17 10 284 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/d6587372a3147953e4d6f4e8d8f3fc14.jpg a9c9418facf13e9da34955aac8cfcc2d https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/49cf7c7cf2bdc7ae12f6ea95805b5d1b.pdf 917959ed1ac9878c83020cc023fcc563 PDF Text Text �Impresszum PÁLYÁZAT ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar I *t Hallgatói Önkormányzata T A PONTUS Alapítvány pályázatot hirdetett a távoktatási kommunikációs kultúra fejlesztése érdekében távoktatási csomagok és segéd­ anyagok készítésére. Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Richolm György főszerkesztő Szerémi Szabolcs főszerkesztő- helyettes Nagy Christian tördelőszerkesztö Szabó Zoltán Szabó Ferenc arcú latién-ezők Wetzcl Tamás olvasószerkesztő Vaskóvi András honlap szerkesztő Miháltz András olvasói levelek Chnstián László sportszerkesztő Szerémi Szabolcs Jog és Internet Szerkesztőség címe: Pázmány Petet Katolikus Egyelem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest. Szcntkmmi utca 28- 30. lel 'fax: 429- 7268 e-mail: itelet@jak.ppke.lm Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint. Árpád u. 71. Telefon: 23/335-269 1000 példányban Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 2 Az 1999 december 15-i határidejű második pályázat eredményei: A független bírálók értékelése alapján a hyper- text/multimédia kategóriában: 100.000 Ft-os első dijat kapott a "Kercerece" jeligéjű pályázat 80.000 Ft-os második díjat kapott a "Hóember" jeligéjű pályázat hagyományos text kategóriában: - - 60000 Ft-os második díjat kapott az "MJT1526" jeligéjű és ugyancsak - 60 000 Ft-os második díjat nyert a "Cicero" jeligéjű pályázat és - 40.000 Ft-os harmadik dijat kapott a "Kuszto" jeligéjű pályázat A hagyományos text kategóriában első díjat az irányí­ tott tanulás távoktatási eszközrendszerének text for- mátumú oktatási csomagok esetében is elvárható követelményrendszere alapján a Kuratórium nem adott ki. A "Hóember” jeligéjű hypertextes CD- ROM-ot a zsűri didaktikai megoldásainak kivitelezéséért 20.000Ft-o$ technikai különdíjjal jutal­ mazta A "Poláris" jeligéjű pályázatot a zsűri a hátán döre beadott anyag alapján technikai okokból nem tudta értékelni. A Kuratórium a határidő után beadott anyagot utólagos értékelésre adta ki, azzal a kikötéssel, hogy a már megállapított rangsort helyezése nem érintheti. Részletes értékelés és díjá­ tadás a következő demonstrátori értekezleten. Tájékoztatjuk mindazokat, akik az adóbevalláshoz mellékelt rendelkező nyilatkozat alapján adójuk 1%- : anak kedvezményezettjeként a PONTUS Alapítványt kívánják támogatni, hogy az alapítvány adószáma: 18230013-1-43. �Az utolsó közgyűlés 2000. március 8-án (nőnapon; hamvázószerdán) ülte utolsó közgyűlését a Hallgatói Önkormányzat. melyre a Dékán úr is meghívást kapott. Napirendi pontként csak éves értékelések voltak meghirdetve. BAJ elnök éves értékelésében azt hangsúlyozta, hogy a testület sokat lépett előre az érdekképviselet terén, és a testület munkáját - a legutóbbi tanszék- minősítési ügyet nem számítva - az oktatói kar is elfogadta, jelzéseit figyelembe vette. A hallgatóság helyet kapott nemcsak a Kari Tanácson vagy a Tanulmányi és kegyelmi Bizottságokban, hanem olyan fórumokon ahol nem lenek volna kötelesek az oktatók bevonni minket, ilyen fórum 0 f fi""" . " ő, í """ például a Gáspárdy professzor által vezetett Minőségbiztosító Bizottság vagy a Varga Csaba professzor által vezetett Könyvtári Bizottság. - “A hallgatók tanulmányi érdekeinek figyelembe vételével párhuzamosan azonban nem ügyeltünk kellőképpen a szórakoztató rendezvényekre. ” jelezte a fő problémát. Arvay Gábor gazdasági ügyekért felelős alelnök értékelésében arra muta- tolt rá, hogy a HÓK szabályzata hézagos: a programszervezők felelősség nélkül szervezhettek, mert a felelősség a testület elnökét és gazdasági alelnőkét terheli. A Dékán úr ezek után megköszönte a testület éves munkáját; majd rámuta- „ I m . Sk .v .■ ; • tolt: a HÓK megítélése oktatói szemmel nem rossz, bár a legutóbbi tanszékminősítés eredménye miatt kisebb-nagyobb feszültség tapasztalható. Richolm György 3 �Nappali Bé er Tibor 4.00 fölöttieket az egyetem tanulmányi ” ösztöndíjjal támogassa. 1977 . december 17-én A tervek és a lehetőségek számtalanok, de ha születtem Kárpátalján - csak kissé tökéletesítjük a rendszert, akkor is (Nagyszőlősön). Azámegértc. Veletek kívánok dolgozni értetek, általános iskolát otthon, Amikor rám szavaztok, általam ti lesztek képviközépiskolai tanul- selve a HÖK-ben. arányaimat a Hajdú­ dorogi Görög Katolikus Köszönettel: Gimnáziumban végeztem, ahol iskolai ren­ Béger Tibor dezvényeken, iskolák közötti és országos versenyeken szerepeltem. Egy ízben az iskolai Jelszó: Tudjuk, ni tesszük. diáknapokon diákigazgató voltam. A gimná­ A pályázók között Kádár Tibor (I/L) és Kosa zium után beléptem a jezsuita rendbe, ahol a Bea (I/N) hallgatók programját támogatom! szegedi noviciátusi képzés mellett mint keresztény csoportok vezetője dolgoztam, Kocsis Máté valamint a rend gimnáziumában (Miskolcon) nevelőtanárként és hitoktatóként tevékeny­ 1981 május 6-án születkedtem. A rendi fogadalmak elölt elhagytam a tem Budapesten. Öt noviciátust és elkezdtem jogi tanulmányaimat. éves korom óta a Vili, A Szent Ignác Szakkollégiumban részt veszek kerületben lakom a még a kollégium kurzusain es keresztény Nemzeti Muzeum melértelmiséget erősítő programjain. általános iskola Rövid bemutatkozásomból kitűnik, hogy több­ ször tanúságot tettem szervezői képességeim­ ről. A HŐK keretében nem saját elképzeléseim megvalósítására kívánók törekedni, hanem diáktársaim kéréséit fogom tolmácsolni, és azokért végsőkig harcolni Terveim a következőek: Tökéletesíteni kívánom a tutorrendszert, hogy a következő nemzedék könnyebben beilleszked­ hessen, publikussá kívánom tenni az ítéletben a vizsgák időpontját és a vizsgáztató tanárok nevét, több közös programot akarok szervezni) amely társaim számára ingyenes lesz, az alter­ natív tárgyak és a speciálkollégiumok időpon­ tját végre úgy harmonizálni, hogy fél órás ütközések ne legyenek, az igényeknek megfelelően szakszervezet, diákkör, kórus stb. megszervezésében és működtetésében segíteni kívánok. Legfontosabb célom a diákok és a tan­ székek közötti dialógus tökéletesítése, külföldi ösztöndíjak szerzése (bővíteni a lehetőségeket), továbbá, hogy differenciált keretek között a hatodik osztálya után a Lónyay Utcai Református Gimnáziumba kerül­ tem, ahol 1999-ben szereztem érettségit. Egy 24 éves bátyám van, a Kereskedelmi, Vendéglátóipar) és Idegenforgalmi Főiskola Szakoktatói Szakára jár. Jogász nincs a csalá­ domban. A Hallgatói Önkormányzat keretein belül főleg tanulmányi ügyekkel szeretnék foglalkozni. Feltétlenül fontosnak tartanám a HŐK segít­ ségével szorgalmazni, hogy az egyetemi tankönyvek, jegyzetek időben megjelenjenek, tekintettel az előttünk álló szemeszterekre és az utánunk következő évfolyamokra egyaránt. Talán ennél is fontosabb lenne hangsúlyt fektet­ ni a jelenleg is már folyamatban lévő felülvizs­ gálatra a tantárgyak és a vizsgarendszere vonatkozásában, hiszen ezt a félévi beiratkozáskor kitöltött kérdőívekben adott válaszok is szükségessé teszik. Kiemelkedő szerepet kellene elfoglalnia a kötelező test­ nevelésórák és a minél szélesebb körű sport �tagozat lehetőségek kérdésének is, mert az „ép testben ép lélek” gondolatát már az ókori szatirikus, Juvenalis is megfogalmazta. Az egyetem kül- gyak, a speciálkollégiumok, valamint a vizsgaidőpontok. .5. Úgy érzem, hogy az elsősök támogatása kapcsolatainak bel- és külföldi szélesítését is ■■hátrányt szenved, hiszen a támogatásokat csak hasznosnak tartom. Végül tekintetbe véve azt, masodévben kaphatjuk meg. Szeretném elérni, hogy a végzett jogászok többsége gyakran hogy már első évben járjon ösztöndíj, tanulközszereplést is vállal, feltétlenül elősegíteném mányi- valamint tankönyvtámogatás, és a több politikai fórum szervezését is, hiszen a „mi nyelvórákat kedvezményesebb díjak mellet szakmánkban” az ilyen irányú tájékozottság is lehessen igénybe venni. kiemelkedően fontos. 6. Az egyetem rengeteg szórakozási lehetőséget Kocsis Máté Kosa Beáta kínai, de más egyetemekkel szemben az idejáró diákoknak mégis fizetni kell. Ezen is változtatIni szeretnék. ^eve,n Kosa Beáta, w IMI 1981-ben születtem ’ M Jr JgF* Szombathelyen . Ugyanide jártam a Kanizsai Dorottya Gimnáziumba. Angol, német és francia nyelv­ tudással rendelkezem. Volt iskolámban 4 éven keresztül a Diákönkormányzat tagja voltam, aktívan felléptem a közösség érdekeiért. Program: 1. Szeptember óta a Griff Junior Hotel lakója vagyok több diáktársammal együtt. Szomorú­ nak tartom, hogy a kollégiumi díj az elkövet­ kezendőkben emelkedni fog, ám a szolgáltatá­ sok nem változnak, sőt romlottak. így sokan nehéz helyzetbe kerülnek. Megválasztásom esetén indítványozni fogom, hogy az egyetem egy évre előre fix dijjal kössön szerződést a kóílégiummal. 2. Irreálisan magasnak tartom a halasztott vizs­ gák, az utóvizsgák és a halasztott utóvizsgák díját. 3. Tapasztalatim azt mutatják, hogy a diákokat segítő tutorrendszer sem működik megfelelően, így nem alakult ki az egyetem és a diákok közti kapcsolat. 4. A tájékoztatási rendszer is leszűkült, csak a faliújságokról informálódhatunk. Kezdeményezni fogom, hogy a kari lapban össze­ foglalóan jelenjenek meg az alternatív tantár- Remélem elnyertem bizalmatokat. Szavazzatok rám! Köszönettel: Kosa Beáta Nagy Bálint O JSL 1981. március 24-én születtem Nagyatádon. Tanulmányaim: 19871995 Prohászka Otto^ar Katolikus Általános Iskola, 1995-1999 Czuczor Getgely Bencés Gimnázium; 1999-ben érettségiztem jeles ered­ ménnyel Nyelvtudás: német (közép), latin Sport: kerékpár, kosárlabda Céljaim: - Hatékonyan képviselni a nappalis Hallgatók érdekeit. - Az információáramlás javítása a Hallgatók és a Tanszékek között. - A HŐK munkájának eredményesebbé tétele. - Jegyzet és tankönyvtámogatás minden évfolyamon. - Külföldi tanulmányutak szervezése. - Kulturális és szakmai diákkörök szervezése. - A sportélet fellendítése. - Állandó klubhelyiség nyitása, amely az 5 �Nappali egyetemünkön tanulók számára ingyenes lenne. pesten. Már ennek folyamán megkezdődött a Örülnék, ha céljaim alapján érdemesnek talál- diákéletben való aktív részvételem, mert az nátok Hallgatói Önkormányzati pozíció i itteni Diákönkormányzatban képviseltem osztájyömat a 6. Évfolyamban. Főleg iskolai ren­ betöltésére. Számítok szavazataitokra. Köszönettel: Nagy Bálint Támogatom Kádár Tibor jelölését Somogyi Áron Szeremem: Ha mielőbb kiépülne az egyetem udvara, ne kelljen az életünket kockáztatni a Szent­ királyt utcában minden szünetben; Ha sikerülne kialakítani egy saját, pázmányos, non-profit filmklubot teaházzal egy­ bekötve - az egyetemen: Minden hallgató számára jegyzettámogatást biztosítani; Elérni, hogy minden fontos információ időben minden hallgató tudomására jusson; Sportot és népi- és modern táncokat támogatni; Több munkalehetőséget biztosítani a hallgatók számára; Megpróbálni kialakítani egy olyan rendszert, amely segíti a különböző jogi pályákon való elhelyezkedést, a szükséges gyakorlat megszerzését. Amennyiben egyetértetek céljaimmal, kérlek benneteket, hogy támogassatok szavazatai­ tokkal, hogy közös céljainkat meg tudjam valósítani. Somogyi Áron Szilvássy Gy Péter 1981. március 17-én születtem Budapesten. Általános iskolai tanul­ mányaimat a Berzsenyi Dániel Általános Isko­ lában végeztem Kis­ dezvényeket szerveztünk, rendeztük a felsős diákok ügyeletesei teendőinek ellátását, sőt az iskola saját feliratú pólókat is kiosztott tanulói számára, melyen Diákönkormányzatunk felira­ ta volt látható. 1995-ben nyertem felvételt a Szent László Gimnáziumba. Gimnáziumi osztályomat három évig (a másodiktól a negyedikig) képviseltem a Diákönkormányzatban, tagja voltam a diák­ szervezet vezető testületének is. Ugyancsak három évig voltam tagja az iskolánkba jelent­ kező általános iskolai tanulok felvételét elbíráló - a szóbeli felvételiken is közreműködő tanárok és diákok alkotta bizottságnak. A Pázmány Péter katolikus Egyetem Jog-és mindjárt az érettségi után. Az első félévet bukás nélkül teljesítve járok most is az első évfolyam nappali tagozatára. Szi/vássy György Péter Ujfalussy Zsolt ivói március 19-en születtem Budapesten. Általános iskolai tanul- mányaimat a II. kerü­ leti Pitypang utcai Álta­ lános Iskolában végeztem. Ezután az Óbudai Gimnázium számítástechnikai osztályába kerültem. Érettségi után elsőre sikeresen felvételiztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- es Államtudományi Karára. Jelenleg elsőéves, nappali tagozatos hallgató vagyok 1996 óta cserkészkedem, 1999-től már mint vezető tevékenykedem a csapatomban, továbbá annak honlapját is én szerkesztem. Óvodás korom óta arra készülök, hogy a Pázmányon HŐK tag legyek. Sőt, már csecse­ mőkoromban is GÖGicsélés helyett HÖKicséltem. �I tagozat Láthatjátok, hogy valóban elhivatott vagyok. El szeretném érni, hogy az egyetemen minden nagyon szép, minden nagyon jó legyen, és min­ dennel meg legyetek elégedve. Komolyra fordítva a dolgot, szerintem fontos, hogy amennyiben az embernek van rá lehetősége (és netán rengeteg fölösleges ideje), akkor megpróbáljon valami feladatot vállalni a többiek érdekében. Talán nem mondok vele újat, hogy az egyetemista evek alatt a legtöbb egyetemistának (néhány húzósabb, hajnalig tartó buli utáni hazamenetelt leszámítva) a vizsgaidöszak jelenti a legnagyobb kihívást, Ilyenkor (de év közben is) elkerülhetetlen, hogy valakinek ne legyen problémája (vizsgára való rohanás közben alkalmatlankodó metróellenőröket leszámítva) valamelyik tanszékkel vagy oktatóval. Én az ilyen oktató (vizsgáztató) - hallgató közötti konfliktusok, vagy a vizs­ gaidőszakot erőteljesen negatív irányba befolyásoló kellemetlenségek orvoslásával szeretnék foglalkozni (Azt viszont nem ígérem, hogy a vizsgákra való tanulást meg fogjátok úszni). Célom, hogy HŐK képviselővé választásom esetén a Tanulmányi Bizottságba kerüljek be. Ennek én is, es remélem Ti is nagyon örülnétek, ugyanis el szeretném érni, hogy min­ den hallgató minden őt érintő ügyről időben és megfelelően tudjon tájékozódni (jelzem, hogy a hirdetőtáblák olvasását hosszú távon ezután sem lehet elkerülni). Ezen kívül célom még, hogy ne legyenek problémák a vizsgákra váló jelentkezésekkel kapcsolatban (és a tanszéki adminisztrátoroknak se legyen túl nagy megrázkódtatás egy-egy jelentkezési hullám), Veres Csaba 1981. 07.26-án szület­ tem Kárpátalján. 1999ben a Beregszászi Bethlen Gábor Gimná­ ziumban érettségiztem, ahol több évig a DÖK elnöke voltam. Sikeres felvételim után Állami Ösztöndíjas lettem, és jelenleg Budapesten, kol- légiumban lakom Hobbim a történelem és az informatika. Több éve sportolok (testépítés, karate). Nyelvtudásom: ukrán(felsőfok), orosz. :retném felhívni a figyelme- 1 mennyire elszakadt a diákI.évfolyam milyen keveset 51. Én ezen a kapcsolaton tud a műk' szeretnek javitani elősegítve ezzel az információáraml ást, hogy ne mi tudjunk meg mindent utoljára Előtéri i kell helyezni a HŐK érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatait, persze nem a programszervezések kárára, hiszen azokból így is kevés van. Hiányolom a könyv-és jegyzet tán gatást, az ösztöndíj rend­ szer pedig siralmas, । ezi saját bőrömön kellett tapasztalnom Ami még fájdalmasan érint, az a sportolási lehetőségek hiánya a Karon. Nagyon kévés a sportrendezvény, és ha van arról is csak később Szerzünk tudomást. Ezen sürgősen vál­ toztatni kell, hisz tudjátok: Ép testben ép lélek! A csütörtöki HŐK bulik szerintem egész jók, ezért rendszeresíteni kell ezeket. Fontos még Halai egyetemünk hírnevének öregbítése, ami mindannyiunk közös feladata, de a HŐK sokat Továbbá szeretném, ha az évfolyamom év közben is bizalommal fordulna hozzám tanulmányi ügyekben, vagy olyan gondokkal sérelmekkel, amiket HŐK képviselőként meg tudok oldani (vagy meg tudok előzni, ha időben tud segíteni benne, tudomást szerzek róluk). Sokszor lehet hallani azt a kijelentést, hogy a “HŐK nem csinál semmit”. Nos, én be mindenképpen gyertek el szavazni, mert fontos. szeretném bizonyítani, hogy nem így van! Ujfalussy Zsolt Remélem ennyi elég volt ahhoz, hogy alkalmasnak ítéljetek az évfolyam képviseletére a HÖK-ben Ha nem, gratulálok a bejutóknak, de Veres Csaba �Levelező tagozat Lőrincz Márta Kádár Tibor jMOMy A HŐK munkájában w ■ azért kívánok képvisel óként résztvenni, -Ér í hogy ezeken és a mostani választásokon J is TI NYERJETEK és? ÉRDEKEITEK ténylegesen a TI ÉR-VÉN YESÜL JENEK. Egyik fő célomnak tekintem, hogy a rólunk kialakított negatív képet - „az egyetem mosto­ ha gyermekei vagyunk” - megváltoztassam. Valamint megválasztásom esetén - mivel naponta részt veszek az egyetem szerves életében- érdekeltek mindennapi képviselete, napi tájékoztatás és problémáitok azonnali orvoslása is megvalósulna. Úgy gondolom, hogy a levelező tagozat leg­ fontosabb problémája, hogy nincs megfelelően egyetemmel kapcsolatos informálva eseményekről és a minket érintő pályázatokról tanulmányi lehetőségekről. E tájékoztatókból i hallgatók egy példányt térítésmentesen kap­ janak. Fontosnak tartom ennek mielőbbi meg­ valósulását. Sajnos a számtávosoknak és levelezősóknek nagy részük fizet, ám ennek ellenére sem javul­ nak az előadók felszereltségei, a szellőzés valamint jegyzettámogatá kell lenni érzem, hogy számotoké is 1980.december 29-én születtem Miskolcon. Angol nyelven beszélek,a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Konzer­ vatóriumban végeztem zongora-gordon szakon. Céljaim Mivel Zeneműveszeti ben végeztem, ezzel összefüggésben szeretném kihasználni kapcso­ lataimat,hogy ezáltal még hatékonyabbá lagyem a HŐK munkáját. Terveim között szerepel a színházi programok népszerűsítése, továbbá egyéb kulturális programok rends esitése karunkon. szerint a kollégisták érdekVeleménvcr képviselete. űncs megfelelően megoldva, Wí . . ... valamint a kollégium állapota is hagy kívánni valót maga után Álláspontom szerint egyetemünkön örök problémát jelent a magas vizsgadíj valamint a magas tandíj, ezért lényegesen mérséklésre szorulnak. ezek lennének a céljaim Röviden öszefi aban számítok a segítRemélem Lörincz Márta Paál Gabriella a külföldi tanulmányűtakat Nem utolsó sorban szót k< által eddig szerve lehetőségekről, amikből i; , bőven akad, de ■tem tanulóinak a igen szomorú, hogy az e belépőt ki kell fizetni. Azt hiszem egyik tő célunk az kell legyen, hogy egyetemünk hallgatói a legideálisabb körülmények között f tathassák tanulmányaikat és mind szakmail legmagasabb szintet érhessék el. Remélem programom felfogásotokkal megegyezö és támogatni fogtok szavazataitokkal. Támogatom: Lőrincz Márta (I/L) és Béger Tibor (I/N) jelölését. hegy észrevegyem, a leve­ lező és számtávos hall­ gatók mellőzöttek és elhanyagoltak a nappali hallgatókhoz képest. Bővebb és tartalmasabb tájékoztatást szeretnék elérni, lehetőleg nyomtatott formában, hogy így ti is tudj átok mindenről. Fontosnak tartom a vizsga- és tandíjak mérséklését, valamint a sokak által ismert ”0 -sJeSy eltörlését! Kádár Tibor Programom fontos részei a rendezvények: �I. levelező / IL nappali tagozat olyan rendezvényeket szeretnék, ahol - az évfolyamok találkozhatnak, és barátságot köthetnek; - különböző egyetemek hallgatói találkozhatnak; - hasznos információkat hallhatsz a jogi egyetemet végzettek problémáiról; - vitafórumok, ahol aktuális problémák nyil­ vános megvitatásán neves személyek mellett hangot adhatsz véleményednek; - nyári, téli túrák, szabadtéri rendezvények egész évben: megfizethető külföldi utazások; -jól kiépített és használható számi tógépes rendszer - a HŐK munkájáról vezetett dokumentumok mindenki által hozzáférhetőek kell, hogy legyenek. Segítségeteket, szavazataitokat kérem, hogy mindezt megvalósíthassam. Ne feledjétek: a HÖK a hallgatókért, és nem önmagáért alakult választott szervezet Padi Gabriella Saliba Krisztina ... I. éves levelezös hal gató vagyok. Amn Sára Botond 1979-ben születtem Budapesten. Két test­ vérem van, egy nővérem és egy bátyám, aki szintén pázmány os j oghallgató. Középiskolába a pan­ nonhalmi Bencés Gimnáziumba jártam, ott érettségiztem 98-ban, majd egy évig jártam a Budapesti Műszaki Egyetemre mielőtt ide felvételiztem. Szabadidőmben sportolok. Nagyon szeretek teniszezni, focizni, bringázni, kondizni, úszni, es ettől á félévtől remélem jut időm a kung-fu-ra is. Sajnos az elmúlt félévben tapasztalhattam, es hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie a sportért felelős szervezőknek. Többek között ebben szeretnék segíteni, valamint azért dolgozni, hogy a jövőben minél több hallgatót sikerüljön sportolásra csábítani számos egyete­ mi program létrehozásával, és különféle lehetőségek kialakításával. Sára Botond óta mint az I évfolyam referense próbáltalak informálni titeket többkevesebb sikerrel. Céljaim Rétvári Bence - az INFORMÁCIÓ pontos és időben ti közlése (faliújság); - a vizsgákra való jelentkezés megkönnyí - a hallgatóknak lehetősége legyen a képviselők és munkájuk megismerésére (ti között a karilap keretein belül); - személyes kontaktus megteremtése és fenn­ tartása, hogy problémáitokkal, kérdéseitekkel bármikor megtalálhassatok; - A kapcsolatok erősítése mind a magyar mind a külföldi egyetemekkel Saliba Krisztina Legfőbb célom két szó­ ban fogalmazható meg: Következetes érdek­ képviselet. Minden hallgatói ,tanári és kari fórumon hatékonyan képviselni évfolyaműnk érdékeit. Védeni diplománk értékét és biztosítani az oda vezető út zökkenőmentességét. Ezt viszont nem lehet az Egyetem „ellen” küzdve megvalósítani, csakis taná­ rainkkal és a Kar vezetésével együttműködve. Mindnyájunk első célja a képzés jobbítása. �I I Nappali tagozat A nagy eredményekhez azonban a hétköznapok vos, édesapám Vácdukán általános iskolai apró problémáin keresztül vezet az út, így minden tanár. Érettségi után a Gödöllői Agrár- akár kicsinek és lényegtelennek tűnő - ügyben is |tudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem) fontos a határozott kiállás, a megbízható Gazdasági és Társadalomtudományi karára „szószóló”. Már vannak biztató jelek, melyek arra-^nyertem felvételt. Itt azonban halasztást engednek következtetni, hogy a hamarosan teljes kértem, hogy jogi egyetemen folytathassam mértékben felépülő Karunk fokozottabban tud tanulmányaimat (a közgazdaságtan valahogy majd a renoválás helyett is a hallgatókra koncent- nem ragadott meg). 1993-óta vagyok az Ifjúsági rálni. Jeles átlagnál már szétvált a támogatások Demokrata Fórum gödöllői szervezetének rendszere külön tanulmányi és szociális alapú jut- tagja, egy éve pedig elnöke. Az 1998-as önkor­ tatásra, s ez a szisztéma mindenkeppen egyre mányzati választások után beválasztottak az szélesebb körre kell, hogy kiteijedjen A külföldi önkormányzat Jogi- és Ügyrendi Bizottságába, ösztöndíjak és a hazai szakmai gyakorlatok terén is pozitív elmozdulás figyelhető meg, de ezek a kérdések számunkra egyre égetőbbek lesznek, ezért fokozott odafigyelést igényelnek. Fontos, hogy az Egyetemen letehető nyelvvizsga lehetőségek bővüljenek (sűrűbb és kari lehetőségek, évenkénti próbálkozás alanyi jogon.) Karunk vizsgaszabalyzata engedékenynek mond­ ható, s rugalmasságát meg kell őriznünk. Nem engedhetünk méltatlan megszorításokat, de okot se szabad adnunk az ilyen próbálkozásokra. Beleszólást kell adni a hallgatóknak a különböző alternatív és speciális kollégiumok témáiba, s a (pl. polgári jogi) jelentkezési helyek növelésével (alt. koll.-nál is legyen másfélszeres a helykinálat) lemérni az órák keresettségét. Állandó igény a gép­ ahol máig tevékenykedem. Angolul és németül beszélek Ha megválasztotok koalíciós társaimmal együtt, szeretnénk megvalósítani minden áron a következő pontokat: - Átláthatóbb és jobban ellenőrzött HŐK; - Párbeszéd a HŐK és a diákság között; - Pázmanyos buli ingyenes és tényleg pázmányos legyen: - Vizsgadíjak csökkentése; - Ha a ’■ Spari” megszűnik, a hallgatóknak hangulatos klub (kávézó/söröző) kialakítása. Ha programjainkat támogatjátok, szavazzatok ránk. Bízva bizalmatokban maradok továbbra is tisztelettel: Somlai Attila park és az informatikai lehetőségek bővítése, gyakorlatiasabb gyakorlatok (pl. kommunikáció) bevezetése, a biztos tankönyvellátás, a kari sport és étkeztetés végső megoldása. Remélem, fontosnak érzitek a választásokat, és megtisztelitek a jelöl­ teket szavazaitokkal, mert - Kölcseyt idézve - a polgárnak joga s kötelessége a közügyekben tevőlegesen részt vállalni .. . ■ < Kétvari t ■ Somlai Attil . Somlai Attila vai 1978 július 6-án szüleitemBudapesten. Gödöllőn lakom, itt is végeztem tanulmányaimat, a Török gjztem. Édesanyám fogor- 10 Szabó Tibor István 1979 október 15-én születtem Celldömölkön. Idestova 21 éve élek már ott .Az általános iskola után a helyi Berzsenyi s' Dániel Gimnáziumba nyertem felvételt az epjien akkor induló hat osztályos tagozatra. Itt szereztem meg angol és német nyelvből középfokú nyelvvizsgámat. Az iskola alatt sok D. világháborúról szóló írást publikáltam, melyekkel díjakat is nyertem. Középiskola után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karára felvételiztem, ahová fel is vettek. Mivel fontosnak tartom a katolikus értékeket, úgy éreztem jól döntöttem. De az első év �Levelező tagozat tapasztalatai teljesen mást mutattak. A belső hatalmi harcok a HÖK-ben, a folyamatos Soros Alapítvány, Magyar Ösztöndíj Bizottság, valamint számos külföldi szervezet pályázatait, ködösítések, a pénzügyek átláthatatlansága, a Reményeim szerint az ezekről szóló értesítések diákok érdekeinek háttérbe szorítása indítottá á bejárat melletti külügyes faliújságon lesznek arra, hogy az általam és - bízom benne - az : láthatók, a lehető legrövidebb időn belül. általatok is fontosnak ítélt értékek védelme Jó kapcsolatot sikerült kialakítani egyetemünk Erasmus-koordinátorával, és elértük, hogy az érdekében induljanak az idei választásokon Erasmus-pályázatok elbírálásában a HŐK is Program: - Átláthatóbb és jobban ellenőrzött HŐK; képviseletet kapjon Szeretnénk, ha jövőre a HŐK már anyagilag is tudná támogatni az - Párbeszéd a HŐK és a diákság között; - Pázmányos buli ingyenes es tényleg pázmányos legyen; - Vizsgadíjak csökkentése, - Ha a Spari megszűnik, a hallgatóknak hangúlatos klub(kávézó/söröző) kialakítása Szabó Tibor István Erasmus-hallgatókat. A német DAAD ösztöndíj-pályázata lehető­ séget adna az egyetem első diákcseréjének megszervezésére. Ennek a lebonyolítása érdekében a passau-i egyetem külügyi referensével csolatba. Kint tanuló Erasmus-diák;ége révén a linzi egyetemmel is fel venni a kapcsolatot, ezzel alkalmat teremtve egy diákcsere együttműködés mega­ lapozásara Ausztriában is. A Central-Európean Student NetWork: nyáron megrendezett köz­ gyűlésén képviseltem egyetemünket, ezáltal karunk is aktív tagjává vált egy olyan középeurópai szervezetnek, amely sok csere- ■ Level Gróf Pálma 1976. szeptember 29-én születtem Budapesten. 1995-ben érettségiztem Szent István SOTE Gyógyszerésztugatója vagyok, idén fogok diplomázni. Angol és német középfokú nyelvvizsgám van, spanyolul társalgási szinten beszélek. A SOTE-n két évig voltam tagja a Hallgatói Önkormányzatnak, fő feladatom a külföldi cseregyakorlatok szervezése volt. Az elmúlt évben a Jog-és Államtudományi Kar HŐK Külügyi bizottságában tevékenykedtem. Ezidö alatt sikerült szoros és személyes kapcso­ latot kialakítani az ország más egyetemeinek KB-tagjaival, jelenleg az országos szintű külügyes együttműködés feltételeinek megterem­ tésén dolgozunk együtt. Ismerem a magyar­ országi pályázati lehetőségeket, folyamatosan figyelem a Mobilitás, Tempus Közalapítvány, program alapja lehet a közép-európai régióban. Úgy vélem, hogy minél sokrétűbb kapcsolatot tudunk kiépíteni külföldi egyetemekkel, minél több külföldi hallgató tanul nálunk az egyetemek közötti diákcserék révén, annál több ösztöndíj­ lehetőség kínálkozik a mi egyetemünk hallgatói GrófPálma Mile Attila Nevem Mile Attila, 23 éves vagyok, 1998-ban szereztem gépészmérnöki diplomát. Jelenleg II. év­ folyamos levelezés hallgató vagyok, Budapesten élek, német nyelvtudásom van. Tavalyi megválasztásom óta az Ellenőrző bizottságba kerültem. A “botrányos” Gólyabál után a Rendezvényi bizottság elnöke lettem. Sikerült a hajókirándulást és az első ingyenes 11 �i II. levelező / IIL nappali tagozat bulit megszervezni(rendszeressé tenni), Letettük az alapjait egy iskolai diákszövetkezetnek, ahol a hallgatók jól fizető munkához juthatnak. ígéretemhez híven kialakítottuk. A Hallgatói klubhelységet, vizs­ gahónapokban ügyeletet a HŐK irodában, elérhetők) Az oly sokszor hangoztatott információáramlás mindmáig megoldatlan. A tanszéki adminisztrátorok finoman szólva sem segítőkészek a hallgatók iránt. A levelező tagozatosok nincsenek megfelelően tájékoztat­ ja a HŐK munkájáról, pályázatokról, pénzügyi könyvtártámogatást. További terveim közt szerepel: kulturális ren­ dezvények, hallgatói vitafórumok, évközi- és nyári túrák. Szem előtt tartva a szamtávos hallgatók sérelmeit, fontosnak tartom a rendszer megreformálását. Továbbra is nagyobb hangsúlyt féktetnék a hallgatók vizsgáin történt sérelmei orvoslására, hallgatói jogok érvényesítésére, lehetőségekről, stb Meggyőződésem, hogy az információáramlás problémájára valamint a tanszékek-hallgatók között felmerülő konfliktusokra megoldást jelenthet egy, a tanszékvezetőkkel kialakítandó, havi rendszerességíi konzultáció. Célja a pontos és teljes tájékoztatás és a sérelmek nyílt, kötetlen megbeszélése kompromisszum kialakítása érdekében vizsgaidőszakon kívüli időpontok kiharcolására, HŐK költségvetésből rendezvények, jegyzetek támogatására. Szeretném az eddig megszerzett HÖK-ös tapasztalataimat kamatoz­ A HŐK tevékenységéről és a képviselők munkájáról elképzelésem szerint havonta, írásós beszámoló készülne, amely részletes, min­ denre kiterjedő tájékoztatást adna a választott képviselők munkájáról, (érdekképviselet, HÖK-pénzügyek, stb.) Ilyen beszámoló tatni. Remélem továbbra is megtiszteltek bizal­ matokkal. Támogatom Poldauf Gábort. Mile Attila Poldauf Gábor 1978-ban születtem Vácott. Jelenleg Kismaroson élek es elkészítését én személyesen megígérem. A többi képviselő részéről véleményem szerint ez etika és meggyőződés kérdésé. Ha a fentiek elnyerték tetszéseteket kérem tiszteljetek meg támogatásotokkal, és szavazza­ tok rám. A bizalmat előre is köszönöm! Poldauf Gábor giziem a váci 1 Géza Király Közgazdasági Szak­ középiskolában, képe­ sített könyvelő és sta­ tisztikus végzettséget szerezve. 1998.-ban nyertem felvételt egyetemünk jogi karára. Az elmúlt évben - bizalmat kapva Tőletek - a Külügyi, a Tanulmányi, majd decembertől az a e Ellenőrző Bizottsi velezős hallgatókat. Terveim...: Észrevételeim szerint a levelezös hallgatók 3 fo problémával szembesülnek: A hallgatóknak hétköznap nincs idejük, hétvégén pedig nincs lehetőségük az ügyin­ tézésre. (A tanszékek amúgy is nehezen ; 12 Nappali tagozat Hódy Gábor Fő célomként emelném ki a HŐK közelebb hozását a diákság egészéhez , hogy ne csak baráti kapcsolatokon keresztül, mint­ egy bennfentes „titkos, ámde kiszivárgó” információk jussanak el a �Nappali tagozat hallgatóság egészéhez, hanem a teljesen nyil­ vános HŐK munka valósulhasson meg. Ennek fő eszköze lehetne, ha a kari lap nemcsak „botrányszagú ülésekről”, hanem minden ülés­ ről és az azon született döntésekről tájékoztatna. Másik lehetőség pedig a képviselők tájékoztatási kötelezettsége lehetne. További céljaim: - Egységes feltételekkel kiirt, átláthatóbb vizs- gajelentkezési rendszer; - Ha megvalósítható, akkor számítógépes vizs­ gajelentkezési rendszer, - Megismerhetőbb, kiterjedtebb ösztöndíj rend­ szer; - Olcsó menza; - Aktívabb sportélet. Hoay (.tábor próbálok a lényegre koncentrálni. A leg­ fontosabb, amivel még tartozunk, az átlátható működés, gazdálkodás. Ha idén is bizalmat szavaztok nekem, ez az, amivel foglalkozni szeretnék. A HŐK ne úgy nézzen ki, mint egy maffia. Fontos lenne, hogy a HŐK nyilvánosan számoljon el a rábízott pénzekkel, mert ez közös pénz, mindannyiunk pénze. A tanulmányi ügyekben is lehetne többet tenni. A vizsgáztatók személyét, stílusát a HŐK persze nem fogja megváltoztatni, de lehetne állandó vissza­ jelzést teremteni az oktatók felé a róluk kialakult képről, az esetleges visszásságokról Lehet, hogy valakinek ezek is sablonnak hangzanak, de szerintem ezek azok a dolgok, amelyekben reális előrelépéstS lehet elérni. HaI 1 ' If is így gondoljak Keringet- Csaba Kéringer Csaba iú . / 'Ú '. Nevem Kéringer Csaba. 1979-ben születtem Komáromban. A Fasori Evangélikus Gimnázium­ ban érettségiztem. Az előző két ciklusban tagja voltam a Hallgatói Önkormányzatnak, az első évben a Külügyi évben Bizottság tagjaként, a második elnökeként. . . . . . . .......... Az előző év... A HŐK külügyhen m minél több és hozzátok pályázati lehetőséget indenkinek a továbbítani. Idén sem j floridai egyetemen, jövő néhányan mentek közülünk hosszabb-rövidebb időre külföldre. Saját szervezésű cserével is foglalkoztunk, van most is néhány jó kezde­ ményezés. Lehetőségeinkhez képest támogat­ tuk a külföldre utazókat, azt hiszem ezzel is sokaknak segítettünk. Tevékenységünk kevésbé látványos de fontos része volt a Kar képviselete országos és nemzetközi fórumokon. Már megint? Úgy gondoltam, idén senkit nem untatok a szokásos sablonszövegekkel, hanem meg­ Tomasitz István A 1978-San születtem Budapesten 1997-ben érettségiztem az Eötvös József Gimnáziumban. Itt, az egyetemen a Magyar Jogtörténet tanszék demonstrátora és római jogi gyakorlatvezető vagyok, külügyi referensként részt vettem a Külügyi Bizottság munkájában is. Általában egy ilyen programban hangzatos ígéretekkel lehet olvasni: például a jelölt megválasztása esetén elintéz, hogy legyen (magas) ösztöndíj, vizsgán csak ötöst lehessen kapni, a Gundel a menzái stb. Én nem szeretnék ígérgetni, ki jó! ismeri az egyetemi problémákat, nem is i fel azokat Tisztában vagyok azzal, hogy van és úgy gondolom, hogy tudnék is tenni a riMe megoldások megtalálása érdekében. Egyetlen egy dolgot mégis kiemelek. Az előző HŐK munkájának pozitív eredményei eltörpülnek az - immár „hagy­ ományos” - botrányok mellett, az ilyen helyzeteket mindenféleképpen el kell kerülni. Azt kérem Tőletek, ha bíztok abban, hogy én megfelelően tudom képviselni az évfolyamot, szavazzatok rám. Tomasitz István 13 % �III. nappali / levelező tagozat Veress Orsolya % Veress Orsolyának hívnak 1978. december 23-án születtem Mátészalkán. Középiskolai tanulmányaimat a debreceni Svetits Katolikus Gimná­ zium és Diákotthon falai között végeztem. Ekkor kapcsolódtam be olyan kiemelkedő szociális tevékenységet végző szer­ vezetek munkájába, mint a Máltai Szeretetszolgálat, Magzatvédő Társaság, cserkészet, fogyatékos gyer­ mekek és idősek gondozásával foglalkozó csoportok. 1997-ben itt a Pázmányon tanultam tovább, majd 1998-ban felvettem a teológiát is Tavaly indultam először IÍŐK választásokon, s be­ kerülésem után az új közgyűlés a Tanulmányi Bizottság elnökévé, a Kan Tanács- majd a Kar Tanulmányi Bizottságának tagjává választott. Programomban akkor a közvetlen információáramlás­ ra és a veletek való kapcsolatra helyeztem a hangsúlyt, ehhez képest elnökként nem sokat találkoztunk, hiszen mind az öt évfolyam tanulmányi ügyeivel törődnöm kellett. Ellenben lehetőségem volt arra, hogy ne csak a felszínen foglal kozzam a prob­ lémákkal, hanem konkrétan, az egyes oktatókat vagy egyéb illetékeseket megkeresve. Elnökségem alatt jobban beleláttam az Egyetem működésébe, s az uj problémák mellett új megoldásokat is találtam. Szeretném ajelentkezési- és a vizsgastruktúrat finomí­ tani, a gyakorlati oktatást meghonosítani és a hallgatói érdekvédelmet valódi tartalommal megtölteni Rengeteg dolog van, ami igazából még szervezetien Karunkon, mint például a támogatások-, ősztöndíjakméltányossági kérelmek és átvételek elbírálása A HÖK-kel kapcsolatos problémák rendszerint nem a kielégíteni, s nem azokét, akik közelebb vannak a tűzhöz vagy hangosabban kiabálnak. Remélem jól meggondoljátok, hogy kinek szavaztok bizalmat, s kit jogosítotok fel arra, hogy a nevetekben beszéljen. Azt azért jó, ha szem előtt tartjátok, hogy velem kétszeresen is jól jártok majd..... Veress Orsolya Levelező tagozat Boros Árpád Terveim a HÖK-ben: Elsősorban lényeges­ nek tartom, hogy a HŐK, irányt változtat­ I va. inkább az érdekkepviselet felé tendáljon. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szolgáltató (rendező) feladatokat hanyagölhatónak tartanám. A Kar első HÖK-választmányának tagja voltam, és az itt szerzett tapasztalataimat is fel kívánom használni. Ebben az időben indítottam el a „Jogászok" nevű kari újságot, mely a mostani ítéletnek volt az elődje. Igen sok hiányosságot tapasztaltam a testület működésében, amin lehet is kell is javítani. - így pl. közelebb kell hozni a HÖK-öt a hall­ Tanulmányi Bizottságról szóltak, de a mi munkánkat is érintették, vagyis inkább bénították. Tanulmányi ügyekkel foglalkozni semmiképpen sem hálás feladat, hiszen egy jól működő rendszer természetes és gatókhoz, hogy működéséről (pályázatairól, lehetőségekről) ne csak a nappalis hallgatók értesüljenek - A levelezősöknek is mindenképpen tudatosítani kell a sportolási lehetőségüket. És még sok olyan probléma vetődhet fel, mely magától értetődő, míg a hiányosságok rögtön szemet csak év közben fordul elő. E hiányosságok szúrnak mindenkinek. Persze az is más kérdés, hogy kinek mi számít hiányosságnak. Egy optimálisan működő HÖK-nek a diákok tényleges sport-, buli-, leküzdésére kívánom felhasználni a korábbi HÖK-ös tapasztalataimat, tanulmányi-, pályázati és egyéb igényeit kellene Boros Árpád 14 í í �III. levelező / IV. nappali tagozat Kudla Mária < Postaforgalmi Szak- WW . középiskolát végeztem, 1 utána a Vámos Ilona ■x Szakközépiskolában női szabó technikusi oklevelet kaptam 10 évig dolgoz- - ti tam, mint modellező. Féijemtől 1995-ben elváltam, mindent elölről kezdtem. Jelenleg ingatlanközvetítő és értékbecslő vagyok Úgy gondolom, egy» ingatlanközvetítő sem lehet olyan felelőtlen, hogy a megfelelő jogszabályokat ne ismeije. Egyetemünk III. éves számtavos hallgatója vagyok A levelezős és számtavos hallgatók meg mindig (jó esetben) utólag szereznek tudomást sokszex számukra is fontos eseményekről, időpontokról Ezen feltétlenül javítani kell. A vizsgaidőszakkal kapcsolatos prob­ lémákat is célszerű rendezni már, hiszen -egyre több diák lesz az egyetemen A szakjogász képzés lehetőségét is szerelnem kiharcolni a levelezösöknek és számtávosoknak is Ha gondoljátok, hogy tudok segíteni, kérem támogas­ satok szavazataitokkal. Kudla Mária A nálunk idősebb generáció egyetemet végzett részének egyöntetű véleménye, hogy meghatározó élményeiket az egyetemi évek alatt szerezték. Mi azt szeretnénk, hogy csatlakozhassunk az ezen véleményen lévök népes tábori egyetem amellett, hogy fo fi közösségi lét, az egész eleire sz< - barátságok, szerelmek - kialakításának egyil fontosabb színtere. Úgy érezzük, valami megnn k ebbe az irányba az elmúlt év során, egyre több dezvény, talán ébredezik a hallgatotarsainkl a Ismerd meg magad Pázmány Jog! Fiatal egyetemünk van. Rajtunk múlik, milyenné tesszük. Ez nagy felelősség, de talán még nagyobb lehetőség, hiszen ritkán adatik meg, hogy a „helyet, ahol tanulunk (is) valóban saját elképzeléseink szerint alakítsuk, hogy „egy hely legyen, ahol élünk”. Céljaink: - Konferenciák, találkozók szervezésének elősegítése; - A tanulmányi ügyeket érintő infcmiácick gyorsabb áram­ lásának elősegítése (különösen a levelező tagozatai); - Az egyetemi kulturális élet fellendítése, színi előadások szervezése, klubok létrehozása (pl .film, közélet, stb); - Állandó sportolási lehetőségek biztosítása, bajnoksá- gok szervezése, Murányi László és Szeifi Ádám Arvay Gábor Zsolt jOr. 1975-ben V; Budapesten. A Fazekas Mihály Gimnáziumban " , érettségiztem születtem 1993- bán, majd egy évig történészhallgató vol­ tam Pécsett. Ezután másfél évig dolgoztam, 1996 óta vagyok a Kar hallgatója. Angol nyelvből ICC nyelvvizsgával rendelkezem, jelenleg spanyolul tanulok. A jelenlegi ciklusban Gazdasági Alelnök voltam, ezt nem kívánom folytatni. Szándékaim szerint, amennyiben bekerülök a HÖK-be, tanulmányi ügyekkel szeretnék foglalkozni. Jelenleg én képviselem a Hallgatói Önkor­ mányzatot a Kari Minőségbiztosítási Bizottságban. Továbbra is szeretnék ebben részt venni, és közreműködni a Kar tantervi struktúrájának Kérek mindenkit, hogy menjen el szavazni akik rám adják voksukat, azoknak előre köszönöm a bizalmat. Arvay Gábor Zsolt �Nappali tagozat ||| Balogh András József Születési idő: 1978.07.26. W" < Születési hely: AinelHammam, Algéria Jy JK Tanulmányok 1996. érettségi, Kölcsey ' Wm^. Ferenc Gimnázium, Budapest 1996. felvé­ tel,PPKE BTK,PPKE JÁK. Nyelvek: francia felsőfok,C Egyéb tevékenység: - 1997-1999.HŐK alelnök, külügyi bizottság elnöke - 1999-2000.HŐK elnök - 1997. Kari Fegyelmi bizottság hallgató-tagja - 1999- Kari Tanulmányt Bizottság tagja - 2000- HÖOK régióelnök, Nem Állami Felső­ oktatási Intézmények Régiója (Nos, újra itt az öntömjénezés ideje. ) Utóbbi egy évben, mint a kari HŐK elnöke vet­ tem ki részemet a munkából. Az évet sikeresnek tartom, még ha több pletyka és rágalom is szárnyra kelt. Nagyon röviden a tevékenységemről a HŐK tevékenységét próbáltam a „szolgáltatói”- tehát bulizós tevékenységről átbillentem az eredeti rendel­ tetése: az érdek-képviselet felé (ez érdekeket sértett, többeknek nem tetszett, ezért is támad­ tak az ősz folyamán). Próbáltam azon lenni, hogy sok apró dologgal javítsam (vagy fenn­ tartsam) a jó közhangulatot. Nem kezdek beszá­ molókba, de lényeg az, hogy az oktatókkal és a kari vezetéssel való állandó kapcsolattartásnak köszönhetően sok mindent elértünk a háttérben (ami talán Nektek nem is tűnt fel). Ilyen akár a plusz vizsgaidőpontok kikérése, a nagyobb hallgatói részvétel a Kari tanácson és annak bizottságaiban. Bár 1997 óta vagyok a HÖOK (országos HŐK) közgyűlés tagja, 2000 január 1 óta a HÖOK Nem Állami Régiójának töltöm be az elnöki tisztét. (Közel 40 kar tartozik alám). Mint a HÖOK Választmányi tagja részt veszek az OM 16 rendeletek- vagy a Felsőoktatási törvény módosítások tervezetének megvitatásában és egyéb országos hallgatói ügyek vitelében. Hogy mit akarok ezek után... Két év HŐK alelnökség és egy év HŐK elnök­ ség után - kis szerencsével - jövőre diplomá­ zom, ezért sem szeretném a legaktívabb felada­ tokat vállalni. Viszont továbbra is bele kívánok szólni a hallgatói érdekképviselet munkájába, illetve foglalkozni akarok a hallgatói élettel. Ezért is képzelem el magam - főleg egy év elnö­ ki tapasztalat után - az ellenőrző vagy a tanul­ mányi bizottság vezetőjeként Ezek mellett minden aprósággal foglalkoznék, ami a közhangulat javara válik és még nem összeférhetetlen pozíciómmal. Hát ennyit akarok Balogh András József Mravinác Andor H ÖNÉLETRAJZ : Mravinác Andor vagyok, 1978-ban születtem Budapesten Általános iskolai tanul­ mányaimat lakóhelyemen. Pilisvörösvárott végeztem a Templom Téri Általános Iskolában. 1992 - 1996. között a Budapesti Piarista Gimnázium tanulója voltam. 1996-ban felvételt nyertem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtu­ dományi karára, ahol öt félévet már elvégeztem. Immár második éve veszek részt a római jogi gyakorlatok vezetésében, valamint szeptember óta a Magyar Jogtörténeti Tanszék demonstráto­ ra vagyok KEDVES HALLGATÓTÁRSAIM! Mravinác Andor vagyok, jelenleg har­ madéves nappali tagozatos hallgató. Idén először indulok a HŐK - választásokon, �Nappali / levelező tagozat ennek ellenére úgy érzem, sokat tehetnék Értetek. Céljaim a következők: nagyobb nyilvánosság biztosítása a HŐK érdeket alárendelni a közcél érdekében. Az iskola tanulói irányításában aktívan ■részt vettem. Közvetlenül érettségi után működésével kapcsolatban, különös tepO tanulmányaimat a PPKE jogi karán folytettel a pénzügyekre; szorgalmazom az tátttam, ahol immáron negyedéves hall­ évfolyamgyülések gyakori megtartását, gató vagyok. Az előző HŐK választáson ahol a Ti véleményeiteket is számításba mar bizalmat szavaztatok nekem, akkor az vesszük a döntések meghozatalakor, Ellenőrző Bizottság tagja voltam és ezen folyamatos kapcsolattartás a tan­ most sem szeretnék változtatni. székvezetőkkel, tanárokkal, a Dékáni Nem szándékozom hosszú, aprólékos Hivatallal és a Tanulmányi Osztállyal prog-rambeszedet írni, mert valami úgyis (főleg tanulmányi és vizsgákkal kapcso­ kimarad, valamint a legtöbb célt szinte latos ügyekben), a fontos információk mindenki leírja, ezért ez alapján úgysem időben való közlése (amiket eddig az utol­ lehet dönteni Negyedévesen ismerjük már só pillanatban tudtunk meg ); egymást annyira, hogy személyes tapaszegyetemünk más karaival, más egyete­ taiataink alapján válasszunk, nem pedig mekkel való kapcsolat felvétele, el­ eme pár sor alapján. Az egyetlen szerintem mélyítése; megszervezni az egyetemünk kiemelt fontosságú cél az, hogy jövőre az felvételijére való felkészítő tan­ államvizsgáról és a záró teendőkről sokkal folyamokat, amelyeket eddig más egyete­ jobban legyünk informálva mint idén. mek végeztek; programomban kiemelt Szűnjön meg ez a bizonytalanság. Persze helyen szerepel egy olyan egyetemen sok-sok feladat van még, de ezekről a fen­ belüli szervezet létrehozása, amely a hall­ tebb említeti okok miatt nem írok. belém vetett bizalmat előre is gatók gyakorlati képzését segítené elő A önkormányzatoknál, bíróságoknál, köszönöm. közigazgatási szerveknél stb. Ezt rend­ Selmecii-Kovács Zsolt kívül fontosnak tartom, mert gyakorlati tudás nélkül nem lehet senkiből jó jogász. Amennyiben programommal egyetértesz, kérlek, szavazz ram. Bizalmatokat előre is köszönöm. & JMk jf ’’■k I 7 Levelező tagozat ' Bili:' Mravínáe Andor B Selmeczi-Kovács Zsolt Bernáth Imre A ' ! 1977- szeptember 7a , “ én születtem Budapesten. 14 éves koromig Dunaújvárosban nevel­ kedtem. Az általános iskola elvégzése után a Pannonhalmi Bencés gimnázium növendéke lettem, ahol megtapasztalhattam mit jelent egy közösségért tenni. Miként kell az egyéni ; 'W Nevem Bernáth Imre, 1976-ban születtem Szabadszálláson. Állandó lakhelyem Kunszentmiklós. Az b általános iskolai tanulmányaim után a Baksay Sándor Református Gimnázium­ ban érettségiztem, majd fél évig a 17 | �Levelező tagozat Könnyűipari Műszaki Főiskola hallgatója és a hallgatók között, hanem hasznos lehet voltam. a különböző hallgatói érdekcsoportok Tevékenyen részt veszek a helyi társadal-'^problémáinak összehangolása, lehetőség mi életben. A kiskunsági Ifjúsági ék szerinti megoldása terén is. Oszlányi Ákos Kulturális Egyesület tagja vagyok. Ezen egyesület keretében a határon túli magyar5 Nos, ennyi fért bele a választási különszámba. Az fiatalok szervezeteivel ápolom a kapcsola­ esetleges pontatlanságokért minden "versenyzőtől” tot. Ezen kívül egy helyi újság társ­ elnézésést kérünk. Sajnos nem rajtunk múlott, hogy anyagaik csak a csodával határos módon szerkesztője és újságírója vagyok. juthattak el hozzánk. Véleményem szerint megtet­ Az utóbbi évben részt vettem a PPKE JÁK tük, amit emberileg meg lehetett tenni. A HŐK munkájában, miután tavalyi évben fényképeket a kölcsönkapott nyomtató kapa­ megtiszteltetek bizalmatokkal E munkám citásából eredően csak így sikerült megdolgoz­ során a külügyi bizottság munkájában vet­ nunk. Bár az igénylést leadtuk, még mindig nincs a szerkesztőségnek saját nyomtatója. A “légy tem részt, illetve tájékoztattam a testületet feltaláló - találd fel magad” elv alapján örülünk, évfolyamtagozatunk aktuális prob- hogy egyáltalán az oldalak ebben a formában lémáiról. Programom Tovább elkészülhettek. Mindazonáltal “kellemes” választást kívánok minkell erősíteni a HŐK selő oldalát. szórakoztató prog ramok se maradjanak el 3. fontos, hogy a levelezősök m rendezvényeinkről utólag tudjanak érdekvédö-érdei 2. úgy, hl pályázatokról, 4. de nappalis hallgatókat is érintő kérdés, hogy a juttatásokat ne félév végen kapják meg a hallgatók. 5. megválasztásom esetén maradnék a külügyi bizottságban, bár gondolkodom az ellenőrző bizottsági tagságon is. További bizalmatokban bízva Bernáth Imre a főszerk. Március 23- án (csütörtökön) 17.30- kor mindenkit szeretettel várunk a Díszterembe, ahol egy mdhagyó előadásnak és játéknak Az est témája alapvetően Meg v á l a s z t á s o m esetén aktívan reszt kívánok venni egye­ temünk hallgatói ön­ kormányzatának munkájában, hiszen nagyon fontos kérdésnek tekintem a hall gatói közösség magas színvonalú képvise segíti letét, mely előmozdítja párbeszédet nemcsak az egyetem vezetői Vörösmarty életpályája: az írónő arra vállalkozik, hogy egy Vörösmartyról szóló dráma cselekmenyének fontos szálait bemutatja közönségének, s a befejezés lehetőségét a hallhatóságpak hagyja. �Pályázati felhívás Az Ausztráliai Magyar Szent Korona Társaság pályázatot hirde az alkotmányjog, a magyar alkotmánytörténet és a jogfilozófia körébe tartozó következő || ivkörrel : A Szentkorona - eszme időszerűsége. A főcím keretein belül különösen a következő kérdéskörök vizsgálatát tartjuk fontosnak - A Szentkorona-tan közjogi jellege és jelentősége - Milyen elméleti és gyakorlati lehetőség van a törtéh' érvény esitésére napjainkban9 íny összhangja a Szentkoroná­ - Milyen módon érvényesíthető a törtéi it alkotmány elemeit egyesítő eszme jegyében, azaz milyen lehetne alkotmánykoncepció 9 Milyen módon kaphatna h, feienda? 'ényésíthető t; korona-tan9 A pályázatokat a magyaroszágí postacím: országos napilapokban ötszemélyesen adunk hírt díj : 1000,- AlD-uak megfelelő magyar Forint díj : 600,- AUD^ak megfelelő magyar Forint díj : 400,- AUD-jfak megfelelő magyar Forint Társaságunk több könyv megjelentetésével, pályázatok odaítélésével, szervező tevékenységgel és más alkalmas módon szolgálta a Szentkorona-tO és a Szentkorona tiszteletét, érvényesülés&és megismerését a hagyományos magyar értékek és a mai Magyarország elválaszthatatlanságának Meggyőződésünk, hogy a közjogi hagyomány és a korszerű jogi gondolkodás egymást szeivesen kiegészítő rendszerére épülhet az ezredforduló alkotmány ossága. E gondolatot és törekvést szol­ gáló pályamunkákat várunk 1 Az érdeklődök vegyék fel a kape^fálfl Dr. Tóth Zoltán Józseffel, Magyar Jogtörténeti 'Tanszéken ' �2000 perces foci Margitszigeti Atlétikai Centrum Március 30-31. Csütö ènte 4.00 Café Leger urkolóknak együttérző buli Màrci™ Márciu ^^■tök Bentekx További információk a HŐK irodában � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam választási különszám 2000. március 14. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. március 14. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2146+9242 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_valasztasi_kulonszam_20000314 Relation A related resource T00030 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_valasztasi_kulonszam_20000314 HÖK https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/2fe848d168d1571767924de34d4ff226.jpg 38edf19daf2b99347cd71621ac103e06 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/10912fb4fa72ce0e1cdea81c0a06923b.pdf 8094c8f5b40c06fbac6490a487b24e43 PDF Text Text ITELET A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA Erőt kértem az Úrtól, í; s Ö nehézségeket adott, melyeken megedzödtem B ö1c s e se gé rt i m ád kozta m, l, > és problémákat adott, 'Z melyeket megtanultam megoldunk ■ . Előmenetelt óhajtottam, ű gondolkodó agyat és testi erőt hogy dolgozzam. Ma v «záSS Kértem bátorságot, ’ A • XjMgy/ és Isten veszélyeket adott, Áhítottam, hogy szeretni tudjak, és kaptam az Úrtól bajbajutott embéiel^^ akiket segítsek. x K e gye s j ó i nd u I at he ly ett a I ka I m at kápta m á j ó �Impresszum ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Hallgatótársunk, Varga János Zsolt, Ráckeresztúr Község Jegyzője munkatársat keres. Felelős kiadó: Mile Attila elnök Olyan személy jelentkezésére számítok, Szerkeszti a szerkesztőbizottság Richolm György főszerkesztő Szerémi Szabolcs főszerkesztő- helyettes Nagy Christián tördelöszerkesztő Szabó Zoltán Szabó Ferenc arculattervezők ■ akit érdekel a közigazgatás és már megalapozott ismeretei vannak e tárgyban, aki két lábbal áll a földön, kitartó és határozott, ■ vezetői adottságokkal rendelkezik, és természetesen: „Szervezem tudni kell!'’(Prof. Kilényi) Wetzel Tamás olvasószerkesztő Miháhz András olvasói levelek Christián László sportszerkesztő Szeretni Szabolcs Jog és Internet Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Szentkirályi utca 28- 30 Tel./fax: 429- 7268 e-mail: itelct@iak.ppkc.hu 1000 példányban Székhely: H-1075 Budapest, Károly krt. 3/c. 1/5 Postacím: H-1525 Budapest, Pf. 10/43. Tclefon/fax: (1)3221325; 3217544 E-mail: ICOFFlCE@clla.hu Internet: http:/\vww.lk.iif.hu JELENTKEZÉS A LÁTHATALAN KOL LÉGIEM FELVÉTELI VIZSGÁJÁRA Mi a Láthatalan Kollégium? - Tutori egyéni tanulmányi irányítás. - Tapasztalatszerzés gyakorlati szakem­ berek mellet - Nyelvtanulási lehetőség - Külön ösztöndíj Ki és hogyan jelentkezhet? Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Kérünk mindenkit, aki munkánkban Írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. Első cs másodéves, bölcsész, jogász, közgazdász és teológus egyetemi hall­ gatók. Személyi adataik és teljes leck­ ekönyvük másolatát 2000. május 15-ig ajánlott levélben jutassák el címünkre: Láthatatlan Kollégium 1525 Budapest Pf. 10/43. A felvételi vizsgák menetéről és követelményeitől levélben tájékoztatjuk a jelentkezőket. �Választások 2000 Az egyes évfolyamok/tagozatok megválasz­ tott képviselői: r I/N évfolyam: Ujfalussy Zsolt 138 szavazat: Paál Gabriella 94 szavazat Saliba Krisztina 72 szavazat 480 beiratkozott hallgató közül 152 szavazott. A részvétel 50% alatti. Somogyi Áron 89 szavazat Kosa 364 beiratkozott hallgató 82 szavazat II/N évfolyam: Rétvári Bence 152 szavazat Somlai Attila 105 szavazat Szabó Tibor Attila 94 szavazat 356 beiratkozott hallgató közül 188 szavazott. III/N évfolyam: Veress Orsolya 114 szavazat Tomasitz István 108 szavazat 337 beiratkozott hallgató közül 161 szavazott, 6 érvénytelenül. A részvétel 50% alatti. H/Levelező, SzT évfolyam: Poldauf Gábor 79 szavazat Mile Attila 71 szavazat 375 beiratkozott hallgató közül 104 szavazott. A részvétel 50% alatti. Ill/Levelezö, SzT évfolyam: A szavazás ered­ ménytelen, mert a minimálisan szükséges 77 fő (25%) helyett csak 22 fő szavazott! A megismételt szavazás is eredménytelennek bizonyult. IV/ ; Mravinácz Andor 76 szavazat 329 beiratkozott hallgató közül 124 szavazott, 2 érvénytelenül. A részvétel 50% alatti " r dó közül 50 szavazott. A IV/N évfolyam: Balogh András 86 szavazat Budapest, 2000. március 27 Bittsánszky Géza asztási Bizottság elnöke I/Levelező, SzT évfolyam iztségviselöi és •w W' ■ András József Gazdasági Bizottság: Elnök:Szabó Tibor Attila Tagok: Somlai Attila Somogyi Áron '' Tanulmányi Bizottság: Elnök: Veress Orsolya Tagok: Saliba Krisztina Rétvári Bence Poldauf Gábor Tomasitz István Mravinátz Andor Ellenőrző Bizottság: Elnök: Balogh Tagok: Bemath Imre Újfalussy Zsolt i is ravinátz an Rendezvényi Bizottság: Elnök: Kádár Tibor Tagok: Kosa Beáta Paál Gabriella Somogyi Áron �ítélet NÉ GONDOLATOK A JUBILEUMI ÉV HÚSVÉTJÁRA Odakünn visszavonhatatlanul bekö­ szöntött a tavasz, vagy legalábbis itt van a meteorológiai tavasz. Erőlkö­ dik a természet annak ellenére, hogy úgy tűnik a hideg, az ár- és belvíz pusztítása egyaránt összeesküdött az élet ellen. Erőlködés van kinn: az élet élni akar, győzni akar afelett, ami hi­ deg, ami sötét, ami halál. Ez van most az Egyházban is: a nagyböjt végeztével a Nagyhéten emlékezünk Krisztus Urunk szen­ vedéseire, meg nem értettségére, sőt elutasítására. Végigelmélkedjük azt az utat, amelyet a keresztfáig tett meg, de mindezeken már most átra­ gyog Húsvétvasámap hajnala, álragyog a mi megváltottságunk. egyszóval átragyog az élet, az Örök Élet, nem divat kérdése, hanem olyan,ami egyfolytában emlékeztet bennünket a megváltásra, az üdvösségre vezető út elérésének hogyanjára. Jézus nem ringatta hamis álmokba híveit és tanítványait: aki nem veszi fel keresztjét az nem méltó hozzám a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesternél - de azt is hozzátette, hogy - íme én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig. Jézus nemcsak a hogyant jelöli meg. hanem a maga erejéböl ad nekünk. Az Egyház szenvedése az Úr szén- megváltó szenvedés, az Egyház osz­ tályrésze. Ennél fogva azt Jézus ér­ zésével és szándékával kell elvisel­ nünk. Jézus azokat tudatosan vállalta és ezért az O sebei számunkra gyó­ gyító sebek, - míg idő és tér el nem múlik, sebe bennünk tovább sajog és vérzik -. Az egyedülvalóság szenvedése. Pálmavasámap, az ünneplés, a lelkes tömegtől kísért dicsőség bevonulás és a Getszemáni kert vérrel való szenvedése és a kereszten való teljes kiszolgáltatottság élményeiben Jézus védéseiben való részvétel és annak folytatása - én vagyok a szőlőtó, ti teljesen egyedül van. Befelé és fel­ felétekint.-Éli,élilammasabaktani. pe-dig a szólővesszök. Gondoljunk csak bele: a kcrcsztséggel válunk az egyház tagjaivá. A kercsztség pedig A mostani Húsvét másabb mint a többi. Jubileumi Év van, nekünk ma­ gyaroknak kettős is. Az elengedés é­ vében lévő húsvét révén felül kell vizsgálnom: kapcsolataimat az em­ bertársaimmal: önmagam belső éle­ tét; viszonyomat az engem körülve­ vő tárgyi világgal; a köztem és az Is­ ten közötti valóságot. Most közösen tegyük ezt meg, mégpedig a szenve­ dés szemszögéből. A kereszt és a szenvedés a hívők életében és a világban Korok jönnek, korok mennek, de minden korszakon rajtanyugszik a kereszt és mindaz, amit a keresztjelez és jelent: a szenvedésben elrejtett megváltás. ” A keresztjei, amelynek ellene lehet mondani, de válasz nélkül nem lehet hagyni. A kereszt, ha anyagát tekin­ tjük, sokféle lehet: lehet aranyból vagy kőből, fémből vagy fából, de lehet öntött műanyagból való is. Áll­ nem más, mint az. hogy meghalunk a bűnnek. A szentmisében az cukarisztia ünneplésén, mint közjronti gondolatot mondjuk el az átváltoztatás után: halálodat hirdetjük Urunk s rögtön hozzá is tesszük - s hittel valljukfeltámadásodat, amíg el nem jössz. Milyen magatartást kell tehát tanusitanunk a küzdelmekben, bajokban, szenvedésekben? Először is, nem csodálkozni. nem botránkozni, a hitünkben nem meginogni. A Hegyi beszédben Jézus hányszor mondja boldogoknak azokát, akiknek valamely megpróbáltatás jut osztályrészül I No persze örülnt azért nem kell, mert az kin és gyötrelem (ennek csak pszichésen beteg emberek tudnak örülni), liancm azért, mert az megváltó szenvedés, is­ teni élethozó, azt elmélyítő, az em­ bert az Istenhez sodró szenvedés. Úgy kell a szenvedésre nézni, mint Ha Jézusnak egyik legkeserűbb po­ hara volt az egyedülvalóság, és ezzel váltotta meg a magányosság gyöt­ relmében vergődő emberiséget, ak­ kor Jézus Titokzatos Testén is átvonul időnként a magára hagyatottság gyötrelme. Ezek megváltó fájdalmakká nemesidnek. Az igazságtalan ítélet szenvedése. Sátáni elem, mely az értékek meg­ fordításában és eltorzításában áll: Jé­ zusra ráfogják, hogy istenkáromlás az. amit mond, hogy lázító, romboló elem. Halálra ítélik. És mi magunk? hat az út mentén, vagy a temetőkben, díszítheti a nyakunkat, vagy a temp­ lomok ormát, a kereszt mindenütt ott van. Krisztus szenvedése és az Egyház szenvedése. Nekünk keresztényeknek ez a jel ahogy a vadonban élő ember tekint a messze felszálló füstre: a füst mi­ haszna semmiség, életet ölö, vagy kínzó valami, de mégis jele a tűznek, az életnek. Másodszor pedig azt kell a szemünk előtt tartani, hogy a szenvedés, mint 4 Hányszor, de hányszor vagyunk igazságtalanul, meggondolatlanul ítélkezők. Hányszor és hányszor tesszük magunkévá a gonosz szán­ dókái szerint megnyilatkozó véleményeit, s mint már a magunk meggyözödését hirdetjük. Hányszor és hányszór vergődünk a reklámszinten megjelenő csapdák hálójában és hírdetjük az üres, de ugyanakkor ártal­ mas szlogeneket, s aki nem üvölt együtt a tömeggel, tölünk is megkap­ ja a maga bélyegét. Felelősek va­ gyunk nemcsak a tetteinkéit, vagy a mulasztásainkért, de még a gondola­ tainkért is. Ne feledjük, Isten, aki a sejtekben is lát bennünket, a szívek és vesék vizsgálója, aki igazságos bíró megfizet kinek - kinek tettei szerint. Isten nemcsak irgalmas, hanem �i igazságos is. Az erőtlenség szenvedése. Jézus az Isteni erő birtokosa: lecsilla­ pítja a háborgó tengert, parancsol minden olyan erőnek, mely felette áll a természetnek, halottat támaszt fel, hiszen Ö az Élet Ura, és úgy tanít, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az írástudók: soha ember még így nem beszélt. Ö, aki ilyen termé­ I I szettel bír, cllankad. Ernői beszél a Jézus Neve litánia: ellankadásod áltál ments meg minket, Jézus. Ezt szemlélteti a keresztút is: Jézus há­ romszor esik el a kereszttel. Ez vezet el a megváltói halálhoz, ez a meg­ váltói szenvedés. A megalázottság szenvedése. Jézus király. Koronája a tövis, palást­ ja a katonáé, jogara a fejet ütlegelő pálca, trónja a kereszt, a szégyen fája, mely botrány a zsidóknak, oktalanság a görögöknek, nekünk pedig az üdvösségünk. Hányszor meggyalázzák az Egyházat, a tisztaságot, a házasságot, az Istennek szentelt életet. A halál szenvedése. Az élet élettelenségbe torkollott. A mi hitünk : egyfajta halál. Amikor a valóságban találkozunk a halállal, más és más módon reagá­ lunk: felkiálthatunk: hol van most az Is-en, vagy hálát adhatunk a szabadításért, megköszönhetjük az életet. mint ajándékot. “Van, ki alázattal és lehajtott fővel viszi a keresztjét, Krisztusi erővel Van, ki könnyen hordja, s még nevelni is tud, míg a másik zokog és ajóidre rogy. Van, ki büszkén viszi. hisz más úgyse látja, milyen nagy a másik keresztfája. Van, aki zokogva, zúgólódva viszi, minden sarkon megáll, s ha lehet leteszi. Van, aki dicsekszik, örül, ha megszánják, olcsó könnyek sokszor áztatják orcáját. Van, aki ke­ resztjét más vállára rakja, abban a hiszemben: vissza már nem kapja. Van, akifélrenéz, holjobbra, hol bal­ ra, és segít társam, segít, mert akar­ ja. " A külső(ség) és belső viszonya. i A külsőnek egyeznie kell a belsővel. Itt nem tartalom nélküli színészke­ désre van szükség, hanem a maga­ mévá tett, meggyözödéses példa­ adásra. Ez pedig csak akkor tud megvalósulni, ha Szent Pál apostol­ lal együtt tudom mondani és életre kelteni, hogy - élek én, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem. Szeressétek egymást, mint ahogyan én szerettelek benneteket, mondja Jézus. A szeretet, mint válasz a miértre és a hogyanra. De milyen a szeretet? Szent Pál az 1 Kor. levelében egy himnuszt ír róla: a szeretet türelmes;jóságos; nemfél­ tékeny (bízó); nem kérkedik (szerém): nem kevély (alázatos); nem tapintatlan; nem keresi a magajavát (önzetlen): nem gerjed haragra (higgadt); a rosszat nem rója. Ez együtt jár azzal, hogy gyakorolmink kell: a megbecsülést, a tisztelet megadását, az alázatosságot az igazságosságot az alá-a fölé-és a mellé­ rendeltségben. Nagy Szent Leó pápa itja: “ismerd fel ó keresztény, a te nagy méltóságo­ dat ". Sajnos sok embernek ez a mél­ tóság nem is hiányzik, mert soha nem is elmélkedtek el azon, hogy ez milyen nagy kitüntetés. Úgy vannak vele, mint az. aki úgy születik, hogy az egyik szemére nem lát. Sokan pe­ dig szégyenük ezt a méltóságot (azt. hogy ök keresztények). és azonosulni próbálnak a tömeggel, melyben sokszor a csürhe jelei felfedezhetők, Megfontolandó a mondás: "Ha a csúszómászók (kígyók és csigák) kinevetik a madarakat (stisokat). azok nem fogják szégyenükben levágni a számyaikat."Keresztény voltunkból eredő méltóságunkat felismerni va­ lójában akkor tudjuk, ha van egyéni viszonyítási pontunk Krisztushoz. Ennek feltétele pedig az igazi Isten­ ismeret. Az Örök Isten örök bol­ dogságot tud adni. Nagy Szent Leó pápa mondata: “Ismerd fel ó keresztény, a te nagy méltóságodat" - akkor valósul meg, ha hivatásom az én hivatásommá vá­ lik, vagyis ha azt, amire az Isten meghívott, megteszem. Hivatásom legyen az én hivatásom! Mindannyi­ an úton vagyunk. Különbség van az úton lévők között: van, aki barangol, vándorol, más csavarog és ismét mások zarándoklaton vannak. Az ú­ ton levők közötti különbség a célta­ lanságban, illetve a célirányultság­ ban van. Jézus nem azt mondja, hogy megmutatom hogyan és merre kell menni, hanem azt, hogy én va­ gyok az út, az igazság és az élet. üzen az úton az Isten társakat rendel mellénk, de mi magunk is kérhetünk társakat. “Uram, adj nekem társat az útra, akinek elmondhatom fájdalmaimat, félelmeimet és csalódásaimat, válasz nélkül maradt kérdéseimet. Meghízható utitársat, * 'yf '~L '' '— aki nemcsak nemcsak meghallgatja panaszomat, hanem osztozik is szenvedésemben, aki segít megtalálnom az élet érteiniét, aki nem éri he üres vigasztalá­ sokkal. Segíts, hogy én is hasonlóképpen társa lehessek másoknak életük ka­ nyargós útjain, önzetlenül, figyelme­ sen. hűségesen. Add, Uram, meglátnom, hogy.' te ma­ gad lettél utitársunk, velünk járod é­ letünk útjait, osztozol nyomorúsá­ gunkban. gondjainkban és örömeinkben Emberi útjaink - Isten útjai a földön. Add meg nekünk, Uram, az emmauszi tanítványok örömét. Add felismernünk: Te velünk vagy mindig, akkor is, ha eltűnsz szemünk elől. " 3Az Ünnep lassan beköszönt. Elkészültem- e? Elengedtem- e a koloncokat, melyek hozzám és rámtapad­ nak, saját magam gyengesége és megbocsájtásra való restségem miatt? Ünnep- e az, ünnep, vagy csak rámtör. Jézus bemutatta az áldozatot. - ké­ szen vagyok- e válaszolni most, a Ju­ bileumi évben.. .is? Dr. Fülöp Tibor 5 s �Hírbe-hozva... Aki nem tud ... az ne beszéljen ... ! A tanszékminősítés, melyet a lap idén megjelentetett hasáb­ jain, nem várt publicitást kapott. Nem vártuk, hiszen nem híreszteltük. Magunknak szántuk, mégis sokan “cse­ megéztek” belőle. Gondolom, néhány lapszerkesztőt - még, ha nem is reagált írásban a hírre - kaján kárörömmel töltött el a felismerés, hogy lám, a Katolikus Egyetem sekrestyés szakán sem más a helyzet, mint bárhol másutt az országban. “Te sem vagy más. , • . „ : -; .f-íZ- '■ te is más vagy. Talán most, hogy öszerintük is beleülünk a képbe, melyet a felsőoktatás már nemegyszer sikeresen festett meg önma­ gáról, békén leszünk hagyva, itt a Szentkirályi utcában, az ingatlanbirodalmunkban, hol békésen termelheti majd karunk az általuk is áhított tucatjogászokat. Nem lesz több elmarasztaló cikk, hiszen mostanra megvan a skatulya, melybe végre beleférnek a folyton izgő-mozgó katolikus jogászok is. Ámbár e jelző Egy amerikát megjárt hallgató beszélt arról, hogy mély be­ nyomást tett rá az a büszkeség, amivel az ottani nem túl neves egyetem hallgatói és oktatói beszéltek intézményükről, és a közeli kisváros lakói mennyi szeretettel bizonygatták, hogy városuk ebben vagy abban a vonatkozásban a legjobb, leg­ első, stb.. Ekkor döbbent rá, hogy idehaza milyen sokat árt önnmagának az, aki- s de sokan vannak ilyenek- hazáját, városát, munkahelyét, családját széliében - hosszában cscpüli. ugyanis ezzel óhatatlanul önmagát becsüli le. használata immáron velünk kapcsolatban fakultatív, hiszen a nemrég a Nemzeti Sportban megjelent, rólunk is szóló írás­ ban a régi -és mostantól ezek szerint újra használható- Páz­ mány Péter Tudományegye­ tem névvel tudatták ország­ világ előtt evezős hallgatóink hovatartozását. Legközelebb is lehet majd minősíteni. A negatív reklám is reklám. -a főszerk.- azóta még egyetlen felévet abszolváltaktól (!) azt tudakol- Es itt utalok vissza a bevezető soraimra: egy országos tér­ ja, hogy melyik a legfontosabb és a „legfolöslegesebb” tan­ tárgy. azt azért megjegyzem, hogy a felelős kiadó és a felelős (?) főszerkesztő ügyel­ hetne az impresszumban foglaltakra: aláírás nélkül cikket nem közölnek.Viszont felvetem, - felvetem, mert súlyos feladatokat ró az egyetemünkre - hogy a „mi­ nősítés” legfolöslegesebb tan- jesztésü hetilap máris kapott a lehetőségen - s anélkül, hogy tájékozódott volna a minősítés megbízhatóságáról - máris le­ vonta lesújtó következtetését hallgatóinkról és így ter­ mészetesen egyetemünkről is, hiszen azt a hallgatót és az oktatók együtt közösségben alkotják. Ez jutott eszembe az ítélet “tanszékminősítésének'' láttán. Anélkül, hogy minősíteném azt a minősítést, - amely szerint egyszerre lehet valaki a legjobb és a legrosszabb vizsgáztató, . amely papirt és időt (válaszadóét és olvasóét is) pazarol arra, hogy egyetemisiáktól pláne a néhány hónapja még a felvételükért tipródó és tárgyak többek között az Etika, a Logika és a Jogelmélet. Ezek ugyanis azok a tárgyak, ame­ lyek a PPKE-JÁK specifiku­ mai. Akik ezeket a tárgyakat fölöslegesnek tartják, azok rossz helyen vannak nálunk. Olyanoktól vették el a helyet, akik számára a joghoz hozzá­ tartozik az etika, akik értel­ miségiekké és nem - legjobb esetben is - csupán jogtech­ nikusokká kívánnának válni. (Ahhoz, hogy ezen érdemben változtatni tudjunk de jó lenne tudni, hogy mennyire volt reprezentatív a minta, hány százalékra rúg a tévedésből nálunk lévők aránya? Statiszti­ ka, oh! - ■ Ugye mennyire helytálló írásom címe?) Kétségtelen, hogy különösen a nóvum tárgya - éppen újdon­ ságuk miatt - taníthatóságuk, tanulhatóságuk tekintetében fejlesztésre szorulhatnak, tudtommal ez folyamatban is van . Azonban a PPKE-JÁK-ot éppen a maga egyediségében csepüli a sommás minősítés, A közösségnek pedig egyik �A közösségnek pedig egyik A hallgatói értékelésekről - a lapok átte­ legfontosabb jellemzője a szo­ kintése után. lidaritás. (Tudjuk e, hogy a „szolidaritás”, a „szeretet” ma­ Szeretném mindenekelőtt biz­ elbírálást érdemelnek. Ez té­ napság elfogadott szinonimá­ tosítani a hallgatókat arról, ves. A levelezők ugyanazt a ja?) A történtekben éppen a hogy véleményük az egyetem diplomát kapják. Ugyanazért a szolidaritás bántó hiánya és e | munkájáról érdekel bennünket, tudásért kell ugyanazt kapniok. hiánynak önsorsrontó volta azt komolyan^ vesszük ,s a A szabályzatunk módot ad a jelent meg számomra. Külö­ minőségjavításnál szem előtt tanulmányok elnyújtására pl úgy, hogy félévenként csak öt nösen is bántott a legrosszabb tartjuk. oktatók és vizsgáztatók fel­ Ettől függetlenül rögzítem, tárgyat vesz fel valaki, ha nem sorolása. Tudomásom szerint hogy nem volt szerencsés a győzi, de erre gondoljon előre. Erre A hallgatók tudják, mikor van ilyen még az úgynevezett ér­ kérdőív megfogalmazása. - — téksemleges egyetemeken (pl.: itt-ott a hallgatók is rá- a vizsgaidőszak, tegyék akkorBME) sem volt példa! Aki kerdeztek. Helyesebb lett vol- ra szabaddá magukat. S ha ilyen kérdést tesz fel és vála­ na pl. azt kérdezni: kit sorolsz munka vagy gyerek mellett szol meg, az nem csupán az a jobb előadók közé és miért... nehezebb a felkészülés, el kell egyetemi közösség szolida­ kit tartasz gyengébb előadónak azt idejében kezdeni, akkor ritása ellen vét, de még a nagy­ ,s miért ... (a vizsgáztatásnál váratlan akadályok a vizsgaidöszakban nem lehetetlen!on is pragmatikus: „Csak any- hasonlóan). nyi megbecsülést másoknak, Az ilyen besorolás természete- tik el a félév lezárását! amennyit önmagadnak meg­ sen szubjektív, amint ezt ugya- Egyáltalán: ha a hallgatók - és kívánsz!” felszólításról is meg­ nazon nevek sűrű megjelenése ez áll a nappalosokra is - a ellentétes póluson mutatja - de félév folyamán rendszeresen feledkezik. ...... A legalább is bizonytalan fel kell figyelni indokolás nél­ készülnének és felkészülten értékű és a PPKE értékrend­ kül is arra, ha egyes oktatókat a vennének részt a foglalkozá­ jétől alapjában véve idegen hallgatók nagy többsége tart sokon, akkor a vizsgaidőszak­ minősítés tanulsága aláhúzza a gyengének vagy kiszámíthatat­ ban némi torlódás kevésbé bibliai igazságot: Ha a úgy lannak, vagy kizárólag negatív esnék terhűkre! Tanulni nem a vizsgaidőszakban kell! Ezt gondolod, hogy valaki a hallgatói besorolásuk. vétkezik, akkor először A legtöbb figyelemmel a tan­ elmondjuk előre évenként, de a négyszemközt, majd tanuk széki adminisztráció és a tanul­ rossz beidegződések hatnak! előtt beszélj vele. Ha pedig mányi osztály készséges, jól Pedig nem lehet évközi tan­ mindez nem használ, akkor a tájékozott és következetes ulást vizsgaidőszakban pótol­ közösségben vesd fel a dolgot munkájára kell lennünk. E té- ni. Ez komoly hiányosságok ren bizonnyal bizonnyal sok soka javítani va va- forrása lesz. Épp az elfoglaltak a javítani (pl.: a már többször sikeres fen ítélet fórumon B.G.), de a ló, bár hangsúlyozom, hogy a teremtsenek maguknak az elöközösséget, a szolidaritás csak hallgatók magatartása is udva- retanulássa! biztonsági időtarvégső esetben szabad feladni. rias és toleráns kellene hogy talékot! A szerencsétlen minősítési ügy legyen. A tolongás vizsgák A mi tanulmányi és vizslegyen példa mindazoknak, elött és jelentkezésnél szinte garendünk sok rugalmasságot akik széltében-hosszában a kizárólag hallgatói fegyelme- rejt, de arra kényszeríti a hallSpariban sörözés közben vagy /ellenségből ered. gatót, hogy gondolkozzék másutt - még, ha önmagukat Három kérdésre részletesebben előre, és ne várja, hogy pórábecsapva segítő szándékkal is - kívánok kitérni. Az első a nap- zon vezessék! harsányan és magabiztosan pali-levelező értékelés. Gyako- A második kérdés a terhelés. kritizálnak, mert elsősorban ri panasz, hogy a levelezők el- Mi többet kívánunk, mint a önmaguknak ártanak. foglaltságuk miatt nem nyújt- többi jogi kar. Aki nem akarja, Bittsánszky Géza | hatják ugyanazt, ezért enyhébb ne hozzánk jöjjön. A hallgatók 7 a �ítélet javára kívánjuk - ugyanabból a normatívából többet nyújtunk nem magunknak. Úgy véljük, hogy hallgatóinknak az életben a többletre szükségük lesz. Véljük pedig ezt jelentős gya­ korlati tapasztalattal és nem­ zetközi összehasonlítások alapján, kérünk ebben bizal­ mat. Más kérdés, hogy a ta­ nanyag részeinek illesztése, az esetleges ismétlések esetleg többletterhet okoznak, ezek ki­ szűréséhez számítunk a hall­ gatói észrevételekre. (A tava­ lyi tananyag-vita alapján a vizsgaterhet máris jelentősen arányosítottuk.) Félreértések elkerülése végett hangsúlyozom, hogy a (rela­ tíve nyilván magas) tandíj egy hallgatóra kevesebb, mint a támogatottak állami normatív ellátása! Ezért a kevesebbért nyújtjuk a többet! Amellett a kiesők mindig a fizető, de nem kellőn teljesítő hallgatók - ha­ mis az a szemlélet, hogy a Kar vadászik a pénzes, de tehetség­ telen hallgatókra! Legfeljebb esélyt ad azoknak, akik a szűk államilag támogatott létszám­ ba nem fémek bele, de aztán gyakran sikerrel felzárkóznak a többiekhez. Harmadik megjegyzésem arra vonatkozik, hogy bár nem ellenőrizzük az egyetemi je­ lenlétet, de az elektronikus le­ velezőszakon kívüli hallgatók­ tól elvárható, hogy az előadá­ sokra, konzultációkra járjanak. Aki pedig bejár, idejében ér­ tesül a szükséges tudniva­ lókról! Mindenki a maga koc­ kázatára hanyag! Amellett igyekezni fogunk megoldani, hogy a levelezők szombaton­ ként is jelentkezhessenek vizs­ gára, vagy hétköznap délután, ez jogos igény. Higyjék el, a Karon mintegy 20 % hanyag hallgató van, aki vizsgát halaszt, indexet nem irat alá, nem ad be időben, ké­ sik a kérelmeivel, de ez a 20 % duplázza az összes részlegek munkáját! Emiatt van torlódás, emiatt borulnak ki időnként (érthetőn, de nem helycsclhctön) az adminisztrációt más Karokhoz képest kisebb lét­ számmal végző munkatár­ saink! Ha a hallgatók szólnak egymásnak a terminusokról, ha összedolgoznak és idejében adják le az indexeket, jelent­ kezéseket, maguknak fognak könnyebbséget teremteni. Ké­ rem, hogy támogassuk egy­ mást kölcsönösen. Az észlelt hibákról pedig szíveskedjenek a dékánt vagy tanulmányi he­ lyettesét pontos adatokkal azonnal értesíteni. Bizonnyal könnyebbé tehető a szoros helyzet is kölcsönös figyelemmeL Zlinszky János A tanszék­ minősítésekről hallgatói szemmel A tanszékminösités Magyarországon a felsőoktatási intézményekben elfogadott és rendszeres szokás. A Felsőnktatásról szóló 1993: LXXX tv. . • ’ ■ ■ . is lehetőséget ad erre (32§ (3)/e). Karunkon is évek óta feltesszük a minősítő kérdé­ seket, idén azonban a - szokás szerint a Tanulmányi Dékán helyettes Úr által is jóváhagy­ ott - kérdőívek nyersen, sertő módon tudakolták a hall­ gatóság véleményét. A hall­ gatók véleményét, ugyanis a kérdőíveket a Tanulmányi Osztály a beiratkozáskor osz­ totta ki (mindenkinek egyet). A minősítés értékelésének első sora is azzal kezdődött, hogy - hatszáz nappali tagozatos hallgató válasza alapján -. A hangulatjelentés és a tanszék­ minősítés összefüggő egységet alkot. A sértő minősítések és a tanul­ mányi évfolyamrangsor között azonban párhuzamot lehetne vonni. Az előbbi az oktatókat érinti, az utóbbi a hallgatókat. Mindkettő minősít igaz az egyik szubjektív, míg a másik objektív jellegű. A hallgatói évfolyamrangsorban is vannak „büszke előkelők” és „hátul kullogók”. Ezért is közölte le a HŐK a tanszék minősítés ered­ ményéi. Az évfolyamrangsor kifüggesztése nem volt sértő , így a tanszék minősítés eredmenyének kihirdetése sem. Amennyiben tévedtünk, nyilvénásan bocsánatot kérek mindcn illetékes nevében. Igaz, nem feltételezem, hogy az íté­ let III. évf. 3.számában rólam leírtak brutálisan sértenék hallgatói alapvető jogaimat”, vagy hogy a cikk egy része „belegázolna jó hírnevembe”, mégis meglepődve olvastam a Professzor Úr levelét. A tanszékminösités - igaz „19­ 23 éves, szakképzettség nélküli fiatalok végezték” értelmezésemben nem sérti (nem sértheti) a nagyhírű oktatók szakmai megítélését. A most még tanuló hallgatóság ugyanis nem arról nyilatkozott, �vagy nagy tudású (és mely nem), hiszen karunk oktatási színvonala feltétlen megköve­ teli a nagy fokú szakmai isme­ reteket. Arról azonban, hogy mely előadás, vagy mely tan­ könyv követhető, vagy tanul­ ható, csak a képzésben résztve-, vő hallgatók tudnak véleményt alkotni. Másrészt a kérdések nyelvtanilag is egy relativitást tükröznek. A kérdés nem az, hogy ki a rossz tanár, hanem KEDVES -SZA-! Figyelemre méltó cikk jelent meg március 19-én az Új Ember című katolikus hetilapban. Egy magát igen „bátran” megnevezni nem kívánó, csupán monogramját (vagy szerzői álnevét) feltün­ tető „valaki” cikket írt >ítélet< címmel az egyetem lapjában megjelent közvélemény - kutatás eredménye kapcsán. Ezen ér­ dekes cikk Írója kifejti, hogy a közvélemény - kutatás eredménye üzenet,.... a tanároknak és az oktatásért (s az országért) felelős vezetőknek ...”, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezen az egyetemen a legfontosabb tantárgynak tartják a diákok a bün- tetőjogot és a polgári jogot, szemben a bioetikával, az etikával a hogy a sok jó között ki a kevésbé jó (a „legrosszabb” kife- kommunikációval, stilisztikával stb. szemben. Úgy látszik, az álneve mögé bújó szerző jól ismeri a Kar hall- jezés bár nyers, mégis viszonyítást jelez). Legközelebb pontosabb kérdéseket es szá- gatóit (megkockáztatom, talán ő is az egyetem valamelyik hallgatója. tanára vagy egyéb alkalmazottja), valamint annak helyzetét, tantárgyi struktúráját. madatokat prezentálunk. a cj|^ bemutatja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és , ; Államtudományi Karának hallgatóját: utálja az elméleti tár­ A levél utóirataban olvasol. . . ,.. .. , .. ., . . . . . „ . . , ,, ,, , gyakat. nem ertekeh a logikát cs tisztán haszonelvu, mivel „... takra reagalva, megkérek mm. . .. . Jen hallgatót, hogy ne támláita l^gylet lebonyohtasat seg.to gyakorlat. umere- L ~ -- 7 / : h .. timyag (például a polgári és a büntetőjog) elsajátítása a satok hasonló minősíthete lenül provokativ és gyérmeleg. lényeges számára. " Veszélyben látja a jövőt is a nevét vállalni magatartást. (Mármint ne, nem merő - szá -: az ilyen értelmiség miatt, amely nem értékeli akasszatok ki semmit a tanszé­ a logikát, retorikát stb. (azaz ti, kedves hallgatótársaim!), bur­ jánzik hazánkban a korrupció, öregedik a társadalom, „pusztul a ki hirdetőtáblákra). Maradok őszinte tisztelettel: társadalmi tevékenység helyszíne, az élettér” (ezt a szót már halBalogh András József lottam valahol). HŐK elnök Kedves ismeretlenségbe burkolózó -szá-1 Véleményem szerint a sornyi helyet a véleményének. S ^“bríg^ hallgatóknak nem minden esetben a tantárgy ellen van kifogása, , , . . . ^anenl azok ' oktatási ’ ‘ ' rmódja nem mindig felel meg a hallgatói igényeknek és a modern oktatási követelményeknek. így van ez a retorika és a stilisztika esetében is, c tantárgyak tekintetében a inár rM‘a a gyakorlatiasabb oktatás szük- történtekért. A munkáltatónktó/ kapott anyagot jelentettük meg, ahogy az egyébként köreICSSC^UHK’ IS. Hogy egy belső hírünkből ségességét. Hasonló véleménnyel voltunk a (az általad kárhozta­ tott) polgári joegal is. ám e téren örömmel számolhatok be arról, hogy a jogögyIetek lebonyolítását segítő ismeretanyag •/ , « ♦ » elsajátításai^ a harmadik évfolyamon már nem kötelezően kétes értékű külső szenzáció lett, r annak a felelőse az a SZ.A., akinek monogramja számomra nem beazonosít­ ható. Az ő cikke nélkül nem let­ tünk volna műsorszám sehol. Köszönjük neki. - a föszerk.- választható előadások során lehet a polgári jog haszonelvüséget Nos, miután mindenki szóhoz jutott, most a "felelős fő- és nyerészkedést elősegítő tanait megismerni, hanem gyakorlati r ' ’ ........... . . . órákon. Ezúton is köszönöm a Tanszék ezirányban kifejtett rugalmasságát. Más a helyzet az elméleti tárgyakkal, különösen a jogbölcselet és az államtan tárgyak tekintetében. Természetükből kifolyólag e �diszciplínák (hú, azért rám s । I ragadt valami elméleti tudás a négy év folyamán) nem alkal­ kedves ismeretlen -szá-, hogy hogy mi, akik megtévedtünk, felismerjük Önben/benned a masak arra, hogy gyakorlati oktatás tárgyai legyenek. Ám sikerült válaszolnom felveté­ lángoló szeretetet, amelynek seidre. Még egy apróság; lás- árja zúdul felénk, elő kellene nem is ezzel van problémájuk lépnie/lépncd az ismeretlen­ a hallgatóknak, sokkal inkább suk az írás formai, erkölcsi részét. Úgy gondolom, ha va­ ségböl. Bár lehet, szerény- ezen tantárgyak mennyiségé­ lakit vagy valakiket negatív sége(d) mindezt nem teszi vel és a tananyag felépítésével. kritikával illet(sz) - nem tu­ lehetővé. Kár. Mi a baj a mennyiséggel? Más dom. egyetemeken e tantárgyaknak vagy magázódnunk kell-e. mi­ beszélgettem kevesebb szemesztert szentel­ vel a teljes nevét/neved nem „oktatásért (s az országért) nek, szem előtt tartva azt, hogy írta(d) alá - vállalja/vállald felelős a jogi karon végzők nagy több­ magát/magad. és írja írd alá a megkérdeztem, sége gyakorlati, és nem elmé­ teljes neved. Különösen akkor, tantárgyakat tartja fontosnak a leti jogász lesz. Mi a baj a felépítéssel? Elég csak a második ha azt a háta (hátuk) mögött csinálja c-inálod. Amit Ön/te jogi szemeszter „A jogi gondol- most tett(él), kedves -szá-, az kapásból, hogy a bioetikát, sokkal inkább - és ez Ön /te kodás paradigmáira” gondol- ez volt. Sikerült egyetemünk számára számodra nunk. Első éves fejjel nehéz (egyetemed?) hallgatóit lejá­ meglepő, kedves, bátortalan megérteni (nem megtanulni, -szá- -, a polgári jogot, a mert akár egy verset, meg le­ ratni ai 1 ej árat nőd. G ond o lom. Ön te azért büszke volt(ál) het tanulni a kidolgozott téte­ arra, hogy írása/írásod megje­ got nevezte meg. Alig akartam leket), miről is szól a könyv. A lent egy országos hetilapban. hinni a fülemnek. cél pedig az lenne, hogy amit Erre általában büszke szokott lenni az (Új) ember. Általában. Végül egy bibliai idézettel Ha pedig Ön/tc az egyetem evangéliumából vettem (Mt 5; itt tanítanak, azt meg is értsék hogy tcgczödhctünk, Mielőtt elfelejtem. A minap 3.). ülésén, hogy e tantárgyat ké- (vagy), söbbi félévben tanítsák. Sőt, hogyhogy hivatkozhatok dr. Békés lm- nyos [aki eszembe, köziünk, pázmá- két.cikkedet joghallgatok közi kedves -szá-: lebonyolítását elősegítő gya­ megvetik az etikát, megvetik korlati büntetőjoggal’^?) fog­ lalkozó intézet vezetője] a Kari az clmélcii tudományokat? Persze az is lehet, hogy Ön te Tanácshoz írt levelére, amely­ erkölcsi lángoszlopként vilá- ben a jogbölcselet iránt kife­ gít(asz) előttünk és kivezct(sz) jezett tisztelete mellett reméli, majd minket a sötétség jogü­ hogy a több féléven keresztül gyleteket lebonyolítását elő­ leadott anyagnak egésze fogja nem az segítő gyakorlati ismeretanya­ képezni az gai közül a világosság meze­ jére. Ám ahhoz, hogy ve­ 10 hogy akitől mely Nem vágta rá biztos és amely akkor jutott értem. van/vagy még? Köztünk, akik államvizsga anyagát. karon. nem Jogügyletek a vezetővel”, az zárnám soraimat, melyet Máté hallgatója, tanára, dolgozója akkor egy, közigazgatási- és a büntetőjo­ a hallgatók. Javasolta is a HŐK a Kari Tanács legutóbbi rének i zethess(en) minket és ahhoz, Nos, ennyit a cikk tartalmi részéről. Őszintén remélem amikor cik- elolvastam, „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa” Mravinác Andor (ez az igazi nevem, ez nem álnév vagy monogram!) �Irány: Hága A Hágai Nemzetközi Bíróság és a Leiden-i Egyetem közös szervezésében kerül megren­ dezésre évente Hágában a hagyományos Telders Nemzetközi Jogi Verseny Telders International Moot Court Competition -. E viadalra Európa valamennyi országá-ból ér-keznek a nemzetközi közjog­ ban járatos fiatalok. Ez a torna erő­ próbája Európa “nemzetekközti” fiatal juristáinak. Egy országot egy csapat képvisel, azaz 4 fő. A feladat egy hipotetikus per lebonyolítása, melyben a felek az államokat képviselik, al- és felperesként egyaránt. Az eljárás nyelve angol. A két fórdúló - írásbeli, szóbeli - során az elsőben a keresetlevelek megírására kerül sor, melyet a felek elküldenek Hágába, a bíróságra. Ennek értékelése melyből a győztes csapat képviseli hazáját. Mindenki elküldi Hágába a keresetet, azt ott pontozzák, és otthon egy előzetes szóbelit tartanak. Az összpontszám értelemszerűen a Hágai és a hazai pontokból áll össze tényleg jók voltak. A levegő kissé nehéz volt a két nagy név ütközetében, de ez hamar feloldódott, és a hazai “csörte” egy tartós közös élmény marad. Idén Magyarországról két nevezést regisztráltak Há­ gában. Egyfelől az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar A csapat tagjai: részéről, másfelől a PPKE Jogés Államtudományi Karáról. A hazai szóbeli tehát: ELTEPázmány. Hely: Egyetem tér. A perbeszédek hat órán át tar tottak, aztán megszületett az eredmény. Győztesnek kibírd ették az ELTÉ-t. Az indoklás után születik meg az alap­ pontszám, majd e pontszám birtokában indulnak neki a csapatok a szóbeli eljárásnak, melynek során a perbeszédeket tartják meg. A két forduló alapján alakul ki az európai rangsor. A Pázmányos perbeszédek felülmúlták az. ELTE-seket. de az ELTE’S keresetlevél jobb, az összpontszám: 526 kontra 524 az ELTE javára. Aztán mégsem így történt: hiszen a keresetlevelek javítása hágai hatáskör, onnan jönnek az adatok. És Hága Ha egyazon államból több nevezés fut be Hágába, úgy Nemzeti Fordulóra kerül sor, másként ítélkezett...524 - 522 Pázmány elől. A margóra: az ELTÉ-s fiúk A Pázmány csapata április 11én indul Hágába. Habár Hugó Grotius hagyatéka világhírű, a des gens, az inter"ational law öröksége szilárd; ázmány éter ivadéa i n a k ” kell állni is. - Borbély Tamás (IV.évf) - Budai Gergő (IV.évf) - Gyurcsánszky Balázs (III.évf) - Sáfár Károly (III.évf) Megbízott: Adány Tamás (V.évf) Egyetemi szervezötanár: - Dr. Szabó Marcell Mindannyiunk nevében gratu­ lálunk. Az újabb győzelemről is szeretnénk beszámolni! �A tiszai környezetszennyezéssel kapcsolatos károk megtérítéséről A január végi tiszai ciánkataszt­ rófát követően a közvéleményt mindenekelőtt a kömyezetszenynyezés ökológiai következmé­ nyeinek várható alakulása foglal­ koztatta, de szinte ezzel egyidöben az a kérdés is az érdeklődés homlokterébe került, hogy milyen lehetőségeket nyújt a jog szenynyezés által okozott kár megtérí­ tésére. Mint ismeretes, a kormány a jogi vonzatok tisztázása és egy­ séges álláspont kialakítása céljá­ ból életre hívott egy bizottságot, melynek vezetője a PPKE Jog-és Államtudományi Karának tanára. Sólyom László, az Alkotmánybí­ róság volt elnöke. Ebben a rövid ismertetőben nem kívánok elébe vágni a bizottság állásfoglalásainak. Nem tűnik azonban haszontalannak néhány alapkérdésnek a - teljesség igénye nélkül történő - felvetése. Az ed­ digi nyilatkozatok általában a fe­ lelősség nemzetközi (köz)jogi ol­ dalát hangsúlyozták, amelynek lényege, hogy mennyiben tehető felelőssé Románia - a Román Ál­ lam - az okozott károkért. I n a kártérítési felelősség nemzetközi magánjogi aspektusait tekintem át. A nemzetközi magánjog a pol­ gárijogi, ezesetben a szerződésen kívül okozott kár megtérítésével kapcsolatos kérdésekre ad vá­ laszt. A ciánszennyezés - és az azóta sajnos bekövetkezett nehéz­ fémszennyezés - károsultjai pol­ gári pert indíthatnak a károkozó cég, illetve cégek - a ciánszen­ nyezés esetében az Aurul - ellen. Deliktuális felelősségről lévén szó, a perre mind a magyar, mind pedig a román bíróságnak jogha­ tósága van, tehát elméletileg az eljárás akár az illetékes magyar, akár a román bíróság - ebben az esetben a nagybányai bíróság - 12 előtt megindítható. A magyar bí­ róság előtti perlés lehetősége csak elméleti, mert az ítélet végrehaj­ tása nyilvánvalóan csak az al­ peres Romániában meglévő va­ gyonára vezethető. A magyar bí­ róság ítéletét azonban Romániá­ ban csak erre vonatkozó nemzet­ közi egyezmény, vagy viszonos­ ság esetében lehetne végrehajtani. Romániával van ugyan jogsegé­ lyegyezményünk, melyet az 1959. évi 19. számú tvr.-rcl hir­ dettek ki, ez a régi típusú, ún. “szocialista” egyezmény azonban sem a szerződésszegésből eredő, sem a szerződésen kívüli károko­ zásból származó követelésekre nem terjed ki. Mi várható egy Romániában le­ folytatott eljárástól? A román bí­ róság egy ilyen ügyben a román nemzetközi magánjogi törvény (az 1992. évi 105-ös törvényi 107. és köv. cikkei értelmében, melyek a tiltott cselekményekre alkalmazandó jogról szólnak, an­ nak az államnak a jogát köteles alkalmazni, melynek területén a tiltott cselekményt (károkozást) elkövették. E jog szerint kell elbí­ rálni a vétőképességet, a fele­ lősség típusát és mértékét, az esetleges kármegosztás lehetősé­ get stb. A 108. cikk értelmében ugyan lehetőség van azon jog al­ kalmazására is. ahol a kár bekö­ vetkezett. mindemellett valószí­ nű, hogy a bíróság román jogot fog alkalmazni. A román Ptk. (Codul civil) 998 1006. cikkeiben szól a szerződé­ sen kívüli kárfelelősségről. A ma­ gyar szabályozással ellentétben a környezetszennyezés, környeze­ tet károsító tevékenység nem mi­ nősül fokozott veszéllyel járó te­ vékenységnek, így erre az esetre a kártérítés általános szabályai vo­ natkoznak. A felelősség megál­ lapításának előfeltételeként a ro­ mán Ptk többek között a károko­ zó mulasztását, hanyagságát,ille­ tőleg gondatlanságát kívánja meg. Míg tehát a magyar jog ér­ telmében a károkozó cég csak elháríthatatlan külső okra hivat­ kozással mentesülhetne a felelős­ ség alól, ami gyakorlatilag a vis maior-ral egyenlő, addig a román jog értelmében a kimentés lehető­ sége szélesebb körű, a felelősség vétkességen alapul. Feltételezve, hogy a bíróság a román jog alap­ ján a károkozó cég felelősségét megállapítja, még mindig nyitva marad a végrehajtás kérdése. A román bíróság ítélete ugyan két­ ségtelenül végrehajtható Romá­ niában. nem biztos azonban, hogy az Anniinak, illetve a nehézfém­ szennyezés esetében a borsabányai cégnek van-e lefoglalható vagyona, illetve hogy az - egye­ lőre még pontosan meg nem álla­ pítható mértékű kár - mekkora há­ nyadának fedezésére elegendő. Romániában praktizáló jogászok felhívták a figyelmet arra is, hogy a sértett a polgári jogi igényét bünteti' eljárás keretében is érvé­ nyesítheti. Ismeretes, hogy a szennyezéssel összefüggésben büntetőeljárás indult. A magam részéről nem tartom valószínű­ nek. hogy a magyar károsultak a büntetőeljárásban sértettként pol­ gári jogi igényüket hatékonyab­ ban tudnák érvényesíteni, mint egy erre irányuló külön polgári perben. Akár polgári eljárásban, akár büntető eljárás keretében kerül sor a károkozó felelősségé­ nek megállapítására, valószínű, hogy a ténylegesen megtérülő kár csak töredéke lesz az okozottnak. A ter­ mészetben okozott, pénzben ki sem fejezhető károkat pedig a jog eszközeivel nem lehet orvosolni. Burián László �HMUMmmRvMBI HHHHHIII ítélet Simon Péter: Adalékok a kitüntetések történetéhez I. rész Az Alkotmányjog jogszabály­ gyűjtemény napjainkban adomá­ nyozható kitüntetésekről szóló oldalait olvasva feltűnik, hogy je­ lenleg viszonylag kis számú ki­ tüntetés elnyerésére van lehetöség. Történelmünk korábbi idő­ szakaiban a mainál jóval több ki­ tüntetés került alapításra és ado­ mányozásra. Ennek a jelenségnek számos oka van. Kitüntetéseket nagyobb számban rendkívüli ese­ mények kapcsán alapítanak, különösen háborús események, forradalmak, terület át- és vissza­ csatolások alkalmából. Ebben a tekintetben a korunk békésnek mondható. Másrészt nem szabad feledni azt a tényt, hogy az 1945 előtti Magyarország rang- és cím­ kór által erősen fertőzött terület­ nek számított. A társadalom mit1 den rétege nagy jelentőséget tulaj­ donított a rangoknak, címeknek és az ezekkel majdnem minden eset­ ben együtt járó érdemrendeknek, kitüntetéseknek, jelvényeknek. Természetesen ennek meg volt az a hatalmas előnye, hogy első pil­ lantásra is nagy pontossággal meg lehetett határozni az elénk kerülő ismeretlen, vagy újonnan megismert személy társadalmi pozícióját, múltját, ugyanis az általa viselt kitüntetések, jelvé­ nyek rengeteg mindent elárultak viselőjükről. A kitüntetés léte az alapítással kezdődik. A kitüntetést alapító, erre feljogosított szerv, legtöbb­ ször az államfő, uralkodó, az or­ szággyűlés, ritkábban statútum alkotási joggal rendelkező önkor­ mányzat, statútumban (alapító iratban) határozza meg a kitün­ tetés formáját, anyagát, ábrázo­ lását, nevét, az alapítás célját és az elnyerés feltételeit. Egyes ki­ tüntetésekért tilos volt folyamod­ ni, míg másokat kifejezetten kér­ vényezni és a kérvényt indokolni kellett. Egészen a 18. századig kitünte­ téseket csak nemes személyeknek adományoztak. Magyarországon az első érdemrend amit származásra tekintet nélkül adományoztak, az 1757-ben alapított Katonai Mária Terézia rend volt, ami minden idők legrangosabb kitüntetésének bizo­ nyult, ugyanis 1757 és 1931 között mindössze 1240 adományozás tör­ tént, körülbelül az adományozottak negyede volt magyar honos. Magyarországon a szokásjog a királyi felségjogok közé sorolta a kitüntetés alapításának jogát. Ezzel semmi gond nem volt egészen ad­ dig. amíg volt király. A bonyodal­ mak az első világháborút követően kezdődtek, mikor az államfonna megmaradt ugyan királyságnak csak éppen király nem volt. Az 1920. évi I. te, mely a kormányzó jogkörét szabályozta, hallgatott a kitüntetés adományozással kapcso­ latban. A hallgatást többen úgy ér­ telmeztek. hogy ez a jog a király személyes felségjogai közé tartozik, így a kormányzó nem rendelkezik vele. Ennek ellenere a kormányzó egészen hivatali idejének végéig gyakorolta ezt a jogot. A kitüntetés a maga fizikai való­ jában négy részből áll: A szalagon függő, általában érem vagy kereszt formájú kitüntetésből, a kitüntetés szalagjával megegyező anyagú és mintázatú szalagsávból, a viselésre feljogosító igazolványból, és a civil ruhához viselhető kis ékítményből. A szalag Magyarországon három­ szög alakú, az Egyesült Királyság­ ban négyszög, míg Oroszországban illetőleg az egykori Szovjetunió te­ rületén hagyományosan ötszög ala­ kú. A szalagot gyakorta látják el ékítménnyel, leggyakrabban tölgy­ ággal, kardokkal. Azon kitüntetések esetében melyek többször is adományozhatok, a szalagon lévő csík vagy csíkok jelzik az adományozás számát. A kitüntetés anyaga lehet arany, ezüst, réz, alumínium, hadi­ fém vagy bármely más ötvözet. Áb­ rázolásukat tekintve az uralkodó, kormányzó, és a koronás kiscímer ábrázolása a leggyakoribb. A köri­ ratok, feliratok, jelmondatok latin, német vagy magyar nyelvűek. A címert, ábrázolt alakot övező babér, tölgy vagy olaj ág koszorú a legő­ sibb jelképek közé tartozik. A vise­ lésre feljogosító igazolvány tartal­ mazza a kitüntetés tulajdonosának vagy birtokosának személyes ada­ tait. az alakulat bélyegzőjét és „Az igazoló lappal való visszaélés szig­ orúan büntettetik!” figyelmeztetést. /\ kitüntetés viselésének módja többféle lehet. A legritkább és le­ gértékesebb kitüntetéseket, rendje­ leket. sokszor csak birtokba kapta az adományozott és azt a halála után vissza kellett szolgáltatni. Ezen esetben készíttettek úgynevezett viseleti példányokat, melyeket ténylegesen viseltek, és a birtokos halála után ezt tarthatták meg az örökösök. Főszabályként a kitünte­ téseket szalagon függesztve viselték úgy. hogy baloldalt a szív fölött he­ lyezkedjenek el, középről kifelé ha­ ladva sorban és a rangosabb kitün­ tetéseknek meg kellett előzniük a kevésbé rangosakat, a hazaiaknak a külföldieket. A kitüntetések rangso­ rát a szolgálati szabályzat határozta meg. A kitüntetések függőn törté­ nő viselése azonban nem mindig célszerű, ezért terjedt el a szalag­ sáv. Már 1909-ben körrendelet írta elő, hogy menetöltözethez és hábo­ rúban a kitüntetés helyett csak más­ fél centiméter széles szalagsávot kell viselni. Polgári öltözethez is szabad volt a kitüntetés kicsinyített mását viselni a gomblyukba tűzve vagy frakkláncra fűzve. ( folytatjuk ) 13 �Karunk tanarai Elmondása szerint soha nem alakult a pályája? akart jogász lenni és csak egy -Ez egy érdekes történet. 1948véletlen folytán került a pá­ ban Pécsre költözött a család, lyára. A hosszú évtizedek so­ új fent édesanyánk áthelyezése rán elvégzett munkája alapján miatt. Itt jegyezném meg, hogy egy nemzetközileg elismert jod^ anyánk mindnyájunkra nagy gászprofesszort tisztelhetünk hatással volt, aminek a legfőbb személyében. Péteri Zoltán bizonyítéka, hogy öcsém pap 1930-ban született Békéscsa- lett, míg húgom pedagógus. bán, jelenleg a PPKEJÁK tan- Ekkorra én is eldöntöttem, volt, hogy 1978-ban minket árt a megtiszteltetés, hogy meg­ rendezhettük Budapesten a Nemzetközi Jogösszehasonlító Akadémia X. Jubileumi Kongresszusát. A rendszerváltás aztán fordulópont volt. székvezető tanára. A gyermekkorról, a jogi pályáról, az elképzeléseiröl beszélgettünk. hogy latin-történelem szakos tanár szeretnék lenni. Pécsett viszont bölcsész kar híján erre nem volt lehetőség. így az or- sok történtek. Komoly politikai posztok nyíltak meg előttünk, így az Intézetet súlyos vérveszeségek érték. Én sze- vosi és a jogi fakultás közül én az utóbbit választottam, ko mély szerint 91-ben Pest MeKözgyülésének alelnöke n és a nemzetközi kapcsokiépitése és ápolása volt I; datom, aminek révén fog­ tam a régiókérdéssel is. lópont volt azért is, mert ;gy _ kicsit később a Pázmány Egyetem újjáéledésekor meghívást kaptam Zlinszky Jánostól e katolikus egyetemi eze-­ katedrára. Ha ötven évvel eze lőtt valaki azt mondja nekem, hogy én majdan egy ilyen megbízatást kapok, legfeljebb elnézően mosolyogtam volna. A sors most megadta ezt a lehetőséget, ezért a jövőben arra törekszem, hogy a Pázmány Egyetem átmeneti időszakát lezárva tevékeny részt vállaljak a végleges arculat kialakításában. Szeretném létrehozni a szívügyemnek számító jogösszehasonlítás itthoni központját is. A célunknak pedig ............................................... azt kell tekintenünk, hogy olyan jogászokat képezzünk, akik megállják a helyüket a jövő Európájában. -Kezdjük az elején. Hogyan emlékszik vissza a gyermekkorára? -Meglehetősen nehéz idők vb tak. Édesanyánk a békéscsabai Leánygimnáziumban tanított, és miután édesapánkat korán elveszítettük, egyedül nevelt hármunkat. 1939-ben a felvidéki pedagógushiány miatt anyámat Kassára helyezték át, így én ott kezdtem meg a gimnáziumot. 1945-ben visszatéri a család Békéscsabára, ’48bán az államosítás előtti utolsó évfolyam tagjaként érettségiztem a Rudolf Gimnáziumban, Akkoriban ínséges idők jártak, Emlékszem, hogy az iskolába többek között nem volt tornaterem, a fizika szertár egy frekvenciagépböl állt és minthogy nem volt kémia szakos tanár, ezt a tárgyat Rábhy Miklós tanította, aki többek között tánctanfolyamot, birkózó szakosz­ tályt és néptánckört működ­ tetett az iskolában, majd éppen a békéscsabai kezdetekből ki­ indulva, a Népi Együttes Kos­ suth díjas vezetője lett. -Miért éppen a jogi fakultás mellett döntött, és hogyan £ 14 1952-ben végeztem és tanulmányi eredményeim alapján meghívást kaptam az Állam- és Jogtudományi Intézetbe. Akkoriban nagyon sok, később híressé vált jogász került oda velem egy időben, hogy csak néhányat említsek közülük: Herczegh Géza, Szabó .András, Kulcsár Kálmán, Sólyom László, Kilényi Géza. Peschka Vilmos, Nyugati értelemben vett kutatóintézetünk volt, ami azt jclenti, hogy szabadon végezhettünk önálló kutatómunkát, Védve voltunk a külső fényégctettségtől, így az Intézet egyfajta menedékhely volt, ahol leginkább a ;mai szempontok domináltak és a kelet-curópai intézetek lözül nálunk egyedülánó dón törpe kisebbségben \ oltak a párttagok. Eredményes munkánk révén nemzetközi elismertségre tet­ tünk szert. Az én szakterü-letem a szívügyemnek számító jogösszehasonlítás volt. így nekem különösen nagy öröm -Mit ért ezalatt? -Mind az Intézet, mind pedig a mi életünkben is nagy változá- -Eddig nem került szóba, de ha jól tudom, Ön tanít �Peten Zoltan külföldön is. gyezte, hogy a szigetország irodalmában ez gyakran viszszatérő téma és bizonyos William Davies nevét említette... Ekkor én elkezdtem e költőnek egy erről szóló versét szó szerint idézni. Még ma is ék- tanultam! Látszott az arcokon, hogy egyikük sem hallott erről a Békéscsaba nevű helyről és kérdőn néztek rám. Látszott, hogy nagyot nőttem a szemükben és ezután mindig egyen- szem, magyarul valahogy így hangzana: “mit ér ez az élet gondokkal telve...” Erre halálos csend lett, mígnem megkérdeztek,hogy honnan tudom én ezt, hol végeztem az iskolát? Talán Angliában, esetleg Svájcban? rangú partnerkent tiszteltek. Békéscsaba Magyarországon van - egy szegény vidéki kisváros, nos, én ott járok iskolába, ott tanultam mindezt.,, Igen, 1966 óta Strassbourgban az Összehasonlító Jogi Egyete­ men. Erről talán egy kis törté­ netet említenék, ami még egészén a kinti oktatói pályám elejéröl származik. Akkoriban meg a kelet-európai oktatokkal szemben egyfajta kételkedés, merev távolságtartás és talán egy kis lekicsinylés volt érzékelhetö a nyugati kollégák részéről. Egy professzori vacsorán a társalgás az egyre embertelenebb világról szólt, midőn az angol kői lé Ifj. Christian László :: IRODALMI FEJT 1 ./ “ Úgy éltem, mint a százhúszat verő szív, Újra, nem tudom mit s megszólalt a kakas, tekintett Péterre. Péter akkor visszaemlékezett hogy mit mondott neki az Úr «Mielőtt ma a kakas szól, háromszor fogsz úgy gyűlöltem és szerettem: mindenhez úgy fogtam, kívánva, hogy az legyen a vesztem! Úgy éltem én, ahogy itt élni kell, beszélsz.» M Az Úr erre ahogy érdemes élni! Egy emberöltőt éltem - de a sorsom történelem és ezerévnyi!” megtagadni engem.» Kiment és keserves sírásra fakadt” 2./ Micsoda kapcar ’ot főzött kcc. he? Azt a kirilejzumát a mestergerendának! Már Tótnak való rongyból főz levest, kee?! Né hát, csupa egy adta rongyot főzött!! Az! á döngölőjit a vin bocskorának! A bakter megfogta a levesesfazekat, és kivágta az ablakon. Aztán a földhöz csapta a bal ersapkát, ráugrott két lábbal, oszt úgy kurjászotl: - Mér nem teszi ide a Tótnak való batyut az aszi Ira, * oszt mondaná meg nyíltan: egyél, marha!” 3./ “Égi vendég, ki a bút és a kínt elcsöndesíted s aki kétszer nyomorult, kétszeresen felüdíted; nincs a harcnak most se vége! Ennyi kín és kéj minek? Drága béke, jöjj és töltsd be szívemet!” U kiáltotta Nanda. - kész gy -intézhetjük el mi, ezt az ügyet. Igazságos esteinket tulajdonukba körülbelül egyforma gyöngültek rajtad, a tieid Ürömmel tárom eléd gcsáltalak, a tiedet pedig nehogy Szítá karjaidban énmiattam sápadó: liánéin mint kétszeres özvegy. Csatlakozzék hozzánk a tűzben. ' * y ÁV $ 5./ Ide a kard vagyok erre a hí vetélytársak, legheb harc ez, mert mikor fej vették, mindkettőnk I erősek lettek, az erősbödtek ónra szivemet, mert Szít A 6. Irodalmi fejtörő megoldásai: L/Máté II. 28-30 2 ./ Kcats: Óda egy görög vázához 3 ./ Madách: Az ember tragédiája 3. szín - Lucifer 4 ./ József Attila: Talán eltűnők hirtelen 5 ./ Verne Gyula: 80 nap alatt a Föld körül Schenek Ágnes és Horváth Melinda 15 �Dr. David Ibolya: Az igazság ügyének országos gondjai záróként, hogy a nemzet sorsát az erkölcsei határozzák meg. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne áltassuk magunkat, hiszen amíg a jogászok éppúgy nem tudnak arra válaszolni, hogy mi a jog, és ahogy a logikusok sem arra, hogy mi az igazság, addig minden generációnak lesz lehetősége, hogy a jó és az igazság fogalmaival újra és újra megbirkózzon, zetnek a sorsát is nyomon kíséri: részt vesz a nemzeti felemelkedés dicsőséges napjaiban, s nem hagyja el a katasztrófától sújtott népet sem. A nemzet története és a nép élete talán a legvilágosabbán éppen jogban - s ennek változásaiban - tükröződik. A jog ezt az irányító befolyását a nemzet és a polgárok életében azáltal éri el, hogy szükség esetén szem eleget tenni az ilyen kóré- Kérdések szép számmal vannak. seknek. Remélem a végére ki fog Milyen követelményekkel lép fel a derülni, hogy az általam el hang- demokrácia a joggal szemben? zottak minek tekinthetők: politi- Milyen különös jogtechnikai kusi gondolkodásnak, netán elgon- módszerekkel biztosítható a dolkodtató fecsegésnek, avagy demokrácia életképesség lel gondolkodói felelősségnek, úgy Miként érvényesül a ' ahogy ezt Varga Csaba kérte. eszméje jogintézmény Minden korban kivételesen meg- Mi az, ami következik é. z, ài tisztelő helyzet, ha tudósok kö- ami nem következik a dem rében oszthatja meg a miniszter a ciából (a jogban mi az, ami egondolatait. Nagy tekintélyű hall- fér és mi az, ami nem fér ős a gatóság elé készülőben az ember demokráciával)? önkéntelenül jobban rendszerez, Mennyi lehet a hozz sa visszafogottabb lesz. jogszolgáltatásnak, jogalkotás­ Kérem mindenekelőtt ezért en- nak és jogtudományoknak a gedjék meg, hogy megköszönjem demokrácia megvalósításához? megtisztelő meghívásukat, amely Mintha ma hallanánk őket. Esetalkalmat adott arra is, hogy újfent lég az lehet gyanús, hogy a “jővégigtekintsem magamban a dé- gállain” kifejezés egyszer sem mokrácia első tíz évének, illetve a merül fel. Horváth Barna szegedi polgári kormányzás félidejének jogászprofesszor 55 évvel ezelőtt jogos tanulságait. ezekkel a kérdésekkel kezdte a Bízva abban, hogy lesz még mó- Pázmány Tudományegyetem fadóm Önökkel találkozni, és mert lai között megtartott előadását. lehetetlen lenne mindenre kitérni. Mindebből csak azt szerettem megpróbáltam négy tétel köré volna leszűrni, hogy valamennyi csoportosítani gondolataimat. Ezt tegnapi és mai kérdés ugyanazt a négy tételt szeretném a mai al- veti fel: mi a jog szerepe a társakálómmal Önök előtt kifejteni. dalomban. fizikai kényszerrel is megvalósítja a neki kitűzött célokat. A jog nem csupán útbaigazítja, “vezeti” azt, aki önként engedelmeskedik neki, de kényszert alkalmaz az ellen, “magával vonszolja” azt, aki szembeszáll vele. A kényszert a társadalomból kiküszöbölni nem lehet. Minden társadalomban előfordulhat, hogy valaki szellemi képességét, testi erejét embertársa ellen használja fel. A jog hivatása a közakarat számára fenntartani, monopoli­ zálni a kényszeralkalmazás hatal­ mát és megakadályozni az ön­ kény uralmat. Nem lehet tehat engedni azoknak, akik az állam elhalasának utópiája helyébe, most a kényszer nélküli jog utópiáját állítják. A XXL század társadalmának ér­ dekszövete minden korábbinál bonyolultabb. Ellentétes emberi érdekek, egymást keresztező gaz­ dasági törekvések, egymástól különbözö nézetek, szociális vagy kulturális felfogások, politikai vagy erkölcsi ideálok ütköznek. S ezek a különféle célok mind alkalmasak arra, hogy embertöme­ gé két vonjanak a maguk bűvkö­ rébe, s állítsanak szembe. Mindez azzal a kockázattal jár, hogy a tár­ sadalom élete mindenkinek min­ denki ellen vívott, állandó izga­ tottságot fenntartó küzdelmévé válik. A jog hivatása, hogy döntőbírája Nagyrabecsült hallgatóság! Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Valaki egyszer azt mondta, hogy a politikus, ha beszél nem gondol­ kodik, a gondolkodó, pedig nem beszél, ha politizál. Engem a meghívóval együtt elküldött elaborátumában az általam fölöttébb tisztelt Varga Csaba professzor úr kifejezetten fölszólított arra, hogy gondolkodjak. Én pedig igyek- Az első szerint a jogban a nemzet sorsa tükröződik; A második tételem, hogy csak a tiszta közéletű társadalom lehet igazságos; Harmadikként említem, hogy a bűnözés hű tükre a nemzeti karakternek; Végül a negyedik, mintegy 16 A jog életünk állandó útitársa nyékként követ bölcsőtől a ko­ porsóig, sőt már a születés előtt is oltalmazza a csírázó emberi életet és a testi elmúlás után is védelmezi a meghalt ember emlékezetét. De a jog nemcsak az egyes em­ bernek, hanem magának a nem- �1 ítélet (Megvalósulatlanul megvalósult, vagy megvalósultan megvalósulatlan jogállam?) legyen a társadalmi ellentéteknek, békés alkotómunkára és együtt­ működésre szervezze meg az ér­ dekharcban felőrlődő erőket, hogy a haladáshoz és nagy alkotá­ sok létrejöttéhez szükséges rendet és békét teremtsen. A jog legelső jeladata tehát a tár­ sadalmi együttélésünkhöz nélkü­ lözhetetlen béke biztosítása. Na­ gyon helyénvaló az a német mon­ dás, miszerint “aki békét hoz ne­ künk, az legyen a mi urunk”. Kétségtelen, hogy a jog sokszor igazságtalan lehet. De kétségtelen az is, hogy a társadalom szolgál­ tatja a jog érvényesüléséhez szük­ séges erőt, s így a társadalom fe­ lelős az igazságtalan jogért: min­ den társadalomnak olyan joga van, amilyent megérdemel. A történelem tapasztalata azt mu­ tatja, hogy a társadalom számára a jog igazságtalansága mindennél jobban elviselhetetlen, míg a jog erőtlensége pedig maga a jog és általa pedig a rend és béke, meg­ szűnéséhez vezet. A jog hivatása - Pascal szép gondolarát követve -, hogy miután “az igazságosság erő nélkül tehe­ tetlen, s az erő igazságosság nél­ kül zsarnoki”, egyesítse az igaz­ ságosságot az erővel s elérje így, hogy “ami igazságos: erős, s ami erős: igazságos legyen Régóta vita tárgya, hogy a jog mi­ lyen mélyen avatkozzék bele az emberek életébe, a társadalom érdekharcába. Talán ez a legsú­ lyosabb kérdés, amit a jognak meg kell oldania, hiszen közvet­ lenül érinti az egyik legnagyobb értéket, a szabadságot. Az egyik felfogás az egyéniség érvényesülésének és a szabadság­ nak az érdekében a jogi szabályo­ zás minél szűkebb térre korláto­ zását kívánja. A másik felfogás a jogi szabályozás kiterjesztését követeli. Kétségtelen, hogy a tár­ sadalom fejlődésével mindinkább szaporodnak azok a nagy közös­ ségi feladatok, amelyek csak úgy oldhatók meg, ha a jog összefog­ ja és megszervezi erre a célra a társadalom erőit. Ezért a jog békét és a rendet biz­ tositó szerepe mellett egyre nö­ vekvő súlya van a jog gazdasági, szociális és kulturális tevékeny­ séget támogató vagy irányító sze­ repének. Nem valamiféle közös­ ségi társadalomeszményről van itt szó, hanem arról, hogy a jog által biztosítható kiszámíthatóság elengedhetetlen feltétele a sza­ badsággal való élés és az egyéni vállalkozás zavartalanságának. A XX. század története is azt bi­ zonyítja, hogy az emberi élet mindinkább a jog szabályozó ha­ talma alá kerül. Gondoljunk csak az emberi jogok mára kifejlett monitoring, kontroll és elszámol­ tató rendszerére. Szabadságának azért a korláto­ zásáért, amely az egyre fokozódó jogi beavatkozás következménye, a jog azzal tudja az embert kárpó­ tolni, hogy beleszólást enged az egyeseknek a jog megalkotásába. A jogalkotónak pedig nem szabad elfelednie, hogy lehetőség szerint kímélnie és tisztelnie kell az em­ beri személyiséget és szabadsá­ got. mert ha ezt elnyomja, a társa­ dalmat legjobb teremtő erőitől s az emberi haladást előremozgató rugóitól fosztja meg. A demokráciák a valóságban nem (nép)uralmat jelentenek, hanem, elsősorban a diktatúra ellen irá­ nyuló inzézmények. Nem ura­ lomról van tehát szó, és nem arról “ki” uralkodik, hanem a kor­ mányzásról, és arról “hogyan” kormányoznak. A Churchill idé­ zet helyesen akként szól, hogy “a demokrácia a legrosszabb minden kományforma közül, ha a megí­ télésből kivesszük az összes többi kormányformát.” Aki helyesen akar kormányozni, az nem a puszta erőszakra, sem egyedül az észre, hanem az erkölcsi eszmé­ nyekre is támaszkodik. A kor­ mányzás eszközeként a jog ko­ rántsem önkényesen létesített mesterséges építmény, és nem merő racionális konstrukció. A jog a kultúra terméke és maga is értékrendszer. A törvényhozónak éppen az a feladata, hogy ezt formába öntve felmutassa. A jognak biztosítania kell - s ehhez szükséges a jog tisztelete is -, hogy az ember cse­ lekedete kiszámítható legyen a többiek számára, és maga is ki tudja számítani a cselekedete kö­ vetkezményeit. A magyar jogrendszer évszáza­ dok óta az európai jogrendszer része, a közös alap a klasszikus római jog és a kánonjog. A római jogra alapozó jogszemlélet lé­ nyegében a mai Lengyelország, Csehország, a történelmi Magya­ rország és Horvátország által ki­ jelölt vonalig jutott el kelet felé, s ez mind a mai napig megha­ tározó. Ezen országok jogászi gondolkvxlása az elmúlt évtizedekben is képes volt megőrizni nyugati hagyo­ mányait. Ugyanakkor tény, hogy a (magyar) társadalomban jó néhány alapelv és jogelv ereje meggyengült. Sokan elfeledték, hogy a szer­ ződés, s mint ilyen, vagy csupán az adott szó is szent és sérthe­ tetlen. Ez vélhetően következ­ ménye a klasszikus római jog ál­ tal gyakorlatilag érintetlenül ha­ gyott keleti nagyhatalom, azaz Oroszország negyvenéves befo­ lyásának. Ezen időszak alatt a jogi kultúra, a jogi gondolkodás elbizonytalanodott. 17 �Törvényszerűség, hogy a gazdasági I 1 viszonyok morális tartalmának csök­ kenését a társadalmi viszonyok sínylik meg, s végsősorban a kriminalitás esé­ lyei nőnek. Ugyanakkor furcsa para­ doxon, hogy látszólag az utóbbi leghatékonyabb visszafogására épp az a berendezkedés képes, amely az egész Ezért csodálkoztunk rá a 90-es évek romlást elindította. elején a bűnözés ugrásszerű növe­ kedésére. Ezen ma már túl vagyunk. Keserűen megélt tanulságként az maradt, hogy 1990 előtt nemcsak a jólét és a szabadság, hanem a közbiz­ tonság is hamis volt. helyesnek tartott tartalmakat. Biztos vagyok benne, hogy a mai valóság nem mindenben felel meg az én ké­ pemnek. Ám nem szabad elfeledni, hogy - ha a társadalom nem is, de - a jog mégiscsak átélt 10-11 évvel ezelőtt egy forradalmat. A jogállami for­ radalom biztosította a társadalomnak a vernéikül! átalakulás lehetőségét. Nálunk 1989-90-ben értelemszerűen nem tudott - a demokratikus országok szóhasználata szerinti - alkotmányos válság kialakulni, helyette viszont a jogban alkotmányos forradalom zajlott le. Nem társadalmi forradalom hozta létre az új jogot, hanem jogállami forrada­ lom vezette be az igazságosabb tár­ sadalmi berendezkedést. Jogállami eszközökkel épült ki a jogállam. Egy dologban minden forradalom - legyen az társadalmi, vagy vér nélküli jogálla­ mi - megegyezik. Ez pedig az, hogy ideig-óráig jogbizonytalansággal jár. Könnyen érthető, hogy az a társada­ lom, amely nem forradalomként élte meg a változást, ezt a hatást az új ro­ vására írja és nem fogadja el szükségszerüségként Ezért volt fontos az igaz­ ságügyi tárca munkája már a kezdetek­ től. Kulcsár Kálmántól, Balsai Istvá­ non, majd Vastagh Pálon át egészen mostanáig. Az idő szorít és nem adható hiánytalan panoráma, ám egy kérdést mindenkép­ pen érinteni kell. Világos, hogy a rend­ szerváltozást követően az élet hétköz­ napi szükségletei, a meglévő jog alkal­ mazhatósága és az új jog alkotása kö­ zött keletkezett némi feszültség. Ezt az Alkotmánybíróság döntéseivel rendre feloldotta. Ugyanakkor az is világos, hogy egyes, már nem éppen hétköznapi igények, meglévő és újonnan keletkezett érde­ kek számára kifejezetten kedvező vált előbb a jog bizonytalansága, utóbb pe­ dig a szapora jogalkotás. A korrupcióról beszélek, annak min­ den fajtájáról: - legyen az hétköznapi, hatósági korrupció; - vagy középszintű üzleti korrupció; - vagy akár legfelsőbb szintű politikai, gazdasági, pénzügyi korrupció. “Semmi sem igazságos azért, mert törvény; de mindenből ami igazságos, törvényt kellene csinálni” mondta Montesquieu a XVHI. század első felében. “Jognak és igazságnak egybe kell esnie, és az igazság kiperel­ hető a joggal szemben” - hangzott el Szabó András nyugalmazott alkot­ mánybíró akadémiai székfoglalójának utolsó mondataként éppen egy évvel ezelőtt. Én annyit teszek hozzá, hogy az igazság ügye közügy, azt sem monopolizálni, sem privatizálni nem lehet.Egyet lehet: hozzáférhetővé tenni. A közélet tisztasága a tár­ sadalom többségének higiéniai szüksé­ glete. Csak a tiszta közéletü társadalom képes igazságos lenni nagy és kis dön­ tésekben egyaránt. Az “igazságosabb és testvériesebb világot” címmel 1996-ban kiadott püspökkari körlevél keserűen állapítja meg, hogy a közjó fogalma kiszorult a közéletünk nyelvezetéből. Az is elgon­ dolkodtató, hogy a közrossz meg sem jelent. Pedig volna mit annak tekinteni. Valami megmagyarázhatatlan óvatos­ ság visszatart attól bennünket, hogy néven nevezzük a dolgokat. Kérem, a korrupció, annak minden formájával együtt közrossz. Közrossz, mert ki-téríti a teljesítményalapú vetélkedést. Közrossz, mert a jog megkerülésére vezet. Közrossz, mert megingatja a közakarat képződésébe vetett hitet. Könnyű belátni, hogy a korrupció igazságtalanságot szül. Nem hiszek abban, hogy van a korrupciónak me­ gérthető formája, de abban sem hiszek, hogy vele szemben csak a drákói esz­ közök hatásosak. Sokkal inkább úgy látom, hogy a demokratikus tár­ sadalom sebezhetőségéről van szó, amit hiteles, szakmailag is megalapo­ zott politizálással, világosan meghar­ colt érdekegyeztetések utáni jogal­ kotással, következetes jogalkalmazás­ sal, ellenőrzött végrehajtással, társa­ dalmi nyilvánossággal lehet kivédeni. Lényegében ezeket tartom a korrup­ ciómentes közélet érdekében teendő intézkedések fö irányainak. (folytatjuk) �EGYES KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYSÉRTÉSEK ÉS LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEIK Jármű vezetése eltiltás hatálya alatt (bírósági hatáskör) elzárás vagy 150.000 ft személynek Ittas vezetés, vagy a vezetés átengedése ittas személynek Műszaki hibás jármű vezetése (hibás kormány, fék, féklámpa, irányjelző, bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpa) 100.000 ft + eltiltás 50.000 ft + eltiltás Sebességtúllépés Közúti jelzéssel kapcsolatos szabálysértés (közúti jelzes jogosulatlan elhelyezése, megváltoztatása, felismerhctctlcnné tétele, működtetése vagy eltávolítása. '( jelzőör állítása) 100 km/ó alatti megengedett sebesség túllépése a felével (pl. 50km/ó helyett 75 km/ó), illetőleg 100 km/ó vagy nagy­ obb megengedett sebesség túl­ lépése az egyharmadával (pl. 120 km/ó helyett 160 km/ó). tása, elfoglalása, útcstlakozás építése, útárok feltöltése, útfenntartási anyag szét­ szórása, úton végzett munka jelzésének elmulasztása, út vagy út műtárgyának megrongálása, ter­ mészetvédelmi területen az útról letérés) 100.000 ft + eltiltás 50.000 ft Veszélyes áru szabálytalan szállítása 100.000 ft Gépjátmű-okmányokkal elkövetett szabálysértés (menet- vagy fuvarokmány, utaslista, üzemeltetői nyilatkozat, utazási vagy bérleti szerződés hiánya, szabálytalansága, ezek vezetésének elmulasztása) 50.000 ft + eltiltás 60.000 ft + eltiltás Elsőbbség meg nem adása. szabálytalan előzés általában 50.000 fi hirtelen fékezésre vagy Tehergcpkocsi-forgalmi korlátozások megszegése 100.000 ft + eltiltás irányváltozásra kényszerítéssel A iitópálya-matrica kira­ gasztásának elmulasztása 100.000 ft + eltiltás 100.000 ft + eltiltás Vasúti átjárón szabálytalan áthaladás Közlekedésigazgatási szabá­ lyok megsértése 60.000 ft + eltiltás 30.000 ft 30.000 ft A közúti közlekedés rendjének megzavarása Vasút elzárt területén jármüvei közlekedés 100.000 ft + eltiltás 30.000 ft *• ff Érvénytelen hatósági engedély vagy más jelzés 50.000 ft Műszaki vizsgálat elmu­ lasztása 20.000 ft JÉ Engedély nélküli vezetés és a vezetés átengedése ilyen Belső oldal (ff): 1/1: 20.000,- Ft 1/2: 13.000,- Ft 1/3: 8.000,-Ft 1/4: 5.000,-Ft ícn egyéb közlekedési s (út engedély nélküli felbon­ __________ Hirdetési tarifáink: 30.000 ft 1» ’ J Borítólap (színes): 1/1: 30.000,- Ft 1/2: 18.000,- Ft 1/3: 10.500,-Ft 1/4: 6.500,-Ft 19 �<í- Jog és internet Úgy látszik, hogy a múltkori kérdések megválaszolásával sikerült valami nagyba, valami populárisba beletenyerelnem. Nem levelek érkeztek, amiből kiderült, hogy a Tisztelt Tagság levélírási kedve olyan konya, mint az éjjcliedények hallószerve. Ellenben sokan / tényleg / kérdezték meg személyesen, hogy hol lehet ilyen / 50.000 Ft / PC-1 venni. / Még a végén nyitok az étterem mellett egy second hand PC bazárt./ Aki hasonló kérdését fogalmazza, az ker­ essen fel engem a szerkesztőségben, mert ott szóban elmondhatom a megfelelő cégneveket, leírva ugyanis már reklám lenne, azért pedig fizetni kell. Persze “túl szép“ lenne, ha mindenki tudna ennyit áldozni az informatika oltárán egy saját gépre. Sajnos a diákok többségének csak idebent van lehetősége a számítástechnika rejtett szépségeivel ismerkedni, ami azért messze nem a legjobb az elsajátítás szempon­ tjából, de még mindig többet segít, mint a többi egyetem által kínált lehetőségek. Akinek a fenti ár megfizethető, annak azon kell elgondolkoz­ nia, hogy mihez kezd egy rakás élettelen elektronikai alkatrésszel. Program, operá­ ciós rendszer nélkül a legjobb gép is csak porfogónak jó. Esetleg néhanap, ünnepélye­ sen megnézhetjük a POST / Power On Self Test / lefutását, de ez katarzis szempontjából legfeljebb a monoszkóp 20 látványáéval vetekszik, habár ez utóbbit legalább hosszan nézhetjük, míg a POST pil­ lanatok alatt lefut. Szóval pro­ gram kell. Egy magyar nyelvű Windows 95/98 20-30 ezer forintba kerül, ehhez a legolc­ sóbb, szövegszerkesztőt is tar­ talmazó irodai alkalmazás két­ szer ennyibe. A LINUX ugyan ingyen van, stabil, meg­ bízható, ingyen van hozzá a StarOffíce, nagyságrendekkel jobb a Picipuha féle WakabSkoknál“ de nehéz megtan­ ulni a kezeléséi, nehéz és körülményes telepíteni, beáliitani. Lehet régebbi oprendszértél is boldogulni /DOS 6.22 kb. 5.000.- , Windows 3.1 legfeljebb 8.000.- /, de ott a printer lesz az, ami nem haj­ landó az elvárt eredményt pro­ dukálni. Ez legkésőbb a szak­ dolgozat kivitelezésénél lesz igazán bosszantó. A WIN 95/98 éppen azért lehel ilyen szemtelenül drága, mert aki megveszi, annak nem kel! értenie a géphez, elég, ha be tudja kapcsolni. Ez a “kényelem" olyan drága benne, nem a minősége. A minőségéről csak annyit, hogy amióta az IBM kiadta a kezéből a mostani PC szab­ ványát. a legkisebb tajvani dzsunkán is gépalkatrészeket gyártanak hozzá. Ezek az alkatrészek nem kompatí­ bilisek az eredeti szabvánnyal, csak mintegy 80-95 százalék­ ban. Ettől is van jópár problé­ ma a Windows oprendszerekkel, az esetleges gyári hibákon kívül. A legolcsóbb, de persze törvénytelen megoldás, ha valaki elmegy egy boltba, ott titkos kézjelekkel kommu­ nikálva másoltat magának egy Windowst és egy Office-1, ami így szinte ingyen van: 800./CD, valamint 2- 5 év szabad­ ságvesztés. Mielőtt még bárki felhördülne, megemlíteném, hogy maga a “nagy” Bili Gates nyilatkozta, hogy öt nem érdekli, ha egy otthoni fel­ használónak másolt a Win­ dowsa. a cégeknél használtak legyenek jogtiszták. Az már a BSA túlbuzgóságán múlt, hogy kis hazánkban magán­ személyek ellen is folyik jelen­ leg illegális szoftver miatt eljárás. VIGYÁZAT, ez a nyi­ latkozat nem vonatkozik a Microsoft által- forgalmazott egyéb programokra, a magyar törvények szerint pedig min­ den szoftver és szellemi ter­ mék eltulajdonítása, jogtalan használata, engedély nélküli másolása, sokszorosítása bűncselekmény. A másik ok, amiért le mertem írni ezt a másolásős megoldást, a következő: A számítógép ren­ deltetésszerű használatához elengedhetetlen egy operációs rendszer. Teljes értékű, bármeddig használható fajta, ami minden, a gép által nyúj­ tott funkciót legalább alapszin­ ten lehetővé tesz. Ha pedig kell hozzá, akkor alkotórésznek is lehet tekinteni ( Ptk 95. § (1)), hiszen ha leszedik, külön­ választják a hardware- tői a software- t, a hardware használati értéke jelentősen I �Legyünk tán hardver rovat? csökken. Azzal kellett volna kez­ deni a szerzői jogokról szóló törvény megszövegezését, hogy a számítógép a hardware és software együttese, különválaszthatatlan egysége, egyik a másik nélkül semmit sem ér, ezért nem tekinti szert, egyéb programokat meglévő gépén, kellő számú aláírás esetén szerintem érdemi megbeszéléseket lehetne folytatni mondjuk a Microsoft Magyarország Kft- vei, hiszen a most meg csak tanuló ifjúság később potenciális vásár- mit nem. Elég felemás megoldás ez kies honunkban, ahol olyan drága a hálón lógás, hogy bármely jobb érzésű amerikai vagy kanadai fiatal felhördülne, ha meghallaná. Viszonyításképpen csak annyit, hogy egyetlen országban drágább ebben a régióban a szörfözés, eme törvény, akkor a boltok sem hirdet­ hetnének komplett konfigurációt operációs rendszer nélkül. Fenn­ maradna még az alkatrészenként összerakott gépek problémája, de sokkal kevesebb másolt softwarerel lehetne találkozni, mint így. Mindezek mellett talán megfon­ tolásra érdemes volna az a mód­ szer, ahogyan a CompLex Jogtár CD-1 lehet megszerezni a keres­ kedelmi ár harmadáért az egyete­ men. Tehát. Adott égy diák, akinek a jövőbeni munkavégzéséhez, esetleg a puszta elhelyezkedéséhez ismernie, kezelnie kell bizonyos programokat. A tanú lói jogviszony igazolásával jóval olcsóbban, eset- tárgyalások lefolytatásán kívül ingyen, vagy jelkepes összegen reklámozná az illető céget. A Kar lapja azért van /megint csak szerintem/, hogy a PPKE-JÁK tagságát is olyan régen, fővárosa Bukarest, Ott azért draga, mert meg viszonyiág fiatal állam lévén, nem ez a leg­ fontosabb kérdés, hanem a történelmi múlt megalkotása. Na tájékoztassa, segítse információkkal, hírekkel cs még azon is túl / Infinity and bevond' szolgálja érdekeiket. Persze ezt még egyeztetni kell az illetékesekkel, de hagyjuk. Szóxal ezen a drága vonalon kéne - sokszor a leszedni szándékozott cucc többszörösét kitevő - jogi szövegeket tanulmányoznunk, ha nem szeretnénk inságot elkövetni. Elég , hogy a szorgalmazott zető magatartást ennyire megnel‘hezítsék a körülmények és a lehetőségek. Erre is kéne valami­ lyen. a nemzetközi jog talaján kialakuló, általános direktívát al­ kotni, ami könnyen megismerhető. megveszi a teljes áré verziót. Pláne egy joghallgató, aki tanulmányai , , . . . . .... — is törvénysértés, amiről a felhasználó nem is tud. Nem árt utá. . .. . ... , jogász nyilván nem fog illegális programokkal dolgozni, mert itt duplán kellemetlen az. esetleges lebukás. Ennek érdekében kéne valahogy lobbizni valamelyik nagy' software- gyártónál. Ha össze tudnánk hozni egy aláírásgyűjtést /Hallgatók + ítélet/, mely tartal­ előtt, h< feltételekkel engedélyezi az elmen- mazhatná, hogy az illető támogatja a kezdeményezést, rendelkezik számítógéppel, szívesen telepítene és használna anyagi lehetőségeihez igazított árú, legális operációs rend­ viszont annál több. A fentiek. Ezt a kis kitérőt vitaindítónak szántam, de ezzel még nincs vége. A rovat címe Jog és internet, ennek kapcsán más szemszögből is foglalkozni kell a neten található anyagok jogi védelmével. Neveze- test. használatot. Sok olyan adat van, amit a mentést követő 48 órán belül le kell törölni, különben máris törvényt sértünk /mp3, waw; stb./. ' Pláne tilos egyes szövegeket ki­ nyomtatni, mert mái- a sikertelen próbálkozás is bűncselekmény /Kísérlet? Elöké-szület?/. A mentés előtt érdemes megkeresni az adott oldalon a Privacy Policy nevű linkét, ott elolvasható, mit tehetünk és olcsóbb és egyszerűbb a rovat elején említettem, kérdést kaptam. Szeretném, ha ez így maradna. Bármi­ lyen kérdésre szívesen válaszolok, akár cmilben, akár az újságon keresztül. Eme rovat, de a lap egé­ sze olyan lesz, amilyenné az olva­ sók formálják, de ez vélemények, kérdések, észrevételek nélkül nem megy. Bízom segítségetekben. Folytatása következik. RIC04™ �A JUBILEUMI TÖRVÉNY Az ember élete tele van apró évfor­ dulókkal, jubileumokkal'. 20. születés­ nap, 10. érettségi találkozó, aranylako­ dalom (ötven év házasság után), a nagyböjtben 40 napos várakozás, ezer- illetve kétezer éves keresztény múlt ünneplése. Ezek a számok kü­ lönös és misztikus világukkal szinte észrevétlenül hatják át, és határozzák meg a mindennapjainkat Különös be­ legondolnom, hogy lassan már négy éve, hogy először jártam a KözelKeleten, és először érintett meg ez a varázslatos világ, mellyel ezt követően három éven keresztül folyamatosan denki eredeti családjához, mert az örvendetes, az ötvenedik esztendő az.” A törvény klasszikus, regulativ szer­ kezeténél fogva annak betartásától függően áldással, illene átokkal zárni, mint általában az ókori keleti törvények: “Ha rcndclctcimct megtartjatok, parancsaim szerint jártok, és megteszitek: /.../ Közétek helyezem hajlékomat, s nem W meg titeket lelkem. Közöttetek járok, a ti Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek.” “Ha azonban nem hallgattok ram, és nem teszitek még(hündenparancsomát:/.../Úgy elpusztítom földeteket, nincs, mit rendezzen, a jubileumot bárki megünnepelheti ajándékozással. Az idei Jubileum lehet, hogy olyan jelentőségű lesz, mint amilyen még csak egyszer volt: 20 x 50 éve, 1000ben. Hogy mi lesz a magyar vonatkozása, még nem tudom. Az európai uniós “korona” nem “szent korona”, és rövid időn belül nem is kerül a fejünkre. Az viszont biztos, hogy egy' óriási horderejű, és pél­ daértékű esemény már történt! Soha nem tapasztalt bunvallomásnak lehet­ tünk tanúi. Szent Péter utódja, az idei nagyböjt első vasárnapján Isten bocsá- kapcsolatban álltam. A forró és fárasztó ásatási napok után előfordult, hogy valamelyik muzulmán “munkásunk” vacsorára hívott minket saját hajlékba, s így csodálatos dolgokat tudhattunk meg életükről. Hasszin Mahmoud például, akiben hét leány- és egy fiúgyermek büszke apját tiszteltük, juhileumát (40. évét) úgy ünnepelte, hogy szétosztotta vagyonát: 3 szamarat, ruháit, ’ szerszámait ' "•és' főzőedényeit r ” . ‘az örökösei között. Ekkor döbbentünk rá. hogy Keleten a ’jubiláló" úgy' ünnepel, hogy ajándékot oszt. Később tudtam meg kedves barátomtól, az ásatást vezető egyiptológustól, hogy a í'jubi1 •• 1* .. N A hogy álmélkodni fognak rajta ellen.segeitek, amikor lakosaivá lesznek, Titeket pedig szétszórlak a nemzetek közé, kivonom a kardot a hátatok mögött, pusztasággá válik földetek, és romokká lesznek városaitok.” A “jubileum” szó, tehát a héber 'jobeF kosszarv (értsd: harsona, kürt) szóból ered. Az ünnep pedig a hétszer hét (hét: a három /Isten/ és a négy /világ/ szent számok összege), negyvenkilencedik esztendőt követő ötvenedik évben esedékes. A hagyomány szerint minden évhét egy szombatévvel végződött, amikor fél kellett szabadítani a rabszolgákat és a ..hitelezőket, és♦ a fölt , •• x . . J . . . ♦** natát kérte nyilvános imájában minden olyan bűnért, amit az egyház tag­ jai kétezer év alatt mások emberi jogai ellen követtek el. Mindenki a saját szubjektív univerzumában mérve ilyen nagy* ajándékokkal és ajándékokra készülhet, s talán elég, ha annyit tesz, mint a bölcs hajóskapitányok Alexandria partjainál: már -- szélcsend i1-----J ­ ben felhúzott vitorlákkal, teljes készültségben s árakoznak, hogy a megtepetésszerfen érkező déli szelet-a _jó irányba fordított hajójukkal felfoghassák. A Jubileum, az adott-kapott ajándekáival, nem biztos, hogy valami lát­ ványos diadalmenet, zajos-zenés ün’ 1 í'• 1 '1 1 . 1 • alapul. Nem csupán iszlám, de talmitdi alapjai is vannak, sőt az. ókori keleti Egyiptomban és Mezopotámiában is évhét után egy jubileumi következett, Az európai keresztény kultúra sosem feledkezett meg a jubileum fontos- hogy úgy jön majd el, mint a déli szél a bölcs hajósokhoz: “csöndesen és váratlanur. Mint ahogy az Úr érkezett tetten érhető. Számunkra, aki az ókori kultúrákban kevésbé jártas laikusok vagyunk, a legkönnyebben megközelíthető forrás mégiscsak a Biblia, melyből tökéletesen kirajzolódik a ságáról, s ennek ünneplését a Krisztus születését követő ötvenedik évekhez kapcsolta. Az egyház rendszeresen meghirdette a Szent Ével és a teljes búcsút: bűneink evilági büntetéseinek Adyhoz. A jubileumi búcsú feltételei'. I. Szentgyónás, 2. Szentáldozás, 3. Zarándoklat. 4. Imádság, 5. Egy olyan templom meglátogatása, melyet az egyházi tanítóhivatal erre kijelölt, 6. A Jubileumi Törvény, s a szó jelentése is. Mózes III. Könyvében ezt olvas­ hatjuk: “így szólt az Úr Mózeshez a elengedését, ahogy ezt megtette ebben az évben is, amikor a 40. (negyven: Krisztus 40 napig böjtölt a pusztában, és volt a földön a föltámadás után) Jubileumot ünnepeljük. hiszen 40 x 50, az 2000. Ne keseredjen el az, akinek nincs vagyona: se szamara, se szerszáma, se főzőedénye, s így nincs, mit az örökösei között szétosszon. Ha birtokviszonyán (tulajdonviszonyán) testvéri szeretet cselekedeteinek gyakorlása: a bebörtönzöttek, elhagyott gyermekek, testi fogyatékosok, magányos idősek, valamint minden szükséget szenvedő javára. Aki az utóbbi területen szeretne tenni valamit, forduljon a Római Jog Tanszék titkárságához. Sínai-hegyen: /.../ az engesztelés ide­ jén fuvasd meg a kosszarvat egész földeteken, s tedd szentté az ötvenedik esztendőt. Hirdess szabadulást földed minden lakójának, mert örvendetes esztendő az. Kapja meg akkor min­ denki birtokát és téljen, vissza min­ 22 (Jkó) �SPORT Hagyományteremtő 2000 perces foci az Erste kupáért Március 30-31- én három egyetem: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Káróli Gáspár Református Egyetem és az ELTE hallgatói önkor­ mányzatainak az összefogásá­ val, valamint az Erste Bank támogatásával 2000 perces jogász-bölcsész fociderbire került sor. A torna helyszíne a Margitszigeti Atlétikai Cen­ trum volt. A résztvevő csapatok a következők voltak: ELTF ÁJK, Hermina söröző (PPKE kategória (KRE), FIFA 2000 (KRE), Uthengersz Fc (PPKE BTK), Bölcsészek (PPKE BTK), Vegyes Felvágott (PPKE BTK). A csütörtökön kora délután kezdődött és a péntek éjfélig tartó rendezvényen nem mindig volt kegyes az időjárás, így hol esőben, hol napsütésben fociztak a résztvevők. A majd 33 órán át tartó csatározások első óráiban minden csapat nagy hévvel vetette be magát a küzdelembe. A lelkesedés talán az éjszakai esőzés és a rengeteg mérkőzés mindig bölcsész csapatok léptek pályára. A párharc végeredménye 161-140 lett a bölcsészek javára. A torna döntőjének számító mérkőzésen a Bölcsészek 1-0ra legyőzték a Carmageddonos jogászokat. A torna gólkirálya Amó Román lett 15 találattal, A kitartó résztvevők mindkét nap meleg ételt kaptak és orvosi felügyelet is gondoskodott róluk. A szervezők elmondása szerint a hagyományteremtő szándékkal megrendezett torna elérte célját és rengeteg JAK), Starks (KRE), Espana (KRE), Fakanál (PPKE JÁK). Puhl-Ászok (PPKE JÁK), miatt lankadt a másnapi folytatásban. A meccsek napközben 1x10. hasznos tapasztalatot szereztek, amelyek felhasználásával a jövőben Necseszd el United (PPKE JÁK), Galata-seray (KRE), Carmageddon (PPKE JÁK), E míg éjszaka 1x20 percesek voltak és az egyik oldalon mindig jogász, míg a másikon hasonló várhatók ------ ■ " rendezvények Christián László ' ------------------------------ --------PÁZMÁNYOD EVEZÖSSIKER A DUNÁN A 10. jubileumi gróf Széchenyi István - emlékversenyen Egyetemünk - kizi rólag joghallgatókból álló - nyolcasa a hét nevezett csapat közül az előkelő 3. helyezést érte el. Ev» zöseink maguk mögé utasították a SOTE, a BKE és az ELTE csapatát is. A bronzot szerzett csapi t tagjai voltak: Kokas Dániel, Alliquander Tamás, Újhelyi Péter, Bulyai Péter, Drén Pál, László, Subái Gáspár, d Lente Zsolt és a kormányos Virágh Attila Gratulálunk hallgatóinknak! # Wetzel Tamás barát mosás a > kSA kutatásának ercdménye - Nem k - Csökki - Csökk< - Nincs 1 »bet mosószer mosási költség ff a Föld vízkészletének szennyeződése »bé mosószerallergia - Harminc napon belül garantált pénz visszatérítés Érdeklődni lehet a szerkesztőségben, vagy a 30/215 03 84­ es telefonszámon, napközben. �Örömmel értesítjük tisztelt Ügyfeleinket, hogy bankfiókunk kibővült és megújult szolgáltatásokkal áll Nyitva minden igény előtt! rendelkezésükre. Teljeskörű lakossági szolgáltatásaink: Lakossági forint bankszámla -vezetés: Bankszámlára történő készpénz be-, illetve kifizetés TELEBANK szolgáltatás (2-36-66-66), folyószámla-hitelkeret biztosítása Átutalások ( munkabér, nyugdíj stb.) fogadása Állandó és eseti átutalások teljesítése Közüzemi számlák rendezése (díjmentes limitfigyeléssel) Bankkártyaszolgáltatások ( 7 különböző bankkártya) tartós betételhelyezés ( 7 és 14 napra továbbá 1-12. Illetve 18 hónapra) Lakossági devizaszámla vezetés, valuta forgalmazás Értékpapírok forgalmazása, tőzsdei megbízások teljesítése Lakossági hitelek nyújtása: Személyi és áruhitelezés, devizafedezet mellet nyújtott hitel Lakásvásárlási és lakásépítési kölcsönök nyújtása (állami kiegészítő kamattámogatás igénybevételével) Lakás felújításra, korszerűsítésre-, bővítésre nyújtott kölcsönök ( támogatás nélkül -lakástakarékpénztári szerződéssel rendelkezőknek is) lakásépítési kedvezmény és adóvisszatérítési támogatás igénybevétele Vállalati folyószámla vezetés: Válallati forint és deviza bankszámlanyitás készpénzforgalmazás a bankszámlához kapcsolódó megbízások átvétele Egyéb szolgáltatások: Évgyűrűk magánnyugdíjpénztári belépés ügyintézése lakáskassza szerződés bankfiókunk címe: 1051 József nádor tér 5 nyitvatartási idő: H, Cs : K, Sz : P : 8.00-18.00 8.00-16.00 8.00-15.00 Tcl/Fax: 266-8553, 266-8573 Postabank és Takarékpénztár Rt. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam választási különszám 2000. március Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. március Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (709+6838 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_valasztasi_kulonszam_20000314 Relation A related resource T00029 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 24 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_valasztasi_kulonszam_20000314 HÖK https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/5093bf46b7dcf9543ca6410e22807418.jpg 827d7a239a5864eea5964314d18cf391 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/58d1e92ad14679d840dccc88388216d2.pdf efe3b3d5ccc7bfd3421c649bfd004ca1 PDF Text Text PÉTER KATSUKOS i ^lamtudomajKm1 ^Bkmrmányzatáw, �Impresszum ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Felelős kiadó: Balogh András József elnök Szerkeszti a szerkesztőbizottság Richolm Györgx főszerkesztő Szerémi Szabolcs főszerkesztő- helyette. Nagy Christian tördelöszerkesztö Szabó Zoltán Szabó Ferenc arculattervezők Helyesbítés A tanszékminősítési eredményekből kimaradt: II. évfolyam: A LEGJOBB ELŐADÓ: Péteri Zoltán Békés Imre Kilényi Géza A LEGJOBB VIZSGÁZTATÓ Szabó Péter Jávor Benedek Busch Béla Salamon László Varga Zoltán Balogh Zsolt Kiss Zsigmond IV. évfolyam: Wetzel Tamas 0/vasőszerkeszfö Vaskövi András honlap szerkesztő A LEGJOBB TANSZÉKI.ADMINISZTRÁCIÓ: Nemzetközi Jogi Intézet Bün tetőjog Tanszék Környezetjogi Tanszék Miháltz András olvasói levelek Christián László sportszerkesztö Szerémi Szabolcs Jog és Internet Balogh Andrásnak Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest. Szentkirályi utca 28- 30 Tel/fax: 429- 7268 e-mail: iteletifljak.ppke.hu Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint. Árpád u. 71. Telefon 23/335-269 1000 példányban Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. A lap 2000 február 17-i számában meg­ jelent, rólam irt cikke, tele van hazugsá­ gokkal. de ez valószínűleg nem érdekli az olvasókat, úgyhogy most nem is foglakozom vele. (Balogh úr “állítá­ sainak” cáfolatait bárki megtekintheti a szerkesztőségben.) Az embereket szavaik, tetteik és munkájuk alapján szokták megítélni. Remélem, Önnel majd kivételt tesznek! Fried Balázs Az “Alapítvány a választásokért” kuratóriumául pályázatot hirdet jogász hallgatók számára a választójogi kérdések tudományos igényű kutatására, azok gyakorlati alkalmazására. Érdeklődni a HŐK irodán. Balogh András �Szép Ernő Imádság Te tudod a szőke Tisza vizét. Ki ülsz az égben vihar felett, Én Istenem, hallgass meg engemet! Te tudod, hogy itt milyen szívesen I lempereg a csikó a füvesen. Hozzád megy szivem és ajkam dadog. Hazámért reszketek, magyar vagyok. Tudod a nyáj kolompját, ha megyen Édes szőlőnket tudod a hegyen. A népekkel, ha haragod vagyon, A magyarra ne haragudj nagyon' S keserű könnyeink tudod, Uram, Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan. Szeresd, vigyázz rá Istenem Atyám El ne vesszen a sötét éjszakán’ Mert itt a népek nem tudják mit ér, Hogy olyan jó, mint a falat kenyér, zzo ,, S hogy víg esztendőt várunk mindenér S hisszük, lesz még szőlő, lágy kenyér, „ív Oh keljetek a magyart védeni, Hogy nem szokott senkit se bántani Lassú dallal szeretne szántani. Uradnak Hogy két Édes Istenem Te tudod magad A bárány nála nem ártatlanabb Dícséijed a Balatont, tiszta Hold, Hogy szebb tükröd a földön sose volt! Te tudod ezt a fajtát, mily becses. Milyen takaros, mily kellemetes. Te látod életét minden tanyán. Te tudod, hogy beszél: édes ar Kis hazank Te tudod barna kenyerünk izét, Könyörög állagok! A tartalomból: Dr Jobbágyi 4-7. oldal ítélet Posta 8-9. oldal • Megvalósulatlanul megvalósult... 10-13. oldal • Karunk tanárai: Varga Csaba 14-15. oldal • A konzervativizmus politikai elhosza (folyt) 16-18. oldal • Irodalmi fejtörő 19. oldal lés Magyarországon -Jog és internet 24-25. oldal - Színházajánló 26. oldal ■ Sport: 2000 perces fociderbi 27. oldal �5 Magánjogi Intézet Ikt. sz.: MA.K-54/00, Dr. Erdő Péter Rektor Úrnak Helyben Tisztelt Rektor Úr! Tisztelt Dékán Úr! Alulírott Dr. Jobbágyi Gábor a PPKE-JÁK Magánjogi Intéze­ tének vezetője egyetemi tanár bejelentem, egy felmérés jelent meg. A “Tanszékminősítés”-ben 19 oktató neve jelenik meg évfo­ lyamonkénti bontásban a “Legrosszabb előadó”, illetve a “Legrosszabb vizsgáztató” címmel Van olyan oktató, aki­ nek neve többször szerepel. A “Tanszékminősítés ” évre bontottan közli a “Legrosszabb tanszéki adminisztráció ”, a “Legkevésbé tanulható jegyzef’ és a “Legfölöslegesebb tantárgy” minősítést is Az értékeléshez nem kapcsolódik semmiféle magyarázat. így nem tudható meg­ oktató között több olyan van, akik több évtizedes, sikeres egyetemi oktatói munkát vé­ geztek eddig (Horváth Pál, Gerics József, Péteri Zoltán, Jobbágyi Gábor, Kovács Péter, Tamás András, Varga Csaba), hárman vannak, akik a Magyar Köztársaság legfelsőbb bírói testületéből mentek nyugdíjba (Radnay József, Garay Mária, Tarr György) és tizenhármán rendelkeznek a Magyar Tudo­ mányos Akadémia által adott tudományos fokozattal (Hor­ váth Pál, Benedek András, Ge­ rics József, Péteri Zoltán, Horányi Özséb. Jobbágyi Gábor, hogy a Magánjogi Intézet vezetőjének tisztségéről azon­ nali hatállyal lemondok Javaslom, hogy azonnali halálylyal szíveskedjenek ügyvezető intézetvezetőt felkérni a Magánjogi Intézet vezető­ jének, amíg az új intézetvezetőt a Kari SZMSZ szerint beiktatják. Az akut feladatok ellátására, a Kari és Egyetemi Vezetőség intézkedéséig felkértem Dr Tarr György rangidős főállású egyetemi docenst. Dékánhelyettesi és tanszék­ vezetői feladataimat továbbra is folyamatosan ellátom Amennyiben az ítélet 2000, minősítésnek semmiféle hasz­ nosítható tartalma nincs. - Nem tudható meg ki, miért kapta meg az egyes kategóriákban a “legjobb” és a “leg­ rosszabb” minősítést Hasonló Tanszékminösites és Monory Bulcs. Tattay Levente, Kovács Péter, Radnay József, Tamás András, Varga Csaba, Tarr György) Mindezeket az embereket, kik oktatói, kutatói gyakorlati pá­ lyájukban az elmúlt évtizedek­ ben komoly eredményeket ér­ tek el - ezért is lehettek Karunk oktatói - 19-23 éves, szak­ képesítés nélküli fiatalok látják el név, indoklás nélkül a “leg­ rosszabb” jelzővel. Ennek ha­ tását az idősebb oktatókra ta­ lán nem kell részleteznem. De az e körben nem említett fiata- március 3-i számában emberi méltóságunkban, jó hirnevünkben, becsül etünkben bru tálisan meggyalázott oktatótérsaimmal együtt nem kapunk a Jogi Kar egésze részéről nyilvános annak nyilvánosságra hozatala állami egyetemeken elképzelheteden. A hallgatóknak a Felsöoktatási Törvény alapján joguk és lehetőségük van oktatők minősítésére, ez azonban min- labb oktatók pályáján, emberi önértékelésében is alapvető törést okozhat az értékelés. Mindez - véleményem szerint alapvetően olyan oktatókat súlyt, akik a szigorúbb vizsgáztatást oktatói munkaviszonyomat megszüntetem a PPKE JAK-on. ivekkel történik, és a részletes indoklás sehol nem sérti az oktatók - Mi mással lenne magyarázható, hogy - csak a Magánjogi emberi méltóságát, becsületét, igy mindenütt elfogadják. Jelen formájában azonban az értékelés brutálisan sérti 19 oktató alapvető emberi jogait, belegázol jó hírnevükbe. A 19 Intézet oktatói körében marad­ va - az általam szeretett és tisztelt oktatótársam Fábián Ferenc, aki a Hl. évfolyamon a “legjobb vizs­ gáztató” (vizsgaátlaga: 3,83), míg a “legrosszabbnak” minősített INDOKLÁS Az “ítélet” 2000. március 3. számában a 9-11. “Tanszékminősítés ” 4 oldalon címmel - Milyen módszerrel, hány fős mintán, newel vagy név nelkül történt-e a felmérés? - Biztosított volt-e, hogy min­ den válaszoló csak egy kérdöivet töltsön ki? :: ■< - Semmilyen részletesebb értékelés, indoklás nem kapcso­ lódik a “legjobb”, illetve “leg­ rosszabb” minősítéshez. így a �Garay Mária vizsgaátlaga: 2,82 (bukások száma: Fábián Ferenc 161 főből 2, Garay Mária 79 főből 17). - Hogyan lehetséges az, hogy a néhány hónappal korábban ké­ szült felmérés szerint a Dl. év­ folyamon a legj óbb előadó voltam, néhány hónap múlva a II. év­ folyamon a legrosszabb (1. sz. melléklet)? Semmiféle kórság­ ról nem tudok, mi ledöntött volna a lábamról. Inkább arról van szó, hogy a saját tapaszta­ lataikból okuló jelenlegi IV. évfolyam már komolyan vette eredmé felkészülést. az oktatókat a jobb jegyek felé. Az lenne a jó oktató, aki minő­ síthetetlenül gyenge feleletre is mosolyogva beír egy köze­ pest? Szakmai analfabétákat kel­ lene kibocsátanunk a Katolikus Egyetemről, hogy a “legjobb ok­ tatók” legyünk a tanul ói^úság szemében? Egy személyes pélHŐK elnök nem kap elítélést és folyta­ tódik - oktatni egy egyetemen? Csak a magam példáját mon­ dom. “Osztályidegen” szüle­ tésem, pártonkívüliségem el­ lenére két állami egyetemen vagyok kinevezett egyetemi tanár. (A Miskolci Egyetemen, a PPKE JÁK-on végzett akit véleményem szerint poíén a fő felezici ra mentem.) Többször hívtak a Károli Gáspár Egyetemre oktatni. Az állami egyetemen végzett oktatói munkám elismeréseként ilyen “pedigré” mellett - megkap­ tam a “Felsőoktatás Kiváló Dolgo­ zója” miniszteri kitüntetést, többször kaptam Rektori Di­ cséretet. Teljesen hasonló helyzetben vannak a többi “legrosszabbak’; Horváth Pál fél évszázad alatt jogászgeneráciokat nevelt fel két állami egyetemen “Professor Emeritus”. - Radnay József a legismertebb magyar munkajogász, több évtizedes sikeres Legfelsőbb bocsátásáért, az adatgyűjtésért majd a nyilvánosságra hoza­ talért - régi ismerősöm. Jó ké­ pességei miatt a Polgári Jogi Tan­ i sodévesek nem kis része készületlenül jött el (Megjegyzendő, hogy ez a felmérés - melyet nem hoztak nyilvánosságra - nem nevesíti név szennt a ’legrosszabb előadókat” és “legre gáztatókaf’.) - Hogyan lehet, a II. évfolyam legrosszabb vizsgáztatói kö­ zött Monory Bulcs - aki min­ dössze 67 hallgatót vizsgazta- .. rrt évfolyamos vizsgáján azonban értékelhetetlcnül gyenge teljesítményt nyújtott Némi töprengés után, elégtelen beírása nélkül visszaadtam indexét, mondván egy demonstrátortól elvárható a tisztességes felkészülés. Két hónap múlva jött vissza, ugyanolyan felkészületlenül; többek közt olyan alapkérdésről, mint “szavatosság” oktatás miatt tartós szabadság­ rosszabbak között 8- - Varga Csaba a Jogtudományi Intézet vezető munkatársa, nemzetközileg ismert jogfilo- dössze 10%-val ti vizsgán? -Ha megnézzük össá az indexeket - én i utólag mindenkiét - látható, hogy a “legrosszabbaknál” gyakrabban fordul elő elégte­ len osztályzat. Nagyon könnyen feltételez­ hető, hogy a hallgatóság a szigorú, rosszabb jegyeket adó oktatóknak ezzel a módszerrel kíván névtelenül “törleszteni”. Vagyis zsarolni, nyomni akarja legmegbecsültebb magyar jog filozófus. is ismert nemzetközi jogasz, veze­ tő külügyminisztériumi tiszt­ ségviselő több évi diplomáciai szolgálattal, két állami egyete­ men egyetemi tanár. - Tamás András a magyar közi­ gazgatási jog meghatározó egyénisége. - Tattay Levente a szabadalmi és védjegyjog nemzetközileg ismert specialistája. sem tudott. Most már beírtam az becsületükbe, sérthetik emberi jogaikat. Mindez sajnos felveti azt a kérdést, hogy lehet-e, érdemes-e ilyen körülmények között - tehát amennyiben ez az értékelés �I I § Tarr György a Hittudományi Főiskola docense, a Veszprémi MAB főtitkára. A felsoroltak közül hárman intézetvezetők. Vagyis a 19 “legrosszabb” döntő többsége álla­ mi munkahelyen, szakértelme, gyakorlata alapján megbecsült, sokra értékelt ember, kiknek emberi méltóságát jó hírnevet, hitét megbecsülik, tiszteletben - Feltehető a kérdés a "leg­ rosszabbak” részéről, érdemes volt-e lehetetlen munkakörül­ mények között 2 évig, majd­ nem ingyen fáradoznunk egy hitünk szerint megvalósuló ka­ tolikus jogi karért, ha mun­ kánkért cserébe anonym mó­ don, értékelhetetlenül a "leg­ rosszabb” jelzőt kapjuk? Feltehető a kérdés érdemes-e nekünk a “legrosszabb” vezető oktatóknak az állami egyete­ mekétől gyökeresen eltérő oktatási módon oktatni? Álla­ mi egyetemeken sok helyen elterjedt gyakorlat, hogy a vezető oktatók leadjak óráikat az adjunktusoknak, tanársegédeknek, s a vizsgák írásbeliek, tehát személytelenek. Ilyen rendszerben nincsenek “leg­ rosszabb előadók" és “leg­ rosszabb vizsgáztatók”, más kérdés, hogy így a hallgatók nem találkoznak elismert jo­ gászokkal - ők nem egyszer ál­ lami funkciókat töltenek be, vagy hasznos külföldi tanulmányú­ ton vannak - s nem tanulnak meg szóban, szakmailag kommunikál­ ni. Mi “legrosszabbak” viszont lelkiismeretesen többnyire személyesen megtartjuk óráin­ kat, és személyesen, szóban vizsgáztatunk. Ez a rendszer 6 számunkra sokkal-sokkal fá­ rasztóbb, mint az állami gya­ korlat, viszont ennek eredmé­ nye, hogy hallgatóink jobban felkészültek, mint az állami egyetemek hallgatói. A katoli­ kus jogászifjúságnak az érde­ ke, a kívánsága, hogy vezessük be az állami gyakorlatot9 Akkor leszünk kiváló oktatók? Feltehető a kérdés a Magán­ jogi Intézet oktatói részéről, Ha mi vagyunk a legrosszabb előadók és vizsgáztatók, ho­ gyan lehetséges, hogy az 1999­ es OTDK-n kezdő karként, mindössze 111. évfolyamos hall­ gatókkal több dijat nyertünk el. mint bármelyik patinás egyetem a IV-V. évfolyamos hall- mukra nincs 15 “legfölöslege­ sebb” tantárgy? - Nem tünt-e fel a hallgatók­ nak, hogy a legrosszabb tan­ széki adminisztráció címével kitüntetett polgári jog és jog­ bölcselet adminisztrációval talán azért lehetnek gondok, mert 4, illetve 5 évfolyamon 3.500 hallgató ügyét intézi 2 adminisztrátor? Akiknek azért kell napjában valóban több száz hallgató ügyét intézni, mert a hallgatók fele nem je­ lenik meg az általa választott vizsgaidőpontban, s ezekután ismételten rohamozza az Inté­ zeteket újabb vizsgaidőpontéit melyen ismét nem jelenik meg, Az ítélet ugyanezen száma 9. gátéival? Hogyan lehet, hogy kifelé országosan elismerik teljesítményünket - ezért is hívnak máshova is oktatni' befelé viszont mi vagyunk a “legrosszabbak”. Számomra megválaszolliatatlanok e kérdések. Mindenesetre a 19 “legrosszabb" részéről az alapvető emberi jogainkba gázoló brutális sajtótámadas alapvetően megkérdőjelezi munkánk értékét, értelmet. Végső szalad-e „pékünk Q^abbgnak’k ilyen vj^ oldala szerint a “hallgatók 66% szerint. ha kifizeti a ha­ lasztási d>jat. akkor megy vizs­ gázni, arpikorakar”. Nem gon­ dolja a Tisztelt hallgatóság, hogy azért lehet némi fenna­ kadás időnként a vizsgajelent­ kezésekben. mert 2000 hallgalÓ.n.k-.Ú.gy gondolja, hogy akkor megy vizsgázni, amikor akar:1 Ehhez két megjegyzést fűznék hozzá; - Hasonló mentalitás állami egyetemen elképzelhetetlen. Ott a hallgatók 95%-a megjelenik a vizsgaidőpontban. - Két titkárnőnk 1999. decem­ berében több napon át 39C fokos lázzal súlyos betegen intézte naponta több száz hallgato ügyét. Mit szólt volna a hang esetén tovább oktatni? Éne sem tudom még a választ Még néhány észrevétel a kér­ dőívvel kapcsolatban, - Lehet-e 18-23 éves embercknek kiválasztani a legfőlöslegesebb tantárgyat? Ha tanrendünkben 15 “legfölös­ legesebb tantárgy” van - közte Jogelmélet, Államtan, Krimi­ nológia, Etika, Kommunikáció a Tisztelt hallgatók, miért hall­ gatóink? Miért nem mennek olyan egyetemre, ahol szá­ Tisztelt Hallgatóság, ha december 10. és 20. közötti csúcsidőben élnek alapvető betegjogaikkal és 10 napra bezár a Magánjogi Intézet? A megoldás az lehetne, hogy vegyünk fel harmadennyi hall­ gatót mint jelenleg - ahogy í t �állami részről többen tanács- és nyilvánosságra hozóit, ha a olták? Akkor biztos nem len­ “19 legrosszabb” közül bárki nének időnként fennakadások ilyet indítana. a tanszéki adminisztrációban. Végezetül szeretném határo­ A hallgatók nem észlelik, hogy zottan kijelenteni, hogy a az épülő egyetemen, a tata­ véleménynyilvánítás és kritika rozás miatt milyen össze- szabadságának leghatározot­ szükitett területen látják el tabb híve vagyok. Vagyis a feladatukat az adminisztrá­ leghatározottabban pártolom, hogy hallgatóink mondjanak ciók? Feltehető a kérdés; Ilyen viszonyok véleményt oktatásunkról, okta­ között kiosztható-e a “legrosz- tóinkról a következő feltéte­ szabb tanszéki adminisztráció” lekkel. - felelősséggel, mega­ lapozottan, indokoltan cím? S egy alapvető kérdés. Nem Jelen formában viszont a merült fel a kérdőívet kibocsátó, véleménynyilvánítás az emberi kitöltő, és nyilvánosságra hozó jogot brutálisan sértő, rágal­ egyetlen hallgatóban sem, hogy mazó, megalapozatlan, s mél­ jogellenesen cselekszenek? tatlan, egy. Ksúöhkus Egyelem Magam tanítom, jegyletemben Jogi Karához leírom, hogy a véleménynyil- Még egy jogtechnikai kérdési vánítás, a kritika szabadsága A HÓK nem jogi személy, így felelősséggel jár, a jog gyakor­ lása nem valósíthat meg bűncse­ lekményt, és személyiségi jogi sérelmet? Nem meriüt fid egyetlen hallgatóban sem, hogy a jó hírnév megsértése, a rágalmazás bűn­ cselekmény, személyiségi jogi sérelem? Másod évfolyamon tanítjuk polgári jogból, bünte­ tőjogból, hogy aki állít az kö­ teles bizonyítani ragalmazási a perben! Azt hiszem nem vitatható, hogy a “legrosszabb oktató”, “legrosszabb vizsgáz­ tató” kijelentés jó hírnevet sértő, rágalmazó megállapítás, ; Vajon mivel tudná bizonyítani a kérdőívet kibocsátó, és nyil­ vánosságra hozó HŐK egy büntető vagy polgári perben, hogy megalapozott a “leg­ rosszabb” minősítés? Név nélkül kitöltött indoklás nélküli kér­ dőívekkel? Aligha. Meglátásom szerint egy büntető vagy pol­ gári perben keményen marasz­ talnák a kérdőívek kibocsátóit a történtekért a Jogi Kart, mint a HŐK működéséért felelős szervet terheli a jóvátételi kötelezettség a. .1.9 .oktatói. ért súlyos vétségért Ezért a PPKE JÁK-ot kérem fel a Ptk. 84 § alapján, hogy a 19 oktatónak; - adjon nyilatkozattal elégtételt /Ptk 84. § (1) bek. c. pont/, - tiltsa el a HŐK-őt a .további jogsértéstől /Ptk. 84, § (l)bek. b ponti - sí az elégtételhez. az eltiltáshoz adjon nyilvánosságot az ÍTÉLET hasábjain. Budapest. 2000. március 6. Őszinte tisztelettel: Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár Zárójelben megjegyzem, UK hogy a mai napon Intézetünk hűden “Tanszékminöstést’ bekeretezve rajta a Magánjogi Intézet oktatóit. U Helyreigazítás Kedves hallgatótársaim! Sajnálattal kell mindenkit értesítenem arról, hogy kari lapunk, az ítélet 2000. március 14-én meg­ jelent választási külön­ számában pályázatom, melyet a Hallgatói Önkor­ mányzatba való jelölé­ semhez nyújtottam be, hiányosan, illetve egy téves adattal jelent meg. Lnnék okát sajnos nem ismerem pontosan, de rajtam mindenképpen kívülálló Ezért szeret­ ném helyreigazítani a pályázat tartalmát. Először is: nevem helye­ sen írva Szilvásy György Pelei Kérem, hogy írás­ ban ezután is így használjátok. Másodszor pedig, rend­ kívül sajnálatos módon, a pályázatban pusztán önéletrajzi adataim jelen­ tek meg. A munkám cél­ jairól készített írást, mely teljes egészében mege­ gyezik azzal, amit a pályázáskor leadtam, elolvashatjátok az ítélet szerkesztőségénél. Remélem, hogy a kése­ delem miatt nem kerülök túl nagy hátrányba. Vetélytársaimnak is sok sikert kívánva üdvözlök mindenkit: Szilvásy György Péter, I. évfolyam, nappali tagozat 7 ; ? í �• S; : x x- V.vX ítélet ? I Azért most megnyugodtam. Azért mégiscsak van aki olvassa az olvasói levelek rovatot, ne-adj ’Is­ ten még oda isfigyel rá miközben ezt teszi. Az alább következő sorokat pl. egy tavalyi számban megjelent ártatlan heccelődésünk ihlette amit BAJ-tár­ sammal követtünk el, és amely­ ben a görög mitológia némileg "nindzsásított ’fszép magyar szó nem?) kigyúrt, szoláriumbarna és szilikonos mellű rekoncepcionalizálásának mélységeit bon­ colgattuk. Egyébként nekem semmi kifogásom ellene ha most ‘‘Dóra moziját” csináltok a leve­ lezési rovatból, végül is ez a rovat mindig arról szólt amiről a leve­ leitek. Vagy csinálhatunk mond­ juk negatív filmsikerlis'tát az év legpocsékabb hollywoodi film­ jeiről (Az én listámat biztos, hogy a Titanic vezetné amelyben a Leó di Caprio halálát kivéve egyetlen élvezhető rész sem volt de azért nem sokkal maradna el tőle az új Csillagok háborúja sem). Szórni amit csak akartok, én tényleg semmi rossznak nem vagyok az elrontója... g -MA A muzsikusok cipőjétől az elsietett puccsig -Avagy történelmi pornográfia az amerikaifdmvásznonAz ítélet II. évfolyam 5.szá­ mában, az olvasói levelek rovat­ ban Balogh András és MA meg­ lehetősen groteszk színben tün­ tették fel a tengerentúli filmso­ rozatok történelmi hűségét (Ro­ bin Hood, Xena, Herkules stb.). A sajtóban aranyszabály, hogy csakis rögtön szabad egy 8 témára reagálni, különben a ku­ tyát sem érdekli már a végkifej­ let. Ám az élet úgy hozta, hogy egy a vizsgaidőszakban látott film indított az írásra, amit nem is a fentiek folytatásának szántam, már csak azért sem, mert az em­ lített szerzők humoros megköze­ lítésével szemben, én valahogy nem fogtam a hasam a nevetéstöl. Meglátásom szerint az amerikai filmgyártást egy igen erős kettősség jellemzi Az egyik véglet a Titanic című szuperprodukcióban nyilvánult meg, ahol olyannyira törekedtek az eredeti esemenyek visszaadására, hogy' ugyanattól a porcelángyártól ren­ delték meg a tányérokat, amely­ től a tragikus sorsú tengeijáró tulajdonosai is tették, egy magyar vonósnégyes állt helyt hősiesen a forgatáson, akárcsak 1912-ben, ráadásul cipőjüket és ruhájukat is ugyanazzal a londoni manufaktuiával készíttették. Kérdem én: ennek mi értelme, ki latja a tányer aljára pingált védjegyet, a cipőtalpba nyomott emblémát? A másik véglet hasonlóan szélsőséges, de még ráadásül veszélyes is. A fent említett sorozatokat megmosolyoghatjuk, akárcsak azt az akciófilmet, amely a Szabadság-híd és a Géllért Szálló környékét, mint az ” ísztriai ' • ’ ’ *köz " ­• olasz maffia egyik pontját mutatja be. Más kérdés, hogy az olasz maffiának talán kicsit több köze van Szicíliához, Palermóhoz, mint az említett fél­ szigethez, annak meg a budai rakparthoz. Ezeknél egy kicsit in­ kább elgondolkodtatott az a remekmű, amit a tv2-n néztem meg, késő este, a korlátozottan cselekvőképes személy képvise­ letéről szóló szabályokba bele­ fáradva. A Hannah Selesh háborúja című alkotás cselek­ ménye 1939-ben kezdődik egy budapesti középiskolában, ahová viharosan beront egy különös egyenruhájú keretlegény. Hogy miféle szervezethez tartozott, ez sajnos nem derült ki, annak ellenére, hogy sapkája kísérte­ tiesen hasonlított a nyilasokéra, itt erről nem lehetett szó, mivel a zubbonya olyas kék volt, mint a Murányi műszaki kereskedöház eladóié, hozzá egy sötétkék nyakkendővel, arról nem is be­ szélve. hogy ekkor még nem 1944-et írtunk. A dolog innen vált csak igazán érdekessé. Fö­ hősunk úgy nyilatkozik, hogy Iz­ raelbe vándorol ki, és később is gyakran szóba kerül a „zsidó állam" elnevezés. A baj csupán annyi, hogy minderről csak 1948-tól beszélhetünk. A lényeg csak ezután következett: Hannah és társai valahol a Balkánon, szerb partizánok között landolnak ejtőernyővel, de valahogy- oly furcsának tűntek a szemmel láthatóan nem pravoszláv, hanem katolikus templomok a szerb faluban, azt meg kár firtatni, hogy a felirat szerinti „Jugoszlávia”. mint állam, 1941töl nem létezett. Az pedig egye­ nesen groteszk volt, ahogy a par­ tizánok a valóban szerb zenére orosz táncot jártak, és mindehhez még sört kortyolgattak: a malá­ taszörp Szerbiában csak az utób­ bi évtizedekben teijedt el, addig elsősorban pálinkát, másodsor­ í i í í í ? �Posta bán bort ittak.(Megérteni a fáj­ dalmadat, én is valami ilyesmit szoktam érezni amikor két szuahéli rasztáshajú dzsungel­ lakó németül Albinoni Adagiot rappel a Viva-n. -MA) Négy és fél éves jugoszláviai tar­ tózkodásom során az iskolában rengeteg partizán legendával tömték a fejünket, de én a film­ ben látott különös tisztelgésre va-lahogy nem emlékszem össze­ szorított öklüket úgy rázták, akárcsak a testépítők bicepszük mutogatása közben.Ezek után egy szerb embercsempész a folyón keresztül juttatta át őket Magyarországra, máig nem ér­ tem, hogy miért oroszul számolta meg a szolgáltatásért kifizeleit pénzt. A lányt csendőrök letar­ tóztatták, és Budapesten börtön­ be vitték Hogy a csendőrök il­ letékessége a fővárosra nem ter­ jedt ki, azt most hagyjuk, mivel később Hannah elfogóit „ren­ dőröknek” nevezték Akkor meg minek a darutoll? - kérdem éti. Ami ekkortájt a börtönökben zajlott vallatás címszó alatt, az minden borzalmat kimerített, így' természetesen lehetséges a kö­ römszaggatás is, ám arról egy ké­ sőbbi ávós-, majd politikus di­ nasztiavált hírhedtté. így a holly­ woodi producereknek és rende­ zőknek talán célszerűbb lett vol­ na ezt a motívumot egy az Andrássy út 60-ban játszódópszichothrillerben felhasználni. Bevallom, hogy ezek után már túlzottan is kritikus szemmel te­ kintettem a műsort, és a kákán is csomót keresve technikai jellegű bakikra is felfigyeltem: 1944-ben Magyarországon már nem volt baloldali közlekedés, igaz, ha­ zánk így is a többi európai or­ szághoz képest kissé későn tért át a „jobb kez"-re. A többivel nem szeretném fárasztani az olvasót, mivel az eredeti témával kapcso­ latban ezeknek nincs jelentő­ ségük leljünk is vissza a tör­ ténelmi eseményekhez: a száza­ dos a lány anyját 1944 júniu­ sában a budapesti gettóba küldi, abba a gettóba, melyet novem­ berben Vájná Gábor, nyilas be­ lügyminiszter rendeletében állít fel. Októberben pedig a rádió be­ mondja, hogy- a külügyminiszter a Szovjetunióval előzetes fegy­ verszünetet kötött, a valóságban Faragho Gábor vezerezredes, a csendőrség országos főfelügye­ lője, a kormányzó megbízásából, október 11-én este írta alá az egyezményt Moszkvában Molotowal Mint az előbb az min­ denkinek feltűnhetett, Faragho nem volt külügyminiszter. Mindezek felett könnyen elsiklik az amerikai szuper rendező, de annyit talán mégis elvárhatunk, hogy legalább a történelmi kro­ nológiának nezett volna utána. Ugyanis azt is most kellett meg­ tudnom, hogy» a nyilasok október 10-én ragadták magukhoz a ha­ talmat, én meg abban a tévhitben éltem, hogy a puccs 15-16-án volt. A rádió pedig tudtunkra ad­ ta. hogy Hitler nevezte ki Szálasit miniszterelnöknek. Természete­ sen mindenki előtt világos, hogy' a nemzetvezetö kinek is volt a szekértől ója, de formálisan a Führer mégis milyen alapon nevezi ki a magyar miniszterel­ nököt? Különben mi szükség lett volna a kormányzó megzsarolására? Az említett rezsimre kifejezetten hízelgő volt a film, ami az igaz­ ságszolgáltatást illeti: a Hannah elleni eljárást a „Legfelsőbb Bí­ róság” folytatta, ám az ítéletho­ zatalt a következő tárgyalásra ha­ lasztották. Nem ártott volna a forgatókönyviróknak valahonnan értesülést szerezniük az október 26-án, a rendszer ellenségeivel való leszámolásra létrehozott, hírhedt Nemzeti Számonkérő Székről, amelyre sokkal inkább a statárium volt jellemző, mint a jogállamok hosszan elnyúló perei. Az meg külön eljárásjogi csemege volt, amint a lányt fog­ vatartó rendőr, mint „állam­ ügyész” járt el (Aki mint tudjuk csendőr is volt emellett, csakhát a derék jelmeztervező való­ színűleg többnapos kitartó gondolkodás után sem jött rá igazán, hová kéne illeszteni tányérsapkára a darutollat MA) ■ ■ • Ennyi történelem még sok is egy átlag amerikainak, mondhatnánk Nem is ragadtam volna tollat, hogyha mindez egy virtuális környezetben játszódik, es nem tragikus történelmű országunkban. Ám Hollywood nem elégszik meg az élet adta ke­ gyetlenséggel, a valós borzal­ makkal, még többre vágyik: muszáj megerőszakolnia a tör­ ténelmet. De legnagyobb megle­ petésemre a film a magyarokkal közös koprodukcióban készült. Ezek után már hazai filmgyártá­ sunkat kérdezem: Miért kell nekünk is asszisztálni ehhez a történelmi pornográfiához? Mán dics Botond 9 í �Megvalósulatlanul megvalósult, | I £ Magyarország polgári társa­ dalmában helyre kell állítanunk a közösségi értékek becsületét. Az embert megillető jogok tel­ jessége és sérthetetlensége ez­ redvégi társadalmunkban sem homályosíthatj a el a polgárnak a közösség irányában fennálló erkölcsi kötelezettségei, ál­ lampolgári kötelességei es jogi kötelmei iránti tiszteletét s ezek maradéktalan teljesítését A jog értékének, a tudatosított játékszabályoknak a társadal­ mi cselekvést, a gazdasági tevékenységet és a magá­ néletet egyaránt át kell hatnia. Jogokra az önkény ellen, jogos sérelmeink orvoslása és me­ gelőzése érdekében kell hivat­ koznunk, nem pedig azért, hogy másokat erőfölénnyel le­ tiporjunk, helyzetét kihasz­ náljuk, vagy a jogi gépezet gátlástalan mozgatásával kizá­ rólag saját önös hatalmi vagy anyagi pozícióinkat erősítsük Az ország berendezkedésében olyan jogi szellemnek kell uralomra jutnia és olyan jogi mechanizmusoknak kell érvényesülnie, amelyek lehetővé teszik és elősegítik a tisztesség a szabó- vált tapasztalatait és generá­ ciók megélt emlékét nem kí­ vánja feláldozni sem percéletü divattermékek, sem igénytelen s fedezetlen ötletek, társadal­ mat megosztó vagy a közös­ séget összekötő szálakat bőm­ lasztó egyéni vagy csoportos kezdeményezések kedvéért. Természetesnek érzi, hogy mások és el térő magatartásfor­ mák iránt egyaránt nyíltnak mutatkozzék, de korántsem azért hogy önazonossága megőrzésére irányuló temiészetes jogát ezáltal a legcsekélyebb mértékben is korlátozza. Olyan reformokat támogat tehát, amelyek a társadalom alapvető szövetet nem veszélyeztetik, s különböző elvek, elvies maga­ tartásfonnák köpenyébe bújva valójában nem a joghézagok E1 kell érnünk hegy Iroifitarsaink be­ csületes többsége számara or­ szágunk az otthonosság érzetét keltve valóban hóiul szolgálhasson A polgári erény tiszteli a jogrendet, gyámolítja az ele­ settet, türelmes és rokonszenvvel viseltetik a személyes ki­ bontakozás és önmegvalósítás különféle formái iránt, de múltját, jelenét és jövőjét, ha­ gyományait és szokásait, be­ arra várhegy a másikkal szem- 10 közötti ügyeskedést, jogi fórumokon esetleg nehezen támadható szélhámosságot, a közösséget javaitól megfosztó erkölcstelen haszonszerzést, ha­ nem közös felelősségi! jövőnk közös építését segítik elő. Tudva ezert, hogy bál' jognak és erkölcsnek egymástól különvalasztat területeken nyilvánul meg az ben kijátszhassak A jogállamiság nem cinikus, önérdekre korlátozoít s a közjó nyílt arculcsapásától önmagát legfeljebb fogcsikorgatva visszatartó magánpályák sokaságán, ha­ nem a közös érdek és együtt­ működés éthoszától átitatott társadalmi szolidaritás vál­ lalásán nyugszik. Nem épülhet ezért erkölcsileg elviselhetet­ len vagy igazolhatatlan ala­ pokra, nem is szolgálhat a tár­ sadalmi többség által erkölcsi­ leg visszatetszőnek vagy elfo­ gadhatatlannak tetsző célokat. A szabadság nem anarchia, nem is arra való, hogy zsigeri tetszések gátlástalan kielégüléséhez szabadosságot biz­ tosítson. A szabadság is rendre es rendben épül, csakúgy, mint az emberi méltóság. Azokban a finom egyensúlyokban, ame­ lyekre a társadalmi rend épül, nem homályosodhat el a kö­ zérdek biztosításának, a köz­ biztonság megteremtésének, a közrend fenntartásának,az in­ tézményes keretek világos szabályozottságának és működösük elöreláthatóságának jogos kívánalma. A jogoknak nem a közjó és közérdek ellenében, szétzúzásuk vagy semmibevételük árán, hanem velük egységben, a közrend magasabbrendű szolgálatában és érvényesítésében kell megvalósulníok A rossz okozója és áldozata közötti különbség nem mosódhat el. A jogi eljárás technikalitása, a szociális gondo­ skodás általános kiteijesztése nem szolgáikat úiügyül ahhoz, hogy egyéni és közösségi sorsok alakulásában kinek-kinek szemé­ lyés felelősségéről immár teljességgel elfeledkezzünk. Közös cél, társadalmat átfogó keretek, jognak és erkölcsnek egy­ mást segítő kölcsönhatása, szerves fejlődésben megmu­ tatkozó biztonság, előreláthatóság és kiszámíthatóság, a személyes kezdeményezés bá­ torításának és a közjó éthoszá- * �■ VAGY MEGVALÓSULTAN MEGVALÓSULATLAN JOGÁLLAM? nak a közös értékek rendjén nyugvó harmóniája - mindez gyámolítást érdemel, mert a társadalomban szunnyadó erő­ ket csakis ez szabadíthatja fel, ez mozdíthatja ki népünket le­ targiájából. A sikeresnek bizonyult nem­ zetek elődeiktől ezt örökölték, s mindenekelőtt az ennek foly­ tatására vagy felépítésére irá­ nyuló készségüknek köszön­ hetik szerencséjüket. A magyar történelem is ezt ta­ nítja, s időben leginkább közel eső példákként a gazdasági vi­ lágválság utáni kon szolid áció.ban, a második világháború utáni anyagi és szellemi újjáépülésben, ’56 fényes nap­ jaiban is a kivívott társadalmi harmóniát, társadalmi kibon­ takozásunk megfeszített mun­ kával elért erejét nem csekély mértékben ennek köszönhetjük. A fenti sorokat 1997 októbe­ rében vetettem papírra, egy jogász gondolataiként, hogy hangot adjak a Professzorok Batthyány Köre tagjait fog­ lalkoztató gondoknak, amik végül 1997. december 1-én bocsáttattak egységes formá­ ban a köz elé, mint Nyilatkozat a felelős politizálásról és kor­ mányzásról. Ebben egyebek közt az alábbiak olvashatók: Osztjuk a liberális parlamenti demokrácia alapelveit. Azt azonban, hogy az egyén sza­ badságának csak egy másik egyén szabadsága szab korlá­ tot, csak olyan társadalomra tartjuk mérvadónak, amelyben az egyének túlnyomó többsége egy hagyományos köteles­ ségetikát követ. A társadalmi állunk ma e gondokkal? Sike­ berendezkedésben az egyéni rült-e megoldásuk? Sikerül­ szabadság kiteljesítése mellett het egyáltalán? Jogos vára­ egyenrangú vezérelvnek kell kozásokat fogalmaztunk ak­ elfogadni azt, hogy a tár­ koriban meg, vagy vágyaink sadalom közösségi hagyomá­ utópizmusba sodortak ben­ nünket? nyait ápolni kell. Magyarország polgári társa­ Akkori s mai kérdéseinket az dalmában helyre kell állítani a ország egyik vezető politiku­ közjó becsületét. Az egyéni sához intézzük, ki az első jogok sérthetetlensége nem rendszerváltoztató párt jelen­ homályosíthatja el, hogy a legi elnökeként, a kormány­ polgárnak erkölcsi és jogi kö­ zatban az igazságügyért fele­ telezettségei vannak a közös­ lős tárca vezetőjeként tán séggel szemben. Olyan szel­ leginkább hivatott arra, hogy lemnek kell érvényesülnie, gondolatainkkal szembesül­ amelyben a törvény megtar­ jön, s ha helyénvaló, osztoz­ tása természetes, és a tisztes­ zék is aggodalmunkban. Gon­ séges többségnek ajog - s nem dolataink laikusak, polgári létünkből s közéleti érdek­ az erő - nyújt biztonságot. lődésünkbőlfakadnak. Kérjük A korrupció, a rendkívüli ará­ nyú “fekete” és “szürke” gaz­ ezért, hogy válaszából se daság, a bűnözés és a társada­ pártpolitika vagy kormányza­ lom közönye veszélyezteti a ti kompetencia csendüljön ki, jogrendet. A korrupcióra a tör­ hanem kizárólag gondolkodói vény nem sújt le, a kormány felelősség. Következzék hát tehetetlen a bűnözéssel szem­ néhány kérdés! ben, s ki vagyunk szolgáltatva hazai és külföldi banditáknak. ^Mi az értéke egy olyan alkot­ A magyar polgár rendet és biz­ mányosságnak, demokratizmus­ tonságot akar: a polgári egyen­ nak, jogállamiságnak, amit évti­ lőség rendjét. Közérdeket szolgáló zeddel megalapozása után is tár­ kormányt akarunk, erős, sza­ sadalmi rendetlenség, erőfor­ bálytartó rendőrséget, gyorsabban rások pocsékolása, országunk működő igazságszolgáltatást, a szegmentálódása, külső erők­ maffiák fölszámolását. Követel­ nek kiszolgáltatása, jogos vá­ jük a köztulajdon és a közpén­ rakozások kielégítetlensége, zek kisajátítóinak törvényes erkölcs és igazságosság évez­ elszámoltatását, az osztogatok redes értékeinek magasztos felsőbb elvre hivatkozó arculfelelősségre vonását. Bő két év telt el azóta. Akko­ csapása, ügyeskedő magán­ riban már küszöbön álltak a érdekeknek ajog résein siker­ választások, s a hivatalbalépő rel behatoló, bomlasztó és kö­ polgári kormányzat megbizazösséget félemlítő gátlástalan tása egyik felét úgyszólván tobzódása kísér? már kitöltötte. Nos, miként Mi az értelme egy olyan 11 I �I -í alkotmányosságnak, demokra­ tizmusnak, jogállamiságnak, ami a rendért, erők és erőforrások kon­ centrációjáért, közösségi kiegyen­ lítésért elsősorban felelős állam intézményeit tehetetlenségre kár­ hoztatja, míg mindennemű egyéni és csoportdeviancia előtt a globális falu új világának hírnö­ keként hajbókol kritikátlanul? Hová vezet egy olyan jogi eszmény, mely önmagát fosztja meg évezredes fundamentumától, óvakodik bármiféle értékvál­ lalástól, erkölcsi nemesedésünk hagyományos erényeit arctalan tömegek reakciói pil­ lanatnyi függvényévé silányitja, a jogrendet pusztán el járási játéklehetőségekre szegényíti, s ezzel a jog új hősévé a hatalmas hatalmas állkapcsa állkapcsú és öklü, skrupulusoktól mentes, kím él etlen és fáradhatat. lan, bármely résbe befurakő«dva minden korábbi egyetértést szétzilálni képes jogpróká­ torokat avatj a? Mikor érkezik el egy olyan alkotmányosság, demokratizmus, jogállamiság ideje, mely elvont-egyetemes önkinyi­ latkoztatásain túl érzékelni képes saját értelmessége kulturantropológiai, történelmi, demográfiai, szociológiai stb. előfeltételeit; azt az összetettséget, melyben itt és most közvetítésre hivatott; érzékeny kapcsolódást mutat a családókból és nemzetekből fonódó emberi társulások védendő értékeivel; és kiegyensúlyozóan mérlegelni tud a min­ denkor ismételten újra feltá­ madó értékkonfliktusokban? Elképzelhető-e olyan alkot­ mányosság, demokratizmus, jogállamiság, melynek műkö­ 12 désében nem a tisztesség válik védtelenné, de amit nem is arra használnak, hogy tegnapelőtt! gyilkosokat, aljas verőlegényeket, tegnapi harácsolókat, bűnszövet­ kezetbe gyűlt országrablókat pri- Lehet-e jogrendről beszél­ nünk ott, ahol elvont jogosult­ ságra hivatkozva bárki vitat­ hatja kötelességét, megtagad va teljesítését? Perspektiva-e számunkra a bennünk lakozó i nd iyiduum önérvényesítéséből előálló anarchia, amiben senki sem tartozik már adni, csupán kapni, miközben a kötelesség nyűgétől felszabadult jogok tovább burjánzanak. hiszen jogvédő buzgalmunk előállíthat absztrakt szavakból bér­ mit,_ annak ellenkezőjét _ . is9 Nem jogok és kötelmek érzékeny egyensúlyából áll elő a rend? Nem ellentété­ lezéssel bővíthetjük vagy szű­ kíthetjük bármelyiküket is? Nincs-e ára mindennek e földön9 Nem másra terheleme költségként, amit jogként magamat illetőnek vélek? Miben él az egyed, ha kipusztul mögüle a köz? Mivé az egyénre szabható mérték, s már jogunkban “1 rnsátB " retünk-e kollekh tív tatásáért nemzetközileg, ha itthon a közjavak felszá­ molásában já-runk elöl? Mivé aljasult az ember jogainak magasztos eszménye, ha százmil­ liónyi ártatlan mártíriumát kettős mércék aljas cinizmusával kezeli, miközben közösség­ bomlasztó agresszivitásoknak válik szószólójává? Jogvé­ delem az, ami konkrét helyzetek jogszerű megol­ dását lehetetleníti? Jogvé­ delem-e aj óravalóság hiányá­ nak, tehetetlenségnek, parazi­ ta vagy bűnöző életmódnak szentesítése - a mindenkori szomszédság kárára és költsé­ gére? Jogvédelem-e a mások­ ra hárító beavatkozás, ha bea­ vatkozói felelősséggel nem párosul9 Kinek jogát védjük voltaképpen, ha felvilágosult buz­ galmunkban áldozatnak a bűnözővel, rendvédőnek a jogsértővel, büntetésvégrehajtó­ nak a börtöntöltelékkel szem­ beni küzdelmét egy meccs tetszőleges szerepei játszásá­ nak álszent partatlanságával rt szei Dicsőítenünk kel l-e az éppen fen­ nállót9 Jogállapotaink egyben szükségképpeni ek, változhatatlanok is? Miért nem látjuk vi­ lágosan, hogy melyik politi­ kai erő milyen eszményt tart szem előtt9 Politikai és kormányzati prog­ ramként miért nincsenek állan­ dóan bővülő és gondozott gyűj­ temények gyakorlatias kérdésekről és ezekre rövid s hosszú távon adható válaszokról, számon tartva szabályozási tévedéseket és mulasztásokat is, akár jo­ galkotó. akár alkotmányvédő megítélés volt is felelős értük, különösen ha kormányzati hatáskörben vagy egyszerű törvényhozással rendezhe­ tők? Miért nyugszunk bele abba, hogy módosító bea­ vatkozási kötelességét a jo­ galkotó valaha elmulasztotta? Privatizáció elfajulása, £ �bankkonszolidációval elfedett pénzsíbolások, globalizációs zsákmánykörök működtetése, pénzügyi és vállalkozói szféra gyakorlati adómen­ tessége, olajszőkítés, áfacsa­ lás, társasági csalárdság ipar­ szerű üzése, autó- és fémtol­ vaj ló bűnözésre iparok telepí­ tése - ma sem nyilvánította ki senki még: szabályozási vakság, tehetetlenség, netán kormányzati bűnrészesség járult hozzá sokéves háborítatlanságukhoz? Elvont elviségek oltárán kívánjuk-e feláldozni nemze­ tünk jövőjét, vagy a polgári tisztesség boldogulására áhí­ tozunk? Törvényszerű-e, hogy a ' gyarapodás jogszerűségének bi­ zonyítása ne háríttathassék a feltűnően gazdagodóra? Tör­ vényszerű-e, hogy csalárd vagyo­ nok jogilag érinthetetlenné vál­ janak? Törvényszerű-e, hogy gyilkosok és szadista haza­ árulók büntetlen és megnevezetlen maradjanak pusztán azért, mert a magyarság vé­ rében gázolva sokáig tarthat­ ták fenn a nemzettel szem­ beszegülő rémuralmukat? Törvényszerű-e, hogy úszításban, besúgásban és foszto­ gatásban hajdan élenjártak ma demokratikus közvéle­ ményünk tanítómestereiként tetszeleghessenek? Törvény­ szerű-e, hogy századunk oly sok súlyos jogsérelme közül kormányzatunk éppen a szo­ cializmus áldozatainak végte­ len sora tekintetében nem talált még tennivalót magá­ nak? Tehetetlenség, múltunk terhe vagy elv játszik-e közre ak­ kor, amikor állami felelős­ ségű és finanszírozású ügykö­ rök garmada kerül szegmen­ tált önkormányzó szekto­ rokba, mindennemű felelősség elolvadásától kísérten? Ügyész­ ségünk kormányzati alárendelése nem sikerült. Igazságügyünk önjáró érdekvédő kézbe került, elvitatva bárkitől im­ már a kérdezés jogát is: mi és milyen honunkban ma az igazságszolgáltatás? Tudo­ mányügyünk önérdekű önte­ remtő testülethez került. Egészségünket és okítandó szellemünket ugyan még kormányzati felelősséggel gon­ dozzák, vélekedéseinket azonban a mindennapi médiában már felelőtlen üzleti erők kondi­ cionálják. A polgárok hivatalos jogvédelme hipertrofizálódott, köszönő viszonyt sem tartva szülőhazája egyszemélyes in­ tézményével. Mi uralkodik hát a jog uralmában, ha most és nálunk ez vagyon? Quis custodiet ipsos custodes? Alkotmányőreink imént vál­ tottak szabálykövetésre. Már pedig amire nincs hatáskör, annak kikényszerítését jogál­ lamban önkénynek nevezik. Felhatalmazhatták-e magukat bármikor is, hogy alkotmányi útmutatás híján ne hallgatás­ ba burkolózzanak, hanem szabad belátásból, külhoni példából vezessék le tilalmi táblaként jogéletünket s átalakulá­ sunkat megszabó ítéleteiket? Diszkréció lengi át a magyar rendvédelmet is. A szabály megsértése még nem elég ah­ hoz, hogy intézkedés tétes­ sék, eljárás induljon. Pedig korrupciót táplál, ha reagálása fontosságáról a közeget külön győzködnünk kell. Gyakor­ latában jogunk szervezetről szervezetre, megyéről megyé­ re, kerületről kerületre, közegről közegre változik. Intézkedés nem pusztán a szabályból, de az eljárás kényelméből, olcsó­ ságából, divatosságából vagy rutinszerűségéből adódik. A kész helyzet elé állító hivata­ losság mintha már előre szá­ molna azzal, hogy csak keve­ sen engedik meg maguknak a hatósági önkénnyel szembe­ szálló formális eljárást. De végtére is: fenséges jogi eszményeinket felülről ránk tukmált kényszernek kell-e tekintenünk, vagy saját nemesedésünk lehetőségeként? Se­ gítenek-e vállalható céljaink elérésében, vagy inkább pusz­ tán korlátok, netán kínos elte­ relések? Érettünk vannak-e valójában, vagy valakik vi­ lágszelleméért, amit ideo­ lógiák e századi véres uralma s dicstelen elmúlása után vé­ gül mégis ránk akarnak kény­ szeríteni? Nem kellene-e nemzetünket is bevonni e magasztos munkába, áldá­ saiban részeltetve érdekeltté tenni? Sejtik-e az önfennkölt­ ségüktől elteltek, hogy az istenáldotta nép nem elvekből farag teóriákat, de gyakorlat­ ból ítél gyakorlatot. Dr. Varga Csaba A szerző a Professzorok Batthyány Körének tagja, tudományos akadémiai taná­ csadó (MTA Jogtudományi Intézet) intézetvezető egyetemi tanár (PPKE). Kérdései a Kör február 26-i ülésén hangzottak el Dr. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter aszszonyhoz. 13 �Karunk tanárai: ? bennünket. Mindezekért kívánom, hogy idővel — végzős hallgatóink­ ból oktatói karunkat frissítve, mindannyiunk érdeklődését bővítve s a tájékozódásunk munkanyelveinek sorát gazdagitva — újragondolhassuk elő­ deinknek amai modemitás-bódulatban árnyékba borult tudásat, különösen a régi korokból, valamint a természetjogi ha­ gyományt, szembesítve s bízónyára ötvözve is az antropológia mai sugallataival. Szeretnem továbbá, ha összevethet­ nénk különböző (s egyidejű) korok civilizációs tudását és eljárásmódjait általában a jog­ ban (ez az „összehasonlító jogi kultúrák" alakuló diszciplínájának tárgya) és a jogászi szakmában hivatalossá tett s elismert okfejtések területén (ez pedig előbbi részéként az „összehasonlító bírói gondol kodásmód” tárgya), Jó lenne, ha tudományos kuta- Mint Karunk egyik alapítója és meghatározó tanáregyé­ nisége, hogyan látja az Egye­ tem fejlődését, eddig megtett útját és további lehetőségeit? Egy önálló katolikus egyetem létrejöttét nagyszerű pillanat: nagyszerű ihletésének tekintem, az ország adott állapotá­ ban rendkívüli fontosságú s jö­ vőalakító stratégiai lépésnek. Az ország első szabadon választolt kormányában a miniszterelnöki tanácsadó testület tagjaként ma­ gam is közreműködtem az egyetemalapítási szándék futómításában, dr. Antall József miniszterelnök úr támogatásanak megnyerésében, illetőleg a kormányzati támogatáshoz vezetö út egyengetésében A Kar intézményeinek és oktatási programjának felépülését, tanári testületé formáló­ dását, könyvtára alakulását egyértelmű és országosan is kimagasló sikernek látom. Úgy eizem, közel dű, hiszen differenciáltabb, s ezért hatékonyabb, hosszú tá­ von is megnyugtató eredményt ígér. Ezen új korszerűségben rejlik az elméleti stúdiumok hasznos sága. Noha a felsőfokú oktatás világméretű tetjedése gondol kodásmód helyett egyre inkább pusztán eljárásmódok, fogások és technikák elsajátíttatására koncentrál, mindez nem biztosít kreatív, konvertálható, reflektált tudást; csupasz fogaskerékként emberi szalagtechnikát épít be egy már kész, másoktól megcsinált és mozgatott gépezetbe. Világunk változatlanul erőszakos ideológiak világa, mely egyre növekvö mértékben fogyasztja el a világteremtésben földünknek juttatott erőforrásokat, elődeinktöl fánkhagyományozott erkölcsi javakat. Atomizáltságunk egvre költségesebb, s így egyre veszélyesebb is egész ci- kerültünk ahhoz, hogy szakmailag igényes jogászneveiésünkben egyszersmind felelős vilizációnkra nézve. Formális tás, könyv- és folyóiratkiadás jogunk európai vívmány ugyan, is mielőbb intézményesednék ám racionalizáló ereje máris vé- Karúnkon. Ezzel az egyes géhez érkezett: mostantól már intézetek is tudományos ' diszfunkcionalitását műhellyé válnának, könyvtátjük. A most pályán lé- runk pedig tudományos gyűj’lobalizációs kihívás teménnyé. Türelmetlenségre v topái (újra)csatlakozás - még sincs okunk, hiszen a léh zett. noha az utóbbi már önma- lásával természetesen jön majd gában is szétfeszíti modern jo- el ennek ideje. Várom azt is, gunk nemzeti kereteit min- hogy egyetemünk karok, inté­ denütt a kontinensen — intéz- zetek és tanszékek együttműmenyekben, gondolkodásmód­ ködésének színhelye legyen — ban egyaránt Kész válasz se­ párbeszéddel teológusok, böl­ hol sem található; válaszadás csészek, jogászok, közgazdák képességéhez azonban csak ott és informatikusok között. kerülhetünk közel, ahol önálló Hol tanított eddig? Milyen mun­ alkotó gondolkodásra neveltek kakörökben működött korábban? közéleti szerepvállalá: szítsük fel hallgatón resztény hátterünk a tört elméleti és más megalapozó s kiegészítő tárgyakkal egyúttal állam, jog és politika sokszoros társadalmi összefüggését, a tudatos emberi beavatkozás felelős személyességét hang­ súlyozza. Nemcsak hagyo­ mány szól kereszténységünk­ ből, de egy korszerű válasz le­ hetősége is világunk új évez­ red eleji dilemmáira, mely a médiától sulykolt divatos sugalmazásoknál magasabbren14 �Varga Csaba Felnőttéválásom küszöbén két kényszerpálya határozta meg életemet. Érettségi után nehéz fizikai munkát kellett vállal­ nom, hogy egyetemtől eltaná csoló származásomat szemé­ lyes proletármúlttá változtat­ hassam: egyszerű lelkű bányá­ szok közt, életveszélyes kö­ zegben tanultam meg túlélni s embertársaimat becsülni. Ami­ kor pedig e kanyar (s a miskol­ ci nehézipari műszaki egyetem bányamüvelö szakja) után vég­ re Pécsre visszakerültem, még első évben „népköztársaság elleni összeesküvés" gyanújá­ ba rántott bele a politikai rendőrség, országosan százvalahány pap „ifjúság elleni bűntett” címén egyetlen éjsza­ ka eszközölt letartóztatása nyomán. Pécsett ezzel megbé­ lyegzett lettem, hivatalosan demonstrátor sem lehettem Szotáczky Mihály jogelméleti tanszékvezető és Csizmadia Andor jogtörténész dékán mentett át — Kulcsár Kálmán jogszociológus. akkoriban akadémiai munkatárs önzetlen segítségével —| Szabó Imre akadémikushoz, a szocialista jogelmélet urához az MTA Állam- és Jogtudományi In­ tézetébe. Rokonságtól elsza­ kadva, igen szegényen kezd­ hettem így pályámat s közös házaséletünket, de a szakma akkoriban nemzetközileg elis­ mert fellegvárába kerültem. Keményen dolgoztam, szenve­ délyesen. Itthoni érdekkörök helyett inkább külföldi meg­ hívásokban és elismertségben ker­ estem előremenetelemet: számot- tevő időt töltöttem egyebek közt a lundi egyetemen, Yale egyetemén (New Haven), a Waseda Egyetemen (Tokyo), az Ausztráliai Nemzeti Egye­ temen (Canberra), Münster, Trento és Róma (La Sapienza) egyetemein, valamint sokszor visszatérően Edinburghben. Magánemberként milyen kedv­ telésekkel rendelkezik ? Szerencsésnek tudhatom ma­ gam: eredendő érdeklődésem hivatásommá nőtt, amiből nem kell kilépnem pihenés vagy kedvlelés céljából sem. Könyvtáram, olvasmányaim ennek megfelelően meglehetősen széleskörűek: történelemtől filozófiáig, társadalomtudománytól iroda­ lomig teijednek Sokat és szívesén járok bel- és külhoni tájakon, s ezt örömömre egyre gyakrabban tehetem felesé­ gemmel. Remélem, hogy nem­ csak hazánk, de keleti szomszédságunk is belátható időn bélül biztonsággal bejárható lesz Szeretek rövid időket kül­ földi közegben élni — egyete­ men, találkozásokkal, (könyv­ tári kutatómunkával rendes életemet élve. Ilyenkor különősen gyakran iktathatok mű­ zeumot, koncerteket, felfedező 1965), Faculté Interna­ tionale pour l’Enseigne­ ment du Droit Comparé (Strasbourg, 1968, Amster­ dam, 1969, Perugia 1970) Adások: érettségi után 14 hónapig kőszénbánya mély­ szintjén csillés, hogy „ki­ zsákmányoló” származás megbély egzetts égéből „munkás” lehessen; MTA Állam- és Jogtudományi In­ tézete kutatója (1965-től, 1991-től tudományos taná­ csadó), ELTE ÁJK félállású oktatója, tevékenyen a Bibó-kollégiumban is (1982-től, 1992-től egyetemi tanár), kormányfőtanácsos(199! 1994) Tudományos minősítés: kan­ didátus (1977), akadémiai doktor (1991) Szerke szto h izottsági tagság: Current Legal Theory (Leuwen. 1984-), Ratio Juris (Bologna/Oxford, 1986--), International Review of the Semiotics of Law (Liverpool, 1988-), Current Legal Sociology ( On at i, 19 91 -), Magyar Szemle (Budapest, 1992-), Legal Theory (Cam­ brì dge/New Haven, 1993-) .Ver. Varga Csaba Születési hely és idő: Pécs, 1941 május 25. Tanulmányok: Nagy Lajos Gimnázium (Pécs, 1959), Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Egyéb: TEMPUS projektum­ vezető (1990-93; 1995-98), Széchenyi-professzori ösztöndíj (1999-2003). Kar (summa cum laude. Wetzel Tamás 15 �Kriston István: A konzervativizmus politikai ethosza A konzervatív politikai közösség egybeesik a társa­ dalommal és a társadalom konstituálja az államot, amely az egyén és a társadalom fölött áll. Miközben elismeri a kép­ viselet modern parlamenti mechanizmusainak ésszerű­ ségét, egyidejűleg a partiku­ láris kisközösségekre és az in­ formális struktúrákra helyezi a hangsúlyt. A politikai közösség formális struktúráival szemben a lelkiismereti és belső meg győzödésen alapuló erkölcsi összetartozás “láthatatlan kö­ zösségeinek” ad prioritást, amely­ ben kitüntetett terei biztosit az egyháznak,, a családoknak és a tár-•sadalom formálisan szervezetien “élő lelkiismeretének” A konzervatív politikai rend etikai legitimitása: e rend I í 1 igénye arra, hogy érvénye­ süljön és helyesnek, elismerésre méltónak találják, és ezt megfelelő erkölcsi érvekkel is alá tudja támasztani A társadalom önmaga határozza meg értékeken és normákon alapuló identitását. A társadalom politikai közössége konstituálja a politikai uralommal azonos legitim hatalmat (az államot), amely az identitás értékeknek és normáknak megfelelően hozza létre és tartja fenn a tár­ sadalmi integrációt. A konzervatív politikai rend azon kimutatott sajátosságánál fogva, mely szerint mélyen a társadalom szövetébe ágya­ zott: a társadalmi identitás és ennek megfelelő társadalmi integráció megtartásának kö­ vetelménye közvetlen mércéje 16 az államhatalom legitimitásá­ nak. A közvetlen mérce azt jelenti, hogy inás politikai ren­ dekkel (liberalizmus, szocia­ lizmus, nacionalizmus) ellen­ tétben a konzervatív politikai uralom - a társadalom dezintegrációtol megvédésének feladata mellett - a leginkább rendél kézi k szabadon az integráció kapacitásaival és a társadalmi identitás meghatározásának jogával. A konzervatív hatalom széles, kiterjedt és heterogén legitimációs bázison nyugszik, amely a rendnek szilárd stabilitást kölcsönöz. A heterogén legitimációs bázis az eszmei-politikai közösség történeti és etikai princípiumai menten jöhet létre. Az állama­ lapítás és a nemzetalapítás folyamata és történelmi fejlő­ dése által kialakult nemzet politikai rendje és a mindenko­ ri életforma (ethosz) között szoros összefüggés áll fenn Az ethosz lenyomata a politikai rendben mutatkozik. Magyarországon a rendszer- és életforma-váltás miatt még elsösorban a társadalmi identitás probléma van napirenden, en­ nek kialakulatlansaga és nyugalmi helyzet hiánya okán a politikai uralom formája és típusa még váltakozhat. Ugyanakkor egy konzervatív politi kai rend esélyei már két választáson megmutatkoztak, A konzervativizmusnak mély gyökerei vannak a magyar tár­ sadalomban, azonban a törté­ nelmi megszakítottság és a jelen társadalmi organizációs problémái folytán még szembe kell néznie a tömeglojalitás el­ nyerésének legitimációs prob­ lémájával. A jelenkori magyar konzervativizmus az állampol­ gárok engedelmességi kész­ sége elnyerése érdekében a li­ beralizmus, szocializmus, nacionalizmus eszméivel terhelt kompromisszum. Egy tartósan manifesztálódó konzervatív politikai rend esetén sem beszélhetünk Weber meghatározásáról, amely szerint a legális uralomnak kizárólag _ technikai eljárásokkal kell legitimálnia magát. A már bemutatott sajátosságaiból ere­ dően a technikai legitimáció áll leginkább távol a konzer­ vatív legitim hatalomtól. Egy­ részről a konzervativizmus heterogén legitimációs bázisa okán folytonos legitimációra szorul, másrészről a társadalmi identitás «lkai értékeken nyugvó és az állam által védett társadalmi integráció helyettesíthető a nem formális struktúrák “lát­ hatatlan” működtetésével. A konzervatív legitimitás tehát motivumoktól nem mentes. A transzcendentális legitimá­ ció modern formális problé­ ma felvetése. “A korai fejlet­ tebb kultúrákban az uralkodó dinasztiák e rede tm ito szókkal igazolták magukat. így a fá- raók önmagukat mindenekelőtt istenként tüntették fel (például mint Horus isten, Oziris fia). Ezen a szinten elegendőek a narratív motívumok, nevezete­ sen a mitikus elbeszélések. A régi kultúrák hatalmi kibon­ takozásával növekszik a legiti­ mációs szükséglet, már nem az �I i: (folytatás) uralkodó személyét kell igazol­ ni, hanem egy politikai rendet (amellyel szemben az uralkodó vétkezhet). Erre szolgálnak a kozmológiailag megalapozott etikák, a nagy vallások és filo­ zófiák, amelyek a nagy ala+ pítókra: Konfuciusra, Buddhára, Szókratészre, a zsidó prófétákra és Jézusra utálnak vissza. Ezek a racionalizált vi­ lágképek a megtanulható tudás alakját öltik fel. Érvek lépnek az elbeszélések helyébe. Persze léteznek végső okok, egységet alkotó elvek, amelyek a világot a maga egészében (térmészet és ember viszonyában) magyarázzák. Ezen á fákon áll az ontológiai gondolati hagy'omány .... Az újkorban .... élesebben meg kell különböztetni egymástól a teoretikus és a praktikus argumentációkat. A végső okok státusza proble- az új természetjogi elméi amelyek a kialakuló államokat legitinu ?mológiáktól, vallásokig lógiáktól függetlenül & érvényre. Ez a fejlő seaunál és Kantnál a konzekvenciához vezete praktikus kérdésekben, a mák és cselekvések igazoló: nak kérdésében a tartalmi elvek (mint például a Ter­ mészet vagy Isten) helyébe az értelem formális princípiuma lép ... Mivel a végső okok teo­ retikusan már nem tehetők plauzibilissé, maguk az igazolás formális feltételei tesznek szert legitimáló erőre. Az ésszerű mege­ gyezés folyamatai és feltételei maguk válnak elvekké. A szerződéselméletekben Hobbes-tól és Locke-tól John Rawls-ig a természeti állapot­ nak vagy az eredeti pozíció­ nak olyan értelme is van, hogy' megszabja azokat a feltételeket. amelyek kozott egy megegyezés minden részese közös érdekétfogja szolgaim - és így mint ésszerű. érvényesülhet. A transzcendentálissá vált elméletekben Kanttól Kari Ottó Apelig ezek a feltételek az ésszerű akaratképződés általános és elkerül* heteden előfeltételeivé váltak, legyenek azok egyáltalán egy szubjektumba vagy egy ideális kommunikációs közösségbe helyezve. Mindkét tradícióban a lehetséges konszenzuskép­ ződés formális feltételei azok, amelyek a végső okok helyett legitimáló erőre tették szert... az igazolás egyes szintjei setében az érvek elfogadhatóságának formálisfeltételei azok. amelyek a legitimációknak hatékonyságot, konszenzust kiváltó és motiváló erőt pedig a kozmológiai, vallási és ontológiai gondolati alakza­ toktól való eltávolodás során. Feltételezhető, hogy az elér­ téktelenedést folyamatok a tár­ sadalmi fejlődésnek az új tan­ ulási szintekre történő átme­ neteivel is összefüggnek - ezek a szintek pedig meghatározzák a tapulási folyamat lehetővégének feltételeit mind az objektiváló gondolkodás, mind a praktikus belátás dinamikajában. Az újkor legitimitásproblémái szamára mindenesetre döntő az, hogy az iga­ zolás reflexívvé vált. Immár a legitimitás folyamatának pro­ cedúrái és feltételei a legit­ imáló okok. amelyekre a legit­ imációk érvényessége támasz­ kodik. Azon megegyezés esz­ méje, amely az emberek között - mégpedig mint szabadok és egyenlők között - létrejött, meghatározza az újkor procedurá legitimitás-típusát t nem szabad összekeverni a decizionizmussal), ezzel szemben a klasszikus legitimitás-tipust az az eszme rarchikusan rendezhetők Egy túlhaladott szint legitimációi mindegy, hogy mi a tartalmuk övetkező. magasabb szintre 9 átmenettel értéktelenné tak: nem egyik-másik érv, világ rendezett, ez a rend meg­ ismerhető és elsajátítható, Ennek felel meg a szubjektumok megváltozott helyzete is. A mítoszt naiv beállítottságban igaznak tartották. Az Istenről, a Kozmoszról és az Emberiségről szóló rendezett tudás a bölcsek vagy a próféták által áthagyo­ mányozott tudásként ismerhető meg. Azok, akik idealizált feltételek között megegyezéseket kötöt­ tek, maguk vették kezükbe az amely akkor már nem meg­ győző. Egész hagyomány­ tömegek legitimációs poten­ ciáljának ilyen elértéktelene­ dése következett be a régebbi kultúrákban a mitikus gondol­ kodástól, a modern korban 17 �I s ! interpretáció jogát. Ha az em­ ber csak azokat a politikai rendszereket nevezi demokrá­ ciáknak, amelyek a procedurális legitimitás-típusnak felel­ nek meg, akkor a demokrati­ zálás kérdései olyanként kezel­ hetők, amilyenek: szervezeti kérdésekként ... Elképzelhető, hogy egyik nap “a boldogság keresése ” valami mást jelent: például már nem a privát ren­ delkezés alá tartozó anyagi javak felhalmozását, hanem olyan szociális viszonyok létre­ hozását, amelyekben kölcsö­ nösség uralkodik és a kie­ légülés nem az egyik győzelmét jelenti a másik elnyomott szük­ ségletei felett. Úgy tűnik , eb ben az összefüggésben szerepet játszik az, hogy a nevelési rendszer mennyiben kapcso­ lódik a foglalkozási rendszer­ hez, és hogy a szükségletek messzemenően kívülről kor­ mányzott és tradicionális módon lezajló interpretációja változ­ tatható-e ajovőbető (Habermas)" A konzervativizmus tartózkodik a politika (döntés és legitimáció) absztrakt, életide- gén és formális felfogásától, ennyiben Habermas nézeteit kritikai fenntartásokkal lehet kezelni. Ennyiben a legitimá­ ció formális és szervezeti kér­ déssé redukálása nem vehető fel a konzervativizmus poli­ tikai eszköztárába. Ugyanak­ kor nem tagadható, hogy a tár­ sadalmi intézmények nyomot hagynak az emberekben, akik az intézményekre, mint látható és érthető struktúrákra tekin­ 18 tenek, politikai hiba volna ezt tagadni. A konzervativizmus az érvek interpretációjában is a hagyományt követi, de nyitott a társadalom azonos életfölfo­ gásainak, életmódjának és er­ kölcsi meggyőződésének tuda­ tosításában a hit és ész interak­ tív viszonyainak és társadalmi közvetítettségének feltárására. A politika etikai dimenziói egyrészről a politika és morál elválasztására késztetnek, más­ részről a társadalomban élő ember nem mondhat le az egyetemes értékekre alapított cselekvés lehetőségéről A politika és morál szétválasztásának gondolati absztrakciója nem ellent­ mondásmentes. E kérdésben a keresztény seg es konzerva­ tivizmus legnagyobb hatású gondolkodója Bürke: a poli­ tikai rendet döntőnek tekinti az emberiség erkölcsössé for­ málásában. Ugyanakkor az erkölcsi szempont a konkrét törvényt, intézményt, politikai gyakorlatot nem ruházza fel kétségbevonhatatlan erkölcsi hatalommal. A természetes jogokat csak a politika legáltaíánosabb kérdéseinél kell figyelembe venni. A morali- tás egyetemes, a politika vi­ szont partikuláris és össze­ tett jelenség, amelyről alko­ tott tudás csak tradicionális és közösségi jellegű lehet. A politikai élet látszólag az egyetemes értékek feladá­ sára késztet, azonban: az ember nemcsak egyes döntései számára keresi az igaz jót. Kutatása egy további igazság­ ra irányul, mely alkalmas arra, hogy megvilágítsa az élet értelmét, ezért arról a kutatás­ ról van szó, mely eredményét csak az abszolútban találhatja meg ... a személy jelenti a kiváltságos helyet, ahol az ember találkozik a létezés aktusával és ennek követ­ keztében a metafizikai reflexió­ val ... Nem kisebb veszélyekkel jár a pragmatizmus, mely első­ sorban arra jellemző lelkidet, aki döntéseiből kizárja az elméleti meggondolásokat vagyr az etikai elvek alapján történő értékelést. E gondolkodási irányzat következményei súlyosak. Különö­ sen az a demokrácia-értel­ mezés vált általánossá, mely figyelmen kívül hagyja az értékirányú, ezért változhatat' lan alapokat: egy adott maga­ tartás megengedett vagy tiltott volta a parlamenti többség szavazata alapján dől el. Az ilyen ítéletalkotás követ­ kezményei nyilvánvalóak: a fontos erkölcsi szabályok lassan bizonyos intézmények vitáinak hatáskörébe kerülnek (II János Pál pápa: Fides et Ratio enciklika)”. Budapest, 1999. december 30. Kriston István egyetemi hallgató �IRODALMI FEJTÖRŐ 7. $ 1./ “Medve délelőttönként ott állt a kihallgatás balszárnyán, és jelentette, hogy a tanterem nem disznóól. Többnyire az egész szünete ráment... A negyedik vagy ötödik alkalommal azonban, egy hétfői napon véletlenül kapóra jött neki, hogy fel kellett szaladniuk a hálóterembe kihallgatás előtt. Piszkos volt a keze, mert neki lökték a vizelde falának; egy órája utálta már, a kátrány nem jött le szappan nélkül; undorodva fogta meg a ceruzáját, könyveit Fent aztán gyorsan megmosta szappannal, körömkefével, s derűs hangulatban ment vissza, mint aki óriási módon bolonddá tette az egész világot.” jogos», válaszolta. Katonák is fordultak hozzá, «Hát mi mit tegyünk?» «Senkit se bántsatok és meg ne zsaroljatok, felelte, s elégedjetek meg zsoldotokkal».” Az 5. Fejtörő megoldásai: 1. 2. 3 4 5. Lukács 2,29-32 Heinrich Boll: Biliárd fél tízkor Tóth Árpád: Körúti hajnal Elizabeth Barrat-Bu wiing Mondd újra Gion Nándor: Virágos katona Schenek Ágnes és Horváth Melinda I 2 ./ “A Mirabeau híd alatt füt a Szajna S szerelmeink Emléke mért zavar ma Mi volt az orcán ráadás a jajra ■ jí® lalálkozás Szabó Magdával Aimsjátékegy i'arusnuirty dránui befejezésében Izgahnas szellemi kalandra invitál minden érdeklődőt irodalmi estjén a Jogász SzalonEgv esület. Szabó Magda már főbb, miitől éve foglalkozik Vörös­ marty Mihály költészetével életpályájává! s e mélyreható stúdium öíednm-eít a nagvközouség még nem ismer­ hette meg. Ezektől először március 23- án, csütörtökön fél hatkor hallhatunk Kamuk disztennében. Az írónő túra vállalkozik. Irogy egy Vörösmaityról szóló dtáma cselekményének fontos szálait végigvezeti, ám a befejezés lelietőségél a liallgatóságnak hagyja. A közös játék után megismeiitetjük az ó megoldását is. Könnyű a már életében klasszikussá lett írónő előadásá­ nak témát adni hisz. a ktetötégék táritaza szinte végtelen BeszclgetlEtnénk közismert ifjúsági regéméiről (Mond­ ják meg Zsóftkának. Abigél, Tündér Lala), határokon túl is ismert regém értől (Freskó, Az őz. Régimódi történet), egészen a drámákig (Kigyómarás. Az. a szép fényes nap stb) lilébe költészetéig (két kötete után 1949-ben a költő Szabó Magdának ítélték a Baumgarten díjat!).Az írói fejlődés és a megújulás folyamatosságát, mely a műfajok­ ban és tematikájában is rendkívül sokszínű pályát jellemzi, a legjobban talán egy újabb, a Vörösmarty téma példázza. Jöjj el éj az óra veijen Száll az idő itt hagy engem 3 ./ Nem kellett volna őrizetlenül hagyni a tüzet, hogy kialudjon. Azt igerted, hogy mindig gondoskodsz füstről. Röfi nyöszörgése, s tetejebe még az a körülmény, hogy a vadászok közül is többen jajveszékelni kezdtek, Jacknek fej ebe kergette a vért. Kék szemébe újra visszatért az eszelős vadság. Előre lépett.. végre megverhet valakit! s öklével belevágott Röfi gyomrába. Röfi nyögve a tőidre ült Jack fölötte állt. Hangja gonoszul, sértően csengett. Megint kezded, gömböc? Ralph előre ugrott, Jack pedig fejbe vágta Röfit Röfi szemüvege lerepült az orráról, és csörögve a sziklák közé vágódott.” 4/ “Elért az Ősz és súgott valamit esetében, mint Vörösmarty. ieIkz a középiskolában tanult kliséktől elrugaszkodva az életműnek új értelmezést adni. Babits így fogalmaz ..Vörösmaityról beszélni... oly fela­ dat amely előtt az ember valósággal megint diák lesz Áhítatos és féiszeg tanuló, mint hajdanán, mikor szív­ Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az utón Tréfás falevelek. 5./ “«Akinek két köntöse van, ossza meg azzal, akinek egy sincs, és akinek ennivalója van, tegyen hasonlóképpen.» Jöttek vámosok is, hogy meg­ keresztelkedjenek. «Mester, mi mit tegyünk?» kérdezték «Ne. követeltetek többet mint ami kérdezték. «Ne követeljetek többet, h dobogva lépett az önképzőkör pódiumára, hogy elszaval­ ja a Vén cigányt” ( Keresztül- kasul az életemen). A résztvevőknek nem szükséges ismét áttanulmányozni a Vörösmarty életművet elég, ha nyitottak a játékra. Tímár Áron « 19 s �Európai Jogakadémia Európa ma már elképzelhetetlen a közös euró­ pai értékek és az ezek igazi hátteréül szolgáló ius commune Europeanum élő gyakorlata és tu­ dományos művelése nélkül. E gondolatok jegyében indította el a Budapest székhelyű, kelet-, közép-európai régióban elsőként létrejövő Európai Jogakadémia megalapításának gondolatat Dr. Lomniczi Zoltán legfelsőbb bírósági tanács­ elnök bíró, főtitkár, Dr. Ficzere Lajos tanszék­ vezető professzor, az MTA doktora, az ELTEÁJK dékánja, és Dr Czuczai Jenő Europa-jogász, a brudge-i College of Europe vendégtaná­ ra alkotta Szervező Bizottság. Az Európai Jogakadémia az 1999. október 1-én megtartott alakuló közgyűlése során az Alap­ szabály elfogadásával és a tisztségviselők meg­ választásával kezdte meg munkáját Az egyesület céljai között kiemelt jelentőségű a hazánk EU-csatlakozásával kapcsolatos jogi és módszertani ismeretek tudományos igényű ki­ dolgozásában és terjesztésében való közre­ működés elősegítése, a felsőoktatási intéz­ mények európai közösségi jogi képzési tevé­ kenységének és kutatómunkájának segítése. Ennek érdekében szakmai tagozatok álltak fel élükön egy-egy egyetemi tanárral (pl. Bírói Tagozat, Emberi Jogi Tagozat, Európai Agrárjogi Tagozat, Európai Büntetőjogi Tagozat, stb.), illetve az Európai Jogi Akadémia elnöksége külön létrehozott egy joghallgatói tagozatot is. E hallgatói tagozat célja, hogy a joghallgatók európai jogi tanulmányait támogassa itthon és külföldön egyaránt Nemzetközi szimpóziu­ mokat, szemináriumokat és konferenciákat szervez, kiadványokat publikál, megjelenteti az európai jogi elvi és gyakorlati kérdéseit tárgya­ ló hallgatói publikációkat. Mindazon hallgatók, akik, az Európai Jog­ akadémia Egyesület tagjai soraba szeretnének lépni, ki kell tölteniük egy belépési nyilatkoza­ tot, amely átvehető a HŐK irodán. Különösen azon hallgatok jelentkezését várjuk, akik az Akadémia munkájában közvetlenül is részt szeretnének venni (HŐK iroda). További információt lehet kérni: vnci Ildikótól (hallgatói referens) • Balogh Andrástól (HŐK Elnök). Aktualitások Európai Jogakadémia Joghallgatói Tagozatának Konferenciáj Pécs, 2000.április. 8. ''Lesz-e \ Téma: A középkorb hasonló gondolkodói arra keresi a választ, a területen. égi jogból közös jog (ius commune)? mai jog recipiált változatai közös intézményeket, Tétre az európai országok jogában. A konferencia íjon a jelenleg hatályos közösségi jog hol tart ezen Előadók: _ Dr. Benedek Ferenc professor emeritus, Dr. Béli Gábor, Dr. Chronowski Nóra. Dr. Kajtár István, Dr. Kecskés László, Dr. Kiss György, Dr. Maczkonai Mihály. Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet. Helyszín: Pécsi Tudományegyetem Hallgatói referens: Székely Gábor További információ: 06-30-2276-142, e-mail.szekely@ajk.pte.hu �Nmcs kivétel, sőt... Az ítélet III. évfolyam 2. szá­ mában meglepve olvastam a Hallgatói Önkormányzat tantervi 4 i $ javaslatait. Az “Általánosságban elmondhatjuk” kezdetű bekezdés döbbentett meg. Az évfolyam­ dolgozatokról szóló résszel telje­ sen egyetértek. Ezenkívül, hogy az I-m évfolyamon a tanulmányi átlag utolsó 10%-át -az ígértek szerint- elbocsátanák, szinten megértem. Ezután arról értesül­ hettünk, hogy a Számtáv tagoza­ tot teljesen meg kívánják szüntetni. A következő bekezdés lepett meg igazán, amiben az áll, hogy a HŐK szeremé elemi, hogy a levelezős és nappalis hallgatók diplomájának a minősítésé ne legyen egyforma, Mindezt csak azért írtam le, hátira valaki nem olvasta a cikket, és nem tudná hogy most miről is szeretnék egy pár szót szólni. Jómagam is CSAK egy szám­ távos hallgató vagyok. Először is azzal szeretném kezdeni, hogy sok társammal együtt nem azért választottuk ezt a tagozatot, mert úgy gondoltuk, hogy könynyebben juthatunk egy jó diplomához, mintha nappali tagozatra járnánk. Ez igaz szerin­ tem sok levelezösre is. Az én esetemben például ez úgy történt, hogy levelezőre -köszönhetően saját naivitásomnak-be se adtam a jelentkezési lapot, nappalira pedig kevés volt a pontom (2 ponttal maradtam le), és utólag már csak a számtávra tudtak fel­ venni. Ebből is látszik, hogy mindössze pár pont az eltérés a között, hogy valaki nappalis, levelezős vagy éppen számtávos lesz-e. Úgy gondoltam, ha számtáv, hát számtáv, a lényeg hogy felvettek Abban teljesen egyetértek, hogy a levelezős ill. a számtávos hall­ gatók nem részesülnék egyenlő színvonalú oktatásban a nappa­ lisokkal: túl kevés az oraszam. a tantárgyankénti 6-15 előadás. Azt nem tudom, miből gondol­ ják, hogy különböző és kevesebb a tételsor illetve a tananyag Én különbségek (ha már csak az előadások számára és a speciálkollégiumokra gondo­ lunk) a nappalis és távos hall­ gatók között, de a vizsgáztatók sajnos általánosítanak. Felvetődött az a probléma is, hogy azok a hallgatók, akik nem dolgoznak szívesen felvennének a nappalihoz hasonlóan köte­ lezően választható tárgyakat, ugyan csak 11. éves vagyok, de valamint speciálkollégiumokat. elmondhatom, hogy az első év­ Erre azonban csak úgy van mód, ben ugyanolyan tételsor szerint ha az illető előadó engedélyezi (kivéve az Egyetemes jög^^ (ha még nem telt be a létszám­ ténetet, ahol a szigorlati tételsor keret), de ez esetben sem szá­ tartalmazta az első féléves anyag mítják bele a tanulmányi átlagba, jórészét is. nemúgy. mint nap­ örüljünk, ha egyáltalán beír­ palin), és ugyanolyan mennyi­ hatjuk az indexbe. A Számtávos ségű anyagból kellett számot Képzés még szintén nem kifor­ adni, jelzem sokkal kevesebb rott az I. évben szinte használ­ előadással a hátunk mögött. H. ható anyag nem is volt a gépen, évfolyamon a főtárgyak szintén most II évben már kielégítő a megegyeztek, a tételsor sem­ helyzet, az összes tárgyról talál­ miben sem tért el, a tananyag ható információ, előadásjegyzet. mennyisége sem, csupán szintén Mindezeket csak azért írtam le, kevesebb volt az előadás Alkot­ mért úgy gondolom, az Egye­ mányjogból van némi eltérés temnek is meg kellene adnia a félévkor és év végén is van kol­ megfelelő feltételeket a távok­ lokvium, míg nappalin csak év tatásban résztvevőknek, hogy a vegén, A többi tárgy nagyjából nappalihoz hasonló színvonalú mindenben megegyezik. Más oktatásban részesüljenek, mert megoldás nem leven bejártunk amíg ebben nem egyenrangú femár aki tehette- a nappalis lek a hallgatók, addig vélemé­ előadásokra külön engedély nyem szerint nem beszélhetünk nélkül, ugyanis az előadások arról, hogy a diplomában is anyaga szintén a vizsga részét minőségbeli eltérések legyenek. képezi, és ami szombatonként Remélem sikerült ezt a kérdést a elhangzik az minimális (nem az tavos hallgatók szemszögéből is előadók hibája, hanem idő­ megvilágítanom, célomnak meg­ hiány), A megkülönböztetés felelően szempontjából a vizsgán szinte “negatív diszkrimináció” éri a levelezős és számtávos hall­ Deák Etelka gatókat a szó szoros értelmében. n. Számtáv Természetesen vannak tudásbeli 21 ■ww««wx«« i ? �A cigánykérdés Magyarországon s í Ij- Beszélhetünk e ma Magyaror­ szágon cigány kérdésről? Igen beszélhetünk, hiszen attól a pillanattól kezdve, hogy mind a tudományos, a civil és a poli­ tikai társadalom részéről elis­ merésre került az a tény, hogy van cigány probléma, igen is nem lehet ettől a kérdéstől el­ zárkózni. Egyetemünkön ez év március 8-án előadást tartottak a fennt említett szféra képvi­ selői. Több tucat statisztikai ér­ tékelést hallhattunk arról, hogy igenis létezik Magyarországon szegregáció, végzetes megkü­ lönböztetés. A demográfiai értékelés során rámutattak ar­ ra, hogy a cigány lakosság szü­ letési mutatói jóval magasab­ bak mint a magyar lakosságé Míg ’92-’93-as adatok szerint 450-460 ezer, addig 2000-ben 500 ezer cigány él Magya­ rországon (becsült adat). Min­ dezt összefüggésbe hozták azzal a ténnyel, hogy az iskolai végzettség meghatározó a szülési hajlandóságra (minél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik az egyén akár magyar, akár cigány _ annál magasabb ez a szám), s mivel a cigányság körében igen alacsony az iskolázottsági mutató észérvekkel magya­ rázható ez a szám. Felmerül a kérdés valójában csak ez a tényező jelenik meg ebben problémaként? Nincs-e kul­ túrál i s, szoci ali záci ós-társ adal mi szegregáció is jelen, amely­ ben nem csak a magyar lakosság hibás? Amennyiben elismerjük, hogy 22 Magyarországon több száz éve jelen van a cigányság és nem asszimilálódott közösségük, akkor miért nem tudtak integ­ rálódni társadalmunkba? Hi­ szen ez a több száz év lehetővé tette volna számukra, hogy tö­ kéletes módon kiküszöböljek a dezintegrációs tendenciákat. A magyar társadalom fogalmi problémákkal küzd (és ebben a médiának jelentős szerepe van!), hiszen attól a pillanattól, hogy a cigányság megkülön­ böztetett figyelmet kíván magának és külön pénzesz­ közöket igényel szocializációs és integrációs problémáinak leküzdése végett, miért tekin­ tik szegregációnak azt, hogy pl. vannak iskolák, amelyek külön cigány osztályokat indítanak. Az előadók kifejtették, hogy a cigány gyerekek többségének beilleszkedési problémái van-­ nak, már az általános isko Iában, s igen magas százalékú-­ kát (példa BAZ megye kbr 50%) kisegítő (enyhén fogyatékos) iskolákba tanácsolják. mivel nem tudnak beitleszkedni az iskolai rendszerbe. Nem csak a szellemi képességeikkel van probléma, hanem például nem beszélnek magyarul, ingerszegény kornyezetben élnek, stb.. Igen is létre kéne hozni olyan iskoIákat, amelyek a cigány gyerekék szocializáltságát, felemel­ kedését segítené elő, perspek­ tívát nyitna számukra a to­ vábbtanulás során. A munkaképes férfi lakosság esetében ’93-as becsült adatok szerint 30% rendelkezik mun­ kával, amelynek 70%-a idény­ munkaként jelenik meg. Vi­ szont igen érdekes statisztikai adat az is, hogy míg ’84-ben a 45-49 éves c. férfi lakosság 13%-a, az 50-54 éves c. férfi lakosság 23%-a volt rokkant­ nyugdíjas, addig ’89-ben ugyanez a szám a 45-49-es korosztálynál 30% és a 50-54­ es korosztálynál 48%. Tehát megállapítható, hogy ’89-ben majdnem minden második 50 év körüli cigány férfi rokkantnyugdíjas, súlyos szellemi, vagy fizikai problémákkal küzd Biztos, hogy jelentős szerepet játszik az is, hogy a rendszerváltást követően megszűnt a kényszerfoglalkoztatás és utcára került a majdnem egy millió tényleges munkanélküli, de nem indokolt az ilyen arányú eltérés megjelenése. Az előadáson jelen lévő államtitkár helyettes kifejtette, hogy a kormány középtávú cselekvési programja mit jel­ képez és milyen eredményeket vár tőle. Külön cigányügyi tár­ caközi bizottságot hoztak létre, amely munkájába több minisztérium is jelentős szerepet vállal, es munkájuk során jelentős szerepet szánnak a cigány civil szervezeteknek, amelyek aktívan részt is vesznek ebben. Kérdésünkre, hogy az a folyamat, amely a cigányság helyzetét kívánja rendezni, mikorra jut el egy olyan stádiumba, mikortól nem beszélhetünk cigány kérdésről felhang nélkül meg­ tudtuk, hogy ez az integrálódási �folyamat több évtizedet is éppen aktuális nagypolitika igénybe vehet. Hát igen, van mit kormánypártjai (és ez néha el­ behoznunk, van mit tennünk. lentétes a cigányság valós ér­ A probléma megoldása és a dekeit szolgaló tevékenység­ folyamat gyorsítása, valamint gel). A kormánypártok általáhatékonyabbá tétele érdekében ays bán azzal a válasszal söprik le legfontosabb a kommunikáció a cigányságot képviselő szerjavítása, a kétoldalúság erősítése vezetek - időnként valóban túl­ lenne az elsődleges feladat, zott igényeit -, hogy erre most Ennek kapcsán azonban mind a nincs pénz. Ez a válasz ebben a két félnek kellő mértéktartást formában valóban nehezen takellene tanúsítania a programok madható, de ha az ember végig és célok megfogalmazása és gondolja ennék a problémának megvalósítása kapcsán a lényegét könnyen juthat arra Az együttműködésben kellene szorítani a politika sze- nincs ra pénz, mert annyi pénz< repét olyan csekély mértékűre, böl másra költve -----*"’LL több sokkal amilyenre csak lehet. Látni rövidtávú (közgazdaságilag kell(ene) azt, hogy ez nem po­ magyarázható) gazdasági-tárlitikai kérdés, hanem társadal- sadalmi előny és politikai tőke mi és szocializacios probléma, kovácsolható, mint ha a ci- sághü adatokhoz való hozzá­ jutásban nyújthatnának segít­ séget, amely esetében nem sze­ rencsés csak és kizárólag a sta­ tisztikai adatokra támaszkodva _ kialakítani véleményünket, hiszén ezen adatok majdnem mindén esetben becsült adatok) és miután ez megtörtént akkor kellene megoldásokat keresni, úgy, hogy a politika szerepe szinte csak a program megvalósításhoz szükséges pénzforrások parlamenti jóváhagyásában és kont- S mint ilyen a megoldása nem szorítható a négyéves válasz­ tási ciklusok határai közé. Ez a megállapítás igaz mindkét oldal szereplőire, a jelentősebb parlamenti politikai pártok számára komoly szavazóbázist jelent a cigányság, míg a ci- gánykérdés megoldására torditanák. Felvetődik tehát a politikai akarat hiányának a kérdése az egyik oldalon, míg a ciganysagot képviselő szervezetek légitimitásának kérdése a másik oldalon (kiket képviselnek Ök désèt. A media ugyanis mint a társadal mi vél eményformálás legjelentősebb szereplője szintén aktiv részese kell, hogy legyen ennek a folyamatnak; szintén nem rövidtávú érdekek menten. Nem szabad, hogy a probléma az eladható - nem gányságot képviselő szervezetek csapdahelyzetbe kerülve, azzal küzdenek, hogy úgy kép- valójában0). A már korábban említett kölcsönös együttműködés, valamint a mértéktartás eladható, bináris kód mentén kerüljön megjelenítésre. Úgy hiszem, ha a fentebb meg­ viseljék a cigányság érdekeit, hogy közben az újraválasztásük jár a fejükben, amíg nem tudnak egységes képet mutatni, mind a társadalom, mind a politikai élet felé valós érdekek képviseletét nem láthatják el. 'A így igen nehéz megfelelő me­ kellene, hogy segítse a jelenleg igencsak döcögve haladó folyamatot, A cigány szervezeteknek segítséget kellene nyújtaniuk abban, hogy megismerhessük a cigányságot (az (elö)ítéletek tmelegágya ........................................ a nem-tudás)- tehát. szociológiai kutatások, felmé­ rések formájában feltárni a problémák gyökerét ( a ci­ gányságot képviselő szerve­ zetek például a cigányság kö­ rében érezhető ódzkodás le­ küzdésében, valamint a való­ fogai mazottakat sikerülne megvalósítani, énnek a szellemi­ ségnek megfelelően akkor egy olyan Magyarországon élhetnénk ahol sem cigánykérdés- goldásokat találni. A cigány­ ság képviselői ugyanolyan po­ pulista akciókat vezényelnek le és választási szólamokkal próbálnak nagyobb népszerű­ ségre szert tenni, mint az A problémakör vonatkozásábán meg kell még vizsgálni a két fél közötti kommunikációs csatornák, valamint a társadalom felé történő kommunikáció szerepet, jelenlegi mükö- röl, sem más nemzetiségek, kisebbségek (román, zsidó, stb.) nevéhez kapcsolt kérdésről-problémáról sem lehetnekellene többé beszélni. Boros Árpád, Jóna Tibor 23 �Jog és internet Merre haladhat ez a rovat? élvezni az infosztráda szolgál­ tatásait. Csak példaként egy A fenti alcím nem költői netfüggö ismerősöm gépe 100 kérdés akar lenni, hanem vala­ MHz processzor, 32 MB EDO mi olyan ’provokáció’, aminek RAM /ez a memória mennyi­ hatására esetleg több kérdés sége, általában a több jobb/. I érkezik az ítélet postaládájába. 4MB S3 Virse videokártya, Nem azt mondom, hogy kevés SB16 kompatibilis hangkártya, érkezik, hanem azt, hogy sze­ 2,1 GB merevlemez /itt megint rintem nagyjából ugyanazok csak jobb a nagyobb, különö­ az emberek tesznek fel újabb sen a letölthető adatok meny? kérdéseket. Ez két dolgot je- nyisége tekintetében/, 12X Ilenthet, ami egyből három, ka­ CD-ROM, 1,44 floppy. runkon, hála az első évi infor­ Ez a gép már két éve szolgálja matikai oktatásnak, szinte eme ismerősömet. Nem azért mindenki tökéletesen eliga­ nem szerez jobbat, mert nincs zodik a neten. Ha ez így van, rá pénze, hanem, mert semmi nincs szükség erre a rovatra. szüksége rá Nem árt, ha gyors Átadhatná helyét valamilyen a videokártya, minél nagyobb Ijogiasabb témának, aminek a merevlemez, valamint jó a több gyakorlati haszna van. monitor. Ami igazán fontos, az Jelentheti ezenkívül azt is, a modem minősége, illetve se­ hogy nem érdekelnek senkit az bessége, Nem érdemes ma már internet lehetőségei, pláne nem 56 kbps sebességűnél lassab­ az ott fellelhető jogi dokumen­ bat venni (lehetőleg a Posta tumok. Azért megjegyzem,; által bevizsgált, engedélyezett hogy a Magyar Közlöny netes modellt). kiadását 3, azaz háromnaponta Egy ilyen gép már 50.000 frissítik, ami sosem látott nap­ forintból kompletten hazavi­ rakészséget jelentene annak, hető, semmi sem indokolja a aki itt nézne utána az őt éppen netezésre, szövegszerkesztésre kínzó probléma jogi megoldá­ használt PC ennél drágább kiépítését. Persze aki szímulásának. A harmadik lehetőség, hogy én tercsodákat. lövöldözős ak~ nem csinálok jól valamit. ciójátékokat akar futtatni, Ezzel kellett volna kezdenem, lehetőleg 2560X2048- as fel­ hiszen az olvasónak mindig bontásban, röccenésmentesen I igaza van. Ennyit a lanyha /Üdv. Facol/, annak ez kevés, érdeklődésről. Térjünk át ezennel a feltett kérdések megválaszolására. Kérdés: Milyen gép kell ahhoz, hogy valaki normális sebes­ séggel tudjon internetezni? Válasz: Már szinte elavult konfigurációjú PC- vei is lehet I 24 de nem ez az igény az általánosan jellemző. Az igazi feneség ott van, hogy semmit sem ér a gép, legaláb­ bis a net elérése szempontjá­ ból, ha nincs internet- szolgál­ tatónk. Igazán ez az a pont, ahol mindenkinek el kell kez­ denie számolni. Általában kissé késő észbekap­ ni akkor, amikor anyu célza­ tosan kopog a homokórával a számítógépasztalon, esetleg valamivel később a fejünkön. Ha valaki el akarja kerülni ezt a retardációt, az tájékozódjon a szóba jöhető szolgáltatókról. Ezzel már a második kérdésre térünk át, azaz: Melyik a legol­ csóbb, legjobb szolgáltató? Nem szeretnék ingyen­ reklámot csinálni, úgyhogy csak cégnév nélkül a fontos kritériu­ mok: - Helyi hívással kapcsolatba lehessen lépni választottunk­ kal. - Az alapdíj lehetőleg tartal­ mazzon valamennyi ismerke­ dési időt. Van olyan cég, ame­ lyiknél ez 10 teljes óra. Ez azért fontos, mert egészen más a Kar gépeivel, ingyen bolyongani az adattengerben, mint otthon az órát figyelni és köz­ ben adatokat letölteni. - \em árt tájékozódni az egyes díjcsomagok közti ugrás árá­ ról, illetve arról, hogy hány kü­ lönböző csomag áll rendel­ kezésre. Sok helyen, ha túllé­ ped a csomagban meghatározott időt, figyelmeztetést kapsz. Ilyenkor választhatsz, hogy átlépsz- e egy másik díj sávba, vagy abban a hónapban már nem csatlakozol a virtuális világhoz. Egyéb szolgálta­ tóknál ilyen nincs, csak a számlából értesülsz róla, hogy hová tűnt az életedből néhány röpke óra. Tapasztaltam már, mekkora meglepetést tud okozni egy ilyen papírdarab. �Azután persze lehet fogadkozni, hogy: legközelebb oda­ figyelek; majd jól nézem az órát; beállítom az ébresztést, stb., általában nem segít, külö­ nösen, ha már képzett kalando­ zó lettél, akik egyre másra ta­ lálja meg az érdekesnél érdékesebb helyeket, oldalakat, Sok szempontból rosszabb a webezés a dohányzásnál, sokszór drágább is. - Mindenképpen tudjuk meg, hogy a szolgáltató milyen vonalfajtával csatlakozik a netre Ennek is fontos szerepe van, mivel nagyobb kapacitású, di "­ gitális vonalnál nem kell több­ ször beloggolni Általában ez a legfőbb bosszúságok okozója Feltárcsázod a szolgáltatót, aki már ilyenkor számláz. Beje­ lentkezel, elkezdenél bármi­ lyen tevékenységet, mire a kapcsolat megszakad. Kezd­ hetsz mindent elölről. Persze újabb számlázás és alapidőcsökkenés árán A vonal mi­ lyensége befolyásolja a letöltés sebességét is, tehát erre is érdemes figyelmet fordítani. - Nem mellékes körülmény, hogy ad- e a szolgáltató tele­ pítő alkalmazást, vagy sem? Ha ad, egy csomó problémát a program old meg helyettünk, ami rengeteg ősz hajszál kia­ lakulásától menekíti meg a próbálkozót. - Szinte alapvetőnek tűnik, de nem az: jó, ha a pult másik ol­ dalán álló alkalmazott türel­ mes és segítőkész. Csak sze­ mélyesen lehet bejelentkezni egy szolgáltatóhoz, de ezt a kellemetlen és fáradtságos pro- cedúrát is tehetjük .hasznossá azzal, hogy laikus kérdéseink­ kel bombázzuk a velünk fog­ lalkozó munkatársat. Ha kér­ déseinkre pontos, világos, kie­ légítő választ kapunk, a meg­ felelő helyre jöttünk. Ha értei metléh, homlokráncolva, ide gesen előadott tőmondatokat nyerünk jobb, ha elhúzzuk a csíkot. Amelyik cég mar a friss ügyféllel is lekezelően bánik, később még pocsékabb bánásmódot fog megengedni magának Ha csakis ezen cég jöhet számára elérhető a gépek szá­ ma miatt, igyekszem megbe­ szélni Dósa úrral, hogy me­ goszthassam Veletek az ott el­ hangzottakat. Ennyit a konku­ renciáról. Ezennel búcsúzom, a követ­ kező alkalommal egy európai körültekintést tervezek, mely­ nek során meglátogatjuk más országok parlamentjeit, mi­ nisztériumait, fellelhető jogi dokumentumait. Ha bárkinek van ötlete, kérése, hogy milyen témával foglalkozzam ajövenszoba, akkor pedig kérjünk dobén, az üzenjen valami valamilyen nyomtatott tájémódon. Ennyit rólam. vx^x-x-x-x-x-x * . . ♦* ,^:N'x':':j:;x':’x’xv:vx’x-xbíX\N^ •* koztatot, esetleg egy telefonszámot, ahová problémáinkkal fordulhatunk. Abban a végső Jó keresgélést mindenkinek: esetben, ha ilyenekkel sem tudnak szolgálni /volt már rá RICO4™ példa/, tényleg nincs több ke­ resnivalónk az adott cégnél szszabol cs@usa.net Egy ilyen hely nem szolgáltat, hanem mi leszünk a kiszolgál­ tatottak, rögtön az első, Hirdetési tarifáink: gyanúsan magas összegű ___ számlánál. Ilyenkor már az 'ühüm- ühüm’ nem segít, sőt Belső oldal (ff): még az ’ejnye, no’ kifejezés is 1/1 $0.000,- Ft mérsékelt hatású: vagy pere­ 1/2 ;.13.000,Ft lünk vagy fizetünk Ennyit a .•fxx-x-Xy. :x ’ szolgáltatókról Megtudtam, hogy az egyetem informatikai atyja, De Dósa Imre hétfőnként 17 órától előadást tart, Jogi dokumen­ 1/3 ; 1/4: 1/8 : 8.000,- Ft 5.000,-Ft 3.000,-Ft Borítólap (színes): tumok az interneten címmel Biztos vagyok benne, hogy az ő tapasztalata és tudása sokkal tartalmasabb jog és internet bemutatást tesz lehetővé, mint amilyen lehetőségekkel én ren­ delkezem. Mivel ez az előadás szűkös létszámú hallgatóság 1/1 1/2 1/3 1/4 30.000,- Ft 18.000,- Ft 10.500,- Ft 6.500,- Ft �í Színházi darabok kínálata I Március 27-én ismét színházi világnap, ismét rendhagyó színvonalas programokkal: kulisszajárás, díjak, gálák, új toárját Csehov darabok szí­ nesítik. Az olyan sokszor, és különböző szereposztásban műsorra tűzött darabok már kívánnak leckét venni, ha tanácsra szorulnak nézzék darabok színretüzése, melyek­ ről bővebben a következő irásunkban számolunk be. - De hagy addig is a segítségetekre legyünk abban, hogy könnyebben válo­ gathassatok a darabok kavalkád- elkoptatottnak tűnhetnek, ám sose unalmasak, mert közheh pedig örök, viszont csak 16(1) éven felülieknek ajánlott! ugyan, de Csehov minden darabja olyan, mint az élet. Közülük kiemelnénk Sirály című darabját, amelyben Arthur Miller: Pillantás a hídról. -Amerika, munkás­ ja közül, ízelítőt adunk a március havi kínálatból: Az “újonnan” felépült Ma­ ¥ I család, húsba vágó kérdések. El menjen-e dolgozni a lány? Be fogadj ák-e az újonnan érkezőket? Ha a hídról nézzük a távolodó hajó örvényt, minden tűnik kavarta másnak dách Színház- és Kamarábán ajánljuk figyelmetekbe öt szereti Corie és Paul történetét (Neil az író másik remei Simon: Mezítláb a Parkbán). Betekintést nyerhetünk a friss házasok fenekestül fel- Ványa Bácsi Megemlítendő továbbá A!« bee: Nem félünk a farkastól a forgatott életébe, vagyis megtudhatjuk, milyen az mikor című darabja Mint minden egy kezdő és ambiciózus ügy­ véd-férj (Cseke Péter) és egy feleség szerepében tündöklő (Für Anikó) kissé bolondos van egy férfi és egy nő: Martha (Csomós Mari) és musical Padlás 9-99éves ko­ rig mindenkit elszórakoztat. Eszenyi Enikő, Halász Judit, leány egymásra taial. Az Isten Pénze című musical Dickens Karácsonyi Ének vigyáznak egymásra, mind­ ketten számítanak a másikra. Csak éppen mindezt titkolják- című híres regényéből ké- főleg a másik előtt.. szült. A jó szórakozást már a szereposztás biztosítja: Huszti Péter, Szerednyey Béla. Du? -ahogy Kosztolányi irta-: “mindenki boldogtalan, min­ denki vágyakozik, mindenki szeret és mast szeret, mint aki meg a Körbe-Körbét: Tíz kép. Öt férfi. Öt nő. A téma nai Tamás, Cseke Péter, Vikidál Gyula. Látványos, érzel­ mes, humorral átszőtt játék, ive a valamire való műbén. itt is Georg (Bálint András). Imádják egymást, féltőén A József Attila színház darabjai közül a Bánfly Gyöngy rendezte: A csodálatos mandarin ügy -et ajánljuk a figyelmetekbe A korabeli do- melyet mindenkinek ajánlunk Nem hiányozhat a Madách kumentumok, tanulmányok, palettájáról a klasszikus Em­ ber Tragédiája, továbbá Mikszáth, Örkény, Arthur összeállított Miller, Victor Hugó és Thomas Mann művei sem. A Radnóti Színház reper26 naplók, levelezések alapján előadás során Bartók Béla és kortársai ,, , " . .■'■ÖV ■' ' 1 • , eletet, pályáját ismerhetjük meg egy egészen más szem­ szögből. Akik pedig szerelemből A Víg Színház 1988 január­ jában bemutatott darabját még mai napig teltházzal Tahi Tóth László főszerep­ lésével szintén nagy siker a Sylvta, mely kutyásokat és kutyagyűlölőket egyaránt elbűvölt már a világ számos színpadán. Az itt megemlített előadá­ sokra, továbbá bármely szín­ ház, bármely darabjára jegyek a HÓK- irodában rendelhetők meg. Hétfőnként pedig déltől kettőig személye- sen is a segítségetekre leszúnk, ha egyéb darabok tartalmára vagytok. is kíváncsiak "Eszterek3 �••.... ■....... 2000 Perces Fociderbi 2000. március 30-31-én aPPKE-JÁK, aPPKERésztvevő csapatok: A PPKE, KRE, ELTE BTK, a KRE-JÁK, a KRE-BTK, az ELTEegyetemek jogász és bölcsész karainak 3- 3 ÁJTK, az ELTE-BTK összefogásával 2000 csapata. perces jogász-bölcsész rangadóra kerül sor á : B A tornán folyamatosan hivatalos játékvezető Margitszigeti Atlétikai Centrumban. A rendezvény szervezését az egyes karok hall­ gatói önkormányzatainak külügyi bizottságai kezdeményezték. A sikeres együttműködésnek köszönhetően számos szponzort sikerült meg­ nyerni a rendezvény támogatására. így többek között minden játékos biztosítva lesz a rangadó alatt. A résztvevőknek pihenési es felfrissülést lehetőséget, valamint egyszeri meleg élelmet biztosítunk. A hagyományteremtő kezdeményezésre a média számos képviselőjét is meghívtuk. így Tv műsorok és az írott sajtó képviselőit. Az esetlegesen felmerülő sérülések ellátására állandó orvosi ügyeletet biztosítunk A játékosok mellett sok szeretettel várunk min­ den érdeklődőt, akik lelkesen buzdítják a csa­ patokat. Nekik további szórakozást a Café Leger esti programja biztosít. (Jelentkezés a HŐK irodában a kari szervezőknél.) Versenykiírás 2000 perces fociderbire A torna időpontja: 2000 111.30. 14.00 — 111.31 24 000 helye: Margitszigeti Atlétikai Centrum 20x40 méteres kézilabdapályán Lebonyolítás: jogász - bölcsész mérkőzések körmérkőzéses szisztémában fog közreműködni. Játékszabályok: hazaadás nincs bedobás és “berúgás” is lehetséges kiállítások: 2 perc, 5 perc ill. végleges A felmerülő kérdésekre a csapatok eligazításakor adunk választ. Csapatok létszáma: 10 fő (5+1 játszik) + 3 fős kisegítő személyzet Program: Csütörtök 14.00 csapatok eligazítása, öltözői elhelyezés 14.30 ünnepélyes megnyitó 14.40 kezdőrúgás 21.00 esti táncos, zenés mulatság a szurkolók­ nak, hallgatóknak, érdeklődőknek, valamint a csapatoknak 04.30 a mulatság vége Péntek 21 30 esti táncos, zenés mulatság a szurkolók­ nak, hallgatóknak, érdeklődőknek, valamint a csapatoknak 24.00 “2000" perces foci vége redményhirdetés, díjki- ; :üii;;u ’ 2000 pere« foci Maigitszigeti Atlétikai Centrum Március 30-31. Csütörtök 14.00 - péntek 24.00 Café Leger szurkolóknak, együt­ térzőknek bulizóknak és a ^soknak J Marci Március 31. péntek 2000 perc foci - 2 nap buli További információk a HŐK irodában �Örömmel értesítjük tisztelt Ügyfeleinket, hogy bankfiókunk kibővült és megújult szolgáltatásokkal áll rendelkezésükre. . Nyitva minden igény előtt! Teljeskörű lakossági szolgáltatásaink: Lakossági forint bankszámla -vezetés: Bankszámlára történő készpénz be-, illetve kifizetés TELEBANK szolgáltatás (2-36-66-66), folyószámla-hitelkeret biztosítása Átutalások ( munkabér, nyugdíj stb.) fogadása Állandó és eseti átutalások teljesítése Közüzemi számlák rendezése (díjmentes limitfigyeléssel) Bankkártyaszolgáltatások ( 7 különböző bankkártya) tartós betételhelyezés ( 7 és 14 napra továbbá 1-12. Illetve 18 hónapra) Lakossági devizaszámlavezetés, valuta forgalmazás Értékpapírok forgalmazása, tőzsdei megbízások teljesítése Lakossági hitelek nyújtása: Személyi és áruhitelezés, devizafedezet mellet nyújtott hitel Lakásvásárlási és lakásépítési kölcsönök nyújtása (állami kiegészítő kamattámogatás igénybevételével) Lakás felújításra, korszerűsítésre-, bővítésre nyújtott kölcsönök (támogatás nélkül -lakástakarékpénztári szerződéssel rendelkezőknek is) lakásépítési kedvezmény és adóvisszatérítési támogatás igénybevétele Vállalati folyószámla vezetés: Válallati forint és deviza bankszámlanyitás készpénzforgalmazás a bankszámlához kapcsolódó megbízások átvétele Egyéb szolgáltatások: Évgyűrűk magánnyugdíjpénztári belépés ügyintézése lakáskassza szerződés bankfiókunk címe: 1051 József nádor tér 5 Tel/Fax: 266-8553, 266-8573 nyitvatartási idő: II, Cs : K, Sz : P: Postabank és Takarékpénztár Rt. 8.00-18.00 8.00-16.00 8.00-15.00 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 3. szám 2000. március 24. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. március 24. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (8245+1080kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_3_20000324 Relation A related resource T00019 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 28 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_3_20000324 HÖK https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/30eed9b54c049ddc4e421a8163298556.jpg f2cef532b89b1f190e5cd270d800fa4f https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/7d754c95e5aae3bf1dfb18748c650ba5.pdf 9fbc04ff954e02353a6eb2a9f72821a0 PDF Text Text ITELET A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 20P0.május 19 �Impresszum ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Felelős kiadó: Mile Attila elnök Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Richolm György főszerkesztő Szerémi Szabolcs főszerkesztő- helyettes Nagy Christián tördelőszerkesztő Szabó Zoltán Szabó Ferenc arculattervezők Wetzel Tamás olvasószerkesztő Miháltz András olvasói levelek Christián László sportszerkesztő Szerémi Szabolcs Jog és Internet Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Szentkirályi utca 28- 30. Tel./fax: 429- 7268 e-mail: itelet@jak.ppke.hu CSAK ÓBUDÁN látható az a festmény, amely a jogá­ szok védöszentjét, Szent Ivó-1 ábrá­ zolja. A barokk képíró nem vetett számot azzal, hogy a breton pap, az ügyvéd s bíró: Dante kortársa volt. Sebaj. Aki belép a Szent Péter és Pál apostolokról nevezett Főplébánia­ templomba (Bp., III. Lajos utca 168.), így is tiszteletét teheti men­ nyei munkatársa előtt. Téged is hívunk és várunk (család­ tagokkal, barátokkal együtt) 2000. Május 20. (szombat) 10 órakor e történelmi hangulatot árasztó isten­ házába, ahol részt vehetünk az immár hagyományos Szent Ivomisén. (Utána kötetlen elbeszélgetés a szomszédos közösségi házban. Vendéglátóink a kari HŐK.) A résztvevők közül eddig senki nem bánta meg, hogy eljött. Sőt. Budapest, 2000. április A szervezők nevében, szeretettel: Prof. Dr. Gáspárdy László s. k Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint, Árpád u. 71. Telefon : 23/335-269 1000 példányban Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 2 F"7 HV0 NyM Momámy Na[p©k 2®®®S?2 Közép-európai ifjúsági jogász találkozó. 2000. augusztus 13-20. UOILOILJLV Jelentkezni a Pázmány Pódium irodájában Szabó Editnél a 06-20 3367578-as telefonszámon, adatlap kitöltésével, 2000 Ft előleg befizetésével június 20-ig lehet. Iroda: 266-52-86 és 42-97-290 Cím: Bp., Szentkirályi u. 26. II. em. �ítélet Részemről... ...váratlanul ért egy kérdés a minap: - Te, Szabolcs, miért ilyen sz*r az újság? A véle­ mény a választási különszám kapcsán fogalmazódott meg, gondolom nem csak eme ked­ ves ismerősömben, hanem má­ sokban is. Soha jobb alkalmat arra, hogy leírjam, nem csak erre a számra, hanem az összes eddigire is, hogy mik a prob­ lémáink. A különszám kapcsán: A be­ érkezett pályázatokat a HÖKtől kaptuk meg, lemezen. Ezekkel az írásokkal általában nem volt gondunk, kivéve tán azokat, amelyek a lemez hibá­ ja, esetleg más technikai fen­ nakadások miatt hiányosan kerülhettek csak be a lapba. A fényképekkel volt az igazi gondunk. Volt olyan kedves hölgy, aki a diákigazolványát ( mely ismerten jó minőségű ábrázolást ad a tulajdonosáról ) behelyezte a fénymásolóba, azt lehúzta egy példányban, az eredményről a fényképet gon­ dosan körbevágta egy, csak er­ re a célra kölcsönkért, ollóval, majd büszkén csatolta az anyagához. Az egészet meg­ úszta 6 azaz hat forintból, aminek nyilván örült. Mikor megkaptuk, mi is örül­ tünk. Odáig voltunk a boldog­ ságtól. Volt is ám nagy dínom. Dánom. No ebből kellett ne­ künk emberi lényre hajazó, le­ galább nyomokban nőies je­ gyeket felmutató arcképet ritytyentenünk. Igazán élveztük. Ez csak egy kép volt a sokból, de elment rá fél nap, mire vé­ geztünk vele. A többi jelölt képe sem volt egy kéjhömpöly, kevés kivételtől eltekintve. Ezúton szeretném eme keve­ seknek megköszönni, hogy ko­ molyan vettek minket és ön­ magukat. Azért megkockáztat­ nék egy kérdést: Aki már a je­ lölést sem veszi komolyan, az mit fog csinálni később? Kép­ viseli- e majd a hallgatóság ér­ dekeit, segít- e megoldani a problémáikat? Úgy általában pedig elmond­ ható, hogy az alapvető techni­ kai feltételek sincsenek meg egy színvonalas lap szerkesz­ téséhez. Az előző szerkesztő­ ség profikból állt, akiknek ép­ pen profizmusuk kapcsán megvolt a megfelelő ismeret­ sége a szükséges eszközök tu­ lajdonosaihoz, használhatták azokat. Most lelkes amatőrök próbál­ nak valami élvezhetőt össze­ hozni (némelyek szerint siker­ rel). Ehhez mindössze egyet­ len számítógép áll rendel­ kezésünkre, ez a teljes géppar­ kunk. Ezért kérünk mindenkit arra, hogy lemezen hozza a cikkeit. Egyszerűen nem lehet egyetlen PC- n tördelni, gépel­ ni, szerkeszteni, netezni, egyéb tevékenységeket folytatni anél­ kül, hogy valami hiba ne tör­ ténne, kapkodás ne lenne. Sok­ szor saját pénzből vesszük meg a pauszt, a filmet. Saját pénzünkön hivatjuk elő a kész tekercseket. Vagy megkapjuk a pénzt, vagy nem. Persze leg­ többször megkapjuk előbbutóbb, de az az összeg addig valakinek hiányzik. Ha nincs pénzünk, nincs kép a lapban. (Hja, kérem! Ha netalán képet is kapnánk, úgy két alapvető probléma merül fel tüstént. Az egyik: nincs szkennerünk. Hogy miért? Azt csak a Jóis­ ten, meg az illetékes bajtársak tudhatják egyedül. A másik: ha a szkennelés valamilyen okból létre tudott jönni, úgy a nyom­ tatási kép lesz olyan, de olyan sz*r az erre nem alkalmas köl csönnyomtatón... Hogy miért? Mert fenn említetteken kívül, arról sincs tudomásunk, hogy mi okból kifolyólag nincs egyetlen nyomtatónk sem...- a főszerk.) Hát ezért, ilyen okok miatt sz*r az újság, kedves Péter. Azért hidd el, igyekszünk. Szerintem rövidesen eljő az a csodás nap, amikor a lap külse­ je és belseje is meghatott sóha­ jokat csal ki az olvasóinkból. Erről jut eszembe az a minapi eset, amikor egy srácot láttam a Kálvin tér felé gyalogolni. Gyalogolt és közben olvasott valamit. A szerencsétlen eköz­ ben nekiment az oszlopnak, le­ tarolta a szembejövő gyalogo­ sokat, felakadt a parkoló autókra, szóval személyében a világvége pusztítása sűrűsö­ dött össze. Jókat vigyorogtam a bénaságán, szántam a szeren­ csétlent ügyefogyottságáért. Azután megláttam, hogy mit olvas. Az ítélet egyik példá­ nyát. Nohát, milyen kedves, szép gyerek. Milyen határozott és férfias a menése. Csak lökje is fel azt a sok léhütöt. Mit keres­ nek ezek ilyenkor az utcán? Nem hagyják szegényt olvasni... RICO4™ 3 �ítélet Karunk tanárai -Milyen érzés látni az első bal­ azt jelenti, hogy egyházi ala­ pítású és egy bizonyos érték­ lagást az egyetemünkön? -Nagyon jó érzés, ez egy perió­ rendet akar képviselni. De ez a dust zár le, hisz eddig minden tanároknak éppúgy feladat, évben alakítani kellett a tan­ mint a diákoknak. Az Egyház­ rendszert, most lehet áttérni a nak, a kereszténységnek miszváltógazdálkodásra. Ezekkel a sziósnak kell lennie. A Katoli­ fiatalokkal, akik most elballag­ kus Egyetemnek, az én olvasa­ nak, kezdtük el az egyetemet, tomban, nyitottnak kell lennie. sok közös élmény fűz össze, ez A katolicizmus nem egy zárt olyan érzés, mint amikor az klub, ahova csak az előkelők, ember saját vetését látja ka­ vagy a méltók léphetnek be. Ott a példázat, hogy ki kell áll­ lászba szökni. -Meg van velük elégedve? ni az út szélére és beterelni -Meg, egészében és nagyjából mindenkit, aki hajlandó be­ meg vagyok velük elégedve, menni és tisztességes ruhát fel­ ez egy jó évfolyam. Ez mutat­ venni. Valami személyi hoz­ ja, hogy az egyetemi felvételi zájárulás kell, de ennek nem rendszer a maga idején nem kell okvetlenül a teljes elfo­ volt jó, hiszen a mi első évfo­ gadásnak lennie. lyamunk azok közül toborzó- -Milyen a mi jogi karunk dott, akiket sehova se vettek összehasonlítva más egyete­ fel, vagy az egyházi középis­ mek jogi karaival? kolákból, akik még meg se -Véleményem szerint a szel­ próbáltak egy jogi egyetemre lemiség feltűnően jobb, és ak­ bejutni. Ebből egy nagyon jó kor is ezt mondom, hogyha évfolyam nőtt ki, most már vannak szomorú esetek a va­ hallom vissza az első állam­ gyonbiztonság vagy a rongálá­ vizsgákról, a máshonnét jött sok területén. Olyan tanárok, kollégáktól, hogy nagyon meg akik máshonnan jönnek cso­ vannak elégedve, és a szel­ dálkoznak rajta, hogy a hallga­ lemiség is látszik. Épp ma volt tók milyen rendesen köszön­ itt egy volt társam az Alkot­ nek. A kétszer 10%-os lemor­ mánybíróságról, Adám pro­ zsolódás körülbelül elviszi az fesszor Pécsről, aki ezt a ide nem való embereket. 60­ szellemiséget külön kihangsú­ 80% megüti azt a mértéket, lyozta. Persze az elején a job­ amit kérünk, és a hallgatóink bak jönnek, bár volt már aki jobban lesznek felkészítve, megbukott, de nem ez a mint a legtöbb más egyetemen. -A Dékán Úr hogyan tud viszjellemző. -Méltónak érzi a Dékán Úr a szatekinteni az elmúlt öt évre? hallgatóságot az egyetem kato­ Mennyire haladt a tervek szerint az egyetemünk fejlő­ likus mivoltához? -Katolikusnak lenni nem egy dése? kitüntetés, hanem egy hivatás, -A fejlődés meglepően fedi az és ha az egyetem katolikus, ez első évben felvázolt üteme­ 4 zést, akár évek szerint is. Egy sor gondolat megvalósítása na­ gyon nehéznek mutatkozott újszerű voltuk miatt. Ilyen pél­ dául a tutorrendszer, amelyet nagyon fontosnak tartunk, de máig sincs 100%-os eredmé­ nye. Főleg azért nem, mert az első évben a tanárok is lelke­ sen felvállalták, akik kapcso­ lódni akartak a karhoz és csak ezen keresztül tudtak. Ma pe­ dig már jelentős vizsga- és ok­ tatási terhet hordoznak. A má­ sik pedig, hogy az idősebb ok­ tatókhoz, akiket nem akarunk nyugdíjba küldeni 70 éves ko­ rukban, nem zárkózik fel a kö­ zéphad. A szocializmus idején nevelt jogászok közül bizony kevesen alkalmasak arra, hogy a mi szellemünkben tanítsanak és dolgozzanak, úgyhogy na­ gyon sokat várok attól, hogy a nálunk végzettek közül jelen­ tősebb számban tudnának be­ lépni a tanári testületbe. Egy­ részt az egész profilt belülről látják, másrészt talán ren­ delkeznek olyan szellemiség­ gel, amely alkalmas lesz arra, hogy ezt az egész hagyományt továbbvigye és fejlessze. Aztán sok olyan nehézségünk volt, ami egész egyszerűen állami eszközök hiányossága miatt volt. Közben változott a felsőoktatási törvény. Amikor mi kezdtük, a levelezös és a nappali szak közötti mozgás kari belügy volt, ma külön fel­ vételi kell. A minisztérium megakadályozta, hogy az öszszes arra megfelelő hallgató­ nak kiosszuk az állami támo­ gatást. �ítélet Zlinszky János -1994 és 1998 között nem iga­ nak is olyan aggályai, hogy jobban, az írok közül nagyon zán az egyetem mellett álló talán túl gyorsan növekszünk. szeretem Jókait, Herczeg Fe­ emberek voltak kormányon... -Milyen hibák adódhatnak rencet, Szabó Magdát. Modem -Nem, nem. Ugye 1994-ben, abból, hogy az egyetem túl politikai-gazdasági könyveket amikor az egyetemet kezdtük, gyorsan fejlődik? is sokat olvasok, már csak megpróbálták elgáncsolni. Sze­ -Kénytelenek vagyunk olyan azért is, mert szükséges a szak­ rencsére kicsit később módosí­ oktatókat is alkalmazni, akik­ mához. Szerencsére gyorsan tották a törvényt, úgyhogy a nek a szellemisége nem 100%- olvasok, így ma is hetente Püspöki Kar még megalapít­ os, mert a szakmát tartani kell, elolvasok egy könyvet. hatta, csak bejelenteni volt kö­ vagy esetleg a hallgatók között teles. De aztán például az első vannak olyanok, akik esetleg A Piarista Gimnáziumban tanév derekán Fodor miniszter, csak a nívót keresik, de nem a érettségizett 1946-ban, 1951lelépése előtt két nappal, meg­ szellemiséget. Szóval a kon­ ig joghallgató, ekkor kizárták, tagadta tőlünk az oktatási koly ott nőhet a búza között, de 1957 elejéig építőmunkás, engedélyt, és ezt Magyar Bá­ ezért nem szokták a búzát kiir­ 1957-től jogász, 1968-tól lint szerencsésen módosította, tani. ügyvéd, 1983-tól 1998-ig taní­ különben nem tudtunk volna -Milyen tervei vannak a Pro­ tott Miskolcon, 1989-től 1998abban az évben felvételiztetni. fesszor Úrnak a jövőre nézve? ig alkotmánybíró, 1994-től A következő évben volt a vita, -Egy ideig tanítani szeretnék PPKE JÁK dékánja. hogy beszámíthatjuk a hittan­ még római jogot, és nagyon 1956-ban megnősült, felesége pontokat vagy sem, az Alkot­ örülnék, hogyha itt is kinevel­ művészettörténész. mánybíróság mellettünk nyi­ hetnék egy olyan utánpótlást 3 gyereke, 14 unokája van. latkozott, de közben úgy eltelt az intézetben, ahogy kinevel­ az idő, hogy a végén mégsem tem Miskolcon, ahol a saját ta­ lehetett. Szóval látszott a hoz­ nítványaimnak adtam át a tan­ Wetzel Tamás záállás: egy jó darabig nem széket. Nem biztos, hogy meg­ kaptunk akkora támogatást, van erre az időm, de ezt sze­ mint az állami karok, ez csak retném. Hirdetési tarifáink: tavaly rendeződött végleg. A -Mivel tölti a szabadidejét, központi források elosztásánál milyen hobbyjai vannak a Belső oldal (ff): most is látszik, hogy van egy Dékán Úrnak? bizonyos óvott terület, hogy -Nagyon szívesen olvasok. 1/1:20.000-, Ft mást ne mondjak mi vagyunk Van 14 unokám, és ha minden 1/2: 13.000-, Ft az egyetlen olyan kar, amely szabadidőmet rájuk szánnám, igazán csinál elektronikus az is kevés volna. Most már 1/3: 8.000-, Ft távoktatást. Ennek volt valaha azért némi pihenés is kell az 1/4: 5.000-, Ft egy nagy programja, többen is embernek. Nagyon tág a per­ nyertek ezen, senki se csinálja. spektíva, hogy mit olvasok, Borítólap (színes): Mi nem nyerünk egy fillért se, szeretem az irodalmat, a köl­ de csináljuk, és most leginkább tőket is, a regényeket is. 1/1: 30.000-, Ft ezt kifogásolja az Akreditációs Nagyon sok történeti dolgot Bizottság. olvastam, mind magyar-, mind 1/2: 18.000-, Ft A másik oldalon ott van az világtörténetet, de szívesen 1/3: 10.500-, Ft Egyház nagy pénzhiánya és elolvasok egy krimit, vagy egy 1/4: 6.500-, Ft talán a bővítés túl gyors me­ útleírást is. A költők közül nete miatt vannak a fenntartó- Arany Jánost szeretem a lég­ r 1 5 �Itéle Budapesti Az ítéletben egy új rovatot in­ dítok, aminek minden egyes számában Budapest egy-egy templomát mutatom be törté­ netén és művészi értékein ke­ resztül. Fontosnak tartom, hogy felkeltsem érdeklődé­ seteket ezek iránt a történelmi épületek iránt, amik egyszerre kultikus, szakrális szentélyek és ékszerdobozok, amelyek kivonatolva magukban foglal­ ják koruk szellemiségét és épí­ tészeti stílusát. A Nagyboldogasszony (Má­ tyás) - templom A budai Várhegy, és egyben fővárosunk egyik legmeg­ határozóbb egyházi épülete, a Mátyás-templom,amely művé­ szi értékeivel és gazdag törté­ nelmi múltjával rangos helyet foglal el műemlékeink között. A templom építésének kezdete IV. Béla korára vezethető viszsza. Első írásos említése 1247ből egy periratból származik, a “Budai Újhegy Mária egy­ háza” néven, amiért az eszter­ gomi érsek pereskedett a veszprémi püspökkel. Végül a nyulak-szigeti apácák lesznek az épület kegyurai. Ekkor még valószínűleg csak jogi foga­ lomként létezett, s építése csak 1255 és 1269 közé tehető. Az épület művészettörténeti értékét emeli, hogy hazánk első gótikus temploma, ami bazilikálikális elrendezésével még magán viseli a román stílus jegyeit, s leginkább az észak-francia templomokkal mutat rokonságot. 6 A középkorban, a XII. század zoló déli kapu. A templom épí­ végétől a nagy számban be­ tésének befejezése Mátyás ne­ települő német polgárság plé­ véhez fűződik, kápolnasorral bániája volt, szemben II. vi­ látja el a templomot, befejezi a lágháborúban elpusztult Ka- déli tornyot és a tető díszí­ pisztrán téri Mária Magdolna tésére Bécsből mázas csere­ templommal, ami a magyar hí­ peket rendel. Halálával, az or­ vők gyülekezési helyéül szol­ szág romlásával együtt, a temp­ gált. A Nagyboldogasszony- lom is pusztulásnak indul. 1526templomot a német patríciusok ban a templom kincstárát Po­ által alapított Corpus Christi zsonyba menekítik. Buda templomcéh felügyelte. eleste után a törökök dzsámivá Az épület elsőként az Árpád­ alakítják át Büjük-(Nagy), ház kihalása után 1301-ben majd Eszki- (Régi) dzsámi töltött be jelentősebb történel­ néven . mi szerepet, amikor Vencel A város 1686-os felszabadítása cseh király itt fogadta a hozzá után a ferencesek, azután a je­ hű magyar nagyurakat. Ezt kö­ zsuiták kapták meg az épületet, vetően Buda városa Károly amihez kolostort és iskolát Róberttel, és ez által az őt tá­ illesztettek és barokk beren­ mogató pápával, került ösz- dezésekkel látták el. 1723-ban szetüzésbe, Bosoccini Miklós tűzvész, 1748-ban villám nuncius (a későbbi XI. Be­ pusztította. A jezsuita rend nedek) hiába próbálkozott bé­ 1773-as ideiglenes felosz­ kítő szándékkal, végül pápai latásával városi plébániává interdictum sújtotta a budai vált. polgárokat. Amire a város Pe­ Az épület új fénykora 1862-vel termann rektor vezetésével veszi kezdetét, amikor Thaly vakmerőén a pápát és a ma­ Kálmán korának neves politi­ gyar püspöki kart magában fog­ kusa, az álkuruc versek szerző­ laló ellenkiátkozással válaszolt a je, kiadva híres jelszavát Nagyboldogasszony-templom- “História a mi erős várunk, az ban. 1309-ben a templomban oltalmazza jogaink gyökerét”megtartják az első koronázást, felfedezi, hogy Ferenc József ami Károly Róbert három koro­ III. Béla és Chatillon Anna názása közül a második volt (de egyenes ági leszármazottja. Ezt követően a politikai érde­ még nem a Szent Koronával). A templom következő építési keknek megfelelően helyezik periódusa az Anjouk és Zsig­ el a templomba a császár fel­ mond korára esik, amikor menőit. Majd ennek a politiká­ megszüntetve a bazilikális el­ nak a betetőzéseként, a kie­ rendezést csamoktemplommá gyezés jegyében, Liszt Ferenc alakítják át az épületet, és el­ Koronázási miséjének dalla­ készül a magyar gótikus épület mára, a Mátyás-templomban szobrászat remeke, a Mária ha­ Ferenc Józsefet magyar királylálát és menybemenetelét ábrá­ lyá koronázzák.A világvárossá �ítélet templomok váló Budapest reprezentációs Margit életéből vett jeleneteket igényei megnőnek, ekkor kap ábrázolnak. A loretói kápolna megbízást Schulek Frigyes, freskóit Székely Bertalan alkot­ hogy a templomot régi fé­ ta, és ott kapott helyet az 1515nyében állítsa helyre. Elsőként ben II.Ulászló megrendelésére megszabadítják a barokk kori készült budai Madonna, ami beépítésektől és a korábbi gó­ 1686-ban isteni jelként került tikus stílusban kezdik meg az elő a falak mögül. A magyar eredeti állapot rekonstruálását. akadémista festészet másik Az épület legimpozánsabb ele­ nagy alakja, Lotz Károly ter­ mévé a 78m magas Mátyás-to­ vezte az apszis üvegfestmé­ rony válik, ami mellett helyez­ nyeit, és a szentélytől északra kedik el egy oromfal közbe- elhelyezkedő Szent László-káékelésével a zömök, fíatomyos polna képeit festette, amelyek IV. Béla-torony. Lebontják a a szent cselekedeteit ábrázol­ Gara kápolnát, annak helyére ják. A Szent Imre nevét viselő felépítik a Szent-István kápol­ kápolnában levő szárnyas oltár nát, a hajók találkozásánál hu­ képeit pedig Zichy Mihály al­ szártorony kerül a tetőnyeregre kotta. és mázas cserepekkel díszítik a A Koronázó főtemplom máso­ tetőt. Az épület külső megje­ dik fénykorának lezárásaként lenését erőteljesebbé teszi a értékelhetjük az utolsó magyar szintén Schulek által tervezett király IV. Károly koronázását, neoromán Halászbástya. amikor a templom harmad­ Az épület belső kialakításában szorra és valószínűleg utoljára a meghatározó szerep Székely adott színteret e közjogi aktus­ Bertalannak jutott. Itt is a neo­ nak. A két világháború közti jó gótika a meghatározó stílus. olasz-magyar kapcsolatokra Az üvegfestményeken keresz­ emlékeztet Michelle D’aste tül beszűrődő fény középkori alezredesnek, az 1686-os ost­ atmoszférát teremt, amit old a rom első áldozatának, kétnyel­ falak élénk színű omamentális, vű emléktáblája a templom dé­ geometrikus kifestése. A déli li falán. A II. világháborúban oldal üvegfestményei Szent az épület súlyosan megrongá­ Erzsébet, Szűz Mária és Szent lódott, a teljes helyreállítása csak 1970-re készült el Gerő László, Boros László, Zádor Mihály közreműködésével. Érdemes megtekinteni az al­ templomban, a Szent Istvánkápolna, királyi és a máltai lo­ vagok oratóriumában elhelyez­ kedő gyűjteményt is. Ahol az értékes kelyhek, miseruhák mellett láthatjuk Kalazinczi Szent Józsefnek, a piarista rend alapítójának ereklyéit, Alamizsnás Szent Jánosnak a lábfejét, amit a pápa ajándéko­ zott Mátyás királynak és Hu­ nyadi László jegyesének, Gara Máriának a koponyacsontját. A szobrászati munkák közül kiemelkedik Stróbl Alajos Szent Erzsébet, Fadrusz János (a kolozsvári Mátyás-emlékmű alkotójának) Krisztus szobra és egy ismeretlen Árpád-házi herceg sírköve. A textil müvesség szép példái az Erzsébet királyné koronázási ruhájából átalakított miseruha, X. Szent Pius pápa pileolusa és Ferenc Ferdinánd ajándékát képező casula. A kiállítás egyik legér­ dekesebb része a Szent Koro­ nát mutatja be, itt látható a ko­ rona és a többi koronázási jel­ vény másolata is. Máj tény i Márton Délutáni TORINÓI (SZENT LEPEL) ZARÁNDOKLAT Utazás: autóbusszal. Elhelyezés: 2-4 ágyas egyszerű szállodai szobákban Ellátás: reggeli és igény szerint vacso­ ra. Program: Lnap: Indulás a jelent­ kezési helyekről (min. 10 fő), később megadott időpontban. VENI SANCTE szentmise a szombathelyi SzékesII egyházban 10 órakor. Utazás Auszt- rián át. Szállás Lido di Jesolon. 2.nap: Reggeli után továbbindulás, városnézés Milánóban. (Dóm, Szt. Ambrus székesegyház, Utolsó vacsora festmény, belépő 15.000 ITL, Scala színház, Sfoiza palota.) Szállás Torino környékén. I.nap: Egész napos pro­ gram Torinóban, városnézés, tisztelgés a Lepel, a Szentarc előtt, a Dóm, Kirá­ lyi Palota, Kossuth ház megtekintése. órákban indulás haza^ Útközben éjszakai városnézés Veronában. Alvás a buszon. 4.nap: Érkezés Budapestre a délutáni órák­ ban. időpont: augusztus 25-28; szep­ tember 12-15 (országos); szeptember 29-október 2. Részvételi díj: 39.500 ft reggelivel. 2 vacsora ára: 5.800 ft. MAKROVILÁG Utazási Iroda 7 �Simon Péter: Adalékok a kitüntetések történetéhez II. rész Előző írásomban a kitüntetések általános jellemzőit, sajátosságait a viselésükkel összefüg­ gő érdekességeket mutattam be. Jelen cikkemben a századunk első felében adományozott kitün­ tetésekről szeretnék a teljesség igénye nélkül, egy rövid összegzést felvázolni, különös tekintettel a dédapáinknak és nagyapáinknak adományozott napjainkban is előforduló gyakoribb, ezáltal ismertebb kitüntetésekre. Amennyiben csoportosítjuk a kitüntetéseket, az első csoportba a valamely évforduló alka­ lmából kiadott kitüntetések tartoznak. Az 1898-ban alapított emlékérmet Ferencz József császár uralkodásának ötvenedik évfordulója alkalmából bocsátották ki. (1. ábra) Piros szalaggal a katonák, piros-fehér szalaggal a tiszt­ viselők, polgári alkalmazottak részére. Tíz évvel később, 1908ban jelent meg a jubileumi emlékkereszt Ferencz József császár uralkodásának hatvanadik évfordulója alkalmából. A változa­ tosság kedvéért most a katonai tagozat kapta a piros-fehér, míg a polgári a piros szalagot. Az 1912-ben kitört soros balkáni háború következtében az Osztrák-magyar Monarchia is mozgósítást ren­ delt el. A mozgósítottak sárga-fekete szalagon függő emlékkeresztet kaptak. ( 2. ábra) 1. ábra: Nagy ezüst vite'zse'gi érem, kis ezüst vitézségi érmek A Az 1914-ben kitört első világháború számos a alkalmat szalagon lévő fém csík a másod­ teremtett kitüntetés alapításra és szori adományozás tényét jelzi adományozásra. A háború folyamán magyar katonáknak adományozott kitüntetésekről nincsenek pontos adatok. Számukat másfél millióra becsülik. A tisztek kiváló fegyvertényeikért, és háborús érdemeikért tizennégyféle kitüntetést kaphattak, a legénység számára nyolcféle kitüntetés volt elérhető. A legrangosabb kitüntetés a katonai Mária Terézia rend volt. A Mária 2. a ra. -es , a ni yergZja rencj káptalanja tiszti arany vitézségi érmet adományozott azon mozgósítás emlékere adó- . , , , . . J mányozott emlékkereszt, t’52^ reszere, akik a Maria Terézia rendre nem találtattak méltónak. A hadseregek honvédtisztek közül legtöbben bronz katonai érdemérmet ( Signum tisztjei számára alapítottLaudis ) kaptak . Utána következett a katonai érdemkereszt, majd az bolgár háborús érdemérem ezüsf vitézségi érem. szövetséges Vitézségi érmek, melyek már a szó szorosabb értelmében kitüntetésnek minősültek, nem csupán emlékéremnek, komolyabb harctéri eredmény elérése után váltak elérhetővé. Egyéni kezdeményezésen alapuló, az alegység vagy nagyobb egység sorsát, harctéri helyzetét lényegesen befolyásoló vitéz tettért lehetett őket megkapni. A tett súlyának megfelelően bronz, kis és nagy ezüst vagy arany vitézségi érmet lehetett a csapatparancsnok felterjesztése alapján kapni. ( 3. áb­ ra ). Természetesen a legtöbb kitüntetés esetében nem volt akadálya ugyanazon kitüntetés több­ szöri megszerzésének sem. A szalagon elhelyezett öt milliméter széles ezüst fémcsík jelölte min­ dezt. Négynél több adományozás esetén a fémcsík színe aranyra változott. Egy arany csík öt ezüst­ nek felelt meg. A fegyveres erők tagjai megkaphatták a szövetséges külföldi államok kitüntetéseit is. A világháború során a Magyar Királyi Honvédség katonái összesen 1855 darab külföldi kitüntetést kaptak a szövetséges német, török, bolgár államoktól. A 4. ábrán bolgár szövetséges érmet a bol­ gár cártól igényelhették a haderő tisztjei. Összesen 119 darab került adományozásra. Viselésükre vonatkoztak a külföldi kitüntetések viselésére vonatkozó szabályok. Csak a hazai kitüntetések után lehetett viselni őket, több külföldi kitüntetés esetén a nagyhatalmak kitüntetései megelőzték a többi államét, a sorrendjüket az államok francia neve szerinti abc sorrendje határozta meg. Sza— �lagsávjaikat új sorban a hazai kitüntetések alatt kellett viselni. A külföldi kitüntetések viseléséhez engedély kellett, akárcsak napjainkban. 1916-ban 68 év ural-kodás után elhunyt Ferencz József osztrák császár és magyar király. Öt IV. Károly követte a trónon. Károly igyekezett menteni a még menthetőt és új államvezetési stílust próbált meghonosítani a birodalomban. Ezen törekvései nyomot hagytak a kor kitüntetésein is. A IV. Károly által alapított kitüntetéseken a korábban általánosan használt német nyelvű 3. ábra: nagy ezüst vitézséfeliratokat latin nyelvű feliratok vál­ gi érem, kis ezüst vitézségi érmek tották fel és a Signum Laudison lévő császári korona mellett megjelent a Szent Korona is jelezvén a birodalom különböző részei és népei egyenjogúságát. IV. Károly nevéhez fűződik a legismertebb és legnagyobb tömegben 4. ábra: 1912. évi mozgósítás emlé-a(^0m^ny0z0^ kitüntetés, a Károly csapatkereszt alapítása, kére kiadott emlékkereszt, bolgár , , , , , ,, , , , , Cár által a szövetséges csapatok melyet koronázása után egy hónappal alapított, es három honaptisztjei számára adományozottá frontszolgálat után lehetett megkapni. További érdekessége kitüntetés (magyar haderő tagjai még, hogy a háborút követően is igényelhették azok, akik valam- ilyen oknál fogva a háború során nem jutottak hozzá, de igényjo­ gosultságukat igazolni tudták. A háború elhúzódása és a veszteségek növekedése arra késztette a királyt hogy megalapítsa a sebesültek érmét. Ennek a nem túlzottan igényes kidolgozású kitüntetésnek az érdekessége, hogy a harctéri sebesülések számát a szalagon lévő feketével szegélyezett vörös csíkok jelzik. ( folytatjuk) 119 darabot kaptak) 9 ok, miért jó románnak lenni: 1. Nyugodtan állíthatod, hogy az őseid már megtartani. akkor keresztények voltak amikor Jézus még 6. Nem kell idegeskedned bármilyen meg­ meg sem született és ezen honfitársaid közül szorító törvény jelenik is meg, mert biztos akad senki nem fog csodálkozni. egy ismerősödnek ismerőse, akinek megvan a 2. Nyugodt lekiismerettel megtámadhatod megfelelő kapcsolata is, és kijárja számodra az bármelyik szomszédodat egy olyan fegyveres engedélyt (megfelelő összeg ellenében). konfliktus során, melyhez semmi közöd. 7. Nem kell aggódnod, ha az általad kiválasztott 3. Azzal büszkélkedhetsz, hogy nemzeted az vonatra/autóbuszra nem kaptál jegyet, mert a ellenség elöli menekülés világbajnoka. jegykezelő minden gond nélkül felvesz, a többi 4. Büszkén elmondhatod, hogy még soha csak némi készpénz kérdése. egyetlen csatattal sem nyertél meg önerőből, de 8. Ha ellenőr jönne a jegykezelő eljátsza az országod területét a nulláról szépen felgyarapí- interface szerepet. tottad. 9. Akármilyen baromságot mondasz egy poli­ 5. Nem kell aggódnod, bármilyen ígéretet tesz tikai beszéd során elég, ha kellő mennyiségű is a mindenkori kormány a nemzetiségeknek, sovinizmussal fűszerezed azt, és biztos lehetsz mert biztos lehetsz, hogy esze ágában sem jár a sikerben. 9 �ítélet ítélet És íme! Midőn a fenti levelet kézhez vettük valami kellemes melegség járta át az egész szerkesztőséget. Ennek pedig semmi köze nem volt az április végi időjáráshoz, a klíma hiá­ nyához, vagy akár a szerkesz­ tőségben amúgy is uralkodó meleg, baráti hangulathoz (és nehogy legközelebb megkér­ dezze valaki, hogy miért nin­ csenek női tagok a szerkesz­ tőségben ül) hanem egysze­ rűen csak azért, mert e levelet elolvasva igazolva láthattuk eddigi erőfeszítéseinket az új­ ság és főleg a levelezési rovat irányában. Talán mégis érde­ mes volt. A Magellan elköve­ tője (kilétét sajnos nem sike­ rült megállapítanunk) vissza­ adta hitünket, hogy van miért és van kinek újságot csinál­ nunk, úgyhogy mindenkit csak arra bíztatnék, minél több ilyen és ehhez hasonló irománnyal lepjen meg ben­ nünket. - MA Magellan A vizsgaidőszak vége felé, amikor a joghallgató agya sem fog már úgy, mint máskor, amikor az utolsó vizsga tűnik a legnehezebbnek és leginkább teljesíthetetlennek, amikor es­ ténként ájultan zuhanunk az ágyba, különös lidérces álmok nyomasztottak egyik éjjel. Álmomban a méltán híres por­ tugál utazóval hajóztam meszsze dél-nyugaton, a Hornfokhoz közeledve. Néhány napot Tüzföldön töltöttünk. 10 Hogy miért pont ott, azt én vagy 49-es jelzésű komphajó sem értem, hiszen a Péteri pro­ MA) Ám tanrendjük egy kissé fesszor úr humorát kedvelők különbözött, így mi más is le­ körében ismert aforizma igazán hetett volna a közös téma nem nyomaszthatott, mert mint ágenseink számára: azt mindenki tudja, államtan­ Rodrigo: - Na és neked hogy ból félévkor nincs sem vizsga, sikerült a polgárod? sem beszámoló, a vizsgater- Epifaneo:- Hát az igazság az, heket csökkentendő... hogy polgári jogból most csak Szóval visszatérve helyszí­ megfeleltre kellett menni, nünkre, érdekes emberekkel beszámolót írtunk, ami elsőre találkoztam. A világért sem sikerült. szeretném a kedves olvasót R.:- Ez elég? fárasztani a helyi birkapászto­ E.:- Hát arra elég, hogy nagy­ rokkal folytatott beszélgeté­ jából értsük, aztán majd állam­ sekkel, problémáikkal, hogy a vizsgára újból megtanuljuk, növekvő ózonlyuk miatt foko­ kicsit nehéz lesz, de legalább zódó sugárzás sok jószágnál nem teljesen ismeretlen. vakságot okoz, ezért szegény R.:- És a bünti? Csak nem ab­ állatok szemét freon meghaj­ ból is beszámolót írtatok? tású aerosolos szemápoló szer­ E.:- Nem. Nem. Abból csak rel kezelik... aláírást kellett szerezni. R.:És majd azt is ...államvizs­ Gondolom diáktársaimat job­ ban érdekli az a közvetlen gára? emberi kommunikáció, (Ráhi­ E.:- Nem, büntetőjogból már báztál! Ez az ami szerintem a csak megfelelt kell a diplo­ legkevésbé sem érdekli a diák­ mához. társaidat. Ezért is került be az R.:- Hát akkor miből állam­ órarendbe... - MA) ami kissé vizsgáztok? a platóni dialógusokhoz hason­ E.:- Mint mondtam polgáriból, ló formában zajlott le előttem, esztétikából, meg.. aminek akaratlanul lettem R.:- Esztétikából?? Minek? tanúja, és amelyet két joghall­ E.:- Minálunk egy korszerűbb gató folytatott az élet dol­ jogászképzés folyik. Ma már nem állja meg a helyét egy jo­ gairól, a tanulmányaikról. Egyikük, Epifaneo a Tüzfóldi gász, széles látókörét biztosító Egyetem Jog-és Államtudo­ tudományok ismerete nélkül. mányi karának, míg a másik, Hogyan is érthetnéd meg a Rodrigo a Patagóniai Állami szellemi alkotások jogát, ha Egyetem Állam-és Jogtudo­ fogalmad sem volna egy mányi karának hallgatója volt. regény, egy színházi darab A két egyetem nem volt mesz- igazi értékéről, mondanivaló­ sze egymástól, hisz csak a járól. Magellán-szoros választotta el R.:- Ezért tanultok esztétikát? őket. (Amelyen csak nagy né-ha E.:- Ezért. Egy kiváló filmkri­ robogott át egy-egy sárga 47-es tikus tanít minket, aki koráb- �ítélet Posta bán egy lapnál dolgozott, de miután az tönkrement, hát ka­ pott egy katedrát nálunk. R.:- És mit tanultok még a látókör szélesítéséhez? E.:- A statikát például azért nélkülözhetetlen elsajátítani, mert a büntetés-végrehajtási jogot sosem fogod megérteni, ha nem értesz a börtönök épí­ tészetéhez. Egy elismert Bolivár-díjas építész tartja. R.:- De hát tudod, azt tartják, hogy aki jogra megy, arra büszke, hogy még háromig sem tud fejben elszámolni. E.:- Na ne müszakis szinten képzeld el mindezt! Igaz, ke­ mény volt, fel kellett elevení­ teni a gimiben tanultakat, de megvan az ötös. Igaz, filozó­ fiát ti is tanultok, csak nem elég mélyrehatóan, ettől még maradtok szakbarbárok, de hazudnék, ha tagadnám, hogy tavaly azért cseréltem volna bármelykötökkel, amikor har­ madszor is megvágtak lételmé­ letből... (Hát, nem akarok bunkó lenni, de ez azért nem lehetett véletlen! Szerintem neked fogalmad sincs a valódi lét elméletéről! Azt se nagyon értem, hogy ilyen szintű tudat­ lanság mellett még egyáltalán bírsz létezni !!! Habár tekint­ ve, hogy még nevet se írtál a leveled mellé még azt is el bírom képzelni, hogy te nem is létezel. Ami ugye rád nézve meglehetősen kellemetlen lenne... Látod, pont ezért tanu­ lunk lételméletet: Még mindig jobb zavaros elméleteket gyártogatni meg összehordani róla mindenfélét, mint, hogy egy szép napon ráébredjünk, valójában nem is létezünk. Mert: “Attól még, hogy én most itt állok, egyáltalán nem biztos, hogy itt is állok, ” vagy valami ilyesmi... -MA) Azt sem értem, hogy hogyan tanultok munkajogról, meg sztrájktörvényekről Vasúti is­ meretek szigorlat nélkül. Vagy hogy a sugárzó anyagokkal va­ ló visszaélés törvényi tényállá­ sát hogyan foghatjátok fel, hogy ha nem vizsgáztatok soha magfizikából. R.:- Mi a helyzet a közjoggal? E.:- Az természetesen nálunk is van, következő félévben fel is veszek egy spec-kollt a tan­ szék kínálatából. R.:- Nem érzitek veszélyben az állami akkreditációtokat? E.:- Ettől nem kell tartani, a peronisták Buenos Airesi bu­ kása igen kedvező hatással volt az államhoz fűződő vi­ szonyunkra, a támogatásról nem is beszélve. Ám némelyek nem nézik jó szemmel a távíró tagozatot, valamint a Homfoki Egyetem joghallgatóinak átvétele sem biztos, hogy sokak tetszését váltaná ki. (Hűha, attól félek te valamit összekevertél. A vasúti állo­ másfőnököknek, váltókezelők­ nek és a többi peronistának igazából vajmi kevés köze van az egyetemünk állami támoga­ tásához. (Miért mindig sze­ gény vasutat bántja minden­ ki?) Ellenben az általad emle­ getett “Horn”-foki Egyetem (ami semmi esetre sem ke­ verendő össze a jó reménység­ nek bármilyen fokával) négy éves tündöklése és bukása valóban kedvező hatással volt az egyetemi normatívakra. MA) R.:- A tanrend ellen nem emelte fel senki a szavát? E.:- Dehogynem: Professores Vasalli, de később ő is kényte­ len volt felhagyni szélmalom­ harcával. Ezek után azt hiszem, érthető hogy rémülten ébredtem, igye­ keztem elfeledni mindezt, és nem foglalkozni az álmommal, hisz Tüzföld oly messze van, ráadásul még hátra volt jó né­ hány kötet az etika irodalom­ ból, és az idő csak vészesen fogyott... Machita A VILÁGTÖRTÉNELEM LEGRÖVIDEBB KÖNYVEI: -A német humor 1000 éve -Az amerikai kultúra -Logikus gondolkodás nők szá­ mára -Útikalauz az arab demokrá­ ciákhoz -Amerika külpolitikai sikerei -A franciákat szerető országok -UNIX könnyedén -Eszkimó fürdőruhamodellek -Etióp világuralmi tervek -Minden, amit a férfiak tudnak a nőkről -Gyors és hatékony Windows applikációk -Fidel Castro: Emberi jogok -Népszerű ügyvédek -Sylvester Stallone tanácsai drámai színészeknek -Amold Swarzenegger teljes szókincse �M télét EGY NAP A SZERKESZTŐSÉGBEN Jó páran kértétek, hogy egyszer írjuk le, mi történik a szerkesztőségben, amíg megjelenik az újság. Mivel ez így túl hosszú lenne, csak egy nap le­ írására vállalkozom (Erre is csak azért, mert tiltakozásom ellenére megbízott vele a főnököm). Ez is épp elég lesz, nem szeretném a szerkesz­ tőség hírnevét a szomorú valósággal porig rombolni. A nap mondjuk le­ gyen hétfő, az amúgy is elég pocsék nap /hétkezdet, meg minden/. 7:48 A főszerk. ideges. Ö már bent van, de nem tud semmihez kezdeni, mert a Szabolcs már megint új jel­ szóval látta el a gépet. A másik gép atomjaira szedve: nyilván ráért pén­ tek délután egy kis bütykölésre. A föszerk. ideges, mert a Szabolcs mindig szerel és titkosít. Ha egyiket sem, ak­ kor késik. A főszerk. igyekszik addig is hasz­ nosan tölteni az idejét, tehát nekiáll a forgató nevű varázslat előkészítésé­ nek. Üres lapokat számoz meg, hogy lássa, milyen lesz az újság. A végén húsz, egyesével növekvő számsor­ rendben elhelyezkedő, üres lapot tart a kezében. Ettől nem lesz okosabb, de legalább csinált valamit. Hiába van sorban, printeléskor úgyis össze­ keveri, és akkor végre jól kiszitko­ zódhatja magát. 8:30 - 9:00 Megjön a Bori: -Szia, Gyuri, van net? - kérdi ártatlanul csil­ logó szemekkel. -Szeretnék egy pár sort üzenni a kedvesemnek, -mond­ ja, majd leül és órákig nem mozdul a gép elöl. Egyszerre 40-50 különböző levelet ír, chat- el, ICQ- zik, és min­ den egyebet csinál, ami a netfuggőség velejárója. A föszerkkel az élen az egész csapat néma csodálattal, esetleg halk hörgéssel adózik a Bori eme fergeteges teljesítményének. A főszerk. ideges: A Bori tudja a jel­ szót. A Bori mindig tudja a jelszót. Most már dolgozhatna, de a Bori a “mindjárt bezárom, csak még elkö­ szönök” című számára vált a reper­ toárból. Ez jó jel: a netes búcsúzkodás legfeljebb néhány óra, plussz- mínusz egy - két nap, tehát van remény. 9:30-10:30 Lihegve beesik a Paco: Szevasztok, mi a helyzet? -Amire a főszerk előadja, hogy ronda a címlap: a fejlécet át kéne tervezni, másik hát­ térkép kell, nem jó a címer alatt a be­ tű, a külső sáv pedig nem 9,876 mm, hanem 9,875, ami teljesen elrontja a lap arculatát. Hiába no, a főszerk. profi. A Paco rendes gyerek (tényleg jó arc, csak van neki egy kicsi hibája: bármiről lehet vele beszélgetni, leg­ feljebb belealszik a témába egy csöp­ pet. Ha azonban a beszélgetésbe be­ lecsempésszük valahogy a proceszszor, megabyte, Quake, RAM, stb. szavakat, akkor ő feleszmél és elkez­ di ontani a technikai adatokat, ténye­ ket, érdekességeket.), segítőkész is, de most nem tehet semmit: A Bori még mindig búcsúzkodik. Közben néha hátraszól a válla fölött a sarok­ ban gubbasztó pasasoknak: - Szólja­ tok, ha kell a gép, azonnal kilépek. A két jelenlévő udvarias, úgyhogy a Bori zavartalanul uralja az egyetlen működő gépet. 10:30-12:00 Elkezdenek szállingóz­ ni a többiek. Megjön a Tompi, aki nem udvarias, tehát összevész a Bori­ val a gépen. A Bori sértődött távozá­ sát az éppen érkező SzabóZé is meg­ csodálhatja. A távozásokat kiváltó Tompi hol kap pofont, hol nem. Néha tényleg elég udvariatlan, de kétségkí­ vül hatékony a módszere: van gép. A főszerk. végre kibontakozhat. Utasí­ tásokkal látja el önmagát és a jelenlé­ vőket, aminek azonnal megvan az eredménye: kitör a káosz. Mindenki az egyetlen PC- hez tódul, hogy a rá­ osztott feladatot mielőbb végrehajtsa. A főszerk ideges. Sorszámokat osz­ togat (ki tudja, honnan szerzi?), hogy végre elkezdődhessen a munka, a beosztottak azonban spontán sor­ számcserélgetésbe kezdenek, amit a föszerken kívül mindenki élvez, mi­ vel a régi, merkúros időkre emlékez­ tet. Nagy nehezen Paco szerzi meg a gépet, akit a háttérből SzabóZé inst­ ruál. A Tompi a hétvégi három bulira hivatkozva ledől, majd diszkréten horkolni kezd. A főszerk. a helyzet magaslatára telefonálja magát, köz­ ben néha beleszól a két Szabó tevé­ kenységébe. Közli, hogy a két arcu­ lattervező töketlen, béna, valamint, hogy azt ne oda, hanem a másik ol­ dalra. Hogy mit, azt nem mondja. Kopogtatás hallszik, majd belép egy gyanútlan olvasó. Menekülni már ké­ ső, észrevette a főszerk., aki egyből beljebb is invitálja. A félve előadott kérdésre udvarias vállvonogatással válaszol, ami nem kerüli el a mindig éber SzabóZé figyelmét: - Az a ba­ jod, Kiscsillag, hogy mindig eljátszod valahová a lemezeket, a sze­ gény olvasó meg hiába kéri vissza. Nem csoda, hogy senki sem akar írni. Féltik a lemezeiket. A dörgedelem után segít az egyre oldottabban vigyorgó ügyfélnek, közben még ki­ oszt néhány kiscsillagot, kedvesemet, egyéb beceszót. Az olvasó elégedet­ ten távozik (ritka eset), de azért meg­ fogadja: Ide többet önszántából nem jön. Inkább rövid kiruccanást vállal a hárshegyi nevetgélöbe. Ott legalább féken tartják az őrülteket. Itt egy árva ápolót sem látott. Befűt a Boros és a Bigtom. A szertar­ tásos griu-griu után ( griu-griu: menj be egy helységbe és köszönés után le­ hetőleg mindenkit kócolj össze. Akit nem sikerül, azt pakold tele kacatokkal.) letelepszenek a gyanútlanul hortyogó Tompira és elmondják, ki hol bulizott a hétvégén, a Tompi milyen furcsán táncol részegen, azután öszszevesznek azon, hogy melyik csaj volt a legjobb és hova kellett volna inkább menni. A főszerk. ideges: áll a munka, mindenki az élménybeszá­ molót hallgatja. A legjobban a Tompi figyel, mert neki az egész kiesett, semmire sem emlékszik: -Alig ittam �ítélet "ÉLMÉNY” BESZÁMOLÓ egy keveset, azt is csak az íze ked­ véért. -mondja, majd visszaalszik. A Boros- Bigtom duó erre cöcögni kezd, de nem részletezik, miért. Betoppan a Levelek Ura, Miháltz András. A foszerk. örül: végre egy értelmes ember. Rögvest tájékozta­ tást kér, hogy is állnak az olvasók le­ veleire adandó válaszok, amire kissé megszeppent mentegetőzés a válasz. Némi politizálás, szitok és átok el­ hangzása után az Üzenetek Atyja, a Filmkritikák Guruja a távozás hímes mezejére lép, útközben elhinti ígére­ teinek kis csokrát, miszerint a jövő héten, valamelyik szerdán meghozza a kért anyagot. A foszerk. ideges, mert a valamelyik szerdára a megje­ lenés van beütemezve. Az elszakadó hadművelet kivitelezésén munkál­ kodó Miháltz urat rövid úton becser­ készi, majd némi tettleg inzultus kilá­ tásba helyezésével közelebbi időpon­ tot csikar ki tőle. A foszerk. ismét örül, mert a Jóna Tibor nevű ápolt tű­ nik fel a lépcsőfordulóban, akire vég­ re nyugodtan rábízhatja a kilátásba helyezett attrocitást. Miháltz úr, miu­ tán végigméri a Határidők Zord Őrét, Jóna Tibort, sietve megígéri, hogy a héten, legkésőbb a lapzártát követő napon elkészül. Némi további alku után, melynek jót tesz a háttérben csendesen figyelő Tibi (178 "magas", ugyanolyan széles, de csak vállbán, szőrös, szúrós tekintetű paskó, szív­ lapát tenyerekkel, smirgli modorral), a keddi nap délutánjára ígéri a cikket, majd elrohan. A foszerk. örül, a Tibor ideges: passziánszozni jött fel, de a 2. gép nem tűnik erre alkalmasnak (csak a monitor három darabban van: képcső, elektronika, burkolat.). Le­ hetne ugyan a darabokkal dominóz­ ni, de azt nem szeret. Röviden meg­ beszéli a többiekkel, hogy a Szabolcs már megint túlzottan ráért pénteken. Megjegyzi, hogy nem kéne felügye­ let nélkül hagyni, mert akkor mindig romokat, meg egy vödör gépal-kat- részt hagy hátra maga után, amit csak hétfőn délután rak össze működő egésszé. A szerkesztőségnek otthont adó ki­ csiny, ám annál kedvesebb zug ekkor­ ra leginkább egy olasz város piacte­ rére emlékeztet leginkább: Mindenki beszél. Aki nem ül, az percenként esik hasra a gépalkatrészekben és az ébredező Tompi lábában, esetleg az újra és újra felélénkülő Boros- Big­ tom szindikátus ismételt griu- griujának esik áldozatul. Azért érdekes, hogy a Jóna Tibi mindig megússza ezeket a fellángolásokat. 12:30- 13:30 Miután egész délelőtt csuklottam (vajon ki emleget?), vég­ re megérkezem: -Na, háló. Mi a há­ nyás? A hatás leírhatatlan: A Paco el­ mondja, milyen új játékot próbált ki a hétvégén, a SzabóZé sűrű kiscsillagomozással tudatja, mit tart úgy általában a hétfonkénti munkamo­ rálomról, a Boros a CD-ROM- ját, a Bigtom a CD- jét követeli. A Tompi közli, hogy nem működik a gépe, azonnal jöjjek ki hozzá, mert cikket kéne írnia, mielőtt még a foszerk. a fejét veszi. A Jóna követeli a másik PC azonnali összerakását, mert passziánszozni szeretne. A foszerk., miután mindenkit csendre intett, el­ kezdi a hétfői monológját: -Örülnék, ha a megbeszélt időre járnál be, Pi­ cinyem (Picinyem! Én! A foszerk. a köldökömig ér.), mert egész délelőtt miattad állt a munka. Minek kellett megint szétszedni a gépet? Miért kel­ lett újabb jelszó a másikba? Honnan tudja a Bori mindig előbb a jelszót, mint én. Mindeközben minden va­ gyok, csak Tisztelt Uram nem. Az utolsó kérdésre, miszerint: - Hogy áll a rovat? - végre érdemi választ adha­ tok: - A cím és az aláírás kész, a kettő közti helyet kéne még valami szö­ veggel kitölteni. Ezzel valahogy nem aratok osztatlan sikert, sőt, a SzabóZé újabb, minden eddigit felülmúló kiscsillagomozásba kezd, melynek so­ rán úgy általában a nyitvatermők és a gombák közé helyez törzsfejlődési szempontból, az értelmi képessé­ geimmel kapcsolatban pedig érdekes párhuzamot vél felfedezni köztem és a kékalgák közt. Végre túl vagyok a szokásos hétfői műsoron, rövid griu- griu után össze­ rakom a gépet. {Közben alig várom, hogy beessen valaki még nálam is később, mert akkor végre én is jól letolhatnám az illetőt a munkamorál­ ja miatt. Ezek a korán beérkező szta­ hanovisták mindig rajtam vezetik le a kisebbrendűségi komplexusaikat, pe­ dig biztos vagyok benne, hogy én va­ gyok a csapat lelke, az igazi ész ( a hangok is megmondták, amik az úgy­ nevezett fejemben laknak), valamint szerény, mint az ibolya.) Most, hogy a csapat teljes létszámú, tényleg beindul valami komoly, az újság megalkotására irányuló tevé­ kenység. Innentől szinte unalmas a nap: letolásokkal tarkított griu- griu, gépelés, nyomdába, egyéb helyekre telefonálás és sok minden más színe­ síti a szükséges tevékenységeket. Es­ te hatra mindenkinek elege lesz a hét­ fői munkából, lassan mindenki tá­ vozni készül. Én még maradnék, de valamiért nem hagyják a többiek, így aztán együtt hagyjuk el kies irodán­ kat. Elhangzik az utolsó főszerkesztői dörgedelem: - Holnap mindenki le­ gyen itt legkésőbb kilenckor, külön­ ben ki lesztek lógatva a Budai Vár összes kapujára! Ezt mindenki tudo­ másul veszi, többen bólogatnak, de leginkább csak ráhagyják a főnökre a hülyeséget. És ez így megy, minden nap, a hétfő csak a kezdet. Remélem, minden Tisztelt Olvasónk megnyugodott mostanra: Az újság jó kezekben van, minden rendben. RICO4™ 13 �Dr. Dávid Ibolya: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! vésbé szemérmes jogalkotással. konfliktusai már rendezettek és Korábban úgy fogalmaztam, Megfigyelhető jelenség, hogy aki azt nem a büntetőjognak kell me­ hogy a társadalom, a közvéle­ a bűnözés problémáit taglalja az goldania. Ebből a szempontból mény a 90-es évek elején rác­ könnyen eljut a nemzethalál, de tehát nem a büntetőjog erkölcsisodálkozott a bűnözés alakulá­ legalábbis a nemzetromlás vízió­ sége, hanem sokkal inkább a civil sára. Ez a meglepődéssel és riadt- jához. Különösen így van ez. ha szabályozás megbízhatósága a sággal egyaránt együttjáró esz- mereven ragaszkodik ahhoz a kérdés. Tipikusan ilyen a gazda­ mélés azután a büntetöpolitika képlethez, hogy a bűnözés nem sági élet területe. különböző hangsúlyaihoz veze­ más mint a bűnelkövetők és a Nincs még egy olyan területe a tett. Talán ma már igazolhatónak bűnüldöző szervek versengésé­ jognak, ahol annyiféle elmélet, tűnik az a vélemény, miszerint a nek eredménye. megoldáskeresés követné egy­ 90-es évek első telében inkább Magam ezzel nem így vagyok. mást, mint a büntetőjog esetében. szükség lett volna a jogalkalma­ Ismeretesek azok a kutatások, Itthon és külföldön egymást érik zást segítő, bátorító és a bűnözés amelyek a bűnözés alakulását nemcsak a büntetőjogászok, visszaszorítását célzó markáns nem elsősorban a bűnüldöző szer­ hanem más területek képviselői­ intézkedésekre, mint a rendszer­ vek eredményességével, kondí­ nek is konferenciái, ahol a kérdés változás miatt szükségszerű mó­ ciójával hozzák összefüggésbe, mindig ugyanaz: hogyan tehetjük dosításokat már meghaladó, in­ hanem a társadalom életének vál­ biztonságosabbá életünket, mi­ kább már egy működő demokrá­ tozásaival. Számomra ezt meg­ ként lehet visszaszorítani a bűnö­ cia viszonyait feltételező bünte­ győzően támasztotta elő a rend­ zést. tőjogi lépésekre. szerváltozásunk időszaka, és azt Mire használható fel a büntetőjog Úgy gondolom, hogy 1990-92 is gondolom, hogy egyre erőtel­ és mire képes? között nem ment ki világos üze­ jesebb demokráciánk ugyancsak A válaszhoz leginkább akkor net a kormányzat részéről a bű­ példát fog adni arról, hogy a bű­ tudunk közeledni, ha két körül­ nözéssel szembeni elszánt fellé­ nözés leküzdhető, de legalábbis ményre felfigyelünk. Ez a bün­ pésről, ‘92-93-ban pedig márkia­ visszaszorítható és elviselhető tetőjog közjogi jellegének kitel­ lakult egy ellenállás, amely ren­ szinten tartható. jesedése egyfelől és a büntetőjogi dőrállamra hivatkozással kizárta, A jogi és erkölcsi normák közös problémáknak a modem civilizá­ hogy érdemi szigorítás történhes­ eredetét az összes jogágak közül ciók alapproblémájává válása sen. Az ezt követő időszakban, természetesen a legszemléltetőb- másfelől. Az utóbbi esetében 1994-98. között szétszabdalt, öt­ ben a büntetőjog mutatja. Általá­ szándékosan nem fordítva fogal­ letszerű elképzelések uralták ezt nosságban az mondható, hogy a maztam. Ma nem az a kérdés, a területet. A jelenlegi Kormány szabályozott büntettek legna­ hogy a civilizáció valamely prob­ változtatott ezen és rögtön a kez­ gyobb része etikai normákba is lémájával nem tud mit kezdeni a det kezdetén nagy jelentőségű és beleütközik. Ezért az a törvény­ büntetőjog, hanem az, hogy a teijedelmű jogszabálymódosítás­ hozó jár helyes úton, amelyik büntetőjog problémamegoldásá­ sal egyértelművé tette, hogy a számol a közösség tagjai lelké­ nak kételyei és késlekedése egy­ büntetőjogot komoly dolognak ben élő erkölcsi felfogással.Ah- ben civilizációs alapproblémává tartja és komolyan is kívánja ven­ hoz, hogy a büntetőjognak nőtték ki magukat. ni. Persze ‘90-hez, vagy akárcsak előrelátható, kiszámítható szabá­ Utóbbi feszíti a büntetőjogot, ‘94-hez képest annyiban más a lyai legyenek némely területen míg a büntetőjog közjogi jellegé­ mai helyzet, hogy környezetünk­ elengedhetetlen, hogy a háttér­ nek kiteljesedése tartózkodásra, ben is megjelent és felerősödött a jogterületek (civilisztika közjog józan belátásra, mértéktartásra a maffiatevékenység. Ezt lehetett stb.) egyértelmű igénypontokat jogalkotást. Ehhez járul még az a volna megelőzni, de legalábbis mutassanak fel számára. Olyan körülmény, hogy a büntetőjog az megnehezíteni korábban egy ke­ igénypontokat, amelyek érdek­ adó mellett az állam legmarkán- 14 �Az igazság ügyének országos gondjai (II. rész) sabb eszköze arra, hogy üzeneteit közvetítse. Én e három összete­ vőt tekintem a mai magyar büntetőj og j ellemzőj ének. A büntető jogalkotás szemére szokták vetni, hogy túlságosan szapora. Valóban, a Btk. első 1984. évi - módosítása óta mos­ tanáig egyedül az 1986-os év telt el változtatás nélkül. A Parla­ ment a rendszerváltást követő el­ ső kormányzati ciklusban 9 alka­ lommal, összesen 257 jogsza­ bályhelyet érintve, a következő kormányzati ciklusban 13 alka­ lommal. összesen 154 jogsza­ bályhelyet érintve módosította a Btk.-t. A miniszterségem óta el­ telt időben 3 ízben, összesen 179 jogszabályhelyet érintve történt módosítás. Egyazon jogszabály pergő változása vagy igények túl­ fűtött tobzódását, vagy a kidolgo­ zás igénytelenségét jelenti. Külö­ nösen kockázatos ez a büntetőjog területén, amely stabilitásának megőrzéséhez legalább olvan je­ lentős érdek fűződik, mint a reagálás aktualizálásához. Ugya­ nakkor nem változott az a 90-es évek eleje óta tartó helyzet, ame­ lyet a szakma és a közvélemény igényeiből egyaránt merítő, évente visszatérő módosítási szándék jellemez. A nyilvánvaló ellentmondás fe­ loldására technikailag két út kí­ nálkozik. Az egyik, ha a szapora módosítgatások helyett az igé­ nyek egybevárásával időszakon­ ként egy-egy Novellában (átfogó módosításban) ölt testet a változ­ tatás szándéka. (Ez történt az 1999. március 1-én hatályba lépett módosításkor.) A tapaszta­ latok szerint egy-egy ilyen No­ vella képes lehet arra, hogy javít­ a becsület tiszteletben tartása, son a büntetőjog időszerűségén. • második generációs érdekek, Ugyanakkor az már nem várható ilyen a gazdasági élet, a termé­ tőle, hogy a büntetőjog (hazai és szet, a közlekedés biztonsága, nemzetközi fejlődése) előtt álló • harmadik generációs érdekek, mindazokat a kérdéseket szak­ ilyen az önrendelkezései jog, az mailag korrekt módon megvála­ adatvédelem, és nyilván újabbak szolja, amelyek a hagyományos is kifejlődhetnek. büntetőjogi felfogással ellentét­ Az egyes generációkon belül lé­ ben állónak látszanak. Az utóbbi vő érdekekből ugyancsak továb­ hosszabb előkészítést igényel. bi a differenciálódás, további A másik lehetséges út, ha új Bün­ speciális érdekek fejlődnek ki. tető Törvénykönyv megalkotását Ilyennek tekinthetők például az tűzzük ki célul, amelynek elő­ EU integrációs ügyek alapját ké­ készítése nyilvánvalóan alkalmat pező alapszabadság, a töke, az biztosít az összes megoldás előtt ám, a szolgáltatás és a munkavál­ álló probléma megnyugtató szak­ lalók szabad áramlásának bizto­ mai rendezésére. Ebben az eset­ sítása. Ilyennek tekinthető a má­ ben az a kérdés, hogy miként sodik generációs érdekeken belül lehet összehangolni az új kódex - a gazdasági élet körében a priva­ nyilvánvalóan hosszabb - elő­ tizációval kapcsolatos ügyek készítését az időközben jelent­ intézésének szabályossága. kező aktuális módosítási szükség­ Az érdekek különböző generá­ letekkel,illetve kormányzati elvá­ ciói a társadalom fejlődését kö­ rásokkal. Akár napokban, akár vetik és minél későbbiek, annál távlatokban gondolkozunk két ál­ nehezebb az erkölccsel, a társa­ talános kérdés rendre elénk kerül. dalom értékítéletével való kap­ Az egyik a büntetőjog funkcióját, csolatukat látványosan bemutat­ a másik a jogalkotás technikáját, ni. És ismét csak azt kell mon­ a kodifikációt érinti. danom, hogy sok büntetőjogi Az előbbi akként hangzik, hogy, tényállásnál már ma sem a bün­ valóban el kell-e mozdulni a ha­ tetőjog erkölcsisége, hanem a gyományos erkölcsi színezetű háttér jogterületek (civilisztika, büntetőjog felfogásától az admi­ gazdasági jog, közjog) szabályo­ nisztratív jellegű büntetőjog felé ? zásának megbízhatósága az alap­ Véleményem szerint nem indo­ kérdés. kolt feladni a büntetőjog hagyo­ Másik kérdésként, nem csak mint mányosan erkölcsi színezetét. szabályozástechnikai probléma Ugyanakkor az is igaz, hogy a merül fel, hogy vajon a kazuiszbüntetőjog által védett érdekek tikus, a mindent le-, illetve kö­ értékelési (erkölcsi) szintje kü­ rülíró, vagy az alapvetően abszt­ lönböző. Vannak: rakt jellegű szabályozás lenne • első generációs érdekek, ilyen üdvözlendő? az élet, testi épség megóvása, a Az elmúlt időszak tapasztalatai mozgásszabadság, a nemiség, a azt mutatják, hogy elsősorban a tulajdon, az államélet biztonsága, jogalkalmazók (rendőrök,ügyé­ 15 �ítélet szék, bírák) részéről a kifejtő, a jogalkalmazás minden lehetséges kérdéseire rendelkezést tartalma­ zó jogszabályalkotás iránt van meg az elvárás. Ez ugyanakkor természetszerűen háttérbe szorít­ ja a büntetőjognak azt a funkció­ ját, hogy könnyen érthető, a köz­ vélemény előtt világosan megje­ lenő üzenetet közvetítsen. Itt kanyarodnék vissza a bünte­ tőjog általam fontosnak tartott összetevőihez. Ma itt nem sokat beszéltem olyan standard témák­ ról, mint a bűnözés kihívásairól, nemzetközi elvárásainkról. Ennél fontosabbnak tartottam ugyanis, hogy számot adjak mindarról, ami a helyes válaszok megtalálá­ sa során a büntetőjogalkotást fog­ lalkoztatja. De az általam előbb felvetett két kérdést sem kívá­ nom válasz nélkül hagyni. A jog, a büntetőjog, a büntetőjogalkotás jövője szempontjából azt tartom fontosnak, hogy a büntetőjog betöltse üzenetközvetítő funk­ cióját. A jogalkotásnak pedig mindig szem előtt kell tartania, hogy a törvények megtartását nem a megszegésükre mért bün­ tetés súlya, hanem a törvények tartalmának az erkölcs paran­ csaival egyező volta biztosílja. Röviden szeretnék kitérni a bün­ tetőeljárásjog területére is. Világos üzenetet követítö, követ­ kezetes anyagi jog és sokszínű el­ járás. Röviden ebben foglalható össze a tárca elképzelése. Ennek megvalósításához, bármilyen furcsán is hangzik az eljárási jog áll közelebb, hiszen várhatóan apróbb változtatások után 2003. január 1-én hatályba fog lépni az új büntetőeljárási törvény teljes 16 arzenálja. Mind a szakma, mind a kodifrkáció számára tanulságos volt az új törvény megalkotása és az azóta eltelt időszak. Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, hogy jó döntés volt a hatálybalé­ pés időpontjának elhalasztása és jó döntés volt az is, hogy a kor­ mányzat nem engedett a további halogatási szándéknak. Az új Be. bevezetésének elhalasztása mó­ dot ad egyes rendelkezéseinek fi­ nomítására, széles szakmai elfo­ gadottságának megteremtésére és az alkalmazásra való felké­ szülésre. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Jogalkotásért felelős minisz­ terként nem hagyhatom ki, hogy beszéljek arról is, miként látom a jogalkotás és a jogalkalmazás feladatát. Abból az alaphelyzetböl kell kiindulni (és ez minden jogágra igaz), hogy nem egyfor­ ma emberek, nem egyforma tet­ teit kell egyazon jogszabály alap­ ján megítélni. Ez akkora teher, hogy egyedül nem viselhető, ezért megoszlik a jogalkotó és a jogalkalmazó vállán. A jogalkotó magára vállalja, an­ nak meghatározását, hogy mikor kell megindulnia az államnak, és a jogalkalmazóra bízza, hogy a konkrétumokkal szembesüljön. A kompetenciák Magyarorszá­ gon szerencsésen vannak eloszt­ va. Ha mindenki teszi a dolgát, akkor se a jogalkotó, se a jogal­ kalmazó cselekvési lehetősége nem annyira tág, és nem oly szűk, hogy a másik terhére lenné­ nek. Mindkét tevékenység az állam intellektuális hatalmának gyakorlását jelenti, amihez tá­ mogatottság kell. A jogalkotói tevékenység támogatottságát a politika, míg a jogalkalmazóét a jogalkotó akarata, vagyis a jog­ szabály adja. Mindkét tevékeny­ ség mögött ott húzódik meg a tár­ sadalom intellektuális hatalma, a tudomány, amelyet viszont sem a jogalkotó, sem a jogalkalmazó nem sajátíthat ki. A jogalkalmazó bízik abban, hogy jó jogszabályt alkalmaz, és a jogalkotónak ezt a bizalmat fenn kell tartania. Ha a jogszabályt kritika éri, azt meg kell válaszolni, vagy a jogsza­ bályt minél előbb módosítani kell. A társadalom pedig bízik abban, hogy mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás mögött a tudo­ mány: a társadalom “Vének Ta­ nácsa” ott van - figyelemmel vannak rá. Ezt a konstrukciót so­ ha nem lehet feladni. A jogal­ kotás során sok mindentől óva­ kodni kell. Adott esetben a köz­ gazdásztól, a politikustól, a tech­ nikai szakembertől, sőt a mora­ listától, de a szociológustól is. Az egyes behatásoktól való óvakodás sikerét két körülmény ala­ pozhatja meg:- egyrészt a jogal­ kotónak mindegyik behatást, minden számba jöhető szempon­ tot együttesen, egymásra hatá­ sukban kell figyelembe venni, másrészt a jogalkotó iránytűje a jogi racionalitás kell legyen. A jogi racionalitás érvényre jut­ tatása nélkül született jogszabály végül is használhatatlannak bi­ zonyul. Utolsó olyan tételemhez értem, amelyről Önök előtt ma még be­ szélni kívánok. Hérakleitosz ránk maradt 130 mondatból a 63. szól akként, hogy “az ember sorsa a �jelleme”. Talán megbocsát ne­ kérdés, vajon mivel tudja ezeket a nosíthatók az állami szervek kem Ephesos szülötte, ha a gon­ kockázatokat megszelídíteni. A tevékenységével, az állami rend­ dolatot arra fordítom, hogy a kultúrájával, a tájékoztatási politi­ szabályokkal. Természetesen nemzet sorsát pedig az erkölcsei kájával, az intézményrendszerei­ nem tagadható, hogy a jogi elő­ határozzák meg. A jog nem lép­ vel, vagy a legmarkánsabb állami írásokat végső soron kényszer het fel a mindenhatóság igényé­ eszközével a büntetőjoggal? biztosítja, ám maga az állam sem vel, precízsége, meghatározottsá­ Az a feltevés, hogy a büntetőjog­ csupán erőszakot alkalmaz, ha­ ga révén csak arra lehet képes, ban rejlő lehetőségekről nem sza­ nem a jog “igazoló” szerepével hogy előre látható, kiszámítható bad lemondani. Az erkölcs stabi­ maga is segíti a kormányzottak litása iránti igény mértéktartó, megnyerését. szabályai legyenek. A jogi racionalitás mellett (mö­ egyértelmű, határozott és stabil A század első felében kultúrválgött) azonban tudomásul kell büntetőjogi intézményrendszert ságot, az elmúlt negyven esz­ venni, hogy a társadalom (intel­ is feltételez.Ugyanakkor pár té­ tendőben értékválságot emleget­ tek. mostanság pedig erkölcsi lektuális, technikai stb.) fejlő­ veszmével számot kell vetni: désével nem jár együtt az erköl­ Sokan a jogra hivatkozva tisz­ válságról szokás beszélni. Er­ csi fejlődés. Az nagyon jó, ha a tességesnek, erkölcsösnek tartják kölcsileg rossz világban élünk, társadalomnak a fejlődésével a cselekedeteiket pusztán azért, mondják. egyidejűleg a stabil erkölcsei is mert azok beszoríthatok a jogsza­ Ez könnyen hamis tudatot ered­ ményez. Ez hamis tudatot ered­ megvannak. bályok pozitivista kereteibe. De ez többnyire nem így történik. Ez abból a téves kiindulópontból ményez, mert pesszimizmust Nem igaz az, hogy erkölcsileg fakad, amely szerint az állam tör­ sugall. Élesen el kell választani rossz világban élünk. Sokkal in­ vényei azonosak az erkölcsi tör­ egymástól a jelent - amelyet meg kább az a helyzet, hogy túl jók vényekkel. E szerint mindaz, ami tudunk ítélni és meg kell ítélnünk vagyunk és túl buták. Túl köny- nem ütközik bele az állami tör­ -, és a jövőt, amely nyitott és nyen kerülünk olyan elméletek vényekbe, az a szabadság terepét általunk befolyásolható. Épp (felfogások) hatása alá, amelyek jelenti, ahol mindenki belátása ezért erkölcsi kötelességünk, közvetlenül, vagy közvetve er­ szerint cselekedhet. hogy re úgy közelítsünk a jö­ kölcseinkre (leginkább szabad­ Ezt a logika figyelmen kívül vőhöz, mint ha az a múltnak és a ságvágyainkra) apellálnak, és hagyja, hogy minden jogi csele­ jelennek pusztán a meghosznem közelítünk elég kritikusan kedetnek erkölcsi háttere van, s szabítása lenne. ezekhez az elméletekhez. Intel­ abból indul ki a gyakorlati csele­ A hozzáállásunkat nem uralhatja lektuálisan nem állják meg a he­ kedet. Ugyanakkor jog nem lé­ az a kérdés, hogy “Mi jön?”, ha­ lyünket velük szemben: jóaka- tezhet maradandó erkölcs nélkül, nem az, hogy “Mit kell tennünk, ratú és áldozatkész áldozatokká a jogi elvek mögött mindig er­ hogy amennyire lehet, kissé válunk. kölcsi elveknek szükséges áll­ jobbá tegyük a világot még an­ Nem (mindig) vesszük észre, niuk. A közgondolkodásba erő­ nak tudatában is, hogy az eset­ hogy ezek révén olyan kockáza­ teljesen beivódott a jog állami leges jobbításunkat a későbbi tok leselkednek ránk, amelyeket jellegét valló felfogás, sztereotí­ nemzedékek visszarontják “. később nem tudunk majd uralni. piaként rögzült, hogy a jogot el­ Ne próbálkozzunk tehát jóslással, (Elég itt a gyermekeknek az in­ sősorban és döntően az állam ha­ hanem csak arra tegyünk kísér­ ternet útján történő fertőzését, a tározza meg. Ez annak eltúlzása, letet, hogy erkölcsileg helyesen médiának a sokszínűség mögé hogy a jogi előírásokat az állami és felelősségteljesen cseleked­ elrejtett káros hatásait, vagy az szervek alakítják és érvényesítik. jünk. egészségkárosító szerek fogyasz­ Nem hagyható azonban figyel­ Mondanivalóm végére értem, tásának problémáit említeni.) men kívül, hogy a közélet - és a köszönöm megtisztelő figyel­ Minden társadalom előtt ott áll a hatalmi viszonyok - nem azo­ müket. 17 �RÍ télét SPORT Fanatizmus pro és kontra A május elsejei felvonulás helyett pihenéssel töltöttem az időt. Ültem békésen az árnyék­ ban, amikor valami furcsát vet­ tem észre a szomszédban. A zöldelő bokrok között egy márvány szobor részleteit lát­ tam meg. Közelebb menve megdöbbentő látvány foga­ dott, egy kőből faragott sas, nyakában zöld sállal. Nálam okosabb emberek segítettek ki: ez egy címerállat, méghozzá a Fradi címersasa. Te jó ég, mondtam magamban, mi jöhet még. Most vettem csak észre, hogy a ház, a kerítés, a falak, a nyugágy huzatja, minden zöld­ fehér. Mi késztethet egy embert arra, hogy a magán­ életében is mindenhol hódol­ jon a kultusznak? Emberünkkel beszélgetve megállapítottam, nem rossz ember ö, csak kicsinyt lelkes. Minden meccsen ott van, hol bosszankodik, hol meg örül ( ilyen már régen volt ). De még sosem jutott eszébe, hogy az “isteni” csapat imádatának hevében bárkinek is problémát okozzon. Még egy katicaboga­ rat sem tudna bántani, pedig az piros-fekete ( többek közt a Kispest-Honvéd színei). Pedig állítása szerint ö ultra fa­ natikus. Ezen gondolkodtam, amikor bevillant, akkor azok kik, akik egymást, illetve a stadiont törve-zúzva hódolnak kedvenc csapatuknak. Talán békés na­ rancstermelők, esetleg bájos pásztorlánykák, akik egy héten egyszer Istent és embert nem ismerve tombolva, mondván le kell vezetni azt a sok feszült­ séget. Hát sikerült nekik. Igaz, hogy utána öt napig takarítják a romokat és ki tudja meddig ápolják a sebesülteket, akik esküt tettek, hogy a bosszú nem maradhat el. A sport­ vezetők tehetetlenek, akárcsak a rendőrség, akik a minap is csak békésen szemlélték az Újpest-Kispest meccset köve­ tő, békésnek aligha nevezhető “szurkolói ankétot”. Sebaj. Egyszer majd csak elfogy min­ den igazi sportbarát a pályák mellől, és üjra lehet majd hódolni az utcai harcosok legújabb bemutatójának. Szurkolj, ne háborúzz! Hiába látható úton-útfélen, kutyába sem veszik. Sem azok, akik kitalálták, sem pedig azok, akiknek szól. Úgy látszik, ol­ csóbb minden héten kifizetni a helyreállítási költséget, mint “egyszer, egy összegben” ki­ fizetni a modern biztonsági berendezéseket, a beléptető­ rendszereket, valamint megal­ kotni a sporttörvény és a BTK kombinációját, amely talán segítene megfékezni a vanda­ lizmust és a huligánokat. Le­ het valaki fanatikus, meghal­ hat a csapatáért, de a hűségét ne az ellenfél szurkolóinak betört orra jelezze. Akiben túl­ teng az ilyen erő, az menjen lapátolni (és ne csak a gátak­ ra). Végezetül, mielőtt megbé­ lyegeznének, én is fanatikus vagyok, hiszek a labdarúgás talpraállásában, de abban nem, hogy az erőszakos fanatizmus elősegíti ezt. Gondolkozz és ne háborúzz! (folyt, köv.) Szabózé Környezetbarát mosás a NASA kutatásának ered­ ményeként - Nem kell többet mosószer - Csökkent mosási költség - Csökken a Föld vízkészletének szennyeződése - Nincs többé mosószerallergia - Hét éves garancia - Harminc napon belül garantált pénz visszatérítés Érdeklődni lehet a szerkesztőségben, vagy a 30/215 03 84­ es telefonszámon, napközben. �Bencsik András, Seszták Ágnes, Lovas István, / / Szalay Károly, Dippold Pál, Kovács Lajos Péter, eskultur^^ Tamáska Péter, Badiny Jós Ferenc, Hajdú —;------------Demeter Dénes, Székely Kecskés János, Bálint ÁRA: 158 Ft István János, Tóth Ferenc, Délvidéki Dantes Ödön, Jobbágyi Gábor, Baranyi Károly, Czike László, Kelemen Miklós, Zacsek Gyula, Pogány Csaba, Varga Domokos György, Terebesi Éva, Kárász Andor, Végh Attila, Farkas Adrienné, Sinkovics Ferenc, Matúz Gábor, Boros Károly, Bodnár Dániel, Pósa Zoltán, Feledy Balázs, Jókuthy Zoltán, Bertók László Attila, Bánhidai Károly, R. Papp Ágnes, Zsebők Csaba, Ágg Károly, Knap Zoltán, T. Szántó György... keresztény konzervatív magyar BENCSIK ANDRÁS LAPJA �* Nyitva minden igény előtt! Örömmel értesítjük tisztelt Ügyfeleinket, hogy bankfiókunk kibővült és megújult szolgáltatásokkal áll rendelkezésükre. Teljeskörű lakossági szolgáltatásaink: Lakossági forint bankszámla -vezetés: Bankszámlára történő készpénz be-, illetve kifizetés TELEBANK szolgáltatás (2-36-66-66), folyószámla-hitelkeret biztosítása Átutalások ( munkabér, nyugdíj stb.) fogadása Állandó és eseti átutalások teljesítése Közüzemi számlák rendezése (díjmentes limitfigyeléssel) Bankkártyaszolgáltatások ( 7 különböző bankkártya) tartós betételhelyezés ( 7 és 14 napra továbbá 1-12. Illetve 18 hónapra) Lakossági devizaszámlavezetés, valuta forgalmazás Értékpapírok forgalmazása, tőzsdei megbízások teljesítése Lakossági hitelek nyújtása: , Személyi és áruhitelezés, devizafedezet mellet nyújtott hitel Lakásvásárlási és lakásépítési kölcsönök nyújtása (állami kiegészítő kamattámogatás igénybevételével) Lakás felújításra, korszerűsítésre-, bővítésre nyújtott kölcsönök (támogatás nélkül -lakástakarékpénztári szerződéssel rendelkezőknek is) lakásépítési kedvezmény és adóvisszatérítési támogatás igénybevétele Vállalati folyószámla vezetés: Válallati forint és deviza bankszámlanyitás készpénzforgalmazás a bankszámlához kapcsolódó megbízások átvétele Egyéb szolgáltatások: Évgyűrűk magánnyugdíjpénztári belépés ügyintézése lakáskassza szerződés bankfiókunk címe: 1051 József nádor tér 5 Tel/Fax: 266-8553, 266-8573 nyitvatartási idő: II, Cs : K, Sz: P : Postabank és Takarékpénztár Rt. 8.00-18.00 8.00-16.00 8.00-15.00 PostaBank O és Takarékpénztár Rt � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 3. szám 2000. május 19. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. május 19. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2867+808 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_5_20000519 Relation A related resource T00020 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_5_20000519 HÖK https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/a7ffc635dbe50e26747bdef301e96869.jpg 79fcc8805fb9ddcf32c3374b81ce5ed3 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/cfdf38bd8e14ee3106be313f819673bc.pdf a09d19359f7304afa65c2c5d606cdd99 PDF Text Text �Impresszum ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Felelős kiadó: Mile Attila elnök Szerkeszti a szerkesztőbizottság Richolm György főszerkesztő Szerémi Szabolcs főszerkesztő- helyettes Nagy Christian tördelőszerkesztő Szabó Zoltán Szabó Ferenc arculattervezők Wetze! Tamás olvasószerkesztő Miháltz András olvasói levelek Christian László sportszerkesztő Szerémi Szabolcs Jog és Internet ■ Szerkesztőség címe Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest. Szentkirályi utca 28- 30. TcL/fax: 429- 7268 e-mail: iteléf@jak.ppke.hu Karunk kápolnáját nemrégiben megáldotta és felszentelte a Bíboros A kápolna nyitva tart az egyetem nyitvatartási ideje alatt, és alkalmas (különösen most a vizsgaidőszak­ ban) a csendes elmélyülésre és az imádságra. Amennyiben a Rektor úr a Karon tartózkodik, úgy hétköznapokon, délután 1230-tól 13 óráig szentmisét tartunk. Az ilyen eseti szentmisék előre meg lesznek hirdetve. Szeptembertől, az új szemeszterben egy tartós miserend lesz elkészítve, így akár minden nap lehetőségünk nyílhat szentmisén való részvételre. ........... Ni A 2000. évi Magyar Egyetemi és Főiskolás Bajnokságon vívásban a második helyen végzett összesítésben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint, Árpád u. 71. Telefon : 23 335-269 1000 példányban Aí * . Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. is I A Pázmány, főként jogászokból álló vívói 31 intézmény közül a Testnevelési Egyetem után kerültek az éremtábla második helyére. Kard Csapat: II Dzsinich Gergely (III. évf.) Olajos Csaba (IV. évf.) Palotás Csongor (II. évf.) Tőr Egyéni: III. Kenese Attila (I. évf.) Csapat: III. Kapronyi Ferenc (IV. évf.) Kenese Attila (I. évf.) �A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM “A diplomácia - szellemi téren - azoknak az erénye, akiknek nincsen igazuk. Érthető, hogy a magyar ügy belső ellenségeinek sokkal több : jutott belőle.” /Németh László/ győztes nagyhatalmaknak. A legstabilabb határai,a kitűnő békeszerződés betartását az e katonai és stratégiai védelmet célból Magyarországra kül- biztosító Kárpátok vonulatai dött katonai ellenőrző bizott- elvesztek, helyettük mester­ ság végezte. (A magyar ségesen rögtönzött politikai Nemzetgyűlés 1921 július 26- indokok alapján megrajzolt, án iktatta törvénybe ezeket a természtetes védelmet alig biz­ feltételeket, a trianoni béke­ tosító vonalakat húztak Ma­ szerződésről szóló 1921. évi gyarország köré. A cseh33. tc.-el.) szlovák- magyar határ külöEurópa újkori történelmében nősen Szobnál annyira megköszinte egyedülálló módon zelitette Budapestet, hogy a igazságtalan és méltánytalan korabeli ágyúk lötávolságán is békediktátum elleni tiltakozá- belülre került. sül 1920 június 4-én megvonMinden harmadik magyar 80 évvel ezelőtt, 1920 június 4-én a versailles-i Kis-Trianon palotában irattatták alá Magyarországgal a békeszerződést. A magyar követek közül, akik egyébként csak korlátozott mozgási szabadsággal rendelkeztek, senki sem akarta kézjegyével ellátni ezt az okmányt, ezért sorsolással döntöttek arról, hogy ki lesz közülük az aláíró. Ilyen szerzödést ugyanis senki sem vállalt szívesen: Magyarország területe Horvátországot nem számítva 283 ezer km2-ről 93 dúltak a harangok, a közleezer km2-re, lakossága 18,2 kedés 10 percre leállt az egész millióról 7,6 millióra csökkent. országban országban, bezárták az üzleRomániához 102 ezer km2 ke­ teket és az iskolákat, az em rült, 3,5 millió lakossal, ebből berek az utcára vonultak tűn1,7 millió magyar. Cschsz- telni. Ilyen súlyos következlovákiához pedig 63 ezer kmU; menyekre ugyanis/senki nem 3,5 millió lakossal, ebből 1 számított. Magyarországot millió magyar. Jugosz iviához Mohács óta nem é /Horvátországot nem .sztrófa. Elveszítette az orva/ 21 ezer km2, 1/ i területének 71,5 %-át, nélakossal, ebből 564 ezer ma­ légének 63,6 %-át, 63 várgyár, Ausztriához 4 ezer km2 ;yéből 10 maradi meg cp292 ezer lakossal, ebből 26 ezer magyar. Az ország had- bé-kevésl »csonkítva. A erejét 35 ezer főre korlátozták, Trianon Magyarország megtiltották az általános had- Európa h: egnagyobb álkötelezettséget, korlátozták a lama vo fegyvergyártást, és jóvátétel Anglia, vagy Olaszország. fizetését írták elő. Magyar­ Ezután pedig Közép-Európa országnak ezen kívül a legkisebb területű és lélek­ nemzetközi kereskedelemben számú országa lett. Gazdasági a legnagyobb kedvezmény és katonai erejét tekintve is elvét kellett biztosítania a utolsó lett. Európa addigi ember az ország határain kívülre került. Ezzel kialakult Közép-Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége. Sokan, )tták (222 ezren _____ , ' .144 .. ezren ____ Cseh___ lámából, szlovákéból cs 55 ezren Jugov; akit ne érintett volna ez az exodús. “Egy lehelettel fújták el a szolgabírák. megyei hivatalnokok, rendőrkapitányok, jászók asztalát. A magyar középosztály menekülő rajai mint a vihartól űzött fellegfoszlányok tolongtak az ország határain. Esztendőkig éltek pályaud­ varok kietlen vagonvárosai­ ban.” -írta a szemtanú, Zilahy Lajos. Ugrásszerűen megnőtt az állástalan diplomások száma. A jogászok esetében �minden 100 közül 48 nem Szomszédos országai - Auszt­ tudott elhelyezkedni. A köz­ ria kivételével - a Kisantant tisztviselői fizetések 1925-ben szövetségbe tömörültek, me­ az I. világháború előttinek lyet egyedül a megszerzett te­ csupán a 30-40 %-t érték el. rületek biztosítása tartott Szétrombolták a korábbi álla­ össze. Számos diszkriminatív malakulat egységeire épülő intézkedést léptettek életbe munkaintézményeket, a vasút- ezen kívül: pl. elvették az és úthálózatot, a vízgazdál­ olimpiai játékok rendezési kodást, a hivatalokat, a közi­ jogát és az 1920. évi antwer­ gazgatást, a vállalatokat és a peni olin piackörzeteket. A korábbi el a magyar “közös piac” helyett kis egyA fenti adatokból kitűnik, mással ellenséges országok hogy az új határoknak semmi autarkiára törekvő gazdasága közük nem volt a Kárpát meés az elválasztásra, elszige- dence nemzeteinek területi eltelésre törekvő határai jelentek helyezkedéséhez. Ezért is nem meg. A vasérctermelés 89 %-a. engedélyezték (Sopron és köraz erdők 84 %-a, a közutak 73 nyékét leszámítva) sehol sem a %-a a vizi utak 64 %-a. a va- népszavazás kiírását. A masútvonalak 60 %-a, a mozdo- gyár lakosság a határok mellett nyok 68,7 %-a, a hajópark 50 - Ausztriát leszámítva - min%-a, a gyárak 50 %-a a gyá­ denütt többségben volt. Az rakban használt motorok lóere- első és a második bécsi döntés jének 50 %-a, a termelési érték bizonyítja, hogy lehetett volna 45 %-a került át idegen orszá- igazságosabb hátrokat is kiaígy azonban egy sokgokba. Virágzó iparágak mén- lakítani. . tek tönkre, hiszen elszakították nemzetiségű államból több korábbi nyersanyagbázisától, soknemzetiségű országot felvevőpiacától. Nemcsak Ma- kreáltak, hiszen Romániában gyarország, hanem Erdély és a és Csehszlovákiában minden Felvidék iparfejlődése is lelas- harmadik, Jugoszláviában pesült, a Bácska és a Bánát dig minden ötödik állampolgár mezőgazdasági termelése visz- nem tartozott az államalkotó szaesett. A háborús veszte- nemzethez. ségeken túl, a három hónapos A nemzeti kisebbségeknek román megszállás 3 millió biztosítottak ugyan némi jog­ aranykorona veszteséget oko- védelmet a békeszerződésBén. zott. Ez tizenkétszerese annak Ezek mértéke azonban nem az összegnek, amivel négy érte el az 1868.évi 44. tc-bcn évvel később Magyarország foglaltakat. Egyedüli kivétel­ költségvetését a népszövetségi ként talán a nemzetközi bíkölcsön segítségével szanál­ ráskodás említhető. Az utódál­ ták. lamok alkotmányai, törvényei Magyarország politikailag tel­ szűkítették a nemzetiségi jo­ jes mértékben elszigetelődött. gok értelmezését. A végrehajtó 4 hatalom pedig nyíltan disz­ kriminatív gyakorlatot köve­ tett. Mindennek az lett a kö­ vetkezménye, hogy az új ren­ dezés nem szüntette meg a nemzetiségi feszültségeket, hanem inkább megsokszorozta és elmérgesítette azokat. Nem­ csak a magyar lakosság sorsa lett nehezebb, hanem az el­ csatolt területeken élő szlovák, román és szerb nemzeté is. Erdély és a Délvidék balkanizálódott. Az alacsonyabb gazdasáei és EEE kulturális —El__szinten 1___ EE álló Szerbia és Románia visszavetette a térségek fejlődési ütemét. (Még az 1930-as években is a Száva folyótól délre a felnőtt lakosság 60-80 %-a analfabéta volt addig északra ez az arány 20-30 %-os volt.) Ez a hatás mindmáig nyomon követhető, hiszen 1910-ben a Kárpát medence egyszerű iparosainak, parasztjainak az életnívója ,jóval közelebb állt a nyugat-európaihoz, mint nap­ jainkban. Sokan feltették már azt a kérdést, hogy miért bántak el így Magyarországgal, mintha ennek az országnak kellene leginkább felelnie az I. világháborúért. Németországtól ugyanis területének 10 %-át, Bulgáriától 8 %-át vettek el, a győztes szomszédok. Ausztria elsősorban nem saját területét, hanem különböző tartományait vesztette el: Cse­ hország, Galícia, Bukovina, stb. Sőt Magyarország rová­ sára, itt kivételesen az etnikai elveket is figyelembe véve, korrigálták veszteségeit, Bur- �F.wtKqwMág A^gtóhOZ ™Xt<JiűÍ4 ” CjeMzswetiéhös X ^x^^**-* **•**:*■ ' \ fáoteS-w Pofi s AmjlrkjíVM ÓtxKyseM f O’ÔM<'X-< # , «£«««**« •yQf3a>'^ '■ Rowániéhoi r Mörwise Sponyoí w*ï&ÿboî SîérteiâM îst®l>fesj&ï ^zütsrsas^hei? 1^>tvi^ühüt aia Ôiæ szsrsrâg 'nburçh Frühe its­ . ^rsxá^-o: ’x^k nconcj ) ? I—* JuQÖSXtakiiQhOZ Nei»»j« or«ó^ot pcÿçnlô / / V> P> í;< X VvPh ÍW. Aíí: ht>i Lon4oc GÖÍÖÖ» * oeFihgMf « ç/r-outh ‘'^riUuM FfaMôôi’SÆB^hîsz: À^yn^t ggyeàyîl »wak JMCtnetotiM^ /x OöhtűMl DtWrt< /tw*- iSM»; ''Wa^h.ngttjn Z / y „ . Èwhft 9r*^ « ’. toin s í-^ V ««izà^rnai <•' V Mtí lkához SCOÍvri^n Sporici«# sróqhfti lengye!arszá^h«« '€r»cn 4 • < ÇtitfWMÔçhCi.’ 'i ** Trianon kegyetlensége más országokra alkalmazva �gerland odaítélésévé!. Véleményem szerint a leg­ fontosabb oka mindennek az volt, hogy Magyarország rövid időn belül kétszer is vereséget szenvedett el. Az első vereség következményeként az 1918. november 3-án írták alá a fegyverszüneti szerződést, amelynek értelmében az Osztrák- Magyar Monarchia csapa tait vissza kellett vonni az 1914-es határokra. Ekkor még egyetlen idegen katona sem tartozkodott Magyarország területén. Károlyi Mihály és tanácsadói azonban a további honvédelmet a politikai ellenfeleik hatalomátmentési kísérlétéként értékelték. Ök a királyra felesküdött tisztekben és főleg a parasztság körében to­ borzott katonákban •nem bíztak. Károlyi kijelentette, hogy Magyarország csak akkor köthet kedvező békeszerződést, ha a magyar kormányzat wilsoni elvek alapján tüntetőlég antantbarát és pacifista álláspontra helyezkedik. Ezért tehette meg Linder Béla, egy honvédemi minisztertől szókatlan kijelentését arról, hogy nem akar katonákat látni. A kapkodó és átgondolatlan intézkedések révén az addig harc- ahogy tudtak. Hamarosan fosz­ Béláékat nem hívták meg. togató bandák garázdálkodtak Eközben Renner kancellár az az országban, mindamellett osztrákoknak jelentős enged­ hatalmas mennyiségű fegyver ményeket tudott elérni. A mag­ és hadianyag került a Ma- yar külpolitika egyébként is gyarországba érkező cseh, gyenge lábakon állt hiszen román és szerb csapatok 1918. novemberétől 1920. kezébe. Amikor ugyanis a júniusáig az egyre jobban magyar hadsereget felszá- összezsugorodó országnak 10 molták, akkor Csehország, kormánya, 7 miniszterelnöke Románia és Szerbia mozgósí- és nagyjából ugyanennyi külütott. Már nem állt az útjukba gyminisztere volt, de nem szinte senki hiszen a létezett kiépített külügyminmegmaradt magyar hadsereg- isztériuma és külképviseleti ben eltörölték a rangokat, és hálózata. Magyarországot ún. bizalmi férfiak rendszerét ekkor mint nemzetközi entitást hozták létre. Ezután a katonák cl sem ismerték. szavazhattak arról, hogy akarnak-c engedelmeskedni a Dr. Horváth Attila parancsnak, van-e kedvük harcolni. Ennek eredményeként az idegen csapatok hamarosan a Dunántúl kivételével az :$ : egész országot megszállták. így a békekonferencián a tanácskozás már nem arról B^k^ Didid szólt, hogy mekkora területeket adjanak át a magyar 1/1: 20.000-, Ft hatóságok a környező állam­ oknak, hanem hogy pl. a 1/2: 13.000-, Ft román csapatok hajlandóak-e 1/3: 8.000-, Ft kivonulni Debrecenből. Pedig egy határozottabb magatartás biztos, hogy más helyzetet □rí^/ap (színes) teremtett volna. Ezt bizonyítják a sikeres német és tak. Nem leszerelték őket, hanem egyszerűen megfosztották őket honvédelmi funkciójuktói. Nem gondoskodtak hazajuttatásukról, békében való elhelyezkedésükről. Ezért a most már rendezetlen körül­ mények között vonuló katonák úgy gondoskodtak magukról, hogy a magyar szabadcsapatok ki tudták csikarni Sopron és környékén a népszavazást. Tovább rontotta az alkupozíciónkat, hogy 1919. áprilisában, amikor az érdemi tárgyalásokat folytatták, Ma­ gyarország érdekképviselet nélkül maradt, mivel Kun 171: 30.000-, Ft 6 1/3: 10.500-, Ft 1/4: 6.500-, Ft �Simon Peter: Adalékok a kitüntetések törtenetehez III. Az első világháborút követő negyed század során a kitüntetések alapításának jogát a kormányzó gyakorolta. A háborút követő első években az összeomlást követő zavaros időszak során elintézetlenül maradt kitüntetési kérelmek kerültek sorra. A kérelmezők a “Kormányzói dicsérő elismerés látható jelét képező érmet “ kapták piros hadiszalagon úgy, hogy a szalagon szerepelt az eredetileg kérelmezett kitün­ tetés kicsinyített másolata. A háborút követően rövidesen megjelentek a háborús emlékérmek azok részére akik kiemelkedő mértékben járultak hozzá a háború megnyerésének előmozdításához. Az 1928-ban alapí­ tott háborús emlékérem karddal és rohamsisakkal ékesített piros-fehér-zöld szalagon függő változatát a katonák, míg a kard és sisak nélküli piros-fehér-zöld szegélyű szalagon függő változatát a polgári alkal­ mazottak, többnyire postások, vasutasok kapták. A kérelmeket az Országos Vitézi Szék mint a háborús emlékérem irodája bírálta el. A háborús emlékérem osztrák változatát is viszonylag könnyen meg lehetett szerezni. A tényleges katonai szolgálatot teljesített személyek kitüntetéseinek szalagját kardok díszítették. (2. ábra). A harmincas évek derekára megerősödő jobboldali szervezetek is bocsátottak ki kitüntetésszerü emlékérmeket, melyek napjainkban rendkívül ritkán kerülnek elő és a kevéssé ismert emlékérmek közé tar­ toznak. Ezek közé tartozik a MOVE, Magyar Országos Véderő Egylet által Gömbös Gyula emlékére kibocsátott pmlékér^/(. 2. ábra ). A két világháború között jelentek meg a Szolgálati Jelek melyeknek szintén megvolt a tiszti (tisztviselői) és legénységi változata. tiszti Szolgálati Jele fokozatait 15, 25. 35 évi szolgálat után, míg a legénységi Szolgálati Jeleket 6, 10, illetve húsz évi szolgálat után lehetett megkapni. Az 1938­ as bécsi kongresszussal kezdődő terület visszacsatolások óriást jelen­ tőséggel bírtak és nagy lelkesedést eredményeztek idehaza. A visszatérő területekre bevonuló és ott szolgálatot teljesítő alakulatok katonái ? ábra: első világháborús emlékér­ emlékérmeket kaptak. Ezek közül időrendben az első a piros-kek sza- ' mek, katonai és polgári tagozat, lagon függő Rákóczi Ferencet ábrázoló Felvidék visszafoglalásáért 0S2trák világháborús emlékérem_ emlékérem volt. 1940-ben követte a kék szalagon függő Eszak-Erdély MOVE emlékérem Gömbös Gyula visszafoglalásáért emlékérem Hunyadi Mátyás ábrázolásával, majd Qgy emlékére évvel később a Hunyadi Jánost ábrázoló Délvidék visszafoglalásáért emlékérem. ( 5. ábra ). A második világháború során részben tovább éltek a régi kitüntetések, de újak is jelentek meg. A vitézségi érmek azonos tartalommal, de új formában éltek tovább. Az uralkodót felváltotta Horthy Miklós kormán; zolása, a piros-fehér szalag helyébe piros hadiszalag lépett. A többszöri :zett ezüst fémcsíkok jelezték. 1941-ben alapították a tüzkercsztet, lynek első osztályú változatát kard és köszöni, míg másodosztályú tozatál csupán koszom ékesítette. A Károly csapatkereszthez hasonom hónap frontszolgálat után lehetett megkapni. A sebesülések a tűzkereszt szalagján lévő ezüstszínű fémcsíkok száma jelölte sebesülésig, ötnél több sebesülést aranyszínű fémcsík jelölt, alapította Horthy Miklós kormányzó a nemzetvédelmi æ; azok számára akik a bolsevizmus elleni harcban kiemelkedőt » dtek. pontosabban: “ akik akár a magyarországi kommunizmus '••'Itatásainak idején, akár a hazánktól elszakított és utóbb ■ ' 5. ábra: Felvidék, Észak Erdély, Délvidék visszafoglalásának emlé- , ...... ... , , , . , , alatt törhetetlen magyar hittel küzdöttek a hazankat megcsonkító es a ere a api o em e erme magyar nemzet gyengítésére törekvő erőkkel szemben...”. A nyilas ha­ talomátvételt követően még továbbra is adományozták a korábban alapított kitüntetéseket és sokszor fordúlt elő, hogy a kitüntetés még Horthy Miklós kormányzót ábrázolta, de a hozzá tartozó igazoló lapot már a törzsszálláson, a nemzetvezető nevében állították ki, A háborút követő időszakban a legtöbb kitüntetés egy csapásra történeti emlékké vált, viselésüket megtiltották és sok esetben birtoklásuk sem volt túlzottan elismert tett, sőt nem egy esetben kifejezetten veszélyesnek számított. Az elmúlt fél évszázad viszontagsá­ gainak ellenére napjainkban is elö-elökerül számos kitüntetés, emlékérem és az a tény sem hagyható figyel­ men kívül, hogy használtcikk piaci értékük rohamosan növekszik. ,, » , 7 �ítélet Budapesti templomok: Regnum Marianum i I í i 1891.május 15. adja ki XIII: Leó pápa a Rerum Novarum kezdetű enciklikáját, melyben elveti a tulajdon szocialista felfogását és meghirdeti az egy­ ház új szociális szerepvállalását. A keresztényszocializmus esz­ méje Magyarországon is nagy visszhangra talált. Ennek jegyében szervezi meg “Magya­ rország apostola és tanítómes­ tere “, a székesfehérvári püspök Prohászka Ottokár kilenc pap részvételével a Philippinumot, ami a munkás gyermekek neveltetésével foglalkozott. Majd ebből nőtt ki a Regnum Marianum Egyesület 1903-ban Majláth Gusztáv erdélyi püspök támogatásával. Az egyesület legfőbb tevékenységei közé tar­ tozott középiskolás diákok nevelése, lelkigyakorlatok tartá­ sa, cserkészcsapatok megszer­ vezése és olyan színvonalas lapok kiadása, mint a Zászló, aminek szerkesztője a magyar cserkészség egyik alapító atyja Sík Sándor volt. Itt jelentek meg elsőként Csáth Géza, Sőtér István, Ortutay Gyula első írá­ sai. Kezdetben a Damjanich utcában működő egyesület kápolnája adott otthont az 1919 ben létrehozott erzsébetvárosi Magyarok Nagyasszonya plcbániának, majd a hívők nagy szá­ ma miatt ez túl kicsinek bizo­ nyult. Ezért 1920-ban Templo­ mépítő Bizottság alakult Shovy Lajos plébános -vezetésével, aki Amerikába ment adományok gyűjtésére. Az 1924. május 5-én kiírt zártkörű pályázatot Kotsits Iván “Kettős kereszt” jeligéjű müve nyerte meg. Két évvel később megkezdődik a templom 8 építése az Aréna útnál (a mai Dózsa György útnál), alapkövét Csernoch János esztergomi érsek teszi le, aki korábban Hor­ thy és IV:Károly közt próbált közvetíteni. Az építkezések 1931-re fejeződnek be, a fel­ szentelést június 14-én az oxfor­ di díszdoktori címmel is büsz­ kélkedő hercegprímás, Serédi Jusztinján pontifikálja. templom tervezője Kotsits Iván műegyetemi tanár, korának kiemelkedő professzora, aki a gyakorlatiasságra helyezi a hangsúlyt oktatásában, az “cpitésznevelés” kifejezés is tőle ered. A Regnum Marianum magán viseli alkotójának művészi hitvallását: “csak annak a fórmának van értelme amely a homlokzattal együtt született”. Vagyis az omamentális díszíté­ seknek szerves egységet keli al­ kotni az épülettel. Ez az elv Regnum Marianum esetében teljes mértékig érvényesült, egyszerre volt modem, funkciónalista és historizáló neorománkeleties stílusú. Kis. zömök tornyaival, félkörös záródású apszisával a korai román építé-zet formavilágából merít, kupolájával, centrális elrendezősével a bizánci templomok jegyeit viseli magán. Az épület hűen alkalmazkodik grandiózitásában a térhez, amit a közel négy méterrel megemelt padozat segíti elő. bár többen nem tartották elég “bebukósnak”, amibe jártában-keltébcn betér az ember. Az alagsor kialakítása amerikai mintái követve adott helyet az egyházközösség egye­ sületeinek. Az épület méretei is figyelmet érdemelnek, hossza 75 méter, legnagyobb szé- lessége 37,5 méter, befo­ gadóképessége 706 ülő és 1590 állóhely volt. “Hálából a kommunizmustól való megszabadulásért.” ez állt a templom alapító okiratában (utalva a Tanácsköztársaságra) és mintha erre reagáltak volna az újabb kommunista hata­ lomátvétel után. Az egyházat ért sorozatos atrocitások követ­ kezményeként először 1950-ben az egyesületet szüntették meg. Majd a “szocialista városter­ vezés” hiányolva egy központi felvonulási utat erre a célra legalkalmasabbnak a Dózsa György utat találta. Ezért az “útban lévő” Regnum Maria­ num lebontását rendelték el 1951 áprilisában. Helyére Mi­ kus Sándor 65 mázsa súlyú Sztálin szobrát helyezték, ami­ nek alapanyagát a sors furcsa fintoraként Tisza István, Andrássy Gyula, Darányi Ignác szobrainak beolvasztásából nyertek. 1956-ban a szobrot ledöntöttek, aminek csak csíz­ mái maradtak talapzatukon, innen eredt a köznyelvben a ‘Csizma tér” elnevezés. Helyén 1969-ben állították fel a Tanácsköztársasági Emlékmüvet. A szobor eltávolításáért és a templom újjáépítéséért a rendszerváltást követően >láirásgyűjtést kezdeményeztek, aminek eredményeként 1992ben eltávolították a szobrot, helyére emléktábla került ezzel a felirattal: ’’Itt állt a Regnum Ma­ rianum templom. Rákosi Má­ tyás 1951-ben leromboltatta.” A templom újjáépítése még várat magára, de reméljük, hogy e terv hamarosan valóra válik. Majtényi Márton �»íA A il:1AABAfő i":íBisV: : i ■ AS B s is Mn 'O<WSÍMwb I Velence fénykora A tavalyi év decemberében I gyár nyelvű könyvek hiányá­ Kiadót - amelynek vezetőjét jelent meg Velence fénykora ban tehát nem volt mit tenni, a már korábban ismertem. Vele ! címmel Bárándy Gergelynek, külföldi szakirodalomhoz könnyen meg lehetett beszélni egyetemünk végzős hallgatójá­ nyúltam. Ekkor határoztam el, a kiadás feltételeit. Milyen visszhangja volt a nak könyve. hogy csak saját magam számá­ Miért kezdtél Velencével fog­ ra elsősorban a német nyelvű könyvnek és hogyan fogadták? lalkozni? Hogyan vált életed szakirodalom alapján össze­ Ismerőseim nagy része tudta, annyira fontos részévé, hogy foglalom magyar nyelven a hogy én ezzel a témával fog­ könyvet írj róla? Velencei Köztársaság történe­ lalkozom, az viszont sokukat Nagymamámnak volt kedvenc tét. Ez a jegyzet képezte az meglepte, hogy a hobbyból városa Velence. Kiskoromban alapját a karácsonykor megje­ tényleg megszületett egy sokat mesélt nekem róla cs tör­ lent könyvemnek. A könyv könyv. Azt hiszem, hogy ténelméről - természetesen egy megírása körülbelül 3-4 éve akinek említettem is ezt a ter­ kisgyermek számára is érdekes érett elhatározássá bennem, vemet nem vette igazán ko­ történetekbe ágyazva. így szinte amikortól tudatosan töreked­ molyan. nem hitt a sikerében, már Velence szeretetével nőttem tem arra, hogy bizonyos sajá­ legalábbis az ilyen gyors meg­ fel. Amikor először ott jártam tosságokkal rendelkezzen az valósulásában. - ez kb. 8- 10 éve történt - mely az iromány, amely esetleg egy Ami a fogadtatást illeti, sok benyomást tett rám a város, későbbi könyvnek az alapját helyről kaptam már pozitív úgy éreztem, szinte otthon va­ képezheti. visszajelzést, persze nem biz­ gyok. Miután hazajöttem, ha­ A fent említett jegyzetek, tos, hogy ami hozzám visszajut mar elhatároztam, hogy kicsit illetve további olvasmányaim az mindig objektív vélemény. utánanézek a város történeté­ alapján tehát mintegy féléves, Önmagában az, hogy Lengyel Inek. Ekkor még egyáltalán aktív munka eredményekép­ László elvállalta az előszó nem gondoltam arra, hogy pen elkészült a könyv. .megírását, nekem felért egy egyszer könyvet írok róla, csu­ Nehéz volt a könyvet megje­ dicsérettel. Amikor odaadtam pán egy-két, a témával foglal­ lentetni. kiadót találni a neki a kéziratot, azzal a kérés­ kozó müvet szerettem volna kiadást megszervező i ? sel. hogy az előszót megírja, vásárolni. Elég hamar szembe­ A könyv kiadás manapság nem azt mondta, hogy csak a könyv sülnöm kellett azonban azzal, olcsó, és nem egyszerű törté­ elolvasása után nyilatkozik. hogy a legidősebb eladónők net. Azt lehet mondani, ha az Hogy végül elvállalta az a sem emlékeznek arra, hogy va­ ember egy jó kiadót talál, két- könyvnek is szólt. laha is megjelent volna könyv' három hónapját rászánja és Többektől kaptam természete­ a témában. Ezután a könyvtá­ megfelelő anyagi fedezet is sen negatív tartalmú megjegy­ rakban próbálkoztam, ahol van. akkor a könyv meejelen- zéseket is a könyv egyes ré­ (szintén nem jártam sokkal több tetheto. Problémát jelent to­ szeire vonatkozóan. Az építő sikerrel, ugyanis Erdödy János vábbá, hogy amikor valaki első jellegű kritikát szívesen foga­ - egyébként kiváló - történelmi írását próbálja kiadni és még dom. a hibák kiszűrése a regényein és Alleneker Lajos: nem rendelkezik semmiféle jövőre nézve hasznos lehet. Általánosan emberek vélemé­ A lagúnák városa című alig 50 szakmai múlttal, ráadásul túl oldalas könyvén kívül egyetlen fiatalnak is találják ahhoz, nyét pedig abból az egyetlen mü sem foglalkozott a Köztár­ hogy egy könyvet megjelen­ egy adatból tudom lemérni, saság történelmével. Ezeken tessen, nehezen veszik komo­ hogy kb. 500 példány fogyott kívül találtam még egy-két lyan a kiadók. Az én szeren­ el és ez a könyv jellegét tekint­ olyan írást, amelyek érintő-le­ csém az volt, hogy találtam ve, továbbá azt a körülményt gesen tárgyalták a témát. Ma­ egy olyan kiadót - a ***** figyelembe véve, hogy össze- ( i 9 �sen négy-öt nappal karácsony használva egy, a joghoz közeli Igen, szeretném folytatni. Igaz előtt tudott megjeleni, elég jó témát, az államberendezkedést most lezárult egy fejezete a il is inkább, Velencével való foglalkozás­ eredménynek mondható. Ezt válasszam, a esetében kü- nak, de a könyv megjelenése nem csupán én gondolom így, mert ez Vele: Államrendje óta már számtalan új ötletem hanem a kiadó is. A könyv lönösen érdél 2500 példányban jelent meg, a saját korába gyedül álló és támadt, amit könyv, esetleg mutató cikk formájában majd megí és ha egy, másfél éven belül gyszáz rok. Persze ezekről csak az ál2000 példányt sikerülne elad-' lamvizsgák után lehet szó. ni, akkor már nagyon elégedett évvel azelőtt, hogy Montes Minthogy ötödéves vagy, las­ lennék. quieu megalkotta hatalom san diplomázol, aktuálissá vá­ Hogyan esett a választás Velence államberendezkedésé­ mar - igaz tisztán csupán nyolc­ lik, hogy eldöntsd, hogyan to­ re, mint a könyv fő témájára? van évre - elvált a bírói, végrehaj • vább. Mivel akarsz foglal­ Miképpen alakult ki a szerkezete? tói és törvényhozói hatalom kozni? A könyv témája tulajdonkép­ esétleg PHD kerepen az utolsó évben dőlt el, kcsőbb ügyvédként, hiszen annak előtte írtam a törInek a műtárgyakkal ténelméröl, kezdtem a; lékekkel kapcsolatos alapításától és azt ten Az első rész az arisztokratikus es émák is. Velence és a hogy a Köztársaság bt alkotmány kialakulását tár- jo; . . eljutok. Már ekkor is ; gyalja, a második rész pedig lö n terveim szerint figyelmet szenteltem az 1 egy életre hobby­ Velence arisztokratikus alkot- m berendezkedésnek, ar ely a mányát mutatja be a montes- na könyv fö témáját adja Mint- quieu- i elvek tükrében. hogy jogi egyetemre járok, Vannak elképzeléseid azzal szinte adta magát, hog az itt kapcsolatban, hogy folytatod-e India a könyvifást? megszerzett tudásomat többet moí ödése Harminc napon belül garantált pénz, visszatérítés Érdeklődni lehet a szerkesztőségben, vagy a 30/215 03 84 es telefonszámon, napközben. �Akiket a mozdony füstje becsapott... (H)arccal a vasút felé?- avagy a magyar vasutak ezredfordulós helyzete „Aki a hetvenes évek vé­ gére a vasútnál maradt, az vagy hülye volt vagy elszánt. ” /Egy vasúti vezető.../ Eddigi élete során már bizonyára többször került kapcsolatba a vasúttal a kedves olvasó, s ha máskor nem is, hát gyermekkorában biztosan kö• irányba, amelv, már-már az zel állt szíve a vaspályán roboundor szó gépekhez. “ “ " “ * “ gó hatalmas Az idők múlásával aztán a csődálat megszűnt s egyre inkább kezdett átmenni a közömbösségen keresztül egy negatívabb élhetés, bizonytalan jövő, s hol Egy német cég nagyszabású van már a valamikor büszkén tanulmánya szerint, ma a MÁV vonalainak mintegy hordott egyenruha! Hogyan, de legfőképpen kétharmadán van valamilyen miért jutott ide a magyar va­ lassújel, tehát sebességkorlá­ sút? - tesszük fel joggal a tozás. kérdést. Ezek nagy részének felszá­ Nos, az okok igen bonyolultak molása becslések szerint még s mélyben gyökeredzők így jó anyagi háttér mellet is kb.6nem célom a válaszadás az 8 évet, venne igénybe. előbbiekben feltett kérdő S ami m6g ennél is me£lePŐbb’ hanem sokkal inkább az, hogy most, tessék megkapaszkodni, rávilágítsak a .jelen nagy prob- a MÁV több ezer km-nyi volémáira. nalhálózatának mintegy 65Sajnos, a mai vasutat sokkal 70%-án (!) kellene ideiglenes inkább a kettősség, mintsem az üzemszünetet tartani, hogy egység jellemzi. csökkenteni lehessen a tár­ érintette. Talán emocionálisan rossz irányba fejlődött alanyunk? Szó sincs róla! Csupán annyi történt, hogy az óvodásból egyetemistává (etikai lénnyé) avanzsálódott személy megis­ merte a Magyar Államvasutak igazi arcát. Nagyszülőink, dédnagyszüleink a megmondhatói annak, hogy ez régen nem volt így! Igen, dicsőség volt egykoron vasutasnak lenni! Jó pénzt, biztos megélhetést s jövőt - kitűnő egzisztenciát jelentett a vasút egykor dölgozóinak. Egy - egy faluban színte versengtek a lányok a fiatal vasutas tiszt kegyéiért s a feleségjelöltek mellett az emberek is, felnéztek a sötétkék egyenruhás úriemberre. S mi van ma? Szinte hihe­ tetlen! - gondolhatnánk a múl­ tat mérlegelve a mával. Alacsony bérek, szűkös meg- . láttuk és hallhattuk az ún. me.edzsment (a vezetőség) által ott terjengős nyilatkozatokat, s optimistábbnál optimistább helyzetértékeléseket a jövőre való pozitív kilátásokról már nem is beszélve. Még magától a szaktárca vezetöjétől is, aki közismerten nem rendelkezik kiemelkedő retorikai képességekkel, szókatlanul derűs hangú nyilatkozatok láttak napvilágot. Aki persze utazott (utazik) vonaton vagy csak egyszerűen kilátogatott egy pályaudvarra az szembesülhető a valóság­ gal s eszébe sem jt tolt az . _ előző . : este látott vagy hallott kellő mos hangú nyilatkozat, A látszat megegyezik a va lósággal: siralmas állapotban van a magyar vasút, mind anyagilag, mind technikailag, s mivel az előbbi az utóbbi feltétele, így nem is várható érzékelhető javulás. . . WÍ: ■ • • '11 '1 • • / 1 1 nagy részére a jövőben valamilyen úton-módon majd sor is fog kerülni, ha sikerül a Volánnal megállapodni.) Mindezek ellenére, a vezetés nem győzte hangsúlyozni, hogy új vasútvonal épül a szomszédos Szlovénia felé, Nos, ez valóban igaz csak arról felejtettek el tájékoztatni minkot. hogy az épülő új vonal mindösszesen 19 „kilométerecske” hosszúságú lesz, Az már csak hab a tortán, hogy a tervezett 160km/h helyett csak 120km/h-s lesz a pálya, ami mellesleg villamosítva sem lesz. „Száz vasutat, ezeret...” - írta Petőfi egykoron - régen volt. Nemkülönben sokszor halhat­ tuk ama hírt is miszerint a Budapest-Hegyeshalom fővonalon 140-160km/h-s sebességgel járnak a vonatok. „Örömmel” jelenthetem, hogy az említett vonalszakaszon is 1 • X 11 �megszaporodtak a lassújelek s vége, 80-as évek eleje színvo­ a 160-as száguldás is csak bi­ nalán van, a gépállományt az zonyos szakaszokon (pl.: Kim- előbb említettem. A pálya állapota a legtöbb le-Hegyeshalom, kb.20km-es távolság) engedélyezett az helyen siralmas. osztrák (!) vasút modonyai-a A Keleti-pályaudvaron is láthatóak még (nem kevés 1014-es „Sissy-k”-számára. Ismételten csak technikai számmal) talpfák, melyek érdekesség, hogy a MÁV által ténylegesen is fából vannak. A higiniés állapotok több zömében használt, a 60-as évek közepétől üzemeltetett, V mint kritikán aluliak. 43-as ’Szili’ becenevű villany­ Ha két ablak egymás mellé mozdonyok csak 120-130km/h-s esik azokon már át sem lehet tempóra képesek s még a legújabb látni, olyan piszkosak, a Rilkék beszerzésű (80-as évek eleje) és az illemhelyek állapotáról V 63-as ’Gigantok’ is csak né- nem is beszélve. hány, átalakított példánya meSzépek és jók az újonnan hét 160-nal, bár hajtásrendsze­ beszerzett Inter- és Eurocity kocsik, de törődni kellene a rük csak 140-ig üzembiztos. S ha már az érdekességeknél többivel is nem pedig az újak javára, hagyni őket lepusztuljárunk! A MÁV már a századfordulón nt. Ez az óhaj a személyi állapo­ (nem tévedés!) 100-120km/h-s sebességgel járatta gyors és tokra is vonatkozhatna. expresszvonatjait! Ez az érték A két réteg, munkás - irodai mára, egy évszázad után, sem­ dolgozó (szürke-, és fehérgal­ mit sem változott. léros) már olyannyira eltávo­ lodott egymástól, hogy egy­ Ennyit fejlődtünk volna? Kocsiparkunk a 70-es évek szerűen nincs középső alkalf I mazotti gárda. Egyszóval, nincs és nem is várható jövőbeni hathatós megoldás a vasút bajaira. Az új tervezet szerinti üzemi és pályavasút kettéválása csak egyet jelenthet: a fővonalak magánkézbe adását s a mellékvo­ nalakon bonyolított személyforga­ lom megszüntetését illetve, az adott vonal szanálását. Reménykedni lehet, mert, véleményem szerint is, nincs még a vasút eltemetve, de sajnos egyre inkább afelé tartünk, hogy a vasút állami tulaj­ donlása megszűnik, az egykor volt hatalmas intézményt szétdarabolással megszüntetik, illetve, saját akaratuk szerint alakítják majd. S a lépeseknek mi, utasok lennénk majd a haszonélvezői? Nem valószínű, pedig nekünk is kell a vasút nemcsak Európának! SándorRoland (roland@jak.ppke.hu) íWIW» ítX"'' j XIII TORINÓI (SZENT LEPEL) Z4RÁNDOKLAT Utazás: autóbusszal. Elhelyezés'. 2-4 ágyas egyszerű szállodai szobákban Ellátás: reggeli és igény szerint vacsora. Program: l.nap: Indulás a jelent-kezesi helyekről (min. 10 fö), később megadott időpontban. VENISANC-TE szentmise a szombathelyi Székesegyházban 10 órakor. Utazás Auszt-rián át. Szállás Lido di Jesolon. 2.nap: Reggeli után továbbindulás. városnézés Milánóban. (Dóm, Szt Ambrus székesegyház, Utolsó vacsora fest­ mény, belépő 15.000 1TL, Scala színház, Sforza palota.) Szállás Torino környékén. i.nap Egész napos program Tor­ inóban, városnézés, tisztelgés a Lepel, a Szentarc előtt, a Dóm, Királyi Palota, Kossuth ház megtekintése. Délutáni órákban indulás haza. Útközben éjszakai városnézés Veronában. Alvás a buszon. 4.nap: Érkezés Budapestre a délutáni órákban. Időpont: augusztus 25-28; szep-tember 12-15 (országos); szeptember 29-októbcr 2. Részvételi díj: 39.500 fi reggelivel. 2 vacsora ára: 5.800 ti. MAKROVILÁG Utazási Iroda í �ítélet Sport Szurkálj és háborúzz!!!? I I A labdarugó mérkőzésekhez tapadó huliganizmus egyre komolyabb rákfenéjét jelenti a magyar focinak (a futball szó ebben a jelzős szerkezetben egyre kevésbé használható), és az egész magyar sportnak is. Ma már minden egyes for­ dulóban történnek tömegvere­ kedések minden különösebb következmények nélkül, hisz csak a különösen szerencsétle­ nek és lajhármozgásúak esé­ lyesek arra, hogy rendőri intézkedés alanyai legyenek, amelyet „természetesen” nevetséges büntetések követnek. A futballhuliganizmus a világon majdnem mindenütt probléma (Törökországban két angol szurkolót öltek meg legutóbb), de ott sokkal keményebben lépnek fel az illetékes szervek. Az Újpest-Kispest meccsen pár hete volt ideje a szurkolóknak, hogy átmásszanak a négy méter magas kerítésen, keresztbe átfussák a pályát, majd összeverjék egymást a pálya közepén, mindezt természetesen a televízió egyenes adá­ sában. Mar szinte megunták a legények a verekedést, amikor megjelentek a rendőrök, a hűligánok pedig egy rövid, kényeimes vágta után elfoglalhatták helyüket a nézőtéren. Mind­ össze két emberrel szemben foganatosítottak erőszakot a rend őrei, őket is hamar elen­ gedték. Ilyenek után ki mer kimenni meccsekre, és ki akar befektetni ebbe a sportágba? A futballhuliganizmus globális ellenfelekkel. Kerültél már melegebb helyzetbe? Igen, elég sokszor, miután én az Újpest kemény magjához tartozom, a Viola Kaos alapító tagja vagyok. Rendszeres összecsapásaink voltak mind a fradistákkal, mind a Diósgyőrszurkolókkal, és más tábo­ rokkal. A legnevezetesebbek mindig a Ferencváros- Újpest rangadók voltak, ahol az összetűzés elkerülhetetlen. De nemcsak az ellenfél szurkolói­ val vannak incidensek, hanem a rendőrökkel is, ez hol jogos, hol jogtalan. A karhatalom nem mindig jogszerűen, és a helyzet magaslatán intézkedik. Talán a leghevesebb össze­ csapás, amelyen en resztvet­ tem, amikor a székesfehérvá­ riak feljöttek Budapestre és egy nyolcvanfős tömegvereke­ dés alakult ki, ahol különböző segédeszközök (boxer, bascball-ütö, vasrács, pad) vett részt a küzdelemben, plussz a rendőri egységek. Mi a véleményed az Ifjúsági- Mi lett a végeredmény? és Sportminisztérium legújabb ÁZ, újpestiek győzelmével zárult, de az abszolút győztes a kampányáról? Elviekben egy szép dolog rendőrség volt: sok embert lenne, de a gyakorlatban kivi­ elvittek sok volt a sérült. telezhetetlen, miután a futball- Ütöttél már meg embert? huliganizmus egy szubkultúra Igen, sokszor. „ segédeszközöket ” és a társadalomból kitörőibe- Milyen tétlen, minthogy vannak embe­ használsz? rek. akik ennek élnek, feltettek Általában a két kezemet, a két az egész életüket a focira és a lábamat, néha különböző sta­ futball körül zajló események­ diontartozékokat, mint például re. Ebben benne van a huliga­ széket, korlátot, vagy utcai nizmus is. Az ultrák csinálják a összecsapáson köveket. transzparenseket a meccsekre, A Kispest elleni meccsen miért a huligánok csapnak össze az volt szükség bemászni a sta- társadalmi probléma, ezt felis­ merve indította el az Ifjúságiés Sportminisztérium a kam­ pányát, de nem valószínű, hogy a kigyúrt izomagyúakra különösebb hatással lenne pár plakát. A tipikus futballhuligán ko­ pasz, kigyúrt, nem éppen a jogfilozófián pallérozódott fi­ guraként jelenik meg a sze­ münk előtt, akit jobb elkerülni értelmetlen agresszivitása miatt, de arra nem gondolunk, hogy köztünk is van egy-kettő. akik teljesen normálisan visel kednek, szorgalmasan tanul nak, rendesen vizsgáznak (sőt nem is akárhogyan!), csak éppen a hétvégén „kiengedik a feszültséget”. Riportalanyunk érthetően név­ telenséget kért, ami teljesen érthető is. Válaszolónk az Újpest huligánja, erős alka­ táról és az átlagosnál rövidebb hajáról lehet felismerni, bár külseje egyre jobban „konszolidálódik”. 13 �ítélet dionba és ott összeverekedni? A kispestiek később érkeztek, és az utcán megfutamítottak pár újpestit, köztük engem is. A meccs borzasztóan unalmas volt, 0-0 lett a végeredmény. A rendőri erők az utcákat biztositották, így szabad volt a pálya, 4 előállított és 10 sérült a mér­ leg. Szükség van arra, hogy meg­ fékezzék a huligánokat? A mostani szabályozással sok társammal együtt nem értek egyet, mert, ha valakit elzárnak 90 napra, akkor el kell hagynia az iskoláját, ha tanult, elveszti az állását, ha dolgozott. Ez még több agressziót vált ki belőle, még inkább erőszakos és „kegyetlen” lesz a pályán és környékén. Ha meg’ ■ nézzük, Nyugaton minimálisra csökkentették az összecsapá­ sokat a stadionokban, de az utána zajló eseményekről rit­ kán szól a fáma! Én módosítanám a szabályo­ kát, mert sose azt kapják el, aki ténylegesen „randalírozik hanem a tapasztalatlan, rutintalan fiatalokat! Az igazi huli­ gánoknak külön védelmi rend­ szere van, főleg a vezérszurkolóknak.így az ö előállításuk komoly rendvédelmi sikernek könyvelhető el. Érdekes, hőgy az Eli országokban, megfelelő szabályozás mellett sem sikerült megfékezni a huliganizmust. Vajon mit várhatunk a magyar „áldatlan” állapotoktói!Szerény véleményem szerint, kiöregedett huligáno................. . . kat is be kéne vonni egy ilyen törvénytervezet előkészítésé­ be, mivel megélt tapasztalataik alapján sokkal inkább a prob­ léma szakértői, mint a focimeccset csak televízióból ismerő „agyoniskolázott” szakértők.Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy ha esetleg sikerül visszaszorí­ tani a huliganizmust (szinte lehetetlen), akkor az erőszakra hajlamos fiatalok máshol és másért fognak össze és harcol­ nak tovább’! A sport i 11. focirajongók meg­ nyugtatása végett szeretném még elmondani, hogy aki ki akar maradni a brutális össze­ csapásokból, az ki is marad, Tompi „Menekülés a győzelembe” avagy: Tököl - Pázmány 2-2 (hetesekkel 0-4) í s í A Magyar Jogtörténeti Tanszék szokásos börtönlátogatásai keretében május 8-án Tö­ kölre, a fiatalkorúak BV intézetébe látogattunk. Az előzetes egyeztetések során megállapodtunk abban, hogy egy barátságos focimeccset ját­ szunk az elítéltek ellen. Többen fellelkesültünk a lehetőségtől és megpróbáltunk egy ütőképes csapatot szervezni. Végül a csapatnak csak a fele jelent meg a találkozón. így hatan vágtunk neki a túrának, kiegészülve még öt kalandvágyó kollégával. Az intézetben szívélyesen fogadtak minket, megmutatták a fogház fokozat egyik körletét, rövid tájékoztatást kaptunk, majd kö­ vetkezett a meccs. A pálya közvetlenül az ún. B-körlet mellet fekszik, ahol csak élet elleni cs erőszakos bűncselekmények elkövetői, vala­ mint az egyébként kezelhetetlenek vannak. A fiúk már akkor a hatalmas zárkaablakok rácsain csüngtek, amikor elkezdtünk bemelegíteni. A 14 „kóstolgatás” már ekkor elkezdődött. A mér­ kőzést a csapat a következő összeállításban kezdte: a kapuban Árvay Gábor, hátul Hotváth Attila és Valacsat Péter, középen Szabó Péter és Sára Botond, elöl pedig Virág Zsolt. Az ellen­ feleink bár „csak” fogház fokozatúak voltak (amint említettem az igazi „nehézfiúk” alkották .i szurkolótábort, a B-körlet volt ezúttal a B-közép) rendkívül keményen, sőt néhol kifejezetten durván játszottak, amiről leginkább Horváth Attila tanár úr tudna mesélni, de a többiek is sűrűn kapkották a lábukat. A mérkőzést mi kezdtük jobban, számos helyzetet kidolgoztunk, de sajnos rendre elpuskáztuk őket. Az ellenfél bár helyenként mezőnyfölényben játszott, helyzetig sem jutott el. Aztán a félidő végén egy ellentámadásból megszerezték a vezetést, így 0­ 1 -el fordultunk. A második félidőben megint jól kezdtünk és a kapus hibájából Virág Zsolt �kiegyenlített. Pár perccel később ismét Virág Zsolt volt eredményes és átvettük a vezetést. A közönség pár percre elnémult, majd elkezdte kifejezni nemtetszését. Először saját csapatuk­ nak helyeztek kilátásba különféle retorziókat, amelyek közül a legenyhébb az aznapi ebédtől és vacsorától való megfosztás valószínűsítése volt ( a többit mindenkinek a fantáziájára bíz­ zuk ), majd elkezdték ecsetelni, hogy velünk milyen elképzeléseik vannak. El kell ismerni, bámulatos kreativitásról tettek tanúbizonyságot, A szemünk eltávolítására legalább féltucat metódust soroltak fel, a belső szerveinkkel való machinációk széles tárházáról nem is beszélve. Miután a játék hevében sokszor szólítottuk egymást a nevünkön, egy idő után már névre szólóan jöttek az üzenetek A nem mindennapi légkörben, csere nélkül felálló csapatunk a végére nagyon elfáradt és talán ennek köszönhetően az ellenfél két perc­ cél a vége előtt kiegyenlített. Következett az öt Fanatizmus vagy huliganizmus? ■ Korábban megjelent írásunkra reagálva rengeteg felháborodott üzenetet kaptunk. Miért baj, hogyha valaki kissé elengedi magát, miért nem lehet pár percre levetkőzni emberi mivoltunkát? Hagyjuk, hogy az ellenfél szurkolói büntetlenül szidal mázhassák csapatunkat? Véle­ ményem szerint az alapvető probléma az, hogy nem tudják meghúzni a határt, úgy érzik most aztán mindent szabad. Ha még emlékszünk az ominózus BEK - döntőre, ahol a Juvcntus és a Liverpool szurkolói csak egymást heccelték, rögtön meg­ értjük miért van szükség szigo­ rúbb megítélésre. Bár Magyaror­ szágon még nem durvultak el az események, csak idő kérdése mikor lesz az első haláleset. perces hosszabítás, amely nem hozott gólt. Ezután jöttek a hetesek. A mieink egy kivételével az összesét berúgták, ellenfeleink azonban egyszer sem találtak a kapuba (kapusunk háromszor védett, egyet fölé rúgtak, egyet pedig a jobb kapufára ), így büntetőkkel 4-0-ra nyertünk! A csapat nagy melegben, csere nélkül és az „úri közönség” szolid lincshangulata közepette is nyerni tudott, ami hatalmas fegyvertény. Pázmányos mellkasunkat ráadásul az is domboríthatja, hogy az ELTE-sek pár évvel ezelőtt szintén tettek egy „túlélő túrát” Tökölön, és őket állítólag nagyon elverték, Az intézet vezetősége szívélyes vendéglátónak bizonyult, így összességében kellemesen töltöttűk az időt, leszámítva, hogy a mérkőzés alatt néha úgy ereztük magunkat, mint az öskeresztények annak idején a Colosseumban... Sokan látták azokat a meg­ döbbentő képsorokat, amikor egy fiatal fiú fejéből állt ki az égő petárda, vagy vérbe fagyva feküdt a Leeds szurkolója. Az ö családjuknak mit mondanának az “Ultrák”, bocs, csak vicceltünk? Ha a “Káosz” nevű csőport vezetőjének testvére lenne az áldozat, akkor mit szólna, még mindig nem elítélendő a huliganizmus? Nem emlékszem, hogy édesapam egyszer is azt mondta volna a Fradi meccs után: “Fiam, ma kiöntöttük az ellenfél belét !” Szidták a bíró fel- cs lemenőit, esetleg gúnyolták az ellenfél gyengébb képességű játékosait, vagy önkritikát gyakorolva eset­ leg saját csapatukat. De soha nem várták az utcán az ősi ellen­ séget. Való igaz, hogy nem csak azért üresek a stadionok, mert az Árvay emberek félnek kimenni a meccs­ re, de komolyan el kell gondol­ kozni, kivinnénk-e a családunkat a “B” középbe? Én az hiszem, hogy nem. Van azért jó példa is. 10 év alatt Európában rendet tettek a sta­ dionokban. megszüntették a kerítéseket. és lassan visszatér a régi idők focijának hangulata. Nem baj, ha várni kell 4-5 évet, csak már látni kellene valamit a szándékból!!! Amennyiben a témával kapcso­ latban mondanivalótok lenne, ne habozzatok. A szerkesztőség igyekszik teret engedni minden hozzá szólónak. Lehet az újpesti vagy éppen a Karakószörcsög Fc. szurkolója. Véleményeddel segítesz. Hallas­ suk a hangunkat a kultúráit fana­ tizmusért! Szabózé 15 l �� Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 6. szám 2000. június 22. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. június 22. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (6708+1192 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_6_20000622 Relation A related resource T00021 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 16 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_6_20000622 HÖK https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/dab29e123b9c1046d0cf4295634085d6.jpg c16b93d2f9aea00cb0dc9b515071a363 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/3b101425af839530bbc79425485afa06.pdf fc790f7741e9e795ead02f3604dc7f82 PDF Text Text ,1 ITELET [ Öl JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR KAR JOG HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA / \ ■ <s''' £ I I I ■f i I IIL évfolyam V. szám “1 2000. szepteriiOer 18.| �M {" I 4 » ifCMM Impresszum ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata s Az ítélet lapzártáinak időpontjai 2000 decemberéig: Felelős kiadó: Mile Attila elnök Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Richolm György főszerkesztő Szerémi Szabolcs főszerkesztő- helyettes Nagy Christian tördelőszerkesztő Szabó Zoltán Szabó Ferenc arculattervezők Október 2. (III. évfolyam, 8. szám) Október 16. (III. évfolyam, 9. szám) Q Október 30. (III. évfolyam, 10. szám) Wetzel Tamás olvasószerkesztő Miháltz András olvasói levelek Christián László sportszerkesztő Szerémi Szabolcs Jog és Internet i Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Szentkirályi utca 28- 30. Tel./fax: 429- 7268 e-mail: itelet@jak.ppke.hu 0 íí ;í I ti í I I I ? I 5 I I I 0 November 21. (III. évfolyam, 12. szám) Q December 11. (III. évfolyam, 13. szám) Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint, Árpád u. 71. Telefon : 23/335-269 1000 példányban I I § November 13. (III. évfolyam, 11. szám) Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 1. \ megjelenések várható időpontjai a lapzártát követő hét keddi napjai. Ha túlontúl sok az üres hely e lapban érzésed szerint, írj Te is! Minden véleménynek helyt adunk. Hogy mit kell tenned? Vedd fel velünk a kapcsolatot a 301-es melléken! Ha írásodat gépelve hozod, kérünk Téged, hogy RichText formátumban mentsd el az anyagot, hogy mi is meg tudjuk nyitnt! �ítél Tartalom Tanév-nyitó Q Tanév-nyitó 3 oldal Elballagtak ötödéve­ seink... 4-9. oldal A dékán válaszol... 10. oldal Telefon-”könyv 11. oldal Utánpótlás 2000 Is avagy miből válogathat­ tunk a felvételin? Is í: 12. oldal Felvételi aranyköpések I I 13. oldal Golyózápor 2000 14. oldal I Egy egyetem hőskora 15. oldal I i 0 A kétezres jubileumi év a magyar nemzet nagy ünnepe. Néhány év­ vel ezelőtt talán még nehezen hittük volna el, hogy hamarosan kettessel kezdődik a dátumozás, ma már ezt természetesnek vesszük. Az ország kihívások elé került: tudunk-e úgy ünnepelni, ahogy elődeink 104 évvel ezelőtt, a honfoglalás kilenc­ századik évfordulóján. A négy évvel ezelőtti, méltán szégyenletes­ nek nevezhető „ünnepségsorozatot” ki kellett törölni a köztudatból. Álla­ malapításunk ezredik évfordulója meglehetősen korán lehetőséget nyújtott erre. A kétezredik év fon­ tos üzeneteket hordoz a magyarság számára. Az, hogy ezerszáz év után még mindig itt élünk, bizonyíték arra, hogy létjogosultságunk meg­ kérdőjelezhetetlen itt, Európában. Armak idején mi véglegesen ér­ keztünk erre a földre, ezért az „Utunk Európába”és egyéb népszerü jelmondatok értelmüket vesztik. Azonban a fennmaradás kétségtelen feltétele az egyelőre még nyo­ maiban is alig látható összefogás (még a mi kis egyetemünkön is mi­ csoda villongások fordulnak elő...), és a nép mind anyagi, de leginkább szellemi megerősödése, öntudatra ébredése. Ez ma minden tovább élni akaró nemzet számára kötelező feladat. Az ország új államfőt vá­ lasztott, mint ahogy egyetemünk is új feladatok elé került. Dr. Radnay József személyében új dékán került a jogi kar élére. A vele készült be­ szélgetést lapunkban olvashatjátok. A szerkesztőség (és a hallgatóság) nevében ezúton is megköszönjük Dr. Zlinszky János munkáját, aki nélkül ez a kar talán nem is alakult volna meg. Egyben tisztelettel köszöntjük az új Dékán Urat, kitartást kívánva neki az új, rettentőén nehéz feladatokhoz. Elérkezett végre az öt éve várt esemény, az első évfolyam idén nyáron búcsú- zott el egyetemünktől. Az államvizsgák összességé-ben nagyszerűen sikerültek, és a nyári forróságban megható pilla-nat volt a minden egyetem számá-ra sorsdöntő esemény, az első dip­ lomaosztó. Mindaz a küzdelem, ami az egyetem létrejöttéért zaj­ lott, abban a pillanatban elnyerte méltó viszonzását. Minden vég­ zett hallgatónak sikereket kívá­ nunk a folytatáshoz. Lapunk ha­ sábjain olvashattok az elhangzott beszédek közül néhányat. Szeretettel üdvözöljük az új elsős évfolyamot is. Ők talán már el sem tudják képzelni az egyetem épüle­ tében 1996 őszén uralkodott állapo­ tokat. Ezért nagy dolog, hogy az építkezés folyamatosan halad, és immár többé-kevésbé kényelmesen elfér egymás mellett mindenki. Azt hiszem, a kezdeti, kívülről jövő, egyetemünkkel kapcsolatos leki­ csinylő vélekedések mára elhalkul­ tak, és ma már senki nem kérdő­ jelezheti meg, hogy a Pázmány Pé­ ter Katolikus Egyetem igenis szín­ vonalas intézmény. Remélhetőleg a most munkába állt, végzett volt hall­ gatók megerősítenek szavaimban, hiszen a többség jól tudott elhelyez­ kedni, és hitem szerint meg is állják majd a helyüket. Kiemelten köszönt­ jük a sydney-i nyári olimpián részt vevő pázmányos olimpikonokat, akik eredményeikkel egyetemünk hírnevét is tovább öregbíthetik. Abban a reményben zárom sorai­ mat, hogy újabb sikeres tanév előtt állunk, és a maga feladatát mindenki becsülettel és lelkiismeretesen végzi el, hiszen az eddig elért ered­ ményeket tiszteletben tartva keresni kell a továbbfejlődés lehetőségeit, diáknak, tanárnak egyaránt. Az ítélet szerkesztősége mindenkinek türel­ met és sikereket kíván az előtte álló feladatokhoz! Koltay András 3 �ítélet Kedves, Kollégák! A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudo­ íí I mányi Kara új, fontos forduló­ hoz érkezett. Az úton, amelyen öt éve elindultunk, célba ér az első csapat. A méhkas, amit építettünk, kibocsátja az első rajt. Az évenként egyre új évfolyammal bővülő intéz­ mény immár az évfolyamok váltásával folytatja. Utoljára ünnepelnek az kereté­ ben együtt azok, akik bízva és meg nem hátrálva elindították a s folyamatot. Mert együtt indítottuk el - ugye emlékszünk rá!? Az 1994 decem■'r herében összeállított ta-nári karban bízva a HIB Magyar Katolikus Püspöki Kar 1995 májusában megalapí­ totta a Kart. Emlék­ szünk a gáncsoskodásra: kart alapíthat az Egyház, de tanítást csak a Minisztérium engedélyezhet és válaszunkra: ugyan mire alakulhat Kar törvény szerint egyetemen, ha nem felsőoktatásra?! Aztán meghirdettük a felvételt és reméltük, hogy lesz talán háromszáz hallgatónk. Ezerkétszázan jelentkeztek, azok­ ból választottunk ki hatszázat. Nem volt tantermünk, sem­ mink, csak elszántságunk és bizodalmunk. Az apácák befo­ gadtak a Ménesi úton - étter­ mük volt az előadónk, s csak 150 nappalos fért bele. Nem baj, majd feltöltjük a sorokat a levelezők közül, ha lesz he­ lyünk. Akik ma itt állnak, em4 lékeznek rá, hogy ijesztgették őket: nem lesz diplomájuk; ijesztgettek minket: nem kapunk normatív támogatást. Reméltünk az esztergomi, bazilika körüli épületegyüttesben, hogy oda mehetünk, aztán kiderült: nincs rá pénz. Megkaptuk a Franklin Nyomda házát, kis szépséghibával: benne volt a nyomda és nem akart ki- menni! Szép jogászi feladat volt az előző rendszer ajándékának realizálásáért az újabb kormány alatt megharcolni, húzta a kiürítést, a tanterem helyett, amit reméltünk, a foldes-téglás lovagterem jutott az élcsapatnak. Mikor kezdtük, azt mondtuk - jogot tanítani akár templomban is lehet, csak hang kell hozzá meg fül: nos, lehetett pincei körülmények között is... Az élcsapat addigra már ha­ gyományokat alakított: a Kar rendezte első gólya­ tábort követte a többi, az első gólyabált és Pázmány bált az újab­ bak. Még külföldet is jártunk a Bősi per hágai tárgyalása kap­ csán, fogadtunk és hallgattunk neves vendégeket, megin­ dult a Pázmány Pó­ dium rendezvénysoro­ zata. 1998 elején úgy tűnt. megszűnik az előadóteremnyomor. Sajnos, beleszólt a hatóság - ismét költöztünk, ha csak átmenetileg is. És azóta is Megvívtuk a harcot. A Szent István Társulat, amellyel az épületen osztoztunk, egyelőre átmenetileg felajánlotta a 30- as épület jó részét, ha rendbe hozzuk: az első év folyamán 60 millió forintot takarítottunk meg a tatarozásra (aminek felébe illett volna kerülnie előzetes ígéret szerint...). A második évet már egy szép virsli tanteremben kezdhették, remek kertiszékékén, az előző évi tornapadok helyett, a ma ballagók. A harmadik esztendőnk ismét üzemzavarral indult: a nyomda megszoktuk, hogy fúrnak- fa­ ragnak, építenek és bontanak köröttünk, gyakoroltatva velünk az elvet: a jogász jég hátán is megél. De hát teher alatt nő - ott nő igazán - a pálma. A harmad évét épp végzett évfolyam tavaly országos összevetésben tekintélyes he­ lyet biztosított a jogi karok diákköri versenyein intézményűnknek: az ELTE után a második helyet. Bizonysága ez tanár és diák céltudatos, közös munkájának, az alakuló tudómányos műhelyeknek. Tanulták közben a nehezebb leckét «í. �i :í 5 I s £ I I I I I s í I .2 . I is, együtt a felzárkózó fiata­ lokkal: az iigúsági közélet lec­ kéjét. Kiderült, ebben nehe­ zebb az egyértelmű eredményt nyújtani. Bár úgy hiszem, megalkottuk az egyik legigé­ nyesebb hallgatói önkormány­ zati szabályzatot, maga a gya­ korlat, valjuk be, hagy még kí­ vánni valót, javítási lehetősé­ get az utódoknak... S most már az utolsó év végén találkozunk. Az utat, amit Is­ ten áldását Himnuszunk sze­ rint kérve, kezdtünk, az ország színe előtt tett záróvizsgákkal kívánjuk megkoronázni, hogy víg esztendő lehessen ez az utolsó, hisz minden jó, ha jó a vége. Jelenthetjük az alapító és fenn­ tartó Magyar Püspöki Konfe­ renciának: a feladat első részét teljesítettük. A csapat fogyott az úton. El­ költözött tőlünk jobb hazába Gál Ferenc rektor úr, akinek szerető gondos­ kodásával indult mun­ kánk. Hisszük, ma is közben jár értünk. El­ költözött első hivatal­ vezetőnk, dr. Mirtse László, szeretett Laci bátyátok, pedig bizon­ nyal nagy örömmel ér­ te volna meg ezt a na­ pot. Ma is féltő gond­ dal szorít Nektek! És Emlékezzünk diáktársainkra, akik Isten akaratából nem tud­ tak végig velünk maradni: Gáspárdy Rita és Vanyó Ferenc évfolyamtársaitok. Szenteljünk nekik egy gondolatot és szeretet­ tel őrizzük emléküket. A semmiből indultunk öt éve és mindent akartunk! Jobban, hatékonyabban, haladóbb esz­ közökkel. A régi egyetemi ha­ gyományokat ötvözve az új vi­ lág igényeihez igazodó tanterv­ vel, módszerrel. Ma vallhatjuk, nem volt könynyü egyszerre igazodni egy nehéz kaptatót mutató jövő európai mércéjéhez, a köröt­ tünk forma szerint megvalósult jogállam változott új rendjéhez s a jórészt elfeledett önkor­ mányzati felelősség és igé­ nyesség ősi egyetemi követel­ ményeihez. Nem könnyű, de lehetséges. Ennek az évfo­ lyamnak az öröksége az áta­ utoljára elhagyott Rabár Fe­ renc professzor úr, aki a maga csendes és hatékony módján a gazdaság és erkölcs összhang­ ja lehetőségének hitét, meg­ valósulásának reményét adta az indulóknak útravalóul. dott zászló mellett a fiatalab­ baknak: céljaink nem lehetet­ lenek, ezért köteleznek! A szélesebb elméleti alapnak meglesz az értelme. A közgaz­ dasági irányultság meghozza majd gyümölcsét. Nyelvek, informatika, kommunikációs készség és gyakorlat hasznot fog hozni a közéletben. A jö­ vőre irányuló erős nemzetközi és gazdasági jogi blokkot szin­ te máris igényli a gyakorlat. Mindamellett, a záró vizsgák, bízom benne, tanúsítani fog­ ják, a jogi alapképzettségben sem lesz gyengén vértezett él­ csapatuk. Felnőtt, önálló, felelősségteljes emberek számára alakítottuk Karunk rendjét. Hiszen ius ci­ vile vigilantibus scriptum est. Sokan nem értik, lassan értik meg. Sok mindenre van lehe­ tőség az egyéniesítés terén. Hosszabb tanulmányi időre, vizsgák görgetésére, párhuza­ mos stúdiumokra házon belül és kívül. Közben beiktatott külföldi stúdiumra. Ám min­ denkinek magának kell felmér­ nie, mit győz, mit vállal. Nem gyámkodunk rajta, nem gon­ dolkodunk helyette. Aki ebbe a felnőtt felelősséggel való életvitelbe nem szokik bele, nem való igazán közénk. Ám ami na­ gyobb baj: nem lesz a szabad világnak alkal­ mas polgára, vissza fog húzni a helyette gondolkodó, atyáskodó, közben öt ki­ rabló és elnyomó régi rend viszonyai közé. Non scholae, vitae discimus! A tanártól is más szellemet kíván ez a megálmodott új rend. Több egyéni odafigyelést a hallgatóra. A tutor rendszer, minden meglévő hiányával 5 �erre hívta fel a figyelmet mindjárt induláskor. Követeli saját mód­ szereink, átadókészségünk fejlesztését, tudásunk folyamatos, időszerű szinten tartását. Az egymás­ sál kapcsolatos testületi szellem, szolidaritás kialakítását és megtartását. Szűk körülmények közt igényes vetést, alkalmatlan esz­ közökkel is szorgos művelést a jó aratás reményében. Együttműködést a hallgatókkal, rajtuk keresztül mérve a magunk munkájának minőségét, keresztény alázattál, szelídséggel és türelemmel. És tem hozni, hanem harcot! Az igazság szabaddá tesz bennünket, s meghozza a belső igazi békét, de az igazságért, a más igazáért, a köz igazáért, az Isten és Haza ügyéért harcolni kell! Kampf ums Recht, ahogy Jhering hirdette. Csatasorba állva, egymás mellé sorakozva. közös terv alapján, mert csak így van remény a győzelemre! Előttünk pedig, amint a Húsvét közelgö liturgiája oly szépen mutatja, győzelmi zászló lobog - vexilla regis prodeunt victores! Kérlek, buzdítalak, figyelmeztet- szigorüságot a szükséges megkövetelésében, mert nem mindegy számunkra, milyen lesz munkánk eredménye: hazánk sorsa, jövőnk záloga, üdvösségünk útja múlik azon. Ballag már a vén diák, mondja a régi diáknóta. Ballag? Nem illik ide igazán e szó hangulata. Inkább a szentírási kép: előttünk a cél, úgy fussuk a pályát, hogy elérhessük. Sietünk a végére jutni, sok a dőlgunk! Ránk vár a világ, ez a harc a mienk. Katonái vagyunk valahányan. Igen, mi, akik a béke, a biztonság. a rend feladataira indulunk, katonák vagyunk bizonyos értelemben. Elkötelezett harcosai e feladatoknak. Mert - mondotta Leó császár - nem csak fegyverrel lehet védeni a hazát, a rendet. Védik azt a togatus rend tagjai is, tudásukkal, midőn erős hangjukat felemelve fellépnek a köz érdekében, gyengék ügyében, s az önzés, ármánykodás, rosszindulat ellenében diadalra juttatják a gyengék, elhagyottak, rászorulók szinte elveszett ügyét is! De katonák vagyunk más értelemben is, az Isten katonái. Krisztus, a mesterünk mondta: nem békét jöt- lek Mindnyájatokat: az élet nehézségei, kísértései, sokrétű élvezet­ és sikerkínálata között se feledjétek a tanult értékrendet! Egy az igazán szükséges. Viszont a többiek ígéret szerint hozzáadatnak Nektek. Míg ha magatok hasznát keresitek első sorban, elveszhet a hibás úton az egész élet... Nemzeti imánk szerint utunkat hazánkban kell járnunk, harcunkat érdekében küzdenünk. Minket, előző nemzedékeket valaha megfelelő technikai berendezé­ sekkel tartottak bévül e hazán. Közben valójában éppúgy megfosztottak tőle határainkon belül. mint ha elűzettünk volna abból. Most tág a világ. A tudás, amit szereztetek, sokfelé hatalom, eszköz, életlehetőség. Szabad az áramlás, globális a gazdaság, ubi bene ibi patria, hangozta^a vallja az anyagelvü szemlélet. Ne feledjétek: egy kis nép, egy kis ország reménye vagytok, reménye arra, hogy bennetek élni fog. A természet nagy rendjében minden parány és minden kis madár értéket képvisel: a nemzetek között is érték a sokszínűség. A világ nemcsak Shakespeare 6 nélkül. Arany János nélkül is sokkal szegényebb lenne - talán a hamburger és a gépzene hiányát kevésbé sínylené meg... Szeressétek az örökséget, a hazát, amit kaptatok és maradjatok hozzá hívek, akármerre visz az élet, szólít a hivatás! Mit mondjak búcsúzóul? Amit az öreg apostol mondott : fiacskáim, szeressétek egymást! A szeretet tartson össze! Adja meg nektek a hatalom íze helyett a szolgálat örömét! A mindenáron való érdekérvényesítés helyett az arányérzet türelmét! Egymás ter­ hének, a közösség terhének hor­ dozására a készséget! A valódi igazság képviseletére a lendületet. Ne feledjétek jelszavunkat! Legyen kedves. Számotokra ami jogos - iustum, természetes, ami méltányos - aequum, fontos, ami célravezető - salutare! Vigyétek magatokkal a ratiot, amit tanulta­ tok, a hitet, amit kaptatok - és ne feledjétek, hogy mindenben a leg­ fontosabb a szeretet! Akkor nem fogtok eltévedni. Tartsátok meg e szeretetet at Alma Mater iránt. Öt éve reményt adott nektek arra, hogy jogászok lehes­ setek, most bizonyságot ad arról, hogy azok lettetek. Általa lettetek azzá, hozzá tartoztok. Minden ezutáni diplomában Nektek, e Kar doktorainak, akiket illet, fogjuk hírül adni, hogy bővült sorotok. A sor, amelynek részei maradtok mindnyájan, akik abszolváltátok a feladatot. Menjetek hát! Féltő és szerető pillantásunk kísér utatokon. Budapest, 2000. április 5. Dr. Zlinszky János, a JÁK dékánja �Az i^ú jogászdoktorok köszöntése Köztársasági Elnök Úr! Mi­ niszter Asszony! Miniszter Úr! Hölgyeim és úraim! Kedves i^ú doktortársaim! 163 5-öt írtak. Több, mint egy évszázad telt el a Mohácsi vész óta és kilencvennégy eszten­ deje annak, hogy a török elfoglalta Budát. Egy magyar főpap: Pázmány Péter eszter­ gomi érsek 1635-ben mégis egyetemet alapí­ tott, a mai nyugat- L Szlovákiában, Nagy­ « szombaton. Az alapí­ tólevél szerint az or­ szág i:Qúsága az állandó török elleni harcokban el­ durvult és megszűnt érdek­ lődéssel viseltetni a kultúra és a tudomány iránt. Az Ala­ pítólevél felpanaszolja, hogy a magyar ifjúság műveltségének hiánya folytán elszakadt a nyu­ gattól és kiszorult Európából. Az egyetem van hivatva biz­ tosítani a felzárkózást. Ám Pázmány számolt a török to­ vábbi hódításával és azt sem zárta ki, hogy az egész ország török uralom alá kerül. Ezért az Alapítólevélben úgy ren­ delkezett, hogy a török elő­ renyomulása esetén az egye­ temet az ausztriai Grazba kell átmenekíteni, ahol az oktatás céljára házat is vásárolt. Szinte megdöbbentő, hogy Pázmány még a haza vé­ delménél is fontosabbnak ítélte az iljúság színe-javának egye­ temi képzését. Azóta évszázadok teltek el. Köztük ez az utolsó is, amely- ben születtünk. történelemnek A magyar ebben a századában félelmetes és gonosz ideológiákat valló hatalmak különböző színű fi K í zászlókat lobogtatva hirdették izmusaikat. Harcot hirdettek az emberi szabadság és méltóság ellen, az emberi élet sérthetetlensége és a tulajdon ellen, a lelkiismeret a vallás-, a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság ellen, a gyülekezési és az egyesülési szabadság ellen. Szerencsére az utolsó negyedszázadban hazánkban már lazult az idegen szorítás és a belső nyomás. Végül megnyílt az út a polgári demokráeia, a parlamentarizmus és az Európához csatlakozás felé. A reménytelenül hosszú és szénvédésekkel teli XX. sz. utolsó évtizedében pedig megtörtént a rendszerváltás. Ebben a történelmi környezetben öt esztendővel ezelött, 1995 őszén indult az oktatás Európa legfiatalabb jogi karán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi fakultásán, Az alapító most is -csakúgy. mint 1635-ben - a magyar Katolikus Püspöki Kar volt és a cél is valahogy ugyanaz 8 maradt: a magyar ifjúság tudományos H képzése azzal az igénW nyel, hogy csatlakoz1 zunk Európához. Természetesen ugyanezt a Íl célt követték és kö­ vetik az állami egyete­ mek is, szó sincs tehát valamiféle belső harc­ ról. Az történt, hogy a tanulni vágyó magyar ifjúság előtt a külön­ böző létszámkeretek betorlaszolt kapuk által kitárultak és újabb és újabb ezrek képhették át a felsőoktatási intézmények kapuit, Ebben a kapunyitásban járt élen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és született meg Európa legfiatalabb jogi kara, Okszerű a következtetés: itt most a legfiatalabb jogi kar elsőként végzett évfolyama tett esküt. Sokan mondják: sok a jogász, miért kellett a fiatalok kép­ zésére még egy új kart alapítani. Ám ugyanez mondható a SOTE-n is: miért képeznek annyi fiatal orvost, amikor szegény az egészségügy. Mi­ nek annyi mérnök, ha nem fogadja be az ipar, minek annyi tanár, ha kevés a diák. Ez a pesszimista szöveg nem Pázmánynak a magyar iljúság művelésébe vetett igényét, hanem egy szűk körű kivételezett értelmiség ideáját, az 7 �’í:í: .'.jX ifjúság tömegei viszonylatában pedig a bunkók Magyarországának eszméjét hordozza. A mai eskütétel sokszoros ünnep: ünnepe az egész magyar felsőoktatásnak, ünnepe az alapító Katolikus Püspöki Karnak, ünnepe az Alma Azok, akik nem baráti érzel- programot most nemes szívvel mekkel viseltettek a kar iránt vallják és hitem szerint nem is káoszról beszéltek és a Kató- élik át annak nehézségi fokát. likus Egyetemet kaotikus Nehéz e program, mert együtt egyetemnek nevezték. Azt jár azzal,hogy Szüleik elenhiszem, történelmileg már gedik az önök kezeit. Egy büszkén vállalható, hogy az a egyetemi hallgató akkor válik hely ahol most Önöket avatják felnőtté, amikor örökre kilép a Mátemek és ünnepe tisztelt kollégáim Önöknek, az imént és az az intézmény ahol öt évet töltöttek a káoszból indult, tanteremből és elindul az életbe. A gyermek helyét a avatott doktornak. A történeti részhez tartozik annak kimondása, hogy amit ma kaotikus körülmények között fejlődött. Ebben az ünnepi órában Önök fogalmazó, vagy a jelölt, a zsebpénz helyét a fizetés foglalja el. itt átélünk az öt évvel ezelőtt még csak a remény volt. A naívak reménye. Egy kar született úgy, hogy nem volt tanári kara, most nagy célok mellett tesznek hitet. Hitet tesznek amellett, hogy életüket a jog és az igazság szolgálatának szente- Nehéz e program, mert elszakadnak az Alma Mátertől is, amely most kezével búcsút int Önöknek. A tantermek képe és nem volt könyvtára és nem voltak hallgatói. Ez a kar hitbői született. Az alapítók hítéből, közülük különösen egy ember, az itt avató dékán lik. Hitet tesznek amellett. hogy tudásukat embertársaik javára, népük és hazájuk dicsöségére és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tisztessé- a tanárok arca az idő ködében majd lassan elmosódik, de remélem, hogy a lényeg megmarad. Az Alma Máter most fog vizsgázni és Önök lesznek hitéből,- hogy lesz majd épület, lesz tanár és lesz hallgató. A szülők hitéből, hogy bátran beírathatják gyermekeiket erre a karra, mert lesznek majd tanárok és lesz állami elismerést hordozó diploma. A tanárok hitéből, akik remélték, hogy lesz majd állami akkreditáció és mindénekelőtt, lesz majd hall- gére fogják fordítani. Hitet tesznek amellett, hogy jogi és társadalmi problémák által kvalifikált helyzetekben az igazság,- az erkölcsi értékek,és a helyénvalóság szabályai szerint fognak dönteni. Hitet tesznek amellett, hogy a tudományt mindig becsülni fogják és hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem iránt, a vizsgáztatók. Egy egyetem rangját a beiratkozás tanárainak hírneve határozza meg, de a tanulmányok befejezése után már hallgatóinak sikere. Az, hogy hogyan minősíti a tanítványok tudását az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a jogászi közvélemény és a jogkereső közönség. Csak az Önök sikere tudja mega- gatóság. És megismétlődött az 1635-ös nagyszombati csoda. Ütöttkopott épületben, ablaktalan és annak Rector Magnificusa és tanárai iránt mindig illő tiszteletet fognak tanúsítani, Szent esküvel összekötik sor- vakolat nélküli tanteremben, szólaltak meg a professzorok és egy káprázatos hallgatósággal találkoztak. A hallgatók bepréselték magukat a szűk sukat egy csodálatos asszony­ nyal: a bekötött szemű Istennővel. Az Istennővel, aki nem vak, hanem mindig kikukucskál a maga női ravaszságával a szájjal tátott tanterembe. figyeltek és mennydörögbe zúgott a taps az előadások után. kendő alól. Nagy és szép elhatározás ez a mai. Egy életre szóló program a hivatás gyakorlására. Ezt a lapozni a Pázmány hírnevét. miként a Harvard, Oxford, vagy a Sorbonne is volt köszönheti tanítványainak imázsát. Nehéz a ma kezdődő életút. mert megváltoznak a felelösségi kategóriák. Nem az lesz a tét, hogy jóra, vagy elég­ ségesre vizsgáztam-e, hanem hogy felmentem-e az ártatlant és megbüntetem-e a bűnöst, hogy jó tanácsot adok-e 8 �Í.V.X1 È Ügyfelemnek, vagy a nyomor­ ba döntöm. E perctől kezdve fel!” Én végülis a bölcsességek a bírót, a megyei főügyészt és a jegyzőkönyvvezetőt letartóztat- felelősségük a szakember felellősége, egy gyönyörű hivatás gyakorlójának felelőssége. Ma le fogják tenni azt a talárt, amelyet most viselnek. Helyette fel fogják majd venni azt a talárt,amelyben belépnek a tárgyalóterembe.Jegyezzék meg: a bírói,-az ügyészi,- vagy a védői talár olyan, mint a reverenda, vagy mint az egyenruha.Nem elég viselni, hanem hiimi kell benne. Hinni kell az igazság hatalmában és meg kell különböztetni őt a hatalom igazságától. Hinni kell abban, helyett egy történetet fogok elmondani.A történet a doktori esküről szól, a hivatás szépségéről és áráról. A szavak erejéröl és a gondolat hatalmáról. 1952-t írtak, amikor fiatal egyetemi hallgatóként évfolyamtársaim egy csoportjával véletlenül benyitottunk a Markóban egy tárgyalóterembe. Az ügy vádlottja a BácsKiskunmegyei Bíróság elnöke volt, továbbá a Megyei főügyész és a jegyzőkönyvet vezető fogalmazó. A vád alapjául szolgáló történeti tényállás szerint a vádlottak előtt, vagyis ta azzal, hogy ellenforradalmi céllal meghamisítottáka valóságot és megrágalmazták a dicsőséges szovjet hadsereget. A letartóztatottak pere Budapesten folyt és erre a tárgyalásra csöppentünk mi be. Addigra az öreg parasztot már Pesten elítélték és kivégezték, koholt tényállás alapján, igazságtalanul. A történet innen indul. A Megyei Bíróság elnöke, vagyis az elsőrendű vádlott az utolsó szó jogán a következőket mondta a tanácselnök felé fordúlva: “Úgy ültem le az ítéletet hogy a jog nem lehet mércéje önmagának, nem állócsillag, hanem bolygó, amely tündöklését idegen fények visszatükrözése folytán nyeri. Ez a a Bács-Kiskunmegyei Bíróság előtt büntetőper volt folyamatbán egy öreg parasztember ellen, aki 1945-ben családjával egy tanyán élt, ahol megölt egy megszövegezni, hogy a saját biztonságom megóvása végett gyilkosság miatt elítélem az öreg parasztot. El is kezdtem a szövegezést. Ám akkor eszem- fény: az igazság és az erkölcs, Ennek az igazságnak és ennek az erkölcsnek nem egyszerű szubjektív tartalma van, hanem alakulatától elsodródott szovjet katonát. A holttestet a hozzátartozó egyenruha gombjaival és a géppisztollyal 1952-ben egy bejutott a saját egyetemi i^úságom, a doktorrá avatási cere­ mónia és az avatáskor mondott eskü szövege: “Életem a jog és anyaga az Európai kultúrtörténet, a keresztényi szellem és az alapvető emberi jogok és szabadságok. Sokat gondolkodtam azon, milyen szavakkal kell útjára bocsátani a fiatal diplomást. 1848-ban V. Ferdinánd lemondásakor azt mondta a helyére lépő i^ú Ferenc Józsefnek: “Sei brav”!, vagyis légy jó!. A római császárokat a principátus korában e szavakkal iktatták be: “Légy szerencsésebb Augustusnál és jobb Traianusnál”!. Churchill 1946-ban így indítótta híres fultoni beszédét az traktor szántotta ki a téeszesítés során és erre az apropóra indul a büntetőeljárás. Az öreg paraszt, felesége az öregaszszony és menye vallomása alapján a Bács-Kiskunmegyei Bíróság a vádlottat, vagyis az öreg parasztembert felmentette, mégpedig jogos védelem címén. Az ítéleti tényállás szerint a lerészegedett szovjet harcos a fiatal menyt kívánta megerőszakolni s öt védelmezve az igazság szolgálatának szentelem.” Ez az emlék leblokkolt. nem tudtam elítélni az ártatlant. Tudtam, hogy ide fogok kerülni. Csináljanak velem amit akarnak, büszkén vállalom!” Hat és félévre ítélték. Ez volt a hatalom igazsága. 1956-ban kiszabadult. Ez volt az igazság hatalma, Higyjenek benne! Hölgyeim és Uraim! Isten Önökkel! egyetemi i^úság előtt: “Ne add Hatóság már délután két órakor szúrta le a támadót a vádlott. vasvillával az istállóban. A felmentő ítéletet délben bír­ dették ki és az Államvédelmi Dr. Békés Imre 9 �I 1T ... A dékán válaszol... I I I Dr. Radnay Józsefet, a Munka- majd minden érdekelt be lesz jogi és Társadalombiztosítási vonva, a HŐK is, de ehhez el Tanszék vezetőjét választotta a kell készülnie egy előzetes szakKari Tanács egyetemünk má- mai módosítási tervezetnek. sodik dékánjává, hivatalba jú- Hogyan látja az egyetem lius elsején lépett. Az eltelt két helyzetét, lehetőségeit a hónap és az új, dékáni tisztség jövőben? Ezt két részre bontanám. Objektapasztalatairól kérdeztük. tíve változatlanul jók a leheMilyen tapasztalatokat szerzet tőségek, mert jogászokra, elsőmióta hivatalba lépett, mint új sorban jó jogászokra szükség van, a képzés iránti igény váldékán? Kellemes tapasztalatokat sze- tozatlan. Ugyanakkor javítani reztem, hiszen mint tanszék- és kell, ahol szükséges a képzés intézetvezető ismertem nagyjá- színvonalán, követelményein. ból a körülményeket, adottsá- Ez egyfajta szigorítást jelent, 1970-töl meghívtak a Munkaügyi Minisztériumba a jogi főosztály helyettes vezetőjének. Ott ’70-től 1988-ig tevékenykedtem. Az már kimondott jogszabály előkészítő-munka volt. Ebben az időben a munkaügyi viták nem a bírósátartoztak, hanem gokhoz területi munkaügyi döntőbizottságokhoz, ezeket is szakmailag a Munkaügyi MiA felügyelte. nisztérium Munkaügyi Nemzetközi Szervezetben is a MüM képviselte a Magyar Államot, ez gokat. Valójában a július 1-i akár a vizsgáztatási-, akár a hivatalba lépésem óta a fő felvételiztetést rendszerben? tevékenység a felvételi eljárás Én inkább a másik oldalról nagyon kellemes is volt, mert a júniust az ember Genfben tölthette. Mindig szerettem volna mindent fogalmaznék. Mi igyekszünk megtenni annak érdekében, hogy az egyetemet jó jogászok hagyják el. Ez egyeseknél automatikusan megtörténik, másoknál bizonyos kényszerítő intézkedések is szükségessé válhatnak. Hol tanított a Dékán Úr eddig? bíró lenni, 1988-tól tanácselnök lettem a Legfelső Bíróságon, majd 1992-től megválasztottak a kollégium vezetőjének. Ott dolgoztam ’98-ig, nyugdíjazásomig. Mindig is foglalkoztam nemcsak a jogalkalmazással. hanem a jogtudománnyal is. kezdetben szerettem volna egyetemen. az ottmaradni Akkor én büntetőjoggal foglalkoztam, de azok az idők nem voltak igazán alkalmasak erre. 1952-ben én nyertem el Viaki Lászlóval közösen az azévi legjobb büntetőjogi tanulmány bonyolításával telt el. Remélem, hogy az ezt követő munka érdekesebb lesz, bármennyire is fontos a felvételi az egyén és az egyetem szempontjából. Milyen változtatásokat tervez a Dékán Úr az egyetemen? A karnak a legfőbb határozathozó testületé a Kari Tanács, tehát a dékán kezdeményez, és a Kari Tanács döntését jóvá kell hagynia a fenntartónak, a nagykancellár úrnak. Tehát a dékán változásokat tervezhet, azt úgy Milyen munkakörökben dolgozott eddig? 1950-ben végeztem, három évig ügyvédjelölt voltam. majd 1960-ig a MÁV-nál voltam jog- kell érteni, hogy ezek javaslattételek. Elsődlegesnek azt tar- Nagyon érdekes tanácsos. munka folyt ott, a MÁV akkor tóm, hogy egyrészt folytatódjon tovább zavartalanul a képzés, az oktatás, ugyanakkor az eltelt évek tapasztalatai alapján, és ez lesz a következő félév légfontosabb feladata, felül fogunk vizsgálni minden szabályzatot, utasítást. A tapasztalatok figye- is az ország legnagyobb vállalata volt, rendkívül szerteágazó nemzetközi, hazai kapcsolatokkal. Aztán elvesztettem az állásom az 1956-os évben. Miért vesztette el? Elég, ha ezt csak megállapítjuk. Úgyhogy hamarosan a Nehézi- lembevételével ezeket kiigazítjuk, egyértelműbbé tesszük, ahol szükséges szigorítunk, ahol szükséges enyhítünk. Ebbe pari Minisztériumba kerültem 1960-ban, és ott dolgoztam ’70ig. Már ott is foglalkoztam munkaügyekkel, és így aztán 10 díját. Mint magánember, milyen kedvtelésekkel rendelkezik? Amikor ezt a kérdést meg kel­ lett válaszolni a Ki Ki­ csodában?, akkor is kihagytam. Az igazat megvallva, régen teniszeztem. még úsztam. régebben, ’45 előtt vadásztam, de igazán a munkának élek. Wetzel Tamás �Mill TELEFON ’’KÖNYV” I S I i l: I I5 I Vezérszám 4297-200 Nemzetközi Jogi Intézet Gazdasági Hivatal Titkárság Rektori Hivatal Dékáni Titkárság 225 Dékáni Hivatal Kari Titkárság Tanulmányi Osztály 208 Számtáv Pénzügyi Osztály Műszaki Osztály HŐK 214,215 216, 316 221, 222, Nemzetközi Közjogi Tanszék Titkárság 267 Európai Jogi Tanszék Titkárság 265 Nemzetközi Magánjogi Tanszék Titkárság 265, 266 1 Pázmány Pódium ítélet á Deák Ferenc Akadémia Könyvtár Informatika I 223, 232 203,333 206, 207, 262, 263 258, 259 250, 251 367, 368 290 301 238,338 231 260, 261 Jogbölcseleti Intézet I Jogszociológiai Csoport Titkárság Jogbölcseleti Tanszék Titkárság Állambölcseleti Tanszék Titkárság 226, 227 234 226, 227 Jogtörténeti Intézet Római Jogi Tanszék Titkárság 237 Magyar Jogtörténeti Tanszék Titkárság 234 Egyetemes Jogtörténeti Tanszék Titkárság 294 Kánonjogi Intézet i ís ( I Munkajogi Tanszék Titkárság Kömyezetjogi Tanszék Titkárság Versenyjogi Tanszék Titkárság 286 287 287 Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi Tanszék Titkárság Büntető Eljárásjogi Tanszék Titkárság Kriminológiai Tanszék Titkárság 280 283 282 Logika-Etika-Filozófia Tanszék Titkárság 248 Kommunikációs Tanszék Titkárság 245 Közjogi Intézet I I I I Gazdasági Szakjogok Intézete Alkotmányjogi Tanszék Titkárság 217 Közigazgatási Tanszék Titkárság 217 Dologi és Szentségi Jogi Tanszék Titkárság 217 Eljárásjogi Tanszék Titkárság 217 r Alkotmányjogi Tanszék Titkárság Közigazgatási Jogi Tanszék Titkárság Pénzügyi Jogi Tanszék Titkárság Közgazdasági Intézet Titkárság Gazd. Elm. és Gazd. Etikai T. Alkalmazott Közgazdasági Tanszék 243 243 241 276 278 279 Magánjogi Intézet Titkárság Polgári Jogi Tanszék Kereskedelmi Jogi Tanszék Bioetikai és Orvosjogi Csoport Polgári Eljárásjogi Tanszék 272,372 273 274 274 239 Nyelvi Lektorátus 324 224, 291, Hirdetési tarifáink: Borítólap (A4): Belső oldal (A4): 1/1: 40.000- Ft 1/1: 30.000- Ft 1/2: 25.000- Ft 1/2: 18.000- Ft 1/3: 14.000- Ft 1/3: 10.000- Ft 11 �I Utánpótlás 2000 I I I I Egyetemünk számára az egyik legmegterhelőbb időszak a felvé­ teliztetés, mely komoly szervező­ munkát és odafigyelést igényel. Kíváncsian várva az új gólyákat kérdeztük meg a témában Prof. Dr. Bánrévy Gábort. Hány jelentkezőt vettek fel az egyetemre? A nappali tagozatra 350 hallgatót vettünk fel, ebből 260 a támogatott. A támogatás 340 000 forint évente, míg az egynegyede ennek a le­ velező tagozatra felvettek támo­ gatása. 487 került be levelezőre és 243 számtávos hallgatónk lesz. Ez összesen 1080 elsőéves hallgatót jelent. Jó ez a magas létszám annak tükrében, hogy más egyetemeken is sokjogászt képeznek? így nagyon nehéz megválaszolni. Azt hiszem, abból kell kiindulnunk, hogy aki érettségi vizsgát tett, érett arra, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson. Nyilván az optimális állapot az lenne, ahogy 1948-ig Magyarországon is volt, és ahogy ma is van Ausztriában, hogy aki leéretségizett. az szabadon választhatja meg a helyet, ahol fel­ sőfokú tanulmányait folytatja. Egy­ két speciális főiskola kivételével. például testnevelési vagy művészeti, a beiratkozás szabad, felvételi nincs. Akkor, amikor évekre visszamenőleg 5000 körül van a hozzánk jelentkezők száma, nem olyan sok. Helyesnek tartja Ön az egyetem felvételi rendszerét, illetve terveznek valamilyen változtatásokat? Minden felvételi rendszer szük­ ségképpen rossz, mert ha a múltbe­ li eredmények alapján akarunk fel­ venni valakit, egyáltalán nem biz­ tos, hogy tiszta kitűnő jegyei miatt a jogászi, de bármilyen más pályára alkalmas. Mégiscsak kellenek bizonyos készségek, képességek. A 12 másik véglet, hogy magán a találkozik először a jelentkezővel, felvételi vizsgán dől el minden. Ez amikor az beiratkozni megy, azért igazságtalan, mert rendkívül Elnézést, de a humor kedvéért sokfügg a pillanatnyi lelkiállapottól, szór keresztnevekkel olyan nem beszélve arról, hogy abszolút találkozik az ember, hogy a név univerzális zsenik nem nagyon van- alapján azt se tudja biztosan megálnak, mindenkinek vannak esetleg lapítani, hogy fiú vagy lány-e az olyan témák, amikhez kevésbé ért. illető. Rengeteg bizonytalansági tényező Az utóbbi öt év tapasztalata alapján van a felvételi vizsgán. Tehát mi lát-e Ön valamilyen változást a megpróbáltuk a kettőt kombinálni, felvételizők között? Nem mondom azt, hogy ez Nehéz erre egyértelműen válaszoltökéletes, de ahhoz képest, amit az ni. Sajnos érezhetők bizonyos állami egyetemeken most már mint- negatív tendenciák, de vannak poegy három évtizede, szinte változat- zitívak is. Határozottan romlik a lan formában, felvételi címén felvételizők középiskolából hozott csinálnak, ahhoz képest a miénk tudása. Óhatatlanul merülnek fel toronymagasan jobb. Nem jó, még olyan kérdések a felvételi beszélegyszer mondom, de jobb. Sajnos getés során, de nemcsak ott, hanem az Oktatási Minisztérium bizonyos később is, amikor megdöbbentő köreiben van egy igen erős tenden- hiányosságokra derül fény. cia arra nézve, hogy a felvételi rend- Negyedéves hallgatókat vizsgáztaszert egységesítsék. Éppen tegnap tok és például arra a kérdésre, hogy találkoztam a Nemzetközi Üzleti hol volt az az európai földrajzi Főiskola, az IBS főigazgató- terület, amelyet egykor Német­ helyettesével, ez egy alapítványi alföldnek neveztek, megállt a főiskola, és teljesen fel vannak tudomány, aztán nagy kínnal háborodva, hogy ők, akik egy fillér Sziléziában, Lengyelország és támogatást sem kapnak az államtól, Németország között mutatta meg. órájuk nézve is kötelezővé akarnak Sajnos ezen a területen erős a visztenni olyan felvételi előírásokat. szaesés. Ennek egyik oka a amelyekkel ők nem értenek egyet, középiskolások túlterhelése, hisz 1993 óta van egy többször módosí- miért kell megtanulnia egy átlag tott, de ebből a szempontból vál- középiskolásnak olyan témákat tozatlan felsőoktatási törvény, biológiából, kémiából, amelyek amely abszolút félreérthetetlenül, biztos, hogy soha nem fognak előkategorikusan kimondja, hogy a kerülni. Van azért pozitív változás felvételi feltételek meghatározása, a is. Kétségtelen, hogy egyre nő a felvételi eljárás lebonyolítása, és a nyelvismerettel rendelkezők száma, hallgatók kiválasztása az egyetem A nappalisok 20 %-nak nincs autonómiájába tartozik. Ennek nyelvvizsgája, 50 %> egy közép­ megváltoztatásához törvénymó- fokú, 30% két vagy több nyelvvizsdosítás kellene, de nagyon erős a gával rendelkezik. Sajnos a le­ minisztérium részéről a nyomás, és velezösök 60 %-nak semmije sincs akkor minket is besorolnak az álla­ és csak 9 %-nak van két nyelwizsmi egyetemeken kialakult rendbe. gája. Szomorúbb a helyzet a vagyis magyarból és történelemből számtávosoknál, itt 74 %-nak nincs írásbeli felvételi vizsga, a dolgoza- egyáltalán nyelvvizsgája. Van tehát tokát pedig középiskolai tanárok tennivalónk ezen a téren is. Wetzel Tamás javítják ki. Az egyetem akkor �?I Nem mi mondtuk... A 2000. évi felvételi aranyköpések avagy az érettségi értéke í I ss Is Is I ss I yfz I. világháború 1915-ig tartott. Ma Fidesz- MSZP kormány van hatalmon. Ady a 18-19. században élt. Nem hallottam az RMDSZ-ről. Magyarország szomszédai: északon Románia és Szlovénia, Kárpátalja Csehországban, és Koszovó délen. Szt.László azonos Kun Lászlóval. Az SZDP ma Parlamenti párt. Két szabadságjogot ismerek: a vallásit és a szexuálisát. Ma a MIEP van kormányon. Teleki üzent hadat a II. világháborúban A II. világháború következménye Trianon. Jelenlegi kormány: Fidesz- FKGP- SZDSZ. . II. világháború 1936-tól 1938-ig tartott. Nem tudom, hogy ki az új köztársasági elnök, mert szerintem alkalmatlan Horthy után a Nemzetvezetö Szakasits Árpád volt. Rendszerváltás utáni első miniszterelnököt az MSZP adta. Nem? Akkor SZDSZ. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány jogosságával foglalkozik. Ki állam legfőbb szerve a rendőrség. A jóléthez kell a kormány állapota (?) MSZMP parlamenti párt. 956 október 23-án verték le a forradalmat. Thököly arról híres, hogy összeszedte a hegyi népet. Vajdahunyadvár nem tudom, hogy hol van, de Zrínyié volt. A vallás politikailag befolyásolható tömeget jelent. Imre herceg vadász-áldozat lett. Nagybánya Szlovákiában van, és híres, mert környezetszennyezés volt a környékén. I. világháború 1915-tóll936-ig tartott. Mohács ma Ukrajnában van. Azl054-es egyházszakadás előtt volt az avignoni-római kettős pápaság, utána lett az avignoni- római- moszkvai hármas pápaság. Szent István kért egy koronát, majd megfogal­ mazta a szatmári tizenkét pontot (III). A Rákóczi-szabadságharc végén Károlyi Mihály (!) Világosnál letette a fegyvert (!!!). Balogh András József gyűjtése í; I 13 �Gofyűzápor 2000 is Azoknak akik nem voltak ott talán gólyatábor tartogathatott a számunkra: Hurrá, hihetetlen de az idén is volt gólyatábor, lehet menni lefeküdni. Ilyen indítás után a vasárnap kész Végülis ilyesmi minden évben van... Akkor viszont egyáltalán mit lehet írni róla? Pl. ilyeneket, hogy tiszta jó volt az egész, SS ¥ I I zseniális szervezés, érdekfeszítö programok, nyomulás a haverokkal, ereszd el a hayamat party, sokkal jobb volt mint a tavalyi, meg hogy erre az egyetemre kizárólag jó fejek járnak. Esetleg, hogy „ász” meg „sirály” meg hogy Girappa. Kár, hogy nem így volt, (mondhatnám úgy is, hogy a tavalyi sokkal jobb volt) mert akkor nekem is sokkal könnyebb dolgom lenne, és már rég befejezhettem volna ezt a felüdülésként hatott az egybegyűltekre. Fergeteges programválasztékból szemezgethettek a megjelentek: lehetett például kagylókat meg egyforintosokat gyűjteni, tojást dobálni. Most komolyan, cipőfűzőket összekötni... ennyire fantáziátlanok vagyunk?? (Azok a felsőbb évesek akik csak egyszer is cipeltek kályhát a révfülöpi erdőben nyilván tudják miről beszélek) A többi program egyébként viszonylag cikket. Na de kezdjünk szépen mindent az elejéröl: A hely és az ellátás tulajdonképpen tel- élvezhető volt: Szentmise, előadások, gólyaavatás, na meg a tanár-diák focimeccs (persze még sokkal jobb lett volna ha mi nyerünk). vitathatatlanul tábor kétnapos A legélvezhetőbb pontja az volt, amikor Mile jesen korrekt. Megkockáztatom az eddigi legjobb, legalkalmasabb helyszín volt a gólya- Attila a góolyaavatást követően fürdeni ment a Balatonba. Persze nem önszántából... Az táborok sorában. Hosszú vízparti telek, hatalmas placc, aula + tánctér, sportpályák. A szál- ötlet ugyan kevéssé eredeti, de legalább feldobta a kedélyeket. Innentől kezdve a dolgok lás kissé romos (nyilván nem először alkalmázták a terepet hasonló célokra) de még így is volt hangulata a dolognak. A szponzorokat nem érheti egy rossz szó se: Érszűkületről és nagyjából rendben zajlottak és kezdett úgy festeni az egész mint egy gólyatábor. A programokban kiütköző vérszegénység és a mindenkor mindenből érződő ad-hoc jellegű szervezés ellenére vasárnap estére összeállt tüdőrákról a Pannónia Cigaretta Rt., delíriummal vegyes alkoholmérgezésröl a Pécsi Szalonsör gondoskodott. A szombat délutáni programok, hála a szervezők csavaros észjárásának -némi csoportterápiát(tutori valami hangulat-féle. Persze azért -szigorúan saját felelősségére- de mindenki belegondolhat mondjuk abba, milyen lett volna az egész, ha mondjuk Polt Péter Legfőbb Ügyész és kivétel nélkül foglalkozás) leszámítva elmaradtak, no de sebaj, minden rosszban van valami jó, gondoltuk, legalább az esti bulinál senki nem hivatkozhat majd punnyadtságra. A dolgok hasonlóan pörgős tempóban halad- Dávid Ibolya helyett nem csak a helyettesük van jelen, ha az ünnepi misét a helyi lelkész helyett valóban Erdő Péter rektor úr celebrálja, ha a dékán úr valóban megérkezik és megtartja az előadást a gólyáknak, vagy ha mond­ tak egészen éjfélig, amikoris, a Lean-duph juk tényleg lejön pestről a vasárnapi bulihoz a koncert után: Na vééégre, igen ezzaaaazzzz, itt van a lényeg, végülis ezért jöttünk nemde? Kezdődhet a pörgés, fordulatszámmérők a piros tertományban, eldobott agyak a leve­ gőben, stb. és akkor hirtelen kiderül: Haverok meg Fanta van: buli nincsen! Körül­ belül ez volt a legnagyobb tréfa amit az egész DJ... 14 MA �EGY EGYETEM HŐSKORA Most, hogy először búcsúztattunk ötödéves évfolyamot, szeretnénk az elkövetkezendő szá­ mainkban egy rövid visszapillantást tenni a hőskorra, a kezdetekre, ami ma már oly távolinak és hihetetlennek tűnhet. Horváth Attila egyetemünk tanára, a Magyar Jogtörténet Tan­ szék adjunktusa- eleveníti fel a régi, feledhetetlen történetet az egyetem megalakulásáról az első hetek, hónapok kisebb-nagyobb nehézségeiről és a közös élményekről, amelyeket remélhetőleg szívesen olvas majd minden hallgató, különösen aki ott volt a kezdeteknél, de azok is, akik csak később csatlakoztak. “Emlékszem őrült meleg volt azon a júniusi délutánon, amikor összegyűltünk néhányan -az egyetem mára meghatározóvá vált tanáraivalZlinszky János alkotmánybírósági irodájában kezdi Horváth Attila. A végső elhatározás itt született, hogy szeptemberben beindítjuk az egyetemet. Ezek után már csak olyan apróságokra kellett megoldást találni, hogy hol, és hogyan valósulhat meg mindez. A felvételik már javában folytak a többi felsőoktatási intézményben, mikor mi meghirdettük a szeptembertől induló képzést. A jelentkezőket a más karokon tett felvételi vizs­ gaeredményeik alapján válogattuk ki és most, öt év elteltével azt mondhatom, remek évfolyam volt. Mielőtt azonban elkezdődött volna az oktatás, felmerült a gólyatábor kérdése, hisz ekkor válik az ember “igazi” egyetemistává. Pont a mi elsőseink maradjanak ki ebből az emlékezetes néhány napból? Zlinszky dékán úr támogatta az ötletet, mondván: “legyen gólyatá­ bor, de akkor szervezzétek is meg!”. Némi anyagi keret is volt rá, ha jól emlékszem, harmincezer forint. A korlátozott lehetőségeink miatt az első gólyatáborunk helyszíne a piliscsabai bölcsészkar épületkomplexuma volt. Megjelentek és előadá­ sokat tartottak a főbb közjogi méltóságok közül jó páran -a legfőbb ügyésztől, a Legfelsőbb Bíróság elnökén keresztül több alkotmánybíráig, támo­ gatásukról biztosítva ezzel az új jogi kart. Ez az elismerés megnyugvást hozott az akkor még eset­ leg bizonytalan és kétkedő hallgatóknak, nyilván­ valóvá vált, hogy itt valóban komoly és szakmailag megalapozott kezdeményezés van kialakulóban. A színvonalas előadások mellett persze sort kerítettünk a szórakozásra is. A piarista gimnáziumtól sikerült hangfalakat és erősítőket kölcsönözni, használatuk módjába az egyik atya avatott be minket. Jobb híján magam voltam a hangulatért felelős “DJ”. A buli hajnali háromkor zárult. Ekkor én -mint a tanári kar egyetlen jelenlévő képviselője- kötelességemnek éreztem, hogy a két faluval arrébb lakó diákokat hazavigyem. Őszintén szólva nem emlékszem pontosan, hányán ültünk az autóban az első for­ dulónál, arra viszont igen, hogy legalább hatszor tettem meg az útvonalat, amíg mindenki hazaért. Másnapra Andor Miklós barátomat azzal a nem titkolt céllal hívtam meg magunk közé, hogy a tradicionális jogászdalokat megtanítsa leendő elsőéves hallgatóinknak. Két cigányzenész személyében kíséretet is sikerült beszerezni. A nótatanulásból hajnalig tartó feledhetetlen hangu­ latú mulatság kerekedett. Azóta is a pázmányos rendezvények elmaradhatatlan “sztárjai” a cigányzenészek, immár hagyományosan. A jól sikerült gólyatábor után kezdődött a tanév szeptemberben, méghozzá a Ménesi úton lévő apácazárdában. Ez az időszak méltán nevezhető hőskornak. Az előadóterem egy ebédlöhelység volt, ahol a dél közeledtével rendszerint hatalmas tányércsörgés közepette zajlottak az előadások. Hangulatos volt a szünetekben a teremben talál­ ható zongorán rögtönzött előadások. A zárda helységeinek több funkciója is volt: egyrészt szemináriumi teremként, másrészt tanszékekként működtek. Az egyes tanszékvezetők a titkársági teendőket is ellátták, így például mindenki saját hatáskörben oldotta meg a vizsgákra való jelen­ tkezést, amiből néhányszor kis híján komoly verekedés támadt. Mindezek fényében talán nem csoda, ha azt mondom: az egyetem meg­ szervezése a kezdetektől romantikus és izgalmas vállalkozás volt... Christián László -folytatása következik15 �PÁRIZS 2000 2000. október 08. és 16. között tanulmányi kirándulást szervez a Jogász Szalon a Pázmány Pódium támogatásával. Ajánlott programok: 1. nap: indulás a Keleti pu. parkolójából de. 12:00-kor. 2. nap: délelőtt érkezünk Párizsba, délután séta a városban: Champs - Elysées, Eiffel torony stb. 3. nap: Louvre; Madeleine templom,. Operaház, Place de la Concorde, Óriáskerék, Tuileries kertje; ' ■ 4. nap: Pont - Neuf; Notre - Dame; Sainte - Chapelle; Sacré - Coeur, Pantheon, a Sorbonne jogi kara) 5. nap: Musée d’Orsay, Rodin Múzeum, Picasso Múzeum 6. nap: szabad program, este hajóút a Szajnán 7. nap: szabad program 8. nap: kirándulás VersaillesÁiSi, majd onnan indulás haza. Útközben megtekin­ tjük a reimsi katedrálist. 9. nap: délelőtt érkezés a kiindulási helyre. Egyéb tudnivalók: 9 nap 6 éjszaka, utazás légkondicionált luxusbusszal. Az ár 53 000 Ft, ami tartalmazza: a szállás és az utazás költségeit, a biztosítást, 3 napos korlátlan számú múzeum látogatására jogosító múzeumbérletet, a belépőt a hajóútra és a Versailles-i kirándulásra is, valamint 15 db. metrójegyet. Jelentkezni lehet szeptember 20-ig Schenek Ágnesnél a 06-20-982-60-33-as vagy Horváth Melindánál a 06-30-226-94-83-as telefonszámon. Az előleget, 30 000 Ft-ot, szeptember 18., 19. vagy 20 - án 10-től 13 óráig lehet befizetni a Pázmány Pódium irodájában (Szentkirályi u. 26., Spartacus). A feliratkozáshoz szükséges az útlevélszám, születési hely és idő, illetve a lakcím, elérhetőségi telefonszám és egy igazolványkép leadása is.(Az adatokat kérjük, hogy'mindenki egy A/4-es lapra, nyomtatott betűkkel szíveskedjen felírni.) A fen­ nmaradó összeget október 2-án vagy 3-án 10-től 13 óráig ugyanott lehet befizetni. r ES az útlevelek érvényességére (és meglétére) figyeljetek! � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 7. szám 2000. szeptember 18. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. szeptember 18. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2131+777 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_7_20000918 Relation A related resource T00022 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 16 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_7_20000918 HÖK https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/614a450491df73e4d74143acb131e3af.jpg 2d619f301da227bf16d325d51cf24f8d https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/e251f7bf16f2c76a07774f06eef9823c.pdf a9f5d165b7ea08c2c14a1b36e1706f7d PDF Text Text s: I rJ rr' C’j n O’* SI H 1 i3 R' K S>' N r 5 >í M < f ’/ II m:'/ 'HPS : • • 1 in. évfolyam 8.szám 3 ilr 2000. október 20. c ■i ' k Id — Ö3 d IP’S '"d ;*■< LT, l”l ft s pd ‘55< O fi> S g< G h 5 g 0 ' 0 fi a > Pí ft g '3 í^' '‘J’ r-^* Q'I-’-! &;i > C d rj [: í [' [• �r ítélet Impresszum ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Jog- és Államtudományi Kar I Hallgatói Önkormányzata Ì I Felelős kiadó: Mile Attila elnök Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Richolm György főszerkesztő Szerémi Szabolcs főszerkesztő- helyettes Munkatársak: »Szabó Zoltán Szabó Ferenc Koltay András Jóna Tibor r n SEGÍTSETEK!!! Bárki, legyen az tanár vagy diák, segítségét szeretettel fogadjuk! Minden írást, tudományos, egy­ házi, egyetemi közéleti vagy bármely olyan témában, mely ebben az újságban érdekes lehet, szeretettel várunk! Megtalálhatóak vagyunk a Szen­ tkirályi utca 26. második emeletén, telefonon a 429-72-00 központi szám után az ítélet szerkesztőségének mellékén, vagy a 30/2210564-es számon! A cikkeket lehetőség szerint lemezen, Rich Textformátumban kérjük! Köszöneííef: a szerkesztőség Wctzel Tamás Mibáltz András Christian László •ti ElfiirdleítcBsü toirüSMíiníilks Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Álíamtüdományí Kar 1088. Budapest, Szentkirályi utca 28- 30, Tel./fax::429^^68 1/1:40.000- Ft e-mail: itelet@jak.ppke.hu Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint, Árpád u. 71. Telefon : 23/335-269 1000 példányban 1/2:2S,Ö00- Ft 9 Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 2 J 1/3: 14.000- Ft L. E» ' 4 (A4). ' ll ll 'o 1/1: 30.000- Ft 1/2: 18.000- Ft 1/3: 10.000- Ft l 1 �r a‘Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt... ^(Pázmány Péter) Űk -^iim A LEGHOSSZABB NAP Soha ne feledjünk! 4-7. oldal HŐK Közgyűlés 8-9. oldal Karunk tanárai: Bittsánszky Géza 10. oldal ELSA hírek 11. oldal Levelek a magyar Golgotáról 12-13. oldal Pázmány Péter élete és kora 14-15. oldal Egy hétvége a Duna parton 16. oldal Lakhatási támogatás kérdőíve 17. oldal Hajózni kell 19. oldal Korán reggel az egyetemen, Ezúttal nem előadáson talál, lenik (bár volt már példa az ellenkezőjére). Úgy látszik, a hisz mindig akad valami néznivaló az olimpián. Irány tehát a Spartacus galériája. A tévé előtt gyűlik már a szokásos társaság. Legyen akármelyik világsztár, vagy a kis híján vízbe fúló egyenlítő-guineai úszó a legtöbb tantárgy anyagában év­ röl-évre olyan mértékű változás tapasztalható, mely indokolttá teszi a könyvek új és új átdolgozását!? Szerkesztőségi gyűlés követ­ kezik. Örömmel állapítjuk főszereplő, a képernyőről áradó hangulat magával ragadó, Nagy boldogságunkra született egy “Pázmányos” siker is. Hadd sajátítsuk ki Steinmetz meg, hogy továbbra is egyetemi hallgatónak mondhatja magát minden tag. A gyűlés sikerrel zárul, igy e számunkban házi Pázmány-szakértőnk, Ár­ Barna aranyérmét, melyet a vízilabda-válogatott tagjaként, és egyetemünk hallgatójaként szerzett. Nagyon szerettük volna a győzelmet, féltünk is egy kicsit, hogy elmarad, de megvan!!! Fantasztikus siker! A szurkolás helyszíne, a Spartacus (vendéglő?, menza?, kocsma?) alaposan átalakult, De mindenki hamar beilleszkedett az új környezetbe, bár kissé idegennek tűnt először, hogy a pincérhölgyek minden rendelés után véreb módjára takarítják be a pénzt. Igaz, ki bízna meg manapság egy jogászban? Az izgalmak után a jegyzetbolt a következő állomás, mely szintén megújult, illetve folyamatosan újul. A helyzet nem kedvez a “vadul” előre tanulni akaróknak: nem kapható túl sok aktuális tankönyv. Remélhetőleg azért a vizsgaidőszak kezdetéig mindegyik megje- vay ^ábor elkezdi háromrészes életrajzi sorozatát az egyetem névadójáról. Lesz írás október 6.-ról (az egyetemen milyen megemlékezés lesz, ha lesz egyáltalán?), indul egy új irodalmi sorozat, beszámolunk a számunkra fényes sikert hozó regattáról (melyben sajnos kimerülni látszik az egyetem sportélete), olvasható interjú Bittsánszky Gézával, kritizálunk filmet. Közben megérkeznek a sztahanovisták, azaz azok, akik (nyilván nem önszántukból) már elkezdték a vizsgázást. Ezúttal mindenki átcsúszik. nagy tehát az öröm, a Fradi is bennmarad talán. Szép lassan eltelik a nap, megvolt a 8 óra munka és a 8 óra szórakozás, hátra van még 8 óra pihenés, elindul tehát mindenki haza, Immár három hete elkezdődött az egyetem, Koltay András 3 I �ítélet /.J- 1 I SOHA NE FELEDJÜNK! ( “ Szép kis deputáció megy az úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje!” (Poeltenberg Ernő tábornok szavai társaihoz, kivégzésükre indulva) hősök “Magyarország a nemzete. Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megteste­ sülése.” (Victor Hugo) 151 éve annak, hogy Aradon kivégeztek 13 honvédtábornokot, ve­ lük egy időben pedig Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. Ezek azok a tények, melyekkel mindannyian tisztában vagyunk. De tudjuk-e pontosan, mi történt azon a na­ pon? Van-e elképzelé­ sünk, miként is történhetett a végzetes esemény, hogyan érezhették a hősök és hóhéraik, mit gondolt rólunk a talán bűntudatot érző Európa a szabadságharc leverése után? A következő írás megpróbál szerény feleletet adni a felmerülő kérdésekre. í Franz Bott, Bmo városának egykori hóhéra a nagyobb kereset reményében adta fel biztos állását, és jött át Ma­ gyarországra, hiszen biztos volt abban, hogy a szabad­ ságharc leverése után jócskán 4 jut neki munka. Ebben nem is csalatkozott, aznapi feladata azonban mégsem volt ínyére. Még sohasem akasztott arisztokratákat. Meglehetősen zavarban is volt, amikor előző nap végigjárta az elítéltek celIáit, akik kedélyesen elbeszélgettek vele. Damjanichtól elfogadta a felajánlott szivart, zavarában ígéretet tett neki: “Excellenciádnak nem lesz panasza rám!”. A tizenhárom aradi vértanú A kivégzések reggelén a vár­ ban nem ébresztő volt, hanem Howiger várparancsnok azon­ nal riadókészültséget rendelt el. A császári katonák a falakról bámulták a fenyege­ tően csendes várost, és bár senki nem mondta ki, a had­ sereg félt. Bott az udvaron szemlélődött, azonban ekkor még semmi dolga nem volt. A papok egyenként csatlakoztak a kapun kilépő négy elítélthez, akiket “kegyelemből” golyó általi halálra ítéltek. A láncra vert tiszteket körülvették, és a menet megindult a vár hátsó kapuja felé. Bott meglepve állapította meg, hogy a halál­ raítéltek nyugodtak, főtisztek­ hez méltóan fegyelmezettek, sőt csendesen beszélgetnek egymással. Dessewfy Arisztid, a túrái lovasroham hőse így panaszkodott: ’’Ennyit ér Haynau kegyelme, golyóval gyil­ kolnak meg. Éppenséggel sze­ gény feleségem születése napján...”. A falhoz érve megálltak. Lázár Vilmos ezre­ des sarkantyúja hal­ megpendült. kan “Tehát ez a bástya lesz a golyófogónk, barátaim”- mondta. Ezután rövid ima következett, melynek Schweidel végén a József ezekkel szavakkal fordult ^lelkészéhez: ’’Ezt a Jfeszületet, melyet mindenkor, még a jharcok zajában is magammal hordoztam, kezem közt akarom tartani, úgy vele meghalni, s miután meghal­ tam, ne irtózzék kezemből kivenni, s fiamnak átadni!”. A tábornok fia egyébként az aradi vár egy másik szár­ nyában raboskodott. Schwei­ del olyan hangsúllyal beszélt tulajdon elmúlásáról, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lett volna. Kiss Ernő elu­ tasította a szemét bekötni aka­ ró föfoglárt. “Látni akarom a gyilkosaimat” - mondta csen­ desen. Az elítéltek fél térdre ereszkedtek. Mindegyik térdeplö előtt, kétlépésnyi távol- r 1 I' I I !i ! I ) í I I I í �L Ságra három-három katona sorakozott fel. Kettőnek a szívre, egynek a fejre kellett céloznia. A tiszt kardja villant és a fegyverek eldördültek. Három tábornok azonnal elörebukott, Kiss Ernőt azonban csupán a vállán találták el. Egy katona ugrott hozzá és közvetlen elsőnek. Baló Béni református lelkész és szemtanú szavait idézzük: “A hóhér a kötelet a nyakára teszi, s a vasszögre ráhurkolja. Egyik pribék kikapja a zsámolyt Poeltenberg alól, a másik kettő teljes erővel húzza lefelé két karját, és rákapaszkodik, hogy kinyújtsák a odakiáltott neki: “Hagyja csak, lát maga a bitófán anélkül is”. Knezic arca egyszerre árulkodott undorról és megvetésről, Majd a főfoglár a szivarozó Nagysándor József elé lépett, aki így fordult gyilkosaihoz: “Hódié mihi, cras tibi!” (ma nekem, holnap neked). “Éljen közelről a fülébe lőtt. A holttestek délutánig elrettentésképpen helyükön maradtak, a lelkész magához vette Schweidel József vértől lucskos keresztjét, a Kiss Ernőt elvétő három katona pedig büntetésre jelentkezett a vár­ kapitánynál. Nemsokára kivezették a többieket is. A törött lábú Dam- felakasztott testet. A hóhér erőlködik, hogy az áldozat nyakát kitörje, azonban Poeltenbergnek igen izmos bikanyaka volt, s a hóhér sokáig vesződött vele, míg végre célba ért. A vértanú haláltusája hosszú és szörnyű volt...”. Az egyik császári tiszt kibuggyanó könnyeit látván Damjanich így szólt: “Ön derék a haza” kiáltással az ajkán halt meg. Gróf Leiningen-Westerburg Károly nagy fejtörést okozott a császári hadbiróságnak. A hesseni nagyhercegség­ ben született arisztokrata családjának egyik tagja az egyik császári ezred névadója volt, és a család távoli rokonságban állt még az angol királyi házzal is. Buda bevétele egyik hő- janichnak a várbéli szeméthordó szekeret hozták, mivel saját lábán nem tudott volna az akasztófáig sem elmenni. A hatalmas termetű tábornok intett Botinak, a hóhérnak, válIára nehezedve felszállt a szekérre, majd maga mellé invitálta ezekkel a szavakkal: “Üljön fel, ön ma az én legjobb embernek látszik százados úr! Kívánok biztos előmenetelt a pályáján” - 1848 tavaszán Damjanich e tiszthez hasonlóan maga is a 61. sz. gyalogezred alszázadosa volt. Török Ignác következett. A megaláztatás könnyeket csalt a szemébe, mire egy császári tiszt így ripakodott rá: “Nem szé- sének azonban nem kegyelmezhettek. Az utolsó szó jogán Leiningen hazugságnak bélyegezte azt a gyalázatot melynek elkövetésével vádolták. Bott emberei az akasztófán minden erejüket megfeszítve húzták lefelé, a hóhér pedig csavargatta a nyakát jobbra-balra, míg a csigolya elroppant. A katonák barátom!”. Ekkor hangzottak el Poeltenberg Ernő bevezetőben említett szavai. Damjanich az úton végig szivarozott, valamint vidám anekdotákat mesélt. A menet hamar odaért a bitófákhoz. A kivégzések szokásos menete szerint a hadbíró felolvasta az ítéleteket és az indoklást, majd a főfoglár kegyelmet kért az elítélteknek, “Istennél a kegyelem”-jött a válasz, és minden elutasításnál repült a kettéroppantott vessző az elítéltek lábai elé. Poeltenberg Ernőt választották gyelli magát, sír, mint egy gyerek!”. “Szégyellje magát ön, hóhérlegény”- vágott viszsza Török. Láhner György közül már egyre többen könynyeztek. Aulich Lajos után Damjanich János következett. Ő, aki soha nem vesztett csa- sorra kezet fogott társaival, szomorú mosollyal arcán mondta: “Ma van az ötvenszületésnapom”, negyedik majd a félelem minden jele nélkül, nyugodtan lépett a zsámolyra. Knezic Károly, amikor a pribékek az akasztó fa felé taszították, megtántorodott, szemüvege leesett. Reflexszerűen utánanyúlt, az előbb említett császári tiszt azonban tát, így szólt: “Azt gondoltam. én leszek az utolsó, hisz a csatákban mindig első voltam...”. Azonban felállva magasabb volt az akasztó fánál, a zsámoly kirántása után a pribékeknek kellett lábait egyiken a még be nem gyógyűlt, Komáromban szerzett nyílt törés - a magasba emelni, Halála előtt még fígyelmeztette a hóhért, hogy vigyázzon 5 �pítélw 1 I szakállára, amelyre mindig is kényes volt. Majd “Szegény Emíliám...éljen a haza!” só­ hajtással búcsúzott az élettől, azonban a hatalmas lélek na­ gyon nehezen hagyta el a ha­ talmas testet, Damjanich iszo­ nyúan megszenvedett halálá­ ért. Gróf Vécsey Károlynak már nem volt kitől elbúcsúz­ nia. Nem véletlenül hagyták öt utolsónak. A várat, ahol min­ dannyian befejezték életüket, tőle foglalták el a császáriak. Ö az utolsó előtti bitófa alatt lehajolt, megcsókolta Dam­ janich még meleg kezét. Alig egy esztendeje volt _ annak, hogy a két tábornok iUh Szolnok bevétele után vé-fc3B résén összeveszett. Ebben a pillanatban azonban min- '■ dennek a jelentősége szer­ tefoszlott. Miután a menet visszatért, a várban Franz Bott minden egyes kivég-> V.* zésről pontos nyugtát ka-M^ Kx’ pott... Az a legnagyobb csoda és|^ példamutatás az aradi ti-^ zenhárom sorsában, hogy^ más nemzetiségű, külön-H böző sorsú katonák azonos B I vasúti fötisztviselő (Lázár), az osztrák nemességet kapott őrnagy (Schweidel), a kitűnő mémök (Török Ignác), a magyar arisztokrata (Dessewfy), az iparszervező (Láhner), az osztrák középosztály tagja (Poeltenberg), a horvát származású (Knezic), vagy a pozsonyi fogadós gyermeke (Aulich). Nem szabad azonban elfeledkeznünk azokról sem, akik ugyan nem pontosan ezen a napon, de szintén vértanúhálált haltak a magyar szabadf Ií tóber folyamán kivégezték Csányi László közlekedésügyi minisztert, báró Jeszenák János kormánybiztost, báró Perényi Zsigmondot, a felsöház elnökét, Szacsvay Imre képviselőházi jegyzőt, Kazinczy Lajos honvéd tábornokot, Petér Giron honvéd ezredest, a német légió parancsnokát. Mieczyslaw Woronieczki hercég honvéd ezredest, Abancoűrt Károly honvéd századost, Csemus Manót. Lenkey János tábornok a börtönben meg­ tébolyodott, majd 1850-ben B öngyilkos lett. Novemberí ben újabb kivégzések köI vetkeztek. Ezerötszáz hon- ■ védtisztet ítéltek halálra, B ezek nagy részét később B húszévnyi várfogságra változtatták. A külföldre menekülteket távollétük­ ben ítélték halálra, nevüket akasztófára akasztották fel (többek között Andrássy Gyula, Guyon Richárd, Horváth Mihály, Jósika Miklós, Kmety György, Kossuth Lajos, Mészáros Lázár, Perczel Móricz, mI Szemere Bertalan, Tán■ csics Mihály, Teleki László célért tudtak harcolni, majd ■■ A négy vértanú "lőpor és golyó ” neve került fel így a azért életüket áldozni. Az bitófára). Összesen hat­ általi kivégzése osztrákok dühét nem kis mértékben fokozta az, hogy a Ságért. Október hatodikén, vanöt embert lőttek főbe és magyar szabadságért egy zá­ Latour táborszernagy meg­ száztizennégyet akasztottak szló alatt küzdött a milliomos gyilkolásának évfordulóján fel, az összes osztrák börtön földesúr (Kiss Ernő), a gazdag (pedig azt a bécsi nép követte magyar rabokkal telt meg. föúr (Vécsey), az elszegé­ el!) Pesten agyonlőtték Batt­ Schwarzenberg miniszterel­ nyedett német arisztokrata hyány Lajos grófot, volt mi­ nök így nyilatkozott; “Ugyan, (Leiningen), a szerb és horvát niszterelnököt. Már előbb, mi a magyar nemzet! Ezek nemzetiségű hivatásos katona 1849 augusztusában kötélre mindig is lázadók voltak, (Damjanich), a republikánus küldték Ormay Norbertét, akiket meg kell semmisíteni, demokrata (Nagysándor), a Kossuth szárny segédjét. Ok- és egyszer s mindenkorra ll 6 ( I •j 1 I �ítélet I ártalmatlanná kell tenni.” Az aradi kivégzések helyszínétől nem messze 1881-ben emlékoszlopot avattak, mely azóta is zarándokhely. 1932ben a Maros áradása után, a viz visszahúzódásakor a gátat javító kubikusok emberi csontvázakra bukkantak. A vizs­ gálatok után nyilvánvalóvá vált, hogy a mártírok marad­ ványait találták meg. 1979-ben - kettő kivételével - az emlékoszlop mellé temették el a vértanúk csontjait. A szabadságharc leverése után egész Európa rokonszenvét bírta a magyar nemzet (még ha ez nem is segített sokat a nehéz sorsú népnek). Heine dicsőítő verset irt, Nietzsche Petöfiverseket zenésltett meg a Felhők ciklusból, Dickens kora legjelentősebb külföldi regényeként méltatta Eötvös József A falu jegyzője című müvét. Victor Hugó így irt 1853-ban: “Átok azokra, akik jogokat és isteni törvényeket. E hóhérait hős nemzet megátkozva, a mártírokat vigasztaljuk meg gyászos sorsukban. Átok a zsarnokokra és Magyarországon e pillanatban lábbal tiporják az emberi hamvadoz, lohadva. r áldás a nemzetekre!”, Végezetül álljon itt Henrik Ibsen 1849-ben írott verse: Magyarországhoz A magyar földön elnémult a viharzó harci lárma, Tompa sóhaj és halálos hörgés hangzik arra már ma. Gyászos hírnökök suhannak a bús éjszakán, borongón: “Nincsen többé Magyarország! Ott hever lenn a porondón.” Az igazság hősein most barbár horda kénye harsog S gyilkoló ádázkodással áll a gőgös, durva zsarnok. Ujjongtok bíbor monarhák: “Az erő győzött a hadba”S a szabadság tiszta lángja újra ősz Prágában Árva ország, sok fiadnak vére folyt ki mindhiába. Búsan fénylik a halott hős vér­ tanúi glóriája. Európának reménye, holtjaid remegve nézed: Lengyelország sorsa vár rád, a feledtség, az enyészet. Ám a szürke éj letüntén tündöklő hajnal dereng fel. Hőseid sírból kikelnek, mély, sötét halotti sebbel. Egyesülni vélük, akik partjain a Visztulának És a német vérpadoknak lép- 1 j ö Ì I 11 csején elpusztulának. Ó, ha késő nemzedékek támad­ nak s ledől az oszlop. Trónok ingának, zuhannak zsarnokok, silány poroszlók, A magyar név büszke név lesz és a hadba indulónak, A vitéz, merész seregnek úgy zeng, mint győzelmi szózat. I I Koltay András október 20-24. I Kihagyhatatlan Pázmányos kirándulás! I ,1 Svejk is nagyon szerette és Ö biztosan nem tévedett. Júliusban nyílt diákszálló, csak mi leszünk ott! Közel a belvároshoz! Ara : 16900 Ft (busz, szállás 3 éjszakára - reggelivel) Hívjátok Érdi Gábort a 06/20/371-58-81 -es telefonszámon! 1 (, J 7 J �F ítélet i r. : A HŐK közgyűlés 2000.10. 04-én, 13.00. í11 1 I 1. Személyi- és mandátum- Külügyi Bizottság tisztségét is. Tomasitz István így a HŐK kérdések: Balogh András József, az ideig-lenes elnöke. ( M.A. Ellenőrző Bizottság elnöke beiratkozása jelen szám megmegtörténta előterjesztette: Bemárth Imre jelenéséig hallgató ismét szerk.) levelezés negyed éves, így kérdéses, hogy az öt választó -jelenleg V. 2. Gólyatábor: - évfolyamot képes e képvisel- Balogh András az Ellenőrző ni. Kádár Tibor II. éves hall- Bizottság elnöke beszámolást gató átment nappali tagozatra, kért a gólyatáborról. Kádár így kérdéses, hogy a levelező Tibor mondta, hogy nyeévfolyamát tudja-e képviselni, reséges volt és a szponzorok Saliba Kriszta és Mile Attila a továbbiakban is támogatnak közgyülés kezdetéig még nem minket. iratkoztak be, így hallgatói Poldauf Gábornak a progezért ramokkal kapcsolatban volt jogviszonyuk sincs. problémája. Tomasitz István kérdezte, hogy a meghirdetett tervezethez képest miért nem voltak jelen a résztvevők. Mile Attila elmondta, hogy a gólyatábor előtt egy héttel tájékoztattak minket, hogy nem tudnak részt venni a vendégek ( Dávid Ibolya, Polt Péter, Rektor Úr ). Balogh fog kijelölni termet. Az előbbiekhez hozzá tette, hogy a közgyűlést először tájékoztatni mivel nincsenek beiratkozva. Saliba Krisztina elmondta hogy a kérvénye folyamatban András József kifogásolta, hogy nem így informálódott. Tomasitz István hozzá tette: kell és szavazásra kell bocsátani a program tervet. Tánctanárt és a ruhát a HŐK fizeti, van az oktatási dékánhelyettesnél. Felvetődött a kérdés, hogy Mile Attila HŐK elnök miért káosz volt a gólyatábor, és ez azért is sajnálatos, mert sokaknak ez volt az első élményük a Pázmányon. került “elbocsátott” kategóriába. Mile Attila elmondta, hogy A zenészek bére akár fél órára is sokba került volna, ezért nem jöttek végül “nagy” zenekarok; ehelyett a gólyák A táncosok esetleges kedvezményével kapcsolatban a Gazdasági Bizottsággal kell egyeztetni Mile Attila az 1000- 15002500 és 4000- Ft-os jegyárat sokallja. Paál Gabriella felvetette, hogy a levelezösök miért nem kapnak mérséklést vagy támogatást ha a bálra ennyi pénzt adnak ki. Balogh András javasolja, hogy ezt a kérdést Gazdasági alelnőkkel vitassa meg a köz- szerint a hallgató annak az évfolyamnak marad képviselője, amelyik megválasztotta. (Példa erre a parlamenti frak- cióváltás.) Saliba Krisztinához és Mile Attilához szólt a kérdés mi mandátumukkal legyen a t 2 jegyet nem tudott beíratni az indexébe és ez folyamatban I I 1 t van. ígéreteit tett, hogy a héten beiratkozik amennyiben nem, bizalmatlansági indítványt kér saját maga ellen. szabályozása Az SZMSZ alapján Tomasitz István elvállalta a tisztséget és a saját 8 pólóinget kaptak. Árvay Gábor mondta, hogy szervezetien volt a gólyatábor, Pozitív oldala, hogy nyereséges volt. A koncert után nem volt semmi az első nap. A következő gólyatábort jobban I 11 gadása: 3 igen, 4 nem, 4 tartózkodás 3. Gólyabál: Kádár Tibor előterjesztette a bál-tervezetet. A keringök betanítása elkezdődött. Kéringer Csabának ellenvetése van a bállal kapcsolatban. A programok jól hangzanak de a hallgatóság nem ilyen stílusú bált vár. Tomasitz István ellenzi a vacsorát és sokallja a jegy árat. Kósa Beátának a keringővei kapcsolatban van gondja, hogy elmaradt a táncóra és más egyebet sem tudnak az első évfolyamosok, mivel nincsenek tájékoztatva. Kádár Tibor válasza szerint azért maradt el tánc, mert Barkó Úr elvette a termet és a Dékán Úr mandátumuk sem lehet a közgyűlésen. Árvay Gábor jogértelmezése I f a il T meg kell szervezni. Gólyatábor beszámoló elfo- I 1 �ítélet gyűlés után. A gólyabál rendezésénrk elfo­ gadása: 3 igen, 2 nem, 6 tartózkodás A szavazás csak jelzésértékű, mivel a gólyabál-rendezés a Rendezvényi Bizottság hatáskörébe tartozik. 4. Költözködés, ügyelet: Mile Attila tájékoztat, hogy a HŐK 4+1 termet kapott az íródénak, a bizottságoknak és az ítéletnek: a Spartacus 6. Egyéb: - (Gazdasági Bizottság:) Szabó Tibor elmondta, hogy széptember és október hónap az ösztöndíjak hónapja. I. Esélyt a tanulásért pályázata: 49 pályázat érkezett határidőre ebből 24 embert talált alkal11. Határon túliak masnak. ösztöndíja: ennek elbírálása nem a HŐK feladata volt, III. Tanulmányi és szociális Szavazás: HŐK rendezvényelnél az Ellenőrző Bizott­ ságnak a kiadásokat láttamozni kell. A javaslatot egyhangúlag mindenki elfogadta -Kósa Beáta egy hozzá beadott kérvényt olvasott fel. Balogh András megjegyezte, hogy a téma a Rendezvény Bizottság hatás köre és nem a HÖK-é. Kéringer Csaba javaslata a le­ véllel kapcsolatban, hogy a HŐK ne korlátozza vagy képviselőjüket és nem is érdekli őket a HŐK. Somogyi Áron mondta, hogy a lehetőséget biztosítani kell és a ösztöndíj elbírálása: ad hoc bizottságok felállításának szórgalmazása évfolyamonként. támogatás: IV. Lakhatási pályázat leadási határideje ( Az ítélet október 20-a. késedelmes megjelenése miatt a Gazdasági Bizottság a pályázat leadási határidejét monopolizálja a rendezvényszervezéseket. -Poldauf Gábor kérdése: ki vizsgarendszer a hallott radikális megváltoztatásáról? Rétvári Bence válaszolta, hogy rendszeBizottsági órák reséggel legyen megtartva. Mile Attila mondta, hogy for- október 27-re módosította - a szerk. .) A Griff Hotel Junior lakhatása Poldauf Gábor kérdezte, hogy ebben a félévben nem lesz változás? HÖK-nek lesz bele- mailag meg kell adni a lehetöséget. Balogh András József javasolta azt, hogy a levelezösök hirdessék úgy a fogadó órát, hogy órák közötti félóra plusz az órák után fél óra legyen a siralmas. Külön szabályzat megalkotása szükséges a pályázatok elbíráláshoz. A tandíj mérsékléshez benyújtott fellebbezéseket elbírálták. Részlet fizetést nem kap senki. Több kérdés e tárgyban ezen a közgyülésen nem esett. szólási joga? Balogh András J. visszaválaszolta, hogy menőleges hatállyal nem vezethetik be, ennek következményei lennének. Árvay épület, II. e. 301-306 szobáit. Poldauf Gábor nem javasolja a levelezösöknek a szombati fogadó órát mivel nem ismerik a HÖK-öt, ezen belül a fogadás. Határozat heti egy alkalommal a képviselők fogadóórájára: 9 igen, 2 nem, tartózkodás nélkül I legyen elkülönítve a színházra. 5. Színházjegyek: Mile Attila előadta, hogy kulélet nem létezik turális Színházjeegyetemünkön. gyeket és bérleteket ked- vezményesen kapnánk meg. Javasolta, hogy 50.000.-Ft minden szabályzatot át kell nézni, közölte vele Bánrévy Úr. -(Ellenőrző Bizottság:) Balogh András J. javaslata, hogy ren- Gábor elmondta, hogy semmi­ lyen véleményt nem kértek a BizottMinőségbiztosítási Ságtól, amelyet Gáspárdy prof. úr vezet, és amelynek Ö a Hallgatói Önkormányzat által dezvényszervezés közben a Rendezvényi Bizottságot az Ellenőrző Bizottság elle- delegált tagja. Rétvári Bence mondta, hogy HŐK jelen kíván lenni a nőrizze, ha a szervezés kerete meghalad egy bizonyos, előre megállapított, fix összeget. Szabó Tibor egyetértett, mond- “szabályzat-felülvizsgáló” bizottságokban. ván, így legalább nincs utólagos reklamáció. Összeállította: Balogh András József 9 f 1 j �I' ítélet Karunk tanárai: Bittsánszky Géza 1 Ön, mint az egyetem egyik alapi- új, a jövő szempontjából releváns tapasztalatait? tója,oktató]a, hogyan látja az jogterületeket is oktatni. Az új Alapvetően az egész közoktatási egyetem fejlődését és lehetősé- dolgok szükségszerűen kiforratla- rendszerünk nagy dilemmáját Iágeit a későbbiekben? nők, módosításra szorulnak. Ha a tóm, és örömmel veszem, hogy ez a Várakozáson felül jól alakulnak a hallgatóság partner ebben, és kormányzat végre felismerte azt. dolgok visszatekintve az eredeti konstruktív módon közelít ehhez. amit nekünk a saját gyerekeink takörülményekre és feltételekre, a Kar részéről megvan a fogadó- nulmányain kellett látnunk, hogy valamint az akkor látható per- készség, nem is szólva arról, hogy egész egyszerűen felületességre spektívákra. Csak a három épüle- működik az egyetemen a minő- nevel a közoktatás. Állandóan nő tünkre tekintve hova fejlődtünk a ségbiztosítás. Ennek grémiuma a tananyag, mindent bele akarnak Ménesi úti alagsorból kibújva. foglalkozik a tananyag korszerű- préselni a nebulók fejébe a kémiától elkezdve a fizikán át a bioEnnek megvannak persze a nega- sítéssel, revízióval. tívumai, az állandó építkezés és köl- Mik a céljai a Heller Farkas Köz- lógiáig. Ezzel csak felületességre lehet nevelni a gyereket, mert így tözködés, aminek én személy sze- gazdaságtudományi Intézetnek? rint mindenegyes építkezési fázis- Más jogi karokon nem tanítanak alapos tudást szerezni lehetetlen, bán szenvedő alanya voltam. Két ilyen magas szinten közgazdaság- és mindenki, a tanár is, megszokhéttel ezelőtt költöztem át a Spar- tant. Legalább duplaannyit okta- ja, elfogadja, hogy elég valamit tacus-ba, és mivel a Spartacus- tünk, ha nem többet, mint máshol, felibe-harmadába megtanulni, épületet is tatarozni kell, akkor Ez összefügg a gazdasági jog fon- megcsinálni, hiszen rendes tanuezt az egészet újból el fogom tosságával, illetve a nemzetközi lásra nincs idő. Ez természetesen szenvedni. Zlinszky prodékán közgazdasági vonatkozásokkal. A tükröződik a felvételiknél is. Úrral jártam itt háztüznézőben, Heller Farkas Közgazdaságtudo- Minden nap felvételiztetek, ez amikor itt még minden a nyom­ mányi Intézethez kötődik a két új passzió is a számomra, kíváncsi dáé volt. Nem nagyon lehetett el- kar az első akkreditált doktori vagyok kiket veszünk fel. Meg képzelni, hogy itt egyetemet lehet programja. Ha már szóba kerül a szoktam nézni év végén, hogy hoelhelyezni. A hátsó traktusban doktorképzés, el kell gondolkodni gyan szerepelnek azok, akiket nánem volt lépcsöház, visszatekint- róla az egész egyetem fejlődésé- lám felvételiztek. Láttam Balogh ve szinte minden hiányzott, most vei kapcsolatban. Tudomásul kell András gyűjteményét, nekem most meg például az éttermek terén a venni, hogy Magyarországon, nem jutnak eszembe ilyen történeböség zavarával küzdünk. A Nyugat-Európában még inkább, tek, csak két elszomorító magatarkönyvtár ügye az egyedüli, ami tömegképzés folyik a felsőokta- tás. Volt egy felvételiző, aki bejött még problematikus. A színvona- tásban, így a klasszikus értelem- egy kiwi-ingben, trikóban és látlat illetően is látni az gyümölcsö- ben vett egyetemi hallgató, aki hatóan nem ide való ember volt, két, hisz például az Országos Tu- annak idején a professzorral sze- de minden bizonnyal felvettük, dományos Diákköri Konferen- mélyes ismeretségben és napi mert olyan gyűjteménye volt a cián elért eredmények igencsak kapcsolatban volt, kiveszett. Ez a hozott pontokból, ami automatiimponálóak, nem is szólva a személyesség most átkerült a kus bejutást jelentett. Egy más alStrassbourg-i Perbeszédverseny- doktorképzésre. Ezért mindenki- kálómmal a felvételiző a kérőé­ ről, ahol kint hozták fel a csapa- nek önképzést kell folytatnia semre kijelentette, hogy neki mintunkat az ELTÉ-vel szemben az használva az egyetem által nyúj- degy melyik jogi karra veszik fel. első helyre. Ezek önmagukban tott széleskörű lehetőségeket. A Sajnálattal látom, hogy az orszájelzésértéküek, és minősítik a Hallgatói Önkormányzatnak is gosan egységesítő felvételi rend­ színvonalat. Első diplomásaink lenne mit tennie az önképzőköri szer várható bevezetésével nem elhelyezkedésével szerzett ta- lehetőségek kialakításában, mert lesz lehetőségünk arra, hogy a jól pasztalataink is azt mutatják, azzal nem tudok egyetérteni. bevált saját felvételi, kiválogatási hogy a PPKE jogi diplomáját ma- hogy a HŐK rendezvényszervező rendszerünket megtartsuk. Mingasan jegyzik. Felvetődött tavaly tevékenysége kimerül sörfeszti- dent igyekszünk megtenni, hogy az emlékezetes közvélemény-ku- válók és csütörtök esti mulatsá- autonómiánkat ezen a területen is meg tudjuk őrizni. tatás kapcsán a “felesleges” tan- gok szervezésében. tárgy fogalma. A Kar igyekszik Ön hogyan értékeli a felvételik Wetzel Tamás 10 1 [I í I �r>-~ EL§A HÍREK Egy Nagykövet járt nálunk... A European Law Students’ Association (ELSA) - Budapest meghívására Dr. Hannes Pórias úr az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete október 11-én az Egyetem vendége volt. Megérkezése után közvetlenül a Nagykövet I I 1 úr a Dékán úrral és a Tanszék­ vezető Professzor urakkal találkozott akiknek ezúton is szeretnék köszönetét mondani megtisztelő jelenlétükért. A rövid eszmecserén az Európai Unió, mint önálló entitás létének jogelméleti és gyakorlati problémái egyaránt felvetődtek Ezt követően a Díszteremben került sor a Nagykövet úr előadásának megtartására. Az osztrák csatlakozás tapasztalatairól tartott beszámoló a csatlakozásra váró országok, köztük Magyarország számára meeszívleis rendkívül sok megszívlelendö és tanulságos felvetést tartalmazott. Szó esett többek között - a teljesség igénye nél­ kül - a mezőgazdaság és környezetvédelem szabályozási lehetőségéről. az ezekhez várhatóan a csatlakozás előtt és után is kapcsolódó problémáknak a megoldásáról, az osztrák-magyar határon át (1 jelenleg is zajló ‘szabad’ munkaerőáramlás jelenéről, jövöjéröl, a közösségi döntéshozatali mechanizmus kis államok általi befolyásolásának ténylegesen adott lehetőségéről és fontosságáról, valamint a kelet-európai orszá- ban történő kihirdetés során, így a szóbeli és írásbeli hirde- gok, illetőleg Svájc és Törökország csatlakozásának esé- tések és a kb. 150 ELSA tag­ nak közvetlenül küldött e-mail ellenére az öt, egyenként több száz fős évfolyamból mindössze alig ötven fő jelent meg az előadáson. Egy olyan előadáson, ami angol nyelven, az európai integráció sokakat és egyre közelebbről érintő kérdéseiröl volt szó, egy olyan előadáson, amelyen a rendkívül tapasztalt és felkészült előadó által elmondottakból mindenki magáévá tehetett volna valami érdekeset és értékeset. Szomorú, hogy az a generáció és főleg jogászgeneráció, akinek, bármilyen területen is dolgozzék majd, a lyeiről. Az előadás után a kissé nehezen meginduló kérdések folyamát Radnay Dékán úr nyitotta meg, majd felbátorodhallgatók is színvonalas kérdéseikkel és érdeklődésükkel járultak hozzá a rendezvény fényének emeléséhez, kérdések végeztével a Nagykövet úr egyetemi prog^amja még nem ért véget, ” ■ ' ' ■ Nagy megtiszteltetésben ré' ­■ szesítve bennünket a Nagykövet úr hallgatók egy maroknyi, ám annál felkészültebb és lelkesebb csapatával ta- lálkozva maradt még Egyetemünkön egy rövid beszélgetés erejéig. Mindent összevetve a rendezvény úgy érzem sikeresen zajlott le és a Nagykövet úr is jól érezte magát az Egyetem vendégeként. S bár tudom a rnikrofon használatával problémák voltak, ígérem, hogy a következő előadásra ezt megpróbáljuk áthidalni. Még valamit azonban úgy érzem feltétlenül meg kell említenem. A rendezvény hirdető plakátjai október eleje óta voltak kifüggesztve az Egyeternen, habár valaki(k) ezen HŐK pecséttel és Bittsanszky professzor ur alairasáellátott plakátok nagy részét leszedte, még az előadás napján is sokak számára új információt jelentett a ren­ dezvény, az évfolyamelőadók- hazánk uniós csatlakozásának lebonyolításában való részvétel, az új körülményeknek megfelelő jogszabályok megalkotása és alkalmazása egy új. nemzeteken átívelő, európai gondolkodásmód kialakítása már a mindennapok része lesz. ilyen csekély érdeklődést tanúsított. Sajnálom, hogy nem jöttetek el többen és remélem. hogy a még ebben a félévben ezen előadássorozat részeként Egyetemünkre meghívott svéd és szlovén nagykövetek látogatáskor több embert köszönthetünk a hallgatóság soraiban. Dudás Dalma IV. évfolyam 11 �ítélet I I LEVELEK A MAGYAR GOLGOTÁRÓL I. Nemzetünk nagy íróinak, mű­ vészeinek, politikusainak mű­ veit, életútját, tevékenységét alaposan megismerhetjük a róluk szóló szakirodalomban. De milyenek voltak, mint em­ berek, hogyan éreztek, mit gon­ doltak az életük során történt történelmi eseményekről? Új, I í most induló sorozatunkban eddig ismeretlen oldalukról mutatunk be néhányat kö-^K zülük, olyan forrásokon ke-^K resztül, mely különböző^^ okokból ritkábban szerepel-^^ nek a könyvekben. I H 1, A sorozat első részében® Karinthy Frigyes Levél ésll t I Jászai Mari Hazaárulás ciműBj Írásából mutatunk be rész-B leteket. I í 'I 4 KARINTHY FRIGYES LEVÉL (1920) de ama boldog és áldott bölcsöt is, ahonnan származik. Megpróbálom megmondani mi az, amit érzek, akkor talán nem kell kimondani; ugy-e? Különben, ha nem értenéd dadogásomat, útbaigazíthatlak, De fordulj el, ne nézz a szemembe. Még nem olvastad ezt a könyvet, amiben levelem meg fog jelenni: de úgy gondolom, minden lélegzetvételnél megnevezné a láthatatlan elemet, mely tüdejébe nyomul. Iskolai ünnepélyeken, tavasszal kiáltották hangosan: azt mondták nekem, hogy szeressem, kötelességem szeretni. Mintha azt mondták volna, hogy szeressem a kezemet és a lábamat. Dac fogott el és furcsa makacsság: hogyan lehetne kötelességem, hogy ■■ magamat szeressem, így ^■szóltam magamban, holott W én nem is vagyok meg- 1 I 1 I J i, H elégedve magammal, holott »■én több és jobb szeretnék lenni, mint ami vagyok pB holott én gúnyolom és dor»■gálom magamat? S mert a FjH földön járok, ne fordítsam a BH szemem a csillagos ég felé, ^■melynek nincsenek határai, ^Hcsak horizontja van? S mert mi nem tudok ellenni étel és ital nélkül, tegyem meg istenemfc^mé az ételt és italt? S mert Édes kicsi fiam, te még nem I il I I I' Mnem tudok szólalni máskép^^pen, csak így, ne hallgassam tudsz olvasni, neked nyugod­ * \meg azt, aki másképpen tan írhatok és szabadon és őszintén - hozzád beszélve t szól? S ha erőt adott nekem a és mégis magamhoz- valami­ föld, amelyből vért szíttam Karinthy Frigyes ( 1887 - 1938 ) magamba anyám emlőin át ről, amiről soha nem beszél­ tem, amit magamnak sem val­ ama szót megtalálod benne ezt az erőt csodáljam a munka lottam be soha, aminek a nevét többször is - hiszen arról szól a helyett, melyet végrehajtok soha ki nem mondtam. Most, könyv, amit ez a szó jelent. És vele? Dac fogott el és nyaezen a furcsa nyáron, mely úgy megtalálod régi versekben, és kasság: embernek nevezem ma­ hat rám, mint borzongó, kényel­ széles szólamokban, amik most gam - azt kerestem, ami benmetlen ébredés egy tarka és újra élni kezdenek - én még nem hasonlatos másféle embolondos álom után, először akkor ismertem őket, mikor egy berekkel s nem azt, ami külön­ válik tudatossá bennem, hogy időre halottaknak tetszettek, bözik. Világpolgárnak neveztem egész életemben kerültem ezt a üresen, furcsán kongottak a magam, mely rokonlelkeket szót...íme, erői-ködöm és nem fülemben, nem értettem őket, keres, akárhol itt e földön, s ha tudom kimondani most se, vállat vontam. Igen, valamiről kell, a pokolban is. különös szemérem fog el, nem beszéltek ezek a versek és szól­ És nem mondtam ki azt a szót. tudom legyőzni; pedig nem vol- tak valamiről, amiről tudtam, De ha házat építettek valahol se hogy van, mint ahogy van kéz és Pesten vagy Fogarason, vagy nék éppen zárdaszüz. Szolnokon, '^3gy Kolozsvárott, vénkisasszony - nevén szoktam láb - különösen hatott rám, megálltam előtte és úgy néztem. hogy emlegetik, mintha valaki nevezni nem-csak a gyermeket, 12 ) 1 i �ítélete '»r*; 1 I JÁSZAI MARI ÁE1JLÁS.Í192Q), nemzet testében, mert az min­ den tettében ott van. Miért nem merik megpróbálni kiverni az lisi hegyekben vagy a Kárpátok­ ban, tudtam, hogy a virág ne­ (...) Hazaszeretet nélkül nincs angolból, a németböl, az kem nyílt. És ha a Dunát és az Nemzet, csak horda. amerikaiból, franciából, akik­ Aggteleki-cseppköbarlangot és A nagy nemzeteket az tette nek pedig nincs is már rá szük­ ségük, mint nekünk - világ­ a dobsinai jégbarlangot és a vas­ naggyá. kaput és a Balaton vizét - akkor A hazaszeretetet nem lehet meg­ árváinak! lesütöttem a szemem és zavarba magyarázni, mint nem lehet az (...) Egyforma nemzeti kin­ jöttem és nevettem magamban egészséget, ami nélkül meghal a csünk a vagyonunk, az eszünk, a becsületünk és az időnk! Ezeket azon, hogy ezek itt járkálnak és test. házat építenek, mint aki álmá­ Mibelölünk, magyarokból - hát a kincseinket lopjuk mi meg ban tudja, hogy álmodik és amit nem veszitek észre?! - hogy év­ mindennapi, apró hazaárulással! lát, nem valóság, álomkép csak, tizedek óta próbálják azt kilop- Kezd a tanítást Széchenyi B szavaival: “Csak tiszta ér­ tündérmese, játék. Játékház- « di kölcsü nép lehet naggyá!” nak éreztem az idegen házat H M Tanulja meg a gyermek a - csak játszották az emberek, 3 "- f nemzete becsületét megvéhogy ezt ők komolyan veszik H » ' . j deni, a nemzete idejét meg- és mikor a vendéglőbenT» fizettem, elámultam, hogy B becsülni, a nemzete egész­ ségét megoltalmazni! elfogadják tőlem a já­ (...) Testvéreim! Te szép tékpénzt, amit kezembe K / magyar fajta! Ébredj önérzet­ nyomtak, mikor átléptem magyar határt. És lelkem™ re és a világ első népe lehet mintha az én házamat építenék. És ha virágot láttam nyílni a pi­ ■ HAZA- íf' KEI mélyén soha nem hittem el, S hogy komolyan mondják: H hélas! és alas! és wehe! ésV ahimè! - mikor jajt kell mon- H daniok - és arra gondoltam, H hogy haláluk percében ők is H jajt mondanak majd, mint én. H A megfogható ismerős va-H lóság ott kezdődött el nekem, H ahol átléptem a határt - ha életemben először is jártam arra, ahol átléptem. De nem mondtam ki azt a szót soha. És mostmár nem is tudom r kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fáj­ dalmas csodájáról - arról, hogy akinek levágták a kezét és lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár és ezt: Erdély és ezt: Kárpátok - meg fogod tudni, mire gondoltam. 1 belőled. De így, ahogy van nem jól van! Hiszen már i úgyis azt kérdezték a Mg lengyelek, kik ismertek min­ 21 két fénykorunkból, az oláh megszállás alatt: “Hová lett a .41 magyar?”. Azt feleljük, úgy1;:°^ e testvérek: a magyar itt van, csak kifáradt, csak pihen. Hiszen mindnyájunk szívén Jászai Mari ( 1850 - 1926 ) átfutott a nemlét iszonya. ni, és vele egyetlen erőnket, a Hiszen mindnyájan érezzük, lelkünk önérzetét! Hát nem hogy: látjátok testvéreim, mióta pusztítják rettenetes házi-ellen­ “Ha minket is elfú a sors ségeink (akinek nem inge, ne zivatarja. vegye magára!) a legutálatosabb Nem lesz az Istennek soha több ?? méreggel, a nevetségességgel, magyarja! mert tudják, hogy a magyar, (Arany János) mint a gyermek, ettől irtózik leginkább - úgyszólván egyet­ len értékes tulajdonunkat, a ha­ Válogatta: Koltay András zaszeretetei! Mert jól tudják, hogy az a legnagyobb erő egy l üt 13 » 1 �ítéletí PT3Z 1 i .1] t t Pázmány Péter élete és kúra -1, rész Takáts Sándor, a századfordulón élt müvelődéstörténész és kegyes rendi szerzetes a legmagyarabb századnak nevezte a XVI. századot. A. találó megfogalmazás alighanem a török hódoltság egész korszakára ráillik. Nincs még egy olyan történelmi kor­ szak, amelyben ennyire sürítve meg lehetne találni mindazt, ami a ma­ gyarságot és az egész magyar törté­ nelmet jellemzi: az ország három részre szakadt, egyharmada idegen megszállás alatt áll és ezen a te­ rületen gyakorlatilag folyamatos há­ ború dúl százötven éven keresztül, hatalmas veszteségek mind em­ berben, mind anyagban (elég ha csak a fehérvári koronázóbazilikára gon­ dolunk, amit a törököknek sikerült porig rombolni, a királysírokkal együtt), gazdasági pangás és hanyatlás,kóborló rablóbandák és fosz­ togatók hada (a “társaság” egy része katona, egy másik része “civil”), ennek megfelelően katasztrofális közbiztonság, és, hogy mindez ne legyen elég, - jó magyar szokás szerint - véres vallási gyűlölködés a katolikusok és a protestánsok között. Mindeközben ez a korszak a magyar kultúra első virágkora. Megszületik az irodalmi magyar nyelv és megin­ dul a könyvnyomtatás, protestáns, majd később- katolikus iskolák sora alakul. A korszak mindezeken kívül számos kiváló közéleti személyisé­ get adott a nemzetnek, akik között az egyik legnagyobb Pázmány Péter. Pázmányt már a származása is arra predesztinálta, hogy beírja nevét a magyar történelembe. Legrégibb is­ mert őse az a Pázmány lovag, aki -a Magyar Krónika szerint- testvérével Honttal, valamint Vecellin és Héder lovagokkal Svábíöldröl érkezett az országba Géza fejedelem hívására. A behívott lovagok fontos szerepet ját­ szottak Szent István hatalomra kerülésében és ennek megszilárdítá­ sában. Legalábbis erre lehet követ­ keztetni István birtokadományozá­ saiból és a lovagoknak juttatott tiszt­ ségekből. Az. 1009-ben kelt ún. veszprémi oklevél név szerint megemlíti Pázmány és Hont “jobbá- 14 gyurakat”. Az oklevél tanúsága sze­ rint a Pázmány családnak a Dunántú­ lon, a mai Fejér megyében, valamint Biharban voltak a szállásterületei. A pannonhalmi alapítólevél, mint duxot említi Pázmányt és Hontot, előbbi - szállásterületeinek elhelyezkedése alapján- feltehetően bihari dux volt. Pázmány későbbi ismert őse István, aki Károly Róbert udvari apródja volt és három falut (Pózsát, Somo­ gyit és Somot) kapott az uralkodótól kárpótlásul, mert az egy lovagi torna alkalmával kiütötte három fogát. A három falu Biharban található, ugya­ núgy, mint az a Panasz nevű helység, amelyről a család a nemesi elönevét kapta. Ezután jó ideig kellett várni arra, hogy egy Pázmány ismét öregbítse a család hírnevét. 1570 október 4-én, Nagyváradon Pázmány Miklós biha­ ri alispánnak és hites feleségének, Massai Margitnak fia született, aki a keresztségben a Péter nevet kapta. Egyetemünk alapítójának gyermek­ koráról keveset tudunk. Aimyi bi­ zonyos, hogy a kálvinista család egy lutheránus tanítót (Kassai Zsigmond Dávidot) bízott meg az ifjú gram­ matikára okítására. Pázmány életé­ ben az első szomorú esemény édes­ anyjának korai elvesztése, aki nyolc évvel fia születése után elhunyt. Pázmány Miklós újból megnősült, és a buzgó katolikus Toldy Borbálát vette nőül. Nevelőanyja hatására vagy sem, de Pázmány 13 évesen katolizált és egy évvel később apja a kolozsvári jezsuita iskolába íratta be. A kolozsvári jezsuita kollégiumot Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király alapította és az általa behívott lengyel szerzetesek egy jól szervezett iskolát hoztak létre, hat tanárral és közel kétszáz diákkal. A jezsuita iskolák öt osztályosak voltak, és tanulmányi rendjüket egységesen a Rómában kidolgozott ún. Ratio Studiorum szabályozta. A rendelkezés az első három évben napi öt-hat óra latint és így a termi­ nus végére “ékes cicerói” latinságot irt elő. A negyedik évben az ógörög nyelv és irodalom, az ötödik évben pedig nyilvánosság előtt zajló ékes latin viták, valamint Démoszthenész és Homérosz folyékony olvasása szerepelt a “terítéken”. Más tárgyak nem voltak, de az ókori szövegek olvasása közben felmerültek csil­ lagászati, botanikai, zoológiái, fizikai vagy történelmi kérdések, amelyeket meg is vitattak. A lengyel tanárok mellett az iskola oktatója volt Szántó István, az első neves magyar jezsuita, aki a jezsui­ táknál szokatlan patriotizmussal ren­ delkezett. Izzott, ha szeretett magyar nemzetéről volt szó és -finoman szólva- nem szívlelte a németeket. Pázmányra nagy hatással volt Szántó személyisége, és ö is hasonlóan gon­ dolkodott. A kereszténység és a ma­ gyarság érdekeit csakis egységben látta képviselhetőnek, így ö is a ke­ reszténység védőbástyájának tartotta Magyarországot, a németekről pedig ugyanúgy vélekedett, mint Szántó. Az ötéves alapozó szakasz után, három éves filozófiai stúdium (logi­ ka, fizika és metafizika) következett a jezsuita iskolákban, és ezek után lehetett továbbmenni egyetemre. Pázmány csak az első évet végezte el Kolozsvárott, majd 1588. október 6án társaival együtt Krakkóba indult, a kötelező novícius évek letöltésére. Ezt az időszakot nehezen viselte, szervezete nem bírta túl jól az éghaj­ latváltozást és állandó fejfájásra panaszkodott. A nehézségek ellenére újabb példaképre tett szert, itt ismerkedett meg ugyanis Piotr Skar­ ga-val, a királyi udvar és a lengyel országgyűlések hitszónokával. A Ma­ korabeli Lengyelország gyarországoz hasonlóan - protestáns többségű volt és a helyzet megváltoztatásában, a rekatolizációban Skarga vezető szerepet játszott. A novíciusi éveket a Krakkótól keletre lévő Jaroslawban fejezte be, ahonnan Bécsbe küldte a tehetségére felfi­ gyelő rend. A bécsi jezsuita iskola az egyik legjobb ilyen intézmény volt a korabeli Európában. Az oktatás színvonala olyan magas volt, hogy az 1365-ben alapított bécsi egyetem hallgatói közül sokan inkább aa jr je- ü t l I ! 1 1 L s l; (■ í ! p I !I I i 3 íI �I ■ h ! i I I ?t i t ítélet 1 zsuiták előadásait látogatták. Emiatt nem volt túlzottan felhőtlen a vi­ szony a két tanintézmény között, olyannyira, hogy a pápának kellett közbeavatkoznia, előírva a két intézmény közötti viszonyt. Pázmány Bécsben elvégezte a teljes hároméves filozófiai stúdiumot, újra­ járván az első évet. Az oktatásban nagy hangsúlyt fektettek a leadott anyag megvitatására. Ez kisebb, vagy nagyobb csoportokban történt, ünnepnapokon közönség előtt, így szoktatva hozzá a növendékeket a későbbi éles hitvitákhoz. Miután ebben az időben gyakran előfordult, hogy egy hitvita vesztese - szó szerint - a fejét is elveszítette, vagy jobb estben csak börtönbe került, nem volt haszontalan a gyakorlás. Pázmány már ekkor kiváló vitázó volt és elsősorban - mint későbbi életében is - sziklaszilárd logikájával fektette két vállra ellenfeleit. Bécsi évei alatt két tanára gyakorolt rá nagy hatást. Georg Sherer a kol­ légium rektora, a nagy szónok (prédikációinak négy vaskos kötete a barokk német próza jelentős művei közé tartozik), valamint az angol William Wright a filozófiai kurzus vezetője és grazi teológiai tanár, akit honfitársai ( akik mindig szívesen oktatnak ki minket, lesajnált kelet és közép-európaiakat toleranciából és liberalizmusból ) azonnal a Towerbe zártak amint hazatérve megpróbált prédikálni és téríteni. Pázmány már Kolozsvárott és Krakkóban megmutatkozó tehet­ ségének híre - hála a rendszeres és szokásos tanári jellemzéseknek és jelentéseknek- a rend központjába is eljutott, Így Claudio Aquaviva, a rend generálisa 1593-ban kikérte öt Rómába. A jezsuita oktatás “zászlóshajóját”, a Collegium Romanumot Loyola Ignác alapította negyven évvel korábban. A tekintélyes méretű intézmény ötven tanteremmel, negyven tanárral, a rendházban két­ száz szerzetessel és közel kétezer diákkal működött. A hallgatók a Jézustársaság tagjai, valamint a különféle római tanintézetek (Seminarium Romanum, Collegium Germanicum Hungaricum, Collegium Anglicanum, Collegium Graecum és Collegium Maronitarum ) növen­ dékei közül kerültek ki. A tananyag alapját a skolasztikus keresztény filozófia, így mindenekelőtt Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae-ja képezte, a tridenti zsinat “finomítá­ saival” egységben. Fontos része volt az oktatásnak az exegézis (Szentirásmagyarázat), valamint a héber nyelv­ tan. A tanárok főként nagy pedagó­ giai rutinnal rendelkező olasz és spanyol rendtagok (Miguel Vazquez de Padilla, Juan Azor, Muzio de Angelis, Pierantonio Spinelli,Antono Valtrinoto) voltak. Pázmányra a leg­ nagyobb hatást Roberto Bellarmino a Collegium Romanun rektora, a kor nagy hitvitázója és teológusa gyako­ rolta. Bellarmino fő művében a “Disputationes de controversiis christianae fidei”-ben (Viták a keresztény hit vitatott kérdéseiről) “ízekre szedte” a protestáns teológia alap­ tételeit, először egymással szembeál­ lítva őket és a logikai ellentmondá­ sokat kimutatván bennük, végül ki­ fejtve a katolikus dogmatikát. A bellarminói hatás Pázmány egész élet­ művén nyomon követhető, mivel ö is a “bellarminói módszer”-rel igye­ kezett ellenfelei álláspontját elle­ hetetleníteni és a sajátját elfogadtat­ ni. Pázmány jó tanulmányi elő­ menetelének köszönhetően 159596-ban a Collegium Anglicanum filozófiai receptora volt, ami leginkább a mai tanársegédnek, vagy gyakornoknak felel meg. Tanul­ mányai befejeztével, 1596 április 13án szentelték pappá a lateráni bazi­ likában, miután megvédte teológiai doktori címét (a Summa Theologiaeből kellett ötven tételt megvédenie ), amit azonban - jezsuita szokásoknak megfelelően - csak többévi tanítási gyakorlat után, 1606-ban kapott meg. Ezután következett az ún. harmadik probáció esztendeje, ami lelkigya­ korlatból, kórházi szolgálatból, betegápolásból, konyhai és egyéb kisegítőmunkából, gyermekek és tanulatlan emberek közötti hitokta­ tásból, prédikálásból és gyóntatásból állt. Miután ezt is letöltötte, a rend utasításának megfelelően Grazba ment, hogy megkezdje a tanítási gyakorlatát. ■I Graz ekkoriban egyfajta közvetítő szerepet töltött be Magyarország és Róma között, és nem kizárt, hogy éppen ezért - előkészítendő a későb­ bi magyarországi szerepvállalását küldte a rend a stájer városba. Grazban a jezsuiták Károly főherceg - I. Ferdinánd fia - támogatásával 1571-ben alapítottak kollégiumot, majd tíz évvel később egyetemet, amely - Károly neve után - az Alma Mater Carolina nevet kapta. Itt tanul­ tak számos főrangú magyar család köztük a Zichy, Nádasdy, Erdödy és Zrínyi család - fiai és itt lett Pázmány a konviktus prefektusa és filozófiai kurzusvezető. Elöadásainak alapját Arisztotelész könyvei képezték, kiegészülve a kor neves spanyol jezsuita filozófusainak (Pedro Fonseca, Francisco Suarez, Francisco de Toledo) kommentár­ jaival. Miután végig tanította a három éves filozófiai kurzust és szá­ mos tanítványa sikeresen abszolválta vizsgáit, a rend Vágsellyére, a ma­ gyar nyelvterület egyetlen jezsuita iskolájába küldte tanítani. Innen egy évvel később továbbküldték Ferrante Gonzaga felső-magyarországi főka­ pitány mellé, gyóntatónak és pré­ dikátornak. Újabb egy év elteltével visszatért Vágsellyére, ahonnan Forgách Ferenc nyitrai püspök mellé rendelték, hogy az ellenreformáció előkészítésében segédkezzen. Ekko­ riban jelent meg Magyari István protestáns prédikátor könyve, a “Az országban való sok romlásnak okairul” címmel, amelyben - a kor protestáns szokásának megfelelően a katolikusokat nevezi meg minden rossz okozóinak, ami az országot érte Mohács óta. Forgách felkérte Pázmányt, hogy válaszoljon a vitairatra, amit ő meg is tett, így megszületett az első magyar nyelvű és nyomtatásban is megjelenő válasz a protestáns vádakra, amelyet 1603ban nyomtattak ki Nagyszombaton. - folytatása következik - Arvay Gábor 15 ( �ítéletI 7T EGY HÉTVÉGE A DUNA-PARTQN fi 1 1 1 1 í ■I T f f s I 1 I Jött a hír a plakátokról, olvastuk az újságban, a tévében is hallot­ tuk: szeptember 16-17-én Kár­ pát-medencei i^úsági találkozó lesz a Műegyetem K épülete előtt, egybekötve a hagyomá­ nyos, egyetemek közötti evezős versennyel. A kétnapos rendez­ vényt egyetemisták (köztük Pázmányosok is) szervezték egyetemistáknak, és a szórakoz­ tatás mellett a kulturális progra­ mokra is hangsúlyt helyeztek, ami azért valljuk meg, elég nagy merészség manapság, hiszen egy ilyen jellegű rendezvényen még általában azokat is megzavarja a bejárat közelében lévő hatalmas “Borsodi” felirat, akik amúgy teljesen naivan és jó szándékkal érkeztek. A teázóban egész hétvégén a megunhatatlan háború előtti ma­ gyar filmek mennek. Kabos László egyik poénja akkora hatást gyako­ rol az egyik nézőre, hogy frissen vásárolt, afrikai alapanyagokból készült teáját a filmvetítő szakem­ ber hátára önti, veszélybe sodorva ezzel a vetítés sikerét. A faműves sátrában a pult alól igen jó házipálinkát kapni, de csak mód­ jával, hiszen a mester panaszkod­ va meséli, hány “jóbarátja” lett hirtelen, amióta előkerült az üveg. Szombat délelőtt a határontúli egyetemek vetélkedője zajlik, a győztes Csóka csapata Zenta előtt (mindkettő a Vajdaság képviseletében), a bronzérmes Nagyvárad, Felvidék előtt. Ezt követi az immár hagyomá­ nyos regatta a Dunán. Pázmányos nyolcasunk másodikként fut be öt induló közül, a BME mögött és a SOTE előtt. A csa­ pat névsora: Lente Zsolt, Endreffy Zoltán, Juhász Albin, Szvi­ 16 tek Attila, Alliquander Tamás (csapatkapitány). Újhelyi Péter, Borbély Tamás, Kokas Dániel, Virágh Attila, valamint a tar­ talék, Gerencsér Balázs. Gratulálunk a szép sikerhez! Az ünneplés mámorában egy aggódó anyuka kis híján bele­ zuhan a folyóba, így legalább a vizimentök is megdolgoznak a pénzükért, mindenki boldog tehát. Az esti műsor kezdetéig sok min­ den leköti a jelenlévők figyelmét. Egy telefonokat gyártó cég rek­ lámembere például egy nyaká­ ban lógó feliraton könyörög min­ denkinek, hogy találja el a G-pontját és nyeljen! Sokan eleget is tesznek a nem mindennapi fel­ hívásnak, nyereményük mibenlétét azonban nem kérdezem meg. A szintén szponzortalálmány bunjee-fal is csalogatja a közön­ séget, ahol a delikvens nekifut, majd a hátára szerelt kötél irtóztató erővel visszacsapja ahhoz a gumifalhoz, ahonnan elindult. Egy nekihevült ismerősömet két­ ségbeesetten beszélem le a szer­ kezet teszteléséről, az orvosi csa­ pat nyugalmának megőrzése ér­ dekében. Az autentikus baskír jurtát biz­ tos, ami biztos, egy, a tetejére szerelt nejlon teszi vízhatlanná, de ebben semmi meglepő nincs, hiszen a hitelesség mellett ezúttal a szárazon maradás is fő szem­ pont. A Pázmányos léptékkel már-már embertelen, gigászi méretű K épületben egyébként egy nagy­ szerű térképkiállítás is látható, valamint zajlik a műegyetemi öregdiák-találkozó is. A régi ismerősök elégedetten nevetnek össze, amikor megkapják a hírt, hogy az ősi rivális ELTE (a párbeszédben itt általában egy minősíthetetlen jelző következik) utolsó lett a regattán. Este nyolckor pedig kb. kétezer ember előtt nekikezd a fő attrak­ ció, a Republic zenekar. Az előadással nincs gond, a közön­ ség is élvezi a műsort, de nekem azért hiányzik valami. Egy-egy kedves szó, a megjelentek kö­ szöntése azért elkelne a zene­ kartól, akik felesleges mozdulat, mosoly nélkül játsszák el bevált programjukat. Igaz, legalább élőben. A vasárnap egy kissé csende­ sebb, de késő délutánra ismét összegyűlik a - meglehetősen szerény számú - közönség. Hogy ez a csekély érdeklődés meny­ nyire szervezési hiba, és mennyi­ ben írható az egyéb körülmények számlájára, az kideríthetetlen. Pedig a műsor igazán megérde­ melné a nagyobb érdeklődést: a gregorián- és reneszánsz koncer­ tek után kezdődik az Európa közepén című “történelmi rock­ fantázia”. A látványos, dalokból és prózából vegyített előadás szereplői: Varga Miklós, Makrai Pál, Varga Klára, Gesztesi Ká­ roly, Jenei Szilveszter és még jó néhány színész és táncos, ők sze­ rencsénkre nem törődnek a sze­ rény létszámú közönséggel, akik között érdekes és sokatmondó módon az egyetemisták vannak kisebbségben. Varga Miklós ismét magával ragadó: a közönség leg­ szívesebben mellette foglalná a hont, ott állna vele István trónjánál, leszúrattatna Segesvárott. Kaptunk tehát egy kicsit minden­ ből, jót is, rosszat is, de emlékez­ zünk inkább a szép pillanatokra, és akkor elégedetten gondolhatunk majd vissza erre a hétvégére. Koltay András I I iII I 1 i I I 1 1 t J I£ 5 i t í E 1 í í II s !! �teletLakhatási támogatás Ez évtől lehetőség nyílik lakhatási támogatás igénylésére. Feltételei: nappali tagozatos hallgató. Pest megye határain kívül él és nem a Griff Junior Hotel lakója. A pályázat benyújtásának határideje: okt. 27., péntek. E lap kitépésével és kitöltésével érvényes pályázat adható le. HŐK Gazdasági Bizottság Pályázat kollégiumi elhelyezésre PPKE JÁK Kérelmező neve:.......... Születési helye, ideje: . Állampolgársága:...... . Állandó lakhely:......... Értesítési cím:.............. Tel.: Tel.: Apa V. gondviselő neve, foglalkozása, havi kere­ ..Ft sete: ............................................................................................. Anya v. gondviselő neve, foglalkozása, havi keresete: .Ft ....Ft Család egy főre jutó havi nettó jövedelme: ... A kérvényező: eltartott félárva árva elvált szülők gyermeke önfenntartó rész aláhúzandó ) Hallgató egyéb munkából származó jövedelme: — Felvételi pontszám:...............pont ( első éveseknél) Előző évi tanulmányi átlageredmény: km Lakhely távolsága az Egyetemtől: .... Ft Jelenleg más felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezem kezem Egyéb indokok: í a ( a megfelelő nem rendel- Nyilatkozat: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Budapest, 200 év hó nap kérelmező aláírása n Határozat: f3 17 �ítélet I Felhívás! November hetedikén, délután a Tanári Klubban (28-as épület alagsora, a büfé mellett) Véradás lesz. Mindenkit várunk, ne feledd, ÉLETET menthetsz i; I 77 J1 lehet rá 0 0 0 0 I 1 r 7 I I < A HŐK hallgatói, kulturális estet szervez. Ehhez várjuk tehetséges hallgatók jelent­ kezését bármilyen előadói műfajban. Jelentkezni a HŐK irodában lehet, október 30-ig. 1 Il ll i I 3 18 c ^ÍÍu| �ítélete r Hajózni kell! - Navigare necesse est! - mondták már a rómaiak is, és ez ma sincs másképp! Ezen gondolat alapján elindulva egyetemünk sportélete az idén nyártól kezdve színesedett a vitorlás-sporttal is. Már az előző években is hallhattunk egyetemünk ragyogó evezőseiről, de a vizi-sportokban rejlő lehetőségek még korántsem lettek kihasználva. Ezt az űrt szeretnénk legalább részben betölteni azzal, hogy a vitorlázást egyetemünkön minél széle­ sebb körben elterjesszük. Egy olyan sportágat kívánunk szervezni, amely egyetemünk minden hallgatója számára elérhető. Ez nem egy verseny­ orientált, edzéstervek­ ben elvesző, hanem egy mindenki által űzhető, megta-nulható, az aktív kikap-csolódást és test­ edzést szolgáló sport. Balatont felkeressük a magyar tenger legszebb településeit, öbleit. Akinek még ez sem lenne elég: a legkalandvágyóbb kollegáknak ajánljuk a magyar történelemhez is ezer szállal kötődő Dalmát szigetvilágba szervezett vitorlásútjainkat. Ezen túrák alkalmával, hasonlóan a balatoni túrákhoz, ugyancsak el lehet sajátítani a vitor­ lás hajók vezetésének minden alapvető fogását. De mindezek mellet természetesen nagy örömmel vennénk a már vitorlázó kol­ legák jelentkezését, hogy versenyeken is indul­ hassunk, ezzel is öregbítve iskolánk hírnevét. Az anyagiak tekintetében is támogatja I a Testnevelési Csoport a sportágat, de, mint szin­ I. te mindenhol, ez nem pótolhatja a hallgatók anyagi hozzájárulását. Ez az összeg vélemé­ nyem szerint nem több Ezen célkitűzésből is mint bármely más spor­ következik, hogy bárki tágnál, annak ellenére, csatlakozhat hozzánk. '■■íS hogy a vitorlázás, úgy­ vitorlázás hiszen a mond, elit sportként él a oktatásától egészen a 4;? I'! legtöbb ember képzele­ versenyeken való rész­ F7 I tében. A költségek je­ vételig mindent meg lentősen csökkenthetők, akarunk szervezni. ha a sportág iránt minél Kezdőknek, akik többen jelentkeznek, és már régen csodálattal ami nagyon fontos, hogy nézik a szép fehér vitornem az utolsó pillanat­ Iákkal suhanó kecses ban! Ezen okokból is hajótesteket, több típusú oktatást szerveztünk idén és szervezünk jövőre kérünk minden kollegát, hogy amennyiben is. A sportosabb kollegáknak ajánlhatjuk a érdeklődik a vitorlázás iránt - akár az itt fel­ kishajós oktatásokat, amelyeket várhatóan sorolt keretek között, akár ezeken kívül jövőre is - akárcsak idén - Agárdon tartunk. Itt (például belvízi képesítéshez szükséges kalóz és finn típusú hajókon, motoros felü­ oktatást is tervezünk) - ne habozzon felkeresni gyelettel tanulhatja meg mindenki a vitorlázás Hódy Gábort akár a Testnevelési Csoportnál »öi alapvető fogásait. Akik pedig a sportot, aktív pihenésnek tekintik bátran jelentkezhetnek a balatoni vitorlástúrákra. Ezeken a túrákon biz­ tonságos, stabil, tökesúlyos jachtokon tanul­ hatnak az érdeklődők, miközben megkerülve a érdeklődve, akár a (30) 291 - 5180 telefonszá­ mon. ij Hódy Gábor 19 ! IÁ �Pázmány Gólyabál Október 30. 1.9-töl 04 óráig Gyülekező: 18 óra Helyszín: Erkel Színház Jegyárak: Gólyáknak 1000.- Ft Fázmányosoknak 2500.- Ft Külsősöknek 4000.- Ft Meghívókat a HŐK Irodában lehet igényelni csekkszelvényj vagy pénztári elismervény ellenében* Belépni csak meghívóval és Fázmányosoknak diákigazolvánnyal lehet a bál helyszínére A helyszínen jegyet venni nem lehet* jégy ára tartalmazza a vacsora árát és bizonyos mennyiségű Ital fogyasztását Is. A vacsorát 50 méteres svédasztalról szolgálják íeL A bál helyszínén három terem vázja a a vendégeket, ahol mindenki találhat ízlésének megfelelő zenei stílust* PL: Lucky Boys, Cotton Club SingersI stb * è' Utólagos pénzvisszafizetésre nincs lehetőségünk! MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNKfí! � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 8. szám 2000. október 20. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. október 20. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1931+972 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_8_20001020 Relation A related resource T00023 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_8_20001020 HÖK https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/727c3f1335ce9905a48c87eb079b51b9.jpg e51413bdf1bb3202e8bd239f14bd008f https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/ec1b84e1acf18db9887eb54ca51a35b5.pdf 7b9be648a5cc3dafcbba59bcdec1b62d PDF Text Text J2.OC>Ot-O3O i I1 ,' s c ITEL . ■’í A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 'n,. « eri □ o ( & N í/) £ _ » í< k- c II,. * > o ■ K In memorkm 1956. -Tí^ rvs»if-^ "i^. ■ �I s I g Tartalom Impresszum I I ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Felelős kiadó: Mile Attila elnök 1 Szerkeszti a szerkesztőbizottság: I főszerkesztő Az 1956-os forradalom és szabadságharc 3-5. oldal Nem vagyok eladó! Beszélgetés Pongrátz Gergellyel 6-1. oldal Levelek a magyar Golgotáról II. 8. oldal Richolm György Szerémi Szabolcs főszerkesztő“ helyettes I Karunk tanárai: Pálinkás György y. oiaai Munkatársak: Média és társadalom Szabó Zoltán Szabó Ferenc 10-11. oldal Tfemány Péter egyetemei 12-13. oldal Szabó Péteri I I Koltay András I Pázmány Péter élete és kora 14-15. oldal Jóna Tibor I I Iö I Wetzel Tamás Film(nem)ajánló. 16-17. oldal Miháltz András Christián László Sporthírek 18-19. oldal Szerkesztőség címe; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Szentkirályi utca 28- 30. Tel./fax: 429- 7268 e-mail: itelet@jak.ppke.hu I I I úffirnlffiSmlk: Q 1/1: 40*000- Ft 1/2: 25*000- Ft 1/3:14.000- Ft Készölt: I Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint, Árpád m 71. Telefon : 23/335-269 1000 példányban •< f' Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 2 II ' ( I í ! I íS>U<ál(siU ((A4). 'o I 1 1/1: 30.000- Ft 1/2: 18.000- Ft 1/3: 10.000- Ft i I II í I I II 1 �ítélet 4S II í I I 1F“Adja az mennynek földnek ura, hogy...egy szívvel, egy lélekkel szolgálhassunk az m^ I (Pázmány Péter)^ I I I í I I I I I I I s I II I I i I I I I I I I I Istenünknek. Enyhíthessük az ő mireánk felgerjedt haragját: az ő éles és megköszörült kardját rejtse el. •>9 ss I II I I Áz 1956-os forradalom és szabadságharc “A legázolt, bilincsbe vert Ma­ gyarország többet tett a szabad­ ságért és igazságért, mint bárme­ lyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. ” “A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol se áruljuk el, amiért a ma­ gyar harcosok életüket adták, és soha, sehol - még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat. ” (Albert Camus: A magyarok vére) Magyarországon 1956 október 23-án tört ki a forradalom és kezdődött a szabadságharc a megszálló szovjet csapatok és a magyar kollaboránsaik által fenntartott diktatúrával szem­ ben. A forradalom szó a latin revolutio /revolvere: kering igéből/ szár­ mazik. A XVII. századi csillagá­ szok ezt a fogalmat használták minden olyan hirtelen előforduló és előre nem látható esetre, ame­ lyet a bolygók állásából nem következtethettek ki, tehát az em­ ber számára kiszámíthatatlanok. Később a revolutiot a társadalom­ tudományok egy olyan esemény­ sor megnevezésére alkalmazták, ami hirtelen és előre nem látható módon következik be és a la­ kosság jelentős részének támo­ gatása mellett egy felkeléssel az addig fennálló retrográd rendszer megdöntésére irányul. Elsőként a “dicsőséges forradalom” esetében használták ezt a kifejezést arra az esetre, amikor az 1688-89-ben II. Jakab abszolút uralmát megdön­ tötték és III. Vilmos alkotmányos monarchiája következett. Egy évszázaddal később szintén for­ radalomról beszéltek a 13 ame­ rikai gyarmat felszabadító harcai során. Az 1789. évi nagy francia forradalmat már az első modem revolúcióként emlegették. A forradalmat tehát nem “csi­ nálják”. Nem is mindenfajta el­ nyomás ellen tör ki forradalom. Különösen nem szembetűnő, hogy az 1950-es éveken a román, a csehszlovák, a bolgár, a szovjet stb. elnyomás is vérlázító és ke­ gyetlen volt, mégsem tört ott ki forradalom, legfeljebb szórvá­ nyos éhséglázadások, tüntetések fordultak elő /1953, Berlin, 1956. Pozsony, stb/. Forradalomhoz ugyanis több tényező együttes fennállása is szükséges. Elsőként az, hogy a lakosság elégedetlen­ sége egyöntetűvé váljon és egyút­ tal megjelenjen némi remény a változásra. A magyar lakosság elkeseredését tovább fokozta az is, hogy a diktatúra elnyomása nemcsak a szabadságjogok, ha­ nem a nemzeti önérzet ellen is irányult. Mindenesetre a magyar nemzet sokkal érzékenyebben reagált, mint több kelet-európai sorstársa, hiszen nálunk nagy ha­ gyományai voltak mind a de­ mokráciának mind pedig az önkényuralommal szembeni ellenállásnak. 1956-ban a pesti szabadságharcosok joggal tart­ hatták magukat az 1848-as már­ ciusi i^ak örököseinek. Nagyon nagy felháborodást keltett a szabadság hazájában az évek óta sulykolt hazugságok áradata. Ezt a helyzetet zseniális módon írta le száz évvel korábban Széchenyi István Ein Blick című müvében, Bach őexellenciájának címezve az alábbi sorokat: “Az emberek tehát nem gyűlölik az önkényt önmagába véve, de hát tudja-e exellenciád, mi az, ami őket fel­ lázítja, undorral és keserűséggel tölti el? Bátorságot veszünk ma­ gunknak azt exellenciádnak egész alázatossággal megsúgni. - Azon rendszer, azon kétszínűség, vagy helyesebben mondva képmutatás, mellyel a népekkel el akar hi­ tetni, hihetetleneket, vagy korrek­ tebb kifejezéssel megcsalni, hogy úgy mondjuk lóvá tenni akarta őket: ha például azt mondják neki: van szabad sajtótok - pedig nem igaz: fölöttetek csak a tör­ vény határoz - és nem úgy van: nem akarjuk szabadságotokat megnyirbálni - és épp az ellenke­ zője történik: nemzetiségeket nem veszélyeztetik - és ez hazugSág, igen exellenciád, az ilyen eljárás ezen tartuffiád az, mely végre a legszelídebb vért is mérges anyagokkal fertőzheti meg, és előbb utóbb kitörésre kényszerít...” Egy olyan országot kellett volna példaképünknek tekinteni, amely­ nek életszínvonala, kulturális fejlettsége messze elmaradt tő­ lünk. A magyar lakosságnak köz­ ben olyan kioktatásokat kellett végighallgatnia és vastapssal ju­ talmaznia, mint amit pl. Kovács István 1955-ben a sportcsarnok­ ban mondott: “Budapest dolgozó 3 I I I i I I I I i I Ií I �ítélet I I I II S I I I I I I I i I^5 II I I I » 1 Iá v/«/ A» népe úgy vegye ki a részét a ter­ forradalom kitörése előtt az egész melésből, hogy továbbra is mél­ magyar pártvezetéssel egyetem­ tók legyünk Pegov elvtárs dicsé­ ben szokatlanul hosszú időre Ju­ retére.” goszláviába utazott. A megbíz­ Magyarországon tehát nem egy­ hatóságon kívül nem sok szakér­ fajta éhséglázadásra került sor, telemmel, hozzáértéssel rendel­ bár kétségtelen, hogy a kataszt­ kező káderek kétségbeesve és te­ rofális gazdasági helyzet, a rossz hetetlenül fogadták az esemé­ ellátás is szerepet játszott az ese­ nyeket. El lehet képzelni, hogy ményekben. milyen tanácstalan lehetett koráb­ 1956-ban emellett szabadságharc ban a BESZKÁRT telepvezetőis volt, mert az elnyomást és az jeként tevékenykedő, honvédelmi elnemzetlenítő politikát Magyar­ miniszternek kinevezett Bata Ist­ országra a szovjet megszállók ván, aki szinte semmilyen katonai kényszerítették rá. Mindenki tisz­ képzettséggel nem rendelkezett. tában volt azzal, hogy 4 nélkülük a magyar csat- IéÍ ¥ % lósaik nem tudnák fenntartani hatalmukat, A magyar pártvezetők pá- S nép ellenállását, elszántságát. Október 23-a után ugyanazt a megoldást akarták alkalmazni, mint ami 1953. június 16-i berlini “éhséglázadáskor ” elegendőnek bizonyult: Akkor az utcára vonult tüntetőket az oda vezényelt szov­ jet tankok puszta látványa elrémisztette. Budapesten azonban rögvest megszerveződött a fegy­ veres ellenállás (a Corvin közben, a Széna téren, a Tűzoltó utcában és még sok helyen). A magyar fiatalok - köztük sok tizenéves bátran szembeszálltak a tankokkai. Tudták, hogy ha az ún. Molotov koktélt a T 34-es tank hátsó szel%‘Hözőjéhez dobják, ak*y^kor azok harcképtelen;Hné válnak, kiégnek. 1 nikszerüen elmenekül­ tek, több százezer párttag néhány nap alatt J “eltűnt”. Csak néhány ávós orvlövész fejtett ki némi ellenállást. A forradalom kitörésé­ hez elengedhetetlenül szükséges volt az ural­ kodó elit válsága is. A kormányerők fölénye egyébként megkérdője­ lezhetetlen, míg a had­ sereg és a rendőrség hajlandó a parancsokat végrehajtani, a Sztálin halála után megin­ dult utódlási harc a magyar vezetést is elbizonytalanította. Rákosinak ugyan sikerült még egyszer visszaszereznie hatalmát, de a tekintélyét még a legfelsőbb pártvezetésen belül is elveszítette. A kommunista vezetőket demoralizálta társaik kivégzése, kegyetlen megkínzatása, bebörtönzése. Rákosit le is váltották a szovjetek, de a helyére kinevezett Gerő Ernő sem tudta a számára kedvezőtlen folyamatokat visszafordítani. Ráadásul közvetlenül a 4 I f 13 M Sí A Nagykörút és az Üllői út sarka 1956 novemberében vagy Piros László, a hentessegédbői lett belügyminiszter. Ez a vezetés még saját magát is becsapta, hiszen azt hitték, hogy egy ‘népi demokráciában” nem lesz szükség tömegoszlatásra, tüntetök megrendszabályozására. Kopácsi Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya írta le a visszaemlékezésében, hogy a magyar rendőrségnek nem volt gumibotja, kardja és lovasrendőrei. Nem rendelkeztek vízágyúkkal, vagy könny fakasztó gránátokkal, stb. A szovjet katonai főparancsnokok is lebecsülték a magyar ^^Atf fii . M Hamar megtanulták, »hogy a harckocsi gép™puskájának holtterében a közel lehet menni a ■ tankhoz és baltával, ■ egyéb szerszámokkal ■ el lehet szakítani egyik ■ lánctalpát. Ezzel a jár™mü kormányozhatatWlanná válik. A macs­ kaköves utat szappan­ nal, zsírral kenték be, aminek eredményeként a tankon nem tudtak előre halad­ ni. A magyar forradalom és szabad­ ságharc egyik legnagyobb dicső­ sége, hogy mindvégig ragaszko­ dott a törvényességhez, a szabá­ lyos honvédelemhez és igyekez­ tek meggátolni mindenféle önbí­ ráskodást. Ez a fajta önmérséklet különösen az egy évtizede terror és a kegyetlen harcok, gálád orvlövészek tevékenysége elle­ nére volt elismerésre méltó. Ké­ sőbb a Kádár- rendszer propagan­ distái felrótták a forradalmá­ roknak a lincseléseket és hatal- I I I �1 LCICv i 'i & II I I I i I I I I I I! I í& I I I I íI I I I I I más apparátussal hamisították meg az eredményeket. Ez az álláspont már azért is ellentmondásosnak tűnt, mivel eközben elismerte és idealizálta a forradalmi terrort, a francia forradalom guillotine-ját, Lenin és Sztálin gyilkosságát. A Rákosi-féle terrort eddig csak “hi­ bának” minősítette. Valójában a vi­ lágtörténelmi összehasonlítás ré­ vén kiderülhet, hogy 1956 talán a legtisztább forradalom volt. Az ön­ bíráskodások egészen kivételesek és elenyésző számúak voltak. Az utcán nyitott dobozokban gyűjtöt­ tek az elesettek hozzátartozóinak. Onnan senki egyetlen egy forintot sem vett el. A betört kirakatok mö­ gül nem tűnt el az áru. Az 1956-os forradalom és szabad­ ságharc október végére győzött. Nagy Imre vezetésével többpárti koalíciós kormány jött létre. Meg­ szüntették a szabadságjogok korlá­ tozását, kiengedték a politikai fog­ lyokat börtöneikből. Újra szerve­ ződtek a pártok, civil egyesületek. Készültek a szabad választásokra. A kormány óvatos külpolitikai prog­ ramként semlegességet hirdetett és Ausztriához, Finnországhoz esetleg Jugoszláviához hasonló státust igyekezett kivívni magának. Úgy nézett ki, hogy a harcok befeje­ zésével az élet visszatérhet a régi kerékvágásába. A romokat eltakarí­ tották, megindult a tömegközle­ kedés és látszólag a szovjet csapa­ tok is visszavonulót fújtak. Egyéb­ ként is az 1955-ös osztrák állam­ szerződés után semmiféle jogalap­ juk nem volt itt állomásozni. Az or­ szág reménykedve várta november 4-ét, amikor már elkezdődhetett volna a békés építőmunka. A szov­ jet vezetés azonban Hruscsowal az élén az újabb támadás mellett dön­ tött. Magyarország elvesztése ugya­ nis olyan precedenst jelentett volna, amely alapjában rendítené meg a hatalmas orosz birodalmat. Ezért tá­ madott 1956. november 4-én haj­ nalban Zsukov marsall vezetésével 12 hadosztály, kb. 140.000 katoná­ val, 1.200 legmodernebb T 55-s harckocsival, melyet ekkor próbál­ tak ki először éles harci helyzetben, komoly tüzérségi támogatással a Budapestet védő fiatalok ellen. Hruscsov gyors rajtaütésszerű tá­ madásra adott parancsot. Ennek el­ lenére a bátor ellenállás miatt a har­ cok több mint 8 napig tartottak. Több ezren haltak meg magyar részről, kb. 20 ezren megsebesültek, 200 ezren pedig elhagyták Ma­ gyarországot. A szovjetek veszte­ sége 707 főt tett ki. A szovjet csapatok kezdettől fogva megszállóként viselkedtek. Buda­ pest városparancsnoka Grebennyik tábornok kijelentette, aki nem en­ gedelmeskedik nekik, azok a hadi­ állapot törvényei szerint fognak felelni tetteikért. Eközben a szovjet vezetés Kádár Jánost nevezte ki az ország új helytartójává. Túl nagy választékuk nem volt, ugyanis a Rákosi-Gerö féle vezetés leszere­ pelt, megbukott és elmenekült. Nagy Imrét és társai árulóknak tar­ tották. A MSZMP Intéző Bizottsá­ gának tagjai közül (Donáth Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza, Lu­ kács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán) csak Kádár János maradt hűséges hozzájuk. Az új ún. forradalmi munkás­ paraszt kormányt még a sztálini al­ kotmány alapján is törvénytelenül nevezték ki. Kádár János 1956. no­ vember 1-én egy páncélautóban el­ hagyta Budapestet és Moszkvába repült, ahol megtudta, hogy mi a fe­ ladata és kezébe nyomták az előre megfogalmazott programnyilatko­ zatot. A magyar lakosság legfeljebb ha hallgatta november 4-én a szol­ noki rádiót, tudhatta meg, hogy létezik a törvényesen megválasztott Nagy Imre kormánnyal szemben egy másik kabinet is Kádár János vezetésével. Jellemző, hogy az akkor felsorolt miniszterek többsé­ ge nem is tudott miniszteri bársony­ székéről. Kádár János november 7én egy szovjet tankban érkezett meg Budapestre és jutott be a Parlament épületébe. Ezután bár Elnöki Ta­ nács 1957 tavaszáig nem ülésezett, mégis kibocsátotta az 1956/28. számú határozatát, amely az új kor­ mány kinevezéséről szólt. Ez a dokumentum egyébként 1956. no­ vember 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Közben a világtör­ ténelem egyik leghosszabb (6 hetes) sztrájkja zajlott, addig a magyar kormány önállóságát jellemző módon Kádár János egy szovjet “személyes tanácsadót” kapott, aki soha nem mozdult el mellőle. Kádár maga is kénytelen volt elismerni az MSZMP KB első ülésén: “Mikor a szovjet csapatok vasárnap bejöttek, lefegyverezték az egész had­ sereget.” “Ebben a helyzetben azt kellett kémünk, hogy járuljanak hozzá ahhoz, hogy megalapozzuk 99 az új hadsereget; Az 1956-os forradalmat leverték, de teljes mértékben már nem tudták restaurálni az október 23-a előtti ál­ lapotokat. A bosszú és megtorlás után igyekeztek megbékíteni a lakosságot, enyhítettek az embere­ ket leginkább irritáló előírásokon, reformokat vezettek be és megpró­ bálták fokozatosan növelni az élet­ színvonalat. 1956. október 23-a a szabadság napja lett, amiről John F. Kennedy az alábbiakat mondta: “Nincs még oly nap a történelem kezdete óta, amely világosabban mutatta volna, hogy az ember szabadságvágya örök és elpusztít­ hatatlan bármekkora is a siker ellen ható túlerő. ” Dr. Horváth Attila, egyetemi adjunktus I I I I I 5 < 'í 5?Zz"5.-’5 /sí.* Í.'V^ �íiW J T / NEM VAGYOK ELADÓ! i 1 I I I I I I I I I Beszélgetés Pongrátz Gergellyel, a Corvin köz volt főparancsnokával és az ‘56-os Múzeum alapítójával A Magyar Jogtörténet Tanszék többször is kiadta a “Corvin köz vert és adjuk át a honvédségnek ebben az esztendőben ismét - 1956” című, a forradalomról a rendfenntartást. Akkor azt meghirdette a ma már tradi- írott könyvét. Mi sarkallta erre? mondtam, hogy addig amíg egy cionálisnak nevezhető októberi - A fellelhető kommunista és orosz katona is magyar földön programját: buszkirándulás az emigráns müveket túlságosan van, addig a mi kezünkből nem Opusztaszeri Nemzeti Történeti egyoldalúnak találtam. Mikor veszi ki senki a fegyvert. Ezt az Emlékparkba, a Feszty-körkép ezt néhány történésznek szóvá álláspontomat ismerték a corvimegtekintése és Magyarország tettem egyikőjüktől azt a választ nisták is, és többek közt ez volt egyetlen ‘56-os Múzeumának kaptam, hogy nem az a történe- az egyik oka, hogy engem vá­ meglátogatása. Itt volt alkal- lem ami valójában megtörtént, lasztottak meg vezetőjüknek. műnk találkozni egy élő legendá- hanem az amit a történészek - Egy mai egyetemista számára val, Pongrátz Gergellyel. Pon- megírnak. Úgy gondoltam, hogy mit kellene, hogy jelentsen ’56 tosabban Gergely Bátyámmal, ha 50 vagy 100 év múlva ebben eszméje? ugyanis Öt - ahogy mondta - a témában a kutatók forrásokat - Hogy tudják, akkor a felkelők a Pongrátz Úrnak csak ez ellen- keresnek az én könyvem is ke- magyar függetlenségért és sza­ ségei nevezik. rüljön a kezükbe. Talán akkor badságért készek voltak felál­ majd objektívebben tudják a tör- dozni életüket és sokan meg is - Hogyan került Gergely Bátyám ténteket vizsgálni. tették azt. 1956 októberében a Corvin közi - Mi az oka annak, hogy a szov- - Ebben az esztendőben milyen felkelőcsoporthoz? jet blokk országai közül épp ná- megemlékezéseket szervez? - A Henyelpusztai Állami Gaz- lünk robbant ki először ilyen he- - Természetesen október 23-án daságban dolgoztam akkor, mint vés ellenállás? 14 órakor tartunk egy megem­ agronómus. Huszonnegyediké - Aki erre a kérdésre a választ lékezést a Corvin közben elesett reggelén hallottam a rádióban, keresse az lapozza fel a magyar bajtársaink emlékére. Valamint hogy mi történik Budapesten, történelmet és ráébred, hogy a október 28-ára szervezünk egy Aznap este kerültem fel Buda- magyarok talán más anyagból ünnepélyt. Ugyanis eddig még a pestre és másnap hajnalban talál- vannak gyúrva, mint a többi nép. forradalom győzelmét soha nem koztam testvéreimmel, ők öten Én talán ebben látom az okát. ünnepelték meg. Nagyon sokan akkor már részesei voltak a meg­ - Mit gondol, az elmúlt tíz esz- főleg az elvtársak - szeretnék mozdulásoknak. Velük mentem tendőben méltó helyére került-e úgy összemosni az egész ese­ a Corvin közbe. az ‘56-os forradalom és szabad- ményt, hogy a forradalmat lever­ - Sokan a világ nyolcadik cső- ságharc emléke? ték. Ez nem igaz. A forradalom dójának tartották, hogy egy ma- - Nem csak, hogy méltó helyére október 28-án győzött és erre roknyi képzetlen siheder ekkora nem került, hanem még a he- bizonyíték, hogy akkor kezdtek kihívást jelentett a szovjet had- lyére sem került. Sajnos a hivata- szerveződni a Munkástanácsok, seregnek, mégis mikor ébredt rá los szervek még mindig úgy a Forradalmi Bizottságok, a arra, hogy a fegyveres ellenállás akarják beállítani ‘56-ot, hogy ez Nemzetőrség; mindez a forra­ már kilátástalan? nem volt más, mint a kommuniz- dalom győzelme utáni napokban - November 15-én, akkor mond- mus megreformálásának kísér- történt. A szabadságharc novem­ tam a társaimnak, hogy segítsé- lete. Pedig ez nem igaz. A fel- ber 4-én kezdődött, aminek el­ get nem kapunk sehonnan, most kelők ‘56-ban a kommunizmust söprésére 3000 orosz T-55-ös már akkora a túlerő, amivel nem teljes egészében el akarták sö- tankot és 200.000 katonát hoztak bírunk. Kész öngyilkosság ma- pömi, ezért fogtak fegyvert. A be Magyarországra. radni, mindenki menjen haza. forradalom győzelmét követő Október 29-én, tehát a for­ - ön saját költségén, óriási anya- tárgyalásokon felszólítottak ben- radalom győzelme utáni napon gi áldozatokat hozva 1982 óta nünket, hogy tegyük le a fegy- küldtek egy táviratot az Egyesült 6 �'J i II I I II I g I II I I g I I I Államokból a moszkvai ameri­ kai nagykövetnek, azzal, hogy a következő üzenetet a legsürgő­ sebben adja át a szovjet vezetés­ nek. Az üzenetben az állt, hogy az Egyesült Államok kormánya nem tekinti Magyarországot, vagy a szovjet-blokk bármelyik tagját potenciális katonai szövet­ ségesnek. Amikor október 30-án Charles Bohlen, az amerikai nagykövet átadta az üzenetet Hruscsovnak nem akartak hinni neki, azt hitték csapda. Novem­ ber 2-án Hruscsov és Malenkov repülővel körbe ment a kommu­ nista országokon és este Titonál voltak Jugoszláviában. A CLA-n keresztül az amerikaiak tudták, hogy Hruscsov és Malenkov hol van. Hogy időt nyeljenek a má­ sodik táviratot nem Moszkvába küldték, hanem ide, amely sze­ rint: az Egyesült Államok kor­ mánya nem néz jó szemmel azokra az országokra, akik ba­ rátságtalan viszonyban vannak a Szovjetunióval. Ennek az üze­ netnek a hatására indult meg no­ vember 4-én hajnalban a má-sodik szovjet támadás. Mi meg­ nyertük a magyar forradalmat, és az Egyesült Államok eladott minket. - Minek tulajdonítható az, hogy annyi, sokszor egymással élesen szembenálló ‘56-os szervezet van ma Magyarországon? - Véleményem szerint az egyik ok az lehet, hogy a halálra ítéltek közül néhánynak alkut ajánlott az akkori pártvezetés, és azt mond­ ták neki - ha Te nekünk dolgozol. Téged nem kötünk fel. Van aki ezt vállalta, ami emberileg még eddig érthető is. Ezzel nincs is semmi baj, de ezek besúgók lettek. Amikor jött az ún. rendszerváltás, előszedték azokat a halálraítélt ötvenhatosokat, akiket tudtak zsarolni, hogy működjenek közre különböző ‘56-os szervezetekben, tudatosan megbontva annak egységét. - Vannak akik úgy gondolják, hogy talán “rugalmasabban” kellene kezelni bizonyos kérdéseket... - Úgy gondolom, hogy elvi kérdésekben nincs kompromisszum, Részletkérdésben lehet, de elvi kérdésekben nem. Azok a gyerekek, akik ott haltak meg mellettem a forradalom idején, azoknak a holtteste fölött nekem nincs jogom alkudozni. Ök azért az esz­ méért haltak meg, amit én ma is vallók és nem vagyok hajlandó engedni belőle. Én úgy ítélem meg ezt a kérdést, hogy nem én vagyok a fontos, hanem azok az eszmék, amikért a bajtársaim az életüket adták. Őket semmi más nem vezette, mint a hazaszeretet. - Ön kapott már konkrét felkéréseket arra, hogy álljon bizonyos ügyek mellé, vagy éppenséggel ne tegye azt? - Antall József tábornoki rendfokozatot és nyugdíjat ajánlott fel nekem. Horn Gyula ’97 nyarán elküldte hozzám a kormány-fötanácsadóját azzal, hogy a Kormány adna 5 millió Ft-ot a Pesti Srác Alapítványnak, de ennek két feltétele van. Az egyik az, hogy én újam alá a kérvényt. Mondom nem én vagyok a kuratórium el­ nöke, ő majd alánja. A másik az. hogy a választások közeledtével ne bántsam a koalíciót. Elutasítot­ tam. Nem tudnak velem mit csi­ nálni. Egy forint jövedelmem nincs Magyarországról. Félni nem félek, mert ‘56-ban annyira féltem, hogy akkor minden félelem elszállt belőlem. Nem tudnak zsarolni, nincs vaj a fülem mögött. így hát nem vagyok eladó. A hiteles ‘56-os nem azért vett részt a forradalomban és a szabadságharcban, hogy azért neki bármit adjanak. Nem azért, a hazaszeretet vezérli. - Mit ért a hazaszeretet fogalma alatt? - Nagyon nehéz ezt megfogalmazni, de azok a gyerekek, akik annak idején az életüket adták a magyar szabadságért és íuggetlenségért, azok tudták, hogy mi a hazaszeretet. De a kommunista rendszer kiirtotta a magyar igúságból ezt. Nagyon remélem, hogy azért idővel csak-csak visszatér ez a szívetekbe, telketekbe. Mert hogyha ma valaki Mag­ yarországon azt mondja, hogy én egy magyar hazafi vagyok, akkor mindjárt rányomják a fasizmus, a szélsőjobboldaliság bélyegét. - Mik a jövőbeli tervei? - Egy nagyobb erdőterületet szándékozom megvenni, ahol évente a Kárpát medence magyar fiataljai együtt táborozhatnának. Ez leginkább talán az anyaország fiataljai számára lenne nevelő hatású, hadd tanuljanak egy kis magyarságot a határon túliaktól. Ezen kívül szeretnék egy ‘56-os pályázatot és egy “Ki tud többet ‘56-ról” vetélkedőt is életre hívni. - A Jóisten adjon hozzá erőt és egészséget! Johny 7 I I ! �ítélet I LEVELEK A MAGYAR GOLGOTÁRÓL IL Nemzetünk nagy íróinak, müvészeinek, politikusainak műveit, életútját, tevékenységét alaposan megismerhetjük a róluk szóló szak­ irodalomban. De milyenek voltak, mint emberek, hogyan éreztek, mit gondoltak az életük során történt történelmi eseményekről? Soro­ zatunkban eddig ismeretlen olda­ lukról mutatunk be néhányat kö­ zülük, olyan forrásokon keresztül, mely különböző okokból ritkábban szerepelnek a könyvekben. Sorozatunk mai részében először Csernoch János bíboros, Magyar­ ország egykori hercegprímása egyik leveléből idézünk. Az ezt követő Jó­ zsef Attila-vers több, mint ötven év után kerülhetett újra papírra tavaly. Megdöbbentő, hogy 1945 után az összes gyűjteményes kötetből - hatal­ mi szóra - kimaradt ez a költemény. Most újra megjelenhetett, ezt ünne­ peljük mi is közreadásával. I I Magyarországon rövid ideig hivata­ los tanítás volt a nemzetköziség és a világpolgárság. A faji és nemzeti érzést mint a múlt kellemetlen maradványait üldözték. Harcot hir­ dettek minden nemzeti elkülönülés állítólagos okai ellen: az uralkodók, arisztokraták és a katonaság ellen. Úgy jósolták, hogy a szabadke­ reskedelem és a világgazdaság el­ töröl minden nemzeti és faji különb­ séget, a népeket testvérekké avatja. Ez a tanítás nyílt tagadása volt a valóságnak, a természetes alakulás adott lényeinek és ugyanazért csúf kudarcát csakhamar megértük. A keresztény tanítás szerint a faj, a nemzet, a nép éppúgy Isten alkotása, mint az egyén: az Isten gondolatának megnyilvánulása, a természetbe oltott törvények terméke. Az egyes nemzeteknek külön természetes adományaik, képességeik, külön hivatásuk van, mely nemcsak a föld­ rajzi és égalj i viszonyoktól, munkaföltételektől és kulturfokozatoktól függ. Az emberiségnek magasabb szellemi és erkölcsi ideálokban való 8 egyesítése igenis kívánatos és lehet­ séges, de a faji és nemzeti vonások, a hazához való ragaszkodás soha el nem tüntethetők, mert természetesek és mint ilyenek, nem is akadályai, hanem előmozdítói az emberiség ha­ ladásának. Az embernek korlátokra van szüksége, mert annyit veszít tar­ talomban, amennyiben szétfolyik a térben. Vörösmarty ezt úgy fejezte ki: “Amennyit a szív felfoghat magá­ ba, magunkénak csak annyit mond­ hatunk”. A faji érzés feltámadása, a nemzeti öntudat és hazaszeretet felébredése nem politikai kurzus, nem ellenfor­ radalmi hangulat, hanem a természetes igazság győzelme a hazugságon. A faj szeretet kultusza, a nemzeti és hazafias irány nem jelent visszafejlődést, hanem a kultúra ősforrásaihoz és éltető erőihez való visszatérést. Ezen az úton a keresztény népek eljutottak az egész emberiség közös szellemi és erkölcsi eszményeinek tiszteletéhez, amely ideálokat éppen a modern nemzetköziség akarta lerontani. A magyarság szeresse erősen és józanul a faját, az emberiség egyik legnemesebb és legtehetségesebb faját. Higgyen törhetetlenül a maga külön nemzeti hivatottságában, ami­ lyen kevés népnek jutott osztály­ részül a világon: közvetítő sze­ repében Kelet és Nyugat között. Nagy hivatása jelölte ki számára a hazát, a természetes határokkal szegélyezett Magyarországot, ame­ lyet joga van megvédeni, vissza­ követelni és visszaszerezni. Esztergom, 1920. június 30-án. Csernoch János bíboros. Magyarország hercegprímása Nem teremhet Bánát a rácnak ke­ nyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel. Ha eljő az idő - a magyar talpra kel. Ha eljő az idő - erős lesz karunk. Várjatok Testvérek, ott leszünk, nem adunk! Majd nemes haraggal rohanunk előre. festünk majd Vérkeresztet a határkőre És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! Szembeszállunk mi a poklok kapui­ val! Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár. Egy csepp vérig küzdünk s áll a ma­ gyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen. A lobogónk lobog, villámlik a kar­ dunk. Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! Vagy érte meghalunk. Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem. Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen. Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük soha! Soha Árpád honát! 1922 első fele JÓZSEF ATTILA NEM! NEM! SOHA! Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Válogatta: Koltay András �ítélet II Karunk tanárai: Dr. Pálinkás György I I I i I II I I Hogy érzi magát a Tanár Úr? Mivel foglalkozik mostanában? Miután nyugdíjas vagyok, borzasztó sok szabad időm van. Sokan azt hiszik, hogy a nyugdíjba menetel után az em­ ber idömilliomos lesz, és borzasztóan jól érzi magát. Ha nem taníthatnék, most már lassan harmincadik éve előbb az Eötvösön, aztán később a Pázmá­ nyon, nem tudom, mit csinálnék az időmmel. Én különben irodalomtör­ ténésznek készültem és egészen fiatal koromtól elolvastam az irodalomnak azt a részét, ami nagyon érdekelt. A mai irodalommal kapcsolatban averzióim vannak, nem szeretem az értelmetlen és érthetetlen irodalmat. Én mindig, talán a bírói hivatásomból fakadóan, mindig az értelem pártján álltam. Ez a túl mo­ dem líra például nem tud közel férkőz­ ni hozzám. Tisztességgel felkészülök mindig az óráimra. Az ember oksze­ rűen felejt, néhány dolognak mindig utána kell nézni. Nagyon nehéz nyo­ mon követni a büntetőjog fejlődését je­ len pillanatban, tele van buktatókkal, épp múltkoriban kaptam egy füzetecskét, amelyben a Büntető Törvénykönyv általános részéről folyt a vita. Bizony néha nagyon komoly kérdések vannak, amelyek majdnem az egész Btk. Általános részének átfogalmazását igényelnék. Most milyen könyveket olvas? Majdnem mindig Máray Sándort, John Lukacsot, Szentkúthy Miklóst, aki egyébként az angol tanárom volt, bár ö nem egy könnyen „emészthető” ember. Lehet, hogyha nem róla lenne szó, ko­ moly averzióim lennének, de kalapot kell emelni a zsenialitása előtt. Most már kevesebb zenét hallgatok. Érdekes, ezt nem értem magamban, hogy miért. Az ember ahogy eléri a 65.évet, észre­ veszi magában a változást. Régebben rengeteg zenét hallgattam, most meg szinte semmit. Bach, Beethoven, Mo­ zart, Haydn... Most inkább azt élve­ zem, ha az unokámmal vagyok, aki ki­ váló pianista, ő szokott nekem zongo­ rázni. Ezzel telnek el az ember öreg, nyugdíjas napjai. Megmondom neked őszintén, éppen a múlt héten államvizs­ gáztattam egy volt Legfelsőbb Bírósági tanácselnök kollégámmal, ö ott van még most is, szóval mondtam neki, mert az a beteg és az orvos közötti hogy ez egy olyan betegség, ez a hiva­ speciális viszony. Erre a törvényhelyre tás, hogy nem lehet igazából abbahagy­ hivatkozott a Binder-ügyben szegény ni. Még most is hiányzik. Az elején na- védőügyvéd, aki egyébként tanítvágyon rossz volt, most már úgy elmegy, nyom volt az ELTÉ-n, így elég morcos Beletörődtem, hisz mindenképpen, lettem, amikor meghallottam tőle. Ezt amikor az ember elhagyja a 7O.évét, már azért illett volna tudni. Egyébként muszáj abbahagynia a hivatást. Ez sze­ utána néztem, és a Curia ítélkezése sze­ rintem szamárság, ezt nem lehet élet­ rint se lehetett megállapítani egy 11 korhoz kötni, vannak 35 éves hülyék és éves gyereknél kívánatot. Nekem volt igazam, de a sajtótámadásoktól nem 80 éves zsenik. Mit tud erről mondani a Tanár Úr, ho­ védett meg a vezetőség. 3 vagy 4 hónap hiányzott az ötvenedik szolgálati évem­ gyan, miért került ki a bíróságról? Ez egy hosszú folyamat volt. Állan­ hez, és akkor lecsapott a villám. dóan a sajtó döntő többségének a cél- Voltak ennek az elküldésnek politikai pontja voltam az ítélkezésemmel, mert felhangjai is? következetes halálbüntetés-párti vol­ Kimondva nem, de akik csinálták ezt tam és vagyok is. Ezen túlmenően né­ velem, azoknál tudom, de ez nem bihány olyan ügyben hoztam döntést, zonyítható. Híres volt a szigorúságom. amiért minden voltam: fasiszta, rasszis­ de én nem Vart pour l’art voltam szigo­ ta, csak Hitler-jugend nem. Aztán érde- rú. Nem vagyok szadista, aki ismer, az kés módon ezen döntéseim alapján, tudja,hogy egy derűs ember vagyok, de amelyeket egyébként a Legfelsőbb az ítélkezésnél mindig az sértett oldalán Bíróság elfogadott, a BH-ban leközölte, vagyok. Nagyon nem szeretem, ha va­ 3 hét múlva az általam kifogásolt tör­ lakit megaláznak, többen megtámad­ vényhelyet megszüntették. Erről már nak. Volt olyan, hogy 2 és fél évre jog­ nem írt senki temiészetesen. Ezek így erősen elítélt került hozzám a felülvizs­ egymásra rakódtak le, és az utolsó nagy gálati eljárás miatt, és adtam neki 9 támadás a Binder Györgyi-ügyben ért, évet. Persze nagyon fel volt háborodva. amikor bezártam azt az anyát, aki vízbe Mi a véleménye a büntetőjog és az fojtotta all éves lányát. Tudom, hogy eljárásjog változtatásairól? a kislány meghalt volna, gyógyíthatat- Én bírókoromban se voltam nagyon ellan volt, de ha minden gyógyíthatatlan járásjog-párti, úgyhogy nem tudok sok beteg hozzátartozója eljutna odáig, mindent mondani. Mindenesetre vanhogy megöli, arra hivatkozva, hogy ő nak olyan dolgok, amelyek Magyarorkérte, akkor ez egy szörnyű ex lex álla­ szágon nem fognak működni, mint pél­ potot idézne elő. Ha nem is vagyok a dául a védett a tanú intézménye. Itt nin­ passzív eutanázia híve , de jobban meg csenek olyan távolságok, mint Florida tudom magyarázni. Megértem az orvo­ és Alaszka között. A Btk.-t pedig sze­ sok ellenvéleményét is. Nem régen egy rintem teljesen át kellene alakítani. Na­ jó barátom, kandidátus melkassebész gyon túlterhelt, a nemzetközi szerző­ mondta, hogy megvan ebben az igaz­ dések után mindig beteszünk valamit ság, de ö nem tenné meg, mert öt a Hip- Btk.-ba. Kellene valami generális szapokratész-i eskü másra kötelezte. Ez bály erről. Ma kellene beszélnem pélegy nagyon nehéz kérdés, mert hagyni dául a génsebészetről. Nekem!? Dönvalakit iszonyú szenvedések között el- tőén nem változtatnák a Btk.-n, mert a múlni, csak orvosi sikerért: ez a kérdés Csemegi-kódexen alapul, de szerintem másik oldala. Nem tudom. A Hitler-i túlzásba vitték a különböző gazdasági eutanázia-program után, amiért a Nüm- bűncselekmények pönalizálását. Ezek berg-i Katonai Törvényszék több né­ mind csalások. met katonaorvost felakasztatott, min­ Mika tapasztalatai az államvizsgákról? den jogász ódzkodik ettől. Vallom, Ebben a félévben az első államvizsgám hogy létezni és élni két teljesen más volt, péntek 13-án, úgyhogy 8-ból 4-et fogalom. Már 1961-ben megszüntették megbuktattunk, Wetzel Tamás a kívánatra ölést, ez nem eutanázia volt. 9 II I I I I I I I II I ■í I II& I I I 8 Ii I I I I Ï I I I í II I I I I I í I I í I II I § Ì II I I �ítélet zS. MÈDIA ÉS TÁRSADALOM I II I II I I ( II I I I I I I í A XX. század végén, közvetlenül az ezredforduló előtt korunk társadalmának minden korábbinál jelentősebb kihívásokkal kell szembenéznie. Még a világ szerencsésebb része is, amely a történelmi, gazdasági folyamatok eredményeként e században döntő módon gyakorol befolyást a legfontosabb politikai, társadal­ mi, gazdasági, kulturális folyamatokra, nagy nehézségekkel tud csak érvényes válaszokat adni a felmerülő problémákra. A század második felének információs forradalma különösképpen felértékelte a sajtó szerepét, amely hagyományos megjelenési formái mellett a legkülönfélébb rádió- és televízió-csatorna típusokban is helyet követelve magának, új és új kifejezési, közlési formák megjelenését eredményezte. Az emberek tíz- és százmilliói a sajtó segítségével lettek elérhetők, befolyásolhatók. Ezen folyamat részeként folyamatos küzdelem folyik a különféle sajtótermékek feletti befolyás érvényesítéséért. A század utolsó évtizedében Európának és a világnak újabb jelentős politikai, gazdasági, kulturális kihívásokkal kellett szembenéznie. A kelet-európai rend­ szerváltozások felkészületlenül érték nemcsak az érintett országokat, de a nagyhatalmakat is. Még a 80-as évek közepén sem gondolhattunk arra, hogy az évtized végén felbomlik a Szovjetunió, megszűnik a “szocialista tábor”, egyesül Németország nyugati és keleti fele, s demokra­ tikus választások útján többpártrendszerü, parlamentáris jogállamiság kialakítása válik lehetővé. Mivel a világot, különösképpen Európát váratlanul érték ezek a földrengésszerű” politikai ese- 10 mények, így a rendszerváltoztató folyamatok Kelet-Európában jelentős társadalmi gondok és problémák közepette zajlanak, A század utolsó évtizedének felmérhetetlen jelentőségű politikai változása, hogy megszűnt az olykor egymással szemben álló, olykor “békésen egymás mellett élő” két társadalmi rendszer kü­ lönállása, s egy egységesülő európai politikai-társadalmi rendszer kialakulásának körvonalai kéz­ denek kirajzolódni, A kibővülő politikai, katonai és gazdasági szövetségi rendszer létrejöttét nagymértékben nehezíti a keleteurópai államok gazdasági elmaradottsága, ebből eredően az a sokfajta politikai, társadalmi, kulturális feszültség, amelyek felszámolása még hosszú időt vesz igénybe. Rendkívüli nehézségekét okoz ebben a folyamatban azoknak a tudati tényezőknek az átalakítása, amelyeket nem lehet a köztársaság kikiáltásával, vagy a parlamentáris demokrácia létrejöttével egy csapásra megoldani. Minden felelősen gondolkodó embernek tudomásul kell venni, hogy a XX. század történései rendkívül nehezen feldolgozható feszültségek, problémák egész sorát halmozták fel. Anélkül, hogy emlékeztetnék a század elejétöl a II. világháborúig terjedő történelmi korszak mindmáig kevéssé feldolgozott, sokszor a “szőnyeg alá söpört” politikai, történelmi, társadalmi kérdéseire. kiemelném a II. világháború időszakának még évtizedek múltán is nehezen feldolgozható tragédiáit, amelynek máig tartó hatása alól még a sokadik generációk sem térhetnek ki. De emlékeztetni kell az 1945 után gyökerésén megváltoztatott és a szerves politikai, társadalmi, gazdasági fej lődésből kiszakadt kelet-euró­ pai társadalmi rendszereket az 50-es években jellemző, ugyan­ csak milliókat érintő tragédiákra is. A II. világháború után három évvel, 1948-ban erőszakosan megváltoztatott társadalmi beren­ dezkedéshez a nép viszonyát jól jellemzi az 1956-os magyar forra­ dalom. Az 1970-es évekre egyér­ telműen kiderült, hogy a rendszer tartalékai végképp kimerültek, s egy legalább évtizedes átmeneti időszak után a 80-as évek köze­ pétől értek meg a nemzetközi és belpolitikai feltételek az 1990-es évek elején bekövetkezett rend­ szerváltozásokra. Ez azonban az emberek tudatában újabb 180 fokos fordulatot jelen­ tett, közel fél évszázadon belül immáron a másodikat. Teljes­ séggel nyilvánvaló, hogy az ün­ nepi, lelkes, heroikus történelmi pillanatok elmúltával a felelősen gondolkodó embereknek tudomá­ sul kellett venniük, hogy az em­ beri természet törvényszerűségei szerint nagyon nehéz a gondolko­ dásmódot rövid idő alatt alapve­ tően megváltoztatni. Ehhez rend­ kívüli türelemre, toleranciára, a társadalom legkülönfélébb egy­ ségeinek szerves és sokoldalú együttműködésére van szükség. Nyíltan és őszintén kell beszélni arról a kérdésről is, hogy a rend­ szerváltoztató országok, így Ma­ gyarország népe is gyökereit veszítve identitászavarral, érték­ válsággal küszködik. Következik mindez abból, hogy 1945, külö­ nösképpen pedig 1948 után a szerves társadalmi fejlődés meg­ szakadt, valamint abból, hogy mindmáig nem következett be a szocialista” társadalmi berendezkedés évtizedeinek sokoldalú elemzése. S ha ehhez hozzá­ vesszük azokat a történelmi �ssÿi kérdéseket, amelyekről a nyilvánosság előtt még most sem lehet teljességgel beszélni, akkor nyilvánvaló, hogy fogalmi káosz, a társadalmi normák hiánya, össze­ zavarodott értékrend jellemzi a ma emberének tudatát, s ez a közgondolkodásban beláthatatlan deformációkhoz vezet. Egy gyökereit, történelmi múltját nem, vagy csak kevéssé ismerő emberben nehezen alakul ki a mindennapok cselekvéseihez szükséges öntudat, jogos nemzeti büszkeség. A magyar nép történelme során sokszor mutatott példát Európának és a világnak, következésképp a nemzet sok esetben az európai fejlődés élvonalához tartozott. Tehát van mihez visszanyúlni, van honnan erőt, bátorságot és hitet meríteni a mindennapok küzdelmeihez. Jól tudom, hogy korunkban ezeket a fogalmakat mértéktartóan kell használni, hiszen történelmünk során oly sokszor és oly sokan éltek már vissza ezen gondolatokkal. Itt most mégis emlékeztetni és hivatkozni kell erre, hiszen egy történelmét nem ismerö, gyökereihez, identitásához vissza nem találó, következés­ képp az évszázados tapasztalatokból építkezni nem tudó, bizonytalan, megalázottság-tudatú, szégyenlős nép sohasem fog szebb és jobb világot, működő gazdaságot, a jövő évezredben pedig talán már gazdagságot is teremteni maga körül. Nem véletlen, hogy a század végét jellemző információs fórradalomban a minket ezúttal most közelebbről érdeklő sajtó, tágabb értelemben pedig a médiák birtoklásáért. sokszor nemtelen eszközökkel hatalmas harc folyik, Hiszen ezen eszközök segítségévei lehet leggyorsabban eljutni az egyes emberhez, akinek manapság sokhelyütt tapasztalható módón, szinte egyetlen hírforrása, szellemi-kulturális tápláléka a sajtó, a rádió és a televízió. Egy átalakuló gazdaságban, az élet­ színvonal folyamatos csökkenésének idején, amikor ma már milliók nem tudják megfizetni a színház- és mozijegyet. nem tudnak könyvet, lemezt vásárolni, amikor a művelődési házak kiürülnek, megszűnnek a közösségi együttlét más lehetőségei és alkaImai, akkor jelentősen felértékelődik a sajtó, általában a tömegkommunikáció szerepe. Vagy megtartjuk az embereket összezavarodott tudati állapotukbán, vagy segítünk abban, hogy visszataláljanak elveszített érték­ rendjükhöz. A rendszerváltoztató folyamat jellemzőjeként a korábban kin­ lakúit információközpontok és információ áramoltatási rendszerek, következésképp a kultúrateremtés- és közvetítés rendszerei megszűnnek, megváltoznak, helyettük újak jönnek létre. Az új rendszerek megteremtése bizonyos területeken - például az oktatásban - éveket, esetleg évtizedeket vesz igénybe. A sajtó, a tömegkommunikáció, mint technikai eszköz alkalmas arra, hogy könnyítse ezt az átalakulási folyamatot, s pótolja a még hiányzó közvetítő rendszereket. Egyik napról a másikra átadhatja azokat az ismereteket és szolgáltatásokat, amelyeket az alakulófélben lévő intézmények még csak töredékesen képesek teljesíteni, Egy olyan, pártok felett álló, a gazdasági érdekcsoportok be­ folyásától mentes, pártatlan, ki­ egyensúlyozott, sokoldalú és toleráns nemzeti közszolgálati sajtóra, rádióra és televízióra van szükség, amely tudatában van a semmi mással össze nem hason­ lítható, kitüntetett és hangsúlyos szerepével, s ezzel a társadalomra gyakorolt befolyásolási lehető­ séggel a köz, a nemzet javát szol­ gálva igyekszik élni. Ez rendkívüli szellemi feladat, hiszen a rendelkezésére álló, egy­ máshoz kapcsolódó lehetőségek szerves felhasználásával a sajtó, a rádió és a televízió hozzájárulhat a mindenkori olvasó, hallgató és néző, következésképp a magyar nép történelmi, társadalmi, kul­ turális, gazdasági ismereteinek bővítéséhez, az egymásra ható folyamatok összefüggéseinek nyílt és őszinte felismeréséhez, azon szemléletek kialakításához és érvényesítéséhez, amellyel a magyar nép a XXL században államiságának ezeréves története során nem először - fel tud zár­ kózni az európai fejlődés élvon­ alához. Koltay András CD jogtárak Hatályos CD-jogtárak érkeznek a HÖK-irodára november folyamán. Mivel 1000 darabot kapunk, ezért nem juthat mindenkinek. V. évesek előnyben, ezen évfolyamon mindenkinek jut, a fennmaradt kb. 400 darabot meg jelentkezés alapján szétosztjuk. Jelent­ kezni lehet a HŐK Irodán minél hamarabb, mert jelentkezési sorrendben tudjuk kiadni a CD-ket. Balogh András József 11 �ítélet PÁZMÁNY PÉTER EGYETEMEI -1. RÉSZ (1635-1777) ti I I I I I I i í I II I e A nyugat-európai egyetemek Ebből azonban csak a Stepha- tium liberalium et philosopalapítása után magyar egyházi neum valósult meg, a papne­ hiae magister címben. és világi diákok is megjelentek velés egyik legfontosabb intéz­ A Teológiai fakultás hivatalo­ a tanuló vágyók között. Sokáig ményeként. Pázmány érsek san 1638. november 3-án nyílt csak az országhatáron kívül azonban gondolt a világi ifjú­ meg. tudták kielégíteni tudásszom­ ság nevelésére is. 1619-ben Pázmány Péter még nem gon­ jukat. Az első magyar egyetem alapított Bursa Sancti Adalber- dolhatott arra, hogy az egye­ alapítására 1367-ben Pécsett ti néven alapított szeminárium temnek jogi fakultása is legyen. A jogban jár­ került sor. Sajnos tas egyháziak és vilá­ azonban 1390. körül giak hiánya már az elvesztette egyetemi státuszát. 1395-beni egyetemalapító köz­ vetlen utódát, Lósy újabb kísérlet történt^ H Imrét arra indította. Budán, de az országi hogy 1642-ben tizebelpolitikai változásai! nötezer forintot miatt 1403-ban be isi hagyjon végrendele­ zárta kapuit. 1467. ' Academica Istropoli-m.. tében az egyetem jo­ tana, 1581 Báthori Ist-f IBH gi karának alapítási költségeire. 1667. ja­ ván nevével fémjelzettig egyetem alapítás alE nuár 2-án Szegedi Ferenc, váci püspök, jezsuiták vezetésével.|H Pázmány Péter aláírja az egyetem pozsonyi prépost és Mindkettő sikertelen alapító okiratát maradt. A körülméPongrácz György, W '-Í é í' ií nyék nem kedveztek a nagy munkának, török hódoltság, Erdély bizonytalan helyzete, a Felvidék Habsburg uralom alatt, vallási ellentétek, az ország 3 részre szakadása. Volt azonban egy grazi egyetemi tanár, aki mindennél fonto­ sabbnak tartotta a katolikus hit megújulását, és ennek alapját a papnevelésben látta. 1618. Bécs. Pázmány érsek házat vá­ sárolt az „egyetemi városban” és kiállítja a „Pázmaneum” szeminárium alapító oklevelét. A 30 éves háború azonban a terv elnapolására késztette az érseket. 1630. április 14-én a magyar katolicizmus kis Ró­ májának nevezett Nagyszom­ baton a nemzeti zsinat 3 sze­ minárium alapításáról döntött. 12 pillére lett a leendő egyetem­ nek. 1635. november 13-án a Szent Miklós-székesegyházban Dobronoki György rektor átvette királyi oklevéllel mege­ rősített egyetemi alapító okle­ velet. Az ünnepélyes megnyitást kö­ vető napon a Bölcsészeti Kar munkája Palkóvich Márton filológiai tárgyú előadásával formálisan megindult. Az összlétszám az első évben 56, majd egy évvel később 106 volt. A Teológiai Kar már a má­ sodik évben beindult, de a pá­ pai jóváhagyás még hiányzott, ezért 1637 szeptember 2-ig nem is lehetett a baccalaureátus fokozatot megkapni és 1638. augusztus 4-én egy vég­ zős hallgató részesült az ar- ' esztergomi kanonok, az elha­ lálozott esztergomi érsek vég­ rendelete alapján, kellő formá­ ban írásba adták, hogy a nagy­ szombati egyetemen harma­ diknak jogi kar szerveződjön. Ehhez megszerezték Szelepcsényi György érsek, beleegye­ zését, valamint az esztergomi káptalan, a jezsuita tartományfönök és a nagyszombati rektor támogatását. Az anyagi alapok rendezése után részletesen szóltak a ta­ nárokról és a tanítandó tantár­ gyakról:” A tanárokat és a római(császári) és hazai jog tanításának módját illetően úgy végeztünk és határoztunk, hogy három tanár állítassák be, kiknek kelteje a hazai jogot, tud­ niillik Magyarország szokás- I I í �ítélet I jogát , vagyis a törvényköny- adatni háromnegyed héttől há- vezett viharai azonban nem ki­ vet, mit Hármaskönyvnek hí- romnegyed nyolcig, de napon- mélték az egyetemet sem. Az abvünk, a jogintézményeket és a kint felváltva a hazai jog elmé- szolutista állam az oktatást is az törvénycikkelyeket adják elő és letét és gyakorlatát tanító két ta- irányítása alá kívánta vonni, pedig ezeknek egyike elméleti- nár által. Justinianus tanítmá- Majd száz évvel az alapítás után lég (az anyagi jogot ) a má- nyai naponta a délutáni órákban a Habsburg uralkodók reformok síkba pedig gyakorlatilag ( az fognak előadatni.” Az oktatás bevezetését sürgették az oktatás alaki jogot) adja elő, a mindkét mellet a tanárok feladatul kapták terén. 1733. III. Károly elrendeli jognak, tudniillik a kánoni és a hazai jogrendszer fejlesztését, a papnevelés egységes rendszerómai és a hazai jognak tör- Az új kar ünnepélyes megnyitó- rének bevezetését. 1752. Mária vénnyé vált szokását (a peres ja 1667. január 16-án, vasárnap Terézia rendelete az orvosi, eljárást) a törvényes per többi volt az Egyetemi templomban 1753. a filozófiai-teológiai, valaszükségleteivel együtt, mind a bemutatott szentmise után. Ta- mint a jogi szemináriumok renyolcados és megyei s a többi kács Ádám János a római jogról, formjáról. A jezsuiták hiába enrendes és alsóbírósági ügyeket, Preischall Ferdinánd pedig a gedtek, és kerülték az összeütkömind pedig a szabad városok, a kánonjogról tartott előadást, és zést, a vég utolérte a rendet. támokjogi és szentszéki ügye- ők lettek az első tanárok a Jogi 1773. július 21-én feloszlatták a két illetőleg, a perben előfordul- Fakultáson. Az egyetem gondo- jezsuita rendet. Az egyetemet ni szokott ügyiratok felhozott san vezetett anyakönyvei közül nem rázta meg a hír, a jezsuita példáival együtt. A harmadik az első már a kezdetektől fogva oktatók már hamarabb távoztak, végül tanítsa Justinianus rende- pontos adatokat közöl a hallga- csak a teológiai karon volt nagy létéit és tanítmányait, az egész tókról. A jezsuita egyetemeken a felfordulás. A feloszlatás teraz egész római törvénytárt és alapkategóriának számított. mészetesen érintette a szemináriglosszáit, azokhoz tartozó mel- hogy a tanulók a jezsuita rend- umokat is. Az oktatás folytonoslékletekkel együtt. A jogtudós hez tartoztak (nostri e societate ságát egyre nehezebb volt biztanárok főleg arra törekedjenek Jesu), vagy nem (extemi). tosítani. Az uralkodónő 1774, hogy a hazai jogot, amennyi- Az akadémiai fokozatok oda- ben az egyetem elhelyezését ben lehetséges, vessék egybe a ítélésére a szabályzat gondosan illetően bizottságot hozott létre, római és kánonjoggal s amik a ügyelt, olyannyira, hogy azok- így 1777. február 10-én kinyilmieinkből hiányoznának, azok- kai még a tanárok sem mind vánította, hogy a budai vár le­ ból törekedjenek kiegészíteni.” rendelkeztek. A szigorlatokat a gyen az egyetem új otthona, a A tanítás helyéről és időpont- fokozatokra előmozdítás előtt Nagyboldogasszony-templom járói is rendelkeztek az alapi- az egyetemi hatóságok megkö- mellett álló, volt jezsuita rendtók. A nyilvános előadások vetelték, nehogy méltatlanok az házat, akadémiát és kollégiumot helyéül és pedig a kánonjognak egyetem rossz hírét keltsék. A vonják egybe, s legyen belőle az akadémiai kollégium, a ró- XVII. század végére még népe- 200 főt befogadó Seminarium mai és hazai jognak pedig a fő- sebb lett az egyetemi hallgatók Generale. Amit Pázmány Péter tisztelendő esztergomi káptalan serege mert az eddigi szeminá- az egyetem esetleges áthelyekönyvtára jelöltetik ki, míg más riumok mellett még egy ne- zésével kapcsolatban az alapító­ intézkedés nem fog történ- gyedik létesült, Szelepcsényi levél megírásakor lehetőségként ni.”Ezen előadások ideje pedig György, a római végzettségű ér­ számba vett, az most betela következőképpen lett meg- sek-triász harmadik tagja bűz- jesedett, és az ottani 142 éves határozva: „Reggel a kánonjog góságból. Az 1678-as alapítású múlt a fakultások számára fog reggeli háromnegyed nyolc- szeminárium szegény nemesi if- lezárult. tói fél kilencig előadatni, a hazai jak számára jelentett tanulási le- - folytatása következik jog pedig szintén reggel fog elő- hetőséget. A történelem úgyneSzabózé 99 13 I �1 LlS-lC7v I I Pázmány Péter élete és kora II. rész II I és Bellarmino- nézeteivel. A let” volt az első magyar nyelvű jezsuitáknál, a Párizsi Egyetem­ eljárásokról, a zálogházakról, a válasz a protestáns vádakra. re jellemző, és Loyola Ignác kamatokról, az adásvételi szer­ Pázmány történelmi adatokra által bevezetett rugalmasabb ződésekről, valamint az egyházi hivatkozva, kíméletlen logiká­ szövegmagyarázat érvényesült, javakról és azok elidegenítési val és iróniával cáfolta a pro­ szemben a szigorúbb bolognai ügyeiről. A harmadik évben a prédikátorok gyakorlattal. Pázmány igyeke­ megtestesülés tana, a megváltás és akaratszabadság dogmái, a testáns I vádjait. Antonio Bonfini magyar tör­ zett minél szélesebb tudást átad­ ténete alapján bebizonyította, hogy az Árpád-házi királyok ni a tanítványainak, így külö­ mind a pápasághoz tartóz- nos szerepét a nándorfehér­ jellemző volt az tanítási stílusának egyik mar­ ■ I káns vonása volt, hogy nem érdekelték a tekintélyek, így s III I feddést is kapott Rómából. nyíthatóan Mohács előtt pár ■ Később megpróbálta kiadni szágra, így különösen visz- gS8888888SS8SS88S888888a szombati Egyetem diákjai n szatetszö az a protestáns abból tanuljanak, de ez nem sikerült, és csak több száz teszi felelőssé a török beha­ évvel később kerültek ki­ tolásért és az ország romlá­ adásra. sáért. Pázmány szerint a mo­ Grazi évei alatt két művet írt. A I II I „Diatriba theologica’ B (Teológiai vitairat), egy Bel™ larmino és a neves protestáns lyett azonban a magyarság Pázmány Péter (1570-1637) újításában” és ezzel végleg I az előadásait, hogy a Nagy­ vád, amely a katolikusokat „beljebb gázola az hitnek IÌ leket fogadta el, amiért több ■BB hetőség a talpra állásra, ehe­ I I csak a legmeggyőzőbb téte­ ben, a protestáns hit bizo­ hácsi vész után lett volna le­ è Krisztus isteni és emberi ter­ mészetéről szóló tan, végül a rült megvitatásra. Pázmány IBI—------ évvel érkezett Magyaror­ teológus, William Whitaker közötti vita kapcsán született 1605-ben, Bellarmino melletti magára vonta az Isten haragját. álláspontok széles bemutatása Még ebben az évben visszahív­ és ütköztetése. Szabadon vá­ állásfoglalás ták Grazba, hogy a teológiát is logatott a „Summa” téziseiből, Bellarmino külön köszönőle­ végigtanítsa az egyetemen, miu­ az első évben a hitről, a re­ velet írt. A szintén 1605-ös kel­ tán a doktori cím elnyeréséhez ményről és a szeretettől adott tezésű „Az mostan támadt új szükséges volt a meghatározott elő, míg a második évben az tudományok hamisságának tíz idejű tanítási gyakorlat. A fela­ igazságosságról és a jogról. Páz­ nyilvánvaló bizonysága” Páz­ mány itt még az anyag feldolgo­ mány „populistább hangvételű” datot Aquinói Szent Tamás gyanánt, amiért „Summa Theologiae”-ja alapján zásában is eltért a „Summa”-tól, írásai közé tartozik. Ebben a végezte el. Amint az a Ratio mert a témával kapcsolatban művében Luthert és Kálvint az Studiorum-ban meg volt ha­ olyan kérdéseket taglalt, mint a ördög tanítványainak állítja be, tározva, az oktatás a „Summa” megnövekedett kereskedelem válaszul a protestánsok azon vezérfonalát követte, kiegészít­ ve más neves teológusok - a fe­ intézményrendszere, az uzsora, vádjára, mely szerint a Pápa a kölcsön, a szerződés és más maga az Antikrisztus. rences Duns Scotus, a domini­ hasonló ügyletek, de itt szólt a 1606. november 4-én -miután kánus Francesco Vittoria, vala­ lopás, a rablás, az útonállás végigtanította a kötelező három mint a jezsuita Suarez, Molina bűneiről, a hírnévről és tisz­ évet- 14 I kegyelem ervenyesülese ke­ vári diadalban. Ezzel szem­ 1 rá ■ Hunyadi János és Mátyás a római religiót követték, kü­ lön kiemelve Kapisztrán Já­ nösen '«R tak, és a két nagy törökverö, 9 teletről, a vámokról, a bírósági Az 1603-ban megjelenő „Fele­ doktorrá avatták. A I �ítélet I I I nehezen megszerzett cím nem Mátyáshoz) elkísérte. Eleinte közjogi felfogást követte. A tette elkényelmesedetté, mert Forgách feltétlen híve volt, de magyar jogfelfogás ugyanis - még ebben az évben kiadta hamar felszínre kerültek a fel­ miként arra pont karunk pro- „Keresztyéni imádságoskönyv”vét, melyben a ,,régi szentatyák” fogásbeli különbségeik. Páz­ dékánja, Zlinszky János rámuta­ mány bár harcos híve volt az tott- bizánci közvetítéssel, de és a Biblia nyelvi fordulatait ellenreformációnak, ezt soha­ római jogi alapokon nyugodott. szép magyarsággal alkalmazó könyörgések (az erényekért, a sem rendelte a nemzeti érdekek Ennek értelmében, minden fon­ fölé. Amikor 1608-ban Mátyás tos kérdést törvényi szinten kel­ bűnök ellen, a szülőkért, a ra­ főherceg öt főpapot megkérde­ lett rendezni, ami megnövelte a zett arról, hogy egy katolikus törvényhozás szerepét az ural- bokért, az özvegyekért és árváVArf xvwxx, a VX fTv^ aV Atd- o Violai xxciiCti arlVtaF cxvxxxcxv 1U ra 11 a o c rra V u.iia.L3OZja.ua.M. -i/^rrollz'z~\FÓoi j ugttíjvv taoi o OT riaJ a korabeli □ ZjVI vp’ V ítéltekért, az elkeseredettekért, ságot a protestánsoknak, négy szemben. és az ellenségeinkért) rendkívül nemmel felelt. Pázmány tize­ Európában az abszolút monar­ gazdag életszemléletről tanús­ kodnak. Egy évvel később adta negy érvet sorolt fel a felvetés chiák voltak divatban, ahol az ellen és huszonegyet mellette. uralkodó egyetlen szellentésére ki „Keresztyéni feladat a meg- „A magyarok a törökkel és a mindenki kaptákba vágta magát, dicsőült szentek tiszteletirül, tatárokkal nagy és szoros szö­ a törvényhozás primátusát valló értünk való könyörgésekrül és vetségben vannak, és inkább magyar közjogi felfogás egye­ segítségül hívásokról” című vitairatát, melyben megvédte a alávetnék dülállóan haladó és korát meg­ magukat a törö­ Mivel köknek, semhogy a vallássza­ előző volt. (Ilyen előzmények badságuktól megfosztani enged­ jék magukat.” írta Pázmány és után némileg érthetetlen arra tassanak Krisztus tiszteletével, a „szent ez az érv döntőnek bizonyult. Kategorikusan különbséget tett atyafiak” pedig ugyanúgy vise­ a pogány törökök és a protestán­ gok uralmát akarta megszilárdí­ lik gondunkat, miként az élő sok között, amivel nem minden tani, de anélkül, hogy a nemesi Pápa és a szentek tiszteletét, rámutatván, hogy ez nem isteni tisztelet és így nem konkurálhat minket előjogok csorbulnának. A har­ O mindvégig tisztában volt az­ cot a protestánsok ellen csak társainak. zal, hogy protestáns vallási el­ szellemi fegyverrel látta meg- Miután 1607. április 29-én le­ lenfelei jó része (leszámítva a vívhatónak, meggyőzéssel, ér­ tette negyedik szerzetesi foga­ dalmát, elöljáróinak utasítása hazai főként a veléssel, szóval és tollal papok végső soron ugyanolyan magyar, mint nevelésével és iskolák alapításá­ ra, ahol II. Rudolf uralkodása ö, és az ország tragikus állapota jogosultságát és sikerét bizo­ alatt -az örökös tartományokból nem teszi lehetővé, hogy ettől a nyítja, hogy a hagyomány har­ átcsapván- felerősödött az ellen­ ténytől bárki -akár katolikus, minc olyan főrangú családról reformáció. főurak akár protestáns- eltekintsen. Az tud, akik az ő hatására rekatoli- többsége protestáns volt, akik erősen védték kiváltságaikat, a Országgyűlésben is a kompro­ misszumokat kereste, és a je­ között: az Eszterházyak, az Er- Habsburgok a Királyi Tanács­ zsuita birtokok védelmében, ar­ dődyek, a Pálffyak, az Apponyi- ban igyekeztek a katolikus pozí­ ra a Bécsi Békére hivatkozott a ak, a Bánffyak, a Héderváryak, ciókat megerősíteni. Ennek je­ protestánsok ellenében, amit a valamint Mivel a szászokat) ( I © Európába). Pázmány a Habsbur­ katolikus kortársa értett egyet. németséget, ! I bebocsátani ember viseli gondját gyerme­ szepességi I vámunk, hogy egyesek méltóz- keinek, testvéreinek és polgár­ szerint visszatért Magyarország­ I I iiro 1 A LXX ÍXXlVMViM I I val. Pázmány felfogásának lét­ záltak. Ide sorolhatóak többek Forgách Zsigmond gyében lett Pázmány korábbi katolikusok többsége el sem nádor (Forgách Ferenc test­ mentora, Forgách Ferenc eszter­ ismert. A törvénytisztelet és a vére), Thurzó Adám, Zrínyi gomi érsek 1607. július 4-én. törvényesség fontosságát hang­ György, és Homonnai Drugeth Pázmány hazatérvén Forgách súlyozta, ami köt mindenkit, György. jobbkeze lett és mindenhová uralkodót és nemest egyaránt. (Prágába Rudolfhoz és Bécsbe Ebben az évszázados magyar Arvay Gábor 15 I I �Itéteö Film(nem)ajánló... Valószínűleg az Olvasói levelek ha­ sábjain egyre-másra megjelenő film­ kritikák és értékelések adták az egyik löketet (melyek nyomán lassan tény­ leg lehet, hogy átkeresztelem a rova­ tot Dóra mozijává), hogy egyszer végre, a megszokottól eltérő módon, mások kritikáinak kritizálása helyett, magam próbáljak meg valami hason­ lót alkotni. A másik löketet pedig, egészen nyilvánvalóan az a borza­ lom, iszonyat, és elemi kétségbeesés ihlette, amit szeptember eleje táján volt szerencsém megélni valamelyik belvárosi multigiga-hierplex-sclerosis - Multiplex moziban, és amellyel (komoly szerencsétlenségére) “A Hazafi” címszó alatt kerülhetett kapcsolatba a hazai nagyközönség... Na de kezdjük az elején: l Közérdekű Felhívás !!! I i j 2 p í A film megtekintését nem ajánlom asztmásoknak, (fiillasztó, sírással ve­ gyes röhögési rohamok a megható je­ leneteknél) labilis idegzetű, kedély­ beteg alanyoknak, (a film nézése közben újra és újra jelentkező akut öngyilkossági szándék) valamint kisebbrendűségi komplexussal küz­ dő egyedeknek (szorongató érzés, mely a tünetek kiújulását okozhatja, miszerint őt a film teljes tartama alatt hülyének nézik). A film megtekintését nem aján­ lom ezen kívül normális, európai em­ bereknek. Úgy is mondhatnám, hogy a film teljes egészében a hülye em­ bereknek készült, de mivel nem sze­ retnék ilyen nyersen fogalmazni, in­ kább úgy mondom: A film elkészí­ tésénél az alkotók a tengerentúli kö­ zönség igényeit vették figyelembe. Eme rövid, kissé reklámszagú bevezető után azonban, vegyük szé­ pen sorba mi mindent tartogat szá­ munkra a Hazafi: A film címe már első hallásra is un­ dorítóan giccsesen hangzik. (Meny­ nyire beteg ötlet filmet elnevezni egy elhárító rakétáról?!) Nem kell hozzá különösebben nagy tájékozottság vagy filmes kultúra, hogy rájöhes­ sünk: igazából csak az amerikaiak­ ban mindig is túltengett olcsó és kommersz hazafiaskodásnak egy 16 újabb példájával állunk szemben. Az igazi amerikai ugyanis: Hazafi. Ha­ zafi, mivel a képernyőn mást sem lát, mint jóképű, kigyúrt, fogpasztamosolyú terepruhás csávókat, (katoná­ kat???) akik másfél percenként siet­ nek leszögezni, hogy ők mekkora ha­ zafiak, és különben is minden jó fej az hazafi, és minden hazafi jó fej. (A piacosodás tehát, úgy látszik nem kí­ méli a nemzeti gondolatot sem, a mű­ vészetek, oktatás, sport, és a kultúra egyéb területei után, szépen lassan ezt is maga alá gyűri odaát.) Azért ilyenkor fel is tudok lélegezni egy kicsit, milyen nagyszerű dolog, hogy Európában születtem. Az el­ múlt ezerötszáz év kissé hányattatott jellege, valamint a GDP időszakos mélyrepülései ugyan sokunkat érint­ hettek kellemetlenül, de jómagam személy szerint kárpótolva érzem magam azáltal, hogy nem kell nap mint nap megnéznem a képernyőn a jóképű és kigyúrt II. Andrást, Zrínyi Miklóst, Szondy Györgyöt vagy Bem tábornokot, amint fennhangon bizonygatják nekem, hogy milyen átkozottul jófej dolog is hazafinak lenni. Na de térjünk vissza az “alkotásra.” Ha valakinek a cím nem vette volna még el a gusztusát a film megtekinté­ sétől, akkor javaslom, nézze meg egy kicsit közelebbről az ahhoz tartozó plakátot. A kép egészen jól sikerült, ennek alapján még azt is gondolhatná az ember, hogy szép és komoly, kosztümös, történelmi filmmel van dolga. Csupán két apróságon akadhat meg a tapasztalt mozirajongó pillan­ tása: Az egyik, hogy tipikusan és üvöltőén úgymond utángyártott film­ ről van szó, a film egyértelműen a ‘Rettenthetetlennel” már jól bevált forgatókönyvet próbálja koppintani, (történelmi szin, háborús környezet, és a tökös Mel, aki nem ismer aka­ dályt) ill. a kosztümös filmek nap­ jainkban jelentkező reneszánszát (Shakespeare-feldolgozások, Gladiá­ tor stb.) próbálja meglovagolni. Te­ gyük hozzá, hogy igen kevés siker­ rel. Ha mondjuk rendeznének Oscardíj visszavonó gálát, akkor arra Mel Gibson 2000-ben valószínűleg nem merne elmenni. A másik apró furcsaság, amin meg­ akadhat az egyszeri mozirajongó sze­ me, az a directed by: felirat után kö­ vetkező két rettenetes szó, amit a szemfülesebbek már itt felfedezhet­ nek, azok viszont, akik vannak olyan hülyék (mint pl. én is) és beülnek megnézni a filmet, csak a kezdő feli­ ratozásnál szembesülhetnek az iszo­ nyatos valósággal, ami e két szóban foglalható össze: Roland Emmerich. Nos, ha valaki még nem ismerné az úriembert, akkor szerintem elég, ha annyit mondok róla: Jó gyerek ez a Roland, csak hát nála, izé., hogyismondják, na szóval nála a Méret a lényeg!!! Ha valakinek még ennyiből sem lenne világos, ki is az a Roland Emmerich, annak kedvéért elmon­ dom: A mozitörténelem halhatatlan klasszikusainak aranybetüs oldalai között lapozgatva olyan kiemelkedő alkotásokat találhatunk a neve mel­ lett, mint pl. a “Godzilla” vagy a “Függetlenség napja.” Namármost, ha valakit mondjuk tisztán pszicho­ patológiai szempontból érdekel, mi­ lyen lehet az, amikor egy kihízott böszme, radioaktív varánuszgyíkra, ill. a földet elpusztítani igyekvő gonosz ufonautákra specializálódott rendező megkísérel az Amerikai Függetlenségi Háborúnak emléket állító, kosztümös történelmi filmet készíteni, annak rögtön tudok vála­ szolni a kérdésére: Ilyen! Csak meg kell nézni hozzá a Hazafit! Kedves Roland, azt hiszem hatalmas szívességet tennél a mozilátogató közönségnek, ha elkövetkező film­ jeidet, hűen a már megkezdett, és jól bevált hagyományaidhoz, mondjuk vérszívó, mutáns ümindzsákról, vagy atommeghajtású foldönkívüli robot-dinoszauruszokról forgatnád. Biztos jobban sikerülne... Ilyen remek kedvcsináló után ma­ gáról a filmről nehéz lenne bármit is elmondani. Sőt, úgy általában a Ha­ zafiról nehéz lenne bármit is elmon­ dani. Az első komoly meglepetés akkor éri a gyanútlan mozilátogatót, amikor, úgy kb. a 20. perc tájékán, az �I ítélet ( az angol sorozótiszt felhívására, mely szerint a királyi seregben szol­ gálatot teljesítő négerek szabadságot nyernek, a Mel Gibson ültetvényein dolgozó feketék meglepetten közlik, hogy ők ugyan nem rabszolgák, sza­ bad akaratukból dolgoznak a földe­ ken, és egyébként is ök olyanok, mint egy nagy és boldog család. (Cir­ ka száz évvel az Amerikai Polgárhá­ ború előtt ez azért elég komoly telje­ sítmény egy négertől, nem?) Na min­ degy, ezen még akár jót is rö­ höghetne az ember, habár (pillanat­ nyi örömét lerontandó) szépen lassan elkezd leesni neki, hogy mire is vett jegyet. A következő komoly megrázkódta­ tást akkor kell elviselnünk, amikor, úgy a 35. perc tájékán Mel, két kilen­ céves forma kisfiával kiegészítvén (Clint Eastwoodot és Rambo -t porig lenullázva) saslikká aprít egy kb. harminc fős angol hadosztályt. Ezt nyilván a rendezők is poénnak szán­ ták, kár hogy most már nem igazán van kedve röhögni az embernek. A tetőpontot azért mindenképpen az jelenti, amikor a hős Mel, a lelkes és csupa derék fickóból álló amerikai milicisták kiváló vezetője, - újabb kb. húsztagú angol különítmény legyilkolászása után - felsétál az angol tábornok és vezérkari főnök hadi­ szállására, hogy visszavigye neki a rajtaütés során zsákmányolt vadász­ kutyáit. A tábornok persze nagyon örül a kutyáknak (nem lévén kicsi­ nyes, egy pillanatig sem akad fenn az őket szállító küldöncök halálán) és kedves mosollyal hellyel kínálja Mel barátunkat, majd egy csésze tea mel­ lett (Teljesen komoly!!!) kellemesen elbeszélgetnek róla, hogy a milicis­ ták nem örülnek a polgári lakosság elleni angol kegyetlenkedéseknek, míg a tábornok szerényen kifogásol­ ja, hogy Mel-ék lesből lövöldöznek a tisztjeire. A derék tábornoknak per­ sze eszébe sem jut, hogy milicistákkal, vagyis félkatonai, irreguláris csapatok vezetőivel nem na­ gyon volt divat tárgyalni a XX. szá­ zadig, (mitöbb határozottan büntet­ ték az ilyesmit) és, hogy a korrekt hadviselés szabályait rendező Genfi Konvencióval is előreszaladtak néhányszáz évet a történelemben, ö pil­ lanatnyilag roppantul örül a kutyái­ nak. Na de ne legyünk túl szigorúak! Ilyen és ehhez hasonló aprócska té­ vedések bármikor belecsúszhattak és belecsúszhatnak egy ehhez hasonló amerikai történelmi szuperproduk­ cióba. Végülis nem sok nemzetnek adatik meg, hogy teljes kétszáz évre visszamenő történelemről kelljen emlékeket őriznie... Nem hiányozhat persze a felemelő, szívet-lelket melengető szónoklat sem, melyből megismerhetjük az igazi amerikai hazafiúi lélek rejtel­ meit, és megtudhatjuk: Igazából nem számít, hogy milyen színű a bőröd, a lényeg, hogy helyén legyen a szíved, amikor szükség van rá! Melynek ha­ tására persze még az öreg plébános bácsi is szögre akasztja a palástot, hogy puskát ragadjon... Ezután elkezdhetünk gondolkodni rajta, vajon miért pont most jutott eszünkbe egy másik, nem kevésbé lelkesítő, a hazafiúi élet szépségeit taglaló beszéd, amelyet az amerikai elnök egy hangárban ad elő, köz­ vetlenül azelőtt, hogy beszállván sa­ ját, külön bejáratú F-18 -asába, (ennyi azért csak elvárható egy amerikai elnöktől, nemde?) szana­ szét lövöldözné a Los Angeles felett rondán terpeszkedő nagy és gonosz UFO -t. Ezeken kívül persze számtalan meg­ lepetést tartogat még számunkra a Hazafi; látványos csatajelenetek, megható családi képek, pozitív fekete hősök, nagy egymásra találá­ sok, siralmas poénok és poénos si­ ránkozások, Mel Gibson az ellensé­ ges frontvonalak közepén egyedül rohanva az amerikai zászlóval, meg a szokásos hasonló nyáladék. A mozinéző oldalán pedig? 3 óra intenzív kínlódás, egy csomó ablakon kido­ bott pénz, és egy szertefoszlott illú­ zió, mely szerint az emberi debilitásnak létezhetnek bizonyos határai... És még egy apró gondolat így a végére: Ha valaki úgy gondolná. hogy mondjuk túl lenéző vagy bántó lennék az amerikai életfelfogás, és azon belül is a hazaszeretet, vagy (ha így jobban tetszik) a “Hazafiság” ol­ csó és giccses tengerentúli eszmé­ nyével szemben, azoknak hadd mondjam el: Nem gondolom, hogy a nemzeti gondolkodás és a valódi ha­ zaszeretet kizárólag nekünk magya­ roknak, vagy európaiaknak jutott osztályrészül. Bizonyára odaát is vannak olyan emberek, akik számára a nemzeti gondolat és a történelmi múlt nem merül ki hasonló, felszínes sallangokban, és akik számára a fenti kifejezések valódi tartalommal bír­ nak. Ök bizonyára szégyellik is magukat az ilyen filmek miatt... Miháltz A. Helyreigazítás ^5 Ír Sajnálatos módon a múlt számban a hátol­ dalon téves hely- és idő­ pontmegjelölés jelent meg a Pázmány Gólya­ bállal kapcsolatosan. Ennek oka , hogy a lap­ zárta után e két “apró” részlete a gólyabálnak módosult, és az illetéke­ sek sajnos megfeledkez­ tek arról, hogy a lapot időben informálják a változásokról. A félreértésből fakadó esetleges kellemetlensé­ gekért ezúton is szeret­ nénk minden érintettől elnézést kérni, a HŐK Rendezvényi Bizottsága nevében is . - a szerk. - k 17 í �ítélet 5 I I ARANYÉREM! 2000. szeptember 30-a, 16 óra 40 perc, Sydney Aquatic Centre. Egy negyed van hátra a magyar-jugoszláv vízilabda elődöntőből, és 17500 ember várja a mindent eldöntő játékrészt. A körülöttünk ülő jugókkal a meccs eleje óta azzal cukkoljuk egymást, ki tudjob­ ban örülni csapata góljának, min­ denki önkívületben van. Ekkor egy jugó mögülem hozzám fordul és nálunk, mert szerinte ö a kul-csemberünkl Én ne tudnám ki az a Stein­ metz Barna?! Elmesélem neki amit tudok róla, de már úsznak is a srá­ cok a labdáért. Nagyon lassan telik az idő és eggyel vezetünk, közben arra gondolok, ha nyernénk olyan örömtáncot lejtenék, amilyet nem lejtett még soha senki! Csak nehogy ők táncolhassanak! Pul­ zus: 185, dudaszó, nyertünk, öröm­ tánc!!! Mostjut csak eszembe hetek múltán, azt elfelejtettem megmon­ dani annak a pasasnak, hogy a 11s meg a társai olimpiai bajnokok lesznek...! 2000. október 9-én az egyetem egyik termében Steinmetz Barn­ abás olimpiai bajnok hallgatótársunk élménybeszámolót tart. Néhány ott elhangzott kérdés és válasz azok kedvéért, akik nem voltak jelen. -Elsőként egy klasszikusnak tűnő kérdés: Milyen érzés volt a dobogó tetején állni és mire gondoltál? -SB: Ez egy érdekes dolog. Mi is ott szurkoltunk Kovács Áginak a 200 döntőn és miután győztesként megszólalt neki a himnusz, beval­ lom én is megkönnyeztem. Aztán a mi nyakunkba is arany került, szólt a himnusz, mégsem érzékenyültem el úgy, mint Áginál. Idő kell, hogy I I I I felfogja az ember mit is jelent min­ dez. -Volt-e olyan mérkőzése vagy pil­ lanata a tornának, amikor úgy éreztétek, elúszhat a hajó? 18 -SB: Nem, pedig több meccs is nagyon szoros volt, sőt kétszer ki is kaptunk, de a vereségek után sem volt fejmosás vagy pánikhangulat az öltözőben. A legfontosabb pil­ lanatokban aztán észnél voltunk. Megemlíteném, hogy ez volt az első olyan világverseny, amelyen azt éreztem, hogy a bírók nem fúj­ nak sehova, de főleg nem ellenünk, mint esetenként korábban. -Mikor gondoltatok arra, /íO^y tényleg megnyerhetitek az olimpiát? SB: Igazából a jugoszlávok elleni elődöntő után. Az volt az előreho­ zott döntő és miután ott nyerni tudtunk, számítani lehetett arra, hogy a fáradt orosz gárda ellen győzni fogunk. - Mikor lőttek olyan gólt nagy világverseny döntőjében, mint ami­ lyet Vári Attila lőtt? -teszi fel a kérdést Jobbágyi tanár úr. -SB: Nem emlékszem rá, hogy valaha is lőttek volna hasonlót, az utóbbi időben egészen biztosan nem. Amikor hozzá került a labda, tudtam mit fog csinálni, felálltam a kispadról és elkezdtem tapsolni, mielőtt eldobta volna. Már több­ ször láttam edzésen is és bajnokin is, hogy próbálgatja. Parádés gól volt! -Milyen ünneplés volt a győzelem után? -SB: Jó ideig az uszodában ünne­ peltünk, aztán visszavittek minket a faluba. Helyesebben a falu másik végére, így bő 20 percet gyalo­ goltunk rövid nadrágban, pólóban. Ekkor történt, hogy valaki kiment a falu területéről, de az akkreditációs kártyáját bent felejtette. Amikor jött volna vissza nem engedték be. hiába lógott a nyakában az aranyérem, csak miután megkerült a kártya. Felöltözött a társaság és közösen elmentünk egy pubba a belvárosban. Elárulhatom, már jócs­ kán sütött a nap, amikor hazaértünk. -Milyen volt az olimpiai falu?- érdeklődik valaki. SB: Nagyon barátságos kis családi házakból állt, amiket az olimpia után eladnak. Voltak nagy közössé­ gi helységek, ahol többek között minden versenyt külön adásban lehetett követni. A faluban persze minden olyasfélét meg lehetett venni az egyes üzletekben, amire az ott lakóknak szükségük lehetett. Az étkezés egy hatalmas „hodály/I bán” zajlott, aiiui oraig lehetett válogatni a legkülönfélébb ételek között. Biztos vagyok benne, hogy mindenki talált kedvére valót, és bár figyeltünk magunkra, szerin­ tem így is mindannyian felszedtünk 1-2 kilót. -Mit lehetett érzékelni abból, hogy mennyien szorítanak értetek itthon­ ról és ott a helyszínen? -SB: Őszintén mondom, nagyon I I I I sokat jelentett az a rengeteg levél vagy az otthonról jövő hírek, ame­ lyek alapján éreztük mennyire fontos az egész országnak a szere­ plésünk. A piros-fehér-zöld zász­ lók vagy a magyar kórusok az uszodában tényleg rengeteget segítettek. A kinti szurkoló­ táborunk rendkívül vegyes össze­ tételű volt: egyrészt a turistákból, másrészt az ott élő magyarokból, harmadrészt az épp szabadnapos magyar csapattagokból - különös­ képpen a kézis lányokból - állt. Persze amikor tudtunk mi is szurkoltunk a többieknek. Közben az aranyérem, amely a beszélgetés alatt közkézen forgott, visszakerül valódi tulajdonosához. Mi pedig azért lehetünk boldogok és büszkék, mert egyetemünknek olimpiai bajnoka van Steinmetz Barnabás személyében! GRATULÁLUNK BARNA! Christián László I �I I Sport Házon belül I II I I ISS l I II I I I I I I I I II I I II 1 II Talán sokan nem tudnak róla, hogy egyetemünkön ez év január 1-vel megalakult a testnevelési csoport. A csoport vezetője Draskóczy Imre, két testnevelő tanára: Szilágyi Beáta és Káldi Mónika. Irodájuk a 26-os épület­ ben (volt Spartacus) a 140-es szobában található. Draskóczy Imre csoportvezetővel arról beszélgettünk, milyen feladatokat látnak el és mi hallgatók mit várhatunk a testnevelési csoport­ tól. kolás bajnokságra a nevezések, a bajnokságok, sportrendezvények rendezési költségeit mind ebből a keretből kell megoldanunk. Jelen pillanatban elsődleges célkitüzésünk, hogy a 26-os épületben tudjuk megoldani a a balesetmentes sportoláshoz szükséges féltételeket. Az eredményes munkánk egyik feltétele aAallgatói együttműködés, melyet sportáganként egy-egy hallgató összetartja a csapatot és segít a szervezésben. Szeretném megköszönni Pintér Ákos, Tusor Gabriella, Fáhn Gábor, Szeift Ádám és Knapp részt pedig szeretnénk ha minél többen részt vennének az egyetemünkről a különböző bajnokságokban. Ennek érdekében várjuk mindazok jelentkezését, akik valamely sportágban szeretnék egyetemünket képviselni az egyetemi és főiskolai bajnokságban. C.L. Először is tájékoztatni szeretném a hallgatókat - kezdi a volt válo­ János Pál hallgatóknak az eddigi gatott atléta. Tudjuk, hogy a lab­ áldozatkész munkájukat. Á to­ dajátékok iránt milyen nagy vábbiakban is várunk mindenkit igény van, éppen ezért minden aki szeretne segíteni és részt kí­ erőnkkel egy labdacsarnok létre­ ván vállalni egy-egy sportág szer­ hozásán dolgozunk. Reményeink vezésében, elindításában, jelent­ szerint reggeltől esetig - persze kezzenek a testnevelési csoport beosztás alapján - lehetne focizni irodájában. és kosarazni, lányoknak fiúknak Milyen rendezvényeket szervez a egyaránt. Egyetlen probléma testnevelési csoport ? ezzel kapcsolatban, hogy a leendő Hagyományt sikerült teremteni a labdacsarnok helyén jelenleg a 2000 perces foci kupából, amit Gold’s Win üzemel, amely főként szeptember 20-21-én rendeztünk látogatói - és tevékenységi köre , a Margitszigeten. Legnagyobb miatt szerintünk semmiképpen örömünkre nagy sikerrel zajlott nem illik bele az egyetemi életbe. az esemény, amelynek egyeteA földszinti tornaterem már műnkről 14 csapat volt résztvevő­ elkészült és szertorna, fitness, je. A torna egyik csúcspontja a tánc, kondicionálási és aerobic tanár-diák foci derbi volt Szer- edzésekre szeretnénk hasznosíta- vezés alatt áll egy torna gála(tánc. ni. A földszinti tornaterem adott- aerobic, fimess, szertorna) ame- . ságait, felszereltségét tekintve lyet november 3-ra tervezünk a ezekre a sportokra vehető igénybe. A földszinten található még a kis kondi termünk, melyben jazzbalett, callanetics torna és a Pázmány Pódium segítségével ökölvívó edzések zajlanak. Adottak-e a feltételek az eredményes munkához ? A HŐK támogatásától függ, hogy Központi Tornacsarnokban (Istvánmezei út 1 -3.). Ezen kívül persze a fS profil a 26-os épületben: megoldható sporttevékenységek lehetőségeinek kialakítása. Milyen távlati célokat tűztetek ki ? A csoport elsődleges feladata a 26-os épület sportlétesítményeinek hasznosítása. Két fő célunk évente mennyit tudunk sportcélokra fordítani. A sportszerek vásárlása az egyetemi és föis- van. Egyrészt a rendszeres sportolási lehetőség biztosítása a haligatók és oktatók részére. Más- • ’I A Testnevelési csoport szervezésében a következő tan­ folyamokra jelentkez­ hetsz: I Néptánc, jazz-balett, RSG hallgatók részére Hétfőtől-péntekig 7J0-9.00 h-ig i Ökölvívás Hétfőtől-péntekig 13.00-15,00 h-ig Callanetics torna Hétfő, szerda, péntek 10,30-17.30 h-ig dolgozók Hllliill 17.30-18.30 h-ig hallgatók részére I II Önvédelmi oktatás Hétfő, szerda, péntek 16.30-17.30 h-ig Judo oktatás Hétfő, szerda, péntek 17.30-18.30 h-ig i I Kondicionáló torna (erőfej­ lesztés és szertorna edzés) Hétfőtől-péntekig 19.00-21.00 h-ig b I I I I I Jelentkezni lehet a testnevelési csoport irodájában, vagy tele­ fonon a 370, 371-es melléken ! I I i I 19 s', �A Pázmánv Podium ŐSZI progratervezete ( 2000. nov.-dec.) Családpolitika és jólét Meshívott előadók: Harracli Péter, Szociális és családügyi miniszter Bíró László, püspök Márki László, N agvcsaládosok Szövetségének elnöke Pongrátzné Hüttl Marianne, szociológus Időpontja: november 8., 18 óra Helye: PPK12 JAK Szentkirályi u. 28. Tervezett előadások: Mérlegen a honvédelem és az európai integráció (november 22., 18 óra) Jogászság az Európai Unióban (december 6., 18 óra) Az elő a dá s ok h c ly sz ín e: PPKli J AK Szentldrályi u. 28. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 9. szám 2000. október 30. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. október 30. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2934+1925kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_9_20001030 Relation A related resource T00024 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_9_20001030 HÖK https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/7d298638bdc4906862a35f07b3d182ef.jpg 0e251e5b411c3631837e8f5644f28a72 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/4b57cc01fe0e37a57f57e97f641d3cac.pdf e2f89561e6246063d5fee8c40f0e0576 PDF Text Text PPKE_úfcéíetJ/Li6>JÍOOOlíOS TTT?T RT X X XZyX^.Oy X A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA c© Q JmI ÍHÍ9HHMK •ri,;PlIl I ■ I* i i w ,/ o> í I 9 é ' ■ K (;*»• Jí 1 ív.; » i ;«í ií*' i»l: f'?’ ■ S 44^8 ÍM 9 ■ íi tgj i 9 í^. '9^ w ■ <í N tfí E c sM SKmi < s ¥ lé í 1 4. r í» -Xí >f 5 í woO i>^ 1^ < í 1 : ., .<■ , .,f, i "o yI j > X * jHMNll^ í ^tMHWl i■ í ' J-Wr Í! w; 1 / f , >Í!- iO' r í Eltelt ezer iá fíes^i ’k. Bi É r r ! l)i; (jyöt'ffy ('.. .J ’K^ a « ^ent bfmiírál �Tartalom Impresszum ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata Eltelt ezer év... 3-6 oldal Levelek a magyar (lolgotáról HL 7. oldal Felelős kiadó: Mile Attila elnök Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Richolm György főszerkesztő Munkatársak: -Ki lesz a jobbik?” Beszélgetés Kovács Dáviddal, a JOBBIK elnökével 9. oldal Egyházi oldalok. 10-11. oldal Szabo Zoltán Szabó Ferenc Szabó Péter Leuven - Ecce Europa Élménybeszámoló Belgiumból 12. oldal Koltaj András Pázmány Péter egyetemei IL rész Jóna Tibor Wetzel T^nás 13-14. oldal Pázmány Péter élete és kúra 15-16. oldal Miháltz András Christián László Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Szcntkirálvi utca 28- 30. Tel /fax 429’ e-niail: iteíet4éjak.ppke,bu Bemut&tkozik a Rákóczi Szövetség 18-19. oldal MHÍMBIOBM' ! y. -jj. Készült: Kemény Gyula Nyomdája Törökbálint, Árpád u, 7 L Telefon . 23/335-269 1000 példánk ban I/l: 40.000- Ft 1/2; 25.000- Ft 1/3; 14.000- Ft Jy, Az újságban megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét Kérünk mindetikit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 2 HU 30.000^ Ft 1/2: IS.OÖÍT Ft 1/3: 10.000- Ft �ítélet F»« minekutána szüntelen veszedelmekben epedett, és csaknem hamuvá lett szerelmest hazánkban, a keresztyéni egyességnek kötele elszakada, és minden gonoszság elárada; oly temérdek vakságra jutának az emberek, hogy utolsó és legkisebb dolgoknak tartják immár az j^gaz hitnek isméretit, és a keresztyéni tekéi etess égre való igyekezetét.” (Pázmány Péter) ELTELTEZERÉV... BESZÉLGETÉS DR. GYÖREFY GYÖRGY PROFESSZORRAL SZENT ISTVÁN KORONÁZÁSÁ­ NAK EZREDIK ÉVFORDULÓJA FELÉ KÖZELEDVE Dr. Györffy György 1939-ben rozó élmény lehetett Géza szá­ te a hatalmat és Géza feleségé­ végzett a Pázmány Péter Tudo- mára, mely eltántorította őt a bi­ nek, Saroltnak a kezét. István le­ mányegyetem történe lem-föld- zánci egyháztól. Ehhez jámít még verte a lázadást, majd elrettentés­ rajz szakán. 1949-88 az MTA Történelemtudományi Intézet munkatársa. 1987 a princetoni Institute for Advanced Study tagja. Az MTA Történelemtudo­ mányi Komplex Bizottság elnöke, a Magyar-Svéd Történész Vegyeshizottság tagja. 1993- az Európai Középkori Akadémia tagja. A tör­ ténelemtudományok kandidátusa (1952). majd doktora (1969). 1990- az MTA levelező, 1991rendes tagja. Dijai: Akadémiai díj (1964, 1986). Herder-dij (1988). Széchenyi-dij (1992). Magyár Örökség cím (1997). a 971-ben véget ért görög-bolgár képpen felnégyeltek Koppány háború, melynek lezámltával Tzi- testét. Ez azonban sokkal inkább miszkész János császár felszá- Sarolt nyomásának köszönhető, aki molta az önálló bolgár patriarchá- félig keresztény volt, de megőrzött tust. Ezek az események, az önál­ valamicskét pogányságából is, ke­ ló állam megteremtésének na­ resztény nevet sem vett fel. A bün­ gyobb esélye sodorták Gézát a tetés módja pedig oda vezethető Nyugat felé. vissza, hogy a Biblia a levirátust (a A koronázási palást ábrázolása nemzetségi társadalmakban érvéaz egyetlen hiteles Szent István- nyesülő szokás, mely szerint a megarckép? özvegyülö asszonyt tíz elhunyt félj Minden bizonnyal az ábrázolás fivére, vagy a nemzetség más tagvalódi. Nagy a valószínűsége an- j a köteles feleségül venni, hogy a nak is, hogy a kalocsai székes- család fennmaradjon KA) egyházból számiaztatott XÍI. szá- paráznaságnak minősítette. a zad végi királyfej is őt ábrázolja, rokon volgai bolgárok X. századi esetleg azt .a palástról másolták. jogszokása szerint pedig a parázTisztelt professzor úr mielőtt Szent Mennyire lehetett Istvcin hivő nálkodó büntetése felnégyelés és Istvánról beszélgetnénk meg kell keresztény, vagy esetleg csak az a felnégyelt részek kifüggesztése említeni apját. Géza fejedelmet. Ró- ország fennmaradásának jól volt. Egyébként Istvan egyáltalán la jóval kevesebbet tudunk, a fórrá- felfogott érdeke vezette, amikor a nem bánt kegyetlenül ellenségei­ sok elenyésző volta miatt. Mi az a keresztény vallást elterjesztette? vel, sőt, törvényei is meglehető­ munka, amit ő kezdett el és fia Egészen biztosan buzgó keresz- sen enyhe büntetéseket tartalmazfejezett he? tény volt. Már gyerekkora óta er- tak. Géza emléke méltatlanul elhalvá­ re nevelték, és minden rendelke- Pázmány lovag, aki a Koppány nyult. Tetteiről szinte semmit sem zésre álló adat erre utal. Emellett ellen támadó te störség egyik pajegyezett fel a történetírás, holott a persze nem volt mellékes szem- rancsnoka volt, állítólag Páz­ kereszténység elterjesztésében nagy pont az ország érdeke sem. A le- mány Péter felmenője volt. Igaz érdemei vannak. Biztosította a bé- gendákban leírt vakbuzgó vallá- ez? két a külországokkal és így minden sósság csak Imre herceg 1031- így igaz. Pázmány sváb szár­ erejét a belső ellenzék leverésére ben bekövetkezett halála után lett mazású volt és még Géza ural­ fordíthatta, amely törekvése sikerrel jellemző rá. kodása alatt érkezett az országba, is járt. A középkorban nagyon tisz­ Mennyire fértek össze az egyház zsoldosként a fejedelem nehéz telték Gézát, elsősorban persze Ist­ tanításaival azok az esetenként katonai kíséretébe. A Pázmányok ván apjaként. kegyetlen módszerek, melyekkel több helyütt kaptak később birMi volt az oka annak, hogy Géza, leszámolt ellenfeleivel? tokot az országban. így a Felmajd később István a nyugati A legszélesebb körben ismert eset vidéken, a Tisza-mclléken, Erkereszténység felé fordult Bizánc a Koppány által szított lázadás le- délyben is, a bihari részen. Az ö helyett? verése. Mint tudjuk, Géza halála egyenesági leszármazottja lett Taksony háborúba keveredett a után Koppány a szeniorátus és a Pázmány Péter. görögökkel, ez olyan meghatá- Icvirátus jogán magának követel- István és felesége. Gizella �lW16t házassága hogyan jött létre? Géza nem tudott tartós békét lét­ rehozni Civakodó Henrik bajor hercegsegével és a bajorok folya­ matosan Kelet felé terjeszkedtek. beleütközve ezzel a gyepűsávot biztosító magyar határőrökbe. Civakodó Henrik halála után (995) alkalom nyílt a bajor-magyar vi­ szony békés rendezésére, Sarolt pedig tüstént megragadta ezt. Leánykérő követeket menesztett Regensburgba. IV. Henrik herceg örömmel fogadta a békét biztosító házasság tervét, megszerezte III. Ottó császár hozzájámlását is, így létrejö­ hetett a frigy. Az egyértelmű érdekhá­ zasságdacára lehetett-e köztük valamiféle érze­ lem, milyen lehetett a házasságuk? A házasság hannonikus lehetett, amit bizonyít az is, hogy több gyerek is született belőle, saj­ nos a magas gyemiek•<í halandóság miatt pontos < adatot nem ismerünk Érzésem szerint István- ' * nak tetszhetett a szép, magas bajor leányka, de persze mindez csak feltételezés. Biztosak lehetünk abban, hogy István koronázásának pontos dátuma 1001. január 1.? Természetesen mindig felmerülhét kétely, de több érv is szól emellett. Először is: akkoriban elterjedt a 'Ailágvége-várás”. Já­ nos jelenéseinek könyvében olvashatóak azok a jövendölések, melyek szerint Krisztus születése után ezer esztendővel elérkezik a végítélet. Ezt a hitet akkoriban sok pap is táplálta, NyugatEurópában meglehetősen elterjedt a nép körében és eljuthatott Magyarorszagra is Istvánt CS papi környezetet a megújulás gondolata hathatta át. amikor nem törődve a jóslattal, az új évezred a első napjára tűzték ki koronázást. Ennél kézzelfoghatóbb bizonyíték a XI.-XII. században vezetett királylajstrom, mely alapján többé-kevésbé bizonyossá válik ez a dátum. A koronázás egyébként az ún. mainzi ordó szerint történt. melynek részletes leírása fennmaradt. Milyen korona lehetett István fején a koronázáskor? Szent István kézjegye Minden valószínűség szerint egy drágakövekkel kirakott abroncskorona volt, a kor “koronadivat'’-jának megfelelően. Ez lát­ ható a paláston is. Néhány ilyen korona fennmaradt, Istváné sajnos nem. Az Ön elmélete szerint a ma Szent Koronaként tisztelt korona felső része István koponyájának ereklyetartója volt. Mire alapozza ezt? Abban az időben sok ilyen koponya-ereklyetartót készítettek, amelyek hasonlatosak a Szent Korona felső részéhez. Amikor 10S3-ban kiemeltek a csontokat a sírból, azokat creklyetartokban helyeztek el. Ekkor készülhetett a mai koronánk felső részé. A vizsgálatok során fel­ merült néhány problémás kér­ désre - például, hogy miért talál­ ható egy olyan átfúrás a koronán, mely nem az összeillesztés során keletkezett - is választ kapnánk így, ráadásul megmagyarázhatóvá válik az is, miért tisztelte a mai Szent Koronát már az Árpád-kor vége felé mindenki Szent István koronájaként. , A koronázási palást és , prágai Szent Vid székesegyházhan őrzött kard tulajdonitható-e - teljes bizonyossággal Szent Istvánnak? István eredeti koroná■■■■ ’zási palástja nem maradt ránk. A ma koro­ názási palástként is­ mert palást 1031-ben 1?.. készült a székesfehérBk'-' ' 5bazilika számára, egyházi használatra és 1 - .A ....1 - csak később alakították ' at a magyar királyok koronázó palástjává. Tehát ha nem is Istváné volt, biztos, hogy az ő életében készült. Az 1270-ben történt nagy kincslopás során Prá­ gába került kardot sokáig István fejedelem avató kardjával azono­ sították. E;; azonban kevéssé va­ lószínű, tekintve a kard '’hasz­ nált'’ állapotát és díszítéseinek szegényességét. Megmunkálása azonban jellegzetesen István-ko­ rabeli, ezért inkább tarthatjuk használati kardjai egyikének. Ami még szóba jöhet, az a jogar kristálygömbje, ami valószínűleg szintén az ö korából származik, de maga a jogar későbbi. Milyen egyéb fe is égje / vénye i �voltak Istvánnak az említett mainzi ordó szerint? A koronán, a kardon és a paláston kívül a karpántok, a koronázási gyűrű, valamint a jogar és az or­ szágalma tartozott ezek közé. A hagyomány szerint Szent István II. Szilveszter pápától kért és ka­ pott koronát, elkerülve ezzel a né­ met-római császár hűbéresévé válást. Elképzelhető ez, hogy a császár megkerülésével, közben­ járása nélkül körönéit kaphatott? A korabeli forrásokból inkább az derül ki, hogy III. Ottó tevékeny részese volt a korona küldésének. Valószínűleg a pápával egyetértésben küldték István számára a koronát. Mennyire tudta István a népet ‘'átnevelve ” keresztény hitre térí­ teni, és mennyire csak a büntelésektől való félelem tartotta fenn ét hitet és vele együtt az országot? Eltörölni egy nép ősi hagyományait természetesen nagyon ne­ héz. Az akkori zavaros viszonyok mellett azonban Istvánnak, negy­ venkét évi uralkodása alatt azt hi­ szem sikerült a népet többé-kevésbé teljesen megtéríteni. Halála után már csak az igen gyenge ke­ zű uralkodók uralma alatt fordultak elő pogány lázadások. István sikeréhez nagyban hozzájárult az országban uralkodó rend. Magyarországon béke és nyugalom volt, egy-két kisebb kivételtől eltekint­ ve, ami igen vonzóvá tette ezt a földet. A nép is könnyebben al­ kalmazkodott így az új hithez. Ehhez jánilt még István viszony­ lagos szelídsége ellenfeleivel szemben, amiről már beszeltünk. István hatalomra jutása után két nagyobb ellenféllel került szem­ be. Az erdélyi Gyula megadta magát és István megkímélte az életét, Ajtony! pedig hadjáratban legyőzte, ezáltal az egész ország- bán elismertette hatalmát. Egyik ellenfelével sem bánt kegyetlenül, a később elterjedt vaskezű uralkodó képe tehát nem teljesen valós. Szent István állam- és egyház­ szervezése mennyiben alapult külföldi mintán és mennyiben te­ kinthető önállónak, mennyire bi­ zonyult időtállónak? Azt hiszem ő a külföldi mintákat nagyon ügyesen alkalmazta az it­ teni viszonyokra. Hiszen az államszervezet előzményei, a nem­ zetségi szállásterületek már megvoltak. Tehát önálló szervezőmunkára is szükség volt. A magyár berendezkedés egyébként nagyban hasonlít a lombard mintára. Egyházszervezéséről pedig elég annyit mondani, hogy az ál­ tala felállított püspökségek és érsekségek ma is léteznek és mai egyházszervezetünk az ő munkáján alapszik. Törvényeiről mi mondható el a külföldi példákkal való összehasonlítás ütem? Szent István két, ránk maradt tör­ vénykönyve legnagyobbrészt önálló törvényalkotás. Azokat az admonti- (XII. sz.), Thuróczi(XV. sz.), Ilosvai- és Kollár-kódexekből (XVI. sz.) ismerjük. Mivel egyik sem egykorú forrás. néha nehéz kibogozni az eredeti szöveget. Az biztos, hogy a bajor népjog, a Lex Bajuvariorum hatása érződik a törvényeken, melyek a kor kívánalmainak megfelelő, nagyszerű munkák. Sokkalta enyhébbek, mint a kortárs külföldi törvények. Ahol más halálbüntetést ír elő, ő legtöbb esetben megelégszik a büntetés megváltásával, nyoma sincs a büntetések között a korban oly divatos büntetésnemeknek, a vakításnak és az akasztásnak. Hogyan alakult Magyarország kapcsolata a r.émet-római birodalommal 11. Henrik. István sógorának 1024-hen bekövetkezett halála után? A Henrik után következő II. Konrád Magyarországot egyértel­ műen hűbéresévé akarta tenni. 1030 júliusában seregével benyo­ mult az ország területére, Győr felé haladt. István kiüríttette a Lajta és a Rába közti területet, elhajtatta az állatokat, eltüntettetett minden élelmet. Konrád serege már a folyókon, mocsarakon és a gyepűn is csak nagt- áldozatok árán jutott át, a Rábához érve pedig már éheztek katonái. Serege visszafordult, hátában a magyar haddal. A magyar hadsereg Bécsnél bekerítette és megadásra kényszerítette Konrad csapatát. Ezt a történelmi tényt az esetet szépítő német krónikások előszeretettel hallgatták ek így nem vált közismerté. 1031 -ben a két fél békét kötött. Szent István Kelet felé is viselt jónéhány háboriit. Har­ colt a lengyelekkel, a besenyők­ kel, a bolgárokkal, de az ország­ ban uralkodó békét mindvégig biztosítani tudta uralma alatt. Mi volt a jelentéssége a jeruzsálemi zarándokút megnyitásának? A zarándokok olyan 'Eadi úton' haladhattak, amelyet királyi várak sokasága őrzött, biztosítva volt az ellátás és elkerülték a tengeren garázdálkodó kalózokat, vagy az őket szállító hajósok kapzsiságát. Magyarország pedig az út megnyitásával bekapcsolódott Európa vérkeringésébe, ■megnyíltak a kapuk", melyen a kor sok nagy­ nevű alakja érkezett ide, hazavíve Magyarország hírét. István minden itt áthaladó jelentős személyiséggel találkozott, ezáltal ér­ tékes információkat szerezve. Mai szóhasználattal élve ‘hírszer­ zési központ” lett a királyi udvar. 5 �A húszas évektől kezdve - pontos; évszám nem ismert - folvamatosan haladtak át a zarándokok országiinkon. Imre herceg halála után (1031) Szent István tisztában volt-e azzal, hogv megfelelő utódjelölt nélkül az ország fennmaradását veszély fenyegeti ? Imre herceg halála a végletekig lesújtotta Istáánt. Imre minden bi­ zonnyal tehetséges ember volt és egy általán nem volt olyan vakbuzgó keresztény, mint a róla szóló források állítják, noha tennészetesen mélyen hívő volt. A források a szentté avatás érdekében csaltak egy' kicsit. Bizonyíték a herceg életrevalóságára, hogy eg\ vadkanvadászaton vészi­ tette életét. Halála utána nem volt megfelelő utódjelölt. István teljesen összetört- a liitáez “menekülfráa­ dásul már igen beteg is volt. Gizella nyomására ekkor nővére fiát, Orseo­ lo Pétert jelölte a trónra. Ennek halla­ tán tervelte ki ellene Vazul a merény­ letet, amiért szeme világával bünhődött. Mint mondtam, Pétert elsősorbán Gizella pártfogolta, akit hatalomra jutása után rútul elárult, bör­ tönbe záratott és megfosztott birto­ kaitól. István ekkor már tál öreg és megkeseredett volt, és nem akadt más, megfelelőbb jelölt a trónra. Nem bízott benne, hiszen fennmaradt a Pétertől István által megkövetelt eskü szövege, melyben Péter kötelezi magát nagybátyja páráncsainak megtartására. Ennek ellenére még életében királlyá koronáztatta öt. Ismerjük-e István király hedálának körülményeit? Valószínűleg már 1030-tól kezdve betegeskedett. Esztergomban, gyógyvizekkel kúrálta magát. 1038. augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevitele napján távozott el. Halála után vitték testét Fehérvárra. Hog\’an temették el a Szent királyt és mi lett holttestének sorsa? 6 Istvánt, végakaratának megfelelően a székesfehérvári bazilikában temették el, a föhajó középvonalában, egy fehér márvány szarkofágban, teste azonban nem nwgodhatott békében. A viharos időkben a sír feldúlásától tartó kanonokok kiemelték a testet és a föld alá, egy kösírba rejtették. A szentté avatás során, 1083-ban a testet megpróbálták kiemelni. A sír­ fedél azonban nem mozdult. Egy apáca ekkor azt javasolta, engedje szabadon László a Visegrádon raboskodó Salamont, ami meg is törtélit. Néhány napra rá, az újabb kísér­ let immár sikerrel járt. A messzi földről érkezett betegek közül többen csodás gyógyuláson mentek át. A kibontott sír belsejében a maradványok talajvízben úsztak. A csontokát ekkor kiszedték, majd a szentté avatás keretében oltárra emelték. Korabeli szokásoknak megfelelően aztán valószínűleg széthordták azo­ kat, hisz az ereklyékre mindenhol nagy- kereslet mutatkozott. A Szent Jobb a kiemeléskor már nem tartozott a testhez. De vajon hová kerülhetett'? Amikor a testet a szarkofágból a föld alá menekítették, akkor következett be a jobb kéz leválasztása. A Szent Jobb ereklyeként a káptalani kincs­ tárba keiiilt, ahonnan annak őre, Merkúr egy szerűen ellopta azt, majd saját családi monostorában, Biharbán helyezte el. 1084-ben mindezt bevallotta Szent László királynak, aki megbocsátott és a Szent Jobbnak kőmonostort építtetett, amely körül kialakult mezőváros szintén a Szentjobb nevet kapta. Az ereklyét a XV. században Székcsfchen aiTa vitték, annak török kézre kerülése után (1541) a Szent Jobb eltűnt, majd 1590-ben Raguzában (a mai Dubrovnik) tűnt fel. Mána Terézia 1771ben visszaszerezte azt Raguzától, máj d Budára hozatta. Szent László 1083-ban avattatta szentté Istvánt. Különösen annak fényében énlekés ez. ha tudjuk, hogy? István vakittatta meg László nagyfapját, Vazult. Leheteti-e valami el­ lenérzés íjászlóban Istvánnal szem­ ben emiatt, vagy az országépitő ki­ rály kultusza minden mást elnyo­ mott? Azt liiszem, László mar csak a nagy királyt tisztelte Istvánban, nem hi­ szem, hogy indulat lehetett a szívé­ ben vele szemben. Lígyanakkor a szentté avatás fontos politikai ese­ mény volt. László kereste a szellemi kapcsolatot Istvánnal, hiszen hata­ lomra Iutasai.or a királyi hatalom Igencsak megtépázott volt. A szentté avatásban megtalálta ezt a kapcsola­ tot. Hatalmas eredmény továbbá, hogy az alig több mint nyolc évtizedre visszatekintő magyar keresztény egyház immár szentekkel "biiszkclkedlietett”. Végezetül, mi a professzor úr véleménye a ma emberének történel­ mi tudatáról? Tisztában vag\nink-e Szent István töriénelmi jelentőségé­ vel? A történebni tudatiuik nagy on gyen­ ge. Nem hiszem, hogy elegendő az átlagemberben rejtező tudás. Ha elő­ rébb akarunk lépni, tovább akanuik fejlődni, ahlioz először is ismerni kell a múltunlcat, és büszkének kell lennünk rá, István példája is bi­ zonyítja; csak szilárd alapra lehet építkezni, az elmúlt évtizedekben si­ keresen összezavart tudatú nép pedig nem rendelkezik ilyennel. Szent Ist­ ván a magyar történelem megha­ tározó alakja, akire mindannyian büszkének kell lennünk, hiszen az ö uralkodása alatt lett Magy arország híd Kelet és Nyugat között, ame­ lyen any agi javak és eszmék ára­ moltak, hogy az eladdig félreeső országot Európa szerves részévé avassák. Koltay András �ítélet LEVELEK A MAGY4^R GOLGOTÁRÓL HL Nemzetünk nagy íróinak. müvészeinek, politikusainak müveit, életiitját. tevékenységét alaposan megismerhetjük a róluk szóló sza­ kirodalomban. De milyenek vol­ tak, mint emberek, hogyan érez­ tek, mit gondoltak az életük során történt történelmi eseményekről? Sorozatunkban eddig ismeretlen oldalukról mutatunk be néhányat közülük, olyan forrásokon kerjict r UMfnuul- ritkábban szerepelnek a könyvek­ ben. A sorozat legújabb részében sza­ kítunk az eddig megszokott szerkesztési módszerrel. Ezúttal megfordul a nézőpont, és azt vizs­ gáljuk, milyen véleménnyel volt rólunk, magyarokról NyugatEurópa. Természetesen ismét igyekeztünk olyan írásokból és egyéb megnyilatkozásokból válo­ gatni, amelyek kevésbé kaptak nyilvánosságot a közelmúltban. Érdekes és tanulságos eredmén­ nyel zárult e kutatás: téves az a felfogás, mely szerint mi a Nyugat szemében lenézett és megvetett nép vagyunk. A jól ismert poli­ tikai okok által nem vezérelt ér­ telmiség pontosan látta értékein­ ket, szerepünket Európában. Ma már a legfőbb feladat talán az általuk kimondott igazság nem is Európa felé, hanem sokkal inkább saját magunk felé való bebizonyí­ tása. hiszen kissé elfeledkeztünk történelmi gyökereinkről, büszke­ ségre okot adó tetteinkről, tisz­ tánlátásunkat zavarja az elmúlt évtizedek és a jelen homálya. Az idézeteket négy témakörhöz kapcsolódva válogattuk szét. 1. A magyar fajta “A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre “A magyar népet szeretem és csodálom. Boldog vagyok, hogy néhány költője nevemet az ő nagy költőjük nevével, Petőfi Sándoré­ val hozza kapcsolatba” (Beranger) hordozott. Ezen értékeket nemzeti sajátosságok megléte a legfőbb érv amellett, hogy szellemileg egyenrangúak vagyünk minden más nemzettel, még ha értékvinkböl sokat el­ vesztegettünk is az elmúlt év­ tizedekben. "“■Vajlia a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának 2. A magyar múlt “Európa sohasem hálálhatja meg van.'’ (Montesquieu) ct z. V 0,1 zetek hősével szemben. E nemzet hősi példája fölemel és meg­ nemesít minket. A magyar hő­ siesség magas erkölcs megnyi­ latkozása.” (Michelet) “Különös nép a magyar, de nekem nagykőn tetszik. ” (Bismarck) “Én átutaztam az önök hazáján. Tanúja voltam e nagy nemzet hősi erényeinek és annak, hogy a ma­ gyarság sohasem vesztette el ősi karakterét.” (Lamartine, 1848) 'A magyar ember szívében a ha­ zaszeretet uralkodik. Már Proud­ hon megmondta, hogy a magyar költők többre becsülik a hazafiságot a szerelemnél. ” (Laveley) '‘Szeretnék olyan egészséges lenni, mint egy magyar.” (Nietzsche) “A magyarok nem élnek abban a tudatlanságban és tétlenségben, amit itt Angliában a pártszellem és politikai érdek akart velünk elhitetni. ” (Pardol, 1848) E néhány rövid idézet is bi­ zonyíték arra, hogy Európa sorsát a mai napig meghatározó Nyugat elfogulatlan gondolkodóinak sze­ mében a magyar nép számukra megbecsülendő és különleges ÓZ, tót, amelyet azzal tett, hogy a saját testével védelmezte a török és tatár ellen. Mialatt a magyar gátat emelt a barbár betörés elé, nyugaton a művészetek szabadon virulhattak. A tüzvonalon túl a harci zaj dúlt, míg ideát Provence édes dalai hangzót!ak" (Michelet) "N magyar vérét ontotta az emberiségért. Európát Hunyadi János mentette meg a török betöréstől. Ez és önvédelmi harca a legnemesebb nemzetek közé emeli a magyart.” (Doumergue) ‘'Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek. bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási tűre lemnek. ” (Herrig, 1838) Magyarország igen sokszor védte saját fúggetlensége és jóléte árán Nyugat-Európát, míg cserébe igen ritkán kapott hasonló ön­ feláldozást. E történelmi tények bizonyítják a magyar nép kulcs­ fontosságú szerepét Európa sor­ sának alakításában. 3. Trianon, 1920 “Magyarország földarabolása történelmi non sens. A rablást szentesíteni nem lehet. ” (R. Kin­ ley) 7 �I ILVzlOL "Erdély, e sajátosan magyar té­ ridét, mindenkor a magyar sza­ badság védőbástyája, a magyar­ ság Piemontja volt és arra a ro­ mánok jogot nem formálhatnak. " (Guy de Roquencourt) Nem lehet cél e helyütt a trianoni béke igazságosságának elemzése, e három idézet is csak azért került papírra, hogy bizonyítsa, az 1920-as békét még a világ­ háborúban győztes államokban sem tekintette mindenki igazsá­ gosnak. 4. A magyar jövő “A magyar nemzet nem pusztul­ hat el, és ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni. ” (Saint-René Taillandier) “Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között és le-gyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája.” (Backwill) ‘Magyarország nem halt meg és nem halhat meg, mert a nemzetek halhatatlanok... Ez a kiváló nem­ zet ki fog törni sírjából, ahová a zsarnokság fektette. Addig, amíg a függetlenségi szellem, az erény. C1 hősiesség a dicsőség s a szabadságvágy élni fognak. Ma­ gyarország is élni fog. ” (Victor Hugó) Ha más nemzetek gondolkodói ily mértékben hitet tettek Ma­ gyarország mellett, az ösztönzés arra, hogy merjük bátran hinni, van és lesz jövőnk Európában, reménykedve abban, hogy a igazságtalanságok történelmi előbb-utóbb kiegyenlítődnek. 5. Epilógus “Mikor fogjuk leróni adóssá­ gunkat az áldott nemzet iránt. mely Nyugatot megmentet­ te? ’’(Michelet) Szerkesztette és a kísérőszöveget írta; Koltay András 8 r Nyári Pázmány Napok Idén augusztus 13-a és 20-a kozott került megrendezésre immár negyedik alkalommal - a Nyári Pázmány Napok - Kár­ pát- Medencei I^úsági Jogásztalálkozó. A szabadegyetem fő szervezője a Pázmány Pódium volt, melynek kulturális ren­ dezvényei közül első helyen a Pázmány Napok szerepel. A nyári tábor helyszínéül a Szent István Egyetem gödöllői campusa szolgált, amely minden szempontból ideálisnak bizonyult. Az elmúlt évek kellemes élményeire alapozva szép számmal akadtak olyanok, akik másodszorra, harmadszorra látogattak el rendezvényünkre. A gólyák ízelítőt kaphattak az egyetemi életből, a felsőbb évesek pedig a színvonalas előadások és a jó társaság miatt látogattak ide. Az esti bulikon hol élőzene, hol pedig DJ gondoskodott a kitűnő hangulatról. Ezek az esték hamar egy jó hangulatú társaságot alakítottak ki. Akárcsak tavaly, idén is nagy számmal láthattunk vendégül határon túlról érkező diákokat. A főként Erdélyből érkező hallgatók kedvezményes étkeztetésében és elszállásolásában a Rákóczi Szövetség nyújtott segítséget. És most egy kicsit bővebben az előadásokról: Az egyetem oktatói közül dr. Garay Mária vezetett be minket a gyermekek mai helyzetébe a jogszabályok tükrében. Dr. Varga Zoltán előadása a Vádalku címet viselte, melynek keretében egy bíró szemszögéből pillanthattunk be a tár­ gyalóterembe, az elmúlt évek leghíresebb perein keresztül. A Történeti Hivatal elnökhelyettese, Kónyáné dr. Kutrucz Katal­ in a III/3-as akták sorsáról nyitott vitát. Rózsa Flores Eduárdó a nemzetközi bíróságok sajátos helyzetén keresztül igyekezett a felelősségre vonás lehetőségeit mérlegelni. A horvát had­ sereg nyugalmazott alezredese előadásával a tavalyihoz hasonló osztatlan sikert aratott. A hét egyik legnagyobb érdeklődéssel várt előadása keretében Szabad György az 1848-as év politikai felelősségével kapcso­ latban osztotta meg velünk gondolatait. Összességében elmondhatjuk, hogy a rendezvény több szem­ pontból is sikeres volt. Aki ott volt, biztosan szívesen emlék­ szik vissza erre a hétre, aki pedig kihagyta, jövőre bepótolhat­ ja. Idén ugyanis még többen buzdítottak minket a tábor újbóli megrendezésére, amely már szinte hagyománynak számít az egyetem életében. Fahn Gábor a Pázmány Pódium elnöke �ítélet “Ki lesz a jobbik?” Beszélgetés Kovács Dáviddal, a JOBBIK elnökével gondolom, hogy sokan most hallanak először erről a szervezetről. Bemutatnád ne­ künk pár szóval? A JOBBIK (Jobboldali Ifjúsági Közösség) elsődleges célja, hogy a közéleti szerepvállaláshoz fórumot biztosítson azok számára is akik nem rendelkeznek konkrét pártkötőueseKKel. Azt hiszem, hogy a hagyományos politikai szervezetek ebben a közegben nem igazán eredményesek. A fiatalókban még nem alakultak-. nem alakulhattak ki az egyértelmü pártpreferenciák, csupán irány okról, irányzatokról beszélhetünk. Mindemellett a mai magyar parlamenti pártok sem rendelkeznek mind a mai napig egy tradicionális, jól kiszámítható eszmeiséggel. Töbhé-kevéshé hasonló celokat tűzött ki az idén februárban létrejött BEK (Baloldali Egyetemista Kör) is, mégis mi a különbség e két szervezet között? Mi fontosnak tarjuk a nemzeti, keresztény gondolkodású, elsősorban - de nem kizárólag - a felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalok összefogását és azt, hogy számukra egy partoktól független fórumot biztosítsunk, amely ideális intézményi kerete lehet egy ön­ zetlen közösségszolgálat kialakul ásának. működésének. Szeretnénk kinevelni a jövendő évek jobboldali politikusait, akik egyéni érdekeiktől mentesen képesek lesznek tevékenykedni. hazájukért Emellett célunk, hogy a közok- tatásban végre ténylegesen megteremtődjön az esélyegyenlőség valamint elő kívánjuk segíteni a határainkon túl élő magyarság támogatását, Azt hiszem, hogy a BEK a JOBBIK létrejöttére történő válaszlépés, de a megalakulásukon kívül eddigi konkrét eredményeikről még nem hallottam. Mikor alakult a JOBBIK és milyen a szervezeti felépítése? A múlt év novemberében volt az alakuló gyűlésünk, jelenleg közel ötszáz regisztrált taggal rendelkezik a JOBBIK. A közösség alap szervezetek or­ szágos hálózatából épül fel, jelenleg Budapesten öt vidéken pedig nyolc működik be1 ölük. A Pázmány jogi karán is jelen vagyunk, ahol Gulyás Gergely végzi a koordinációs feladatokat. A szervezet napi ügyeit az elnök és egy tizenkét fős elnökség végzi. A legfőbb döntéshozó szerv a havonta Választmány, összehívott amely az alapszervezetek három-három küldöttjéből áll. Működtetünk egy Hírlevelet is, amelyben tagjainkat tájékoztatjuk a szervezet országos és helyi híreiről. Milyen programokat tudtok nyújtani tagjaitoknak illetve cr esetleges érdeklődők számára? Itt Budapesten szeptemberben indult egy négy részes előadás­ sorozat, amelyben a jelenlegi jobboldali parlamenti pártok elnökei tartanak előadást, de szervezés alatt áll egy, a Tiszta Kezek Alapítvány által tartott beszámoló is, aminek azt hiszem a jelenlegi politikai eseményeket figyelembe véve igen nagy az aktualitása. Mindezek mellett nagyon fonfosnák ta.;tjuk, hogy a szervezeti kereteket elsősorban a helyi alapszervezetek töltsék meg tartalommal. Tehát megadjuk és el is várjuk az önáílóságot tőlük. Sajnos egyesek 1 £' nem mindig fo:gadják jó szándékkal törekvéseinket, például múltkor az EETE-n lefüleltünk két filozófia szakos hallgatót, akik igen nagy előszeretettel tépkedték le a plakátjainkat, Milyen társadalmi szervezetekkel, illetve pártokkal tartotok fenn kapcsolatot? Elsősorban azokkal a szervezetékkel működünk együtt. amelyek hasonló elvi alapokon állnak velünk. Gondolok itt a már említett Tiszta Kezek Alapítványra, de kapcsolatban állunk a MAFIKkal, a Rákóczi Szövetséggel és egyes egyházakkal is. A jelenlegi négy jobboldali parlamenti párt között igyekszünk “egyenlő távolságot tartani” - ez a kifejezés ne tévesszen meg senkit és ezt a “pártsemlegességef’ tükrözi a jelenlegi budapesti előadássorozatunk is. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezen pártok ifjúsági szervezeteinek tagjait ne látnánk szívesen körünkben. Köszönöm a beszélgetést. To­ vábbi sikeres munkát kívánunkl Johny 9 �1 Lv51C> L EGYHÁZI OLDALAK PÁPAI KITÜNTETÉS ZIJNSZKY JÁNOSNAK 11. János Pál pápa a világiaknak adható legmagasabb rangú kituntetéssel ismerte el a Pázmány Peter Katolikus Egyetem Jog és Államtudo- mányi Kar volt dékánjának Prof. Dr. Zlinszky Jánosnak azon munkásságát, amelyet a U-l kától i ki magyTOif IVUÖ fel sooktaías ügyéért, ezen belül a Jog és Államtudományi Kar létre- szlovák, magyar es eg)? éh nemzetiségi tanulóifjúság számára. -Újabb letartóztatások Kínábán: II. János Pál pápa október 1.-én százhúsz kínai vértanút avatott szentté a romai Szent Péter bazilikában. A kínai halóságok először csak hivatalosan tiltakoztak a szerintük Kí­ na belügyeibe történő beavatkozás miatt, majd újból az erőszak eszközeihez nyúltak a hozásáért kifejtett. Rómához hű földalatti egyházA Nagy Szent Gergely Rend zal szemben. Letartóztatták csillaggal ékesített parancsno- Thomas Zeng Jinguni püspöki fokozatát Seregély István a köt, aki már 32 évet töltött Magyar Püspöki Kar elnöke, különböző kínai börtönökben, az egyetem nagykancellárja és letartóztattak vele együtt nyújtotta át szeptember 17-en egy 33 éves és egy 70 éves az Egyetemi templomban katolikus papot is. megtartott évnyitó Veni Sancte HÍREK A MAGYAR EGYHÁZ szentmisén. A szentmisén koncelebráltak: ÉLETÉBŐL: Dr.Erdő Péter püspök, a PPKE rektora. Bíró László püspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora, valamint Tarjányi Béla, a Hittudományi Kar dékánja és az egyetemen működő lelkészek. HÍREK A VILÁGEGYHÁZ ÉLETÉBÖL: -A világ püspökeinek találkozóján, amelyet Rómában október 6. és 9. között rendeztek meg II. János Pál pápa a vasárnapi szentmise keretében felajánlotta a világot a Boldogságos Szüzanyának, hasonlóan Szent Istvánhoz, aki Magyarországot ajánlotta egy évez­ rede Szűz Mária oltalmába. -A felvidéki Rózsahegyen katoliku.s egyetemet alapítottak a 10 1280 kilométer gyalog a Szent Koronával: Magyar fiatalok a Szent Korona hiteles másolatával gyalog zarándokoltak Ró- Hírek a PPKE JAK egyházi programjairól, -Minden kedden es csütörtökön 16.00-tól 17.30-ig angol illetve magyar nyelvű beszélgetesekre várja a Kar kápol­ nájában (Szentkirályi u, 28.) az érdeklődő fiatalokat Phillip Crossey atya, akit Dr. Erdő Péter rektor úr kért fel az egyetemisták lelki gondjainak orvoslására. A beszélgetések témái: Isten és a tudomány; Hit és a sport kérdései; A jogi pálya és az idealizmus; Protestánsok és katolikusok Angliában; Reforrnáció és ökumené a világban; Szex, szerelem, házasság; Szentek és példaképek; Bioeti­ ka és környezetvédelem. -A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Katolikus Ifjúsági Mozgalom közös támogatásával helyi hívő közösséget szervezünk a PPKE JÁK hallgatóihói leIkiségipro- mából Esztergomig. Július 19- gramok és kinhszerű össze­ én indultak el a szent városból jövetelek létrehozására. Várés augusztus 15-én értek juk olyan hívó diákok jelentEsztergomba. Rómából II. Já- kezését, akik segítenének egy nos Pál pápa áldásával indul- 'Tázmányos'" vallásos közöstak, Esztergomban Paskai Lász- ség életre hívásáhan, elöadáló bíboros érsek várta őket. Az sok, vitaestek, könnyű és koolasz és a szlovén szakaszon moly zenei programok, haza és naponta átlagosan hatvan kilo- külföldi kirándulások szervemétert tettek meg, hazai földön zéséhen (jelentkezni lehet: Bak harmincat. Zarándoklatukkal László IL évf hallgatónál az ezer évvel ezelőtti koron- illetve dr. Bölcskei János aküldésre emlékeztek ilyen tanársegédnél a Magánjogi Inmódon, amikor is II Szil­ tézethen). veszter pápa Szent Asztrik püspök segítségével küldte el a -Ha lelki problémáid vannak. Szentkoronát. segítségre találsz: a Budapesti �-Ha lelki problémáid vannak, segítségre találsz; a Budapesti Szemle (ökumenikus), Új Embér, Új Kalász, Új Misszió, inét jelenti a tudás minden területén.(Szent Ágoston; Katolikus Egyetemi és Főis- Vértanúink Hitvallóink, Vigília. Zászlónk. Ezen folyóiratok többsége megtalálható és olvasható a PPKE Hittudományi Karának könyvtárában (1053 Bp. Papnövelde u. 7. tel.: 318-0555, 317-4632) és a PPKE JÁK Confess. X.,XXXin.,33.,)' Lelkészségen (cím; 1052 Bp. Pesti Barnabás utca 1.) Pákozdi István egyetemi lelkésznél. -A PPKE kápolnájában a Szentkirályi u. 28. szám alatt minden hétköznap 12.30-kor kólái szentiiiise várja az egyetem hallgatóit és dolgozóit. Amiről egy keresztény egyetemistának tudnia kell: - Ökumenikus Ifjúsági Iroda: könyvtárában is (Szentkirályi u. 28-30.). Részletek II. János Pál Ex Corde Ecclesiae Apostoli Rendelkezéséhől a Katolikus Egyetemekről 1118 Bp. Himfy u. 9. tel.; 3652998. (az Ön programokat szervez, (Fordította: Széchényi Kinga. Lektorálta; Dr. Erdő Péter) pl.; Keresztény Iflúsági Ta­ lálkozó, Petőfi Csarnok 2000. október 21.) - Keresztény Értelmiségiek Szövetsége; 1118 Bp. Élőpatak “A katolikus egyetem, mely az Egyház szívéből született, abba a hagyományfolyamba tartozik, amely visszavezethető az egyetem, mint in- u. 35 tel.;319-2304 (elnök; Osztie Zoltán plébános lelkész). - Magyar Katolikus Újságírók tézmény eredetéhez. Az egyetemet mindenkor az alkotás, az emberiség javáért terjesztett tudás központjának tekintet- Szövetsége; 1118 Bp. Himfy u. 9. tel.: 316-5659. ték. Hivatásánál fogva az Universi­ tas magistrorum et scholarium a kutatásnak, oktatásnak és nevelősnek szenteli magát, ahol a hallgatók a tudás közös szeretetében szabadon érintkeznek tan áraikkal. (IV. Sándor pápának a Párizsi Egyetemhez Magyar mékek: katolikus sajtótér- Communio Nemzetközi Katólikus Folyóirat, Európai Szemmel. Folia Theologica, Görögkatolikus Szemle, Hitélet, Igen, Jel, Kármel, Keresztény Élet, Magyar Cserkész, Magyar Kurír, Marana Tha, Mérleg, Pannonhalmi Szemle, A Szív, Tarisznya, Táborkereszt, Távlatok, Teológia, Teológiai 1255. április 14.-én írt levelének felhasználásával.) A katolikus egyetem az összes egyetemmel osztja a Szent Ágostonnak oly kedves gau- dium de veritate-t, amely az igazság keresésének, felfedezésének és közvetítésének örö- dr. Bölcskei János Fe'hívás a 2000. évi Kari Tudományos Diákköri Konferencia kiírására l. A Kari TDK-ii azon hall­ gatók dolgozatai indulhatnak. amelyeket a tárgy szerint illetékes intézetvezető 2000. november 29-ig ne\ezett, és a dolgozatot ténylegesen eljut­ tatták az intézetek hozzám. 2. A 2001. évi OTDK-t a PPKE-JÁK rendezi, 2001. április végén. Az OTDK-n csak olyan dolgozatok iiidulhatnak, amelyeke! a Kari TDK-n bemutattak, s a Kari TDK zsűrije bemutatásra java­ solt. 3. A dolgozatok formai és tar­ talmi követelményeit a nevező intézeteknek nieg kell tartani (min. 30 oldal, lábjegyzetek, irodalomjegyzék stb). 4. Kérem azokat a hallgatókat, akik úgy vélik, bemutatásra alkalmas dolgozatuk van. szíveskedjenek felvenni a az kapcsolatot illetékes intézetvezetőkkel. 5. A Kari TDK időpontja: 2000. DECEMBER 8. (PENTEK) 10.00 ÓRÁTÓL, a DÍSZTEREMBEN. Budapest, 2000. október 16. Dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tarar 11 �TTitClÔt ’ í’* 1 Leuven - Ecce Europa Avagy egy képzelt napló részletei -2000. szeptember 4.'. Megérkezé­ sünkkor azzal kezdtük, hogy' eltéA'edtünk. mert itt minden utca egy irányú. Az utcák igen szűkek. .Ahol mi lakunk, az a térképen főútnak van feltünteU e, mint Pesten a Teréz krt.: ez ott azt jelenti, hogy olyan egyirány ú utca, ahol van egy leállóés egy biciklisáv is. - Szeptember 5.'. felkeressük a leuve-ni jogi kart: ha már kutató­ munkára jöttünk ki, nem ártana felmérni a könyvtári lehetőségeket. Egyetem 1425 óta van... Az egyetem - és a szállásimk. a Collegium Hungaricum flamand területen van. így^ angolul kell beszélnünk, mert a franciákat (val­ lonokat) itt kevéssé tolerálják. (A flamand nyelv amúgy olyan mintha cg\ részeg hamburgi matróz fran­ ciául tanított volna egy náthás angolt...) - szeptember 8.'. A belgák mentali­ tása. hát, kissé más, mint a mienk. Itt az óriáskeréknél, célbadobósdinál vagy kísértetkastélyban több fel­ nőttet látni, mint gy ereket. Nem, nem szóltam el, magam: nem vol­ tam vidámparkban: onnan tudom, hogy két hétig Leuven főterére vi­ dámpark költözött, (Az egy ik kör­ hinta zenéje amúgy^ többek között a Rákóczi-induló és az “egy' szál harangvirág” volt.) - szeptember 12.'. A Stella-sörgyár (mert a Stella leuveni sör) oldalára hatalmas betűkkel ki van írva: HUNGÁRIA. Először azt hittük, hogy a sörgyárnál van a Collegium Hungaricum: aztán kiderült, hogy az más: A dualista Magyarország állítólag malomiparban Európa-első volt. Belgium is Magy arországtól vásárolt malmokat (ott csak összer­ akták). A sörgyár ezen épülete ak­ kor magy ar “alkatrészekből” épített malom volt, azután - bár átalakítot­ ták és másra használták- a HUN­ GÁRIA nevet adtak neki. - szeptember 15.'. Van itt egy' (Cosmo- szintű) helyi újság, azzal mkkolt elő. hogy a belga szépségki- 12 rálynő fotója van a címlapon. Persze nem ez a szenzáció, hanem az. hogy sorsjegy-stílusú kaparó van a mel­ lénél: ha lekaparod, meglátod, hog> mi van alatta (pár száz példány ki­ vételével fürdőruha). Állítólag eg}^esek százával vették azt a szá­ mot. szeptember 16.: Az utcákat amúgy úgy takarítják. hog\ van egy kézben tartható cső, és az nem porszívó-, hanem porfújóként működik. (Ered­ ményességét magam részéről vi­ tatom.) Szeptember 17.-. Említettem már, hog)’ a flaniand-vallon ellentét igen erős az országban. Ez több minde­ nen meglátszik. Elsőként említhet­ ném a fémpénzt. A papírpénzen megoldják, hog\’ két oldala külön­ böző nyelven legyen, az apró­ pénznél már nem lehet, mert a ki­ rálynak (arcképének) is kell hely... Két fémpénzzel találkoztam: az egyiken “BELGIQUE” van, a má­ sikon “BELGIE”. (Belgiiunot- azt mondják a régebben itt tanuló ma­ gyarok - csak a király és a focicsa­ pat tartja össze). szeptember 18.'. a Bankban a kiírá­ sok is meglepőek: előbb van kiírva minden angolul, mint franciául. Az első nyelv természetesen a flamand. a második viszont az angol. (Az ország ugA'e francia/ílamand kétnyelvű.) Hát ennyit a közös Európáról. szeptember 20.: este néztünk egy' francia nyelvű adót. A tv szoba pincében van. és csak egy kicsi ablak a szellőző, az utcáról úgy térd-boka magasságban. Nos. ahogy néztük a tv-t, nyolc részeg flamand odajön, benéztek az ablakon, és ordibálnak. (Mellettünk volt egy’ bölc­ sész-kocsma). Erre az egyik... bevizelt az ablakon! (Gondoltam is: Ecce Európa!) Ha egy’ országon belül ekkora a szakadás, akkor mit akarunk különböző történelmű országoktól? szeptember 22.'. Érdekes viszont, hogy’ a vezetéshez Belgiumban csak 1967 óta kell jogosítA úny. Az autó­ pályákat - talán ezért is - éjjel állan­ dóan kivilágítják. Mikor megkér­ deztük. hogy nem pazarlás-e, azt a A'álaszt kaptuk, hogy “nem. mert drágább lemie az áramtermelőket éjjelre leállítani.” (Hmmm, ezt nem kívánom kommentálni...) szeplember 28.'. Hazaindulunk. Kinttartózkodásunk nem csak "s/akmai” - tanulmányi - szempontból volt hasznos: a jogi kutatás által hozott új­ donságokon túl sokat tanultam. Meg­ tudtam, hogy nemcsak a Kárpát-me­ dencében kerül elő a kultúrák ütkö­ zése. Megismertem olyan, a hétköz­ napokat megkönnyítő szokásokat, amelyeket itthon is be lehetne vezetni. Ilyen például (1) a postai sorbaállás: a rendszer olyan, hogy több ablaknál ülnek, de csak egy sor van középen és mindenki az éppen megüresedett helyre megy (kicsit mint nálunk a bankokban). Ez szerintem jó, meu g> orsabban megy a sor, és senki sem lehet olyan peches, hogy lassú sorba álljon. (2) Vagy a szemétszelektálás: Háromféle szeme­ tes-zacskó létezik, és külön kell kidob­ ni mindent. Az “általános szemét”, a papír, a komposzt és a veszélyes hul­ ladék. (Bosszantó, hogy a sznlvéta. zsebkendő nem minősül papírnak: a tojáshéj nem minősül komposztnak: a műanyag üveg igen, a műanyag tálca nem minősül veszélyes hulladéknak, síb... van vagy tizemalahány kivétel.) (3) Vagy a kenyérautomata: mint az üdítőautomata, pénzbedobásra kenye­ ret ad ki. A kenyér mindig friss, be­ csomagolva tiszta marad, és cjiefnappali közért híján jó. hogy éjjel is lehet kenyeret \’enni. Belgium szép és gazdag. De nem hinném, hogy a magyar kultúra és a magy ar értelmiség alulmaradna egy esetleges összehasonlításban. Nincs itthon nagy obb - esetleges - ellen­ szenv más népek között, mint ott. ahová nem tartunk, mert már II00 ét é vagyunk. Beilogh .András József �ítélet PÁZMÁI\PÉTER EGYETEMEI - 2. RÉSZ (1777-1949) Nagyszombat városában 1777 augusztus 24-én fejeződött be az oktatás. Az egyetem felszerelései hajón érkeztek meg Budára. Bármennyire tágas volt IS a királyi vár, a Teológiai Kar a Jezsuita Akadémia épü­ letében kapott helyet, a szemi­ nárium pedig a volt Széchenyianum és a kollégium épületeibe költözött, így Budán egybeolvadt a Széchenyianum, a Collegium Rubrorum és a Stephaneanum hallgatóserege, Az első budai tanévnyitó miséjén 1777. november 3-án 196 hallgató vett részt. Az egyetem temploma a királyi várban található, 1769-ben fölszentelt Zsigmond- kápolna lett, ahol a prágai csillagkeresztes lovagok a Szent Job- ta az egyetem második alapítólevelét A királynő uralkodásának negyvenedik évfordulóján Buda királyi várában unnepélyesen megnyílt az egyetem. Sokáig azonban nem élvezhették a szabadságot, mert II. József központosító törek- jenek.Ezt azonban az udvar sem nézhette tétlenül, hiszen így elvesztette volna a befolyását a papneveles felett. Ezért 1802-ben Pesten az esz­ tergomi érsek irányításával újabb szeminárium felállítását rendelte el. Újból költöznie vései érintették a katolikus egyetemet is, azon belül légX? 4. W 1 '4. 'l _ lOniosauunaK ueive a papnevelést. A Habsburg közigazgatás inkább állami egyetemeket képzelt el, semmint egyházit, a király pedig elrendelte a generális szemináriumok megnyitását. 1783-ban Pozsonyt jelölte ki a generális szeminárium felállításának helyszínéül és 1784. május 4-i dátummal Szabó Andrást nevezte ki rektornak. Ám nem sokáig élvez- bot őrizték. Az egyetem, s főként a Hittudományi Kar érthetö módon egyre jobban kötődött Szent István ereklyéjéhez és a mindenkori dékán a Szent Jobbal tartott körmeneten megkülönböztetett helyen, a Szent Jobb mögött vonulhatott egyházi és egyetemi méllóságainak jelképeivel. Ezen évek kiemelkedő alakja Szabó András, aki 1773-tól esztergomi kanonok, 1775-től a Pazmaneum rektora. Részt vett a költözést előkészítő bizottság munkájában, majd 1777. ja­ nuárjától királynői kinevezés alapján a Teológiai Kar igazgatójaként működött 1784-ig. A költözéssel járó építkezések Maria Terézia sürgetésére is csak lassan haladtak, és csak 1780-ra fejeződtek be. Március 15-én az uralkodónö kiad- hette e tisztséget, az udvar beavatkozása az egyetem mindennapi munkáját is elichetetlenítette. Hosszas huzavona és belső harcok után 1786. december 27-én II. József Pesten újabb Teológiai Kart hívott életre, teljesen háttérbe szorítva a pozsonyi kart, tudniillik annak nem lehetett dékánja, és az avatások is csak Pesten történhettek. A csatározások eredményeként megtörtént, hogy a Hittudományi karnak a munkája szünetelt, majd megszűnt, a hallgatók pedig szétszéledtek. Bár 11. József rendeleteit végül visszavonta, a felbomlást nem tudta megakadályozni Ebben az időben a főpapok a tehetségesebb kispapokat Rómába küldték tanulni, hogy inkább a jozefinizmustól mentes szellemben nevelked- kellett az egyetemnek, mégpedig a II József által építtetett Seminarium Generale falai közé. 1805. szeptember 3-án kineveztek kilenc új tanárt is, és november 1-én megkezdődbetett a tanítás. A Mária Terézia által csökkentett tanulmányi időt, 4-ről 5 évre kívánták felemelni és ennek visszaállítását kérték 1812-ben. A pesti korszakot kezdő tanári kar 1813. és 1822. között ki­ cserélődött, és az újak közül nem mindenki állt az elődök képzettségi szintjén. A szigorlati rend 1821-töl a bécsi mintához igazodott, csak a doktori fokozat maradt meg. amelyhez négy szigorlatnak kellett meglennie. Ezt követte a doktori disputa, amelyen a jelöltnek ötven tételt kellett nyilvánosan megvédenie és valamilyen fontosabb témából értekezést benyújtania. Ezekben az évtizedekben a hall­ gatók száma hetven körül mozgott. Az 1848-as forradalom és az azt követő szabadságharc az egyetemen eleinte nem okozott felfordulást egészen 1848. júniusáig, amikor is az egyetemi autonómia megszüntetéséről és a szigorlati rend megváltozásáról szóló rendelet, majd a fegyveres harc kirobbanása a működést 13 �ItClCt BEMUTATKOZIK A RÁKÓCZI SZÖVETSÉG Örömmel jeleníthetjük, hogy 2000. október 26-án megáldkult a Rákóczi Szövetség Pázmányos Hallgatói Öntevé- tudatos felvállalása, a Rákóczi-kultusz az egész Kárpátmedencére kiterjedő ápolása is. Tíz éves tevékenységünk magát a március 15-ének a határon túl éló magyar ifjúsággal közös megünneplése, az ifjúsági vezetők részére szerve- keny Csoportja. A csoport elismeréséül a Fővárosi Bírómimkájáról - mely már az ősz ság 1998-ban a Rákóczi Szöfolyamán elkezdődik - ter- vetséget “kiemelten közhasznú mészetesen folyamatosan be- szervezetnek' nyilvánította, számolunk. Minden új jelent­ ami jelentősen megnövelte a kezőt szeretettel vár Ugrón Szövetség mozgásterét, megGáspár (30/9220239) és könnyítette munkáját, mindez Koltay András (30/2210564). azonban a felelősség megÁ most következő sorokban növekedésével is együtt járt. A bemutatjuk a Szövetséget és Rákóczi Szövetség szerteágaannak célkitűzéseit. A rend­ zó feladatai mellett mindig szerváltás után, a legelső bíró- nagy hangsúlyt fektetett a ha­ ság által is bejegyzett társadal- táron túli - és a magyarországi mi szervezetek között jött létre - fiatalsággal ill. szerveze1989. májusában a Rákóczi leikkel való szoros együttSzövetség, amelynek alapsza- működésre. Nem véletlen tebályában rögzített legfonto- hát, hogy programjaink jelensabb célja a felvidéki és a kár- tős részével az iQúságot, a jövő pátaljai - tágabb értelemben alakításában döntő szerepet pedig az egész kárpát-meden- játszó csoportot célozzuk meg. cei - magyarság kulturális. Ezekkel a programokkal egyoktatási, közművelődési érde­ szerre kívánjuk a magyar keinek védelme, támogatása. fiatalság előmenetelét szolgálA Rákóczi Szövetség tagjainak ni, a kárpát-medencei magyarszellemi és szervező munkájá- ság identitás-és összetartozásval és az anyagi támogatás tudatát erősíteni, és a különeszközeivel segíti a felvidéki böző régiók közötti elsősorban és kárpátaljai magyarságot személyes, baráti kapcsolatokidentitástudatának megerősí­ ra alapozott hatékonyabb tésében. A tíz éves munka so- információáramlást elősegítőrán eljutottunk odáig, hogy ni. A Szövetség tevékenységémostanra a felvidéki, kárpátal- ben kiemelt helyet foglal el az jai országrészek mellett erdé- oktatási és kulturális intézmélyi, vajdasági városokban is nyék támogatása és az ifjúsági megalakultak Rákóczi Baráti jellegű programok, amelyekKörök és így azokon a terűié­ nek a révén elő kívánjuk segíteken is segíteni tudjuk az ott teni a magyarországi és a Maélők magyarságtudatának me- gyarországon kívüli magyar gőrzését. Közvetve ehhez kap- ifjúság összetartozás-tudatácsolódik a Szövetség névadó- nak erősítését. Az i^úsági projának, 11. Rákóczi Ferenc feje- gramok közül mára kárpátdelem szellemi örökségének medencei hírűvé nőtte ki zett szentendrei főiskolás tá­ bor, a történelem tanárok részére Pannonhalmán évenként megrendezett tábor, a nyári anyanyelvi tábor, melyet a szórványban élő kisiskolások számára szervezünk valamint a kárpát medencei méretű Glória Victis Középiskolai Történelmi ’Vetélkedő, mely két éve ré­ sze a hivatalos október 22-i ál­ lami ünnepségsorozatnak is. A Rákóczi Szövetség 1999-ben is számos rendezvénnyel igye­ kezett az Alapító Okiratában és Alapszabályában megfogalmázott céljait megvalósítani. A megvalósult programok közül néhányat felsorolunk, a tel­ jesség igénye nélkül; - Az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordulóján a korábbi hagyományokat követve több mint húsz magyarországi középiskola diákcsoportjainak kiutazását szerveztük meg, és támogattuk, a határon túli magyár iskolákhoz, lehetővé téve számukra, hogy az ottani március 15-i ünnepségeken részt vegyenek és ezzel az iskolák testvér-kapcsolatok közötti kiépítéséi is elősegítsük. Március 27-én, 11. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének napján nagyszabású ifjúsági koszorúzási ünnepséget szerveztünk, amelyre a magyarországi középiskolákon kívül meghívtuk számos határon túli (elsősorban felvidéki) közép­ iskola diákjait is, akik az 18 �ítélet ünnepségre nemcsak a koszo­ főként a kárpát-medencei szór- az ifjúság szervezéssel kapcsorúzásban, hanem a kulturális vány magyarság gyermekeit latban, valamint a határon túli műsorban is részt vállaltak. Az kívánjuk anyanyelvűk ismere- magyarság iránti hatékonyabb ünnepségen közel ötszáz diák tében megerősíteni. fgye lenfelhívás tekintetében. vett részt. Szeptember első hetében im-már Így szó) esett arról, hogy^ a RáMájus 22-én az ónodi ország* tizenegyedik alkalommal az ÉGI kó)czi Szövetség szemben a leggyülés színhelyén, Köröm üdülőjében került sor a határon több hasonló szervezettel va­ községben nemzetközi Rákóc- túli magyar főiskolások müve- lóban dolgozik, nagy’szabású zi találkozót szerveztünk, ahol lődési taborára^?<amelynek kere- akciókat, rendezvényeket szer­ a Rákóczi Szövetség nagy- teben a hazai közélet jeles sze­ vez. Ennél keretében több Pázszámú hazai szervezetei méh mélyiségeit nyertük meg előadódiák megismerhétte lett a határon túli Rákóczi szer- nak. már a Szövetséget. Ezt köve­ vezetek képviselői is részt vet- Október 22-23-án sokéves ha- tően Koltay Andróis, az ítélet tek és nagyszabású kulturális gyományunk folytatásaképpen kari munkatársa, az est szerveprogramot is szerveztünk e az idén is megrendezésre ke- zdje felvetette azt az ötletet, a Kákáczi Szövetséghez találkozó keretében. Jelentős rült a MŰEGYETEM 56 Álaerőfeszítéseket teszünk a ma- pitvánnyal közös Ső-os emlék- kapcsölódni kellene valamigyarországi egyetemeken ta- ünnepségünk és erre az időre lyen formában a. egyetem nuló diákok megnyerésére a ütemeztük a Glória Victiselne- haligatánágának. így rögtön Rákóczi Szövetség ügyének, Előadást szerveztünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol Duray Miklós tisz­ telt meg előadásával, a szom­ szédos országokból érkező és itt tanuló diákok kollégiumában, a Márton Aron Kollégiumban, valamint a Magyar Pázmány Péter Katolikus tn minél több hasonló témával Egyetem dog- és Államtudo- foglalkozó) cikkei. Kemzeti ün- Nyelvi Intézetben. 1999 júniusában Pannonhalmán a tavalyi évhez hasonlóan megrendeztük a kárpát- me­ dencei magyar történelemíanárok konferenciáját, amely ebben az évben a szabadságharc 150. éves évfordulójával mányi karának hallgatót 20őík október 26-an azzal a céllal gyűltek össze a Spartacus étteremben, hogy a Pákoczi Szavetség, mint kiemelten közhasztw társadalmi szerve^ ievékenységével megismerkedhessenek. Ugrón Gáspár a vezésű kárpát medencei törté- felvetődött, hogy előadást nelmi vetélkedőnket is ma- lehetne szervezni Csáki Pál gyarországi és Magyarorszá- szlovák miniszterelnök-helyetgon kívüli középiskolások te.s köziemüködésével a hatá­ számára, ron túli poliiikai helyzetről. valamint, hogy’ az ítélet kari És a legújabb fejlemények: A lapban is meg kellene jelentet- kapcsolatos témákat tárgyalta. Rákóczi Szövetség szervezeti Ugyancsak Pannonhalmán titkára, a kar V éves hallgatóaugusztusban úttörő jelleggel a ja miután kiosztotta a Szávetfelvidéki magyar kispapok és a ségről szódó tájékoztatókat. Magyarországon tanuló más alapszabályi, beszámolón. régiókból származó magyar amelyekből kellően megismerkispapok találkozóját szervez- heti mindenki a Szövetség tűk meg. - Idén is megrendez­ ui unkájóit, beszámolt röviden tük hagyományos esztergomi arról, hog)) a Szövetség milyen anyanyelvi táborunkat, ahol feladatokat tűzött ki maga elé népeink méltóbb megünneplése is felmerült, mint a leendő szervezet egyik feladata. Ezt követően a Jelenlévők egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megalakítják a Rákóczi Pázmányos Hallgatói Öntevékeny Csaportot. Vezetőnek szintén egj'hangiilag megválasztották Koltay Andrást, aki a felkérést eifogadta. A többi már csak raj tünk, és rajtatok múlikl A Róikóczi Szövetség Pázmányos Hallgatói Öntevékeny Csoportja 19 �r ríz éve törölték el a halálbüntetést A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog es Alamtiidományi Kar Magyar Alkotmány és Jogtörténet Tanszéke szeretettel meghív minden érdeklődőt f # a 2000. november 9-én, csűtörtököti 18 órakor megrendezésre kerülő beszélgetésre, melynek temaja a tíz eve eltörölt halálbüntetés kérdéshez kapcsolódó aktuális kérdések » #■ « Vendégeink lesznek: Az Alkotmánybíróság tíz évvel ezelőtti (alapító) tagjai Erdő Péter rektor úr Békés Imre professzor úr Zinner 1 ibor jogtortenesz legfőbb ügyész « .'A ■Mit' »• Budapest, Szentkirályi utca 28-3 Az Egyetem Díszterme Mindenkit szeretettel vánmkl í|t- � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 10. szám 2000. november 8. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. november 8. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (2566+2521kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_10_20001108 Relation A related resource T00025 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_10_20001108 HÖK https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/90d26c5dd25fd27cc7335a2596b56f3f.jpg 771fe5300c85bc0291f312f0294e69f3 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/5a7126f8d4a7c5bbd1d52a8adea7aff2.pdf 12397f0715aa8f65ef50a2f9c21273e3 PDF Text Text PPK i-2.7 IL1 ITELET í A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA I 1 X '■"i % ------------------- \: íí* ' ‘^VlQuU«'* s pI CM f 0 E © o c i r. * r F .■“=‘.1 ,T i I 'í* ¥ I Luí’w '^í, & Wi • Jb" IÍ4 CM A ki oX ^p- K jfi iRg lj r*’ íB Brth*í*^ rl <2i W í, r *h ilX Uh E '© N (D fcfa '.W 1 .M *W g«i! 'T 7/ .í <ri (- ■J í ¥ -«Pf -f *j ,, iwfwl k I E © o wn I t ’*** c ■fWTaiAfe ir iB-in wh. <D •% A Szent Korona ezer éve k t �.-.ípWíAí^jí?; gg 'M 3ör^i öiföL í. i 1=JIX'3S! Tartalom Impresszum ítélet Pázmány Jogászlap Kiadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata I ! I I A SZENTKORONA-ESZME ÉS TÖRTÉ­ NETE 2-5. oldal Felelős kiadó: Mile Attila elnök JELKÉP VAGY HATALOM? BESZÉLGETÉS DR. KUKORELLl ISTVÁN ALKOTMÁNYBÍRÓVAL /( SZENT KORONA­ TÖRVÉNYRŐL Szerkeszti a szerkesztőíízottság: Richolm György főszerkesztő I II 6-7. oldal Koltay András felelős szerkesztő LEVELEK A MAGYAR GOLGOTÁRÓL IV. Munkatársak: 8. oldal Szabó Zoltán •réíí. Szabó Ferenc íiS' ■t 'XzMÍÍmf'"Í’ÉTEi lllCTETEMEI Szabó Péter RESZia94»<9^^gyj 3. ..*ÍS- Jóna Tibor 9. oldal rí: .. AVeízel Tamás iííe- A Kb'K (aBssmlhaSvéhány problémáról ■ : •• ■ Miháltz András . :• 10-14. oldal Christian László Szerkesztőség címe: Pázmány Péter Katolikus Egyetem ; Jog- és Államtudományi Kar 1088. Budapest, Sz^entkirályi utca 28- 30; Tel./fax: 429-7268 e-mail; itelet^jak.ppke.hu .... aSnnnlk: 3 Q P ><,í7.<.-í'óí: ■'üli 'sí: gRlWÖo^ Ft :x: Kemény Gyula Nyotndájá: Törökbálint, Árpád u. 71.- I I I I I Telefon : 23/335-269 1000 példányban ÍSSS í: 25,000- Ft 1/3: 14.000- Ft iSlisi \ i e- : 7' ■íí- o ma Az újságban megjelenő vélemények nem^ "■ feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét Kérünk mindenkit, aki munkánkban írásaival közre óhajt működni, lehetőség szerint lemezen, Word Dokumentumban mentve jutas­ sa el hozzánk anyagait. Aláírás nélküli cikkeket sajnos nem áll módunkban leközölni. 2 fo •xi Üt !■: 1/1: 30.000- Ft 1/2: 18.000- Ft 1/3: 10.000- Ft ÜL Jil �ítélet tekéletes erkölcsnek és minden jóságos életnek gyökere és kútfeje az Istennek igaz ismérete.” (Pázmán^| I Péter) I ík I I I II J --- iii^l SZÉGYEN! A SZENTKORONA-ESZME ÉS TÖRTÉNETE Szégyelljük magunkat! Mindannyiunk közös szégyene az, ami november elsejére virradó hajnalban a Felvonulási téren történt. Nem máshol, mint Szűz Mária országában döntötte le néhány gimnazista fiatal az egykori Reg­ num Marianum templom emlékére állított keresztet. Tragikus és megdöbbentő, hogy mindez a milleniumi évben. Szent István koronázásának ezredik évfordulója felé közeledve megeshetett. Bizonyítja, hogy azon értékek, melyeket ezt a népet és országot naggyá tették, túlélését biztosították, mára szinte nyom nélkül enyésztek el. Senki ne hárítsa el a felelősséget azzal, hogy néhány részeg fiatal magánakciójának nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Nem! Azt mondom, ige­ nis hatalmas, magán a cselekedeten túlmutató jelen­ tősége van. Mint Pázmány Péter mondotta egykor; “Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt”. Ez a gondolat ma érvényesebb, mint korábban bármikor. A mai Magyarország hosszú történelmének egyik legsúlyosabb erkölcsi válságát éli meg, és ebben döntő szerepe van a katolikus hit megrendülésének. A kereszt ledöntése pedig olyan jelkép, mely ezt a folyamatot tökéletesen szimbolizálja. Ebből a vál­ ságból ki kell lábalni, ha azt akarjuk, hogy a XXL században is éljenek magyarok a Kárpát­ medencében. Hogy a helyzet idáig fajult, az az ismert történelmi okokon túl mindannyiunk közös felelőssége. Senki nem bújhat ki alóla. Tartson mindenki önvizsgála­ tot. Amikor ennyire kevesen vagyunk, és kizárólag egymásra számíthatunk, akkor csakis úgy marad­ hatunk fenn, ha mindenki hozzá teszi a maga kis részét a nagy egészhez, és így újra csatlakozhatunk az európai fejlődés élvonalához, ahogy azt tettük már oly sokszor történelmünk során. Talán még idejében érkezett figyelmeztetés volt a Regnum Marianum keresztjének ledöntése. Figyeljünk oda rá és tanuljunk belőle. A Szentkorona tanáról a legutóbbi időkben nem beszéltek, vagy ha igen, akkor elmarasztalták, mint feudális maradványt, aminek nincs igazán értelme. Vannak, akik valami olyan jelképet vagy ideológiát látnak ebben a tanban, amivel vissza lehetne fordí­ tani az idő kerekét és vannak, akik tiszteletre méltó, de nem aktuális hagyománynak tartják. Igazsága, részigazsága mindegyik csoportnak van. A Szentkorona-tan első csírái valószínűleg vissza­ mennek a magyar államalakulás fejedelmi sza­ kaszára. Amikor a Szent István-i államszervezés Magyarországot keresztény királysággá alakította át, két mozzanatot, nevezetesen az uralkodó kijelölt családból való kiválasztását és a szabadok által való elfogadását, valamint a szakrális megerősítést, azaz az egyház általi felkenést együtt tekintették az államfői hatalom átruházásának. Szent István re­ formjának sikere azon is múlott, hogy a nemzetnek, a szabad fegyverviselö magyaroknak a szabadságát és vezetőiknek az ország vezetésében való részvételét megtartotta. Szent István addig “terhes” öröksége Szent László korában válik újra “vonzóvá”. Ö Istvánt szentté emelte, keresztényi ideálját tudatosan építette rá az istváni ideálra. Hogy ekkor vették-e ki a sírból Szent István koronáját, vagy ekkor esetleg később kombinálták-e ezt a koronát a Géza kapta görög koronával, ez más lapra tartozik. A lényeg az, hogy Szent László korára az alig száz éves hagyományok. Szent István negyven éves uralkodásának ha­ gyományai hivatalosan és egyházilag is szent-kirá­ lyi törvényekké, szent-királyi hagyományokká vál­ tak. A Szent Király alatt élvezett szabadságok olyan eszményi állapotot jelentettek, hogy a belháborúk és szabadságelvonások idején, mint ideálhoz nyúlnak újra és újra vissza a XII. században. Hogy mikor válik a korona a maga nemében olyan szimbólummá, amelyhez a királyi méltóság továb­ badása fűződik, kérdéses. Hogy a koronázás az esztergomi érsek privilégiuma, már III. Béla korában bizonyítottan fennállt. Az első eset, amikor a koronához fűzik a kizárólagosság privilégiumát. Károly Róbert esete, akinek idejében már biztosan létezett a Szent Korona jelképessége (természetesen Koltay András 3 I I �ítélet elképzelhető, hogy már jóval lyének a bárók általi kiválasztása léteztek. Ennek érdekes megnyil­ korábban is létezett). A külön­ és a rendek általi elfogadása, vánulása, amikor I. Ulászló böző trónörökös-jelöltek a Szent majd mindennek a koronázási választásakor és koronázásakor a föurak a maguk prezentációs Koronával akarták legitimálni aktus általi szentesítése. hatalmukat, míg ö csak harmadik A XIV.-XV. század feudális anar­ jogával és az ország nemessége a koronázása után, akkor vált elfo­ chiája, a föurak hatalmának túl­ maga elfogadó jogkörével vélte a gadott magyar királlyá, amikor az zott megnövekedése együtt járt a választás érvényét megadni. Azt esztergomi érsek a Szent Koroná­ köznemesség öntudatra ébredésé­ mondták, mi vagyunk a Szent val koronázta meg. vel. Ennek első ismert megnyil­ Korona, mi adjuk az ország Az Árpád-kor végére a korona a vánulása Zala megyében volt, a hatalmát. Tehát ráruházták a maga tárgyi jellegében hordozott XIII. században, később soro­ koronára a jelképes erőt és hatal­ olyan szimbólum-jelleget, ami az zatosan megmutatkozik máshol mat. Ekkor már világosan megfo­ uralkodó uralkodóvá tételéhez is. A kinevezett királyi biztos, a galmazódik az a rendi egység, elengedhetetlen volt, ezen felül főispán mellé a nemesek maguk­ amely a hivatalban lévő főrendek pedig a nemzeti egységet is nak választottak vicecomest, akié és a tőlük szabad és önkor_____ mányzattal rendelkező jelképezte. Ez a nemzeti™ nemesség egységében. egység a királyt jelölő® mégpedig a Szent főurak és a királyt® megszavazó fegyveres! Korona országainak j. főrangúinak és neme­ szabadok egysége volt,B seinek, azaz a magyar. az esztergomi érsek horvát, szlavón és személyében megnyil-^H H dalmát egységben látja vánuló egyházi ha-fc^ 5^: H a Szent Korona erejét. talommal együtt. in H Tulajdonképpen ekkor A Szent Koronának^B H születik meg Szentkoidőközben országai let-^M tek. Szent László meg-BB H rona-tan, amit aztán H nem egészen száz év hívása révén Horvá-^H tország, Kálmán hódítá-^P H múlva Werbőczy Tri>1 H partitumában rögzít, sa révén Dalmácia, a^S " akként, hogy a király váltakozó öröklések és a nemzet együtt révén időközönként a Szent Korona az 1938-as milleniumi évben viselik a hatalmat. Kárpátokon túli északi tartományok, vagy a Balkán felé nyúló déli bánságok. Igazában azonban HorvátSzlavón és Dalmát országok voltak a Szent Korona igazi országai. Amikor a Szent Korona országairól beszélünk, akkor arról a rendi államjogi egységről beszélünk, amely nem hűbéri tar­ tományokra tagozottsággal, ha­ nem az uralkodásban részt vevő rendi egységgel rajzolta meg ezen országok - időnként más tar­ tományokkal is kiegészülő összetartozását. A vegyesházi királyok alatt pedig hangsú­ lyozottá vált az uralkodó szemé- 4 az igazi hatalom lett a megyében, mert ö kapta a rendfenntartási és igazságszolgáltatási hatalmat. míg a király helytartója csak jelképes rangot hordoz a me­ gyében. A királyi udvar meg­ őrizte a főúri igazságszolgáltatási hatalmat, a helyi átment a megyék, a vicecomes és a nemesség kezébe. Ez az oka annak, hogy a korona országaiban a feudális tagozódás nem állandó­ sult, a horvát bán, erdélyi vajda, temesi gróf, stb. méltósága nem lett örökletes, hanem továbbra is, mint egyes hivatali báróságok A magyar szabadok nem az uralkodónak, hanem koronának, a nemzetnek, a nemzet egységének tartoztak hűséggel. A Szent Korona csak átruházta a hatalmat a királyra, így aki a királyt megsérti, nem felségsértő, hanem hazaáruló, aki a korona által a nemzet jelképezett - egységével fordul szembe. A török hódoltság keserű éveiben a Szent Korona országainak egysége megszűnt létezni. A Szentkorona-tan ebben az időben bizonyítékként szolgált arra, hogy mi mások vagyunk, mint az �Oszmán Birodalomba betagozó­ dott más nemzetek, továbbá nem fogunk betagozódni a császárság­ ba sem. A német császár csak azért magyar király, mert megválasztották és megko­ ronázták, majd esküt tett az ország védelmére. Később, a XVIII. században gyakran nyúltak a koronához újabb jogok, vagy kétségessé vált pozíciók megerősítéséért a felek. Mária Terézia megerősíti a Mária országa, a Szent Korona és a Szent Király országa gondolatát, és az uralkodót, mint ezeknek az örökösét állítja be. Mária Terézia nem lehetett német-római császár, az ő királynői hatalmát a magyar korona adta. így ö nem volt alávetettje a császárnak, hanem uralkodó volt saját országában. Mária Terézia a Szent Korona országainak egységét jó pár lépéssel előre­ vitte. Gondolkodott az erdélyi unió megvalósításán, visszaadta a határőrvidék egy részét, a Temesi Bánságot, Fiúmét. A XIX. század első felének kor­ mányzati elve ismét az abszolút monarchia volt. A nemesi szemé­ lyes szabadság, a helyi önkor­ mányzat, a szabad szólás joga vitatott volt. Az ezekért való küzdelmek ugyan a rendi alkot­ mány megvalósítását tűzték ki célul, de mögé gondolták azt is, hogy ezt a szabadságot ki kellene terjeszteni szélesebb népréte­ gekre is. Az 1848-as áprilisi törvények - megvalósítva ezt az elképzelést - kiterjesztették a nemesi szabadságjogokat. A Szentkorona-tan megmaradt az ország alkotmányos alapgondo­ latának a Kiegyezés után is, azért, hogy abból levezethető legyen, a mi uralkodónk csak a magyar nemzettel együtt uralkodhat. Az a szimbólum, ami ezt a tarka, soknemzetiségű világot összefog­ ta, maradt a magyar Szent Korona, de az ország lakosságá­ nak egy része, ahogy nőttek a fe­ szültségek a magyar nép és a nemzetiségek között. egyre kevésbé érezte azt a sajátjának. A monarchia népeinek egy része felrótta Ferenc Józsefnek, hogy a magyarokat privilegizálja, mert ő a magyar korona hordozója. A magyar Szent Korona egysége, a politikai nemzet gondolata rend­ kívül korszerű, ámde túl korai gondolat volt, és saját hibáink is közrej átszottak megvalósítatlanul maradásában. Ezt a koronát végül szétrobban­ totta a feszültség, és mivel mi megmaradtunk a Szent Korona szimbóluma alatti országnak, egy széles szomszédkör nézett gyanakodva minket, amely tudta, hogy ez a nemzeti államforma megfogalmazás nem királyt jelent, hanem azt az igényt, hogy mi ezt az egységet valamikor vissza akarjuk állítani, és nem nyugodtunk bele abba, hogy egy elveit be nem tartó, igazságtalan békével a háború végén, még csak nem is a népek önren­ delkezési jogára utalva, és a ma ugyanezen szomszédok által sok­ szor meghivatkozott történelmi jogokra egyáltalán nem figyelem­ mel, törték szét ezt az egységet, amelyet lehetett volna moder­ nizálni is. A két világháború között a kisantant számára a korona tehát egy állandó revíziós igény megtestesülése volt, ame­ lyet egy percig sem titkoltunk. Aztán amikor ezt az egységet forma szerint létrehozták a szo­ cialista testvériségben, a Szent Korona szimbolikus jellege, mely önállóságot adott volna minden nagyhatalommal szemben, tekin- tettel különösen tradicionális voltára, veszélyes volt és ezért el kellett ítélni. Amikor az Egyesült Államok visszaadta a koronát. arra is gondolhatott, hogy felébreszt itt egy gondolatot, ami akár a szovjet birodalom ellen is hathat, hisz az ezen kis népek bizonyos összefogását jelképezi. Tény, kihangsúlyozták, nem a kormánynak, hanem a nemzetnek adják vissza. A gondolat ezáltal megint foléledt, és érdemes azon gondol­ kozni, ma mit is jelent. Ebben az országban ma nyilvánvalóan annyit kellene, hogy jelentsen, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak, felelős érte, részt kell vegyen benne . A szomszédokra való kihatása e gondolatnak még ma is zavaró. Tapasztaljuk a szomszédos népek érzékenységét a magyar kisebb­ ségekkel szemben. Az, hogy min­ denki járhatna emelt fővel, úgy látszik nehéz elképzelniük. Ma sajnos megoszt a Szent Korona, és nem egyesít. Ha sikerülne a közös hagyományokat kihangsú­ lyozva, a közös érdekeltséget felismerve, egymást segítve valamiféle együttműködést megteremteni itt, a Kárpát­ medencében, akkor tálán a Szent Korona által valaha szimbolizált egység újra létrejöhet. Bőven visszakaptuk már azt a kölcsönt, amit esetleg összegyűjtöttünk a magunk nevére az elmúlt századokban. Lehetne ezen az alapon a tartozások kölcsönös elengedését szorgalmazni. dr Zlinszky János 5 �«ítéleti •IS»: :n :»í»t »lí: ■ »■ »j«« ■'»■■ JELKÉP VAGY HATALOM? II BESZÉLGETÉS DR. KUKORELLI ISTVÁN ALKOTMÁNYBÍRÓVAL A SZENTKORONA-TÖRVÉNYRŐL Dr. Kukorelli István 1976-ban végzett az ELTE ÁJTK-n, 1991-töl az Alkotmányjogi Tanszék vezetője az ELTE-n, 1999-től egyetemi tanár. 1994-2000 az MTA közgyűlési képviselője, 1989-90 az Országos Választási Bizottság titkára, 1994-99 tagja, 1997-99 elnöke. Mintegy 350 alkotmányjogi publikáció szerzője. Az állam- és jogtudományok kandidábjsa (1988), habilitált (1998), Deák Ferenc-díjas (1994). 1999 óta alkotmánybíró. Alkotmánybíróvá választása előtt részt vett a Szent Korona-törvény előkészítésében. I I I I I A Szent Korona országházba történő átvitelével immár deklarál­ tan nem múzeumi tárgy többé. Ezen felül hordoz-e ez az aktus egyéb mon­ danivalót is? A törvény előkészítése során zajlott viták középpontjában ez a kérdés állt, azaz hogy a korona múzeumi tárgy-e vagy sem. Bár kétségtelenül nem játszhat]a azt a szerepet, mint a királyság idején, azért nem szabad múzeumi tárggyá nyilvánítani. hiszen vannak bizonyos közjogi vonatkozásai. Az Parlamentbe való átkerülésével ezek a közjogi vonat­ kozások jelképesen “feléledtek”. Mit jelenthet ma a Korona, milyen közjogi vonatkozásai lehetnek? Az Alkotmány is kimondja, hogy a Magyar Köztársaság címerében szerepel a Szent Korona, ez talán a legfontosabb közjogi vonatkozás. Az Alkotmánybíróság határozatában (26/2000. (VII. 6.) AB határozat) “kettéválasztotta” a Koronát, mint heraldikai ábrázolást és mint tulaj­ doni tárgyat. Az utóbbiról azt mon­ dotta, nincs közjogi jelentősége, míg az előbbiről noha ezt idézik kevesebbszer kimondta, hogy kiemelkedő közjogi jelentősége van. A 2000 évi I. törvény Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról megerősítette, deklarálta a Korona közjogi szerepét. Mit őrzött meg napjainkra a Korona közjogi hatalmából? Nehéz a kérdés megfejtése, hiszen 6 sokan attól tartottak, esetleg a Testülettel kapcsolatos kérdéseket törvény hatására felébred a Szentko- szabályozza. rona-tan. Nem volt könnyű az egyen- A hagyományok továbbélésének súlyozás a különböző felfogások fontosságára való tekintettel is, miért között, hogy a törvény egyrészt nem a Koronára esküdnek fel az méltó módon állítson emléket a ország közjogi méltóságai? koronának, másrészt ne legyen Eddig a pontig sokan eljutottak a történelmietlen. A Szent Koronát és törvény előkészítése során, magam is a Szent-korona-tant csak a múltba el tudtam volna képzelni egy ilyen­ visszahelyezve lehet megfelelően fajta szabályozást. Ez összeférne a értékelni. A képviseleti hatalom- hatályos közjogi rendszerrel. Nem gyakorlási konstrukcióban a koro­ könnyü feladat az alkotmányjogá­ nához kapcsolt hatalom-átruházási szok számára állandóan azt vizsgál­ elmélet - mely a maga korában két­ ni, milyen határig lehet elmenni, ségtelenül korszerű közjogi meg- egész más lenne a helyzet, ha oldás volt - elhelyezhetetlen. Azon- történészként, magánemberként kel­ ban mint közjogi és nemzeti tradíció, lene erről szólni. A Koronára felesnéhány eleme igenis megőrzendő. A küdni a hagyományok továbbélése legfőbb kérdés nyilván az, létezik-e lenne, amiről tudjuk, mennyire és ha igen miben áll a közjogi jog- fontos egy nép fennmaradásában. folytonosság? Ebben a kérdésben A törvény szerint a Szent Korona a nem vagyok elutasító és merev. A magyar állam folytonosságát és rendszerváltásokkal tarkított magyar függetlenségét megtestesítő erektörténelemben mindig is nagy jelen- lyeként él. Am a magyar állam tösége volt a jogfolytonosságnak, területében és népességében mást 1989-ben is előjöttek ezek a jelentett 1920 előtt, és mást ma. A kérdések; mi az, ami megőrzendő a Korona azt a függetlenséget szim­ nemzeti közjogi tradíciókból és mi bolizálja, elsősorban területi és az, ami esetleg idejétmúlt, moder­ népességi szempontból, ami 1920 nizálásra szoml? Vissza kellett talál- előtti kilenc évszázadon keresztül oly ni oda, ahonnan a történelem ben- sokszor jellemezte az országot, vagy nünket eltaszított a második világ­ a mai viszonyokat? Mi az erősebb: a háború után. Tehát nem csak szimbo­ Szent Korona ezeréves hagyománya, likus jelentősége van ezeknek a vagy pedig a kisebb megszakitáhagyományoknak, amelyek közé a sokkal alig nyolcvan éve fennálló Korona is tartozik, hanem létezik állapotok? bizonyos szintű jogfolytonosság. Kétségtelenül voltak olyan elképzepéldául a koronás címer tovább­ lések, melyek szerint a terület és a élésében. Meg kell találni azokat a népesség felől gondolkozva más kapcsolódási pontokat, ahol a nem­ jelentése is lehet a Koronának. Én zeti tradíció és a modernizáció alapvetően a főhatalom fontosságát emelném ki az állami szuverenitás ötvöződhet. A Szent Korona közjogi funkcióját három összetevője közül, hiszen a tehát nem vesztette el, az csupán áta­ területe és népessége már nem ugya­ lakult. Meg lehet-e egyáltalán fogal­ naz az országnak, mint régen, ezért csak a föhatalom az, ami a régi ma­ mazni ezt a funkciót? A Szent Korona története szim- gyar állam összetevőiből modem forbolizálja az állam függetlenségét, mában tovább élhet. Minden egyéb szuverenitását. A Korona erek­ elképzelés ütközne a hatályos Alkotlyeként él a nemzet tudatában. A mánnyal, mely kimondja, hogy védi törvény deklarálja e hagyományok az ország függetlenségét és területi meglétét. Igazából a preambulum az, épségét, ez pedig nyilván a mai ami ezekről a kérdésekről szól, a nor- területre és állapotokra vonatkozik. matív rész főleg a Szent Korona valamint tiszteletben tartja a �103 iiaítRizst, nemzetközi jog normáit. Itt tehát már nincs jogfolytonosság. Mindezt közjo­ gászként mondom, magánemberként mindenkinek lehet más véleménye. Tíz évvel a rendszerváltás után miért vannak még mindig olyan sötétfoltok a magyar történelemben, melyekről nem mindig lehet széles nyilvánosság előtt beszélni, és melyek oly nagy viharokat kavarnak, mint például a Szent Koroná­ val kapcsolatos kérdések Ls? A kérdésre a válasz talán történel­ münkben keresendő, hiszen az állam számos közjogi típusú rendszerváltáson esett át, amely igencsak megnehezíti a jogfoly-^^B^^^I tonossági kérdések meg-y||^^H||ÍI közelünkben a horvát, szlovén, szlovák alkotmányok preambuluma. Sajnos a miénkből ez a megemlékezés kimaradt, pedig véleményem szerint ott lenne a helye. így most a 2000. évi 1. törvény preambuluma látja el ezt a feladatot. Voltak olyan elképzelések, hogy alkot­ mánymódosítással az Alkotmány ré­ szévé kellene ezt tenni, de a konszenzus hiánya miatt mindez elmaradt. A törvény előkészítése soránfigyelembe kellett-e venni a környező országok és Nyugat-Európa reakcióit, vagy volt egy határozott, magyar érdekű álláspont? tekinthető. Külső szempontból azonban már csak a nagyhatalmak tekinthetők teljesen szuverénnek. A többiek külső szuverenitásának mértéke változó. Magyarországot a pénzügyi függések miatt a középső mezőnybe sorolnám. Természetesen ez a függés a törvény­ hozásban is érezteti hatását. Még egyszer mondom, mindez egész mai világunkra j ellemzö. Mit lehet tenni ez ellen? Létezik bizonyos mozgástér. Szuverenitásunkat őrizve kell ebben a mozgástérben a számunkra legideáliIsabb helyzetet, lehetőségeket I megtalálni, lehetőség szerint azt kell kibőviteni. Kérdés, i van-e egyáltalán más lehetőség egy olyan ország számára, mint Magyarország, azaz ki lehet-e tömi I ebből a relatív függetlenség­ oldását. Szerencsésebb^ országokban nincsenek: ilyen szakadékok a köz­ 1^' gondolkodásban. Foko­ zottan érvényes ez XX. századi történelmünkre.| ből? Az én véleményem sze-l \Mí lehet annak az oka, hogy rint is néha túlságosani a világon egyedül nálunk félősek vagyunk, nemi \ alakult ki ilyen Korona-kulmindig tudunk szégyen-l \tusz? lősség nélkül ünnepelnii Nem tudom, van-e hasonló I ereklye, mely ezeréves nemzeti ünnepeinken. Nyíltabban kellene be­ államiságot szimbolizál, szélni múltunkról, hogy] olyan államiságot, amelyre felegyenesedve tudjunk az jellemző, hogy a A Szent Korona visszahozatala Magyarországra1978-ban járni és ünnepelni, megtörténelem során az állam beszélni, mi az, ami hagyományainkból A jogalkotásunk “egyensúlyozónak” gyakran nem volt szuverén, az ország megőrzendő. mondható, hiszen általában nyitottak pedig szabad. Félelmetes és fan­ A rendszerváltás után, a köztársasági vagyunk más országok megoldásaira. tasztikus, hogy a Korona ennyi hányat­ államforma mellett miért került be az Ez a törvény is egy kiegyensúlyozott tatás után a legutóbbi időkig meg tudta állam címerébe a Szent Korona? alkotás ilyen szempontból. Az alkal­ őrizni e képletes hatalmát. Mindig A rendszerváltás idején kulcskérdés mazkodóképességünk véleményem fogódzót jelentett, és a szuverenitás­ volt, hogy minek van nagyobb tradíció­ szerint nagy szerepet játszott abban, mentes korszakokban - melyekből jócs­ ja, úgymond “megtartó ereje” a köz­ hogy megmaradtunk az elmúlt ezer kán akadt történelmünk során - a gondolkodásban, vagy akár a közjogi évben. Ugyanakkor nem jó látni, hogy Korona, más nemzeti jelképekkel gondolkodásban. Magyarország 1946- néha feltett kézzel, elvtelenül alkal­ együtt jelképezte az ország fenn­ ig királyság volt, a Koronának nagyon mazkodunk másokhoz, ahelyett, hogy maradását, létezését. Egyet jelentett a nagy tradíciói voltak, ha csak a XX. kiállnánk a magunk igazáért. magyar államisággal, a legfőbb legi­ századot vizsgáljuk, akkor is. Ezek a Tekinthető-e a magyar törvényhozás timáló tényező volt. Ha a Szent Korona hagyományok győztek 1990-ben és így önállónak, vagy pedig a nemzetközi beszélni tudna, aligha leime nála hitele­ került be a címerbe a Szent Korona. folyamatok oly mértékben befolyá­ sebb krónikása egy nép történelmének, Létezik-e hasonló törvény más ország­ solják, mely csorbítja az ország szu­ örömeinek, bánatainak, tragikumának, ban, mely egy bizonyos ereklyének állít verenitását? megmaradásának. A Korona számom­ emléket? A folyamat, amelyről beszélünk, az ra e megmaradás jelképe is, amely erőt Tudomásom szerint vannak ilyen egész világon zajlik. Az állam belső és hitet ad. törvények. Általában azonban az alkot­ szuverenitása teljesnek mondható, mányok tartalmaznak ehhez hasonló szabad választások vannak, Ma­ mondanivalót, mint például a közvetlen gyarország tehát önálló államnak Koltay András 7 �r ==: Itéleü PG. ai LEVELEK A MAGYAR GOLGOTÁRÓL IV. I íróinak, Nemzetünk nagy politikusainak művészeinek. müveit, életútját, tevékenységét alaposan megismerhetjük a róluk De szakirodalomban. szóló milyenek voltak, mint emberek, hogyan éreztek, mit gondoltak az életük során történt történelmi eseményekről? Új, most induló sorozatunkban eddig ismeretlen oldalukról mutatunk be néhányat forrásokon közülük. olyan keresztül, mely különböző okok­ ból ritkábban szerepelnek a könyvekben. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogyan vélekedtek a manapság oly divatos fogalomról, a globalizációról nemzetünk nagyjai a múlt században. A probléma és a kérdéskör nem új keletű tehát, az összeválogatott idézetek pedig kivétel nélkül hordoznak a ma embere számára is értékes gondolatokat. A globalizációról - a múlt században... “Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után. (...) Minden, ami szer­ feletti sok részre osztatik, önkicsinységében enyészik el. így a szeretet. Hol az ember, ki magát a tőid minden országainak szentelni akarván, forró szerelmet hordozhatna irántok keblében? Leonidas csak egy Spártáért, Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halbatottmeg.” (Kölcsey Ferenc, 1837) “Én kozmopolita nem vagyok; mindazon szépen hangzó beszédek, mikkel néhányan a közöm- 8 bösséget, mellyel hazájok iránt viseltetnek, nagy emberszeretet leplével takargatják, engem meg nem indítanak; (...) mert erősen hiszem. Hogy attól, ki hazája iránt felhevülni nem tud, az emberiség éppen oly keveset remélhet, mint a haza attól, ki családi vonzalmakat nem érez...” (Eötvös József, 1840) “Mi meg vagyunk győződve arról. hogy a hazafiság nincs ellenében a világpolgárságnak, sőt hogy ez csak annak erényéből fejlődik ki. Volt tán már hazafi, ki világpol­ gári tettekkel nem ragyogott; de rossz hazafi világpolgár nem lehetett.” (Hunfalvy Pál, 1839) Ki egy állodalom- és vallás, egy uralkodó nép- és nyelvről beszél az természet ellenit beszél, isten örök akarata ellen szegül és az ő rendét törekszik megzavarni, szegénnyé egyhangúvá tenni az ő változatosnak és sokszerünek teremtett világát. Az ilyen egy célra dolgozik a hódítóval és népeket ki a zsarnokkal. összeigázni és a szellem szabad mozgalmait bilincseivel fékezni akarja.” (Bajza József, 1846) “Nemzetiségünk nem elidegeníthető. Ára nincs, melyen kártéríttethetnék; mert maga az élet, maga a létezés. S valamint az egyén nagy blazírozottság és nyomor mellett is meghalni ritkán haj­ landò, szintúgy tapasztaljuk, hogy a nemzetek “fór ever” élni akar­ nak, sőt virágozni és terjedni is. A világpolgársági közöny, az anyagi érdekek csábja és a míveltség ingerei együtt hatva sem értek el egy nyelv megszüntetésére nézve oly sokszor célt, mint szeretik képzelni azok, kik nem szeretik a történelemkönyveket forgatni.” (Kemény Zsigmond, 1853) Ady Endre - A magyar jakobi­ nus dala (1908) Ujjunk begyéből vér serken ki. Mikor téged tapogatunk. Te álmos, szegény Magyarország, Vájjon vagy-e és mink vagyunk? Vájjon lehet-e jobbra várni? Szemünk és lelkünk fáj bele, Vájjon felébred valahára A szolga-népek Bábele? Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad. Hiszen gyalázatunk, keservünk Már ezer év óta rokon. Mért nem találkozunk süvöltve Az eszme barrikádokon? Dunának, Oltnak egy a hangja. Moraj OS, halk, halotti hang. Árpád hazájában jaj annak. Aki nem úr és nem bitang. Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot. Mi, elnyomottak, összetörtek. Magyarok és nem-magyarok? Meddig lesz még úr a betyárság És pulya had mi, a milliók? Magyarország népe meddig lesz Kalitkás seregély-fiók? Bús koldusok Magyarországa, Ma se hitünk, se kenyerünk. Holnap már minden a mienk lesz. Hogyha akarunk, ha merünk. Szerkesztette: Koltay András �isasi^é'let fi PÁZMÁNY PÉTER EGYETEMEI - 3. RÉSZ (1949-1992) A felekezeti iskolák 1948-as államo­ sítása nem sok kétséget hagyott a magyarországi demokratikus állapo­ tok felől. A Hittudományi Kar egye­ nesen gerenda a hatalom urai szemé­ ben. A teológia mint tudomány nem létezhetett tovább, s ennek kifeje­ zésre kellett jutnia. A Vallás- és Köz­ oktatási Minisztérium Egyetemi Fő­ osztálya 1950. május 24-én vette kézhez Bánk József dékán aláírásá­ val a Teológiai Kar következő évi tan-rendjét, amit az illetékes tiszt­ viselő június 2-án jóváhagyott. Jú­ nius 15-én azonban az aktán már ez állt: a kar kiválása az egyetemből na­ pirenden van. A tanterv jóváhagyása nem indokolt. A teológia tudomá­ nyának az egyetemekrőli kizárása eldöntött tény lett. Az Elnöki Tanács 23/1950. számú rendelete a teológiai karok leválasztásáról és az illetékes egyházaknak történő átadásukról intézkedett. Ebben az időben kerül­ tek eloszlatásra a szerzetesrendek is, ezért az egyetem körüli huzavona nem kapott akkora visszhangot. A Kar átköltöztetése is felmerült, új néven, mint Budapesti Pázmány Pé­ ter Hittudományi Kar. Ez sem segí­ tett, augusztus 23 án a minisztérium az összes professzort felmentette, és így az alapító fakultás megszűnt. Augusztus 30-án az Egyházra kényszerített egyezség alapján a leválasz­ tott kar Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémia néven újra szerveződött, és szeptember 20-án az egyetemi templomban felhangzott az évnyitó Veni Sancte éneke. A taní­ tás csak a professzorok áldozatos munkájának köszönhetően volt folyamatos, ugyanis az illetékes álla­ mi hatóság, a hírhedt ÁEH / Állami Egyházügyi Hivatal/ megszervezé­ sének első pillanatától fogva figyelte az Akadémia működését, és az egye­ temi autonómiát figyelmen kívül hagyva minden alkalommal beavatko­ zott az egyetem ügyeibe. Odáig merészkedtek,hogy a világhírű Takács József dogmatikai professzort egyszerűen elbocsátották. 1950. Ebben az évben változik a név is. Majd 300 év után Pázmány Péter püspök neve irritálja a hatalom képviselőit,ellenséget látnak benne. Elnevezik Eötvös Lórándról, a méltán híres tudósról. Legalább annyi jóizlés még szorult beléjük, hogy nem valamelyik kétes hírű kalandorukról nevezték el az egyetemet. De a szellemi örökséget nem lehet egy egyszerű tollvonással eltörölni, a hit utolsó csíráját elfolytani. Hiába adták az intézménynek egy világi tiirlAc lUUUü ivét, mondván így elszakíthatják az egyháztól, a hagy­ ományokat nem tudták elpusztítani, akkor, sem pedig évtizedek múlva. Mert soha nem a név a fontos, hanem a cselekedet, hívhatnak bárhogy, úgy ítélnek meg ahogy cselekszel. 1956 őszi napjai a szabadság érzését hozták el egy egész nemzet számára, többek között az egyházak­ nak is úgy tűnt, vége a zsarnokság­ nak. Mindszenty Józsefet november elsején köszöntötte az egyetem vezetősége is visszatérése alkal­ mából. Mindszenty megbízta a kispapokat, vigyázzanak az AEH épületében levő irattárra, ahol az egyházellenes ténykedések hivatalos bizonyítékait tartották. Részt vettek továbbá a sebesültek gondozásában, a menekülők biztonságba helye­ zésében. A forradalom leverése után számosán ezért súlyos börtönbün­ tetést kaptak. A kar vezetői az egyetem további működését szem előtt tartva kénytelenek voltak bizonyos kompromisszumokra. Az ellenszegülő k’spapora a hatalom nyomása nehezedett, töbségüket kizáratták a szemináriumból. A hat­ vanas évekre viszonylag helyreállt a rend, de az ÁEH továbbra is szem­ mel tartotta az intézményt, egy perc nyugtot sem hagyva az oktatóknak és a hallgatóknak. A II. Vatikáni Zsinat 71962-1965/ eredményei azonban enyhítették a kapott sebeket. Megszűnt a nemzetközi elszigetelt­ ség és felvehették a kapcsolatot külföldi egyetemekkel is, többek között a bécsi egyetem teológiai karával kezdődött tudományos kutatómunka. A kitartó, küzdelmes munka meghozta a gyümölesét, az egyetem megérhette az elnyomó rendszer bukását, és látta, hogy van létjogosultsága az egyházi felsőoktatásnak.A hetvenes évek változásai automatikusan az egyház életében is fordulatot jelentettek.A hatalom is jobbnak látta, ha enged. 1989-ben Paskai László bíboros bejelentette a Szentatya látogatását. Ez újabb len­ dületet adott a hazai egyházi élet és kultúra felvirágozásának. Felmerül­ hetett az a kérdés is, hogy visszatér­ het-e a Pázmány érsek által alapított egyetem az egyházi felsőoktatás élé­ re? A magyar állam 1990-ben elis­ merte a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia egyetem-jellegét a többi egyházak hasonjellegű intézmé­ nyeivel párhuzamosan. Ez év őszétől felgyorsultak a tárgyalások az Akadémia termeiben. hivatalos Az 1990. évi IV. törvény garantálta az egyház részéről végzett közszol­ gálati tevékenység állami finanszíro­ zását. Az oktatás helyének kiválasz­ tása, a tárgyalások folytatása, az egyeztetések egészen 1991-ig tartot­ tak. Ekkor a Magyar Katolikus Püs­ pöki Kar elérkezettnek látta az időt a hivatalos kérelem megindítására. A Szentszék pozitív válasza után a MKPK az Apostoli Szentszék előze­ tes engedélyével megalapította a korábban is létező Hittudományi Kar kibővítésével a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet. Ezek után a Magyar Köztársaság Kormánya az 1032/1993. számú kormányhatáro­ zattal ismerte el a Bölcsészettudo­ mányi Kart.A hivatalos egyházi elis­ merésre 1999-ig kellett várni. A szentszéki alapítólevél kiadása azt jelenti, hogy a Szentszék sajátjának tekinti az intézményt, a szabályzatát jóváhagyta.A Bölcsészettudományi Kar 1992 tavaszán fölvételiztette a hallgató sereget, akik először a Méne­ si úton kezdték meg a tanulást, majd hatalmas munkákat követően az egyenlőre csak félg kész piliscsabai Campusba költözhettek. - a befejező rész következik Szabózé 9 �A Karon tapasztalható néhány problémáról Adatvédelmi jogsértések A Tanulmányi Osztály az adatvédelmi törvény [1992. évi LXIIL törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekü adatok nyilvánosságáról (a továbbiakban: Avtv.)] értei- mében vett adatfeldolgozó [Avtv. 2. § 1. b); vö. Kari SZMSZ 29. § (1) bek.]. Az adatokat (személyes adatokat) elsősorban a beiratkozás alkalmával szerzi meg. Általános gyakorlat a Karon, hogy ha valakinek szüksége ván egy telefonszámra, akkor bemegy a Tanulmányi Ősztályra, esetleg leadva valami mesét, és minden további nélkül megkapja azt (a telefonszám személyes adat, Avtv. 2. § 1.). Természetesen ésszerű, hogy bizonyos esetben kiadják pl. a telefonszámot, erre azon- bán a törvény csak az érintett hozzájárulása esetén ad lehetőséget (Avtv. 3. § (3) bek.). Mi lehet a megoldás az ilyen esetekre? Az, ami más egyetemeken már bevált: a beiratkozáskor a beiratkozási adatlapon vagy egy külön lapon meg kell jelölni, hogy 1. Adatokát kiadhatnak-e tanároknak (igen/nem) 2. Adatokat kiadhatnak-e hallgatóknak (igen/nem) 3. Megjegyzések (kőnkrét adatok kiadhatósága, kőnkrét személyek, akiknek igen vagy akiknek nem). Ha az illető ezt nem tölti ki akkor természetesen nem adhatók ki az adatok (Avtv. 3. § (3) bek. második mondat: ‘'"Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy 10 az érintett a hozzájárulását schutzgesetz (BGBl 1978/565)]. )• A következő probiéma-csoprobléma-cso- helvetneto Felvethető problémaként, magot a jegyek vagy pontok hogy a Tanulmányi és vizskifüggesztése jelenti. Ezek gaszabályzat (a továbbiakban: ugyanis személyes adatnak mi- Tvsz.) 16. § (2) bek. szerint a nősülnek, azaz senkinek sem- szóbeli vizsgák nyilvánosak. mi köze hozzá, hacsak az érin- így ezáltal sérülhet a szeme­ ^^^t nem adja hozzájárulását lyes adatok védelme, [ugya(pl. a dolgozat alján: Ered- néz: Felvételi szabályzat 14. § kifüggeszthető: (3) bek.] A szóbeli vizsga ményem igen/nem). Az eredmények azonban a látszat ellenére telkifüggesztése esetén tehát né- jesen más, mint az írásbeli melyeknek majd ott szerepel a vizsga. Míg az előbbi esetben pontszám/jegy, másoknak az, az adat (jegy) műfajilag a nyil­ hogy nem nyilvános, megint vánosan keletkezik, addig az másoknak, hogy nem írt stb. utóbbi esetben egy meglévő Ez esetben arra is figyelni kell, adatot hoznak nyilvánosság­ hogy amennyiben a hallgató ra. Az adat ezekben az eseteknem adta hozzájárulását a nyil- ben a nyilvánosság (lehetvánosságra hozatalhoz, azért séges) jelenléte által keletkeneki még joga van megtudni zik, ha azt (megfelelő ok néleredményét, tehát pl. a titkárnő kül) kizárnák, adat sem kelet^^t köteles vele kérésére kezne (érvénytelen vizsga), közölni. ezért védeni sem lehetne mit. Hasonlóan jogellenes, hogy Azáltal pedig, hogy nyilváórán felolvassák a dolgozatok nosak a szóbeli vizsgák, már jegyeit. Ez esetben vagy az nem lehet a nyilvánosságra hoelőző megoldást kell válasz- zataltól védeni annak eredmétani (dolgozaton jelölni a nyil- nyét. A nyilvános vizsgák (és a hozhatóságot), végén az együttes eredményvánosságra ^agy a felolvasás alkalmával hirdetés) tehát nem sértik az minden egyes hallgatótól meg adatvédelmi törvényt. kell kérdezni, hogy felolvas- A legsúlyosabb probléma ható-e az eredménye, esetleg azonban az évfolyamrangsor egyenként kihívni a katedrá- kifüggesztése: az ugyanis nem hoz és a “fülébe súgni” ered- “csak” egyszerű törvénysértő ményét. Ausztriában például, gyakorlat, hanem a Tvsz. 11. § ^hol volt szerencsém egy évet (5) bek. azt kötelezővé teszi. A tanulni. pont adatvédelmi Tanulmányi és vizsgaszaokokból nem olvassák fel az bályzat ezen a ponton tehát órán a zárthelyik eredményét törvénysértő. A megoldás az (oh a “fülbesúgós” módszert lenne, hogy csak a “küszöbátalkalmazzák) [az adatvédelmi lag”-ot tennék ki, és aki ez szabályozás hasonló, Id. külö- alatt van, azzal közölnék, hogy nősen §§ 1, 3, 7 és 18 Daten- fizetnie kell. Nem tartozik �’4feí^^a;«StíiíiSs!íK,'4í: EíKisK í- :í ii" üm ugyanis senki másra, csak az érintettre, hogy hányadik a rangsorban, kell-e fizetnie, és milyen átlaga volt (személyes adatok). A Felvételi szabályzat 12. § (1) bekezdése előírja az írásbeli felvételi eredmények kifüggesztését. Ez csak azért nem törvénysértő, mert azt egy másik törvény írja elő (a Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény [a továbbiakban: Ftv.] 83. § (7) bek.), márpedig az Avtv. 3. § (3) bek. más törvény által is korlátozhatónak ismeri el az adatvédelemhez való jogot (más tekintetben a Ftv. tartalmaz egyébként nem olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé tennék az Avtv. fent említett megsértéseit). Az, hogy eddig senki sem fórdult az adatvédelmi biztoshoz (Avtv. 24.-27. §) vagy a bírósághoz (pl. nem vagyoni kártérítés, Avtv. 18. §), csak a Kar szerencséjének köszönhető. Lehet persze azt is mondani, hogy felesleges a törvényt betartani. A törvény meghozása lehet, hogy felesleges volt (szerintem nem), de a törvény betartását feleslegesnek mondani meglehetősen sajátságos (cinikus) lenne egy jogi karon, ^*(}ogi) egyetem^^ minimum-feladatai napjainkban és az ezzel kapcsolatos hiúnyosságok Míg korábban az egyetem elsősorban arról szólt, hogy a professzorok viszonylag 1. kevés hallgatónak (elitoktatás) 2. előadásokon adták át az ismereteket, addig manapság az egyetemen 1. tömegoktatás folyik, és az ismereteket nem elsősorban előadásokon, hanem 2. írott tananyagból szerzik a hallgatók. A fejlődés ilyen leírása természetesen sematizált, de azért a lényeget mégis megragadja. Nyilván technikai okai is vannak, hogy az előadások jelentősége csökken: viszonylag rövid idő alatt ki lehet adni egy jegyzetet, sőt a számítógépes rendszerekre pillanatok alatt fel lehet tenni a tananyagot. Az előadások természetesen továbbra sem fölöslegesek: egyrészt segítenek az anyag átlátásában, másrészt szimbolikus jelentőségűek (egy előadások nélküli egyetem tabunak számítana). Azt azonban már nem állíthatjuk, hogy egy “egyszerű (jogi) alapképzéshez” nélkülözhetetlenek: ezt bizonyítja az egyébként rendkívül előremutató módon beindított számtáv-oktatás. Természetesen, ha az egyetem feladatát leszűkítenénk az “egyszerű jogi alapképzésre”, azaz nem tekintenénk a tudományos munkát központi kérdésnek, akkor hibát követnénk el. Nézzük, mik tehát az egyetem minimum-feladatai: az egyszerű jogi alapképzéshez a tananyagot és vizsgalehetőséget kell biztosítani; a tudományos munkához szemináriumokra és könyvtárra van szükség; ötödikként pedig megemlíthetö az előadás. Nyilván meg lehetne említeni még a konferenciák szervezését, hallgatói sportolási lehe­ tőséget stb., ezek azonban véleményem szerint már nem tartoznak ahhoz a “maghoz”, amit az egyetemnek feltétlenül biztosítania kell. Nézzük egyenként a feladatokát: A tananyaggal nincsenek különösebb problémák, mert egyrészt a Kar jelentetett meg számos tankönyvet és jegy­ zetet (ill. használja más jogi karok kiadványait), másrészt pedig a hallgatók maguk készítették el írott formában azt (előadások legépelése). A szemináriumokkal is nagyjából minden rendben van: a legtöbb tanszék viszonylag jó kurzuskínálatot nyújt, s ez a PhD.-képzés beindulásával remélhetőleg tovább fog javulni. A többi feladatról azonban ki­ csit részletesebben írnék. A könyvtár Amivel valóban komoly probléma van, az a könyvtár - pontosabban annak hiánya. Nyilván a Kar nem állhatott fel rögtön egy kész könyvtárral. de az építkezések lezárulásával a legtöbb anyagi forrást feltétlenül erre kellene fordítani. A főleg ajándékokból származó, erősen antikvár jellegű és szűkös állomány nem ad lehetőséget tudományos munkára. Nem csupán magyar, 11 nsnasEBcaHn �I ítélet .rtíí 'ííi«ííííf: I hanem német, osztrák és más külföldi jogi 1. folyóiratokra is szükség lenne; méghozzá nem csupán mostantól fogva kellene megrendelni, hanem (lehetőleg a lapalapításig) visszamenőleg is be kellene szerezni a folyóiratpéldányokát. Ugyancsak égetően szűkséges lenne legalább a külföldi egyetemi 2. tankönyvek beszerzése (azt, hogy nincsenek friss megjelenésű külföldi monográfiáink, már nem is említem). A beszerzések során érdemes lenne a Pázmány Péter Tudómányegyetemen (sic!) a két háború közt bevált módszert felújítani, nevezetesen azt, hogy a professzorok (és nem a könyvtárosok vagy csupán egy professzor) állítanák össze a beszerzendő könyvek és folyóiratok listáját [esetleg tanszékénként megadott anyagi keret alapján]. Ha a Kar nem akar diplomagyárrá süllyedni, akkor mindenképpen a könyvtár fejlesztése az elsőrendű feladat az elkövetkező években. A könyvtár anyagi hátterének hiánya mellett azonban szervezési problémák is vannak: Az intézeti (tanszéki) könyvtárak. Ezek olyan intézményék, ahova egyszerű hallgató nem juthat be (esetleg nem is tud róla, hogy milyen jó kiadványok vannak ott; esetleg az amúgy is rövid félfogadási időben a titkárnő nem hajlandó beengedni őket, mert más dőlga lenne), nem lehet böngészni; gyakran még a demonstrá12 toroknak is nehézséget jelent az intézeti könyvtár használata. Az intézeti könyvtárnak nincs nyitvatartási ideje, ezért az embernek be kell könyörögnie magát, hogy ott olvashassón (így olvasni persze meglehetösen kellemetlen dolog, mert érzi az ember, hogy gondót jelent titkárnőknek, és azok szívességet tettek neki); kölcsönözni természetesen nem nagyon lehet. Az intézeti könyvtár tehát egy csökkent használati értékű könyvtár; a meglévő állományhoz sokkal többen jutnának hozzá, ha az a “központi kari” könyvtárban lenne: ezért ésszerű lenne a könnyebb hozzáférhetőség érdekében az intézeti könyvtárak jelen formában való megszüntetése, és az intézetekben (tanszékeken) csupán másodpéldányok meghagyásénak - vagy legalább a központi kari könyvtár nyitvatartási idejével megegyező (és nem csupán napi egy-két órás) nyitvatartás előírása. [Harmadik lehetőségként megemlítem, bár csupán részleges megöldást jelentene, ha a kívánt könyveket az intézeti könyvtárákból a központi kari könyvtárba legalább helyben olvasásra át lehetne kérni, amenynyiben azt igényli valaki; je­ lenleg azonban még ennek sincs gyakorlata]. A központi kari könyvtárral is problémák vannak: 2.1 nem lenne egy különleges követelmény, hogy a német, az osztrák és a svájci könyveket válasszák el egymástól (ma- gyárul ne nyelv, hanem jogrend szerint csoportosítsanak), s ugyancsak hasznos lenne, ha 2.2 a hallgatók számítógépen kereshetnének a könyvtár állományában, méghozzá az Interneten keresztül is. Az előadások Mint említettem: véleményem szerint az előadás ma már nem nélkülözhetetlen az egyszerű jogi alapképzéshez, hisz olyan könnyű írott tananyagot adni a hallgatók kezébe (Id. számtáv), de továbbra is az egyetem szimbóluma. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdésre térnék ki: a katalógusra. Érmek tartása a Tvsz. 7. § (1) bek. szerint ez ma jogos: ezt a lehetőséget azonban meg kellene szüntetni az előadások tekintetében, mert egy egyetemhez méltatlan az (egyéb­ ként nyilvános) előadásokon a névsorolvasás. Javaslatom ellen szólhat az a paternalista érv, hogy “ez a hallgatók érdekében” történik. Ez azonban nem helytálló, hiszen az egyetemi hallgatót felnőtt embernek kell tekinteni (hisz az is), aki maga dönt a saját érdekéről. A vizsgák Komoly problémák vannak a vizsgáztatási rendszerrel kapcsolatban is. Nézzük, mire gondolok konkrétan. Vizsgák a szorgalmi időszak- �Wíífe =:73 i». ?f' 'Íiíí^'^fei.í, Ezzel kapcsolatban csupán arra térnék ki, hogy szerencsés volna, ha a hallgatóknak lehetőségük volna elmaradt (halasztott, görgetett) vizsgáik­ nak a szorgalmi időszakban történő pótlására. Erre sajnos ma nem minden intézet ad le­ hetőséget. Különösen furcsa, hogy van olyan intézetvezető, aki kifejezetten megtiltja ilyen vizsganapok meghirdetését, mégha akadna is vizsgáztató, aki időt szakítana erre. Szerencsés volna továbbá, ha ezeket a vizsgaidőpontokat nem csupán a vizsganap előtt néhány nappal hirdetnék meg, hanem jóval (mondjuk két hét­ tel) előre - így megkönnyítve jelentősen a hallgatók életét. Ezek persze jelenleg csupán kegyes óhajok, de kívánatos volna a Tvsz.-t ennek megfele­ lően módosítani. t l .1 I I Naphosszat várni I I i I I tíi Az első probléma, hogy a hall­ gatóknak gyakran tíz (!) órát is várniuk kell a vizsga előtt, míg bejuthatnak. Bár a Tvsz. 15. § (3) bek. kimondja, hogy “töre­ kedni kell arra, hogy a vára­ kozási idő ne legyen túl hosszú”, azaz a vizsgaidőpon­ tot “órára vagy de-du megosz­ tásban” kell megadni, ezzel sok tanszék nem foglalkozik. Mellesleg a délelött/délután megosztás sem segít sokat a helyzeten, hisz ha valaki délután kettőkor megjelenik és csak este kilenckor (nem ritka!) jut be, akkor nem nyer­ tünk túl sokat. A hosszú vára­ :hss-í kozás nem egyszerűen kényeimi okokból vetendő el, hanem azért is, mert jelentős mértékben negatívan befolyásolhatja a hallgató teljesítményét. Az óra szerinti beosztást pl. előző vizsganap reggel tízig kellene kifüggeszteni, hogy másnap az illetőnek csak vizsgája idő­ pontjára kelljen bejönnie. Á2 egyik ok, amiért a tanszékék nem határozzák meg órára pontosan a vizsgaidőpontot, az az, hogy sok hallgató nem jelenik meg a vizsgákon. Ezért azonban nem azokat kellene büntetni, akik megjelentek. Hogyan lehetne büntetni a meg nem jelent hallgatókat? Pl. abban a vizsgaidőszakban nem vizsgázhatnak abból a tárgyból (ez igen könnyen megtehető, csak vizsgaidőszakonként és tantárgyanként egy listát kell készíteni a meg nem jelent hallgatókról). Amennyiben ennek nem lenne elegendő az elrettentő hatása, természetesen elképzelhető más szankció bevezetése is. Mit javaslok tehát: 1. a vizsgaidőpontot órára pontosan kelljen meghatározni és 2. ennek megvalósíthatósága érdekében a meg nem jelenést büntetni kell. Ennek érteimében volna szükséges a Tvsz. módosítása is. Ezzel kapcsolatban kell kitérjek arra, hogy a Kar két intézete saját hatáskörben gondolta megoldani a meg nem jelenés büntetését, s ennek megfelelően “saját” kis vizsgaszabályzatot adtak ki, amelyet az intézet hirdetőtábláján ki is függesztettek. Az alkalmazott büntetés teljesen egyezik az ál­ talam javasolttal, a baj csupán az, hogy a Ftv. 51., 53. és 60. § értelmében vizsgaszabályzatot csak a Kari Tanács adhat ki, s ezt a jogát a Ftv. 53. § (4) bek. szerint nem is ruházhatja át más szervre (mellesleg ezen jogosultságot még csak meg sem kísérelte átruházni a Kari Tanács az illető intézetekre), Az illető intézetek ezt bizonyára a Tvsz. 15. § (1) bek.-re hivatkozva gondolják jogosnak (“A vizsgaidőszakban leteendő vizsgákra az időpont kitűzése (jelentkezés) a vizsgáztató által [...] meghatározott rendben és módon történik”}. E rendelkezésnek a törvény értelmében azonban csak az az értelem adható, hogy a vizsgáztató csupán a jelentkezés technikai részleteit (mikortól, kinél lehet jelent­ kezni) határozhatja meg, de semmiképpen sem olyan lényeges tartalmi kérdéseket, hogy mondjuk a vizsgáról megfelelő ok nélkül távol maradt hallgató az adott vizsgaidőszakban már nem jelentkezhét vizsgára. Ilyen kérdésekben ugyanis csak a Kari Tanács határozhat (a Tvsz. módosításával). A Tvsz. idézett sza­ kasza egyébként pedig nem az intézetekről (ill. intézetvezetökről) szól, hanem a vizsgáztatókról, tehát intézeti vizsgaszabályzat kiadására az már csak ezért sem jogosíthatna [mellesleg szerencsésebb volna a tantárgyjegyző meg13 �FELHÍVÁS Mint a Kari Lap Felelős kiadója, a HÓK november 9.-1 Elnökségi ülés döntése értelmében az alábbi pályázatot hirdetem ki az ítélet Főszerkesztői posztjára: A pályázatnak tartalmaznia kell: - önéletrajz - elképzelések - terjedelem (oldalszám) - megjelenés gyakorisága - javasolt munkatársak - költségek (számonként, egy évre vetítve) - referencia Leadási határidő: zárt borítékban 2000 november 27-én, a HŐK Irodában Pályázat elbírálása: HŐK Közgyűlés 2000 november 30. í í Mile Attila elnök � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2000 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource III. évfolyam 11. szám 2000. november 27. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2000. november 27. Date Created Date of creation of the resource. 2000. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1587+18kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_III_11_20001127 Relation A related resource T00026 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_III_11_20001127 HÖK