<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<itemContainer xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://pazmanytar.ppke.hu/items/browse?collection=25&amp;output=omeka-xml&amp;page=4" accessDate="2026-04-30T04:34:44+00:00">
  <miscellaneousContainer>
    <pagination>
      <pageNumber>4</pageNumber>
      <perPage>10</perPage>
      <totalResults>101</totalResults>
    </pagination>
  </miscellaneousContainer>
  <item itemId="203" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="409">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/3d30b22ff23f33b0c72bb46c44f29717.jpg</src>
        <authentication>bdc5e582e0b9331daead9fae1bc26233</authentication>
      </file>
      <file fileId="410">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/2eaf76642dc3172167030b81a1dae1a5.pdf</src>
        <authentication>d80f5cd4d30e99dcb040135f46b4ae56</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="3630">
                    <text>2005. november

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
Hallgatói Önkormányzatának lapja

�2005. november 19. szombat 18.30
(Budapest V., Zrínyi u. 5.)
19.00

MEGNYITÓ

19.20

PALOTÁS
19.40

22.20

VACSORA
Fellép:

MADE IN

BALLA 1
KATA

(ZI
N

00.00

GÓLYA
KIRÁLYNŐ
ÉS -KIRÁLY
VÁLASZTÁS

01.00

KIKI
02.00

TOMBOLA

ene: DJ. Dominique, DJ. Verbanits
Házigazda:
FŐVÉDNÖK
Dr. FODOR GYÖRGY
PPKE rektor

Dr. Bandi Gyula - dékán
Szervező:

PPKE JAK Hallgatói Önkormányzat
Információ:

www.pazmanyonline.hu,
info@pazmanyonline.hu
Jegyek elővételben a HŐK Irodában 2005. november. 9-tól, illetve

a helyszínen a rendezvény alatt, korlátozott számban kaphatók.
A jegyárak elővételben:
Gólya vacsijegy: 2490 Ft • Gólya sétajegy: 900 Ft •
Külsős-felsős vacsijegy: 2900 Ft • Külsős-felsős sétajegy: 1200 Ft

« GÓLYABÁL

BM DUNA PALOTA

�TARTALOM

Teleki László: Becsületünk-e a Hűség
Pádár Dávid: A kari Hallgatói Őnkormányzet
Ellenőrző Bizottsága
Cseri Tímea: 10 éves a Kar
Juhász Gábor: DIÁKEXPÓ 2005
Szakkolégium
HŐK választás a Karon - 2005
Thaly Krisztián Florentin: 1956-os
Forradalom 2005-ben
Thaly Krisztián Florentin: 1956. október 23.
25 Éve Jegyezték Be Lengyelországban
a Szolidaritást
Dorogi Zsolt: Nyári Egyyetem 2005 - Belgium
Dorogi Zsolt: Szaddam Husszein pere
Vad Fügefa
Jobbágyi Gábor gyűjtése
Lukács Tamás: A Nagy Könyv
A Pázmány Péter Alapítvány Konferencia
Pályázatának végeredménye
NaPONTa

Főszerkesztő: Lukács Tamás
Főszerkesztő-helyettes: Cseri Tímea és
Farkas Balázs
Szerkesztőség tagjai: Balogh Zsolt,
Fügédi Zsófi, Juhász Gábor, Oláh
Viktória Klára, Pozbai Viola,
Mavrák Hedvig

4
4
5
6
7
10
13

13
14
16
17
18
19
21
21

22

Akik munkánkat segítik: dr. Budaházi
Árpád, Doroi Zsolt, dr. Koltay
András, Kovács Lóránt, dr. Sziivásy
György Péter, Pádár Dávid, Teleki
László, Teleki Levente

�Becsületünk-e a hűség?
- egy hallgatói önkormányzati választás margójára Teleki Laci

Jó hat-hét évtizeddel ezelőtt voltak,
akadtak, akik becsületüknek a vak hűsé­
get tartották. Azonban, felmerül a kér­
dés, összeegyeztethető-e a vak hűség az
emberi méltósággal? Az embertársaiért
felelősséget érző, az embertársaiért tevé­
kenyen munkálkodó, az embertársait
megbecsülő ember mutathat-e életében
vak hűséget bármi iránt, ami istentelen,
avagy amiből Isten hiányzik?
A kőre válasz az életadó kenyér. Akit a
kő elért, tudja, hogy a követ az erőszak
és a gyűlölet, a vak gonoszság küldte
romboló útjára; ám akit a kő elért, és
szereti Istent, az a támadót is szereti. A
testvérét látja benne, akit, ha bűnös is,
önmagánál nem tart sem kevesebbre,
sem többre. Az érett embert a hűség he­
lyett a szeretet vezérli. A szeretet képes
legyőzni az erőszakot; erről szól a
Hegyi Beszéd. A szeretet Magna
Chartája.
Ám lássuk a mindennapokat! Itt a
Karon! Vajon a kari/intézményi vezető
kit tekint munkatársnak? A nyelvcsapá­
sairól híres törekvőt; avagy inkább azt,
aki a közösség érdekében bátran előter­

jeszti az olykor a kar vagy intézmény
vezetőinek, az oktatók véleményével
szöges ellentétben álló álláspontot, és
akit ész érvekkel - de csakis ész érvekkel meg lehet győzni az általa képviselt ál­
láspont tarthatatlanságáról. Nos,
tapasztalataim szerint, utóbbit tekintik
munkatársnak; utóbbi tisztelik. Egész­
séges közegben így ésszerű és természe­
tes. De egészséges-e - minden tekintet­
ben - e jelen közeg?
A vak engedelmesség felborítja a
kölcsönös viszonyt. A vak engedelmes­
ség a bársonyszék és a húsosfazék iránt;
az engedelmesség a sértettség okozta
érzelmek iránt. A sértettség okozta érze­
lem - szintén - elvakít; felemészti a mé­
lyen emberi ésszerűség oly értékes és
nélkülözhetetlen gyümölcseit. A legne­
mesebb célok válnak/válhatnak az elva­
kult érzelmek martalékaivá.
Szokás mindent a célnak alárendelni.
Európában hosszú folyamat eredmé­
nyeként személytelenné lett a hivatal;
honi viszonyaink között mégis élet-ha­
lál kérdése megszerezni. A szolgálat el­
tűnt a honi piacról. A cél az eszköz bir­

toklása; más-más szinten - de ugyanaz.
Mit számít a hallgató, ha sarcolható, ha
a HŐK elnöke egykor megsértett, netán
joggal? Fizessen a hallgató kétszer anynyit az egy korsó csapokért! Megve­
zetni a jóhiszemű oktatót, egyik-másik
tanszék neve alatt folytatni aljas kam­
pányt, nem számít, lepereg! Nem igaz?
Talán az elegáns dekoráció és/vagy a
sznob (értsd: sine nobilitate; José Or­
tega y Gasset) szakkollégium tesz elitté?
Nos, látszatra, igen; de tartalom nélkül
a talentum veszendőbe megy. És aka­
rom hinni, hogy csak elásta, hogy volt
mit elásnia!
Isten óvja meg a Kart és az Intézményt a
kufároktól; a Templom után itt sem
lesz maradásuk! Kihúzott sorsjegy va­
gyok; mégis kívánok hallgató társaim­
nak a Körösi-Tímár kettős örökségében
méltó képviselőket! És kívánom a ka­
ri/intézményi vezetőknek János bácsi
bölcsességét; kívánom e vezetőknek a
Dobos-féle csapat minőségét felmutat­
ni képes munkatársakat!

A kari Hallgatói Önkormányzat (HŐK) Ellenőrző Bizottsága
Pádár Dávid - ellenőrző elnök

Ha lapozgatni kezdjük a Hallgatói
Önkormányzat szervezeti- és működési
szabályzatát, láthatjuk, hogy a HŐK
bizottságai között első helyen szerepel
az Ellenőrző Bizottság. Mi is ez? Afféle
kontroll csoport? Avagy belső elhárítás?
Részben mindkettő; és részben egyik
sem. Vizsgáljuk meg tehát közelebbről!
Legfontosabb feladatait az SZMSZ
rögzíti: a HŐK gazdálkodásának és
működésének jogszerűségét vizsgálja és
ellenőrzi rendszeres időközönként. Ha
felkérik, nyilatkozik etikai, avagy össze­
férhetetlenségi ügyekben. A Bizottság
elnöke, az ellenőrző elnök az, akinek a
vállain a Bizottság munkája nyugszik.

4.

A jogszerűség ellenőrzésén kívül fontos
feladata a hallgatói önkormányzati vá­
lasztmányi mandátumvizsgálat (a köz­
gyűlésekről igazolatlanul hiányzó
képviselők ugyanis elveszítik mandátu­
mukat) és az esetleges egyéb, összeférhe­
tetlenségi, fegyelmi, bizalmatlansági
ügyek vizsgálata, elbírálása.

Kikből is áll e Bizottság?
A Bizottságnak hagyományosan 3 tagja
van. Mivel a választásokon listák
indulnak, ezért indokolt volt, hogy az
Önkormányzat ellenőrzését ne csak a
nyertes listán bejutott személyek
végezzék. Magyarul: mikor összeállt az
első olyan választmány, ami 2 lista tag-

�A kari Hallgatói Önkormányzat (HŐK) Ellenőrző Bizottsága
Pádár Dávid - ellenőrző elnök

jaiból tevődött össze, javasoltam, hogy
az Ellenőrző Bizottságba minden­
képpen vonjunk be valakit az ellenzék­
be került lista soraiból. így a Bizottság
elnöke a győztes lista tagja, de a bi­
zottsági tag(ok) a vesztes listá(ka)t képv­
iselik. Ez is hozzájárul az Önkormány­
zat mind teljesebb és valódibb ellenőr­
zéséhez.
Ez mind nagyon szép, de mit is vég­
zünk valójában, a gyakorlatban? Ami­
kor az Ellenőrző Bizottság ülésezik, be­
ülünk az Irodába, és elkezdjük átfésülni
a számlákat. Fontos megemlítenem,
hogy a számlákkal kapcsolatban kont­
rollt gyakorol a Gazdasági-, valamint a

Pénzügyi Osztály, továbbá a kari
gazdasági igazgató. Ók csak a hatályos
Adókódexnek minden tekintetben
megfelelő számlákat fogadják el és
fizetik ki. Ha mi is rendben találtuk a
számlákat, akkor átnézzük a HŐK
közgyűléseiről készült jegyzőkönyve­
ket, megállapítjuk, kinek mennyi
hiányzása van, és, hogy van-e valami, a
jogszerűség érvényesülése által megkö­
vetelt feladatunk. Az ülésen jegyző­
könyvet veszünk fel.
Időnként előfordul, hogy ellenőrző el­
nökként felkérnek, mondjak véleményt
valamilyen, a Hallgatói Önkormány­
zatot érintő ügyről, akár jogszerűség

tekintetében, akár etikai kérdésben.
Ilyenkor az SZMSZ, a szokásjog, és a
katolikus szellemiség kell, hogy
megnyilvánuljon az állásfoglalásban.
Éppen emiatt kérek és buzdítok min­
denkit, hogy a hallgatói önkormány­
zati választáson sportszerűen, az
ellenfelet nem ellenségként kezelve
vegyen részt! A választáson csak az egye­
tem szellemiségéhez méltó kampány
engedélyezett; minden lista - és lista­
vezető - ehhez tartsa magát! Ahallgatótársainkat csak képviselhetjük
kellő hatékonysággal!

10 éves a Kar
Cseri Tímea
Mottó: Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. (Széchenyi István)

2005. október 26-án Karunk Díszter­
mében nagyszabású ünnepség kereté­
ben emlékeztünk meg a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem Jog-és Államtudo­
mányi Kar alapításának 10. évforduló­
járól. A teremben egyetlen szabad ülő-,
illetve állóhely sem maradt, hiszen a
magas rangú vendégeken kívül okta­
tóink és hallgatóink is szép számban
jelen voltak.
Zlinszky János Karunk Alapító Dékán­
ja, Fodor György Egyetemünk Rektora,
Sólyom László a Magyar Köztársaság
Elnöke, Erdő Péter Esztergom-budapesti Bíboros, Érsek és Bándi Gyula
Karunk Dékánja tartott pár perces em­
lékezést, amelyben felidézték a Kar lét­
rejöttének körülményeit és az alapí­
táshoz fűződő személyes emlékeket. A
beszédeket követően kiosztották a Kari
Tanács által, e jeles évfordulóra ala­
pított díjakat 14 olyan oktatónak, akik
már a kezdetektől részt vettek az okta­
tásban, valamint két munkatársnak,
akik szintén a Kar alapításától kezdve
működtek közre az intézmény admini­
sztrációjának gördülékennyé tételében.
A Díszteremben megtartott bensőséges
és emelkedett hangulatú ünnepség

után, 18 órától mutatták be Koltay Gá­
bor filmrendező, Karunkról forgatott,
közel másfél órás dokumentumfilmjét
lustum, ae^uum, salutare címmelAz
alkotás sokakat vonzott az Urániába, és
a nézők a vetítés végén óriási tapssal
fejezték ki tetszésüket, és köszönetüket.
A film ugyanis a Pázmányról szól,
vagyis rólunk, akik részei vagyunk az
Egyetemnek, akik Őhozzá tartozunk. A
film egyfajta emlékezés a kezdetekre, és
visszapillantás a múltba, alapító okta­
tóink és neves professzoraink mondják
el személyes élményeiket, emlékeiket,
amelyek Őket Karunkhoz kötik. A film
egy megkapó részlete, amikor Pálinkás
Gyuri Bácsit láthatjuk egy korábbi
felvételen, ahogy igaz meggyőződéssel
beszél a bírói hivatásról, amelyet csak
teljes elhivatottsággal kell és szabad
művelni. Ó már egy ideje nincs köz­
tünk, mégis jelen volt abban a pár má­
sodpercben, a nézőtérre telepedett mély
meghatottságban, amikor komoly han­
gon idézte fel az ítéletek elején lévő
kötelező - számára oly ismerős - formu­
lát: A Magyar Köztársaság nevében...
A nézőtéren ülők ezután az alig pár
perces részlet után talán még nagyobb

figyelemmel és odaadással követték a
filmet, amelyben az oktatóinkkal való
személyes beszélgetéseken túl, egy-egy
Pázmány Pétertől származó idézet is
elhangzott Oberfrank Pál tolmácso­
lásában. A filmet, azt hiszem, mindenki
örömmel fogadta, és talán némi büsz­
keséggel is. Sok hallgatóval találkoz­
tam, akik azt mondták, büszkék arra,
hogy a Pázmányra járnak. Ezzel, azt hi­
szem nagyon sokan így vagyunk, akár
hangoztatjuk, akár eltemetjük magunk­
ban.
Pázmányosnak lenni többet jelent,
mint egyszerűen joghallgatónak lenni,
vagy egy szakma alapjait elsajátítani. A
legtöbbünkben, akik itt tanulunk,
sokféle vágy és igény keveredik;
szeretnénk jogászok lenni, de nem azon
az áron, hogy kivetkőzünk emberi
mivoltunkból, és eldobjuk a hitünket.
Ez a három dolog, az emberség, a hit és
a tudás, bennünk együtt kell, jelen
legyen! Isten minket úgy segéljen!
„Csak akkor születtek nagy dolgok, /
Ha bátrak voltak, akik mertek / S ha
százszor tudnak bátrak lenni, /
Százszor bátrak és viharvertek.” (Ady
Endre)
5.

�DIAKEXPO 2005
Juhász Gábor

Egyik jellemző kritika szokott lenni a
felsőoktatási intézményekkel szemben,
hogy a gyakorlati képzésre nem törek­
szik, vagy kicsit enyhítsük az ítéletet:
nincs rá lehetőség, illetve azon kívül,
hogy leadja az elméleti tudást, onnan­
tól kezdve mossa kezeit, és tisztes tá­
volból reménykedik, hogy egykori hall­
gatói valahogy majd el tudnak helyez­

kedni. így aztán minden olyan kez­
deményezés, ami ez ellen tenni akar, kö­
vetendő, mint ahogy tíz éves egyete­
münk új, október 27-én először meg­
rendezett rendezvénye, a DIÁKEXPÓ
is az. Az pedig külön üdvözölendő,
hogy a jó elképzelést hasonló szinten
sikerült kivitelezni, és a meghívásnak
eleget tett - a teljesség igénye nélkül - a
Francia, az Ausztrál, az Új-Zélandi és a
Chilei Nagykövetség, a Francia Intézet,
a Heti Válasz, az Andrássy Gyula
Budapesti Német Nyelvű Egyetem
egyik kara, nyelviskolák, neves ügyvédi
irodák, mint például a Dezső és Társa, a
Bárándy, valamint a Békés Iroda. Az
impozáns neveket végül sikerült
kevésbé impozáns helyen vendégül
látnunk, nehogy véletlenül elsőre
minden túl jól sikerüljön, mert szinte
biztos vagyok benne, hogy az első
emeleti tornaterem nem alkalmas arra,
hogy ott nagyköveteket fogadjunk. De
ezt csak zárójelben jegyeztem meg,
mint ahogy azt is, hogy a Pázmányos
rendezvényeknek sosem a publicitásuk
az erősségük...

Visszatérve azonban a fő csapásirány­
hoz, a DIÁKEXPÓ lényege, hogy ott a
6.

képzést érintő területekről érkező
cégek, irodák, és más vendégek lehetősé­
geket kínálnak, és tájékoztatást nyújta­
nak a hallgatóknak, akár előadás formá­
jában, akár személyesen. Egy ilyen ese­
mény módot nyújt arra, hogy a hall­
gatók gyakorlati oldalról is ismereteket
szerezzenek, tájékozódjanak elhelyezke­
dési lehetőségeikről. További előnye
egy ilyen eseménynek, hogy a hallgató
olyan intézményekkel vagy irodákkal
kerülhet személyes kapcsolatba, amire
másképpen nem lenne lehetősége. Eh­
hez hasonló rendezvény talán legrégeb­
ben és legeredményesebben a Közgázon
(a mai Corvinus Egyetemen) fiit, azzal a
különbséggel, hogy az ottani rendez­
vény elsősorban már a diplomázották
számára nyújt lehetőségeket; emellett
egész évben működik ott egy úgyneve­
zett Karrier Iroda, amely az elhelyezke­
dés sikerességében tud segítséget nyújta­
ni, például, interjúk és karrier-tanácsa­
dások révén.

Ez a rendszer évente 3000 diplomázottat tud álláshoz segíteni, ami biztató
szám, még akkor is, ha a többség min­
den bizonnyal amúgy is találna mun­
kát. De ezeknek a börzéknek nem is a
munkaközvetítés az elsődleges feladata,
hanem a tájékoztatás és a kapcsolatte­
remtés. Sok a bizonytalan hallgató, aki

nincs pontosan tisztában azzal, hogy
mit is kezdhet majd a diplomájával,
illetve azon felül milyen igényeket tá­
masztanak vele szemben, egyáltalán
fog-e kelleni bárhol is. Ehhez jön még a
rengeteg rémhír, híresztelés, olyanok,
mint: sok a jogász meg szoci kormány
alatt pázmányos nem kell, takarítói ál­
láshoz is minimum négy nyelvvizsgára
van szükség stb.
ószintén remélem, hogy DIÁKEXPÓ
valóban valaminek a kezdete, nem csak
egy reményteljes lehetőség, és remélem
továbbá, hogy a DIÁKEXPÓ felkeltette
azt az igényt, hogy a Karon vagy a
Karok - esetleg egyetemek - között
létrejöjjön egy olyan centrum, avagy
Karrier Iroda, amelyhez bármely
hallgató bizalommal fordulhatna
tanácsokért; hogy a diplománk majd ne
csak egy szép dísz legyen!

�A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karán e tanévt 1 szakkollégium indul.
De mi is az a szakkollégium?

(Az összeállításban a Hallgatói Önkormányzat segítségére volt: Dr. Horváth Attila és dr. Ruszthi Hunor.)

A szakkollégiumi mozgalomról röviden:
Magyarországon a szakkollégiumi mozgalom több mint két
évtizedes múltra tekint vissza. Időrendi sorrendben az első
szakkollégium az akkori Marx Károly Közgazdaságtudo­
mányi Egyetem mellett szerveződött meg Rajk László Szak­
kollégium néven; majd a kezdeményezést számos más
szakkollégium megalapítása követte. Az 1980-as évek elejére a
Rajk már fogalommá vált az értelmiség körében. Külön épü­
lettel rendelkezett, teljesen önálló képzési rendszere volt
visszajáró oktatókkal és egy sajátos felvételi eljárás keretében
maguk választották ki a bekerülőket. Számunkra az ELTE
Állam- és Jogtudományi Kara mellett működő Jogász később Bibó István - Szakkollégium 1983-as alakulása érde­
kes. A Bibóban a minőségi - szakmai munka mellett egyre je­
lentősebbé vált a tevékeny közéleti részvétel a különböző
előadásoknak és vitáknak köszönhetően. A rendszer­
változással a hangsúly egyre inkább a színvonalas szakmai te­
vékenységre helyeződött át; és a szakkollégium feladatának a
magas fokon képzett, társadalmilag érzékeny, tájékozott
jogászok képzését tekintették a szakkollégium oktatói. 1993ban a jelentősebb szakkollégiumok megfogalmaztak egy egy­
séges követelményrendszert - az ún. Szakkollégiumi Chartát.
Az Országgyűlés által elfogadott Felsőoktatási Törvény
átvette e követelményrendszert. Az új még hatályba nem lé­
pett Felsőoktatási Törvény a szakkollégiumi képzést az
alábbiakban határozza meg:

A tehetséggondozásról szóló 66. §. (1) és (4) bekez­
dés:
A hallgató tehetségének kibontakoztatását a minőségi
oktatás, a tudományos diákkör, a szakkollégium és a doktori
képzés segíti.
A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program
kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést
nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetség­
gondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi felada­
tokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek meg­
teremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag
igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az
önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékeny­
ségére épül, a szakkollégium tagsága dönt különösen a kollé­
giumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy megszűnéséről,
az önálló szakkollégium szervezeti és működési szabály­
zatának elfogadásáról, a szakkollégium szakmai program­
járól és az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó
követelményekről.

Hazánkban a szakkollégiumoknak két típusa működik.
Egyik az interdiszciplináris szakkollégiumok, amelyek felső­
oktatási intézménytől függetlenül várják a hallgatókat az álta­
luk indított képzésekre, míg a szakkollégiumok másik
csoportja az egyes egyetemek meghatározott karai mellett
működnek és csak e karok hallgatóit várják tagjaik sorába.

A Pázmány Péter Szakkollégium célja:
Napjainkban a nagy létszámú évfolyamok és szemináriumi
csoportok - azaz a tömegképzés - nem teszik lehetővé az elmé­
lyülését egy adott jogterület részleteiben; az ötesztendős
tanulmányi struktúra természetszerűleg nem nyújthat bete­
kintést a jogtudomány melletti diszciplínákba sem. A rend­
szerváltást követően a jogi karok számának növekedésével
jelentősen megnőtt a végzett jogászok száma, ami idővel a
klasszikus - a bírói, az ügyészi és ügyvédi - jogászi szakmák
telítődésével járt, a diplomások ezért kénytelenek a hagyo­
mányos munkakörökön kívül elhelyezkedni. Ám, statiszti­
kailag kimutatható, hogy nagymértékben növekszik a közi­
gazgatásban dolgozó jogászok aránya. Jelenleg hazánkban
sehol sem képeznek jogász végzettségű közigazgatási szak­
embereket. Úgy véljük, hogy a közszféra, valamint a közigaz­
gatás igenis igényli a speciális szakismeretekkel rendelkező
jogászok munkáját. A hallgatók számára - az így kialakuló
versenyhelyzetben - előnyös a Szakkollégiumban megszerez­
hető elméleti és gyakorlati ismeret és tudás.
Célunk felelősen gondolkodó, társadalmilag érzékeny és
szakmailag magasan képzett közigazgatási jogászok nevelése a tehetséggondozás és elitképzés révén. A pártpolitikától
mentes Pázmány Péter Szakkollégiumot értékek mentén
kívánjuk a mindenkori jövőben szervezni és működtetni.
Tanulmányi struktúránk segítségével a hallgatók elmélyült
ismereteket szerezhetnek az általuk választott szakterületen; a
kollégiumi élet pedig kiváló alkalmat nyújt számukra a
közéleti és/vagy jogászi pályára való felkészülésben. Felvételi
rendszerünkkel biztosítjuk, hogy a szakkollégisták közé csak
a legalkalmasabb, kiemelkedő képességű hallgatók
kerülhessenek be. Szigorú követelményeket kívánunk
támasztani a kollégisták irányában; ami természetesen magá­
ban foglalja a kari tanulmányi követelmények átlagon felüli
teljesítését. A kötelező jellegű foglalkozások mellett konfe­
renciákat, vitaesteket és tudományos üléseket is kívánunk
szervezni a Karon oktató tanárok, valamint elismert szakte­
kintélyek bevonásával. A magas szintű szakmai foglalko­
zások mellett célunk egy olyan közösség kialakítása, amely­
ben tudatosan érvényre jut a keresztényi szolidaritás, továbbá
a szubszidiaritás sokat hangoztatott, ám alig-alig gyakorolt
követelménye.

7.

�A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karán e tanévi 1 szakkollégium indul.

De mi is az a szakkollégium?

Pár szó a szervezeti felépítésről:
A Szakkollégiumot a Szakkollégium működéséért felelős
oktató - az igazgató - vezeti; a Szakkollégiumban Alapító- és
Védnöki Testület biztosítja a szakmai értelemben vett minő­
séget. A szakkollégiumi Közgyűlés tagjai a Szakkollégiumba
felvett valamennyi belsős és külsős hallgató. A szakkollé­
giumi Közgyűlés a Szakkollégium legfőbb döntéshozó
szerve. A szakkollégiumi Választmány ügyvivő szerv; amely
beszámolni tartozik a Közgyűlésnek és az Igazgatónak. Négy
állandó bizottságban dolgoznak a Közgyűlés által pályázat
alapján választott bizottsági tagok. Az egyes kurzusokat
kurzusvezetők jegyzik; a szakkollégiumi tutorok segítik az
ifjabb hallgatók beilleszkedését.

A Pázmány Péter Szakkollégium - szakmai
műhelyünk - által oktatott tárgyak:
Szakkollégiumunkat egy átgondolt és tudatosan felépített
tanulmányi rendszerre kívánjuk alapozni. Az elsőévesek
számára bevezető, készségfejlesztő foglalkozásokat indítunk.
Hangsúlyt fektetünk a jogi szakterületek bemutatására;
lehetővé téve az egyes jogászi szakmákba való betekintést. A
félév során az összes szakirány hallgatójának kötelező
jelleggel kell választania egyet a közigazgatáshoz kapcsolódó
kurzusok közül. A szakkollégiumi tanulmányok harmadik
félévétől kezdve lehetőség van a szakosodásra. Itt olyan
ismereteket is szereznek a szakkollégisták, amelyeket akkor is
hasznosítani tudnak, ha tanulmányaik végeztével történe­
tesen nem a közigazgatásban helyezkednek el. Három szaki­
rány indul: a nemzetközi jogi szakirány, a gazdasági szakjo­
gok szakirány, valamint a politikai szakértő szakirány. Mind­
egyik műhely első félévében a szakkollégisták a műhelyben
oktatott tárgyakat megalapozó bevezető foglalkozásokon
vesznek részt; azt ezt követő szakirányú kurzusokon az adott
területhez tartozó szakjogok és részterületek ismereteit sajá­
títják el kellő alapossággal. A politikai szakértő szakirány cél­
ja, hogy elméleti és gyakorlati kurzusok segítségével felké­
szült, széles látókörű, közéleti szereplésre alkalmas jogászo­
kat is képezzen Karunk.

E kurzusokon az átlagos létszám 15-20 fő körüli. Különösen
nagy hangsúlyt kívánunk helyezni a gyakorlatközpontú okta­
tásra, illetve a 3-5 fő körüli kiscsoportos foglalkozásokra a tu­
torok vezetésével, ahol a hallgatók el tudják sajátítani a csa­
patmunka módszereit szakmai kérdésekben, továbbá köte­
lező jelleggel előadásokat tartanak az aktuális kurzus részterü­
leteiről. E foglalkozásokon a szakkollégisták részéről aktív
felkészülést várunk el, hangsúlyozva ezen alkalmak műhely­

vita jellegét; ami azt jelenti, hogy egy hallgató rövid kiselő­
adással kezdi a foglalkozást, aztán - a csoportvezetővel együtt felveti a megvitatásra érdemesnek ítélt problémákat, amire
csoporttársai reflektálnak és ütköztetik érveiket. A hallga­
tókat - a lehetőségekhez mérten - bekapcsoljuk a Közösségi és
magyar szervek által kiírt és koordinált kutatási projektekbe.

A tanulmányi kötelezettségek:
Az elsőéves szakkollégisták elsősorban írásbeli beszámo­
lókkal adnak számot elsajátított tudásukról. A felsőbb éves
szakkollégisták csoportvezetőjüknek egy, az évfolyam­
dolgozat alaki követelményeinek megfelelő dolgozatot nyúj­
tanak be félévenként, amit aztán az azonos műhelyen belül
készült dolgozatok versenyén mérhetnek össze. Minde­
mellett kötelesek szóbeli vizsgát tenni a kurzusvezető előtt
egy - a kurzus során elemzett - témakörből.
A hallgatók a szakkollégiumi tanulmányok teljesítését a
szakdolgozat alaki követelményeinek megfelelő dolgozattal
igazolják. A Szakkollégium bíztatja tagjait a tanulmányírásra
és publikálásra, amit egyfelől a kollégisták írásait tartalmazó
Szakkollégiumi Évkönyv kiadásával, másfelől a hallgatók
tanulmányi versenyeken való sikeres részvételével kívánunk a
gyakorlatban teljesíteni. A szakkollégisták csak akkor marad­
hatnak a Szakkollégium tagjai, ha egyetemi és szakkollégiumi
tanulmányaikat sikeresen teljesítik, amely jelenti az egyetemi
évfolyamátlag feletti tanulmányi eredmény elérését, valamint
a szakkollégiumi vizsgák, beszámolók és dolgozatok teljesí­
tését. Minden tagnak a szakkollégiumi tanulmányok végez­
tére rendelkeznie kell legalább kettő, államilag elismert kö­
zépfokú C típusú nyelvvizsgával, elvárjuk továbbá a szak­
kollégistáktól, hogy a kiscsoportos foglalkozáson tartandó
előadások közül az általuk preferált kurzus anyagából idegen
nyelven tartsanak előadást.

Felvétel a Szakkollégiumba:
Minden tanévben az őszi szemeszter során kerítünk sort a fel­
vételi eljárásra; amelynek szabályait külön szabályzat rögzíti.
A felvételi szisztéma célja, hogy ki tudjuk választani a szakma­
ilag legfelkészültebb és erkölcsileg legalkalmasabb hallga­
tókat, akik méltók lehetnek a Szakkollégium szellemi színvo­
nalához és keresztény szellemiségéhez. A jövőben lehetőséget
biztosítunk a szakkollégistáknak, hogy a felvételi bizottság­
ban részt vegyenek, és a szóbeli vizsgán véleményezzék a jelöl­
teket- ezzel is erősítjük a Szakkollégium közösségi szellemét;
azaz a tagoknak beleszólást engedünk abba, hogy kit látnak
szívesen társaságukban. Az elbeszélgetésen minden esetben
szakkollégiumi oktató is jelen lesz.
A Szakkollégiumba pályázó hallgatóknak egy kétfordulós -

�A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Állam tudó mányi Karán e tanévi 1 szakkollégium indul.
De mi is az a szakkollégium?

írásbeli és szóbeli - felvételi eljárás során kell bizonyítaniuk
alkalmasságukat a szakkollégista státuszra. Jelentkezésük be­
nyújtásakor csatolniuk kell egy önéletrajzot; az önéletrajz a
felvételi bizottságot segíti a jelentkezők megismerésében.
Az írásbeli fordulón a jelentkezők számot adnak érvelési
képességükről, logikus gondolkodásukról, valamint általá­
nos műveltségükről. A szóbeli megmérettetés kötetlen beszél­
getésből áll a kijelölt bizottság előtt.

E tanév programja:
A Szakkollégiummal összetartó közösséget szeretnénk létre­
hozni; ennél fogva: a 2005/2006-os tanév 1. félévében kö­
zösségépítő programokat valósítunk meg. Ennek érdekében a
tanév folyamán lefolytatjuk a felvételi eljárást. A jelentkezők
számától és felkészültségétől függően 25-30 fő közötti
kezdőlétszámmal indítjuk el az első szemesztert. Tekintettel
arra, Hogy a hallgatók különféle gimnáziumukból jönnek,
amelyek eltérnek színvonalukban, oktatási szemléletükben,
ezért valamilyen közös kiindulási alapra van szükség. A
szakkollégisták részére az alábbi, bevezető programokat szer­
vezzük meg:

dr. Udvarhelyi Zsuzsanna kurzusa: Művészettörténet
jogászoknak címmel két féléves tematikával, kitérve az egyes
művek, művészeti korszakok során felmerült jogesetek
elemzésére;
Ésik Sándor László általános stilisztikai, okirat-szerkesztési,
retorikai és protokoll kurzusa, amely foglalkozás kitérne a hi­
vatalos levelek formájára, kellékeire, egyéb iratok elkészí­
tésére, tudományos munkákkal kapcsolatos kérdésekre, a szó­
beli megnyilvánulásra az öltözködéstől a vitakultúra alapis­
meretig.

Nyílt napot tartunk a félév meghatározott hétvégéjén,
amelyen bemutatkoznak más szakkollégiumok, mint példá­
ul: a Bibó István, a Rajk László, valamint a Szent Ignác nevé­
vel fémjelzett Szakkollégium. Kerekasztal-beszélgetést rende­
zünk, amelyre neves, szakkollégiumokhoz kötődő személye­
ket hívunk meg. A tanulmányi rendszerünket is folyama­
tosan fejlesztjük hallgatóink igényei szerint, mindenkor biz­
tosítva a magas színvonalú szakmai képzést; amely magában
foglalja a nívós tudományos konferenciák, nyári egyetemek
és új kurzusok elindítását is; e rendezvényeken az elismert
szaktekintélyeken kívül lehetőséget biztosítunk a fiatal
jogásznemzedékek tagjainak is.

Dr. Horváth Attila kurzusa: Bevezetés a kutatás alapjaiba
címmel - ennek keretében a kutatás gyakorlati ismereteinek is­
mertetése, látogatás az Országgyűlési Könyvtárban és az
Országos Széchenyi Könyvtárban, a bíróságok levéltári
rendszerének bemutatása;
dr. Fekete Balázs kurzusa: Modern egyetemes történelem különös tekintettel a nemzetközi kapcsolatokra (a vesztfáliai
rendszertől a globalizációig) címmel;

9.

�HŐK - választás

Dobos Tibor László vagyok. A
szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimná­
ziumban érettségiztem. Jelenleg a Kar
harmadik évfolyam nappali tagozatos
hallgatója vagyok.
Feladataim, terveim között szerepel az
erős hallgatói önkormányzat, testület
megtartása, és még erősebbé tétele.
Szeretném, ha, az eddigi évek gyakorla­
tának megfelelően, egyre több és több
hallgató venne részt ténylegesen a mun­
kában. Minél többen vagyunk, annál
erősebb és hatékonyabb a kari, intéz­
ményi és intézmények közötti hallgatói
érdekképviselet.
Karunk és Egyetemünk hallgatóival
szemben a szakma és a köztudat többet
vár el más karok és intézmények hallga­
tóihoz képest. A Katolikus Egyetem
nem átlagos egyetem; magasabb a
mérce. Sokkal magasabb.
Mit jelent: katolikust Idén a kari évnyi­
tón Rektorunktól kaptam választ első
ízben e költőinek tűnő kérdésre; e
válasz összecseng a bennem kialakult
felelettel. Az oktatóink, a Kar, az Egye­
tem munkatársai - és nem utolsó sorban
- a hallgatók olyan közösséget alkotnak,
ahol mindenki igyekszik odafigyelni a
másikra. Az oktatók nemcsak
tanítanak, hanem nevelnek is
bennünket; a munkatársak gördüléke­
nyebbé teszik egyetemi éveinket, meg­
hallgatnak és segítenek, ha kell. Hogy a
fentiek megvalósulnak-e, nem állítom,
de a törekvés megvan; nekünk hallgatói
önkormányzati képviselőknek a fela­
datunk nem más, mint a hallgatói jo­
gok érvényesítése, a kari, intézményi és
országos hallgatói érdekképviselet. A
közös célunk: mindannyiunk okleve­
lének értékét megerősíteni és növelni.
Én büszke vagyok arra, hogy pázmányos hallgató vagyok, amikor itt va­
gyok az épület falai között, úgy érzem,
hazaérkeztem. Az itt töltött öt évet tar­
talommal kell megtöltenünk; tudásban
és tapasztalatban kell gyarapodnunk.
Az idő szűkös jószág; nem szabad hagy­
nunk kárba veszni. Jómagam és

10.

csapatom ezen dolgozunk, fontos,
hogy mind a 4188 levelezős és nappalis
hallgató érezze Alma Materének, saját­
jának a Kart. Az önkormányzat munká­
ja során nem feledkeztünk el a levelezős
hallgatókról.
A szórakozás számára szintén időt kell
szakítani. Időt kell szánni a barátra és a
társra. És helye van a szakmai progra­
moknak; helye van a konferenciáknak
és a szakkollégiumnak. Az elmúlt évek­
ben arra törekedtünk, hogy a kulturális
rendezvényeket ismét beillesszük Ka­
runk mindennapjaiba, életébe; Id. Páz­
mány Szalon. A Pro Facultate kari na­
pon évről évre nemcsak mestereinket,
oktatóinkat tüntetjük ki, hanem saját
magunkat - oktatókat és hallgatókat, va­
lamint munkatársakat is megajándé­
kozzuk a Kar szellemiségéhez méltó
együttléttel. A táncos összejövetelek,
bulik kapcsán nemcsak a helyszínt, ha­
nem hallgatóink anyagi helyzetét is
figyelembe vettük, és vesszük a helyszín
kiválasztásánál.
Mire van szükség a hatékony működés­
hez? Anyagiak tekintetében teljes átlát­
hatóságra van szükség a hallgatók irá­
nyában. Miért csupán a hallgatók irá­
nyában? Mert Karunkon soklépcsős fo­
lyamat keretében történik az elszámo­
lás és gazdálkodás. A gazdasági alelnök
és elnök együttesen ír alá; Őket az ön­
kormányzaton belül az ellenőrző elnök
és az általa vezetett Ellenőrző Bizottság
ellenőrzi a jogszerűség és hatékonyság
követelményei mentén. A következő
szerv a Pénzügyi Osztály; innen tovább:
a Gazdasági Osztály és a gazdasági igaz­
gató. A sor végén áll maga a dékán. Az
ő aláírása nélkül nincs kifizetés.
A Karvezetésével minden esetben part­
neri viszonyra törekedtünk. Kölcsönö­
sen kellett felismernünk egymásban a
partnert. A hallgató nem ellenérdekű
fél. Az alapvető céljaink közösek. Nagy
és erős Kart akarunk; magas fokú kép­
zéssel. Értékes oklevéllel. Mi mind - ok­
tatók és hallgatók - a Kar és az Egyetem
polgárai vagyunk; az universitasban ok­

tató és hallgató együttműködve valósít­
ja meg a műhelyt és közösséget.
A legfontosabb a hallgató társaink és
oktatóink felé a töretlen és kikezd­
hetetlen bizalom. Mindannyiunknak
meg kell bíznia a másikban, csak így ér­
hetjük el, hogy Karunk a középkori ha­
gyományokhoz híven, az autonómiát
hordozó műhellyé és közösséggé, a sza­
badság kis köreinek egyikévé váljék.
Mi nem ígérgetünk Neked; mi dol­
gozni akarunk Érted! Kérésem csak az,
hogy olvasd el minden jelölt pályázatát
és lelkiismereted - és jövőd - szempont­
jából szavazz jól, hogy mindannyian
büszkék lehessünk arra, hogy pázmányos diákok vagyunk - és vol tünk!
Köszönöm!
Sokat tanakodtunk azon, hogy legyen-e
jelszavunk, és végül arra a következ­
tetésre jutottunk, hogy inkább a Kar jel­
szavát érezzük magunkénak, nevezete­
sen: iustum - aequum - salutare; azaz: jo­
gos - igazságos - célravezető. A mi mun­
kánkat is eme értékek vezérlik; tisz­
tesség, becsületesség és átláthatóság.
A hallgatói önkormányzatot ne a - párt­
politikai értelemben vett - bal, avagy
jobb oldal határozza meg, hanem a
hallgató maximális érdekképviselete és
szolgálata!
Mi nem elnökségben, hanem csapat­
ban, és konkrét feladatokban gondol­
kodunk; eredményeink minősítenek
bennünket!

�HŐK - választás

Horváth Gábor József vagyok.
Gyermekkoromat Göd városában
töltöttem. Öt éve átköltöztem
Budapestre.
Végzős hallgatóként visszatekintve
bevallom, erősebb katolikus szellemi­
ségre számítottam, mint amivel talál­
koztam az évek során. A felvételik ideje
alatt, illetve az első évben még érezni
lehetett, de már mi, akkori elsősök is
csak a keresztény szellem parazsánál
melegedhettünk. Nem csodálkozom
azokon a megjegyzéseken, amelyek
szerint egyetemünk lassan jogászgyárrá
alakul át.
Ezt az erkölcsi, vallási halványulást mert végre nyíltan ki kell mondani,
hogy van - meg kell állítani. Ha felülről
nem vagy csak kevés segítség érkezik
ehhez, akkor nekünk, hallgatóknak kell
megmutatnunk, hogy igenis van erre
igény. A ma alattunk járó évfolyamok­
nak a feladata az egyetem igazi hittel,
lelkesedéssel, elhivatottsággal való fel­
töltése, a láng felélesztése. Az egység
megteremtéséhez egységes tudatra, ér­
tékrendre van szükség. A mai jogász­
társadalomban hatalmas a verseny, és
igazi erőt csak akkor képviselhetünk,

ha egyesülünk, összefogunk, egymást
segítjük az előre jutásban.
Nem hiszem, hogy azért járnak ide a
hallgatók, mert lecsúsztak az ELTE-rőI.
De ha valakinél ez így is van, minden
ide járó egyetemi polgárnak szüksége
van arra, hogy elismert diplomát sze­
rezzen karunkon, és a katolikus szó ne
jelző legyen Egyetemünk nevében, ha­
nem garancia, ami garancia mindenhol
a világban.
Gondoljuk el, hogy 2001-ben 12-szeres
túljelentkezés volt a felvételin, míg
ehhez képest a csökkenő érdeklődést
mutató adatok lehangolok. Nekünk
kell megállítanunk ezt a folyamatot is.
Ma már tulajdonképpen felvételi sincs,
ami nagy baj. Gyakorlatilag bárki beke­
rülhet, az Egyetem a felvételi alatt jelen­
leg nem tudja formálni arcát, nincs
alkalma válogatni a jelentkezők közül.
A felvett hallgatók pedig vagy minden­
képp a Pázmányra szerettek volna
kerülni, vagy pontjaik ide voltak ele­
gendők, vagyis számukra valahol kény­
szermegoldás. Viszont mind annyi­
unknak el kell fogadnunk, hogy a
Pázmány nem egy kozmopolita Egye­
tem. Történelmi múltja, erősödő jelene,

Horváth Gábor listája:
Horváth Gábor (elnökjelölt)
Molnár Zsombor (ellenőrző (al)elnökjelölt)
Kozma László (gazdasági alelnökjelölt)
Kottra Gergő (külügyi alelnökjelölt)
Győriványi Bálint (rendezvényi alelnökjelölt)
Weisz Gábor (tanulmányi alelnökjelölt)
Kemenes Patrik
Bednarik Zsófia
Csorba Ágnes
Taliga Flóra
Tóth Melinda
Lőrincz Réka

5
2
4
2
4
2
2
3
1
3
1
5

N
N
N
N
N
N
N
N
N
N
N
L

és nagyon nagy - egyelőre rejtett - jövője
van.
Ugyanakkor nemcsak a katolikus
szellemiség kezd elszakadni az egyetem­
től, hanem saját hallgatói önkormány­
zatunk is. Egy szűk csoport ugyanis
kisajátította az önrendelkezési szervün­
ket, és a nevünkben állnak olyan erők
mellé, amelyek felvállalhatatlanok.
Nem látunk bele a gazdálkodásukba
sem, így maradnak a suttogások, a hite­
les forrásból származó, de ellenőriz­
hetetlen pletykák. A Hallgatói Önkor­
mányzatok Országos Konferen­
ciájának egyes meghatározó tagjai ke­
mény szavakkal bírálják Egyetemünk
hallgatóképviseletének működését.
Érezzünk annyi felelősséget tanintéz­
ményünk felé, hogy ezt az ítéletet meg­
változtatjuk. Van rá módunk, van rá
lehetőségünk. Mi vállalkozunk erre,
munkánkat, energiánkat és elhivatott­
ságunkat adjuk hozzá, de szükségünk
van a hallgatók támogatására.

�HŐK - választás

Gyökeres Zoltán elnökjelölt öné­
letrajza és programja:
Jelen pillanatban harmadéves vagyok a
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi
Karán. Dolgoztam már autószalonban,
pályázatmanager cégnél, ügyvédi
irodákban, bíróságon, emberi jogokért
küzdő kht-ben.
2004-től alkotmányjogi demonstrátor
vagyok. A kutatási területem az EU al­
kotmánya, az alapvető emberi jogok és
a felsőoktatás. 2004-től egy Street-Law
csoport elnöke vagyok, amely hatályos
törvények közérthető lefordításával
foglalkozik, illetve gimnazistáknak tart
emberjogi, alkotmányjogi oktatást,
mint non-profit hallgatói szervezet.
Az egyetemre 2003-ban nyertem
felvételt. Az első év végén csatlakoztam

a tutor-mozgalomhoz. Másodévben tutorkodtam. Azóta szervezek parlamenti
és bírósági látogatásokat. 1 éve vagyok
tagja a HÖK-nek.
Hol is kezdjem? Céljaim? Jó kérdés. A
válasz rá, hogy jobbítás. Szeretném,
hogyha egy olyan hallgatói Önkor­
mányzat vezetné a kart, amely valóban
a hallgatókért kíván tenni, a hallgatók
segítségével. A bulikat szeretném kultu­
ráltabbá tenni, a támogatások elosz­
tását igazságosabbá, több információt
juttatni az egyetemmel kapcsolatban a
hallgatóknak; a NEPTUN rendszert
pedig jobbá varázsolnánk. Több szak­
mai programot szerveznénk. Segíteném
a hallgatók gyakorlati tapasztalat­
szerzését konkrét lehetőségekkel. Sport­
rendezvényeket szerveznék, és egyálta­
lán kialakítanám a pázmányos közé­

Gyökeres Zoltán listája:
Gyökeres Zoltán (elnökjelölt)
Stumpf Gergely Viktor (ellenőrző elnökjelölt)
Bezzegh Katalin (külügyi alelnökjelölt)
Országh-Krysz Axel (tanulmányi alelnökjelölt)
Vásárhelyi Nagy Anikó (gazdasági alelnökjelölt)
Gergelyjudit (rendezvényi alelnökjelölt)
Pernyés Melinda
Békési Orsolya
Spira Eszter
Ujfalussy Márk
Szendrődi Csaba

SefferDániel

12.

3
1
3
3
3
2
3
1
1
5
1
3

L
L
N
L
L
N
N
L
N
N
N
L

letet. Szeretnék egy szakértő gárdát a
HÖK-be. Úgy gondolom csapatom
összeállításánál ez maximálisan sike­
rült. Átláthatóbbá tenném a HŐK mű­
ködését és megpróbálnék egyéb ösztön­
díjakat is elérhetővé tenni. A kampá­
nyom során szeretném megmutatni
nektek, hogy sok munkával és akarással
0 Ft-ból is lehet jó programokat csinál­
ni. Ugyanis eddig egy fillért se kellett
költenünk, mégis számtalan jobbnál
jobb programot valósítottunk meg,
mint hallgatókként a hallgatókért
csoport

�1956-os forradalom 2005-ben - Magyarországon
Thaly Krisztián Florentin

Nem csoda, hogy 1956. október 23-ára
mennyire eltérő módón emlékeztünk.
Az akkori események szereplői nagy­
részt ma is felismerhetők. A karhata­
lom hívei, akik gyávaságukat nem pa­
lástolva a tetőkről lődöztek a népbe. A
lincselő népharagot látva azonban már
jobbnak látták, ha csöndesen elbújnak egy ideig. Ma sincs másképp.
2005. október 23-án az Operában Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök mondott
beszédet - helyesebben: nem mondott szintén a némaság köntösébe burko­
lózva. Nem tartott ünnepi beszéde 3 és
fél percnél tovább. Persze, érthető, hisz
e kommunista családi háttérrel jobb is,
ha meghúzza magát. De már kezdjük
megszokni, a 3/3-as, D-209-es emléke­
zéseket, kezdünk hozzáhangolódni;
hogy hát erről nincs túl sok mondani­
való, hacsaknem, hogy épp kitüntetést
kaptak a hozzájuk hasonlók a „szép
sortüzekért”... Hiába nálunk soha sem
olcsó a tűzijáték!
A szabadságot ma legalább annyira
veszélyezteti a neoliberális nihilizmus, ugye nem kell kifejtenem: privatizáció,
kultúrsemlegesítés, drogok, egyneműek
házassága, ahol a vallás is amolyan

hobby dolog (talán ismerjük az SZDSZreformtörekvéseket, amelyek egy kissé
megváltoztatnák a történelmi egyházak
helyzetét), - mint akkor az orosz T55-ös
tankok.
Az ellenlábas Orbán Viktor, talán nem
véletlenül a nyilvánosságnak nagy teret
engedő Műszaki Egyetem előtt mon­
dott beszédet. A színvonalas, ünnephez
méltó beszédben azonosíthattuk az ak­
kori és a mai rezsimet és megtudhattuk
ki a „politikai kalandor”, és milyen egy
igazi vezető. Persze sok embertől vissza­
hallottam, keményebb beszédre lenne
szükség... Olyan is volt; a Hősök Terén.
Talán az intelligencia nem meggyő­
zőbb a nagy szavaknál! Nagy hangúan
is elmondhatjuk az igazunkat; de néha
fontosabb szempont lehet a cél (Id.
2006).
A szabadság, mint 1956-ban, 1989-ben,
amikor átjátszottak bennünket, ma is
veszélyben forog. Ma a veszély a
milliárdos nagytőkések kezében van,
ma mindent elad az állam, akkor min­
dent kommunáit. Csöbörből vödörbe!
A kommunizmustól a liberális nihilig.
A Heti Válasz című lapban Makovecz
Imre híres - ám nemcsak - építészmér­

nök úgy fogalmazott: „Egy ország
olyan, mint az ünnepe.” - És milyen
igaz; ez az ország épp olyan, mint '56ban; vannak elszánt hazafiak, akik
életüket adnák a hazáért, és az ávós
ruhájuktól még ma sem szabaduló,
immár nagytőkés hazaárulók; akik nem
restellnek privatizációval, adócsalással,
magyart magyar ellen fordító december
5-i nemmel a nép közé lövetni!

Thaly Krisztián Florentin: 1956. október 23.
1956. október 23.
Bennem is él ma. Újra!
S mondhatnád; hol voltál Te még
akkor?!
De mondhatnám ezt 48-ról vagy a
Rákóczi szabadságharcról...
Hol voltál Te akkor?
Ott voltam én, minden pillanatban!
A magyar nemzeti öntudatban,
Ma is itt vagyok.
Itt állok büszkén, habár elárultak

S eladtak, sok szennyel, korommal
Bemocskoltak!
S megfiirdöm újra a fényben,
A meleg nap új üdvében,
Újra megtanulok hinni,
Újra megtanulom érezni,
Mit megpróbáltak belőlem kitörölni;
Van Szabadság! És van Élet!
Van Magyar Szív és Magyar Lélek!!!
E kettő éltet
Ad hazát, hitet, becsületet!

S a holnap tisztítótűzből.
Egyszer még eljön a Magyarok Istene!
Ki majd villámot szór az égből.
Magyarok ellenségeire!
S összefogja népünk, csak higgy
benne!
S ha újra megtanulunk hinni,
Újra élővé lesz, s bennünk él '56
üzenete.

13.

�25 éve jegyezték be Lengyelországban a Szolidaritást
I KOZS
Ebből az alkalomból beszélgetünk Dr.
Kovács Istvánnal, volt krakkói magyar
főkonzullal, a PPKE BTK Lengyel Tan­
székének egykori alapító tanszékveze­
tőjével, az MTA Történettudományi In­
tézetének munkatársával.

A Varsói Kerületi Bíróság 1980.
november 10-én, 25 évvel ezelőtt je­
gyezte be a Szolidaritást, melynek az el­
nöke Lech Walesa lett. Mikor jelent
meg Lech Walesa a lengyel történelem
színpadán?

1967-ben a Gdanski Lenin Hajógyár­
ban baleset történt, az elvégzendő mun­
ka gyorsaságának, eredményességének
fokozása érdekében hermetikusan le­
zárt Konopnicka nevű hajó törzsében
huszonkét ember bennégett. A munká­
sok tűzhalála azonban titok maradt. A
gyár vezetősége, hogy a zúgolódást el­
hallgattassa, némileg megemelte a
béreket. Leghangosabban egy huszon­
négy éves villanyszerelő, Lech Walesa elégedetlenkedett.

Történt-e összecsapás a civil lakosság és
a az állam szervei között a mozgolódás
után?
1970-ben, december 13-án, vasárnap, a

14.

karácsonyi nagybevásárlás idején emel­
ték fel minden előzetes bejelentés nél­
kül a ruhaneműk, építőanyagok, üvegá­
ruk, tüzelőanyagok, továbbá negyvenöt
fajta alapélelmiszer árát 11-36%-kal.
Másnap sztrájkba lépett a gdanski Le­
nin hajógyár, s mintegy ezer alkal­
mazottja a vajdasági pártbizottság szék­
háza elé vonult. A menetet egy fiatal
szókimondó villanyszerelő, Lech Wale­
sa vezette, aki a tíz évvel későbbi, au­
gusztusi győzelem hőse lett. Délután
egy nyolcezer főből álló tüntető tömeg
már összecsapott a rendőrséggel. Egyre
több gyár és üzem csatlakozott a mun­
kabeszüntetéshez.
A legtragikusabb összecsapásra
Gdyniában került sor, ahol ugyan már
1970. december 14-én központi sztráj­
kbizottság alakult, de a város megőrizte
nyugalmát. A Központi Bizottság által
a nyugtalankodók lecsillapítására a
Hármasvárosba küldött miniszterel­
nökhelyettes, Stanislaw Kociolek de­
cember 16-án este 20 órakor tévéadás­
ban szólította fel Gdynia lakóit, hogy
másnap reggel vegyék fel a munkát, de
ezzel párhuzamosan a rendőrséget és a
katonaságot nem utasította, hogy
hagyja el az időközben megszállt kikö­
tővárost. Másnap reggel
hat óra előtt a gdyniai
hajógyárba igyekvő
munkásokra figyelmez­
tetés nélkül tüzet nyitot­
tak a közelben álló tan­
kok. Az állig felfegyver­
zett katonaság és a ha­
lottainak, sebesültjeinek
látványától kétségbe­
esett munkások között
egyenlőtlen drámai küz­
delem bontakozott ki. A
Hármasvárosban és
Szczecinben több napig
tartó összecsapások során hivatalos
kimutatás szerint a rendfenntartó erők,
amelyek egy halottat veszítettek, 1200
embert lőttek le vagy sebesítettek meg,
továbbá 2989 embert állított elő. Az

utcai harcokban 10 tank, 18 páncélo­
zott csapatszállító jármű és 7 katonai
gépkocsi semmisült meg vagy vált ko­
moly mértékben harcképtelenné.
Az újabb összecsapásra a lengyel mun­
kások és a rendőrség között 1976 júniu­
sában került sor, amely egy újabb áre­
melés elleni tiltakozás következménye
volt. Sok munkást bebörtönöztek
ekkor.

Milyen szerepet vállalt az akkori
lengyel értelmiség?
Az értelmiség 1976-ban már nem törő­
dött saját pillanatnyi érdekeivel, várat­
lanul a bebörtönzött munkások mellé
állt. 1976 szeptemberében Jacek Kuron
vezetésével megalakult a Munkásvédel­
mi Bizottság (lengyel rövidítése: KOR),
amelynek tagjai a nyilvánosságot vállal­
va követelték a bebörtönzött munkások
szabadon engedését, és szervezték meg a
támasz nélkül maradt családok segélye­
zését.

1978 októberében Krakkó püspökét,
Karol Wojtylát választották pápává, aki
II. János Pál pápaként elsőként
szülőhazájába látogatott. Milyen
hatással volt ez a mozgalomra?

Önbecsülést, új lendületet adott. Nem
véletlen, hogy 1980-ban a munkások
tüntetőleg II. János Pál pápát és a Czéstochowai Fekete Madonnát ábrázoló
kitűzőket hordtak. 1980 augusztus 16-

�25 éve jegyezték be Lengyelországban a Szolidaritást

án a Lenin hajógyár udvarán 5000
munkás vett részt misén a kerítésen kí­
vül a családtagok hatalmas tömege is
hallgatta a szentbeszédet.

hogy egy héttel korábban elbocsátották
a hajógyárból a 30 éve ott dolgozó és
nagy tiszteletnek örvendő Anna Walen­
tynowicz asszonyt, aki rendszeresen föl­

Mit jelentett a Szolidaritás megala­
kulása az akkori szovjet blokkban?
1980. augusztus 31-én a szabadság közel
tizenhat hónapja köszöntött a szovjet
blokk egyik államára, s ez fontos előké­
szítője lett a térségben végbemenő rend­
szerváltoztatásnak, sőt a Szovjetunió
felbomlásának is. Gorbacsov vallotta
azt, hogy gondolkodásában koperni­
kuszi fordulatot hozott a Szolidaritás,
mint az első történelemformáló hiteles
munkásmozgalom.

A fényképekét Maciej Szymanowski úr, a
Budapesti Lengyel Kulturális Intézet igaz­
gatója bocsátotta rendelkezésünkre, akinek
ezúton mondunk köszönetét!
Copy TÍght:Erazm Ciolek.

Milyen közvetlen előzményei voltak az
1980 augusztusában kirobbant sztrájk­
nak?
1977 után már a gyufa és a vécépapír is
hiánycikknek számított. Az alapvető
élelmiszerek közül többet jegyre sem
lehetett venni. A mezőgazdaságnak az
1970es években is aránytalanul kevés
támogatás jutott. Az ország adóssága
1980-ban már 20 milliárd dollárra
rúgott. A baloldali indulású ellenzék,
Jacek Kuronnyal és Adam Michnikkel
egyetértettek a pápa arra vonatkozó
állításával, hogy a „kommunista rezsim
feje tetejére állította az emberi rendet, a
munkást igavonó barommá tette,
akinek élete a gürcölés, a fekete vonat és
a sorban állás”. A megalázott, de mind
öntudatosabb lengyel munkás e helyzet
ellen lázadt fel 1980 nyarán. Az
augusztus 14-i gdanski sztrájk
kirobbanását közvetlenül az váltotta ki.

emelte a munkások védelmében a sza­
vát és a szabad szakszervezetek eszméjét
is hirdette.
Mit tartalmazott a sztrájk kapcsán
meghirdetett program?
Anna Walentynowicz és Lech Wa3ésa
visszavételén kívül az 1970 decem­
berében elesettek emlékére emlékmű
felállítását. 2000 zl fizetésemelést a gyár
minden dolgozójának. Az igazgatóval
folyó tárgyalásokat az udvarra szerelt
hangszórókon át mindenki hallhatta.
Augusztus 17-re alakult meg a sztrájk
koordinálására az Uzemközi Sztrájk­
bizottság, amely 21 pontos követelé­
sében a szólás- és vallásszabadság biztos­
ítása is szerepelt. A végső megálla­
podásban, augusztus 31-én a legfon­
tosabb követelés a szabad szakszervezet
alapításának lehetősége volt. Ennek ki­
harcolása volt a legnagyobb győzelem.

15.

�Nyári Egyetem 2005 - Belgium
।

Dorogi Zsolt

Kinek mi jut eszébe, ha meghallja azt a
szót, hogy Afrika? Sokaknak a sivatag,
vagy a szavanna élővilága, másoknak a
szegénység, és a borzalmakat nap mint
nap átélő emberek millióinak tömege.
Többek közt ez volt a témája az idén
Belgiumban megrendezett nyári egye­
temnek, ahol - az Európai Unió intéz­
ményrendszerének és az ENSZ műkö­
désének alapelvein túl - vita tárgya volt
a két szervezet felelőssége a világban
tapasztalható borzalmak előidézé­
sében, és a nem kellő hatékonyságú se­
gítségnyújtás tekintetében.
Amikor valaki megpróbál tájékozódni,
hogy mi is folyik a világban, és elkezdi a
hazai és világsajtót lapozgatni rájön,
milyen keveset is tud más országokról.
Azonban, ha a dolgok mögé igyek­
szünk tekinteni, sajnos rá kell jönnünk,
hogy a globalizáció kapcsán lezajló
jelenkori gyarmatosítás célállami kö­
zött, nemcsak a közel-kelet viharos régi­
ójának országai, hanem újfent az afri­
kai országok állnak első helyen. Még
érdekesebb azonban, ha egy-egy afrikai
ország hasonló korú diákjai mesélik el
tapasztalataikat, mit kellett átélniük, és
mit kell majd elszenvedniük saját orszá­
gukban, ha hazatérnek. Tudja valaki
hol van Csád, Kongó vagy Szudán, így
első hallásra? Sajnos, én nem tudtam
pontosan, de ma már nem vagyok ké­
pes elfeledni. Hallva az egyre ember­
telenebbé váló emberi sorsok történe­
tét, rájöttem arra, hogy a baj és a sors­
csapások hada nemcsak egy embert
vagy családot, hanem emberek millióit
érinti nap mint nap, rá kell döbbennem
arra, milyen hálásak lehetünk, hogy
Magyarországon születtünk meg, hogy
itt élünk. Hálásak lehetünk, hogy van
mit ennünk. Hálásak lehetünk, hogy
nem kell kilométereket mennünk, és,
ha odaérünk órákat várnunk a kútnál,
hogy ihassunk. Nem kell megtöltenünk
húsz literes kannánkat, és nő létünkre
kilométereken át cipelni hazáig.
Hazáig? Háznak nevezhető egy
vályogviskó, vagy sárból tapasztott
kunyhó, amit minden évben elmos az

16.

esős évszak? Tanulni a falu iskolájában,
majd továbbtanulni, és mindenütt zárt
ajtóra lelni? Sehol a segítő kezek! Igen!
Hálásak lehetünk, hogy nem oda
születtünk, azonban felelőséggel is
tartozunk embertársainkért, hogy ne
engedjünk a rossznak, és próbáljuk
meghallani az ó igazságukat is. A
legnagyobb probléma azonban, nem
az, hogy szenvednek, hanem hogy nem
emberként kezeljük őket. Statisztikai
adatként csupán.
Milyen lehet olyan országban élni, ahol
nem tudod, hogy a szomszéd törzs
mikor tör rád, és mészárolja le a
családodat? Olyan helyen élni, ahol
évtizedek óta polgárháború dúl? Olyan
helyen élni, ahol szamárköhögésbe
halinak meg emberek, ahol gyermekbé­
nulásban szenvednek gyermekek
százezrei? Borzalmak és borzalmak sora
áll előttünk. És az európai ember mit
tesz? Befekszik a tévé elé, előveszi a sós­
mogyorót és nézi a televíziót, elsápad a
borzalmak láttán, majd továbbkapcsol,
és megnéz egy vígjátékot. Kissé ironi­
kus, de sajnos igaz, hogy az emberi
nemtörődömség mennyire határtalan.
Hogy a demokrácia zászlaját magára
tűző katonák embereket bántalmaz­
nak, évezredes emlékeket pusztítanak
el, és kultúrákat próbálnak megszüntet­
ni csak azért, hogy a fogyasztói társa­
dalommá válást ott is elősegítsék, ahol
még saját országainak vállalatai nem
tudtak megtelepedni. Miért van, hogy
azokkal az afrikai országokban szenve­
dő milliókkal, ahol nincs nyersanyag
nem törődik senki? Vagy ha van
nyersanyag ki termeltetik velük, és jóval
a világpiaci ár töredékéért megvéve
milliárdokat keresnek rajtuk. Egy olyan
kongói családon, például, aki havi 15
USA dollárnak megfelelő pénzből
próbál megélni. Miért van az, hogy
alapvető gyógyszereket nem lehet
segítségként adományozni a szükség­
ben lévő országoknak? Talán azért,
mert egyesek most is azon vitatkoznak,
hogy melyik európai, vagy amerikai
gyógyszergyár termékeit vegyék meg, és

osszák szét, akkor amikor az ár töre­
dékéért hasonló hatóanyagtartalmú
ázsiai készítményeket is lehetne vásá­
rolni? A baj ott van, hogy a cél nem az,
hogy segítsünk, hanem, hogy úgy segít­
sünk, hogy nekünk is megérje. Csak az
elvesztegetett idő alatt percenként em­
berek tucatjainak kell meghalnia. Miért
kell ennek megtörténnie? Ez a demok­
rácia? Könnyen okoskodnak sokan
karosszékeikből a fejlett világban, mit
hogy kéne tenni, de aki meg tenni akar,
azt hátráltatják. Még mindig azt a kér­
dést feszegetik, mi vezethetett idáig, és
elfeledik, hogy mindez nem a ma szü­
lötte, hanem annak a kizsákmányolás­
nak a következménye, amelyet a nyu­
gati társadalom évszázadok alatt embe­
rek ádás-vételéből, hol a ásványkin­
cseiktől való kifosztásából, és a sze­
rencsétlen emberek kiszipolyozásából
nyertek. Könnyű azt mondani, hogy
minek ezeknek utakra pénzt adni,
hiszen olyan körülmények közé minek
autópálya. Csak elfelejtjük, hogy a saját
útjainkat és épületeinket részint, ha
nem is teljes egészében, de belőlük
nyertük ki. Ha pedig valaki eddig eljut,
elkezdi keresni a megoldást, de áldozni
a saját jólétéből nem akar. Külföldi
elemzők megoldásként az afrikai orszá­
gok adósságállományának csökkentését
vagy elengedését javasolják, mivel az or­
szágok éves költségvetésük legnagyobb
tételeként, nemhogy a törlesztőrész­
letet, de még a kamatokat sem tudják
megfizetni. Nehéz ilyenkor európainak
lenni és felelősen válaszolni, hogy saj­
nálom, hogy így alakult és én nem tehe­
tek róla, amikor magam is tudom, hogy
mindannyian tehetünk erről, és mást
sem teszünk csak pazarlunk, és egymás­
ra mutogatunk. Nehéz meghallgatni
úgy egy család történetét, hogy megele­
venednek a képek előtted. Látod ahogy
ártatlan gyermekeket becstelenítenek
meg, ahogy nők melleit vágják le csak
azért, hogy gyermekeiket ne táplálhas­
sák, hallani, hogy mit tesznek emberek
emberekkel. A nagyvilág pedig csak
hallgat...

�Szaddam Husszein pere nemzetközi jogi vonatkozások
Dorogi Zsolt

Megkezdődött Bagdadban Szaddam Husszein volt iraki
elnök büntetőpere. Az eljárást Bagdad zöld zónájában,
Szaddam volt főhadiszállásán folytatják le. A Szaddam
Husszein elleni első vádpont az, hogy 1982-ben, egy ellene
végrehajtott, sikertelen merényletkísérlet után elrendelte egy
síita falu 143 lakosának legyilkolását. A volt iraki államfőt és
hét alvezérét a tárgyalássorozat végén kötél általi halálra
ítélhetik a terhére rótt emberiesség elleni és háborús
bűntettek miatt. Szaddam Husszein perét öt bíró tárgyalja, a
vezető bíró Rizgar Mohamed Amin, aki a Sulaimania nevű
kurd faluból származik. Mint tudjuk, a fent említett falu
lemészárlása főként siíta muszlimok legyilkolását jelentette,
ezért is kérdéses a vezető bíró származása és hite okán
pártatlansága. A bíróság pártatlansága mellett azonban
sajnos a legitimitása is kérdéses.
Néhány jogi érv pro és contra:
Pro:

1. A bíróságot az a szervezet állította fel, amelyik jelenleg
Irakot a nemzetközi, a Biztonsági Tanács egyik legutolsó
határozata értelmében is jogszerűen képviseli.
2. A törvényszék statútuma megmutatja, hogy elemeinek
többsége nemzetközileg kialakult alapelveknek és
standardoknak a beépítését tartalmazza
3. A bíróság szerkezete hasonlít a hágai törvényszékre és a
nemzetközi büntetőbíróságra is.
4. A bűncselekmények, amikért felelősségre szeretné vonni,
nem csak Huszeint, hanem még egyelőre jelenleg 11
őrizetben lévő más személyt is, ezek abszolút konformok a
nemzetközi jog bevett, némely szabálya már több mint 50
éves megoldásaival.

2. A bíróság azért illegitim, mert az iraki megszállásból
származtatható, amely kezdetektől illegális volt.
3. Az USA Irak elleni agressziója nemzetközi jogot sértett, az
ENSZ Charta 2. cikk (4) bekezdésének megsértése tény.
Kiindulópont: egy szuverén állam területi integritása és
politikai függetlensége ellen alkalmazott törvénytelen
erőszak.
4. Még mindig megszállás alatt van Irak jelentős része.
5. Negyedik Genfi Konvenció: a megszálló hatalom a
megszállt ország igazságszolgáltatási szerveit nem
számolhatja fel, és saját intézményeit nem hozhatja létre
helyette. Azonban az USA ezt tette.
6. De-ba’athizálás: a bíróságokból száműzték a volt iraki
elnök, Saddam Hussein pártjából (bath) való bírákat, akik a
legnagyobb jogi tudással rendelkező vezető bírák voltak.
7. A megszálló hatalom létrehozott egy bíróságot, mely nem
független, és nem megfelelő jogi tudással rendelkező bírákat
tartalmaz, akik közelmúltunk egyik legfontosabb perében
járnak el, s ítélkeznek.
8. A bíróság pártatlansága és függetlensége alapvető
nemzetközi jogi követelmény: Genfi Konvenció 84. cikk (2)
bekezdés.
9. Nincs tisztázva, hogy mely vádpontok alapján milyen
lehetséges törvényi minősítésekre számíthat a vádlott, amely
szintén nemzetközi jogi normákba ütközik harmadik Genfi
Konvenció 104. cikk, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya 14. cikk 3 (a) bekezdés.
A leírtak alapján mindenki döntse el: mi a jogszerű és
igazságos eljárás.

Contra:

1. A nagy-britanniai Arab Ügyvédek Szövetségének elnöke,
Szaba A1 Mukhatar magáról a perről ezt a véleményt formálta
meg:
„Szigorúan vett jogi szempontból ez teljesen törvénytelen, az
egész egy olyan megszálláson alapul, amely az ENSZ főtitkára
szerint sem volt törvényes. A bűnper szabályait, a per
előkészítéséhez szolgáló törvényeket Paul Bremer, Irak akkori
irányítója írta alá. A genfi konvenció értelmében egy
megszállónak nem áll jogában megváltoztatni a megszállt
terület jogrendszerét, márpedig ez esetben a megszálló erő
pontosan ezt tette. A bírákat is ugyanez a hatóság nevezte ki,
és ehhez megint egyszer nincs joga.”

17.

�„Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják két.” (Mt 5/4)
I

Sáhó Eszter (Vad Fügefa)

Ma vendégségbe megyek. Barátokat
látogatok, olyan igaziakat. Egy valami
hiányzik belőlük: nem hisznek Isten­
ben. Tudom, hogy az este folyamán
lesznek olyan pillanatok, amikor ki kell
állnom hitemért. Mellesleg én is csak
néhány évvel ezelőtt szegődtem Jézus
mellé, de azóta olyan örömöket fedezek
fel életemben, amikről azelőtt csak
álmodtam. Megtörtént. Hívő lettem.
Azóta lépten-nyomon próbálom meg­
mutatni barátaimnak, ismerőseimnek,
hogy milyen jó az út, amit Jézus fel­
kínál, és buzdítom őket, hogy lépjenek
rá bátran.

Indulni kéne már, mert elkésem. „De
örülök, hogy itt vagy!” fogad a házigaz­
da, és átadom az ajándékba hozott
palackbort. Kivételes alkalom, ők kez­
denek el kérdezni a hitemről. Órákig
mesélek Isten országának csodájáról.
Mikor már kezdem úgy érezni, hogy si­
került megcsillantanom valamit ebből

a világból, akkor a velem szemben ülők
arcán a kétely megformálódását látom.
Elkezdik felsorolni ellenérveiket, rossz
tapasztalataikat. „Ha ilyen jó az Isten
országa, akkor miért kell átélnünk anynyi csalódást, sikertelenséget, tragédi­
át?” Azt felelem, hogy ezekre még éle­
tünkben megkapjuk a választ. Hiszen
mindenki adott már hálát - utólag - egy
szerelmi csalódásért, munkahelyi siker­
telenségért, mert ezek által terelődött az
élete olyan irányba, hogy igazán boldog
tud lenni. Ha hiszünk az isteni vigasz­
talásban, a rosszért „cserébe” mér­
tékében is sokkal nagyobb ajándékot
kapunk.

Aztán olyan kérdésekkel kezdenek
bombázni említett barátaim, amelyekre
- bevallom őszintén - nem tudok felelni.
„Ha van Isten, akkor miért engedi,
hogy természeti katasztrófákban enynyien meghaljanak; miért a becsületes,
jó szándékú emberek kapnak halálos

kórt; a rosszak pedig miért dúskálnak a
javakban?” Megtorpanok a válaszadás
kényszerétől, de aztán rájövök, hogy
erre nekem - mint hívőnek - nem kell
egzakt választ adnom. Isten szemében
minden emberélet ugyanolyan értékes,
de a kegyelemben mindenki mást kap.
Azon emberek életének, akiknek
halálát most értelmetlennek látjuk, volt
jelentősége. Vagy azért, mert alkottak a
világ számára valami maradandót,
vagy, mert haláluk jelkép, figyelemfel­
keltés lehet számunkra.

Tudom, hogy ezzel nem adok kielégítő
választ a sok szomorúságra, de ha min­
dent meg tudnánk magyarázni, már
nem a hit, hanem a tudomány területén
járnánk. Ezért a legtöbb, amit most
mondhatok, hogy bízzuk a világ rend­
jét Atyánkra!

Kirándulás Füge módra 2005. okt. 14-16.
I

Filep Eszter

Valaki régen kitalálta, a mondás azóta
is állja. Nos, mi felfedeztük! Szép ha­
zánk lassan egyetlen pontja sem érezhe­
ti magát biztonságban. Tavaly ősszel
Füzéren és a Nagy-Milicen okoztunk
kisebb népesség-növekedést, majd ta­
vasszal Püspökszentlászlót, Pécset és a
Zengőt vettük be, hogy most meg se
álljunk Bakonybélig. Itt alakítottuk ki
támaszpontunkat (a szállásadó hölgy
legnagyobb örömére), amit másnap a
Kőris-hegy kedvéért időlegesen el is
hagytunk. Nem bántuk meg, ugyanis a
Bakony legmagasabb hegye a maga
sejtelmes, ködös bükköseivel elviszi a

18.

pálmát a Gyűrűk urabéli forgatási helyszínek elől. Este - a tervezett és a kisebb, nem
tervezett elkalandozások okozta fáradtságban - nagy mennyiségű paprikás
krumplit varázsoltunk, majd
tüntettünk el. Azután játék és
muzsika következett valamivel
több, mint tíz percben. Vasár­
nap szentmisével kezdtünk,
körbejártuk a bakonybéli tavat
és kápolnát, végül átugrottunk
Zircre apátság és arborétum-né­
zőbe.
Hogy milyen volt a kirándulás?
Hát csak olyan, mint a többi. Jó.
Nagyon jó.

�ARANYKÖPÉSEK
- Prof. Dr. Jobbágyi Gábor gyűjtése (2004-2005) -

1. A nyilatkozati elv alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a szerződést nem lehet megfejteni.
2. A védjegyet el lehet zálogosítani.
3. A tulajdonvédelmi eszközök után kutakodunk a jog dzsungelében...
4. Napóleon földosztást akart.
5. Örökléshez szükséges az örökhagyó személyének elhunyása.
6. A termosz eredetileg védjegy volt.
7. Opció: a hatalmasságok hatalmassága.
8. Életbiztosítást halál vagy házasság esetén lehet kötni.
9. Az eseti gondnok bizonyos esetekben tehet kismértékű jognyilatkozatokat.
10. Az orvosi jogviszonyon kívül az orvosok szépségipari okokból végeznek beavatkozásokat.
11. A hagyatéki tartozásoknak számtalan fajtája van: temetési költségek stb.
12. A jogalap nélküli gazdagodás mindig másnak rossz.
13. A családfő és a vámhivatal érvényesítheti a kegyeleti jogokat.
14. A szoros érzelmi kapcsolat a donor és a recipiens között azt jelenti, hogy igencsak kedvelik egymást.
15. Az ingatlan-nyilvántartás legfontosabb elve az egyéniség alapelve.
16. Hatálytalan végrendeleteknél ki kell küszöbölni a hatálytalanságot.
17. Orvosi műhibák miatt gyakran indokolatlanul halnak meg a betegek.
18. A tulajdonjog tárgya nem feltétlenül kell, hogy testes dolog legyen.
19. A bioetikát nemcsak jogászok művelhetik, hanem tudósok is.
20. Az orvost megilleti a véleménynyilvánítás és a választás szabadsága.
21. A tulajdonjog kibontása a Polgári Törvénykönyvbe kerül.
22. Az egyenes ági rokonok házassága orvosolhatatlan érvényességű.
23. Érvénytelen a végrendelet, ha nem az ő kezével írták.
24. A nem vagyoni kár a személyiségi jogokra reflektáló kártérítés.
25. Házasságban született gyermeknek a férjet kell tekinteni.
26. Az anyaság is lehet kétséges a mai viszonyok között, hiszen a kórházüzemben elcserélik a gyermeket.
27. A közvégrendelet elkészítéséért a közjegyzőnek semmit adni nem lehet.
28. A meghatalmazás címzetes jognyilatkozat.
29. A vadnyúl a vadászatra jogosult.
30. A károsultnak dolgoznia kell, így nem lébecolhat otthon.
31. A teljesítést meghatározott helyen kell teljesíteni.
32. A vérbosszú egy primi tív dolog volt.
33. Most akkor az általános szabályt kéne boncolgatni.
34. Hallgató kérdezi vizsga közben: „Most hülyeséget mondtam?”
35. A kutya veszélyes üzem.
36. A felek is kiköthetnek alaki hibát.
37. Állatba nyújtott szolgáltatás esetén a szavatossági idő 2 hónap.
38. A szándékosságot és a gondatlanságot a Polgári Törvénykönyv egy kalap alá veszi.
39. A kár eleme az elesett haszon.
40. A halott érdekében a hozzátartozók a bírósághoz fordulhatnak.
41. Jhering szerint a jog az erkölcs minimuma. Hoppá, pardon, ezt Nizsalovszky mondta.
42. Járadék mellett a káradék is megállapítható.
43. Az orvosi felelősséget kesze-kusza helyzet jellemzi.
44. Bányakár, amikor Hévíznél a víz leapad.
45. A kötelem meghatározott szolgáltatás beteljesülését szolgálja.
46. Az állat nem felelős az általa okozott kárért.
47. A gondozó mentesülhet, ha bizonyítja, hogy odafigyelt a gyerekre.
48. A vadkárért az felel, akinek a területéről a vad elbandukolt.
49. A beteg jogosult írásban vagy szóban látogatókat fogadni.
50. A pszichiátriai zártosztályra az jellemző, hogy bemenni lehet, de kijönni nem.

19.

�ARANYKÖPÉSEK
- Prof. Dr. Jobbágyi Gábor gyűjtése (2004-2005) -

51. A beteg joga a kegyeleti jog.
52. A Polgári Törvénykönyv sok felesleges dolgot tartalmaz.
53. Vadkár, amikor a vaddisznó a szarvával megdöfi az őzet.
54. Az alapítványok megbeszélhetik egymással, hogy egyesülnek.
55. Beszélhetünk az elévülés megnyugvásáról.
56. Az OPTK magán viseli a parasztkódex nyomait
.57 . A szabadságharc után a magyar magánjog romjait az osztrák takarítja el.
58. Egyedi szolgáltatás például a Szent Korona.
59. Grossmid Béni különösen e kötelesrész terén alkotott nagyot.
60. Szóbeli végrendelet tételénél fontos, hogy a tanúk ne legyenek süketek.
61. Nevezhetjük sunyinak azt a felfogást, amely a beágyazódástól számítja a magzat életét.
62. Vannak feltételesen fuvarozható dolgok, például valamilyen hulla.
63. Személyhez fűződő jog a mozgás szabadsága.
64. A jogalkalmazó bíró megfejti a jogot.
65. Közügyektől eltiltott személyből nem lehet szervet kivenni.
66. Saját gyermeket nem lehet örökbefogadni.
67. A néma nem tehet szóbeli végrendeletet.
68. Korboncolást lehet végezni, ha azt a halott életében kérte.
69. A gyermektartásdíj alapjáról a pápai enciklikák is szólnak.
70. Találásnál nem kell égen-földön keresni a tulajdonost.
71. A világtörténelem legrövidebb vizsgája: A hallgató kihúzza a 2 tételt. 45 percen át jegyzeteket készít; majd leül a
vizsgáztatóval szemben.
A hallgató: „A...” (és csönd).
Az oktató: „Kezdetnek elfogadható; de talán kicsit bővebben szeretném hallani a választ.” (És csönd...) „Kíván még valamit

elmondani a tételéről?”
A hallgató: „Szeretnék, de nem tudok.”
72. Közüzemi szerződés alapján a szolgáltató rendszeres szennyvízszolgáltatásra köteles.
73. A szocializmusban az emberek az ÁFA-ból és az SZJA-ból fizették az orvosokat.
74. A korlátolt dologi jogok azok, amelyek korlátozva vannak.
75. AXX. századra tehető az EUGÉNIA tudományának megjelenése.
76. A hatályos Eü. tv. szól a rovarokról.
77. Nemzetközi deklaráció született az indukatív beavatkozásokról.
78. Az abortuszra csak megfelelő, törvényben meghatározott indukciók esetén kerülhet sor.
79. Nem érdemtelen a tartásra a volt házastárs, ha a házasság fennállása alatt rendeltetésszerű joggyakorlás folyt.
80. A születendő gyermek örököl is a spermadonor után.
81. A XIII. században az egészségügyben kialakulnak az istopályok [vö. ispotály]; és chrigusok [chirurgus helyett] járják az
országot.
82. Az embriót azért nem lehet embernek nevezni, mert olyan kicsi.
83. A nagy értékű műszert a halottból ki kell műteni.

20.

�A Nagy Könyv: 1984 vagy Gyűrűk ura?
Lukács Tamás

Gyűrűk ura vagy 1984? 1984 vagy
gyűrűk ura? Ez itt a kérdés, amelyre
várják emelt díjas SMS-einket! Nehéz
kérdés, igen nehéz. Nehezebb, mint a
múlt héten volt. Ott csupán az Egri
csillagok és a Pál utcai fiúk között ment
az ádáz küzdelem. És nyertek a fiúk a
grundon! De most, most a kérdés, me­
lyiket ítéljük többre, az izgalmas fantasy regényt, avagy a diktatúrák jellemvo­
násait hátborzongatóan bemutató orwelli művet. Miközben ezen gondolko­
zom, eszembe jut, hogy nem is szabad­
na ilyesmin morfondírozni, hiszen le­
het, hogy a gondolatrendőrség most is
lesben áll!

ha szöveges üzenetemmel eltalálom az
ó akaratát, akkor örülhetek, hogy én is
így voksoltam és közben tudat alatt
sajnálhatom a Mester és Margaritát, a
Tüskevárat, az Egri csillagokat, vagy
éppen a jövő heti szavazás előre látható
vesztesét, az Abigélt. És gondolkozhatom rajta, amíg engedik, hogy mire jó
ez az egész, és hogy egy ilyen jó ötletet,
mint a Nagy Könyv, hogy lehetett ilyen
szintre süllyeszteni, és hogy hogyan le­
het összemérni teljesen eltérő témájú és
stílusú könyveket - és egyáltalán: minek.
Mert nem választani kell, hanem
olvasni! MINDET!

Lukács Tamás
A kérdés nem az, hogy mire szavazzak,
hanem hogy mire szabad ahhoz, hogy
nyertesnek érezzem magam, hogy mit
akar a Nagy Testvér? Mert amit ó akar
az lesz, nem az SMS-ek döntenek, azok
csak a pénzt szedik ki a zsebünkből. És

„Emberkép a XXI. században
A Katolikus Egyetem sajátos feladatai lehetőségei és kompetenciái”

címmel a Pázmány Péter Alapítvány által meghirdetet pályázat
nyertesei a következők:
Információs Technológiai Kar:

Jog- és Államtudományi Kar:

I. díj: Kosa Endre IV. évf. hallgató;
III. díj: Baráth Eszter IV. évf. és Juhász
Attila I. évf. hallgatók nyerték el.

III. díj: Radvánszky Mariann IV. évf. és
Rácz András V. évf. hallgatók nyerték
el.

Hittudományi Kar:
II. díj: Teleki Levente IV. évf. hallgató;
III. díj: Fellegi Dénes IV. évf. hallgató
nyerte el.

21.

�NaPONTa - reggeltől estig
A naPONTa klub civil szerveződés, amelyet önkéntes alapon kívánunk létrehozni a főiskolá­
kon, egyetemi karokon és más, különböző intézményekben. Célunk az, hogy a tanuló vagy már
dolgozó fiatalok számára új, önszerveződésre épülő lehetőséget kínáljunk a sokasodó diák- és ifjúsági szer­
vezetek időnként átláthatatlan rengetegében.

A naPONTa klubba nem kell belépnie annak, aki részt kíván venni a különböző kulturális, közéleti, sport stb. programo­
kon. Aki úgy dönt, hogy a naPONTa klub tagja lesz, annak nem kell belépési, vagy tagsági díjat fizetnie. Intézményen­
ként mindössze néhány támogató segítségére, munkájára lesz szükség az eredményes működéshez, a rendezvények, ta­
lálkozók zökkenőmentes megszervezéséhez, lebonyolításához. A főiskolákon és az egyetemeken elsősorban a helyi
naPONTa klubok vezetőire számítunk majd.

A naPONTa klub megalapításának és az országos hálózat kiépítésére való törekvésünk legfőbb célja, hogy
segítséget nyújtsunk az alábbi, elsősorban az ifjúságot érintő közérdekű kérdések megoldásához:
1. Az ország különböző pontjain megalakuló naPONTa klubok szoros együttműködésben állnak majdegymással, és így, a szakmai tevékenység támogatásán túl, egyfajta „tudáshálózat" kialakításával lehetővé
válik, hogy bármelyik intézmény bármelyik hallgatója könnyen hozzájuthasson egy másik főiskola vagy
egyetem tananyagához vagy akár - kedvezményes áron - tankönyvekhez is.
2. Segítséget akarunk nyújtani kulturális programok, sportversenyek, koncertek, vetélkedők stb. meg­
szervezésében és lebonyolításában, valamint a helyi ifjúsági egyesületekkel együttműködve saját
rendezvényeket is szervezünk. Azt szeretnénk, ha a későbbiekben anyagilag is támogatni tudnánk a
rendezvényeket, de addig is segítünk a szükséges pénzügyi báltér megteremtésében (pályáztatás,
szponzorkeresés).
3. Felkérésre - a hallgatók igényei szerint - megszervezzük híres művészek, országosan ismert közéleti
személyiségek meghívását és előadását. Ezeket az összejöveteleket a Hallgatói Önkormányzattal

együttműködve rendezzük, a programokon bárki részt vehet.
4. Az intézmények tanárainak és diákjainak bevonásával - ahol még nincs ilyen kezdeményezés -felvéte­
li előkészítő tanfolyamokat, valamint egyetemi vizsgafelkészítőket szervezünk.
5. A naPONTa klub szeretne közreműködni a helyi sajátosságoknak megfelelő ifjúsági érdekképviselet ki­
alakításában és különböző egyesületekkel, szervezetekkel, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Or­
szágos Konferenciájával együttműködve képviselni kívánja a hallgatók és a közösség fiatalságának cél­
jait is. A szociálisan hátrányos helyzetben lévőkre különösen nagy gondol fordítunk, támogatásukról -

a lehetőségeink szerint - gondoskodunk.
6. A Fiatalok a címlapon program elindításával és népszerűsítésével az ifjúság közéleti érdeklődését,
aktivitását szeretnénk elősegíteni - természetesen politikától és párthova­
tartozástól függetlenül. A program részeként a helyi médiában

megjelenési lehetőségeket keresünk a hallgatók számára,
hogy teret kapjanak, teret kaphassanak, akár a saját
intézményükről, gondjaikról, akár a közélet aktuális
kérdéseiről is szóljanak.

Azt szeretnénk, hogy 2005. december 31-ig
az ország minden felsőoktatási intézményében
jöjjön létre, alakuljon meg a naPONTa klub pont ott, ahol szükség van rái

�CompLex Jogtár*
A Legteljesebb magyar és európai jogi adatbázis

Most érdemes áttérni!
AJÁNDÉK
Thomson DivX asztali DVD lejátszó minden új előfizetőnek.*
*Az akció új CompLex Jogtár*
előfizetésre vonatkozik
2005. október 10. és 2005. december 20. között.

www.jogtar.hu

compLex
KJK-KERSZÖV JOGI ÉS ÜZLETI KIADÓ KFT.
1518 Budapest, Pf. 101 - Telefon: (36-1) 464-5656 • Telefax: (36-1) 464-5657
www.complex.hu,www.jogtar.hu • E-mail: ugyfelszolgalat@kjk-kerszov.hu

Több ■:mnt kiddó
Szakma, padngr

�Köszönünk mindent!
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
nagypályás labdarúgó csapata
Rotterdam (ISFF world cup)

2005. október 10-15.

HARLEY-DAVIDSON

GYŐR

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="59">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3563">
                  <text>2005</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3651">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3631">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3632">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3633">
                <text>VIII. évfolyam 5. szám 2005. november</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3634">
                <text>Tartalom:&#13;
Teleki László: Becsületünk-e a Hűség&#13;
Pádár Dávid: A kari Hallgatói Önkormányzat&#13;
Ellenőrző Bizottsága&#13;
Cseri Tímea: 10 éves a Kar&#13;
Juhász Gábor: DIÁKEXPÓ 2005&#13;
Szakkollégium&#13;
HŐK választás a Karon - 2005&#13;
Thaly Krisztián Florentin: 1956-os Forradalom 2005-ben&#13;
Thaly Krisztián Florentin: 1956. október 23.&#13;
25 Éve Jegyezték Be Lengyelországban a Szolidaritást&#13;
Dorogi Zsolt: Nyári Egyyetem 2005 - Belgium&#13;
Dorogi Zsolt: Szaddam Husszein pere&#13;
Vad Fügefa&#13;
Jobbágyi Gábor gyűjtése&#13;
Lukács Tamás: A Nagy Könyv&#13;
A Pázmány Péter Alapítvány Konferencia&#13;
Pályázatának végeredménye&#13;
NaPONTa&#13;
</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3635">
                <text>Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3636">
                <text>Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3637">
                <text>2005. november</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3638">
                <text>2005.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3639">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3640">
                <text>A5 (148x210) ; (634kb+2749kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3641">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3642">
                <text>PPKE_itelet_VIII_5_200511</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3643">
                <text>T00071</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3644">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3645">
                <text>24 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3646">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3647">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3648">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3649">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3650">
                <text>PPKE_itelet_VIII_5_200511</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="209">
        <name>HÖK</name>
      </tag>
      <tag tagId="265">
        <name>Lukács Tamás</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="202" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="407">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/786da8256d4de6d1be19cf4377b63d7b.jpg</src>
        <authentication>8f504e235c256b1328ad9c10ee4e88f9</authentication>
      </file>
      <file fileId="408">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/2d451cba9c9aab919723716579227cfa.pdf</src>
        <authentication>022d5da089fa0ecfeea825addf30ea30</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="3608">
                    <text>Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
Hallgatói Önkormányzatának lapja

(tanulmányi alelnök)

�GÓLYATÁBOR 2005
FONYÓDLIGET

www.pazmanyonline.hu/gallery

�TARTALOM

IMPRESSZUM
PÁZMÁNY ALAPÍTVÁNY
VATIKÁNI FŐÜGYÉSZ
OKTÓBERI PROGRAMOK
DOROGI ZSOLT
GONDOLATOK
OTDK
NYÁRI ÉLMÉNYEINK
eCÉGBÍRÓSÁG
SZESZ
A NEMZET SZÍNHÁZA
EFOTT 2005
AZ ESKÜ

4
4
4
5
6
7
8
9
10
11
12
12
13

GÓLYABLOKK
GÓLYAKÖSZÖNTŐ
ÉN IS VOLTAM GÓLYA!
GÓLYÁKNAK
TANULMÁNYI BIZOTTSÁG
MI IS AZ A JOGELMÉLET?
TUTOR
INFORMÁCIÓK
A VAD FÜGEFA

14
14
15
16
17
17
18
18

�A Pázmány Péter Alapítvány bemutatkozik
A Pázmány Péter Alapítvány a Magyar
Katolikus Püspökkari Konferencia
által a Pázmány Péter Katolikus Egye­
tem támogatására létrehozott ala­
pítvány. Ezért tevékenysége szorosan
illeszkedik az Egyetem szellemiségéhez
és munkájához. Az Alapítvány 2005-töl
már nem csak katalizátori szerepet
kíván betölteni, hanem önálló prog­
ramokat is szervez. Ezzel kívánjuk
támogatni az egyetemen belüli tudo­
mányos és közösségi életet.

Az Alapítvány működése egyedülálló
az Egyetem életében, hiszen program­
jai, pályázatai mind a négy karnak, azaz
Egyetemünk valamennyi polgárának
szólnak.
Az Alapítvány évente lebonyolít egy
nagyszabású tudományos pályázatot.
Ennek keretében a különböző karok és
szakok hallgatói ugyanazt a témát a
saját szakterületüknek megfelelően dol­
gozzák ki, majd a legjobb pályamunkák
díjazásra kerülnek. A díjazott alkotók
pályamunkáikat konferencián adják
elő neves hazai és külföldi tudósok

társaságában. A konferencia előadói
könyvben is megjelentethetik tudomá­
nyos értekezéseiket.
Az Alapítvány segíteni kívánja az
Egyetem társadalmi életét is, ezért
megszervezi az Egyetem egészét érintő,
évenként megrendezésre kerülő Páz­
mány Péter Bált. Találkozási lehetősé­
get biztosítva az egyetem oktatóinak,
hallgatóinak, öregdiákjainak és támo­
gatóinak.

Az Alapítvány fontos célnak tartja,
ezért minden eszközzel támogatja,
hogy fiatal, tehetséges oktatói és
hallgatói elindulhassanak a tudomá­
nyos pályán.
Az Alapítvány honlapján található

pályázatfigyelővel segíti a hallgatókat,
hogy eljussanak hozzájuk a
meghirdetett pályázatok, ösztöndíjak.

Az Alapítvány támogatja az Öregdiák
Szövetség munkáját, hogy kialakuljon
az Egyetem Alumni hálózata.

Az Alapítvány elnöke:
Dr. Becker Pál.
Kuratóriumi tagok:
Dr. Fodor György, Dr. Kránitz Mihály,
Dr. Frölich Ida, Dr. Rokay Zoltán,
Dr.Bándi Gyula, Dr. Roska Tamás. Az
Alapítvány titkára:
Klausz Boriska,
elérhetősége:
info@pazmanyalapitvany.hu.

Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnék hálás köszönetét mondani a Dékáni Hivatal dolgozói nevében
azoknak, akik segítettek felvételt nyert hallgatóink iratkoztatásában 2005.
augusztus 24 és 27 között, és akik áldozatos munkája nélkül nem tudott volna
gördülékenyen lezajlani az iratkozás! Köszönettel

Mátéffy Györgyné
a Dékáni Hivatal vezetője

Vatikáni főügyész a Pázmányon
GL
Ritka szellemi élményben lehetett része
annak a több száz érdeklődőnek köz­
tük Dr. Kapás Katalin, a Magyar
Közjegyzők Országos Kamarájának
elnöke, és Prof. Dr. Bándi Gyula dékán
is, akik április 29-én Egyetemünk dísz­
aulájában meghallgatták Nicola
Picardi, Vatikánváros Állam főügyé­
szének előadását a miniállam jogszol­
gáltatásának újkori történelméről.
Gounod szerzeménye, a vatikáni, és a
magyar himnusz elhangzása után
Picardi professzor aki a római La

4.

Sapienzia Egyetem mellett mintegy
mellékesen látja el Tiberisen túli
hivatalát a nálunk tartott előadásában
kifejtette, hogy az egyházi és a világi
jellegű bíráskodás miként különölt el
egymástól a több évszázados fejlődés
során. A bőven záporozó kérdésekre
adott válaszaiból kitűnt, hogy a
múzeumi lopások és a joghatósági
kérdések okozzák a legtöbb fejtörést a
Pápai Állam jogászainak.
A vatikáni főügyész előadása után az
általa már jól ismert abaúji tájakra

indult, ahol Szikszón szívélyesen
fogadta őt a város esperes-plébánosa.
Picardi professzor előadása prof. Dr.
Gáspárdy László fordításában már
nyomtatásban is olvasható, mert azt a
Kánonjog c. folyóirat rekordgyor­
sasággal megjelentette.

�HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT
OKTÓBERI PROGRAMJAI

OKTÓBER 6.

MEGEMLÉKEZÉS AZ ARADI VÉRTANÚKRÓL

OKTÓBER 13.

HÖKTOBERFEST

OKTÓBER 13.

LIVINGROOM PARTY

OKTÓBER 19.

PÁZMÁNY SZALON

OKTÓBER 21.

ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS

OKTÓBER 25-27.

10 ÉVES AZ EGYETEMÜNK!

OKTÓBER 27.

DIÁKBÖRZE

OKTÓBER 27.

LIVINGROOM PARTY

további programok: www.pazmanyonline.hu

�Dorogi Zsolt a Hallgatói Önkormányzat
dawe

Dorogi Zsolt a Hallgatói Önkor­
mányzat tanulmányi alelnöke, 23
éves, IV. éves levelezős hallgató. A
HŐK irodában sikerült utolérni,
itt tettem föl neki néhány kérdést.
Mi motivált, hogy bekapcsolódj a
Hallgatói Önkormányzat munká­
jába?
Sajnos, amikor először kapcsolatba
kerültem a Hallgatói Önkormányzat­
tal, akkor még munkáról nem nagyon
lehetett beszélni. A korábbi vezetés, ér­
zésem szerint, nem kellő odafigyeléssel
kezelte az ügyeinket. így, mondhatni,
muszáj volt bekapcsolódni. Kritikát
fogalmaztam meg, és amikor ennek
nyilvánosan hangot is adtam, azt
mondták: csináld jobban! Az, hogy ez
sikerült-e, remélem, a felsőbb éves hall­
gatók véleményében megmutatkozik.
Milyen eredményeket értél el a
tisztséged alatt?
Nehéz erre válaszolni. Sok hallgató
fordul hozzám segítségért, és éppen
ezért, az egyes esetek között nehéz lenne
különbséget tenni. Vannak és voltak is
javaslataim a Tanulmányi és Vizsgasza­
bályzat kapcsán, de talán a legnagyobb
eredmény az a közös munka, amit a Kar
vezetésével sikerült kiépíteni. Úgy
érzem sikerült elérni, hogy partnerként
kezeljenek, és a kollegiális viszonynak
megvannak az előnyei. Ez abban mu­
tatkozik meg, hogy tanulmányi jellegű
módosításoknál, például, kikérik a
véleményemet. Több Kari és Egyetemi
bizottságban is dolgozom, ahol a
gyakorlati munkában jó látni, hogy van
lehetőséged arra, hogy segíts. Sokan
kissé akkurátusnak tartanak, de igyek­
szem lelkiismeretesen ellátni a felada­
tomat. Ez időnként kisebb vitákba is
torkollhat. A munkámnak akkor van
eredménye, ha nincs tanulmányi
probléma. A feladatomnak inkább
megelőzésnek kéne lennie, de
mostanában a legtöbb esetben tűzoltás.

6.

Hogy érted a „tűzoltást”?
Sok hallgató úgy érzi, hogy csak jogai
vannak, de kötelességei nincsenek. Ha
valami problémája van, megkeres, de
sajnos sokszor már nem tudok neki
segíteni, bárhogy is szeretnék.
Miért akarsz jogász lenni?
Amikor ezt a kérdést utoljára feltették
nekem a szóbeli felvételin, a válaszom
után nem akartak felvenni. Én akkor is
és most is azt mondom, Magyarorszá­
gon csak jogszolgáltatás van, az igaz­
ságszolgáltatás csorbul. Azért szeretnék
jogász lenni, hogy ezen változtassak.

Folytatsz valamilyen közéleti
tevékenységet?
A kérdés kissé provokatív, hiszen
tudod, hogy mivel foglalkoztam koráb­
ban. Az egyik parlamenti pártnál dol­
goztam, főként ifjúságpolitikával és
kisebbségpolitikával foglalkoztam.
Jelenleg nem vagyok tagja egyetlen poli­
tikai pártnak sem, és a jövőben sem
kívánok ezen változtatni. Több nemzet­
közi szervezettel állok kapcsolatban.
Ezek főként jogi szakmai, de van
közöttük politikai szervezet is.

Mik a jövőbeni céljaid?
A legnehezebb kérdésed eddig. Szeret­
nék végre elég időt szánni magamra és a
kutatási területemre. Sajnos ezt kissé el­
hanyagoltam. Jó lenne beülni egy köny­
vtárba és forró tea mellett estig ott lenni
úgy, hogy közben nem csörren meg a
telefonom, hogy gyere vissza a Karra.
Mi a kutatási területed?
Elég sajátságos, de a muszlim jog
érdekel és ezen belül is a közigazgatás és
az igazságszolgáltatás eljárási garanciái,
illetőleg az afrikai államok demokrácia
megalapozását célzó jogi szabályozása.
Több nemzetközi konferencián vettem
részt előadóként és hallgatóként is
ebben a témakörben és úgy érzem,
ebben vagyok otthon.

Hogyan képzeled el a saját jövőd?
Ha tudnám, akkor már nem itt ülnék.
Nagyon sok jogász van hazánkban és a
tömegképzés veszélye mellett nemcsak
az objektív szempontok, hanem a pro­
tekció az, ami meghatározza a lehető­
ségeidet. Nem elég, hogy jól tanulsz.
Nyelveket kell beszélned anyanyelvi
szinten, szakmai tevékenységet kell
folytatnod és kell rendelkezned egyfajta
habitussal, amit nem lehet megtanulni,
hanem érezni kell. Van olyan, aminek a
híján vagyok a felsoroltakból, és igyek­
szem ezt pótolni.

Végezetül engedj meg egy személyes
kérdést. Minden fórumon hangoz­
tatod, hogy erősíteni kell Egyetemünk
katolikus jellegét. Miben nyilvánul­
hatna meg ez szerinted?
Szerintem ez egy összetett kérdés és
sajnos sokan nem gondolkoztak el
erről korábban. Egy egyetemnek nem
attól kell katolikusnak lennie, hogy a
nevében szerepel a katolikus szó, és
régen rossz, ha már arról beszélünk
„kell, vagy kellene”. A hallgatóknak,
oktatóinknak magukénak kell érezni az
evangélium igéit, és annak megfelelően
élni mindennapjaikat. Lehet, hogy
azért vagyok erre érzékeny, mert én
görög-katolikus vagyok, és a nevelte­
tésemből kifolyólag szükségszerű mini­
mumként érzem magaménak az egyház
tanítását és etikai normáit. Ezeket köve­
tendő értékeknek tartom és szeretném,
ha ez hangsúlyozottabban venne részt
az oktatásban és nevelésben egyaránt.
Mindamellett az egyetem egy közösség.
A nemzetiségi vagy vallási hovatarto­
zástól függetlenül tagjai vagyunk és
egységet alkotunk. Ha ez az összetarto­
zás az egymás iránt érzett felelősségben
és kölcsönös segítségnyújtásban meg­
nyilvánulna, már elégedett lennék. Ez
pedig mentalitásbeli, nem hitbélikérdés.

�Gondolatok közelmúltról és jelenről
Szilvásy György Péter
Nemrégen egy ötletet kaptam,
hogy miről is volna érdemes írni
az ítéletbe. Mint végzett hallgató,
egyfajta rövid történeti összeve­
tést próbálnék tenni, hátha a je­
lenlegi hallgatóknak is hasznára
válhat. A téma összetett: pázmányosnak lenni, jogásznak lenni
Pázmányon végzett jogásznak
lenni.

Feltehetőleg szinte mindenki számára
közhely, és valójában már a mi jogi ta­
nulmányaink kezdetén is az volt:
frissen végzett jogásznak lenni ma már
nem feltétlenül leányálom. A jogászság
tömegességéről, jogászok túlképzéséről
lehet úton-útfélen hallani. Hadd tegyek
rögtön itt egy megjegyzést: én Radnay
professzor úrral értek egyet, aki dékán­
ként azt hangoztatta, hogy nem kell
megijedni a „túlképzésének nevezett
rémtől, érdemes jogásznak lenni, még­
pedig JÓ jogásznak. Mert jogászból va­
lóban sok van, de igazán jó jogászból
csak kevés. Az persze már megítélés kér­
dése, ki az igazán jó jogász talán szakte­
rülettől, talán hivataltól is függ. Un.
sztárügyvéd (amit manapság gyakran
hallunk), sztárügyész, sztárbíró (akik­
ről viszont ilyen összefüggésben nem
hallunk)? Legfőbb ügyész, a legfelsőbb
bíróság elnöke, alkotmánybíró? Igen,
ez utóbbiak például bizonyára jó jogá­
szok hiszen másképp ebbe a rangos hi­
vatalba sem bekerülni, sem abban érde­
mi munkát végezni nem lehetne. Egye­
temi oktatók, professzorok? Ők is nyil­
vánvalóan jó jogászok. Köztársaságunk
mai és előző elnöke? Ki vitatná, hogy e
nemzetközi hírű professzorok, akadé­
mikusok is jó jogászok? Igen az ő he­
lyükben bizonyára szívesen lennénk.
Csak hát nincsenek túl sokan. Ezért
kell törekedni arra, hogy hozzájuk ha­
sonlítsunk, vagy legalább megpróbál­
junk ennek megfelelően dolgozni.
És mi lesz a „szürke” tömeggel? A kö­
zépszerűekkel, akik garmadájától Lábady tanár úr óvott bennünket? A több
ezer ügyvéd, a rengeteg ügyész, bíró,

jogtanácsos, közigazgatásban dolgozó
stb. ők a középszerűek? ők nem JÓ
jogászok? Azt hiszem, ezt így nem vol­
na helyes kimondani. A „jóság” nem
pusztán a hivatallal jár (sőt, nem is jár
mindig a hivatallal). És mit mondjon a
kezdő jogász az ügyvédjelölt, a fogal­
mazó, a kezdő oktató, minisztériumi al­
kalmazott és így tovább? Ő középszerű,
ő az arctalan tömeg egyik eleme? Hi­
szen még alig volt ideje bizonyítani!
Én azt hiszem, jó jogász mindenki, aki
felállít magának egy magas mércét, és
igyekszik megfelelni neki. Jó jogász le­
het már az is, aki egy keresett állásba be­
kerül, és ott megfelelően helytáll. Jó jo­
gász lehet az ügyvéd, aki százak vagy ez­
rek életét teszi könnyebbé; az ügyész, a
bíró, akinek köszönhetően emberek
tucatjai nem szenvednek egy elkövető
tetteitől; a közigazgatási szerv dolgo­
zója, aki naponta akár százaknak segít;
az oktató, aki generációkat segít a tudás
elsajátításában és így tovább. Azt hi­
szem, aki ennek megfelel, már örülhet,
talán elégedett is lehet.
No persze, el is kell jutni idáig friss
doktorok esküt tesznek, s jöhet az állás­
keresés. Segit-e ebben minket, ha pázmányosok vagyunk? Úgy vélem, igen.
Ha valaki hallotta a gólyatáborban, mit
mondott Lomnici és Polt tanár úr, ka­
runk két neves oktatója (egyéb tisztsé­
güket talán nem kell említenem), min­
denképp bizakodhat. A bírói és ügyészi
kar utánpótlásában nagy szerepet kap­
nak a pázmányosok. De persze ez az ál­
talánosság kevés megfigyelhető ugya­
nis, hogy jellemzően annak nincs
gondja az álláskereséssel, aki pl. summa
cum laude végez és van két felsőfokú
nyelvvizsgája. Ez nem utópia, nekem
(legalább) három évfolyamtársam telje­
sítette. Persze nem kívánom tagadni, a
kapcsolatok sem „ártalmasak” enyhén
szólva. Sokan mondják és nyilván iga­
zuk is van , könnyű annak, akinek szü­
lei, nagyszülei stb. ilyen vagy olyan mó­
don ismertek, illetve olyan helyzetben
vannak, hogy nem okoz gondot az ifjú
doktor úrnak/kisasszonynak állást an,

szerezni. Am tegyük hozzá: általában
egy állás betöltésekor elvárások is meg­
fogalmazódnak a dolgozóval szemben,
s az azért nem jellemző (reméljük),
hogy Ismertnevü úr vagy kisasszony éveken-évtizedeken át ugyanott dol­
gozzon, ha alkalmatlan feladatára. To­
vábbá jelentős terhet jelent sokakra néz­
ve az állandó összemérés is: hát nem
rossz, nem rossz, de azért apu/ anyu/
nagybácsi stb., hát ő azért más volt.
Van, aki emiatt elmenekül még a szak­
mától is...
Miért nem baj még az ún. túlképzés?
Véleményem szerint távolról sem jelent
gondot, ha ismét „jogásznemzet” le­
szünk, ha az emberek jelentős része ren­
delkezik jogi ismeretekkel, művelt­
séggel. Sokak élete könnyebb lehet
ezáltal s mivel a jogi szakma szükség­
szerűen igen kiterjedt társadalom­
tudományi ismerethalmazt feltételez,
ez talán egy jobb kulturáltsági, művelt­
ségi igényt is magával hozhat. Vannak
olyan vélemények, melyek szerint talán
nem kellene minden televíziós műsor­
vezetőnek, táncdalénekesnek, labda­
rúgónak, vízilabdázónak, ökölvívónak,
újságírónak stb. jogi végzettséget
szereznie. No de ha valaki rászánja ide­
jét, energiáját nemegyszer munka és
család mellett, ugyan, miért is ne lehet­
ne jogi doktor ő is? Sőt, legyen ő csak
igazán! Ha pedig jogászként szeretne
majd dolgozni is, a szakmában fény fog
rá derülni, alkalmas-e, megfelel-e a
követelményeknek. Ebben a verseny­
ben mi is nap mint nap kénytelenek
vagyunk megmérkőzni egymással.
Úgy vélem tehát, a pázmányosok
általában előnnyel indulnak. Minda­
zonáltal a név mögé „bújni” persze
kevés nem árt már az egyetemen felké­
szülni a jogászok nagy versenyére, ami
az egyetemre bejutás, a vizsgadol­
gozatok és vizsgák után nemhogy
lanyhulna, hanem fokozódik a végzés
után.
Végül néhány szót hadd „szóljak” arról,
ami sokunkon segít, bár gyakran nem
tehetünk róla a szerencséről. Nekem

7.

�Gondolatok közelmúltról és jelenről

1

Szilvásy György Péter

volt szerencsém a főállású oktatók
sorába lépni, amit sajnos évfolyam­
társaim közül másról nem tudok
elmondani (de persze nem mindenki
álláshelyét ismerem, mindazonáltal
akikről tudok, PhD-hallgatóként kap­
nak lehetőséget oktatási-vizsgáztatási
feladatok ellátására). Persze én nem jogi
karra kerültem, azokon ugyanis jelen­

leg általában „telt ház” van (és abban
sem lennék megingathatatlanul biztos,
hogy minden tekintetben megfelelnék
egy jogi kari oktatóval szemben támasz­
tott követelményeknek). A Rendőr­
tiszti Főiskolára azonban épp kerestek
tanársegédet, ez azonban nem jelent
meg máshol, csak egy tanszék ajtajára
felragasztott cédulán (ráadásul az ELTE

jogi karán). Nos, én észrevettem nem
sokan voltunk ilyenek. Ezután már a
Széchenyi-hegy (ott van az RTF)
Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi
Tanszékének oktatói döntöttek
mellettem. Szóval olykor az is sokat
számíthat, ha nyitott szemmel járunk.

OTDK szereplés szükségessége
Szolnoki András

Többször szóba került már az OTDK
szereplés szükségessége, illetve hasznos­
sága, engedtessék meg azonban, hogy
pár szót én is szóljak e témában. Mint
azt tudjuk, a legutóbbi OTDK-ra a le­
hetséges 40 helyett mindössze 27 dolgo­
zatot tudott nevezni Karunk, és bár
ehhez viszonyítva remekül szerepelt, a
keretet kitölteni képes Karok azonban
eredményesebbek voltak.
Tévedés ne essék: senkit nem bíztatok
arra, hogy a létszámkeret kitöltése
végett „muszájból” nevezzen egy esetleg
alkalmatlan dolgozatot (hogy erre is
van példa, arra bizonyítékul szolgáljon
a következő eset: egy másik fiatal jogi
kar valószínűleg ilyen céllal engedett
tovább egy olyan dolgozatot, amelynek
99°/o-a idézetekből állt). Azonban a
mennyiség itt nem feltétlenül megy a
minőség rovására! Ugyanis a Kari TDKn bárki elindíthatja dolgozatát, és
minél nagyobb itt a választék, annál
nagyobb az esély arra, hogy arra
alkalmas dolgozatokat szerepeltethet­
ünk az OTDK-n. Az elmúlt évek tanul­
sága szerint azonban nem sok lehetőség
van a Kari TDK-n „szanálásra”, hiszen
oly kevesen indulnak, hogy minden
dolgozat továbbjut az OTDK-ra. Ezek
után még kevesebbnek érezzük azt a
bizonyos 27-es számot: Karunk több
ezer hallgatójából mindössze 27 vette
magának a fáradságot, hogy kicsit
belemerüljön abba a témába, ami
érdekli.
8.

Mert bizony a „kutatás” így működik.
Ez nem az általános iskola alsó
tagozata, ahol a tanító néni megmond­
ja a jó matekosoknak, hogy tessék in­
dulni a városi matematika versenyen.
Itt én kitalálhatom, hogy engem az első
éjszaka jogának késő középkori angol
szabályozása érdekel, majd ha már egy
kicsit belelapoztam a témába vágó
irodalomba, felkeresem az adott
Tanszék egy jeles oktatóját, hogy merre
tovább. És mivel Tanáraink nem mi­
tikus szörnyetegek, akiket csak holdtöl­
tekor lehet megidézni, fogadóórájuk
alkalmával könnyedén rájuk akadhat­
unk „barlangjukban”. Ha pedig abban
kételkednénk, hogy segítenek nekünk,
egyszerű halandóknak, mindenkit biz­
tosíthatok: Karunk oktatói, amenynyiben idejük engedi, szívesen segíte­
nek, de legalábbis a témánkkal kapcso­
latban a megfelelő konzulenshez irá­
nyítanak bennünket.
Ha elfogadjuk a fent leírtakat, akkor
nem Tanáraink magatartásában kere­
sendő a dolgozatok alacsony számának
az oka. És így jutunk el hozzánk, a
Hallgatókhoz. Lehet, hogy mi vagyunk
lusták? Lehet, hogy minket nem érdekel
Karunk (és ezáltal diplománk) megíté­
lésének javítása? Lehet, hogy még saját
karrierünk sem érdekel minket annyira,
hogy végiggondoljuk, esetleg jól mutat
az önéletrajzban, hogy „a 200X. évi
OTDK-n, I. helyezést értem el, Z-jogi
szekcióban”? Persze ilyenkor mindenki

úgy van vele, hogy biztos lesz majd más,
aki elindul, nekem nincs erre időm, én
ehhez nem vagyok elég okos stb. De ha
mindenki arra vár, hogy majd az a
szemüveges srác az első sorból meg­
nyeri az OTDK-t, akkor ne csodál­
kozzunk, hogy az ELTE „tarol”.

Tegye a szívére a kezét, kedves Olvasó:
hány tanszéki TDK ülésen vett részt az
elmúlt tanévben? Ha a válasz legalább
1, akkor azon is gondolkodjon el há­
nyán voltak ott? Ugye nem sokan... Ha
pedig a nyájas Olvasó vissza méltóztat
kérdezni, hogy miért csak néhány Tans­
zék szervez 2 heti rendszerességgel TDK
ülést, akkor a válaszom az, hogy ha ő
hiányolja X Tanszék TDK ülését, hát
próbáljon segíteni a megszervezésében.
És ez nem cinizmus! Az Egyetem ismét
csak nem általános iskola, ahol az
osztályfőnök megszervezi a néptánc
szakkört, ha van legalább 15 érdeklődő.
Biztos vagyok benne, hogy ha néhány
hallgató felkeresi a célba vett Tanszék
bármely oktatóját, megkapja a megfele­
lő útbaigazítást.
A következő OTDK 2007-ben a Károli
Gáspár Református Egyetem szervezé­
sében kerül megrendezésre. Addig még
tudomásom szerint két Kari TDK-n is
lesz rá lehetőségünk, hogy kvalifikál­
hassuk magunkat e jeles eseményre. Én
megpróbálom. Remélem bőven lesz
konkurencia.

�Nyári élményeink

1

jg

A vizsgaidőszakban, amikor igazoltan
senki nem akar olyan betűket látni,
amiknek elolvasása nem kecsegtet egy
sikeres(ebb) vizsgával, fenáll annak a
veszélye hogy kimaradunk hazánk és a
világ eseményeinek sodrásából, tájékoz­
atlanok maradunk, és későbbi beszélge­
tések során egy kissé bizonytalan
„ühm”-mel tudunk hozzájárulni a dol­
gokat megvitandó diskurzusokhoz.
Ezt az időszakot pedig követi a nyár, a
gondtalan megérdemelt pihenés, ami­
kor se gyakorlat, se szeminárium, aki
pedig tud, ünnepel vagy búfelejt és csak
a legelvetemültebb hír-bubusok forgat’
nak újságot. Éppen ezért szükségét
láttuk a teljesség igénye nélkül össze­
gyűjteni a nyár azon főbb történéseit,
amiknek ismeretében immáron újra fö­
lényesen magabiztosak lehetünk, hi­
szen a tájékozottság ugye.
Itt van például az az eset, hogy megvál­
tozott idén a felvételi rendszer, ami ha­
sonló hatást váltott ki, mint amikor
valaki Martens bakanccsal beletapos
egy hangyaboly közepébe. Az idegesen
rohangáló kis pontok ezúttal az idén
felvételizők voltak illetve becses hozzá­
tartozóik, valamint tanáraik, szerel­
meik, értük szolid alitásból drukkolok,
egyszóval mindenki, aki a mi kis közös
bolyunkban, Magyarországon él. Ezen
esemény kapcsán zajlott egy külön
meccs az idén érettségiztek és a nem
idén maturáltak között is, amit egyesek
szerint utóbbiak fix kettesre hoztak,
mások szerint az eredmény x lett. Ami
viszont abszolút bizonyos, hogy a
ponthatárok az egekig kúsztak és jó
hogy 2002-ben felvételiztem.

De hogy ne legyen az élet olyan egysze­
rű, ezidőtájt még azon is kellett (volna)
aggodalmaskodnunk, vagy netán
bosszankodnunk, hogy a mi legna­
gyobb vitézünk szőlővesszeivel ponto­
san mi is a helyzet. Máig tisztázatlan,
hogy ki mit hol és milyen hanglejtéssel
mondott, illetve hogy ezt ki hallotta és
mire használta fel. De mielőtt azon

kapnám magam, hogy alperes vagyok
egy perben és a terem másik oldalán ott
ül maga Orbán Viktor, vessük pillantá­
sunkat külföldre, hiszen ott jóval tragikusabb dolgok történtek. Egészen
pontosan Londonra, ahol öngyilkos
arab merénylők bombát robbantottak a
rendkívül forgalmas londoni metró­
ban. Az egész tragédia kiváltó okairól
hosszasan lehetne értekezni és vitat­
kozni, személyes megjegyzésként csak
annyit fűznék hozzá, hogy elkép­
zelésem sincs, mit lehet kezdeni olyan
emberekkel, akik normálisnak tűnő
életüket azzal fejezik be, hogy bombát
aggatnak magukra. Azokkal a gyere­
kekkel viszont tudom mit kéne kez­
deni, akik a londoni események hatá­
sára hirtelen belülről fakadó jópofaságukban bombariadóval fenyegetőztek,
mint az a mi kis hazánkban meg­
történt.

Közben paranormális tevékenységek
ütötték fel a fejüket a BKV-nál és sorra
öngyulladtak ki a kék buszok. De nem
csak a tömegközlekedési eszközök lán­
goltak fel, hanem az indulatok is a
Gyurcsány-Orbán vitán, valamint
derék szurkolóik között. A nagybetűs
vita, ahol két jeles államférfink végül
leültek, hogy eszmét cseréljenek szá­
mokról, gondolatokról, nemzetünk
vég/aranynapjairól illetve miegymás­
ról, végül vérontás nélkül végétért. A
roppant útfelújítások viszont csak most
kezdődtek, és a tavasz elmúltával du­
gókba borult egész Budapest; relax and
take a deep breath, ami akár jópofa tu­
ristacsalogató szlogen is lehetne, csak
hát valahogy mégsem így képzeli az
ember. De ne akadékoskodjunk, ha
kátyú van az a baj, ha utat csinálnak az a
baj, hogy se kátyú ne legyen, se dugó, az
nem lehet de nyilván az is baj (lenne).
Közben új államfőnk, Sólyom László
költözne, de ő nem a dugók miatt nem
tud, hanem mert nincs neki hova. A
helyzet azóta megoldódni látszik és
mégsem kell a spájzban fogadnia kül­
földi államférfiakat.

Az azonban máig nem oldódott meg,
hogy Robi gidáját a Magyar Szigeten
miféle inzultus is érte, ha egyáltalán
érte ugye, és nem csak valamiféle női
szeszély okán nem támadt kedve éne­
kelni. Az események még Szikora Úr
előtt sem tisztázottak, a történések hite­
les rekonstrúálását szolgáló beszámo­
lón a mai napig dolgozik, jelenleg a 78.
számú lehetséges alternatívánál tart. De
a Művész Úrra ezen a nyáron más
okból is rájárt a rúd: több száz elmor­
zsolt imafiizér ellenére is eljött hazánk­
ba az Anrikrisztus, ráadásul még fel is
tudott lépni pár ezer elkóborolt bárány
előtt a Budapest Arénában. Reméljük
Marilyn Manson művésznő (MTI hír
alapján) egyikük lelkét sem vitte magá­
val a távoli Amerikába. A pokolba, no.

De reméljük nem csak a rajongók
úszták meg sértetlenül, hanem Kulcsár
is, és végül nem esett rá. Azt még nem
tudni pontosan, hogy mi, az ügyet
vizsgálják, a szálak messzire nyúlnak, az
ügy bonyolult, sok ember érintett, egy
napon remélhetőleg választ kapunk, az
ügyészség is beszélget Andriskával, sok
sikert kívánunk. Közben az ügyészség
tekintélyével párhuzamosan, sorozat­
ban zuhantak le utasszállító repülőgé­
pek, és ejtették gondolkozóba az utazni
vágyókat. Nem csoda, hogy sokan in­
kább a Sziget Fesztivált választották,
ahol nyugalmukat legfeljebb csak a
Korn nevű zenekar tudta megzavarni,
netán az utolsó napra keletkezett láp,
aminek faunáját javarészt részeg német
turisták tették ki, akikből végre előtör­
hetett az eddig titkon bennük rejlő
víziló. De nem csak az eső, hanem a
kapitalizmus is ledöntötte a lábáról a
Szigetet, és hogy nem jut a Fesztivál
sorsára egész Magyarország, azt mi csak
remélni tudjuk, és remélhetőleg
ráébredve korunk visszáságaira, a
külföldi tőkés bácsik zsíros könny­
cseppek közepette szépen becsoma­
golva visszaadják azt, amit oda se kellett
volna nekik adnunk.

9.

�Nyári élményeink
ig

Pénz helyett adhatnánk nekik viszont
egy nagyszerű illuzionistát, a mi
Dávidunk ugyanis itthon úgy látszik
már nem kell. A magyar ugyanis
racionális nép, ezt már több ízben
bebizonyította, az RTL Klub pedig
közismerten jóízlésű, így aztán Merlini
szuperszonikus rakétájából csak pár
közeli rokonának jelenlétében szaba­
dulhatott ki. Nem lesz szüksége szaba­
dulásra viszont Michael Jacksonnak,

aki megintcsak ártatlannak bizonyult,
ami teljesen rendjén való, hová is jutna
a világ ha ennyi pénzzel még ezt se
lehetne elintézni. W Segal viszont
kevésbé volt szerencsés, és hiába dugdosta valaki ismeretlen a kocsiját tele
droggal, újra visszakerült oda, ahonnan
elindult, egy bekamerázott, zárt épü­
letbe.
A hírek végén pedig, miképpen az
szokás, álljon itt egy kis sport. Debre­

cen Hajdúk Split súlyosan 1, Debrecen
Mán U td fix 2, Válogatott Aranylábúak
Reál Madrid fix 2, Válogatott
Argentinok íppeghogy 2, Válogatott
Málta pusztító 1, Válogatott Svédek
hogyaza 2. De mint tudjuk nem az
eredmény, hanem a magyarázat a
fontos.
Sípszó.

tóságtól, a statisztikai hivataltól vala­
mint a hitelintézetektől az adatok és az
adatok változásának továbbítása a bí­
róság számára. Továbbá szintén január­
tól a Cégbíróság elektronikusan is kö­
teles az érintett gazdasági társaságtípu­
sok adatait nyilvántartani; és minden
papíron beküldött adatot rögzíteniük
kell 8 napon belül elektronikus formá­
ban is.

létesítő okirat és annak módosításai is
közlésre kerülnek.

eCégbíróság
Országh Axel

Napjainkban egyre gyakrabban
találkozhatunk azzal, hogy eddig
jól megszokott szolgáltatások a
világhálón is elérhetővé válnak,
majd idővel teljesen odaköltöz­
nek. Egy-egy ilyen átállás mindig
hordoz magában pozitív és
negatív változásokat egyaránt.

Meg kell barátkoznunk a gondolattal,
hogy gyermekeink és unokáink
jogászgenerációi már csak történe­
tekből fogják ismerni a gyakornokként
a cégbíróságon végigállt órákat, mert
addigra bizonyára kizárólagossá válik
az eCégbíróság rendszere.
2005. szeptember 1-vel egy komoly
lépés történt ebben az irányban, ugya­
nis két új elektronikus szolgáltatással
bővült a Cégbíróság rendszere, amelyet
az Igazságügyi Minisztérium üzemel­
tet. Az egyik ezek közül az illetékek
elektronikus befizetése, a másik pedig, a
korlátolt felelősségű társaságok és
részvénytársaságok, illetve a változások
elektronikus bejegyzése.

Az elektronikus ügyintézés korántsem
új keletű a Cégbíróság életében, ugyanis
már az év eleje óta az Országos Cég­
nyilvántartó és Céginformációs
Rendszeren keresztül zajlik az adóha­
10.

Az elektronikusan beadott okiratokat a
fent említett esetekben nem kell elkül­
deni, ugyanis a minősített elektronikus
aláíráshoz az a vélelem kötődik, hogy
az azzal benyújtott dokumentumok a
papíralapúval megegyeznek. Ilyen mi­
nősített elektronikus aláírással kell ren­
delkeznie a cég jogi képviselőjének, ha
ezt az utat veszi igénybe.
Az új rendszer a közjegyzőket és az
ügyvédeket is újabb feladattal látja el.
Eszerint a feltételek megléte esetén ők
kötelesek a céges dokumentumokat
elektronikussá alakítani.
Az elektronikus adattárolás egyik
érdekes következménye, hogy a
Cégközlöny a jövőben csak elektroni­
kus úton jelenik meg. Ennek köszönhe­
tően a társaságokról sokkal több adat
tudható majd meg, így például a

A világhálón történő adattovábbítástól
okkal félnek az emberek. Ha minden­
féle biztonsági eljárás nélkül továbbí­
tunk például akár egy okiratot elektro­
nikus levélben, az kb. olyan, mint ha
egy cetlin adnánk a terem elejéből hátul
ülő évfolyamtársunknak a „6-kor az
aulában!” tartalmú levelet. Könnyen
beláthatjuk, hogy a teremben végigha­
ladva bármelyik „jóakarónk” a 6-ost
könnyen 8-asra változtathatja.
A világhálón hasonló a helyzet. Ezért
találták ki pl. az elektronikus aláírást,
amely voltaképpen egy biztonsági eljá­
rás és a hamisítók dolgát hivatott meg­
nehezíteni. Mintha a fenti példában
szereplő cetlit egy olyan kis páncélka­
zettában adnánk hátra, amelynek egyik
kulcsa nálunk, a másik pedig, ismerő­
sünknél van.

A világháló lassan végképp beszökik a
jogászok mindennapjaiba is. Bár min­
den bizonnyal kevesen fognak az infor­
mációbiztonság és -áramlás jogi kérdé­
seivel foglalkozni, a változó ügyintézés
kapcsán mégis egyre inkább kénytele­
nek leszünk megismerkedni az elektro­
nikus adattovábbítással.

�SZESZ
Tóth Máté
Élet, élet, jogászélet, ez aztán az élet! Ha
jogásszal találkozol, holtbiztos, hogy...
Kár folytatni, mert a SZESZ nem erről
szól. Ha nagyon röviden akarnánk
meghatározni a Karunkon negyedik
„aktív félévét” kezdő Szofi Egyetemi
Színtársulat fő jellegzetességét, akkor
az talán a kötöttségek hiánya. Nem
véletlen a könnyed névválasztás sem. A
egyetlen fix pontot az egyetem adja. Ez
a színtere, kiszolgálója és befogadója a
színtársulat munkájának, de nem
kizárólag a jogi kar, és nem kizárólag ez
az egyetem. Megmutatkozik ez abban,
hogy szívesen vesszük új tagok jelent­
kezését más karokról és más egyete­
mekről is, illetve keressük a kapcsolatot
más egyetemek hasonló csoportjaival,
amelynek eredménye lehet egy darab
bemutatása egymás egyetemén, vagy a
távoli jövőben akár az egyetemi szín­
társulatok találkozója is.
Másfelől nálunk nincsenek kizárólagos
szempontok, minden testületi döntés
eredménye. A hatékony munka érde­
kében természetesen szükség van egy
rendezőre, aki kívülről látja a darabot
és nem szerepel benne, de ez nem az
alapító rendező, Fügedi Zsófia privi­
légiuma, bárki kipróbálhatja magát
bármilyen feladatkörben, amelyre
alkalmasnak érzi magát. Konszenzuson
alapul a következő darab kiválasztása
is, azt a művet adjuk elő, amelynek
szereplőivel a tagok azonosulni tudnak.

A SZESZ irodalmi színpad. Nincsenek

kizárva a repertoárunkból sem az
ókori, sem a modern színművek, azt
azonban fő profiljának tekinti a tár­
sulat, hogy első sorban a dráma­
irodalom kevésbé, vagy egyáltalán nem
ismert darabjait tűzi műsorra. Henrik
Ibsent például nem kell bemutatni
senkinek. John Gábriel Borkman
című színművét azonban nagyon
kevesen ismerik, pedig semmivel sem
rosszabb, mint a Peer Gynt, vagy a
Vadkacsa. A XX. század drámairodalma
pedig már csak mennyiségében is
akkora, mint a megelőző koroké össze­
sen, jobbnál jobb kortárs drámák áll­
nak előadatlanul a könyvtárak polcain.
A múlt félévben Alfonso Sastre A
szájkosár című művét mutattuk be,
ősszel pedig Ibsen fenti darabja mellett
Manzari Pablito Nővérei című drá­
májának színre vitelét tervezzük. Utób­
bi érdekessége, hogy csak nők szere­
pelnek benne, férfiak csak a színfalak
mögül hallhatók.
A leírt szöveg sem köt minket túlsá­
gosan. Sokan mondják manapság, hogy
nem fogadják el a „modern” rendezé­
seket, mert azok látásmódja túlságosan
eltér attól, ami a nem létező nagykönyv­
ben meg van írva. Pedig a szöveg csu­
pán egy útmutatás ahhoz az interakció­
hoz, ami néző és színész között zajlik
színház címén. Nem szabad vissza­
riadni a darab ésszerű mértékű lerövidí­
tésétől, vagy egyes, ma már értelmezhe­
tetlen utalások átírásától, ha az kellő
körültekintéssel történik és élvezhetőb­

bé teszi a darabot. A jó drámát többek
között az is megkülönbözteti gyengébb
társaitól, hogy minden korban talál
magának aktualitást, ami élővé teszi.
Ennek megtalálása az egyik legérdeke­
sebb részfeladat a színjátszásban.
A fenti koncepció megvalósításához
azonban egy jó csapatra is szükség van.
Az alapítás óta eltelt rövid idő alatt egy
kis létszámú, de jó hangulatú társaság
jött össze, amely azzal a kellemes gond­
dal küzd, hogy több tagja ősztől több­
kevesebb időre ösztöndíjjal külföldre
utazik. Ezért mint minden félévben
idén is tagfelvételt hirdetünk min­
denki számára, aki kedvet érez a színját­
száshoz. Az egyetlen, de annál komo­
lyabb feltétel, hogy a vállalt munkát
végig is kell csinálni, hiszen egy darab­
ban mások ideje és energiája is benne
van, de idáig a lelkesedéssel sosem volt
probléma. Az első próbák a szorgalmi
időszak második hetében kezdődnek,
pontos hely és idő olvasható lesz a Kar
számos hirdető tábláján.
Hogy miért érdemes heti kétszer két
órát áldozni az életünkből a színjátszás­
ra? Talán mert a jó társaság mellett itt
részesei lehetünk az alkotó folyamat­
nak is. Irodalom nélkül okos emberek
lehetünk, de műveltek nem. És mert
színház az egész egyetem, és színész
benne minden tanár és hallgató...

fjöhtoberfeát
helyszín: Spartacus és udvara
2005. október 13-14., 14-22 óra
ii.

�A Nemzet Színháza
Radich Orsolya
1837-ben nyílt meg Pesten a
közadakozásból felépített Pesti
Magyar Színház. A színház veze­
tőinek fő célja a magyar dráma
felvirágoztatása, a magyar nyelv
pallérozása és az erkölcs neme­
sítése volt. Az 1840-es ország­
gyűlésen az épület a Nemzeti
Színház nevet kapta.

Lujza térre költözött. 1935-1944 között
ismerkedett meg a közönség Németh
László, Márai Sándor és Tamási Áron
darabjaival. A második világháború
alatt súlyos károk érték a teátrumot, a
legnagyobb tragédia mégis 1965
tavaszán érte, amikor a metróépítésre
hivatkozva felrobbantották a patinás
épületet.

A város egyetlen magyar nyelvű
színházaként működött, s a tisztelt
publikum népszínműveket és operaelő­
adásokat élvezhetett benne. De láthatta
itt jeles színészgárda közreműködésével
(Déryné Széppataki Róza, Egressy
Gábor...) Katona József Bánk Bánját, a
Liliomfit és Jókai műveit is. A század
második felében két alapmű is bemu­
tatásra került: Vörösmarty Csongor és
Tündé-je, valamint Madách Az ember
tragédiája. A milleniumot követő évek­
ben szerződött a színházhoz többek
között Bajor Gizi, Tímár József, Ódry
Árpád.

Több „átmeneti otthon” után (Nagy­
mező utca, Hevesi Sándor tér) a Nem­
zet Színháza 2002 márciusában végle­
ges helyére került, a lágymányosi Dunapartra a budai dombokkal szemben. Az
impozáns épület rekord gyorsasággal
készült el, mintegy 15 hónap alatt. Mé­
reteit tekintve a szabadtéri színpaddal
együtt 20844 m2 területtel és 619 nagy­
színházi férőhellyel büszkélkedhet. A
színházat körülölelő Bajor Gizi park­
ban sétálva találkozhatunk színészóri­
ásaink bronzba öntött képmásaival és a
lerombolt színház jelképes romjaival is.

1908-ban a Nemzeti a megüresedett
Népszínház épületébe, a mai Blaha

A 2002. március 15-i nyitóelőadás óta
(Az ember tragédiája) olyan darabok
kerültek műsorra, mint a III. Richard,

Mester és Margarita, Pesti szín, Czillei
és a Hunyadiak, Holdbéli csónakos,
Gyévuska, Revans, Peer Gynt. Aki
velünk tart október 3-án, megtekintheti
Szomory Dezső 1912-ben íródott
színművét, a Györgyike, drága gyermek
c. darabot, amelyben többek között
olyan művészek lépnek színpadra, mint
Törőcsik Mari, Hollósi Frigyes, Molnár
Piroska, KulkaJános.
A szerzőről (aki önironikusan így ír
magáról: „mindenki roppant örült
amikor, megszülettem, és egészen
rózsaszínű voltam, mint egy kövér
barack az élet fájáról...”) tudni érdemes,
hogy társadalmi drámáiban a budapesti
és vidéki polgári életet ábrázolja, né­
melykor a nyelvi zengzetességek játéká­
ba menekülve, máskor a nagy szenvedé­
lyek tragikumát és a korabeli polgári
világ kicsinyességét festve. Epikus drá­
maszerkesztési módszere, hőseinek fel­
fokozott, lobogó szenvedélyessége, sok­
oldalúan megrajzolt nőalakjai, fanyar
iróniája, néha kissé dagályos stílusa
jelentős helyet biztosít Szomorynak a
kor magyar irodalmában.

1-1 impresszió EFOTT 2005 - a harmincadik...
Teleki Laci

2005-ben Velencén került megrendezésre az Egyete­
misták és Főiskolások Országos Turisztikai Találko­
zója. Hogy mi köze van a hallgatóknak a Fesztiválhoz?
Lássuk csak!
Az elmúlt közel 10 évben mindig 1-1 egyetemi vagy főiskolai
kar szervezte meg - al/vállalkozók segítségét (is) igénybe véve - a
Fesztivált; mindig más-más helyszínen. Persze utóbbi
önmagában még édes kevés...
A hallgatók kötődését a rendezvényhez leginkább a civilsátrak
gazdáin lehet lemérni. Hallgatók és közösségeik minden évben
megjelennek a Fesztiválon. Színes programokkal várják az
érdeklődőket. Most sem volt másképp:
2005-ben - a teljesség igénye nélkül - Velencén velünk sátrazott
a Régiók Szövetsége és a Közös Pont; remek programokat és
műsort hoztak bölcsészkarunk hallgatói. Jelen voltunk a Nem
Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója révén. De
12.

az ELTE és Szegedi Tudományegyetem hallgatói is szép
számmal szolgálták a nem csak szórakozni vágyó fiatalokat.
Az EFOTT még ma is a hallgatókhoz köthető rendezvény;
többé-kevésbé.
Ki kell emelnem egy szintén a hallgatók - az Esterházy Károly
Főiskola Hallgatói Egyesülete - által az EFOTT keretében
megszervezett rendezvényt. Amely keretében sok-sok fogyaté­
kossággal élő barátunk látogatott el a velencei Fesztiválra.
Volt pantomim-előadás és sportbemutató; beszélgetések. És
éjszakába nyúló csocsó-csaták.
És még 1-2 apróság...
Deák Bili Gyula és D. Nagy Lajos nemcsak nekünk zenélt;
hanem: minden magyarnak - határon innen és túl. Jó
érzés volt meg- és átélni az évezredes közösséget.
És nagyon-nagyon sok pázmányos fcsztivállátogatóval
találkoztam; remélem - adja a Jóisten - jövőre mindketten ott
leszünk!

�Az eskü
-TLMinden záróvizsga-időszakot követően
a záróvizsgákat sikerrel teljesítő jelölt­
jeinket jön össze ünnepelni az Egyetem
polgárait képviselő Egyetemi Tanács.
Az Egyetemi Tanács az ünnepélyes
eskütétel szertartásában doktorrá fo­
gadja a Kar jelöltjeit. A szertartás a jog­
hallgató emberke életének csúcspontja;
az ünnepség öt-hat-hét végigszenvedett
évet koronáz meg.

Mert lehet, hogy a szorgalmi időszak­
ban olykor-olykor egy-egy, vagy sok-sok
este-éjszaka lazítással telik, de minden
jogász tudja, hogy az oklevelet, és a vele
járó doctor iuris címet nem adják
ingyen. A Katolikus Egyetem pedig:
különösen kemény! A mi érdekünkben
- de megkérik az árát!
Csoda hát, ha nemcsak a szülők és
hozzátartozók sírnak, hanem a mégoly
komoly férfiemberek is, akik a LivingRoom táncos összejövetelein a legna­
gyobb fenegyerekeknek számítanak?
Megcsillan a könnycsepp:

MEGCSINÁLTAM - HÁLA a
JÓISTENNEK!
Az a megszámlálhatatlan tanulással
töltött éjszaka! Az izgalom! A kifutó
képzés izgalmai! Ha csak egy vizsga
hiányzik: jöhet a félévismétlés. Mese
nincs!
A levelező tagozat izgalmai! Nem hi­
bázhatok - nincs több szabim; a főnök
nem kegyelmez. Öt a vizsgakudarc nem
hatja meg. Vérbeli kapitalista! Mi lesz
velem? A családommal? Akiket
eltartok?

Aztán, egy szép reggelen arra ébred a
hallgató, hogy jelöltként áll az Egyete­
mi Tanács elé, talárban. Talárban; a jogi
pályán először!
És ha szó esett az Egyetem polgárait
megtestesítő Egyetemi Tanácsról, nem
feledkezhetem el azokról a lelkes
emberkékről sem, akik a Kar polgárai­
ként a diplomaátadó-ünnepségeket

megszervezik, saját személyes munká­
jukat, erejüket és idejüket nem sajnálva!
Hallgatók ők, Dobos Tibor László és
kicsiny csapata, akik idővel szintén ott
állnak majd az Egyetemi Tanács előtt,
ők végzik a kitűzők megrendelését, a
talárok átadását és átvételét, a jelöltek
sorba állítását stb.

De nem lenne teljes a felsorolás, ha
kihagynám a Dékáni Hivatal és a
Műszaki Osztály munkatársait. így tel­
jes! Köszönet a sok-sok segítségért!

Ebből a szerény írásból is kitűnik, hogy
ez is csapatmunka, de nemcsak a diplomaátadó-ünnepségek előkészítése és
lebonyolítása. Alapképzésén részt vevő
egyetemi polgárként, legyél akár levelezős, akár nappalis, mindegy, a tanul­
mányok elsajátításától a vizsgakövetel­
mények teljesítésén át, a polgári közös­
ség alakításáig és megéléséig, minden,
minden csapatmunka! Hinni akarom,
és hiszem, hogy a Kar erre is nevel...

„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5,3)
Üdvözöllek benneteket a kari lap új
rovatában! Egész évre szóló elmélke­
désre hívlak meg benneteket. A hegyi
beszédet szeretném kicsit körüljárni,
mert szerintem Jézus ezzel a tanítással
az egyik legfontosabb kulcsot adta a
kezünkbe az élethez.
Kezdjük mindjárt az egyik legnehezeb­
ben érthető mondattal: „Boldogok a
lélekben szegények”. Első ránézésre két
kérdés vetődik fel bennünk. A boldog­
ság és a szegénység szinonim fogalmak
lennének? Mit jelent az, hogy lélekben
szegények? A másodikkal kezdem.
Szeretném megemlíteni, hogy van egy
másik evangélistánk is, aki lejegyezte a
hegyi beszédet, Ö pedig Lukács. Ő így
írta: „Boldogok vagytok, ti szegények,
mert tiétek az Isten országa”. Nincs
ben-ne a lélekben szó, vagyis úgy tűnik,
Jézus egyértelműen a szegény emberek­
re gondolt. Miért? Nézzünk körül kör­

nyezetünkben, és számoljuk meg, hány
gazdag és hány szegény boldog roko­
nunk, ismerősünk van. Az eredmény
(sajnos) önmagáért beszél.
De nem kellene ennek törvényszerűen
így lennie! Nem azzal van a baj, hogy
valaki gazdag, hogy megpróbál jólétet
biztosítani a családjának. A probléma
ott kezdődik, ha a pénz és az ezért
beszerezhető javak elkezdik telíteni lel­
künket. Elkezdünk túlságosan ragasz­
kodni dolgainkhoz.
Próbálj meg egyszer pénztárca, mobil­
telefon és úgy egyáltalán táska nélkül sé­
tálni. Lehetőleg a természetben. Egy ide­
ig még zavarni fog, hogy nincsenek ve­
led kedvenc dolgaid. Kis idő múlva már
nem keresed az addig szükségesnek hitt
eszközöket. Elkezded környezetedet fi­
gyelni. Látod a zöldet magad körül, hal­
lod a madarakat. Mosolyogsz. Szabad­
nak érzed magad. Az lenne jó, ha ezt az

érzést meg tudnád őrizni, mikor vissza­
térsz a városba. Nyitott szemmel és
lélekkel járnál. Itt nem a fákat és a ma­
darakat kell észrevenned, hanem
embertársaidat. Hányszor mentél végig
úgy egy utcán, hogy nem emlékeztél,
hogy mi történt körülötted? Őrizd meg
az üres szív szabadságát! És így lesz a
(lelki) szegénység egyenlő a boldogság­
gal. Isten ilyen befogadni képes embe­
reknek teremtette a Földet, ezért „övék
a mennyek országa”.
A cikk írásához segítséget nyújtott Ne­
meshegyi Péter SJ Hogyan lehetünk
boldogok? c. füzete. Tőle idézem záró
mondatomat:
„Nem könnyű elhinni Jézus tanítását a
boldogságról, de lehetséges”.
Sáhó Eszter - Vad Fügefa

13.

�Gólyaköszöntő (2005 őszén)

Kedves új első éves hallgatóink!
A felvételi időszakának aggódó vára­
kozása után azon szerencsés kiválasz­
tottak közé kerültek, akik tanulmánya­
ikat Karunkon folytathatják. A
Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi
kara - alapításának formális időpontját
tekintve - ugyan az ország új karai közé
tartozik, de alapítója és fenntartója
révén egy olyan intézményhez kapcso­
lódik, amelynek hagyományai és külde­
tése évezredes múltra tekint vissza.
Mindezek okán reméljük, hogy ezen az
Egyetemen a szikár jogi ismereteken túl
ebből az értékrendből is meríteni
tudnak - és pályájuk során ezt irány­
tűként használják. Ennek pedig az a
lényege, hogy tudjanak a jó és a rossz
között különbséget tenni, ismerjék fel
az igazságot. A jogászi működésük so­
rán az elérendő célokat mindig eszerint
tűzzék ki, és ne azt az elvet kövessék,
miszerint a jogásznak az a dolga: hogy
minden pert megnyerjen. Aki ezt az
elvet követi, ott az erkölcsi mértékek
határai egyre inkább elmosódnak, köd­
be vesznek. Mécs László szavai mindig

csengjenek a fülükbe: „Ki a betyár? Ki a
szent?/... / Ha a Mérték tönkrement, /
senki semmi meg nem ment.”
Mindahhoz persze, hogy jó jogászok
legyenek, a tárgyi tudás sem mellőz­
hető. Mert bizony az érettségi és a felvé­
teli aggódásai után most minden félév­
ben vizsgaidőszakok következnek. De
azért az egyetemi életnek vannak vidám
napjai is, amelyből - a Mérték megtar­
tásával - minél többet kívánok. A
gólyatábor, a verőfényes kora őszi nap­
sütés, mindig szép emlékként maradjon
meg Önökben. Most még ismeretlenek
az arcok, az évfolyamtársak idegenek,
de hamarosan barátságok szövődnek,
amelyek a jogászi hivatás gyakorlása
során is biztost támaszt jelenthetnek.
Azért zárszóként újra arra hívnám fel a
figyelmüket, ami elsősorban a
feladatuk, s ez egyetemünk alapítója,
Pázmány Péter szavai által maradjon
meg emlékezetükben: „Aki pipál pök is
az, aki tanul tud is az”. 2005. augusztus
havában
Barátsággal és gondtalan egyetemi
éveket kívánva: Dr. Szabó István
általános dékán-helyettes

Kedves Gólya!
Mindenekelőtt, gratulálni
szeretnék Neked ahhoz, hogy a
Kar polgárává fogad, közénk
lépsz - sikeres felvételidnek
köszönhetően!
Minden kezdés izgalommal teli; a
tanév megkezdése pedig, különösen
is az. A Gólyatábor, ami egyben
Karunk tizedik gólyatábora volt,
alkalmat biztosított számodra a
találkozásra új egyetemi polgár- és
évfolyamtársaiddal, valamint a
Közösség idősebb tagjaival,
oktatókkal és hallgatókkal.
Már most, a pálya kezdetén,
kívánok összességében eredményes
utat! És soha ne feledd, hogy a
jogász felelőssége, másokéhoz
képest, hatványozott!
Üdvözlettel,
Dobos Tibor László

Én is voltam gólya!
Arra kértek írjak valami ’’biztatót” az
elsősöknek. Tavaly voltam gólya, tu­
dom, mit éreztek. Már most ezer bajo­
tok van - beiratkozás, nép tun, index felvétel/leadás, mit hol találtok stb. -,
pedig még egy előadásotok sem volt.
Ezer helyről kapjátok a jobbnál jobb
tanácsokat, és mindenki mást mond - te
meg döntsd el, melyiket fogadod meg,
melyiket nem. Csak kapkodod a fejed,
pár hete tudod, hogy felvettek de már
most égnek áll a hajad.
Pontosan tudom, hogy nincs szüksé­
getek az ezeregyedik jó tanácsra, ne
aggódjatok, nem én leszek az, akitől ezt
megkapjátok. De törődjetek bele, lesz
ezeregyedik tanácsadó. Tehát azt már
tudom, mit ne írjak, de azt én se tudom,
mit szerettem volna akkor hallani. Mi
lehetett volna elég ’’bíztató”? Először
arra gondoltam, írok a kari életről, a
14.

szervezetekről, programokról, arról,
hogy mit lehet csinálni az egyetemen - a
tanuláson kívül. Aztán elvetettem az
Ötletet - ezt a gólyatáborban már úgyis
végighallgattátok. Akkor mégis mit ír­
jak, amit még nem hallottatok, érdekel­
het titeket, és még bíztató is? Ezért úgy
döntöttem írok egy pár szót az első
évem tapasztalatairól.
Az első időkben ugyanúgy kapkodtam
a fejem, mint ti: ki? mi? hol? mikor?...
és, hogy miért pont én! Aztán idővel
persze belerázódtam, már nem éreztem
kívülállónak magam. Megtaláltam a
helyem az egyetemen, az egyetemi élet
részévé váltam, de az is lehet, hogy az
egyetemi élet vált az én részemmé.
Aztán télen jött az első vizsgaidőszak.
Na, az kicsit betett nekem, de aztán mint mindenki más - túljutattam rajta.
A tavaszi félévet már magabiztosan k. A

kezdtem. Ez a szemeszter nagyon
gyorsan telt és már megint egy vizsga­
időszak előtt voltam. Ha őszinte aka­
rok lenni ezt az akadályt nehezebben
vettem, de ez is sikerült és munkát is
kaptam a nyárra, csak mert a Pázmány­
ra járok. A római jog szigorlatom után
egy kávézóban a barátnőmnek épp él­
ménybeszámolót tartottam, a mellet­
tünk ülő srác hallotta, miről beszél­
getünk és elkezdett velünk beszélgetni.
Kiderült, hogy pár éve végzett a Pázmá­
nyon és ezért „Mi Pázmányosok tart­
sunk össze” címszó alatt munkát aján­
lott nekem.
Nehéz év áll mögöttem, de megol­
dottam. Tudom, hogy ti is meg fogjá­
tok oldani, mint ahogy előttetek és utánatok is jó páran. Lehet, hogy ezt most
nem így érzitek, de én tudom! Ha
nehézségetek adódik, nyugodt szívvel
kérjetek segítséget bárkitől...
Mi Pázmányosok tartsunk össze!

�Amit egy elsős hallgatónak tudnia kell...
।

Dorogi Zsolt - HŐK tanulmányi alelnök

Kedves Gólyák!
Először is gratulálok Nektek a sikeres
felvételihez! Ezt követően pedig, tájé­
koztatni szeretnélek Benneteket Ka­
runk útvesztőiről.
Ahhoz, hogy hallgatóvá válj nem elég,
hogy sikeres legyen a felvételid, be is kell
tudnod iratkozni. Mindenek előtt, meg
kell találnod a Dékáni Hivatalt, ami a
28-as épület földszintjén, hátul talál­
ható. Aki nem találná meg elsőre, az a
főkapun belépve, szemben talál egy in­
formációs pultot, ahol a hölgyek alig
várják, hogy segíthessenek. A Kar többi
helyiségét ne is próbáljátok megkeresni
elsőre, mert az épület olyan, mint egy la­
birintus, és a helyiségek számozásában
alig akad rendszer. Amit még minden­
képpen tudnotok kell: a Dékáni Hivatal
nem azonos a Dékáni Titkársággal.
A beiratkozás egy több mozzanatból
álló folyamat. Magában foglalja a
NEPTUN kód felvételét, a tárgyak
NEPTUN rendszerben való felvételét, a
hitelesített Leckekönyv (= Index) kitöl­
tését, és az esetleges kérelmek elbírálása
utáni véglegesítést. Olvassátok el fi­
gyelmesen a Dékáni Hivatal által
megküldött tájékoztatót! A NEP­
TUN rendszer egy olyan pénzügyi­
informatikai rendszer; amiből mi csak
az informatikai részét használjuk. Cél­
ja, hogy megkönnyítse az admi­
nisztrációs feladatokat, ill. követhetővé
és naprakésszé tegye ismereteinket. Saj­
nos ez nem mindig sikerül. Ezért kér­

lek, figyeljetek oda minden egyes törté­
nésre, mert a saját ügyeiteket a leg­
jobban csak Ti tudjátok figyelemmel
követni.
A felvehető tantárgyak mintatantervbe
vannak foglalva. A mintatanterv egy
iránymutatás, ami 5 évre, azaz 10 félév­
re szól. Lehetőség van a képzési idő
csökkentésére és fordítva, annak növe­
lésére is, ha a tárgyaitokat eltérő ütem­
ben veszitek fel. Ezt azonban nem javas­
lom Nektek, mert a tapasztalat azt mu­
tatja, hogy ez egyet jelent a jegyeid rom­
lásával. Szépek az egyetemi évek - sem­
mit sem kell siettetni.
Ti már kredites rendszerben tanultok,
ami azt jelenti, hogy a teljesített tárgyak
után kredit pontokat kaptok. Ezek fel­
tételei a diploma megszerzésének, to­
vábbá alapjai sok egyéb rendelkezésnek,
ezért ügyeljetek arra, hogy meglegyen a
30 kredit pontotok az első két félévben!
Ha ugyanis nincs meg, az okot ad az
elbocsátásra!
A tanulmányaitokra vonatkozó
rendelkezéseket a kari Tanulmányi és
Vizsgaszabályzatban (TVSZ) találjátok
meg. Figyeljetek arra, hogy a hagyomá­
nyos képzésben tanuló hallgatókra
vonatkozó TVSZ Rátok nem hatályos!
A TVSZ nyomatatott formában az ún.
zöld könyvben, illetőleg digitalizált
formában a kar hivatalos honlapján a
www.jak.ppke.hu/hir/index.html
oldalon található meg. A TVSZ rendel­
kezései a szemeszter alatt, a jövőre
vonatkozóan módosulhatnak, ill. Ta­

nulmányi Hirdetmények jelenhetnek
meg. E módosításokat, kiegészítéseket
megtalálod a Dékán-helyettesi Titkár­
ság melletti hirdetőtáblán, ill. a Kar
honlapján: www.jak.ppke.hu.
Ösztöndíjra, támogatásra CSAK az
államilag finanszírozott, nappali tago­
zatos hallgatók jogosultak (51/2002.
Korm. rendelet). Az első félévben
lakhatási támogatás vehető igénybe első
évfolyamon. Második félévtől ösztön­
díjat és egyéb támogatást is kaphattok.
Tudnotok kell, hogy a Hallgatói Ön­
kormányzat elsődleges feladata a hallga­
tói érdekvédelem, továbbá a hallgatói
képviselet biztosítása a kari és egyetemi
bizottságokban és testületekben, a
hallgatóknak adható támogatások elbí­
rálása, rendezvények szervezése és külkapcsolatok biztosítása más felsőok­
tatási hallgatói szervezetekkel.
A Gólyatábor sok mindenre jó, de arra
nem, hogy mindent megismerjetek,
ezért kérlek, figyelmesen olvassátok el a
TVSZ rendelkezéseit. Ha bármi tanul­
mányi problémátok van, több helyre is
fordulhattok. Ne tévesszétek össze az
űrlapokat!
Ha bármi problémátok van, fordul­
jatok hozzám bizalommal a Hallgatói
Önkormányzat irodájában, a 26-os
épület mögötti nyári lakban.
Figyelmetekbe ajánlom még a
www.pazmanyonline.hu oldalt!
Remélem sikerült valamennyit
segítenem...

Ijöktoberfeöt
korsó sör: 200.- Ft

sült kolbász,

sörsátor

szervezi: HŐK
15.

�Tanulmányi Bizottság bemutatása

Tisztelt Hallgatók!
A Tanulmányi Bizottság a Kari Tanács
által választott négytagú testület, amely­
nek tagjai közül kettő oktató, kettő pe­
dig hallgató.
A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe
tartozó tanulmányi ügyek a követke­
zők:
•egyéni tanulmányi és vizsgarend/kedvezményes tanrend
•évhalasztás/passzív félév
•halasztott beiratkozás/halasztott
tárgyfelvétel
•áthallgatás
•tantárgyfelmentéssel kapcsolatos
panasz
Néhány fontosabb szabály, amely a
kérelmek benyújtásánál fontos
lehet:
•Kérjük a kérelmi formanyomtat­
ványban foglaltakat alaposan
elolvasni és értelemszerűen
kitölteni.
•A Kari Tanács döntése értelmében
2005. január 1-től a tanulmányi ké­
relmek elbírálásáról szóló hatá­
rozatokat a hallgatóknak ajánlott
levélben küldjük ki, amelyért 500
forint különélj árási díjat kell
fizetni. A kérelmeket a Tanul­
mányi Bizottság csak akkor bírálja
el, ha benyújtásukkor a külön
eljárási díj befizetéséről szóló
csekket mellékelték (12/2004.
(XII.3.) tanulmányi hirdetmény)
•A kérelmet benyújtott hallgatónak
minden esetben a leckekönyvét
le kell adnia a Dékáni Hivatal­
ban, anélkül a Bizottság érdemben
nem dönt.
•Minden tényt, hivatkozást a lecke­
könyvben szereplő adatok kivéte­
lével igazolni kell, kivéve azo­
kat, amelyek a dolgok természeté­
ből fakadóan nem igazolhatók.
•Egyéni tanulmányi- és vizsgarend irán­
ti kérelmet benyújtó hallgatók ké­
relmét a Tanulmányi Bizottság
csak akkor bírálja el, ha a tárgyi
félévre már érvényesen beirat-

16.

•kozott. Egyéni tanulmányi és vizs­
garend iránti kérelem benyúj­
tásánál a hallgatónak pontosan
meg kell jelölnie, hogy egyéni ta­
nulmányi és vizsgarend címén mi­
lyen kedvezményeket kér; a
tantárgyi terve vonatkozásában
pedig nyilatkoznia kell, hogy
vagy nem kíván eltérni az adott év­
folyam adott félévére vonatkozó
tantárgyi tervtől, vagy pedig a sza­
bályoknak megfelelően maga
kívánja összeállítani a tantárgyi
tervet. Ez utóbbi esetben pontosan
fel kell tüntetnie a tantárgyi üteme­
zést, e nélkül a Tanulmányi Bizott­
ság kérelmét automatikusan eluta­
sítja.
•Azon hallgatók, akik külföldi
tanulmányaik miatt kaptak egyéni
tanulmányi- és vizsgarendet, a kül­
földi tartózkodást meghaladó egy
félévnyi tartalommal hosszabb
időre, azok hazatérve itthon ezen a
jogcímen nem kapnak lehetőséget
a gyakorlatok, szemináriumok lá­
togatása alóli felmentésre.
•Évismédésre kötelezett hallgató, ha
különös méltánylást érdemlő ok­
ból egyéni tanrendet kap, tantárgyi
tervében nem vehet fel tárgyakat a
következő félévekről.
•Új szabályozás a külföldi tanulmányo­
kat folytató hallgatók egyéni tanul­
mányi- és vizsgarendjéről szóló
rendelkezésekben: az egyéni
tanulmányi rend iránti kérelem­
ben jelezni kell, hogy a hallgató
kéri-e valamely gyakorlat vagy kö­
telezően választott tárgy osztály­
zatának a hozzá tartozó kötelező
tárgyból történő átszámítását,
amelyet a félév végén a Dékáni Hi­
vatal fog elvégezni. (1/2005. (1.13.)
tanulmányi hirdetmény)
•Egyéni tanulmányi- és vizsgarendet a
tárgyi félévben már módosítani
nem lehet.
•Amennyiben a hallgató a szorgalmi
időszakban kap vizsgázási lehető­

sséget, akkor is a NEPTUN rend­
szeren keresztül köteles a vizsgára
jelentkezni, olyan vizsganapra,
amelyet a tanszékkel előzetesen
egyeztetett. Amennyiben a tanszék
meghatározza, hogy utóvizsga-idő­
szakban csak utóvizsgás hallgatók
vizsgázhatnak, annyiban ez érte­
lemszerűen vonatkozik az egyéni
tanrendet kapott hallgatókra is.
•A Tanulmányi Bizottság határozatait
postán, ajánlott levélben kézbesíti;
a Titkárság tájékoztatást az elbírá­
lás alatt álló kérelmekről nem ad,
az elbírált kérelmekről pedig kizá­
rólag fogadóórában ad.
•Évhalasztás iránti kérelmet csak
annak a hallgatónak kell be­
nyújtania, aki korábban már négy,
vagy annál több félévet halasztott.
Az évhalasztást kérő hallgatók stá­
tuszuk pontos tisztázása érdeké­
ben kétség esetén feltétlenül érdek­
lődjenek illetékes előadójuknál.
(10/2003. (VIII.22.) tanulmányi
hirdetmény 2. pontja)
A kreditrendszerben tanuló hallga­
tónak a passzív félévet a tárgy­
felvételi időszak végéig a Dékáni
Hivatalban be kell jelentenie. Ez
tartalmilag megegyezik a hagyo­
mányos rendszer évhalasztásával.
(10/2003. (VIII.22.) tanulmányi
hirdetmény 6. pontja)
•Beiratkozott hallgatók esetében
évhalasztást, illetve a félév utó­
lagos passzívvá nyilvánítását
legkésőbb az adott félév szorgal­
mi időszakának végéig lehet
kérni. (TVSz 8.$ (2) bekezdés.)
• A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe
tartozó kérelmek benyújtási
határideje:
- halasztott beiratkozás iránti kérelem
esetén: 2005. október 7. (péntek);
- minden más kérelem esetén: 2005.
szeptember 10. (péntek).
A benyújtási határidők zárosak,
felmentés ez alól nem adható!
[Lásd 7/2005. (VILI.) sz. tanulmányi
hirdetmény.]
Bp. 2005. augusztus 8.

�Mi is az a jogelmélet? - tantárgyismertető (dawe)

Amikor az elsős emberfia először la­
pozgatja a beiratkozásnál kapott zöld
könyvet - szemébe ötlik a következő
tantárgy: jogelmélet. Hát ez meg mi le­
het? teheti föl a kérdést.
A Jogelmélet (így, nagy kezdőbetűvel)
egy 2 féléves tantárgy, amit a Jog­
bölcseleti Tanszék oktat, és szigorlattal
zárul. Először a második félévben kerül
majd elő, azok számára, akik sikerrel
teljesítették a Bevezetés a jogfogal­
makba c. tárgy - nem éppen csekély követelményeit. Azután egy év szünet
után ismét Jogelmélet, immár a kurzus
második fele, az egyetemi tanulmányok
5. félévében. Lássuk tehát, mit érdemes
tudni ajogelmélet 1-ről!
Néhány gyakorlati tudnivaló a tárgy­
ról. 3 kreditet ér, ez a második félév
kredit-zuhatagában nem mondható
rendkívülinek, hiszen a három szigor­
lati tárgy mindegyike többet ér, de ha
hozzáveszzük, hogy tavaly óta már
gyakorlat is tartozik hozzá, ami plusz 1
kredit, akkor semmiképpen sem lebe­
csülendő a dolog, sőt! A gyakorlat ter­
mészetesen itt is arra szolgál, hogy az
előadáson leadott anyagot, kisebb cso­

portokban, ismét megtárgyalják - az ok­
tató és hallgatók közösen.

A tantárgyjegyző Dr. Varga Csaba pro­
fesszor. Az előadások csütörtök délutá­
nonként vannak. Ezeken általában nem
tolonganak túl sokan, többnyire csak
azok vesznek rajta részt, akiket a tan­
tárgy valóban érdekel. Amikor én hall­
gattam e stúdiumot, még nem létezett
Jogelmélet gyakorlat, így aztán a több­
ség pusztán a vizsgaidőszakban próbált
ismereteket szerezni ami pedig nem
mindig sikerült. Ezért nagyon hasznos
a gyakorlat, hiszen itt az ember megis­
merkedhet ezzel az egyszerűnek
csöppet sem nevezhető tárggyal. A tan­
anyag gerincét Varga Csaba professzor:
A jogi gondolkodás paradigmái c.
könyve alkotja - néhány egyéb szöveggel
kiegészítve. A könyv mindenképpen ne­
héz, főleg elsőévesek számára, hisz a
gondolkodás, a jogi gondolkodás misz­
tériumára próbál ablakot nyitni. Min­
denképpen érdemes elolvasni; inkább
többször, mert ha az ember megérti, a
tananyag máris könnyebb. Sajnos a
legtöbben nem veszik a fáradtságot, és
inkább csak a kidolgozott tételekkel
próbálkoznak, helytelenül.

Az előadásokon a Professzor Úr a tan­
könyv anyagában halad, abból szemez­
get. Átvesz részeket, és megvilágítja
azok lényegét. Teszi ezt megszokott, sa­
játos rajzaival - és stílusában, ami sze­
rintem (az egész jogelmélettel együtt)
inkább felsőbb évesek számára érthető.
De kialakít egy hozzáállást, (jogi) gon­
dolkodást, szemléletet, ami az összes
többi tárgynál használható később valamilyen módon. Gyorsan hozzá­
tenném, az életben sem éri nagy hát­
rány azt az embert, aki nem csak reagál,
de némi gondolkodásra is képes. A
tárgy a jogról alkotott fogalmak külön­
böző alapállásait, táborait mutatja be.
Mit gondol a kontinentális Európa em­
bere a jogról? Mit egy angol? Egy kínai?
És hogy kapcsolódik ehhez Einstein,
Euklidész vagy Leibniz? A gondolkodás
módszertanait és paradigmáit tanul­
mányozva mi is előrébb haladunk eb­
ben a nemes művészetben. És ha az em­
ber megtanul gondolkodni (és e tárgy
éppen erre próbál ösztönözni), az egye­
tem elvégzése nem is tűnik oly nehéz fe­
ladatnak. És gondolkodás nélkül? Ma­
rad a magolás...

ATUTORokról dióhéjban
Radich Orsolya

Egyetemünkön a TUTOR mozgalom
Bittsánszky Géza tanár úr védnöksége
alatt a Vad Fügefával karöltve kezdte
meg működését. Munkánk célja, hogy
az elsőévesek számára megkönnyítsük
az egyetemi élet megkezdését, átadjuk
tapasztalatainkat; nőmén est ómen - a
TUTOR szó a római jogban gyámot
jelent.
Szervezett formában 2004 tavasza óta
működünk - átlagban 30 fővel. Tavaly a
gólyatábort előkészítendő csapatépí­

tésen (Eger) Keller Kata és Király
Éva Mária vezetésével váltunk igazi
kis közösséggé. Az első akadályt (egri
gólyatábor, 2004. aug. 27-30.) szerény­
telenség nélkül mondhatom, sikeresen
vettük. Év közben sem tétlenkedünk,
hiszen koncertek, színház és kiállítások
látogatása mellett első évvégéig fogjuk
gólyáink kezét. Bármilyen kérdéssel
fordulhatnak hozzánk, ezen kívül az
ötleteket és javaslatokat is szívesen
fogadjuk.
Idén tavasszal szükségét éreztük csapa­

tunk bővítésének, ezért márciusban fel­
vételit tartottunk; ezúttal két összerázómunkahétvégénk volt (Királyrét és
Balatonszepezd - fényképek a honla­
punkon: www.tutorok.hu).
Kis közösségünk vezetését illetően
2005-től Scharle Zsuzsanna és jóma­
gam vettük át a végzős lányoktól a stafé­
tabotot.

17.

�Információk

A kari Kápolna miserendje:
Nap:
Időpont:
Kedd:
reggel fél nyolc (730)
Szerda:
reggel fél nyolc (730)
Csütörtök:
reggel fél nyolc (730)

Celebrál:
Kuminetz Géza
Szuromi Szabolcs Anzelm
Philip Crossey

A kari Könyvár és kari Könyvtári
Informatikai Labor nyitva tartása:
hétfő - csütörtök:
péntek:
olvasóterem:
Informatikai Labor:

9°°és 1800 között
9°°és 16M között
9°°és 18°° között

Dr. Bandi Gyula Dékán Úrral és Dobos Tibor László HŐK elnök úrral egyeztetve
a levelező tagozatos hallgatók érdekében - próbaképpen - szeptember 24-én és
október 1-én (szombati napokon is) nyitva tartunk 9°° és 1300 között.
Informatikai Labor nyitva tartása:
hétfő - csütörtök
800 és 1600 között;
péntek
8°° és 1330 között.
Az informatikai órák az informatikai gyakorlóban lesznek (106-os gyakorló);
zárva CSAK alkalomszerűen lesz!

Cultura Facultatis honlapja (Lippay György Kör):
jobbulas.privatplace.com/lippay/

Karunkon működik kamarazenekar - érdeklődni
lehet a lippaygyorgykor@hotmail.com e-mailcímen!

A VAD FÜGEFA...

•egyetemünk ökumenikus elhivatottságú, katolikus
KÖZÖSSÉGe.
(vagyis vannak köztünk pápisták, kálomisták,
trappisták... fő a változatosság );
•egy olyan közösség, amit az ima, a zene, az ének, a
nevetés és legfőképp a SZERETET tart össze;
■egy olyan nyitott, jó kis TÁRSASÁG, ahol otthon
erezheted magad.

LEGYÉL TE IS VAD FÜGE!
VADULÁS SZERDA ESTÉNKÉNT A TANÁRI
KLUBBAN!

18.

A Dékáni Hivatal tájékoztatja a
hallgatókat:
2005. június 1-től a Dékáni Hiva­
tal belső irodáiban (fszt. 045) az
ügyfélfogadás (a hivatalvezetői fél­
fogadást kivéve) e diákhívó rend­
szer segítségével - CSAK sorszám­
mal történhet. A rendszer haszná­
lata nagyon egyszerű; a használati
útmutatót megtalálhatják a Dékáni
Hivatal hirdető tábláján és a Honlapon.Az ügyfélfogadás 2005.
június 1-tŐl a nappali és levele­
ző tagozat részére hétfőn és
szerdán 9°°-1200-ig és kedden és
csütörtökön 1300-1500-ig tart.
(Az ügyfélfogadási időn kívül a Dé­
káni Hivatal ajtaja zárva lesz. Ha­
laszthatatlan ügy esetén, kérjük, te­
lefonon keressék meg előadójukat.)

Különél járási dij: A Kari Tanács döntése értelmében
2005. január 1-től a tanulmányi kérelmek elbírálásáról
szóló határozatokat a hallgatóknak ajánlott levélben küldjük
ki - amelyért 500 forint különeljárási díjat kell fizetni. A
kérelmeket az illetékes szerv csak akkor bírálja el, ha
benyújtásukkor a különeljárási díj befizetéséről szóló csekket
mellékelték.
Dr. Szabó István sk.
általános dékán-helyettes

fügének lenni...
•OROM, mert egységben lehetsz Istennel és a testvéreiddel.
•JÓ, mert erőt ad és színt visz a szürkeségbe.
•EGESZSEGES, mert gyakran járunk kirándulni
vad regényes hegyeinkbe.
•mindenképp MEGÉRI, mert szerda esténként velünk
vacsizhatsz.

SZERETETTEL VáRUNK MINDENKIT...
•szombat este itt a TÁBORBAN egy kis ismerkedésre!
•aki hisz és szeretné MEGÉLNI a hitét!
•aki keresi és meg is akarja TALÁLNI Istent!
•aki még sosem volt közösségben, de él benne a
KALANDVÁGY és eljönne!
•aki mer a MELYRE evezni!

�ig3 nyitva 22-ig
asztasLIehetóseggekJÜQE

^

Szentkirályi u. 26.
Pázmány Péter Katlikus Egyetem
Jogi Karának épületében

�a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirályi utcai Dísztermében

Ez komoly?
Zene és irodalom?
Zeneirodalom!
Zenés beszélgetések melyekből megtudhatjuk
van-e kölcsönhatás a zene és irodalom között?
• íTlotiválnak-e a nagy szerelmek?
• mi a közös a nagy írókban és a nagy zeneszerzőkben?
• Hogyan mutatták be az érzéseket és hangulatokat az elmúlt kétszáz
év szalonjaiban?

fi rejtelmekbe bevezetnek a házigazdák:

Dr. Horváth Attila - egyetemi docens
Szilasi Alex - zongoraművész
fi zenei hangulatokat bemutatják a SZOFI Egyetemi Színjátszókor tagjai

Az első félév estjeinek kezdési időpontjai:

í005. október 1Q„ szerda este 1830

3005. november Q., szerda este 1830
3005. november 33., szerda este 1830
fi szalon vendégeit hungaricumokkal lepjük meg.
Helyszín: PPKE JÁK díszterem [1083 Bp. Szentkirályi u. 38-30.]
Szervező: Hallgatói Önkormányzat.

A szalonba a belépés díjtalan.
Információ: HŐK Iroda, www.pazmanyonline.hu,www.zeneszalon.hu
info@pazmanyonline.hu
partnerünk:

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="59">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3563">
                  <text>2005</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3629">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3609">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3610">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3611">
                <text>VIII. évfolyam 4. szám 2005. október</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3612">
                <text>Tartalom&#13;
IMPRESSZUM&#13;
PÁZMÁNY ALAPÍTVÁNY&#13;
VATIKÁNI FŐÜGYÉSZ&#13;
OKTÓBERI PROGRAMOK&#13;
DOROGI ZSOLT&#13;
GONDOLATOK&#13;
OTDK&#13;
NYÁRI ÉLMÉNYEINK&#13;
eCÉGBÍRÓSÁG&#13;
SZESZ&#13;
A NEMZET SZÍNHÁZA&#13;
EFOTT 2005&#13;
AZ ESKÜ&#13;
GÓLYAKÖSZÖNTŐ&#13;
ÉN IS VOLTAM GÓLYA!&#13;
GÓLYÁKNAK&#13;
TANULMÁNYI BIZOTTSÁG&#13;
MI IS AZ A JOGELMÉLET?&#13;
TUTOR&#13;
INFORMÁCIÓK&#13;
A VAD FÜGEFA&#13;
</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3613">
                <text>PPKE HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3614">
                <text>PPKE HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3615">
                <text>2005.  október</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3616">
                <text>2005.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3617">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3618">
                <text>A5 (148x210) ; (472kb+2510kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3619">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3620">
                <text>PPKE_itelet_VIII_4_200510</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3621">
                <text>T00070</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3622">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3623">
                <text>20 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3624">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3625">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3626">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3627">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3628">
                <text>PPKE_itelet_VIII_4_200510</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="209">
        <name>HÖK</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="201" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="405">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/caf27d5be869798731a11957793d3e0d.jpg</src>
        <authentication>3188fa8e38fbd2b6fb100b851f858239</authentication>
      </file>
      <file fileId="406">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/07c729c12b59298fa80d7f58b0818230.pdf</src>
        <authentication>678fcbb518b5f8e65d72e3d6f31df87f</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="3586">
                    <text>VII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM

A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

2005. JÚNIUS

®ITELET
A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR
HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA

Osztrák-delegáció Karunkon

II. János Pál pápára emlékeztünk

Beszélgetés Dobos Tibor Lászlóval

Különleges Pázmány Szalon

Pro Facultate nap

Beszélgetés Ferling Bernadettel

Néhány sor az Első Pesti Egyetemi Rádióról
honlap: www.jak.ppke.hu/itelet • e-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu

�Újdonságaink

KjrKERSZÜÏ
KIADVÁNYOK

Kéresz ty Béla

A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve
A könyv a témakör általános ismertetése mellett alaposan elemzi a közlekedési büntetőjog általános és különös
részét. Részletesen ismerteti és analizálja a közlekedési büntetőjog ítélkezési gyakorlatának tapasztalatait, vala­
mint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait. A klasszikus tényállási elemek megvizsgálása mellett kitér
olyan további fontos kérdésekre, mint pl. a veszély fogalma, az okozatossággal kapcsolatos elméletek, az egység­
többség problémaköre stb.
Ára: 4200 Ft + áfa

Farkas Ákos (szerkesztő)

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi
együttműködési rendszerében
Az Európai Unió egyik legfontosabb feladatának a közösségi pénzügyi érdekek védelmét tekinti. Ennek a kiemelt
problémakörnek a felügyeletét látja el az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal. A Miskolci Egyetem Állam- és jog­

tudományi Karának tanárai a közösség pénzügyi érdekeit érintő legjelentősebb területek - költségvetés, verseny­
felügyelet -, valamint a felelősség kérdéskörében - közigazgatási jogi védelem, bűnügyi együttműködés, az OLAF
és más bűnüldöző szervek kapcsolata, a gazdasági vezetők felelőssége - írtak a szakmai és a nem szakmai, érdek­
lődő közönség számára is figyelemreméltó esszégyűjteményt.
Ára: 4S00 Ft + áfa

Geller Balázs

Legalitás a vádlottak padján
Az anyagi büntetőjog legalitásának elméleti analízise
A 90-es évek elejétől a klasszikus büntetőjog számos tétele megkérdőjeleződött a nemzetközi büntetötörvényszékek, az Emberi Jogok Európai Bíróságának, és a társadalmi változásokon áteső országok nemzeti bíróságainak íté­
letei következtében. Ezen ítéletek és a kapcsolódó szakirodalom feldolgozásával a nullum crimen elveket, a jog­
értelmezést és a bírói jogalkotás szerepét gondolja újra e mű.
Ára: 4800 Ft + áfa

Varga Zoltán

A tanú a büntetőeljárásban
A szerző, a Fővárosi Bíróság tanácselnök bírája több évtizedes tapasztalatait gyűjtötte össze. A kiadvány három
nagy egységre tagolható. Az első rész a tanú fogalmának és perjogi helyzetének meghatározásával foglalkozik.
A második egység a leggyakrabban felmerülő gyakorlati kérdéseket tárgyalja. Ebben a részben a kihallgatás
szabályaitól a vallomástétel kérdésein át a vallomások értékeléséig terjed a megválaszolandó kérdések köre.
A harmadik fejezet a tanúvédelem helyzetét elemzi.
Ára: 4500 Ft + áfa

1518 Budapest, Pf 101 • Telefon: 464-5656 • Telefax: 464-5657
Internet: www.complex.hu • E-mail: ugyfeIszolgalat@kj ‘k-kerszov.hu

�ítélet

Utószó
Furcsán hangzik bárminek az elejét utószóval kezdeni, én most mégis ezt teszem. Ebben a szemeszterben ez az
utolsó szám és ez az utolsó amit - úgymond - én főszerkesztek. Az ítélet nagyon sokat változott ebben a
tanévben mind külalakban, mind tartalomban.
Sajnos az elképzeléseimnek csak töredékét sikerült megvalósítani. Nagyon remélem, hogy szeptembertől
kicsit jobb infrastrukturális háttérrel, és hallgatói részről nagyobb aktivitással tudja majd az új főszerkesztő
folytatni a munkát.
Öt év elsős fejjel milyen hosszú időnek tűnt, most pedig hogy itt állok a nagybetűs élet szélén úgy érzem
mintha egy pillanat lett volna az egész. Ilyenkor már mosolyogva gondolok vissza arra, hogy valahogy a
vizsgán mindig pont rossz tételt húztam ki, vagy pont rossz bizottsághoz kerültem. Persze ez nem igaz, mert
tulajdonképpen soha semmi bajom nem volt se a vizsgáztatókkal, se a tételekkel, sokkal inkább saját
lustaságommal. Valami okot mindig találni kell, mert a diák már csak ilyen. Ezeknek a diákéveknek most
számomra vége. Pedig milyen jó lenne most kezdeni, ott ülni az elsős előadóban egy Magyar jogtörténelmen,
vagy Római jogon, de leginkább Zlinszky professzor úr Keresztény erkölcs jogászi etika óráján. Azon az órán
nagyon sokat lehetett tanulni! Mert nem csak arról szólt, hogy milyen jogászoknak kellene lennünk, hanem
elsősorban, hogy milyen EMBEREKNEK. Nagy a felellősége azoknak akik itt végeznek, talán sokkal
nagyobb, mint bármelyik másik (állami) jogi karon. Olvassátok el a professzor úr könyvét (Keresztény
erkölcs, jogászi etika) és akkor megértitek, hogy mi is ez a többletfelelősség.
Mindenkinek sok erőt és kitartást az előttetek álló vizsgákhoz. Remélem, ha elértek az 5. év végére, bennetek
is csak a szép emlékek maradnak meg és úgy fogjátok gondolni, hogy megérte ide jönni.
Lukács Tamás

Tartalom
Utószó
.
Közhírré tétetik
Tartalom
Hírek
...
Osztrák-delegáció Karunkon
Tájékoztató
.
.
II. János Pál pápára emlékeztünk . .
..
HABEMUS PÁPÁM
Beszélgetés Dobos Tibor Lászlóval, a HŐK elnökével
Az OTDK margójára...
Pro Facultate nap
.
Pro Facultate díj 2005
Különleges Pázmány Szalon
Néhány sor az Első Pesti Egyetemi Rádióról
"Láttam, Uram, a hegyeidet...” ....
..
Májusi Kalendárium
Cseperedik a kistestvér... .
....
Az elveszített rock and roll
Beszélgetés Ferling Bernadettel
.
Deák Ferenc Intézet
.
Majális

Közhírré tétetik!
3
. 3
3
4
4
5
6
6
8
10
11
11
12
14
15
16
17
18
21
22
22

Kevesen tudják, talán a szervezés hibájá­
ból, hogy Karunkon került megrende­
zésre idén februárban a nemzetközi jogi
konferencia, ahol a Hallgatói Önkor­
mányzat volt a főtámogató. Az ELSA
Budapest rendezvényét 318.000 forint­
tal támogattuk.
A Szent István Társulat és a HŐK kö­
zött tárgyalások kezdődtek, a kari köny­
vesboltban hallgatóink kedvezmények­
ben részesülhessenek az őszi szemeszter
kezdetétől.

Újra lesz kollégiuma Karunknak. Az ed­
digi szállásproblémák megoldására új
kollégiumi helyszínt kerestek a Kar és a
HŐK illetékesei. A kiszemelt helyszín a
Márton Áron Szakkollégium lehetne,
ahol 160 hallgatót tudnánk elhelyezni.

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

Hírek
A Dékáni Hivatal a beiratkozás megkönnyítése
érdekében új hívó rendszert alakít ki.
A Katolikus Egyetemi Alapítvány ezúton mond köszönetét
mindazoknak (oktatóknak, hallgatóknak, a hallgatók
hozzátartozóinak), akik - a KEA célkitűzéseivel egyetértve - a 2004.
évben is támogatták az alapítványt az adójuk 1%-ára vonatkozó
nyilatkozatukkal. Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy adományaikat
év közben is megtehetik all 100104-19636027-10000001 sz.
folyószámlaszámra.
Köszönettel: a Katolikus Egyetemi Alapítvány Kuratóriuma.

GRATULÁLUNK a kari színjátszócsoportnak! Alfonso Sastre
darabját Zsófi kiváló érzékkel vitte színre. Remek alakítások
tanúi lehettünk.

GRATULÁLUNK a HELLER FARKAS Intézet munkatársainak
a nem hivatalos Pro Facultate napi főzőversenyen elért ELSŐ
helyezésükhöz! Az Ivicz-Schlett márkanévvel jegyzett gulyás
idén elnyerte a Daps Facultatis (a Kar Étke) címet!
Teleki László
HÖKalelnök

"A kari színtársulat köszönetét fejezi ki Dr. Egerszegi Gyulának,
dr. Fekete Balázsnak és Dr. Tattay Leventének, hogy a május 10-i
dísztermi előadáson tiszteletüket tették!
-Köszönjük!"
SZESZ

Osztrák-delegáció
Karunkon
Május 2-án reggel érkezett meg a Bécsi
Esküdtbíróság képviseletében
Dr.Ulrike Psenner elnök asszony és Dr.
Friedrich Forsthuber bíró úr
vezetésével az osztrák delegáció. A
hangulat nagyon laza és inkább baráti
volt, mint hivatalos. A köszöntővel
egyidejűleg elfogyasztott tízórai után,
körbevezették őket a Karon. Szemügyre
vették a Dísztermet, a Királyok-termét
és az általunk elkoptatott tantermeket,
majd átkísérték őket a Legfelsőbb
Bíróság épületébe, ahol Dr. Nagy
Gábor elnöki kabinetfőnök úr fogadta
az időközben Dr. Radnay József
prodékán úrral kiegészült „csapatot”. A
beszélgetés után ebéd, majd városnézés
következett a tikkasztó hűségben. A
meleget a hideg csapolt sör próbálta
enyhíteni, de a próbálkozás nem
sikerült és maradt a meleg, a Váci-utca
hűsítő kortyolgatása után is. Este hét
órakor távozott a küldöttség az
ajándékba kapott Karunkról szóló
magyar és idegen nyelvű könyvekkel.

Impresszum
ítélet — A Pázmány Péter Katolikus
Egyetem Hallgatói Önkormány­
zatának lapja
Megjelenik 1500 példányban
Felelős Kiadó:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A kiadó képviselője:
Bandi Gyula dékán
Dobos Tibor

Főszerkesztő:
Lukács Tamás

4

Akik munkákat segítik:
dr. Koltay András, Teleki László, Szilvásy
György Péter

Főszerkesztő helyettes:
Tokody Klára
Vargha Bálint Tamás

Nyomdai Előkészítés:
TomArt Reklámstúdió, www.tomart.ee

A szerkesztőség tagjai:
Balogh Zsolt
Budaházi Árpád
Eügedi Zsófi,
Juhász Gábor

Berényi Hajnalka
Cseri Tímea
Nyomda:
Gyökeres Zoltán Alumni Kiadó Kft., www.alumnikiado.hu
Mavrák Hedvig

Miké Adrienn
Oláh Viktória Klára
Pozsgay-Szabó Péter
Rádi Vilmos Gábor

Milisits Barbara
Pásztor Veronika
Pozbai Viola
Szalay Beatrix

Zsellér Máté

WWpazmanyonline .hu

Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja
írásaitokat. Úgyszintén várunk mindenkit,
aki részt venne a szerkesztőség munkájában.
E-mail cím: ítéletilcctio.jak.ppkc.hu
Itelct01@hotmail.com

�ítélet

TÁJÉKOZTATÓ
a Hallgató Jelentkeztető és Behívó Programról
Tájékoztatjuk kedves hallgatóinkat, hogy kényelmük érdekében, a hosszú sorokban várakozások
elkerülésére kifejleszttettük Ormai Lóránt programozó és a DAXON Elektronikai Kft. közreműködésével
a Hallgató Jelentkeztető és Behívó Programot.

2005. június 1-től a Dékáni Hivatal belső irodáiban (fszt. 045) az ügyfélfogadás (a hivatalvezetői félfogadást
kivéve) e diákhívó rendszer segítségével, csak sorszámmal történhet.
A rendszer használata nagyon egyszerű, a használati útmutatót megtalálhatják a Dékáni Hivatal
hirdetőtábláján és a Honlapon, valamint a sorszámkérő és kiadó „szekrényen” is, a földszinti zsibongóban.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a rendszer alkalmazásával egyidejűleg az ügyfélfogadási rendszer is
megváltozik.
Ügyfélfogadás szempontjából 3 alapvető időszakot különbözetünk meg:

1. tanítási (szorgalmi) időszak
2. vizsgaidőszak (és a nyári időszak)
3. iratkozási időszak
Ezeknek megfelelően az ügyfélfogadás 2005. június 1-től vizsgaidőszakot és a nyári idősza­
kot kivéve:
nappali és levelező tagozat részére:

hétfőn és szerdán
kedden és csütörtökön

900-1200-ig
1300-1500-ig

Tájékoztatjuk továbbá kedves hallgatóinkat, hogy az ügyfélfogadási időn kívül a Dékáni Hivatal ajtaja
zárva lesz. Halaszthatatlan ügy esetén, kérjük, telefonon keressék meg előadójukat.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara
FELVÉTELT HIRDET
a doktori képzésben való részvételre az állam- és jogtudományok területén.

Köszönetét mondok a Jogés Államtudományi Kar A jelentkezőkkel szemben támasztott alapvető követelmény:

hallgatóinak azért, hogy a

Pro Facultate kitüntetéssel
tiszteltek meg. Hálásan és

- legalább jó rendű (cum laude minősítésű) jogi oklevél; és
- 2 élő idegen nyelvből középfokú C típusú állami nyelvvizsga.

büszke örömmel őrzöm A jelentkezés módja:
levélben: PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola 1088 Bp. Szentkirályi
majd e dekórumot, amely
mindenkor szeretett nö­
vendékeimre és Alma Ma­

terre fog emlékeztetni.

M. u.28;
személyesen: PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Titkársága (Gyar­
mati Eszter ügyintéző -1088 Bp. Szentkirályi M. u. 28.3. em. 305. szoba).

Jelentkezést 2005. június 17-ig lehet benyújtani. A felvételi eljárással kapcsola­
tos információk és a szükséges nyomtatványok letölthetők a www.jak.ppke.hu
professzor emeritus
honlapról.
Dr. Gáspárdy László

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

II. János Pál pápára emlékeztünk
Lassan kezdjük megszokni, hogy
a vasárnapi szentmisék szövegé­
ben már nem II. János Pál neve
hangzik el, hanem XVI. Benede­
ké. Valahogy az én tudatomban
azért még mindig Wojtyla atya
képe jelenik meg előttem a misén
ennél a résznél. Lehet, hogy ez
nem is fog megváltozni. A mi
korosztályunknak Ö volt a pápa.
Érdekes volt a karunkon tartott megemlékezésen négy olyan embert hall­
gatni, akik többször is találkoztak a szentatyával. Dr. Zlinszky János prodékán úr, Dr. Bolberitz Pál professzor úr, Dr. Kránicz Mihály rektorhelyettes úr
és Szerdahelyi Csongor volt vatikáni nagykövet mondták el élményeiket,
melyekkel a szentatyával való személyes találkozások alkalmával gazdagod­
tak. Kránicz Mihály felelevenített egy aranyos történetet is. Amikor a szentatya Magyarországra látogatott
ő is ott állt repülőtéren a „díszsorfalban”. Amikor a pápa odaért hozzá hogy
kezet fogjon, hirtelen maga elé állított egy kisgyermeket. A szentatya ter­
mészetesen — a protokolláris szabályokat felrúgva — egyből a gyermekkel
kezdett el foglalkozni,
megsimogatta és mondott
neki néhány szót. Azt hi­
szem ez a kis történet na­
gyon jól mutatja, hogy mi­
ért is érezte mindenki anynyira közel magához
Wojtyla atyát.

L.T.

HABEMUS PÁPÁM
A konklávé évszázadok óta azon kevés események egyike, amelyre szinte kivétel nélkül mindenki odafigyel.
Vallási, politikai és etnikai hovatartozástól függetlenül, az új pápa személye mindenki számára fontos.
Mindez talán fokozottan igaz volt a 2005. április 18-án kezdődő pápaválasztás esetében.
II. János Pál pápa több mint negyedszázados uralkodása alatt igen nagy tekintélyre tett szert. így persze
hatalmas volt az előzetes várakozás az új egyházfő személyével kapcsolatban. Sokan azt várták, hogy most
olyan bíboros kerülhet Szent Péter trónjára, aki majd hajlandó lesz bizonyos kompromisszumokra,
engedményekre. Akadnak olyanok is, akik pedig a megkezdett út folytatását tartották fontosnak.
A történelem egyik legrövidebb konklávéja mindössze két napig (négy választási forduló) tartott. Április
19-én, nem sokkal 19 óra előtt jelentette be a Biborosi Kollégium döntését Medina Estevez, chilei bíboros.
Ö hozta a Szent Péter téren a harangok hangjára összegyűlt több tízezres tömeg tudomására, hogy Joseph

6

wwpazmanyonline .hu

�ítélet

Ratzinger bíboros lett az új pápa. Ezzel csaknem ötszáz évvel VI. Hadrián (1522-1523) után került ismét
német pápa — a nyolcadik — az Egyház élére. A Krisztus földi helytartóinak sorában a 265. a XVI. Benedek
nevet választotta.
Az újonnan megválasztott pápa hivatalos bemutatása előtt az Egyház több évszázados hagyományra
visszatekintő ceremónia zajlott le a vatikáni Sixtus-kápolnában. Mindenekelőtt a bíborosi testület dékánja
vagy helyettese — ebben az esetben a helyettes, Angelo Sodano bíboros — megkérdezte a megválasztottat,
hogy elfogadja-e a bíborosok döntését. Igenlő válasza után felszólították, hogy közölje, milyen néven kíván­
ja elfoglalni a pápai trónt. Ezután az új pápa a Sixtus-kápolna oltáránál imádkozott, majd rövid időre elvo­
nult gondolataival „a könnyek szobájába”. Itt öltötte fel pápai díszruháját is, majd már ebben a díszöltö­
zékben lépett ki a Szent Péter-bazilika lodzsájára.
A Vatikánban többen azt tartották valószínűnek, hogy a bíborosok egy idősebb, átmeneti vezetőt választa­
nak majd, akinek személyéről viszonylag könnyen meg tudnak állapodni, és aki folytatja elődje munkáját.
Előbbi megvalósultnak látszik, hiszen az 1730-ban pápává választott XII. Kelemen óta, Ratzinger a legidő­
sebbként megválasztott egyházfő. Utóbbi pedig, azért tűnik biztosnak, mivel II. János Pál közeli barátjáról,
bizalmasáról van szó.
Arról nem is beszélve, hogy a következő pápát már nem a rendkívül meghatározó személyiségű II. János Pál
pápához fogják hasonlítani, így neki sok szempontból jóval könnyebb dolga lehet.
Azonban jelenleg az a legfontosabb, amit Estevez bíboros mondott a konklávé befejezésének hírére
összegyűlt embereknek: „Nuntius vobis gaudium magnum: habemus pápám”. Vagyis: „Nagy örömhírt
közlök: van pápánk.”

Joseph Ratzinger:
1927. április 16-án született Marktl am Inn nevű bajorországi falucskában. Két évvel idősebb bátyja, Georg
is a papi hivatást választotta, de őt nem érdekelték annyira a tudományok, illetve az előmenetel, mint öcscsét. Ratzinger filozófiát és teológiát tanult Freisingben, itt is szentelték pappá bátyjával együtt 1951-ben.
Fiatalon lett egyetemi tanár. Dogmatikát tanított a bonni, münsteri, tübingeni és regensburgi egyetemen. A
II. Vatikáni Zsinaton tanácsadóként vett részt. Nagy szerepe volt abban, hogy a zsinat révén sikerült
megújítani a Katolikus Egyházat.
IV. Pál pápa kreálta bíborossá és München-Freising érsekévé 1977ben. Pár évvel később, 1981-ben II. János Pál a Hittani Kongregáció
prefektusává nevezte ki. 2002-től a bíborosi kollégium dékánja.
Egyértelműen állást foglalt a katolikus egyház esetleges reformjaival
szemben. Ezért számos kritika érte. Megválasztásával minden bi­
zonnyal eldőlt, hogy egy ideig még biztosan várat magára a Kato­
likus Egyház újbóli reformja, hiszen Ratzinger — bíboros korábban
— még a pápánál is erőteljesebben emelt szót például az abortusz, a
nők egyházi szerepvállalása, valamint a vallás mindenféle „felvize­
zése” ellen.
Mivel a névválasztás általában bizonyos mértékig utal az elődre, ér­
demes megnézni, ki is volt XV. Benedek pápa. Giacomo della Chiesa
az I. Világháború idején volt a Katolikus Egyház feje. Sokszor emelte
fel hangját a háború ellen, a béke mellett. Ezen kívül nevéhez fűződikjeanne d Arc szentté avatása.
Teleki Levente

www.pazmaiiyonline .hu

7

�ítélet

Beszélgetés Dobos Tibor Lászlóval, a HŐK elnökével
Mikor először lettél HŐK elnök, sokanféltettek attól,
hogy a munka és a tanulás melletti újabb kötelezett­
ségvállalást nem fogod bírni erővel. Közben másod­
szorra is megválasztottak, és a RÉSZ nevű ifjúsági
szervezetnek is te lettél az elnöke. Nem szoktál alud­
ni, vagy ilyenjól tudod beosztani az idődet?

-Valóban sok a tennivaló. Szeretettel és odaadás­
sal minden könnyebb. Persze jó munkatársakra
is szükség van - és nekem ez megadatott.

Annak idején milyen célokkal vágtál neki az elnök­
ségnek, és időközben mennyi kompromisszumot
kellett tenned ezen a téren!
- Inkább az együttműködés szót használnám; az
viszont igen fontos. A célok nagy részét már elér­
tük — az elmaradásokat pedig igyekszünk mie­
lőbb pótolni.

Megéri az embernekfeláldoznia a szabadidejét, hogy
például HŐK elnök lehessen? Vigyázz, mit válaszolsz,
nehogy túlsokan kapjanak kedvet hozzá:-)
- Igen, érdemes. Van, ami hajtson előre: az embe­
rek szeretete. Semmi nem tudja felülmúlni azt az
érzést, amikor valaki hálás szívvel gondol rád, és
elismeri a mun­
kádat. Akadnak
rosszmájú kriti­
kusok is, akik előbb szólnak,
mielőtt gondol­
kodnának, akik
nem akarják az
egész rendszert
látni, csak a hé­
zagokkal törőd­
nek.

8

www.paznianyonline .hu

Hogy látod, egy oktatási
intézmény, különösen egy
felsőoktatási, mit tehet
azért, hogy a hallgatói jól
érez-zék magukat a falai
közt? Esetleg látsz-e ezen a
téren valami tennivalót?
- Egy intézmény megfe­
lelő működéséhez biz­
tos alapokra van szük­
ség: magas szintű kép­
zésre, kellő szellemi táp­
lálékra, és élénk közös­
ségi életre. Azért jelent­
keztek ide a hallgatók,
hogy ebben részük le­
gyen. A régi mondás sze­
rint kettőn áll a vásár. A
kar vezetése fiatal, dina­
mikus és nyitott. Több
hallgatói kezdeményezé­
sünk is van, ami igazán örvendetes, de még több
és több aktivitásra van szükség (például a prog­
ramokon való részvétel kapcsán). Közös mun­
kával lehet az egyetem falait élettel megtölteni.
Régebben sok támadás érte a Pázmányt, szerinted
utóbbi időben hogyan alakult a megítélése, mind
szakmai, mind egyéb téren?

- A Pázmány negatív megítélésében a sajtónak
nagy szerepe volt. Hiába nyertük meg a pereket,
azokról a sajtó már — jellemző módon — nem tu­
dósított. így a rossz hírnevet nehezen tudjuk le­
mosni magunkról.
Szakmai téren a Pázmány kiváló eredményeket
ér el, példa rá a Győri OTDK-n megszerzett szá­
mos első helyezésünk is.

�ítélet

Milyen visszajelzéseket kapsz a tevékenységed kap­
csán, szoktak a Szentkirályi utcában paradicsomot
dobni utánad?

kiállításokra, galériákba járni és a színházi
előadásokat is nagyon kedvelem. Ezen kívül
szívesen olvasok egy jó könyvet is.

- Nem, azért azt mégsem. Bár tény, hogy az
igazán egyértelmű lenne. © Szeretem, ha valaki
köntörfalazás nélkül, szemtől-szembe meg­
mondja a véleményét.

Mi a legjellemzőbb tulajdonságod, és mi az az elv
amit soha nem adnálfel?

- Ha már paradicsom: tavaly a hallgatók egy része
arról is meggyőződhetett, hogy a gasztronómia
világában is otthonosan mozogsz. Ez nem meglepő,
annak fényében, hogy szakács is vagy. Szoktál még
főzni, vagy végérvényesen szögre akasztottad a
konyharuhát?
- Azért még kezembe veszem néha. Ősszel az
Olimpián bronzérmes lett a csapatunk, amire
nagyon büszke vagyok. A Pro Facultate napok
sem telhetnek el egy kis gasztronómiai köruta­
zás nélkül. Igyekszem a tevékenységeimet össze­
hangolni.

A legjellemzőbb tulajdonságom a szerénység len­
ne, de úgy érzem, néha eltávolodom, mások sze­
mével látva önmagam.
Van egy mondat, amit a római jog könyvben
találtam, egy ulpianusi idézet : " honeste vivere
aelterum non laeder suum quuiqve tribuere",
vagyis: tisztességesen élni, másokat nem bántani,
mindenkinek megadni azt, ami jár. Végül az
alázatot említeném, amely nélkül a fentiek nem
megvalósíthatóak.
Juhász Gábor

Hajói tudom, van egy másik tudomány is, amiben
jártas vagy...

- Igen, a grafológia tudománya is felkeltette az ér­
deklődésemet, mint minden, ami az emberekkel
kapcsolatos, de bánatomra a grafológia az
elmúlt időszakban háttérbe szorult. Sok
mindent elárul az emberek kézírása: mutasd az
írásod és meg-mondom ki vagy — ez teljes
mértékben igaz. Ha látok egy írást, már
körülbelül tudom, kivel állok szemben.

Már említett számos tennivalód mellett mi az ami
kikapcsol, amiből energiát tudsz meríteni a szorgos
hétköznapokra?
- Ez nagyon nehéz kérdés... általában egy érdekes
kép, grafikai metszet teljesen kikapcsol. Szeretek

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

Az OTDK margójára...
Páll Balázzsal — a KJK különdíját elnyert — hallga­
tónkkal beszélgettem az idén
Győrben megrendezésre ke­
rült Országos Tudományos
Diákköri Konferenciáról.

TL: Miért tarolhatott az ELTE Állam­
éi Jogtudományi Kara az idei
Konferencián?Min múlt - túl a szak­
maiságon - a siker?
PB: Tapasztalataim alapján — a
kérdésedre adandó választ két
részre kell bontanom. Első meg­
közelítésben szólnunk kell a hall­
gatók felelősségéről. Karunk 30
területen 40 dolgozatot nevezhe­
tett volna - ám: az elmúlt két év­
ben mindössze 27 dolgozat szüle­
tett. Utóbbi arány (27/40) hajme­
resztőén alacsony. Gondoljunk
bele - milyen jól mutat az OTDKs szereplés az önéletrajzban;
pláne a helyezés! A hallgatói olda­
lon hiányzik a kellő kezdeménye­
ző készség. A hallgatónak meg
kell keresnie az oktatót; ha a hall­
gatónak nincs témája: nem baj!
Az oktató nem fog elzárkózni.

Érdemes a tanszékvezetővel egyeztetni - ti. ő nevezi a dolgoza­
tot a TDK-ra és OTDK-ra.

TL: A hallgatókat milyen további
tanácsokkallátnád el?
PB: Nem lehet 2 hét alatt minő­
ségi munkát végezni. Érdemes
legalább 1 teljes évet - és benne 1
nyarat - rászánni. A kutatásban az
alapos könyvtározás és az élő ide­
gen nyelvek ismerete nélkülözhe­
tetlen. Az összegyűjtött anyagot
időben fel kell dolgozni; és nem
szégyen a gyakori hivatkozás. Saj­
nos - többen a szakdolgozatukat
futtatják meg az OTDK-n; mond­
ván: semmi veszteni valójuk.
Önmagában persze nem baj; ám:
a minőségi kutatómunka időt és
erőt — no meg nagy-nagy alázatot
— követel a szerzőtől.

TL: Hol tapintható az oktatófelelős­
sége?
PB: Az oktatói részről a figyelem­
felhívás szükségességére helyez­
ném a hangsúlyt. Rögtön az első

előadásokon (főelőadáson és gya­
korlatokon) — szeptember hó fo­
lyamán — fel kellene hívni a hall­
gatók figyelmét az OTDK-ra. Ha
a hallgató megkeresi az oktatót:
ne zárkózzon el; vagy igazítsa út­
ba a hallgatót: kihez kell és/vagy
érdemes adott témában fordulni.
A segítőkészség nagyon fontos!
Az oktató bátorítsa a hallgatót!
Utóbbi szintén fontos.

TL: Mire terjedjen ki az általad
említett bátorítás?
PB: Az OTDK egyfajta összetar­
tás. Adott kar oktatóinak és hall­
gatóinak — azaz polgárainak — tá­
mogatniuk kell egymást! A jó dol­
gozat csak a kezdet. Egyes karok
kimagasló teljesítménye az egész­
séges lobbi-tevékenységnek (is)
köszönhető. Az oktatónak jelen­
létével is bátorítani kell a hall­
gatót. Az OTDK-ra több tanszé­
künk nem jelölt oktatót. A tan­
székvezetők miért nem jelölnek
oktatót? Miért az érdektelenség?
A rendelkezésre álló létszámot ki
kell tölteni! Nincs mese! Muszáj!
Teleki László

Szerdán mély fájdalommal ért minket a hír, hogy elhúnyt a huszadik századi magyar történelem egyik
legmeghatározóbb személyisége. Pongrátz Gergely nem csupán az 56-os forradalomban küzdött a
magyar hazáért, az elmúlt évtizedekben is nagyon sokat tett a magyar népért itthon és messze Magyar­
országtól egyaránt. Olyan ember volt ö, akire példaképként tekinthetnek a magyar fiatalok. 2002. októ­
ber 23-án a Magyar Keresztény Szövetség az egyetemisták nevében Pro Patria, a Házért Emlékserleggel
tüntette ki Öt a Corvin közben, azért az áldozatos, embertpróbáló munkájáért, amit
Istenért, a hazáért a magyar ifjúságért tett. Kiskunmajsán az 56-os múzeum, a kápolna, az
ifjúsági tábor mind-mind annak bizonyítékai, hogy egy csodálatos ember volt.
Nagyonfoghiányozni,nyugodjon békében!

10

WW-pazmanyonline .hu

Budaházi Árpád
elnök, Magyar Keresztény Szövetség

�ítélet

Pro Facultate nap
Én már a végét járom az egyetemnek és szinte min­
den tanárunkkal találkoztam — legalább látásból —
egy kivétellel. Pedig már tavaly is járt itt nálunk,
csak akkor én nem jártam itt, de idén nem hagy­
hattam ki hogy ne ismerjem meg, ha már egyszer
olyan híres, hogy külön napot, sőt díjat is neveztek
el róla. Gondolom, már sokan kitaláltátok, hogy
nem másról van szó mint Prof. Acultate!
Félre téve a komolyságot, harmadik alkalommal ke­
rült megrendezésre — az immár hagyományosnak
mondható — Pro Facultate nap. És milyen jó tette,
hogy megrendezésre került! Az öt év alatt ilyen bu­
liban még nem volt részem az egyetemen, mint
most. De nem szaladok ennyire előre.
A programot egy szentmise nyitotta meg a dísz­
teremben melyet Várnai Péter atya celebrált. Ezu­
tán következett a Pro Facultate díj átadása, melyet a
hallgatók szavazatai alapján Gáspárdy László, Bé­
kés Imre és Horváth Attila professzor urak kaptak
idén. Azt hiszem nem véletlen, hogy ők a díjazot­
tak. Sorolhatnék még neveket, akik szerintem
ugyanígy megérdemlik, de majd jövőre!
A díjátadás közben az udvaron már folytak az
előkészületek a bográcsgulyás főző versenyhez.
Amikor leértem egy asztalt pillantottam meg telis­
tele finomabbnál finomabb süteményekkel! (minta
mesében a terülj, terülj asztalkám) Persze a sok éhes
szájnak nem tartott sokáig elfogyasztani a sok fi­
nomságot, melyet a Dékáni Hivatal dolgozói sütöt­
tek nekünk. Ezúton is hálásan köszönjük! Amíg

készültek a finomabbnál finomabb gulyások a Bo­
tos család szórakoztatott bennünket, vetélkedővel,
és szép népdalokkal.
Három óra után kis csúszással megkezdődött a
borkóstolás. Azt hiszem nem lehetett panasz a ne­
dű minőségére. Igazi száraz vörös, pont amilyet leg­
inkább kedvelek! Ahogy elnéztem nem csak én, hi­
szen a 80 liter bor egy szempillantás alatt elfogyott,
(na jó, egy kicsit nagyobbat kellett szempillantani)

Pro Facultate díj 2005
A 2003-ban alapított, idén harmadik ízben
átadásra került díj azokat illeti, akik a legtöbbet
tettek a Kar építéséért, fejlődéséért. A Kar
valamennyi hallgatója, oktatója, alkalmazottja
szavazhatott arra a személyre, aki szerinte a
legérdemesebb a hivatalos, a Kari Tanács által
jóváhagyott kitüntetésre. Az eddigi díjazottak
Dr. Zlinszky János (2003), Dr. Bánrévy Gábor
(2004), Dr. Kilényi Géza (2004), Dr. Pálinkás
György (2004), Dr. Péteri Zoltán voltak. Idén is
három oktatónk vehette át ezt jeles kitüntetést.
Ez évben a szavazatok alapján Dr. Gáspárdy
László, Dr. Békés Imre és Dr. Horváth Attila
professzor urak kapták meg a Karon végzett
eddigi tevékenységükért ezt az elismerést.
Ezúton is szívből gratulálunk nekik!

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

A borozgatás alatt a hangulatot népzene és néptánc
fokozta, amibe be is lehetett kapcsolódni azoknak,
akik éreztek némi affinitást és kedvet hozzá, (ah­
hoz, hogy én táncra perdüljek kicsit többet kell in­
nom)
Ezután — vagyis inkább közben — a Díszteremben
egy rendkívüli Pázmány Szalon zajlott, melynek
vendége Esterházy Péter volt. Sajnos a jó levegő és a
napsütés (meg persze a bor) inkább az udvaron ma­
rasztalta a diákokat, így a Díszteremben még szép
számmal maradtak üres helyek az előadás alatt.
Ettől függetlenül nagyon nagy élmény volt hallgat­
ni az írót gyermekkoráról, arról, hogy fiatal íróként
hogy tudott érvényesülni és számos más témáról.
Mire a beszélgetés véget ért az udvaron már elké­
szültek a gulyások, kisültek a húsok és megéheztek
az emberek. Legalább is én biztosan. Irány a sült
húsos sátor! Hozzá egy pohár sör, és a május elsejei
hangulat!

Közben már a színpadon hangolt az egyetemi zene­
karok egyik legjelesebb képviselője, a az ír népzene
magyarországi úttörője, — na jó a M.É.Z-et leszá­
mítva —a Gelencsér Balázs és Adány Tamás nevével
fémjelzett Leann Dubh. Frenetikus hangulatot
varázsoltak, amelyet később a Legis Actio ha lehet
még tovább fokozott. Ilyenkor jut eszébe az ember­
nek, hogy Istenem! De szép is volt fiatalnak lenni!
Guns n' Rosestől az István a királyig, csak a legjobb
zenéket játszották, amely szemmel láthatólag még
azokat is megmozgatta, akik nem a keményebb mű­
fajokon szocializálódtak.
Bár jövő ilyenkor már ki tudja hol leszek és mit
csinálok, egy biztos! A Pro Facultate napon ott le­
szek! Mert akit egyszer megérint a mozdonygőz
füstje... Aki pedig még nem próbálta annak jövőre
kötelező tárgyként vetetném fel ezt a napot az In­
dexébe meg a Neptunjába.
, , _

Különleges Pázmány Szalon
Május 5-én a Pro Facultate napon
nálunk járt valaki a Pázmány sza­
lon keretében.
Nevezzük nevén a dolgot, vagy le­
gyen csupán Ö. Bár nem tudom
miért mondom, hogy Ö és mért
nem, hogy E. P.
Gondolhatnánk arra, hogy most
ez nem magától értetődő, de Ö is
azt mondta, „nekem az”. Bár Ö
eztj. A.-ról mondta április 11-én
amikor}. A. 100 éves lenne, ha él­
ne, Ö pedig április 14-én volt csu­
pán 55 éves.

12

Nehéz 55 év mondhatnánk... és
sokan ezt nem is tudják csak ítél­
nek „szakértő” újságírók „színvo­
nalas” cikkei után, vagy pusztán
benyomások és egyéb hallomás­
ból ismert E. P. benyomások után.
Mély tisztelettel kérek mindenkit,
a művészetet tessék tiszteletben
tartani és elkülöníteni a politiká­
tól. Létezik olyan fogalom is,
hogy művészi szabadság. Más­
részt az, hogy Ö a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem Nyéki Boldi-

www.pazmanyonline .hu

zsár-Horváth Attila- Szilasi Alex
(Mindhármuknak hatalmas tisz­
telet és le a kalappal mellék zöngék, mert hát be vitték az egye­
temre a kultúrát meg ilyenek, ugye) szalonjának meghívott ven­
dége lehetett — és ez pont az iro­
dalmi szalon nyitányán —, nos az
kérem szépen nem a véletlen nevű
valami műve, hanem mondani­
valóval bíró, jelzésértékű üzenet.
Kifejtve a gondolatomat E. P. —
azon kívül, hogy családja történe­
te a Nemzet történetével korrela-

�ítélet

tív és egybefüggő! — hívő katoli­
kus. Jól tudom, hiszen egy János
Atya nevű (gondolatainkban
Szentként tisztelt ember) pap ce­
lebrálja a misét számunkra Ró­
maifürdőn. Na meg nem is be­
szélve arról, hogy néhány könyv
és pár beszélgetés után jól tudom,
hogy a politika hidegen hagyja és,
ha be is akarnám szorítani ideo­
lógia kalodákba, akkor (államel­
mélet szigorlat előtt állva) talán a
liberális konzervatív szót használ­
nám rá, de én ezt nem teszem
(mondván, hogy még a szigorlat
előttem áll, és ha olvassa valaki a
jogbölcseleten, a végén még szá­
mon kérné). Na de beszéljünk E.
P.-ről.
1950 április 14-én született egy is­
mert korban egy ismert család­
ban. Gyerekként megtapasztal­
hatta milyen a kitelepítés, de ahogy a szalon keretében fogalma­
zott „a gyereknek az nem olyan
rossz, csak az érdekli, hogy legyen
zsíros kenyér, és ha van, akkor jó,
az anyja meg dédelgeti és óvja”, a
szülőket viszont sújtotta szépen.
A nagynénéjűk csak Márton (a vá­
logatott csatár) testvére bérmálá­
sára térhetett vissza Magyaror­
szágra. Ő csak tanulmányai során
tapasztalhatta az előző rendszer
hozadékát. A gimnáziumot a pia­
ristáknál végezte, nem is messze
az egyetemtől, azt hiszem a Bródy
Sándor utcában. A gimnázium­
ban már felröppent fejében a gon­
dolat, hogy író lesz, de legalábbis
magyarral próbálkozik. Érettségi
után az ELTE Magyar szakára je­
lentkezett. Vélhetően a véletlen

folytán nem vették fel, úgy hogy
egyébként minden képessége és
tanulmányi eredménye erre a pá­
lyára terelte, na de mindegy. Sze­
rinte azt gondolhatták, hogy egy
olyan név, mint az Övé nem járul­
hat hozzá pozitívan a szocialista
ifjúság szellemi fejlődéséhez.
Semmi baj. (Végül is egész népét
fogja, nem középiskolás fokon ta­
nítani.) A matematikához vi­
szont értett és ezt mások se von­
ták kétségbe, meg hát matekba
már igazán nem lehet haladó
gondolatokat csempészni. E. P.
mindig kijelenti, hogy nem ért az
irodalomhoz és nem is akar és
tud tanítani. Pedig tanítani azt
nagyon tud. Az irodalomról meg
annyit, hogy...
Termelési Regény, Szabadság Ne­
héz Mámora, Harmonia Caelestis, Javított kiadás... (ezeket olvas­
tam nem régen, meg hát ezek na­
gyon jók is 21 évesen, ha már
megéltél pár dolgot, meg akkor is
ha még nem.) A felsorolás sokáig
tartana, pusztán kijelenteném,
hogy a mai magyar próza leg­
nagyobb alakja, objektiven nézve,
pedig a mai magyar prózairoda­
lom egyik legjelentősebb alakja. A
Kossuth díjas író 2001-ben a Har­
monia Caelestis- ért megkapta a
2000. év legjobb szépirodalmi al­
kotásának járó Magyar Irodalmi

Díjat, meg számtalan díj mellett
begyűjtötte a Németországban át­
adott Béke Díjat is.
A Javított Kiadás (amely szigorú­
an csak a Harmónia után olvas­
ható el) az egyik legérdekesebb
műve. Az apjáról szól, vagy in­
kább arról, hogy 1999-ben kíván­
csi lett rá, hogy mit írhattak róla a
3/3mas akták. 2000-re kézhez
kapta az anyagokat. Azt írja egy­
szer, hogy emlékezett, amikor ap­
ját 3 napra bevitték az ÁVÓ- sok
és bottal verték a lábát meg a tal­
pát, de ennél több nem rémlett.
Milyen érzés lehetett, amikor a
szeretett apánk jelentett rólunk?
Akit érdekel, olvassa el a Javított
Kiadást, de elárulom nem jó,
mármint az érzés, mert a könyv
az zseniális.
E. P. önmarcangolóan írja le,
hogy mit érzett. Váltakozó érzel­
mek és gondolatok, vélemények
antagonizmusa. Egy kis részlet a
műből:
„ Hirtelen eszembe jut: Hát még a
nagypapa temetésére sem engedték
ki Becsbe! Még meg sefizették rende­
sen!
Mint a sebet fölvakaró gyerek (mit
tegyek V mondatokjutnak eszembe,
mint rendesen) Gyermekeim. Nagy­
apátok eddig grófvolt, most meg egy
nímand spicli. Reflektálok, tehát va­
gyok. Milyen hülyeség, mitjelent az,
hogy gróf volt? Nem egészen hülye­
ség, nem simán kiváltható a dema­
góg „ember ”-rel? Grófvolt, ez aztje­
lenti, hogy az volt, akinek látszott,
egy nagy család becsületben megő­
szült stb. ” Esterházy Péter.
Gyökeres Zoltán

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

Néhány sor az Első Pesti Egyetemi Rádióról
Az EPER, azaz az Első Pesti Egyetemi Rádió a Média Universalis
Alapítvány kezdeményezésére jött létre. Az Alapítvány egyébként
az ELTE BTK Médiakutatási és Művészetelméleti Intézetével
működik együtt. A Rádió nem nyereségérdekelt kisközösségi rádió,
melynek célja tudományos, művészeti, kulturális ismeretterjesztés,
(táv-)okta-tás, és a belváros szellemi életének formálása, tükrözése,
fórum te-remtése az itt tanulók és oktatók számára. Kiemelten
fontos célunk a vételkörzetben élők tájékoztatása az itt folyó
tudományos, kulturális és művészeti tevékenységről, az ELTE
diákéletéről. Adásunk 2004 októberében indult, 0,1 wattal, ami alig
egy kilométeres vételkörzetet jelentett az adó körül. Az adó az
ELTE Múzeum krt-i épületén talál-ható, és szintén itt van stúdiónk
is, amelyet a Médiakutatási és Művé-szetelméleti Intézet bocsájtott
a rádió rendelkezésére — természetesen az intézetben folyó rádiós
újságíró képzés tekintetbevétele mellett. Adásunk 24 órás az
egyetemi szorgalmi időszakokban, míg a téli és nyári szünetekben
nem sugárzunk. 2005 elején hétszeresére bővült frekvenciánk,
aminek köszönhetően ma 'már kb. 4-5 kilométeres körben fogható
FM adásunk, (kiváló minőségben kb. 2,5 km-es kör-ben), ezzel a
VII, VIIL kerület belvárosi részét, valamint az V. kerület déli
területeit érjük el. Ugyanakkor internetes sugárzásba is kezd-tünk,
amely a http://eper.elte.hu/eper.m3u címen érhető el.
Céljainknak megfelelően elsősorban szolgáltató műsorokat igyek­
szünk készíteni, de szűkös kapacitásaink miatt a zene is nagy hang­
súlyt kap. Zenei arculatunkat a világzenei válogatás jellemzi, amely
számos autentikus stílust ölel fel - így egyaránt hallható nálunk
skót népzene, latin műfajú dalok (mambó, salsa, fado, stb.) indiai-,
fekete-afrikai-,arab- és európai auten­
tikus felvételek.
Műsoraink folyamatosan készülnek a
legkülönbözőbb témákban. A szer­
kesztőség bázisa az ELTE hallgatói és
oktatói közössége, de a rádió nyitott
bármely más oktatási/ismeretterjesztési profilú nem nyereségérdekelt szer­
vezet, intézmény felé. A BTK hallgatói
to
a rádió működésében való részvételt
közismereti tárgyként felvehetik. Ter­
TEGED IS mészetesen várjuk a JAK-os diákok je­
lentkezését is, akár kész műsorötletek­
VÁRUNK
kel, a radio@emc.elte.hu e-mail címen.

A
FM:
97°7

*

A STÁBBA!
L. T.

14

WW.pazmanyonline .hu

Magány

Csurgó cseppekben csörren a csönd
Dörgő hangján az ég gallérja
Fehérfodrokat vet és
Könnycseppek zuhognak ajkain
Várva a szerelem édes
Cseppjeit
Varázsló az ég kabátján
Lengeti a vándorvitorlát
Ha ajuj a szél hát odamegy
Táncolni a kóbor habokkal
Az éjszakát
Patakok csillaga és mázas
Cserepei az ordító csöndnek
Kavaiják magukat többet mondóan
Mint bármilyen ékszer egy szem
Tükrében

Tágfoltok megcsodálom belső
Fonákjaid édes zamataid a
Mézed csurgó cseppjét mert
Felhő az ég árva pillája
Vagyok
Körforgás

Kört zúg a szél,
S az élet is kör,
S robog,
Ahogy a szív
Dobog.

Élet
Fák árnyának
Hús kertjében
Elfolysz élet
S vissza
Sóba már

A verseket Gyökeres Zoltán írta

�ítélet

“Láttam, Uram, a hegyeidet.
Száz éve született József Attila. írni róla ma sem könnyű. Neve jelkép különböző
tartalommal mindenki számára. Lehet nagyon szeretni, nem érteni, közönnyel
szemlélni vagy nem érteni. Az érzelmek széles skáláját mozgatja meg. Egy biztos:
emlékezni kell rá.

“Ügy éreztem, hogy létezésemet vonták kétségbe”- írta önéletrajzában a költő. Bár
ez gyermekkori élményére utal, mikor nevelőszülei kijelentették, hogy Attila név
nincs, mégis egész életét jól példázza ez a mondat. Bármerre lépett élete folyamán
mindenütt falba ütközött. Boldogtalan gyermekkor, sikertelen felnőtt lét, el nem
ismert munkásság, magány, betegség. Többen ma is értetlenül állnak költészete
előtt. Pedig nem nehéz megérteni: a mindenkiben lobogó, olthatatlan szeretetvágy
égett benne. Szeretni akart, és szeretett akart lenni. Nem egyedüli példa az irodalomban, gondoljunk csak
Ady Szeretném, ha szeretnének című kötetére. A mindenkiben meglévő útkeresés kétségbeesései és örömei
tükröződnek verseiben. Nemcsak ábrázolja a valóságot, de érdeklődve szemlélődik, értelmez és rendszert
alkot. Felismeri, hogy a valóságnak csak egy-egy szelete tárulhat szemünk elé egy adott pillanatban és cél a
teljes látás, ennek észrevétele. Egy szerpentinen fölfelé haladó ember látásmódjához hasonlítja a
megismerést. A legmegkapóbb talán mégis az, hogy műveiben olyan személyesen jelen van, átitatja énje a
verseit. Benne van a tájban, a dalban, a rímben, a képben. Lüktetnek benne a kérdések, a keresés, a szeretet, s
az örök figyelmeztetés: “Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat”.
Egy lényeges dolgot hagytam a végére, amiről sajnos ritkán esik szó. A költő Isten-képét. Régi hiányt pótol
Kun József: József Attila istenes versei című tanulmánya. E mű alapján szeretnék kitérni a kérdésre. A
költőt sokáig félremagyarázták, illetve nem vettek tudomást bizonyos verseiről. így alakulhatott ki az a
tévhit, hogy ateista volt. “Nincsen apám, se anyám, / se istenem, se hazám” (Tiszta szívvel); “Nem isten,
nem is az ész, hanem / a szén, vas és olaj, / a való anyag teremtett minket” (Város peremén). Ezen sorokkal
érveltek bizonyos szerzők. Holott a költő több mint ötven versében foglalkozik Istennel. S nem mint
materialista, hanem nyíltan megjelenítve Istent, elismerve létét, kifejezve ragaszkodását. “Istenem én
nagyon szeretlek” (Istenem) legtöbbször a gyermeki-atyai viszonyt hangsúlyozza műveiben, gyermeki
odaadással rajong Istenért. “Én már fiatalember lettem, / A boltba gyerek megy helyettem. / De ha Néki
valami kéne, / A boltba én futnék el érte.” (Isten) A gyermekies vonások magukban rejtik azt a tudatot,
hogy Isten hatalma végtelen; milyen hatalmas Isten, és milyen apró hozzá viszonyítottan az ember.
“Láttam, Uram, a hegyeidet, / S olyan kicsike vagyok én.” (Isten) nem elég felismerni, hangoztatni is kell
ezt a nagyságot, dicsőíteni Istent minél szebben. “Miért nem tudom hát sokkal szebben? / Mint a hegyek és
mint a füvek!”(Isten) “Költészete a kereszténység tanítások egyik legnagyobb propagálója lehet...A krisztusi
tanítások értelmében a kereszténység lényege egyetlen szóra vezethető vissza: a szeretette...El tudom
képzelni, hogy nincs még egy olyan költőnk, aki annyiszor hangoztatta volna a szeretet fontosságát, mint
ő.” - írja Kun József. “A szeretet az örök élet.” (Prédikáció) Verseiben a szeretet Istenét ábrázolja leginkább,
bár megjelenik nála a szörnyű, rettentő és vak Úristen, de ezek a képek is “csendes Istenhez-simulássá”(Sík
Sándor) válnak. Az ő istene emberarcú, természetes, nem mitikus formában jelenik meg. Érzi, hogy csak
önmagát kell legyőznie és elérhet Istenhez, s megtalálja ehhez a helyes módot: Tőle kéri ezt el. “Ó, Uram,
ajándékozz meg/ csekélyke magammal engem”.
Olvassuk hát nyitott szívvel és fogadjuk be őt, hisz sok van benne belőlünk; ő már kimondta, amit mi
sokszor nem tudunk.
Fügedi Zsófia

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

Májusi Kalendárium
József Attila
NEM EMEL FÖL
Nem emel föl már senki sem,
bcleneheziiltem a sárba.
Fogadj fiadnak, Istenem,
hogy ne legyek kegyetlen árva.
Fogj össze, formáló alak,
s amire kényszerítnek engem,
hogy valljalak, tagadjalak,
segíts meg mindkét szükségemben.
Tudod, szivem mily kisgyerek ne viszonozd a tagadásom;
ne vakítsd meg a lelkemet,
néha engedd, hogy mennybe lásson.
Kinek mindegy volt már a kín,
hisz gondjaid magamra vettem,
az ámyékvilág árkain
most már te őrködj énfelettem.
Intsd meg mind, kiket szeretek,
hogy legyenek jobb szívvel hozzám.
Vizsgáld meg az én ügyemet,
mielőtt magam feláldoznám.
1958. február

- 411 éve, 1594. május 31-én hunyt cl Tintoretto, eredeti nevén Jacopo
Robusti olasz festő, a velencei érett reneszánsz és kora manierizmus
egyik legnagyobb mestere. Legjelentősebb alkotásai a Zsuzsanna és a
vének; a Kánai menyegző; a Minerva és Mars és A kereszt megtalálása.
-370éve, 1635. május 6-án alapította Pázmány Péter esztergomi érsek a
nagyszombati egyetemet, melynek irányítását a jezsuita rendre bízta.

-285 éve, 1720. május 15-én született Hell Miksa csillagász, a bécsi csil­
lagvizsgáló igazgatója és az egyetem tanára. Irányításával épült a ko­
lozsvári, az egri, a budai és a nagyszombati csillagvizsgáló. 1769-ben
VII. Keresztély dán király megbízásából megfigyelte a Vénusz bolygó­
nak a Nap előtt való átvonulását, melynek alapján elsőként számolta
ki helyesen a Nap-Föld távolságot. Könyvet írt a mesterséges mágnesek
készítéséről, és matematikai tankönyvet is kiadott. Anonymus nyo­
mán megírta Magyarország régi földrajzát.

- 210 éve, 1795. május 20-án végezték ki Martinovics Ignác filozófus,
természettudóst. Ö volt a magyar jakobinusok és a róla elnevezett
összeesküvés, az első magyar köztársasági mozgalom szervezője.

-206 éve, 1799. május 18-án hunyt el Pierre-Augustin Cáron de Beaumarchais francia színműíró. Színpadi remekművei A sevillai borbély
és a Figaró házassága, melyekből Rossini, illetve Mozart írt operát.

- 206 éve, Y199. május 20-án született Honoré de Balzac francia író, a világirodalom egyik legnagyobb alkotó­
ja, a realista regény megteremtője. Legkiemelkedőbb művei a Goriot apó;A szamárbőr és az Elveszett illúzi­
ók.
- 200 éve, 1805. május 26-án koronázták I. Bonaparte Napóleont Itália királyává.
- 170 éve, 1835. május 18-án született Gerlóczy Károly jogász, Budapest első alpolgármestere. Nagyon sokat
tett Buda és Pest egyesítése érdekében. Az ő nevéhez fűződik az 1881-es és 1891-es népszámlálás megszerve­
zése.
- 165 éve, 1840. május 6-án adták ki a világ első bélyegét, a híres fekete egypennyst, mely Viktória királynő
portréját ábrázolta.
- 125 éve, 1880. május 8-án hunyt el Gustave Flaubert francia író, akinek leghíresebb regényei a Bovaryné és
az Érzelmek iskolája.
- 115 éve, 1890. május 17-én mutatták be Rómában a Teatro Costanziban Pietro Mascagni Parasztbecsület
című egyfelvonásos operáját.

16

wwwpazmanyonline .hu

�ítélet

Cseperedik a kistestvér...
A Madách tér 6 szám alatt bukkanhatunk rá a régi
Madách Kamara Színházra, amely nevében immár
Örkény István előtt tiszteleg.
A társulatban olyan kiemelkedő színészek leltek „új
otthonukra”, mint Für Anikó, Pogány Judit, Há­
mori Gabriella, Csuja Imre vagy Gálffi László.
És ha már „ennyi íz van a levesben”, a „főszakács”
személye is érdekes lehet, akit évek óta Mácsai Pál
alakít, mint a színház művészeti vezetője.
Bizony-bizony, küzdelmes a szerep, hiszen sokáig a
„nagy Madách kistestvéreként”, szinte szélárnyék­
ban kellett egyfajta új hangot megütniük.
A stílusos bemutatkozást a Mi újság, múlt század?
című rendhagyó előadás jelentette, ami — az ezred­
fordulón kerülvén bemutatásra — kettős célt szol­
gált: egyrészt számot vetett letűnt korok történelmi
örökségével, másrészt lendületet adott a kreativitás­
nak is...
így a repertoár évről évre bővült, s éppúgy helyt ka­
pott benne Csehov Sirálya, lonesco A kopasz éne­
kesnője, mint Alessandro Baricco Novecentoja, amelynek legendássá vált történetéből film is ké­
szült.
Ugyancsak üde színfoltot képvisel Molnár Ferenc
A testőr című darabja. Kolos István még 2001-ben
álmodta színpadra a történetet, ami azóta nagy utat
járt be, hiszen április 27-én immár századszor pen­
getett meg olykor fájóan ismerős húrokat a közön­
ségben: mit is jelent küzdeni a másik szerelméért.
Arra már szinte gondolni sem érdemes, hogy az ős­
bemutatónak még a Vígszínház szolgált helyszí­
néül, 1910-ben. A nagyérdeműt pedig Darvas Iván
és Ruttkai Éva kápráztatta el. Régvolt...

Mi újság a jelenben?
2005-ben akasztják a hóhért, ugyanis a főszerepben
Mácsai Pál felett törhetünk pálcát. Partnereként
Kerekes Éva remekel. Játéka oly meggyőző volt,
hogy ez a szerep hozta meg számára a MASZK Szín­
házegyesület Legjobb színészi alakításért járó díját.
Viszont rögtön az elején oszlassunk el egy rejtélyt: a
testőr nem létezik. Azonban adott helyette egy szí­
nész és színésznő, akik immár fél éve férj és feleség.
6 hónap pedig nagy idő, a rózsaszín köd már fel­
szállt. Mindkét fél csalódott. Mert mindketten
mást akartak. Vagy legalábbis már nem azt kapják,
amit szeretnének...
A színház elegáns ladyje után mindig is bomlottak
a férfiak, és színésztársának, mint a figyelmes
gentlemannek mondott igent, aki őt — hitte — a ra­
jongásig képes szeretni.
De itt jön elő a jól ismert alaptézis, miszerint a NŐ,
mint olyan, nőnek született mivoltánál fogva csalfa
lény. A férj lelkében felébred a gyanú, ha nem
cselekszik, szép lassan elveszíti a feleségét.
Önsajnálatát csak féltékenysége tudja túlszárnyallni, amivel sajnos egyre elviselhetetlenebbül idegesí­
ti életunt asszonyát.
Nincs menekvés: a NŐ a férfi „örök sorsa”, így szí­
nészünk is grandiózus tettre szánja el magát. Testőr
képében akarja visszahódítani a feleségét, vagyis
elhódítani saját magától.
Szinte tragikomédiába illő jelenetek zajlanak a
szín-padon, ahogy a gyengédségre vágyó nő
rendíthetetlenül állja a testőrkapitány ostromló
rohamait.

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

Felismeri benne a férjét vagy nem? Rejtély. Nem is
ez a fontos, hanem a játék, ami a férj és a feleség hi­
ányérzetére is gyógyír.
Talán a férj szenved a legjobban, amikor — a drama­
turgia csúcspontjaként — muszáj kérdőre vonnia az
asszonyt. Ám a minden női hisztit felsorakoztató
színésznő még velünk, nézőkkel is elhiteti, hogy
nem is azt láttuk, amit láttunk.
Azonban ez a nárcisztikus színész feltétlenül erköl­
csi győztesként akar kikerülni ebből a keserédes
játszmából. Fölfedi kilétét, leveti jelmezét. A legszo­
morúbb az egészben, hogy bár férjként csúfosan el­
bukott, legyezi a hiúságát, hogy színészként milyen
óriásit alkotott. Megérdemelten éri a kegyelem­
döfés!
Felesége a képébe vágja, hogy ő is „csak” játszott. Az

első perctől kezdve beszállt színész férje kisded játé­
kaiba.
Ez bizony nem igazi happy end, de szó sincs ka­
tasztrófáról. Az élet megy tovább...
Férj és feleség együtt maradnak, mert jót játszottak
együtt. Van még remény?
Bár sok nevetés bújik meg a darabban, azért ez ak­
kor is egy igazi görbe tükör.
Egy szó, mint száz: cseperedik a kistestvér. Tovább­
ra is kövessük nyomon, hogy boldogul.
Ajánlom mindenki figyelmébe, hogy ez év novem­
berében egy újabb Molnár-darab, Az üvegcipő ke­
rül bemutatásra, ezúttal Mácsai Pál rendezésében.
Jómagam kíváncsian várom.
Pozbai Viola

Az elveszített rock and roll
Ráckeve, Lagúna diszkó, 2004. július. A tánctéren
néhány, a gépzene ütemére rángó helybéli fiatal.
Móni, a pultoslány nem kíván táncolni velem,
akárhogy is csábítom. Nem vesz komolyan (érthe­
tetlen). Inkább kérek tőle még egy whiskyt. Aztán
megszólal a “California dreamin”. Nem éppen az eredeti felvétel, de azért a “technósított” változatban
is felismerhető a refrén.
A tánctéri aktivitás még jobban belendül (mi taga­
dás, én sem Paudits Bélától tanultam a tánckultú­
rát, de a mai napig sem értem, hogy mit forgatha­
tott a fejében az a lány, akinek mozgása — szemmel
láthatóan tudatosan, előre begyakorolt lépésekkel
körítve — egy pszichopata bakkecskére emlékezte­
tett). Erre a számra még mi is elveszítjük a fejünket.
Mindenki megfogja a legközelebb álló lány kezét és
nincs apelláta! — berángatjuk őket a tánctérre. A né­
hány méteres táv megtétele alatt még átvillan az
agyamon: ó, ha ez a néhány szerencsétlen (meg
mindenki más, aki a nyarat erre a nótára is bulizta
végig) csak sejtené, mit is jelentett ez a dal harminc­
öt évvel ezelőtt, és milyen emlékeket idéz a mai na­
pig az akkori fiatalokban! Talán ha tudnák, meg­
rettennének. Jé, volt időszak, amikor a zene mást is
jelentett a néhány perces őrületnél, amely után fu­

18

Wwpazmanyonline .hu

tószalagon érkezik a következő néhány perces extázis? “All the leaves are brown, and the sky is gray,
Eve been fór a walk on a winter's day” énekli tehát
most a Mamas&amp;Papas a hippikorszakból (ilyen ne­
vű zenekart, atyaég!). Az életöröm, a felszabadultság, a fiatalság zenéje — és nem csak Amerika keleti
partjának egykorvolt fiataljaié, hanem a miénk is.
Még a diszkóváltozattól is megőrülünk.
A rock and roll még él. Ki tudja meddig, és hogy
van-e még egyáltalán oka, létjogosultsága létezésé­
nek, de él. Már nem hitet el velünk semmit. Nem
hiteti el, hogy vele összefogva képesek lehetünk
jobb világot teremteni, mint tette negyven évvel ezelőtt. De még velünk van.
Amikor — alig néhány hónapja — megvettem az új
Aerosmith lemezt, ahol a kivénhedt rockercsapat
az ötvenes évek számukra legkedvesebb dalait dol­
gozta fel, és egy fárasztó munkanap után otthon be­
tettem a lejátszóba, nem volt időm lekapni magam­
ról az öltönyt. Megszólalt az ősrégi — csaknem öt­
ven esztendős — Bo Diddley (ő az a fekete fazon a
téglalap alakú gitárral) nóta, a “Road runner”, és a
szobában elszabadult a pokol. A fojtogató nyak­
kendő kilazítása után muszáj volt néhány percre
átalakulnom. (Nem)Csakk Berry kacsázását, ha­

�ítélet

nem Little Richard extatikus táncát és Mick Dzsegger színpadi mélyfúrását idéztem fel — kívülről néz­
ve nyilván röhejes látvány lehetett —, jelenlévő húgocskám nagy örömére. A dal négy percében benne
van egy egész világ, akár egy irodalmi remekműben.
Mi tagadás, egy-egy ilyen alkotás nagyobb hatással
van az emberre, mint a Háború és béke több ezer ol­
dala, pedig becsszó szeretem a szépirodalmat. Mert
ez a miénk. Benne van minden elcsókolt és el nem
csókolt csók, minden diadalmas pillanat, minden
egyes koccintás nagyfröccsel Balatonon, minden
izzadságos kémiadolgozat, esős osztálykirándulás,
dorgálás a főnöktől, veszekedés az “asszonnyal”.
Egy kicsit mindenki rocker, aki ezt az extázist — le­
gyen megjelenési formája akármi — elő tudja idézni.
Nevezzük tehát rockernek a legjobb egyetemi pro­
fesszort, a legizgalmasabb írót, festőt, de mondjuk
azt a lányt is, aki idén nyáron Gyulán se szó, se be­
széd, egyszer csak a karjaimba omlott (a pubertás­
kor óta állandó vitatéma fiúkörökben, vajon mi a
legjobb, leghatásosabb udvarló szöveg nos ezúttal,
hiszitek, avagy sem, kizárólag a dán futballról esett
szó köztünk). Az általuk kiváltott érzések annyi kö­
zös vonással rendelkeznek, hogy egy helyre kell
gyűjteni őket. Mert a rock and roll az élet ünnepe,
az életé, amelyet jó élni, amelynek minden perce
emlékezetes marad. Ez az élet súlyos felelősséggel
terhes, éppen ettől szép, nem csupán lázas önkívü­
let, olcsó hedonizmus. Minden egyes élmény más
és más felelősséget helyez a válladra. A professzort
példaképnek látod, megpróbálsz az általa nyújtott
minta szerint élni, az írót el kell olvasnod és beépí­
tened fejedbe gondolatait, a fröccsöt ivó barátaidat
meg kell tartanod, a lányt pedig — egy estére, vagy
tovább — szeretned és dédelgetned kell. így áll szé­
pen, apránként össze az életed, így lehet gazdag és
teljes.
A baj csak ott van, hogy a rock and roll — és vele együtt az igazi, felhőtlen életöröm — a perifériára
szorult, kevesek kiváltsága lett. És erről a legkevésbé
ő tehet.
Most pedig az általam s. k. kifejlesztett, ide vonat­
kozó, tudományos igényű szociológiai érvrendszer

bemutatása következik. Tehát. A mai világ egysze­
rűen nem alkalmas arra, hogy a rock and rollt köz­
vetítse a tömegek felé. A rock and roll szubkul­
túrából nőtte ki magát és lett néhány generáció
meghatározó élménye, amely generációk azóta is
táplálkoznak belőle — Id. a jó ötvenes apukát, ahogy
Beatlest dúdol a kocsiban, vagy a mamát, ahogy csa­
lódottan távozik a Stones-koncertről, mert az a tetű
Jagger nem énekelte el neki az “Angie”-t — de az el­
telt évtizedekben felfalták (felfalta önmagát?).
Mert a rock and roll őszinte. A rock and roll öntu­
datos. Őszinteségre és öntudatra, emberségre és sze­
retette nevel. Nyíltszívű embereket formál. A mai
“fogyasztó ember” más dimenziókban mozog.
Nem kíváncsi semmire, nem gondolkodik el éle­
téről, fél a mély érzésektől, nem tud elrugaszkodni
a felszíntől. A túlzásba vitt technicizálódás, Ortega
y Gasset után, a “tömegek lázadása”, az alantas em­
ber előretörése, a tulajdonért zajló hajsza elsöpörte
a rock and rollt is. Mert a tömeg igenis itt van ve­
lünk, és lázad. Lázad a minőség, a kivétel, az erény
ellen. Büszkén vállalja és hirdeti saját egyszerűségé­
nek felsőbbrendűségét. Miért legyek jobb, igénye­
sebb, erényesebb, ha gyakorlati hasznom nem, sőt
olykor inkább hátrányom származik belőle? Miért
ne próbáljak meg a média és az egyéb közvélemény­
formáló erők atyai útmutatása szerint élni, amikor
én tényleg csak a finomabb sörre, a gyorsabb autóra
és a tartósabb sminkre vágyom?
Az egykori szubkultúra kevésnek bizonyult arra,
hogy megváltsa a világot (pedig nem akart keveseb­
bet!). És ezt a nagy öregek is tudják. De azért még
nyomják, mindhalálig. Még megtelnek rájuk a sta­
dionok, de már nem róluk szól a világ. A stadio­
nokban, klubokban egy kiveszőben lévő faj még
megmaradt példányai találkoznak. Még érthető is,
hogy a legtöbb ember nehezen tud azonosulni
mondjuk a PeCsa-beli rockkoncerteken látható
hosszú hajú, feketeruhás, vörösbor-mámorban tén­
fergő társasággal. Pedig — legalábbis a Mamut II.
tetején mulatozó kikent-kifent csapathoz képest
mindenképpen — jóval hitelesebbek. Már nem tud­
nak válaszolni a kérdésre, mi tartja meg őket a rock

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

and roll mellett, de annyit legalább éreznek: itt,
körülöttünk valami nem stimmel. A fogyasztói
kultúra, a végletekig fokozott egoizmus, a nemzeti,
társadalmi kohézió végzetes elgyengülése és a kö­
zösségi felelősségvállalás kérdéseinek puszta felveté­
sére pillanatnyi késedelem nélkül felcsattanó gú­
nyos röhögés szépen lassan mindent elveszejt, amit
még néhány évtizede is “európai, nyugati kultúra”ként emlegettünk büszkén. Ha ez elvész, mi marad?
Ha a fogyasztást már nem lehet tovább hajszolni,
mert kimerül minden erőforrás (rosszabb esetben
összecsapnak a civilizációk, jaj, csak nehogy igaza
legyen Huntington professzornak!), akkor mi ma­
rad? A légüres tér. Meg a szupergyors autók és szu­
pertartós szemfestékek (ízletes, tápláló kutyakaják).
E folyamat szerves részeként a szórakoztatás új ze­
nei műfajai is tartózkodnak minden olyan tarta­
lomtól és kifejezési formától, ami esetleg, netalántán még emberi maradt mai világunkban. Úristen,
tényleg, mi lesz velünk, ha Dylan, Neil Young,
Springsteen és többiek már alulról szagolják az
ibolyát? Lábjegyzet: Nagy László (olyan költő-féle)
valamikor a hetvenes években azt válaszolta a ripor­
teri noszogatásra, hogy üzenjen valamit a jövő ge­
nerációinak: csókoltatom őket, ha még lesz emberi
arcuk. Mit mondhatunk erre mi, most, amikor ez a
kérdés még eldöntetlen? És ha nem lesz? A választ
tessék Madách, Orwell és Huxley környékén keres­
ni.
Lehet, hogy a világot és az emberiséget nem is lehet
megváltani. Az is lehet, hogy nem is kell. Ha ma
jönne közénk Jézus Krisztus, figyelne-e valaki a sza­
vára? Kapna-e műsoridőt az RTL Klubon (beülhetne-e Mónikához)?
Bár a rock and roll újra undergroundba szorult
(vissza kis, füstös klubokba, az egyre ritkább házi­
bulik mélyére), még velünk van. És még a mi pety­
hüdt, enervált, zavaros tudatú generációnk lega­
lábbis annak egy része is sokat köszönhet neki.
Mindent. A barátaimat rajta keresztül ismertem
meg (te ismered a Beatricét?, honnan a fenéből tud­
tad, hogy ez Byrds?), a lányokat úgyszintén (az elsőt
az Eaglesen keresztül, igen, talált, tudom, snassz, de

20

Wwpazmanyonline .hu

a Hotel California volt a szám, aztán sorban Beat­
les, Oasis, Rod Stewart, Simon and Garfunkel és így
tovább). A balatoni házban éppúgy a rock and roll
dübörgőit, mint a széplaki Trabant rockdiszkóban,
az osztálykiránduláson végigénekeltük a Beatles
összest, az óraközti szünetben Queen és Lynyrd
Skynyrd kazettákat cseréltünk, és vártuk, hogy mi­
kor jön el a “tombolós rész” a Who-dalban (mind­
egyikben eljön, türelem), Deák Bilitől a legjobb
szám akkor is a Chuck Berry feldolgozás, és nagy­
jából életem bármely szakaszáról kiváló zenei össze­
állítás lenne készíthető, mert a rock and roll min­
dig velem volt.
Persze, mondhatnék, hogyan akarja megváltani a
világot valaki “yeah, yeah, yeah”-vel, az olykor egy­
síkú, “buta szerelmes”, máskor álmisztikus, néha
meg éppen túl intellektuális szövegekkel? Nem ez a
lényeg. A rock and roll önmagában nem értelmes.
Nem ad alternatívát, nem mondja meg, mit, ho­
gyan csinálj, ahogyan egyetlen művészeti forma
sem teszi. Legfeljebb az alapérzéseket jeleníti meg.
A dühöt, a szerelmet, a békét. A rock and roll csak
egy médium, amelyen keresztül az egész világot, de
az adott éjszakát mindenképpen értelmezni lehet,
és kell is. Saját életedet rajta keresztül folyatva te és a
rock and roll csodálatos egységet alkottok, a zene
rajtad keresztül nyer értelmet, és a te erőd is rajta ke­
resztül sokszorozódik meg.
Amikor az utcán sétálva azon kapod magad, hogy
ösztönösen a gitár felé lendül a kezed, és egy pilla­
natra Jimmy Page lettél, amikor a Let it be szóló­
jánál minden egyes alkalommal elszorul a torkod,
amikor csak azért irigyled a szörfösöket, mert a
Beach Boys annyi dalt írt róluk, amikor minden
pénzt megadnál azért, hogy lásd, amint McCartney
a moszkvai Vörös téren énekli a Back in the
U.S.S.R.-t, vagy amikor érzed, hogy Eddie Cochran
“Summertime Blues”-ánál egész egyszerűen nem ír­
ható tökéletesebb dal, tudod, miről beszélek. És olyankor minden a helyén, rendben van. Ahogyan
Paul Rodgers énekelte a Free-ből: “All right now,
baby it's all right now”.
A Török Szultán

�ítélet

Beszélgetés Ferling Bernadettel
A magyar női-kézilabda vá­
logatott mostanában nagy
változásokon ment át, mégis
akadnak olyan játékosok, akik az új kapitány, Német
András, szinte teljesen lecse­
rélődött keretében az állan­
dóságot képviselik! Ilyen
Ferling Detti is, aki volt olyan kedves és válaszolt pár
kérdésemre.

leszünk képesek a világ legjobb
csapatai ellen. Azt ígérhetem,
hogy az átalakult válogatott is
mindent meg fog tenni azért,
hogy az élmezőnyben marad­
jon!!!
K.: Hallani lehetett sajtóból, hogypá­
roddal babát szeretnétek. Pedig most
lettél igazi alapembere a válogatott­
nak, éspersze a Dunaferrben is még
sokáig szükség lenne rád! Mégis mi­
kortól számítsanak a szurkolók arra,
hogy életedben már a családé lesz a
főszerep?
V.: Szerepel a baba a következő
"kétéves tervünkben"!

sem.
K: Mit tervezel pályafutásod után­
ra?Mivelszeretnélfoglalkozni?
V.: Sok minden kavarog a fejem­
ben, de különösen a rehabilitáci­
ós gyógytornász szakma érdekel,
hogy tudjak segíteni a sportolók­
nak a sérülés utáni mielőbbi viszszatérésben.

K.: Esetleg visszatérnél a csapatba u- K.: No,hagyjuk most a „munkát"! Mit
tána, mint Böki, vagy inkább 100%- szeretsz csinálni szabadidődben?
Kérdés: Miért éppen kézilabda? osan anya ésfeleség szeretnél lenni? Azt hallottamfőzni is szeretsz!
Ha visszatérsz külföldre mennél, V.: Igaz, nagyon szeretek főzni,
Mikor kezdtél kézizni?
Válasz: Nyolc éves koromban vagy inkább vissza a Dunaferrbe? aminek a férjem is nagyon örül.:)
De rengeteg időt töltünk Tysonkezdtem el kézilabdázni, anyu­ (Én utóbbinak örülnék!!)
kám is első osztályú kézilabdázó V.: Nagyon boldog lennék, ha nal, a kutyánkkal.
volt, így hát nekem is egyenes út vissza tudnék térni a DUNA­
K.: Milyen érzés sok-sokfiatalpélda­
FERRBE!!!
vezetett a kézilabda pályára.
képének lenni? Sok kislány akar Fer­
ling Detti szintűjátékos lenni. Meg­
K.: Mi a pályafutásod legszebb emlé­ K.:Peking??
mondom őszintén, hogy Dunake­
V.:
Ez
még
messze
van,
de
szeret
­
ke?
szin,
mikor kb. 30-an álltak körül,
nék
egy
olimpiai
érmet
is...
V.: A 2000/2001-es bajnoki idény
nagyon megsajnáltalak, de aztán
szinte minden mérkőzése, na­
gyon szép emlékként él bennem. K: Mivel egy egyetemi újságtól va­ láttam, hogy nagyon kedvesen osz­
Hasonlóan gondolok a 2003-as gyok, nem kerülhetem meg a tanul­ togattad az aláírásokat. Mindenki­
horvátországi világbajnokságra mányokkal kapcsolatos kérdést sem! nekjutott.:)
Szóval te is tanulsz esetleg valahol, V.: Boldoggá tesz, hogy ilyen so­
is.
kan szeretnek és szeretik a csapa­
vagy már diplomás vagy?
tunkat is! Nagyon szívesen adok,
V.;
Idén
jelentkeztem
a
TE
sport
­
K.: Túl 3 tesztmérkőzésen a dánok­
kal, szerinted mire lehet képes a menedzseri szakára, bízom ben­ adunk autogramot mindenkinek
megújult válogatott az oroszországi ne, hogy felvesznek, mert már ki­ és egyáltalán nem megterhelő ez
csit hiányzik a tanulás az életem­ számunkra. Jó lenne, ha ez még
VB-n?
V.: Nehéz lenne tippelni, hiszen ből. Amúgy van már egy középfo­ sokáig így maradna!!
még mi is kíváncsian várjuk, mire kú kézilabda szakedzői képesíté­
Hutflesz Krisztina

www.pazmanyonline .hu

�ítélet
Előszó
írta: Gyökeres Zoltán

A PÁZMÁNY PÉTER
KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARA
Deák Ferenc Továbbképző Intézete
Jogász végzettségűek számára
2005. szeptemberi kezdéssel
a következő
felsőfokú szakirányú továbbképzéseket
hirdeti meg:

* Európa jogi szakjogász
(bankjogi, pénzügyi, nemzetközi együttműkö­
dés, EU intézményi kommunikáció és az EK
Bíróságának joggyakorlata szakirányok);
• Európa jogi szakjogász
(az EK Bíróságának joggyakorlata szakiránnyal)
angol nyelven;
• bank szakjogász;
' ingatlanforgalmi szakjogász;
* társasági szakjogász;
• gazdasági büntetőjogi szakjogász;
■ kriminalisztikai szakjogász ÚJ;
• környezetvédelmi szakjogász.

Jelentkezési határidő:
2005. július 15.
(Pótjelentkezési határidő: 2005. szeptember 10.)
információ és jelentkezési lap:

Deák Ferenc Továbbképző Intézet
1088 Bp. Szentkirályi u. 26-30.
tel: (06-1) 4297200/342 vagy (06-1) 4297224 és
(06-1) 2665286
www.jak.ppke.hu/deak

22

WW.pazmanyonline .hu

Szándékosan gondoltam, hogy a releváns,
Sokszor inkábbfelemás
Tényfogalom.
Beléd váj, megforgat egy kicsit a mércén,
Talán jogos a kérdés
Önmagában.

Vagy kérdés, hogy meddig igazságos törvény,
Az igazságos döntés
A marokból.
Roppantulfáj, és teszem azt mért nefájna,
Ha tudatlanságfátyla
Az erekben.

Gondolatom, a kiábrándulás arca,
Mint egy maszkot magamba
Kényszerítek.
Az hiszem, a rosszhiszem már gondatlanság,
Vagy pusztán arcátlanság
Magunk között.

Majális
Ahogy máskor, így idén május elsején is meg­
rendezésre került testvérkarunk legnagyobb sza­
bású rendezvénye a „Pilisi majális”. Az esemény­
nek helyet adó Campus, dugig megtelt a látoga­
tókkal. A reggeltől másnap hajnalig tartó prog­
ramsorozat több színtéren zajlott. Délelőtt a csa­
ládoknak babaprogramok, délután néptáncbe­
mutató, vetélkedők, ingyen körhinta és irodalmi
szauna várta a kíváncsi tömeget. Három szín­
padon szólt a zene. A várva várt Ákos-koncert
fénye csak este kilenckor festette kékre a teret. Az
étel finom volt és olcsó. Igaz a csülök kissé nyers­
re sikerült. A rendezvény változatos volt és szó
szoros értelemben minden igényt kielégített.
Kissé szomorú, de kevés joghallgató volt, aminek
talán oka a borsos jegyár lehetett. Jövőre remél­
jük többen leszünk.
_
,
Dorogi Zsolt

���</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="59">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3563">
                  <text>2005</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3607">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3587">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3588">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3589">
                <text>VIII. évfolyam 3. szám 2005. június</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3590">
                <text>Tartalom&#13;
Utószó&#13;
Közhírré tétetik&#13;
Tartalom&#13;
Hírek&#13;
Osztrák-delegáció Karunkon&#13;
Tájékoztató&#13;
II. János Pál pápára emlékeztünk&#13;
HABEMUS PÁPÁM&#13;
Beszélgetés Dobos Tibor Lászlóval, a HŐK elnökével&#13;
Az OTDK margójára&#13;
Pro Facultate nap&#13;
Pro Facultate díj 2005&#13;
Különleges Pázmány Szalon&#13;
Néhány sor az Első Pesti Egyetemi Rádióról&#13;
"Láttam, Uram, a hegyeidet...”&#13;
Májusi Kalendárium&#13;
Cseperedik a kistestvér...&#13;
Az elveszített rock and roll&#13;
Beszélgetés Ferling Bernadettel&#13;
Deák Ferenc Intézet&#13;
Majális&#13;
</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3591">
                <text>Bándi Gyula; Dobos Tibor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3592">
                <text>Bándi Gyula; Dobos Tibor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3593">
                <text>2005. június</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3594">
                <text>2005.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3595">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3596">
                <text>A5 (148x210) ; (493kb+3057kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3597">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3598">
                <text>PPKE_itelet_VIII_3_200506</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3599">
                <text>T00069</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3600">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3601">
                <text>24 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3602">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3603">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3604">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3605">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3606">
                <text>PPKE_itelet_VIII_3_200506</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="168">
        <name>Bándi Gyula</name>
      </tag>
      <tag tagId="266">
        <name>Dobos Tibor</name>
      </tag>
      <tag tagId="209">
        <name>HÖK</name>
      </tag>
      <tag tagId="265">
        <name>Lukács Tamás</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="200" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="403">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/26505fb66087a9b07f6c6cbd546bf2a5.jpg</src>
        <authentication>b1c66f9bfa2ed0cf439804d105c53a45</authentication>
      </file>
      <file fileId="404">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/1cdcef90e78b3b87c0e27568eacfa59e.pdf</src>
        <authentication>f5e29bf75eec7c5572d7a40ba2f4227c</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="3564">
                    <text>VII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM

A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

2005. ÁPRILIS

ÍTÉLET
A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR

II. János Pál
(1920-2005)
honlap: www.jak.ppke.hu/itelet • e-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu

��ítélet

A szeretet teremt új életet
„ A nehézségek, melyek az új évezred elején
a világ horizontján jelen vannak,
arra a belátásra juttatnak,
hogy csak az emberek szívét megváltoztatni képes égi beavatkozás
ébreszthet bennünk reményt egy kevésbé sötét jövő iránt. ”
(II. János Pál, Rosarium Virgnis Máriáé, 40.)
1978. október 16-án biztosan sokan hallgatták a rádiót, vagy ol­
vasták az újságot, hogy megtudhassák, ki is lett a katolikus egy­
ház új feje. Az új pápa Karol Wojtyla, Krakkó érseke lett. A Va­
tikánt ostromló nagy érdeklődés elcsitult, a pápa személye csak

származását illetően volt érdekes, hiszen 1523 óta kivétel nélkül
csak olaszok viselték a pápai méltóságot. Wojtyla Atya pedig
Lengyelországból érkezett egyenesen Rómába.
2005. április 2-án a világ nagy része egy emberként halkult el és
imádkozott a haldokló II. János Pál pápáért.
A Szentatya meghalt.
A hír végigfutott a világon, és senkit nem hagyott hidegen. Ka­
rol Wojtylát nemcsak a vallásukat gyakorló katolikusok, nem­
csak a keresztények, hanem az egész világ tisztelte és becsülte, hi­
szen pápasága 27 éve alatt is hívő emberként élt és dolgozott,
amivel példát mutatott mindannyiunknak.

Tartalom
A szeretet teremt új életet
....
"Egészen a Tied"
Hírek
Országos Hallgatói Érdekképviselet
. ,
Párbeszéd és kölcsönös tisztelet ....
Magyarország és Lengyelország versenyképessége ...
.
Az Európai Unió szociális- és foglalkoztatáspolitikája
Csemetekert
.
Beszélgetés Tübingenről
...
"Színház az egész világ...............................
Egy jó nap
...
Hódítóink szolgáivá válunk .
....
Szoknyában a Felföldön
................
...
Hullámvölgy
....
Áprilisi kalendárium......
Mi az a Vad fügefa?
.....
Pro-Facultaté díj - Szavazólap
XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia
Kispályás Focibajnokság
Hajókirándulás 2005. március 15-én ...

3
4
5
6
7
8
9
12
13
15
16
17
17
19
19
20
.20
21
22
23

Az emberek úgy érezték, hogy nem II.
János Pál pápa az, aki szól hozzájuk,
hanem Wojtyla Atya a pap, aki tud­
ja milyen hibákat elkövetni, milyen
boldognak lenni, milyen érzés szeret­
ni és szeretve lenni, egyszerűen hogy
milyen nagy „feladat” embernek szü­
letni és annak maradni.
Szeretetet és jóságot sugárzott, amer­
re csak megfordult. Bejárta a világot,
hogy találkozhasson az emberekkel,
hogy megérkezzen azokhoz, akik szá­

mítanak rá.
Elindult egy úton, hogy adjon, hol
reményt, hol szeretetet, hol csupán
pár jó szót. Közel engedték Öt ma­
gukhoz az emberek.
Nemcsak a Katolikus Egyház gyá­
szol, hanem az egész emberiség. Az
emberiség azon része, akikhez elju­
tott a Szentatya. Nem fizikailag, ha­
nem lelkileg. Akik megértették, hogy
a jóság, a szeretet, a megbocsátás
mennyivel hatalmasabb erő, mint a
gonoszság és a fegyverek.
Elcsépeltnek hat és talán üresnek,
hogy a szeretetnél nincs nagyobb erő
a Földön, de ez valóban így van.
A szeretet teremt új életet, fényt és
akár új világot.

A Szentatya elment, de óriási értéket
hagyott maga után.. Minket, szívünk­
ben a szeretet fényével...
Most rajtunk a sor, hogy kilépjünk a
homályból és teremtsünk! Mert van
bennünk erő, mert van bennünk ké­
pesség, hogy szeressünk!
Rengeteg gyertyát kell még gyújta­
nunk útközben ebben a sötét világ­
ban..
Én hiszek benne, hogy Wojtyla Atya

„drukkol” nekünk Odafentről...
cserit

www.pazmanyonline .hu

3

�ítélet

"Egészen a Tied"
A Szentatyára emlékezünk
Bár felkészülhettünk rá, mégis fájdalmasan ért bennünket, embereket: katolikusokat, protestánsokat, hívőket, s
nem hívőket, fiatalokat és öregeket egyaránt. Bár a bánat és a gyász mindig nehezen önthető szavakba, mi mégis
szeretnénk szólni, írni Őszentségéről, hogy méltón emlékezhessünk rá. S mindezt igyekszünk a Szentatya utolsó

üzenetét szemünk előtt tartva örömmel tenni, hiszen hálásak lehetünk azért, amiért ilyen hosszú ideig tartotta meg
ajóisten nekünk.
Az elmúlt napokban sokat hallhattunk a Szentatya példamutató életéről, tetteiről. Szinte mindenki egyetért abban,
hogy huszonhat éves pápasága alatt megreformálta, nyitottabbá tette az Egyházat azáltal, hogy több mint száz alka­
lommal látogatott el a világ számos pontjára, és hirdette az evangéliumot. Ha végigkísérjük életének egyes történése­
it, kiviláglik személyének nagysága, áldozatvállalásainak páratlan volta. Főként annak tudatában, hogy egyszerre
több betegséggel is harcolt életében. Itt most - ha csupán néhány mondatban is - szeretnénk bemu tatni a Szentatya
életpályáját.
1920. május 18: Ezen a napon született a Szentatya Karol Wojtyla néven a lengyelországi Wadowicében
1938: K krakkói Jagelló Egyetem bölcsészkarán megkezdi tanulmányait lengyel irodalom, valamint filozófia szakon.
1942: Felvételét kéri az érseki szemináriumba, ahol 1946. november 1-jén pappá szentelik.
1945: Rövid római tanulás után - immár doktorátussal - hazatér Lengyel országba, ahol a Lublini Egyetem etikaprofesszora lesz.
1958. július4:XII. Pius pápa címzetes püspökké, a krakkói metropolita segédpüspökévé nevezi ki.
1962: Káptalani helynök lesz, ezzel tagjává válik a II. Vatikáni Zsinatra utazó küldöttségnek, ahol - azáltal, hogy nagy szerepet
vállal a munkában már korán felfigyelnek rá.
1964: Megjelenik a Gaudium et Spes kezdetű lelkipásztori konstitúció, melynek megalkotásában a későbbi II. János Pál is részt
vett
1967.június26: VI. Pál pápa bíborossá szenteli.
1978. október22: A pápaválasztó konklávé Karol Wojtylát jelöli ki Szent Péter trónjára, aki a II. János Pál nevet választja.
1979.június2-10: Első útjai egyikén hazájába, Lengyelországba látogat egy zarándokút keretében.
1981. május 13: K nap, amikor Ali Agca, török származású terrorista közvetlen közelről leadott lövésével eltalálja a Szentatyát,
aki csodával határos módon túlélte a sebesülést, s később meglátogatta merénylőjét a börtönben.
1981. szeptember 15: Megjelenik a Laborem Exercens kezdetű szociális enciklika.
1991- augusztus 16: A Szentatya Magyarországra látogat, ahol ötnapos útja során Budapesten, Pécsett, Szombathelyen és Eszter­
gomban is megfordul. A máriapócsi görög katolikus kegyhelyen bizánci rítus szerint szertartást vezet, illetve a
debreceni Nagytemplomban imádságot tart.
1995: Megjelenik az Evangélium Vitae kezdetű enciklikája, amelyben elítéli az abortuszt és az eutanáziát.
2000: Ellátogat a szentföldre, ahol békejobbot nyújt a térség lakóinak.
M T 't R b

Impresszum
ítélet — A Pázmány Péter Katolikus
Egyetem Hallgatói Önkormány­
zatának lapja
Megjelenik 1500 példányban
Felelős Kiadó:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A kiadó képviselője:
Bándi Gyula dékán
Dobos Tibor

Főszerkesztő:
Lukács Tamás

4

Főszerkesztő helyettes:
Tokody Klára
Vargha Bálint Tamás

Akik munkákat segítik:
dr. Koltay András, Teleki László, Szilvásy
György Péter

Nyomdai Előkészítés:
TomArt Reklámstúdió, www.tomart.ee
A szerkesztőség tagjai:
Balogh Zsolt
Berényi Hajnalka
Budaházi Árpád
Cseri Tímea
Nyomda:
0
Fügedi Zsófi,
Gyökeres Zoltán Alumni Kiadó Kft., www.alumnikiado.hu
Juhász Gábor
Mavrák Hedvig
Mikó Adrienn
Milisits Barbara
Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja
Oláh Viktória Klára Pásztor Veronika írásaitokat. Úgyszintén várunk mindenkit,
Pozsgay-Szabó Péter Pozbai Viola
aki részt venne a szerkesztős ég munkájában.
Rádi Vilmos Gábor Szalay Beatrix
E-mail cím: itelet@lectio.jak.ppke.hu
Zsellér Máté
Itelet01@hotmail.com

WW-pazmanyonline .hu

�ítélet

Hírek
Hétvége Várgesztesen nem csak Kalandoroknak
2005. április 29-május 1.

SZENT IVÓ MISE

2 éjszakát tökünk Várgesztesen a várban és 3
napot a Vértes festői vidékén.

2005. május 21-én 18 órakor

Program: túrázás, biciklizés, bográcsozás,
szalonnasütés, zene, meglepetés és ami vele
jár. Aki mer az lovagolhat is.

a Szt. Péter és Pál Óbudai

Indulás vonattal Budapestről, érkezés Tata­
bányára, innen a várhoz busszal, illetve a ke­
rékpárosok kerékpárral jutnak, (bringával akár Szárligetről, elvete-mülteknek Pestről is)
Szállás, étkezés, utazás és romantika: 6980Ft/fő
Ha nem hozol hálózsákot vagy ágyneműhuzatot: 7480Ft/fő (+romantika felár) Indulási időpontokat jelentkezéskor egyeztetjük.
Szervező: HŐK

Főplébánia-templomban
(1036 Bp. Lajos u. 168.
az Árpád híd budai hídfője)

A szentmisét dr. Erdő Péter
bíboros-prímás esztergomi érsek
mutatja be.

A szentmisét követően fogadás
a Péter-Pál Közösségi Házban.

Jelentkezés és információ a HŐK irodában munkanapokon reggel

Mindenkit várunk szeretettel!

8-16 óra között, valamint az
info@pazmanyonline.hu,

Teleki László / HŐK

www.vendegvaro.hu/31-9314 oldalakon.

Bocsánatkérés
Egyik diák az egytem szel­
lemiségéhez és a kultúrált
emberi viseklkedéshez
méltatlan sértő szavakkal
illette volt diáktársunk,
aki jelenleg a Pénzügyi jo­
gi tanszék munkatársa. A
Kar diákjai nevében elha­
tárolódok a bántó mon­
datoktól és ezúton szeret­
nék bocsánatot kérni Ba­
lázs Zsolt, tanársegéd úr­
tól.
Budapest, 2005. február
22.

Pázmány Szalon - Horváth Attilával és Szilasi Alexszel
Ősszel hagyományt teremtettünk Karunkon. De célunk ennél sokkal több volt. Be akar­
tuk vonni Karunk egész közösségét: oktatót és hallgatót; együtt egy közös célért.
Mert oktató és hallgató célja nem áll egymással ellentétben. Sőt. Épp ellenkezőleg. Azo­
nos a hosszú távú érdek — létrehozni a Kárpátok ölelte térség legerősebb jogtudományi
karát.
A feladat kész. Am teljesítése összetett. Nagyszerű képzés aligha elképzelhető a színvona­
las művészeti- és közösségi élmény nélkül. A nevelés hiányában nem adható a világnak
érett és a közösségért felelősséget érző emberfő.
Karunk polgárait vonzó rendezvényt alkottunk. Sikerült megszólítani a közösség tagjait.
Pezsgőbbé vált a Kari és Intézményi élet.
Április 13-án Pitti Kati és Gulyás Dénes lesznek
a Pázmány Szalon vendégei;
április 20-án az Akadémia Quartet mutatkozik be Karunkon.
Köszönjük Dr. Vókó György és a Régiók Szövetsége önzetlen segítségét!
Pázmány Szalon a szokásoknak megfelelően a Díszteremben 1830-tól veszi kezdetét.

Április 28-án 1930-tól a Nemzeti Hangversenyteremben (Művészetek Palotája) Szila­

si Alex Chopin-estje hallható Pleyel zongorán a Zeneszalon Kamaraszimfonikusok
Dobos Tibor László közreműködésével.
HŐK elnök
Kedvezményes diák- és tanárjegyek rendelhetők a Hallgatói Önkormányzat irodájában.
Információ: www.pazmanyonline.hu és info@pazmanyonline.hu.

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

Országos Hallgatói Érdekképviselet
Régió-ülés - 2005. február 25. Debrecen.
Februárban komoly megtiszteltetés érte Karunk Hall­
gatói Önkormányzatát. Karunk hallgatói érdekkép­
viseleti szerve idén a Nem Állami Felsőoktatási Intéz­

közgyűlések közötti legfőbb döntéshozó szerv — a vá­
lasztmány— tagjaiként a Régió tagönkormányzatainak
érdekeit képviselni.

Terveink között szerepel — úgyszintén a teljesség igé­
nye nélkül:
mények Országos Régiójának alelnökét adja.
Mi is a NÁFIOR? A Hallgatói Önkormányzatok Or­ - a hitéleti karok hatékony összefogása (nem véletlenül
szágos Konferenciája (HÖOK) 7 régióra tagolódik. 5 - Egerben (Nagykancellár Ur érsekségének központ­
régió 1-1 nagy egyetemváros köré szerveződik (pl. jában) június végén megalapítjuk a hitéleti képzésen
Szeged vagy Pécs). 1 régió a budapesti állami fenntar­ résztvevő hallgatók szakmai szövetségét);
tású intézményeket tömöríti. Karunk Hallgatói - internetes információs fórum létrehozása;
Önkormányzata a második legnagyobb (egyben a ; - a nyári EFOTT-on való megjelenés.
területi elvtől független) régió tagönkormányzata. E
Bátran jelezzétek Karunkon túlmutató — hallgatói ér­
régió választott tisztségviselőjévé.
Örömmel számolhatok be — többek között — a Refor- ' dekeket érintő — gondjaitokat-bajaitokat! Várom észre­
mátus Egyetem és az Országos Rabbi-képző és Zsidó vételeiteket és javaslataitokat a
Egyetem támogatásáról. Szintén támogattak a szomba­
teleki@lectio.jak.ppke.hu és
tot tartó egyházak hitéleti képzést nyújtó intézményei­
nafior@freemail.hu e-mail címeken!
nek hallgatói érdekképviseletei; az Andrássy Gyula Bpi Német Nyelvű Egyetem 3 kari- és a Gábor Dénes
Röviden beszámolok továbbá a debreceni 2005. febru­
Főiskola Hallgatói Önkormányzata. Köszönet érte!
(Szomorú tény a 3 testvér-kar képviselőinek magatar­ ár 26-án megrendezésre kerülő HÖOK Közgyűlésről.
tása — a számok és szavazati arányok önmagukért be­
szélnek: a Katolikus Egyetem képviselője ellen szavaz­ A Közgyűlés tárgyalta az idei költségvetést; ám a zárszá­
madással Huber Krisztián elkésett. Az elnökségi tagok
tak...)
megtartották beszámolóikat. Büszkék vagyunk Schöberl Márton (PPKE BTK) gazdag és odaadó munkájára
Afebruár 25-énfelállt új elnökség tagjai:
- Csűrös András (Református Egyetem - teológia) régió­ - amit beszámolója bizonyít. (Csupán külügyes segítői­
nek neveit kell megtanulnia - és örömünk teljes lesz.)
elnök;
- Teleki László (PPKEJÁK) régió-alelnök;
Pár részlet:
-Frank Richárd (IBS);
- Oláh András (Kodolányi János Főiskola - Székesfe­ - nem szavaztam meg Barthel-Rúzsa Zsolt beszámoló­
ját (a tavaly leköszönt elnök több alkalommal túllépte
hérvár);
hatáskörét az őszi kampány során);
-Szénási Károly (Református Egyetem BTK).
- nem szavaztam meg a költségvetést (költségvetés
Segítségünkre van Nagy Szabolcs is a Pünkösdi Teoló­ nincs zárszámadás nélkül);
giai Főiskoláról. Összeszokott csapatot alkotunk. - tartózkodtam az új Felsőoktatási Törvénnyel kapcso­
Régóta dolgozunk együtt az országos hallgatói mozga­ latos állásfoglalás elfogadásakor.
lomban. Sok-sok tapasztalatot szereztünk az utóbbi
években. Biztosított a zavartalan munka és együttmű­
ködés.
Az új elnökségben nincsenek háttéralkuk. Nem a ho­
zott szavazatok száma döntött 1-1 helyről. Az elsőd­
leges szempont a szakmaiság volt.
A Régió tisztségviselőinek legfontosabb feladata a

6

WW-pazmanyonline .hu

Teleki László
NÁFIOR alelnök
PPKE JÁK HŐK általános elnök-helyettes és külügyi
alelnök

�ítélet

Párbeszéd és kölcsönös tisztelet
2005. március 10-én Karunk adott otthont a Keresztény Közéleti Akadémia és a Keresztény-Zsidó
Társaság által szervezett Keresztények és zsidók ma Magyarországon és a világban címmel tartott kö­
zös eszmecserének. A rendezvényt Dr. Fodor György rektor és Dr. Udvardy György püspök urak nyi­
tották meg. A házigazda személyében Dr. Kránitz Mihályt tisztelhettük.

Dr. Fodor György rektor úr kiemelt feladatként értékelte a tudatlanság legyőzését. E feladat súlya el­

sődlegesen egyetemeinkre hárul. Közös célunk egymás — és Isten — megismerése a kölcsönös szeretet
jegyében.

A megnyitó beszédeket Dr. Schőner Alfréd rektor úr világ jámborairól szóló előadása követte. Az Or­

szágos Rabbiképző Zsidó Egyetem rektora kihangsúlyozta közös múltunk és jövőnk tudatosításának

fontosságát.

Ki a jámbor ember — tette fel a kérdést Dr. Schőner Alfréd rektor úr. Mint mondta: 'ki mások javára
cselekszik1. A jámbor ember kész félre tenni önös érdekeit. Csendben és halkan követi az Urat; a hit
szellemében él és gondolkodik. A jámbor.ember az emberség és emberiesség alapján alakítja az őt
körülvevő világot. Védi hitét és a kiszolgáltatottakat; minden érdek nélkül — ha kell: önnön életének

feláldozása árán. A jámbor ember minden körülmények között ember marad.
E helytállás jelenik meg Slachta Margit és Márton Áron példamutató életében. A fentiekben bemuta­

tott jámbor ember minden bizonnyal kiérdemli a túlvilági életet.

A rektor úr szerint nemcsak emlékezni — de emlékeztetni is kell. E szolgálatnak tesz eleget a világ jám­
borainak tiszteletére a Yad Vashem (yad vashem = óvó / védelmező kéz — Izrael) intézetben kialakított
üget.
Dr. Haraszti György (az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem professzora) a zsidóság jelenéről szólt.

Miben ragadható meg napjainkban a zsidó öntudat? Mi tartja össze a közösséget (és e közösségek
bonyolult szövetét)?
Hazánkban szemlátomást erősödik az egyes ember embertársa iránti tiszteletén alapuló elfogadás. E
kölcsönös elfogadás erősítése és táplálása szintén fontos feladata intézményünknek.
Dr. Kránitz Mihály a második Vatikáni Zsinat keretében megkezdett zsidó-keresztény párbeszéd
sarokpontjait tárta fel kellő alaposság mellett. Szólt pápánk közeledést célzó tetteiről is. Idén

januárban János Pál pápa zsidó rabbikkal találkozott a Vatikánban.
A zsidók és keresztények között a lelki kötelék természetes. Közös az értékrend. E szoros kapcsolat
lehetővé teszi az előítélettől mentes együttes fellépést a béke és társadalmi igazságosság megvalósítása

érdekében.

Dr. Szita Szabolcs professzor úr a keresztény zsidók vészkorszakbeli hányattatásait vázolta. Okkal
hangsúlyozta: őszinte (önmagunkkal való) szembenézésre és helyes önismeretre van szükség.
Mintha csak Bibó István gondolatait hallottam volna viszont!
Az egymás megismerését célzó együttlét mindannyiunk számára gyümölcsöző volt. Ám szomorúan

tapasztaltam hallgatóink és oktatóink részéről a távolmaradást — ami sajnos Karunk életében általá­
nos jelenség.

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

Magyarország és Lengyelország
versenyképessége a lisszaboni stratégia fényében
2000-ben hirdette meg az Európa Tanács a lissza­

boni stratégiát, aminek fókuszában az Európai
Uniónak a világ legversenyképesebb gazdaságává

környezetvédelem tranzakciós költségeinek csök­
kentését. Ezen célok némelyikét már sikerült Ma­

alakítása áll: dinamikus, a fenntartható fejlődést

gyarországon megvalósítani, míg másokat nem,
különösen a munkaerő mobilitását. Erőssége vi­

biztosító, tudásalapú gazdaság, mely biztosítja a

szont Magyarországnak, hogy szoros kapcsola­

teljes foglalkoztatottságot, a gazdaság megerősíté­

tokat ápol német és osztrák befektetőkkel.

sét és a szociális kohéziót. A lisszaboni stratégia

A stratégia alkalmazását illetően nincs túl nagy

legfontosabb szempontjai: oktatás és emberi erő­

különbség Magyarország és Lengyelország kö­

forrás, új technológiák, információs társadalom,

zött, mégis nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a

a verseny-, az ipari és a fenntartható fejlődést biz­
tosító politikák szinergiája.

tényt, hogy Magyarország sokkal verseny­
képesebb Lengyelországnál. Vegyünk néhány

Az EU-hoz való csatlakozással Lengyelország és

példát: az Európai Szabadalmi Hivatalban az
egymillió lakosra jutó lengyel szabadalmak szá­

Magyarország is a lisszaboni stratégia részesévé
vált. Ugyanakkor nem szabad arról elfeledkez­

nünk, hogy e két ország alapjaiban különbözik a
korábbi tagállamoktól. Az Európa Tanács 2002

ma 2,3, míg a magyaroké 16,1. Lengyelországban
két régió is az EU munkanélküliségi toplistá­
jának élére került: Észak-Pomerániában 25,5%, a

márciusában, Barcelonában megtartott ülésén a
tagállamok előírták, hogy a csatlakozóknak mie­

Lubuski Régióban 24,5%. A lengyelek előtt álló
legfőbb teendők: a piacok teljes liberalizációja a

lőbb alkalmazniuk kell a lisszaboni stratégiát.

munkaerő, a szolgáltatások, tőke és termékek szá­

Most, fél évvel a csatlakozás után fel kell tennünk

mára, a munkanélküliség és a szociális kiadások

a kérdést: hogy áll a lisszaboni stratégia alkalma­

zása országainkban, és mit kell tenni e két ország

csökkentése, a munkaerőpiac rugalmasságának
növelése. Sajnos hiába vagyunk a megvalósítás

versenyképességének növelése érdekében?
A Világ Versenyképességi Évkönyvének 2004-es

ja tudni elérni 2010 előtt a célokat.

kiadásában, amely a nemzetek versenyképességé­

2004-ben készült egy jelentés a lisszaboni célok

félidejében, látható, hogy Lengyelország nem fog­

nek legfontosabb és legátfogóbb jelentése, a 60 or­

megvalósulásáról. Jose Manuel Barroso, az Euró­

szág rangsorában Magyarország a 42. (2003-ban

pa Tanács elnöke szerint a jelentés valódi, ámde

még 34. volt), míg Lengyelország az 57. (2003-ban

aggasztó képet festett a folyamatról. Nyilvánvaló­
vá teszi, hogy most kell cselekedni, hogy a fejlő­

55.). Ezt az eredményt tekintve meg kell állapíta­

nunk, hogy államaink nem túl versenyképesek, és
nagyon távol vagyunk még a kitűzött céloktól.

dés felgyorsuljon.
Lengyelország egyik fő erőssége, hogy rendkívüli

A Lisszaboni Stratégia alkalmazása nagyon nehéz
olyan országok számára, melyek csaknem 50 évet

erővel rendelkezik a régióban, így az ukrán de­
mokratizálódásnak is katalizátora lehet. Magyar­

töltöttek a kommunista rezsim uralma alatt, e-

ország eközben a dunai régió legversenyképesebb

zért sok célt kell megvalósítani. Stabil környeze­

állama lehet, mely a jelentős magyar kisebbség­

tet, rugalmas gazdasági struktúrát, relatív ala­

nek köszönhetően a környező országokra is nagy

csony adókat és munkabéreket, ugyanakkor kép­
zett munkaerőt, a háztartások megtakarításainak
és befektetéseinek ösztönzését, a minőségre törek­

befolyással bír.
írta: Marcin Szewczak (A Centro Egyetemközi

vést, átláthatóságot, erős oktatást, fejlett infra­
struktúrát, fejlett intézményi hátteret, ami

Fordította: Tokody Klára

8

Ww.pazmanyonline .hu

Olasz Intézet hallgatója)

�ítélet

Az Európai Unió szociális- és foglalkoztatáspolitikája
Jelen téma kitüntetett figyelmet
kell, hogy érdemeljen, hiszen a
legégetőbb kérdéseket veti fel, az
emberek mindennapjait talán ez
a kérdéskör érinti a leginkább,
mondhatni testközelből: milyen
feltételekkel tudnak állást találni
(ha egyáltalán sikerül), miként
lesznek képesek megtartani azt,
az EU-hoz való csatlakozásunk
hoz-e valamilyen változást a
munkavállalás, illetve az állami
gondoskodás területén, vagy a
piac irányítson mindent?

Röviden összefoglalva a hétköz­
napi embert foglalkoztató kér­
déseket, a válaszadás korántsem
tűnik olyan egyszerűnek, mert
nincs a gazdaságnak olyan szeg­
mense, amelyet egy szociálpoli­
tikai döntés ne érintene, és for­
dítva: egy gazdaságpolitikai dön­
tés valamilyen formában mindig
érinti a polgároknak nyújtandó
juttatásokat. Ha egzakt válaszo­
kat nem is lehet minden problé­
mára adni, lehetséges alternatí­
vák felállításával az irányt mégis­
csak ki lehet jelölni, bár üdvös
lenne, ha ezek nem egy-egy kor­
mányzati ciklusra, hanem hoszszú távra szólnának, alkalmaz­
kodva a piaci követelményekhez,
de elsősorban az emberek igénye­
ihez.

Az Európai Unió sem kezelte
mindig olyan kiemelten a szo­
ciális- és foglalkoztatáspolitikát,
mint ahogy azt napjainkban te­
szi. Az integráció alapítóinak

fejében fel sem merült az egysé­
ges európai szociálpolitika, a lé­
tező szociális rendszerek egysége­
sítésének gondolata. A tagálla­
mokban tehát nem azonos sza­
bályok alapján, és különösen
nem azonos összegű juttatásokat
nyújtanak. Ez ellenkezett volna
mind az integráció neoliberális
indíttatásával, mind pedig a gaz­
dagabb tagállamok anyagi érde­
keivel. Pusztán a munkaerőpiac­
ra vonatkozó szabályok koordi­
nálására törekedtek oly módon,
hogy ezzel elősegítsék a Közössé­
gen belül a munkaerő szabad
áramlását, illetve kiiktassák a ver­
senyt korlátozó körülményeket.
Egyébként a nemzeti és a közös­
ségi szociális jog fogalma jelentő­
sen eltér egymástól. Az EU-ban a
szociális jog terminológia nem a
hagyományos értelemben vett
szociálpolitikai szolgáltatásokat
jelenti, sokkal inkább a munka
világával kapcsolatos kérdéseket,
így például a nők és férfiak kö­
zötti egyenlő bánásmód bizto­
sítását, a közösségi munkajogot
és a munkahelyi biztonság védel­
mét takarja. Kiemelt szerepet
kaptak ezért a foglalkoztatással
összefüggő szabadságjogok, a

képzéshez való jog, a diszkrimi­
náció tilalma stb.

désig nyúlnak vissza, azonban a
minden ágazatra kiterjedő ESF
létrehozásának szükségességét
már a Római Szerződés rögzítet­
te. Az Alap tényleges funkcioná­
lása csak 1960-tól datálódik. Ek­
kor fő feladata az volt, hogy
pénzügyi fedezetet biztosítson a
gazdaságilag veszélyeztetett hely­
zetben lévő társadalmi rétegeket
támogató országok számára. A
tagállamok és az Alap 50-50°/o-os
mértékben vállalták a progra­
mok során felmerülő költsége­
ket. Kezdetben Olaszország vette
leginkább igénybe a támogatást,
egészen a többi déli állam csat­
lakozásáig, tudniillik a '80-as évektől kezdve főként Görögor­
szág, Spanyolország, Portugália
és Írország részesült a strukturá­
lis alapok támogatásaiból, előse­
gítendő felzárkózásukat a gazda­
ságilag fejlettebb tagállamok
színvonalához.

A Tanács 1971-ben az ESF szá­
mára új célkitűzéseket jelölt ki:
- segítségnyújtás a hátrányos
helyzetű munkavállalói csopor­
tok számára,
- az elmaradott térségek fejleszté­
sének támogatása.
A növekvő munkanélküliség, a

hozásának előzményei 1951-ig,
az Európai Szén- és Acélközös­

forráshiány és az újonnan csatla­
kozott szegény országok miatt azonban az Alap által a múltban,
illetve a közelmúltban kitűzött
szerteágazó célrendszer megvaló­
sítása komoly nehézségekbe üt­
közik, és gyakran nem éri el a

séget megalapító Párizsi Szerző­

kívánt hatást.

Az Unió szociális politikájának
egyik legfontosabb pillére az Eu­
rópai Szociális Alap, amely létre­

www.pazmanyoníine .hu

�ítélet

Egy másik fontos dokumentuma ; munkanélküliséghez vezet majd. összességét. Univerzális ellátó­
e témakörnek az 1989-es születé­ Ugyanakkor azt is be kell látniuk rendszerről beszélhetünk tehát,
sű Közösségi Charta a Munka­ a fenti félelmeket megfogalmazó i amelyben állampolgári jogon jár
vállalók Alapvető Szociális Jogai­ országoknak, hogy a szociális : a nyugdíj, sőt a gyerekek saját jo­
ról, amelynem előkészítése során elllátórendszerek között — a fej­ gukon kapják a családi pótlékot.
annak meghatározása vált az a- lettség tekintetében — tátongó ; Szintén a skandináv országokból
lapkérdéssé, hogy az EK szociális szakadékok legalább ennyire a- származik az ötlet, hogy ha egy
joga az egyes tagállamokban biz­ kadályozzák az integrációs alap­ i munkahely átmenetoleg megüre­
tosított ellátások minimumához elvek érvényesülését.
sedik (szülés, külföldi tovább­
vagy maximumához igazítsa a
képzés stb. miatt), egy megfele­
közösségi normát. Számos tag­ Érdekességként megemlítendő, lően képesített munkanélküli

állam attól rettent vissza, hogy a hogy a Chartát kezdetben nem töltse be a helyet, aki ugyan a
saját, magas színvonalú szociális mindegyik tagállam ratifikálta, munkanélküli járadékával meg­
ellátórendszerét vissza kell fej­ például az Egyesült Királyság és egyező összegű fizetést kap, de az
lesztenie a harmonizáció miatt. Dánia opt-out (kimaradási klau­ értelmes elfoglaltságon túl lehe­
Elég itt az 1995-ben integráló­ zula) keretében évekig kivonta tősége nyílik kapcsolatépítésre,
dott Ausztria esetét említeni, a- magát az egyezmény érvényesí­ amely nagy mértékben megkönymely belépése pillanatában sok­ tése alól.
nyítheti számára a továbblépést;
kal jobban kiépített és szerte­
azt nevezik job-rotation-nek,
ágazóbb szociális védőhálóval Annak érzékeltetésére, hogy egy- azaz munkaerő-forgatásnak.
rendelkezett, mint a régi tagok egy blokk mennyire másképp
többsége, éppen ezért az osztrák tud gondolkodni ugyanazon té­ Ha már a munkavállalásnál tarállampolgárokban nagyfokú eu- máról, lássuk az Unióban létező j tünk, érdemes egy kicsit elidőzni
roszkepticizmus uralkodott el. A szociális biztonsági modellek né­ ' e témánál, és megvizsgálni, hogy
másik hátráltató tényező a „szo­ hány sajátosságát:
immáron uniós tagként, milyen
ciális dömpingtől” való félelem. - az ún. bismarcki modellben a lehetőségeink vannak e téren a
Sokan attól tartottak ugyanis, tartós munkavégzésen van a többi tagországban: a munkaerő
hogy egyes kevésbé fejlett tagálla- : hangsúly, a társadalombiztosítá­ i szabad áramlása a Közösség által
mok versenyelőnyt kovácsolnak si státusz alapozza meg a szociá­ biztosított négy alapszabadság
majd abból, hogy alacsonyabb lis biztonság megteremtését;
egyike; a csatlakozási tárgyalások
színvonalú, s éppen ezért kisebb ; - a Beveridge-i modell — amely fő­ folyamán a tizenötök mégis deközterhekkel járó szociális ellá­ ként Nagy-Britanniában és Íror­ ' rogációt, vagyis a közösségi jog
tást biztosítanak munkavállaló­ szágban terjedt el — egy országos alkalmazásának a felfüggesztését
iknak. Ez a folyamat — szólt érve­ szintű, minimum ellátást bizto­ kérték. Ennek nyomán a csatla­
lésük — hosszabb távon a beruhá­ sító szociális ellátórendszer létre­ kozást követő átmeneti időszak­

zások elszippantásához, és a gaz­
dagabb államokban növekvő

Social Agenda

JyV

10

2005 - 2010

hozását, és a rászorultsági igazo­
lás megszüntetését tűzte ki célul;
- végül — azt hiszem sokunk tet­
szését elnyerő — skandináv mo­
dell, amelynek jellemzője, hogy
az ellátások többsége alanyi jo­
gon illeti meg az állampolgárok

Ww.pazmanyonline .hu

ban a tizenötök az újakkal szem­
ben ne a közösségi jogot, hanem
nemzeti szabályozásukat alkal­
mazzák, ami legfeljebb hét évig
tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás
szerint. Amennyiben a két év le­
járta előtt (2006. április 30-ig)

�ítélet

nem jelzi a tagállam, hogy a ma­
gyarokkal szemben továbbra is
fenn akar tartani korlátozásokat,
úgy a harmadik évtől az adott or­
szág és Magyarország viszony­
latában automatikusan a teljesen
szabad munkavállalást biztosító
közösségi jogszabályok lépnek
életbe. Az ötödiktől a hetedik év
végéig ettől eltérő szabályokat
csak akkor alkalmazhatnak, ha
igazolható, hogy az új tagálla­
mokból érkező munkavállalók
korlátozásmentes beáramlása
munkaerőpiaci zavarokat okoz­

na.
A régi tagok közül mindössze
hárman — Egyesült Királyság,
Írország, Svédország — jelentet­
tek be teljes piacnyitást, a több­
ség egy darabig még fenntartja a
korábbi munkavállalási enge­
délyre épülő szabályozását, így
például Hollandia, Belgium,
Franciaország. Néhány tagállam
nevezetesen Ausztria, Németor­
szág és Olaszország vonatkozá­
sában felmerül a kvóta alkalma­
zása. A kvóta lehetőséget biztosít
arra, hogy meghatározott számú
munkavállaló erejéig az adott
tagállam a munkavállalási enge­
délyt a munkaerőpiac vizsgálata
nélkül adja meg az igénylő szá­

mára.
Hogy miért védik magukat enynyire a régi tagok, arra több vá­
lasz is adható, és ezek ok-okozati
összefüggésben állnak egymás­
sal. Először is a '80-as évek óta ra

foglalkoztatja a Közösséget a tár­
sadalmak elöregedése, az egyre
szűkülő aktív népesség, amely
egyre nehezebben tudja finanszí­
rozni a szociális ellátórendszert.
E nem új keletű problémát tetézi
az elmúlt időszak gazdasági de­
konjunktúrája, amely a leggazda­
gabb országokat is szociális ellá­
tásaik megnyirbálására késztette.
Mindezek ellenére is szerencsés­
nek mondhatjuk az ott élőket,
hiszen a többől kevesebb, vagy a
kevésből kevesebb verziók közül
oh mily furcsa még mindig az
előbbire voksolnánk. Kis ha­
zánkban az elmúlt két évben
érezhetően nőtt a munkanélküli­
ség. Elgondolkodtató, hogy
gyakran sem a diplomás, nyelve­
ket beszélő fiatalok, sem a tapasz­
talt, vagy a háztartás vezetéséből,
gyermeknevelésből a munkavál­
lalók táborába belépni kívánó
középkorúak nem találnak ál­
lást, és ha mégis sikerül a fiatal
nők félnek gyermeket vállalni, a
középkorúak nem mernek beteg­
szabadságra menni, mert jogo­
san tartanak attól, hogy mire
visszatérnének már nem lesz ho­
va. Ezek intő jelek, amelyek azt
jelzik, hogy nem „tűzoltásra”,
hanem átfogó, hosszú távú kon­
cepciók kidolgozására van szük­
ség: főállású anyaság, részfoglal­
koztatás (az EU egyes országai­
ban több, mint 30%-ot tesz ki),

hogy a megfelelő akarat a döntés­
hozók részéről. Ez a kérdéskör
annyira húsbavágó a jövőnk

szempontjából, hogy a legna­
gyobb demagógia lenne forrás­
hiányról papolni. Be kell tömködni a lyukakat, amelyeken át
elfolynak a költségvetési pénzek,
át kell csoportosítani a szükséges
összegeket, mert ha nem teszik,
hamarosan a gazdaság bármely
szektorából érkező — törvények
adta — követelésekre, az illetéke­
sek kórusban zengik majd:
„Nincs miből!”, és ráadásul nem
is fognak hazugságot állítani.
Nem biztos, hogy ezt meg kéne
várnunk.

job-rotation, hogy csak néhányat
említsek az Unióban már jól be­
járatott megoldások közül. És
lám megint oda lyukadok ki,

www.pazmanyonline .hu

Szalay Beatrix

�ítélet

Csemetekert
Öt év után, 2004 decemberében új albuma jelent meg
Varga Miklósnak. Az énekes a lemez borítóján együtt
sétálkézenfogva egy szívbetegkisfiúval.

dapest" kiáltások közepette tapsoltak.

- Optimistának tartja magát?
Igen, mindenképpen az vagyok.Ha csalódás ér,

- Mi az oka e különleges címválasztásnak?

mindig megpróbálok mögé nézni.

Az album címadó dala a Csemetekert, melyet egy

kisfiú sorsa ihletett. Amikor megszületett, az or­
vosok nem sok esélyt adtak, hogy megéli az egy
éves kort. Ma már elmúlt három éves. Eddig több
operáción esett át, azonban még hátra van egy
igen fontos szívműtét, de ha ezen is túljut, akkor
minden bizonnyal egészséges felnőtt fog válni be­
lőle. Ennek kapcsán jutottunk arra az elhatározás­
ra — mi, a lemez szerzői, előadói —, hogy a lemez­
bevétel 10 százalékát felajánljuk az Országos Kar­
diológiai Intézet által létrehozott Magyar Szívbe­
teg Gyermekek Védelmében Alapítvány javára,
hogy minél több kisgyereknek jusson esély a túlé­
lésre, aki ilyen súlyos szívrendellenességgel szüle­

tik meg.

- Ön hívő ember?
Sokszor sokan felteszik a kérdést a vallásossággal
kapcsolatban.Nem szeretem ezt megosztani má­
sokkal, mert a vallás az emberi individuum egyik
legbelsőbb ügye. Mélyen vallásos embernek érzem
magam, függetlenül attól, hogy nem vagyok egy
templomba járó ember. Az Istennel való kapcsola­
tot közvetlenül élem meg, és nagyon nagy szüksé­

gem van Rá.

- Hogyan látja a maifiatalokat?
Vegyes a kép. Szerencsére sokszor találkozom olyan fiatalokkal, akiknek egészséges a gondolko­

dásmódjuk. Ez nem azt jelenti — félreértés ne es­
sék —, hogy csak konzervatív fiatal lehet egészsé­
ges és normális. Egészséges, nemzetben, nemzet­
tudatban gondolkodó emberek, akik tudják azt,
hogy hova tartoznak, honnan jöttek, kik az őseik,

az őseik milyen köveket raktak le az úton, amin a
nemzetnek végig kell járni, tehát van egyfajta
jövőképük- őket tartom egészséges embereknek.És

nem azokat, akik a mának élnek, akiket a múlt ab­

szolút nem érdekel, de a holnap sem. Ilyenkor jut­
nak el a fiatalok nagyon könnyen a droghoz, az al­
koholhoz. Ha nem kapják meg környezetükből az
egészséges hatásokat, amelyek kellenek egy fiatal
normális a fejlődéséhez, nagyon könnyen juthathatnak zsákutcába, de sokszor találkozom olyan
fiatalokkal is, akik ugyanilyen gondokkal küzde­
nek, és mégsem a zsákutcát választják, hanem
megkeresik, megtalálják a helyes utat. Nem
mindegy, hogy milyen világképpel nő fel a fiatal,
a család, az óvoda, az iskola, az egyetem, a mun­
kahely, a baráti kör, folyamatosan hatnak rá. Fel

A külföldi meghívások leginkább a szomszédos

lehet úgy fogni az egé­
szet, mint egy felépít­
ményt, melynek alapja

országokba szólnak. De ősszel jártam például Ka­
nadában, az ottani magyar református egyház
meghívására. Néhány éve Illés Lajos Magyar Ének

a család. Két négy éves
gyermekem van, egy
ikerpár. Én is igyek­

című művével léptünk fel New Yorkban. A külföl­
di utak általában a kinti magyarokhoz kapcsolód­
nak. A 90-es évek közepén sevilla-i világkiállításon
nemzetközi közönség előtt adtuk elő magyar nyel­
ven az István a királyt. A zene, a látvány, a rende­
zés annyira tetszett a nézőknek, hogy "bravó Bu­

szem otthon ezeket az
alapokat megadni,
hogy legyen később

- Vannak külföldifellépései?

12

WWpazmanyonline .hu

mire építkezni.
Budaházi Árpád

�ítélet

Beszélgetés Tübingenről

-Mutatkozzbe, kérlek!
-Kovács Orsolya Zsuzsanna va­
gyok, az egyetem negyedéves, nap­
pali tagozatos hallgatója.

-A tavalyi évet külföldön töltöt­
ted. ..
Igen, két szemesztert végeztem a tübingeni egyetemen. Tübingen Baden-Württembergben, Stuttgarttól
délnyugatra, mintegy 40 kilométer­
re fekvő városka, amely megőrizte
régi szépségét. Szerencsére nem osz­
tozott sok német város sorsában, a
világháború alatt elkerülte a bom­
bázásokat, csupán egy bomba talál­
ta el. Tübingent 1230-ban alapítot­
ták, de már all. századból van róla
írásos emlék. A középkorban jelen­
tős búcsújáró útvonalak találkoz­
tak itt, ami hozzájárult gazdasági és
kulturális életének felvirágzásához.
A városról a nagy német költő, Hölderlin juthat az ember eszébe, aki
egy toronyban élt itt több mint 30
évig. Ez az épület ma is áll, múze­
um van benne. Hölderlinen kívül a
német kultúra neves képviselői kö­
zül egy ideig Tübingenben élt pél­
dául Johannes Kepler, aki az Evan­
gélikus Apátság iskolájában tanult,
de élt itt Eduard Mörike is, és Goe­
the ugyancsak megfordult a város­
ban.

- Mit érdemes tudni a tübingeni
egyetemről?
Tübingen egyetemváros. Nagyhírű

egyetemét 1477-ben alapította nyújtott sportlehetőségek mintaérEberhard Karls herceg. Természete- ' tékűek. A könyvtárban több mint 3
sen a teológiai kar a legrégebbi, de a millió kötet van, és egyszerre akár
15 könyv is kikölcsönözhető. A
jogi karnak is jelentős a múltja.
A pezsgő egyetemi és kulturális élet i könyvtárba ingyenesen lehet beirat­
rendkívül sokszínű. A 2004-2005- i kozni — nemcsak diákoknak, ha­
ös tanév téli szemeszterében pl. a 23 nem bárkinek.
740 beiratkozott hallgató közül Azt azonban nem tartom szeren­
3412 volt külföldi, s ez a szám fo­ csésnek, hogy egy-két szakon akár 7lyamatosan bővül. Az egyetemnek 8 évig is tanulgatnak a diákok, fél­
a világ minden tájáról több mint évenként 1-3 vizsgát vállalva.
140 felsőoktatási intézménnyel van - Szakmailag mit nyújtott a kinti
kapcsolata. Ha már a statisztikát egy éved?
említettük, érdemes azt is megje­ Rudolf Hrbek professzor előadá­
gyezni, hogy ebben a tanévben ösz- sait emelném ki, ő az Európai Unió
szesen 2800 hallgató tanul a Jogi politikatörténetéről és Németor­
Karon, vagyis kevesebb, mint a- szág politikai rendszeréről tartott
mennyi külföldi diákja van a közel előadást. Mindenképpen érdekes
húsz karral működő egyetemnek.
volt, hogy az EU egyik alapítóálla­
Az intézmény nemzetközi elismert­ mában miként látják pl. Franciaor­
ségét és jó hírnevét jelzi, hogy 2003 szág szerepét. Tübingen egyébként
decemberében Kofi Annán tartott a II. világháború után francia meg­
itt előadást, 2004 júliusában pedig szállási terület volt, és az utolsó
Tony Blair mondott ünnepi beszé­ francia katonák csak a német újra­
det a Jogi Kar „Neue Aula” nevű egyesítést követően hagyták el vég­
dísztermében. Horst Köhler, Né­ leg a várost. Visszatérve az egyetem­
metország szövetségi elnöke 2004 hez, Hrbek professzor úr szervezett
decemberében látogatta meg az e- egy tízalkalmas előadássorozatot is
gyetemet, ahol egykor maga is ta­ az új EU tagállamokról. Ez azért
volt fontos, mert elég sok tévhit fo­
nult.
galmazódik meg, pl. a diákság köré­
ben is, akár Közép-Európáról, akár
hazánkról. Hrbek hangsúlyozta,
hogy az új tagállamok problémái
ezentúl az Európai Unió közös
problémái, és megoldásuk közös
felelősség és kötelesség. így van ez a

- Mi az, ami más a képzésben,
mint itthon, mit nyújt az egyetem
a diákságnak?
Több a gyakorlati képzés és ezt a di­
ákok is komolyan veszik. Az egyete­
mi könyvtár és az egyetem által

mezőgazdaság támogatásával is
például.
Szakmai szempontból hasznos
volt, hogy Genfben pl. részt vettem
a Vörös Kereszt Központjának be­
mutatásán vagy Strasbourgban az
EU Parlamentben egy előadáson, amelyben a parlament hatáskörének

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

bővítéséről volt szó. A protokollirodában az unió minden hivatalos
nyelvén bőséges volt a tájékoztató­
anyag, kivéve magyarul.

indulni. Ebben a félévben több ide­
gen nyelvű óra és előadás indult a
Pázmányon is
nagyon érdemes
ezeket látogatni.

- Beszélsz lengyelül is. Lengyel
nyelvismeretednek volt-e ott
gyakorlati haszna?

- Úgy látod tehát, hogy sokat tu­
dunk mutatni másoknak és kíván­
csiak is ránk...

Négy évet jártam Varsóban iskolá­
ban, amikor édesapám a rendszer­
változtatás után diplomataként
Lengyelországban dolgozott. így

ban megértette, hogy a kiállítás mi­
ről szólt. Budapestről Romániába
utazott tovább. Javasoltam neki,
hogy menjen el Erdélybe, Válaszúi­
ra Kallós Zoltán néptánctáborába,
ahol magam is többször jártam. A
szlovén fiatalember megfogadta ta­
nácsomat, és Válaszúton olyan érintetlen, tiszta kultúrával találko­
zott, amelyet nem talál meg az em­
ber Európa minden táján.

Igen, mindenképpen, de arra, ami­
ben egyediek vagyunk. Arra kíván­
csi mindenki, hogy mi az, amit az
európai kultúrához hozzá tudunk
tenni, és nem arra, hogy mit vet­
tünk át pl. az amerikai kultúrából.
Amikor a Csángóföldön, Moldvá­
ban készített fényképeimet mutat­
tam vagy az ottani élményeimről
beszéltem, azzal mindenkinek újat
és egyedit tudtam mondani. Jogi
szempontból ilyen egyedi jelenség a
Szent Korona-tan.
Április elej én érkezik 21németdiák
Tübingenből néhány napra Ma­
gyarországra- a programjuk össze­
állításánál is ez a szempont vezérelt.
Bemutatjuk nekik egyetemünket,
az Andrássy Egyetemet, elvisszük őket a Parlamentbe. Ellátogatnak
majd a Balatonfelvidékre, és elviszszük őket táncházba is.

- Mire hívnád föl a külföldön ta­
nulni vágyókfigyelmét?

- El tudnád képzelni, hogy hosszú­
távon Németországban élj?

Egyrészt Péteri Zoltán professzor
úr szavaira, miszerint kis nemzet
gyermekeinek mindig magasabbra
kell tenniük a lécet. Másrészt arra,
hogy semmilyen lehetőség nem fog
az ölükbe csöppeni, viszont számos
lehetőségük van. Járjanak utána
külföldi pályázatoknak, pl. az in­
terneten, és próbáljanak minél több
helyre pályázni. Néhány napja néz­
tem diploma utáni gyakorlati lehe­
tőségeket az EU Parlament honlap­
ján. Két idegen nyelv ismeretével ki­
tárul a világ, és számos úton le lehet

Nem, de nagyon hasznos tapaszta­
latokat szereztem.
Összefoglalva, használjuk ki a lehe­
tőségeket és a kint megszerzett ta­
pasztalatokat itthon hasznosítsuk.

jól megtanultam lengyelül, a nyelv­
vel és a lengyel kultúrával máig szo­
ros a kapcsolatom. Fontosnak és
hasznosíthatónak tartom a kisebb
nyelvek ismeretét. Főleg Közép-Európában van szerintem ennek nagy
jelentősége a történelmi múlt és a
geopolitikai egymásrautaltság mi­
att. Azt hiszem, ha most lennék el­
sőéves, akkor mindenképpen tanul­
nék még horvátul vagy szlovénül.

-Német diákokon kívül kiket is­
mertél meg az elmúlt egy évben?
Minden földrészről kerültem kap­
csolatba diákokkal, az európaiakon
kívül nagyon sok brazil, kínai, ja­
pán tanul Tübingenben, de volt ar­
gentin, kenyai, kolumbiai, auszt­
ráliai ismerősöm is.
Igazán mély ismeretséget, talán ba­
rátságot egy lengyel és egy szlovén
lánnyal, valamint egy ír fiúval kö­
töttem. A lengyel kapcsolataim a
közös nyelv miatt könnyebben köt­
tettek, de a közép-európai diákok
általában eléggé összetartottak.

14

-Talán azért, mert hasonló volt a
sorsunk, hasonló a mentalitá­
sunk?
És hasonló a történelmünk is. Szlo­

vén barátnőm öccse nyáron járt ná­
lam Budapesten. Elvittem többek
között a Terror Házába — hiszen a
szlovénok igencsak megszenvedtek
a nemzeti függetlenségért. Ő való­

ww.pazmanyonline .hu

Lukács Tamás

�ítélet

„Színház az egész világ,
.. .és színész benne minden férfi és nő.” Hangzik fel az elhíresült Shakespeare-sor a Vidám Színpad
Ahogy tetszik című vígjátékában.
Azt hiszem, ez a Révay utca 18 szám alatt megbújó kis
színház tudatos küldetésként vállalja fel, hogy megne­
vetteti az embereket. Arra törekszik, hogy amíg fent van
a függöny, a sokszor már a mindennapi gondoktól elcsi­
gázott néző teljesen kikapcsolódjon, rövid időre letegye
terheit.
Szinte minden közösség, így a színházak életében is idő­
ről időre szemléletváltásra van szükség. A Vidám Szín­
pad tavaly a 75. évadot zárta. Egy újító szellemű igaz­
gatónak, Puskás Tamásnak is hála 2004 a fordulat évé­
nek bizonyult. A kevesebb, mint 20 főből álló társulat a
szórakoztatást jelölte meg legfőbb célként.
A külsejében egyaránt megújult színház számos vendégprodukciónak is helyt ad. Hiszen igazán kevés
színész mondhatja sajátjának a hamisítatlan komikus vénát, ám szinte nincs olyan színész, aki pályája

során ne érezne vágyat arra, hogy új, esetleg merőben szokatlan műfajban próbálja ki magát, villantsa
meg sokszínűségét, vigyen új „vonulatot” művészetébe. Tehát, előadásokban nincs hiány...
A nagyszínpadon egy 5 részből álló Shakespeare-mesék sorozat (Ahogy tetszik, A makrancos hölgy, Sok
hűhó semmiért...) fut sikerrel, egy Agatha Christie krimi remek adaptációja, az ...és már senki sem! azaz a
tíz kicsi néger, no meg egy szenzációs vendégjáték, a Sors bolondjai. Melyben négy tehetséges színész (Szinetár Dóra - Bereczky Zoltán, Pikali Gerda - Magyar Attila) „lubickol”, a közönség pedig dől a nevetéstől.
Frederick Stroppel pompás vígjátéka roppant „laza”, sok-sok helyzetkomikumra épül. Chuck és Gail, Jay
és Bonnié két fiatal pár, akik szélsőséges érzelmi hullámzások, nagy konfliktusok között élik meg a
kapcsolatok buktatóit, az — egymáshoz való — alkalmazkodás nehézségeit. Mindezt olyan életszerűen,
hogy a nézőtér lassan megtelik „Chuckokkal és Bonniekkal”, s mikor a jóízű nevetéstől már összeszorul a
rekeszizmunk, kicsit magunkon is nevetünk, miközben őszintén szurkolunk a nagyon várt, és persze el

sem maradó „happy endért”.
A kis színpadon hasonlóan üdítő, bár kissé absztraktabb darabokat láthatunk, mint a S.Ö.R. (Shakes­
peare összes rövidítve) vagy Gáti Oszkár Ha megérinthetnélek című önálló verses estje. Legtöbbjük nem
egy-egy híres szerző tollából való, hanem kreatív ötlet szüleménye.
Ahogy példának okáért a G.O.R.CS. (Görögök összes regéi és cselekedetei) a 3 főszereplő, Kállóy Molnár
Péter, Gáspár András és Kálid Artúr „saját gyermeke”.
Egy jó színész számára idővel egyre fontosabbá válik, hogy „önmagát adja át” a nézőknek. így hát, aki
Athén és Spárta küzdelmére számít, az csalatkozni fog. Bár valóban visszamegyünk Ádámig-Éváig, az
előadásból mégis inkább egyfajta világszemlélet „jön át”. A történelem vonalát követjük, de gyakorta a
színészek saját gondolatait is kihámozhatjuk.
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy egy vidám hangvételű műnek nem lehet, nincs mondanivalója, ám
ez erős túlzás. Első helyen tagadhatatlanul a szórakoztatás áll, azonban a háttérben maradva szinte min­
dig megbújik az üzenet: „Emberek! Ne veszítsétek el a humorérzéketeket!”
Látogassunk el a Vidám Színpad előadásaira, s éljük át, milyen jó együtt nevetni másokkal.
Tapsunkkal köszönjük meg, hogy eszünkbe juttatják, nem felejthetünk el mosolyogni...
Pozbai Viola

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

Egy jó nap
Tegnap végre kicsit kisütött a nap, csak a szél
fújt. Sokakat az utcára vonzott, a váratlanul jött

cél ezelőtt két nyugdíjas a vasárnapi ebédhez
vett fél kiló kenyeret és némi harmadosztályú

hallgattam közben. Céltalanul bolyongtam, ki­

húst, egy zsák hevert, mellette csupán egy öregúr
állt, hitetlen, tompa fájdalommal szemében. Ke­

csit siettem is, mert a sietés már a véremben van.
Közben próbáltam úti célt találni. Végül megáll­

jobb sarkán lassan összegyűlt és kiszivárgott a

tam egy boltnál, amit néha megnézek. Semmi

húslé. Az élet ment tovább.

jó idő. Elindultam, és mint általában, zenét is

zében egy régi reklámszatyrot tartott. A táska

új. Megint nekivágtam a városnak, ami még
mindig nyüzsgött. Az iskolások csoportokban

Mindenki sietett, a diákok lassan elbúcsúztak,

beszélgettek; megtöltötték a sétálóutcát. Arra
gondoltam, milyen jó ez a nap. De legalábbis

hazamentek. A sarkon álltam, onnan láttam.

egy kicsit jobb az átlagnál. Kevesebb a mogorva

díjasra. Egy-egy hideg, tartózkodó pillantás esett
rá. Három-négy beszélgető ember mérgesen ke­

arc.

Nem figyelt senki a lassan könnyesszemű nyug­

rülte ki. Mit keres ez itt? Csak áll, nem lehet el­
Hirtelen, nem messze tőlem, egy idős nő össze­

férni tőle! Ezek a flúgos öregek...

esett. Nemrég jött ki egy boltból a férjével. Senki
se figyelt rájuk. Csak akkor ment oda egy-két

Lassan csöpögni kezdett az eső. Aztán egyre sza­
porábban. Mindenki nagyobbakat lépett. Már

ember, amikor a férj kétségbeesetten kiabálni

egyenletesen esett. Halk földöntúli dobolás.

kezdett segítségért. Valaki rögtön a hátára fek­

Csöpögött a járdára, csöpögött a zsákra, csöpö­

tette a nőt és próbálta elkapni a pulzusát. Sem­

gött az öregúr szívére...

mi. Ekkor páran már körülállták őket. Egy nő
mobilon mentőt hívott, miközben egy boltból
éppen kilépett férfi odasietett, és próbálta új­
raéleszteni. Ütemesen nyomni kezdte a mell­

Aztán felbukkant egy fekete autó. Megállt a

kasát. Egy, kettő, három! Semmi. Még egyszer...

kot. Az öregnek adtak egy névjegykártyát, és si­
etve elhajtottak. Kis idő elteltével az úr elindult

Az öregúr csak állt, és nézett, hol az asszonyra,
hol a semmibe; ahol elszállni láthatta életét ki­

zsáknál, és kiszállt két markos férfi, akik rövid
párbeszéd után az öregúrral, bepakolták a zsá­

lassan, lehajtott fejjel, beburkolózva a köd és a

töltő feleségét, aki talán ott állt mellette, és szá­

teljes reménytelenség homályába; egyik kezében

nakozva próbált bocsánatot kérni, hogy itt kell

táskájával, másikban a kártyával. Olyan görcsö­

hagynia...

sen szorította, mintha felesége utolsó megma­
radt darabját védené, az esőtől, az elmúlástól.

Közben megérkezett a szirénázva egy mentő.

Két orvos azonnal kiugrott, ahogy felpattant a
hátulsó két ajtó. Ők is próbálták újraéleszteni.

Amint sziluettje is beleolvadt a messzeségbe, rá­

Hasztalanul. Végül, amikor már rendőrök is

pillantottam a telefonomra: lassan ideje menni.
A nap ismét kisütött, csak egy kis zápor volt.

érkeztek, és a népet hátrébb tessékelték, a men­

Jött és ment. Mint az élet.

tősök némán zsákba tették a nő testét. Beszálltak
a mentőbe, majd elhajtottak. Nemsokára a ren­

dőrök is követték őket.

Az utcán, nem messze a bolttól, ahol húsz pere­

lő

WW-pazmanyonline .hu

Pozsgay -Szabó Péter

�ítélet

Hódítóink szolgáivá válunk
Nem telik el úgy nap, hogyha valaki leül a televízió elé és kapcsolgatja, vagy kezébe fog egy újságot
elobb-utóbb ne találna-e rá egy reklámra, ami új életérzést, új mobiltelfont vagy szebb külsőt kínál.

Csupán egy dolgot kell tennünk érte, kinyitjuk a pénztárcánkat, előveszünk egy nagycímletű bankót

és olyanná válhatunk.
Azonban kevesen gondolkodnak el, hogy lehetünk-e, vagy kell-e nekünk olyannak lennünk, amit
piaci érdekből egy gyártócég ideálként elénk állít?! Nem mindig az a szép és vonzó, amit elsőre látunk,

vagy amit engednek hogy lássunk. Ha pedig belgondolunk milyen lenne, ha mindenki egyforma
lenne? Úgy hiszem elég unalmas. Pár évszázaddal ezelőtt a gyarmatosítás a területek és kincseinek

birtoklásáról szólt, majd embereket adtak-vettek. Most, amikor a rabszolgaság már nem lehetséges, a
"szabadsággal" rendelkezőket teszik saját maguk rabszolgájává azáltal, hogy azt mondják szép lehetsz,
gazdag lehetsz és csak annyit kell tenned érte: Vegyél meg! Ez félig igaz is.Valaki gazdag lesz. Csak nem

mi, hanem a forgalmazó. Persze ez nem azt jelenti ne éljünk egészségesen, vagy ne járjunkdivatos
öltözékben. Nem azt jelenti, hogy ne akarjunk egyre jobb körülmények között élni, csupán csak
annyit, hogy gondolkodjunk előtte, valóban jó e nekünk, hogy egyenruhában akarunk járnni,
melynek rabláncai a márkajelzések. Jó e az, ha gondolataink csak a pénzen járnak, és az általa
birtokolható javakon? Szerintem nem jó! Nem a ruha teszi az embert. Az igényesség nem azanyagi
gazdagságot jelenti. Lehet valaki "szép" ruhában, ha a ruha alatt a lelke fonnyadozik. így Húsvét

múltával, kíváncsi lennék hányán tartottak önvizsgálatot? Kinek mit jelent, és mit jelentett az Ünnep?
Ki hogy készült fel? A Húsvét nem egyenlő az ajándékozással. Nem egyenlő a csokinyuszival! Nem

egyenlő az egyre drágább és illatosabb parfummökkel. Fel kell készülni lelkiekben is. Ha ez elmaradt,

soha nem késő pótolni.

Dorogi Zsolt
Tanulmányi Bizottság elnöke

Szoknyában a Felföldön
Mint az első pázmányos hallgató, aki a skóciai
University ofAbertay Dundee-n tanult egy évet,

félévével, másfelől pedig Dundee-ben egy, az Egyesült Királyságban található egyetemről kap­

az Erasmus iroda megkért írjak egy rövid cikket
az ítéletbe más hallgatókat biztatandó, hogy

mus semmi ilyesmit nem ad. Bár a Pázmányon e

külföldi tanulás e formáját is minél többen
próbálják ki. íme tehát a biztatás: Gyertek Skó­

tanulmányok elismertetése valamelyest nehéz­
kes (nekem nem sikerült), de egy év kihagyása

nak BA Law diplomát a hallgatók, míg az Eras­

ciába tanulni, mert nagyon hasznos, nagyszerű

egy diplomáért és egy éves külföldi tanulmányo­

társaság tagjai lehettek, mesés szépségű tájakat

kért szerintem megéri. A szigorúan vett karrie­

láthattok, és mindezt elérhető áron!

rista eredményeken kívül üdítő látni hogyan
mennek a dolgok egy másik, nyugat-európai

Külföldön tanulni mindig hasznos dolog, eh­

egyetemen, milyenek a professzorok, az ügyme­

hez kétség nem fér, de miért hasznosabb Dundee-ben tanulni, mint például Erasmus-szal

net, az egyetemi mentalitás és általában az élet
dolgaihoz való hozzáállás. Ennél is tágabban

Franciaországban vagy Németországban? A két
fő érvem, hogy Dundee-ben két félévet tartóz­

mélyiségében bekövetkező változások, az új ta­

kodnak a hallgatók, szemben az Erasmus egy

pasztalatok, feltárulkozó perspektívák is igen

szemlélve a dolgot, az esetlegesen az ember sze­

www.pazmanyonline íhu

�ítélet

fontosak lehetnek. Személy szerint azt gondo­

lom, legalább olyan fontosak, mint a szakmai
eredmények.

pedig cirka 700 HUF. Sokat segíthet azonban a
büdzsé kiegészítéséhez, hogy diákmunkák nagy
mennyiségben elérhetőek. Az egyetem is segít el­
helyezkedni, de részmunkaidős munkákat ügy­

A University of Abertay Dundee-n viszonylag

nökségek segítségével könnyedén lehet találni, a

kevés hallgató tanul, összesen megközelítőleg

minimálbér pedig óránként 5 font. A legügye­

7000 fő, köztük mérnökök, közgazdászok, pszi­

sebbek még állandó, full time job-ot is találhat­

chológusok és jogászok is. A nemzetközi diákok

nak. Nagy segítség, higgyétek el. Találkoztam o-

aránya igen magas, legalább a diákság harmada

lyan lengyel kollegával, aki az összes pénzét ma­

vagy fele külföldi legalább is a joghallgatók kö­

ga kereste meg, a szüleitől semmilyen segítséget
nem kért.

zött. Mondhatni kevert társaság. Nyitottak a

diákok, könnyű ismerkedni, esetleg barátokat
szerezni a világ minden tájáról. Franciák, néme­

A skót városok közül néhányat érdemes meg­

tek, olaszok, spanyolok, angolok, skótok, írek,

nézni, de nagyjából a negyedik vagy ötödik után

lengyelek, magyarok, észtek, amerikaiak, india­
iak, kínaiak, afrikaiak, szinte mindenki ott van

rájön mindenki, hogy amellett hogy gyönyörű­

ek, másfelől viszont teljesen egyformák, ugyan­

és mindenki nyitott, kíváncsi és ismerkedni a-

abból a szürke kőből épültek az épületek, és a vá­

kar, hisz mind egy cipőben járnak: új helyen

rosok stílusa, hangulata is egészen hasonló. A

vannak, és szocializálódni akarnak. Amellett,
hogy az egyetem kicsi, a város sem túl nagy, hi­

táj azonban felejthetetlen. Tényleg. Remélem

szen 110-120 ezer lakos lakja, akik közül mint­

egy 25 ezren diákok. Az egyetem által szervezett

hogy nem Skóciában forgattak, de a táj tényleg
olyan, mint a filmben. Zöld fű, kék ég (meg­

közösségi programok mellett a kikapcsolódás

lepő, de tényleg kék, és csak ritkán szürke:), bir­

ezernyi formája elérhető még a városban, hiszen
a pubok, nightclubok, kollégiumi bulik, kirán­

kák mindenfelé, és dombok, sziklák, csodaszép,

duló helyek, mozik, biliárd és éttermek egész so­
ra áll a hallgatók rendelkezésére, no meg saját

mos szigetek.

bulikat, programokat is lehet szervezni, ízlés

Bevezetőnek, kedvcsinálónak nagyjából ennyi,
próbáltam informatív és egyben lelkesítő beszá­

szerint. Még állandó, fedett korcsolyapálya is

láttátok a Rettenthetetlent, amit ugyan lehet,

na. Személyes kedvenceim a Loch Ness, és a szá­

van.

molót is írni, de a terjedelmi korlát bizony nagy
úr, ennyi fért ebbe a cikkbe. De ha bárki érdek­

A pénzügyek. Az ösztöndíj fedezi a tanulmányi

lődni szeretne a további részletekről, forduljon

költségeket, de minden más kiadást önerőből

bizalommal az Erasmus irodában Csepely-

kell finanszírozni, ideértve a szállást, a túlélés­
hez szükséges kiadásokat (dohányosok súlyos

Knorr Tamáshoz, biztos szívesen segít minden­

hátrányban!), illetve a szabadidős programokat.
Ez elsőre talán ijesztően hangzik, valójában

ezúton is köszönet érte, illetve ő ismeri az összes
elérhetőségeimet, ha valaki velem szeretne kap­

megoldható. Az árak nem túl magasak, a Lidi­

csolatba lépni. Zárszóul csak ennyit: Kalandra

ben például nagyjából itthoni árakon beszerez­
hető minden szükséges dolog, a szállásdíjak a

fel, minden lelkes hallgató, irány Skócia!

pesti albérletek áraihoz foghatók, egy korsó sör

18

WW-pazmanyonline .hu

kinek, nekem is annak idején rengeteget segített,

Schlemmer Tamás

�ítélet

Hullámvölgy...
Minden ember életében vannak mélypontok. Ezalól egyikünk sem kivétel. Ez az élet rendje. Hol boldogok
vagyunk, hol boldogtalanok.
Emberek közt élsz, emberek közt, akik különlegesek és kiszámíthatatlanok, de pontosan ettől izgalmasak.
Sokszor érezheted úgy, hogy kicsúszik lábad alól a talaj, és elveszted az irányítást
Egyedül nem mindig sikerül talpon maradni, de teljesen egyedül úgysem maradsz..
Nemcsak emberek lehetnek a segítségedre, hanem könyvek, zene és bizonyos jelek, amiket olykor nem ér­
tesz meg azonnal, hanem csak elraktározod és
később használod fel. Mint ahogy ez a lány is kapott jeleket a Sorstól, az Égtől, Valakitől...
Április végi, csendes hajnal. A lány a 6 órás vonatra igyekezett. A szeme kisírt, a lelke mélységesen szomorú.
Az egész lényéből áradt a bizonytalanság és a fájdalom. Megcsaltnak, kifosztottnak érezte magát és remény­
telennek a helyzetét. Ahogy az ajtón kilépett, megcsapta arcát az üres utca illata. Egy lélek sem volt rajta
kívül, mindenki az igazak álmát aludta, az egész város együtt lélegzett. Egyenletesen szuszogott. Olyan bé­
késen...Olyan jóízűen... A lány, pedig a vállára vette a csomagját, a szíven ott volt a bánata és megtette az el­
ső lépéseket a félhomályban. A fejét a földre szegezte és minden lépésnél ugyanez a gondolat motoszkált
benne...
A járda száraz volt, nem esett az eső, nem volt semmi ami elmosta volna a kutyák ürülékét. Ilyenek a belvá­
rosi utcák. A lány, ahogy rótta az utcákat érdekes dologba botlott: az egyik ilyen végtermék közepébe tűzve
megpillantott egy szál pici, sárga virágot. Nem tudta mire vélni a dolgot, mosoly futott át az arcán, majd to­
vábbment. Ugyanúgy, lehajtott fejjel, egyedül... Felült a vonatra, kibámult az ablakon, de csak homályos
alakokat látott. A vonat elindult és a lány gondolkodni kezdett. Eszébe jutott a reggeli látvány és az élete
közti hasonlóság. Letörölte könnyeit, felemelte a fejét és halvány mosoly jelent meg az arcán. „Lehet, hogy
„szar” az élet, de az a kis virág sosem hiányozhat belőle. Az én virágom most kissé hervadt, de még nem
fonnyadt el. Vigyáznom kell rá...”
A vonat robogott és egyre világosabb lett. Felkelt a Napcserit

Áprilisi Kalendárium
485 éve, 1520. április 6-án hunyt el Raffaello, ere­
deti nevén Raffaello di Giovanni Santi olasz festő és
építész, a festészet történetének egyik legkiemelke­
dőbb alakja. Bramante halála után ő folytatta a
Szent Péter bazilika építésének irányítását. Világ­
hírűek a vatikáni teremsorban található Stanzái.
Legismertebb alkotásai a Krisztus sírbatétele; a
Mária eljegyzése és a Doni házaspár.
270 éve, 1735. április 8-án hunyt el II. Rákóczi
Ferenc erdélyi fejedelem, hadvezér, a magyar törté­
nelem egyik legnagyobb alakja, I. Rákóczi Ferenc
és Zrínyi Ilona fia. Az 1703-tól 1711-ig tartó Habsburg-ellenes szabadságharc vezére volt.

165 éve, 1840. április 2-án született Émile Zola

francia író, a XIX. század realista regényirodal­
mának jelentős képviselője, a naturalizmus mega­
lapítója. Ismertebb művei a Nana; A patkányfogó
és a Thérése Raquin.

145 éve, 1860. április 8-án hunyt el egy döblingi
szanatóriumban gróf Széchenyi István, a „legna­
gyobb magyar”. Kezdeményezésére megalakult a
Magyar Tudományos Akadémia és a Pesti Magyar
Kereskedelmi Bank. Létrehozta az Első Lótenyész­
tő Egyesületet, és megalapította a Nemzeti Kaszi­
nót. Nevéhez fűződik az Al-Duna szabályozása és
a Lánchíd megépítése. Fő művei: Hitel; Világ és
Stádium.

www.pazmanyonline .hu

�ítélet

Mi az a Vad fügefa?
Az első kérdés, ami a gyanútlan plakátolvasóban felmerül: Honnan jött a nevünk? A válasz egyszerű! Két éve, az első Fügén
(aminek akkor még névtelen volt) Varga Gergő felolvasott nekünk egy szentírási részt, amiben a kö-zösség neve rejtőzött... Ez volt
az a rész: Élt ott egy Zakeus nevű tehetős ember, a vámosokfeje. Szerette volna látniJézust szemtőlszemben, de a tömeg miatt
nem tudta, mert alacsony termetű volt. így bát előrefutott, felmászott egy vadfiigefára, hogy láthassa, mert arra kellett elha­
ladnia. (Lk 19,2-4)
Jó, jó-mondhatja plakátolvasónk-, de ettől nem lettem okosabb... Mégis, mi ez a közösség? Erre a kérdésre mindenki mást
válaszol, ezekből olvashattok itt néhányat.
„Valami hasonlót jelent számomra is ez a közösség. Közelebb férkőzni Istenhez.” (Böszörményi Gergely II. évf.)
„A Vad Fügefa egy olyan közösség, mélyben az alapvető összetartó erő a hit, mégsem hittanóra. Nem egy korban, bölcsesség­
ben és lelkiekben előttünk járó személy vezeti (bár olykor hívunk ilyeneket), hanem egyfajta „önképző kör”. Szerda esténként
ugyanis egymást gazdagítjuk közös énekléssel, imával, beszélgetésekkel; megosztjuk nehézségeinket, örömeinket, egyszerűen
töltekezünk. A legjobb benne, hogy nagyon befogadó közösség, nyitott minden új érdeklődőre, még olyanokra is, akik eltávolodtak
Istentől, vagy eddig nem is próbáltak közeledni Felé, de szeretnének tartozni valahová. A rendszeres összejöveteleinken kívül a
közös programok, kirándulásokpedigigazán összekovácsoljákatársaságot.” (NyáryDorkalII.évf.)
„Ha a mai rohanó világban egy kis megállásra, elcsendesedésre vágyom, ha az Isten felé vezető úton tovább szeretnék
haladni, vagy csak egyszerűen azokkal szeretnék együtt imádkozni, beszélgetni, akikfontosakszámomra, akkor szerda esténként
lesétálokaTanári Klubba, és ezekaFügefán mind beteljesülnek.” (Szalai Tamás IV. évf.)
„Egyfajta olyan felelősség, amelyet öröm érezni! ” (Filep Eszti IV évf.)
„Számomra a Vad Fügefa, ugyanúgy mint ama kíváncsi vámos, Zakeus számára, azt a helyet jelenti, ahonnan megláthatom a
Mestert. Mindez nem csupán egyéni igény és tapasztalat. Nagyszerű érzés, hogy nem egyedül "mászok a fára", nagyszerű érzés
osztozni abban az örömben, hogy aMester megszáll házunkban, s áldása ránk köszönt.” (Rózsa Dani V évf.)
(Egy, a neve elhallgatását kérő barátunk rövid gondolkodás után úgy foglalta össze a Vad Fügefa lényegét, mint „Az a hely, ahol
szerda esténként vacsorázom.” )

Remélem, kedvet kaptatokahhoz, hogy szerda este benézzetekaTanári klubba!

Fülöp Emese

PRO FACULTATE-DÍJ 2005
A 2003-ban alapított, idén harmadik ízben átadásra kerülő díj azokat illeti, akik a legtöbbet tettek a Kar
építéséért, fejlődéséért. A Kar valamennyi hallgatója, oktatója, alkalmazottja szavazhat arra a személyre, aki
szerinte a legérdemesebb a hivatalos, a Kari Tanács által jóváhagyott kitüntetésre. A szavazatokat többféle
módon gyűjtjük: el lehet küldeni e-mailben a lippaygyorgykor@hotmail.com címre, illetve az április 18-án
kezdődő héten a Kar épületében a szavazatgyűjtő bizottságoknál lehet majd szavazni. A díjat mindenki
csak egyszer kaphatja meg, úgyhogy a korábbi díjazottakra ne szavazzon senki!
Az eddigi díjazottak: Dr. Zlinszky János (2003), Dr. Bánrévy Gábor (2004), Dr. Kilényi Géza (2004), Dr.
Pálinkás György (2004), Dr. Péteri Zoltán.

SZAVAZÓLAP
Pro Facultate-díj 2005

Az én szavazatom:................................................................................

20

WWW-pazmanyonline .hu

�ítélet

XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia
2005. március 21-23 között került megrendezésre a XXVII. Országos Tudományos
Diákköri Konferencia Győrben. Karunk hallgatói eredményesen szerepeltek a megmérettetésen.
I. HELY

Szekció

Dolgozat címe

Név

Szabó Krisztina

Fenus nauticum

Egyetemes Jogtörténet és Római Jog

Navratyii Zoltán

Az asszisztált reprodukciós eljárások a jogi szabályozás
tükrében különös tekintettel az in vitro embrió
helyzetére

Polgári Jog I. (Személyi jog, Családjog,
Szellemi alkotások joga)

Hős Nikolett

A munkáltatói jogutódlás szabályai a magyar
munkajogban

Munka- és Szociális jog I.
(Általános rész)

Pocsai Tamás

A tokaji bor hamisítása

Agrár- és Környezetvédelmi Jog

Könczöl Miklós

A tyrannis kérdései Xenophón műveiben

Jog- és Állambölcselet II.
(Államelmélet)

Szilágyi Pál Béla

Az Európai Közösségek Fúziós Rendeletének
(The EC Merger Regulation) 2001- 2004-es reformja
és a magyar szabályok szükséges változtatásai

Kereskedelmi Jog

Pogácsás Anett

Szerzői jogi kérdések a televíziózásban az
információs társadalom kihívásai

Polgári Jogi.
(Személyi jog, Családjog,
Szellemi alkotások joga)

Kéri Zoltán

Jogügyleti érvényesség és hatályosság, különös
tekintettel a végrendeletre

Polgári Jog II.
(Kötelmi jog, Általános rész)

Szilvásy György Péter

Az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek vizsgálata
a jogalkotási folyamatok tükrében

Alkotmányjog I. (Általános rész)

Schlemmer Tamás

A fájlmegosztás jogi kérdései

Polgári Jogi.
(Személyi jog, Családjog,
Szellemi alkotások joga)

Lakatos Mária Csilla

A deliktuális felelősség történeti fejlődésének
összevetése a kontinentális (római-germán) és az
angolszász jogrendszerekben

Polgári Jog II.
(Kötelmi jog, Általános rész)

11. HELY

Hl. HELY

Különdíjban részesültek: Kosztyu Tamás, Szilágyi Dorottya, Páll Balázs, Boros Balázs Sándor, Szilvásy György Péter
Ezúton gratulálunk a sikeres szereplésükhöz!

www.pazmanyonline .hu

�KISPÁLYÁS
FOCIBAJNOKSÁG

időpont

2005. április 20. (szerda]

helyszín:

Építők SC (Népliget)
műfüves pálya

nevezési határidő: április 18.
nevezési díj:

5 □□□.- Ft / csapat
[egy csapatba 10 főt lehet nevezni]

nevezni lehet: PPKE-JAK HŐK irodában
vagy www.e-hok.hu/foci

bővebb információ: +36 20 316 8965
info (g) pazmanyonline. hu

www.e-hok.hu/foci

�T[ajókirándulás 2005. március 15-én

�A rejtelmekbe bevezetnek ő házigazdák:

Dr. Horváth Attila - egyetemi docens
Szilasl Alex - zongoraművész
Az esték kezdete:

£005. április 13., szerda este 18.30
Vendég: Pitti Katalin és Gulyás Dénes operaénekesek
Az est támogatója: Vókó György tanszékvezető egyetemi tanár

£005. április £0., szerda este 18.30
Vendég: az Akadémia Quartel
fiz «1 Umogdlója RÉSZ, i feni eittlmtó) maié

R szalon vendégeit hungaricumokkal lepjük meg.
Helyszín: PPKE JAK díszterem (1088 Bp. Szentkirályi u. £8-30.)
Szervező: Hallgatói Önkormányzat. Rz április 13-i és 80-i szalonba a belépés díjtalan.

További kedvezményes koncertkehetőség a Pázmány diákjainak és tanárainak:

Exkluzív zenekari hangverseny a nemzeti Hangversenyteremben

£005. április £8., csütörtök este 1Q.30.
Szilasi Alex Chopin-estje Pleyel zongorán
Közreműködnek a Zeneszalon Kamaraszímfonikusok
fiz április £8-i koncertre kedvezményes diók- és tanárjegyek rendelhetők a HŐK irodában.
Információ: HŐK Iroda, www.pazmanyonline.hu,www.zeneszalon.hu
info@pazmanyonline.hu

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="59">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3563">
                  <text>2005</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3585">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3565">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3566">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3567">
                <text>VIII. évfolyam 2. szám 2005. április</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3568">
                <text>Tartalom&#13;
A szeretet teremt új életet&#13;
"Egészen a Tied"&#13;
Hírek&#13;
Országos Hallgatói Érdekképviselet&#13;
Párbeszéd és kölcsönös tisztelet&#13;
Magyarország és Lengyelország versenyképessége&#13;
Az Európai Unió szociális- és foglalkoztatáspolitikája&#13;
Csemetekert &#13;
Beszélgetés Tübingenről&#13;
"Színház az egész világ&#13;
Egy jó nap&#13;
Hódítóink szolgáivá válunk&#13;
Szoknyában a Felföldön&#13;
Hullámvölgy&#13;
Áprilisi kalendárium&#13;
Mi az a Vad fügefa?&#13;
Pro-Facultaté díj - Szavazólap&#13;
XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia&#13;
Kispályás Focibajnokság&#13;
Hajókirándulás 2005. március 15-én&#13;
</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3569">
                <text>Bándi Gyula; Dobos Tibor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3570">
                <text>Bándi Gyula; Dobos Tibor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3571">
                <text>2005. április</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3572">
                <text>2005.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3573">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3574">
                <text>A5 (148x210) ; (354kb+3049kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3575">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3576">
                <text>PPKE_itelet_VIII_2_200504</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3577">
                <text>T00068</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3578">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3579">
                <text>24 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3580">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3581">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3582">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3583">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3584">
                <text>PPKE_itelet_VIII_2_200504</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="168">
        <name>Bándi Gyula</name>
      </tag>
      <tag tagId="266">
        <name>Dobos Tibor</name>
      </tag>
      <tag tagId="209">
        <name>HÖK</name>
      </tag>
      <tag tagId="265">
        <name>Lukács Tamás</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="199" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="401">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/14d75a681f54ee333a558e70fb66c4ad.jpg</src>
        <authentication>6d56dfcf0c38b056d7f331fef2337b24</authentication>
      </file>
      <file fileId="402">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/b3b52ca1adeb2c03a1ea263e4bac9147.pdf</src>
        <authentication>f64ddcf5f973a2d959188ac4c2991b2c</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="3541">
                    <text>A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

VII. ÉVFOLYAM, 6.

2005. FEBRUÁR

0ITELET
4equum&lt;

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR
HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA

Tanulmányi bizottság

Dr. Láng Péter, személyesen

Gólyabál

Elhunyt Kulcsár Anita

Glosszátor — feljegyzés a nagyvilágból
Aequo- loco: Beszélgetés Dr. Sótonyi Péterrel
Karunk új díszdoktora: James Crawford
honlap: www.jak.ppke.hu/itelet • e-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu

�Újdonságaink
KIADVÁNYOK

Kereszty Béla

A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve
A könyv a témakör általános ismertetése mellett alaposan elemzi a közlekedési büntetőjog általános és különös
részét. Részletesen ismerteti és analizálja a közlekedési büntetőjog ítélkezési gyakorlatának tapasztalatait, vala­
mint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait. A klasszikus tényállási elemek megvizsgálása mellett kitér
olyan további fontos kérdésekre, mint pl. a veszély fogalma, az okozatossággal kapcsolatos elméletek, az egység­
többség problémaköre stb.
Ára: 4200 Ft + áfa

Farkas Ákos (szerkesztő)

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi
együttműködési rendszerében
Az Európai Unió egyik legfontosabb feladatának a közösségi pénzügyi érdekek védelmét tekinti. Ennek a kiemelt
problémakörnek a felügyeletét látja el az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal. A Miskolci Egyetem Állam- és Jog­
tudományi Karának tanárai a közösség pénzügyi érdekeit érintő legjelentősebb területek - költségvetés, verseny­
felügyelet -, valamint a felelősség kérdéskörében - közigazgatási jogi védelem, bűnügyi együttműködés, az OLAF
és más bűnüldöző szervek kapcsolata, a gazdasági vezetők felelőssége - írtak a szakmai és a nem szakmai, érdek­
lődő közönség számára is figyelemreméltó esszégyűjteményt.

Ára: 4800 Ft + áfa

Geller Balázs

Legalitás a vádlottak padján
Az anyagi büntetőjog legalitásának elméleti analízise

A 90-es évek elejétől a klasszikus büntetőjog számos tétele megkérdőjeleződött a nemzetközi büntetőtörvényszé­
kek, az Emberi Jogok Európai Bíróságának, és a társadalmi változásokon áteső országok nemzeti bíróságainak íté­
letei következtében. Ezen ítéletek és a kapcsolódó szakirodalom feldolgozásával a nullum crimen elveket, a jog­
értelmezést és a bírói jogalkotás szerepét gondolja újra e mű.
Ára: 4800 Ft + áfa

Varga Zoltán

A tanú a büntetőeljárásban
A szerző, a Fővárosi Bíróság tanácselnök bírája több évtizedes tapasztalatait gyűjtötte össze. A kiadvány három
nagy egységre tagolható. Az első rész a tanú fogalmának és perjogi helyzetének meghatározásával foglalkozik.
A második egység a leggyakrabban felmerülő gyakorlati kérdéseket tárgyalja. Ebben a részben a kihallgatás
szabályaitól a vallomástétel kérdésein át a vallomások értékeléséig terjed a megválaszolandó kérdések köre.
A harmadik fejezet a tanúvédelem helyzetét elemzi.
Ára: 4500 Ft + áfa

�ítélet

Tartalom

Impresszum

Hírek.................................................................................................................

3

Tanulmányi bizottság......................................................................................

4

Februári események kalendáriuma

5

.............................................................

Dr. Láng Péter, személyesen............................................................................

6

Ungváry Krisztián: A magyar honvédséga második világháborúban.

11

Boldogító séta................................................ ............................ ................... 12

ítélet
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Hallgatói Önkormányzatának lapja
Megjelenik 1500 példányban
Felelős Kiadó:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A hazaváró Isten, ................................................................................................ 13

Kertész Imre: Sorstalanság.....................................................................

14

. ......................................

15

Karunk új díszdoktora: James Crawford

Elhunyt Kulcsár Anita.......................................

A kiadó képviselője:
Dr. Jobbágyi Gábor, tanszékvezető egyete­
mi tanár

16

Aequo- loco: Beszélgetés Dr. Sótonyi Péterrel................................................. 17

Főszerkesztő:
Lukács Tamás

Konferencia a drogtörvényről......................................................................... .19

Glosszátor — feljegyzés a nagyvilágból
Farsang

20

...................................................

22

.........................................

Gólyabál................................ .............................

Főszerkesztő helyettes:
Tokody Klára
Vargha Bálint Tamás

. 23

Hírek
Bandi Gyula dékán úr
a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány
Pázmány Péterfelsőoktatási díjban részesült.
Az alapítvány az oktatás, a kutatás, a művészetek különböző ágainak
támogatása, a közművelődés megújítása, valamint a környezetvédelmi
szemlélet kialakítása ésfejlesztése céljábóljött létre. A díjat olyan személyek­
nek ítélik oda, akik a fent említett területek valamelyikén kimagasló telje­
sítményt nyújtanak. Ezúton isgratulálunk a dékán úrnak.

A szerkesztőség tagjak
Balogh Zsolt
Búd aházi Árpád
Fügéd i Zsófi,
Juhász Gábor
Mikó Adrienn
Oláh Viktória Klára
Pozbai Viola
Rádi Vilmos Gábor
Zsellér Máté

Berényi Hajnalka
Cseri Tímea
Gyökeres Zoltán
Mavrák Hedvig
Miiisi ts Barbara
Pásztor Veronika
Pozsgay-Szabó Péter
Szalay Beatrix

Akik munkákat segítik;
dr. Koltay András, Teleki László, Szilvásy
György Péter
Nyomdai Előkészítés:
TomArt Reklámstúdió, www. tomart.cc

HAJÓKIRÁNDULÁS MÁRCIUS 15-ÉN
A HŐK idén is megrendezi a hagyományosnak mondható

március 15.-i hajókirándulást
Budapestről Visegrádra és vissza.
További információt a HŐK irodában vagy az
info@pazmanyonline.hu címen kaphattok!

Nyomda:
Alumni Kiadó Kft., www.alumnikiado.hu
Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja
írásaitokat. Úgyszintén várunk
mindenkit, aki részt venne a szerkesztőség
munkájában.
E-mail cím: itelet@lectio.jak.ppke.hu
I tele tO 1 @ho tmail.com

3

�ítélet

Tanulmányi Bizottság
A Tanulmányi Bizottság a Kari Tanács által válasz­
tottnégytagú testület, melynekjelenlegtagjai:

tervet. Ez utóbbi esetben pontosan fel kell tüntetnie a
tantárgyi ütemezést, e nélkül a Tanulmányi Bizottság
kérelmét automatikusan elutasítja.

-dr. Frivaldszkyjános (elnök)
- dr. Szívós Mária (oktatói tag)
- Dobos Tibor (hallgatói tag)
- Dorogi Zsolt (hallgatói tag)

■ Azon hallgatók, akik külföldi tanulmányaik miatt
kaptak egyéni tanulmányi és vizsgarendet a külföldi
tartózkodást meghaladó egy félévnyi tartalommal
hosszabb időre, azok hazatérve itthon ezen a jogcí­
men nem kapnak lehetőséget a gyakorlatok, szeminá­
riumok látogatása alóli felmentésre.

A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozó tanul­
mányiügyek:
- egyéni tanulmányi és vizsgarend/kedvezményes tanrend
- évhalasztás/passzív félév
- halasztott beiratkozás/halasztotttárgyfelvétel
áthallgatás
- tantárgyfelmentéssel kapcsolatos panasz

B

Évismétlésre kötelezett hallgató ha különös mél­

tánylást érdemlő okból egyéni tanrendet kap, tantár­
gyi tervében nem vehet fel tárgyakat a következő félé­
vekről.

Néhányfontosabb szabály, mely a kérelmek benyúj­
tásánálfontos lehet:

B

Új szabályozás a külföldi tanulmányokat folytató

hallgatók egyéni tanulmányi- és vizsgarendjéről szóló
rendkezésekben: az egyéni tanulmányi rend iránti ké­
relemben jelezni kell, hogy a hallgató kéri-e vala­
mely gyakorlat vagy kötelezően választott tárgy osz­
tályzatának a hozzá tartozó kötelező tárgyból történő

B A Kari Tanács döntése értelmében 2005. január 1től a tanulmányi kérelmek elbírálásáról szóló határo­
zatokat a hallgatóknak ajánlott levélben küldjük ki,

amelyért 500 forint különeljárási díjat kell fizetni.
A kérelmeket a Tanulmányi Bizottság csak akkor
bírálja el, ha benyújtásukkor a különeljárási díj
befizetéséről szóló csekket mellékelték. /12/2004.
(XII.3.) tanulmányi hirdetmény/

B Egyéni tanulmányi és vizsgarendet a tárgyi félév­
ben már módosítani nem lehet.

■ A kérelmet benyújtott hallgatónak minden eset­
ben leckekönyvét le kell adnia a Dékáni Hivatal­
ban, anélkül a Bizottság érdemben nem dönt.

H Amennyiben a hallgató a szorgalmi időszakban
kap vizsgázás! lehetőséget, akkor is vizsgára a Neptun
rendszeren keresztül köteles jelentkezni, olyan vizs­

átszámítását, melyet a félév végén a Dékáni Hivatal
fog elvégezni./1/2005. (1.13.) tanulmányi hirdetmény/

ganapra, amelyet a tanszékkel előzetesen egyezte­
tett. Amennyiben a tanszék meghatározza, hogy utó­
vizsgaidőszakban csak utóvizsgás hallgatók vizsgáz­
hatnak, annyiban ez értelemszerűen vonatkozik az
egyéni tanrendet kapott hallgatókra is.

■ Minden tényt, hivatkozást — a leckekönyvben sze­
replő adatok kivételével — igazolni kell, kivéve azo­
kat, amelyek a dolgok természetéből fakadóan nem
igazolhatók.

■ Egyéni tanulmányi és vizsgarend iránti kérelem
benyújtásánál a hallgatónak pontosan meg kell jelölnie, hogy egyéni tanulmányi és vizsgarend címén mi­
lyen kedvezményeket kér, a tantárgyi terve vonat­
kozásában pedig nyilatkoznia kell, hogy vagy nem
kíván eltérni az adott évfolyam adott félévére vonat­
kozó tantárgyi tervtől, vagy pedig a szabályoknak
megfelelően maga kívánja összeállítani a tantárgyi

4

,
!

B A Tanulmányi Bizottság határozatait postán, aján­
lott levélben kézbesíti; a Titkárság tájékoztatást az el­
bírálás alatt álló kérelmekről nem ad, az elbírált kérel­
mekről pedig kizárólag fogadóórában ad.

B

Évhalasztás iránti kérelmet csak annak a hall­

gatónak kell benyújtania, aki korábban már négy,
vagy annál több félévet halasztott. Az évhalasztást

�ítélet

kérő hallgatók státuszuk pontos tisztázása érdekében
kétség esetén feltétlenül érdeklődjenek illetékes elő­
adójuknál. /I0/2003. (VIII.22.) tanulmányi hirdetmény

2.pontja/
A kreditrendszerben tanuló hallgatóknak a passzív
félévet a tárgyfelvételi időszak végéig a Dékáni Hiva­
talban be kell jelentenie. Ez tartalmilag megegyezik
a hagyományos rendszer évhalasztásával. /10/2003.

■ Beiratkozott hallgatók esetében évhalasz­
tást, illetve a félév utólagos passzívvá nyilvání­
tását legkésőbb az adott félév szorgalmi időszaká­
nak végéig lehet kérni./ZVSz 8.§ (2) bekezdés/

Budapest, 2005. január 31.

(VIIL22.) tanulmányi hirdetmény 6. pontja/

Tanulmányi Bizottság

Februári események kalendáriuma
- 405 éve, 1600. február 17-én égették meg nézetei

várának restaurálásában és az ő tervei szerint épült

miatt Giordano Brúnó itáliai természetfilozó­

a lillafüredi Palota Szálló.

fust, dominikánus szerzetest.
- 125 éve, 1880. február 15-én hunyt el Fischer
- 355 éve, 1650. február 11-én hunyt el Stockholm­

Mór porcelánfestő, porcelángyáros, a herendi por­

ban René Descartes francia racionalista filozó­

celángyár alapítója, aki nemesi címet kapott a ma­

fus és matematikus, „a modern filozófia atyja”.

gyarországi kerámiaipar fejlesztése terén szerzett
érdemeiért.

- 320 éve, 1685. február 23-án született Georg

Friedrich Handel német-angol zeneszerző. Nagy

- 120 éve, 1885. február 7-én született Sinclair

sikerű szerzeményei oratóriumai (Messiás, Sala­

Lewis amerikai regényíró, aki 1930-ban irodalmi

mon), operái (Agrippina, Julius Ceasar) és szvitjei

Nobel-díjat kapott. Fő műve, egyben legjobb alko­

(Vízizene).

tása az Arrowsmith című regénye. Ismert művei

még a Férjek és feleségek és a Sólyom útja.
- 215 éve, 1790. február 20-án hunyt el Bécsben II.

József német-római császár, a magyarok „kalapos

királya”.

- 110 éve, 1895. február 1-jén hunyt el Lázár Jakab
erdész. Ő írta Erdészeti kézikönyv címmel az első,
magyar nyelven megjelent erdészeti szakkönyvet.

- 155 éve, 1850. február 23-án született César Ritz,
„a királyok szállodása és a szállodások királya”. A

- 95 éve, 1910-ben vezették be Svédországban az ál­

nizzai, a luzerni és a londoni Savoy Szállodák igaz­

talános választójogot.

gatója volt. A nevét viselő párizsi Ritz Szálló ma is
a világ legfényűzőbb szállodája.

- 60 éve, 1945. február 22-én hunyt el Schenk Ja­

kab zoológus, ornitológus. 1908-ban ő vezette be a
- 150 éve, 1855. február 15-én hunyt el Lilla, azaz

költöző madarak gyűrűzését.

Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály szerel­

me, Lilla-verseinek ihletője.

- 60 éve, 1955. február 8-án született John Gri­

sham amerikai író, akinek legismertebb műveiből
- 125 éve, 1880. február 14-én született Lux Kál­

(A cég, A Pelikán-ügyirat, Az ügyfél, Esőcsináló)

mán építész, restaurátor. Részt vett Vajdahunyad

sikeres filmek készültek.
BH

5

�ítélet

Dr. Láng Péter, személyesen
- Tisztelt tanár úr, az Ön nevétjelenleg
a Nemzetközi Közjogi Tanszék egyete­
mi adjunktusai közt olvashatjuk. Ha
megengedi, hadd tegyekfel először egy
technikai jellegű kérdést: mit jelent
neve előtt a „DDr. ” megjelölés?
- Ez a „duplex doctor” rövidítése. Arra
utal, hogy két egyetemi doktorátussal
rendelkezem. Az elsőt 1975-ben filozó­
fiából szereztem —döntéselméleti téma­
körből —, a második a jogi. Van egy har­
madik is, a tudományos fokozat, a PhD
doktorátusom, mely multidiszciplináris, azaz több tudomány terület téma­
köréből tevődik Össze. Erre azért is va­
gyok büszke, mert az országban első­
ként szereztem meg, 2002-ben.

- Ebből, ha jól sejtem, levonható az a
következtetés, hogy az Ön életét a
tudományos tevékenység végigkísérte.
Bemutatná nekünk gyermek- és ifjú­
korát?
- Szívesen. Bár valóban igaz, hogy egész
életem során folyamatosan igyekeztem
tanulni, képezni magam, erre sajnos
nem mindig volt megfelelő lehetősé­
gem. 1941-ben születtem Pécsett, az
akkori fogalmak szerint előkelő család­
ban, ami nem is olyan sokára inkább
hátrányt, mint előnyt jelentett. Szárma­
zásom miatt már a középiskolába is
nehezen vettek fel, és korán meg kellett
tapasztalnom, mit is jelent a diszkrimi­
náció, a kitaszítottság, a sorstalanság.
Édesapám, aki kiváló jogász, az össze­
omlás pillanatában a magyar hadsereg
katonai bíróságának megbízott vezető­
je, a vezérkar igazságügyi referense volt,
a hadifogságból hazatérve kubikosként
és segédmunkásként tudott csak életben
maradni. Az ötvenes években családom
három tagját végezték ki származása
miatt, elmondhatom, szinte állandó
rettegésben éltünk. Az érettségit Pécsett
szereztem meg az ottani művészeti gim­
náziumban. Ezzel párhuzamosan hege­
dű és karvezető szakot végeztem a pécsi
Konzervatóriumban. Itt ismerkedtem

6

meg Varga Csabával, akinek neve, azt
hiszem, minden hallgató számára isme­
rős. ö orgonázott, én hegedültem. Máig
megmaradtak bennem akkori, elmé­
lyült, meghitt beszélgetéseink, nagy öröm volt sok év után ismét viszontlátni.
Kézsérülésem miatt különben zenei
tanulmányaimat megszakítottam és
édesapám nyomdokait követve én is jo­
gász szerettem volna lenni. A jogászko­
dás nemes hagyomány nálunk, ügyvé­
dek, kúriai bírók, híres büntetőjogászok
is voltak a családban. A pécsi jogi egye­
temre jelentkeztem, de papírjaimat a
gimnázium nem merte továbbítani, ne­
hogy az a gyanú támadjon, hogy egy
„osztályidegent” támogatnak. Valamit
tanulni szerettem volna, így hát a Buda­
pesti Református Theológiai Akadémiá­
ra jelentkeztem, ahol, kiváló eredmény­
nyel, 1965-ben szereztem lelkészi okle­
velet. Egy évig lelkészkedtem, s bár máig
mélyen hívő keresztyén vagyok, nem a
lelkészséget választottam eleve hivatá­
somnak. Ezt az első pillanattól tudták
kedves professzoraim rólam. Azt hi­
szem, rövid egyházi tevékenységem ide­
jén lelkiismeretesebben szolgáltam,
mint nem egy, hivatását könnyebben
vevő társam. A mások iránti segitőkészség, hányatott életem miatt, gyermek­
korom óta megvolt bennem, s ezért arra
gondoltam, politikától mentes hivatást
gyakorolva orvos leszek. Orvosasszisz­
tensként egy évet a Semmelweis Orvos­
tudományi Egyetemen dolgoztam,
hogy utána felvételizzem. Sajnos abban
az évben hunyt el édesapám is, árván
maradva nem mertem nekivágni az or­
vosi tanulmányoknak. Öt évig azonban
az Országos Orvostudományi Könyv­
tár és Dokumentációs Központban dol­
goztam, végül már egy tudományos kis
kutatócsoport vezetőjeként, majd újabb
három év következett a SOTE-n, tudo­
mányos segédmunkatársként. Ezekben
az években szereztem meg a szakkönyv­
tárosi végzettséget, és volt szerencsém
megismerkedni Antall Józseffel, aki a
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,
Könyvtár és Levéltár munkatársa, majd

főigazgatója volt 1990-ig. Barátságunk
erre az időre nyúlik vissza, hiszen az
orvosi egyetemen főnököm volt az
Orvostörténeti Társaság elnöke, Antall
József a főtitkára, én pedig a tudomá­
nyos közleményeink szerkesztője. A
rendszerváltás után ismét együtt dol­
goztunk, Antall József miniszterelnöksége idején a kormány főtanácsadója
voltam, a csehszlovákiai és nemzetbiz­
tonsági ügyek voltak a működési terü­
letem. De idáig hosszú, nem könnyű út
vezetett...

- Mikor nyílt lehetősége az első állami
diploma megszerzésére?
- A tudományos munka mellett 1969ben iratkozhattam be az ELTE Bölcsé­
szettudományi Karára, a filozófia szak­
ra. Igazi elit képzésben részesülhettem,
tizenegy fős osztályomnak Hársing
László professzor volt a vezetője, aki
maga is valamikor katolikus teológiára
járt és korántsem marxista szellemben
oktatott minket. Legendás évfolya­
munk egyik tagja, Palló Gábor ma az

�ítélet

Akadémia Filozófiai Intézetének tudo­ mia mindig kegyes volt hozzám, az Aka­
mányos igazgatója, a Mindentudás démia gondozásában megjelent Fejlődő
Egyetemének ünnepelt előadója. Ko­ Országok Lexikonának egyik cikkírója
moly volt annak idején a filozófuskép­ lehettem, és erre különösen büszke va­
zés, a természettudományi tárgyakat a gyok. Ezzel egyidejűleg érdeklődésem
TIK hallgatóival együtt tanultuk, és fokozatosan kiterjedt a politika, a jog
igen nehéz vizsgákat kellett tennünk, világára is, és megkezdődött életem
például matematikai logikából, fiziká­ másik nagy „szeletének”, az újságírói
ból, biológiából. 1975-ben szereztem a
munkának az időszaka. 1972-től 1990-ig
diploma után első, egyetemi doktori fo­ folyamatosan dolgoztam újságíróként.
kozatomat. Témavezetőm Hársing pro­ Először az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat
fesszor volt, disszertációmat tudomány­ felelős szerkesztője voltam, majd 1977
elméleti kérdéskörben, a döntéselmélet | és 1984 közt a Magyar Távirati Iroda
filozófiai kérdéseiről írtam. Ez annak külpolitikai rovatszerkesztője. 1984-ben
idején veszélyes vállalkozás volt, hiszen hívtak át a Magyar Nemzethez, ahol
amikor ugyanebből a témából kandi­ külpolitikai szerkesztő, szemleíró let­
dátusi képzésre jelentkeztem, a bizott­ tem. Én voltam a lap közel-keleti szak­
ság elnöke enyhe megvetéssel kérdezte értője, e minőségemben jártam riporttőlem: ilyen burzsoá tudományból akar kőrúton a térségben. Elmondhatom,
kandidálni? Természetesen álmodnom
hogy a közel-keleti politika vezető fi­
sem lehetett, hogy elfogadják jelentke­ guráit jól ismertem, beleértve a nemrég
zésemet. A döntéselmélet azóta megha­ elhunyt Jasszer Arafatot is. A róla írt
tározó tudománnyá vált, a rendszerel­ cikkeim igen élénk visszhangot keltet­
mélettel és játékelmélettel együtt, ame­ tek. Mivel elismert közép-európai, egye­
lyek szintén kutatási területemnek szá­ bek között lengyel és csehszlovákiai
mítottak. Azért voltak, akik értékelték szakértő is voltam, ezért én lettem, 1986
tudásomat, alapító tagja lettem a Ma­ és 1990 között, a Magyar Nemzet törté­
gyar Tudományos Akadémia döntésel­ netének egyetlen állandó prágai tudósí­
méleti munkacsoportjának, barátom­ tója. A múltkoriban számítottam össze,
mal, a Corvinus Egyetem nemzetközi j; hogy több mint másfélszáz cikkem jehírű professzorával, Kindler Józseffel j; lent meg ebben az időszakban. Mint
együtt. Neki köszönhetem, hogy akkori- ji ellenzéki újságírót nem igazán jó szem­
bán a mérnöktovábbképzésben több
mel néztek Gustav Husák Csehszlová­
éven át matematikai logikát, rendszer- kiájában. Szoros kapcsolatot tartottam
és döntéselméletet oktathattam.
a Charta '77 vezetőivel, így Vaclav Havellel és harcostársaival. Még az ellen­
- Mondhatjuk tehát, hogy Ön már zéki mozgalom illegális korszakában én
ekkoriban elkötelezte magát a tudo­ készítettem az első interjút Václav Klaus
mány mellett?
későbbi miniszterelnökkel, mostani
cseh államfővel. Ő akkor Havel gazda­
- Ügy érzem, ezt megállapíthatjuk. Az sági fő szakértője volt. A kommunista
említett időszakban vontak be a Buda­ csehszlovák külügyminisztérium több­
pesti Műszaki Egyetem környezetvédel­ ször is behívatott és megfenyegettek,
mi munkacsoportjának tevékenységébe írásaim miatt kiutasítanak az országból.
is, ahol Szabó Mátéval, az ELTE mos­ A büntetés nem maradt el. A bársonyos
tani politológus professzorával együtt forradalom évében Deutsch Tamás pe­
tevékenykedtem. Azt is elmondhatom, rében én tudósítottam a magyar sajtót,
hogy Magyarországon először foglal- j■ és talán ennek köszönhetően is szaba­
koztam humánökológiával és pályáz­ dult a husáki börtönből a FIDESZ-politunk meg e területen akadémiai kutatási tikus. A csehszlovák rendszer emiatt,
célprogramot. A Tudományos Akadé­ ; két nappal a bársonyos forradalom ki­

robbanása előtt „példásan” megleckéz­
tetett, a nyílt utcán a politikai rendőrség
majdnem félholtra vert. Emiatt az egész
prágai tudósítói kar, köztük a CNN is
tiltakozott, itthon pedig tüntetést tar­
tottak a csehszlovák nagykövetség előtt.
Életem nagy elégtétele volt, hogy az ot­
tani rendszerváltás után az új kormány
belügyminisztere személyesen kért elné­
zést tőlem az előző rendszerben ért atro­
citás miatt, amely, mint hangsúlyozta,
egyben a helsinki megállapodás súlyos
megsértése is volt. Nyilatkozatát az
egész prágai sajtó közzétette.

- A rendszerváltást hogyan élte meg,
milyen változásokat hozott a tanár úr
életében?
- 1990-ben tértem vissza Magyarország­
ra. Barátaim addigra már. a különböző
pártok vezetői lettek. Antall József mi­
niszterelnök, István József, akivel a te­
ológiára jártam, a Kisgazdapárt helyet­
tes elnöke, Kulin Ferenc az MDF parla­
menti frakciójának vezetője, Gáspár
Miklós a kereszténydemokraták egyik
vezetője. Ezidőben kértek fel, hogy a
Kormány mellett dolgozzam. Én lettem
az első szabad magyar kormány kultu­
rális tárcájának a szóvivője, főosztály­
vezetőként, majd egy év után a kormány
tanácsadója. Érdekes volt részt venni a
kormányzati munkában, a formálódó
Köztársaság első éveiben — nem csak a
hazai körök, hanem a külföld előtt is
meg kellett állni a helyünket. Én ma­
gam is számtalan külföldi delegációt
fogadtam, és úgy érzem, mindig jó élmé­
nyekkel távoztak tőlünk. A legizgalma­
sabb ilyen találkozó az Anjou királyi
család közvetlen leszármazottjaival
volt. Szívembe zártam ezeket az idős
urakat és hölgyeket, akik mellesleg a
Loire-völgyi kastélyok tulajdonosi szö­
vetségének a tagjai...

- A kormányzati munka mellett is volt
idő a tudományos tevékenységfolyta­
tására?

7

�ítélet

-Nem volt sok idő, de igyekeztem szakí­
tani. Szokták mondani, ha az ember na­
gyon akar valamit, tudja úgy alakítani
az idejét, hogy jusson mindenre, ami
fontos. Szorgalom, önfegyelem, kitartás
kérdése elsősorban. Az 1990-es évek ele­
jén a társadalomtudomány egy másik
területe, a közgazdaságtudomány felé is
fordultam. A Közgazdaságtudományi
Egyetemen nemzetközi kapcsolatok
szakon európai tanulmányokat folytat­
tam és végül külügyi szakértői diplomát
szereztem. Az Európai Unió második
pillére, a közös kül- és biztonságpoliti­
ka, illetve a Nyugat-európai Unió volt a
disszertációm témája.

fokozatról.

- Úgy gondoltam, megpróbálom az ad­
digi, sokféle tudományágból szerzett
tudást hasznosítani, ezért beiratkoztam
a Budapesti Közgazdaságtudományi és
Államigazgatási Egyetem Multidiszcip­
lináris Doktori Iskolájába. A multidiszciplinaritás arra utal, hogy a képzés és a
tudományos fokozat több társadalom­
tudományt foglal magába. Az iskola
akkreditációja kiterjed a jog- és állam­
tudományok, valamint a közgazdaság­
tudományok körére. A most Corvinus
nevet viselő közgazdaságtudományi egyetemen olyan nagy hírű gazdasági jo­
gászok oktatnak, mint Sárközy Tamás
- És még mindig nem esett szó a talán - és sokan mások, és az Államigazgatási
legalábbis, szubjektiven a mi szem­ Főiskola is részévé vált az egyetemnek.
szögünkből - legkomolyabb teljesít­ Az én személyes kutatási területeim a
ményekről: hiszen a tanár úrral mi is következők voltak: nemzetközi jog,
nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi
kollégák vagyunk/leszünk!
kapcsolatok története és elmélete, euró­
pai uniós jog. Természetesen mindeb­
- Köszönöm a kedves utalást. Valóban,
ahogy haladt az idő, úgy éreztem, hogy ből szigorlati vizsgákat is kellett tenni.
a már régóta meglévő érdeklődésemet ki A disszertációm témája pedig az euró­
pai uniós jog és politika, konkrétan az
kell teljesítenem a tanulmányok terén
is. Ezért, régi vágyam megvalósítása­ Unió második pillére volt, mellyel a
ként, amelyet a történelem egy ideig Nyugat-európai Uniótól a közös biz­
megakadályozott, újra beiratkoztam az tonság- és védelmi politikáig terjedő
ELTE-re, a jogi karra, és nappali tago­ történeti, jogi és elméleti folyamatot
zatos hallgatóként megszereztem a jogi mutattam be. Talán azt mondhatom,
diplomát is. Természetesen nem hagy­ végzettségeim közül ezt volt a legne­
hezebb teljesítenem: folyamatos jogi és
tam fel a több évtizedes hagyománnyal:
folyamatosan foglalkoztam a nemzet­ oktatói munka mellett, három éven ke­
közi joggal. Már a közgazdasági egyete­ resztül heti három foglalkozáson kellett
men igen alapos nemzetközi és európa- jelen lenni az egyetemen, majd a kiter­
jogi tanulmányokat folytattam, ezt csak jedt anyagból letenni a szigorlatokat, és
gazdagították a jogi egyetemi évek. Vég­ megvédeni a disszertációt. Hát ezért is a
zés után tehát természetes volt, hogy az büszkeség. És ha megemlítek még né­
ELTE-n európai szakjogászi képesítést hány nevet, akik bírálóként vagy vizs­
is szerezzek Annak érdekében pedig, gáztatóként részt vettek a fokozatszerzé­
hogy a gyakorlattal is megfelelően is­ semben, talán még jobban meg tudom
merkedjem, háromévi ügyvédjelöltség mutatni az értékét. Ott volt többek közt
Blahó András akadémikus, PhD-progután a jogi szakvizsgát is letettem.
ramigazgató; Valki László professzor;
- Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, Bokorné Szegő Hanna professzor aszmár az eddigi életút is hatalmas szony, Prandler Árpád, az ENSZ-jog
teljesítmény egyetlen embertől. És európai hírű művelője; Palánkai Tibor
nem beszéltünk még részletesen az akadémikus, a ,Jean Monnet profeszemlített „büszkeségéről", a PbD- szor” cím birtokosa; Szentes Tamás aka­

8

démikus; Rostoványi Zsolt professzor;
Nógrádi György professzor; Gedeon
Péter; a nemzetközi, az európai jog,
gazdaság és kapcsolatok tudományte­
rületeinek legnagyobb képviselői.

- A tudományos munka részét képezi a
kutatás mellett a publikálás és az
oktatás is. A tanár úrnál e tevékeny­
ségek hogyan alakultak?
- Ez természetesen így van. Nálam ez is
több évtizedre nyúlik vissza. A már em­
lített számtalan újságcikk mellett korán
volt szerencsém néhány tudományos
munkát is megjelentetni. Szerencsés vol­
tam és vagyok, mivel a nyelvtanulás
terén is jól tudtam előrehaladni — ter­
mészetesen sokat segítettek a külföldi
utak is. És mivel rendszeresen olvastam,
olvasok tudományos közleményeket
angolul, németül, franciául, ezeket jól
tudom hasznosítani kutatásaimban.
Származásom miatt még ismerem a
holland nyelvet is, ezenkívül tanultam
oroszul, latinul, görögül, héberül; a
cseh, szlovák, arab nyelveket pedig éve­
kig a munkám miatt is használtam.
Mindezek folytán, ahogyan azt már em­
lítettem, az akadémiai Fejlődő Orszá­
gok Lexikonának társszerzője voltam, a
második pillér témakörében pedig több
munkám is megjelent a '90-es években,
illetve 2000-ben is. Legújabban a cotonou-i egyezmény feldolgozása körében
jelent meg két munkám a Bánrévy pro­
fesszor úr tiszteletére összeállított
emlékkönyvben, illetve a Magyar Jog­
ban. A Külügyminisztérium felkérésére
pedig a múlt év őszén Bassa Zoltán
barátommal együtt mi készítettük el
angol nyelven az ENSZ Millenniumi
Fejlesztési Céljainak (Millennium De­
velopment Goals 2004) teljesítéséről
szóló magyar jelentéstervezetet az EU
Bizottságának, ami gyakorlatilag az eu­
rópai uniós fejlesztési politikához való
nemzeti hozzájárulásunkról szól. Ami
oktatói pályafutásomat illeti, az is elég
régen kezdődött. Az orvostudományi
egyetemen szakszemináriumot tartót-

�ítélet

tam, mint említettem, a mérnöktovább­
képzésben is részt vettem. Az egyetemi
képzésben először a Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetemen tartottam
előadásokat, ahol kutatási témám, a
második pillér köréből kértek fel erre.
Itt ezt követően éveken át nemzetközi
jogot, védelmi igazgatási, illetve közi­
gazgatási jogot oktattam a biztonságpo­
litikai szakon, illetve a posztgraduális
kurzuson.

- És mikor kezdődött a pázmányos
„pályafutás”?
- Egyetemünkre 1998-ban kaptam elő­
ször meghívást Bánrévy Gábor profeszszor úrtól, akinek azóta is nagy hálával
tartozom, hogy felkarolt és segített ez
ügyben. A második pillér, illetve a
NATO témakörében tarthattam egy-egy
kurzust akkor, megbízott előadóként.
Szakjogászi végzettségem megszerzése
után felkértek a Deák Ferenc Tovább­
képző Intézet részéről, hogy az európai
szakjogász képzés magyar és angol nyel­
vű oktatásában részt vegyek. Speciál­
kollégiumokat indítottam az európai
külkapcsolatok dokumentumainak elemzése, valamint a humanitárius nem­
zetközi jog témaköréből is. A Kar inter­
netes európajogi jogfogalmi szakfóru­
mának szakmai vezetője is vagyok. Saj­
nos az órakeret-szűkítés több más kollé­
ga mellett engem is érintett, jelenleg egy
kötelezően választható alternatív előa­
dásom maradt. 2002-től viszont főállá­
sú egyetemi adjunktusnak neveztek ki.

- Jól érzékelem, hogy az eddigi tudo­
mányos-szakmai életút jelentősen
segíti Önt abban, hogy a korábbi Nem­
zetközi Jogi Intézet által gondozott
szinte minden területen kutatói­
oktatói tevékenységet végezhessen?
- Hát nem akartam ilyen szerénytelen­
nek tűnni, de köszönöm, hogy említi.
Valóban, abban a szerencsés helyzetben
vagyok, hogy speckollok, főelőadások,
és vizsgáztatás terén is részt vettem már

mind a Nemzetközi Közjogi, mind a
Nemzetközi Magánjogi, mind pedig az
Európajogi Tanszéken. Én mindig jól
éreztem magam, függetlenül attól, ép­
pen melyik területről kértek fel.

- Ha már a vizsgáztatást említi,
engedje meg, hogy kérdezzek valamit,
ami talán kellemetlen. Önt sok táma­
dás érte a tavaly végzettek részéről az
európajogi szigorlatok eredményei
miatt.
- Ez igaz, még internetes fórumokon is
„megjelentem” többször. Nem érzem
igaznak az ellenem felhozottakat, mivel
most van rá mód, hadd tegyek néhány
megjegyzést ezzel kapcsolatban. Először
is: mindenki tudja, hogy az európajog a
mi jogrendszerünknek is éppúgy része,
mint bármely más jogág szabályai. En­
nek ismerete tehát — különösen vég-zős
joghallgatóknál — nélkülözhetetlen,
ezért szigorúan kell számon kérni. Ezt
különben még az interneten „chat-elők”
jelentős része is belátta. Ami a bukási
arányt illeti, az sem extrém módon kie­
melkedő — maga Bándi dékán úr utalt
több más egyetemen jelentkező sokkal
rosszabb eredményekre. Ugyebár az is
világos mindenki számára, hogy a szi­
gorlatot bizottság előtt kell tenni, tehát
a megszületett eredmények mindig ob­
jektív mérlegelés, és megegyezés által
jönnek létre. És ami a legfontosabb: sen­
ki nem említi meg, hogy az elégtelent
kapott hallgatók jelentős része meg sem
kísérelte elmondani a tételét, hanem
visszaadta — rajtuk nyilvánvalóan nem
lehet segíteni, ha arra módot sem adnak
a tanárnak. Én azt hiszem, egyfajta bűn­
bak lettem, talán azért, mert a vizsgázta­
tás legnagyobb része azon bizottságokra
hárult, ahol én voltam az elnök. Remé­
lem, azóta sokan felülvizsgálták állás­
pontjukat — már csak azért is, mert az
utóvizsgák végére csak néhány hallgató
maradt, akik nem tudták eredménnyel
zárni a szigorlatot. Azt hiszem, ez is bi­
zonyítja, hogy a sok gyenge eredmény
főleg annak volt a következménye, hogy

sokan alábecsülték a tananyag megtanu­
lásához szükséges időtartamot. Aki tu­
dott még egy-két hetet tanulni, február­
ban már sikerrel teljesített. Sajnos, azért
is nehéz az oktató helyzete, mert azok,
akik például jelest kaptak, nyilván nem
terjesztik olyan széles körben vizsgaél­
ményeiket, mint azok, akik kevéssé jól
szerepeltek. Végül pedig: sokan kár­
hoztattak azért, mert „mertem” az álta­
lános műveltség körébe tartozó kérdé­
seket feltenni. Én úgy vélem, a végzős
joghallgató, a leendő jogász felé állandó
elvárás, hogy megfelelően művelt, kul­
turált legyen — ez része a jogászi étosznak, az emberekkel való megfelelő kap­
csolattartásnak is. És meg kell jegyez­
nem, az e téren tapasztalt hiányosságok
egyébként sosem eredményezték az érté­
kelés lerontását.

- Tisztelt tanár úr, családjáról,
szabadidejéről, hobbijairól ritkán
hallhatunk. Megosztana velünk
néhány személyes információt? Mivel
magam is több évig látogattam az Ön
óráit, elmondhatom, úgy érzem, mű­
veltsége, tudományokban és a művé­
szetekben valójártassága igen széles­
körű - és ezt mindig beleszövi előadá­
saiba is.
- Örülök, ha valóban így látszik. Tény,
hogy kevés szabadidőmben is hosszú
évtizedek óta igyekszem elmélyülni az
irodalomban, a művészetekben, sőt
nem telik el úgy nap, hogy valamilyen
módon a kondíciómat is karban ne
tartanám. Azt hiszem, ez is sokat segít
elviselni az élet nehézségeit, illetve
erősíti a kitartást, az önfegyelmet. Az
egyik legnagyobb öröm számomra, ha
egy-egy hétköznapon, akár az esti órák­
ban is hallgatók tömegei látogatják az
előadásaimat. Ez már évek óta megy így,
s érzem ezáltal, érdemes csinálni. Remé­
lem, még sokáig folytathatom ezt és azt
is remélem, a hallgatók szívesen hallgat­
ják, ha nem csak a száraz tananyaggal,
hanem irodalommal, filmművészettel,
filozófiával, történelemmel, olykor kül­

9

�ítélet

politikával és megannyi mással is fog­
lalkozunk az órákon. Ami családomat
illeti, arról valóban ritkán beszélek —
sajnos szomorú élményeim is voltak.
Nejem csak későn, és csak egyetlen
gyermeket szülhetett — kisfiam 17 éves
jelenleg, féltő gonddal óvom és neve­
lem. Remélem, egyszer sokkal nagyobb
sikerei lesznek az életben, mint nekem.

- Fogalmazott-e meg a tanár úr vala­
milyenhitvallást, vezérlő életelvet?
- Több komoly cél is vezérli az életemet,
s ezektől sosem tágítottam. Az egyik
igen fontos a tolerancia — családom is
abszolút ökumenikus, jól megférünk
egymással több egyház tagjaiként is. A
másik, amiről már beszéltem: önfegye­
lem, szorgalom, kitartás — és, lehet,
hogy olykor keménynek tűnök, de ezt
elvárom hallgatóimtól is. Mindazon­
által úgy látom, sokan érzik, ha megfe­
lelnek ennek, kiváló kapcsolatot tu­
dunk kiépíteni. Sokan írnak hozzám
évfolyam-, szakdolgozatot — igyekszem
folyamatosan segíteni őket, de terhelni
is. Sokan vannak, akik bírják! Kitartó
igyekszem lenni a munkámban: szinte
minden nap bent vagyok az egyetemen,
konzultálok a hallgatókkal, akinek le­
het, igyekszem segíteni. Nekem már ez
az életem, a hivatásom: kutatni, oktatni,
a hallgatókkal napi kapcsolatban lenni.
Szerencsére könnyen tehetem, hiszen
nekem ez az egyetlen állandó munkám
— én már elkötelezett „Pázmány-lakó”
lettem! Remélem, még sokáig lehetek a
hallgatók segítségére. Nekem is nagyon
fontos ez; bizonyára sokaktól hallotta
már: az tartja őket lélekben fiatalon, ha
fiatalokkal dolgozhatnak nap mint
nap. Nos, ezzel én is így vagyok. Végül,
de nem utolsósorban el kell monda­
nom, milyen fontosnak tartom, hogy
valakiről csak akkor alkossak véle­
ményt, ha már megfelelően megismer­
tem. Pletykák, szóbeszédek alapján
megítélni valakit: nagyon helytelennek
tartom. Gondoljuk csak meg, hogy esett
egyetemünk egyes oktatóinak, hogy

10

különböző elbeszélések, vádaskodások
alapján egyesek bulvárlapok hasábjain
próbálták befeketíteni őket — egészség­
telen, káros folyamatok ezek, melyek
nem csak az érintettek számára kelle­
metlenek, de rongálják az egyetem hír­
nevét is. Csak néhány beszélgetés is ele­
gendő, hogy ezeknek elejét vegyük. Ez,
azt hiszem, alapvető elvárásnak tekint­
hető általában is.

- A múltat, a jelent, azt hiszem,
kellően megismerhettük. Hogyan ala­
kul ajövő? Kérdezem ezt azért is, mert
ha a politika is úgy akarja, egyik pro­
fesszorunk remélhetőleg nagyon ko­
moly elismerésben részesülhet.
- Amíg csak bírom, folytatni szeretném
az oktatást, a kutatást. Ahogy már utal­
tam erre, ez az életem — talán ez is tart
egy kicsit életben. Nem szeretnék persze
patetikus lenni, de bizony sokszor ér­
zem úgy, hogy meggörnyedek az élet
egy-egy csapásának súlya alatt. Ilyenkor
azonban mindig örömet szerez, hogy a
hallgatók szívesen jönnek hozzám, be­
szélgethetünk; ha egy-egy tanulmányt
eredményesen megírok, befejezek; s ha
újraolvasom egy-egy kedvenc költemé­
nyemet. Amire pedig On is utalt, való­
ban, azt hiszem, minden kollégám és
hallgatóink nevében is mondhatom:
nagy öröm és dicsőség volna, ha Kovács
Péter professzor úr elnyerné az alkot­
mánybírói talárt. Kettős sikert jelentene
ez: egy jogászi életpálya méltó megkoro­
názása, de éppúgy dicsőség az egyetem­
nek is. Szívből remélem, a közeljövő el­
hozza ezt: talán mire olvassák e sorokat,
már meg is valósult. És ezzel kapcso­
latban is nyugodt vagyok, mert ami a
jövőt illeti: Kovács professzor kiváló
oktatás- és tudományszervezése folytán
tanszékünkön csak olyan oktatók van­
nak, akik már rendelkeznek tudomá­
nyos fokozattal, vagy annak elnyerése
érdekében folytatják tanulmányaikat. A
feltörekvő fiatalok, nagyon helyesen,
biztosítják a megfelelő oktatói utánpót­
lást is. így hát bizonyos, hogy a tanszék

oktatói gárdája továbbra is a Kar iránt
elkötelezett, kiemelkedő szakmai szín­
vonalú tanárokból áll. És ez megnyug­
tató mind a Kar belső, mind külső —
azaz az akkreditációs szempontokat,
illetve a Kar megítélését figyelembevevő
—helyzetét tekintve is.

- Tisztelt tanár úr, engedje meg, hogy
személyes életében, tudományos, ok­
tatói pályafutásában további sikere­
ket kívánjak! Köszönöm a beszélge­
tést!
Szilvásy György Péter

Sírnak a babok
Szabó Beatryxnak

(Valentin, s napokkal előtte)
Vigasztalást nem lelek már
Csókra nyílt viharos dühben,

S vak ájulással harmatozom,
Mintha égnék a hang felé,

Mert újra-mosom a habokat
Az őrök köd halkuló függönyében
A lugasban az Élet világa;

S a tavasz kékszínű ködét ölelem,
De nyirkos marad minden markolásom
És egymásra akasztjuk az álmokat,

És halkan ballagunk,
Mert sírnak a habok
Sorban állok; fényes reggelen
A sokszor tört varázs sóhajtva köszönt

S az ócska szavakat
Egymásban vetkőzünk,
És műiden angyal
Már összegyűjti a rémeket
Aldtalak álmodban és áldalak mostan is

Atkozott nyugalmam vérén

Talán az örök köd felé,
Míg valaki úgyis eltemet
Most a némaság az,

Mi rágömyedt a ködre
Mintha égne: bele a szívedbe!
Sáska Zoltán Attila

�ítélet

Ungváry Krisztián:
A magyar honvédség a második világháborúban(Osiris Budapest 2004)
Ungváry Krisztián fiatal történész, hadtörténész,
Budapest ostroma című könyve tette talán ismertté.
Ennek a közelmúltnak a történetével foglalkozó szer­
zőknek éppen az elvarratlan szálak, a történet „mito­
logikus” vagyis jelen értelmezési mezőinkkel interferáló természete miatt állandó politikai kisülésekkel
kell számolniuk. Ebből a szempontból megnyugtató
lehet, hogy Ungváry középen álló gyerek, ugyanúgy
vitázik Eörsivel az Ésben mint Schmidt Máriával,
vagy foglal állást éppen a Teleki szobor ügyében. Mos­
tani szerencsétlen közéletünkben akár ez is lehetne
megnyugtató, de a „középen állok, mindenki utál” te­
hát jó srác vagyok eljátszható ripacskodása helyett
megnyugtatóbb Ungváry pártatlan humanizmusa.

Mi is az a háború?
A háború egy politikai közösség egzisztenciális küz­
delme. De mi az a politikai közösség? Az valamilyen
nyelvi, kulturális, azonosságok involválta illúzió, mely
akár nem létező azonosságot is képes azonossággá
átértelmezni. Ráébredés arra, mi egy közösség va­
gyunk, de mint ilyen illúzió a legkeményebb realitás,
huszadik századunkban főleg. A háború tehát politi­
kai cselekedet (jó öreg Clausewitz) tehát közösségi,
tehát céltételezéseiben — jóllehet a tényezőkkel is kal­
kulálva — a közösségé, önérdekű.

Belesodródás vagy igazi háború?
Az első világháború után a legtöbb európai ország­
ban, így nálunk is egy egész frontot megjárt generáció
került a hatalom közelébe. Magyarországon ahol a
tisztikar társadalmi státusa mindig igen magas volt
ezt még tetézte a hamis elvárás, egy tisztnek minden
ügyben meg kell szólalnia inkompetens emberek ír­
tak dolgozatokat a gazdasági világválság „megoldá­
sáról” a Magyarországnak kívánatos földbirtokrend­

szerről stb.
A katonák elkezdtek politizálni ráadásul konkurálva
a magyar kormánnyal. A londoni katonai attasénk,
amikor Magyarország a fegyveres semlegesség álla­
potában volt célhelyesbítéseket küldött a német bom­
bázóknak. Amikor sem német részről nem érkezett
felkérés sem magyar részről felajánlkozás a Barbarossában való részvételre Werth Henrik vkf. mind a
német mind a magyar vezetőknek hazudva hajszolta
ki a gyorshadtestet Ukrajnába, nehogy szomszédaink

előtt lemaradjunk. Ami­
kor a kiugrási beszéd ar­
ra szólította föl a kato­
nákat álljanak át, a tisz­
tek szabotálták a pa­
rancs végrehajtását. Ma­
gyarország tehát nem sa­
ját céljaiért, hanem a né­
met célokhoz minél in­
kább igazodásban látta
saját háborús részvételé­
nek értelmét, aminek
csak derivátumaként
közvetve voltak nemzeti céljai, köszönhetően a
németbarát megfelelési és kisebbségi komplexusoktól
gyötört tisztikarnak.

A megszállás.
A leginkább újdonságnak, a magyar megszálló erők
orosz levéltári források alapján rekonstruált tevékeny­
sége mondható. A hadseregcsoport hátsó területekből
és Korückből 40000 négyzetkilométernyit a magyar
honvédség tartott megszállva, a leginkább partizán­
háború sújtotta Brjanszki erdőt is beleértve. Először is
a honvédség de még németek is megdöbbentek azon a
kegyetlenségen amivel nem is elsősorban az ellenséget
hanem a saját lakosságot sújtotta a visszavonuló szov­
jet hadsereg és pártvezetés. Börtönök foglyainak kiir­
tása, kollaboráló civil lakosság büntetése, visszavo­
nulók saját tüzérséggel lövetése. A védett státusú hadi­
fogoly lengyel tisztek katyni kivégzése csak epizódja
volt ennek a barbarizmusnak. Mindennek a bánás­
módnak a tapasztalása olyan erőszakspirált alakított
ki ami lehetetlenné tette a megadást, a németek in­
kább több száz kilométeren is vissza a Rückkampfot
választották a saját vonalakig mint a fogságot. A
bolsevik NKVDs terror megszűnte a helyi lakosság­
ban nagymértékű együttműködési hajlandóságot vál­
tott ki. A helyi milíciákat hadifoglyokból, helyi lako­
sokból lehetett kiállítani, egyes helyeken földosztást
hajtottak végre négyosztályos oktatást indítottak
meg. Érdekes versengés volt a német hatóságoktól

támogatott ukránok és a magyarok szimpátiáját élve­
ző lengyelek nemzeti törekvései között. Nemritkán
lengyel partizánok irtották az ukrán partizánokat
míg az utóbbiak a szovjetektől támogatott kommu-

11

�ítélet

nistákkal álltak harcban, mindkét katonai közigaz­
gatás bizalmát és támogatását élvezve hajtottak végre
pogromokat a zsidóságon akit a bolsevik terrorban
közreműködőnek találtak. A helyzet tehát jóval bo­
nyolultabb volt mint a németek-oroszok háborúja.
Amikor a szovjetek pedig visszafoglaltak valamit,
nem sok érzékenységgel mindenkit kollaboránsnak
tartottak. A helyi lakosság bizalmát aztán a német
polgári közigazgatás fajelmélettől indoktrinált veze­
tőinek sikerült elszúrni. Nem kerülhetők meg a
„bandaharc” során elkövetett magyar háborús bűn­
cselekmények, melyek elsősorban a kombattáns nem
kombattáns megkülönböztetés nehézségeiből adódó
frusztráció következményeként bekövetkező civileket
is súlytó bosszú volt. Végső soron ugyanezekkel a
problémákkal szembesültek az amerikaiak Vietnam­
ban, sokkal kevésbé fegyelmezetten emberségesen és
hatékonyan megoldva azt. Összehasonlítva a terület

nagyságát és a német megszállók létszámát messze a
hatékonyabb volt az amerikaikénál, amiből az a kö­
vetkeztetés is adódik a Szovjetunió közelebb volt az
összeomláshoz mint feltételezték. Német, magyar be­
számolókból pedig az is kiderül tudtukon kívül pre­
ventív háborút vívtak, az utolsó adandó alkalommal,
a szovjet támadó csoportosítás a határon ugyanis
védekezésre alkalmatlan volt.

képtelen saját sorsát irányítani több százezer magyar
állampolgárt megvédeni, a Honvédséget harcképes­
ként egyben tartani legalábbis a hazaáruló puccs után.

Epilóg.
A szenvedés, amit az ország emberben infrastruktúrá­
ban elszenvedett hatalmas.
Még szörnyűbb, hogy az egységes politikai közösség
mindezt különböző sorsközösségekbe (sorstalanságokba?) kényszerítve élte meg. Gyökeresen mást élt meg
az elhurcolt magyar zsidóság, mást a meghalt honvédeink, a malenkij robotra elhurcolt de még egy dél
vagy észak erdélyi is. Ezek a különböző sorsközös­
ségek (sorstalanságok?) a politikai közösség elméleti
helyreállítása után is reprodukálták magukat gene­
rációkon átívelve. Mai politikában is kisülve. Ezért
nem lehet róluk racionálisan, a kauzalitásokat föltár­
va, tehát a történettudomány nyelvén szólni. És attól

még mert egyes szenvedések nincsenek a köztudatba
vagy amorfak, kevésbé megragadhatók, még nem
jelenti azt nincsenek.
A szenvedés ténye az ami egy, ez összeköthet.

Vargha Bálint Tamás

Összeomlás.
Az ország ipara teljesítőképességét messze felülmúló­
an tudatosan készült a háborúra ám ez is kevésnek
bizonyult. Megsemmisült egy egész hadsereg, angol­
szász bombázók támadták az országot, a német szö­
vetséges pedig még Romániát sőt Bulgáriát is többre
értékelte fegyverek szállításában. Werth szervilis alkal­
mazkodása és a véráldozatok dacára úgy bántak az
országgal mint egy utolsó kapcaronggyal. Amikor a

harcok az ország területére értek kiviláglott, egyedül
Németország vívja azt a háborút, és veszti el, amit
akart, amire teljes erőforrásait koncentrálta, olyan
célokért amiért a hadsereg kohéziója még a hatalmas
veszteségek dacára sem züllött szét és hideg fejjel tette
amit tehetett, nem esett pánikba nem hisztériázott. A
debreceni tankcsata pedig megmutatta a német pán­
célos fegyvernem a háború utolsó évében is jelentős
teljesítményekre képes. Most látszott a tisztázatlan és
rosszul felfogott célokkal háborúba keveredett ország

12

Boldogító séta...
Eljött a fagy szelében szeretni rosszaságom

Itthagyni engem szíve sóhajára: hamis életem Védelmem ellen bal majd jobb karomra
Törzsem bal felét s az övét ölelénk.
Nő-szívében szeme-színezte szárnyaló idő,

Mi életét ékesítő némasággal meglelé Séta, csak báját dicsérő vétek...
Oly kevés, mi bölcs bolondos éjben ég
S birodalma: azt szeretni, kitől búcsúzni fél -

Székesfehérvár-Budapest, 2005. február 12-13.

Sáska Zoltán Attila

�ítélet

A hazaváró Isten
Volt már olyan érzésed, mikor valahonnan távolról, főleg hosszú idő után hazaérkeztél, hogy mintha az ismerős
házak, az utcák, a templom, a saját nyelveden beszélő emberek állandóbbak lennének a Föld bármely pontjánál?
Pedig ugyanúgy több száz vagy ezer éve a helyükön vannak Prága, Krakkó, Róma vagy Szentpétervár falai is. De
mégis. Ezek az utcák a te gyermekkorodra emlékeznek, az emberek ismerik a családodat, a tablóképed kint van az
iskolád falán. Ezeknek az embereknek ismered a történelmét, a hagyományaikat, érted reakciójukat egy-egy új
dologra vagy változásra. Otthon vagy.
Azt hiszem, valami ilyesmit élsz át, amikor megtérsz. A hosszú vándorút után megérzed, hogy otthon vagy. De
hogy lehet ez? Hiszen még sosem láttad Isten országát! Azt sem tudod, hogyan képzeld el. Az Evangéliumokban
találsz rá néhány utalást, de ez korántsem elég a pontos „feltérképezéshez”. Úgy gondolom, pont emiatt HISZEL,
de még nem TUDSZ. És azért tudod magad otthon érezni, mert benned van a Szentlélek. Ó irányít, sugalmaz,

közvetíti az Űr üzenetét. Nem szqkséges látnod Istent ahhoz, hogy tudjad, ő a Teremtő, te pedig a Teremtmény.

És a felismeréssel, hogy tartozol valakihez ott fönt, megérzed azt is, hogy Isten mindig is a helyén volt, csak
valahogy elkerülte a figyelmedet. Mikor valaki a hitedről kérdezett, csak legyintettéi, hogy megvagy te Isten
nélkül is, meg különben sem segített a múltkor, mikor szükséged lett volna rá. Ez utóbbi megjegyzés is mutatja
azonban, hogy tudat alatt, valahol mélyen elismerted azt, hogy valaki vigyáz ránk. Aztán mikor rendbejöttek
körülötted a dolgok, ugyanúgy nem foglalkoztál Vele, mint azelőtt. Azt hiszem, a Nélküle töltött évek sem voltak
értelmetlenek vagy céltalanok, de a hit által utólag megvilágosodik előtted hiányosságuk. A fehér foltokat Isten
most betölti. És erre csak ő képes...
Fantasztikus dolog, ha bekerülsz egy hívő közösségbe. Olyan barátokra tehetsz szert, akik már hamarabb
felfedezték Öt. Hívő szemmel néha egy fél mondattal meg tudnak oldani egy olyan problémát, amin te esetleg

már évek óta rágódsz.
Egy pap egyszer azt mondta a prédikációjában, hogy a szeretet helyére mindig be lehet helyettesíteni Isten nevét.
Mindenkinek ajánlom ilyen megközelítésből elolvasni Pál korintusiakhoz írt első levelének egy részletét, az ún.

Szeretethimnuszt(lKor 13,4-8).
És végül hadd ajánljam minden kételkedő (ezt nem negatív jelzőnek szántam, hiszen Tamás apostol is kételkedő
volt) figyelmébe az alább olvasható történetet arról, ami a hit lényege.

A nagyböjti időszak remek alkalom arra, hogy átgondold, te miben hiszel, mi a legfontosabb cél, amit életedben

el szeretnél érni.
Sáhó Eszter
Vad Fügefa
Történt egyszer, hogy az anyaméhben fiúikrek fo­
gantak. Teltek a hetek, és a fiúcskák növekedtek. Ahogy növekedett a tudatuk, úgy nőtt az örömük is:
- Mondd, nem nagyszerű, hogy fogantattunk? Nem

megváltoztak:
- Mit jelentsen ez? - kérdezte az egyik.
- Ez azt jelenti - felelt a másik -, hogy tartózkodásunk
ebben a világban a végéhez közeledik.

csodálatos, hogy élünk?
Az ikrek elkezdték felfedezni világukat. Amikor
megtalálták a magzatzsinórt, amely összekötötte őket anyjukkal, és eljutatta hozzájuk a táplálékot, éne­

- De én egyáltalán nem akarok elmenni innen - viszo­
nozta az első -, szeretnék mindig itt maradni!
- Csakhogy nincs más választásunk - felelte a másik.

keltek az örömtől:
- Milyen nagy anyánk szeretete, hogy megosztja ve­

lünk saját életét!
Ahogy azonban telt-múlt az idő, és a hetekből
hónapok lettek, az ikrek hirtelen észlelték, mennyire

Talán van élet a születés után is!
- Milyen lehet az? - kérdezte kétkedve az első. El
fogjuk veszíteni az életet jelentő magzatzsinórt, és
anélkül hogyan élhetnénk? Azonkívül mások is
elhagyták már ezt az anyaméhet, és senki sem tért ide
vissza, hogy megmondja nekünk, van-e élet a születés
után. Nem, a születés a vég!

13

�ítélet

Egyikük mély bánatba merült, és így szólt:
- Ha a fogantatás a születéssel végződik, mi értelme
van az életnek az anyaméhben? Értelmetlen az egész.

gunknak, mert így jobban megérthetjük életünket.

Talán még anya sem létezik.
- De kell, hogy legyen! - tiltakozott a másik. Külön­
ben hogyan kerültünk volna ide? És hogyan marad­

dések özönével és nagy félelemmel. Végül is elérke­
zett a születés pillanata, amikor az ikrek elhagyták
addigi világukat, és kinyílt a szemük. Tele tüdőből
felordítottak. Amit láttak, meghaladta legmerészebb
elképzelésüket is.

hattunk volna másképpen életben?
- Láttad-e valaha anyánkat? - kérdezte az első. Talán
csak a képzeletünkben létezik! Mi gondoljuk ki ma­

így teltek az utolsó napok az anyaméhben, telve kér­

Kertész Imre: Sorstalanság
A Sorstalanság a legnagyobb költségből megrendezett filmként vonult
be a magyar filmtörténetben, már-már feledésbe me-rítve Kertész Imre
eredeti regényét. A film, ha lehetne egy szóval jellemezni remek, de kissé
más, mint a regény. Más ugyanis a mondanivalója! A XXI. századi film­
technikai lehetőségek megengednek néha túlzásokat, és a megjelenítés
az első. A láttatás. így, ha meghallgatják a tanácsomat, először olvassák
el a regényt írott formában, és amikor felocsodunk a felismerésből,
hogy amit már eddig is tudtunk a történelemkönyvekből, azt leírva egy
kisfiú szavaival még borzalmasabb, menjenek el és nézzék meg a filmet
is.

A korábbi statisztikai adatok testet öltenek és a szenvedés stádiumainak lehetünk tanúi. A művet „fekete-regény­
nek” szokták nevezni „műértő körökben”, amivel nem érthetek egyet. Ennél magasztosabb és az emberek által va­
laha elkövetett legnagyobb borzalmat, az író a lehető legautentikusabb forrásból egy túlélő elbeszéléséből szerez­
te. A túlélő, pedig nem egy felnőtt férfi, vagy egy vallását megválasztó ember, csupán a családja hagyományait
követő és abba belenyugvó fiúcska, aki kezdetben a jó szándékot feltételezve a Birodalom építésébe fogott, majd
amikor rájött, hogy a munka nem munkát, hanem rabságot jelent, férfivá cseperedve változtatott. Azonosult tár­
sai szenvedésével, legyenek azok zsidók, vagy nem zsidók. Megtanulta túlélni és kitapasztalni a rendszer lehe­
tőségeit. Anélkül, hogy a regény csattanóját lelőném, a mű olvasása alatt a katarzist nem a végén, hanem többször
közben éljük át. A szereplők beolvadnak a szenvedők sokaságba és az író által kiemelt tulajdonságaikkal azono­

síthatjuk őket. A tulajdonságok azonban elrejtőznek a csíkos, hiányos ruházat és a sárga csillag vakító fénye alatt.

A könyv üzenete egy mondattal összefoglalva: Soha többé nem aka­
runk félni! Az üzenet így nem a „fekete-regény” szenvedéseibe való
belenyugvás, hanem az örök félelem a szélsőségek
ellen. A mű így az egyik legfehérebb regény a ma­
gyar irodalomban.

Dorogi Zsolt

14

�ítélet

Karunk új díszdoktora: James Crawford
2005. január 21-én az Egyetemi Ta­
nács nyitott ülésén a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem díszdoktorrá avatta James Crawford professzort - a
Cambridge-i Egyetem jogi karának
dékánját.
A zsúfolásig megtelt díszteremben a
tanácsülés megnyitását követően dr.
Bandi Gyula dékán köszöntötte a
cambridge-i professzort. James
Crawford, a nemzetközi jog szakér­
tője 1996-ban került először kapcso­
latba Egyetemünkkel, amikor elő­
adást tartott a Nemzetközi Bíróság
előtt zajló szlovák-magyar jogi vitá­
ról, melyben ő a magyar fél érdekeit
képviselte. A professzor aktív közre­
működője volt a Cambridge-i Egye­
tem és a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem közös szervezésében létre­
jött brit és európai jogi diploma
programjának.
A tanácsülést állófogadás zárta.

Te hallottál már
a Cambridge-i képzésről?
A képzés távoktatásos jellegű, négy fél­
éves, angol nyelven folyik és sikeres ab­
szolválása esetén a résztvevők „Diplo­
ma in English and European Union
Law” végzettséget szereznek. A képzés
teljes egészében Budapesten, a Szent­
királyi u. 28-as szám alatt folyik, a

Curriculum Vitae
James Crawford

Született:
1948. november
Ausztrália

14.

Adelaide,

Tanulmányok:
1971 BA és LLB fokozat az Adelaide-i Egyetemen (angol, történe­
lem és politikatudomány)
1972-74 posztgraduális képzés az
Oxfordi Egyetemen
1974-77 doktori fokozat az Oxfordi
Egyetemen

Pályafutás:
1974 Adelaide Egyetem — tanársegéd
1983 Adelaide Egyetem — tanár
1986 Sidney-i Egyetem — nemzet­
közi jog professzora
1990-92 Sidney-Egyetem jogi kará­
nak dékánja
1992 Cambridge-i Egyetem nemzet­
közi jogának professzora
1995-2003 Cambridge-i Lauterpacht
Nemzetközi Jogi Kutatóintézetének
társaigazgatója, majd igazgatója '
2003- Cambridge-i Egyetem jogi
kará-nak dékánja

Tudományos szervezeti tagság:
Nemzetközi Jogi Társaság—igazgató
Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia —

Cambridge-i Egyetem és a Pázmány
Péter Katolikus Egyetem professzo­
rainak részvételével.

tag
Brit Akadémia — tag

A program vezetője dr. Szabó Marcel, a
program koordinátora dr. CsepelyKnorr Tamás, akikhez a képzéssel öszszefüggő bármilyen kérdésben biza­
lommal fordulhattok. A képzésről to­
vábbi részleteket a kari honlapon ta­
lálsz.

World Trade Review — szerkesztőbi­

További tudományos tevékenység:
zottsági tag
ICSID Reports and Cambridge Studies in International and Comparative Law—társzerkesztő
British Yearbook of International
Law—vezető szerkesztő

15

�ítélet

Elhunyt Kulcsár Anita
A magyar sportélet egyik legsikeresebb sportága, a női kézilabda elvesztette egy ragyogó
csillagát, Kulcsár Anitát. A sportoló sukorói otthonából tartott klubja, a Dunaferr
délelőtti átmozgató edzésére, amikor a végzetes baleset érte. A tragédia pontos okát még
szakértők vizsgálják, az azonban biztosnak látszik, hogy a sportolónő biztonsági öve
nem volt bekapcsolva.
Anita 28 évesen már 165szörös válogatott volt, ezen alkalmakkal összesen 403 gólt
szertett a nemzeti együttesben. És pont ennyiszer láthattuk, feltartott ujjal és szívet

r

melengető mosollyal hátrafutni a hatos vonalhoz. Egyszerűen felfoghatatlan érzés, hogy
nincs többé! A válogatott motorja volt. Lelkesedése és akarata soha nem lankadt. Az
utolsó percig harcolt és lelkesedésével csapattársait is átsegítette a holtpontokon. Aki
pedig ismerte tudta, hogy Anita a magánéletben is nagyszerű ember volt. Boldog
/SYMA
házasságban élt férjével, akivel a közeljövőben gyermeket szerettek volna, imádta labradorát, és mindenkihez volt
pár kedves szava. Szerény ember volt, soha nem éreztette szurkolóival, hogy ő a sportág egy kiemelkedő alakja,
kézséggel állt a rajongói rendelkezésére a fárasztó meccsek után is az öltöző bejáratánál. És ezért szerették sokan.

Sportpályafutásában idén bajnoki győzelmet, magyar kupa győzelmet és bajnokok ligája győzelmet szeretett
volna szerezni. Sajnos ez már soha nem adatik meg neki. De gondolt a pályafutása utáni időkre is. Egyetemünk
első éves jog hallgatója volt. Ezért Kulcsi (ahogy barátai nevezték) halála egyetemünket is feketébe borítja.
A család, a barátok és a szurkolók soha nem fogják elfelejteni ezt a csodálatos embert.
Rajongói és csapattársai fáklyákkal és gyertyákkal vonultak szerdán a dunaújvárosi
sportcsarnokhoz, így emlékezve a nagyszerű sportolóra. Csapata, a Dunaferr
természetesen elhalasztotta a szerdai (jan. 19,-ei) Hódmezővásárhely elleni bajnoki
mérkőzést valamint a szombati (jan. 22.) Podgorica elleni bajnokok ligája mérkőzést. A
csapat legközelebbi mérkőzése jan. 29-én Valenciában lesz. A hazai mérkőzések egyperces
gyászszünettel kezdődnek Anita tiszteletére, a játékostársak könnyes szemmel kezdik a
játékot. Sok időnek kell eltelni, míg enyhül a fájdalom. Anita a válogatottban és klubjában
is pótolhatatlan volt, nagy űrt hagyott maga után. Ha áttekintjük pályafutását láthatjuk,
mennyit tett a magyar sport sikereiért.
Pályafutását a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban kezdte, amivel NB1 B-be jutott, majd 1995-ben a Győr együttesébe
szerződött, ahol két bajnoki ezüstöt és két bronzot szerzett, valamint 1999-ben EHF kupadöntőt játszott. 2001ben a székesfehérvári Cornexi csapatába igazolt, majd onnan 2004-ben a Dunaferrhez, ahol megszerezte élete
első és sajnos utolsó bajnoki aranyérmét.
Emellett persze a válogatott oszlopos tagja volt hét évig. 1998-ban EB-bronzot szerzett a csapattal, majd a 2000ben az olimpián ezüstöt ért el csapattársaival és ugyanebben az évben Európa-bajnok lett. A 2003-as
világbajnokságon második helyezett magyar válogatott tagja volt és a tavalyi hazai európa-bajnokságon

csapatával teltházas Arénában bronzérmes lett.
Sok örömet okozott a szurkolóknak, családja büszke lehetett rá, erre az örökké mosolygós, szerény játékosra.
Nincs szó, ami megfelelő lenne arra, hogy kifejezze a fájdalmat, amit most sok ezer ember

érez.
Végezetül álljon itt pár sor, amivel a rajongói búcsúztak Anitától:
„Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szélzúg,a nap nevet.
Elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat. “

NYUGODJ BÉKÉBEN ANITA!!!
Hutflesz Krisztina

16

�ítélet

Aequo-loco
Beszélgetés Dr. Sótonyi Péterrel
A Semmelweis Egyetem rektor emeritusával, a Büntetőjogi Tanszék igazságügyi orvostanának egyetemi tanárával

Hogyan emlékszik vissza pályája kezdetére? Mindig is ezt
ajövőt álmodta meg, vagy másfelé is kacsintgatott?
Nos ez érdekes, ugyanis orvos az én családomban nem volt.
Édesapám vegyészmérnök, édesanyám iparművész volt.
Visszagondolva az orvosi pályára való jövetelemre, egy fia­
talkori élményem befolyásolta. A diákköri szerelmem a Szi­
lágyi Gimnáziumba, én pedig a Petőfi Sándor Gimnázium­
ba jártam. A szülők, főleg az édesanya, mindenképpen azt
akarta, hogy egy általuk kiszemelt orvostanhallgató ud­
varoljon a lányuknak. Az igazat megvallva, ez akkor sok
bosszúságot okozott nekem. Szükségszerű volt, hogy be
akartam bizonyítani, én is el tudom végezni az orvosi
egyetemet. Az érettségi után felvettek az egyetemre és orvos
lettem. Kapcsolatunk egyetemista korunkban is folytatódó,
nagyon szép diákszerelem volt. A másik meghatározó
tényező az volt, hogy osztályfőnököm Nemes Nagy Ágnes,
az ismert költőnő is ez irányba ösztönzött, felismerve a
természettudományok iránti érdeklődésemet.

A művészetek iránt nem érzett különös vonzalmat, márcsak az örökség miatt is?
Édesanyámtól nagyon jó rajzkészséget örököltem. A családi
háttérből és a rajzkészségemből adódóan, természetesen fel­
merült édesanyám pályájának folytatása is. Szerettem rajzol­
ni és vonzódtam az ötvös művészethez. Egy, az akkor még
főiskolai hallgató barátom, Muharos Lajos — neves ötvös­
művész — be is avatott a művészeti ág műhelytitkaiba. A Ná­
dor utcába egy orvos kiállítást is szerveztünk, ahol szobrá­
szattal, festészettel és rajzzal foglalkozó barátaimmal közö­
sen mutattuk be munkáinkat. Ma is szeretek rajzolni kedv­
telésből, különösen a karikatúrákhoz vonzódom. Egyébként
a művészetek iránti vonzalmam említésre méltó megnyil­
vánulása, hogy egy balett-táncosnőt vettem feleségül.

Mikor volt az igazságügyi orvostannal való nagy találkozás?
Érdekes találkozás volt, mert a II. sz. Kórbonctani Intézet­
ben voltam Tudományos Diákkörös és átjárhattam az Igaz­
ságügyi Orvostani Intézetbe. Mindig érdekelt a morfológia
és a patológia. Mikor befejeztem az egyetemet Somogyi End­
re professzor (Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet
igazgatója 1969-1992.) keresett egy végzős orvost, akit érde­
kel az igazságügyi orvostan. így kerültem az Intézetbe. Az
eredeti tervem az volt, hogy a szakvizsgák után váltok a klinikum felé, de 1971-ben kaptam egy két éves ösztöndíjat Kana­
dába. Amikor hazajöttem végleg eldöntöttem, hogy ezt a
szakterületet, az igazságügyi orvostant választom szakmai
élethivatásomnak.

A mindennapos - enyhe kifejezéssel élve - negatív benyo­
másokat hogyan lehet leküzdeni?
Emberi szomorúságok és bonyolult, nehéz helyzetek, nap

mint nap érnek minket. Meggyőződésem, hogy azok lelki
megoldása csak egy biztos családi háttér mellett lehetséges.
Hihetetlenül fontos, talán a legfontosabb.

Milyen egy orvosszakértő hétköznapi élete, hogyan lehet
érvényesülni?
A hétköznapi életet kitölti a felelősségteljes, szakmailag meg­
alapozott orvosszakértői munka. Az igazságügyi orvostan
szemlélete és gyakorlata óriásit változott. Rendszeressé vált a
boncolás kivételével, az erőteljes szakértésen kívüli tevé­
kenység. Megkezdődött tehát ezen a területen is a privatizá­
ció. A működést illetően, a sikeres szakvizsga után, az orvos,
pályázással felkerül a szakértői névjegyzékre. Ez azt jelenti,
hogy szakértői tevékenységre kijelölhető. Az orvosszakértők
egy része intézményben, más része vállalkozóként tevékeny­
kedik. Sajnálatos tény, hogy intézményi kertek között a szak­
értő díjazása lényegesen kevesebb, mint a vállalkozói szférá­
ban. A kedvezőtlen helyzet egyelőre azt eredményezte, hogy
egyre kevesebben választják élethivatásként az igazságügyi
orvosszakértést.

Nemrégibenfogadták el az új kábítószer törvényt. Hogyan
látja a kialakult helyzetet?
A kábítószer probléma óriási gond. Az orvostársadalom, ha
nem történik kedvező változás pár éven belül, nem tudom
hogyan fogja megoldani, ezt az egyre bonyolultabb helyze­
tet. Véleményem szerint úgynevezett könnyű- és nehézdrog
valójában nincs, ez szójáték, csak drog van! Az ún. könnyű
drogoknak is ismerjük már az agyban elhelyezkedő felfogó
készülékeit.
A drogok közös tulajdonsága, hogy a központi idegrendszer
meghatározott területére hatnak, annak következményeivel.
A társadalom egyelőre még mindig nem szembesült a valós
problémával. A prevenció számos kívánni valót hagy maga
után. A rendszerváltással, a maga valóságában ránk zúdult, a
droggal összefüggő társadalmi, szociális és orvosi probléma­
kör. Valójában a rendszerváltás előtt is létezett a drogkérdés,
de általános felfogásként uralkodott az ún. szocialista társa­
dalomban „amivel nem foglalkozunk az nincs” képmutató
elv.

Mit gondol azokról a médiumokban elhangzó vádakról,
hogy az orvosi műhibák esetében az „orvosszakértők ki­
mossák az orvosokat”?
Az igazságügyi orvosszakértők tapasztalataim szerint, a té­
nyek és a szakma szabályai szerint végzik tevékenységüket.
Az orvosszakértő elsődleges feladata, a büntető illetve a pol­
gári eljárás egyes szakaszaiban, az orvosi szakkérdésben való
véleményadás. Felelősségteljes feladat. A médiákat elsősor­

17

�ítélet

bán a hírérték és nem mindig az eset objektivitása érdekli.
Szó sincs arról, hogy az intézményesített orvosszakértők, elv­
telenül valamelyik oldalt képviselik és főleg nem az orvosok
oldalát, a betegekkel szemben. Áttekintve az Országos Igaz­
ságügyi Orvostani Intézet vonatkozó anyagát, a büntető ügyek 53%, a polgári ügyek 48°/o- bán az egézségügyi intéz­
mény és az orvos ellen foglaltak állást. Nem tudom elfogad­
ni azokat a nyilatkozatokat, amelyeket néhány ismert ügy­
véd állít, az egézségügyi intézményekkel szembeni peres
ügyekben. Azt lehet tehát mondani, hogy az előterjesztett
szakértői vélemények polgári és büntető ügyekben, felperes
és alperes vonatkozásában, gyakorlatilag: aequo-loco! A hiba
a tévedés lehetősége, benne van az orvoslásban. Az orvos pol­
gári jogi felelőssége a jogellenes károkozás, míg büntetőjogi
felelőssége — foglalkozása körében — gondatlanság formájá­
ban állhat fenn. Társadalmunk morálisan nagyon rossz álla­
potban van. Sajnos őszintén meg kell mondani, hogy az or­
vostársadalomnak is vannak olyan tagjai, akik tevékeny­
ségük során, felróható magatartásformákat valósítanak meg.

Miben látja az egézségügy legnagyobbproblémáját?
Az 1997. CLIV. Eü. tv. jelentős esemény volt, mert az orvosi
- egézségügyi működést új alapokra helyezte. A gyakorlatban
egy törvény akkor jó, ha megvalósításának feltételei is adot­
tak. Ha nincsenek meg a feltételek, akkor nehéz a törvény
szelleméből adódóakat teljesíteni. Az orvostársadalom nagy
része jelentős és folyamatos terhelés alatt van. Jó lelkiismeret­
tel mondhatom úgy fizikai, mint pszichikai teljesítőképessé­
gének határához érkezett. Azt szoktam mondani, csodának
tartom, hogy a magyar egézségügy minden gondja ellenére,
még mindig tud teljesítményt is felmutatni. Az egézségügyben a rendszerváltás óta gyakorlatilag, folyamatos pénzelvo­
nás történt. A jelen finanszírozása, korrekcióra szorul. Meg­
győződésem, hogy nyugalomra, átgondolt konszenzus alap­
ján született reformokra és természetesen, további pénzfor­
rásokra lenne szükség. Az egézségügy nem viseli el a gyors,
ötletszerű, spontán döntéseket.

Egyre nagyobb méreteket ölt, az eutanázia és az abortusz
kérdésköre. Mitgondol afelmerülőproblémákról?
A feltett kérdések mélyen foglalkoztatják a társadalmat és a
részletes véleményem kifejtéséhez az idő kevés. Azt látom,
hogy a passzív eutanázia és a teminális medicina fogalmai
keveredtek. Ez utóbbi az orvosi tevékenység sajátos területe.
Célja, a végstádiumban lévő, gyógyíthatatlan beteg testi és
lelki fájdalmainak maximális enyhítése. Ez az orvosi tevé­
kenység fokozatosan lép a passzív eutanázia helyébe. Az ak­
tív eutanáziát megengedhetetlennek ítélem, itt az orvostársa­
dalom jelentős részének egyetértő véleményével találko­
zom. Fő problémának látom azt is, hogy a mi véleményünk
e kérdésben, nem kap kellő hangsúlyt. A Magyar Orvosi

18

Kamara az eutanázia- kérdésben világos állásfoglalást alakí­
tott ki. Az aktív eutanáziát az orvosnak kell végrehajtani.
Hozhatnak bármilyen törvényt az orvos nem kényszeríthető
arra, hogy az eutanázia valamelyik formáját hivatalból gya­
korolja. Ha az, az orvos lelkiismeretével nem egyeztethető
össze. Az tény, hogy Európa néhány országában, így pl.
Hollandiában az aktív eutanázia jogi és orvosi feltételeit
megteremtették, de egyre több adat ismert, hogy a helyzet
nem problémamentes. Ellenpélda Németország, ahol az eu­
tanázia minden formáját elvetették és a terminális medicina
gyakorlásának széleskörű feltételrendszerét biztosították.

A társadalom másikfontos kérdése az élet abszolút védel­
me, vagy az abortusz? Napjainkban is vitatott orvosi, erköl­
csijogi, bioetikai,filozófiai és vallási kérdéskörtfog át.
Ellentétes vélemények vannak, hogy a magzat élethez való jo­
gát, vagy az anya önrendelkezési jogát kell-e védelemben ré­
szesíteni. Úgy látom, hogy a kérdés nincs nyugvóponton,
nem látom a kompromisszumos megoldás lehetőségét. Azonban, nem tudok egyetérteni azzal, hogy amikor a fogam­
zásgátlás széles lehetőségei állnak rendelkezésre hazánkban,
európai összehasonlításban is rendkívül magas az éves abor­
tuszok száma. A kérdésben magam, konzervatív nézeteket
vallók. Az orvosi diplomám átvételekor 1963-ban az élet vé­
delmére tettem esküt.

Meséljen arról, hogyan került kapcsolatba egyetemünkkel
és mik a benyomásai róla?
Békés Imre és Somogyi Endre professzorok baráti viszony­
ban voltak. Korábban Somogyi profeszor tartotta az ELTE
joghallgatóinak az igazságügyi orvos tan választható kollé­
giumot, majd nyugdíjba vonulása után nekem azt átadta.
Békés Imre professzor idő közben átvette a Pázmány Péter
Katolikus Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszéket és fel­
kért, hogy itt is tartsak speciálkollégiumot. Természetesen
ennek a felkérésnek is örömmel tettem eleget. Az igazságügyi
orvostan néhány fejezetét egy-egy szemeszteren adom elő
munkatársaimmal, a két egyetem érdeklődő joghallgatói
részére. Általában kedvezőek a benyomásaim, a hallgatók

érdeklődését örömmel veszem.

Mitjelent Professzor Úrnak a tanítás élménye?
Az egyetemi pálya legizgalmasabb, talán legfelelősségteljesebb része a tanítás. A tanítás örömét az adja, ha azt látom,
hogy őszinte a hallgatók érdeklődése és sikerült az előadá­
sokat olyan párbeszéddé alakítani, amelyben őket tevőleges
részvételre tudom ösztönözni. Nem tagadom jó érzés, ha
előadásomon megtelnek az előadóterem padjai, ez azonban
csak másodlagos szempont.

Takács Veronika

�ítélet

Konferencia a drogtörvényről
Február 19-én az Űjszínházban egész napos drog-konferencia volt. A konferencián megjelennek a kormány és a
parlamenti pártok képviselői (illetőleg azok ifjúsági szervezetei), valamint a tevőlegesen is résztvevő civil

szervezetek. Az új drogtörvény elvi kérdéseinek megvitatásában egy kompromisszumos határozat született.
A konferencia és a normaalkotás előzménye, hogy az Alkotmánybíróság 2004 december 13.én a hatályos
szabályozás számos pontját alkotmányellenesnek találta, s ezeket részben azonnali hatállyal, részben határidő
tűzésével megsemmisítette. A testület számos esetben nemzetközi szerződésbe ütköző, illetve alkotmányellenes
mulasztást is megállapított. Többek között kimondta, hogy a Btk. és az alkalmazását behatároló kormány­
rendeletek közötti összhang hiánya a jogbiztonság követelményébe ütközik, ezért kötelezte a jogalkotót az ezzel
kapcsolatos mulasztások megszüntetésére. (A Btk 283-285§ hatályon kívül helyezte.)
így ma kizárólag a csekély drogot termesztő, előállító, megszerző, illetve magánál tartó személy kerülheti el a

büntetőeljárást. Ha viszont, ezt a kábítószert akár a közös fogyasztás érdekében is átadja valaki másnak, már nem

bújhat ki a felelősségre vonás alól.
Az ezzel kapcsolatos törvényt Mádi Ferenc köztársasági elnök 2003 januárjában elfogadta és szentesítette.
Méghozzá azon okból, hogy törvény jogilag nem támadható, ezért az előzetes alkotmánybírósági normakontrol
értelmetlen lenne. Ezt erősítette meg Zlinszky János volt alkotmánybíró is, aki a köztársasági elnök felkérésére
véleményezte a törvényt. Mádl a törvény elfogadásának fontolgatását azzal indokolta, hogy számos jelzést
kapott, miszerint nem veszélytelen az ifjúságra a korábbi elrettentő szigor enyhítése. Zlinszky professzor
szakvéleménye után azonban elfogadta a törvény módosítását.
Részben új helyzetet teremthet, hogy az Európai Unió tanácsa nemrég kerethatározatot fogadott el a
kábítószerekről. A tagállamoknak egy év áll rendelkezésükre, hogy a határozat követelményeit jogrendszerükbe
beépítsék. A határozat szerint az egyes pszichotróp anyagokra vonatkozó előírásokat azok egészségre gyakorolt
hatására való tekintettel kell megfogalmazni. Ez gyakorlatilag azt jelenti: más megítélés alá esnek a könnyű
drogok, illetve a gyorsan függőséghez, valamint a rohamos testi és mentális leépüléshez vezető szerek.
Az esedékes új drogtörvényben pontosabban meghatározzák, kik és milyen magatartással követik el a
kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a kiskorúak védelmére is. Például
súlyosbító körülmény lesz, ha valaki fiatalkorúnak adja el kábítószert vagy akárcsak megkínálja, vagy az iskolák
közelében árusítja. Emellett szabályozzák a különböző ártalomcsökkentő programokban résztvevő egészségügyi
és szociális szakemberek büntetőjogi felelősségét. Májusig törvényben hirdetik ki a kábítószernek minősülő
anyagok pontos listáját is. A jogszabályt kidolgozó szaktárca fontosnak tartja, hogy a saját használatra történő
kábítószer-tartás, illetve a fiatalok által elkövetett bűncselekmények kriminalizálása elkerülhető legyen.
Abban a szerencsés helyzetben részesültem, hogy idő előtt megismerhettem a normaszöveget, amely a
pszichotróp anyagoknak gyakorlatilag 3 fokozatát ismeri. A könnyű és kemény drogok mellett gyakorlatilag a
füves cigaretta új kategória lesz. A lényeg, hogy szabálysértésnek és nem bűncselekménynek minősít egyes
méltányolható eseteket. Például, ha valaki átnyújtja a füves cigit valakinek, (bár amennyiben ez a személy
fiatalkorú, már bűncselekménynek minősül) Úgy gondolom a DROG-legalizáció elfogadhatatlan. Erősíteni kell
a prevenciót és a rehabilitációt. Ezen kérdésekre a törvény kitér, illetőleg az aktív fogyasztókat kötelezi is a
rehabilitációra, másrészt széles körben alkalmazza a közhasznú munkára való kötelezést. Véleményem szerint
nem egy rossz törvény, hiszen a legfontosabb, hogy a fiatalok életét megóvjuk. A drog-kérdés összefügg a
fogyasztói társadalommal. Hiába büntetjük a fogyasztókat, igény
akkor is lesz rá. Egészen más kellene, de nem az én tisztem, hogy

vázoljam.

Kérem, hogy senki ne maradjon tétlen és alakítsa ki a véleményét
és ezt a véleményét közölje is a k_t2004@freemail.hu-n.
Gyökeres Zoltán

19

�ítélet

Glosszátor - feljegyzés a nagyvilágból
A hegyi pap
Nem azzal védjük a magyar
nemzetet, hogy rázzuk a triko­
lór zászlót — hanem, hogy ráz­
zuk a pelenkát! vallja Bordi Já­

nos atya
Az erdélyi Pálpataka község ti­
zenöt kilométerrel Korondfelettfek­
szik a hegyoldalban. Köves út visz
oda. Igazi békés, nyugodt, csendes
hely. Becsületes, csupaszai székelyek
lakják. Ha a vándor bekopog a plébániára, Bordi János
atya rögtön kávéval meg csíki sörrel kínálja. Sjóízű, eredeti
történetekkel vendégeli mega betérőt.
Az alább olvasható beszélgetést még tavaly ősszel rögzítet­
tem szalagra, mielőtt a kettős állampolgársággal kapcsolatos
viták kirobbantak volna. Nem erről szólt az a kellemes,
anekdotázós délután hanem a pálpatakai hétköznapokról,
a hitről a tettrekészségről... az életről magáról. Kevésbé inter­
jú ez a szöveg mint inkább egy egyszerű pillanatkép, mely
hűen tükrözi minek fordítottak oly sokan hátat 2004 vé­
gén.

Atya, meséljen kicsit afaluról!
Pálpatakára az 1700-as években kezdtek kitelepülni
az atyafiak Korondról. Tudod, minden plébánián
megvan egy könyvben az egyházközség története,
amit a pap jegyez le. Azt írja az egyik elődöm a kezde­
tekről, hogy a hegyre először a köröndi rosszfiúk
mentek fel. Elmenekültek a rosszfiúk! Valamit építet­
tek maguknak, s aztán vittek asszonyt is, s családot
alapítottak. Mikor ezt elmondtam itt az embereknek,

egy páran a helyi asszonyok közül kérdezték: „hogy
mondhat plébános úr ilyet”? De megmutattam, hogy
le van írva az egyházi könyvben. Nyugi — mondtam ,
nem magukra vonatkozik, hanem a régiekre! Ők a

rosszfiúk!
Pálpataka teljesen magyar község, s persze Korondon sincs román - csak a rendőr.
Az egyházközség beleértve a hozzá tartozó szom­
széd falut, Fenyőkutat is — összesen 20 kilométeren
fekszik. Úgy néz ki az összkép, hogy egyik háztól két­

20

száz méterre van egy másik, aztán háromszáz méterre,
négyszázra megint egy másik. S ahol van az atyafinak
a háza, meg gazdasági épülete, ott van a földje is. A
hegyiek állattenyésztéssel foglalkoznak, kerámiát égetnek, és hozzák az erdőből a fát.
Érdekes nagyon, hogy nincsen közös temető, min­
denki a saját földjébe temetkezik, ott van a sírja a háza
mellett. Amelyik kollégám nem ismeri a falut, mindig
meglepődik, ha elmondom neki, hogy tíz éve vagyok
a hegyen, de a temetőben még nem jártam. S akkor
kérdezik: „Hogyhogy? Nem halnak meg az emberek?”
Aztán elmagyarázom a helyzetet, közben jót nevetek

belül.

Hány lélekfölött őrködik?
Ötszázharminc hívem van, ezek katolikusok. De
van még a faluban unitárius is, s református. Úgy volt

ez Erdélyben, ahogy mindenütt másutt: ahol a refor­
mátoroknak jól sikerült megállniuk, azok áttértek
más hitre, míg máshol megmaradtak katolikusnak.
Csíkban, Gyergyóban nincsen protestáns. Udvarhely
környéke már vegyes.
Nemrég hallottam, hogy Csíksomlyón lakik egy re­
mete, kinn a hegyen. A Jézus Szíve kápolna mellett ta­
nyázik az atyafi. Az ágya olyan, mint egy koporsó, ab­

ban alszik. Csak azért, hogy emlékeztesse magát: most
vagyunk, aztán holnap már feladják ránk a deszka­
dzsekit! Tudod-e, mi a deszkadzseki? Hát a koporsó!

Sokfiatalt láttam afaluban. Szép számmal lehet­
nek.
Pálpatakán olyan hétszázötvenen laknak, s köztük
úgy nyolcvan-kilencven gyerek. Az iskolában nyolc

osztály tanul. Hála Istennek, van 9 gyermekes család
is. Csak mostanság sok az etykés párocska. Mondtam
is egy fiatalasszonynak, akinek kettő gyereke van (meg
ezt jegyesoktatáson is mindig szóvá teszem), hogy van
az a mondás: egy gyermek - nem gyermek, két gyermek
- fél gyermek, három gyermek - no az már gyermek!

Ezt kell követni! Ez a helyes irány!
Szerintem úgy szól a nagy igazság, hogy nem azzal
védjük a magyar nemzetet, hogy rázzuk a piros-fehérzöld zászlót — hanem, hogy rázzuk a pelenkát!

�ítélet

Persze, most modern világban élünk, „pempörszt”,
vagy mit használnak, nem azt a régi jó textilpelenkát...
Pálpatakán a gyermekek iskolába járás mellett dol­
goznak is. Dolgoztatják őket, mint a felnőtteket. Ál­

lattartás, traktorvezetés, minden egyéb. Mondtam a
csóróknak, vasárnap a mise után maradjanak! Fociz­
hatnak egyet az iskolaudvaron. Minek a sok munka,
úgyis egyszer orra buksz! Nem lehet csak dolgozni, pi­
henni is kell! Eljönnek a templomba vasárnap, aztán
mennek haza ebédelni, s utána máris rohannak a
földet túrni. De minek? Úgyis itt marad minden a föl­
dön. A parancs is mondja: az Úr napját meg kell szen­
telni pihenéssel.

Külön kuriózum a templom története. Merthogy
nemrég épült, engedélyek és tervek nélkül...
Amikor ide kerültem, még nem volt templom a fa­
luban. Korábbról indítva a történetet, 1948-tól vált
külön Pálpataka Korondtól. Addig a köröndi plébá­
nos időközönként járt fel misézni. 1947. május 10-én
maga Márton Áron jött a hegyre bérmálni. A helyiek
képviselője köszöntötte a püspök urat, s megkérte,

hogy adjon egy papot. Márton püspök úr betartva
ígéretét - egy éven belül küldött egyet. Én vagyok im­

máron a hetedik papja a hegyieknek.
Csak a plébánia épült meg hajdanán — abban mi­
séztek.
Miután idekerültem, meggyőzködtem kicsit az
atyafiakat a faluban, hogy építsünk templomot. El­
mentünk az erdészeti hivatalba, vittem egy kis mise­
bort nekik. A főnök ott azt mondta: Plébános úr, amennyi fa kell, annyit adok! Lovak húzták a fákat
télen, hóban, meg húzták traktorokkal is! Olyan volt
a falunk, mint egy fatelep.
Aztán hívtunk tervezőmérnököt Udvarhelyről. Ő
nézte ki, hogy hol legyen a kicsi templom, s az alapot
milyen mélyre kell ásni. Az asszonyokkal főzettem ne­
ki ebédet, s megkérdeztem közben tőle: na, mennyibe
kerül a tervrajz? Azt mondta: 150 ezer lei. Akkor az
nagyon sokat jelentett, nekünk összesen 15 ezer lei­
ünk volt. Többet nem is hívtam mérnököt! Nem lett
sem tervrajz, de engedély sem az épületre. Máig nin­
csen. Fogok nekik könyörögni?! Félt a polgármester
ettől, de mondtam neki: ne féljen, mert ha akasztanak
ezért, úgyis engem fognak akasztani!

’

Ez aztán költségtakarékosság! Minden engedélyt
megspóroltak!
Nem fizettünk a román államnak semmit. Ez itt
nem presszó, bár, vagy üzlet. Ez, kérem, nonprofit vál­
lalkozás! Nem kell nekem engedély, meg, hogy a po­
litikus beleszóljon. Egyébként meg, tudod-e, milyen
valójában a politika? Hát olyan, mint a ringlispiel fö­
lül forgatják, és alul szédülsz. Sötét dolog, no. Az
ember tegye meg, amit a szíve diktál - de ami az egyiknek nem jó, az a másiknak sem jó.
No, vissza a templomhoz... Két év alatt készült el
('92-től '94-ig), mert télen állni kellett. (Nálunk fél
évig tart a tél. November elejével kezdődik, s aztán
májusig hó van. Hideg olyankor az idő, de nagyon
szép.)
Az építkezéshez a pénzt a hegyieknek kellett össze­
szedniük, mert a központ nem adott semmit. Szegény
az egyház. Mindent a pálpatakaiak fizettek!
A templomunk idén múlt tíz éves.

Ahogy korábban említette, a községen belül való­
ban nagyok a távolságok a házak között, ráadásul
kétfaluért isfelel. Mivel közlekedik mostanság?
Sokáig nem volt papírom, nem vezethettem, így ti­
zenkét évig gyalogoltam. A másik templom - a fenyő­
kúti - négy és fél kilométerre van. Oda is át kellett jár­
nom mindig.
Amikor megszereztem a papírt, vettem egy régi, de
nyugati autót. Jó állampolgár módjára fizettem utána
a kötelező biztosítást. Egyszer csak egy sorsoláson a
román biztosító kihúzta a nevemet! Bejárta az orszá­
got a hír, hogy a hegyi pap nyert egy egymilliárdos
BMW-t! Ez 25 ezer euró volt akkor. Tiszta új kocsi, de
azonnal eladtam, mert itt a hegyen, a köves úton nem
tudom használni. Nem ide való az! Tehát túladtam a
gyönyörű sportkocsin. Abból vettem a motoros
szánt, amivel télen a havon a faluk között tudok köz­
lekedni. Masszív járgány. Futott még a plébánián egy
új tetőre is, meg új ablakokra, s egy terepjárót is vet­
tem. Fizetést úgysem veszek fel mióta itt vagyok, hát
legalább fejlesszek egy kicsit a házamon! Meg az Ür ú-

gyis bepótolja utólag a juttatást, nem-e?!

Zalai Péter

21

�ítélet

Farsang
Milyen jelmezt vegyek fel az idén? | meg is dobálhatták uraikat — igaz,
Tavaly angyalnak öltöztem, előző év­ csak apró rózsaszirmokkal. Talán in­
ben pedig kalóznak. Érdekes is le­ nen ered a ma is kedvelt konfetti hin­
gyen, no meg egyedi is. Hiszen meg­ tése.
lehetősen kellemetlen élmény, mi­ Hazánkban - elsősorban német hatás
kor a fantasztikusnak gondolt, hatal­ eredményeként - a középkorra tehe­
mas titkolózás közepette elkészített tő a színes ünneplés szokása. A far­
jelmezköltemény szembe sétál veled sang zajos mulatságait egy ősi hiede­
a bálon. Hatalmas dilemma... Még lem hívta életre. Régen a gonosz szel­
az általános iskolai farsangi bálok e- lemek elűzésére bújtak ijesztő jelme­
lőtt. De nem mostanság. Azok az i- zekbe.
dők már elmúltak. Nekünk minden- :
képpen. Most a legnagyobb küzde­ Hogy valójában mit is fogyasztottak
a régi farsangi lakomákon, hogy vollem a vizsgákkal és a jegyekért folyik.
Azért semmiképpen nem mondha­ tak-e kizárólag erre az ünnepre készí­
tom unalmasnak ezt a farsangi idő­ tett ételek — sajnos nem sok ismeret
szakot, így egyetemista szemmel, sőt. áll rendelkezésünkre. Az biztos,hogy
Mi is felvesszük a jelmezünket — sokat és sokfélét ettek, s hogy az erendje, módja szerint — ami éppen gyik jellegzetes étele ezen időszaknak
egy öltöny vagy egy kosztüm, esetleg a fánk, aminek mágikus erőt tulajdo­
egy ing. Nem is olyan rossz, bár talán nítottak.
egy kicsit egyhangú, és bár egy bálon Farsang idején, a fánk sütésekor for­
nem is biztosítja a dobogós helye­ ró, édeskés olajszag terjeng a kony­
zést, a vizsgán még hozhat ered­ hában. Ha magam készítem, közvet­
lenül utána képtelen vagyok enni be­
ményt. Ott meg nem ez számít.
Alig pár hetünk maradt ünnepelni. lőlük, mert annyira eltelít a nyers
keltészta és a sütés illata. Egy jó órá­
Remélem mindenkinek van valamit.
Hiszen ez mégiscsak a móka, kaca­ val a sütés után, különösen a szabad­
gás, no meg a bőséges evés, ivás, álar­ ból betérve, már egészen más a hely­
cosbálok, táncos mulatságok idősza­ zet. A még langyos fánkokat megszó­
ka. Hogy mi is pontosan a farsang? rom házi készítésű vaníliás porcu­
Maga a szó a bajor-osztrák vaschang- korral, és indulhat a jól megérdemelt
ból származik, németül Faschingnak lakomázás. Ismert a szalagos változa­
mondják. így nevezték a középkor­ ta, ez az eredeti farsangi fánk, továb­
ban a „bolondosán beszélők gyüleke­ bá a rózsafánk, a forgácsfánk, a cseh
fánk, más néven talkedli, vagy a töl­
zetét”.
tött fánk, csakhogy néhányat említ­
A szokás az ötezer évvel ezelőtti E- sünk.
gyiptomba, azaz Izisz istennő tiszte­
letére tartott lakomákra nyúlik visz- Kis kutatás után akadtam rá erre a
sza. Ilyenkor eltűntek a társadalmi kedves történetre a fánk eredetével
rangkülönbségek, a rabszolgák is az kapcsolatban.
uralkodók asztalánál foglaltak he­ A legenda szerint a fánk története
lyet. A görögök Dionüszoszt, a ró­ Bécsben kezdődött. Amikor ugyanis
maiak pedig Saturnus gabonaistent egy Krapfen nevű pék meghalt, fele­
tisztelték. Aszaturnáliáknak nevezett sége vette át a pékműhely vezetését.
ünnepnapokon a római rabszolgák A pékség híres volt ízletes kenyeré­

22

ről, így a város másik végéből is ér­
keztek az emberek, hogy megvegyék.
Egyik nap azonban nem készült el időben a kenyér. Ki mérgesen, üres
kézzel távozott, ki pedig szitkozód­
va, türelmetlenül várta, hogy a ke­
nyér elkészüljön. A várakozó tömeg
addig-addig zúgolódott, türelmet­
lenkedett, hogy a pékné kijött a sod­
rából, és egy darab kenyértésztát, ami
éppen a kezében volt, valakinek a fe­
jéhez akart vágni. Mivel elvétette a
célzást, nem találta el kiszemelt áldo­
zatát, így a keltészta a kályhán lévő
lábasba pottyant, amiben zsír forrdogált. A tészta pedig néhány perc alatt aranysárgára sült, így a véletlen­
nek köszönhetően megszületett az
első fánk. A bécsiek azóta is Krapfennak hívják.
Egy másik forrás szerint a fánk fran­
cia eredetű édesség. XVI. Lajos hitve­
se, Mária Antoinette királyné, a Tuileriákban rendezett farsangi bál al­
kalmával kiszökött a palotából, álru­
hába öltözött és elvegyült a tömeg­
ben, mely a karneváli éjszakán az ut­
cákon kavargott. Az esti séta közben
a királyné megéhezett és egy mézes­
kalácsmestertől vásárolt egy fánkot.
Ami annyira elnyerte a tetszését,
hogy a bál után behívatta az árust, aki megosztotta velük a recept titkát.
Ettől kezdve vált a királyi lakomák
kedvelt finomságává a fánk.
Most, hogy így szóba került, nem is
lenne rossz, falatozni egy kicsit. Egy
kis liszt, tojás, vaj, tej, élesztő meg
cukor, és indulhat a munka. Jobb
híján pedig marad a sarki cukrászda.

Jó étvágyat
mindenkinek!

Mikó Adrienn

�Február 6-án került megrendezésre
karunk Gólyabálja a BM Duna Palo­
tában. Az eseményt — több professzo­
runk mellett — megtisztelte jelenlété­
vel Dr. Kránicz Mihály rektorhelyet­
tes, Dr. Bánáti János a Budapesti Ügy­
védi Kamara elnöke és Dr. Lomniczi
Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke
is.

Impozáns környezetben, finom va­
csora, élő zenekar, bűvészmutatvá­
nyok. Kell ennél több a jó hangulat­
hoz? Igen, kell még a gólyák szépen
koreografált és előadott nyitótánca és
a tombolán megnyerhető olyan érté­
kes ajándékok, mint a két személyes
repülőjegy a WizzAir jóvoltából.
Luki

��</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="59">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3563">
                  <text>2005</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3562">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3542">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3543">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3544">
                <text>VIII. évfolyam 1. szám 2005. február</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3545">
                <text>Tartalom&#13;
Hírek&#13;
Tanulmányi bizottság&#13;
Februári események kalendáriuma&#13;
Dr. Láng Péter, személyesen&#13;
Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban&#13;
Boldogító séta&#13;
A hazaváró Isten&#13;
Kertész Imre: Sorstalanság&#13;
Karunk új díszdoktora: James Crawford&#13;
Elhunyt Kulcsár Anita&#13;
Aequo- loco: Beszélgetés Dr. Sótonyi Péterrel&#13;
Konferencia a drogtörvényről&#13;
Glosszátor — feljegyzés a nagyvilágból&#13;
Farsang&#13;
Gólyabál&#13;
</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3546">
                <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE&#13;
HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3547">
                <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3548">
                <text>2005. február</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3549">
                <text>2005.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3550">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3551">
                <text>A5 (148x210) ; (498kb+3388kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3552">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3553">
                <text>PPKE_itelet_VIII_1_200502</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3554">
                <text>T00067</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3555">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3556">
                <text>24 pp</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3557">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3558">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3559">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3560">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3561">
                <text>PPKE_itelet_VIII_1_200502</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="209">
        <name>HÖK</name>
      </tag>
      <tag tagId="41">
        <name>Jobbágyi Gábor</name>
      </tag>
      <tag tagId="265">
        <name>Lukács Tamás</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="195" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="396">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/79c8a7281e68e6d4326c119d487f73e0.jpg</src>
        <authentication>7cd7ff62b43ab97596de65a202450b41</authentication>
      </file>
      <file fileId="397">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/9ab6416e3f2fb66121958b50ad6d4a4e.pdf</src>
        <authentication>6d8506eeeb3b64f88b3c8981e0135826</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="3493">
                    <text>VII. ÉVFOLYAM, í SZÁM

A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

2004. DECEMBER

ÍTÉLET
A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR
HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA

ÁÍSott, Béftés karácsonyi ünnepeket és
boíőog új essten6ót kívánunk

minőén olvasónknak!
honlap: www.jak.ppke.hu/itelet • e-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu

�ítélet

Tartalom
Hírek
„Ez nagy szentség valóban”
Sáska Zoltán Attila versei
„A szellemóriások fénye rám ragyog.”
.......................................
Marton Géza Polgári Jogi TDK.................
. .
A Zengő-ügy .............................................................
Beszélgetés Teleki Lászlóval, a HŐK külügyi alelnökével
Vizsgán innen................................................................
Első hónapok a Pázmányon
Le az érdektelenséggel!........................................................
Karácsonyi hagyományok............................................
Advent első vasárnapja
..................................................................
Elmaradt havazás
.
Karácsony nálunk és másutt
........................................................
A Kari TDK Eredménye
Kísért a fantom...
........................................................
Magyarország és az Európai LJnió.......................................................
Néhány sor egy barátról....
........................................................
Pázmány rejtvény
Gólyák, ki a fészekből!
.......................................................
Csodaváros.........

2
3
3

Impresszum

4

6
7
8
8
9
10

14

Hírek

TVSz-módosítás:
Afélévvégi aláírás megszerzése kötelezően és szabadon választott tárgyaknál és
a gyakorlatoknál köthető feltételhez.
A feltételeket a szorgalmi időszak kezdetén a tanszéki hirdetőtáblán és a
NEPTUN rendszeren közzé kell tenni és a Dékáni Hivatalnak és a HÖK-nek
meg kell küldeni. Ha a közzé tétel nem történik meg: a tantárgyjegyző nem
teheti feltételtől függővé az aláírás megadását!
A kötelező előadásoknál az aláírás nem köthető feltételhez. Félévvégi aláírás
helyén: 'vizsgára bocsátva' bejegyzés.

Az UV-időszak: a rendes vizsgaidőszakot közvetlenül követő 2 vagy 1 hét.
Az évfolyam- és szakdolgozatot 12-es betűmérettel és 1, vagy 1.5 sorközzel kell
megírni. A kötelező karakterszám nem változik! Témák megadása: megelőző
félév április 1. és május 1. között.

A záróvizsga-időszak: márciustól júniusig; ill. szeptembertől decemberig tart.

ítélet
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem
6
Hallgatói Önkormányzatának lapja
Megjelenik 1500 példányban
Felelős Kiadó:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
12
A kiadó képviselője:
12
Dr. Jobbágyi Gábor, tanszékvezető egye-temi
13
tanár

15
Főszerkesztő:
16
Lukács Tamás
18
18
Főszerkesztő helyettes:
19
Tokody Klára
19
Vargha Bálint Tamás

A szerkesztőség tagjai:
Balogh Zsolt
Budaházi Árpád
Fügedi Zsófi,
Juhász Gábor
Mikó Adrienn
Oláh Viktória Klára
Pozbai Viola
Rádi Vilmos Gábor
Zsellér Máté

Berényi Hajnalka
Cseri Tímea
Gyökeres Zoltán
Mavrák Hedvig
Milisits Barbara
Pásztor Veronika
Pozsgay-Szabó Péter
Szalay Beatrix

Akik munkákat segítik:
dr. Koltay András, Teleki László, Pocsai
Tamás

Nyomdai Előkészítés:
TomArt Reklámstúdió
Nyomda:
Alumni Kiadó Kft.

2005. január 21-én 15 és 17 óra között
a Díszteremben díszdoktorrá avatja Karunk

James Crawfordot,
a Cambridge-i Egyetem jogi karának dékánját.
Mindenkit szeretettel várunk!

2

Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja
írásaitokat. Úgyszintén várunk mindenkit,
aki részt venne a szerkesztőség
munkájában.
E-mail cím: itelet@lectio.jak.ppke.hu
Itelet01@hotmail.com

�ítélet

„Ez nagy szentség valóban”
Az Eucharisztia éve

Sáska Zoltán Attila versei
Nem-bűvész?
Elnémulnék,
S mint madár,
Ki vissza sosem röppen,
Eltemetném magam -

Csak az én életem lennék! De egy ázott félálomban
Én lelkem nyugalmát
Eszik „más-kereszt” papjai.

Már menőben lennék,
S vagyok útra-kész maradásod Nem-bűvész, csak egy költött,
Eszme-vén poéta -

Ómen
Ha érteném hangját a bokornak'
s ha ég, táplálni tudjam lángját -

Ha érteném útját csillagoknak,
kísérni kék-szemmel tudnám Ha érteném jászolnak sírását,
térdet hajtanék előtte - keresztet cipelnék helyette minden helyre vele mennék - vele lennék,
ha magához vesz, megtagadnám Magam -

Ha érteném tettét, a kék-Végtelent vágynám,
bár függenék keresztjén úgy!, - köztetek csüggenék Ha érteném Őt megkérdezném,
harmadnapra én is felépíteném,
majd elmennék, hol üveg-kék hintóval
kék-ének olvadnak eggyé' s minden
márvány-fehér csillagokon kúszik
felém-feléd, ha mind-mindnyájan értenénk...

ámen

Idén ünnepli Egyházunk az Oltáriszentség misztériumát. Ebből az alka­
lomból országszerte tartottak megem­
lékezéseket egyházmegyéinkben. Azt
azonban, hogy valójában mit is jelent
a szó: Eucharisztia, talán nem mindig
tudjuk pontosan. Mint ahogyan azt
sem sejtjük a legtöbbször, milyen sok­
fajta üzenetet hordoz ez az egyetlen
kifejezés. Lássuk tehát röviden, mire
is emlékezünk az idei évben.

A szó maga, görög eredetű, jelentése: „jó
hálaadás . Az ősegyházban a Didaché — A tizenkét apostol tanítása
című irat tanúsága szerint ezt az elnevezést használták Jézus utolsó
vacsoráját megismétlő, valamint Krisztus kereszthalálát meg­
jelenítő cselekmény megnevezésére. Lukács evangélista szerint
ugyanis Jézus az utolsó vacsorán hálát adott, mielőtt átváltoztatta a
kenyeret és a bort. Ismeretes még további két kifejezés - az
úrvacsora, illetve a kenyértörés—az említett szertartásra.
Az Oltáriszentség — mint azt már láthattuk — egyszerre több jelen­
téssel bír, s többfajta történésre vonatkozik. Egyfelől Eucharisztiának nevezzük az utolsó vacsorára emlékező szent cselek­
ményt. S miképpen a nagycsütörtöki “vacsora” is elővételezte a
keresztáldozatot, úgy jeleníti meg napjainkban is a szentmise a gol­
gotái engesztelő- es halaaldozatot. Az utóbbi áltál a Teremtés
művéért adunk hálát. Az úrvacsora kifejezésünk pedig a Jézus
testévé és vérévé vált kenyérre és borra emlékeztet bennünket. A
szentáldozással Jézus Krisztus lelki táplálékunkká válik, az
áldoztatás szertartása után pedig az oltáron marad, “megőrzése és
imádasra kerül. (Innen ered az oltáriszentség szavunk.)
Egyes hittudósok újabban — az átváltozást helyezve előtérbe — más­
fajta megközelítésből vizsgálják az Eucharisztia szentségét. Szerin­
tük az aranygyűrű metaforáján keresztül érzékeltethető a legtisz­
tábban az átváltozás. E tárgy értékét első szemlélődéskor csupán aranytartalmaból és árából vonhatjuk le; de az ajándék mennyit vál­
tozik, ha valaki szeretete jeléül úgy ajándékozza kedvesének, mint­
ha saját magát adná.
Az Eucharisztia szentsége is olyan isteni misztérium, amelyet az
emberi elme csak alig érhet fel. Mégis hiszünk abban, amit Jézus
Krisztus maga mondott:
„Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem, a világ életéért. ” (Jn 6,51)
Az Oltáriszentségről Magyarországon 1938-ban emlékeztek meg
először. Ebben az évben szervezték meg Budapesten a Nemzetközi
Eucharisztikus Kongressztust. Ünnepségek, körmenetek vették
kezdetüket, melyeket pápai legátusként Eugenio Pacelli, a későbbi
XII. Piusz pápa vezetett.

Milisits Barbara

3

�ítélet

„A szellemóriások fénye rám ragyog.”*
Megalakult a Szászy István TDK
Milyen ember volt Szászy István...?
Mit jelentett a XX. század első felében nemzetközi magán­
joggal foglalkozni...?
Honnan jöttek, és miként váltak „szellemóriásokká” az akkori
fiatalok...?

Ezeken a kérdéseken gondolkodtunk, és erről kérdeztük a
Szászy István Tudományos Diákkör alakuló ülésén egyete­
münk három jeles professzorát: Dr. Bánrévy Gábort, Dr.
Boytha Györgyöt, és Dr. Burián Lászlót.
2004. november 10-én tartotta alakuló ülését a Nemzetközi
Magánjogi Tanszék által szervezett Szászy István Tudomá­
nyos Diákkör. A zsúfolásig telt Tanári klubban, egy szerény
fogadás mellet gyűltünk össze. Szervezőkként úgy gondoltuk,
hogy egy tudományághoz, jogághoz annyira szervesen hozzá­
tartoznak azok, akik maguk is „alkották” a tudományágat,
hogy nélkülük lehetetlen elmélyedni benne, vagy legalábbis
sokat veszít az ízéből az, aki csak tankönyvekből kíván
tanulni. Ezért magától értődött: pillantsunk bele a múltba, és
ismerjük meg azt a különleges embert, akit még a mi
professzoraink ismertek, és akiről hírt tudnak adni nekünk.
Tanítványai elmondása szerint Szászy István hatalmas tudású,
filozófiai műveltségű, jó humorérzékkel megáldott, igazi
kamáslis úriember volt, akire nem lehetett nem tisztelettel
nézni. Tanárként és tudósként meghatározó személyiség, aki
életre szóló hatással tudott lenni diákjaira. Boytha és Bánrévy
professzor urakat is ő térítette el eredeti pályájukról.
Bánrévy professzor úr elmesélte, hogy ő mindig is diplomata
szeretett volna lenni, s csak Szászy személyisége és intellektusa
hatására kezdett a nemzetközi magánjog iránt érdeklődni.
Boytha professzor úr szintén nem jogásznak készült, hanem
orvosnak, s a jogi karon, első éven keltette fel érdeklődését
Szászy 1938-as Nemzetközi Magánjog c. könyve, olyannyira,
hogy magánjog általános részi vizsgáján beleszőtte feleletébe
az olvasottakat, mire Szászy felajánlotta neki, hogy legyen a

4

demonstrátora.
Bánrévy és Boytha professzor urak is Szászy demonstrátorai
voltak.
Zlinszky János prodékán úr, aki egyébként jelen volt a TDK
ülésen, ismerte, és nagyon becsülte Szászyt, de ő már akkor
Marton Géza mellett, a Római Jogi Tanszék berkeiben
tevékenykedett.
Boytha professzor úr elmesélte, hogy hogyan fogadta be őt
Szászy nemcsak tanítványként, hanem kedves barátként is
családja körébe. Mesélt a Szászyéknál elköltött vacsorákról, a
„rendkívül csinos és bájos” feleségéről, a lánya papagájáról, és
külföldi utazásairól, amikor is Szászy állítólag szívesebben
beszélgetett a külföldi professzorok szép feleségeivel, mint
magukkal a professzorokkal...
Tudósként és előadóként Szászy az egész egyetemi
hallgatóságot lenyűgözte előadásain. Boytha tanár úr mesélte
el, milyen világos és kristálytiszta logikával vezette be a hall­
gatókat a nemzetközi magánjog rejtelmeibe. „Az előadásain
mindig legalább hat elméletet felsorolt és azt mondta, ennek
az elméletnek ez a hibája — így az asztalra hajolva, hogy min­
denki lássa az egyiptomi királytól örökölt zöld skarabeus gyű­
rűjét, arra nagyon büszke volt — és egy kis hallgatás után azt
mondta: „A helyes álláspont pedig a következő...” — és akkor
hátra dőlt, és elmondta, mi követke-zik most logikailag, hogy
az összes többi rendszer az hibás.”
Hatalmas és rendszerezett tudására vall, ahogyan könyveit
írta: leírásuk pillanatában kiadásra kész állapotban voltak
(nem volt szüksége szövegszerkesztőre...). Mások — sőt saját
korábbi — írásait is aláhúzta, és rengeteg jegyzettel látta el.
Próbáltuk összeszámolni, hogy hány nyelven tudhatott
Szászy, művei és külföldön tartott előadásai alapján, s az
angol, német, francia, spanyol, olasz, latin, orosz után elbi­
zonytalanodva, inkább nem is folytattuk.
Jogösszehasonlító munkájáról mondta el egy miskolci egyete­

�ítélet

mi tanársegéd, hogy amikor olvasta Szászy műveit, sokszor
még annak a népnek a neve sem volt ismerős, amelynek jogát
Szászy elemezte...

Burián professzor úrtól megtudhattuk, hogy ő dolgozza fel
Szászy István hagyatékát, s néhány relikviát is hozott magával
belőle az alakuló ülésre, amit mindenki megnézhetett. Köztük
volt Szászy indexe, amely egy kutató elme kezdeti kanyargó
útjának bizonyítéka; egy 1917-ből való filozófiai jegyzeteit tar­
talmazó kötet (gyönyörű szép kézírással), mely Goethe idézet­
tel kezdődik és Kant filozófiájának tárgyalása van az első la­
pon; korabeli újságcikkek, tankönyvek, valamint summa cum
laude diplomája.
Az '50-es évek világáról, a diktatúra éveiről beszélve, Zlinszky
professzor úr mondta el, hogy hosszú távon Szászynak végső
soron szerencséje volt abban, hogy 1950-ben nyugdíjazták.
Bár nem taníthatott, de ellentétben számos pályatársával,
szinte zavartalanul alkothatott, és a rendszerhez csak kife­
jezésmódjában elegendő volt alkalmazkodnia, egyébként nem
kellett elköteleznie magát.
Szászy a szó szoros értelemben élete végéig alkotott: éppen egy
nemzetközi munkajogi tárgyú előadást ment tartani, amikor
balesetet szenvedett.

Ezúton szeretnénk megköszönni a Professzor Uraknak, és
minden részvevőnek, hogy eljött. A tudományos diákkör
alakuló ülését egy tudományos műhely felé vezető első lépé­
sének szántuk, a célból, hogy teret bizto­
sítsunk annak, hogy hallgatók összeálljanak és megpróbáljanak Szászy István
szellemi termékeivel megismerkedni, és —
ahogy Bánrévy professzor úr megfogal­
mazta — bűvöletébe kerülve az általa tanítottakat továbbfejleszteni. Reméljük, hogy
akik eljöttek, közelebbről is megismerték
azt az embert, aki megalapozta, és nemzet­
közi hírűvé, elismertté tette a huszadik
század magyar nemzetközi magánjogát.
Terveink szerint a tudományos diákkör
következő ülését már a tavaszi félévben
tartjuk, amelyre nagy szeretettel várunk
mindenkit!

képviselői is tartoztak. Gimnáziumi tanulmányait a Trefort
utcai Gyakorló Főgimnáziumban végzi, majd rövid katonai
szolgálat után kis ideig orvosi és böcsészeti tanulmányokat
folytat, végül a Ma-gyar Királyi Tudományegyetem Jogi Kará­
ra iratkozik be, és 1922-ben „egyhangú kitüntetéssel” végzi el.
Két évig Párizsban folytat diplomáciai tanulmányokat, majd
hazatérve a Magyar Királyi Külügyminisztériumban helyez­
kedik el, de hamar átkerül az Igazságügyi Minisztérium nem­
zetközi jogi osztályára. A húszas évek végén kezdi meg tudo­
mányos tevékenységét, érdeklődése egyre inkább a nemzet­
közi magánjog felé fordul. 1930-ban az International Law
Association new york-i konferenciájára hívják meg előadást
tartani a szerzett jogok védelméről. Előadása, hatalmas tudása
és jogösszehasonlító módszere révén nemzetközileg is ismert­
té, elismertté válik, ezután többször is hívják külföldre,
többek között a Grotius Society, és a Hágai Akadémia is, 1934ben. 1931-ben a budapesti egyetem jogi karán egyetemi ta­
nárrá nevezik ki, évente tucatnyi tanulmányt és publicisztikát
ír. 1938-ban Egyiptom kormánya felkéri, hogy legyen a Nem­
zetközi Vegyes Bíróság tagja. Szászy négy éven át él családjával
Egyiptomban, miközben Edouard Lambert professzorral együtt az új egyiptomi Ptk tervezetét, felkérésre, egy év alatt
elkészítik. A második világháború vet véget egyiptomi külde­
tésének, és kalandos úton hazatérve a kolozsvári Ferenc József
Tudományegyetemen kezd magánjogot előadni, majd 1945től korai nyugdíjazásáig, 1950-ig a budapesti egyetemen az
összehasonlító magánjog és nemzetközi magánjog profeszszora. „Nyugatimádata miatt, valamint amiatt, hogy nem ír­
ja alá a Mindszenty hercegprímást elítélő nyilatkozatot, pro­
fesszori állásának elhagyására kényszerül. A megváltozott tár­
sadalmi és politikai helyzetben szakfordí­
tói munkát végez, később újra publikál, re­
cenziókat ír. 1964-ben ismételten meghív­
ják a Hágai nemzetközi jogi Akadémiára,
ahol a nemzetközi magánjog fejlődésének
szocialista országokbeli jellemzőiről tart
nagy sikerű előadássorozatot. Életének utolsó pillanatáig fiatalos lelkesedéssel és
hittel alkot. Szászy István azon kevés tudós
közé tartozik, aki ma is, minden általa leírt
mondatot vállalhat. 1976. április 10-én
hunyt el egy baleset következtében.

Pfiszter Tamás és Csókay Anna

Szászy István életrajza,
Szászy István 1899. december 1-én született
Budapesten. Családjába nagy tudású jogá­
szok, és más tudományágak kiemelkedő
’'Reményik Sándor: Templomok

5

�ítélet

Marton Géza Polgári Jogi TDK
November 22-én, hétfő délután a Marton Géza Polgári Jogi
TDK keretében egyszerre ünnepeltünk és búcsúztunk. A
Magánjogi Intézet három oktatója miatt gyűltünk össze a
Díszteremben azért, hogy professzoraink iránti tiszteletünket
és megbecsülésünket fejezzük ki. Azt hiszem, értették az
üzenetünket...
A délután három főszereplője Garay Mária Tanárnő valamint
Tattay Levente és Lábady Tamás Professzor Urak voltak.
Az ünnepélyes TDK Landi Balázs Tanársegéd Úr megnyitó
szavaival kezdődött, melyekkel felkérte fiatal kollegáját,
Koltay Andrást, hogy búcsúzzon el a hallgatóság nevében Dr.
Garay Mária Tanárnőtől, a Kar olyan „Alapítójától”, aki a
kezdetektől fogva részt vett az oktató- és tudományos
munkában. Koltay András rövid laudatiojában mind
tanítványként, mind pedig kollegaként is őszinte szavakkal
búcsúzott a Magánjogi Intézet nagy tudású Professzor
Asszonyától, akinek e tiszta „vallomás” hallatán, mélyről
feltörő könnyek szöktek a szemébe a meghatottságtól. De
nemcsak búcsúztunk ezen a délutánon, hanem ünnepeltünk
is. Az ünneplés oka, hogy Tattay és Lábady Professzor Urak e
napokban töltötték be 60. életévüket.
Tattay Levente Professzor Urat és több évtizedes jogászi pálya­
futását egy volt tanítványa méltatta rövid köszöntőjében,
melyben sokszor elhangzott az „emberséges tanár” kifejezés.
Tanítványként nap mint nap találkozhatott Tattay Tanár Úr

Lábady Professzor Úr 60. születésnapján túl 30 éves oktatói
múltját is idén ünnepli. Külön örömnek és igazi tisztelet­
adásnak érezte, hogy egykori tanítványai (köztük sokan már
maguk is gyakorló egyetemi oktatók) egy meglepetés-kötettel
üzentek egykori tanáruknak 60. születésnapja alkalmából.
Elérzékenyülve súgta meg a TDK hallgatóságának, hogy na­
gyon ritka, hogy a volt hallgatók ilyen módon tisztelegjenek
egy tanáruk előtt.
A kötetbe belelapozva és olvasva az egykori hallgatók néhány
soros vallomását, megbizonyosodtam arról, hogy egy profészszor, egy tanár vagy bárki, aki valaha tanított és továbbadott
valamit, igenis halhatatlanná tud válni... a tanítványok által.
Mi — a hallgatók — ezt üzentük a három ünnepeknek azon a
novemberi délutánon...
Cseri Tímea

segítőkészségével és most — immár diplomásként és a doktori
iskola hallgatójaként is — bizalommal fordul egykori oktatójá­
hoz.

A Zengő-ügy
Az elmúlt hónapokban a média infor­
mációk sokaságát közvetítette szá­
munkra a zengői lokátor körül kiala­
kult problémákról. A Dr. Láng István
akadémikus által vezetett Zengő-bizottságnak egyetemünk két tanszékvezető

6

egyetemi tanára is tagja, Dr. Bándi
Gyula dékán úr és Kilényi Géza profeszszor úr. Az AKTÍV RÉSZECSKÉK által

rendezett beszélgetésen oktatóinkon
kívül Kosiczky Attila nyugálományú al­
tábornagy, Dr. Schiffer András, a Véd­
egylet jogásza, valamint Vay Márton, a
Védegylet programvezetője vett részt. A
beszélgetést Jávor Benedek, a Környe­
zetjogi Tanszék munkatársa moderálta.
A kilenc taggal felálló független szakér­
tői bizottság a magyar légtérellenőrzést
biztosító lokátorrendszer dél-dunántúli
egysége telepítésének lehetséges helyszí­
neit vizsgálta. Kilényi Géza professzor

úr elmondta, feladatuknak tekintették,
hogy az összes felmerülő érdeket azo­
nos gondossággal vizsgálják meg, és
nyújtsanak alternatívákat a kormány­
nak, hogy mi szól a lehetséges hely­
színek mellett, illetve ellen. Bándi Gyu­
la dékán úr szerint nagy lépés, hogy egy
katonai lokátor ügye a társadalmi szem­
benállás miatt megakadhatott, és az,
hogy ez az eseménysorozat rákényszerítette a döntéshozókat a lokátor építési
feltételeinek alaposabb vizsgálatára.
Budaházi Árpád

�ítélet

Beszélgetés Teleki Lászlóval, a HŐK külügyi alelnökével
Mondj néhány szót magad­
ról. ..
1981-ben születtem — és
Angyalföldön nőttem fel. A
Ferences Gimnáziumban vé­
geztem. Érettségi után felvet­
tek a teológiára, de azt nem
kezdtem el, egy évet halasz­
tottam, és tavasszal a jogra
felvételiztem.

továbbá a műszaki egyete­
meken végzett. Gyermekko­
romban többször előkerült e
téma. Azt hiszem ez is nagy­
ban szerepet játszott.

En most kezdem ezt az egye­
temet, te pedig most végzet.
Mit tudnál tanácsolni ne­
kem, a kezdőnek?
Tanácsot nem adhatok, mi­
vel nagyon különbözőek va­
gyunk, különböző célokat
tűzünk ki magunk elé.

Neked mennyiben változ­
tak a céljaid, terveid az
egyetemi évek alatt?

Hogyan jellemeznéd három
szóban önmagad?
Ez nehéz kérdés. Az ember
nem tudja kellő biztonsággal
— akár kedvezően akár elma­
rasztalóan — önmagát meg­
ítélni. Nem vagyok tehetsé­
gesebb, mint bárki más, de
dolgozom, dolgozom és dol­
gozom.

Miért választottad ajogászi
hivatást?
Két ilyen dolog volt. Az egyik — ki kell mondani — a
jo-gászi szakma társadalmi
megbecsülése; amely alatt az
anyagi megbecsülést is
értem. A másik pedig az,
hogy édesapám minden vá­
gya az volt, hogy jogász le­
gyen, ám a közgazdasági,

Egyáltalán nem változtak.
Másodéves korom óta azt a
vágyat dédelgetem, hogy
ügyészségre megyek. Annak
ellenére, hogy a HÖK-ben a
külügyi ügyeket irányítom,
soha nem vágytam külföld­
re. A hallgatók jó része pá­
lyázik külföldi ösztöndí­
jakra, és ez így van jól! Egé­
szen más világ nyílik meg a
nyugati sok száz éves univer­
zitásokon. Ki kell menni, cél
a tapasztalatszerzés, de utána
irány haza! Alkalmazni kell
a megszerzett tudást! Ezt
rendkívül fontosnak tartom,
annak ellenére, hogy mind­
ezekkel kapcsolatban nincs
személyes élményem.

Ha azt mondom, hogy 2010
novembere, akkor éppen
hol vagy, és mit csinálsz?
Bízom benne, hogy akkor
már talárt viselhetek — hiva­
tásszerűen — és főállású ügyészként tevékenykedemvalamelyik kerületi ügyész­

ségen, itt pedig, megbízott
oktatóként taníthatok.
Utóbbira azért mondom,
hogy álom, mert a felsőok­
tatás igen komoly problé­
mákkal küzd, és nem csak a
szakmai felkészültség dönti
el, hogy ki taníthat. Egész
egyszerűen az anyagi keretek
nem teszik lehetővé.

A kérdés magánéleti részét
kicsit elsumákoltad!
Ha magánéletről van szó,
csak annyit tudok mondani,
hogy abból az elmúlt 1/másfél évben nem nagyon jutott,
tekintettel arra, hogy a HŐK
külügyi alelnökeként tevé­
kenykedem, és a Jogbölcse­
leti Intézet demonstrátor (is)
voltam.
Munkatársaimmal a HÖOK
tevékenységét is figyelemmel
kísérjük. Ezek mind-mind
teljes embert igényelnek. Ezek után mi lehetne a leg­
főbb hobbym: mint az alvás.

Mi az a három dolog, amit
kérnél aJézuskától?
Szeretnék valódi rendszer­
váltást Magyarországon!
Nemcsak a Kádár rezsimet
leváltó, hanem a sok évszá­
zados tévutat és vakvágá­
nyok sorát, a zsákutcás tör­
ténelmet váltó új és igazsá­
gos társadalmat. Hiszem azt,
hogy ez lehetséges, mert
mindig van rá lehetőség,
hogy az emberek és a kö­
zösség sorsa jobbra fordul­
jon, még ha ez lehetetlennek
is tűnik azok számára, akik
az eddigi tapasztalatokat ve­
szik csupán figyelembe. A
második kívánságom a sze­
retet, mégpedig a tevékeny
szeretet, mert ez az első
kívánság teljesüléséhez elen­
gedhetetlen.
A harmadik talán egy új öv
lenne, ami átér, mert a
mostani már a végét járja,
mindig meg kell ereszteni.

Megéri?
Azt hiszem: igen. Ma azt
mondom igen, bár nyilván
van olyan helyzet, amikor az
ember elbizonytalanodik.
Ha kudarc ér, én is felteszem
magamnak a kérdést: való­
ban megéri-e. De hiszek ab­
ban, hogy csinálni kell, most
és később is, mert hallga­
tóként felelős vagyok a hall­
gatótársaimért. Tudom,
hogy jelenleg kevesen van­
nak, akik részt vesznek a
hallgatói közéletben, de az
elmúlt időszakban azon
fáradoztunk, hogy minél
több embert bevonjunk a
munkába.

Oláh Viktória Klára

7

�ítélet

Vizsgán innen...
Jó pár akadály abszolválásával a hátunk mögött 2004.
szeptemberében beülhettünk az első egyetemi előadásunkra.
Alig 1 hét lefolyása alatt, minimum 5 definíciót kaptunk arra
a kérdésre, hogy “ Mi a jog ? ”, és az elmúlt 3 hónapban még
legalább háromszor ennyit. Most, hogy eltelt a kezdetekben
nehézségekkel teli 3 hónap, akár élvezhetnénk is az egyetemi
életet, de nem! Vizsgaidőszak!!!
Kezdetben nem kis nehézséget okoz egy gólyának eljutni A
pontból B pontba egységnyi idő alatt. Azért negyed év
elteltével ezt a feladatot egyre könnyebben veszi. Most már
nem késik el a délutáni óráról, és legfeljebb csak egyszer fordul
rossz irányba. Lássuk be, ennek is meg van a hátránya, most új
indokot kell találnia, hogy miért késik el az óra eleji 10 perces
latintesztről. Mostanra azt is belátja, hogy ez nem a Roxfort —
Harry Potter iskolája — ahol a lépcsők gyakran váltogatják a
helyüket, a tanszékek sem költöznek egyik emeletről a másik­
ra, majd vissza, bár valljuk be, korábban ez azért szent meggyő­
ződése volt.
Ahhoz 2 hét elég volt, hogy kitapasztalja kitől érdemes elkérni
a jegyzetét, ha netalán-tán úgy adódna — ami ugye teljesen
kizárt —, hogy kihagy egy előadást, mert a macskát vitte orvos­
hoz.

A gólyatábornak hála nem úgy érkezett, hogy nem ismer
senkit, és ha mégis, 3 hónap elég ahhoz, hogy új
kapcsolatokat, esetleg új barátságokat kössön. Ezek
elmélyítéséhez remek alkalmat kínálnak az egyetemi bulik.
Gimnazista évei alatt az tartotta életben, hogy ha ezt

végigcsinálja egyetemre járhat, amivel ugye együtt járnak a
híres-hírhedett egyetemi bulik. A Living Room az a hely, amit
elsőre megtalált és soha többet nem téveszti el.
Szóval minden adott ahhoz, hogy jól érezze magát, de a már
emlegetett vizsgaidőszak Demoklész kardjaként lebeg a feje
fölött. Mivel még nem próbálta nem tudja mi vár rá. Próbál
szelektálni a jelentkezéssel kapcsolatos tanácsok között. Ami
biztos, az az, hogy reggel 6-ra legyen az infóterem előtt, bár
úgysem lesz hely. Miután sikerült feljelentkezni izguljon,
hogy ki lesz a vizsgáztató. Kapja az infot, kitől féljen, kitől ne,
de legjobb, ha mindent tud és akkor kizárt, hogy ne menjen át.
Persze a gólya azzal kapcsolatban is kapja a jó tanácsokat,
hogy hogyan ütemezze a vizsgáit. Ezekből a tanácsokból még
nehezebb szelektálni mert 6-an 8 félét mondanak. “Könnyűt
elsőnek, hogy belerázódj!” . ’’Nehezet, mondjuk a romát
elsőnek, mert ha azon túl vagy nincs mi megállítson!”. “Erre
elég 3-4 nap, arra egy hét kell, valamire egy élet is kevés.”
Minden mentornak jó tanácsa, hogy az Ő vizsgájával

kezdjünk. A gólya mindenkit meghallgat, és csak fogja a fejét,
hogy mit is csináljon. 13-szor írja át az előre kitalált vizs­
garendjét, de persze egyik sem jó. Csak egyet kíván: “Legyek
már túl rajta!”
És még hányszor fogja ezt kívánni?!

Sok sikert!!!

-mavrák-

Első hónapok a Pázmányon
Ha belegondolok, hogy mi is történt
velem szeptember óta az egyetemen...
így nem tudnék mondani sokat. Mert
valóban, nem is történt semmi különös,
de épp ez az, ami új! Amikor a lelkes
gólya először megtapasztalja, hogy
direkt következmények nélkül lóghat az
előadásokról, ha nem tud felkelni
időben, nem harapják le a fejét, nincs
felelés, vagy „röpi”... Akkor bizony
meglepődik, és sokan nem is tudják,
mire használják ezt az égből pottyant
szabadságot.
Pedig, ha jól látom, most fog követ­

8

kezni a böjtje, amikor beköltöznek
életünkbe a lassan elfeledett éjszakai ta­
nulások. A vizsgaidőszak, azt hiszem,
minden egyetemista mumusa, pláne az
elsősöknek, mivel mi még nem ren­
delkezünk tapasztalattal, jószerivel azt
se tudjuk, hova kapjunk a nagy zűrza­
varban...
Ettől eltekintve én például egy viszony­
lag csöndes félév végéhez közeledek, és
bár tetszik az egyetem, a kar, mégis
semleges érzelmekkel vagyok teli, talán
pont az eseménytelenség miatt. Persze
sokaknak eseménydús lehetett az elmúlt

időszak, főleg azoknak, akik eljártak a
Livingroom-os bulikba, és ott jól is érez­
ték magukat. Meg itt volt ez a válasz­
tás... Azt hiszem, mi elsősök, nem sokat
tudtunk vele kezdeni, elmentünk,
szavaztunk, ki hogyan érezte, de nem
ezen járt az agyunk 2 hétig, az biztos.
Mindent összevetve szerintem a több­
ségnek tetszik a hely, talán pont a gim­
náziumi, napi hajszolások hiánya mi­
att. Remélem a vizsgák azért jól sikerül­
nek, így a lazítás ellenére is.
Pozsgay Szabó Péter

�ítélet

Le az érdektelenséggel!
Aktív Részecskék néven új hallgatói
öntevékeny csoport született Egyete­
münk falai között. A szervezetet olyan
diákok hozták létre, akiket fokozottan
érdekel a környezetvédelem, a környe­
zetjog és figgyelemmel kísérik bolygónk
sorsát.
A részletekről a tagokat kérdeztük:

Milyen terveitek vannak a jövőre néz­
ve?

Mikor alakultatok és milyen körülmé­
nyek között jött létre a diákkörötök,
hányán vagytok?
Az Aktív Részecskéket már 2 évvel eze­
lőtt is szertettük volna létrehozni, de
csak idén májusra sikerült elképzelése­
inket megvalósítani, ekkor adta ki az
Egyetem vezetősége az engedélyt műkö­
désünkre. Mindezért külön köszönet­
tel tartozunk Péter Juditnak, Jávor Be­
nedeknek és Stágel Bencének, valamint
a HOK-nek az együttműködésért, és sze­
retnénk továbbra is a segítségüket kérni
a folytatáshoz. Jelenleg a csoport kb. 10
állandó tagból áll és ehhez kapcsolód­
nak a „megfigyelők”, akik még csak ba­
rátkoznak a csatlakozás gondolatával.

Milyen célokat tűztetek ki magatok
elé?
A Természet széleskörű pusztulásával az
emberek a világ minden táján kezdik
megérteni, hogy a Föld javainak hasz­
nálata nem folytatható úgy, ahogyan
azt a múltban tettük. Szakítanunk kell
tehát az utilitarista természetfelfogással,
és be kell látnunk, hogy a természeti
erőforrások pusztán ésszerűbb felhasz­
nálásával nem tudjuk megoldani a
globális méretű problémákat. Mind­
annyiunk feladatának érezzük e tudat­
váltás szorgalmazásában való részvételt,
mint emberi mivoltunkból eredő kö­
telességet, amelynek célja a Föld meg­
óvása a jövő generációi számára, és egy
„ténylegesen fenntartható Élet” kiala­
kítása. Hiába tervezzük meg életünket,
ha nem lesz hol megvalósítani.
Elsődleges célunk a nevelés és a tájékoz-

tatás, amelyhez tudományos állásfogla­
lásokat és jogi forrásokat használunk
fel; mindamellett gyakorlati jogászi
munkánkkal hozzá szeretnénk járulni
az illetékes szakmai szervek tevékenysé­
géhez.
Elképzeléseinket nemcsak az érdeklő­
dőkkel szeretnénk megosztani, hanem
az ún. érdektelenekkel is. Félreértés ne
essék, nem vagyunk idealisták, de
legalább annyit szertnénk elérni, hogy
aki idáig nem figyelt oda a környeze­
tére, talán egy picit ezután körbetekint
és a végén még talán el is gondolkodik,
(nem nagy kérés!)

Miből állt eddigi munkásságotok?
Mivel kevés időnk volt még „ aktív”
tevékenységet kifejteni, ezért nem sok
programot könyvelhetünk el magunk
mögött, de azért egy kirándulást és
néhány filmvetítést sikeresen megszer­
veztük. Április közepén a Wonderful

Days című mangát néztük meg, amely
bolygónk lehetséges sorsával foglalko­
zott. A hónap végén pedig közel 20
diákkal leutaztunk Pécsre 2 napra, ahol
megtekintettük Pécs belvárosát, majd
este csapatépítő jellegei meglátogattuk a
pécsi borozókat, másnap pedig
felmentünk a Zengőre, azonban a viha­
ros időjárás következtében sajnos nem
mindenki tehette meg. Képviseltettük
magunkat a Gólyatáborban utánpótlás
keresés-nevelés céljából.

Szeretnénk aktuális környezetvédelmi
problémákkal foglalkozni, ennek érde­
kében az őszi szemeszterben előadá­
sokat szándékozunk szervezni, továbbá
szeretnénk publikációkat megjelentetni
az ítélet hasábjain. Terítékre kerülne a
Zengőre tervezett katonai lokátorál­
lomás ügye, amelyre Lányi András már
el is fogadta meghívásunkat, továbbá
részt venne néhány olyan oktatónk is, akik véleményükkel színesíthetnék az
előadást. Ezen kívül terveink között sze­
repel, hogy a dorogi szemétégető kap­
csán is össze lehetne hívni egy nyilvános
fórumot.
Valószínűleg a Pázmány Napon, csapa­
tunk létrejöttének örömére a Szentki­
rályi 26. sz. alatti épület belső kertjében
fát fogunk ültetni.
Újra szervezünk kirándulásokat, ezúttal

februárban Bánkúira megyünk, amely­
re természetesen lehet majd jelentkezni.
Szeretnénk több kirándulást is, de en­
nek terve még nem készült el.
Filmvetítéssel is készülünk a következő
időszakra, elképzeléseink szerint 3-4
hetenként néznénk meg egy filmet az
ismeretterjesztés és a szórakoztatás je­
gyében.

Mit üzentek a Pázmányos diákoknak?
Ha valakinek felkeltette érdeklődését az
Aktív Részecskék, akkor bátran jelezze
programjainkon, hogy szeretne csatla­
kozni, annál is inkább, mivel környezet­
védelmi elképzeléseink mellett az
egyetemi közélet fejlesztése is kiemel­
kedő szerepet játszik. Ráadásul tagjaink
jelentős része végzős hallgató, így szeret­
nénk megbízható kezekbe átadni az
öntevékeny csoportot, úgyhogy min­
denkit szeretettel várunk sorainkba és
programjainkra, amelyek mindig ki
lesznek plakátolva az Egyetem hirdető­
tábláin az érdeklődőknek és az érdek­
teleneknek egyaránt!
,,
,
Magyar Csaba

9

�ítélet

Karácsonyi hagyományok
Közeledik a karácsonyi láz! Tallózni kezdtem az Interneten s
a csábító ajándék ajánlatok mellett sok érdekes hagyomány
| hátteréről találtam cikkeket. Ezekből válogattam össze itt
P néhányat.

«T

Advent
A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent,

A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a
reménykedés időszaka. András napjához legközelebb
h eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes
■ "szent idő" a karácsonyra való lelki felkészülés ideje.
* Advent első vasárnapja legkorábban november 27én, legkésőbb december 3-án lehet.
X A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent,
r
valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6.
századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek
h szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali
» miséket tartottak, amelyeket "angyali misének",
- "aranyos misének" is neveztek. 1611-ben a nagyRk szombati zsinat advent első vasárnapjától vízké­
pp resztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatsá-

r

r

gokat. Egyes elméletek szerint Advent négy hete a
Krisztus eljövetele előtti négyezer éves sötétséget
k szimbolizálja. Ennek az elméletnek nincs igazolása a
M liturgiában.
- Az adventi koszorú hagyománya az ősi időkbe
Rk nyúlik vissza, kapcsolatban van a téli napforduló
szokásaival; viszonylag új szokás, a 19. századból
eredeztethető. Első nyomait a néprajzkutatók észa­
kon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában
k találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és
m örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás később
Európa más vidékein is meghonosodott. A valódi
Rk adventi koszorú készítése a 19. században jött
lg divatba. Egy hamburgi lelkész otthonába egy
pr
hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre,
melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egyk egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyera
tyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasár™ napon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A
HL
gyertyákat vörös és aranyszalagokkal díszítették, az

élet és fény jelképével.

Karácsony napjai
k A régi időkben a naptári új év kezdete nem a mostani
S időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése
alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli
■k napforduló ideje, december 25. környéke volt az új
év kezdete. A régi rómaiak a hosszabbodó nappaLr
lókat, a fény újjászületését a Legyőzhetetlen Nap

10

istenének, Mithrásznak a születésével azonosították. Decem­
ber 25. a Legyőzhetetlen Nap születésnapja lett. A keresztény­
ség a rómaiaktól és más vallások szokásaiból is sokat átvett,
hogy népszerűbbé váljon. így a sok ezer éves, a téli napfor­
dulóra eső ünnepet is belevonta a keresztény vallás ünnep­
körébe. A legnagyobb ünnepet tette erre a napra: a Megvál­
tónak, a kereszténység legjelentősebb alakjának, Jézusnak a
születésnapját. I. (Szent) Gyula pápa 350-ben nyilvánította
december 25-ét a Megváltó születésnapjává.

December 24-e, Ádám-Éva napja a karácsonyi ünnepkör leg­
jelesebb napja karácsony "vigíliája", adventi időszak utolsó
napja. Számos szokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz:
tilos volt kölcsönadni és kérni, mert az elvitte a gazda hasznát.
Mindenki a ház körül dolgozott, tilos volt erdőn, mezőn tevé­
kenykedni. Nem volt tanácsos varrni, fonni, foltozni, moso­
gatni. E napon a kiterített mosott ruha is bajt, betegséget hoz­
hatott a családra.
Az eladó lányok ha az esti harangszókor a kútba tekintettek,
megláthatták vőlegényüket. A legényeknek nem volt szabad
zsírosat enni, nehogy csúnya menyasszonyt kapjanak.
December 25. - karácsony napja, a téli napforduló ősi ünnepe, a
kereszténységben Jézus Krisztus földi születésének emléknap­
ja, az életet adó fény megszületésének napja. A hagyományos
magyar paraszti életben a család ünnepe. Ez a nap munka­
tilalommal járt, csak a legszükségesebb munkákat végezték el.
Ez a nap a betlehemezés ideje. Ekkor mutatta meg eredményét
advent, Márton, Katalin, András, Borbála, Miklós, Luca napja
andrásoló vagy más jósló cselekménye. Az éjféli "misevégző"
harangozással fejeződött be a napforduló, a születés szent
időszaka. Az ekkor megterített karácsonyi asztal, a házi oltár a
hálaadás és a könyörgés eszköze volt.
December 26. - karácsony másodnapja: István napján zabot és
sót szenteltetett a régi falu népe, regősök járták a házakat.
Istentisztelet után "istvánoltak": zeneszóval, rigmusokkal
köszöntötték fel az Istvánokat.

Karácsonyfa
Ma már el sem tudnánk képzelni
a karácsonyestét karácsonyfa
nélkül. Talán ez a legszebb és
leglátványosabb ünnepi szokás.
A karácsonyfa állítása nem
számít régi szokásnak. A külön­
böző ünnepek során a fák, örök­
zöld növények szerepe minden
népnél nagy volt. A magyar népi
hagyományokban a karácsonyi
életfa vagy termőág tekinthető a
karácsonyfa elődjének. A kará­

�ítélet

csonyfa bibliai eredetű magyarázat szerint ősi, családfa
jelentéssel bír; eszerint ez a fa, Jézus családfáját is jelenti.
Valamint kapcsolatba hozzak a bibliai tudás fájával is, hiszen
karácsony napja az első emberpár: Ádám és Éva napjára esik.
A karácsonyfa-állítás német eredetű szokás, a 17. században
terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli
napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei
kiszabadulnak és szabadon csatangolnak a világban. A kísér­
tetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet
örökzöldje, a fa alá húzódnak. A hagyomány szerint Luther
Márton állított először karácsonyfát gyermekeinek. Ő
azonban már Jézus születésének tiszteletére állította a fát és
számtalan kis gyertyát gyújtott rajta.
A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és
édességekkel díszítették. Az első, történelmileg is megala­
pozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourg-i polgár jegy­
zetei arról árulkodnak, hogy városában akkoriban elterjedt,
hogy fenyőfákat állítanak.
Magyarországon csak a múlt szazad második felében kezdett
elterjedni ez a szokás a becsi udvar ösztönzésére. Eleinte csak a
nemesi csaladoknál először Brunswick Teréz, martonvásán
grófnő állított karácsonyfát 1824-ben -, később a módosabb
polgároknál is elterjedt. A parasztok körében csak ebben a szá­
zadban, sokaknai csak 1945 után honosodott meg a fenyőfa­
állítás.
Angliában ma sem szokás fenyőfát állítani, helyette fagyöngy­
ből készült koszorút függesztenek a mennyezetre. Van, ahol az
a hiedelem él, hogy a karácsonyfát is az ajándékozó földöntúli
lény hozza.
A karácsonyfadísz korábban alma, dió, házilag készített
sütemények, mézeskalács volt. Az 1880-as években jelent meg
az üvegdísz. Ma már egyre nagyobb fákat állítanak, üvegdí­
szekkel, szaloncukorral, színes égőkkel.

Magyar népszokások
Hazánkban december 13-ához, Luca napjához kapcsolódik az
egyik legelterjedtebb szokás. Ezen a napon elkezdenek egy
széket faragni, amit karácsony előestéjére fejeznek be. Aki a
templomban az éjféli misén rááll, az meglátja, hogy ki a
boszorkány. A lányok szívesen jósolnak lucakor, hogy ki lesz a
jövendőbelijük.
A karácsonyi népszokások sok újévet köszöntő elemet is
megőriztek a régi időkből. Ilyen szokások a különböző
zajkeltések: kolompolás, kiabálás; az alakoskodás: jelmezek,
álarcok, állatbőrök viselése, melyek a gonosz, ártó szellemek
elűzésére szolgáltak.
Falun házról házra járnak a legények regölni, köszönteni.
Kifordított bundában, kezükben bottal, csengővel kopognak
be a házakhoz, hogy jó termést, sok állatot, bőséget kívánjanak
az új esztendőben.

December 27-én Szent János napjához kapcsolódik a
borszentelés szokása. A szent bornak mágikus erőt
tulajdonítottak, beteg embert, állatot gyógyítottak
vele. Öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne ro­

moljon el a bor. December 28. Aprószentek napja, a
Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek
emléknapja. Ezen a napon vesszőből kis korbácsot
fonnak, és a gyerekeket vagy az egész háznépet
megveregetik, hogy frissek, egészségesek legyenek.
Hazánkban a két legfontosabb dramatikus szokás: a
betlehemezés és a regölés. Időpontjuk végigvezet az 4
egész karácsonyi tizenketteden. A betlehemezés fő
alkalmai karácsony és vízkereszt, a regölésé pedig
István protomártír ünnepe. Az ünnepsor vége
január 6-a, vízkereszt napja. A vizek megszentelé­
sének, és Jézus keresztelésének ünnepnapja.
A bábtáncoltató betlehem főleg a Balaton-felvidéken
szokás, ugyanazt a történetet kis bábszínpadon
bábfigurákkal adják elő. A középkorban ezt a játékot
az oltáron mutatták be, s mivel később világi elemek
is szövődtek az előadásba, kitiltották a templomból.
Ugyancsak a Dunántúlon terjedt el a Szállást keres a
szent család elnevezésű szokás. Egy-egy faluban 10-15
család vesz részt a játékban, egy festett szentcsalád­
képet december 15-től kezdve minden nap hangos
énekszóval más-más házba kötöztetnek.
A karácsonyi ünnepnek már régóta része ez a
dramatikus játék, amelyet eredetileg a templomok­
ban vagy azok előtt adtak elő. A játék Jézus születésé­
nek fontosabb eseményeit mutatja be a Biblia alapján.
Ez a szokás idővel elszakadt a templomoktól és szá­
mos változatban népszokásként élt tovább.
A legrégibb ismert magyar nyelvű betlehemes játék
szövege a váci egyházmegyei könyvtárból került elő.
Liptay István ecsegi plébános jegyezte fel 1684 és
1694 között.
Betlehemezni általában karácsony délutánján indul­
tak a fiatalok, s késő estig sorba járták a falu portáit.
Napjainkban kétféle betlehemező szokás ismeretes: az
egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal ját­
szott változat. Mindkét fajtáját hasonlóképpen játszák, azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok,
,

f &gt;«4 2
; h

Mária, József). A betleheI mezés fontos kelléke a kis
templom, melynek belsejét a
| bibliai történet szereplői né« W pesítenek be, egyikből sem
W hiányozhat a királyokat Bet-

lehembe vezető csillag.

Fügedi Zsófia

11

�ítélet

Advent első vasárnapja
Felébredek. Álmosan, pizsamában lemegyek a konyhába, ahol már édesanyám sürög-forog, az éppen adódó dolgával
foglalatoskodik. Elkezdek reggelizni, lassan édesapám és bátyám is felébrednek. Az asztalon már tegnap óta kint van az az adventi
koszorú, amit én készítettem. Igen, nálunk ez már hagyománnyá növi ki magát, hogy adventét megelőző szombaton a
plébániához tartozó iskolában összegyűlnek a hívők - kisiskolástól a felnőttekig -, és ki-ki néhány órán keresztül a maga adven ti
koszorúját készíti, és persze készül egy nagy, a templomba.

így volt ez tavaly is. Estefelé a sok olló, ragasztó, és fel nem használt anyag közt rákerültek az elkészült koszorúk egy nagy kerek
asztalra. Melléjük állt a plébános, és megáldotta őket. Azt hiszem, ettől lettek igazán adventiek azok a koszorúk. A „műveken”
látszott, hogy az Úrnak szánták őket, látszott bennük az a sok egyéniség, akik ott álltak körülöttem. Mindenféle színű gyertyák,
szalagok, díszek, és mégis mindegyik ugyanolyan szép. Búcsúzás és népi takarítás után büszkén állítottam haza alkotásommal,
amin néha elfordult a gyertya, és olyankor ferdén állt, de úgy gondoltam és ma is így gondolom, hogy Istennek nem ez a fontos.
Legszívesebben már meg is gyújtottam volna az első gyertyát, de tudtam, hogy várnom kell vasárnapig. Amikor este lefeküdtem, a
koszorúkészítés élményei voltak szemem előtt, az a sok mosolygós arc, a kisebb gyermekek ügyetlenségei és a plébános öröme,
hogy idén is sikerült. Idén is sikerült megszólítania a híveket, összehívni az emberek apraja-nagyját az Úr nevében. Már három éve
rendelte hozzánk Isten ezt a papot, volt időm megfigyelni, hogy mikor boldog. Aznap este boldog volt. Ilyen élményekkel
feküdtem le aludni, és nem tudtam szabadulni az irgalom gondolatától, amivel Isten nekem ilyen csodálatos együttlétet adott.
Vasárnap van, reggelizem, a család lassan ébredezik. Az asztal közepén ott áll a koszorú, ahogy azt tegnap odatettem. Iparkodom,
mert tíz órára misére megyek. A nagy koszorún a templomban már ég az első gyertya. Sokszor odanézek mise közben. Tizenegy
óra van, újra itthon vagyok, és már ott állok gyufával a kezemben a mi koszorúnk mellett. Leülök, és elgondolkozom. Nem az élet
nagy dolgain, csak úgy egyszerűen Istenre gondolok. És megnyugszom. Ebédre meglátogatjuk a nagyszülőket, este már újra ott ül
a család a láng mellett. Csak ne menne már annyit az a TV! Tudom, fontosak a hírek, de megenyhül a szívem, mikor a
bemondónő mellett az asztalon szintén ott pislákol advent jelképe. Érzem a fenyő illatát. Kellemes és szeretetteljes érzés tölt el.
Ilyenkor nincs kedvem tanulni. Nem, ezt át kell élni, ennek időt kell hagyni! Adventnek nem jellemzője a gyorsaság.
Ebben a négy hétben megpróbálok többet gondolni Istenre, a hitemre, a családomra. Megpróbálok kevesebbet vitatkozni,
kevésbé makacs lenni, többet olvasni a Bibliát. És akkor azt hiszem, hogy minden vasárnap, sőt minden nap nyugodt
lelkiismerettel fekszem le aludni.

Mindenkinek hittel és várakozással teli adventét kívánok!

Elmaradt havazás
Hideg, őrült dalokat zengő szél hozta idén a karácsonyt.

Sáhó Eszter

Vártad a havat, hogy méltó legyen az ünnep,
eltakarja a hétköznapok sötétlő bűneit.
Nem jött, más a hangulat, egy kellék hiányzik.
Fa, ajándék, gyertya, kalács...csupán díszletek.
Elfelejted közben a lényeget: Megváltó született!
Ha összeomlanak a színfalak, akkor neked mi marad?
Tudsz akkor is örülni, látni a fényeket?
Nem hamis ragyogást, hanem az igaz életet.
Látni a Megváltót, ki fehérre mosta bűneid,
hogy ne kelljen se hó, se fagy, se konok indulat.
Csak az öröm mindenek felett, hogy eljött érted,

megtisztított téged is!
Tégy hát meg annyit, hogy meglátod Őt a
fényekben, a boldog arcokon, s este,
hálát adva elmormolsz egy álmos imát.

Fügedi Zsófia

12

�ítélet

Karácsony nálunk és másutt
Karácsony ünnepét mindig nagy készü­
lődés előzi meg. Persze itt az egyetemen
az Adventnek sajátos hangulata van, ahol a vizsgák okozta izgalmak színes
egyveleget alkotnak a várakozással.
Európában, sőt az amerikai és ausztrál
kontinensen is Jézus születése a legszen­
tebb ünnep. Az ajándékozási és étkezési
szokások azonban országról országra
különbözőek. Kis országunkban ma­
radva, mely mérete ellenére hatalmas
hagyományokkal rendelkezik, ma is je­
len vannak régi táplálkozási szokásaink,
ami nemcsak egyfajta ínyencség, hanem
bölcsesség is, mely belátja, hogy az, amit
annyi koron át a tapasztalat összevá­
logatott, nem szabad elherdálni. De mi
is kerül az asztalra? Tájanként külön­
böző. Karácsonyt megelőző időszakot a
szegényesebb bojtos ételek, az ünne­
peket gazdag, többfogásos étrendek jel­
lemzik. A böjt szenteste ér véget, az est
fénypontja a lakoma. Innen ered, hogy
december 24-én ebédre böjti bablevest,
tojáslevest, mákosgubát, általában
hústalan ételeket fogyasztottak. Számos
családnál ma is halászlé, halleves, vagy
borleves, rántott hal, estleg más halétel
szerepel a szenteste ünnepi étrendjén. A
szokások eltérőek, sok helyen már ilyen­
kor az asztalra kerül a pulykasült vagy
töltött káposzta. „Nagykarácsony nap­
ján az ebédet általában a pompás, erő­
teljes, aranyszínű húsleves nyitja meg.
Ez a leves készülhet tyúkból, pulykából
is, gombával, finommetélttel és zöldség­
gel gazdagítva. Az ételsor fénypontja
azonban a pulykapecsenye, tűzdelve
gesztenyével, mandulával töltve, vörös­
borban párolt szilvával körítve. Régen a

miailag egyébként puritán országok­
ban, a menü akár 38 fogásos is lehet.
Eredete abba a korba nyúlik vissza, ami­
kor a parasztok és halászok az év min­
den napján heringet és bogyókat ettek, a
család egyetlen libáját vagy kacsáját ka­
rácsonyra tartogatták. A történelmi
múlt mai maradványa, hogy az év, ezen
legnagyobb ünnepén csakis a legjobb
minőségű, különleges ételek és italok
kerülhetnek az asztalra. Ezt hideg büfé
formájában teszik (svédasztal), jellegze­
tes a habos tejberizs, melybe mandulát
rejtenek és a megtalálót ajándékkal ju­
talmazzák. Franciaországban 24-e mun­
kanap, a gyerekek itt ilyenkor teszik a
csizmáikatt az ablakba, hogy a Mikulás
valami finomságot rejtsen bele, s család
este étterembe megy.

karácsonyi pulykát dióval is hizlalták,
hogy ízletesebb legyen a húsa. Vidéken
ilyenkor van a nagy disznóvágások ide­
je, amikor is orjaleves és disznótoros éte­
lek kerülnek az ünnepi asztalra. Kará­
csonyi ételeink rendjében fontos szerep­
hez jut a dús töltelékű diós és mákos
beigli, s a töltelékhez lehet mazsolát, al­
mát, datolyát, csokoládét, mézet, birsal­
masajtot keverni. Karácsonyunk egyik
elengedhetetlen szereplője, a szaloncu­
kor. Már a múlt században készítettek a
cukrászok, de igazán a századfordulón
vált divatossá, s csak nálunk maradt ha­
gyományos ünnepi édesség. A reform­
korban — francia minta nyomán — jött
divatba a polgári lakásokban a fogadó­
szoba, azaz szalon, ahol karácsonyfát ál­
lítottak, és így lett a fán lévő díszesen
csomagolt csemege neve szaloncukor.
Érdekes hagyományt követnek Lengyel­

országban, ahol az ünnepi vacsora kez­
detét a kenyeret szimbolizáló ostya
elfogyasztása jelenti, majd következik a
12 fogásos vacsora, a tizenkét apostol
nyomán. Jellegzetes étel a céklaleves, hi­
deg töltött tojás, s az est fénypontja a
halleves, melynek mágikus erőt tulajdo­
nítanak. Skandináviában, a gasztronó-

Az igazi ünnep dec. 25-e. Jellegzetesség a
libamáj és a híres francia karácsonyi
süti: buche de noel, amit mi csokis
fatörzsként ismerünk.
Mint láthatjátok, a vallási ünnepeknek
meg van a sajátos hangulatuk, kialakul­
tak az ünnepi szokások, és az ünnep
nyújtotta örömök között fontos helyen
szerepel mindaz, ami az asztalra kerül.
A jó étel elkészítésének azonban van egy
nagy titka: nem elég hozzá a recept, jó
szív is kell hozzá!
Kívánok mindenkinek finomságokban
gazdag, békés ünnepeket!

Mikó Adrienn

13

�ítélet

A Kari TDK Eredménye
2004. november 12-én került megrendezésre a Tudományos Diákköri verseny válogatója karunkon Az alább közölt dolgozatokat - egy kivételével a bírálóbizottság az OTDK-ra továbbküldeni javasolta. A dolgozatok bírálói: Dr. Jobbágyi Gábor a bírálóbizottság elnöke, a kari TDK vezetője, Dr. Landi
Balázs a kari TDK titkára, ésDr. Koltay András
Szerző

Dolgozat címe

Tanszék

Konzulens

Opponens

Pontszám

Takács Gábor

A jogos védelem egyes kérdései

Büntetőjogi

Dr. Újvári Ákos

Bognár Júlianna

42

Dukai Miklós

Eutanázia - A „kegyes halál”
büntetőjogi problémái

Büntetőjogi

Dr. Kiss Zsigmond

Kiss Gergely

55

Boytha Dóra

Az imperatív szabályok alkalmazása
a francia magánjogi joggyakorlatban

Nemzetközi Magánjogi

Dr. Bánrévy Gábor

Dr. Fekete Balázs

74

Dámossy Bálint

Az Európai Unió tervezete a
szerződésen kívül okozott károkért
való felelősségre alkalmazandó jogról

Nemzetközi Magánjogi

Dr. Burián László

Császár Dániel

-

Páll Balázs

Az egyháznak az államtól való
elválasztása az állam (világnézeti)
semlegessége tükrében

Alkotmány-jogi

Dr. Schanda Balázs

Czilli Máté

75

Domahidi Ákos

Határtalan jogfejlesztés? A bírói jog jog­ Jogbölcseleti
elméleti problematikájának vizsgálata
a Luxemburgi Bíróság gyakorlatában

Dr. Györfi Tamás

Szilágyi Dorottya

68

Szilágyi Dorottya

A politikai kötelezettség és polgári
engedetlenség problematikája

Jogbölcseleti

Dr. Györfi Tamás

Domahidi Ákos

60

Csuha András

Bányajog és bányaművelés a magyar
középkorban - Körmöcbánya és tér­
ségének bányászata a kezdetektől
a XVI. Század végéig

Jogtörténeti

Dr. Horváth Attila

Dr. Ruszthi Hunor

69

Pásztor Bernadett

A környezetben okozott károkért fenn­
álló felelősség a polgári és a
környezetvédelmi jogban

Környezetvédelmi és
Versenyjogi

Dr. Lomnici zoltán

Siroki Krisztina

56

Navratyil Zoltán

Polgári jogi
Az asszisztált reprodukciós eljárások
a jogi szabályozás tükrében - különös
tekintettel az in vitro embrió helyzetére

Dr. Jobbágyi Gábor

Tóth Áron László

81

Pocsai Tamás

A tokaji bor hamisítása

Polgári jogi

Dr. Tattay Levente

Varga Dániel

77

Nagy Gergely
Vittay Dániel

Az információs társadalom és a magán­ Polgári jogi
jog - A személyiségvédelem aktuális
kérdései az információs társadalomban

Dr. Tattay Levente

Végh Luca Karolina

60

Pogácsás Anett

Szerzői jogi kérdések a televíziózásban
- az információs társadalom kihívásai

Polgári jogi

Dr. Tattay Levente

Dobos Lilla

72

Mód Kristóf

A pszichiátriai betegek jogi helyzete

Polgári jogi

Dr. Landi Balázs

Kardos Andrea

76

Lakatos Mária Csilla

A szerződésen kívüli károkozás jogi sza­ Polgári jogi
bályozásának összehasonlítása a római­
germán és a common law jogcsaládban

Dr. Lábady Tamás
Dr. Landi Balázs

Kéri Zoltán

64

14

�ítélet

Kísért a Fantom...
A körúton villamosozva megakad a
szemünk egy titokzatos fehér maszkon.
Azt adja tudtunkra, hogy a Fantom a
Madách színházban kísért.
17 évvel azután, hogy Az Operaház Fan­
tomját a londoni Her Mejesty's Theatreben bemutatták, Andrew Lloyd Webber
misztikus dallamai hozzánk is eljutot­
tak. A darab formátumához mérten az
idáig vezető út is szinte „heroikus” volt.
Ugyanis még két másik budapesti szín­
ház is versengett a színpadra állítás
jogaiért. Ezen nem is csodálkozhatunk,
hiszen ez a musical maga a lehetőség.

Már a világ 20 országában és 109 városá­
ban játszották. Szinte megszámlálhatat­
lanul sok színházi díjat söpört be, köz­
tük 3 Olivér és 7 Tony díjat, valamint a
Legjobb Musical elismerést. Népszerű­
ségét mi sem mutatja jobban, minthogy
versenyben van a Broadway legtöbbet
játszott musicalje címért. (Pikáns finto­
ra a sorsnak, hogy a zeneszerző egy ko­
rábbi sikerművét, a Macskákat készül le­
lökni trónjáról.)
Mindezek mellett bizony komoly jogi
és gazdasági akadályokat győzött le a
Madách Színház mindaddig, míg 2002
augusztusában a jogtulajdonos The
Really Useful Group Ltd. hozzájárult a
budapesti produkcióhoz. A siker ízét
pedig csak növelte, hogy — mivel a ma­
gyarországi körülmények egy színház­
ban sem alkalmasak ahhoz, hogy a lon­
doni előadás hű másolata elevenedjen

meg a színpadon — a magyar gárda
szabadkezet kapott egy önálló művészi
változat megálmodásában.
Szirtes Tamás talán már rá is szolgált er­
re a „különös kegyre”, hiszen 1983-ban
a Macskák, 1991-ben a József és a színes
szélesvásznú álomkabát, valamint 1996ban A szerelem arcai című Webber da­
rab rendezőjeként bizonyította tehetsé­
gét — természetesen a Madách berkein
belül. Maga köré gyűjtötte többek kö­
zött Kentaur díszlettervezőt, Vágó Nelly jelmeztervezőt, Seregi László koreog­
ráfust és Kocsák Tibor zenei vezetőt,
majd rögvest gondos munka vette kez­
detét.
A történet persze már ekkor sem volt
teljesen ismeretlen a hazai közönség előtt, mégis méltánytalanul kevesen
tudják, hogy a zeneszerző Gaston Leroux Az Operaház Fantomja című regé­
nyéből merített, aki megdöbbentően
furcsa író volt, és minden művében
szembesíteni kívánta Olvasóit a halál
misztériumával, a sötétség erőivel, a
csúf és a gonosz bizarr igézetével, az utá­
lat és a szerelem közötti vergődéssel.
Andrew Lloyd Webber pedig „csak” reinkarnálta a sötétség teremtményét. A
Fantom a musical kulcsfigurája.
Az alkotók többfordulós válogatás so­
rán döntöttek a szereplőgárdáról. Sike­
rét jelzi, hogy nehezen lehet pusztán 1-2
nevet kiemelni. Hiszen estéről estére
más-más kiválóságok lépnek színpadra,
mint Sasvári Sándor, Miller Zoltán, Ki­
rály Linda, Mahó Andrea, Homonnay
Zsolt, Bot Gábor.
A 2003. május végi premiert Lady és
Lord Andrew Lloyd Webber is megtisz­
telte, aki roppant elégedett volt az
eredménnyel. Bár a londoni színvonal­
lal lényegében lehetetlen lépést tartani,
nekünk ismét sikerült sajátságos színt
vinni a darabba. A Galambos Attila for­
dításában felcsendülő dallamok szinte
önállóan is elszórakoztatnák a nézőket,
de az impozáns látványtechnika, az
egyedi, különleges díszletezés végképp a
színpadra szögezi a szemeket.

Az előadás a mai napig kasszasiker, a
jegyekre szinte „vadászni” kell. Minden­
ki látni akarja...
Vajon mi áll e lelkesedés hátterében?
Feláll ugyebár a klasszikus szerelmi há­
romszög: Raoul, a romantikus gróf, aki­
nek heves érzései az ösztönösen tehetsé­
ges és káprázatosán szép énekesnőt,
Christine-t ostromolják, akinek varázsa
még valakit rabul ejt, az Operaház Fan­
tomját.
Meggyőződésem, hogy az ő karaktere
„viszi” a darabot, misztikussága hat át
majd minden jelenetet. Ez a különleges
lény hol legenda, hol zseniális zenész,
tudós, építész, feltaláló, s míg az egyik
percben lángoló szerelmes, a másikban
már szörnyszülött zsaroló gyilkos.
A musical zenei betetőzéséből egyben
végső kicsengése is kihallható, melyben
az ének, az emberi hang elsöprő erővel
elfoglalja misztikus trónját...

„Jöjj hát és énekelj
így kell legyen!
Énhozzám tartozol

Egy vagy velem.
Nem küzdhetsz ellenem
Mert hív az éj,
A Fantom, ez a titokzatos lény
Rég benned él...
Énekelj Angyal!
Énekelj nekem...”
Kétségtelen tény, hogy Az Operaház
Fantomja, a műfaj királynője, „leigázta”
a magyar közönséget is.
Nem csoda, hogy feszült izgalom előzi
meg a Webber-Bródy szerzőpáros 2005
májusára ígért közös produkcióját.
De addig is kísért a Fantom...

Pozbai Viola

15

�ítélet

Magyarország és az Európai Unió
Érdemes volt-e csatlakozni az Európai Unióhoz, figyelemmel a régebbi tagállamok tapasztalataira? Milyen következmé­
nyekkeljár(t) ez afolyamat a különböző gazdasági és társadalmi szektorokban? Mi Magyarország szerepe az uniósforga­
tagban?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen lapszámtól kezdve
minden hónapban. Tartsatok velem, ígérem hasznos és érde­
kes lesz!

Európai összefogás!?!
Az európai egység ideája nem a XX. Század szüleménye; az már
sokkal korábban megfogalmazódott olyan filozófusok,
tudósok elméjében, mint Dante, Rotterdami Erasmus, Immá­
nuel Kant, sőt 1849-ben Victor Hugó merészen az Egyesült
Európa megteremtődésének lehetőségéről szólt.

ezekre lenne szükség —
kézzel fogható, kitapint­
ható előnyöket lehet él­
vezni, profitra lehet szert
tenni a tagságból, és itt
most nemcsak a financiá­
lis pozitívumokra gon­
dolok.
Kis hazánk számára a
legjobb, leginkább követendő példa Írország esete:

Az ír példa, avagy a kelta tigris nagyot ugrása
A konkrét elképzelések megfogalmazódásához azonban olyan
történelmi kataklizmák bekövetkezésére volt szükség, mint az
I. világháború, az 1929-33-as világgazdasági válság, végül pedig
a II. világháború. Ilyen forrongó légkör vezetett ahhoz, hogy
előbb Coudenhove Kalergi gróf, majd Monnet, Schuman és de Gasperi lefektessék egy azonos gazdasági elveken
és közös eszmerendszeren nyugvó Európa alapköveit.
A cél kezdettől fogva, tehát már a Római Szerződések létrejöt­
tekor az volt, hogy a közös piac keretein túllépve egy gazdasá­
gi unió, a távolabbi jövőben pedig — az együttműködés
kicsúcsosodásaként — egy politikai unió teremtődjék meg. E
magasztos célkitűzések úgy tűnik, egy ponton megrekedtek, és
amelyen nagy valószínűséggel nem is tudnak továbblendülni,
legalábbis nem hatékonyan.
A közösségben már az is komoly problémákat okozott, ami­
kor a '80-as években olyan szegény országok nyertek felvételt,
mint Görögország, Spanyolország és Portugália.
Személyes és közvetett tapasztalataim szerint, hazánkban a
csatlakozási tárgyalások éveiben — köszönhetően többek kö­
zött egyes politikusoknak és médiumoknak — téves kép ala­
kult ki az emberekben integrációnk lényegéről és annak vár­
ható következményeiről. Sokán gondolták, hogy végre eljön a
tejjel-mézzel folyó Kánaán, az Unió zsákszámra küldi Magyar­
országra a pénzt, így minden problémánk megoldódik. A va­
lóság ezzel szemben korántsem ilyen rózsás; elég ha azt jelzem,
hogy a korábban csatlakozott országok szinte mindegyikében
tetemes negatív hatása volt az integrációnak, különösen az el­
ső években.

Nem akarom természetesen, hogy valamifajta mély szkepticiz­
mus tűnjön ki soraimból, hiszen megfelelő politikai akarattal
és szervezéssel — meggyőződésem ugyanis, hogy elsősorban

16

Sokak meggyőződése, hogy az ír gazdasági növekedés akkor
indult útjára, amikor 1973-ban — az Egyesült Királysággal és
Dániával egyetemben — felvételt nyertek az Európai Közös­
ségbe. A felvétel megtörténte tény, de az azt követő tizenöt év­
ben rosszabb lett a helyzet. Nem közeledés, hanem távolodás,
nem növekedés, hanem komoly visszaesés volt tapasztalható
az integráció utáni másfél évtizedben.
1989-et követően azonban megindult a felzárkózás, ami nem
kis részben (de önmagában véve nem lett volna elegendő!) an­
nak köszönhető, hogy az EK kétszeresére növelte Írország
pénzügyi támogatását. A támogatások egyharmadát
fordították a fizikai infrastruktúra (utak, hidak, kikötők,
repülőterek, víz és szennyvíz) fejlesztésére, további egyharma­
dát oktatásra és képzésre, a maradék egyharmadot pedig végle­
ges beruházási támogatásként, pályázatok révén szétosztották
a hazai ipari, mezőgazdasági és szolgáltató vállalkozások
részére.
A pénzügyi stabilizáció hatására, az egységes belső piac meg­
nyíltával a külföldi befektetők is kezdtek bemerészkedni a kel­
ták földjére

Egy neves ír tudósok által jegyzett tanulmánykötet azonban
nem elégszik meg az „ír csoda”-ként emlegetett jelenség ily
kurta magyarázatával. Az 1999-ben kiadott, Understanding
Ireland's Economic Growth címet viselő munkájukban arra a
következtetésre jutnak, hogy azért nem sikerült korábban a
felzárkózás, mert a külföldi cégek mellett nem támogatták a
belföldi vállalkozásokat. Hiába jöttek a külföldi befektetők,
ameddig a hazai vállalkozók nem kaptak vissza nem térítendő
beruházási támogatást, addig az ország csak vergődött. A
sikeres előretörés onnantól lett megfigyelhető, hogy egyidőben támogatták a multinacionális cégeket és a hazai vállalko-

�ítélet

zókat, az infrastruktúra-fejlesztéseket és a turizmust, az okta­
tást és a lakásépítést. Eme intézkedéseiknek köszönhetően,
minden gazdasági mutatójuk egyszerre javult.
Azt is fontos megemlíteni, hogy az írek kiemelten kezelték az
állampolgárok tájékoztatását. Bár akkor még nem létezett, eu­
róbán mérve százmilliókat fordítottak arra, hogy a társada­
lom különféle szegmenseit - a kis-és középvállalkozóktól
kezdve, a banki alkalmazottakon át, a mezőgazdaságból élő
emberekig bezárólag — kellően felkészítsék, megtanítsák, mi­
ként lehet minél több támogatást szerezni az EU-tól ahhoz,
hogy elképzeléseiket megvalósíthassák. Tény, hogy ez a prog­
ram sok pénzt emésztett fel, de azóta többszörösen megtérült,
hiszen az írek azok, akik az összes tagallam közül a legügyeseb­
ben és a leghatékonyabban képesek lehívni a közösségi pénze­
ket, legyen szó akár a szociális és kohéziós alapokról, akár egyéb uniós forrásról.

í HAND

£N0RGF

V N H t D
AN1&gt;
tIRf

OANMARK

LATVIJA

m ruvA
R

«incbom

BUARUS

RUSSHA

POiSKA

UKRAJNA

FRANCI
w&amp;s*

RfPUBttKA
StöVfNUO
&lt;Mt*RRtiaf

AOÖOVA

ROMÁNIA

FQRWGAL

«(KU't
jcomx
&amp;8HAI RMcariu

AWRMUS
KÁUSfAN

MPÁNA

HUN
I

Ü

R

f A'A A á A

HLAÖA

«»«*«««

ti ojAraiR

WVRIYA

nxU
KIRR^ I

Az írek röviden összefoglalt esete tehát eklatáns példája annak,
hogy Magyarországnak - pontosabban a mindenkori magyar
kormánynak — el kellene végre jutnia arra a pontra, amikor
felismeri: a történelem viharai által megtépázott, ám rend­
kívül tehetséges nemzet többre hivatott annál, minthogy a
külföldnek való, már-már kényszeres megfelelésre építsen. A
különbség csupán annyi, hogy míg régen Moszkva szava volt
az úr, addig napjainkban a brüsszeli, illetve a washingtoni gyakran egymással ellentétes - érdekeknek való megfelelés
rögös útjain lavírozgatunk.

egyéni boldogulásunk és nemzeti jövőnk felé.
Az európai identitástudat, amelyet oly gyakran emlegetnek
egyes közéleti szereplők, csak akkor alakulhat egy európai
nemzet polgáraiban, ha tisztában vannak múltjukkal,
kulturális értékeikkel, ismerik gyökereiket, el tudják magukat
helyezni a történelem nagy színpadán, és van merszük
felemelt fejjel járni, feledve a semmiért érzett kollektív
bűntudat beléjük sulykolt gondolatait.
Ez tehát a kiindulópont, a nemzeti identitástudat: ahogy a
hazra sem lehet alapozás nélkül tetőt építeni, úgy nem lehet
egészséges nemzeti öntudat hiányában egy komplexebb
európai eszmerendszert hinni és befogadni. Gróf Széchenyi
István mondta: „Tisztességes emlékezet nélkül nem lehet
nemzetet építeni!”

Érdemes lenne a hazai hangokra, panaszokra és ötletekre fi­

gyelni, mert amíg ez nem következik be, amíg a határainkra
önhibájukon kívül szakadt honfitársaink részére történő ket­
tős állampolgárság megadását vagy meg nem adását nem er­
kölcsi, hanem financiális alapon szemlélik, addig esélyünk
sincs arra, hogy bizakodva és némi megnyugvással tekintsünk

(a következő számban folytatom, az Európai Unió szociálisés foglalkoztatáspolitikájával.)
Szalay Beatrix

17

�ítélet

Néhány sor egy barátról...
Közületek, közülünk kevesen tudják milyen nehéz is tanulni.
Megteremteni a feltételeket, küzdeni az életben maradásért és
mindemellett harcolni az előítéletek ellen. Egyetemünk egyik
hallgatója, dacolva a sorssal sorba veszi az akadályokat és min­
denkihez van néhány kedves szava.
Küzdenie kell sokszor ellenünk is. Sajnos néha mi sem veszszük észre, hogy az előítéletek, melyek bennünk vannak észre­
vétlenek számunkra, de szembe jövet vele, mégis kiülnek az ar­

alkotunk, és habár ezen közösség tagjai a vallási és felekezeti
hovatartozása, a kulturális közeg és a családi hagyományok
alapján különböző, mégis egy és oszthatatlan. Az ilyesfajta at­
rocitások ellen pedig küzdenünk kell! Nem. szabad másodran­
gú embernek tekinteni a tőlünk különbözőket. Merjünk
kedvesek lenni és úrrá lenni a bennünk lévő kétkedésen esélyt
adva ezzel másoknak.

cunkra.
Ez a hallgató egy roma származású fiatalember, akiről kevesen
tudják min kellett keresztül mennie ahhoz, hogy idáig eljus­
son. Azt kívánom, hogy az a szenvedés és megaláztatás, ami őt
érte, minket sohasem érjen, de ha mégis akkor sikerüljön
annyi erőből táplálkoznunk, hogy kitartsunk.

Ha valaki még mindig nem tudná kiről is szól ez a pár sor,
akkor ahogy minden évben eddig is, így várhatólag jövőre is
jöjjön be Nők napján Karunkra és nézze meg, hogy ki oszt
virágot a bejáratnál. Kinek fontos a női nem tisztelete, hogy a
megélhetéséhez szükséges pénzből még arra is áldozzon, hogy
kifejezze nagyrabecsülését a több száz szál virággal példát
mutatva férfitársainak, így nekem is.

Feltehetitek a kérdését, hogy ez a cikk miért most íródott?! Saj­
nos ez a téma mindig időszerű, és néhány ember megnyil­
vánulásai miatt minket is érint. Minket is, mert közösséget

Dorogi Zsolt
a Hallgatói Önkormányzat Tanulmányi alelnöke

Pázmány rejtvény
Készítette: Tokody Klára
ékezettel 47. Jól van — latinul 48. Autóversenyző
kiejtve 51. Lilás betűi keverve 53. Életre keltett
agyagszobor vége! 54. Művész 55. Társasházban
élő 57. Római három 59. Végtelen ostya! 61. Női
név 65. Nem jól elkevert 68. Gyógynövényt 69.
Szájvízmárka végtelenül 70. Részeges 72. Oklevél
74. Görög autójel 75. Borkülönlegesség 76.
Katonai rang 79. Shrek népe végtelenül

Vízszintes: 1. Megfejtés első része: idézet Ady Karácsony című verséből 18. Biztonságtechnikai eszköz 19.
Bambán mafla 20. Teherautó márka 21. Azonos atom eltérő tömegű változata 22. A pápa hármas
koronája 24. Gonosztevő 26. Korlátlanul gyengéden! 27. Sebre tesszük 29. A bűnbánat színe 31. Dagály
32. Végtelen altatóorvos! 33 Smink 35. Lett főváros 37. Angol abc utolsó betűje 38. Kis János 40. Végtelen
árleszállítás 42. Megvéd 43. Higany vége! 45. Egyiptomi napisten 46. Amerikai Egyesült Államok

18

Függőleges: 1. Kálium 2. Méreg 3. Brazil város
4. ÁAT 5. ízeltlábú ékezethiánnyal 6. Talál­
kozóhely a Pázmányon 7. Állóvíz fordítva 8. Sok
dalt ismerő 9. Ittrium 10. Térdeplő 11. Német
szénvidék fonetikusan 12. Elájulnak 13.
Kettősbetű 14. Angol rang 15. Hidrogén 16.
Tűzálló anyag eleje! 17. Ilyen fegyverletétel is volt
21. A megfejtés második része 23. ízisz temploma
végtelenül 25. Zara betűi keverve 28. Picike
egyneműi 30. Ikebana fele 34. Aeneis
szülővárosa 36. Jód vegyjele 39. Felejtéssel járó
betegség 41. Madár 44. Angol zselé 45. Keresztül
46. Utál egyneműi 48. Szolmizációs hang 49. így
beszélnek Moszkvában 50. Töltelékszó 52. Ki­
lenc... híd: Hortobágy nevezetessége 56. Oxigén
és cink vegyjele 58. Madár 60. így ül az, aki
türelmetlen 62. Angol jósnő 63. Kölcsön
biztosítékául lekötött tárgy 64. Svéd, thai,
luxemburgi és görög autójel 66. Valamit fel...:
felöltözteti 67. Országos Szennyvízkutató
Állomás 68. Lapátolna 71. Időmérő 73.
Menyasszony 75. Római pénz 77. Végtelenül
avult! 78. Duplán regény hősnője

�ítélet

Gólyák, ki a fészekből!
Akik figyelemmel kísérik az egyetem közéletét, azoknak fel­
tűnhetett egy maréknyi csoport lelkes működése a karon. Még
a múlt tanév végén ismerkedtek össze azok a szinte minden
évfolyamról jövő diákok, akik tenni szeretnének a hallgatói
légkör felpezsdítéséért.
Igen, rólunk, a tutorokról van szó...
Ugyanakkor már a nyári, Egerben tartott csapatépítés alatt
tisztázódott, hogy megfontolva kell előrehaladnunk.
Legfontosabb célként egy végre valóban élvezhető gólyatábor
lebonyolításában vállaltunk szerepet. így minden gólyát egyegy tutor gondjaira bíztak, hogy az első és minden bizonnyal
egyik legnehezebb év alatt kellő segítséget kapjanak. De a
lendületünk itt nem ért véget.
Alapgondolatunk, miszerint nem mindegy, hogy a mostantól
egyetemünkre kerülő hallgatók milyen élményekkel kezdik
meg itteni „szárnybontogatásaikat”.
Ezért kiállításokra (Miro, World Press) szervezünk turnuso­
kat, a kisebb csoportok színházi előadásokon vesznek részt. A
kulturális programokkal párhuzamosan pedig „szakmai
vonalon” bírósági tárgyalásokra és börtönlátogatásokra is
bejuthatnak az érdeklődő gólyák.
Tudatos fejlődésünk eredményeként lassan a technikai

hátterünk is üzemkész, így a www.tutorok.hu honlap láto­
gatói első kézből értesülhetnek a legfrissebb hírekről, aktua­
litásokról.
Többünknek feltették már a kérdést, mi értelme „izgága mű­
ködésünknek”. Nos, a válasz egyszerű.
Adva van számos ötletdús fiatal, akik feles energiáikat
feltétlenül pozitív és építő célba akarják befektetni. Akik
éreznek kötődést a Pázmány felé, s a diákok összetartásának
erősítésével az egyetemért akarnak dolgozni.
Szeretnénk ezúton is üzenni mindazoknak, akik eddig
kételkedtek bennünk, hogy mi már egy csapat vagyunk.
Hisszük, hogy az alapokat már leraktuk, és továbbra is
segíteni szeretnénk.
Szeretettel várunk Mindenkit programjainkon. Bár hamaro­
san „felvételivel” bővítjük gárdánkat, ám észrevételeiteket,
ötleteiteket személyesen a tutoroknál, vagy a

tutorok@piarsoft.com

e-mail címen addig is jelezzétek.

a tutorcsoport

Csodaváros
2004. decemberéig látogatható a Mille­
náris Parkban az Ability címet viselő
különleges rendezvény az Értelmi Fo­
gyatékosok és Segítőik Országos Érdek­
védelmi Szövetségének (EFOÉSZ) a
szervezésében, ahol a fogyatékkal élők
életét ismerheti meg a látogató.
Többek között a vakok és mozgás­
sérültek hétköznapjaiba nyerhetünk
bepillantást, megismerve és megtapasz­
talva hogyan lehet kerekes kocsival
közlekedni ott, ahol nincs akadálymen­
tesítve a járda vagy kinyitni egy ajtót,
ami felénk nyílik. Próbára tehetjük a
kézügyességünket is, amikor a vaksötét­
ben kell meglelni az előzetesen kiválasz­
tott ruhát.
A rendezvény részeként tekinthető meg
Csodaváros, ami az értelmi fogyatéko­
sok világa. A kérdésemre hogy miért jó,
ha az emberek belehelyezkednek ebbe a
környezetbe és átélik a fogyatékosok

mindennapi nehézségeit, Gönczi Rita
az EFOÉSZ munkatársa válaszolt.
Elmondta, hogy közhelynek számít
manapság az, hogy nehéz az életük,
segíteni kell a beilleszkedésüket, el kell
fogadni és nem marslakóként bámulni
őket. De hogyan illeszkedik be egy
világtól elszeparált intézményben nevel­
kedett sérült, és hogyan fogadja a társa­
dalom a furcsán viselkedő embereket? A
probléma alapja, hogy nem sejthetjük,
hogy mi is jár a fejükben, ők pedig nem
értik azt, hogy miért viselkedünk a
számukra olyan bonyolultan. Csodavá­
rosba egy értelmi sérült kalauzolja a
látogatót, ahol ő az, aki ismeri minden
titkok nyitját, és mi csetlünk-botlunk esetlenül a világban. Ez a világ is
törvények szerint működik. A városi
üzlet, posta, disco és könyvtár egy-egy
kihívást jelent, ahol feladatokat kell
megoldanunk. Melyik látogató jön rá

arra milyen szabályt kell követni ahhoz,
hogy például sikerüljön a boltban vásá­
rolni. A mi világunkban ezen nem kell
gondolkodni, mert a válaszok magától
értetődőek. Pedig Csodavárosban is van
logika! Sokszor olyan banálisán egysze­
rű, hogy a városi könyvtárban a „sza­
bálykönyvet” böngészve a játékosok
keze csattan a homlokukon: „Ja! Ez volt
a megoldás? Ilyen egyszerű? Amikor
odabenn káosznak tűnt minden!”
A kalandok átélése nem elborzaszt, ha­
nem együttérzővé tesz, oly módon,
hogy már nem okoz gondot felismerni,
hogy szóljunk egy sérülthöz és mikor
kell segíteni és mikor csak csodálni,
milyen fantasztikus ügyességgel és lele­
ménnyel oldja meg az élet nehézségeit.
Itt az ideje hogy ne csak sajnálkozzunk!

Pásztor Veronika

19

��</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="57">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3382">
                  <text>2004</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3514">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3494">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3495">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3496">
                <text>VII. évfolyam 5. szám 2004. december</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3497">
                <text>Tartalom&#13;
Hírek&#13;
„Ez nagy szentség valóban”&#13;
Sáska Zoltán Attila versei&#13;
„A szellemóriások fénye rám ragyog.” &#13;
Marton Géza Polgári Jogi TDK&#13;
A Zengő-ügy&#13;
Beszélgetés Teleki Lászlóval, a HŐK külügyi alelnökével&#13;
Vizsgán innen&#13;
Első hónapok a Pázmányon&#13;
Le az érdektelenséggel!&#13;
Karácsonyi hagyományok&#13;
Advent első vasárnapja&#13;
Elmaradt havazás&#13;
Karácsony nálunk és másutt&#13;
A Kari TDK Eredménye&#13;
Kísért a fantom&#13;
Magyarország és az Európai Unió&#13;
Néhány sor egy barátról&#13;
Pázmány rejtvény&#13;
Gólyák, ki a fészekből!&#13;
Csodaváros</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3498">
                <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE&#13;
HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3499">
                <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE&#13;
HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3500">
                <text>2004. december</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3501">
                <text>2004.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3502">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3503">
                <text>A4 (210x297) ; (969kb+7867kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3504">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3505">
                <text>PPKE_itelet_VII_6_200412</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3506">
                <text>T00066</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3507">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3508">
                <text>20 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3509">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3510">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3511">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3512">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3513">
                <text>PPKE_itelet_VII_6_200412</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="209">
        <name>HÖK</name>
      </tag>
      <tag tagId="41">
        <name>Jobbágyi Gábor</name>
      </tag>
      <tag tagId="265">
        <name>Lukács Tamás</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="194" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="394">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/d8c70c461fa07a0ead3d80ece83bedc5.jpg</src>
        <authentication>bb92fef13623a598345e4c26da7b01ea</authentication>
      </file>
      <file fileId="395">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/60a8d298b6be2758f5983d9208e1281a.pdf</src>
        <authentication>61afd60112478d7e84d78b9dad2b2448</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="3471">
                    <text>S'J2.OO411
A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

VII. ÉVFOLYAM, VsZÁM

2004. NOVEMBER.

/

*

«ITELET
^®quutt'’

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR

HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA

isJH
■ -W.

,f

■

y.

i-s

L 12

•

¥
a

** »

X

t

J'

Interjú Dr. Bandi Gyula Dékán Úrral

új Eldorádó

HŐK választás
Sajt és bor

A Pázmányon járt Liszt Ferenc

83 tonna haltetem

Orwell

Falu a ködben

honlap; www.iak.ppke.hu/itelet • e-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu

�ítélet

Tartalom
Hírek
Nézőpont.
...............
Interjú Schanda Balázs Docens Ürral
33
‘Város lelke az egyház'
Kalendárium
......................
A Pázmányon járt Liszt Ferenc...
Képriport
.
33
ít
'A szerelem beteljesülése maga a házasság'
HŐK választás
Szertefoszlott remények......................
Függöny fel
Az arany ára
Új Eldorádó
...............
83 tonna haltetem
Interjú Dr. Bandi Gyulával
Dr. Gáspárdy László körkérdésekre adott válasza
Hallgató-oktatóviszony a Karon
A magyar-szlovák Tokaji vita
Sajt és bor
Falu a ködben
Pázmány rejtvény
Interjú Vári Attila olimpiai bajnok vízilabdázóval
Orwell
Diáktársaink tündöklése és bukása

2
3
4
5
6
7
8
9
10
13
13
14
15
15
16
18
18
20
21
22
24
25
26
27

Hírek
November 24-én 18.30-tól

Vad Fügefa - MEGLEPETéSSEL!
Minden érdeklődőt szeretettel

várnak a Tanári klubban.

Pázmány Szalon
Horváth Attila docens Úrral
és Szilasi Alex
zongoraművész Úrral
december 1-én
18.30-tól a Díszteremben

Marton Géza PolgáriJogi Diákkör Ünnepi Ülése, melyen köszöntik Dr.Lábady Tamás
tanár urat és Dr.Tattay Levente tanár urat születésük 60. évfordulója, valamint Dr.Garay
Mária tanárnőt az oktatói pályáról való visszavonulása alkalmából.

Hajó, ha nem jó, QÓlvahajÓ
Gólya beavatás
Félévbúcsúztatás
Gólya Szalon

Meglepetészenekar!

November 30. este 6 óra
Budapest Hajó
PARTY, DJ
Gólyafilm
Lánchíd kikötő
Házigazdák:
Horváth Attila tanár úr és
Szilasi Alex zongoraművész

2

Jegyek:
elővételben a HŐK irodában 800.- Ft
korlátozott számban a helyszínen: 1000 Ft

Impresszum
ítélet
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Hallgatói Önkormányzatának lapja
Megjelenik 1500 példányban
Felelős Kiadó:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A kiadó képviselője:
Dr. Jobbágyi Gábor, tanszékvezető egye-temi
tanár
Főszerkesztő:
Lukács Tamás

Főszerkesztő helyettes:
Tokody Klára
Vargha Bálint Tamás
A szerkesztőség tagjai:
Balogh Zsolt
Budaházi Árpád
Fügedi Zsófi,
Juhász Gábor
Mikó Adrienn
Oláh Viktória Klára
Pozbai Viola
Ràdi Vilmos Gábor
Zsellér Máté

Berényi Hajnalka
Cseri Tímea
Gyökeres Zoltán
Mavrák Hedvig
Milisits Barbara
Pásztor Veronika
Pozsgay-Szabó Péter
Szalay Beatrix

Akik munkákat segítik:
dr. Koltay András, Teleki László, Pocsai
Tamás
Nyomdai Előkészítés:
TomArt Reklámstúdió

Nyomda:
Alumni Kiadó Kft.

Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja
írásaitokat. Úgyszintén várunk mindenkit,
aki részt venne a szerkesztőség
munkájában.
E-mail cím: itelet@lectio.jak.ppke.hu
Itelet01@hotmail.com

�ítélet

Nézőpont
Vargha Bálint Tamás vagyok a lap „zógenánnte” főszerkesztő helyettese , csupán ebben a szerény minőségemben
szeretnék egy pár szót szólani arról, mi az új „csapat „ mi­
lyen tervekkel, szándékokkal, reményekkel csinálnánk a la­
punkat. Lukács Tamást páratlan szelídsége és demokratikus
modora talán megakadályozta abban, hogy saját vízióival
terheljen benneteket, nos én nem leszek ilyen kíméletes.
A legelső probléma amivel bármilyen idealista a jogi
diszciplínától megcsömörlött, akinek emberi minőségei
úgymint kifejezés vágya, „értelmezői közösség” kialakítása
nem múlott el és írni szeretne a kari lapba, szembesül azzal, hogy igen vékony réteg
az, aki őszintén vevő lenne mélyebb tartalmakra, így sokan el se olvassák Cseri Tímea
lírai esszéit. Dohai Bálint Parti Nagy Lajost szégyenbehozó avantgárd verskísérleteit,
csak példálózva kiváló szerzőinkből. Ez fájdalmas és kiábrándítja a próbálkozókat.
Ez ne legyen így! Ez a lap humanizálni szeretne, itt a koszos büdös Pesten, itt a
jogtudomány „sivatagja” közepette. Egy kis nyitottságot tehát!
A másik amit hosszú távon károsnak látok, hogy sok írás hangvétele konformitást,
így őszintétlenséget és modorosságot tükröz. Talán sokan úgy gondolják akkor írnak
jól, ha valamilyen „szellemiségnek' .pázmányosságnak” megfelelve módszeresen
kerülnek minden érdekes, problematikus kérdést, minden a húsunkba vágót.
megfelelni igyekezve ugyanakkor külső megbélyegző hatalmak indirekt nyomá­
sának. Mint említettem úgy a témaválasztásban, mint a hangvételben. így nem lehet,
ez megbéklyózza azt, aki ír és azt is aki olvassa. Azt, hogy milyen egy pázmányos lap
nem egy előzetesen adott minta követéséből érjük el, hanem a kitűzendő feladat
kialakítani a météket, amilyennek egy pázmányos lapnak lennie kell. Mi tesszük
olyanná amilyen, Wir sind das Volk!
Nem bizonyos „szellemiségnek” megfelelni igyekezve, gyanakvó külső megbélyeg­
zéstől rettegve, hanem magunknak írjuk a lapot azért, mert közösségként nézünk
magunkra és a közösségnek tere kell, hogy legyen ahol működhet. Másképp mi
értelme van?
Péteri tanár úr még elsőben beszélt a jogász éthoszáról, ami nem politikai
véleménynek hajolva, de meggyőződése és hivatása iránytűjét követi. Bárki
megszólalhat ennek szellemében, bármilyen közéleti, Ízlésbeli választása legyen is .
Ez a mi felellőségünk, de szabadságunk is.
Vargha Bálint Tamás

Előző számunkban két
interjú készítőjének neve
lemaradt a cikk végéről.
Seereiner tanár úrral

Azt hiszem, Bá­
lintnak VAN iga­
za, ugyanakkor
azt nem állíta­
nám, hogy IGA­
ZA van. Nem
tudom felmérni,
hogy mekkora az
a réteg, aki vevő a
mélyebb tartalmakra, de az biztos, hogy vannak, akik
szívesen olvassák az általa említett
szerzők írásait. Nyilvánvalóan minden­
kinek megfelelni teljes mértékben nem
lehet, (nem is ez a célunk) de ha min­
denki, aki kezébe veszi az újságot, talál
valamit, amit szívesen elolvas, akkor azt
hiszem jó úton járunk.
A másik kérdés, amit Bálint felvetett,
hogy az írások meg akarnak felelni
valamilyen szellemiségnek. 5).,pázmányosságnak”. Véleményem szerint az,
hogy a kar szellemiségének meg
akarunk felelni, nem jelenti, hogy
kerülnünk kellene a problematikus
kérdéseket. Sőt! Kifejezetten várom az
olyan jellegű írásokat, melyek akár a
karral kapcsolatban, akár más kérdések­
ben problémákat vetnek fel, s melyekre
talán e lap hasábjain is kereshetjük a
választ. De ettől függetlenül meg kell
felelni egyfajta értékrendnek, melyet
egyetemünk közvetít, s melyet ha nem
tudunk vállalni, akkor kétségbe vonom,
hogy helyünk lenne e falak között.
Az újságot szerintem nem csak ma­
gunknak írjuk, hanem mindenkinek,
aki olvassa - legyen az egyetemünk okta­
tója, dolgozója, hallgatója, vagy bárki az
egyetemen kívül - és éppen ezért nagy a
felelőségünk abban, hogy milyen kép
alakul ki a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem jogi karáról.

Németh Borbála

beszélgetett, a Szesz
interjút pedig Tóth
Polina készítette. Az
érintettektől ezúton
elnézést kérünk.

Lukács Tamás

A szerkesztők (egy része)

3

�ítélet

Beszélgetés Schanda Balázs Docens Úrral,

a Kari fegyelmi bizottság elnökével
A PPKE Jog- és Államtudo­
mányi Karának immár min­
den tanévben megjelenő Tájé­
koztatója (a „zöld könyv”)
tartalmazza a Kar Fegyelmi
Szabályzatát. Milyen fegyel­
mi ügyek fordulnak elő a
Karon? Schanda Balázs Do­
cens Úr a Dékán Úr felkéré­
sére tavasszal vette át a Fegyel­
mi Bizottság elnöki tisztét.

sek) és a Dékáni Hivatal veze­
tője tehet javaslatot.
'tí?-,,*;;; A Bizottság három tagból áll:
két oktatóból, és egy, a HŐK
által delegált tagból. A
bizottság
tárgyalást tart, szük­
7
.
ség esetén bizonyítást folytat
le, azaz kicsit egy bírósági tár­
gyalásra emlékeztet az eljárása, természetesen azonban
‘ \ ff- h rV tI O
I
nem bíróságról van szó. A
kiszabható fegyelmi büntetések tárháza nem túl széles; a Fegyelmi
ítélet: Milyen kérdésekkel foglal­
Bizottság megrovásban részesítheti a
kozik a Fegyelmi Bizottság?
vétkes hallgatót, csökkentheti vagy
megvonhatja az Egyetem által nyújtott
Schanda Balázs: A Fegyelmi Bizottság
kedvezményeket és juttatásokat, legfel­
fegyelmi ügyekben hoz első fokú hatá­
jebb két évre eltilthatja a hallgatót
rozatot, ami ellen a Rektorhoz lehet
tanulmányai folytatásától, és kizárhatja
fellebbezni. Fegyelmi vétséget az a hall­
a hallgatót az Egyetemről. Nem kell
gató követ el, aki a hallgatói jogviszony
magyarázni, hogy ez az utóbbi szankció
keretei között, vagy azzal összefüg­
igen súlyos: nincs tehát sokféle szank­
gésben bűncselekményt, vagy szabály­
ció, míg a megrovás igen enyhe bünte­
sértést követ el, vagy a jogszabályokban,
tésnek
tűnik, a kizárás valóban komoly
az Egyetem, vagy a Kar szabályzataiban
büntetés.
foglalt kötelezettségeit vétkesen meg­
Annál kellemetlenebb, hogy a Fegyelmi
szegi.
Bizottságnak az elmúlt hónapokban is
Az is fegyelmi vétséget követ el, aki
nem egy esetben ezzel az eszközzel
életmódjával, magatartásával az Egye­
kellett élnie.
tem erkölcsi tekintélyét súlyosan sérti,
illetőleg életmódja, magatartása össze­
Megtudhatunk többet ezekről az
egyeztethetetlen az Egyetem hallgató­
esetekről?
jával szemben támasztható fokozott
erkölcsi elvárásokkal, azaz tulajdon­
Mint mondtam, az Egyetem, vagy az
képpen az Egyetem katolikus jellegét,
Egyetem oktatói sérelmére elkövetett
elkötelezettségét kezdi ki. Szerencsére
bűncselekménnyel vagy etikai vétséggel
az utóbbi körbe sorolható esetekkel
szerencsére még nem találkoztunk. Ed­
még nem találkoztunk.
dig valamennyi ügyünkben leckeköny­
vekkel
kapcsolatos visszaéléseket kellett
Ki tehetfeljelentést?
elbírálnunk. Meglepő, hogy joghallga­
tók aláírásokat hamisítanak, sőt egyes
A Fegyelmi Bizottságnak nincs „önin­
esetekben vizsgajegyeiket is „kijavít­
dítási” joga: eljárást a Rektor vagy a
ják”.
Dékán rendelhet el. Amennyiben a
Előfordul, hogy beiratkozáskor észlelik,
fegyelmi vétség bűncselekményi tény­
hogy az előző félév valamely tárgyának
állást valósít meg, a Dékánnak nincs
teljesítését igazoló aláírás hiányzik, és
mérlegelési joga: a fegyelmi eljárást el
ezt saját kezűleg pótolják. Lehet, hogy
kell rendelnie. Eljárás indítására a ve­
olyan aláírást pótol a hallgató, amit
zető oktatók (egyetemi tanárok, docen-

4

n.k

megkapott volna, ha a félév utolsó
óráján jelen van,
ha félfogadási
időben felkeresi az érintett tanszéket.
Úgy tűnik, az ilyen cselekmények
csekély, mégis tudniuk
55,tárgyi súlya”
kell, hogy a leckekönyv közokirat. Azaz
minden jogosulatlan bejegyzés köz­
okirat-hamisítás. Milyen jogászi pálya­
ívre számíthatunk azoktól, akik joghall­
gatóként ilyesmit tesznek? Súlyosabb
eset, amikor valaki a felvett tárgyait
módosítja szabálytalanul talán költség­
takarékossági okból.
A legsúlyosabb esetek szinte érthetet­
lenek; vannak, akik néha meglepően
bárgyú módon érdemjegyeiket korri­
gálják. Ugyanakkor az ilyen esetek
kiszűrése igen egyszerű: a hallgató
szüleit esetleg meg tudja téveszteni egy
átkapart szigorlati érdemjeggyel, azon­
ban a vizsga jegyzőkönyve és a Neptunrendszerben rögzített eredmény ettől
nem változik. A Dékáni Hivatal tehát az
ilyen visszaéléseket könnyen ki tudja
szűrni, hiszen minden vizsgaidőszak
után minden leckekönyv tartalmát
egyeztetik.

Lukács Tamás

Ha bármilyen kérdésetek,
észrevételetek van

a fegyelmi szabályzattal
kapcsolatban, írjátok

meg nekünk, és
továbbítjuk a
Docens Úrnak!

�I

1

i
I

;i

ítélet
ff
1

VÁROS LELKE AZ EGYHÁZ"

Szakmai konferencia a Piliscsabai Campusban
I

Vajon a XXL század valóban az önkormányzatok, az
önkormányzatiság évszázada lesz? És ebben az új világban lesz
szerepe az egyháznak? Ezen kérdések is felvetődtek azon a
szakmai konferencián, melyet a Piliscsabai Campusban a
Keresztény Közéleti Akadémia(KKA) szervezett.

van, függetlenség van, demokrácia van. Az egyházaknak óriási
lehetősége lesz ezekben a városokban. Az egyház feladata az új
városban a lélek gondozása.

I

J

í

i

1

í

f

Az egyesület 2004 elején alakult meg a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem volt hallgatóinak és jelenlegi
oktatóinak közreműködésével, mondta Dr. Kránitz Mihály a
KKA vezetője. Egyetemünk rektor-helyettese. Az egyesület
céljának tekinti, hogy a magyar közéletben, társadalmi
kérdésekben és viták során megfogalmazza a keresztény
társadalmi elveket, és érvényre juttatássá a keresztény
értékeket. Mindezt szigorúan szakértői, szakmai alapon
teszik.
Matolcsy György, a Szövetség a Polgári Magyarországért
Alapítvány elnöke a huszonegyedik századtól a városok újbóli
megerősödését várja. Ahogy a Római Birodalom idején a
civilizációt a városok jelentették, úgy most, az új Római
Birodalom, az 'Amerikai Birodalom" idején újból a globális
térben megerősödnek a városok. Hogy milyen városok lesznek
ezek? Matolcsy szerint más városok, mint amelyeket most
látunk. Sok falu lesz egy városban. Most úgy tudjuk, hogy
Budapest egy város. Budapest azonban 300 faluból áll:
Víziváros, Erzsébetváros, Terézváros...

Magyarországon is sok-sok kisebb saját lélekkel, szívvel,
aggyal, múlttal feltöltött falvak lesznek. Falvakból, élhető
településekből szerveződő városok lesznek a huszonegyedik
században. Azonban nem falanszterek. Mindez azért fontos,
mert az önkormányzatok, az önkormányzatiság szintén
reneszánszát éli századunkban. Önrendelkezünk, szabadság

*

Trrr

Li f'T ‘ t t

53

tv

■

*

1

ni
"r

■

■
I

■
S
Bemutatták Budaházy Gábor és Szalay Kornél Géza
Önkormányzat és egyházak Az egyházak szerepe a település
életében című közös művét. Hogy az önkormányzat helyi
egyházi közösségekkel a korábbiaknál hatékonyabban legyen
képes tevékenykedni, új együttműködési forma, az egyházi
tanács intézményének meghonosítására lenne szükség a
szerzők szerint. A tanács tagjai a polgármesterből illetve a
helyi egyházak vezetőiből állna. Úgy vélik, hogy a társadalmi
arányokat az tükrözné megfelelően, ha a nagy történelmi
egyházak mindegyike külön-külön lelkésszel, a kisegyházak
azonban egy közösen kiválasztott lelkészükkel képviseltetnék
magukat a tanácsban. A lelkipásztorokat pedig tanácskozási
joggal rendelkező önkormányzati ügyekkel megbízott
világiak segítenék.
Elsőként Zuglóban jött létre egyházi tanács, de ez a testület
nem tekinthető hivatalosnak, mivel a polgármester képviselő­
testületi felhatalmazás nélkül hívta össze. A tanácsról szóló
rendelet még várat magára. Másként alakult az egyházi tanács
sorsa a XV. kerületben. Hajdú László polgármester
konszenzusra törekedett. Ennek eredménye az volt, hogy
ellenszavazat nélkül fogadta el a képviselő-testület az egyházi
tanácsról szóló rendeletet. Az egyházak papjai illetve lelkészei
is támogatták a kezdeményezést, ezt támasztják alá a számok.
Tizennégy lelkipásztorból tizenhárom tagja lett a tanácsnak,
mely 20 millió forintból gazdálkodhatott az idei költségvetési
évben. Az anyagi támogatásokon kívül ez a testület határozza
meg például az egyházak helyi médiumokban való szereplését
is.
Dr. Mészáros Ferenc főosztályvezető (Egyházi Kapcsolatok
Államtitkársága) fontosnak nevezte, hogy még véletlenül se
alakulhasson ki egy olyan helyzet, hogy az éppen hatalmon
lévők az egyházakat saját érdekek mentén instrumentalizálhassák, függőségi viszonyt alakíthassanak ki az egyházakkal,
sértve ezzel az állam semlegességének elvét, az egyházak

*

5

I

1
I

�ítélet

autonómiáját, a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az
Alkotmány tartalmazza az állam és az egyház szétválasztását.
A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a kormánynak
kötelessége támogatni az állam és az egyház harmonikus
együttműködését.
Navracsics Tibor politológus hangsúlyozta, hogy szülőváro­
sának, Veszprémnek a lelkét nem a hetvenezres város adja,
melyet tíz-tizenöt év alatt teremtettek a hatvanas-hetvenes
években, hanem a hatvanas évek előtti húszezres Veszprém, a
Veszprémi Érsekség székhelye, ahová előbb érkezett a
kereszténység, mint a magyarság, illetve a régen ott élő
emberek, akik őrzik és továbbadják a város lelkét az újonnan
betelepülőknek. Navracsics szerint nem fogadható el az a
szemlélet, mely az egyházban csupán hitéleti szolgáltató
központot lát, és oda próbálja visszaszorítani az egyházi

tevékenységeket. A magyar történelem és az európai
történelem is azt bizonyítja, hogy az egyházak rendre
túllépnek ezeken a kereteken és nem azért lépnek túl, mert
agresszívek lennének, hanem azért, mert a közösségek életben
tartása megköveteli azt, hogy az egyházak túllépjenek a
pusztán hitéleti tevékenységen. Erkölcsi támaszt és hátteret
jelentenek a közösségeknek, nem pusztán hitéleti
szolgáltatást. Emellett közművelődési illetve jóléti funkciókat
látnak el. Az egyházak nélkül ma. Magyarországon az
elesettek és hátrányos helyzetűek ellátása nem létezne. Az
állam csak erősen fogyatékosán képes ezeket a funkciókat
ellátni. A kormányzati politikának nem csupán az egyház és
állam elválasztását kell emlegetni, hanem aktívan együtt kell
működni az egyházakkal és támogatni kell őket tiszteletben
tartva az egyházak autonómiáját.
Budaházi Árpád

Novemberi, decemberi események kalendáriuma
- 4S8 éve, 1516-ban hunyt el Giovanni
Bellini velencei festő, kinek tanítvá­
nyai közé tartoztak Giorgione, Tiziano
és Palma Veccio. Legismertebb képe Az
Úr színeváltozása.
- 425 éve, 1579-ben hunyt el Sir Thomas Gresham angol pénzügyi
szakértő, a londoni Királyi Tőzsde
alapítója.
-310 éve, 1694-ben született Voltaire,
eredeti nevén Francois Marié Arouet
francia költő, író, filozófus.
- 200 éve, 1804. decemberében Bona­
parte Napóleon saját, valamint fele­
sége, Josephine fejére helyezte a császári
koronát.
- 200 éve, 1804-ben épült fel Budán a
Sándor-palota, Pollack Mihály tervei
alapján.
-150 éve, 1854. decemberében készült el
Liszt Ferenc „Hungária” c. szimfoni­
kus költeménye.
-110 éve, 1894. decemberében hunyt el
Xantus János író, természetkutató.
néprajztudós. Részt vett a budapesti
Állatkert létrehozásában, majd első
igazgatója lett.
-109 éve, 1895. novemberében született
Öveges József Kossuth-díjas fizikus, a
kísérletezőfizika-oktatás legkiemelke­
dőbb alakja, akit leginkább televíziós
sorozata tett népszerűvé.

6

-104 éve, 1900-ban született Margaret
Mitchell amerikai írónő. Egyetlen
művével vált világhírűvé, az Elfújta a
szél című regényével, melyért Pulitzerdíjat kapott.
-100 éve alakult meg a Magyar Femi­
nisták Egyesülete, Glücklich Vilma
vezetésével.
- 100 éve, 1904. novemberében a Lex
Dániel-t a szabadelvű párti képviselők
puccsal, az ún. „zsebkendőszavazás­
sal” elfogadták (Lex Dániel: technikai
obstrukció kiküszöbölése házszabály
szigorítása, állami szükségletek (költség­
vetés, újoncmegajánlás) záros határidőn
belüli elintézése)
- 100 éve, 1904-ben mutatták be a
budapesti Király Színházban Kacsóh
Pongrác „János vitéz” című daljátékát.
- 100 éve, 1904-ben Theodor Roosevelt győzött az amerikai elnökválasz­
táson.
- 100 éve, 1904-ben az USA 40 millió
dollárért megvásárolta a Panama
Társaságtól a csatornaépítkezés minden
jogát.
- 75 éve, 1929. novemberében megszüle­
tett Grace Kelly amerikai filmszí­
nésznő, aki 1954-ben A vidéki lány
című filmben nyújtott alakításáért
megkapta a legjobb női főszereplőnek
járó Oscar-díjat. 1956-ban feleségül

ment III. Rainier monacói herceghez, és
ettől kezdve a Gracia Patricia nevet
használta.
- 75 éve halt meg Georges Clemanceau francia államférfi.
- 50 éve, 1954-ben országos tanács­
választásokat tartottak. Az előtte
folytatott „korteskedésről
készült
MDP-jelentésből: „Az ellenjelöltek nagy
száma miatt nem biztosítható a
tanácsoknak az eredeti elgondolás
szerinti összetétele”. Az eredmény mást
mutat: a választók 97,9%-a a Hazafias
Népfront jelöltjeire szavaz....
- 50 éve, 1954-ben kezdődött el az

algériai háború.
- 50 éve, 1954-ben Jean Monnet
bejelentette lemondását a Montánunió
főhatóságának elnöki tisztéről.
- 50 éve halt meg Henri Matisse
francia festő.
T eheránban
- 25 éve., 1979-ben
irániak megrohamozták és elfoglalták
az USA nagykövetségét.
- 10 éve, 1994-ben hunyt el Fónay
Márta Jászai Mari-díjas színésznő.
Legismertebb filmjei: Dollárpapa,
Hintónjáró szerelem. Szent Péter
esernyője. Isten hozta, őrnagy úr!

BH

�ítélet

A Pázmányon járt Liszt Ferenc...
Október 27-én, szerdán feledhetetlen estén vettünk részt a Díszteremben: a Pázmány Szalonban. Horváth Attila tanár úr
és Szilas Alex zongoraművész segítségével megismerkedtünk a romantika több nagy alakjával.

Személyesen is találkoztunk Liszt Fe­
renccel, aki ugyan némiképp emlékez­
tetett Szilas Alexra, de valójában
mindenki tisztában volt vele; a
romantika magyar zsenije személyesen
látogatott el hozzánk. Magas alakja,
dús, hosszú haja (melyből olasz
„menedzsere” jóvoltából már koncertjei
előtt 3 nappal is lehetett vásárolni).
Összetéveszthetetlen stílusa, ahogy a
színpadot megközelítette, arcán az igazi
művész áhítatával, végül hihetetlen
virtuozitása, mellyel a zongorát kezelte,
mély benyomást tett a hallgatókra.
Mindazonáltal a zongoravirtuóznak és
kísérőjének meg kellett állapítania,
hogy a huszonegyedik század hölgyei­
nek bizony kőből van a szíve. Saját korá­
ban ugyanis a zongorában és „show”ban egyaránt kiemelkedő tehetséggel
bíró zeneszerzőnek csupán 5-6 évig
kellett fizetett elájuló-hölgyeket ültetni
a koncert első soraiba, később az
elbűvölt hölgyek spontán is elaléltak az
élménytől. Ezzel szemben a Pázmány
Szalon hölgyei egy ájulást sem tudtak
produkálni. Más korban élünk. A régi

időkben a mozdulat, mellyel Liszt
kigombolt frakkjában leült a zongora­
székre, miközben a frakk szárnyait
hátravetette, s melyet George Sand is
megörökített naplójában, még erősen
erotikus gondolatot ébresztett a höl­
gyekben.

Mégis volt hatása a művésznek; a terem
néma áhítattal hallgatta az előadást.
Liszt úr el is mesélte, hogy ez nem min­
den koncertjén volt így. Amikor példá­
ul az orosz cár előtt adott elő, a cár öszszesúgott a cárnővel. Hősünk, aki
megkövetelte, hogy tiszteljék benne a
művészt, abbahagyta a darabot, és így
szólt;
-Amikor a cár beszél, a zene hallgat.
És még a cárnak kellett bocsánatot
kérnie. Amikor ezt másodszor is
eljátszotta, nem kapott többet útlevelet
Oroszországba.
A zongora ezúttal egyben maradt, ami
igencsak szokatlan volt Liszt részéről,
hiszen rendkívül dinamikus előadás­
módja átlagban 3 zongorát fogyasztott
el koncertenként. Hihetetlen koncertkörutakat is tett korábban vendégünk.
Egy kéthetes körút során 52 különböző
műsort adott, vagyis napi 3-4-et. És este
sem volt pihenő. Liszt úr beszámolt
róla, hogy a lovakat is kifogták rajongói
a hintóból, és maguk vontatták a szál­
lodához, ahol beszédet kellett tartania
az erkélyen, majd amikor lefeküdt
volna, fáklyás zenével lepte meg népes
hallgatótábora. Innentől művészünk
már nem tudott aludni, mert ekkor
felébredt benne a zeneszerző, és a
fáklyás zene inspirálására zenét kezdett
szerezni. Kialudtnak számította magát,
ha 5-6 órát volt ideje aludni.
Megtudtuk azt is, hogy milyen sokat
köszönhet a magyar zene Chopin-nak.
A Párizsban élő lengyel zeneszerző
legnagyobb sikereit ugyanis mazurkái-

nak és polonézeinek köszönhette, amit
35
„megirigyelt a külföldön felnevelkedett Liszt. Chopin hatására fedezte fel
saját hazáját, ekkor ismerte meg a
dalokat, és ennek kö55,magyarosch”
szönhetjük például 15 rapszódiáját vagy
a Történelmi Arcképcsarnokot.

Liszt volt az is, akivel Erkel Ferenc meg­
konzultálta a Himnusz hangfekvését.
Az eredetileg verbunkos zene ebben a
két zeneszerző által megbeszélt
hangnemben teljességgel énekelhetetlennek bizonyult, és Dohnányi Ernő­
nek köszönhetjük, aki az 1910-es
években megszabadította a verbunkos
elemektől, és lejjebb vitte a hangfekvést,
hogy nem csak zongorán lehet leját­
szani, hanem el is lehet énekelni. így
született meg az a gyönyörű ima, ami
egyedülálló a világon, hiszen a him­
nuszok vagy indulók, vagy az adott
ország uralkodójáról szólnak.
Az előadás végén Chopin is ellátogatott
hozzánk, de ő csak egy percre, amíg
eljátszotta Perc-keringőjét, és elmesélte,
hogy mi ihlette a művet. George Sand
szalonjában ült egy kedves társaság.
Liszt, Delacroix, Sand, Chopin, csak
hogy a színvonalat érzékeltessük, és a
jelenlevők nagy derültségére Sand
kiskutyája egy labdát kergetett körbekörbe. A vendégek távozása után Sand
így szólt Chopinhez; Ha én olyan
tehetséges lennék, mint Ön, erről zenét
szereznék. Chopin aznap éjjel megírta a
darabot.

7

�ítélet

■
4

■■

j

■
■i

I

ílBi

Ezúton is köszönjük Horváth Attila tanár úrnak és Szilas Alex
zongoraművész úrnak, hogy ilyen emlékezetes estét szereztek nekünk,
melynek sem hangulatát, sem teljes tartalmát nem lehet visszaadni
írásban. Kimaradtak a pozsonyi harangok, melyek Erkel lelkében
zúgtak a Himnusz megírásakor, kimaradt Schumann, aki pár
taktus erejéig becsempészte Bécsi Karnevál című darabjába a
Marseillest, hogy borsot törjön a bécsi udvar orra alá, és ami
észrevétlenül átcsusszant a cenzúrán. Kimaradt Pété)fi, akit a
Történelmi Arcképcsarnokból idézett elénk a zongora, és kimaradt a
nagy találkozás: Liszt és Széchenyi sorsdöntő találkozása a Magyar
Kaszinóban.
Továbbá köszönjük a HÓK-nek, (és azon belül ü Nyéki
Boldizsárnak) hogy a Szalon kitalálásával és megszervezésével
gazdagítják egyetemün kulturális életét.
Mindezek miatt nagyon várjuk a következő Pázmány Szalont,
várjuk, hogy november 17-én melyik zeneszerzők fogják tiszteletüket
tenni a Díszteremben.
Tokody Klára

KÉPRIPORT
SZESZ előadás október 26.

�ítélet

„A szerelem beteljesülése maga a házasság.”
A Vad Fügefa vendége volt a Lábady házaspár
Egy szerda este. Olyan, mint sok másik gondolom, miközben a Tanári Klubba tartok, ahová a Vad Fügefa szervezői meghívták a
Lábady házaspárt, hogy tartsanak előadást a „Házasság misztériuma” címmel. Lementem az alagsorba, és csodálkoztam, hogy micsoda
tömeg gyűlt össze azon a pici helyen. Rengeteg volt az ismerős arc. „Nahát, te is itt vagy?
-Hát persze! A világért sem hagynám ki ezt az előadást!” Ilyen és hasonló jellegű párbeszédek zajlottak a teremben és a terem előtti
kicsiny folyosón, ahová a későn jövők szorultak ki. Aztán eljött a pillanat: Megjöttek!! A termen halk morajlás és erőtlenül össze-össze
csattanó tenyerek hangja futott végig, mindenkinek volt valami megjegyeznivalója. Ilyen a tömeg...
A Professzor Úr és felesége leült az előre elkészített székekre és meghallgatták a szervezők rövid bevezetőjét, amelyben felkérték a Lábady
házaspárt előadásuk megtartására.
Ekkor a tömegben mindenki elhallgatott és feszülten koncentrált arra a két emberre, akik azért jöttek el, hogy megmutassák nekünk,
hogy minden negatív példa ellenére és a világ minden rettenete ellenére igenis sikerülhet! Együtt maradni szeretve egy életen át...
Nem volt megszokott az előadás menete. Nem, az előadás talán nem is a legmegfelelőbb szó. Inkább egy párbeszéd volt Férj és Feleség
között, egy dialógus, ami egyszerre szólt a nyilvánosságnak és egyszerre szólt a hitvestársnak. Egyszerre volt általános, mindenkire
érvényes, ugyanakkor tele apró rejtett utalásokkal, amit csak a másik érthet meg.
Lábady Tamást - ahogy az elején felesége is kérte - nem egyetemi professzorként ismertük meg mélyebben. Nem is bíróként, egyáltalában
nem jogászként. Hanem emberként, sőt FÉRJKÉNT. Férjként, aki ugyanolyan rajongással, szenvedéllyel szereti a NŐT, Évát, ahogy
bármely évfolyamtársam vagy barátom szereti a kedvesét..
Olyan este volt ez, amelyen úgy érzem mindenki gazdagodott. Ők ketten is, miközben arról az érzésről beszéltek, mely már hosszú
hosszú évek óta összefűzi őket. A szerelemről, a házasságról és a kettőről együtt: a hitvesi szerelemről. Mert létezik ilyen. Ők ezt a csodát
élik meg nap mint nap.
Lábady Professzor Úr kezdte gondolatainak előadását. Az egyik alapfogalom, amelyre többször is utalt az este során, az „eldobhatóság'JJ
fogalma. Véleménye szerint a jelen kor embere eltárgyiasult és fogyasztóvá ugyanakkor fogyaszthatóvá vált emberi kapcsolataiban. A
mai ember, ha házasságot köt, a legtöbb esetben el is válik, mert úgy érzi, hogy „eleget fogyasztott a társából” és ideje tovább állni.
De Kezdetben ez nem volt így. Kezdet az eredeti ártatlanság állapotát jelöli. Isten felismerte, hogy egyetlen értelmes teremtménye
magányos. Megteremtette a hozzá illő segítőtársat, és felbonthatatlan egység alakult ki kettejük között. „Az ember a teremtés
misztériumában lett férfivá és nővé, azért hogy megszűnjön eredeti magányossága és kölcsönös és örök egymásnak ajándékozásban
5J
kapcsolatuk által legyenek az Isten képmása. Ennek a kapcsolatnak a forrása a szerelem. A szerelem beteljesülése maga a házasság.
(L.T.)
Itt megszakadt Lábady Tamás gondolatsora, hogy helyet adjon hitvesének, hogy hallgathassuk Őt is, a Nőt, aki méltó segítőtársa a
Férfinak.
Éva Asszony első gondolata, amire aztán a későbbiekben is sokszor utal, hogy' a szerelem nem egyszerűen szeretet, hanem szenvedélyes
szeretet, amely egy életen át ajándékozni akar, mindig azt, amire a szeretett lénynek éppen szüksége van. A legteljesebb esetben önmagát.
Ő feleségként igyekszik megvalósítani ezt az olykor nehéznek tűnő ajándékozást, hiszen a mindennapok szürkeségében és
szárazságában az ember sokszor önzővé és szeretetlenné válik, de ennek nem kell feltétlenül így lennie. Meg kell próbálni felidézni
azokat a perceket vagy akár csak pillanatokat, amelyek annyira kedvesek. A megismerkedés, a szerelem fellángolásának hullámzó
szépségét. És visszatér a láng, visszatér a kihűltnek tűnt érzés.
Engem és a körülöttem levő hallgatóságot egyre inkább magával sodort a házasságról valló férfi és női hang, mely teljes harmóniában
olvadt össze. Hiszen „... a férfi elhagyja apját, anyját, feleségével tart és a kettő egy test lesz..
ők ketten egyek lettek. A gondokat, az örömöt, és ami a legfontosabb; a másik érzelmeit együtt élik meg. Kettejük kapcsolata a
házasság és az abban kibontakozó egyre mélyebb szerelem nemcsak egyszerűen hűség és feltétel nélküli elkötelezettség, hanem naponta
újra és újra kimondott IGEN a társ mellett.

Végezetül csak pár sort idéznék Lábady Tamástól:
Amikor egy házaspár a szeretetben lakozik, akkor Istenben lakozik. Amikor egy házaspár egymásnak időzik, akkor Krisztusnak
időzik. És amikor egy házaspár öleli egymást, akkor az Istent öleli. Amikor egy hitvesi, szerelmi együttlét megvalósítja a házastársak
belső pszichikai, szellemi és egyúttal testi egységét, akkor ez a két lény tökéletesen eggyé válva lesz alkalmas a Teremtő képmásának a
megvalósítására. Ha ez az aktus az egész férfit és az egész nőt minden területen, minden dimenziójában teljes személyiségében
mozgósítja, akkor túllépnek minden földi nehézség korlátján és belépnek a Szentháromság extatikus boldogságába.'
Cseri Tímea

9

�ítélet

HŐK VÁLASZTÁSOK
A PPKE-JÁK 2004-es hallgatói
önkormányzati választásán induló
2-es számú, Bodolay Ádám vezette
Választási listájának
Programja
• Irányelvek
- A Választmány kijelenti, hogy feledatát a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem szellemiségében, komolyan és
felelősségteljesen fogja teljesíteni. Ennek során a
Választmány legfőbb célkitűzése: az Egyetem és a
hallgatóság érdekeinek eredményes képviselete.
- Célunk annak elősegítése, hogy a PPKE-JÁK-ot az
ország első számú jogi egyetemévé tegyük.
- A HŐK képviselői kötelezettséget vállalnak arra, hogy
lehetőségeik szerint megoldást keressenek a hallgatók
problémáira.

• Elnök jelölt: BodoIayÁdám
1983 február 20. án születtem Budapesten A Corvin
Mátyás Gimnáziumban érettségiztem 2002 ben A
középiskolában aktív részt vállaltam kulturális
rendezvények szervezésében . Egyetemünk harmadéves
Tanulmányi
levelező tagozatos hallgatója vagyok
bizottsági tagként egy éve veszek részt a Hallgatói
Önkormányzatban.

DOBOS TIBOR és Csapata
Nem ígérgetünk:
tettünk és teszünk!
- a tapasztalat AMIT TESZÜNK:
- Beiratkozást megkönnyítjük

• Hallgatói érdekképviseletet tovább erősítjük
• Támogatási lehetőségeket keresünk a jól tanuló, nehéz
körülmények között élő nem államilag támogatott és
levelezós hallgatóknak
• A levelezós hallgatóknak vizsgajelentkezéskor megnyitjuk
szombaton is az informatika termet és a könyvtárat
• Az egyetem többi karával közös programokat szervezünk,
egységesen lépünk fel a hallgatók érdekében

• Öreg Diák szervezetet hozunk létre
• A kar megítélését tovább javítjuk iskola-látogatások­
kal, média megjelenésekkel
■ Válasszák a legjobbak a mi karunkat márciusban

* Konkrét programpontok
1. A Választmány célja, hogy a hallgatókat a
korábbinál jobban bevonja a Hallgatói Önkormányzat munkájába és ügyeibe.
- Ennek során kötelezettséget vállalunk arra, hogy a
hallgatóságot rendszeresen és kellő mértékben
tájékoztassuk a HŐK tevékenységéről.
- Rendszeres párbeszéd biztosítása a HŐK tisztségviselői
es a hallgatók között panasznap keretében, ahol
mindenkinek lehetősége nyílik a HŐK tevékenységével
kapcsolatban egyéni véleményét kifejteni.
- Azt szeretnénk, ha ezen tevékenységünk eredménye­
képpen egy pezsgőbb és öntudatosabb hallgatói közélet
jönne létre.
2. Szükségesnek látjuk, hogy az eddigieknél
szorosabb - folyamatos és kétirányú
kapcsolatot alakítsunk ki a Kar szerveivel.
- Ennek keretében kiemelten kezelnénk a Dékáni
Hivatallal való kapcsolatot. A kari szervek

10

• wwwcppke-jak-atw.hu oldalra további jegyzeteket, infokat
helyezünk
• Középiskolásoknak előkészítőt, alkotmánytani és emberjogi
kurzusokat indítunk

• Irodalmi szalon februártól

• Állásbörze tavasszal
• Gólyabált (február) és gólyahajót (még a vizsgaidőszak előtt)
szervezünk

és AMIT TETTÜNK:
■

lOOOFT/HŐVAL EMELTÜK AZ ÖSZTÖNDÍJAKAT,
HAVONTA FIZETJÜK

•

ELSŐSÖK IS
ELŐSZÖR

KAPNAK

ÖSZTÖNDÍJAT,

IDÉN

�ítélet

véleményéről tájékoztatjuk a hallgatóságot.
- A tájékoztatás érdekében létrehozunk egy új
kommunikációs csapatot, amely heti rendszerességgel
a faliújságra kihelyezett Hírlevélben fog beszámolni a
legfontosabb tudnivalókról.
- A Hírlevél tervezett legfontosabb témakörei; a Dékáni
Hivatal és a tanszékek hirdetményei, a pályázatok, a
meghirdetett álláslehetőségek, a különböző hallgatói
szervezetek tevékenysége, és az egyetemi szervezetek
által meghirdetett programok.
- Az InfoHÖK Program keretében a Hírlevél anyagát emailben továbbítjuk a HŐK levelezőrendszerére
feliratkozók postafiókjára. A szolgáltatás ingyenes.

■ A TÁMOGATÁST KÉRŐK 95%-A MEGKAPTA a kért
támogatást

• JEGYZET- ÉS TÉTELBÖRZE, FÓRUM a WWW.PPKWJAK-ATW.hu oldalon

•

FOGADÓÓRÁINKon tájékoztatunk benneteket,
lehetőséget biztosítunk, hogy véleményt nyílvánítsatok,
ötleteiteket elmondjátok, panaszaitokat orvosoljuk

■ ÜGYELETet tartunk pénteken és szombaton a levelezős
hallgatók számára
■ ÍTÉLET példányszámát emeltük, költségeit csökkentettük

3. A Választmány célja, hogy a PPKE karaival
szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki.

4.

Programot indítunk a PPKE JÁK külső
megítélésének javítása érdekében.
Elsősorban a jog iránt érdeklődő gimnazistákkal
szeretnénk megismertetni egyetemünk jogi karát.
Ezért létrehozzuk a Pro Università te Programot,
aminek keretében olyan hallgatók jelentkezését várjuk,
akik felveszik a kapcsolatot volt középiskolájukkal, és
ott elmondják saját tapasztalataikat - mit jelent
számunkra a jog, az egyetemi élet, és milyen a
Pázmány jogi kara.

5. A rendezvényszervező bizottság koordinálásában
szeretnénk a korábbinál több kulturális, szóra­
koztató rendezvényeket szervezni és sporto­
lási lehetőséget biztosítani.
6. Szeretnénk elérni, hogy a HŐK egyes bizottságai és
a hallgatói szervezetek önálló költségvetéssel
rendelkezzenek.
- Ezzel biztosítanánk az egyes bizottságok önállóságát és
a demokrácia jobb érvényesülését.
7.

Az elsőéveseknek és a levelező tagozatos
hallgatóknak szeretnénk megkönnyíteni az
egyetemi ügyintézést a HŐK és a tutori rendszer
segítségével.
- Az új tutori szervezet egyéves működése lehetővé teszi
az elsőévesek egyre eredményesebb segítését; illetve
szeretnénk kiterjeszteni a tutorok tanácsadó
tevékenységét a levelező hallgatók részére is.
- A tutorok anyagi és technikai háttértámogatása.

8. Együttműködés a hallgatói öntevékeny csoportok­
kal, az egységes kari közélet érdekében.
9. Az eredményes érdekképviseleti tevékenység
érdekében készen állunk az érdemi együttműkö-

• TÁMOGATTUK az öntevékeny csoportok működését
• KÖZÉPISKOLÁKAT látogatunk a és bemutatják karunkat
október 6.-a óta

• MÉDIÁBAN KARUNK IMAGE-T ERŐSÍTETTÜK (napi
mozaik,stb.)
■ KÖZÉLETET teremettünk, KULTÚRÁT hoztunk rendez­
vényeinkkel:
TANÁRAINK EMBERKÖZELBEN
MÁRCIUS 15-1 HAJÓKIRÁNDULÁS
PRO FACULTATE NAP;
LIVINGROOM bulik
GÓLYATÁBOR
PÁZMÁNY SZALON

Egy kedves kolléga (aki szerepel Dobos Tibor
listáján és eddig is tevékenyen részt vett a
közösségi élet szervezésében) 6 havi fizetését
áldozta a Dísztermi zongorára!
2 db PING-PONG asztalt vásároltunk klubélet indítása
céljából és bográcsokat stb.stb.!

III. Külügyi Bizottság.
Kiutazási támogatással segítjük:
- a Péteri Zoltán jóvoltából félévről félévre a Strasbourg-i
Egyetemen ösztöndíjasként tanuló hallgatóinkat;
- az ERASMUS-ösztöndíjasainkat;
- és az egyéb (pl. a Rotary Club által biztosított) tanulmányi
ösztöndíjjal külföldön tartózkodó hallgatóinkat!
Szoros kapcsolatban állunk az ELSA Budapesttel és több
külföldi ELSA szervezettel mint pl. Tübingen!

11

�ítélet

désre a HŐK valamennyi korábbi tagjával.

Célunk, hogy tevékenységünk révén a Pázmány
Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Karán a Hallgatói
Önkormányzata ténylegesen a hallgatóságért
legyen és ne önös célok érvényesítésére
szolgáljon.

A testvér karokkal napról napra erősebb az együtt­
működésünk!

ÁTLÁTHATÓ GAZDÁLKODÁS
és IGAZSÁGOSSÁG
KULTÚRA

1. Bodolay Ádám III/L ( Elnök)
Budapesten 1983 február 20.án születtem a 2002 ben Corvin
Mátyás Gimnáziumban érettségiztem ahol az iskola kulturális
rendezvényeinek szervezésében vettem részt. Egyetemünknek
harmadéves levelező tagozatos hallgatója vagyok. A Hallgatói
Önkormányzat Tanulmányi Bizottságának tagja .

2

2. Gilyán Júlia III/N (Rendezvényi Bizottság)
Budapesten 1983. július 7-én születtem. Újpesten a Babits
Mihály Gimnáziumban érettségiztem. Egyetemünkön jelenleg
harmadéves nappali tagozatos hallgató vagyok.
Évek óta foglalkozom rendezvényszervezéssel, amely során
számtalan rendezvényszervező cég bízott meg nappali és
éjszakai rendezvények szervezésével.
3. Nagy Tamás II/L (Gazdasági Bizottság)
1983. február 16-án születtem Ungváron, 2000-töl Budapesten
élek. Pályafutásomat pénzügyi területen kezdtem, 2001 töl saját
vállalkozásom van. Tapasztalataimat a könyvelés, számvitel
területén szereztem.

VÁLASSZ!
ELÉRHETŐSÉGEINK (túl a HŐK irodán és így tovább):
http://ppke-jak.atw.hu
tdobos@lectio.jak.ppke.hu
K t2004@freemail.hu
DOBC3S TIBOR LAaZLÓ ÉS CSAPATxj

HlK Elnök jelölt

lem ígérgetünk: tettünk és teszünk
4. Keller Kata IV/N (Külügyi Bizottság)
Veszprémben, a Lovassy László Gimnáziumban érettségiztem
2001-ben, ahol kulturális tevékenységemért díjazásban
részesültem. Tanulmányaimat 2001-ben kezdtem meg
egyetemünkön, ahol jelenleg negyedéves hallgató vagyok. A
kari életben tavaly kezdtem el tevékenységemet, amely során
Király Éva évfolyamtársammal megújítottuk a tutorrendszert,
amelynek első sikeres állomása az idei gólyatábor volt.

5. Molnár Zsombor I/N (Tanulmányi Bizottság)
Idén érettségiztem a budapesti Piarista Gimnáziumban. Az
egyetem mellett egy szakkollégiumnak (Matthias Corvinus
Collegium) is a tanulója vagyok, ahol személyes kapcsolatban
állok több egyetem hallgatóival és HÖK-képviselőivel.

6. Hutflesz Krisztina II/N (Ellenőrző Bizottság)
1984. november 6-án születtem. Budapesten a Babits Mihály
Gimnáziumban érettségiztem 2003-ban. Másodéves hallgató
vagyok. Középiskolás koromban is részt vettem a
diákönkormányzatban, ahol a rendezvények gazdasági ügyeit
intéztem.
7. Balog Zsolt II/N (kommunikációs megbízott)
2003-ban érettségiztem a budapesti Babits Mihály
Gimnáziumban. Külkereskedelmi ügyintéző tanfolyamot
végeztem. Másodéves nappali tagozatos hallgató vagyok. A kari
közéleti tevékenységben a tutori szervezet tagjaként és az ítélet
munkatársaként veszek részt. Barátaimmal segítettünk az
elsősök beiratkozásánál.

8 Miklos Csaba II /N
9 Ostorházi László III/L

10 Král Diána III/L
11 Balogh Lóránt II/L
12 Mezei László IV/L

Beiratkozést
Hallgatöi
lovébb erösíljük
A levelező« hailgatöknak vizagajetenlkezéskor megnyiljuk
az informatika termet és a könyvtárat
A jói lanulö. nehéz körülmények között élő nem álla mitag
támogatott és levalazös hallgatóknak témogslési '»hrsrL:
Az egyelem többi karával köi^a ^■/'3’gf ffinrickSí sj-'c-rvg.
ísú a hailgalók irdaktttan
öfíj® SítiU szervezalel hozunk léire

, .
_ , hogy a jogi kai
válasszák alsókéni márciusban
i viii 11 i
&lt; oMolt te ttrametiindiiünM
Középiakalésokaak
vyj/l
alkotmáRylini áa
« &lt; Wl

II

'k I

jji

■ Amit még eddig tettünk:
A hailgalók erdskeil képviseljük, ezért fogadóóráinkon tájékoztatunk
barsnetaksE. lahelöséget biztosítunk, hogy véleményt nyílvá­
nítsatok öiietoiíeket elmondjátok, panaszaitokat orvosoljuk
A www.ppke-jak-atw.hu oldalon jegyzet és tételbörzét indítottunk,
melyeit folyamatosan bővítünk.
A ieveiezös hallgatók-számára pénteken és szombaton ügyeletet
tartunk a HÓK irodában
Október 6 óta hailgátóink látogatják' a középiskolákat és
bemutatják karijnkat, az egyetemi életet, erősítve karunk image ét
Közéletet íeretmejtünk rendezvényeinkkel
Tanáraink emberközelben
MÁRCIUS 15 I HAJÓKIRÁNDULÁS
PRO FACüLTAte-Nap;
GÓLYATÁBOR
Pázmány Szalon
Living Room bulik
ÁTLÁTHATÓSÁG, IGAZSÁGOSSÁG
KULTÚRA

12

i

-

«

J

�ítélet

Szertefoszlott remények...
HÖOK tisztújító közgyűlés Eger 2004. nov. 5-7.
Hosszú hónapokkal ezelőtt
megfogant az akarat.
Apró tevékeny csapat bábás­
kodott fölötte. Kicsiny csa­
patunkat sok-sok munka és
küzdelem fogta egységbe.
Minden sulykolt törésvona­
lat semmibe véve vettünk
magunk mellé újabb és
újabb remek fiatalt. Csapa­
tunk nőttön-nőtt.
Majd eljött a kampány; és
támadtak bennünket intéz­
ményen belül és kívül egya­
ránt.
Szcientológiát és pártpo­
litikai összeesküvést emle­

gettek, mondanom sem kell,
csak informális fórumokon.
Jaj, neked, fegyverek sokat
hangoztatott egyenlősége!
Mi pedig, elnökjelöltünk ké­
résére, összeszorított fogak­
kal tűrtünk.
(Az elnökválasztás után tá­
mogató tagönkormányzata­
ink képviselőinek többsége
kivonult. A közgyűlés hatá­
rozatképtelenné vált és fel­
oszlatta önmagát. Csoda?)
Ám, lépjünk tovább, immár
november első hétvégéjét
írjuk...
Ó, a nagy nap, mennyi-

mennyi reménykedés! Hit és
szorgalom; hoztok-e gyü­
mölcsöt?
Mit is akar(t)unk? A megosz­
tottság felszámolását; az ere­
deti gyökerekhez való vissza­
térést. Az egy és oszthatatlan
hallgatói érdekvédelem és
jog alapján emelt erős
HÖOK-ot. Mi nem szemé­
lyekben és a tekintély kétes
hitelű uralmában hiszünk.
Mi a tetteket és a szakértel­
met valljuk.
A NÁFIOR kellő súlyát és
HÖOK Karrier Központot
akar(t)unk; és hallgatóköze­

li HÖOK-ot! A HÖOK
újjászületését!
De az újjászületés megbu­
kott 69:82 arányban...
Vagy mégsem? Winston
Churchill szavaival élve: so­
ha ne add fel\ Dolgozunk
tovább! Ez a legkevesebb; ez­
zel tartozunk minden tagön­
kormányzatnak, különösen
pedig, támogatóinknak, és
persze önmagunknak, no
meg, nektek, kedves hallga­
tótársaink, kedves kollégák!

Teleki László

Függöny fel!
Kz Oktogontól nem messze, a Nagy­
mező utcában bújik meg a főváros egyik
méltán leglátogatottabb színháza a
Budapesti Operettszínház.
Nemcsak a kiváló színészi gárda, de a
színpadon felcsendülő dallamok is év­
ről évre magukhoz láncolják a szíveket.
A siker útja eddig is jobbnál jobb da­
rabokkal volt kikövezve, mint a LévayKunze szerzőpáros darabjai az Elisa­
beth és a Mozart!, A muzsika hangja, a
Mágnás Miska, a Bál a Savoyban, a
Kabaré...
Ám ez év januárjában mutattak be egy
olyan előadást, ami nem várt gyorsaság­
gal hódította meg a közönséget. Mind a
mai napig a színház favoritjának, a
nagyérdemű kedvencének számít a
Rómeó és Júlia.
Gérard Presgurvic francia szerző ezzel a
művel robbant be Párizsban, s a viharos
lelkesedés hamar áthozta hozzánk is.
Érdekesség, hogy a szomszédos Ausztria
ezzel szemben csak most próbálkozik a
színrevitellel.
Bevallom, először szkeptikusan tekin­
tettem a semmi újat nem ígérő címre.
Az járt a fejemben, mit lehet még ki­

hozni ebből a „lerágott csontból”. Ám
Kerényi Miklós Gábor rendező valami
brilliánsan ötvözte a Shakespeare-darab
ódon témáját a jelen ízlésvilágának
igényeivel.
A zene kettőssége magával ragadó, nem­
csak a sanzonok letűnt világába repít el,
de a modern pop-rock kultúrának is
utat tör. Ezzel egy időben kezdték el ját­
szani a zenecsatornák is az azóta már jól
ismert „Les Rois du Monde”, vagyis Le­
hetsz király című francia slágert, ami
ugyancsak felkorbácsolta az érdeklődést.
A premier fő szereposztásában Dolhai
Attila és Szinetár Dóra hangjában
gyönyörködhettünk. Ám hibát követ­
nénk el, ha a darab sikerét „csak” a pará­
dés szereposztással magyaráznánk.
Mert a Rómeó és Júlia él a színpadon.
A színészi játékok egy­
sége, könnyedsége, ter­
mészetessége a legfőbb
bizonyíték arra. miszerint maguk is fölöt­
tébb élvezik, hogy akkor
és ott e sodró lendületű
musical szereplői lehet­

nek. A ruhák forgataga, a dinamikus
mozgásvilág szemernyi kétséget sem
hagy affelől, hogy ezúttal nem egy híres
szerelmespár unalmas szenvedéséről
van szó, hanem hús-vér emberek által
átélt érzelmekről, a gyűlöletről. a
szerelem hatalmáról.
Miután a francia szerző tiszteletét tette
az egyik előadáson, őszinte csodálatát
fejezte ki, mennyire magára talált és
ismert ez a szenvedélyes nép ebben a
darabban és ezekben a dallamokban.
Ennek jeléül pedig meghívta a magyar
rendezőt, hogy Párizsban a francia
társulattal is próbálja meg színpadra
vinni ezt a „lüktető csodát”.
Ezen elismerésnek és persze a töretlen
érdeklődésnek hála november 25.-étől
hazavihetjük a mi magyar Rómeó és
Júliánkat is, hogy esetleg egy csöndes
estén. Kedvesünk mellett
ismét átélhessük, hogy
,Szívből szeretni mámor
Elvész közel, s a távol
És érezd, s a szíved lángol
Eltűnt a múlt a mából”.
Pozbai Viola

13

�ítélet

Az arany ára
A verespataki aranybányá­
ban hamarosan újra megin­
dul az arany kitermelése, a
kibővített terv szerint a
íí.továbbfejlesztett” technoló­
giával. A Kárpátok ormai
közt fekvő csöndes kis falu
pár éve még egy múlt századi
időutazás képzetét keltette
az ide látogatóban. Az
utóbbi időben azonban még
csendesebb lett itt az élet. A
lakosok nagy része elhagyva
házait más településre kény­
szerült. Az itt maradókat
sem sok jóval kecsegteti a
jövő, folyik a földek és a
lakóházak erőszakos felvá­
sárlása. A Gold Corporation
óriáscégnek csak az erdélyi
történelmi egyházak egysé­
ges fellépése próbál megálljt
parancsolni. A református, a
római katolikus és az uni­
tárius egyházi vezetők nem
hajlandóak átengedni temp­
lomaikat és temetőiket, hogy
lerombolják és a helyüket
ciános-savas zaggyal borítsák
be. Ha azonban a nagytőke
győz. Verespatak, Aranyos­
bánya, Bucsony, Zalatna,
Abrudbánya és Nagyság
eltűnik a föld színéről.
A tervdokumentáció tanú­
sága szernint a bánya alap­

területe (vagyis a külszíni fej­
téssel holdbélivé változtatan­
dó terület) tízszerese lesz az
eddiginek. Az alkalmazásra
váró technológia elavult,
semmilyen Uniós irányelv­
vel össze nem egyeztethető és
jelentős tájcsonkítást ered­
ményez.
A 2000-es tiszai tragédia
volt a legnagyobb környezet­
szennyezés Csernobil óta.
Az ezt okozó Aurul azonban
kisüzem a jelenleg beindí­
tásra váró Gold Corporationhoz képest.
Az Erdélyi Erchegység nagy
mennyiségű de gyenge mi­
nőségű aranyat és ezüstöt
rejt. A tervezett működési
idő alatt (17 év) 300 t arany
és 1000 t ezüst kerül majd a
felszínre. Tonnánként 1,4 g
arany és 7,5 g ezüst nyerhető
ki a földből. Ezzel a
mennyiséggel meglehetősen
közel áll a gazdaságosság
alsó határához, így a beru­
házás tőkeigényét a minimá­
lisra igyekeznek leszorítani.
A ráfordításokat 20 millió
dollárral csökkentették a bá­
nya élettartamát pedig 13-ról
17 évre emelték. A gát, a de­
rítő és a zagytároló bizton­
ságos kiépítése valamint a

■ -

*1;

i-.

il

14

nem elegendő ércet tartal­
mazó meddő elhelyezése a
jelenlegi költségvetés duplá­
ját igényelné.
A kőzetből kinyert érc
felszíni környezetben savat
termel, mely a tartalmazott
nehézfémekkel együtt (ólom, cink, higany) bekerül a
felszíni és felszín alatti vi­
zekbe. A savas szivárgást
megindulása után szinte
lehetetlen teljesen leállítani.
A savas kémhatás a bányá­
szati tevékenység megszű­
nése után is fennmarad a
helyreállítási költségeket pe­
dig már nem állja a vállalat.
Az érc kinyerése évente 15,6
millió kg cianiddal történik.
A G. C. előnyöket is hoz a
térségnek. 300 új munka­
helyet teremt. A jól fizető
pozíciókat azonban külföldi
szakembereknek tartja fenn,
így a helyi bányászok végez­
hetik a külszíni fejtést egy
olyan hegyoldalon ahol
előtte föld alatti munkála­
tok folytak, így nagy az
omlásveszély. Valamint ők
lesznek azok, akik ismét
munkanélkülivé válnak, ha

a piaci ingadozások hatására
a költségek csökkentésére
kerül sor.
A román kormány még inga­
dozik, a G. C. pedig mindent
megtesz, hogy teljes legyen
az arany- és az agymosás.
A Román Tudományos Aka­
démia kifejtette, hogy a
káros hatásokat a gazdasági
haszonnal sem lehet ellen­
súlyozni. Különösképpen,
hogy a 2 milliárd dolláros re­
mélt haszonból mindössze 2
% illeti meg a román álla­
mot.
Mindezek tükrében úgy tű­
nik, hogy EU tagság felé igyekvő Románia nem érez
elkötelezettséget azon euró­
pai környezetvédelmi irány­
elvek betartása iránt, melyek
az elérhető legjobb technoló­
gia alkalmazását, valamint
pénzügyi garanciákat írnak
elő a rehabilitáció költségeire, 2005-től pedig a jelen­
leginél alacsonyabb ciánkon­
centrációt engedélyeznek a
bányászati hulladékban.

Pásztor Veronika

�ítélet

Uj-Eldorádó
1

1

Kocsis Tibor Üj-Eldorádó című filmje nem árul se kólát, se puskát, se sültkrumplit: így sajnos esélye
sem volt, hogy a multiplexekbe, s így a szélesebb közönség elé kerülhessen. Pedig az óriás-mozikat
elárasztó divatos ál-dokumentumfilmek tengerentúli kampánytémáival ellentétben egy hozzánk
magyarokhoz mind földrajzilag, mind pedig lelkiismeretileg közel álló problémára hívja fel a
figyelmet. Segélykiáltás az letűnőfélben lévő Verespatakért.
Segélykiáltás, de szerencsére közel sem néma. A lelkes underground-egyetemista kampánynak és az emailben terjedő tömeges felhívásoknak köszönhetően rengetegen látták már (és látják is egyelőre) a
mozikban ezt a megdöbbentő romániai környezetvédelmi helyzetjelentést. A filmnek Európa-szerte
híre ment, a közeljövőben több filmfesztiválon és környezetvédelmi tárgyú konferencián is vetítik
majd. Meg van rá az esély tehát, hogy a film hatására a létesítendő bányamonstrum ügye az EU-ban
nemcsak, hogy kellő odafigyelést kapjon, de aktív, kényszerítő erejű lépések is történjenek egy
környezetvédelmi szempontból is kedvező megoldás felé. A kósza hírek szerint a Bizottság már
ígéretet is tett arra, hogy a probléma megfelelő orvoslása híján nem lesz hajlandó lezárni
Romániával a környezetvédelmi fejezetet az előrehozni kívánt csatlakozási tárgyalások keretében,
ám a környezetgyilkos-ciánproject sorsa továbbra is kérdéses.
Kérek tehát mindenkit, aki fontosnak érzi, hogy tegyen keleti szomszédunk legősibb, részben ma is
magyarlakta településének megmentéséért, látogasson el a moziba az Új-Eldorádó kapcsán (ha még
teheti). Ezúttal azonban ne használja ki a diákkedvezményt, s hagyja a zsebében az 50%-os
kuponokat is: minden mozijegyért fizetett összeg 10%-a egyenesen a nemes cél érdekében kerül
felhasználásra.
A kezdő képsorokban egy idős helyi bácsika Verespatak helyzetét az óriásvállalattal szemben dávidgóliát szituációhoz hasonlítja. Ha kitart a mozi-látogatási kedv, a bizakodás talán benne is tovább
erősödhet, s végül Dávid győzelmet arathat a globalizáció rémképeként vicsorgó óriásvállalat
Góliátja fölött.
zs.m.

83 tonna haltetem

(•'

■í

!*

— ■

K" 'if

*íS.

*'

B
«

1

2000-ben a romániai Nagybányán átszakadt az Aurul bányavállalat ciántározó tavának gátja és 100
ezer köbméternyi ciánvegyület került egy patakba, majd onnan a Szamosba és a Tiszába. A méreg
elpusztította a folyó élővilágának jelentős részét, a halaktól kezdve az alacsonyabb rendű apró
állatokig és növényekig. Romániában már 1999-ben, amikor a vegyes vállalat megkezdte működését,
tiltakoztak ellene a környezetvédők, mégis tovább működhetett. Ennek hátterében valószínűleg az
állt, hogy öt román állami vállalat összesen több mint ötven százalékban érdekelt volt az Aurul
cégben. Ugyanebben az évben történt még egy Romániából induló tömeges halpusztustulást okozó
szennyezés a Tiszán, ami ugyancsak a bányászattal és a felelőtlen gazdálkodással volt összefüggésbe
hozható.
Bár a Tisza vize fürdésre, turizmusra mára már alkalmas, azonban az élővilág egyensúlya még
mindig nem állt teljesen helyre. Ennek többek között az az oka, hogy a halak ezerszer érzékenyebbek
a ciánszennyezésre, mint az ember. Már 0,005mg/l ciánra a halak ívása leáll. Az érzékeny fajok közül
több, már 0,03mg/l cián hatására (ha az tartósan megmarad) elpusztul. Tömeges halpusztulást
0,2mg/l cián okoz, ezt már a legellenállóbbak sem bírják.
A katasztrófát követően a román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi minisztérium Costan
Marant, a nagybányai környezetvédelmi ügynökség főfelügyelőjét leváltotta tisztségéből. Maran
hatáskörébe tartozott a Szamos és a Tisza ciánszennyezéséért felelős Aurul felügyelete is. Pepò Pál, az
akkori környezetvédelmi miniszter tájékoztatása szerint a magyar vízügyi hatóságok szakemberei
már négy-öt órával azelőtt, hogy a román szervek értesítették volna Magyarországot a szennyezésről,
megtették a szükséges intézkedéseket, továbbá a környezet rehabilitációjának megkezdésére 750
millió forintot különítettek el. Ugyanakkor számos kritika érte a minisztériumot, miszerint nem a
helyzet súlyosságának megfelelően járt el, és hozta meg döntéseit. Egy évvel később már jól látható
volt, hogy a katasztrófa mértékét alábecsülték, amiket az akkori mérések is alátámasztottak.
Juhász Gábor

15

�ítélet

Interjú Dr. Bandi Gyulával, karunk Dékánjával
Tisztelt Dékán Úr! Mi­
ért kezdett érdeklődni
a környezetvédelem iránt?
őszintén?

,korszellem” miatt sem vonhatta ki magát a kormány a
környezetvédelem további alakítása alól. A csatlakozás
minden párt célkitűzése volt, és így a jogharmonizációs törek­
vés is alakította a jogalkotásunkat. Ha megnézzük, milyen jog­
szabályokat alkottak az elmúlt 11-12 évben, azok többsége ki­
fejezetten valamilyen közösségi követelményhez kapcsolható.
55-

Csakis...

Mi az oka annak, hogy a meglevő szabályozás a
gyakorlatban csak nyomokban érvényesül?

Nagyon őszintén nem ma­
gamtól kezdtem érdeklőd­
ni. Az első munkahelyem a
Gödöllői Agrártudományi
Egyetem Jogi Tanszéke
volt, és a tanszékvezető kér­
dezte 78-ban, nem érdekelne-e ez az új téma. Én azt mondtam, nem tudom miről van
szó, de meg lehetne próbálni. Nem kellett hozzá sok pár
hónap- és beleszerettem a témába. Ennek már 26 éve.

Az, hogy nem látszik... Ugye az előző kérdés volt, hogy az
emberek hozzáállásában mi változott. Nos, nem sok, és akkor
még finoman fogalmaztam. (Viszont több lehetőség jutott, a
társadalom és az egyének szerepvállalásának nagyobb jogi
keretei lettek.) A politikusok ezzel nem törődnek, mert
népszerűséget nem hoz, az állampolgárok pedig a TV-ből,
rádióból szerzik az ismereteiket, és innen csak kataszt­
rófákról, botrányokról fog értesülni, átfogó változásokról
nem.

Tapasztalt érzékelhető változást a rendszerváltozás
után a környezetvédelmet érintően? Volt fordulat az
állami hozzáállásban, vagy a társadalom, az emberek
szemléletében?
Önmagában a rendszerváltás se jót, se rosszat nem hozott. A
'90 előtti időszakban már volt Környezetvédelmi Minisz­
térium már voltak környezetvédelmi jogszabályok - ha nem is
sok-, felálltak a hatósági rendszer, az alapokat már meg­
teremtették. A rendszerváltás tényszerűen hozott változást, a
gazdaság egyes részeinek, melyek addig túlzottan nagy állami
befolyással működtek, szembesülniük kellett a piaccal, és
kiderült, hogy nincs rájuk szükség. így sok nehézipari,
vegyipari létesítmény ment csődbe- és ezért a környezet
állapota jelentősen javult. De ez nem szándékos hatás volt,
inkább a rendszerváltozás mellékterméke. Nagy csalódás is
volt, mert azt reméltük, a környezetvédelem szerepet kap a
pártpolitikai csatározásokban, de nem így történt. Egyik párt
sem tartotta olyan fontosnak, hogy a zászlajára tűzze. Ez azóta
se változott, tessék megnézni a pártprogramokat. A másik
oldala a kérdésnek az, hogy ez nem egy olyan terület, ahol
szerepet kaphat a pártpolitika. nincs baloldali, vagy
jobboldali környezetvédelem. Aki környezetvédelmet
programot csinál, annak látnia kell, ez együtt jár azzal, hogy
korlátozásokat kell bevezetni a piacgazdaságban. Komoly
előrelépést jelentett, hogy az Alkotmánybíróság is elkezdett
foglalkozni a környezetvédelemmel, és felvetődött, hogy mit
is jelent ez. Az emberek joga van az egészséges környezethez, és
ennek biztosításában hangsúlyozott szerepe van az államnak.
Azon kívül a nemzetközi és európai tendenciák. a

16

Ami a végrehajtást illeti, itt sokrétű problémával állunk
szemben. A környezetvédelmet együtt kezelik más
kérdésekkel, a költségvetésben „fűnyíró-elv” érvényesül, ha
valahol csökkentik a költségeket, akkor mindenhol
csökkentik, mondván, ez így igazságos. Azt nem gondolják át,
hogy van ahol nagyobb lehetne a megszorítás, máshol viszont
nem lehetne ezt megtenni. A 90-es években a hazánkról szóló
úniós környezetvédelmi jelentések azt mondták: ez is jól
alakul, az is jól alakul, de a közigazgatást erősíteni kellene, a
létszáma kevés. Ezek után állandóan csökkentjük. Miközben
újabb hatásköröket adunk neki. Például a hulladékkezeléssel,
levegőszennyező tevékenységekhez, stb. ma már engedélyezési
eljárás kell. Ha a hatáskörnöveléshez létszámcsökkentés járul,
nagyon könnyen ki lehet számolni, mekkora túlterheltséghez
vezet ez.
A közigazgatás fejlesztésén munkálkodó döntéshozók nem
megfelelően állnak hozzá a kérdéshez. Például itt van a
parlagfű esete. Azt mondjuk, hogy a tőle való megszabadulás
2-3 évben x milliárd forintba kerül. Hú, ez nagyon sok pénz,
nincs erre keret. De mennyibe kerül, ha nem szabadulunk
meg tőle? Minden évben több allergiás, ami több
társadalombiztosítást, gyógyszerár-támogatást jelent. a
munkahelyén nem tudnak ezek az emberek rendesen
dolgozni, nincs értéktermelés. Egy évben többszörösét adjuk
ki annak az összegnek, amennyibe az egész program kerülne.
És itt jönnek olyan kérdések, amelyekbe már bele se merek
gondolni. Hiszen mindannyian tudunk a lobbytevékenységről, megjelennek a különböző érdekek. Például a
gyógyszergyárak nem érdekeltek abban, hogy csökkenjen az
allergia-gyógyszerek iránti kereslet. Az éves bevételük

�1

ítélet

bizonyosan többszöröse annak, amibe a megoldás kerülne. Ez
a hátránya annak, ha piacgazdaságban vagyunk, mert ezek az
érdekek jobban működnek. A környezethasználók, környezet­
szennyezők érdekérvényesítő képessége gyakran jobb, mint a
környezetvédőké, mert a mögött kevesebb az anyagi bázis. Ez
jogalkotási akarat kérdése, ha van egy jogszabály, amely
kötelezővé tenné például a környezetvédő csomagolásokat,
akkor bizonyosan még a vállalatok dicsekednének azzal,
mennyire védik a természetet. Hiányzik az állami elhatározás.
Nem törődnek vele, mert a százalékokat nem hozza ez a
kérdés. Ha azt mondom, hogy minden ma született állam­
polgárnak 1 évvel több esélye van, azt hogy lehet lemérni? Meg
ki hiszi el? Én azt mondom, egy normális környezetvédelmi
tárca minden kormányzatban ellenzéki kell, hogy legyen. Egy
normális környezetvédelmi tárcának ugyanis az érdekei nem
lehetnek azonosak a pénzügyi kormányzat által vezérelt összkormányzati érdekekkel, A környezetvédelmet is úgy lehetne
védeni, mint a kisebbségeket, hogy pozitív diszkriminációban
részesítjük, nem pedig úgy, ha mindenhol leépítés van, a
környezetvédelem területén is.

kezdett munkálkodni, de ekkor a közérdekű
érdekérvényesítés még csak a mellékvizein volt. Két nagy
alapítvány, a MOTT És a Rockefeller támogatott minket majd
tíz éven át olyan támogatással, amellyel el kellett számolni, de
nem volt célhoz kötve. Nagy bizalmat jelentett ez, és így nyílt
alakalmunk jogászokat felvenni, hogy ellássák a közérdekű
jogi képviseletet, akik önálló ügyvédek és szerződés köti őket
az egyesülethez. A Gazdaságilag Fejlett 24 Ország adott
felkérést '94-ben a Magyarországi környezetvédelem
tendenciáival kapcsolatos tanulmány felkérésére. Később
hasonló felkéréseket kaptunk a kormányzat részéről az Euharmonizációs törvény-előkészítéseknél, hogy vegyünk részt a
szakmai vitában, vagy oktassuk a kis- és középvállalkozókat
környezeti menedzsmentre. Egyre nagyobb az érdeklődés a
közérdekű jogi képviseletre is, amelyet nyújtunk. Szakmai
háttér szempontjából nem mindegy, hogy valaki ezzel az
ügycsoporttal foglalkozik, vagy csak beugrik éppen egy ilyen
ügyre.

Az Egyetemi
érdeklődést?

hallgatóság részéről tapasztalt

A jövőre nézve mi az állam feladata?
Ez is összetett feladat. Nagyobb szankcióalkalmazás, szigo­
rúbb, következetes jogalkotás, és minden eszköz alkalmazása,
nem csak a bírságoké. Egy erősebb, nagyobb szakmai háttérrel
és műszaki felszereltséggel rendelkező környezetvédelmi
igazgatás, amely képes gyorsan reagálni és nyomon követni az
eseményeket. Az is ugyanolyan rossz, ha valakit nem érnek
utol, mint ha egy amúgy nem kifejezetten elítélendő
beruházás évekig húzódik, mint például a tokodi üveggyár.
Kiszámítható kell legyen a közigazgatás ügyintézésének ideje.
Fontos megkísérelni a megegyezést is a szankcióalkalmazás
helyett, mert az emberek kevésbé akarnak kijátszani egy olyan
megegyezést, amelynek meghozatalában részt vettek, mint egy
rájuk kényszeríttet büntetést. Ha adótámogatást adnak, mint a
biztosításnál, vagy a beteg gyerekek támogatásánál, könnyebb
lenne eredményeket elérni.

Mesélne a EMLA (Környezetvédelmi Menedzsment és
Jog Egyesület) nevű szervezetről, melynek ön az
elnöke?

Az ELTÉ-n van egy környezetvédelmi diákkör, amely a
közigazgatási és agrárjogi tanszék közös gyereke, ami most
már teljesen önállósodott, ma már én is csak a meghívókat
kapom, hogy mikor van rendezvényük. A Pázmányon pedig
nagy eredmény volt, hogy egyáltalán elindult egy ilyen
Tanszék, amely foglalkozik a környezetvédelemmel.
A Tanszék méretéhez képest rengeteg szakdolgozatot,
évfolyamdolgozatot írnak hozzánk, és a közigazgatási tan­
székhez írt szakdolgozatok több mint fele is környezet­
védelmi témájú. Ma már a Pázmányon is megkezdte
működését az Aktív
Részecskék, amely
éppen most tart
programot a napok­
ban. Jó érzés, hogy
lehet számítani a
hallgatók önszerve­
ződésére.

■

Ràdi Vilmos Gábor
Ezelőtt tizenvalahány évvel tanulmányi körúton jártam az
USA-ban találkoztam szakmai egyesületekkel, akik környezeti
jog és közérdekű jogérvényesítés témakörében munkálkodtak.
Volt, amelyik oktatással, kutatással foglalkozott, volt amelyik
pereskedéssel. Arra gondoltam, milyen jó lenne ezt itthon is
megcsinálni, és a jogi részhez hozzátenni a környezeti
menedzsmentet is.'92 őszén jött létre a egyesület és '93-tól

17

�ítélet

Dr. Gáspárdy László körkérdésekre adott válasza
Tisztelt Főszerkesztő Úr,

Körkérdéseire - ezek sorrend­
jében- a Polgári Eljárásjogi
Tanszék részéről az alábbi
válaszokat adom:

1. Van-e minden tanszéken
tudományos diákkör? Ha
nincs: lesz-e?
- A Tudományos Diákkör
időről-időre létrejön, majd
feloszlik. A diploma felé
tartó hallgatókkal, akik
közül a legjobbak esetleg
már alsóbb évfolyamon el­
kötelezték magukat vala­
mely diákkör mellett, nehéz
diákkört építeni. Ez nem­
csak karunkra áll. Talán az
alternatív tárgyak bősége és a
leterhelés is a diákkör ellené­
ben hat. Annyi bizonyos,
hogy az a két tanársegéd
(volt tanítványaim), akik
gondozzák ezt az ügyet,
maximális mértékben tettre
készek.
2. Van-e elég (olyan) speciál­
kollégium, ahol a kisközösségi

munka hatékonyan megvalósít­
ható?
'Speciálkollégium'It nincsen, van azonban alternatív
tárgyakból bőséges tanszéki
választék. Itt a kisközösségi
munka hatékonyan megva­
lósítható.
3. Tényleg szeminArium-e a
gyakorlat (hallgatói-oktatói
párbeszéd helye), vagy inkább
előadáspótlék?
- Objektív okokból a Polgári
Eljárásjog című tantárgyból
összevont gyakorlatokat
tartunk. A népes hallgatóság
egyetlen tagja sincs meg­
fosztva az aktív részvételtől,
amit számosán ki is aknáz­
nak. Mindamellett a munkatársaim a saját szakmai
gyakorlatukból, főleg a
felsőbíróságok ítélkezési
gyakorlatából vett példák
megbeszélése révén kapcso­
lódnak az előadások témái­
hoz.
4. Van-e mód arra, bog' a
tehetségesebb hallgatók bekap­
csolódjanak a tanszékek mun-

kajába?
- A tanszéki munkába tör­
ténő bekapcsolódás szervezett formája a demonstrátorkodás. Szerencsére erre
a feladatkörre mindig volt
jelentkező, mégpedig olyan
jelentkező, aki a csúcson
teljesített.
5. Vannak-e olyan informális
rendezvények, ahol a hallgatók
és az oktatók kötetlenebb for­
mában beszélgethetnének?
- Informális rendezvény pél­
dául a Szent Ivó- misét kö­
vető társalgás az óbudai ka­
tolikus közösségi házban.
Az írásbeli és szóbeli hírve­
rés ellenére ezen joghallgató
alig jelenik meg.
6. Egy oktató hány hallgatója
nevét ismeri egyáltalán??? (és
viszont...)
- Azt nem tudom, hogy egy
oktató hány hallgatója nevét
ismeri. Azt viszont tudom,
hogy nem egyszer előfor­
dult, hogy hallgatók tőlem
tudakolták: ki a Polgári
Eljárásjogi Tanszék vezetője.

7. Kezdeményez(het)nek-e a
hallgatók bármit is, vagy ma­
radjanak meg - a nevük alapján fő tevékenységüknél
a
hallgatásnál?
- A hallgatói kezdeményezés
területe a diákköri munka,
továbbá a szakdolgozatok
tárgyára nézve tett (legtöbb­
ször tetszéssel fogadott)
javaslat. A kezdeményezés
indirekt esete, ha egy alter­
natív tárgy iránt elégtelen az
érdeklődés. Ilyenkor ezt a
tárgyat le kell venni a kíná­
latból. Ez nálunk kivételes
eset.
8. és legfőképp: mi a teendő????!!
- Szerintem az, hogy egymás
értelmes javaslatait karoljuk
fel, és minél nagyobb
számban tegyünk eleget a
ti
'másik fél" meghívásainak.
Budapest, 2004. április 20.

Tisztelettel:
(Dr. Gáspárdy László)
tanszékvezető egyetemi
tanár

Hallgató-oktatóviszony a Karon
Sajátos helyzetben van a Közgazdasági
Intézet. Mivel nem jogi tárgyat oktat,
kissé háttérbe szorul az államvizsga­
tárgyakhoz képest. Minden bizonnyal
formai dolog, de kieső elhelyezésünk, a
többi tanszékhez viszonyított elhanya­
golt környezetünk is szerepet játszik e
perifériára kerülésben. Pedig nem győz­
zük hangsúlyozni: a modern jogászélet
aligha kerülheti meg a közgazdasági
kérdésekkel való találkozást.
A Kar alapítóinak elképzelésében szere­
pelt, hogy a közgazdasági képzést is
fejleszteni fogják.
Magam ezzel a szándékkal jöttem ide, s
éppen ezért nagy lelkesedéssel foglal-

18

koztunk a gazdasági kérdések iránt
fogékony hallgatókkal. S hogy milyen
eredményesen, azt bizonyítja, hogy
határterületi dolgozatunkkal /jog és
gazdaság határán/ Pro Sciencia díjat
sikerült elhódítanunk a közgazdász /!/mezőnyben, tehát nem is a jogászok kö­
zött!! Azzal a bizonyos első csapattal.
amelyben a díj birtokosa, Nemescsói
András is tartozott, több első és
különdíjat hoztunk el az országos
versenyen. Mindez annak a lelkes
tudományos diákköri munkának volt
az eredménye, amelyet az első 4-5 évben
folytattunk. Nem tagadom, az utóbbi
években egy kissé megcsappant a

lelkesedés. Ennek okát mind a tanárok,
mind a diákok oldalán kereshetjük. A
tananyag - racionalizálás tantárgyainkat
is csökkentette, s a diákok is gyakran
megkérdőjelezték, hogy miért kell nekik
számvitelt, vagy vállalatgazdaságtant
tanulniuk. Nem mulasztom el az alkal­
mat, hogy itt is ne reklámozzam: aki
nem tudja, hogy mi van a mérleg aktív,
és mi a passzív oldalán, az nem fogja
tudni számviteli törvényt sem, pedig az
a jog része. Emellett nem fogja érteni az
élet minden területét át-meg átszövő
gazdasági folyamatokat, amelyekben
nem mindegy, hogy milyen forrásokból
mit valósíthatunk meg, milyen eszkö-

�ítélet

zökre tehetünk szert. Ha valaki tudatá­
ban van, hogy a magas kamatok a koc­
kázat magas szintjét is jelzik, az kevésbé
ugrik be vonzó befektetési ötleteknek, s
nem kell a nemzetközi bíróság előtt
tüntetnie a hazai jogrend hiányosságai
miatt...
Igen, mi az oktatási anyagainkat
korszerű szellemben, a főkollégiumok
iránti tisztelettel állítottuk össze.
Tárgyaink éppúgy segítséget nyújtanak
az államtan vagy a közjog tanulmányo­
zásához, mint a pénzügyi, kereskedelmi
vagy munkajog tanulásához. A nemzet­
közi gazdasági ismeretek a nemzetközi
jog alaposabb megértését segítik. S ha
arra gondolunk, hogy a szerződéses vi­
szonyok egyre fontosabbakká válnak a
gazdasági folyamatokban, a polgári jog­
gal való kapcsolat is teljesen világos.
Ehhez csak érdeklődő, tanulni vágyó di­
ákok kelle/ né/ nek..

Nézzük a kérdéseket!
1. Diákkör: Volt, és talán lesz is.
Megjegyzem, az Intézetünk oktatói által
létrehozott Metaökonómia alapítvány
évek óta segíti szerény ösztöndíjak
nyújtásával tehetséges, gazdasági
kérdések iránt érdeklődő hallgatóinkat.
2. Speciálkollégium:
Van kínálat, korábban még több volt.
Akkor úgy gondoltuk, hogy akár egy kis
SS-,másod- diplomát” össze lehetne szedni
belőlük, de legalább is megalapozni
lehetne a majdani szakjogászképzést.
Ne értsük félre: nem jogszabályellenesen. párhuzamos szakjogász! diploma
megszerzésére gondoltunk, csak arra,
hogy olyan ismereteket lehetne plusz­
ban megszerezni, amelyeket be lehetne
számítani a képzésbe, s az elfoglalt
kezdő jogász a szakképzésben időt
nyerne magának. Ezzel egyértelműen
előnybe kerülhetnének a volt Pázmányosok, ha az alma materben képeznék
tovább magukat. Időt, esetleg pénzt
spórolva meg. Természetesen csak azok.
akik a kötelező kollégiumokkal jól
megbirkóznak, hiszen nem a jog

helyett, csak mellett szeretnénk a
többletet kínálni. Ezekhez a speciálkol­
légiumokhoz gyakorló szakembereket
is meghívtunk, akik annak az igénynek
is segítettek eleget tenni, hogy „vitae
discimus”. Példa egy érdekes korábbi
sorozatunkra: A bankcsődök okai,
kezelése, következményei, a szabályozás
,lyukai”- esettanulmányok. Vagy egy
lehetséges kínálat: Agrárgazdaság- EU és
hazánk. Ehhez agrár-szakjogász képzés
elindulása kellene, no meg az, hogy
érezzék hivatásuknak a Pázmány jogá­
szai, hogy e sokat szenvedett ágazat ügyét felvállalják. Sikerkurzusunk az EUismeretek magyarul és német nyelven.
Érthető, hogy ez iránt már a csatlakozás
előtt is komoly érdeklődés volt.
Ahhoz, hogy hasonló kurzusokat meg­
szervezzünk, ki kell alakítani egy
szorosabb együttműködést a Deák-Inté­
zettel, aminek elvi lehetősége reménye­
ink szerint adott.
Reklámozom továbbá a keresztény szel­
lemiség szempontjából fontos Biblia és gazdaság c. kurzusunkat is, hason­
lóan az Egyház szociális enciklikáit be­
mutató kurzusunkhoz. A Szentatya lel­
künkre kötötte, hogy ezt minden kato­
likus iskolában tanítani kell- s eléggé saj­
nálatos, hogy még nem vált évfolyam­
kötelezővé.
3. Sajnos, nincs terünk szemináriumok
tartására - pedig nagyon kellene-, ezért
hívjuk fel a figyelmet a repetitóriumokra, ahol az érdeklődő hallgató kérdezhet
is.

4. Mint mondtuk, a demonstrátor! in­
tézmény és a tudományos diákkör szép
múlttal bír nálunk. De többet is lehetne
tenni. Intézetünk több kutatást végez talán a legaktívabb a karon a pályázatokat tekintve, s ezekbe lehetne bele­
kapcsolódni. Jó nyelvtudás és mate­
matikai készség ehhez kívánatos lenne.
5. Informális lehetőség viszonylag kevés
van, a tanárok borzasztóan leterheltek,
de Bittsánszky tanár úr egyszemélyes

intézményként viselte szívén mindig is
a hallgatók ügyes bajos dolgait.
6. Botos tanár úr - bár névtelenül - de
statisztikai felméréseivel igyekszik meg­
ismerni az évfolyamot, s ezt megosztja
tanártársaival. Kik a hallgatók példaké­
pei, mi jelentette számukra a legnagyobb örömet és bánatot, milyen az
irodalmi történelmi ismeretük, milyen
mobilitást élt meg családjuk, milyen
szakmával, hivatással rendelkeztek a
szülők - mennyire erősek a gyökerek,
kik az általuk legtöbbre tartott közéleti
személyek. Tanulságos kép alakult ki.
Nagyon inhomogén a kar, vannak, akik
valóban világnézeti alapon jönnek ide,
vannak, akik csak azért, mert ide
sikerült felvételt nyerni... így, noha sze­
mélyesen, név szerint csak keveseket
ismerünk, van képünk a hallgatókról.
Fordítva talán csak a spec-kollégiumos
hallgatóink ismerkednek meg velünk
közelebbről.

7. Jó kérdés. Az élet azonban frap­
pánsan megválaszolta, lásd: kari nap si­
kere. Az öntevékeny kezdeményezésnek
van tere. Igaz, hogy a kari tanácsi össze­
tételben a hallhatói képviselet jelképes,
de a vezetést most nyitottnak látom
minden ésszerű felvetésre.

8. Látni való, hogy a Karon szerveződ­
nek különböző körök, csoportok, s ezek
rendezvényeket is szerveznek. Mi is
gondoltunk egy klubszerű összejöve­
telre, ahol „irodalomról és más efféle
lomról”, művészetről és mindezeknek a
közélettel való kapcsolatáról beszélget­
ni lehetne. Ez az, amit a legfontosabb­
nak tartok: a közéletre való felkészítést.
A jogász pálya nem szakma: hivatás. A
jogász diploma több mint puszta
kenyérkeresetre feljogosító bizonylat. A
jogászra úgy tekint a társadalom, mint
aki segít eligazodni modern életünk
bonyolult útvesztőiben - de ehhez
először saját magának kell tudnia,
milyen úton is jár.
Dr. Botos Katalin

19

�ítélet

A magyar-szlovák Tokaji vita
ígéretemhez híven folytatom a Tokaji
borral kapcsolatos beszámolót. Amint
jeleztem, hamis Tokaji bor végett nem
szükséges kimennünk a Kárpátmedencéből.
33
Az eredeti Tokaji és a szlovák „Tokaji'
körüli bonyodalom köztudott. Az
33
1920. évi trianoni „békediktátum'
végett módosultak Magyarország hatá­
rai. Az ezt megelőző időszakban az
1908. évi LXVII. Törvénycikkely volt ha­
tályban, mely részletesen felsorolta,
hogy Tokaj-Hegyalján mely települések
tartoznak a történelmi borvidékhez. A
,békediktátum” végrehajtása után, há33'
rom település (Kisújhely, Szőllőske, Kistoronya) került át a határ másik olda­
lára. A törvény a településeket a hozzá­
juk tartozó körülbelül 170 hektáros
területtel Tokaj-Hegyalja integráns ré­
szeként határozta meg. A szlovákok e
történelmi tényre hivatkozva közel
1000 hektáros területen folytattak sző­
lőtermesztést és bortermelést ez év júni­
usáig. Viszont nem tartották be az előírt
normatív kötelezettségeket, valamint a
technológiai és tradicionális eljáráso­
kat. Ezen termékek (borok) aszúborok
azonos megnevezéssel, bár messze nem
olyan minőséggel jelentek meg a
külpiacokon.
1964-ben a csehszlovákok Ausztriába
kezdtek exportálni „Tokajit”. A magyar
tiltakozás hatására az osztrák élelmi­
szerkutató intézet nem engedte „eredeti
jelzéssel eladni, csupán desszert bor­
ként”. A tiltakozás nyilvánvaló és jogos
volt, mivel 1964-ig csak Magyarország
szállított külföldre ilyen megnevezéssel
borokat.
A két ország tárgyalásokba kezdett, bár
párhuzamosan a megállapodások kiesz­
közlésével, óriási „borháború” dúlt.

i essKosiovfií^es osiasti
samorodné sucbé
Vioúiske xóvotíy o. p. Bfalisiaví;
jcwd Kcíce
MC 0" i 2!).5ö x;.’»
CSN ssrr«

20

A csehszlovák,
illetve a szlo­
vák fél állás­
pontjában el­
sődleges szere­
pet játszik az

1908. évi LXVII. Törvénycikkely és ren­
delkezéseire való hivatkozás. (Bár egy­
szer sem sikerült betartaniuk.) 1920 után a Felvidék gazdaságilag kettésza­
kadt. Az egyetlen megélhetési forrása az
ott élőknek csak a Tokaji bor maradt.
Nyilván elvetették a magyar fél azon
ajánlatát, hogy valamilyen új fantázia­
néven hozzanak forgalomba bort. Az
ismeretlenség és az azonosíthatatlanság
csak kudarchoz vezethet.
1992-től nem létezik Csehszlovákia. Bár
számos megállapodást államközieket
kötöttek a kommunista vezetők, azok
mára gyakorlati szerepüket elvesztették.
A szlovákok nem elégednek meg azzal,
hogy kizárólag Magyarország számára
szállítsanak boralapanyagot (mustot),
mi magyarok pedig nem ismerjük el e
kommunista vezetők által kötött meg­
állapodások érvényét.
Mind ezentúl a legnagyobb problémát
az eredet-megjelölés használata iránti
igény jelenti. Nem megalapozott ez a
szlovák fél részéről, hiszen eredet­
megjelölésnek olyan ország, táj, vagy
helység földrajzi neve használható,
melyet az onnan származó termék
megjelölésére alkalmaznak és a termék
minőségét vagy jellegét kizárólag vagy
lényegében - a földrajzi környezet
határozza meg a természeti és az emberi
tényezőket is beleértve. Továbbá szár­
mazási országnak pedig azt az országot
kell tekinteni, amelynek neve a terméket
híressé tette, vagy ahol az eredetmegje­
lölés hírnevét adó vidék, vagy helység
fekszik. Nyilvánvaló, hogy miért agi­
tálnak a szlovákok nemzetközi borver­
senyeken olyan reklámokat magában
foglaló prospektusokkal, melyekhez a
tokaji szlovák eredetét, Tokaj, mint ősi
szláv területen fekvő települést ábrázoló
térképeket mellékeltek, illetve mellé­
kelnek. (Már csak hab a tortán az a szél­
sőséges érvelés - a Benes-i álom koncep­
ciója - miszerint a „Vác-Gyöngyös-Tokaj-Sátoraljaújhely vonaltól északra fek­
vő terület ősi szláv föld, melyet vissza
kellene csatolni az anyaországhoz”.)

Azon tör­
ténelmi
tény, hogy ■
Nagy-Ma- ■
gyarország I
idején há-1
^OVENSKg
XÍJ
rom telepü- B
lés egyértelműen magyar föld volt
kétségtelen. A probléma abból fakad,
hogy a szlovákok nem tartják be a
Tokaj-hegyaljai borvidék bővíthetetlenségére vonatkozó elsődleges alapelvet.
Zárt terület és a külső határait nem lehet
kitolni. 1995-nem már 500 hektárról,
2000-ben pedig 1000-1100 hektáros
területről beszéltek, amin termesztés is
folyt. Az általuk hivatkozott 1908. évi
LXVII. Törvénycikkelynek a birtok­
rendszer felosztására vonatkozó rendel­
kezéseit 1924-ben a Magyar Országgyű­
lés hatályon kívül helyezte. Erre
Csehszlovákia majd csak 1959-ben
alkotott törvényt A Tokaji borvidék
fejlesztéséről, melyben több járást is
kijelölt és kibővítette a borvidék
területét (nem egy helyen a Bodrog
folyó árterületén engedett a jogalkotó
szőlőtelepítési jogosultságot). 1996-ig
kellet várni egy új bortörvényre,
melynek megmosolyogtató rendelke­
zése: a Szlovák két puttonyos Tokaji
aszú aTokajske vyber.
2004. május elsejéig a Közösségek
szerint rendeznie kellett a magyar és a
szlovák félnek a vitát. Június 3-án a
sajtóban jelent meg: megállapodás
született a Tokaji borról. A magyar fél
odaadományozott 565 hektárnyi terü­
letet, elismerve, a szlovák oldalon ennyi
tartozik Magyarország első és egyetlen
zárt, történelmi borvidékéhez. Továbbá
a szlovák fél kötelezettséget vállalt, hogy
a mindenkori hatályos magyar bor­
törvény rendelkezéseit átveszi és alkal­
mazza.
Sajnos erre nem sok esély van.
Az idén megszületett megállapodás
ellenére még mindig nincs tiszta és
33
egyértelmű helyzet a 33',szlovák Tokaji'
körüli bonyodalomban. Sajnálatos,

iTOkiijóku uóbrr

�ítélet

hogy a magyar Tokaji nem, tud elérni
nagyobb sikereket, pedig az adottságok
megvannak hozzá, viszont nincs pénz
Hegyalján (legalábbis, ami van az nem a
miénk). S míg egy komoly ismertséget
nem vív ki magának a Tokaji, addig
számolnunk kell az ilyen és ehhez ha­
sonló problémákkal. Számos lehetőség
adott, s azt hiszem némi remény meg­
csillant az elmúlt évek tendenciái során.

de mindenképpen védekeznünk kell,
nehogy a Tokaji fajtaelnevezéssé
degradálódjon.
Meg kell óvnunk kincsünket, melyre
méltán lehetünk büszkék, s azt hiszem
mi jogászok tudjuk a legjobban: borban
az igazság.

.»í
'i

TOKHJSKE
STOtOVÉ

2 CESKOStOVENSKEI O8LASTI

Pocsai Tamás

1 i; J.S,- Kfs
SMC 0,7 It 14,50 Kfs

CSN 56 7742

VINÁRSKE 2ÁVODY,O.P.. BRATISLAVA, ZÁVOD KOÍICE

Sajt és bor
Szikrázó, élénk színek, friss
levegő. Ez az ősz.
A természet mégegyszer
megmutatja legszebb olda­
lát, az étlapon minden meg­
található, ami szem-szájnak
ingere. Egy hosszú séta után
hazatérve jólesően forró teát
kortyolgatunk, vagy a ke­
mény szüreti munka ered­
ményével, a könnyű, fiatal
borral tesszük ugyanezt, amelyhez íz fokozóként sült­
gesztenyét, vadhúst netán egyszerűen sajtot csemegézhetünk.
Ha ez utóbbi mellett döntünk, látvány szempontjából nem
utolsó, ha dióval, körtével vagy egy kis szőlővel színesítjük a
sebtiben összedobott sajttálat.

Természetesnek vesszük manapság, hogy elmegyünk a boltba,
leemeljük a polcról a sajtot, mindenki az ízlésének leginkább
megfelelőt, majd megesszük, anélkül hogy tudnánk, hogy a
kezünkben ékeskedő, ínycsiklandozó finomság milyen
régmúltra visszanyúló kultúrával rendelkezik.
Bár nincsenek konkrét írásos emlékek arról, hogy mikor
készítették az első sajtot, erre utaló jelek igenis vannak.
Líbiában már i.e. 5000-ből származó barlangrajzok mesélnek a
sajtkészítésről. Egy Mezopotámiában talált levélpecsét szerint
a sumérok már i.e.3500 körül felhasználták a tejet, de
Egyiptomban is találtak az ásatások során olyan edényeket,
melyek sajtmaradványokat tartalmaztak.
A sajt az Odüsszeiában már egyértelműen megjelenik, hisz a
küklopsz barlangjába vetődött görögök lelkesen figyelik,
amint az „... megaltatván a felét a fehérszínű tejnek, átsajtolta
íí
és a túrót font kosarakba helyezte.
Érdekesség a leírtakkal kapcsolatban, hogy maga a sajt szó
(franciául fromage) a görög kosár (formos) szóból származik.
Az Iliászban pedig már arról olvashatunk, hogyan vendégelte
meg Hekamédé Nesztort és Makháont:

Sí Édes italt ebben vegyített amaz isteni asszony, pramnéi jó
íí
borból, amelyhez most rézreszelővei kecsketúrót morzsolt..?

A sajt azon élelmiszerek egyike, melynek felhasználási
módjaiban mindössze fantáziánk szabhat határt.
Tehetjük rántottába, tölthetünk vele gombát, paradicsomot,
vagy akár grillezhetjük is. (Ehhez az utóbbihoz a kecskesajt az
egyik legalkalmasabb, bár érett, robosztus íze miatt sokan csak
az igazi ínyenceknek ajánlják.) Csinálhatunk belőle továbbá
levest, felfújtat, sajttortát. Igazi különlegesség, ha marinirozva
fogyasztjuk. Mégis talán az a legegyszerűbb, ha sajttálat
készítünk belőle, ehhez azonban elengedhetetlen a különböző
sajtok felsorakoztatása. Ilyenkor általában keményebb,
félkemény és lágy sajtok kerülnek egymás mellé, hogy
mindenki biztosan megtalálja közülük a kedvére valót.
Társasági összejövetelek egyik legkedveltebbike a sajtfondü.
amit számtalan formában élvezhetünk. Létezik a hagyományos svájci, vagy a currys fajta, de megbolondíthatjuk
egy kis sörrel vagy akár olajbogyóval is. Svájci jellegzetesség az
érett (elsősorban ementáli) sajt felkockázása és kerámiaedény­
ben való felolvasztása, amit végül fehérborral hígítanak meg­
felelő sűrűségűre. Teendőnk vele csupán annyi, hogy a fok­
hagymával bedörzsölt edényben megolvasszuk a sajtkockákat.
Aztán már indulhat is a közös kulimászás.
Egy kedves ismerősöm írta egyszer: „Gyere testvér, hódolatom
borod kellett nagyon és kelleni fog még örömre bánatra, kér­
désre válaszra a mára és holnapra...”.
Ez a bor, mely egy falat sajttal biztosan melegséget cserkész
nektek a hűvös, őszi
estéken. Kellemes időtöltést hozzá!
í

Mikó Adrienn

1■ M'

A

-

-

21

�ítélet

Falu a ködben
(M. Night Shyamalan: A Falu elemzés)
t

•&gt;■

\

A.
Elnyomott félelmek démonai ttájon miként emésztenek?
(foaqián Phoenix - A Falu)

Az elátkozottakfaluja
Milyen film az, ami egy tökéletesen
működő, amishi-bukolikus közösség
belső kapcsolatrendszerét szörny­
történeten keresztül szemlélteti? Olyan
életviszonyokat mutat be, melyekben a
béke záloga és a rend végső szankciója a
természetfelettivel, a „megnevezhetetlen”-ség borzalmával való fenyegetett­
ség maga? Milyen film az, ami kulcs­
jelenetnek hitt részeit horror elemekből
építi fel, ám a történések fő motiváló­
jaként olyan magasztos emberi tulaj­
donságokra hivatkozik, mint a közjó
önzetlen szolgálata és jövő nemzedéke
iránti féltő gondoskodás? Milyen film
az, ami absztrakt környezetbe helyezés­
sel ad új jelentést az ókori dráma-prob­
lémának, s fő mondanivalóját a törvény
ereje és az egyéni érdek közti ellentétre
helyezi?

Ez a film M. Night Shyamalan filmje.
Sorban a hatodik, és sokak szerint a sze­
rencsés forgatókönyv ellenére megint
nem sikerült. Szokatlan, máig meg nem
értett új rendezői hangról vagy rosszul
kommunikált rendezésről lenne szó?
Az igazság valahol a kettő között la­
pulhat...
Legyen ugyanis bármilyen meggyőző a
Falu fent leírt jelentéstartalommal tör­
ténő értelmezése, a mindezt rávetítésnek gondolóknak épp annyira igazuk
lehet. Ahol nem egyértelmű a rendezői
szándék és a végletekig meno

n

ködösítésből még a történet fő irányvo­
nala is nehezen bogozható ki, a mély
dimenziókat felvonultató elméletek
bizonyítóereje könnyen egyenértékűvé
válhat a kézlegyintéssel. így van, aki
kastélyokat lát a ködfátyol mögé és a
rendezőt filmmágushoz hasonlítja, s
van, aki Shyamalanra mint Ózra, a
hatásvadász díszletei mögé bújt kisem­
berre tekint. A legújabb viták azonban
már nem is a ködfátyol mögött meg­
búvó tartalomról folynak a korábbi
filmjei kapcsán, hanem arról, hogy vane mögötte valami egyáltalán.

■i

•í

Ködlovagok... (M Night Shyamalan és Adrien Bmdy - halról)

Ezért a Falut megelőző várakozások
legalább annyira a filmnek, mint az újabb lehetőségnek szóltak, ami közelebb
vihet a shyamalani filmkoncepció
megértéséhez. Egy olyan filmkoncepcióéhoz, amely, ha egységesen és tu­
datosan létezik a korábbi filmjeire vo­
natkozóan, a Hatodik Érzék óta nem
engedi, hogy lerántsák róla a leplet.

A shyamalan-probléma
Az indiai származású rendező várat­
lanul robbant be a köztudatba. Azon
kevesek közé tartozik, akik fiatalon
eljutottak a karrierjük csúcsára, s ő ráa­
dásul mindezt anélkül tette, hogy a ren­
dezői székben különösebb bravúrokra
lett volna szüksége. Két legkorábbi,
gyengébb próbálkozása után ugyanis
lehetőséget kapott a Hatodik Érzék cí­
mű saját forgatókönyv filmre vitelére,
amelynek középszerű, de gondosan ki­
munkált megvalósítása bőven elég volt

ahhoz, hogy a filmet minden idők
leghatásosabb pszicho-thrillerjei sorába
emelje.
55,Ilyen forgatókönyvvel könnyű!”, mondogatták a rosszmájúak akkoriban.
Nem volt igazuk. A Hatodik érzék ren­
dezői fogásai tétova időhúzásnak tűn­
nek, ám épp annyira a direktori munka,
mint a forgatókönyv érdeme, hogy a
film csattanója alaposan tarkón vágja a
legedzettebb mozilátogatót is. Álltak is
a sorok a jegypénztáraknál, a korábbi
rekordok pedig hangyaszámokká zsugorodtak a másodszori mozi látoga­
tások tekintetében. A korabeli cikkek
által kelt mondák a pszicho-vonal
megújulásáról beszéltek, Shyamalan
karrierje pedig nem is 55-,ívelt fölfelé”.
hanem egyenesen teleportálta magát a
csúcsra. A film sikere kapcsán rég nem
kényeztettek fiatal rendezőt ennyire
producerek, de rég nem is nehezedett
valakire ilyen mértékben a siker te­
kintetében áldásos, de az elvárásokéban
átkos aranytojást tojó tyúk-szerep.
Az óriási füst kísérte újabb shyamalanprodukciók azonban halovány lángo­
kat eredményeztek. Hiába az újabb
remek alapötletek, A sebezhetetlen és a
Jelek, a forgatókönyvi érdemek és a
változatlan elemekkel dolgozó rendezés
ellenére sem tudtak az átlag fölé emel­
kedni. Bár a dollármilliókat felemésztő
promóció kapcsán a shyamalan-mítoszon kelt első repedések többé-kevésbé
észrevétlenek maradtak. a közönség
többnyire rossz szájízzel jött ki a mo­
ziból. Megmagyarázhatatlan defektről,
rossz mederben folyó rendezésről és
elpuskázott lehetőségekről pusmogott.
Mintha Shyamalan a rendezői tehetségét újabban nem tudná a filmjei javára fordítani.
A kétszeres bicsaklás okát azonban
mindenki máshogy magyarázta.
Sokan mondták, hogy a rendező meg­
gyengült, és beadta a derekát Holly­
woodnak, de az a derék mindig is ott

�ítélet

volt, a két későbbi film pedig szintén
saját forgatókönyv-feldolgozásból szü­
letett. Mások a gyengébb szereplés okát
a hirtelen jött sikerben, meg a rend­
szerint vele járó „megrészegedés”-ben
keresték, hisz a fiatalos lendület és a bi­
zonyítási vágy könnyen alább hagyhat
bárkiben, akire idejekorán géniuszt
kiáltanak.
A pénzforrás azonban nem apadt el,
Shyamalan pedig a negatív kritikák
ellenére elhitte, hogy van olyan jó
rendező, amilyen zseniálisak a forgató­
könyv-alapötletei. S ezt a gomba módra
szaporodó történetvezetés- és alapötletklónok is igazolni látszottak. (Hetedik
érzék, Félelem, com, Más Világ, Szitakötő)

A legtöbb kritizáló mégis ezt a tényt kér­
dőjelezte meg leginkább. Úgy gondol­
ták, hogy a shyamalan-filmek problé­
mája újabban Shyamalan, mint rendező
maga, a még nagyobb promócióval útjá­
ra indított A falu sikerét pedig az utóbbi
két filmre fölöslegesen nehezedő, s azo­
kat konzekvensen megfojtó rendezői
stílus elhagyásában látták.
Ök is elismerték azonban, hogy bármi
is legyen a megmagyarázhatatlan defekt
oka, az nem az egyéni hang hiányával
van összefüggésben. Inkább azzal, hogy
a nagyon is túlhasznált rendezői knowhow elemei mennyire képesek csata­
sorba állni az összhatás oldalán.

Falu a ködben
A Falu-t látva egy dolgot leszögezhe­
tünk: M. Night Shyamalan egyenlőre a
korábbi stílusában kíván dolgozni és ezt
az irányt nem hajlandó feladni sem­
milyen kritika kedvéért. Elhamar­
kodott azonban az újabb, hasonló stí­
lusban készült filmjét halva született­
nek nevezni, hisz a Faluban, bár a shya­
malan íz még nem úgy, és ott hat, ahogy
és ahol kellene, egyfajta stílusfejlődés(
/finomodás) nyomai kétségkívül felfe­
dezhetők.

A műfajok közti határok irgalom­
mentes lezúzása, az okosan használt
szubjektív kamera és a klasszikus,
digitális eszközöket nélkülöző félelem­
keltő eszközök a Falu kapcsán is egy
saját útját járó, önállóan gondolkodó
rendező munkáját dicsérik. A külön­
böző tempójú stílusok továbbra is
jelenet-szükséglettől függően kerülnek
alkalmazásra, s a szokatlan esetlenséggel
megoldott összefűzésük szintén a
korábbi shyamalani eszköztár haszná­
latát mutatja.
Am a shyamalan-íz mégsem ezekben, s
talán nem is az elhíresült csattanókban
keresendő. Hanem - mint ahogy az
ördög - a részletekben, jelen esetben a
filmjeinek minden pórusát átható
ködfátyolban van.
Egy erőteljes sarkítás után elmondható
ugyanis, hogy a shyamalani előadásmód a történések egy kerekre göm­
bölyített rétegét készen tálalja a néző
számára, ám hiányzó, sokszor lényeges
elemnek sejtetett részek köré ködfátylat
von. Ezáltal minden filmje egyfajta
katyvasz-sfumatoban tántorog, ami az
ábrázolni kívánt viszonyoknak sajátos
ingatagságot kölcsönöz. A szerencsét­
len, történetbe csöppent néző pedig lépten-nyomon rejtélyekkel találja szembe
magát.
Ez eddig rendben is lenne, hisz a
rejtélyek ismeretes filmbéli tulajdon­
sága, hogy a történet végére valamilyen
formában megoldásra kerülnek. A
shyamalan-filmekben azonban bár­
merre fordul is a kamera, ott újabb
tisztázatlan, homályos viszonyokkal
találkozunk, s ezeknek a film végére
csupán egy meghatározott százaléka
kerül kifejtésre.
A szinte kiismerhetetlenné tett fő szál mentén elmázolt,
egymás felé is rendezetlen, homályos
eseményfoltok nála nem a végső meg­
oldás csatlósai mind, szerepük sokszor
pusztán a felismerni kívánt össze­
függések sejtelmessé tételére, ho­
mályban tartására koncentrálódik. Aki
ezeket a történet elvarratlan szélein

elszórt, lelkiismeret-furdalás nélkül
megválaszolatlanul hagyott viszonyokat (kijelentéseket, történéseket)
akarja egytől egyig megérteni, ne adj
isten, bennük Agatha Christie-sen
felépített, színtiszta logikát keres, az
másodpercek alatt megkavarodik. S
mivel nagy valószínűséggel nem a
kibontani kívánt vonatkozásokon töri
a kobakját, menthetetlenül letéved a
rendező által kijelölt, sárga köves útról.
Sőt, a filmek végén elhelyezett csattanó
is többnyire csak egyetlen utat, a fő
nyomvonalat teszi világossá; az azt
közrefogó többi viszony továbbra is
magyarázat nélkül marad.
Nemhogy nem kapunk tehát egyér­
telmű kapcsolódási pontokat, amelyek
mentén a film közben elindulhatnánk
az értelmezésben, de a bizonyos
összefüggéseket továbbra is homályban
tartó befejezés miatt úgy tűnik, mintha
a teljes, lényeges szempontokra terelő
belső dinamika hiányozna a törté­
netekből.
Csakhogy ez a ráhagyatkozásra ösztökélő rendezői megoldás bármennyire
is segítsen látszólag Shyamalanon,
legalább annyira káros a filmet élvezni
kívánó nézőközönség szempontjából is.
A végletekig ködösített felvezetés szolgálja bármilyen jól a történéseket
végül más összefüggésekbe helyező
fordulatot -, mivel a film túlnyomó
részét jelenti, nem lóghat teljesen a
levegőben, nem maradhat önállóan
értelmezhető tartalom nélkül. A
csattanóra felébredő nézőt ugyanis rég
nem érdekli egy olyan történet
fordulata, ami fél órával ezelőtt
kellemes délutáni alváshoz segítette.
Ha Shyamalan Hatodik Érzékét rende­
zési szempontból véletlenül eltaláltnak,
az azt követő két filmjét pedig pusztán a
keresgélésnek tudjuk be, a Falu minden­
képpen fejlődésként értelmezhető. Elő­
ször érezzük, hogy a felvezetés (amely
bármennyire is fájjon az előzetes alapján a horrorrajongóknak, többnyire

23

�ítélet

pusztán egy elzárt közösség belső
viszonyainak ábrá-zolását jelenti) nem
pusztán csattanó-késleltető szerepet tölt
be, a fordulatnak számító ponttal jóval
egészségesebb viszonyban van a történet
előre vitele szempontjából. A lényeg­
adagolás korábbi egyensúlytalanságát
kívánja ellentételezni az egy helyett két
csatta-nóval dolgozó történetvezetés is,
amely miatt lehet, hogy a befejezés nem
akkorát, de legalább nem is
53',szól”
roskad össze a csaknem két órán

keresztül halmo-zódó kérdések súlya
alatt.
A pozitívumok ellenére a változatlan
rendezői hozzáállás miatt a Falut
mégsem valószínű, hogy összhatásában
bárki is az év legsikerültebb darabjai
közé sorolja majd. Egy fejlődési irányt
azonban mindenképpen mutat a film,
amelynek mentén Shyamalan újra
elindulhat páratlan alapötletek még
szerencsésebb megvalósítása felé.
S hogy rendező a jövőben készülő

filmjeiben megtanul-e kommunikálni
velünk történet közben is? Ez sajnos
továbbra sem valószínű, de mostanra
legalább tudjuk, hogy változatlan stílus
mellett mire számítsunk nála.
Azt azonban ne is várjuk, hogy
kevesebb füstöt fújjon a színpadra.
Ezzel ugyanúgy lerántaná magáról a
leplet, ahogy a filmjei végén szörnyeiről
teszi.

Zsellér.máté

Pázmány rejtvény
Készítette: Tokody Klára

1

2

3

4

5

16

6

7

8

9

10

11

12

20

21

F

25
31

30

29

44

Vízszintes: 1. Megfejtés; a környezetvédelem egyik
nemzetközi alapokmánya a széndioxid-kibocsátásról 16,
Murr: mesebeli macska 17. Építészeti elem 18. Oxigén vegyjele
19. A Négyszögletű kerek erdő írója 21. Juttat 22. Sok 23.
Társadalmi szabály, irányelv 25. Mohamedánok által
hitetlenekre alkalmazott szó fordítva 26. Kérdőszó 27. A
gyerekek ezt a főzeléket általában nem szeretik 29. Spanyol
autójel 30. Sőt angolul 31. Sav egyneműi 33. Azonos betűk 34.
Kettős 36. In das röviden 38. Veszekedések 41. Bűnügyi film
43. ... Misi, regényhős 45. Tojás régiesen 46. Csodálkozást
kifejező szó 48. Hosszúság jele

24

24

28

34

33

41

38

37

15
18

23

43

14

17
19

36

13

45

46

35

42
48

Függőleges: 1. Központi Metafizikai Intézet 2. Ittrium és
szűz 4. Talaj
jód vegyjele 3. Szent Johanna, az
termékenységét segíti elő 5. Osztály rövidítve 6. Rettenetes... orosz cár 7.... Hemingway író 8. Kegy betűi keverve 9. Toyota
modell 10. EBV 11. A Kar egyik alapítója 12. Apró
teremtmények 13. Díszítés 14. Nitrogén vegyjele 15.
Yedimester 20. Magyar folyó 21. Mamut betűi keverve 22.
Tehén mondja 24. Médium 25. Tiszta németül 28. Mesebeli
varázsló Smaragdvárosban 32. Áruk határátlépésekor
fizetendő díj 35. Angol olaj 37. Kettősbetű 39. Ismétlést
kifejező szócska 40. Kiütés 42. Sugár jele 44. Liter jele 46.
Nano

�ítélet

Interjú Vári Attila olimpiai bajnok vízilabdázóval
Vári Attila olimpiai bajnok vízi­
labdázónkkal a Kőér utcai uszodá­
ban beszélgettem.

- Egy igen sablonos kérdés­
sel kezdenék. Amikor Athén­
ban a válogatott a döntőt
játszotta, mi éppen a gólya­
tábori akadályverseny lebo­
nyolításával foglalatos­
kodtunk. Szinte természetes
volt, hogy a gólyák beültek
valahova, és végig izgulták a döntőt. Te hogy élted
meg az olimpiai győzelmet?
- Először is nagyon szépen köszönöm nektek. Nagy öröm,
amikor telt ház előtt játszhatunk külföldön is és a közönség jó
része magyar! Az emiber ilyenkor nem száz százalékkal, hanem
kétszázzal pörög. Az igazság az, hogy természetesen feszültség
volt bennünk, de mindenki higgadtan tette a dolgát. Miután
mi már a nyolc év alatt igen sok döntőt megéltünk, így
nagyobb volt a tapasztalatunk ellenfelünknél, meg hát jobbak
is voltunk.

-Mi volt az Olimpia utáni első dolgot?
- Természetesen felhívtam a családomat. Az Olimpia után egy
hónap szünetet kaptunk. Road Show-kon vettünk részt, hogy
megköszönjük a szurkolóknak, amit tőlük kaptunk. Roppant
sok hivatalos rendezvényen kellett részt venni, meg interjúk
hada... A győzelemmel együtt kell élni!

- Áttérnék a konkrét lényegi kérdésre. Mióta vagy
a Pázmány hallgatója?
- 2002ben vettek át a Szegedi jogi karról. Jelen pillanatban
passzív félévem van, de nagyon szeretném folytatni. Már
rendelkezem egy sport-Manageri diplomával és most egy
Rekreációs sulit végzek. Amint befejeztem ottani tanulmá­
nyaimat folytatom.

- Említetted, hogy a családodat hívtad először.
Mondanálpár szót a családodról?
-Van egy gyönyörű szép 14 hónapos kisfiam, akit mindennél
jobban szeretek és természetesen egy csodálatos feleségem. A
sportban és az életben nagyon fontos, hogy legyen egy hely,
egy közeg, ahol megnyugvást talál. Ez volna a család, amely
minden előtt áll. A családom nélkül nem is menne.

-Mik a pillanatnyi céljaid?
- Pillanatnyilag elkezdődött a bajnokság, ahol mindenképpen
helyt kell állnunk. A Vasastól kikaptunk a Barcelonát
elvertük. Ilyen az élet. Megnyertük a Szuper kupát és ez
nagyon nagy erőt ad az Euroliga küzdelmeire, ahol Domino,
mint címvédő vesz részt a küzdelmekben.

- Asr átlag ember szerint, aki egy élsportban
kiválóan szerepel, az csupán a sportra kon­
centrál. Te viszont több diplomát kívánsz
megszerezni az elkövetkező évek során. Hogy
tudod egyeztetni a sportot a tanulással és
természetesen a családdal?
- A mai világban több lábon kell állni. A sport rendkívül
fontos, viszont azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy
35 éves korában az ember kiöregszik. Muszáj, főként egy
családos embernek a jövőjére is gondolnia. A csapattársaim
célja is több diplomának a megszerzése.

- Mit gondolsz, mint hallgató, miben kellene
változnia ajogászképzésnek?
- Szerintem a Pázmányon jó az oktatás, viszont általános
hibának tartom a gyakorlati oktatás hiányát.
Gyökeres Zoltán
1

liti:

»
tf

I

-Mi az érdeklődési körödjogon belül, illetve mi a
célod ajogi tanulmány végeztével?
- Egyértelműen a büntetőjog. Régi vágyam, hogy bíró legyek.
Lehet, hogy hülyén hangzik, de ugyanolyan, mint a sport.
Bizonyos szorult és nehéz helyzetekben, borzasztó fontos
döntéseket kell hozni és lehetőleg jól! A különbség, hogyha a
bíró* téved, egy ártatlan személy szenved.

í
?

25

�ítélet

Orwell
55.Nagytestvér mindent lát!”. Erről először sokaknak a valóság-show jut eszébe, főleg
azoknak, akik nézik, nézték, és talán többségük be is költözött volna a „villába”... Talán
bele se gondolnak, honnan vették a játék kitalálói ezt a „szlogent”. Igen, ezt sokan tudják,
ez valóban George Orwell „1984” című művéből való idézet, de abba már kevesebben
gondolnak bele, miközben esetleg jót derülnek a műsoron, hogy miféle világot takar ez a
mondat az Orwell-kreálta világban. Aki olvasta ezt a könyvet, amely minden bizonnyal a
huszadik század egyik legjobb, halhatatlan könyve, (Fura, hogy Orwell nem sokkal halála
előtt fejezte be megírását.) az már nem találja annyira vonzónak ezeket a szavakat...
ORWI í 1
Ha valaki azt mondja: Orwell; rögtön az „Állatfarm (Tündérmese)” és
az „1984” jut eszünkbe, joggal. Mindkét könyv önkényuralmakat mutat
be, bár az „Állatfarm” egy valós eseménysorozatot követ, az írótól
megszokott cinizmussal. a szovjetrendszer kiépüléséről. Ha jobban
megfigyeljük, a különböző szereplők vagy szereplő csoportok valós
szervezeteket, társadalmi rétegeket mutatnak be...
' ‘T' -.!!
Az „1984” ellenben sokkal megrendítőbb, mert ugyan egy fiktív, de &lt;
annál gyilkosabb rendszert állít elénk. (Ami sokban hasonlít a
kommunista rendszerekhez, mégsem egyetlen forrása a műnek, bár emiatt
egészen a rendszerváltozásig be volt tiltva...) Mindenre kiterjedő állami,
vagy inkább „Párt” felügyelet, lakások, amelyekben nem lehet elbújni a
falba épített adó-vevő, állandóan bekapcsolt „telekép” elől, melyből
folyamatosan árad a propaganda, viszont a másik oldalon nézik is rajta
keresztül az embert, egyen-overallok, bennük magányra ítélt gép-emberek, folyamatosan
változó történelem, (a Pártnak éppen megfelelőre faragva, néha az abszurditás határait is
átlépve...), a szerelem tiltása, a családon belüli rettegés és gyanakvás világa, amelyben
sokszor a gyerekek jelentik fel büszkén, „gondolatbűnöző ” szüleiket. Igen, már a
gondolat is bűn. Sőt! Az se baj, ha még az sincs... egy világ, ahol nem létezik nyugdíj, mert
mindenkit „elgőzösítenek” egy idő után. Elgőzösítik. És akkor nem csak testi halott az
ember, hanem totális halott, mert kötelezően nem is létezett, neve sem marad meg, még
az utolsó nyilvántartásban sem...
A főszereplő, Winston Smith, az Igazság-minisztériumban dolgozik, ahol feladata a
különböző újságcikkek „nyomdahibájának” kijavítása, tehát a hazugság kitalálása... Ez
után nem is meglepő, hogy a Szeretet-minisztérium a kínzásokkal, a háború vezetésével, a
Bőség-minisztérium a megszorító-intézkedésekkel foglalkozik...
Háború. Igen, folyton háború van, a világot uraló három szuperhatalom között,
(Óceánia, Eurázsia, Kelet-Ázsia) amelyek sosem érintenek stratégiai fontosságú helyeket,
csak a nyersanyag és az emberek tudatának felemésztésére szolgál. Természetesen minde­
gyik államban ugyanaz a rendszer működik, csak más néven... Elolvasván a könyvet,
kibontakozik szemünk előtt egy rendszer, amelyből szemmel láthatólag nincs kiút...
Orwell ezen két könyve még meglepőbben hat, ha tudjuk, ő maga sokáig elkötelezett
kommunista volt, hitt a proletariátusban (A köztársaságiak oldalán, önkéntesként har­
colt a spanyol polgárháborúban, ahol megsebesült), de aztán kiábrándult belőle. Utána
nem tért vissza a „másik véglethez”, ahonnan látszólag indult, és aminek részese volt, (6 évig volt Burmában rendőrtiszt), hanem megtalálta józan, polgári önmagát.
Több könyve is megjelent már magyar nyelven, lassan az összes,
nnJnTílcílhíin Kiemelném
Ki&lt;»mplní»m íia „Légszomj
„Imznm?” („Corning
LCnminí^nn
w
különböző kiadók gondozásában.
up
fór air”), „Csavargóként Párizsban, Londonban”, „Burmái napok” és
.Hódolat Katalóniának” című könyvit, melyek ugyancsak mesterművek.
55
George Orwell századunk, és az irodalom egy sajátos, kiemelkedő alakja,
akit főleg a kommunizmus beletaposott a feledés mocsarába, és csak lassan
sikerül újra visszatérnie az őt megillető köztudatba.
Pozsgai-Szabó Péter

26

Eredeti név: Eric Blair
Született: 1903.Motihari,
Bengal, India
Meghalt: 1950.London
- indiai, brit gyarmati tisztviselő
család gyermeke
- királyi ösztöndíjas Etonban,
Angliában
- 1922-27, az Indiai Birodalmi
Rendőrségnél rendőrként
szolgál
- megcsömörlik a gyarmati való­
ságtól, hazamegy és író akar
lenni.
- 1928-29. Csavarog Franciaor­
szágban és Angliában.
Csavargás, koldulás, alkalmi
munkák...
- 1930-tól tanárként is dolgozik,
folyamatosan ír a New Adelphibe
- tudósító, majd harcol a spanyol
polgárháborúban (a POUMban)(katalán trockista szervezet),
megsebesül
- Hódolat Katalóniának című
könyvét a nemzetközi baloldal
támadta II. világháború.:
tudósító és tárcaíró a BBC-nél,
Tribune-nál, Observernél. A
Home Guard őrmestere.
- 1945: Állatfarm a háború után a
megszállt német területeken
tudósító
- 1945-ben meghal első felesége,
'49-ben újraházasodik
- 1948: 1984
- 1949: Tuberkolózisban meghal,
46 éves korában.

�ítélet

Diáktársaink tündöklése és bukása
Azt nem tudhatom, hogy milyen eredménnyel szerepeltek azok a hallgatók a vizsgákon, akiktől az alábbi örökzöld (ségek)
származnak, de nekünk most okoznak néhány derűs percet. Az alábbi aranyköpéseket Dr. Jobbágy i Gábor Professzor Úr jegyezte fel
az utókor számára.
1. Elévülés az, hogy miden úgy marad, ahogy van.
2. Rengeteg hatalmas gazdagsága van a védjegyjognak.
3. A Code Civile bebetonozta a nemességet, de a
polgárságnak is engedményeket adott.
4. Irnerius munkája nyomán a római jog ismét
emészthetővé vált.
5. Az ALR a maga 20 ezer paragrafusával meglehetősen
rémisztő volt.
6. Azt akartam burkoltan megfogalmazni, hogy egy
képzőművészeti alkotásnál nem feltétel, hogy szép legyen.
1. Nem kell görcsösen ragaszkodni a föld és az épület
egységéhez.
8. Szomszédjog: a tilosban talált állat és a közös bokor
9. Olyan mélységig nem tudom a polgári jogot, hogy a Csjt.
jogforrás-e.
10. A süketnéma csak szóbeli végrendeletet tehet.
11. A méhmagzat öröklési szerződésben félként szerepelhet.
12. A jogosulti késedelem az emberi gyarlóságból fakad.
13. Irnerius volt a glosszátorok fő atyja.
14. A későbbiek is Werbőczi Hármas könyvéből táplálkoztak.
15. Örököst meg lehet nevezni a becenevével.
16. A magyar jogban nincs parlagon heverő vagyon.
17. Kábítószer forgalmazására koncessziós társaságot lehet
létrehozni.
18. Apasági vélelem azzal szemben állhat fenn, aki potens.
19. Szerv- és szövetátültetések problematikáját Ulpiánusszal
szeretném kezdeni.
20. A céget törlik a nyilvántartásból, ha ismeretlen helyen
tartózkodik.
21. Van, aki úgy gondolja, hogy a haszonélvezet nehezékként
jelenik meg.
22. Előadásra azért jó járni, mert mindig ragad valami az
emberre.
23. Az apasági vélelem azt jelenti, hogy az apa elismeri az
apaság mibenlétét.
24. Ingó dolog az, ami nem bír értékkel és mozdítható
25. Nem lehet tudni, hogy az örökös milyen értéket szerez az
örökhagyó elhunyása esetén.
26. Jelenleg a földhivatalba utalják az ingatlant.
27. Eredeti szerzésmódnál tulajdonképpen egy szűz tulajdon
keletkezik.
28. A tulajdonosok a lakást uralmuk alá keríthetik.
29. Telki szolgalom a fényhez való jog.
30. A találó találói jogdíjra tarthat igényt.
31. A birtokper a bíróság előtt lefolytatott szabályszerű
eljárás, ahol a bíró hoz döntést a vitás ügyben.

32. A művi megtermékenyítésnek akkor van helye, ha
természetes úton nem lehetséges teherbe ejteni a
célszemélyt.
33. A kisebb fontosságú mellőzhető testrészekről lehet
rendelkezni az embernek.
34. A földtulajdonosnak és az épülettulajdonosnak vicaverza
elővásárlási joga van.
35. A hatályosság sérülése kihat az egész végrendeletre.
36. A házasságkötést megelőző eljárás egy olyan idő, amikor a
felek még meggondolhatják a dolgot.
37. Az orvos-beteg szerződése hasonló a szerencsejáték
szerződésekhez.
38. A bíróság felbonthatja a házasságot, ha a felek a bíróságon
megjelentek és kijelentik szándékukat.
39. Az emberi személy és a részvénytársaság között az a
legnagyobb különbség, hogy az Rt-t nem illeti meg az
élethez való jog.
40. Az örökhagyónak alapesetben négy nagyszülője van.
41. Cselekvőképtelen halottból törvényes képviselő
engedélyezheti a szervkivételt.
42. Az alapítványt az alapítványi hivatalba jegyzik be.
43. Művi megtermékenyítésben részt vehet az élettársi
kapcsolat női oldala.
44. A házastársi munkaközösség házastársak között áll fenn.
45. Tulajdonos érdeke, hogy tulajdonát mindenki tisztában
tartsa.
46. Szomszédjog az ereszjog.
47. A végrendeletre a végrendeletre vonatkozó szabályok
érvényesek.
48. Az egyik szülő kiesése esetén a többi szülő örököl.
49. Vannak monográf végrendeletek.
50. A csomagküldő kereskedelemnél meg kell jelölni
katalógus székhelyét.
51. Az orvosi műhibás perekben az orvos-szakértők kéz-kezet
mos alapon kimossák az orvost.
52. Mindenkinek tartózkodnia kell a másik tulajdonától.
53. Állami vállalatoknál az igazgatónál van a legeslegnagyobb hatalom.
54. Részvénytársaság tagjainak hierarchikus a felépítése.
55. Az örökös kötelezettsége az örökhagyó szokásos mértékű
eltemettetése.
56. Telki szolgalom az élelmiszerre nem állhat fenn.

27

�s

«equum’

a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirály utcai Dísztermében

A romantica
világa

«r
4--

Zenés beszélgetés a
romatikáról, az első világ- j
sztárokról, a forradalmak |
koráról, zongorakísérettel, J
három felvonásban
1

A rejtelmekbe bevezetnek a házigazdák

Dr. Horváth Attila - egyetemi docens
Szilasí Alex - zongoraművész
Az estek kezdete:

2004. október 27., szerda este 18.30
2004. november 17., szerda este 18.30 és
2004. december 1., szerda este 18.30.
A szalon vendégeit egri hungaricumokkal lepjük meg.
Helyszín: PPKE JÁK Díszterem (1082 Bp. Szentkirályi u. 28-30.)
Szervező: Hallgatói Önkormányzat. A belépés díjtalan.

Szereted az izgalmat?

Légy romantikus!
A romantika izgalmassá tesz!

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="57">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3382">
                  <text>2004</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3492">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3472">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3473">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3474">
                <text>VII. évfolyam 5. szám 2004. november</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3475">
                <text>Tartalom&#13;
Hírek&#13;
Nézőpont&#13;
Interjú Schanda Balázs Docens Úrral&#13;
„Város lelke az egyház”&#13;
Kalendárium&#13;
A Pázmányon járt Liszt Ferenc&#13;
Képriport&#13;
„A szerelem beteljesülése maga a házasság”&#13;
HŐK választás&#13;
Szertefoszlott remények&#13;
Függöny fel&#13;
Az arany ára&#13;
Új Eldorádó&#13;
83 tonna haltetem&#13;
Interjú Dr. Bandi Gyulával&#13;
Dr. Gáspárdy László körkérdésekre adott válasza&#13;
Hallgató-oktatóviszony a Karon&#13;
A magyar-szlovák Tokaji vita&#13;
Sajt és bor&#13;
Falu a ködben&#13;
Pázmány rejtvény&#13;
Interjú Vári Attila olimpiai bajnok vízilabdázóval Orwell&#13;
Diáktársaink tündöklése és bukása</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3476">
                <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE&#13;
HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3477">
                <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE&#13;
HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3478">
                <text>2004. november</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3479">
                <text>2004.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3480">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3481">
                <text>A4 (210x297) ; (701kb+3912kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3482">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3483">
                <text>PPKE_itelet_VII_5_200411</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3484">
                <text>T00065</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3485">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3486">
                <text>28 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3487">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3488">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3489">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3490">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3491">
                <text>PPKE_itelet_VII_5_200411</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="209">
        <name>HÖK</name>
      </tag>
      <tag tagId="41">
        <name>Jobbágyi Gábor</name>
      </tag>
      <tag tagId="265">
        <name>Lukács Tamás</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="193" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="392">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/6db720df47b94a78e244e8d88a943c46.jpg</src>
        <authentication>27aa25d38c609a48ef7e3d3e6a280456</authentication>
      </file>
      <file fileId="393">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/c72a23e51eb9aaf0c34351e7ecee8af5.pdf</src>
        <authentication>531b0e1c6e2a8916b35d8233a103a5aa</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="3449">
                    <text>íT
VII. ÉVFOLYAM, 1 SZÁM

2004. OKTÓBER 20.

A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

ITELET

bW

y1

^equufl''

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM

JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR

HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA

1

I

I

. A

lilHEÍCzIQItai
■sigr^

Seereiner Imre interjú
A tokaji bor

ELSA-Tiibingen

Filmajánló: Kontroll

Egri Gólyavér
Pro facultate díj 2004

honlap: www.jak.ppke.hu/itelet • e-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu

�ítélet
Tartalom
Hírek
Felmérés oktatóinkról
..............
Interjú Seereiner Imre Tanár Úrral,
...... . .
Kémiadolgozat és történelemóra (Október 23.)
Október 6....................
Néhány tudnivaló a HŐK választásokról
Koltay András laudációja Pálinkás Györgynek
Hagyomány és tiszteletadás
............
Pázmány szalon
Szofi Egyetemi Színjátszó kör
Egri gólyavér......................... ............. ............
Eger, Bor, Buli = Gólyatábor!
A tokaji bor
.
Gasztrókultúra
........................
A szobor
........ .............
............
Elsa Tübingen
............
Az ellenőrök Amerikában

Impresszum
ítélet
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Hallgatói Önkormányzatának lapja
Megjelenik 2000 példányban
Felelős Kiadó:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A kiadó képviselője:
Dr. Jobbágyi Gábor, tanszékvezető egyetemi
tanár

Főszerkesztő:
Lukács Tamás
Főszerkesztő helyettes:
Vargha Bálint Tamás
A szerkesztőség tagjai:
Fügedi Zsófia, Gyökeres Zoltán, Juhász
Gábor, Mavrák Hedvig, Mikó Adrienn,
Oláh Viktória Klára, Pozsgay-Szabó Péter,
Szalay Beatrix, Tokody Klára, Zsellér Máté
Akik munkákat segítik:
Fekete Borbála, dr. Koltay András, Szilvásy
György, Teleki László
Nyomdai Előkészítés:
TomArt Reklámstúdió

Kivitelezés: Alumni Kiadó Kft.

2

3
4
5
8
8
9
11
11
13
14
16
17
18
19
20
22
23

Az ítélet
szerkesztősége szeretettel várja
írásaitokat.
Úgyszintén várunk
mindenkit, aki részt venne a
szerkesztőség munkájában.

E-mail cím:
itelet@lectio.jak.ppke.hu

i telető 1 @hotmail.com

Kedves olvasó!
Olyan ez a szám nekünk, mint egy újszülött. Bár évek óta olvashatjátok a kari lapot,
mi csak most kezdjük el szerkeszteni. Van egy-két régebbi motoros köztünk, de a
társaság nagy része most ismerkedik az újságírás kulisszatitkaival. A lelkesedés
megvan, a csapat kezd összeállni, jönnek az ötletek és a kézzelfogható eredmény is.
(épp a kezedben tartod)
LEHET. Az egyik legbizonytalanabb szó, amit ismerek! Benne van valami
izgalommal teli várakozás. Most, hogy ezeket a sorokat írom, még nem tudom, hogy
mi lesz a végeredmény. Nem tudom, hogy hányán fogják azt mondani egyszerűen
csak, hogy tetszik és hányán merik majd megmondani azt, amit valóban gondolnak.
Mi, akik szerkesztjük ezt az újságot arra fogunk törekedni, hogy minden egyes
számmal egy kicsit felülmúljuk önmagunkat. Lehet, hogy mire átadom a stafétát, azt
fogom gondolni, hogy sikerült! LEHET.
Az eddigi szokásoktól eltérően nem rakunk be képet (még) rólam erre az oldalra.
Van rólam kép és nem is akarok inkognitóban maradni, de az ítélet szerkesztése sok
ember áldozatos munkája. Ezért úgy gondoltam, hogy közös képen mutatkozunk be
a következő számban. Ha szeretnél te is felkerülni erre a képre (a szerkesztők közé)
nincs más dolgod, mint írni egy e-mailt, vagy hívj engem!

E-mail: itelet@lectio.jak.ppke.hu, vagy lukacs.tamas@chello.hu
Tel: 06 30 6166 007
Lukács Tamás
(főszerkesztő)

�ítélet

hírek
Tabló és évkönyvfotózás: október 20-21 és 30-án,
9 órától 18 óráig a 26-os épület!
Várjuk azon zenekedvelő, megfelelő
hangszeres tudással bíró lelkes
hallgatók jelentkezését, akik
szeretnének részt venni a most

alakuló JÁK KAMARAZENEKAR munkájában.
Jelentkezni és érdeklődni lehet:
lippaygyorgykor@hotmail.com
ekiraly@freemail.hu
30/3110039
Király Éva Mária

A Szofi Egyetemi Színtársulat (SZESZ)
mindenkit nagy szeretettel vár október
26-án 18.00 órától egy fergeteges
előadásra a Díszterembei

ALKOTMÁNYJOGI VERSENY
A Magyar Köztársaság Alkotmány­
bírósága és Igazságügyi Minisztériuma
alkotmányjog tárgyból háromfordulós
versenyt hirdet a 2-5. évfolyamon
tanuló jogász hallgatók számára.
Részletes versenykiírás az Alkotmány­
jogi tanszék hirdetőtábláján és a kari
honlapon található.
Az Alkotmányjogi versennyel kapcso­
latosan felmerülő kérdésekre

dr. Szüts Korinna
koriszuts@freemail.hu és
dr. Sepsi Tibor sepsit@im.hu válaszol
e-mailben.

A Magyar Keresztény Szövetség és a
PPKE JÁK Hallgatói Önkormányzata
2004. november 17-én 14 órai
kezdettel a PPKE JÁK Dísztermében
Templom és iskola címmel kerekasztalbeszélgetést szervez. A kerekasztalbeszélgetést állófogadás követi.

A szervezők minden kedves érdeklődőt
szeretettel várnak!

Mi a Pázmány Szalon?
Egy műhely, ahol korok, korszakok
irodalmával, zenéjével, divatjával és
műveltségével ismerkedhetsz.

I. félév: romantika
hz Aktív Részecskék környezetvédelmi öntevékeny

csoport

kirándulást szervez október 23-24-én Dobogókőre.
További információ és jelentkezés:
Botos Éva 70/508-3152
Magyar Csaba 70/293-2521

a házigazdák:
a történész és a művész
Dr. Horváth Attila egyetemi
docens
és
Szilasi Alex zongoraművész
helyszín:

Pázmány Bulinaptár
A LIVINGROOM-ban

Október 21.
Táncverseny

A (i
November 4. ’/i
Párkereső buli
December 2.
Party fotó
díjkiosztó gála

€
November 18.
Rock &amp; Roll party

íí

December 9.
4"
Szemeszter záró
Legis Actio koncert f i

a Díszterem
időpont:
2004. október 27.,
november 17.
és december 1.

mindhárom alkalom szerdai napon
18-tólveszi kezdetét

3

�ítélet

Felmérés oktatóinkról
A (HŐK részéről) tavasszal az oktatói
munka minősítését célzó felmérést
végeztünk. 50 ötöd- / 30 negyed- / 10
harmad- / 5-5 másod- és első éves
hallgatót kérdeztünk meg. A meg­
kérdezettek a hallgatói közösség közel
5%-os arányát képviselik.

A hallgatókat nem csupán a vizsga­
tapasztalatokról nyilatkoztattuk, tudni
illik, kérdéseink összeállításakor
hangsúlyt fektettünk az oktatók szak­
mai rátermettségének minősítésére,
továbbá, az irányukban megnyilvánuló
tisztelet fokára.
A hallgatók válaszaiból egyértelműen
kiderült: hallgatóink fontosnak tartják
a hallgató és az oktató közti személyes
kapcsolat meglétét. A hallgatókkal
figyelmes oktató a hallgatók szemében
sokkalta kedvesebb.

A hallgatóink között kiemelkedő
népszerűségnek örvend Dr. Zlinszky
János és Dr. Bánrévy Gábor alapítók,
Pacem in Utero életvédő egyesület
elnöke, Dr. Jobbágyi Gábor professzor
úr. Dr. Horváth Attila és Dr. H. Szilágyi
István docens urak, továbbá, a teljesség
igénye nélkül, a tavasszal Pro Facultatedíjjal kitüntetett Dr. Kilényi Géza és Dr.
Péteri Zoltán professzor urak. az
ugyancsak idén Pro Facultate-díjjal
elismert, nem rég elhunyt Dr. Pálinkás
György bíró úr.

Dr. Bándi Gyula dékán úr és Dr. Tábik
Ferenc adjunktus úr, tanársegédeink
közül, mint fent jeleztem, másokkal
egyetemben, Dr. Ivicz Mihály és Dr.
Schlett András (Heller Farkas KI),
továbbá, Dr. Koltay András és Dr.
Landi Balázs neve is szerepel a fenti
névsorban. (A határozat a hallgatók
által legtöbbször megnevezett 15 oktató
nevét tartalmazza.)
Teleki László

4

15/2004. (VL 29.)
közgyűlési határozat

sz. HŐK

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Karának
Hallgatói Önkormányzata 2004. június
29-én megtartott közgyűlésén meghozta
a következő határozatot:

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX.
Törvény 67. § (1) bek. h) pontja alapján
a Hallgatói Önkormányzat jogai közé
tartozik különösen, hogy a Kar
oktatóinak munkáját véleményezze.
A Hallgatói Önkormányzat közgyűlése
a fenti keretek feladatát teljesítve a
2003/2004-es tanév befejeződésével a
hallgatók körében a tanév során végzett
széleskörű tájékozódás, valamint a
Hallgatói Önkormányzat által a tanév
végén meghatározott szempontok
alapján meghatározott egy listát, mely
a hallgatók körében legnépszerűbb.
oktatási-tudományos szempontból is
elismert és megbecsült, mind szín­
vonalas előadásai, mind objektív
vizsgaértékelése folytán a Kar legkiválóbb tanárainak értékelt oktatóinkat
tartalmazza.

A listán szereplő nevek ábécésorrendje:
Dr. Bándi Gyula
Dr. Bánrévy Gábor
Dr. Békés Imre
Dr. Busch Béla
Dr. Hajas Barnabás
Dr. Horváth Attila
Dr. Jobbágyi Gábor
Dr. Kilényi Géza
Dr. Koltay András
Dr. Landi Balázs
Dr. Pálinkás György posztumusz
Dr. Péteri Zoltán
Dr. Tábik Ferenc
Dr. Vasadi Éva
Dr. Zlinszkyjános

A Kar hallgatósága nevében a Hallgatói
Önkormányzat közgyűlése külön
megköszöni a listán szereplő oktatóink
színvonalas munkáját és reményét fejezi
ki, hogy mindannyiuk megtiszteli még
a jelenlegi és jövendő hallgatókat azzal.
hogy eredményes és a jövő nemzedék
jogászképzésének szempontjából
nélkülözhetetlen tevékenységét hosszú
ideig a felnövekvő jogászság javára
fordítja.
A Hallgatói Önkormányzat közgyűlése
a meghozott határozat hitelesítésére
felkérte Szilvásy György Pétert, aki
végzett hallgatóként és a Hallgatói
Önkormányzat korábbi tagjaként a
jelen és a jövő jogászsága közti kapcso­
lat biztosítását kifejezve, a közgyűlésen
meghívottként vett részt.

Budapest, 2004. június 29.
Dobos Tibor László
a Hallgatói Önkormányzat elnöke

Szilvásy György Péter
a határozat hitelesítője

Nyilvánvalóan oktatóink ismert­
sége is meghatározza népszerű­
ségüket. Az alsóbb évfolyamos
hallgatók még nem találkozhattak a
4. és 5. évfolyamot tanító professzo­
rainkkal előadáson, vagy vizsgá­
kon, ezért nehéz megítélni és még
nehezebb objektív sorrendet fel­
állítani tanáraink között. Úgy
gondolom, hogy tisztelet, megbe­
csülés és köszönet jár mindenkinek,
akik azért dolgoznak egyetemünkön, hogy a mi tudásunk
bővülhessen.

Lukács Tamás

�ítélet

Beszélgetés Dr. Seereiner Imre
Tanár Úrral
Tanár Úr jelenleg a Legfőbb Ügyészség ügyésze, egyúttal
egyetemünk oktatója. Kérem, ossza meg velünk, milyen
állomások vezettek idáig, a jogi pálya mely területein
tevékenykedett?

»e

è

M

1977-ben végeztem az ELTE Állam- és
Jogtudományi Karán, de azt is
mondhatnám, hogy a Pázmányon
végeztem, hiszen az Eötvös jogelődje a
Pázmány volt, az egyetemet csak a 11.
világháború után vette át az Eötvös.
Ezután elmentem dolgozni
noha
budapesti vagyok egy 1500 fős faluba,
Rétságra, mert abban az időben a fiatal
diplomásoknak úgy lehetett lakáshoz
jutni, hogy elmentek vidékre és ott
vállaltak állást. így kerültem a Rétsági
Járási Hivatalhoz, majd Salgótarjánba
hívtak, a Megyei Tanácshoz. Ezeknél a
szerveknél mindig igazgatási kérdések­
kel foglalkoztam, és ezen hét éves
Nógrád megyei kitérő után kerültem
vissza Budapestre, ahol előbb a
Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál,
majd a Legfőbb Ügyészségen dolgoz­
tam.
Ezt követően 1989-ben az Országgyűlés akkor formálódó hivatalához
kerültem. Ez egy rendkívül érdekes
időszak volt, mert korábban az
Országgyűlés mellett nem volt
komolyabb szakmai szervezet, csak egy
postázási feladatokat végző iroda
létezett. Nekünk egy „profi” hivatalt
kellett létrehozni, ennek keretében egy
olyan jogi főosztályt felállítani, ami a
többpárti parlamentet ki tudta szolgál­
ni.
Ez egy nagyon fontos és szép időszaka
volt az életemnek, láthattam a
leköszönő utolsó parlamentet a
rendszerváltás előtt, majd a megalakuló
új parlamentet. a jogállam kezdő
lépéseit. Rengeteg munkánk volt, de
szép volt...

1995 a következő fontos időpont, ekkor

hívtak az Alkotmány­
bíróságra, ahová szíve­
sen mentem, hiszen
újabb, most már elmé­
leti területen tevékenykedhettem, előbb
dr. Szabó András, majd dr. Bagi István
alkotmánybíró urak munkatársaként.
2000-ben újabb feladatként felkérést
kaptam Dávid Ibolya miniszter
asszonytól, hogy az Igazságügyi
Minisztérium közjogi helyettes állam­
titkára legyek. Ennek megfelelően
feladatkörömbe tartozott
többek
között a Közjogi Kodifikációs Főosztály, az Alkotmányjogi Titkárság
munkájának irányítása, valamint a
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
felügyeletében való közreműködés. A
kormányváltást követően munka­
körömből Bárándy miniszter úr
azonnal felmentett... Bevallom, nagyonnagyon jól esett, hogy Tamás András
professzor úr rögtön felvett a Tan­
székre, s így nyugodtan kereshettem új,
családom megélhetését biztosító állást.
Úgy érzem, ezt a szép gesztust viszonoznom kell, lelkiismeretes és jó
munkával.
2002 decembere óta pedig ahogy már
említettem a Legfőbb Ügyészség
Közigazgatási Jogi Főosztályán dolgo­
zom közigazgatási ügyészként.

- Tanár Úr nem kizárólaggyakorlatipályán
tevékenykedik...
Valóban, 1995-től tehát az indulástól
kezdve részt veszek az Egyetem oktatási
munkájában, a Közigazgatási Jogi
Tanszék adjunktusaként tanítok. Nagy
örömmel oktatok -úgyszintén a
kezdetektől a Deák Ferenc Tovább-

képző Intézetben, ahol a
jogi szakokleveles közgaz­
dász képzés két tárgyának
is tantárgyjegyzője va­
gyok (államszervezeti
ismeretek, illetve állam­
igazgatási jog). Továbbá
tagja vagyok a Jogi
Szakvizsga Bizottságnak,
valamint az Országos
Közigazgatási Vizsga
Bizottságnak is.

- Csuldd?

A feleségem szintén jogász, a Szociális és
Családügyi Minisztériumban dolgozik.
Úgy tűnik, jogászdinasztia leszünk.
mert Márta lányom már végzett a
Pázmányon, bírósági fogalmazó, és
most júliusban az EU szakjogászi
diplomát is megkapta a Deák Inté­
zetben. A nagyobbik fiút, Ádámot,
most vették fel az Államigazgatási
Főiskolára, s majd ő is jogász szeretne
lenni. Van még két kisebb fiú, Ákos
középiskolába jár, és van egy egészen kis
fiunk, Marci, ő még óvodás, s egyelőre
autómentő szeretne lenni.

- Hogyan került kapcsolatba egyetemünkkel?
A 95-ös indulás újraindulás idején- az
Alkotmánybíróságon dolgoztam, és
Zlinszky János alkotmánybíró úr volt
az, aki az egyetem oktatói gárdáját elég
nagy részben az ott dolgozó alkotmánybírákból és azok munkatársaiból
szervezte meg. így nyílt meg számomra
is a lehetőség, mellyel örömmel éltem.

- A tanítás, a tudományos munka szépsége
mellett szerepet játszott-e Tanár Úr
döntésében az egyetem szellemisége?

Katolikus neveltetésben részesültem,
így rendkívül jónak és fontosnak
tartom, hogy újra működhet az
egyetem. Ezért is különösen megtisztelt
Zlinszky dékán úr felkérése. Mindemellett máshogy is kötődöm a
Pázmányhoz. Én ugyanis Piliscsabán

5

�ítélet

születtem, sőt még az alsó tagozatot is
ott végeztem, és mint tudjuk, ezen a
településen a volt szovjet laktanya
helyén működik a Bölcsészet- tudo­
mányi Kar. En nagyon jól emlékszem
arra az időre, amikor még orosz
katonák állomásoztak ott. Kisgyer­
mekként a fa mögül lestük a szovjet
tankokat... Számomra tehát nagy
élmény volt, hogy egyrészt a szovjet
csapatok kimentek, másrészt pedig
katolikus egyetem költözhetett a
laktanya helyére!
Az eredendően is létező kötődés mellett
szeretném hangsúlyozni az alapító
dékán úr személyét. Zlinszky dékán úr
egy olyan egyéniség, aki az életemre és
már felnőtt
gondolkodásmódomra
emberként is nagyon nagy hatással
volt. Többek között az írásai, amiket
olvastam tőle, például a jogász
erkölcséről, de leginkább azt értékelem
nagyra, ahogyan ezt az egyetemet
újraszervezte. Rendkívüli módon
tisztelem őt, és úgy érzem, hogy sokat
tanulhattam tőle: szemléletmódot,
hozzáállást, elkötelezettséget, önzet­
lenséget, stílust.

- Mint azt személyes tapasztalatból is
tudhatom, Tanár Ür szemináriumokat
vezet a KözigazgatásiJogi Tanszéken.
Igen, ez is a feladataim közé tartozik, de
az oktatói munka ennél lényegesen
sokrétűbb! Mivel kezdettől fogva részt
veszek az egyetem munkájában, ott
voltam már az első szóbeli felvételin is,
Iván László professzor úrral ültünk egy
bizottságban, ez még a Ménesi úton
zajlott. A következő években is
rendszeresen számítottak rám a szóbeli
felvételiken, aminek a megszüntetését
én nagyon sajnálom, és nagy hibának
tartom.
A jogászképzésben döbbenten tapaszta­
lom azt, hogy kizárólag írásbeli tesztek
alapján minősítenek egy jelöltet a jogi
pályára, ami képtelen helyzet! Egy
jogásznak kell, hogy fellépése legyen,
hogy beszédkészsége, közéleti tájéko­

6

zottsága legyen, kell, hogy vitakultúrája
legyen, vagy legalábbis annak a csíráit
fel lehessen fedezni a személyiségében.
Nekem az a véleményem, hogy egy
személyről egy félórás alapos beszél­
getés alapján igenis lehet bizonyos
képet nyerni, sőt az írásbeli teljesít­
ményével együtt nagyjából meg lehet
ítélni, hogy mennyire alkalmas erre a
pályára.

A Közigazgatási Jogi Tanszéken meg
kellett várni, amíg elérkezik az első
évfolyam a harmadik évhez, hiszen
harmadik évtől kezdve van közigaz­
gatási jog. A feladatom itt valóban az,
hogy szemináriumokat vezessek, de
ezen kívül az én szakterületemen az
építésügyi és területfejlesztési igazgatás
terén meg kell tartani a nagyelőadást, s
az utóbbi években több speciális
kollégiumot is szerveztünk. így például
Ugrón Gazsi kollegámmal az országos
hatáskörű szervek vezetői közül
hívtunk meg többeket: pl. Szász
Károlyt, a PSZÁF elnökét. Mellár
Tamást, a Központi Statisztikai Hivatal
elnökét. A sors különös fintora, hogy
akiket mi meghívtunk, azok hamarosan
elveszítették az állásukat... Egy másik
ilyen speciális kollégium ezt Gerencsér
Balázzsal szerveztük a köztestületekkel,
közalapítványokkal, közintézetekkel
foglalkozott.
- De Tanár Ür a szorosabb értelemben vett
tanításon túl másképpen is kapcsolatba
kerül a hallgatókkal, hiszen mint köztudott
a tutori rendszer egyik kulcsembere. Most
már szinte egyedülálló az egyetemen, hogy
oktató vállaljon tutori feladatkört,
tutorcsoportot. Egyáltalán, maga a tutori
rendszer sem mindennapos a magyar
felsőoktatásban.
A tutori rendszer bevezetésének gondolatát az én ismereteim szerint
Zlinszky dékán úr vetette fel a
kezdetekkor. Dékán úr úgy gondol­
kodott, hogy egy egyházi, katolikus
egyetemnek bizonyos területeken
többet kell adnia, mint egy állami

egyetemnek. Ezt a többletgondoskodást
hivatott megvalósítani a tutori rend­
szer. Ennek az intézménynek vannak
magyar hagyományai, de persze vannak
külföldi példák is, elsősorban Angliá­
ban.
- A rendszer összefogásával az egyetem
vezetése Bittsánszky tanár urat bízta meg ő
a gazdája ennek a témakörnek. Mi ennek a
rendszernek a lényege, mi a tutor
legfontosabbfeladatai
A kezdet kezdetén úgy gondoltuk, hogy
a tutor feladata elsősorban az, hogy ha
egy hallgató a tanulmányaiban elakad,
valamilyen jogi kérdést nem ért igazán,
akkor a tutor szakmai téren segítsen
neki, azt magyarázza el, vagy éppen
keresse meg azt a tanártársát, aki a
kérdést meg tudja világítani a hallgató
számára. Volt egy olyan elképzelés is,
miszerint a legfontosabb a közösségi
szellem kiépítése, a csoportos foglal­
kozások.
Aztán persze az élet alakította ki ennek
a rendszernek a valódi tartalmát. Ennek
nagyon fontos része a tutori gon­
doskodás, az, hogy a tutor összekötő
kapocs legyen a diák és az egyetem
között olyan értelemben is, hogy ha a
hallgatónak van valamilyen prob­
lémája, amivel kapcsolatban ő az
egyetem vezetéséhez kellene, hogy
forduljon gondolok itt a dékánra,
dékánhelyettesekre, tanszékvezetőkre
és az érdekeit saját maga nem tudja kellő
módon képviselni, mert például
bátortalan, akkor a tutor a problémákat
közvetíteni tudja, az ilyenfajta terheket
le tudja venni a diák válláról.

- Mennyire lesz személyes a kapcsolat tutor és
tutoráltja között?
Az is kiderült már az első tutori
csoportomnál, hogy a tutornak van egy
olyan feladata is, illetve egy olyan
hallgatói igény felé, hogy figyelemmel
kísérje a hallgató tanulmányait. A
vizsgaidőszakban a lelket is tartani kell

�ítélet

több hallgatóban, nyugtatni, biztatni,
kitartásra buzdítani, ez pedig már egy
kicsit másfajta gondoskodást is jelent. A
tutor egy olyan személy, akit a hallgató
közelállónak érez magához ráadásul én
úgy érzem, hogy stílusomban, élet­
korban sem vagyok túl távol álló a
hallgatóktól de mégis elfogad ta­
nárnak.
A közelebbi kapcsolat miatt a hallgató
inkább megnyílik a tutor felé, többet
elmond neki, és ezután a tutor
intelligenciájára, emberségére van
bízva, hogy ezekkel a bizalmasan
elmondott információkkal hogyan
gazdálkodik, és hogyan próbál segíteni
a tutoráltnak.

Van azonban még egy tutori feladat,
amire én különösen nagy hangsúlyt
fektetek: megmutatni a hallgatóknak,
hogy amit a tankönyvekben olvasnak és
amit az órákon hallanak, tanulnak,
hogyan néz ki a valóságban. Különböző
szakmai programokat szervezek tehát a
számukra, általában havonta egy
alkalommal.
Igyekszem a tananyaghoz igazodni, és
ennek megfelelően megmutatni a
különböző állami intézményeket. így
például másodévben, amikor alkot­
mányjogot tanulnak, én mindig
elviszem a tutori csoportomat az
Országházba, az Országgyűlés ülésére.

- Milyen intézményekkel ismerkedhetnek
meg közelebbről a csoportok az
Országgyűlésen kívüli

Rendszeres programmá vált mostanra
az Alkotmánybíróság, ezt az intéz­
ményt mindenféleképpen meg szoktam
mutatni a hallgatóknak. Ide akkor
látogatunk el, amikor valamilyen nagy
jelentőségű határozatot hirdet ki a
testület, gondolok például az abortusz­
határozatra, az eutanázia-határozatra.
A mostani tutori csoportommal jár­
tunk a Sándor-palotában, a Köztársa­
sági Elnöki Hivatalban, ahol a Hivatal
jogi főosztályának a vezetője ismertette

a köztársasági elnök és a Hivatal
tevékenységét. Ezeket a tankönyvből is
tanulták a hallgatók, de itt élőszóban
halhatták, és persze lehetett kérdéseket
is feltenni.
Az Országgyűlés és az Alkotmány­
bíróság mellett a harmadik állandósult
esemény egy büntetőbírósági tárgyalás.
Előfordult olyan szerencsés eset,
amikor Kiss Zsigmond tanár úr,
egyetemünk oktatója volt a tárgyalást
vezető bíró, és a határozat kihirdetése­
kor rendkívül didaktikusán magyarázta
el, hogy miért az az ítélet született.
Tavaly a Clodó-ügyet kísértük figyelem­
mel.

Ha már a büntetőjognál tartunk, itt
említeném, hogy meg szoktuk tekinteni
a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási
intézetet, hiszen egy jogásznak ezt is
ismernie kell, tisztában kell lennie
azzal, hogy milyen is egy börtön.

Azután, ahogyan haladunk előre a
tanulmányokban, következik az
Országgyűlési Biztosok Hivatala, az
ORFK vagy a EREK a Teve utcai
Rendőr-palotában”, majd olyan
helyek, mint az Országos Rádió és
Televízió Testület Hivatala, a Magyar
Távirati Iroda. A hallgatókkal voltam
már a Nemzetbiztonsági Hivatalban és
a Történeti Levéltárban is. Nemrégiben
jártunk a Miniszterelnöki Hivatal
kabinetirodáján. a kormányzati
kommunikációról tájékozódni (meg­
jegyzem, azóta az ottani vendéglátónkat
is menesztették...). A programok
megszervezéséhez volt kollégáim,
ismerőseim segítségét szoktam kérni.
vagy egyszerűen írok egy levelet. s
kérem, hogy fogadjanak bennünket.
Egy könyvet, csokor virágot, vagy a
Pázmány Egyetemet bemutató könyv­
ecskét szoktunk vinni köszönetünk
jeléül, szóval adunk is magunkra...
35

- Mekkora az összetartás egy-egy ilyen
csoportban? Találkoznak a tagok
Vannak nem kifejezetten
55 civilben

szakmaiprogramok isi
Természetesen. Egyrészt vannak
összejövetelek, melyek egyáltalán nem
szakmaiak. Erre példák az immár
hagyománnyá váló tanév végi közös
kirándulásaink. Másrészt olyan prog­
ramokat is szervezek, melyek nem
kapcsolódnak közvetlenül magához a
jogi pályához, mégis úgy érzem,
rendkívül fontosak a hallgatók sze­
mélyiségének alakulása szempontjából.
Ezért vittem el csoportomat például a
Nyírő Gyula Kórházba, ahol a droggal
foglalkozó központ működik. Ott
Fűnk Sándor drogbetegségekkel foglal­
kozó, széles körben ismert orvos beszélt
nekünk a drog ártalmas következményeiről, gyógyítási esélyeiről. Úgy
gondolom, nem baj, ha egy egyetemista
fiatal ilyen problémákkal is foglalkozik,
szembesül.

- Mégis mi az oka annak, hogy ezt a sok időt,
energiát igénylőfeladatot évek óta vállaljai

Röviden válaszolva: sikerélményt ad
számomra. Sikernek érzem ugyanis azt,
hogy 4-5 év alatt a hallgatók rengeteget
fejlődnek tudásban és közösségi
szellemben. Ráadásul most már azt is
látom, hogy a végzettek a jogi pályán is
megállják a helyüket. Több volt
tanítványom részben az én segítségemmel komoly munkát végez: van,
aki már tanártársam a Tanszéken, mint
Patyi Gergő, Ugrón Gazsi. Van. aki az
Országgyűlésnél dolgozik, s elismerik a
munkáját.
Az első tutori csoportom tagjai a mai
napig összejárnak, én is kapcsolatban,
baráti viszonyban vagyok velük.
Összetartanak, segítik egymást, mint
volt Pázmányosok...

�ítélet

Kémiadolgozat és Történelem
Pár évvel ezelőtt külföldön tanultam. Családomtól messze, Kanadában éhes voltam
minden szóra, ami otthonróljött. Szüleim, nővérem, barátaim tudták ezt, így nem maradt
olyan hét, amikor levél nélkül maradtam volna. Az alábbi levelet édesanyámtól kaptam.

,Ma szombat van, és október 23.
A rádióban panaszkodnak, hogy a
fiatalok nem igazán tudják, hogy ez mit
jelent.
Hogy az ötvenhatosok ahányan van­
nak, annyi pártra szakadnak.
Én igazán furcsán érzem magam, mert
elsős gimnazista voltam, és fölfogtam
már akkor, hogy történelmi időket
élünk.
Kár, hogy nem írtam naplót. Most már
sajnálom.
Azt tudom, hogy október 22-én este
tánciskolában voltunk a fiúgimnázium­
ban. Az egyik osztálytársnőnk már
akkor mondta, hogy az egyetemisták
tüntetnek (a bátyja bölcsész volt).
Természetesen ez nem érdekelt
bennünket: vihogtunk tovább. Végefelé
egy kicsit ugyan már szorongva, mert
másnap kémia dolgozat várt ránk.
Kedden hajnalban már kémiát
tanultam és imádkoztam: Édes Istenem,
de jó lenne, ha valami közbejönne. Egy
kis földrengés. Nem nagy, csak épp
akkora, hogy Vali néni (kémia­
tanárnőnk és osztályfőnökünk) ne
tudjon kijönni Pesterzsébetre. Vagy egy
kis háború. Háborúban nincs iskola.
Erről már sokat olvastam.
Vagy egy miniszteri rendelet. Hogy a
kémia oktatás a gimnáziumok első
osztályában azonnal országosan meg­
szűnik.
Érdekes, az eszembe sem jutott.
hogy Vali néni megbetegszik. Nem
emlékszem ugyanis, hogy tanári
betegség miatt elmaradt volna egy
dolgozat.
Közben tanultam a Pascal-tételt.
Egyszercsak jött a barátnőm. Mari az
anyukájával. Mari édesanyja azért
jött, hogy megbeszélje Anyuval, hogy
forradalom van, és ne engedjenek el
iskolába.
Anyu rájuk förmedt, hogy Mari találta
ki az egészet a kémia dolgozat miatt.
Mari persze lapított. Gondolom,

8

ugyanúgy ábrándozott a dolgozat
elmaradásának kényszerítő körül­
ményeiről, mint én, de ő már biztos volt
benne, hogy a Jóisten meghallgatta.
Aztán a két édesanya úgy döntött, hogy
elkísérnek a villamosmegállóba
bennünket, ha jár villamos, megyünk
dolgozatot írni, ha nem jár, otthon
maradunk.
Nem járt.

»5

‘

«fTk &gt;■

I

Aztán bementünk a Belvárosba. Pest
egy romhalmaz volt. Igaz, a betört
kirakatokból senki sem vitt el semmit.
Fiatal gyerek volt a kapualjban kiterítve.
Gyertyák és virágok között. Igen
felemelő, magasztos érzés volt, hogy
meghalt a magyar szabadságért. De
azért szörnyű volt tudni, hogy halott.
Én is harcolni akartam. De Anyu persze
nem engedett el. Nagyon haragudtam
ezért a „majomszeretetért.” És aztán ott
álltam Gábor díszes temetésén, aki
felettem járt két évvel az általános
iskolában, és meghalt a forradalomban.
Ekkor azért kicsit megértettem Anyut.
Aztán láttam az utcán egy halott orosz
katonát. Egy tankban sült meg. Én őt is
sajnáltam. Minek kellett idejönnie.
És aztán, amikor mindennek vége volt,
mindent megmásítottak. Mindent
meghamisítottak.
Sok időnek kellett eltelni, hogy Pozsgay
Imre kimondhatta: 56-ban népfelkelés
»
volt.
T. K.

A dolgozat elmaradt.
Helyette nagydolgozatot írtunk törté­
nelemből, illetve éltünk át. Tizenöt
évesen. Amikor az ember feje tele van
hazaszeretetettel.
Harc volt. A katonák átálltak a mi
oldalunkra. Azért írom, hogy ,mi ,
mert akkor úgy látszott, hogy egységes
az ország. A munkás, a paraszt, az
értelmiségi, a diák. És persze egy kicsit
buta voltam. Az ország függetlensége
cél volt számomra, nem ábránd. Most
már tudom, hogy ilyen pici ország nem
lehet független. A nagyok nem engedik
meg. Pedig akkor nagyon bíztunk az
ENSZ-ben. Állandóan azt vártuk, hogy
segítenek. Akkor még nem ismertem
annyira a történelmet. Nem tudtam,
hogy a második világháború előtt is volt
Népszövetség, amely nem akadályozta
meg a náci terrort.
Közben a rádióban Beethoven V.
Szimfóniája szólt. A Sorsszimfónia
nekem már mindig 56-ot fogja
jelenteni.
55-

Október 6.
Október 6.-a nem ünnep számunkra,
hanem a Nemzetünk egy gyásznapja.
Talán egy tanárom mondhatta a
gimnáziumban. Pedig én mindig
kiraktam a kokárdát. 14 ember halt
mártírhalált e napon. Hősök!
Megküzdöttek a hazáért; életüket,
vérüket adták csupán egy esküért.
Hiszen jórészt nem voltak magya­
rok. Ilyenkor arra gondoltam, hogy
ma ki vállalná ezt a Nemzetért? Azt
hiszem nagyon kevesen, talán senki.
Talán, pont egy katolikus egyetemen
lesz másképp, és tényleg képesek
leszünk az önzetlenségre felebaráta­
ink, de legalább hallgatótársaink
irányába. Addig is Október 6.-a az
önfeláldozás. a hazáért való
áldozathozás ünnepe!

Gyökeres Zoltán

�ítélet

Néhány tudnivaló a Hallgatói Önkormányzat új
választási rendszere kapcsán
Karunk Hallgatói Önkormányzatának
Választmánya 2004. szeptember 24-ei
ülésén elfogadta a HŐK új Szervezeti és
működési szabályzatát. Ennek igen
lényeges része egy új választási rendszer,
melynek előzményei és legfontosabb
elemei az alábbiakban foglalhatók össze.

A kreditrendszer bevezetése és folyama­
tosan, néhány éven belül minden
évfolyamra történő alkalmazandósága
folytán szükségessé vált az eddigi,
évfolyamokra lebontott választási rend­
szer átalakítása. Az eddigi rendszer
lényege az volt, hogy az egyes évfolyamok
s azokon belül külön-külön az egyes
tagozatok (nappali-levelező, korábbi
számtáv)
mind-mind önállóan
választották meg saját képviselőiket.
Adott évfolyamon-tagozaton csak az abba
tartozók szavazhattak, és jelölt is csak
azokból kerülhetett ki. Ez tehát lényegét
tekintve hasonlított az országgyűlési
egyéni választókerületi rendszerhez.

A kreditrendszer alkalmazásával azonban
egyre nehezebb összetartozó évfolya­
mokról beszélni, hiszen az eddig kötött
órarendektől eltérve természetesen az
egymásra épülés korlátáival, de jóval
szabadabban vehetők fel az egyes
tantárgyak. így pl. előfordulhat, hogy
valaki az egyetemre történő első
beiratkozásakor rögtön felveszi az
„Alkotmányjog 1; c. tantárgyat, s ő
ebben a „másodévesekre” hasonlít. De
persze megteheti ezt későbbi években is,
ekkor esetleg az egyetem elvégzése
túlnyúlik az ötéves időtartamon. Nyilván
előfordul ez azokkal is, akik pl. sikertelen
teljesítés miatt későbbi években újra
kényszerülnek felvenni egy-egy tárgyat.
Ezáltal „létrejönnek” „hatod-heted” stb. éves hallgatók is. Az évfolyam szó eddigi,
valójában a kötött tárgyak felvételével és
teljesítésével kapcsolatos értelme így tehát
jelentősen átalakul(t).
55

Habár jelenleg még nem az egyetem
összes hallgatója érintett a kreditrendszer
alkalmazásában, a HŐK döntése alapján

olyan új választási rendszer kialakítása
jött létre, mely mindenkire vonatkoz­
tatva, ehhez igazodva, a jelenre és a jövőre
nézve is folyamatosan alkalmazható lesz.
Ezzel összefüggésben pedig két eltérő
választási rendszer a régi megtartása a
nem kredites, az új bevezetése a kredites
hallgatók számára helyett célszerűbbnek
tűnt az új rendszer alkalmazása a teljes
hallgatóság tekintetében.
Ezen új elképzelés lényege most már az,
hogy megszűnő, vagy nehezebben
értelmezhető évfolyamok helyett a teljes
hallgatóság válassza meg a HŐK
képviselőit, az úgynevezett Választmány
tagjait. Az eddigi ,egyéni választókerületi” rendszer helyett pedig az
országos, valamint a fővárosi közgyűlési
listákon alkalmazott d'Hondt-féle
rendszer szolgál a mandátumkiosztás
példájául némi korrekcióval; s ehhez
értelemszerűen listás rendszerű választás
társul.

Mindenekelőtt változást jelent, hogy nem
képviselőjelöltek versengenek, hanem
elnökjelöltek által állított listák. s a
hallgatók a listák közül egyre szavaznak.
Aki tehát a HŐK elnöke szeretne lenni.
pályázatát a megfelelő legitimáció
érdekében legalább 150 támogató
aláírással a HÖK-irodában egy lista
kíséretében adja le. S mivel a Választmány
létszáma 12 lesz, a listán legalább de nem
legfeljebb tizenkét névnek kell szere­
pelnie, mégpedig a következő sorrend­
ben:
első helyen az elnökjelölt; második­
ötödik helyen az alelnökjelöltek; hatodiktizenkettedik helyen a további választmányi tagok; végül a tizenharmadik­
tizennyolcadik helyre választmányi
póttagok vehetők fel.
Ez utóbbi „egység” két szempontból lehet
előnyös: egyfelől azért, mert esetleges
visszalépés esetén előreléphet egy póttag­
jelölt; másfelől azért, mert ez segíthet
megoldani azt a régi problémát, hogy mi
a teendő akkor, ha év közben „esik ki' a
Választmány egy tagja így ugyanis a
55

helyére a listáról addig mandátumot nem
szerzett jelölt léphet. s kisebb va•
lószínűséggel fordul az elő, hogy' a
Választmány a tanévkezdésre szinte
„csontig lesoványodik”, vagyis létszáma
alaposan lecsökken.
Természetesen az első hat névben
biztosítani kell a levelező tagozat
képviseletét is.

A választások lebonyolítása egyebekben
nem változik, pusztán annyiban, hogy
nem kell évfolyamonként és tagoza­
tonként külön szavazni mindenki
jogosult bármelyik szavazóhelyen leadni
a voksát. Az eljárás szabályosságáért
továbbra is Választási Bizottság felel,
melybe az elnökjelöltek is delegálhatnak
majd egy-egy tagot. A választásokat
október Tjéig kell kiírni, és november 15.
és december 15. között kell megtartani.
Az érvényességi küszöb 25 %-nyi
részvétel, illetőleg az, hogy legyen
legalább egy, legalább 12 főt tartalmazó
lista. Ezek bármelyike nélkül természe­
tesen meg kell ismételni a választást,
hiszen az elvárható részvétel vagy a
Választmány felállása nem lenne bizto­
sítva.

Ami a rendszerben kissé bonyolultabb
lesz, az a mandátumkiosztás szabályo­
zása. A HÖK-választás sajátosságainak
megfelelő rendszer kidolgozásában
köszönetét kell mondanunk Nagy Imre
matematikusnak, aki észrevételeivel és
javaslataival nagyban segítette a megfelelő
számítási mód megalkotását.
Az új módszer lényegét ugyanis két fontos
dolog adja: egyfelől az, hogy az
évfolyamokra és tagozatokra vetített
eddigi „kvótáid vagyis a hallgatói létszám szerinti képviseleti arányok meg­
szűnnek. Ez természetszerűleg követ­
kezik az új választási rendszer lényegéből.
a Választmány kötött létszámából.
(Egyébként a 12 fős Választmány bőven
megfelel a mintegy 4000 fős hallgatósághoz viszonyítva, így ugyanis
lényegesen
nagyobb
az
arány.
55

9

�ítélet

mint pl. az ország 10 milliós lakosságához
viszonyított 386 képviselő, vagy
önkormányzati példát alapul véve a
főváros 2 milliós lakosságához mért 66
fős Közgyűlés esetében.) A másik fontos
tényezőt pedig a következő adja: a
választás egyik legfontosabb, lényegi
elemét jelenti az, hogy az a lista, amelyikre
a legtöbb érvényes szavazatot adják le (ún.
első helyezett lista), mindenképpen
,elviszi” az első hat választmányi tag
helyét, azaz az első helyezett listán szereplő első
hat jelölt fogja alkotni az ún. Elnökséget (ők
lesznek az elnök melletti öt alelnök által
alkotott operatív testület tagjai). Ennyi­
ben tehát ez a lista kiemelt szerepet játszik
a többihez képest.
55

A további hat hely elosztásában jut
szerephez az említett d'Hondt-féle
számítási módszer. Ennek lényege
egyelőre az általánosság szintjén ismer­
tetve a következő: számoszlopokat kell
képezni, melyek élén a lista sorszáma áll
(ezt a Választási Bizottság előzetesen
sorsolja), ezek alatt pedig a listára adott
szavazatok száma. Minden egyes oszlop
következő sorait pedig úgy kapjuk, hogy a
legfelső számokat (a szavazatok számait)
elosztjuk 1,5-del, hárommal, öttel, héttel,
kilenccel és így tovább (ez egyébként teljes
egészében megegyezik a Fővárosi
Közgyűlés választásakor alkalmazott
rendszerrel). Ezt követően a legfelső
megkeressük a
számsort kihagyva
létrejött táblázatban a legnagyobb
számot, s az ahhoz tartozó lista kap egy
mandátumot. Majd tovább keresünk, és a
második legnagyobb számhoz tartozó
lista kap egy újabb mandátumot. Ezt
folytatva kell kiosztani mind a hat, az első
helyezett lista által „le nem foglalt
mandátumot.
Az alkalmazott osztószámok és a legfelső
sor kihagyása egyébként azt célozza, hogy
a csekélyebb szavazatszámot elért listák is
juthassanak esetleg egy-egy mandátum­
hoz.
Kérdés természetesen, hogy az első
helyezett lista rész vehet-e és ha igen.
milyen mértékben ebben a mandátumkiosztási számításban. Hiszen egyrészről
igen komoly előnyhöz jut azzal, hogy
bármilyen csekély fölénnyel győz is.
55

10

mindenképpen róla kerülnek ki az
Elnökség tagjai; másrészről azonban
indokolatlan lenne, hogy ha pl. 95 %-os
többséget szerez, csupán 6 tagja legyen a
Választmányban. Ezért tehát az első
helyezett lista is részt vehet a mandátumkiosztási, listák közti számo­
lásban, de csak akkor, ha a rá leadott
szavazatok meghaladják az összes
érvényes szavazat felét (tulajdonképp
ennek felel meg a választmányi tagsági
arány, hiszen az az összes mandátum
fele), s ekkor is csak azokkal a
szavazataival, amelyeket ezen az 50 %-nyi
arányonkapott. Ez az a szabály, amely
igyekszik kiegyenlíteni az első helyezett
lista privilegizált helyzetét, hiszen így
végső soron előfordulhat, hogy a
választmányi tagok fele más listá(k)ról
fog kikerülni.
íme egy gyakorlati jellegű példa a
számítási módszerre:
1) 2000 érvényes szavazat érkezett
összesen öt listára. A szavazatok
megoszlása a következő volt:
1. sorszámú listára: 800 szavazat;
2. sorszámú listára: 420 szavazat;
3. sorszámú listára: 610 szavazat;
4. sorszámú listára: 165 szavazat;
5. sorszámú listára: 5 szavazat.
Rögvest nyilvánvaló, hogy az 1. sorszámú
lista nyert, így övé az első hat
választmányi hely. Mivel azonban
szavazatainak száma nem haladta meg az
1000-et, a további hat helyet a másik négy
lista közt kell elosztani. Lássuk a
táblázatot:
sorszám

2.

3.

4.

szav.szám

420

610

165

5

/1,5

280

406,6667

110

3,333333

/3

140

203,3333

55

1,666667

/5

84

122

33

1

n

60

87,14286

23,57143

0,714286

5.

46,66667

67,77778

18,33333

0,555556

/II

38,18182

55,45455

15

0,454545

/13

32,30769

46,92308

12,69231

0,384615

/15

28

40,66667

11

0,333333

/17

24,70588

35,88235

9,705882

0,294118

Az osztást a „/1,5” jelű sorból kell tehát
kezdeni. A sorrend:
az első mandátum a 3. listáé
(406,6667);
a második mandátum a 2. listáé (280);

a harmadik mandátum ismét a 3. listáé
(203,3333);
a negyedik mandátum ismét a 2. listáé
(140);
az ötödik mandátum ismét a 3. listáé
(122);
végül a hatodik mandátum a 4. listáé
lett (110).

A végeredmény tehát:
1. lista: 6,
2. lista: 2,
3. lista: 3,
4. lista: 1,
5. lista: 0 mandátum.

Ez a számítási módszer egyébként jobb,
mintha pusztán a szavazatok százalékos
arányát vizsgálnánk, s aszerint próbál­
nánk elosztani a mandátumokat, hogy az
arányt a 6-hoz viszonyítanánk. Ugyanis a
mandátumszámban is törtek jönnének
létre (pl. 4,5 mandátum), és a
szükségszerű kerekítések torzíthatnák a
végeredményt. Ezzel a számítási mód­
szerrel viszont minden mandátum
kiosztása egyértelműen biztosított. a
mandátumok számát nem szükséges
többfelé osztani.
Kérdésként felmerülhet, mi a teendő, ha a
táblázatban több mezőben azonos szám
szerepel? Ilyenkor ugyanis előfordulhat,
hogy már pl. csak egy mandátum volna
kiosztható, de három lista is „jogosult
lenne rá. Ekkor a teendő a következő: a
mandátumot
egyfajta. a nemzetközi
magánjogból is ismerős „lépcsőzetesség’
szerint az a lista fogja megkapni, amely
még eddig nem kapott egyet sem; ha ilyen
nincs, az, amelyiknek addig kevesebb
mandátum jutott; ha pedig ez a jellemző
is megegyezik, akkor a kisebb sorszámú
lista (itt már a szerencse dönt). Természetesen ez a megoldás sem „légből
kapott”, a vonatkozó jogszabály ezt a
megoldást alkalmazza.
Előfordulhat még az az inkább elméleti
lehetőség is, hogy több első helyezett lista
lenne szavazatazonosság miatt. Ekkor a
választást meg kell ismételni, hiszen nem
volna eldönthető, melyik lista adhatná az
Elnökség tagjait (legfeljebb a szerencsével.
itt azonban igen komoly a 55,tét”, nem
55

55

�ítélet

indokolt, hogy így szülessen meg a
döntés).
A rendszer próbája természetesen a
gyakorlat lesz, amikor kiderül majd,
megfelelő-e az új igények számára,
Mindenesetre; a kialakítás igyekszik a
lehetőség szerint igazságos” (mely
fogalom egyébként Kilényi professzor úr
szerint nem a választójog terrénuma, lásd
pl. a brit ,a győztes mindent visz”rendszert) mandátumelosztást, de lega­
lábbis kiegyenlítést lehetővé tenni. A
55

55*

demokrácia „megtanulásáf a jog- és
államtudományi képzésben jó már az
egyetemen megkezdeni!
Az alapul szolgáló számítási rendszer és a
listás mandátumelosztás idevonatkozó
részletes szabályait mindenki tanulmá­
nyozhatja a következő jogszabályhelyen:
1990. évi évi LXIV. törvény a helyi
önkormányzati képviselők és polgármes­
terek választásáról, 45. § (4) bekezdés.
Összeállította: Szilvásy György Péter

Koltay András laudációja Pálinkás Györgynek
(2004. április 29., Pro Facultate-díjátadás)

Az ünnepi pillanat ellenére is nagy
szomorúsággal tölt el, hogy az idei
esztendő utolsó Pro Facultate díját
megkésve kell átadnunk. A díjazott
ugyanis
testében
már nem lehet
köztünk. Pálinkás György tanár úrról
beszélek, mindenki Gyuri bácsijáról.
Nagy szeretettel köszöntöm körünkben
családját, feleségét és leányát.
Két hónap telt el azóta, hogy Gyuri
bácsi itt hagyott minket, és ez az időszak
nagyon nehéz volt számunkra. Nem
vígasztalok senkit: később sem lesz
sokkal könnyebb.
Hálás vagyok, hogy láthattam Őt itt, a
Pázmány jogi karán. Nélküle és a
fájdalmasan kevés hozzá hasonló tanár
és ember nélkül nehéz fogódzót találni
ebben az egyre inkább elsiváruló.
elszürkülő, értékeket vesztő világban.
Mi jórészt tőlük és Gyuri bácsitól
tanultuk meg, mit jelent jogásznak, az
erkölcsi értéket megőrző, az igazra
törekvő embernek lenni, maradni.
Nem véletlenül emeltem ki az elején,
hogy Ő csak testében nem lehet itt ma
velünk. Nehéz megbarátkozni ugyan a
gondolattal, hogy már
sohasem találkozunk össze a folyosón
vagy a Szentkirályi utcában, de
kénytelenek vagyunk megtenni. Azon­
ban azt gondolom, hogy amit tőle
kaptunk, tovább él. Higgyék el, nem az

ilyenkor szokásos üres szólam ez. Gyuri
bácsi itt van velünk, akárcsak az elmúlt
években, és most már velünk is marad.
A szívünkben, a lelkűnkben, szava­
inkban, gondolkodásunkban. Úgy,
ahogyan mindig is láttuk csendesnek,
szerénynek, emberségesnek, de lán­
golóan szigorúnak és eltökéltnek, ha az
igazát kellett védelmeznie. Velünk van
tehát, de hogy meddig, az elsősorban
rajtunk múlik.
Felépíthető-e még egy olyan világ, ahol
Ő is otthon érezné magát, egy olyan
Kar, amely tovább tudja plántálni az Ő
szellemét az újabb nemzedékekbe?
Képesek leszünk-e továbbadni akár csak
a töredékét is annak, amit Tőle
kaptunk? A kérdések egyetlen helyes

megválaszolása a mi felelősségünk is, de
nem szabad felelőtlen ígéreteket ten­
nünk. Cselekednünk kell. És emlékezni
Rá, mindig, minden percben, nem csak
az ehhez hasonló ünnepi alkalmakkor.
Az örökséggel akkor sáfárkodunk jól,
ha azt a mindennapok gyakorlatává
tesszük.
Az idei esztendő utolsó Pro Facultate
díja Pálinkás Györgyöt illeti. Elkéstünk,
de reménykedek abban, hogy velünk
töltött ideje alatt elégszer fejeztük ki
hálánkat, elégszer mondtunk Neki
köszönetét.
Azt kívánom mindenkinek, próbálja
meg úgy szeretni ezt a Kart és annak
közösségét, ahogyan Ő tette még akkor
is, ha olykor talán nehéz. Szeresse és
próbálja meg tovább javítani. A tét
nagy. Annak az eszmerendszernek,
világnézetnek, egyszerűbben szólva:
emberiességnek, tudásnak, szeretetnek,
hitnek, igazságosságnak az átörökítése,
továbbélése, amit Tőle is tanultunk.
Ha itt, magunk között nem sikerül,
máshol miért sikerülne?
Gyuri bácsi e percben is itt van velünk.
Hangja, szavai fülünkbe csengenek.
Figyelmeztetnek, ha kételkednénk,
eligazítanak, ha nem leljük utunkat,
biztonságot adnak, ha menedékre van
szükségünk, megerősítést nyújtanak, ha
úgy véljük, rátaláltunk az igazságra.

Gyuri bácsi, köszöntlek!

Hagyomány és tiszteletadás
Visszatekintés a 2004. évi Pro Facultate-díjátadásra

2003. májusában indult útjára a díj története, néhány tanársegéd és
doktorandusa kezdeményezésére minden évben (igaz, még csak egy volt azóta)
kiadásra kerül(nek) aProFacultate-Díj(ak), a Kar azon oktatói számára, akik az
eltelt esztendőkben a legtöbbet cselekedték egyetemünk előrejutása, a
hallgatóságszakmai-szellemi-lelkiokítása és nevelése érdekében.
A hagyományteremtő szándékkal
létrehívott díjat első ízben, 2003. május
7-én Zlinszky János alapító Dékán Úr

vehette át, ahogyan arról annak idején
lapunk is részletesen beszámolt (Id.
ítélet 2003/4. és a Pázmány-Nap után

11

�ítélet

szeptemberben megjelent különszám).
Az ötletgazdák azóta végigjárták a
hivatalos utat, így ez év tavaszán Bándi
Gyula Dékán Úr támogatásával a Kari
Tanács döntése hivatalos szintre emelte
a kitüntetést, mely jelenleg a Kar
egyetlen ilyen jellegű elismerése.
Az első évtől eltérően ezúttal
az
elfogadott kiírásnak megfelelően
minden egyetemi polgár (tehát hallgató,
oktató és egyéb alkalmazott) szavaz­
hatott odaítéléséről. A Hallgatói Ön­
kormányzat aktivistái egy álló hétig a
főépület aulájában álltak lesben és
gyűjtötték a szavazatokat. A Lippay
mely civil hallgatói
György Kör
öntevékeny csoport az átadási ünnepség
megszervezését is vállalta a Pro
Facultate-Nap programjain belül
kommandói az előadásokat és a
tanszékeket járták a szavazócédulákért.
Az egyhetes procedúra alatt közel ezer
szavazat gyűlt össze, mely erősen
megoszlott több tucat oktató között, de
az első három helyezett kiemelkedő
szavazatszáma miatt a szervezők
döntése alapján idén három díj került
kiosztásra.

IJ ll

A 2004. április 29-én megrendezett Pro
Facultate-Nap kiváló alkalmat nyújtott
arra, hogy immáron másodízben is

12

átadásra kerüljenek a díjak. A nap során
sokirányú és élményekben teljes
programok várták a gesztenyefa alá, a
Kar kertjébe özönlő hallgatóságot. A
díjátadásra azonban megtelt a díszterem
(még olyan is akadt, aki képes volt
otthagyni ezen jeles esemény miatt mm
a sörét!).
mH
A Lippay György Kör tagjai
köszöntötték az egybegyűlteket, Lmmi
mindhárom díjazott pedig a
köszöntőt mondó (jelenlegi avagy
egykori) hallgatójától tudta meg
az eredményt. A közönség
számára is újdonságot hozott e
közlés (a szavazóurnát szigorúan
lezárták és a számláló-bizottságot
teljes titoktartásra kötelezték
korábban).
Először is Selyem-Tóth Sándor negyedéves hallgató köszöntötte Kilényi
Géza Professzor Urat, aki tehát ezzel a
Pro Facultate-Díj 2004. évi kitüntetettje
lett. Ezután Ádány Tamás egykori
hallgató, jelenlegi tanársegéd köszön­
tötte kedves tanárát, Bánrévy Gábor
Professzor Urat, aki lett így a következő
díjazott. Harmadszor, de korántsem
utolsósorban Takács Veronika negyedéves hallgató mondta el Péteri
Zoltán Professzor Úr felé címzett
köszöntőjét, aki tehát szintén díjazott
lett.
A fentiekben azt állítottam, hogy a
szervezők idén három díjat osztottak ki.
Nos, ez valóban igaz a szavazatok
alapján odaítélt díjakra, de ezen felül az
a döntés született, hogy Karunk
tavasszal eltávozott kedves tanára.
Pálinkás György posztumusz megkapja
e kitüntetést. Gyuri bácsi köszöntését
Koltay András tanársegéd tartotta, a
díjat a tanár úr felesége és leánya vette
át.
Mindenki egy-egy díszes oklevelet
kapott, magyar és latin szöveggel. A
magyar szöveg így szólt: ‘‘Mi, a Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Jog- és Állam­
tudományi Kar oktatóinak és hallgatóinak
universitasa PRO FACULTATE oklevelet
adományozunk ... -nak, akinek a Karért
végzett munkáját ezzel is elismerjük és

megköszönjük, őt példaképként állítjuk az
Universitas minden tagja elé. Kelt
Budapesten, 2004. április 29-én.
Radnay József Prodékán Úr is köszön­
tötte az ünnepeiteket. Ezek után a
díjazottak egyenként szóltak a közön-

P 6 "«»Í- A.

r** ii
Ilin III ^'llL

i

séghez, és egyaránt elérzékenyülve,
büszkén, az elvégzett sokévi munka
örömével és elégedettségével, de felvér­
tezetten a jövő feladataira köszönték
melynek fényét
meg az elismerést
számukra külön emeli, hogy a rájuk
adott szavazatok döntő többsége a
hallgatóságtól eredt.
Az ünnepélyes díjátadást kerekasztalbeszélgetés zárta, melyen az ünnepelteken kívül részt vett Bándi Gyula
Dékán Úr, Bittsánszky Géza Tanár Úr,
valamint Horváth Attila Tanár Úr.
Ennek zárultával a közönség pedig
visszatérhetett a kertbe a szabadtéri
mulatsághoz, és talán elkezdte törni a
fejét, vajon kire is adja majd szavazatát
2005-ben.

A Pro Facultate-Díj eddigi kitünte­
tettjei:

20Q3-.

Zlinszkyjános Prodékán Úr

2004‘.

Bánrévy Gábor Professzor Úr
Kilényi Géza Professzor Úr
Péteri Zoltán Professzor Úr
Pálinkás György Tanár Úr
(posztumusz)

Gerencsér Balázs

�ítélet

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának

SZABÁLYZATA
A Pro Facultate-díjról
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Tanácsa,
azon gondolattól vezérelve, hogy a Kar tudományos, erkölcsi és szellemi
épüléséhez kimagasló áldozatvállalással hozzájárult oktatóit méltó
elismerésben részesítse, az arra érdemeseket a Kar egésze elépéldaként állítsa,
ezen elismeréssel hagyományt teremtve, az alábbiak szerint határozott.

1. § A Kar tudományos, szakmai, er­
kölcsi és lelki épülését kimagaslóan
szolgáló, a Karért a legtöbb áldozatot
hozó oktatókat a Kar minden évben
díjazásban részesíti.

universitasa PRO FACULTATE
oklevelet adományozunk ... -nak,
akinek a Karért végzett munkáját ezzel
is elismerjük és megköszönjük, őt
példaképként állítjuk az universitas
minden tagja elé. Kelt.'
(2) Az oklevél szövege latin nyelven:
,Nos communitas professorum et cives
academic! facultatis scientiae Juris et
Politicae Universitatis Catholicae de
Petro Pázmány Nominatae, diplomám
,PRO FACULTATE' donamus ...
Cum qua. hoc modo quoque
agnoscimus suum laborem pro
facultate, gratias agentes pro negotio
SUO. Tamquam exemplarem ad
imitandum proponimus coram omni
membro universitatis. Anno Domini.'
5J

2. § (1) A díj elnevezése Pro Facultate.
Formája díszes kivitelű, magyar és latin
nyelvű oklevél.
(2) A díj névválasztásában is kihang­
súlyozásra került a szellemi folyama­
tosság az egykori Királyi Pázmány Péter
Tudományegyetemmel, így a díj
mintája és előképe az ott 1936-ban
létrehozott Pro Universitate díj.
3. § (1) Az oklevél szövege magyar
nyelven: „Mi, a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem Jog- és Államtudo­
mányi Kar oktatóinak és hallgatóinak

55

keretek között, egy vagy több oktató
számára, a Kar oktatóinak, hallgatóinak
és alkalmazottainak nyilvánossága előtt
kerül átadásra.
5. § A díj odaítéléséről a Kar oktatói,
alkalmazottai és hallgatói együttesen
döntenek.
6. § A szavazásra egy, minden évben
előre kijelölt hét áll rendelkezésre,
amely idő alatt mindenki élhet
szavazati jogával. A Kar minden
oktatója, alkalmazottja és hallgatója
rendelkezik szavazati joggal. A
szavazás lebonyolítása a Kari Tanács
felügyelete alá tartozik.

55

55-

A Kari Tanács döntése
alapján

Dr. Bándi Gyula
dékán

55

2003. december 19.
4. § A díj minden évben ünnepélyes

Pázmány szalon
TL: Mikor és hol született meg a Pázmány
Szalon gondolata?

•X - »Ar .

. -IH

Dr. Horváth Attila docens úr
(Jogtörténeti Tanszék): Gyakorlatilag a
kar és az egyetem alapítása óta
igyekszünk a kari és egyetemi szellemi
életet (oktatói és hallgatói összefogás
mellett) felpezsdíteni. A Pázmány
Szalon e törekvés részét képezi.
TL: Milyen célt szolgál a Pázmány Szalon
HA: A kari és az egyetemi közösség
építését. Az egyetem, tudniillik, nem­
csak szakembert, jelen esetben jogászt,
vagy Dr. Zlinszky János szavaival, jó

t;

A házigazda

jogászt kell, hogy képezzen, hanem
gondolkodni képes polgárt is. A
Pázmány Szalon a kari és egyetemi valós
és hagyományos célokkal, tettekben is,
azonosuló oktató és hallgató számára
nyújt értékes kikapcsolódást. Célunk
továbbá a tájékozottság és az általános
műveltség fejlesztése. Ennek jegyében
ősztől a Pázmány Szalon keretein belül
zenéhez kapcsolódó előadás-sorozat
indul. A Pázmány Szalon újabb és újabb
lehetőséget teremt és várjuk oktatók és
hallgatók, közös jövőnket építő,
gondolatait.
Szilas Alex művész úr segítségével jutottunk
hozzá a Díszteremben elhelyezett

13

�ítélet

zongorához. Egyik HÖK-ös hallgatónk (aki
személyét nem kívánja felfedni) hat havi
fizetését áldozta efelettéhh nemes célra.
TL: Hogyan kerültél kapcsolatba a
Jogtudományi KarraE
Szilas Alex művész úr: Nyéky
Boldizsárral régóta tervezzük közvetí­
teni a zene szeretetét. Elsősorban a
fiatalok számára. Mi Boldival sze­
rencsés helyzetben vagyunk. Zene­
szerető közegbe születtünk. A közönség
az elmúlt 15-20 évben fokozatosan
eltávolodott a zenétől. Egykor a
zeneértés az írni-olvasni tudáshoz
hasonló szerepet töltött be. Ma a
fiatalok gyakorlatilag semmiféle zenei
oktatást nem kapnak sem otthon / sem
az iskolában. A társadalom tagjai
(főként a fiatalok) nem értik a zenét. A
baj: e tényt még bevallani sincs merszünk.

TL: Miről szól a Pázmány Szalon ?

SA: A Pázmány Szalon keretében kisebb
lélegzetű műveket fogok előadni (híres­
neves vendégművészekkel kart karba
öltve). Ismertetni fogom a mű
jellegzetességeit. De, kérem, senki ne
ijedjen meg, nem kívánom terhelni a
hallgatóságot! Ügyelek arra, hogy min­
dig, minden körülmények között,
közérthető legyek.
A Pázmány Szalon berkein belül
mindig egy-egy korszak alkotásai
kerülnek majd terítékre. Első alkalommai: a romantika. A romantikának
komoly magyar vonatkozásai vannak
gondoljunk csak Liszt Ferencre vagy
Erkel Ferencre / és ne feledjük el
Mosonyi Mihályt és így tovább. Célunk
továbbá a kapcsolatos történeti ese­
mények felelevenítése is.
TL: Mit értesz kapcsolatos történeti
eseményen?
SA: A kulisszatitkokat és anekdotákat,
amelyek nem tartoznak (közvetlenül) a
lexikális ismeretek közé, és amelyeket.

14

ki tudja, réges-régen elfeledtek.
Terveink között szerepel, mint utaltam
rá, vendégelőadók meghívása a
Pázmány Szalon előadásaira; lehetősé­
get teremtve a hallgatók számára, hogy
kötetlen beszélgetések során ismerjék
meg e neves művészeket.

TL: Óhatatlanul felmerül bennem: miért
szalon a Pázmány Szalon?
SA: A társaság, tudni illik, egymás
megismerése céljából jön össze. A szalon
tagjai társasági életet élnek. A szalon,
továbbá, tagjai részére fórumot biztosít.

A szalon az aktuális problémák
felvetésének és megvitatásának helye. És
nem utolsó sorban a szalon (kifejezet­
ten a Pázmány Szalon) a fiatalok előtt
ismeretlen területet tesz hozzáférhe­
tővé: a zene világát (és megértését).

TL: Mikor és hol lesz az első Pázmány
Szalon?

SA: Október 27-én este fél 7-től a
Díszteremben. Mindenkit nagy-nagy
szeretettel várunk!

Teleki László

SZESZ
Barkóbázzunk! Egy korsó finom barna sör? Nem! Akkor talán egy jó évjáratú
száraz vörösbor? Nem! Akkor nem lehet más, mint a Szofi Egyetemi Színtársulat!
Igen! Fügedi Zsófival, a SZESZ vezetőjével készült beszélgetésen keresztül
bemutatkozik egyetemünk színtársulata.
IT1

Honnan jött az ötlet, hogy színjátszó
kört alapíts?
Gimnázium alatt amatőr színjátszó
körben játszottam, ezt szerettem volna
folytatni, de mivel itt nem volt,
gondoltam, hogy nekilátok és én
alapítok egyet.
Ilyen egyszerű lenne?
Nem volt az olyan könnyű. Először is
már azon stresszeltem, hogy jó csapat
jöjjön össze, azután nehéz volt az
időpontválasztás, teremkeresés és még
csak a próbáknál tartunk. Ez kispályás
volt az előadáshoz képest. Terem,
díszlet, jelmezek, hangosítás, plakátok...
és még sorolhatnám. Az egyik kedvenc
sztorimat ezzel kapcsolatban te is

ismered.
Igen? Melyik az?
Nem emlékszel milyen nehéz volt az az
ajtó?
Dereng valami, de azért meséld el te!
Amikor a Színművészetiről díszletek
hiányában csalódottan tértünk vissza az
egyetemre, észrevettük, hogy lomtala­
nítás van a Vass utcában. Először csak
mosolyogtunk rajta, hogy mi lenne, ha
a lomokból válogatnánk össze a
díszletet, de utána megakadt a szemünk
egy nagyon jó széken, ami illett a darab
hangulatába és némi latolgatás után
égés ide, égés oda, elindultunk vele az
egyetem felé. Már ez is elég viccesen
nézett ki, de amikor visszamentünk

�ítélet

még egy ajtóért is, az már inkább nehéz
volt, mint szórakoztató. Utána tettünk
még pár kört, de már csak egy pofás
rádiót sikerült szereznünk.
Szemet szúr a társulat neve: SZESZ. Ez
hogy keletkezett?
Olyat szerettem volna, ami egyszerre
figyelemfelkeltő és könnyen megjegyez­
hető.
Mikor alakultatok és hányán vagytok?
Ez egy jó kérdés, soha nem tudom, hogy
hányán vagyunk. Ez különben is
képlékeny dolog, épp most váltottunk.
Elutazott egy alapító tag és jött helyette
egy elsős lány. Ha így összeszámolom,
három másodéves, hat harmadéves
velem együtt és egy negyedéves az
állomány.
Ez sok, vagy kevés?
Ahhoz képest, hogy mennyien
jelentkeztek az első felhívásra, ilyen
kevesen maradtunk és sajnos az idei
hirdetésre sem tolongtak az emberek.
Tulajdonképpen az a legnagyobb
problémánk, hogy fiúhiány van.
Ilyen nehéz afelvételi?
Nem volt felvételi. Az egyedüli elvárás a
lelkesedés és persze az, hogy mindenki
teljesítse a vállalt feladatát.

Tudom, ez így nagyon komolyan
hangzik, de valójában nem ennyire
vérmes, hiszen élmény a színen lenni,
csak azzal nincsenek tisztában, hogy a
szöveget meg kell tanulni és a próbán
meg kell jelenni.
Nem vagy elég szigorú rendező?
Ez nem szigor, hanem belátás kérdése.
Mindenkinek elmondtam a legelején,
hogy mit várok el, lásd szövegtanulás és
próba ez az a minimum, ami nélkül

nem lehet színdarabot előadni.
És betartják?
Zömében igen. Értelmes, felnőtt
emberekkel van dolgom. Azok már
lemorzsolódtak, akik rájöttek, hogy
nincs elég idejük, a megmaradtak
viszont némi ösztönzés és ostorcsa­
pások közepette szépen helyt álltak.
Mesélj az előadásról! Hogy sikerült?
Elégedett vagy?
Elégedett vagyok. Voltak meleg helyze­
tek, hiszen mindenki amatőr színjátszó,
így az előadás felfokozott izgalmában
kimaradt egy-egy szövegrészlet. ami
nagy galibákat okozhatott volna, de
szerencsére mindenkinek megvolt a
lélekjelenléte és nem csúszott hiba az
előadásba.
Hogy esett a választás a három
komédiára?
Olyan darabot szerettem volna, amiben
lehet variálgatni a szereposztást, emellett a próbanapokat is, valamint
könnyed kezdést jelent mind a
szereplőknek, mind a nézőknek.
Vannak valódi tehetségek is?
Ösztönös tehetség mindegyikük.
Említetted, hogy amatőrök, Te
rendeztél már?
Nem, számomra is új kihívás volt ez a
feladat. Eddig én is csak a színészi oldalt
ismertem.
És melyik a jobb? Érdemes volt
váltani?
Hát én inkább maradnék a játéknál, túl
komoly nekem ez a rendezősdi. Mivel a
Pázmányon nem volt eddig hagyo­
mánya, sok szervezőmunkát igényelt.
Van esetleg valamilyen szerepálmod?
Konkrétan nincs, inkább én is szeretnék
kilépni a saját sablonomból. Azt hiszem

drámaibb beállítottságú vagyok, ezért
megpróbálnék más jellegű szerepeket.
Komédiákkal folytatjátok, vagy
tervezitek, hogy más műfajban is
szerencsétpróbáltok?
Szeretnék most váltani és kipróbálni
magunkat drámában. Jó lenne egy kicsit
más stílus és más kor is.
Gondolom idén is előálltok valamivel.
Lehet erről valami közelebbit tudni?
Nem titok, Boccaccio Dekameron és
Wass Albert színművek vannak a
palettán ebben az évben. Egészen
konkrétan október végén előadunk
kettőt a tavalyiak közül. Molnár Ferenc:
Ibolya és Heltai Jenő: Nagy Nő című
darabokat.
Neked melyik a kedvenced?
Ezeket a darabokat már régebbről is
ismertem és megváltozott róluk a
véleményem, mióta ezzel a csapattal
adtuk elő. Sokkal inkább a szívemhez
nőttek, mint eddig. Ez mindegyikkel
így van, éppen ezért nincsen kedven­
cem.
Vannak távolabbi célok is?
Semmi sem fix még, minden azon
múlik, hogy tudjuk-e bővíteni a
csapatot és főképpen fiukkal.
Úgy tudom az őszi ünnepekre is
készültök.
Pontosan. Október 6-ra és október 23-ra
is egy-két szép verssel.
Lehet, hogy március 15-én is látunk
majd titeket?
Ez még a jövő zenéje, de semmi sem
lehetetlen.

15

�ítélet

Egri Gólyavér
Egy leendő egyetemistának számtalan
akadályt kell legyőznie, mire beülhet az
első, - várva várt előadására. Felvételi, az
azutáni idegtépő várakozás és a kissé
kaotikus beiratkozás. Mind ezek sikeres
abszolválása után a nyár megkoroná­
zásaként a gólyatábor.
Igazi megpróbáltatásaink augusztus
27-én a délelőtti órákban kezdődtek a
keleti pályaudvarnál, és 30-án a déli
órákban fejeződtek be, ugyanitt. Azok
közé a szerencsések közé tartoztam,
akik már fényképről látták a tutorukat,
így csak negyed óra kellett, hogy
kiszúrjam őt a 400 fős tömegből. Mivel
a vonat több mint 1 óra múlva indult,
volt idő az ismerkedésre. Tutor- cso­
portonként, látványosnál látványosabb
játékokkal szórakoztunk, minek
eredményeként az arra járó turisták
helyi látványosságnak néztek minket,
majd indulás előtt extra bónuszként
400-an kört alkottunk, hogy. Hála az
égnek a vonatút nyugisán telt, épségben
megérkeztünk Egerbe.
Ez volt az első gólyatáborom, de azt
hiszem, mondhatom az ilyenkor
szokásos procedúra következett: regisz­
tráció, beiratkozás, megnyitó. A meg­
nyitón név szerint bemutattak minden
jelenlévőt, aki élt és mozgott, a dékán
urat, a helyetteseit, a pro-fesszorokat, a
HŐK tagjait. Végül a nap zárásaként
egyetemi életünk első buliját éltük át.

pedig leendő jogászként és tör­
vénytisztelő állampolgárként kéré­
süknek eleget tettünk. Nem nagyon
csüggedtünk, hiszen hátra volt a
gólyaavatás, aminek keretében letettük
a gólya esküt és attól a pillanattól a
Pázmány Péter Katolikus Egyetem teljes
jogú első éveseivé váltunk, most már
minden szempontból.
De ne gondoljátok, hogy csak éjszakai
életet éltünk, napjainkat is igen
hasznosan töltöttük. A szombati nap az
aktivitás jegyében lett meghirdetve,
idézem: „sportvetélkedő a Testnevelési
Csoport vezetésével az udvaron (ha az
idő engedi)”. Nos az idő engedte. Volt
focibajnokság, amiben inkább a fiúk
jeleskedtek egyetemi tanárainkkal
karöltve. De azért, hogy a lányok is
aktivizálhassák magukat kötélhúzásban
mérték össze erejüket. Érthető módon
előző este buli, hajnali kelepelés -, a
délutánt a többség aktívan pihenéssel
töltötte.

De jutott idő, hogy tutorainkkal is
összeüljünk egy kicsit beszélgetni az
egyetemi életről. Mire figyeljünk oda,
mitől rettegjünk és mitől ne, tanácsokat
kaptunk, és válaszoltak a kérdéseinkre.
Vasárnap a városi akadályverseny

s.'í U

16

keretén belül megismerkedtünk Eger
látványosságaival. Bejárva a várost,
különböző feladatok vártak ránk.
Legnagyobb népszerűségre a Dobó
téren tettünk szert, ahol a beépített
ember keresve minden férfinak „Tested
55
mint Spartacus-é' vallomást tettük.
Innen pár lépésnyire a sétáló utcában 20
Ft-ért cipőt tisztítottunk, majd célba
vettük a Szépasszony Völgyet.

Ha már arra jártunk, a bórkóstolást
kaptuk feladatul. 4 különböző italt
kellett felismerni, persze tudtuk, hogy a
4. nem bor. De mégis mi lehet? T.
gazdaságos barackpálinka. Én ilyen
rosszat még soha életemben nem ittam,
még most is zsibbad tőle a nyelvem. A
visszaúton még kitöltöttünk egy tesztet,
hogy vacsorára kapjunk az udvaron
bográcsban főtt gulyásból.

Sok emlékkel lettünk gazdagabbak,
jókkal, kevésbé jókkal, de azért nyugtat
a gondolat, jövőre is lesz gólyatábor, és
akkor már nem mi leszünk a gólyák.
Már korábban említettem, ez volt az
első gólyatáborom és nem tudom mi a
szokás és a hagyomány, de biztos
vagyok benne, hogy minden volt
Egerben, ami kellett. Ajándékként, egri
emlékként stílszerűen mi mást
kaphattunk volna, mint nekünk
palackozott és címkézett. Egri Gólya­
vért.
Mavrák Hedvig

is

Azt gondoltuk, hogy ezzel vége a
napnak... Persze, hogy tévedtünk! Ha jól
sejtem a hajnali gólyakelepeltetés
minden gólyatábor szerves kellékének
számít, tehát ez alól ez az évfolyam sem
lehetett kivétel. Szerencsére ez csak
egyéjszakás program volt, a bulizással
Szombat éjszaka Lean
ellentétben.
Dubh és Legis Action koncert volt,
amire esti fürdőzéssel alapoztunk az
egri strandon. A vasárnapi parti része
volt a karcoké, amit sajnos idő előtt
abba kellett hagynunk. Túl hangosnak
bizonyultunk, ezért a helyi szervek
megkértek minket, hogy fejezzük be, mi

■a

rí»*

1-

r

�ítélet

Eger, Bor, Buli = Gólyatábor!

2004.08.26-29. Eger. Sok ember. Bor.
Buli. Gólyatábor! Persze, hogy az! Idén
Egerben volt és meg kel hagyni, nagyon
jól sikerült. De kezdjük az elején!
Augusztus 26. Péntek. Tényleg rengeteg
ember és nagy része a Keleti Pálya­
udvarnál található „Gödörben” ücsö­
rög... Ott kezdődött. Aztán jött a vonat
és ment és egy hosszú út után... Eger.
Egy rövid út a koleszba, ahol eligazítás
után megkaptuk az ágyneműt és a
szobaszámot. A szobákban (legalábbis a
fiúk részén) kb. minden harmadik
emberre jutott egy komplett takaró­
párnaszett. Ennek ellenére (talán mert
nem aludni mentünk ) általános volt a
jó hangulat, ami az esti első bulin is
meglátszott. Az első nap tiszteletére már
hajnali 4-5 felé aludni mentek az
utolsók is, de nem sokáig fekhettek
nyugodtan, mert érkezett pár nagyon
ötletes tutor-kollega, akik „Gólyák!
Kelepeljetek!” kiáltásokkal nézték meg,
ki bírt már aludni... Ennek osztatlan
sikere lett természetesen. A másik
napon (aránylag jó reggeli után) azok a
lelkes palánták, akik képesek voltak
felkelni az ágyból, néptáncot tanultak a
díszteremben az egyetem néptánc­
osaival, akik előtt egy szép bemutatóval
ajándékozták meg a közönséget. A napi
program ezután lányoknak kötélhúzás,
fiúknak (és pár lánynak is!) foci­
bajnokság volt. A tiszta és élvezhető
meccsek után vacsora várt mindenkit,
majd pedig uszodába mentünk (már aki
hozott magával fürdőruhát, illetve akit
annak hiánya nem zavart...) Este
koncertet adott a Lean Dubh és a Legis
Actio, amelyek nagyon jól sikerültek.

Ezek után diszkó következett.
A vasárnap volt a „hab a tortán”. Tutor­
csoportokként (amelyek jó része már
összeszokott, jó társasággá alakult az
elmúlt napok alatt) akadályversenyen
vettünk részt a belváros különböző
pontjain, illetve a Szépasszonyvölgyben egy jól meghatározható
ponton. Este egy nagyon jó karaokeparty volt a focipálya mellett a
szabadban, (a környékbeliek nagy
örömére) majd utána következett az
ünnepélyes eskütétel, azután megint
buli.
Másnap nehezen ment az ébredés, hát
még az ágyból való kikelés és pakolás.
Reggeli, az ajándék borok kiosztása,
vonat és már vége is volt. Azért nagyon
sok minden megmaradt. Ebből a három
napból az egész társaságnak: barátok, jó
emlékek, vagy ha más nem, legalább a
másnaposság semmivel sem összeha­
sonlítható érzése, plusz amit még rátett
a napi 3-4 óra alvás. Úgy érzem,
mindenkinek aki ott volt kellemes
emlékként maradt meg ez a pár nap
Egerben. A környezet jó volt, a feltételek
adottak voltak ahhoz, hogy mindenki
ól érezze magát.
Itt kell megemlítenem, hogy mindez
nem lett volna így, ha a HŐK nem
szervezi meg, és ha a tutorok nem ilyen

Î* 1
Mi

‘S-

1

segítőkészek és kreatívak. Ezért köszö­
net jár nekik, és reméljük, a következő
években is hasonlóan jól fog sikerülni a
gólyák „landolása”.

Sirius

17

�ítélet

A tokaji bor
A tokaji bor egyértelműen hungarikum, amelyre büszkének kell lennünk.
Tokaj-Hegyalja az egyetlen történelmi
borvidék Magyarországon. A borvidék
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
fekszik a Zempléni-hegység keleti, dél­
keleti és dél-nyugati nyúlványain.
Elsősorban azért egyedülálló a bor­
vidék, mert a világ legészakibb olyan
bortermő területe, ahol a természet
képes az édes bort előállítani. Ez
köszönhető a vulkanikus talajnak és a
mikroklimatikus viszonyoknak, melyek a pincékben is biztosítják az
állandó 11-13 Celsius fok hőmérsék­
letet, valamint az ezen körülmények
hatására kialakuló nemespenész
(Cladosporium cellare), mely a bor
érlelésében játszik fontos szerepet.
Messze századokra tekint vissza a tokaji
borok, borkülönlegességek készítésének
módja.

Borkülönlegességek között leg­
ismertebb az aszú, de mellette számos
olyan híres és zamatos nedű is
megtalálható, mint az aszúeszencia, az
eszencia, tokaji fordítás, a tokaji máslás
és a szamorodni. Ezen különlegességek
részben az aszúból eredeztethető
származékok, részben az aszútól is
édesebb, töményebb, magas cukor­
tartalmú borkülönlegességek.
Alábbiakban a tokaji aszúról írok pár
gondolatot. Az első aszúborokat már a
XV-XVl. században elkezdték készíteni
Hegyalján, de az első letisztázott
eljárással előállított nedűt Szepsi
Laczkó Máté -református prédikátor­
áldásos tevékenységének köszönhetjük
az 1620-as évekből. 1631-ben Sáros­
patak fejedelem asszonyát -Lórántffy
Zsuzsannát- is megajándé-kozta. Hogy
milyen mértékben volt ismert ital a
tokaji aszú a fejedelmi és királyi
udvarokban, arra bizonyítékul szolgál
azon tények ismerete, hogy XIV.
Lajostól, Katalin cárnőn keresztül
egészen Goethéig Európa nagyjai
fogyasztották 'Hegyalja aranyát'.

18

Sajnos a népszerűségnek számos
hátránya is akadt. Először Lengyel­
országból jelezték a királyi udvarokból,
hogy már nem azt a minőséget kapják,
mint, amit eddig megszoktak. Aztán
ezen kiábrándító híreket egyebek is
követték Európa más országaiból.
Nyilvánvalóvá vált: a tokaji aszút
hamisítják. Görög és zsidó kereskedők a
gazdákat uzsoraszerződésekbe belekényszerítve, sokszor harmad áron
számították fel szüret után a jó
minőségű tokaji bort s aszút, valamint
más területekről felvásárolt borokat
öntözgettek össze és azt adták el.

ni

*
?

A hegyaljai borászok összefogásának
eredményeként a nemesi elöljárók
elérték, hogy Királyi Helytartó Ta­
nácsot hívjanak össze a tokaji bor
védelme érdekében. 1736-ban Sáros­
patakon tartotta meg első ülését nem
kevés eredménnyel. Zemplén vármegye
hozta akkoriban a leg-szigorúbb
rendelkezéseket a tokaji 'pancsolásának'
megakadályozására. Egyebek mellett
ekkor terjedt el a 'gönczi hordó' is, mely
mind a mai napig az aszú készítésének
alapvető tartozéka és mértékegysége. A
gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a
'gönczi hordó' 135,7 liter, amibe
beleönthető 3-6 puttony aszú (egy
puttony kb.28 kg aszú) és ugyanolyan
szőlőből készült borral felöntik, majd
ezt kipréselik és érlelik. így készül az
aszú és a palackon jelölt puttonyszám
azt jelenti, hány puttony aszút öntöttek
a 'gönczi hordóba'. Az aszú pedig
bonyolult kémiai folyamatok útján,
megfelelő időjárási körülmények
közepette a Botrytis cinerea penész
hatására keletkezik. Gyakorlatilag

elrothad, vagyis töpped a szőlőszem a
tőkén. Az aszúszemet a mindennapi
életben mazsolaként ismerjük.
A XIX. század második feléig - kisebbnagyobb hamisításoktól eltekintve - a
tokaji aszú hírneve töretlen volt. A
Habsburg császári udvar által bevezetett
vámterhek, az ültetvényeket teljesen
elpusztító gombás fertőzés (filoxéra) és
a hideg évek az 1860-as években egyre
gyengébb évjáratú terméseket hoztak,
mely ismét megkönnyítette a hamisítók
dolgát. Édes borokat könnyebb
hamisítani, mit szárazát és TokajHegyalja az édes borokkal lett világhírű
miközben az édes borok iránti kereslet
nem csökkent.
A XX. században a kereskedelmi
viszonyok oly mértékben és akkora
dinamizmussal fejlődöttek, hogy rövid
idő alatt eljutott a tokaji a világ
eldugottabb sarkaiba is. Míg a XVIXVII. századokban az ország pontosabban a Kárpát-medence területén belül kellett védekezni a
'pancsolás' ellen, azt követően egész
Európában is nagy méreteket öltött a
hamisítás. Manapság már ott tartunk,
hogy körülbelül a világ 15 országában
állítanak elő 'tokaji aszút', mely mind
egyértelmű hamisítvány. Nem ritka,
hogy szlovén, svájci, francia, olasz,
kaliforniai, dél-afrikai, üzbég, ausztrál,
izraeli és szlovák 'tokaji aszúk' kerülnek
kereskedelmi forgalomba. A franciák
például olyan történelmi tényre
hivatkoznak az előállítás megalapo­
zására, miszerint a török dúlás idején itt
harcolt magyar földön Lazarus de
Schwendi báró, aki egy szekér TokajHegyalján őshonos szőlőfajta (főleg
furmint és hárslevelű) oltványát vitte
magával és ott telepítettek be dűlőket.
Igazából ezt ők sosem tudták
bizonyítani. Számos ilyen és ehhez
hasonló 'történelmi tényekre' hivat­
koznak a többi ország képviselői is.
Olaszország szerint a napóleoni
korszakban felvett katonai térképeken

�ítélet

van egy domb az Alpok tövében a Pósíkságtól északra, melyet 'Toccai' néven
tüntetnek fel. Jelenleg az olaszokkal
való vitánk az Európai Közösségek
Bírósága előtt van, mivel az olaszok
nem óhajtják betartani a Magyarország
és a Közösségek között 1993-ban
megkötött bor-eredetvédelmi megálla­
podást. Eszerint franciák és az olaszok
kötelesek felhagyni a 'Tokay D'alsace és

a Toccai Friulano' elnevezések használatával 2006. december 31-ig.
A
hegyalján adatott természeti viszonyok
és tradíciók egyedülállóak, azokat nem
lehet csak úgy átvinni másik ország
területére.
A Megállapodás szerint Magyarország
számára védett a tokaji elnevezés
minden származtatott formája. Hogy
ezt milyen mértékben nem képesek

betartani az államok arra a legjobb
példa az 1970-ben kezdődő magyar­
szlovák tokaji vita. De erről a következő
számban kívánok részletesebben
beszámolni.

Pocsai Tamás

Gasztro - kultúra
Általános bevezető a cikksorozathoz
Talán kicsit fennköltnek tűnik a cím, de
nem kell megijedni, nem valami
tudományos írással szeretnélek traktálni benneteket; arra megvannak a
speciális, kiváló szakemberek által
szerkesztett kiadványok.
Az írásaim inkább nektek, felsőoktatási
intézményben tanuló diákoknak
szólnának, és csupán néhány praktikus
tanáccsal szeretnék szolgálni bennük,
főleg a konyha területén.
S hogy miért is van szükség minderre?
Egyetemistaként az ember előbb vagy
utóbb szembesül vele, hogy pár nap
elteltével kiürülnek az otthonról
fáradságos és kimerítő cipekedéssel
hozott műanyag bödönök. Ilyenkor
következik a pizza rendelés vagy a
zacskós leves ötlete, ami azonban pár
hét, esetleg hónap után unalmassá
válhat.
Én is hasonló problémákkal küzdőttem. Gondolom, nem vagyok vele
egyedül. Aztán ahogy telt az idő,
kezembe vettem a fakanalat.

beszereztem az alapvető fűszereket, és
elkezdtem „főzni”. Persze valaki inkább
jobban telepakolja az így is több mázsát
nyomó utazótáskát, de higgyétek el:
hatalmas meglepetéseket szerezhettek
magatoknak, és a barátoknak, ha
alkalmanként ti kíséreltek meg valamit
az asztalra keríteni.
Akik a hátizsákos megoldás hívei.
gyakran azzal a kifogással érvelnek.
hogy manapság nincs idő főzni.
Ez nincs így. Saját tapasztalat.
Higgyétek el, a szervezettség a legjobb
tanár az idő-lerövidítésben, és az sem
biztos, hogy a legfinomabb falatok
mindig embertelen előkészületek árán
születnek
A kezdethez nem kell más, csak
vállalkozó kedv. S meglátjátok: egy kis
gyakorlás után már a barátokat is meg
lehet hívni. Jó társaságban, fesztelen.
otthonos környezetben fogannak a
legmaradandóbb ízek, és a desszert
elfogyasztásához is egy kanapé a
legideálisabb környezet.
őszi sokszínűség: a tök

k
Díj tr

p

?

Itt az ősz, megkezdődött a szüreti
időszak. Minden évszaknak megvannak
a jellegzetes ízei, melyeket felhasználva
igen változatos, különleges ételeket
készíthetünk.
Az ősz jellegzetes ízeire leginkább a
szőlő, a dió, a gesztenye, vagy a tök

felhasználásával készült ételek kapcsán
gondolhat az ember. Ezek közül, talán a
legutóbbi elkészítési módjai a legváltozatosabbak, bár furcsa módon a
legkevésbé elterjedtek.
A tököt nálunk leginkább főzelékként,
esetleg rétesként, ritkábban levesként
alkalmazzák, de . azt kevesen tudják,
hogy számos fajtája létezik. Elsőként a
hagyományos értelemben vett tököt
érdemes megemlíteni, ami élénk színű
húsáról ismeretes, és általában kisütve
fogyasztjuk. Egyre gyakrabban talál­
kozhatunk azonban a nemesített társa­
ival is, melyeket elsősorban őszi
dekorációk készítéséhez ajánlanak.
Nem messze a városomtól, Burgenlandban, a töknek óriási hagyománya van. A
főutak mellett hatalmas, roskadozó
állványokon kínálják portékáikat a
termelők, alig győz közülük válogatni
az ember. Legalább húsz féle, külön­
böző méretű, színű és formájú tökféle
sorakozik az arra járók kegyeiért
esdekelve.
Az egyik legsokoldalúbb zöldség.
Jellegzetes, narancsszínű húsát leg­
többször sütve fogyasztjuk, de magja és
a virága is felhasználható. Ez utóbbit
túróval töltve, megsütve, vanília
szósszal tálalhatjuk.
Az ún. spagetti-tök kinézetre semmiben
sem különbözik társaitól. Főtt, meg­
puhult húsát héjából kikaparva
fogyasztják. Különösen jól érvényesül

19

�ítélet

az íze vajjal és frissen reszelt parmezánnal, vagy olíva olajból és citrom­
léből készült mártással, de jól kombi­
nálható pirított gombával is. Magjából
kemény munkával olajat is préselnek.
Érdekes íz-kombinációkat kapunk, ha
salátánkat öntözzük meg vele, vagy
sütemény készítésénél használjuk fel.
Igazi különlegességnek számít alma és
petrezselyem mellet megsütve, esetleg
ha chutneyt főz belőle az ember és egy
kis körtével ízesíti, de kompót
készítéséhez is ideális. Vadak, és
szárnyasok mellett szintén zseniálisan
érvényesül.

A tökből készült ételek elkészítése alig
negyed óra, ami szó szerint életmentő
tud lenni egy felkészületlenül ért
vacsora esetén. Segítségével egyszerű,
ám annál nagyszerűbb finomságokat
kreálhatunk. Merjünk hát belevágni!

Ha bármilyen kérdésetek, ötletetek van
a leírtakkal kapcsolatban, bátran
forduljatok hozzám a szerkesztőségen
keresztül!

Mikó Adrienn

A szobor
A Római Birodalom egy eldugott
városának tágas főterén állt egy
csodaszép fehér márvány Justitiaszobor. Gyönyörű volt az istennő,
Vénusz sem lehetett volna nála szebb:
finom metszésű arca, nemes homloka,
sudár, szűzi alakja az Igazság legyőz­
hetetlenségét hirdette. Bűnözők rá sem
merték emelni tekintetüket, mert már a
szeme is sugározta a kérlelhetetlenséget. Egyik kezében mérleg. a
másikkal a tér déli felén magasló
bírósági épületre mutatott.

A tér homályos északi sarkában egy
másik szobor állt. Fából volt csupán, s
nem is volt olyan gyönyörű, mint
Justitiáé. Egy fiatal nőt ábrázolt, ki
lepleibe gyermekét takarta. Egyszerű
mester faraghatta, mert az alak
elnagyolt volt, s karjában oly együgyűnek tűnt a gyermek.

Justitia büszkén nézett le a fiatal
anyára, s némán mutatott a lábai előtt
álló oltárra, hol ajándékok, virágok
százai hirdették dicsőségét, az Igazság
diadalát. Bizony a másik szobor előtt

20

csupán egyszerű mezei csokor hevert,
mit egy öreg koldusasszony rakott
mindennap oda. De az édesanya
szelíden mosolygott Justitiára, s csak
még szorosabban ölelte gyermekét.
Justitia gőgösen elfordította tekintetét,
s ránézett a bíróság épületére.

Onnan épp akkor lépett ki a város
nagy hírű, köztiszteletben álló főbírája.
Igazságos volt a főbíró, bár ítéleteit sok­
szór túlzottnak érezték, s emiatt
rettegték nevét. De a városban béke
honolt, a bűnözők messzire kerülték el
a környéket, alig akadt komolyabb
bűneset. A főbíró előtt ezért földig
hajolt a város népe, még a leggazda­
gabbak is meghajtották fejüket, ha
találkoztak vele az utcán, amit ő néma
biccentéssel viszonzott. Hanem Justitia
szobra előtt ő is mélyen meghajolt,
sosem mulasztotta el megköszönni az
istennőnek, hogy megmutatta neki az
igazságot.
A főbírónak egyetlen gyermeke volt
csak, de nem sok öröme telt benne. A

fiú hiú volt, de nem tehetségére vagy
tudományára, hanem apja hírnevére és
gazdagságára. Ha ismeretlen helyen
nevét kérdezték, sosem mulasztotta el
apja nevét is megemlíteni, és elégedettséggel töltötte el, hogy a szemek
kikerekedtek, a fejek tisztelettel megha­
joltak. A néppel kegyetlenül bánt, a
koldusokba belerúgott, az idősebb
asszonyokat mintegy véletlenül meg­
lökte az utcán, s élvezte, hogy senki sem
mer felszólalni ellene, senki sem mer
visszaütni.

Apja figyelmét nem kerülte ez el,
sokszor megfeddte fiát:

- Vigyázz, fiam, mert Justitia
igazságos, és meg fogja ezt még torolni
rajtad!
De a fiú csak nevetett csúfondárosan:

- Justitia csak egy szép szobor, apám,
hogy tudna engem bántani?
- A szobor csak szobor, fiam, de az
Igazság létezik! - mondta ekkor
édesanyja, de a fiú már oda sem

�ítélet

hallgatott.

Nagy ünnepségre készült a város: a
helytartó jött el, s hozta magával a
császár üdvözletét. Napokig díszítették
az utcákat, tisztára seperték, virággal
borították a tereket, mindenki sürgöttforgott, lázban égett. A nagy napon
szikrázóan sütött a nap, Justitia
fehérebb, sugárzóbb, fenségesebb volt,
mint valaha. Az egész város kint volt az
utcákon, a nép elözönlötte a főteret is,
az ünnepre emelt tribünön a város
előkelősége pompázott legdrágább
ruháiban. Ott volt a főbíró fia is,
büszkén, délcegen, gőgösen. Hamarosan megharsantak a trombiták.
bevonult a helytartó a főtérre, s kezdetét
vette az ünnepség. Szónoklatok,
táncosok, színészek mulattatták a
vendéget s az egész város népét napestig.
Akkor a helytartó a tiszteletére ren­
dezett lakoma helyszínére indult, hová
a gazdag meghívottak követték.
Miközben az előkelők lassan a helytartó
után haladtak, egy öregember tola­
kodott oda a főbíróhoz:
- Főbíró uram, kegyelem egyetlen
fiamnak! Tudom, hogy bűnös, de ő az
én egyetlen fiam, mi lesz velem, ha
végrehajtják ítéletedet? Irgalmazz
nekem!

- Menj innét, vénség - rivallt rá a
főbíró fia -, nem hallod apám döntését?

- Ne Justitiához fordulj, mert ő
kérlelhetetlen, hanem Máriához!

- Főbíró úr! Könyörgök...

- Máriához? - kérdezte zavartan a
főbíró.

Ekkor a fiú durván meglökte az öreget.
Az nekiesett Justitia szobrának, s az éles
márványtalapzat erős ütésétől holtan
rogyott össze. Az elszörnyedés moraja
futott végig a népen. A menet megállt.
Mindenki ismerte a főbíró flát,
mindenki gyűlölte őt kegyetlenségéért.
S ekkor elrepült az első kő. A fiú karját
találta csak el. De a többit már jobban
célozták. Édesanyja fia teste elé vetette
magát, de már késő volt: a fiú halott
volt. A tömeg megrémült, s menekülni
kezdett, a katonák pedig üldözőbe
vették őket. A tér kiürült. Nem maradt
más, mint a zokogó anya, maga is több
sebből vérezve, fia testét ölelgetve,
csókolgatva. S ott állt az apa is, szemét
Justitiára szegezve:

- Miért tetted ezt velem? Miért vetted
el egyetlen fiamat? Tudom, hogy ő
igazságosan bűnhődött, de nem
tekintesz az én ősz fejemre? Egyetlen
fiam volt! Justitia...

- Ki vagy Te, Gyermek, ki nagyobb
vagy az Igazságnál? Ki vagy Te, ki
legyőzöd a halált?

A vénasszony felelt:

- Ez a Gyermek maga a Szeretet. A
Szeretet pedig hatalmasabb az Igaz­
ságnál, mert ismeri a kegyelmet. Ez a
Gyermek maga az Élet. Az Élet pedig
hatalmasabb a Halálnál, mert legyőzte
azt.
Évek, évtizedek, évszázadok múltak el.
A Római Birodalom összeomlott,
Justitia szobra megcsorbult, karja
letörött, s aztán el is vitték valahová. A
tér közepére Mária és a Gyermek
faszobra került, melyet arannyal vont
be a bíró hálája, aki asszonyával s fiával
együtt a Gyermek követője lett. De még
jobban ragyogott a szobor attól a
csodálatos, múlhatatlan fénytől, melylyel a nép szeretete vonta be.

A főbíró ránézett. Látta az öreg,
roskatag embert, az ősz hajat, a mély
ráncokat az arcán, az esdeklő tekintetet,
s azt a könnycseppet, ami végiggördült
a barázdákban. Fiára gondolt, arra,
hogy mennyire szereti ő is, pedig
méltatlan a szeretetére, s megsajnálta az
öreget. De aztán feltekintett Justitiára,
aki büszkén, rezzenéstelenül nézett el
fölötte. Szomorúan szólt:

írta: Tokody Klára

Sajnállak, jó öreg. de nem
segíthetek. Justitia, az Igazság fiad ellen
szól.
- Irgalmazz szegény fejemnek! Főbíró
úr! Segíts rajtam, mert...

A koldusasszony a fiatal anya szobrára
mutatott a tér sarkában. A főbíró és
felesége ránézett a szoborra, s látták a
szelíd mosolyt az egyszerű arcon. Ekkor
a szobor megmozdult: kitárta karjait, s
féltve őrzött gyermekét a földre tette. A
Gyermek odaszaladt a halott fiúhoz,
rálehelt, majd ezt tette az öregemberrel
is, visszament anyjához, s mindketten
megmerevedtek megint. A fiú és az
öregember megmozdult. Az édesanya
most már az örömtől zokogott. A
főbíró letérdelt a szobor elé:

Illusztrálta: Orbán Előd

Ekkor egy vénséges vén koldusasszony
érintette meg a karját:

21

�ítélet

Az ELSA Tübingen
elnökének köszöntő szavai
Herzliche Grüße nach Budapest
von ELSA-Tübingen!

Szívélyes Üdvözlet Budapestnek ELSA Tübingenből!

Wie sagte Jean Monnet,
der Visionär eines ve-einten
Europas, einst? „Nous ne
coalisons pas les Etats, nous I»
unissons les hommes.“ Ich
bin überzeugt, dass ELSA
einen wichtigen Beitrag zu
einer solchen Völkerverständigung leistet
nicht
durch Staatsverträge, son­
dern durch unzählige persönliche
Kontakte und Freundschaften über alle
Grenzen hinweg.

Amint Jean Monnet, az egyesülő Európa szellemi
atyja megfogalmazta: „Nem
államokat egyesítünk, hanem embereket kötünk
55
Össze”.
Meggyőződésem, hogy az
ELSA fontos szerepet játszik
abban, hogy az államközi
szerződéseken túl személyes
kapcsolatok és határokon átívelő
barátságok létesüljenek.

Seit dem 1. Mai 2004 sind mit Ungarn
insgesamt 10 Länder neue Mitglieder
der EU Europa ist politisch so stabil
und friedlich wie nie zuvor. Jetzt ist es
wichtig, dass sich auch die Menschen
gegenseitig kennen- und verstehen
lernen.
Ich bin sehr gespannt auf Besuche im
.Neuen
Europa“. Wie denken junge
55Studenten dort über die EU? Was sind
die Erwartungen, was die Ängste? Wie
funktioniert die Rechtsharmonisie­
rung? Und gibt es trotz aller Gemein­
samkeiten auch Unterschiede?
Vor uns liegt eine interessante und
spannende Phase des zusammen­
wachsenden Europas. Besonders freue
ÍC
ich mich deshalb auf ein „study visit'
zwischen ELSA-Tübingen und ELSABudapest, das wir für das nächste Jahr
planen. Ich hoffe, dass sich daraus ein
intensiver Kontakt entwickelt! Mit
herzlichen Grüßen aus Deutschland,

2004. május 1-je óta Magyarországgal
együtt tíz új taggal bővült az Európai
Unió, így Európa a korábbinál egysége­
sebbé és politikailag stabilabbá vált.
Fontos, hogy az Unió polgárai
kölcsönösen megismerjék és megértsék
egymást, egymás kultúráját.
Lelkesen várjuk, hogy egy új tagállam.
Magyar ország joghallgatóival személye­
sen is megismerkedjünk.
Kíváncsiak vagyunk, miként látják a
magyar fiatalok az Egyesülő Európa
jövőjét. Milyen elvárásokat és aggodal­
makat fogalmaznak meg vele kapcsolat­
ban? Miként működik a jogharmoni­
záció? Milyen különbségek, eltérések
vannak?
Külön öröm számunkra, hogy jövőre
55
megvalósulni látszik egy „study visit: a
Tübingen és a Budapest ELSA között.
Remélem, hogy a cserelátogatás egy
intenzív kapcsolat megalapozója lesz.
Üdvözlettel, szeretettel Tübingenből,

Dierk Wahlen

Dierk Wahlen

Präsident von ELSA-Tübingen 2003/04

Tübingen, 2004. augusztus 10.

Tübingen,
Hölderlin városa

À
ï

píl

'jr

II

Tübingen az egyik legrégibb és
leghíresebb német egyetemi város. A
Baden-Würtenbergben, Stuttgartól
délre fekvő egyetem Eberhard Karls
herceg nevét viseli, alapításának dátuma
1477.
A Neckar partján fekvő városkában ma
22.000 hallgató tanul 14 karon. Az
egyetem arról is híres, hogy kiterjedt
nemzetközi kapcsolatokat ápol, számos
külföldi diák tanul kint. A nemzetközi
kapcsolatok az ELSA révén most egy
magyar láncszemmel is bővülnek.
Ennek keretében jövő tavasszal
tübingeni diákok látogatnak el
Budapestre, majd a magyar diákok
meghívását viszonozzák még ugyan­
ebben az évben az ELSA tagok számára.

Aki többet szeretne megtudni az ELSA
Tübingenről, látogasson el a www.elsatuebingen.de honlapra. Aki szívesen
részt venne a tübingeni diákok útjának
a szervezésében, jelentkezhet Czumpf
Eszternél, az ELSA Budapest cserekap­
csolatokért felelős koordinátoránál,
eszter.czumpf@elsa-budapest.hu .
Ez ELSA Budapestről a
www.elsabudapest.hu honlapon
juthattok több információhoz.
Kovács Orsolya Zsuzsanna (PPKE,
tübingeni ösztöndíjas)

Czumpf Eszter (ELTE, ELSA)

22

13

�ítélet

Az ellenőrök Amerikában
Sikertörténet Kontroli-módra
Azt hiszem, csak az Apám beájulna
mániákusok, a Magyar Vándor
rajongók és a frissen kelt Argo
szerelmesei hördülnek fel azon, ha
Antal Nimród pazar stílus-sziporkáját
2004 legjobb és legsikeresebb, nagy­
közönség előtt is ismert magyar film­
jének nevezi az ember. Tekintettel arra
azonban, hogy az első gumi-börleszken
az apák mellett minden jóérzésű
mozirajongó is beájult; a nagy hévvel
vándorló magyarok története képtelen
volt kikeveredni az egymásra dobált,
harmatgyenge helyzetkomikumok
rengetegéből; az Argo pedig Guy
Ritchie és Tarantino filmjeinek gát­
lástalan másolását nyilvánvalóan belül
értelmezi a szabad felhasználás fo­
galmán, (csak éppen az esszenciájukat
nem képes az istennek átmásolni a
vászonra,) az előbbi hördüléseket az
embernek valahogy nincs késztetése
komolyan venni.
Több, mint nyilvánvaló azonban, hogy
a Kontroll nagyszerűsége (hibái
ellenére) nem csak az előbbi három film
viszonylatában tűnik ki. Annak
ellenére, hogy stílusában távol áll a
mainstream-től, egy erősebb populáris­
mezőnyben (bár hol vagyunk mi attól?)
is bátran pályázhatna az előbbi címre. A
való élet elől a föld alá bujdokolt Bulcsú
történetének ugyanis van egy érdeme,
amit többnyire keveset emlegetnek: ez a
film anélkül tudott közönséget vará­
zsolni magának, hogy a tetszhalottságból ébredező populáris magyar film
stíluskényszerének engedett volna, akár

témában, akár megvalósításban.
Sőt! Antal Nimród amellett, hogy egy
eddig kevéssé ismert/szeretett/magyar
részről megszokott stílussal tudta
elfogadtatni magát szélesebb körben
(teszem hozzá, első filmes rendező­
ként), olyan egyediséget is elkapott a
filmjében, amiért nem lehet külföldre
ugrani kölcsönbe, (inkább ők jöhetné­
nek hozzánk érte). Keresett, és modern
magyar eredetiséget talált. Ezt sikeresen
elfogadtatva pedig, méltán lett próféta a
saját hazájában.
A filmbemutató óta majd egy év telt el.
Az ellenőröket azon túl, hogy hónapo­
kon keresztül nem lehetett kiszorítani a
magyar mozikból. Magyarország hiva­
talosan is nemzeti színekbe öltöztette: a
Kontrollnak jutott a megtiszteltetés.

közönség kitörő örömmel, felállva
éljenzett a könnyektől meghatódott
rendezőnek, Antal Nimród a fiatal
rendezők számára odaítélt, „Award of
the Youth” díjat is átvehette.
A következő próbatétel a Toronto
Filmfesztivál volt, amely közismerten
az amerikai és az európai filmgyártás
legfontosabb találkahelyének számít. A
filmet odakint
ha másért nem, hát
.minden szentnek maga felé hajlik a
keze” alapon a magyar származású
Robert Lantos - András Hámori kettős
(az utóbbi a pénz nélkül maradt
Sorstalanság anyagi megmentője)
vezette Think Film Company vette a
szárnyai alá. Vetítési jogait a déli
szomszéd is megvásárolta; a jövőben hét
amerikai nagyvárosban kerül majd
bemutatásra.
A történetnek azonban koránt sincs
vége. Megfelelő irányítással és promócióval (meg persze rengeteg rangos
szakember megnyerésével), akár a
csillagos eget is be lehet mérni azzal a
fránya célkereszttel. Bármeddig jusson a
Kontroll, az eddigiekért is őszinte
elismeréssel tartozunk neki. Nagyon rég
nem jutott magyar film ilyen közel
ahhoz, hogy bekerüljön az Oscar-gála
döntőjébe, és ahhoz, hogy negyed­
magával ringbe szálljon a .Legjobb
Külföldi Film” Oscar-díjáért.
Szívből drukkolunk neki!
55-

hogy képviselje hazánkat a 2005-ös
Oscar gálán.
Aztán jött a nyár, no meg a fesztiválok
ideje. Az évenként Németországban
megrendezésre kerülő, horror-pszichothriller-sci-fi témájú filmek Fantasy
Filmfest elnevezésű nemzetközi
megmérettetésén a nyitó gála dísz­
filmjeként vetítették (az összes német
városban
azonos kezdési idővel.)
Minden valamire való európai fesztivál
műsorra tűzte; többek között a Karlovy
Vary-ban, az Amszterdami film­
fesztiválon valamint Edinborough-ban
ismerhette meg Európa filmszerető
közönsége. Emellett Cannes-ban, a
legrangosabb európai filmünnepélyén
is bemutatták, ahol amellett, hogy a

55

zs.m.

23

�PÁZMÁNY NAP
PÁZMÁNY NAP tervezett programja
2004. október 20.
10.00-10.45

Címzetes egyetemi tanárok kinevezésének ünnepélyes átadása;
- Dr. Bánáti János / Dr. Horváth Éva / Dr. Lomnici Zoltán plenáris üléssel összekapcsolva
helyszín: Díszterem

10.45-12.00

Kerekasztal-beszélgetés
Dr. Gáspárdy László / Dr. Vókó György/ Dr. Botos Katalin professzorokkal
helyszín: Díszterem

12.00-13.15

Megemlékezés az

1956. október 23-i nemzeti ünnepünkről

Színjátszó Társulat

1956 tudományos kerekasztal-beszélgetés
Dr. Botos József / Dr. Kiszely Gábor / Dr. Wittner Mária / Dr.
Zinner Tibor
moderátor: Völgyesi Levente
helyszín: Díszterem

13.15-14.30

Faültetés az udvaron
Aktív Részecskék (zöld öntevékeny csoport)

helyszín: udvar

Filmvetítés Mikrokozmosz
helyszín: 1. gyakorló

15.30-16.30

Filmvetítés rövidfílmek a börtön világáról
Dr. Vókó György
helyszín: 1. számú gyakorló

16.30-17.30

Felelősségünk a teremtett világért
etika

kereszténység és környezeti

előadók: dr. Jávor Benedek, ifj. dr. Zlinszkyjános
helyszín: 1. számú gyakorló

17.30-18.00

Közös átvonulás az Egyetemi Templomba

18.00-19.00

Szentmise
helyszín: EgyetemiTemplom

2004. október 20.

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="57">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3382">
                  <text>2004</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3470">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3450">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3451">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3452">
                <text>VII. évfolyam 4. szám 2004. október 20.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3453">
                <text>Tartalom&#13;
Hírek&#13;
Felmérés oktatóinkról&#13;
Interjú Seereiner Imre Tanár Úrral&#13;
Kémiadolgozat és történelemóra (Október 23.)&#13;
Október 6.&#13;
Néhány tudnivaló a HŐK választásokról&#13;
Koltay András laudációja Pálinkás Györgynek&#13;
Hagyomány és tiszteletadás&#13;
Pázmány szalon&#13;
Szofi Egyetemi Színjátszó kör&#13;
Egri gólyavér&#13;
Eger, Bor, Buli = Gólyatábor!&#13;
A tokaji bor&#13;
Gasztrókultúra&#13;
A szobor&#13;
Elsa Tübingen&#13;
Az ellenőrök Amerikában</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3454">
                <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE&#13;
HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3455">
                <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Lukács Tamás - főszerkesztő; PPKE&#13;
HÖK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3456">
                <text>2004. október 20.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3457">
                <text>22004.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3458">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3459">
                <text>A4 (210x297) ; (1022kb+3338kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3460">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3461">
                <text>PPKE_itelet_VII_4_20041020</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3462">
                <text>T00064</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3463">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3464">
                <text>24 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3465">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3466">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3467">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3468">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3469">
                <text>PPKE_itelet_VII_4_20041020</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="209">
        <name>HÖK</name>
      </tag>
      <tag tagId="41">
        <name>Jobbágyi Gábor</name>
      </tag>
      <tag tagId="265">
        <name>Lukács Tamás</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="192" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="390">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/f27afe14747bcf0b9326495edda8ef8f.jpg</src>
        <authentication>6cfdfae2145480b596b8e11d5ff0f74f</authentication>
      </file>
      <file fileId="391">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/28abecde64f972f0f413e17ffa0e3865.pdf</src>
        <authentication>454395f7f37415178033f10affb24d6d</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="3427">
                    <text>J2.OO4O42.^

yiL évfolyam^ 3, szám

e~mail: itelet01@hotmail.com
hon lap: www.iak.ppke. h u/itelet

2004. április 29.

�■

I

MA

u
I

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,
addig volt országunk,
míg az mi hitünk virágjában volt'
(Pázmány Péter)

IMPRESSZUM

Miénk a Világ!

Felelős kiadó:

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A nem-is-olyan-rég-beköszöntött tavasz frissességébe, a végre-valahára-eljött Európai
Unió eufóriája és talán nem utolsósorban a ka­
ri közélet felpezsdülése mintha mind ezt mon­
datná velünk:

A kiadó képviselője:

dr. Jobbágyi Gábor, intézetvezető egyetemi tanár

SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:
Főszerkesztő:
Boronkay Miklós
(tel: 06 30/293 20 10)

MIÉNK A VILÁG!

A szerkesztőség tagjai:
Cseri Tímea, Gulyás Judit, Milisits Barbara,
Németh Ádám, Szabó Zoltán, Szabó Viktor, Szincsák Zsuzsa,
Török Balázs, Zsellér Máté

Munkatársak:
Dedics Zsigmond, Dévényi Nóra, Erdélyi Ágnes, Fekete Borbála
Ifeleki László, Szilvásy György, Vargha Bálint, Zalai Péter
Tudományos tanácsadó:
dr. Koltay András, egyetemi tanársegéd

Megjelenik 1200 példányban
Az ítélet szerkesztősége szeretettel váija írásaitokat! Úgyszintén várunk
bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat
lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmaiLcom) kérjük!
Köszönettel: a szerkesztőség.

TA RTA LO M

Hírek
Interjú Kránitz Mihály rektorhelyettessel
lánáraink emberközelben 2.
A Passió a Pázmányon
Bemutatkozik a Flachbarth Ernő Kutatócsoport
Ha már utánzunk...
Interjú Ordas Eszterrel, a HŐK gazdasági elnökével
Beszélgetés Barta Zitával
Felsőoktatási Információs Pont
Beszámoló a Kari Tudományos Diákköri Konferenciáról
PPKE-JÁK, Kan TDK eredménye
Dúlt hiteink és a valóság
Az alkotmányjogi TDK
Filmajánló
Glosszátor
Párizs fénye
Egy hang, egy hangszer és egy korsó Guiness
Oktatók — hallgatók
Oktató-hallgató viszony a Karon
A Szent Ignác Szakkollégium
Az Összehasonlító Jogi TDK látogatása Szegeden
Női szakasz

e-mail cint: iteletOK^hotmail.com
második oldal

3
4
6
6
7
7
8
9
10
10
11
12
14
16
17
18
19
20
21
22
23
24

Persze valamennyi örömünk mögé kérdőjel tehető: a tavasz pezsgé­
sét a nyári kánikula pre-vizsgaidőszaki lehelete, az Unió örömét a
kétség kívül létező szkepszis, a kari események élményét a
pesszimista-kötekedő-cinikus „elég ez?” kérdések savanyítják meg.
A magunk részéről e néha cinikus, néha csupán ironikus, olykor
egyenesen jogos kritikákat csak részben osztjuk. Nem célunk a nega­
tív hangulatkeltés: a vizsgaidőszak közeledtét úgyis érezzük, az uniós
csatlakozás következményekről prejudikálni pedig nem szeretnénk.
A kari eseményeket viszont továbbra is a lehető legkimerítőbben be
akarjuk mutatni. Kapjon mindenki kedvet a tanszéki és a kari TDKkon való részvételre, az induló kari kamarazenekarhoz csatlakozásra,
és általában a kínálkozó lehetőségek megragadására. Carpe diem,
mondták egykoron, s ezen most nem a kilátástalan élvhajhászást ér­
tem, hanem a jelenben cselekvés perspektíváit: a múltat már nem alaMthaguk, a jövőt még nem éljük, cselekvésünk egyedüli lehetséges
színtere tehát jelenünk marad számunkra. Ragadd meg a jelent!
Lehetőségek márpedig számtalanok voltak az elmúlt hetekben:
kari TDK, kerekasztal-beszélgetés a Passió című filmről, Tanáraink
emberközelben két ízben is, Nato - és EU - konferenciák. Pro
Facultate nap, és még sorolhatnám.
Meg kell említenem, hogy a múlt számunkban feltett körkérdésre
számos válasz érkezett, sőt még az azt megelőző (Neptun-rendszerrel
kapcsolatos) kérdésünkre is. Nagy öröm, hogy a tanári karból is érke­
zett hozzászólás, karunk alapító dékánjának véleményét így szintén olvashagátok. Csak reménykedni tudok abban, hogy a lendült nem fogy
el, és még többen kívánják véleményüket a nyilvánosság elé tárni. Qui
tacet, consentire videtur, mondták régen, ha hallgatunk, beleegyezünk,
amennyiben szólnunk kellett volna, és minden nehézség nélkül szól­
hattunk volna. A körkérdésekre szólnunk kell, és minden nehézség
nélkül szólhatunk is. Aki ezzel a lehetőséggel nem él, az belegyezik a
fennálló helyzetbe. Márpedig sok minden van, amibe nem szabad be­
legyeznünk! Ha megfelelő számú hozzászólás érkezik, minden eddigi
témát újra fel fogunk vetni: nem késő tehát, hogy hozzászóljatok!
Frusztrál a lap egyhangúsága? Tégy ellene, hogy ne így legyen! Öröm­
mel tölt el a lap sokszínűsége? Tégy érte, hogy így maradjon!
A kari közéletben való még aktívabb részvételünk reményében
ajánlom e számot a Kedves Olvasó figyelmébe!
Boronkay Miklós
(főszerkesztő)

honlap: www.jak.ppke.hu/itelet

�li

QO

Kempelen Farkas
Hallgatói Információs Központ

A Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ ügyfélszolgálata, Felsőoktatási In­
formációs Pont figyelmébe ajánlja rendezvénysorozatát, amelynek programja:
2004. május 4. 15.00

2004. május 11.15.00

2004. május 18. 15.00
Helyszín:

Egy mozijegy ára...

Tisztelt Érdeklődd!

Mi a sikeres pályázás titka?
Dr. Vincze Krisztina (Magyar Ösztöndíj Bizottság)
Short Orientation Seminar on Fulbright Scholarship
Opportunities 2005-2006 /
Tájékoztató a 2005-2006-os Fulbright ösztöndíj lehetőségekről
Dr. Brückner Huba (Fulbright Commission)
Oklevelek és bizonyítványok elismerése az Európai Unióban
Dr. Mészáros Gábor (Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia
és Információs Központ főosztályvezetője)
A Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ Díszterme,
1088 Budapest, Reviczky utca 6.

A rendezvény ingyenes!
Amennyiben részt kíván venni előadásainkon, kérjük, jelezzen vissza!

További felvilágosítás; a Felsőoktatási Információs Pont munkatársainál

Erdéiyben kigyulladt a dévai Böjté
atya által épített Szoi^tai Gyermekotthon.
Nyár eldén adták volna át a mezőgazdasá­
gi épületekből átalakított árvaházat. '
Hu szón valahány magyar gyermeket azon­
nal el kellett költöztetni, a beköltözése vá­
rók sorsa pedig bizonytalanná vált.

Újra felépíteni szinte reménytelen - vagy
mé^em (!).
Sajnálkozunk csak (!) / vagy
teszünk is valamit???
Kerek mindenkit, aki látta Mel Gibson Pas­
sió című filnyét, hogy mozijegyének árát az
alábbi, számlaszámra fizesse be:

Dévai Szent Ferenc Alapítvány
Magyar Külkereskedelmi Bank Rt,
10300002-20145639-00003285

• a 411-5770-es számon,
• a fip@hik.hu e-mail címen,
• vagy személyesen, a FIP ügyfélszolgálatán a HIK aulájában.

Mit csinálsz nyáron? Fiatalok fesztiválja
2004. július 12-17-ig - Csobánka
Ki a szervező?

A Chemin Neuf Közösség 1973-ban szüle­
tett, a katolikus egyház része. Az ökumeni­
kus elhivatottság miatt tagjai között nem­
csak katolikusok vannak, hanem különböző
keresztény felekezetek tagjai is (protcstán„1....---------------- 1_\
A 1
1----------------sok,
ortonoxok).
A
közösségben
együtt
nek a családos és szerzetesi hivatással elkö­
teleződött tagok, férfiak
eg'
k és nők egyaránt,
akiket az Evangélium hirdetésének
hi.d^C^éx.ö. és az
egyház szolgálatának vágya köt össze.
Programok:

rumok, - szentmise, — kikapcsolódás, - kis­
csoportos beszélgetés.

b

ízelítőül:

Mi a keresztény ima?
Isten tényleg érdeklődik irántam?
Mit jelent Istennek adni az életem?
Isten mindent előre gondolt?
Meg lehet-e minden bocsátani?
Ambíció és hit a munkában.
Hogyan szerethetek igazán?
A hit vajon gyengeség?
Szerelem... örökre?
El lehet-e köteleződni örökre?

^elentkezés és információ:

Sárvári Cecíliánál a
(06-1) 235-ü088-as telefonszámon
vagy a
misszio@freemail.hu e-mail címen.
Részvételi díj: 11.000-13.000,- Et.
A pénz ne legyen akadály!

Szeretettel várunk!

— zsolozsma, - előadás, - tanúságtétcl, — fó­

lus est ars boni et aequi...
Ez úton szeretném a HŐK nevében megkö­
vetni azon hallgató-társaimat - akik vélemé­
nyét a március 19-én megjelent Kari Lapban
tolmácsoltad, kedves Barbara. Senki sem sért­
hető világnézetében - igazad van (!); tudjuk és
valljuk: a lelkiismereti szabadság alapérték.
Alapérték; és -jog (!). Mint Te is biztosan
tudod - két joganyagot szokás elkülöníteni; ne­
vezetesen: a természet- és a tételes jogot. E két
joganyag között a szemben állás nem szükség­
szerű; de jelen esetben, az összeütközés tapint­
ható. Értetlenül állok a tény előtt, hogy erre, a
VII. évfolyam 1. számában közölt cikkedben,
még csak nem is utaltál.
Mire gondolok? Az utóvizsga-időszak feb­
ruár közepéig tartott. Nekünk, mármint a
Hallgatói Önkormányzat képviselőinek, és
rajtunk keresztül a hallgatók közösségének
célja, hogy a kari rendezvényeken minden
polgártársunk részt vehessen, kivétel és meg­

szorítás nélkül. Ebben az esetben, a törvény­
szöveg a jog szellemét sérti, az alapelveket ve­
szi semmibe.
A jog, szerény véleményem szerint, egyszer­
re tételezhető az emberi tudatban, és azon kívül.
Ember és környezet - kölcsönösen hatnak egy­
másra. E kölcsönhatás révén alakítja ki az embe­
ri közösség, a közösséget összetartó, pillanatnyi
szabályösszességet. Az említett szabályösszesség
a változásban állandó. Az alapelvek pedig: bizto­
sítékként szolgálnak.
Visszatérve tehát az általam hamisnak vélt,
a köztudatban mégis rendíthetetlen, fenti
megkülönböztetéshez, a CIC szelleme köve­
teli meg (!), hogy a karunk életében kiemelke­
dő jelentőségű felezőbál az utóvizsga-időszak
lezárását követően kerüljön megrendezésre.
(Zárójelben jegyzem meg, az utóvizsga-idő­
szak hallgatói és oktatói érdek, egyszerre. Eb­
ből következik, kedves Barbara, hogy a korai

hamvazószerda nem jelenthet alapot az utó­
vizsga-időszak megrövidítésére sem (!).)
A húsvét időpontját a csillagok jelölik ki a csillagok járása rajtunk, tehát a Hallgatói
Önkormányzat képviselőin. a hallgatók közösségén, kívül eső körülmény. Arra kérlek,
kedves Barbara, a későbbiekben csak akkor
vesd szemünkre a kari szokások, ideihez ha­
sonló, hűséges megtartását; ha egykor, a HŐK
képviselői, mi magunk, a hallgatók közössége,
az égitestek mozgását képesek leszünk befo­
lyásolni (!). Hidd el, ami tőlünk telik,
megtesszük...
De, amint említettem, megkövetem, kép­
viselő-társaim nevében, az általad, kedves
Barbara, megszólaltatott, szabadságukban
megsértett, hallgató-társaimat.

Őszinte tisztelettel: Teleki László IV/L / egy
római katolikus - és európai.

harmadik oldal

�„Az egyetem katolikus jellegét kell erősítenem!”
Interjú Kránitz Mihály rektorhelyettessel
Kránitz Mihály (1959), a Szentendrei
Ferences Ginmáziumban érettségizett,
öt év munka után 1982-ben jelentkezett
az e$zt«É
*gom£
szemináriumba. Másfel
év katonai szolgilat után 1984-ben
kezdte meg teológiai tanulmányait Esz­
tergomban, majd folytatta Budapesten,
a Hittudómányi Akadémián. 19894}enì
szentelték pappá. Pa^dsztikáBöi dokto-,
rált. Egy év káplám beosztás után két
évet a római Gregoriana egyetemen töl­
tött, ahol dogmatika szaklicenciátust
szerzett. 1993-tól tanít teológiát a leve­
lezd Tagozaton, eközben négy éven át
prel^Étsu a Központi Papnevelő Inté­
zetben. 1995-től docens, majd 1996-tól
tanszékvezető. 1998-2003 között a Leve­
lező Tagozat igazgatója. 2003. szeptem­
ber 1-tŐl a PPKE rektor-helyettese,

- Rektorhelyettes Úr! Többször hangsú­
lyozta, hogy a rektorhelyettesi pozíció­
val nem feltétlenül csak a papírmunkák
gyarapodnak. Milyen örömei vannak
jelenlegi munkájában?
Talán az előzőekből kiderül (Megjegyzés:
a Rektorhelyettes Úr életútját is tartalma­
zó teljes inteqú az ítélet internetes válto­
zatában lesz olvasható - a szerk.), a pozí­
ciókat nem én keresem, hanem ezek talál­
nak rám. Amikor egy kis szabadkozás
után úgy érzem, hogy talán mégis vállal­
nom kellene, akkor azt hiszem, ehhez
megkapom a kegyelmet is és az erőt is. A
felsőoktatás nem áll messze tőlem, én
magam is még 1978-ban, bár nem hivata­
losan, mivel korábban egyházi iskolás
voltam, de bejártam egyetemi órákra az
érettségit követően. Próbálom előmozdí­
tani mindazt, ami egy új felsőoktatási in­
tézmény, nevezetesen a katolikus egyetem
esetében követelmény. Lelkületben, tu­
dásban, struktúrában, személyekben. Ez a
jelenlegi tevékenységem, az ebből fakadó
öröm pedig az ennek a munkának való átadottság. Nem vagyok sztahanovista,
hogy éjjel-nappal a kijelölt mennyiséget
ledolgozva éljek, hanem hogyha nem do­
bog a szívem ezért a feladatért, nevezete­
sen a katolikus egyetemért, hát akkor
tényleg csak „hideg lakatos” vagyok, aki
csak kívülről nézi a feladatokat, és egy
munkahelyet lát a hivatásában. így ezt a

negyedik oldal

ft

*

■''AJ

I egyetem. Hiszen a kath’ holosz, kath
’holon ezt jelenti, hogy egyszerre egész.
Itt mindenki megtalálja a saját érdeklődé­
sének megfelelő témát, szakot, előadást,
kart. Az is szeretném elérni, hogy az
egyetem valóban adni tudjon a hallgatók­
nak egy olyan képesítést, amellyel a világ­
ban boldogulni tudnak. Tehát, hogy ez a
katolikus jelleg megvalósuljon, ezért sze­
retnék a legtöbbet tenni, személyi kap­
csolatok építésével, mind a professzorok­
kal, mind pedig a hallgatókkal, és nem
utolsósorban a személyes lelki életem, az
imádság segítségével is.

- Fél éve végzi munkáját. Melyik az a
terület, amelyen úgy érzi, hogy a legtöbb
eredményt tud felmutatni?
feladatkört bárki elláthatná. Hogy miért
vagyok itt? Az még magam számára is
kérdés, de ezen nem gondolkodom. Igent
mondtam erre a feladatra, és próbálom a
tőlem telhető legjobbat megtenni.

- Mit tart követendőnek elődei törekvé­
seiből? Milyen alapvető célkitűzései
vannak?

Nemrég elindult egy vállalkozás, - szeré­
nyen mondom, hogy tőlem indult ki - ne­
vezetesen, hogy elvisszük az egyetem hírét
azokba a katolikus gimnáziumokba, ame­
lyek Budapesten és az ország különböző
részein találhatók. A karok képviselői
együtt, előzetes megbeszélés alapján men­
nek el az érettségizőkhöz, hogy ott megis­
mertessék, bemutassák az egyes szakokat,
és karokat. Nagyon eredményes volt ez
eddig. November és december hónapok­
ban már lezajlott egy periódus, most janu­
árban és februárban folytatódik a követke­
ző. Ennek a gyümölcsei már látszanak,
például az a fogadtatás, amelyben a gimná­
zium igazgatói minket részesítettek, továb­
bá a számtalan kérdés, amely az érettségi­
zők részéről záporozott. Bízom benne,
hogy ezek a diákok a jelentkezések során
az első helyen a katolikus egyetemet fogják
megjelölni. Ha nyílt napokon megismerik,
hogy mi folyik itt, akkor talán bátrabban
tudnak választani és dönteni.

Egyetlen elődöm volt, a jelenlegi rektor
úr. Említettem a vőlegény és a menyaszszony példáját. Ok is nagy elszánással ug­
ranak fejest a mélyvízbe, a közös életbe.
Tulajdonképpen én is így kezdtem el a
feladatomat. Majd meglátod... És meg­
láttam, ami nem volt könnyű. A teológián
az időmet jobban be kellett osztani, az
újat nem lehetett elhanyagolni. De lassan-lassan kezd kialakulni az a harmónia,
amellyel nem elszakadva a teológiától, de
hanyagul
teljesítve
az
nem
új
rektorhelyettesi feladatkörömet, mégis­
csak a teljeset tudom adni.
- Mi az amit a jövőben másképp csi­
Célkitűzéseimet valójában megszabta a
nálna?
kinevezésem. Az egyetem katolikus jelle­
hz új káplánnak és plébánosnak az az
gét kell erősítenem. De végül is ez a fel­
alapelve, hogy „egy évig semmit ne vál­
adata mindazoknak, akik az egyetem bár­
toztass!”. Nem szabad beletenyerelni
mely fakultására járnak. Már a nevében
ott van ez a jelző, hogy katolikus. És ez
semmibe. De azért ez nem jelenti azt,
hogy egy év után viszont mindent a feje
egy nagyon súlyos jelző lesz egy idő után,
tetejére kell állítani. Én nem erről az olmivel ez egy olyan mérce, amelyet soha
nem tudunk átugorni. Egy törekvés kell, j dalról nézem a struktúrát, az egyetemet.
professzorokat, munkatársakat, hanem
hogy legyen bennünk, hogy megvalósít­
úgy próbálom elősegíteni a már meglésuk azt, amit jelent, hogy egész legyen az

�vöknek a tevékenységét, hogy ők a saját
területükön igyekezzenek a legjobbat
tenni, azt, ami a feladatuk.

- Elvben rengeteg lehetőség volna kül­
földi ösztöndíjakra, rövidebb, esetleg
egy-két éves tanulmányútokra, és ezek
száma a csatlakozás után csak bővülni
fog. Úgy tűnik, ezekkel a lehetőségekkel
nem él megfelelően az Egyetem. Kíváne ezen változtatni, egyáltalán kinek a
kompetenciája ez?
Ez igaz. Nagyon sok kapcsolat van kül­
földi egyetemekkel — elég csak a hivata­
los honlapot megnézni -, tengerentúli
egyetemekkel, katolikus egyetemekkel.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem
pedig hallgatókat, tanárokat küldhet
ezen katolikus egyetemek karaira. Ez
gyakorlatilag az elmúlt néhány év alatt
épült így ki, aminek a kivitelezése még
folyamatban van. Én is most ismerem

meg egyrészt a listát, hogy melyek ezek
az egyetemek, hogy mit ajánlottak fel,
hiszen van egy külön keretszerződés
mindegyikkel, melyek a bölcsészekre,
jogászokra, informatikusokra illetve a
teológusokra vonatkoznak. Még meg
kell keresni azt a felelős személyt, aki a
kapcsolattartásért, a kiküldetésért, a be­
számolókért tartozik elszámolással. Itt a
hallgatók érdekeit kell elsősorban szem
előtt tartani. Egy kis időre, - hogy most
ez két hónap, három hónap, fél év, egy
év- minden hallgatóknakjó lenne kijut­
nia egy kis tanulmányútra, mert ez nagy
mértékben tágítja saját horizontját és
szakmai ismereteit.

- Marad-e ideje a lelkipásztorkodásra,
nem hiányoznak-e farkasréti hívek?
Nagyon köszönöm a kérdést és a farkas­
réti hívekre való utalást. Épp a jövő hé­
ten keresztelek egy gyermeket, akinek if­
jú szülei a farkasréti közösségből kerül­
tek ki. Még nem voltak házasok, amikor
hittanra oktattam őket. Amint valaki
professzor lesz, rögtön hajléktalan is
lesz. Nekem nincs lakásom, mindig be­
jelentkezem egy plébániára. Most is egy
plébánián lakom, és így természetes mó­
don kerülök közel a hívekhez és a fiata­
lokhoz.

Fel lehet nyugodtan keresni, megköze­
líthető vagyok. Most is tartok jegyes­
oktatást, ahogy említettem, nem egyet,
többeket is keresztelek, gyóntatást is
végzek, minden nap misézek, elvállalok
néha zarándokútakat is. Legutóbb Teréz
anya boldoggáavatására egy busznyi hí­
vöt vittem. És a farkasréti „báránykák’
azért megtalálnak. És, ha az ő házas hit­
tanuk hív meg engem egy kis beszélge­
tésre, azt örömmel elfogadom. Lelki na­
pokat pedig évente egyet-kettőt én is tar­
tok nekik.
A teológiai karon pedig spontán módon
kerülök baráti kapcsolatba hallgatókkal.
Mivel őket tanítom is, ezért ott más a fel­
állás. A tanár-diák kapcsolatra eleve nem
jellemző, hogy a hallgató megosztja a lel­
ki bajait a professzorával, de egyáltalán
nem zárkózom el ez elől. Azonban az éle­
tem és a jelenlegi feladataim súlypontja
valóban elsősorban az egyetem.

- A Hittudományi Karon Ön többször
szervezett a hallgatóknak különböző ta­
lálkozókat, ökumenikus alkalmakat,
utazásokat. Legutóbb Debrecenbe és
Máriapócsra szervezett buszkirándu­
lást, Lesz-e ideje-e, energiája, hogy ezt
tovább folytassa.^
Amióta pap vagyok folytatom ezt. Azt
hiszem az nem is lehet kérdés, hogy az
embereket továbbra is összehozzam. Er­
re törekedtem mint kispap, pap, káplán
vagy professzor. Óhatatlanul az embere­

kért élek, a közösség az elsődleges. Ah­
hoz, hogy fiatalok is egymásra találjanak,
ahhoz jó és igényes programok is kelle­
nek. Ilyeneket próbálok szervezni. Erre a
félévre is van már két-három program,
amire a hallgatók már rá is bólintottak.
Kevés a szervezés a diákok részéről, ha
nincs meg bennük az elköteleződés, és
sok más program is elszólíthatja őket.
Ha viszont egy összejövetel jól sikerül,
akkor az egy kis garancia arra, hogy a kö­
vetkezőre lesz egy kis mag, akik garantál­
tan eljönnek. Nemsokára egy indiai filo­
zófus jön a Fundamentális Teológia Tan­
székre. Ezenkívül lesz majd egynapos
együttlét egy tanyán, ahol az Egyház és a
közélet témájában fogunk beszélgetni
régebbi teológusokkal, akik most már
például önkormányzati képviselők. En­

nek lesz bűnbánati liturgia része is
szentmisével, de játékos része is. Továb­
bá egy kolostort is meg fogunk látogatni
Tiszaalpáron egy kiegészítős hallgatóval,
aki bencés nővér. Tehát azt hiszem, hogy
az egyéb zárthelyi dolgozatok és olvas­
mányok mellett jut ideje a hallgatóknak
erre is eljönni. De talán épp én járok egy
lépéssel mindig előrébb, a diákok nem is
tudják annyira követni. Amíg az ember­
nek van hozzá egészsége, és megvan az a
bizonyos lelkesedés, addig ezeket a prog­
ramokat ígérhetem.

- A Jogi Karon az elmúlt fél év során
sok emberrel találkozhatott. ..
A Jogi Kar az a helyszín ahol a rektori
hivatal is található, tehát nap mint nap
átmegyek oda egy-két órára, jóllehet a
főhadiszállásom a teológián van. Óha­

tatlanul is találkozom a hallgatókkal, de
részt vettem a gólyatáborukban az utol­
só előtti napon és szentmisét mutattam
be. Párbeszédre hívtam a hallgatókat,
viszont olyan hatalmas a létszám, hogy
itt az összefogás óriási feladatot jelent.
Az elmúlt félév túl rövid idő volt arra,
hogy igazán megismerjem akár a Jogi
Kart, akár a Bölcsészkart, amely ráadá­
sul 25-30 km-re van Budapesttől. így
ebben az esetben is a személyes kapcso­
lat stratégiáját tartom célravezetőnek,
vagyis ahol barátaim vannak, onnan
próbálok meg továbbindulni. Ók me­

sélnek arról, hogy mi folyik ott, milyen
apróbb szerveződések, programok van­
nak, és ezeken keresztül igyekszem el­
jutni a hallgatókhoz. Ez még egy előt­
tem álló feladat, ezt elkötelezetten sze­
retném megvalósítani,

- Milyen benyomás alakult ki a hallga­
tókról és az új kollégákról?
Úgy látom, hogy olyan óriási az anyag a

Jogi Karon, hogy a vizsgákra való felké­
szülés nagyon sok energiát kíván. Mind a
hallgatók és mind a professzorok, - akik
egyébként kiváló munkát végeznek - nagy
próbatételnek vannak kitéve a szorgalmiés vizsgaidőszakban egyaránt. De a nagy
létszámnak és a minőségnek együtt kell
jelen lennie.

Lovassy Attila

ötödik oldal

�Tanáraink emberközelben 2.
Bolondok napján Másfél Dékán lé­
pett be micimackós nyakkendőben,
gondolatban rózsaszín parókában
érdeklődői körébe. Hogy is történt?
Április elsején Bándi Gyula dékán úr és
El Beheiri Nadja dékánhelyettes asszony
volt vendége a HÓK szervezésében im­
máron másodszor megrendezésre kerülő
„Tanáraink emberközelben” című est­
nek. Ismeretes, hogy ezeken az esteken
karunk két (illetve három) oktatója vall
életéről, az oktatás rendjében megszokott
formalitás, távolságtartás és általában kö­
töttségek nélkül. Múlt alkalommal a kar
alapításában közreműködő Zlinszky Já­
nos professzort és a Tersztyánszky házas­
párt látta vendégül a HŐK, most pedig
jelenlegi dékánt illetve tanulmányi
dékánhelyettest. Ha hozzátesszük, hogy a
közönség második sorában foglalt helyet

Szabó István dékánhelyettes úr, örömmel
konstatálhatjuk, hogy a kar vezetése
majdnem teljes létszámban jelen volt.
Külön öröm, hogy a beszélgetést immár
egyre inkább a hallgatóság irányíthatta:
míg az első órában a két moderátor
(Boronkay Miklós és Teleki László) kérdései alapján folyt a diskurzus, addig a
második órában már számos hallgatói
kérdés hangzott el. Kiderült például,
hogy fiatalabb korában dékán úr súly­
emelő versenyeken, dékánhelyettes aszszony pedig úszóversenyeken indult
eredményesen.
Megtudhattuk továbbá, hogy dékán úr
eredetileg rózsaszín parókában akart
megjelenni bolondok napja alkalmából,
ám ezt kollegái nem javasolták, így ma­
radt a micimackós nyakkendő... Ajó pél­
da ragadós, gondolnánk, ám a Bándi
famíliában csupán a legkisebb fiú, ifj.

Bándi Gyula szándékozik követni apját a
jog útvesztőibe. Igaz ő olyannyira, hogy
legszívesebben maga is dékán (vagy saját
kifejezésével: „dékár”) lenne. El Beheiri
Nádjától megtudtuk, hogy tízéves koráig
muzulmán hitben nevelkedett, majd mi­
után áttért a keresztény hitre, azt tapasz­
talta, hogy a két vallás között kevés ellen­
tét van, viszont a kereszténység valami
többletet ad a hívőnek az iszlámhoz ké­
pest. Beszélt továbbá az általa elvégzett
bécsi jogi kar és a magyar jogi felsőoktatás
különbségeiről...
Hosszú lenne elmesélni mindazt, ami el­
hangzott azon az estén - ez nem is lehet
célunk. „Aki kimaradt - lemaradt”. De ne
búsuljunk: lesz még tanáraink emberkö­
zelben, szeretett tanárainkkal.
Várunk mindenkit szeretettel!
-MI-

A Passió a Pázmányon
Kerekasztal-beszélgetés a filmről
Pontosan egy héttel a zártkörű, Pázmányos vetítés után a Lippay György Kör kerekasztal-beszélgetést szervezett Mel Gibson A Passió című, nagy indulatokkal kísért
filmjéről. A meghívott vendégek, Kránitz Mihály rektor-helyettes, Zlinszky János
alapító dékán, Sáry Pál adjunktus és Koltay Gábor filmrendező más-más nézőpont­
ból elemezték az alkotást.

A film megtekintése után immár bizonyos­
sággá vált addigi sejtésünk, hogy a hatalmas
vihar, amelyet kavart, valójában nem is ma­
gának a műnek szólt, hanem csak bizonyos
körök által mesterségesen geijesztett, alapo­
sabban belegondolva valójában maga az Új­
szövetség ellen irányuló gyűlöletkampány­
ról volt szó. Semmi bántó, sértő nincs a
filmben, a néhol valóban brutális jelenetek
nem öncélúan a megbotránkoztatást szol­
gálják, hanem Jézus szenvedéseinek való­
sághű bemutatásán keresztül értünk vállalt
áldozatának igazi mélységét kívánják meg­
jeleníteni. A kerekasztal-beszélgetés részt­
vevői is egyetértettek ebben.
A kerekasztalt a szervező Lippay György Kör
részéről Gerencsér Balázs nyitotta meg,
majd Fodor György rektor úr köszöntötte a
megjelenteket. Zlinszky professzor úr elő­
adásában tömören összefoglalta Krisztus perénekjogi hátterét, elemezve a zsidó főtanács

hatodik oldal

és Pilátus felelősségét a halálos ítélet megho­
zatalában. Sáry Pál tanár úr a film történeti­
leg vitatható elemeinek elképzelhető, lehet­
séges egyéb változatairól beszélt (hogyan tör­
tént pontosan a keresztre feszítés, a kereszt
mely elemét vihette Krisztus a keresztúton,
hogyan és miért állt be a halál, stb.), úgy gon­
dolta, valószínűleg nem mindenben teljes
pontosságú az alkotás, de mindig hozzáfűzte,
semmi bizonyosat nem tudhatunk, ezért
akár úgy is történhetett minden, ahogyan azt
Mel Gibson filmre álmodta. Koltay Gábor a
filmes szakember nézőponqából tett néhány
megjegyzést, de kitért a film által keltett in­
dulatok valós okaira is. Úgy gondolta: lehet,
hogy nem mindenkinek áll érdekében az,
hogy a krisztusi eszmék új táptalajra leljenek
mai világunkban, mert ha az egyes ember
lelkében, hitében megerősödik, majd meg­
erősödve, összefogva olyan közösséget alkot,
amely eséllyel veszi fel a küzdelmet a lélek­

romboló, mai „kufárok” ellen, mindez a nap,
mint nap tetten érhető, globális és helyi szin­
ten zajló folyamatok, az elüzletiesedés, a vég­
ső szellemi-lelki elsivárulás, a mindent egy­
beolvasztó nagy akarat, a pénz hatalma, a „fo­
gyasztó ember” egyeduralma (rabszolgasá­
ga?) ellen hathat. Végezetül Kránitz Mihály
atya teológiai szempontból vizsgálta a film
történéseit. Ezek után nézői kérdések zápo­
roztak a résztvevők felé. A filmet érezhető
szimpátia fogadta a hallgatóságban, sokan el­
mondták: meghatározó, sokáig ható élmény­
hez jutottak megtekintésével. A beszélgetés
két órás időtartama végül szűknek bizonyult,
akárcsak a díszterem, ahol ismételten sokan
már csak oldalt, vagy a folyosón állva jutottak
helyhez.

Újabb szép, közös élményben volt tehát ré­
szünk, és, ahogyan a film is megerősítette
hitünket, úgy ez az este is reményt adott ar­
ra, hogy idővel egyre jobban erőre kap majd
az, amiben annyira szeretnénk hinni: a Páz­
mányos közösség.

-LGY-

�Bemutatkozik
a Flachbarth Ernő Kutatócsoport
A többségi állam belső joga, szűkebben az
alkotmány- és közigazgatási joga az állam
szuverenitásának talán legfontosabb eleme.
Fontos tehát kisebbségiként is ismerni az
adott többségi állam alkotmányát, a benne
rejlő és az általa elutasított lehetőségeket.
Ugyanígy a központi és a decentralizált
közigazgatási szervek által nyújtott lehető­
ségeket. Érdekes áttekinteni, hogy milyen
jogszabályi háttere van egy-egy, a kisebbség
számára fontos területnek, illetve (köze­
lebbről) tartalmaz-e az adott jogi környezet
közvetlen vagy közvetett utalást a magyar­
ság képviseletére, szerepére.
Mindezen kérdéseknek a határon túli
magyarságra vetített kutatását tervezi elvé­
gezni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jo­
gi karának első határon túli magyar fiatalokat
foglalkoztató tudományos műhelye, amelyet
Flachbarth Ernőről, a felvidéki származású
jogászprofesszorról, a két világháború kö­
zötti időszak egy, a felvidékiek számára
meghatározó alakjáról neveztünk el.
A kutatócsoportba eddig több mint
húsz, II-V éves hallgató jelentkezett. A je­
lentkezők többsége erdélyi és felvidéki, de
legnagyobb örömömre Kárpátalja is kellő
mértékben reprezentált és van délvidéki
kutatónk is. A kutatócsoport az Alkot­
mányjogi Tanszék keretein belül működik,
Kilényi Géza professzor felügyelete mel­
lett. A kutatócsoport tagjait az Alkotmány­
jogi Tanszék olyan tudományos elismerés­
ben tudja részesíteni, mint például az
egyénileg vagy szerzőtársként elvégzett
kutatások évfolyam-, illetve szakdolgozat­
ként való szerepeltetése, továbbá a Kar fel­
állása óta rendszeresen működő Alkot­
mányjogi Tudományos Diákköri ülésén
való előadása (amely magában rejti a kari,
majd az országos TDK-n való megméret­
tetés lehetőségét is).
Terveink között szerepel, hogy pályáza­
tok segítségével közös tanulmányutakat,
vendégekkel előadásokat szervezhessünk,
így még teljesebbé téve a kutatás élményét
és a közösség összetartó erejét.
A Flachbarth Ernő Kutatócsoport első
ülését 2004. március 1-én tartotta, A je­
lentkezéseket nem zártuk le, szeretettel
várunk minden közjog iránt érdeklődő ha­
táron túli magyar hallgatót!
Komoly tapasztalattal gazdagodtam a
kutatócsoport szervezése óta eltelt időben:

nyilvánvalóvá vált ugyanis számomra,
hogy a határon túli magyar hallgatók valós
igénye, hogy egymásról tudjanak, a kérdé­
seiket megoszthassák egymással, és hogy
megismerjék a másik elszakított régió
problémáit (vagy örömeit). Röviden, hogy
legyen egy hely, ahol mint határon túliak
tudnak tenni valamit szülőföldjükért és sa­
ját boldogulásukért. Remélem a kutatási
célok mellett ennek a kihívásnak is meg
fog tudni felelni ez az új és hiánypótló
kezdeményezés.
Gerencsér Balázs (doktorandusz)

Ha már
utánzunk...
Egy szép nyári napon épületünk előtti
^okadalomban boldog fiatalok feketéllettek könnyű talárban, fejükön négy-szögű'

bojtos sapkával. Avatás volt. Az ön-irÓnia
mindig jellemzett bennünket. így jutott

eszembe az a történelmi anekdóta, amit

Hans-Jürgen Rabe professzor barátom­

tól, a német jogász-egyesület akkori el-^
nőkétől sok éve hallottam. III. Frigyes:

Vilmos a talár-vitát így döntötte el: „Die
Juristen, diese Spitzbuben sollen die

schwarze Robe tragen, damit man sie^
von weitem erkennen und ihnen aus

Flachbarth Ernőről
Flachbarth Ernő felvidéki származású jog­
tudós
volt.
március
1896.
3-án
Gölnicbányán született, Egyetemi tanul­
mányait a Pázmány Péter Tudományegye­
tem Jog-és Államtudományi Karán végez­
te, ahol a Bethlen Gábor Kör és a Széche­
nyi Szövetség alelnöke volt.
1922-ben a felvidéki magyar pártok
prágai titkára lett, illetve a Csehszlovákiai
Magyar Népszövetségi Liga ügyvezető al­
elnöke. Ebben a minőségében a népszö­
vetségi ligák kongresszusain és a genfi ki­
sebbségi kongresszusokon képviselte a fel­
vidéki magyarságot. A csehszlovák hatósá­
gok állandó zaklatása miatt kénytelen volt
Magyarországra menekülni.
1933-tól a Felvidéki Tudományos Tár­
saság Budapesten főtitkára volt. Előadáso­
kat tartott itthon és külföldön, így a
heidelbergi egyetemen 1934-ben. Főműve
a nemzetközi kisebbségi jogok rendszeré­
ről szólt: System des internationalen
Minderheitenrechtes. Geschichte des
internationalen Minderheitenschutzes ­
positives materielles Minderheitenrecht.
(Budapest 1937.)
1939-ben nevezték ki egyetemi tanárrá
a Tisza István Tudományegyetem Jogbölcseleti és Nemzetközi Jogi lánszékére.
1949. június 16-ával a Pécsi Egyetem
Nemzetközi Jogi lánszékére nevezték ki,
amelyet 58 éves korában, 1954. december
12-én bekövetkezett haláláig vezetett.

(forrás: Emlékkönyv Flachbarth Ernő tiszteleté­
re, Dr. Szabó Marcel (ed.); Budapest, PPKEJAK, 2002.)

dem Wege gehen kann!” (A jogászok,

ezek a csibészek csak hordják a fekete ta­
lárt, hogy messziről felismerhetők legye­

nek, és ki lehessen kerülni őket!).

Az a gyanúm, hogy megint utánzunk.
Filmekről. Ott avatnak ilyen talárban,

sapkában, amit - micsoda tőlünk idegen

rítus! - az ünnepség végén önfeledten ég
felé lehet hajítani.

Ugyanezekben a filmekben láthatók

azok a jelvények, amelyeket neves egye-^
temek és college-ok diákjai ruhájukon

alkalmakkor hordanak. Az embléma,’
ami elegáns sötét zakón igen jól hat, egy

közösséghez tartozást jelent, amit büsz­

kén vállalnak.
Nem lehetne inkább ezt utánoznunk?

Gál Gyula

Gál Gyula tanár úr kezdeményezéséhez
csatlakozva az ítélet szerkesztősége fel­
hívja az illetékesek figyelmét arra, hogy a
már létező kari (egyetemi) kitűzőt tegyék
hozzáférhetővé minden hallgató számára
- akár ingyen akár ellenérték fejében. Ja-^í
vasaljuk továbbá a - Gál tanár úr által is
szorgalmazott - kari jelvény elkészíttetését, melyet sötét zakóra, esetleg kendőre
lehetne varrni. Úgy érezzük, jelhívásunk
mögött sokan állnak, és a javasolt emblé­
mákra nagy igény lenne karunkon.
hetedik oldal

�Interjú Ordas Eszterrel,
a HŐK gazdasági elnökével
I^gre látv^áúlj^QS jelei vannak Karunkon a Hallgatói Öiil^nnáayzat
Önkórraiányzat működéséműködésé­
nek. Gondolok itt alhajókirándulásra ^különböző előadások szervezésére, vagy
az éppen szervi^ődö Pro Facultate-napra. Mindezen renifezvények lebonyolításához pénz kell. Sajnos a pénznek van egy ol)^n elkeserítő tulajdonsága, hogy so­
sincs belőle elég. Ami van, azt pedig, gondosan be kell osztani. Ezt a munkát végn B«p mint nap É
gazdasági alelnöke, Ordas Eszter.
Kérlek, mutatkozz be, néhány szóban.

83-ban születtem — Dunaújvárosban.
Ott jártam áltanos iskolába, rajz tagozat­
ra, a Széchenyi Gimnázium angol tago­
zatára. Szerettem volna továbbtanulni
pszichológia szakon - de ez nem jött
össze (igazából meg sem próbáltam a fel­
vételit). Szülői unszolásra indultam el a
jog felé. Nem voltam a gimiben magyar
és töri faktos, ezért választottam a Páz­
mányt, ahova még a régi rendszerben
felvételizhettem. Erre az egy helyre je­
lentkeztem, mivel ez volt az egyik leg­
szimpatikusabb iskola. Fel is vettek első­
re, most levelezős vagyok, de szeretnék
majd nappalira átmenni, ha ez megold­
ható. Első évben nem voltam HŐK tag,
másodévben az egyik HÖK-ös mondta,
hogy új vezetés lesz, és szeretné, ha én is
indulnék a választásokon. Amikor beke­
rültem, nem tudtam, hogy hol szeretnék
tevékenykedni, aztán a gazdasági bizott­
ság alelnöki posztját vállaltan el.
Rajzzal kezdted, aztán a pszichológia felé ori­
entálódtál, végül jogra jöttél. Ennyire szerte­
ágazó az érdeklődésed?

Sok minden érdekel. Azért alakult így,
mert mindenbe szerettem volna belekós­
tolni. Valójában az áll mindennek a hátte­
rében, hogy nem tudtam, mit is szeretnék
csinálni, és a mai napig sem tudom, hogy
mi az, ami igazán érdekel, és mivel szeret­
nék foglalkozni a későbbiekben. Az biz­
tos, hogy mindig mindenhol a közép­
pontban szeretek lenni. Eddig minden is­
kolámban benne voltam a diákönkor­
mányzatban. Szeretek első kézből meg­
tudni mindent - és igazgatni a dolgokat.
Ez nem tudom, hogy mennyiben elfo­
gadható mások számára, de én azt gondo­
lom, hogy nekem ez így jó.
Azóta is rajzolsz?

Ha otthon vagyok és van egy kis szabad­
időm. De ez nem csak szabadidő kérdése.

nyolcadik oldal

kell hozzá ihlet, vagy valami hatás, hogy
tudjak alkotni. Amikor kisebb voltam na­
gyon sok kiállításunk volt, több pályázatot
is nyertem, és ez mindig inspirált, hogy
újabb és újabb művek szülessenek. Most
már csak hobby szinten rajzolgatok. De
hát kevés időm van otthon, mert amint
megyek haza, nővérem kisbabájával babá­
zom, most 10 hónapos. Ha pedig nem ba­
bázom, akkor a nyulammal, vagy a ku­
tyámmal foglalkozom.
Hány testvéred van?

Egy nővérem van, Ö 28 éves - elég nagy

korkülönbség van köztünk. Dunaújvá­
rosban lakik. Főiskolára jár, a másoddip­
lomát csinálja. Segítek neki, amiben tu­
dok, meg ő is nekem. Igazi jó testvéri
kapcsolat van közöttünk.
Mi a feladata a gazdasági alelnöknek a HOKben?

Nagyon sok feladat van, nagyon sok
,terhet” vettem a nyakamba, amikor el­
vállaltam az alelnöki tisztséget. Rengeteg
felelőséggel jár. Ösztöndíjjak, szociálisés jegyzettámogatások kiutalása, a Hall­
gatói Önkormányzat éves költségvetés­
ének összeállítása, napi számlák elintézé­
se, minden rendezvénnyel, vagy bulival
kapcsolatban. Jogi ügyletek is vannak.
Minden napra jut munka bőven. Sok­
szor reggel, amikor bejövök még nem
tudom, hogy mit fogok aznap tenni, de
mindig tele van a dosszié az elintézendő
munkákkal.
Saját ügyeidet is mindig előre tervezed?

A saját házi pénztáramat is mindig úgy ol­
dom meg, hogy legyen tartalék, próbálom
a legjobban kihozni a pénzügyi dolgokat,
és mindig próbálok befektetéseket keres­
ni, hogy a saját életemet megalapozzam.
Ez mostanában, talán, elindul a maga út­
ján. Szüleim támogatnak a mai napig, de

ahhoz, hogy az ember érvényesülni tudjón a mai világban, tenni és lépni kell. Ha
meg tudom tenni: akkor most kell meg­
tennem. Valahogy meg kell alapozni a sa­
ját j övömet.
Ha valaki előre tervez, előfordulhat, hogy nem
mindig jönnek össze a dolgok, úgy, ahogy azt
megtervezte. Hogyan viseled az ebből eredő
esetleges kudarcokat.^

Nagyon rosszul viselem a kudarcot, de
abban a pillanatban, ahogy nem úgy tör­
ténnek a dolgok, ahogy azt terveztem.
,felállók a padlóról”, és kitalálok egy má­
sik tervet. Nincs olyan, hogy valamin ke­
sergek, ha nem úgy jött össze, ahogy sze­
rettem volna. Közbejöhet bármi akár sa­
ját, akár mások hibájából, de nem szabad
feladni, ha valamit igazán eltervez az em­
ber, az úgy kell, hogy legyen - bármi
áron.
Hosszabb távra is tervezel?

3-4 évre előre vannak elképzeléseim.
Szeretnék majd elkezdeni egy másik is­
kolát is, de egyelőre így, hogy a gazdasá­
gi bizottság alelnöke lettem, nincs időm
ilyesmin gondolkozni, hiszen felelek
azért, hogy a diáktársaim időben meg­
kapják az ösztöndíjaikat, és hogy a HŐK
gazdasági ügyeivel minden rendben le­

gyen.
Ali lenne az a másik iskola, amit elkezdenél?

Majd a közgazdasági egyetem, de ez még
csak távoli terv.
Jog és közgazdaságtan. Felvetődik bennem a
kérdés: mennyire fontos számodra a karrier?'
Úgy is kérdezhetném, a karrier vagy a család
fontosabb számodra?

Azt hiszem a karrier az nagyon fontos, de
megpróbálom majd összeegyeztetni a
kettőt. Szeretnék majd családot, de sze­
retném kialakítani a saját egzisztenciámat,
függeni nem szeretnék senkitől. Anyagi­
lag nem szeretnék támaszkodni senkire,
persze más téren igen, de azt nem tudom
elképzelni, hogy valaki eltartson.
Lukács Tamás

�sa

Beszélgetés Barta Zitával, a HIK
Felsőoktatási Információs Pont vezetőjével
Gondolom, sokan vagytok tagjai, vagy
legalább is hallottatok a Hallgatói In­
formációs Központról (HIK). Azt vi­
szont kevesen tudják, hogy a HIK-ben
működik a Felsőoktatási Információs
Pont (FIP), amelynek vezetője, Barta
Zita nálunk végzett a Pázmányon, Ve­
le beszélgettünk az intézmény szolgál­
tatásairól.

s

A felsőoktatási intézményekkel tartjátok vala­
milyen formában a kapcsolatot?

Igen, elkezdtük a HŐK irodákkal felven­
ni a kapcsolatot. Megpróbáljuk a FlP-et a
hallgatói önkormányzatok figyelmében
ajánlani, hiszen a velük kialakított jó kap­
csolat a záloga annak, hogy a FIP minél
ismertebb legyen a hallgatók között.

Hogy kerültél a HIK-be?

A vidéki felsőoktatatási intézményekkel is fel­
vettétek a kapocsaltot?

Már korábban is a felsőoktatásban dolgoz­
tam, a Doktorandusok Országos Szövetsé­
génél, a nemzetközi kapcsolatokkal, és
nemzetközi ügyekkel foglalkoztam. Majd
egy kisebb kitérő után kerültem ide a HIK
ügyfélszolgálatára, onnan neveztek ki a Fel­
sőoktatási Információs Pont vezetőjévé.

A győri Széchenyi István Egyetemmel na­
gyon jó a kapcsolatunk és egyre több vi­
déki főiskolával és egyetemmel keressük
az együttműködési lehetőségeket; azért,
hogy az Információs Pont szolgáltatásait
minden hallgató igénybe vehesse, aki sze­
retné.

Mivel foglalkozik a HIK?

A Kempelen Farkas Hallgatói Információs
Központ 2003 elején indult el, mint az Ok­
tatási Minisztérium (OM) egy speciális hát­
térintézménye. 13 teremben 300 számító­
gépen biztosítunk Internet hozzáférést. Ed­
dig 9-10 ezer felhasználónk van. Pontos
számot nem tudok mondani, hiszen napon­
ta változik, lejárnak a regisztrációk, és jön­
nek új emberek. A regisztrált tagjaink kap­
nak egy 50MB-S tárhelyet és egy saját e­
mail címet. Tőlünk hozzá tudnak férni az
elektronikus információszolgáltatáshoz,
amely az OM adatbáziscsomagja (pl. Web of
Science).
Van egy könyvtárunk, ahol több ezer kötet
van. és folyamatosan bűvöl. Főleg jegyzete­
ink és tankönyveink vannak. Továbbá, egy
on-line katalógusunk is, ahol érdemes meg­
nézni, hogy meg van-e a keresett könyv. Ha
esetleg nincs, akkor írni kell egy e-mailt, és
a legközelebbi rendelésnél beszerzik.
Emellett működik már gyermekmegőrző is
(ami ugyan nem sok egyetemistát érint - de
azért akadnak néhányan). Lehet ezen kívül
szkennelni, nyomtatni és CD-t íratni is. A
HIK-hez tartozik egy könyvesbolt, ahol a
regisztrált tagjaink 10% kedvezménnyel vá­
sárolhatnak.
A HIK-ben működik a Felsőoktatási Infor­
mációs Pont, amely egy olyan integrált ügy­
, félszolgálat, ami segít a hallgatóknak választ
adni a felsőoktatással kapcsolatos kérdéseik­
re. Van egy internetes adatbázisunk, ame­
lyen rengeteg információ található, valamit

K
van személyes ügyfélszolgálatunk is április
elsejétől 3 munkatárssal, akik reggel 8 és es­
te 20 óra között állnak a hallgatók rendelke­
zésére. Ezen kívül telefonon, vagy e-mailen
is meg lehet minket keresni.
Beszélnem kell még rendezvényeinkről is.
Például májusban szervezünk egy előadás­
sorozatot, ahol a magyar ösztöndíj bizottság
és a Fulbright Bizottság fognak az ösztöndíj
lehetőségekről tájékoztatót tartani. Az OM
ekvivalencia főosztályáról is jön egy munka­
társ, aki a magyar diplomák EU-ban történő
elismertetéséről fog beszélni. Szervezünk
tanfolyamokat is. Elsősorban nyelvi tanfo­
lyamokról van szó, de jelenleg a legnépsze­
rűbb az EU-s pályázatíró tanfolyam.
Ezekhez a fent említett információkhoz és
adatbázishoz mindenki hozzáférhet, vagy csak
a HIK tagok?

Mindenki számára elérhetőek a FIP szolgál­
tatásai, attól függetlenül, hogy a HIK-ben
regisztrált tag, vagy sem. Aki nincs regiszt­
rálva, az kap egy látogatói kártyát, azzal be­
jöhet, és igénybe veheti a FIP szolgáltatása­
it. Persze a tanfolyamokon csak regisztrált
tagok vehetnek részt.
Mekkora a könyvtár jogi szakkönyv gyűjtemé­
nye?

Ezt így pontosan nem tudom megmondani,
de lemehetünk utánanézni.

(Lementünk, utánanéztünk, és azt tapasz­
taltam, hogy a nálunk használatos tankönyvekjelentős része megtalálható a könyvtár­
ban; amelyeket kölcsönözni ugyan nem le­
het, de fénymásolni belőlük: igen.)

A felsőoktatási információs pont elérhe­
tőségei:
Budapest VIII. Reviczky u. 6. (aula)
E-mail; fip@hik.hu
Telefon: 411-57-70.

Dóbai Balint

(Menned kellett... )
Menned kellett, de lábadon a cipő
ólomként tapadt a Maghoz, mît az Idő
végén se érsz el. A Maghoz, mi faradtan
tar^a össze a Golyót, hogy álmatlan
munkája gyümölcsét áldatlan
kölykei szaggassák
sz^el.

Repültél volna, a magasság
ujjaid hegyét legyezgette lágyan,
de nem ért el.
Régen láttam
arcod, talán reggel, a tükörbe’,
vagy a metrón, míg körbe­
körbe járta útját, s időnként
tükröt varázsolt ablakára (mibe önként-,
önkéntelen néztelek) a sötét.
kilencedik oldal

�oo®

Kempelen Farkas Hallgatói Információs

Központ ügyfélszolgálata:

FELSŐOKTATÁSI INFORMÁCIÓS PONT
A HIK ügyfélszolgálat (Felsőoktatási Infor­
mációs Pont) a HIK olyan szolgáltatása,
amely mind a HIK látogatói, mind a külső
felhasználók részére naprakész adatbázis­
ból, a felsőoktatási (hallgatói, oktatói és ku­
tatói) létet érintő kérdésekre ad válaszokat.

Az Felsőoktatási Információs Pont egy
olyan újszerű felsőoktatási szolgáltatás,
mely iránytű szerepet kíván betölteni a fel­
sőoktatással kapcsolatos információk biro­
dalmában és segít eligazodni az információ­
rengetegben. Ezen ügyfélszolgálat a HIK lá­
togatói és a külső felhasználók részére nap­
rakész adatbázisból, a felsőoktatási (hallgatói, oktatói és kutatói) létet érintő kérdések­
re ad válaszokat. A hallgatók valamint az ok­
tatók és kutatók a HIK Felsőoktatási Infor­
mációs Pontján keresztül így egy helyen
kaphat érdemi tájékoztatást és segítsé­
get a hallgatói, oktatói valamint a kuta­
tói léttel és életvitellel kapcsolatos kér­
désekben.

1. A Felsőoktatási Információs Pont infor­
mációszolgáltatásának tárgyköre
Az FIP ügyfélszolgálat célja az, hogy a felső­
oktatási léttel kapcsolatos kérdésekre vála­
szoljon.
A HIK Felsőoktatási Információs Pontja a
következő területeken végzi az információ­
szolgáltatást:
X általános tájékoztató az Oktatási Minisz­
tériumról;
X felvételi-, továbbtanulási- és posztgradu­
ális képzési tájékoztatás és tanácsadás;
X külföldi- és belföldi ösztöndíj és pályá­
zati tájékoztatás, tanácsadás;
X európai Unóval és a tagsággal kapcsola­
tos tájékoztatás (különös tekintettel az
oktatás világára);
X diákhitellel kapcsolatos tájékoztatás és
tanácsadás;
X diákkedvezményekkel (diákigazolvány­
hoz kapcsolódó kedvezményekkel) kap­
csolatos tájékoztatás, tanácsadás és ügy­
intézés;
X nyelvi képzés, nyelvvizsga tájékoztatás és
tanácsadás;
X hallgatói jogsegély;
X karrier irodák tevékenységének bemuta­
tása, működésükkel kapcsolatos hírek,
információs közzététele;
X kutatói mobilitással kapcsolatos infor­
mációk;

tizedik oldal

X esélyegyenlőség program;
X szabadidős programok.
2. A HIK Felsőoktatási Információs Pont

elérhetősége:
A HIK Felsőoktatási Információs Pontja na­
pi 12 óra időtartamban (hétfő-péntek 8.0020.00, szombat 10.00-18.00) biztosít sze­
mélyes elérést az érdeklődőknek. A szemé­
lyes kapcsolat a következő kommunikációs
csatornákat jelenti:
o személyes megkeresés a HIK épületében
(Bp. Vili. Reviczky u. 6. aula);
o telefonos ügyfélszolgálat (06-1-4115770);
o e-mail-en érkező kérdések megválaszolá­
sa; (ugyfelszolgalat@hik.hu; fip@hik.hu).
Internetes portálon kereshető információs
bázis
„Tudásbázis” (http://www,hik
.hu/index.asp?r=198 vagy a www.fip.hu
FIP Tudásbázis menüpont alatt) a nap 24
órájában az érdeklődők rendelkezésére áll.

3. Együttműködő partnerek
A HIK Felsőoktatási Információs Pontja
2003. szeptemberétől többek között a kö­
vetkező szakmai szervezetekkel illetve in­
tézményekkel együttműködve kezdi meg az
információszolgáltatást:

OM, KM, EU Magyarországi Delegáció,
OFI, MÖB, Fulbright Bizottság, Francia
Intézet
Pályázati
Irodája,
DAAD,
TEMPUS, Mobilitás, Márton Áron Szak­
kollégium, Esélyt a Tanulásra Közalapít­
vány, Felsőoktatási Pályázatok Irodája, Di­
ákhitel Rt, Diákbónusz Kht, Balassi Bálint
Intézet, HÖOK, FEKOSZ, Apertus Köz­
alapítvány, Felsőoktatási Diákegyesületek
Szövetsége.
Az információszolgáltatásban együttműkö­
dő partnerek körét a HIK folyamatosan bő­
víti, és igyekszik valamennyi szakmai szer­
vezettel szakmai együttműködést a fent ne­
vezett cél megvalósítása érdekében kiépíte­
ni, Természetesen a HIKjelen tevékenysége
nem a többi speciális feladattal rendelkező
felsőoktatási háttérintézmény hatáskörének
elvonását célozza, hanem pont ellenkező­
leg: az ügyfélszolgálati feladataik egy részé­
nek átvállalását (az intézmények ilyen irá­
nyú tcher-mentesítését) jelenti, valamint
egy újabb kommunikációs csatorna lehető­
ségét kívánjuk nyújtani.

Beszámoló
a Kari lüdományos Diákköri
Konferenciáról
Az Országos Tudományos Diákköri Kon­
ferenciákon eddig elért kiegyensúlyozottan
jó eredményeink megőrzése reményében
tartottuk meg április 5-én - az elkövetkező,
2005. tavaszán Győrött megrendezésre ke­
rülő OTDK-ra való felkészülés első lépé­
seként - a „Tavaszi” Kari Tudományos Di­
ákköri Konferenciát.
A Kar összesen negyven - előzetesen Kari
TDK-n bemutatott - dolgozatot nevezhet
majd az OTDK-ra, így az egyes intézetek a
most megrendezett „Tavaszi” és a következő
félévben megrendezésre kerülő „Őszi” Kari
TDK-ra összesen 6-6 dolgozatot nevezhet­
tek, illetve nevezhetnek be.
A Bíráló Bizottság tagjai külön-külön
értékelték az egyes szerzők írásbeli munká­
ját és szóbeli előadását, valamint a dolgoza­
tokhoz kapcsolódó opponensi bírálatokat.
A Bíráló Bizottság a következő szerzőket
és opponenseket részesítette díjazásban:
I.helyezés:

Könezöl Miklós: A Tyrannis egyes kérdései
az ókori görög állambölcseletben
Konzulens: Dr.Péteri Zoltán
Il.helyezés:
Csorna Zsuzsa: Bankműveletek
Konzulens: Dr.Halász Zsolt
Il.helyezés
Burai-Kovács János: Közvetett károkozás közvetett kár
Konzulens: Dr.Lábady Tamás
Ill.helyezés
Hős Nikolett: A munkáltatói jogutódlás
szabályai a magyar munkajogban
Konzulens; Dr.RadnayJózsef
Ill.helyezés
Kosztyu Tamás: A kereszténység szerepel­
tetésének kérdése az európai alkotmány­
ban
Konzulens; Dr. Szabó Marcel
Díjazott opponensek

Nagy Márton
Tóth Áron
Boronkay Miklós
Józsa Erzsébet
Beréti Krisztián
A Kar és a Bíráló Bizottság nevében gratulá­
lok minden szerzőnek és opponensnek, vala­
mint külön köszönetét mondok a konzulens
oktatók segítő közreműködéséért, bízva ab­
ban, hogy az elkövetkező „Ószi” Kari TDK,
majd az OTDK rendezvényén is számítha­
tunk értékes, a Kar „tudományos megítélé­
sét” tovább erősítő támogatásukra.
dr.Landi Balázs
Kari TDK titkár

�V-

PPKE-JÁK, Kari TDK eredménye /2004. április 5./
Dolgozat címe

Név

Tanszék

Konzulens

Opponens

1. Szabó Dóra
Rebeka

A részesség - különös
tekintettel a bűnsegédre

Büntetőjog

Dr.Újvári Ákos

Nagy Márton

60

Feltételesen

2. Sipter Orsolya
Ajnácska

Ölni vagy halni hagyni,
avagy a halálbüntetés és a tényleges
életfogytiglani szabadság-vesztés
összehasonlítása

Büntetőjog

Dr. Újvári Ákos

Nagy Márton

66

Feltételesen

3. Krámer Veronika

Differenciált bánásmód és nevelés
a büntetésvégrehajtásban

Kriminológia Dr.Tamási Erzsébet

Seres Tamás

83

4. Orosz Márta

A fiatalkorúak pártfogó
felügyelete a gyakorlatban

Kriminológia Dr.Tamási Erzsébet

Horváth Linda

87

5. Szabó Edit

Internet és Versenyjog

Versenyjog

Dr. Boytha Györgyné

Dr. Tóth András

87

6. Somogyi Áron
Mátyás

Az ipari tulajdon egyes tárgyai
a versenykorlátozó megállapodások
tilalmának tükrében

Versenyjog

Dr. Boytha Györgyné

Dr. Csépai Balázs

83

7. Szilágyi Pál Béla

Az Európai Közösségek Fúziós Rende­
letének (The EC Mcrgcr Regulation)
2001-2004-es reformja és a magyar
szabályozás szükséges változtatásai

Versenyjog

Dr. Boytha Györgyné

Dr. Csépai Balázs

97

8. Hős Nikolett

A munkáltatói jogutódlás szabályai
a magyar munkajogban

Munkajog

Dr. Radnay József

Dömötör Szilvia

101

9. Rumi Tamás

Az igazságtétel zsákutcája Magyarországon; Jogbölcselet
Jog, múltértékelés és külhoni példák - avagy
ellentmondások ajogállam eszméjében?

Dr. Varga Csaba

Csatári Zoltán

87

10. Könezöl Miklós

A tyrannis egyes kérdései az ókori görög
állambölcseletben

Állambölcselet Dr. Péteri Zoltán

Váczy Zoltán

114

11. Szabó Krisztina

Fenus nauticum

Római jog

Dr. El Beheiri Nadja

Tóth Áron

92

Feltételesen

12. Kéri Zoltán

A végrendelet érvényessége és hatályossága

Római jog

Dr. Andrási Dorottya

Boronkay Miklós

92

Feltételesen

13. Szilvásy György
Péter

Az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek
múltbeli és aktuális kérdései

Alkotmányjog Dr. Kilényi Géza

Budaházi Árpád

94

14. Kiss Márton
Gábor

Érvénytelenség a közigazgatási
jogalkotásban és jogalkalmazásban

Közigazgatási Dr. Seereiner Imre

Dr. Gerencsér
Balázs

83

15. Nyéki Renáta

A bankkártya, mint készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz szabályozási kérdései

Pénzügyi jog Dr. Tersztyánszkyné
dr. Vasadi Éva

Hajdú Csaba

84

16. Csorna Zsuzsa

Bankműveletek

Pénzügyi jog Dr. Halász Zsolt

Mészáros Dóra

108

17. Princz Gergely

Ajóerkölcsbe ütköző szerződés

Polgári jog

Dr. Lomnici Zoltán

Király Éva Mária

81

18. Szende Zsófia

A megbomlott értékegyensúly helyreállítása Polgári jog
az építési szerződések hibás teljesítése kapcsán

Dr. Lábady Tamás

Józsa Erzsébet

90

Pontszám Helyezés Megjegyzés

III.

Feltételesen

I.

II.

Feltételesen

19. Burai-Kovács János Közvetett károkozás-közvetett kár

Polgári jog

Dr. Lábady Tamás

Dóda Balázs

107

20. Kelemen Ilona
Tünde

A betegjogi képviselők helyzete
Magyarországon

Polgári jog

Dr. Jobbágyi Gábor

Mód Kristóf

94

Feltételesen

21. Schlemmer Tamás A fájlmcgosztás jogi kérdései
Amerikában és Magyarországon

Polgári jog

Dr. Koltay András

Wittner Márton

83

Feltételesen

22. Boros Balázs
Sándor

Búza László elmélete a programjellegű
normáról és a soft law

Nemzetközi
közjog

Dr. Kovács Péter

Beréti Krisztián

85

Feltételesen

23. Fórika Zsolt

A kollektív jogok és a kisebbségi
autonómia kérdése a nemzetközi jogban

Nemzetközi
közjog

Dr. Kovács Péter

Pál Laura

82

Feltételesen

24. Kosztyu Tamás

A kereszténység szerepeltetésének
kérdése az európai alkotmányban

Európajog

Dr. Szabó Marcell

Oláh Viktória

100

Nemzetközi
magánjog

Dr. Szabó Sarolta

Ujfalussy Zsolt

98

25. Egyed Annamária Nemzetközi fizetési ügyletek,
különös tekintettel a bankgaranciára

Díjazott opponensek:

Feltételesen javasolt dolgozatok szerzői:

1. Nagy Márton
2. Tóth Áron
3. Boronkay Miklós
4. Józsa Erzsébet
5. Beréti Krisztián

1. Szabó Dóra Rebeka
2. Sipter Orsolya Ajnácska
3. Rumi Tamás
4. Szabó Krisztina
5. Kéri Zoltán

6. Princz Gergely
7. Kelemen Ilona Tünde
8. Schlemmer Tamás
9. Boros Balázs Sándor
10. Fórika Zsolt

11.

III.

A dolgozatok témájának
jelentős átfedése miatt
felülvizsgálan
dó nevezések:
1. Csorna Zsuzsa

2. Nyéki Renáta

tizenegyedik oldal

�.í rassam iteb
íi
■* u

Dúlt hiteink és a valóság
„Létem ha végleg lemerült
ki imád tücsök-hegedút?
Lángot ki lehel deres ágra?
Kifeszül föl a szivárványra?
5 dúlt hiteknek kicsoda állít
Káromkodásból katedrálist?”

(TVíi^y László: Ki viszi át a szerelmet)
Kik vagyunk? Mik vagyunk? Kik le­
hettünk volna? Kik lehetnénk? Talán
minden eddiginél sürgősebb feladat
az egyszerűen hangzó, de nehezen
megválaszolható kérdésekre felelni.
Ha fontosnak érezzük közösségi
identitásunk megőrzését - melynek
előfeltétele, hogy egyáltalán tisztá­
ban legyünk jelentésével -, nem árt
tisztázni egy s mást. A magyar iden­
titás jelene és „aprópénzre váltásá­
nak”, azaz a hétköznapok gyakorla­
tává tételének esélyeit szeretném rö­
viden boncolgatni egy sajátos aspek­
tusból.

Az összetartó erő, annak megnyugtató ér­
zete, hogy van valami, nem is kevés, ami
közös bennünk, biztosítja azt, hogy egy
közösség valóban közös értékek, hitek
mentén, egységben tudjon gondolkodni
és cselekedni. Miért olyan fontos ez? Úgy
gondoljuk, hogy mi, itt közösségben kép­
viselünk olyan értéket, amely egyszeri,
megismételhetetlen, elvesztése tehát nem
csak számunkra lenne fájdalmas. A ter­
mészettudósok szerint egy mégoly jelen­
téktelen állat- vagy növényfaj kihalása is
pótolhatatlan veszteség - egy népé annál
inkább tehát. És ha a fizikai pusztulás sze­
le már meg is csapott minket, a rohamos
és egyelőre kezeletlen/kezelhetetlen né­
pességfogyás útján, most inkább a lelki,
szellemi pusztulásról beszélek. Mert tel­
jességgel mindegy, hogyan hívják a Kár­
pát-medencében élő népcsoportot, mi­
lyen a zászlaja vagy felségjelzése, ha iden­
titását elveszti, teljes, fizikai pusztulása is
csak idő kérdése lehet.
Mai világunkban, a sajátos politikai kör­
nyezet hatására, mintegy ellenreakció­
ként törtek a felszínre bizonyos körök­
ben a nemzeti identitás külső megnyil-

tizenkettedik oldal

i
*

Jrr^ r-

*¥

t

1

V

i'*,

Hollósy Simon: Rákóczi-induló
vánulásai. Kérdés azonban, hogy ez
mennyire felszínes csupán, mennyire
csak a dac szülte, és mennyi belőle, ami
ténylegesen, mélyen átélt. Az azonban
nem kérdés, hogy ez az identitás egyelő­
re gettó-jellegű, önmagában képtelen
egy ponton túli további terjeszkedésre
(ez a pont pedig valószínűleg már elérés­
re került), mert képtelen ellensúlyozni
az elmúlt évtizedek berögződéseit és a
jelen - leginkább a média által terjesztett
- véleményterrorját. Nem is a véle­
ményterror itt a megfelelő szó, hiszen a
média meg sem próbál másik alternatívát
felvázolni: egyszerűen szisztematikus
munkával kiirtja nézőiben a gondolko­
dás ajándékát, a végletekig lecsökkenti az
egyes ember szellemi mozgásterét, rá­
adásul olyan ravaszul, hogy eközben ne­
ki látszat-táplálékot ad, így a néző azt
gondolja, van ismerete, véleménye a vi­
lágról, melyet szabad elhatározásából
szerzett és alakított ki. Persze az erre al­
kalmas környezet teszi ezt lehetővé és az
egyéb impulzusok gyengesége akadá­
lyozza meg a folyamat lassítását. Nehéz
itt mindent a kommunista évtizedekre
fogni: világszinten zajlódó folyamatok­
ról van szó, amelynek üteme és kompro­
misszumképtelensége nem sok jóval ke-

csegtet az emberiség jövőjére nézve. De
- némi túlzással ~ kit érdekel az emberi­
ség, amikor megvan nekünk a saját ba­
junk?
Mi az, ami - még, egy kicsit - összetart,
összetarthat minket? Csakis az a közös
kincs, amit az évszázadok alatt felhalmoz­
tunk magunknak, és ami még nem ment
veszendőbe. És még egy: a túlélés közös
akarata. De közös kincseink igazi élveze­
tét jobbára meggátolja önnön felszínessé­
günk.
Szeretjük költőinket, Petőfit, Adyt, Babitsot, József Attilát. Közülük talán Ady az,
aki a legörökebb érvénnyel bír. Aki ma is
szórul-szóra ugyanazt mondaná, mint
egykor. Akinek szavai a magyar történe­
lem minden egyes percében (már meg­
írásuk előtt is!) érvényesek voltak és lesz­
nek. A vívódó, tépelődő, szenvedő és
szenvedélyes, harcos, dacos magyar pro­
totípusa ő. Igen, mi is vívódunk, szenve­
dünk, harcolunk, ha kell, és mindig, min­
denhol dacosak vagyunk. És szeretünk
Adyra hivatkozni, anélkül, hogy ismernénkjellemét és munkásságának legjavát.
Márai kultusza sem véletlen. Öt azono­
sítjuk „A polgár”-ral, aki minden helyzet­
ben erkölcsi alapállása szerint, az értékőr­
zés és építkezés útján munkálkodott. De

�vajon polgárok vagyunk-e mi is? Művelt­
ségünk néhány generáció alatt üressé, té­
vévetélkedők helyezettjeinek szintjére
esett vissza. Erkölcsi magatartásunk
kompromisszumokkal terhelt, mintha
beletörődtünk volna, hogy ez a világ már
mást .kíván” tőlünk. Wass Albert is
„sztáija” lett mai identitásunknak. Egyszerre tragikus sorsa, Erdély utáni múlhatatlan nosztalgiánk és valóban gyönyörű
írásai által. De más olvasni a regényeket
szobánk kényelmes zugában és más ott
állni az erdélyi havasokon. Ót is csak ak­
kor érthetnénk meg igazán, ha időrőlidőre elzarándokolnánk a mesebeli tájak­
ra, szóba elegyednénk az öreg székelyek­
kel, és kezünkben egy pohár szilvapálin­
kával, elszakadva a mocskos valóságtól,
belebámulnánk néha az erdélyi éjszakába.
Történelmünk is identitásunk erősítése
felé hat. Tragédiákkal terhelt, de mámo­
ros pillanatoktól édes történelem. Egyet­
len forradalmunk sem győzhetett. De ta­
lán éppen ez adja az irántuk érzett nosz­
talgiát. A győztes forradalmak máshol
mind, kivétel nélkül igen hamar elferdül­
tek, és a győztesek terrorjává alakultak.
Mi nem győzhettünk, ezért maradhatott
tiszta 1703, 1848 és 1956 is.
Trianon. Amiről sokszor nem merünk,
nem lehet beszélni a teljes nyilvánosság
előtt. Egyáltalában jellemző, hogy még
mindig akadnak olyan témák, amelyek
csak zárt körben kitárgyalhatóak, elkerül­
ve az alaptalan vádakat és gyűlöletet. Pe­
dig Trianonról is beszélni kellene. Érzé­
kelve a realitásokat, nem táplálva ma­
gunkban csalfa reményeket. De tisztába
tenni azt, ami történt és kidolgozni a le­
hetőségek maximumát, amit ellene tenni
tudunk. Őrizve identitásunkat a határok
mindkét oldalán. Segíthetünk ebben egy­
másnak, mi, szerteszakadt magyarok. Sőt,
csak együtt lehetünk hatékonyak. A vá­
gyakozást Erdély, Felvidék, Kárpátalja
vagy a Délvidék iránt nem tudjuk és nem
is akaijuk megölni magunkban.
Anti-kommunizmus. 1956 véréből táp­
lálkozó, de a mai napig aktív küzdelemre
késztető erő. És mindaddig az lesz, amíg a
múlt árnyai velünk élnek. De ez nem
egy-két generáció kihalásának kérdése. Az
„eszme” és annak átkai még jóval tovább
velünk maradnak majd. Nem a felszínen,
de a lelkekben, az érdekekben, a falakba, a
bőr alá ivódva.
Fel kellene fedezni a magyar vidéket is.
Budapestre koncentrálódva és még né­

hány nagyobb városba bezárva lehetetlen,
ségekben éli át dúlt hiteinket. A kulcs­
hogy egészséges nemzet éljen e tájon. Ki­
kérdés, amelyre adott egyéni válasz
szabadulva a város fogságából, mint a ful­
azonban kinek-kinek magatartásából
dokló, ha levegőhöz jut, hörgünk még jó
előbb-utóbb úgyis megismerhető lesz: a
darabig. Hogy aztán igen hamar visszatér­
felelősség kérdése. Mert a demokrácia
jünk, és tovább fuldokoljunk.
nem teremtődik meg csupán intézmény­
Hitünk. Amely megrendült, amely már
rendszerének megszilárdulásával. A de­
részben csak formálisan, részben úgy sem
mokrácia mindenkitől az egyéni felelős­
él már, de mindenképpen átalakult és néségvállalását követeli meg. El kell fogad­
mi sötét cinizmussal szemléli a világot.
nunk, hogy nem lehet mindenkit meg­
Átalakítottuk hitünket, igazodva a ,monyerni magunknak, ez nem is lehet cél.
dern” világhoz, elveszítve mélységét, iga­
Tudnunk kell, hogy jelenleg Magyaror­
zi tartalmát. Olyan kompromisszumokat
szágon belül is egy szellemi gettóban
kötünk nap mint nap, amelyeket nem
élünk. Hiányt szenvedünk olykor minőlenne szabad, de azzal mentegetjük ma­ ■ ségi szakemberekben. Erkölcsi alapokon
gunkat, hogy ma - csak így lehet.
alkotó politikusokban, jó tollú újságírók­
Aztán ott van zenénk, táncunk. Alig is- , bán, közéleti személyiségekben, akiknek
merjük már. Pedig a magyar zenét száz
szerepvállalása és példamutatása lehető­
közül is felismeri még az avatatlan fül is,
vé tenné a gettó határainak fellazítását.
annyira elüt minden mástól. Identitásunk
Egyéni felelősségünk itt érhető tetten:
szerves részei italaink is. A magyar bor,
egyszerre kell rendet teremtenünk saját
vagy a „népi gyógymód”, a pálinka.
életünkben és megpróbálni ehhez máso­
Identitásunk részét kellene, hogy képezze
kat is hozzásegíteni. Kevés már a saját
még megannyi, feledésbe merült érték.
portánkon belül maradni, még ha olykor
Az illem, az öltözködés, az étkezés szerembertelen feladatnak látszik is csupán
tartása, a családi élet minősége, a szórako­ I csak az ottani küzdelem eszményeinkért.
zás is ide tartozik. De ki tudja ma már.
Nézzünk szembe a tényekkel: tizenöt
hogyan is kell igazából megteríteni egy
évvel a rendszerváltozás után még minasztalt, kinek van ideje a családdal foglal- j dig nem vagyunk elegen - sem mennyiségben, sem minőségben. Ha pedig nem
kozni, ki tud úgy mulatni, ahogyan tény­
!
sikerül megerősíteni, továbbörökíteni
leg hozzánk való volna?
A sirámokat nem az oly gyakran hangoz- ' azokat az eszméket, gondolatokat, ametatott vádak, a folyamatos múltba réve- . lyek hitünk szerint arra érdemesek,
most, amikor már szabad tenni értük.
dés kényszere csalogatja elő, hanem anhinni bennük és beszélni róluk, az
nak a ténynek a felismerése, hogy ilyen
egyenlő lesz a beismeréssel: nem va­
vezérlő csillagok, rendező elvek nélkül
gyunk elegendőek, nem vagyunk elég
saját - egyéni és közösségi - identitásunk
kialakítása sem lehetséges. És igen, csak jók a feladat teljesítésére. Vagy, ami még
azt kell megtartani belőlük, ami ma is
rosszabb: esetleg lehet, hogy eszméink
nem képesek a túlélésre? Tudnunk kell:
életképes, ami változtatásra szorul, azt
meg kell reformálni, de semmiképpen
teljességgel mindegy, hogyan hívják a
nem szabad veszendőbe menni hagyni.
kormányzó pártokat, ha nem sikerül iga­
zi tartalommal megtölteni a szlogenek
Eddigi évszázadaink kincsei helyett nem
szintjén hangoztatott jelmondatokat:
fogunk hirtelen újabbakra lelni. Nem is
.biztonság”, &gt;5.közöskell vesződnünk a keresésükkel. Itt van
J5.haza”.
55 család”.
minden, a kezeink között, csak le kelle­
ség”, )5 szeretet”. &gt;5.összefogás”. 55'.hit”. A
ne törölni róluk a rájuk tapadt port. A
felületesség önbecsapás és mások becsa­
pása is egyszerre. Azoké, akikhez elérhet
nosztalgia nem öncélú tehát, és töreked­
szavunk. Csak mélyen átélt hittel, le­
nünk kell arra, hogy ne torzítsa el az ál­
talunk - tökéletlenül, de - megismerhe­
mondásokra kész lélekkel lehet építkez­
tő valóságot.
ni a romokon. Mindent egyszerre kell
A felszínen már kialakulni látszik az a
akarnunk. Nem azonnal, nem holnap,
közeg, ahol ez a régi-Új identitás erőre
de szépen, lassan, egyszerre mindent. Itt,
kaphat. De félek attól, hogy ez csak a felmost nincsen kompromisszum. Ellenkeszín. Vannak újságjaink, könyvkiadóink,
ző esetben dúlt hiteinkből sohasem épít­
költőink, bortermelőink, különféle szak­ jük fel a katedrálist.
embereink. Nem lehet egyesével a mér­
Koltay András
legre tenni mindenkit, ki milyen mély­

tizenharmadik oldal

�Kx alkotmányjogi TDK
a belső vagy külső oktatóké. Legyenek te­
hát az előadók is, a velük vitázók is hallga­
tók, míg én — aki kezdettől fogva vezetem
a diákkört - afféle moderátorként veszek
ír-.
részt a vitákon. Nem árt ugyanis, ha a le­
endőjogász - készüljön akármelyik jogá­
érezni valamit abból, mi is az igazi
Én m^am, mint rendszeres résztvevő — és
szi pályára - már hallgató korában meg­
Universitas.
harmadik éve a tanszék demonstrátora - bá­
szokja a nyilvános szereplést, no meg azt
Szeretnék itt egy - később még említen­
torkodom röviden ismertetni a kapcsolódó
is, hogy kellemetlen (vagy annak tűnő)
dő - nemrég megjelent tanulmánykötet­
főbb tudnivalókat. Azt hiszem, bizton állít­
kérdésekre azonnal kell válaszolnia [...].
ből idézni; azt tükrözi ez, mi volt Kilényi
hat uk: ez a TDK igazi szakmai és szellemi
Mit szűrhetünk le tehát mindebből? Elő­
professzor úr koncepciója a TDK megin­
műhely, a bemutatkozás, a megfelelően
ször: hajói számolom, az alkotmányjogi
dításakor, mely nem változott a mai na­
moderált vita, és későbbi kiváló teljesítmé­
TDK
már kilencedik évét „tapossa”; má­
pig.
A
professzor
úr
az
előszóban
a
követ
­
nyek, eredmények kiindulópontja.
sodszor: többféle jellegű TDK létezik, s
Az alkotmányjogi TDK már régóta gyöke­
kezőket írja:
mindegyik egyformán jó lehet, de hogy
ret vert Karunk szellemi életében. Másod­
,Az alkotmányjogi tudományos diákkör a
amelyiket a professzor úr választotta, bi­
Kar egyik legrégebbi tudományos diákkö­
évtől kezdve a főelőadásokon és plakáto­
zonyosan bevált, azt most már hosszú
kon hirdeti a tanszék folyamatosan a soron
re, amely akkor jött létre, amikor elsőként
évek sora és kiváló eredmények
következő alkalmakat; habár, mint
tf
bizonyítják; harmadszor: a pro­
már említettem, a helyszín és az
fesszor úr szerényen nem említi,
időpont állandó. Három éve szinte
r-'-amiről fentebb már szóltam: az
minden alkalmon volt szerencsém
o meghatározó szerepét, mely
részt venni — s talán összesen két
korántsem merül ki pusztán a
ízben kellett máshol vagy máskor
moderátori részvételben (az el­
találkozni. De ami minden körül­
múlt három évben csak egyetlen
mények között bizonyos, és a sI
alkalommal nem tudott jelen
szakmai színvonalat biztosítja:
lenni a foglalkozásokon, ekkor a
Kilényi Géza professzor úr jelen­
tanszék másik oktatója vállalta a
léte, ülésvezetése, a viták moderá­
helyettesítését).
lása; s nem utolsó sorban értékeléalkotmányjogi TDK résztvese, bírálata, illetve az, hogy saját
vőinek
száma változó: emlék­
véleményével, gondolataival min­
szem
olyan
időkre, mikor a gya­
den esetben megtiszteli a résztve­
korló
szinte
színültig megtelt;
vőket. Talán nem kell mondanom,
1b
a»?»’
volt
olyan
alkalom,
hogy négy-öt
mekkora jelentőséggel bír ez; a
Karon hiányolt tanár-diák kapcso- Petii Bernadett és Szilvásy György demonstrátorok
fő volt jelen, az előadót is bele­
értve. Az utóbbi időkben tíz­
lat egyik legfontosabb színtere,
húsz
főben
állandósul a „közönség” létszámely különleges élményben részesíti azt,
felvett hallgatóink másodévessé csepered­
ma.
Van
ennek
előnye, hátránya is: a natek [...]. Egy tudományos diákkörnek
aki ellátogat ide. Már csak azért is, mert gyobb
létszám
talán
jobban inspirálja az
sokféleképpen
lehet
megadni
a
»fazonját«.
noha a professzor úr előadásmódját, stílu­
előadót
(habár
nem
mindenkit!),
ám a ki­
Ismerek olyan diákkört, ahol rendszere­
sát, habitusát a főelőadásokról jól ismer­
sebb
részvétel
valószínűleg
biztosítja,
hogy
sen
külső
előadók
egy-egy
tárgykör
elis
­
jük, s bátran mondhatjuk közkedveltnek,
a leginkább érdeklődő hallgatókvannakjemert tudományos kutatói - tartanak elő­
sőt szeretettnek - a TDK szűkebb körű,
len, s így valóban érdemi szakmai munka
adást. Máshol a vitára helyezik a súlypon­
barátibb, már-már családias hangulatában
folyhat
— nem beszélve a vitákról.
tot:
olyan
előadókat
hívnak
meg,
akikről
sokszor olyasmit is megtudhatunk, amire a
Az
alkotmányjog
közkedvelt tárgynak
köztudomású,
hogy
valamely
kérdésben
főkollégium természetszerűleg kötött és
mondható,
s
így
talán
nem véletlen, hogy
nagyon eltérő álláspontot képviselnek.
keretek közé szorított alkalmai nem adnak
habár
mint
láttuk,
szinte
mindig egy hall­
Ennek is megvan a maga haszna, hiszen a
lehetőséget. A TDK-nak általában is - s ezgató
referál
(olykor
végzett
hallgató, sőt
vitakultúrát is tanulni kell. (Sajnálatos
zel azt hiszem, a Kar Összes tanszékének
egyszer
maga
Kilényi
professzor
úr tisz­
módon a magyar közéletben több a rossz
TDK-résztvevői véleményét írom le telt
meg
minket
előadásával),
sosem
kell
példa erre, mint a jó.)
egyfajta különleges varázsa van; alkot­
lasszóval
fogdosni
a
következő
hónap
elő
­
Magam egy harmadik modellt választot­
mányjogból ehhez Kilényi professzor úr
adóját.
Hogyan
is
válhat
valaki
azzá?
En
­
tam. Azt tűztem ki célul, hogy a diákkör a
sokat ad a magáéból. S ezt a varázst a mi
nek
két
újta
lehet:
hallgatók megszólalási fóruma legyen, ne
számunkra adja - érdemes hát ott lenni, és

Azt hiszem, másodévtől „felfelé” mindenki számára ismerős, mi a követke­
ző időpont és helyszín jelentősége: minden hónap második szerdája, 16 óra;
22. gyakorló. Bizony, az alkotmányjogi tudományos diákköri ülések már
.emberemlékezet óta” állandó eseményei a Közjogi Intézet életének.

L

s

tizennegyedik oldal

�4

Először; akik Kilényi pro- I
fesszor úrhoz írnak évfo­
lyam- vagy szakdolgoza­
tot, azok nagy eséllyel
”. Ugyanis az
”.pályáznak
1
értékelő lapon megjelen­
het: „TDK-előadás alapja
lehet”. Ez esetben a TDKkat szervező demonstrá­
tor (korábban Pintér Edit,
most Navratyil Zoltán
másodéves hallgató) fel­
keresi a „megjelölt” hall­
gatókat, s közülük sokan
vállalják a bemutatkozást.
Másodszor; ha valaki nem Petri Bernadett és Márton Péter demonstrátorok
az előző cipőben jár, de
szeretné „megmutatni magát”, felkeres­
mellett a szerkesztői munkát is vállalta.
heti a professzor urat, akivel egyezteti a
A két kötet példányai még a tanszéken
témát - netán elkészült munkáját bemu­
vannak, de már nem sok idő kell, hogy el­
tatja -, s ha az elfogadásra talál, onnantól jussanak könyvtárakba, más egyetemekre,
ismét a kijelölt demonstrátorral folyhat
ezzel elérve, hogy Karunk még ismertebb
tovább az egyeztetés. Értelemszerűen ez
és reméljük, népszerűbb is legyen. Bíz­
vonatkozik a másodéves hallgatókra, akik
zunk benne, hogy ez a publikációs lehe­
száma e tanévben örvendetesen megnőtt
tőség idővel hagyománnyá válhat - már
az előadói szerepkörben.
csak azért is, mert más jogi karokon rég­
Mik hát a TDK - már többször emlege­
óta bevett szokás, hogy - sokszor évről
tett - eredményei? Nem mások, mint az
évre terjedelmesebb - publikációs köte­
itt bemutatkozók - s az esetleges bírálato­
tek látnak napvilágot. A miénk egyelőre
kat, kritikákat, javaslatokat később fel­
két kisebb füzet - de reméljük, annál ma­
gasabb színvonalú (habár „belülről” néz­
használók - dolgozataikkal elért pályadí­
jai. Elsősorban gondolhatunk itt többek
ve ez talán nem a legobjektívebb vélemény; reméljük, J5.kívülről JJ viszont
közt egykori másod-, harmadéves hallga­
ugyanígy találják majd a kedves olvasók).
tókra, akik elsőként itt mutatták be készü­
Azt hiszem, érdemes megjeleníteni, kik a
lő munkájukat, s majdan kiválóan szere­
szerzők - természetesen mindannyian
peltek például az OTDK-n. Nyilván sen­
kinek sem kell bemutatni Hajas Barna­
demonstrátorok, és az alkotmányjogi
bást, tanszékünk tanársegédét. Gerencsér
TDK előadói voltak: Kardos Angelika,
Pintér Edit, Petri Bernadett, Márton Pé­
Balázst vagy Juhász Albint, akik mind­
ter, Navratyil Zoltán, és végül e sorok író­
annyian a tanszék oktatói ma már, s az
ja. A könyvtárban járva-kelve szép kék
OTDK-n első helyezést értek el. Említ­
hetném Horváth Katalint (különdíjas)
színéről hamarosan mindenki felismer­
vagy Pintér Editet (második helyezett) is,
heti majd a tanulmánygyűjteményt.
akik szintén komoly elismerést vívtak ki
Mit kívánhatunk a jövőre nézve? Minél
Karunk számára. És nem tudom sajnos
színvonalasabb előadásokat; Kilényi pro­
felsorolni azt a sok-sok nevet, akik helye­
fesszor úr további kitartó segítségét, szer­
zettként, vagy résztvevőként minden
vezését; további jó eredményeket; érdek­
lődő résztvevőket, tartalmas vitákat. Ez
OTDK-n öregbítették Karunk hírnevét
(csak a legutóbbi két OTDK-ról: Fekete
utóbbira, azt hiszem, kiváló példa volt a
legutóbbi alkalom, amikor - részben aktu­
Dalma, Szabó Sarolta, Kovács György,
Márton Péter, Kardos Angelika Csilla).
ális gyakorlati, részben elméleti kérdéseket
Mindezeken kívül az alkotmányjogi
boncolgatva - nagyszerű élményben volt
TDK életében ez év elején mérföldkőhöz
részünk. Szeretettel várunk minden ér­
is érkeztünk: mindeddig először a tudo­
deklődőt — hiszen sokan közülünk, jogá­
mányos diákköri dolgozatokból egy pub­
szok közül lesznek a jövő oktatói és köz­
életi szereplői is. És egy ilyen bemutatko­
likációs kötet születhetett. Köszönet illeti
ezért mindenekelőtt Kilényi Géza pro­
zási, ismeretszerzési alkalmat kár volna el­
fesszor urat, Jobbágyi Gábor professzor
mulasztani egyetemi éveink során!
Szilvásy György Péter
urat, és Kardos Angelikát, aki szerzősége

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kara
(10S8 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.)

FELVÉTELT HIRDET
a doktori (Ph.D.) képzésben való
részvételre az állam- és jogtudo­
mányok területén

A PPKE-JÁK Jog- és Államtudományi Dok­
tori Iskola 2004. szeptemberében indítja ötö­
dik alkalommal a doktori (Ph.D.) fokozat
megszerzésére felkészítő, három éves képzést
nyújtó programját az állam- és jogtudomány­
ok területén.
A képzésben való részvétel feltételei

A doktori képzésre azok pályázhatnak, akik
hazai egyetem állam- és jogtudományi karán
legalább jó rendű (cum laude minősítésű) jo­
gi diplomát szereztek, vagy vállalják ennek
megszerzését 2004. július 1-ig, és két élő, tu­
dományos kutatás körében alkalmazható ide­
gen nyelvből középfokú „C típusú állami,
vagy annak megfelelő szintű nyelvvizsgával
rendelkeznek.
A képzés módja és díja

* nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban,
állami ösztöndíj mellett (4 fő részére); kép­
zés díja: 10.000.- Ft'félév
• nappdi tagozatos hallgatói jogviszonyban,
kari ösztöndíj mellett (4 fő részére); képzés
díja: 20.000.- Ft/félév
• nappali vagy levelező tagozatos hallgatói
jogviszonyban; képzés díja: 50.000.- FVfélév
A jelentkezéshez szükséges mellékletek

1. adatlap;
2. szakmai életrajz;
3. a felsőfokú tanulmányok lezárását igazoló
diploma/oklevél másolat(ok);
4. az idegen nyelvi ismereteket igazoló diploma/oklevél másolat(ok);
5. tanszéki fogadónyilatkozat;
6. a felvételi eljárás díjának (5.000.- Ft) befi­
zetéséről szóló igazolás.
A jelentkezés módja és határideje

A pályázatokat levélben, a Pázmány Péter Ka­
tolikus Egyetem Jog- és Államtudományi
Doktori Iskola Szentkirályi u, 28-30. 1088
Budapest címen, vagy személyesen, a Páz­
mány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Ál­
lamtudományi Doktori Iskola Titkárságán,
Forrainé Gyarmati Eszter ügyintézőnél III.
emelet, 305, szoba (megközelíthető a 310.
termen át) lehet benyújtani
2004. június íí-ig.

A jelentkezők felvételéről - a beadott pályá­
zati anyagok és a június hónap utolsó heté­
ben esedékes szóbeli felvételi beszélgetés
alapján - a Felvételi Bizottság javaslatára a
Kar Doktori Tanácsa dönt.
A jelentkezéssel és a felvételi eljárással kapcso­
latos további részletes információk, valamint a
szükséges nyomtatványok letölthető változata
a Doktori Iskola honlapján (unvur.jak.ppke
.hu) érhetők el.

Budapest, 2003. április 15.

tizenötödik oldal

�Filmajánló
Ház a ködben
(House of sand and fog)
Vajon vannak-e az életben abszolút patt­
helyzetek? Már hogy ne lennének; ha
szerencsétlenek vagyunk, naponta akár
egy is az utunkba kerül. És a filmekben?
Hát, itt bizony már jóval kevesebb. Az
igazi feloldhatatlan szituációkra épülő
történetek leginkább a görög drámák sa­
játjai voltak, ma azonban a „két dimenzi­
ós” előadásokból jócskán kikopott a néző­
ből tehetetlen dühöt, és a szereplők iránt
érzett mély szánakozást egyszerre kiváltó,
drámai csattanóra épülő történetvezetés.
És, hogy miért nem érik el a ma készített
legszívszorítóbb drámák sem a görög da­
rabok sötét tehetetlenségét? Azért, mert
az individualista ember igényeit kiszolgáló, az eseményeket egy „főhős' szempontjából bemutató modern történetek
egy olyan korban íródtak, ahol az „isteni
törvénnyel” szembeszegülő egyénről, az
előző hiányában már nem beszélhetünk.
így tehát az egyetlen „abszolút” értékké
nemesedő főhősi lelkiismeretben az érde­
kek és értékrendek összeütközése során
kialakult patthelyzet bemutatása a főhős
morális döntésévé alacsonyodik, az ő né­
zőpontjából láttatott történetvezetés pe­
dig szánalmas propagandaeszközül szol­
gáló érvelés a nézők számára, annak he­
lyessége mellett.
A Ház a ködben azért zseniális film, mert
bár a modern hagyományok alapján ké­
szült, mégse ad semmiféle fogódzót az ér­
tékeléshez. A görög drámák kilátástalanságát teremti újjá, egy téves adókivetés
eredményeként kilakoltatott fiatal lány és
a házat áron alul megvásárló, s a befekte­
téssel családjának biztos jövőt teremteni
kívánó iráni bevándorló történetében. A
főhős(ök) végzetes, visszafordíthatatlan
pusztulása felé haladó események tragi­
kumát pedig azzal teszi hatásossá, hogy a
modern elbeszélések fegyverét maga
(egymás) ellen fordítja: a történetet két,
alapjában véve még csak nem is túl szim­
patikusán ábrázolt főhős szempontjából
érzékelteti. A ,jó” meg a „rosszfiú” nevet­
séges sablonkategóriáit maga mögött
hagyva mutatja be a két, sors által egymás

tizenhatodik oldal

ellen uszított ember vergődését, és észre­
vétlenül mindkét fél érvelésének helyes­
sége mellett leteszi a voksot. A szeren­
csétlen, Hollywood emlőin nevelkedett
néző pedig teljesen összezavarodik, meg
percenként újraértékel, s mikor végül
kezdené utolérni önmagát, már ott is az
elkerülhetetlen tragédia.
Vadim Perelman szokatlanul, ám ötlete­
sen nyúl hozzá a témához, ami Jennifer
Conelly (Rekviem egy álomért. Egy cso­
dálatos elme) oszkárdíjas színésznő vi­
szonylag gyengébb játékát és a kicsit von­
tatott történetvezetést is feledteti. A film­
ben nyújtott alakításáért egyébként az irá­
ni bevándorló apa szerepében Ben
Kingsley-t és a feleséget alakító Jaleh
Modjallal-t is oscar díjra jelölték.

Magyar bemutató: március 18.

Elefánt (Elephant)
Gus van Sant furcsa rendező. Kicsit egye­
di, kicsit koppintós, kicsit újító, kicsit sab­
lonos, „futószalagrendezőnek” túl egyedi,
független alkotónak meg túlságosan is
bérenc”. Rendezett
J5 produkciós-iroda
már übergagyi remake-et (Pszicho
remake), könnyesnek szánt, de a közön­
séget száraz szemmel hagyó drámát (Fe­
dezd fel Forrestert!), sőt meghökkentő
stílusú real-time darabot is(Gerry). Ügy
néz ki, mintha minden témában csak egy
kicsit lenne otthon; túl kreatív ahhoz,
hogy az adott stíluson belül tömegdarabot
forgasson, ahhoz viszont túlságosan is öt­
letszegény, hogy kerekre formált, magu­
kért beszélő művek kerüljenek ki a kezei
alól. Mindezzel valószínűleg ő is tisztáJJ
ban van, s mivel eddigi egyik „gyermeke'
sem szerzett kellő örömet és elismerést a
számára, mindig kapta a kalapját, hogy új
stílus felé vegye az irányt.
Nem volt ez másként az Elefántnál sem,
melynek sem a hangvételéből, sem pedig
a megjelenítéséből nem ismerhetünk rá
egyik korábbi darabjára sem. A film az
amerikai iskolalövöldözések legvéreseb-

bikét, a Columbine-i rémálmot dolgozza
fel; a Michael Moore Kóla, puska,
sültikrumpli-jából ismert történéseket,
amelyek mára az új-amerikai erőszakhul­
lám rettegett jelképévé váltak,
Sant meglehetősen narratív, végletekig
menően tárgyilagos, s nem küszködik a
jellemábrázolásokkal sem (így annak hiányosságait sem vethetjük a szemére.)
Mintha félne attól, hogy bárminemű ese­
ményhűségtől való eltérés egy feldühö­
dött szülőt szabadít a nyakába egy milliós
kártérítési per kíséretében. Ezért inkább
nem kérdez, nem magyaráz, csak láttat,
mintha az iskola bel-kameráinak doku­
mentum-anyagát ollózná egyetlen film­
mé, azonban átesve a ló másik oldalára si­
kerül annyira lecsupaszítania munkáját,
hogyjó formán semmi sem marad belőle.
A szokatlanul rövid játékidő és az arányta­
lanul hosszúra méretezett felvezetés után
lezavart tíz percnyi tényleges esemény­
történet újabb durva hibáról árulkodna,
ha valami érthetetlen módon nem kezde­
ne el működni a film, hogy aztán egy
meglehetősen szokatlan és életidegen, de
egy adag belemagyarázással tűrhető da­
rabbá váljon.
Sokak által szidott, nagy szerepet kapó át­
vezető részek egész stílusosak, mintha a
2001 Ürodüsszeia bécsi keringős jelene­
teit idéznék, csak ott éppen van is mit
összekötniük, míg itt maximum a meg­
bontott linearitást fűzhetik összeérő tör­
ténetté. (Azt viszont, mi tagadás, elég
ügyesen teszik.)
Mindent összevéve Sant-nak sajnos ezút­
tal sem sikerült bizonyítania, hogy képes
olyan filmet csinálni, amely magáért be­
szél. Ennek az elefántnak így se füle, se far­
ka, még csak nem is nyom tíz tonnát, még­
is bármilyen furcsa, de a Cannes-i film­
fesztivál legobb film és legjobb rendezés
díját is az ormányába adták. E tény azon­
ban nem a film érdemeit erősíti, csak az
idei Cannes-i felhozatalról fest fanyar ké­
pet.

Magyar bemutató: május 6.

�Underworld
Mostanában reneszánszukat élik a magyar-amerikai koprodukciók. Februárban
a Lovy fivérek által rendezett Mix-ben
Budapest fényeit csodálhattuk meg egy
ideszakadt amerikai tinédzser szemszögé­
ből (szigorúan Johnny Kulka asszisztálása
mellett), majd márciusban együtt kese­
regtünk azon, hogy hogyan volt képes Sa­
lamon András rendező úr addig toldoznifoltozni a Getno című film zseniális alap­
ötletét, míg végül csak sikerült nézhetet­
len epizódhalmazt varázsolnia belőle. Egy
biztos: e két film feltűnően magas érdek­
lődést volt képes kiváltani a hazai nézők­
ből, ám nem is sejtettük, hogy az április
egy másfajta meglepetést tartogat; egy
vérbeli Hollywood-i produkciót, amely
számunkra nem elhanyagolható módon
kis hazánkban készült.
Az Underworld ugyanis annak ellenére,
hogy koprodukciós, szinte semmiben
nem hasonlít az előzőkre, mégis film­
technikai szempontból mindkettőt maga­
san veri. Bár egy minden „magyar ízt”
nélkülöző filmről van szó, mégis teljes itt
forgató stábról és magyar szakemberek ál­
tal végzett digitális- és utómunkálatokról
beszélhetünk vele kapcsolatban; az első
nálunk készült popcorn-moziról, amely
bár kategóriájában közepesre sikerült, (és
teljességgel kimeríti a Mátrix óta újraér­
telmezett „low budget” fogalmát,) mégis
több héten keresztül is képes vezetni az
amerikai nézettségi listát.
A filmben vámpírok és farkasemberek év­
századok óta folytatott halálos küzdelmét
követhetik nyomon a könnyű, ám akció­
horror elemekkel dúsított mozik kedve­
lői, de nyugodt szívvel ajánlom e filmet
mindenkinek, aki nem tagadja meg magá­
tól a másfél órát, hogy elámuljon a vérbe­
li profizmuson, amely Budapest egy új,
soha nem látott sötét arcát engedi láttatni.
A filmnek egyébként a számos magyar
statiszta mellett igazi pázmányos vonat­
kozása is van! A vásznon egyetemünk
harmadéves, nappali tagozatos hallgatója,
a színészi tehetségét eddig főleg reklám­
filmekben kamatoztató Barsi Zsuzsi is
feltűnik egy néhány másodperces, ap­
rócska szerep erejéig. (Kedves Zsuzsi, az
ítélet szerkesztősége sok sikert kíván a
folytatáshoz!)

Magyar bemutató: április 22.
Zsellér Máté

Glosszátor
Színes mesevilág a Nemzetiben
Fiatalember olvasóimnak ajánlom; ha szín­
házba viszik Szívük Hölgyét, érdemes kivé­
telesen házig menni a kisasszonyért. így
végre a szülők szemében lerombolhatjuk a
rólunk kialakult - meglehetősen gyanakvó képet, amihez jó táptalajt nyújtott az az
ominózus szilveszteri fotó, két pezsgős­
üveggel a kezünkben, csillogó szemekkel,
falfehéren... Kifejezetten előnyös tehát ez a
gesztus, öltönyben-nyakkendőben és fris­
sen fésülve, tíz percre becsatlakozni a vasár­
nap délutáni Kaffee mit Kuchen / Fiveo’clock-tea családi szertartásába.
S mivel még bőven van időnk (a mai dél­
után azon ritka délutánok egyike, amikor
Kedvesünk időben elkészült - azonban nem
áruljuk el neki, hogy ha a rajta látható ruha­
kompozíció a kapkodás ára, akkor ráért vol­
na még egy kicsit), rövid sétát ejtünk a bel­
városban.
Itt a tavasz, ébred a Dunakorzó. Szívesen
innánk egy kávét - de csóró egyetemi hall­
gatóként inkább továbbandalgunk. Nem in­
tünk véglegesen búcsút a Várnak, tudjuk
előre, a Nemzeti Színház erkélyéről csodál­
va az előadás szünetében majd még vissza­
kacsint ránk.
A mai menü: bábjáték. Mese felnőttek­
nek. Az élmény magáért beszél. Weörös
Sándor művének, a Holdbéli csónakosnak
színpadra vitele kiválóan sikerült: az előadás
szórakoztató, könnyed és mindenekelőtt
látványos. A díszletek, a jelmezek, a bábok

mind valóban mesébe illők - egy színes
álomvilágba röptetnek minket. Nem annyi­
ra a történet a fontos (a végén méltó jutalommal/büntetéssel), mint maga a játék és a
bámulatos színpadtechnika.
A szereposztás majdnem teljesen találó.
Közvetlen és természetes a két mesélő:
Szarvas József és Gáspár Sándor. Szokatla­
nul szolidan játszik Szinetár Dóra - ami
kifejezetten jót tesz stílusának. A Holdbéli
csónakos címszerepét megjelenítő Kaszás
Attila sajnos énekelni nem igazán tud - ez­
zel szemben, bánatunkra, végig dalol. Ré­
szesei lehetünk egy kellemes csalódásnak
is; a bolondos Vitéz Lászlót szenzációsan
alakító, a színpadon teljes energiával, sok­
oldalúan fellépő színész. Kb. 40 percig
nem ismerjük fel. Aztán gyanakszunk. De
elvetjük a gyanúnkat. Végül a szünetben
megnézzük a táblán, és valóban ő az; Stohl
n-.Buci” András, személyesen! Van ilyen...
Említést érdemel még az előlünk gondosan elrejtett, de bizonyára sokat dolgozó bá­
bosok hada - akik nélkül, ugyebár, egy bábjá­
ték elképzelhetetlen. Roppant precíz munkát
végeznek. Nagyot lendít az élményen az élő
zene: a háromtagú zenekar (koboz, fuvola,
dob) nélkül szegényebb lenne az előadás.
Azonban mi is szegényebbek lennénk, ha
kihagytuk volna a Holdbéli csónakost a Nem­
zeti Színházban. Ajánlom mindenkinek!
Zalai Péter

Dohai Bálint
Az Élet
a halál csak egy pillanat egy egyetlen pirkadat
első sugara a kékmesszi
fenyvesborostás alvóHegy ál Ián a
csillanat

bomlanak
a Halálban mindenek
drl^ földi istenek
még a miótamegvanimádod
édesegyetlen plüssmacid
is neked

a Halál csak egy illanat
villanásnyi filmszakadt
momentum és anélkül
száll él Hogy észrevennéd
itt maradt

a Halál halála őrük
nem engedik a bűvkörök
miket e paradoxon spirálja
fog^mzásgátnak Hozott
szédülök

a Halál csak egy gondolat
mit egymagában mondogat
a szenvedéstől szabaduló
rothadásra ítélt elme.

Hal
Attól ölig hogy partravetett-némán,
nem Halok kevésbé mint a torkaszakadt

tizenhetedik oldal

�Párizs fénye
Óh, a tündöklő Párizs! A város, melyet Victor Hugó, Balzac, Merle regénye­
iből ismerünk! A hely, hol ámulva járunk minden egyes alkalommal. Ahol a
nagy királyok sírjait csodáljuk a Saint-Denis-katedrálisban, ahol fölénk ma­
gasodik a Notre Dame, (maga az emberiség egybegyűjtött hite és tudása!),
melynek tetejére felmászva megsimogatjuk a csúf vízköpőket, majd a Szajna partján andalgunk kéz a kézben, vörösbort kortyolunk a festők terén, a
fűben heverészünk a Sacre Coeur alatt, az éjszakát a Quartier Latin-ben
töltjük. Másnap az impresszionisták képeihez zarándokolunk, délután
Rodin házába vagyunk hivatalosak, tisztelettel adózunk a császárnak, fejet
hajtunk szarkofágja előtt. A város, amely megmenekült a háború pusztításétói, ahol — ha már csak múzeumokba száműzve is, de - minden megtalálható, ami francia, minden, ami európai. Temetőiben Chopin, Stendhal, Heine,
Degas, Molière, Delacroix, Oscar Wilde, Apollinaire, Zola, Berlioz és Jim
Morrison.

»
*
'

lUlGQU

F

í’

1

!«*■

* í

5

•í

•

} &gt;■ *I 'IJ{

1;
)

1

J ««

ti

È

Ha rajtam múlna, senkit nem engednék
Párizsba utazni addig, míg nem olvasta el
Victor Hugó A párizsi Notre Dame-ját.
Abból minden megtudható a városról,
amit érdemes megtudni. Igen, könyvek­
hez kell fordulnunk, ha meg akarjuk is­
merni az igazi Párizst, amely más, mint a
mai, tucatarcú metropolisz.
Párizs és a magyarok régen barátságot kö­
töttek már. A vesztett szabadságharc után
e városban ette az emigráció (a leírások
szerint nem is mindig annyira) keserű ke-

tizennyolcadik oldal

nyerét II. Rákóczi Ferenc, íróink, költő­
ink találták meg itt elveszett hangjukat, és
ha Ady egykori kedvenc kávézója, a Cafe
Cluny ma már pizzériaként üzemel is,
egykori asztalán írt verseiből még megis­
merhető a régi város. A magyar ember vá­
gyódása Párizs után nem újkeletű és
könnyedén megérthető.
De mihez kezdjünk a képen látható, „Párizs fénye” névre hallgató italméréssel?
Gúny ez csupán, vagy az illúzió megte­
remtésének elvetélt kísérlete, esetleg több

annál, maga a megszállott hit, hogy Párizs
igenis, itt is megteremthető? Melyik vá­
rosban, faluban lehetsz, Párizs fénye? Kik
lehetnek vendégeid? Elegáns, jólöltözött
úriemberek, akik esti kávéjukat szürcsöl­
getve vitatják meg a világ menetét, aho­
gyan az e névhez illene? Vagy a segély fel­
vétele után egyből bezuhanó kétes alakok,
akiknek már remeg a keze, ha nem kapják
meg időben a stampedlit? Erzik-e a húsba
maró cinizmust a cégtábla feliratában?
Vagy mindegy nekik? Amikor zárás után
felpattannak a bejáratnál letett biciklire,
hogy imbolyogva, olykor az árokba zu­
hanva hazatérjenek, amikor kialszik Pá­
rizs fénye, és hazamennek a legények,
mire gondolsz? Mi jár a fejedben, amikor
megpihennek a pálinkásüvegek, kifogy a
sör a hordóból, abbamarad a pénzcsörgés
a nyerőgépekből, és nem kérnek több
pakli Symphoniát sem? Büszke vagy?
Szégyelled magad? Igazi, régi párizsi test­
véreidre gondolsz, akiket sosem érhetsz
utol? Vagy magyar vetélytársaidra, akiket
kevélyen lenézel, mert nincsen ilyen szé­
pen csengő nevük? Elhiszed-e magadról,
hogy te emiatt már valaki vagy?
Mi lesz a sorsod, Párizs fénye? Eltűnsz te
is, mint vendégeid? Szépen, lassan elsüllyedve a mocsárba? Vagy kifestenek,
és egy új tulaj alatt „pub”-bá leszel? Eset­
leg közértté, méteráru-kereskedéssé, ne­
talán horgászbolttá? Fog-e még valaki
emlékezni akkor a kellemes percekre,
amit szereztél vendégeidnek? A felesek­
re, amelyeket bedöntve azt hitték né­
hány pillanatig, magát a Szent Grált iszszák? Es milyen sors vár ránk, akik még
szintén szeretnénk hinni a fényben?
Akik már az igazi Párizsban is csalódtak,
könyvek lapjain inkább megtalálva sze­
rethető világukat? Ady vajon merre sza­
ladna ma a Cafe Cluny pizzériából? Job­
ban tennénk, ha mi is vendégeiddé len­
nénk? Ha beletörődnénk, hogy nekünk
már csak ennyi marad? Kialszol-e egy­
szer végleg, Párizs fénye? Es veled al­
szunk-e mi is akkor?
Kúrán Andor

�Egy hang, egy hangszer és egy
korsó Guiness
T^'.-íísííí* ' '.-í^

Végy egy csupor whiskyt, önts bele sok hangszert, fűszerezd meg bőven jó-j
kedvvel. Mindezt jól keverd össze, ne maradjon csomós, és máris kész!
(Rézi néni szakácskönyve még azt is hozzáteszi, hogy este, sörrel illik fo­
gyasztani, mert akkor jobban esik.)
—I—»■'

lyesen artikuláló rajongók között. (Gya­
korlásra fel!)
Mint említettük, a kezdetek kezdetén
,csak” tradicionális ír népzenét játszóttünk (Whisky in the jár, Raggle-taggle
gypsy nagysikerű slágerei és a többi).
Büszkeségünkre szolgál, hogy mára
olyan éneket is játszunk, amelyet éneke­
sünk gyűjtött egy dublini kocsmában
Pázmányos rockbandától és az azt köve­
tőktől eltérően mi a folkzenét, azon belül
(két Leann Dubh között.,.), valamint sok
is az autentikus (tábortűzi) ír népzenélést
elfeledett népi felvételről lekottázott
táncokat (jig-eket, reel-eket) is! A sokat
kezdtük el, ami némileg továbbfejlődött
hallott nóták azonban gyorsan kibővül­
magyar-kelta folkrockká - de a stílusról
tek a kelta kultúra egyéb oldalaival is: rö­
később.
vid időn belül megismerkedtünk a bre­
A névválasztásunkról előbb. A „Leann
ton zenével, a harcias és vad francia dal­
Dubh” gael szó, jelentése „fekete víz”.
lamvilággal, és repertoárra tűztük a skót
Szabad asszociáció virtuózai már ki is
találhatják, ha egy ír ember fekete vízről
zene örökzöldjeit is. (A szoknyaviseletet
beszél, az nem lehet más, mint (a leg­
a zenekar férfi tagjai megtagadták.)
Mindezt fűszerezi meg a magyar népze­
frissebb gael szótár szerint is) a Guiness
sör. Kedves dublini ismerőseink szerint
ne ősi dallamvilága, a szentimentális
e nemes (és fölöttébb finom) nedű ősi
szerelemes nótáktól kezdve a hardír megnevezését pedig „len dav”-nak
rockba hajló moldvai csángó táncokig.
kell ejteni. Ez persze komoly művelet.
Ha mindezt egyre nehezebb egyszerre
így a lelkes tanulás érdekében volt már,
elképzelni, csak fokozzuk a fantázia telhogy egy korsó sört sorsoltunk ki a he- I jesítőképességét most azzal, hogy a lehe-

Ezt a receptet felhasználva jött létre im­
máron 5. éve a Leann Dubh magyar-kelta
folkzenekar. A beinduláshoz nem is kel­
lett más, mint az ír népzene reneszánsza,
pár lelkes Pázmányos — valamint az egyik­
nek a balatoni telke (amely nélkül nem
jöhetett volna létre a produkció). A leg­
ősibb, „Általános Rocktörténet'’ nevű

tőségekhez képest minden kottát a
folkrock és a jazz szemüvegén keresztül
olvasunk, hogy „könnyítsünk” a hangvé­
telen.
Tagjaink mind egykori és jelen hallgatók
(szigorúan igazodva a kontinentális alfa­
betikus sorrendiséghez): Adány Tamás, az
elektromos és akusztikus ritmusgitárok és
a basszusgitár fenoménja, aki úgy cseréli a
hangszert, mint más a borotvapengéjét;
Balogh Andás József, az agresszív, aki
minden dobot jó alaposan megver;
Bertha Veronika, aki mindenki nótáját el­
húzza szépséges hegedűjén; Bőgős Fru­
zsina, aki szép ír-, szoprán és altfurulya
játékával meghazudtolta a „bolond fábul
hamis szél fú” mondást; Csépai Balázs,
aki miatt az énekesmadarak délre költöz­
tek, mert itthon már nem rúgnak labdába;
valamint Gerencsér Balázs a „cak-cak
muzik, van mááásik” zenebohóc, aki hol
basszusgitárral, hol bendzsóval, hol elekt­
romos gitárral, hol mindhárommal egy­
szerre a nyakában harsogja; mindegy, csak
pengetni lehessen!

Aki pedig mindezt nem hiszi, járjon utá­
na és lesse szorgosan a plakátokat, mert a
Pro Facultate-nap után is fellépünk még
idén!
Leann Dubh

iK

H

5

tizenkilencedik oldal

�Oktatók - hallgatók
- körkérdés Múlt számunkban közzétettünk egy körkérdést, melynek témája az oktatók
és hallgatók viszonya karunkon. A beérkezett válaszok azt mutatják, hogy e
téren még legalábbis van hova fejlődni. Számos hallgatói hozzászólás közül
az alábbiakban közlünk válogatást.
„Úgy gondolom, hogy az egyete­
men oktató tanáraink, általában nyitottak
a diákok felé és örülnek egy- egy hallgató
érdeklődő tekintetének. Talán nincsenek
meg azok a fórumok, ahol találkozhat­
nánk mélyen tisztelt oktatóinkkal.
Sokkal érdekesebb és izgalmasabb lenne
egyetemi tanulmányunk, ha egy- egy pro­
fesszort, docenst, adjunktust nem csak a
jogi kérdésekről hallanánk beszélni mondjuk egy másfél órás délutáni álmosító előadásban - hanem magáról a tanár­
ról, mint emberről, egyetemi éveiről,
szakmai pályájáról, küzdelmeiről, céljai­
ról, álmairól, a számára fontos értékekről.
Biztosan nagyobb kedvvel ülnénk a pad­
sorokban esténként. (Ez már megvalósuk, a HŐK szervezte „Tanáraink ember­

közelben” című beszélgetések formájá­
ban — a szerk.) Nem értek egyet azzal az
egyetemi felfogással, hogy minden pro­
fesszor és tanár emberevő, és már olyan
régen volt fiatal, hogy el is felejtette, sőt
nem is volt az.

K.É.: „NINCS tanár-diák kapcsolat - ta­
lán 1-2 kivétel mondható. Ennek okai:
- túl nagy létszámú hallgatóság, tömeg­
képzés
— sokszor a tanárok sem mutatnak sem­
milyen motiváltságot, leadják az anyagot
és ezennel befejezve
— lehetőséget a „kis csoportos foglalkozá­
sok” jelenthetnek (szeminárium, speckol)...
- .. .de sajnos a gyakorlatoknak általában a
valódi gyakorlathoz semmi közük, kis
előadások, teljes hallgatói passzivitással
Jó lenne a kötelező fogadóórán kívül va­
lamiféle készséges „nyitást” tapasztalni a
tanárok részéről - szerintem a hallgatóság
nagyobb aktivitással reagálna!

huszadik oldal

Jó ötlet a nemrég elindult tanárokkal va­
ló beszélgetős délután , de nagyobb rek­
lám kellene!”
,Véleményem szerint úgy lehetne
növelni a tanár oktatói kapcsolatot, hogy a
diákokon kívül a tanárokat is bele kéne
építeni a tutor-rendszerbe, ami végigkí­
sérhetne mindenkit 5 éven keresztül. Vé­
gig kísérhetné az embert, ez az érdeklő­
dési köröket is koncentrálhatná.

Sz.O.:

,Lehet, hogy hennem van a hi­
ba, de a hallgatók oktatók viszonya ka­
runkon az én meglátásom szerint in­
kább semmilyennek, mint valamilyen­
nek mondható. Szerintem leginkább a
diákoknak kellene kezdeményezni a
kapcsolatok kialakulását. Nem várható
el az, hogy a tanár odamenjen minden
egyes tanítványához, mert egyszerűen
túl sokan vagyunk. Mindenki úgy ala­
kíthatja viszonyát tanárával, ahogy akar­
ja, a közeledést nem szokták visszauta­
sítani.”
n

.Egyébként a kapcsolat hiányából kö­
vetkezőleg „nevelést”, világszemlélet
kialakítást sem tud az egyetem a diákok­
nak nyújtani; pláne a katolikus szellem
vagy értékrend az, ami megmarad az
egyetem nevében, de máshol nem érhe­
tő tetten. Ilyen téren nem is várok vál­
»
tozást.
w,A tapasztalatom az, hogy a fiatalabb ta­
nárokkal, tanársegédekkel közvetlenebb
társaim kapcsolata. Az idős oktatóktól
sokkal inkább tartanak, valamint a gyen­
gébb tanulók felől kevesebb a közeledés,
ők jobban tartanak a személyes ismeret­
ségtől.

RJ.: „Na most senki se várja, hogy
ugyanúgy lesz, mint gimiben, hogy egy­
fajta osztályfőnök fog atyáskodni felet­
tünk. Nem, itt már mindenkinek magá­
nak kell megállnia a helyét, akinek van
esze, az annyi tudást próbál meg össze­
szedni, amennyit csak tud, részt vesz a
tudományos munkában, kapcsolatot
alakít ki a tanáraival, különösen azon a
területen, ami a leginkább érdekli őt. Az
egyetem sajnos anyagilag abban érde­
kelt, hogy minél több embert vegyen
fel, pedig a szerényebb képességűek so­
kan jobban tennék, ha kitanulnának va­
lami szakmát, és úgy még munkát is
könnyebben kapnak, mint ügyvéd­
ként..

„Nem ismerek olyan tanárt, aki ha oda­
megyek hozzá, akkor elzavarna, csak légfeljebh nagyon elfoglalt és nem ér rá.

M.L: „Szerintem nemcsak az oktató-hall­
gató viszonyt, hanem a hallgató-hallgató
viszonyt is lehetne javítani. Első évben
volt pl. retorika gyakorlat, amelyen igazán
megismertük egymást. Azonkívül beszél­
ni sem árt tudnia egy leendő jogásznak...
Ezt a tárgyat tíz féléven át kellene taníta­
ni! De általában a gyakorlatokat sokkal in­
teraktívabbá kellene tenni. «

L.E.: „Hát igen. A kapcsolat hallgató és
tanára között elég gyér. Mondjuk persze

azért, mert nagyon sokan vagyunk és ez

már kezelhetetlen tömeg. Jelenleg az
egyetem semmiképp sem nevezhető tu­

dományos műhelynek, sokkal inkább
iskolának.
A szorgalmasok és tudást szomjazók ál­
talában megkeresik a nekik szimpatikus
tanárt, de úgy is kiválóan és boldogan el

lehet végezni az egyetemet és jó diplo­
mát szerezni, hogy a diák soha nem be­

szélget egy tanárával sem
Török Balázs

�Oktató-hallgató viszony a Karon
Szerencsésnek tartom a kérdés felvetését.
Nem mintha a kari alapítás eszme rend­
szerében ez az igény nem jelent volna
meg határozott formában, de tény, hogy a
hétköznapok apró teendői, a Hatóságok
minimalizáló irányú nyomása, és a kari­
egyetemi vezetésben, főleg az anyagiak
kérdésében, a nem oktató vezetők előtér­
be kerülése nem hat kedvezőn elveink
maradéktalan megvalósítására. Hiszen az
előadásnak, szemináriumnak kimutatha­
tó eredménye van az oktató számára, a
csendes beszélgetések, eligazítás az iroda­
lomban, alkalmi tanácsok - egyszóval a
tanár jelenléte az egyetemen ilyen tárgyiasulással nem mérhető. Mikor egyes inté­
zetek, tanszékek a nap egy részében „be­
zárják” kapuikat a hallgató előtt, mert a
hallgató „zavarja” a munkát, úgy tűnik,
messze kerültünk az eredeti elképzelé­
sektől. Akkor minden oktató vállalt
tutorálást és öröm volt látni, ha hallgatói
közösség gyűlt egy-egy tanszék vagy okta­
tó köré. A Karnak meg kellene fontolnia,
mit akar: egyetemi oktatás címén egyéni
érvényesülést hajszolni, és ennek aláren­
delni a hallgatókkal ápolt kapcsolatokat,
vagy keresztény közéleti embereket ké­
pezni, egyéni igényeket és egyéni lehető­
ségeket is figyelembe véve, s ezt a felada­
tot tekinteni küldetésnek, aminek csakjáruléka kedvező esetben a saját karrier és
tudományos elismertség növekedése.
(Egyébként vele jár úgy is, mint az „egy
fontossal” az „összes többi”.)
Meggyőződésem egyébként, hogy e he­
lyes és értékrendet tartó hivatástudat adja
a Kar tekintélyét a többi intézmény között
és így áttételesen ettől függ a tanárok
egyéni elismertsége is. Ha viszont elsenyved maga az intézmény a bürokratikus és
lélektelen ügymenet révén. e fognak
fonnyadni egyes egyébként ígéretes ágai,
oktatói is.

Válaszaimat, természetesen, csak a saját
intézetünk, tanszékeink köréből tudom
megadni. az egészre már hosszú ideje
nincs megfelelő rálátásom.

1. Van-e minden tanszéken tudományos
diákkör?
Ha nincs: lesz-e!*
Római jogi és jogtörténeti tudományos
diákkörök működnek, reméljük, mara­
dandón. Szép eredményeket hoztak az
évek során.

2. Van-e elég (olyan) speciálkollégium,
ahol a kisközösségi munka hatéko­
nyan megvalósítható?
Van elég speciálkollégium - kínálat a tör­
téneti tárgyak részéről. Sajnos a hallgatók,
főleg a felsőbb évesek, akiknek a kínálat
szólna, nem igazán veszik azokat komo­
lyan. Egy-egy kollégium nagy előadássá
válik a tömeges részvétel miatt, másokat
nem tudunk megtartani, mert nincs elég
jelentkező.
A Neptun rendszer a létszámkötöttséget
láthatón nem tudta kezelni. Ide sorolha­
tó az ez évi kísérlet, amely a jogászi eti­
kát kisebb csoportokba osztva oktatta,
lehetővé téve a konzultációt, ennek is
megvan láthatón eredménye. Ezt szol­
gálnák a római jogi gyakorlatok és a ha­
ladó latin gyakorlatok is, utóbbiak ér­
deklődés hiánya miatt egyelőre meghiú­
sultak.

3. Tényleg szeminárium-e a gyakorlat
(hallgatói-oktatói párbeszéd helye),
vagy inkább előadáspótlék?
A hallgatón múlik, hogy vállalj a-e a sze­
mináriumi munka előfeltételeit, bizonyos
tájékozódást az anyagban, odafigyelést,
problémák felvetését.
A tanár erre adhat indítást, de kényszerí­
teni az aktív részvételt nem lehet.

4. Van-e mód arra, hogy a tehetségesebb
hallgatók bekapcsolódjanak a tan­
székek munkájába?
Van, sőt keressük is az ilyeneket.

5. Vannak-e olyan informális rendezvé­
nyek, ahol a hallgatók és az oktatók
kötetlenebb formában beszélgethetné­
nek?
Vannak.

6. Egy oktató hány hallgatója nevét is­
meri egyáltalán??? (és viszont...)
Ez adottság kérdése. A névmemória kü­
lönleges képesség. (Nekem pl. alig van.)
Mégis sok hallgató körülményeit, adott­
ságait ismerem, és bármikor nyitott voltam/vagyok arra, hogy személyes kérdé­
sekben is rendelkezésükre álljak. Ezt kí­
vántam meg munkatársaimtól is.

7. Kezdeményez(het)nek-e a hallgatók
bármit is, vagy maradjanak meg - a
nevük alapján fő tevékenységüknél a hallgatásnál?
Ugye, ez költői kérdés. A PPKE JÁK hall­
gatói önkormányzata valóban hallgatói
képviseleti szervnek indult, és amíg a
hallgatókat is érdekelte, kik a képviselőik,
addig jól működött. A politikai életben
sem panaszolhatják a közömbösök, ha ró­
luk nélkülük döntenek. Persze a katolikus
egyetemen kívánatos, hogy a nem oda
tartozó hangvételt, magatartást, szórako­
zást maguk a hallgatók utasítsák vissza
nyíltan és határozottan, és ne uralkodjék
el a szégyenlős tűrés oly veszélyes szem­
lélete. A hallgató önellenőrzést a tanári
kar sem helyettesíteni, sem pótolni nem
tudja. Erre bátorság, tisztán látás és elkö­
telezettség szükséges. E nélkül nem megy.

8. És legfőképp: mi a teendő???!!!
Fentiek tudatos megvalósítása, kinek-kinek először a saját háza táján, de a közös­
ség előtt is felvállalva. A jogászi hivatás
közösségi felelősségtudatot és értékte­
remtő szerepvállalást igényel. Már az
egyetemen is. Ne a gyengék legyenek a
hangadók és hajtsák az emelt igényekkel
induló oktatást - kari munkát a minimá­
lisan szükséges felé!
Zlitiszky János prof em.

huszonegyedik oldal

�A.. 4, .•
-

A Szent Ignác Szakkollégium

I«
S

Z A K K O L L É

A kollégium mindig hatalmas élmény az
életben. Az, hogy jó vagy rossz, már lé­
nyegtelen. Emberek megismerik egymást
kócosán, nyűgösen, lazítás közben, tanu­
lás közben. Kapcsolatok alakulnak ki, ba­
rátságok, szerelmek szövődnek. A legtöbb
ember itt nő fel igazán, szülői felügyelet
alól kikerülve.
Miért jó koliban lakni? Aki lakott már
ilyen helyen, tudja, aki nem annak: bár­
mikor átsétálsz a szomszédba azzal, hogy
baj van, nem olvastam azt a könyvet, amit
X.Y. tanár kér, és már kapsz is egy
Csemegi Kódexet, jó tanácsokat. Segíte­
nek szemináriumvezetőt választani, fon­
tos, sok tanulást igénylő tárgyakra hívják
fel a figyelmed, hiszen ismernek, velük
élsz. Vasárnap több fajta sütit eszel, pedig
csak egyfélét hoztál. Ha csütörtökre el­
fogy az otthoni, közösen főztök, aztán va­
lahol mindig van buli, ha máshol nem,
valamelyik szobában.

■r

huszonkettedik oldal

G

I

U

M

Miért jó szakkoliban? Az ember hajlamos
eltunyulni, nem használja a szürkeállományát, csak decembertől februárig, má­
justól júniusig. A köztes időben a fáradal­
makat, borzalmakat piheni. Itt év közben
is úgy pezseg az élet, hogy permanensen
vágysz arra, bárcsak 50 órás lenne egy
nap. De nem csak tanulással töltjük az
időt. Kollégiumi, beszélgetős esteket,
szakmai programokat szervezünk, pályá­
zatokat írunk, saját és más szakkolik prog­
ramjait látogatjuk. Sokat vagyunk együtt
koliban, kolin kívül, mert hasonlót ha­
sonló old. Nyílván megfigyelhető egyfaj­
ta „kasztosodás”, de ez nem sokban kü­
lönbözik az egyetemen amúgy is jelen lé­
vő klikkektől.
A Szent Ignác Katolikus Szakkollégium
(SZIK) egyetemek „fölötti” kollégium.
A Jézus Társasága Alapítvány élteti, tehát
nem egy egyetem a fenntartója. Másrészt
bármelyik egyetem hallgatója, sőt épp

érettségiző diák is pályázhat belsős helyre.
A SZIK „összetétele színes, viszont esz­
meisége közös” ars poeticája szerint. Cél­
ja, hogy keresztény, társadalmilag érzé­
keny értelmiséget képezzen. Amiben
több egy átlagos kolinál: alapozó kurzu­
sok (retorika, esszéírás, teológia, filozó­
fia), speciaíizáció (bármilyen irányba, ha
5 ember akarja, és van tanár, indul kur­
zus), melyekből a félév végén beszámoló
van. A foglalkozásokat jezsuita atyák,
meghívott tanárok vezetik. A Pázmány­
ról tanít/tanított náluk Aczél Petra,
Horkay Hörcher Ferenc, Paksi Máté, Só­
lyom László, ifj. Zlinszky János. Két év
tagság után dolgozatot kell írni a saját
szakterületedből. Publicitást is kap a
Studia Ignatiaban, mely a könyvesboltok­
ban is megtalálható. Középiskolásoknak
bevezető (Junior) kurzusokat tartunk.
Nyelvet minden félévben tanulni kell, és
ezt támogatják is. Szakkollégiumunk se­
gíti a kiemelkedő képességű, komoly
szakmai munkát végző diákok képzését.
Ennek legfontosabb intézményi formája a
tutor rendszer. A tutor a kollégista által
választott szakmai koore-petítor tanár.
Évfolyam átlag felett kell lenni a tagság
birtoklásához. Cserébe kapsz egy jó csa­
patot, akikre számíthatsz egyetem után is,
biztonságot, tiszta környezetet, jó infrast­
ruktúrájú lakhatási lehetőséget egész kö­
zel az egyetemhez, akkor jössz-mész, mi­
kor akarsz. Igazi Villa Negra!
Programjainkat az önszerveződés jellemzi, Felsorlás szintjén, a teljesség igénye
nélkül: teaházak meghívott előadókkal
minden csütörtökön, Morus Tamás jogi
önképzőkör, Szimpózium, ami egy társa­
dalmilag fontos kérdés köré szervezett
előadás-sorozat. Idén a téma a nemzeti,
etnikai kisebbségek az EU-ban. Hetente
van filmklub, most 50-es, 60-as évek új­
hullámos alkotásaiból, közös színház,
koli lap (Szikra). Korlátlan internet hoz­
záférés, a folyóirat-olvasóban olyan újsá­
got olvashatsz, amilyet szeretnél, könyv­
tár és konditerem használat. Saját kápol­
nánk van, és egy fiatal jezsuita pap lakik
velünk, aki a miséket tartja és lelki veze­
tőnk is. Félévente lelkigyakorlatok, idén
például Erdélyben. Közös reggelik, közös
vacsorák, hétvégi kirándulás félévente.

�'"ai

.

’1

• •

I

III

a

Az Összehasonlító Jogi
TDK látogatása Szegeden

ì

' ’ I

2001. április 23-án, pénteken Szegeden közös ülést tartott a Szegedi Tudo­
mányegyetemen és a HázmBay Péter Katolikus Egyetemen működő Össze­
hasonlító Jogi O3K; A tutaaiányos ülés előtt és után karülŰE hallgatói - köz­
tük e sorok írója - a szegediek meleg vendégszeretetét élvezték.

melyre az egész kompánia hivatalos, nyá­
ri tábor Vácon, ami gólyatábor is egyben,
szintén valamilyen általunk választott té­
mából előadásokkal tarkítva, vizitura a Ti­
szára, sítábor.
A bejutásról: A felvételi során 6 kérdésre
kell válaszolni esszé formájában. A szóbe­
li fordulóban egy verőfényes vasárnapon
az összes kollégista, a rektor, tanulmányi
vezető előtt önismereti játékokban vesz­
nek részt a behívottak, mely során arra
vagyunk kíváncsiak, mennyire alkalmas a
kollégista létre, a már meglévő közösség­
be hogyan fog beilleni. A harmadik, utol­
só fordulóban már csak a vezetőség, vala­
mint a diákokból álló bizottság előtt kell
kérdésekre válaszolnia.
Röviden ez a szakkollégium és még ren­
geteg minden, amit csak bentlakással ta­
pasztal meg az ember. Ha kedvet kaptál,
jelentkezz, hamarosan megjelennek a hir­
detőtáblán a plakátok, nézd meg a honla­
punkat (www. szentignac.hu), keress év­
folyamtársat, aki nálunk lakik! Minden
érdeklődőt szívesen várunk a programja­
inkra!

Nádasdi Anita Rozália
Szent Ignác Katolikus Szakkollégium

1

A program nem előzmények nélküli: ta­
valy novemberben karunkra látogatott a
Szegeden nemrég megalakult Összeha­
sonlítójogi Intézet vezetője. Badò Attila.
Tudvalevő, hogy Szegeden másodévben
kötelező tárgy az „összehasonlító jogtan”,
melyhez hazánkban első ízben tansegéd­
letet is készítettek. Badò tanár úr pesti lá­
togatásán így elsősorban az összehasonlí­
tójog, mint oktatott tárgy előtt álló pers­
pektívákról esett szó.
Badò tanár úr még akkor, ősszel meghív­
ta a kari Összehasonlító Jogi TDK-t Sze­

gedre, mely meghívásnak örömmel tet­
tünk eleget. A közös TDK ülés témája
egyrészt továbbra is az összehasonlító jog,
mint tantárgy szerepe a jogi oktatásban,
másrészt azonban egy közösen megíran­
dó tankönyv koncepciója volt. Előadás
hangzott el a hazai jogösszehasonlítás tör­
ténetről (Jáki Balázs), a leendő tankönyv
jogelméleti megalapozásáról (Bencze
Mátyás), melyekkel kapcsolatban aztán
szolid vita bontakozott ki az ülés hátrale­
vő részén (elsősorban Péteri Zoltán pro­
fesszor úr tartalmas hozzászólását emel­
hetjük ki).
Bár a látogatás apropóját ez az összevont
TDK-ülés szolgáltatta, azt hiszem, nem
árulok el nagy titkot, hogy az azt követő
(és azt megelőző) programok legalább
olyan mély nyomokat hagytak bennünk,
mint a formális események. Mindjárt ér­
kezésünkkor kisebbfajta delegáció foga­
dott bennünket az állomáson (az Intézet
valamint a szegedi ELSA vezetői), és
nyomban egy kellemes ebédre vendégel­
tek meg minket. A TDK-ülést rövid séta
követte a Napfény Városában, mely sze­
mély szerint rám elbűvölő hatással volt:

felüdülés sétálni egy olyan történelmi vá­
rosban, mely - összehasonlítva a főváros­
sal - sokkal csendesebb, nyugodtabb, és
tisztább, egy szóval: polgáribb. Nem
hagyhattuk ki természetesen a híres Virág
Cukrászdát és a Tiszapartot sem, ahol is
az Összehasonlító Jogi TDK alapító titká­
ra, azóta a Jogbölcseleti Intézet tanárse­
gédje (aki neve elhallgatását kérte) a késő­
délutáni hangulatot Juhász Gyula híres
soraival jellemezte: „Hálót fon az est, a
nagy, barna pók”... Az este (és az éjszaka)
hátralevő részét a sokatmondó elnevezésű
,Borpatika” vendéglőben, majd végül a
1?SZOTE-Klub nevű szórakozóhelyen töl­
töttük együtt - immár teljesen kötetlen
formában. Ez utóbbi helyen a két kar
csocsóválogatottja is összemérte erejét: a
mieink gyenge kezdés után (két vesztett
meccs) szépítettek, a végső győzelem
azonban - egyelőre! - a szegedieké lett.
(Akit a két válogatott keretének - a kez­
dők és a cserék — összeállítási módja érde­
kel, annak elmondom, hogy a buliban je­
lenlevő két-két joghallgató közül került
kiválasztásra egyhangú szavazással a lehe­
tő legeslegjobb két-két játékos, jelesül az
e sorokat álnéven író Boronkay Miklós,
valamint a neve elhallgatását kérő Fekete
Balázs).

Összességében elmondható, hogy a láto­

gatás a vendégek nagy megelégedettsége
és a kialakult baráti kapcsolatok okán fel­
tétlenül folytatásra vár: ősszel mi szeret­
nénk vendégül szegedi barátainkat. Fel­
merült továbbá egy esetleges Szeged Pázmány jogásznap megrendezésének öt­
lete is - csak remélni tudom, hogy meg­
valósul!
Wéber András

huszonharmadik oldal

�Női szakasz
,Dobd ki nyugodtan a Playboy magazinjaimat, nem néztem őket már régóta.”

Mottó:

La 1
„Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok.
Ha bejön egy no, akkorJérJi leszek.
És annyira vagyok férfi, amennyire no az, aki bejött a szobába.”

„Megértelek."

,Ebben a filmben túl sok volt a meztelenke5&gt;dcs.”

(Karinthy Frigyes)

‘

Férfi és nő. A különbég köztük mindig is a viccek egyik kedvenc témája^
volt... Az alábbiakban egy kis szemezgetést olvashattok a legjobb írásokból.

3. Bankautomata
- Férfiak:

1. A Tökéletes Feleség
„Milyen figyelmes Tőled, hogy nem emlé­
keztetsz állandóan a koromra! Bezzeg a
bunkó kollegáim egy rakás virágot adtak
szülinapomra. Alig bírtam hazacipelni.
Nincs is ennyi vázánk. Még jó, hogy min­
den este legurítasz egy pár sört, így az üres
üvegeket vázának használhatom.”

,Már megint színjózan vagy, hányszor
mondjam még, hogy sokkal aranyosabb
vagy egy kis szalonspiccel? Sipirc a kocsmá­
ba, és 4 féldeci előtt haza ne gyere nekem,
mert nem foglak beengedni.”
&gt;í,Légy szíves hangos ítsd fel a tevét, hogy a
konyhában is halljam a meccset! &gt;5

„Már megint frissen borotválkozva bújsz
hozzam? Hányszor mondjam még, hogy
nincs férfiasabb a két napos borostánál?'I«

„Teszed le rögtön azt a porszívót? Romba
döntőd az illúzióimat. Ilyet csak homoko­
sok tesznek, ráadásul megmelegszik a söröd, amit most töltöttem ki....
„Frappáns ötlet volt drágám, hogy a koszos
zoknidat az asztalon tárolod. így mindig
szem előtt van, és biztosan nem felejtem el
kimosni. »
„Mindenképp tudd meg kérlek, hogy mit
rakott még édesanyád a borsos tokányba,
amitől olyan finom lett, mert legközelebb
nem akarom ezzel az anyámtól eltanult
amatőr kotyvasztással terhelni a gyomrodat.
.Inkább turkálok valamit a sarki bálásnál.
mert utánaszámoltam: ennek a szoknyának
az árából pont két rekesz sört lehet venni.”
.Milyen kedves Tőled, hogy felhajtva ha&gt;3'
gyod a WC ülőket, így megspórolsz nekem
ÎÎ
egy mozdulatot, amikor ki akarom sikálni.
.Nagyon rendes tőled az a törődés, ahogy
35'
olykor az egész éjszakát rászánod arra, hogy
a Vén Pipásban szegény Jenő lelkét ápold,
hisz mióta otthagyta a neje, valóban senkije

sincsen, akitől egy jó szóra számíthatna. Ha
úgy látod, hogy rosszul esik neki, hogy te
már hajnali háromkor hazajössz, inkább
maradj még vele, ne maradjon tüske szerencsétlenben! &gt;5

1. Autót leállítani,
2. Kiszállás, a bankhoz menni.
3. Kártyát bedugni.
4. Kódot megadni.
5. Kártyát, pénzt elvenni és menni.

.Persze, sétáljunk vissza, magam is szívesen
körbejárnám még néhányszor azt a gyönyö­
rű Porschét!

- Nők:

»,Most menj lángosért! Ott áll a büfé előtt az
a tangás lány, akit a parton mutattam neked.
Most megnézheted közelebbről. ?5
»,Úgy szeretem nézni az arcodon azt a feszült figyelmet, amint a számítógépeden
játszol.

2. A Tökéletes Férj
„Nem kérek még egy sört, holnap dolgoznőm kell.”

„Néha szeretném, ha csak átölelnél.

„Már rég nem voltunk sehol. Gyere, men­
jünk vásárolni és én majd viszem a táskádat! »
a
JÎ Hagyjuk
Rosalindát.”

focit,

nézzük

inkább

a

.Azt hiszem eltévedtünk, álljunk meg és
í&gt;kérdezzünk meg valakit!
,yan ilyen farmer levendula árnyalatban is?”
.Én is imádok joggingolni drágám, de nem
tudom tartani veled a tempót.”

,Ezcn a zuhanyozófüggönyön nincs elég
»■
csipke. )í
„Ezek a mellek túl nagyok.”
„Unom már a sört! Adj csak egy pohár narancslét, szívem.

.Anyád idejön lakni? Szuper, imádlakédeÎ3'
sem! Î3

,Azon gondolkodom, az a jó testű nő a
szemközti lakásból tudja-e, hogy belátok a
fürdőszobájába? Azt hiszem, szólok ne­
ki!
«

1, Megérkezni.
2. Make-up ellenőrzés a visszapillantóban.
3. Autót leállítani.
4. Kulcsot a zsebbe dugni.
5. A bankhoz menni.
6. Kártyát a táskában keresni.
7. Kártyát bedugni.
8. Keresni a táskában az OB-s dobozt,
amire a kód fel van írva.
9. Kódot megadni.
10. Néhány percig a használati útmutatót
tanulmányozni.
11. „FÉLBESZAKÍT” billentyűt benyomni.
12. Kódot ismét megadni.
13. Számlaegyenleget vizsgálni.
14. Borítékot keresni a zsebben.
15. Tollat keresni a zsebben.
16. Számlaegyenleget felírni a borítékra.
17. Pénzkiadó nyílás tanulmányozása.
18. Pénzt elvenni.
19. Beszállni az autóba.
20. Make-upot ellenőrizni.
21. Elindulni.
22, Megállni.
23. Megfordulni.
24. Kiszállni.
25. Kártyát az automatából kivenni.
26. Beszállni.
27. Kártyát a pénztárcába tenni.
28. Számlát eldugni.
29, Pénzösszeget felírni.
30. Borítékot a zsebbe dugni,
31, Make-up ellenőrzése.
32. Elindulni.
33. 5 km-t megtenni.
34. Kéziféket kiengedni.
- Az oldalt összeállította: GJ -

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="57">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3382">
                  <text>2004</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3448">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3428">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3429">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3430">
                <text>VII. évfolyam 3. szám 2004. április 29.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3431">
                <text>Tartalom&#13;
Hírek &#13;
Interjú Kránitz Mihály rektorhelyettessel &#13;
Tanáraink emberközelben 2. &#13;
A Passió a Pázmányon &#13;
Bemutatkozik a Flachbarth Ernő Kutatócsoport &#13;
Ha már utánzunk... &#13;
Interjú Ordas Eszterrel, a HŐK gazdasági elnökével &#13;
Beszélgetés Barta Zitával &#13;
Felsőoktatási Információs Pont &#13;
Beszámoló a Kari Tudományos Diákköri Konferenciáról &#13;
PPKE-JÁK, Kan TDK eredménye &#13;
Dúlt hiteink és a valóság &#13;
Az alkotmányjogi TDK &#13;
Filmajánló &#13;
Glosszátor &#13;
Párizs fénye &#13;
Egy hang, egy hangszer és egy korsó Guiness &#13;
Oktatók — hallgatók &#13;
Oktató-hallgató viszony a Karon &#13;
A Szent Ignác Szakkollégium &#13;
Az Összehasonlító Jogi TDK látogatása Szegeden &#13;
Női szakasz</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3432">
                <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Boronkay Miklós - főszerkesztő; PPKE HÖK; Koltay András - tudományos tanácsadó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3433">
                <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Boronkay Miklós - főszerkesztő; PPKE&#13;
HÖK; Koltay András - tudományos tanácsadó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3434">
                <text>2004. április 29.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3435">
                <text>2004.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3436">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3437">
                <text>A4 (210x297) ; (1044kb+4831kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3438">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3439">
                <text>PPKE_itelet_VII_3_20040429</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3440">
                <text>T00063</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3441">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3442">
                <text>24 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3443">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3444">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3445">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3446">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3447">
                <text>PPKE_itelet_VII_3_20040429</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="264">
        <name>Boronkay Miklós</name>
      </tag>
      <tag tagId="209">
        <name>HÖK</name>
      </tag>
      <tag tagId="41">
        <name>Jobbágyi Gábor</name>
      </tag>
      <tag tagId="191">
        <name>Koltay András</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="191" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="388">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/bcca2366a715168ecd39c95ee2e45a53.jpg</src>
        <authentication>8844dbc199a069fa71be65ed01d6ad83</authentication>
      </file>
      <file fileId="389">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/337acfc7238dee2d03ab0bdf84eccf02.pdf</src>
        <authentication>1f78ad9ca4cd4056427783034240143a</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="3405">
                    <text>FF^CEjitelctyUjíJíOO4O4O&amp;.p^
A PPKE-JÁK legnépssserűLL lapja

ITELETI

5
*?

'’®9uutf"

k PÁZMÁNY PÉTER KATOUKUS EGYETEM

JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR
HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA
•rZfiJfciX *

i.

■ .-'■ tis - "i.' í' ■

'■

Ì ^tíij

-

wAís' 'Ai*

T

^■:í-

P-

I I

'

:l’

*r'

►/

^Í?B1
Tè"
»1

•*1
■ W*|

X

I- í

''&gt;

ti-

t'

■fl

j;
&lt;t«íS

3« nF-Ka

&gt;&lt;

'*t

jSw&lt;Bit«i )

Pi
FF

j!

k
???: '

\

t-

a

&gt; »»-Ív

4

;e

E •:

ítt:

»'*E_ .
J f

'Á‘í^

■í

n
Ì

&gt;

ít

I

i'p

í

'(

.ra; ( it

íít’

f ^fx«í -

■íi.

MÉRLEGRE TÉVE
PÉTERI ZOLTÁN
NEPTUN-RENDSZER
MAGYARORSZÁG ÉS A GLOBALIZÁCIÓ
VIL évfolyam^ 2, szám

e-maih itelet01@hotmail,com
h on lap: iviviv.jak.ppke. h u/itelet

VARGA GERGELY
BOLOGNA
2004. április 6,

�■

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,
addig volt országunk,
míg az mi hitünk virágjában volt”
(Pázmány Péter)

Mérlegen
közös dolgaink

IMPRESSZUM

Felelős kiadó:

Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A kiadó képviselője:

dr. Jobbágyi Gábor, intézetvezető egyetemi tanár

SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Főszerkesztő:
Boronkay Miklós
(tel: 06 30/293 20 10)

A szerkesztőség tagjai;
Cseri Tímea, Gulyás Judit, Milisits Barbara,
Németh Adám, Szabó Zoltán, Szabó Viktor, Szincsák Zsuzsa,
Török Balázs, Zsellér Máté

Munkatársak:
Dedics Zsigmond, Dévényi Nóra, Erdélyi Ágnes, Fekete Borbála
Teleki László, Szilvásy György, Varga Bálint, Zalai Péter

Tudományos tanácsadó:
dr. Koltay András, egyetemi tanársegéd
Megjelenik 1200 példányban

Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk
bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat
lemezen, vagy e-mailcn (itelet01@hotmail.com) kérjük!
Köszönettel: a szerkesztőség.
TA RTA LO M

Hírek
Milyen az oktató-hallgató viszony a karon?
Prof. Dr. Péteri Zoltán, személyesen
Néhány tudnivaló az úgynevezett bolognai folyamatról
Szaddam és az oroszlánok
Könyv^ánló: Bogár László és a globalizáció
Glosszátor
Azok a boldog szép napok 7.
A Büntetőjogi TDK
Vad Fügefa
Föltámadott a tenger
Lenin és Sztálin vécédeszkában
Támadnak az impresszionisták
Kúrán Andor: Haza, a mélyben
Sáska Zoltán Attila: Rituálé Körkérdés — Válaszok: NEPTUN
Futaki Tibor virslis kalandja
Pro Facultate-Nap

e-tnail cím: itelet01@hotmail.com
második oldal

3
3
4
7
8
10
12
12
12
13
14
15
16
17
17
18
19
20

Nagy örömömre az összkari hallgatói lelkese­
dés az elmúlt hetekben sem csökkent: hajóki­
rándultunk március 15-én, megnéztük a Pas­
siót, kerekasztal-beszélgettünk az egyházak
helyzetéről a diktatúrában, hogy csak a legfon­
tosabbakat említsem. Tart még az ítélet mun­
katársainak lendülete is: a megszokottnál jóval
hamarabb összeállt e szám, miközben igényes
írásokat még ki is kellett hagyni...
Mindazonáltal nem titkolhatom, hogy változások vannak ké­
szülőben a lapnál, mely nem merül ki új munkatársak és új cikkek
megjelenésében. Szemlélet- és arculatváltásra készülünk. Miközben továbbra is beszámolunk a karon történt eseményekről, ennél többet szeretnénk, ami eddig nem vagy csak részben valósult
meg: kulturált keretek közt megvitatni a mindannyiunkat érintő
ügyeket. Ezért a múlt számban közzétett a NEPTUN REND­
SZERREL kapcsolatos körkérdésre érkezett hozzászólásokból a
legérdekesebbeket már ebben a számban is olvashatjátok, a követ­
kező (húsvét utáni) ítéletben pedig az OKTATÓ-HALLGATÓ
VISZONNYAL kapcsolatos - remélhetőleg szép számú - hozzá­
szólásokból válogatunk majd. Emellett a számunkra égetően fon­
tos kari probléma mellett felvetünk egy, az egész vilá^ számára ak­
tuális, általánosabb problémakört is: a GLOBALIZÁCIÓÉT. Vi­
taindító írásunk egy könyvismertető, melynek keretei közül kilép­
ve — akár annak felvetéseit továbbgondolva, akár egészen más uta­
kon elindulva - keressük majd helyünket a világban, utunkat egy
vállalhatóbb jövő felé. E problémák végérvényes megoldására
nem vállalkozhatunk - az ítélet nem mond ítéletet -, értelmes
párbeszédben egymásnak feszülő érveket és értékeket mérlegre
téve azonban közelebb juthatunk a megoldáshoz.
Mindehhez az kell, hogy MINDENKI, akinek VAN vélemé­
nye, tiszteljen meg bennünket bizalmával és írja meg. Hogy az
újság ne csupán néhány exhibicionista hallgató magánvállalkozá­
sa legyen (reményeim szerint már most sem az), hanem az egye­
tem (universitas) valamennyi polgárának közös vállalkozása, szé­
les érdeklődésre számot tartó kérdések széleskörű megvitatásá­
nak fóruma, egyszóval valamennyiünk lapja. Az ítélet ebben a
diskurzusban mederként szolgálhat: vélemények és ellenvéle­
mények, hallgatók és oktatók, gondolkodni tudók és akarók kö­
zös fóruma lehet - ha valamennyien úgy akarjuk.

Boronkay Miklós
főszerkesztő

honlap: www.jak.ppke.hu/itelet

�---------- -

■

"'*B

li

Hl—wi

hírek
A Passió PázmányOS bemutatója
Egy nappal az országos bemutató előtt,
március 24-én, szerdán pázmányos kö­
zönség előtt levetítették A passió című fil­
met. A zártkörű bemutató a Rektori Hi­
vatal szervezésében, a forgalmazó Buda­
pest Film segítségével került megrendezésre. A reggel nyolc órás időpont; sem
volt elijesztő hatással, a Corvin mozi
i
Kabos-terme zsúfolásig megtelt. A 300
főnyi közönség több mint kétharmadát a
jogi kar hallgatói, oktatói, alkalmazottai
tették ki. A fantasztikus filmalkotást min­
denki figyelmébe ajánljuk!

ítélet honlap
Amint bizonyára tapasztaljátok, az ítéletnek jelenleg sajnos nincs igényes, naprakész hon­
lapja. Ehhez pillanatnyilag nincs emberünk. Pedig biztos, hogy a kar több ezres hallgató­
ságában van legalább egyvalaki, aki a honlap elkészítését jó szívvel és lelkesedéssel vállalná.
En hiszem, hogy van olyan pázmányos, aki a honíapszerkesztéshez valamennyire ért, és
egyúttal szívesen segítené a kari hallgatói lap munkáját - örömet okozva ezzel hallgatótár­
sainak és reményeim szerint maradandó értéket hozva létre. Ha véletlenül épp TE vagy ez
a kedves hallgatótársunk, kérlek hívj fel a 06 30 293 20 10 -es telefonszámon. Hívásodat
előre is köszönöm; Boronkay Miklós.

Honlapszerkesztő kerestetik!
Szavazás!
Április 29-én második alkalommal kerül
kiosztásra a Pro Facultate-díj,
melynek díjazottjait a Kar oktatói,
alkalmazottai és HALLGATÓI
határozzák meg.
A szavazásra április 14-20. között
kerül sor.
(Részleteket Id. a 20. oldalon)

A Lippay György Kör kezdeményezésére olyan információs honlap készül, melyen a
kari közélet eseményei és programjai lesznekjó előre megtalálhatók.
A lap neve Cultura Facultatis, és a kari honlapról lesz elérhető. Az alapkoncepció már

megvan, csak megvalósításra vár. Várjuk mindazok segítségét, akik szívesen vennének
részt a honlap szerkesztésében és folyamatos frissítésében!

Jelentkezni lehet a lippaygyorgykor@hotmail.com címen.

Milyen az oktató-hallgató viszony a karon?
- körkérdés A középkori universitas-eszme szerint az
egyetem az oktatók és a hallgatók közös­
sége. Azért jött létre, hogy tanítson és tu­
dományos műhelyként szolgáljon. Nem
lehet tehát a hallgatóságot sem száműzni,
sem pedig az oktatás puszta tárgyaként
kezelni (a jogviszonyelmélet mintájára:
oktató=oktatási alány, hallgató=oktatási
tárgy, tananyag=az oktatás tartalma).
Amellett, hogy az oktatás szükségszerű és
autonóm részese, a hallgató képességei
szerint maga is bevonható a tudományos
életbe, sőt mitöbb: belőle kerül majd ki a
jövő oktatója. Ezek a megállapítások, úgy
vélem, maguktól értetődő igazságok. En­
nek fényében viszont korántsem magától
értetődő az a helyzet, amely ma a karon
fennáll. Számos kiváló kezdeményezés
kivételével (vagy éppen főszabálya mellett
kivételként?) általában a tudományos di­
ákélet pangása figyelhető meg, valamint a
hallgató-oktató kapcsolat úgyszólván tel-

jes hiánya. Ez pedig olyan probléma, mely
feltétlenül orvoslásra szorul! Számtalan
negatív következménye mellett csak meg­
említjük, hogy ha egy katolikus egyetem
saját hitvallása szerint nem csak puszta tu­
dást, hanem erkölcsiséget, éthoszt is át
akar adni, akkor ezt nagyelőadásokon
meglehetősen nehezen teheti meg; ennek
legmegfelelőbb színterei az oktatók és a
hallgatók találkozásainak kisebb körű, kö­
tetlenebb formái (gyakorlatok, speckollok, TDK-k etc.). Ezért az ítélet né­
hány - példálózó jellegű - kérdést tesz fel
az Universitas (Catholica De Petro Páz­
mány Nominata) valamennyi felelősen
gondolkodó tagjának:

3. Tényleg szeminárium-e a gyakorlat
(hallgatói-oktatói párbeszéd helye), vagy
inkább elóadáspótlék?
4. Van-e mód arra, hogy a tehetségesebb
hallgatók bekapcsolódjanak a tanszékek
munkájába?
3. Vánnak-e olyan informális rendezvé­
nyek, ahol a hallgatók és az oktatók kötet­
lenebb formában beszélgethetnének?
6. Egy oktató hány hallgatója nevét ismeri
egyáltalán??? (és viszont...)
7. Kezdeményez (hét) nek-e a hallgatók
bármit is, vagy maradjanak meg - a nevük
alapján fő tevékenységüknél - a hallgatás­
nál?
8. És legfőképp: mi a teendő???!!!

í. Van-e minden tanszéken tudományos
diákkör? Ha nincs: lesz-e?
2. Vin-e elég (olyan) speciálkollégium,
ahol a kisközösségi munka hatékonyan
megvalósítható?

Külön megkérjük a kar OKTATÓIT,
hogy tiszteljenek meg minket vélemé­
nyükkel.
A válaszokat az itelet01@hotmail.com
címre várjuk.

harmadik oldal

�Prof. Dr. Péteri Zoltán, személyesen
Beszélgetés életéről, tudományos oktatói tevékenységéről,, jogösszehasonlításról,
katolikus szellemiségről és az új államtan szöveggyűjteményró'l...
Milyen megfontolásokból lett jogász a Tanár
Úr, mesélne nekünk gyermekkoráról és fiatal­
ságának meghatározó állomásairól.^

Értelmiségi családból származom, apám
jegyző volt, anyám középiskolai tanár. Ki­
lenc éves voltam, amikor apám meghalt, és
onnan kezdve anyám vállára nehezedett
három gyerek felnevelésének teljes gond­
ja. Az első gyerekkori éveket Békéscsabán
töltöttem. 1939 őszén anyámat fölhelyez­
ték az akkor visszakerült Kassára. Ott
kezdtem el középiskolai tanulmányaimat
is. Ma is nagy szeretettel gondolok vissza a
kassai Hunfalvy János Gimnáziumra,
amelynek kiváló tanárai indítottak el tulaj­
donképpen azon a pályán, amelyre végül is
eljutottam, azzal, hogy hallatlan szigorral
és következetességgel, a mércét magasra
téve fogalmazták meg követelményeiket.
A háború végén mi, magyarok termé­
szetesen nem maradhattunk Kassán, anyá­
mat visszahelyezték Békéscsabára, így az ot­
tani gimnáziumban érettségiztem le. Ez­
után következett 1948-ban az iskolák álla­
mosítása, ami azzal járt, hogy anyámat most
Pécsre helyezték, mert hiszen ott számos
egyházi intézmény volt, s az államosítás
után tanárokra volt szükség. Én az elé a vá­
laszút elé kerültem, hogy Békéscsabán le­
érettségizvén hol folytassam tanulmányai­
mat. Pécsett erre két lehetőség volt: elme­
hettem volna orvosnak vagy jogásznak, de
egyik sem akartam lenni. Minthogy az or­
vosi pálya iránti ellenszenvem erősebb volt,
így kizárásos alapon a jogi pálya mellett
döntöttem, amihez - s ezt hangsúlyozni kí­
vánom, - a legcsekélyebb kedvem sem volt.
Hogyan teltek egyetemi évei, hiszen a negyvenes évek vége felé senki sem volt könnyű
helyzetben...?

Hozzászoktam részint otthon, részint a
középiskolában, hogy keményen kell dol­
gozni ahhoz, hogy az ember valamilyen
eredményt elérjen, és az a bizonyos „há­
rom ’T’ betű”, - amiről mindig beszélni
szoktam („Több Telik Tőled”) - vezérelt,
így nem könnyű körülmények között is
sikerült helytállnom, évfolyamelső vol­
tam, és minden vizsgámat kitüntetéssel
tettem le. Azok valóban nehéz évek voltak,
értelmiségi származású voltam, anyám
közismert templomba járó tanár volt,
negyedik oldal

H

f

S

1

«

fi

öcsém a papi pályára lépett, így mindezek­
kel a tarsolyban nem számítottam a dédel­
getett kedvencek közé a Karon, Ilyen kö­
rülmények között ma is csak a Gondvise­
lés különös kegyelmének köszönhetem,
hogy mindennek ellenére sikerült elvégez­
nem az egyetemet.
Voltak-e meghatározó egyéniségek, akik nagy
hatást tettek a Jánár Úrra és döntően befolyá­
solták érdeklődését?

Pécsi professzoraim alapvető szerepet ját­
szottak abban, hogy megszerettem választott
pályámat. Ma is nagy szeretettel gondolok
vissza rájuk és számtalan kedves történetet
mesélhetnék el róluk. Csekey István, Holub
József és mindenek fölött Óriás Nándor aki néhány évvel ezelőtt halt meg 106 éves
korában - gyakorolták rám a legnagyobb ha­
tást. Engem nem tartanak rossz előadónak,
de Óriás Nándornak - a Biblia szóhasznála­
tával élve - a saruszíját sem vagyok méltó
megoldani. Ö római jogot oktatott, az első
évben pedig a Bevezetés a magánjog alapin­
tézményeibe című tantárgyat. Ma is számta­
lanszor felidézem emlékét, és a tőle kapott
kitűnő érdemjegy mindmáig életem legna­
gyobb büszkeségei közé tartozik.
Másodéves voltam, amikor a pécsi kar
oktatója lett Vas Tibor professzor Debre­
cenből, aki vak volt. Oktatómunkájához
segítségre volt szüksége, így idegen nyel­
ven felolvasókat kerestek számára. Rend­
kívül művelt ember volt, három világnyel­
ven is kitűnően tudott. Rám angol és né­
met területen várt a felolvasói feladat. Vas

Tibor szakterülete egyébként a jogelmélet
volt. Azt akarta, hogy a tanszékén is tevé­
kenykedjem, és - az akkoriban meglehető­
sen ritka - MTA - ösztöndíjat is szerzett
számomra.
A nemzetközi jogi tanszéket Flachbarth Er­
nő professzor vezette, aki felvidéki kisebb­
ségi sorsból érkezett, és hihetetlenül nagy
tudással rendelkezett. Félelmetes vizsgázta­
tó volt, de nekem roppantul imponált a tu­
dása révén, és mindent megtettem, hogy
helytálljak a nemzetközi jogból is. Pályadí­
jas dolgozatot is írtam nála, mire felajánlot­
ta, hogy menjek hozzá a tanszékre.
Hogy került mégis a Magyar Tudományos
Akadémiára az egyetem végeztével?

Bennem az egyetemi évek alatt világosan
megfogalmazódott, hogy elméleti kérdé­
sek iránt érdeklődöm, szeretnék tudomá­
nyos munkával foglalkozni. Ott szeret­
tem volna maradni a Kar nemzetközi jogi
tanszékén, de mivel a kari vezetőség ezt
nem tette lehetővé, ezért elfogadtam azt
az ajánlatot, mely szerint a budapesti Ál­
lam- és Jogtudományi Intézet munkatár-,
sa lehetek. 1952. július 15-e óta az Intézet
kutatója vagyok mind a mai napig.
AíiTyezi tudományos tevékenységet folytat és
folytatott a Tanár Úr az Akadémián?

Az Intézetben az Állam- és Jogelméleti
Osztályon tevékenykedtem, ahol rövide­
sen alapvető változás történt, mert Vas Ti­
bort Szabó Imre váltotta fel az igazgatói
székben, aki addig az Igazságügyi Minisz­
térium Törvényelőkészítő Főosztályának
volt a vezetője, régi marxista, aki a magyar
tudományos életnek is hamarosan köz­
ponti alalga lett, s mint egyetemi tanár az
ELTE állam- és jogelméleti tanszékének
vezetője.
Az Intézetben akkor több fiatal kutató
volt, és Szabó tudatosan általa tehetséges­
nek tartott fiatalokkal vette magát körük’
Ez nem volt rossz társaság, és az Intézet
nemzetközi mércével mérve is rangos tu­
dományos műhely lett. Olyan kiváló jo­
gászok dolgoztak ott az én korcsoportom­
ból, mint Kulcsár Kálmán, később az
Akadémia főtitkárhelyettese, a Szocioló­
giai Intézet igazgatója, majd igazságügyi
miniszter; Peschka Vilmos akadémikus;

�Mádl Ferenc, köztársaságunk jelenlegi el­
nöke; Herczegh Géza, a Hágai Nemzet­
közi Bíróság tagja és Viski László, a fiata­
lon elhunyt kitűnő büntetőjogász.
Nos, ez a társaság hamarosan érdemi
publikációkkal lépett fel, és ezt az tette le­
hetővé, hogy Szabó mintegy ernyőt tar­
tott az Intézet fölé. Az ő személyes tekin­
télye és az Akadémián betöltött tisztsége
az Intézetet megvédte. Ez volt pl. az
egyetlen akadémiai intézet az ún. szocia­
lista táborban, ahol az intézet tagjai között
elenyésző volt párttagok száma, ami má­
sutt elképzelhetetlen volt.
A Tanár Urat joggal nevezhetjük a jogössze­
hasonlító tudomány egyik magyarországi meg­
alapozójának. Hogyan került kapcsolatba ez­
zel a szakterülettel.^

1960-ban a Jogösszehasonlító Osztály ve­
zetője lettem az Intézetben. Az osztályt
Szabó azért hozta létre, mert rájött arra,
hogy a nemzetközi életben a jogössze­
hasonlítás döntő szerepet játszik, s ő eb­
ben részt akart venni. Nyelvtudásom ré­
vén engem szemelt ki, hogy legyek az
osztály vezetője. Számos publikációval je­
lentkeztünk, nemzetközi jogösszehason­
lító kongresszusokra referátumokat ké­
szítettünk, idegen nyelvű köteteink nagy
sikert arattak a világsajtóban.
Az Intézet jogösszehasonlítás terén el­
ért eredményei olyan jelentősnek minő­
sültek nemzetközi téren, hogy a Nemzet­
közi Összehasonlító Jogi Akadémia jubi­
leumi 10. kongresszusának rendezési jo­
gát Magyarország kapta meg, ami akkor
példátlan eset volt. Ezután Szabó Imrét a
Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadé­
mia elnökévé is megválasztották. Ennek a
kongresszusnak a rendezésében a
Jogössze-hasonlító Osztály játszotta a
kulcsszerepet. Mintegy 700 külföldi ven­
déggel rendeztünk meg egy olyan nem­
zetközi kongresszust, amelyet mind a mai
napig mint az egyik legsikeresebbet emle­
getnek komparatista körökben.
Ez volt az a terület, ahol aztán elég so­
kat tevékenykedtem magam is, és az ér­
deklődésem fokozatosan áttolódott a
jogösszehasonlítás felé. Az egykori Államés Jogelméleti Osztály így „szakosodott”,
mert Kulcsár ajogszociológia irányában te­
vékenykedett, Peschka a jogfilozófia terü­
letén maradt, én pedig ajogösszehasonlítás
területét választottam. Nagy megtisztelte­
tésnek tartom, hogy - titkos szavazással - a
Nemzetközi Összehasonlító Akadémia
tagjává is megválasztottak.

Hangulatkép az Összehasonlító Jogi TDK üléséről
Úgy tudom, René Dávidot, a jogösszeha­
sonlítás világszerte híres tudósát személyesen is­
merte. Hogyan jött létre a vele való találkozás?

Strasbourg révén. Szabó elég korán kikül­
dött néhányunkat a Strasbourgi Nemzet­
közi Jogi Fakultásra, és éppen az ottani
eredményeim alapján, - mert a szocialista
táborból elsőként szereztem kitüntetéses
oklevelet — ott tartottak, és néhány év
után, 1970-től professzorrá is előléptet­
tek. Ott volt alkalmam találkozni a nem­
zetközi jogtudományi élet számos nagy
alakjával, köztük természetesen René
Dáviddal is, aki rendkívül mély benyo­
mást tett rám. Óriási tudása mellett em­
berileg is közel állt hozzám: csipkelődő,
finoman gúnyolódó típusú ember volt, és
én eziránt rendkívül fogékony voltam és
mindmáig maradtam. Számomra megle­
pő módon ő, aki világnagyság volt, kitün­
tető figyelemben részesített engem. Mó­
dom volt őt felkeresni Aix-en-Provence-i
házában is, ahova visszavonult élete vé­
gén. Különleges egyénisége és szilárd de­
mokratikus elkötelezettsége nagyon mé­
lyen megmaradt emlékezetemben.
Mit gondol a Tanár Úr egy jogösszehasonlító
tanszék létrehozásáról? Látja ennek realitását,
esetleg vannak-e tervei ezzel kapcsolatban?

Jogösszehasonlítást mindenképpen oktatni
kellene a jogi karokon. Ez már világszerte
elfogadott felismerés. Erről a legutolsó
Összehasonlító Jogi Kongresszuson is szó
volt, melynek ehhez a témájához a magyar
referátumot én készítettem. A jogössze­
hasonlító oktatás kétféleképpen képzelhe­
tő el: a jogösszehason-lításnak mint önálló
diszciplínának tanítása (teaching of
comparative law), úgy, ahogyan azt speciál­

kollégium keretében Karunkon csináljuk,
s amelynek témája a jogösszehasonlítás
mibenléte, célja, funkciói, története stb.,
valamint a nagyjogcsaládok; vagy az egész
jogi oktatás összehasonlító jellegű átalakí­
tása (comparative law teaching), amihez
természetesen szakismereteken kívül
nyelvtudás is kell.
Magyarország még e téren gyerekcipő­
ben jár. Az ELTE-n a jogösszehasonlító
oktatást speciálkollégium formájában
kezdtem el, és ezt folytatom Karunkon is.
Súlyt helyezek arra is, hogy a tanítványai­
mat kijuttassam Strasbourgba a Nemzet­
közi Jogi Fakultásra, ahol immár 36 éve
tanítok, hogy kapcsolatokat teremtsenek,
jogi kultúrájukat bővítsék, nyelvtudásu­
kat tökéletesítsék és beleépüljenek egy új,
egységesülő Európába.
Hogyan kezdődött a Tanár Úr oktatási pálya­
futása?

Állam- és Jogtudományi Intézetben,
amikor fölkerültem, Vas Tibor volt az
igazgató, aki az ELTE professzoraként
igen hamar rám bízta az esti hallgatók
szemináriumának vezetését, és ez utóbb
fokozatosan kiépült. Akkoriban vált lehe­
tővé, hogy az Intézet vezető munkatársai
oktathattak az egyetemeken, s ezt az en­
gedélyt én is megkaptam. Állam- és jogel­
méleti szemináriumokat vezettem, aztán
speciálkollégiumok formájában jogössze­
hasonlítást oktattam, majd amikor a Páz­
mány megalakult, meghívást kaptam,
hogy a Bevezetést az első évben tanítsam.
Világnézeti elkötelezettségem egyértel­
művé tette a döntést, így átjöttem a Páz­
mányra. Az ELTE-n továbbra is megma­
radtam a doktori képzés területén, jog-

ötödik oldal

�Fekete Balázs, Badò Attila és Péteri Zoltán az Összehasonlító Jogi TDK egyik ülésén
összehasonlítást tanítok a doktori fokoza­
tot megszerezni kívánók számára.
Mikor lett a Tanár Úr Karunk oktatója?

Kezdettől fogva itt voltam, már a Ménesi
úton, ahol kezdtünk, így már az első jog­
hallgató évfolyamot tanítottam. Azt hi­
szem, néhány nappal a tanévkezdés előtt
hívtak fel, hogy a Bevezetést kellene ok­
tatni, vállalnám-e.
Volt ennek a tantárgynak már kialakult struk­
túrája?

Ez a tárgy minden magyarországi jogi ka­
ron kötelező, de mindenhol más és más
jelleggel oktatják. Én úgy láttam helyes­
nek, ahogy máig csinálom, s ez úgy tűnik,
bevált.
Később az államelmélet oktatását is át
kellett vennem, s ezt múlt év december vé­
géig tanszékvezetőként végeztem. Ez évjanuáijában néhányad-magammal én is
megkaptam a Professor emeritus címet,
ami aztje lenti, hogy már nem vagyok egye­
temi státuszon, hanem egy külön szerző­
dés keretében csinálom azt, amit eddig.
Mit gondol Tanár Úr^ hogyan lehet a katolikus
szellemiséget érvényesíteni egyetemünkön?

Meg kellene keresni és találni azokat a
formákat, amelyek egy egyetem UNI­
VERSITAS jellegét jobban kidomboríta­
nák. Ez a középkor óta azt jelentette, hogy
az oktatók és a hallgatók együttesen alkot­
ják az Universitast. Úgy gondolom, hogy
keresni és lehetőleg megtalálni kellene
azokat az új formákat, amelyek között

hatodik oldal

ezeket a kapcsolatokat oktatók és hallga­
tók között ki lehetne építeni. Sajnos he­
lyiséghiánnyal küszködünk, ami megne­
hezíti ezt, ami mindig lényege volt az
egyetemi oktatásnak. A tanszékvezető
professzornak volt pl. külön szobája, ahol
3-4 hallgatóval külön is tudott foglalkoz­
ni, volt egy szemináriumi helység, melylyel csak a tanszék rendelkezett stb. Akkor
kialakulhatott a tanszék köré épülve egy
olyan fajta együttműködés, amelynek ke­
retében a tudományos utánpótlás kineve­
lése is végbemehetett. A mi körülménye­
ink között ez inkább vágy, mint valóság,
ezért kellene azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne ezt az oktató-hallgató kapcsolatot fejleszteni.
A magunk részéről legalábbis törek­
szünk erre. Van TDK-nk, amely rendsze­
resen ülésezik, külföldi vendéget tudott
már meghívni, úgyhogy ez nemcsak névleg létező, hanem működő közösség is.
Emellett elég sokan vannak már olyan
pázmányos hallgatók is, akik a strasbourgi
Nemzetközi Összehasonlító Jogi Fakultás
kurzusait megjárták és ott is helytálltak. E
kurzusokon mindig nagyon kellemesen
telik az idő tudunk, mert módunk van ta­
lálkozni egymással az órákon kívül is.
A második évfolyam nemrég ismerkedett meg
az új államtan szöveggyűjteménnyel. A tanár
Úrnak mi a véleménye róla?

Nagyon jelentős kezdeményezésnek tar­
tom, és Takács Péternek nagy érdeme,
hogy ezt megszervezte. A szöveggyűjte­

mény ugyanakkor nyilvánvalóan nem pó­
tolhatja az államtan egyetemi tankönyvét.
E téren az első, átmenetinek szánt lépést
jelentik azok az előadásvázlatok, amelye­
ket már korábban is közzétettünk. E fü­
zetnek folyamatban van az új kiadása,
amely természetesen még nem tekinthető
tankönyvnek.
Itt azonban egy alapvető probléma is
megoldásra vár. Az államelméletnek
ugyanis többféle változata van világszerte.
Létezik egy filozófiai alapállású államböl­
cselet, van egy, a politikatudomány felé to­
lódó irányzat, s egyes volt szocialista orszá­
gokban él még a marxista hagyományok­
ból táplálkozó államelmélet is. Én elköte­
lezett híve vagyok az Allgemeine
Staatslehre hagyományának, a német
nyelvterületen meghonosodott államtannak, amely közelebb áll a tételes joghoz,
mint az állambölcselethez. Ennek kiváló
képviselői vannak ma is, és a magam részé­
ről ezt a hagyományt igyekszem folytatni.
Manapság „ divatos ” téma a jogászi túlképzés
problémája. Mit gondol a Tanár Úr, szükség
van ennyi jogászra Magyarországon?

Mindig voltak és vannak is divatos szak­
mák. Amikor én fiatal voltam, akkor a
pesti Műegyetemre nem lehetett beke­
rülni, majd volt egy olyan időszak, ami­
kor az orvosi kar volt ilyen. Aztán jött a
jogász-reneszánsz, amikor mindenki jo­
gász akart lenni. Valószínűleg túl sok a ki­
lenc vagy tíz jogi kar, ami jelenleg van,
ennyi jogászt nem tud “felvenni” ez a kis
ország. Lehet, hogy az Európához való
csatlakozás ezen a téren megnyit bizo­
nyos lehetőségeket, de túlzott illúzióink
nem lehetnek, mert nemzetközi helytál­
lásra csak azok a jogászok számíthatnak,
akik szakmailag és nyelvileg is kellően fel­
vértezettek. Emellett a jog túlságosan
nemzeti tudomány is ahhoz, hogy a hazai
diplomát külföldön közvetlenül is hasz­
nosítani lehessen.
Mit jelent a Tanár Úr számára a tanítás?

Fiatal korom óta tanári pályára készültem,
és soha nem is akartam más hivatást vá­
lasztani. A Gondviselés különös kegyel­
me, hogy jogászként visszahozott az okta­
tói pályára, s azt csinálhatom, amit min­
dig szerettem volna. Kötelességemnek, és
ráadásul kedves kötelességemnek tartom,
hogy az ismereteimet továbbadjam. Vi­
lágéletemben tanár voltam, vagyok és ma­
radok.

Dévényi Nóra

�111

■

Néhány tudnivaló az úgynevezett
bolognai folyamatról
ja, arról nem is szólva, hogy a politika szá­
mára is aktuális kérdést szolgáltat. Vélemé­
nyem szerint nem vitatható, hogy a magyar
oktatási rendszer átalakításra szorul, a ki­
emelkedő hazai vagy nemzetközi tudomá­
nyos eredmények már régóta csak annak
hamis látszatát keltik, amire sokan szeret­
nek ma is hivatkozni, hogy a szisztémával
minden rendben van — ezzel szemben sú­
modeH Európában is „egyeduralkodóvá'
lyos fogyatékosságok mutatkoznak a képzés
válik; a magyar kétszintű felsőoktatási rend­
mindhárom szintjén, s ezt bárki tapasztal­
szer is idomul ehhez, így eltűnik az érdemi
hatja az általános színvonalcsökkenés, a fel­
megkülönböztetés a jelenlegi főiskolák és
vételi pontszámok zuhanása, a terjedő műegyetemek közt.
veletlenség, az alap képességek (olvasás, írás,
Milyen volna a tervezett képzési szintek viszo­
számolás) hiányosságai stb. kapcsán - de
nya?
felmérések is állandóan felhívják erre a fi­
a) Négy képzési szint maradna: AIFSZ
gyelmet. Nem hagyható figyelmen kívül
(akkreditált iskolarendszerű felsőfokú
persze az utóbbi idők rohamosan „támadóJ9’
szakképzés) + Bachelor + Master +
információtömege, melynek jelentékeny
PhD.
részét be kellene építeni az oktatásba, ha
b) Mind a 4 szint önmagában elismert vég­
korszerű ismeretek átadása is cél volna. Va­
zettséget és szakképzettséget biztosít a
lószínűleg felül kellene vizsgálni a közokta­
hazai és európai munkaerőpiacon,
tás tananyagát, a hangsúlyok elosztását
c) Képzési idők: AIFSZ: 2 év, Bachelor: 3
(gondoljunk csak pl. arra, hogy a középisko­
vagy 3 és fél, esetleg 4 év, Master: 1, vagy
lai történelmi ismeretek csak a legszeren­
2 év, PhD: 3 év.
csésebbek esetén terjednek az 1990-cs éve­
d) A szintek lineárisan egymásra épülnek, . kig, napjaink időszakáról tulajdonképpen
mindegyik továbblépést biztosít a követ­
alig hallanak a diákok, akik viszont az érett­
kező fokozatba, de annak nem minden
ségi idejére többnyire már elérik a választó­
szakjára, intézményébe.
jogosultság korhatárát).
e) A rendszer piramisjellegű:
Kérdéses viszont az, hogy a kontinentális ha­
- a hallgatói összlétszám a B-M-PhD sor­
gyományoktól mindeddig jórészt idegen
ban fokozatosan csökken,
rendszer meghonosítása - kétségtelen előnyei
- a képzés tartalma az általános alapozástól
mellett - nem okoz-e nagyobb károkat, mint
a speciális ismeretek felé szűkül.
amekkora a bevezetésével járó haszon. Ez a
£) A Bachelor képzés bevezetése egy általános
kérdés persze már nem igazi kérdés, hiszen a
képzést jelent a magyar felsőoktatásban:
döntés - láthatóan komoly európai egyetértés­
- 3 vagy 3,5 vagy 4 éves folyamatos szak­
sel - rég megszületett. De hogy a magyar ok­
mentes tudományterületi képzés (az an­
tatás átalakítása - legalább is kissé erőltetett és
golszász BA, BSe, azaz felsőfokú általá­
hirtelennek
látszó módon, különösen úgy,
nos gazdasági, műszaki, bölcsész, stb.
hogy
sokak
egyetértésével
nem találkozik területen)
rövid távon hová vezet, azt, úgy vélem, nehéz
- 4 éves rendszerben:
megjósolni. És persze nem élhetünk azzal a
- 2 év tudományterületi általános alapozó
kényelmes véleménnyel sem, hogy minket,
képzés, utána 2 éves - akkor választható
hallgatókat mindez már nem érint - a „lifetudományági
szakképzés
elméleti
long leaming” eszménye sokakat kényszerít
(Master) vagy gyakorlati képzéssel, illetve
vagy sarkall majd arra, hogy doktori vagy má­
-3 + 1 éves bontásban szakmai alapozás
soddiplomás képzésben vegyenek részt, s
+ szakirányú képzés.
minden bizonnyal - inkább előbb, mint
A bolognai folyamatnak való megfelelés
utóbb — szembesülni fognak a problémákkal.
már a jelent meghatározó változásokat ered­
ményez (lásd pl. kétszintű érettségi, a felső­
(Az írásban a kronológia, illetve az új rendszer
oktatási törvény tervezett átalakítása). Ezek
bemutatása ár. kbit Pál írásából származik, a
kapcsán azonban sok tekintetben eltér a fő­
www.mutfhu honlapról.)
iskolai, egyetemi vezetői szervezetek vagy
Szilvásy György Péter
éppen az Oktatási Minisztérium álláspont­

Az európai egységesülés aktuális folyamatai (az Európai Unió keretein túlmenően is)
kézzelfogható közelségbe hozzák azt a kényszert is, hogy sok tekintetben át kell értékeínüuk eddigi megszokott - jellegzetesen magyar vagy legalább is kontinentális
jel^^ - intézményeink szerepét, helyét, jellemzőit. Nem kivétel ez alól az oktatási
szisztéma sem, melynek jelenlegi - sok vitától kísért-átalakítása célozza azt is, hogy
l^agyarország - elsősorban közép- és felsőoktatási rendszere kapcsán - része lehes­
sen a tervezett európai felsőoktatási integráció, a versenyképesség célját szem előtt
tartó ún. Európai Felsőoktatási Térségnek
Ez a jövőbeni entitás a tervek szerint lehető­
vé tenné, hogy a belső határok teljes megszű­
nését követően az oktatásban is megvalósulhassék a személyek teljes mobilitása, azaz az
intézmények, követelményrendszerek, érté­
kelések összehasonlíthatósága (s majdani
egységesítése?) a megfelelő feltételek kialakí­
tásával. Ezen folyamat beteljesítése jelenleg
2010-re tervezett; alapjait 1999-ben rakták le
a Bolognában aláírt nyilatkozattal, ezért hív­
ják Bologna(i)-folyamatnak. Akkor 29 ország
oktatásért felelős politikusa fogadta el, azóta
még négy állam csatlakozott hozzá, így a je­
lenlegi lista a következő: Ausztria, Belgium,
Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egye­
sült Királyság, Észtország, Finnország, Fran­
ciaország, Görögország, Hollandia, Horvát­
ország, Írország, Izland, Lengyelország, Lett­
ország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg,
Magyarország, Málta, Németország, Norvé­
gia, Olaszország, Portugália, Románia, Spa­
nyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia,
Szlovénia, Törökország (látható, hogy az EU
minden jelenlegi és május 1-jétől csatlakozó
tagja is szerepel az aláírók közt).
Mi is tulajdonképpen a probléma lényege?

A világon alapvetően két felsőoktatási mo­
dell terjedt el. Magyarországon és a konti­
nentális Európa több országában a duális
vagy párhuzamos képzés működik, amely­
nél már a bemenetnél különválik a főiskolai
és az egyetemi képzés, vagyis a diáknak a
felsőoktatásba való jelentkezéskor cl kell
döntenie, hogy főiskolai vagy egyetemi kép­
zésben kíván-c részt venni. A másik képzé­
si forma a lineáris vagy soros modell, amely
az angolszász területeken működik. Ennek
jellemzője, hogy a képzés első ciklusában
minden hallgató részt vesz, majd ezután van
lehetőségük eldönteni, hogy alapoklevelük­
kel (vagyis a Bachelor fokozattal, amely
nem jelent szakképesítést) kilépnek a mun­
kaerőpiacra, vagy az egyetemi oklevél (a
Master fokozat) megszerzéséért tovább ta­
nulnak, tehát mindenki egy egyetemi alapo­
zó képzésbe lép be és a szakosodás később­
re tolódik. Ez tehát magába foglalhatja a kö­
vetkező két alapmegállapítást: az angolszász

hetedik oldal

�I

Szaddam és az oroszlánok
A világ civilizált népeinek nagy közössége együtt Örvendezett a népirtó dik­
tátor, Szaddam Husszein elfogása felett. Joggal örvendhettünk, hiszen a vi­
lágbékét és a népek békés egymás mellett élését veszélyeztető vezér gonosz
és szőrrel teli feje, ha csak képletesen is, de porba hullt. És bár tudjuk, hogy
kétszer ugyanabba a folyóba lépni bajos, mégis úgy érezhetjük, hogy a törté­
nelem ezúttal is ismétli önmagát.
Suetonius az ókori Róma talán legközismertebb történetírója. A történész­
p
professzorok szerint gyakorlatilag ő a „bulvártörténetírás” megteremtője,
hiszen stílusa jóval könnyedebb, mint más történetíróké. Előszeretettel szí­
nezte ki történeteit, bár bulvár ide vagy oda, még mindig messze áll attól,
hogy őt nevezzük az ókor Pallagi Ferencének.

IN

GOD

WE
^1&gt;

*
•# , ? ■

í

4

í
V* :

t.

I t*

Suetonius beszámolt például Julius Cae­
sar diadalmeneteiről is, amelyeket éppen
soros győzelmeit ünneplendő rendezett,
így tudunk a galliai, alexandriai, pontusi,
africai, hispániai diadal után tartott ren­
dezvénysorozatokról. Ezeken a diadalme­
neteken felmutatta a népnek a szerzett
zsákmány legszebb darabjait, a foglyul ej­
tett ellenség pedig láncra verve masírozott
végig a Via Appián egészen Róma köz­
pontjáig. A nép az út mentén sorfalat állt,
ünnepelve a győztes hadvezért. Olykor a
nép örömére cirkuszi játékokat is rendez­
tek, ahol gladiátorok küzdöttek egymás­
sal, a vízzel feltöltött arénában tengeri
csatákat imitáltak (Suetonius szerint „vízi
szörnyek” bevetésével is nehezítették a
résztvevők dolgát), néhány hadifoglyot
pedig oroszlánok téptek szét, vagy éppen
nyolcadik oldal

elefántok tapostak agyon, szintén a római
polgárok nagy-nagy boldogságára. Róma,
az európai kultúra egyik bölcsője így mu­
latott akkortájt.
Talán a mai ember is képes lenne megta­
lálni hasonlóképp a boldogságát. Vegyük
csak Szaddam Husszein példáját.
Suetonius korával ellentétben ma már lé­
tezik a világot egy hatalmas faluvá olvasz­
tó média, így mindenki személyesen ta­
núja lehetett a nagy diktátor elfogásának.
Hogy ki és miért dugta be őt begyógyszerezve egy apró lukba, megpróbálván deheroizálni Őt, az más kérdés (már az is ki­
sebb csoda, hogy nem találtak nála egy
Hogyan vezessünk neki egy Boeinget
egy felhőkarcolónak?” című kézikönyvet,
mint szeptember 11. után néhány nappal
egy furgonban, mellette egy Koránnal,
biztos, ami biztos alapon). Lényeg, hogy
megvan. Bár Caesar talán nagyvonalúbb
volt például Vercingetorix gall vezérrel,
amikor hagyta, hogy az fegyvereit lába elé
dobva megadja magát, hogy csak utána
végeztesse ki, de apróságokon ne akad­
junk fent. Caesar azt sem próbálta elhitet­
ni, hogy ő a világ üdvözülése érdekében a
,gonosz,5? ellen vív háborút. Caesar őszin«1
te volt. Nem tagadta, hogy a nagy birodal­
mak növekedésének logikájából adódóan
szüksége van még több területre, még
több katonára, még több dolgos kézre.
Nehogy azt higgyük, hogy modern kollé­
gáival ellentétben benne nem munkáit
volna az elhivatottság-érzés. Róma min­
denhatóságát hirdette, fennsőbbrendűségét, terjesztette népének kultúráját, de so­
ha nem tagadta a zsákmányszerzés fon­
tosságát. Nem akart egyetértést kicsikarni
a leigázott népekből vagy a világ közvéle­
ményéből, egyszerűen az erősebb jogán
győzött.
Nos hát, ezen tényezők azok, amelyek
megkülönböztetik mai kollégájától, GWBtől. Persze hiba lenne egy személyben
megtestesíteni egy birodalom ideológiáját,
ma már más időket élünk. A nagy emberek
kora lejárt, a mai történelmi pillanatban
nehéz elképzelni, hogy olyan hősök jöjje­
nek elő, akik fémjelezni tudnak egy kor­
szakot. Az amerikai nép mai szellemét
egyébként nagyszerűen megjelenítő GWB
is csak szimbólum lehet tehát.

�?

szám alatt pattogatott kukoricát fo­
Az egész szépen megkomponált tör­
gyaszthatna kólával, este meg rnegténetből leginkább az őszinteség hi­
ányzik (micsoda meglepetés!). Egy
nyugodva bújhatna oda az aszszonyhoz, drágám, most végre biz­
világméretű médiaapparátus hiva­
tott arra, hogy minden tévelygőt
tonságban lehetünk. A logika leg­
megtérítsen. Ne maradjon már két­
alábbis ezt kívánná. Elhullt a go­
nosz, jöhet a Kánaán! Már csak
ség a tekintetben, hogy egyetlen
szuperhatalomként az Egyesült Ál­
Oszamát, a mesehőst kell elkapni,
lamok hivatott arra, hogy saját erejét
aki ősz szakállát pödörgetve időn­
is feláldozva békés, nyugodt, szép új
ként felkiált egy barlang mélyén;
világot teremtsen nekünk. Még van
most szólok a világhoz! - és ilyen­
kor videóüzenetet küld. Ö a
képünk ezek után húzni a szánkat?
Még mindig nincs mindenki meg­
főfőgonosz, maga a Sátán. Keresik
győződve arról, hogy mindez csakis
még egyáltalán? Vagy mesebeli
jószándékból, az emberi jogok érvé­ President George W. Bush early this year signed an intelligence
rémmé változott, a goethei Tün­
nyesítése érdekében történik? Hogy order directing the CIA to conduct covert operations to topple Iraqi dérkirállyá, akivel a gyerekeket rio­
President Saddam Hussein, The Washington Post reported on June
nem Szaddam a főgonosz?
gatták? Minden szakállas gyanús!
16, 2002. The covert program included authorization to use lethal
Nos, nyilván senki nem ejt könnye­ force to capture Saddam, the Post said, citing informed sources,
Akinek nincs, az is (hátha fifikásan
Hussein is seen during a speech in Baghdad in this January 6 file
ket a valóban véreskezű diktátorért. photo. (INA/Reiiters)
levágatta)! Hogyan voltak képesek
De miért pont ő? Miért pont most?
az amerikaiak Oszamából modern­
Az USA-ról miért nem Whitman, Gersh­
Hogyan van ez összefüggésben szeptem­
kori Robin Hood-ot csinálni?
ber 11-el? Mi köze Szaddamnak az Alwin, Sinatra vagy a whisky jut először
De ha ő is meglesz, akkor lesz ám csak
Kaidához? A hetvenes-nyolcvanas évek­
eszünkbe?
nagy dínom-dánom! Világbéke, szabad­
Egyébként a trükk nem jött be, Szaddam
ben még nem volt ennyire gonosz, csak
ság, testvériség!
elfogása után is tartja magát az ellenállás.
most telt be a pohár? Hol vannak a tö­
Julius Caesar pontusi győzelme után kis
Furcsa, de egy gyilkos és a végletekig
megpusztító fegyverek? Mi több, hol ma­
táblát vitetett végig Rómában, rajta ez állt:
veni, vidi, vici - írja Suetonius. És való­
diktatórikus rendszer utolsó mohikánjai
radnak a kérdések a világ közvéleményé­
is egyfajta szabadsághős szerepben tűn­
től, sajtójától? Miért a Halliburton nevű
ban győzött, hiszen a római birodalom
hetnek ilyenkor fel, az ellenségem ellen­
amerikai konszern fogja kiaknázni ajövőmég több, mint négyszáz évig állt. Hogy a
ben az iraki ol^mezőket? Miért higgyünk
sége a barátom féligazsága alapján.
mai birodalom sorsa mi lesz, azt nem lát­
az emberi jogok erőszakkal való érvénye- ; Vercingétorix megadása után a gall ellenhatjuk előre. De hogy azt a táblát okkalállás is megszűnt (bár Asterix óta tudjuk,
sítésében, amikor a világ számos pontján
ok nélkül ma is, nap mint nap körbehornaponta történnek súlyos jogsértések,
hogy egy kicsiny falu végig kitartott). Ta­
dozzák nekünk, úgy, hogy már fel sem
lán belátták, hogy ezentúl így mennek
amelyekkel kapcsolatban egy vállrándítás
kapjuk a fejünket, az bizonyos. Most lát­
majd a dolgok. A világ egy része ma még
sem történik? Miért az USA az az állam,
szólag mi is a győztes oldalán állunk, elő­
amely a legkevesebb nemzetközi emberi
nem hajlandó beletörődni a nagyhata­
ször történelmünk folyamán, örülnünk
lom egyeduralmába. Talán annak nem is
jogi egyezmény részese? Vajon érvényekéne. Csak aztán nehogy együtt hulljunk
érdeke ez. Egy kis feszültséget mindig
a porba mi, győztesek. Mert jöhetnek az
sül-e a genfi konvenció Guantanamo
fent kell tartani, újra és újra demonstrál­
Bay-ben? Honnan az a fölény, amellyel
új barbárok (lázasan lapozgatva a „Ho­
va az erőt (bár nehéz lehet elszámolni a
immár kimondva is a keresztesháborúk
gyan vezessünk Boeinget egy felhőkarco­
misszióját felvállalva, üres tekintetű, de
naponta hazaérkező újabb és újabb ko­
lónak?” - könyveket), és még csakjogalaporsókkal, remélem hamarosan jön egy
magasra emelt állú amerikaiak oktatnak ki
punk sem lesz megnyikkanni.
újabb Olivér Stone, hogy megmutassa
minket? Miért hinnénk, hogy ez a szintén
(Lapzárta után jött a hír, hogy állítólag
nekünk a másik amerikai valóságot).
meglehetősen ellenszenves, Kerry nevű
Oszamát is elkapták, csak megvárják az el­
Ha valóban létezik a cikk elején említett
úr majd jobb lesz? Nem a birodalom el­
nökválasztási kampány legmegfelelőbb pilla­
párhuzam, akkor Szaddamra egyértelmű
len kívánunk lázadni, csak nem szeretjük,
natát, amikor előhúzása a legtöbb politikai
sors
vár.
Kiderül,
hogyan
mulat
a
ma
ha hülyének néznek. Tavaly nyáron
haszonnal kecsegtet — kíváncsian várjuk, de
Strasbourgban, az emberi jogok európai
embere, civilizáltabb lett-e kétezer év
könyörgöm, legalább a szakállát hadd lássuk
alatt. Ha fikarcnyi érzék van az amerika­
fővárosában egy amerikai professzor át­
addig
is!! Ide tartozik még az a szintén lap­
iakban
a
show-hoz
(és
joggal
vélhetjük,
szellemült előadása alatt, amelyben nép­
zárta
után nyilvánosságra hozott felmérés,
hogy
van),
akkor
végig
kell
cibálni
őt
énekjelen missziójáról is szót ejtett, ál­
mely szerint az amerikaiak negyven százalé­
New York legszélesebb sugárútján,
szent (vagy őszintén naiv) szövegével cin­
ka szeretné élőben végignézni Oszama kivég­
kostárssá tett két egymás mellett ülőt
mondjuk egy tankhoz láncolva, majd a
zését - csalódottan veszem tudomásul, hogy az
Yankees-stadionba kell invitálni, ahol a
hallgatót, egy Szíriáit és egy magyart. Mi­
általam szatirikusán és szándékosan túlozva
tomboló közönség szeme láttára oroszlá­
ért úgy kellett megismerkednem egy szír
megírt fenti pamflet közel sem annyira brutá­
nok
tépnék
szét.
A
belépőjegyeket
persze
állampolgárral,, hogy amikor a tanár az
lis “ mint maga az élet.)
iraki kérdéshez ér, félig tréfásan odasú­ jó drágán adnák, de a CNN jóvoltából

«

►

gom neki; lehet, hogy ti lesztek a követ­
kezők! - mire ő csak szomorúan bólogat?

mindenki végignézhetné a modern cézá­
rok nagy ünnepét. A közönség a műsor­

Koltay András
kilencedik oldal

�Könyvajánló

Bogár László: Magyarország és a globalizáció
Bogár László könyve a globalizmusnak nevezett rendszer fejlődéstörténetét foglalja
össze. Az esszéfíizér szomorú aktualitását adja a globális vílágbatalmak Magyaror­
szágra gyakorolt hatása, amivel nap mint nap vagyunk kénytelenek szembenézni. A
globalizációs jelenségek bírálata egyáltalán nem számít újdonságnak, a nemzeti saj-1
tótól a baloldali médiáig egyre inkább a politikailag korrekt kategóriájába tartozik
ostorozni a globális rendszert. *
Bogár László könyve mondanivalójának új­
donsága az, hogy a világot behálózó gazdasági­
politikai hatalmat nem egyszerűen a XX. szá­
zad és Jelen századunkjelenségének tarqa, ha­
nem összefüggéseket keresve történelmi
kontinuumba ágyazva mutatja be azt az utat,
amely a létmegértŐ ember értékteremtő és ér­
tékmegőrző gondolkodásától napjaink tudat­
gyarmatosításához elvezetett. Az érdekvezé­
relt individuum szabadsága Bogár László
könyvében szembesülni kénytelen Cortez és
Pizzaro Mexikót clnéptclenítő rémtetteivel. A
„nagy” francia forradalom eddig keveset han­
goztatott vívmányaként szemünk elé tárul a
Loire-menti Vendeé majd háromszázezer la­
kosának szörnyű lemészárlása, de zavarbaejtő
racionalizmussal leplezi le a szerző az Újvilág
rabszolgáinak felszabadítása mögött megbúvó
fiskális érdekeket is. A történelem számos, ha­
sonlóan horrorisztikus eseményei bemutatá­
sán keresztül arra a következtetésre döbbent
rá bennünket, hogy a deszakralizált ember lét­
rontó cselekedeteinek agresszív terjesztésével
olyan mértékben szennyezi be élőhelyét,
amely regenerálódásra immár képtelen - tel­
jes pusztulásra ítéltetett. A virtuális és valósá­
gos fertőzés XX. századi prototípusait mutatja
be az atombomba, a polimerizációs eljárás, a
génmanipuláció, a deriváció és a televízió
mélyszerkezetének elemzésével. Mindegyik
nóvum magában hordozza az időzített bi­
zonytalanság szülte félelmet, hogy a mestersé­
gesen, önös célra átalakított természetes kör­
nyezet egyszer eléri azt az ingerküszöböt,
ahonnan a pusztulás folyamata már megállít­
hatatlan. A létroncsolás önvezérlő programja
nyersanyaglelőhellyé értékeli le a természetet,
Hegel egyetemes altruizmusnak megálmo­
dott társadalmát pedig munkaerővé silányítja.
A globalokrácia identitásdiktatúrájának azonosságmechanistái célkeresztjében a keresz­
ténység a maga intézményrendszerével és a
gazdasági függetlenséggel még rendelkező
nemzetállamok állanak. A keresztény Európa,
mely az egyház védőszárnyai alatt évszázad­
okon keresztül alapvetően családi gazdálko­
dást űzve létharmóniában élt és működött, a
már bimbózó kapitalizmus gátjává vált. „Amíg
tizedik oldal

ugyanis a természet és az ember a szentség vé­
delme alatt áll, nem gyártható le belőlük a
’nyersanyagkincs’ és a ’munkaerő’, tehát nincs
táptalaj kapitalizmus számára.” A keresztény­
ség univerzális létszervező mivolta a reformá­
ciótól datálva elkezdi hosszú hanyatlását,
amelynek szükségszerű következményeként
nyer fokozatosan teret a tőkés vállalkozás és a
köréje szerveződő társadalom.
Bogár László könyvében részletesen foglal­
kozik a tőke struktúrák romboló erőivel
szembeszálló, rebellis irányzatokkal. Ebbe a
történelmi vonulatba tartozik szerinte az
utópista gondolatokkal kacérkodó Morus
Tamástól, Róbert Owen-en és a géprombo­
lókon keresztül a forradalmi irányba elága­
zó marxizmus és a szocializmus is. Zsákut­
ca a zsákutcában — így értékeli Bogár az epi­
zódszereplőnek bizonyult létező szocializ­
mus időszakát, amely szerinte nem más,
mint a kapitalizmus groteszk utánzata, ahol
a piac és a demokrácia likvidálásával zavartalanabbul folyhatott a rabló hatalom kizsák­
mányolása a társadalom felett - a rejtett glo­
bális hatalmak tudtával és beleegyezésével.
A nemzetállamok gazdasági-társadalmi ere­
jének végső felmorzsolását a szovjetrend­
szer végezte el a későbbi gyarmatosítók he­
lyett. A szovjet befolyási övezetből a nyuga­
ti globális hatalmak befolyási övezetébe va­
ló átlépést Magyarország esetében a Valuta­
alapba való kényszerű belépésünk Jelentet­
te, amely az egyetlen menekülési útvonal­
nak tetszett az adósságcsapda előidézte öszszeomlás elől. Az un. rendszerváltással pe­
dig megvalósult a gazdaságilag és morálisan
lezüllesztett országok visszavezetése az ere­
deti zsákutcába. A Magyarországon lezajlott
rendszerváltás mámoros folyamatát a maga
is aktív szereplőként megélt Bogár László a
globális hatalmak álságos lejátszás­
technikájává degradálja. A felhasznált esz­
közök széles skáláján helyezkedik el a
privatizáció-liberazlizáció-dereguláció troj­
ka modellje, a végrehajtás illusztris szerve­
zetrendszere pedig az IMF, világbank és
WTO komplex globalorendőrsége és a szol­
gálatukba szegődött médiabirodalmak.

Bogár László

Magyarország
és a globalizáció

A gazdasági-politikai világhatalom status
quo-Ját fenntartani hivatott médiumok
csúcsfegyvere a megbélyegzés. Az értelme­
zési erőszak hatalmi konstrukciójának rom­
boló ténykedései következtében válnak az
összefüggéseket kutató, gondolkodó embe­
rek bugrissá, tudatlan, maradi kellemetlen­
kedők zárt szektájává. Az egész országok
gazdaságát is tönkretenni képes consultig és
auditáló cégeinek világméretű csalásai el­
lenben kreatív könyveléssé magasztosulnak.
A „fogyasztok - tehát vagyok” krédóval ren­
delkező konzumidiótává bigbrotherösített
ember roncstársadalma pedig elfogadja a
status-quo-t, fogyaszt és eltartja kizsákmá­
nyoló rendszerét. A kétségbeejtő helyzet
megváltoztatásának lehetőségét Jelentő kiút
mutatása helyett Bogár László végül szem­
beállítja a rugalmatlan nemzeti radikaliz­
mus vállalhatatlanságát a nemzeti-radikális
felhangokkal fűszerezett megalkuvás politi­
kájának eredménytelenségével. Az Antallkormány „fizetünk, ha belepusztulunk is'
mottója látszik átlényegülni napjainkra a fi­
zetünk és belepusztulunk valóságává. Ma­
gyarország mozgástere fokozatosan beszű­
kül, a szuverenitás visszaszerzésének lehe­
tőségét pedig reménytelenül távolinak lát­
tatja a könyv. A vészharangot megkondító
szerző szerint „csak remélhetjük, hogy van
még visszaút ’emberi voltunk hanyatlásá­
nak’ e sötét zsákutcájából.”

Serfőző Henrik

�A magyar gazdaság jövője
A Professzorok Batthyány Körének konferenciája
2004. március 30-án délelőtt rendlcívül színvonalas rendezvénynek adott otthont I zül a fontosabbak: függünk a világtól és ez
jó („saját hülyeségünk hatásköre korláto­
a kari díszterem: a Professzorok Batthyány Köre a Keresztény Közéleti Akadé­
mia és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával konferenciát szerve-^ zott”); jók voltunk, jók vagyunk és jók le­
szünk - nincs tehát ok kishitűségre; hihe­
zett „A magyar gazdaság jövője” címmel. Az előadok közt volt karuk professzo­
tetlenül stabil a magyar gazdaság fejlődési
ra, Botos Katalin is, így általa nem csak színhelye lettünk a konferenciának, ha­
pályája az elmúlt nyolc évben; növelni kel a
nem résztvevői is.
A dísztermet csaknem dugig megtöltő hall­
gatóságot - melynek tekintélyes hánydát a
jogi kar hallgatói adták - Fodor György rek­
tor és Kránitz Mihály rektor-helyettes kö­
szöntötte. Beszédükben mindketten bemu­
tatták a Keresztény Közéleti Akadémiát,
melynek célja a keresztény társadalmi taní­
tás és az ezen alapuló eszmerendszerek ter­
jesztése és a magyar társadalomban, köz­
életben való meggyökereztetése.
A konferenciát Náray-Szabó Gábor akadé­
mikus, a Professzorok Batthyány Körének
elnöke vezette, aki - saját bevallása szerint
legnehezebb - feladatának, a hozzászólások
számára rendelt idő betartatásának először
visszafogott mosollyal, majd egyre feltű­
nőbb vigyorgással, végül pedig felállással
tett eleget.
Az első előadás Bogár László nevéhez fűző­
dik. A közelmúltban új könyvet (Magyaror­
szág és a globalizáció - lásd könyvismerte­
tőnket az előző oldalon) megjelentető köz­
gazdász egész gazdasághoz való viszonyunk
újragondolását sürgette. Ennek szemlélteté­
sére a következő találó hasonlatot hozta fel:
Egy ember elvesztett dolgát a köztéri világí­
tás fényénél keresi. Egy arra járó megkérdezi
tőle, ugyan, mit keres, mire ő elmondja,
hogy a sötétben elvesztette valamijét, „Node
akkor miért itt keresi?” — kérdezi meglepet­
ten a másik. „Hát mert itt van világos!” hangzik a válasz. Gazdasági problémáink
megoldását sem a neoliberális közgazdaság
fényében kell keresnünk, hanem a még ho­
mályban (esetleg sötétben) lévő gondolatok­
ban, elméletekben, javasolja Bogár. A legfon­
tosabb e tekintetben az, hogy jól tudjunk
kérdezni. Elmondása szerint gazdaság önál­
lóan nincs: az nem más, mint a külső és a
belső (emberi) természet kommunikációja.
Ez a kommunikáció lehet harmonikus,
hosszú távon folytatható (szakrális) és lehet
diszharmonikus, kizsákmányoló (deszakralizált). A cél tehát ennek a harmóniának a
megtalálása, és így egy fenntartható gazdasá­
gi berendezkedés kialakítása. „A magyar gaz­

daság jövőjének kérdése ezért minden, csak
nem gazdasági kérdés” - zárta gondolatait a
Károli Gáspár Református Egyetem tanára.

foglalkoztatást valamint egyensúlyt kell tar­
tani. Érezhetően nagyobb távlatokból szem­
lélte tehát Vértes a magyar gazdaságot, így
hosszú távú előrejelzéssel is szolgált: 10-15
éven belül elérhetjük az EU akkori átlagá­
nak 75%-át.

Kevésbé merült filozofikus mélységekbe a
következő előadó. Botos Katalin professzor, a
Az egyes referátumokat a közönség hozzá­
Heller Farkas Közgazdasági Intézetet vezető­
szólásai követték majd végül az előadók vá­
je, bár szerinte is a társadalom oldaláról kell
laszai zárták. Örvendetes tény, hogy mind
kiindulni ahhoz, hogy megválaszolhassunk a
karunk
oktatói, mind hallgatói hozzászóltak
kérdést: „Milyen Magyarországot szeret­
a
témához.
Botos József a magyar társada­
nénk?” - mely egyébként előadásának címe
lomnak
(és
különösen a mai nyugdíjasok­
is volt. Rövid helyzetképet vázolt az előadó,
I
nak)
a
rendszerváltás
véghezvitelében be­
majd a teendőkről ejtett néhány szót: ki­
töltött
szerepét
hangsúlyozta,
Zlinszky Já­
emelte, hogy maga az EU is dinamikusan
nos pedig az Alkotmányra utalt, hiszen
fejlődik, tehát ha fel akarunk zárkózni hozzá,
amennyiben annak értékrendje valóban át­
akkor „mozgó vadra lövünk”. A kutatás hatná a társadalmat és a gazdaságot, akkor az
mely minden egyetemet, így a mienket is
előadók által szinte egyöntetűen kívánatos­
alapjában érint - fontosságával kapcsolatban
ként felvázolt kép is megvalósulna. A leg­
felidézte Klebelsberg Kunó egykori kultusz­
több résztvevő Vértes András előadására
miniszter mondását, miszerint „A kutatás az
rcfiektált: Botos Katalin elmondta, hogy a
ország igazi honvédelme”. Miután felvázolta
világtól való függés nem jó, hanem egysze­
az előttünk álló célokat és az elérendő jövő
rűen tény, és bár valóban jók vagyunk, nem
képét, megjegyezte: az egyház szociális taní­
vagyunk
olyan jók, mint lehetnénk.
tásából mindez levezethető.
Matolcsy
György
megjegyezte: a Vértes ál­
A soron következő előadó, Matolcsy
tal
prognosztizált
növekedés
üteme túl las­
György, az Orbán-kormány gazdasági mi­
sú,
hiszen
eddig
minden
felzárkózó
állam
nisztere három sikeres gazdasági-társadalmi
esetén
vagy
gyorsabban
vagy
egyáltalán
nem
modellt mutatott be: az európait (mely az
következett
be
a
felzárkózás.
Hangsúlyozta
államra épül), az amerikait (melynek kö­
továbbá az állam - piac - család együttmű­
zéppontjában a vállalkozás áll) és az ázsiait
ködésének fontosságát.
(mely alapvetően a családra épít). Figyelem­
re méltó megállapítása szerint a magyar gaz­
dasági-társadalmi modell mindhárommal
mutat hasonlóságot - egyik sem idegen tő­
lünk. Magyarország története során négy­
szer rugaszkodott neki, hogy utolérje gaz­
daságilag Nyugat-Európát. Ahhoz, hogy ez­
úttal sikerrel járjunk, véleménye szerint az
oktatásra és a kutatás-fejlesztésre nagyság­
rendekkel több pénzt kellene költenünk
(a GDP 5,3 illetve 1 %-a helyett 10 illetve
4%-át), egyidejűleg adót kellene csőkké Me­
nünk és végül egy társadalmi-kohéziós
programot kellene útjára indítani.

Az előadások sorát Vértes András, a GKI
Gazdaságkutató rt. vezetője zárta, aki elő­
adását nyolc tétel köré építette fel. Ezek kö-

Összegzésként elmondható, hogy színvo­
nalas konferenciának adhatott otthont ka­
runk, melyen — főképp a vége felé — heves
viták alakulhattak ki a magyar gazdaság jele­
néről és jövőjéről. Jó volt látni, hogy van­
nak, akik felelősen, hosszú távon gondol­
kodva - még ha eltérő alapállásból közelítve
is - a magyar gazdaságról politikától függet­
len, konstruktív vitára képesek. Külön
öröm, hogy a Professzorok Batthyány Köre
épp a mi dísztermünkben tartotta meg e
rendezvényét, és így az érdeklődő hallgatók
is bekapcsolódhattak ebbe a hazánk számára
oly fontos kérdéseket felvető vitába.

Boronkay Miklós
tizenegyedik oldal

�j

Glosszátor
Tanuljunk meg hridzsezni!
Élni tudni kell.
Szürke hétköznap estéken, fáradtságos
napok után, néha összeülünk négyen. Ki­
ket ezer szállal elválaszthatatlanul fűzött
össze az Idő; négy régi, jó barát.
Olyankor kizárjuk a külvilágot. Minden
hónapban más a házigazda. A. házigazda
gondoskodik mindenről. Az este a teával
kezdődik. A tea varázslatos, összehozza
az embereket, felmelegíti a testet és a lel­
ket. A tea kikényszeríti a kérdést: hogy
vagy? És őszintévé teszi. A teátóífelélénkülünk. A bridzshez szükség van szellemi
frissességre. Hagymás zsíroskenyér is szo­
kott lenni. „Hagymát hagymával” (mint
Hyppolit), mert azokon az estéken kizár­
juk a lányokat is. Amikor az este már éj­
jelbe hajlik, sört is iszunk. Azonban nem
holmi szalonsört - inkább finomat. Csak
egy, netán két pohárral, mert a sört is lehet
ízlelgetni.
Indításként átbeszéljük a világ összes örö­
mét s búját.
Aztán előkerül a kártya. Az ötvenkét bű­
vös lap. Mi mindent eldöntött már ez az
ötvenkét bűvös lap a világtörténelem­
ben... Mi minden múlik rajtuk! A kár­
tyalapokat ezért tisztelet övezi.
Osztunk. Mélyről törő, lemondó sóhaj az
egyik oldalon. Máshol egy apró csillanás a
hunyorgó szemben.
Ironikusan szólva: a sorsod a kezedben.
Licit.
Pereg a játék.
Csönd van a szobában, fól jönne egy kan­
dalló, s annak a pattogása háttérzajnak.
Nem szabad kapkodva játszani. Van idő,
nem rohanunk... a ma este a bridzsé.
Bridzseznijó. A bridzs csiszolja az agyat,
feszíti az idegeket, igazi győzelem élmé­
nyét tudja nyújtani. A bridzs csupa tudo­
mány. Szerencse is jól jön hozzá - mert
mihez nem jön jól a szerencse. Ismerni
kell a játszótársakat. Ismerni kell észjárá­
sukat, trükkjeiket.
Tanuljunk meg bridzsezni! Tanuljuk meg
kizárni azt a csúf külvilágot! Tanuljunk
meg együtt lenni barátainkkal!
Bridzseznijó.
A bridzs összehozza az embereket.

Zalai Péter
tizenkettedik oldal

Azok a boldog szép napok 7.
Az ijjúság erkölcsi piszonyairól (XVIL-Xl/III. század)
„A jogászinak viselkedése, zabolátlansága és durvaságai núatt számos panaszról ol­
vasunk. A XVII. század közepe óta alig múlt el esztendő, hogy a hallgatók, elsősor­
ban jogászok, valakin a nyílt utcán halálos sebet ne ejtettek volna. Napirenden voltak
a harcok a városi és a katonai őrséggel és különösen a zsidók szenvedtek a hallgatók
fegyveres támadásaitól.”
.Nagyszombatban is egymást érték a panaszók a jogászok véres verekedése, engedet­
lensége és fegyelmezetlensége miatt. A val­
lásgyakorlatokból, ha csak lehetett, kihúzták
magukat. Előfordult, hogy éjjel kóborló és
verekedésre alkalmat kereső jogászok a papi
seminarium szakácsát súlyosan megsebezték.
Amikor pedig a kari igazgató kari ülésben
carcerra ítélte őket, az összecsődült jogászok
kiragadták a pedellus kezéből az elítélteket.
1766-ban ezen a panaszon kívül még a követ­
kező fegyelemsértéseket jelentette a kari
igazgató:
Zelenay tanár háza előtt éjjel macskazenét
adtak, szitkozódva reá. A Fekete Sas kocs­
mában egy orvost kezén karddal súlyosan
megsebeztek. Semmiféle büntetés és több
hallgató kizárása sem tudta megakadályozni
az éjjeli kocsmai kihágásokat.
Egy joghallgató, Tordai György kihágásai­
ról, melyek korántsem voltak egyedülállók,
a következőket jelentette a kari dékán
1761-ben a káptalannak: A tanulmányi év

kezdetén szállásán nagy verekedést rende­
zett, asztalokat, székeket zúzott össze, úgy­
hogy a polgárok és polgárnők a magyar
temperamentum e kitörései elől az ágyak
alá bújtak Azután a szomszédba ment és
dorbézolás után késeit is. Nemessége miatt
nem lehetett őt bezárással megbüntetni.
Más alkalommal szállásadó gazdáját kard­
dal megkergette, és mikor azt egy más pol­
gár védelmébe vette, annak a házába is ki­
vont karddal berontott, és miután az bezár­
kózott, meggyilkolással fenyegette meg.
Ezekért a dékán lecsukatta és jelentette a
rektornak „az ifjúi hévnek” tulajdonított
kihágásokat. Ez azonban semmit sem hasz­
nált, mert nem sokkal utóbb egy hatvan­
éves asszonyt támadott meg, ütlegelt, vé­
resre vert. Ezért csak három napig volt el­
zárva; a dékán javulási ígéretében bízva, te­
kintettel nemességére is, kibocsátotta. »,
(Forrás: A Királyi MagyarPázmány Péter Tudo­
mányegyetem története, II. kötet, Bp., 1936.)

A Büntetőjogi TDK
A. TDK fő célja az, hogy jobban megismer­
tesse, megkedveltesse a büntetőjogot a hall­
gatókkal. Az ismeretszerzés mellett lehető­
séget adunk a megszólalásra és a párbeszéd­
re is. dalán ez az egyetlen fórum, ahol a hall­
gató nem csupán „hallgató”, hanem teljes jo­
gú, aktív résztvevő lehet. A TDK üléseit
rendszeren látogatók többletismerctckrc te­
hetnek szert, melyeket utóbb - akár a vizsgá­
kon, akár tanulmányi versenyeken, akár az
elhelyezkedésük során - hasznosítani tud­
nak. Azoknak a hallgatóknak, akik már má­
sodéves, vagy harmadéves korukban határo­
zott elképzeléseik vannak a szakmai jövőjük­
kel kapcsolatban, vagy kialakult az érdeklő­
dési körük, érdemes ezeket az éveket olyan
szempontból is befektetésként felfogni,
hogy - a joghallgatók nagy számára és az eb­
ből adódó versenyhelyzetre való tekintettel minden lehető többlettudást, melynek átvé­
telére az egyetem lehetőséget teremt, meg
kell szerezni. Ebből a szempontból a diákkör
valóban sokat jelenthet.
Két-háromhetente csütörtök délutánon­
ként 16:30-as kezdettel tartunk üléseket,
ahol érdekes és tartalmas programmal vár­
juk az érdeklődőket. Az üléseket Újvári

Ákos tanársegéd, a Büntetőjogi Tanszék
munkatársa vezeti. Általában O állítja össze
a programot, intézi a meghívásokat. Több
gyakorló jogász (bíró, ügyész, ügyvéd) is
megtisztelt minket előadásaival, többször
volt jogesetmegoldás is. Idén végre teret
kaphatnak a hallgatók által készített dolgo­
zatok, tanulmányok is. A tavasszal Győrben
megrendezendő országos megmérettetés
előtt remek alkalom ez a gyakorlásra és a
felkészülésre.
A TDK szakmai színvonalát biztosítja, hogy
Békés Imre Professzor Úr és az újonnan ki­
nevezett Tanszékvezető, Vókó György Pro­
fesszor Úr teljes bizalmáról és támogatásá­
ról biztosított bennünket.
Hamarosan beindítjuk e-mail levelezőlis­
tánkat, hogy könnyebben és gyorsabban
tudjunk tájékoztatni minden érdeklődőt az
aktuális programokról, hírekről. Figyeljétek
a plakátokat, mert idén is sok érdekes és tar­
talmas ülésre kerül sor. Az üléseken való
megjelenés^ semmire sem kötelez! Ez egy
lehetőség. Élj vele! Szeretettel várunk min­
den érdeklődőt!

Kiss Gergely

�Paradicsomszósz

Vad Fügefa

látom csillagos égen
fénylő szárnysuhanásban
haldoklik ma az éden
elporlad csigaházam

Beszélgetés Vhrga Gergellyel
1/blt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, a
vámosok feje.
Szívesen látta volna Jézust szemtőlszembe, de a tömeg miatt nem láthatta,
mert alacsony termetű volt.
Eló'refutott tehát ésfölmászott egy vad
fügefára, hogy láthassa,
mert arra kellett elmennie.
MikorJézus odaért, föltekinteít és így
szólt:
„Zakeus, szállj le hamar!
Ma a te házadban kell megszállnom."
(Lk 19, 1-2)

VARGA Gergely, végzős hallgatóval beszélgettünk a Vad Fügefa nagysikerű.
egyetemi kisközösség mindennapjairól.
- Hogyan és mikor indult a mára már egye­
temi hírnévre szert tevő Vad Fügefa egyete­
mi közösség?

- 2002. szeptember 25-én este volt az első ta­
lálkozásunk. Mondhatjuk, hogy hármunk
kezdeményezésére született ez az egyetemi
közösség: lakács Péter (szintén Pázmányos
joghallgató), Horváth Blanka, (ELTE, esztéti­
ka) és én voltam, voltunk azok, akik erre hí­
vást éreztek.
- Hogyan fogadta az egyetemi vezetés az öt­
letet?
- Legelőször az egyetemi lelkésszel, Várnai
Péter atyával, majd a dékán úrral beszéltünk.
Később a rektor úrral is. Mindenki nagyon
örült, Radnay József dékán úr pedig különö­
sen támogatta az ötletünket. így elindulhat­
tak az esték. Kezdetben kéthetente találkoz­
tunk, úgy két hónapon keresztül, majd a tár­
saság úgy döntött, hogy hetente gyűljünk
össze.

- Volt e valamilyen célotok, amit induláskor
megfogalmaztatok?
- Volt egy vicces célunk: „egyetemi társaink
lelki és szellemi megmozdítása”. De igazából
talán a normális, keresztényi, közösségi élet
megteremtése jelenti a Vad Fügefa létének az
értelmét. Ez igazi, missziós cél szerintem.
Embereket, egyetemista társainkat kívánjuk
megszólítani, azokat is, akik esetleg nem hí­
vők. Többen voltak, akiknek az volt az első,
egyetlen kapcsolatuk, mind egyházzal, mind
pedig Istennel, hogy mi hozzánk eljöttek. Az­
óta közülük vannak, akik már igen aktívan
részt vesznek az esték szervezésében.
Amit látok esténként azokon a fügefásokon,
akikkel együtt vagyok, hogy nagyon nyitottak.
Maximálisan keresik az Istent és - szerintem meg is találják. Sokan az egyetemről máshova

érzem már olyan édes
élettelteli szellő
hajnal vándora kényes
harmatcsepp üde pempő
hallom szélben a választ
harsog bennem a mámor
s gátat törve eláraszt
Fáj. Nem jössz a halálból
járnak közösségbe itt Budapesten, és ezt jól is
teszik, hogy oda járnak. Összességében na­
gyon szeretném, hogyha megismernék egy­
mást azok a Pázmányos jogászok, akik hívők mégha nem is katolikusok - és egy testvéri
kapcsolat alakulhatna ki. Azoknak is nagyon
örülünk, akik nem rendszeresen, de - mond­
juk- havonta egyszer benéznek hozzánk.

- Hogyan működnek az esték? Mi a „forga­
tókönyv”?
- Imával kezdünk szerdánként, este fél
7-kor, legtöbbször a kápolnában. Éneklés,
imádság, aztán pedig van mindig egy témánk.
Most éppen a Szent Ignáci lelkigyakorlaton
megyünk végig ebben a félévben. Aztán az
adott napi evangéliumról beszélgetünk, ki­
sebb csoportokban, hallgató körökben. Egy­
szerűen meghallgatjuk egymást, egymás vé­
leményét, érzéseit, meglátásait; tehát nem vi­
takörökről van szó. Vannak változó összetéte­
lű és állandó csoportok. 25 perc van erre a kis
csoportos beszélgetésre. Együtt fejezzük be
az estet, kis süteményezéssel, üdítővel a Ta­
nári Klubban.
- De egyéb programokat is szerveztek, ame­
lyeket mindenki olvashat a plakátokon...

- Most indulnak a Vértesaljai László, jezsuita
atya által bemutatott misék. Először Hamva­
zószerdán, délben tartott a kápolnában az
atya misét - zsúfolásig megtelt a kápolna,
volt, aki nem fért be!-. Valószínűleg egyelőre
havonta, hét közben, csütörtökön, délben
lesznek ezek a misék. Kirándultunk már a
Rám-szakadéknál, Tihanyban, Vörsön - a
Balaton déli partjánál - is. Több hétvége, lel­
kigyakorlat volt a Chemin Neuf Közösség­
gel. Volt egy nagyon jól sikerült Fülöp kurzus
is, ahol 15 voltunk, ennek a lelkigyakorlatnak
Róbert testvér volt a felelőse.
- Lesz, aki utánad, utánatok tovább vigye a
Vad Fügefa szervezését?
- Remélem, hogy vannak olyanok, akiket erre
meghív az Isten és szintén vállalják...

NÁ

Adóm, hova mész?
Halandók tudatlan hová is
úttalan lábnyomás homályos
nyomtalan hangtalan hangulat
alattlan felettien rándulás.

Esettlen keltetés felhazúd
követlen vetkezett elhagyás
akárhogy kár hogy a kar
tartatlan. Almás ébredés.

Szabad
Elhagylak, légy már magad,
önálló élő, ki megtagad
minden igát, mint szilaj bivaly,
ha a vöröslő naphunyásra mozdul.

A csend feszültséget generál
két szarva közt. Nem áll
úqába semmi élő, s mi holt: volt
létén mereng, így menekül.
Szél kél. Ahogy a száraz kéz,
a vetkőző, végigszánt műszálas és
feltöltött pulóverén, szikrákat hányva;
úgy pattog a szél után a levegő.
Az első csepp. Előtte villám vakít
utána dörgés s hogy valakit
agyoncsapott csak érzem; vérzem
valahol nagyon belül
S vérem vörösére támadsz álnokul
hatalmasan szabadon s mégis rabul:
a szín hatalma elborít és kerítés
|Utadba már nem állhat.

Szárnyat bontok Tovaszállok. S te csak
állsz. Előtted kis pacányi kecsap
bambán értetlenül nézed: téged
valaki nagyon átrázott

Dobh Bálint
tizenharmadik oldal

�Föltámadott a tenger
Pázmányos hajókirándulás március 15-én
Na jó, pontosítsuk a címet. Nem a tenger, hanem a Duna, nem is támadott
fel, hanem - szerencsére - békésen csordogált. Ami mégis feltámadott egy ki­
csit, az a régi Pázmányos mulatságok szelleme.
A fiatalok is nosztalgiázhatnak, nem tiltja
meg nekik senki. Egy fiatal jogi kar is
nosztalgiázhat alig pár évvel ezelőtti ese­
ményekről, amelyek a közös ünnepléshez
segítették hozzá a hallgatóságot. Örömte­
li, hogy a megújult Hallgatói Önkor­
mányzat szervezte hagyományos hajóki­
rándulás meg tud maradni immár évek
óta ilyen eseménynek, ahol nem csak a
mulatság, hanem az ünnepről való meg­
emlékezés, valamint az együttlét jelentő­
sége is hangsúlyt kap.
Ezúttal is a Roosevelt térről, a már több­
ször igénybe vett Rákóczi nevű motoro-

són (a Táncsics jobban illett volna az ün­
nephez, de sajnos egy politikai párt már
korábban lefoglalta magának) indultunk

el Esztergom felé. Az odaúton Horváth
Attila tartott előadást a magyar rock­
történet stúdium keretében „Cenzúra és
rockzene” címmel, amelyet kitörő siker

fogadott, majd öt követte Kovács András
részállású parodista előadása, aki az
ELTE-ÁJK tanársegéde is egyben. A for­
radalomhoz és a sajtószabadsághoz kap­
csolódó vetélkedő is sikeresnek bizo­
nyult, bár fény derült az általános művelt­
ség kisebb-nagyobb fehér foltjaira (az ün­
nepre való tekintettel senki nem kapott
feddést, de azért tessék bepótolni a hiá­
nyosságokat!). A másik szinten eközben a
csángó zenekar húzta a talpalávalót.
A megjelent oktatókat jónéhányan külön­
böző italokkal próbálták „hallgató­
közeibe” csábítani, feltételezhetően kizá­
rólag a tanár-diák árok betemetése, és
nem a jövőbeni vizsgák megkönnyítése
céljából.
Esztergomban két óra szabadidő állt ren­
delkezésre. A többség ezt okos és egészsé­
ges kompromisszumot kötve töltötte ki: a
bazilika megtekintése és a gyönyörű pa­
noráma élvezete után következett csak a
folyékony táplálék bevitele a szervezetbe.
A márciusi ifjak is a Pilvaxban kezdték,
nem igaz?
Visszafelé egy nagy bulivá alakult át a ha­
jó, az élő zenét még élőbb tánc kísérte, a
többiek heveny eszmecserékbe bonyo­
lódtak a világ nagy dolgait illetően. Persze
nem voltak ezek a diskurzusok túlságosan
mélyek, és a vége felé témájukban már
igencsak elkanyarodtak az ünneptől.
Lényeg a lényeg; végre sikerült újabb,
hamisítatlan pázmányos összejövetelt
szervezni, ahol egészséges arányban ke­
veredett egymással a megemlékezés és a
szórakozás. Csak így tovább, „pázmányos ifjak”!

- VB -

&amp;

^■í-.

tíl

5
S
tizennegyedik oldal

Ali

.

9^

II
il

I,

�Lenin és Sztálin vécédeszkában
Kerekasztal egyház és diktatúra viszonyáról
A Lippay György Kör szervezésében, a Hallgatói Önkormányzat támogatá­
sával került sor az „Egyház és diktatúra” címet viselő kerekasztal-beszélgetésre, amely a kommunista idők és a vallásszabadság finoman szólva ellent­
mondásos viszonyát vizsgálta.

A résztvevők: Horváth Attila, Zinner Tibor, Olofsson Piacid atya és Zlinszky János
A beszélgetés neves résztvevőkkel zajlott;
jelen volt Olofsson Piacid atya, a Hit pajzsa
díj kitüntetettje, akinek két évvel ezelőtti, a
lérror háza előtt elmondott beszéde máig
emlékezetes, A bencés atya tíz esztendőt
töltött a Szovjetunió gulágjában antibolsevista propaganda miatt. A szovjet Btk.
alapján ítélték el (érdekes joghatósági kér­
dés!), de mint mondta, cseppet sem ártatla­
nul: beismerése szerint a szószékről valóban
kommunista-ellenes propagandát folytatott,
büntetése tehát ,Jogos” volt. Részt vett a be­
szélgetésen Zlinszky János professzor úr, a
PPKE-JAK alapító dékánja, aki szintén
megszenvedte azokat az időket: kizárták az
egyetemről, ezután építőmunkásként he­
lyezkedett el, évekkel később fejezhette csak
be tanulmányait. Ott volt végül Zinner Ti­
bor tanár úr, a koncepciós perek nagy szak­
értője, aki precíz és összefogott áttekintést
nyújtott az egyházcilcncs perek lélektaná­
ról, módszereiről, adatairól. A moderátor
Horváth Attila tanár úr volt, aki személyre
szabott kérdésekkel, a megértést segítő
kommentárokkal, a tőle megszokott stílus­
ban és nívón látta el feladatát. Bolberitz Pál
atya sajnos két nappal az esemény előtt le­
mondta a részvételt ■ Erdő Péter bíboros
urat kellett helyettesítenie egy szentmisén,
A beszélgetést a szervezők vezették fel,
majd Fodor György rektor úr nyitotta meg.
A bő másfél óra hamar elröppent: az elő­

adók eltérő, de külön-külön is rendkívül él­
vezetes stílusa biztosította a folyamatos fi­
gyelmet. Zinner tanár úr pontos összefogla­
lásai a téma cgy-cgy kérdésében, Zlinszky
tanár úr magánéletét is érintő, a kérdést in­
kább lelki oldaláról megközelítő történetei
és Piacid atya fergeteges - tragikumában is
megnevettető - anekdotái nagyszerűen egé­
szítették ki egymást. Örömteli, hogy a dísz-

’ara

I 'P'
I

CB

IV-

í
k

if

ij

Jí

-

Fodor György rektor megnyitja a
rendezvényt

L

terem ezúttal az utolsó székig megtelt,
jónéhányan már csak az „állóhelyekre" ju­
tottak be. Jelzi mindez az igényt a közös
programokra, másrészt azt is, hogy ezek a
közös programok - ha a szervezők ügyesen
eltalálják az egyensúlyt — megtölthetőek iga­
zi tartalommal is. És hogy az egyensúly
helyreálljon, arról a beszélgetést lezáró.
Spartacus-béli közös pizzázás gondosko­
dott, ahol immár kötetlen formában kerül­
hettek megtárgyalásra az este eseményei.
E beszámoló címe sem maradhat magyará­
zat nélkül, így most továbbadjuk Piacid atya
talán legzseniálisabb történetét (nem volt
könnyű választás): 1952-ben a gulágra érke­
zett egy, immáron hét éve, a háború befeje­
zése óta a Szovjetunióban keringő német
vasúti szerelvény. Kinyitották, és egyből ki­
derült az is, miért nem kellett eddig senki­
nek: tele volt fából készült vécédeszkákkal,
amilyet a szovjetek addig nem is láttak, lé­
vén, náluk más módszerek voltak használa­
tosak. Tovább is küldték a szerelvényt,
amely meglehet, azóta is kereng valahol, de
a táborparancsnoknak megtetszett a szép ki­
dolgozású higiéniai eszköz, így kettőt eltett
belőle magának. Később megkérte Piacid
atyát, aki akkor már, egy végzetes félreértés­
ből adódóan portrékat is festett a tábor al­
kalmazottairól (saját állítása szerint is az el­
ső néhány kétségbeejtően sikerült, de ké­
sőbb azért beletanult), hogy ha már ő úgyis
festőművész, ugyan applikálja bele a pa­
rancsnok szobájában található két képet a
míves faeszközbe. Lenin és Sztálin portréjá­
ról volt szó. Piacid atya elmondása szerint a
tíz év alatt mindössze egyszer nevettek a
gulágon: amikor fogolytársainak megmu­
tatta a falon lógó két képet. Később jóindu­
latúan szólt a parancsnoknak, hogy ha ez ki­
derül, ő is odajöhet közéjük rabnak, aki ér­
tett a szóból, és levette a két képet a falról.
Hát így került Lenin és Sztálin - ha csak rö­
vid időre is — a helyére, azóta pedig, remél­
hetőleg most már örökre, a történelem
süllyesztőjébe. Ez a kerekasztal-beszélgetés
nemcsak arra adott alkalmat, hogy újabb kö­
zös élményt élhessünk át a Pázmányon, ha­
nem arra is, hogy néhány olyan embert lát­
hassunk, aki valóban megszenvedője volt a
diktatúrának, de aki egészséges derűjével és
erős hitével át tudta vészelni azt. Ha az
ilyenfajta diktatúrák veszélye ma nagyon tá­
volinak tűnik is, a figyelmeztetésre szüksé­
günk van: a jövő nehézségein való felül­
emelkedést kiben-kiben csak ez a szellemi­
ség biztosíthatja.

Gerencsér Balázs
tizenötödik oldal

�gB «M ■mn
i

Támadnak az impresszionisták
Kis adalék Monet-hoz és barátaihoz
„Ki a szabadba!”. Ez a mondat Edouard Manet párizsi festőművész szájából hangzott
el az 187(l-es évek elején. Hétköznapinak tűnő, egyszerű kijelentés, ki gondolná első­
re, hogy képes fenekestül felborítani a századokon keresztül érlelődött és kiforrott
akadémiai festészet osztatlannak hitt egyeduralmát? Tökéletes példája annak, hogy
talán nem is kellenek mindig nagy szavak egy művészeti mozgalomhoz, csak annyi,
hogy megfelelő perspektívából, jó kérdéseket tegyen fel az ember.
De mozgalomról beszélünk igazán a
picin air festészethez kapcsolódó impresszi­
onizmus esetében? Nem, abban az értelem­
ben semmiképpen nem, ahogy Dali kü­
löncségére, vagy Duchamp koncepciózus
avantgárd lázadására tekintünk. Nem kap­
csolódtak hozzá sem különböző kiáltvá­
nyok, sem pedig polgárpukkasztó cseleke­
detek, mint bármelyik impresszionizmust
követő destruktív festészeti irányzat eseté­
ben. A plein air-t talán szemléletváltásnak
nevezném inkább, válasznak a különböző
európai, akadémizmusra épülő festészeti
irányzatokra, válasznak, mely különböző
országok fiatal festőinek fejében néhány év
különbséggel egyszerre fogalmazódott meg;
legyen szó Angliáról (Turnér, Constable,
Bonington) vagy Franciaországról (Manet,
Monet, Renoir, Pissarro).
Pedig a Plein air képlet nem is különö­
sen bonyolult: nem csinált mást, mint nem
hitte cl, hogy hiteles festő lehet az, aki utcát,
fákat, embereket, természetet fest, közben
pedig évente maximum egyszer dugja ki a
műterméből az orrát, akkor is csak hogy el­
látogasson a saját kiállítása megnyitójára. Az
új irányzatot képviselők szerint el kell hagy­
ni a gyenge fényviszonyokat kínáló, dohos
műtermeket, festeni e helyett a szabadban
kell: parkokban, mezőkön, kávéházakban.
Az ötletet szavak, a szavakat pedig tettek
követték, Párizst (a kezdeményezés itt talált a
legtöbb követőre) pedig palettát és festőáll­
ványt vonszoló fiatal művészek árasztották
el, akik immár a műtermeket nem festésre,
hanem tárolóhelyként is tökéletesen funkci­
onáló főhadiszállásul használták, hogy onnan
induljanak portyára szerte a városba cgy-egy
verőfényes délelőttön. dermészetesen a mű­
vész, lefesteni kívánt matériához való hozzá­
állásának változása témaváltozást, a közelebbi
megfigyelés szemléletváltozást, a helyszínen
festésből eredő közvetlen festőt ért ráhatások
pedig stílusváltozást hoztak magukkal. Elő­
térbe került a törekvés a fényviszonyok erő­
teljesebb megjelenítésére, a témák a realiz­
mus absztrakt, néhol szoborszerű megjelení­
tése helyett az utca emberének hétköznapi
tevékenységére tevődtek, a látvány termé­
szethű visszaadását a direkt leképzés helyett a
pillanatnyi benyomás gyors és eleven reprótizenhatodik oldal

dukálásával kívánták elérni az ifjú másként
gondolkodók. Ez a festészet a mindennapi
életről, a természet minden mesterkéltséget
nélkülöző gyönyörűségéről szólt, mintha egy
újfajta realizmus született volna, csak épp a
hangsúlyok tolódtak volna el: ez a realizmus
az akadémizmus örökérvényű formákkal
történő leképzése helyett a pillanatnyiság
visszaadásának realizmusa lett volna.
A baj csak az volt, hogy ez a hétköznapi
emberek szemléletmódjában íródott festé­
szet mégsem tudott a hétköznapi emberek
nyelvén megszólalni. Az első tárlat, amely a
fiatal művészek újfajta stílusban készült
műveit hivatott bemutatni, csúfos botrány­
ba fulladt, az itt kiállító művészek pedig a
dühödt kritikusok állandó rájuk alkalmazott
szófordulatának engedve, Visszautasítottak
szalonjaként vonultak be a művészettörté­
netbe. A közönség és a műértő kritikusok
ilyen egységes, egyhangú elutasítására soha
nem látott példa született, történt ez egy
olyan festőcsoporttal, akinek (nem úgy,
mint az avantgárdnál később) eszébe sem
jutott, hogy műveit bármiféle megbotrán­
koztató, polgárpukkasztó felhanggal tárja az
érdeklődő közönség elé.
De mi is válthatta ki ezt az óriási ellenszen­
vet? 1. Először is, az Európában ekkor (sőt va­
laha!) uralkodó stílusirányzatok, egységes ki­
induló alapjuknak az akadémizmust tekintet­
ték, és (legyen szó a naturalizmusról vagy akár
a romantikáról) a pontos leképzés a festeni tu­
dás, a „művészi érték” általános értékmérője­
ként funkcionálhatott a több irányzatban dol­
gozó művészek művészeti megítélésében. Az
pedig az impresszionisták felbukkanása előtt
semmiféle kritikusnak nem fordult meg a fe­
jében, hogy bármiféle, ezt nélkülöző festésze­
ti módozat bármilyen szinten is művészetként
jelenhet meg. 2. A műértő utca emberének,
ha lehet, még nagyobb gondot jelentett a jól
megszokott sablonon kívül történő gondol­
kodás, képtelen volt felfogni, hogy bárkit is
vezethetnek másfajta, újszerű kihívások, mint
a tárgyak pontos megjelenítése. 3. A kortárs
festők pedig, akik a megfelelő akadémiai tudás
hiányát tették szóvá, nem mehettek cl a mel­
lett a csöppet sem jelentéktelen tény mellett
sem, hogy míg ők a fotóhűségre törekvő port­
réikat hónapokig pingálják, addig Monet-nak

és barátainak egy impresszionista kép elkészí­
tése maximum három, esetleg négy órába te­
lik, és mialatt ők napokat töltenek az alapozás­
sal a festékbűztől szagló műtermekben, addig
pl. Sisley kolléga este hatkor fütyörcszve érke­
zik haza két három frissen száradó vászonnal
a hóna alatt.
Egy szó mint száz, az impresszionizmus
nem lehetett próféta a saját hazáiban, meg­
értésre a kritikusok körében is csak évekkel
később talált, ám hatása a korabeli Európá­
ban felmérhetetlen, itthon többek között a
nagybányai festészet képviselőinek munkái­
ban jelent meg. Mára azonban kétségkívül a
legnagyobbra értékelt, leginkább megértett,
közízlés által is elfogadott destruktív irány­
zattá vált, az „első generációs” impresszio­
nisták műveinek piaci értékéről még beszél­
ni is felesleges és értelmetlen.
Annak ellenre azonban, hogy a festészeti
stílus Magyarországon is nagyfokú népszerű­
ségnek örvendett, mostanáig a műkedvelő kö­
zönség kénytelen volt beérni a szépművészeti
múzeum három saját tulajdonú Monet fest­
ményével, egy jelentősebb anyag megtekinté­
séhez pedig vagy külföldre kényszerült, vagy
pedig sóvárogva lapozgathatta a színes művé­
szeti kiadványokat. Ezért volt kivételes és
egyedülálló vállalkozás a Szépművészeti Mú­
zeum részéről, hogy a majd száz év után „Mo­
net és barátai” címmel újra nagyszabású imp­
resszionista kiállítást szervezett, ezúttal a bu­
dapesti francia intézet és a dijoni Musée des
Beaux-arts közreműködésével. A kiállítás már
csak egyszeri és megismételhetetlen volta mi­
att is megérte az időt, az idegeskedést és a fá­
radtságot, ám a Icgörömtelibb az egészben,
hogy vidékről is tömegével érkeztek Buda­
pestre az emberek a tárlat megtekintése kap­
csán, és összességében egy komoly művésze­
tet közvetítő kulturális esemény volt képes
olyan tömegeket vonzani, amire a könnyedebb szórakozást nyújtó rendezvények eseté­
ben is csak ritkán van példa Magyarországon.
Bár sok-sok sorban állással, de kellemes
emlékekkel zárult tehát az (így is meghoszszabbított) impresszionista kiállítás a Szép­
művészetiben, velem együtt biztos sok más
műkedvelő is reménykedik abban, hogy
részben a kiváló marketing által sugallt, hir­
telen támadt művészetekre való tömeges
fogékonyság kitart legalább addig, hogy a
következő hétvégén még beleférjen a Nem­
zeti Galériában állandó tárlaton látható,
nagybányai festészetet bemutató kiállítás is.

Zsellér Máté

�BIÉìSSìIIbBìuEÌ
'la

Kúrán Andor:

Haza, a mélyben

A szazegy éves Illyés Gyula tiszteletére
Jöhetnek majd újak
kik már emlékezni sem tudnak.

Arra, ami elveszett, ami a miénk
ami tán még megvan valahol,
aminek más örül, nem ott, ahol
még élünk,
mert ellopták, elhánytuk magunk.
De amíg még vagyunk,
emlékezni fogunk.
Temetőt őrzeni
nem kedves szívünknek
de micsoda temetők!
Bennük pihennek
mind, kikkel egyedül érdemes.

Nem érti, de hőköl
érzi erejük
ha csak a szó marad,
megmaradhat mindenünk.

Mert újrakezdeni keservesebb
mint semmiből teremteni.
Látjuk a mintát, a régit,
annak megfelelni?

Szedjünk össze mindent
kéregetve, büszkén
koldusszegényen is
a világ gazdagjaként.
Mert olyan kincs a miénk,
mely sona el nem veszhet,
amíg akad,
aki érzi mit is rejthet,
az erőt,
mely csak a gyengéké lehet.

Őrizni őrizni őrizni!
Az egyetlen parancs.
Az égit, a földit,
a voltat és megszületőt,
mindent, mi miénk
vagy csak volt, de újra lehetőt.
A keresztet, a színeket, a könyvet,
a mosolyt, a békét, mely
nem csak egy öntet
az íztelen tortán,
a valaha volt romján.

Őrizzük meg némán
vakon és bénán,
dédelgessük, mi maradt,
s mi lesz,
ha még akad
egyszer túra idő,
mit idő! Érő, s szent akarat,
mely nem csak a falakat,
de lelkeket mozdít,
emel fel, épít.

Ha minden csontot kihánynak is
ha magunk hányjuk azokat,
vigyük haza,
emeljünk oltárt belőlük,
maradjon meg,
hogy tovább őrizzük,
tovább adjuk,
ha már csak a csont marad,
ha már elmúlt minden
gyönyörű pillanat.
Ha nincs tető fejünk felett,
eladták, ellopták furcsa idegenek,
forrongó szívvel, de jéghideg fejjel,
nem sietve,
apránként, egyesével,
szívós, soha nem engedéssel
vegyük vagy lopjuk vissza, ami a mienk.
Addig is maradnak a szavak,
amelyek egyszer újra összeállnak.
Mondd, csak mondd a szókat
A némán is lázadókat.
Mormoljuk, magoljuk, üvöltsük,
szeressük, tanuljuk
őket, az őrzőket,
tegyük a csontok mellé az oltárra,
ki belép, először azt lássa.

Ezerévig lapuljanak bár
az idő olykor csak használ
segít, tisztít, igazságot ad
annak, akinek hite megmarad,
és aki maga is megmarad.
Mert ha nincs is,
van
ha van, akkor sincsen,
boldogság nem jön,
itt, a lenti létben.

Nem hiszünk már földi jutalomban,
nem, mert tudjuk, a világ nem moccan
úgy, ahogy kívánnánk.
Nem látjuk meg a tornyot
a katedrális-ország tetejét,
mit csak nemzedékek hosszú sora
építhet újjá,
erősebbre, mint valaha.

Menjünk hát temetőkbe
élni,
nem a szalag és a virág,
mely hálaképpen éri
őket, kik lent fekszenek.
Hálánk az élet,
az olyan,
mely jól bánik az örökséggel.
Az övékkel,
a miénkkel,
a gyermekével,
ki egyszer majd megszület.
Ki nem tudja, mit vesztett,
ha már végleg elveszett.

Ne hidd, hogy keserv, s bánat,
mi előre hajtja tintámat,
éppen a konok
hit, hogy lesznek korok,
hogy leszünk még mi is,
elegendők arra,
hogy a világ kerekét
arrafelé hajtsa,
legyen az ezer évből kettő, vagy három,
elvégezni itt a világon
mindent,
dolgunk,
indent, mi dolgu:
mit ránk kiszabt^,
kiérdemeljük - az égi jutalmat.
2003, október 15.

Sáska Zoltán Attila: Rituale —
„Jutott, s mi volt csak jussomul
Átengedtem, atal, én Neked —a‘

Jutott az út porából, Neked szenvedés —
-És villádon viselted minden sorsomat.
A saru’neheztelt Rád,
A tövisek mám homlokon,
&amp; tülttéztél világod mögül —

Jutón Neked is álmaimból.
Jutott intáis^^
ssdbeien.
Jutott hei^í mel^t nem
el,

S az ecettel itatott hazugságot
„Nádszálról” fogadtad örökül —

Jutott még fény a sötétségből,
S a ború az Égen szenderült —
Jutott, mit adtak ötlegöl.
Jutott, mert voltak, kik véredül
\feled együtt ettek a Tálból —
Jutott az út porából,
Jutott Neked az álmaimból
Jutott Neked; csak szenvedés,
S mi bíborszép; üdvözöl,
Örök rózsadíszeid mögül —
tizenhetedik oldal

�Körkérdés - Válaszok:
NEPTUN
Előző számunkban körkérdést Bénink közzé, mely a Neptun rendszerről'
kérdezte felhasználói véleményét. A kérdésre számos válasz érkezett - me­
lyeket ezúton is köszönünk ezek közül a legérdekesebbeket tárjuk ezennel
ekBteit
Szaki: „Milyen rendszer az olyan, amely­
ben én, mint Isten teremtménye
MTVJLN néven szerepelek?! 99

Balázs: 99',A Neptun egy rossz oktatási
rendszer kiszolgálója. Lényegében nem
különbözik attól, mintha az ajtónak fe­
szülnénk az ajtó előtt. JJ
T. V: „Nagyon rossz, gááz.” Miért? „Hát
menj fel a Neptunra, és megtudod.

„Sokkal jobb lehetne, ha minden infor­
máció, hirdetmény naprakészen megta­
lálható lenne a Neptun rendszeren ke­
resztül, és már nem is lenne szükség be­
menni semmilyen ügyben a tanszékekre,
mert a számítógép előtt is választ kaphatnánk kérdéseinkre. íí

A T.O.-n azt a választ kapta egy tanácsta­
lan hallgató, hogy „Maga az egyetlen, aki­
nek gondja van a Neptunnal. &gt;9
,Ha valaki nem elég figyelmes, akkor vé­
»Jletlenül olyan tárgyakat is felvehet, amik
nincsenek is az ő évfolyamán (pl. polgár
2. helyett 3.), illetve lehetett választani a
rendszerben polgár gyakvezetőt, de aztán
mégis beosztották az embereket, jelentkezésüktől függetlenül. 99

.Számomra eléggé mellbevágó, hogy bi­
zonyos tanszékek nem éltek a rendszer
nyújtotta lehetőségekkel, és a hallgatókat
kötelező jelleggel osztották be gyakorla­
tokra, pedig nem minden időpont opti­
mális (pl. speckollal ütközhet). Volt olyan
tanszék, amelyik szeptemberben két nap­
pal a rendszer lezárása előtt osztotta be
kötelező jelleggel a hallgatókat gyakorlat­
ra. Az, hogy arra az időpontra a hallgató
már felvett más órát, esetleg beiratkozott
nyelviskolába, vagy egyéb programot
szervezett magának, az nem érdekelt sen­
kit. »Önök elsősorban egyetemisták« és
»A polgári jog a legfontosabb tantárgy« hangzott a válasz... Én ezt nem tagadom,
de akkor ne szeptember végén osszanak
99'

tizennyolcadik oldal

be valahova. Ez egy hihetetlen bizonyta­
lansági tényező egy hallgatónak: szeptem­
ber végéig semmit nem szervezhet magá­
nak, hátha épp arra az időpontra sóznak a
nyakába valami kötelező tárgyat. Elszo­
morító, hogy vannak, akik félnek a sza­
badságtól ...”
HŐK: „A HŐK részéről 2 srác vállalta,
hogy a rendszergazdának segítenek élhe­
tőbbé tenni a rendszert, az a feladatuk.
hogy a diákok észrevételeit próbálják
meg eljutatni hozzá. Tipikus probléma,
hogy noha UV-zni csak a sikertelen vizs­
ga után 4 nappal lehet legkorábban, a
rendszer engedi akár a másnapi jelentke­
zést is, és a legtöbb hallgató nem a vizs­
ga szabálytatot böngészi, hogy mit hogyan lehet. 9?
.Kinti gépről teljesen bizonytalan a je­
lentkezés, vagy egyenesen lehetetlen.
»?•

Zoli: „Én az indexben nem vagyok hajlan­
dó a tantárgyak bugyuta ABC-sorrendjét
követni: a gép van az emberért, nem az
99
ember a gépért.

a lehetőség, csak élni kellene
99.Megvan
’
vele, hogy legyen egy ideiglenes és egy
végleges tárgyfelvételi időszak. A speciál­
kollégiumokat először meg kell nézni,
milyenek, mik a követelmények, milyen a
tanár, milyen időpontban van, érdekel-e
egyáltalán. Csak utána lehet felelősen
dönteni arról, hogy tényleg föl akarom-e
venni az indexbe. Én szeretek sokat vacillálni... 99
,Amíg nem volt Neptun, addig úgy tud­
99tam jelentkezni vizsgákra, ahogy eltervez­
tem, most 1 vizsga miatt borult az egész
vizsgaidőszakom. 99

.Akinek nincs otthon gépe, az meg***;a
(rosszul járt — a szerk.), mert most is
ugyanaz a tömegnyomor van, csak most a
számítógépek előtt. 99
99

Zsombor + Lénárd: „Ilyenkor nincsen vele
semmi bajom. Egyébként végül is jó, bíz­
zunk benne, hogy egyre jobb lesz. Bár
mindig felmerül a kérdés, mint az elején,
hogy minek az egész, minek kellett bevezetni. 9,
Tádé: „Szerintem jól működik, jó dolog,
nincs vele különösebb problémám, de
kevés a tájékoztatás, így jelentkezéskor ta­
lálni kell valaki fabó embert, aki elmagya­
ráz mindent, hogy mit hova kell jelent­
kezni, mert ha egyedül van az ember, ak­
kor BECSÓDÖL.”
Könyvtáros Józsi bá’: „Próbálunk segíteni a
hallgatóknak, hisz ezekre a gépekre is fel­
tettük a Neptunt, pedig nem ezért vannak
itt. Több számítógép kellene az egyetem»?
nek.

Gépterem: „Egyetlen új rendszer bevezeté­
se sem megy zökkenőmentesen. Mivel a
feladatkörök nem voltak még pontosan
tisztázva, gyakran olyan ügyekkel is hoz­
zánk küldték a gyerekeket, amelyeket mi
nem tudtunk megoldani és a küldözge­
tésből elégedetlen hangok fakadtak, 3 hé­
tig tényleg enni nem volt időnk. A tanszé­
ki koordinátorok és a T.O, még nem volt
szeptemberben kellően kitanítva, ebből
adódtak problémák. Most már mindenki
tudja a maga részét a Neptunon, és meg is
tudja csinálni, továbbá a diákok is megta­
nulták kezelni, jóval kevesebb problémát
okoz a jelentkezés. Mi is részt vettünk a
kiképzésben, mi segítünk a hallgatóknak,
ha tudunk, bátran fordulhatnak hozzánk.
Probléma szokott lenni, hogy a rendszer
99
pontban délben lezár.
Jogbölcselet tanszék: „Nagy könnyebbség,
hogy megszűnt az emberáradat, viszont
ettől még nem szabadult fel munkaidőnk,
mert bár másfajta a terhelés, de a számító­
gépes munka sokkal több lett. Pl. a vizs­

gajegy felvitele a T.O.ról hozzánk került,
és a vizsgalapkészítés is az oktatótól hoz­
zánk került. A rendszer enged olyan je­
lentkezéseket is, amik vizsgaszabályzatba

�ríTTTT
ütköznek (lásd UV- 4nap-szabályt). A
tanszékek sajátosságait a Neptun rendsze­
rével kell egyeztetni és a T.O. direktívái­
nak megfeleltetni. Még fejlődik a rend­
szer, pl. a szak- és évfolyamdolgozatokat
még nem tudja kezelni, de dolgoznak raj­
ta: néhány féléven belül biztosan le fog
tisztulni. V

Bünti tanszék: „Tetszik a Neptun rendszer,
egyébként pedig mi mindig jelezzük a hi­
bákat, és ha azokat kijavítják, és folyama­
tosan fejlesztik és alakítják a tanszéki elvá­
rásoknak, akkor jól használható lesz. Szá­
munkra viszont sokkal több adminisztrá­
ciós munkát jelent, noha könnyebbség,
hogy jóval kevesebb diák jön hozzánk. A
diákoknak biztos sokkal könnyebb, de
nekünk munka.
Mindig gond, hogy a munkaidő péntek
délig tart, de a rendszer szombat délig
hozzáférhető, így a diákok még át tudják
szervezni a hétfői napot, és hiába van kész
pénteken a hétfői vizsga menetrend, hét­
fő reggel gyakran át kell dolgozni a vizs­
gabeosztást.

Zoli: „Az hogy 10 fő alatt nem lehet
speckollt indítani, az egy baromság. Elit­
képzés helyett igénytelen, tömeges, kultúremberhez, egyetemhez nem méltó fo­
lyamat zajlik. Ahogy Zlinszky professzor
Úr mondta ezelőtt 4 évvel: egy darab

hallgató is hallgató. (Minőség helyett
mennyiség? Konzumidiotizmus?!). A
meghirdetett speckolloknál a tanárt és az
időpontot kellene megadni, ha a tárgyle­
írás (ami legalább ennyire fontos!) úgyis
hiányzik. A tárgyak fölvételének miként­
jéről minden tanszék adjon ki részletes,
pontos és végleges tájékoztatót. Tavaly li­
dércnyomás volt: naponta és óránként is
változott, hogy pontosan milyen gyakor­
latot kell vagy nem kell fölvenni, és ho­
gyan. Aki véletlenül nem hallotta a plety­
kát, az utána akár a Dunába ugorhatott.
Ugyanilyen probléma a vizsgajelentkezé­
seknél is volt. Mindent egybevetve: nem
rossz, sőt hasznos a „RENDSZER”, de
egyelőre még senki nem fogta föl, hogyan
kellene praktikusan, de egyben méltó stí­
lussal hasznosítani.”

Gyűjtötte, összeállította, szerkesztette:

Török Balázs

Futaki Tibor
virslis kalandja
őrült beszéd, de van benne rendszer
Egy verőfényes reggelen Futaki Tibor, a
világtalan festő, arra ébredt, hogy két jól
megtermett bajszos kályha, mint később
ruhájuk címkéjén tapintotta: Mazsola és
Tróger Anti, dörömböl az ablakán.
Amint kidöcögött kurta kis lábain undogító viskójának verandájára, rögtön neki­
szegezte a kérdést a két illetlen fűtőbe­
rendezés ajtajának: „Kedves Bádogdo­
bok, miért kell egy nyomorult, világtalan
festő ablakán dörömbölni ily korán, rá­
adásul ha nincs is ablaka?” Kuss - mond­
ta Tróger, és már csatolta is rá Futaki
aszott kezecskéire a béklyót, majd egy va­
saló után kötve végighúzták Hetedhét és
Negyednégy Országon.
A királyi palota kertjében a két kályha
átadta a testőrség számára az addigra már
felismerhetetlenné gyalázott piktort.
Futaki nem értette, mi történik vele, de
már nagyon éhes volt. A testőrök pa­
rancsnoka végigvonszolta hősünket a pa­
lota 101 termén, ahol Futakinak minden­
kivel kellet játszania egy parti snóblit. Vé­
gül a besokallt mázoló elalélt.
Midőn felocsúdott szörnyű látvány tá­
rult elé: Gyuribá a Ferenc József-szakállú
huszár-király állt előtte s homlokán nőtt
szájával így szólt: „Futaki, Futaki, látom
megint éhes vagy! Én viszont igazságos
huszár-király vagyok, és segíthetek neked,
hogy jól lalgál, de ezért még valamit meg
kell tenned.,Ez volt az a pont, amikor
Futaki becsokizott, ugyanis hallott már
egyet s mást Gyuribá hálószobájának bes­
tiális titkairól. Azonban félelme alaptalan­
nak bizonyult, mert az ordenáré király így
folytatta: „Ha kiállsz egy próbát, megven­
dégellek és mind a két lábad megmarad. A
próba a következő: az itt látható (a király
itt elröhögte magát) hat láda valamelyik­
ében egy virslit rejtettem el. Felhasználva a
ládákon található sima (bahaha) feliratokat
rá kell világítanod (huhuhu), hogy melyik
ládában van a virsli, és akkor nyertél. Anynyit még elárulhatok, hogy a virslit rejtő
láda biztos, hogy igazat mond, és legalább
három láda hazudik’

Futaki előtt, ha látott volna, a következő
kép tárult volna fel:

1. láda
Pontosan két láda mond igazat

2. láda
A virsli nincs itt vagy a 6. láda igazat
mond

3. láda
A virsli a 2. ládában van

4. láda
Az 1. láda igazat mond és a virsli
nincs itt

5. láda
Nincs virsli az 1. és a 2. ládában

6. láda
A virsli a 2. ládában van
- „De Gyurikám én nem látok semmit! »
- „Sajnos, Tiborc, lábad bánja! Helyzeti
hátrányod senkit nem érdekel! »

Hát körülbelül ez a hiteles története
Futaki lábatlanodásának.
Most már tét nélkül, előttetek áll a fel­
adat, hogy megfejtsétek a vicces király ra­
vasz feladványát!

Dedics Zsigmond

tizenkilencedik oldal

�PRO FACULTATE-NAP
2004. április 29.
Hagyományteremtő célzattal, a tavalyi nagy sikerű Pázmány-Nap folytatásaként idén első ízben kerül sor a
Pro Facultate-Napra. A Hallgatói Önkormányzat és a Lippay György Kör szervezésében négy helyszínen zajlódnak
majd az egész napos rendezvény programjai. A programok széles kört ölelnek fel: előadások, kiállítások, sütés-főzés,
evés-ivás, táncház, valamint a Pro Facultate-díjak átadására is sor kerül majd.

■

A PROGRAM:
Díszterem (12.00-18.30)

• Szentmise
• Megnyitó
• Az Akadémia vonósnégyes koncertje
• Képzőművészeti kiállítás
• EU-konferencia
• Az Arco Kamarazenekar koncertje
• Pro Facultate díjátadó ünnepség
• Kerekasztal-beszélgetés a Karról
Gesztenyés udvar (13.30-22.00)
• Bogrács-party (főzzünk együtt a tanárokkal!)
• Büfé, borkóstoló
• Tombola
• Csángó táncház oktatással
• Történelmi vetélkedő dr. Horváth Attilával
• Koncertek (Leann Dubh, Legis Actio)

L előadó (15.00-18.00)
• Történelmi előadások
• Iparművészeti kiállítás
• Csapatépítés
I. gyakorló

• Rovásírás-oktatás
• Környezetvédelmi konferencia
Késő este buli a Living Room-ban!

Mindenkit szeretettel vár a Hallgatói Önkormányzat és a Lippay György Kör!
A Pro Facultate-díjról
,
A tavaly alapított, idén második ízben átadásra kerülő díj azokat illeti, akik a legtöbbet tettek a Kar építéséért, fejlődésé^
ért, A tavalyi első díjazott Dr, Zlinszky János alapító dékán volt. Idén a Kar valamennyi hallgatója, oktatója, alkalmazott­
ja szavazhat arra a személyre, aki szerinte a legérdemesebb az immár hivatalos, a Kari lánács által jóváhagyott kitünte­
tésre. A szavazatokat többféle módon gyűjtjük: el lehet küldeni e-mailben a lippaygyorgykor@hotmail.com e-mail cím-’
re, a nagyelőadásokat a Lippay György Kör szavazatgyűjtő osztagai járják majd, illetve április 14-től 20-ig a 28-as
épület aulájában 10.00 és 14.00 között a jelenlévő bizottság előtt lehet megejteni a szavazást. Kérünk mindenkit, hogy
csak egyszer szavazzon!

SZAVAZÓLAP
Pro Facultate-díj 2004.
Az én szavazatom;

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="57">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3382">
                  <text>2004</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="3426">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3406">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3407">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3408">
                <text>VII. évfolyam 2. szám 2004. április 6.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3409">
                <text>Tartalom&#13;
Hírek &#13;
Milyen az oktató-hallgató viszony a karon? &#13;
Prof. Dr. Péteri Zoltán, személyesen &#13;
Néhány tudnivaló az úgynevezett bolognai folyamatról&#13;
Szaddam és az oroszlánok &#13;
Könyvajánló: Bogár László és a globalizáció&#13;
Glosszátor &#13;
Azok a boldog szép napok 7. &#13;
A Büntetőjogi TDK &#13;
Vad Fügefa &#13;
Föltámadott a tenger &#13;
Lenin és Sztálin vécédeszkában &#13;
Támadnak az impresszionisták&#13;
Kúrán Andor: Haza, a mélyben&#13;
Sáska Zoltán Attila: Rituálé - Körkérdés — Válaszok: NEPTUN&#13;
Futaki Tibor virslis kalandja&#13;
Pro Facultate-Nap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3410">
                <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Boronkay Miklós - főszerkesztő; PPKE HÖK; Koltay András - tudományos tanácsadó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3411">
                <text>Jobbágyi Gábor - kiadó képviselője; Boronkay Miklós - főszerkesztő; PPKE HÖK; Koltay András - tudományos tanácsadó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3412">
                <text>2004. április 6.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3413">
                <text>2004.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3414">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3415">
                <text>A4 (210x297) ; (1449kb+4647kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3416">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3417">
                <text>PPKE_itelet_VII_2_20040406</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3418">
                <text>T00062</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3419">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3420">
                <text>20 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3421">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3422">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3423">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3424">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3425">
                <text>PPKE_itelet_VII_2_20040406</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="264">
        <name>Boronkay Miklós</name>
      </tag>
      <tag tagId="209">
        <name>HÖK</name>
      </tag>
      <tag tagId="41">
        <name>Jobbágyi Gábor</name>
      </tag>
      <tag tagId="191">
        <name>Koltay András</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
</itemContainer>
