3 10 91 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/64e000226e80a36542e3586025752e69.jpg a05248ef794af42db541d02a2aa7f709 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2025 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Őexcellenciája Youhanna Jihad Battah, damaszkuszi szír katolikus érsek előadása Subject The topic of the resource előadás Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKPE BTK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2025. június 10. 17:00 Medium The material or physical carrier of the resource. digitális Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource JPG Type The nature or genre of the resource plakát Source A related resource from which the described resource is derived PPKE BTK honlap Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Sophianum 108-as terem 1088 Budapest, Mikszáth tér 1. Language A language of the resource magyar Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke_btk_20250610_battah.jpg Description An account of the resource Őexcellenciája Youhanna Jihad Battah, damaszkuszi szír katolikus érsek előadása A Szír Katolikus Egyház történetéről és a jelenlegi helyzetéről Köszöntőt mond: Azbej Tristan, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár 2025. június 10. 17:00 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Sophianum 108-as terem 1088 Budapest, Mikszáth tér 1. Az előadás nyelve: arab, magyar tolmácsolással. https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/f7b3ca7accec8572b4fdec57f179c0ef.jpg e78b2f946639c46224c6d65983d1b65a Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2024 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Dr. Orsolya Szűcs: The Human Body in the Contemporary Fiction of Sarah Baume Subject The topic of the resource előadás meghívó Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE BTK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2024. április 9. 18.00-19.00 Medium The material or physical carrier of the resource. digitális Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource JPG Type The nature or genre of the resource plakát Source A related resource from which the described resource is derived PPKE BTK honlap Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant PPKE BTK Danubianum, 414-es terem 1111 Budapest, Bertalan Lajos utca 2. Language A language of the resource magyar Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke_btk_20240409_szucs.jpg https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/0dd4b3eb8a3856c6100d6cc18397ab60.jpg 66861d0c012967305efd98a87507ff55 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2024 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Könyvbemutatók a Hieronymus Fordítástudományi Kutatócsoport szervezésében Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Logopédia I. – Artikulációs zavarok terápiája – Előadások Variétas Delectat (Szerkesztette: Sohár Anikó, kiadó: Akadémiai Kiadó, 2024) Subject The topic of the resource könyvbemutató Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE BTK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2024. április 17. (szerda), 17:00 Medium The material or physical carrier of the resource. digitális Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource JPG Type The nature or genre of the resource plakát Source A related resource from which the described resource is derived PPKE BTK honlap Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Danubianum 406, Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1083 Budapest, Mikszáth tér 1. Language A language of the resource magyar Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke_btk_20240417_kotetbemutatok.jpg https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/ce13465bf0ced4c7c8c7edb8ed9508da.jpg cbe3cd96d59c4faac0055ad36fa7df37 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2025 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Meghívó - Te Deum Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Egyetemünk 2024/2025-ös akadémiai évének ünnepélyes tanévzáró szentmiséje Description An account of the resource MEGHÍVÓ TE DEUM Szeretettel hívjuk Egyetemünk 2024/2025-ös akadémiai évének ünnepélyes tanévzáró szentmiséjére, melyet Ft. Dr. Kuminetz Géza rektor úr mutat be az Egyetemi Templomban. Időpont: 2025. június 22. (vasárnap) 17.00 Helyszín: Egyetemi Templom (1053 Budapest, Papnövelde utca 5–7.) Ft. Rektor úr mindenkit hív és vár tanévzáró alkalmunkra, hogy együtt adhassunk hálát a tanév kegyelmeiért. PÁZMÁNY PPKE Subject The topic of the resource meghívó szentmisére Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE BTK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2025. június 22. (vasárnap) 17.00 Medium The material or physical carrier of the resource. digitális Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource JPG Type The nature or genre of the resource plakát Source A related resource from which the described resource is derived PPKE BTK honlap Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Egyetemi Templom 1053 Budapest, Papnövelde utca 5–7. Language A language of the resource magyar Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke_btk_20250622_te_deum.jpg https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/48e272749e5015936c9ad66016f605b7.jpg 7b92e847727d5e4aa48626078c1054ee https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/17ff394b96cf4d09f865c9c3201ed07b.pdf 0e297915453afa99b4f26618956ccf66 PDF Text Text GONDOSKODÁS ROBOTOK ÉS MESTERSÉGES INTELLIGENCIA (AI) ALKALMAZÁSA AZ IDŐSELLÁTÁSBAN Tudományos konferencia Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar Budapest, 2025. május 27. ai olitik Tudomán yo ásp od cs aná sT Gond os k PROGRAMFÜZET Be lüg y minisztériu m �TARTALOMJEGYZÉK Előszó.......................................................................................................................................... 4 Konferencia program.................................................................................................................. 5 I. Szekció – Robots and artificial intelligence in elderly care................................................ 6 II. Szekció – A társadalmi gondoskodás kihívásai a digitalizációs korban............................ 7 III. Szekció – A mesterséges intelligencia, robotika alkalmazásai a szociális ellátásban..... 8 IV. Szekció – Embernek, Isten képmásának maradni a segítő hivatásban a MI és robotika korszakának kihívásai között. Önismeret Isten jelenlétében..................... 9 A konferencia tudományos bizottsága..................................................................................... 10 A konferencia szervezőbizottsága............................................................................................ 11 ABSZTRAKTFÜZET 3 �ELŐSZÓ PROGRAM A Gondoskodáspolitikai tanulmányok mesterképzési szakot hazánkban elsőként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karán lehet elvégezni 2024 szeptemberétől. A képzésből kikerülő szakemberek szemléletében nagy hangsúly kerül a perszonalitás elvére, vagyis, hogy felelősek vagyunk egymásért és önmagunkért. Itt lép be az öngondoskodás fogalma és annak lehetőségei. Hazánk öregedő népességéből adódóan az idősgondozás adja az egyik legnagyobb kihívást a jövő gondoskodáspolitikai szakértőinek, illetve az ágazati ellátórendszer dolgozóinak. A modern technológia adta lehetőségek, mint a humanoid robotok és a mesterséges intelligencia nem csak megkönnyíthetik a munkát, hanem feltételezhetően hamarosan a mindennapok részévé válnak a szociális intervenció szakterületein. REGISZ TR ÁCIÓ: 9:00–10:00 Helyszín: Helyszín: PPKE-JÁK, Szent II. János Pál pápa Díszterem (1088 Budapest, Szentkirályi utca 28.) MEGNYITÓ: 10:00-11:00 (nyelv: magyar és angol, online közvetítéssel) Helyszín: PPKE-JÁK, Szent II. János Pál pápa Díszterem (1088 Budapest, Szentkirályi utca 28.) Ezen a ponton kell kiemelnünk azon fejlesztők és kutatócsoportok munkáját, akik a robotok, és mindinkább a mesterséges intelligencia gondoskodás területén való hatékony alkalmazásáért dolgoznak. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán régóta jelentős törekvéseket tesznek a szakemberek a technológia, kimondottan a mesterséges intelligencia ilyen jellegű felhasználhatósága irányába. A Cybathlon elnevezésű világversenyen például nyolc olyan témában lehet versenybe szállni különböző fejlesztésekkel, ami a fogyatékkal élők mindennapjait könnyítheti meg. A 2024 őszén megrendezett versenyen kiváló eredményt ért el egyetemünk kutatócsoportja. Levezető elnök: Dr. Janó Evelin (PPKE-BTK Gondoskodáspolitikai Intézet tanársegéd, a konferencia program titkára) Intézményünk katolikus szellemiségéhez hűen, idén is megszerveztük a jelen konferencia kereteik között hitéleti szekciónkat is, amelynek most fő témája az lesz, hogy miként lehet embernek, Isten képmásának maradni az AI és robotok korszakának kihívásai között. Dr. Novák István EKKE általános rektorhelyettes Elmondható, hogy a 2025-ös interdiszciplináris szemléletű tudományos tanácskozásunkon elhangzó előadások a társadalomtudományok és az informatika, technológia tudományterületének metszetéből kerülnek bemutatásra. Prof. Dr. Birher Nándor Máté dékán Dr. habil Tóth Tibor elnök főigazgató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar BM Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanács Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet KÖSZÖNTŐT MOND: Ft. Dr. habil. Németh Gábor MKPK titkár Fülöp Attila Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár Ft. Dr. habil. Vincze Krisztián PPKE külügyi és tudományszervezési rektorhelyettes Dr. Pángyánszky Ágnes EHE általános rektorhelyettes Prof. Dr. Birher Nándor Máté PPKE-BTK dékán, egyetemi tanár, rektori főtanácsadó Dr. habil. Tóth Tibor NSZI főigazgató, Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanács elnök, PPKE-BTK Gondoskodáspolitikai Intézet intézetvezető, egyetemi docens PLENÁRIS ÜLÉS: 11:00-11:30 (nyelv: angol, online közvetítéssel) Helyszín: PPKE-JÁK, Szent II. János Pál pápa Díszterem (1088 Budapest, Szentkirályi utca 28.) Prof. Dr. Clemens Sedmak a Notre Dame-i Egyetem Keough School of Global Affairs Nanovic Európai Tanulmányok Intézetének igazgatója Az előadás címe: Méltóságközpontú gondoskodási kultúra (A dignity-centered culture of care) K ÁV ÉSZÜNET: 11:30-12:00 4 5 �I. SZEKCIÓ ROBOTS AND ARTIFICIAL INTELLIGENCE IN ELDERLY C ARE (nyelv: angol, hibrid megvalósítás: személyes és online) Helyszín: PPKE-JÁK, Szent II. János Pál pápa Díszterem (1088 Budapest, Szentkirályi utca 28.) Elnök: Prof. Dr. Clemens Sedmak (Notre Dame-i Egyetem Keough School of Global Affairs Nanovic Európai Tanulmányok Intézet) 12:00 Prof. Dr. Klaus Baumann (Freiburg-i Egyetem professzor, teológus) Ms. Laura Daniela Londoño Quintero (Robot Learning Lab kutató, Freiburg-i Egyetem etika MA szakos hallgató) (How) Can robots and AI facilitate and promote dignified elderly care? Basic assumptions, potential scenarios and their acceptance by clients and nurses 12:15 Paula Zujić (Horvát Katolikus Egyetem PhD hallgató, tanári asszisztens) Prof. Dr. Jasna Ćurković Nimac (Horvát Katolikus Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettes) Ageing in the Age of AI: How Will We Remember Elders, and How Will We Care for Them? 12:30 Dr. Anamaria Malešević (Digit-HeaL vezető asszisztens, Horvát Katolikus Egyetem posztdoktor kutató) Dr. Anto Čartolovni (Digit-HeaL kutatócsoport vezető, Horvát Katolikus Egyetem egyetemi docens) From Fear to Trust: Why Digital Literacy Matters in Elderly Care 12:45 Dr. Karacs Kristóf Imre (PPKE-ITK dékánhelyettes, egyetemi docens) A mobile phone based visual assistant for visually impaired people 13:00 Dr. iur. Avraham Weber LL.M, LL.M. (Fordham Egyetem, adjunktus) Application of Robots and Artificial Intelligence (AI) in Elderly care in Israel 13:15 Dr. Shorena Gogiashvili (Sulkhan-Saba Orbeliani Egyetem Grúzia egyetemi docens, nemzetközi hallgatói kapcsolat menedzser) Cross-generational Dialogue through Artificial Intelligence: Can Robots Foster Communication Between Youth and Elders? 13:30 Dr. habil. Markus Johannes Krienke (Facoltà di Teologia di Lugano Egyetem (Dél-Svájc) professzor) Care and the Human Condition: A Theological Reflection on Technology, Fragility, and Freedom 6 II. SZEKCIÓ A TÁR SADALMI GONDOSKODÁ S KIHÍVÁ SAI A DIGITALIZ ÁCIÓS KORBAN Helyszín: PPKE-BTK (Sophianum épület) (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.) Elnök: Dr. habil. Tóth Tibor (NSZI főigazgató, Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanács elnöke, PPKE-BTK Gondoskodáspolitikai Intézet intézetvezető egyetemi docens) 12:00 Dr. Nagy Emőke Orsolya (Belügyminisztérium, Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály) Generációváltás a közszolgálatban: Vezetői kihívások és intézményi hatékonyság a gondoskodáspolitika területén 12:15 Dr. Makár Orsolya (jogász, PPKE-BTK gondoskodáspolitikai tanulmányok MA szakos hallgató) A szakápolási központok kialakítására és működtetésére vonatkozó szabályozási környezet fejlesztése 12:30 German Gabriella (Baptista Tevékeny Szeretet Misszió intézményvezető) A Gondosóra program távlati lehetőségei 12:45 Dr. Farkas Péter (NSZI tanácsadó) Gondoskodás – a Slachta Margit NSZI szakmai folyóirata 13:00 Dr. Prukner Péter (Széchenyi István Egyetem adjunktus) Digitális technológiák és mesterséges intelligencia a gondoskodáspolitikában 13:15 Dr. Ládonyi Zsuzsanna (Veszprémi Érseki Főiskola egyetemi docens) Intergenerációs kapcsolódások - digitális lehetőségek és jógyakorlatok 13:30 Zagyva Richárd (Katolikus Karitász országos igazgató) „Embertől emberig” a digitális világban - A Karitász, mint egyházi szeretetszolgálat lehetséges válaszai a társadalmi gondoskodás új kihívásaira 13:45 Dr. Seszták István (Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola főiskolai tanár, MAB Testületi tag, Hittudomanyi Kollégium elnök, lelkész) Társadalmi gondoskodás kérdései a görögkatolikus egyház ellátó rendszerének szemszögéből 14:00 Szalay-Bobrovniczky Vince (Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár) A gondoskodáspolitika kihívásai a civil szektor számára 7 �IV. SZEKCIÓ EBÉD ÉS K ÁV ÉSZÜNET: 14:00-15:00 C YBATHLON BEMUTATÓ: 14:30-15:00 EMBERNEK, ISTEN KÉPMÁ SÁNAK MAR ADNI A SEGÍTŐ HIVATÁ SBAN A MI ÉS ROBOTIK A KOR SZ AK ÁNAK KIHÍVÁ SAI KÖZÖT T. ÖNISMERET ISTEN JELENLÉTÉBEN Helyszín: PPKE-BTK (Sophianum épület) (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.) III. SZEKCIÓ A MESTER SÉGES INTELLIGENCIA, ROBOTIK A ALK ALMA Z Á SAI A SZOCIÁLIS ELL ÁTÁ SBAN Helyszín: PPKE-BTK (Sophianum épület) (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.) Elnök: Dr. Iván Kristóf (PPKE-ITK egyetemi docens) 15:00 Dr. Nagy Róbert (EKKE adjunktus) Hogyan segítheti a segítőt a mesterséges intelligencia? - Az MI pedagógiája 15:15 Czibik Norbert (Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. operatív igazgató) A Gondosóra program bemutatása, ember és technológia együtt az idősekért 15:30 Dr. Vajda Norbert (Katolikus Szeretetszolgálat főigazgató, KRE-GESZK egyetemi docens) A mesterséges intelligencia szerepe a személyközpontú idősotthoni ellátásokban Helyszín: PPKE-BTK (Sophianum épület) (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.) Elnökök: Johann Gyula (EHE Diakónia Képzési Központ intézetvezető, mesteroktató, lelkész) Gregersen-Labossa György (EHE Diakónia Képzési Központ oktató, lelkész) 15:00 Ft. Dr. habil. Tóth Tamás (PPKE-BTK egyetemi docens, lelkész) Az Egyház szociális tanítása – Szent Pétertől XIV. Leó pápáig 15:15 Thaisz Miklós (Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumi elnök) Dr. Binder Mátyás (Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány pedagógiaimódszertani szakértő) Misszió az ország leghátrányosabb helyzetű településein 15:30-17:00 Johann Gyula (EHE intézetvezető, mesteroktató, lelkész) Gregersen-Labossa György (EHE oktató, lelkész) A segítő kapcsolat spiritualitásáról (beszélgetés, tréning) SZEKCIÓK Z ÁR Á SA: 17:00 15:45 Dr. Iván Kristóf (PPKE-ITK egyetemi docens) Bionika a társadalom és az ember szolgálatában 16:00 Dr. Földi Sándor (PPKE-ITK oktató, kutató) Puha robotikai exoszkeleton fejlesztésének kezdeti lépései akaratlan mozgások csillapítására és habilitációs gyakorlatok segítésére 16:15 Dr. Köllőd Csaba Márton (PPKE-ITK oktató, kutató) Tetraplégiás e-sportolók 16:30 Dr. Botzheim Lilla (HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, Komputációs Tudományok Osztály tudományos munkatárs) Gerincvelősérült, végtag-bénult emberek kerékpározó mozgásának mesterséges szabályozása funkcionális elektromos izomingerléssel 8 9 �SZERVEZŐBIZOTTSÁG ai olitik Tudomán yo ásp od cs aná sT Gond os k A KONFERENCIA TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA Be A TUDOMÁNYOS BIZOT TSÁG ELNÖKE Prof. Dr. Birher Nándor Máté (PPKE-BTK dékán, egyetemi tanár, rektori főtanácsadó) lüg y minisztériu m Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanács A TUDOMÁNYOS BIZOT TSÁG TAG JAI Prof. Dr. Clemens Sedmak (a Notre Dame-i Egyetem Keough School of Global Affairs Nanovic Európai Tanulmányok Intézetének igazgatója) Dr. Farkas Péter (NSZI tanácsadó) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar Dr. Iván Kristóf (PPKE-ITK egyetemi docens) Johann Gyula (EHE Diakónia Képzési Központ intézetvezető, mesteroktató, lelkész) Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Dr. Karacs Kristóf Imre (PPKE-ITK dékánhelyettes, egyetemi docens) Dr. habil. Tóth Tamás (PPKE-BTK egyetemi docens, lelkész) Dr. habil. Tóth Tibor (NSZI főigazgató, Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanács elnök, PPKEBTK Gondoskodáspolitikai Intézet intézetvezető, egyetemi docens) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Dr. Vajda Norbert (Katolikus Szeretetszolgálat főigazgató, KRE-GESZK egyetemi docens) A konferencia program titkára: Dr. Janó Evelin (PPKE-BTK Gondoskodáspolitikai Intézet tanársegéd) Evangélikus Hittudományi Egyetem Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont (PPKE) 10 11 �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2025 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Gondoskodás – robotok és mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása az idősellátásban Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Robots and Artificial Intelligence in Elderly Care. A társadalmi gondoskodás kihívásai a digitalizáció korában Subject The topic of the resource konferencia Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE BTK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2025. május 27. 11:00 Medium The material or physical carrier of the resource. digitális Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource JPG, PDF Type The nature or genre of the resource plakát, programfüzet Source A related resource from which the described resource is derived PPKE BTK honlap Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant PPKE JÁK, I. Szent János Pál Pápa Díszterem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. Language A language of the resource magyar Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke_btk_20250527_gondoskodasp.jpg ppke_btk_20250527_gondoskodas.pdf https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/ac3a05f09f8c14c3edd15dec386210e5.jpg baad693348f8a674302453b9e9b72ead Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2025 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 6. Boszporusz konferencia Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. A piramisok árnyékában. Identitás, politika és társadalom a mai Egyiptomban Subject The topic of the resource konferencia Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE BTK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2025. május 15. 09:30 - 15:30 Medium The material or physical carrier of the resource. digitális Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource JPG Type The nature or genre of the resource plakát Source A related resource from which the described resource is derived PPKE BTK honlap Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant PPKE BTK, Mikszáth tér 1., 112-es terem Language A language of the resource magyar Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke_btk_20250515_boszporusz.jpg https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/5937b0887a71bb24e72ce52fc2f4c51e.jpg c522c83ee97ba6424c39f9c071654f64 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2025 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Michael Chighel és Peter Trawny vendégelőadása a Filozófia Tanszéken Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Joint-lecture on Heidegger and the Judeo-Christian Tradition Abstract A summary of the resource. A Filozófia Tanszék szervezésében Michael Chighel (Dean & Professor, Ashkenazium, Milton Friedman University) és Peter Trawny (Professor, University of Wuppertal, Philosophisches Seminar) tartanak előadást „Heidegger and the Judeo-Christian Tradition” címmel a Danubianum 814-ben, május 13-án, kedden, 12.30-14.00-ig. Subject The topic of the resource előadás Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE BTK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2025. május 13-án, kedden, 12.30-14.00 Medium The material or physical carrier of the resource. digitális Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource JPG Type The nature or genre of the resource plakát Source A related resource from which the described resource is derived PPKE BTK honlap Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Danubianum 814-ben, május 13-án, kedden, 12.30-14.00 Budapest, Bertalan Lajos utca 2. Language A language of the resource magyar Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke_btk_20250513_heidegger.jpg Description An account of the resource Pázmány Péter Catholic University Faculty of Humanities and Social Sciences Department of Philosophy Joint-lecture on Heidegger and the Judeo-Christian Tradition By: Michael Chighel Dean & Professor, Ashkenazium, Milton Friedman University Peter Trawny Professor, University of Wuppertal, Philosophisches Seminar Place and time: Budapest, Bertalan Lajos utca 2. Danubianum 814 May 13, 2025, 12:30 to 2:00 p.m. https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/0e32c1cd9fed8443119ded1f54c6176c.jpg 192cc2fa3d29842946b27ffcd1351d7e Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2025 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Pázmány Paletta Bölcs felnőttek jó döntései a gyermekek okos eszköz-használatáról Dr. Váry Annamária előadása Description An account of the resource Dr. Váry Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta előadása átfogó képet nyújt a digitális eszközök szerepéről a fejlődésben lévő gyermekek életében. Szó esik arról, hogy milyen lehetőségeket kínálnak ezek az eszközök, és miért válhatnak könnyen addiktívvá. Rövid statisztikai áttekintés segítségével bemutatásra kerül az okoseszköz-használat jelenlegi helyzete, valamint azok a veszélyek és kockázati tényezők, amelyek a média és a közösségi média világából érkezhetnek. Az előadás foglalkozik azzal is, hogy az okoseszközök miként támogathatják a tanulást és a társas kapcsolatokat. Emellett rávilágít arra, hogy a felnőttek mit érzékelnek mindebből – mi az, ami egyértelmű számukra, és mi az, ami rejtve maradhat előttük. Szó esik arról, hogy milyen "pszichológiai nyereséget" kínálnak ezek az eszközök. Végül gyakorlati tanácsokat kapunk arra vonatkozóan, hogyan segíthetjük a gyermekeket az okoseszközök tudatos és biztonságos használatában. Subject The topic of the resource előadás Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE BTK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2025. május 7. szerda 17:00 Medium The material or physical carrier of the resource. digitális Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource JPG Type The nature or genre of the resource plakát Source A related resource from which the described resource is derived PPKE BTK honlap Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant 2025. május 7. szerda 17:00 Iohanneum, Díszterem Esztergom, Majer István út 1-3. Language A language of the resource magyar Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke_btk_20250507_okos.jpg https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/f7a92941bd4a8b3a2271498f9e7a58db.jpg a6895fdea7ed144365558de23cf05c06 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2025 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Üzleti etika Magyarországon Ahogy a kamarák, a vállalkozók és az egyetemi szféra látja Abstract A summary of the resource. ÜZLETI ETIKA MAGYARORSZÁGON Ahogy a kamarák, a vállalkozók és az egyetemi szféra látja KÖSZÖNTŐK Fr. Dr. Kuminetz Géza György (rektor, PPKE) Horváth György (OKIK – Kamara, Főtitkár) Dr. Szántó Péter (Műsor Triádon Egyetem oktatóhelyeként, Magyar Közgazdasági Társaság Etikai Bizottsága elnöke) I. KÖNYVBEMUTATÓK A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktatóknak etika témában megjelent kiadványai Szerzők: Fráter Zoltán: Tisztesség és felelősség az üzleti életben Kuminetz Géza: Az erkölcsi normák szerepe a gazdasági életben II. VÁLLALATI KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS Moderátor: Horváth György – OKIK – FV Résztvevők: Dr. Takács Éva (GE) Juhász László (Siemens) Nagy István (MOL) Dr. Tógyer Csilla (DHL) Dr. Bencsik Márta (Eötvös Kft.) 2025. ÁPRILIS 29., 12:00 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM, SOPHIANUM 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1., Jelentés István terem Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Sophianum 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1. Jelentés István Terem Subject The topic of the resource könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE BTK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2025. április 29., 12:00 Medium The material or physical carrier of the resource. digitális Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource JPG Type The nature or genre of the resource plakát Source A related resource from which the described resource is derived PPKE BTK honlap Language A language of the resource magyar Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke_btk_20250429_uzletika.jpg https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/990933949f6b47f90ade6b49566b4614.jpg 3a423ad8840efc866a07440405fb5334 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/0d7b95632657edb2c4e1e964158cff99.pdf dbc673dcee5cbe549b1f6bbbd118e7d0 PDF Text Text Az illusztráció Bechtel Helga alkotása. �1 Absztraktfüzet A kötet szerkesztői: Alpek Csenge, Edőcs Johanna, János Emília, Láng Dóra Mariann, Maczák Orsolya Rita, Sallai Regina A konferencia szervezői: Alpek Csenge, Bainé Tóth Renáta, Baráth Tibor, Bödecs László, Edőcs Johanna, Haramza Kristóf, János Emília, Koprivanacz Gitta, Kovács András, Láng Dóra Mariann, Maczák Orsolya Rita, Matuz Bence, Sallai Regina, Smitnya Alíz Csilla Külön köszönet illeti: Osztroluczky Saroltát és Horváth Zsuzsát a szervezés támogatásáért. Kiemelt köszönet a hallgatók támogatóinak: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar és Wosinsky Mór Múzeum �2 2025. április 25., péntek – PPKE BTK, Sophianum, 112-es terem MEGNYITÓ 9:00-9:15 Dobos István (PPKE): Köszöntő PLENÁRIS ELŐADÁS 9:15-9:45 Dobos István (PPKE): Kafka recepciójának metszetei (korszakhatárok, régiók, értésmódok) 9:45-10:00 szünet I. SZEKCIÓ: AZ IDEGEN ALAKVÁLTOZATAI AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG ELNÖK: HORVÁTH KORNÉLIA 10:00-10:15 Rompos Csilla Rita (PE): Átváltozás az ókorban és a modern korban 10:15-10:30 Kovács András (PPKE): Az elithez tartozás vágya és az átváltozás motívuma Franz Kafka egy novellájában avagy: az iniciáció problematikája, Milan Kundera Kafka-elemzéseiben 10:30-10:45 Matuz Bence (PPKE): Az idegenség változatai – Kafka nyomai a kortárs francia prózában 10:45-11:00 Kis Virág (DE): A pszichológiai effektusok irodalmi reprezentációi: Gregor Samsa identitásvesztése – A depresszió, szorongás és elidegenedés megjelenítése Franz Kafka Az átváltozás című novellájában 11:00-11:15 vita 11:15-11:30 szünet II. SZEKCIÓ: AZ IDEGENSÉG ÉS A MAGÁNY KÜZDELME KAFKAI OLVASATBAN ELNÖK: PAPP ÁGNES KLÁRA 11:30-11:45 Smitnya Alíz Csilla (PPKE): A per mint utópia? 11:45-12:00 Modor Bálint (PPKE): Kafka Jerikóban 12:00-12:15 Bödecs László (PPKE): A tékozló fiú – „virtigli urbánus”. A tékozló fiú példázat Kafka Hazatérés című novellájában, hazatérés motívumok Térey verseiben és önéletrajzi regényében 12:15-12:30 Hannos Gábor (PPKE): Átváltozás-variációk az élethalálharcért. Cormac McCarthy és az „elcivilizálódó” Dél 12:30-12:45 vita 12:45-13:15 ebédszünet �3 III. SZEKCIÓ: KORTÁRS ÉS KAFKA - AZ EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG, KISEBBSÉGI NYELV, APÁK ÉS FIÚK PÁRHUZAMAIVAL ELNÖK: OSZTROLUCZKY SAROLTA 13:15-13:30 Veszprémi Szilveszter (független): Itt emberek változnak át – Az átváltozás és A per kisebbségi viszonyainak megidézése Ciprian Măceşaru Szuper! Csótány lettem! című regényében 13:30-13:45 Taródi Laura Luca (ELTE): Természet és animalitás Kafka és Tar Sándor rövidprózájában 13:45-14:00 Tóth Tamara (ELTE): Párbeszéd és összehasonlító elemzés Franz Kafka és Tolnai Ottó szövegei között 14:00-14:15 Edőcs Johanna (PPKE): Önmeghatározás és önérték Kafka Átváltozás és Háy János Gézagyerek című művében 14:15-14:30 vita 14:30-14:45 szünet IV. SZEKCIÓ: KAFKA A SZÍNPADON ÉS PAPÍRON ELNÖK: KISS GABRIELLA 14:45-15:00 Szilágyi Zsófia Emma (PTE): Marton, Szikora, Bodó – Kafka hazai színpadokon 15:00-15:15 Magony Viktória (PPKE): Labirintus a színpadon 15:15-15:30 Láng Dóra Mariann (PPKE): „Légy férfi, nem féreg, fiam!” – Identitás(té)vesztések Kárpáti Péter Én, a féreg című Kafka-kabaréjában 15:30-15:45 Bechtel Helga (illusztrátor): Kafka portréja – A portré visszatekint ránk 15:45-16:00 vita A KAFKA100 DOKTORANDUSZKONFERENCIA TÁRSESEMÉNYE NEMES NAGY OLVASÓKÖR – MODERÁTOR: BAZSÁNYI SÁNDOR 16:30-18:00 Josef K. hermeneutikai kalandjai a Dómban – Franz Kafka: A per (Kilencedik fejezet: A dómban) Petőfi Irodalmi Múzeum, MúzPed terem, 1053 Budapest, Károlyi utca 16. �4 2025. április 26., szombat – PPKE BTK, Sophianum, 112-es terem V. SZEKCIÓ: NARRATÍV TEREK ÉS KAFKA ELNÖK: TÜSKÉS GÁBOR 9:00-9:15 Sediánszky Nóra (PTE): A belső város 9:15-9:30 Baráth Tibor (PPKE): A vidék ábrázolása – Franz Kafka és Oravecz Imre 9:30-9:45 Czita Virág (PPKE): Kafka liminális terei avagy a személyhez kötött bizonytalanság 9:45-10:00 Maczák Orsolya Rita (PPKE): „Istenem, ó, Istenem!” – Narratív terek, testek és az abszurd párhuzamai Szvoren Edina és Franz Kafka prózájában 10:00-10:15 vita 10:15-10:30 szünet VI. SZEKCIÓ: AZ IDEGENSÉG HATÁSTÖRTÉNETE ELNÖK: HORVÁTH ZSUZSA 10:30-10:45 János Emília (PPKE): Franz Kafka modernizmusa – Elidegenítő eljárások és hatások A per című regényben 10:45-11:00 Fehér Enikő (PPKE): A nyelvtalálás és nyelvvesztés kudarca a kafkai szövegben 11:00-11:15 Sallai Regina (PPKE): Apáink üzennek – férfi archetípusok Franz Kafka és Grecsó Krisztián prózájában 11:15-11:30 Sulyok Valentina (PPKE): Kafka mint a Vak Remény egyik alakváltozata Takács Zsuzsa életmű-kötetében 11:30-11:45 vita 11:45-12:00 szünet VII. SZEKCIÓ: KAFKA HATÁSA SZAKRÁLIS ÉS PROFÁN OLDALRÓL ELNÖK: VISY BEATRIX 12:00-12:15 Csondor Soma (PTE): Kafkával az InterCityn – A kafkai humor Borbély Szilárd adaptációjában 12:15-12:30 Alpek Csenge (PPKE): Kafka és a mágikus realizmus. Az átváltozás allúziói Salman Rushdie: A sátáni versek című regényében 12:30-12:45 Bainé Tóth Renáta (PPKE): „Templomban állok és temetőben” – Az abszurd és a transzcendens határvonalai Pilinszky és Kafka műveiben 12:45-13:00 Koprivanacz Gitta (PPKE): Ketrectől a kútig – az önfeláldozó művész alakja Centauri novelláiban Kafka tükrében 13:00-13:15 vita 13:15-13:45 ebédszünet �5 VIII. SZEKCIÓ: KAFKA A TÁRSMŰVÉSZETEKBEN ELNÖK: PATKÓS GÁBOR 13:45-14:00 Makó Boldizsár (független): A Kafka-adaptációk intermediális jelenségei 14:15-14:30 Hegyi Dániel (PPKE): A láthatatlan hatalom mint az egyént és a társadalmat meghurcoló bürokratikus gépezet megjelenése Gottfried von Einem A per című operájában, két bécsi színrevitel tükrében 14:30-14:45 Kokas Nikolett (PPKE): Kép vagy írás? Gondolatok Tandori Dezső Kafkafejrajzáról 14:45-15:00 Konczer Kinga (PPKE): Kafka a középiskolában 15:00-15:15 vita 15:15-15:30 szünet IX. SZEKCIÓ: A TÖRVÉNY KAPUJÁBAN - IGAZSÁG ÉS JOG KAFKAI VONATKOZÁSBAN ELNÖK: DOBOS ISTVÁN 15:30-15:45 Haramza Kristóf (PPKE): Hogyan görbül az amerikai álom? Az igazságkeresés eszközei az Amerika (Az elkallódott fiú) című regényben 15:45-16:00 Sallai Balázs (DE): „De jegyezd meg: hatalmas vagyok.” A bürokrácia ábrázolása Kafka műveiben 16:00-16:15 Török Balázs (PPKE): Franz Kafka vegetarianizmusa 16:15-16:30 vita ZÁRSZÓ 16:30-16:45 Dobos István (PPKE): Zárszó �6 I. SZEKCIÓ AZ IDEGEN ALAKVÁLTOZATAI AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG ELNÖK: HORVÁTH KORNÉLIA AZ MTA DOKTORA, A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM EGYETEMI TANÁRA, AZ IRODALOMTUDOMÁNYI DOKTORI TANÁCS TAGJA, A MODERN LÍRAELMÉLETI ÉS LÍRATÖRTÉNETI KUTATÓCSOPORT VEZETŐJE �7 Átváltozás az ókorban és a modern korban Rompos Csilla Rita Pannon Egyetem Magyar nyelv és irodalom MA Magyar nyelv és irodalom tanár MA Ovidius Metamorphoses (Átváltozások) című művében Prokné és Philomela története a mitológiai transzformációk és az emberi szenvedés között feszülő ellentétet tárja elénk. A történetben a női szereplők átváltozása, a bosszú és az önazonosság keresése komplex pszichológiai és kulturális szimbolikát vonultat fel. A természetfeletti erőkkel való küzdelemről szól, ugyanakkor az emberi értelem és érzelmek átformálódását is bemutatja. Baudelaire A vámpír metamorfózisai című verse a sötét, kísérteties vámpírmotívumot egy allegorikus eszközként használja, hogy a modern ember lelki állapotait, vágyait és félelmeit kifejezze. A különleges képességgel megáldott, titokzatos nő szerelmet ígér, szeretetet és imádatot igényel, miközben uralomra vágyik és félelmet kelt. A vámpír metamorfózisai az emberi lélek átváltozását, a vágyak ártalmas, kimerítő hatását és a kölcsönös manipulációk, kiszolgáltatottságok ördögi körét mutatja be. Franz Kafka Az átváltozás című művében az emberi identitás és a fizikai átváltozás között húzódó szakadékot szemlélteti. A főhős, Gregor Samsa rovarrá változva elveszíti emberi mivoltát, miközben családja is elfordul tőle. Kafka abszurd világában az emberi létben rejlő elidegenedés, a családi és társadalmi kapcsolatok megromlása kiélezetten jelenik meg, miközben a transzformáció folyamatát nemcsak a külső, hanem a belső világ kényszerei is meghatározzák. �8 Az elithez tartozás vágya és az átváltozás motívuma Franz Kafka egy novellájában avagy: az iniciáció problematikája, Milan Kundera Kafkaelemzéseiben Kovács András Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Egyén és közösség; integritás és kitaszítottság; jóllakottság és éhezés… Egymásra nyitott és egymás elől elzárt oppozíciók feszítik, nyomják az elbeszélés kereteit, a kívül is rab, de belül is szabad ketrecet, Ein Hungerkunstler, vagyis Az éhezőművész mutatványos kalickáját. Énkeresésünk hatalmas-szép dilemmája, hogy hova is helyezzük magunkat e ketrec láttán? Kierkegaard egzisztenciális fogalmában, az izolációban az én és a ti; az én és az ők antagonizmusa rajzolódik ki, a jólismert kafkai abszurd és a groteszk esztétikai minőségeinek mégis szép háttere előtt. Milan Kundera rámutat, hogy a kafkai hős talán nem is a közösség kitaszítottja, hanem olyan hivatalnok, aki az intézmény kötelékébe vágyik vissza. Ennek az allegóriának a kibontása a kafkai művek megértésének alapja lehet. Milyen hivatal az, melynek hivatalnokaiként folyvást keressük önmagunkat? Raszkolnyikov és Josef K. nyomasztó világát hasonlítja össze Kundera, a regény művészetéről írt híres esszékötetében. Míg Dosztojevszkijnél a bűnös keresi a büntetést, a kafkai alapkoncepció szerint a büntetés keres magának bűnöst. Ezt láthatjuk Gregor Samsa és Josef K. magányos alakjaiban is… Bűn és büntetése mindenkor kapcsolatban állt az ember mitikus alapgondolkozásával. Azzal a világgal, ahol a szent és a profán világ határmezsgyéje élesen rajzolódott ki. Az egyén egzisztenciális helyzetére lefordítva ez a kérdés az iniciáció, a beavatás és a beavathatóság kérdése. A beavatást nyert emberről és a világi létről való évezredes töprengés, e fogalmak kettőssége adja magát, hogy a metamorfózis vándormotívumának szüzséjében manifesztálódjon. Örök kérdés azonban, hogy büntetés vagy jutalom-e az átváltozás? Az a metamorfózis, mely Apuleius és Ovidius óta, Akteón, Pygmalion vagy Baucis történeteiben ugyanúgy nyomon követhető, mint Dante canticáiban, Az Ezeregyéjszaka meséiben, Cervantes Mambrín-sisakjában, vagy a Cantata Profana szarvasfiainak történetében. Gregor Samsa vagy az éhezőművész átváltozásával, különállásával mit üzenhet olvasóinak? Jutalom vagy büntetés életünk átváltozásainak sora? Elér-e hozzánk a babitsi Jónás-dilemma nyugtalanító nagy kérdése? Vagyis kötelességünk-e magunkat formálva és átformálva a lélek és a szellem elitjéhez csatlakoznunk? Végső soron, kik azok, akik a Kafka-életműben előttünk járnak? Az igényes élet, értelmetlenségben is értelmet kereső emberei, tragikus (és megajándékozott) átváltozott hősei ők, vagy csupán komikusan jelentéktelen, kilátástalanul lefokozott sorsú ember-csótányok? Adyt parafrazeálva, akar-e élni az élet ott, a kafkai elbeszélés mélyén, ahol majdnem minden egész eltörött? Érdemes ezen elgondolkodnunk. �9 Az idegenség változatai – Kafka nyomai a kortárs francia prózában Matuz Bence Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola A tervezett előadás azon idegenségtapasztalat különféle megjelenéseit tárgyalná, amely többek közt Kafka regényeinek befogadásakor merülhet fel az olvasóban. Az idegenség fogalma alatt jelen esetben az a hatásmechanizmus értendő, amely a leírás tárgyát vonatkozásaitól megfosztja, és a maga elvontságában a befogadó számára részben vagy teljesen értelmezhetetlenné teszi. A kutatás középpontjában ennek az idegenségtapasztalatnak a kortárs francia irodalomban (különösen Annie Ernaux, Didier Eribon és Edouard Louis regényeiben) való tovább élése, illetve különböző megnyilvánulásai állnak. Noha az Évek, a Visszatérés Reimsbe vagy Egy asszony küzdelmei és átváltozásai című regények meglehetősen különböző narrációs és fokalizációs eljárásokkal operálnak, az idegenség nyomai éppúgy felismerhetőnek látszanak bennük, mint A per, A kastély vagy Az átváltozás szövegvilágaiban. Az összehasonlító elemzés módszertani kereteit nagyrészt Bagi Zsolt Az irodalmi nyelv fenomenológiája című munkája alkotja, amely a meghasonlás és az idegenség fogalmain keresztül segíthet rávilágítani arra, hogy Kafka óta a befogadáskor miben változik és miben egyezik az idegenségérzet funkciója. A kutatás arra a lehetséges következtetésre vezethet, hogy a kafkai idegenség az említett kortárs francia művekben épp azáltal marad fenn, hogy utóbbiak az egyéni egzisztenciális szorongás tematikájához társadalmi – ennélfogva pedig jóval referenciálisabb olvasatra ösztönző – aspektusokat rendelnek. �10 Pszichológiai effektusok irodalmi reprezentációi: Gregor Samsa identitásvesztése A depresszió, szorongás és elidegenedés megjelenítése Franz Kafka Az átváltozás című novellájában Kis Virág Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola Előadásomban Gregor Samsa környezettől való elidegenedésének irodalmi reprezentációit szeretném bemutatni. A novellában ugyanis „azonosítható” a főszereplőt érintő, mai diagnosztikai módszerekkel meghatározható depresszió pszichológiai kórképe: a tehetetlenség, haszontalanság és elutasítottság érzései. A depresszív tünetek mellett Gregor átváltozása szorongásra emlékeztető viselkedését is felerősíti. Az átalakulás után családja eltartásának felelősségéből adódó aggodalmai átfordulnak a kiszolgáltatottság és kontrollvesztés érzéseivé. Gregor Samsa mindennapjait eladdig az állandó stressz jellemezte, így átváltozásában megfigyelhető „kiégésének” mentális és fizikai kifejeződése is. Gregor valójában átalakul rovarrá; ez lehet a szimbolikus megjelenítése önmagától történő elidegenedésének, amennyiben az önutálat fázisába kerül. Szociális elidegenedése, családjának eltávolodása hasonlatos a társadalom mentális betegekkel szemben tanúsított viselkedéséhez. A főszereplő bűntudatból is eredeztethető passzív halálával megszabadítja családját a tehertől, ugyanakkor mindvégig hangsúlyozni szeretném: a felfedezni vélt pszichózisok Kafka remekművében „nyelvből” vannak és fiktívek – a szépirodalmi művek olvasásának rétegei, az értelmezési lehetőségek pedig a mindenkori olvasótól is függnek. �11 II. SZEKCIÓ AZ IDEGENSÉG ÉS A MAGÁNY KÜZDELME KAFKAI OLVASATBAN ELNÖK: PAPP ÁGNES KLÁRA A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM HABILITÁLT EGYETEMI DOCENSE, A MODERN M AGYAR IRODALOM, ÖSSZEHASONLÍTÓ IRODALOMTUDOMÁNYI ÉS IRODALOMELMÉLETI TANSZÉKÉNEK VEZETŐJE, A KÖTELEZŐK EMELT SZINTEN KUTATÓCSOPORT VEZETŐJE �12 A per mint utópia? Smitnya Alíz Csilla Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Fredric Jameson az utópia fogalmát nem csupán irodalmi műfajként, hanem az emberiség alapvető vágyaként értelmezte, amely a társadalmi rend átalakításának ígéretét hordozza. Az 1984-et például anti-utópiaként olvasta, amely a szocializmus gyakorlatának kritikája, ugyanakkor utópikus vágyakat is megjelenít a rend és igazságosság iránt. Előadásom tézise, hogy Jameson definíciója alapján Franz Kafka A per című regénye szintén utópikus olvasatot tesz lehetővé. A regényben a bürokrácia abszurditása és embertelensége disztópiát idéz, de létezése mögött ott rejlik az utópikus törekvés a rend és értelem megteremtésére. Jozef K. hiábavaló vágyai a megváltásra és valódi emberi kapcsolatokra az utópia soha el nem érhető tökéletességét szimbolizálják, miközben hangsúlyozzák a törekvés fontosságát. A szerzői szándék szintjén Kafka ábrázolása a hatalom átláthatóságának és igazságosságának hiányát kritizálja, míg az olvasói értelmezés szintjén a történet végkimenetele felveti az alternatívák lehetőségét. Ez az új olvasat A pert az utópikus vágy szimbolikus megjelenítéseként értelmezi. �13 Kafka Jerikóban Modor Bálint Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Bartók Imre Jerikó épül című autófikciós regényében a személy és a személyes történet kulturális törmelékekből épül fel, épül újjá. Ezek között a Kafka-nyomok és a rajtuk végzett meditációs gyakorlatok kiemelt jelentőséggel bírnak a regényben. Mondhatnánk, ezekben a törmelékekben megbújik egy nagyobb Kafka-tanulmány. Rekonstruálható-e a Jerikóból egy egységes Kafka-kép? Milyen alakot fest a modernitás a modern léttapasztalat egyik legmeghatározóbb megjelenítőjéről? Vagy maradnak ezek a futamok helyiértéküknél fogva alkalmi eszmefuttatások? Előadásomban többek között ezekre a kérdésekre keresem a választ. �14 A tékozló fiú – „virtigli urbánus” A tékozló fiú példázat Kafka Hazatérés című novellájában, hazatérés motívumok Térey verseiben és önéletrajzi regényében Bödecs László Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Theo Elm szerint a parabola hermeneutikai műfaj. Tanulmányában nemcsak Rilkére utal, hanem a modernista példázat elemzésekor Franz Kafkát is említi. Elm azt állítja, hogy a modern parabola magára a példázat megértésének folyamatára irányítja a figyelmet, a „dologtól független megértés általános feltételeibe,” így az otthonnal való viszony alapidentitásbeli tényezőjének megismerésére is. Kafka és Térey János tékozló fiú parafrázisai már a modern, városba elszármazó vagy elszármazott ember otthonhoz, szülői házhoz való viszonyát írják meg, ez az identitás máig emberi és művészi alaptapasztalat. „[V]irtigli urbánus lettem” – nyilatkozta pályája derekán Térey János. Térey parabolisztikus költői gondolkodásáról eddig keveset értekeztek, holott a pályája derekán egy interjúban a „jeremiási hang” kifejezéssel illette a költői nyelvet, amelyen megszólal, ugyan nem az egyetlen orgánuma, nyilatkozta. Térey életművében is vissza-visszatér a hazaérkezés-motívuma, az otthon felemássága, a szülőkkel való viszony, valamint a szülői ház mögötti történelmi és személyes emlékezet, a kezdetektől a Szétszóratás című verseskötetben az utolsó, posztumusz megjelent, és befejezetlenül maradt Boldogh-ház, Kétmalom utca című önéletírásig. Szimbolikusan ez az utolsó művet is a tékozló fiú egy hazatérési kísérletének lehet tekinteni. A kafkai és a Térey-féle hazatérés-motívumok között egyes (és kifejezetten felemás érzelmek) között megfigyelhető a hasonlóság. Előadásomban ezekre tekintek rá. �15 Átváltozás-variációk az élethalálharcért Cormac McCarthy és az „elcivilizálódó” Dél Hannos Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Legkésőbb Gregor Samsa óta az irodalom egyik legfőbb kérdése: miben áll a transzformáció ontológiája, hogyan ragadható meg a létezés konzisztenciája az individuum (kon)textus-változásainak sodrában? Bármely térben és időben bekövetkező transzformáció nem csupán az egyéni életút görbületeiről mesél, de a kronotopológiai, szociológiai vagy éppen politikatörténeti sajátosságairól is. Franz Kafka 1915-ben sikeresen ragadta meg az átváltozás szükségszerű kategóriamozzanatát, elismerve annak létbéli primátusát. Jóllehet más szerzők, jelesül Cormac McCarthy életművében a transzformáció (vagy annak hangsúlyos hiánya) kevésbé központi, tematikus, ám annál lényegesebb folyamat: Lester Ballard (Isten gyermeke) deviálódása az Appalachia; a Kölyök (Véres délkörök) felnövése pedig az amerikai-mexikói határvidék civilizáció-vesztettségét világítja meg. Jugde Holden (Véres délkörök) intellektuális és metafizikai rendíthetetlensége és kiismerhetetlensége az anyag, a háború és más, az emberi létet alapjaiban és radikálisan kategorizáló instanciák memorandumává szilárdul; Cornelius Suttree (Suttree) rezignáltsága pedig a tennessee-i „mélydél” kontextusát mindig magával cipelő (proto-)szubjektum gyökértelen gyökéreresztettségének mementója lesz. Fontos megjegyezni, hogy ezek az átváltozás-variációk nem felelnek meg az átalakulásoknak, hiszen utóbbiból hiányzik – Hidas Zoltán szavaival – a „(világ)alakítás rendje és szabadsága”. Előadásomban Cormac McCarthy első alkotói szakaszának (A gyümölcskertész, Odakint a sötétség, Isten gyermeke, Suttree, Véres délkörök) átváltozás-históriáiról szóló gondolataimat helyezem fókuszba. �16 III. SZEKCIÓ KORTÁRS ÉS KAFKA - AZ EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG, KISEBBSÉGI NYELV, APÁK ÉS FIÚK PÁRHUZAMAIVAL ELNÖK: OSZTROLUCZKY SAROLTA A P ÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM EGYETEM HABILITÁLT ADJUNKTUSA, A MODERN LÍRAELMÉLETI ÉS LÍRATÖRTÉNETI KUTATÓCSOPORT ALAPÍTÓ TAGJA �17 Itt emberek változnak át – Az átváltozás és A per kisebbségi viszonyainak megidézése Ciprian Măceşaru Szuper! Csótány lettem! című regényében Veszprémi Szilveszter Független kutató Egy reggel a főhős nyugtalan álmából felébredve azt veszi észre, hogy rovarrá változott. Az átváltozás megjelenése óta a kelet-európai érzet legalapvetőbb mondatszerkezete ez, amelyet Ciprian Măceşaru megidéz a Szuper! Csótány lettem! (Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 2021) című ifjúsági regényének kezdőmondatával. Ugyanakkor a csótánnyá változott középiskolás főszereplő, Andrei nem Gregor Samsa napját éli meg az átváltozás után, hiszen Măceşaru munkája nem a történetvezetésben, hanem más vonatkozásban követi a kafkai hagyományt: az idegenség és a megfigyeltség tapasztalata hatja át a szintén kelet-európai díszletek között játszódó regényt. Átváltozás és nyomozástörténet: az ítélet végrehajtásával szembesülve kénytelen a főhős szembenézni az általa addig ismeretlen per folyamataival és annak nézőseregével. Előadásomban azt mutatom be, hogy a két szerző szövege hogyan merít a keleteurópai magára-hagyottságból, a deterritorializáció- és az instabilitástapasztalatból. Az összehasonlító irodalomtudományi munkában Deleuze-Guattari Kafka (Qadmon, 2009) könyvük, illetve a tanulmány kortárs recepciójának szövegeit felhasználva kigyűjtöm az említett fogalmak primer megjelenéseit Măceşaru szövegéből. Bemutatom a Kafka szövegek és Măceşaru regényének a párhuzamosságait, és megvizsgálom, hogy ezen a példán keresztül az ifjúsági regény műfaja milyen lehetőségeket mutat ahhoz, hogy a magára-hagyatottság, a deterritorializáció- és az instabilitástapasztalatának érzetéről beszélhessünk. �18 Természet és animalitás Kafka és Tar Sándor rövidprózájában Taródi Laura Luca Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Előadásomban Kafka egy novellájában kívánom megvizsgálni a kisebbségi irodalmi nyelvre jellemző töredékes, sajátos nyelvezetet, különös tekintettel az animalis létmód, valamint az állattá leendés fényében. Disszertációmban Tar Sándor és Móricz Zsigmond rövidprózáiban vizsgálom a természeti hangokat, valamint az animális létmódban élő emberek verbális és nem verbális megnyilvánulásait – azt, mi van a nyelven túl. Ehhez főként Herder, Derrida, Agamben, Deleuze és Guattari munkáin keresztül kívánok közelíteni, valamint egy rövid prózapoétikai kitekintést adni az említett szerzők műveiről. Mivel a didaktikus nyelvhasználat, a nyelvi differencia sajátosságai, valamint az emberi nyelv határainak feszegetése Kafka, Tar és Móricz műveiben is detektálható, termékeny lenne összehasonlítani az említett szerzők műveiben fellelhető artikulációkat, azt milyen nyelvi eszközökkel, elbeszélői pozícióból fejeződnek ki az emberi és „nem emberi” hangok, és azok milyen hatással vannak az elbeszélés felépítésére. �19 Párbeszéd és összehasonlító elemzés Franz Kafka és Tolnai Ottó szövegei között Tóth Tamara Eötvös Loránd Tudományegyetem Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék Előadásomban a mindenkori kisebbségi irodalom képviselőjének, Franz Kafkának Az odú című szövegét vizsgálom, ezzel együtt összehasonlító elemzésem figyelme Tolnai Ottó: Briliáns novellájára is irányul. Az analízishez a kisebbségi nyelvhasználat Deleuze-Guattari által megfogalmazott koncepciójára támaszkodom, hiszen a két szöveget a tematikus és szerkezetbeli hasonlóságok mellett (monoperspektivikus, egyes szám első személyű narráció, a vakond szerepe, kisebbségi lét) a nyelv deterritorializáló mozgása is összekapcsolja. Az elbeszélői izoláció, a térhez és otthonhoz való problematikus viszony, valamint a nyelv által teremtett bizonytalan, alaktalan világ mindkét szövegben központi szervezőelvként működik. Az elbeszélések egymásra olvasása mentén kirajzolódik, hogyan bomlanak le az uralni kívánt nyelvi és térbeli struktúrák, hogyan válnak a tárgyak, terek instabil architektúrákká, a nyelv pedig saját magát felszámoló rendszerré. Emellett Kafka nyelvi struktúráinak, motívumainak és figuráinak Tolnai egyéb prózájában való továbbélését is vizsgálom, az előadásimban kitérek Tolnai további Kafka-referenciáira, valamint lírai utalásaira. �20 Önmeghatározás és önérték Franz Kafka Az átváltozás és Háy János Gézagyerek című művében Edőcs Johanna Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Háy János Gézagyerek című drámájának hőse egy autisztikus fiatalember, akinek napjai a bezártság és a monotónia jegyében telnek. A helyi kisközösség és a család normájába bele nem illősége határozza meg embertársai hozzá való viszonyulását és önmeghatározását, hiszen önmagára csak a másikon keresztül tud tekinteni, mely gondolat Jacques Lacan tükör-visszatükrözés elméletét is megidézi. A „hibás” szó mint állandó jelző tapad Géza nevéhez, s az ezzel együtt járó csökkentértékűség érzése mindenhová elkíséri. Ebből a monotonitásból látszólag a munkavállalás pillanatában lenne lehetősége Gézának kitörni, és ez az esemény az, melyben a halott apa figurájával is kapcsolatot teremthet, mely lényegi vonatkozás a fiatalember önismeretének szempontjából. Emellett a munka adhatná meg a hasznosság érzetét, melyben az utilitarista szemlélet fontos kapcsolódási pont Az átváltozás főhőse, Gregor Samsa utazóügynök-életével, aki egészen addig ér valamit, amíg képes a munkáját óramű pontossággal és hibák nélkül ellátni. Samsa élete – ha egészen más életutat jár is be, mint Háy hőse – monotonitásában, egy helyzetbe való bezártságával, és a normától eltérő testi elváltozásával sok szempontból rokon Gézáéval. Ahogy a Kafka-művek kapcsán, úgy a Háy-szakirodalomban is többen rámutatnak arra, hogy a szereplők egzisztencialista kérdéseket feszegetnek a maguk tökéletlen nyelvén. A Heidegger-féle „világban való benne-lét” gondolatából következik a más emberekre való ráhangolódás útján történő megértési képesség, mely Gézából hiányzik, s ez szimbolikusan és motivikusan is manifesztálódik a dráma egyes jeleneteiben. Felmerül ugyanakkor a probléma, hogy a Géza környezetében lévő emberek – bár ők nem stigmatizáltak – ugyanúgy szenvednek a kapcsolódás és egymásra hangolódás képtelenségétől. Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a fenti kulcsfogalmak (önértés, önérték, munka, kapcsolódás) mentén és a kafkai allúziók bevonásával Géza karakterét tovább árnyaljam. �21 IV. SZEKCIÓ KAFKA A SZÍNPADON ÉS PAPÍRON ELNÖK: KISS GABRIELLA A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM HABILITÁLT EGYETEMI DOCENSE, A M ŰVÉSZETTUDOMÁNYI ÉS SZABADBÖLCSÉSZETI INTÉZET SZÍNHÁZTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK VEZETŐJE, A THEATRON SZÍNHÁZTUDOMÁNYI PERIODIKA SZERKESZTŐJE �22 Marton, Szikora, Bodó – Kafka hazai színpadokon Szilágyi Zsófia Emma Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola Kafka regényei magyar fordításaik megjelenése után nem sokkal, az 1960-as években tűntek fel először hazai színpadokon, mára pedig a bemutatók száma mintegy két tucatot számlál. Előadásom ezek közül hármat vizsgál: Marton Endre 1968-as Amerika- (Nemzeti Színház), Szikora János 1978-as Per- (Pécsi Nemzeti Színház) és Bodó Viktor 2022es Kastély-rendezését (Vígszínház). Elemzésem az adaptációs eljárások, a rendezői értelmezések, az olvasatokban rejlő ideológiai összetevők és a színházi látásmódok eltéréseit mutatja ki e három, különböző korszakokban készült közelítésben. �23 Labirintus a színpadon Magony Viktória Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Bodó Viktor A kastély című előadását, amely Franz Kafka regényéből eredetileg a hamburgi Deutches Schauspielhaus színpadára készült, 2022. október 8-án láthatta először a hazai közönség a Vígszínházban. „Abszurd fantázia”, „groteszk humor” jellemzi az előadást – olvashatjuk a színlapon, a kritikák pedig elsősorban a darab lenyűgöző látvány- és mozgásvilágáról tudósítanak. Tarnóczi Jakab Extázis című rendezését, amelynek szövegkönyvét a rendező és Varga Zsófia, a dramaturg közösen jegyzik, 2023. december 16-án mutatták be a Katona József Színházban. A színlap állítása szerint „Az Extázis című előadás felfedezésre szólítja a nézőt. Egy konstruált miniuniverzumba invitál; egy színpadra sűrített, alternatív Budapest-labirintusba.” Az előadás a nézők díszletbe való invitálásával tesz izgalmas, korábban nem tapasztalt kísérletet a játéktér és a nézőtér közti távolság felszámolására. Labirintus, miniuniverzum, felfedezés – véleményem szerint ezek a hívószavak mindkét előadás esetében az elemzés kulcsszavai lehetnek, ugyanakkor további érdekes, vizsgálódásra ösztönző hasonlóságokat is találhatunk a két rendezés között. Mindkét előadás szinte kultikus rajongás tárgya a fiatalok körében, amelynek oka egyrészt az előadások hatásmechanizmusában, másrészt a különleges színpadi világok által ábrázolt életérzés sajátosságaiban kereshető. Előadásomban a két, jelenleg is repertoáron lévő rendezés összehasonlító elemzésén túl színházpedagógiai kérdésekről is szeretnék szót ejteni. Munkám egy nagyobb volumenű, a posztdramatikus színházi tendenciák középiskolai befogadhatóságával foglalkozó kutatás része kíván lenni. �24 „Légy férfi, nem féreg, fiam!” – Identitás(té)vesztések Kárpáti Péter Én, a féreg című Kafkakabaréjában Láng Dóra Mariann Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Kárpáti Péter a szüzsét megtartva egészen új keretek közé helyezi Franz Kafka: Az átváltozás című novelláját, ami önmagában a prózai eszközök színházi nyelvvé formálása és a kabaré műfaji megjelölés miatt is számtalan elemzési lehetőséggel szolgál. Előadásomban azt szeretném vizsgálni, hogy miképp módosul a kafkai identitásvesztés az átváltozás színpadi (és színpadon kívüli) reprezentációjával, valamint a féreg metafora konkrétummá szűkítésével. Emellett kitérnék a novella szereplőiben az események hatására bekövetkező identitásválságra, és megvizsgálnám a drámában újonnan megjelenő szereplők önreflektív szándékát. �25 Kafka portréja – A portré visszatekint ránk Bechtel Helga Illusztrátor Plakáton, könyvborítón, autonóm alkotásokon ugyanaz a néhány Kafka-portré köszön vissza. A mintául szolgáló régi fotón a kamerába néz, arca vékony, a járomcsontja hangsúlyos, a szeme mélyen ül, sötét karikák keretezik, nyilvánvaló jelei a betegségnek, amelyek még szuggesztívebbé teszik a tekintetét. A tüdőbaj jelei az arcon Kafka írói világának kifejeződéseként nagyítódnak fel: íme, az elidegenedés, a magány, a groteszk írója. Az illusztárcióhoz alkalmazott eszköz: grafit, toll, tus, a színek: fekete és fehér. Pszichologikus portré. Amíg egy élő személy portréját kell kiválasztanunk egy kiadványhoz, addig törekszünk arra, hogy az friss kép legyen, az aktuális állapotot mutassa be. De amint meghal, ez az igyekezet elveszíti a jelentőségét, és minél jobban távolodunk tőle időben, történelmileg annál inkább zsugorodik az idő, amit élt, egyre közelebb kerülnek egymáshoz a portrék, albumba rendeződnek, a személy egybeforr mindenkori arcképével. Nézzük a gyerekarcot, és tudjuk, hogy ő is Kafka, egy nagyobb kép kis részlete, vagy megfordítva: Kafkát bármelyik fotója megidézi. A róla készült portrék (grafikák) mégis jellemzően a késői fotói alapján készülnek, mert az arckép az életművet is illusztrálja. Borbély Szilárd Kafka fia című regényének illusztrációin nem kellett lerajzolnom „ezt” a Kafkát. Felhasználtam az íróról készült fotókat, de kihasználtam az antropomorf ábrázolásban rejlő lehetőségeket, másrészt a képeimen az író maga is fiú, nem cipelheti az arcán az életművet. A Kafka100 konferenciára készült Kafkaportrén az okos, kamaszos arcú, fiatal írót akartam megrajzolni, akinek a tekintetében onnan nézve, ahol a néző áll, minden benne van, amit róla tud. A konferenciához készült illusztráció másik támpontja A kastély című regény volt. Ennek fókuszában több kérdést is feltettem magamnak. Hogyan lehet ábrázolni a kastélyt? Hogyan lehet megismerni azt, amihez nem lehet felmenni, mert nincsenek utak, hidak, lépcsők, amik oda vezetnének, vagy ha vannak is, rejtve maradnak? Hogyan lehet megjeleníteni valamit, amelynek csak a sziluettje látszik, az is a ködön és hóesésen keresztül, és akkor is folyton változik? Hogyan lehet elszakadni attól, hogy a környezet, teljesen valóságos, így az ábrázolásban száznál is több év távlatából figyelemmel kellene lenni a korhűségre, ám ez a látszólag teljesen hétköznapi, „normális” világ, amely elvileg a teret adja, egyben el is veszi azt, vertikálisan megbénítja a mozgást, labirintussá rendezik a teret: tele van utakkal, látszólag vannak irányok, a cél mindig ugyanaz, de elérni nem lehet, hiszen mindig ugyanazokra a helyekre érkezünk (a látszólag ideiglenes állomásokra), és egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek örökre szólnak. Az elindulások, de meg nem érkezések megkérdőjelezik a horizontból lesüllyedő és onnan kiemelkedő tér valódiságát. �26 V. SZEKCIÓ NARRATÍV TEREK ÉS KAFKA ELNÖK: TÜSKÉS GÁBOR AZ MTA DOKTORA, EGYETEMI TANÁR, A HUN-REN BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓJA, OSZTÁLYVEZETŐJE �27 A belső város Sediánszky Nóra Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola Tervezett előadásomban Kafka Prágáját igyekszem bemutatni, azt a jellegzetesen monarchikus, kelet-közép-európai, cseh-német-zsidó várost, mely Kafka kulturális szempontból meghatározó élettere volt, és mely írásaiban közvetlenül ugyancsak ritkán, közvetve viszont annál inkább jelen van. A korabeli Prága izgalmasan multikulturális hely volt, ahol többféle nyelv, gondolkodásmód, életérzés és kultúra-koncepció érvényesült; a kor meghatározó, szintén eredendően prágai és német nyelven alkotó írók közé tartozott Rainer Maria Rilke és Egon Erwin Kisch is. Izgalmas ellentmondásnak tűnik, hogy Kafka – ellentétben például olyan ikonikus, cseh anyanyelvű írókkal mint Hašek vagy Hrabal – nem teszi meg művei szereplőjévé vagy csupán plasztikus hátterévé Prágát, viszont Leon Yudkin professzor szerint „minden művében meghatározatlanul jelen van a háttérben”. Nagyon is érzékelhetjük a prágai atmoszférát, a sikátorokat, a zűrzavart, a kuszaságot, a nevezetességek történetét és a város hátterét”. A tervezett előadás kísérletet tesz a kafkai „belső Prága” topográfiájának rekonstruálására, arra a sajátos „teremtett világra”, melyben A per fenyegető atmoszférájú katedrálisában talán tetten érhető a Szent Vitus székesegyház lenyomata, és amelyben sajátos kísértetként van jelen a századfordulón lerombolt régi gettó is, Kafka gyerekkorának színtere. Kafka ambivalensen viszonyult ehhez a városhoz, ahogy sokáig – „idegensége” miatt – a második világháború után újjászülető Csehszlovákia is őhozzá. Nem véletlenül, hiszen Kafka Prágája nem idilli helyszín, nem melegséget és elfogadást jelentő otthon, inkább olyan nyomasztó és fojtogató atmoszférájú hely, amely ugyan magához köt és fogva tart, mégis nagyban hozzájárul az író magány- és idegenségérzetéhez. Nagyon erős kettős kötődéséről, vonzás és taszítás folyton jelenlévő mixtúrájáról ő maga vallott így: „Prága nem ereszt el. Ennek az anyácskának karmai vannak. Itt alkalmazkodni kell, vagy két oldalról fel kellene gyújtanunk, a Vyšehradnál és a Hradzsinnál, így talán szabadulnánk tőle.” �28 A vidék ábrázolása – Franz Kafka és Oravecz Imre Baráth Tibor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Az irodalomértelmezők és -olvasók számára egyaránt vitán felül állhat, hogy Oravecz Imre művészetének egyik legfontosabb témája szülőfaluja, Szajla – s ebből következően családjának története, otthonának történelmi múltja és társadalmi viszonyai, a magyar vidék elevenedik meg írásaiban. E téma kapcsán elsősorban regénytrilógiáját szokták az emlékezetbe idézni, ám az „otthon” és a „vidék” problémája – szoros összefüggésben az identitás létrejöttének kérdésével – már az egy évtizeddel ezelőtti Halászóember verseit is meghatározta, mely egyfajta előmunka volt ez grandiózus regényfolyamhoz. Előadásomban a következő kérdésekre keresem a választ: vajon miként látja a falut az idegen beutazó (A kastély), és miként az otthonába visszatérő (Halászóember)? Vannak-e olyan jellegzetességei a vidéki életnek, ami a kulturális, korszakos és nemzeti eltérések ellenére egyaránt megjelennek Kafka, illetve Oravecz ábrázolásaiban? Mit jelent a falu és a vidék, illetve hogyan kapcsolódik a természethez a XX. század elején és végén? Összehasonlító elemzésem mindezeken túl arra is rávilágít, milyen egyéb vonatkozásokban és művekben kerülnek elő ezek a kérdések Kafka és Oravecz művészetében. �29 Kafka liminális terei avagy a személyhez kötött bizonytalanság Czita Virág Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola A Kafka-szövegek értelmezésében választott szempontként felmerülő tér(poétika) az utóbbi évtized egyik fontos kutatási iránya az irodalomtudományban, de a kultúraés társadalomtudományokban is. Nem meglepő, hiszen a 19. század óta a tér korszakát éljük, ami az jelenti, hogy a dolgok időbelisége vagy történeti meghatározottsága mellett – vagy ellenében – a térbeli létezésre nagyobb hangsúly kerül; legyen szó például a társadalomszerveződési formák vagy kommunikációban jelenlevő, mellérendelő, holisztikus viszonyokról, vagy más egyéb térbeli hatásviszony vizsgálatáról. Előadásomban a következő két szövegen keresztül hangsúlyoznám a kafkai térviszonyokat. Franz Kafka A törvény kapujában című novellája kulcsfontosságú A per regény térbeli pozicionálásának meghatározásához, melyhez kapcsolódóan a személyhez kötött tér elméleti vonatkozásait bizonyítanám. Az őr, az ítélet metafora értelmezése mögött olyan felhalmozódó társadalmi kontextust, sűrűsödő időt, kultúrát magába foglaló emberi lenyomat vehető ki, amely olyan szerzőket kíván az értelmezéshez kötni, mint George Herbert Mead, Herbert Blumer vagy Erving Goffman. A szociológiatörténet szimbolikus interakcionizmusához társított, abban gyakran említett gondolkodói az „én” szerepét tanulmányozzák a társadalmi viszonylatok tükrében. Ezek a térértelmezés kafkai világának átmeneti, szorongató és bizonytalan képének kirajzolódására világítanak rá, ami pedig a „The Backrooms” liminális tereinek, azaz internetes folklór világának megértéséhez is utat mutathat. �30 „Istenem, ó, Istenem!” – Narratív terek, testek és az abszurd párhuzamai Szvoren Edina és Franz Kafka prózájában Maczák Orsolya Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Franz Kafka és Szvoren Edina prózapoétikájának párhuzamba állítása az egészen konkrét intertextuális utalások figyelmen kívül hagyásával is annyi aspektusból lehetséges, hogy annak még rövid összefoglalására sem lenne elég egy konferencia. Így előadásomban mindezeket a lehetséges szempontokat érintőlegesen veszem csak sorra, míg hosszabban vizsgálom majd, hogy milyen hasonlóságok és eltérések (illetve az eltéréseknek milyen jelentősége) fedezhetők fel a szerzők tér- és testábrázolásában, ezen belül az abszurdhoz, látenshez, kimondhatatlanhoz való viszonyukban. Röviden kitérek arra is, hogy a Kafka szövegek mint irodalmi élmények hogyan hatnak vissza Szvoren elbeszélőire, azok test- és térélményére, kiváltképp Az átváltozás, a Kongatom a tűzhelyet és a Gregor szobája című szövegek vizsgálatával. �31 VI. SZEKCIÓ AZ IDEGENSÉG HATÁSTÖRTÉNETE ELNÖK: HORVÁTH ZSUZSA A P ÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM ADJUNKTUSA �32 Franz Kafka modernizmusa – Elidegenítő eljárások és hatások A per című regényben János Emília Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola A modern parabola olvasója azzal szembesül, hogy a mű nem az egyetlen értelem (az erkölcsi tanulság) észleléséhez, vagy magától értetődő voltához vezet. A modern parabola arra ébreszt rá, hogy az igazságigényről történő lemondás által felismerhető az ideológiáktól mentes objektivitás – végső soron magára az értelmezőre és a megismerő-értelmező tevékenység problémájára irányítja a figyelmet. A Theo Elm a paraboláról mint hermeneutikai műfajról írt tanulmányában a kortárs gadameri hermeneutika körében idézi Bertold Brechtet: „Elidegenedés mint megértés a negáció negációja.” Az elidegenedés mint a valóság ábrázolásának – a heideggeri Dasein nyomán – a világban való benne-nemlét, a modernség, benne a szubjektum önmeghatározásának problematikája egzisztenciális alapkérdésként a modern regényekben is megjelenik. Az elidegenedés applikációja felöli interpretáció tehát nem lehetőség, hanem szükségszerűség. Franz Kafka modernizmusa abban érhető tetten, hogy az elidegenedés kódoltsága okán a(z ön)megértés, ezzel együtt a parabola alapproblémáját állítja fókuszba. A per című regényben Josef K., a jelentéktelen átlagember saját világát tapasztalati úton nem képes értelmezni. Bolyongása során a különböző szakrális és jogi terek, illetve a nyelvi megformáltság által az értelmezői mezők és horizontok között keresi világban-benne-létének értelmét, az annak megismeréséhez vezető utat. Kafka modern regényében a megváltozott narratív stratégia a hermeneutika szakrális és jogi aspektusai mellett az idő, a tér és a helyszín, valamint különösen az elbeszélői nyelv szempontjából történő vizsgálatot implikál. Előadásomban a Kafka által alkalmazott elidegenítő eljárásokat és hatásokat mutatom be. �33 A nyelvtalálás és nyelvvesztés kudarca a kafkai szövegben Fehér Enikő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola „Hány ember él ma olyan nyelvben, ami nem a sajátja?" – teszi fel a kérdést Gilles Deleuze és szerzőtársa, Félix Guattari, amikor Franz Kafka szövegeit vizsgálják. Hogyan lehet megszerezni ezt a nyelvet? Milyen akadályok jelennek meg a kafkai szövegben a megértés akadályaiként? Vizsgálatom tárgya a nyelvváltás mint folyamat, a nyelv mint a leendés egyik eszköze, legyen szó állati nyelvről vagy a bürokrácia átláthatatlan kifejezéseiről. Kiindulópontom, hogy a figurák sem a nyelvvesztéssel, sem a nyelv megtalálásával nem jutnak közelebb a megértéshez. Ha elfogadjuk, hogy Kafka minden metaforát lerombolt, azzal elhitetjük magunkkal, hogy tetten érhetjük a szövegekben burjánzó nyelvi folyamatokat. Éppen ellenkezőleg: a nyelv (bár megugrandó akadály) megugrásával a szereplők – mint a Jelentés az Akadémiának majma – csupán újra a nyelv rizómaszerűen szerteágazó csapdájában találják magukat. Kafka szereplői esetében az Egy családapa gondjai műben az ODRADEK szó tükröződése immanens módon hordozza a megértés kudarcát, a test is nyelvvé, írássá válhat. Kiváló példa erre A fegyencgyarmaton áldozata: a gép tönkremegy, de nem a burjánzás, az élet hiányából fakadóan, hanem a szétszerelés, beavatkozás teszi azt tönkre. Ha egy nyelvet elemeire bontunk, elemzünk, szétesik, csakúgy, mint Josefine, az énekesnő karizmája a többi egér felett. Mikor a DeleuzeGuattari szerzőpáros kisebbségi nyelvet emleget Kafka kapcsán, azt a pillanatot próbálja megragadni, amikor a karakter nyelvet talál, reterritorizálja a nyelvet, vagy éppen elveszíti azt. A vizsgálódás fókuszában az áll, milyen mozgások kísérik ezt a rátalálást, illetve nyelvvesztést? Ahhoz, hogy jobban érzékeltessem ezt az állati, közigazgatási, politikai, a mindenkor idegen és mindig politikai nyelvet, párhuzamot vonok Kafka szövegei (kiemelten az állattá leendésekkel kapcsolatos szövegek), és Németh Zoltán Állati férj (középpontban a Vakondpatkány-verssel) című kötete között. �34 Apáink üzennek – Férfi archetípusok Franz Kafka és Grecsó Krisztián prózájában Sallai Regina Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Cselekvéseinket tanult és hozott mintáink határozzák meg. Kapcsolataink kialakításában nagy szerepet játszik a gyermekkorban elsajátított (vagy éppen el nem sajátított) kötődési minták sora, amelyet felnőttkorban tudatosan vagy tudat alatt alkalmazunk a környezetünkkel való interakciók során. Franz Kafka és Grecsó Krisztián életének is meghatározó szereplője az apa. Mindketten az írás felszabadító aktusában próbáltak megküzdeni az apjuk miatt magukban hordozott kérdésekkel, kételyekkel, traumákkal. A Levél apámhoz és az Apám üzent a férfi és apai attitűd archetipikus vonásain és szimbólumain keresztül mesél családról, apáról, sorsról, amelyekből nemcsak az említett személy jellemrajza bontakozik ki, hanem az apai örökséggel birkózva, azt nem megtagadva és általa konstruálva a narrátoré is. Zsarnok és félelmetes figura vagy az eltékozolt lehetőségek érzékeny hősének görcsös élni akarása: mindegyik alakban közös az, hogy akarva-akaratlan a szerzők identitásának meghatározó szegmensei. Két történet, két életút, amely nem is különbözik annyira egymástól, mint elsőre gondolnánk. �35 Kafka mint a Vak Remény egyik alakváltozata Takács Zsuzsa életmű-kötetében Sulyok Valentina Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola „A törvény hatalma előtt eltörpülő embert agyonzúzó kafkai „add föl, add föl” Takács Zsuzsa univerzumában: „Fogadd el! Fogadd el!”” – olvasható Szűcs Teri Költészet sötét és fény korában (Pannonhalmi Szemle, 2019/2) című írásában. Takács Zsuzsa 2018-ban kiadott összegyűjtött és új verseket tartalmazó Vak Remény című verseskönyve az azonos címet viselő kötet verseivel kezdődik. A kronológiai sorrenddel történő szembemenés már önmagában arra engedhet következtetni bennünket, hogy – a Csokonaira utaló cím ellenére – egy korábbi irodalmi hagyománnyal egyet nem értő, vagy azt megújítani próbáló költői törekvéssel lesz dolgunk a kötet olvasása közben. Ezt az előfeltevést már az első versciklus igazolja számunkra, ugyanis a Vak Remény – már-már groteszk módon – emberi (pl. Egy körúti kávézóban), vagy ördögi alakban (pl. A bukott angyal) tűnik fel a lírai én mellett, a Negyvenhárom szeptemberében című versben pedig maga Franz Kafka válik „a testet öltött Vak Reménnyé”. Előadásomban azt szeretném körüljárni, hogy Kafka miként válhatott a Takács Zsuzsa-líra talán legfontosabb fogalma, a Vak Remény egyik alakváltozatává. Ehhez segítségül hívom majd – többek között – Takács Zsuzsa Az írástudók felelőssége című esszéjét is. Megkísérlem továbbá felkutatni – a Szűcs Teri-idézet apropóján –, hogy a Kafka-alak milyen kohéziós erővel bír a kötet világán belül, illetve, hogy a remény összeegyeztethető-e a német nyelven írt szerző műveivel. �36 VII. SZEKCIÓ KAFKA HATÁSA SZAKRÁLIS ÉS PROFÁN OLDALRÓL ELNÖK: VISY BEATRIX A HUN-REN BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET TUDOMÁNYOS MUNKATÁRSA, IRODALOMTÖRTÉNÉSZ �37 Kafkával az InterCityn – A kafkai humor Borbély Szilárd adaptációjában Csondor Soma Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola „Ez talán a huszadik században írt legszomorúbb és leghumorosabb írás.” – fogalmaz Szász János író egyik naplójegyzete, A törvény kapujában című Kafka-novelláról. Ahogy az idézetben szereplő kettősség is jelzi, Franz Kafka szövegeinek abszurd, groteszk humora sajátos viszonyulást jelent a kilátástalanság és a borzalom tapasztalatával szemben. Olyasfajta képlékeny határhelyzetet jelöl, amely éppúgy értelmezhető a tragikum feloldási lehetőségeként, mint annak végérvényes elmélyítéseként. Az elmúlt évtizedek magyar irodalmában kevesek munkásságára hatott olyan intenzitással a Kafka-oeuvre és azon belül e kétélű humorforma, mint Borbély Szilárdéra. A magyar szerző életművének befogadásában azonban alig merült fel a komikum kérdésköre. Előadásomban a kafkai humor specifikus vonásaiból kiindulva vizsgálom e hastásviszonyt, rámutatva, hogy a Borbély prózájában megjelenő, hatalmi gépezeteknek alávetett kisemberek, kilátástalan létállapotok rendre ebben az abszurd, helyenként groteszk komikumban – egyszersmind Kafka univerzumában – keresnek feloldozást. A vizsgálat elsősorban a 2008-as Árnyképrajzoló című rövidpróza-kötet szövegeire fókuszál, kitekintve a posztumusz megjelent Kafka fia című regénytöredékre is. A kutatás tehát kettős célt szolgál: (1) újabb kontextusban feltérképezni a közelmúlt magyar irodalmának talán legfontosabb Kafka-hatását, (2) e perspektíván keresztül alaposabban megérteni a száz éve elhunyt író életművének egyik ellentmondásos aspektusát. Az előadás az EKÖP-24-4-I-PTE-211 azonosítószámú pályázat keretében a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, valamint az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program támogatásával valósul meg. �38 Kafka és a mágikus realizmus. Az átváltozás allúziói Salman Rushdie: A sátáni versek című regényében Alpek Csenge Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Franz Kafkával kapcsolatban gyakran felvetődik, hogy alkotásai köthetők a mágikus realizmushoz. Már a kifejezés megjelenése után nem sokkal, az 1920-as évek végén Latin-Amerikában ekképpen jellemezték a szerzőt, Angel Flores pedig 1955-ben írt tanulmányában Kafkát mint az írásmód úttörőjét nevezte meg. Kafka írásművészetét ma gyakrabban hozzák összefüggésbe más irodalmi jelenségekkel, ugyanakkor jellegzetes motívumai fel-felbukkannak a mágikus realizmus jegyeit felmutató regényekben. Ide sorolható A sátáni versek című regény is, melynek cselekménye két személy metamorfózisával kezdődik: Dzsibríl Faristá arkangyallá, míg Szaládín Csamcsá ördöggé változik. Míg előbbi neve önmagában jelentéses (’Gabriel angyal’) – ami egyfajta motivációval, magyarázattal is szolgálhat a szereplő átalakulására –, addig utóbbié (ahogy arra már felfigyelt a szakirodalom) egybecsengése okán előhívhatja Gregor Samsa vezetéknevét és alakját. A regény szereplői kísérletet tesznek Csamcsá átalakulásának megmagyarázására, és az így létrehozott értelmezési keret Kafka Az átváltozás című művére is vonatkoztatható. Ennek érdekessége, hogy míg több, a metamorfózist tematizáló alkotás (Ovidius, Lucius Apuleius művei) szövegszerűen is megjelenik a Rushdie-regényben, addig Kafka elbeszélése inkább csak allúziók révén jut szerephez. Előadásomban az említett értelmezési keretet, illetve ezen allúziók némelyikét szeretném kifejteni. �39 „Templomban állok és temetőben” – Az abszurd és a transzcendens határvonalai Pilinszky és Kafka műveiben Dr. Bainé Tóth Renáta Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Pilinszky János költészete és Franz Kafka prózája különböző perspektívákból világítja meg az emberi lét kérdéseit, kiemelt figyelmet szentelve a szenvedés és a transzcendencia fogalmának. Pilinszky lírájában a transzcendencia vallásos tematikával fonódik össze, ahol az áldozat szenvedése egyfajta feloldozást találhat Istenbe vetett hitében. Ezzel szemben Kafka műveiben az ember a transzcendenssel való kapcsolatban nem a megváltás, hanem a kérdések labirintusába kerül, ahol válaszokra és feloldozásra sincs lehetősége. Előadásomban az abszurd és a transzcendens határvonalait vizsgálom, különös figyelmet szentelve Pilinszky Apokrif című versének és Kafka A per című regényének elemzésére. �40 Ketrectől a kútig – Az önfeláldozó művész alakja Centauri novelláiban Kafka tükrében Koprivanacz Gitta Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Centauri Kék angyal című kötetében szereplő novellafigurák rendszerint valamilyen peremhelyzetben jelennek meg az olvasók előtt. A társadalomból kiszakadva léteznek a Kút a Nap alatt és a Chumpelik és Luna c. novellák hősei is. Az említett alkotásokban szereplő Krizosztóm és Chumpelik fizikai és lelki szenvedéseik közepette keresik művészi identitásukat és helyüket mikrotársadalmukban. Előadásomban Franz Kafka Az éhezőművész című novellájában megjelenő művészi azonosságtudat-keresést, önfeláldozást, valamint a társadalomtól elidegenülő művész személyét kívánom az említett kortárs magyar író alkotásaival összevetni. �41 VIII. SZEKCIÓ KAFKA A TÁRSMŰVÉSZETEKBEN ELNÖK: PATKÓS GÁBOR A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM EGYETEMI TANÁRSEGÉDJE, A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM DOKTORANDUSZA �42 A Kafka-adaptációk intermediális jelenségei Makó Boldizsár Független kutató Franz Kafka páratlan hatású életművének ismeretében könnyen választ kaphatunk a sokszor emlegetett kérdésre: miért vonzza annyira a filmkészítőket a cseh író öröksége? Kafka groteszk és szürreális víziói olyan konkrétak és elevenek, úgy hatnak az olvasóra, akár egy film. Bizonyos rendezők, mint David Lynch, Terry Gilliam és David Cronenberg zseniális módon emelték be saját munkájukba Kafka zavarba ejtő, elidegenítő trópusait, míg mások – Orson Welles, Michael Haneke és Soderbergh – egyértelműen Kafka élettörténetét, műveinek konkrét cselekményét és hangulatát tekintették filmjük alapjainak. Előadásomban a számomra két legmeghatározóbb alkotás, A per és Az átváltozás filmadaptációinak intermediális jelenségeit szereném bemutatni. Az adaptációelméletről szóló bevezető után az általam választott regény és novella, valamint a filmek között fennálló intermediális viszonyokat, illetve a határátlépéssel járó következményeket kívánom részletezni, kitérve az adaptációk sajátos megoldásaira, az egyedi rendezői döntésekre. Igyekszem rávilágítani arra, hogy az általam megnevezett adaptációtípusokat milyen módszerrel érdemes vizsgálni (pl. normatív szempontú, esszencialista megközelítés; hipertext, a médiumok közti viszonyokat előnyben részesítő megközelítés). Az előadás végére reményeim szerint bizonyítom, hogy a cselekmény és a hangulat átültetése több mint sikeres a Kafkaadaptációk esetében, továbbá, hogy a tudatosan alkalmazott eltérések, újítások egészen különleges hatást kölcsönöznek nekik. �43 A láthatatlan hatalom mint az egyént és a társadalmat meghurcoló bürokratikus gépezet megjelenése Gottfried von Einem A per című operájában, két bécsi színrevitel tükrében Hegyi Dániel Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Gottfried von Einem a második világháború utáni operatörténet első generációjának egyik legkiemelkedőbb szerzője, akinek bár elismerik egyedi hangvételét, az alkalmazott zenei eszköztár tekintetében nem tartják radikális újítónak. Emiatt bizonyos körökben egyenesen „konzervatív zsákutcának” titulálják, holott a főműveként számon tartott Danton halála a szerző hitleri hatalommal szembeni személyes érintettsége miatt provokatív, ihletett riposzttal ábrázolja, amint egy szélsőséges ideológia elpusztítja az egyént és a társadalmat. Amíg viszont a Danton időről időre képviselteti magát a színpadokon, másik kiemelkedő darabját, A pert rendszerint művészeti okokra is hivatkozva hanyagolják. Kafka leírásaiban viszont ugyanannyira megjelennek a realisztikus elemek, mint a (rém)álomszerű, kilátástalanságot megjelenítő „labirintusélmény”; előadásomban azt bizonyítom, hogy a (Brecht ráhatását is tükröző) feszes ritmika és a világos dallamvezetés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Einem a nagyon is komoly kérdésfeltevéseket: a reményvesztett és elidegenedett ember egzisztencialista útkeresését közérthető formában tálalja, ami hozzájárult a mű korabeli közönségsikeréhez is. Állításom szerint a létabszurditás problémakörének ötvözése a befogadóval való kapcsolatteremtés kérdésével Kafka által is ihletett, ami sarkalatos szempont a műfaj a ’45 utáni történetben. A kortárs tendenciák szempontjából nagyon is döntő útkeresés felfejtése során az opera 1961-es és 2024-es színrevitelét is nagyító alá veszem. �44 Kép vagy írás? Gondolatok Tandori Dezső Kafka-fejrajzáról Kokas Nikolett Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Tandori számára jelentős ihletforrást nyújtott saját mikrokozmoszának irodalommá és vizuális művekké transzponált világa, amelyben a tárgyak, valamint a hétköznapi élet apró mozzanatai különös jelentőséggel bírtak. A költő által létrehozott univerzumban kapott helyet Kafka is, melyet a Tandori halála után megjelentetett posztumusz kötetben szerepeltetett Kafka-rajzok, illetve a hagyatékban lévő agyonjegyzetelt Kafka-könyv is bizonyít. Tandori egyéni és univerzális gondolatokat hordozó motívumai Kafkához hasonlóan a létezés filozófiai kérdéseivel foglalkoznak. Előadásomban arra szeretnék rávilágítani, hogyan ragadja meg sajátos költői-grafikai eszközeivel Tandori a kafkai karakter lényegét, és hogyan illeszkedik ez a rajz életművének fejrajz-kompozíciói közé. �45 Kafka a középiskolában Konczer Kinga Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Az új középszintű magyar érettségi írásbeli követelményei között kevés világirodalmi olvasmány szerepel – Kafka Az átváltozás című elbeszélése ezek között van. Előadásomban kifejezetten arra felketetem a hangsúlyt, hogyan lehet Kafkát közelebb vinni, a kafkai életmű kiemelt jelenségeit megismertetni a diákokkal, miközben a kötelező fogalmakat átismételjük, elmélyítjük és új ismeretekkel bővítjük - mindezt filmes és színházi élmények segítségével, drámapedagógiai eszközökkel, interaktív játékkal és kreatív feladatokkal. Kafka tanítása során előhívható előzetes tudás, kapcsolódó fogalmak, értelmezési lehetőségek: későmodern elbeszélés, mágikus realizmus, egzisztencializmus, elidegenedés, groteszk, abszurd, kishivatalnok (csinovnyik ismétlése), az átváltozás toposza, a bibliai értelmezések, parafrázis, beszélő nevek. Emellett az életrajzi megfelelések (Levél apámhoz), a diszfunkcionális család és a depresszió állapotának megbeszélése, valamint a művészet örök kérdése - Mi az ember? - merülhetnek fel. Utóbbihoz kapcsolódhat az ember és állat ábrázolásának módja a művészetekben (zoomorf ember, antropomorf állat). Egy bevezető tanóra alatt Kafka aktualitására rá lehet világítani. Elsőként beszélgetésindító, aktuális, „kamaszközpontú” kérdéseket teszünk fel (kisebb, gondolkodtató feladatok páros vagy kiscsoportos munkában, majd kinyitva). Ha a kishivatalnok létre reflektálva ki szeretnénk térni arra, hogyan nyeli el a modern embert ez az embertelen világ (papírmunka, adminisztráció, meetingek), akkor bevezető játék lehet egy bürokráciajáték (drámajáték), illetve angol nyelven értő diákokkal a Playing Kafka nevű interaktív játék (applikáció) is. A bevezető játékok segítségével a diákok Gregorban felismerhetik a mai, kiégett ember mitikus előképét. Ezt filmélmények előhívásával, filmrészletek vetítésével is meg tudjuk támogatni. További segédanyagok: Kárpáti Péter Én, a féreg című drámája, a Metamorphosis Immersive Kafka című filmfeldolgozás (2011) – ezek órai beépítését is bemutatom előadásom során. Emellett kitérek a film- és színpadi adaptáció kérdéseire – mindig jó feladat, hogy az adott művet hogyan vinnék színre/filmesítenék meg a diákok: megtanulnak narratívákban gondolkodni, fókuszkérdést feltenni; tudniuk kell a szüzsé és a fabula közötti különbséget, lényeget kiemelni, sűríteni és így tovább. Előadásom végén egy olyan óraterv-sorozatot is szeretnék bemutatni/átadni a résztvevőknek, aminek feladatai, kérdésfelvetései annak megfelelően használhatók, hogy mennyi időnk van és mi a pedagógiai célunk az adott órán. �46 IX. SZEKCIÓ A TÖRVÉNY KAPUJÁBAN - IGAZSÁG ÉS JOG KAFKAI VONATKOZÁSBAN ELNÖK: DOBOS ISTVÁN AZ MTA DOKTORA, A P ÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM EGYETEMI TANÁRA, AZ IRODALOMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÉS A M AGYAR NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET VEZETŐJE �47 Hogyan görbül az amerikai álom? Az igazságkeresés eszközei az Amerika (Az elkallódott fiú) című regényben Haramza Kristóf Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola Walter Benjamin Kafka halálának 10. évfordulójára írt esszéjében (Franz Kafka. Zur zehnten Wiederkehr seines Todestages. – Jüdische Rundschau) a szerző életművét egy folyton változó kontextusú gesztusok kódexének tekinti. Gesztusok, amelyek közvetlenebb érzetek (undor, félelem) és közvetettebb fogalmak (igazság, szabadságvágy) kifejezéséhez vezethetnek el. Az ismertebb regények mellett külön színfoltot képez a posztumusz kötetként megjelent Amerika című alkotás, amelyet – annak ellenére, hogy 1911 és 1914 között íródott, megjelenését tekintve hiányosan, csak – a szerző halála után, 1927-ben adtak ki. A pikareszk jelleget öltő, utaztató regény Karl Rossmann sorsának alakulását mutatja be. A tizenhat éves ifjú, bár a látszólagos ígéretek földjén jár, kalandjaiban viszont lépten-nyomon olyan szituációkba keveredik, ahol minden bevett szokás ellenére az igazság mellett kell kiállnia. A tiszta és áttetsző karakter szinte egymás után vonzza ezeket a furcsa eseteket. Hogyan jelenik meg az amerikai álom? Hova vezethetnek a szituációkban rejlő gesztusok és cselekvések? Sikerül-e az adódó helyzetekben az igazságot fellelni és életbe léptetni? Előadásomban e kérdések alapján a regény út- és igazságkeresését fogom szem előtt tartani. �48 „De jegyezd meg: hatalmas vagyok.” A bürokrácia ábrázolása Kafka műveiben Dr. Sallai Balázs Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Kafka prózai munkáiban gyakori elem a korabeli állami jog, illetve az ezt alkalmazó, sőt, kikényszerítő közigazgatási és bírói szervek megjelenítése. Ezek az ábrázolások – alighanem túlzás nélkül állítható – kivétel nélkül negatív konnotációval rendelkeznek. Ennek okairól és valóságreferenciájáról külföldön már viszonylag sok elemzés született – még a jogtudományi kutatásokat képviselő szerzők tollából is – azonban hazánkban a kafkai életmű ilyen perspektívájú analízise még gyerekcipőben jár. A jogtörténet, illetve a jog és irodalom irányzatának módszertani eszközeivel előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a Kafka által karikírozott, szélesebb értelemben vett bürokrácia mennyire felelt meg ennek a képnek a valóságban, azaz kezelhető-e bürokráciatörténeti forrásként a kafkai életmű, és ha igen, akkor milyen forráskritikai megfontolások mentén. Számos szakirodalmi álláspont létezik arra vonatkozóan, hogy Kafka egyfajta váteszként előre látta a totalitárius berendezkedések és a közigazgatás-racionalizálási mozgalmak egyes jellemzőit, melyek igazolására vagy cáfolatára is hangsúlyt fektetek előadásomban. Ezen vizsgálatok elsődleges forrásanyaga A per és A kastély mellett Kafka kisepikai alkotásai, főként az előadáscímében is megidézett A törvény kapujában, amely véleményem szerint a legmarkánsabban mutat(hat)ja azt, hogy az átlagos állampolgár miként láthatta a korabeli bürokráciát. �49 Franz Kafka vegetarianizmusa Török Balázs Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Franz Kafka ugyanazon okokból szimpatizált a húsmentes táplálkozással, mint a korban oly sokan, ám a konkrét hatások, melyek ehhez az életmódhoz vezették, egyediek. Műveiben, levelezéseiben, naplójában, a róla írt szövegekben (pl. Max Brod: Franz Kafka – Eine Biographie) többször előkerül a vegetarianizmus témaköre. A vegetarianizmuson keresztül érdekes, kevésbé ismert oldalai tárhatók fel a szerző személyiségének, ezáltal bizonyos művei is pontosabban, akár új szempontok szerint értelmezhetők. Előadásomat egy képekkel sűrűn illusztrált prezentáció kíséretével képzelném el. Rövid, lényegre törő eszmetörténeti bevezetővel indítanék (mégis miért lett ekkora keletje a 19. század közepétől a vegetarianizmusnak a nyugati kultúrkörben), majd ezt párhuzamba állítanám Kafka vegetarianizmusával. Kutatásom eredményeivel magyaráznám Kafka húsmentes életmódját, amit életrajzi adatokkal és ehhez kapcsolódó műveivel támasztanék alá (pl. Egy régi kézirat). Úgy gondolom, hogy a vegetarianizmus napjainkban tapasztalható „divatja” miatt is érdeklődésre tarthatna számot az előadás, de a speciális megközelítési mód az irodalmároknak ugyancsak tartogathatna nóvumot. �50 Biográfiák Alpek Csenge a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának elsőéves doktorandusza. Kutatási témája a mágikus realizmus elemei a kortárs magyar irodalomban. Mesterdiplomáját 2024-ben a PPKE-n szerezte magyar nyelv és irodalom szakon, a BA-képzést ugyanezen egyetemen, magyar szakon, 2022-ben végezte el. Dr. Bainé Tóth Renáta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola doktorandusza. Kutatási területe Pilinszky János életművének bibliai vonatkozásai és angol nyelvű fordításainak recepciója. Témavezetői: Dr. Horváth Kornélia és Dr. Mudriczki Judit. Baráth Tibor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza, a Hitel folyóirat külsős szerkesztője. Kutatási témája Oravecz Imre lírája, illetve a természeti válság irodalmi, valamint bölcseleti reprezentációja. Bechtel Helga rajztanári diplomáját a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár oklevelét a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. Tíz éve mutatkozott be grafikusként, öt éve foglalkozik irodalmi illusztrációval. Bödecs László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. A Károli Könyvműhely szerkesztő és tördelő munkatársa. Térey János verses regényeivel, illetve kortárs irodalomkritikával foglalkozik, emellett költő, legutóbbi verseskötete Kánaánhoz közelebb címmel jelent meg a Napkút Kiadónál 2022-ben. Czita Virág a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Kutatási témájának címe: A lírai én és a tér konstrukciói az Újhold lírájában. Csondor Soma a Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Iskolájának doktorvárományosa. Főbb kutatási területei a traumaelméletek és Borbély Szilárd életműve. Edőcs Johanna 2023 nyarán végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen osztatlan magyar-német szakos középiskolai tanárképzésén. 2023 szeptembere óta a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskolában tanít felső tagozatos gyerekeket. 2024 őszén nyert felvételt a PPKE Irodalomtudományi Doktori Iskolájába. Kutatásának középpontjában néhány kortárs magyar drámában a perifériára szorult karakterek vizsgálata áll, valamint a tabuk kifejeződésének lehetőségei a nyelvben és a performatív aktusokban. �51 Fehér Enikő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, kutatási témája a magyar fanzine. Mesterszakos diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte, irodalom- és kultúratudomány szakon. A Magyar Művészeti Akadémia Főtitkári Titkárságán dolgozik koordinációs referensként. Hannos Gábor végzettsége szerint szociológus, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója. Kutatási területe Cormac McCarthy prózája, valamint az amerikai dél irodalma. Haramza Kristóf 2022-ben szerezte magyar nyelv és irodalom - erkölcstan- és etikatanár szakos diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Jelenleg harmadéves doktorandusz a PPKE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában. Több irodalmi folyóiratban publikált már, kutatási témája: a pikareszk műfaj jegyei Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci-regényeiben Hegyi Dániel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem csembaló szakán szerezte alapszakos diplomáját 2016-ban. A Károli Gáspár Református Egyetem színháztudomány mesterszakán diplomázott 2019-ben. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási területe a zenés színház és az opera, valamint Jeanne d’Arc alakjának megjelenése a színházés irodalomtörténetben. János Emília magyar alapszakos bölcsész és magyar nyelv és irodalom mesterszakos diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte. A PPKE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, kutatási témája a példázatok mintázatai a késő modern, a posztmodern és a kortárs magyar irodalomban. Kis Virág a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájának hallgatója. Angol-magyar tanári MA, valamint pszichológia MA diplomáit a Debreceni Egyetemen szerezte. Több éves tapasztalatra tett szert pszichológusként és középiskolai pedagógusként. Disszertációs kutatási témája: Pszicho-medicina a 19. századi prózai szövegekben (a szépirodalom pszichológiai diszkurzív horizontjai). Kokas Nikolett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett 2005-ben művészettörténész diplomát. 2023-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Iskolájában PhD hallgató. Doktori disszertációjában az irodalom és a képzőművészet egymásra hatásának irodalom- és kultúratudományi lehetőségeit vizsgálja Tandori Dezső lírájában. Egyéb kutatási körei a műfaji határátlépések, valamint a modern és kortárs magyar líra. Konczer Kinga a Forrai Metodista Gimnázium és Művészeti Technikum magyardráma szakos tanára, emellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola elsőéves hallgatója. Magyar nyelv és irodalom, összehasonlító irodalomtudomány diplomáit a Szegedi Tudományegyetemen szerezte, később a drámapedagógia szakot a Pannon Egyetemen végezte el. Kutatási témája a színjáték, az adaptáció alkalmazásának lehetőségei a szövegértés, értelmezés fejlesztésében. �52 Koprivanacz Gitta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának elsőéves doktorandusza, kutatási témája Centauri kortárs magyar író novellisztikája. Osztatlan magyar-hittan tanárszakos diplomáját 2023-ban a PPKE BTK-n szerezte. Kovács András magyar-olasz szakos gimnáziumi tanár. Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskoláján, illetve a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, kutatásának témája az én létviszonyainak kérdésköre Weöres Sándor hosszúénekeiben. Feleségével és négy gyermekével Budakeszin él, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium tanára. Láng Dóra Mariann a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, kutatási témája a kortárs dráma, azon belül főként Kárpáti Péter hagyománykövető és megújító drámaírói munkássága. Osztatlan magyartörténelem tanári szakos diplomáját a PPKE Bölcsészettudományi Karán szerezte. Maczák Orsolya Rita a Károli Gáspár Református Egyetem irodalom- és kultúratudomány szakán diplomázott, majd a Kisképzőn végzett festő osztályban. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem irodalomtudományi doktori képzését végzi. Irodalomkritikával, szépirodalommal és festéssel foglalkozik. Disszertációjának témája Szvoren Edina prózapoétikájának látens rétegei. Magony Viktória a Veres Pálné Gimnázium magyartanára, drámapedagógus. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási témája a színházpedagógia. Makó Boldizsár alapszakos diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar filmelmélet és filmtörténet szakán szerezte, 2024-ben pedig a Pannon Egyetem irodalom- és kultúratudomány mesterképzési szakán fejezte be tanulmányait. Idén tavasszal tervez felvételizni az ELTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar doktori programjára, kutatási területei: a 20. századi magyar filmadaptációk intermediális jelenségei, és a Kádár-korszak filmjeinek társadalomtörténeti vizsgálata. Matuz Bence a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola doktorandusza, óraadó a PPKE Klasszikus és Újlatin Nyelvek Intézetének francia tanszékén. Kutatási területe a 20. századi frankofón irodalom, különös tekintettel a szürrealizmusra. Modor Bálint szerkesztő, kritikus. Diplomáit (magyar BA, esztétika MA) a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte. Hat évig szerkesztette a Literát, de volt többek között vendéglátós, idénymunkás, segédmunkás is. Jelenleg a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársa és a Pázmány doktorandusza, kutatási területe a kortárs magyar irodalom. �53 Rompos Csilla Rita idén végez a Pannon Egyetemen, magyar nyelv és irodalom MA, valamint magyar nyelv és irodalom tanár MA szakon. Az alapszakos magyar BA diplomáját 2023-ban szerezte meg, szintén a PE-n. Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájában szeretné folytatni. Sikeres felvételi esetén Pilinszky János, Takács Zsuzsa és Terék Anna költészetét tervezi kutatni, az emlékezést és felejtést, a bibliai motívumokat, szimbólumokat és az Isten kérdést vizsgálná lírájukban. Dr. Sallai Balázs a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola doktorandusza. 2022-ben végzett okleveles jogászként Debrecenben az Államés Jogtudományi Karon. PhD kutatási témája a közigazgatási fegyelmi felelősség magyarországi története és 1848-1945 közötti joggyakorlata. További kutatási témái: a közszolgálati törvénykönyvek kodifikációja Európában a 19-20. században, valamint a közigazgatás-racionalizálás története Európában és Magyarországon, illetve a közigazgatás-történet és a jog és irodalom kapcsolódási pontjai. Sallai Regina a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola másodéves doktoranduszhallgatója. 2022 óta a volt Germanisztika Tanszék, illetve a Nemzetközi és Politikatudományi Intézet jelenlegi óraadó oktatója. Kutatási területe Grecsó Krisztián prózájának elemzése különböző identitásteremtő narratívák tükrében. Sediánszky Nóra az Eötvös Loránd Tudományegyetem olasz szakán 1995-ben szerzett olasz szakos diplomát, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetemen folytatott dramaturgi tanulmányokat. 2000-ben végzett színházesztéta-dramaturg szakon. 2021-ben nyert felvételt a Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájába. Dramaturgként, fordítóként dolgozik, de gyakran rendezőként, rádiós szerkesztőként, illetve oktatóként is tevékenykedik. 2016 óta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti tanácsadója. Smitnya Alíz Csilla a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának harmadéves doktorjelöltje. Disszertációjának témája az utópikus irodalom, ezen belül az amerikai utópikus szerző, Edward Bellamy munkásságának háttere és hatása. MA diplomáját anglisztikából szerezte a Károli Gáspár Református Egyetemen, és ugyanott elvégzett egy angoltanári MA-t is. Ezen kívül részt vett a XXXIV. OTDK-n a malthusianizmusról szóló tanulmányával. Sulyok Valentina BA diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szabadbölcsészetből szerezte 2019-ben, 2021-ben esztétika MA szakon végzett. 2022-től doktorandusza a PPKE Irodalomtudományi Doktori Iskolának. Kutatási területe Pilinszky János és Takács Zsuzsa vallomásos költészete, elsősorban a személyes és a személytelen megszólalások szétválasztásával foglalkozik. Témavezetői: Ádám Anikó és Vörös István. �54 Szilágyi Zsófia Emma színháztörténész, a Pécsi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájának elsőéves doktorandusza. Kutatásának középpontjában a kortárs színpadi adaptációk állnak. Taródi Laura Luca, Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte alap és mester képzését, jelenleg az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola harmadéves hallgatója. Kutatási témájában a nyelvet mint a gondolatok alakító szervét vizsgálja a természeti és emberi hangok differenciájában, Tar Sándor és Móricz Zsigmond műveiben. Megjelentek publikáció többek között az Apokrif Irodalmi Folyóiratban, a Prae.hu-n, az ÉS-ben. 2022-ben látott napvilágot első, Egyszer végre fiatalok leszünk című verseskötete az Apokrif Könyvek és a Fiatal Írók Szövetsége kiadásában. Tóth Tamara PhD-hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetem Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékén, kutatása az irodalom és a gazdaság metszéspontjainak vizsgálatára összpontosít. Disszertációjában az 1960-as évek jugoszláv gazdasági reformjainak irodalmi vonatkozásait és következményeit elemzi, különös tekintettel a vendégmunkás alakjára, aki egyszerre irodalmi és gazdasági szimbólum. Jelenleg Romániában dolgozik kutatói ösztöndíjjal, egy kelet-európai irodalmi csoportban. Török Balázs a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola doktorandusza. Kutatási témája a korai magyar vegetáriánus mozgalmak elvi alapjai, emellett Sopron helytörténetével is foglalkozik. Történelem szakos BA diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, mesterszakos oklevelét a PPKEn szerezte meg. Munkahelyei a Soproni Múzeum, valamint a KH der Barmherzigen Brüder Eisenstadt. Veszprémi Szilveszter Sziveri-díjas költő, közösségszervező. A Szegedi Tudományegyetem alkalmazott irodalomtudomány mesterszakán végzett 2022-ben, azóta közösségszervezőként és irodalmi programszervezőként dolgozik. Kutatási területe a magyarországi roma meseirodalom, de ehhez kapcsolódó mozgalmi és gyerekirodalmi témákban is gondolkodik. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2025 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Kafka 100 - Absztraktfüzet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Doktoranduszkonferencia, 2025. április 25-26. Description An account of the resource Kafka100 címmel Franz Kafka halálának centenáriuma alkalmából interdiszciplináris doktorandusz-konferenciát szerveznek az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatói 2025. április 25-26. között a Sophianum 112-es termében 9 órától. Subject The topic of the resource konferencia Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE BTK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2025. április 25-26. Medium The material or physical carrier of the resource. digitális Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource JPG, PDF Type The nature or genre of the resource absztraktfüzet Source A related resource from which the described resource is derived PPKE BTK honlap Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant 2025. április 25-26. között Sophianum 112-es termében 9 órától Language A language of the resource magyar Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke_btk_20250425_kafka100.jpg ppke_btk_20250425_kafka100.pdf