<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<itemContainer xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://pazmanytar.ppke.hu/items/browse?output=omeka-xml&amp;page=26&amp;sort_field=added" accessDate="2026-05-01T01:05:40+00:00">
  <miscellaneousContainer>
    <pagination>
      <pageNumber>26</pageNumber>
      <perPage>10</perPage>
      <totalResults>284</totalResults>
    </pagination>
  </miscellaneousContainer>
  <item itemId="278" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="530">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/26c7a1117f2e162ca1da6f7df66c1012.jpg</src>
        <authentication>02c4302a7f5d1a20f4dc335da165840f</authentication>
      </file>
      <file fileId="531">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/eec5e451f81f2dfa238e741c2254f651.jpg</src>
        <authentication>5180c253dfb43d6cc9b91532e88a8a4f</authentication>
      </file>
      <file fileId="532">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/48bd81fcae34cfdf5913296ab52de10d.jpg</src>
        <authentication>b4bfb79a38d9bad25a8220486ed0af5e</authentication>
      </file>
      <file fileId="533">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/ca1278452257570348d0445fa0e7e71b.jpg</src>
        <authentication>02f273d6dd9cab84cfffb0d858f1d3dd</authentication>
      </file>
      <file fileId="534">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/251d7d4f40445671eb5491b59e8cf40d.jpg</src>
        <authentication>0a5118da7bdc351c712653b69df77fe7</authentication>
      </file>
      <file fileId="535">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/f81c8b9d4b5241b5277e448e7ccdd9ef.jpg</src>
        <authentication>f09b974f7284d20fe792921e23c32ca6</authentication>
      </file>
      <file fileId="536">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/e782595e5dd966fb33f784bc818d4aab.jpg</src>
        <authentication>dc083c136c9e5cbc2484c976f7ed8f84</authentication>
      </file>
      <file fileId="537">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/70a30fadc98f725ad9a1195c7cd838f1.jpg</src>
        <authentication>5df4b991a79cc2ffe38806691a99428a</authentication>
      </file>
      <file fileId="538">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/10c9f77b58cf7f49b91dc354cb98291e.jpg</src>
        <authentication>8e7642fcf33fff273a6784291aec360e</authentication>
      </file>
      <file fileId="539">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/2f8a1f816b6cc951fe8133527ba06e2d.jpg</src>
        <authentication>a1d495a5767b60b6ee3fd878819444f5</authentication>
      </file>
      <file fileId="540">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/7770dc0c71ff62c056c702c162d86d4c.jpg</src>
        <authentication>1fd466cea77b7865091959012f2b777f</authentication>
      </file>
      <file fileId="541">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/e3ec00c70a5e447fbed852e3c2bb35a7.jpg</src>
        <authentication>04a58adf7085b8bf08db798eb0d8bc01</authentication>
      </file>
      <file fileId="542">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/8d28fe4c3446c9268271eca932b5277b.jpg</src>
        <authentication>f3105f138d8576d2fb6f13e92dbc1158</authentication>
      </file>
      <file fileId="543">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/6ae5b6cf69abf378c789e76bb97cb296.jpg</src>
        <authentication>d42a1ddac45a6234bb0f540d618c0018</authentication>
      </file>
      <file fileId="544">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/f461825beb603c4f4f3235976f7ad40e.jpg</src>
        <authentication>e890aaf5ee450a05a84c90120d917470</authentication>
      </file>
      <file fileId="545">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/d0ae0d4ee5eaff0215f5f7ca06467fb0.jpg</src>
        <authentication>7eb4c44b5928b8b0974969a5ea58c6ef</authentication>
      </file>
      <file fileId="546">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/843ab287be67728cdec65020c6ea6aec.jpg</src>
        <authentication>d3fa2f978249611b8c81d58141fcbd66</authentication>
      </file>
      <file fileId="547">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/98e592247204a79ce2501171960136e6.jpg</src>
        <authentication>1589272c219e7dfb90a447542a72c214</authentication>
      </file>
      <file fileId="548">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/cac24744f2fb41b369bdea62456ca702.jpg</src>
        <authentication>ee95d33bbc15425a2843c7feca8b409c</authentication>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="61">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3763">
                  <text>2025</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4856">
                <text>Kutatók éjszakája 2025</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4857">
                <text>„A kutatók olyan hétköznapi emberek, akiknek különleges munkájuk van!"</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4858">
                <text>Kultúra és Tudomány – a Pázmány Szlavisztikai Műhelyének rendezvénye&#13;
17.00-18.30 Hallgatói kutatások a Szlavisztikai Műhelyben&#13;
Félegyházi Borbála (MA): A lengyel ulánus és a magyar huszár az 1840-es években (egyenruhák a császári-királyi hadseregben)&#13;
Gajdos Nárcisz (PhD): Festmények és/vagy ikonok: a képek szerepe Gogol Az arckép és Dosztojevszkij A félkegyelmű című regényében&#13;
Máté András (PhD): Szörnyű bosszú – egy gogoli rémtörténet új megközelítésben&#13;
dr. Szebelédi Kata (MA): Szépirodalmon innen, tényirodalmon túl? Szvetlana Alekszijevics műveinek műfaji sajátosságairól&#13;
18.30-19.00 Beszélgetés a humán tudományok területén végzett kutatások motivációiról, módszereiről és jelentőségéről. Közben teaház, kóstoló az orosz konyha ízeiből&#13;
19.00-19.45 Dr. Egeres Katalin: A világhírű ismeretlen: Szergej Paradzsanov&#13;
Az előadás az örmény származású szovjet filmrendező és képzőművész, Szergej Paradzsanov (1924-1990) életét, munkásságát és művészetét járja körül filmrészletek segítségével.&#13;
&#13;
A kézmozgás és beszédhangok&#13;
1. A kéz és az ember. Előadásomban bemutatnám a kézmozgás meghatározó szerepét az ember fejlődésében:&#13;
• Amíg a beszédartikulációs szervek nem tették lehetővé, a kommunikáció legfőbb eszközeként;&#13;
• Jelenleg a nonverbális kommunikáció döntő elemeként;&#13;
• A (kéz)mozgás motivációs hatását a gyermekek fejlődésében;&#13;
• A (kéz)mozgás hatását az agyfejlődésben;&#13;
• A digitalizáció miatti kézmozgás sorvadásának következményeit a gyermekek manuális tevékenységében.&#13;
2. Fonomimika az óvodában. A következő pontként bemutatnám kézmozgásra támaszkodó óvodai fejlesztést a beszédértés, a tiszta beszédartikuláció és a beszédprodukció érdekében. Videókat is mutatnék és a kísérlet eredményét röviden demonstrálnám.&#13;
3. Olvasás-írástanítás fonomimikával. A harmadik része az előadásomnak az olvasás – írástanítás lenne, ahol videókkal szemléltetném egy adaptált és átdolgozott módszer hatékonyságát.&#13;
&#13;
Make America What Again? Az Egyesült Államok Donald Trump korában.&#13;
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba alaposan felkavarta az Egyesült Államok belpolitikáját és nemzetközi kapcsolatait egyaránt. Bő fél évvel a régi-új elnök beiktatása után már megfigyelhetők bizonyos tendenciák, prioritások, törésvonalak, amelyek alapján megfogalmazhatók az első - mégoly ideiglenes - értékelések Trump második elnökségének nyitányáról.&#13;
Balogh Beatrix és Dr. Pintér Károly beszélgetése&#13;
&#13;
Előadások a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetben&#13;
19.00-19.30 Hang, kép és narratíva - amikor összekavarodik!&#13;
Hollywoodi klasszikusok duplafenekű jelentései&#13;
A vetítéses előadűson azt vizsgáljuk népszerű filmek (Távol Afrikától, Jó reggelt, Vietnám, Hotel Transylvania, Macskafogó) kapcsán, hogy a történet, a látvány, a párbeszéd és a kísérő hangatmoszféra miképpen mond ellent egymásnak; vagy miképpen hoz létre többfenekű jelentést, úgy, hogy a jelentéssíkok polifon értelmet adjanak ki.&#13;
Előadó: Dr. Windhager Ákos&#13;
19.30-20.00 Fortissimo! Presto! – Gustav Mahler a gúnyrajzok színpadán. Hatalom, zene és vizuális stigmatizálás a Bolond Istók karikatúráiban.&#13;
Az előadás Gustav Mahler magyarországi működésének egy kevéssé ismert vonatkozását vizsgálja: azt, miként konstruálta meg a hazai élclapok, mindenekelőtt a Bolond Istók vizuális nyelve az idegenként, gyakran ellenségként érzékelt karmester alakját. A karikatúrák nem csupán gúny tárgyává tették Mahlert, hanem aktív szereplőként formálták a róla kialakuló kulturális képet. Az előadás célja annak feltárása, hogy a sajtóban megjelenő gúnyrajz miként vált a zenei tekintély megkérdőjelezésének, a politikai–kulturális feszültségek kifejeződésének, s végső soron a nemzeti identitás látványos újratermelésének eszközévé.&#13;
Előadó: Dr. Ujvári Hedvig&#13;
20.00-20.30 Nosferatu a vámpír!&#13;
Az este közeledtével felébrednek kivetülő félelemeink - az egyik éppen egy vérszívó emberszörny; F. Wilhelm Murnau német filmrendező egyik fontos témája. Az előadás Murnau alkotásait tekinti át - középpontba állítva az éjszakai ragadozó figuráját. A legújabb Nosferatu-film is szóba kerül - Robert Eggers remakeje.&#13;
Előadó: Dr. Martin Ferenc&#13;
&#13;
Kortalan vloggerek és bloggerek órája&#13;
A PPKE rádió-, tv- és filmstúdiója az egyetem hangi és képi ömegjelenítését is segíti,uganakkor a kommunikáció- és médiaoktatatás egyik színhelye. A nálunk tanuló hallgatók szerkesztőkként, rendezőkként, riporteterekként, vagy épp gyártásvezetőkként tanulják meg a médiamunka bizonyos területeit - egymással összefüggésben. A stúdióismereti és használati együttlét során idősebb és fiatalabb vendégeink egyaránt kipróbálhatják magukat éles körülmények között, mint tévések, rádiósok, vagy éppen bloggerek. Műsorra fel..!&#13;
Kezdés: 20.30&#13;
&#13;
Influenszerek és politika&#13;
Az egyáltalán nem kerek asztali beszélgetés témája az, hogy kik, vagy mik azok az influenszerek, mit keresnek a politikában, mennyire szabad komolyan venni az általuk megfogalmazottakat, kell-e velük számolni a politikának, jó-e, ha a politika influenszerkedik, mennyiben torzítja a politikai kultúrát az influenszerek jelensége és mit szólna mindehhez Alexis de Tocqueville.&#13;
&#13;
Menopauza, beszéljünk róla!&#13;
&#13;
Menopauza és a magyar egészségügy kérdései&#13;
Előadásunkban azt szeretnénk bemutatni, hogy hogyan jelenik meg a menopauza a magyar egészségügyben az érintettek perspektívàjàból. Kutatásunkban tizenkét, 45-55 éves nővel készített interjú alapján vizsgáltuk a menopauzával kapcsolatos tapasztalatokat, az orvos-beteg kapcsolat jellegzetességeit, valamint a tranzitidőszak méltóságteljes megélést támogató vagy akadályozó tényezőket. Fontosnak tartjuk, hogy erről a témáról nyíltan beszéljünk, hiszen a menopauza minden nő életét érinti, mégis ritkán kap megfelelő figyelmet a társadalomban az egészségügyben vagy a nyilvánossàgban.&#13;
Előadó: Teller Nikoletta&#13;
&#13;
Menopauza és a női identitás&#13;
A menopauza a nőket 45-55 éves kor között érintő hormonális/biológiai változások összessége, amit pszichológiai változások és tünetek is kísérhetnek, mint például a hangulatingadozás, depresszió és szorongás, alvászavar, emlékezeti és koncentrációs zavar (brain fog), stresz és feszültség, valamint csökkent libido. A menopauza alatti időszakban a nőket érintő identitásválsággal foglalkozó kutatások gyakran érintik azokat a kérdéseket, hogy miként változik a nők önészlelése, szerepeik értékelése, és az identitásukkal kapcsolatos problémák miként jelennek meg ez alatt a kritikus időszak alatt. A menopauza az átmenet és alkalmazkodás időszaka a nők számára, mely során megváltoznak társas kapcsolataik és az énképük, szerepeiket – mint amilyen a női, anyai, munkatársi vagy házastársi szerep – ebben az időszakban újraértékelik. Fontos változások következnek be a testképben és az önértékelésben, amire hatással vannak a menopauza alatti fizikai változások, mint például a súlygyarapodás, a bőr szerkezetének változásai, a testi alak megváltozása. Ezek a változások összefüggést mutatnak a társas kapcsolatok megváltozásával is. A romantikus kapcsolatokban elsődleges fontosságú, hogy a nők kommunikálják partnerüknek a testükben, szelf-érzetükben tapasztalt változásokat. Az anyai szerep szintén megváltozhat az időszakkal egyebe eső üres fészek szindróma miatt. Mindezek a változások az élet értelmességébe vetett hittel és a jóléttel is összefüggenek. Míg egyesek felszabadítónak, és a személyes növekedés idejének tekinthetik a menopauzát, mások kihívásnak élhetik meg ezt az időszakot, a veszteségek, bizonytalanságok, és a céltalanság érzése miatt. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a menopauza alatti változások kulturális, társadalmi kontextusban zajlanak, melyek szintén hatással vannak arra, ahogy az egyes személyek átélik ezt az időszakot.&#13;
Előadó: Dr. Berán Eszter&#13;
&#13;
Távol-keleti üzleti kultúra és kommunikáció&#13;
Fedezzük fel együtt a Távol-Kelet sokszínű és izgalmas üzleti világát! A Kutatók Éjszakáján „Távol-keleti üzleti kultúra és kommunikáció” címmel olyan előadássorozattal várjuk, amelyben szakértőink Kína, Japán és India üzleti életének kulisszatitkaiba engednek betekintést. Szó lesz a kínai tárgyalások kihívásairól, a delegációk fogadásának íratlan szabályairól, az indiai kapcsolati tőke sajátosságairól, valamint arról, miért nélkülözhetetlen a tolmács a kínai–magyar kapcsolatokban. Megismerhetjük a japán etikett sajátosságait, a kínai „arc” kulturális jelentőségét, az ajándékozás diplomáciai szerepét és a kínai vállalatok belső kultúráját is. Az este során nemcsak tudást, hanem gyakorlati tapasztalatokat és izgalmas történeteket is kínálunk mindazoknak, akik közelebb szeretnék hozni magukhoz a keleti világ üzleti logikáját.&#13;
Program:&#13;
19:00 Kusai Sándor: A kínai tárgyalópartnerek általános szemlélete és annak kihívásai&#13;
19:20 Gulyás Anett: „Huanying lai Xiongyali” – avagy hogyan fogadjunk kínai delegációt Magyarországon&#13;
19:40 Farkas Diána: DeepSeek into the uninterpretable – Avagy miért kell az élő tolmács a kínai–magyar üzleti életben?&#13;
20:00 Horváth Dávid: A japán etikett néhány sajátossága&#13;
20:20 Dávid Krisztina: A kapcsolati tőke miértjei és hogyanja India üzleti kultúrájában&#13;
20:40 Csibra Zsuzsanna: Az ajándékozás rítusa a kínai diplomáciában&#13;
21:00 Aranyi Zoltán: A kínai cégek vállalati kultúrája&#13;
21:20 Salát Gergely: Az „arc” a kínai kultúrában&#13;
&#13;
Kutató Hallgatók Éjszakája&#13;
A Kutatók Éjszakáján különleges konferenciára várjuk az érdeklődőket, ahol a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencián díjazott hallgatóink mutatják be kutatásaikat. Az este során szó lesz politikáról és vizuális kultúráról Kínában, a roma hallgatók továbbtanulási motivációiról, a freudi kísértetiesről Lynch filmjeiben, de hallhatunk előadást az incelek világáról, német–orosz gázkapcsolatokról, dél-amerikai magyar papokról vagy éppen Annie Ernaux műveiről is. A változatos témák garantálják, hogy mindenki találjon izgalmas gondolatokat és inspirációt.&#13;
Első szekció&#13;
19.00 Megnyitó&#13;
19.05 Farkas Diána: Politika és vizuális kommunikáció Kínában (37. OTDK Társadalomtudományi Szekció, I. hely)&#13;
19.20 Ávár Bence: "Empirikus absztrakció"-szubjektivitás és objektivitás között (37. OTDK Társadalomtudományi Szekció, II. hely)&#13;
19.35 Schumi Ráhel: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem roma hallgatóinak továbbtanulási motivációi (37. OTDK Társadalomtudományi Szekció, különdíj)&#13;
19.50 Székely Kata: A freudi kísérteties megjelenése David Lynch filmjeiben (37. OTDK Társadalomtudományi Szekció, különdíj)&#13;
20.05 Vita és kérdések&#13;
20.15 Szünet&#13;
Második szekció&#13;
20.30 Zajácz Bence László: Tőzsér János metafilozófiájának fejlődése (37. OTDK Társadalomtudományi Szekció, II. hely)&#13;
20.45 Székely Kata: Idegen-arc hatás érzékelése a szenzoros élménykeresés függvényében (37. OTDK Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció, III. hely)&#13;
21.00 Tóth Laura: Az incelek vizsgálata önértékelésük, nőkkel kapcsolatos attitűdjük és felnőtt kötődési típusuk tükrében (37. OTDK Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció, különdíj)&#13;
21.10 Koczó Nóra: Német-orosz földgázkapcsolatok az 1970-es évektől napjainkig (37. OTDK Had- és Rendészettudományi Szekció, III. hely)&#13;
21.25 Vita és kérdések&#13;
21.35 Szünet&#13;
Harmadik szekció&#13;
21.50 Dudás Róbert Gyula: Magyar katolikus papok Dél-Amerikában. Adalékok a dél-amerikai magyar katolikus pasztoráció történetéhez (37. OTDK Humán Tudományi Szekció, III. hely)&#13;
22.10 Kocsis Anett Anna: Korporális hagyományok és a női test ábrázolása Annie Ernaux autobiográfiájában (37. OTDK Humán Tudományi Szekció, III. hely)&#13;
22.30 Kruzseczky Dóra: Drámapedagógia a történelemtanítás gyakorlatában (37. OTDK Tanulás- Tanításmódszertani - Tudástechnológiai Szekció, II. hely)&#13;
22.45 Sárközi Máté: A vanitatum vanitas-motívum hatástörténete a 19. századi magyar irodalomban (37. OTDK Humán Tudományi Szekció, III. hely)&#13;
23.05 Vita és kérdések&#13;
&#13;
Helyi-érték – Lokalitás és közösség a globalizálódó világban&#13;
Egy gyorsan homogenizálódó, egysíkúvá váló világban különösen fontos, hogy ne veszítsük el gyökereinket. A helyi közösségek és a vidéki élet sajátosságai nem csupán múltunk részei, hanem identitásunk és jövőnk alapjai is. Vajon hogyan őrizhetjük meg mindezt? Milyen új lehetőségek rejlenek a helyi közösségek megerősítésében és megújításában?&#13;
A kerekasztal-beszélgetésen Ö. Kovács József és Schlett András osztják meg tapasztalataikat és kutatási eredményeiket. A beszélgetést Kimmel Máté és Menyhárt Viktor doktoranduszok vezetik, akik kérdéseikkel a vidék szerepére irányítják a figyelmet: a fenntarthatóságtól a kulturális identitás megőrzésén át egészen a közösségépítésig.&#13;
Kötetlen, inspiráló est, ahol közösen keressük a választ arra, hogyan reagálhatnak a helyi közösségek a 21. század kihívásaira – legyen szó klímaválságról, elvándorlásról vagy digitalizációról.&#13;
&#13;
A pannóniai hieroglifáktól a budai pasák palotájának titkaiig. Ismeretterjesztő előadások a PPKE Régészettudományi Intézetéből&#13;
19:00 – az este végéig&#13;
Az előadások mellett az érdeklődőknek lehetősége van két kisérőprogramon is részt venni, illetve a legkisebbek számára kis kézműves sarok is rendelkezésre áll.&#13;
Csontok – kincsek – emberek. Régészeti társasjáték.&#13;
19:15 – Kvíz játék&#13;
Hol ver át Hollywood? Régészeti leletek a filmvásznon (1–5 fős csapatok jelentkezését várjuk) – jelentkezni a kiss.attila@btk.ppke.hu címen lehetséges&#13;
Ismeretterjesztő előadások: 20:00&#13;
Koncsos Levente (Phd hallgató, PPKE RI)&#13;
Egyiptománia – Az egyiptomi vallás és kultúra Pannoniában&#13;
Az egyiptomi kultúra elemei sokféleképpen mutatkoznak meg a római kori Pannonia területén. Az egyiptomi kultuszok a római vallás számottevő részét képezték a császárkorban, aminek Pannoniában kiemelkedő emlékeit ismerjük. Többek között Isis és Osiris istenek szobrai és a számukra szentelt oltárok, valamint a szentélyek, amik helyet adtak az istenek tiszteletére. Emellett azonban találkozunk az egyiptomi kultúra elemeivel a mindennapi életben is: skarabeuszt formáló amulettek, egy egyiptomi katona családjának írt levele, egyiptomi isteneket ábrázoló edények. A kultúraátvétel mellett a rómaiak érdeklődtek a számukra is régiségnek számító egyiptomi tárgyak iránt is, amelynek köszönhetően még hieroglif feliratos emlékek is kerültek a birodalom egyes területeire (köztük Pannoniába is), amiket aztán előszeretettel másoltak és imitáltak a helyi mesterek. Ennek következtében került a területre egy valódi és álhieroglifákat is tartalmazó oltárkő. Ezeket a kultusztól független tárgyakat egyfajta divat részeként értelmezhetjük, amelyet az egyiptomi kultúra iránti rajongás jellemez, hasonlóan a modern trendekhez.&#13;
Kiss P. Attila (egyetemi adjunktus PPKE RI)&#13;
Gyöngéd Barbárok? Régészeti és természettudományos adatok a császárkori barbárok mindennapjairól&#13;
A római császárkor időszakában a mai Kárpát-medencében számos barbár csoport élt a provinciák szomszédságában, akikkel a mediterrán magaskultúra hordozói hol békés, hol pedig ellenséges viszonyt ápoltak. A latin és görög nyelven író történetírók íróvesszőjének hegyére ezek a közösségek (germánok és nomád szarmaták) azonban csak a háborúk és diplomáciai aktusok kapcsán kerültek. Hétköznapjaikkal, mindennapi nehézségeikkel (betegségeikkel), életmódjukkal és egymás közötti kapcsolataikkal főként az anyagi kultúra tanulmányozása révén, azaz a régészet tudományának segítségével láthatunk be kicsit jobban. Az utóbbi években a különböző kisebb és nagyobb közösségek „rejtett élete” a természettudományok térnyerésének köszönhetően is egyre érdekfeszítőbb módon tárul fel. Jelen előadásban egy-egy a mai Alföld területéről ismert lelőhely és temetkezés régészeti és természettudományos (embertani, genetikai) elemzésén keresztül ismerheti meg az érdeklődő Róma ádáz ellenfeleinek, a rettenthetetlen s – Hrabal halhatatlan soraival élve – „gyöngéd barbároknak” a mindennapjait.&#13;
Papp Adrienn&#13;
A budai pasák palotájának titkai (Egyetemi adjunktus PPKE RI)&#13;
Az oszmán korban a budai tartományt a budai beglerbég irányította. Jelentős szerepet játszott nem csak a tartomány irányításában, hanem a diplomáciai kapcsolatok bonyolításában, az Isztanbul és Bécs közötti követjárások során Buda egy fontos állomáspont volt. A követek és mások leírásait, a 17. században készített térképeket összevetve a régészeti feltárások eredményével, valamint más oszmán palotákról fennmaradt ábrázolásokkal képet alkothatunk a budai pasák palotájáról is. Kiderül, hol állt, hogy nézhetett ki, milyen épületekből állt, milyen tárgyakat használtak a benne élők. A nyugati keresztény és a keleti iszlám kultúrkör határán álló oszmán Buda maga is kettős képet mutatott, a középkori házak között minaretek emelkedtek. A tárgyakat nézve is látható ez a kettősség, a velencei üvegpoharak mellett anatóliai festett díszkerámiát találunk az oszmán háztartásokban.&#13;
&#13;
Lamastu amulettek. Démonűzés az ókori Mezopotámiában&#13;
Az elsősorban a kisgyermekekre és állapotos asszonyokra veszélyt jelentő Lamastu a legismertebb mezopotámiai démonnak számít. Az előadás során bemutatott mágikus amulettek, az ún. Lamastu plakettek, alkalmazásának célja e veszélyes lény távoltartása volt, A Lamastu elleni amulettek széles körű használatáról, a régészeti emlékanyagban fennmaradt tárgyak nagy jelentős száma tanúskodik. A tárgyakra írt szövegek és ikonográfiai ábrázolások egyedülálló lehetőséget kínálnak e mezopotámiai démonhoz kapcsolódó ókori elképzelések rekonstruálására. Az előadás során néhány Lamastu amulettet elemezve mutatom be a Lamastu alakját, illetve az ellene irányúló elhárító rituálék világát. &#13;
&#13;
Szereted a meglepetéseket? Akkor itt a helyed! Gyere és kísérletezz a hallgatóinkkal Heckel Zoltán iránymutatásával!&#13;
Izgalmas, színes és látványos kísérletek várnak rád, amiket Te is kipróbálhatsz – persze a hallgatóink segítségével. Fedezd fel velünk a tudomány varázslatos világát, ahol minden kísérlet egy apró csoda! &#13;
Oktató: Heckel Zoltán&#13;
&#13;
Molekuláktól az ökoszisztémákig: Betekintő a mikróbák csodálatos világába!&#13;
Az érdeklődők betekintést kaphatnak abban, hogy miként működnek a mikrobiális sejtek és hogyan épülnek fel a mikrobiális közösségek amik átszövik a mindennapjainkat. Játékos kísérletekkel várjuk az érdeklődőket, hogy kézzelfoghatóvá tegyük a parányi sejtek világát.&#13;
Oktató: Dr. Pongor Csaba&#13;
&#13;
Ritmusra fel!&#13;
Életünkben a ritmus nagyon fontos szerepet játszik, kezdve a járás, a lélegzés, a beszéd ritmusától egészen a napok, hetek, évek ritmusáig. A ritmikai készségeket kiemelten kell kezelnünk a gyermekek képességfejlesztésében. Nemcsak ének-zenei nevelés esetében alapvető, hanem a beszéd, olvasás, idegen nyelv elsajátítása során is hozzájárul a hatékony tanuláshoz, fejleszti a koncentrációt, koordinációt. A ritmusjátékok tárháza kimeríthetetlen, szórakoztatva fejlesztenek, egyedül, párban, csoportban, lassan, gyorsan… Próbáld ki, tarts velünk!&#13;
Oktató: Dr. Juhász Márta&#13;
&#13;
Mese, mese, mátka&#13;
A foglalkozás egyaránt hívja a felnőttet és a gyermeket élőszavas mesehallgatásra, amelyet megelőz a hamisítatlan paraszti világ interaktív megteremtése. A mesemondás során megelevenedik a mese, amelynek a világát maguk a résztvevők alakítják ki. A foglalkozást szójátékok, köztük reklámszöveg alkotás zárja, amely már visszarepít a napjaink világába.&#13;
Oktató: Dr. Tölgyessy Zsuzsanna&#13;
&#13;
Játszva a Földért!&#13;
Gyere és próbáld ki a környezetvédelmi játékainkat!&#13;
Megtanulhatod, hogyan vigyázhatunk együtt a természetre – miközben játszol, versenyzel és közben új ötleteket kapsz, hogyan óvhatod a Földet a mindennapokban.&#13;
Egyszerre szórakoztató és hasznos – hiszen a jövő a Te kezedben van!&#13;
&#13;
A felhőkön túl c. kiállítás megnyitója&#13;
Partos Nagy Eszter képzőművész A Felhőkön túl címet viselő kiállítási anyaga két külön stílusból áll, ami mégis egymást kiegészítve egy kerek egész tárlatot hoz létre. 7+1 db fotorealisztikus és 7 db pszichorealisztikus alkotás. A művészt a minket körülvevő világ szépségei és az emberi lélek belső igazságai egyaránt megihletik, foglalkoztatják. Így fér meg a két stílus egymás mellett. A festmények feszített vászonra klasszikus olajfestés technikával készültek.&#13;
&#13;
</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4859">
                <text>Kutatók éjszakája</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4860">
                <text>PPKE BTK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4861">
                <text>2025. szeptember 26.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4862">
                <text>digitális</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4863">
                <text>JPG</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4864">
                <text>plakát</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4865">
                <text>PPKE BTK honlap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="38">
            <name>Coverage</name>
            <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4866">
                <text>Budapesten és Esztergomban több helyszínen</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4867">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4868">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4869">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4870">
                <text>ppke_btk_20250926_kutatok_ejszakaja.jpg</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </item>
  <item itemId="279" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="549">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/a0bc6a8d70c7ab159be33a5e2d7fd06b.jpg</src>
        <authentication>097804becc73045163be036e14fed9f9</authentication>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="61">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3763">
                  <text>2025</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4871">
                <text>Magyar régészeti misszió Dél-Itáliában</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4872">
                <text>Bevezető:&#13;
    Beszédes József – PPKE BTK Régészettudományi Intézet – Aquincumi Múzeum&#13;
    a projekt résztvevőinek beszámolóival&#13;
&#13;
A projekt bemutatása:&#13;
    Ermanno A. Árslan – Accademia Nazionale dei Lincei&#13;
    Bencze Ágnes – Művészettörténet Tanszék, PPKE BTK&#13;
    Hajtó Kornélia – MKE, MNMKK MNM&#13;
&#13;
2025.10.16. 13:30&#13;
AQUINCUIMI MÚZEUM&#13;
&#13;
A részvétel ingyenes.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4873">
                <text>előadás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4874">
                <text>PPKE BTK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4875">
                <text>2025. október 16.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4876">
                <text>digitális</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4877">
                <text>JPG</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4878">
                <text>plakát</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4879">
                <text>PPKE BTK honlap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="38">
            <name>Coverage</name>
            <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4880">
                <text>Aquincumi Múzeum</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4881">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4882">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4883">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4884">
                <text>ppke_btk_20251016_regeszet_del-italia.jpg</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </item>
  <item itemId="280" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="550">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/272c8aa593798b9276abd188a3e98bbe.jpg</src>
        <authentication>0ad68338c1f5c95367a051878fbc27dd</authentication>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="61">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3763">
                  <text>2025</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4885">
                <text>30 éves a Lengyel Tanszék</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4886">
                <text>Program&#13;
&#13;
17.00: Köszöntők&#13;
dr. Birher Nándor Máté, a PPKE BTK dékánja&#13;
Jarosław Bajaczyk, a Lengyel Intézet igazgatója&#13;
&#13;
17.15: A Lengyel Tanszék múltja, jelene, jövője&#13;
A beszélgetés résztvevői:&#13;
dr. Kovács István, a Lengyel Tanszék alapítója és vezetője 1995-1999&#13;
dr. habil. Pálfalvi Lajos, a Lengyel Tanszék vezetője 2000-2025&#13;
dr. Németh Orsolya, a Lengyel Tanszék vezetője 2025-&#13;
&#13;
17.45: Pázmányos lengyel szakos diplomával itthon és a nagyvilágban&#13;
Kerekasztal-beszélgetés a lengyel kulturális és/vagy üzleti szférában dolgozó volt hallgatóink részvételével&#13;
&#13;
18.30: Mennyit tudsz Lengyelországról és a Pázmány lengyel szakjáról?&#13;
Kvízjáték izgalmas nyereményekkel, melyre a helyszínen lehet 3-5 fős csapatokban nevezni.&#13;
A felajánlott nyereményekért köszönet a budapesti Lengyel Intézetnek, a Wacław Felczak Alapítványnak és a Kispolszkinak.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4887">
                <text>esemény</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4888">
                <text>PPKE BTK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4889">
                <text>2025. október 16.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4890">
                <text>digitális</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4891">
                <text>JPG</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4892">
                <text>plakát</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4893">
                <text>PPKE BTK honlap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="38">
            <name>Coverage</name>
            <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4894">
                <text>Danubianum, 114-es terem&#13;
Budapest, Bertalan Lajos u. 2.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4895">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4896">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4897">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4898">
                <text>ppke_btk_20251016_30lengyel.jpg</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </item>
  <item itemId="281" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="551">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/18fa3a83f88fadc289b5ba10185452a1.pdf</src>
        <authentication>e4ca799015ef384fe57c6fd5d554068d</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="4899">
                    <text>A Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara
tisztelettel meghívja Önt a

PÁZMÁNY NAP
kari eseményére.

Ünnepi köszöntőt tart Dr. Birher Nándor dékán.
Az ünnepségen átadásra kerülnek:
Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjak
Szakkollégiumi oklevelek
Professor emeritusi és címzetes egyetemi tanári kinevezések
Munkatársi elismerések
- Az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése alapján
a 2024–2025-es tanév legnépszerűbb oktatói
- A Kar Kiváló Fiatal Oktatója
- A Kar Kiváló Oktatója
- A Kar Kiváló Kutatója
- A Kar Kiváló Munkatársa
- Pro Facultate-díj

Időpont: 2025. október 15. 14.00
Helyszín: Sophianum, Jelenits István terem
(1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1., 1. emelet)

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="61">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3763">
                  <text>2025</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4900">
                <text>Pázmány nap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4901">
                <text>Ünnepi köszöntőt tart Dr. Birher Nándor dékán.&#13;
Az ünnepségen átadásra kerülnek:&#13;
Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjak&#13;
Szakkollégiumi oklevelek&#13;
Professor emeritusi és címzetes egyetemi tanári kinevezések&#13;
Munkatársi elismerések&#13;
- Az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése alapján&#13;
a 2024–2025-es tanév legnépszerűbb oktatói&#13;
- A Kar Kiváló Fiatal Oktatója&#13;
- A Kar Kiváló Oktatója&#13;
- A Kar Kiváló Kutatója&#13;
- A Kar Kiváló Munkatársa&#13;
- Pro Facultate-díj</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4902">
                <text>meghívó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4903">
                <text>PPKE BTK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4904">
                <text>2025. október 15. 14.00</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4905">
                <text>digitális</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4906">
                <text>PDF</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4907">
                <text>plakát</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4908">
                <text>PPKE BTK e-mail</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="38">
            <name>Coverage</name>
            <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4909">
                <text>Sophianum, Jelenits István terem&#13;
1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1.&#13;
1. emelet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4910">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4911">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4912">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4913">
                <text>ppke_btk_20251015_Pazmany-nap.pdf</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </item>
  <item itemId="282" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="552">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/79d3b609d716e778bdaa2d22690c572f.jpg</src>
        <authentication>98d295570978a1ff8be0e7e1b17b5221</authentication>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="61">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3763">
                  <text>2025</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4914">
                <text>Hármas könyvbemutató</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4915">
                <text>Meghívó a Pázmány Péter Kutatócsoport könyvbemutatójára</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4916">
                <text>A megjelent és bemutatásra váró kiadványok:&#13;
&#13;
Az calvinista predikatorok igyenes erkölcsü tökélességének tüköre (1614) : Az igazságnak győzedelme (1614).&#13;
Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Báthory Orsolya.&#13;
Pázmány Péter Művei, Kritikai kiadás, 13. kötet, Universitas Kiadó, Budapest, 2025.&#13;
&#13;
Hodoegus. Igazságra vezérlő kalauz (1637).&#13;
Sajtó alá rendezte Hargittay Emil.&#13;
Pázmány Péter Művei, Kritikai kiadás, 14. kötet, Universitas Kiadó, Budapest.&#13;
&#13;
Csepregi mesterség (1614), Csepregi szégyenvallás (1616).&#13;
Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Ajkay Alinka.&#13;
Pázmány Péter Művei, Kritikai kiadás, 15. kötet, Universitas Kiadó, Budapest, 2025.&#13;
&#13;
A könyvbemutató során a Kutatócsoport munkatársai keresztezett beszélgetés keretében engednek bepillantást a kritikai kiadás készítésének kulisszatitkaiba.&#13;
&#13;
Közreműködnek: Ajkay Alinka, Báthory Orsolya, Hargittay Emil,&#13;
moderátor: Bajáki Rita.&#13;
&#13;
A kötetek a helyszínen vagy a prosperod.hu oldalon megvásárolhatók.&#13;
&#13;
Mindenkit szeretettel várunk!</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4917">
                <text>meghívó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4918">
                <text>PPKE BTK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4919">
                <text>2025. október 21. 16 óra</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4920">
                <text>digitális</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4921">
                <text>JPG</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4922">
                <text>plakát</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4923">
                <text>PPKE BTK e-mail</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="38">
            <name>Coverage</name>
            <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4924">
                <text>PPKE BTK Sophianum 108-as terem&#13;
1088 Budapest, Mikszáth tér 1.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4925">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4926">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4927">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4928">
                <text>ppke_btk_20251021_konyvbemutato.jpg</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </item>
  <item itemId="283" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="553">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/7057ae9b3f3aabbb98a175d534084dad.png</src>
        <authentication>70ddbe283f120b13fcb6dbe576557050</authentication>
      </file>
      <file fileId="554">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/87feedcc956f96dad0dbf1df82b3b03d.png</src>
        <authentication>49cb7351d8c96e90f2e4af199cd7a655</authentication>
      </file>
      <file fileId="555">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/a7e21530d71766dc49220e7e61a3c146.png</src>
        <authentication>29505f29d65321d72d3310f852c26128</authentication>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="61">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3763">
                  <text>2025</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4931">
                <text>Algoritmusok Auditóriuma 2025 – MI és a felsőoktatás (konferencia meghívó)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4932">
                <text>Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Mesterséges Intelligencia és az Ember Kutatócsoport által szervezett konferencia</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4933">
                <text>Algoritmusok Auditóriuma 2025&#13;
&#13;
MI és a felsőoktatás&#13;
&#13;
Regisztráció 8:30&#13;
&#13;
A konferencia megnyitása – (Szent II. János Pál terem) 09:00–09:20 Köszöntőt mondanak&#13;
&#13;
    Ft. Dr. Kuminetz Géza, Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora&#13;
&#13;
    Dr. Almási Zsolt PPKE BTK MI és ember kutatócsoport társvezetője&#13;
&#13;
    Dr. Soós Gábor UNESCO MNB főtitkára&#13;
&#13;
1. Szekció: 09:20–10:40. (Szent II. János Pál terem) Levezető elnök: Tahyné Dr. Kovács Ágnes (PPKE)&#13;
&#13;
    Dr. Mathieu Guillermin (Lyon Catholic University): What do (should) we mean when saying AI revolutionizes the access to knowledge? outcomes, methods, and relationship to truth&#13;
&#13;
    Dr. Gábor Soós TcL (UNESCO): Artificial Intelligence and the Flesh of the World: From Analogue Presence to Co-Prompting – Bartók 3.0, the SOPHIA AI Ethics Manifesto, and the Pedagogy of Ethical Co-Intelligence&#13;
&#13;
    Paweł Pujszo (College of Europe): Racing without driver’s licence: why the EU AI Act could be complemented&#13;
&#13;
    Dr. Zsolt Almási (PPCU): From the Other to Symbiosis: A Relational Ethics of GenAI&#13;
&#13;
Kávészünet 10:40–10:55&#13;
&#13;
2. Szekció: 10:55–12:15 (Szent II. János Pál terem) Levezető elnök: Dr. Aczél-Partos Adrienn (PPKE)&#13;
&#13;
    Dr. Gloviczki Zoltán (Apor Vilmos Katolikus Főiskola): Mit állít és tagad a pedagógusképzés számára a MI?&#13;
&#13;
    Dr. Nagy Imrich (Bél Mátyás Egyetem): Automatikus átírás szlovákiai provenienciájú történeti dokumentumok esetében – tapasztalatok és kutatási perspektívák a Bél Mátyás Egyetemen&#13;
&#13;
    Dr. Horváth Balázs: Mesterséges intelligencia trendek a felsőoktatásban: tapasztalatok három kontinensről&#13;
&#13;
    Eger Kristóf: Az automatizálás csapdája: Miért elengedhetetlen az emberközpontú stratégia a generatív MI korában?&#13;
&#13;
Ebéd 12:15–13:00&#13;
&#13;
3. Párhuzamos szekció: 13:00–14:20 Terem: 204 Levezető elnök: Dr. Boksay-Pap Emese (PPKE)&#13;
&#13;
    Dr. Aczél-Partos Adrienn (PPKE JÁK): Tanítani az MI korában avagy új utak a jogi oktatásban&#13;
&#13;
    Tahyné Dr. Kovács Ágnes (PPKE JÁK): A kognitív szabadság megsértésének vizsgálata temetésvédelmi szemszögből&#13;
&#13;
    Dornics Szilvia (PPKE BTK): Tanítani és kutatni a mesterséges intelligencia korában: oktatói attitűdök a kommunikáció- és médiatudományban&#13;
&#13;
4. Párhuzamos szekció 13:00–14:20 Terem: Dékáni Tanácsterem Levezető elnök: Dr. Almási Zsolt (PPKE)&#13;
&#13;
    Dr. Guitman Barnabás (PPKE BTK): A mesterséges intelligencia árnyékában: módszertani kihívások a bölcsészettudományokban&#13;
&#13;
    Dr. Palkó Gábor – Dr. Vida Bence (ELTE BTK): Generatív mesterséges intelligencia oktatása interdiszciplináris együttműködésben&#13;
&#13;
    Dr. Nyírő András (PPKE BTK): MI mint pedagógia partner: a tanulás és oktatás újragondolása az intelligens rendszerek korában&#13;
&#13;
5. Párhuzamos szekció 13:00–14:20 Genezis kutatócsoport PhD hallgatók Terem: 213 Levezető elnök: Patkós Gábor (PPKE)&#13;
&#13;
    Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál Papa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézet munkájában kezdte meg működését 2023 őszén a Genezis Kiválósági Diákműhely. A hallgatói önképző szervezet elsődleges célja, a teremtésvédelem Magna Chartájának a Laudato Si' kezdetű enciklikának a szellemiségét megismertetni, terjeszteni, társadalmasítani, megéletetni.&#13;
&#13;
    Dr. Bartl Bálint PhD hallgató JÁDI, csoportvezető, Genezis Kiválósági Diákműhely: Az ESG és az MI közös metszéspontjai&#13;
&#13;
    dr. Dobronyi Zsolt PhD hallgató JÁDI, PPKE JÁK Büntetőjogi Tanszék Demonstrátora: A születés miraculuma vagy képzelete? A kínai humanoid robot anyakörül és az ezek használatából eredő következményekről.&#13;
&#13;
    Dr. Lukács Alexa PhD hallgató JÁDI,: Géntechnológia-szabályozás újabb kihívása: a mesterséges intelligencia&#13;
&#13;
    Tímár Bianka: A mesterséges intelligencia szerepe az erdővédelemben&#13;
&#13;
    Dr. Szabadkai János PhD hallgató JÁDI: Mesterséges intelligencia a Zöld Gazdaság Szolgálatában: fenntartható fejlődési célok és a vállalkozói felkészülés, egyes aspektusai.&#13;
&#13;
    Wächtler Diána Anna – ötödéves joghallgató, PPKE JÁK: Fake it till you make it. De mi van, ha bíróság elé kerül?&#13;
&#13;
Kávészünet 14:20–14:35&#13;
&#13;
5. szekció: 14:35–15:35 (Szent II. János Pál terem) Vallás és mesterséges intelligencia – keresztszat-beszélgetés. Moderátor: Dr. Laurinyecz Mihály (PPKE) Résztvevők:&#13;
&#13;
    Dr. Prof. Bagyinszki Ágoston – a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora,&#13;
&#13;
    dr. Kiss György Zoltán – digitális pedagógia, média- és információs társadalomkutató, egyetemi tanár, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, a Neveléstudományi Doktori Iskola és az Oktatási Innováció Tanszék vezetője,&#13;
&#13;
    Prof. dr. Orosz Gábor Viktor egyetemi tanár, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológia Tanszékének oktatója.&#13;
&#13;
15:35 Zárszó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4934">
                <text>konferencia meghívó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4935">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4936">
                <text>2025. november 19., szerda, 9:00–16:00</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4937">
                <text>digitális</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4938">
                <text>PNG</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4939">
                <text>plakát</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4940">
                <text>PPKE honlap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="38">
            <name>Coverage</name>
            <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4941">
                <text>PPKE – Budapest&#13;
Szentkirályi utca 28.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4942">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4943">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4944">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4945">
                <text>ppke_20251119_meghivo.png&#13;
ppke_20251119_meghivo-2.png&#13;
ppke_20251119_meghivo-3.png</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4946">
                <text>A mesterséges intelligencia (MI), az MI alapú technológiák robbanásszerű fejlődése és elérhetővé válása az élet számos területén már most is érzékelhető változásokat hozott. Ennek a technológiának a hatékony és felelősségteljes alkalmazása az alkalmazásra való felkészülés kulcsfontosságú, különösen a felsőoktatásban, amelynek egyik elsődleges célja a társadalmi jóllét és az emberi élet minőségének javítása.&#13;
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem „Mesterséges Intelligencia és az Ember” kutatócsoportja által szervezett konferencia e terület aktuális kérdéseit tárja fel, abból kiindulva, hogy az MI eszköz az emberi élet minőségének javítását szolgálja.&#13;
A részvétel ingyenes! Minden érdeklődőt szeretettel várunk!&#13;
A konferencia védnöke az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága&#13;
&#13;
</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </item>
  <item itemId="284" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="556">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/c933b1882af625218db95729d3d73807.jpg</src>
        <authentication>b63b22188c28c788df985b62da3c11d0</authentication>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="61">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="3763">
                  <text>2025</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4947">
                <text>7. Boszporusz Konferencia&#13;
A Kelet nyugatja. Politikai, gazdasági, társadalmi folyamatok a Magreb régióban</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4948">
                <text>Program&#13;
&#13;
1. panel (10.30-12.00)&#13;
Tüske László (orientalista, PPKE): Hagyomány és megújulás: Ibn Rušd (1126-1198) a marokkói Muḥammad ‛Ābid al-Ǧābirī (1935-2010) értékelésében&#13;
Dobos Károly (hab. egyetemi docens, PPKE): Berlini fal a Szaharában? Avagy Afrika utolsó gyarmata&#13;
Kmeczkó Sára (doktirandusz, NKE): A Maghreb határbiztonsági problémái&#13;
&#13;
2. panel (13.00-14.30)&#13;
Szigetvári Tamás (egyetemi tanár, PPKE): A Magreb Európa, Afrika és a Közel-Kelet metszéspontjában&#13;
N. Rózsa Erzsébet (egyetemi tanár, NKE): Marokkó atlanti nyitása&#13;
Egeresi Zoltán (tudományos munkatárs, NKE JLI): A Magreb Franciaországban: migráció a Földközi-tenger két partja között&#13;
&#13;
3. panel (15.00-16-00)&#13;
Csicsmann László (egyetemi tanár, BCE): Politikai folyamatok a Magreb országokban az Arab Tavasz után&#13;
Marsai Viktor (hab. egyetemi docens, NKE): Összenő, ami összetartozik? - avagy hol vannak az észak-afrikai regionális biztonsági komplexum déli határai</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4949">
                <text>A Boszporusz kutatócsoport 7. konferenciájának témája az arab világ nyugati régiója, a Magreb. A térség Európa déli szomszédságában helyezkedik el, így az itteni események, folyamatok alapvető hatással bírnak az EU jelenére és jövőjére is.&#13;
&#13;
A konferencián a térség politikai és társadalmi folyamatait, külpolitikai és külgazdasági kapcsolódását, biztonságpolitikai kihívásait és a migráció kérdését is érintjük.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4950">
                <text>konferencia meghívó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4951">
                <text>2025. november 27. csütörtök</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4952">
                <text>digitális</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4953">
                <text>JPG</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4954">
                <text>plakát</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4955">
                <text>PPKE BTK honlap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="38">
            <name>Coverage</name>
            <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4956">
                <text>PPKE Sophianum &#13;
Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4957">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4958">
                <text>PPKE BTK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4959">
                <text>PPKE BTK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4960">
                <text>ppke_btk_20251121_7BoszpKonf.jpg</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4961">
                <text>PPKE BTK</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </item>
  <item itemId="285" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="557">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/b85fe49eb5af92867553d68470e86603.jpg</src>
        <authentication>bf87a15adb41cded12273b3db96d1f37</authentication>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="10">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="166">
                  <text>Ex libris</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
            <element elementId="43">
              <name>Identifier</name>
              <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="167">
                  <text>ppke-ex-libris</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4962">
                <text>Viser Ádám Ex libris 1785</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4963">
                <text>Felirat: Tyrnaviae, Budae ac Posonii Professor Regius Anno 1785. (körirat része)&#13;
Készíttető / Egyéb közreműködő személy: Wiser, Adam Johann (1743-1803)&#13;
Megjelenés helye: [S.l.]&#13;
Kiadó / nyomdász neve: [s.n.]&#13;
Megjelenés éve: 1785&#13;
Fizikai jellemzők: 8,3 × 11,0 cm (lapméret), rézmetszet[?]&#13;
További adatok: A címfelirat körirat&#13;
Tárgyszó: címer, ex libris&#13;
OSZK-katalógus: 3718921 (1774-es!)&#13;
Lelőhely: PPKE BTK Könyvtár&#13;
Raktári jelzet: RA 930.525&#13;
Notitia conciliorum sanctae ecclesiae ... Tom. 1.&#13;
[8], 330 p. ; 17 cm&#13;
Tyrnaviae : [s.n.], 1750 : Typ. Acad. Soc. Jesu</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4964">
                <text>Ex libris</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4966">
                <text>digitális</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4967">
                <text>JPG</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4968">
                <text>Ex libris</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4969">
                <text>Notitia conciliorum sanctae ecclesiae ... Tom. 1.&#13;
RA 930.525</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4970">
                <text>https://catalogus.btk.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_BTK623513</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4971">
                <text>latin</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4972">
                <text>Makra Szabolcs (PPKE BTK)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4973">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4974">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4975">
                <text>Ex_libris_Viser_Adam_1785.jpg</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </item>
  <item itemId="286" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="558">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/20b64530ae0aa30925fe4c8dfca8da12.jpg</src>
        <authentication>a9a81c4ab0a23a99e2b3697c4f27d1ff</authentication>
      </file>
      <file fileId="559">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/5ba8791fe9a2f520d787b7706a03e74e.pdf</src>
        <authentication>e37f26d48bd8af8ace0fa893e15d264c</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="4976">
                    <text>A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

PPKE_üteUtJ&lt;/_l .2002053-0

ÍTÉLET
A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

EZ AZ ÉV IS ELKEZDŐDÖTT...
SZABÓ MARCEL
KILÉNYI GÉZA
HERCZEGH GÉZA
SMASHING PUMPKINS
GREENPEACE
TANDÍJ
A100 ÉVES NYUGAT
NEPTUN
XI. évfolyam, 1. szám

e-mail: itelet@jak.ppke.hu
honlap: www.itelet.jak.ppke.hu

2008. március 10.

�„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,

Közeleg a tavaszi
Kari TDK

addig volt országunk,

míg az mi hitünk virágjában volt”

Belépő a joghallgatók országos megmérettetésére

(Pázmány Péter)
IMPRESSZUM

tudás veszélyes lehet, a közömbösség
azonban összehasonlíthatatlanul veszélyesebb nála’.’
(Teller Ede)

Felelős kiadó:
Schanda Balázs dékán
A szerkesztőbizottság tagjai:
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba,
Borbás Dorottya, Horvátth Sarolta,
Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila,
Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Pozsgay-Szabó Péter,
Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszer
Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató). Takács Gergely, Tarr Adám,
Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László

Szerkesztőség:
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu

Honlap: www.itelet.jak.ppke.hu
Nyomdai kivitelezés:
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.

TARTALOM

Közeleg a tavaszi Kari TDK
A hallgatói fórumról
Neptum kontra hallgató
Nemzetközi kapcsolatok
Megérkeztek a Japán Alapítvány újabb könyvadományai
Tíz éve született ítélet...
Mestertanár Aranyérem kitüntetést kapott
Kilcnyi Géza Professzor Úr
A Hallgatói Mozgalom hírei
Fotók Lalii tás
Tegyünk a gyermekekért
Az átlátszó gyilkos
Grecnpcace
Narratívák háborúja 2.
Tutortavasz
100 éves a Nyugat
Jogállam, kérdőjellel
Nőként Pakisztánban
Francia közöny
Egy elmaradt nekrológ
Járó-Kelő: Debrecen
Dr. Boytha Györgyné kitüntetése
Csak egy cscttintés!
Diplomaosztók decemberben és januárban
A legközelebbi otthonpótló
Szerelem a kolera idején
Paczohy Béla: Kalandorok (2007}
Első sítáborom emlékei — Ravasdetto
Hozzánk vágott sütőtök, unalmasan elkészítve
PPKE-JAK Karrier Iroda
HÖOK Közgyűlési állásfoglalás a tandíjról szóló népszavazásról
Szakmai Napok

2
3
3
4
4

5
6
7
7
7
8
8
9
9

10
10
11
11

11
12
12
12

13
13
14
14
15
15
16
16
16

Toborzás!
Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan
hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság
munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a
szerkesztőség bármely tagjánál._

Látogassatok el az ítélet honlapjára!
www.itelet.jak.ppke.hu
A honlapon megtalálhatóak a nyomtatott vál­
tozatban nem szereplő írások éppúgy,
mint a lap korábbi számainak archívuma.
második oldal

A közömbösség rendkívüli veszélyére oly sok irodalmár, tudós, politi­
kus, művész hívta már fel a figyelmet - mégis a kreativitás, az odafi­
gyelés és a véleményalkotás erejét sokan alábecsülik. Gyakran az az ér­
zésem, hogy bár egyetemünk több száz hallgatója a hétköznapok bizo­
nyos könnyed társalgásai során, egy-egy kötetlen fórumon rendkívüli
odaadással, hozzáértően és új távlatokat nyitva hangoztatja vélemé­
nyét, tesz érdekes észrevételeket, a többség valahogy mégis vonakodik
remek képességeit komolyabb, nagyobb téttel bíró feladathoz is fel­
használni.
Azoknak, akik egy-egy előadást hallgatva az adott téma iránt érdeklőd­
ni kezdtek, vagy egy jogi szakkönyvet olvasva gondolatban véleményt
formáltak egy abban tárgyalt kérdésről, esetleg pontosan tudják, mi­
lyen területtel szeretnének foglalkozni a jövőben és elmélyülnének ben­
ne, vagy éppen kiváló előadói képességekkel és meggyőzőerővel bírnak,
érdemes egy pillantást vetni a következő, 2008 tavaszán megrendezés­
re kerülő Kari Tudományos Diákköri Konferencia kiírására. Gyakran
egy ötletes évfolyamdolgozat - amelynek alkotója nem is gondolt arra,
hogy műve megállná a helyét egy ilyen megmérettetésen - hívja fel a
konzulens figyelmét a tehetséges szerzőre, de sajnos az is megesik,
hogy a szerző egyszerű közömbössége miatt nem jut el egy jól megírt
dolgozat a bemutatásig. Ezév tavaszán az április 7-ig beküldött művek
szerzői vehetnek részt a 2008. április 2S-én, 14.00 órakor a II. János Pál
Díszteremben megrendezésre kerülő Kari TDK-n. Ezen a konferencián
a szerzőnek öt perce van dolgozata rövid bemutatására, majd további
öt percben reagálhat a pályaműhöz kritikákat fűző opponens szintén öt
perces véleményére. A Kar tanáraiból álló zsűri értékelése és ajánlása
után nem csak a pénzjutalomban részesülő helyezettek, hanem rendsze­
rint minden résztvevő számára megnyílik az út az Országos Tudomá­
nyos Diákköri Konferencián való részvétel felé. A következő, 2009-es
országos rendezvénynek az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Allamés Jogtudományi Kara lesz a házigazdája. A szervezők azon meggyőző­
dését, hogy egy terjedelmes dolgozat önmagában nem jelent kiemelke­
dő teljesítményt, jól tükrözi azon előírás, miszerint a pályaművek ma­
ximum kb. 60 oldalasak lehetnek (100.000 leütés). A mennyiség helyett
igen fontos szempont az eredeti témaválasztás és az egyéni vélemény­
alkotás. Ez nem jelenti azt, hogy ‘soha nem tárgyalt témát’ kellene ta­
lálni - ahogyan Marcel Proust írja, „a valódi felfedezés nem abban áll,
hogy új területeket találunk, hanem hogy új szemmel nézzük az ismert
világot!’ Egy ilyen „valódi felfedezés” egyrészt rendkívül kellemes kö­
vetkezménnyel járhat, hiszen a díjat nyert hallgatók dolgozatát hatá­
lyos szabályzataink szerint védés nélkül, jeles minősítésű diplomadol­
gozatként fogadják el. Másrészt a konferenciákon résztvevő jeles szak­
emberek, elismert jogászok mindig örömmel üdvözlik a tehetséges fia­
talok munkáját, óriási elismerést hozva a hallgatóknak és Egyetemünk­
nek egyaránt.
Remélem sokan kedvet éreznek ahhoz, hogy a közömbösséget leküzd­
ve munkához lássanak, és vagy a közelgő tavaszi, vagy az őszi TDK ra
benevezzék dolgozatukat. Az első lépések megtételeként'érdemes eUátogatm a hup^www.jak.ppke.htVhaUg/index.html oldalra, ahol részle­
tes információkat tartalmazó tájékoztatók találhatóak, majd minden­
kepp ajánlatos felvenni a kapcsolatot a konzuli
„
TDK titkárral is. Jó munkát kívánok!
denS meUett a tanszekl

Pogácsás Anett
Kari TDK titkár

�A hallgatói fórumról
Másodéves előadó, 2008. február 19. és 20.
A vizsgaidőszak mindig rázós, mindenki belát­
hatja. Oktatót, titkárnőt és hallgatót egyaránt
próba elé állító hónapok ezek. A sérelmes
ügyek valamely szintjével mindenkor szükség­
szerűen számolni kellett, akár a „nagy számok
törvényéből” következően, vagy „megenge­
dett hibaszázalék”-ként, vagy másként, ami
még normális, életszerű dolog és teljesen rend­
ben is volna.
A legutóbbi vizsgaidőszak kapcsán azonban
olyan mennyiségű negatív visszajelzés, panasz
és kritika fogalmazódott meg a hallgatók ré­
széről, amely már jelentős visszhangot váltott
ki bizonyos egyetemi berkekben, valamint a
HOK-nél. Bárkinek feltűnhetett ez az elége­
detlenség-hullám, akinek az ismeretségi köre
legalább átlagos kiterjedésű (miként az pl. jó­
magámnak is feltűnt, noha túl sok ismerősöm
nincs, és HOK-ös sem vagyok).
A panaszosok és a Kar Hallgatói Önkormány­
zata természetesen a Dékán Urat is felkeres­
ték, aki igen megértőnek mutatkozott a hall­
gatók problémái iránt. Ugyanakkor - miután
az egyéni panaszokkal nem tud mit kezdeni a panaszok összegyűjtését és rendszerezését
kérte a HŐK képviselőitől.

A sérelmet szenvedett hallgatói érdekek becsatornázása végett született a fórum ötlete,
„nem az oktalan vagdalkozás jegyében, hanem
a párbeszéd kezdeményezése, az Egyetem dol­
gozói és a hallgatói közötti együttműködés és
közös munka szellemében” Ez a visszacsatolás
(avagy „feedback”, ha úgy tetszik) bármely in­
tézmény vagy közösség rendeltetésszerű mű­
ködésének a része (kellene, hogy legyen). En­
nek révén barátságosabbá, a felvételizők szá­
mára is vonzóbbá lehet tenni az intézményt,
mert meg kell szoknunk, hogy a felsőoktatás
már nem az, mint tíz éve, hanem hogy erősöd­
nie kell a szolgáltató jellegnek, és hogy a hall­
gató az, aki iskolát választ.
Mindezen előzmények után meghirdetésre ke­
rült az esemény, elektronikus úton és a tutori
szervezeten keresztül egyaránt.
A gyűlés(ek)en megjelenhetett minden hallga­
tó, de különösen azok érdeklődésére tartott
igényt, akik szívesen megosztották hallgató­
társaikkal a sérelmüket, problémájukat az in­
tézmény eljárásával, oktatókkal, adminisztrá­
cióval stb. kapcsolatban.
Szerencsés módon a megjelentek hajlandóak
voltak távollevő ismerőseik problémáit is arti­

kulálni, másrészt pedig - minthogy sok eset­
ben ún. típusproblémákról volt szó, amelyek
tömegesen fordultak elő - ezen típusproblé­
mák egyszeri felvetése is eléri majd azt a ha­
tást, mintha az azonos sérelmet szenvedett
„látens” hallgatók is teljes számban megjelen­
tek volna. Valójában tehát jóval többen voltak
jelen, mint első látszatra.
Az inkognitó érdekében az összejövetelen ki­
zárólag hallgatók, valamint a HŐK képviselői
vettek részt, hogy összegyűjtsék a panaszokat,
és azokat - név nélkül - továbbítsák a Kar ve­
zetése, elsősorban a Dekanátus és a tanszékve­
zetők részére.
A fejleményekről a HŐK hivatalos
weboldalán (www.hok.jak.ppke.hu) közölnek
majd tájékoztatást. A Fórum azonban - ha úgy
tetszik - még nem ért véget: a HŐK részéről a
weboldalon található fórum (www.hok.jak.
ppke.hu/forum) „Hallgatói panaszok” rovatá­
ban továbbra is várják a panaszokat, észrevé­
teleket (akár név nélkül), amelyeket helyben
meg is lehet vitatni, megoldási javaslatokat
felvetni, észrevételeket ill. panaszokat lehet
küldeni a hok@jak.ppke.hu e-mail címre is.
Tart Adám

Neptun kontra hallgató
2007. december 5. és 2008. január 14. Emlékez­
tek? Ha nem, akkor segítek. Vizsgajelentke­
zés és tárgyfelvétel. Bár szerintem az első idő­
pont sokkal emlékezetesebb... Ez egy vicces
nap volt... Kari össznépi vizsgajelentkezés
szerdán délután 15 órától, összekötve az új
Neptun rendszer első nagy próbájával... Ja, és
magára vessen, aki nem vett részt Neptun
oktatáson... Koszi...
Sokan már órákkal korábban berendezkedtek
egy-egy számítógép mellé, felkészülve étellel
és itallal a „rövidke” néhány órás kemény csa­
tára. 14:30 körül a rendszer már félig össze­
omlóban volt. És mit mondtak erre a hozzáér­
tők? 15 órakor totális káosz várható...
Lassan én is gép elé ültem A, B, C, D tervvel
a kezemben. 15 óra, itt az idő! Próbálok belép­
ni... próbálok... próbálok... és még mindig
csak próbálok. Fél siker, ha a Neptun login-ig
eljutok. 20 perc múlva már a hajamat téptem,
körmömet rágtam, és legszívesebben kettőt
belerúgtam volna a számítógépbe. A képer­
nyő pedig mintha csak kárörvendően moso­
lyogna rám, miközben szorgalmasan küldöz­
geti szívhez szóló üzeneteit: „Service Error, A
jelentkezők száma elérte a maximumot, kér­
jük próbálja meg később...”
Már a telefonvonalak is égtek. Egyik kezem­
ben mobil, a másikkal a billentyűzetet ütöm.
„Neked sikerült belépni?” „Segítenél nekem is
felvenni a vizsgákat?”
AÁÁAA!!!! Segítség!!! Belépni?! Segíteni?! A
Service Error-on tovább nem jutottam!

15:40 Végre nagy küzdelmek árán, háromszor
leizzadva beírom a neptunkódomat, jöhet a
jelszó. Na talán most sikerülhet. „Kérem vár­
jon!”. .. jó, várok, hiszen azt tanították, hogy
a türelem rózsát terem... Várok... Lassan 10
perce várok... Várhatnák itt életem végéig...
Befagyott a rendszer...
Idegbeteg fejjel már csak abban bízom, hogy
nem csak én vagyok ilyen szerencsétlen, és
még találok számomra megfelelő vizsgaidő­
pontokat.
Győzelem! Bejutottam! Egy vizsgát sikerült is
felvennem, mire a mi drága jó Neptununk szó
nélkül kidobott... Kezdhetek mindent elöl­
ről...
16 órára végre teljes a siker. Most már tudok
segíteni, ha valakinek kell...
Én még a szerencsésebbek közé tartoztam.
Azt már nem is ecsetelném, hányán maradtak
le a villámgyors jelentkezés miatt a kötelező
gyakorlatokról, és hányán próbáltak még 17
óra után is egyáltalán belépni...
Aztán január 14. Tárgyfelvétel reggel 8 óra.
Volt, aki már nagyban vizsgázott, én még
csak
akkor
kászálódtam
ki
az
ágyból.. .Leültem kicsiny gépem elé, feltűr­
tem a pizsim ujját, ismét harc! Telefon a ke­

zemben, MSN-en bejelentkezek, jól jöhet a
segítség...
Mekkora meglepetés! 8-kor már be is
léptem... Elsőre sikerült! Vajon miért?! Kö­
szönet az éppen akkor vizsgázóknak, így a
felhasználók száma nem érte el a maximu­
mot... Nesze neked Neptun!
Belépve nem kis nehézséget jelentett szá­
momra, a tárgyak felvételének hatalmas
szakértelmet igénylő művelete... Percek tel­
tek el, mire rájötte'm, hol is kell elkezdeni...
Szegény szüleim a földszinten nem igazán
tudták elképzelni, miért ordibálok egyma­
gámban az emeleten... Aztán hosszasan fel­
sorolt jelzők után kivették a szavaimból...
Neptun...
Megvan! Rájöttem! Kijelölöm... OK...
semmi... Nekifutok még egyszer... kijelöl...
OK... semmi. Azt hiszem, most igénybe ve­
szem valamelyik segítségemet... Érkezik is a
válasz: Jelöld ki, add hozzá, fogadd el és vis­
sza. .. És ez csak egy tárgy felvétele... Az biz­
tos, hogy nem unatkoztunk...
Biztatásul, lesz még pár ilyen idegölő
csatánk... Aztán menj el utána úgy vizsgázni,
hogy a vizsgáid között jobb esetben van leg­
alább 1-2 nap, vagy örülj, hogy egyáltalán ta­
láltál üres helyet...
Mindebből milyen végkövetkeztetésre jutot­
tam? WE LŐVE NEPTUN (csak ne kelljen
használni...)

Mihalics Vivien
harmadib nldnl

�Nemzetközi kapcsolatok
Beszélgetés Szabó Marcel külügyi dékán-helyettes úrral
Szabó Marcel karunk külügyi dékán-helyettese, az Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszék tan­
székvezetője, egyetemi docens. Tanult a cambridge-i és a Delfi egyetemen, a Pantheon-Assas, va­
lamint a Stanford egyetemeken. Dolgozott kormány- és nemzetközi jogi főtanácsadóként, oktatott
a Szent Szív Katolikus Egyetemen, illetve a San Francisco-i Egyetem budapesti programján is.
- Nagy vonalakban bemutatná Tanár Ur
egyetemünk nemzetközi kapcsolatait?
- Először is azt kell tudni, hogy egyetemünk
nemzetközi kapcsolatai a diakok érdekében szer­
vezett nemzetközi kapcsolatok. Elsősorban te­
hát a diákokért, a diákok érdekében jönnek létre,
és fejlődnek, és ennek következtében az elsődle­
ges kapcsolatok számunkra az Erasmus kapcso­
latok. Egyetemünknek jelenleg 32 európai egye­
temmel van bilaterális Erasmus magállapodása.
Ezen egyetemek között több olasz, német és
francia intézményt találunk, de van kapcsola­
tunk Norvégiától kezdve Portugálián át szinte
mindegyik európai országgal, így gyakorlatilag
minden diák megtalálhatja a számara szimpati­
kus célországot. Ezúton is szeretnék tehát bíz­
tatni minden kedves diákot, hogy éljen ezzel a
lehetőséggel, mert ez egy vissza nem térő alka­
lom, még altkor is, ha valószínűleg nem ezek
lesznek a legnehezebb félévek egyetemi pályafu­
tásuk során, mert az a tananyag, amit kint el kell
sajátítani, messze elmarad az itthoni alma mate­
rünkben eltöltött félév nehézségeitől Részlete­
sebb információkat egyébként e programmal
kapcsolatban a kari honlapon találhatnak.
- Az Erasmuson kívül vannak még a hallga­
tók rendelkezésére álló lehetőségek?
- Igen A másik program, amire fel szeretném
hívni a hallgatók, illetve a lap olvasóinak figyel­
mét, hogy egyre több lehetőség van kikerülni az
Egyesült Államokba (a texas-i, San Francisco-i
és St. Louis-i egyetemekre) különböző ösztöndí­
jakkal. Sajnos ezen lehetőségek korlátozottab­
bak anyagi szempontból, de így is óriási előnyt
jelenthet a hallgatók számára, hogy tandíjmente­
sen bekerülhetnek egy amerikai felsőoktatási in­
tézménybe, hisz az Egyesült Államokban lénye­
gesen magasabb a tandíj, mint az európai egye­
temeken, míg a megélhetési költségek nagyjából
európai szintűek. Érdemes azon is gondolkodni,
hogy a végzés után lehetőség van MBA (Master
of Business Administration) ösztöndíjak elnye­
résére is, ennek mikéntjéről is a kari honlapon
tájékozódhatnak az érdeklődők. Akinek erős jo­
gi valamint közgazdaságtudományi háttere is
van, és végzős, annak számára a legnagyobb
karrierlehetőséget talán ez a kapcsolat jelentené.
A sikeres pályázók a képzés végeztével egy éves

szakmai gyakorlaton vehetnek részt egy ameri­
kai nagyvállalatnál, ami - mondanom sem kell hatalmas előny a munkaerőpiacon.
- Milyen kapcsolata van karunknak a carnbridge-i egyetemmel?
- A cambridge-i egyetemnek van egy programja,
mely levelezős rendszerrel működik és az a lé­
nyege, hogy harmad-, negyed-, és ötödéves diá­
kok a rendes egyetemi képzés mellett részt vesz­
nek egy európai és angol jogi képzésen, melynek
eredményeképpen a cambridge-i egyetemtől
kapnak diplomát. Ilyen jellegű kapcsolata a
cambridge-i egyetemnek Magyarországon egye­
dülálló módon csak a Pázmánnyal van. Ettől is,
mint a többi kapcsolatunktól azt várjuk, hogy a
Pázmány az elkövetkező években, évtizedben
épp a nemzetközi képzései miatt váljon még szé­
lesebb körben ismertté. Azt is tervezzük, hogy
bizonyos, az alapképzésben szereplő tantárgyak
később idegen nyelven is lehallgathatók legye­
nek. Különös gondot fordítanánk ugyanakkor
arra, hogy a hallgatók a magyar terminológiát is
pontosan elsajátíthassák. Nem akarunk ugyanis
úgy járni, mint az az angol nyelvű középiskola,
ahol a diákok Orániai Vilmost csak WiÚiam of
Orange-ként ismerték és az érettségin Narancs­
házi Vilmosnak fordították.
Egyébként a Pázmány a nagy európai kutató­
egyetemek élvonala felé tart, efelé igyekszünk,
nem akarunk egyek lenni Európa sajnos számos
olcsó diplomagyárai közül és ennek elismerése­
képpen az IRUN (International Research
Universities Network), a Nemzetközi Kutató­
egyetemek Hálózata is tagjává fogadott minket.
- Miért fontosak a nemzetközi kapcsolatok és
miért fontosak a külföldi tanulmányok egy
diák számára?
- Mert az a tudás, amit az ember azzal szerez,
hogy egy idegen kultúrában van, és ott kell ma­
gyarként helyt állnia, a saját jogrendszerét össze­
hasonlítania egy külföldi jogrendszerrel, képvi­
selni egyetemét és karát, felmérhetetlen. Ezen
kívül egyfajta önreflexiót is magában rejt, mert
az embert kint rengeteg hatás éri, sok mindenen
elgondolkodik és megtanulja magát egy kicsit
kívülről szemlélni Honnan hová tart, mit szeret­

ne elérni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések me­
rülnek fel egy huzamosabb ideig tartó külföldi
tartózkodás során, melyekre minden fiatalnak
meg kell találnia a saját válaszát.
Másrészről persze a külföldi tanulás segít elsajá­
títani az idegen nyelvű jogi szaknyelvet, mely
önmagában is jelentős előnyt jelent a munkaerőpiacon való érvényesülésben és a szakmai előre­
haladásban, illetve előkészíthet magasabb szintű
külföldi tanulmányokat. Itt szeretném felhívni a
figyelmet arra, hogy idén a nagy amerikai egye­
temek, mint a Harvard, a Georgetown, vagy a
Princeton toborzott magyar diákokat saját,
nemzetközi kapcsolatok és diplomácia témájú
képzéseire, melyek természetesen világszínvo­
nalú tudásanyagot adnak hallgatóiknak.
- Milyen irányban tervezi Tanár Úr a kapcso­
latok továbbfejlesztését?
- Az angolszász országok felé szeretnénk ki­
csit erőteljesebben orientálódni, hiszen az an­
gol nyelv ismerete manapság nélkülözhetet­
len. Nemcsak a nemzetközi kapcsolatokban,
de még az ügyvédi pályán is, hiszen ebben a
globalizálódó világunkban szinte elkerülhetet­
len egy ügyvédi praxisban, hogy valaki ne ke­
rüljön kapcsolatba külföldi ügyfelekkel.
Egyébként a Pázmány már ma is Magyarorszá­
gon szinte egyedülállóan jó kapcsolatokkal ren­
delkezik amerikai egyetemekkel, így - mint már
említettem - a texas-i, San Francisco-i és St.
Louis-i egyetemekkel és Cambridge-ben is is­
mernek bennünket, a cambridge-i egyetem dé­
kánja, James Crawford professzor a karunk
díszdoktora. Ennek apropóján szeretném azt el­
mondani, hogy a Pázmány Egyetem neve nem­
zetközi jogi vonatkozásban is ismert a külföldi
jogász társadalom számára, mert a két világhá­
ború közt a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság
tárgyalta a Pázmány Péter Királyi Egyetem
kontra Csehszlovákia ügyet és ennek kapcsán
szokták kérdezni külföldi jogászok, hogy ez még
mindig ugyanaz az egyetem-e, és ilyenkor min­
dig el kell mesélnem egyetemünk bonyolult, a
hallgatók számára azonban már egészen bizto­
san ismert történetét.
Ziegler László

Megérkeztek a Japán Alapítvány újabb
könyvadományai
Egyetemünk oktatói, hallgatói számára egyaránt örömteli hírként jelenthetjük be - és a
könyvtár-támogatási pályázat feltételei alapján nyilvánosan is közölnünk kell -, hogy a Ja­
pán Alapítvány (www.jfbp.org.hu) immár két ízben nagyobb könyvadománnyal támogatta
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvtárát.
Az elmúlt két évben érkezett, összesen félszáz, túlnyomórészt angol nyelvű szakirodalom
a japán jog- és alkotmányfejlődés alapjaitól kezdődően a japán társadalom, vallás, történe­
lem, gazdaság és politika témakörét oleh fel. A könyvek egy része - tematikai bontás sze­
rint - a Kari Könyvtárban található meg, a másik részé pedig, hangsúlyozottan a jog- és al­
kotmánytörténeti tárgyuak, a Jogtorteneti Tanszék könyvtárában kaptak helyet. Haszno­
san forgathatják a müveket a japán jog iránt érdeklődő hallgatók, illetve mindazok, akik e
távol-keleti társadalom es kultúra sajátosságait közelebbről is meg akarják ismerni.
Kalocsai Ilona - Tamás Csaba Gergely

negyedik oldal

�Tíz éve született ítélet a GabcíkovoNagymarosi vízlépcső perében
Herczegh Géza Professzor Úr Karunkon tartott előadást
A hágai Nemzetközi Bí­
róság 1997. szeptember
25-én hirdetett ítéletet a
Gabcíkovo-Nagymarosi
vízlépcső perében. Az
ítélet tizedik évforduló­
járól november 8-án az
Európajogi és Nemzet­
közi Közjogi Tanszék
TDK rendezésével em­
lékezett meg, amelyre meghívott előadónk Dr. Herczegh Géza profes­
szor úr, akadémikus, az Alkotmánybíróság volt helyettes elnöke, a
Nemzetközi Bíróság egykori - magyarként mindeddig egyedüli - tagja
(1993-2003) volt.
Talán ez lehetett az egyik oka, hogy az előadást - melynek színvonalát
Kovács Péter professzor úr és Adány Tamás tanár úr jelenléte is. garan­
tálta - az érdeklődők nagy száma miatt az eredetileg tervezett terem he­
lyett a Díszteremben kellett megtartani. A másik ok bizonyára maga a
téma volt, mely ma is fontos, vegyes érzelmeket kiváltó - és a köztudat­
ban gyakran homályos.
A rendhagyó TDK Kovács Péter profeszszor úr köszöntőjével és rövid
bevezetőjével vette kezdetét, amely után Herczegh Géza professzor úr
belefogott, hogy röviden fölvázolja, mi is tulajdonképpen ez a Bős
(merthogy ez Gabcíkovo magyar neve évszázadok óta) -Nagymarosi
vízlépcső ügy, amely miatt akkoriban tízezrek mentek az utcára, és tün­
tetésekkel követelték, hogy ne épüljön meg, és amely olyan, mint egy
„vízikígyó”, amely mindig tekeredik, fordul még egyet.
Ami az előzményeket illeti, 1977. szeptember 16-án Magyarország és
Csehszlovákia megbízottai - a KGSTérdekek nem elhanyagolható preszsziójával - Budapesten aláírták a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer
megvalósításáról szóló szerződést. Ez tartalmazta volna a dunakiliti víz­
tárolót, a csúcsra járatással működtetni kívánt bősi erőművet, a nagy­
marosi vízlépcsőt stb. - mindezeket úgy, hogy rájuk külön-külön sem az
energiaellátás miatt, sem a hajóforgalom miatt, sem árvízvédelmi okok­
ból nem volt szükség, a környezeti értékek védelme pedig még margi­
nális kérdésként is alig jött szóba. A korábban példátlan méretű és telje­
sítményű propaganda-komplexumnak azonban meg kellett épülnie.
A rendszer hibáit és fogyatékosságait egyre karakterisztikusabban
megtestesítő létesítménnyel szemben nálunk a társadalmi ellenállás fok­
ról fokra nőtt. Eközben az 1993. január 1-jén Csehországtól különvált
Szlovákiában a vízlépcső szinte nemzeti üggyé vált - hiszen az egyéb­
ként tisztán magyar Csallóköz területére építhettek végre „valami szlo­
vákot” -, és az építési munkálatokkal sokkal előrébb jártak. így az ellen­
tét Magyarország és Szlovákia vitájává transzformálódott, és mindkét
oldalról egyre erősebb politikai színezetet is kapott. A magyar kor­
mányzat az érdekek között lavírozva eleinte gyorsította az építkezése­
ket - hogy utolérjük a szlovákokat -, majd a politikai átrendeződés sze­
lét megérezve fokozatosan lassította a munkálatokat, végül 1989 no­
vemberében bejelentette azok abbahagyását. (Érdekesség, hogy a jegy­
zőkönyveket az akkor a Kormány elnökhelyetteseként hivatalban lévő
Medgyessy Péter írta alá, Horn Gyula külügyminisztersége alatt.) A
másik fél ez ellen természetesen tiltakozott, hiszen ekkor már anyagi­
lag is érdekelt volt a vízlépcső-terv végigvitelében. Elszántságukat mu­
tatja egy alternatív terv előhúzása, amely az eredeti, 1977-es szerződést
úgy módosítaná, hogy magyar közreműködés nélkül, szlovák területen
megépülő gáttal a vízlépcső megépíthetővé váljék. (Ez volt az ún. C va­
riáns lehetősége.) Ennek munkálataiba bele is fogtak, és nem voltak haj­
landók leállítani - amire válaszként a magyar Kormány bejelentette,
hogy a szerződést 1992. május 25-ei hatállyal megszűntnek tekinti. A
Duna elterelési munkálatait a szlovák fél ennek ellenére végigcsinálta.

A hágai bíróság tárgyalóterme
A viszonyt mindkét fél érdekében rendezni kellett. Szlovákia úgy érez­
te, a jog az ő oldalán áll, és semmilyen megértést nem tanúsított a ma­
gyar fél érvei iránt, ti. minek építsünk drága, gazdaságtalan erőművet,
amely a környezetet - és a főváros ivóvízkészletét is - veszélyezteti. A
két ország képviselői ezek után 1993. április 7-én „kompromisszummal”
a Nemzetközi Bíróság elé terjesztették a jogvitát. Ez alapján a Bíróság­
nak három kérdésben kellett döntenie, amelyek röviden:

1. Jogo^ volt-e a magyar fél részéről a bős-nagymarosi munkálatok fo­
kozatos leállítása?

2. Volt-e joga Csehszlovákiának a C variáns megépítésére és működte­
tésére?

3. Melyek a jogkövetkezményei annak, hogy a magyar fél megszűnt­
nek tekintette a szerződést?
A Nemzetközi Bíróság 15 független bíróból álló testület, melyben a vi­
lág fő jogrendszerei képviseltetve vannak; Statútum alapján működik,
amelynek minden ENSZ-tagállam automatikusan részes államává válik.
A testületet a felek ad hoc bíróval is kiegészíthetik. Ebben az ügyben a
Szlovákia által jelölt ad hoc bíró a volt lengyel külügyminiszter
Krzysztof Skubiszewski volt, aki egyébként 1993-ban éppen Herczegh
professzor úrral együtt pályázott a rendes bírói posztra is. A peres fe­
lek képviselői közül elég kettőt kiemelni: Hazánk oldaláról James
Crawfordot, a szlovák oldalról pedig Alain Pellet-t. Az ügy anyaga
mintegy tizenkétezer oldal volt. Ami az esélyeket illeti, Szlovákia hivat­
kozhatott a nemzetközi szerződések jogára, mint a nemzetközi jog klas­
szikus és nagyrészt kikristályosodott integráns részére. Magyarország
pedig főleg a környezetvédelmi jogra hivatkozott, amely akkoriban
még fiatal, viszonylag új és puhább jogterületnek számított. A vita - szá­
mos technikai szakkérdéssel tarkítva - lényegében arról szólt, hogy a
magyar fél szerint a vízlépcső súlyos és visszafordíthatatlan környeze­
ti károkat okozna, ezért annak meg nem építése részéről teljesen indo­
kolt volt, a szlovák fél szerint azonban Magyarország ezzel a magatar­
tásával elszegte a szerződést. (Az eseményeket tarkította az 1994-es ma­
gyar politikai hatalomváltás, és az új miniszterelnök utasítására a szlo­
vák féllel a vízlépcsőrendszer némileg módosított megépítéséről (!) ti­
tokban tárgyaló „Göbölyös-féle delegáció”. Tehát míg Hágában a ma­
gyar fél bőszen tiltakozott és védte a környezetet, közben hatalmi elit
ötödik oldal

�és a „betonlobbi” hirtelen éppen a mielőbbi építkezésben lett érdekelt.
Bár a két fél együtt bármikor visszavonhatta volna a pert, az akkori mi­
niszterelnök, Horn Gyula valószínűleg abban reménykedett, hogy majd
a Nemzetközi Bíróság kikényszeríti a vízlépcső megépítését, ezzel meg­
hozza helyette a népszerűtlen döntést.)
Mit is tartalmaz a Bíróság ítélete? A furcsa döntés alapján a magyar fél­
nek nem volt joga felmondani a szerződést ökológiai végszükségletre
hivatkozva, de az elavult terv már meghaladott, ezért kivitelezhetetlen,
ezért Magyarország nem köteles Nagymarosnál vagy máshol vízlépcsőt
építeni. Még furcsább a következő tétel, amely szerint Szlovákiának jo­
ga volt a C variáns megépítéséhez folyamodni - de nem volt joga azt
üzembe helyezni! Milyen szerződés az, amely érvényben van, de még­
sem kell betartani? Milyen erőmű az, amely megépíthető, de nem lehet
üzembe helyezni? A válasz adódik, ha visszatekintünk az időpontokra:
Azért volt joguk a szlovákoknak megépíteni a C variánst, mert mi ezek
után mondtuk fel a szerződést, vagyis - a contrario - ha nem lett volna
joguk megépítem azt, érvényes lett volna a mi felmondásunk. Ezt pe­
dig a Bíróság nem mondhatta ki, már csak a pacta sunt servanda elve
miatt sem. A harmadik kérdést a Bíróság a felek vagyoni követeléseinek
kölcsönös elengedésével látta megoldhatónak.

Az ítélet fogadtatását és utóéletét hosszan lehetne ecseteim, elég csak a
kétes hírű „Bacó-Nemcsók-féle delegáció” tárgyalásaira utalni, mely ti­
tokban olyan keretmegállapodás tervezetet fogadott el, amely alapján az ítélettel ellentétben - mégis kiviteleznénk módosított formában a víz­
lépcső terveit. Utalhatunk az 1998-as botrányra is, amikor mindez kipat­
tant, és hatásai bizonyára még a választásokat is befolyásolták.
Zárszóként engedtessék meg a professzor urat is szemmel láthatóan ér­
zékenyen érintő dilemmának a felvetése. Milyen kormányzat az, amely
azért folytat egy pert, hogy azt elveszítse? Milyen vezetők azok, akik
egy külső fórumnak az országra nézve kedvezőtlen döntését várják,
hogy ne kelljen annak felelősségét maguknak viselniök? Milyen érték­
rend szerint adható kitüntetés azoknak, akik ebben a jelentős kárt oko­
zó folyamatban megkérdőjelezhető szerepet játszottak? Ha ezek a gon­
dolatok felvetődnek bennünk, és igyekszünk a tanulságok leszűrésével
ezt a dilemmát föloldani, akkor már nem hiába foglalkoztunk a kacifán­
tos bős-nagymarosi üggyel - akkor már nem hiába készülünk a jogi hi­
vatásra.
Herczegh Géza professzor úr, köszönjük szépen!
Nagy Gusztáv

Mestertanár Aranyérem kitüntetést
✓
kapott Kilényi Géza Professzor Ur

Nagy megtiszteltetés érte Karunkat novem­
ber 12-én. Ekkor került sor ugyanis az Magyar
Tudományos Akadémia Dísztermében a
XXVIII. Országos Tudományos Diákköri
Konferencia (OTDK) értékelésére, és ennek
keretei között a Pro Scientia Aranyérem ki­
tüntetések átadására. A rangos elismerést az
Országos Tudományos Diákköri Tanács alapí­
totta, és 1989 óta kétévenként - az OTDK-k
éveiben - kerül kiosztásra. A Pro Scientia
Aranyérem kitüntetést azok a hallgatók kap­
hatják meg, akik kimagasló tanulmányi ered­
ményeik mellett tehetségükről és elmélyült
szaktudásukról az OTDK-k alkalmával is szá­
mot adtak. A Pro Scientia Mestertanár
Aranyérem kitüntetés pedig azoknak az okta­
tóknak ítélhető oda, akik legalább 10 éve ered­
ményes tudományszervezői, tehetséggondo­
zói tevékenységet folytatnak, számos sikeres
OTDK dolgozat konzulensei voltak, közéleti
és szakmai megbecsülésnek örvendenek.
Az említett ünnepi ülésen Vizi E. Szilveszter,
az MTA elnöke, Szendrő Péter, az OTDT el­
nöke, Csányi Sándor, az OTDK-k egyik leg­
főbb mecénása, valamint Arató Gergely, az
OKM államtitkára (Hiller István miniszter
nevében) adta át az elismeréseket.
A leírtak alapján nem lehet túl meglepő, hogy
Kilényi Géza professzor úr egyike volt a Mes­
tertanár Aranyéremmel kitüntetetteknek. Pro­
fesszor úr ugyanis - kiemelkedő közéleti mun­
kássága, magas közjogi pozíciói mellett - min-

hatodik oldal

dig megkülönböztetett figyelmet szentelt az
egyetemi oktatásnak, ezen belül is a hallgatók
demonstrátori és TDK-tevékenységének. A
Kar alapítása óta tantárgyjegyzője és máig elő­
adója is az Alkotmányjog főtárgynak. Tartott
speciálkollégiumot is, főleg demonstrátorok­
nak, valamint a Doktori Iskola megalakulása
óta az Összehasonlító alkotmányjog című tár­
gyat is oktatja a doktoranduszoknak. Legújab­
ban ő oktatja az Összehasonlító közjog című IV
évfolyamos stúdiumot is. Az említett tantár­
gyakhoz több jegyzetet és tansegédletet is írt.
Előadásai és egyéb szereplései rendszeresen
megtöltik az egyetemi előadótermeket, kö­
szönhetően kiváló, utánozhatatlanul egyéni
előadói stílusának, gyakorlatias, ugyanakkor
a tradíciókra és a szerves jogfejlődésre is te­
kintettel lévő szemléletének. Előadásaiban a
tananyag pontos ismertetése mellett ugyan­
úgy helyet kap a hatályos szabályozás jobbító
szándékú kritikája, mint a több évtizedes gya­
korlati tapasztalatok ismertetése, vagy a de
lege ferenda javaslatok - hiszen professzor úr
a rendszerváltás óta vezető szerepet játszik a
közjogi kodifikációs munkálatokban. Éppen
ezért jól illik rá a 70. születésnapjára megjelent
ünnepi tanulmánykötet címe: Formatori luris
Publici, a közjog alakítója. Sajátos, de mindig
korrekt és igazságos vizsgáztatási módszere
miatt hallgatói mint vizsgáztatót is tisztelik.
Az Alkotmányjogi TDK vezetőjeként igyek­
szik a tantárgy iránt különösen is érdeklődő
hallgatóknak lehetőséget biztosítani elmélyül­
tebb szakismeretek megszerzésére, és nyilvános
szereplésre. A hallgatók érdeklődését felkeltő
előadásainak és TDK-szervező tevékenységé­
nek is köszönhetően mindig sok demonstrátora
volt, akik kutatási tevékenységének irányításá­
ra tanrenden kívül sem sajnálta az időt. A „tűz­
keresztségen átesett” egykori demonstrátorok
és TDK tagok közül ma már jónéhányan a jogi
közélet csúcsszerveinél dolgoznak, illetőleg
egyetemi oktatók. Tanítványai az egymást kö­
vető OTDK-kon számos helyezést értek el,
emelve ezzel a Kar hírnevét is.

Kilényi professzor úr mind hallgatói, mind
kollégái körében nagy tiszteletnek és megbe­
csülésnek örvend. 2006-ban, 70. életéve betöl­
tésekor professzor emeritus-i címet kapott,
azonban oktatói, tudományos tevékenysége és
munkakedve azóta is töretlen. Szakmai ered­
ményein kívül precizitásával, pontosságával,
rendkívüli munkabírásával és egyéb emberi
tulajdonságaival mindig igyekezett személyes
példát is mutatni környezetének.
Ami a Pro Scientia Aranyérmet illeti, a kitün­
tetés jelentősége miatt helyénvaló azok felso­
rolása, akik Karunkról már korábban ebben a
kitüntetésben részesültek, hiszen megérdem­
lik az említést: Pro Scientia Aranyérem kitün­
tetésben részesült Landi Balázs tanár úr
(2001), és idén Navratyil Zoltán, aki kiemelke­
dő egyetemi tanulmányai és két OTDK-n is
eredményes szereplése után megérdemelten
vehette át az elismerést, és akinek ez úton is
gratulálunk. Pro Scientia Mestértanár Arany­
érem kitüntetésben részesült Jobbágyi Gábor
professzor úr (2001), Kari TDK elnök, aki év­
ről évre gondosan szervezi és vezeti a TDK
munkálatokat, motiválja a hallgatókat az
OTDK-n való szereplésre, és maga is számos
díjnyertes OTDK dolgozat konzulense.
Zlinszky János professzor úr mint Témaveze­
tő Mester (1995) részesült a kitüntetésben, és
iskolateremtő, utánpótlásnevelő, mentori ér­
demeit később Honoris Causa Pro Scientia
Aranyéremmel (2003) is elismerték.
Rendkívüli büszkeségre adhat okot, hogy
idén egy újabb Mestertanár Aranyérmes pro­
fesszorral lettünk gazdagabbak. Ez jogos és
megérdemelt elismerés Kilényi Géza profes­
szor úrnak, és elismerés Karunknak is. Vissza­
igazolása az oktatók kiválóságának, és - min­
den egyéb kimutatás ellenére - a TDK munka
eredményességének.
Tisztelt Professzor Úr, az egész Kar nevében
gratulálunk a kitüntetéshez!

Nagy Gusztáv

�A Hallgatói Mozgalom hírei
Beszámoló a 2008. február 9-én tartott egri HÖOK Közgyűlésről
A Közgyűlés egyhangú döntéssel állásfogla­
lást fogadott el, amelyben arra kéri a hallgató­
kat és mindenkit, akik eddig is támogatták cél­
jainkat, hogy a március 9-i népszavazáson ve­
gyenek részt, és támogassák a HÖOK tandíjellenes küzdelmét.
„Mivel a népszavazás az utolsó lehetőség a
tandíjmentes hazai felsőoktatás megvédésére,
és mivel látszik, hogy a Kormány egyértelmű­
en elkötelezett a tandíj mellett, ezért a Hallga­
tói Önkormányzatok Országos Konferenciájá­
nak Közgyűlése - amely magában foglalja az
összes magyarországi felsőoktatási intézmény
hallgatói érdekképviseletét - arra kéri a hallga­
tókat és mindenkit, akik eddig is támogatták
céljainkat, hogy a Köztársasági Elnök által
2008. március 9-re kiírt népszavazáson - élve
alkotmányos jogukkal - vegyenek részt és tá­
mogassák a HÖOK tandíjellenes küzdelmét”

A 9. napirendi pontban Török Márk számolt
be a Hallgató Mozgalom jubileumáról. A
HÖOK ősszel ünnepli 20. születésnapját. Sze­
gedi Tudományegyetem Hallgatói Önkor­
mányzatával kart karba öltve méltóképpen kí­
vánjuk megünnepelni e jeles alkalmat. (Es nem
felejtjük el: A Hallgatói Mozgalom Szegeden
született 1956. október 16-án (MEFESZ).)
A 13. napirendi pontban a Nemzeti Ifjúsági
Stratégiáról és ifjúságpolitika aktuális helyze­
téről tartottam előadást közel 40 percben. Az
előadásom elején felhívtam a figyelmet az ál­
lam ifjúsággal kapcsolatos felelősségére -, az
ifjúságpolitikával kapcsolatos állami érdekre.
Idéztem Howard Williamson ifjúságpolitika
kereteit meghatározó gondolatait. Bemutat­
tam a hármas, Európa Tanácsi, közösségi és
hazai szabályozási környezetet, valamint az
Országgyűlés 2007. október 29-én nagy több­

„Magyarországi németek és
erdélyi szászok tegnap és ma” Fotókiállítás
Bistritz (Beszterce), Hermannstadt (Nagyszeben), Klausenburg (Ko­
lozsvár), Kronstadt (Brassó), Mediasch (Medgyes), Mühlbach (Szászse­
bes), Schassburg (Segesvár) és Siebenbürgen (Erdély) - az erdélyi szá­
szok nevezik így Erdélyt és egyes városait.
2008. február 16-án, szombaton, Farkas Márta, a Saxlehner András
Egyesület vezetője és Gerencsér Balázs, a Flachbarth Ernő Kisebbségi
Kutató Műhely vezetője nyitotta meg karunk aulájában megtekinthe­
tő fotókiállítást, melynek címe: Magyarországi németek és erdélyi szá­
szok tegnap és ma.
A kiállítás az erdélyi szászok és a magyarországi németek többszáz
éves, a történelmi és a mai Magyarország kultúráját és fejlődését meg­
határozó emlékeit mutatja be. Művelődéstörténet, néprajz és olykor
jogtörténet is megmutatkozik a nemzetiségek ünnepeit és hétköznapja­
it, a kitelepítést és a fennmaradt emlékeket bemutató képeken.
A megnyitó során Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babes Bolyai Tudo­
mány Egyetem professzora rövid előadásában ismertette a szászok
múltját és jelenét, amely keretet adott ahhoz a dokumentumfilmhez,
amelyet a résztvevők ezt követően tekinthettek meg a tanári klubban.
A Dunatáj Alapítvány által, Buglya Sándor rendezésében készített hat­
részes dokumentumfilm első két részét tekinthettük meg, amely $ltal
közelebb kerülhettünk az erdélyi szászok életéhez, amely szerves része
a magyar történelemnek is. A filmben megismerhetjük a szászok épít­
kezését, vallási hagyományait és azt a kultúrát amelyet magukkal hoz­
tak az óhazából.
Mára már alig pár ezer szász él
Erdélyben. Nagy részüket
készpénzért „adta el” a dikta­
túra. Mára kultúrájuk fennma­
radását rengeteg tényező fe­
nyegeti, akadályozza.
Reméljük, hogy ezzel a kiállí­
tással továbbítani tudjuk, és
ezzel a szász és a német (sváb)
kultúra megőrzéséhez hozzá
tudunk járulni.
A kiállítás anyagát a Budake­
szi Város Német Önkormány­
zata által, valamint Pozsony
Ferenc professzor által a szer­
vezők részére bocsátott képek,
rajzok és térképek alkotják,

séggel elfogadott határozatát. Ezt követően is­
mertettem a Nemzeti Ifjúsági Stratégia célját,
bemutattam a stratégiaalkotásért felelős szak­
értői testület tagjait - röviden: A szakértői tes­
tület tagja a szakértői/érdekképviseleti szerve­
zetként felkért HÖOK képviselője is. A Nem­
zeti Ifjúsági Stratégia komplex megközelítést
követ -, az integrált ifjúságpolitika jegyében.
Összefoglalásképp’ az intézményesített szervezeti/finanszírozási háttér szükségességét, a
szabad részvétel és az egyenlő hozzáférés, a
nyilvánosság és a visszacsatolás fontosságát
emeltem ki.
A 18. napirendi pontban Szávay István Kár­
pát-medencei Hallgatói Alapítvány létrehozá­
sáról szóló előterjesztését a Közgyűlés ellen­
szavazat és tartózkodás nélkül támogatta.

Teleki László

amelyek megtekinthetők március végéig. A kiállítás a tavasz folyamán
továbbutazik Szegedre és Kolozsvárra.
A megnyitóról és a programokról a Flachbarth műhely honlapján lehet
bővebb információkat találni (www.jak.ppke.hu/flachbarth). A szászok­
ról szóló dokumentum­
film egyes részeit az
Összehasonlító
Ki­
sebbségvédelem szemi­
nárium keretében a ta­
vasz folyamán előre
láthatólag bemutatjuk,
amelyről részletesebb
információk szintén a
honlapon, valamint a
Közigazgatási
Jogi
Tanszék hirdetőjén le­
het találni.
Horváth Viktória

Tegyünk a gyermekekért!
A 2007 áprilisában felvetődött párunkban az ötlet, hogy hogyan tud­
nánk segíteni a magunk módján, a hátrányosabb sorsú gyerekeknek.
Az ötletadó az Országgyűlés napirendje volt. A megszorítások a leg­
kisebb települések gyermekeit sújtották a legjobban. Ezért gyűjtést
rendeztünk a kőteleki óvoda javára. Sokan kérdeztétek, miért pont er­
re az óvodára esett a választásunk.
Alikor elkezdtük a keresést három megye élvezett elsőbbséget. Próbál­
tunk olyan intézményt keresni, ahol céltudatosak, szerények és rendel­
keznek alapítvánnyal.
Hosszas válogatás után találtunk Kőtelekre. Ez a település 36 kilométer­
re van Szolnoktól északra. Körülbelül 1800 fő lakóhelye. Dinamikusan fej­
lődő község, ahol a mai politikai helyzetben sem veszítették el az optimiz­
musukat, és erőn felül fejlesztik falujukat, nem is kevés sikerrel
Látogatásunk alkalmával nagy szeretettel vártak bennünket. Az óvo­
da sajnos már csak két csoporttal működik. Az összegyűlt pénz egy ré­
szét az óvoda alapítványi bankszámlájára utaltuk, másik részéből pe­
dig rollereket és más kerti játékokat vettünk. A pénz mellett össze­
gyűlt még jelentős mennyiségű játék és ruha is. Aíásodik utunk alkal­
mával, az óvodai foglalkozásokhoz szükséges papírt, festékeket, gyur­
mát vittünk a kicsiknek. Még egy örvendetes vonzata volt látogatá­
sunknak. Példánkat látva az egyik helyi párt is csatlakozott hozzánk,
a település polgármestere pedig egy teherautónyi homokot ajánlott fel
a homokozóba. így a kőteleki gyerekeknek gazdag gyermeknapot va­
rázsoltunk csupán 100 forintos adományokból
Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek aki segített. Továb­
bá szeretném megköszönni Bándi Gyula professzor úrnak, hogy enge­
délyezte és támogatta céljainkat.
D . - . r •. *
J
°
'
Bardoczky Erika Anna
hetedik oldal

�Az átlátszó gyilkos
Normandia partjainál 2002 áprilisában partra ve­
tett a víz egy kisméretű bálnatetemet. Az állat
gyomrában 800 kiló műanyag zacskót és szatyrot
találtak. Azért ez meglátásom szerint elég ke­
mény, ha figyelembe vesszük egy ilyen zacsi
súlyát... Ez és számos hasonló természetű ka­
tasztrófa-szerű esemény vezette a francia kor­
mányt arra, hogy az EU Bizottsága elé terjessze
törvénytervezetét. A törvény 2010. január elsejei
határidővel betiltaná az áruk megvásárlásakor a
helyszínen térítésmentesen vagy ellenszolgálta­
tás fejében, a végső fogyasztó részére adott, egy­
szer használatos biológiailag nem lebontható sza­
tyor terjesztését. Az eset nem egyedi, ugyanis ha­
sonló okokból hozott gyártáscsökkentő, intézke­
dést több tengerparti ország, úgy, mint Írország,
és Málta. Persze gondolhatnánk, ugye, akinek
megadatott a tenger/óceán, az ne csak az előnye­
it élvezze, de a helyzet közel sem ilyen egyszerű.
Nem mindenki a tengeri életvilág kímélete miatt
állította le a gyártást. Banglades például nem tar­
tozik a híresen állatbarát országok közé, még ta­
lán emberbarátnak sem mondanám. Mégsem
nézhette ölbe tett kézzel azt, hogy emberek ezrei
fulladnak meg a monszunok és áramlatok okoz­
ta árvizekben, mert a csatorna képtelen elvezetni
A tavalyi év utolsó
ítéletében olvashat­
tátok beszélgetése­
met Bándi Gyula
FAminl az utolsó
'
az utolsó halat kifogtuk és
prodé-kármaL A be­
szélgetés kapcsán
az utolsó folyót is megmérgeztük,
l
rájövünk majd, hogy
j
fogalmazódott meg
a pénz nem ehető"
/s
bennem egy környe­
zetvédelmi rovatnak
a gondolata.
Annyi mindent nem
tudtink/ok még er­
ről az egészről... Szelektív hulladékgyűjtés, pa­
pírzacskók, újrahasznosítás, környezetvédelmi
szervezetek... Csak néhány azok közül a fogal­
mak közül, melyekkel nap mint nap találkozha­
tunk. De hogy is van ez tulajdonképpen?!
A most következő néhány sorban az egyik
legjelentősebb környezetvédő szervezet, a
Greenpeace tevékenységébe nyerhettek bepil­
lantást, mégpedig azért, mert anno, az interjú
után a Nyugati-pályaudvarnál - ha lehet azt
mondani, sorsszerűén - Greenpeaceaktivistákba botlottam... Őket faggattam.
- Mióta működik ez a ma már közel 2,8
millió támogatónak örvendő, független és
nemzetközileg is híres, egyben hírhedt
szervezet?
- Tulajdonképpen 1971 óta, tehát már több
mint 37 esztendeje. Ekkor ugyanis néhány új­
ságíró és önkéntes elhajózott Amchitkába,
erőszakmentesen tiltakozni az amerikai kor­
mány nukleáris robbantásai ellen.
Magyarországon azonban csak 2002 júniusá­
ban nyitottuk meg kapuinkat. A tíz közvetlen
munkatárs tevékenységét 5-600 aktivista segí­
ti. Nem szabad elfelejtkezni a TI 000 adomá­
nyozóról sem.
- Mi a módszeretek? Mert hallunk ilyenek­
ről, hogy hídról lógattátok le magatokat...
vagy legalábbis oda másztatok fel...

nyolcadik oldal

a vizet. így hát kivizsgálta a problémát és megta­
lálta a felelőst. A hajszálvékony nejlonzacskók a
csatornákban találták meg végső állomásukat és
iszonyatos mennyiségben felhalmozódva, eltömí­
tették az egész rendszert. Ott tehát életbevágó
kérdés volt a gyártás azonnali betiltása.
Nos, Franciaország ennyire nem bátor, vagy ta­
lán az Unió haragjától fél Félhet is, hiszen ezen
zacskók betiltása a harmadéves joghallgatók
kedvenc témájába, az áruk szabad áramlásának
tilalmába ütközik. A fiatalság kedvéért: ha
ugyanis egy tagállam olyan az importáló cégek­
re is kötelező rendelkezést hoz, amely közvetle­
nül, vagy közvetve alkalmas a Közösségen belü­
li kereskedelem akadályozására, az mennyiségi
korlátozásokkal azonos intézkedésnek minősül,
ami, pedig a Római Szerződés 28. cikkébe ütkö­
zik. Szerencsére a szerződés készítői is a nagy­
betűs „Jogászi Logikával” voltak megáldva, és
létrehoztak egy kemény kivételt: a cikk rendel­
kezései nem zárják ki az olyan tilalmakat, me­
lyeket a közerkölcs, közrend, közbiztonság, az
emberek, állatok, életének, egészségének védel­
me, növények védelme stb. indokol. Az eset e ki­
tételbe tökéletesen illik, ezért reményeink sze­
rint a Bizottság nem talál kivetnivalót a bejelen­
tett francia tervezetben.
Ha már mindenütt keressük -és sajnos talál­
juk- a pénzt, mint befolyásoló eszközt, példa­
ként állíthatjuk a már említett Írországot, aki
az un. plastax (szatyoradó) bevezetésével
2002-ben hetek alatt 94 százalékkal csökken­
tette a zacskóforgalmat. Ugyanezt tervezi Kí­

Greenpeace
- Abszolút erőszakmentesen tevékenykedünk.
A figyelem felkeltése az eszközünk. Nagy
hangsúlyt fektetünk a kampányokra. Ilyen­
kor közvetlenül megnevezzük az adott kör­
nyezeti szennyezést, ennek okozóit, a felelő­
söket, s a végsőkig kitartunk. Változást aka­
runk kicsikarni. A harcunkban sem állandó el­
lenségeink, sem állandó szövetségeseink nin­
csenek.
- Itthon mik voltak a jelentősebb fellépése­
itek? Az elmúlt hetekben szinte naponta
hallattatok magatokról a szmoggal, az
energiaellátással kapcsolatban...
- Csak néhányat említve 2002-ben demonstrál­
tunk a Sajó folyó szennyezése ellen, majd 2003ban nem engedtük, hogy elkendőzzék a paksi
atomerőmű üzemzavarát, kiharcoltuk, hogy
vonjanak ki egy ún. MDGN nevű allergizáló
tartósítószert a babakozmetikumokból; 2004ben elértük, hogy ráírják az élelmiszerekre,
hogy azok génmódosítottak-e, megakadályoz­
tuk a Zengő fáinak kivágását, az elmúlt évben
pedig felhívtuk a klímaváltozásra valamint a
folyószennyezési problémákra a figyelmet.
Az általad említett problémákon kívül néhány
nappal ezelőtt, 20-án hoztuk nyilvánosságra
azokat a mérési eredményeket, amelyeket né­
hány héttel korábban a wolldorfi bőrgyárnál
végeztünk. Összegezve azt lehet mondani,
hogy a határértéket ugyan nem lépték át, de a
habzásért egyértelműen ők a felelősek.
- Kik a legfontosabbak itt, a magyarorszá­
gi Greenpeace-nél?
- Ti, illetve mi! Vagyis: az aktivisták és az ada­
kozók, no meg mindenki, aki tesz valamit a
környezetéért!

na, ahol ez év június elsejétől már minden
zacskóért fizetni kell, és ha már Kína is a kör­
nyezetet védi, mikor kezdjük el mi?! A román
környezetvédelmi miniszter 2009 januárjáig
kívánja kivonni a „bűnös” zacskót és helyette
bevezetni az un. biodegradálodó (biológiailag
lebomló) szatyrot, ugyanis egy egyszerű nej­
lon zacskó akár 400 évig is kitart. A bio-zacsi
gyártásának két fő módszere van. Nagy tudá­
sú vegyészek rájöttek, hogyha többek között
keményítőt, adnak a jól ismert kőolajalapú po­
lietilénből készült zacskóhoz, akkor egy idő
után az darabokra hullik. A másik eljárással
természetes alapanyagból (gabona félék) ké­
szítenek szatyor formázására alkalmas fóliát,
amely majd az idővel komposztálódik.
Erre azért is szükség van, mert 2007-ben 133
milliárd 540 millió, 780 ezer műanyag szatyrot
és zacskót adtak az üzletekben a vevők kezé­
be, percenként egymillió darabot. Ezek a zacsik, túl azon, hogy rontják a környezet esztéti­
káját, bálnát ölnek, csatornát dugítanak, még
a hulladék hegyeknek is komoly hányadát te­
szik ki. (A hírhedt nápolyi „szemét ügy” hatás­
vadász fényképészeinek sem kellett messzire
menniük a sokkoló felvételekért.)
Ha tehát a pénztáros néni értetlen és roszszalló arckifejezése ellenére, otthagyjuk a felaján­
lott műanyag szatyrot, és helyette tüntetőén
előhúzzuk a nagyi kopott vászontáskáját,
vagy esetleg a legutóbb ugyanitt kapott zacs­
kót, máris tettünk a világ érdekében.
Horvátth Sarolta

- Hogy lehet valaki aktivista? Mit kell eh­
hez tennie?
- Huhhh, hát a legegyszerűbb, ha ellátogat a
honlapunkra (www.greenpeace.hu), ott min-den részletesen le van írva.
- Befejezésképpen kérlek, mondj pár taná­
csot kezdő környezetvédőknek!
- Nem is gondoljuk, hogy mondjuk a zenele­
játszó készülék vagy a televízió akkor is fo­
gyasztja az áramot, mikor nem működik, ha­
nem csak ún. stand-by üzemmódban^van. Te­
hát ég a piros lámpa. Kapcsoljuk ki! így nem­
csak a természetet, hanem a pénztárcánkat is
megkíméljük kb. 20 000 forint éves pluszki­
adástól.
Használjunk több dugaszoló-aljzatos, saját
kapcsolóval rendelkező (hosszabbítót. Sok ki­
csi sokra megy: egy-egy ország készenléti
üzemmódban lévő készülékei akár több erőmű
által megtermelt áramot is elfogyasztanak. A
legolcsóbb és leginkább klímabarát pedig a
„negawatt”, azaz az olyan energia, amit meg
sem kell termelni. A fürdőszobánkban is lehe­
tünk klímabarátok: fürdés helyett elég egy
gyors zuhanyozás. Miközben szappanozzuk
magunkat vagy fogat mosunk, zárjuk el a víz­
csapot. Szereljünk fel víztakarékos zuhanyo­
zófejet, mert ez felére csökkenti a víz- és az
energiafogyasztást. Használjuk a tömegközle­
kedést! Az autóbuszok, villamosok és vasutak
akár háromszor energiahatékonyabbak, mint
a személygépkocsik. A leghatékonyabb a vá­
rosi kötöttpályás közlekedés, amely a jövőben,
ha bioenergia működteti majd, még tisztább
lesz.
Tehát itt a jó idő, elő a kerékpárokat - no meg
a szmogmaszkokat -, s tekerjetek kerékpárral
a suliba!
Mikola Orsolya

�Narratívák háborúja 2.
A narratívák háborúja 2007 végén sem csendesedett. Miután októberben Varga Csaba,
Schiffer András, Fleck Zoltán és a hallgatók egy elszánt kis köre ismét bebizonyíthatta
önmagának, hogy a magyar valóság többféleképpen is látható, hol igazságos forradalom­
ként, hol egyszerű sátortáborként mutatva be a Kossuth téri eseményeket, novemberben
immár egyetemünk dísztermében folytatódhatott a közéleti süketek párbeszéde. Lássuk
hát az előző rész tartalmát.

A fővárosi egyetemek egy jelentős részén pla­
kát hirdette a november 27-i eseményt, ahol a
tudományos bemelegítő után a honi narratívák
két olyan jeles képviselője csaphatott össze,
mint az antiglobalista közgazdász, Bogár Lász­
ló és az eszdéeszes történész, Gerő András. Az
eseményt Varga Csaba Tanár Úr nyitotta meg,
aki a jog szerepét, a rendszerváltásról való gon­
dolkodás tudományos fontosságát, de egyben
közéleti, nemzetstratégiai aktualitását és szük­
ségességét emelte ki köszöntő szavaiban. A két
rendező (Vargha Bálint Tamás és e sorok írója)
keresetlen felvezetéseit követően az első, ún.
eszmetörténeti blokk még a tudományos kon­
ferenciák langymeleg unalmát ígérte, de már
Horkay Hörcher Ferenc esztéta, a Heti Válasz
főmunkatársának előadását követően éles vita
bontakozhatott ki arról az előadói tézisről, hogy
az ellenállás, mint olyan valóban baloldalias ízű
jelenség-e. Mint a szerepéből kieső moderátor,
magam azt az álláspontot képviseltem, hogy az
ellenállás a mindenkori társadalmi attitűddel
szembeni folyamat, s míg Nyugaton a társadal­
mi szocializáció inkább jobboldali, addig itthon
inkább baloldali elemeket tartalmaz, követke­
zésképp a nyugati ellenállás (szélső)balról, míg
térségünkben (szélsőjobbról érkezik. Végül ab­
ban egyeztünk ki, hogy a radikalizmus önálló
kategóriáját alkottuk meg a baloldaliság és a

jobboldaliság mellett, s valamennyi ellenállási
formát egyaránt radikálisnak ítéltünk. Balázs
Zoltán közgazdász, a Századvég főszerkesztője
a rend fontosságát, különböző aspektusait járta
körül, de az expozéját követő vitában megfo­
galmazta azt a kihívó tézist, ami a konferencia
későbbi szakaszaiban is vitatott maradt: a ma­
gyar nemzeti közösség megszűntét. Molnár
Attila Károly, eszmetörténész konzervatív
szkepticizmussal ismerte el az eszmék, az abszt­
rakt igazságok hiábavalóságát, de mondanivaló­
ja mégis nagyon mély üzenetet hordozott: azt,
amit Varga Csaba a jogi cselekvés példáján ábrá­
zolt egy novemberi jogelméleti konferencia
megnyitásakör is, azaz az egyéni felelősséget.
Az eszméktől, az absztrakt tételektől - Max
Weber nyomán szólva: a tudománytól - nem
várhatjuk a hic et nunc problémákra adható
megoldást, mert mindez teljes emberi személyi­
ségünket, beleérző képességünket, erkölcsi
énünket igényli. Mostanság, amikor tudottan
káros jogszabályok aláírásakor bújunk alkot­
mányjogi dogmák mögé, nem árt ezen egysze­
rű gondolatokat megszívlelni. Az ezt követő
előadásban Karácsony András, az ELTE jogi
karának tanára a legitimitás és a legalitás fogal­
mi kettőségének történetét, problematikáját
mutatta be, Cári Schmitt és a weimari alkot­
mány nyomán. Hogy a weimari kérdések és vá­

Tutortavasz
Az újságírás egyik legnagyobb ellenségét, s paradox módon legnagyobb barátját, a közhelyes­
séget segítségül hívva azt mondhatnám, már tűkön ülünk a tavaszi felvételik miatt. Ilyen­
kor mindig azon gondolkozik az ember, kiből lesz az új viccmester, ki lesz a vezető pár év
múlva, és ki fog őrjöngve végigrohanni reggel fél 7-kor a gólyatábor folyosóján azt üvöltve,
„kelepeljeteK. Az ember már talán a táborban nézegeti, kik lehetnének tutorok, kik elég el­
szántak és alkalmasak erre a nem mindennapi feladatra.
A tutor egyik legnagyobb elismerése, ha utolsó este csillogó szemmel odalép hozzá a gólya,
s azt mondja, ő is tutor szeretne lenni. A tutorok egy titkos társaság alaposságával figyelik a
gólyákat, s igyekszik nem pusztán a felvételi 10-15 perces beszélgetése alapján eldönteni, ki
a megfelelő. Ilyen lehetőség a Potenciál-tábor, ahova azokat az elsősöket várjuk, akik meg­
ismerkednének a pontos tutori feladatokkal, megnézhetitek, kikkel kell együtt dolgoznotok,
ha bekerültök, mi pedig megismeijük titeket. Elmegyünk egy közeli városba egy hétvégére,
ismerkedünk, beszélgetünk, bulizunk, közben úgy figyelünk benneteket, mint a laboratóri­
umi állatkákat a tudósok.
Idén április 11-13-ig lesz a Potenciál-tábor, ahova minden érdeklődő elsőst várunk, azonban
korlátozott a létszám, csak a leggyorsabbak jelentkezését tudjuk elfogadni. Már kikerült az
elsős előadó egyik hirdetőjére a jelentkezési lap, ahol megtaláltok minden pontos informáci­
ót a táborról, helyszínt, költségeket, feltételeket. A tábor nem követelménye a jelentkezés­
nek, pusztán megkönnyíti a munkánkat.
Rögtön ezután következnek is a felvételik, amiről szintén a hirdetőn találhattok majd infót. A
felvételiről egyelőre csak annyit, hogy nagyjából két részből áll, de mindkét résznek az a célja,
felmérjük, alkalmasak vagytok-e egy focicsapatnyi őrült pesztrálására, és hogy be tudtok e il­
leszkedni a tutorok közé. Ha esetleg úgy érzed, nem felelnél meg valamelyiknek, mégis szíve­
sen lennél tutor, akkor gyere el a felvételire, és a tapasztalt felvételiztetők majd eldöntik.
Bartolák Csaba

laszok relevánsak és adekvátak-e a ma Magyar­
országán is - amint ezt felvetni voltam bátor -,
szintén vitatott maradt. A második szesszió az­
tán eleve a hazai közélet két ellenpólusának
adott lehetőséget - a szenzációhajhászok nem
véletlenül csak erre ültek be, pedig a várva vár
Tamás Gáspár Miklós valami újbalos szeánsza
okán mégsem tisztelte meg Egyetemünket. A
megjelent Gerő András szerint a 2006 őszi for­
rongás csak politikai, de nem társadalmi ellenál­
lás volt, Bogár László viszont saját fogalmi
struktúrájában magyarázta a történéseket, egy­
ben a magyar társadalom válsággócait vette vé­
gig. A mai magyar jobboldalon Bogár László rendszeralkotó főművével, a Magyarország és a
globalizációval - teljesen ki tudott lépni a balol­
dal tematizációs spiráljából, fogalomkészletéből,
így egyedüliként lehet képes egy alternatív tár­
sadalomkép megrajzolására. Mindez a jobbol­
dalon - egyedülisége, bátorsága, újszerűsége
okán - olyan revelatív erővel bír, hogy néhol
már a vulgárbogárizmus is megjelenik egy-egy
jelenség leírásakor: ez is azonban az elmélet
gyakorlati hasznát, használhatóságát bizonyítja.
A vitában Gerő András unott professzorként a
pulpituson elnyúlva hallgatta végig, s ütötte le szerinte biztos sikeresen - az ellenérveket. Var­
gha Bálinttal kifejezett állóháborúba keveredett
a mai rendszer legitimitásáról. Bogár László és a
vitába bekapcsolódott Vass Csaba baloldali filo­
zófus is ennek hiányát emelte ki, így Vargha
provokatív állítása, miszerint a mai magyar po­
litikai és jogi rendszer illegitim, nem hogy nem
lett megcáfolva, de Vass Csaba történelmi pél­
dái által igazolást is nyert. Kevesen gondolhat­
tuk, hogy eme elméleti jellegű vita némely esz­
metörténészünkből akár egy ismert kötősza­
vunkat is kicsalhatja, mintegy dühödt ellenérv­
ként Pollányi téziseivel szemben. Bogár László
igazi showmanként, mint Mick Jagger szokta
koncertjein, a sarkokból indulva, bejárta a teret,
s egy-egy válaszát a terem különböző szegleté­
ből hallhattuk viszont. A székébe és a vitába
eközben teljesen belekényelmesedett Gerő
András a kezdeti averziók és kioktató hangnem
után, láthatóan tanáros jóindulattal, megértés­
sel, már-már empátiával és humorral kezelte a
vele szemben igencsak ellenségesnek látszó kö­
zönséget.
Mielőtt azonban a vita végleg elrelativizálta
volna témánk fontosságát, mielőtt a fontos
vita átcsúszott volna a kedélyes vitatkozásba
vagy agresszív háborúba, Varga Csaba kimért
precizitással foglalta össze az est tartalmi és
formai tanulságait, vitáink lezáratlanságát,
netán lezárhatatlanságát, egyes (addigra már
nem a pulpituson könyöklő) vitapartnereink
felelőtlen szellemi kalandorságát - a rétorok
után így a bölcs szólalt meg Varga Csabából:
az, aki nem hisz a parttalan vitákban, ame­
lyekben pallérozódhat bár elménk, de hevüle­
tében közös ügyünk is együtt kásásodik el.
Nem vitatkozni, de tanulni és tanítani kell,
szóltak a záró gondolatok.
A következő részekben tán erre is sor kerül.
Addig is: maradjanak velünk.

Techet Péter
kilencedik oldal

�100 éves a Nyugat
A Nyugat első száma 1908. január 1-jén jelent meg és a folyóirat 1941. augusztus 1-ig műkö­
dött, Babits Mihály halála után szűnt meg. Megindulásakor Ignotus volt a főszerkesztője,
szerkesztőjeként pedig Fenyő Miksa és Osvát Ernő szerepelt, valódi irányítója azonban utób­
bi volt. A Nyugat a huszadik századi magyar irodalom meghatározó folyóirata lett.

Nagyhatású lappá vált egyből a megjelenésé­
től kezdve, teret és lehetőséget adott a fiatal
költőknek, íróknak. Célja a korabeli magyar
irodalom bekapcsolása volt a modern európai
költészetbe. A folyóirat a kulturális élet köz­
pontja lett, emiatt is érződött Babits halála
után a lap hiánya.
Az évforduló alkalmából LégyOtt címmel tízré­
szes beszélgetés-sorozatot indított a Nyugat
százéves alapítá­
sának tiszteleté­
re a Petőfi Iro­
dalmi Múzeum.
A havonta je­
lentkező sorozat
a folyóirat nép­
szerű szerzőit és
szerkesztőit idé­
zi meg egy idő­
sebb és egy fia­
talabb kortárs
író segítségével
A száz éves év­
forduló tisztele­
tére nem csak a
Petőfi Irodalmi
Múzeum indít

emléksorozatot, hanem Brüsszelben egy elő­
adás-, illetve beszélgetés-sorozatot is készíte­
nek, amelyben vizsgálják, hogy milyen volt a
magyar társadalom viszonya a „Nyugathoz”.
Száz évvel ezelőtt a Nyugat orientációs pont­
ja volt a közéletnek, kultúrának, politikának
és az irodalomnak. A beszélgetések során azt
a kérdést is taglalják, hogy milyen örökségei
érvényesülnek ma a hajdani Nyugatnak, van-e
hatása a mai világra.
A Magyar Televízió is emlékezik, a lap hagyo­
mányait, szellemiségét bemutatva filmeket,
dramatizált és szórakoztató műsorokat készí­
tett a folyóiratról és szerzőiről a centenárium
alkalmából. A képernyőn felelevenítik a folyó­
irat közönségtalálkozóit, irodalmi esteket és
vetélkedőket, ismertetik a szerzők munkássá­
gát, magánéletét.
Ezek mellett január végén elindult a Fogadj
örökbe! című sorozat, amelyben fiatal magyar
írók, szerzők választanak és „fogadnak örök­
be” valakit a Nyugat írói és költői közül.
Februárban indult a Nyugat mesék, a hétfő es­
ténként vetített kisfilmekből a Nyugat indulá­
sát és szerzőinek magánéletét ismerhetik meg
a nézők. Az első részből kiderült, ki fedezte az
indulás költségeit, a második epizódban a leg-

A Nyugat 25 éves jubileumán (1932)
vonzóbb nyugatost választották ki mai höl­
gyek, a további műsorokban pedig a szerzők
szerelmeiről vagy éppen étkezési szokásairól
tudhattunk meg részleteket.
Márciustól közvetíti az m2 a VÁM Design
Centerben szervezett nyugatos műveltségi ve­
télkedőket, amelyben a vasárnap esténként
sugárzott irodalmi kvízműsorok résztvevői irodalmárok, írók és színművészek - játékos
formában adnak majd képet a Nyugat koráról
és szerzőiről. Február közepétől a vetélkedő
indulásáig Csáth Géza írásaiból készült film­
adaptációkat vetít vasárnap koraesténként az
m2 (Horváték, A varázsló álma és A Janika cí­
mű tévéfilmeket).

A Nyugattal kapcsolatos eseményekről infor­
mációk szerezhetők: http://nyugat.oszk.hu il­
letve a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján
(www.pim.hu).
Zágon Orsi

Jogállam, kérdőjellel
lőrga Csaba: Jogállami? Átmenetünk? (2007, Kráter Műhely, Pomáz) c. könyvéről
Az Alkotmánybíróság hírhedett 11/1992es határozatában - némileg paradox mó­
don - egyszerre nyilvánította program­
nak és ténynek Magyarország jogállami­
ságát. Ez az illogikus metabeszéd akko­
riban alkalmas lehetett ugyan a ZétényiTakács-törvény elkaszálására, de a cson­
tok a szekrényben maradtak, s idővel
kezdtek kipotyogni onnan Ma, amikor
az egykori kiszesek hatalma szépen ki­
teljesedett, amikor az Alkotmány csak
arra jó, hogy annak alapján írhassa alá
az államfő az új egészségügyi törvényt,
különösen fontos, hogy megálljunk, s szomorúan tekintsünk viszsza múl­
tunkra, elszalasztott lehetőségeinkre, tudatos tévedéseinkre. Varga Csaba
jogfilozófus, Egyetemünk népszerű oktatója legújabb kötetében ezt a tudo­
mányosan és közéletileg egyaránt bátor feladatot végzi el - és nincs okunk
csalódni a Tanár Úrban: könyve olyan bátorra és pontosra sikeredett, hogy
a hazai sajtó nem is szívesen recenzálja. A baloldal érthető okokból tartóz­
kodik a könyv tartalmától, de a jobboldal számos szereplője is - tán nyers
egzisztánciális okokból - érdekelt az ehhez hasonló tudományos művek el­
hallgattatásában. Varga Csaba úgy jobboldali, keresztény gondolkodó, hogy
mondandója nem a mindenkori Fidesz pártprogramhoz igazodik, úgy jog­
filozófus, hogy nemzetközi kitekintése, hatalmas szakmai tudása okán meg­
alapozottan és bátran cáfolhatja meg jogi dogmatikánk számos fogalmát,
úgy közéleti szereplő, hogy saját útját járja. Kényelmetlen ember hát, ké­
nyelmetlen gondolatokkal A könyv folytatása Varga Csaba ezirányú mun­
kásságának: 1998-ben jelent meg az európai könyvpiacon is hiánypótló mű­
ve, a Jogállami átmenetünk című (ennek angol nyelvű változata a nemzet­
közi tranzitológiai bibliográfia megkerülhetetlen eleme). Ezen kívül két
szerkesztett kiadás foglalkozik a témával: az Igazságtétel jogállamban című
forrásgyűjtemény (1995) - közölve a keletnémet és cseh igazságtételi doku­

tizedik oldal

mentumokat (különösen érdekes összehasonlítani a magyar 1992-es igazság­
tételt elutasító és a cseh 1993-es jóváhagyó alkotmánybírósági határozatot) elegánsan cáfolja a hazai jogászság önigazoló állításait, a jog alternatívátlanságáról szóló tanmeséket; a Kiáltás gyakorlatiasságért a jogállami átme­
netben (1998) pedig olyan, egyébként liberális szerzők műveit közli a témá­
ban, amelyek saját táboruk hitelveinek cáfolatát, de legalábbis árnyalását
biztosítja. Tavalyi könyvében a kérdőjelek immár az elbizonytalanodást jel­
zik; az elbizonytalanodás nem a jogállam hasznosságát, hanem mikénti fel­
használását illeti. Tán nem biztos, hogy a múlt eltakarítatlan romjain, min­
denféle erre alkalmas társadalmi környezet hiányában érdemes olyan fogal­
makat ültetgetni, amelyek megfelelő táptalaj nélkül megtévesztő díszei lesz­
nek csak egy globagyarmatosított, szuverenitását vesztett kelet-európai ál­
lamnak, vagy kifejezetten akadályok a káros folyamatok feltartóztatásában.
Ősi igazság, hogy a jog van az emberért, s nem az ember a jogért, hogy a
jogállam nem lehet egy újabb fétis, amit szolgálni vagyunk kötelesek min­
den mögöttes cél nélkül Mihelyt a társadalmi célok, a nemzetstratégia kiüre­
sedik, a jog nyomul be - de ha a jog nem szervesül és idomul a társadalmi el­
várásokhoz (a rendszerváltás egyedi elvárásaihoz, körülményeihez), ha fe­
lettünk lebegő Sollen-tétel marad, valóban csak a kényszer lehet érvényesü­
lésének egyetlen biztosítéka. De egy kényszerre alapozott jog, ahol a kény­
szerzubbonyt immár nem is a külföldi megszálló hatalom, hanem népünk ta­
nult bölcsei helyezik a nemzet testére, értelmetlen. Jogpozitivistaként tetsz­
het nékünk az általa is biztosítható rend, de a kínzó kérdést egyszer a jogtu­
dománynak is meg kell válaszolnia, hogy „pontosan mi is vezetett el oda,
hogy (...) néhány év alatt éppen nekünk sikerült visszazüllenünk a perspektívátlanság és reménytelenség fáradtságába, az ország kiárusításából és más­
fél évtizede következetesen önfeladó egyezkedési politikákból adódóan a
gyakorlati országvesztés rémálmának kilátásába, az eladósodottság, függés,
tehetősségtelenség most már önjáró spiráljába, a puszta fennmaradásért
folytatandó kemény napi küzdés örömtelen motorikus robotjába”.
Techet Péter

�Nőként Pakisztánban
Benazir Bhutto decemberi meggyilkolása el­
gondolkodtató, hogy még napjainkban is van­
nak olyan országok, ahol úgy vélik, csak em­
beréletek kioltásával lehet bizonyos helyzete­
ket megoldani. Félelmetesnek hangzik, hogy
Pakisztán ma a világ egyik legjobban felfegy­
verzett országa, ahol már az atomfegyverek is
megjelentek, az ellenzéki politikusokat pedig
merényletekkel távolítják el a hatalom közelé­
ből. Benazir Bhutto (akinek a neve jelentése
„Összehasonlíthatatlan”) a Pakisztáni Nép­
párt vezére volt, az ország egykori miniszter­
elnöke, az első nő, aki iszlám ország élén állt.
Bhutto családjában, amelyet a „pakisztáni
Kennedy-klánnak” is neveztek, szinte örökle­
tessé vált, hogy a családtagok gyilkosság áldo­
zatai lettek. Apját, Zulfikar Ali Bhuttot 1979ben felakasztották, két bátyját tisztázatlan kö­
rülmények között gyilkolták meg. Vajon
Bhutto gyermekeinek is ezt az utat kell majd
bejárniuk? A politikusnő halálát követően
gyermekei már fel is vették anyjuk vezetékne­
vét, fia, Bilaval Bhutto Zardari pedig már be is
töltötte a gyilkosság következtében megürese­
dett helyet, hiszen a családban náluk a vezérség úgy öröklődik, mint máshol a vagyon vagy
a föld. Még az életük árán is.
A szép, egzotikus kinézetű nő nem csak Pa­
kisztánban élvezte a nép szeretetét, Nyugaton

is kedvelték. Oxfordban és a Harvardon szer­
zett diplomát, apja mellett már lánykorától
kezdve közelről figyelhette a politikát. Jól be­
szélt angolul, és tökéletesen értette az urdut is.
Keleti eleganciáját és egzotikus kinézetét a
People Magaziné is értékelte, miniszterelnök­
ké választásakor a világ ötven legszebb arca
közé is beválasztották.
Kétszer volt miniszterelnök, mindkét esetben
korrupciós váddal távolították el posztjáról. Vá­
lasztási ígéreteit egyszer sem tudta teljesítem,
mindkétszer idő előtt lemondatták. Családja
sem segített a helyzetén, sőt férje Aszif Zadarit
a „Mr. Tíz Százalék” nevet is kiérdemelte, állí­
tólag minden állami megrendelésből tíz száza­
lék vándorolt az ő pénztárcájába. Kétségtelen,
hogy miniszterelnöksége alatt Pakisztán a világ
három legkorruptabb országa között volt.
Bhutto 2007 őszén ment vissza nyolc éves
száműzetéséből Pakisztánba. Visszatérésének
célja volt, hogy újra országa miniszterelnöke le­
gyen, demokratikusabbá tegye, és mint ahogy
azt már korábban is tette; kivezesse az országot
jelenlegi helyzetéből. Hazatérésekor ellene elkö­
vetett merényletek sorozata követte egymást,
amelyek 133 emberéletet és közel 400 sérültet
követeltek. Az utolsó merénylet végül sikeres
volt, így halt meg végül Bhutto, alig két héttel
a pakisztáni választások előtt, december 27-én,

Francia közöny

anyja halála, temetésén máshol járnak cikázó
gondolatai A szomszédja, Raymond egy magát
raktárosnak valló selyemfiú, akivel barátkozik,
de ő is közömbös szamára. Szerelmes kalandjai
kimerülnek a testi vágyak kielégítésében. Vi­
szont bizonyos Marie-val közelebbi kapcsolatba
kerül, ha a íánv akarná, Meursault elvenné fele­
ségül, de a férfi eközben nem szereti
Raymond-hoz fűződő kapcsolata miatt össze­
tűzésbe keverednek pár arabbal a selyemfiú
ballépései miatt, mivel az egyik arab nő nemű
családtagjával szűri össze a levet, ami köztu­
dottan nem jelent jót a hódítóra nézve.
Meursault egy fura indíttatásból visszamegy a
tengerpartra, ahol az incidens történt. Észreve­
szi azt az arabot, aki késsel hadonászott. És
hogy a forróság, a párás levegő vagy a kés pen­
géjéről a szemébe pislákoló fény Következté­
ben, de pisztolyát elsütve megöli a földön fek­
vő férfit. Ha csak ennyi történt volna nem is
lenne érdekes a mű. Viszont nem így történt!

Albert Camus francia íróról kevés fiatalnak jut
eszébe akármi is. Pedig a 20. századi modern
irodalom egyik kiemelkedő alakja volt. 1913ban született Algériában, apját fiatalon elveszí­
tette, a francia ellenállás tagja lett a nácizmus­
sal szemben; 1956-ban felemeli szavát a magyar
forradalom védelmében. Legismertebb müve a
Közöny, melyet 1942-ben a II. világháború ide­
jén írt. Eredeti címe LEtranger, vagyis Az ide­
gen. A Közöny címet Illés Endrének, a regény
első magyar kiadójának köszönhetjük.
A Közöny történetét a főszereplő, Meursault
mondja el, mely élete utolsó heteiről szól Az Al­
gériában élő, minden vonatkozásban középsze­
rűnek tekinthető hivatalnok élete igen egyhan­
gú. Minden egyes nap ugyanaz a forgatókönyv:
munka, ebéd, munka, lakás. Nincs rá hatással

Egy elmaradt nekrológ
Márton Szabolcs, élt 19 évet.

Fájdalmat érzünk, mert jól ismertük őt. Együtt töltöttük a hétközna­
pokat: ácsorogtunk a buszon, koccintottunk a Vén Diákban, tervez­
gettük az egyesület jövőjét. Oly fiatalon kellett meghalnia!
Nem sokkal temetése után egy levél érkezett családjához. Édesapja
bontotta fel a borítékot. Könnyel telt szemmel olvasta: fia felvételt
nyert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi
Karára. Felvették, s ő ahelyett, hogy jövőjét, álmait szövögetné, a föld
alatt fekszik egy koporsóban. Pedig milyen életvidám volt, mosolygós,
olykor különc, olykor elmerengő barátunk. Szabolcs sokat gondolkozott a
halából, nem félt tőle, s most Isten közelében lehet. Az a szenvedély, aho­
gyan tervezgette a Magyar Keresztény Szövetség jövőjét, hivatását mind­
annyiunk számára példaadó lehet.
Fájó szívünk parancsára az ő emlékére rendeztük meg 2007-es fociku­
pánkat. Sokan megjegyezték azon a napon nevünket. Boldog küzdel­
met láttunk az iskolások és a felnőttek arcán egyaránt.
S mi MaKSZ-osok kötelességünknek kell, hogy érezzük Szabolcs immár
földöntúli céljai megvalósítását földi eszközökkel. Merjünk vágyakozni
arra, hogy mi is egy kicsit jobbá tehetjük a világot Isten segítségével.
Hintsük el a jövő generációjában a hit és a hazaszeretet magját, hogy
boldogabb, nemesebb életet éljenek, mint társaik, s építsék Isten orszá­
gát itt, a földön. Hívjuk a fiatalokat és az időseket közös imádságra,

helyi idő szerint 18 óra 16 perckor.
Életéről, az első nőről, akit a muszlinok meg­
választottak vezetőjüknek, film készül.
Mahesh Batt indiai származású rendező vállal­
kozott a film elkészítésére, amelyben „egy
őszinte és senki számára nem bántó tablót ké­
szül állítani a bátor asszonyról”.
Magyar nyelven a Kelet lánya címmel már
megjelent Bhutto önéletrajzi írása: „Az én éle­
tem nem egy hétköznapi élet. (...) A minket ért
nehézségek és csapások mellett azonban nagy
áldásnak tartom, hogy a hagyomány bástyáit
bevéve én lehettem az iszlám első szabadon
választott női miniszterelnöke?’
Zágon Orsi

Itt kezdődik az első részben elrejtett részletek
egységes képpé formálódása. Negatív hősünk
belső, drámai küzdelméhez az kellett, hogy öl­
jön, börtönbe kerüljön. Aki az életével egyálta­
lán nem törődött, nem érdekelte mi volt, mi
van, vagy mi lesz, ez az ember - mert a törté­
net végén már elmondhatjuk róla, hogy embercsak azt szeretné, ha volna még egy napja, és
megváltoztathatná az életét. Bonyolult lelkivi­
lággal rendelkező fiatal férfi, hogyan juthat el
idáig? Melyek azok az apró történések körülöt­
te, amiktől elpattan egy szál odabenn?
Camus ezeket a jeleket rejtette el a sorok kö­
zött művészi pontossággal. Lélektani fejlődésutat mutat be, a mögöttes filozófiai tartalom­
mal megspékelt naturalista mű.
Egydélutános olvasmány, amin nem egy dél­
után fogsz gondolkodni, magadba nézni, és
rájönni arra, hogy...
Kun Gellért

szervezzünk konferenciákat, kulturális programokat, sportrendezvé­
nyeket, klubokat! Szólítsunk meg minden korosztályt, s mindannyiszor
mondjuk el nekik, milyen jó kereszténynek és magyarnak lenni!
S tettük ezt azon a napon, mikor egybegyűltünk, hogy lefussuk együtt
az 1956 métert, mikor lélekben berregtettük motorjainkat az ecsém ta­
lálkozón a kápolna felé vezető úton, ahogyan átadtuk a Pro Patria em­
lékserlegünket mindannyiunk példaképének: Bábel Balázs érseknek.
Mert az egyház Krisztus felé mutat, s mi nap, mint nap, hétről hétre
belépünk második otthonunkba, a templomba, Isten szent falai közé.
Isten terveinek megvalósításához szükség van ránk, s ezt az egyház is
felismerte. Számos püspök személyesen nekünk küldte el jókívánságát,
s Erdő Péter bíboros úr külön üdvözölte egyesületünk munkáját). Szük­
ség van ránk, ezt bizonyítja immáron 1300 bejelölés az iwiwen. Ok hal­
lottak már rólunk, s nem késlekedtek ismerősnek jelölni bennünket.
Külön jó, hogy pártoktól elhatárolódva dolgozunk, ám felemeljük sza­
vunkat az emberi jogok megsértése, sárba tiprása ellen!
Ahol tudunk, hangot kell adnunk szavunknak. Jó lehetőségnek bizo­
nyul erre a Calipso, ill. ettől az évtől kezdve a Mária Rádió. Emellett
sportrendezvényünkről számos médium tudósított.
S dübörgött végig Pest utcáin a zene, kiköltözött a templom falain kívül­
re a hit, s mi ott voltunk a Mission Is Possible Kávézóban a többi fiatal­
lal, akik imádságbaiu jókedvben szeretnék eltölteni rövid földi életüket.
Mert az, hogy hivő fiatalok vagyunk, sokak lelkét megmelengeii, mások
számára új reményt ad: hallottuk a betelefonálóktól a Mária Rádióban.
Van teliát feladatúnk, s felelősségünk, hisz egy kicsit ugyan mások va­
gyunk, mint a többi fiatal, de talán több feladatra is hivatottak a ma­
gyarság szolgálatában.
N. B. Anikó
tizenegyedik oldal

�Járó-Kelő: Debrecen
Avagy Magyarország legnagyobb kálvinista templomának
és a pici marcipán-gombák otthona
- Na és, hogy tetszik?
Kicsit összerezzenek. Idegenvezetőmre pillantok, mintegy megerősítésért, vajon megmondha­
tom-e az igazat... bátorítóan rám mosolyog.
- Nekem... szóval, nekem tulajdonképpen... nagyon is tetszik.
Az érdeklődőnek kissé kinyílik és lebigygyed az ajka. Szemöldökét felhúzza, és mélyebb, meg­
rökönyödött hanggal kérdezi:
- Miért?!
Visszanézek a mellettem ülőre, aki elmosolyodik és egy „naugye” pillantást vet rám.
Debrecent a következő módon reklámozta
számomra környezetem: „Magyarország leg­
pökhendibb helye”, „Ha ma osztanák, a város
címet nem kapná meg”, „Alig vártam, hogy
végre elkerüljek onnan”. A magam részéről
csak egy emlékem volt a városról, és ez sem
volt különösebben részletes. Sőt valójában
nem is maga a város ragadt meg annyira éle­
sen 15 évvel ezelőtt, hanem egy pici, marci­
pán-gomba. Igen: kicsi, tömzsi szárú, piros,
fehér pettyes kalapú gomba marcipánból. Egy
cukrászda kirakatában láttam, akkora volt,
mint az én kis 7 éves hüvelykujjam. De (itt
drámai fordulat következik) nem kaptam
meg! Az emlék szerint árkádok alatt sétáltunk
el, és egy nagy térre értünk ahol egy hatalmas
templom állt. Közben pedig csak egyre a pici,
marcipán-gombára tudtam gondolni. (Valószí­
nűleg toporzékoltam is, a helyzet komolysá­
gát hangsúlyozandó, hogy „akajom, akajom,
akajom”). Nos, a cukrászda minden bizonnyal
zárva lehetett, kizárt ugyanis, hogy annyira
sanyarú gyerekkorom volt, hogy Édesanyám
megtagadta volna tőlem ezt az akkor kb. 5 fo­
rintos csemegét. Snitt, ennyi. A nem éppen hí­
zelgő jellemzések ellenére tehát azzal a felté­
tellel voltam hajlandó újra elmenni Magyaror­
szág kálvinista fővárosába, hogy ezúttal ka­
pok pici, marcipán-gombát.
Igyekszem szabadkozni: nagyon sok volt a

Dr. Boytha
Györgyné kitünetése
Dr. Boytha Györgynél a Gazdasági Verseny­
hivatal Versenykultúra Központja 2007. de­
cember 7-én a Versenykultúráért-díjjal tün­
tette ki. A rangos díj karunk oktatójának ki­
emelkedő teljesítményét ismerte el, amellyel
nem csak a magyar versenyjog fejlődéséhez
és elismertségéhez járult hozzá alapvetően,
hanem a jogász képzésben is úttörő szerepet
vállalt. Dr. Boytha Györgyné 1991 és 2000 kö­
zött a Gazdasági Versenyhivatal Versenyta­
nácsának elnöke volt, és 1998 óta karunk cím­
zetes egyetemi docense. Az elismerés kiemel­
kedő súlyát jelzi többek között az is, hogy Só­
lyom László köztársasági elnök úr alábbi sza­
vainak kíséretében került sor az átadására:
„Tudjuk, hogy Boytha Enikő a nyolcvanas
években anyja volt a versenytörvénynek,
utána ennek a hivatalnak az elnökhelyettese,
a Versenytanács első elnöke, úgyhogy az ő
kezében volt kilenc évig - ez egy alkotmány­
bírói élet - ennek a joganyagnak az igazi ki­
formálása. Úgyhogy itt annyi érdem rakó­
dott egymásra, hogy szinte be sem látható?
Szilágyi Pál

tizenkettedik oldal

napsütés, és ez lehet, hogy elvakított. Bizonyá­
ra meg voltam kímélve a város „dzsuvásabb”
részeitől. Bizonyára megzavart a vizsgaidőszak
utáni nyugalom és szinte-semmittevés. Azon­
ban kénytelen vagyok kijelenteni: nekem tet­
szett. Megvolt az a bukéja, ami gondolom min­
den Pesten kívüli városnak egy pesti számára:
a nyugalom és csönd, a terek nyitottsága, a kes­
keny utcák felett tornyosuló hazak hiánya.
Pillantsunk csak ki hat a Nagytemplom tor­
nyából. Megláthatjuk azt az utcát ahol, sike­
rült Debrecen pezsgőbb oldalát is megismer­
nem. A főtér közelében lévő barátságos hely
kávéház/sörözőből, söröző/pubba, pub/dizsibe
képes váltani egyetlen nap leforgása alatt. Ha
máshova fordulunk, persze itt is megtaláljuk
az obiigát lakótelepeket. Ezek békésen ücsö­
rögnek a centrum szélen, mintegy se közelibb­
re, se távolabbra nem vágyva. Kövessük most
a villamos vonalát (no, ez talán mégis egy ki­
csit megmosolyogtató vonás: minden állomás­
nál bemutatkozik a szerelvény, miszerint ő az
egyes villamos, mely kissé fölöslegesnek tűn­
het, nem lévén másik a városban) és rátalálunk
a Debrecen Plázára. Amolyan kötelező vonás,
nem messze a múzeumtól, ahol helybéli körbe­
vezetőm meglepetésére még állnak az új pa­
dok. Tán mégse olyan destruktív itt a mosta­
ni fiatalság? Elgondolkodva nézek rá: milyen
lehetett a régi...?

Ha távolabbra nézünk, megláthatjuk az egyete­
met. Ide az erdőn keresztül vezet az út, ahova
ösvényeket nem, a közepébe inkább egy kis
tisztást, tavacskával és híddal álmodtak, a sze­
relmespárok, kisgyerekek és fáradt apukák
nagy örömére. Az egyetem -milyen csoda- egy
újabb térre néz. Tiszteletet parancsoló mind ki- viliről, mind belülről. Elnézegetve a hatalmas
boltíveket a süllyesztett kerengőt csak egy pil­
lanatra fog el az irigység, mert hát ugye ne­
künk meg van arany festék a falainkon, és az
ugye sokkal jobb... Visszatérve a templom tete­
jére, ha lenézünk közvetlen elénk, egy árkádos
átjárót találunk. Most már csak le keÚ sétálni a
kijárathoz. Ki kell állni a templom elé és elin­
dulni balra. A boltívek alatt hamarosan ráaka­
dunk a „Gara” cukrászdára...
Idegenvezetőmnek is el kellett ismernie, hogy
határozottan kezd „kipofozódni” Szabó Mag­
da szülőhelye. Azt hiszem azt is, hogy egy
újonnan idecsöppenő számára tartogat egy­
két kifejezetten szimpatikus vonást. Főleg pe­
dig nem lehet nem becsülni egy olyan várost,
ahol tizenöt év után - igaz immáron 50 Ft-os
áron - még mindig lehet kapni tömzsi szárú,
piros, fehér pettyes kalapú pici, marcipángombát. Egyet kaptam is a kávém mellé. Tízet
pedig elvitelre...
Barát Zsófia

Csak egy csettint és!
Vééégre! Kisütött a napocska! Hurrrá!

Olyan jó kimozdulni, sétálgatni egy kicsit. Csak... Csak ne húzná a vállamat a táska! Valljuk be,
kedves kolleginák - természetesen tisztelet a kivételnek -, hogy a leendő elitnek képzelvén ma­
gunkat magas sarkúban és retiküllel illegünk az egyetemig. Ha beszakad a hátunk, ha nem.
Nos, ez előbbi problémát az áhított séta érdekében úgy hárítottam el, hogy...
Egy pillanat! Ez szigorúúúan bizalmas hadititok!
Na jó, négyszemközt vagyunk.
Tehát, be kell, hogy valljam: mindig két cipő van nálam. A sportcsukában trappolok egészen a
Nemzeti Múzeumig. Ott táskámból előkotrom a csini cipellőket. Nos, meg kell említeni azt is,
hogy a női táskából kihalászni - belátható időn belül valamit - hatalmas feladat. így ezt leküzd­
ve, s a cserecipőt felhúzva el kell jutni a Szentkirályi utcáig. Kipp-kopp... Kipp-kopp... Útköz­
ben egyensúlyozok a különféle útburkolati képződményeken, az esetleges macskaköveken. S si­
ker! Odaértem! (Ilyen örömöket élek át még például akkor is, mikor fellépek a mozgólépcsőre.
Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de én... Félek rajta. Olyan ingatag...)
De térjünk csak vissza a táskához!
Ugye végre - a középiskolás évekkel együtt - elhagytuk a kétvállas, viszonylag gerinckímélő vál­
tozatot. Persze nyilván praktikusabb lenne most is olyat használni. De ugggyan már! Mi, ko­
moly, egyetemi polgárok vagyunk, az olyan gáz lenne. De tényleg!
így félvállas változatával jár a többség. Ez egy kisebb csónak nagyságú táskát takar. De hogy ez
hogy húzza az ember vállát!
Én mindig arról álmodozom, hogy csak egy csettintés... Tehát csak egy csettintés és repülnek
utánam a dolgaim. Nekem nem kell cipelnem semmit, ha van kedvem, rohangálok, s nem húz
vissza semmilyen teher... Na, de sajnos, ez eddig csak egy álom. A cipzáros banánhoz hasonló­
an! Pedig milyen jó lenne azt is összehúzni, ha már nem bírom...
Mikola Orsolya

�Diplomaosztók decemberben és januárban
2007 decemberében 93, 2008 januárjában 62 jelölt tett ünnepélyes esküt Karunkon, őket az
Egyetemi Tanács ünnepélyesen doktorrá fogadta. Az alábbiakban két jelölt ünnepi beszédét
közüljük.
Tisztelt Egyetemi Tanács, kedves végzős hallga­
tók és jelenlévők!

Be kell vallanom, nehéz feladat végzős hallga­
tóként most itt állni, és mindenki nevében
szólni, elbúcsúzni az egyetemtől. Hiszen ezek­
ben az ünnepi pillanatokban fölelevenedik
bennünk az elmúlt öt év megannyi öröme, si­
kere, csakúgy, mint csalódása és küzdelme az
egyetem falain belül és azon kívül is. Abban
pedig biztos vagyok, hogy mindenkinek más
jut eszébe most, így nem tartanám illendőnek,
hogy a saját kellemes és kellemetlen emlékei­
met idézzem fel a mai napon. Felesleges is a
múltidézés, hiszen az itt lévők közül szinte
mindenki így, vagy úgy, közvetve vagy köz­
vetlenül átélte velünk ezt az öt évet: a család­
tagok (szülők, nagyszülők, testvérek), bará­
tok, barátnők is gyakran saját bőrükön tapasz­
talhatták, mi is történt velünk. Csak a legsar­
kalatosabb pontot, a vizsgaidőszakot említem.
Gondolom sokaknak ismerős a helyzet, ami­
kor már nem is mindig lehettek tisztában az­
zal, hogy éppen mit tanul a gyerek, de nagyon
tanulja, és már kérdezni sem merték, hogy
mit, csak annyit tudtak, hogy valami jogra
végződő vagy legalábbis azzal kapcsolatos.
Egy rossz időpontban feltett kérdés, például:
„Sok van még hátra?”, vagy a bíztató meg­
jegyzések: „Úgyis menni fog” - néha igen kü­
lönös és riasztó reakciókat váltottak ki belő­
lünk, amely ijesztő volt kívülállók számára, és
aggodalomra adott okot. Épp ezért, azt hi­
szem, mindannyiunk nevében mindenekelőtt
azoknak az ittlévőknek adnék hálát, akik vé­
gigélték, illetve küzdötték velünk ezeket az
éveket, és annak ellenére bíztattak minket, és
itt vannak, hogy esetleg hónapokig nem lehe­
tett velünk normálisan kommunikálni.
Köszönettel tartozunk továbbá professzora­
inknak, tanárainknak, akik közül egyesek
nemcsak jogot oktattak, hanem tanácsaikkal,
egyéniségükkel, példamutatásukkal, és nem
utolsó sorban emberségükkel igyekeztek utun­
kat egyengetni, minket a jó irányba terelni.

És végül kedves végzősök, kollégák!
Egy ilyen jeles alkalommal, mint amilyen a
mai, az emberek szeretnek nagy szavakat
használni: olyasmiket például, hogy most lé­
pünk ki a nagybetűs életbe, véget ért életünk
legfontosabb korszaka, és hogy most búcsú­
zunk legszebb éveinktől. Szokás ugyan, de én
nem szeretnék ilyen közhelyekkel élni, inkább
csak egy Weöres Sándor idézetet olvasnék fel
útravalóul: „Ha arra törekszel, hogy az örök
mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik
nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik inga­
dozva ágaznak a sokféle véges és változó mér­
ték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen,
hanem hogy mijük van; mert még a legnyo­
morultabbnak is van olyan lelki kincse, mely
belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni
bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni!’
Köszönöm!
Wéber Krisztina

Tisztelt ünneplő jelenlévők!

Ünnepi beszéd helyett egy sokat próbált levelezős hallgató kissé kusza gondolataival sze­
retnék búcsúzni.
Öt évvel ezelőtt azért jelentkeztem a jogra,
mert úgymond „dühös lettem” az ügyvédem­
re, aki úgy hozatta el magát velem a bírósági
tárgyalásra, hogy otthon felejtette az aktát,
valamint a Széna tér helyett a Pesti Központi
Kerületi Bíróságra irányított. Ő persze nem a
Pázmányon végzett!
Nagy lelkesedéssel és tudásvággyal kezdtem az
első évet úgy 600 társammal együtt. Sok új fel­
adattal kellett megbirkóznunk. Gyorsan ráéb­
redtünk, hogy eredményesebben tudunk helyt­
állni, ha segítünk egymásnak. Ez a felismerés
kovácsolt bennünket közösséggé. A vállalkozá­
som irányítása során szerzett tapasztalatokat
az egyetemi tanulmányok során is igyekeztem
hasznosítani Szerveztem egy internetes fóru­
mot, ahol a tanulást segítő anyagokat és mindannyiunkat érintő információkat helyeztünk el természetesen a szerzői és szomszédos jogok

maradéktalan tiszteletben tartásával Ezúton is
szeretném megköszönni mindazok munkáját,
akik a fórum fenntartását segítették. Ez a fó­
rum még most is működik, és reményeink sze­
rint szakmai fórummá növi ki magát.
Ötévi közös erőfeszítés, a közös gondok, ku­
darcok és sikerek összekovácsoltak minket.
Az államvizsgákra való közös felkészülés so­
rán még a bioritmusunk is összehangolódott.
Az utolsó államvizsgám után olyan érzésem
volt, mint amikor leszereltem a hadseregből.
A különbség azért lényeges. Amíg a seregben
csak vágtuk a centit, hiszen a „siker” garantált
volt. A záróvizsga sikere kemény munka és
sok áldozat gyümölcse.
Nagyon sokat tanultunk! Ennek az Egyetem­
nek vannak olyan professzorai, akiknek a be­
szédei máig emlékezetesek, és szó szerint idézhetőek. Csodálattal vegyes tisztelettel őrzöm
őket emlékezetemben. Nem véletlen, hogy
kétféle professzor létezik a Pázmányon:
olyan, aki alkotmánybíró volt, és olyan, aki
lesz... Ők megváltoztatták a világlátásunkat,
a társadalom működéséről alkotott képet.
Vállalatvezetőként, képviselőként, és öt gyer­
mekes családapaként is azt kell megállapíta­
nom, hogy másként működne a világ, ha az
üzleti élet és a társadalom vezetői hivatástu­
dattal rendelkező jogvégzett emberek lenné­
nek. Egy elhivatott jogásznak sokkal nagyobb
a társadalmi felelőssége.
Alázatra tanít a felismerés, hogy minél többet
tanulok, annál inkább nyilvánvalóvá válik,
hogy még mennyi mindent nem tudok.
Sokan választanak valamely népszerű szak­
mát, mert úgy gondolják, hogy azzal sok
pénzt lehet keresni. A pénz persze fontos, de
nekünk olyan értéket kell teremtenünk a hiva­
tásunk útján, ami pénzben nem kifejezhető.
Ne feledjétek, aki mindent csak pénzért tesz
meg, előbb utóbb a pénzért mindent megtesz.
Nekünk az a hivatásunk, hogy jobbá tegyük
társadalmunkat!
Hát tegyünk érte!
Végül szeretném megköszönni a szülők, a há­
zastársak, a gyermekek önfeláldozó türelmét,
mert az ő szeretetteljes türelmük nélkül so­
kaknak közülünk nem sikerülhetett volna.

Ostorházi László

A legközelebbi otthonpótló...
Új, most induló cikksorozatunkban a Kar környékén található vendéglátóhelyeket látogatjuk, azt szeretnénk kideríteni, melyiket is javasolhatjuk
egyértelműen, és melyik az, amit jobb elkerülni. Módszertanunk: természetesen álcázva közelítjük meg a kiszemelt egységet, és kérlelhetetlenül
szigorúak leszünk.
Logikus, hogy a hozzánk legközelebbivei, az épületben található Spartacus étteremmel kezdjük sétánkat. Induljunk!
Belépve kellemes hangulat fogad, a viszonylag kis alapterületű hely egyből otthonosnak érződik, ráadásul vélhetően - feltéve, hogy csúcsidőben
megyünk - találkozhatunk ismerőseinkkel is. A „Szpari” egyik nagy előnye itt válik kézzelfoghatóvá. Pozitív, hogy a nemdohányzók számára kü­
lönterem van; negatív azonban, hogy viszonylag kisméretű, a kékes megvilágítástól hűvösnek érezzük, és amennyiben itt foglalunk helyet, úgy
4 kiszolgálás sebessége bizony kívánnivalót fog nagy ni maga után.
Élesen külön kell, hogy válasszuk a kétféle menüsort, hiszen létezik menürendszerű (11 és 15 óra között), illetve az azon kívüli étkeztetés egy­
aránt. Nos, a szólás szerint „az élethez szerencse kell” - ugyanez igaz a napi ajánlatból való választásra is. Sajnálatos módon az itt szereplő
ételek minősége és mennyisége egyaránt hullámzó; ami nem is lenne akkora probléma, de viszonylag kevés alaptípus áll rendelkezésünkre, és
az önkiszolgáló szisztémából eredően délután három körül már (mondjuk a hasábburgonya esetében) bizony előfordulhatnak később megbánt
döntések is...
Más a helyzet a reggelikkel, amelyeket 10 óráig fogyaszthatunk, e téren egyértelműen elégedettek lehetünk. Viszonylag (a korai időponthoz, és
a környékbeli lehetőségekhez képest) széles választékból válogathatunk, és maximálisan pozitív élményekkel térhetim haza.
Nézzük, mi a helyzet az étlapon található ételekkel, amelyek közül az önkiszolgáló pult zárása után választhatunk. Sajnálatos módon a választék
némiképp szűkös - az étlap java része pizza (a hazánkban kapható pizzák és a hagyományos pizza közötti kapcsolat vizsgálata értelemszerűen
nem e cikk tárgya), illetőleg néhány hagyományos éttermi étel (pl: rántott sertésborda'). Amennyiben a vendég éhes, és valamit bekapni óhajt, de
nem vágyik különleges kulináris élvezetekre, és megelégszik egy konstans minőséggel - ezek közül fogyasztani jó választás. Amibe azonban itt
bele kell, hogy kössünk, az ezen ételek ár/érték aránya; sajnos az adottságokhoz, és a környéken megszokotthoz képest az étlap e rovatának jobb
oldala egy magasabb kategóriát képvisel - talán ezért sem népszerű ilyenkor falatozni.
Összességében: a „Szpari” hozza a tőle elvárt szintet, különösebb megbocsáthatatlan hibák nélkül, de feltűnő erények híján üzemel. (Értékelés: 3,5/5)
Kicsi
tizenharmadik oldal

�Szerelem a kolera idején

Kalandorok

Mese a szerelemről, angol akcentussal

Florentino Ariza nagyon szeret. 51 éven
4 hónapon és egypár napon keresztül re­
ménytelenül. Aztán állhatatossága meghozza
gyümölcsét és elnyeri 72 éves szerelme im­
máron kissé remegő kezét. Kábé mint a leg­
kisebb királyfi vs. királylányt elrabló sár­
kány sztori. Csak épp egy kicsit marquezesebben. Egy csipet fekete humor és egy csi­
pet pajzánság. Épp amennyitől a történet leküzdi a szeretlek, amíg élek, és a férfi ne szégyellje könnyeit típusú szappanopera-fel­
hangokat. Marquez megfelelő iróniával tudja
kezelni az örök szerelem és a „mással aztán
soha” témáit, láttatva a dolog kivitelezhetetlenségét. Megtanít minket nevetni önsajnála­
tunkon, megmutatja az utat a „reménytelen
kilátástalanságból” és cinkos kacsintással
odasúgja, hogy azért néha még a legjobbak is
keresik azokat a bizonyos „kiskapukat”, le­
gyen szó akár egy állásról a hajózási társa­
ságnál, akár egy-egy (vagy Florentino Ariza
esetében hatszázhuszonhét) búfelejtő esté­
ről. Mindegy, a lényeg, hogy jól érezzük ma­
gunkat. Mondja ő. Most már csak az a kér­
dés, hogy mit kezdett ezzel a „márkez” ér­
zésvilággal Mike Newell rendező?
Elvárás, elvárás, elvárás. Nagyjából ez az a
három legfőbb dolog, amivel szembe kell
néznie az embernek, mikor könyv adaptáci­
ójára adja fejét. Nos, Aliké Newell, közhelye­
sen mondva, igen csak nagy elvárásokkal
körülbástyázott fába vágta fejszéjét és
megint csak közhelyeket puffogtatva lehet­
ne ehhez rögtön azt hozzáfűzni, amit az ese­
tek 99,9 százalékában hozzá is szoktak:
hogy bizony-bizony mi mind tudtuk jól,
hogy ez lesz a vége. Mégsem illő annyival le­
rendezni ezt a filmet, mint például a Harry
Potter és a Tűz Serlege című, szintén
Newell gyöngyszemet, hogy kevesebbet,
nem úgy, nem annyira adja, mint a könyv
tette. Hát persze, mind olvastuk, elképzel­
tük valahogy és a rendező úr, pimasz mó­
don, meg csak nem akarja olyan óriásinak
elgondolni a magyar mennydörgőt, mint mi
teljes identitástudatunktól vezérelve tettük
azt. Na de, hogy mi is az igazi eltérés a két
papírlap-köteg mozgóképpé rendezése kö­
zött? Vegyük ismét a két példát: adott a
Harry Potter-sztori: angol rokonainál sanya­
rú életét tengető árva gyermek, aki felfede­
zi csodás képességeit, és ezzel a kis senkiből
a varázslóvüág ásza lesz. Csiszolatlan gyé­
mánt létét tudatosítandó a (R)oxford Bo­
szorkány és Varázslóképző Szakiskolába fel­
tizennegyedik oldal

vételizik, ott angol bará­
tokra lel, isszák a szigorú­
an alkoholmentes mézsörü­
ket, kapják karácsonyra a
kötött pulcsikat és kardigá­
nokat, vezetik a repülő ko­
csit (persze a kormány a
jobb oldalon), és közben
megmentik párszor a vilá­
got a gonosz Tudjukki vis­
szatérésétől. Na és mi a
helyzet a Marquez-feldolgozással? A történet a sze­
gény fiúról és a gyönyörű
lányról, akik közt szerelem
szövődik első pillantásra,
de a lány haszonleső apja a
realitásokat és a rangot választja lánya jö­
vendőbeliéül, amibe a leányka (kisebb ma­
kacskodás és kötelező tinédzserkori lázon­
gás után) beletörődik. És szinte boldogan él,
míg ura fél évszázad után meg nem hal. Ek­
kor az időközben igencsak megestvéledett
hajdan volt ifjú ismét felajánlja azóta sem
(csupán kisebb-nagyobb kényszerhelyzettől
vezérelt megszakításokkal) szűnő szerelmét
az immáron nagymamakorú kislánynak,
melyre az igent mond, s innentől boldogan
hajóznak, míg meg nem halnak. Aíindez a
történet fűszerezve árulással, szerelemfél­
tésből elkövetett gyilkossággal, örömlányok­
kal és rengeteg autentikus hatású muzsiká­
val. Mégis mi az alapvető különbség, az a kis
más, ami miatt nem sorolható fel egy darab
kettőspont után, kart karba öltve a két adap­
táció? Minden valószínűség szerint velem
van a baj. A probléma, hogy nem tudom el­
képzelni Harry Pottert, amint eredetiben,
teszem azt kínaiul kezdi kántálni az épp
odaillő varázsigéit. Nem tudom elképzelni,
de nem is kell. Tipikus angol történet, tipi­
kus angol színészekkel, tipikusan angol
nyelven (és angol akcentussal, mert ugyebár
hogy máshogy?). Talán velem van a baj, de a
tipikus kolumbiai történetet a tipikus spa­
nyol és kolumbiai színészek tolmácsolásá­
ban sem igazán tudom elképzelni mondjuk
akadozó angol akcentussal. Milyen rossz ne­
kem. Ugyanis el kell fogadni a globalizált vi­
lágunk alapfeltételeit: ez a sztori bizony le­
gyen akármilyen tipikusan kolumbiai, akkor
is csak angol nyelven lesz eladható. Ézek az
igények és pont. így hát hagyjuk is a felesle­
ges felkiáltásokat a feltartóztathatatlan el­
len. Akinek nem teszik, az meg vegye meg
dvd-n, válassza a „languages” menüpontot
és a „spanish” opcióval máris élvezheti az
eredeti hatást. De uniformizálás ide global­
izáció oda, a film „átjön-e a Marquezérzésvilág”-át elég alaposan elintézte. Pedig
nem járt rossz úton. Megvolt benne az egész
varázs és még a 138 perc sem csúszott át a
„nézem az órám és még mindig csak
ennyi?!”-kategóriás fihnéhnénybe. Minden
ironizálás ellenére Shakira autentikus beüté­
sű dallamai sem visznek el újra korunk tár­
sadalmi elvárása problémájához. De ismét­
lem a hiba csak bennem van... Aíinden eset­
re én kivárom a dvd-n a spanish menüpon­
tot...
Ablonczy Zsuzsanna

Bevallom, mostanában félve ülök be egy-egy
magyar filmre, főleg ha arra a „vígjáték” szót
erőltetik. Ez főleg azért van, mert már előre sej­
tem, hogy valamelyik háború előtti megismétel­
hetetlen gyöngyszemről húznak le tizedik bőrt
Fenyőtől Csányiig. A másik alternatíva az első
játékfilmes agyonreklámozott szuperproduktu­
mok klisés, valamelyik amerikai filmben már
biztos látott romantikus (kécceraláhúzva!) egymásrátalálások szánalmas próbálkozásait kísér­
hetjük figyelemmel.
Viszont a Kalandorok megérte a 950 HUF-ot. Na­
gyon is! Persze itt is volt eleinte félelmem, hiszen
egy első játékfilmes vállalta magára a forgató­
könyv megfilmesítését Paczolay Béla személyé­
ben. Első hallásra a recept egyszerű: vegyünk egy
jó forgatókönyvet, gyűjtsünk hozzá megfelelő
stábot, és szerezzünk szalonképes, autentikus
(nem agyonreklámozott) színészeket. Egyszerű­
nek hangzik, nem? Hááát...
Nem tudom, hogy az utóbbiba hányán gondoltak
bele igazából, de inkább csak neveket említenék:
Haumann Péter, Rudolf Péter, Pogány Judit,
Schruff Milán, Gáspár Tibor (Simon), Kovács La­
jos (Jakab vajda). A történet röviden: A negyedik
feleségétől önkéntes száműzetésbe (saját autójá­
ba) vonuló „majdnem sikeres” trombitás (Rudolf
P) telefonhívást kap édesapjától (Haumann),
hogy azonnal haza kell utaznia Erdélybe. Az apa
a kiruccanásra elcsábítja a legifjabb Elekest
(Schruff Milán), aki poggyászként csak a mobil­
ját, barátnője hitelkártyaszámát és játékszenve­
délyét viszi magával az útra. Megkezdődik a nem­
zedéki road movie: persze kiderül hogy otthon áll
a bál: a nagyapának menekülnie kell a sáfáros, féltékenykedő feleségtől (Pogány Judit), nincs más
hátra: irány vissza... hova is?
A konfliktus a kocsi zárt terében bontakozik ki:
a nagyapa reményekkel teli, hisz úgy gondolja a
székesfővárosban új életet kezdhet, az ifjabb
láncdohányos Elekes Géza, aki a Gundelben ter­
vezgeti következő fellépését fél bevallani hogy
egyetlen otthona az, amin most furikáznak Aíagyarország felé. Nem beszélve a legifjabb gene­
rációról, aki magyarázatokat gyárt jóval idősebb
barátnőjének, hogy a számláján lévő pénz egy si­
kertelen internetes pókerjátszma okán voltnincs. Az út hosszú, és a három generációnak
nemcsak a népmeséi akadályokkal, hanem saját
maguk problémáival, a kiúttalansággal is meg
kell küzdeniük. A karakterek rendkívül jól el
vannak találva. Szívem csücske Elekes Géza, aki
nagyon hasonlít az Üvegtigris Lalijára, illetve
Kovács I.ajos vajda alakítása, ami ad egy kis
„Emir Kusturica” ízt is a történetnek. A lendüle­
tes, néhol viszont okkal lelassuló történetet remek
szintre emeli Pados Béla operatőri munkája, aki
nemcsak a szépséges erdélyi tájat, hanem a kont­
rasztokkal teli romániai valóságot is hitelesen ábrá­
zolja. A road movie jelleghez tökéletesen passzoló
zenét a Kistehén Tánczenekar szolgáltatja.
Volt szerencsém a filmet egy vidéki közönségta­
lálkozón megtekinteni, ahol a produceren (Pata­
ki Ági), és a rendezőn kívül Rudolf Péter is részt
vett. Mindhárman egyetértettek: a Kalandorok
keserédes humora túlmutat a vígjáték műfaján,
és remélik a közönségnek is leesik a tantusz. Hát
leesett! És aki nem hiszi...
Kovács A. Dániel

�Első sítáborom emlékei - Ravascletto
2007. december. Nagy szervezkedés folyik a
kollégiumban. Gondoltam, ez egy kihagyha­
tatlan alkalom, így izgatottan és kíváncsiság­
tól hajtva vettem a bátorságot és jelentkeztem
életem első sítáborába.
Beszereztük a szükséges sífelszerelést, a szá­
momra 10 kg-os síbakancsokat, és a kölcsönzős bácsi végigmérő nézése után megállapított
„neked elég lesz az 150 cm-es” léceket. ,
Időpont: 2008. február 7-12. Úticél:
Ravascletto, egy kis olasz városka nem mes­
sze az osztrák Határtól.
Indulás hivatalosan reggel 8 óra. Hősök tere.
Gyülekeznek az emberkék a parkolóban, beáll
a kb 50 fős busz is, amelynek majdnem a felét
pázmányosok töltik meg. Nem is értem...
Kevéssel 8 előtt megérkezik csoportvezetőnk is
barátaival Nagyol nézünk... közülük is hárman
pázmányosok... Úgy érzem jó kis tábor lesz...
Fél 9 körül el is indulunk. Gyors név­
sorolvasás... mondjuk, hogy' mindenki meg­
van... A busz a legjobbak közül való, igazi
sítáboros busz... léctartó az nincs, így marad
a toilett...
A két pihenővel megszakított, igazi barkóba
partikkal és a kihagyhatatlan Aranka szeret­
lek többszöri elhangzásával színezett közel 9
órás utazás után délután 5-re megérkeztünk
Belvedere nevű szállásunkra, ami engem kí­
vülről egy régi fogadóra emlékeztetett. Nagy
sárga épület, sok pici spalettos ablakkal.
És nol a lio? Ja, hogy az itt nincs, majd a
pályákon... Jól van... nem kell mondani sem­
mit... nekem ez újdonság!
A szobák elfoglalása után - ahol számomra
szintén érdekesség volt a 6 fős emeletes ágy tettünk egy rövid sétát a városkában. Szűk,
kihalt utcák, magas sokablakos épületek. He­

lyiekkel csak a közeli kocsmában találkoz­
tunk, akik nagy örömmel fogadtak minket,
aztán két integetéssel kísért búcsúzás után vis­
szabotorkáltunk a szállóba.
A reggelek valahogy mindig nehezen indul­
tak, de ez betudható az egészséges életmód­
hoz előírt nyugodt reggelizésnek... Fél kilenc
helyett néha kilenckor sikerült is elindulni a
pályákhoz. A szerpentineken felfelé kanya­
rogva a kilátás gyönyörű volt. Lent a még al­
vónak tűnő város, fent pedig már megjelent a
hó, messziről Játszódtak a sípályák. Mindenki
fáradtan tekintett ki az ablakon, valójában ez
a kis idő volt az igazi napi pihenés.
Megérkezve felvettük a sibakancsokat, ami
nekem az utolsó napig csizma volt, és úgy
éreztem magam, mint robotzsaru... de ezt in­
kább hagyjuk...
Na de miért is jöttünk?! Hát, hogy meghódítsuk
a pályákat! Felsorakoznak a kezdők- Leírhatatlanul türelmes oktatóink, Marci és Adám vezeté­
sével, remegő lábakkal felküzdöttük magunkat a
tányéros felvonóval a bébi pályára. Emlékszel
Bogi? Az a hiszti, amit mi ott levágtunk. A há­
ton lecsúszás a specialitásom, ha valaki
kérdezné... Még szerencse, hogy a ruhám vízál­
ló... Természetesen oktatóink még mindig ki­
tartóan bíztatnak bennünket: „nyugi, kel) fel,
nem kell idegeskedni, van remény...!’’
Koszi... kelj fel... de hogyan?! Ez nem nekem
való! Nem kellett volna eljönnöm! Elegem
van, és haza akarok menni, most!
Végül kisírt szemekkel, nagy küzdelmek árán
megtanultunk esés után felkelni... Aztán jött az
újabb akadály. Sorban előttünk kígyóztak a külön­
böző síiskolák kb 3-5 éves tanoncai, a kis világítós
szörnyek. Most mit csináljak?! Se fékezni, se ke­
rülni nem tudok... Itt az ideje, hogy elvágódjak,

ez úgyis jól megy... Botjaim repültek jobbra, bal­
ra, de semmi gond, ezeket Marci úgyis hozza utá­
nam. .. Hupsz... még mindig csúszok... na ilyen­
kor jön jól a pályaszéli háló... Mi az eredmeny?
Léceim keresztben, én meg fejjel lefelé, hóval teli
szájjal gyönyörködöm a tájban... és még fél óráig
fetrengek a röhögéstől... Végülis nem gáz...
úgysem ismer senki...
Második nap a felvonós bácsi már előre kö­
szönt, és lelkesen brávózott, hogy legalább a
tányéros felvonóból nem estem ki. Táborunk
hat napjába egy szombat is beleesett. Az igazi
bulinap. A keménymag megmutatta a helyi
discoban, hogyan buliznak a magyarok.
Az utolsó napi síelés inkább az utolsó fényké­
pekről, utolsókor felvonózásról, utolsó esésekről
szólt. Fájdalmas búcsút vettünk Ravasclettotól,
és a pályától indultunk egyenesen haza. A haza­
felé útról csak a Rio Maré Pate, fokhagymás
kétszersült és sajtos chips illategyvelege jut
eszembe, ami altatólag hatott az utasokra... az­
tán felébredtünk a Hősök terén...
Azóta is napi téma a sítábor... Remélem, jövő­
re ismétlünk!
Most pedig futkoshatunk a fényképek után,
és harcolhatunk az alattomos náthával...
Mihalics Vivien

Hozzánk vágott sütőtök, unalmasan elkészítve
CD kritika: Smashing Pumpkins - Zeitgeist
Lefegyverezni téged egy mosollyal,
Aztán itt hagyni, ahogy ők is itt hagytak
engem
Annak a keserűségével, akit magára hagytak
Hogy kétségek között hervadozzak
Jaj az évek égetnek
Az évek égetnek, égetnek, égetnek

Kisfiú voltam...
Koravén kisfiú...
Amit most választok az az én igazi hangom
Miért, mi mást tehetne egy ilyen kisfiú?
A gyilkos bennem ugyan az aki benned van!
Kedvesem,
Küldök neked most egy mosolyt...
(Smashing Pumpkins- Disarm)

Még szerencsére, hogy nem kérték az ellen­
őrök a matricát a diákomról. Nem mintha nem
lett volna rajta. Ám lehet, hogy lerítt rólam:
ha valaki most megszólít, az testi épségében
vagy egészségében könnyebben/kevesbé kön­
nyen sérül. Fülhallgatót fel, zenét be. Első
szám. Pont, amire szükségem volt; zúzás, mi­
nimális szöveg, nulla elvontság. Úgy látszik,
kellett ez a kis fortyogás, hogy egyáltalán ked­
vem legyen a cikket megírni.
Amikor először hallgattam meg a „Zeitgeist”-ot,
egy napos, szombat délután volt. Boldogságos,
nyugodt hangulatban kezdtem neki a mosoga­
tásnak, és örültem, hogy végre kibékültek ezek a
Csattanó Sütőtökék és élőálltak valami újjal. Ak­
kor azonban csalódnom kellett. Persze a csapat
arculatához mindig hozzátartozott dübörgő
„zaj”, a kirobbanó, üvöltő basszus, ami hátbor­
zongató kontrasztot alkotott Billy Corgan nyá­
vogó hangjával; én mégsem ebbe a profilba sze­
rettem bele. A kedvenc számaim közé inkább az
olyanok illettek, mint a „Tbnight, Tönight” vagy
a „1979”. Különösen az utóbbiról még a szokott­
nál is nehezebb írni. Muszáj hallani Sőt inkább
hallgatni, hisz van ezekben a „nyugisabb” szá­
mokban valami megunhatatlan. lÁrsze, nem áll
rosszul a zúzás egy' alapvetően alternatív bandá­
nak, de ezek a dallamos, lágy számok valahol
még vérfagyasztóbbak. Hisz egyben gyönyörű-

ek is. Nos, ezeknek a daloknak a gyűjteménye
főleg az 1993-as „Siamese Dreams . Én úgy' re­
méltem ennek nyomdokaiba lép az új anyag is.
Nem így történt.
Nincs szó kedveződen arculatváltásról. Épp ellen­
kezőleg: 2000-res felbomlásuk után inkább úgy
döntöttek, szinte teljesen visszanyúlnak legutol­
só, nagy sikerükhöz, a, „Mellon Collie and the
Infinite Sadness”-hez. Éppen csak annak zsenia­
litását, és a már említett gyöngyszemeit hagyták
ki Nem az a baj, hogy' zúzós, hanem egyszerűen
csak olyan lapos az egész, mint az egyetemista
humorérzéke hétfő reggel. Talán még a második
kislemezükben, a „Thats The Way My Lőve Is”ben van valami fülbemászó (lehetséges, hogy ép­
pen azért választották ezt, mert a „Tarantula”
mint első választás kb. annyira volt zseniális,
mint amennyire a címét adó állat ölelgetnivaló). A
kutya ennél az albumnál, mint ahogy általában is,
ott van elásva, hogy a csapat volt egy' hangulat­
ban a felvételkor, megíráskor, és figyelmen kívül
hagyták azt a lehetőséget, hogy az ember nem
mindig akar felkapni egy vasalót és kecsesen oda­
hajítani a másik irányába. Oké, aki Smashing
Pumpkins-ot hallgat, valószínűleg nem számít
Britney Spears pompon-lányos korszakának
megfelelő dallamokra. Viszont lehet, hogy csak
szomorú, vagy nosztalgikus, vagy édes-Keserű,
nem pedig agresszív. Vagy talán ezzel akartak fel-

készíteni arra az érzésre, ami az átlátszó „logisz­
tikai” okokból lemondott budapesti fellépés után
fogta el az ember lányát? Nem jött be: ilyenkor
még egy másik akár kevésbé hőn szeretett banda
anyázásait is jobb hallgatni
Én abban reménykedek erre ők maguk is rájön­
nek, és ahelyett, hogy’ újból feladnák, inkább le­
porolják az 1993-as CD-jüket. Ebben ugyanis
minden megvolt, és ezt igazán tudom ajánlani az
olvasónak. Van itt is zúzós szám, mint a „Geek
USA”, lassú, szinte suttogó, majd kirobbanó,
mint a „Mayonnaise”, daílamos-tombolós: erre
példa a „Cherub Rock” és a „Rockét”, szimplán
gyönyörűre pedig a „Disarm”. Az én személy'es
kedvencem mégis a „Hummer”, amiben minden
felsorolt elem megvan. Ez a szám külön megér­
ne egy cikket, ugyanis pár percén belül stílusok,
hangulatok, ütempk, és dallamok egész skáláján
megy keresztül Épp ez a dühítő: aki ilyet tud,
miért választja mégis a könynyebbik utat? Én re­
ménykedek abban, hogy nem kiégésről csak begyöpösödésről van szó. Az meg egy kis fűnyíró­
val, hasonlóan mogorva kritikákkal, durcás hall­
gatókkal meg csak orvosolható...
Barát Zsófia

tizenötödik oldal

�PPKE-JAK Karrier Iroda
Kihez szólunk? Várjuk azokat is, akik már befejezték tanulmányaikat, s azokat is,
akik még csak belekóstolnának a munka világába.
Mit nyújtunk? Gyakornoki helyek, álláspályázatok, diákmunka, képzések, tréningek,
tapilap számítógépes szolgáltatás, tavaszi kafrierexpó, öregdiák kontaktok stb.
Hol vagyunk? Személyesen az I. em. 137-ben lehet hozzánk fordulni (a Deák Intézet­
ben). Faliújságunk lent az aulában található. A neten elérhetők vagyunk a
wwwjak.ppke.hu/karrier címen.
JÖN JÖN JÖN
JOGÁLLÁS 2008 Állásbörze és alumni találkozó a Pázmány Jogon
április 2-án 9-től 17 óráig, az I-es előadóban az EEKI szervezésében.
KÍNÁLAT:
cégreprezentációk, céges tesztek
» grafológiai tanácsadás, karriertanácsadás, önéletrajz készítési tanácsadás
próbainteriúk, próbatesztek - személyiségteszt
*• Kóstolj bele ! © a munka világába - kerekasztal beszélgetés cégek képviselőivel
- kerékasztal beszélgetés hivatásrendek legfőbb képviselőivel (a helyszíneket keresd
a hirdetőkön)
*• Kóstolj bele ! © a cégek (ehető) termékeibe (keresd aznap a standokon)
VÁRUNK MINDEN VOLT ÉS JELENLEGI HALLGATÓT!
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának
Deák Ferenc Továbbképző Intézete SZAKMAI NAPÖKAT
hirdet 2008 tavaszán, az alábbi területeken:

Március 28-án 13.00-17.20
„A társasági és a cégtörvény legfrissebb módosításai”
Előadó: Dr.Vezekényi Ursula, tanácsvezető bíró, Legfelsőbb Bíróság
Díja: 20000 Ft + AFA
Kód: 1PRDG
Március 29-én 10.00 - 14.20
„Az előzetes dpntéshozatali eljárás a büntető ügyszakban”
Előadó: Dr. Czine Ágnes kollégiumvezető bíró, Fővárosi ítélőtábla
Díja: 20000 Ft + AFA
Kód: 1PRDH.
Április 11-én 1030-16.40
„Lakás- és helyiségbérlettel kapcsolatos jogszabályok változásának következmé­
nyei a bírói gyakorlatban”
Előadók: De Czukorné De Farsang Judit, Fővárosi ítélőtábla, bíró
és De Szabó Klára, Fővárosi ítélőtábla, bíró
Díja: 26.Q00 Ft + AFA
Kód: 1PRDI
Április 12-én 1000-14.20
„K felszámolásokkal és átszervezéssel kapcsolatban keletkező munkaügyi viták”
Élőadó: De Radnay József ny. legfelsőbb bírósági kollégiumvezető, professor
emeritus a ,PPKE JÁK-on
Díja: 20.000 Ft + AFA
Kód: 1PRDJ
A szakmai napok célja elsősorban az, hogy a jogszabályváltozások által módosu­
ló gazdasági es pénzügyi élet gyakorlatában segítséget nyújtson, amelyre való
felkészülést a törvények előkészítésben részt vett szakemberek előadásaival
igyekszünk elősegíteni Előadóink a jogszabály-módosítások gyakorlatorientált
ismertetése mellett az előadásokkal és az azt követő szakmai beszélgetésekkel ha­
tékony segítséget nyújtanak a jog speciális területein felmerülő problémák leg­
megfelelőbb megoldásában.
Pázmányos főállású oktatók és pázmányos alapképzéses hallgatók 3.000,-Ft +
20% AFA díjért vehetnek részt. Pázmányos részállasú oktatók 10% kedvezmény­
ben részesülnek. A Doktori Iskola jelenlegi hallgatói három szakmai napon térí­
tésmentesen vehetnek részt, az ezen felülieken
3.000,-Ft + 20% ÁFA díjat fizetnek.
Jelentkezés és információ: Deák Ferenc Továbbképző Intézetben
Tel /Fax: 429-7224 zatonyi@jak.ppke.hu, www.jak.ppke.hu/deak

HÖOK Közgyűlési
állásfoglalás a tandíjról szóló
népszavazásról
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája - mint a
magyarországi felsőoktatási hallgatók törvényben nevesített or­
szágos érdekképviseleti szerve - hitet tesz a Bolognai Folyamat
irányadó dokumentumaiban, különösképpen a Berlini Nyilatko­
zatban megfogalmazott elv mellett, amely szerint a felsőoktatás
közjó és közfelelősség.
Továbbra is nyitottak vagyunk minden olyan kezdeményezésre,
amely ésszerűbbé, hatékonyabbá teheti a felsőoktatás finanszí­
rozásának rendszerét. Eddig is partnerek voltunk a reformban,
illetve partnerek lehetünk az újító szellemű javaslatok tekinteté­
ben. Kísérletet tettünk a kormányzat által bevezetett tandíj ki­
váltására. A tandíj helyett javasolt alternatívánk a már meglévő
elemekre épült. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium azonban
nem tartotta bevezetésre alkalmasnak a HÖOK javaslatát.
A fentiek értelmében továbbra is teljességgel elutasítjuk az állami
finanszírozású képzések költségeinek - részben vagy egészben - a
hallgatókra történő áthárítását. Mivel a népszavazás az utolsó le­
hetőség a tandíjmentes hazai felsőoktatás megvédésére, és mivel
látszik, hogy a Kormány egyértelműen elkötelezett a tandíj mel­
lett, ezért a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájá­
nak Közgyűlése - amely magában foglalja az összes magyarorszá­
gi felsőoktatási intézmény hallgatói érdekképviseletét - arra kéri a
hallgatókat és mindenkit, akik eddig is támogatták céljainkat,
hogy a Köztársasági Elnök által 2008. március 9-re kiírt népsza­
vazáson - élve alkotmányos jogukkal - vegyenek részt és támogas­
sák a HÖOK tandíjellenes küzdelmét.

Pázmány Szalon
2007/08. II. szemeszter
- Biblia és a Reneszánsz éve.
- Biblia és hatása a zeneirodalomra.
- Újjászületés a zenében? Korabeli hangszerek.
- Meglepetésvendégek.
A rejtelmekbe bevezetnek a házigazdák:
De Horváth Attila - egyetemi docens
Szilasi Alex - zongoraművész

Időpontok: 2008. április 2. szerda 18.30
2008. április 23. szerda 18.30
Helyszín: PPKE JÁKII. János Pál pápa terem (Díszterem)
1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.

Szervező: Boldizsár ésTsai
A szalon vendégeit hungarikumokkal lepjük meg.
A szalonba a belépés díjtalan.
Információ: nyekyb@gmail.com, info@pazmanyonline.hu
wwwpazmanyonline.hu

33 KKEDirer ^ÉrreMKL
kje» usrreK,.
re x z-ssezfu eirüL szi/lErerr
£67 3-ASoMi uskeo?-------—
csak. ti/mr vene^reL. AfáMty)
a twrHwewi&amp;v vám5-ös
ÉN

ipév /r ezeiM

ÚT VT&amp;'RIJŐ /!
Wtö7■rét, HO&amp;* sose taü itassa
FéLRe A MUC-atóHat! r-----

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="64">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="4999">
                  <text>2008</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="4998">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4977">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4978">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4979">
                <text>XI. évfolyam 1. szám 2008. március 10.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4980">
                <text>Tartalom&#13;
Közeleg a tavaszi Kari TDK&#13;
A hallgatói fórumról&#13;
Neptum kontra hallgató&#13;
Nemzetközi kapcsolatok&#13;
Megérkeztek a Japán Alapítvány újabb könyvadományai&#13;
Tíz éve született ítélet...&#13;
Mestertanár Aranyérem kitüntetést kapott&#13;
Kilényi Géza Professzor Úr&#13;
A Hallgatói Mozgalom hírei&#13;
Fotókiállítás&#13;
Tegyünk a gyermekekért&#13;
Az átlátszó gyilkos&#13;
Greenpeace&#13;
Narratívák háborúja 2.&#13;
Tutortavasz&#13;
100 éves a Nyugat&#13;
Jogállam, kérdőjellel&#13;
Nőként Pakisztánban&#13;
Francia közöny&#13;
Egy elmaradt nekrológ&#13;
Járó-Kelő: Debrecen&#13;
Dr. Boytha Györgyné kitüntetése&#13;
Csak egy csettintés!&#13;
Diplomaosztók decemberben és januárban&#13;
A legközelebbi otthonpótló&#13;
Szerelem a kolera idején&#13;
Paczohy Béla: Kalandorok (2007}&#13;
Első sítáborom emlékei — Ravasdetto&#13;
Hozzánk vágott sütőtök, unalmasan elkészítve&#13;
PPKE-JAK Karrier Iroda&#13;
HÖOK Közgyűlési állásfoglalás a tandíjról szóló népszavazásról&#13;
Szakmai Napok</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4981">
                <text>Tartalom&#13;
Közeleg a tavaszi Kari TDK&#13;
A hallgatói fórumról&#13;
Neptum kontra hallgató&#13;
Nemzetközi kapcsolatok&#13;
Megérkeztek a Japán Alapítvány újabb könyvadományai&#13;
Tíz éve született ítélet...&#13;
Mestertanár Aranyérem kitüntetést kapott&#13;
Kilényi Géza Professzor Úr&#13;
A Hallgatói Mozgalom hírei&#13;
Fotókiállítás&#13;
Tegyünk a gyermekekért&#13;
Az átlátszó gyilkos&#13;
Greenpeace&#13;
Narratívák háborúja 2.&#13;
Tutortavasz&#13;
100 éves a Nyugat&#13;
Jogállam, kérdőjellel&#13;
Nőként Pakisztánban&#13;
Francia közöny&#13;
Egy elmaradt nekrológ&#13;
Járó-Kelő: Debrecen&#13;
Dr. Boytha Györgyné kitüntetése&#13;
Csak egy csettintés!&#13;
Diplomaosztók decemberben és januárban&#13;
A legközelebbi otthonpótló&#13;
Szerelem a kolera idején&#13;
Paczohy Béla: Kalandorok (2007}&#13;
Első sítáborom emlékei — Ravasdetto&#13;
Hozzánk vágott sütőtök, unalmasan elkészítve&#13;
PPKE-JAK Karrier Iroda&#13;
HÖOK Közgyűlési állásfoglalás a tandíjról szóló népszavazásról&#13;
Szakmai Napok</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4982">
                <text>Felelős kiadó: Schanda Balázs dékán&#13;
A szerkesztőbizottság tagjai:&#13;
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horvátth Sarolta, Koltay András (felelős szerkesztő). Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Pozsgay-Szabó Péter, Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Adám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László&#13;
Szerkesztőség:&#13;
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba&#13;
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu&#13;
Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet&#13;
Nyomdai kivitelezés:&#13;
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4983">
                <text>Felelős kiadó: Schanda Balázs dékán&#13;
A szerkesztőbizottság tagjai:&#13;
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horvátth Sarolta,&#13;
Koltay András (felelős szerkesztő). Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Pozsgay-Szabó Péter, Radich Orsolya, Scharle Zsuzsanna, Sáhó Eszter, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tart Adám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Ziegler László</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4984">
                <text>2008. március 10.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4985">
                <text>2008.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4986">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4987">
                <text>A4 (210x297) ; (4011kb+824kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4988">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4989">
                <text>PPKE_itelet_XI_1_20080310</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4990">
                <text>T00084</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4991">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4992">
                <text>16 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4993">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4994">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4995">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4996">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="4997">
                <text>PPKE_itelet_XI_1_20080310</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="295">
        <name>Ablonczy Zsuzsanna</name>
      </tag>
      <tag tagId="358">
        <name>Aradszki Dea</name>
      </tag>
      <tag tagId="359">
        <name>Barát Zsófia</name>
      </tag>
      <tag tagId="360">
        <name>Bartolák Csaba</name>
      </tag>
      <tag tagId="361">
        <name>Borbás Dorotty</name>
      </tag>
      <tag tagId="362">
        <name>Horvátth Sándor</name>
      </tag>
      <tag tagId="191">
        <name>Koltay András</name>
      </tag>
      <tag tagId="363">
        <name>Kun Gellért</name>
      </tag>
      <tag tagId="364">
        <name>Magyar Attila</name>
      </tag>
      <tag tagId="365">
        <name>Mihalics Vivien</name>
      </tag>
      <tag tagId="366">
        <name>Mikola Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="279">
        <name>Pozsgay-Szabó Péter</name>
      </tag>
      <tag tagId="367">
        <name>Radich Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="369">
        <name>Sáhó Eszter</name>
      </tag>
      <tag tagId="44">
        <name>Schanda Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="368">
        <name>Scharle Zsuzsanna</name>
      </tag>
      <tag tagId="297">
        <name>Szendródi Szabolcs</name>
      </tag>
      <tag tagId="370">
        <name>Takács Gergely</name>
      </tag>
      <tag tagId="371">
        <name>Tarr Ádám</name>
      </tag>
      <tag tagId="372">
        <name>Techet Péter</name>
      </tag>
      <tag tagId="289">
        <name>Teleki László</name>
      </tag>
      <tag tagId="290">
        <name>Teleki Levente</name>
      </tag>
      <tag tagId="373">
        <name>Ziegler László</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
  <item itemId="287" public="1" featured="0">
    <fileContainer>
      <file fileId="560">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/ecdfb014f1315341fb130bfb71d9822d.jpg</src>
        <authentication>589e824351de6a082c96354748f776fa</authentication>
      </file>
      <file fileId="561">
        <src>https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/20f9b581dcf787836897e1e9e058b025.pdf</src>
        <authentication>a95c8319068534f95939bb4358dfd957</authentication>
        <elementSetContainer>
          <elementSet elementSetId="4">
            <name>PDF Text</name>
            <description/>
            <elementContainer>
              <element elementId="92">
                <name>Text</name>
                <description/>
                <elementTextContainer>
                  <elementText elementTextId="5000">
                    <text>JZ 2.OO 20407
A PPKE-JÁK legnépszerűbb lapja

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

NYOLC ÉVTIZED SZOLGÁLAT
Zlinszby János, alapító dékán jubileuma
II. JÁNOS PÁL PÁPA
negyedik köztársaság
HAJÓKIRÁNDULÁS
XI. évfolyam, 2* szám

FELEZŐPARTY
HEGYI ÁRPÁD JUTOCSA
PÁZMÁNY SZALON

e-mail: itelet@jak.ppke.hu
honlap: wmw. itelet.jak.ppke. hu

2008. április 7.

�„Addig volt az Istennek áldása rajtunk,

Ledőlt a határ!

addig volt országunk,
míg az mi hitünk virágjában volt”

(Pázmány Péter)
IMPRESSZUM

Felelős kiadó:
Schanda Balázs dékán
A szerkesztőbizottság tagjai:
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba,
Borbás Dorottya, Horváth László, Horvátth Sarolta,
Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila,
Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Radich Orsolya,
Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Ádám,
Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente,
Zágon Orsolya, Ziegler László
Szerkesztőség:
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu

Honlap: www.itelet.jak.ppke.hu
Nyomdai kivitelezés:
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.
TARTALO M

Ledőlt a határ!
Ad perpetuam memóriám
Utcai békeharc
Nyolc évtized szolgálat
A katolikus egyetem nem adottság, hanem feladat
Felezőparty
Ismeretlen tettes
Hajókirándulás március 15-én
Nevet kaptak a gyakorlótermek
A Pázmány Szalonról, Horváth Attilával
Emo után Tecktonik
Mentsük meg a Földet?
A követendő példa
Ügyvédi történetek (2. rész)
Eső után
Juno
Prah, Jugóból
Reneszánsz év, Mediciek... Magnifico!
A Mélyföld fenegyereke
Jog és dráma
A közelmúlt híres perei...
Haverok, buli... és a másnap reggel
Közlöny Centrum
Urbi et Orbi - XVI. Benedek pápa húsvéti gondolatai

2
3
3
4
5
6
6
6

7
8
9
9
10
10
11
12
12
13
13
14
14
15
15
16

Toborzás!
Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan
hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság
munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a
szerkesztőség bármely tagjánál.

Látogassatok el az ítélet honlapjára!
www.itelet.jak.ppke.hu
A honlapon megtalálhatóak a nyomtatott
változatban nem szereplő írások éppúgy,
mint a lap korábbi számainak archívuma.
második oldal

A közvélemény különösebb felzúdulás nélkül lépett túl egy decem­
berben bekövetkezett, túlzás nélkül történelmi eseményen.
Az európai egységesülési folyamat újabb állomásaként Magyaror­
szág belépett a schengeni övezetbe, az EU-n belül számunkra is le­
omlottak a határok.
Az esemény történelmi, mégis gyorsan napirendre tértünk fölötte.
Igaz, az ember nem feltétlenül érzi az események súlyát, éppen ak­
kor, amikor azok megtörténnek. Mégis, milliónyian várták, vártuk
ezt az eseményt. Aki emlékszik rá, milyen volt a szlovák-magyar
határon megalázó vizsgálati eljárások közben várni a kegyes bebocsáttatást Felvidékre, vagy aki érezte saját alsóbbrendűségét, ami­
kor a dölyfös osztrák határőrök vallatták úticélja felől, az tudja, mi­
ről beszélek. Akinek szedték már ízekre az autóját - kibontva a kár­
pitot is, eldugott szamizdat-irodalom után kutatva - a román-ma­
gyar határon, miközben azon izgult, hátha a gyerekülés alját nem
nézik meg, és így a Nyugaton kiadott Sütő András-kötetek eljuthat­
nak a szerzőjükhöz Marosvásár helyre, az tudja, mit fog jelenteni
néhány év múlva Románia belépése a schengeni övezetbe.
Lehet finomabban fogalmazni, de nem érdemes: 2007. december 21-én
a határokkal együtt egy kicsit ledőlt a trianoni béke is. Nem kellenek
a hangzatos szavak, mert az eséllyel élni kell, és csak idővel dől el, ju­
tunk-e előrébb a lehetőség által. Nem kell „nemzeti újraegyesítés”-ről
beszélni, hanem tenni kell érte. Racionális okokból is - a piac is jobban
működik, ha nagyobb, az érdekérvényesítés is hatékonyabb, ha többen
akarják - de legalább annyira a lelkünk megmentése miatt is.
Mert nekünk, kis népnek csak a nemzeti keretek képesek valamiféle
önálló arculatot adni. Az önálló arculat pedig nem azért kell, hogy le­
gyen, hanem azért, mert érték. Értékes, mert egyedi. Mert nem csu­
pán minden egyén megismételhetetlen csoda (cinikusan inkább: a cso­
da lehetősége), hanem minden közösség is az. Nekünk igenis kincset
rejt Ady minden verssora, Rippl-Rónai minden ecsetvonása, Bartók
minden leírt hangjegye. Aki nem így gondolja, még nem válik rossz,
amorális emberré, csak éppen veszít, sokat veszít - neki lesz rosszabb.
Aki állt már a Hargita tetején, Márai Kassájának főterén, Munkács vá­
rának romjain, Nándorfehérvárnál, ahol összefolyik a Duna a Szává­
val, az tudja, miről beszélek. Aki még nem, sürgősen induljon útnak.
Sokan nem reméltük még akár évekkel ezelőtt sem, hogy egyszer le­
hetségessé válik mindenféle papír és engedély nélkül átsétálni Felvi­
dékre, ha az embernek úgy tartja kedve. Mások egy percig sem szűn­
tek meg hinni abban, hogy jövendő életünket alapvetően megkönnyí­
tő - ténylegesen és szimbólum-erejénél fogva is -, kiemelkedő jelentő­
ségű lépéshez valaha is eljuthatunk. És íme, most megtörtént. 2007.
december 22-én gyalogszerrel, papírok nélkül - ösztönszerűen ma­
gammal akartam vinni ugyan őket, de aztán idejében észbe kaptam sétáltam át az Esztergomot és Párkányt összekötő hídon, a süvöltő té­
li szélviharban, másodmagammal. A túloldalon beültünk a Sissyhez
címzett presszóba, és a kötelező becherovka és Arany Fácán kortyolgatása közben - elvégre ünnepelni jöttünk - szemmel tartottam a szlo­
vák rendőrök utánunk betérő garmadáját. Furcsa látvány, még min­
dig, még sokáig rossz érzéseket kelt majd az emberben. De ez ma már
mindegy. A határ ledőlt. Újra egymáséi lehetünk, itt és ott. A lehető­
ség adott. A többi rajtunk múlik.
Koltay András

�Ad perpetuam memóriám
Április révén érdemes megemlékezni egy
szomorú évfordulóról. Napra pontosan
hatvan évvel Apor Vilmos püspök mártír­
halála után, 2005. április 2-án hunyt el Ka­
rol Wojtyla, vagy ahogyan a legtöbben is­
merték: II. János Pál pápa (1920-2005). En­
nek már három éve, neve azonban egyálta­
lán nem vált az emberi feledés áldozatává.

II. János Pál pápa az egész 20. század
egyik legjelentősebb személyisége volt. A
harmadik évezred hajnalán elhunyt egy­
házfő minden ember számára szerethető
vezető volt. Igyekezett mindenkihez kö­
zel lenni, utazásai során öt kontinens több
mint száz országában tett látogatást. Ka­
rizmatikus megjelenésével és beszédeivel
a legszélesebb tömegekre hatott. Soha
nem politikai, hanem lelkipásztori céllal
utazott. Ennek ellenére mégis jó politikus
volt. Magyarországra például mindössze
két évvel a köztársaság kikiáltása után ér­
kezett először. A kommunizmus kelet-eu­
rópai összeomlásában szerzett érdemei el­
évülhetetlenek.
Szociális érzékenysége különösen erős
volt; erről tanúskodik a szociális témá­
ban kiadott megnyilatkozásainak nagy
száma. A Laborem exercens (1981), a
Sollicitudo rei socialis (1987) vagy a
Centesimus annus (1991) kezdetű enciklikái egytől egyig az egész emberiséget
foglalkoztató kérdésekre kerestek és ad­
tak megszívlelendő feleletet. Aktualitá­
sukat pedig mind a mai napig meg tud­
ták őrizni. Beszédet mondott többek kö­

zött az ENSZ-ben, az UNESCO-ban, il­
letve az Egyházak Ökumenikus Világta­
nácsánál is. Ez utóbbi azért is fontos,
mert beiktatása után egyik legfontosabb
feladatának az egység megteremtését
tartotta. Ebben szintén komoly eredmé­
nyeket ért el. Találkozott és együtt
imádkozott protestáns egyházak vezető­
ivel. A canterbury érsekkel többször ta­
lálkozott. Történelmi lépéseket tett a ka­
tolikusok és a zsidóság megbékélése felé:
1986-ban a pápák közül elsőként elláto­
gatott a római zsinagógába, a Vatikán­
ban fogadta a jeruzsálemi főrabbit, és
2000-ben a Siratófalnál bocsánatot kért
a keresztények által a zsidók ellen elkö­
vetett bűnökért.

Történelmi szempontból is rendkívüli je­
lentőségű volt Mihail Gorbacsovval való
1989-es találkozása: elérte, hogy a szovjet
állam újra elismerje az ukrán egyházat és
a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatot is
létesített a Vatikánnal.
A katolikusok számára különösen nagy
fontosságú volt, hogy 1983. január 25-én
kihirdette a II. Vatikáni Zsinat egyház­
szemléletén alapuló új Egyházi Törvény­
könyvet (Codex Juris Canonici), amely az­
óta is hatályban van. Az ő nevéhez fűző­
dik a Katolikus Egyház Katekizmusa is,
amely az Egyház tanítását foglalja öszsze.
Ennek összeállítása az azóta XVI. Bene­
dek néven a pápai trónra lépett Joseph
Ratzinger vezetésével történt. Ezen kívül
is több nagy horderejű reformot hajtott
végre a földi egyház működésének meg­
könnyítése érdekében.
Végezetül néhány tény a halhatatlan egy­
házfő pápaságáról. II. János Pál volt a
harmadik leghosszabb ideig hivatalban lé­
vő pápa Szent Péter és IX. Pius után. Két
alkalommal kíséreltek meg ellene me­
rényletet. 1338 embert avatott boldoggá
és 482-t szentté.
Mindent összevetve megállapítható, hogy
tevékenysége és személye nélkül az egyház
befolyása közel sem lenne akkora a világ­
ban, mint amekkora napjainkban. Az egy­
ház megbecsülésének és hatalmának újkori
alapjait ő rakta le. Bátran mondhatjuk,
hogy neve fennmarad az örök emlékezetre.
Teleki Levente

Utcai békeharc
Avagy: Köszöntjük a felvonuló Negyedik Magyar Köztársaságot!

2006 óta nem a miénk itt a tér. Hol rend­
őrök oszlatnak, hol rendőrlovak (ún. emele­
tes állatok) tipornak közénk, hol könnygáz
marja szemünk, hol tereket zárnak le hóna­
pokra, hol viszont a Kisváros egykori Hu­
nyadi századosa vezeti Gárdáját a baloldal
nagyobb örömére.

A tereket viszsza kell hát foglalni,
ennyit gondoltak csak a Negyedik
Köztársaság (4K) nevű project öt­
letgazdái is. A politikailag tán se­
hol sem álló szervezet tavaly ősz
óta különböző utcai megmozdulá­
sokkal hívja utcára a homo
ludenst. Ősszel zászlókeresés volt.
És idén tavasszal újra ez lesz. A
kanadai, amerikai parkokban ját­
szott játék lényege, hogy két csa­
pat alakul azzal a céllal, hogy egy­
más zászlóit megszerezzék. A min­
denkori játéktér (Lipótváros, Er­
zsébetváros, Újlipótváros, stb.) két
részre van osztva, a csapatok a sa­
ját területükön védik zászlóikat, az „ellensé­
ges” területen pedig támadnak.
Az Aréna Házában bújócskával egybekötött
zászlókeresést rendezett a Negyedik Köztár­
saság. Elvégre a plázák is a mieink, nekünk,
a mi szellemi, testi épülésünkre építik őket hát birtokba is vesszük, a magunk módján.

Aztán egy februári na­
pon metrópartyt hirdet­
tek: a cél az volt, hogy a |
kék metró teljes szaka- I
szán végig menjenek
úgy egy vagonban, hogy bent közben bui
van. Zene, pia, tánc. Az underground házi­
buli a békávésok megértő gumibotozásába,
anyázásába fulladt - a homo kadaricus le­
győzte azon az este a homo ludenst. Márci­
us 22-én pedig a Nemzetközi Párnacsata
Nap részeként Budapesten, a Gödörnél és
számos más vidéki városban egyszerre in­
dult meg a párnadobálás. Inkább párnával,
mint könnygázzal, ugyebár.
A Negyedik Köztársaság idén is megalakul
egy-egy esemény erejéig az utcán: akinek
elege van a harmadikból, vegyen részt ben­
nük. Információk szerezhetők a szervezet
honlapján: www.negyedikkoztarsasag.hu.

^ÁROD?

Techet Péter

harmadik oldal

�Nyolc évtized szolgálat
Beszélgetés a nyolcvanesztendős Zlinszky Jánossal, karunk első dékánjával
Karunk alapító dékánja márciusban töltötte be nyolcvanadik életévét. A születésna­
pi ünnepségről a következő oldalon olvashattok. A jubileum alkalmából az ünnepel­
tet kérdeztük a kar működését alapvetően meghatározó értékekről.
keket ma a felsőoktatásban, a jogi felsőokta­
tásban képviselni? Hogyan lehetne ezeket haté­
konyan megjeleníteni, illetve van-e valójában
jövőkép ez előtt a gondolatrendszer előtt? So­
kan mondják elavultnak a kereszténységet,
eszméit pedig múzeumok polcaira, tankönyvek
lapjaira száműznék.

- Miért gondolta azt az a szervező bizottság,
illetve a Püspöki Konferencia annak idején,
hogy katolikus, keresztény szellemiségű jo­
gászképzésre szüksége van a magyar társada­
lomnak? Valóban szüksége van rá? Hogyan
lehet ezt megvalósítani?

- Hogy szükség van rá, az eléggé ugrásszerű­
en megmutatkozott abban a pillanatban, ami­
kor a rendszerváltás bekövetkezett, mert min­
den jóindulat mellett is kiderült, hogy a köz­
élet igazgatása és a részvétel az állami életben
szaktudást is igényel, és az a szaktudás, amit a
szocialista rendszerben adtak, csak igen héza­
gosán nyújtott ehhez alapot. Ezen túl azonban
a jognak feltétlenül van tartalmi erkölcsisége
is. Ez az Alkotmányban ugyan 1989 októbere
óta benne van, tehát a mi Alkotmányunk em­
beri jogokra és az állami feladatokra erkölcsi­
leg is ráépülő törvény, de ennek a gyakorlati
megvalósításához számos korábban képzett
jogásznál hiányzott az alap. Egyszer hallot­
tam tréfásan mondani, amikor a mi karunk in­
dult, hogy az azért olyan modern szellemű,
mert sok öreg professzora van. Ebben volt
igazság. Sokan voltunk olyanok, akik még a
régi egyetemről hoztunk tapasztalatokat. Tud­
tuk mindannyian, hogy milyen az az egyetem,
amit nem szocialista alapokon építenek fel,
ahol a jog az elsődleges és nem az állam. Nem
véletlen a névválasztásban észrevehető kü­
lönbség sem, nálunk jog- és államtudományi,
és nem állam- és jogtudományi kar van. Azt
fejezi ez ki, hogy a jogállam, és nem az állam­
jog az elsődleges.
- Amikor az európai folyamatokra tekintünk,
amelyeknek ha nem is elsődleges fontosságú,
de mindenesetre jelképerejű eseménye az a
tény, hogy az európai alkotmány-tervezetből
kimaradt a kereszténységre való utalás, ami­
kor a végzetesnek látszó összeurópai népesség­
fogyás okaira és következményeire gondolunk,
felmerülhet az a gondolat bennünk, hogy va­
jon nem korszerűtlen dolog-e a keresztény érté­

negyedik oldal

- Akkor lehetne múzeumba tenni valamit, ha
már megvalósult és utána túlnőttünk rajta, de
erről még szó sincsen. Jogrendünk alapja a 18
év alatt gyakorlatilag és lényegében nem mó­
dosított magyar Alkotmány, amelynek érték­
rendje fedi a keresztény közösségi értékren­
det. Nyilván a vallási értékrend az ember bel­
ső lelkiismereti kötelességét tekintve túllép
ezen, de a társadalmi értékrend alapjai, a türe­
lem, az együttműködés, a másik emberszám­
ba vétele, az egyenlőség, a szabadság, az em­
beri méltóság tiszteletben tartása keresztény
értékek, amelyeket az Alkotmány magában
foglal, és kötelezőn előír az egész jogrendszer­
re nézve. Egyelőre ott tartunk, hogy ezt meg
kell valósítani, át kell vinni a társadalmi életbe.
18 év alatt nagyon sok minden történt e tekin­
tetben, de sok az is, ami hiányzik, és ami nél­
kül a jog nem működik. Még a szellemi elitünk
sincs feltétlenül azon a szinten, ami az alkot­
mányos értékrend elsajátítását, természetes
elfogadását jelentené, nem hogy a széles társa­
dalmi rétegek. A frissen kikerült fiatal jogá­
szok sok szempontból fogékonyabbak a társa­
dalmi élet követelményei és az alkotmányos
alapelvek iránt, mint az a középgeneráció,
amely ezeket nem tanulta meg.
Az egyik oldalon a keresztény értékrendet
előírja az Alkotmány. Nem kifejezetten a
keresztény értékrendet írja elő, de keresz­
tény értékrendet ír elő, az értékek fedik
egymást. Külön fakultatív tantárgyunk is
van, mióta rájöttünk arra, hogy érdemes ki­
mutatni, a jogászi etika lényegében levezet­
hető a keresztény etikából, ami egyben a
társadalmi etikát is jelenti. A másik oldalon
ott a keresztény igazságosság, mint a sarka­
latos erények egyike, minden jogrendszer
alapvető követelménye, akár az emberek
közötti egyenlőség, az állampolgárok közöt­
ti egyenlőség, a joggal szembeni egyenlő
esélyek vonatkozásában, akár abban a vo­
natkozásban, hogy akit saját hibáján kívül a
társadalom hátrányos helyzetben talál, azt
próbálja felemelni, tehát a méltányosság
kérdését tekintve. Ezek az értékek keresz­
tény értékek. A szegényekkel és az eleset­
tekkel való törődés, illetve az emberek kö­
zötti különbségeknek legfeljebb a kötelessé­
gek vállalásában való érzékeltetése semmi
esetre sem csak jogon alapul. Úgy vélem,
mindegy, hogyan nevezzük, de a társadalom
saját törvényei szerint igényű a keresztény
értékrendet. Egyelőre azért sem tudja meg­
valósítani, mert nem tudja, hogy mi az. Meg
kellene tanulni, és utána kivinni a gyakorlat­

ba. Mi erre képezünk, és erre tanítunk szak­
embereket.
- Jogászként nem indul-e hátrányból a verseny­
ben az a diplomás fiatal, aki ezeket az értéke­
ket tartja szem előtt, aki ezek szerint dolgozik,
hiszen számos olyan helyzet képzelhető el, ami­
kor egyszerűbb lenne más utat választani?

- Egyszer megkérdezte tőlem Miskolcon egy
naiv és őszinte tanítványom, hogy az én er­
kölcsi felfogásommal lehet-e a jogi pályán ér­
vényesülni. Akkor én egy eléggé sikeres ügy­
védi praxis után voltam, és azt mondtam ne­
ki, hogy hosszú távon feltétlenül sikerült. Per­
sze, ahogy azt az előbb ecseteltem, az Alkot­
mány előírja azoknak az értékeknek a képvi­
seletét, amelyeket a szabadságokban, illetve
az alapjogokban megfogalmaz, így hát nincs
választásunk. Egy jogász nem mehet szembe
a joggal. A jogásznak nem az a mestersége,
hogy a jog kibúvóit a laikusok számára pén­
zért megismertesse, hanem hogy a jog köve­
telményeit a társadalom javára érvényesítse.
És a jogban, a nemzetközi egyezményekben
szerepelnek ezek a követelmények. Függetle­
nül attól, hogy belevettük-e a keresztény gyö­
kereket az európai alkotmányba, az egyenlő­
ségnek, a szolidaritásnak, a személyes sza­
badságnak és méltóságnak, az együttműkö­
désből adódó előnyök közös elosztásának az
értékei nélkül a társadalom nem funkcionál.
Ha kihagyjuk belőle szándékkal ezeket az el­
veket, akkor előbb vagy utóbb csődbe fog jut­
ni. A jómódú országokban nem csak az általá­
nos jólét virágzik, hanem a nyomor is nő, te­
hát nem igaz az, hogy gazdag országban jobb
koldusnak lenni, mint szegény országban ve­
zetőnek. Gazdag országban rossz koldusnak
lenni és minél gazdagabb az ország, sajnos an­
nál több benne a koldus.
Kérdés, hogy mi, keresztény értékrendet
vallók hol találhatjuk meg helyünket a poli­
tikában. Nem eléggé tudatos bennünk a ke­
resztény értékvállalás, nem mindenek fölött
való. Arra való tekintet nélkül kellene érvé­
nyesülnie, hogy a saját pillanatnyi anyagi
vagy egyéb érdekem mit diktál. Egy erős ki­
sebbség képes volna hatni a társadalom
többségére, mert annak jelentős része befo­
lyásolható, nem rendelkezik szilárd alappal.
Az ezt célul tételező mozgalmaknak nem az
a dolguk, hogy egymást közt nyüzsögjenek,
és sirassák a hazát egy pohár bor mellett,
hanem hogy azok közé kimenjenek, akik bi­
zonytalanok, és az ingadozókat a maguk
pártjára állítsák. A közéletben tehát részt
kell venni, a vezető pozíciókért viszont nem
illendő tolongani, hisz a szolgálatot hátul
állva, kis körben is gyakorolni lehet.
-A kereszténység is az egyetemességet hirdeti, a
nemzeti sajátosságokon felülemelkedve, és más
megközelitessel ugyan, de jelenlegi európai vi­
láguk is az egysegesüles fele tendál. Hogyan le­
het ebben a rendszerben, ebben a hierarchiában
ebben az értékrendben megtalálni a nemzeti ér­
dek megfelelő helyét? Hogyan lehet a nemzeti
érdekeket az oktatásban képviselni?

�- A teremtés és a világ, sőt - ha nem akarom
kifejezetten keresztény szemlélettel megkö­
zelíteni a kérdést - az anyagi világ is egységes,
és mégis számtalan színt tartalmaz. Annak el­
lenére, hogy igen kevés apró építőelemből van
felépítve, a variációk száma a létezők bármely
rendjében hatalmas, és ma már a tudomány
rájött arra, hogy a variációk csökkentése, ha
fajok pusztulnak el, állatfajok, növények vesz­
nek ki, végső soron kárára válik az egész világ­
nak. Ez a sokféleség önmagában érték. Ez az
ember világában is így van. Az egyesült Euró­
pa alapszabályzata ennek a sokféleségnek a
tudatos elfogadását és támogatását írja elő
úgy, ahogy Svájcban a többségi német nép az
abszolút kisebbségben lévő olasz, inkább ró­
mai maradványú román kisebbséget lelkesen
támogatja és iskoláztatja, de más hasonló euró­
pai kisebbségi rendszerre is igaz mindez. A mi
nemzeti színünket ebben a sokféleségben csak
mi tudjuk megtartani és kibontakoztatni. Erre
szabadságot adnak nekünk. Nem jogot, ha­
nem szabadságot. Ebben szívesen segítenek is
nekünk. Az európai jogrend az esetleges táma­
dásokkal szemben védi ezt a szabadságot. De
ha nekünk nem kell a szabadság, mert mi azt
mondjuk, hogy mi nem akarunk magyarok

lenni, nekünk kényelmesebb a saját nyelvünk
és a saját kultúránk helyett valamilyen egyete­
mes világpolgárságban felolvadni, senki nem
fogja ránk kényszeríteni azt, hogy minden
áron magyarok legyünk.
Van azonban egy világméretű veszély is,
mely az egész emberiséget fenyegeti. Ha to­
vábbra is így bánunk a bolygóval, melyen
élünk, akkor belátható időn belül elpusztít­
juk azt. Ez nem speciálisan magyar kérdés. A
mi saját problémánk a nemzetfogyás kérdé­
se. A határainkon túl élő magyarságot ráadá­
sul az asszimiláció és az elvándorlás is érinti,
amelyet szomszédaink régóta tudatosan, ha­
talmi eszközökkel segítettek elő. így mire az
európai határok megszűnnek, akkor lehet,
hogy már nem lesz tizenötmillió magyar.
A házasság intézményének megromlása, a kilátástalanság és a magzatelhajtások a népesség­
ben nagymértékű fogyást idéznek elő. Ezek
úgymond „biológiai” veszélyek. Ezeken felül az
elzártság utáni kiszabadulásnak van egy olyan
hatása, mely a nemzet kulturális, egyéni voná­
saival szemben bizonyos általános, divatos érté­
keket tukmál ránk. Néha nem is érzékeljük,
hogy ezek mennyire ellenkeznek az emberi
méltósággal és az alapjogokkal. Tehát olyan jel­

legű uniformizálódás folyik, mely a közép- és
alsóbb rétegeket azért fenyegeti, mert a kínál­
kozó könnyebb utak révén a saját, csak fáradt­
sággal megtartható kulturális értékektől elfor­
dulnak. Ez megmutatkozik a nyelv vulgarizáló­
dásában, az értékrend megrogyásában, a fo­
gyasztási szokásokban. Elfordulunk attól, ami
speciálisan a mi ízlésünk szerint való, s vesszük
mondjuk a lángos helyett a hamburgert, hogy
egy szimbolikus példát mondjak. A hagyomány
továbbadására egyszerűen nincs idő, a vizuális
média elnehezíti a családon belüli, a generációk
közti beszélgetéssel, vagy az irodalom révén
közvetített értékek továbbszállását, amelyek­
nek a tudatosítása tekintetében távolról sem
tesz a nevelés és az oktatás eleget.
Az európai kis országok között számos olyan
van, amely hangsúlyozza nemzeti sajátossága­
it, például a szlovének, a finnek vagy az írek,
és ezzel jól boldogulnak. Ha mi, mint magya­
rok elveszünk, az is szegényebbé tenné a vilá­
got. Azt nem lehet mondani, hogy jogi kötele­
zettség terhel bennünket nemzeti önazonossá­
gunk megtartására, de talán annyit mondha­
tunk, hogy a magunk nemzetével szemben bi­
zonyos erkölcsi kötelezettségünk azért van.
Koltay András

„A katolikus egyetem nem adottság, hanem feladat”
Ünnepség a nyolcvanéves Zlinszky János tiszteletére
Nem is oly régen ünnepeltük, igaz, nem nap­
hoz, hanem évhez kötötten Karunk 10.
(újjá)születésnapját. Talán nem túlzás azt állí­
tani, hogy már akkor is főleg Zlinszky Jánost
ünnepeltük. És 2008. március 7-én volt
Zlinszky János prodékán úr 80. születésnapja
- ekkor pedig újra megünnepelhettük azt is,
hogy az országnak van katolikus jogi kara.
Persze az ünnepelt valószínűleg tiltakozna az
ellen, hogy a Kar alapítását kizárólag az ő ér­
demének tudjuk be, és természetesen nem is
állítjuk, hogy abban mások ne vettek volna
tevékenyen és lelkesen részt, ám ahogy a
gyakran hallott szlogen is mondja: nem jött
volna létre, ha nincs... Zlinszky János.
Az ünnepelt életútja azonban korántsem
volt olyan egyenes és meredeken felfelé íve­
lő, mint amilyet egy, ilyen végkifejlet után
gondolna az ember. O még azok közé tarto­
zik, akik kétszer is Pázmányosok lehettek eredetileg ugyanis még az át nem keresztelt
Pázmány Péter Tudományegyetemre iratko­
zott be jogot hallgatni. Innen politikai okok­
ból 1951-ben kizárták, családját Budapestről
Kelet-Magyarországra telepítették ki. Ez­
után 6 évig ácsként dolgozott, államvizsgáit
csak 1957-ben tehette le. Tanársegédnek nem
vették fel, kandidátusi disszertációját több­
ször is visszautasították. Állami vállalatok­
nál helyezkedett el, később ügyvédként dol­
gozott. Mindeközben persze a tudományos
tevékenységet nem adta fel - halálos ágyán
Marton Géza, a római jog professzora őt
kérte fel tudományos hagyatékának gondo­
zására, ezen felül is publikált és (ha enged­
ték) külföldre járt előadásokat tartani. Ok­
tatni csak 1982-ben kezdhetett el Miskolcon,
a nemrégiben alapított jogi karon római jo­
got. Eleinte csak heti két napon tanított,
majd ügyvédi praxisát feladva hamarosan
intézetvezető lett.

Már egyetemi tanárként, alkotmánybíróként
láthatott hozzá élete - szakmai szempontból legnagyobb hatású munkájához, a, Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudo­
mányi Karának újjáalapításához. A Bölcsé­
szettudományi Kar már 1992 óta létezett, az
első (1994-es) tervek szerint először ennek ke­
retében kezdődött volna meg a jogi oktatás,
egy jogtudományi intézet keretei között,
mely fokozatosan fejlődött volna ki egy önál­
ló karrá. Nem kis mértékben Zlinszky János
érdeme is, hogy már az első hívó szóra olyan
személyiségek vállalták előzetes szándéknyi­
latkozattal az oktatást a még nem is létező in­
tézményben, mint Botos Katalin, Erdő Péter,
Jobbágyi Gábor, Lábady Tamás, Sólyom
László, Varga Csaba. A merész vállalkozás ma már egyértelműen látjuk - sikerrel járt.
1995. április 3-án a Magyar Katolikus Püspö­
ki Konferencia megalapította a PPKE Jog- és
Államtudományi Karát, melynek első dékán­
ja Zlinszky János lett.
Ha rövid fejszámolást végzünk, rájövünk,
hogy Zlinszky János 1946-ban (18 évesen)
megkezdett tanulmányait 29 évesen fejez­
hette be, 54 évesen kezdhetett csak el oktat­
ni és 67 éves volt, mikor 1995-ben az új jogi
kar megalapításra került. Nos, maga az ün­
nepelt írja le egy helyen, hogy türelem a
legfőbb erény. Es persze egy ilyen életúthoz
az is kell, hogy valaki sokáig legyen fiatal.
A mai szabályok szerint 65 éves koráig le­
het valaki tanszékvezető - akit most ün­
nepiünk, már ezen a koron túl volt, mikor
tevékeny részt vállalt „valaminek a semmi­
ből történő létrehozásában”.
A kritikus hangok persze még mindig
mondhatnák, ha nem ő hozza létre, akkor
is megtette volna más, mert létrejötte szük­
ségszerű volt. Nos, még ha ez igaz is lenne,
akkor se feledjük: nemcsak abban volt sze­

repe Zlinszky Jánosnak, hogy a jogi kar lét­
rejött, hanem alapító dékánként abban is,
hogy milyen lett. Persze kár lenne titkolni,
hogy sok minden nem olyan már, vagy so­
ha nem is volt olyan, mint amilyennek az
alapítók megálmodták. A felsőoktatás
rendszere óhatatlanul is az uniformizálásra
törekszik, legyen szó akár állami, akár nem
állami felsőoktatási intézményről.
A március 6-ai ünnepségen sokan megszó­
laltak. A hálás tanítványok, akik ma már
kollégák, és akik nemcsak Zlinszky Jánostól
tanulhattak, hanem rajta keresztül belépőt
nyerhettek külföldi egyetemekre. Osztrák
kollégák, akik már akkor hallhatták őt elő­
adni, amikor itthon még „hallgatásra volt
ítélve”. Megszólalt az egyetemi évfolyam­
társ is, akivel először barátként élték át a
nehezebb éveket,,később már kollégaként is
a derűsebbeket. És megszólalt a volt alkot­
mánybíró kolléga, aki Zlinszky Jánosnak is
köszönheti, hogy megszerette az alkot­
mánybíráskodást, mert az ő szemléletmód­
ja volt azonos a sajátjával: a jogban megfo­
galmazott értékek mögött mindig meg kell
tudni látni az embert.
Szűk helyen nagy emberekről írni hálátlan
feladat, mert mindig úgy érzi az ember,
hogy kimarad valami, ami fontos. Ezúttal
pedig elmondhatom, minden, ami kima­
radt, fontos. Nem lehet néhány sorban vis­
szaadni azt, amit Zlinszky János személyes
példamutatásával a Kar közösségének
adott. A címbéli idézet tőle származik mindenért megküzdeni, értéket teremteni
és mindezt fiatalos lendülettel, jókedvűen
tenni: nos, emiatt merem azt mondani,
hogy Zlinszky János még csak 80 éves. Bol­
dog születésnapot kívánok a Kar valamen­
nyi volt és jelenlegi hallgatója nevében!
Tóth Áron László

ötödik oldal

�Ismeretlen tettes

Felezőparty

„Sunt lacrimae rerum”

Időpont: 2008. március 6., helyszín: A38 állóhajó.
A hagyományokhoz híven, bár a hagyományostól kicsit eltérően, idén
is megrendezésre került a HŐK szervezésében a várva várt
Felezőparty. Végre a felénél vagyunk! - mondhatják az 5. féléven túllé­
pő jogászpalánták.
De miért is volt az idei buli a hagyományostól egy kicsit eltérő?
A programot olvasva 21-22 óráig állófogadás, welcome drink a Fele­
zőknek. 21 óra? Nem korai egy kicsit?! Hát... De... 22 óráig a „vendég­
sereg” létszáma elég foghíjas... Nem gond... aki időben érkezett, jól
járt. A rendezők pezsgővel és szendvicsekkel várták az „ünnepeiteket”.
Nem sokkal később elkezdett özönleni a nép, és hosszú sor kígyózott a
bejárat előtt. A jegyszedők nem unatkoztak, a ruhatárak megteltek.
Mit mutat ez? Az érdeklődés meglepően nagy volt.
Bent már dübörgött a zene, az RSB nevű zenekar élő koncertjével szó­
rakoztatta a bulizni vágyó fiatalokat. Minden lány az első sorban akart
tombolni, hiszen Zola, a VTVA Tv műsorvezetője volt az énekes...
Tomboltunk mi U2-re, Bikinire, meg amit el lehet képzelni. A bátrab­
bak még a színpadra is felmerészkedtek, hátha néhány ritmus erejéig
megszerezhetik a mikrofont... Ha mégsem, akkor marad a
l)áttértánc...
Éjfél körül DJ O’Neal a Peaches’n Cream lemezlovasa vette át a tere­
pet, és zárásig keverte a zenét.
Körbenézve, nagy számban tették tiszteletüket öreg diákjaink és végző­
seink is, de a tanári karból csak egy-két ismerős arc tűnt fel a tömegben.
Hajnali 4-5 óra körül kicsit megfáradva, fájós lábbal a tömeg búcsút in­
tett a csütörtök éjszakának, és a hatalmas hajó ismét az ürességtől
kongott...
A party fergeteges volt! Jövőre is hasonlóan jó bulit várunk! Köszönet
a szervezőknek!
Mihalics Viven

Történetünk egy törvénnyel kezdődik. Ez sem különbözött társai­
tól: már önmagában is tökéletes volt. Aztán egy nap mégis megje­
lent benne egy joghézag. Ez a joghézag egyedül érezte magát, társ­
ba vágyott. Egy nap rájött, hogyan teheti ezt meg: osztódni kezdett,
így jött létre először még egy joghézag, majd még egy és még egy.
Aztán mikor már joghézagok egész garmadája létezett, az emberek
úgy döntöttek, orvosolni kell a dolgot. Ekkor megszületett egy öt­
let. Az ötletből gondolat csírázott ki, amit tett követett. Hatására
megjelent a magzati állapot és elkezdett fejlődni, fejlődni. Fejlődé­
se lassan ment végbe, sok mindent kellett legyőznie ezalatt. Egyszer
aztán mégis megrepedt a burok és nagy éljenzés közepette megszü­
letett ő. Születésekor nevet is kapott, úgy nevezték: Ismeretlen let­
tes. Neki tetszett a név, különlegesnek tartotta.
Ahogy növekedett, elkezdett ismerkedni a világgal. Megismerte a
madarak csicsergését, a fák- és a virágok tarkaságát, a nyári szél il­
latát. Tetszett neki a világ úgy, ahogy van.
Aztán egyszer csak feljelentették. Először nem is értette, mi történt.
Mikor megtudta, hogy ez mit jelent, nagyon elszomorodott. Hiszen ő
nem követett el semmit. Miért őt jelentik fel? Miért nem azt, aki elkö­
vette a bűncselekményt? Teljesen kétségbe esett. Mialatt a megoldáson
gondolkodott, újra feljelentették. Majd újra és újra. Cselekednie kellett.
Tanácstalansága kétségbeesett megoldást szült: el kell menekülnie eb­
ből az országból. Talán, hogyha átjut a határon, akkor megint úgy él­
het, mint előtte: megvalósíthatja önmagát. Össze is pakolt és a határ­
nak vette az irányt. Ekkor már több száz feljelentés volt ellene.
Csakhogy a határon váratlanul megállították. Személyit kértek tőle
és mikor kiderült, hogy nincs neki, elfogták. Hamarosan fény de­
rült a kilétére is. Amikor a határőr megtudta, kivel áll szemben, ar­
cát rettegés fogta el. Remegő kézzel előrántotta pisztolyát, és őrá
fogta. Bezárta egy szobába, amíg az erősítés megérkezik, fiikor
megérkezett, berángatták egy autóba, és órákat utaztatták. O szo­
morúan nézte a tájat. Azt a tájat, amit már szabadon sosem láthat
többé. Erre a gondolatra könnyek gyűltek a szemébe.
Ezután bevitték egy számárai ismeretlen épületbe, annak is egy sö­
tét termébe és kivallatták. Ő elismert mindent, számára már vége
volt úgyis a világnak. A madarak hangját már csak emlékeiben hall­
hatja újra. Az ügy rövid úton bíróság elé került, ahol a bíró meglát­
va bűnlajstromát elkerekítette szemét. Az ítélet előre látható volt:
életfogytig tartó szabadságvesztés. Olyan bűncselekmények miatt,
amiket nem is ő követett el. De ő már nem bánta. Neki úgyis vége.
Haláláig egy sötét cellában fog ülni, ami pedig még sokára fog be­
következni. Túl sokára.
Mikor elítélték, az országban található több ezer befejezetlen ügy
száma lecsökkent nullára.

Hajókirándulás március 15-én
Élménybeszámoló... vagy inkább benyomások sorozata
Karunkon régi hagyomány, hogy március
idusán egy válogatott kis csapat hajókirán­
dulásra indul, méghozzá felfelé a Dunán.
Hosszú éveken keresztül a végcél Eszter­
gom, ezzel együtt pedig Párkány volt, ta­

hatodik oldal

valy és idén pedig Visegrád. Szerencsénk
volt, a hét megelőző napjaival ellentétben e
jeles napon már sem hideg, sem eső nem
volt - esőben és ködben ugyebár nem olyan
kellemes dolog hajókázni. Az úticél jó vá­
lasztás volt: Visegrád egy­
szerűen gyönyörű (mint az
egész Dunakanyar), szá­
momra szinte hihetetlen,
hogy Budapesthez ilyen kö­
zel üyen érintetlen, már-már
falusias kis ékszerdobozokat
találhatunk, ahol még - leg­
alábbis fővárosi mércével
mérve - ennyire emberlépté­
kű a világ.
A koreográfia már évek óta
ugyanaz: a hajó utasai 15-én
reggel felszállnak („behajóz­
nak”), majd néhány óra múl­
va a hajó kiköt, és rövid vá­
rosnézés (szabad program)

Konta Balázs

után visszaindulunk Budapestre - visszaér­
kezés valamikor az esti órákban. Egyszerű
recept, mégis bevált: talán a Pro Facultate
Nap mellett Karunk egyik legjobban eltalált
rendezvénye, talán nem túlzás azt mondani,
a diplomaosztókon elhangzott búcsúbeszé­
dek tanúsága szerint is, az egyetemi élet
egyik legemlékezetesebb programja.
Miért jó hajókirándulásra jönni? Hogy mi­
ért ez számomra már évek óta a tavaszkö­
szöntő rituálé? Nos, a választ sem én, sem a
hajó többi utasa sem tudná pontosan meg­
fogalmazni. Egyszerűen azért, mert jó
együtt lenni, mert jó Pázmánypsnak lenni itt pedig ezt igazán átérzed. Átérzed, mert
olyan csapat alakul(t) ki, akikkel tényleg
közösséget alkottok. Valami van ebben a rö­
vidke hajóútban, ami vadidegen embereket
percek alatt közel visz egymáshoz. Talán az
első tavaszi napsugarak, talán a Duna va­
rázslatos csillogása, talán a hajó, mint uta­
zási eszköz békebeli, lelassult hangulata,
nem tudom. Mindenesetre egy napon, egy
ünnepen magunk mögött hagyjuk a nagy­
város külső és belső zajait, és az ünnep
tényleg ünneppé válik.
Kicsi

�Nevet kaptak a gyakorlótermek
Kedves hagyomány teremtődött a karon, amikor a tavalyi év végén - követve más
egyetemek példáját - három gyakorlóterem korábbi, legendás jogásznagyságokról ke­
rült elnevezésre. A Polgári Jogi Tanszék egykori 331-es szobájából Nizsalovszky End­
re terem lett, a 12-es gyakorló Pálinkás György, míg a 6-os gyakorló Gáspárdy László
nevét vette fel. Utóbbi kettő nemcsak a magyar jogászélet, hanem a Pázmány legen­
dájává is vált közelmúltbeli halálát követően. A felavatott termeket a névadók portré­
ja és rövid életrajza díszíti, ezeket adjuk közre most az ítélet lapjain.

kezdve, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem jogi karán, amelyet haláláig cím­
zetes egyetemi docensként szolgált.
Szemináriumi órái mind-mind elményszámba mentek, anekdotái baráti társaságokban
élnek tovább. Oktatói tevékenységét mind­
végig a hallgatók szinte rajongásig fokozó­
dó szeretete övezte, saját bevallása szerint
valamennyi munkahelye közül az egyete­
men érezte magát a leginkább otthon.

Catania, Milano, Trento, Athen, Torino,
Krakkó, Palermo, Róma, Trier, Regens­
burg, Utrecht, Coimbra, Aachen, Trieste,
Jena, Olomouc stb.) hívták vendégprofes­
szorként, konferenciákra előadóként, nem­
zeti referensként; tagja volt a polgári eljá­
rásjogászok legrangosabb képviselőit tömö­
rítő nemzetközi szervezeteknek.

Gáspárdy László
(1937-2006)
1960-ban, Szegeden avatták jogi doktorrá.
Végzés után hosszabb időt töltött az ügyész­
ség kötelékében, 1960-tól a budapesti Vili.
Kerületi Ügyészségen, majd a .Fővárosi
Főügyészségen, illetve a Legfőbb Ügyészsé­
gen. 1962-től 1970-ig előadóként tevékenyke­
dett az ELTÉ-n. 1968-ban lett kandidátus
„A tilos szerződések” című értekezésének
megvédését követően. 1982-ben megalapí­
totta .a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­
tem Állam- és Jogtudományi Intézetében a
Polgári Eljárásjogi Tanszéket, melyet 2003ig vezetett. Akadémiai doktori címét 1984ben szerezte „A polgári per idődimenziója”
című értekezésével. A Miskolci Egyetemen
számos vezetői megbízatást látott el: 19841992 között dékánmelyettes, 1993-tól több
éven át a Civilisztikai Tudományok Intéze­
tének igazgatója, később a Deák Ferenc Ál­
lam- és Jogtudományi Doktori Iskola veze­
tője. Á Miskolci Egyetem Pro Universitate,
a Kar a Pro Facuítate lurisprudentiae ki­
tüntetésekkel, professor emeritus és dqctor
honoris causa címmel ismerte el munkáját.
1997-től 2004-ig a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pol­
gári Eljárásjogi tanszékének vezetője. 20032004 között a Doktori Iskolát is vezette.
Széles műveltségéről tanúskodó egyetemi
előadásai, különleges személyisége a hallga­
tók nagy szeretetet vívta ki. Ennek eredmé­
nyeképpen kapta meg a Pázmány Péter Ka­
tolikus Egyetem jogi karának közösségétől
2005 tavaszán a Pro Facultate-díjat.
A hazai jogászélet aktív szereplője: részt
vett többek között az Magyar Tudományos
Akadémia Jogtudományi Bizottságának, a
Jogtudományi Közlöny Szerkesztőbizottsá­
gának, a Jogi Szakvizsgabizottságnak, a Ma­
gyar Professzorok Világtanácsának munká­
jában. 1995-ben a Jeruzsálemi Templomos
Lovagrend tagjává ütötték.
Közéleti tevékenységéért 2005-ben a Ma­
gyar Köztársasági Érdemrend Lovagke­
resztjét, valamint a Pro Cultura Christianae
kitüntetést vehette át. Tudományos munká­
jának eredményeképpen számos önálló és
társszerzőkkel írott könyv, valamint közel
kétszáz tanulmány született. Számos külföl­
di egyetemre (Poznan, Parma, Bologna,

Nizsalovszky Endre
(1894 - 1976)

Pálinkás Görgy
(1929 - 200^0
Régi bíró családból származott, közvetlenül
az érettségi vizsga után, 1948-ban elkezdett
dolgozni a Szentendrei Járásbíróságon. Ké­
sőbb a Fővárosi Bíróság irodai dolgozója lett.
1954-ben, huszonhat évesen kezdte meg az
ELTE esti tagozatán jogi tanulmányait, 1959ben avatták doktorrá. Ezt követően, 1960-tól
bírósági titkár lett, majd ugyanazon év júniu:
sában bírónak neveztek ki a Miskolci Városi
Bíróságra. Nagy jótéteményként nem kellett
politikai ügyekben bíráskodnia. 1976-tól a
Legfelsőbb Bíróság bírája, tanácselnök, a
Büntető Kollégium tagja. A kor legnagyobb
közérdeklődést kiváltó bűnügyeit szmte kivé­
tel nélkül ő tárgyalta, rendkívül szigorú bíró
hírében állt. Soha nem tagadta, hogy a halál­
büntetés elkötelezett híve. Harminchat év bí­
rói szolgálat után, 1996 decemberében men­
tette fel a bíróság elnöke. A köztársasági el­
nök ezt követően a Magyar Köztársaság Kö­
zépkeresztjével tüntette ki.
Színes egyénisége, óriási kultúrtörténeti tudá­
sa, irodamii műveltsége, kitűnő beszédkészsé­
ge élvezetessé tették minden megnyilatkozá­
sát. A tárgyalások, amelyeken elnökölt, ese­
mény-számba mentek a Legfelsőbb Bírósá­
gon. Nem mesterember volt, hanem művész,
művésze a jogalkalmazásnak. Ügyészek sze­
rint élmény volt nála tárgyalni, az ügyvédek
is szívesen jártak be tárgyalásait hallgatni. In­
doklásai szóban és írásban szinte irodalmi al­
kotások voltak, nem pedig száraz jogi fogal­
mazványok. Az ulpianusi eszme képviselője
volt, mely szerint a jog a jónak és a méltá­
nyosságnak a művészete. A bírói talárt nem
csak viselte, hanem hitt is benne: azon a na­
pon, amelyen utoljára bíráskodott, levette, és
búcsúzóul megcsókolta.
A jogászi pályát a bírói karrier befejezése
után sem kellett végleg elhagynia. Már 1982től tanított az ELTE-n, majd a Bűnügyi Tu­
dományok Intézetének megalakulásától

Jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia tagja. Viharos történelmi
korokat átívelő, egyetemes műveltségű,
szorgalmával és tehetségével kiemelkedő,
reneszánsz tudósi alkat, aki a magyar jogtu­
domány talán legnagyobb generációjában
érdemesült az első helyek egyikére.
Munkássága a civilisztika rendkívül széles kö­
rét fogta at: a polgári jog, kereskedelmi jog,
váltójog és a perjog egyes kérdéseit nemzet­
közi hírű tudósként dolgozta fel. A tételes jog
és joggyakorlat beható ismerete birtokában
elsősorban a jog egészének funkcionális ér­
tékrendje és logikai struktúrája érdekelte. A
jogintézmények elméleti (történeti, filozófiai,
társadalmi) mélységeit is igyekezett megis­
merni, a jelenségeket mindig a maguk élő va­
lóságában és mozgásában vizsgálta.
1930-tól egyetemi tanár, a magyar magánjog
előadója. 1945 után egyre több támadás érte,
az 1956-os forradalom alatt tanúsított ma­
gatartása miatt végül 1957 szeptemberében
eltávolították az egyetemről. Bűnéül nem
csupán azt rótták fel, hogy „ellenforradalmi
tevékenységet fejtett ki , hanem hogy mun­
kálkodott „az ún. egyetemi autonómia érde­
kében” is. Soha többé nem taníthatott, csak
a kutatómunka maradt meg számára. Élete
kései szakaszában a családi jog, valamint korát megelőzve - az orvostudomány és a
biológia jogra gyakorolt hatását vizsgálta.
„Jogfosztottkénr’ is, idős korában, de ifjon­
ti kedvvel másodszor is felépítette saját tu­
dományos világát, alkotások sorával tette
teljesse tudományos életművét. Tanítványa­
ival kapcsolata nem szakadt meg, háza szin­
te sosem volt üres, körülötte mindenki érez­
te a tudás, az érték, a szeretet és elismerés
láthatatlan erejét.
Legfontosabb művei: A zálogjogok és a tel­
ki teher néhány főkérdése (1928); Az érdek­
kutató jogtudomány a magánjogban Ó1933);
A „negatív” részvényiogi reform (1937);
Korlátolt dologi jogok (1942); Magyar kötel­
mi jog (1944); Családi jog (1953); Szellemi al­
kotások joga (1958); A család jogi rendjének
alapjai (1963); A szerv- és szövetátültetések
joga tekintettel más rendhagyó orvosi mű­
veletekre (1970).

hetedik oldal

�A Pázmány Szalonról, Horváth Attilával
Voltatok már a Pázmány Szalonban?
Ha a válasz nemleges, akkor nem tudhatjátok, hogy milyen fantasztikus élményt hagyta­
tok ki! Feltétlen be kell pótolnotok! S erre van is lehetőségetek szerdánként fél 7-kor a II.
János Pál pápa teremben.
Az idei utolsó alkalom: április 23-a.
Aki ezt is kihagyja, magára vessen!
A legutóbbi alkalom után - március 5-én - fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy
kicsit kifaggatom Horváth Attila Tanár Urat a Szalon eredetéről, a kezdetekről...
De mielőtt beszélgetésünkre rátérnék, néhány szóban a szalonokról.
Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótárát felütve a következőképpen határozza meg:
francia eredetű. 1. jelentés: fogadószoba, társalgó. 2. valamely magánháznál rendszeresen
összejövő politikusok, írók, művészek szűk körű társasága, köre...
Nos, mi sem politikusok, sem írók nem vagyunk, csupán jurátushallgatók, de időnként ös­
szegyűlünk a Díszteremben, s kikapcsolódunk. Olyannyira, hogy a hét második felére ös­
sze tudjuk gyűjteni a hiányzó energiát ebből a körülbelül másfél órából.
Nos, azoknak, akik nem voltak még, leírom a receptet.
Hozzávalók: gondos szervezők: Nyéki Boldizsár és „Tsai”, házigazdák: dr. Horváth Attila
egyetemi docens és Szilasi Alex zongoraművész. No, meg persze a lelkes közönség.
Na, ha mindezt összegyúrjuk, egy jó állagú alapot kapunk. Erre jön rá a máz: ami alatt
Horváth Attila és Szilasi Alex kettősét értem. Szórakoztatva tanítanak minket.
Ha előkészítettük az alapot és hozzávalókat, már csak össze kell dolgozni, ami azt takar­
ja, hogy alkalmanként egy-egy adott témát fókuszba helyezve kalauzolnak el minket a ze­
ne birodalmába. Legutóbbi alkalommal - a reneszánsz és a Biblia éve alkalmából - a bor
és a Biblia kapcsolatát vizsgáltuk.
Annyira nehéz az élmény megosztása, hogy inkább rátérek a Horváth Attila Tanár Úrral
folytatott beszélgetésre ...
- Honnan eredt a Szalon ötlete?

- Néhány évvel ezelőtt Nyéki Boldizsár kért
fel egy ilyen kulturális est vezetésére, me­
lyen Szilasi Alex zongoraművésszel karölt­
ve egy-egy témát körüljárva világítjuk meg
az összefüggéseket. A zene és a történelem
- irodalom szemszögéből.

- Igen, valóban, nagyon jó a kapcsolatunk.
Zseniális művész. Bármit képes lejátszani.
Ezt a szalonok alkalmával a közönség is lát­
hatja, mikor kérhetnek számokat. S pillana­
tok alatt képes interpretálni, egyik hang­
nemből átrakni a másikba, ill. egyik műfaj­
ból, például a jazzből átrakni rockba.
- Igen, kezdeti törekvéseim voltak. Négy évet
zongoráztam. De a testvérem őstehetség. Ko­
rábban még a konzervatóriumot is el szerette
volna végezni. De inkább más pályára lépett,
de attól függetlenül komponál. Van egy kis há­
zi hangstúdiója, mely’ segítségével különböző
hangszereket tud imitálm. Lejátszik egy-egy
szólamot, s a végén ezeket összekeveri. Na­
gyon klassz kis művei születtek. Egyszer még
a szalon vendége is volt.
- Ki találja ki a témákat?

- Mindig az aktualitásnak megfelelően ala­
kítjuk a műsort. így adódott, hogy mivel a
2008-as esztendő a reneszánsznak és a Bib­
liának is az éve, e körül fog a további két
szalon is forogni.
- Mennyit készül, készülnek egy alkalomra?

- Témától függ. Például a múltkorira, amikor
a borról beszéltem, viszonylag sokat, ilyenkor
bevonulok a könyvtárba, s körbebástyázom
magam. A fellelhető összes szakirodalmat át­
böngészem. Az elején persze sokkal több elő­
munkálatra volt szükség. Rengeteg komolyze­
nei művet meghallgattam, számos zen,eszer• &gt;

nyolcadik oldal

- Rendkívül jó előadó. Élvezetesek az órái. S
kitűnik valami. Az irodalmi jártasság. Nincs
olyan Magyar Állam- és Jogtörténet előadás,
melynek során ne hivatkozna valamelyik
szerzőre, műre. Akár a világ- akár a magyar
irodalom nagyjai közül.

- Valóban. Nagyon szeretem a könyveket.
Középiskolás koromban végigolvastam az
irodalmi klasszikusokat, és betűfalást azóta
sem hagytam abba. Ha időm engedi, mindig
könyvmolykodom. S jogi szemmel is vizsgá­
lom, hogy melyikben, hol, milyen jogi vo­
natkozást lelhetek, melyekre akár az elő­
adások során is utalhatok. Ezt különösen
fontosnak tartom, hiszen a hallgatóknak is
könnyebb egy példa, ráadásul irodalmi pél­
da kapcsán megérteni az esetet. Sajnos, ma
már - ez oktatás fogyatékosságainak követ­
keztében - egyre óvatosabbnak kell
lennem... Mikszáth-tól is egyre kevesebb
mindent ismer az ifjúság.
- Közéleti tevékenységet is folytat. Nem rövid
a sor: Magyar Jogász Szövetség, a Magyar
Katolikus Jogászok Egyesülete, Országos
Széchenyi Kör, Széchenyi Társaság, Függet­
len Jogász Fórum, Széchenyi Alap, Lippay
György Kör, Kovász Egyesület, Deák Ferenc
Társaság, Pázmány Pódium Rákóczi Szövet­
ség, Civil Jogász Bizottság. Mondana ez
utóbbival kapcsolatban néhány szót?

- Nagyon jó barátoknak tűnnek az „Alexxel”,
ha lehet ezt mondanom. Ekkor kezdődött ez a
barátság?

- A Tanár Úr is tanult zenélni?

készülnöm, azt tudtam, inkább csak a tölte­
lék tárgyakkal gyűlt meg a bajom. A pszi­
chológiával kapcsolatosan is annyi felesle­
geset tanultunk. Kedves emlékeim közé tar­
tozik, mikor egyik alkalommal rohantam be
az órára, hogy megkérjem a tanárt, hogy
hadd pótoljam máskor a zh-t, mikor pis­
szegtek a többiek, hogy üljek Je, írjam meg,
mert megvannak a válaszok. így hát a leül­
tem, s szép sorban megsúgták, hogy az A-t,
B-t, C-t vagy D-t kell bekarikáznom.
Jelest is kaptam. Mikor is a jegy aláíratásá­
nál kerestem a tanár urat, aki aláírja. S hát
persze, hpgy tőle kérdeztem meg, hogy hol
találom. Őt...

zőnek utána olvastam... Mostanra már kiala­
kult egyfajta rutin. Ennek következtében kü­
lönösebb egyeztetésekre, próbákra sincs szük­
ség. Volt olyan is, hogy annyira elfoglaltak
voltunk mindketten, hogy pusztán a téma volt
azonos. A műsor nagy része rögtönzés volt.
Egymásnak dobtuk a labdát. Amikor Alex
mondott valamit, arról nekem jutott eszembe
valami érdekeség, és viszont...
Könyvtár,
olvasás,
zenehallgatás,
„fellépés”... hogy van minderre ideje?Hiszen
nem csak nálunk, a Pázmányon, hanem fő­
városunk többi jogi egyetemén, az ELTE-n és
a Károlin ráadásul még az Államigazgatási
Főiskolán is oktat.

- Egyszerű: éjszaka. De igazából ez nekem
kikapcsolódás. Nem nagy veszteség egy-egy
filmet elmulasztani.
- Mondjuk, hozzá szokhatott a rohanáshoz,
mert Ön is azok közé a ritka hollók közé tar­
tozik, akik két egyetemet végeztek egyszerre.

- Igen. Én annak idején az ELTE jogi és tör­
ténész, történelem szakos karán is tanultam.
Ez főleg vizsgaidőszakban volt nehéz. De
történelemből különösképpen nem kellett

- A Civil Jogász Bizottságnak, tehát az Októ­
ber 23 Bizottság Alapítvány az Ember Jogai­
ért egy úgynevezett „Összefogás az igazsá­
gért” mozgalmat indított a 2006. október 23ai budapesti véres hétfő féléves évfordulóján
a példátlan rendőri brutalitásból és a nagytö­
megű önkényes őrizetbevételből kifolyólag.
Fel akarjuk hívni nemzetközileg is a figyel­
met a kialakult helyzetre. Aggasztónak tart­
juk, hogy a - véleményünk szerint - alaptala­
nul megindított eljárások még most is foly­
nak. DVD kiadványunkkal is szélesebb kör­
ben akarjuk elterjeszteni az ott történt esemé­
nyeket. A valóságnak megfelelően.
Kevesen beszélnek arról, hogy például a
Magyar Rádió épületének udvarában mik
történtek. Milyen, úgymond kínzó- helyet
alakítottak ki, ahol fiatalokat ütlegeltek.
Történelmi emlékeket idéző módon számo­
kat írtak a testükre, közölve, hogy mostan­
tól nincs nevük, csak számuk. Lehetne még
folytatni a sort, de a lényeg az, hogy többek
között ezekből az eseményekből kifolyólag
öt párttól független jogásztársammal létre­
hoztuk ezt a bizottságot. Most, az ügydön­
tő népszavazás előtt is jártuk az országot...
Mikola Orsolya

�Emo után Tecktonik

Hát igen, ilyenekkel is kell valakinek foglal­
koznia, fejlesztenie, újítania arról, hogy
mennyire hasznos, szükséges... lehetne vi­
tatkozni. De egy biztos, körülöttünk van,
mindig is volt és mindig is lesz valami új,
most franciaországi fiataloknak köszönhe­
tő egy újabb stílus megjelenése, a tecktonik.
Mikor gimnáziumba kerültem, mindenki­
nek a nagy rocker korszakát kellett élnie,
számos boltban az acélbetétes bakancsok,
szegecses övék, halálfejes kendők voltak a
sláger, később az emo lett a követendő a fi­
atalok számára. Ezt már olyan nagy lelke­
sedéssel nem követtem, így elnézést kérek a
terület szakértőjétől, ha valami hibát vétek.
Mindenki fekete hajjal, fekete ruhában jár­
kált, melankóliára és depresszióra való haj­

lammal, erősen feketére húzott szemekkel.
Hogy mi az emo és mi a lényege, pontos vá­
laszt nem tudott adni rá senki. „Az Emo
egyszerre minden és semmi”- válaszolták.
Viszont ma már közel nyolc éve egy újabb
stílus kialakulása vette kezdetét. A Párizsból
indult szubkultúra jellemzői: az extra gyors
kézmozdulatokkal kísért, jellegzetes tánc
elektronikus zenére, szűk, unisex viselet, szo­
lid punkfrizura, nyitottság más kultúrák felé,
emellett a drogok és az alkohol elutasítása.
Alexandre Barouzdin és Cyril Blanc nevéhez
fűződik a tecktonik kitalálása. Ez a két
partiszervezéssel foglalkozó fiatal volt az,
akik megunva a korábbi partikon szóló elekt­
ronikus zenéket, egy új zenét kezdtek el ját­
szani saját klubjukban. Ezt a stílust

Mentsük meg a Földet?
Gyakran olvasok magukat tudományosnak
tartó „zöld” honlapokon, folyóiratokban, a
Földet veszélyeztető tevékenységekről és
értetlenül állok az effajta népbutítás előtt.
Legutóbb eldöntöttem, le kell rombolnom
ezt a közhelyet, legalább az előtt a pár kol­
léga előtt, aki veszi a fáradtságot cikkem
végigolvasására.
Gondolom, senkinek nem mondok újat, ha
a 65 miihó évvel ezelőtti katasztrofális mér­
tékű élőlény-kipusztulást egy üstökös vagy
kisbolygó becsapódása és annak járulékos
hatásainak (klímaváltozás, fotoszintézis
időleges megszűnése, a tápláléklánc felbo­
rulása stb.) tulajdonítom. A legismertebb
következmény a dinoszauruszok kipusztu­
lása és a helyükbe lépett emlősök felgyor­
sult evolúciója mára már általános iskolai
tananyag. A Yucatán-félszigetbe csapódott
meteorit okozta óriási robbanás, és így a le­
vegőbe jutott forró por elsötétítette a Na­
pot, savas eső áztatta a növényeket és az ál­
latokat, ami az akkori ökoszisztéma teljes
megsemmisülését eredményezte. Csak a fel­
szín alatt élő állatok és növények élték túl,
amikből év milliók alatt kialakult egy telje­
sen új fauna, csúcsán az emberrel. Talán
nem szükséges részleteznem a kialakulás fá­
zisait és a különböző korok neveit, amiket
már a gimnáziumban se tudtam megjegyez­

ni. Figyelemre méltó azonban, hogy egyes
tudósok már csak úgy emlegetik évezredün­
ket, mint „antropozoikum”(emberi kor, me­
zozoikum után szabadon). Az ember mára
akkora változást okozott a természetben,
ami megfelel a földtörténeti korok elkülöní­
tését indokolta tényezőknek. Ismét egy bra­
vúr a teremtés koronájától.
Nem az olajat a tengerbe borogató tankha­
jókról akarok itt szónokolni, sőt az erdőir­
tást is figyelmen kívül hagyom, hisz való­
színűleg csekély köze van ezekhez a rémtet­
tekhez fiatal kohégáimnak, és amúgy is tele
van velük a sajtó. Hahgatótársaimhoz in­
kább közelebb áll a vásárlás szelleme. Ma­
gyarországon átlagosan 320 kg szemetet
termelünk évente személyenként. Elgondol­
kodott már valaki azon, hogy ez hova ke­
rül? Vajon mekkora helyet foglal el 10 milliószor 320 kg szemét? Inkább ne is számít­
suk ki. Országszerte telnek be a szeméttele­
pek, és tiltakozások tömege akadályozza az
újak nyitását. Sajnos államunk területe nem
nő aranyosan a lakosság által megtermelt
hulladékkal. Az Uniós előírásoknak megfe­
lelő, szigorú szabályaink számunkra nem
biztosítják a szomszéd országokba szállítás
lehetőségeit, mint német barátainknak.
Ilyen kiszolgáltatott helyzetben egy dolgot
tehetünk; kevesebb szemetet termelni!

tecktoniknak nevezték el, utalva az északi és
déli elektronikus zenék találkozására, ame­
lyek úgy találkoznak, mint a földkéreg leme­
zei (tektonikus mozgás). Emellett az új irány­
zat elnevezésében benne van technora és az
elektronikus zenére való utalás is. Ezzel pár­
huzamosan született meg az új tánc is, amely
a hiphopból és az időnként akrobatikus, hir­
telen, gyors kézmozdulatok áll össze.
Az öltözékük leginkább szűk, testhez simu­
ló pólók, nadrágok, fekete, fehér vagy ne­
onszínű anyagból. Ami a frizurát illeti, ext­
ravagáns, enyhén punkos.
Eszmerendszerük kezdettől fogva elutasí­
totta a drogot, alkoholt, ezek helyett ma­
guk által kevert energiaitalt fogyasztanak
és vallják, hogy a személyiség a lényeg. Az
öltözködés sem márkafüggő, mindenki
olyan ruhadarabot vásárol, amilyet megen­
gedhet magának. A személyiség megjelenik
a táncban is, az alaplépések megvarrnak, de
utána mindenki kreativitásától függően ala­
kíthatja koreográfiáját.
Az internet segítségével (http://www.
tecktonik-music.com/) hamar elterjedt az
irányzat, és nagy esély van arra, hogy vi­
lágméretű népszerűségre tesz majd szert.
Számos országban vannak már követői,
Magyarországon is, Békéscsabán például
már tecktonikus tánccsoport is létezik.Van
arra is lehetőség, hogy a Francia Intézet
szokásos július 14-ét ünneplő utcabálján hi­
vatalosan is bemutatkozzon a stílus Buda­
pesten.
Tehát fel kell készülnünk a tecktonic stílus­
ra, hiszen innentől kezdve a legszélesebb
választékú, legdivatosabb boltokban, mint
ahogy ezt eddig megtapasztalhattuk az
acélbetétes bakancstól, az emos ruhákig,
csak szűk, fekete-fehér, neonfényű öltözé­
kekből válogathatunk...
Zágon Orsi

Nem igényel komolyabb erőfeszítést a ke­
vesebb csomagolással járó terméket leemel­
ni a polcról, ami általában olcsóbb is, mint
agyon zacskózott társaik. Kicsit már nehe­
zebb a világról alkotott nézetünket megvál­
toztatni. Tudniillik, létezik egy közmondás
„a kevés néha több”, és igen, egy ajándék
sem attól nagyszerű, ha minél több és na­
gyobb. Te sem attól vagy értékesebb, ha
mindep nap más ruhában és cipőben jelensz
meg! Őseink még tudták, hogy kell megja­
vítani, ami elromlott. Manapság inkább ve­
szünk egy újat, a régi, pedig kerül a szemét­
be, hiszen van rá pénz. Vajon akkor is így
vélekednél, ha a következő szeméttelep a te
szomszédságodban épülne fel?
A legújabb kutatások szerint Földünk nem
a kőolaj-, vízhiány, vagy természeti kataszt­
rófák miatt válik lakhatatlanná. A nagyobb
gondot pár évtizeden belül a szennyezett­
ség és a hulladékhegyek okozzák.
Persze minden lebomlik egyszer, jó része
pár száz év, a maradék pár ezer év alatt.
Erőforrásaink is évmilliók alatt regenerá­
lódnak. Az ember által kipusztított fajok
helyére új élőlények lépnek. Lassan vissza­
áll az eredeti hőmérséklet, a levegő összeté­
tele is konszolidálódik. Nem bolygónk sor­
sáért kell aggódnunk, ennél nagyobb pusztí­
tást is túlélt már. A Föld köszöni szépen jól
lesz - ha Isten másképp nem rendeli -, pár
millió év alatt kiheveri múló betegségét, az
embert.
Horvátth Sarolta

kilencedik oldal

�A követendő példa

Ügyvédi történetek (2. rész)

Apacuka Étterem

Egy bírónő leszúrása

Cikksorozatunkban a Kar környékén található ven­
déglátóhelyeket látogatjuk, azt szeretnénk kideríteni,
melyiket is javasolhatjuk egyértelműen, és melyik az,
amit jobb elkerülni. Módszertanunk: természetesen
álcázva közelítjük meg a kiszemelt egységet, és kér­
lelhetetlenül szigorúak leszünk. Mai áldozatunk a
Horánszky utcában található Apacuka étterem.
Belépéskor a hely először választásra kényszerít,
mégpedig - a különben igen barátságos- belső trak­
tus, és a fedett, fűtött télikert között. Ha jól aka­
runk dönteni az utóbbit választjuk, az sokkal han­
gulatosabb. Első látásra a dekorációk és a berende­
zés alapján nem igazán tudjuk, hogy ki is az igazi
célközönség, kiket tekintett a belső tér megálmodó­
ja a reménybeh vendégkörhöz hasonlónak. Minden­
esetre határozottan a divatos, romkocsmás (a kert
elzárt részét uraló, vörös téglából készült kémény, a
tűzfalak) és a picit talán túl tökéletesen is megter­
vezett belső igazán hangulatos délutáni beszélgetés­
hez, de esti lazuláshoz egyaránt.
Az ételek terén csupa pozitív élményről tudok be­
számolni, az étlap is hozza a hely hangulatát, túl­
súlyban vannak a modernebb iskolához sorolható,
mediterrán jellegű fogások, és örömteli, hogy vég­
re a normális ársávú éttermekben is megjelentek a
ponty egyhangúságán felülemelkedő halételek, ille­
tőleg a sajnos egyre kevesebb helyen fogyasztható
vadételek, vagy a napi gyakorlatból sajnálatosan ki tudja, mi okból - kikopott kacsa. Talán abba köt­
hetünk bele, hogy klasszikus, házias ételek kedvelő­
it nem kápráztatják el annyira... Végre valaki nem
a „Venesz-féle” alapkönyv, vagy az „Ételkészítési
alapismeretek” című könyv kezdőfogásai alapján
képzeli a főzőcskézést, és még napi menüben is
meg mer néha kockáztatni valamilyen rendha­
gyóbb fogást. Az étlap nem túl hosszú, de eléggé
változatos, és jól tudom, hogy nem lehetséges túl
sok, állandóan az étlapon tartott fogás esetében
egyenletes minőséget biztosítani. Pusztán abba köt­
hetünk bele, hogy ha valaki naponta óhajt itt ebé­
delni, és valami okból nem menüt fogyaszt, hamar
rá tud unni kedvenc fogásaira; illetőleg ebédidőben
gyakran sokat kell várni, ha nem menüt rendelünk.
Örömteli, hogy olyan, ritkán kínált levesekkel is ta­
lálkozhatunk (pl.: tárkonyos vadraguleves), ame­
lyek valami oknál fogva nem jellemzőek máshol.
Rendkívül jók a lávakövön sült ételek, csak annyit
jegyeznék meg, hogy egyes ételek fűszerezésénél
gyakran nem sikerül homogén hatást elérni, kissé
kusza lesz az elkészült étel (többek között a díszí­
tésbe kerülő anyagok „ütik” az ételnél felhasznált
fűszert, ezt talán bölcsebb lenne elkerülni.
Összességében rendkívül meggyőző, jól sikerült
hellyel találkozunk, látni mögötte a koncepciót és látni azt is, hogy az éttermet nem pusztán fe­
jőstehénként üzemelteti a tulajdonos, hanem szívvel-lélekkel „vendégül lát”, nem pusztán „vendég­
látózik”. Ez pedig sajnos egyre ritkább... (Értéke­
lés: 4/5)

Az ügyvédi történetek sorozat második része hasonlóan az októberben meg­
jelent első részhez, különleges ügyvédi esetet vesz nagyító alá. Bérces Lász­
ló, egyetemünk Polgári Eljárásjogi Tanszékének mestertanára ügyvédi praktizálása során rengeteg érdekes és meghökkentő esettel találkozik, ezekből
szemezgetünk az ítélet hasábjain.
Történetünk központi szereplője egy budapesti büntetőügyekkel foglalko­
zó bírónő, akit az otthonában fényes nappal, délután fél négy körül szíven
szúrtak. Rengeteg vért veszített, azonban nem halt meg, és minden erejét
összeszedve letántorgott a lakása alatti üzlethelyiségbe, ahol az ott tartóz­
kodók, látva állapotát, azonnal értesítették a mentőt és a rendőrséget. A
rohammentő az intenzív osztályra szállította, és pár nap múlva kihallgat­
ható állapotba került. A bírónő a rendőrség kérdésére, hogy ki volt az el­
követő, azt a választ adta, hogy a közelmúltban egy büntetőügyének vád­
lottját szabadlábra helyezték, és ő követte el a bűncselekményt. Az adott
személy ellen azonnal elfogatóparancsot adtak ki, és pár órán belül a rend­
őrség Balatonfüreden elfogta, majd a budapesti Gyorskocsi utcába szállí­
totta kihallgatásra. Ott azonban a gyanúsított teljes alibit igazolt, mely so­
rán bebizonyította, hogy a történtek idején külföldön tartózkodott. Vis­
szatérve a kórházba, a rendőrség kínos helyzetbe került, hiszen egy jogi
végzettséggel rendelkező személyt kellett figyelmeztetnie a hamis vád
törvényes következményeire. A bírónő erre úgy döntött, hogy elmondja
az igazat. Azt mondta másodjára, hogy a saját öccse szúrta meg, akivel fe­
szült a viszonya. A rendőrség azonnal a lakóhelyére, egy Somogy-megyei
faluba megy az öccsért, ahonnan őt is a Gyorskocsi utcába szállították. A
kihallgatás során a testvér azt állította, hogy a kérdéses időpontban végig
a faluban tartózkodott, ezt az alibit igazolják a szülők is, akiket azonban
a rendőrség elfogultnak tart a fiú mellett, a saját lányuk ellen. A család
felkérésére a fiú védelmét Bérces László tanár úr vállalta el. Több tanú is
jelentkezik, hogy látta a bírónő öccsét a falu postáján délelőtt 10- fél 11
környékén. A rendőrség tudva, hogy a gyanúsítottnak nincs sem jogosít­
ványa, sem gépkocsija, megvizsgálja azokat a lehetséges módokat, mely
során a testvér elviekben felutazhatott Budapestre az elkövetés időpont­
jáig, délután fél négyig. Átnézve a MÁV és a Volán menetrendeket, arra a
következtetésre jutottak, hogy akár ott lehetett volna az adott időpontban
Budapest peremterületén a bírónő testvére, így elkezdték végigjárni az
öcs egy régebbi fényképével az aznap szolgálatot teljesített vasúti- és Vo­
lán-dolgozókat, hogy ők visszaemlékezzenek arra, hogy esetleg látták-e a
kérdéses személyt. Ha igen, abban az esetben megdőlt volna a védelem ál­
lítása, hogy nem hagyta el a védenc a faluját. A Somogy-megyei faluból
vonattal kétszeri átszállással lehet felutazni Budapestre és az egyik vasút­
állomáson a rendőrség talált egy takarítónőt, aki a kép alapján úgy gon­
dolta, hogy az adott napon látta ezt a személyt. A szembesítés során a vé­
denc egy sötét napszemüveget viselt, melyet egy fényérzékenység miatti
korábbi szemműtét miatt kellett hordania. A tanúnak egy szemüveg nél­
küli képet mutattak, és mikor szemüvegben meglátta a gyanúsítottat, nem
ismerte fel, és miután levette a szemüveget már nem gondolta, hogy őt
látta.
A védenc előzetes letartóztatása megszűnt ezzel, így szabadlábra helyezték,
majd bizonyítottság hiányában megszűntették a büntetőeljárást. A védelem
számára ez két okból nem volt elfogadható. Először is, így az előzetesben
töltött időért nem járt kártérítés, mert nem vétség hiányában szűnt meg az
eljárás. Másodsorban pedig erkölcsi okokból sem volt megfelelő a döntés. A
védelem a határozat ellen jogorvoslattal élt a fővárosi főügyészhez, kérte
hogy bűncselekmény hiányában szüntessék meg az eljárást. Ennek helyt ad­
tak, majd a bírónő öccse kártalanítást is kapott.
Az ügy végén a bírónő kétrendbeli hamis vád miatt lett elítélve, valamint el
lett tiltva a bírói foglalkozás gyakorlásától. Az elkövető tényleges kilétét az­
óta is homály fedi... (Folyt, köv.)

Kicsi

tizedik oldal

Magyar Attila

�Eső után
Bernhard Schlink: Das Wochenende, 2008, Zürich, Diogenes
Ezerkilencszázhatvannyolc nem egy év­
szám - annál sokkal több: egy generáció,
egy lassan múló vita, egy semmivé lett
álom, egy harci kiáltás, egy fogalom. Kon­
zervatív körökben hatvannyolc lett minden
rossz oka, balliberálisok számára viszont a
történelem utolsó nagy forradalma. Hat­
vannyolc egy nagy filmvászon, amire min­
denki kivetítheti vágyait, félelmeit, elfele­
dett vagy féltve őrzött álmait, elmúló ifjúsá­
gát, a lázadás romantikáját és a terror bor­
zalmait. Ezerkilencszázhatvannyolcban a fi­
atalság szembe akart nézni szüleinek életé­
vel, a nácizmus elfeledett tetteivel, a nyárs­
polgári társadalom élethazugságaival. Több
szabadságot, több igazságot akartak csak.
Meg rövidebb szoknyát, rock’n’rollt, szabad
szerelmet és drogokat. Mert ha a vágyaink
nem sikerülhetnek az objektív világban,
még mindig menekülhetünk a szubjektum
végtelen labirintusába. Hatvannyolc „hősei”
azonban mára megöregedtek. Ősz hajú nők,
férfiak, nyugdíj előtt álló értelmiségiek let­
tek, egy gyermekeikkel szembe került régi
generáció. Néhányan visszasompolyogtak a
polgári életbe, újságírók, politikusok, orvo­
sok, ügyvédek, tanárok lettek, s kirakatba
való elvekként megőrizték hajdani énjüket.
Mások nem nyugodtak bele, s a terrorig fe­
szültek. A hetvenes évek ezért sikeredtek
Németországban igen forróra: a Vörös Had­
sereg Frakció (RAF) brutális gyilkosságok­
kal, emberrablásokkal akarta a nyugatné­
meteket a Nagy Földi Szocialista Paradi­
csomba kényszeríteni. De a terroristáknak
is megadatik az öregség, az elmúlás, s néhányuk többéves börtönbüntetés után láthatja,
miként foszlik semmivé élete. Ezt a szánal­
mas generációt vonultatja fel, beszélteti,
gondolkodtatja Bernhard Schlink idén meg­
jelent regényében. Schlink Berlinben közjo­
got és jogelméletet oktat, de a széles közvé­
lemény regényíróként ismerhette meg. Elő­
ször jogászi precizitással, furfanggal szer­
kesztett krimiket írt (Selbs Justiz, Die
gordische Schleife, Selbs Betrug, Selbs
Mord), de később igazi drámákat. A német
múlt feldolgozhatatlan kérdéseit tárgyalta
újabb műveiben (Dér Vorleser, Heimkehr) ezekben a német sorskérdések a magánélet
perspektívájából mutatkoznak meg. Miként
viszonyuljon a felnőtté érett jogász, ha kide­
rül, gyerekkori szeretője egykoron kon­
centrációs táborokban dolgozott? Bocsás­
son meg, felejtsen vagy büntetést követel­
jen? Van-e helyes a helytelenben? Adorno
szerint nincs, Schlink regényhősei azonban
nem ilyen feketén-fehéren látják a világot.
Idei regényében Schlink szereplői egykori
hatvannyolcasok: megöregedett, felejteni és
emlékezni egyszerre akaró nők és férfiak,
akik egy hétvégére ismét újra összejönnek,
hogy a börtönből húsz év után kiengedett,
terroristává lett valamikori barátjukat, Jörgöt

Bern hard
Schlink
Das
11 ochenende
fit»mart •

____________________________________
köszöntsék - és közben feltolulnak azok a
kérdések, amelyeket a hétköznapokban, éve­
ken keresztül tudtak megválaszolatlanul elte­
metni önmagukban. „De arra, hogy miről vi­
tatkoztak, és mit kerestek, és miért foglalták
el az előadókat és az utcákat, nem emlékezett
máú’ Mert mintha minden mindegy lenne
már. Most mégis kilépnek polgári hétköznap­
jaikból, hogy néhány napot együtt töltsenek
azon barátjukkal, akit megvetnek bár, de aki
csak azt folytatta, amit ők megalkuvásból
egykoron abbahagytak.
Három nap egy vidéki házban. Tizenhárom
ember. Az evangélikus lelkésznő, aki a szét­
folyó kereszténység mintapéldánya lehet­
ne, a mindent és annak ellenkezőjét is elfo­
gadni akaró dialektikus szeretetéé. Ulrich, a
vállalkozó, feleségével és könnyűvérű, de
apja nemzedékét kinevető lányával. Ilse, a
macskáival egyedül maradó nő, aki regény­
írásba menekül. Andreas, a terror hajdani
ügyvédje, akit azonban már nem az eszme,
csak a cinizmus tart egykori elvbarátai mel­
lett. Henner, az újságíró, aki mindenféle
nőben a feledést keresi, hogy aztán egy hét­
vége erejéig a vidéki ház úrnőjébe szerelmesedjék bele. Margarete, a vidéki ház úrnője.
Christiane, Jörg nővére, aki anyaként védi,
aki az árulásig félti, szereti kisöccsét. De itt
van Marko is, egy mai fiatal baloldali akti­
vista, aki nevetségesen folytatni akarja
Jörgék terrorját, és Ferdinand, Jörg elfele­
dett fia, aki Zürichből jött apját megláto­
gatni, hogy a hatvannyolcasok szemébe
mondja, ők sem jobbak, mint a nácik. „Fel­
háborodtatok szüléitek generációján, a gyil­
kos generáción, de ti ugyanolyanok lette­
tek? A fiú szavai nyársként állnak a be­
gyógyulni hitt sebekbe. A nagy generáció­

ból mindenki felejteni akart inkább: mintha
hatvannyolc és a német vörös terror között
nem lenne összefüggés, mintha hatvan­
nyolc nem járult volna hozzá a
globalizációhoz, a társadalmi, közösségi kö­
telékek szétszakadásához, mintha hatvan­
nyolc eszméi megvalósíthatók lennének
még mindig, mintha érdemes lenne ma is
harcolni az igazabb világért, mintha tragi­
kus hősök, s nem tragikomikus gyilkosok
lennének mindahányan abból a nagy gene­
rációból. Kérdések, vádak és végül még vá­
laszok is születnek ezalatt a három nap
alatt. Schlink mindenkit megérteni próbál.
A terroristát ugyanúgy, mint szenvedő fiát.
Az új nemzedéket hárman képviselik.
Marko a posztpubertáns forradalmi ro­
mantika nevetséges és taszító figurája.
Dorle, a huszonéves lány, aki szüleiben egy
megöregedett társaságot lát csak, s nem is
sejti, hogy szexuális szabadságát tán mégis
nekik köszönheti. De ő teszi fel a terrorista
Jörg kapcsán a fájó kérdést, hogy „mi értel­
me volt egy ilyen sz*r életnek”. Ferdinand
pedig a német keménység folytatója; ahogy
a szülők a nácikat, ahogy a nagyszülők a
zsidókat, úgy gyűlöli ő hatvannyolcas apját.
Három nap történetét meséli hát el Schlink.
Egy igazi kamaradrámát kerekített a vidéki
nyaraló köré a jogász-író, ahol kiderül, miért
hagyta el a nő a férfit a szerelmi légyott után;
ahol kiderül, ki árulta el a barátot, s ki maradt
egyáltalán barát; ahol kiderül, hogy milyen
álombuborékká vastagodott köréjük a felejtés,
a magány, a kínzó csend; ahol kiderül, hogy
mégsem a szabadság szül igazságot, hanem az
igazság szabadságot. Mert „az élethazugságok
nem csak fájdalmakat tártak fel, de maguk
okozzák is a fájdalmat. Ahogy megakadályoz­
nak bennünket abban, hogy lássuk a másikat,
és abban, hogy a másik láthasson bennünket’’
Hatvannyolc és utótörténete teli van még
ilyen élethazugságokkal, a németek magán­
életében és közéletében egyaránt. Mert bár
minden illúzió kipukkant, minden izmus elfoszlott, de „a tegnap egyetlen problémája
sem lett megoldva, ahogy a maiak sem”.
A harmadik napon hatalmas eső árasztja el
aztán a pincét. A víz megtisztít, de bele is
lehet fúlni. A németség a nácizmus utáni ön­
tisztulásba lassan belefúlni látszik, mert a
hatvannyolcasok felöntötték a kollektív tu­
datalattit. Ideje kitisztítani a pincét. A ven­
dégek az eső elmúltával közösen merik ki a
vizet. És „a pince! A pince száraz volt.”
Minden elmúlik egyszer hát. A nácizmus
ugyanúgy, mint az önostorozó hevület. A
hatvannyolcasok ugyanúgy, mint kritikusaik.
Mintha tényleg semminek sem lenne értelme
már. És közben a melankólia kaparja a falat.
Szép, tanulságos regényt írt Bernhard
Schlink, aki részben maga is eme uralomra
jutott, de búcsúzó nagy generáció részese.
Techet Péter

tizenegyedik oldal

�Juno
Mintha mi sem történt volna
Pedig csak 16 éves. Normális? Kérdeznék sokan, köztük én is vissza­
gondolva a kis, csöppet szeszélyes 16 éves önmagámra. Es még most
is. Marad a kérdés: vállalni egy terhességet, a fürkésző szemeket,
megszülni a gyereket, aztán szépen odaadni másnak, mintha mi
sem történt volna? Naná! Aliért is ne?
Juno MacGuff (Ellen Pag?,) felnőttebb, mint sok, élekor alapján an­
nak nyilvánított felnőtt. O be tudja látni, hogy még nem elég érett
egy gyermek felnevelésére, hisz még maga is gyerek. Vállalja vi­
szont tettei szemmel láthatóan gömbölyödő következményeit: meg­
szüli tévedése tárgyi bizonyítékát, és örökbe adja. Nem törődve a
háta mögött összesúgó kisvárossal belátja, hogy egy élet sorsa nem
kerülhet a napi teendők listájának közepe tájára. Legalábbis így
nem: Március 25., 9 óra - abortusz 11 óra - próba a bandával. így
viszont már sokkal inkább: március-november 0-24 óra - terhesség.
November 18. - gyereket szülni. November 19. - próba a bandával.
Jelen korunk problémáját jól fogja meg Diabio Cody forgatókönyvíró,
aki egyébként azt nyilatkozta az Oscar-díj átadó ceremónia előtt, hogy,
ha nem jön be neki ez az írós-filmkészítős projekt, visszatér eredeti
foglalkozásához, ami nagyjából úgy lenne körbeírható, hogy éjszakai
szórakozóhelyen (úriemberek előtt ruhadarabjaitól szabadul meg ze-.
ne kíséretében. Nos, talán az elnyert Oscar-díj elég visszatartó erőnek
bizonyul számára.
Juno unatkozott. Elment tehát barát­
jához, hogy meglesse, mit csinál. Na
ezt így nem folytatom, mert csak egy
félresikerült Micimackó feldolgozás­
sztori kerekedne ki belőle. A lényeg:
az unalmat ettől kezdve 9 hónapon át
az ifjú hölgy mellőzni kényszerül szó­
tárából.
Várandóssága alatt az örökbefoga­
dó tökéletes pár életébe is akarva
akaratlanul beleolvad, s kiderül,
hogy a látszat nem is fedi annyira a
valóságot. De ettől még nem kell
nagy tragédiákra és óriási drámák­
ra gondolni. Egyszerű problémák
egy egyszerű környezetben. Senki
nem öl meg senkit, senki nem leple­
zi le évezredes, soha-senki-nemtudhatja-meg típusú féltve őrzött

titkát. Itt pusztán
csak egy 16 éves
lány lett terhes, aki
örökbe adja gyerme­
két
megszületése
után, s közben azért
átmegy a kötelező
tinikori párkeresési
mizérián kissé sarkí­
tott
változatban
(„Járhatnánk is, ha
már van egy gyere­
künk”). Pont. Na és
akkor mi van? A baj
csak az, hogy manapság ezt a 9 hónapot igencsak nem tudjuk már
egy vállrándítással letudni. Sokkal fontosabb, hogy legyen egy meg
„mégegy” diplománk, lakás, kocsi előléptetés egzisztencia biztos
párkapcsolat és még ezermillió dolog. Ja!JEs éljük is ki magunkat,
mert ugye egy gyerekkel már nem lehet. És aztán ha ez mind meg­
van már jöhet is ő. Es hogy ez mikor is jön el? Hát még jogászok
közt is kisebb fejszámolással látható, hogy nem egyhamar. Pedig
egy gyerek minket is újra gyerekké tesz. Megtanulunk újra rácso­
dálkozni a világra, és megkérdezni magunktól a lehető legegysze­
rűbbnek tűnő dolgokat. Rájövünk nagy igazságokra, miközben
együtt cseperedünk gyermekünkkel. Legalábbis valami hasonlóról
regélnek az immáron boldog gyerek tulajdonosok. Csak lehet, hogy
ildomos lenne ezt olyan korban kivitelezni, amikor még meg tu­
dunk mozdulni járókeret és egyéb gyógyászati segédeszközök nél­
kül. Meg ugye az sem mellékes szempont, ha a gyerek osztálytársai
nem hiszik azt, hogy a nagymama/nagypapa neveli a gyereket va­
lami rejtélyes okból kifolyólag.
Egy szó, mint száz, ez a filmecske elgondolkodtat az élet ilyen rop­
pant egyszerű dolgain, mint: se túl korán se túl későn. Vagy: ha ne­
kem van, de nem kell, másnak meg nem lehet, de kell neki, akkor
miért is ne adnám neki? Persze most tekintsünk el az egyéb mellé­
kesnek azért nem mondható körülményekről, mint estlegesen kiala­
kuló kötődés anyajelölt-gyerek(jelölt) között, ami számos esetben
felvet problémákat, mint a társadalom hozzáállása, ami csak épp
egy pillanat erejéig kerül említésre, és azért egy középiskolás lány­
nál nem utolsó probléma, vagy hogy az apától végig nem tudjuk
meg, hogy ő akkor mégis mit akarna. A film lényege ugyanis nem
a terhes nő pszichoanalízise. Csak nézzük meg, csodálkozzunk rá
az élet egyszerűségére, a film gördülékeny humoros dialógusaira, és
legyünk újra 16 éves kamaszok. Ja, hogy a lány terhes is 16 éves lé­
tére? Na és? Majd elmúlik!
Ablonczy Zsuzsanna

Prah, Jugóból
Színhely: vidéki, lerobbant ház konyhája, voltaképpen hozzátoldott, üvegezett veranda, amelyben mégfa­
likút van. PB-palackos gázrezsó, régi, nehézkes asztal és hokedlik, valamint üveges konyhaszekrény; jak,
bokrok látszanak odakintről; jobbra, a kertbe vezető üveges ajtó
,
mellett egy vedlett fonott karszék, az ablakpárkányokon oefottek, az ablakban nagy üveg uborka kovaszolódik. Nappal Középkorú Nő házi ruhában krumplit pucol a konyhaasztalnal, a megpucolt krumplit víz­
zel teli lábosba dobalja. Jön középkorú Férfi jobbról, a kert felől, kezében szatyor.
Ezekkel a sorokkal kezdődik Spirò György Prah című drámája, amit a Radnóti Színházban Valló Péter ren­
dezésében mutattak be. A Férfi (Schneider Zoltán) és a Nő (Börcsök Enikő) nyer a lottón, több mint hatszáz
millió forintot. Ez a történet alapja, a darab elején kiderül a nyeremény, onnantól kezdve a Férfi és a Nő küz­
delmét láthatjuk egymással, önmagukkal és a főnyereménnyel. Spirò nagymértékű naturalizmussal ábrázolja
ennek a családnak a mindennapjait, életüket. A Férfi és a Nő munkásemberek, van, aki prolinak mondaná
őket, nem műveltek, de nem is tanulatlanok, egyszerűek, de nem primitívek, tudják, hogy a nyereményük
két Nobel-díjat ér, hogy mi a részvény, a tőzsde, tudják, hogy az infláció magasabb, mint a kamat, ismerik a
Riviérát, és a koleszterinmentes táplálkozást. Küzdelmes és nyomorúságos életükbe villámcsapásként érkezik
ez a számukra elérhetetlen nagy mennyiségű pénz, ami nemcsak felszakítja a múltat, előhozza a jelen keser­
veit, de szörnyű jövőt is sejtet. Eleinte félnek a „varázslatos” szelvénytől, mindenhova dugdossák, nehogy el­
vesszen, így találják meg a számukra a legmegnyugtatóbb helyet a szelvénynek, ami nem más, mint a Jugo­
szláviából hozott kakaóporos doboz. Erre utal a mű címe is: Prah, ami valószínűleg port jelent.
A hirtelen nagy öröm után jön a kétségbeesés, hogy nekik is olyanokká kell válniuk, mint a gazdagok, el kell
ütni a gyalogosokat a zebrán, le kell nyírni a Férfi haját, nem kell köszönni a szomszédnak.. .El kell menniük
külföldre, mert majd jön a rokonság kunyerálni, a gyerekek lezüllenek, nem fognak tanulni, drogozni fognak, bimkók lesznek, a Férfi nőzni fog,
bérgyilkosok támadnak majd rájuk a pénzükért..... és az eleinte nagy örömből hirtelen aggasztó félelem, kétségbeeses lesz.
Innentől kezdve a szereplők egy kellemetlen problémának tekintik a főnyereményt, ami a többi mindennapi gond között most a legsúlyo­
sabb, amit meg kell oldani.
...............................
, „ .
„
.
, .. ,, ..
Elgondolkodtató játékot nézhetünk végig másfél órában, amelyben maró tarsadalomkntika es tanulságok mellett, humoros részekkel kön­
nyítettek az alkotók a feszültségen. Koltai Tamás kritikája szerint Spirò hajszálpontosan írja meg a rendszerváltás veszteseit, az elmúlt
tizenhét év borzalmas társadalmi valóságának változatlanságát.
„Nem tudod kicserélni, aminoli. homorúság, az volt. Azt nem lehet kicserélni utólag’.’
Zágon Orsi

tizenkettedik oldal

�Reneszánsz év,
Mediciek...
Magnifico!

Bár magát az eseménysorozatot kicsit erőltetettnek vélem, Itália és az olasz kultúra
iránt érzett rajongásom mégis arra indított,
hogy ellátogassak a Reneszánsz évet meg­
nyitó Medici-kiállításra.
Néhány zavaró körülménytől eltekintve
(mint például a megvilágítás minősége,
vagy az idegennyelvű tárlatvezetés zavaró
hangossága) bátran állíthatom, hogy a tár­
lat színvonalas összeállítású, élvezhető.
Hűen mutatja be a Mediciek műgyűjtői- és
mecénási tevékenységét, valamint bepillan­
tást enged a kor kultúrájába és életmódjába.
A mintegy 200 műből álló kiállítás darabjai
olyan reneszánsz művészek keze munkáját
dicsérik, mint például Fra Angelico,
Domenico Ghirlandaio, Filippino Lippi,
Sandro Botticelli, Giorgio Vasari, Ghiberti,
Donatello vagy Michelangelo.
Számomra a legnagyobb élményt a portrék
mellett a Firenze mindennapjait felidéző
tárgyak jelentették. Egy ruha, melyet mint­
egy 500 évvel ezelőtt valamelyik gazdag ke­
reskedőcsalád úrnője viselt... egy súlyos
brokát falikárpit, mely mögött ki tudja mi­
lyen intrikák szövődtek... egy firenzei
pénzérme, a fiorino, amely a magyar fize­
tőeszköz őse is egyben. Kupák, serlegek
melyekből talán valaha az II Magnifico ud­
varában kortyolták a híres toszkán
borokat.... Corvin Mátyás kódexe előtt
időzve elgondolkodtam, vajon a ma embere
képes lenne-e ilyen hónapokon vagy akár
éveken át tartó aprólékos és míves
munkára...
A legkisebb részleteiben is nagy precizitás­
sal kidolgozott portrék a halandó ember
halhatatlanná tételének vágyát és a hírnév
fontosságát tükrözik.
A ma mérnökeinek is példaértékű a quatt­
rocento és cinquecento épülettervezéseinek
nagyszerűsége, melyeket famodellekkel (a
firenzei dóm kupolája, Strozzi-palota)
szemléltetnek a tárlaton.
Akit kicsit is vonz a reneszánsz kultúra, a
történelem s talán Itália is megérintette
már, javaslom, töltsön egy néhány órát a
Szépművészeti Múzeum termeiben. Május
18-ig nem késő...
Radich Orsolya

A Mélyföld fenegyereke
Februártól március közepéig tartott holland-flamand kulturális fesztivál, a LOW
fesztivál. A szervezők olyan átfogó képet
akartak adni a kortárs holland-flamand
művészeti ágakról, amely segítségével a ró­
luk kialakult egyoldalú és sematikus képet
átrajzolhatják, kiegészíthetik a látogatók.
Budapesten mintegy 20 helyszínen, több
mint 100 eseményt és 500 fellépőt nézhettünk-hallgathattunk meg. A mély földiek
kortárs kultúrájuk egész arzenálját vonul­
tatták fel a közönség előtt, a képzőművé­
szetüktől kezdve a jazz, kortárs könnyű­
vagy komolyzenéjükön át elhoztak nekünk
filmeket, színházi darabokat, táncelőadáso­
kat. A rendezvénysorozat az Ernst Múze­
umban látható Wim Delvoye flamand kép­
zőművész kiállításával vette kezdetét.
Delvoye érdekes, különc figura, szinte már
csak a saját szórakoztatására teszi azt, amit
csinál. A kezéből kikerülő művek a művé­
szet és a groteszk provokáció határán mo­
zognak, az ötleteit elszánt következetesség­
gel valósítja meg, néhol a tudomány segít­
ségül hívásával. A művészet és az élet kö­
zötti határvonal, a kettő között feszülő el­
lentét érdekli, amelyet olyan témákban ke­
res és talál meg, amelyek mindenkit érinte­
nek (pl. az emésztés).
A művészek általában kezdeti inspirációi­
kat azokból a tapasztalatokból, benyomá­
sokból merítik, amelyek régóta körülveszik
őket; abból a kultúrából, abból a társadalmi
rétegből, abból a városból, abból a környe­
zetből ahol az illető született, látott, fel­
nőtt, és gondolkodott. Ez Delvoye esetében
sincs másképp, fantáziáját leginkább a belga-flamand kispolgári miliő giccsvilága ra­
gadta meg, majd csavart egyet a jellegzetes
delfti porcelán mintáin, és gázpalackokra
festette azokat; majd barokk díszítéssel fa­
ragott fa betonkeverőt készít, de az általa
oly nagyra tartott gótika is furcsa össze­
függésben jelenik meg. Rozsdamentes acél­
ból lézerrel vágott ki betonkeverőket, mar­
kológépeket, egyéb munkagépeket - mind­
ezt életnagyságban és gótikus stílusban.
Ezek az eredetileg erőt sugárzó gépek most
légiesen finoman csipkézett, részletgazdag,
elegáns stílusban jelennek meg, mi pedig
csak találgathatunk, hogy akkor most mit
is látunk. Egy biztos: Delvoyenak épp ez
volt a szándéka. A gótika iránti érdeklődése
további elképzeléseket, terveket szült. Je­
lenleg eddigi legnagyobb szabású művén
dolgozik. Egy általa iBest-of-templom’-nak
nevezett kápolnát épít az antwerpeni kikö­
tőben, mely a tervek szerint 2009-ben ké­
szül el. Célja természetesen nem kicsinyes:
a tökéletes gótikus templomot akarja meg­
alkotni belga, francia, olasz és spanyol katedrálisok alapulvételével. Persze ez a töké­
letes gótika is csak a művész szemszögéből
lehet az, hiszen kérdéses, hogy a gótikus
építészet Isten felé törekvő filozófiájához
mennyire illenek az üvegablakokon megje­
lenő csontok, fogak, szeretkező párok, em­
berek és állatok szinte felismerhetetlenül
elrendezett, zsúfolt kompozíciókban meg­
jelenő röntgenfelvételei. De pont itt figyel­
hető meg a művész ars poeticája, a fenn­
költség ütköztetése az emberi anatómiával,
a túlvilági és a mindennapi élet ellentéte.
Szélsőségek találkozása jelenik meg tetovált
disznóin is. A kismalacokra tetovált motívu­
mok (többek között Walt Disney figurák,

Harley-Davidson képek, Louis Vuitton védje­
gyek) együtt nőnek a disznókkal egy Peking
melletti farmon egészen azok természetes ha­
láláig. A malacokat meg lehet venni, sőt az
interneten videokamerás megfigyelőrendszer
segítségével egész nap lehet nézni, ahogy esz­
nek, dagonyáznak, alszanak, vagy ahogy épp
fehér bőrüket kenik naptejjel. A kiállítás láto­
gatói is kaptak egy kis ízelítőt mindebből. Ez
az igazi Tig Brotner’!
De Delvoye eddigi legnagyobb visszhangot
váltó alkotása nem is igazán műalkotás, in­
kább tudományos kísérlet, egy megszállott el­
me következetes és kitartó munkájának ered­
ménye. Ez a Cloaca. A művész célja az embe­
ri emésztőrendszer másolatának elkészítése
volt, egy olyan gép, amelyet etetnek, amely
enzimek segítségével emészt, és amely ürít,
akár egy élőlény. A gépet a Genti Egyetem tu­
dósainak segítségével fejlesztette és tökélete­
sítette nyolc változaton keresztül. A sznobiz­
mus (vagy az anális fixáció) csúcsa az, hogy
az emberek több ezer dollárt képesek kiadni a
Qoaca végtermékéért, miközben a sajátjukat
mindennap lehúzzák a WC-n. Itt jelenik meg
a fogyasztói társadalom, és elsősorban a mű­
tárgypiac éles bírálata. Hiszen Delvoye maga
is tudja, hogy a gépe által termelt ürülék nem
műalkotás, sőt, ez maga a megtestesült szék­
let, melyet csak az tesz érdekessé, hogy nem
élő szervezetből jött. Meg kell vallani, hogy
annak ellenére, hogy üveg alá rejtették ezt a
kiborgot, enyhe félig emésztett ételszag ter­
jengett a teremben. A rendkívül barátságos
teremőr elmesélte, hogy aznap sok salátát,
gyümölcsöt meg kenyeret hoztak a Cloacanak a közeli Két szerecsen kávéház és bisztró­
ból, és az ebédet 1 óra körül fogja kapni... Hi­
szen folyamatosan etetni kefi, mert
’elpusztul’. A Cloaca lógójára is nagy hang­
súlyt feketett a művész, tudva, hogy ezt a ter­
méket is éppúgy el kell tudni adni, mint a töb­
bi fogyasztási cikket. A Cloaca Company
lógója a nagy márkákat utánozza, de minde­
nekelőtt a Coca-Cola betűire emlékeztet az
írásmód. Természetesen azonnal feltesszük a
költői kérdést: lehet, hogy nincs is olyan nagy
különbség a nagy márkák és a Cloaca termé­
ke között? Végső soron a tapasztalat azt bizo­
nyítja, hogy úgyis a marketingen dől el az el­
adásra szánt cikk sikeressége...
Kétséget kizáróan - még ha ellentétes érzel­
mekkel is, de - a látogatók emlékezni fog­
nak erre a kiállításra, fognak róla beszél­
getni, vitázni, elgondolkodni rajta, mert
épp erre sarkall, épp ez a célja Delvoye­
nak. Mert néha könnyed humora van, né­
mely alkotása pedig több a puszta provoká­
ciónál, és hogy egy-egy művét milyen érzel­
mekkel nézték meg, ez ízlés és gusztus dol­
ga. És mint tudjuk, ebben nem lehet vita.
Aradszki Dea

tizenharmadik oldal

�Jog és dráma
Beszélgetés Hegyi Árpád Jutó csávái

morálon alapuló, lélektanilag gazdagon ár­
nyalt világa. Mozart Don Giovanniján ke­
resztül be lehetne mutatni az „érzéki zsenia­
litás” (érzéki omnipotencia) valamint a köz­
erkölcs és jog sajátos összeütközését a zene
drámai-érzelmi dimenzióján keresztül.

Hegyi Árpád Jutocsa, DLA, színház- és operarendező, a Magyar Álla­
mi Operaház korábbi igazgatója, a színházi mesterség elismert képvi­
selője és tanára Budapesttől Chicago-ig. Talán kevesebben tudják,
hogy Karunkon is oktatott az őszi félévben: H. Szilágyi István tanár
úr társaként a ,Jog és dráma” című kurzust vezette nagy sikerrel Ot
kérdeztük tapasztalatairól.

- A kurzuson csak a klasszikus lélektani drá­
mák elemzésére kerül sor, melyeknek jogi
alapja is van, vagy előkerülhetnek jogi esete­
ket feldolgozó művek is? Mennyiben segíti a
jogi pályára lépni vágyókat a kurzus, a ma­
ga nem mindennapos módszereivel?

érzelmi vihart tár fel, melyet a pusztán jogi,
tudományos megközelítés a maga szakmai
következetességével és elvárásaival termé­
szetesen nem lát meg.

- A drámairodalom telis teli van bírósági pe­
reket feldolgozó, mérhetetlenül izgalmas
színdarabokkal, ahol a helyszín maga a bí­
rósági tárgyalóterem, a (drámai) szereplők
pedig maguk a jogtudósok, bírók, ügyészek,
ügyvédek (és persze egy jogi procedúra
minden más szereplője). A dráma pedig
nem más, mint maga a bírósági tárgyalás.
Ezeknek a drámai pereket bemutató színda­
raboknak az elemzése és feltárása roppant
gazdag jogi és drámai tartalmakkal és szak­
mai, művészi élményekkel gazdagíthatná a
hallgatókat. (R. Rose: Tizenkét dühös em­
ber, H. Wouk: Lázadás a Cain hadihajón, H.
Kipphardt: Az Oppenheimer ügy, stb., stb.)
Legalább ilyen fontos perspektívája a „Jog és
dráma” c. tárgynak az, hogy kicsit elmozdulva
a színház dimenziója felé, a hallgatók belekós­
tolhatnak az előadás művészetébe, az előadói
képességek gyakorlásába. Bizonyos szerepek
szövegének drámai felolvasása, később előadá­
sa, a telt, argumentációra alapozó beszéd-mód
elsajátítása, a meggyőző, drámai stílus és be­
szédkészség igen hasznos lehet a pályán. Bíró­
sági (drámai) jelenetek eljátszása, szerepek jo­
gi-drámai elemzése és eljátszása a legmaga­
sabb szintre fejlesztheti a hallgatók szereplési,
előadói (jogászi) képességeit.

- Hogyan fogalmazódott meg egy, a jogot és
a drámát közös tanegységbe tömörítő kurzus
gondolata?

- Ez a kurzus a jog tudományának és a drá­
ma művészetének közös területeit kutatja.
Ez első hallásra abszurdnak tűnik, de szín­
házirendezői tapasztalataim azt mutatják,
hogy a drámák mélyén igen sokszor lapul
jogi probléma. Ez nem véletlen, hiszen a
dráma lényege a konfliktus. Azt is lehetne
mondani, hogy a dráma művészete a konf­
liktusok bemutatásának művészete.
- Hol húzódik a határ a jog és a dráma kö­
zött? Milyen többletet ad e kettős szemszög­
ből való közelítés, és mi szükségeltetik e külö­
nös vizsgálathoz?

- Az emberi élet konfliktusai, összeütközé­
sei, feszültségei adják a dráma alapanyagát.
A konfliktusokkal teli emberi élet drámai
feldolgozása pedig maga a színház. Ha az
ember társadalmi életének konfliktusait, vi­
táit, ellentéteit tudományosan boncoljuk,
akkor eljutunk a jog tudományához. Ha
ugyanezeket a konfliktusokat a színházmű­
vészet dimenziójában ábrázoljuk, eljutunk a
dráma művészetéhez. Kézenfekvő tehát a
kihívás, hogy elemezzünk jogi eseteket drá­
mai megközelítésből, illetve drámai esete­
ket jogi megközelítésből. A dráma művésze­
te így segít a jog tudományát gazdagabban,
szélesebb körben szemlélni - és viszont, a
dráma művészetét a jog tudománya segít
mélyebben, bonyolultabban értelmezni.
Ezért aztán a „Jog és dráma” - kurzust ket:
ten vezettük, egy jogtudós (dr. H. Szilágyi
István) és egy színházművész, - én. A két
szemlélet - és a két személy - egyfelől izgal­
mas feszültségeket, másfelől egymást ki­
egészítő, komplex látásmódot mutatott be.
A hallgatók élvezték, hogy a jogi esetek mö­
gött a dráma művészete mennyi izgalmas
lélektani, emberi, szerelmi... stb. réteget,

- Milyen drámai művek, és jogi esetek értel­
mezésével foglalkoztak az órák során?

- A szemeszteren többek között Shakespeare
velencei kalmárjának adóssági pőrét elemez­
tük jogi szempontból az uzsorás zsidóval
szemben. Ez mérhetetlenül izgalmas, ellent­
mondásos jogi, jogtörténeti, jog-erkölcsi, val­
lásjogi területek bebarangolására adott lehe­
tőséget. Amikor aztán a port, Shakespeare
segítségével kinyitottuk a teljes emberi drá­
ma felé, akkor olyan érzelmi mélységekhez,
a lélek olyan viharos szenvedélyeihez jutot­
tunk, a gyűlölet és a szerelem megrázó ener­
giáinak olyan rejtélyes működésébe pillant­
hattunk be, melyek a jogi kérdéseket mint­
egy kitágítva és átvilágítva merőben új szí­
neket, izgalmakat, mélységeket kölcsönöz­
nek a velencei kalmár pőrének.
- A drámairodalom megannyi jobbnál jobb lehe­
tőséget kínál e szemléletmód, megközelítés kitel­
jesítéséhez. Elegendő az idő egy féléves kurzus
alatt a legfontosabb művek megtárgyalásához?

- Ezzel a felvetéssel eljutottunk a „Jog és drá­
ma” című tantárgy perspektívájának kérdé­
séhez. Shakespeare Szeget szeggel-e vagy
Rómeó és Júliája, Hamletje „jogi és drámai”
szempontból megérne egy-egy kurzust. Kur­
zust érdemelne Antigoné megtörhetetlen
(„antigonisztikus”) alakja, hiszen az ő törté­
netén keresztül az “isteni” jog (erkölcs) és a
praktikus-politikai jog dupla igazságának
drámai dimenziókban történő analízisével
foglalkozhatnánk. Külön kurzus témája le­
hetne Schiller Ármány és szerelemének jogi,
erkölcsi és drámai elemzése, a Molieredarabok jogi csűrcsavarjainak vígjátéki vilá­
ga, a Molnár Ferenc darabok múlt századi,
budapesti- józsefvárosi szokásjogokon és

- Mutatkozik esély, illetve volna lehetősége,
kedve a „Jog és dráma” folytatására esetleg
mindkét félévben történő meghirdetésére, így
lehetőséget nyitva mások előtt is, hogy a szín­
házak mellett a Pázmányon is találkozhassa­
nak Önnel és művészi szemléletével?

- Egy ilyen, mondjuk kétszemeszteres, fa­
kultatív tantárgy beindításához, ahogy a
hallgatók aktivitását és kedvét érzékeltem a
kurzuson, lenne affinitás. Magam is szíve­
sen tanítanám tovább a „Jog és dráma” tár­
gyat a Pázmány Jogi Karán.
Szendrődi Szabolcs

A közelmúlt híres perei...
.. .előadássorozat legutóbbi előadására 2008. március 13-án került sor.
Egyfelől izgatottan, másrészt viszont aggódva vártuk a J8 órai kezdést. Izgatottan, mert első alkalommal szerveztük közösen ezt, a
Pázmányon már népszerű és hagyományos programot. És, mert olyan neves vendégeket sikerült invitálnunk, mint Bárándy György,
Szebeni László és Házi Lajos. Mindezek után egyértelmű, hogy féltünk. Féltünk, hogy képesek leszünk-e olyan színvonalas előadást
összehoznunk, mint elődeink (Tóth Eszter, Kozma Gergő). Nem kis szerénységgel konstatáljuk, hogy sikerült. Bármennyire is szeretnénk,
természetesen nem csak minket illet a dicséret. Szükségünk volt a fentiekben említett meghívott előadóinkra, az érdeklődő hallgatókra,
akik pesszimizmusunk ellenére szépen feltöltötték az (eloadas előtti órákban még oly hatalmasnak tűnő és üresen kongó) I. előadót.
Szóval, ismét teljes gőzzel és ugyanúgy izgulva csapunk bele a következő „híres perek” előadás szervezésébe. A téma és a meghívandó
ügyészek, bírák, ügyvédek még számunkra is nagy kérdőjel. Amit biztosan tudunk, hogy az eset ismert, de nem lerágott csont lesz, leendő
vendégeink pedig elismert, szakterületükön megbecsült jogászok lesznek.
.
.. .és ahogy már egyes események végén megszokottá vált, mi is köszönetét szeretnénk mondani mindenkinek, aki nélkül ez az eloadas
nem jöhetett volna létre (itt csak az vegye magára, akinek inge!). Köszönjük!!
Végül egy közérdekű infó. Aki nem tudott részt venni az előadáson, de felvette a tárgyat, vagy csak érdeklődő, a jogtörténeti tanszék
demonstrátori oldalán olvashat összefoglaló leírást az előadásról.
z
Hardt Angéla - Paulusz Bogata

s
tizennegyedik oldal

�Haverok, buli... és a másnap reggel
CD kritika: We Are Scientists'
Ez az ajtó mindig nyitva áll, Ez az ajtó mindig nyitva áll
Senki sem mer minket kizárni
De ha mégis mennünk kell, még van rá esély
Hogy egy újabb helyen záróra után is kiszolgálnak.
Ez az este kezd lapos lenni, de az idő nekünk semmi,
Mint ahogy ebben a napszakban mindig, az idő már nem jelent semmit
Egy utolsó, utolsó kör, hisz az idő úgyse jelent semmit
Mondd, mondd, hogy azért itt maradsz velem!
(We Are Scientists: After Hours)
Lehet, hogy az általános paranoia terméke, vagy csak az egészséges önmegkérdőjelezésé, de az is, hogy csak a sok átunatkozott környezetismeret óra an­
nak idején hozta elő ezt a jelenséget. Annyi biztos, hogy valamilyen ponton
valószínűleg mindenki szeretett volna egy „Kívüllátod nézőkét”. Valami
olyan gépet, amivej egy másik személy szemén keresztül alkothatunk véle­
ményt magunkról. És akkor végérvényesen kiderül, hogy a hajunk inkább szé­
nakazalra, vagy esetleg Monroe-s loknikra hasonlít inkább; nevetésünk édes
kacaj-e, vagy olyan öröm-megnyilvánulás, amelyet bármelyik magára valamit
adó ló megirigyelhetne. Személyiségünkkel kapcsolatban megnyugodhat­
nánk, hogy esetlenségünket az ellenkező nem elragadónak tartja, vagy épp
döntő átalakulásra szánhatnánk magunkat miután egyértelmű lett: magabiz­
tosságunk egy politikust is megrémisztene. Nos ha lenne ilyen szerkentyű, én
azért elküldenék egyet a We Are Scientists tagjainak. A 2000-ben alakult csa­
pat ugyanis a következőképpen jellemzi számait: „rockzene, az elgondolkod­
tató, néha epikus, gyakran hangos, valamennyire táncolható és hallgatólago­
san humanista fajtából”. Ez így persze gyönyörű borító is egy könyvnek, ami­
nek ajánlása - ha az új albumról a „Brain Thrust Mastery”-ről vett első kisle­
mezt, az „After Hours”-t ennek vesszük - látszólag alátámasztja ezt. A lemez
további részére azonban már kevésbé illik. Mindenesetre igazságtalan lenne
ennyire előre futni a történetben: ha ugyanis az első nagy albummal, a „With
Lőve and Squalor”-ral vetjük össze a kijelentést, az legalább annyira irreális,
mint egy Pro Facultate napon kezdeni a fogyókúrát. És ha már itt tartunk, én
sokkal egyszerűbben tudnám jellemezni az említett korongot: a fiúk minden
átbulizott este után, ennek megfelelő állapotban írtak egy-egy dalt érzelmi
komplexitásukról. Egyszóval olyan szövegek születtek, mint: „Jó a buli, de ta­
lán abba kéne hagyni az ivást. Miről is beszélgettünk eddig?”, „Elegem van
abból, hogy a földön ébredek 6-7 alkalommal egy héten belül”, „Nem is kéne

Közlöny Centrum
Napjainkban már nem csak a joggal hivatás­
szerűen foglalkozó szakembereknek, jogi tanul­
mányokat folytatóknak, hanem szinte minden­
kinek egyre fontosabb, hogy tisztában legyen a
hatályos jogszabályokkal. A Magyar Közlöny
Lap- és Könyvkiadó ehhez kíván segítséget
nyújtani azzal, hogy jogi szolgáltató és tájékoz­
tató központot működtet Budapest belvárosá­
ban, a Dohány utca és a Nyár utca sarkán.
Várkonyi Judittal, a Közlöny Centrum vezetőjé­
vel beszélgettünk.

- Köztudott, hogy papíron, CD-n, sőt online for­
mában a Közlönykiadó jelenteti meg azokat a
kiadványokat, amelyek a mindannyiunkra kö­
telező jogszabályok hivatalos és hiteles szövegét
tartalmazzák. Az emberek többsége azonban az
ilyen kiadványokat ma még viszonylag ritkán
forgatja. Vajon változni fog ez a jövőben?
- Valóban mi vagyunk a hazai jogalkotás hivatalos
kiadója, és ez számunkra olyan feladat, ami a jogi
kultúra fejlődését, a jogszabályok általános tisztele­
tét is kell, hogy ösztönözze. Ha az átlagember szem­
pontjából nézzük, ez leginkább abban nyilvánulhat
meg, hogy a jogszabályokat mindenki számára elér­
hetővé tegyük. A Közlöny Centrum működtetésé­
nek is egyik fő célja, hogy a Magyar Közlöny Lap­
ás Könyvkiadó jogi információszolgáltatását nem
csak a szakmai felhasználók, de a széles nagyközön­
ség számára is elérhetővé tegye.

- Ha már itt tartunk: mitől más a Közlöny Cent­
rum, mint a kiadótól korábban megszokott bol­
ti árusítás?
- Amikor felvetődött egy hazai viszonylatban példa
nélkül álló jogi szolgáltató központ ötlete, olyan, vál­
tozatos információt és összetett szolgáltatásokat kí­
náló - divatos szóval ma úgy mondhatnánk:
„multifunkciós” - helyről álmodtunk, ahol mindenki
kényelmes, otthonos körülmények között böngészhet
bármilyen jogszabályt, és intézheti egyéb ügyeit. A

itt lennem, még kevésbe földig
innom magam”. Persze az inspi­
ráció forrásért mérsékelten le­
het őket elítélni. Az angolszász
diákélet egyébként is ritkán szól
másról, és az akkor még három
tag Chris Cain, Keith Murray és
az azóta kivált Michael Tapper
fősuliban találkoztak. A korong zenei világát tekintve a szokásosat kapjuk: a
dob pörög, a gitár egyszerű akkordokat játszva adja az alapzajt, miközben az
énekes meglehetős monoton hangon próbálja eladni magáról, hogy ő ameri­
kai létére is Oasisosabban tudja elhúzni az „aaaaaaay”-t mint bármelyik szi­
getlakó. Persze a zsánerűkbe teljesen beleférnek a fiúk, nincs azzal semmi
gond, csakhogy a mezőny már 2005-ben is tele volt ezzel a fajtával; kevés fül­
re hathatott üdítően. Ezt a legelső kislemezük, a „Nobody Move, Nobody Get
Húrt’’ 56., C-listás helyezéséből ők maguk is leszűrhették. De ha a felsőokta­
tás éjjeleket átbulizós gyöngyszeme még empátiából sem őket hallgatja, akkor
mit? A kérdésre egy pánikroham volt a válasz, aminek terméke a beszélő ne­
vű „Crap Attack” c. album lett. Ritka szánalmas, amikor egy banda második
CD-je az első újragondolása. Ebben az esetben meg különösen: mintha besza­
badultak volna az említett egyetemista koliszobájába, felmarkolva egy pár
darabot a CD gyűjteményéből, és válogatás nélkül, Simon and Garfunkel-től
Arctic Monkeys-ig mindent lemásoltak volna. És valóban, az érzés nem csalt:
2006-ban a Maximo Park-kai és az említett nagytestvérrel turnéztak. Talán
pont ez segített, hogy a kislemez újrakiadása már a felvállalható 21. helyre ke­
rült az angol listán. Most pedig visszatérhetünk 2008 márciusába, amikor
megjelent a legfrissebb alkotás. Ha önmagában nézzük, még nem tűnik kor­
szakalkotónak, de határozottan több kreativitás, érzelem és zenei kifinomult­
ság ragadt a duóra. Feltűnik még a monotonabb hangvétel, de több benne a
rock rí roll, így például a „Dinosaurs”-ban. A „Spoken Fór” egy nagyon kifi­
nomult, nyávogás mentes lassú szám; az indító „Ghouls” pedig elvont, anél­
kül, hogy unalmas lenne. Az eredmény egy határozottan szórakoztató album,
amit akár 3 hónap elteltével is szívesen levesz a polcról az ember. A legszebb
pedig a fejlődéstörténet: az, hogy a csapat élő példa lehet arra, hogyan fejlő­
dik ki egy igazi XXL századi rockbanda. Ki tudja, ha így haladnak, még a vé­
gén tükörképet mutat nekik a „Kívüllátod nézőke”.

kiadó termékeinek, kiadványainak forgalmazásán kí­
vül a Közlöny Centrum fontos célja, hogy itt min­
denki ingyenesen hozzáférjen a hatályos magyar és
EU-s joganyaghoz. Úttörő vállalkozás ez, hiszen hiá­
ba született törvény az elektronikus információsza­
badságról, Magyarországon ma még sok olyan em­
ber van, akinek nincs lehetősége internetezni se a
munkahelyén, se otthon. Nálunk bárki ingyen hasz­
nálhatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó által
folyamatosan aktualizált, felhasználóbarát Magyar
Hivatalos Jogszabálytár DVD-t és EU Jogszabálytá­
rat, kedvére kereshet-kutathat bennük. Ha pedig va­
laki nem igazodik el a jogszabályok dzsungelében, de
konkrét kérdésre keres választ, annak értő szakem­
ber segít akár a program kezelésében, akár a számí­
tógép által kiadott találatok értelmezésében.

- A Közlöny Centrumba betérők tehát megtalál­
hatják mindazt a jogi információt, ami hazai
viszonylatban a világhálón létezik.
- Valóban így van, és mindent elkövetünk azért, hogy
meggyőzzük a nagyközönséget arról: a jogi informá­
ció nem privilégium, hanem bárki által szabadon hoz­
záférhető, sőt mi több, kényelmes, kellemes körülmé­
nyek között is megszerezhető, a keresésben pedig a
leglaikusabb ügyfél is szakértő segítséget kaphat.

- A szűk értelemben vett jogi szolgáltatásokon
kívül mit kínál még a Közlöny Centrum?
- Internetkávézónkban a korszerű számítógépek
kedvezményes tarifájú, széles sávú internet­
elérhetőséggel segítik a más irányú információkere­
sést is, diákigazolvánnyal pedig az első órában in­
gyenesen lehet böngészni a világhálót. Kedvező
áron lehet nálunk fénymásolni, szkennelni, faxolni,
anyagokat CD-re, DVD-re menteni, memóriakár­
tyáról letölteni, valamint digitális nyomtatást, spirá­
lozást, hőkötést, illetve laminálást rendelni. Ezekből
a szolgáltatásokból a diákigazolvánnyal rendelke­
zők, további árkedvezményt kapnak. Olvasósar­
kunkban a legfontosabb hazai napilapok mellett
hangulatos környezetben kínáljuk helyben olvasás­
ra a jogi és gazdasági szaksajtó széles palettáját, sőt
ismeretterjesztő folyóiratokat, és egyes külföldi na­
pilapokat, hetilapokat is. Kiegészítő szolgáltatás­

Barát Zsófia

ként MÁV és BKV-jegyeket is értékesítünk. Húsz­
huszonöt személy befogadására alkalmas előadónk,
alkalmas kisebb rendezvények, tanfolyamok, to­
vábbképzések befogadására.

- Kiket várnak a szolgáltató központba?
- Ahogy az eddig elmondottakból kiderült, a Köz­
löny Centrumba nem csak azokat várjuk, akik mun­
kájuknál fogva érintettek a jogalkalmazás valamely
fázisában, illetve tanulmányaik folytán „szomjasak”
a legfrissebb jogi információkra, bár az egy helyen
megtalálható szolgáltatások sokfélesége nekik is ked­
vező idő- és a költségmegtakarítási lehetőséget kínál.
Rajtuk kívül azonban szívesen látunk mindenkit, aki
bármilyen okból - akár jogszabály-alkalmazóként,
akár a jog alanyaként - jogszabályok megismerésére
törekszik, vagy egyéb információéhségét igyekszik
csillapítani az internetezés, sajtóolvasás által. Jövőbe­
li jogalkalmazókként, termékeink, szolgáltatásaink
potenciális fogyasztóiként természetesen kiemelt fi­
gyelmet fordítunk a jogi-közgazdasági tanulmányo­
kat folytató egyetemi hallgatókra, akiket a nekik
megfelelő szolgáltatásokkal rendszeres látogatókká
szeretnénk tenni. Nálunk az anyaggyűjtéstől a színes
nyomtatáson, sokszorosításon át a hőkötésig kényel­
mesen tető alá hozható egy komplett évfolyam- vagy
szakdolgozat. Kívánjuk, hogy minél többen készüljenek nálunk a diplomára, és a tanulmányok végezté­
vel állást kereső, majd szerencsés esetben pályakez­
dő fiatalokként térjenek be újra hozzánk!

D. A.

tizenötödik oldal

�Urbi et Orbi - XVI. Benedek pápa
húsvéti gondolatai
XVI. Benedek pápa szavai a ma emberéhez
szólnak egy olyan korban, amely már szinte
elvesztette a kapcsolatot Istennel. Olyan meg­
világításba helyezi a húsvéti eseményeket,
amely az anyagelvű világ számára már-már
felfoghatatlan. Az azonban, hogy a zuhogó
eső ellenére is tízezrek követték az eseménye­
ket, arra utal: Talán még van remény...
„Nagypéntek, amelyet az emberi szomorúság
és a vallásos csönd hat át, az elmélkedés és az
ima csöndjével zárul” - mondta beszédében
XVI. Benedek pápa. „A Szentatya szerint so­
sem volt még ekkora szükség arra, hogy te­
kintetünket Jézus Krisztus felé fordítsuk. A
kereszt a „halhatatlan élet forrása, az igazsá­
gosság és béke iskolája, a megbocsátás és az
irgalmasság egyetemes öröksége.” Általa min­
den ember Isten barátjává, a „Mennyei Atya
gyermekévé” vált. Az egyházfő hangsúlyozta:
Isten számára nem létezik faji vagy kulturális
különbözőség. Jézus Krisztus azért halt meg,
hogy az egész emberiséggel megismertesse Is­
tent, hogy felszabadítson a gyűlölet és a bos­
szúvágy terhe alól. XVI. Benedek feltette a
kérdést: „Mit tettünk azzal az ajándékkal,
amit Jézus nekünk adott?” Elfogadjuk-e a ki­
nyilatkoztatást? És ha igen, vajon eszerint
élünk-e? Mindannyian tudjuk, hogy sokan
nem ismerik Istent, sőt olyasfajta „szabadsá­
got” keresnek, mely egyenesen kizárja őt.
Megint mások pedig azt állítják: nincs szüksé­
gük rá. A pápa arra szólította fel a híveket,
hogy a keresztutat végigjárva nyissák meg
szívüket Jézus előtt, hiszen ő maga az igazság,
mely képessé tesz minket szeretni. Az Egy­
házfő Péter apostol szavait hozta fel példa­
ként: „Vétkeinket testén fölvitte a keresztfára,
hogy meghaljunk a bűnnek, és igaz életet él­
jünk. Ti az ő sajgó sebei által gyógyultatok
meg’’Ez Nagypéntek igazsága- fűzte tovább
a gondolatot XVI. Benedek: „A megváltó
Krisztus a kereszten visszaadta a méltóságun­
kat, mert Isten fogadott gyermekeivé tett
bennünket, akiket saját képére és hasonlatos­
ságára teremtett. Hódoljunk tehát a kereszt
előtt” - zárta beszédét a Szentatya.

úúM TUDOM M/T

beriség „nyílt sebeinek” nevezett, és ame­
lyekre gyógyír csupán a feltámadt Jézus és
azok lehetnek, akik mellette kötelezik el
magukat.
Végül a híveket testvéreinek nevezve felszó­
lított mindannyiunkat: „Engedjük, hogy a
húsvét fénye bevilágítson bennünket’.’ Rá­
mutatott: Áz ünnep pillanataiban nem fe­
ledkezhetünk meg néhány olyan vidékről,
mint Darfur, Szomália, a Közel-Kelet és Tibet, ahol ezekben a pillanatokban is háború
dúl. Végül, mielőtt áldást osztott volna a
„városnak és a világnak”, Mária közbenjárá­
sát kérte, hogy legyen a mi oltalmazónk, és
„vezessen bennünket a testvéri együttérzés
és a béke útján.”
_ _ ,

Húsvét vasárnapján az egyházfő Urbi et
Orbi áldása előtt mondott beszédében a 138.
zsoltár régebbi változatának sorait idézte:
„Resurrexi et adhuc tecum sum” (Föltámad­
tam és veled vagyok most és mindenkor)
„A húsvéti virrasztás ünnepén a sötétség
fénnyé változik, az éj átengedi a helyét a
nappalnak, amely nem ismer alkonyt’’- fo­
galmazott a pápa. A Megváltó áldozata által
Borbas Dorottya
mi is képessé váltunk arra, hogy bekapcso­
lódjunk abba párbeszédbe, amely
közte és az Atya között zajlik. Á
feltámadt Jézus kijelentése ránk is
vonatkozik, akik Isten fiai, vagy
ahogy fogalmaz, „Krisztus társ­
örökösei” vagyunk. A feltámadás
által mi is új életet kapunk, ha
egyesítjük Isten szavát a sajátunk­
kal és kijelentjük, hogy vele mara­
dunk, és követjük őt. így jutha­
tunk el a húsvéti misztérium mély­
Biblia és hatása a zeneirodalomra.
ségébe - fejtette ki az Egyházfő
Újjászületés a zenében?
beszédében. Krisztus feltámadása
Korabeli hangszerek és ételek.
lényege szerint a „halhatatlan sze­
Meglepetésvendégek.
retet eseménye”. „Az Atya szereReneszánsz ételkóstoló.
tetéé, aki odaadta fiát a világ üdvözítésére, a Fiú szeretetéé, aki
A rejtelmekbe bevezetnek a házigazdák:
mindannyiunkért ráhagyatkozik
az Atya akaratára, a Lélek szere­
Dr. Horváth Attila
egyetemi docens
tetéé, amely feltámasztja Jézust a
halálból és átalakítja testét.” A pá­
Szilasi Alex
pa ezért arra buzdított bennünket,
zongoraművész
hogy „térjünk meg mi is a szeretethez”, utasítsuk vissza gyűlöle­
Az estek időpontjai:
tet és annak minden formáját. Ez­
A bor megjelenése a Bibliában es
2008.
március
S.
szerda
18:30
után az egész emberiséghez szólt:
a: egyházi liturgiában. Nőnapi ajándékkoncert
Szilasi Alextöl. és meglepetés hólgvvenJ-v&lt; inknek.
arra kért bennünket, ne csukjuk be
Reneszánsz muzsik.* cs ételek. Kóstoló.
2008. április 2. szerda 18:30
a szemünket a szeretet előtt, hi­
A Biblia és hatása a zenére.
2008. április 23. szerda 18:30
Vendég- Dr. Fodor György rektor
szen egyedül Krisztus az, aki ké­
A szalon vendégelt hungaricumokkal lepjük meg.
pes gyógyítani, megvédelmezni a
Helyszín: PPKE JAK II. János Pál pápa terem (Díszterem)
gyengéket, szabadságot hirdetni a
1082 Budapest Szentkirályi u. 28. • A belépés díjtalan.
raboknak és vigaszt nyújtani. Ezt
Szervező: Boldizsár és Tsai. JTD
követően bírálta az emberi kap­
Információ: nyekyb@citromail.hu, www.pazmanyonline.hu.www.zeneszalon.hu
csolatokban oly gyakori egoiz­
must, igazságtalanságot, gyűlöle­
tet és erőszakot, amelyeket az em­

Biblia és a Reneszánsz éve

WJW

TULIZaK, ^06-7 LEVEZESSEM A
SWSSZT ETTŐL TAXIST LESZSA
TUSOL
oM &gt;
-róBB LESZ A Ml A Aj / VALC)

�</text>
                  </elementText>
                </elementTextContainer>
              </element>
            </elementContainer>
          </elementSet>
        </elementSetContainer>
      </file>
    </fileContainer>
    <collection collectionId="64">
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="1">
          <name>Dublin Core</name>
          <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
          <elementContainer>
            <element elementId="50">
              <name>Title</name>
              <description>A name given to the resource</description>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="4999">
                  <text>2008</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </collection>
    <itemType itemTypeId="1">
      <name>Text</name>
      <description>A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="1">
          <name>Text</name>
          <description>Any textual data included in the document</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="5022">
              <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </itemType>
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5001">
                <text>Ítélet</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="52">
            <name>Alternative Title</name>
            <description>An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5002">
                <text>Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="41">
            <name>Description</name>
            <description>An account of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5003">
                <text>XI. évfolyam 2. szám 2008. április 7.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="53">
            <name>Abstract</name>
            <description>A summary of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5004">
                <text>Tartalom&#13;
Ledőlt a határ!&#13;
Ad perpetuam memóriám&#13;
Utcai békeharc&#13;
Nyolc évtized szolgálat&#13;
A katolikus egyetem nem adottság, hanem feladat&#13;
Felezőparty&#13;
Ismeretlen tettes&#13;
Hajókirándulás március 15-én&#13;
Nevet kaptak a gyakorlótermek&#13;
A Pázmány Szalonról, Horváth Attilával&#13;
Emo után Tecktonik&#13;
Mentsük meg a Földet?&#13;
A követendő példa&#13;
Ügyvédi történetek (2. rész)&#13;
Eső után&#13;
Juno&#13;
Prah, Jugóból&#13;
Reneszánsz év, Mediciek... Magnifico!&#13;
A Mélyföld fenegyereke&#13;
Jog és dráma&#13;
A közelmúlt híres perei...&#13;
Haverok, buli... és a másnap reggel&#13;
Közlöny Centrum&#13;
Urbi et Orbi - XVI. Benedek pápa húsvéti gondolatai</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="49">
            <name>Subject</name>
            <description>The topic of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5005">
                <text>Tartalom&#13;
Ledőlt a határ!&#13;
Ad perpetuam memóriám&#13;
Utcai békeharc&#13;
Nyolc évtized szolgálat&#13;
A katolikus egyetem nem adottság, hanem feladat&#13;
Felezőparty&#13;
Ismeretlen tettes&#13;
Hajókirándulás március 15-én&#13;
Nevet kaptak a gyakorlótermek&#13;
A Pázmány Szalonról, Horváth Attilával&#13;
Emo után Tecktonik&#13;
Mentsük meg a Földet?&#13;
A követendő példa&#13;
Ügyvédi történetek (2. rész)&#13;
Eső után&#13;
Juno&#13;
Prah, Jugóból&#13;
Reneszánsz év, Mediciek... Magnifico!&#13;
A Mélyföld fenegyereke&#13;
Jog és dráma&#13;
A közelmúlt híres perei...&#13;
Haverok, buli... és a másnap reggel&#13;
Közlöny Centrum&#13;
Urbi et Orbi - XVI. Benedek pápa húsvéti gondolatai</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="39">
            <name>Creator</name>
            <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5006">
                <text>Felelős kiadó: Schanda Balázs dékán&#13;
A szerkesztőbizottság tagjai:&#13;
Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horváth László, Horvátth Sarolta, Koltay András (felelős szerkesztő), Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Radich Orsolya, Szendrődi Szabolcs (terjesztési igazgató), Takács Gergely, Tarr Adám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Zágon Orsolya, Ziegler László&#13;
Szerkesztőség:&#13;
PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba&#13;
E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu&#13;
Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet&#13;
Nyomdai kivitelezés:&#13;
Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="37">
            <name>Contributor</name>
            <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5007">
                <text>Schanda Balázs. Ablonczy Zsuzsanna, Aradszki Dea, Barát Zsófia, Bartolák Csaba, Borbás Dorottya, Horváth László, Horvátth Sarolta, Koltay András, Kun Gellért, Magyar Attila, Mihalics Vivien, Mikola Orsolya, Radich Orsolya, Szendrődi Szabolcs, Takács Gergely, Tarr Adám, Techet Péter, Teleki László, Teleki Levente, Zágon Orsolya, Ziegler László</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="40">
            <name>Date</name>
            <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5008">
                <text>2008. április 7.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="56">
            <name>Date Created</name>
            <description>Date of creation of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5009">
                <text>2008.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="79">
            <name>Medium</name>
            <description>The material or physical carrier of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5010">
                <text>papír (sz + ff)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="42">
            <name>Format</name>
            <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5011">
                <text>A4 (210x297) ; (2031kb+7106kb)</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5012">
                <text>folyóirat</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="48">
            <name>Source</name>
            <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5013">
                <text>PPKE_itelet_XI_2_20080407</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="46">
            <name>Relation</name>
            <description>A related resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5014">
                <text>T00085</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="81">
            <name>Spatial Coverage</name>
            <description>Spatial characteristics of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5015">
                <text>Magyarország ; Budapest</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="78">
            <name>Extent</name>
            <description>The size or duration of the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5016">
                <text>16 pp.</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5017">
                <text>magyar</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="45">
            <name>Publisher</name>
            <description>An entity responsible for making the resource available</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5018">
                <text>PPKE; Mitró Tamás</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="47">
            <name>Rights</name>
            <description>Information about rights held in and over the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5019">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="91">
            <name>Rights Holder</name>
            <description>A person or organization owning or managing rights over the resource.</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5020">
                <text>PPKE</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="43">
            <name>Identifier</name>
            <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="5021">
                <text>PPKE_itelet_XI_2_20080407</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
    <tagContainer>
      <tag tagId="295">
        <name>Ablonczy Zsuzsanna</name>
      </tag>
      <tag tagId="358">
        <name>Aradszki Dea</name>
      </tag>
      <tag tagId="359">
        <name>Barát Zsófia</name>
      </tag>
      <tag tagId="360">
        <name>Bartolák Csaba</name>
      </tag>
      <tag tagId="374">
        <name>Borbás Dorottya</name>
      </tag>
      <tag tagId="375">
        <name>Horváth László</name>
      </tag>
      <tag tagId="376">
        <name>Horvátth Sarolata</name>
      </tag>
      <tag tagId="191">
        <name>Koltay András</name>
      </tag>
      <tag tagId="363">
        <name>Kun Gellért</name>
      </tag>
      <tag tagId="364">
        <name>Magyar Attila</name>
      </tag>
      <tag tagId="365">
        <name>Mihalics Vivien</name>
      </tag>
      <tag tagId="366">
        <name>Mikola Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="367">
        <name>Radich Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="44">
        <name>Schanda Balázs</name>
      </tag>
      <tag tagId="297">
        <name>Szendródi Szabolcs</name>
      </tag>
      <tag tagId="370">
        <name>Takács Gergely</name>
      </tag>
      <tag tagId="371">
        <name>Tarr Ádám</name>
      </tag>
      <tag tagId="372">
        <name>Techet Péter</name>
      </tag>
      <tag tagId="289">
        <name>Teleki László</name>
      </tag>
      <tag tagId="290">
        <name>Teleki Levente</name>
      </tag>
      <tag tagId="377">
        <name>Zágon Orsolya</name>
      </tag>
      <tag tagId="373">
        <name>Ziegler László</name>
      </tag>
    </tagContainer>
  </item>
</itemContainer>
