazánkban a közigazgatás szűkítése, csökkentése jelenleg a kívánatos cél, egyesü­ letünk a vállalkozói szférában való érvényesülési helyezi az előtérbe - nem megfeledkezve az egyéb irányba pályázók népes táboráról sem Vállalkozói ötletek kidolgozását, támogatások megszerzését, majd a tanulmányok befejeztével fiatal kis- és középvállalkozások beindítását segítjük elő. Azt szeretnénk, hogy 2005 december 31-ig budapesti, veszprémi, pécsi, szegedi illetve debreceni központokkal, min­ den régióban létrejöjjön, alakuljon meg a KaPonla Klub, pont olt, ahol szükség lehel rá. Aki úgy dönt, hogy az egyesületünk tagja lesz, annak nem kell belépési vagy tagsági díjat fizetnie. Intézményen kém a helyi HŐK támogató segítségére, valamint koordinátorok munkájára van szükség az eredményes működéshez. A főis­ kolákon és az egyetemeken a helyi NaPonui Klub-bok vezetőire számítunk majd. Az ifjúsággal kapcsolatos leendőket nem úgy, mint problémái kell kezelnünk, hanem úgy, mini jövőnk talán legfon­ tosabb és legerősebb erőforrásának kérdését. Elkötelezetlek vagyunk abban, hogy tudatos nemzetre, és értékeit vállaló, megőrző ifjúságra, társadalomra van szük­ ség. hajiunk múlik, hogy ezt inikép>y>en, milyen módon érjük el. Az utat magunk választjuk meg. s aki velünk jön - ha együtt megyünk - reméljük célba ér. Úclvözlettel: NaPonla Klub vezetősége � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2005 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource VIII. évfolyam 6. szám 2005. december Abstract A summary of the resource. Tartalom: pár aktualitás a HÖOK sajtóközleménye Prof. Dr. Jobbágyi Gábor: Tájékoztató a Kari TDK-val és az OTDK-val kapcsolatban egy levél egy helyreigazítás - a Budapesti Műszaki Főiskoláról Teleki László beszámolója riport dr. Budaházi Árpáddal Teleki Levente: Gondolkodtató GÓLYABÁL interjú a gólyabál bálkirálynőjével és bálkirályával Lukács Tamás: Az elesettek szolgálatában Szilasi Alex: A Pázmány Szalon Dobos Péter és Tóth Máté: SZESZ Thaly Krisztián Flóréntin: Ködbeborult jogunk, avagy - "Minden nemzetnek olyan joga van, amilyent megérdemel Prof. Dr. Jobbágyi Gábor: A tavaszi Polgári jogi - Kereskedelmi jogi záróvizsgák értékelése best of büntetőjog: idézetek Pálinkás Gyuri bácsitól Sáhó Eszter: Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet (Mt 5,5) Pádár Dávid: Az üvegcipő Ablonczy Zsuzsanna: Belső tenger - filmajánló Pölös Csaba: A világ legjobb autója Sáska Zoltán Attila: Erka-versek Dawe és Thaly Krisztián Florentin versei NaPONTa Creator An entity primarily responsible for making the resource Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2005. december Date Created Date of creation of the resource. 2005. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A5 (148x210) ; (401kb+2918kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_VIII_6_200512 Relation A related resource T00072 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 28 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_VIII_6_200512 HÖK Lukács Tamás