29 10 284 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/d0453c41f8063530658badc437ce04ba.jpg 69e7c992d7fe99fe9fd8e297caee9944 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/98faccf59b08c1959963962c01e7342c.pdf 52400238c0d5cc5014f3da048e99a828 PDF Text Text J2.O1O1.O2.2. XIII. évfolyam, 4. szám e-mail: itelet@jak.ppke.hu honlap: www.jak.ppke.hu/itelet h A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának hivatalos lapja 0) ■^6 ^tétet r k í 4 9 i r i1 7 1 HŐK Egy új kezdet hajnalán Schanda Balázs Diákhitel Hitkérdések Sportjog Crossover Békés Imre 2010. október 22. �„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, -n Köszöntő « È míg az mi hitünk virágjában volt39’ (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Aradszki Dea (művészet), Bende Tamás (irodalom), Bárth Bertalan, Both Hunor, Horváth László (kulinária), Hrecska Renáta, Kis-Molnár Flóra, Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs, Mikola Orsolya (interjú), Palócz László (kari közélet), Sergő András (karrier), Stevanyik Adám (sport). Szabó Imre (közélet). Teleki László, Teleki Levente (egyház), Tóth Bálint András (kari közélet) Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: ViUkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. TARTALOM HŐK választás....................................................................... Másik történet - avagy beköszön a Karrier Iroda ......... Karrier Iroda Őszi Programok........................................... Kari TDK .............................. .............................................. Folyt, köv.: Pázmány Szalon! - interjú Horváth Attilával In memóriám........................................................................... Búcsú a Pázmánytól - Diplomaosztó beszéd............... .. Vitázzunk egy tea mellett! - Teaest Christián Lászlóval Kulturális Örökség Napja a Jogi Karon Egyetemünk múltja, jelene és jövője - interjú Schanda Balázzsal Egy régi intézmény gyermekbetegségei................. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: Nomen est omen Színpompás város - Vasarely Budapest utcáin ... Egy város más szemmel: Santiago de Chile ......... Diákhitel vs. Diákmunka Az ember útjai .................................................................. Új utakat kell keresni - Interjú Nemes Andrással .... Megvádolt Egyház - Botrányok és ami mögöttük van Kiss Molnár Flóra: Avalon ............................................. Bende Tamás: üzenet........................................................ Finy Petra: histeria grandiflora .................................... Cukormázas tiniálom - Ka tv Perry: Teenage dream .. Amikor a rocker is operát dúdol.................................... Nevem: Senki............................................................ ........ Rock, Jonas, Satöbbi - Rock Tábor 2 - a Záróbuli ... 2nel - Keleti siker nyugati zenében..................... I^lie (és) az istennő - Kylie Minogue: Aphrodité Miért fontos a sport?............................................... 'Megkezdődött a Pázmány Labdarúgó Liga őszi idénye! .3. oldal .3. oldal .3. oldal .3. oldal .3. oldal .3. oldal .4. oldal .4. oldal .5. oldal .5. oldal .7. oldal .8. oldal .8. oldal .9. oldal .9. oldal .10. oldal .10. oldal .11. oldal 12. oldal 12. oldal .13. oldal 14. oldal .14. oldal .14. oldal .15. oldal .15. oldal .15. oldal .16. oldal .16. oldal Toborzás! Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a szerkesztőség bármely tagjánál. Látogassatok el az ítélet honlapjára, ahol többek között megtalálhatjátok a lap korábbi számainak archívumát! www.jak.ppke.hu/itelet Csatlakozzatok hozzánk Facebook-on is! Új év, új kezdet. Különösen igaz ez Gólyatársainkra, akik csupán egy-másfél hónapja kezdték el átélni, megtapasztalni, milyen is egyetemi polgárként élni. Nektek csak egy nagy „elődünket' idézve üzenhetek: „Nem ígérhetek mást, csak vért és verítéket^.55 Mindazonáltal a vért és a verítéket könnyen feleditek majd, mert harmadéves hallgatóként bátran mondhatom: egyetemünk végtelen sok örömteli pillanattal lát majd el Benneteket. Kiváló tanárok és hallgatótársak kísérnek majd Mindnyájatokat az itt töltött három, öt, esetleg tíz, húsz év során. Ez az év azonban nem csak első éveseink életében hozott nagy változást. Egyetemünk is kívül-belül megújult. A felújítási munkálatokat mindannyian láthattuk-láthatjuk, ám a színfalak mögött bizony sok-sok személycsere is történt. Legfontosabb itt kiemelni, hogy Szilágyi Demeter, aki a Hallgatói Önkormányzat elnökeként 2008. óta sikeresen egyengette a hallgatók és tanárok közötti kapcsolatot, párbeszédet alakított ki az olykor ellenérdekű felek között, ebben az évben átadta a stafétabotot Palócz Lászlónak, harmadéves hallgatótársunknak. A kihívásokkal most egy sok tekintetben megújult, friss HŐK veheti fel a harcot. Talán nem itt lenne a helye, de nem mehetünk el szó nélkül a téma mellett. Elmúlt a nyár. Sajnos ez a rövidke két hónap, karunk két hallgatóját és egy kiváló professzorát vitte magával: Marosi László Bálint, Kónyi-Kiss Domonkos és Békés Imre professzor úr ha­ gyott itt bennünket. Békés Tanár úrról mindössze annyit mond­ hatok: megtiszteltetés, hogy tanulhattam Tőle. Emlékükre álljon itt ez a néhány sor: „Nagyon akartam élni még. Erezni szívetek melegét. Nem adta a sors nekem. Elvámolta az életem. Búcsú nélkül kellett elmennem. Őrizzetek szívetekben!’ Ebben a hónapban ünnepeljük az 1956-os forradalom évfordulóját is. 23-án mindannyian gondolkozzunk el egy kicsit hazánk elmúlt ötvennégy évén. Most úgy tűnik, hogy változások indulnak el nemzetünk életében - rajtunk a sor, hogy kézbe vegyük lehető­ ségeinket! Nem szeretném szomorkás hangulatban zárni a köszöntőmet, így felhívnám a figyelmeteket arra, amit bizonyára Ti is első pillan­ tásra észrevettetek: az ítélet megújult külsővel kezdi el ezt a szemesztert. Arra buzdítanék mindenkit, hogy mondja el véle­ ményét, szívesen fogadjuk az építő kritikákat - hiszen ez a lap a Tiétek, Nektek szól! Nagyon remélem, hogy elnyeri a tetszéseteket az ítélet új arculata. Ahhoz viszont, hogy belsőleg is megújulhassunk, vérfrissítésre van szükségünk! Várjuk mindazon vállalkozó kedvű hallgató jelent­ kezését a szerkesztőségünkbe, aki érez magában vágyat az írásra! Ne az asztalfióknak íijatok, hanem mindenkinek! Vers, novella, kritika és vélemények - bármit hozhattok, ami csak a tollhegyen kifér! Végezetül ezúton kívánok sikeres új tanévet minden Pázmányos hallgatónak és oktatónak egyaránt! - második oldal - Hrecska Renáta �BÚCSÚ Békés Imre professzortól, r HŐK választás"^ a diáktárstól, munkatárstól és baráttól... Zlinszky János professzor beszéde a temetésen, 2010. július 16. Aki elmegy, kissé mintha meghalna. Aki meghal, mintha csak épp elmenne. El, oda, a szomszédba, ahol kész a hely mindannyiunk számára, ahol a kis halálok, nagy elválások után a végleges, teljes, szeretetben beteljesülő nagy együttlét nyugalma, békéje, öröme következik. Ez a mi hitünk. Nem is úgy állunk hát itt, az időleges elválás végsőnek tűnő pillanatában, mint akiknek nincs reményük. Nem a kétségbeesés, nem a kényszerű belenyugvás, nem is a vég, a befejezés érzése tölt el bennünket. Talán azok is, kissé, emberek vagyunk, és gyarló hitünk távol van a tudás biztosságától. Mégis, a beteljesülés, a siker, a jól végzett munka tudata az, ami elsősorban eltölt bennünket, mikor e ravatal előtt állunk, búcsúzón fejet hajtunk. Búcsúzunk. Nem örökre, de bizonytalan időre. Búcsú­ zunk, és e búcsú több szálon is indokolt. Búcsúzom a diáktárstól. A diáktársak nevében is, akikkel együtt kop­ tattuk a budapesti piarista gimnázium padjait, együtt töltekeztünk pietate et litteris, majd érett férfiúságunk első lendületével együtt jártuk az alma mater studiorum, a ' ' ' királyi . ■ j egyetem széles képcsőit, Pázmány alapította készen arra, hogy a jog és f igazság fegyvereivel narcoljunk a haza, a nemzet, polgártársaink igazáért. Aztán a nagybetűs élet küzdőterén, immár a hivatásunk megkövetelte tudás fegyverzetében, egy ellenséges. igazságot torzító és jogot politikai eszközzé alacson^'tó társadalmi rendszer keretei között, együtt munkálkodtunk a jó megtartásán, a jobb alapozásán, a jövő épí­ tésén. Családban, baráti körben, a hivatás adta lehetőségekkel élve, és nem visszaélve, elvhűn, de nem haszon­ elvűn. Tanítva, amit tudtunk, hittünk, és remélve, hoj>sy minden ellenkező jellel szemben értelme van annak, ak. amit meggyőződéssel teszünk, ha vetünk, alapozunk. Hosszú volt az út és rögös. Nehéz a pálya és nem akadálymentes. Csapdákkal, hamis útjelzesekkel, mere­ dek kaptatókkal bővelkedő. Közben „az útfélen itt-ott egy kis virág nekünk nyitott: azt leszedve, megvolt szí­ vünk minden kedvel’ Közben, körültekintve, láthattuk. hogy ha kevesen vagyunk is, de nem vagyunk egyedül. Hogy baráti, egyetértő, együtt érző társak csapata mozog velünk, köröttünk. Ez erőt adott, biztatást, vigasztáást. Most búcsúzom a pályatárstól, akinek hiva­ tástudatán nem csak kollégák, de új nemzedékek sora erősödhetett, nőhetett fel a Jogállamért vívott harcban. És végül, mintegy a palya megkoszorúzásaként, búcsúzom a csapat nevében, amely ennek a jogállamnak új műhelyt, új szentélyt épített: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanárai, munkatársai, hallgatói nevében. Feltekintve arra a kollégára, aki az épület egyik saroktomyának eme­ lését, alakítását vállalta, élete immár nyugalmat érdemlő szakaszában, fiatalos hévvel és lendülettel. Jó tizenöt éve az osztrák követség szalonjában, barátunk és iskolatársunk követi megbízását ünnepelve, először került szóba közöttünk az új Kar, először ott vetettem fel, bízva, kérve, hogy a jogtudomány egyik klasszikus ágának gondját-baját vegye át és alakítsa legjobb belátása szerint. Ki láthatta, még akkor, mi fog kinőni „ebből a kisded makkból”. Ámde nyilvánvaló volt, hogy éppen a főtárgyak megalapozása, méltó kezekbe adása meghatározó lesz az intézmény híre-neve, felvirágzása szempontjából. Nekem, 'em, aki az összefutó szálakat iparkodtam kézbe fogni és tartani, nagy megnyugvást es bíztatást jelentett, mikor Imre barátom első szóra határozottan és fenntartás nélkül felvállalta az új Karon a büntetőjogi intézet szervezését és irányítását, a tárgy gondozását és oktatását. 'Tudtam, méltóbb kézbe nem adhatom, és hittem, hogy a vállalt feladatot lehető legjobban fogja megoldani. így is lett. Békés Imre professzor úr meghatározó egyénisége az alapítók körének. Mikor 2000 tavaszán az első diplomákat adta ki a sok nehézséget ;get diadallal y, az útn^ legyőzött és beteljesült intézmény, útnak bocsájtott fiatal doktorok első két csoportját lát mi ketten búcsúztattuk. Akkor kötötte ő az ifjúság lelkére, a bírói hiva­ tástudat gyönyörű példáját felidézve, hogy az igazságért mindent érdemes feláldozni, az igazságot semmiért nem adhatjuk el. Ha most megszólalna, elmondhatná az apostollal: a jó harcot megharcoltam, a futást elvégeztem, végezetül . -1 -- igazság • - 1koronáj: eltétetett nekem az nekem, hanem mindazoknak, akik ezt az utat járják, ezt az igazságot vallják, llják, nyomomat követik. Mindazoknak, akik ma nagy számmal állnak e ravatal körül, és tesznek, - remélem és bízom benne, - szívükben fogadást, hogy hívek lesznek mesterük tanításához, megőrzik és érvényesítik az igazságot, és ez áltaí megszerzik a nemzetnek, a rájuk bízott közösségnek, a szabadság alkotó örömét! Példaképe és é mestere voltál az ifjúságnak, Imre, légy pártfogója és közbenjáró közös művünkért a másik parton is. Ott, ahol immár végső békédet megtalálod, ahol reményünk szerint nemsokára találkozunk: öreg diákok, öreg tanárok, koi^eniális kollégák. E találkozó reményében búcsúzunk 'Tőled szeretettel és el nem múló nálával mindazért, amit tettél, mindazért, amit adtál. Köszönünk mindent, és őrizzük hagyatékodat! Folyt, köv.: Pázmány Szalon! Nem telhet el szemeszter Pázmány Szalonunk nélkül: három felejthetetlen és felülmúlhatatlan szerda este a k,ulturális szórakoztatás jegyében Horváth Attila Tanár Úrnak és Szilasi Alex zongoraművésznek köszönhetőén. S hogy mi lesz az idei program? Horváth Attila Tanár Urat kérdeztem. - Mikor és minek a jegyében zajlik majd az idei első Szalon? - Október 13-ára, a Pázmány-napra szervezzük Humor a zenében - zene a huinoroan címmel. Egy már korábban fellépő vendégünk. Kovács András Péter közreműködésevei tervezzük az idei első estet. Kicsit populárisabb, könnyedebb a téma.i. Felvezetés... - Hogyan került kapcsolatba a már m országszerte ismert stand up comedy-sset? - Kovács András Péter annak idején az ELTE-n jogot végzett, majd tanársegédünk volt, csak aztán elcsábította a showbusiness. Nai •lágyon jó zenei érzékkel rendelkezik, tavaly is remekül bde tudott illeszkedni a műsorba és hatalmas sikere volt. - A további estek is kicsit könnyedebb témákat dolgoznak fel? - Nem, hiszen egy alkalommal Széchenyi halálának százötvenedik, egy másik alkalommal pedig Erkel születésének kétszázadik évfordulójára emlékezünk. - Széchenyi? Széchenvi? És Es a zongora? zonoora? - Hát igen, nagyon sokan nem is tudják, hogy milyen sok mindennel foglalkozott a legnagrobb ' magyar: többek között hazánk zenei életévei is. Ő volt az, aki például rábeszélte Liszt Ferencet, hogy alapítsa meg a Zeneakadémiát, de támc^atta Erkelt is, figyelemmel kísérte az egész magyar zenei életet. Tudjuk, ho^ az első magyar kaszinót is o hozta létre, de azt nem igazán, hogy az ún. kaszinóbálokon nyitótáncként bevezette a palotást, mely el is teriedt. (A gólyabálokat is ezzel nyitják meg.) - A Zeneakadémia 1875-ös megalakításánál Erkd is közreműködött és első igazgatója volt, míg Liszt az első elnöke. - Az Erkel-évforduló november 7-én lesz: kétszáz éve látta meg a napvilágot a Himnusz megzenésítője, a Bánk bán című opera komponálja, de mar nagy erővel készülünk a következő esztendőre, amikor meg Liszt Ferenc születésének ünnepelhetjük kétszázadik évfordulóját. - Éhben az évben a híres lengyel zeneszerző, Chopin volt középpontban, ‘:özéppontban, szintén születésének kétszázadik. évfordulója alkalmából. - A 2011-es esztendőben pedig Lisztre kell felhívni a figyelmet: s erről nekünk kell gondoskodnunk. Egyelőre sajnos, nagyon kevés programot látok: a régi kormánynak már nem, az újnak pedig még nem volt ideje erre koncentrálni. Pedig nagyon érdekes, hogy a Chopin-évforduló miatt a lengyelek voltak az EU soros Chopin-évíordulo elnökei, s ezért küzdöttek, 1 hogy az évfordulóra ily módon is rá tudjanak erősíteni. Nekünk meg teljesen véletlenül az ölünkbe hullott ez a lehetőség, amivel élnünk is keU(ene). Nagyon sokan például nem tudják. hogy Liszt magyar volt és mindig is magyarnak vallotta magát. Van e^ törekvésünk is ezzel kapcsolatban: szeretnénk, ho^ ennek apropójából kicsit nagyobb volumenű legyen a Szalon és az országos ünnepségekbe is bekapcsolódnánk. De addig is, jó szórakozást a következő Szalonokhoz! Ne felejtsétek: szerda, 18.30, ü. János Pál pápa terem. Mikola Orsolya - harmadik oldal - Kr augusztus 27-i HŐK Küldöttgyűlt___ lés a_ leköszönő Szilágyi Demeter utódjául, szeptember 1-i hatállyal Palocz Lászlót, lapunk szerkesztőségének munkatársát választotta elnöknek. A szeptember 20-i HŐK Küldöttgyűlésen a tagok az alábbi tisztségviselőket választottak meg: Általános alelnök: Nagy Adrienn Rendezvényszervező Bizottsfc Elnök: Huszár.Péter PR- és Marketing Bizottság Elnök: Besenyei Ádám Diákjóléti- és Tanulmányi Ügyek Bizottsága Ébiök: Tóth Bálint Gazdasági Bizottság Elnök: Hetzl Norbert Felügyelő Bizottság Elnök: Sokolowski Márk Érdekképviseleti referens: Szabó Imre Kulturális referens: Bujdos Iván Sport referens: Stevanyik Ádám Irodavezető: Csáki Réka Másik történet - avagy beköszön a Karrier Iroda Karrier Iroda negyedszer. Kezdhetném így azaz nem túl eredeti módon^ idén már negyedik beköszönésünket, aminek lényege persze idén is ugyanaz (figyelem, ez a cikk semmi újat nem fog tartalmazni), mint mindig, vagyis hogy van új látni-, hallani-, tanulniyaló a hárrnas előadón és a közig-tanszéken túl. Szeretnénk idén is - az eddigi évekhez hasonlóan képzésekkel, egy-, kétnapos vagy akár egész féléven át tartó qkosításokkal kedveskedni. Minden olyannal, amit aJogi oktatás szükségszerűen nem bír el, nem is lévén feladata; mégis fontos, mondjuk úgy, nélkülöz­ hetetlen a sikeres elhelyezkedéshez, hovatovább erve"—' nyesüléshez. Ha ezzel — ------ megvagyunk, „kereshetünk is e^ jó kis helyet mé^mT - anogy^az Illés örökzöld dalában rneg...... ^vaKorlat. és á^llásajánlatainkkal keressük "a legmegfelelőbb diákot diákc a legmegfelelőbb munkára. Nem feledkezünk el a nemzetközi igazgatás szakon tanuló diákjainkról sem.i. Az ő „ esetükben _____ _ _különösen _____ törekszünk az fények és a lehetőségek összehangolá­ sára. Mire és hogyan gondoljon a világ arra, amit e falak között csak úgy hívunk: nemzetközi igazgatás. A munka után pedig a szórakozás: az idén alaki:uló Pázmány Alumni Mozgalom hamarosan alumni kon­ ferenciával, és Pázmányos iwiw-veUérkezik. Ez azon­ ban egy másik történet, egy másik ítélet számba. Sergő András Karrier Iroda - Őszi programok .. Október 6. - December 7. Őszi 6-osfogat - karrierdélutánok kéthetente Október 15-16. ! ÁUásinteijú tréning November 6-7. ! Olvasásfejlesztő tréning November 18. / Pázmány Alumni Konferencia wwwjak.ppke.hu/karrier Kari TDK eredményei 2010. október 4. L helyezett: Sebeidet András Jopponens^ Varga Ádám), Círn: Szabad felhasználás a büntetőjogban tekintettel a fájlcserére. Konzulens: Dr. Belovics Ervin, 69 pont í. helyezett: Enesey Eszter (opponens: Baku György), Cím: A védelemhez való jog biztosítása a Nürnbergi? perben. Konzulens: Dr. Belovics Ervin, 68pont 11. helyezett: Tőzsér Tamás (opponens: Kovács Zoltán), Cím: „Parlamentalizálódás” az Európai Unióban vàltozaràk változások és lehetőségek a Lisszaboni szerződés tükrében. Konzulens: Dr. szilágyi Pál Béla, 67 pont II. helyezett: Lévai Gábor (opponens: Kurunczi Gábor), Cím: A tőle elvárhatóság problematikája a büntetőjog­ ban, avagy a szubjektum előre látásának és gondossá­ ganak 1 gának hatarai, Konzulens: Dr. Belovics Ervin, 65 pont ni. heh helyezett: Dömötörfy Borbála (opponens: Decsi TaTa más), Cím: Versenyjog es választottbiráskodás,i, KonzuKom„ lensek: Dr. Raffai Katalin és Dr. Szilágyi Pál Béla, 63 pont ill. III. helyezett: Kurunczi Gábor - Rátn Olivér (opponens: Varga Adám), Cím: Az ingatlanadóról. Konzulens: Dr. HaBsz Zsolt, 62 pont Kiváló opponensek: Varga Adám (Komáromi Dóra dolgozata, A köz­ szereplők hírnév- és becsületvédelme. Konzulensek: Dr. Belovics Ervin és Dr. Koltay András, 61 pont) Baku Gyö^ (Kevevári István dolgozata, Vita és meg­ ismerés - Retorika és dialektika adílasszikus és posztmodem korban, Konzulens: Dr. Frivaldszky János, 50 PPPt) Csányi Nikolett (Mészáros Ádám dolgozata, A jogos védelem és a végszükség összehasonlítása. Konzulens: Dr. Újvári Ákos, pont) �■ ^arí^^yélet Vitázzunk egy tea mellett! - teaest Christián Lászlóval Szolgálunk vagy Védünk? Az idei félév első teaestjén Dr. Christián Lászlót, a Közigazgatási Jogi Tanszék oktatóját láttuk vendégül. Mondhatnánk, hogy már-már hagyománnyá vált rendezvényünk, azonban ez az est kicsit más volt, mint az eddigiek. Más volt, mivel most nem a Pázmányosokat feltétlenül érintő, a jogászi és igazgatási szakma szempontjából fontos kérdést boncolgattunk, hanem visszatérve a tavaly őszi szemeszterhez, egy különösen meghatározó és érdekes területet vettünk górcső alá, jelesül a rendészetet, illetve annak jövőjét. Meghatározó ez a terület, mivel életünk minden­ napjait befolyásolja, hogy milyen változások mennek végbe a rendvédelmi szerveknél. Érdekes is egyben, hiszen ha rendvédelemről, illetve rendészetről beszélünk, akkor olyan „közkedvelt.55’ témákat is érintenünk kell, mint például a; nemzetbiztonság, a terrorelhárítás vagy a politikai közbeszédben mára napi szinten emlegetett közbiztonság. 55'.Szolgálunk v^gy védünk, avagy merre tart a rendészet?” - a feltett kérdésre szinte lehetetlen röviden válaszolni. Christián László felvezetőjében több szempontból közelítette meg a témát. Történt-e valódi rendszerváltás a rendvédelmi szerveknél, vagy a mai napig az átpolitizáltság a jellemző? Centralizált, vagy decentralizált szer­ vezeti modell a jobb? Változtatni kell-e a szolgálati nyugdíj rendszerén? Az új kormány tett-e érdemi lépéseket a közbiztonság javításáért? Természe­ tesen Tanár Úr sem vállalkozott megkérdőjelez­ hetetlen válaszokat adni, inkább egy gondolat­ ébresztő, vitaindító jelleggel kezdte az előadását mint később bebizonyosodott, ezt bölcsen tette. Az est szervezése előtt, a téma ismeretében kicsit féltünk attól, hogy bekövetkezik az a bizonyos kínos csend a hallgatóság részéről, erre azonban rácáfoltak a teaest részvevői. Számos kérdésben vita bontakozott ki, illetve rengeteg kérdés merült felt, amit egy rövid beszámolóban talán lehetetlen is összegezni. Pro és kontra érvek hangzottak el az átszervezések irá­ nyának helyességéről, a rendvédelmi szervek szét­ tagoltságának szükségességéről, a Belügyminisz­ térium „hatalomcentralizációjáról”, vagy például az önkormányzati rendőrség létrehozásáról. .Mindenképpen előremutató lenne, ha a mostani szervezeti széttagoltság a rendészeti szerveknél csökkenne, mivel vannak olyan feladatok és hatás­ körök melyek elvégzésének hatékonyságát egy szervezeti integráció növelni tudná!’ - vitathatatlan az állítás. Megkockáztatom, nincs olyan szakmá­ ban dolgozó, vagy a területre rálátással bíró szak­ értő, aki ezzel ne értene egyet. Talán „csak’ az éppen aktuális kormányzat (ok), hiszen ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk évről évre. Felsorolni sem lehet hány rendészeti szerv van Magyarországon, hányfelé ágazik a terület. Sokszór felmerül a 55.civilesítés ” szó is, erre azonban ’ átfogó javaslatcsomagot még nem láthattunk. Mára - különösen a gazdasági válság és a lét­ számhiány tükrében - vitathatatlannak tűnik az is. hogy felül kell vizsgálni a szolgálati nyugdíjazás ma működő gyakorlatát, ugyanakkor ezt a kérdést rendkívül óvatosan kell kezelni. Valóban aggályos. hogy a kiskapuknak köszönhetően egyesek idejekorán hagyják el a pályát és mennek (sokszor a fizetésüknél magasabb értékű) nyugdíjba, azonban azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az átlag leterheltsége például egy börtönőmek nem hasonlítható össze (senkit meg nem bántva) egy kevésbé veszélyes és „idegőrlő” szakmában dolgo­ zóéval. Azon viszont feltétlenül változtatni kéne (és ez talán a szolgálati nyugdíjba vonulás mérté­ két is csökkentené), hogy - idézve az érintettek képviselőit: „a 20-25-30 év szolgálati idő nincs megbecsülve a testületnél". És ha már említve lett a létszámhiány: elkerül­ hetetlenül növelni kell a rendvédelmi dolgozók számát (különösen a rendőrségnél), hogy a fela­ datokat maradéktalanul elláthassák. Kérdés azonban, hogy honnan „kerül elő’ a sokat emlegetett 3000 új rendőr, illetve mitől lesz „vonzó” a rend­ védelmi pálya. Versenyképes fizetés? A szakma megbecsülésének visszaszerzése? Mindkettő? Talán valami más? Az ma tisztán látszik - mint a cím is sugallja -, hogy a kérdések idejét éljük. Az este folyamán nem is vállalkoztunk feltétlen arra^ hogy itt és most kimondjuk, vagy a Tanár Úrral kimon­ dassuk, mit és hogyan kéne, kellene tenni. Összegzésként azonban azt elmondhatjuk, hogy az est elérte a célját. A megtelt Spari mellett bebizonyítottuk, hogy érdemes szakmai vitákat és beszélgetéseket szervezni a hallgatóknak, hiszen a jogászok nem csak a bulizásban jeleskednek! Szabó Imre BÚCSÚ a Pázmánytól Rónyai Nóra Diplomaosztó Beszéde - 2010. június 11. Tiszteit Kari Tanács, Kedves Végzős Hallgatók, Szüléink, és velünk ünneplő meghívottak! Az elmúlt napokban folyamatosan azon gondol­ kodtam, mit is mondhatnék ma Önöknek, és Nektek, kedves Hallgatótársaim. Egyik nap már a metrón is ezen merengtem, és kértem a Jóistent, hogy küldjön valami gondolatot, jelet, amin elindulhatok. Ekkor észrevettem, hogy már egy ideje folyamatosan egy plakátot bámulok, amin a következő szlogen áll: „A megtett út tesz külön­ legessé!’ Elmosolyodtam. A máskor akár klisének is elkönyvelhető mondat most teljesen más értelmet nyert. A megtett út tesz bennünket egyedivé, mássá, nem maga a cél. Itt ma mindannyian azt ünne­ peljük, hogy megtettük ezt az utat; ki-ki a maga szemüvegén keresztül: akár első diplomásként, akár levelezős diákként munka és család mellett végighaladva, akár szülőként, támasz gyanánt végigélve, barátként vigasztalva, velünk örülve, akár oktatóként a mindennapi feladatot ellátva, de ezzel egy újabb generációt kinevelve. Életünk jelentős, minimum öt évét töltöttük el e falak között. Sokat fejlődtünk tudásban, érte­ lemben, de a legtöbbet mégis lélekben, emberileg változtunk, tágítva napról napra személyes hatá­ rainkat. Tanultunk: szorgalmat, jó adag leleményességet, (amit a magyar bürokrácia útvesztőiben a jövőben is prímán fogunk tudni alkalmazni) bátorságot, toleranciát (gondolok itt a NEPTUN rendszeres jelentkezésre), elfogadást (másokét és önmagunkét). De legfőképp HITET tanultunk, önmagunkba vetett hitet! Hogy képesek vagyunk bármire! Amikor egy ilyen vagy olyan okból kilátástalannak tűnő vizsgán az utolsó pillanatban is képesek voltunk megrázni magunkat, hogy igenis, meg­ csináljuk, csak rajtunk múlik. És amint ezt elhit­ tük, a segítség jött. (Ilyen vagy olyan formában: vagy valaki lesúgta, vagy a semmiből eszünkbe jutott.) A mai nap tudatosodik bennünk, hogy mekkora utat tettünk meg: ha visszanézünk, már nem látjuk az elejét, előrenézve még nem tudjuk, merre visz. Nem is kell még tudnunk, maga az út a cél. A jogászeskü az úton egy kicsi, de annál jelentőségteljesebb állomás. Nem minden nap tesz esküt az ember. Hogy mi változik meg ennek hatására? Függetlenül attól, hogy jogászként fogunk-e a jövőben elhelyezkedni, vagy sem, a továbbiakban már nemcsak önmagunkért és a családunkért kell felelősséget vállalni: ezzel az es­ küvel nemcsak egy titulust szereztünk, hanem egy szolgálatot is vállaltunk. Igyekeznünk kell a jövőben a legjobb tudásunk szerint segíteni azok­ nak, akik jogi ügyben, jogi kérdésekkel fordulnak hozzánk. A mai nap nemcsak nekünk egy nagy állomás, hanem szüléinknek, családunknak is, akik végig­ élték velünk ezt a minimum öt évet. A mai nap nemcsak azért öröm, hogy mi doktorok lettünk, hanem végre ők is visszakapják a karácsonyt, és megszabadulnak a vizsgaidőszakoktól is. Gondo­ - negyedik oldal - lom, mindenkiben élénken él az állapot, amikor már a „hogy vagy?” is kötözködésnek számított. Emellett az olyan biztató mondatok: hogy „Annyit tanultál, biztos menni fog!”, „Ne izgulj!”, „Ne maradj fenn sokáig, mert fáradt leszel másnap!I”’ a világból kergették ki az emberi mivoltára már alig emlékeztető joghallgatót, arról nem is beszélve, hogy sokszor hónapokig nem lehetett velünk normálisan kommunikálni. Köszönet Nekik, hogy nem szűnő szeretettel bízattak és támogattak bennünket! Köszönettel tartozunk professzorainknak, akik a szakmai színvonal mellett egy értékrendet, szelle­ miséget adtak át nekünk! És hadd mondjak külön köszönetét azoknak a fiatal oktatóknak, akik közül legtöbben már e falak közül kerültek ki. Nyitottságukkal, lendü­ letükkel, tenni akarásukkal igazi lüktető erei ennek az egyetemnek, és tudom, hogy sokan közülünk az ő bátorító szavuknak és támogatá­ suknak köszönhetik, hogy sikert értek el egy TDK-n, perbeszédversenyen, vagy döntöttek úgy, hogy meglépnek egy hatalmas lépést: jelentkeznek Erasmusra vagy más diákcsere programra, és kipróbálják önmagukat külföldön, öregbítve ezzel a Pázmány hírnevét is! Útravalóul Pázmány Péter szavaival búcsúznék: „Nemes szép élethez nem kellenek nagy csele­ kedetek, csupán tiszta szív és sok-sok szeretet!.55’ Rónyai Nóra �Kulturális Örökség Napja a Jogi Karon 2010. szeptember 18-19-én újra megrendezték a Nemzeti Kulturális Örökség Napjait (KÖN), melynek keretében egyetemünk Szentkirályi utcai épülete is kitárta kapuit az érdeklődők előtt. 1984-ben Franciaországban Történelmi Műem­ lékek Nyílt Napja címmel indult útjára az a rendezvénysorozat, melynek keretében a zárva tartó középületek egy hétvégén megnyitották kapuikat, és ingyen, szakszerű vezetéssel fo­ gadták a látogatókat. A kezdeményezés sikerén felbuzdulva egyre több ország rendezett ilyen nyílt napokat, 1999 óta pedig az EU is saját programjának tekinti, és ajánlásokkal, központi koordinációval segíti az ingyenes épületláto­ gatások megszervezését. Hazánkban a Kultu­ rális Orökségvédelmi Hivatal szervezi a KÖN programját, melynek évente más-más központi témája van, idén „Felemelő század” címmel a reformkor állt az események középpontjában. A Vili, kerületben a Civilek a Palotanegyedért Egyesületet szervezte a programok nagy részét, ötletes térképet is készítettek, ezzel is segítve a helyszínek közötti tájékozódást. Fontos, nép­ szerű állomás volt egyetemünk Szentkirályi utcai épülete is, mely 18-án, szombaton tárta ki kapuit az érdeklődők előtt. A korábbi évekhez hasonlóan idén is nagy érdeklődés mutatkozott a JAK épülete iránt, a kezdeti rossz idő ellenére összesen közel 200-an látogattak el hozzánk. A látogatás három csoportban, 9,11 és 13 órakor SÉ SS ai SS 1» j5S 1 •X í •«Hl a 28-as szám elől indult Kalocsai Ilona, könyvtárvezető lelkes irányításával. A Szent István Társulat neogótikus stílusú, 1898-ban Hofhauser Antal tervei szerint felépült egykori központi épületéről és a környékről szóló rövid helytörténeti bevezető után a főlépcső fordu­ lójában lévő Pázmány Péter bíborost, eszter­ gomi érseket ábrázoló domborműnél az idén 375 éves egyetem rövid történetével ismerked­ hettek meg a látogatók. Innen fölfelé haladva megtekintették a 11. János Pál pápáról elne­ vezett dísztermet, majd a 30-as épületben, a Könyvtár előteréből nyíló, várostörténeti kurió­ zumnak számító Királyok termét, mely a nagyközönség számára minden évben csak egyszer, a KÖN alkalmával látogatható. (Ezen kívül évente egyszer a gólyáknak, illetve alka­ lomszerűen az egyetem vendégeinek nyitják csak ki.) A terem az egykori épület lépcső­ házának felső szintje volt, amit egy 1963-as átépítéskor megszüntettek és önálló teremként létrehozták a Királyok termét. A helyiség teljes falfelületét Gaál Lajos 1873-ban festett, a fal­ festészetben ritka olajtechnikával készült 64 festménye díszíti. Ezek a magyar történelem jeles alakjait ábrázolják, királyokat, erdélyi fejedelmeket, a 13 aradi vértanút, illetve egyet­ len külföldiként Abdul Med Zsid török szul­ tánt, aki Kossuth Lajosnak és társainak adott menedékjogot a szabadságharc leverése után. Fontos esemény volt ez a nyílt nap egyetemünk életében, hisz ilyenkor mutathatjuk meg a külvilágnak, hogy az oktatási és tudományos tevékenység mellett jelentős építészeti, művé­ szettörténeti értékekkel is büszkélkedhetünk. l l^jai Balázs Egyetemünk múltja, jelene 0 jövője Beszélgetés Schanda Balázs Dékán Úrral Ünnepelünk: az Eötvös Lóránd Tudomány­ egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ,őse”, a Pázmány Péter által 1635-ben, Nagyszombatban alapított egyetem 375 éves. Ennek apropójából beszélgettem Schanda Balázs Dékán Úrral Egyetemünk múltjáról, jelenéről és jövőjéről. - Az egyetem, amit Pázmány Péter esztergomi érsek Nagyszombatban alapított két fakultással rendelkezett: egy teológiaival és egy filozó­ fiaival. Ez a két kar a mai napig létezik: 1950ben a hittudományi kart leválasztották, de ez a jogfolytonosságát nem érinti. Tehát lényegében a két intézményen belül két kar mondhatja magáról, hogy tényleg 375 éves: ez az ELTE bölcsészettudományi és a PPKE hittudományi kara. A későbbi karok annak rendje és módja szerint sokasodtak, majd Mária Terézia alatt átköltözött az egyetem Pestre illetve Budára, azután a XK. század folyamán szekularizálódott, és az mondható inkább rá, hogy egy állami egyetem, amelynek volt egy hittudo­ mányi kara. így sem az ELTE, sem a mi jogi karunkat nem Pázmány Péter alapította. Magát az egyetemet alapította ő, és ennek az egye­ temnek egyformán vagyunk örökösei mi és az ELTE is. Ebbe a családba tartozik tulajdon­ képpen a SOTE is, aminek a jogelődje az egyik kara volt a Pázmány Péter, korábban a Királyi Magyar Tudományegyetemnek. Nem kell a történelmünket átírnunk: a jogi kar tizenha­ todik évébe lépett, ezt nem kell több száz évnek mondanunk, de az örökségére büszkének, szelleméhez pedig hűségesnek kell lennünk. - Maga az egyetem, az universitas, egységét jelenti egyrészt a tanároknak és tanulóknak, másrészt a különféle tudomány területeknek. Külföldi ismeréíseimnek sokszor nehéz elma­ gyarázni, hogy Magyarországon hogyan is van ez a rendszer, s hogy lehet például csak Budapesten három jogi kar. - Egységes egyetemi modellről nem lehet beszélni. A német nyelvű közép-európai egye­ temekre igaz az, hogy egy város, egy egyetem, de már Bécsben azt látjuk, hogy jogászképzés nemcsak a bécsi tudományegyetemen, hanem a közgazdasági egyetemen is elérhető. És persze az is elmondható, hogy csak a bécsi tudo­ mányegyetem jogi karának 11000 hallgatója van, azaz több mint a három pesti jogi karnak összesen. Az egyetemünk egyik a sajátossága, hogy nálunk valamennyi tudományterület - a csúcstechnológiák és a hittudomány is - meg­ jelenik. Abból az irányból is fel lehet tenni a kérdést, hogy a klasszikus egyetem, amely a keresztény világ a szülötte,' teológia nélkül az-e még aminek indult? Sok európai országban - például Németországban, Ausztriában - megmaradtak a hittudományi karok az állami egyetemeken. Magyarországon ez azonban másként alakult: ezt persze nem akaijuk megváltoztatni. De az eredeti egyetemi eszményhez közelebb lehe­ tünk azzal, hogy nálunk ez a dimenzió is megjelenik a palettán. - ötödik oldal - Persze még valamit hozzá lehet tenni: a külön­ böző egyetemek versengése és egészséges együttműködése mindenkinek jól jöhet. Hogy itt, egymás közelében sokféle egyetem van, nem jelenti azt, hogy egy egyetemista, egy kutató, vagy egy oktató szempontjából nagyon merev falak lennének. Könyvtárainkat, rendezvénye­ inket meg kell nyitnunk egymás előtt. Biztos az, hogy például az Andrássy Egyetem német nyel­ vű könyvtára, tőlünk egy utcasaroknyira buda­ pesti viszonylatban utolérhetetlen. Az átjárható­ ságra kell törekednünk, nem szabad egy intézményi falai közé bezárkózni. - Ezt a fajta együttműködést az is tükrözte, hogy az ELTE, a Pázmány és a SOTE közösen ünnepelte a 375. évfordulót. De azért a riva­ lizálás vitathatatlan, természetes is. Diákként talán hangsúlyosabb helyet foglal el a Ki is a Jobb? - kérdése, de oktatóként. Egyetemünk Dékánjaként milyennek ítéli a kapcsolatot? - Az ELTE és a Pázmány viszonya jó, de természetesen ez egy versenyhelyzet, az ELTE pedig korrekt vetélytárs, nincs a két intézmény között semmiféle feszültség. Nyilvánvalóan vannak csipkelődések, de ez természetes vele­ járója az egymás mellett élésnek. - Milyen a Pázmány karai közötti együttmű­ ködés? Tavaly a gólyabál már közösen zajlott, de mi például nem láthatunk bele a többi kar kurzuskínálatába, áthallgatásra még nem igen van lehetó'ség. - Vannak azért közös kurzusok - persze a földrajzi értelemben vett széttagoltság nehéz­ �i^űvt-^öyélel ■ i % í»^ V* '^’K ^’>-*Kk’r^ ^*iM«w ségeket jelent - s van olyan is, mint például a bioetíka, amely videokonferencia-rendszeren keresztül valósul meg. A közös gólyabál a közös tudat erősítésének az első lépése, hiszen egy egyetem a Pázmány. Nyilván a karok autonó­ miája esetünkben nagyon széles: különböző időpontokban jöttek létre, távol is esnek egymástól, különösen Piliscsaba (Bölcsészettu­ dományi Kar) és Esztergom (Vitéz János Kar) nincs a szomszédban. Ez is egy kihívás: a jövőben hogyan tudjuk erősíteni az egységet. Bízom benne, hogy sikerülni fog. - Egyetemünk katolikus, amely II. János Pál pápa 1990-ben megjelent apostoli rendelkezése szerint egy olyan, az egyházi hatóság által alapított, elismert, de az adott országban is egyetemként elfogadott, nagyobbrészt világi tudományokkal foglalkozó intézmény, amely intézményes elkötelezettséget vállal arra, hogy teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenységét a katolikus hit szellemében végzi. Mégis, nem­ csak katolikusok tanulnak nálunk, ha lehet azt mondani, toleránsak vagyunk. - En azt hiszem, hogy elköteleződni csak szabadságban lehet. Az egyetemnek szabad légkört kell biztosítani, amit csak akkor lehet, ha tudjuk azt, kik vagyunk. Ez nem relati­ vizmus. Pont annak az ellentettjét próbáljuk meg megvalósítani. A dolgokról általában világosan eldönthető, hogy mire valók: a valóság nem az én döntésemtől függ, hanem adott. Mondjuk a szék az egy valóság, az a valósága, hogy le lehet rá ülni. Ha valaki azt gondolja, hogy papírrepülő és kidobja az ablakon, akkor a dolog valóságával szemben, valahol az igaz­ sággal szemben cselekszik. Lehet, hogy rossz a példa, de az is lehet, hogy a hallgatók értik... itt könnyű belátni a tévedést, de hasonló tévedések uralják az emberi élettel kapcsolatos alapvető helyzeteket. Mivel relativista környezetben élünk, nagyon fontos, hogy lecövekeljünk né­ hány fix pontot, és ezt itt nagyobb szabad­ ságban tehetjük, mint egy olyan intézmény, ahol bizonyos dolgokat nem lehet kimondani, mert azt mondják rá, hogy tabu vagy politikailag inkorrekt. - Nem lehet ezzel visszaélni? - Franciaországban, amikor az állami iskolák­ ban elkezdték betiltani a fejkendők viselését, akkor az elkötelezett muszlim családok mene­ külési iránya a katolikus iskolák felé vitt, ahol tiszteletben tartották az öltözködési szoká­ saikat. Ha tudjuk azt, hogy kik vagyunk, és nem vagyunk bizonytalanok az identitásunk­ ban, akkor nem keU megijednünk attól, ha valami mással találkozunk. Nyílván azt kérjük, sőt, elvárjuk mindenkitől, aki az intézmé­ nyünkbe jön, hogy annak identitását tartsa tiszteletben. Nem kell vele azonosulnia, de tiszteletben kell tartania. - A pályaválasztás előtt mindenki igyekszik informálódni, hogy a „hova tovább?” kérdése még könnyebben megválaszolható legyen. A Pázmány milyen csatornákon keresztül lép a piacra? - Jelen vagyunk minden lehetséges fórumon, az Educatio kiállítástól a bannerekig. Külön törekszünk arra, hogy megszólítsuk az egyházi középiskolásokat, és jelen legyünk az egyház életében, így a katolikus sajtóban. Azt hiszem, hogy aki a jogászképzés iránt érdeklődik, az ma már mindenképpen számol a Pázmánnyal. ■» ^OjÄ - S persze ott vannak az „ismerősök ”... - Ez a legfontosabb: a suttogó propaganda. hogy hallgatóink, volt hallgatóink mit monda­ nak rólunk, hogy veszi fel őket a munkaerő­ piac. így hiába fényezi az ember magát: ha a portéka nem vonzó, akkor gyárthat magáról szép, színes prospektusokat és lehet csillogó­ villogó a honlapja, de az emberek elmondják róla, hogy milyen. A hallgatókat nem lehet be­ csapni. Akkor fognak jót mondani, ha a tapasztalataik jók. - Referenciául szolgálnak azok is, akiknek a nevét a közéletben olvashatjuk, s kiderül róluk, hogy pázmányosok, vagy azok voltak... - Természetesen. Büszkék is vagyunk, de nemcsak azokat kell szem előtt tartani, akik valamilyen fényes karriert futnak be, vagy az előtt állnak, hanem minden hallgatónkat, akik valamilyen egyéb területen töltenek be tisztsé­ geket. Minden hallgató egyformán fontos. - A 2010-es tanévben Egyetemünk nappali tagozatos jogász képzését 1480 jelentkezőből 393-an jelölték meg első helyem. A korábbi évek statisztikáit visszanézve egyértelműen megálla­ pítható, hogy ez a szám évről-évre nő. Ma már ilyen sokan vannak, akik tudatosan a keresztény értékrend miatt választják az egyetemet? - Elkötelezettséget, szellemiséget nagyon ne­ héz statisztikai eszközökkel mérni. Azt lehet mondani, hogy az elmúlt években a PPKE JAK a jogászképzés vonatkozásában gyakorlatilag az egyetlen volt, amely növelni tudta szeletét az egyre kisebb tortából, ami az államilag támo­ gatott képzési helyek elosztását illeti. - Minek köszönhető ez? - Egyrészt mert egyre többen jelölik meg a mi Egyetemünket az első helyen és azért is, mert a nagy átlagnál talán egy picit jobbak a jelent­ kezőink - remélem nem csak a pontszámok tekintetében. Az elmúlt évek alapján azt látjuk, hogy nagyon kemény versenyhelyzetben voltak egymással a jogászképzésben a karok és ebben a versenyben megálltuk a helyünket. Hogy elkö­ telezettségünkkel azonosulnak-e, vagy más, egyéb okból jelölnek meg minket első helyen ahány hallgató, annyi féle válasz. De bízunk benne, hogy a képzés színvonala, az intézmény szellemisége, emberközpontúsága, a hallgatói közösség együtt jelenteknek vonzerőt. - Mezey Barna, az ELTE augusztusban hiva­ talba lépett rektora, az Állam- és Jogtudományi Kar korábbi dékánja nemrég arról beszélt, hogy régi felvételi rendszerrel, módszerrel mennyivel jobban lehetett szelektálni és talán érdemes lenne azt a szisztémát visszaállítani. - A felvételinek vannak és voltak nagy előnyei és komoly hátrányai is. Sok szempontból .kényelmes” dolog, hogy a hallgatókat „kap­ juk, és nem nekünk kell felvételiztetnünk őket. Háromezer jelentkezőt szóbeliztetni úgy, hogy - nyilván akkor szét kell osztani őket legalább húsz bizottsághoz - egységes szempontok alapján történjen... Nagyon sok problémának forrása, habár nekem csak jó emlékeim vannak a régi felvételikről. Lehet, hogy orvosolná a .minőségi” problémát, hiszen sok oktató pa­ naszkodik, hogy a hallgatóknak évről-évre gyengébb a felkészültsége. Ehhez persze azt is hozzá kell tenni, hogy jelenleg sokkal többen érettségiznek, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt, és sokkal többen is kerülnek be a felsőokta­ tásba. Ez magával hozza azt is, hogy bizonyos - hatodik oldal - szempontból a középfokú oktatásnak a szín­ vonala csökkent: nem mindegy, hogy egy évjárat több mint fele érettségizik, vagy alig tíz százaléka. Ha felvételiztetnénk, akkor is csak a kétszáz, háromszáz legjobbat vennénk föl, adott jelentkezők közül. Hogy más módszerrel jobban ki lehetne-e választani a legjobbakat, legalkalmasabbakat - ez a kérdés, valamint az, hogy a felvételivel járó teher és kockázat arányban áll-e a minőségjavulás lehetőségével, vagy ez inkább ábránd. - Már az előadók egyre csökkenő méretén is lát­ szik, hogy működik a természetes szelekció... - Idén éppen egy nagyon nagy létszámú nap­ pali tagozatos jogászszak indult: remélem, hogy jövőre nem fognak beférni a kettes előadóba... - Akkor újabb átalakításokra lenne szükség. Még most is folynak a munkálatok, tavaly is újítások fogadtak a szemeszter elején. Mik a további célok? - Mindenek előtt arra törekszünk, hogy az oktatási feltételek javuljanak: újuljanak meg azok a termek, ahol a hallgatók a legtöbbet megfordulnak. Tavaly először a kettes, hármas és négyes előadók kerülhettek sorra: nagy munka volt, aki emlékszik rá, az tudja, hogy milyenek voltak régen ezek a termek, középen vastag oszlopokkal. Idén a német katolikus egyház szolidaritási alapjából kaptunk egy jelentősebb támogatást, amelyhez persze saját forrásokat is hozzá kellett tenni, így került sor az egyes előadó felújítása. Nagyon remélem, hogy az idei télen már kevésbé lesz hideg és huzatos - tavaly télen egy hallgatói panaszra csak a tavasz ígéretét és a másodévesekre váró komfortot válaszolhattam... Abban is bízom, jövő nyáron nem ismétlődik meg az, hogy még dolgoznak az épületben, amikor már tanulni kéne. Idén sajnos bele­ csúsztunk a szorgalmi időszakba - ezen a helyen is köszönöm mindenki türelmét és megértését. Nyilván vannak terveink, a lehetőségeink függvényében haladunk előre. Ezeknek egy része kevésbé látványos. Például az, hogy a díszterem födémét idén meg kellett erősíteni igen jelentős kiadás volt, de a hiányát csak akkor vettük volna észre, ha beszakadt volna. - Az újdonságokhoz hozzátartozik az Egye­ temi Könyvkiadó életre hívása, melynek már két kötete is megjelent. Mit is takar ez tulaj- ■ dánképpen? - Igen, két monográfia: Kovács Péternek egy nemzetközi jogi és Szabó Istvánnak egy osztrák alkotmánytörténeti könyve. Ugyanakkor kiad­ tunk már tanulmányköteteket és tankönyveket is: a vizsgaidőszak közeledtével már bizonyára több lesz kapható. Lényegében arra keresünk megoldást, hogy a hallgatók számára a jegy­ zetek olcsóbban legyenek hozzáférhetőek, nem titkoltan részben azért is, hogy ne „lopott'.5’ (fénymásolt) jegyzetekből tanuljanak, hanem azok reális áron megvásárolhatóak legyenek. Ezért döntöttünk úgy, hogy a jegyzetek és néhány szakkönyv kiadását, a Kar oktatóinak tudományos műveit saját kiadásba vesszük. Ez nem változtat azon, hogy a Szent István Társu­ lattal minden tekintetben együttműködünk. A jegyzetboltot ők üzemeltetik és a saját ki­ adású könyveink, tankönyveink is ott lesznek kaphatóak. Mikola Orsolya �^ő'/éíel Egy régi intézmény gyermekbetegségei - avagy kalandozás a fizetési meghagyásos eljárás útvesztőiben Bizonyára mindenki hallott már róla, hogy a ko­ rábban a Polgári Perrendtartásban szereplő fizetési meghagyásos eljárás - részben uniós nyomásra tavaly „radikális” változáson esett át: külön törvényben, a 2009. évi L. törvényben került szabá­ lyozásra és az azzal járó feladatok nagy részét a bíróságok helyett a közjegyzők vállalták át. Emel Emel-­ lett az eljárás csaknem teyesen elektronikussá, így egyszerűbben és gyorsabban intézhetővé vált. Es SOK szempontból költségesebbé. Jelen cikkemben a korábbi szabályok áttekintése után leírom az általam eddig tapasztalt „kezdeti nehézségeket”, melyek - annak ellenére, hogy egy régi eljárásról van szó, melynek új szabályait már tavaly tör­ vénybe iktatták - a törvény június 1-jei hatályba­ lépése óta változatlanul fennállnak. A fizetési meghagyásos eljárás a Polgári perrend­ tartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) meg­ alkotásakor már része volt jogrendszerünknek, e törvényben pedig bírói nemperes eljárás formá­ jában került rögzítésre (313-323. §). Alkalmazására akkor van mód, ha a hitelező kisebb értékben követel ingó- vagy pénztartozást adósától. E követélés behajtása érdekében a hitelezőnek elég volt egy formanyomtatványt kitöltenie és illetékbélyeggel - valamint ügyvédi ellenjegyzéssel, vagy két tanú aláírásával - ellátva beküldenie a bíróSágnak, ahol azt egy leginkább formai vizsgálat után aláírva (ekkor vált fizetési meghagyássá a kérelem) továbbították az adós felé. Az adós előtt három lehetőség állt, hogyan reagáljon a meghagyásra: ellentmondhatott a fizetési meghagyásnak, ekkor perré alakult az eljárás és a továbbiakban a eres eljárás szabályai voltak érvényesek (pl.: a itelezőnek is ki kellett egészítenie a 3 %-os illetéket a peres eljárásban kötelező 6 %-ra); amennyi­ ben a meghagyásra nem reagált, a tájékoztatóban is megadott 15 (váltó esetén 3) napos határidőt követően a fizetési meghagyás jogerős és végre­ hajtható lett, annak minden hátrányával; illetőleg megfizethette a tartozást a hitelező felé, ami az eljárás megszüntetésével járt. Ha az adós az ellent­ mondás mellett döntött, annak megalkotása - mi­ vel nem volt eddig semmilyen kötelező formai kritériuma - igen egyszerű volt, egy puszta „a követélés összegét és jogalapját vitatom” mondattal meg lehetett oldani. Ezzel a labda ismét a hitelező oldalára került: vagy kiegészítette az illetéket a bírói eljárás megindításához, vagy nem reagált, ám ekkor nem is kapta vissza a követelt összeget. Eddig. Az országgyűlés által megszavazott 2009. évi L. törvény nagyban hasonlít a korábban a Pp-ben lévő szabályokra - sok esetben egy az egyben átvéve annak szövegét -, azonban eltérések is mutatkoznak szép számmal. Legnagyobb változás, hogy a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmeket immár nem a bíróságra kell beküldeni, hanem egy (elektronikus rendszer használatánál a rendszer által kijelölt-, természetes személyeknél alkalmazható szóbeli kérelemnél pedig bármelyik) közjegyzőhöz, aki ennek alapján kiállítja a fizetési meghagyást - tehát a két űrlap elvált egymástól - és küldi Idi el az adósnak, amire utóbbinak szintén a kibocsátó közjegyzőhöz kell küldenie ellentmondását. Amennyiben ez megtörténik, a közjegyző eljárását megszünteti és mint peres eljárást továbbítja az illetékes bíróság felé. Á Pp-ben ennek megfelelően már csak azon szabályok maradtak meg, amelyek a bíróságok feladatát határozzák meg a fizetési meghagyás odaérkezését követően. Mindezért - mivel nem bírósági eljárással indul - már nem illetéket, hanem „eljárási díjat.... ’ kell fizetni, amely részben a közjegyző munkadíja, részben az eljárással kapcsolatos költségek fedezésére irányul. Mértéke megegyezik a korábbi illeték összegével, persze kiegészítik egyéb díjak is, ám ezek csak speciális esetekben alkalmazandók (több fél, másolatok készítése, stb.). A fenti szabályok arra szolgálnak, hogy a bíróságokat tehermentesítsék (korábban a bíróságok túlterheltségükből kifolyóan a törvényi határidő ellenére sok esetben a hozzájuk beérkezett kérelem alapján több mint fél év elteltével tudták csak kibocsátani a fizetési meghagyást, jelentősen el­ nyújtva ezáltal az eljárást), az igen nagyszámú fizetési meghagyásos eljárások menetét pedig meggyorsítsák (az elektronikus út jelentősen meg­ gyorsítja az igényérvényesítést, ami különösen jelentős lehet a kisebb értékű ügyekben, hisz a hatékonyság elve jobban érvényesül). Ideális eset­ ben. Csakhogy az elmélet és a gyakorlat jelen esetben is más utat követ, így napjainkban nem nagyon beszélhetünk az ideális eset megvalósulásáról. Ennek több oka is van, amelyek közül én az alábbiakat tapasztaltam. R 4 í E 1) Annak ellenére, hogy az új fizetési meghagyá­ sos eljárásról szóló törvényt 2009. június 23-án hirdették ki, ezzel csaknem egy éves f ílkészülési és rendszerkiépítési időt adva az alkalmazó ható­ Ságoknak és ügyvédeknek, az egész dologról szinte a teljes egy év alatt mély hallgatás volt a jog­ alkalmazók felé mind közjegyzői, mind minisztériumi berkekben. Habár sok kérdést (pl.: űrlapok tartalma, ügyelosztás, költségek szab^yozása) az igazságügyért felelős miniszter - vagyis az akkori IRM - szabályozott volna rendelet formájában, e rendeletek mind csak idén májusban jelentek meg. Emellett a Közjegyzői Kamara (MOKK) is késésben volt a fizetési meghagyásokat kezelő elektronikus rendszerével, oly mértékben, hogy annak tényleges használatát csak június közepére sikerült megoldaniuk és annak működtetése azóta is nehézségekbe ütközik (Id. a MOKK honlapján az FMH rendszerrel kapcsolatos közzétételek). Mivel igen sokáig senki nem tudott semmit a törvényszövegen kívül a tényleges - gyakorlatban működő - eljárásról, a nyári időszak az ügyvédek nagy reszenek részének különböző, kulonbozo, ezzel kapcsolatos felkészítő előadások látogatásával telt, melyeket még "g most is tartanak, vélhetően az igény további fennállása miatt. A Közjegyzői Kamara pedig az interpretációs homály eloszlatásához annyival járult csupán hozzá, hogy honlapján megadott „helpdesk” címszó alatt egy(!) darab telefonszámot - amit mondanom sem kell, hogy nem sűrűn vesznek fel - és egy e-mail címet,' ahova az eljárással kapcsolatos kérdéseiket intézhetik az érintettek. 2) Azzal, hogy a fizetési meghagyást jogi sze­ mélyek tekintetében teljes mértékben elektroni- hetedik oldal - kussá tették, egyben kötelezték őket arra is, hogy a kérelmeket minősített elektronikus aláírással nyújtsák be. Mivel ilyen aláírással nem rendelkezik minden jogi személy a cégek nagy részének e megoldás két lehetőséget eredményezett, hogy jogos követeléseiket érvényesíthessék: vagy ügy­ véddel állíttatják ki a kérelmet - amely eddig nem volt kötelező két tanú aláírása esetén -, vagy előfizetnek egy programra, amelynek segítségével maguk is el tudják látni Ltni ugyar ugyan aláírással a nyomtatványt, azonban ez csak akk<:or lenne kifizetődő. ha tomegí tömegével használnák ezen aláírásukat. 3) Mivel jómagam az adós oldaláról kerültem kapcsolatba az új eljárással, számomra legnagyobb probléma az ellentmondás volt. A törvény ugyanúgy szabályozza az ellentmondás gyakor­ lását, mint korábban a Pp, ugyanakkor nem tér ki arra, hogy azt miként kell benyújtani a közjegyző felé (arra a közjegyző által kiküldött fizetési meg­ hagyás tájékoztatója utal csak). Külön fejezetet kaptak a fizetési meghagyásról szóló törvényben a beadványok, ahol rögzítették a fenti feltételt is, nevezetesen, hogy azokat űrlapon és minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Ezek körébe a törvény szövege alapján elvileg minden irat bele­ tartozik, mely az eljárással kapcsolatban szóba jöhet - így vélhetően az ellentmondás is. Azonban erre a mai napig nem született semmilyen formanyomtatvány és azzal kapcsolatban felvilágosítás sem történt semelyik hatóság részéről. Következésképpen jelenleg az ellentmondások iletnek, ahogy eeddig is, vagyis a fenti ugyanúgy születnek, módon leírja az adós, hogy a követelést vitatja. csakhogy most már elektronikus aláírással is el kell az ellentmondást látni. Ennek megfelelően az : adósoknak is ugyanazok a lehetőségeik, mint: a hitelezőknek: fizetik az üsigyvédet, vagy előfizetnek egy programra. Ennek pedig edig ára van, ellentétben a korábbi gyakorlattal, ahol csak a postai bélyeget kellett kifizetni az ellentmondáshoz. Ez pedig egy további problémához vezet: ha - mint esetemben is - a vétlen adós, akitől jogosulatlanul követelnek tartozást, kifizet X összeget egy ügyvédnek, hogy elkészítse a nem túl nagy . munkával járó ellentmondást, de később az eyárás mégsem alakul perré, mert időközben a hitelező is rájött saját nibájára, akkor az adós a kifizetett ügyvédi költségeket hogyan szerezze vissza? Mert ha az ügyből tárgyalás lenne, akkor érvényesíthető lenne esetleg ez a költség is a rosszhiszemű hitelezővel szemben, de anélkül? Követelje új eljárásban e költséget, kifizetve újabb súlyos összegeket az ügyvédre? E probléma nyilvánvalóan megoldásra került a hitelező oldalán különböző költségmen­ tességek formájában, de ugyanez nem vonatkozik az adósra. Következésképpen a jelenlegi szabályo­ zás szerint az adós - ha a fizetési meghagyást ellentmondással megtámadta és az később nem alakul át perré - a felmerült költségeit kénytelen „lenyelni”, vagy újabb költségek árán szerezheti csak vissza... Ilyen, és ehhez hasonló problémákkal gazdag tehát a fizetési meghagyással kapcsolatos jelenlegi eljárás, ahol az egy éves felkészülési idő és a hatálybalépés óta eltelt csaknem 4 hónap tapasz­ talata után sem tud senki semmi kézzel foghatót a teljes eljárással kapcsolatban (esetemben az a közjegyző, akihez az ellentmondást kellett küldeni, azt sem tudta, hogy neki kell azt megkapnia). Bízzunk benne, hogy e „kezdeti .kezdeti nehézségek a későbbiek folyamán megoldásra találnak, addig viszont az ügyvédek nagy része csak annyit ajánl ügyfeleinek: várjon még követelésének behajtá­ sával. Ez viszont nem lehet megoldás hosszú távon senki részére, és remélem, hogy célja sem ez volt a törvényt megalkotó országgyűlésnek a fizetési meghagyásos eljárások csökkentésére... Konta Balázs ' �Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: Nőmén est ómen - avagy a név kötelez? Szeptember 19-én vasárnap délelőtt a frissen meg­ alakult Nemzeti Konzervatív Történetkutató Ala­ pítvány a Szabó Ervinről elnevezett fővárosi könyvtárhálózat nevének megváltoztatását kezde­ ményezi a választások után megalakuló új Fővárosi Közgyűlésnél. A szervezet szerint méltatlan, hogy az egyik legfontosabb nemzeti intézmény „egy szélsőbalos kommunista ideológus” nevét viselje. A kezdeményezést a kulturális államtitkár, Szőcs Géza maradéktalanul támogatja... Kétségtelenül korszakváltáshoz érkeztünk. A .szavazófülkékben lezajlott forradalmat” (idé55' zet a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatából) és a kormányzati ciklus első száz napját .konszolidációs időszakot” - ha már forrada55-' lom, akkor nyugodtan használhatjuk ezt a ki­ fejezést - követően igény mutatkozik a szocia­ lista „örökség” totális eltörlésére. Ennek első .áldozata” jelen állás szerint Szabó Ervin lehet. 55* Az a Szabó Ervin, akit egyesek (például a fent említett konzervatív történészek) lassan a Tanácsköztársaság vérvörös 133 napjának ideo­ lógusának, megalapozójának tartanak. Szabó Ervin legfőbb bűne az, hogy vállaltan kommu­ nista volt. Tagja volt a Magyarországi Szociál­ demokrata Pártnak, fordított Marxot, Kom­ munista Kiáltványt, a Huszadik Század című folyóiratban, (az egyik első jelentős szociológiai lap) pedig rendszeresen írt és értekezett a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről. Cikkeket írt továbbá a Neue Zeit német és a Mouvement Socialiste francia folyóiratokba is. Olyannyira „hitt a vérontásban”, hogy az első Színes Város Vasarely Budapest utcáin Jártatok mostanában a Flórián téren? Vagy a Károly körúton, a Városház téren? A Moszkva téren biztos sokan voltatok, hiszen a Városjáték utolsó állomása ott volt szeptember második hetében. De vajon feltűnt akkor a változás? Ez év tavaszán indult útnak a Színes Város program, melynek célja Budapest elhanyagolt tereinek újraszínezése. A tisztán civil kez­ deményezést a Norvég CrvÜ Alap és a -világ vezető színes festék gyártója támogatta a Lets Colour Projekt keretében. Ez utóbbi mellesleg nem csak Európában, de a -vüág számos pontján működik (keressetek rá Y)utube-on). A cél mindenhol, itthon is, ugyanaz volt: egy élhe­ tőbb, színesebb városkép. A magyar alkotókat emellett Victor Vasarely (1908-1997), azaz Vásárhel-yi Győző Színes Város című könyve is inspirálta. Vasarely álma az volt, hogy a művészet kivonuljon az utcára, terekre. az emberek közé, hogy elérhető és kézzelfogható op-art' egyik legjelentősebb legyen. Az kép-viselőjének hatása leginkább a Városház -világháború idején az antimilitarista mozgalom egyik szellemi vezérévé vált. Ezek Szabó Ervin bűnei. Szabó Ervin tehát bűnös volt! Felelős a későbbiekben, az „eszme55’ nevében elkövetett bűntettekért, a rengeteg ártatlan áldozatért. Nem -vitás, ezen értelmezés szerint le kell szedni a táblát, át kell nevezni a fővárosi könyvtárat! De álljunk meg egy pilla­ natra! Most a „szavazófülkékben lezajlott for­ radalmat” követően vált ez aktuálissá? Miért nem folytak erről korábban -viták? Talán azért, mert Szabó Ervint nem a politikai nézetei alapján ítélték meg, hanem az alapján, hogy mit tett „le az asztalra”, mit tett a magyar könyvtárhálózatért. Az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatója. Monok István véle­ ménye szerint Szabó Ervin személye egyrészt olyan mértékig dehonesztálódott 55-,nem életművének egy korszakában hangoztatott ideológiai nézete miatt, ami indokolttá tenné a névváltoztatást, másrészt Szabó Ervin a maga korában egy „nagyon progresszív”, kifejezetten a közkultúrát előtérbe helyező koncepció sze­ rint szervezte a könyvtárat.” Érdemei között említhetjük, hogy „a korabeli porosz könyvtári felfogással szemben ő az angolszász modellt vezette be!’ Széles körű művelődési hálózatot szervezett, a könyvtárat a széles néprétegek számára tette hozzáférhetővé, biztosítva, hogy az ne csupán úri kastélyok szalonját jelentse. Mindezek persze miért is lennének relevánsak Szabó Ervin megítélésnek szempontjából? Megtéren érhető tetten, ahol az alkotók a tűzoltóság hatalmas fehér tűzfalára festettek fel egy tipikus Vasarely „gömböt”. Festettek, és ez a kulcsszó. Sokat hallottam arról, hogy az alkotók az ún. legál falak számát próbálják növelni, hogy a város vezetősége IS ezáltal beengedte a graffitit a városkép tervezésébe. Pedig erről szó sincs. Ez nem graffiti, itt ecsettel és hengerrel dolgoznak az önkéntesek, nem pedig spray-vel. Ezenkívül az alkotásokból hiányzik a graffiti másik fő jellemzője: a karakteres önkifejezés. A látványterveket TJ Julka festőművésznő alkotta meg és ezeknek a munkáknak a célja is alapvetően más. 55',az emberek jókedvét hivatott - nyolcadik oldal - szokhattuk, hogy ma mindent a politika ural. Vannak a jók és vannak a rosszak. Fekete és fehér. De hova vezethet mindez? Móra Ferenc ekképp emlékezett Szabó Ervinről: „Halála talán nagyobb vesztesége a holnapi Magyarországnak, mint a mainak, de az érte való gyász egészen a miénk, s ahhól igaz fájdalommal vesszük ki a részünket mi is, akik szerte a vidéken vagyunk névtelen és kicsi, de hűséges és hívó' kubikosai annak a kultúrának, amelynek O építőmestere volt’.’ - adódik a kérdés, Móra Ferenc méltó arra, hogy a szegedi könyvtár a nevét viselje? Azt gondolom, ez nem lehet követendő út. Ki lesz a következő? József Attila? Szabó Imre szolgálni”, ahogy azt Megyeri András a projekt életre hívója fogalmazta meg egy interjúban. Persze voltak kisebb események, melyek inkább egy graffiti illegális elkészítésére emlékeztette az alkotókat. Kétszer is be-vitte őket a rendőrség pár órára, hiába volt engedél-yük, a Moszkva téren pedig az egyik hajléktalan az állványukat próbálta meg felgyújtani, ugyanis nem tudott aludni a munkálatoktól... Ennek ellenére elkészültek, és bár vannak negatív hangok (érdekes, hogy jórészt pont a Street art képviselői fejezik ki nem tetszésüket), a média és a városvezetés (naná, hiszen nekik egyetlen forintjukba sem került) üdvözlik a kezde­ ményezést, és a lakosság nagy része is örül, hogy van valami változatosság a szürkeségben. Az alkotó brigád most épp pihen. Három helyszínre volt pénzük, most pedig várnak. Támogatókra, önkormányzati felkérésekre, hiszen az nyilvánvaló, hogy szürke, lepusztult terekből, felületekből (sajnos) nincs hiány fővárosunkban. Addig is élvezzük amit eddig adtak, pontosabban visszaadtak: a tér közösségi funkcióját. Galiger Enikő �Egy város más szemmel: Santiago de Chile Chile (a dél-amerikai országok egy részéhez ha­ sonlóan) idén ünnepli a 200. születésnapját. Mivel ezt a szemesztert Santiagóban töltöm, én is részese lehetek a nagy ünneplésnek. A programok több­ sége szeptember 18-a, a nemzeti ünnep köré szer­ veződött. A „Kenyeret és cirkuszt a népnek!' örökérvényű felszólításnak eleget téve, a szerve­ zők rodeóval, kutyafutóversennyel, lovasbemuta­ tóval, néptánc előadásokkal és táncházzal szóra­ koztatták a nagyérdeműt szerte az országban. Azok pedig, akik otthon maradtak, kerti hús­ sütések tömkelegével licitálták felül a szomszé­ dokat, barátokat. Az itteni tavasz első napjait tehát nem virágillatban, hanem a grillrácson éppen sülő hús illatával eltelve tölthettük. Külföldiként igyekszem minél jobban megismerni a helyiek gondolkodását, s gyakran csodálkozom az apró részleteken, amelyek szokatlannak, fur­ csának tűnnek nekem. Az itteni emberek ámu­ lattal beszélnek Európáról, aki járt ott azért, aki pedig nem, azért. Éurópa az itteni emberek szemében a legszebb, legjobb, legcsodálatosabb. Santiagót a felhőkarcolóival, üvegpalotáival nagy­ nak, szmogosnak és csúnyának látják, míg az összes európai város emberi léptékű, gyönyörű ékszerdoboz. Valóban óriási ez a város, és az is igaz, hogy tele van új irodaházakkal. A liberális piac­ gazdaság káros Itatásának tudhatjuk be, hogy rengeteg régi épületet lebontottak, és helyükbe parkolóházak épültek, vagy éppen óriási lakóházak luxus apartmanokkal. Van Santiagónak azonban egy másik arca is: a régi belváros, ahol többségben meghagyták a századfordulós, neoklasszicista stílusú épületeket, mivel ez a kerület nem szá­ mított divatosnak az elmúlt időszakban (azaz érdeklődés hiányában hagyták meg a régi épületeket). De ahogy telik az idő, változik a divat is. Az utóbbi pár évben érezhetően változott az emberek képe az országukról, a városukról, a kultúrájukról. A chileiek újra felfedezték a néptáncukat, a különleges fűszereiket, s már nem azért lépnek be a népművészeti boltokba, hogy jelmeznek vegyék meg a népviseletüket, hanem hogy a nemzeti ünnepen ünnepi öltözetként viselhessék. Új jelen­ ségként tapasztalhatják a helyiek azt is, hogy úgy bontják le a régi épületeket, hogy a homlokzatukat meghagyják, az épület többi részét hordják el, majd teljesen újjáépítik. Az emberek szemlélete változik, de valami állandó: A város, ahol lakunk legtöbb esetben nem képezi turisztikai érdeklődésünk középpontját. A barce­ lonaiak nem mennek a Sagrada Famíliába, a pári­ zsiak nem szeretik az Eiffel tornyot, s a buda­ pestiek többsége sem járt a Gellért fürdőben. Itt, Santiagóban sem más a helyzet. A helyiek az otthon-munkahely-szupermarket Bermuda-há­ romszögében elveszve sosem látták városukat olyannak, amilyen valójában. Egész egyszerűen azért, mert túl közel van. Ezen a hiányosságon segít egy kültéri kiállítás a város szívében található Forestal parkban. Az ötlet zsenialitása az egysze­ rűségében rejlik. A kiállítás célja az, hogy bemu­ tassa a santiagóiaknak Santiagót. A fontos épüle­ tek, mint a Kormányépület, a Nemzeti Könyvtár, • a Szépművészeti Múzeum, az Opera, a Nemzeti Bank, a Posta, épülete mind-mind neoklasszicista stílusban épültek. Ezek az erőt sugárzó, hatalmas épületek egytől-egyig nyitva állnak a közönség előtt. A kiállításon olvashatjuk az intézmények épületeinek történetét, láthatunk századfordulós képeket, s abból is ízelítőt kapunk, hogy milyen látvány fogad minden betérő érdeklődőt. Igazi kóstolóasztal hangulata van a képeknek; olyan gazdagon díszített belső tereket, folyosókat lát­ hatunk, hogy aki nem járt még abban az épület­ ben, mindenképp megfogadja magában, hogy elmegy. Aki pedig már járt, rájön, hogy épp abban a teremben még soha nem akadt dolga. Ezeket a felismeréseket pedig úgy tehetjük meg, hogy nem is erőltetjük meg magunkat azzal, hogy betérünk egy múzeumba. Mert épp itt van a lényeg: nem azoknak állították össze ezt az anyagot, akik amúgy is kiállítás-látogatók, hanem azoknak, aki csak most tudja meg, hogy például vasárnapon­ ként ingyenes a Szépművészeti. A 200. évforduló jó indok az összegzésre, hogy láthassuk, honnan jöttünk, mit értünk eddig el, mit adtunk a világörökségnek, a tudománynak, a művészeteknek, mitől vagyunk különlegesek és mások, mint a többi nemzet. A chilei nép elindult egy olyan úton, ami nem engedi, hogy a nagy multikulturalizmus kénsavában feloldódjon a nemzeti tudat. Én csak azt kívánom, hogy anélkül, hogy öntömjénezésbe fordulna, minden nemzet találja meg ezt az utat. Aradszki Dea Diákhitel vs. Diákmunka Boldog, mosolygós diákok, malacpersely, a lehe­ tőségek széles tárházát szimbolizáló tojás - ezek a diákhitel marketing elemei. A könnyű hozzá­ férhetőség, valódi alternatívaként megjelenés és fiatalosság révén könnyen kialakul az a „cooPI” életérzés, ami egy hallgatót a komolyabb mérle­ gelés nélküli hitelfelvételre sarkall. Ördögtől való volna tehát a diákhitel? Nyilván nem! A diákhitel küldetése szerint: a felsőfokú tanulmányok megkönnyítésére létrejött konstruk­ ció, amely segít az egyetemi-, főiskolai évek alatt. A diákhitelt felvevőknek minden bizonnyal két csoportja van: vannak, akik olyan környezetből jönnek, hogy a felvett összeg teszi egyáltalán lehetővé, hogy részt vegyenek a felsőoktatásban. A másik csoportot pedig azok alkotják, akik - főleg gólyaként - a távolba vesző és bizonytalan ösztön­ díj alternatívájaként, egyben az élményteli hallga­ tói élet anyagi bázisaként gondolnak rá. A hitelfelvevők emellett az alapján is osztályoz­ hatók, hogy a visszafizetés ténylegesen a kezdő munkavállalót terheli majd, vagy esetleg a szülők átvállalják azt. Mindkét eset buktatókat rejt magá­ ban. Bár mindannyian többszázezres kezdő fize­ tésről álmodozunk, de ez alighanem csak nagyon keveseknek fog összejönni: a valóság, hogy kezdő ügyvédjelöltként vagy fogalmazóként kb. 90.000 110.000 Ft-ot vihetünk majd haza. Ha ebből levonjuk a törlesztőrészletet és a szakmánként eltérő egyéb költségeket (bérlet, kamarai tagság, szakvizsga felkészítő) akkor könnyen kiszámít­ ható, hogy mennyi marad majd az albérletre vagy pusztán a mindennapi megélhetésre. Ennek tük­ rében pedig mindjárt más, hogy a hitel a tanu­ lásunkat vagy 5 éves szórakozásunkat szolgálta-e. Ha a kedvezőbb felállásról van szó, tehát szüléink vállalták a visszafizetést, látszólag minden töké­ letes, azonban mint a legutóbbi válság megmu­ tatta, sajnos nagyon könnyen elveszthető az addig stabilnak tűnő állás is, 50-60 évesen pedig új munkahelyet találni borzasztó nehéz. Ezen a ponton jön - jöhetne - képbe a diákmunka. Él az a közhiedelem, hogy csak szórólapozás és egyéb „alja” munkákat ajánlanak, csomó olyat, amit egy - mindenki választása szerint - egész­ séges önbizalommal és ambíciókkal teli, avagy be­ képzelt joghallgató sohasem vállalna. Ezzel szem­ ben, aki valaha ellátogatott egy iskolaszövetkezet honlapjára tudhatja, hogy korántsem csak a fenti hirdetésekkel lehet találkozni (megjegyzem a munkavállalás szándéka nélkül is érdemes csak böngészni és megnézni mi az, amit a piac vár olyan ez, mint a rendes állásportálok kicsiben). Hirdetnek itt mindenféle fizikai és szellemi munkát: tolmácsolás, fordítás, pénztárosi munka, irodai kisegítés, adatrögzítés, telefonos munka, leltár, hostess munka, hipermarket - ez a hirde­ tések fő vonala, de akad - hogy haza is beszéljek ügyvédi iroda vagy más cég gyakornoki felhívása is. És a fizetés; alkalrhinál a munka után, egyéb­ ként kéthetente vagy havonta. Az órabérek átlagban 500 Ft/óra körül vannak. Ha heti kettő alkalommal, napi hat óra munkavégzéssel szá­ molunk, akkor az havi 24.000 Ft bevételt jelent anélkül, hogy le kellene mondanunk az összes buliról és, hogy a munka a tanulmányaink rová­ sára menne. Ez az összeg pedig bőven alkalmas arra, hogy a pusztán szórakozásra költött diákhitel - kilencedik oldal egészét, míg a tanulmányok finanszírozására felvett összeg legalább egy részét kiváltsa. Ezek után világos, hogy a diákmunka igenis ugyanúgy bevételi alternatíva, mint a diákhitel. Persze egyetemi polgárnak lenni azzal is jár, hogy az ilyen döntéseket magunk hozzuk meg, tanulság viszont, hogy ne csak csőlátással a jelent nézzük, hanem a jövőnkre is gondoljunk. Iskolaszövetkezetek; - www.rebusz.hu - www.furgediak.hu - www.pensum.hu - www.melodiak.hu - www.muisz.hu/diakmunka - www.multijobisz.hu Bárth Bertalan �^dyélef Uj utakat kell keresni Interjú Nemes Andrással Nemes András ügyvéd, egyetemi tanár, a hazai és a nemzetközi sportjog ismert és elismert alakja. A Nemzetközi Sportjogász Szövetség idén megválasztott alelnökeként nagy része volt és van az egyetemünkön már két éve futó sportjogi szakjogász képzésben. Új jogi utakról és világkongresszusról beszélgettünk, és az is kiderült, mit szeretne a leendő főpolgármestertől. - A sportjog új tudományágnak tűnik szá­ momra. Valóban így van? - Igen, 1993-ban, amikor erről beszéltem, sokan nem vették komolyan, azonban ma már ez természetes. 2000-ben az én PhD munkám kiadásával jött létre az első sportjogi kiadvány, amelyben elévülhetetlen érdeme volt Bérces tanár úrnak és Sárközy Tamásnak, aki a Buda­ pesti Corvinus Egyetem tanáraként a téma szakértője. - Mi volt a meghökkenés oka? - A sportjog kicsit különbözik a többi jogtudományi területtől. Más jogterület ugyanis az állam által meghatározott jogi keretek között működik. A sportjog ezzel szemben egy olyan speciális normarendszer, amelyben a nemzet­ közi sportági szakszövetségek szabályai és ajánlásai a mérvadóak, és ezek a szabályok épülnek be a szuverén országok jogrendszerébe. Legjobb példa erre a Nemzetközi Dopping- Az ember útjai írásomban az életünkben bejárt stádiumokat szeretném vizsgálat tárgyává tenni. Minden em­ ber különböző „létszakaszokon” megy keresztül születésétől a haláláig. Megszületünk, édesanyánk táplál, gondoz bennünket. Óvodába, iskolába járunk. Felelős­ ségünk minimális, gyakorlatilag nincs is. Ha bármi kisebb vagy komolyabb baj van, rögtön a szüléinkhez rohanunk segítségért. Ezek a „gyermeki én” tipikus jellemzői. Véleményem szerint a gyermeki én is felbont­ ható további állomásokra: a gyermeki lét első életszakaszában még „dzsiádzsó” katonákkal vagy Barbie babákkal játszunk. 14-15 éves kor­ ban azonban megunjuk ezeket a játékszereket, és élő személyekre cseréljük őket. De ez a valóságban nem több egy eszközcserénél. Alap­ vetően partnerünkben még mindig egy játék­ szert látunk. Ahogy meguntuk a babáinkat, eldobtuk őket, és újat kerestünk. Ha megfi­ gyeljük a legtöbb tinédzserkori szerelem is csak tiszavirág-életű, hamar eldőljük magunktól a másikat. Csak a gyermeki énnek ebben a második stádiumában, az eszközcsere után már megjelenik a nemiség, a szexualitás, és talán a legfontosabb: a kommunikáció. Míg játékbabáink nem beszélgettek velünk, nem volt véleményük semmiről, addig kamasz­ ellenes Ügynökség (WADA) megalakulása, amely esetében egy alapítványi szabályrendszert vett át és alkalmaz az egész világ, ez önmagában is egy újszerű jelenség. - Ma már nem kérdés a tudományág létezése; olyannyira nem, hogy az egyetemi képzésbe is bekerült. - Igen, két helyen is, Pécsett és itt, a Páz­ mányon. Nagyon örülök, hogy Bérces László tanár úr felvállalta ennek a fiatal jogterületnek a bemutatását és a konkrét normatív szabá­ lyozás mellett a leendő jogászoknak elsősorban egyfajta szemléletbeli újdonságot szeretne bemutatni. Azt láttatni, hogy felmerülhetnek esetleg olyan kérdések, amik a jog jelenleg ismert, klasszikus eszközeivel nem oldhatók meg, így folyamatosan új utakat kell keresni. Más szóval a szemünk előtt bontakozik ki és fejlődik egy új szabályozási terület, merőben új jogi megoldásokkal. - Akkor viszont ennél többet szeretne átadni a két éve indult posztgraduális továbbképzés. Mi lesz az itt végzett sportjogi szakjogászok feladata? - Azt veszem észre, hogy a sportigazgatás vagy sportmenedzsment területén sokan dolgoznak olyanok, akik nagyon nagy pénzek felett rendelkezve gyakran kellő szaktudás nélkül hoznak jogi ismereteket feltételező döntéseket. Ez pedig veszélyes, és könnyen neki lehet menni kori szerelmeinkkel már egymás közt tudtunk gondolatokat cserélni. A kommunikációs gon­ dolatcsere pedig elengedhetetlen a személyiség­ fejlődéshez. Úgy gondolom, mi egyetemisták, 80%-ban még a gyermeki én periódusában tartózkodunk. Legtöbbünknek segítenek a szülei, más dol­ gunk jóformán nincs, csak tanulni és szóra­ kozni, meg persze cserélgetni a szerelmeinket. Komoly tét és felelősség még mindig nincs az életünkben. Ha hibázunk, van még egy CV ha megint hibázunk még ott a CV CV-UV dékáni méltányossági, újrafelvételi... Aztán majd eljön az idő, amikor megjelenik a .felnőtt énünk”. Ekkor már nem anyu és apu az első gondolatunk, ha gond van. Önállókká válunk. Innentől beszélhetünk teljes nemi identitásról is, mert az önállóság és a nemiség szorosan összefüggnek egymással. Egy felnőtt énnel rendelkező férfi, nő már nem pusztán eszközként kezeli szerelmeit, a feleségét vagy az élettársát. Elkezd racionalizálni, érzelmi intelli­ genciája már elég fejlett ahhoz, hogy lássa a másik értékét bizonyos idő eltelte után is. Az sem biztos, hogy egy személy biztosan eljut 40-50 éves emberként a felnőtt éntudatba. Láttam már negyven éves anyát, akinek min­ dene London városa körül forgott az életében es „Londongaby”-nak kellett hívni a baráti körében is. Gyakran egyik plüssmackója által kommunikált az emberrel, miközben állítólag tizedik oldal - a falnak. Az egykor jól működő MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség - SA), ahol én is lövészkedtem, a rendszerváltás után tönkre­ ment és eltűnt. Rengeteg sportlétesítményt privatizáltak, de annak idején nem volt meg a jogi garancia ezen létesítmények sportcélú hasznosításra. 1996-ban megszületett ugyan az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetéről szóló törvény, de ekkor már a folyamatok nagy részén túl voltunk. Ezért nagyon fontos olyan jogi és igazgatási szakemberek képzése, akik átlátják ezeket a folyamatokat, és persze tudnak súgni a kormányzatnak és egyéb döntéshozó szerveknek. Ez igen nagy kihívást jelent. - Utoljára hadd kérdezzem arról a sportjogi konferenciáról, amelyet Ön szervez! Miről van szó? - 2013-ban szeretnénk Budapestre hozni a Nemzetközi Sportjogász Szövetség (lASL) világkongresszusát. A világ legszebb helyein szokták ezt megrendezni, így tőlem is kér­ dezték a kollégák, hogy mikor megyünk már Budapestre. Éppen a Gazdasági Versenyhiva­ talnak (GVH) udvarolunk, és persze szeret­ nénk, ha a szakmai hátteret a két érintett egyetem, a TF és a Pázmány biztosítaná. Jelen­ leg éppen fővédnököt keresünk. Schmitt Pál köztársasági elnök urat szerettük volna fel­ kérni, ő azonban nem tudta elvállalni, így most majd a főpolgármestert fogom meg­ keresni. Sergő András vezető beosztásban dolgozott. Szóval ez nem teljesen életkorfüggő, de tény, hogy az önál­ lósággal nagyon is összefügg, hogy kialakul-e egy felnőtt éntudat, hiszen, amíg a szülők gya­ korlatilag minden megtesznek helyettünk, mitől fejlődnénk jellemileg? Mit tapasztalunk? Cosinus tételt, endoplazmatikus retikulumokat, Hans Kelsent? Az iskolapadban, azt sem a gyakorlatban. Aztán a felnőtt énből jön az utolsó énfajta: a ,szülői én”. Ebben a szakaszban már nem te vagy az első a magad számára, már nem a karriered építése a legfontosabb, hanem a csa­ ládod, a gyermekeid. Minden erőddel azon vagy, hogy őket segítsd a magad legjobb képességei és lehetőségei szerint. Szüléink már régen ezen az úton járnak. Senkit se tévesszen meg: a szülői én nem feltétlenül alakul ki a gyermeknemzés által. Érdekes megfigyelnünk az olyan kultúrákat, ahol már szokás kamaszkorban gyermeket szülni. Egy 15 éves anya vagy apa életkori sa­ játosságok miatt is még javában a gyermeki én stádiumában tart. így az az érdekes szituáció abkulhat ki, hogy gyermek nevel gyenneket, vak vezet világtalant. Ennek sajnos a tünetei megmutatkoznak társadalmi szinten is, hiszen generációk nőnek fel tulajdonképpen szülői példa nélkül. Molnár Zoltán Jonatán �Megvádolt Egyház Botrányok és ami mögöttük van A történelem folyamát vizsgálva megfigyelhetünk egy újra és újra felmerülő viselkedésmódot. Időről időre, amikor komoly, az egész világot befolyásoló gazdasági vagy társadalmi problémák tornyo­ sulnak az emberiség előtt, hirtelen előkerül egy, a figyelmet meglehetősen hatásos módon elterelő téma. Ezt a témát rendszerint a Katolikus Egyház szolgáltatja. Vagyis intézményrendszerének műkö­ dése vagy szolgálattevőinek viselkedése. Kiragadott, felnagyított problémák ezek, amelyek a világban járva szinte már fel sem tűnnek nekünk. De, ha valamit az Egyházhoz kötődő emberek tesznek, az kifejezetten alkalmas arra, hogy az átlagembert megbotránkoztassa. No nem azért, mert ő maga olyannyira vallásos vagy erkölcsös lenne, hanem mert jólesik neki, hogy a nála t rodást keltő történéseinek kezdete az írországi egyházhoz köthető. Írország volt tehát a kiinduló­ pont, amely a közember számára a katolicizmus egyik legjelentősebb fellegvárát jelenti napjaink­ ban. A csapás így kettős, és különösen is fájó. A folyamatot a 2009 májusában közzétett úgyne­ vezett Ryan-jelentés indította el, amely a dublini kormányzat megrendelésére még 1999-ben indí­ tott vizsgálat eredményeit közölte. A világszerte felháborodást okozó adatokat azonban a fél évvel később megjelent Murphy-jelentés tárta fel. Ez a több mint 700 oldalas dokumentum a 1975-2004 közötti, egyházi személyek által elkövetett szexu­ ális visszaéíéseket kutatta. A novemberi megjele­ nést követően valóságos lavina indult el. A Katolikus Egyház régóta nem látott mértékű í I í í I lé fi jobbnak látszók is hibáznak. Az már fel sem tűnik neki, hogy valójában sokkalta kevesebbszer, mint ő. Ez a tendencia különösképpen jellemző a XXXXI. századra, vagyis a magát nemes egyszerű­ séggel „legújabb” vagy „modern” korként aposzt­ rofáló időszakra. A modem technológiáknak hála pedig korábban elképzelhetetlen tömegeket képes elérni az a tevékenység, amit méltán nevezhetünk egyszerűen lejárató kampánynak. E rövid bevezető abból nyeri aktualitását, hogy a minden embert érintő második nagy gazdasági világválsággal szinte egy időben kerültek nap­ világra a Katolikus Egyház legfrissebb „bűnei”. Bár némelyik már akkor történt, amikor e sorok szerzője még nem is élt, mégis most nyertek különös aktualitást. Természetesen mindez vélet­ len egybeesés. Cikkemben az elmúlt néhány év „egyházi bűn­ lajstromát”, annak következményeit, és a botrá­ nyok kirobbanásának főbb okait kívánom feltárni. Emellett, a tévhitek eloszlatásának céljából, össze­ foglalom az Egyház ide vonatkozó belső szabá­ lyozását is. Mindenekelőtt nézzük meg az elmúlt időszak legnagyobb hatást kiváltó történéseinek rövid összefoglalóját. Kisebb jelentőségű ügyek ugyan aránylag gyakran előkerültek addig is, ám azok nem mindig jutottak el a széles tömegekhez, illetve hamar feledésbe merültek. Az elmúlt évek igazán nagy felhábo­ támadások kereszttüzébe került, több ír püspök lemondási szándékát jelezte XVI. Benedek pápa felé. Az Egyházat eszmei megalapozottsága miatt egyébként sem szívlelő, magukat önkéntes bírának kinevező, félinformációk alapján tájékozódó, a mások hibái iránt különösen fogékony tömegek ekkor kaptak először kézzelfogható muníciót kicsinyes kritikáikhoz. Amiket a modem eszközök kihasználásával általában közkinccsé is tettek természetesen a legtöbb esetben névtelenül. Az írországi események hatására aztán több európai országban is előkerültek hasonló bűn­ cselekmények áldozatai, illetve indultak vizsgá­ latok. A legerősebben talán Németország érezte meg ezt. Innen is évtizedekkel korábban történt vélt vagy valós eseményekről szerezhettünk tudomást. Elsőként a berlini elitgimnáziumnak számító jezsuita Canisius kollégium kapcsán merült fel, hogy korábbi paptanárok az 1970-es és 80-as években több diákot megrontottak, illetve szexuálisan molesztáltak. Ezt követően több hasonló információ is napvilágra került. A pedofilbotrányok mellett persze előkerültek más nagy port kavaró ügyek is. Walter Mixa, augsburgi érseket például azzal vádolták meg, hogy korábban hosszú éveken keresztül durván bánt a rábízott gyermekekkel. Az érsek végül el is ismerte a testi fenyítés tényét, és felajánlotta lemondását a pápá­ nak. Ehhez csupán annyit érdemes hozzáfűzni. - tizenegyedik oldal hogy ne feledjük, évtizedekkel ezélőtt a maitól gyökeresen eltérő nevelési módszerek voltak elter­ jedtek. Olyanok, amelyekben adott esetben megengedett volt egy-két pofon is. Ma már ezt nehezen hisszük vagy fogadjuk el, hiszen a gyerekeknek már annyi joguk van az iskolában, hogy azokat lassan számon sem tudják tartani. Németország után Ausztria is a figyelem közép­ pontjába került. Szexuális visszaélések több egy­ kori áldozata szólalt meg ekkor a nyilvánosság előtt. Ez esetben is elsődlegesen a 70-es és 80-as évekre tehetőek a bűncselekmények, de 2001-es eseményre is fény derült egy Vorarlberg! cisztercita internátus vezetőjének elmondása alapján. Európán kívüliként meg kell említeni az USA-t is, amely a hasonló ügyek meglehetősen bőséges táp­ talaja volt a viszonylagos nyugalom időszakában is. Ezúttal ugyan csak marginálisan került képbe, de feltétlenül említésre érdemes, elsősorban a bostoni főegyházmegye papjainak cselekedetei miatt. Ezek tehát az elmúlt évek botrányainak főbb sarokkövei. A történések miatt eddig lemondott vagy lemondatott egyházi személyek, szinte egytől egyig nem az általuk elkövetett bűncselekmények, hanem mások hibáinak elhallgatása miatt kénysze­ rültek bűnhődni. Ez természetesen nem menti fel őket, de figyelembe kell venni az egyházi és világ eljárások, illetve büntetések közötti komoly eltéré­ seket, amik miatt részben máshogy kell megítélni az effajta hallgatást. Ezek vizsgálatát megelőzően azonban le kell szögeznünk, hogy a bűnök és bű­ nösök megkérdőjelezhetetlen ismeretétől még ma is meglehetősen távol állunk, tehát a lemondás a legtöbb esetben csak egy értékelendő gesztus, nem pedig erkölcsi kötelesség. Először is be kell látnunk, hogy ha a Katolikus Egyház egyetlen komolyabb hiba következmé­ nyeként végleg megbélyegezné az embert, nagyon kevesen reménykedhetnének még az üdvösségben. Ha egyáltalán van ilyen köztünk. Az Egyház leg­ főbb célja azonban az ember megjavítása, vagyis a lelkek üdvössége. Ezt pedig kétségkívül nem minden esetben szolgálja az azonnali feljelentés és meghurcolás. Éppen ezért valóban létezik egyfajta titoktartási kötelezettség, amely éppúgy fontos az áldozatok számára, ahogyan a megvádolt papok jó hírének védelmére is, hiszen ahhoz mindaddig joguk van, amíg bűnösségük be nem bizonyo­ sodik. Nyilvánvalóan vannak olyan cselekedetek, amelyek nem maradhatnak következmények, tehát szigorú büntetés nélkül, ám józan ésszel meg kell különböztetnünk a bűnt a hibától. Természe­ tesen a pedofília súlyos bűn, a szellem beteges torzulása, ami mások, az áldozatok életét akár visszavonhatatlanul is tönkre teheti. Az, hogy az effajta szexuális visszaéléseknek mik az okai, pszichológiai és szociológiai kutatások tárgya kell, hogy legyen. Ez ugyanis közel sem az egyházi szolgálattevőkre jellemző sajátosság, ha­ nem az egész emberiséget mérgező betegség, amely a társadalom minden szegmensét érinti. Kétségtelen, hogy vannak bizonyos szakmák és .hivatások”, amelyek az ilyen beteg emberek szá­ mára vonzóbbak lehetnek, de ezeket tekintve a papi hivatást választók között talán a legkisebb a pedofilok aránya. Persze az ezt alátámasztó adatok jóval kisebb mértékben kerülnek nyilvánosságra. A feltételezett okok között viszont egyet feltét­ lenül meg kell említeni. Sokan ugyanis azt hangoztatják, hogy a cölibátus eltörlésével a pedofília is megszűnne«az Egyházban. Ez nevet­ séges, érvekkel nem alátámasztható képzelgés. Kétségbevonhatatlan, hogy más, világi munkát végzők között is találunk pedofilokat. Pedig nekik bármikor lehetőségük lenne arra, hogy megháza­ sodjanak vagy természetes vágyaikat más együtt­ élésben kiéljék. Ha viszont azt mondjuk, hogy emberek lévén, a papoknak is vannak ilyen vágyaik és igényeik, az sem lenne magyarázat arra, hogy ezt gyerekeken élik ki. A pedofília nem pótcselekvés, hanem betegség, ami nagyrészt független a társadalomban elfoglalt pozíciótól. A �Ibgyliű-/ -f^rűáíflűiíí papság pedig kétségkívül választott hivatás, tehát már meglévő elvek és szabályok önkéntes elfo­ gadását feltételezi. Aki tehát nem akaija alávetni magát a cölibátusnak, ne menjen papnak. Kissé képmutatónak tetszik a szabályok elfogadásával belépni, aztán azok ellen tenni vagy lázadozni. A nagy felháborodást világszerte részben az is okozta, hogy a bűncselekmények nem fokoza­ tosan, tehát elkövetésük után azonnal, hanem csak évtizedekkel később kerültek a nyilvánosság elé. így hatásuk megsokszorozódott az elhallgatások egyidejű felmerülésével. Ez valóban hiba, még akkor is, ha bizonyosan soha nem volt ok nélküli a hallgatás. Azt el kell fogadnunk, hogy egy társadalmi következményeket is magában rejtő bűncselekmény elkövetőjének a társadalom előtt felelnie kell tetteiért. Ha pedig esetleg a belső egyházi vizsgálat tartana évtizedekig, az a vizsgálati rendszer újragondolását teszi szükségessé. A következmények tekintetében közel sem olyan rossz a helyzet, ahogyan azt sokfelé megkísérlik beállítani. Nem fordulnak el milliós tömegek az Egyháztól, még ha valóban vannak is csalódottak. Akik most vehemensen támadják a Katolikus Egyházat, azelőtt sem voltak annak elkötelezett hívei, tehát véleményük legfeljebb erősödött, nem pedig változott. Az Egyház politikai és társadalmi életben betöltött erősödő szerepe pedig lényegében ugyanolyan maradt. A kissé megkésett, ám annál intenzívebb vatikáni retorika ebből a szempontból meghozta a remélt eredményt. XVI. Benedek pápa, valamint a vatikáni asszisztencia minden lehetséges módon elítélte a bűnösöket, illetve magukat a bűnös cselekedeteket. Az elítélő vagy bocsánatkérő nyilatkozatok sokasága, a szabályo­ zások megerősítése, illetve az elkövetők szigorú megbüntetésének kilátásba helyezése, egytől egyig szükséges és hasznos reakciók voltak. Mindezek eredményeként ma már egyre kevesebb szó esik a fél éve még minden hírműsor elejét elfoglaló eseményekről. Végezetül tekintsük át az ide tartozó egyházi jogi szabályozás néhány lényegi vagy vitás pontját. A legsúlyosabb büntetendő cselekményekre vonat­ kozó legújabb szabályozást - ilyenek a pedofil bűncselekmények is -, a Szentatya kifejezett szándékára és jóváhagyásával készült, 2010. május 21-én kiadott Normáé de gravioribus delictis című dokumentum tartalmazza. Ennek közvetlen előz­ ményei a még II. János Pál által jegyzett 2001-es Sacramentorum sanctitatis tutela motu proprio, valamint az annak végrehajtását szabályozó De delictis gravioribus, amelyet a Hittani Kongregáció adott ki 2001. május 18-án. A most nyilvánosságra hozott dokumentum ezen ideiglenes jellegű sza­ bályozások végleges megerősítését jelenti. Az első és legfontosabb feladat a félreértelmezett titoktartási kötelezettség fogalmának tisztázása. Közel sem arról van szó ugyanis, hogy az egyházi vezetőknek, vagy más papoknak a világi ható­ ságok előtt kell titokban tartani az ilyen jellegű cselekményeket. Ezt nem várta el, és nem váija el jelenleg sem az illetékes hatóság. A titoktartás kötelezettsége valójában csak az' eljárásban érin­ tettek, vagyis a megvádolt papok, illetve az áldo­ zatok jó hírének védelmét, és emellett természe­ tesen a botrány elkerülését hivatott szolgálni. A botrány ugyanis a közvetlen érintetteken túl mások számára is károkat okozhat, veszélyeztetve az Egyház legfőbb küldetését, a lelkek üdvösségét. A vonatkozó eljárások éppen ezért pápai titok alá esnek, ami a kánonjogban a legszigorúbb minő­ sítésű titokfajta. Ettől azonban élesen meg kell különböztetnünk azt a titoktartást, amely a gyónásból szerzett in­ formáció védelmét szolgálja (Id. Egyházi Törvény­ könyv, 1388. kán. 1. §). Ez a szentségi pecsét ugyanis minden ember, bármely elkövetett bűnére vonatkozik, és nem függ a gyóntató pap saját elhatározásától, véleményétől. Semmilyen körül­ mények között nem hozható harmadik ember tudomására semmi, még egyes részletek sem, a gyóntatószékben elhangzottakból (983. kán. 1. §). Aki tehát ilyen úton szerez tudomást pedofil vagy bármely más jellegű bűncselekményekről, azt nem mondhatja el senkinek. Ezzel ugyanis véglegesen megszüntetné azt a bizalmi rendszert, amelyben a gyónó képes olyan dolgokat is bevallani Isten színe előtt gyóntatójának, amelyet talán még önmagá­ nak sem akar elismerni. Ugyancsak figyelemreméltó a korhatár kérdése. A klerikus által a hatodik parancsolat ellen kisko­ rúval szemben elkövetett büntetendő cselekmény meghatározásában ugyanis a kiskorú fogalma alatt a 18. életévét még be nem töltött személyt kell érteni. Ez láthatóan jóval szigorúbb, mint a legtöbb állami jogrendszer által meghatározott korhatár. Az elévülés tekintetében is pontos szabályozást nyújt a dokumentum. A legsúlyosabb büntetendő cselekmények elévülési idejét kiterjeszti tízről húsz évre. A kiskorúakkal szembeni szexuális visszaélés esetében ez az idő az áldozat 18. életévének be­ töltésétől számítandó. II. János Pál pápa azonban még 2002 novemberében felhatalmazta a döntésre illetékes Hittani Kongregációt, hogy egyedi esetben az eljáró püspökök indokolt kérésére felmentést adhat az elévülési határidő alól. Ezt a Kongregáció rendszerint meg is adja. Ennek lényeges szerepe lehet napjainkban, amikor húsz­ harminc évvel korábbi esetekre derül fény. Az új dokumentum egyik fontos megjegyzése, hogy a kiskorúval szemben elkövetett szexuális visszaéléssel azonos megítélés alá tartozónak mondja ki az értelmi fogyatékos személlyel szembeni hasonló visszaélést korhatártól függet­ lenül, valamint a 14 évesnél fiatalabb gyermekek­ kel kapcsolatos pornográf anyagok egyházi sze­ mély általi megszerzését, birtoklását és teijesztését. Ezek a Katolikus Egyház vonatkozó törvényi rendelkezései. Mielőtt bárki a szigorú, kiközösítést és egyéb kifejezetten súlyos szankciókat hiányolná, le kell szögeznünk, hogy az egyházi szabályozás céljai nem hasonlíthatók a világi rendszerekéhez. Ahogy illetékességi körük is természetes módon eltér. Előbbi elsődleges célja a bűnös megjavítása, és ennek érdekében kizárólag saját, főként lelki természetű eszközeivel élhet. Ezzel szemben az elkövetőt fizikailag is érintő büntetés kiszabására az állami szervek alkalmasak és hivatottak. Teleki Levente Kis-Molnár Flóra: Avalon Bende Tamás: üzenet Ritmustalan zaj. Te miért nem hallod? Fejemben szól. Utemtelen dobolás. Nem a szívverésem. Nem a lélegzetem. A gondolataim rezegtetik Saját egyetemem. csak képzeletben üzenek valamit, sosem kapod meg. (száz százalék, hogy a levelet elkeveri a posta.) Egy rozsdásodott mechanikus zenekar Maradványain hóvirág is nőhet. A robotszerű monoton rend-szolgákat Forradalom söpri el - tompa csillogás a távolból. Adhatnék képet a világomról. Egyetlen pillanatot. Ha nem tetszik, tegyél érte. Dögcédulává is polírozhatod. De remélem, mosolyoddal Napfényt rajzolsz nekem. 2010. május 6. idehallik egy vonat suttogása, most szeli ketté a dombokat, üres vagonokban utazik az este, néhány csont roppan a kerekek alatt, nem hat meg, rég nem hat meg. bőröd alá bújik valami fagyos félelem. reggelre a sirályok mind vízbe fúlnak, szabadságuk állandósul. örökölt nyugalom. csak képzeletben üzenek valamit, nem baj ha nem kapod meg. halott sirályok vijjogása az elmorzsolt njondat. vonat-suttogás és csontroppanás, dalol az este. - tizenkettedik oldal - . �^rűóalotJí Finy Petra: histeria grandiflora A kortárs irodalom (viszonylagos) ismeretén kívül az is előnye annak, ha a recenzens tagja valamely országos írószervezetnek (jelen eset­ ben FISZ), hogy újra és újra kiváló könyvekkel gazdagodik. Természetesen az éves tagsági díj fejében (ámbár megjegyezendő, hogy ezen díj egy vékonyka verses kötet árát teszi ki). így fordulhat elő, hogy egy öt esztendeje megjelent mű bemutatására kerül sor e hasábokon. Finy Petra költő, író első verses kötete „histeria grandiflora” címmel látott napvilágot. A költő­ nő azóta a gyermekirodalom elismert alkotó­ jának minősül, hiszen számos gyermekeknek szóló mű és mesekönyv szerzője. Ezért is meg­ lepő, hogy pályájának kezdete, berobbanása az irodalomba egy verses kötethez, mi több, gyer­ mekirodalom-mentes kötethez köthető. További érdekesség, hogy a könyv fülszövegét a 2006-ban elhunyt Lázár Ervin írta, akiről köz­ tudott, hogy a meseírás mestere volt. Lázár (saját bevallása szerint) „vers-laikus”, „versanitszakértő”. 55-,Ezt most úgy írom, mint (...) olvasó, se több se kevesebb? - olvashatjuk tőle. TTa ez valóban igaz és hihetünk Lázár Ervin önkritikájának (miért ne tennénk?), akkor beigazolódni látszik, hogy a laikus olvasó fedezi fel az igazán jó műveket és szerzőket. A fülszöveg részét képezi továbbá egy sajátos Finy Petra-önéletrajz is, amelyből többek között megtudhatjuk, hogy „első babakocsiját kapta 4 éves korában” és hogy „első UVjét Puskin Anyeginjéből kapta, mert Tatjánát Natasának hívta”, valamint hogy „első biciklijére 2003-ban ült, addig ugyanis nem tanult meg tekerni”. Finy Petra alcímet is adott a kötetnek: „vagyis ha az elme bimbóként kibomlik. Valahogy ilyen bimbóként bomlanak ki a histeria grandiflora versei és így bomlik ki maga a költészet is. Meglepő az a hang, amelyet Finy megüt ezekben az írásokban. Könnyedség vegyül a súllyal, kacagás a könnyel, irónia a végtelen komolysággal, s mindezt körülfogja valamiféle (pozitív értelemben vett) naivitás. Valami, ami arra figyelmeztet: az élet szerethető. Verseiben a központozást megtartja, ám a mondatkezdő nagybetűt elhagyja, valamint sokszor alkalmazza az anaforát, vagyis a sor eleji szóismétlést. Gyakori az in médiás rés kez­ dés, illetve a különféle kötő- és töltelékszavak (mondjuk, például, szerintem) használata. A kötet három ciklusra oszlik. A cikluscímek (is) bizonyítékai a költőnő szellemességének. A szerkesztés tudatosságát jelzi, hogy ezen cí­ mekhez is egy-egy alcím társul (egyke - versek, melyek rólam szólnak; kettőke - versek, melyek rólad és rólam szólnak; többke - versek, melyek bárkiről szólhatnak). A szerző nyilván­ valóan nem a recenzens dolgát kívánta meg­ könnyíteni ezzel a nyílt kategorizálással. Akár játékos félrevezetés is lehet ez a fogás, hiszen a könyvet elolvasva rájövünk, hogy az összes vers egyszerre szól róla és mindenkiről (vagy bár­ kiről?). Még akkor is, ha (mint tudjuk) minden vers fikció és a szöveg szempontjából a szerző személye közömbös. Finy „születésnapomra55” című költeményében így fogalmaz: ,nem is azért írok, hogy jobbá váljon tőlem a világ. / hanem hogy pár percre ne legyen olyan rossz. / hogy egy pillanatra felkapcsoljam a napot”. Mi más lehetne a költészet feladata, értelme? A kötet első verse egy nem mindennapi személyiségről árulkodik. Az a frappáns ezek­ ben a sorokban, hogy az ember rejtett elemeire, rejtett sajátosságaira hívják fel a figyelmet, azokra a személyiségjegyekre, szokásokra, me- . lyeket csak a hozzánk legközelebb állók vesz­ nek észre („...nézd meg, milyen halkan fújok orrot, / senki sem tudja utánam csinálni..? ; „...nézd meg k betűm, nincsen hurka...” ; „...nézd meg, hogyan gurítok üveggolyót sötétben? - bemutatkozom). Az egyke versei között találunk egyszerűbb, rövidebb, könnyed darabokat (pl.: miért pont a naplemente? ; őszintén be kell vallanom; taníts meg a komoly­ talanságra). De jelen vannak súlyosabb, hosszabb alkotások is (pl.: születésnapomra. magány, csak feküdni). Több ezek közül filozófiai, lét- és önértelmező kérdéseket tárgyal („teázás nélkül az élet csak élet marad, ! a halál viszont több a kelleténél’’ - vessző, paripáim; 55 ...a fülembe furrogott hangja, ! hogy lehet máshogy is, ! hogy a nagy dolgok nem egy vánkoson születnek, ! hanem a szélvihar kellős közepén..? - ballada a senki lányáról). Az egyke kezdő verseit, napsütötte, nevető költői világát egy, az előbb említett, tudatosan alkalmazott, sötétebb, nehezebb tónus váltja fel, hogy aztán egy rezignált verssel (félelmeink zenéje) záruljon. Ebben az írásban vetődik fel a kérdés: ,mi lesz, ha a szomorúság végképp / eltűnik szemünkből, / és kénytelenek leszünk szembe­ nézni / örömünkkel?”. A kettőke aüncíme árulkodó: itt bizonyára szerelemről lesz szó - gondolhatnánk, és milyen igazunk is lenne. Részben legalábbis. A második ciklus első versei a férfi-nő kapcsolat, a szerelem, az egymás megismerésének, megtar­ tásának folyamatát ábrázolják. Gyakran, monu­ mentális érzelmek megélésekor fogalom­ meghatározásra kényszerülünk, talán, hogy tudjuk mivel is állunk szemben. De hogy is lehetne definiálni a definiálhatatlant? Finy neki veselkedik a lehetetlennek és néhány kiváló próbálkozás, lehetőség elő is bukkan („találtam rád több definíciót is: / a selyem hangja, amint kés hasítja, (...) legördülő márványgolyó a gerincemen..? - pontatlan definíció). Ám a szerelem nem csak Ódát szül, hanem Héja nász az avaron-t is, meg Elbocsátó szép üzenetet. Ez - tizenharmadik oldal - a polaritás a kettőkében is kifejezésre jut („még mondta azt is, / hogy komolyabban kéne vennem az életet, / mert nem lehet minden dombra lecsücsülni, (...) aztán mondott még valamit, / de arra már nem emlékszem? ellentétek taszítják egymást). A szerelem mellett más kapcsolatok (családi, baráti) is feltűnnek egy-egy vers erejéig. Ami viszont érdekesebb, az József Attila és Pilinszky János megidézése. József Attila már az előző ciklusban is jelen van, ugyanis a születés­ napomra egyértelmű reflektálás az ő azonos című alkotására. Finy nem alkalmazta azt a speciáüs rímtechnikát (tani- / tani), mely az eredeti műnek oly sajátos hangzást kölcsönöz. Szerencsére, hiszen már jó páran megpróbál­ koztak vele és nem biztos, hogy jól tették. A kettőkében viszont a szerző egy kifejezetten József Attiláról szóló verssel állít emléket a XX. század nagy lírikusának, „az ezeréves kisgyerek avagy József Attila” címmel. Pilinszky János Azt hiszem című költeményének híres sorai („azt hiszem, hogy szeretlek; / lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz..?) így szólnak a „balázsnak ajánlott credo című Finy-versben: „azt hiszem, hogy szeretlek, / lehunyt szemmel kacagok, mert élsz..? . * A többke versei két csoportba oszthatók. Találunk olyan alkotásokat, melyek esetében már a címek is mosolyra húzzák a szánkat (ki imádkozik az apácákért?, a legvidámabb ba­ rokk, a hintalovakat is lelövik, ugye?). Ezekben a versekben a humor veszi át a szerepet, az irónia, az élet kiparodizálása árad a sorokból. Mégis, valamifajta cinizmus, megdöbbenés átszivárog ezekbe az írásokba is. Finy ugyanis a humort vegyíti a komolysággal. Olyan témákat dolgoz fel, olyan gondolatokat jelenít meg ezekben a gyakran pár soros szövegekben. amelyek a komikus képeket, az ironikus hangnemet képesek a visszájára fordítani („a törött lábú hintalovon / a tarkólövés nem segít, / de nem is ront a helyzetén? - a hintalovat is lelövik, ugye?; „megkérném a kedves öngyilkos­ jelölteteket, / hogy csak halkan ugorjának a tóba, / mert zavarják a halak nyugalmát? kérem, ne ijsztegesse a halakat). Másfelől pedig jelen vannak azok az alkotások, melyek mindenféle kertelés nélkül, meglehetős kegyet­ lenséggel közük az igazat, a valót, a nehezebb érzéseket („szerintem még a bőrömet is lehúznátok,! ha nem lenne annyira rám tapadva?55 - szemtelenül nyomasztóak vagytok; „a szomo­ rúságra ébredni kell, / egyszercsak felkelsz, és tele a szíved / ezzel-azzal, / például egy néma búgócsigával..? - hellohétfő). A borítót Novák Zoltán Tervezte és a kötetet a szerző saját illusztrációi díszítik. Finy Petra histeria grandiflorája ékes példa arra, hogy mi is valójában a kortárs költészet: tudósít ás a jelenkor nyelvezetével. a jelenkor történéseiről. Vagyis beszéd (/írás) a hétköznapiságról, hétköznapian. Persze olykor-olykor egy kis mélylélektani és filozófiai kérdésekkel keverve. Finy Petra könyve mindenképpen üde színfolt a kortárs irodaüni palettán. (Fiatal írók Szövetsége, Budapest, 2005, 82 oldal, 1500 Ft) Bende Tamás �Amikor a rocker is operát dúdol Cukormázas tiuiálom Nevem: Senki Katy Perry: Teenage Dream Szeptemberben Magyarország első önálló opera crossover estjén vehettek részt a Duna Palotába ellátogatók. A Klasszikon együttes, amely a műfaj egyik legjelesebb képviselője, élvezetesen kalauzolta el a hallgatóságot e különleges zenei világba, ahol az is világossá vált, hogy rock és opera olykor nem is áll annyira távol egymástól. Bár mi már egy picit túl vagyunk a tini kor­ szakunkon, mégis bátran kijelenthetem, hogy bármelyikünk boldogan hallgathatja Katy Perry legújabb albumát, a Teenage Dreams-et. Bárhol és bármikor - erre a lemezre ez abszolút mond­ ható. Esős napon a fotelban, vagy épp tanulás közben egy kis koffeinpótlékként maga a tökély. Kiforrott stílus, színvonalas zene és igazi Katy Perry-feeling jellemzi a lemezt. n .. .és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, már azt, hogy minden kép és költemény, azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét. a lepke őt és mindhármunkat én^ (Szabó Lőrinc: Dsuang Dszi álma) A crossover a zenei stílusok keveredését jelenti. Igen nagy merészségnek tekinthető olyan operaáriákat átültetni a rock, pop, swing vagy blues műfajába, mint Bizet Carmenje, vagy Gounod Faustja, Puccini gyönyörű darabjairól nem is beszélve. Talán pont azért, mert e műfajok keveredése nem magától értetődő, az eredmény sem olyan, amit első ránézésre várnánk. A Klasszikon szakmailag kifogástalanul mű­ ködik. Az énekesnő, Sebők Mónika eredetileg is operákat énekel, ennek megfelelően hangja szabadon íveli át a több oktávos különbségeket is. Az együttes többi tagja. Nagy László Andrián (zongora). Martos Attila (nagybőgő, basszus­ gitár), Tiba Sándor (dob) és Zsemlye Sándor (szaxofon) mind-mind profi zenészek. Aho­ gyan Sebők Mónika, az együttes énekesnője fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy csak akkor válik minden zenekedvelő számára élvezhetővé és hitelessé egy crossover opera­ előadás, lia mind az énekes, mind az együttes tagjai képzett és tapasztalt előadók. Jómagam klasszikus operaénekesnőként kezdtem szak­ mai pályafutásomat, ezt követően ismerkedtem meg a crossoverben rejlő hihetetlen sokszínű­ séggel, kreativitással és művészi szabadsággal. A Klasszikon Együttes minden tagja professzio­ nális zenész, akik saját hangszerük mesterei. Ez a fajta igényesség és az ehhez társuló elhi­ vatottság tette lehetővé, hogy az elmúlt évek során elkészült közel 50 átdolgozás mára egy teljes crossover opera repertoárrá válhasson!’ Az együttes a klasszikusokban rejlő értékek átörökítése céljából a komolyzenei dallamkincs tágan értelmezett „ad libitum” vagyis „tetszés szerinti” feldolgozása mellett teszi le voksát. Egyedi feldolgozásaikban érintetlenül hagyják az eredeti operaáriák dallamkincsét, ám mind a hangszerelést, mind a ritmizálást a mai kor zenei igényeihez igazítják. Előadásukhoz egyfajta különös kettősséggel közelíthetünk. Mozart, Bizet, Verdi és Puccini eredetiben az igaziak. Érdekes élmény meghall­ gatni új értelmezésben is őket, de ezután bár­ kiben megfogalmazódhat a kétely, hogy miért kellene mindent átdolgozni a kornak megfelelő szellemiségben. Van, ami eredetiben szép, és bár a hangkészletét nem veszíti el, minden mást liangulatot, mondanivalót - igen. Ha viszont nyitottan, az újdonságokra fogé­ konyan ülünk le meghallgatni egy crossover operát, akkor igazi élményben lehet részünk. A Klasszikon feldolgozásában az eredeti mű nem lesz ugyan több, ám előadásuk egy kellemes este emlékét hagyja maga után. A lemezt amilyen jól nyitja a Teenage Dreams, olyan jól fejezi be a Not like the movies. Lelassul, mélyül az album, és ugyanez történik a hall­ gatóval is. Mivel minden jó, ha a vége jó - és még jobb, ha az eleje meg a közepe is - Katy albumát összefoglalhatnánk úgy is: megérte elkészíteni. Hrecska Renáta Hrecska Renáta A szívem kolibriként verdesett amikor meg­ hallottam a TTummingbird Heartbeat című dalt - mondhatnám, de inkább egyszerűen csak úgy fogalmaznék, hogy örültem. Katy Perry az I kissed a girl idejében ijesztően hatott rám. Ha elfelejtettem, hogy tudok angolul, még tetszett is volna a szám, de sajnos nem tudtam kiverni a fejemből az említett nyelvet... Azóta viszont sok víz lefolyt a Dunán, és a kétkedők számára is hallgathatóvá avanzsált Amerika kedvence. Katy a Teenage Dreams-el most egyértelműen bebizonyította, hogy érdemes vele számolni, ha könnyűzenéről van szó. A lemezen tizenkét szám hallható, köztük a rá­ diók által oly kedvelt California Guris, amit Snoop Dogg közreműködésével ad elő kedvenc művésznőnk. A dalokra nagyon jellemző a len­ dület, és a tipikus Katy Perry-féle ritmusvilág. Az album összetéveszthetetlen, eredeti és élvezetes. Hogy a tizenkét zeneszám közül melyikeket emelném ki, arra csak nagy erőlködés után tudnék válaszolni. Mindegyikben van valami kihagyhatatlan, ami miatt érdemes meghallgatni. A Teenage Dreams megfelelő nyitószám, a „Yoii make me feel like I’m living a teenage dream” sor azt is tisztázza, hogy nem pont arról van itt szó, hogy miről álmodik a tini. A szerelem szép és megfiatalít - nagy igazságokról énekel itt Katy. Nekem személy szerint a már említett Hum­ mingbird Heartbeat tetszik a leginkább, mert szerencsésen ötvözi Katy stílusát és az általá­ nosan bevett zenei formulákat. A lemez dalai nagyrészt a szerelemről szólnak ilyenek a címadó szám, a kolibris dal, a The one that got away. Akad közöttük vidám, bizakodó, de hallhatunk bánatosat is. Van, ami egy átmulátott éjszakáról mesél - a Last friday night (TG.I.F) és van, ami a tengerpartról - ez pedig a jól ismert California Guris. Sokszínű témaválasz­ tás habkönnyű interpretálása az album egésze. - tizennegyedik oldal - 2092-t írunk és a Föld utolsó halandó embere a halálán van. Haldoklását a televízió élőben köz­ vetíti, ahol szavazni lehet: hagyják-e meghalni, avagy próbálják halhatatlanná tenni őt is? Mind­ eközben egy felismerhetetlenre tetovált orvos és egy múlt századi hangrögzítővel felszerelkezett riporter megpróbálják rávenni a haldoklót, mondja el élettörténetét. Az öregember történetei azonban nem illenek össze: az egyikben elváló szülei közül az édesanyjával, míg a másikban édesapjával marad. Továbbfolytatva a történetet pedig a szálak még jobban összekuszálódnak... így kezdődik Jaco Van Dormael legújabb filmje: a Mr. Nobody. Á film voltaképpen egy alapkérdésre épül: mi lenne ha? Ez a kérdés valószínűleg már mindenkinek megmozgatta legalább egyszer a fantáziáját: mi lett volna, ha nem késem le a buszt, mi lett volna, ha egy nappal többet készülök fel erre a vizsgára, stb. Tulajdonképpen ez az alap­ kérdése a legtöbb, multidimenziókról és időuta­ zásról szóló filmnek is. Egy apróbb változás vala­ kinek az életében akár az egész történelmet meg­ változtathatja. Többek között ez az ötlet szolgált alapul Philip K. Dick Ember a fellegvárban című könyvének, aminek lapjain a japánok nyerték meg a világháborút, valamint Ray Bradbury Menny­ dörgő robaj című novellájának, ahol egy óvatlan időutazó az őskorban eltaposva egy pillangót olyan láncreakciót okoz, melynek hatására megváltoznak az írásjelek és az USA elnöke egy diktátor lesz. A film főhőse Nemo Nobody, akit Jared Leto alakít. Nemo születésétől kilenc éves koráig line­ áris a történet, amikor is szülei elválnak és őt döntésre kényszerítik: válasszon közülük, kivel akar élni a továbbiakban. Ekkor szakad több szálra a történet, melyben váltakozva végigkísérhetjük az ifjú Nemo férfivá válását, megházasodását és ha­ lálát is aszerint, hogy apjával, vagy édesanyjával maradt-e. Mindeközben több csomópont is kiala­ kul Nemo életében, ahol választásra kényszerül, így tagolva tovább egyre több párhuzamos szálra a történetet a végkifejletig. A film mintegy magába olvasztja több hasonló film ötleteit is, amely azonban alig észrevehető, és nem tűnik szó szerinti „lenyúlásnak. A fent be­ mutatott alaptörténet már egyszer - igaz kevésbé bonyolultan - kifejtésre került A nő kétszer című filmben, míg egyes ötletek felmerülnek mind a Pillangó effektusból, mind a Forrás című filmből. A megértést egyben bonyolítja, hogy rendszeresen előjön az álom az álomban effektus is, ugyanis az életek közötti váltakozás mindig a főhős felébre­ désével történik, így zavarva össze a nézőt: vajon egy álmot, vagy egy élet variációit látja. Összességében a Mr. Nobody egy gyönyörűen megszerkesztett film, mely bővelkedik mind humorban, mind drámában, de mégsem tűnik túl romantikusnak. Bár a vizuális effektek nagyon szépek lettek - egyes jelenetek nemcsak elérik, de talán meg is haladják az Eredet szintjét mind kinézetben, mind abszurditásban -, néha nekem már túl soknak tűntek. Azonban mivel a film így is elég hosszú (155 perc), ezek nagy része betud­ ható egyszerű rövidítésnek - például a szerelmes jelenetek fal-ágy átmenete. A filmet talán legjob­ ban egy neten olvasott jelző íija le: művészfilm rengeteg pénzből. Látványos, elég abszurd, de mégis emészthető, mely elgondolkodtat, elszo­ morít és megnevettet egyszerre. Akiknek pedig a fent felsorolt filmek tetszettek, azoknak minden­ képpen ajánlani tudom! A. B. Chronos �Rock, Jonas, Satöbbi Rock Tábor 2 - a Záróbuli A Rock Tábor 2 dalait a legnagyobb videomeg­ osztó portálon immáron több mint tizenkét milliószor nézték meg. Jelent valamit ez a szám leginkább azt, hogy a számok nagyon jók. Maga a film is remek, de a koreográfiák, a fülbemászó dallamok hatásosan gondoskodnak arról, hogy a High Scool Musical után újabb feledhetetlen alkotás vonulhasson be a köztudatba. A Jonas Brothers tagjait nem kell bemutatni. Az ember ismeri őket a zenéjükről (Work it out. Give love a try, LA. Baby), a sorozataikból, vagy csak annál a ténynél fogva, mert lánynak született. A három fiú mellett biztosan nem mehetünk el szó nélkül. A Camp Rock is valójában az ő filmjük, hiába hívják Joe-t Shane-nek, Nick-et Nate-nek és Kevint Jason-nak, a ■'valóságot nem hagyják a hátuk mögött, szerepük szerint is rocksztárok. A két legfőbb karaktert, Mitchie-t és Shane-t Demi Lovato (őt egyebek mellett a Sonny, a sztár­ jelölt című sorozatból ismerhetjük) és Joe Jonas játsza, akik amellett, hogy szeretnék ” kilibontakoztatni szerelmüket, nagyon igyekeznek megmenteni kedvencüket, a Rock Tábort. A Camp Rock má­ sodik részében kénytelenek megküzdeni a profi Sztár Táborral, akiket egy tó és sok-sok dollár választ el főhőseink üdülőhelyétől. A küzdelem kimeneteléről nem számolok be, az maradjon meglepetés. Most maradnék a soundtracknél. A film zenéje Amerikában a Billboard listán harmadikként debütált. 41 000 példányban kelt el már a prem íremier héten, mára ez a szám már jócskán meghaladta a 300 ezret. Európát tekintve Olasz­ országban érte el eddig a legnagyobb sikert, hiszen elsőként is állt a helyi slágerlistán. Magyarországon augusztus 27-én jelent meg az aldbum ^Dandó Áckim és Némethy Brigitta duettjével, az így van jól-lal. Ezt a dalt nagy szerencsénkre török és román verzióban is meghallgathatjuk, hátha nem telünk be a hazaival. (I wouldn’t change a thing címen kellene, hogy fent legyen eredetiben az al­ bumon, ám érthetetlen okból, angolul nem szerepel.) A lemezen tizenöt dal kapott helyet, nagyjából egy órás játékidővel. A két legnépszerűbb szám a Demi Lovato által énekelt Can’t back down és a Camp Rock csapata által előadott It^ On. Az albumon vegyesen találhatóak egyéni produkcióra ki­ hegyezett és inkább csapatra tervezett trackek. Az egyénik közül mindenképpen kiemelendőek Demi mellett Nick Jonas, valamint Matthew „Mdot” Finley szólója. Utóbbi egy rendkívül érett, dinamikus számmal, a Fire-ral mutatja be a Sztár Tábor adottságait a filmben, és ez a dal filmen kívül is nagy biztonsággal állja meg a helyét. A csoportos előadások közül a Can’t back down a favorit, ami ebben a kategóriában pont annyira jó, mint a Fire egyéniben. Itt még kiemelendő a filmet záró This is our song, ami Demi, Nick, Joe és Alyson Stoner előadásában hangzik el. Összességében elmondható, hogy a Camp Rock 2 - Final Jam című film zenei albuma nagyon rendben van. Sok műfaj található meg :g rajta, a poptól kezdve a rockon át egészen a hip-nopig mindenki rábukkanhat a kedvencére, amit később két előadás szünetében, a büfé és a terem között félúton önfeledten dúdolgathat. Hrecska Renáta 2nel - keleti siker nyugati zenében Azt hitted eddig, Lady Gaga eredeti, és valami újat is mutat? Sokan felháborodva jelentik ki, hogy Gwen Stefani is készített már egy furcsa ruhákban. kiegészítőkben, sminkekben bővelkedő klipet, de még is messzebbre kell nyúlnunk: immáron nem a keleti zene tart nyugatra, hanem pontosan fordítva. Japán, Dél-Korea és Malajzia zenei piaca viszonylag zárt, a nyugati zenészek most próbálják áttörni a hazai zenészek monopóliumát. (Fergie feat Koda Kumi, The Hoostabank feat Anna Tsuchiya stb). De miért is érdemel a címben szereplő együttes említést? Egy dél-koreai 4 főt számkló lánycsapatról van szó, a nevük olvasható „to anyone”-nak vagy „twenty-one”-nak is, bár a lányok saját maguk az első verziót támogatják. Az YG entertainment kiadó legsikeresebb csapata tavaly, a testvércsapatuk (a szintén 4 fiúból álló Big Bang) wdeójában mutatkozott be, sikerük pedig azóta töretlen. A négy lány: Dara, Minzy, Bőm és CL amit tud, azt jól tudja eladni, és ez a lényeg - érdemes egy pillantást vetni a klipjeikre, és rögtön meg lehet érteni, mire gondolok. Nem csak hog)- az öltözetük fe‘........ is. CL meghökkentő, de a csapat alapvető felállása - aki a jelenleg legjobban hangsúlyozott tag - és Minzy - aki kiemelkedő táncos - viszik a kicsit rockosabb, vadabb stílust, míg Bomie lágy hangja tökéletesen kiegészül Dara szintén egyedi skáujával. A banda vezetője és rappere CL (19) már régebb óta a szórakoztatóipar tagja: 16 évesen került a köz­ tudatba, miután felénekelte a Big Bang CD-jének introját. Minzy (16) a híres táncos, Gong Okjin unokája, 6 éves kora óta szerepel a médiában, miután az internetre felkerült videókra felfigyelt az YG. Bőm (26) viszonylag későn kezdett bele a zeneiparba: 3 évig folyamatosan csak a kiadók ajtaján kopogtatott, de végül főénekesként került a csapatba, míg Dara (2Ö eredetileg a Fülöpszigeteken futott be. A csapat zenei világa frissítő: liip-hopos beütéssel, erős hangzásvilággal mutatkoztak be a közönség előtt és tartják is magukat ehhez. Idén több alkalommal látogattak el az USA-ba, hogy a Black Eyed Peas Will.IAm-ével vegyenek fel csaknem 10 számot: a videomegosztó portálokon is meghallgat­ ható egy rövid interjú Will.LAm-mel még a felvételek előtt, amiben hallható, milyen nagyra tartja a lányokat. A debütáló számuk a „Fire” volt, ezt követte a „Try to follow me”, majd a lágyabb hangvételre áttérve az „I don’t care” következett. A lányok szólókat is énekeltek, illetve .saját elfoglaltságok miatt egy röpke időre visszavonultak, majd alig néhány napja. szeptemberben kezdték el promotálni az új albumukat, melyekről a „Can’t nobody már is a koreai zenelisták trónjára került. Végleg megdön­ tötték keleti sztereotípiát, és ezzel az új koncepcióyal hódítják meg3 a világot, hisz most az Egyesült Államokbeli bemutatkozásukra bem készülnek az angoiul is felénekelt számaikkal. Kis-Molnár Hóra - tizenötödik oldal - Kylie (és) az istennő Kylie Minogue: Aphrodite Az ausztrál énekesnő legújabb nagylemeze, az Aphrodité kellemes meglepetést tartogat hallgatói­ nak. Kylie-tól megszokhattuk már, hogy pörgős számokat énekel, ám ez a lemez is bizonyítja, hogy az azonos stílus mellett is lehetséges a megújulás. A lemezen tizenkét új dal kapott helyet, lassú szám ezúttal egyáltalán nincs az albumon. Ebből adódik egy kis probléma is, nevezetesen az, hogy az egész olyan, mintha egy megállíthatatlan hullámvasútban ülnénk, az utolsó akkordok elhangzása után szinte megkönnyebbülünk. Az oka ennek a gondnak nem is az, hogy gyorsak a számok, hanem az, hogy gyakorlatilag nincs köztük szünet. A trackek között nagyjából két másodperc van, ami levegővételre sem elég, nem hogy arra, hogy leülepedjenek a hallottak, és fel­ készüljünk a következőre. Erre az ideális idő négy­ öt másodperc, kettő-három viszont kevés. Ezen azonban túl lehet lépni. A lemez dalai közül hármat maga Kylie írt, meggyőzően hozva saját stílusát. A korong első száma, az All the lovers, melyet rádióhallgatóként és zenetelevízió nézőként már régen szívünkbe zárhattunk, szinte uralja a lemezt. Az album ugyan színvonalas, de ennek a számnak a minő­ ségét a többi dal csak szeretné elérni. A Better than today egészen érdekes, olyan be­ nyomást kelt, mintha nem lett volna több dallam a fejekben, és ezért mások nyári slágereit összegyúrták, kicsit átírták, és lett ezekből egy „valódi’ Kylie szám. Az Aphrodite-vel pedig az a baj, hogy úgy közelít hozzá az ember, hogy ez biztosan egy gyengéd, simogató szám lesz, szerelemistennőről lévén szó. Ehhez képest kis túlzással Madonnásra sikerült, a refrén pedig inkább egy menő fiú­ csapatnak menne el. Tartalmában természetesen semmi köze nincs Aphrodite-hoz, Kylie magáról énekel: „Én egy aranylány vagyok, egy Aphrodité”. A többi dal viszont tényleg jó. A Get outta my way dallamvilága nem túl eredeti, de pont ezért sze­ rethető meg gyorsan, és hangzik ismerősen már első hallgatásra is. A Pút Y)ur hands up igazi bulizene a tengerpartról, míg a Mighty Rivers az élet sodró folyamáról szól, amelyben a szerelem ad kapaszkodót, hogy el ne vesszen az ember - ez talán jobb is lett volna Aphroditénak. Kylie hangjára sem panaszkodhatunk, bár sok megpróbáltatáson ment keresztül - magánéleti, egészségügyi válságok - mégis példát mutatott az újrakezdéshez, a felszínen maradáshoz. Rajongói nem csak egy remek előadót, hanem egy kitartó, alázatos embert hallgathatnak. Nem sok olyan művészt találhatunk napjaink zenei világában, aki huszonöt év, tíz stúdióalbum, tíz turné, hetvenkilenc különböző díj elnyerése után is önmagát képes hozni, és nem lehet unni. Összességében bátran elmondható, hogy ismét sikerült egy igazi Kylie-s albumot létrehozni, amit bátran hallgathatunk házibuliban, a kocsiban vagy futás közben, de igazából bármikor, ha egy kis energiára van szükségünk. Hrecska Renáta �aiSihtaiií ilM mii. ■iiií.,; iii iiiiiaMi.i Megkezdődött a Pázmány Labdarúgó Liga őszi idénye! A PPKE JÁK HŐK ebben a félévben is kiírta a kari kispályás labdarúgó-bajnokságot. Nagy örömünkre az elmúlt szemeszter tíz csapatához képest erre az őszre tizenhárom csapat nevezett, közülük három gólyákból, egy pedig erasmusos hallgatókból alakult. A bajnokság küzdelmei december 6-ig, hétfői (12:30-tól 17:00-ig) és csütörtöki napokon (15:30-tól 17:00-ig) zajlanak. Két játéknapon már túl is vagyunk, lássuk mi történt eddig! A nyitómérkőzést a tavaszi bajnok Sopronig Mászok játszotta a Tesil ellen, és 8:3-as győzelmével mindenki értésére adta, hogy komolyan gondolja a címvédést. A még csak formálódó ÁS lustum súlyos vereségbe (2:15) szaladt bele a továbbra is nagyon erős Red Devill Advocate ellen. Utóbbiak idén is fő kihívói a címvédőnek. A Bíbortógás Fenevadak ellen rögtön egy 11:3-as győzelemmel mutatkozott be az egyik újonc, a Gólya United. A szintén újonc Csipet Csapat meglepte a már rutinos résztvevőnek számító Intett (4:3). A régóta bajnoki címre áhítozó Vaskapu Fc esélyt sem adott a harmadik újonc Zságoj FC csapatának (20:0). A nap zárásaként a Bp. Rangers pedig szoros mérkőzésen (4:5) maradt alul az Erasmus Dream Team ellen, A második játéknapon ismét a Sopronig Mászok játszotta az első mérkőzést és a vártnál kisebb különbségű, de papírforma-győzelmet aratott a Bíbortógás Fenevadak ellen (7:2). A tartalékosán felálló Tesil bizonyára jobb eredményekre is képes lesz majd, mint a Red Devih elleni 4:17-es vereség. Bemutatkozott a Fegyencjárat is: a félidőben még döntetlenre állt az aznapi második meccsét játszó Sopronig Mászok ellen, de a végét a címvédő jobban bírta (4:7). Az Inter a vártnál sokkal könnyebben győzte le az AS lustumot (9:1), a nap szenzációja azonban még csak ezután következett: Megtört a Bp. Rangers közel két idényen át tartó nyeretlenségi sorozata! A szenvedő alany a Csipet Csapat volt, akik csak a végére tudták szorossá tenni a mérkőzést (9:7). A nap zárómeccsén a Vaskapu Fc könnyed győzelmet aratott az Erasmus Dream Team ellen (8:0). A Gólya United és a Zságoj FC szabadnaposak voltak. A Pázmány Labdarúgó Liga állása a 2. játéknap után 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Sopronig Mászok Vaskapu Fc Red Devils Advocate Gólya United Inter Bp. Rangers Csipet Csapat Erasmus Dream Team Fegyencjárat Bíbortógás Fenevadak Tesil Zságoj FC__________ AS lustum M 3 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 1 2 GV 3 2 2 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 D 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 V 0 0 0 0 1 1 1 1 1 2 2 1 2 RG 22 28 32 11 12 13 9 5 4 5 8 0 1 KG 9 0 7 3 5 12 10 12 7 18 25 20 24 GK 13 28 25 8 7 1 -1 -7 -3 -D -17 -20 -23 Pont 9 6 6 3 3 3 3 3 0 0 0 0 0 A további menetrend: 3. játéknap szept. 30. (csütörtök) 15:30-16:10 Inter - Fegyencjárat 16:20-17:00 Bíbortógás Fenevadak - Fegyencjárat 4. játéknap 12:30-13:10 13:15-13:55 14:00-14:40 14:45-15:25 15:30-16:10 16:15-16:55 okt. 4. (hétfő) Zságoj FC - Fegyencjárat Bíbortógás Fenevadak - Red Devih Advocate Zságoj FC - Sopronig Mászok Bp. Rangers - AS lustum Vaskapu Fc - Gólya United Erasmus Dream Team - Csipet Csapat 5. játéknap okt. 7. (csütörtök) 15:30-16:10 Gólya United - Bp. Rangers 16:20-17:00 Zságoj FC - Tesil 6. játéknap 12:30-13:10 13:15-13:55 14:00-14:40 14:45-15:25 15:30-16:10 16:15-16:55 okt. 11. (hétfő) AS lustum - Fegyencjárat Erasmus Dream Team - Gólya United Csipet Csapat -AS lustum Bp. Rangers - Tesil Zságoj FC - Red Devils Advocate Inter - Bíbortógás Fenevadak 7. játéknap okt. 14. (csütörtök) 15:30-16:10 Zságoj FC - Gólya United 16:20-17:00 Bíbortógás Fenevadak - Csipet Csapat 8. játéknap 12:30-13:10 13:15-13:55 14:00-14:40 14:45-15:25 15:30-16:10 16:15-16:55 okt. 18. (hétfő) Tesil - Fegyencjárat Gólya United - Sopronig Mászok Csipet Csapat - Tesil Vaskapu Fc - Red Devilk Advocate Bp. Rangers - Bíbortógás Fenevadak Zságoj FC - Inter 9. játéknap okt. 21. (csütörtök) 15:30-16:10 Inter - Tesil 16:20-17:00 Sopronig Mászok - Red Devils Advocate okt. 25. (hétfő), okt. 28. (csüt.) - őszi szünet, nov 1. (hétfő) - halottak napja 10. játéknap nov 4. (csütörtök) 15:30-16:10 Red Devils Advocate - Fegyencjárat 16:20-17:00 Csipet Csapat - Fegyencjárat Miért fontos a sport? A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának hallgatói rendszeres stressz hatásának vannak kitéve. A félévente ismétlődő vizsgaidőszakok, melyeket a szebbnél szebb tételsorok tesznek felejthetetlenné, sok fiatal egészséges életmódját lehetetlenítik el. Ilyenkor indul meg a háromszázhetvenötödik típusú energiaital eladási statisztikáinak rohamos javulása, a napi 1000 Ft-os cigaretta átlagfogyasztás és a mértéktelen táplálkozás. Az olvasótermekben sűrűn szoktak elhangzani a következőkhöz hasonló mondatok: „Fú, nagyon fáradt vagyok, be kell dobjak pár energiaitak” vagy „Ajaj, kezd elmúlni a kávé hatása, mindjárt elalszorrf de a kedvencem az ötpercenként hallható „vizsga-refrén”: „Nem szívunk el egy cigit?” Ha mi, fiatalok már 20 évesen ilyen sok(k) hatásoknak tesszük ki a szervezetünket, mi lesz később? Szeretném bemutatni az egészségtelen strcssz-kezelési módszerek egyik legnépszerűbb alakját: Miszter Alkoholt. Nagyon könnyen meg lehet vele ismerkedni, mindig mindenhol megtalálható és könnyen emészthető a stílusa. Nem kell sok időt tölteni vele, és egyből jobb kedvre derülünk Tőle, elfeledjük gondunk, bajunk. Első találkozásra megfelelő partnernek tűnik, hogy megnyugtassuk magunkat, és kiegyensúlyozottan vegyük az akadályokat. Azonban csak ideiglenesen, van ránk „poziuV Íratással a Miszter. Hosszú távon kihasznál a gaz és nem tudjuk sehogy sem lerázni, beférkőzött a bizal­ munkba. Csak Vele tudunk nyugodtak lenni, sokat gondo­ lunk rá, szinte szerelmesek leszünk belé. Azt hiszem, könnyen belátható, hogy a fenti példákhoz hasonló, függést okozó szerek vagy eszközök veszélyesek. Van, amelyik kevésbé, de van olyan is, amelyik nagyon súlyos károsodást okoz a személyiségben, amelyre nincs gyógyír. Más megoldást kell hát keressünk. Többet is találhat az élet göröngyös útján haladó elszánt kalandor, de most csak a sporttal szeretnék foglalkozni. Tovább általánosítanék: a mozgással. .Minden embernek mások a fizikai adottságai, ezért a saját igényeinek megfelelően kell lazítania szervezete terhe­ - tizenhatodik oldal - 11. játéknap nov 8. (hétfő) 12:30-13:10 Erasmus Dream Team - Fegyencjárat 13:15-13:55 AS lustum - Tèsi 1 14:00-14:40 Erasmus Dream Team - Sopronig Mászok 14:45-15:25 Gólya United - Red Devili Advocate 15:30-16:10 Vaskapu Fc - Inter 16:15-16:55 Bp. Rangers - Zságoj FC 12. játéknap nov 11. (csütörtök) 15:30-16:10 Sopronig Mászok - Vaskapu Fc 16:20-17:00 AS lustum - Erasmus Dream Team 13. játéknap nov 15. (hétfő) 12:30-13:10 Vaskapu Fc - Fegyencjárat 13:15-13:55 Csipet Csapat - Zságoj FC 14:00-14:40 Vaskapu Fc - Bp. Rangers 14:45-15:25 Gólya United - Inter 15:30-16:10 AS lustum - Bíbortógás Fenevadak 16:15-16:55 Erasmus Dream Team - Tesil 14. játéknap nov. 18. (csütörtök) 15:30-16:10 Erasmus Dream Team- Zságoj FC 16:20-17:00 Inter - Bp. Rangers 15. játéknap nov 22. (hétfő) 12:30-13:10 Gólya United - Fegyencjárat 13:15-13:55 Csipet Csapat - Vaskapu Fc 14:00-14:40 AS lustum - Zságoj FC 14:45-15:25 Sopronig Mászok - Inter 15:30-16:10 Tesil - Bíbortógás Fenevadak 16:15-16:55 Erasmus Dream Team - Red Devils Advocate 16. játéknap nov 25. (csütörtök) 15:30-16:10 Bíbortógás Fenevadak - Vaskapu Fc 16:20-17:00 Red Devil^ Advocate - Csipet Csapat 17. játéknap nov. 29. (hétfő) 12:30-13:10 Bp. Rangers - Fegyencjárat 13:15-13:55 Gólya United - Csipet Csapat 14:00-14:40 Sopronig Mászok - Bp. Rangers 14:45-15:25 AS lustum - Vaskapu Fc 15:30-16:10 Red Devils Advocate - Inter 16:15-16:55 Erasmus Dream Team - Bíbortógás Fenevadak 18. játéknap dec. 2. (csütörtök) 15:30-16:10 Tesil - Gólya United 16:20-17:00 Sopronig Mászok - AS lustum 19. játéknap dec.6. (hétfő) 12:30-13:10 AS lustum - Gólya United 13:15-13:55 Sopronig Mászok - Csipet Csapat 14:00-14:40 Tesil - Vaskapu Fc 14:45-15:25 Red Devils Advocate - Bp. Rangers 15:30-16:10 Bíbortógás Fenevadak - Zságoj FC 16:15-16:55 Erasmus Dream Team - Inter Várunk minden szurkolót, érdeklődőt a C épület III. emeleti tornaterem karzatára, buzdítsa ki-ki a saját évfolyamtársát, ismerősét! Tóth Máté lését. Ami biztos azonban, hogy testmozgásra mindenki­ nek szüks^e van kortól és nemtől függetlenül. „Ép testben ép lélek!’ Bármennyire is elcsépelten hatigzik a mondás, de az igazság tartalma ritka nagy (egyszerű­ ségében van az ereje). Ha rendszeresen mozgunk, az kedvünket is pozitívan befolyásolja, felgyorsítja szellemi működésünket és problémamegoldó készségünket, jobban alszunk, kipihentebbek leszünk. Ezen kívül hatékonyan gátolja rossz szokásaink kialakulását vagy fölerősödését, megerősödünk, kevesebbet betegeskedünk. Egyszóval rengeteg előnye van a sportnak. Természetesen vannak hátrányai is, hisz pénzbe kerül a felszerelés és a helyszín biztosítása, de valamit valamiért. Akinek fizikai és anyagi lehetőségei engedik, az ne szalassza el a mozgás okozta életörömöt. Jómagam is rendszeresen sportolok és ezért vállaltam a Hallgatói Önkormányzatban a sportreferensi posztot, hogy a Karon minél színvonalasabb sportéletet tudjunk megvalósítani segítőimmel. De ehhez Ti is kelletek. Csatlakozzatok a foci, kosár vagy röplabda csapatokhoz, hisz ez mindannyiunk közös érdeke! Stevanyik Ádám � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2010 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource XIII. évfolyam 4. szám 2010. október 22. Abstract A summary of the resource. HŐK választás Másik történet - avagy beköszön a Karrier Iroda Karrier Iroda Őszi Programok Kari TDK Folyt, köv.: Pázmány Szalon! - interjú Horváth Attilával In memóriám Búcsú a Pázmánytól - Diplomaosztó beszéd. Vitázzunk egy tea mellett! - Teaest Christián Lászlóval Kulturális Örökség Napja a Jogi Karon Egyetemünk múltja, jelene és jövője - interjú Schanda Balázzsal Egy régi intézmény gyermekbetegségei Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: Nomen est omen Színpompás város - Vasarely Budapest utcáin Egy város más szemmel: Santiago de Chile Diákhitel vs. Diákmunka Az ember útjai Új utakat kell keresni - Interjú Nemes Andrással Megvádolt Egyház - Botrányok és ami mögöttük van Kiss Molnár Flóra: Avalon Bende Tamás: üzenet Finy Petra: histeria grandiflora Cukormázas tiniálom - Katy Perry: Teenage dream Amikor a rocker is operát dúdol Nevem: Senki Rock, Jonas, Satöbbi - Rock Tábor 2 - a Záróbuli ... 2nel - Keleti siker nyugati zenében Kylie (és) az istennő - Kylie Minogue: Aphrodité Miért fontos a sport? Megkezdődött a Pázmány Labdarúgó Liga őszi idénye! Subject The topic of the resource HŐK választás Másik történet - avagy beköszön a Karrier Iroda Karrier Iroda Őszi Programok Kari TDK Folyt, köv.: Pázmány Szalon! - interjú Horváth Attilával In memóriám Búcsú a Pázmánytól - Diplomaosztó beszéd. Vitázzunk egy tea mellett! - Teaest Christián Lászlóval Kulturális Örökség Napja a Jogi Karon Egyetemünk múltja, jelene és jövője - interjú Schanda Balázzsal Egy régi intézmény gyermekbetegségei Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: Nomen est omen Színpompás város - Vasarely Budapest utcáin Egy város más szemmel: Santiago de Chile Diákhitel vs. Diákmunka Az ember útjai Új utakat kell keresni - Interjú Nemes Andrással Megvádolt Egyház - Botrányok és ami mögöttük van Kiss Molnár Flóra: Avalon Bende Tamás: üzenet Finy Petra: histeria grandiflora Cukormázas tiniálom - Katy Perry: Teenage dream Amikor a rocker is operát dúdol Nevem: Senki Rock, Jonas, Satöbbi - Rock Tábor 2 - a Záróbuli ... 2nel - Keleti siker nyugati zenében Kylie (és) az istennő - Kylie Minogue: Aphrodité Miért fontos a sport? Megkezdődött a Pázmány Labdarúgó Liga őszi idénye! Creator An entity primarily responsible for making the resource Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Aradszki Dea (művészet), Bende Tamás (irodalom), Bárth Bertalan, Both Hunor, Horváth László (kulinária), Hrecska Renáta, Kis-Molnár Flóra, Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs, Mikola Orsolya (interjú), Palócz László (kari közélet), Sergő András (karrier), Stevanyik Adám (sport), Szabó Imre (közélet), Teleki László, Teleki Levente (egyház), Tóth Bálint András (kari közélet) Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: ViUkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Schanda Balázs, Aradszki Dea, Bende Tamás, Bárth Bertalan, Both Hunor, Horváth László, Hrecska Renáta, Kis-Molnár Flóra, Koltay András, Konta Balázs, Mikola Orsolya, Palócz László, Sergő András, Stevanyik Adám, Szabó Imre, Teleki László, Teleki Levente, Tóth Bálint András Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2010. október 22. Date Created Date of creation of the resource. 2010. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1594kb+24517kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_XIII_4_20101022 Relation A related resource T00113 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 16 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_XIII_4_20101022 Table Of Contents A list of subunits of the resource. HŐK választás Másik történet - avagy beköszön a Karrier Iroda Karrier Iroda Őszi Programok Kari TDK Folyt, köv.: Pázmány Szalon! - interjú Horváth Attilával In memóriám Búcsú a Pázmánytól - Diplomaosztó beszéd. Vitázzunk egy tea mellett! - Teaest Christián Lászlóval Kulturális Örökség Napja a Jogi Karon Egyetemünk múltja, jelene és jövője - interjú Schanda Balázzsal Egy régi intézmény gyermekbetegségei Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: Nomen est omen Színpompás város - Vasarely Budapest utcáin Egy város más szemmel: Santiago de Chile Diákhitel vs. Diákmunka Az ember útjai Új utakat kell keresni - Interjú Nemes Andrással Megvádolt Egyház - Botrányok és ami mögöttük van Kiss Molnár Flóra: Avalon Bende Tamás: üzenet Finy Petra: histeria grandiflora Cukormázas tiniálom - Katy Perry: Teenage dream Amikor a rocker is operát dúdol Nevem: Senki Rock, Jonas, Satöbbi - Rock Tábor 2 - a Záróbuli ... 2nel - Keleti siker nyugati zenében Kylie (és) az istennő - Kylie Minogue: Aphrodité Miért fontos a sport? Megkezdődött a Pázmány Labdarúgó Liga őszi idénye! Aradszki Dea Bárth Bertalan Bende Tamás Both Hunor HÖK Horváth László Hrecska Renáta Kis-Molnár Flóra Koltay András Konta Balázs Mikola Orsolya Palócz László Schanda Balázs Sergő András Stevanyik Ádám Szabó Imre Teleki László Teleki Levente Tóth Bálint András https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/1b45d34098f9655979fd11d8f13021ce.jpg fd8782f8195dbfea23a2c1915cabfbdf https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/ade535f4ddd790a9b50f180abe7e954d.pdf 4a9ce08358af31b5dc2c12e442567752 PDF Text Text A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jo^- és Államtudományi Karának hivatalos lapja XIII. évfolyam, 5. szám e-mail; itelet@jak.ppke.ku konlap: www.jak.ppke.ku/itelet Te/ef Ki jutkat ne? Nagyító alatt a Felsőoktatási Törvénytervezet Gólyatál Európai Unió Aiesec Hadit és Szatyor Klimt Fekete Balázs 2010. november 16. �Társadalmi egyeztetés kezdődik az új felsőoktatási törvényről „Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, 2010. október 22-én az Index internetes hírportál „Buktatást vezet­ nének be az egyetemeken” c. nagy vihart kavart cikkében szivárog­ tatott ki információkat az új felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatban. Bár a hivatalos tervezetet csak november 2-án mutatja be a szaktárca, az írás hallgatói körökben nagy felzúdulást váltott ki. míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Az Index írásában foglaltak szerint elvennék a hallgatói önkormány­ zatoktól az egyetértési jogot (véleményezési jogra cserélnék a hallga­ tók rendszerváltás óta létező egyetértési jogát a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve a térítési és juttatási szabályok kialakításában). Egy tárgyat csak kétszer vehetnének fel a hallgatók, és csak két-két alka­ lommal vizsgázhatnának, ha ez nem sikerül, egyetemi tanulmányaik véget érnek. Az Index információi szerint a tervezet a felvételit két tárgyból tett emelt szintű érettségi teljesítéséhez kötné, továbbá több ponton visszanyesné az egyetemek és főiskolák jelenleg meglevő, gazdálkodási autonómiáját is. A cikk megjelenésének napján a Műszaki Egyetem 1956-os meg­ Szerkesztőség: emlékezésén a BME hallgatói képviseletének vezetője kitért ünnepi PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba beszédében az új tervezetre, és felszólította a kormányzatot, hogy ne csorbítsa a hallgatói jogokat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Konferenciája (HÖOK), a hallgatók országos, kizárólagos érdekkép­ Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet viseleti szerve is nemtetszését fejezte ki az új tervezet megvalósulása Nyomdai kivitelezés: iránt. ViUkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. Körösparti Péter, a HÖOK elnökének érvelése szerint a vizsgalehe­ tőségek korlátozásával a professzorok az egyetemek élet-halál uraivá TARTALOM válnának a fenti intézkedéssel, „kivégzőosztag elé állítva" a vizsgázó hallgatókat. Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár - aki a tervezetet elő­ Társadalmi egyeztetés kezdődik készítő bizottság elnöke - azon az állásponton van, hogy a vizsga­ az uí új helsooktatasi FelsőoKtatási Törvényről 1 örvényről .... .2. oldal lehetőségek korlátozása a valóban tanulni vágyó hallgatók érdekét Gólyabál 2010 - Nem medencésparty! .3. oldal szolgálja, és azt szeretné elérni, hogy a tanulók már az első vizsga­ Javaslat ......................... .3. oldal Kitüntették Szilasi Alexet .3. oldal alkalomra megfelelően felkészüljenek. Abban mindkét fél egyetért, Jogesetmegoídó verseny .3. oldal hogy szükség lenne legalább két emelt szintű érettségihez kötni a lustitia leteszi kardját ^át és mérlegét továbbtanulást, sőt a hallgatók képviselője szerint a felvételizőktől egy .4. oldal - Interjú Fekete Balázzsal .... Nem csak a jogászoké a világ ............... .5. oldal nyelvvizsga felmutatását is el lehetne várni. LOL, avagy a humor hatalrna ............. .5. oldal A kormányzat állítja: a 2002-2010 közötti időszakkal ellentétben az új 1956-tól az új Felsőoktatási Törvényig .. .6. oldal Egyetemi rangsor es és helsooktatasi Felsőoktatási Torvéi 1 örvény .6. oldal oktatásirányítás valós egyeztetésre és párbeszédre törekszik a hallga­ Természeti katasztrófák a gyártósorról ... .7. oldal tókkal, a hallgatói érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parla­ Európai Unió - Magyarország 1. .8. oldal menti pártok ifjúsági szervezeteivel. Az MSZP ifjúsági szervezete az Nosztalgia a nyugdíjról? .... .8. oldal Aiesec-kel a nagyvilágban ...................................... .9. oldal Index cikk utáni órákban közleményben dorgálta a kormányzatot, Kulturális pezsgés ---- Budán - Interjú Falvai Mátyással ,10. oldal hiányolva a nemzeti együttműködést az új felsőoktatási törvény .11. oldal Angyali üdvözlet kapcsán. Az IKSZ (Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, a kor.11. oldal Olyan a Hold .11. oldal Eerrant ___ mányzó KDNP ifjúsági szervezete) szerint a Societas árnyékra .11. oldal A világ ........... . ........................................... vetődött, mivel az elmúlt években az ifjú szocialisták nem szólaltak 12. oldal A Berger Dalma jelenség ............................ meg, és nem tiltakoztak akkor, amikor előzetes konzultáció nélkül 12. oldal Robbie Williams: The Gratest Hits 1990-2010 Hogyan szerezzünk barátot? - Mary és Max ,13. oldal tandíjat vezettek be a felsőoktatásban, amikor a hallgatók utazási ked­ ,13. oldal Soul Kitchen . .............................................. vezményeit megszüntették, vagy amikor a felsőoktatási szakkollé­ ,14. oldal Akos: A katona imája .................................. giumok állami normatíváját drasztikusan csökkentették. Az IKSZ ,14. oldal A szecesszió meztelen igazsága ................... ,15. oldal Jogász Példatár - Interjú Landi Balázzsal .. álláspontja szerint a felsőoktatásban az új kormány által szorgalmazott Karrier Kalauz ............................................ .15. oldal párbeszédre és kiegyensúlyozott szabályozásra van szükség, nem pedig ,15. oldal Karrier Iroda - Őszi programok ............... felelőtlen riogatásra és hangulatkeltésre. 16. oldal Jubileumi ünnepség és alumni konferencia .. Október 25-én Hoffmann Rózsa, az oktatásért felelős államtitkár közleményben tudatta, hogy november elején nemzeti konzultáció Toborzás! indul, és mindazok türelmét kéri, akik a munkaanyag egy-egy részle­ Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan tét megismerve máris egyeztetést sürgetnek. hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság Jómagam hallgatói önkormányzati vezetőként őszintén remélem, munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a hogy a november 3-tól induló nemzeti konzultáció során sikerül meg­ szerkesztőség bármely tagjánál. őrizni a hallgatói jogokat, valamint olyan megállapodások és kompro­ misszumok születnek a kormányzat, a Professzorok Batthyány Köre, a HÖOK képviselői valamint a pártok ifjúsági szervezetei között, Látogassatok el az ítélet honlapjára, hogy minőségi képzést nyújtó, versenyképes felsőoktatás lesz a követ­ ahol többek között megtalálhatjátok kező években Magyarországon. Hiszen mind a kormánynak, mind a a lap korábbi számainak archívumát! hallgatói képviseletnek ez a célja, ebben nem kételkedem. Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Aradszki Dea (művészet), Bende Tamás (irodalom), Bárth Bertalan, Both Hunor, Horváth László (kulinária), Hrecska Renáta, Kis-Molnár Flóra, Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs, Mikola Orsolya (interjú), Palócz László (kari közélet), Sergő András (karrier), Stevanyik Adám (sport). Szabó Imre (közélet). Teleki László, Teleki Levente (egyház), Tóth Bálint András (kari közélet) www.jak.ppke.hu/itelet Csatlakozzatok hozzánk Facebook-on is! — második oldal — Palócz László �ti GÓLYABÁL 2010 - Nem medencésparty! Javaslat Mélyen Tisztelt Kollégák! Alant olvasható gondolataim a tavalyi felsőoktatás vitacikk-sorozat kapcsán szü­ lettek, melyeket azóta nevelek, szelídítek, hogy a megfelelő pillanatban szabadon engedjem elmém ketrecéből. Komoly tanulság mindenkinek, hogy egy vélemény az idő múlásával finomodik, s ezáltal sokkal nagyobb hasznot hoz megformálója és ismerői számára. Ennek okán kissé elemelkedve, egy magasabb nézőpontból figyelhetjük a horizontot. Csak remélhetem, hogy e nézőpont, melyet most megismernek. Önöknek is jobb kilátást, mindenekelőtt tisztábban látást hoz. Innen fentről, de semmi esetre sem fentebb, mint bárki, jómagam azt látom, hogy problémáink megoldásakor legtöbbször egymás felé fordulunk, de sosem egy­ máshoz. Úgy vélem a helyes magatartás az, ha először önmagunk felé fordulunk, de nem el egymástól. Javaslom tehát, tartsunk önvizsgálatot és vállaljunk/eZeZossé^eí létünkért, tetteink­ ért, mert ez az, ami kiveszett legtöbbünkből. Felelősségvállalás, emberség, tisztelet legyenek vezérlő szavaink. Felelősség, response-ability, azaz a válaszadás képessége. Feladatunk ma szinte véget nem érő kérdések megválaszolása, melyek közül választott hivatásunk okán a leg­ fontosabb, visszautasíthatjuk-e Betegünk kezelését? Hitem szerint nem. Lehető­ ségünk, hogy szabadon válasszuk meg a gyógymódot, melynek helyes és bölcs kiválasztása azonban örök kötelességünk, ami mindannyiunk vállát nyomja. Ezál­ tal vállalunk felelősséget önmagunkért, egymásért, közös jövőnkért. Válaszokat várok tehát mindenkitől. Akarjuk-c, hogy e jövő közös legyen, a mi jövőnk, vagy az ,enyém és a tied”. E közös jövő tudásból épül, mely bőségesen áll rendelkezésre életünk e szakaszá­ ban, az oktatás legfelső fokán. Úgy vélem, ezt nem becsüljük meg eléggé. Több tiszteletet követel e szellem, universitas, melyet egy bizonyos módon - talán nem meglepetés - felelősségvállalással adhatunk meg. Javaslom tehát egy olyan kereshető adatbázis létrehozatalát, mely tartalmazza az évfolyam- és szakdolgozatok címét, bibliográfiáját és a szerző nevét, elérhetőségét. E két „örökség’, melyet elsősorban persze magunkért készítünk, de az egyetemre .hagyományozunk, fémjelzi ittlétünket, s tudásunk legjavát. Álláspontom szerint ezen felhalmozott tudás közös, ha úgy tetszik, nemzeti vagyonunk részét képezi, legalábbis addig, amíg okulásunkat az állam támogatja. E vagyonnal, tulajdonnal a jó gazda gondosságával kell, hogy bánjunk és nem hagyhatjuk elsikkadni. Ily módon, hozzájárulásunkkal munkánk nyilvánosságához, felelősséget vállalhatunk közös jövőnkért, bármikor készen a válaszra, melyet adott esetben ezen adatbázison keresztül feltett kérdésre kell adnunk. Távolra mutató elképzeléseim nem képezhetik e cikk tárgyát a rendszer további kihasználását illetően, hiszen javaslatom inkább elméleti, mint gyakorlati - tisztában vagyok a megvalósítás nehézségeivel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tennék hitet jövője mellett. Egy talán kellemetlen kérdés felett viszont nem hunyhatunk szemet. A cenzus. ami a. political correctness divatjában nem túlzottan illendő fogalom, e rendszer nél­ külözhetetlen eleme, mely mellett ki kell állnunk és nem engedhetünk a modernitás efféle allűijeinek. Felelősségvállalásunk részeként arra is kell gondolnunk, hogy valóban tudásunk legjavát ajánljuk fel közösségünk számára. Meglátásom szerint e minőségi kritérium a javunkra válhat, hiszen ösztönzőleg hat közös tudá­ sunk jövőbeni gyarapítói számára. Végezetül sosem szűnő türelemmel, újra és újra hangsúlyozom és hívom fel figyelmünket, maradjunk meg embernek, hisz ez a legtöbb, amit tehetünk. Szememre vethetik, hogy ezek csak nagy szavak, de ha így van mi más marad? Lebegés a létben, hajszolva, hogy mi lehet az élet sója, megfeledkezve az élet súlyáról. Talán sokunk álma az űrutazás, azonban próbáljunk meg ezúttal két lábbal a földön maradni. Nem csak a tavalyi, hanem az idei gólyabál is rendhagyó lesz a pázmányosok életében. 2010. november 18-án a Széchenyi Fürdő aulája ad helyszínt a gólyák ünnepének, ahol sokminden más mellett a hazai popkultúra ismert alakjai is tiszteletüket teszik. Az előző évben egy rendhagyó gólyabálnak lehettek tanúi, akik egy csípős, novemberi napon ellátogattak a Petőfi Csarnokba: az egyetem öt kara közösen köszöntötte gólyáit egy fergeteges buli keretein belül. Tavaly több mint 2000 pázmányos előtt zenélt a Viva TV-ből ismert Zola zenekara, a Retro School Bánd és a Kowalsky meg a Vega, majd az est má­ sodik felében a világ­ szerte neves Hamvai PG. kedvezett az elekt­ ronikus zene kedve­ lőinek. A bulit végül Juhász Laci szettje zár­ ta, aki a lelkes közön­ ségnek reggel hat óráig pörgette a lemezeket. A hallgatói önkor­ mányzat idén is ha­ sonló színvonalú ren­ dezvényt tervez. A Szé­ chenyi Fürdő Auláját (1146 Budapest, Állatkerti krt. 11.) választottuk helyszínnek, amely kiváló terepet nyújt a november 18-án megrendezésre kerülő gólyabálnak. A hallgatói önkormányzat mint minden programjánál, de a bálnál különösen is törekszik az igényes szórakoztatás elérésére. Ebben most partnerünk lesz a Mystery Gang és a pázmányos berkekben közkedvelt Animál Cannibals, majd a 2002-ben alakult Muzzaik DJ-páros, Danny-L és Sullivan. A bál utolsó szereplője pedig a JÁK rezidensének számító, DJ Jabin lesz. Mindezen programokat színezi még a tombolasorsolás, ahol értékesebbnél értékesebb nyereményekkel gaz­ dagodhattok (szépségszalon-jegyek, vacsorameghívások, színházjegyek, kondi­ bérletek, taxicsekkek, egyéb tárgyi ajándékok); illetve a gólyabál csúcspontjaként definiált bál szépe választás. A bálkirálynőre és a bálkirályra a helyszínen tudtok majd szavazni a belépőjegy mellé kapott szavazólapon keresztül. Mindezeket azonban a tradíciónak megfelelően megelőzi a gólyák által bemutatott nyitótánc, amely idén is a palotás lesz. A gólyabálra a jegyeket november 3-tól vásárolhatjátok meg a főépület aulájában minden nap 11 és 15 óra között. A belépő ára tavalyhoz képest nem változott, vagyis elővételben a gólyáknak 1500, felsőéveseknek 1800, külsősöknek 2200 forint, míg a helyszínen mindenkinek egyaránt 2500 forint. Ne feledd: találkozunk november 18-án a Széchenyi Fürdőben! JÁKHÖK RÉSZLETES PROGRAM 20.00 kapunyitás 20.30 nyitótánc 21.00 bál 22.00 Mystery Gang 23.30 tombolasorsolás 00.00 Animal Cannibals 00.30 Bál Szépe Választás 01.00 Muzzaik DJ Jabin 03.00 BPB Polgári Jogi Jogesetmegoldó Verseny Október elején ismét megrendezésre került a Polgári Jogi TDK keretében karunk már jól ismert Jogesetmegoldó versenye. Örömmel vehettük észre, hogy egyre többen érdeklődünk az esemény iránt. Ez persze nem csoda, hiszen izgalmas eseteken túl még izgalmasabb megoldásokkal találkozhatunk az < indulók jóvoltából. Ez alkalommal egy érdekes kötelmi jogi esettel ismerkedhettek meg az érdeklődők. A közönség szavazata alapján felperesi kategóriában Csányi Nikolett, az alperesek közül pedig Hrecska Renáta vihette haza az első helyezettnek járó oklevelet. A versenyen rajtuk kívül részt vettek: Bándi Imre, LQ Ádám, Fáy Eszter Veronika, Jauemik Miklós és Kovács Krisztián. Amíg a versenyző párosok felkészültek, Mikola Orsolya mutatta be TDK dolgozatát. Kitüntették Szilasi Alexet Karunk népszerű rendezvényének, a Pázmány Szalonnak zongoramestere, Szilasi Alex október 23-án átvehette a Lengyel Intézet igazgatójától a varsói Chopin Intézet kitüntetését. A Chopin-év alkalmából kifejtett tevékenysége, munkássága elismeréseként a Chopin-év útlevelét állították ki a részére, amivel a kiválasztottak szűk köréhez tartozhat. Hrecska Renáta - harmadik oldal - Hrecska Renáta �lustitia leteszi kardját és mérlegét. Kirándulni indul. lustitia leteszi kardját és mérlegét. Kirán­ dulni indul. Az irodalom világába. S minket is magával invitál egy nemrég megjelent tanulmányköteten keresztül (lustitia ki­ rándul - Tanulmányok a „jog és irodalom’' köréből. Szent István Társulat, Budapest, 2009.). Ha Vele tartunk, kalandos utazásra számíthatunk: változatos helyeket ismer­ hetünk meg, különböző szerzőkkel talál­ kozhatunk. Garantáltan lesznek régi isme­ rősök - remélem -, de újabbak is, kikkel ez a különleges megismerkedés életre szóló nyomokat is hagyhat bennünk. Kirándu­ lásáról összegyűjtött iratai lejegyzésében többek között Jogbölcseleti Tanszékünk oktatói segédkeztek, a szerkesztői teendő­ ket pedig H. Szilágyi István, Fekete Balázs és Könczöl Miklós vállalta magára. Ennek apropójából Fekete Balázs Tanár Úrral beszélgettünk. — 2009-ben jelent meg a könyv, melynek gyökerei azonban mélyebbre nyúlnak vissza. - Ez egy évtizede tartó munkának az eredménye, de konkrétan a 2008-as II. Jog és irodalom szimpóziumon részt vevő előadók és annak kapcsán felkért szerzők írásait tartalmazza, jelentős részben ka­ runk oktatóinak munkáit. - Több tekintetben is együttműködés történt: egyrészt a Jogbölcseleti Tanszék mellett a Jog­ történeti Tanszék is „képviseltette magát” Hor­ váth Attila Tanár Úr révén, másrészt a Páz­ mány Bölcsészettudományi Karáról is írtak oktatók, harmadrészt pedig a Debreceni Egye­ temmel is összefogtak. A lektori munkát pedig Kiss Anna, az OKRI munkatársa, a Bűnbe­ esett irodalmi hó'sök írója látta el. - Innen is látszik, hogy mennyire érdekes a jog és irodalom kapcsolata. - Kétségtelen. Ugyanakkor nem nevezhetném könnyed olvasmánynak a kötetet. Kiket akar­ nak megszólítani? - Az olvasókat általában. Természetesen a kötet szól a szűkebb értelemben felfogott szakmai köröknek, azoknak, akik jogel­ mélettel, irodalomelmélettel foglalkoznak, ezen a területen kutatnak. Fontos emellett, hogy az oktatásban is alkalmazhatjuk. És szól mindazoknak, akik egy kicsit fogé­ konyabbak a jog iránt. Aki szereti például Márquezt, olvashat az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája című kisregényéről, jogi szemüvegen keresztül H. Szilágyi István jóvoltából. Vagy R Szabó Béla Papinianus a színpadon. A jog mártírja vagy modern mintakép? című írásán keresztül egy római jogász morális vívó­ dásait ismerhetjük meg egy barokk drámán keresztül. - Ön a nemrég, 2008-ban elhunyt Nobeldíjas orosz író, Szolzsenyicin Gulag sziget­ csoport című dokumentumregényével kapcso­ latban írt. Nem kis vállalkozás egy többkötetes műben megjelenő' jogi rétegekről egy rövidebb tanulmányban beszámolni. Hogy esett rá a választás? - Szolzsenyicin egy remek és világhírű író. De teljesen szubjektív az indok: viszonylag nagy kézikönyvtárat örököltem nagy­ apámtól, melyben kiemelkedő helyet fog­ lalt el az orosz irodalom, és itt szerettem meg az orosz írókat. A Gulag szigetcso­ port egy 1989-es „kalózkiadás” formájában jutott el hozzám, és elolvasva rögtön magával ragadott mind a téma, mind maga az író. Szolzsenyicint nemcsak mint írót, hanem mint személyiséget is jelentősnek látom, aki számomra egy korszak jelképe. Szol­ zsenyicin sorsa összefonódott a 20. századi orosz történelemmel, részt vett a második világháborúban, megjárta a Gulágot, rövid ideig elismert író volt, majd emigrált és 1989 után újra visszatért Oroszországba. Amiről mi a történelemkönyvekből tanu­ lunk, ő azt mind végigélte és még e viharos időszakokban is meg tudta őrizni ember­ ségét - mindenféle politikai és más nyo­ mással szemben. Mindig is szerettem az írásait, mellyel kapcsolatban az volt az újdonság, hogy jogászi szemmel újraol­ vassam és A Gulag szigetcsoport jogi dimenzióira koncentráljak. A jog megje­ lenése a műben pedig valamilyen szinten természetesnek mondható, hiszen a Gulág lakóinak kellett a szovjet „igazságszolgál­ tatással” találkozniuk. - A? irodalom, a történelem és a jog területén is kiemelkedő a mű. — Komplex, ettől még jobb és hitelesebb. Jelentős szerepet játszott abban, hogy a kommunizmusról a Nyugat-Európában létező, gyakran romantikus elképzelések fokozatosan árnyaltabbá váltak és így a nyugati értelmiség is pontosabb és realisz­ tikusabb képet alkothatott az ottani rend­ szer valóságáról. - Szolzsenyicin 1970-ben átvett Nobel-díjánál kiemelték „erkölcsi erejét”. Hogy ezenfelül milyen átható hatással bírt, azt azzal is érzé­ kelhetjük, hogy a mű címében szereplő archipelágó, azaz szigetcsoport kifejezést is törölték az orosz szótárakból. - Szolzsenyicin első műve, mellyel ismert­ té vált a Szovjetunióban, az Iván Gyenyiszovics egy napja c. kisregény, mely körülbelül füzet vastagságú, s egy gulagbeli napot ír le. Igazából az, hogy ez a mű a Szovjetunióban megjelenhetett, már egy — negyedik oldal — hatalmas dolog volt. Egy szovjet irodalmi folyóirat szerkesztője úgy írt róla, hogy általa egy teljesen új írói hang jelent meg a korszak szovjet irodalomban. Az Iván Gyenyiszovics egy napja Hruscsov kife­ jezett támogatásával jelent meg 1962-ben, azonban a reformista erők gyengülésével Szolzsenyicin körül is egyre fogyott a levegő: kevesebb publikációs lehetőséget kapott és 1969-ben kizárták még az író­ szövetségből is. Közben azonban készült A Gulag szigetcsoport, melynek a már megírt részeit barátai rejtették el, többek között Észtországban, hogy ha valami tör­ ténik vele, a kézirat ne vesszen el. A könyv először külföldön jelent meg 1973-ban, nagy sikert aratva, Oroszországban meg nagy port kavarva: művét pamfletnek nyilvánították a szocializmus és a kom­ munizmus ellen. - Állampolgárságától is megfosztották, melyet csak a rendszer összeomlása után, 1990-ben kapott vissza, s ekkor tért haza Amerikából. De már egy más világba. Ajánlásnak és az író előtti tisztelgésnek is szánja a tanulmányát. - Szolzsenyicin olyan nyelvezetet használt, mely a jogászok, joghallgatók számára különösen érdekes és tanulságos lehet. Remekül él a költői képekkel, kiválóan hívja segítségül a metaforákat. Például az 58. paragrafusról, mely alapján általában elítélték a Gulag rabjait, így írt: „nagy­ szerű, hatalmas, mérhetetlen, burjánzó, ezerarcú, mindent felölelő Otvennyolcas, mely világokat foglal magába [...] és nincs az égvilágon olyan vétség, amelyet meg ne lehetne torolni az Otvennyolcadik Cikkely széles tenyerével”. Ezáltal tette lehetővé, hogy ne csak tudjuk, hanem érzelmileg is átéljük, miről van szó, és teljesebb képet alkothassunk a jog működéséről - Egy tanítványa úgyJógalmazta meg, hogy a könyvet olvasva megtanulta, hogy milyen a jog, mert addig igazából azt tanulta, hogy mi a jog. - Igen, mert minden, ami történt a Gulagon, az jogszerű volt, a szovjet jogrend­ szernek pontosan megfelelt. De mégis érezzük, hogy micsoda igazságtalanság. Egy másik művében, A pokol tornácában leírja, hogy mikor már semmit nem tudtak rábizonyítani valakire, mert egész életében folyamatosan hallgatott, akkor a feljelen­ tés elmulasztása miatt csukták le. Szolzsenyicin arra mutat rá, hogy a jogrendszer tulajdonképpen egy váz, melyet körbevesz­ nek a politikai és társadalmi érdekek, és a jogi kultúra, mely, ha olyan, akkor képes lehet magát a jogot is teljesen kiforgatni. Mikola Orsolya �w ^d'^élet “ LOL, avagy a humor hatalma Sokat gondolkodtam, hogy milyen tudományos témával engedhetnélek Titeket rácsodálkozni a teremtett világra. Mégicsak PPKE-n vagyunk... Mígnem ezt sikerült az Arpád-hídnál a dugó­ ban ülve eldöntenem, amikor egy hajléktalan a szokásos újsággal közeledve, melynek látványa már keveseket érint meg igazán, odalépett, és rám nevetett egy jó nagyot - mire akaratlanul is elmosolyodtam. Ekkor megszólalt: - Van egy jó viccem, barátom! - és már vára­ kozva nevetett. Erre a váratlan fejleményre nem is tudtam mit reagálni, mert úgy elcsodálkoztam. És látva, hogy elérte célját, folytatta: - Miért viszik el az anyóst szavazni? Na?... Hogy szokja az urnát! És akkorát röhögött, hogy én sem bírtam ma­ gam visszatartani. Önkéntelenül kezdtem apró után kotorászni a zsebemben, miközben a lám­ pa felé sandítottam, hogy még ne kelljen nyom­ ni a gázt. Talán az elmúlt évek sorozatos válasz­ tási kampányai és voksáradata után ez a poén még az anyósok részéről is megbocsátható. (Tisztelet a kivételnek.) Hazafelé azonban nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy milyen zseniális is volt ez az egy perces kis intermezzo. Miközben az elesett helyzetben lévő hontalan egyenrangú partnerré vált legalább 1 percre, s nem a markát tartotta megalázkodva, sőt még adni is tudott a ,semmiből”, és alamizsnáért sem könyörgött, az autóban ülők mégis díjazták önkéntelenül is a szokatlan, ám ötletes performanszt. Ha valaki Amerikában, de akárcsak NyugatEurópában élt már pár hónapot, pontosan is­ meri azt az érzést, hogy a sok mosolygós ember után hazaérve, Ferihegyen lehet érezni az alap­ vető különbséget. Persze mondhatjuk, hogy a magyarok hangulata alulról sem konvergál az Uniós átlaghoz, sok a gond, de ez nem ma­ gyarázza azt a tényt, hogy ha a metrón utazva, egy idegenre rámosolygunk, biztos, hogy mini­ mum patológiás esetnek néz. Természetesen az őszinteség egy más kérdés, de alapvetően a nevetés tudományos, orvosi aspek­ tusai bizonyítottak. Gondoljunk csak arra, hogy egy kiadós nevetés hasonló élettani folyama­ tokat indukál, mintha csokit ennénk vagy spor­ tolnánk, azaz endorfint (boldogsághormont) termel, amitől jobban érezzük magunkat. Ezzel a tudományos felismeréssel persze nem találjuk fel a spanyolviaszt, de talán alátámaszt­ hatjuk azt, hogy egy „boldogabb”, „könnye­ debb” ember jobban tud másokkal interakcióba lépni, másban pozitív gondolatokat ébreszteni, és kitűzött célokat elérni. Ez a felismerés vezette az üzleti élet megha­ tározó elemeit, hogy interjúk alkalmával az egyéb képességeken túl már a humorérzékre is mint kívánatos tulajdonságra tekintsenek, hiszen egy humoros ember sokkal könnyebben találja meg másokkal a közös hullámhosszt, és sokkal inkább rugalmasabb lesz, ígéretesebb a cég számára. (A politika és a T. polgár igénye a humorérzékre pedig nyilvánvaló.) Pozitív példaként említhető az Amerikából idehaza is meghonosított bohócdoktorok igen fontos szerepe is, akik a nagybeteg gyerekeket, vagy elhagyatottan, kórházban fekvő embe­ reket sarkallnak bohócruhában egy kiadós nevetésre, így segítve elő gyógyulásukat vala­ mint immunrendszerük erősödését (bizonyított tény). Persze néha ez nem könnyű: látva egy gyermek önfeledt moso­ lyát, miközben első lépé­ seit egy kemoterápiás állványhoz kötve kényte­ len megtenni... Sőt, csakhogy némi val­ lástörténeti vonulata is legyen írásomnak, Luther Márton híres volt - a reformáción túl -, az oly­ kor a szalonképesség ha­ tárait sem megvető nyelvi leleményességéről is. Ismerjük a humor jóté­ kony erejét, azonban ko­ rántsem tudjuk, hogy az Nem csak a jogászoké a világ... A felháborodásnak ideje hangot adni - az egye­ temen még mindig ismeretlen fogalom az al­ kotmány egyik alapjoga, minden törvény álta­ lános alapelve, az egyenlő elbánás doktrínája. Mert a Pázmányon sokak szerint csak jogászok léteznek. Abból is csak a nappalis fajta számít. Pedig kérem szépen, hölgyeim és uraim, be kell jelentenem: Önök nincsenek egyedül! A nappalisok és levelezősök közti különbség­ tételt minden egyetemen érezni lehet, miszerint egy levelezős diploma nem ér annyit, mint a nappalis... De mi a helyzet, ha egy bukdácsoló nappalis diákot állítunk szembe egy színötös levelezőssel, aki csak azért nem vállalta a hétközbeni tanulást, mert egzisztenciáját próbálja megteremteni vagy gyereket nevel? Személyes tapasztalat, hogy a nappalis státusz nem jár együtt egyenesen arányosan az agykapacitás megnövekedésével, és a levelezőn való tanulás sem biztosítja, hogy egy degradált, csak a diplo­ mára hajtó személy lesz az, aki tétova pillantá­ sokkal megjelenik egy-egy vizsgán a megfelelő termet még nagyobb buzgósággal keresve. A másik valamiért még inindig fehér foltként kezelt sarkalatos pont a nemzetközi igazgatás szak, amelyet valahogy a legtöbb tanszéken el­ felejtenek, ha nem oktatják az adott diákokat. (Tisztelet a kivételnek!). Valamiért csak jogá­ szok lehetnek ott egy TDK-n a zsűri elnöki megnyitója szerint: nem mintha nem lett volna nemzetközis kezek körül kikerült pályázat is. — ötödik oldal emberi agyban a humorérzék hol is leledzik. Egy kiadós nevetés alkalmával egyes agy­ területek fokozott aktivitása ugyan bizonyított, és az is valószínű, hogy a gondolathoz képest a humorérzék olykor még több száz (ezer) idegpálya szimultán működéséhez is kötött, így a humorérzék fejlettsége könnyen arányos lehet az intelligenciahányadossal. Halkan jegyzem meg, hogy az állatoknak is van egyfajta fejletlen humorérzékük, mely szintén mérhető. Am ahogy a személyiség agyi manifesztációja sem tisztázott, valószínű, hogy egyhamar a humorérzék mibenenlétét sem fogjuk tudni lokalizálni. A humor olyan adottság, melyben mindenki egyenlő, mely hadat üzen a korlátoknak és a társadalmi kötöttségeknek. Nem számít kor, nem, vagyoni, társadalmi helyzet, bőrszín. És az a viccmester az Árpádhídnál, ha haj­ léktalan is, nincstelennek semmiképp sem mondható. Egy biztos, ez egy olyan adottság, mely túl­ mutat az emberi relációkon - mellyel kár lenne nem élni! Cheer up!...avagy...Rideo Ergo Sum. Bárdossy Csaba Még az Erasmus-os oktatói ajánlólap is csak azt a kérdést tünteti fel, hogy az oktató szerint milyen jogász válik majd a nebulóból, a nemzetközi igazgatási szakembert lehagyták. Dicséret a HOK-nek: a hibákból tanulva az elnök az évnyitó beszédében elsőként köszön­ tötte az emlegetett sanyarú sorsú szak diákjait. Mellesleg, csendben megjegyezném a tényeket. A karnak több mint 40%-a levelezős diák, akiket ugyanazok a jogok illetik meg elmé­ letben. A nemzetközi szakra idén pedig több volt a felvételi pontszám, mint a jogra, mutatva a szak erősségét és emelkedő jelentősségét. Nem azt kívánom, hogy ezután az áldozat szerepét a levelezős nemzetközisek vegyék fel (valljuk be, ez az ultimate kombó), sokkal inkább csak picit érdeklődni kellene mások iránt, mert egy egyetemen élünk! Sam �'"-.•5«»' -Kötéléi Egyetemi rangsor és felsőoktatási törvény Érdekes elgondolkodni azon, vajon milyen faktorok alapján állítanak össze egyetemi rangsorokat, mindenesetre jelez valamit a magyar oktatási rendszerről az a tény, hogy az ELTE a 401-450. helyen van csak (itt már ki sem írják a pontos sorszámot), a Szegedi Egyetem a 450-500. helyen küszködik vala­ hol, a mi egyetemünk pedig fel sincs tüntetve a világ 500 legjobb egyeteme között. Az összes erasmus-os társegyete­ münk megelőzött minket szinte, némelyi­ kük meglehetősen előkelő helyen végezve a rangsorolásban. Az utóbbi hetekben nagy port kavartak az új felsőoktatási törvényről kiszivárgott infor­ mációk: az egyetemeken szigorítanák a tárgyfelvételt és a vizsgázást, de ugyanúgy korlátoznák a hallgatói önkormányzatok jogait a költségvetés terén. Az egyetemek finanszírozási formája is megváltozna, tel­ jesítménymutatókat kombinálnának az új hallgatók és a minősített oktatók számával. Változtatni kell, az biztos. De így? A HÖOK megvonta támogatását az új felsőoktatási törvénytől és élesen bírálta az egyetemi hallgatókat sújtani kívánó rendelkezéseket. Csak abban értett egyet a HÖOK és a ter­ vezetet előkészítő bizottság, hogy a képzést megkezdőket nehezebb feltételek elé kell állítani. Immáron kettő emelt szintű érettségi lenne szükséges bármely egyetemre való be­ jutáshoz, mellyel a „tömegképzés” effektust szeretnék kiküszöbölni. Mindösszesen kétszer lehetne felvenni egy tárgyat, így a vizsgázások száma is csök­ kenne: 2-2 alkalomra szigorodna a tervezet szerint. Elsőre megdöbbentőnek tűnik, de talán érdemesebb a sorok mögé nézni, és a 2x2 alkalmat felszorozni még kettővel: megfeledkezünk arról, hogy a vizsgaidőszak végén van lehetőség a javítóvizsgákra, ezután következik csak a CV- időszak, ahol szintén van egy UV lehetősége mindenkinek. így már nem tűnik annyira kevésnek az esély, sőt talán elérhetnék ezzel a szigorítással azt, hogy a professzorok átgondoltabban tá­ masszanak igényeket a hallgatók elé, nem pedig pillanatnyi szeszélyük alapján. Azonban a másik lényeges része a tervezet­ nek aláássa az egész felsőoktatási autonó­ miát. Az egyetemen, mint önálló szervezet­ ként működnek a hallgatói önkormányza­ tok, melyek a hallgatókat képviselik. A valódi tárgyalóképes joguk mindösszesen vélemé­ nyezésre szelídülne a törvénytervezet alapján. Sokat emelgetett problémát jelent a képzé­ sek aránytalan eloszlása Náray-Szabó Gábor (a bizottság elnöke) és Körösparti Péter (HÖOK elnök) szerint is. Még mindig túlképzés van bölcsészekből és hiány mér­ nökökből, orvosokból. Talán megköveznek sokan ezért a kijelen­ tésemért, de sokkal inkább a felvett hallgatók számával kellene játszani. Azzal, hogy a költségvetéses hallgatók pontszáma jóval alacsonyabb, mint az államilag támogatott helyeké ugyanazon a szakon, csak annyi érhető el, hogy a valóban tanulni akaró diákok közé bekerülnek olyanok is, akik nem érik el a megkövetelt értékeket, legalábbis általában. Lehet azt mondani, hogy pechje volt az illetőnek éppen az érettségi idősza­ kában, de akkor az tegyen újra érettségit, és a probléma már is megoldva. Továbbá, két­ séges, hogy szükség lenne ennyiféle szakra: például miért kell felsőoktatásban képezni táncos- és próbavezető szakembert? Ez miért nem egy szakma, miért egyetemi-felső­ oktatási képzés? Úgysem mi fogjuk megadni a választ a kérdésekre, de érdemes visszakanyarodni az első bekezdéshez: nem is meglepetés talán, hogy ennyire alul szerepelünk világviszony­ latban, amikor ilyen fejetlenség van a magyar felsőoktatásban. Kis-Molnár Flóra 1956-tól az új Felsőoktatási Törvényig 2010. október 22-én az index internetes hír­ portál megjelentetett egy nagy port kavart cikket az új felsőoktatási törvénytervezettel kapcsolatban. A Budapesti Műszaki Egyetem 1956-os meg­ emlékezésén Keresztes Péter a BME Egye­ temi Hallgatói Képviselet Elnöke beszédében kitért a készülő új felsőoktatási törvényre is, és felszólította a Kormányzatot, hogy ne nyúljanak a hallgatói jogokhoz, íme a beszéd teljes teijedelmében: Tisztelt megemlékezők, tisztelt megjelentek! A Műegyetem ifjúsága nevében köszöntöm Önöket az 1956-os forradalom és szabadság­ harc kiindulási eseményének helyszínén. Külön tisztelettel köszöntöm azokat az 56-os műegyetemi hallgatókat, akik fiatalon, nagy lelkesedéssel és energiával, a bátor tenni aka­ rás szándékával elindították azt a folyamatot, amelynek az 1956-os forradalom lett az ered­ ménye. Kedves 56-os műegyetemi hallgatók! Enged­ jétek meg, hogy a jelenlegi hallgatóság nevé­ ben köszönetét mondjak azért, hogy tettei­ tekkel megalapoztátok azt a szabadságot, melynek következményeként mi szabadon szólhatunk, és szabad választásokon vehe­ tünk részt. Hajtó Ödön előző évi kritikáját megfogadva, most az Ifjúság nevében megszólítom a politikát. 1956-ban a Professzorok és a hallgatók együtt, szinte egymásba kapaszkodva mene­ teltek az elnyomás és a diktatúra ellen a szabad Magyarországért. Aki a magyar ifjúság ellen tesz, a haza ellen tesz. Aki a fiatal értelmiség ellen cselekszik, az az ifjúság ellen cselekszik. Véleményem szerint 2010 Polgári Magyar­ országában, még a Professzorok Batthyány Körének sem lenne szabad, hogy olyan gon­ dolatai ébredjenek, melynek, gyakran egyéni sérelmekből fakadóan, fő céljai között van a hallgatóság intézményi vezetésből történő el­ távolítása, a Hallgatók szerepének eliminálása. Egy olyan új Felsőoktatási Törvény tervezet, amely a tisztelt professzor urak nyomására - hatodik oldal az intézményi autonómiát nyomokban sem tartalmazza, amelyben a hallgatókat alsóbb­ rendű egyetemi polgárként kezelik, nem engedve beleszólást még saját ügyeikbe sem, elfogadhatatlan! A Kormányzatot is megvezetve, az ilyen törekvéseket támogatók 1956-óta nem látott módon, sáros halina csizmájukkal tapossák a demokráciát. Miniszterelnök Úr 2009 őszén levelet kül­ dött az egyetemi ifjúságnak, melyben az áll, hogy,, a következő polgári kormány nem ellenfelekként, hanem a jövő erőforrásaiként tekint majd a fiatalokra!' Ez alapján kérjük Orbán Viktor Miniszter­ elnök Urat, mint volt diákvezetőt, hogy a hallgatók jogait és szerepüket az intézmé­ nyek vezetésében védje meg! Köszönöm, hogy meghallgattak! A beszédet az index október 22-i cikke ih­ lette, ületve az eddigi új felsőoktatási tör­ vénnyel kapcsolatos egyeztetések. forrás: http//www.hook.hu �"^yélet Természeti katasztrófák a gyártósorról A tíz évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés után a közelmúltban ismét katasztrófa rázta meg Magyarországot: október 4-én délben az ajkai timföldgyár gátjának fala átszakadt, és az alumíniumgyártás mel­ léktermékeként felhalmozódott vörösiszap rázúdult több településre. Halottak, több­ száz sérült, eltűnt emberek adják a mérle­ gét az esetnek. A Katasztrófavédelem úgy tájékoztatott a baleset után, hogy a vörösiszap lúgos kém­ hatása miatt az anyaggal való közvetlen érintkezés égési sérüléseket okozhat, ráadásul egy szakértő szerint bár egészségkárosító határértéken belül, de radioaktív sugárzása is van a kiömlött zagynak. Ezen kívül nehézfémeket tar­ talmaz, a légutakba és az emésztőrendszerbe jutva erő­ sen mérgező. Eddig a vörösiszap kipusztította Marcali élővilágát - a tájon élők nem reményked­ hetnek abban, hogy az elkö,,^11 vetkező emberöltőn belül helyreáll a föld termékeny­ sége. Embereknek, állatoknak és növé­ nyeknek egyaránt sivataggá vált egyetlen nap leforgása alatt a táj, ahol életüket mindaddig töltötték. Az Ajkai Timföldgyár Zrt. vezérigazgatója szerint valószínűleg az esőzések hatására történt meg a baleset. Mások a szelet is megemlítették, és azt is, hogy bár a nyo­ máskiegyenlítés miatt szabályszerűen kör alakú tározókban kellene, hogy tartsák a vállalatok a felgyülemlett anyagokat, a timföldgyár négyzetes tározókat alakított ki. Bizonyára mindegyik ok hozzájárult a katasztrófa megtörténtéhez, azonban áll­ junk meg talán annál, ahogy ezt az egész ügyet kezelik. A hatóságok e cikk meg­ írásáig nem találták meg a felelősöket. Pedig nagyon igyekeztek: egy kocsijával elsodort férfi ügyében halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult bünte­ tőeljárás, és a rendőrség vizsgálja a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. felelősségét az ügyben. A MAE hozzáértése és kezdeti együtt­ működési készsége teljesen jól megfi­ gyelhető az alábbi, az első huszonnégy óra során tett nyilatkozataikból: „Semmilyen tekintetben nem veszélyes, és nem ártalmas anyagról van szó, nem okoz maradandó károsodást!’ „Egy erős slagos lemosással el lehet távolítani.” (Ehhez csak annyit, hogy október 24-én ötven darab húsztonnás teherautó hordta a VI-os tározóba vissza a kiömlött anyag maradékát, egész nap mosták az aszfaltról a maradványokat a háríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környe­ zetet veszélyeztető tevékenységével más­ nak kárt okoz. Szerintem beláthatjuk, hogy a Timföldgyár az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okozott. Amennyiben ezt elfogadjuk, akkor többé nem kell felelősöket, mentő okokat, kibúvókat keresni. A Timföld' gyárnak egyszerűen meg kellene téríteni a vörösiszap által okozott károkat, (dermésze’, . Jl tesen csak akkor, ha a robbantásos hír csupán a képzelet műve.) Az is elgondolkodtató, hogy 2004 óta létezik egy magyar találmány, ami a timföldgyár­ tás maradék anyagának ele­ meit szétbontva, újrahasznosíthatóvá alakítja az egyéb­ ként veszélyes terméket. Természetesen drágább ezt a a* találmányt használni, mint reménykedni, hogy nem követ­ kezik be semmi gond, azon­ munkagépek, és nem kevés gipsszel szór­ ban kis sarkítással pár ember gyarapodása ták fel az utakat.) miatt most százak szenvednek. „Itt olyan természeti összejátszásról van Nem egyedi eset, hogy valamilyen ta­ szó, amely a tervezésnél még nem állt lálmányt azért nem alkalmaznak a nagy fennr (El sem tudom képzelni, mire gon­ gyárak, mert sokba kerülne. Ha azonban a doltak - nem tervezték, hogy vörösiszapot jövőben az ilyen beruházásokkal meg fognak benne tárolni?) lehetne akadályozni a hasonló tragédiákat, ,Az sem biztos, hogy van hibást akkor szerintem mindenképpen megérné Hát, lehet. Ahogy ők is mondták: „Két kipróbálni a dolgot. biztos dolog van, a múlt meg a vörösAkárhogy is alakulnak majd a dolgok, a iszapkazetta’’ (Sic!) társadalom azért érdemel egy piros pontot. Felröppent egy olyan hír is, ami szerint egy Példás összefogás valósult meg a károember állítólag a gátszakadáskor éppen a sultak megsegítésére. a legkülönfélébb gáton álldogált békésen és videózott. A fil­ vállalatok, szervezetek gyűjtenek adomá­ men elvileg rajta van az egész esemény, és nyokat, az Orbán-kormány pedig létre­ az is, hogy pontosan a katasztrófa bekö­ hozta a Magyar Kármentő Alapot, ahová a vetkeztekor egy hang ezt kiáltja: „Mi volt világ minden részéből érkezhetnek ado­ ez a robbanás?” Ez egybevághatna azzal, mányok. hogy elég sokan kételkednek abban, hogy a Együtt, összefogással és támogatással most meglévő hiányosságok ellenére is termé­ még túljuthatunk a katasztrófa követ­ szetes úton bekövetkezhetett-e volna ez az kezményein. Azt viszont ideje lenne meg­ eset... tanulni, hogy az olyan események, mint a Mindenesetre mielőtt bárki rágalmazással ciánmérgezés, a nehézfém szennyezések és vádolna, leszögezném, hogy létezik az a vörösiszap ne legyenek elintézve egy-egy objektív felelősség kategóriája is. Ptk. 345. fejcsóválással. Jó lenne, ha nem csak károk § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevé­ lennének, hanem felelősök is. kenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség Hrecska Renáta alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan el- - hetedik oldal - �Európai Unió - Magyaroszág L Bővítsük EU-s ismereteinket magyar szemszögből Nem is lehetne aktuálisabb e téma ismertetése és kifejtése, mint most, hiszen számos nemzetközi behatás és esemény alakítja Magyarország hely­ zetét az Európai Unióban. Legtöbben nem rendel­ kezünk elég ismerettel uniós tekintetben, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi tájékozódás és különböző események, rendelkezések megértése szempontjából. Fel kell ismerni az általános intelli­ gencián felüli tudás hiányát és csak ezek után lehet .kutatómunkába” kezdeni a témával kapcsolatban. Az általános tudnivalókon kívüli ismeretek meg­ szerzése érdekében, illetve a témában való mélyebb tájékozódás végett, fontos az Európai Unió főbb kialakulási lépéseinek áttekintése, intézményi működésének megértése, egyezményeivel való közelebbi találkozás, és ehhez kapcsolódóan Magyarország Európai Unión belüli történetének, szerepének megértése. Végül is ezekre épül 2010 európai politikája. Hogyan is érthetnénk meg a napjainkban, mind a sajtóban, mind pedig a médiá­ ban hangoztatott EU-s híreket, ha nem tudjuk biztosan a történeti hátteret, nem rendelkezünk elegendő ismerettel ezek mélyebb megítéléséhez. A felvetődött problémakör tisztázására jöjjön tehát egy aktuális minket is érintő nemzetközi hír, amelyen keresztül ízelítőt nyújtok a szervezeti fel­ építésről és alapelvekről, illetve a fontosabb alap­ szerződésekről. Előzményként meg kell említeni a Római Szerződést, amelyet hat nyugat-európai állam 1957. március 25-én írt alá, ezzel létrehozva az Európai Gazdasági Közösséget (EGK). Alap­ vető célja, az országok közötti politikai és gazda­ sági únió létrehozása, melynek érdekében a tagálla­ moknak egyes tevékenységeket és feladatokat a szükséges jogosítványok által kell átruházni. A kö­ zös politika létrehozása után a költségek megosz­ tására kerül sor, s így jön létre az európai költség­ vetés, amely valójában egy jövedelemáramlás. Az EU mire és mennyit költ ej a költségvetésből egy demokratikus döntés végeredménye. Az Európai Bizottság minden évben szakpolitikai terület és program vonatkozásában költségvetési javaslatot terjeszt elő. A következő évi kiadásokról azonban, az Európai Parlamentben ülő választott képviselőink és az Európai Unió Tanácsa dönt. A költségvetési év végén a Bizottságnak jelentés­ ben kell beszámolnia a Parlamentnek arról, hogy mire költötte az EU a pénzt. A költségvetés vég­ rehajtását az Európai Számvevőszék is ellenőrzi. Ezek tehát a költségvetés kialakulásához vezető út legfőbb állomásai. Az éves költségvetés elve Nosztalgia a nyugdíjról? 1900 óta nem kevesebb, mint három évtizeddel nőtt a világ átlagéletkora, ami talán az emberiség egyik legnagyobb vívmánya. Természetesen nem maga a demográfiai robbanás az amitől kétségbe vonhatnánk a civilizációnk egyéb találmányait, újításait, hanem az ezt kiváltó körülmények. Az egészségügyi rendszerek kiépülése, a higiénia köz­ tudatba ívódása, a tömegtáplálkozás megoldása - éhínségek visszaszorítása - az állami szociális rendszer kiépülése és még sorolhatnánk. Napjainkra azonban a nyugdíjrendszer fuldoklik a múlt sikerétől rá nehezedett elvárások miatt. A problémák a múltban gyökereznek. Hiszen a háborút követő „baba boomok óta a fejlett világ ide sorolhatjuk a hajdani „keleti tömböt” is - nem képes az önfenntartásra. Európában például 1,4 születés jut egy nőre, a minimális növekedéshez szükséges 2,1 helyett. Magyarországon még az EU-s átlaghoz képest is szomorúbb a helyzet, így a nyugdíjrendszerünk összeomlása is keserűbb és fájdalmasabb végkifejlet elé nézhet, ha nem tör­ ténik valami változás. Sokszor halljuk megoldásként, hogy emelni kel­ lene a nyugdíjkorhatárt az EU-s szintre. Ez esetben vizsgáljuk meg a kérdést abból a szem­ szögből, hogy míg Svédországban, Németország­ ban hatvanhét, Hollandiában és Spanyolországban meg hatvanöt év a korhatár, addig az átlagéletkor ezekben az országokban helyenként évtizedekkel is megelőzheti a miénket. Tehát, nem szerencsés feltétlenül a nyugdíj­ korhatár emelésével próbálkozni, illetve morálisan is igencsak megkérdőjelezhető lenne. Ebben az esetben ugyanis az az ország lennénk, ahol az átlagéletkor nem haladja meg a nyugdíjkorhatárt nálunk a 2009. évi XL. törvény értelmében ez az érték 62 és 65 között mozog így is. Akkor minek a rendszert fenntartani? Minek ennyit dolgozni? A sztahanovista mozgalom halott, a nihilizmusba meg amúgy is divat belefulladni. És mi lesz azzal a fiatalkori ars poeticával, hogy: .Kisfiam mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? - Nyugdíjas!I”’ Fájdalmas kimondani, de ha nem szakad ránk hirtelen egy újabb Patkó-korszak, vagy az SZDSZ javaslatát valaki elő nem ássa egy kuka aljából hogy telepítsünk be kétszázezer Kínai munka­ vállalót - akkor a mi nemzedékünk, csak nosztal­ giázhat a nyugdíjról. Ez a probléma Európa-szerte tépázza a politikus idegeit, mivel népszerűséggel kecsegtető megoldás nem kopogtat egylőre senki ajtaján. Lehetséges alternatíva lehet e probléma orvoslá­ sára, hogy a fiatalok gyermekvállalását támogassa az állam. Ez sok tekintetben megoldást jelenthet­ ne, mivel így a fiatalok elvándorlását és a népesség elöregedését is megállíthatnánk, amitől pirkadhatna végre az alagút végén, ami a ’80-as évek óta tartó demográfia mélyrepülését jelenti a magyar nemzetnek, de kinek a kárára? Persze az érem kétoldalú és egy nyugdíjas aspektusából nézve - nyolcadik oldal — szerint, a költségvetésnek kizárólag egyetlen és teljes évre kell szólnia. Emellett beszélhetünk úgynevezett költségvetési periódusokról, amelyek az Unió kiadásainak és bevételeinek főbb kereteit határozzák meg. A jelenlegi költségvetési periódus 2007-2013-ig tart. Az Európai Bizottság 2010. szeptember 28-án közzétett dokumentuma szerint Lengyelország Magyarországhoz hasonlóan, 6,5 milliárd euróval több úniós költségvetési forrásösszeget kapott, mint amennyit eredetileg befizetett. A kiadott do­ kumentum szerint az előirányzott összeg 97 szá­ zalékát használták fel, a teljes kiadások pedig meghaladták a 112 milliárd eurót is. Az adatok egyértelműen mutatják azt a tendenciát, miszerint a két ország a legfrissebb költségvetés nyertese, így tisztán érvényesül az Európai Unió költség­ vetési alapelveinek egy másik aspektusa az externalitás, aminek értelmében a tevékenységek egy részével kapcsolatosan a költségek és hasznok a partner országokban is megjelennek. Ez megfelelő ellenőrzést és kompenzációkat igényelhet. A cikk célja nem az egész Európai Unió működési mechanizmusának ismertetése, csupán egy rész kiragadása az egészből, egy kis darab, amely felölel jó pár kérdést. A leírtak alapján tisztán látszik, az hogy egy dologhoz hány másik kapcsolódik, mennyi következtetés és hivatkozás van, ame­ lyekhez nélkülözhetetlen a dolgok mögé látni és felismerni egy hír mögötti gazdag tartalmat. Folytatás következik! S.N. jogosan mondhatjuk, hogy harminc esetenként negyven év munka után, miért ne illetné meg a kiérdemelt „végkielégítés”? Nem beszélve azokról a kommunista politikusokról, akik a rendszer­ váltás után is ugyanúgy kapják a megközelítőleg félmilliós nyugdíjukat. Csak ők se tudják már valószínűleg, hogy mire fel. Franciaországban éppen hatalmas sztrájkok övezik a kormány nyugdíjkorhatár emelését, mivel a vál­ ság idején még egy akkora országnak is, mint Franciaország meg kell fognia a pénztárcája alját. Hiszen általában egy állam két legnagyobb kiadása az egészségügy és a szociális rendszerek... Nálunk szerencsére a kormány máshonnan kö­ zelíti meg a probléma gyökerét, mivel főként a multik megadóztatásával igyekszik enyhíteni a gondok forrását, a pénzhiányt. Mindemellett ko­ moly elhatározások összpontosulnak a fiatalok megsegítésére, amelyek lassú, de bíztató pályával kecsegtetnek a jövőre nézve, de nyugdíjunk való­ színűleg akkor sem lesz. Legalább is nem az az álom összeg, amiről még a hős korszakban fantáziáltak az emberek. El kell dönteni, hogy mi a fontosabb; a következő generációnak megteremteni a lehetőséget - lakás és gyermektámogatás illetve korrekt kezdőbérek vagy a tisztes bánásmód a nagyszüleinkkel. Nem szabad persze élesen elválasztani a két szegmenst, de, hogy merre billen majd inkább a zsebünk az a jövő nagy kérdése lehet, mivel többről van itt szó, mint politikáról. Kiirucz Dániel �^ttterjú AIESEC-kel a nagyvilágban Az egész világon bárhová jelentkezhetsz ezzel a programmal szakmai-, és időszakos mun­ kára. Ez egy non-profit szervezet, mellyel vállalkozó szellemű fiatalok szerezhetnek élettapasztalatot. A lehetőségekről, felada­ tokról beszélgettünk Kovácsvölgyi Nórával. - Mi a legpozitívabb és legnegatívabb dolog, ami eszedbe jut, ha az AIESEC programra gondolsz? - A legjobb, hogy 107 ország közül választ­ hatsz, hová szeretnél menni, míg a nega­ tívum, hogy a csatlakozási folyamat az AIESEC-esekhez elég hosszú. - Pontosan hogyan zajlik a csatlakozási folya­ mat? Mivel egy olyan szervezetről beszélünk, ami külföldre delegál tagokat, a nyelvi szintfelmérőt biztosra vehetjük, de milyen egyéb kötelezettségek vannak? - A csatlakozásnak négy része van: egy hétvégi táborban kell részt venni, ahol pontosan bemutatják a szervezet struktúráját és működését, a lehetőségekről beszélnek, és a jelentkezők összemérhetik a saját igényei­ ket a szervezetével. A második lépés egy AIESEC-es nyelvvizsga letétele (ha rendel­ kezel felsőfokú angollal, kiváltható), mely egy gyenge felsőfoknak vagy erős közép­ foknak felel meg. Ennek van írásbeli, szóbeli része természetesen. Ezt követi egy angol nyelvű interjú, ahol leginkább szituációs játékokra helyezik a hangsúlyt: például mit tennél, ha mindenedet ellopnák, és egyedül állnál a külföldi reptéren? (Elsőnek ab­ szurdnak tűnik, de a véletlenekre fel kell készülni - saját tapasztalat.) Ezen kívül vannak csapatjátékok, szintén angol nyelven, ahol különböző kompetenciákat mérnek az interjú keretében. Az utolsó lépcsőfok egy egynapos felkészítő tanfolyam. A regiszt­ rációs díj soknak tűnik (30 000 Ft), de még így is megéri, ha egy nyaraláshoz hasonlítjuk. - Az angolon kívül lehet más nyelven is le­ folytatni az egészet? Sok időbe telt a felkészülés? - Az angol az alapnyelv, de más nyelvek pluszt jelentenek, főleg a fogadó ország nyelve. A felkészülés 1-2 hónap is lehet, az az angoltudástól függ. - Mi fogott meg ennyire, hogy ne riadj vissza a procedúrától? - Az időigényesség egy dolog, de sokkal többet ér a külföldi gyakorlat lehetősége, a nyelvtanulást nagyban segíti, és mégsem ösztöndíj- jellegű a dolog, ahol az egyetem feltételeket szab a kinti tartózkodásra. Ha egyszer odajutottál, ott úgy oldod meg a feladatod, ahogyan tudod: az életre készít fel, hogy kreatívan szembesülj a nehézségekkel. - Ha egyszer sikerült a felvételi és kiválasztottad egy bizonyos rendszer alapján a szimpatikus mun­ kát, akkor hogyan tovább? Ideje a költségekről is beszélni, mert ez is fontos tényező. - Ha sikerült a felvételid, egy IP menedzser keze alá kerülsz még 1-2 társaddal, aki segíti a további eligazodásodat a szervezetben, amolyan tutor-rendszerként. Vele rendszere­ sen kell a kapcsolatot tartani, tőle tudhatunk meg minden információt a kiutazással kapcsolatban. “ “ .0 > - ■t' ff" 4- így vár az orosz IP menedzserem De először a munkahelyválasztásról. A www.myaiesec.com oldalra az IP menedzser feltölti a felvettek adatait, és ez alapján mindenki saját maga kiválaszthatja, milyen szektorban, melyik országban, mit is szeretne csinálni. Négy szektort lehet megkülönböztetni: okta­ tási, társadalomfejlesztési, üzleti és infor­ mációs technológiai. Az utóbbi kettőhöz valódi szaktudás is szükséges, ha az adott munkahelyen elvárás, míg az első kettő sokkal inkább általánosabb, bárki számára nyitott lehetőség. A költségek pedig változóak, ugyanis az AIESEC csak a szállást biztosítja, illetve álta­ lában az étkezést, de a kiutazás önköltséges. Igazából helytől függ, mert van, ahol adnak zsebpénzt is, de van, ahol az étkezést is ma­ gadnak kell megoldanod. A kiutazásban a szervezet annyiban segít, hogy a kinti társszerv egyik tagja szintén az IP menedzsered lesz, akihez fordulhatsz a problémáiddal, és segít megoldani azokat. — kilencedik oldal - - A mi egyetemünk hallgatóinak melyik szak­ területet ajánlod inkább? - A DT-t, azaz a társadalomfejlesztést. Ezzel főleg óvodákba, iskolákba, árvaházakba, fogyatékosok intézetébe lehet menni, ahol általában alapfokú angolt kell oktatni, vagy esetleg alapvető tantárgyakat (pl.: mate­ matika). A legtöbb ilyen munka Indiában, Kínában, Afrikában és Kelet-Közép Euró­ pában van. Nyugat- és Eszak-Európában nincs nagyon. - A személyes élményeidről is mesélnél? Pon­ tosan mi is volt a feladatod, mennyire volt megterhelő és mennyi nehézséggel néztél szembe? - Eredetileg egy nyári táborba mentem volna Oroszországba, Kazanyba, egy 3 napos vonatút után. Moszkvában némi szeren­ csétlen élményből fakadt barátságot magam mögött tudva érkeztem meg Kazanyba, ahol kiderült, hogy a helyi menedzserem nem nagyon tud angolul, dolgozni pedig végül egy óvodában kellett méghozzá foglalkozásokat tartani angolul a gyerekeknek. Az elején feszült voltam, hogy mit gondol­ hatnak a gyerekek egy vadidegenről, aki próbálja őket angolra oktatni úgy, hogy nem orosz és furcsa akcentussal beszéli az oroszt, de hamar kiderült, hogy az orosz gyerekek nagyon nyitottak és hamar befogadtak. A munkaidőm napi 3-4 óra volt abszolút kötetlen beosztással. Az ottani AIESECesekkel is megbarátkoztam és azóta is tartom velük a kapcsolatot, de sok ismerőst sze­ reztem metrózás közben vagy városi séták során is. - A külföldi tartózkodásod alatt megismerhettél egy másik kultúrát is, amit a magyarok csak leginkább sztereotípiákkal és a történelem meg­ bélyegzésével tudnak elképzelni. Milyen pluszt adott neked ez az oroszországi utazás a további életedre? - A két nemzet pozitív-negatív tulajdonsá­ gai különböznek, akár csak a mentalitásuk. A mi kultúránkat külső szemmel is meg­ ismerhettem és az új, pozitív dolgokat azóta is megpróbálom átültetni a magyar jelenek hétköznapjaiba. - Végül, de nem utolsó sorban miért ajánlod az AIESEC-et a Pázmányosoknak? - Hasznos időtöltésre alkalmas nyári prog­ ram, amiben az ember ugyanannyit nyerhet, amennyit beleadott. Fejleszti az egyéni kész­ ségeket: az emberekkel való bánásmódot, a kommunikációt és a problémamegoldó krea­ tivitást, és egy életrajzban egyesek szemében felérhet bármelyik egyetemi ösztöndíjjal is. Kis-Molnár Flóra �í&rűdalűHí Kulturális pezsgés Budán Interjú Falvai Mátyással Idén szeptember 17-én, hatvanegy év után nyílt újra a Hadik Kávéház és a Szatyor Bár és Galéria. A Szatyor megragadó, inspirativ közegében, bab­ gulyás és cézár csirke társaságában Falvai Mátyás íróval, kritikussal, a Hadik és a Szatyor kommu­ nikációs vezetőjével, valamint irodalmi program­ szervezőjével beszélgettem. Kérdeztem őt az át­ alakításról, a kávéház történetéről, kulturális koncepciókról, a kortárs művészet helyzetéről, irodalomról. - Hogyan kerültél a Hadik látókörébe, vagy meg is fordíthatnánk a kérdést, hogyan került a Hadik a te látókörödbe? - A kapcsolódási pont a Holdudvar és a Hadikház művészeti vezetője, Bosznai Tibor. Ugyanis négy évvel ezelőtt jelentkeztem a margitszigeti Holdudvar Galéria gyakornoki állására, mint galériaasszisztens. Felvételt nyertem, azóta pedig a Holdudvar kreatív csapatának tagja vagyok. A kommunikáció és az irodalmi programszervezés tartozik a hatáskörömbe. A Hadik és a Szatyor újraindulásakor ezt a csapatot kérték fel a progra­ mok szervezésére és a kulturális kommunikációra. A két munkahely tökéletesen kiegészíti egymást, hiszen a Holdudvar csak áprilistól szeptemberig van nyitva, mert az alapvetően nyári projekt. - Mi az, amit fontos tudni a Hadik Kávéházról, mi adja a hely kulturális jelentőségét? - Az 1920 és 1930 között virágkorát élő egykori kávéház hatalmas belmagassággal rendelkezett. Ha jól tudom, akkoriban egyébként is meg volt határozva, hogy egy klasszikus polgári kávéház belmagasságának pontosan mekkorának kell len­ nie. A Hadik valójában egy óriási egybenyitott tér volt, L-alakú alaprajzzal, mely szinte semmiben sem különbözött a többi kávéháztól. Ami mégis irodalomtörténeti jelentőségét adja, az nem más, mint az az asztaltársaság, amely ide járt. Olyan személyiségek választották törzshelyükké a Hadi­ kot, mint Karinthy Frigyes (aki a jelenlegi Karin­ thy utcában lakott), Kosztolányi Dezső, Tersánszky Józsi Jenő, vagy Déry Tibor. Móricz Zsigmond is meg-megfordult a kávéházban, annak ellenére, hogy ő nem volt állandó tagja a társaságnak. Érde­ kes, hogy akik talán még ezen nagy szerzőknél is jobban meghatározták a Hadik életét, azok az előbb említett urak feleségei voltak, Karinthyné Böhm Arankával az élen. Ok töltötték meg ugya­ nis pezsgéssel ezt a „túlvilágított, rideg hombárt” ahogy egyszer Móricz nevezte a helyet. Tehát vala­ hogy így írható le a fénykor. Már akkor is egy kétplatformú képződmény volt a kávéház, hiszen az alapterületen kizárólag a Hadik helyezkedett el, de akkoriban már ugyancsak működött Szatyor Bár, ami az alagsorban kapott helyet. A neve on­ nan ered, hogy amikor Karinthy először lement a bárba és meglátta a falon körbefutó gyékényeket, azzal heccelte a tulajdonost, hogy úgy érzi magát, mint egy szatyorban. A tulaj persze kapva az alkalmon az addigi Hadik Tavernát átkeresztelte Szatyor Bárra. - Az klasszikusabb stílusú, XX. századi hangulatot idéző Hadik körülbelül fele akkora most, mint a Szatyor. Pedig egykor az egész terület a kávéházhoz tartozott. Nem volt cél a Hadik eredeti állapotának visszaállítása? - A felújításnál az üzemeltetők a már említett kétfenekűséget megtartva akarták helyreállítani az intézményt. A terv egyrészről egy kisebb, az egykori Hadik atmoszféráját, belső terét, a múlt század hangulatát megjelenítő enteriőr kialakítása volt. Másrészről a Szatyor Bár képében egy XXL századi választ kívántunk adni arra a pezsgő kulturális közegre, amely a ’20-as években jelle­ mezte a helyet. Sokak számára talán meglepő lehet ez a koncepció, s talán távolinak érzik a Szatyort a korabeli Hadikot jellemző klasszikusabb világtól. Én viszont úgy érzem, hogy a bár megjeleníti mindazt a bohém, európai nagyvárosi életet, ami a kor irodalmi kávéházaiban oly meghatározó volt, így valójában a két hely egy irányba mutat. - Ez a kétoldalúság észrevehető a vendégek összetételén is? - A miliő nyilván meghatározó, hiszen a Hadik elegánsabb, klasszikusabb stílusa inkább vonzza a középkorú vendégeket, valamint az idősebb kor­ osztályt. Míg a Szatyor progresszívebb, moder­ nebb hangulatához a fiatalok kötődnek jobban. Ez is volt a prekoncepciónk, ám örömmel látjuk, hogy számos idősebb vendég is szívesen tér be a Sza­ tyorba és ugyanígy fiatalok is látogatják a Hadikot. - Mennyire volt, vagy volt-e egyáltalán cél a Szatyor kialakításánál az oly népszerű romkocsma-dizájn? - Egy blogbejegyzésben a blogíró kissé pikírt mó­ don úgy aposztrofálja a Szatyort mint egy luxusromkocsmát. Ez a fogalom eddig még nem létezett. Mindenesetre annyiban el kell, hogy gondolkodjunk rajta, hogy egy átlagos romkocsma kócosságát és ingergazdagságát valóban felmutatja a hely, de szerintem a bár sokkal magasabb színvonalú szolgáltatást nyújt. Az áraink pedig egyáltalán nem luxusárak, sőt alacsonyabbak is, mint sok romkocsmában. Tehát ilyen értelemben vissza kell utasítanunk ezt a megfogalmazást, nem is nevezném romkocsmának a bárt. A Szatyor ugyanis éppen egyediségével tűnik ki. A minap egy japán forgatócsoport járt nálunk, akik a nagy európai városok legérdekesebb, legizgalmasabb helyeit mutatják be. Ez mindenképpen nagy elismerés. Az tény viszont, hogy olyan hely kialakítására törekedtünk, ahova belépve az ember inspirációt nyer, ami kiragadja őt a kinti világból. Ha pedig egyedül jön be valaki, akkor is órákon át lefoglalja őt a látvány. Azt gondolom, ezt a célt a húsz kortárs fiatal képzőművésznek sikerült is megvalósítania. - Kik ők? - A vezető dizájner Babos Zsili Bertalan, aki egy rendkívül népszerű fiatal képzőművész, ő fogta össze azt a csapatot, akik kialakították ezt a belső teret. Egy sokszínű művészcsoport vett részt a munkában. Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy már maga a hely is képzőművészeti alko­ tásnak minősül. Mivel a Holdudvar Galéria kap­ csán nagy rálátásunk nyílt a kortárs képzőművé­ szetre, így nem tapogatózunk a sötétben e művészeti ágat illetően sem. Havi rendszerességgel kérünk fel tehetséges művészeket, hogy állítsanak ki a Szatyor Galériában. Nemrég például a Kombínó, kombiné, metafizika című kiállítás kereté­ - tizedik oldal - ben Osgyányi Sára, Gesztelyi Nagy Zsuzsanna és Schnedarek Réka alkotásai voltak megtekinthetők. - Mint író és kritikus, testhez állófeladat számodra az irodalmi programok szervezése. A Hadikban futó Foglalt Páholy elnevezésű rendezvénysorozatra egyre többen kíváncsiak. Milyen cél indította el ezt a sorozatot? - Az egyik cél a kávéházi irodalmi élet felpezs­ dítése volt. Azért fontos ez a fajta irodalom­ szervezés, mert az a kávéházi irodalom, ami a múlt században áthatotta az egész kulturális közeget, és amit mi oly meghatározónak tartunk, az már nem működik olyan önszervező módon, mint egykor. Ezért mindenképpen kell egy kis rásegítés. Úgy tűnik ez sikeresen beindult és már generálja is saját magát. Másfelől a rendszerváltáskor, az irodalmi szcéna piaci alapokra helyezésével, történt egyfajta tor­ zulás az irodalmi életben. Mert amíg a kortárs iro­ dalom egyes szegmensei, mint amilyen a folyóirat­ kultúra, vagy a fiatal líra és próza, kevés teret és ismertséget kapnak, addig egyes szerzők viszont méltatlanul nagy figyelemnek örvendenek. Ezen mindenképpen korrigálni kell. És ha erre van lehetőségünk, miért ne tennénk meg? Meg kell adni a lehetőséget a fiataloknak és a folyóira­ toknak is, viszont a már elismert, kiváló szerzők folyamatos jelenléte ugyanennyire fontos. - Honnan a név? - Mint már említettem, a Hadik alaprajza L-alakú volt, és ennek az L-alaknak a csücskében volt az a bizonyos Böhm Aranka- és Karinthy-féle asztal­ társaság, melyet Foglalt Páholynak hívtak. Németh Andor egyébként írt is egy regényt magáról a Foglalt Páholyról és a Hadikról. Sajnos már évti­ zedek óta nem adták ki a könyvet. Tehát a névadás egyféle főhajtás ez előtt az asztaltársaság előtt. - Milyen eddigi programok köthetdek a Foglalt Páholyhoz? - Eddig tartottunk két folyóirat-bemutatót. A Kortárs Folyóirat és a Szépirodalom! Figyelő szerkesztőit hívtuk meg. A Hadikban került sor a Szépirodalmi Figyelő díjának átadására. Valamint vendégünk volt még Mészáros Urbán Szabó Gá­ bor író és Szalai Zsolt költő. Mindketten friss kötetüket (Nemmozgó; idetett valaki) mutatták be. Továbbá egy fiatal költőkből, írókból álló csapat is - amelynek te is tagja vagy - nálunk tartja műhelymunkáját. Megjegyezendő, hogy még a PRAE.HU általános művészeti portál szer­ kesztőségi ülése is nálunk zajlik. Tehát szeretnénk, ha kialakulna a Foglalt Páholy körül egy olyan kultúrakereső, irodalmat szerető és olvasó közön­ ség, akiket hétről hétre be lehet vonzani a Ha­ dikba. Fontos, hogy a Szatyor Bárban is tartunk irodalmi programokat, melyek KönyvesSzatyor néven futnak. Például a Literával közösen szer­ vezünk egy rendezvénysorozatot, „Itt van a város’ címmel. Vendégünk volt már többek között Mundruczó Koméi, Bereményi Géza, vagy Térey János. Novemberben pedig a közönség Németh Gábor­ ral, valamint Garaczi Lászlóval találkozhat a Szatyorban. - Tudom, hogy nemrég jelent meg új novellásköteted. Gépindák címmel. Várhatunk-e bemutatót akár a Foglalt Páholyban, akár a Könyves Szatyorban? - Nyáron a Holdudvarban már volt egy nagy­ szabású bemutatóm. Mivel államvizsgázom, nem tervezek mostanában budapesti programot. Bár a Győri Könyvszalonon jelen leszek a Gépindákkal. Budapesten előreláthatólag tavasszal szeretnék egy kisebb, bulisabb bemutatót, ha nem is itt a Hadikban, vagy a Szatyorban, de mindenképpen a fővárosban. A kötet egyébként jól halad a maga útján, a visszajelzések is pozitívak. - Hogy gondolod, van-e lehetőség arra, hogy a Hadik és a Szatyor a budapesti irodalmi élet centrumává váljon? - Tulajdonképpen mi nem akarunk semminek sem a centruma lenni. Nem akarunk semmilyen �^l’ÍMŰtg irodalmi státuszt elfoglalni. Egész egyszerűen egy jól működő, értő közönség kialakítását szeretnénk elérni, katalizálni próbáljuk az irodalmi életet, csak így tud fennmaradni. — Ami nyilván érdekli az egyetemistákat, az az ételek, italok ára. Mennyire diákharát hely a Szatyor? - Ázz gondolom, hogy a déli menünk, mely déltől háromig kapható, egyértelműen jó választás. Mert nyolcszázkilencven forintért egy házias jellegű, jó ízű, kétfogásos ebédet kapnak a vendégek. Nem akarok negatív reklámot generálni, de itt színvo­ nalasabban meg tudsz ebédelni, mint egy gyors­ étteremben. Igyekeztünk az árak kialakításánál figyelemmel lenni arra, hogy a környéken sok kol­ légium és egyetem van. Elmondható, hogy a mi­ nőségre helyeztük a hangsúlyt és egy olyan helyet szerettünk volna kialakítani, ahol bárki feszengés nélkül, jó hangulatban töltheti el az idejét. Bende Tamás Kis-Molnár Flóra: Olyan a Hold... Olyan a Hold, mint az ember. Néha kiteljesedik, s beragyogja az eget. Utána öröme fogyni kezd: Fénye csökken, jelenléte apad. S a végén gyászba burkolózik. Elrejtőzik a többi csillag elől. De aztán újra és újra Lángra lobban. A halálban a születés, A születésben pedig a remény. A jobbra. AMO.Re: A világ Sími, hol senki sem látja, úgy, hogy senki nem tudja, mennyi minden bánt, tép és marcangol, míg kívülről minden ugyanolyan: külcsíny máz, jópofa, vidám, silány képmutatás. Képmutatás ez az egész világ! Tükröt tartasz, majd beállsz. A sorba. Sorba(n) állsz, ki bejársz, ki vagy TE? Kitalálsz Egyet s Mást, majd megmondják, minek látsz(ol)... k 1» _ Angyali üdvözlet Konrad Belowitz élete válságban volt. Barátnője elhagyta, munkájából kirúgták. Barátai nem foglalkoztak vele, pedig nagy szüksége lett volna rájuk. Családja már nem élt, legutoljára édesanyja távozott el egy jobb világba, azt megelőzően néhány nappal, hogy barátnője is elliagyta (még elmondani sem tudta neki). Magányosnak, feleslegesnek érezte magát. Már-már azon gondolkodott, egyáltalán van-e értelme az életnek. Hiszen semmiben sem volt kiemelkedő, tehetsége nem volt semmihez, amely megnehezítette a munkakeresést is. Kitaszítottnak érezte magát, akit a társadalom - mint a beteg egyedeket a csorda - magára hagyott. Elhatározta, hogy véget vet szenvedésének. Stílusosan, ahogy azt korábban is tették, kisétált a város melletti hídra, hogy onnan vesse bele magát a megáradt folyó habjaiba. Már a híd korlátjánál állt, mikor váratlanul megrezgett a zsebe. Először nem tudta, mi volt az, majd rájött, hogy mobiltelefonját a nadrágjában hagyta. SMS-t kapott egy ismeretlen számról. Bár megnézni feleslegesnek tartotta így a halál torkában, kíváncsisága mégis felülkerekedett rajta és megnyitotta az üzenetet. Ennyi állt benne: „És esék reám az Úr lelke, és mondá nékem: Mondjad, így szól az Úr: így szólottatok, Izráel háza! és a mi lelketekben készül, én tudom”. Nem értette, mi lehetett ez az üzenet, azonban a hatása megvolt. Vallásos áhítat szállta meg, úgy érezte, valaki odafönt mégis törődik vele és nem véletlen, hogy most kapta meg ezt az üzenetet, ezzel a szö­ veggel. Elöntötte a bizakodás, és már nem érezte annak szükségét, hogy életének véget vessen, sőt: valamit alkotni akart és azt megosztani másokkal. Eltávolodott hát a híd korlátjától és hazament. Élete gyökeresen megváltozott. Felfokozott vidámsága vonzotta az embereket, többé már nem volt egyedül. Alkotókészsége szorgalmának köszönhetően javult, beiratkozott egy művésziskolába, ahol meg­ tanították, hogyan fejezze ki gondolatait és vágyait rajzban, szob­ rokban. Képzőművész lett, méghozzá elismert. Sokat keresett, de nem ez hajtotta, hanem a boldogság. Nyolcvankilenc évet élt le, családjának tagjai között hajtotta végső álomra a szemét. Három gyermeke és 10 unokája vette körül halálos ágyát. ★ ★ ★ A híres terroristacsoport újabb bank kirablására és felrobbantására készült. A pénzre a fegyverek és bombák megszerzése miatt, a fel­ robbantásra és a minél több emberáldozatra a megfélemlítés miatt volt szükség. A helyet már kijelölték, már csak a pontos idő kellett, amikor a lehető legtöbben tartózkodnak a bankban és éppen műszakváltás van az őröknél. Megegyeztek, hogy a csoport két tagja végzi a megfigyelést, és mikor látják, hogy az őrök szedelőzködnek, üzenetet írnak mobiljukon a többieknek. Mivel tudták, hogy a rendőrség figyeli a telefonjaikat, rejtjelet alkalmaztak: a bankrablás napját Máté napra Bende Tamás: Ferrant?* mert nincs már igényed reggel hányás ízével a szádban indulsz el a járdán meg-megcsúszol a nadrágzsebed belsejébe kapaszkodsz nem tévedhetsz el úti célod nem meghatározott a mellékutcák és a terek bizalmatlanul méregetnek külföldi rendszámok dudálnak rád szirénák karmolják a dobhártyád kirakatokból mutogatsz magadra a cipőd orrára rászárad a sár csak a hidak alig érezhető remegése nyugtat meg valamelyest *A bolyongó tervezték, így azt találták ki, hogy a támadás idejének meghatá­ rozásához a Bibliát liasználják. Az SMS-ben elküldött szöveg sorszáma Máté evangéliumából adja, meg az időpontot, mikor lehet behatolni a bank épületébe. A rablás napján minden a terv szerint haladt: mindenki elfoglalta a helyét és a megfigyelők pontosan ráláttak a biztonsági őrökre. Mikor látszott, hogy közeledik a váltás, egyikük megírta az üzenetet, melyben egy 5 perccel későbbi időpontot adott meg, mikor már csak az új őrök érkeznek, de a régiek már elmentek. Az SMS-t elküldték, de a megadott időben nem történt semmi. A megfigyelők nem értették és lementek a többiekhez, azonban amint megmozdultak, a biztonságiak kiszúrták őket és értesítették a rendőrséget. Az addigra újra együtt lévő egész csoport minden tagját sikerült elfognia a kiérkező rendőröknek. Mivel több embert is megöltek korábban, az ítélet mindannyiukra nézve életfogytiglan volt. Csak a börtönben, mikor újból találkoztak, tudták tisztázni a történteket. Az üzenet valóban elküldésre került, ám a felírt telefonszám rossz volt: egy szám téves volt benne, így nem a kívánt ember kapta azt meg, hanem egy depressziós fiatalember a Föld másik oldalán. A.B. Chronos — tizenegyedik oldal �A Berger Dalma jelenség - Singas, Volkova Sisters Vannak órák az ember életében, amikor nem akar semmi nehezet, csak valami könnyen emészthető, egyszerű dolgot. Amit nem kell értelmezni, nem kell boncolgatni, vagy meg­ érteni. Jön az ember fejébe, mint egy egyszerű hamburger, eltölt egy időre, mást nem is lehet tőle elvárni. Özönlenek mindenhonnan az ilyen filmek, műsorok, zenék. Jó érzés lebutulni né­ ha. Igazából nem is kell(ene) ezeket ajánlani. Ha akarjuk, ha nem, folyamatosan a jólmegcsinált, csúcsratervezett világ főszereplőivel találko­ zunk. Ok kacsintanak ránk a plakátokról, ők repítenek el minket egy másik, szebb, egysze­ rűbb élet történéseibe esténként, és ők azok, akik a rádióból, a bulikban elszórakoztatnak minket. „Ismeijük őket közelről, hiszen a mar­ keting része ennek az érzésnek is a megterem­ tése. Mű anyag. Külön. Akit most szeretnék bemutatni, semmi ilyennel nem szolgál. Nem is akar, nem is tette soha, és nem is fog senki kedvéért „celebkedni”. Az egyik legirritálóbb énekesnőnek tartott előadó nem foglalkozik sokat a közönséggel, az el­ várásokkal, a piaccal. Berger Dalma jelenség, amely a magyar underground zenei élet meg­ határozó része lett. Valamit magára adó klub egyszer biztosan meghívja valamelyik együtte­ sével. Fesztiválokon rendszeresen fellép. Szá­ molni kell vele, mert énekelt már Angéla Merkel előtt, mért ahol megjelenik, amibe belekezd, az egészen különleges, és valami teljesen más, mint amit addig megszoktunk. Nem tömeg­ termék, nem műanyag, kőkemény valóság, a maga nyers erejével. Esclin Syndo, Realistic Crew, Singas és Volkova Sisters. Ez az a négy együttes ahol alkotott, munkálkodott, énekelt. Személy szerint nem tudom pontosan követni épp melyik zenekar él, hol dolgozik, ez folyamatosan változik. Az el­ következő hónapokban mind a négy fonnációval fellép Budapesten, ezek közül most a Singas-ról és a Volkova Sisters-ről írnék nektek. A Singas, eredeti néven Singas Project, 2005ben alakult Pécset. 2010-ig hosszú út vezetett, a zenekar sok formában, sok helyen megfordult. A jelenlegi felállásban Csemák Zoltán Samu (billentyűs^. Szabó Kornél Dénes (basszus). Porteleki Áron (dobok) és Berger Dalma (ének) zenél, ahogy a billentyűs mondta „Istenigazából csak annyi helyre van szükségünk, ahol el­ férünk a hangszereinkkel. Mindegy, hogy egy kis klubba, vagy egy több ezerfős koncert­ terembe megyünk, a zene jön velünk^. Legutóbb az új West Balkánban láttam őket, a Monday Session első fellépőiként. Ahogy Dal- ma akkor fogalmazott „Lejöttem ide, körül­ néztem és megláttam ezt a kis színpadot itt. Rögtön gondoltam, hogy jó lenne itt valamit csinálni, úgyhogy nagyon örülök, hogy a West Balkán meghívott minket, mert ez így nagyon jó!” És tényleg nagyon jó. Progresszív jazz, nujazz. Bár a koncert elején úgy tűnt mintha Robbie Williams In And Out Of Consciousness: The Gratest Hits 1990-2010 Különösebben sosem kedveltem Robbie WUliams-et, sem a Take That korszakában, sem szólóban. Kétségtelen viszont, hogy figyelem­ reméltó karrier áll a háta mögött, és ha nem is tetszik előadóként, szakmailag mégis számolni kell vele. Karizmatikus személyiség, különleges hangi adottságokkal és eredeti slágerekkel. Karrierje akkor indult, amikor én megszülettem - hihetetlen még belegondolni is. Mennyi minden történt az elmúlt húsz évben velem! Robbie-n ezzel szemben nem fogott az idő, a mai napig fiatal emberként tekinthetünk rá, és pályája töretlenül ível felfelé. Ennek a szép ívnek egyik állomása az október közepén megjelent legújabb album, amely egyfajta összegzésként tölti be szerepét a brit énekes életében. Az elmúlt húsz év legnagyobb slágereit hallhatjuk a lemezen, mint amilyen az Angels, a Feel, a Rock DJ, a Let Me Entertain Yíu vagy a Sheh The One. Az alapkiadáson harminckilenc szám hallható, köztük a frissen készült, Gary Barlow-val közösen előadott du­ ett, a Shame, és a Take That-től ismert Every­ thing Changes. A jeles alkalomra Robbie csapata átfogó összeállítással rukkolt elő, ugyanis az alaple­ mezen túl, három további - egy három, egy hat, és egy kétlemezes - verziót vásárolhatnak meg a rajongók. Ha csak a számadatokat vesszük figyelembe, akkor is nyilvánvalóvá válik, hogy micsoda életművet tudhat megáénak ez a so­ kakat megosztó, ám megkerülhetetlenül tehet­ séges előadó: a legexkluzívabb gyűjteményen ötvennyolc(!) ismert sláger, harmincnyolc video­ klip, valamint a Berlin Velodrome-ban bemuta­ tott 2005-ös koncert felvétele hallható-látható. Rengeteg rajongót tudhat magáénak Európa egyik első számú kedvence. Talán sajnálatos. félkész számokat játszana az együttes és kí­ sérletezik, a végére belelendült mindenki és összeállt a zene. Dalma hangja a helyére került, és a három zenész olyat játszott mögötte, hogy a késői óra ellenére teljesen lekötötte a figyel­ mem a zene. Vérprofik. Dalmára amúgy is jellemző a profizmus. Mindenen, amihez hozzányúl, rajta marad egy feledhetetlen Dalma íz. Ez alól a Volkova Sisters sem kivétel. Ezt az együttest az Esclin Syndot alapító Dalma és Sándor Dániel (billentyű) hozta létre, mert volt, ami az „Esclinbe egész egyszerűen nem fért bele” (B.D). Gyorsan hozzácsapták az ex-Hiperkarmás Frenket (dob, billentyű, gitár) és Kovács Gergelyt (gitár) és megszületett egy új, egységes, izgalmas, leg­ inkább a kilencvenes évek befelé forduló zenéire emlékeztető formáció, ami például Trickyre, vagy a Portisheadre hasonlít. De nincs értelme nagyon hasonlítgatni, magyarázni. El kell menni és meg kell hallgatni. De vigyázat! Ez is nagy és nehéz falat. Magam részéről, alig bírtam legyűrni. A Gödörben el se fért, az agyamat szétkarcolta, leszakította, megcsócsálta, majd elengedte, hogy úgy kellett össze­ kaparnom. Ez nem az a zene, amit elalváshoz fogok hallgatni. De előveszem majd, ha elegem van a világból, a családból, szerelmekből. Ha nem látom a kiutat, vagy megcsömörlöttem a hamburgertől. Akit ezek után még érdekel, az inkább ne számítson semmire. Csak hallgassa meg és en­ gedje, hogy a zene hasson az agyára. Sokszor hallottam már Berger Dalmát énekelni élőben, felvételről, albumról egyaránt, és mindig más volt. Megismételhetetlen jelenség, ami egyszerre lenyűgöz és idegesít. Galiger Enikő hogy Amerikában nem sikerült jelentősebb táborra szert tennie, ám ez nem az ő hibája. Egyszerűen arról van szó, hogy a tengerentúlon ahogy a futball is mást jelent, mint nálunk, a zenei ízlésüknek is más kedvez, mint a miénk­ nek. Európában viszont valóban jelentős sike­ reket ért el. Maga talán már számon sem tartja ezeket, itt viszont érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Királyságban több albuma kelt el, mint bármelyik másik szólóénekesnek a törté­ nelem során, az egész világon pedig több mint hetvenmUlió lemezt adott el. Még a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült azzal a telje­ sítménnyel, hogy a 2006-os világkörüli turné­ jára egyetlen nap leforgása alatt 1,6 millió jegyet adtak el. Karrieije során dolgozott együtt Nicole Kidman-nel, Kylie Minogue-gal és a Pét Shop Boyszal is. Kissé botrányos életét mindenképpen ellensúlyozza, hogy rengeteget jótékonykodik, például az UNICEF nemzeti nagyköveteként megszervezett egy jótékonysági futballgálát a szervezet számára, ami e kezdeményezésnek hála, hat millió fonttal gazdagodott. Robbie Williams gyermekkorában állítólag színész akart lenni. Ez az álma ugyan nem vált valóra, de így legalább a popzene gazdagabb lett egy valódi ikonnal. Hrecska Renáta — tizenkettedik oldal �Hogyan szerezzünk barátot? Mary és Max Erre a kérdésre kereste a választ a hazánkban frissen bemutatott Mary és Max című gyurmanimációs — ha élhetek ilyen szóhasználattal, az angol „claymation” kifejezésből némi levezetéssel - film főhőse, Mary Dinkle, az ausztrál kislány. Mivel környezetét unalmasnak tartja. szüleivel pedig nem jut dűlőre (anyja alkoholista, apja „kissé” anti­ szociális), a keze ügyébe keveredő telefonkönyvből véletlenszerűen kiválaszt egy nevet és e személynek címezve elküld egy levelet, melyhez barátsága jeléül egy tábla csokoládét is csatol. A levél végül eljut címzettjéhez, egy New York-i negyvenes éveiben járó, test­ súlyproblémákkal- és Asperger szindrómával küzdő férfihez, akinek ezzel váratlan fordulatot hoz megszokott életébe. Válaszolva a levélre megkezdődik csaknem húsz éves kapcsolatuk, melyben soha nem találkoznak személyesen... A filmmel legelőször a tavalyi Oscar nevezésért küzdő animációs filmekkel kapcsolatban találkoztam. (Személy szerint nem engedem magam azon tévhitbe esni, hogy az animációs filmek azonosak a gyerekfilmekkel, hiszen ezt jó pár éve megcáfolják az egyre inkább felnőtteknek szóló történetek, mint ahogyan jelen alkotás is. Persze még mindig létezik a csak gyerekeknek szóló animációs filmek világa, szerencsére azonban ezek köre egyre inkább leszűkül a Disney stúdió produktumaira, ha kizárólag a moziban bemutatott filmeket nézzük.) Mivel nem hallottam erről korábban, megnéztem az előzetesét, amelyet követően alig vártam, hogy itthon is megjelenhessen - sajnos erre jó ideig vámom kellett. A film kinézete ne tévesszen meg senkit. Habár gyurmából van kialakítva benne minden - hozzáteszem zseniálisan -, ezt az alkotást kizárólag az idősebb korosztálynak ajánlom megtekintésre. A kisgyerekek nem fogják érteni a humort sem benne, kellő tudás nélkül (mint például a főszereplő anyjának bemutatása, akiről a kis Mary azt hiszi, hogy azért iszik folyton Sherry nevű teát, hogy tesztelje, miközben láthatjuk, hogy a kedves mama hajcsavarókkal a fején részegen fetreng a kanapén). Igazi drámáról van szó, megfűszerezve néhol egy kevés tréfával is, melyek leginkább a kis Mary félreértéseiből, illetve a vele levelező Max mesélő technikájából adódnak. A fűm gyönyörűen van megalkotva mind a kinézetet, mind a mozgást illetően. A drámai hatást kiemeli a film színvilága is: Max környezete teljesen monokróm, a nagyváros szürkesége rátelepül az Soul Kitchen Adott egy görög testvérpár, egy szociopata chéf, egy raktárépületből átalakított étterem (a Soul Kitchen), egy az épületre pályázó régi ismerős (gonosz, szőke, német), egy Kínába elutazott csalfa nő (gonosz, szőke, német) és Gryllus Dorka, a gyógytornász. Mindez Hamburgban. Multikulti életérzés, a jövőből. Fatih Akin, a Fallal szemben c. film rende­ zéséért Arany Medve-díjjal jutalmazott török származású német rendező új filmje könynyed, kedves vígjáték, amely semmi mást nem akar tanítani a nézőnek, csak azt, hogy mindig van lejjebb, és sosem szabad feladni. Ez persze lehetne nagy falat is, de szeren­ csénkre az alkotóknak nem bizonyult annak, nem vették ezt annyira komolyan. emberekre is. Az egyedüli színes tárgyak a Mary által küldött ajándékok, melyekben szintén nem sok erő van, a legdominánsabb szín a vörös bennük. Mary világa a poros kisváros színeit viseli - a szépia minden árnyalata, szintén egy kis vörössel kiegészítve. Az egyedi kialakítás a nagyszerű történet mellé egyfajta művésziességet, mesés jelleget kölcsönöz a filmnek - ez utóbbit erősíti a narráció is -, mely talán a drámai feszültséget is tompítja. Összességében egy nagyon szerethető, a végére igencsak szomorú filmről van szó, melynek története, látványa és zenéje (nagyrészt zongora és hegedű) is számomra a felejthetetlen kategóriát jelentette. Bemutatója igencsak késett itthon (Ausztráliában, hazai filmként. tavaly áprilisban mutatták be), de ennek lehet több oka is. Jóhiszeműségemben én felrovom ezt annak, hogy mivel a tavalyi év során több „ütősebb” animációs film jelent meg a világpiacon (pl.: Coraline, 9, Derült égből fasírt, Up - külön öröm számomra, hogy csaknem mindegyik más cégtől), melyeket nem lehetett itthon egyszerre eladni, ezért inkább „csöpögtették őket a hazai mozikba. De megérkezett, így mindenkit arra buzdítok, ha szeretik a drámai felhangú, mégis magával ragadó filmeket, mindenképpen iktassák be ezt is a megnézendők közé! A főszereplő Zinos barátnője Sanghajba utazik, ő mindenáron utána menne, de... Na és itt következik a végeláthatatlan balsze­ rencse sorozat, melyből rengeteg sikerült, félig sikerült és nem sikerült (ebből kevesebb) poén kerekedik. Persze mire minden rendbe jönne, megint minden elromlik, hogy aztán a film egy tipikus, európai ízű megoldással véget éljen. Nem lesz hirtelen mindenki sze­ relmes, gazdag, okos és szép. Csak megcsillan tizenharmadik oldal A. B. Chronos a fény az alagút végén, ami pont elég (gon­ doljunk csak a vizsgaidőszak utolsó hetére), hogy újabb lendületet vegyen mindenki és tovább tudja folytatni a munkát. Felszaba­ dító. Néhol közhelyes. De ami szép, hogy van testvérek közti végtelen szeretet, türelem és megértés. Van sok útkereső, magányos fiatal a világ minden tájáról, aminek a követ­ kezménye sok igen jó hangulatú, hajnalig tartó buli. Vannak finom ételek. Ott a Dorka is! A rendező valamilyen elképzelt világot rajzol fel előttünk, ami felé talán Európa tart, ahol a mindenféle nációjú emberek együtt oldják meg a problémáikat, együtt jutnak előre és együtt boldogok. Az ese­ mények jól haladnak, nem lassul be sehol a film. Nincs ez túlbonyolítva és ennek a szto­ rinak pont elég a száz perc. És ezerkilencszáz karakter. Cal ígér Enikő �A szecesszió meztelen igazsága lendületes, hullámzó formáival a szabadságot, a lelki felszabadulást testesítette meg. A tár­ sadalmi konvencióktól elszakadva azt az igaz­ ságot fedezte fel újra, hogy az ember mégiscsak a természet gyermeke, és a természetben találja meg az igazi örömét, vágyai kiteljesedését. De ez az irányzat nem csak a festészetben jelentkezett. Az építészetben, a bútorokon, használati tárgyakon is megjelentek a szecesszió összetéveszthetetlen jegyei (augusztusig csodál­ hattunk meg egy tíz hónapig tartó szecessziós bútorkiállítást az Iparművészeti Múzeumban). Magyarországon a szecesszió nagy népszerű­ ségnek örvendett, sok épület, bérház épült ebben a stílusban, és többek között ennek köszönhetjük azt az egyedülálló városképet. ami Budapest sajátja. De kanyarodjunk vissza a tárlathoz. A nagyszabású kiállításnak Klimt egyik leg­ ismertebb műve adott nevet: Nuda Veritas, azaz A meztelen igazság. Ez a mű sokkolta a kora­ beli közvéleményt, hiszen olyan természetes­ séggel és idilli módon ábrázol egy női alakot, amit az akkori közerkölcs elítélendőnek mi­ nősített. A maga egyszerűségében, mindenfajta mesterkéltséget nélkülöző módon ábrázol egy hölgyet, hatalmas hajkoronával, burjánzó nö­ vények és vízi állatokkal körülvéve. Mintha egy vízi tündér jönne elő az álmainkból, hogy felkeltse rejtett kívánságainkat, arra ösztö­ nözve, hogy azt cselekedjük, amire igazából vágyunk. Az alak felett egy idézet olvasható Schillertől, mely szerint, ha az alkotók tetteikkel és művészetükkel nem nyerik el mindenki tetszését, akkor tessenek a kisebbségnek, mert sokaknak tetszeni rossz. Ez az idézet hű pél­ dáját adja az irányzat nevelési célzatú törek­ véseinek, hogy megtanítson minket újra olyan dolgokon elgondolkodni, amire nem kényszerü­ lünk a modem élet mindennapjaiban. De nem csak Klimt művészetével ismerkedhe­ tünk meg a tárlaton. A művész 57 képe mellett több mint 70 művész, köztük a bécsi szecesszió képviselőinek műveit láthatjuk, de ugyanúgy a nemzetközi művészeti életre is kitekintést ad a kiállítás, azokat a művészeket bemutatva, akik hatást gyakoroltak a bécsi csoportra. A rajzok és sokszorosított grafikák adják a tárlat törzs­ anyagát, de néhány meghatározó festmény is helyet kapott a tárlaton (a Nuda Veritas mellett az Aranylovas című kép adja a tárlat másik nagy büszkeségét, ami sajnos csak két hétig lát­ ható). A kiállítás a képek mellett bemutatja a művészeket is; beszél a Ver Sacrum (Szent tavasz) című folyóiratról, amit a bécsi művé­ szek indítottak útnak, de külön egységet szentel a Beethoven-kiállításnak is, amely mérföldkő volt a korszak művészeti életében. Külön termek mutatják be a portré- és tájkép­ festészetet, valamint Klimt erotikus rajzait is. A Szépművészeti Múzeum kiállítása hű képet ad a bécsi szecesszióról, kialakulásának, fej­ lődésének folyamatáról. E tárlat része annak a sorozatnak, amely a modem festészet kialaku­ lását kívánja bemutatni. A kiállítás január 9-ig látogatható, s ezzel a múzeum is zárja kapuit egy időre, hogy öt hónap múlva felújítva, majd 2012-ben egy új földalatti szárnnyal kibővülve várja látogatóit. Töltekezzünk hát fel, engedjük magunkat ellepni a növénymotívumokkal, mert januártól mellőzni fogjuk a Szépművé­ szeti által nyújtott örömforrásokat. Négy év, két lemez és egy remek album hogy zenész volnék, hiszen zenészek vesznek körül, tudom, milyenek ők. Vállalom, hogy nem vagyok képzett, mert így sikerül olyan területekre tévedni, ahová zenész nem merészkedne. Én egy énekmondó srác vagyok!’ Stílusához saját bevallása szerint Cseh Tamás, Bnice Springsteen „egyszálgitáros” korszaka és Bob Dylan áll közel. Az albumot egy különlegesen szép Super Jewel Boxban adták ki, a fotókat Emraer László ké­ szítette. A lemez eklektikus, sokféle életérzést je­ lenítenek meg a számok. A tizenhárom dal között éppúgy hallhatunk balladákat, mint zúzós rock­ zenét. Nagy hatással van az albumra a nyolcvanas évek hangszerelése, ami többek között A katona imája címadó dalban is megfigyelhető. A Minden álom véget ér egyfajta reflexió a Minden most kezdődik el című slágerre^ Ákos az eredeti hang­ szerelést is megtartotta. Érdemes meghallgatni a Főleg régen című dalt - a szövegre fókuszálva. Ahogy említette, ez a szám „tíz évet végigkísérő vélemények desztillátuma”. Olyan hozzászólá­ sokról írt dalt, amik valóban meghatározták a karrierjét, kicsit görbe tükröt tartva a nagy „kia­ tikusok’ orra elé. Ákos azt vallja, hogy „a dal egy szakrális közeg, a színpad egy szakrális tér. Ott egy sürítettebb, készültebb állapotban van az ember.” Ez meg­ látszik A katona imáján is: érett, mély, érzelmekkel teli dabival tökéletesen zárja le az elmúlt négy év hosszú várakozását. Hrecska Renáta Budapestre érkezett egy a szecesszió irányzatát bemutató kiállítás Nuda Veritas - Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei 1895-1905 címmel, és nekem az az érzésem, hogy mindig olyankor hoznak Magyarországra számomra igazán kedves művészettörténeti irányzatokat, amikor én nem tudom megnézni. így jártam a szintén a Szépművészeti Múzeum által bemutatott Mucha-kiállítással is, s most újra elhozták az egyik kedvenc művészeti irányzatom jeles képviselőjének, Gustav Klimtnek alkotásait, karöltve mintegy hetven művész képeivel, grafikáival. A szecesszió irány­ zata a XIX.-XX. század fordulóján a művészetben jelent­ kező radikális újítás egyik megtestesülé­ se volt. A modem élet technikai újítá­ sai s a társadalmipolitikai változások a művészeti életre is hatottak. A szeceszi. szió (vagy ahogy a franciák nevezik: art nouveau) irányzatá­ nak bécsi művészei új formavilágot ke­ resve arra töreked­ MKW» A ] tek, hogy ezt a vál­ tozást a művészeti életbe is átvigyék, és szakítsanak az akadémizmus meggyökeresedett elveivel. Ez a stílus a növénymotívumokkal, indákkal és I Ákos: A katona imája A múlt hónap végén jelent meg Ákos legújabb nagylemeze, Á katona imája, amelynek érdekes­ sége, hogy a zenei CD mellett egy ajándék DVD összeállítást is tartalmaz. A Szindbád dala és a Fénybe nézz mellett tizenegy új számmal örven­ deztette meg közönségét a népszerű énekes, a filmek között pedig találunk egy, a Szindbád turnéról készült összeállítást, két élő koncertfel­ vételt, és a Szindbád dalának videoklipjét. „Rólam elhíresült, hogy úgy tűnik, nagyon sokat tervezek^ mondta Ákos a lemez előkészületeivel kapcsolatban. A katona imájával kapcsolatban azonban nem tervezte, hogy négy év szünet után hozza ki, ám mint folytatta: „Rengeteget turnéz­ tunk, jött a negyven éves évforduló, ami egyben huszadik éves jubileuma volt annak, hogy színi” padón állok. Igazoltan voltam távoli Az énekes kitért arra is, hogy sokan úgy gon­ dolják, számára garantált a siker, a közönség szeretete. Ahogy elmondta, a kétségek, amikor az ember megküzd egy-egy dalért, nem publikusak. Ó mindig nagyon készül, szavai szerint: „Tulaj­ donképpen én már húsz éve egy feltörekvő első lemezes előadó vagyok!’ Minden albumára és min­ den fellépésére úgy tekint, mintha az lenne a leg- első és egyben a legutolsó alkalom, hogy együtt lehessen azokkal, akik szívesen hallgatják őt. A lemezen ami először feltűnhet - Ákos össze­ téveszthetetlen hangján túl -, hogy zeneileg nyers. Az énekes erről így beszélt: „Úgy éreztem, jobban áll ezeknek a daloknak a nyers hangzás, mint a profi zene!’ Majd így folytatta: „Nem gondolom. 4^^ íbA KATONA IMÁJA tizennegyedik oldal Aradszki Dea �^^arríer diploma után közvetlenül. Mi történt Önnel az Egyetem után? Jogász Példatár Interjú Landi Balázs tanár úrral Dr. Landi Balázs tanár úr karunk első végzett hallgatói között volt. Azóta a tudományos életben és a közigazgatásban is megfodúit. Sólyom László volt köztársasági elnök úr személyi titkára is volt. Jelenleg a Polgári Jogi Tanszék oktatója. Régmúltról és jelenről beszélgettünk. - Ön a második évfolyamban végzett egyetemünkön. Mi vonzotta Önt egy még szinte teljesen kiépítetlen infrastruktúrájú egyetemre, szemben a többszáz éves múltú intézményekkel? — Már kiskorom óta arra készültem, hogy orvos vagy jogász leszek - talán éppen azért, mert a szűkén vett családunkban egyik szakma sincs képviselve. A két hivatás közötti választás azonban nehéz volt: nemcsak az érettségiig kísért el, hanem még a Pázmány elvégzését követően is foglalkoztatott, hiszen másfél évvel a jogi diplomám megszerzését követően csak erős családi presszióra nem kezdtem el az orvosi egyetemet. Vagyis kifejezetten nem volt jogászi hivatástudatom, így talán nem olyannyira „bántó” azt elmondanom, hogy, első helyen én az ELTE jogi fakultását jelöltem meg akkor, csak éppen 1 ponttal a felvételi ponthatár alatti eredményt értem el. Amikor pedig elmentem megtekinteni az írásbeli felvételi dolgozatomat, egyértelműen látszott, hogy egy feladat esetében tévesen javították azt, valamint egy másik feladatnál számszakilag rosszul adták össze a részpontokat. Ezt akkor én ott helyben jeleztem a felvételizőkhöz ki­ rendelt oktatónak, amelyre azonban olyan stílusban kaptam választ, hogy elhatároztam, nem adok be írás­ beli fellebbezést a felvételi feladatlapom javítása ellen. Hihetetlen imponáló és lelkesítő élmény volt, hogy számos olyan vezető jogásszal és egyéb szakmailag elismert előadóval találkozhattam, akÚc magától való természetességgel jöttek az újonnan létrehozott katolikus egyetem jogi karára. S ez ragadott meg engem is; ezért számomra ez a hőskor nem annyira a Ménesi útról, a gyakorta kaotikus oktatási rendről, vagy lehetetlen infrastrukturális körülményekről szól, hanem arról a napról napra ismételten átélt érzésről, amelyet két szóval tudnék leírni; elkötelezettség és hűség. - Mit jelent ma? Más ma a helyzet? Könnyebb vagy nehezebb a mai diákoknak? — Számomra ma is ugyanezt jelenti. Persze a helyzet egészen más; nekünk akkor még volt időnk a „fontos dolgokkal” foglalkozni, mert nem, vagy csak elvétve volt Internet, e-mail, mobiltelefon, wellness-hétvége, kikapcsolhatatlan és lehalkíthatatlan reklámdömping vagy éppen romkocsma. - Az Egyetem után rögtön meghívást kaptam Jobbágyi tanár úrtól a Polgári Jogi Tanszékre, de rövid ideig tanítottam a Károli Gáspár Egyetemen és hospitáltam az ELTE jogi karán is. Emellett dol­ goztam a Magyar Akkreditációs Bizottságban és a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda ösztöndíjasaként, illetve a Doktori Iskola titkáraként. Ez utóbbi két munkát már közvetlenül Sólyom László tanár úr mellett végeztem. Innen az ismeretség és a munka­ kapcsolat. - Elogyan telt egy átlagos munkanapja - már ha volt ilyen - a Köztársasági Elnöki Hivatalban? - Mindig kétkedve fogadom az „átlagos munkanap”ra vonatkozó kérdéseket, sőt különösen kétkedve tanulmányoztam annak idején a munkajogi törvény vonatkozó rendelkezéseit, mért szerintem nincsen „átlagos munkanapja”, „rendes munkaideje” vagy éppen „túlmunka ideje’ egy tanárnőnek, egy gyógypedagógusnak, vagy egy titkárnőnek, ha valóban hivatásként végzi munkáját. Én is ilyen vagyok: ha valamibe belekezdek, akkor szíwellélekkel, s ami még ennél is fontosabb: legjobb tudásom szerint végzem. Erre pedig éppen elég alkalmat kínált az elnökség öt éve. - Iblt-e valamilyen kimagasló emlék? - Több ilyen emlékem is van. Egyik alkalommal Szent István ünnepén a felvidéki Deákiban ün­ nepeltünk. A köztársasági elnök érkezésére valóban nagy tömeg gyűlt össze, s az emberek őszinte lelkesedéssel, minden protokolláris és biztonsági kötöttséget mellőzve álltak körülöttünk. Az ember érezte, hogy valóban együtt ünnepelünk. Az ünnepi műsor és beszédek elhangzását követően közösen énekeltük el a Himnuszt. Ekkor közvetlenül mellettünk egy idős helybeli bácsi felsóhajtott: „De jó magyarnak lenni!I”’ SergS András — Tudták Önök akkor, mi az, hogy jogásznak tanulni egy katolikus egyetemen? Mit jelentett? Mi volt a nóvum? - Már az első előadások olyan hatással voltak rám, hogy tudtam, jó helyen vagyok. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy sokkal inkább az előadó tanáraink személyisége fogott meg, mintsem a jogtudomány. Igazából szívesen tanultam volna akár másodfokú matematikai egyenleteket. vagy biokémiai ismereteket is, ha közben Zlinszky tanár úr sokat tapasztalt, bölcs és lényeglátó emberségét, Kuminetz atya csendes, mégis hihetetlenül erős és sugárzó meggyőződését, Gerics tanár úr és Ladányi tanárnő, mint férj és feleség egymás és a kutatás iránti feltétlen és őszinte elkötelezettségét, avagy Botos tanárnő magabiztos és gyakorta kritikus .fellépését” szemlélhettem közben. Karrier Iroda - Őszi programok Nem azt mondom, hogy ezek feltétlenül ördögtől való dolgok, de a mi korosztályunk számára könnyebb talán megfelelő helyen kezelni ezeket. Sokkal szilárdabbnak érzem értékrendemet, munkaés döntési mechanizmusaimat, mint a fiatalabb generáció többsége esetében ezt tapasztalom. Túl sok, és túl sokféle hatás éri őket; ezért őszintén kívánom, hogy ebben is segítséget adjon nekik a Pázmány! - Es most Önről. Azt tudjuk, hogy Sólyom László köztársasági elnök úr titkára volt, de nyilván nem a Karrier Kalauz 1. Mesterségem címere - az önéletrajz újonnan induló, Karrier Kalauz című sorozatunkban a sikeres elhelyezkedés és a zökkenőmentes munkahelyi beilleszkedés feltételeit járjuk körül. Első állomásunk a belépő funkciót betöltő önéletrajz. Nézzen ki szépen! Nagyon fontos az igényesség. Az önéletrajz olyan, mint egy névjegykártya. Első és legelemibb benyomást teszi a tulajdonosáról. Ha ápolatlan, piszkos, gyűrött, vagy alig látszik a tinta a papíron, nem a megbízható kolléga képét festi le. A szöveg formázása is legyen átlátható, következetes; legyen jó ránézni! Ha szükségesnek tartod, nézesd meg egy ,jobb szemű” ismerőssel. Egyeseknek ’ k az ilyenek hamarabb feltűnnek Akármilyen sokat írnál, ne legyen több két A/4 oldalnál. Nem olvassák végig. Csak vázlatosan! Az önéletrajz sosem lehet folyékony szöveg formájú, minden esetben csak a vázlatos forma az elfogadott. Egy nagyobb cég HR-osztályán egy állás megpályázásakor akár többszáz önéletrajz is átfuthat. Garantáltan az lesz az első kieső, akiének az átolvasása többet vesz igénybe 20-25 másodpercnél. Sablon található az intereneten, de szívesen küldünk mi is. Mit írjak bele? Nincs referenciám! Már az egyetemen el kell kezdeni építkezni. Sok helyen fogadnak gyakornokokat pusztán olyan feltétellel, hogy bizonyos számú elvégzett féléve legyen, vagy jó jegye legyen a munkáltatót érintő tárgyból. Ez egy későbbi állás megpályázása esetén már szakmai tapasztalatnak számít. Ha megteheted, ne tartson vissza, hogy nem fizetnek, a megszerzett tapasztalat, és a lehetőség. November 18. 10 éves jubileumi ünnepség és alumni konferencia November 24. Munkajogi ismeretek - elhelyezkedés után November 26-27. Olvasásfejlesztő tréning - fejleszd hatékonyságod December 8. Protokoll ismeretek - desszert gyanánt wwwjak.ppke.hu/karrier hogy referenciát szerezz, hosszú távon sokkal fontosabb. Ezen kívül jól mutat az önéletrajzban az egyetemi társadalmi munka, külföldi ösztöndíj vagy tanszéki demonstrátori feladatok elvállalása is. Ám ha az ember ezekkel vár az egyetem elvégzéséig, jóval nehezebb dolga lesz. Mit kell beírni? A legfelső részre a személyes kapcsolati adatok kerüljenek. Név, születési hely és dátum, cím, amelyen elérhető vagy, telefon (amelyen a nap nagy részében elérhető vagy), e-mail cím. Lehetőleg ne az edescukipofa666@valami.hu vagy a lanyokkedvence@valami.hu címet add meg, hozz létre egyet a saját nevedből - hamar hiteledet veszted, ha a cég nevében is így viselkedsz. A levélhez hason­ lóan az e-mailre is ülik hamar válaszolni. Ezt követi a szakmai tapasztalatok leírása, ahol két-két mondatban foglald össze tevékenységedet. A végzettség következük. Itt a közép- és felsőfokú oktatásra kíváncsiak, az általános iskola végzésének helye és ideje teljesen fölösleges. A félbehagyott tanulmányok beírása sem előnyös, csak későbbi magyarázkodásra ad okot. Nyelvismeret és/vagy -vizsgák, egyéb ismeretek, hobbi Ha fontos, de a megpályázandó álláshoz szorosan nem kapcsolódó szakismereted, tevékenységed van, itt tűntesd fel. Ne fényezd magad - átlátszó! Törekedj mindig a szikár és objektív lényegre. Nem kell dicsérni előző munkahelyed vagy egyetemed színvonalát, a munkáltató úgyis tisztában van vele. Csak visszaüt, ha a pályázó nagyon igyekszik a jobb színben való feltűnésért. Ne hazudj - úgyis, kiderül! Szigorúan tilos! Ha az önéletrajzból nem derül ki, az interjú alatt önellentmondásokba bonyolódsz. Ha mégsem, munka alatt kiderül. - tizenötödik oldal — S.A. �Jubileumi ünnepség és alumni konferencia PPKE JÁK 2010. november 18. 14.00-15.30 Plenáris ülés Köszöntő Dr. Schanda Balázs dékán, PPKE Jog- és Államtudományi Kar ,Az első 10 é^ Dr. Zlinszky János alapító dékán, PPKE Jog- és Államtudományi Kar „Jogászok az átalakított közigazgatásban’ Dr. Rétvári Bence államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium .Igazságügyi reform és közigazgatási bíráskodás' Dr. Kozma György kollégiumvezető. Legfelsőbb Bíróság .Alkotmányozás és ügyészség” Dr. Polt Péter c. egyetemi tanár, PPKE Jog- és Államtudományi Kar ,The rule of La\V - A jog hatalma a társadalomban Dr. Réti László elnök. Budapesti Ügyvédi Kamara ,Az ügyvédi és közjegyzői hivatásrendek jövője’ Dr. Tóth Ádám elnök. Magyar Országos Közjegyzői Kamara Elismerések átadása Dr. Szalai Márta intézetvezető. Deák Ferenc Továbbképző Intézet 55- 55 55- 55- 55 55 55- 15.30-16.00 Kávészünet 16.00-17.30 Alumni szekciók (a plenáris ülés előadóinak részvételével folytatódó kerekasztal beszélgetések) Bírói hivatásrend tagjai. Téma: Az igazságügyi reform és a közigazgatási bíráskodás aktuális kérdései. A kerekasztal vendégei: Dr. Kozma György kollégiumvezető. Legfelsőbb Bíróság - Dr. Székely Ákos bíró. Legfelsőbb Bíróság - Dr. Kőhalmi Attila bíró, 11. és III. kerületi Bíróság - Dr. Bőgős Fruzsina bíró. Fővárosi Bíróság, Közigazgatási Kollégium - Moderátor: Dr. Szabó Sarolta egyetemi adjunktus, PPKE Jog- és Államtudományi Kar. Ügyészi hivatásrend tagjai. Téma: Az alkotmányozás és az ügyészség helyzete. A kerekasztal vendégei: Dr. Belovics Ervin tanszékvezető e. docens, PPKE Jog- és Államtudományi Kar - Dr. Varga Zs. András tanszékvezető e. docens, PPKE Jog- és Államtudományi Kar - Dr. Bertényi Imre ügyész. Központi Nyomozó Főügyészség - Moderátor: Dr. Hajas Barnabás egyetemi adjunktus, PPKE Jog- és Állam­ tudományi Kar. Ügyvédi és közjegyzői hivatásrend tagjai. Téma: Szakvizsgarendszer, szakosodás, kötelező továbbképzés A hivatásrendek jövője. A kerekasztal vendégei: Dr. Réti László elnök. Budapesti Ügyvédi Kamara Dr. Tóth Ádám elnök. Magyar Országos Közjegyzői Kamara - Dr. Papp Alexandra ügyvéd Dr. Nemescsói András ügyvéd. Moderátor: Dr. Raffai Katalin egyetemi docens, PPKE Jog- és Államtudományi Kar. Közszolgálatban dolgozók. Téma: Jogászi hivatás a közigazgatásban. A kerekasztal vendégei: Dr. Rétvári Bence államtitkár, KIM - Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens, PPKE Jog- és Államtudományi Kar Dr. Fekete Borbála jegyző, Kakucs Önkormányzata - Dr. Deák Ferenc jegyző. Budavári Önkor­ mányzat - Moderátor: Dr. Gerencsér Balázs egyetemi adjunktus, PPKE Jog- és Államtudományi Kar. PPP (politika, piaci szféra, PhD). Téma: Jogászkarrier - másképp. A kerekasztal vendégei: Dr. Stágel Bence országgyűlési képviselő, mb. oktató, PPKE Jog- és Államtudományi Kar - Dr. Kocsis Máté országgyűlési képviselő. Vili. kér. polgármestere - Dr. Ugrón Gáspár MVM Zrt. Vezérigazgatói főtanácsadó, Rákóczi Szövetség főtitkára. Moderátor: Dr. Szilágyi Pál, egyetemi adjunktus, PPKE Jog- és Államtudományi Kar. További információ és ingyenes regisztráció: www.jak.ppke.hu/deak k J � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2010 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource XIII. évfolyam 5. szám 2010. október 22. Abstract A summary of the resource. Társadalmi egyeztetés kezdődik az új Felsőoktatási Törvényről Gólyabál 2010 - Nem medencésparty! Javaslat Kitüntették Szilasi Alexet Jogesetmegoldó verseny lustitia leteszi kardját és mérlegét - Interjú Fekete Balázzsal Nem csak a jogászoké a világ LOL, avagy a humor hatalma 1956-tól az új Felsőoktatási Törvényig Egyetemi rangsor és Felsőoktatási Törvény Természeti katasztrófák a gyártósorról ... Európai Unió - Magyarország I. Nosztalgia a nyugdíjról? Aiesec-kel a nagyvilágban Kulturális pezsgés Budán - Interjú Falvai Mátyással Angyali üdvözlet Olyan a Hold L'errant A világ A Berger Dalma jelenség Robbie Williams: The Gratest Hits 1990-2010 Hogyan szerezzünk barátot? - Mary és Max Soul Kitchen Ákos: A katona imája A szecesszió meztelen igazsága Jogász Példatár - Interjú Landi Balázzsal Karrier Kalauz Karrier Iroda - Őszi programok Jubileumi ünnepség és alumni konferencia Subject The topic of the resource Társadalmi egyeztetés kezdődik az új Felsőoktatási Törvényről Gólyabál 2010 - Nem medencésparty! Javaslat Kitüntették Szilasi Alexet Jogesetmegoldó verseny lustitia leteszi kardját és mérlegét - Interjú Fekete Balázzsal Nem csak a jogászoké a világ LOL, avagy a humor hatalma 1956-tól az új Felsőoktatási Törvényig Egyetemi rangsor és Felsőoktatási Törvény Természeti katasztrófák a gyártósorról ... Európai Unió - Magyarország I. Nosztalgia a nyugdíjról? Aiesec-kel a nagyvilágban Kulturális pezsgés Budán - Interjú Falvai Mátyással Angyali üdvözlet Olyan a Hold L'errant A világ A Berger Dalma jelenség Robbie Williams: The Gratest Hits 1990-2010 Hogyan szerezzünk barátot? - Mary és Max Soul Kitchen Ákos: A katona imája A szecesszió meztelen igazsága Jogász Példatár - Interjú Landi Balázzsal Karrier Kalauz Karrier Iroda - Őszi programok Jubileumi ünnepség és alumni konferencia Creator An entity primarily responsible for making the resource Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Aradszki Dea (művészet), Bende Tamás (irodalom), Bárth Bertalan, Both Hunor, Horváth László (kulinária), Hrecska Renáta, Kis-Molnár Flóra, Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs, Mikola Orsolya (interjú), Palócz László (kari közélet), Sergő András (karrier), Stevanyik Adám (sport). Szabó Imre (közélet). Teleki László, Teleki Levente (egyház), Tóth Bálint András (kari közélet) Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Schanda Balázs, Aradszki Dea, Bende Tamás, Bárth Bertalan, Both Hunor, Horváth László, Hrecska Renáta, Kis-Molnár Flóra, Koltay András, Konta Balázs, Mikola Orsolya, Palócz László, Sergő András, Stevanyik Adám, Szabó Imre, Teleki László, Teleki Levente, Tóth Bálint András Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2010. november 16. Date Created Date of creation of the resource. 2010. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1517kb+23580kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_XIII_5_20101116 Relation A related resource T00114 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 16 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_XIII_5_20101116 Table Of Contents A list of subunits of the resource. Társadalmi egyeztetés kezdődik az új Felsőoktatási Törvényről Gólyabál 2010 - Nem medencésparty! Javaslat Kitüntették Szilasi Alexet Jogesetmegoldó verseny lustitia leteszi kardját és mérlegét - Interjú Fekete Balázzsal Nem csak a jogászoké a világ LOL, avagy a humor hatalma 1956-tól az új Felsőoktatási Törvényig Egyetemi rangsor és Felsőoktatási Törvény Természeti katasztrófák a gyártósorról ... Európai Unió - Magyarország I. Nosztalgia a nyugdíjról? Aiesec-kel a nagyvilágban Kulturális pezsgés Budán - Interjú Falvai Mátyással Angyali üdvözlet Olyan a Hold L'errant A világ A Berger Dalma jelenség Robbie Williams: The Gratest Hits 1990-2010 Hogyan szerezzünk barátot? - Mary és Max Soul Kitchen Ákos: A katona imája A szecesszió meztelen igazsága Jogász Példatár - Interjú Landi Balázzsal Karrier Kalauz Karrier Iroda - Őszi programok Jubileumi ünnepség és alumni konferencia Aradszki Dea Bárth Bertalan Bende Tamás Both Hunor HÖK Horváth László Hrecska Renáta Kis-Molnár Flóra Koltay András Konta Balázs Mikola Orsolya Palócz László Schanda Balázs Sergő András Stevanyik Ádám Szabó Imre Teleki László Teleki Levente Tóth Bálint András https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/d46b2f4859da31e4f2cb316824ef9c7b.jpg 2818212f09911c9f682a710556427245 https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/f6a8785b07c9c3be0e38026096277b17.pdf 7964aa08d1925ab7a9e8ef9092d6701e PDF Text Text A Pázmány Péter Katolikus Egyetem xni. évfolyam, 6. szám e-mail: itelet@jak.ppke.liu konlap: www.jak.ppke.ku/itelet Jo^- és Államtudományi Karának h kivatalos lapja <D ^télet Áldott Békés Karácsonyi Ünnepeket és SikerekLen Gazdag Boldog Új Esztendőt Kívánunk! Bo^Tánffy Szilárd Teaest Alkotmánybíró s ág Szerzői Jogok ExperiDanee Gál Gyula 2010. december 10. �■ ■ H Búcsúzik 2010 ,Addig volt az Istennek áldása rajtunk, 99' addig volt országunk, .99 míg az mi hitünk virágjában volt’ (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Aradszki Dea (művészet), Bárdossy Csaba, Bende Tamás (irodalom), Bárth Bertalan, Both Hunor, Horváth László (kulinária), Hrecska Renáta (szerkesztő), Kis-Molnár Flóra, Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs, Mikola Őrsolya (interjú), Palócz László (kari közélet), Sergő András (karrier), Stevanyik Adám (sport), Simon Nikolett, Szabó Imre (közélet). Teleki László, Teleki Levente (egyház), Tóth Bálint András (kari közélet), Tóth Máté Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. TARTALOM A Pázmány Szalon megemlékezése........................ .3. oldal Teaest Jávor Benedekkel ......................................... .3. oldal Tisztújítás volt a HŐK vezetésében ...................... .3. oldal Alkotmányozó pódiumbeszélgetésen jártam .... .4. oldal Prágai Sörtúra .......................................................... .4. oldal Bírt Or Nőt - Szavazás az életről .......................... .5. oldal Szerzői jogok vs. társadalmi igények - Vitaindító .5. oldal Mi lesz veled Alkotmánybíróság? .......................... .6. oldal Dobrudzsái vakáció ................................................. .6. oldal LOL, avagy a humor hatalma 2............................... .7. oldal Ősz Párizsban ............................................................ .7. oldal Interjú Gál Gyula Tanár Úrral................................ .8. oldal Bogdánffy Szilárd boldoggá avatására ................. .9. oldal .10. oldal Esti mese ..................................................................... Csíny vagy bűn? ...................................................... . .11. oldal Botero mesés képei a Szépművészeti Múzeumban 12. oldal Egy kivételes hang és egy, a világon egyedülálló album ... .12. oldal Experidance - Boldogság 69:09 ........................ ,13. oldal Egy film az életről - Lourdes .......................... ,13. oldal Édes élet a Bródy Sándor utcában................... ,14. oldal Karrier Kalauz 2. - A motivációs levél........... .15. oldal Fékpedál helyett - Interjú Dr. Tóth Andrással .15. oldal Öregdiák fiatal szemmel ................................... 16. oldal 16. oldal Karrier Iroda - Tavasszal is várimk! ............. Toborzás! Az ítélet szerkesztőbizottsága szeretettel várja minden olyan hallgató jelentkezését, aki szívesen részt venne az újság munkájában. Jelentkezni lehet e-mailben vagy személyesen a szerkesztőség bármely tagjánál. Látogassatok el az ítélet honlapjára, ahol többek között megtalálhatjátok a lap korábbi számainak archívumát! www.jak.ppke.hu/itelet Csatlakozzatok hozzánk Facebook-on is! Vizsgaidőszak. Karácsony. Új év. A decembereinket, legalábbis egye­ temi éveink alatt, e három nagy esemény határozza meg. Persze mint minden évben, idén több más dologról is szól e hónap. Ahogyan ebben a lapszámban is olvashatjátok majd, az Alkotmánybíróság intézményének rövid története fordulóponthoz érkezett. A szerve­ zet, ami a fékek és egyensúlyok rendszerében papíron(!) fontos pozíciót tudhatott magáénak, most lehet, hogy a végét járja. Mielőtt azonban elhatalmasodna rajtunk a demokrácia és jogállam iránt érzett kétségbeesés, szögezzük le, hogy az Alkotmánybíróság mindig is ellentmondásos szervezetként töltötte be több-kevesebb sikerrel a funkcióját. Tény persze, hogy főleg az utóbbi nyolc évben, meg­ mentette az országot néhány, enyhén fogalmazva furcsa törvény hatályba léptetésétől - gondoljunk csak az új Polgári Törvény­ könyvre. E hónap elejére azt is megértük, hogy a világhálón eldőlt egy ember élete vadidegen szörfözők és lájkolók szavazatai alapján. Előkarácsonyi ajándékként a leendő „szülők’ megkapták a voksok ered­ ményét, és ha hallgattak rájuk, akkor - legalábbis a szavazásnak a cikk írásakor való állása szerint - elvetették gyermeküket. Mire ezt az újságot olvassátok, a baba sorsa eldőlt. A házaspár államában december 9-én betiltották az abortuszt. Amennyiben a kisbaba meghalt, úgy legyen ez a pár sor, és az újságban található cikk egy megemlékezés mindazokra, akiket jogtalanul ölnek meg világszerte a jog köntösébe takarózva. Ha életben maradt, úgy kívánom Neki, hogy ne e két személy gondoskodásában bízva kelljen felnőnie, hanem fogadja őt örökbe egy igazi szerető család. És ha már család. Közeledik a karácsony, a család, a szeretet ünnepe. A televízióban elmerülve mosolyogva figyelem meg, hogyan készül a fogyasztó az ünnepekre. Tekintsünk be a média csodálatos ünnepi világába: Miután betettük a sütőbe a karácsonyi instant pulykát, nekiállhatunk, és könnyekig meghatva készíthetjük ünnepi menünk első fogását, új zselés állagú alapanyagból, hogy az eredmény íze igazán olyan lehessen, mint az otthon készített levesé. Mert hát egyébként óhatatlan, hogy a természetes dolgokból készült étel olyan, mintha valami műanyag vacakból készítettük volna... Ha az ajándéka­ inknak nem örülünk teljes szívből, mert nem Balázs legújabb ötletét kaptuk a Vodafone-ból, vagy mert a kishúgunk félredobva saját kis csomagját önfeledten teszi magáévá a mi csörgő-rezgő ajándé­ kunkat, hát kezdhetjük a családi civakodást. Azonban vigaszként ott van nekünk a Head&Shoulders összetartó ereje: „bár mindenben nem érthetünk egyet, de egyformán dús és korpamentes hajunk mindannyiunknak leheti Lássuk be: a karácsonynak nem erről kellene szólnia. Azt tapasz­ talom, hogy a múltban sokkal izgalmasabb volt ez az ünnepkör is. Több érzelem, és több öröm kötődött hozzá. Az emberek mára csalódtak benne, kis túlzással csak a gyerekek várják. Nem egy embertől hallottam az utóbbi hetekben, hogy számára unalmas a karácsony. Főként az olyan közhelyek, mint a szeretet, az önzetlenség, a lélek mélyén megszülető boldogság. Szerintem most itt az idő, hogy megvizsgáljuk, számunkra mit jelent az advent, a karácsony: valami, a legmélyebb emberi rétegeimről szóló dolgot, vagy csak egy felszínes szentimentális ünnepet? Válaszunkban meg­ oldást kaphatunk arra, hogy miért gondolkodunk úgy e szent ünnepről, ahogyan. Ha az ember azt érzi, hogy valami képmutató és felszínes, akkor természetes, hogy elveszíti az érdeklődését iránta. Ezzel szemben, ha valóban átjárja lényünket a lényeg, a hangulat, akkor újra gyermekként várhatjuk december 24-ét. Sikeres vizsgaidőszakot, áldott karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kívánok mindenkinek! __ - második oldal - Hrecska Renáta �Teaest Jávor Benedekkel A Pázmány Szalon megemlékezése Erkel Ferenc^ a korszakalkotó zseni Izgalmas zenetörténeti előadásnak lehettünk a tanúi november 10-én a Pázmány Szalonban. Az Erkel-év jegyében a magyar nemzeti zeneművészet megteremtője, Erkel Ferenc életművébe kaptunk átfogó betekintést Szilasi Alex zongoraművész és Horváth Attila egyetemi docens, jogtörténész vezetésével. Az est kezdetén Szilasi Alex legújabb kitüntetéséről számolt be: a lengyel Chopin Intézet, mint Chopin zongora­ műveinek egyik legkiválóbb interpretálójának és „utazó nagykövetének”, len­ gyel útlevelet ajánlott fel a számára. Pár nappal korábban Lengyelországban kon­ certezett a művész és fellépett többek között az első lengyel miniszterelnök és zongoraművész, Paderewski emlékére rendezett állami megemlékezésen is. Erkel Ferenc művészetét bemutatva el­ sőként annak problematikájára világított rá Szilasi Alex és Horváth Attüa tanár úr, hogy a Hunyadi László és a Bánk bán kivételével a többi Erkel-opera csak kéz­ iratban maradt fenn, melyeknek egyes lapjai sajnálatos módon megfakultak és ezért ma már nem lehet teljes egészében rekonstruálni ezeket az alkotásokat. Erkel Ferencnek maradandó érdeme, hogy szinte a semmiből megteremtette nemcsak a magyar operakultúrát, hanem a hazai zeneoktatást is. Igaz, a Nemzeti Zenede és a Zeneakadémia vezetéséhez Liszt Ferenc adta a nevét, de a gyakorlati oktatás szervezése Erkel kezében összpontosult. Az új zenei nyelv kialakítása a verbunkosból indult ki, miként ezt Szilasi Alex példákkal, többek között az Erkel által lejegyzett Rákóczi-indulóval is illusztrálta. A nemzeti operastílus legfontosabb jellemzője történelmünk kiemelkedő ese­ ményeinek színrevitele. A nagyformátumú hősök, mint Bánk bán vagy Hunyadi László mellett pedig már a nép, a parasztság képviselője is megjelenik - Tiborc alakjával - a színpadon. Megismerkedhettünk a Hunyadi László-nyitány motívumaival, amely monumen­ talitásával önálló zeneműként is megállja a helyét. Azt is megtudtuk, hogy a „Meg­ halt a cselszövő” miért „suttógókórus”: az elnyomás éveiben nem lehetett hangos örvendezéssel kikiabálni egy idegen érdekeket kiszolgáló bábpolitikus halálát. Az est fénypontja Bánk bán áriája, a „Hazám, hazám” volt Szabó Levente tenorista tolmácsolásában. Szilasi Alex elemzésében rámutatott, hogy a száműzött-motívum a Hunyadi Lászlóban is megjelent, ^a fődallam pedig a mű keletkezésekor betiltott Himnusz motívumát is felidézi. így válhatott a híres ária mintegy máso­ dik nemzeti himnuszunkká. Szilasi Alex a Himnusz eredeti, pozitív jövőképet sugárzó, gyorsabb, palotás­ tempójú változatára is felhívta a figyelmünket. A mai verziót a trianoni tragédiát követően kezdték játszani Dohnányi Ernő átdolgozásában, aki négy hanggal lejjebb transzponálta a művet. Liszt Ferenc „Szózat és Himnusz!’ c. feldolgozásának kezdő részlete is elhangzott, megelőlegezve a Pázmány Szalon jövő évi Liszt-sorozatát. Az est rendhagyó befejezéseként meggyőződhettünk, hogy Szilasi Alex impro­ vizáló művészként is a világ élvonalába tartozik. A közönség javaslatára egy Zrínyi Ilonáról szóló fiktív romantikus opera keresztmetszetét-parafrázisát adta elő. ellenállhatatlan humorérzékéről is tanúságot téve. Péterfi-Nagy László Idén harmadik alkalommal rendezte meg a Hallgatói Önkormányzat a Teaestet, ezúttal Jávor Benedekkel, „Fiatalként a politikában” címmel. A lassan hagyomá­ nyosnak mondható téma harmadik vendége (Kocsis Máté és Rétvári Bence után) 1998 óta Egyetemünk oktatója, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője és a Fenntartható Fejlődés Bizottság elnöke. Bevezetőjében elmesélte, hogyan került bele a po­ litika körforgásába. Biológusnak készült mindig, 1997-ben meg is szerezte diplomáját az ÉLTÉ biológia szakán, majd 2006-ban doktorált. El­ mondta, hogy őt mindig is jobban érdekelte a ku­ tatás tárgyának a fenntartása, megőrzése, mint maga a klasszikus értelemben vett biológiai kuta­ tás. Ennek megfelelően foglalkozott ökopolitiká­ val, környezeti etikával valamint a társadalom és a civil szervezetek részvételével a környezetvéde­ lemben. A Védegylet egyik alapítójaként 2000 óta valóban tevékenyen részt vesz a magyarorszá­ gi környezetvédelem előremozdításában. „Egyik nap arra ébredtem, hogy egy fához vagyok lán­ colva” mesélte nevetve, jelezve ezzel is, hogy mennyire gyorsan és váratlanul történtek vele a dolgok. Öt évvel ezelőtt például arra a kérdésre, hogy képviselőként dolgozna-e, rögtön rávágta volna a választ, soha! Aztán mégis úgy alakult, hogy 2008-ban létrejött a Lehet Más a Politika terve, majd 2009-ben elindultak az EP választáson, 2010-ben pedig az ország­ gyűlési választásokon. Az első téma természetesen a vörösiszap katasztrófa volt. A felelősökkel kapcso­ latban leszögezte, hogy a MAL Zrt. vezetőségének bűnösségét nem vonja két­ ségbe, de felhívta a figyelmet arra, hogy a probléma ennél sokkal szerteágazóbb. A hatóságok megalapozatlan engedélyeitől kezdve, a jogalkotók mulasztásán át, a privatizációs ügyletek enyhén szólva gyanús voltáig, mindenki felelős a kialakult helyzetért (ezeket egyébként egy októberi közleményében is leírta). Hozzátette, környezetvédők már 2003-ban jelezték, hogy a vörösiszap problémája megoldat­ lan, az illetékesek akkor sem értek rá érdemben foglalkozni az üggyel. Mondhat­ juk, hogy ez a szituáció az elmúlt húsz év politikájának állatorvosi lova. A megjelent hallgatókat - érthető módon - rendkívül izgatta az LMP színeiben fővárosi polgármester jelöltként indult oktatónk véleménye Budapest jövőjével kapcsolatban. Jávor Benedek véleménye szerint a rendszerváltás óta követett út nem folytatható tovább, ezt be kell látnunk végre, ahogy ezt a nyugati nagy­ városok évtizedekkel ezelőtt megtették. Bár a Budapest Szíve program jó irány, van még hova fejlődni és ennek kulcsa a BKV helyzetének normalizálása, melyet egy cégen belüli átalakításban és a finanszírozás hatékony felosztásában lát (1/3 a fővárosi önkormányzatot, 1/3 a központi költségvetést és 1/3 az utasokat terhelné). Ezenkívül, szerinte egy előre tekintő, tartható és jól átgondolt terv, koncepció szükséges ahhoz, hogy a célt, egy élhetőbb várost, elérhessünk. Végezetül az LMP-vel kapcsolatos kérdésekre adott válaszában kifejtette, hogy pártjának jövője kiszámíthatatlan. Egyelőre a párton belül is viták folynak arról, vajon mi lenne jobb: ha a következő választásokig átalakulnak egy néppárttá, ennek minden következményével, vagy megmaradnak kispártnak, így (talán) hatékonyabban és őszintébben képviselve az ún. zöld érdekeket. Arra a kérdésre, hogy valóban lehet e más a politika, őszintén válaszolta, hogy eddig úgy tűnik igen. Maga a tény, hogy egy párt környezetvédelmi értékekkel indult el a választásokon már sokat változtatott a politika addigi arculatán. „Soha nem volt ilyen zöld a kampány!” emlékeztetett, hozzátéve, hogy a Parlamentben egy darabig ugyan csak „szaglászták” őket, de a szakértelmet mindkét oldal elismeri, és respektálja. Véle­ ménye szerint jót tett az állóvíznek a sok új arc, és megindult a szemléletváltás. Palócz László HŐK elnök beszéde a 2010-es Gólyabálon Tisztelt Dékán Úr, tisztelt Alessandro Atya, tisztelt Oktatók! Kedves Hallgatótársaim, kedves Gólyák, kedves Ünneplő Közönség! Szeretettel köszöntök mindenkit ezen a jeles eseményen. Amennyiben megengedi a kedves ünneplő közönség, ma este főként az elsőéves hallgatótársaimhoz szólnék. Már három hónap telt el, mióta tagjai lettetek a Pázmány közösségének. Őszintén remélem, már ezalatt átéreztétek, hogy mit is jelent Pázmányosnak lenni, és Magyarország legjobb hangulatú intézményében tanulni. Remélem, a vizsgaidőszakban is hasonlóan jókedvűek és mosolygósak lesztek, mint most a félév legkülönlegesebb estéjén, a Gólyabálon. A Hallgatói Önkormányzat igyekezett nektek egy olyan programot biztosítani, amely valóban méltó arra, hogy együtt ünnepelhessük meg a teljes értékű Pázmányossá válásotokat. Ez az este nem a legis actiókról szól, hanem arról, hogy továbbmentek azon az úton, amire ráléptetek szeptemberben, és sok-sok élménnyel gazdagodva, új barátságokat kötve vágtok neki az első nagy megmérettetésnek: a vizsgaidőszaknak. Természetesen nem a vizsgaidőszakról szeretnék ma beszélni, hanem arról, hogy mit is jelent Pázmányosnak lenni. Azt jelenti, hogy Magyarország legjobb képzést nyújtó, legjobb közösségi élettel rendelkező intézményének lehettek oszlopos tagjai! Igen, én nem hiszek azoknak a torz és ad hoc felmérések eredményeit hangoztató statisztikáknak, amelyek azt állítják, hogy a Pázmány nem az első helyek egyikét foglalja el a jogi egyetemek közül! Aki ezt állítja az vagy nem hozzáértő és sosem járt a Pázmány jogi karára, sosem vizsgázott Polgári Jogból, vagy nincs helyén a minőségérzéke. Továbtó sosem kapta meg azokat az értékeket, amelyeket más egyetemen nem kaphat meg, hanem csak itt a Pázmányon! Én tudom és hiszem, hogy mi vagyunk a legjobbak, és nap mint nap minden hallgató legjobb tudásával és szorgalmával azért küzd, hogy jó szakemberré váljon, és ezáltal nem csak a saját, hanem a Pázmány szekerét is előretolja! Mi a Hallgatói Önkormányzatban azon vagyunk, veletek és értetek dolgozva együtt toljuk ezt a szekeret amit úgy hívnak, hogy Pázmány, és továbbra is azon leszünk, hogy ilyen színvonalas rendezvényeket csináljunk nektek mint a 2010-es év Gólyabálja! Ezek fényében kívánok nektek a HŐK nevében nagyon szép estét, jó szórakozást, és sikeres vizsgaidőszakot! Hajrá Pázmány! - harmadik oldal Galiger Enikő Tisztújítás volt a HŐK vezetésében Nagy Adrienn eddigi általános alelnök több mint két év után lemondott posztjáról, helyére a PPKE JÁK HŐK küldöttgyűlése Sokolowski Márk ne­ gyedéves jogász hallgatót választotta meg 9 igen szavazattal és 1 tartózko­ dással. Tóth Máté negyedéves jogász hallgató is megválasztásra került a Felügyelő Bizottság élére egyhangúlag. Amóth Juditnak harmadéves nemzet­ közi igazgatás szakos, és elsőéves jo­ gász hallgató 8 igen, 1 érvénytelen és 1 tartózkodás mellett lett kulturális referens. PPKE-JÁKHÖK �irt, Ítélet Alkotmányozási pódiumbeszélgetésen jártam A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Állam­ tudományi karának díszterme adott otthont, a november 10-re megrendezett nyilvános alkotmá­ nyozási pódiumbeszélgetésnek. A rendezvény elsőd­ leges célja, az alkotmány országgyűlési koncepció­ jának véglegesítés előtti befolyásolása volt. A kerekasztal beszélgetés, csak, mint egy előzetese a 2011 februáijára tervezett, országos alkotmányjogi konferenciának. Ahol már nem egy, hanem több szekcióülés formájában kerülnek részletezésre az addigra várható koncepció alapvonásai. A pódiumbeszélgetésen hallhattuk Lábady Tamás egyetemi docens, volt alkotmánybíró, a Pécsi ítélő­ tábla elnöke, Schanda Balázs egyetemi docensünk, aki egyben az Alkotmányjogi Tanszék vezetője. Varga Zs. András egyetemi docens, a Közigaz­ gatási Jogi Tanszék vezetője és nem utolsósorban, Jakab András egyetemi docens és Zlinszky János, professor emeritus, volt alkotmánybíró vélemé­ nyeit a témában. A rendezvényt Koltay András egyetemi adjunktus vezette és konferálta. A konferencia nyitószavai ka­ runk professzora. Sólyom László, volt Köztársasági és Alkotmánybírósági elnök szájából hangzottak el. A rendezvényen a szakma jeles képviselői, egyetemi tanárok, köztisztviselők és a téma iránt lelkesen érdeklődő hallgatók is képviseltették magukat. Az előadók lehetőséget kaptak, az alkotmány­ előkészítő eseti bizottsághoz szeptember 30-ig beérkezett és azóta ennek honlapján elérhető szak­ véleményekre való reagálásra. Egyetemünk felkért oktatói rendelkezésre bocsátották észrevételeiket, úgy, mint Jakab András A magánszemélyektől beérkezett észrevételek című javaslatával. A listán további ismerős nevekkel találhatjuk szembe ma­ gunkat, úgy, mint Schanda Balázs dékán úr. Szabó István oktatási dékán helyettes és egyetemi docens. Jobbágyi Gábor a polgári jogi tanszék vezetője, vagy a jogbölcseleti tanszéket vezető Varga Csaba. A közvetlen demokrácia intézményei, az emberi élet és a család védelme, a preambulum probléma­ köre, a hatalomgyakorlás egyes formái éppúgy kifejtésre kerültek, mint az új alkotmány gondo­ lati adalékai, a különböző alapjogok, alkotmányos alapértékek és irányelvek. A felsorolt pontok a konferencia egészét áthatották, amelynek közép­ pontjában, maga az alkotmányozás folyamata és az új alkotmány állt. Feltevődött a kérdés, hogy valóban szükséges-e az új alkotmány? Sólyom László, bevezető előadásában hangsúlyt fektetett az alkotmány szilárdságára, kiemelve az alkotmány jogállami szerepét, emellett az igazsá­ gosság és jogszerűség egymáshoz való viszonyát. Az alkotmányba vetett bizalom aspektusából vizs­ gálta a hagyományozás és a tradíciók kiemelkedő szerepét. Az alkotmánybíróság tekintetében a legnagyobb veszteségnek költségvetési tárgyú tör­ vények alkotmányellenességének, s szankciójának Prágai Sörtúra Október 29-31. között került megrendezésre a „Jozef megmutatja Prágát!” című sörtúra, amely­ nek plakátjait láthattátok épületszerte is a Hők­ nek köszönhetően. A kiránduláson résztvevő keménymag, de még a szervezők jelentős része is karunkról került ki, kivéve a túra reklámarcát, Zolát, aki örömmel fogadta el a hagyomány­ teremtőnek szánt kirándulásra való meghívást. Az elkövetkező sorokon egy átlagos útinapló is kö­ vetkezhetne, annak minden unalmas részletével.... Azonban a reggel 9-kor tartott pihenőt a szerve­ zők egy welcome Becherovka-val színesítették, melyért ezúton is kijár a dicséret. Pozsonyon át, Prágába véve az irányt az eurc/korona/Schengen kérdéskört is megtárgyalva érkeztünk meg az egyszerre gyönyörű városba és sörparadicsomba, elfoglalva szállásunkat, a Hotel Juno-t. Az Óváros és a Zsidó Negyed idegenvezetőkkel való bejárása után az egyik patinás étteremben költöttük el vacsoránkat (U Medvidku), meg­ kezdve a finom cseh remekek kóstolgatását, nem feledkezve meg a 13%-os sörökről sem. Ezután kisebb társaságokba verődve vetettük bele magun­ kat a prágai éjszakai életbe, ki-ki vérmérséklete alapján. Mindenesetre megállapítottuk, hogy Prága méltán érdemli ki a buliváros címet. A másnapi Velke Popovice-ben töltött délelőtt szintén welcome drinkkel kezdődött, de ez már a Közel sörgyárban, ahol közelebbről ismerkedtünk a Közel védjegyéül szolgáló kecskével, na és persze a szűrőkádakkal, üstökkel. Egy órával később bevettük a Prágai Várat, a Szent Vitus Székesegyházat, Vaclav Klaus rezidenciáját majd a Károly-hidat, miután fakultatív program­ ként csatlakozhattunk a Moldva-i hajókázáshoz vagy egy napsütéses korzózáshoz a Svejk Éttermet avagy Dávid Czemy polgárpukkasztó szobrait megcélozva. A búcsúestét a társaság együtt töltötte, felkeres­ tük Hrabal egyik kedvenc törzshelyét (U Fleku), majd onnan elszakadva páran egy angol bárba is betévedtünk a főtér szegletében, ahol gitárzene gondoskodott az igazi prágai hangulatról, termé­ szetesen Karéi Gott slágereit sem kímélve. A csehek a sör nyugtató hatásának is köszönhe­ tően elég békések, tisztelet a kivételnek (néhányan megismerkedtek a metró ellenőreivel is), amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a prágaiak a néme­ tek ellen csak 1945.május 9-én indítottak felkelést!(már vége volt a háborúnak!) Furcsa módon a csehek kétharmada nem tartja magát vallásosnak, a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az Unióban, és a gazdaság is felívelőben van, ezzel együtt is a KSEM-nek (Morva- és Csehországi Kommunista Párt) az idei választáson a voksok 13,7%-át sikerült megszerez­ nie - tudtuk meg idegenvezetőinktől. Egy biztos, két nap alatt jócskán hozzájárultunk a statisztikához, miszerint az egy főre jutó cseh sör­ fogyasztás a legnagyobb a világon. Mindezt remek egyetemi hangulatban, költséghatékony szerve­ zéssel, ajándék út kisorsolásával az Eurotrip és a partyszervezes.hu jóvoltából. ...Krakkó tavasszal, mégvalaki? Bárdossy Csaba negyedik oldal — elvételét tartja. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányos kontroll kiiktatásával felértékelődik a köztársasági elnök politikai vétója. Kiemelte a ha­ tályos alkotmány szerepét, hiszen az újnak erre kell épülnie, hogy használható, és legitim alkotmány lehessen. Végezetül leszögezte, hogy a napjainkban megjelenő klasszikus dilemmák, nem számítanak újdonságnak, mivel ezek a régi jogállamokban is felmerülő problémaként szerepeltek. Zlinszky János, véleményében válaszolt arra a mindenki által érdeklődéssel várt kérdésre, misze­ rint valójában égető szükség van-e új alkotmányra és, hogy a mostani tényleg akadálya-e bármiben is az ország demokratikus és sikeres működésének. Miben is indokolt az 1949. évi XX. törvény mó­ dosítása? Bizonyos dolgokat javíthatónak gondol, de a tartalom nagy része megtartandó lenne. Egyre jobban cáfolhatók az új alkotmány mellett fel­ hozható érvek. Szerinte az alkotmány eredetileg is csak ideiglenesnek volt szánva, addig, amíg a parlament újat nem alkot. A volt alkotmánybíró tolmácsolásában egyértelművé vált, hogy a „galop­ pozó alkotmányozásnak” valódi veszélye van, tehát az erre szánt időt nem szabadna lespórolni. Első­ ként, a fontosabb részletkérdésekről kell meg­ egyezni és majd csak ezután következhet, maga a megfogalmazás. ,Nem tudok más indokot elképzelni, mint hogy ez az egész, az új hatalom szimbolikus tette, amivel az újrakezdést, a nagytakarítást kívánják érzékel­ tetni” - hallhattuk Lábady Tamás a Pécsi ítélőtábla elnökének szavait. Az aktuálpolitikától tartóz­ kodva kifejtette, hogy kollégáihoz hasonlóan ő is egyetért az új alkotmány szükségességével. Varga Zs. András közjogi érveket felsorakoztatva beszélt a témáról. Ó kifejezetten szereti a mostani alkot­ mányt, hiszen mikor jogész lett akkor is ez volt hatályban, de ugyanakkor elmondta, hogy egészé­ ben soha sem szavazták meg. Tömörebb, rövidebb alaptörvényre lenne szükség! Jakab András az óvatos, gondos kodifikációt szorgalmazza, és ennek három funkcióját emelte ki, név szerint, jogállami norma, demokratikus jellegű és szimbo­ likus összetartó ereje van. Egyetemi docensünk szerint komoly értékeket képvisel a mostani, ami helyett eredete miatt kell új, és mert az 1949-es számot viseli. Schanda Balázs is érvelt ezen állítás mellett, mivel az alkotmánynak nem egyetlen tör­ vénynek kellene lennie, hanem magának az alkot­ mánynak. A beszélgetés záróakkordját Salamon László, Ka­ runk címzetes egyetemi docensének, az Ország­ gyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnökének szavai jelentették. Salamon tanár úr nem kívánta összegezni az addig elhangzottakat, viszont egyes kérdésekre visszautalt véleményében. Az új alkotmány szükségességét azzal indokolta, hogy hiába szerkesztettek a rendszerváltáskor egy új alaptörvényt, „a mostani 1949-es évszáma egy stigma”. A most aktuális szöveget viszont nem szabadon választott parlament szavazta meg, és az Ellenzéki Kerekasztalt sem választotta meg senki. A mostani alkotmányt is alkalmasnak tartja, de nélkülözhetetlennek az, hogy ebbe mindenképp bele kell építeni az elmúlt években megszerzett tapasztalatokat. Nem szabad megfeledkezni arról a kijelentésről, miszerint a kétkamarás parlament hívének nevezte magát. így a meghozott döntések politikai értelemben vett legitimációja erősebb lenne, a politikai rendszer stabilitása pedig bizto­ sabb talajon állhatna. Végül, de nem utolsó sorban kijelentette, hogy a napi poíitikának nincs helye az alkotmányozási kérdések vitájánál. S.N. �Szerzői jogok vs. társadalmi igények - kibékíthetetlen ellentét? Vitaindító Ma már szinte alig ismerek olyan embert, aki ne sértett volna legalább egyszer szerzői jogo(ka)t életében, sőt, egyre több olyan felhasználóval találkozom, aki azzal sincs tisztában, pontosan mivel sért szerzői jogokat és mikor jogszerű a felhasználása (például amiatt, mert tevékeny­ sége szabad felhasználás alá esik). Ezzel párhu­ zamosan mégis egyre nő azok száma, akik egyáltalán tudnak a szerzői jog létezéséről, és például egyre többen hallottak már arról, mit jelent az üreshordozó-díj, kik a közös jogke­ zelők, mit jelent a fájlcsere, stb. A szerzői jog ma már mondhatni mindenkit .közelről” érint, egyre többen fogalmaznak meg konkrét véleményt hatékonyságáról, mű­ ködéséről, jövőjéről. A leggyakrabban az internet korában élő felhasználók (jogos, vagy jogosnak vélt) igényei kerülnek hangoztatásra, illetve a nagy kiadók vagy egyes jogkezelők elleni, általában támadó hangvételű írásokkal találkozhatunk a legkülönfélébb fórumokon. Egyre kevesebb szó esik magáról a szerzőről, arról a szobrászról, íróról, költőről, grafikusról, zeneszerzőről, stb., aki alkot, és még kevesebb a hazai, kezdő alkotókról. Azért emeltem ki ez utóbbi csoportot, mert például amíg igaz lehet, hogy a felhasználók által szabadon elérhetővé tett, letölthető alkotás kiváló, ingyenes reklámot jelenthet egy befutott, világhírű író számára, addig pl. egy kezdő magyar szerző nem való­ színű, hogy önmagában ezzel a „reklámmalI”’ sokra megy, amikor ő maga bevételre is szá­ mított az eladott példányok alapján. Azonban ezek után senki sem fogja megvásárolni az ingyenesen is elérhető művet. Persze aki művész, emellett rendelkezhet egy kiváló eg­ zisztenciát nyújtó állással is, így nagyvonalúan lemondhat mindenféle szerzői vagyoni jogáról végül is napi tíz óra irodai munka után kiválóan lehet még verseket írni vagy dalszöveget sze­ rezni, emellett léteznek jótevő mecénások, stb... Nemrégiben azt az érvelést is hallottam ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy „régen egy igazi alkotó az alkotás öröméért alkotott, és az sem érdekelte, ha ennek fejében egy kis padlás­ szobában halt meg tüdőgyulladásban”. Valóban, ilyen önfeláldozó szerzők is szolgálhatnak a jövő ideál-tipikus alkotójául, de vajon tényleg ennyire mostohán kezelnék a szerzőket a XXI. század felhasználói? Érezzük, hogy valahogyan a két szélsőség kö­ zött kell a jövő jogász nemzedékének választ találnia a kérdésre, mégpedig úgy, hogy végre ne csak a szerző vagyoni, hanem személyhez fű­ ződő jogai is megfelelő figyelmet kapjanak. A szerzői jog jelenlegi rendszerét lehet kritizálni - sőt, a megfelelő alternatívát kínáló, építő jel­ legű észrevételek csak jó hatással lehetnek a jogterület fejlődésére. Valóban léteznek jelenleg .kényszer”- illetve „félmegoldások”, így például valószínűleg maguk a szerzők lennének a leg­ boldogabban, ha az üreshordozó-díjakra nem lenne szükség. Hiszen az üreshordozó-díjnak a termék árába történő beépítése nem csak azt a - tegyük hozzá, csapán néhány - felhasználót zavarja, aki csak és kizárólag szerzői jogi védelem alatt nem álló, vagy saját művet tárol az adott hordozón, hanem azt a szerzőt is, aki az adott mű jogszerű felhasználásával (pl. nem az engedélye nélkül az internetre feltöltött kéz­ iratot egy DVD-re kimásolva, hanem a kiadott könyvet megvásárolva) jóval nagyobb bevételre számíthatott volna. Persze sokan vannak azon a véleményen, hogy az alkotóknak mindenféle anyagi kompenzálás nélkül, örömmel kell a társadalom számára rendelkezésre bocsátaniuk kreativitásuk gyümölcsét. De ez azt kellene hogy jelentse, hogy nem létezhetnek „főállású’ alkotók? Egy alkotónak mosolyogva kellene néznie, amint mindenki más profitál az ő Birth or not? Félő, hogy a reflektorfény csábítása könnyen követőkre találhat az így is jócskán évi 1,5 millió abortusszal terhelt USA-ban. És ha belegon­ dolunk, ez egy új valóságshow, ahol névtelenül, ingyen lehet szavazni egy védtelen élet végéről, mégpedig úgy, hogy esélye sem volt „az utolsó szó jogához”. Ha egy anya az abortusz mellett dönt, akárcsak nehéz körülményei miatt, valahol még feldol­ gozható. De amikor ismeretlen felhasználók kapják meg a döntés jogát, szavazva egy másik ember életéről, ez egészen döbbenetes. Azonban a „Give Birth” opció szavazattöbbsége esetén zöld lámpát kaphat az élet. Figyelemmel követve a szavazást kb. 300 ezren adták le eddig a voksukat, de fél órája átvette a vezetést „Have an abortion” nyilván néhány szélsőséges liberális szervezet, média ráhatásaként, de nem kizárva a szavazás internetes vírus által való eldöntését. Szavazás az életről Egy nagy vihart kavart oldalon e sorok írásával egyidőben lehet szavazni, hogy egy amerikai pár elvetesse, avagy megtartsa gyermekét. (A sza­ vazás címe: Should We Give Birth or Have an Abortion?) Ez az jelenség világszerte tömeges reakciókat váltott ki mind a sajtó, mind pedig az interneten szörfölők körében. A pár állítása szerint hideget, meleget kapva özönlenek az olvasói levelek, amelyek többsé­ gében a „Have an abortion” opcióra leadott szavazattöbbség esetén az örökbefogadást vállalják gyermektelen párok, élet- és jogvédők, érezve a szokatlan jelenség veszélyét és tétjét, ami valójában egy élet, avagy annak halála. - ötödik oldal - szellemi termékéből, miközben ő és csa­ ládja abból egyáltalán nem termel bevételt? Sőt, egy dal szerzője boldogan nézze és egyszeruen elismerése jeléül fogadja el, amint egy kiváló mo­ sogatószivacs reklám­ jában az ő szerzemé­ nye csendül fel, és egy plázában az ő dalaira vásárolnak boldogan az emberek? Többektől hallottam azt a véleményt, hogy akárhogyan is alkotjuk meg a szabályokat, egy­ szerűen nem tudjuk érvényesíteni azokat, ezért az lenne a legegyszerűebb megoldás, ha nem tekintenénk jogsértéseknek a modem technika által lehetővé tett többszörözéseket, fájlcserét, stb. (Jónéhány büntetőjogász ennél a pontnál talán hangosan felszisszen, elképzelve, mi lenne a következménye az „úgyis sok a lopás, lehetet­ len mindet felderíteni, ezért inkább a helyze­ tünk megkönnyítése érdekében ne is üldözzük azokat” hozzáállásnak). Erre a felvetésemre néhányan korrigálták elképzelésüket, és úgy fog­ laltak állást, hogy az analóg világban minden maradjon a régi, csak az internetre vonatkozóan vezessünk be új szabályokat. Ez az elmélet persze nagyon egyszerűen hangzik, megvalósí­ tása azonban számos problémát vet fel. Mi le­ gyen az elhatárolás pontos alapja, hogyan vá­ lasszuk ketté a két területet? És mi számítson végül is az interneten jogszerű felhasználásnak? Netán műtípusonként történjen meg egyfajta differenciálás? Sok a kérdés, és egyelőre kevés a valamennyi érdekeltre tekintettel lévő, valós alternatívát kínáló válasz. Kíváncsian várom, hogy Kamuk hallgatói, mint tipikus felhasználók, mint a leg­ különfélébb alkotások szerzői és mint a terület lehetséges jövőbeli jogalkotói, hogyan látják a kérdést, és milyen elképzeléseik vannak a szer­ zőijogról? Gondolatébresztőnek szánt írásomra érdeklődve várom a hallgatói véleményeket, ötleteket tartalmazó szerzői alkotásokat! 4^' Pogácsás Anett Eközben az illető hölgy ultrahang-felvétekkel színesített blogjában számol be, hogy a felülvizsgála­ ton a babával minden rendben, szépen fejlő■ dik, és köszöni, hogy —' ilyen sokan érdeklődnék irántuk, majd még egyszer emlékeztet a dec. 9-i törvényes határidőre. (Az esetleges be­ avatkozás legális elvégzésének utolsó napja.) Természetesen az elnök megvétózhatja a szava­ zás eredményét, bárhogy is alakul. A szavazás után megjelenő rendszerüzenet: „Thank You for voting!”. Pedig „Merry Christmas!” is üdvözöl­ hetné a webkettő „emberét”, (birthomot.com) Bárdossy Csaba �S.Wj!:i«=-i-_^ M*^J5rT3*’SJWÍ • TEJ'ííT' ^^^elet Ali lesz veled Alkotmánybíróság? Az utóbbi hetekben az Alkotmánybíróság volt az érdeklődés középpontjában. Talán ekkora figyelem utoljára a megalakulásakor övezte a taláros testületet. De honnan is indultunk és hol tartunk most? Az Alkotmánybíróság megalakí­ tásáról 1989 januáijában határozott az Ország­ gyűlés. Magáról a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon döntés született. Az Alkotmánybíróság az b ■ ' r'.. alkotmányvédelem legfőbb szerve. Alapvető feladatait az alábbiakban foglalhatjuk össze: a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban bizto- sított alapjogok védelme. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az előzetes normakontroll, utólagos normakontroll, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata, alkotmány­ jogi panasz, mulasztásban megnyilvánuló alkot­ mányellenesség vizsgálata, hatásköri összeütkö­ zés, az Alkotmány rendelkezéseinek értelme­ zése, egyéb eljárások. Az események akkor gyorsultak fel, amikor az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a 98%-os különadóról szóló törvény alkotmányellenes. Még meg sem száradt a tinta a határozaton, máris politikai kereszttűz alá vették az Alkot­ mánybíróságot. Lázár János, a kormányzó párt frakcióvezetője arra a következtetésre jutott, hogy nincs más lehetőség, mint korlátozni az AB jogkörét. Ezen kijelentés mellett a jogász­ társadalom sem mehetett el szó nélkül. Sorra szólaltak fel az Alkotmánybíróság volt tagjai, jeles alkotmányjogászok, jogászok, hogy ez a mondat a Magyar Köztársaság demokratikus jogállami működését veszélyezteti. De mintha az értelmiség heves kirohanása hang nélkül ma­ radt volna. Az Országgyűlés már a következő szavazás alkalmával keresztülvitte az Alkot­ mánybíróság hatáskörének megvonását. Ennek Dobrudzsái vakáció Egy könyv, Wass Alberttől az Elvásik a veres csillag, amely a Tizenhárom almafa folytatása, késztetett ennek a cikknek a megírására. A szerző a regény végén leírja, a tőle megszokott erős érzékeltetés! eszközökkel, egy a történelem által méltatlanul elfeledett és sok erdélyi ma­ gyar, „kuláE’ családot érintő drámát, neveze­ tesen a Dobrudzsába történő deportálásukat. A főhős Tánczos Csuda Mózsi hiába próbálta a megszokott, csavaros székely észjárással kiját­ szani a rendszert és alkalmazkodni a túlélés érdekében a változó világhoz, mégis felke­ rült arra a listára, amely a Kommandóról száműzött. a dobrudzsai iszappokolba kény­ szeríttettek névsorát tartal­ mazta. A történet sajnos valóságon alapszik. A második világháborút lezáró Párizsi Béke visszaállította a régi határokat és így a székelység, ugyanúgy, / ' ahogy az erdélyi magyarság többi része is újra román fennhatóság alá került. Ami­ nek a következménye a megtorlások és a mesterséges integrálás tervének megszületése lett. Ezt a célt szolgálta már ebben a korai időszakban a dobrudzsai kényszermunka és deportálás, s majd később a Ceausescu időben a regáti románság régi magyar, erdélyi városokba történő betelepítése, aminek ma már láthatjuk a magyar-román lakosság arányaiban mutatkozó következményeit. Az első nagy megtorlás az erdélyi nagybirto­ kosoknak a száműzetése volt a Duna-csatornához, miután a földjeiket, birtokukat államo­ sították. A „Halál-csatorna” építése 1949-ben kezdődött el, ahol a „szocializmus ellenségeivelp)’ építették az eredetileg 60 km-esre tervezett csatornát. A munkát tehát a pont kapóra jövő jelszó alatt 60 ezer (75%-ában) erdélyi magyar ember végezte, teljesen embertelen körülmé­ nyek között. A csatorna célja az volt, hogy a Fekete tengert ezen a csatornán keresztül Az Oder-Rajna csatornához kapcsolják nehézipari termékek szálKtása végett. Óriási munkaerőt követelt ez a projekt és mivel kellett az utánpótlás, az állampárt még egy Dekrétumban is szabályozta (1970-ben!), hogy ha bárki kritizálni meri a gazdasági döntéseket, vagy a kisebbségi politikát, az kényszermunkára kerül. Mindenesetre az eredmény önmagáért beszél: az itt dolgozó magyarok (és mások) 300 millió köbméter talajt ástak ki és a csatorna a 80-as évek közepére elkészült. Az kérdéses, hogy mennyire volt gazdasá­ gos beruházás, hiszen kiszá­ molták, hogy a Ceausescu megalomániájából újrakezdett munka körülbelül 630 év alatt fogja visszatermelni azt az összeget, amit a román állam (nyugati segítséggel) a nagy álom meg­ valósulására költött. Az ár sok-sok ezer ember élete, akik mindenfajta emléktábla, vagy sírhely nélkül alusszák örök álmukat. 1950-ben kezdődött a „nagy vakáció” a három­ széki székelyeknek. A karhatalomnak nem szá­ mított, hogy gyerek, asszony vagy öregember, akit úgy gondoltak, kihurcolták otthonaikból és nagy teherautókon szállították őket Brassóba. — hatodik oldal - értelmében az AB a költségvetésről, a költség­ vetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, vala­ mint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok vé­ delméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampol­ gársághoz kapcsolódó jogokat sértik. Egyetlen alapjog maradt ki ebből a listából, a tulajdonhoz való jog, ami a leginkább sérülhet ezekben a helyzetekben. Az Alkotmánybíróság jogkörének megvonásá­ val kapcsolatban a következőknek adott han­ got: „Az Alkotmánybíróság utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkot­ mányos rend lényegi biztosítéka. A hatáskörök meg­ változtatásának tervével kapcsolatban az Alkotmány­ bíróság továbbá azt is megjegyzi, hogy a törvény­ hozásnak még az alkotmánybírósági felülvizsgálat alól kivont területeken is számolnia kell az Európai Unió Bírósága és az Emberi fogok Európai Bíró­ sága által végzett ellenó'rzés lehetőségével” Baracsi Katalin A legtöbbjük azt sem tudta, hogy hova fognak menni, hiszen abban az időben esélyes volt a Duna-csatoma vagy akár Szibéria is. Ezután marhavagonokba tették őket és kezdődhetett a két napig tartó utazás. 100-120 embert is bezsú­ foltak egy-egy vagonba, bármifajta egészség­ ügyi berendezés nélkül. A végállomás Cataloi volt, ahol egy több ezer hektáros területen fek­ vő állami gazdaság adott otthont a háromszé­ kieknek. A későbbiekben kisebb enyhülés kezdődött el, ekkor a gyerekek egy részét haza­ engedték, de ennek az lett a következménye, hogy sok család végleg kettészakadt. Jogvédő szervezetek fel is emelték a hangjukat az embertelen körülmények miatt. Beszámol­ nak a napi 10-12 órás kegyetlen munkáról, amelyet rendkívül rossz táplálkozási és egész­ ségügyi körülmények között kell végezniük. Az Amnesty International beszámol jelentésében arról is például, hogy a rabok a vizet közvetlenül a Dunából nyerték és az időjárási körülmé­ nyekre tekintet nélkül, a munkát fagyban, vagy kegyetlen melegben, malária veszély mellett is kellett végezni, az iszappokolban. Az ott történ­ teknek a nagyobb része még így sem látott napvilágot, de talán most hozzájárul egy Buka­ restben megnyílt kiállítás, amely az Egy kiter­ velt temető címet viseli. Két túlélő azt a célt tűzte ki, hogy megpróbálják feltárni az ott tör­ ténteket és ezáltal is elősegíteni a még élő bűnö­ sök felelősségre vonását. Ez azonban egyáltalán nem tűnt egyszerű feladatnak, több helyről is elküldték őket, azzal, hogy ők erről még ma sem mernek semmifajta információt kiadni. Ennek ellenére a kiállítás megtekinthető és re­ mélhetőleg a közfigyelmet jobban ráirányítja erre az egyiptomi piramisok építésének mód­ szereire emlékeztető projektre. Both Hunor �'^élet Ősz Párizsban Mintha néhány napra időkapszulába zártak volna, úgy állt meg számomra a hétköznapi robotolás, mikor a francia fővárosban ragadtam a hónapok óta tartó sztrájk általánossá válásakor. Lelassult minden; a repterekre nem jött kattintgatós turista, s nem is hagyta el néhány napig légi úton senki sem a várost. A meleg sem sietett távozni, így a napsugarak még velem maradtak és melengettek. Kedve­ sen, cirógatva törtek át az őszi faleveleken, melyek mintha oda lettek volna ragasztva, az ágakon függeszkedtek. Rozsda- és gesztenyebarna, mohazöld, mustársárga és megannyi színben pompázó, terebélyes platánok és „űr­ szelvénybe nyúló fák szegélyezték a széles uta­ kat, amelyeket fehér, magas házak öveztek, tö­ vükben megannyi kávézóval, virágossal, össze­ fonva a frissen sült croissant és szirmos rózsa illatát. Az így kirajzolódó harmóniát a szirénázó ren­ dőrautók és az utcákon hömpölygő tömeg törte meg, mely azonban fülhallgató és kellemes zene segítségével könnyen kizárható volt, megra­ gadva a napot, kihasználva a pillanatot, kalan­ dozva a Napkirály birodalmában. A Notre Dame tövéhez érve, a színpompás rózsaablakokra felnézve megelevenedett Quasi­ modo, aki megbabonázva nézte Esmeralda táncát. A szegény púpos mosolygott, egészen belefeledkezett a cigánylány figyelésébe. A felső párkányon egy szörnyalak mellett állt, mint az egész líe de la Cité kis őre. Oly gyengéden nézte Esmeraldát, mint ahogy a Szajna két ága karolja át a kis szigetet, amelyről tovább baktatva a zsibongó Latin negyedbe érkeztem. Macska­ köves, kacskaringós utcákon keresztül egészen a Musée d’Orsay-ig vitt az utam, közben a túl­ oldalra nézve a Louvre elterülő szárnyain szinte keresztül látva vissza mosolyogtam Mona Lisára. De a francia impresszionisták képei jobban vonzottak: Monet, Degas, Cézanne... Légies- -1 ■ ■ ség, könnyedség, akárcsak a hatalmas Eiffeltoronyra tekintve, ami a temérdek vaselem elle­ nére oly törékenyen magasodik a lába előtt he­ verő város elé, hogy fel sem fogjuk erejét. Szemközt vele a Trocadero tér, s távol valahol a mártírok hegyén, a Montmartre-on keleties Sacre Coeur. Felkapaszkodva a hercegnő szoknyájára, lenéz­ ve a lába előtt heverő Mars mezőre, az aranyló kupolájú Invalidusok dómjára, ahol a Szent Ilona szigetéről elhozott Napóleon márvány­ szarkofágja pihen, s emlékezik a dicső csatákra. a Champs Elysées egyik végén emelkedő Diadalívhez hasonlóan. A távolban, kicsit messzebb azonban már valami új, más emel­ kedik: futurisztikus, csillogó üvegmonstrumok, már nem a Haussmann báró által tervezett városkép elemeiként. A múlt és a jelen, a jelen és a jövő valahol el kell, hogy váljon. Néhol még egybeolvad, jól megfér, ott azonban már teret nyert a modernség. Azonban még nagyjából meg van az egyensúly: a tizenkét sugárút össze­ futásánál álló Diadalív, az Arc de Triomphe tengelyén található a Louvre üvegpiramisától néhány lépésnyire álló Arc de Triomphe du Carrousel és a már modern a Grande Arche, egységben és békében. Tolerálják egymást, akár­ csak az emberek, akikben közös, hogy a francia nyelvet beszélik. Ha franciák, ha nem, ha értik a másikat, ha nem. Süket sógor módjára csak mondják és mondják, én meg „je ne comprends pás”. De megértem őket, ők franciák, kiknek zászlója büszkén lobog a Diadalív ívében, Euró­ pa szívében. Mikola Orsolya LOL, avagy a humor hatalma (2.) A folyamatos közéleti izgalmak közben ki­ kapcsolódni vágyók kívánsága előtt mélyen meghajolva ajánlom ezen sorokat, megemlé­ kezve a világ egy szerencsésebb szegletében zajló korántsem jelentéktelen tudományos felfedezések világáról. A közelmúltban zajlott le a világ egyetlen, s így legrangosabbnak mondható tudományos elis­ merés az anti-Nobel (lg Nobel prize) díjkiosztó gálája, nem kevésbé impresszív helyen, mint a Harvard egyik dísztermében. Az elismerést komolynak szánt haszontalan kutatási ered­ mények kapják (a díj neve az angol „ignoble”, azaz „alantas származású” szóra utal). Igazi Nobel-díjasok is örömmel vállalják a díj­ kiosztáson való közreműködést, kifejezve így is őszinte együttérzésüket a díjazottakkal, akik általában az eléggé értelmetlen felfedezéseket produkáló, azokat neves lapokban (Nature) publikálni sem szégyenlő tudósok köréből kerülnek ki. A díj (Tojásra hajoló kopasz csirke) meglepő módon semmilyen juttatással nem jár, sőt a díjazottnak saját zsebből kell fizetni az utazást is. A béke-Ig Nobelt az amerikai légierő ohiói Wright Laboratóriumának tudósai kapták. A kutatók szó szerint értették a „szeretkezz, ne háborúzz” szlogent, és olyan bombát kezdtek tervezni, amely „az ellenséges katonákat ellen­ állhatatlanná teszi egymás számára”. 2007-ben a kémiai lg Nobelt a japán Jamamoto Maju vihette haza, amiért kimutatta, hogyan lehet vaníliaaromát szintetizálni tehéntrágyából. A New '\brk-i Comell Egyetem kutatója, Brian Wansink az emberi étvágy határait vizsgálta egy kísérletben, amelyben egy gyakorlatilag fene­ ketlen levesestálból etetett önkénteseket. Wansink a tálban levő levest egy rejtett csövön ke- resztül pótolta, és arra a megrázó követ­ keztetésre jutott, hogy a kifogyhatatlan tálból kanalazók 70 százalékkal többet esznek, mint a hagyományos módon levesező kontrollcsoport. A repüléstechnikai lg Nobelnek az argentin Quilmes-i Nemzeti Egyetem tudósai örülhet­ tek, amiért felfedezték, hogy potencianövelő szerek csökkentik a biológiai óra hosszabb re­ pülés okozta időeltolódását, vagyis a jetlaget. Az irodalmi díjat az ausztrál Glenda Browne érdemelte ki a „the” szócska, vagyis a határozott névelő angol megfelelőjének kutatásáért. Iván Schwab ás Philip May azzal érdemelték ki a kitüntetést ornitológia kategóriában, hogy tu­ dományosan megvizsgálták, miért nem fájdul meg a harkály feje attól, hogy napi 12 000 alkalommal a fához veri. A Kaliforniai Egyetem tudósai szerint a harkályt a többi madárénál vastagabb koponya védi, amely szivacsos szerke­ zetével óvja az agyat az ütésektől. Arra is rá­ jöttek, hogy egy milliszekundummal azelőtt, hogy a harkály csőre a fához verődne, a madár pislogóreflexe működésbe lép, így akadályozza meg, hogy szemei kiugorjanak a hirtelen be­ csapódástól. Az orvosi díjat egy holland tudóspáros kapta, ők azt állítják, hogy az asztma kezelhető hullámvasutazással, legalábbis enyhítők vele rohamai. Díjat kapott egy olasz csapat is: ma­ tematikával bizonyították be, hogy hatékonyab­ ban működhetnének a vállalatok, ha találomra léptetnék elő dolgozóikat. A leghírhedtebbé azonban egy korábbi irodalmi anti-Nobel vált a világban: ír rendőrök kapták, amiért vagy félszázszor bírságolták meg a len­ gyel Vezetői Engedélyt. A tévedést az okozta, hogy a lengyel jogosít­ ványokban a jobb felső sarokban virít a felirat: Vezetői Engedély, vagyis Pravo Jazdy. A rendő- hetedik oldal - rök meg mindig azt hitték, ez a szabálysértő neve. Töltötték is ki szorgosan Vezetői Enge­ dély névre a bírságcetliket, ám egy lengyelt sem hívtak így az érintettek közül, ezért mindegyi­ kük megúszta a dolgot, az ír rendőrök pedig már-már fantomnak hitték Pravo Jazdyt, aki állandóan változtatja a lakcímét: mindegyik megbírságolt lengyel máshol lakott. A gálán hagyomány volt, hogy a díjazottak papírrepülőket dobálnak a színpadra, de ez idén biztonsági okok miatt elmaradt. A díj lét­ jogosultságát alátámasztandó, az idei fizikai Nobel-díjas, Andre Geim tíz évvel ezelőtt élő békák mágneses térben való lebegtetéséért holland kutatótársával kapott lg Nobelt, majd 2010-ben megosztva megkapta a fizikai Nobeldíjat a kétdimenziós gráfénre vonatkozó ku­ tatásaiért. Bárdossy Csaba �^aterjú „Egy jogásznak mindent tudnia kell, és még valamit hozzá.” Interjú Gál Gyula Tanár Úrral Nem tartozhattam azon szerencsés hallgatók közé, akiket még utolsó csoportjaiban ok­ tatott a nemzetközi joggal, világűijoggal fog­ lalkozó tanár úr, s akik fényképét mosolyog­ va mutatja. De néhány órás beszélgetésünk is örök útravalóul szolgál. Karizmatikus egyé­ nisége és határozott nézetei igencsak példa­ értékűek, s követésre méltóak. - A közelmúltban köszönt el egyetemünktől... - Sajnos egészségem már nem engedi, hogy az órákat megtarthassam. Tizenöt év után nehéz szívvel búcsúztam, mert az oktatás lételemem. Legszívesebben innen, az olvasó­ fotelemből is folytatnám az előadásokat. Úgy, ahogy most magát untatom. - Hallgatói kedvelték, pedig előadásait a hagyo­ mányos, úgymond „poroszos” módon tartotta. - Ha a téma beható ismeretén alapuló, jól felépített előadás „poroszos” - ám legyen. A hallgatóság bevonása retorikai feladat. Igaz, az amerikai stílusú interaktivitásnak egyál­ talán nem vagyok híve: a közbeszólásoknak, a Coca Cola mellől odavetett mondatoknak. De az előadás után minden kérdést szívesen megtárgyaltam az érdeklődő diákokkal. Módszerem igazi elismerése az volt, amikor az utolsó indexaláírás után odajött egy hall­ gató, és csak annyit mondott: „Kérem, tanár úr, minden előadása élmény volt!'I” - A diákoknak olyan rövid összefoglalókat adott, amiket „tacepao”-nak nevez. - Igen, tréfásan hívom így az előadások alkalmával kiosztott lapokat - a kínai diákok egykori röplapjai nyomán. Ezek az előadás vázlatát, fontosabb definíciókat, számadato­ kat tartalmaztak és a „napirend előtt” néhány percben említett témákat: hanyagságból vagy tudatosan züllesztett szép magyar nyelvünk védelmében, vagy protokoll-ismeretek rög­ zítésére. Tűrhetetlennek tartom például, hogy még parlamenti képviselők is azt hiszik, ők „törvénykeznek” (holott törvényt hoznak), vagy hogy Kolontár „helyiség”. Egy régi szó­ lás szerint a jogásznak mindent tudnia kell, és még valamit hozzá. Hallgatóim talán emlékezni fognak arra, mit jelent az RSVP rövidítés egy meghívón, és előveszik a gasztronómiai tacepaót, ha ünne­ pi menüt terveznek. - Kedves tanára, Flachbarth Ernő, a nemzetközi kisebbségi jog szakértője mellett tanársegédként tevékenykedett. Néhány évvel ezelőtt, 2002-ben, kezdeményezésére emlékkönyv is megjelent tisz­ teletére. Ebben ön is ír róla, a tudósról és professzorról. - Mindig az volt a célom, hogy amit tudok, továbbadhassam. Ez a flachbarthi iskola szel­ leméből következett. Valóban, abban a sze­ rencsében volt részem, hogy dolgozhattam mellette, ő mindmáig példaképem. Az okta­ tás volt a szenvedélye. A legnehezebb idők­ ben divat volt a „lemorzsolódás elleni harc’ jegyében elítélni a tárgyi tudás szigorú meg­ követelését. O ilyen engedményt nem tett, s a hallgatók és oktatók is tisztelték érte. Nagyon hálás vagyok azért, hogy a Kar lehe­ tővé tette az emlékkönyv megjelenését, és ezzel ráirányította a figyelmet egy nagy ma­ gyar tudós már-már elfelejtett életművére. - Önt a világűrjog hazai „atyjaként” tartják számon. Számtalan publikációja jelent meg, s joggal mondható korszakalkotónak í964-es Világűrjog, majd 1969-es Space Law című könyve. 2005. augusztus 21-én a Magyar Köz­ társaság elnöke „közel ötven éven át végzett tudo­ mányos tevékenysége, különösen a világűrjog tu­ dományának megalapozásában és művelésében élért, nemzetközi elismerésben részesülő eredmé­ nyeiért, valamint több évtizedes kimagasló tu­ dományos oktatói munkája elismeréséül” egyete­ münk docenseként a Magyar Köztársasági Arany Erdemkereszt kitüntetésében részesítette. - Ami az „atyaságot” illeti: mater semper certa est, páter incertus. A világűrjogban nincs DNSvizsgálat. Kétségtelen, hogy 1964-ben meg­ jelent könyvem a szocialista államokban első összefoglalása volt egy új jogterületnek, és világviszonylatban is az elsők közt volt. Az 1969-es „Space Law” ezt alapszerződésünk, az 1967-ben aláírt Outer Space Treaty figye­ lembe vételével fejlesztette tovább. Az Erdemkeresztet nagy örömmel fogad­ tam. Nemcsak személyes okból, hanem azért is, mert ez magának a világűijog tudomá­ nyának elismerését jelenti. - A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia rendes tagja, a Nemzetközi Világűrjogi Intézet tiszteletbeli igazgatója. Ha gyermekkori, szinte mérnöki pontossággal készített csillagászati raj­ zait nézem, úgy tűnik, igen korán elindult az ide vezető úton. nyolcadik oldal - Csillagászattal tízéves koromban kezdtem foglalkozni. Ez a rajz 1937-ből származik. Egy iskolatársamnak és barátomnak lelkesen számoltam be arról, hogy kidolgoztam a csillagászati távolságmérés trigonometriai módszerét. Ma már persze mosolygok rajta, mert kissé pontatlanra sikeredett: szögmérő és vonalzó segítségével a Hold Földtől való távolságát úgy 40 000 km-es eltéréssel adtam meg. De komolyra fordítva a szót: a mester­ séges holdak és bolygók csillagászati törvény­ szerűségek szerint haladnak, az orbitális mozgáshoz szükséges sebességet a rakéta­ technika biztosította, ami ugyanúgy érdekelt, mint a hagyományos repülés. Mindehhez társult később a nemzetközi jog - ez volt az indíttatás. - Mikor kezdett a világűrjoggal mint önálló tudománnyal foglalkozni? - 1957-ben, amikor még nem volt kívánatos a nevén nevezni, ezt az új területet a légijog új kérdéseként közelítettük meg. Első tanul­ mányom a Jogtudományi Közlönyben „Légi­ tér és világűr” címmel, ötven évvel ezelőtt, 1960-ban jelent meg. Ebben fejtettem ki azt az új látásmódot, ami - szakítva a hagyo­ mányos sémákkal -, űrtevékenységnek az orbitális vagy orbitális célú tevékenységet tekinti. Függetlenül bármiféle elhatárolástól légitér és szabad világűr közt. Ezt a funkcionalista felfogást az úgynevezett szocialista országokban egyedül képviseltem akkor is, amikor a Szovjetunió az elhatárolást támo­ gatta. Meg kell mondanom, hogy ebből az semmi hátrányom nem ??.ellentmondásból” származott, és az Interkozmosz űrkutatási programja keretében elméletem tárgyilagos viták témája volt. - Egy előadásában azt mondta, úgy tűnik, a világűrjog konzervál. - Valóban, például A. Meyer, E. Pépin, és mások jóval kilencven feletti kort értek meg. Többen közülük az 1. világháború előtt a nemzetközi légijog megalapozásában is részt vettek. Mrs. Galloway akit tréfásan és szeretettel „a világűrjog nagymamájának’ neveztek, 103. életévében, von Rauchhaupt professzor számára 104 évesen jött el az a bizonyos „dies certus, incertus quando”. Svájcban, egy óra cifferblattján olvastam a következő bölcs figyelmeztetést: „Jede Se­ 55 kunde verletzt die letzte aber tötet dich.’ Vagyis: „Minden másodperc megsebez, az utolsó megöl.” 84 éves fejjel ezt a másod­ percet, amelyből egy évben 31 és fél millió van, feltehetőleg hamarabb várhatom, mint Ön. Melyik lesz az, csak a Mindenható tudja. Egy tevékeny élet alkonyán, aminek nagyon szép záróakkordja volt tizenöt éves oktatói munkám egyetemünkön, nem ér váratlanul. Mikola Orsolya �layhày Bogdánffy Szilárd boldoggá avatására A boldoggá- és szentté avatás, vagyis a kanonizálás a Katolikus Egyház egyik leg­ szebb ünnepi eseménye. Tehát nem minden­ napi történésről beszélhetünk. Ha pedig egy magyar ember életét és tetteit ismeri el az Egyház ezzel a szép szertatással és az élők számára sokat jelentő címmel, számunkra különös örömöt és büszkeséget kell, hogy jelentsen. Ilyen örömteli eseményre nemrégi­ ben került sor legutóbb. Nagyváradon, 2010. október 30-án, szombaton a XVI. Benedek pápa küldötteként jelenlévő Angelo Amato érsek, a Szenttéavatás! Ügyek Kongregációjá­ nak prefektusa kihirdette Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatását. A boldog­ gá avatás ténye és az esemény helyszíne is különleges a maga nemében. A helyszín azért, mivel Nagyváradon 1. László király 1192-es szentté avatása óta, tehát 818 éve nem volt ehhez hasonló esemény. Az újonnan boldoggá avatott személye pedig azért, mert ő Romániában az első, aki a kommunista rendszer áldozataként kapta ezt a kitüntető elismerést. Hazánkban is csak tavaly tört meg az a mély csend, amely azokat övezte e tekintetben, akik a kommunista rezsim alatt a katolikus eszméket és elveket büszkén és megalkuvás nélkül vállalták és megélték, gondolkodás nélkül elfogadva ezzel akár a halál lehetőségét is. A magyarországi egyház tekintetében ezt a tisztességet Meszlényi Zoltán, szintén püspök vértanú érdemelte ki, akit 2009. október 31-én, Esztergomban avattak boldoggá. A most kanonizált egykori nagyváradi püspök ugyan élete jelentős részét a mai Románia területén töltötte, kétségbevonha­ tatlan magyarságát mi sem bizonyítja ékeseb­ ben, minthogy az említett ünnepi szertartást a nagyváradi székesegyházban. Erdő Péter, Magyarország bíborosa, prímás, esztergombudapesti érsek celebrálta. Méltán lehetünk tehát büszkék rá mi, magyarok is, ahogyan a romániai katolikusok is azok. És ez úgyszin­ tén öröm számunkra, hiszen két, egymással sok esetben vitában álló nemzet között egy fontos közös pontot jelent. A következőkben a hazánkban méltatlanul szűk körben ismert és elismert XX. századi vértanú püspök sze­ mélyét, ezzel együtt életét és tevékenységét kívánom közelebb hozni az olvasóhoz. Bogdánffy Szilárd 1911. február 21-én szü­ letett a Torontál megyei Feketetón. Ez a helyiség ma Szerbiához tartozik Crna Bara néven. Középiskolai tanulmányait a temes­ vári piarista gimnázium tanulójaként végezte. 1929-ben felvételt nyert a nagyváradi Teológiai Akadémiára. Kiváló eredményei és példa­ mutató viselkedése elismeréseként elöljárói a Budapesti Központi Papnevelő Intézetbe küldték, hogy annak elvégzése után a tanári pályára léphessen. Tanulmányai befejezése után 1934-ben visszatért Nagyváradra, ahol pappá szentelték. Szatmáron a papnevelő intézetben kezdte szolgálatát, mint helyettes tanár és tanulmányi felügyelő. 1935-ben már a nagyváradi Gojdu Líceum hittanáraként is tanított, ezzel párhuzamosan pedig kine­ vezték a Szent József Intézet tanulmányi felügyelőjének és lelki vezetőjének. 1938-ban az Orsolya-rend Tanítóképző Intézetének hittanára és lelkésze is lett. 1936 és 1943 kö­ zött a budapesti Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Karán végzett felsőbb tanul­ mányokat, doktori értekezését 1943-ban védte meg. Szellemi képességeinek és lelkiségének kö­ szönhetően hamar kiemelkedett a szatmári­ nagyváradi egyházmegye munkatársai közül. Mindemellett fizikumát sem hanyagolta el. Amikor tehette, az országot járta és sokat sportolt, különösen is szerette a hegyek vi­ lágát. Lenyűgöző tudású hittanárrá, teológiai professzorrá vált. Egyénisége, lelkisége és nevelési módszere tanítványaiban és híveiben is szimpátiát keltett, a tanuló ifjúság körében hamar népszerűvé vált. Félelem nélkül kiállt az üldözöttek mellett, ezért zaklatta a román csendőrség. Fenyegették a nyilasok is, mert zsidók bújtatásával sokakat mentett meg a haláltól. 1939 novemberében a román hatóságok a trianoni békeszerződés miatt elvesztett terü­ letek visszaszerzésének céljából létrejött Rongyos Gárda szervezésében való részvétel koholt vádjával letartóztatták, megkínozták, majd állampolgárságától megfosztva kitolon­ colták Magyarországra. Itt kilenc hónapig a Ranolder Intézet hitoktatójaként és spiritu­ álisaként működött. 1940 szeptemberében a magyar hadsereget követve visszatért Nagy­ váradra, ahol a szeminárium lelki vezetését és — kilencedik oldal — az erkölcstan oktatását kapta feladatául. Kiemelkedő tudását jelzi, hogy a háborúban elhurcolt tanárok helyett 1945 és 1947 között nem csak hittant, de szükség esetén latint, franciát és matematikát is tanított. 1945 őszén az Orsolya-rend lelki vezető nélkül maradt növendékei számára pápai jóváha­ gyással megalapította a Merici Szent Angéla harmadrendet. Ezzel elsődleges célja a keresz­ tény családok erősítése volt. 1947 tavaszán Scheffler János püspök kéré­ sére Szatmárra költözött, ahol fontos tiszt­ ségeket töltött be a püspök mellett, mint tanácsosa és titkára. A püspök bizalmasaként még ugyanebben az évben a szatmári és váradi egyházmegyék, valamint a bukaresti apostoli nunciatúra összekötője is lett. A pap­ neveldék 1948. évi államosítása után a papképzés folyamatosságának biztosítása érdekében Felsőbányán és Színfaluban titkos szemináriumot szervezett. Miután az egyház­ üldözések várható fejleményeit látva Róma engedélyezte a titkos püspökszenteléseket, a bukaresti nunciatúra vezetője, Gerald P O’Hara nunciatúrai régens 1949. február 14én ily módon püspökké szentelte. Alig két hónappal ezután, április 5-én a román állam­ biztonsági szervek hazaárulás vádjával letar­ tóztatták. Négy éven keresztül minden jogalap nélkül tartották fogva és kínozták a börtönökben. Itt sem felejtette el azonban küldetését, mindennap azt kereste, mivel enyhíthetné társai szenvedéseit: elrejtett ke­ nyérdarabokat adott a legyengültnek, ciga­ rettát a dohányosnak, más helyett cipelte a nehéz zsákokat. Ezt megtorlandó a börtön­ őrök gyakran megverték. Koncepciós perét csak 1953 áprilisában folytatták le, és ennek eredményeképpen 12 évnyi kényszermun­ kára ítélték. Családjának és ügyvédjének si­ került ugyan elérnie az ítélet megsemmisí­ tését még a per újratárgyalása előtt, ám a fiatal püspök ezt már nem élte meg. A nagyenyedi börtönben tüdőgyulladást kapott, és miután a börtönorvos nem volt hajlandó gyógyszert adni neki, betegsége végzetesnek bizonyult. Vértanúként hunyt el 1953. ok­ tóber 2-án. 1992 márciusában Tempfli József akkori nagyváradi megyéspüspök indította el Bog­ dánffy Szilárd boldoggá avatási ügyét. E rövid megemlékezés méltóbb lezárást nem kaphatna Erdő Péter ünnepi szentbeszédében elhangzott szavainak idézésénél: ff*,Szilárd püspök vértanúsága a remény forrása számunkra. Szenvedésével és halálával igazolta, hogy olyan örömre, olyan boldogságra kaptunk hivatást, ami nagyobb, mint ez a földi élet. Ezért erősebb a szeretet, mint a halál, ezért nem fér össze a szeretet a félelemmel” Teleki Ijevente �Esti mese Történt egyszer, hogy élt két jó barát egy békés kis település házikójában. Egészen idilli állapotok uralkodtak ebben a városban. Az utcák nem voltak zajosak, a levegő friss volt és oxigéndús, de még a víz íze is finomabb volt a szokásos nagyvárosihoz képest. A két barát már idejét se tudta annak, mióta köl­ álmokat szövögetett. Biztonságban érezte denek munkát keresni, ugyanennyiszer fo­ magát, mint az anyaméhben, és még olyan gadták meg a jövő heti nagytakarítást, de ezek a dolgok mindig elmaradtak. Mindig meghallgatták a másikat, hogy min lehetne kellemes melegség is áradt felé, mert a fűtésen nem spóroltak a fiúk. Zoli sem volt hajlandó vállára venni az élet nyűgjeit, így a két barát, lassan de biztosan emésztette fel szüleiktől kapott pénzét. Dolgozniuk nem kellett. Nem is tudtak volna. Mindkettejük nagyon lusta volt. Tudták ezt egymásról is, és kellene változtatni. Végiggondolták kö­ zösen lépésről-lépésre a tervet. Volt 3 éves, 5 éves. Építkeztek. Gondolatban. Majd el­ mentek a dolgukra. A tett meghalt. Nem volt sok kínja és még brutális vérengzés ál­ töztek össze, hogy új életet kezdhessenek. nem is vetették a másik szemére. Mégis milyen alapon tették volna? Nem is ebben a városban születtek, nem A helyzet azonban így nem volt sokáig dozata sem lett. Csak úgy csendben elszu­ nyókált. Persze gondosan ügyeltek rá, hogy fel ne ébresszék. Megrázogatták, nem kelt kötötte őket ide semmi, egyszerűen csak vágytak arra a békére és nyugalomra, ami ezt fenntartható. Mégsem voltak képesek lépni. Kivárásra játszottak. Majd lesz valami. Hát A két fiú egyébként normális családból a helyet jellemezte. Komoly döntést kellett meghozzanak. Szüleiket, családjukat otthon De ne szaladjunk ennyire előre. Vagy sie- hagyták és úgy határoztak, saját kezükbe veszik sorsuk irányítását. ■ tünk? Lehetséges. Az idő drága, minden­ kinek kevés van belőle. Béla volt kettőjük közül az idősebb. Ez nem Elgondolkozott már azon a kedves Olvasó, járt azzal, hogy ő lett volna az érettebb is. hogy milyen fontos tényező életünkben az lett is. fel, békén hagyták. származott. Béla famíliája szegény volt, ám szülei mindent megtettek egy szem fiúkért. A fiatal Bélus mindig elmondhatta magáról, hogy micsoda áldozat ő (tényleg így is ér­ zete), valójában pedig nem kellett volna, hogy panaszkodjon élete miatt. Mindent megka­ pott, amit csak kért. Ha teljesíthető volt. A szülők nem vették észre, hogy ezzel többet ártanak szeretett gyereküknek, mint hasz­ nálnak. Tudták jól, hogy előbb vagy utóbb mindenkinek föl kell nőni, de nem akartak ezzel foglalkozni. Valójában így volt nekik a legkényelmesebb. Nem unatkoztak, mindig volt mit tenni-venni a „fiúcska” körül. Még társaságot is szolgáltatott, mert meg lehetett ismerkedni a többi gyerek szüleivel a játszó­ téren, iskolában, meg jó ég tudja még hol. Bélus volt a kiskutyákhoz hasonlatos családi játékszer, annyi különbséggel, hogy néha beszélni is kellett vele, meg jóval drágább volt a fenntartása. De egyébként nagyon sze­ rették, mert jóképű, humoros, igazi vagány srác volt ő. Jól tanult az iskolában, szor­ galmasan készült az órákra és még a lányok is imádták. Béla szívét azonban már rabul ejtette valaki, akivel szemben a csajoknak esélye sem volt: saját maga. Képtelen volt megnyílni őszinte érzelmekkel bárki felé, Igazából nem jelentett semmit. Csak a tényszerűség kedvéért mondtam el. Bélus (így becézték társai) nagyon szeretett szó­ idő? Idő nélkül nem lenne az életünknek se mert mindig önmagával foglalkozott. A lé­ nyeg az volt, hogy rajongjanak érte, alátá­ masszák az ő tökéletességét. eleje, se vége, csak bele lennénk ágyazva a térbe és fogalmunk sem lenne mi a cél, mi az Zoltán sorsa sok mindenben különbözött Béláétól. Csöndes fiú volt, magának való, ám rakozni, a jót soha nem sajnálta magától. értelem. Lehet, nem is foglalkoznánk vele. sokszor ki tudott nyílni az emberek felé. A problémákkal viszont utált szembe nézni. Leginkább észre sem vette őket. Nem akart foglalkozni velük. Úgy gondolta van még Mindenesetre idő van. Nem is akármilyen, Szerette a magányt, de sokszor vágyott társaság után is. Furcsa kettőség volt ez benne, mint ha két személy vívott volna ideje felnőni. Nem kell azt elsietni. A gond adatott nekünk, és ne tékozoljuk el. Nagyon jól tudta ezt Béla és Zoltán is. El is ezzel az volt, hogy Bélus már 31. életévébe készült lépni. Barátja, Zoltán egészen más személyiség volt. kiváló atléta lehetne belőle, olyan gyorsan szalad. Épp ezért becsüljük meg, amennyi határozták, hogy változtatni fognak élet­ életre szóló küzdelmet. Egy nyílt, vidám és egy szomorú, befelé forduló. Szülei nem foglalkoztak vele sokat, mert mindkette­ Meg 2 évvel fiatalabb is. O nem szerette a mulatozást, a társaságokat, jobban érezte módjukon, és végre kitörnek abból a mo­ csárból, amibe belepottyantak. Vagy inkább belesüllyedtek. Nem egyből kerültek mélyre, magát az otthon négy fala között. Többször szépen-gyorsan kellett süppedniük. De ki­ mindig is maguk keresték meg napi be­ tevőjüket. Szerették a gyerekeket és akartak előfordult, hogy magzati pozíciót felvéve feküdt takaros ágyikójában és szebbnél szebb mászni jóval keservesebb küldetésnek tűnt. Ezerszer elhatározták, hogy másnap elkez­ többet is, hogy legyenek Zolinak testvérei, de be kellett lássák, ehhez nincs elegendő - tizedik oldal - jüknek rengeteget kellett dolgozniuk. Az anya és az apa is nehéz sorból származott, �‘^rűdaíűtíf pénzük. Szerették fiukat is, de nem igazán tudtak mit kezdeni vele. Azokat az egyszerű tanácsokat se fogadta meg a gyerek, amik dolgairól. Idővel le sem lehetett vakarni őket egymásról és kiválóan kiegészítették a másikat. Bélus volt a nagydumás, aki föl­ hajtotta a haverokat és a csajokat Zolinak, aki pedig rendszeresen súgott neki a dol- dig ott hagyták a munkahelyet valamilyen ürüggyel. Az életben van jó pár rossz dolog, amit nem árt időben kitapasztalni és elfogadni. Utóbbit nem sikerült a két férfinak. Férfinak, hiszen magától értetődőek voltak. Nem lehetett vele beszélni. A szülők arra számítottak, hogy majd ő akar tanulni tőlük, ehhez képest Zolit gozatoknál és fedezte a lógásokat. Amíg sokszor ki se lehetett mozdítani a szobájából. Gondolták, hogy majd a saját bőrén meg­ a szüleiknél éltek, megtörhetetlennek tűnt ez az egység köztük. Fehér hollót sűrűbben tapasztalja, hogy hogyan is működik a világ. A kicsi Zoltán el is kezdett „tapasztalgatni”, lehetett látni, mint ilyet. Bíztak a másikban. Érettségi után úgy döntöttek, hogy új éle­ de nem nagyon tetszett neki, amit látott, tet fognak kezdeni, és elmennek munkát A szülők is egyre idősebbek lettek, munka­ helyeik megszűntek, egyre több gyógyszert hallott és érzékelt. Félni kezdett a való vi­ keresni, távol otthonuktól. Jól tudták, hogy a kellett fizetniük és inkább ők várták volna lágtól. Visszavonulót fújt hát és teremtett magának egy másikat az otthon melegében. Álmodozott egyre hosszabban, és kezdtek szüleik ezt úgy sem engednék, így más meg­ oldáshoz kellett folyamodniuk. Gondoltak a segítséget a gyerekektől, mint fordítva. Persze tudták jól, hogy hiába várnak. Közben Bélának és Zoltánnak fiatalon fel­ elmaradni az őt jellemző pozitívumok. Az élet néha csodálatos véletleneket pro­ Ebből a pénzből sikerült albérletet találniuk dukál. A két különböző karakter valószí­ nűleg soha nem ismerkedik meg egymással, egy nagyot és mindketten hitelt vettek föl. és vígan beköltöztek új otthonukba. Szülei­ .95 két kész tény elé állítva fogták „batyujukat' ahogy teltek-múltak az évek, lassan felnőtt korúvá váltak. Anyagi gondjaik meg kezdtek szaporodni, a pénz el-elmaradozott otthon­ ról, munkájuk meg még mindig nem volt. vett hitelüket is törleszteniük kellett volna. A bajok sűrűsödtek, de hát Lustaság Úr már úgy beköltözött hozzájuk harmadik lakónak, ha nem ugyanabba az intézménybe irat­ és elköltöztek. Volt nagy sírás-rívás, hogy ne menjenek, ez felelőtlenség, fogalmuk hogy onnan lehetetlenség volt fölállítani, így csordogáltak a napok, mikor váratlanul koznak be. Egyikük se akart elmenni a felvételijére, mondván ez rossz lesz nekik, sincs, hogyan kell önfenntartóan élni, de a két fiú hajthatatlan volt. Teltek-múltak betoppant az életükbe egy új szomszéd: Teréz. Teréz egy csinos 25 éves lány volt, aki van jobb hely is. De végül sikerült őket az évek és a szülők végül belenyugodtak abba, hogy a gyerekek nem élnek már otthon. Érdekes helyzet állt elő: nem is na­ nagyon kedves mézes-mázos stílusával az ujja meggyőzni, hogy tanulni kell, mert csak úgy van esélyük megállni saját lábukon. Tehát a két fiú középiskolában ismerkedett meg egymással. Osztálytársak voltak és - megint a véletlen folytán - egy padban csücsültek minden órán (az osztályfőnök ültette őket össze még első órán, hogy majd Zoli mellett úgyis csöndben lesz Bélus, aki rögtön kitűnt szemtelenségével). Eleinte ,kényszerből” beszélgettek, nehogy a tan­ 55- gyon hiányoztak. Könnyebb volt az élet két problémás kölök nélkül, sokkal gördülé­ kenyebben mentek a dolgok. így hát amel­ lett döntöttek a szülők, hogy lehetősé­ geikhez mérten támogatják fiaik megélhe­ tését és nem erőltetik hazatérésüket tovább. Majd felnőnek maguktól. Béla és Zoltán meg élte aranyéletét és tették anyagra kelljen figyelni, mert az károsítja az egészséget. Majd elkezdtek spontán dumálni azt, ami éppen jól esett. Egy ideig még va­ lóban kerestek munkát, sőt egy-két helyen a bulikról, sportról, na meg az élet nagy pár hónapig még dolgoztak is, de végül min­ köré csavarta a két férfit. Pillanatok alatt átlátta a helyzetet és úgy döntött megszerzi a lakást magának, mert hát az ő élete se volt könnyű és az ilyen lusta emberek amúgy sem érdemelnek semmit. Hozzá is kezdett terve megvalósításához. A történet folytatását a kedves Olvasóra bízom. Nagyon nehéz feladat elé állítanám. Gondolja ki a vidám zárását ennek a törté­ netnek -, ha tudja - és iga meg. Elvégre ez egy esti mese. Stevanyik Adám Csíny vagy bűn? Ezzel a címmel kerül hamarosan a boltok polcaira egy minden ízében újszerű könyv. A szerzők jogászok, tanárok, filozófusok, irodalmárok és gyerekek. Nem tévedés az utolsóként megemlített szerzői kör! Ugyanis a könyv az általános iskola felső tagozatának kötelező olvas­ mányaira támaszkodva irodalmi € példákon keresztül mutat be jogi és erkölcsi kérdéseket. A kötet­ ben szereplő művek mindegyi­ kében egy-egy gyerek szerzőpá­ rosként szerepel. Hogy hogyan? A könyvbe írók mindegyike 99',saját” gyerekkel dolgozott, az ő te kérdéseik nyomán, a legkülönfélébb kommunikációs helyze­ tekben - levél, telefonbeszélge- tés, email - dolgozzák fel a kötelező olvasmányokat egy-egyjogi vagy erkölcsi kérdés mentén. Nem titkolt cél a szerzők részéről, hogy más megvilágításba I r helyezzék a kötelező olvasmányokat és a sajátos hangvétel révén az erkölcsöt és az etikát is visszacsempésszék a minden­ napokba és a jogot is elérhető közelségbe hozzák. Persze nem­ csak az iskolások számára lehet kedves ez a könyv, hanem minden irodalomszerető jogász és nem jogász megtalálhatja benne kedvenc, már-már fele­ désbe merült íróját, szereplőjét. - tizenegyedik oldal I I lj Baracsi Katalin �Egy kivételes hang és egy, a világon egyedülálló album André: Ünnep Idén elérkezett Vásáry André, a Csillag Születik című tehetségkutató műsorban országszerte ismertté vált énekes nagy álma: kiadta „Ünnep’ című karácsonyi lemezét, amelyen minden egyes számot szimfonikus nagyzenekari kísé­ rettel vettek fel. A lemez igazi ritkaság, hiszen férfiszoprán eddig még nem adott ki karácsonyi lemezt szimfonikus kísérettel, ráadásul a CD-n sze­ replő művek hat nyelven hangzanak el. Min­ denesetre a zenekedvelők előrendelési igénye alapján az album már aranylemez, és a Mahasz lemezeladási listáján harmadikként debütált! Ne gondoljuk, hogy Vásáry André csupán azon celebek táborát erősíti, akik manapság a csapból folynak. Mostani népszerűségét tíz év kemény munkával alapozta meg. Bostonban képezte magát, megnyerte a Miskolci Operaversenyt, döntősként szerepelt a Római Nemzetközi Énekversenyen. Meghallgatásra hívta, majd szerepet ajánlott neki Ricardo Muti, turnézott Németországban, felkérték énekelni a bécsi Staatsoperbe, a hazai és külföldi koncert színpadok keresett vendégművésze. Nem mel­ lékesen ő az az előadóművész, aki különleges hangjával az operát, mint műfajt megismertette és megszerettette a fiatalokkal is. Hazai elismertsége nemcsak a koncerteken mutatkozik meg látványosan. Első színpadi szerepét a Pesti Színház Eszterházy Péter: Rubens és a nem euklideszi nők című darab­ jában játszotta, idén pedig második nagysikerű évadát kezdi vendégművészként Schiller Ár­ mány és Szerelem című darabjában is a Nemzeti Színházban, ahol Kossuth-díjas szín­ 81 i t ■ (■ / ■' 1 ■< ^ss művészekkel egy színpadon alakítja különleges, kizárólag az ő énekhangjára írt szerepét. A művész decemberre kapott meghívást a Medveczky Ádám által vezényelt Debreceni Filharmonikusok koncertjére, januárra pedig a Dohnányi Zenekar két koncertjére az Olasz Intézetbe illetve a Művészetek Palotájába. November elején megjelenő Ünnep című har­ madik lemezén szimfonikus zenekari kísérettel hangzik el 13 csodálatos klasszikus és örökzöld karácsonyi dal, amelynek jótékonysági lemez­ bemutató koncertjére december 14-én, este nyolckor kerül sor a Budapesti Kongresszusi Központban. A rendkívüli kulturális esemény színvonalát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a Szom­ bathelyi Szimfonikus Zenekart Vásáry Tamás Kossuth-díjas, világhírű karmester dirigálja, de a műsorban fellépnek Tunyogi Henriett és Solymosi Tamás balett művészek is, akik Európa és a világ balett színpadainak ünnepelt sztáijai. A megjelenő új CD és a lemezbemutató koncert egyben jótékonysági célokat is szol­ gálnak, hiszen a koncert teljes nyeresége és az eladott CD-k bevételének egy része a Semmel­ weis Egyetem I. sz. Gyermekklinikája Trautsch András Olivér Alapítványát támogatja. Ez a jótékonysági koncert szervesen illeszkedik Vásáry társadalmi szerepvállalásába, melynek keretében fellépéseivel részt vett az emlőrák elleni küzdelemben, támogatta a Pethő Inté­ zetet, a Gyógyvarázs című kezdeményezéssel a gyermekétkeztetést, valamint aktív részese a környezettudatos életmód népszerűsítésének. Hrecska Renáta Botero mesés képei a Szépművészeti Múzeumban Intenzív színek, gömbölyded formák, sajátos utánzások, életképek, diszkrét meztelenség, mese és valóság vászonra festve és szoborba öntve. Kulcsszavak a kortárs kolumbiai festő, Femando Botero a még január 23-ig a SzépMűben látható és tapintható kiállításához. Realistának vallja magát: ez azonban csak saját vüágának a valóságát jelenti. Elnagyolt, ,monumentalista” alakok, statikus, érzelemmentes(nek szánt) jelenetek, fokozott expresszivitás. Illusztráció-szerű képek közé csöppenünk: Botero mintha életének és álmainak egy-egy momentumát egyszerűsítette volna le a gye­ rekek, a Mi számunkra. A latin-amerikai származású művészre Euró­ pában, elsősorban Madridban és Firenzében folytatott tanulmányai alatt nagy hatással voltak a Prado és az Uffizi képei: a kiállításon találkozhatunk többek között Velázquez Margaréta infánsnőjének és Van Eyck Amolfini házaspárjának sajátos értelmezésével, másával, amelyeket rögtön - Botero kifejezett kérésére elhelyezett fényképek révén - össze is vethe­ tünk az eredeti alkotásokkal. Ádám és Éva „klasszikus” édenkerti jelenetét sem a megszokott módon, külön képen lát- hatjuk: itt együtt s mindketten almával szere­ pelnek - a nemi egyenjogúság tréfás ábrázolása -, egyformán felelősek a bűnbeesésért. Bár Éva, már kiharapott egy darabot... Különlegesség, hogy a múzeumi szabályzatot félredobva, a művészet még jobb átélése végett meg kell érintenünk flouch me!) a szobrokat, hogy ne csak a festményeken láthassuk, hanem a saját bőrünkön meg is érezhessük Botero valóságát. Botero sajátos ábrázolásmódjával tartózkodik mindentől, ami megszokott. Talán ezért is késett, egészen a ’70-es éveikig az ismertsége és elismerése. Tudatosan kerül mindenfajta véle­ ménynyilvánítást: bármit is jelenít meg a képein, nem akar mély érzelmeket kifejezni, nem akar minden áron „mondanivalót” hordoz­ ni, csak közvetíteni törekszik. Azonban, ha akarja, ha nem, mégis elgondol5) kodtat: „visszaűz’ a Paradicsomba, s Beatrice-i szerepet játszva kalauzol végig. Gyermeki éne­ met, érdeklődésemet és kíváncsiságomat is igénybe veszi: mindent érintsek meg és min­ denre csodálkozzak rá... S így vettem észre a részletekben rejlő lényeget: egy-egy képben a festő saját képében a képet, elrejtve a Botero kézjegyet. Mikola Orsolya — tizenkettedik oldal - �Instant nosztalgia ExperiDance - Boldogság 69:09 A 10 éve működő ExperiDance társulat legújabb előadása, a Boldogság 69:09, a .Bezzeg az én időmben...!” évezredes mondatot dolgozza fel, két felvonásban. (A darabot a Művészetek Palotájában láttam, ahol egy órával a kezdés előtt két terem, a Fesztivál színpad és a Bartók terem előadásaira bejuthat bárki, akinek van érvényes diákigazol­ ványa és 300 forintja. Összehasonlításképp: ennyi­ be fájt ezen a nyáron a Zöld Pardon.) A Boldogság két idősíkban játszódik, 2009-ben és 1969-ben, amelyek közt a három főszereplő utazgat. A darab egy mai party jelenettel nyit, ahol a fiatalok a bömbölő zenében, kihívó partycuccban, különböző szerek befolyása alatt próbálják magukat jól érezni. Innen emel ki a tömegből egy elveszett, eltévelyedett fiatal srácot (Péli Róbert) egy éltes úriember, akit maga a társulat vezetője alakít (Román Sándor), hogy együtt utazzanak vissza az időben, az öregúr fiatalkori alteregójához (Patonai Norbert), akinek segítségével elmagyaráz­ zák, eltáncolják, hogyan is kell, kellene egy hölggyel bánni, hogy az ne hagyja őt rögtön faképnél. Meg­ tanítják szegény fiút mindenre, hogy végre boldog lehessen. Persze közben kiderül, hogy 69-ben sem volt fenékig tejfel az élet. Patonai Norbertnek meg kell küzdenie nemcsak az orosz katonákkal, de a besúgás miatti fájdalmasan gyötrő lelkifurdalással is, és egy alkalommal jól meg is veri a rendőrség. Ennek ellenére valahogy minden sokkal szebb, könnyedebb, kedvesebb, a jelenkori jelenetek fertő­ jéhez képest maga a megvalósult ártatlanság. A da­ rab nem bír túllépni a „kedélyes szocializmus” ké­ pén, és egy közelibb, személyesebb képet adni. Egy film az életről Lourdes (filmelemzés) Nehéz szavakat találnom, A stáblista a végére ért, a dallamok elhallgattak. En továbbra is csak ülök. Nézem az üres mozivásznat, és tűnődök. Tűnő­ dök végtelennek tűnő perceken át életről, csodák­ ról, bánatról, szeretetről, hiábavalóságról. Tűnődök kérdéseken, amelyeket talán senki sem válaszolhat meg - hiszen mindannyian más választ adunk rájuk. A Lourdes nagy film. Emberileg. A karakterek, a sorsok, a jellemábrázolás mind a valóságos életből kinyert esszenciák, amik a vásznon összeállva nagyszerű kompozícióvá állnak össze. Nem va­ gyok benne biztos, hogy a film megkapja majd azt a médiavisszhangot, amit egyébként megérdemel­ ne, mert igaz film. Nem hollywoodi tucattermék, nincsenek benne erkölcsileg deformált emberek, bármilyen kisebbséget képviselő színészek. A film­ ben gyógyulni vágyók és gyógyítók vannak. És ke­ resztény hit. Megdöbbentő volt átélni, hogy egyes jeleneteknél, mint például a lourdes-i gyógyvíz körülkínálásánál, a nézőtéren nevetgélés hangjait hallottam. Több komoly vallásos témánál úgyszintén. Elgon­ dolkodtam ezen is: vajon aki nem hisz semmiben, az miért ül be a Lourdes-ra? Hogy kinevethesse? Hogy jót derüljön azokon, akik gyógyulás remé­ A szerelmi szálak kissé furcsán alakulnak a törté­ netben. 2009-ben, korunk hőse először egy barna hajú, aranyruhás, nagyon szexi vadmacskára .hajt”, majd miután ő kétszer is kikosarazza (a bunkó, és a „jólnevelt” verzió se működik), hát marad a szöszke, fehér ruhás angyalszerű leányzó, aki amúgy még a bunkó verzióra is bukott volna. Ez egyébként egy angyalnak is köszönhető, aki számomra kicsit érthetetlen módon keveredik a történetbe. A funkciója tulajdonképpen rejtély maradt előttem. Odáig rendben, hogy ő intézi az idősíkok közti váltásokat, de néha úgy tűnik, befolyásolni tudja az emberek szándékát is, bár ezt a képességét szerintem feleslegesen használja. it nagy valószínűséggel nélküle is ugyanúgy alakul­ nak a dolgok. Ráadásul az öregúrral tisztázatlan marad a kapcsolata, van is köztük valami, meg nincs is. Zavaróan sokat van jelen. nyében elzarándokolnak oda? Vagy azokon, akik vették a fáradtságot, és készítettek a hívőkről egy megható drámát? A Lourdes játékfilmként van meghatározva, ám véleményem szerint nyugodtan lehet drámaként tekinteni rá. Nem csak emberi sorsokat ábrázol, hanem tragédiákat, lélek mélyén zajló súlyos tragé­ diákat. A filmet Jessica Hausner rendezte, tavaly mutatták be Ausztriában. A 2009-es Velencei Filmfesztiválon több díjat is nyert. Története szerint egy sclerosis multiplex-ben szenvedő lány, Christine gyógyulását mutatja be a kezdeti kétkedéstől a csodálatos gyógyuláson át egészen a magányos és reménytelen végkifejletig. Sokan irigyek Christine-re, amikor a teljes bénult­ ságból fel^ógyul és járni kezd - még az orvos segédje is azt jósolja, a javulás nem lesz hosszú életű. Mégis, a lányra úgy tűnik, rátalál a szerelem, többen imádkoznak azért, hogy a csoda ne csak egy álom legyen. Azonban Cécile, a gondozó, aki leginkább szívén viseli a lány sorsát, egyszer csak összeesik, és többet nem hallunk róla. Az utolsó információnk, hogy élet és halál között lebeg. Ezután sűrűsödnek a fellegek, a néző már ekkor érezheti, hogy nem lesz boldog végkifejlet. A filmet egy táncos est zárja le - a legmélyebb hatású jele­ neteknek lehetünk az utolsó fél órában szemtanúi. — tizenharmadik oldal - A sztori tehát elég gyengécske. Bár az ötlet maga nagyon jó, nem értem, miért nem voltak követ­ kezetesebbek az alkotók. Ha már nagy nehezen végre a srác fejébe verték, hogy egy virágszállal kell és lehet levenni a nőt a lábáról, akkor ez miért nem működik rögtön? Azt éreztem, hogy a szőke lány tulajdonképpen elég megalázó szerepbe kerül, mert a „Nincs ló, jó a szamár is!” klasszikus helyzetében. o elég világos módon az utóbbi! Zavaró. A darab látvány része viszont tökéletes. A tánc és a koreográfia a megszokott módon lenyűgöző. A táncosok precízek, szépek, és profik. A jelmezek szerintem nagyon ötletesek. A múltban játszódó jelenetekben a ruhák színe almazöld és sárga, a hölgyeken pedig műanyag bubifrizura van. Ara­ nyos. Ezzel szemben, a jelenben, a lányokon majd­ hogynem nincs semmi, az is fehér vagy arany­ színű. A díszlet minimális, így gyorsabban lehet ugrálni az időben és térben. Inkább a fények töltik ki a teret, ami nekem nagyon tetszett, mert így elég hely maradt az én fantáziámnak. Az előadás összességében élvezhető, helyenként rendesen magával is ragad. Az alkotók nem akar­ tak túl sok mondanivalót belepréselni az előadásba. A felcsendülő zenéket mindenki jól ismeri (Ha­ rangozó Teri, Illés együttes. Kovács Kati, Szécsi Pál, stb). Kinek a fiatalságát, kinek a gyerekkorát idézi fel. A nosztalgiázás pedig mindig bejön, gon­ doljunk csak a Mámmá mia! sikerére. Galiger Enikő Christine táncol szerelmével, míg egyszerre összecsuklik. Csak megbotlott? Vagy tényleg eddig tar­ tott a csoda? A férfi a falhoz kíséri, hosszú másod­ percekig állnak ott némán, mozdulatlanul. Aztán Christine szobatársa, egy idős asszony kéretlenül odatolja hozzájuk a lány kerekesszékét. Hárman állnak tovább némaságban - és negyedikként a szék. Végül a férfi e szavakkal távozik: „Mindjárt visszajövök” És tudjuk; solia többé nem jön. Christine és az idős hölgy hallgatja a Felicità örökzöld dalla­ mait, míg aztán a lány megmozdul, és alázatosan visszaül a kerekesszékébe. Hihetetlen jelenet. Ahogyan a bánat, a magány és a kilátástalanság ott lebeg, és mégis mindez csupán a néző szívében ölt alakot, mert a lány néma és békés. Végül a nézőt magát is kétségek között hagyja a film: nem tudjuk meg, hogy néhány perc­ cel azelőtt Christine egyszerűen csak elesett a par­ ketten vagy valóban visszatért a betegsége. Christine - az ő szavaival élve - normális életet akart. Megkapta, ám nem lett boldogabb. A gyón­ tatóatya azt mondta az egyik jelenetben, hogy minden élet egyedi. Minden életnek megvan a maga szépsége, feladata, amit meg kell becsülni. Tragikus, amikor beteljesül legnagyobb álmunk, és mi kénytelenek vagyunk csalódni benne. Nem kell visszatartani könnyeinket. Ez a film mindannyiunkról szól. Az élet, az álmok, az örö­ mök ugyanúgy benne vannak, mint a sivárság, a kétségbeesés és a tehetetlenség. Míg előbbieket meg kell becsülnünk, utóbbiakat meg kell sirat­ nunk. így élhetünk mi is alázattal, nézhetünk szembe a sorssal, ha odavet, ahol nem érezzük magunkat otthon - akár egy béna lány "a normális világban". Hrecska Renáta �'^utíttárla Edes élet a Brody Sándor utcában Minket, Pázmányos joghallgatókat minden bizonnyal sokféle szempontból lehet kisebb-nagyobb csoportokba osztani. Ez a fajta osztályozósdi, amikor egy egész legalább két részre oszlik, azok pedig minimum további háromra amúgy sem idegen a jogászságtól. De hogy jön ez ide? Mi, Pázmányos joghallgatók többségében vagy a Kálvin tér vagy az Astoria felől közelítjük meg az egyetemet. Utóbbiak pedig tovább oszthatók aszerint, hogy a Rákóczi úton avagy a Múzeum körúton kezdik objektív/szubjektív reggeleiket. Előbbieket meg kell mondjam, sosem értettem. Ok forgalmas, szmogos és szürke M X’ ■ ^1 -SB»-** i ..ír' |B- • •< > A' ’ út mellett haladnak, ahol alig akad egy-két budapesti viszony­ latban kiemelkedő épület, ami feldobná az embert. Ellenben a másik csoport díszköves járdán, a felújított ELTE mellett halad el. a Bródy sarkára érve a Nemzeti Múzeummal találja szembe magát, majd Olasz Intézet, Andrássy Egyetem, Magyar Rádió. Kell ennél impozánsabb? Sokat látott falak ezek, akár mindegyikük megérne egy külön cikket is. De én most csak egyet emelek ki közülük. Ez pedig a Bródy Sándor utca 8. szám alatti palota, most az Olasz Nagykövetség és egyben Olasz Kulturális Intézet. Mint ismert az épület a régi képviselőház otthona volt, együtt a szemközti Nemzeti Múzeum dísztermében helyet kapó felsőházzal alkotta a magyar parlamentet, amíg Steindl Imre alkotása az Országház el nem készült. Ma, a nem hivatali ügyeket intézők főként a nyelvórák kapcsán juthatnak be a fő­ kapun, de hozzáteszem a bal oldali kiskapu is tartogat szá­ munkra valami érdekeset. Itt található ugyanis az Intézet kávézója, amelynek a neve homályba vész, azonban sok jelentőséggel amúgy sem bír, hisz úgyis mindenki úgy fogja emlegetni: „az Olasz Intézet kávézója”. Lassan egy éve volt, amikor nagyfelújításon esett túl e hely, elnyerve mai „metro­ politan art style” formáját. ahol a múlt, a jelen, és az ezt keretbe foglaló egyedi művészeti megjelenés ötvöződik. Ha valakit a hely stílusa esetleg nem fogna meg, várnia kell, amíg kihozzák az első csésze kávéját. Akik jártak már itt, azoknak nem kell részleteznem miről van szó, de azok kedvéért, akik még nem: ez kérem havazza kávé. Nem a mostan­ ság mindenhol elterjedt, égetett-keserű ízű német borzadály (Dallmayr). Az itteni kávé finoman ötvözi a telt ízt, a kávétól elvárt élénkítő erővel. Persze ahányan készítik, annyiféle, de biztosan állítom: mindegyik remekmű! Legyen szó akár egy hagyományos eszpresszóról, cappuccinóról, amelynek tejhabjáról szolidan hullik alá a cukor, vagy a nálunk ritkaságszámba menő ristrettoról (fél eszpresszó méretű, nagyon erős, nagyon ízes). A kávéélményt kiegészítendő feltétlenül rendeljünk egyet a süte­ mények, desszertek közül is: eredeti, töltetlen croissant, fahéjas­ vagy mazsolás csiga, tiramisu. De ha ennél jobban korog a gyomrunk, akkor sem kell aggódni, mindig vannak szendvicsek és délben valamilyen főétel - a hagyományos vonalon, azaz lasagne, pasta, pizzaszelet. Az árak egyáltalán nincsenek elszállva, sőt ár­ érték arányban a legjobbak között van. _____ Minden túlzás nélkül állítom. nincs még egy ilyen hely Budapesten! Arról lehet vitát nyitni, hogy egy ilyen törté­ nelmi jelentőségű épület le­ het-e külföldi kézen - még ha i az diplomáciai használatot is jelent, de arról nem, hogy ez a kávézó a lehető legjobb helyen van, nálunk a Palotanegyedben. Legközelebb tehát kedves Kollegák, az egyetemre me­ net vagy jövet bátran térjetek be egy csésze olasz kávéra, mert az élmény minden pénzt megér. g-C Bárth Bertalan — tizennegyedik oldal �furrier •• ■< Fékpedál helyett Öregdiákunk a GVH Versenytanács élén Dr. Tóth András egyetemünk öregdiákja, egye­ temi adjunktus, a Pázmányos versenyjogi szakjogász képzés oktatója. A Gazdasági Ver­ senyhivatalban, majd a White&Case Ügyvédi íródnál eltöltött évek után nemrég a GVH Versenytanácsának elnöki posztjába hívták vissza. A frissen kinevezett szakemberrel a Kar alumni konferenciáján beszélgettünk verseny­ jogi képzésről, kartellekről és a fékpedál helyes használatáról. - Ön 2002-ben végzett az egyetemen, majd elkezdte doktori tanulmányait. A tudományos pálya érdekelte? - Szűkebb területem kutatási témái érdekeltek. Már egyetem alatt megtaláltuk egymást Boytha tanárnővel. Ez időben a Szent Ignác Szakkollé­ giumban laktam, és az ott induló tudományos mentorprogramhoz csatlakoztam harmadéves koromban. Ez a program lehetőséget teremtett a többre vágyó fiataloknak, hogy egy területen elmélyedjen, és egy egyetemi tanárral, szak­ emberrel abban valami komolyat alkosson. Nekem ez a távközlési jog volt, a tutorom pedig a Magyar Telekom akkori osztályvezetője lett. O ajánlotta, hogy foglalkozzam a versenyjog­ gal, mert abban nagyobb lehetőségek vannak. A versenyjog és a távközlési jog viszonyával nyertem meg a kari TDK-t, szereztem később helyezést az OTDK-n. Ezt dolgoztam tovább a doktori program keretében. A Faludi Ferenc Akadémia is támogatott ösztöndíjával, így 2001-ben a münsteri egyetemen is tanulhattam. Rákaptam a kutatás ízére. - Innen nézve mintha csak egy hajszál választotta el a piaci szférától. - Részben azért benne voltam és vagyok, nem áll távol tőlem; bár ezt is a tudományos pá­ lyának köszönhetem. Kutatási témámmal a piac több szereplőjének feltűntem, és megtalált többféle törvény-előkészítéssel foglalkozó szak­ értői csoport is. így ajogalkotásba is lehetősé­ gem lett bepillantani. így kerültem kapcsolatba nemzetközi ügyvédi irodákkal, a piaci élet más szereplőivel. - így került 2007-ben a White&Case Ügyvédi Irodába? - Igen, hiszen a közös munka során nagyon jó együttműködés alakult ki. Bár kicsit ódzkodtam otthagyni a GVH-t, hiszen a jó légkörön túl az is a maradás mellett szólt, hogy itt nagyon támo­ gatták - és teszik azt ma is - a munkatársak tu­ dományos fejlődését. Ugyanakkor vonzott az új lehetőség, a kihívás. így kimondva egyszerűnek tűnhet a váltás, de egy egészen más rendszerhez kellett hozzászokni. így utólag visszanézve azon­ ban azt kell, hogy mondjam: emberileg és szak­ mailag rengeteget profitáltam a későbbiekre. - A versenyjog fejlődő jogtudományi ág. Ez azt jelenti, hogy újnak is mondható? - Magyarországon 20 éves, Európában 60. De a híres Sherman Act - vagyis az első modem Antitröszt törvény - 1891-ben született az Egyesült Államokban, így nagyon nagy tapasz­ talat áll a magyar versenyjogi gondolkodás se­ gítségére. - Ennek gyümölcse az egyetemen most már har­ madik éve zajló versenyjogi szakjogász képzés? - Unikális, hiánypótló képzésről beszélhetünk. Nem tudok még egy olyan jogi kart mondani Magyarországról, amely a versenyjognak ekko­ rajelentőséget tulajdonít már a graduális képzé­ si rendszerében. Ezt a tárgyat a jogászképzés ré­ szévé tenni már a ‘90-es évek közepén Zlinszky dékán úr és Boytha tanárnő nagy bölcsességére vall. Ebből nőtt ki a szakirányú továbbképzés úgy, mint a Versenyjogi Kutatóközpont, mind­ kettő az itt végzett és itt oktató Szilágyi Pál műve. De a Karon folyó versenyjogi képzés kapcsán ki kell még emelnem Tóth Tihamér dékán-helyettes urat is, aki mind a GVH-ban mind a White&Case-nél munkatársam és idővel jó barátom is lett, nem mellesleg elődöm a Versenytanács elnöki posztján. - Idén novemberben került vissza - immáron a GVH Versenytanács elnökeként, ami a GVH elnökhelyettesi posztját is jelenti - a közigazgatásba. Pár szóban elmondaná, mi a Hivatal szerepe és feladata? - Egy sajátos jogállású szervezetről beszélünk, amely idén lett 20 éves. Feladata annak a sajátos jogi eszközrendszernek a működtetése, amely­ ről korábban már beszéltünk. Autonóm jog­ állású szerv, vagyis - noha a közigazgatás része - nem a Kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik. A Versenytanács a GVH-n belül önálló ugyanakkor a hivatal egészével szerves egy­ ségben lévő szerv. A Versenytanács tagjai csak a törvényeknek vannak alárendelve és mindig ta­ nácsban döntenek a piaci viszonyokba való be­ avatkozásról. Hitem szerint ez garantálja, hogy a hivatal döntéseit mindenkor kizárólag szak­ mai szempontoknak rendelje alá. - Egy fajta fék szerepet is betölt? - Igen, így is lehet mondani. Bár a piacnak is megvannak a maga törvényszerűségei. Ezért óvatosan kell bánni azzal a pedállal. Sokkal inkább az a feladatunk, hogy egyfajta a fék ké­ szenléti állapotban legyünk és hitelesen tudjunk azzal fenyegetni, hogy a normaszegés esetén a szankció sem fog elmaradni. Ezzel ugyanis meg lehet előzni a jogsértések bekövetkeztét, amely társadalmilag hasznosabb, mint a pedálra lépni. Sergó' András konkrét személynek címzed a levelet (ez persze egy kis nyomozást, utánajárást igényel). Karrier Kalauz 2. A motivációs levél Az előző számban elkezdett sorozatunk első részében az önéletrajz helyes megírásához adtunk tippeket. A folytatásban a gyakran szintén szükséges motivációs levélről szólunk. Mi az, mi legyen és mi ne legyen benne? A motivációs, más néven kísérőlevél megírása hasznos lehet, ha a munka­ vállaló szeretne bemutatkozni a leendő munkaadójának. Kiemelheted benne azon sajátos tulajdonságaidat, amelyeket a munkaadó a munkakör betöltéséhez fontos szempontként megjelölt, illetve azokat is, amelyek további előnyt jelenthetnek az állás elnyeréséhez. A jól megírt önéletrajz azt a benyomást kelti, hogy Te vagy a legalkalmasabb személy az állás betöltésére, ezért - az önéletrajzzal ellentétben - rendkívül fontos a stílus. 1. Megszólítás, bevezetés A motivációs (kísérő) levél felépítése legyen egyszerű és áttekinthető. Első lépésben alakítsd ki a fejlécet (név, lakcím, telefon, e-mail), amelyet a címzett adatai követnek majd (a cég neve és címe). Ezt követően pedig a hagyományos felosztás szerint írható meg a kísérőlevél, tehát: megszó­ lítás, tartalom, dátum, hely, aláírás. Felkeltheti irántad az érdeklődést, ha 2. Tárgyalás A megszólítást és a kísérőlevél szövegét is célszerű egy konkrét személynek címezni. Már a tárgyalás bevezető részében utalhatsz rá, hogy ismered azt a szakterületet, amelyen az adott cég, iroda működik. Meg­ említheted a munkáltató idáig elért legnagyobb sikereit is. A továbbiakban pedig tüntesd fel szakmai tapasztalataidat, készségeidet a meghirdetett állásajánlat feltételeire tekintettel, illetve megindokolhatod miért éppen Te lehetsz a legalkalmasabb személy az állás betöltésére. Válaszolj arra a kér­ désre, hogy mivel szeretnél hozzájárulni a cég jövőbeni sikereihez. Foglald össze az idáig elért sikereidet, mutasd meg, mi rejlik Benned. Mindezt persze kellő visszafogottsággal; a vártnál több polír visszataszító lehet. 3. Befejezés: rövid, velős, pozitív Ne mondj el mindent önmagadról, inkább keltsd fel az olvasó érdeklődését személyedre, és hagyj teret a majdani kérdéseknek is! Mutass érdeklődést a személyes találkozó iránt! A szöveg után ne felejtsd el megadni telefon és e-mail elérhetőségedet! Együttműködésben a Profesia s.KO.-val, a workania.hu üzemeltetőjével - tizenötödik oldal - �•• Öregdiák fiatal szemmel Hallgatók beszámolója a novemberi alumni napról A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának első öregdiák találko­ zója, egyben e rendezvény keretében lebonyo­ lított jubileumi díjátadó ünnepség november 18-án került megrendezésre, a Deák Ferenc Továbbképző Központ szervezésében. Az elő­ adások apropóját az jelentette, hogy a Kar 10 évvel ezelőtt adta át az első jogász diplomát, és a végzett jogászok szakosodását elősegítő To­ vábbképző Intézet is éppen 10 éve kezdte meg tevékenységét. Plenáris ülés Dr. Schanda Balázs dékán Úr megnyitója után karunk alapító dékánja, Dr. Zlinszky János .5? szólt, „aki nélkül ma egyikünk se lenne itt’ (Schanda. B.). A volt dékán úr szívesen emlé­ kezett vissza az elmúlt 10 év munkájára az építkezés” időszakától egészen napjainkig. Örömmel konstatálta, hogy az egyetem eleget tett az egy évtizeddel ezelőtt kitűzött céljainak, így annak, hogy ne csak egy diplomát adjon a jogász értelmiség kezébe, hanem va­ lami „többet”: egy keresztény rendszeren nyugvó erkölcsi tőkét. A következő előadó Dr. Rétvári Bence államtitkár, aki a jogászokat érintő közigazgatási szerkezeti válto­ zásokról tartott előadást. Az állam­ titkár úr ismertető előadását megelő- ' ’ zően volt hallgatóként köszönetét mondott az egyetemnek és jelen lévő volt tanárainak, hogy a boldoguláJH sához való kellő tudást itt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen maradéktalanul megkapta. Kellemes és könnyed hangulatot teremtve beszélt vizsgaélményeiről, az évfolyamtársakat összefűző betyárbecsületről és a tanulmányi éveken átívelő összetartásról. Külön kiemelném még Dr. Polt Pétert, egyetemünk oktatóját. Az ügyész úr az Alkotmánybíróság és az Ügyészség jövőjéről beszélt az új Alkotmány tükrében. Kiemelte, hogy az ügyészség, mint önálló alkotmányos tényező fog megjelenni az új alkotmányban, valamint többek között két olyan fontos vál­ toztatás is bekerül majd, minthogy: a legfőbb ügyész nem lesz interpellálható és a legfőbb ügyész csak az ügyészek közül lesz megvá­ lasztható. Szekciókra bontva A díjak és elismerések átadása után kerülhetett sor a szekcióülésekre, ahol már egy kerekasztal beszélgetés keretében nyílhatott lehetőség az egyes szakmákat napjainkban leginkább érintő kérdéseinek megtárgyalására. Az alumni talál­ kozó egyik legfontosabb célja az, hogy meg­ teremtse az azonos hivatásrendben vagy szak­ területen életpályát építő jogászok számára azt, hogy ismét felvehessék és ápolhassák a kap­ csolatot régi oktatóikkal és azokkal a Pázmá­ nyon végzett pályatársaikkal. Három szekciót kiemelve beszámolunk a folytatásról. Bírák tegnap, ma és holnap Az egész beszélgetés az igazságügyi reform körül forgott. Dr. Szabó Sarolta egyetemi adjunktus, Mária Terézia Planum Talubare-jával nyitotta meg a beszélgetést, majd az igazság­ ügyi reform, mint egy a válságra adott válasz vált beszélgetés fő tárgyává. Minden résztvevő egyértelműen leszögezte, hogy nincs válság. Dr. Kozma György a Legfelsőbb Bíróság kollé­ giumvezetője a 150/2010. LB határozatra utalt érvelésében, Dr. Székely Ákos bíró az ítélő­ táblák területilletékességi szabályainak újragon­ dolását tartotta szükségesnek. A két fiatalabb ’3 bíró Dr. Bőgős Fruzsina (Fővárosi Bíróság) a rájuk nehezedő súlyos eljárási terhekre hívta fel a figyelmet, míg Dr. Kőhalmi Attila (II, III. Kerületi Bíróság) az instruktori bíró rendszer használatát tartaná a lehető legjobb választásnak. PPP - avagy hová álljanak a belgák? (piac, PhD, politika) A valódi „alumni-hangulathoZ a témakör kötetlensége mellett az is valószínűsíthetően hozzájárult, hogy az egyik legnépesebb öreg­ diák-társaság gyűlt itt össze. A szekcióülés által összefogott rendkívül széles és szerteágazó témakörben nehéz is lett volna más közös pon­ tot találni, mint a Pázmány, így nem meglepő módon elsősorban a tapasztalatokra, értékekre, és az egyetem által adott többletre tevődött itt a hangsúly. A meghívott kerekasztal-vendégek nagy része roppant fontosnak tartotta az egyetem által képviselt keresztény szellemiséget. A vendégek mindegyike kiemelten fontosnak tekintette azt a légkört, mely a Pázmányt jellemezte és jel­ lemzi ma is. Mindannyian hangsúlyozták, hogy a legfontosabb és legtartósabb kapcsolataüc itt, az egyetem falai között alakultak ki - amely falak az elmúlt évek alatt jelentős felújításon, fejlesztésen estek át. Egyetlen kritika látszott megfogalmazódni, ez pedig az egyetemi felvételi hiánya. Az egyik meghívottunk (dr. Ugrón Gáspár) érzékeltette, hogy az oktatást karunkon (időszűke mellett) azért hagyta abba, mert a diákoknál súlyos hiá­ nyosságokat észlelt az alapműveltségben. Emel­ lett a felvételi alkalmassági szűrőként is mű­ ködött. Közigazgatásban ,Jogászi hivatás a közigazgatásban” címmel kezdődött meg délután fél ötkor az egyetem Dísztermében a közszolgálatban dolgozók „kerékasz­ tal beszélgetése”. Egy későbbi - és egy Erasmus szatírába is teljes mér­ tékben beleülő - hasonlattal élve, egy betévedt vendégnek is >5.véletlenül” egyértelmű lehetett, hogy itt bizony jogászok ülnek - ki más is tudná mindezt egy négyszögletű asztalnál ülve végrehajtani... Gerencsér Balázs tanár úr mint moderátor - nem mellékesen öregdiák is - működött közre a beszélgetésben, a felvezetés után egyszerűnek tűnő kérdéssel kezdte: „Ki miért választotta a közszférát?” A válaszok nagy ré­ szénél érzékelhető volt a tipikus jog­ hallgató trichotómia - mindenki bíró, ügyész vagy ügyvéd lesz -, és nagyrészt véletlenek sorozatának volt köszönhető, hogy a közszfé­ rában helyezkedtek el; egy ilyen véletlen volt például az is, hogy Deák Ferenc úr a sok szét­ küldött pályázat utána „csak az AB-ra jutott be”. A további beszélgetés már kötetlenebbül zajlott, megtudtuk, hogy egy Pázmányos bizony megállja a helyét egy az Egyetem térről érkezett vetélytárssal szemben is, vagy hogy mÜyen jó is, mücor egy ismeretlen közegben találkozunk egy „földinkkel”. Összeállította: Bakos Orsolya, Dömötörfy Borbála, Kovács Krisztián, Simon Nikolett, Zlinszky Péter és Sergő András I Karrier Iroda • Tavasszal is várunk I I Olvasásfejlesztő tréning • Cégbemutatkozások • Állás- és gyakornoki helyek ’ Fókuszban a nemzetközi igazgatás • Karrier Nap 2011 | I I. em. 137. a TO fölött I � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2010 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának hivatalos lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának hivatalos lapja Description An account of the resource XIII. évfolyam 6. szám 2010. december 10. Abstract A summary of the resource. A Pázmány Szalon megemlékezése Teaest Jávor Benedekkel Tisztújítás volt a HŐK vezetésében Alkotmányozó pódiumbeszélgetésen jártam Prágai Sörtúra Birt Or Not - Szavazás az életről Szerzői jogok vs. társadalmi igények - Vitaindító Mi lesz veled Alkotmánybíróság? Dobrudzsái vakáció LOL, avagy a humor hatalma 2. Ősz Párizsban Interjú Gál Gyula Tanár Úrral Bogdánffy Szilárd boldoggá avatására Esti mese Csíny vagy bűn? Botero mesés képei a Szépművészeti Múzeumban Egy kivételes hang és egy, a világon egyedülálló album Experidance - Boldogság 69:09 Egy film az életről - Lourdes Édes élet a Bródy Sándor utcában Karrier Kalauz 2. - A motivációs levél Fékpedál helyett - Interjú Dr. Tóth Andrással Öregdiák fiatal szemmel Karrier Iroda - Tavasszal is várunk! Subject The topic of the resource A Pázmány Szalon megemlékezése Teaest Jávor Benedekkel Tisztújítás volt a HŐK vezetésében Alkotmányozó pódiumbeszélgetésen jártam Prágai Sörtúra Birt Or Not - Szavazás az életről Szerzői jogok vs. társadalmi igények - Vitaindító Mi lesz veled Alkotmánybíróság? Dobrudzsái vakáció LOL, avagy a humor hatalma 2. Ősz Párizsban Interjú Gál Gyula Tanár Úrral Bogdánffy Szilárd boldoggá avatására Esti mese Csíny vagy bűn? Botero mesés képei a Szépművészeti Múzeumban Egy kivételes hang és egy, a világon egyedülálló album Experidance - Boldogság 69:09 Egy film az életről - Lourdes Édes élet a Bródy Sándor utcában Karrier Kalauz 2. - A motivációs levél Fékpedál helyett - Interjú Dr. Tóth Andrással Öregdiák fiatal szemmel Karrier Iroda - Tavasszal is várunk! Creator An entity primarily responsible for making the resource Felelős kiadó: Dr. Schanda Balázs dékán A szerkesztőbizottság tagjai: Aradszki Dea (művészet), Bárdossy Csaba, Bende Tamás (irodalom), Bárth Bertalan, Both Hunor, Horváth László (kulinária), Hrecska Renáta (szerkesztő), Kis-Molnár Flóra, Koltay András (felelős szerkesztő), Konta Balázs, Mikola Orsolya (interjú), Palócz László (kari közélet), Sergő András (karrier), Stevanyik Adám (sport), Simon Nikolett, Szabó Imre (közélet). Teleki László, Teleki Levente (egyház), Tóth Bálint András (kari közélet), Tóth Máté Szerkesztőség: PPKE-JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 26., 319-es szoba E-mail cím: itelet@jak.ppke.hu Honlap: www.jak.ppke.hu/itelet Nyomdai kivitelezés: Villkesz Nyomda, 1011 Budapest, Iskola u. 13. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource Schanda Balázs, Aradszki Dea, Bárdossy Csaba, Bende Tamás, Bárth Bertalan, Both Hunor, Horváth László, Hrecska Renáta, Kis-Molnár Flóra, Koltay András, Konta Balázs, Mikola Orsolya, Palócz László, Sergő András, Stevanyik Adám, Simon Nikolett, Szabó Imre, Teleki László, Teleki Levente, Tóth Bálint András, Tóth Máté Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2010. december 10.. Date Created Date of creation of the resource. 2010. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (1889kb+24989kb) Type The nature or genre of the resource folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_XIII_6_20101210 Relation A related resource T00115 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország ; Budapest Extent The size or duration of the resource. 16 p. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_XIII_6_20101210 Table Of Contents A list of subunits of the resource. A Pázmány Szalon megemlékezése Teaest Jávor Benedekkel Tisztújítás volt a HŐK vezetésében Alkotmányozó pódiumbeszélgetésen jártam Prágai Sörtúra Birt Or Not - Szavazás az életről Szerzői jogok vs. társadalmi igények - Vitaindító Mi lesz veled Alkotmánybíróság? Dobrudzsái vakáció LOL, avagy a humor hatalma 2. Ősz Párizsban Interjú Gál Gyula Tanár Úrral Bogdánffy Szilárd boldoggá avatására Esti mese Csíny vagy bűn? Botero mesés képei a Szépművészeti Múzeumban Egy kivételes hang és egy, a világon egyedülálló album Experidance - Boldogság 69:09 Egy film az életről - Lourdes Édes élet a Bródy Sándor utcában Karrier Kalauz 2. - A motivációs levél Fékpedál helyett - Interjú Dr. Tóth Andrással Öregdiák fiatal szemmel Karrier Iroda - Tavasszal is várunk! Aradszki Dea Bárdossy Csaba Bárth Bertalan Bende Tamás Both Hunor Horváth László Hrecska Renáta Kis-Molnár Flóra Koltay András Konta Balázs Mikola Orsolya Palócz László Schanda Balázs Sergő András Simon Nikolett Stevanyik Ádám Szabó Imre Teleki László Teleki Levente Tóth Bálint András Tóth Máté https://pazmanytar.ppke.hu/files/original/e41b1099e5722450b0a6a8fc22f2c909.png a5e2ce326e2b37c3fbc986f772949f0a Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2026 Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Magyarul is beszélő francia nagykövet a Pázmányon. Pódiumbeszélgetés Jonathan Lacote nagykövettel Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. 2026. március 26. csütörtök PPKE BTK Danubianum 502. Subject The topic of the resource pódiumbeszélgetés Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE BTK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2026. március 26. csütörtök Medium The material or physical carrier of the resource. digitális Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource PNG Type The nature or genre of the resource plakát Source A related resource from which the described resource is derived PPKE BTK honlap Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant Danubianum 502. Budapest, Bertalan Lajos u. 2. Language A language of the resource magyar Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context ppke_btk_20260326_lacote.png Description An account of the resource Frankofónia hónapjának kiemelt eseményeként és a PPKE Frankofón előadássorozatának nyitórendezvényeként. Moderátor: dr. Fejérdy Gergely, PPKE Történettudományi Intézet